Koprivnički Ivanec Koprivnički Ivanec falu és község Horvátországban, Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Botinovec, Goričko, Kunovec és Pustakovec települések tartoznak hozzá. Fekvése Kaproncától 5 km-re északra a Drávamenti-síkságon fekszik. Története A település Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta a nevét, melyet mint az azonos nevű plébánia központját 1334-ben "ecclesia b. Johannis de Cerouicha" (Cerovicei Keresztelő Szent János plébánia) néven említ Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan helyzetéről írott feljegyzésében. Ivanec nevű birtokról vagy településről azonban még hosszú ideig nem történik említés, helyette a Cerovica név szerepel. Csak a szentgyörgyi uradalom 1439-es oklevelében bukkan fel először a falu mai neve "Zenth Iwan" alakban. Legközelebb 1501-ben említik Demeter cerovicei plébánost és a Szent János plébániát "sancti Johanis in Cherenycza" néven. Egy a 16. század második felében kelt okiratból kitűnik, hogy Ivanec jobbágyai akik korábban a szentgyörgyi uradalomhoz tartoztak, ekkora már a kaproncai uradalom jobbágyai lettek. Az uradalom falvai a török időkben a kaproncai várkapitányok igazgatása alá kerültek és az ivaneci plébánia kegyura is az uradalom volt. 1644-ből fennmaradt egy kérelem, melyet Martin Faggnoht ivaneci plébános írt. Érdekessége, hogy Ivanec és Kunovec jobbágyairól, mint a stájer hercegség, illetőleg a kaproncai kapitányság jobbágyairól ír benne. 1647-ben III. Ferdinánd király az uradalom hét falvából hármat, köztük Ivanecet is Mikulich Tamás bánhelyettesnek, király személynöknek adott. Ez ellen a kaproncai várkapitány kifogást emelt, azonban 1659-ben a falvak újra visszakerültek a fennhatósága alá. Ekkor az ivaneci plébániához Ivanecen, Kunovecen és Pustakovecen kívül Botinovec, Goričko és Cenkovec is hozzá tartozott. Az 1659-es egyházi vizitáció a plébánia lakóinak hitével kapcsolatban megjegyzi, hogy „az itteni nép durva, felelőtlen és istentelen. Nem érdekli az egyház tanítása és a szentmise, engedetlen a papokkal és a többi hívekkel szemben. Erőnek erejével az egyházi javakra tör. Évekkel korábban néhányan közülük arra vetemedtek, hogy papjukat elkergessék és ötször bottal is megüssék. Még most is lázadoznak uruk a kaproncai kapitány ellen.” 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben a falunak 1286, a községnek 2361 lakosa volt. Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma már a 14. században állt. 1742-ben barokk stílusban építették át. A templom egyhajós épület sokszögzáródású szentéllyel, harangtornya a homlokzat felett emelkedik. Szószéke 1756-ban készült rokokó stílusban. Belső festése a 18. század második felében készült, képzett illuzionista mester alkotása. Demi-Quartier Demi-Quartier település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 912 fő (2015). Demi-Quartier Combloux, Megève és Saint-Gervais-les-Bains községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Disco Tanz (Many Ways For Deejay’s…) A Disco Tanz egy 2005-ös válogatáslemez, többségében Gigi D'Agostino számai szerepelnek rajta saját, vagy különböző álneveken. A többi szám a Gigi által alapított kiadóhoz, a Noise Maker-höz tartozó különböző előadók (pl. Luca Noise, Federico Romanzi) szerzeménye. Számlista CD1 Dottor Dag - Lo sbaglio (Groviglio mix) 5:50 D.O.S. - Memories 6:59 Federico Romanzi - Luna park 2:37 Orchestra Maldestra - Tecno uonz 4:26 Onironauti - Tanzeria 5:55 Officina Emotiva - Contaminando (Uomo Suono trip) 3:46 Officina Emotiva - Like a prayer (Gigi Dag & Luca Noise trip) 5:27 Dottor Dag - Non sono un santo 4:53 Luca Noise - Moonlight shadow (Gigi Dag & Luca Noise trip) 4:19 Dance 'N' Roll - Stay (Tentando mix) 4:03 Double S versus 2 Daniels - Parole parole (Gigi D'Agostino tanz) 5:12 Il Folklorista - Those were the days (Gigi Dag & Luca Noise) 5:53 Gigi D'Agostino - I wonder why (Gigi Dag from beyond) 7:01 Dottor Dag - Luce (Raggio di sole) 4:01 La Tana Del Suono - Marcia lenta CD2 Gigi D'Agostino - I wonder why (Non giochiamo) 6:03 Officina Emotiva - Natural (Gigi Dag & Luca Noise a passeggio) 6:02 Uomo Suono - Monolitico 7:42 Woofer - Fiesta don't stop 6:05 Il Folklorista - Espana cani 3:35 Uomo Suono - Bilaterale 4:05 Orchestra Maldestra - Carica tremenda (Gigi Dag & Luca Noise) 5:09 Uomo Suono - Cammino contento 7:50 Orchestra Maldestra - Fasten your seatbelt (Gigi Dag & Luca Noise trip) 5:15 Gigi D'Agostino - I wonder why (Gigi Dag from beyond FM) 3:31 Orchestra Maldestra - Cammino contento (Gigi Dag & Pandolfi) 5:35 Gigi D'Agostino - I wonder why (Gigi Dag from beyond…to live) 5:57 Luca Noise - Trip trance 5:38 DJ Pandolfi - Movimento quotidiano (FM) 3:17 DJ Pandolfi - Movimento quotidiano 4:07 iconv Az iconv egy számítógépes program és sztenderd alkalmazásprogramozási interfész (API), mely a különböző karakterkódolások egymás közti konvertálására használható. Története Az iconv API egy sztenderd programozási felület karakteres sztringek konvertálásához egyik karakter kódolásból másikba Unix-szerű operációs rendszereken. Eredetileg a HP-UX operációs rendszeren tűnt fel, és az XPG4 keretén belül sztenderdizálták, jelenleg része a Single UNIX specifikációnak (SUS). Az összes jelenlegi a Linux disztribúció tartalmazza az iconv() szabad implementációját, minthogy része a GNU C könyvtárnak, amely a C könyvtára a jelenlegi Linux rendszereknek. A használata megkívánja, hogy a GNU glibc localeoknak installálva legyenek, mely önálló csomagként érhető el (általában glibc-locale néven), általában alapértelmezetten telepítve a rendszerekre. Használata Az stdin-t konvertálja az aktuális locale-lal az stdout -ba a következő: Az infile bemeneti fájlt konvertálja ISO-8859-1-ből UTF-8-ba a kimeneti outfile-ba a következő: Portolások Microsoft Windows alatt az iconv bináris (és így az API is) elérhető Cygwin és GnuWin32 környezetekben vagy a win_iconv.exe natív Win32 portolással. Az iconv továbbá elérhető számos programozási nyelvhez. Pl. PHP egyes könyvtárai támogatják ( Windows alatt egy DLL fájl segítségével), így iconv() könnyen használható PHP programból is. Nemes család (behárfalvi) A behárfalvi Nemes család egy a XIII. század végéről származó magyar nemesi család. Története A család az egykori Liptó vármegyéből származik. 1394-ben Ivánka fia, István és Behár fia, János felmutatták a Behárfalun fekvő birtokukra szóló 1283-ban IV. László által kiadott adománylevelüket. Az 1754-55-ös nemesi összeíráskor Hontban Mátyás, Liptóban pedig Mátyás, György és Ferenc igazolták nemességüket. A családtagok közül Lőrinc Ung vármegye alispánságát viselte 1828-ban, de nem sokáig lehetett alispán, mert 1831-ben sajnos meghalt. Márton és Ajtics-Horváth Éva fia volt az a Márton, aki 1752-ben a nógrádi Kövesden született. 1777-ben Jéna városában tanult egyetemen, majd 1783-ban Libercse község evangélikus lelkésze lett. Nagyközépsúly A nagyközépsúly a profi ökölvívás egyik súlycsoportja. A középsúly és a félnehézsúly között található, a felső súlyhatár 12 stone, azaz 168 font (76,2 kg). A nagy világszervezetek nagyközépsúlyú bajnokai Thomas Wolter Thomas Wolter (1963. október 3. –) egykori egyszeres Német válogatott labdarúgó, jelenleg a Werder Bremen II vezetőedzője. Pályafutása Klub 1984-ben a HEBC Hamburg klubjától került a Werder Bremen együtteséhez. Az első szezonjában kevés játék lehetőséghez jutott, de a következő években egyre meghatározóbb játékosa lett a klubnak. Egész profi pályafutása alatt a brémai klubban szerepelt. 1998-ban 35 évesen vonult vissza több mint 400 mérkőzéssel a háta mögött és több kupacímmel. 2002-től a Werder Bremen tartalék csapatát irányítja. Válogatott 1992. december 16-án a Brazil labdarúgó-válogatott elleni barátságos mérkőzésen lépett elsőnek és utoljára pályára a válogatott színeiben. A mérkőzést Porto Alegre-ben rendezték meg és 3-1-es verességet szenvedtek a németek. Sikerei, díjai Bundesliga : 1987–88, 1992–93 Német kupa : 1990–91, 1993–94 ; Döntős 1988–89, 1989–90 Német szuperkupa : 1988, 1993, 1994; Döntős 1991 UEFA-kupa : 1991–92 Oettersdorf Oettersdorf település Németországban, azon belül Türingiában. Oettersdorf Schleiz községgel határos. Népesség A település népességének változása: Rákóczi-tölgy (Mikepércs) A Rákóczi-tölgy Mikepércs határában álló, a helyiek szerint ezeréves kocsányos tölgy. Becsült kora 250-300 év. A Solomfai-patak partján áll, törzskerülete 610 cm. Lombkoronája földig ágas, átmérője 25 m, ugyanekkora magas maga a fa is. Forrás www.iranymagyarorszag.hu www.belfoldiszallasok.hu Tassi Attila Tassi Attila (Budapest, 1999. június 14. –) a TCR-ben szereplő M1RA-istálló magyar versenyzője. Korábban a SEAT León Európa-kupában, valamint a magyar Suzuki Kupában versenyzett. Karrier A kezdetek Tassi Attila kiskorában több éven át jégkorongozott, majd BMX-ezett is, ám az utóbbi szakágban elszenvedett egy súlyos, koponyaalapi töréssel járó balesetet, így sportágat váltott. Ekkor, 2012-ben jött képbe az autóversenyzés világa. Ahogyan sokan mások Magyarországon, karrierjét a magyar Suzuki Swift kupában kezdte meg, ahol 2014-ben a harmadik, 2015-ben pedig a hatodik helyen zárta az összetettet. 2015-ben a B3 Racing-nek köszönhetően lehetősége adódott arra, hogy a szezon utolsó három fordulóján (Nürburg, Monza, Barcelona) kipróbálja meg a SEAT León Eurocup szériában. Pontot ugyan nem szerzett, de a TOP-10-be kétszer is befért - ezzel a 25. lett az összetettben úgy, hogy az idény folyamán összesen 45-en álltak rajthoz legalább egyszer. TCR nemzetközi sorozat Debütálás a nemzetközi mezőnyben a B3 Racing színeiben (2016) 2016-ban nemzetközi sorozatban indult Tassi, ugyanis a három SEAT León-t nevező B3 Racing lehetőséget biztosított ahhoz, a TCR nemzetközi sorozatban versenyezzen, Mat'o Homola és Dusan Borkovic csapattársaként. A szezon első három hétvégéje a műszaki hibák és a különféle incidensek miatt nem alakult valami jól, de a szezon hátralevő 14 versenyéből tízet pontszerző pozícióban zárt, az oroszországi második futamon fel is állhatott a dobogó harmadik fokára. A pontversenyben végül 11. lett, 68 egységgel. A M1RA-nál (2017- ) 2017. március 20-án bejelentették, hogy Tassi a TCR-pályafutását a WTCC-pilóta, Michelisz Norbert újonnan alapított csapatánál, a M1RA-nál fogja folytatni egy rutinos olasz versenyző, Roberto Colciago csapattársaként. A 18 éves magyar pilóta már a grúziai szezonnyitón dobogóra tudott állni, majd ezt a bravúrt meg tudta ismételni Spában, Monzában és Ausztriában is. A szezon hatodik állomásán, a Hungaroringen pedig megszerezte pályafutása első és. A jól sikerült hazai hétvégét azonban egy kevésbé szerencsés németországi hétvége követte, amelyen nullázott. A 2017-es TCR sorozatot a bajnokság 2. helyén zárta. Eredményei A teljes TCR-eredménysorozata (A vastag betű a pole pozíciós futamokat jelöli, a dőlt betű pedig azokat a versenyeket, amelyeken a versenyző megfutotta a leggyorsabb kört.) † A versenyző nem fejezte be a futamot, de miután teljesítette a táv 75 százalékát, rangsorolták.* A szezon folyamatban van. Maláj fütyülőrigó A maláj fütyülőrigó (Myophonus robinsoni vagy Myiophonus robinsoni) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Malajzia területén honos. Hegyvidéki erdei patakok környékének lakója. Megjelenése Testhossza 25-26 centiméter. Tollazata kékesfekete. Szaporodása Fészekalja 1-2 tojásból áll. Király József (belsőépítész) Király József (Torda, 1930. október 20. – Budapest, 2013. július 24.) Kossuth-díjas magyar iparművész, belsőépítész. A bútortervezés jeles képviselője. Életútja 1949-1954 között az Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol Kaesz Gyula és Hornicsek László voltak a mesterei. Fő munkaállomásai a tervezőirodák voltak, pályáját a Faipari Szövetkezetben (1954-55) kezdte, majd a Kereskedelmi Tervező Iroda (1957-59), a Középülettervező Vállalat (1959-68), a MÁV Tervező Intézet (1968-69), az Ipari Épülettervező Vállalat (1969-72), Szék- és Kárpitosipari Vállalat (1972-75), a székesfehérvári Bútoripari Vállalat (1975-77) következtek. Közben a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépület-tervezési tanszékén tanított (1957-59), később, 1973-tól mintegy három évtizeden át a MIF Tervezőképző Intézetében bútortervezést oktatott docensi beosztásban. 1983-1990 között a Lakótervnél, Finta József műtermében dolgozott. A modern tömeggyártás számára bútorokat tervezett (Tér ’75 garnitúra; Garzon-szekrénysor). Fontosabb munkáiból A Gellért Szálló II. emeleti bútorai (1957); A kecskeméti Aranyhomok Szálló belsőépítészeti munkái (1968); Lágymányosi Sport Szálló belsőépítészeti munkái; Margitszigeti Nagyszálló (mostani nevén Danubius Grand Hotel Margitsziget ) belsőépítészeti munkái (ezért Ybl-díjat kapott); Rózsavölgyi Könyvesbolt belsőépítészeti munkái (1982, Moess Tiborral); Budapest Szálló belsőépítészeti munkái (1982); OTP-Penta Szálló sörözője, Budapest (faplasztika, 1982); Taverna Szálló, Budapest (belsőépítészeti munkái, 1982); Életfa, faplasztika (1983), helye: Budapesti Kongresszusi Központ, Pátria Terem; a Pátria Teremnek is Király József volt a belső építésze. Kiállításai Király József életmű kiállítása 2000-ben volt az Iparművészeti Múzeumban. 2008-ban a Belső építészet tükre c. csoportos kiállításon vett részt a budapesti Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában (Kiállító művészek: Bánáti János, Csavarga Rózsa, Dragonits Márta, Gergely László, Hefkó Mihály, Jahoda Maja, Király József, Kovács Zoltán, Németh István, O. Ecket Judit, Somogyi Pál, Szekér Ferenc, Szenes István, Zobor László.) Fából faragott címen 2009-ben egyéni kiállítást rendeztek rajzaiból, bútoraiból, térplasztikáiból a budapesti Árkád Galériában (VII. kerület). Ugyanebben az évben nyerte el a 79 éves Király József a Magyar Formatervezési Tanács és az Oktatási és Kulturális Minisztérium életműdíját. Díjak, elismerések Munkácsy Mihály-díj (1957) Ybl Miklós-díj (1968) Érdemes művész (1984) Kiváló művész (1990) Kossuth-díj (1996) Életmű-díj (2009) Stazione di Santa Vittoria Stazione di Santa Vittoria vasútállomás Olaszországban, Santa Vittoria d’Alba településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Alessandria–Cavallermaggiore-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Pocapaglia Stazione di Monticello d'Alba Pozuelo de la Orden Pozuelo de la Orden település Spanyolországban, Valladolid tartományban. Pozuelo de la Orden Villanueva de los Caballeros, Cotanes del Monte, Cabreros del Monte, Tordehumos és Villagarcía de Campos községekkel határos. Lakosainak száma 57 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Mendelévium A mendelévium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Md, rendszáma 101. Nevét Dmitrij Ivanovics Mengyelejev kémikusról, a periódusos rendszer megalkotójáról kapta. Moláris tömege 258 g/mol. Albert Ghiorso(en), Glenn T. Seaborg és munkatársai állították elő. Gare de Brunoy Gare de Brunoy vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Brunoy településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Yerres Gare de Boussy-Saint-Antoine Castillon-en-Auge Castillon-en-Auge település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 169 fő (2015). Castillon-en-Auge Boissey, Coupesarte, Sainte-Marguerite-de-Viette, Saint-Martin-du-Mesnil-Oury és Vieux-Pont-en-Auge községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stará Říše Stará Říše település Csehországban, a Jihlavai járásban. Stará Říše Hladov, Dlouhá Brtnice, Rozseč, Markvartice, Nevcehle, Pavlov, Olšany, Vápovice és Sedlatice településekkel határos. Lakosainak száma 613 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Belotino Belotino (macedónul: Белотино) település Macedóniában, a Délkeleti körzetben, a Sztrumicai járásban. Népesség 1994-ben 80 lakosa volt. 2002-ben 29 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Henridorff Henridorff település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 687 fő (2015). Henridorff Arzviller, Brouviller, Dannelbourg, Garrebourg, Lutzelbourg, Mittelbronn, Saint-Jean-Kourtzerode, Saint-Louis és Waltembourg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Coyoacán Coyoacán Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 620 000 főt. Földrajz Fekvése A Szövetségi Körzet középső részén fekvő kerület szinte teljes területe várossal beépített, sík terület, amely a tenger szintje felett körülbelül 2250 m-rel fekszik. Délnyugati része kissé magasabban terül el, itt emelkedik a 2400 m-t is meghalató Cerro Zacatepetl nevű kis hegy. Északnyugati határát a csőben vezetett La Magdalena folyó, északi határát a szintén csőben haladó Río Churubusco vízfolyás, északkeletijét pedig a Canal Nacional nevű csatorna alkotja. Éghajlat A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 27 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 39 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 13,3 és a májusi 19,2 fok között váltakoznak, gyenge fagyok ritkán előfordulnak. Az évi átlagosan 839 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a. Népesség A kerület népessége a közelmúltban egy ideig emelkedett, utána folyamatosan csökkent: Története A kerület neve a navatl nyelvű coyohuacán szóból származik, de ennek jelentése nem tisztázott, többféle elmélet létezik róla. Van, aki szerint sovány prérifarkas, van, aki úgy véli, vízkutak helye, és van olyan elképzelés is, miszerint a prérifarkas vizének területe, de a legelfogadottabb álláspont az, hogy prérifarkasokkal rendelkező (emberek) helye. A területen már évezredekkel ezelőtt is éltek emberek, de az időszámításunk szerinti első századok valamelyikében a Xitle nevű vulkán kitörése elől elmenekültek, és csak később népesítették be újra a mai mexikóvárosi belvárostól délre eső részeket. Coyoacánban az azcapotzalcói tepanékok hozták létre településüket 1332 táján, de miután 1428-ban létrejött az Azcapotzalco-ellenes Hármas Szövetség a Mexikói-völgy népei között, Coyoacánt is leigázták a mexikák. Coyoacán lakói híresek voltak ügyességükről a kőmegmunkálás terén, valószínű, hogy a híres azték napkő, egy Koatlikve-szobor és a Tízoc-kő is itt készült. A spanyolok megérkezésekor a település már több mint 6000 házból állt. Miután Hernán Cortés 1521-ben elpusztította Tenochtitlant, Coyoacánban telepedett le, ahol megalapította a medence első új igazgatási központját. 1529-ben a Oaxaca-völgyi őrgrófság székhelye lett, saját címert 1561-ben kapott II. Fülöp spanyol királytól. Felépült a Keresztelő Szent János-templom, amely a környékbeli indiánok hittérítésének központjául is szolgált. A következő évszázadokban a Mexikói-völgyet elfoglaló tó vizét lassan-lassan leapasztották, így Coyoacán mellett is megszűntek a mocsaras területek, amelyek mezőgazdasági művelésre, valamint építkezésre is alkalmassá váltak. A Szövetségi Körzet 1824-ben jött létre, 1855-ben Coyoacán a körzet harmadik prefektúrájának részét képezte. 1890-ben felépült a Mexikóvárost Tlalpannal összekötő vasút, ami áthaladt Coyoacánon is. A 20. században gyors fejlődés indult meg, 1926-ban például megnyílt a papírgyár, a lakónegyedek pedig sorra épültek. 1929-ben, a kerületek létrehozásakor Coyoacán lett az egyik közülük. A harmincas évek végével itt települt le egy időre II. Károly román király és Lev Davidovics Trockij is. A fejlődés egyik legjelentősebb állomása az volt, hogy itt épült fel a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (UNAM) egyetemvárosa. Turizmus, látnivalók A kerület különleges értéke a történelmi belváros, amelynek 1,64 km²-es területű, többek között 50, a 16. és 19. század között épült jellegzetes épületet is magában foglaló részét műemlékzónává nyilvánították. Ezek közé az épületek közé tartozik például a San José del Altillo-templom, a Diego de Ordaz-ház, a Dolores del Río-ház, a Miguel Angel de Quevedo-ház, az Indio Fernández-ház, a Nap-ház (Casa del Sol), az olasz kulturális intézet, a San Antonio Panzacola-kápolna, a Szent Katalin-kápolna, a centenáriumi kert boltívei és kioszkja, a San Pedro Martir hacienda, a Juárez intézet, a zeneiskola, a Keresztelő Szent János-parókia, a La Capilla Színház, a kamilliánus atyák háza, a Szeplőtelen fogantatás-kápolna, a Krisztus-ház, a churubuscói egykori kolostor, a Churubusco védőinek emlékműve és a San Diego-templom. Több múzeum is áll a kerületben, többek között Trockij egykori házában, létezik egy Diego Rivera- és egy Frida Kahlo-múzeum, egy történelmi, egy természettudományos és egy kortárs művészeti alkotásokat bemutató kiállítóhely, valamint nevezetes még az autómúzeum is. Érdekes színfoltja a kerületnek a japán stílusú építményekkel berendezett Óhira Maszajosi park. Sport Coyoacánban található Mexikó legnagyobb (és az egész Föld egyik legnagyobb) labdarúgó-stadionja, az Estadio Azteca (Azték Stadion), de szintén itt helyezkedik el az Estadio Olímpico Universitario is. Iván Helguera Iván Helguera Bujía (Santander, 1975. március 28. –) spanyol labdarúgó, pályafutása leginkább a Real Madrid klubcsapatából ismert, mellyel 2-szer nyert Bajnokok Ligáját. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Iván Helguera című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Adatlapja a Valencia CF hivatalos honlapján. Thomasburg Thomasburg település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1323 fő (2016. december 31.). Thomasburg Reinstorf községgel határos. Népesség A település népességének változása: Discosomidae A Discosomidae a virágállatok (Anthozoa) osztályába és a Corallimorpharia rendjébe tartozó család. A WoRMS adatai szerint 21 elfogadott faj tartozik ebbe a korallcsaládba. Rendszerezés A családba az alábbi 5 nem tartozik: Amplexidiscus Dunn & Hamner, 1980 - 1 faj lapanemóna (Discosoma) Rüppell & Leuckart, 1828 - 11 faj; típusnem Metarhodactis Carlgren, 1943 - 1 faj Platyzoanthus Saville-Kent, 1893 - 1 faj Rhodactis Milne Edwards & Haime, 1851 - 7 faj 33. BAFTA-gála A 33. BAFTA-gálát 1980-ban tartották, melynek keretében a Brit film- és televíziós akadémia az 1979. év legjobb filmjeit és alkotóit díjazta. Díjazottak és jelöltek (a díjazottak félkövérrel vannak jelölve) Legjobb film Manhattan Apokalipszis most Kína-szindróma A szarvasvadász David Lean-díj a legjobb rendezésért Francis Ford Coppola - Apokalipszis most Michael Cimino - A szarvasvadász Woody Allen - Manhattan John Schlesinger - Jenkik Legjobb elsőfilmes Dennis Christopher - Az utolsó gyönyörű nyár Gary Busey - Buddy Holly története Sigourney Weaver - A nyolcadik utas: a Halál Ray Winstone - That Summer! Legjobb főszereplő Jack Lemmon - Kína-szindróma Woody Allen - Manhattan Robert De Niro - Hosszú nagypéntek Martin Sheen - Apokalipszis most Legjobb női főszereplő Jane Fonda - Kína-szindróma Diane Keaton - Manhattan Maggie Smith - Kaliforniai lakosztály Meryl Streep - A szarvasvadász Legjobb férfi mellékszereplő Robert Duvall - Apokalipszis most Denholm Elliott - Saint Jack John Hurt - A nyolcadik utas: a Halál Christopher Walken - A szarvasvadász Legjobb női mellékszereplő Rachel Roberts - Jenkik Lisa Eichhorn - Európaiak Mariel Hemingway - Manhattan Meryl Streep - Manhattan Legjobb forgatókönyv Manhattan - Woody Allen, Marshall Brickman Kína-szindróma - Mike Gray, TS Cook, James Bridges A szarvasvadász - Deric Washburn Jenkik - Colin Welland, Walter Bernstein Legjobb operatőri munka A szarvasvadász Apokalipszis most Manhattan Jenkik Legjobb jelmez Jenkik Hová tűnt Agatha Christie? A nyolcadik utas: a Halál Európaiak Legjobb vágás A szarvasvadász A nyolcadik utas: a Halál Apokalipszis most Manhattan Anthony Asquith-díj a legjobb filmzenének Mennyei napok - Ennio Morricone A nyolcadik utas: a Halál - Jerry Goldsmith Apokalipszis most - Carmine Coppola, Francis Ford Coppola Jenkik - Richard Rodney Bennett Legjobb hang A nyolcadik utas: a Halál Apokalipszis most A szarvasvadász Manhattan Legjobb díszlet A nyolcadik utas: a Halál Apokalipszis most Európaiak Jenkik Legjobb rövidfilm Butch Minds The Baby Dilemma Dream Doll Mr Pascal Robert Flaherty-díj a legjobb dokumentumfilmnek A facipő fája Kiemelkedő brit hozzájárulás a mozifilmekhez The Children's Film Foundation Akadémiai tagság John Huston Alsópél Alsópél (szlovákul Dolný Pial, németül Unter-Pill) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Fekvése Lévától 18 km-re délnyugatra fekszik. Története 1251-ben "Peel" néven említik először Péli Balázs fiainak: Istvánnak, Bélának és Miklósnak birtokaként. 1316-ban "Pel" a Bolyar és Péli család birtokaként szerepel. Faluként 1470-ben említi először oklevél. Helyi nemesek birtoka, a Gyura és a Baracsky nemzetségeké, majd a 17. századtól a Hunyadi és Bercsényi családoké. 1601-ben egy kis kúria, major és 36 lakóház állt a faluban. 1715-ben említik szőlőhegyét. 1720-ban szabó, takács és 31 adózó család élt a településen. 1828-ban 179 házában 808 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak és a környék nemesi birtokain dolgoztak. A Hunyadi családnak lótenyészete volt itt. Vályi András szerint "Alsó, és Felső pély. Két falu Bars Vármegyében, földes Ura mind a’ kettőnek Báró Hunyady, és Nagy Uraságok, lakosai katolikusok. Felső Pély az Alsónak filiája, határjaik középszerűek, vagyonnyaik külömbfélék, második osztálybéliek." Fényes Elek szerint "Alsó-Pél, (Dolni-Pial), magyar-tót falu, Bars vmegyében, 818 kath., 47 ref. lak. Kath anyatemplom. Buzája, bora, fája, szénája, legelője elég. A birka- és lótenyésztés szépen divatozik. F. u. gr. Hunyady, stb. Ut. p. Verebély." A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. 1938-ban Alsópélen 418 birtokból kettő volt 30-50 hold közötti (összesen 47 hold) és négy 100-500 hold közötti (összesen 951 hold) nagyságú. Összesen 2431 holdból 1852 volt szántóföld, 198 hold erdő és 177 hold juttatott földbirtok. Népessége 1880-ban 1100 lakosából 752 szlovák, 320 magyar, 21 német, 2 egyéb anyanyelvű, 2 idegen és 3 csecsemő. 1890-ben 953 lakosából 633 szlovák és 298 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 1145 lakosából 682 szlovák és 453 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 1347 lakosából 883 magyar, 460 szlovák és 4 német anyanyelvű. 1919-ben 1320 lakosából 1154 csehszlovák, 137 magyar, 20 német és 9 egyéb nemzetiségű volt. 1921-ben 1345 lakosából 1077 csehszlovák és 225 magyar. 1930-ban 1418 lakosából 1172 csehszlovák és 221 magyar volt. 1941-ben 1395 lakosából 1227 magyar és 161 szlovákv. 1991-ben 1079 lakosából 1017 szlovák és 52 magyar volt. 2001-ben 979 lakosából 923 szlovák és 35 magyar volt. 2011-ben 961 lakosából 869 szlovák és 38 magyar. Nevezetességei Római katolikus temploma 1720 -ban, a korábbi gótikus templom helyén épült barokk stílusban . Klasszicista kastélya a 19. század közepén létesült. 8330 Fitzroy A 8330 Fitzroy (ideiglenes jelöléssel 1982 FX3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1982. március 28-án. Belphegor, a Louvre fantomja Belphegor, a Louvre fantomja (Belphégor ou le Fantôme du Louvre) Claude Barma 1965-ben bemutatott fekete-fehér tévéfilmsorozata Arthur Bernède 1927-ben megjelent Belphégor című regényéből Juliette Gréco főszereplésével. A sorozat eredetileg négy részes volt, azonban készült egy tizenhárom részes tévéváltozat is húsz perces epizódokkal, illetve egy rövidített változat filmszínházi bemutatásra. A tévéfilmsorozat – akárcsak egy év múlva Magyarországon is – határozottan riadalmat keltett. A nézők szokásos krimire számítottak és nem készültek fel a horrorisztikus jellegére. A korabeli kritika egy része fanyalogva fogadta, holott számtalan apró, hiteles mozzanat, színészi gesztus, dramaturgiai fogás teszi hitelessé a történetet. Továbbá hogy a filmet jól ismert, eredeti helyszíneken forgatták. A főszereplők nagyon jellegzetes karakterű színészek, a mellékszereplők viszont kevésbé, ami áttekinthető rendet teremt a nagyszámú szereplő ellenére. A filmben fellelhető némi következetlenség, marad néhány érthetetlen részlet. Az egyebekben apró részletekre is kiterjedő gondos kidolgozottsága viszont arra mutat, hogy ezek nem valószínű, hogy a rendező figyelmetlenségének a következményei, vagy a magyarázó részletek áldozatul estek a tömörítésnek, a vágó ollójának. Inkább valószínű, hogy szándékosság volt a dolog mögött, hogy a nézőket a vetítések után is foglalkoztassa a történet. Szereplők Laurence Borel és ikertestvére, Stéphanie Hiquet – Juliette Gréco ( Gordon Zsuzsa ) André Bellegarde – Yves Rénier ( Kertész Péter ) Colette Ménardier – Christine Delaroche René Ménardier felügyelő – René Dary ( Egri István ) Folco, a helyettese – Georges Staquet Graindorge bácsi – Pierre Palau Boris Williams – François Chaumette Lady Hodwin – Sylvie (Louise Sylvain) Gautrais, teremőr – Paul Crauchet Parusseau, a Louvre igazgatója – Paul Cambo Belphégor, Williams komornyikja – Isaac Alvarez Robert Hiquet – Christian Lude Marie Hiquet – Marcelle Ranson 1. rész - A Louvre André Bellegarde barátjával beszélget a Bolhapiac presszójában, amikor társalgásukba bekapcsolódik egy különös, idős férfi. André jólneveltségből végighallgatja a bácsi meséjét a véletlenekről, hogy véletlenek valójában nem is léteznek, s akinek mint kiderült az a szokatlan hobbija, hogy az utókornak különleges hírekről szóló újságkivágásokat zár konzervdobozokba. André figyelmét felkelti egy furcsa újságkivágás: épp negyven éve, 1925-ben a versailles-i palota tükörtermében feltűnt egy fantom. Különösen, mivel a hírek szerint aznap éjjel a Louvre-ban az egyik teremőrt rémítette meg egy Belfegor szobor mellett feltűnt, fekete leplet és maszkot viselő látomás. A következő éjjel pedig holtan találnak egy másik teremőrt. És mint később kiderült, vele egyidőben meghalt a bácsi is. André elhatározza, hogy utána jár a különös véletlenek sorozatának, és látogatási idő után elbújik az óegyiptomi részleg tárlói között. Kiderül, hogy társa is akadt, egy ifjú hölgy, akinek szintén ugyanez a furcsa ötlete támadt. André meglátja a fantomot, aki megragadja a karját, és hatalmas erővel csavarja ki kezéből az elemlámpát. Majd miután váratlanul rendőrök ugranak elő rejtekhelyeikről, a fekete ruhás kísértet eltűnik mintha a föld nyelte volna el. Kiderül, hogy a lány Ménardier felügyelő lánya, Colette. André hirtelen támadt hírnevének köszönhetően megismerkedik egy Laurence nevű szép fiatal nővel, így nem megy el a megbeszélt találkozóra Colette-tel. Colette kocsiját viszont követni kezdi valaki egy drága angol autóval, de mikor kiszáll hogy tisztázza a helyzetet, a kocsi elhajt. A sofőrt nem látja, csak a mellette ücsörgő félelmetes kutyát. Éjjel Ménardier felügyelőt titokzatos körülmények között Belphegor nevében az Yvelines megyében található Vésinet-be csalják, de az üzenet valójában Lady Hodwintól, egykori operaénekesnőtől („Lady Fonográf”), egy gazdag angol lord özvegyétől származott. Ménardier kissé bosszús az idős hölgyre emiatt, ám a hölgy mintha mégis tudna valamit az ügyről. Homályosan még meg is fenyegeti a rendőrt a lányával kapcsolatosan. A Louvreban az igazgató elmeséli a felügyelőnek, hogy az ókorban Belfegor szobrát kivégzésekhez használták. Az elítéltet éjjelre a szoborhoz kötözve hagyták, s reggelre a szerencsétlen eltűnt. Legfeljebb némi por maradt utána. Közben kisebb riadalmat okoz Colette eltűnése. Ám kiderül, hogy csak a bűnbánó André vitte el moziba engesztelésül. 2. rész - A Louvre titka Miközben Colette és André a Les Hallesnál randevúzik, Ménardier felügyelőt felkeresi Lady Hodwin az irodájában, és burkoltan, bájologva, de ismét megfenyegeti és próbálja lebeszélni a nyomozásról. Ménardier kikérdezi Laurence-t az idős hölggyel, Andréval és esetleg Belphegorral való kapcsolatáról, de ő mindent tagad. Éjjel a felügyelő megint a szobornál várakozik és ismét megjelenik a fantom. Ő is rálő, akárcsak a teremőr első éjjel, de semmi eredmény. Viszont a felügyelő is megtapasztalja a rém rettenetes erejét. És hogy a világítás felkapcsolására mintha megzavarodott volna. Ménardier viszont meglátja a fiút, Belphegor kísérőjét is. Laurence magával viszi Andrét régi barátja, Boris Williams spiritiszta szeánsszal egybekötött estélyére. André vacsora közben szóba hozza Belphegort, és hogy ő ki tudná nyomozni, ki rejtőzik a lepel alatt. Miután a vendégek elmennek, Williamsnek különös látogatója érkezik - Lady Hodwin, az anyja. Másnap Colette-et utolsó figyelmeztetésnek szánva apjának elrabolják, és elkábítva, paralízises fiatal nőnek álcázva tolókocsiban felviszik az Eiffel-torony tetejére. Ménardier felügyelő dühödten tör be Lady Hodwinhoz neki tulajdonítva az akciót vagy legalábbis bűnrészességet benne. Közben Gautrais szolgálata alatt érdekes felfedezést tesz - a hatalmas egyiptomi kőszarkofág alatt, amelyben néhány napja a másik teremőr holttestét találták, valamilyen üreg lehet. Mivel valamelyest összebarátkoztak Andréval, közli vele felfedezését, és együtt járják be a Louvre pincéjének titkos, lezárt részét. Megdöbbenésükre a labirintus mélyén meglesik Williams-t aki egy hevenyészett orvosi laboratóriumban éppen életre kelti Belphegort. Követik a fantomot a múzeumba, aki előtt a szobor furcsa, éles villódzásba kezd. André felismeri, hogy a szoborban van elrejtve az alkimisták egyik legendás kincse, hagyatéka, Paracelsus féme. André megbeszéli a teremőrrel, hogy ő felderíti a pince rejtélyét. Gautrais azonban hiába várja napokon keresztül. S mikor utánaeredne, a pincét teljesen elárasztva találja. A fiú azonban úgy tűnik, megúszta a dolgot, mert a kedvenc kocsmájukból küld értesítést, ahol azt mondja a feldúlt őrnek, hogy immár mindenre rájött. 3. rész - A rózsakeresztesek Ménardier felügyelő csapdát állít Belphegornak. Olyan cikket jelentet meg a sajtóban, amely szerint André tudja a titkot, de - egyelőre - nem tett vallomást. Colette azonban kiszökteti Andrét a rendőrök által figyelt lakásából. Lady Hodwin Williams közvetítésével elhívja Colette-et, és rá akarja venni, hogy mondja meg, hol van André. Ezt követően Lady Hodwin és Williams beszélgetéséből kiderül, hogy valami titkos társaság tagjai, aminek a vezetője Belphegor, és hogy már megszerezték Paracelsus fémét. Ám Williams veszélyesnek ítéli Lady Hodwin érzelgősségét a fiatalokkal és a felügyelővel kapcsolatosan, és megfojtja az idős hölgyet. Ménardier egy névtelen levélből megtudja, hogy Laurence eredeti neve Hiquet és volt egy Stéphanie nevű ikertestvére, aki előző év tavaszán halt meg balesetben. Ezért felkeresi a szülőket vidéki házukban. A felügyelő érdeklődésére megerősítik, hogy egyébként a házuk annak idején Cagliostroé volt. És dugig van a Hiquet úr által innen-onnan összevásárolgatott régi iratokkal, többek között rózsakeresztes és alkimista dokumentumokkal. Vissza Párizs felé váratlanul fa dől az útra a felügyelő kocsija elé, és könnyebben megsérül. Nem lehet tudni, fatális véletlen vagy merénylet történt. Közben Andrét a Szajnából mentik ki, de tagadja hogy öngyilkos akart lenni. Furcsa mód védi a titkos társaságot, akikről azt hiszi, hogy a rózsakeresztesek utódai, akik a Belphegor szoborban elrejtett kincset, Paracelsus fémének egy darabját akarják megszerezni, ami az aranytól a rádiumig minden fém tulajdonságaival rendelkezik, s ami birtokosát rendkívüli hatalommal ruházza fel. A felügyelő szerint viszont közönséges bűnözők, gyilkosok, akik csak megtalálták a rózsakeresztesek dokumentumait. Ménardier szerint a társaság tagja Laurence is. Laurence elmeséli Andrénak, hogy az apja találta meg azt a dokumentumot, amely szerint a rózsakeresztesek Belphegor szobrában rejtették el Paracelsus fémének egy darabját. Ő erről másoknak is beszélt, és erre figyelt fel Belphegor. De nem hajlandó elárulni, hogy ki az, csak annyit, hogy a félelmetes álruhában valójában transzban jár-kel a Louvreban. A lakásban André váratlanul találkozik Stéphanie-val, aki valójában nem halt meg, csupán kihasználta az alkalmat, hogy halottnak hitték, és külföldön volt a szeretőjével. Furcsamód azt állítja, a testvére kérte meg, hogy még a szüleiknek se árulják el ezt a titkot. Laurence éjjel arra ébred, hogy Belphegor van a szobájában. André utána ered, és egy épp akkor elinduló autót kezd üldözni. De azok csupán Belphegor emberei, és nem maga a fantom. Egy rendezőpályaudvarnál tőrbe csalják Andrét, és egy épp összeállítandó vasúti kocsioszlop végének ütközője elé kötözik. Nem rajtuk múlik, hogy André élve megússza a tortúrát. Miután szerencsésen kiszabadul, visszatér Laurence lakásába, de ott rendőröket talál. Kiderül, hogy Ménardier felügyelőtől elvették az ügyet, a vizsgálat új vezetője pedig letartóztatta Laurence-t, mert a házkutatásnál egy Belphegor jelmezt találtak a lakásban. Közben újabb kínos meglepetés éri. A bankja fel akarja mondani a számláját, mert nagy összegek érkeznek rá a szökésben lévő, körözés alatt álló Williamstől. Egyetlen nyom van, egy cím, ami egy roncstelep címe. Ám miközben körülnéz, elkapják Belphegor emberei. 4. rész - Találkozás a kísértettel Colette ügyesen követte Belphegor embereinek a kocsiját, és kiszabadítja Andrét. Menekülésüket egy ablakból végignézi Laurence és Williams, de a nő nem hagyja, hogy Williams lelője Andrét, s amíg vitatkoznak, ők sikeresen továbbállnak. André viszont kihasználja a váratlanul adódott lehetőséget, és a kocsijuk csomagtartójában megbújva velük megy. Williams vidéki kastélyába hajtanak. Williams megmutatja Laurencenek dolgozószobáját és Belphegor öltözetének eredeti terveit. Laurence követeli Williamstől, mondja meg végre ki Belphegor. Ő megígéri, hogy hamarosan találkozhatnak. Közben Laurence szobájában késsel a kezében megjelenik Belphegor, de a nő letépi az álarcát, és kiderül, hogy Stéphanie. Williams parancsára próbált ráijeszteni. Közben André fegyverrel fenyegetőzve próbálja kiszedni Williamsből ugyanezt, de az emberei közbelépnek. Menekülnie kell. Laurence veszi fel a kocsijába és viszi el egy vasútállomásra, gondosan ügyelve, hogy André ne ismerhesse fel az utat a kastélyhoz. Némi idő elteltével váratlanul Andrét, Ménardier felügyelőt és Gautraist egy Belphegor aláírású távirat a Louvre-ba hívja. Belphegor meg is jelenik, de valaki lelövi. Kiderül, hogy az álöltözetet ismét Stéphanie viseli, aki súlyosan megsebesül a lövéstől, de életben maradt. Laurence Williams aljas trükkje miatt, ami már a testvére halálát okozhatta volna, szakítani akar a férfivel. Egy építkezésre hajtanak be, ahol Williams vita közben felfedi, hogy nem tudja neki bemutatni Belphegort, mert ő maga, Laurence Belphegor. Hipnotizálással idézte meg benne a gonoszt. S a gonosz annyira mélyen benne van a lelkében, hogy a Louvre teremőrét ő maga ölte meg saját akaratából, minden utasítás nélkül. Időközben az építkezés őre riasztja a rendőrséget, akik körbeveszik a területet. Williams lövöldözni kezd, és a könnyen hipnotizálható nőt ráveszi, hogy vesse magát a mélybe. Így a rendőrök csupán Williamst tudják letartóztatni. Esküvőjük után Colette és André meglepve értesül róla, hogy Lady Hodwin rájuk hagyta fonográfgyűjteményét, Gautrais teremőrre pedig angliai kastélyát és birtokait. A forgatási helyszínek A jeleneteket Párizs utcáin, a Bolhapiacon (Marché Biron) Saint-Ouenben, a Louvre múzeumban forgatták. Ménardier felügyelőék lakása a Rue du Mont-Cenis legvégénél, a Rue Custine és Rue Caulaincourt találkozásánál található díszlépcsősornál volt. Tövében a Ches Francis kávéház. Mára szinte csak a neve változott megː Francis Labutte. Többször feltűnik valamennyi francia krimi kihagyhatatlan helyszíne, a Quai des Orfévres – az Orfévres-rakpart – a párizsi rendőrfőkapitányság (Igazságügyi Palota - Palais de Justice) épülete. Néhány felvételen a Szent Mihály híddal. A szereplők gyakran megfordulnak a Louvre-hoz közeli és ma is létező Café Le Coronában, a Louvre rakparton. És többször feltűnik a közeli Saint Germain torony is. A nyitó képsorok konzervdobozos bácsikájának háza is áll még némileg átalakítva ugyan a Bolhapiacnál a Le Voltaire kávéházzal szemben, és maga a Voltaire utca sem sokat változott az eltelt évek alatt. Az út ahol Colette megáll a kocsijával, hogy szembenézzen azt őt követő kocsi vezetőjével, a Rue de Rivoli, közel a Concorde térhez. Látható a Tuileriák kertjének kerítése is. Eiffel Torony A virágpiac a Corse rakpart környékén van ma is (Quai de la Corse). Ebben a jelenetben a Szajna túlpartján látszik a városháza (Hôtel de Ville), más szögből Colette mögötte a Concièrgerie épülete. Lady Hodwin háza szintén egy ma is álló, különleges ház az Yvelines megyében található Vésinet városkában a George Clémenceau sugárúton. Mögötte a Croissy tó, benne az Ibis sziget. A befejező részben Colette és André a Luxemburg-parkba� találkozik, Boris Williams otthona pedig a Château de Médan. Következetlenségek A filmben fellelhető következetlenségek nem jelentősek, és nem is kimagyarázhatatlanok. És feltehetően a nézők lelkiállapotát tekintve nem is voltak feltűnőek. Inkább a rejtélyt növelték. Például honnan tudta Ménardier felügyelő, milyen Laurence parfümje? Vagy ki dobta rá a hálót a múzeumban? Nem teljesen világos a fiú szerepe. Nem kíséri mindig és mindenhová Belphegor, viszont akkor is ott van, amikor Belphegort ismeretlen személy, feltehetően Williams imitálja. A por, amit a fiú fúj a szoborra és a por, ami a Louvre igazgatójának a Belfegor-történetében a halálraítéltekből marad. Hol volt és mit csinált André a három nap alatt, amíg távol volt? Szeptember 8.-a egyébként 1964-ben, a forgatás idején esett keddre, nem 1965-ben, amikor a cselekmény játszódik a narráció szerint. Colette Williamséhez nagyon hasonló kocsin érkezik André lakásához. És nem tudjuk meg, Williams miért álcázza magát rokkantnak a Louvre általa lefizetett teremőre előtt, miközben az arcát nem változtatta el. Bizonytalanok maradunk abban, hogy valóban mindig Laurence volt-e Belphegor, hiszen két alkalommal is Stéphanie volt. Egy alkalommal pedig sem Laurence, sem Stéphanie nem lehetett. Egyéb érdekességek A nyitó képsorok konzervdobozos kis öregembere, Lady Hodwin a gramafonokkal és lemezekkel teli házával („Lady Fonográf”), valamint Hiquet úr a régi iratgyűjteményével némi rokonságot mutat, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a hanglemez is egyfajta konzervnek tekinthető. A jelenetekben a Belphegor jelmezt Isaac Alvarez viselte, aki egyébként Williams komornyikját alakította. Ahogy a filmben is elhangzik, a Louvre épülettömbjének külső megtisztítása akkoriban fejeződött be. Oláh Gábor 1967-es A múmia közbeszól című filmje némileg komikus reagálás a Belphegor okozta magyarországi riadalomra számtalan apró, mulatságos utalással. A mai néző számára rendkívül érdekesek a hatvanas évek Párizsának életképei. A bolhapiac, tejszállító autó, virágárusok a Szajnaparton ... Források Belphegor, a Louvre fantomja az Internet Movie Database oldalon (angolul) Belphegor, a Louvre fantomja a PORT.hu -n (magyarul) Megjegyzések Paracelsus féme az alkotók fantáziáját dicséri. A tudománytörténet vagy akár az alkimista szakirodalom nem tud ilyesmiről. Más összefüggésben annyi bizonyos, hogy az eredetileg orvos Paracelsus emellett alkimista is volt, s hogy ő vetette fel először a fémek gyógyszerészeti alkalmazását. Esetleg gondolhattak csodapáncéljának anyagára, az Electrum Magicumra, de az sem felel meg a filmbeli leírásnak. Több forrás szerint a Tuileriák kertje, holott egyértelműen azonosítható a Luxemburg-palotáról 11190 Jennibell A 11190 Jennibell (ideiglenes jelöléssel 1998 RM52) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. szeptember 14-én. Kaliforniai földikakukk A kaliforniai földikakukk más néven nagy futókakukk, vagy gyalogkakukk (Geococcyx californianus) a madarak (Aves) osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe, ezen belül a kakukkfélék (Cuculidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikó északi részén található meg ez a madár. Elterjedése a Mojave-, a Sonora- és a Chihuahan-sivatagok bozótos-fás és ritka bozóterdős vidékeire korlátozódik. Alfajai Geococcyx californianus californianus Geococcyx californianus conklingi Geococcyx californianus dromicus Geococcyx californianus kongligi Megjelenése Testhossza 60 centiméter, ebből a farka 20 centiméter, testtömege 190-270 gramm. Pontosan a két szárny között látható egy sötét bőrfolt; ez lehetővé teszi a nap melegének gyors felvételét, így a bőr és az alatta húzódó erek felmelegednek. Éjszakai merevsége után a kaliforniai földikakukk testhőmérséklete emelkedik, és az állat fürgévé válik. Nyakát futás közben kinyújtva, egyenesen tartja. A hosszú farkát irányváltáskor egyensúlyozásra használja. Lába erős, óránkénti 24-30 kilométeres sebességnél a kaliforniai földikakukk becslés szerint tizenkét lépést tesz meg másodpercenként. Tollazata a hátán, fején és begyén világosbarna, fekete és sötétbarna csíkokkal; a hasa fehér. Fején taréjszerűen feláll a toll. Életmódja Általában magányosan él. Tápláléka rovarokból, gyíkokból, kígyókból, kisebb rágcsálókból és madarakból áll. Szaporodása Az ivarérettséget egyéves korban éri el. Évente egyszer költ. A költési időszak március-április között van. A fészekben, ami egy kibélelt földmélyedés, 3-5 fehér tojás van. A legtöbb kakukkfélétől eltérően a kaliforniai földikakukk nem rakja a tojásait más madarak fészkébe. 17-19 napig kotlik a tojó. Kikelésükkor a fiókák csupaszok és feketék. A fiatal madarak 21 nap után repülnek ki. Balogh Ágost Flórián Nagytapolcsányi és nemcsici Balogh Ágost Flórián (Melcic, Trencsén vármegye, 1821. szeptember 20. – Felsőkocskóc, 1898. szeptember 3.) nyitrai tiszteletbeli kanonok és felsőkoskóci plébános. Életútja Teológiai tanulmányait 1840-44-ben Nyitrán végezvén, 1844. december 8-án miséspappá szenteltetett és mint székeskáptalani diakónus nyert alkalmazást. 1845-ben Kiszucaújhelyen, 1846-ban Kosecen káplánkodott és azon év juúniusában kocskóci plébános lett. A népi jámborság kutatásával foglalkozott, többféle tárgyi emléket is megvizsgált a Magyarok Nagyasszonya tiszteletének dokumentálása céljából. Mellékesen a kertészettel is foglalkozott és ide vágó cikkei a következő szaklapokban jelentek meg: Kerti Gazdaság (1862. 1865.), Falusi Gazda (1863. 3. sz.), Kertészgazda (1865-66.); 1879-től a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek munkatársa. Történelmi s egyháztörténelmi cikkei a Pressburger Zeitung (1852. aug.), Katholischer Christ (1858. jun.) s Magyar Sion (1864-66.) c. folyóiratokban jelentek meg. Munkái Beatissima Virgo Maria Mater Dei, qua Regina et Patrona Hungarorum. Agriae, 1873. (Ism. Egyházi Közlöny 1872. I. 5. sz. Uj Magyar Sion 1873. és 1875. P. Napló 1873. 102. sz. Századok 1873.) Róma a pápának. Érsekség Budapestnek. Egyetem Szegednek. Budapest, 1896. Aphorismi. (Lat. mondás- és szállóigegyűjt.) Eger, 1896. Kéziratban Die geheiligten Arpaden 1854. Hagiographie Ungarns 1856. Septem Divi dioecesis Nitriensis patroni et tutores 1859. Adagia et axiomata 1889. 21558 Alisonliu A 21558 Alisonliu (ideiglenes jelöléssel 1998 QW77) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. augusztus 24-én. Salamon (keresztnév) A Salamon héber eredetű férfinév, jelentése: békés, szelíd. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok február 8. március 13. szeptember 28. október 17. október 24. Híres Salamonok Salamon magyar király Salamon zsidó király Halomicrobium A Halomicrobium a Halobacteriaceae családba tartozó Archaea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Fajai: Halomicrobium mukohataei, Halomicrobium katesii és Halomicrobium zhouii. Sóval telített vagy majdnem telített vízben élnek. Bjurholm község Bjurholm község (svédül: Bjurholms kommun) Svédország 290 községének egyike. A mai község 1983-ban jött létre. Települései A községben négy település található: Teuillac Teuillac egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2020 Jean-Franck Blanc Látnivalók Saint-Pierre templom Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás Prefektúrák Rákóczi hadnagya A Rákóczi hadnagya 1953-ban készült, 1954-ben bemutatott színes magyar kalandfilm, Bán Frigyes rendezésében, Badal János operatőri munkájával. A Népszabadság 1996-ban minden idők harmadik legsikeresebb magyar filmjeként értékelte a bemutató, a rendező, a nézőszám és a jegybevétel szempontjából, 7 298 000-en látták, a bevétel 19 151 000 forint. Történet A film története a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Főhőse: Bornemissza János, aki portyázó kurucból lesz Vak Bottyán strázsamestere. Amikor azonban elfogja gróf Starhemberget, a labanc generálist, Rákóczi hadnagyává léptetik elő. A labancok elfoglalják János szülőfaluját, s szerelmét Bíró Annát börtönbe vetik. Suhajda, az áruló hajdú így szeretné magának megszerezni Annát. A kuruc sereg azonban megindul a falu felszabadítására. Sikerül visszafoglalniuk a falut, s a győzelmi ünnepet együtt tartják meg a két fiatal - János és Anna - lakodalmával. Szereplők Bitskey Tibor, Vass Éva, Gyárfás Endre, Zenthe Ferenc, Pethes Ferenc, Raksányi Gellért, Deák Sándor, Mádi Szabó Gábor, Timár József, Sármássy Miklós, Szabó Sándor, Egri István Forrás HMDB Peter Jenne Peter Jenne (Wittenberg, Porosz Királyság, 1921. október 9. – Bad Belzig, 1945. március 2.) német katona. A második világháborúban teljesített szolgálataiért megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét. 1945. márciusában esett el. 17 légi győzelme ismert. Forrás Adatlapja Rosovice Rosovice település Csehországban, a Příbrami járásban. Rosovice Obořiště, Kotenčice, Dobříš, Buková u Příbramě és Dlouhá Lhota településekkel határos. Lakosainak száma 800 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 4667 Robbiesh A 4667 Robbiesh (ideiglenes jelöléssel 1986 VC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Robert H. McNaught fedezte fel 1986. november 4-én. Nagylupsa Nagylupsa, 1911-ig Lupsa (románul: Lupșa) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Az Erdélyi Szigethegységben, a Mócvidéken, Tordától hetven kilométerre nyugatra, Topánfalvától tizenegy kilométerre keletre, az Aranyos bal partján fekszik. Nevének eredete Nevét valószínűleg szláv eredetű román személynévről kapta, melynek nincs köze a lup ('farkas') közszóhoz (vö. Ljubiša). Először 1366-ban Lwpsa, 1441-ben Naghlwpsa és Kyslwpsa, 1518-ban Also Lwpsa és Felwew Lwpsa, patakját 1437-ben Lwpsapathaka néven említették. Előtaggal a helységnévrendezéskor a Fogaras vármegyei Lupsától való megkülönböztetésül látták el. Története Valószínűleg a 14. század első felében települt Offenbánya határán, román lakossággal. A 16. századig Offenbánya és a Toroczkai család vetélkedett birtokáért. A középkor végén két, kenézi jogú román faluból állt. Az offenbányai polgárok 1479-ben fegyveresekkel lerohanták a két Lupsa arany- és ezüstbányáit, amelyek a mai Hadaró községrész mellett feküdtek. A 16. század végén Gyulai Pál birtokolta. 1750-ben 370 háztartást számoltak össze benne, míg 1786-ban 2703-an lakták. Bisztrának az 1810-es években történt görögkatolikus hitre térése után ortodox esperesi székhely lett. 1825-ben görögkatolikus egyházközséget létesítettek benne. Egy 1842-es vásárlajstrom ezekkel a szavakkal számol be május 5-én kezdődő juhvásáráról: „ritka helyen lehet az országba szebb, épebb, s testesebb juhokat találni.” Torda, majd 1876-tól Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. 1896-ban háromszáz családfője készített favillát és gereblyét, 125-en pedig kereket. 1945 után lakói nagy része a verespataki aranybányánál talált munkát. 2008. július 16-án kisebb gátszakadás történt a nagylupsai zagytározónál. 1880-ban 2515 lakosából 2366 volt román és 148 cigány anyanyelvű; 2043 ortodox és 471 görögkatolikus vallású. 2002-ben 754 lakosából 750 volt román nemzetiségű; 744 ortodox vallású. Látnivalók A falu felett, a temető mellett álló Szent György ortodox templomot a benne található, cirill betűs alapító felirat miatt sokáig 1421-es keltezésűnek vélték, az újabb régészeti feltárás azonban nagy valószínűséggel az 1370-es évekre datálta. A helybeli kenézi család alapította. Az eredetileg is teremtemplom alaprajz a sokszögű apszissal és a déli oldalon nyíló bejárattal ritkaság, és azt valószerűsíti, hogy eredetileg latin rítus szerint használták. A kezdetektől temetkezési helyként is használták, de a temetkezések sora a 14. és a 16. század között megszakadt. A narthexet és a déli oldal tornácát a 19. században építették hozzá. 1750-ben készült festése nagyrészt megmaradt, a szentélyt és az ikonfalat 1810-ben festették. A községközponttól nyugatra, a Monostor községrészben, 523 méteres tengerszint feletti magasságban található ortodox kolostor az 1427-ben összeírt Muntele Călugărului ('Barát-hegy') határnév alapján ítélve már akkor létezett. 1820-as feloszlatása előtt itt működött a vidék egyetlen kolostora és egyben iskolája is. 1992-ben alakult újjá. Fatemplomát a kolostorral egyidősnek vélik, de régészeti feltárás nem folyt benne. 1694-ben építették vagy építették át. Ekkorról való kazettás mennyezete két torockószentgyörgyi festő, Solymosi János és Gyárfás István műve. Narthexét és harangtornyát 1810-ben építették hozzá. Az 1990-es és 2000-es években felújították. Néprajzi múzeumát 1938-ban alapították, Pamfil Albu tanító gyűjteményének felhasználásával. Kiállítása kb. hatezer tárgyból áll. Frank Schepke Frank Schepke (Königsberg, 1935. április 5. – Kiel, 2017. április 4.) olimpiai bajnok német evezős. Bátyja Kraft Schepke szintén olimpiai bajnok evezős. Pályafutása Az 1960-as római olimpián aranyérmes lett a nyolcas versenyszámban társaival, köztük bátyjával Kraft Schepkével. Sikerei, díjai Olimpiai játékok aranyérmes: 1960, Róma (nyolcas) Myrmothera campanisona A Myrmothera campanisona a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászpittafélék (Grallariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi erdők és vizes élőhelyek. Alfajai Myrmothera campanisona campanisona (Hermann, 1783) Myrmothera campanisona dissors Zimmer, 1934 Myrmothera campanisona minor (Taczanowski, 1882) Myrmothera campanisona modesta (P. L. Sclater, 1855) Myrmothera campanisona signata Zimmer, 1934 Myrmothera campanisona subcanescens Todd, 1927 Hivatkozások A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. október 27.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 30.) (angolul) Tom De Mul Tom De Mul (Kapellen, 1986. március 4. –) belga labdarúgó. Gyerekkor Tom De Mul Kapellenben, Belgiumban született 1986. március negyedikén. Első klubja a Germinal Beerschot Antwerp volt, majd bekerült az Ajax labdarúgó-akadémiájára. Az Ajaxban Az amszterdamiak felnőtt csapatában 2004. január 25-én debütált. Ebben az idényben (2003/2004-ben) mindössze két meccsen jutott szóhoz, ám így is holland bajnoknak vallhatja magát, hiszen az Ajax első helyen végzett az Eredivisieben. A következő szezonban már hatszor kapott lehetőséget, s belőtte az első gólját is, mégpedig 2004. augusztus 15-én, a Twente Enschede ellenében. A Vitesseben A 2005/2006-os évre az Ajax kölcsönadta őt a Vitesse Arnhemnek, ahol alapember lett, és 27 találkozón kétszer volt eredményes. Újra az Ajaxban Ezt követően visszament Amszterdamba, s élete eddigi legjobb formáját futva - a bajnokságban 28 meccsen 4 gólt szerezve - Holland Kupa-győzelemhez segítette csapatát. 2007 nyarán aztán (4 millió euro ellenében) 5 évre a Sevilla FC-hez szerződött. A Sevillában Új klubjával azonnal Spanyol Szuperkupa-győzelmet ünnepelhetett; a Real Madrid elleni oda-visszavágós finálé első, sevillai meccsén az 57. percben cserélték be, a visszavágón Madridban nem játszott. A 2007/2008-as idényben a Sevilla a Primera División ötödik helyén végzett, a Copa del Reyben pedig a nyolcaddöntőig jutott. Az utánpótlás-válogatottban A 2007-es U21-es Eb-n a belga fiatalok (természetesen de Mullel a soraikban) bejutottak az elődöntőbe. De Mul a négy meccsből hármon játszott. A felnőtt válogatottban A felnőtt válogatottban 2007-ben mutatkozott be, s a 2008-as Európa-bajnokság selejtezőin kétszer jutott szóhoz. Panadzsi Panadzsi, korábban Pandzsim (konkáni nyelven: ���� , angolul: Panaji, korábban Panjim) város India területén, Goa szövetségi államban, a Mandóvi folyó torkolatában. Mumbaitól délre, közúton kb. 530 km-re fekszik. Lakossága 114 ezer fő volt 2011-ben. Goa állam székhelye és egyik legnagyobb városa. Egykor a bídzsápuri Ádil Sáhí uralkodók kikötője volt. A portugálok megérkezése, 1510 után katonai kikötő és raktárbázis lett. 1759-ben Ó-Goában több járvány pusztított, ezért az alkirály ide tette át a székhelyét. A város 1843-ban lett a portugál területek fővárosa. Ma Panadzsi kellemes, barátságos hangulatú város. A környező terület idegenforgalmi központja. A város centrumát egy templom és az előtte levő tér alkotja. A Largo da Igreja épületegyüttesét a Szeplőtelen fogantatás templom barokk homlokzata uralja. A templom 1619-ben épült. Halottak Könyve A Halottak Könyve (modern cím) a halállal és a túlvilággal kapcsolatos ókori egyiptomi szövegek gyűjteménye. Elődjei az óbirodalmi Piramisszövegek és az ebből kialakult középbirodalmi Koporsószövegek, melyekből több részt átvett. A Halottak Könyve az első újbirodalmi dinasztia, a XVIII. dinasztia idejétől a ptolemaida korig folyamatosan használatban volt, kanonizációjára a szaiszi korban került sor. Leggyakrabban papirusztekercsen helyezték a halottak mellé, hogy útmutatást nyújtson és megvédje őket a túlvilágon rájuk leselkedő veszélyektől, de szövegei fennmaradtak templomok és sírok falán, usébtiken, szarkofágokon, szkarabeuszokon is. Eredeti címe és tartalma A mű címe egyiptomi nyelven r.w n.w pr.t m hrw (kiejtve körülbelül: rú nú peret em herú). A r.w a r, azaz 'száj' többesszáma, jelenthet beszédet vagy rituális szöveget is. A n.w az n részeshatározó (az angol „of”-fal egyezik meg jelentésben) hímnemű többesszáma, az .w a többes szám jele. A pr.t az előjönni, felkelni jelentésű pr�-ből jön, előjövést, felkelést jelent. Az m prepozíció jelentése -ban, -ben, alatt (időtartamban). A hrw jelentése nap, nappal. Így a cím szó szerinti fordítása kb. „a napközbeni előjövés szövegei”, ami arra utal, hogy a könyv tulajdonosának lelke napvilágra jöhetett sírjából. Magyarul szokás A fénybe távozottak könyvének is nevezni. A cím a benne szereplő egyik legfontosabb, a 17. varázsszöveg nevéből ered: pr.t m hrw. A „mondások” vagy „varázsszövegek” a könyv fejezetei, melyeket a szakirodalom látott el számozással. A legismertebb a túlvilági bíróság halott feletti ítélkezését bemutató 125. fejezet. Filozófiai jelentőségű a 17. fejezet, míg a 175. fejezetben a világvégét vetíti előre Atum és Ozirisz párbeszéde. A Halottak Könyve egyes részei az egyiptomi mitológia részletes és alapos ismerete híján igen nehezen értelmezhetők, bár például a 15. fejezet naphimnuszai már pusztán irodalmi színvonaluk révén is figyelemre méltóak. Sok szövegrész máig feldolgozatlan filológiai problémákat hordoz, amelyek megfejtésében az is nehézséget okoz, hogy a ritka, vagy régi kifejezéseket tartalmazó szöveget sokszor már a másoló írnokok sem értették, és ez által olyan fokú szövegromlás jelentkezett, ami önmagában is gátolja a szövegek értelmezését. A legtöbb ismert példányt kurzív (folyóíráshoz hasonlóan írt) hieroglifákkal írták, amelyek jelei esetenként jelentős egyszerűsítések miatt nehezen ismerhetők fel. A Szaiszi kor és a Későkor idején (XXI – XXVI. dinasztia) hieratikus példányok is készültek. Jegyzetek Allen, James P. Middle Egyptian - An Introduction to the Language and Culture of Hieroglyphs. Cambridge University Press (2000). ISBN 0-521-77483-7 Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 181. o. Magyar nyelvű fordítások Az illusztrált egyiptomi halottak könyve – Új fordítás, kommentárral (ford. Tamás Gábor), Gold Book Kft., Debrecen, 2001, ISBN 963-9437-35-2, 144 p Matusz Ruvimovics Bisznovat Matusz Ruvimovics Bisznovat (oroszul: Матус Рувимович Бисноват; Nyikopol, 1905. október 23. – Moszkva, 1977. november 8.) szovjet mérnök, repülőgép-tervező. Az OKB–239, majd a rakétafegyverzettel foglalkozó OKB–4 (Molnyija) tervezőiroda vezetője volt. Az ukrajnai Nyikopolban született zsidó családban. Fiatal korában festett, látogatta a Moszkvai Művészeti Főiskola (VHUTEMASZ) előadásait is. Később beiratkozott a Moszkvai Repülési Főiskolára (ma: Moszkvai Repülési Egyetem), amit 1931-ben végzett el. Ezt követően a szovjet repülőgépipar különféle tervezőirodáiban és kísérleti üzemeiben dolgozott. 1938-tól a CAGI főkonstruktőre lett. Vezetésével tervezték az SZK–1 és SZK–2 sebességi kísérleti repülőgépeket, valamint a két AM–37 motorral felszerelt SZK–3 vadászrepülőgépet, melyek sorozatgyártására azonban nem került sor. 1941–1948 között több szovjet repülőgépgyár főkonstruktőre volt. A tervezőmunka mellett a LaGG–3 vadászrepülőgép gyártását irányította. 1942-ben az OKB–55 tervezőiroda vezetőjévé nevezték ki. Ott kezdte el a rakétahajtású, 302-es típusjelű vadászrepülőgép tervezését. 1948-tól kezdett a rakétahajtású repülőgépekkel és fegyverekkel foglalkozni. 1948-ban Bisznovat vezetésével fejlesztették ki az 5-ös jelzésű rakétahajtású repülőgépet. 1948–1953 között a Moszkva melletti Himkiben működő OKB–293 tervezőirodát vezette, ahol a SZNARSZ–250 légiharc-rakéta fejlesztésével foglalkozott. A rakéta rádiólokátoros és infravörös önirányítású, valamint televíziós irányítású változatát is kidolgozták, melyekkel 1952-ben sikeres kísérleteket folytattak. A rakétával elért eredmények ellenére Bisznovat a politikai tisztogatás (a kozmopolitizmus elleni kampány) áldozata lett, a tervezőirodáját feloszlatták. A Sztálin halálát követő enyhülés hatására Bisznovat új tervezőirodát hozhatott létre Moszkva Tusinói kerületében. 1955-ben az OKB–4, vagy más néven Molnyija tervezőiroda vezetőjévé és főkonstruktőrévé nevezték ki. A tervezőirodában Biszonovat vezetésével fejlesztették ki a szovjet légiharc-rakéták többségét, mint pl. az R–8, R–4 vagy R–40 rakétákat. A MiG–25 vadászrepülőgéphez kifejlesztett R–40 rakétáért Bisznovat és közeli munkatársa, Vlagyimir Jelagin Lenin-rendet kapott. Utolsó munkái a K–60 és K–73 légiharc-rakéták voltak. 1976-ban a Molnyija tervezőirodát (OKB–4) beolvasztották a szovjet űrrepülőgép, a Buran kifejlesztésére létrehozott Molnyija Tudományos Termelési Egyesülésbe (NPO Molnyija). Később, 1982-ben a Molynija vezetője, Gleb Lozino-Lozinszkij javaslatára az egykori OKB–4 csoportot áthelyezték a Vimpel (MZ Vimpel) gépgyárba. Röviddel ezután, 1977-ben Bisznovat cukorbetegsége szövődményeinek következtében elhunyt. Sírja Moszkvában, a Vaganykovi temetőben található. Les Authieux-Papion Les Authieux-Papion település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 83 fő (2015). Les Authieux-Papion Grandchamp-le-Château, Le Mesnil-Mauger, Saint-Julien-le-Faucon és Vieux-Pont-en-Auge községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ederlezi Az Ederlezi az egyik legnagyobb jelentőségű hagyományos balkáni roma ünnep. Napja: május 6. A romani Ederlezi, Erdelezi, Hederlez, Herdelez a török „Hidrellez” szóból származik, mely a bektasi derviseknek volt egyik legnagyobb ünnepük. Az ortodoxok ezen a napon Szent Györgyöt ünnepelik, így ez a nap Đurđevdan, Gergovden néven is ismert. Az iszlám és keresztény tartalmak mellett, mint tavaszköszöntő-nyárváró ünnepben, több pogány szokáselem is megjelenik. A többnapos ünnepségsorozat központi gondolata az élet-halál-szerelem-újjászületés kérdésköre. A halottak tisztelete valamint az egészség megóvása és az élet továbbvitele több formában is visszatér a szertartásokban. Az Ederlezi jellegzetes eleme a bárány feláldozása és közös elfogyasztása. Az ünnepet – vallási hovatartozástól függetlenül – minden roma közösség megtartja a Balkánon, de az utóbbi évtizedekben terjedőben van a világ más részein is. Az ünnep gyökerei Az Ederlezi ünnep több különböző hagyományt ötvöz magában. Iszlám gyökerek A bektasi dervisek ezen a napon Hizir és Iljász napját tartják, nevük összeolvadásából jött létre a török Hidrellez szó, melyet a cigány nyelv több változatban is átvett. Hizir és Iljász két halhatatlan szent, egyikük az égi, másikuk a földi utakat járja és évente csak egyszer, ezen a napon találkoznak. Az ő feladatuk az útmutatás, és az úton járók vezetése. A legenda másik változata szerint Hizir és Iljász egy legény és egy leány, akik nagyon szerelmesek egymásba de soha sem találkozhatnak. Amikor végül is ezen a napon mégis találkoznak és beteljesülhet a szerelmük, az életükkel fizetnek érte. Keresztény gyökerek A Julián-naptárban ez a nap Szent György napja. Az egyik cigány legenda szerint egyszer egy fogadalomból kifolyólag egy gyermek életét fel kellett volna áldozni. Szent György ezt amikor megtudta, adott egy bárányt a nyájából, hogy a gyermek helyett azt áldozzák fel. Ennek emlékére minden családnál bárányt vágnak ezen a napon, és a bárány vérével megjelölik a gyermekek homlokát, hogy soha se váljanak semmilyen erőszak áldozatává. Két ószövetségi motívum (Izsák története és a zsidó házak vérrel való megjelölése az egyiptomi csapás idején) is felismerhető ebben a cigány népi legendában és a kapcsolódó szokásban. Pogány gyökerek A különböző rontáselhárító és termékenységvarázsló szokások, a tűzzel, vízzel és növényekkel kapcsolatos rítusok alkotják az ünnep továbbélő pogány kori elemeit. Az ünnep tartalmi elemei A többnapos ünnepségsorozat tartalmilag is összetett. Egyszerre van jelen az élet, egészségmegóvás, újjászületés, újrakezdés, szerelem, termékenység és a halál, elmúlás, az e világ és a túlvilág gondolatköre. Az ünnep hagyományos menete Az ünnepet hosszas felkészülés előzi meg. Igyekeznek új ruhákat és ékszereket vásárolni. A kovácsoknál sor kerül a mester és az inas közti megállapodás megkötésére, megújítására. A félig vándorló életmódot folytató cigányok ekkortól kelnek a téli pihenő után ismét útra. A letelepedett cigányok a házukat kitakarítják és kifestik, ahol lehet, ott nyárra kiviszik a házból a tűzhelyet. Maga az ünnep 4-én este kezdődik. A közösség a szabad ég alatt, tábortűz körül gyűlik össze. A közös étkezés, italozás mellett éneklésre, zenére és táncra is sor kerül. Ahogy a hangulat adja, a vállalkozó kedvűek átugranak a tűzön. Ez az este alkalmat ad a fiatalok ismerkedésére, esetenként az eddig titokban tartott kapcsolatnak nyilvánosságra hozására, vagy lánykérésre, szöktetésre is. Ezen az éjszakán senki sem tér aludni. Másnap hajnalban a közeli folyóhoz, patakhoz mennek az emberek. Kezdetét veszi a lekomuhaili: fűzfaágat és gyógyfüveket szednek majd rituálisan megmosakodnak vagy meg is fürdenek a patakban. A gyógynövényeket és a fűzfaágakból font koszorút is bemártják a vízbe. Ahol nincs a közelben patak vagy folyó, ott a hajnali harmatban mosdanak meg. Ezután veszi kezdetét a nap, a Bakhrengoro dive, azaz a „bárány napja”. A család tekintélyesebb tagjai elmennek a piacra, és megveszik a bárányt. Csak fehér színű állatot szabad megvenni, és a vásárláskor nem szabad alkudni. Minél szebb és kövérebb a bárány, annál szerencsésebb és gazdagabb lesz az elkövetkezendő esztendő. Hazatérve a piacról az otthoniak köszöntik a bárányt: Nek ovel bahtalo! – „Legyen szerencsés!”, és nyakába akasztják a fűzfakoszorút. A bárány megérkezése nagy öröm a háziak, különösen a gyerekek számára. Ezután a házat és az udvart a reggel szedett fűzfaágakkal földíszítik. Este egy lavór vízbe tesznek a hajnalban összegyűjtött gyógynövényekből és sokszor egy húsvéti piros tojást is. A vizet egész éjszakára kint hagyják egy fa tövében. Ennek a víznek gyógyító erőt tulajdonítanak, másnap reggel mindenki ebből mosakszik meg. A bárányt 5-én este, vagy 6-án reggel vágják le, a gyermekek homlokát megjelölik a bárány vérével. A bárányt megsütik, valamint egy csak erre a napra jellemző ételt készítenek: a belsőségeket összeaprítják, rizzsel, zöldhagymával megfőzik és a hólyagba vagy faggyúhártyába töltik. Tejjel és tojással leöntve tepsiben átsütik. Minden ünnepi ételből páratlan számú adagot tányérokra porcióznak, és a közeli szomszédságban szétosztanak, az elhunytak emlékére. Amíg ez meg nem történik, nem nyúl senki az ételhez, különösen azok nem, akik gyászban vannak. Az ünnepnek ez a napja családi körben zajlik, másnaptól kezdődik a vendégeskedés. Olyankor egymáshoz átjárnak az emberek, Bahtalo Ederlezi-vel köszöntik egymást, esznek, isznak nótáznak. Az ünnep több napig tart, mindaddig amíg van a bárányból. Általában a harmadik napon kerül sor utolsóként a bárány fejének elfogyasztására. Az elfogyasztott bárány csontjait mágikus erejük miatt megőrzik és nagy becsben tartják. Az ünnep újabb formái A két világháború között még a hagyományos formájában ünnepeltek a balkáni romák, de a modernizálódó élet új elemekkel gazdagította azt. Jellemző erre a fényképezkedés szokása: az ünnep meghatározott időszakában a családok az új ünneplő ruháikba öltöztek, és elmentek fényképezkedni. A XX. század második felétől egyre inkább szervezett rendezvények, majálisok, szabadtéri folkfesztiválok, roma bálok jelentik az ünnep központi eseményét. A romák nemzetközi migrációjával összefüggésben ez a balkáni ünnep mára világszerte ismert és népszerű lett, ma már lényegesen szélesebb körben is megünneplik. Az ünneppel összefonódik egy népszerű dal, melyet Rúzsa Magdi, a Barcelona Gipsy Klezmer Orchestra, Boban Marković zenekara, és még jó sokan elő szoktak adni. Roma tematikájú összefoglaló szócikkek Cigány népcsoportok Cigány nyelv Romák Roma nemzeti jelképek Roma ünnepek Gustav Adolf von Gotter Gustav Adolf von Gotter (Altenburg, 1692. március 26. – Berlin, 1762. május 28.) gróf, porosz államférfi. Élete Frigyes Vilmos porosz király 1732-ben a bécsi udvarba küldte. Négy év múltán Gothába költözött, melyet több szép épülettel diszített. II. Nagy Frigyes 1740-ben udvari főmarsallá tette, VI. Károly császár pedig a birodalmi grófi ranggal ruházta fel. Abban az évben II. Frigyes Bécsbe küldte, hogy Mária Teréziától Szilézia átengedését kieszközölje. Utóbb (1753) a postaügy igazgatója és opera-intendáns lett. Arcképét Mányoki Ádám örökítette meg. (A képet a braunschweigi hercegi képtárban őrzik.) Forrás Bokor József (szerk.). Gotter, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Gustav Adolf von Klöden Gustav Adolf von Klöden (Berlin, 1814. június 24. – Berlin, 1885. március 11.) német geográfus, Karl Friedrich von Klöden fia. Pályafutása Tanulmányai végeztével beutazta Dél-Franciaországot, Görögországot és Olaszországot, 1840-ben a földrajz tanára lett a berlini ipariskolában, 1855-ben egyetemi tanárrá és 1870-ben a felső katonai vizsgáló bizottság tagjává nevezték ki. Nagy elterjedésnek örvendettek Repetitionskarten-jei (u. o. 1867, 17 lap). Művei Das Stromsystem des oberen Nils (Berlin, 1856) Lehrbuch der Geographie (4. kiad., u. o. 1867) Handbuch der Erdkunde (u. o. 1857-62, 3 kötet; 4. kiad. 1882-85, 5 kötet) Das Areal der Hoch- und Tieflandschaften Europas (u. o. 1873) Leitfaden beim Unterricht in der Geographie (7. kiad., u. o. 1880) Kleine Schulgeographie (u. o. 1874) Forrás Bokor József (szerk.). Klöden, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Discovery Fit & Health Discovery Fit & Health csatorna egy amerikai digitális és kábel csatorna, melynek tulajdonosa a Discovery Communications. A csatorna fő profilja a fitness és az egészség. A csatorna 2011. február 1-jén indult, és több olyan műsort is sugároz, melyet korábban a Discovery Health Channel műsorán is láthattak a nézők. A csatorna csupán 480 i (SDTV) felbontásban sugároz. Története A Discovery Communications 2010. december 31-én, 23:59 perckor megszüntette a Discovery Health Channel sugárzását, majd 1 perc múlva elindult az Oprah Winfrey Network csatornája. A régi műsorok átkerültek a Fit Tv kínálatába. 2011. január 11-én a Discovery Communications bejelentette, hogy a Fit Tv neve Discovery Fit & Health néven sugároz tovább. A csatorna szintén jelen van Délkelet-Ázsiában is, úgy mint Hongkong, Fülöp-szigetek, Indonézia, Thaiföld és Malajzia. Az Ázsiai változat 2006-ban indult. A Discovery Life Channel A csatornát üzemeltető Discovery Communications 2014. július 8-án bejelentette, hogy a csatorna nevet, és profilt vált, így a csatorna 2015. január 15-én Discovery Life Channel néven sugároz tovább. A csatorna fő profilja nehéz sorsú emberek bemutatása, orvos beteg kapcsolata, családon belüli kapcsolatok. Nézettség A csatorna az amerikai háztartások mintegy 42,78%-ban fogható, mely 48.852.000 háztartást jelent. Myron Evans Univerzuma (film) Myron Evans Univerzuma , angolul The universe of Myron Evans, egy angliai tudományos dokumentumfilm. A filmet Surrey-ben (Anglia) és Wales-ben forgatták. Myron Evans Univerzuma egy 60 perces tudományos dokumentumfilm az Einstein Cartan Evans teóriáról, más néven ECE. Szereplők Myron Evans Horst Eckardt Jeremy Dunning Davies Kerry Pendergast Forgatási helyszínek A filmet Dél-Wales-ben és Croydon-ban forgatták. Előzetes Mediarev TV Website Thor Hushovd Thor Hushovd (Grimstad, Norvégia; 1978. január 18. –) norvég profi kerékpáros, jelenleg a BMC Racing Team versenyzője; 2010 országúti-világbajnoka. Hushovd napjaink egyik legjobb sprintere, mindhárom nagy körversenyen nyert már szakaszt, a Tour de France-on és a Vuelta a Españan nyert összetett pontversenyt is. Ő az első norvég, aki viselhette a Tour de France sárga trikóját. Juniorként nyert Párizs–Roubaix-t és időfutam-világbajnokságot is. 2010-ben megnyerte az országúti világbajnokság mezőnyversenyét. A 2011-es szezon után a BMC Racing Teamben folytattja pályafutását. Sikerei U23-as Országúti Világbajnokság időfutama U23-as Világbajnok Sydney nyári olimpia 7., Egyéni időfutam Tour de Normandie Összetett verseny győztese Pontverseny győztese Paris–Corrèze 1. hely Tour de France 112., Összetett versenyben 1., 5. szakasz (Csapatidőfutam) Tour of Sweeden Összetett verseny győztese 1., 1a. szakasz (Egyéni időfutam) 1., 3. szakasz Tour de France 118., Összetett versenyben 1., 18. szakasz Critérium du Dauphiné Libéré 1., 2. szakasz Vuelta a Castilla y Leon 1., 1. szakasz Classic Haribo 1. hely GP de Denain 1. hely Tour de Vendée 1. hely Critérium du Dauphiné 1., 1. szakasz Tour de France 104., Összetett versenyben 1., 8. szakasz 2., 2. szakasz 2., 9. szakasz 3., 1. szakasz Norvég országúti bajnokság mezőnyversenye 1. hely Norvég országúti bajnokság időfutama 1. hely Milano-Sanremo 3. hely Volta a Catalunya Pontverseny győztese 1., 7. szakasz Critérium du Dauphiné 1., 2. szakasz Tour de France 116., Összetett versenyben Pontverseny győztese 2., 2. szakasz 3., 5. szakasz Vuelta a Espana 1., 5. szakasz 2., 4. szakasz 2., 8. szakasz Norvég országúti bajnokság időfutama 1. hely Tirreno-Adriatico 1., 4. szakasz Gent–Wevelgem 1. hely Volta a Catalunya Pontverseny győztese 1., 3. szakasz Critérium du Dauphiné 1., 7. szakasz Tour de France 120., Összetett versenyben 1., Prológ 1., 20. szakasz Vuelta a Espana 82., Összetett versenyben Pontverseny győztese 1., 6. szakasz 2., 2. szakasz 2., 3. szakasz 2., 4. szakasz 2., 13. szakasz 2., 21. szakasz Giro d'Italia 1., 7. szakasz 2., 5. szakasz 2., 7. szakasz Tour de France 138., Összetett versenyben 1., 4. szakasz 2., 1. szakasz 2., 20. szakasz Tour Méditerranéen 1., 1. szakasz Párizs-Nizza Pontverseny győztese 1., Prológ Volta a Catalunya Pontverseny győztese 1., Prológ 1., 1. szakasz Tour de France 96., Összetett versenyben 1., 2. szakasz Tour of California 1., 3. szakasz Milánó–Sanremo 3. hely Párizs–Roubaix 3. hely Volta a Catalunya 1., 1. szakasz 1., 6. szakasz Tour de France 106., Összetett versenyben Pontverseny győztese 1., 6. szakasz 2., 3. szakasz 2., 10. szakasz 2., 19. szakasz Tour of Missouri Pontverseny győztese 1., 3. szakasz Párizs–Roubaix 2. hely Tour de France 111., Összetett versenyben 1., 3. szakasz 3., 1. szakasz Vuelta a Espana 1., 6. szakasz 2., 13. szakasz Norvég országúti bajnokság mezőnyversenye 1. hely Országúti Világbajnokság mezőnyversenye Világbajnok Párizs–Roubaix 8. hely Tour de Suisse 1., 4. szakasz Tour de France 68., Összetett versenyben 1., 2. szakasz (Csapatidőfutam) 1., 13. szakasz 1., 16. szakasz 3., 6. szakasz Kleofás A Kleofás görög eredetű név, a Kleopatrosz rövidüléséből ered, aminek a jelentése: híres apától származó vagy az apa dicsősége, hírneve. Női párja: Kleopátra. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok szeptember 25. Idaho kormányzóinak listája Ez a lista az Amerikai Egyesült Államok Idaho államának kormányzóit sorolja föl. A fehér ember erre a területre csak későn érkezett. A 19. század elején Lewis és Clark expedíciója próbálta felmérni a területet, hogy utat nyisson a Csendes-óceán partjai felé. Itt ment keresztül a híres Oregon Trail, de a pionírok, telepesek csak áthaladtak a nehezen járható, hegyes-völgyes vidéken. Az 1870–1880-as években az arany- és ezüstbányák felfedezése hozott fordulatot, s megindult a bevándorlás. A fehérek letelepedése indián ellenállást váltott ki. A legutolsó felkelést az 1890-es években verték le, amelyet a Nez Perce indiánok főnöke Joseph vezetett. Idaho területére, mint Oregon Country részére, az Egyesült Államok is és az Egyesült Királyság is igényt tartott egészen 1846-ig, ekkortól Idaho jogilag is végérvényesen az Egyesült Államok része lett. 1863-ban létrehozták az Idaho Territóriumot. Az új territórium magában foglalta Idaho, Montana és Wyoming államokat. Idaho 1890. július 3-án lépett be az Egyesült Államokba, a tagállamok közül negyvenharmadikként. A kormányzói széket négy évre lehet elnyerni, s nincsen a betölthető terminusok számát korlátozó limit. Jelenleg hivatalban a 32. kormányzó a Republikánus Párthoz tartozó C.L. "Butch" Otter tölti be a kormányzói tisztséget 2007. január 1-től. A helyettes kormányzó a szintén republikánus Brad Little. A pártmegoszlás az alábbi volt: Demokrata : 12 Republikánus : 20 Dorel Mutică Dorel Mutică (Motru, 1973. március 14. –) volt román válogatott labdarúgó. Sikerei, díjai FC Rapid București: Liga I bajnok: 1998-99 Fuvolázó dalosseregély A fuvolázó dalosseregély (Onychognathus tristramii) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj. Tudományos nevét Henry Baker Tristram angol ornitológus tiszteletére kapta. Előfordulása Egyiptom, Izrael, Jordánia, Omán, Palesztina, Szaúd-Arábia és Jemen sziklás területein honos. Megjelenése Testhossza 25 centiméter (beleértve a 9 cm-s farkat), szárnyfesztávolsága 44-45 centiméter, testtömege 100–140 gramm. A hímek tollazata irizáló fekete, narancssárga kézevezőkkel, míg a tojók és a fiatal madarak feje szürkés, tollazatuk nem fényes. Tevere A Tevere (latinul: Tiberis) Közép-Olaszország legjelentősebb folyója, egyben Olaszország harmadik leghosszabb folyóvize, amely az Appenninekben ered, Toszkánában, majd 406 kilométeren keresztül kanyarog Umbrián és Lazión át, végül a Tirrén-tengerbe torkollik Ostiánál. Leginkább Róma folyójaként ismert. Vízgyűjtő területe kb. 18 000 km². A Fumaiolo-hegyen eredő, jellegzetes színe alapján szőkének nevezett Tevere alapvetően déli irányban folyik, és nagy mennyiségű hordalékot visz magával, amit a torkolatánál rak le. Az ókori idők óta mintegy 3 kilométerrel tolódott ki a partvonala. Forrás Fiumi.com (olaszul) Stazione di Savona Stazione di Savona vasútállomás Olaszországban, Savona településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Genova–Ventimiglia-vasútvonal Torino-Fossano-Savona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Quiliano-Vado Ligure Stazione di Altare Stazione di Santuario Stazione di Albisola Stazione di Savona Parco Doria České Budějovice-i járás A České Budějovice-i járás (csehül: Okres České Budějovice) közigazgatási egység Csehország Dél-Csehországi kerületében. Székhelye České Budějovice. Lakosainak száma 187 881 fő (2009). Területe 1638,30 km². Szomszédos járások: Český Krumlov-i járás, Jindřichův Hradec-i járás, Píseki járás, Prachaticei járás, Strakonicei járás és a Tábori járás. Települései Adamov - Bečice - Borek - Borovany - Borovnice - Boršov nad Vltavou - Bošilec - Branišov - Břehov - Čakov - Čejkovice - Čenkov u Bechyně - České Budějovice - Čížkrajice - Dasný - Dívčice - Dobrá Voda u Českých Budějovic - Dobšice - Dolní Bukovsko - Doubravice - Doudleby - Drahotěšice - Dražíč - Dříteň - Dubičné - Dubné - Dynín - Habří - Hartmanice - Heřmaň - Hlavatce - Hlincová Hora - Hluboká nad Vltavou - Homole - Horní Kněžeklady - Horní Stropnice - Hosín - Hosty - Hradce - Hranice - Hrdějovice - Hůry - Hvozdec - Chotýčany - Chrášťany - Jankov - Jílovice - Jivno - Kamenná - Kamenný Újezd - Komařice - Kvítkovice - Ledenice - Libín - Libníč - Lipí - Lišov - Litvínovice - Ločenice - Mazelov - Mladošovice - Modrá Hůrka - Mokrý Lom - Mydlovary - Nákří - Nedabyle - Neplachov - Nová Ves - Nové Hrady - Olešnice - Olešník - Ostrolovský Újezd - Petříkov - Pištín - Planá - Plav - Radošovice - Roudné - Rudolfov - Římov - Sedlec - Slavče - Srubec - Staré Hodějovice - Strážkovice - Strýčice - Střížov - Svatý Jan nad Malší - Ševětín - Štěpánovice - Temelín - Trhové Sviny - Týn nad Vltavou - Úsilné - Včelná - Vidov - Vitín - Vlkov - Vrábče - Vráto - Všemyslice - Záboří - Zahájí - Závraty - Zliv - Zvíkov - Žabovřesky - Žár - Žimutice Luthenay-Uxeloup Luthenay-Uxeloup település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 640 fő (2015). Luthenay-Uxeloup Imphy, Neuville-lès-Decize, Azy-le-Vif, Béard, Chevenon, Fleury-sur-Loire, Saint-Ouen-sur-Loire és Saint-Parize-le-Châtel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tábor Ádám Tábor Ádám (Budapest, 1947. augusztus 1.) József Attila-díjas (2009) magyar esszéíró, költő, szerkesztő, kritikus. Tábor Eszter bátyja. Életpályája Szülei: Tábor Béla filozófus (1907-1992) és Mándy Stefánia költő, műfordító (1918-2001) voltak. 1962 óta publikál. 1963-1965 között az Eötvös Diák című folyóirat irodalmi szerkesztője volt. 1966-1971 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1971-től 10 évig a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központban dolgozott. 1980-1985 között a Lélegzet című élő folyóirat és két Lélegzet-antológia (1985, 1987) társszerkesztője volt. 1981-1984 között az Európa Könyvkiadó Világirodalmi Tájékoztatója volt. 1984-1991 között az Analecta Linguistica munkatársa volt. 1985-ben az Örley István Baráti Kör alapító tagja volt. 1992-től 2010-ig a Főpolgármesteri Hivatal sajtóreferense, valamint a Lélegzet Könyvek sorozatszerkesztője. Esszéket, tanulmányokat, verseket ír. Újabb versei korjelző jellegűek, őrzik az évtized történéseit. Művei Dánia (vers, 1982) Hérakleitosz-matt (vers, 1991) A káprázat kertje (vers, 1994) A váratlan kultúra. Esszék a magyar neoavantgárd irodalomról és művészetről ; Balassi, Bp., 1997 Hajóház (vers, 2001) Szellem és költészet. Esszék az egzisztenciális gondolkodás és a modern magyar líra tárgyköréből ; Kalligram, Pozsony, 2007 A hurrikán háza. Új és válogatott versek ; Kalligram, Pozsony, 2009 Díjai Pásztor Béla-díj (1970) ( Weöres Sándor adta neki; nem hivatalos) MTA-Soros-ösztöndíj (1986) NKA-ösztöndíj (1999) Szépíró Díj (2007) Bussières (Loire) Bussières település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 1576 fő (2015). Bussières Sainte-Colombe-sur-Gand, Néronde, Pouilly-lès-Feurs, Rozier-en-Donzy, Sainte-Agathe-en-Donzy és Saint-Just-la-Pendue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Daniel Ginczek Daniel Ginczek (Arnsberg, 1991. április 13. –) német labdarúgó, az élvonalbeli VfL Wolfsburg csatára. Nagyszülei révén sziléziai származású. Klubcsapatokban Borussia Dortmund A 2007–08-as szezonban ő lett az U17-es bajnokság gólkirálya. Gólátlaga jobb volt, mint 1/1, mert 25 meccsen 26 gólt lőtt. AZ U18-as válogatottban 6 meccsen 3 gólt, az U19-esben 7 meccsen 1 gólt lőtt. A 2008–09-es szezontól a tartalékcsapat tagja volt. Profi szinten 2009. július 28-án, az Eintracht Braunschweig tartalékcsapata elleni gól nélküli meccsen mutatkozott be. 2010-ben felkerült a Borussia Dortmund első csapatába. VfL Bochum – kölcsönben 2011. június 11-én a szezon végéig kölcsönadták a Bochumnak. Első gólját július 22-én az FSV Frankfurt 1–0-s legyőzésekor lőtte. FC St. Pauli – kölcsönben 2012. júniusában a szezon végéig kölcsönben a St. Pauli játékosa lett. Első gólját augusztus 18-án, az Offenburger FV ellen 3–0-ra megnyert kupameccs 77. percében lőtte. A hamburgi csapat kulcsjátékosává vált, 31 meccsen 18 gólt lőtt. 1. FC Nürnberg 2013. június 3-án megszületett a megállapodás, hogy Ginczek nem nyilvános összegért az élvonalbeli 1. FC Nürnberghez szerződik, három évre írt alá. VfB Stuttgart A 2014–15-ös szezonra a VfB Stuttgartba szerződött. Wolfsburg 2018 nyarán a VfL Wolfsburg játékosa lett. Válogatottban Ginczek játszott az U17-es, U18-as és az U19-es válogatottban. 2010 és 2012 közt szerepelt a német U21-es labdarúgó-válogatottban. Berényi Salamon Berényi Salamon (Berényi Sándor), Klein (Lovasberény, 1846 körül – Budapest, 1887. június 7.) bölcseletdoktor, tanító. 1873-ban kezdte tanári pályáját, 1884-ben áttért a katolikus vallásra. Megjelent munkái: A népiskola földrajzi kézikönyve. Budapest, 1875–76. Két rész. (2. kiadás. U. ott. 1877. 3. a min. tanterv szerint teljesen átd. kiadás. U. ott, 1877.) Földrajzi tankönyv polgári iskolák számára. U. ott, 1875–76. Három rész. (2. kiadás. U. ott, 1877.) Tanulmányok Schillernek Wallenstein czímű tragédiájáról, a bölcs. tudori fok elnyerése czéljából. U. ott, 1882. Árvacsalán Az árvacsalán (Lamium) egy kb. 40–50 fajból álló nemzetség az árvacsalánfélék családjában, mely utóbbinak a típusnemzetségét is adja. Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos lágy szárú fajok tartoznak ide, melyek közül néhány gyomnövényként az egész mérsékelt égövben elterjedtté vált. A nemzetségbe egyéves és évelő fajok is tartoznak; magokkal és vegetatívan is szaporodnak, ahogy a talajszinten terjeszkednek. Fehér árvacsalán ( Lamium album ) Bársonyos árvacsalán ( Lamium amplexicaule ) Lamium bifidum Lamium barbatum Lamium corsicum Lamium flexuosum Sárga árvacsalán ( Lamium galeobdolon ) Lamium garganicum Lamium glaberrimum Lamium hybridum Foltos árvacsalán ( Lamium maculatum ) Lamium moluccellifolium Lamium moschatum Pofók árvacsalán ( Lamium orvala ) Piros árvacsalán ( Lamium purpureum ) Több közeli rokon nemzetséget korábban a Lamium-on belülre soroltak egyes botanikusok; ilyenek a sárgaárvacsalán (Lamiastrum), a kenderkefű (Galeopsis) és a gyöngyajak (Leonurus). A Lamium fajok néhány lepkefaj hernyójának tápláléknövényét képezik, köztük a zöld csipkésbagoly (Phlogophora meticulosa), a C-betűs bagolylepke (Xestia c-nigrum) és a zsákhordó molyfélék közül a Coleophora ballotella, Coleophora lineolea és Coleophora ochripennella. Termesztésük Az árvacsalánok fagytűrők, és a legtöbb talajban jól fejlődnek. Virágaik színe árulkodik ültetési idejükről és fényigényükről: a fehér és lila virágúakat tavasszal kell ültetni, és a teljes napfényt kedvelik. A sárga virágúakat ősszel kell ültetni, és az árnyékos helyeket kedvelik. Inváziós növények, ezért helyet kell hagyni számukra a terjeszkedésre. Magról vagy vegetatívan szaporíthatók kora tavasszal. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Lamium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Yvette Broch Yvette Broch (Monster, 1990. december 23. –) holland kézilabdázó, beállós. Pályafutása Klubcsapatban Yvette Broch játszott a holland Van der Voort / Quintus csapatában kezdte karrierjét, majd miután 2008-ban megnyerte a Holland Next Top Model elnevezésű tehetségkutatót, egy ideig felhagyott a sportpályafutásával. 2009-től a VOC Amsterdamban kezdett újra játszani, majd 2010-ben légiósnak állt és a spanyol élvonalban szereplő BM Alcobendas játékosa lett. Egy év múlva újra országot váltott és a francia Metz Handballhoz igazolt. 2013-ban bajnokságot és kupát nyert, valamint döntőt játszott és vesztett a dán TVis Holstebro ellen az EHF-kupában. 2015-ben is bajnok lett a Metzcel majd a 2015-2016-os idény előtt a Győri Audi ETO KC-hoz szerződött. A Rába-parti csapattal bajnokságot és kupát nyert, valamint 2016 májusában Bajnokok Ligája döntőt játszott, de ezúttal is vesztes csapat tagja volt, a CSM București nyerte a trófeát. 2017-ben és 2018-ban a Rába-parti csapattal sikerült megnyernie a Bajnokok Ligáját, valamint háromszor bajnoki címet, kétszer kupagyőzelmet ünnepelhetett. 2018 nyarán bejelentette, hogy átmenetileg befejezi játékos pályafutását. A válogatottban A holland válogatottban 2010-ben mutatkozott be, 103-szor lépett pályára, 2015-ben világbajnoki, 2016-ban Európa-bajnoki ezüstérmet szerzett, bronzérme pedig a 2017-es világbajnokságról van. Részt vett a 2016-os riói olimpián, ahol negyedik lett. A 2017-es világbajnokságon az All-Star csapatba is bekerült. Sikerei, díjai A válogatottal Világbajnokság Ezüstérmes: 2015 Bronzérmes: 2017 Európa-bajnokság Ezüstérmes: 2016 Klubcsapatokkal Bajnokok Ligája Győztes: 2017, 2018 Döntős: 2016 EHF-kupa : Döntős: 2013 Magyar bajnokság Aranyérmes: 2016, 2017, 2018 Magyar Kupa Aranyérmes: 2016, 2018 Ezüstérmes: 2017 Francia bajnokság Aranyérmes: 2013, 2014 Ezüstérmes: 2015 Francia kupa : Aranyérmes: 2013 Egyéni elismerések A francia bajnokság legjobb beállósa: 2015 All Star csapat tag az Európa-bajnokságon: 2016 All Star csapat tag a Világbajnokságon: 2017 (10307) 1990 QX1 A (10307) 1990 QX1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1990. augusztus 22-én. Aira-kaldera Az Aira-kaldera (japánul ������ [Aira-Karudera]) egy hatalmas, 13×23 kilométeres átmérőjű vulkáni kaldera Japán déli részén, Kjúsú szigetének legdélibb csücskében, a Kagosimai-öböl végében. A kalderát egy óriási, vulkanikus törmelékárral kísért kitörés hozta létre mintegy 22 000 évvel ezelőtt. A rengeteg vulkáni hamuval együtt az összes kidobott anyag mennyiségét több mint 400 km³ tefrára becsülik. Ez a vulkáni robbanások 1-től 8-ig terjedő skáláján a 7. fokozatnak felel meg. A vulkáni hamu annak idején a mai Japán szigeteinek egészét beborította, ezért jól segíti a paleolitikum leleteinek datálását a japán régészetben. A tengeri kijáratnál helyezkedik el Kagosima városa. A kaldera területén 13 000 éve keletkezett Szakuradzsima vulkán, a mai Japán egyik legaktívabb tűzhányója. A hármas csúcsú vulkán legmagasabb pontja a Kita-dake (1117 m). Lingeard Lingeard település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 80 fő (2015). Lingeard Saint-Michel-de-Montjoie, Chérencé-le-Roussel, Le Mesnil-Gilbert, Perriers-en-Beauficel és Saint-Pois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Châteaubriant Châteaubriant település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 12 067 fő (2015). Châteaubriant Erbray, Louisfert, Rougé, Saint-Aubin-des-Châteaux és Soudan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lingenau Lingenau település Ausztria legnyugatibb tartományának, Vorarlbergnek a Bregenzi járásában található. Területe 6,89 km², lakosainak száma 1 357 fő, népsűrűsége pedig 200 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 685 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Antigoneia (Épeirosz) Antigoneia (Αντιγόνεια, albánul Antigonea) ókori görög romváros Albánia délnyugati részén, Gjirokastra kerületben, a Saraqinishta falutól 3 kilométerre délre emelkedő Jerma-hegyen. Az ókori Épeirosz egyik jelentékeny települése volt. A várost i. e. 295-ben I. Pürrhosz, a molossz törzsbeli épeiroszi király alapította egy korábbi illír erődítés helyén. A várost feleségéről, I. Bereniké egyiptomi királynő leányáról, Épeiroszi Antigonéről nevezte el. Csakhamar gazdag várossá vált, köszönhetően a Drino folyó közeli völgyszorosán (Antigoneiai-szoros) átmenő kereskedelmi útnak. A város története végül mégsem ívelt át évszázadokon. Miután a rómaiak i. e. 168-ban a harmadik makedón háborúban végső vereséget mértek Perszeusz makedón király seregére, a korábbi évtizedekben a makedónok mellé állt épeiroszi görög városok ellen bosszúhadjáratot indítottak. Ennek esett áldozatául Antigoneia is, amelyet a római hadvezér, Lucius Aemilius Paullus Macedonicus parancsára még abban az évben porig égettek, s a város nem is épült fel többé. Plutarkhosz történetíró későbbi krónikájában mint szerelemben született és gyűlöletben elpusztult városról emlékezett meg Antigoneiáról. Az 1960-as években meginduló régészeti ásátasok során többek között ókori lakóházakat és egy piacteret tártak fel, de felszínre kerültek két, feltehetően 6. századi kora keresztény templom romjai is. A feltárások látogatható területét ma az Antigoneiai Régészeti Park (Parku Arkeologjik i Antigonës) gondozza. Colligny Colligny település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 390 fő (2015). Colligny Courcelles-Chaussy, Laquenexy, Maizery, Marsilly, Ogy és Pange községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pokolfalu Pokolfalu (németül: Höll, horvátul Paklišće) Németlövő-Csejke településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban, Felsőőrtől 32 km-re délkeletre, Szombathelytől 17 km-re délnyugatra a magyar határ mellett. Története A falu első írásos említése 1221-ből származik abban az oklevélben, melyben a Ják nembeli István bán a pornói cisztercita apátságnak adományozza „Monyorokerek”, „Hettfehelly”, „Perwolff” és „Kölked” falvakat. A birtok határleírásában az adománylevél említi „Hül”, vagy „Hell” falut is, mely a mai Pokolfalunak felel meg. A középkorban a Németújvári grófok birtoka volt. 1391-ben a Sárói család németújvári uradalmának része lett, majd a 15. században a sváb száramzású Ellerbachoké, akik a monyorókeréki uradalmukhoz csatolták. Erdődy Bakócz Tamás érsek és kancellár 1499-ben, Ellerbach János halála után lett a falu birtokosa. 1517-ben unokaöccse Erdődy Péter lett a birtokos. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, de újratelepítették. Az Erdődyek uralma 1556-ig tartott, amikor a Zrínyiek zálogbirtoka lett. 1616-tól a monyorókeréki uradalomban újra az Erdődyek a birtokosok. 1643 és 1773 között a pornói uradalom részeként a soproni jezsuitáké. Ezután az Esterházyaké és a Liechtensteineké, 1868-tól 1934-ig pedig a bajor hercegé volt. Vályi András szerint „POKOL. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Alsó-Belédhez közel, mellynek filiája.” Fényes Elek szerint „Pokolfalu, Hölle, német f., Vas vmegyében, a pornói uradalomban, ut. p. Szombathely, 144 kath. lak.” Vas vármegye monográfiája szerint „Pokolfalu, apró község, összesen 21 házzal és 131 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Pornó, távírója Szombathely. Birtokos Lajos bajor királyi herczeg.” 1920 előtt Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. 1910-ben 125, túlnyomórészt német lakosa volt. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-óta Csejke, Németlövő, Abdalóc és Pósaszentkatalin falvakkal együtt Németlövő-Csejke (Deutsch Schützen-Eisenberg) községet alkotja. Panama az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Panama az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Súlyemelés * - másik versenyzővel azonos eredményt ért el Háromerű juhar A háromerű juhar (Acer buergerianum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj. Elterjedése Kína keleti részén honos. Alfajok, változatok Acer buergerianum subsp. ningpoense (Hance) A.E.Murray Acer buergerianum var. buergerianum Leírása Terebélyes, 15 méter magas, lombhullató fafaj. Kérge szürkésbarna, pikkelyszerű lemezekben hámló. Levelei tenyeresen osztottak, háromkaréjúak, 10 cm hosszúak, alapjuk felé elkeskenyedők. Karéjaik kihegyesedők, rendszerint ép szélűek, ritkán fogazottak. Mindkét oldaluk kopasz, felszínük sötétzöld, fonákjuk hamvas, ősszel vörösre színeződnek. Virágai aprók, sárgászöldek, széles, kúpos felálló fürtökben a lombfakadással egy időben nyílnak. Termései lependék, 2,5 cm-esek, csomókban függnek az ágakon, eleinte zöldek vagy piroslók, éretten barnák. Vanderburgh megye (Indiana) Vanderburgh megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Indiana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Evansville. Lakosainak száma 181 398 fő (2013. július 1.). Vanderburgh megye Gibson megyével határos. Népesség A megye népességének változása: ARM big.LITTLE Az ARM big.LITTLE egy az ARM Holdings által fejlesztett heterogén számítástechnikai architektúra, melyben (viszonylag) lassabb, kisebb fogyasztású processzor magokat (viszonylag) hatékonyabb és energiaigényesebb magokkal párosítanak. A szándék egy olyan többmagos processzor létrehozására irányul, amely jobban képes alkalmazkodni a dinamikus számítási igényekhez és kevesebbet fogyaszt, mint ami egyedül az órajel skálázásával elérhető. 2011 októberében a big.LITTLE architektúrát az ARM Cortex-A7 maggal együtt jelentették be, amelyet felépítésében eleve a Cortex-A15-tel kompatibilisnek terveztek. 2012 októberében az ARM bejelentette a Cortex-A53 és Cortex-A57 (ARMv8-A) magokat, amelyek szintén kompatibilisek egymással és együtt használhatók egy big.LITTLE csipben. Az ARM később bejelentette a Cortex-A12 magot is a Computex 2013 rendezvényet, amelyet a Cortex-A17 bejelentése követett 2014 februárjában, ez a kettő szintén párosítható egy big.LITTLE konfigurációban a Cortex-A7 típusú maggal. Végrehajtási állapot-migráció A különböző processzormagokat három módon lehet egy big.LITTLE kialakításban elrendezni, a kernelben megvalósított ütemezőtől függően. Mindegyikben az ütemező átkapcsolhat a lassabb és gyorsabb magok között, tetszőleges irányban, a teljesítmény optimalizálása végett. Az átkapcsolás során a különböző sebességű processzormagok között át kell adni a teljes futási környezetet, ezt nevezik a végrehajtási vagy futási állapot migrációjának. Klaszterezett kapcsolás A klaszteres modell megközelítés az első és legegyszerűbb megvalósítás, amelyben a processzort egyenlő méretű, „big” vagy „LITTLE” magokat tartalmazó klaszterekbe sorolják. Az operációs rendszer ütemezője egyszerre csak egy klasztert lát; mikor a teljes processzor terhelése átlépi az alacsony és magas szintek közötti határt, akkor a rendszer klasztert vált. Minden releváns adat átadódik a közös L2 gyorsítótáron keresztül, az egyik mag-klaszter kikapcsol, a másik aktiválódik. Ebben a rendszerben Cache Coherent Interconnect (CCI) összekapcsolást alkalmaznak. Ezt a modellt implementálták pl. a Samsung Exynos 5 Octa (5410) egylapkás rendszerében. In-kernel switcher (CPU migráció) Az in-kernel switcher (IKS, kernelbeli átkapcsoló) módszerrel történő CPU migráció előfeltétele a magok megfelelő elrendezése; ilyenkor egy „big” mag egy „LITTLE” maggal van párosítva, és a csipen sok ilyen azonos páros kialakítására van lehetőség. Minden pár egy virtuális magként működik, és a működés alatt egy valódi mag van (teljesen) bekapcsolva és csak ez az egy mag fut egy időben. A „big” mag fut nagy terhelés esetén, és a „LITTLE” mag, mikor a terhelés alacsony. Mikor a virtuális mag terhelése megváltozik (a magas és alacsony között), akkor a belépő mag bekapcsol, a futási állapot átadódik, a kilépő mag lekapcsolódik, és a feldolgozás az új magban folytatódik. Az átváltás a cpufreq keretrendszer segítségével történik. A Linux 3.11-hez egy teljes big.LITTLE IKS implementáció lett hozzáadva. A big.LITTLE IKS egy jelentős előrelépés a klaszteres migrációhoz képest, a fő különbség abban áll, hogy ebben minden pár külön látható / elérhető az ütemező számára. Az összetettebb elrendezés együtt jár a „big” és „LITTLE” magok nemszimmetrikus csoportosításával. Egyetlen lapkán egy vagy több „big” mag és sokkal több „LITTLE” mag is elhelyezhető, vagy fordítva. Az Nvidia ehhez hasonló rendszert alkotott a kis fogyasztású „kísérő mag” (companion core) beépítésével a Tegra 3 egylapkás rendszerébe. Heterogén multiprocesszálás (globális feladatütemezés) A big.LITTLE leghatékonyabb használati modellje a heterogén multiprocesszálás (MP), amelye lehetővé teszi az összes fizikai mag egyidejű használatát. A magas prioritású vagy nagy számítási teljesítményt igénylő szálak ebben az esetben a „big” magokhoz rendelhetők, míg az alacsonyabb prioritású vagy kisebb intenzitásigényű szálak, mint például a háttérfeladatok, a „LITTLE” magokkal hajthatók végre. A Linux kernel fővonalába már beépítették az upstream big.LITTLE GTS patcheket, a Linux 3.10-től kezdve. Ezt a modellt alkalmazzák a Samsung Exynos 5 Octa (5420, 5422, 5430) és Hexa (5260) csipekben. Az ütemezés A páros elrendezés lehetővé teszi az operációs rendszer számára átlátszó átkapcsolást a már létező dinamikus feszültség és frekvenciaváltó eszköz (DVFS) használatával. A létező DVFS támogatás a kernelben (pl. a cpufreq a Linuxban) egyszerűen egy frekvencia- és feszültséglistát lát és ezek fokozatai között kapcsol át belátása szerint, pontosan úgy, ahogy a létező hardveren teszi. Ekkor azonban az alacsonyabb szintű foglalatok a „LITTLE”, a magasabb szintűek pedig a „big” magokat aktiválják. Alternatív megoldásként az összes mag láthatóvá tehető a kernel ütemező számára, amely eldönti, hogy melyik szál vagy folyamat melyik magnak lesz kiosztva. Ez szükséges a nem párosított elrendezésekben, de a párosított magokkal is használható. Ez egyedi problémákat állít a kernel ütemezője elé, amelyben eddig azt feltételezték, legalábbis a modern tömegcikk-hardverek körében, hogy az SMP rendszerben minden mag egyenrangú (azonos). A globális feladatütemezés előnyei A terhelés finomabb felbontásban történő vezérlése, mint ami a magok között migrálható. Mivel az ütemező közvetlenül migrálja a feladatokat a magok között, a kernel többletterhelése csökken és az energiamegtakarítás ennek megfelelően növekszik. Az ütemezőben való megvalósítás miatt az átváltási döntések végrehajtása gyorsabb, mint az IKS-hez kialakított cpufreq keretrendszerben. Lehetőség nyílik a nem-szimmetrikus egycsipes rendszerek (SoC-k) könnyű támogatására (pl. 2 Cortex-A15 mag és 4 Cortex-A7 mag egy rendszerben). Az összes mag egyidejű használatának lehetősége javítja az egylapkás rendszer teljes adatátviteli sebességét, tehát a csúcsteljesítményt, az IKS-sel összehasonlítva. Collins (Mississippi) Collins város az USA Mississippi államában. Lakosainak száma 2586 fő (2010). Népesség A település népességének változása: (10466) 1981 ET7 A (10466) 1981 ET7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. Châteaumeillant Châteaumeillant település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 1933 fő (2015). Châteaumeillant Beddes, Saint-Jeanvrin, Saint-Maur, Saint-Saturnin, Lignerolles, Néret, Urciers és Vicq-Exemplet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pokoli szomszédok 2 – Vakáción A Pokoli szomszédok 2 – Vakáción (Neighbours from Hell 2: On Vacation), más néven Pokoli szomszédok - Vakáción (Neighbours from Hell: On Vacation) és Pokoli szomszédok 2 (Neighbours from Hell 2) egy humoros stratégiai videojáték, amit Microsoft Windowsra adtak ki a Pokoli Szomszédok folytatásaként. Szereplők Woody – A játszható szereplő. Mr. Rottweiler – A szomszéd, akit Woody mindig felbosszant. Anyu - Mr. Rottweiler édesanyja. Olga – A nő, akihez a szomszéd is vonzódik. Olga gyermeke – Ő az a fiú, akibe a szomszéd, ha teheti, beleköt. Anya kutyája – A kutya, a szomszéd gondoskodik az anyja kutyájáról. Játékmenet A szomszéd úgy döntött, hogy vakációzni megy és a világ körüli hajóútra magával viszi anyukáját is. Ám az útról Woody sem maradhatott le. A feladat adott: a hajó fedélzetén a legváltozatosabb csínyeket, trükköket és csapdákat felállítani. Az első részben megismert ház helyett most a világ különböző tájaira utazva bosszanthatjuk szomszédunkat, de ezúttal is óvatosnak kell lennünk ugyanis a szomszéd a mamáját is elhozta a nyaralásra és ő is elkaphat minket, ha figyelmetlenek vagyunk. Lehetünk Kínában vagy Indiában a lényeg, hogy a csínyek a helyükön legyenek. Az előző részhez képest itt már 3 életünk van és a szomszéd hőmérője is másképpen működik, és most minden elsütött csíny után érmét kapunk, és így valamennyi mennyiségű érme után be is fejezhetjük a játékot. Egy új nehezítés, hogy egyes tárgyak megszerzéséhez, egy másikat kell alkalmazni, de olyan is lehet hogy a tárgy megszerzéséhez egy úgymond mini-játék jön előtérbe ahol feladatunk egy körben lévő tárgyat középen tartani amíg Woody a tárgyért küzd és ha kör teljesen zöld megszereztük, de ha pirossá válik akkor a szomszéd odaszalad és ilyenkor azonnal távozni kell. Az újabb interakció hogy a szomszéd szokott aludni, ilyenkor elosonhatunk. Dorlombosz Dorlombosz (macedónul: Дорломбос, törökül Dırlonbosu) település Macedóniában, a Délkeleti körzetben, a Sztrumicai járásban. Népesség 2002-ben 117 lakosa volt, akik mindannyian törökök. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Black Clouds & Silver Linings A Black Clouds & Silver Linings az amerikai progresszív metal együttes Dream Theater 2009-ben megjelent tizedik stúdióalbuma. A lemez három különböző formátumban jelent meg: az új dalokat tartalmazó hagyományos CD mellett egy 3CD-s speciális változat és egy 3CD+DVD+2LP összeállítású boxset alakjában. Megjelenése hetében a 6. helyen került a Billboard 200-as lemezeladási listájára az album, amely a zenekar történetének eddigi legjobb helyezése. Az első kislemez és videoklip az "A Rite of Passage" dalhoz készült, amelynek témája a szabadkőművesség. A Six Degrees of Inner Turbulence (2002) albumon megkezdett ún. "12-lépéses szvit" (Twelve-step Suite), amely Mike Portnoy dobos alkoholizmushoz fűződő viszonyát dolgozza fel, a "The Shattered Fortress" című dal három tételében kerül lezárásra. A lemezen szereplő dalok zenéjét a zenekari tagok közösen szerezték, kivétel a "Wither", amit John Petrucci gitáros egymaga írt. A "The Best of Times" dal szövegében Mike Portnoy az év elején, 69 évesen, rákban elhunyt édesapjára (aki a Dream Theater névadója is volt egyben) és a vele töltött időkre emlékezik. Az album dalai "A Nightmare to Remember" – 16:10 "A Rite of Passage" – 8:35 "Wither" – 5:25 "The Shattered Fortress" – 12:49 X. "Restraint" XI. "Receive" XII. "Responsible" "The Best of Times" – 13:07 "The Count of Tuscany" – 19:16 Limitált kiadások Az album limitált példányszámú speciális kiadása két további CD-t tartalmaz. Az elsőn különböző feldolgozások szerepelnek, míg a másodikon a teljes Black Clouds & Silver Linings ének nélküli, instrumentális változata. A boxset-változat a speciális kiadás 3 CD-jén túl tartalmazza a Black Clouds & Silver Linings albumot dupla bakelitlemezen , valamint egy bónusz DVD-t. Bónusz CD: Uncovered 2008-2009 Az alábbi feldolgozások nem csak a limitált kiadásokhoz csatolt bónusz CD-n találhatóak meg, hanem egyenként, önállóan letölthető, digitális kislemezként is kiadásra kerültek az album megjelenése előtti hetekben. "Stargazer" ( Rainbow feldolgozás) – 8:10 " Tenement Funster / Flick of the Wrist / Lily of the Valley " ( Queen feldolgozás) – 8:17 "Odyssey" ( Dixie Dregs feldolgozás) – 7:59 "Take Your Fingers From My Hair" (Zebra feldolgozás) – 8:18 "Larks' Tongues in Aspic, Part Two" ( King Crimson feldolgozás) – 6:30 "To Tame a Land" ( Iron Maiden feldolgozás) – 7:15 Thoroczkay Sándor Thoroczkay Sándor (Kápolnokmonostor, 1942. február 13. –) erdélyi magyar történelemszakos tanár, iskolaigazgató, RMDSZ-tisztségviselő, a szatmárnémeti Szent István Kör elnöke (1991-2006). Életútja, munkássága Thoroczkay Sándor gyógyszerész és Szirmai Margit házasságából született. Felsőfokú tanulmányokat a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett (1967). Az egyetem elvégzése után Zabratópatakon, majd a sándorhomoki általános iskolában kapott történelemszakos tanári állást, ezen iskolának aligazgatója (1981-84), 1985-2005 közt igazgatója, majd – az iskola önállóságának megszüntetése után – annak irányító tanára (profesor coordonator) 2006-2009 között. A Lázári Szent László Cserkészcsapat alapítója és Fenntartó Testületének elnöke, részt vett az élő Rákóczi sorozat szervezésében. Kutatási területe a magyar történelem és a helytörténet. Tanulmányai gyűjteményes kötetekben jelentek meg, például a Trianonról szóló Ott, ahol zúg a négy folyó (2001) c. gyűjteményes kötetben. Az RMDSZ helyi alapító tagja, majd elnöke, megyei választmányi tag. 1991-ben a Szatmárnémetiben megalapított Szent István Kör elnökévé választották, működése alatt felvirágzott az egyesületi élet. Az elnök maga is számos előadást tartott a magyar történelem kiemelkedő egyéniségeiről és sorsdöntő eseményeiről, továbbá Szatmár megyéhez kötődő közösségi személyiségekről. Művelődéstörténeti cikkeket, tanulmányokat a Szatmári Friss Újságban közölt. Társszerzője az Otthonom, Szatmár megye c. sorozatban megjelent Szatmár megye monográfiája c. kötetnek (Szatmárnémeti, 1993). Önálló kötete: A Láncos templom története. Szatmárnémeti, 2007. Társasági tagság Szent István Kör Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Kenéz (keresztnév) Egyéb jelentéseit lásd: Kenéz (egyértelműsítő lap) A Kenéz régi magyar személynév, ami egy germán eredetű szláv méltóságnévből származik. A jelentése: vezér, fővezér, herceg, elöljáró. Rokon nevek Kenese Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok január 19. Gödenroth Gödenroth település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Gödenroth Beltheim községgel határos. Népesség A település népességének változása: Horvátország a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Horvátország az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 12 sportágban 88 sportoló képviselte, akik összesen 2 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Sportlövészet * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el ***** - öt másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Vitorlázás * - nem ért célba Rossz vér (album) A Rossz vér Deák Bill Gyula bluesénekes első nagylemeze. Az első Deák Bill szólólemezt egy Hobo Blues Band lemeznek is tekinthetnénk, hiszen az akkori H.B.B. felállás készítette. Az albumon ma már olyan örökzöld szerzemények hallhatóak, mint a „Felszarvazottak balladája”, vagy a címadó szerzemény, amelyeket mind a mai napig játszanak a koncerteken. Nagy figyelmet kell fordítani, a „Középeurópai Hobo Blues III.” csodálatos szövegvilágára, és a „Mindenem a tévé” c. szerzeményre, melynek napjainkig aktualitással rendelkezik a szövege. Földes László (Hobo) két dalban is közreműködik a lemezen, az egyik a már említett „Felszarvazottak balladája”, a másik pedig az album zárószerzeménye az „Ez a helyzet”, amiben elhangzik egy szállóige, amely akkoriban jellemezte a Hobo Blues Band együttest. A klasszikus rock és blues dalok közül, egyedül a „Ne szeress engem!” című darab lóg ki, amit a lemez művészeti vezetője Presser Gábor írt. A Presser - Dusán szerzemény erőteljes billentyűs befolyást mutat. Érdekességképpen megemlítendő, hogy a dalban vendégeskedik, a Ki Mit Tud? győztes jazz énekesnő Falusi Mariann is. Összességében elmondható, hogy a Rossz vér c. album, mind a zene, mind a szövegek tekintetében, egy tökéletes lemez, amely a szocializmusban élő „kisember” bús siralmait örökíti meg. Számlista A dalok szerzője Póka Egon, Tátrai Tibor – Földes László, Deák Bill Gyula, kivéve, ahol a szerzőség jelölve van. Pillangópinty A pillangópinty vagy pirosfülű pillangópinty (Uraeginthus bengalus) vagy a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj. Rendszerezés Régebben a Fringilla nembe sorolták Fringilla bengalus néven. Előfordulása Afrikában a Szahara alatti területeken honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi száraz szavannák, gyepek és bokrosok, valamint szántok, legelők és vidéki kertek. Alfajai Uraeginthus bengalus bengalus – (Linné, 1766) Uraeginthus bengalus perpallidus – (Neumann, 1905) Uraeginthus bengalus schoanus – (Neumann) Uraeginthus bengalus ugandae – (Zedlitz, 1911) Uraeginthus bengalus brunneigularis – (Mearns) Uraeginthus bengalus littoralis – (van Someren, 1922) Uraeginthus bengalus ugogoensis – (Reichenow) Uraeginthus bengalus katangae – (Vincent, 1934) Megjelenése Testhossza 12 centiméter. Szaporodása Fészekalja 4-5 fehér tojásból áll. Szilf A Szilf (vagy szilfid) egy mitológiai lény a nyugati kultúrában. A kifejezés Paracelsustól származik, aki szerint a szilfek a levegő láthatatlan megtestesülései, vagyis a levegő elementáljai. Nincs jelentősebb ismert legenda velük kapcsolatban. Alkímia és irodalom Az alkímia átvette a fogalmat Paracelsustól. Az alkimisták és hasonló mozgalmak, mint a rózsakeresztesek, továbbra is megemlítették a szilfeket a saját hermetikus irodalmukban. A fogalom fő megvitatását először Alexander Pope kezdeményezi. A Rape of the Lock című művében Pope szatirizálja a francia rózsakeresztesek alkímiai írásait, azzal, hogy kitalál egy teóriát a szilfek létezésére. Ez a mű a pszeudotudomány "sötét" és "titokzatos" irodalmának, valamint a néha ezoterikus, francia, angol, klasszikus heroikus költeményeknek paródiája. Pope létrehoz egy új alkímiát, melyben a szilf misztikusan kémiai úton létrehozott, durcás hölgy. Pope költeményében azok az asszonyok alakulnak át szilffé, akik tele vannak epével és hiúsággal. Ezek a nők haláluk után esnek át az átalakuláson, mivel lelkükben túl sok fekete gőz van, hogy felemelkedjenek az égbe. Belindának, Pope főhősnőjének van egy sereg szilfje, akik támogatják őt hiúságában, és óvják szépségét. Peter Petrelli Peter Petrelli egy kitalált szereplő a Hősök (Heroes) című televíziósorozatban, akit Milo Ventimiglia alakít. Peter egyedül él New Yorkban, saját lakásában. Korábban ápolóként dolgozott, így ismerkedett meg a galériatulajdonos Simone Deveaux-val. Peter folyton arról álmodik, hogy képes repülni. Álmodozásai odáig vezetnek, hogy leveti magát egy háztetőről New Yorkban, azért hogy bátyjának bebizonyítsa képességét. A bemutató azonban csak félsiker lesz és az esés miatt kórházba kerül. Mikor felébred, testvére Nathan már eltussolta az ügyet, hogy ne eshessen csorba a választási kampányán. Peter próbálja megértetni Nathannel, hogy repültek, de Nathan ezt képtelen elfogadni. Peter felépülése után felkeresi Isaacet, a festőt. Itt fedezi fel küldetését, meg kell mentenie egy Claire nevű pomponlányt. Peter lassan felfedezi, hogy képes a körülötte levő hősök képességeit utánozni, majd a Claude-dal folytatott kiképzésnek köszönhetően rájön, hogy a képességeket úgy is képes utánozni, hogy az adott hős nincs a közelben – elég, ha rá gondol. Képességei Peter képes mások különleges képességeit „lemásolni”. A másolás folyamata automatikusan történik, amint egy különleges képességekkel rendelkező egyén kerül Peter közelébe. A másik egyénnek pár méteren belül kell tartózkodnia. Peter azon képessége, hogy lemásolja mások erejét, empatikus képességén alapul. Ezt bizonyítja az is, hogy a lemásolt képességeket akkor képes előhívni, mikor arra gondol, mit érzett a személy iránt, akitől a képességet szerezte. Ennek ellenére a lemásolt képességek reflexszerűen is működhetnek, így például a Claire-től szerzett öngyógyuló képessége. Peter bizonyos fokú telepatikus képességekkel is rendelkezik, mely segítségével tőle távol eső eseményeket képes „látni” víziók vagy álmok formájában. Álmában látta Nathan balesetét, hat hónappal azelőtt, hogy Isaac Mendezzel kapcsolatba került volna. Mint később kiderül, valójában ez volt az első képessége, amelyet anyjáról másolt le. A Peter által lemásolt és később újra előhívott képességek a következők: Mellékhatások Néha mikor Peter lemásol egy képességet káros mellékhatások is felléphetnek. Mikor a Felismerés című részben lemásolta Matt Parkman telepatikus képességeit, hirtelen mindketten fejfájást kaptak attól, hogy egymás gondolatait hallják, egyfajta interferencia lépett fel kettőjük között. Ha Peter túl sok képességet idéz fel egyszerre, elgyengül. Alternatív jövő Peter a robbanás utáni alternatív jövőjéről úgy tudhatunk meg információkat, hogy Hiro és Ando egy véletlen folytán öt év múlva a jövőben találják magukat. Az egyik ilyen információ az, hogy Peter bujkálva él és legtöbbször láthatatlan, mert ebben a jövőben a különleges képességű embereket terroristának tartják, üldözik és szaporodásukat tiltják. Továbbá kiderül az is, hogy Peter Nikivel jár és hogy 5 évvel ezelőtt nem Sylar, hanem ő volt az, aki felrobbant New York közepében. Losonc-Opatová megállóhely Losonc-Opatová megállóhely Losoncon, a Losonci járásban van, melyet a ŽSR üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Losonc–Újantalvölgy-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Losonc vasútállomás Története Az állomás történetéről nem sok maradt fenn. Az 1938-as még nem, az 1950-es pedig már említi. Achterwehr Achterwehr település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Fekvése A B 202-es úton, a Westensee-t és a Flemhuder See-t összekötő Eider mellett fekvő település. Földrajza Nagy területen az önkormányzathoz tartozik a Westensee Natúrpark. A falu szélén kanyarog az Eider folyó is. története Achterwehr nevét 1375-ben említette először oklevél. 1900-ban Achterwehrnek 229 lakosa volt, valamint egy posta, 1 gőz fűrésztelep, 1 vendéglő, 1 bolt, 1 kovács és 5 kézműves volt ekkor a településen, a lakosság többsége pedig a helyi birtokon dolgozott. Mai kastélya 1802-ben épült, első tulajdonosa O. J. D. Wulff volt. A kastélyt 1948 óta a használja a Mezőgazdaságtudományi és Növénynemesítési Intézet és a KielimChristian-Albrechts Egyetem mint kísérleti farmot. Nevezetességek Westensee Naturpark - a település közelében található. Utcai óra (remixalbum) Az Utcai Óra (remix album) Kóházy "FankaDeli" Ferenc első remixalbuma. A remixeket egy elektronikus zenész Daniel Pea készítette. A lemez ingyenesen szerezhető meg a www.nightchild.hu weboldalról. Rerik Rerik város a Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományában, a Balti-tenger Salzhaff öble mellett. A Wustrow félsziget is a városhoz tartozik. A legközelebb vasutállomás Neubukowban van. A város mai nevét 1938-ban kapta a Reric nevű kora középkori szláv kereskedőváros után, ami az akkori tudomány szerint ebben a térségben volt. Története A jelenlegi város az írott forrásokban elsőként 1230. október 18-án tűnik fel Alt Gaarz nevén. 1938. április 1-én a település város lett és felvette a Rerik nevet. 1933-tól 1945-ig a Wustrow félszigeten volt egy tüzériskola ami a Reichswehrhoz tartozott. Akkor körülbelül 3000 ember lakott a félszigeten. 1949 és 1993 között a Vörös Hadsereg volt a félszigeten. Turistalátványosságok A templom A kikötő A múzeum A megalitikus sírok Cshunhjangga A Cshunhjangga (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Chunhyangga; „Cshunhjang (Chunhyang) éneke”) az eredeti 12 phanszori (pansori)műből fennmaradt öt madang (��) egyike. A történet egy kiszeng (gisaeng) lányáról és egy jangban (yangban) nemesről szól. A szövegének legrégebbi változata az 1754-ben írt Manhvadzsip (Manhwajib) (���, ���) című könyvben található meg kínai írással. A belőle született phanszori (pansori) prózai mű a Cshunhjang cson (Chunhyang jeon) (���, „Cshunhjang (Chunhyang) története”). Ez a legnépszerűbb az öt fennmaradt madang közül, filmre, televízióra is adaptálták, de manhva (manhwa) is született belőle. Története A történet főszereplői Cshunhjang (Chunhyang) („Tavasz illata”), egy egykori kiszeng (gisaeng) lánya, és I Mongnjong (Yi Mong-ryong), Namvon (Namwon) elöljárójának fia. Mongnjong (Monryong) a Tano (Dano) (tavasz)fesztivál idején megpillantja a szépséges Cshunhjang (Chunhyang)ot és azonnal beleszeret. A társadalmi különbségek ellenére feleségül veszi a lányt, ám ekkor a fővárosba szólítja kötelessége. Az otthon maradt lányt zaklatni kezdi a város új elöljárója, Pjon Hakto (Byeon Hak-do), arra akarja kényszeríteni, hogy legyen az ágyasa. A férjéhez hű Cshunhjang (Chunhyang) visszautasítja a férfi, aki emiatt börtönbe veti és megkínozza. Mongnjong (Monryong) a király titkos felügyelőjeként tér vissza a városba, lebuktatja a korrupt elöljárót és kiszabadítja feleségét, akivel ezután boldogan élnek. Értelmezése A történet különleges abból a szempontból, hogy a főszereplői ellenszegülnek a Csoszon (Joseon)-kor normáinak, mely szerint egy jangban (yangban) nemes nem köthetett házasságot egy cshonmin (cheonmin) (kitaszított) rétegből származó nővel. Cshunhjang (Chunhyang) a bátorság, a női tisztaság megtestesítője, aki szembeszáll a korrupt és erkölcstelen nemes akaratával, és egyben az elnyomottaknak is hangot ad. A történet szatírikusan mutatja be a koreai nemesség zülött, korrupt életét. Pillar (együttes) A Pillar egy Grammy-díjra jelölt Christian rock együttes, Tulsából, Oklahomából. Történelem Az együttes Pillar Hays-ben, Kansasban indult 1998-ban, amikor a Fort Hays State Egyetemen Brad Noone és Rob Beckley szobatársak összejöttek barátaikkal, Travis Jenkins-szel, Dustin Adams-szel, és Michael Wittig-gel, ismertebben 'Kalel'-lel. 1999-ben kiadták első albumukat, a Metamorphosist a saját független kiadójukkal, a Shadrach Records-szal. Nem sokkal később, 2000-ben kiadták második albumukat is Original Superman néven. Ekkortájt helyezkedtek át az oklahomai Tulsába, hogy nagyobb rajongótábort szerezzenek. Flicker Records és Above Nem sokkal az Original Superman kiadása után a Flicker Records észrevette a Pillart, akik szerződést is kötöttek a céggel. A szerződés után újravágtak néhány számot az Original Superman-ről és újra kiadták az Above-on, az első főbb albumukon. Az albumnak közepes sikere volt, körülbelül 60.000 lemez kelt el. 2001-ben az Open Your Eyes elnyerte a Dove Awardon az év legkeményebb zenéjének díját. Az Original Superman és a Live for Him szintén segítettek az együttes sikerében. Fireproof 2002-ben Noah Henson átvette a gitárokat és a Pillar kiadta következő albumát, a Fireproof-ot, amely hatalmas áttörést jelentett. Az album 300.000 példányban kelt el, és turnékat indított. Ez a lemez is nyert két díjat. Néhány évvel később a Pillar visszament a Fireproof-fal a stúdióba, és kiadtak egy jobb hangzású és kissé átformált lemezt bónusz DVD-vel. A Fireproof mindkét verziójában megtalálható volt a piacon. Hamarosan, a Fireproof kiadása után ifj. Lester Estelle dobos csatlakozott az együtteshez. Thorwald Proll Thorwald Proll (Kassel, 1941. július 22. –) író, a Vörös Hadsereg Frakció szélsőbaloldali terroristaszervezet tagja és az 1960-as évek diákmozgalmainak résztvevője. 1968. április 2-án Andreas Baader, Horst Söhnlein és Gudrun Ensslin társaságában, a vietnámi háború elleni tiltakozásként felgyújtott két áruházat Frankfurtban. Két nappal később mindannyiukat elfogták, és három évi börtönbüntetésre ítélték. 1969 júniusában feltételesen szabadlábra kerültek, de novemberben az eljáró bíróság úgy döntött, hogy ismét őrizetbe kell kerülniük. Horst Söhnlein engedelmeskedett, a többiek Franciaországba menekültek, ahol a radikális baloldali újságíró, Régis Debray házában rejtőztek. Thorwald Proll testvére, Astrid is csatlakozott a formálódó Vörös Hadsereg Frakcióhoz. Proll 1970-ben elfordult a szervezettől, és az Egyesült Királyságba távozott. 1970. november 21-én Berlinben feladta magát a hatóságoknak. A börtönből 1971 októberében szabadult. Dolgozott pincérként, eladóként. 1978-ban Hamburgba költözött, íróként, költőként, könyvkereskedőként él. Mirkopolje Mirkopolje falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Krašićhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 43 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re délre a Kulpa bal partján fekszik. Története A település első írásos említése 1316-ban történt "terra seu possessio Mirkouopole" alakban. A Pribics család birtoka volt, akik 1316-ban a Babonicsoknak adták el, attól kezdve az ozalyi uradalom része volt. Az 1316-os adásvételi okiratban megtalálható a birtok pontos határleírása, melyben számos szomszédos birtok és település neve maradt fenn. A falunak 1857-ben 66, 1910-ben 144 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 96 lakosa volt. Losonctamási vasútállomás Losonctamási vasútállomás Losonctamásiban, a Losonci járásban van, melyet a ŽSR üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zólyom–Kassa-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Patakalja megállóhely Losonc vasútállomás Története A történetéről nem sokat tudni, de az 1938-as menetrendben már szerepel. 4704 Sheena A 4704 Sheena (ideiglenes jelöléssel 1988 BE5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Robert H. McNaught fedezte fel 1988. január 28-án. Estivaux Estivaux település Franciaországban, Corrèze megyében. Lakosainak száma 416 fő (2015). Estivaux Allassac, Orgnac-sur-Vézère, Perpezac-le-Noir, Saint-Bonnet-l’Enfantier, Vigeois és Voutezac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Frankenhardt Frankenhardt település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 4464 fő (2010). Tűzvirágfa A tűzvirágfa vagy lángfa (Delonix regia) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A tűzvirágfa az egyik leggyakoribb díszfa; Madagaszkárról származik. Megjelenése Legfeljebb 15 méter magas, de többnyire kisebb fa. Széles ernyő alakú koronát növeszt. Levelei kétszeresen szárnyaltak. Levele 30-50 centiméter hosszú, páfrányszerűen finoman tagolt, a körülbelül 1 centiméter hosszú levélkék száma a több százat elérheti. A levelek szórt állásúak; a száraz évszakban lehullhatnak, de csak rövid időre. Virága narancs- vagy skarlátvörös, 10-15 centiméteres; 5, kívül zöld, belül vörös csészelevéllel és 5 részben fehér vagy sárga színű, kárminpiros foltokkal. A virág közepén 10 hosszú, vörös szálú porzó és egy bibeszál van. A legtöbb virág a száraz évszak végén, az új levelekkel együtt jelenik meg, valóban szinte lángba borítva a fát. Termése feketésbarna, lapított, 30-60 centiméter hosszú, 4-7 centiméter széles, csüngő, többnyire kissé görbült és keresztben bordázott, fásodó hüvely, amely a következő virágzásig a fán marad. Egyéb A tűzvirágfa az egyik legfeltűnőbb trópusi fa. Jóllehet diadalútja a világ körül csak a 19. század közepén kezdődött, sok helyütt már úgy tűnik, mintha honos volna. Megporzását főként nappali lepkék végzik, de más rovarok, sőt madarak is felkeresik a virágokat. Az apró levélkék alkonyatkor összecsukódnak. Sipos Ferenc (labdarúgó) Sipos Ferenc, Sipszky (Budapest, 1932. december 13. – Budapest, 1997. március 17.) labdarúgó, edző. Minden idők egyik legjobb védőjátékosa volt, akinek magas fokú játékintelligenciája példamutató szerénységgel párosult. Testvére, Sipos István válogatott labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban A budapesti Goldberger együtteséből került be az ifjúsági válogatottba, 1952-ben igazolt a Szolnoki Légierők együtteséhez. Négy év múlva az MTK szerződtette. Innen jó barátja Tichy Lajos csábította át a Bp. Honvédhoz 1963-ban, de volt klubja ezt zokon vette és kérte eltiltását és így az 1963-as őszi idényt ki kellett hagynia. Sikerült így is a legjobbak közé visszakerülnie. Visszavonulásáig, 1968-ig a Budapesti Honvédban szerepelt. Összesen 280 NB I-es találkozón játszott és 23 gólt szerzett. Az MTK-val 1957-1958-ban bajnoki címet szerzett, a Honvéddal pedig 1964-ben magyar kupagyőztes lett. A kék-fehérekkel 1961-1962-es idényben VVK elődöntős volt, a győztes Valencia-val szemben maradtak alul. 1958-ban ő volt az év játékosa Magyarországon. A válogatottban 1957 és 1966 között összesen 77 alkalommal játszott a válogatottban és 1 gólt szerzett. Háromszor szerepelt világbajnokságon (1958, 1962, 1966). 1962-ben ötödik, 1966-ban hatodik helyezést ért el a csapattal. 1964-ben a spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmes lett. Edzőként Visszavonulása után edzőként szolgálta a labdarúgást a Sátoraljaújhelynél, a kiskunlacházi ÉGSZÖV MEDOSZ-nál, a Csepel Autónál, az egyiptomi Terszanánál és Szigetszentmiklóson. Nyugdíjba vonulásáig a Honvéd serdülőcsapatának edzőjeként tevékenykedett. Sikerei, díjai Játékosként Magyar bajnokság bajnok: 1957-1958 2.: 1957-tavasz, 1958-1959, 1962-1963, 1964 3.: 1960-1961 Magyar Kupa (MNK) győztes: 1964 döntős: 1968 Vásárvárosok kupája ( VVK ) elődöntős: 1961-1962 Világbajnoki 5. (1962, Chile), 6. (1966, Anglia). Európa-bajnoki 3. (1964, Spanyolország) Az év labdarúgója (1958) Személyes rekordok 1957 . szeptember 15. (ellenfél: Bulgária) és 1963 . május 19. (ellenfél: Dánia) között egyetlen hivatalos válogatott találkozót sem kihagyva 57 alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó válogatottban, ami magyar rekord. Schumann-rezonanciák Schumann-rezonanciáknak nevezzük a bolygófelszín és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciáit, amit a zivatartevékenység során keletkező villámok keltenek. Nevüket leírójukról, Winfried Otto Schumann fizikusról kapták, aki 1952-ben matematikai úton levezette létezésüket. A jelenség elsősorban a kontinensek trópusi régióira koncentrálódik, de az egész bolygó légkörére jellemző. Bármely más bolygón előfordul, ahol villámlás és ionoszféra található, de a jellemző frekvenciák a bolygó méretétől, a mágneses tér erősségétől és az ionoszférától is függenek, ennek megfelelően a földiétől eltérőek. A Föld esetén a Schumann-rezonanciák frekvenciája az ELF tartományba esik, a sajátfrekvenciák átlagértékei 7,83 Hz, 14,1 Hz és 20,3 Hz. A jelenség robusztus becslést ad a Föld troposzférájában lejátszódó globális időjárási folyamatokról a világ zivatartevékenységének idő- és térbeli változásán keresztül, valamint a Föld−ionoszféra üregrezonátor felső határoló régióját (ionoszferikus D-tartomány) érő extraterresztrikus hatásokról. A zivatartevékenység általában helyi időben délután maximális, ezért a Schumann-rezonanciák napi amplitúdóváltozásában a három fő trópusi zivatarrégió (Délkelet-Ázsia, Afrika, Dél-Amerika) jól elkülöníthető. A Föld esetén bármely pillanatban mintegy 2000 zivatar másodpercenként 50-100 villámot hoz létre. Napéjegyenlőségi hónapokban a trópusi régióban az egységnyi felületre juttatott többlet napsugárzási energia kb. 1,5 °C féléves hőmérsékleti hullámban jelentkezik. Ezen hőmérséklet-változás a megnövekedett villámaktivitáson keresztül a Schumann-rezonanciák intenzitásváltozásában is tükröződik. Az SR-jelenség sokoldalú alkalmazhatóságának bizonyítéka, hogy a nagycenki adatokból a passzátszélnek a Csendes-óceán egyenlítői térségére vonatkozó, 1996 januárjában érvényes átlagos sebességét és irányát le lehetett vezetni az 1995. decemberi, dél-amerikai SR-anomália nyugati irányba történő szisztematikus elfordulása alapján (Sátori − Zieger, 1998). Az SR-frekvencia mind a vertikális elektromos, mind a horizontális mágnesestér-komponens, és mindegyik rezonancia-módus esetében azonos értelmű változást mutat a tizenegy éves napciklus során, a naptevékenységgel azonos fázisban (Sátori et al., 2005). Ez egyértelműen a Föld-ionoszféra üregrezonátor „elhangolódását” jelzi, azaz a rezonátor felső határoló rétegének, az ionoszférának a magassága és vezetőképessége változik a tizenegy éves napciklus során. ELF-sávban keletkező elektromágneses hullámokat nem csak villámok keltenek, hanem tornádók, vulkánkitörések, porviharok és valószínűleg földrengések is. Földrengések előrejelzésével ELF-sávú elektromágneses jelek segítségével annak ígéretes volta miatt sok tudós foglalkozik, ennek során amatőrök által gyűjtött adatokat is feldolgoznak. Története A Nature című tekintélyes tudományos folyóirat 1893. szeptember 28-i számában beszámolt a British Association for the Advancement of Science üléséről. Ezen George Francis FitzGerald fizikaprofesszor többek között a következő megjegyzéseket tette: 1. „Az a hipotézis, hogy a Földet, mint elektromosan vezető testet egy nem-vezető réteg veszi körül, nem felel meg a tényeknek. Az atmoszféra felső rétegei valószínűleg jó vezetők.” 2. „Feltételezhetjük, hogy a villámlások alatt a levegő képes az [elektromágneses] zavarok továbbítására.” 3. „Ha az északi fény magasságát 100 km-re becsüljük, akkor a rezgés periódusideje 0,1 s.” A 0,1 s periódusidőből 10 Hz-es frekvencia adódik. 1902-ben első ízben Heaviside és Kennelly élt azzal a feltételezéssel, hogy létezik egy ionoszférának nevezett réteg a Föld körül, ami képes az elektromágneses hullámok visszaverésére. Húsz év múlva sikerült a bizonyítás Edward Appleton és Barnett számára, akik 1925-ben kísérletileg kimutatták az ionoszféra létezését. Bár a matematikai eszközök legtöbbje már 1918-tól rendelkezésre állt a gömbi üregrezonátorok számítására, amikor G. N. Watson kifejlesztette azokat, Winfried Otto Schumann volt az, aki a Föld ionoszférájának elektromágneses rezonanciáit vizsgálni kezdte. 1952-1954 során Schumann és H. L. König megkísérelte mérni a rezonanciafrekvenciákat. A méréseket Balser és Wagner 1960–1963 között végezte el. Az első magyarországi megfigyelések a Schumann-rezonanciák frekvenciatartományában a Nagycenk melletti Geofizikai Obszervatóriumban már az 1960-as évek elején megtörténtek. Az 1990-es évek közepéig csupán néhány olyan állomás működött a világon (Magyarország, USA, Antarktisz), ahol folyamatos volt a Schumann-rezonanciák megfigyelése. Elmélete A legnagyobb elektromágneses energiájú gerjesztést a villámok jelentik az ionoszféra alatti térrészben. A villámlás során keletkező elektromosan vezető „csatornák” antennaként viselkednek, amik elektromágneses hullámokat sugároznak ki. Ezek frekvenciája 100 kHz alatt van. A jelek a villámlástól való távolsággal arányosan gyengülnek, de a földfelszín és az ionoszféra között kialakuló hullámvezető rezonál az ELF-sávba eső frekvenciákon, ezért ezek a hullámok nagy távolságra eljutnak. Ideális elektromos vezető esetén a rezonancia-frekvencia n-edik felharmonikusa ( ) függ a Föld sugarától ( ), és a fénysebességtől. ( ) A föld ionoszférája azonban nem ideális hullámvezető, ezért a legkisebb frekvenciájú jel frekvenciája a gyakorlatban ennél alacsonyabb, 7,45 Hz körüli. Az ionoszféra napi változásának hatására a rezonanciafrekvencia kis mértékben változik (néhány tized Hz-cel). Mérések A Schumann-rezonanciákat a Föld különböző kutatóállomásain folyamatosan mérik. Az érzékelő többnyire két vízszintesen elhelyezkedő mágneses indukciós tekercset tartalmaz, ami az észak-déli és kelet-nyugati mágneses összetevőket méri, és egy függőleges elektromos dipólantennát, ami az elektromos teret méri. A tipikus mérési frekvenciatartomány 3–100 Hz közötti. A Schumann-rezonanciák elektromos terének erőssége jóval kisebb (~300 mikrovolt per méter), mint a légkörben jó időben meglévő statikus elektromos térerősség (~150 V/m). Hasonlóképpen a Schumann-rezonanciák mágneses térerőssége (~1 pikotesla) több nagyságrenddel kisebb, mint a Föld mágneses terének erőssége (~30–50 mikrotesla). A jelek vételéhez speciális vevőkészüléket és antennát használnak. Az elektromos összetevőt többnyire gömb alakú antennával veszik, Ogawa et al. 1966-os javaslata alapján, amit nagy bemenő ellenállással rendelkező erősítő bemenetére vezetnek. A mágneses összetevőt érzékelő tekercsek több tíz- vagy százezer menetből állnak, amit nagy mágneses permeabilitású mag köré tekercselnek. Napi ingadozások A Schumann-rezonanciák jellemzője, hogy tükrözik a villámlások globális gyakoriságát és a Föld-ionoszféra közötti vezetőréteg állapotát a forrás és a megfigyelő között. A függőleges elektromos tér független a megfigyelő és a keletkezés helye közötti iránytól, és emiatt jól jellemzi a villámlások gyakoriságát. A Földön ez időben három maximumot mutat, ami a keletkezés földrajzi helyére utal: a 9 UTC-kor lévő csúcsot a délkelet-ázsiai zivatarok okozzák; a 14 órait (UTC) az afrikai zivatarok; a 20 órást (UTC) pedig a dél-amerikai zivatarok. Az időpontok és az amplitúdók az év során változást mutatnak, amik a zivatarok évszakos változásaihoz köthetők. A frekvenciák napi szinten kis mértékű (tized Hz-es) változást mutatnak. Magaslégköri fényjelenségek Ismert, hogy a Schumann-rezonanciákban mutatkozó kitörések kapcsolatban állnak a magaslégköri fényjelenségekkel (angol rövidítéssel: TLE). 1995-ben Boccippio és mások megmutatták, hogy a leggyakoribb magaslégköri fényjelenség, a vörös lidérc pozitív töltésű, felhő-föld típusú villámlás során keletkezik. Ugyanakkor a Schumann-rezonanciák sávjában Q-kitörés jelentkezik. Más megfigyelések rámutatnak, hogy a vörös lidércek előfordulása és a Q-kitörések összefüggenek, így a Schumann-rezonanciákból nyerhető adatok felhasználhatók a lidércek globális előfordulásának becslésére. Schumann-rezonanciák más bolygókon A Schumann-rezonanciák létrejöttének két fő feltétele van: (1) bolygóméretű, ionoszférával rendelkező égitest, aminek felszíne elektromosan vezetőnek tekinthető, és a két réteg között szigetelőnek vehető réteg van. (2) elektromágneses hullámok ELF-sávban való gerjesztésére alkalmas forrás. A Naprendszerben a Schumann-rezonanciák lehetséges létezésére a következő öt jelölt van a Földön kívül: Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz és a Titán (a Szaturnusz egyik holdja). A Schumann-rezonanciák modellezése más égitestekre problémás, mivel nem ismertek az adott hely hullámvezetési jellemzői. Ha lenne modell, annak sem lehetne ellenőrizni a valósághoz való illeszkedését, mivel nincsenek erre vonatkozó helyszíni adatok. Ennek ellenére a Mars esetében a rádiófrekvenciás sávban történő földi megfigyelések utalnak ilyen rezonanciák létére. Az észlelt elektromágneses hullámok nem elsődleges Schumann-rezonanciák, hanem másodlagosan, mikrohullámú sugárzástól keletkeznek. A jelenséget még nem sikerült hitelt érdemlően összefüggésbe hozni a marsi villámlásokkal. A Vénuszon létező Schumann-rezonanciák elméleti létezésére először Nickolaenko és Rabinowicz mutatott rá 1982-ben, majd 2004-ben Pechony és Price. A Vénuszon létező villámlásokra első ízben azok az elektromágneses jelek utaltak, amiket a Venyera–11 és Venyera–12 szovjet űrszondák észleltek. Régóta feltételezik, hogy a Titánon villámok keletkeznek, de a Cassini–Huygens űrszonda adatai cáfolták ezek létét. A tudományos érdeklődés miatt, amit a Cassini–Huygens űrszonda is elősegített, a hold ionoszférájára részletes modell áll rendelkezésre. A Schumann-rezonanciák lehetséges létezésére is nagy figyelmet fordítottak, főleg Besser és mások munkái nyomán [2002], A Jupiter az egyetlen olyan bolygó a Naprendszerben, amin a Földről optikai úton is észlelhető villámlások vannak. A villámlások elméleti létezésére Bar-Nun mutatott rá 1975-ben. A Szaturnuszon nem sikerült optikai úton megfigyelni villámlásokat sem a Pioneer–11 (1979), sem a Voyager–1 (1980), sem pedig a Voyager–2 (1981) űrszondának. A Cassini űrszonda fedélzetén lévő elektromágneses detektorok a villámlásokra jellemző zörejeket észleltek. Sem a Jupiter, sem a Szaturnusz belső anyagának elektromos jellemzőiről nem tudunk sokat. Még az is kérdés tárgya, hogy egy gázbolygó esetén mi tekinthető hullámvezető felületnek. Sermange Sermange település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 264 fő (2015). Sermange Saligney, Auxange, Gendrey, Malange és Serre-les-Moulières községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nuevos Ministerios (metróállomás) Nuevos Ministerios metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 8-as vonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 6-os metróvonal 8-as metróvonal 10-es metróvonal Linie C-1 Linie C-2 Línea C-3 Línea C-4 Línea C-7 Línea C-8 Línea C-9 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Cuatro Caminos (6-os metróvonal, belső hurok) Gregorio Marañón (10-es metróvonal, Puerta del Sur) Santiago Bernabéu (10-es metróvonal, Hospital Infanta Sofía) República Argentina (6-os metróvonal, külső hurok) Colombia (8-as metróvonal, Estación de Aeropuerto T4) Estación de Recoletos (Linie C-1, Príncipe Pío) Madrid Chamartín (Linie C-1, Estación de Aeropuerto T4) Estación de Recoletos (Guadalajara railway station, Linie C-2) Madrid Chamartín (Madrid Chamartín, Linie C-2) Madrid Chamartín (Línea C-3, Línea C-8, Estación de El Escorial, Estación de Cercedilla) Sol (Línea C-3, Estación de Aranjuez) Sol (Línea C-4, Estación de Parla) Madrid Chamartín (Línea C-4, Estación de Alcobendas-San Sebastián de los Reyes, Estación de Colmenar Viejo) Estación de Recoletos (Línea C-7, Línea C-8) Madrid Chamartín (Línea C-7) Madrid Chamartín (Línea C-9, Estación de Aeropuerto T4) Estación de Recoletos (Línea C-9, Villalba vasútállomás) Trenton (Florida) Woodbury város az USA Florida államában. Lakosainak száma 1999 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Nógrádi Gergely Nógrádi Gergely (Budapest, 1971. február 7. –) operaénekes, kántor, író, újságíró. Élete Nógrádi Gábor író fia. Sokoldalú művész. Pályafutását operaénekesként kezdte, de közben napilapoknál, folyóiratoknál (Magyar Ifjúság, Kurír, Népszabadság, Blikk, Story, Best, Gastroyal, HOT! magazin) is dolgozott. Fellépett a Zeneakadémián, a Magyar Állami Operaházban, a Budapesti Operettszínházban, a Debreceni Csokonai Színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, Szolnoki Szigligeti Színházban, a Millenáris Színházban. 1994 óta tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Riportköteteket, ifjúsági regényeket, életmód- és mesekönyveket ír. 2009 novemberétől a budapesti Frankel Leó utcai zsinagóga kántora. Nős, egy kisfiú és egy kislány édesapja. Végzettsége 1991–1995 ELTE BTK Kulturális Menedzser és Színháztudomány szak 1993–1995 Bartók Béla Konzervatórium , ének szak, tanár: Jelinek Gábor 1995–1996 Liszt Ferenc Zeneakadémia , ének szak, tanár: Keönch Boldizsár 1996–1997 Stuttgarti Állami Zeneakadémia, ének szak, tanár: Geszty Szilvia 2005–2006 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - Politikus Képzés 2009-től OR–ZSE , liturgia és kántor szak, tanárok: Székelyhidi Hajnal, Fekete László, Klein Ervin Munkássága 1987–1988 - publikálás a Kölyök és a Magyar Ifjúság című gyerekmagazinban 1989–1990 - a Kurír jeruzsálemi tudósítója 1991–1993 - oknyomozó riportok, riportsorozatok a Kurírban, a Népszabadságban és a Magyar Rádióban 1993–1998 - a PressKontakt Rt. kommunikációs igazgatója, két színház sajtómenedzsere 1998–1999 - a Tanárnő című magazin szerkesztője 1999–2001 - a Blikk című napilap munkatársa 2001–2002 - a Story magazin szerkesztője 2002–2005 - a Best magazin szerkesztője 2005 - Sztárok magazin, főszerkesztő 2006.01.01. - 06.30. - Gastroyal, kreatív igazgató 2006.07.01. - 2008. - HOT! magazin, főszerkesztő-helyettes 2008-tól - a CantArt kiadó igazgató-tulajdonosa, a Presskontakt Kiadó és a PetePite Kiadó igazgató-helyettese Művei Ifjúsági regények Vau! (2004) Coccolino – mesekönyv (2005) A bölcs gyerek könyve - Nógrádi Gáborral közösen (2009) Nyau! (2010) Agenor (2011) Balhés Beni naplója (2011) A csodakosaras (2013) Misu és a piros kenu - mese (2014) További művek Hogyan csináljunk Pavarotti? – szakkönyv (2004) Online elérhetőség ( MEK ) Bye–bye háj – életmódkönyv (Kállai Ildikóról, Kőbán Ritáról és Pessuth Ritáról) (2005) Györgyi - Miért pont ő? – memoár (2008) Online elérhetőség ( MEK ) Amikor a bosszú angyala sír – regény (2010) Hátborzongató históriák - novellák (2015) Odüsszeia. Homérosz alapján. Nógrádi Gergely tollából ; Manó Könyvek, Bp., 2016 Az emberszerelő (2018) Klasszikusok újramesélve sorozat Jókai Mór : A kőszívű ember fiai (2008) Jókai Mór: Az arany ember (2008) Gárdonyi Géza : Egri csillagok (2008) Victor Hugo : A nyomorultak (2009) Mikszáth Kálmán : Szent Péter esernyője , Beszterce ostroma (2009) Charles Dickens : Twist Olivér , Karácsonyi ének (2009) Mikszáth Kálmán : Szent Péter esernyője , Különös házasság (2015) Móricz Zsigmond : Légy jó mindhalálig (2015) Homérosz : Odüsszeia (2016) Zrínyi Miklós : Szigeti veszedelem (2017) Arany János : Toldi , Toldi estéje , Toldi szerelme (2018) Társszerzőként Tizenkét pokoli történet – riportkötet ( Vujity Tvrtkóval ) (2000) Újabb pokoli történetek – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2001) Utolsó pokoli történetek – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2002) Pokoli történetek – Különkiadás – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2003) Angyali történetek – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2004) Miért pont én? – önéletrajz ( Albert Györgyivel ) (2005) Tvrtko könyve – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2005) Pokoli történetek válogatás – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2006) Miért pont ők? – önéletrajz (Albert Györgyivel) (2007) Pokoljárás – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2007) Mezítláb – Rúzsa Magdi (2007) Fertő – riportkötet (Vujity Tvrtkóval) (2008) Menekülés a pokolból (Vujity Tvrtkóval) (2009) Egyéb munkák 1996-ban a Ki énekli a Pavarottit? című komédiája első díjat nyert a Magyar Rádió hangjátékpályázatán a Daráló című hangjátéksorozat és egy tévésorozat társszerzője 2001-ben az MKV novellapályázatának különdíjasa, Regina című írásával Busójárás A busójárás (horvátul pohod bušara) egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása, amelyet a sokácok poklade néven is neveznek, ami a karnevál szó horvát megfelelője. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busócsoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere. Eredete Szláv és török népek körében rendkívül sok helyen és néven ismertek hasonló erdei szellemek. Ilyen kukeri, csort, arsura, sürele, pitszen és még sok egyéb. A magyar busómaszkok a bolgár-török kukerihoz hasonlítanak leginkább. A Mohács környékére betelepült, balkáni eredetű sokácok hozták magukkal a népszokást, amely azután itt, a magyar kultúrkörben formálódott tovább, végül a két kultúrkör egységesedésének folyamatában nyerte el mai formáját és rekvizitumait. A népszokás megjelenéséről a 18. század végéről léteznek az első feljegyzések: legelőször egy 1783-as feljegyzés említi. Mohácsot 1687-ben szabadították fel a török fennhatóság alól, s a sokácok nagy arányú betelepítése a néptelen területekre csak ezt követően történt meg, valószínűleg 1687 és 1690 között. A második hullám az 1690-es évek végén mehetett végbe. Habár nincs történelmi alapja, kapcsolódik a busójáráshoz egy népi monda is, amely szerint a török hódítók elől a dunai mocsárvilágba, a Karapancsa mocsarába (ma a Duna–Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa tájegysége a Mohácsi-sziget) menekült őslakos sokácok – megelégelve a török elnyomást, ijesztő, vérrel festett faálarcokba és birkabőrbe öltözve, a maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt – elzavarták Mohácsról a törököket, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. Leírása A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang, az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. Mohácson a farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A télűző fesztivál a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyó keddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” (s Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet jelképező koporsót és a főtéren körtáncokat járnak. A fesztivál vendégeinek tanácsos a kicsiny gyermekeket a karnevál zajongásától távol tartani, mert a kicsik az ágyúlövéstől és erős kolompolástól, kerepléstől könnyen megijedhetnek. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a maszkokon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busóknak nincs teljes térlátásuk, ezért a mellettük, alattuk, felettük lévő tárgyakat és a fesztivál vendégeit csak részlegesen érzékelik. Mohácson kívül A busók összekötik Magyarországot Európával, hiszen térségünk számos pontján – Anatóliától az Ibériai-félszigetig – jelen vannak a mohácsi népszokáshoz rendkívüli módon hasonlatos, maszkos télűző népszokások, farsangi felvonulások. Mohácson számos más jelmezes csapat is részt vesz a mulatságban Szerbiából és Lengyelországból . Bulgáriában évszázados hagyományai vannak a busójáráshoz hasonló kukeri-felvonulásnak. Karlovóban található a világon az egyetlen ilyen hagyományokat bemutató múzeum. Az óbolgár eredetre utalnak a török párhuzamok, mint sürele , arsura vagy pitsen. Hasonló karneváli maszkok léteznek Svájcban is: a wallisi Lötschentalban Tschäggättéknek hívják őket. Olaszországban és Szardínián az alakoskodókat mamutones-nek hívják, fekete fából készült maszkokat viselnek és bundát. Hasonló rituálé létezik még Spanyolországban is (la Vijanera). A spanyol busókat zarramacosnak hívják. Szlovéniában Ptuj adja a helyszínét egy nemzetközi fesztiválnak ( Kurentovanje na Ptuju ), ahol a mohácsi busók farsangi népszokásához hasonlóan a szlovén „ kurentek ” járják a Dráva pari település utcáit. A horvátországi Muraközben az ún. Fašnik (ennek jelentése egyezik a magyar farsanggal) keretében járnak télűző alakoskodók, szintén nagyon hasonlóak a ptuji kurentokhoz és a mohácsi busókhoz. A horvátországi Grobnik faluban rendezett karnevál állandó szereplői a Grobnički dondolaši maszkos alakjai. Az UNESCO szellemi örökség listáján Az UNESCO 2009 szeptemberében, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban rendezett kormányközi bizottsági ülésén felvették a szellemi örökség reprezentatív listájára a Mohácsi busójárás jelölést. A busók A busó, a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás maszkot viselő alak. A neves népművészek által faragott maszkok egyedi kivitelűek. A busó jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya. Jellegzetes kellékei a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt. Gyakori a díszesen kifestett mosósúlyok (praćak), a vízhordófa (obramenica), a „famatyi” és teknőben busó baba hordozása is. A „szép busók” sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró alakok. Farsangkor a busók cselekedeteinek megítélése jellemző rituális kontextusban történik. Nem vonatkoznak rájuk a hétköznapi erkölcsi szabályok. A térre, időre és cselekvésre sajátos, „felfüggesztett” állapot jellemző. A busó szerepnek nagy vonzereje van, hiszen az inkognitó és a maszk alatti „másik világ” egy sajátos tudatállapot, a transzformáció megélése is. A jankelék A jankele a mohácsi busójárás másik jelmezes alakja a busón kívül. A szerepe elsősorban az, hogy távol tartsák az utcán sétálókat a busóktól, főleg a gyerekeket. Jelmeze tulajdonképpen rongyokból áll, de a jankelénél még van egy zsák is, amely hagyományosan hamuval, liszttel, manapság inkább ronggyal vagy fűrészporral van megtöltve (de előfordul, hogy korommal, vagy valami keményebb tárggyal, pl. téglával, kővel, stb) és azzal páholja a nézőket: főként a lányokat, de régebben a haragosait is. A jankele eredete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor egy bécsi zsidó ruhakereskedő, Jankele Grün zsákokból árult használt ruhákat Mohácson. A gyerekek rigmussal csúfolták az árust " Jankelegri, kell-e nokedli? ", aki erre haragosan hozzájuk vágta a zsákját. Később ebből vált farsangi szokássá, hogy a busójárás vasárnapján néhányan rongyokba öltöznek és dobálják a zsákjukat. Busócsoportok A busók többségükben busócsoportokba tömörülnek. Vannak ugyanakkor olyan busók is, akik egyedül, vagy kisebb alkalmi csoportosulásként csatlakoznak a felvonuláshoz. 2017-ben minden eddiginél több, 1300 busót jelentettek be. A busók célja a figyelem felkeltése, a város terein és utcáin demonstrálva, az átváltozásukat követően módjuk nyílik a szabad véleménynyilvánításra, valódi személyiségüket maszk mögé rejtve a vágyaik megvalósítására. A hagyományokat követve a busók hivatalos feladai közé tartozik például a nőnemű fesztiválvendégekkkel való ártatlan „játszadozás” is a termékenységvarázsló és télűző fesztivál nyilvános eseményein. Azonban a busók etikai kódexe konkrétan nem szabályozza az illendő viselkedést az ünnepséget látogatókkal szemben. Sabrina (film, 1954) A Sabrina (eredeti címén Sabrina) fekete-fehér, egész estés amerikai film. A forgatókönyvet Samuel A. Taylor és Ernest Lehman írta, Billy Wilder rendezte, a zenéjét Frederick Hollander szerezte, a főszerepben Humphrey Bogart, Audrey Hepburn és William Holden látható. A mozifilm Sabrina Fair című színdarabjának filmváltozata. Amerikában 1954. szeptember 22-én mutatták be. Nagy-Britanniában 1954. szeptember 9-én vetítették le. Történet Sabrina, a Larrabee család sofőrjének lánya, aki beleszeret apja gazdag munkaadójának fiába, az előkelő megjelenésű Davidbe. A lány Párizsba utazik, hogy elvégezzen egy háztartási iskolát. Két év múlva tér haza, új külsővel, kész Nőként, és nyomban megpróbál David közelébe férkőzni. A fiú addigra már az esküvőjét tervezi, de ez nem akadályozza meg abban, hogy Sabrinával szerelmi viszonyba kezdjen. Ezért aztán összeül a családi tanács, és hogy David tervezett házassága ne essen kútba, David kissé régimódi agglegény bátyja Linus vállalja, hogy udvarol Sabrinának, és eltereli figyelmét Davidről. A pedáns üzletember végül maga is beleszeret a lányba, és feleségül is veszi. Szereplők Linus Larrabee - Humphrey Bogart Sabrina Fairchild - Audrey Hepburn David Larrabee - William Holden Oliver Larrabee - Walter Hampden Thomas Fairchild - John Williams Díjak és jelölések Oscar-díj (1955) díj: legjobb jelmeztervezés: Edith Head jelölés: legjobb rendező jelölés: Billy Wilder jelölés: legjobb női főszereplő jelölés: Audrey Hepburn jelölés: legjobb operatőr (fekete-fehér) jelölés: Charles Lang jelölés: legjobb látványtervezés (fekete-fehér) jelölés: Hal Pereira, Walter H. Tyler, Sam Comer, Ray Moyer jelölés: legjobb adaptált forgatókönyv : Billy Wilder, Samuel A. Taylor, Ernest Lehman BAFTA-díj (1955) jelölés: Legjobb angol színésznő : Audrey Hepburn Golden Globe-díj (1955) díj: Legjobb forgatókönyv : Billy Wilder, Samuel A. Taylor, Ernest Lehman Forgatókönyvírók Szakszervezete (1955) díj: WGA-díj - Legjobb amerikai komédia író: Billy Wilder, Samuel A. Taylor, Ernest Lehman Feldolgozás 1995-ben mutatták be a Sabrina feldolgozását, a főszerepet Harrison Ford, Julia Ormond és Greg Kinnear játszotta. Andorra az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Andorra a dél-koreai Szöulban megrendezett 1988. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. La Chapelle-Biche La Chapelle-Biche település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 527 fő (2015). La Chapelle-Biche Chanu, La Chapelle-au-Moine, Flers, Saint-Clair-de-Halouze és Saint-Paul községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Janick Gers Janick Robert Gers (Hartlepool, 1957. január 27. –) gitáros, 1990 óta az Iron Maiden brit heavy metal együttes tagja. Apja, Bolesław, a lengyel haditengerészetnél dolgozott. Karrierje Gers elsőként a White Spirit nevű együttesben szerepelt, mielőtt a Gillanhez csatlakozott volna, amelyet a Deep Purple énekese, Ian Gillan alapított. Amikor a Gillan feloszlott, Gers a Gogmagoghoz csatlakozott, amelyet az Iron Maiden korábbi tagjai, Clive Burr és Paul Di’Anno alapítottak. Miután a rövid életű zenekar is feloszlott, az éppen szólókarrierbe kezdő Bruce Dickinson együtteséhez csatlakozott. Ugyanebben az évben csatlakozott a már említett Maidenhez, ahová Adrian Smith helyettesítésére hívták. Gers akkor is maradt az együttesben, amikor Smith visszatért. Gers játékára legnagyobb hatással Ritchie Blackmore, Jeff Beck és egy ír blues-gitáros, Rory Gallagher voltak. Érdekesség, hogy bár balkezes, a koncerteken jobb kézzel gitározik. Felesége Sandra, akivel két közös gyermeke született, Sian és Dylan. Diszkográfia 1980: White Spirit 1981: Double Trouble 1982: Magic 1985: I Will Be There EP 1990: Vigil in a Wilderness of Mirrors 1990: Tattooed Millionaire 1991: Dive! Dive! Dive! (koncertvideó) 2006: Gillan's Inn 1990: No Prayer for the Dying 1992: Fear of the Dark 1995: The X Factor 1998: Virtual XI 2000: Brave New World 2003: Dance of Death 2006: A Matter of Life and Death 2010: The Final Frontier 2015: The Book of Souls Balti-tengeri Tanács A Balti-tengeri Tanács az észak-európai államok együttműködésének egyik fóruma. 1992-ben Koppenhágában hozták létre azzal a céllal, hogy a tagállamok közötti együttműködést segítse. Tevékenység A közös munka kiterjed a gazdasági és társadalmi kapcsolatok építésére, az emberi jogok védelmére, illetve a nukleáris erőművek közös ellenőrzésére. A fórum létrehozásakor a fő cél az volt, hogy a Hidegháború által kettévágott balti régiót összefogva Európa egy új gazdasági növekedési pólusát hozza létre. Célként fogalmazódott meg az erőforrások közös, optimális kihasználása és a közlekedési infrastruktúra egységesítése. A szervezet állandó irodája Stockholmban működik. Tagállamok Teljes jogú tagok Dánia Németország Észtország Finnország Izland Lettország Litvánia Norvégia Lengyelország Oroszország Svédország A szervezeteben teljes jogú tag az Európai Bizottság is. Megfigyelő államok Franciaország Nagy-Britannia Hollandia Olaszország Szlovákia Ukrajna USA Frankenthal (Pfalz) Frankenthal település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 48 445 fő (2016. december 31.). Frankenthal Rhein-Pfalz-Kreis és Ludwigshafen am Rhein községekkel határos. Fekvése Mannheim északnyugati szomszédjában fekvő település. Leírása A városka felvirágoztatásához a 16. századtól kezdve – vallási nézeteik miatt – ideérkezett menekülők, németalföldi kálvinisták járultak hozzá. A 18. század közepén a Straßburgból származó Paul Hannong alapított itt egy másfél századon keresztül működő porcelán-manufaktúrát, melynek darabjaiból a Városházán máig őriznek egy gyűjteményt. Frankenthalba az út az 1772-ben épült Speyeri kapun (Speyer-Tor) keresztül vezet, egyenesen a városháza (Rathaus) elé. A Városháza előtti térről láthatók az egykori Ágoston-rendi apátság késő román stílusban épült templomának romjai. Népesség A település népességének változása: Paul Valcke Paul Louis Jean Valcke (Oostende, 1914. január 11. – Ambrumesnil, 1980. július 15.) olimpiai és világbajnoki bronzérmes belga tőrvívó. Fábián János (labdarúgó) Fábián János (szlovákul: Jan Fabián, ukránul: Янош Яношович Фабіан, Janos Janosovics Fabian, oroszul: Янош Яношевич Фабиан, Janos Janosevics Fabian) (Ungvár, Ungi zsupa, Csehszlovákia, 1922 – Ungvár, Szovjetunió, 1983) csehszlovák, magyar, ukrán és szovjet középpályás és csatár labdarúgó, és labdarúgóedző. A magyar nemzeti bajnokság második osztályában egyszer (1944), az ukrán másodosztályú bajnokságban kétszer szerzett bajnoki címet (1946, 1950) úgy, hogy ez utóbbi évben az (ukrán kupát is elnyerte. Az első háború utáni ukrán Szpartakiád (1945) és a szovjet utánpótlás-csapatok közötti bajnokságának aranyérmese. A szovjet kupa negyeddöntőse (1946). Pályafutása A pályafutását a csehszlovák labdarúgó-bajnokság szlovák csoportjában részt vevő UMTE Užhorod (1936) és az Ungvári AC név alatt a magyar NB II-ben 1939–1941 között szereplő ifjúsági csapatokban kezdte, majd az 1941/1942-es szezonban bekerült az UAC felnőttcsapatába. (Ez számára nagy megtiszteltetést jelentett, mivel a század elejétől kezdve az Ung parti város – az Osztrák-Magyar Monarchia részeként – a Magyar Királyság Ung vármegyéjének székhelye volt és az Ungvári AC 1911-ben már be is jelentkezett a magyarországi vidéki bajnokság északi kerületébe. Ebben a kerületben kétszer is megnyerte az alosztálya bajnokságát (1913, 1914) és második alkalommal a kerületi negyeddöntőben is győzött a délmagyarországi alosztály bajnoka, a Nagyváradi AC ellen. Az I. világháborút Magyarország számára lezáró trianoni békeszerződés (1920. június 4.) Kárpátalját az új államalakulathoz, Csehszlovákiához csatolta, így az ungvári csapatok a csehszlovák bajnokságban szerepeltek. Az első bécsi döntés (1938. november 2.) értelmében Felvidék és Kárpátalja egyes részeit visszacsatolták Magyarországhoz, és a visszatért területek futballcsapatai bekapcsolódtak a magyar labdarúgó-bajnokságba. Az Ungvári AC 1939 nyarán az NB B-nek nevezett másodosztály Felvidéki csoportjába került, ahol olyan nagy múltú együttesekkel játszott, mint a Diósgyőri MÁVAG (ma DVTK), a Debreceni VSC, az Ózdi VTK (Ózdi Kohász), a Nyíregyházi TVE, a Perecesi TK, a két salgótarjáni csapat, az SBTC és az SSE, a budapesti BSzKRT (BKV Előre) és BVSC, valamint a visszatért területek egyletei, a Losonci AFC, a Füleki TC, a Kassai SC, a Munkácsi SE, a Beregszászi FTC és az Ungvári SK Rusj.) Az Ungvári AC előbb kiesett az NB III-ba, majd fokozatosan megerősödve egyre feljebb lépett. Az 1943/1944-es szezonban megnyerte az NB II Keleti csoportját, s így feljutott az NB I-be. Az 1944 augusztusában rajtoló bajnokság első fordulójában rögtön elmaradt a meccse, mert ellenfele, az újvidéki csapat az Ungvár-t ért bombatámadás miatt hazautazott. Az UAC így a Ferencváros otthonában játszotta első NB I-es mérkőzését (5:0-ra kikapott), majd 5:2-re veszített a Salgótarjáni BTC vendégeként, aztán a 4. fordulóban hazai pályán 3:1-es vereséget szenvedett a Szentlőrinci AC-től. Több meccset pedig már nem tudott lejátszani a magyar élvonalban, mert jött a front, a bajnokság félbeszakadt, illetve a fővárosi csapatok részvételével hadi-bajnokságként decemberig folytatódott). Majd a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződések Kárpátalját a Szovjetunióhoz csatolták, és az Ukrajna része lett. Az Ungvári AC ezzel befejezte magyarországi szereplését, s így Fábián János a korábbi csapattársai jelentős részével együtt átkerült az akkor szerveződő Ungvári Szpartak ukrán másodosztályú csapathoz, amely részvételükkel 1946-ban megszerezte az első országos bajnoki címet. Azt megelőzően, az 1945. augusztus 23. – szeptember 6. közötti időszakban Kijevben megrendezésre került az első, háború utáni Szpartakiád. Kárpátalja most már az USZSZK legfiatalabb megyéjeként több mint száz sportolóval képviseltette magát ezen az országos sportviadalon. Fölég a fent említett csapatok játékosaiból álló kárpátaljai labdarúgó-válogatott tarolt, és 58:5‐ös gólkülönbséggel az első helyen végzett. Lényegében ugyanez a csapat az ő hathatós közreműködésével eljutott a szovjet kupasorozat negyeddöntőjéig, amelyre Moszkvában került sor 1946. október 13-án a Dinamo Stadionban és amelyben az Ungvári Szpartak akkori ellenfele - az első osztályos Szpartak Moszkva - győzött 5:0-ra, és végül megnyerte a szovjet labdarúgókupát. Fábián János 1948 júliusában, néhány hónappal a csapattársa, az egykori Ungvári SK Rusj játékosa Láver György után - másodikként a kárpátaljai labdarúgók közül - átigazolt a Kijevi Dinamo-ba, amelynek utánpótlás kerete az ő részvételükkel 1949-ben kis aranyérmeket szerzett az első ízben kiírt, a szovjet tartalékcsapatok közötti országos bajnokságon. Ebben a csapatban abban az évben már tíz fiatal kárpátaljai tehetség játszott, akik több éven keresztül oszlopos tagjai voltak a kijevi nagy-csapatnak és kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi szinten. Fábián 1950-ben visszatért Ungvárra és a Szpartak színeiben még abban az évben ismét elnyerte az ukrán bajnoki címet. A hazatérése után még három szezont töltött a másodosztályban, majd visszavonulva a versenysporttól 16 évig volt a vezetőedzője a megyei szinten szereplő Nagybocskó-i "Vörös csillag" csapatnak, ebből tíz évet játékos-edzőként töltött. Sikerei, díjai Magyarország Magyar bajnokság bajnok: 1944 Ukrajna Labdarúgó-bajnokság aranyérmes: 1945 Ukrán bajnokság bajnok: 1946, 1950 (Ukrán kupa győztes: 1950 Szovjetunió Szovjet kupa negyeddöntős: 1946 Szovjet tartalékcsapatok bajnoksága bajnok: 1949 Verbano-Cusio-Ossola megye Verbano-Cusio-Ossola Piemont megyéje, amelyet 1992-ben hoztak létre. Székhelye Verbania. Északon és keleten Svájccal, keleten Lombardiával, délen Novara megyével és Vercelli megyével határos. Földrajz A megye területe gyakorlatilag teljesen hegyes és dombos, síkságot csak a Toce folyó mentén találunk. A tengerszint feletti magasság 193 és 4634 méter (Monte Rosa) között változik. A megye területén fekszik a Lago Maggiore piemonti partjainak nagy része Belgiratetól a svájci határig, valamint a Lago d'Orta északi része. Legfontosabb folyója a Toce. Mosonmagyaróvár Mosonmagyaróvár (latinul: Ad Flexum; németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, horvátul Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye. 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár egyesítése révén. Elnevezései A település már a római korban lakott, ekkor a neve Ad Flexum volt. Németül Wieselburg-Ungarisch Altenburg a neve. Horvátul három neve ismert. A kimleiek Možun-nak, a peresznyeiek Starograd-nak, a bezenyeiek Stari Grad-nak hívják. Ez utóbbi alak az elterjedtebb. Természeti adottságok, földrajzi környezet Mosonmagyaróvár az északi szélesség 47-48° és a keleti hosszúság 17-18° által megjelölt tér északnyugati szögletében helyezkedik el. E kistáj természetes kapocs Szlovákia, Ausztria és Magyarország között. Mosonmagyaróvárnak állomása van a Bécs-Budapest (Párizs-Isztambul) nemzetközi vasútvonalon, területén fut össze a Hegyeshalom (Bécs) felől érkező 1-es és a Rajka (Pozsony) felől jövő 150-es főút, és itt van leágazása az M1-es autópályának. Közúton Győrtől 39 km-re, Pozsonytól 34 km-re, Bécstől 84 km-re, Budapesttől pedig 160 km-re van, s mind a magyar, mind az osztrák fővárosból könnyen megközelíthető közúton és vasúton is. Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megye harmadik legnagyobb városa, vonzáskörzetében 25 településsel 931 km 2-nyi területen, ahol mintegy 70 ezer ember él. Az ország két fontos határállomásához, Hegyeshalomhoz és Rajkához való közelsége fontos gazdasági, pénzügyi (vám), idegenforgalmi, közlekedési, ipari és kereskedelmi központtá teszik. Szellemi és humán infrastruktúrája a vonzáskörzet lakóinak igényeit is kielégíti, egyeteme pedig fontos felsőoktatási és tudományos bázis. Mosonmagyaróvár a Dunántúl északnyugati részén, a Kisalföld legmélyebben fekvő középtáján, a Győri medencében fekszik. Ennek kistájai a folyóvízi üledékkel feltöltött Mosoni-síkság és a Szigetköz. Északon és keleten a Szigetköz, délen a Hanság, nyugaton pedig a Pándorfi-fennsíkig húzódó síkság határolja a várost. Területén folyik át a Lajta, amely itt egyesül a Mosoni-Dunával. Maga a város is a Duna hatalmas, 50–200 m vastag törmelékkúpjára épült. Mosonmagyaróvár két folyója közül a Mosoni-Duna Oroszvár és Dunacsún között ágazik ki a Dunából, medre kanyargós, középszakasz jellegű, vízállását a rajkai zsilip szabályozza. Kiegyenlített vízjárású, galériaerdőkkel szegélyezett vize különösen alkalmas vízi sportok űzésére. 125 km megtétele után ömlik vissza a Dunába. A Lajta Alsó-Ausztriában ered, hossza 182 km, esése a forrástól a torkolatig 1150 méter. Vízjárása erősen függ a csapadéktól, meglehetősen szeszélyes, vízminősége védelmet igényel. A táj kialakításában döntő szerepe volt az Ős-Dunának, amely a Brucki-kapun át a síkságra érve hatalmas homok- és kavicsréteget rakott le. A térség felszíne teljesen sík, tengerszint feletti magassága 112-128 méter. A fiatal feltöltődés miatt kevés az értékesíthető ásványkincs: homokon és kavicson kívül termálvíz található itt. Mosonmagyaróváron és környékén az anyakőzet mindenütt kavics, a talaj gyengén humuszos öntéstalaj, a mélyebben fekvő területeken gyakoriak a réti talajok. Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű kiegyenlített éghajlat jellemzi e vidéket, amely egyúttal Magyarország egyik legfelhősebb és legszelesebb része. Évente 1820-1900 a napsütéses órák száma, a borult napok évi átlaga 130-140 nap, a derülteké 40, míg a ködös napoké 20, a hótakarós napoké pedig 35-40. Elég szélsőségesen jelentkezik a csapadékeloszlás, évi átlagos mennyisége 560–600 mm, de egyes napokon nagy mennyiségű eső zúdul a területre. Évente 130-140 körül van a csapadékos napok száma, júniusban és júliusban esik a legtöbb csapadék, a legszárazabb hónap a január, legmelegebb a július, a hőmérséklet évi átlaga 9,5-10,5 °C, a téli átlag 3,3 °C. Január és július átlagai között a különbség 21-32 °C, de a szélső értékek közötti különbség elérheti az 55-58 °C-ot. Gyakori a késő tavaszi és a kora őszi fagy, ami a növénytermesztésben olykor komoly károkat okoz. Kétszer van áradás a folyókon, a tavaszit (jeges ár) a hóolvadás, a kora nyárit (zöldár) a csapadékmaximum idézi elő. Egész évben mindössze 50-60 a szélmentes napok száma, az uralkodó szélirány a nyugati és északnyugati, ezt követi gyakoriság tekintetében a délkeleti, déli szél. Valamikor e tájon a természetes növénytakaró nagyon változatos volt. A Hanságban a lecsapolás előtt az égeres láperdők, zsombékok, mocsárrétek voltak a jellemzők, az alacsony ártéri területeken puha- és keményfás ligeterdők, tölgyesek díszlettek. Természetes növénytársulások már csak az ártéri részeken, a Mosoni-Duna partján és az elhagyott vízmedrekben találhatók. A természetes erdőtársulás fái a tölgy, kőris és a szil, a kultúrerdők leggyakoribb fája a nyár, fűz, akác, kőris. Napjainkban a település és környéke nagyrészt művelés alatt álló kultúrtáj. A város legrégibb és legnagyobb ligete a Wittmann park, amelynek névadója Wittmann Antal uradalmi jószágkormányzó, a Lajta szabályozója és az akadémia megszervezője. Ma a város legnagyobb kincsét és vonzerejét az a termálvíz jelenti, ami 1966-ban egy 2000 méter mély kútból tört elő. A kút vízhozama 1800 l/perc, vize 75 °C-os nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz. 1967-ben gyógyvízzé nyilvánították, amely reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekre, gyulladások, légzőszervi bántalmak kezelésére, gyomor- és bélbántalmak gyógyítására alkalmas. Az 1990-es évek közepétől jelentős beruházás indult a fürdő területén (hotel, étterem, apartmanok, szolgáltató és gyógyászati részlegek), s ma már télen-nyáron igénybe vehetik a sportolni, pihenni és gyógyulni vágyó magyar és külföldi vendégek a magas színvonalú szolgáltatásokat. Története A település története 1526-ig Mosonmagyaróvár az 1939-ben egyesült két település nevéből képzett összetétel. Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1137-ből való Mussun alakban, német neve (mai alakjában Wieselburg, első említései 1063: Miesigenburch, 1074: Miesenburc) a területén egykor a Lajta és a Duna összefolyásánál álló várra utal, amely határispánsági központ volt. Az Óvár helynév bizonyára azzal az Ad Flexum nevű római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Magyaróvár nevének első előfordulása 1263-ból való Owar alakban, német neve 1271-ből ismert Altenburch alakban. Magyar- előtagja (Ungarisch-Altenburg) a Bécstől keletre lévő Németóvártól (Bad Deutsch-Altenburg) való megkülönböztetést szolgálta. Mosonmagyaróvár és környéke föltehetően az emberiség történetének korai szakaszától kezdve lakott volt, régészeti bizonyítékok azonban csak az i. e. 5. évezredtől kerületek elő. Mosonmagyaróvár területéről csak azóta vannak régészeti leletek, amióta a Kr. u. 1. század elejétől a későbbi Moson megye területét Pannonia részeként a Római Birodalomhoz csatolták. Ettől kezdve a birodalom határa a Duna mentén húzódott, amelynek a Mosoni-Duna mellett létesített katonai tábor jelentős stratégiai pontja volt. Bár Ad Flexum létrehozásának elsősorban katonai indoka volt, a mellette kialakult település fejlődését segítette, hogy az itt átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem. A korszerű védővonal mögött nagyobb biztonságban érezte magát a katonaság mellett létrejött iparos- és kereskedőréteg is. De ez is gyengének bizonyult, amikor 169-171 között a Duna bal partján élő germánok óriási erővel zúdultak a határra. E három év harcaiban szinte teljesen megsemmisült a limes és a tábor melletti település is. Később, a 3. században ismét fellendülés volt errefelé is, ebből az időből számos lelet került elő (ékszerek, edények, bronz- és kerámiatárgyak). A település lakossága ekkor 3000-4000 fő lehetett, s a katonai tábor a mai Magyar utcától a Károlyliget közepéig terülhetett el. Valentinianus 375-ben bekövetkezett halála után a hunok támadásai menekülésre kényszerítették a lakosságot, s a későbbi longobárd majd avar uralom alatt a település és a tábor nagyrészt elpusztulhatott. Óvár elnevezése azt bizonyítja, hogy az Árpád-korban még létezhettek a római tábor és a település egyes részletei, s ezek képezték azt az alapot, amelyen a középkori város fölépülhetett. Nagy Károly az avar birodalom 796. évi megdöntése után birodalmához csatolta a Mosoni-Duna jórészt szlávok lakta környékét. Moson szerepe akkor nőtt meg, amikor a kalandozások kényszerű fölhagyása után I. István a központi hatalom bázisaként a határok védelmére megyeközpontot és királyi várat létesített. E köré a gerendákból összerótt mosoni ispáni vár (Királydomb) köré szerveződtek a környék települései. A később kőfallal is megerősített sáncvár belső kerülete 150-170 x 70-90 méter lehetett. Mosont erős várként és forgalmas kereskedővárosként emlegették a 11. századi krónikák. 1030-ban az őrség mégsem tudta megakadályozni, hogy a hatalmas sereggel betörő II. Konrád német császár elfoglalja, és a Rábáig törjön előre. 1063 és 1067 között, a trónviszályok idején Salamon király gyakran tartózkodott Moson várában. Fontos szerep jutott az erősségnek az 1096. évi keresztes hadjáratok idején, amikor Kálmán király Moson és Győr között győzte le a 15 ezer főnyi pusztítva és rabolva betörő sváb-bajor hadat, majd még ez évben megfutamította itt Emicho gróf 30 ezres seregét. Moson a 13. század első felében jelentős fejlődésen ment keresztül. A Duna és az egykori római út fontos kereskedelmi útvonal volt, melyen királyi vámot szedtek. Hajómalmok őrölték a Mosoni-Dunán a környék gabonáját, s a kikötők fenntartása némi iparosodással is járt. Egy oklevél a vár piacán nagy kőházat említ, s már a 11. századtól állhatott a mai Soproni utca közepén egy kőtemplom. E fejlődésnek vetett véget II. Ottokár cseh király 1271. évi hadjárata, amelyben a mosoni erődítményt annyira lerombolta, hogy királyaink már nem tartották érdemesnek az újjáépítést, s az ispánság székhelyét Óvárra tették át. Óvár várának építését az a Győr nemzetségbeli Konrád kezdte el, aki ezért IV. Bélától birtokokat kapott Moson megye területén. Kun László 1282-ben neki adta a mosoni vám királyi részének felét, hogy dicséretes várépítő tevékenységét tovább folytassa. Konrád – elsősorban birtokai védelmében – többször is a magyar király ellenségéhez, II. Ottokár cseh királyhoz, majd Albert osztrák herceghez pártolt, ezért a hűtlen főurat megfosztották Moson megyei birtokaitól, s bár jelentős érdemei voltak Óvár fejlesztésében, végül Baranya megyei birtokán halt meg. Az 1270-es 1280-as években épülhetett az óvári vár emeletes lakótornya és a város első román stílusú temploma is. 1291-től Óvár a magyar királynék birtokaként szerepelt. Magyaróvár legkorábbi települési szintje Moson várának pusztulása után alakult ki, amikor a megmaradt lakosság ide húzódott védelemért. A 14-15. században nagyjából a mai utcahálózatban már többszintes téglaépületeket is emeltek a favázas és agyagtapasztású épületek mellé. Ekkor alakult ki a belváros két utcája (Fő u., Magyar u.), köztük kisebb utcákkal és terekkel. Óvár fejlődéséhez nagyban hozzájárult élénk kereskedelme, iparosodása és az oklevelekben emlegetett fejlett malomipara. A Lajtán működő királyi malmok mellett a város lakói is több malommal rendelkeztek. Erzsébet királyné e városiasodást ismerte el, amikor 1354-ben Óvárt a királynéi városok rangjára emelte, s kiváltságai között saját bíráskodást, szabad plébánosválasztást, örökösödést és polgárainak egész Magyarország területére vámmentességet biztosított. Nagy Lajos, majd Zsigmond is megerősítette e kiváltságokat, a városnak azonban állandó küzdelmet kellett vívnia jogai érvényesítéséért. A 14. századtól kezdve az óvári várban székelt a mosoni főispán, a 15. század elején az erősség zálog címen a vöröskői Wolfurt, majd a Szentgyörgyi (Bazini) család kezére került. 1522 januárjában a tragikus sorsú II. Lajos Budán tartott esküvője alkalmából feleségének, Mária királynénak adományozta, s ettől kezdve sorsa évszázadokra összefonódott a Habsburgokkal, Ausztria védelmének egyik előretolt bástyája lett. Magyaróvár és Moson története a mohácsi vésztől 1848-ig I. Ferdinánd királlyá választását követően a magyaróvári uradalom és a magyaróvári harmincad kezelését az Alsó-ausztriai Kamara vette át. 1529-ben a törökök Bécs alól vert hadként visszavonulva fölgyújtották a várost és a várat, ekkor semmisült meg a kéttornyú román stílusú templom és a vármegye középkori levéltárával együtt sok érték. De bőven okoztak szenvedést az ország birtoklásáért küzdő Szapolyai János és II. Ferdinánd hadai is. Luther Márton föllépése után gyorsan terjedtek a reformáció tanai. A 16. század közepére Magyaróvár lakóinak többsége protestánssá lett. Ekkor telepedett le a városban Huszár Gál, a tudós prédikátor és vándornyomdász. 1555-ben megalapította Magyaróvár első iskoláját, és tanított Mosonban is. Nyomdájából három jelentős vallási-irodalmi mű került ki, s itt kezdett hozzá híres protestáns énekeskönyvének elkészítéséhez is, amit azonban a zaklatások miatt Debrecenben fejezett be. Egy kamarai határozat 1672-ben a városban megtiltotta a protestánsok vallásgyakorlatát, iskolájukat és templomukat bezáratták. A sérelmes ellenreformációs rendelkezést csak részben hajtotta végre a város, így senkit nem kényszerítettek vallásának megváltoztatására. Mivel Moson és Óvár gyakran esett a hadak útjába, a török és német zsoldosok 16. századi dúlása után 1605-ben Bocskai hajdúi gyújtották föl a várat, 1619-ben pedig Bethlen Gábor foglalta el két évre. Buda török megszállása, majd Győr 1594. évi eleste után olasz hadmérnökök tervei alapján megerősítették és korszerűsítették, csillag alakban elhelyezkedő bástyáit kőfalazással erősített földsánc kötötte össze. 1607-ben átépítették és korszerű berendezéssel látták el a Lajta két partján álló uradalmi malmot. Rohamosan növekedett az országból kivitt állatok és termények után szedett vám összege, a magyaróvári harmincad bevétele az ország teljes vámbevételének fele volt ekkor. Ezt a hatalmas összeget azonban a Habsburgok általában családi kiadásaik fedezésére fordították, kevés jutott belőle a városnak. Bár Magyaróvár önállóságát, s a polgárok kiváltságait 1556-ban törvény biztosította, amelyet 1557-ben Ferdinánd, 1558-ban pedig Miksa főherceg megerősített a város állandó harcot folytatott a váruradalommal jogai érvényesítéséért. Sok terhet róttak a lakosságra a katonaság költségei, s a katonák, és az idegen várkapitányok nem riadtak vissza a túlkapásoktól sem. Minden év elején az istentisztelet után összegyűltek a Tanácsházán a magyaróvári polgárok, és titkos szavazással bírót választottak. Polgár csak az lehetett, akinek háza vagy megélhetést nyújtó mestersége volt a városban. 1584-ben a várost irányító polgárok száma 54 volt, s egy évszázaddal később is csak 63. A városbíró fő feladata a város rendjének, nyugodt életének biztosítása és jogainak érvényesítése volt. Törvénykezési napokon a házánál hozott ítéleteket, míg a városházán a közigazgatás ügyeit a jegyző irányította. Este a városkapukat bezárták, s ettől kezdve tilos volt az utcán tartózkodni. A város lakói megszervezték a tűzőrséget, a lakosság védelmére pedig a polgárőrséget. A 17. század közepén szegényház is létesült a településen. 1665-ben egy török küldöttség tagjaként megszállt a városban Evlija Cselebi híres utazó is, aki saját élményei alapján leírta a korabeli Óvárt. Ekkor már működött a két híres vendégfogadó, a Fekete Sas elődje (Ranthof) és a városfalon kívüli hatalmas Ökör fogadó. 1683-ban Bécs sikertelen ostroma után a visszavonuló törökök fölégették Mosont, Óvárt és a megye szinte valamennyi települését. Ekkor pusztult el majdnem teljesen a város levéltára, s vele a céhek okmányai is. Pedig 1640-től már tudunk itt működő nyereg- és szíjgyártókról, szűcsökről, dunai molnárokról, vargákról, kádárokról, gombkötőkről és a mosoni kötélverők céhéről. 1609-től a templom építésére a városi téglagyárban égettek téglát két évig. Rákóczi fölkelése idején a kurucok nem tudták tartósan megvetni a lábukat a városban, s a szabadságharc bukása után a katonai jelentőségét elvesztett vár fölszerelését 1712-ben Pozsonyba szállították. A Habsburg birtok kormányzói az ellenreformációs intézkedésekre és az uradalom gazdasági erejére támaszkodva fokozatosan fölszámolták a város nehezen megtartott kiváltságait. Csak néhány bíró vette a bátorságot, hogy szembeszálljon az uradalom nagyhatalmú uraival. Közülük a legbátrabb és a legsikeresebb Kehrling András volt, azonban a kurucok hadisarca miatt neki sem sikerült összegyűjtenie a város örökös megváltásához szükséges összeget. 1716-ban az Udvari Kamara megszüntette a város gazdasági függetlenségét, s néhány év múlva az uradalom magához ragadta a kegyúri jogokat is. A háborús idők elmúltával ismét föllendült Moson és Magyaróvár kereskedelme és céhes ipara. A virágzó állatkereskedelem mellett a 17. század második felétől egyre jelentősebb Moson gabonakereskedelme és a malomipar. 1743-ban hivatalosan is megállapították a Duna partján kikötő hajók taksáját, s a szállítás zavartalansága érdekében elrendelték a Mosoni-Duna medrének tisztítását. Ezekben az években a régi céhek megerősödtek, sőt újabbak is alakultak. Óváron 1690 óta működik a Segítő Máriához Gyógyszertár, s az egészségügy helyzetének javítására 1736-tól városi orvost alkalmaztak. Nagy jelentőségű esemény volt a város életében, hogy 1739-ben a Zsidanits család hagyatékából piarista gimnáziumot alapítottak. 1766-ban Mária Terézia a magyaróvári uradalmat lányának, Mária Krisztinának ajándékozta. Ezt 1770-től fejvesztési joggal ruházták föl, amely lehetőséget teremtett a városi elöljáróság megalázására. II. József rendeletileg egyesítette Győr és Moson megyét, s uralkodása alatt az uradalom teljes hatalommal rendelkezett a város felett. Mindezek nagy ellenérzést váltottak ki a lakosságból, ezért 1794-ben küldöttséget menesztettek Bécsbe és Budára sérelmeik orvoslására. E küldetés eredményeként az uradalom kétévi tárgyalás után Liber Regulationis címmel olyan egyezséget kötött a várossal, amely a második világháborúig szabályozta viszonyukat. 1809-ben Napóleon katonái úgy fölélték a város tartalékait, hogy az ismét tervezett megváltásról szó sem lehetett. Albert Kázmér herceg, a magyaróvári uradalom birtokosa 1818-ban gazdasági tanintézetet alapított a városban, hogy birtokai számára felsőfokú szakembereket képezzen. Ez az intézmény néhány éves megszakítással folyamatosan működött, jogutóda a mai egyetem. Híres professzorai nevezetessé tették a magas színvonalon működő intézményt, élenjáró módszerekkel ismertették meg a gazdákat, és úttörő szerepet vállaltak a kutatásban, fejlesztésben is. 1776-ban Mária Krisztina posztógyárat létesített Mosonban a birtokain tenyésztett birkák gyapjának földolgozására, amely 1809-ig működött itt. 1835-ben Czéh Sándor sikeres könyvnyomtató műhelyt létesített a városban. 1847-ben a reformországgyűlésre Moson megye egyik követévé gróf Széchenyi Istvánt választották. 1848-tól a II. világháború végéig A márciusi magyar forradalom hírei hamar eljutottak Óvárra és Mosonba is. Czéh Sándor Der Emancipierte Satanas címmel a bécsi kormányt politizáló újságot adott ki, ez tekinthető az első Moson megyei periodikának. 1848 nyarán megszervezték a két település nemzetőrségét, amely kénytelen volt október 4-én visszavonulni Jellasich túlereje elől, a hátrahagyott 40 katonát azonban a felmentő magyar sereg huszárjai lekaszabolták. Október 23-án Kossuth Lajos mondott toborzó beszédet a főhercegi kastély erkélyéről. Decemberben Windischgrätz fővezér visszafoglalta a várost, s ezzel ismét tartós Habsburg fennhatóság vette kezdetét a két településen. 1842-ben a főhercegi uradalom a mosoni kikötőnél épült gabonaraktárat cukorgyárrá alakította át, amely 1873. évi megszűnéséig dolgozta föl a környék répatermését. 1855-ben indult meg a vasúti közlekedés Győr és Bruck között, ezentúl a hajók rakományait az itteni vasútállomáson rakták vagonokba. Az 1856-ban alapított mosoni gépjavítóműhelyt később Kühne Ede híres mezőgazdasági gépgyárrá fejlesztette. 1899-ben a hirtenbergi tölténygyár alapított fióküzemet Magyaróváron, s 1913-ban itt kezdték építeni a monarchia nagy fegyvergyárát, amelyet a trianoni béke után leszereltek és nagyrészt megsemmisítettek. Hatalmas közművesített területén 1923-ban kezdte meg működését az ország első műselyemgyára, 1934-ben az ország első timföldgyára, s 1935-ben a fogkefegyár. 1863-ban Magyaróváron megnyílt a Karolina Kórház, s rendszeresítették a szociális intézmények (szegényház, menház) orvosi ellátását is. Az első óvodát 1881-ben Mosonban alapította Ostermayer Károly, 1882-ben pedig létrehozták a múzeumot alapító Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletet. 1874-ben akadémiai rangra emelték a gazdasági tanintézetet, amelynek tanárai több országos kutató intézetet hoztak létre Magyaróváron. A trianoni béke következtében 1924-től megszűnt Moson megye önállósága, elvesztette területének csaknem kétharmadát, és Óvár és Moson is elszakadt gazdasági kapcsolatainak jó részétől. Az 1930-as évek végén Magyaróváron 7287 magyar, 1205 német és 41 horvát élt, Mosonban 4619 magyar, 1701 német, 61 horvát és szlovák lakott. Már 1908-ban fölmerült a két település egyesítésének gondolata, amit végül belügyminiszteri határozat mondott ki, s a két képviselőtestület 1939. június 28-ai ülésén ünnepélyesen jóváhagyott. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint Mosonmagyaróvár 17 073 lakójának 83%-a magyar, 13%-a német, 3%-a zsidó és 1%-a egyéb nemzetiségű volt. Magyarország háborús gazdaságpolitikája fellendülést hozott Mosonmagyaróváron is. Megszűnt a munkanélküliség, az ipar és építőipar foglalkoztatta az emberek 47,5%-át, a mezőgazdaság 17,8%-át, a közlekedés, kereskedelem és szolgáltatások a foglalkoztatottak 8,4%-át. 1939-től 1943-ra majdnem háromszorosára nőtt a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár termelése, hadiüzem lett a Vadásztölténygyár és a Bauxit Ipari Rt. is. 1942 őszén a Mezőgazdasági Akadémia főiskolai rangot kapott, és bevezették a 4 éves képzést. 1944 májusában 466 mosonmagyaróvári zsidót hurcoltak el, a város lakossága a háború utolsó napjaiban 45 000 főre duzzadt. 1945. március végén a németek fölrobbantották a város hídjait és a rádió adótornyát. Április 1-jén a szovjet csapatok különösebb harc nélkül foglalták el a települést. A II. világháborútól napjainkig Viszonylag kevés háborús kár érte a várost, de a közlekedés megbénulása, az anyag- és munkaerőhiány miatt nehezen indult meg az üzemekben a termelés. 1946-ban kitelepítették az SS, a Volksbund tagjait és azokat is, akik 1941-ben német anyanyelvűnek, vagy német nemzetiségűnek vallották magukat. 1946-ban megindult a városi autóbusz-közlekedés, 1948-ra elkészült néhány állandó és szükséghíd. Az 1945. évi választásokhoz (Szociáldemokrata Párt 37%, F. Kisgazdapárt 30%, M. Kommunista Párt 22%, egyéb 11%) hasonló eredmény született 1947-ben is (SZDP 33,3%, Demokrata Néppárt 27,9%, MKP 27,5%, egyéb 11,3%). 1948-ban és 1949-ben államosították a gazdasági szervezeteket és az oktatási intézményeket. A megszüntetett akadémiát 1954-ben szervezték újra. 1959-ben több kisebb gazdaságból létrejött a Lajta-Hansági Állami Gazdaság. 1950-ben állami kezelésbe került a múzeum, 1951-ben megkezdte működését a városi könyvtár és több kultúrterem. 1956. október 26-án az ÁVH határőrlaktanya elé vonuló tüntetőket két sortűz és kézigránátok fogadták. Ötvennél több halott és sebesültek tucatjai voltak a barbár megtorlás vétlen áldozatai. Október utolsó napjaitól a menekültek tízezrei mentek át a városon a nyugati határ felé. A megfélemlített és bűnösnek kikiáltott városban lassan indult újra az élet. 1959-ben elkészült a város rendezési terve, amely a Moson és Magyaróvár közötti üres részen egy új városközpont Létesítését tartalmazta. 1957-ben a mezőgazdasági akadémiát egyetemi rangú felsőoktatási intézménnyé minősítették, s a képzési idő 4 évre emelkedett. 1969-ben két ülőmedencével megnyílt a termálfürdő. Az 1960-1990 közötti években négy új óvoda, 2 iskola, posta, rendőrség, kulturális központ, új gimnázium és szakmunkásképző iskola épült, s bővült az agrártudományi egyetem. 1983-ban a múzeum birtokba vehette a szépen felújított Cselley-házat. Csónakházak épültek a Mosoni-Duna partján, a gyárak és az egyetem sportegyesületei több szakosztállyal működtek, s 1969-től megkezdte tevékenységét a Városi Sportiskola. A rendszerváltás utáni önkormányzati választások eredményeként a Fidesz vezette képviselőtestület Plutzer Istvánt választotta a város polgármesterének. Néhány év alatt megtörtént a város üzemeinek privatizációja, s örvendetesen tovább nőtt a városba irányuló idegenforgalom (termálfürdő, bevásárlás, fogászat), ennek következtében számos magánvállalkozás alakult. Két alapvető infrastrukturális beruházás valósult meg: két év alatt kiépült a város gázellátása (1996-1997) és rohamléptekben haladt a csatornázás bővítése. Hatosztályos kéttannyelvű képzés indult a Kossuth Lajos Gimnáziumban, és piarista általános iskola és gimnázium kezdte meg működését az egykori piarista épületben. Az 1994. évi önkormányzati választások óta a képviselőtestület legerősebb frakcióját a Magyar Szocialista Párt alkotja, s a lakosság közvetlenül háromszor választotta (1994., 1998., 2002.) Stipkovits Pált a város polgármesterének. 2006-ban a város polgárai Szabó Miklóst választották meg polgármesternek. Mosonmagyaróvár helye és szerepe térben és időben A város és környéke mindig jelentős nagytérségi kapcsolatok metszéspontjában helyezkedett el, ahol az ókorban és a középkorban az egyetlen jól járható útvonal, a Duna és a Hanság mocsarai között itt húzódott. A délnémet területekről Pannóniába (kelet-nyugat), valamint a Cseh-medencéből a Mediterráneumba (észak-dél) futó útvonalak e tájon találkoztak. Már a rómaiak idejében is a limes útvonala a Vindobona (Bécs) – Carnuntum (Petronell) – Ad Flexum (Magyaróvár) – Arrabona (Győr) – Brigetio (Szőny) – Aquincum (Óbuda) nyomvonalon haladt. Ennek volt jelentős állomása Ad Flexum. A hely katonai, védelmi és kereskedelmi jelentősége abból adódik, hogy két nagy mocsaras, vizes terület között itt egy keskeny közlekedősáv volt, amely a kelet-nyugati és az észak-déli kereskedelmi és hadi utak része lett. Ez a tény meghatározó volt a vidék történetében, s ma is jelentős a régió szempontjából. Nem véletlenül nevezték e területet „Mosoni kapu”-nak a középkor korai századaiban. I. István azért szervezte a mosoni ispáni (királyi) vár köré a feudális magyar állam fontos bázisát, a megyeközpontot, mert itt kitűnő lehetőség kínálkozott a forgalom ellenőrzésére, lezárására. Jelentős volt ez a szerep a keresztes hadjáratok, majd a török harci cselekmények idején, és óriási hasznot hozott a későbbi évszázadok marhakereskedelmében. Moson várának 1271. évi pusztulása után Magyaróvár vette át a hadi és közigazgatási szerepet, ezért emelte Erzsébet a királynéi városok rangjára 1354-ben a települést, amely a trianoni békét követő megyeösszevonásig Moson megye székhelye volt. Magyaróvár megerősített vára és a hozzá tartozó hatalmas Habsburg birtok a 16. századtól a kereskedelem és a képműipar erőteljes fejlődését tette lehetővé, s a város kiváltságainak korlátozása ellenére is sok hasznot hozott ez a birtokközponti szerep mind az akadémia létesítésében, mind a korai gyáripar kialakulásában. Moson megyén jelentős kereskedelmi útvonalak vezettek át, gabonapiaca vetekedett a győrivel, a folyóvizek pedig virágzó malomipar kialakulását tették lehetővé. A 20. század első harmadában Mosonban és Magyaróváron fejlett gyáripar jött létre, amely a környéknek is adott munkát. 1939-ben Moson és Magyaróvár egyesült, és Mosonmagyaróvár kisrégiós központként megerősödött. A járások 1984. évi megszűnéséig járási székhely volt, de hivatalai, iskolái, kórháza, kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásai, valamint közlekedési helyzete következtében ma is természetes központja környékének. Egyéb érdekességek 2012 -ben itt mérték éves szinten a legalacsonyabb éves napfénytartamot. Ebben az évben mindösszesen 2090 órát sütött itt a nap. 2013 -ban itt mérték éves szinten a legalacsonyabb éves napfénytartamot. Ebben az évben mindösszesen 1883,1 órát sütött itt a nap. Népesség A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% horvátnak, 3,8% németnek, 0,3% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,3%, református 3,1%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,7% (29,6% nem nyilatkozott). Közlekedés Mosonmagyaróvár múltját és jelenét egyaránt meghatározza illetve befolyásolja a város földrajzi elhelyezkedése, a nagytérségi kapcsolatokat biztosító közlekedési útvonalak alakulása. Az egyetlen járható útvonal a Duna és a Hanság mocsarai között itt húzódott. A Duna menti limes útja mentén alakult ki Ad Flexum, a római katonai és polgári település – amely évszázadokon át jelentős védelmi és kereskedelmi funkciókat látott el. Hatással volt az itt élőkre egy másik fontos útvonal is, a borostyánút, amely a Baltikumot a Földközi-tenger térségével kötötte össze. A középkorban sem vesztette el a város közlekedéséből adódó fontos szerepét, s e területet nevezték „Mosoni Kapu” néven. Természetesen a történelem során más eseményekkel összefüggésben és a technikai változásokat követve a különböző közlekedési módok erősödtek fel vagy éppen szorultak vissza . A város fejlődése – vagy éppen egyes városrészek hanyatlása – egyértelműen visszavezethetők a településen áthaladó utak hatására. Gazdaság Mosonmagyaróvár több száz éves történelme, fejlődése azon a gazdasági alapon teljesedett ki, amely még a nagy középkori háborúk időszakában kezdődött. A városon átfolyó Lajta és Mosoni-Duna nemcsak vízi út, de a nagyon fontos malomipart éltető energiahordozó is volt. A mezőgazdaságban kezdetben az egyházi rendek külföldről érkezett tagjai hoztak ismereteket, később az egységes Habsburg tulajdon miatt a nagybirtok jellegű gazdálkodás volt a jellemező, a 19. század elejétől (1818-ban alakult meg a Mezőgazdasági Akadémia) pedig a felsőfokú oktatás, a mezőgazdasági termelés, termékfeldolgozás, fejlesztési-kutatási tevékenység és a mezőgazdasági gépgyártás komplexuma jelentett gazdasági erőt a városnak és a térségének. A 18. századtól kezdve a mezőgazdaság mellett egyre erőteljesebb a kézművesipar (máig őrzik az utcanevek – Tímár utca, Lakatos utca, Kötélgyártó utca – a létrejött céhek koncentrálódását), s elsősorban a malomiparban halmozódó tőke megkezdi az ipari létesítmények beruházásait. Gépjavító műhelyek, posztóműhelyek, szesz- és sörfőzdék jelentették a 20. század első éveitől már a mai értelemben is igazi gyártelepítés gyökereit. Az első komoly ipari létesítményt 1900-ban kezdték építeni, ez a mai MOFÉM Rt elődje, a Hirtenbergi Töltény-, Gyutacs- és Fémárugyár volt. A gyár sokszínű múltja, folyamatos működése, a gyár körül kialakult városrész – a MOFÉM-telep – azt mutatja, hogy egy hosszú távon prosperáló ipari üzemmel gazdagodott a város. Máig meghatározó a város gazdasági életében az 1910-ben megkezdett, majd az I. világháború után befejezetlenül abbahagyott lőporgyár, amely épületeivel, lakótelepeivel, teljes infrastrukturális kiépítettségével nemcsak értékes építészettörténeti örökségünk, hanem a két világháború közötti helyi iparfejlesztés területe lett. A volt lőporgyár ugyanilyen funkciójú épületében működik ma is a városi tűzoltóság, a tiszti kaszinó területén ma is katonaság tartózkodik – sajnos ez volt a tragikus 56-os sortűz helyszíne is - , az ipartelep vízműve és szennyvíztisztítója az elmúlt évekig működött. 1934-ben telepedett le a városban a MOTIM Rt elődje, a timföldgyár, amely 2003-ig változatlan profillal, de folyamatosan korszerűsödő technológiával állította elő termékeit. Az elmúlt évben a timföldgyártás – annak gazdaságtalansága miatt – megszűnt, ma már csak a magasabb feldolgozottságú anyagokat gyártják. Az üzem területén készül el 2004. év végéig a ma legkorszerűbbnek ismert koogenerációs erőmű, amely a gázmotorok hűtési energiáját a városi távfűtés energiahordozójaként hasznosítja. Az egykori lőporgyár területén számtalan egyéb gazdasági tevékenység kapott helyet. 1923-ban itt alapították meg a Magyaróvári Műselyemgyárat, amelynek termékét, a műselyem-fonalat döntő részben exportálták, mert Magyarországon még nem volt felkészült feldolgozóipar. –A gyár később átállt konfekcióipari termékek gyártására és pamutkelme szövésére. 1990-ig a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár jelentős könnyűipari üzem, kiemelt foglalkoztatója volt a városnak. A politikai és ezzel együtt a gazdasági rendszerváltás időszakát a 4 nagyüzem – a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár, a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár, a Timföld és Műkorundgyár, a Kötöttárugyár – mellett az állami tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató cégek, néhány feldolgozó vállalat, így a Mosonmagyaróvári Konzervgyár vagy a Műanyag-feldolgozó és Kefeipari Vállalat, a szövetkezeti ipar, a városi szolgáltatásban egyre nagyobb szerepet játszó Flexum Kommunális Vállalat, a személyi szolgáltatásokban a gazdasági munkaközösségek és magánvállalkozások jellemezték. Változásokat hozott 1990 után az állami szervezetek tulajdonviszonyainak átalakulása. A Kötöttárugyár nem tudta megőrizni helyét és szerepét a magyar gazdaságban, területén több, kisebb magánvállalkozás jött létre. A MOFÉM részvénytársaságként továbbműködve, külföldi tulajdonba került, a Kühne Mezőgazdasági Gépgyár Rt közös osztrák tulajdonnal többféle termék gyártását kezdte meg (különösen új ágazat lett a VOGEL & NOOT Hőtechnikai Kft által előállított fűtőtestek, kiegészítő berendezések. A korábbi nagyüzemek fejlesztésekkel, technológiai változásokkal ma már sokkal kisebb számú munkaerővel dolgoznak. Jelentős foglalkoztatási problémák mégsem jelentek meg a városban és térségében, hiszen a rendszerváltás után a város jelentősen felértékelődött a külföldi befektetők számára, elsősorban a német és osztrák tőke számára vált vonzóvá a térség. Itt kell megemlíteni, hogy a város a 80-as években érte el az ipari foglalkoztatottaknál a felső határt, ekkor mintegy 5000 fő ingázott a környező településekről a városba. A 90-es években egyre több, kis- és középvállalkozás telepedett le a környékbeli falvakban, így ma már több a városból a közeli településekre ingázó, mint ahányan a városba járnak be dolgozni. A 90-es évek végén a társas vállalkozások száma meghaladta az 1000-et, az egyéni vállalkozók száma a 2000-et. A foglalkoztatottak számában még mindig többségében az ipar és a feldolgozóipar foglalkoztatja a legtöbb embert. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma enyhén csökkenő tendenciájú a rendszerváltás óta, viszont jelentősen nőtt a kereskedelemben, szolgáltatásban tevékenykedők foglalkoztatása. Kedvező, hogy a humán szolgáltatásban foglalkoztatottak száma az elmúlt 10 évben mintegy megkétszereződött (kultúra, oktatás, egészségügy), ez egyre bővülő ellátást jelent az itt élőknek. Ma már minimális mértékű állami tulajdonú, illetve néhány önkormányzati tulajdonú gazdasági vállalkozás működik a városban, a külföldi tulajdon aránya megközelíti az 50%-ot. A jelentős beáramló tőke biztosította azt is, hogy a városban és térségében mindig jelentősen alacsonyabb volt a munkanélküliség, mint az országos átlag, az 1990-ben induló 1%-ról 1993-94-ben érte el a tetőfokát, akkor a munkanélküliségi ráta 8-9% között mozgott, napjainkban a szezonális foglalkoztatottságtól függően 4% körüli a munkanélküliek aránya. Az uniós tagsággal egyidejűleg várhatóan még ez a szám is mérséklődni fog. A foglalkoztatásban 1990 előtt az iparban volt a legnagyobb arányú munkaerő, a gazdasági rendszerváltás, a hatékonyság növekedése miatt az ipar és feldolgozóipar foglalkoztatja a munkaerő felét, a kereskedelemben, szolgáltatásban – elsősorban az idegenforgalomnak köszönhetően – nőtt a létszám a legdinamikusabban, ma már a foglalkoztatottak közel 20%-a ebben a gazdasági ágban talál munkát. Jelentős munkaerő-tartalékról nem beszélhetünk, azonban a piacgazdaságban működő vállalkozások rugalmasan reagálnak a gazdasági környezetre, így szabad munkaerő mindig található. Az új vállalkozások igényeihez igazodik a helyi szakképzés is, így megfelelő összetételű fiatal munkaerő tud belépni a munkaerőpiacra. A város gazdasági ereje nagymértékben hozzájárul a városi szolgáltatások biztosításához. Nemcsak a magántőke által finanszírozott kereskedelmi, szolgáltató egységek, lakóparkok, infrastrukturális beruházások jelentenek gazdagodást, hanem a tíz év alatt megtízszereződött – 2004-ben ez már meghaladja az 1 milliárd forintot – helyi adók befizetésével a humán területek, a környezetvédelmi feladatok, a városi fejlesztések megvalósítását, működését jelentős mértékben a helyi vállalkozások befizetéseiből finanszírozza az önkormányzat. 1990-es évek elejétől Mosonmagyaróváron egyre több fogászati rendelő nyitotta meg kapuit. Ma több mint 200 rendelőben közel 500fogszakorvos dolgozik. Ez világrekordot jelent a népesség számához viszonyítva. Ez az új ágazat a város lakóinak nem jelent előnyt, mert a magas díjakat nem tudják megfizetni. Éjszakai ügyelet pedig nincsen, csak telefonos időpont egyeztetés. Az új iparágnak köszönhetően nő a városban eltöltött vendégéjszakák száma. Gazdasági ágazatok rövid összefoglalása A mezőgazdaság legfontosabb eredménye a rendszerváltás utáni kárpótlási törvények életbeléptetése, a tulajdoni változások lettek. Ez egyet jelentett a régi mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységének visszaszorulásával és a mezőgazdasági magánvállalkozások számának növekedésével. A nagyüzemi termelést ma már csak a Dunamenti Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (mintegy korábbi területének felén és egyharmadnyi munkaerővel működő üzem) és a Lajta Hansági Rt. (10 ezer ha szántóval és félezer foglalkoztatottal) képviseli. A részvénytársaságot 2001-ben privatizálták. Erdőgazdálkodással a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. és a Lajta Hanság Rt. foglalkozik, egyben vadászati tevékenységet is folytatva. Közel 400 fő őstermelőként foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, a birtoknagyságok – kevés kivételtől eltekintve – itt sem érik el az optimális méretet. Jelentős mezőgazdasági termékfeldolgozó az Óvártej Rt. és a Kaiser Food Kft. Az ipart és a feldolgozóipart a rendszerváltásig a bevezetőben felsorolt 4 nagyvállalat reprezentálta. Az átalakulás után ugyan kisebb létszámmal, kemény piaci feltételek között a Kötöttárugyár kivételével, tovább működnek. Ugyanakkor további jelentős kis- és középüzemek, társas vállalkozások kezdték meg tevékenységüket. A több mint 1250 társaság ismertetésére nincs lehetőség, azonban elmondhatjuk, hogy a korábban meglévő tevékenységek mellett a műanyag-feldolgozás, korszerű építőanyag gyártás, járműipari beszállítók, acél- és gépgyártás és a konfekcióipari üzemek jelenléte a meghatározó. A magán és központi forrásból finanszírozott beruházások megvalósításához nélkülözhetetlen építőipari kapacitás megfelelő mennyiségben és összetételben rendelkezésre áll. A korábbi állami, megyei tanácsi és szövetkezeti cégek átalakulása után jelentős magántulajdonú és egyéni vállalkozás jelent meg a városban. Nagyszámú kis- és nagykereskedelmi egység biztosítja az építőanyag és szakipari termékek széles kínálatát. A gazdaság szerkezetében legnagyobb változás a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatások és az idegenforgalom területén következett be. A kiskereskedelmi üzletek száma 10 év alatt a nyolcszorosára nőtt, a vendéglátóhelyek minden igényt kielégítenek, a személyi szolgáltatások a külföldi és belföldi vendégek számára korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. A nyugati határnál adottságiból a korábbi egynapos turizmus helyett egyre növekszik a tartósabban itt maradó vendégek száma Különösen nagy fejlődés történt a 90-es években a pénzintézeti szolgáltatásokban, az ingatlanhasznosító és fejlesztő vállalkozások területén, s már megjelentek az első nagy bevásárlóközpontok is a város területén. A következő években is várjuk az új befektetőket, erre új telephelyeknek alkalmas területek előkészítésével, a szabályozási és infrastrukturális hálózatok kialakításával készülünk. A város közlekedési adottságaiból adódóan logisztikai, szállítmányozási tevékenységek letelepítése várható. A gazdaság növekedését segítheti a város jövőképében megfogalmazott regionális oktatási és tudományos központ kialakítása az egyetem bázisán és az un. „óváricumok” megismertetése hazai és külföldi piacon. A gyógyvízre alapozható gyógyturizmus ezen ágazat fejlődését segítheti. Gépgyártás ( Kühne ) Timföldgyártás ( MOTIM ) Tejipar (óvári sajt ) Malomipar Ufm Junkerwerk Oktatás Általános iskolák Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola Éltes Mátyás Általános Iskola, Óvoda, Diákotthon, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat Fekete István Általános Iskola Haller János Általános, Szakképző és Szakközépiskola Móra Ferenc Általános Iskola Piarista Általános Iskola és Középiskola Ujhelyi Imre Általános Iskola Középiskolák Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola Haller János Általános, Szakképző és Szakközépiskola Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Piarista Általános Iskola és Középiskola Felsőoktatás Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar , az 1818-ban alapított Magyaróvári Gazdasági Magántanintézet utóda Nevezetességei A Mosonmagyaróvári szélerőmű -parkban 12 szélerőmű működik, hazánkban itt volt 2007-ben a legtöbb szélkerék. 2008 decemberében már mintegy 45 szélerőmű található a város északi és nyugati határában, melyek hazánkban egyedülálló látványt nyújtanak. Mosonmagyaróvári vár és erődrendszer (a 13. századtól ) Római katolikus templomok ( barokk stílus ) Flexum Termál - gyógyfürdő Hansági Múzeum Református templom Helyi média Mosonmagyaróvár TV Lajta Press Mosonvármegye Mosonmagyaróvári Civil Szemle Mosonmagyaróvári Civil Tükör Helyi sportélet Mosonmagyaróvári Kézilabda klub MTE MITE Mosonmagyaróvári Vízisport Egyesület Pulzus Táncsport Egyesület Mosonmagyaróvári Atlétikai Club Híres emberek Itt született Pásztor Ádám színész Brasch Bence énekes, színész Kligl Sándor magyar szobrászművész dr. Kovács Gábor Zoltán irodalmár, tanár Pálinger Katalin kézilabdázó Pusztai Antal gitárvirtuóz Totik Vilmos matematikus, az MTA tagja Vári Edit olimpikon, atléta Gangl Edina Európa-bajnok vízilabdázó Sastin Marianna olimpikon, birkózó Izsák Éva olimpikon, kerékpáros Rujder Vivien színésznő Fazekas Patrik fizikus Itt halt meg Cserháti Sándor 1876-ig, Hechtl Sándor (Győr, 1852. szeptember 14. – Magyaróvár, 1909. április 13.) tanár és gazdasági szakíró, Bittera Miklós egyetemi tanár Csiszár József tejgazdasági szakember Grábner Emil növénynemesítő Gyárfás József mezőgazdasági tudós Ruff Andor újságíró, szerkesztő Sattler János Mosonmagyaróvár első polgármestere Várallyai György agrokémikus, vegyészmérnök Karkovány Ákos (Tiszaroff, 1875. március 8. - Magyaróvár, 1939. január 25.) tanár, gépészmérnök, a Gazdasági Akadémia Gépkísérleti Állomásának vezetője Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg Habsburg főherceg, Magyaróvár, 1936. december 30. Ostermayer Károly gabonakereskedő, Ostermayer Alapítványi Óvoda megalkotója. 1891. április 17. Szekeres Richárd a Budapesti Weisz Manfréd üzemek egyik megalapítója, A Magyaróvári Lőporgyár vezérigazgatója, 1942. március 9. dr. Szűcs Mihály a NYME professzora, talajtani és agrokémia szakos egyetemi tanár Testvérvárosok és partnervárosok Testvérvárosok Hattersheim am Main , Németország Stockerau , Ausztria Arese , Olaszország Hadsten, Dánia Somorja (Šamorin), Szlovákia Szenc (Senec), Szlovákia Piotrków Trybunalski , Lengyelország Sepsiszentgyörgy , Románia Partnervárosok Bazin , Szlovákia Nezsider (Neusiedl am See), Ausztria Nova Gorica , Szlovénia Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely (8360 Keszthely, Bercsényi u. 65-67.) a Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléja (külső kiállítóhelye). Kiállításai elősegítik az általános-, illetve középiskolai környezetismeret, biológia és történelem tananyag jobb megértését. A sok régi, már nem használatos tárgy történelmi környezetbe illesztését enteriőrök, szemléletes képek és ábrák segítik. Az 1848-as honvédként a hazát szolgáló georgikoni diákoknak harangláb állít emléket. Története A tangazdasági major-központot az 1797-ben Keszthelyen alapított önálló Georgikon nyolc intézetének kiszolgálására hozták létre, és a tanintézet bezárásáig, 1848-ig biztosította a gyakorlati oktatás, a kísérleti gazdálkodás feltételeit. A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt: 1848-tól 1945-ig a keszthelyi Festetics-uradalom részeként, majd 1970-ig termelőszövetkezetként. A majort apránként körbeépülte a város; a Georgikon korában épített gazdasági épületeket 1970-ben műemlékké nyilvánították, és kezelésüket átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Georgikon Majormúzeum ünnepélyes megnyitóját a Georgikon alapításának 175. évfordulóján, 1972-ben tartották. Épületei Az istállókat a 18. század végén építették, a négyszintes barokk magtárat 1825-ben. Kiállításai A három udvarra osztott majorsághoz közel másfél hektáros kert is tartozik; mindez a szabadtéri rendezvényekhez rendkívül előnyös.. Állandó kiállítások Az első udvar mellett álló magtárban: pince: szőlészet és borászat, földszint: a majorok kiépítése és a cselédek élete, emelet: az agrárszakoktatás története, padlás: gabonafélék, a gabona tisztítása, tárolása és mérése; az árkádok alatt egy kétgépes gőzeke kapott helyet. A Georgikon idején szekérszínnek használt, később ököristállóvá alakított épületben: a növénytermesztés eszközei és gépei, kovácsműhely, bognárműhely; udvarán áll az a középfolyosós, léces kukoricagóré, amely már az 1801-ben készült térképeken is szerepel. A múzeum irodái és a restaurátorok műhelyei a második udvart határoló, L-alakú épület régen terménytárolónak, illetve műhelynek használt szárnyában vannak. A középső rész istállóit tanácsteremmé, illetve kiállító- és rendezvényteremmé alakították; ebben a részben mutatják be több mint kétszáz négyzetméteren az állattenyésztés hagyományait is. A harmadik udvarban álló, U-alakú régi juhhodály ma gyűjteménytár; itt kapott helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum mezőgazdasági eszköz- és gépgyűjteménye. Időszaki rendezvények A múzeum szívesen ad teret kézműves kiállításoknak és bemutatóknak, mezőgazdasági és néprajzi hagyományokat őrző rendezvényeknek, felnőtt és ifjúsági programoknak. Minden aratási időszakban megtartják a Majorbéli Géptalálkozót; a nyolcadik 2013. július 27-én volt Élménygazdaság Az élménygazdaságot a kiállítóhely 1,2 hektáros, fallal határolt, a Majormúzeum műemléki épületegyütteséhez szorosan kapcsolód kertben alakították ki 2011–1013 között, hogy a gyakorlatban mutassák be a Georgikon korabeli gazdálkodást, a jellemző szántóföldi, kertészeti, illetve konyhakerti növényeket, a kiskerti virágokat, a régi magyar haszonállatokat. Az élménygazdaság egységei: Szántóföldi növények bemutatókertje; Veteményes- és fűszerkert; Virágoskert; Gabonaföld; Szőlőskert; Cseresznyéskert (csonthéjas termésűekkel); Almáskert (almatermésűekkel); Cserjés; Baromfi- és takarmányudvar: nyári konyha, kamra, kosárfonó szín, kocsiszín, pajta, lóistálló, juhakol, baromfi- és kutyaólak, állatkifutók, góré, galambdúc, méhesház; Gépszín. A látogatók tájékoztatását a növények, a tájfajták elnevezéseit, a korra jellemző termesztési (tartási) jellemzőit, történetét ismertető táblák segítik. A látogatók etethetik, simogathatják az állatokat, előkészíthetik a takarmányokat. A régi erőgépeket fedett gépszínben mutatják be. A kellemes időtöltést, szórakozást és pihenést hangulatos pihenőhelyek, valamint a parasztgyerekek játékát idéző eszközök, játszóhelyek segítik. Göhrde Göhrde település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 607 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Sabrina Salerno Sabrina Salerno (Genova, 1968. március 15. –) olasz popénekesnő, modell, színésznő és zenei producer. Teljes neve: Norma Sabrina Salerno. Énekesi pályája első és legsikeresebb szakaszában csupán a Sabrina nevet használta, rajongói pedig Sabrynak becézték. Az 1980-as évek második felében vált nemzetközileg ismert popsztárrá. Legnépszerűbb slágere a Boys (Summertime Love). Eleinte úgy reklámozták, hogy ő „Olaszország válasza Samantha Foxra”, a temperamentumos Sabrina azonban kikért magának minden összehasonlítást brit pályatársnőjével. Az 1990-es években – vetélytársnőjével együtt – eltűnt a nemzetközi popmezőnyből, hazájában azonban továbbra is kedvelt híresség maradt. Pályafutása A kezdetek Sabrina szülei Antony és Felicia Salerno. Az anya mindössze 17 éves volt, mikor egyetlen gyermekét megszülte. A házaspár nem sokkal a kislány születése után elvált, Sabrina 12 évesen találkozott először az apjával. Sabrina ötéves koráig a nagybátyjánál nevelkedett Genovában, innen a nagyszüleihez került San Remóba. 16 éves korában költözött az édesanyjához. Eleinte szeretett volna továbbtanulni, nyelvleckéket vett angolból, franciából és oroszból, ám rövidesen félbehagyta tanulmányait. Sabrina szerint az igazi család hiánya miatt vált már fiatalon erős és céltudatos jellemmé. 14 évesen már egy együttessel énekelt. A sikeren felbuzdulva klasszikus és modern táncot kezdett tanulni. 15 évesen megnyerte a genovai Miss Lido szépségversenyt, majd a Miss Liguria címet is megszerezte. Az egyik szépségversenyen figyelt fel rá Giampiero Menzione producer, aki kezébe vette az ambiciózus lányka karrierjének irányítását, és különböző együttesekben juttatta háttérénekesi feladatokhoz. E mellett Sabrinának maradt ideje arra is, hogy modellkedjen. A szépséges ifjú teremtés felkeltette Claudio Cecchetto producer érdeklődését is, aki úgy döntött, sztárt farag belőle. Első lépésként benevezte egy tehetségkutató versenyre, melyet Sabrina meg is nyert. Így ő lett a Canale 5 tévéállomás új műsorvezetője. A televízióban olyan műsorokban lépett a közönség elé, mint a Grand Hotel, a Sorrisi Superstar, a Storie dalla Bussola vagy a Sandra e Raimondo Show, amelyben ő került a műsorvezetésből távozó Bonnie Bianco helyére. Sabrina volt a Premiatissima című tévéshow állandó műsorvezetője is. Énekesnői karrier 1986. szeptember 5-én, Veronában Sabrina megnyerte a Festivalbar nevű évről évre megrendezett dalversenyt. Cecchetto úgy érezte, most eljött az ideje annak, hogy valóban befuttassa pártfogoltját. Angliában ugyanis akkor már óriási népszerűségnek örvendett a „felül semmi” modellből énekesnővé avanzsált Samantha Fox, aki iránt nemcsak Európa többi országában, hanem az Egyesült Államokban is komoly érdeklődés mutatkozott. Fox sikerei láttán az európai kontinens élelmes menedzserei azon kezdtek el munkálkodni lázas igyekezettel, hogy további, „mellben erős” lányokat vezessenek be a popvilágba. Ehhez az olasz szépség ideális alanynak bizonyult. Még 1986-ban piacra dobták a Sexy Girl című kislemezét, amelyhez a címnek megfelelő énekesnői imázs már adott volt. A dal Olaszországban gyorsan népszerű lett, de külföldön nem aratott egyértelmű sikert. 1987-ben azonban bekövetkezett a remélt áttörés a Boys (Summertime Love) című dallal, amely az esztendő egyik legnépszerűbb európai slágere lett. A sikerben persze nagy szerepe volt a dalhoz készült videoklipnek, melyben az énekesnő önfeledten pancsol egy emberekkel teli úszómedencében, miközben mellei folyton kikívánkoznak parányi és szűk, fehér színű bikinijéből. A konzervatívabb ízlésű tévéállomások számára cenzúrázott változat készült, melyből hiányoztak a „mellvillantós” képkockák. A Boys (Summertime Love) révén Sabrina előtt megnyílt a külföldi karrier lehetősége. Úgy reklámozták, hogy ő „Olaszország válasza Samantha Foxra”. Sabrina azonban – alighanem menedzseri tanácsra – felháborodottan kért ki magának mindennemű összehasonlítást Samanthával, aki szerinte „kicsi, kövér és egyáltalán nem csinos”. A brit modell-énekesnő eleinte nem vett tudomást olasz kolléganője pikírt megjegyzéseiről, interjúiban az erre vonatkozó kérdésekre eleinte csak egy rövid kérdéssel felelt: „Ki az a Sabrina?” A tinédzsereket megcélzó popsajtó azonban lecsapott a lehetőségre, és valóságos kebelháborút robbantott ki a két hölgy között: az érdekelt felek csípős hangvételű nyilatkozatokban üzengettek egymásnak, a rajongók pedig állást foglalhattak kedvenceik mellett. Valószínűleg azok jártak a legközelebb az igazsághoz, akik úgy vélekedtek, hogy a mesterségesen szított ellenségeskedéstől egyik fél sem lett jobb énekesnő, viszont a (férfi)közönség legalább bőséges ízelítőt kapott a vetélytársnők bájaiból. Mert mondani sem kell, hogy bár Sabrina eleinte lekicsinylően nyilatkozott Samantha aktmodelli ténykedéséről, mondván, hogy ő sosem tenne ilyesmit, később, a siker megőrzése érdekében, ő is nekivetkőzött. Furcsamód éppen akkor, amikor vetélytársnője kinyilatkoztatta, hogy felhagy az aktok készítésével, sőt a modellkedéssel is, és csak az énekesi pályára koncentrál. A végkifejlet kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Samantha és Sabrina rögvest megbékéltek egymással, amint feltűnt a színen egy újabb rivális, a lengyel származású Danuta Lato, aki ugyan szintén nem volt egy új Maria Callas, kebelméretét tekintve azonban lekörözte pályatársnőit. A kebelcsatának köszönhetően Sabrina neve megmaradt a köztudatban, és újabb lemezek születtek annak érdekében, hogy ez így is maradjon. Mindjárt 1987-ben megjelent első, keresztnevével azonos című nagylemeze, amelyről a Hot Girl lett az újabb sláger. Az énekesnő szexis imázsát az albumon két feldolgozás is erősíteni próbálta. Az egyik a Labelle trió ma már örökzöldnek számító Lady Marmelade-ja volt, a másik Rod Stewart emlékezetes diszkóslágere, a Do Ya Think I’m Sexy? átirata. 1988-ban Sabrinát az év európai énekesnőjének választották, ám ebben a döntésben nagy népszerűsége valószínűleg többet nyomott a latban, mint énekesi kvalitásai. Ugyanebben az évben lehetősége nyílt arra, hogy Angliában mérje össze képességeit Samantha Foxszal. Korábban ugyanis a Stock–Aitken–Waterman-trió írta Sammy egyik legnagyobb slágerét, a Nothing’s Gonna Stop Me Now című dalt, 1988-ban pedig Sabrina számára is összehoztak egy slágert All of Me (Boy Oh Boy) címmel. A felvétel ugyan szép sikert aratott, ennek ellenére Sabrina sosem lett igazán népszerű a szigetországban. A Super Sabrina című 1988-as albumra a sztárcsinálásban abszolút profi Giorgio Moroder (Donna Summer és mások felfedezője, mellesleg Oscar-díjas filmzeneszerző) is hozott egy dalt (Like a Yo-Yo), de népszerű lett a My Chico és a Funky Girl is. A soros feldolgozást ezúttal Carol Douglas Doctor’s Orders című 1970-es évekbeli slágerének átirata jelentette. 1989-ben Gringo címmel jelent meg Sabrina újabb kislemeze. A következő évben híres pályatársnője, Raffaella Carrà társaságában a Ricomincio da 2 című reggeli tévéshow-t vezette a RAI 2 csatornán. Ugyanebben az évben a Yeah, Yeah című dallal ismét indult a Festivalbar versenyen. 1991-ben jelent meg első olasz nyelvű felvétele, a Siamo Donne, egy duett Jo Squillo énekessel. Az alkalmi páros a dallal részt vett a soros San Remó-i dalfesztiválon. 1991-ben került a boltokba Sabrina harmadik stúdiólemeze, az Over the Pop, amelynek már ő volt az egyik producere, sőt szerzőként is részt vett a lemez elkészítésében. Mint a cím is jelezte, az énekesnő változtatni szeretett volna addigi zenei stílusán, és szeretett volna megválni a szexi lány imázsától is. Menedzsmentje azonban még nem látta elérkezettnek az időt a komolyabb változtatásra. A feszültség eredményeként az album népszerűsítése félbemaradt, a Cover Girl című kislemezt Olaszországon kívül csupán Franciaországban jelentették meg. Sabrina és menedzsmentje útjai elváltak, az énekesnő évekre eltűnt a nagyközönség szeme elől. 1995-ben Sabrina visszatért a showbizniszbe. Különféle televíziós programokban lépett fel, és egy független lemezcégnél két újabb kislemezt jelentetett meg. A Rockawillie és az Angel Boy Olaszországban és Skandináviában – ahol Sabrina mindig is népszerű volt – felkerültek a slágerlistákra, de nem jutottak előkelő pozíciókba. 1996-ban az énekesnő akkori férjével, Enrico Montival közösen saját lemezcéget alapított Trevisóban. Itt készült el első, teljes egészében olasz nyelvű albuma, a Maschio dove sei? A munkálatokban Vasco Rossi gitárosa, Massimo Riva is részt vett. Főleg neki köszönhetően a lemez a pophangzás mellett a rockzene hatását tükrözi. A kritikusok meglepően jól fogadták az anyagot – amely az új arculatnak megfelelően már Sabrina Salerno néven jelent meg –, de terjesztési problémák és a megfelelő reklám hiánya miatt a korong kereskedelmileg nem lett sikeres. A színésznő Új albuma sikertelensége miatt Sabrina a színészi munkára próbált koncentrálni. Már pályakezdő énekesnőként is hívták filmezni, ám azokban a produkciókban inkább csak hírneve és szépsége miatt jutott feladatokhoz, melyek színészileg nem jelentettek komoly kihívást. Említésre méltó a Grandi magazzini (1986) című film, melyben egy áruházi ruhatolvajt alakított. A produkció főszerepeiben olyan sztárok voltak láthatók, mint Nino Manfredi, Paolo Villagio, Enrico Montesano és Michele Placido, a női nemet pedig Sabrinán kívül olyan szépségek képviselték, mint Ornella Muti, Laura Antonelli vagy az akkor még pályakezdő későbbi szexszimbólum, Francesca Dellera. Lamberto Bava 1987-es horrorjában (Le Foto de Gioa) Sabrina egy perverz gyilkos egyik áldozatát alakította. Az 1996-os Maschio dove sei? album bukása után az énekesnő a színpadon próbált meg érvényesülni: az I cavalieri della Tavola Rotonda című komédiában Morgan le Fay szerepét játszotta. Sikere volt, ezért felkérést kapott az Uomini sull'orlo di una crisi di nervi egyik szerepére is. A siker most sem maradt el, ám Sabrina eltörte a térdét, ezért a továbbiakban le kellett mondania a szerepről. A szerencse azonban mégsem pártolt el tőle. A RAI 1 meghívta a Cocco di mamma című show-ba, ahol régi olasz és külföldi slágereket énekelt. Nagy sikere volt, ami lehetővé tette énekesnői visszatérését. Ennek jegyében szerepet vállalt a 883 nevű olasz rockegyüttes Jolly Blu című filmjében, illetve egy szórakoztató tévés minisorozatban (Három férfi és egy bombanő), amely később Magyarországra is eljutott. Az 1990-es évek végétől napjainkig Az énekesi visszatérés azonban most sem sikerült. Az I Love You című új kislemez a Flower’s Broken című 1999-es nagylemezről ugyan keltett némi érdeklődést, összességében azonban mind a kis-, mind a nagylemez megbukott. 2001-ben Sabrina az Emozioni című musicallel visszatért a színmpadra, és újra kedvező kritikákat kapott. Ennek köszönhetően az előadással egy közel 3 évig tartó olasz turnéra ment. 2002-ben ismét műsorvezetőként bukkant fel a tévében. Az Italia 1 csatorna Matricole & Meteore című műsorának háziasszonyaként beutazta a világot, hogy hírt vigyen az olasz közönségnek egykori, de azóta elfeledett sztárok mindennapjairól. Olyan exhírességek álltak a mikrofonja elé, mint Shannen Doherty, Charlene Tilton, Al Corley, Jimmy Somerville és Gary Coleman. 2004-ben megszületett Sabrina kisfia, Luca. A következő évben a boldog mama a független filmek salernói fesztiválján elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Colori című filmben nyújtott alakításáért. Ugyancsak 2005-ben egy olasz tévéműsor vendégeként előadta nagy slágerét, a Boys (Summertime Love)-ot és a Sugababes Hole in the Head című dalát. 2005 novemberében Oroszországban lépett fel a Дискотека 80-х című rendezvény vendégeként. 2006-ban I Feel Love (Good Sensation) címmel új felvételt készített, amely azonban csak a honlapján volt elérhető mint letölthető dal. 2007-ben Franciaországban turnézott, repertoárján saját régebbi slágerei mellett szerepelt Patrick Hernandez Born to be Alive című diszkóörökzöldjének feldolgozása is. 2007 szilveszterének napján a portugál televízióban volt látható. 2008-ban az RFM Party 80 elnevezésű francia nosztalgiaturnén vett részt, melyet a francia RFM tévéhálózat szervezett. augusztus 24-én Sabrina Sopotban lépett fel az ottani dalfesztivál részeként rendezett koncerten az 1980-as évek olyan sztárjaival, mint egykori riválisa, Samantha Fox, Kim Wilde, Sandra, a Modern Talking, Limahl és Shakin' Stevens. október 3-án megjelent az énekesnő első hivatalos válogatásalbuma, az Erase / Rewind Official Remix című dupla CD, melyen a régi slágerek remixei mellett új szerzemények is helyet kaptak. Az új évezred első évtizedében Sabrina lemezproducerként is ténykedik. Stúdiójában olyan hírességek dolgoztak már, mint Vasco Rossi, Sade és a Simply Red. New Boys Productions nevű menedzsercége főleg dance műfajban ténykedő új tehetségeket pártfogol. Ismertebb lemezei Albumok 1987 Sabrina ( Boys címmel is megjelent.) – Finnország: #4, Svájc: #11, Spanyolország: aranylemez-jelölés, Franciaország: Top30. 1988 Super Sabrina – Finnország: #9, Svájc: #28, Svédország: #39. Olaszországban már 1988-ban megjelent, máshol azonban csak 1989 tavaszán. 1988 Something Special (remix album) – Finnország: #15, Svédország: #31. 1991 Over the Pop 1996 Numeri ( Maschio dove sei? címmel is ismert.) 1999 Flower's Broken 2008 Erase / Rewind Official Remix Kislemezek 1986 Sexy Girl – Olaszország: #20, Ausztrália: #36 (az 1988-as remix), Finnország: #11 (az 1988-as remix). 1987 Lady Marmalade (csak Franciaországban és Hollandiában jelent meg) – Franciaország: #41 1987 Boys (Summertime Love) – Franciaország: #1, Svájc: #1, NSZK: #2, Spanyolország: #2, Finnország: #2, Anglia: #3, Írország: #3, Norvégia: #3, Ausztria: #5, Olaszország: #5, Hollandia: #5, Ausztrália: #11, Dél-Afrika: #14. 1987 Hot Girl – Spanyolország: #2, Finnország: #6, NSZK: #19, Svájc: #13, Hollandia: #10, Franciaország: #12, Olaszország: #21. 1988 All of Me (Boy Oh Boy) – Finnország: #2, Anglia: #25, NSZK: #16, Svájc: #12, Olaszország: #12, Franciaország: #15 1988 My Chico – Olaszország: #2, NSZK #56, Finnország #3. 1989 Like a Yo-Yo – Anglia: #72, Finnország: #1, Olaszország: #18 (Hit Parade slágerlista, nem a hivatalos kislemezlista) 1989 Gringo – Anglia: #91, Olaszország: #12 1990 Yeah, Yeah – Olaszország: #24 1991 Siamo Donne – Olaszország: #11 1991 Dirty Boy Look (csak Olaszországban megjelent promóciós lemez) 1992 Cover Model (csak Franciaországban és Olaszországban jelent meg) 1994 Rockawillie 1994 Angel Boy – Finnország: #15 1995 Boys '95 (csak Franciaországban jelent meg) 1996 Fatta E Rifatta (promóciós lemez) 1996 Maschio dove sei (promóciós lemez) 1999 I Love You (promóciós lemez) 2004 Boys (2004 Remix) – ( Boys Boys Boys 2004 címmel is ismert) 2006 I Feel Love (Good Sensation) (a hivatalos weboldalról letölthető dal) 2008 Erase Rewind 2009 Erase Rewind Remix (Andrea T Mendoza & Tibet Rmx) Filmjei 1986 Professione vacanze (tévésorozat, a Nove settimane e uno mazzo című epizódban) 1986 Ferragosto O.K. (tévéfilm) 1986 Grandi magazzini 1987 Le Foto de Gioia 1988 Festa di Capodanno (tévésorozat) 1989 Fratelli d'Italia 1998 Három férfi és egy bombanő / Minden férfi egyforma (Tutti gli uomini sono uguali) (tévésorozat) 1998 Jolly Blu 2005 Colori 2006 Film D Kuvaiti dinár A dinár Kuvait hivatalos pénzneme, a világ legerősebb valutája. Bankjegyek A dinárnak eddig öt sorozata volt történelme során: Az első szériát 1961. április 1. és 1982. február 1. között használták. 1970. november 17-én új negyed, fél és 10 dináros bankjegyeket nyomtattak. 2015. október 1-jén kivonják a forgalomból a 2014 előtt kiadott bankjegyeket. 2014. június 29-én új polimer alapú bankjegyeket bocsátottak ki. 63A busz (Budapest) A budapesti 63A jelzésű autóbusz Hűvösvölgy és az Adyliget között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. Története 2004. január 5-én 63A jelzésű betétjáratot indítottak a Hűvösvölgy és Adyliget között. 2006. szeptember 30-án megszűnt, helyette a sűrűbben közlekedő 63-as buszok jártak. Megállóhelyei Az azonos útvonalon közlekedő 63-as busz nincsen feltüntetve. Sernhac Sernhac település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1718 fő (2015). Sernhac Fournès, Lédenon, Meynes, Montfrin, Remoulins és Saint-Bonnet-du-Gard községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Izbonya Izbonya település Ukrajnában, Kárpátalján, a Volóci járásban. Fekvése Volóctól nyugatra fekvő település. Nevének eredete Izbonya neve szláv eredetű, víznévből keletkezett. A Huszni hegy tövénél, Galícia határán ered a Zbunya patak és a Latorcába ömlik bele. Története Izbonya nevét 1648-ban említette először oklevél Zbuna néven. 1693-ban Zbina, 1700-ban Zbunya, Zbonya, 1851-ben Zbnnya, 1877-ben Zbun, Zbuna néven írták. 1904-ben az országos helységnévrendezés során változtatták nevét Izbonya-ra, a szó elején található mássalhangzótorlódás kiküszöbölése végett. 1910-ben 129 lakosa volt. Ebből 11 magyar, 5 német, 113 ruszin volt, melyből 5 római katolikus, 108 görögkatolikus, 16 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Alsóvereczkei járásához tartozott. Sipos Márton Sipos Márton (Szekszárd, 1900. január 19. – Budakeszi, 1926. december 11.) magyar úszó. Pályafutása Édesapja Sipos Márton földbirtokos volt. Korán árván maradt. Gyermekkorát Szekszárdon töltötte, itt ismerkedett meg az úszás alapjaival. 1918-ban Szekszárdon érettségizett. Ezt követően három éven keresztül Keszthelyen, a Gazdasági Akadémián végezte tanulmányait. A korabeli dokumentumok szerint szorgalmas tanuló volt, vizsgáit jó, kielégítő minősítéssel tette le. Oklevelét, mint képesítettnek Keszthelyen 1923. február 7-én adták át. Csak 1920-ban, húsz évesen kezdett el úszni. Már következő évben aranyérmet szerzett a 100 méteres mellúszó országos bajnokságon a Keszthelyi Gazdasági Akadémiai Atlétikai Club (Keszthelyi GAAC) versenyzőjeként. Ideje akkor 1:19,2 volt. Ugyanezen év júniusában a felújított Helikon-ünnepségekkel kapcsolatos keszthelyi úszóversenyen is kiváló eredményt ért el. 1922-ben Budapestre költözött, és a továbbiakban a MAFC versenyzőjeként szerepelt. Először országos csúcsot úszott 1.18,4-del, majd ezt Nürnbergben 1:18,0-ra javította, amivel ott is győzelmet aratott. Ebben az évben is magyar bajnok lett, és megnyerte az osztrák bajnokságot is, továbbá magyar bajnoki címet szerzett a MAFC 3x100 méteres vegyes váltó csapatának tagjaként is. Legkimagaslóbb eredményét szeptember 24-én érte el a Császár uszoda fedett medencéjében, ahol a BEAC versenyén 1:16,2-es világrekordot úszott 100 méter mellúszásban, ráadásul úgy, hogy meg sem szorították. A 100 méteres mellúszásban idejével, technikájával Sipos Márton messze megelőzte korát. A vízből időnként kibújva, szinte csak karral úszott rendkívül gyors tempókkal. Eredményének óriási jelentőségét magyar szempontból jól jelzi, hogy a következő magyar úszó aki 100 méteres férfi mellúszó számban világcsúcsot tudott felállítani 71 évvel később 1993-ban Güttler Károly volt, a Sheffieldben megrendezett Úszó-Európa-bajnokságon. A következő évben is magyar bajnok lett 100 méteren 1:21,8-del, és két társával 3:58,6-os idővel a 3x100 méteres vegyes váltó bajnokságon is első helyezést ért el. 1924-ben Egerbe költözött, ahol akkoriban a magyar úszás egyik legfontosabb műhelye volt. Az egri uszodában úszott a három Bitskey fivér és Bárány István is. Kijutott az 1924. évi nyári olimpiai játékokra, de 100 méteres mellúszásban - amiben akkor a világ legjobbja volt - még nem rendeztek olimpiai döntőt. Elindult a 200 méteres mellúszásban, és ott 3:09,8-es idővel a második előfutamban kiesett. 1925-ben az MTK-ba igazolt, és az országos bajnokságon második helyezést ért el 1:20,4-es idővel. Ez volt utolsó bajnoki eredménye, mert 1926-ban gyógyíthatatlan csonttuberkulózissal a budakeszi szanatóriumba került, ahol egyes források szerint tüdőgyulladásban, más források szerint agyhártyagyulladásban hunyt el. Budapesten temették el, de Keszthelyen is búcsúztatták, és a kesztelyi sportbarátok koszorút küldtek sírjára. Emlékére Szekszárdon rendszeresen megrendezik a Sipos Márton Nemzetközi Úszó Emlékversenyt. Rekordjai 100 méter mellúszásban 1:19,2 (1921. július 31., Budapest) országos csúcs (35 m) 1:18,0 (1921. augusztus 1., Budapest) országos csúcs (35 m) 1:16,8 (1922. április 23., Budapest) országos csúcs (25 m) 1:16,2 (1922. szeptember 24., Budapest) világcsúcs (25 m) Hárs-hegyi-üreg A Hárs-hegyi-üreg egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben, Budapest II. kerületében található. Leírása A Nagy-Hárs-hegy csúcsától délre, a hegy meredek, nyugat-délnyugati oldalán található kőfejtő meddőhányója alatt, a meddőhányótól körülbelül 50 méterre, délnyugati irányban nyílik. A Szépjuhásznétól a Nagy-Hárs-hegy csúcsára vezető sárga sáv turistajelzés mellett van a bejárata. A gömbfülkeszerű üreg hegylábi törmelékben, beljebb oligocén homokkőben alakult ki. A barlang végén bukkan elő a felső triász dachsteini mészkő. Régen két méter átmérőjű és három méter hosszú volt a barlang, de a benne meghúzódó hajléktalanok hat méter hosszúvá és négy–öt méter szélessé bővítették. Előfordul az irodalmában Hárs-hegyi gömbfülke (Kocsis, Turi 2008), Hárshegyi Kis-barlang (Kordos 1984), Hárshegyi kis barlang (Bertalan 1976), Hárs-hegyi-sziklaüreg (Kordos 1984), Hárshegyi sziklaüreg (Bertalan 1976) és Ságvári ligeti kis barlang (Kordos 1984) néven is. Kutatástörténete Az 1956-ban megjelent „Budai hegyek útikalauz” említ egy kis barlangot, amelyet érint a Ságvári-ligettől a sárga négyzet turistajelzésig felvezető kocsiút. A meredek, köves kocsiút a kőbánya közelében vezetett fel a turistaútig. Az 1957-ben kiadott, „Budai hegyek útikalauz” című könyvben meg van ismételve az 1956-os említés. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kézirat 32. számú cédulája szerint a Nagy-Hárs-hegy csúcsától dél–délnyugatra, 460 méterre található, a bejárata szabad, a hossza két méter, a mélysége egy méter, mesterséges alábányászás, lejtőtörmelékben, dachsteini mészkő területen van és egy jelentéktelen, mesterséges üreg. A kéziratnak a barlangra vonatkozó része egy irodalmi hivatkozás alapján íródott. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang három névváltozata és egy térképen van a helye bejelölve. 2007-től 2008-ig az Anubisz Barlangkutató Csoport és az Adrenalin Barlangkutató Egyesület kutatta. Andorrai labdarúgó-szuperkupa Az andorrai labdarúgó-szuperkupa vagy andorrai szuperkupa (hivatalos nevén Supercopa andorrana de futbol) a második legrangosabb nemzeti labdarúgókupa Andorrában, amelyet 2003 óta rendeztek meg. A trófeáról egy mérkőzés dönt, amelyet a bajnoki év kezdetekor rendeznek meg, és az előző szezon labdarúgó-bajnokságának bajnokcsapata és az andorrai kupa címvédője vív meg egymással. Amennyiben az előző szezonban a bajnoki címet és a kupagyőzelmet ugyanazon csapat szerezte meg, abban az esetben a szuperkupa-döntőt a bajnokcsapat és a bajnoki ezüstérmes játssza. Eddig mindössze három csapat játszott a finálék során: az FC Santa Coloma, a Sant Julià, és a Rànger’s. A legsikeresebb klub az FC Santa Coloma, amely eddig 4 alkalommal hódította el a trófeát. Rátót Rátót (németül: Neustift) község Vas megye Szentgotthárdi járásában. Fekvése Körmendtől 15 km-re nyugatra Lahn-patak bal partján fekszik a 8-as főút mellett. Vonattal elérhető a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonalon. Története Rátót a hagyomány szerint eredetileg Gasztony majora volt. 1428-ben Rathodfolua néven említik először, ekkor Péter deáknak 4 adózó jobbágyportáját említik a helységben. Neve a régi magyar Ratolt személynévből származik, melynek előzménye a német Ratold személynév. 1460-ban Poss. Ratholthfalwa, 1482-ben "Poss. Ratholthfolua al. nom. Vnakatheleke" néven említik. A Herman nembeli hermani Rátolt cs. birtoka volt. Vályi András szerint "RÁTÓT. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Rába Sz. Mihályhoz közel, mellynek filiája, határbéli földgye termékeny, egyéb javai is meglehetősek, szőleje nintsen." Fényes Elek szerint "Rátót, magyar falu, Vas vármegyében, a gréczi országutban, ut. p. Rába Sz. Mihály; 184 kath. lak., termékeny róna határral. Diszesiti a Cseh uraság lakháza" 1865-ben vásárolt itt birtokot Széll József, melyen egy földszintes udvarház állt. Ezt fia, Széll Kálmán reprezentatív, 18 szobás kastéllyá építtette át. Vas vármegye monográfiájában "Rátót, magyar község, 32 házzal és 205 r. kath. vallású lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A község a gráczi vasútvonal mellett fekszik." "Itt van Széll Kálmánnak, a kitünő államférfiunak, Magyarország volt pénzügyminiszterének szép és nemes izléssel berendezett, kényelmes ujabbkoru kastélya és parkja. Ugy a nagyszabásu kastély, mint a remek, párját ritkitó növényzetü park a vármegye legszebbjei közé tartozik s nevezetessé teszik Rátótot, mely az illusztris államférfiunak kedvencz nyaralója. Közvetlenül a park mellett vezet el a vasútvonal és az állomás nehány lépésnyire van a park bejáratától. A parktól, az ellenkező oldalon, széles út választja el a majorságokat és gazdasági épületeket, ahol Széll Kálmán mintagazdasága és világhírü állattenyésztése van, mely immár az egész világ gazdaközönségének mintául szolgálhat és mint a német gazdák 1897. évi magyarországi tanulmányútja alkalmából, Rátóton időzve, egy német gazda megjegyezte, "az állattenyésztés tudományának a végletekig vitt, raffinált tökélye." A község földesurai 1848 előtt a Széll és Cseh családok voltak. " 1910-ben a községnek 358 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A kastély jól átvészelte a második világháborút, de ezután az ország többi kastélyához hasonló sorsra jutott. Hatalmas könyvtárát, levelezési anyagait, berendezését nagyrészt széthordták, minden az enyészeté lett. Csak néhány könyvet találtak meg utólag a falu házainak padlásán. A Széll Kálmánt ábrázoló nagyméretű festmény az önkormányzat épületébe került. Előbb gépállomás, majd kultúrház, később iskola működött benne. Kastélyszállóvá való átalakítása 2003-ban kezdődött el. A 4*-os hotel 12 szobával 2011. január 5-én nyitott meg. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 0,8% németnek, 1,7% szlovénnek mondta magát (2,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,2%, evangélikus 0,4%, református 1,2%, felekezet nélküli 2,5% (7,4% nem nyilatkozott). Nevezetességei Széll-kastély – Széll Kálmán kastélya a 19. században épült, 1890 -ben Hauszmann Alajos tervei szerint felújították. Gyakran megfordult itt Deák Ferenc is, aki a hagyomány szerint 13 fát ültetett az aradi vértanúk emlékére. A Láhn-patak partján álló fák közül mára már öt elpusztult, helyükre újakat ültettek. Az itt álló obeliszkkel együtt ma is a község emlékhelye, ahol minden év október 6-án koszorúzást rendeznek. Római katolikus temploma 1991 -ben épült. Háromhajós, fa haranglábas épület. Aradi-park A legényanya című magyar film. Híres emberek Itt hunyt el 1915 . augusztus 16-án Széll Kálmán politikus, miniszterelnök. Diszek A Diszek, vagy valkűrök a skandináv mitológiában kisebb jelentőségű istenségek, Odin szolgálói. A feladatuk az volt, hogy kiválasszák a csatában elesettek közül a leghősiesebbeket, és a Valhallába vigyék őket, hogy einherjarok legyenek belőlük. Az einherjarokra Odinnak volt szüksége, hogy az oldalán küzdjenek a világvégén (Ragnarök) elkövetkező előre megjósolt csatában. Emlékük több skandináv helységnévben fennmaradt, például Disarås, Disakällan, Disarör és Disevid, valamint személynévben, például Hjördis, Vigdis, Halldis és Freydis, ami a kultuszuk régi voltát bizonyítja. Fontos szerepük volt a termékenységben és kiváltképp a harcosok sorsának meghatározásában, akárcsak a vánok leghatalmasabb boszorkányának, a Vanadís néven is ismert Freyja istennőnek. Alfhildet úgy említik: soldis (Nap-disz). Dendrocereus undulosus A Dendrocereus undulosus fatermetű kaktuszfaj, mely méretei miatt ritkán található meg gyűjteményekben. Rokonsága a Dendrocereus nudiflorus fajjal nem kellően tisztázott. Jellemzői Fatermetű növény, vaskos, barna törzse 2 m-nél is magasabb lehet, három bordára tagolt hajtásai rövid töviseket viselnek. Nagyméretű, éjjel nyíló virágai törékenyek, fehérek. Sárgás termésének édes, fehér pulpája van. Elterjedése Haiti, Dominika. Serpico A Serpico 1973-ban bemutatott amerikai krimi Sidney Lumet rendezésében. A címszerepben Al Pacino, aki egy a korrupció ellen harcoló New York-i zsarut, Frank Serpicót alakítja. Al Pacino a filmben nyújtott alakításáért megkapta a legjobb férfi alakításért járó David di Donatello-, illetve a Golden Globe-díjat, ezek mellett pedig Oscar-, valamint BAFTA-díj-ra is jelölték. A forgatókönyv Peter Maas regénye alapján készült. Történet Frank Serpico két dologban különbözik kollégáitól: becsületes és a külseje kissé kirívó a rendőrök között. A már gyerekkora óta zsarunak készülő Serpicót a nyitószekvenciában vérbe borult arccal látjuk, ahogy egy járőr a kórházba siet vele. A kórházban kiderül, hogy Frank magasan van a rendőrség ranglétráján, és hogy nagyon sokan akarták a halálát. A film további része egy nagy visszatekintés, amiből választ kapunk arra, hogy miért is került Serpico oda, ahova. Megismerjük Frank életét onnantól fogva, hogy kikerül a rendőrakadémiáról és szembesül a rendőrséget behálózó korrupcióval. Eleinte egyedül dolgozik, és mint beépített kopó szedi a skalpokat, majd lesz ujjlenyomat szakértő és még a kábítószereseknél is megfordul, de mindenhol csak korrupcióval találkozik. Az egész életében ez ellen küzd, de a felsőbb vezetés sehogy sem akarja, hogy pont kerüljön ennek a piszkos ügynek végére. Frank a végén barátjával, Tom Keough-val, a The New York Times-nál teregeti ki a szennyest, és egy külön rendőrségi csoport is létrejön a korrupció felszámolására. A befejezésben magyarázatot kapunk arra, miért lőtték le Serpicót és megtudjuk, hogy a sérülése nem életveszélyes. A valóságban is létező rendőr életét bemutató filmben Serpico tanúskodik a korrupció ellen, majd kilép a rendőrség kötelékéből, és Svájcba költözik. Szereplők Al Pacino – Frank Serpico John Randolph– Sidney Green Jack Kehoe – Tom Keough Biff McGuire – McClain Barbara Eda–Young – Laurie Cornelia Sharpe – Leslie Lane Tony Roberts – Bob Blair John Medici – Pasquale Serpico Allan Rich – Herman Tauber Norman Ornellas – Don Rubello Edward Grover – Lombardo felügyelő Joseph Bova – Potts Gene Gross – Tolkin kapitány John Stewart – Waterman Woodie King Jr. – Larry James Tolkan – Steiger főhadnagy Ed Crowley – Barto Bernard Barrow – Roy Palmer felügyelő Sal Carollo – Mr. Serpico Mildred Clinton – Mrs. Serpico Nathan George – Nate Smith hadnagy Alan North – Brown Lewis J. Stadlen – Jerry Berman John McQuade – Kellogg felügyelő M. Emmet Walsh – Gallagher George Ede – Daley F. Murray Abraham – Partner nyomozó John Brandon – hadnagy Sam Coppola – rendőr René Enríquez – tanár Conard Fowkes – rendőr Judd Hirsch – rendőr Tony Lo Bianco – rendőr AT&T Az AT&T Inc. egy amerikai telekommunikációs vállalat. Gyökerei 1875-ig nyúlnak vissza, amikor is Alexander Graham Bell feltalálta a telefont. A 19. század folyamán az AT&T a Bell System anyavállalatává vált. Monopolhelyzetbe került az amerikai telefonpiacon, emiatt az Amerikai Igazságügyi Minisztérium 1984-ben nyolc vállalatra (Baby Bell) bontotta szét az anyavállalatot (Ma Bell). Ebből a nyolcból három megalapította az SBC Communicationst, amely 2005 februárjában felvásárolta a korábbi anyavállalatot. A felvásárlási folyamat végén, 2005. november 18-án a cég felvette a korábbi előd nevét és december 1-jén a régi-új cég részvényei az AT&T hagyományos tőzsdei jelén, T jellel cseréltek ismét gazdát. A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják. 2010-ben az AT&T a 7. legnagyobb vállalat az Amerikai Egyesült Államokban a teljes bevétel alapján, a 4. legnagyobb nem olajcég Amerikában ( Walmart, General Electric, és Bank of America mögött). A 3. legnagyobb vállalat Texasban a teljes bevétel alapján (ExxonMobil és ConocoPhillips után) és a legnagyobb nem olajcég Texasban. Továbbá a legnagyobb cég dallasi központtal. 2011-ben a Forbes az AT&T-t a 14. legnagyobb vállalatnak találta a világon a piaci érték szerint, és 9. legnagyobbnak a nem olajcégeknek világon piaci érték szerint. Továbbá a 20. legnagyobb mobil telekom operátor a világon több, mint 100,7 millió mobil ügyféllel. Keletkezése és kezdeti növekedése A Bell Telephone Company létrejötte elavulttá tett egy szerződést Alexander Graham Bell és a befektetői között (Gardiner Greene Hubbard, Thomas Sanders és még mások). Az 1879 márciusában National Bell Telephone Company névre átkeresztelt cég 1880 márciusában felvette az American Bell Telephone Company nevet. 1881-re többségi részesedést szerzett a Western Electric Company-ban, így átvette a cég irányítását a korábbi tulajdonos Western Uniontól. A helyzet fintora, hogy csupán három évvel korábban a Western Union nem vette meg 100 000 dollárért a telefon találmányát az azt értékesíteni kívánó Garnier Hubbardtól. 1880-ban az American Bell vezetősége létrehozott egy távolsági telefonbeszélgetéssel foglalkozó üzletágat – ez később AT&T Long Lines néven vált ismertté. Az új üzletág célja egy országos távbeszélő-hálózat létrehozása volt, egy kereskedelmileg és pénzügyileg életképes költség-struktúra kiépítése által. Ezt az üzletágat hivatalosan is egy különálló cégbe vitték be 1885. március 3-án, és ezzel megalakult az American Telephone and Telegraph Company. New Yorkból indulva a hálózat 1892-re elérte Chicagót. Bell telefonos szabadalma 1894-ben lejárt, de a cég akkor már jelentős számú előfizetője számára a szolgáltatás elég értékes volt ahhoz, hogy ne pártoljanak át más alternatív távközlési társaságokhoz. Az AT&T tehát tovább növekedett. 1899. december 30-án az American Telephone and Telegraph Company felvásárolta az American Bell vagyontárgyait. Erre azért volt szükség, mert ez utóbbi céget Massachusetts államban jegyezték be, amely tízmillió dollárra korlátozta egy cég tőkésítését, és ezáltal korlátot szabott az American Bell növekedésének is. Az országos távbeszélő-hálózat 1915-ben érte el San Franciscót. A transzatlanti forgalmazás 1927-ben kezdődött meg, egyelőre csak rádióval. Az első óceán alatti telefonkábelt, a TAT-1-et csak 1956-ban fektették le. Az állami monopólium Különféle kormányzati szabályozások és az AT&T tevékenységeinek együtthatása következményeként a cég olyan helyzetbe került, amelyet a legtöbben monopóliumnak tekintettek. 1907-ben Thodore Vail, az AT&T akkori elnöke kijelentette az „egy cél, egy rendszer, univerzális szolgáltatás” irányelvét. Az AT&T elkezdte a konkurens vállalatok felvásárlását és ezáltal magára vonta a trösztellenes szabályozás figyelmét. A trösztellenes per elkerülése érdekében Vail alkut kötött az amerikai kormánnyal és 1913-ban megszületett a Kingsbury Committment. Az egyezség alapján az AT&T engedményt kapott független telefontársaságok felvásárlására, feltéve, hogy legalább ugyanannyi társaságot ad el. G. W. Brock a telefon történelméről írt Telephone: The First Hundred Years című könyvében ezt az eseményt így elemezte: „Az egyezség lehetőséget adott a Bellnek és a független telefontársaságoknak arra, hogy gyakorlatilag csereberéljenek a különféle telefonközpontokkal, és így helyi monopóliumokat alakítottak ki. Mivel egy adott körzetet csak egyetlenegy telefontársaság szolgált ki, nem volt érdemes árversenyt remélni.” Az AT&T kifejezetten olyan cégeket vásárolt, amelyek egy adott területen tovább növelték az AT&T irányítását a telefonpiac felett, viszont csak olyanokat adott el, amelyek kevésbé bizonyultak kívánatosnak, illetve már megvásárolt cégeket adott el függetleneknek.„ Szintén a Kingsbury Commitment feltétele volt az is, hogy az AT&T-nek engedélyeznie kellett a konkurenciának, hogy azok az AT&T hálózatán keresztül is végezhessenek kapcsolásokat. A közgazdászok rámutatnak, hogy ez csökkentette a konkurencia abbéli ösztönzését, hogy az új távolsági vonalakat létesítsen. 1917-ben az amerikai kormányzatban elkezdtek azzal az ötlettel foglalkozni, hogy az ország összes lakosához eljusson a telefon, és hogy ezt a kormánynak kellene támogatnia. Az AT&T ezzel egyetértett, és az 1917-es éves beszámolójában erről így nyilatkozott: ”Megfelelő irányítás és szabályozás mellett az azonos [telefonszolgáltatások] kombinációja jobban szolgálná a köz érdekét, hatékonyabb, modernebb és gazdaságosabb lenne, mint egy konkurencia-alapú rendszer.„ 1918-ban így a szövetségi kormány nemzetbiztonsági érdekből államosította az egész távközlési piacot. A távközlési díjakat úgy szabályozták, hogy a nagyvárosi előfizetők magasabb díjakat fizettek annak érdekében, hogy ezekből a díjakból lehessen fedezni a vidéki előfizetők bekötésével járó többletköltségeket. Az állami telefonrendszer vezetésével Vailt bízták meg, az üzemeltetésért pedig az AT&T-nek fizettek jutalékot a telefonbevételekből. Az AT&T jól járt az egy évvel később lezárult államosítással. Az egyes államok olyan szabályozást vezettek be, hogy a vidéki előfizetőknek nem kellett magas árat fizetniük, továbbá a helyi piacokon a versenyt betiltották vagy pedig jelentős mértékben leszabályozták. A potenciális konkurencia számára megtiltották, hogy új vonalakat vezessen be, mivel az államok kormánya el kívánta kerülni „a szükségtelen duplikálást”. Az állították, hogy a telefónia egy természetes monopólium, azaz a köz érdekeit egy cég jobban ki tudja szolgálni, mint kettő vagy még több. Az AT&T piaci részesedése hamarosan elérte azt a szintet, amelyet a legtöbben monopolisztikus részesedésnek tartanak. 1913-ban, amikor a vákuumcső feltalálója, Lee De Forest pénzügyi nehézségekbe került, az AT&T bagatell áron, 50 000 dollárért megvásárolta a szabadalmat. Többek között az AT&T így hozzájutott az Audionhoz, az első triódás vákuumcsőhöz, amely jelentős mértékben erősítette a telefonjeleket. A szabadalomnak köszönhetően az AT&T tovább növelhette befolyását a távolsági telefon-szolgáltatások gyártási és disztribúciós piacán. Szintén a szabadalomnak volt köszönhető, hogy a Bell System össze tudta kötni Amerika keleti és nyugati partját. Az első világháború nyomásának köszönhetően nagyrészt két cég tulajdonában voltak a vákuumcső-szabadalmak, az AT&T-ében és az RCA-éban. Az RCA a vezetéknélküli távközlés piacát nézte ki magának, az AT&T pedig a vákuumcsöveket a telefon-erősítőkben használta. Amikor a két cég kutatási fejlesztései elkezdték fedni egymást, akkor sok szabadalmi vitára került sor. Az AT&T, az RCA és a többi szabadalom-tulajdonos végül is 1926-ban fátylat borított az addigi vitákra, és kialakított egy kompromisszumos megoldást. Az AT&T a telefonos távközlésre fog összpontosítani és ezért az RCA-nak eladta a műsorszórással foglalkozó leányvállalatát, a Broadcasting Corporation of Americát. Cserébe az RCA egy szolgáltatási szerződést kötött az AT&T-vel, amelyben garantálta, hogy az RCA által létrehozott összes rádióállomás telefonos összeköttetéseit az AT&T fogja szolgáltatni. Mindkét cég licencelte szabadalmait a másiknak, és így a vita ezen részét is megoldották. Az RCA, a General Electric és a Westinghouse előtt már nem állt akadály ahhoz, hogy létrehozzák a műsorszórással foglalkozó vegyesvállalatukat, a National Broadcasting Companyt, vagyis az NBC-t. 1925-ben az AT&T egy új részleget hozott létre, a Bell Telephone Laboratories-t, népszerűbb nevén a Bell Labst. Ez a kutatási és fejlesztési részleg meglehetősen sikeresnek bizonyult – találmányai között szerepel a rádiócsillagászat, a tranzisztor, a napelem, a Unix operációs rendszer és a C programozási nyelv. Az anyacég azonban nem mindig használta ki a találmányokban rejlő lehetőségeket. 1949-ben az amerikai igazságügyi minisztérium trösztellenes pert indított az AT&T ellen, hogy az szabaduljon meg a Western Electrictől. A per hét évvel később lezárult – az AT&T elfogadta, hogy a termékeit és a szolgáltatásait csak távközlési cégek számára fogja értékesíteni, a szabadalmait pedig minden érdeklődő számára hajlandó licencelni. A per eredménye többek között az is volt, hogy az AT&T nem adhatott el számítógépeket, annak ellenére, hogy az elektronikai kutatás és fejlesztés terén az élen járt. Az összes állami és helyi szintű kormányzatban a közművekkel foglalkozó bizottságok szabályozták a Bell System és a többi telefontársaság tevékenységét. Az államok közötti telefonszolgáltatást szövetségi szinten a Federal Communications Commission (szövetségi távközlési bizottság) szabályozta. Ezek a bizottságok határozták meg, hogy egy telefontársaság mekkora díjakat számolhat fel, és hogy milyen szolgáltatásokat és eszközöket ajánlhat. A műszaki fejlődés ennek ellenére sem állt le – az AT&T 1962-ben állította szolgálatba az első kísérleti távközlési műholdját, a Telstar I-et. Az AT&T különféle lízing-konstrukciókon keresztül növelte befolyását a telefonrendszereket. A készülékeket és a járulékos berendezéseket az AT&T egyik leányvállalata, a Western Electric gyártotta. Mint akkoriban Amerika-szerte ez jellemző volt, a Western Electric telefonjainak tulajdonosa nem az előfizető volt, hanem a helyi Bell System telefontársaság. Ezek mind az AT&T tulajdonában voltak, akárcsak maga a Western Electric is. Minden egyes telefonkészüléket az AT&T havidíj ellenében lízingelte az előfizetőknek, akik az évek alatt így összesítve többszörösen is kifizették a készülék és a csatlakozás díját. Ez a monopólium több millió dollárnyi többletbevételhez juttatta az AT&T-t, és azzal a hatással is járt, hogy a rendelkezésre álló készülékek között nem nagyon lehetett válogatni. Az AT&T szigorúan betartatta azt az irányelvét, hogy más cégek által gyártott készüléket tilos a telefonrendszeréhez kapcsolni, amennyiben persze annak lízingjét nem a helyi Bell monopóliumon keresztül bonyolították le. A Western Electric által gyártott telefonok nagy részén a készülék alján külön üzenet figyelmeztetett: ”BELL SYSTEM TULAJDONA – KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM HOZHATÓ„. A készülékek alján egy matrica jelezte, hogy az melyik helyi Bell üzemeltető tulajdona volt. Az 1980-as években, miután egyes fogyasztók ennek ellenére más gyártók készülékeit kezdték el használni, az AT&T megváltoztatta az irányelvét. A fogyasztók ezután a készülékház tulajdonosai is lehettek, de a belső alkatrészek továbbra is az AT&T tulajdonában maradtak, és így továbbra is fizetni kellett utánuk az AT&T havidíját. A 20. század nagy részében tehát az AT&T távbeszélő leányvállalata, az AT&T Long Lines szinte teljes monopóliummal rendelkezett az amerikai interurbán telefonszolgáltatások piacán. Az AT&T emellett 22 helyi Bell telefontársaság tulajdonosa is volt, amelyek Amerika nagy részén szolgáltattak. Bár sok független telefontársaság is létezett (a General Telephone (GTE) volt ezek közül a legnagyobb), a Bell System sokkal nagyobb volt, mint a függetlenek összesen, és már magában is monopóliumnak volt tekinthető. A természetes monopólium lerombolása Éveken keresztül az AT&T úgy tarthatta meg a kvázi-monopolisztikus helyzetét, hogy egy természetes monopóliumnak tartották. A monopólium az első csapást 1956-ban kapta, amikor a Hush-a-Phone v. FCC per kimeneteleként a washingtoni legfelsőbb bíróság engedélyezte, hogy az AT&T-től független eszközt is lehessen csatlakoztatni az AT&T által lízinget készülékhez. (A Hush-a-Phone egyébként egy kis bakelit kagyló volt, amelyet a telefon beszélőjére lehetett szerelni, hogy a szobában tartózkodók ne hallhassák, a telefonáló mit mond.) Ezt a pert ma már kulcsfontosságúnak tartják az AT&T monopóliumának leromobolása és a távközlési liberalizáció terén. A Hush-a-Phone pert 1968-ban követte a Carterfone per, amely után lehetővé vált független gyártók készülékeit egyenesen az AT&T hálózatára kötni. Ez megnyitotta az utat új eszközök számára: üzenetrögzítők, faxgépek, vezeték nélküli telefonok és számítógépes modemek. Az 1960-as és 70-es években kifejlesztett, olcsó mikrohullámú távközlési berendezések megjelenése új lehetőségeket tett lehetővé az AT&T konkurensei számára. Egy távolsági telefonvonal építéséhez így már nem volt szükség a telefonpóznák drága útjainak kijelölésére és a föld megvásárlására. Ennek fényében az FCC megengedte az MCI (Microwave Communications, Inc.) számára, hogy nagyobb üzleti előfizetők részére távközlési szolgáltatásokat kínáljon. Az AT&T monopóliuma mellett szóló műszaki és gazdasági érvelés még további tizenöt évig tartott ki, amikor is a száloptikai forradalom véget vetett a mikrohullámú távolsági hívásoknak. A szétboncolás, a leányvállalatok függetlenedése, a cég újrastrukturálása A Ma Bell és a Baby Bell-ek A telefon-monopólium egészen az 1974-ben megindult trösztellenes per 1982-es végéig tartott. 1982. január 8-án az amerikai igazságügyi minisztérium ítélete szerint az AT&T (azaz a Ma Bell) elfogadja, hogy eladja a helyi telefontársaságainak eladását, cserébe azért, hogy beléphet a számítástechnikai piacra (lásd AT&T Computer Systems). A helyi telefontársaságokat hét független cégbe vonták össze, ezek voltak a Baby Bell-ek. A Baby Belleket először Regional Holding Companynek, ma pedig Regional Bell Operating Companynek hívják. A hét cég: Southwestern Bell – (1995-ben nevet változtatott SBC -re; 2005-ben megvásárolta az AT&T-t és felvette a nevét) Ameritech – (1999-ben felvásárolta az SBC ) Pacific Telesis – (1997-ben felvásárolta az SBC ) BellSouth – (2006-ban felvásárolta az AT&T ) Bell Atlantic – (2000-ben megvette a GTE -t és felvette a Verizon nevet) NYNEX – (1996-ban felvásárolta a Bell Atlantic ) US West – (2000-ben felvásárolta a Qwest ) A sok felvásárlás és összeolvadás következményeként jelenleg már csak három regionális telefontársaság üzemel az Egyesült Államok területén. AT&T Inc. A Southwestern Bell Corporation 1995-ben változtatott nevet SBC Communicationsre. 1997-ben megvásárolta a Pacific Telesist, egy korábbi független Bell Systems franchise tulajdonost, amely nem vett részt az 1984-es szétbontásban. 1998-ban az SBC megvette az SNET-et, 1999-ben pedig az Ameritechet. 2005-ben az SBC felvásárolta a korábbi anyavállalatot, az AT&T-t. 2006. március 5-én az új AT&T bejelentette, hogy 67 milliárd dollárért megvásárolja a BellSouthot, amelyet az FCC 2006. december 29-én hagyott jóvá. Qwest 2000-ben a US West összeolvadt a Qwesttel, egy denveri száloptikai távközlési vállalattal. Verizon Communications 1997-ben a NYNEX-et felvásárolta a Bell Atlantic, amely 2000-ben összeolvadt a GTE-vel, a legnagyobb független telefontársasággal. Az új cég neve Verizon lett. 2005-ben, a konkurens Qwest ellen folytatott hosszú árháború után a Verizon bejelentette, hogy felvásárolja az MCI-t. 2007. január 16-án a Verizon bejelentette, hogy egy új cégbe helyezi ki a Maine, New Hampshire és Vermont államban található telefonos tevékenységeit, amelyeket ezután a FairPoint Communicationsszel olvasztanának össze. Cincinnati Bell Ez a korábbi független Bell System franchise-tulajdonos nem vett részt az 1984-es szétbontásban, mert az AT&T csak kisebbségi tulajdonos volt. A mai napig független a Baby Bell-ektől. Bell Canada A Bell Canada nem vett részt az 1984-es szétbontásban, mivel az AT&T már 1956-ban eladta. Kezdődnek a nehézségek Mivel az amerikai fogyasztók már egyenesen vásárolhattak készülékeket, az AT&T és a Bell System jelentős bevételektől estek el, amelyeket korábban a helyi Bell telefontársaságok szedtek be készüléklízing néven. A Western Electric továbbra is az AT&T-n keresztül értékesítette az addigra már régimódi készülékeit, ám a nyíló piacon egyre kevesebb sikerrel. A Western Electric hamarosan be is zárta az összes amerikai telefonkészülék-gyárát. Az AT&T értéke a Baby Bellek kiválásával nagyjából 70%-kal csökkent. Bár a távolsági hívásait továbbra is a régebben AT&T Long Lines-nak nevezett leányvállalatán keresztül bonyolította, az AT&T Communications az évek alatt egyre több piaci részesedést veszített az MCI-jal és a Sprint Communicationsszel szemben. 1983-ban a Bell több épületében egy poszteren ez volt olvasható: „Országunkban két hatalmas szervezet munkálkodik, és mindkettőnek fantasztikus hatása van a mindennapi életünkre… Az egyiktől származik a radar, a szonár, a sztereó, a távíró, a tranzisztor, a hallókészülék, a mesterséges gége, a hangosfilm és a telefon. A másiktól a polgárháború, a spanyol-amerikai háború, az első világháború, a második világháború, a koreai háború, a vietnámi háború, a kétszámjegyű infláció, a kétszámjegyű munkanélküliség, az 1930-as évek nagy gazdasági válsága, az olajár-robbanás és a Watergate-botrány. Szerinted melyik akarja megmondani a másiknak, hogy mit hogyan kellene csinálni?” Miután az AT&T sikertelenül próbált betörni a számítástechnikai piacra, 1991-ben felvásárolta az NCR Corporationt. Az egyre növekvő személyi számítógép és UNIX szerver piacokban rejlő lehetőségeket azonban nem sikerült kiaknázni, mivel a felvásárlásból nem sikerült hosszútávú pénzügyi vagy technológiai nyereségekre szert tenni. Az 1996-os távközléspiaci deregularizációt követően az AT&T eladta az NCR-t, valamint Lucent Technologies néven az AT&T Technologies-t és a híres Bell Labs-t. 1994-ben az AT&T 11,5 milliárd dollárért megvásárolta az USA legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatóját, a kétmillió előfizetővel rendelkező McCaw Communicationst. 1995-ben az AT&T megvásárolta az Alascom (Alascom Communications System) távolsági telefontársaságot. Az FCC a felvásárlást csak úgy engedélyezte, ha az Alascom leányvállalatként, és nem pedig az AT&T Communications részeként működik, így a cég neve AT&T Alascom lett. 1997-ben az AT&T új vezérigazgatót választott, a volt IBM-es C. Michael Armstrongot. Armstrong tervei szerint átalakította volna az AT&T egy távolsági telefontársaságból globális „távközlési szupermarketté”, mivel nagy lehetőségeket látott a dotkom cégekben. Armstrong egyik legjelentősebb vállalati stratégiája az volt, hogy jelentős méretű kábeltévé-társaságokat vásárolt. A Tele-Communications Inc és a Media One felvásárlását követően az AT&T vált az USA egyik legnagyobb kábeltévé-szolgáltatójává. Az AT&T célja szerint ezeken a kábeltévé-társaságokon kerülte volna meg az akkor már rég független Baby Bellek monopóliumát az otthoni internet- és telefonszolgáltatások piacán, ám az ambiciózus terv sokba került és az AT&T egyre jobban eladósodott. Az AT&T a TCI-ért 48 milliárd dollárt fizetett és átvállalata a cég 16 milliárd dolláros adósság-állományát. A MediaOne a Comcast ellen folytatott licitálási háború következtében 54 milliárd dollárba került. 1998-ban az AT&T bejelentett egy 1 milliárd dollár értékű szövetséget a British Telecom csoporrtal. A terv részeként VoIP szolgáltatásokat nyújtottak volna Concert név alatt. A vegyesvállalat miatt híre kelt, hogy a két hatalmas távközlési cég esetleg összeolvad. Az AT&T és a BT azonban a projekt vezetése miatt kelt ölre, és még a szövetség hivatalos nevében sem tudtak megegyezni. 2001 közepétől az ügyfeleket arra biztatták, hogy inkább egyenesen az anyacégekkel kössenek szerződést, és az akkor Concert Communications Services névre hallagtó projektet 2001 októberében végleg bezárták. 1999-ben az AT&T az Olivettitől és az Oracletől megvásárolta az Olivetti & Oracle Research Lab kutatóintézetet. 2002-ben az intézet kutatási részlegét bezárták. Szintén 1999-ben fizetett az AT&T 5 milliárd dollárt az IBM Global Network világméretű internetszolgáltatóért, amelyet AT&T Global Network Servicesre neveztek át. Az adásvételi szerződés szerint az IBM egy ötéves, 5 milliárd dolláros szerződést kötött az AT&T, hogy ez utóbbi foglalkozzon az IBM hálózati szükségleteivel. Cserébe az AT&T kiszervezte az alkalmazásszervezési és adatkezelési feladatainak egy részét az IBM-hez. Az IBM emellett egy tízéves, 4 milliárd dollárosra becsült szerződést kötött az AT&T-vel a távolsági telefonos ügyfelekkel kapcsolatos számlázási és bekötési feladatok ellátására, valamint elvállalata az AT&T informatikai központjainak rendszerfelügyeletét. Mivel a távolsági hívások ára egyre csökkent és a távközlési szolgáltatások irányi kereslet is gyengült, az AT&T nem volt képes a korábban említett beruházásokkal járó adósságok fenntartására, törlesztésére. A TCI hálózatának kétirányúsítása messze meghaladta a felvásárlás előtti becsléseket. 2000 októberében az AT&T jelentős átszervezésbe kezdett; a mobiltelefon és széles sávú üzletágait külön cégekbe vitte ki, hogy azok az anyavállalat jelentős adósságaitól függetlenül legyenek képesek a feltőkésítésre. 2001. július 9-én az AT&T az akkori világ legnagyobb tőzsdei bevezetésével létrehozta az AT&T Wirelesst. Az év későbbi részében létrehozta a kábeltévés AT&T Broadband és Liberty Media cégeket. Az AT&T Broadbandet 2002-ben felvásárolta a Comcast, az AT&T Wireless pedig 2004-ben összeolvadt a Cingularral. 2004-ben az amerikai kormány eltörölte az egyenlő hozzáférést kötelező szabályzatot, amely alapján a távközlési vállalatok fix tarifákon érhették el a Baby Bell társaságok hálózatait. Ez oda vezetett, hogy az AT&T eltávolodott az egyéni lőfizetők piacától, és kijelentette, hogy nem fog többet egyéni előfizetőkkel foglalkozni. A háztartásokat ehelyett a széles sávú internet-előfizetésen működő AT&T CallVantage hangszolgáltatással célozta meg. Az SBC általi felvásárlás, az új AT&T létrehozatala 2005. január 31-én az SBC Communications bejelentette, hogy 16 milliárd dollárért felvásárolja a korábbi anyavállalatát, az AT&T Corporation-t. 2005 októberében az SBC bejelentette, hogy megszabadul az SBC márkanévtől és felveszi az AT&T régi-új arculatát, továbbá átveszi az AT&T eredeti tőzsdei jelét, a T-t. Az új cég neve AT&T Inc. lett. Mosonszolnok vasútállomás Mosonszolnok vasútállomás egy Győr-Moson-Sopron megyei vasútállomás, Mosonszolnok településen, melyet a GYSEV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Jánossomorja vasútállomás Hegyeshalom vasútállomás Daniel Reiche Daniel Reiche (Braunschweig, 1988. március 14. –) német labdarúgó, a Viktoria Köln hátvédje. Intelsat 24 Az Intelsat 24, korábban Amos–1 (Affordable Modular Optimized Satellite) izraeli első generációs kereskedelmi távközlési műhold, Izrael első távközlési műholdja. Küldetése Feladata Izrael, a Közel-Kelet és Közép-Európa távközlési igényének kiszolgálása. 2009-ben eladták az Intelsat SA szolgáltatónak. Jellemzői Gyártotta az Israel Aerospace Industries Ltd. (IAI), támogatta a Daimler -Benz Aerospace GmbH (DASA) (Németország) és az Alcatel Espace (Franciaország). Üzemeltette a Space Communications (Spacecom) Ltd. 2009-től üzemelteti az Intelsat SA (Luxemburg). Társműholdja a Palapa–C2 (Indonézia). Megnevezései: Intelsat 24 (International Telecommunication Satellite); IS-24 (Intelsat 24); 1 ����; COSPAR: 1996-030B; SATCAT kódja: 23865. 1996. május 16-án a Guyana Űrközpontból, az ELA–2 jelű indítóállványról egy Ariane–4 (4L H10-3) hordozórakétával állították magas Föld körüli pályára. Az orbitális pályája eredetileg 1436,07 perces, 4 fokos inklinációjú geoszinkron pálya; perigeuma 35 772 kilométer, az apogeuma 35 800 kilométer, az Intelsat később keletebbre helyezte át. Három tengelyesen stabilizált (Nap-Föld érzékeny) űreszköz. Teste prizma alakú, mérete 2 × 2 × 1,5 méter, tömege felszálláskor 961, pályamagasságban 580 kilogramm. Az űreszközhöz napelemeket rögzítettek (1380 watt), éjszakai (földárnyék) energia ellátását nikkel-kadmium akkumulátorok (24Ah) biztosították. A stabilitás és a pályaelemek megtartása érdekében (450 kilogramm monometil hidrazin és MON–3) gázfúvókákkal van felszerelve. Szolgálati idejét 12 évre tervezték. Telemetriai szolgáltatását antennák segítik. Információ lejátszó KU-sávos, 7 + 2 (tartalék) transzponder biztosította Izrael lefedettségét. Távközlési berendezései közvetlen digitális rádió- és internet átviteli szolgáltatást, tömörített televíziós műsorszórást és más kommunikációs szolgáltatásokat tesznek lehetővé. Eredetileg ugyanazzal az antennával volt vehető, mint az Amos–2 szolgáltatása. Maule (Yvelines) Maule település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 5800 fő (2015). Maule Andelu, Aulnay-sur-Mauldre, Bazemont, Épône, La Falaise, Herbeville, Jumeauville, Mareil-sur-Mauldre és Montainville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Utrecht Overvecht vasútállomás Utrecht Overvecht vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Utrecht városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Utrecht–Kampen-vasútvonal Hilversum–Lunetten-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hollandsche Rading vasútállomás Bilthoven vasútállomás Utrecht Centraal Monieux Monieux település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 372 fő (2015). Monieux Blauvac, Flassan, Lioux, Méthamis, Sault és Villes-sur-Auzon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: FK Minszk Az FK Minszk (belarusz nyelven: Футбольны Клуб Мiнск, magyar átírásban: Futbolni Klub Minszk) egy fehérorosz labdarúgócsapat Minszkben. Jelenleg a fehérorosz labdarúgó-bajnokság élvonalában szerepel. Története A klub nem hivatalos elődjét 1947-ben Torpedo Minszk néven alapították, amely 6 alkalommal nyerte meg a Belorusz SZSZK területi bajnokságát (egyben a fehérorosz bajnokságot), majd az 1980-as években tapasztalható visszaesés miatt megszűnt. A megszűnt csapat stadionjába 2006-ban egy új fővárosi klub, az FK Zmena-Minszk első csapatán alapuló FK Minszk költözött. Első idényében fölényesen megnyerte a másodosztályt, így 2007-ben már élvonalbeli szereplést ünnepelhetett. A fehérorosz kupában az elődöntőig menetelő fővárosi csapat az első osztály 14., utolsó helyén zárt, így visszaesett a másodosztályba. A másodosztályú forgatókönyv megismétlődött, és a két évvel korábbinál nagyobb fölénnyel és mindössze egy vereséggel a dobogó legfelső fokán végzett, így rövid kitérő után újra az élvonal tagja lett. Sikerei Belorusz SZSZK bajnoka : 6 alkalommal ( 1947 , 1949 , 1962 , 1966 , 1967 , 1969 ) Fehérorosz másodosztály bajnoka : 2 alkalommal ( 2006 , 2008 ) Stadion Az FK Minszk hazai mérkőzéseit az 5 200 férőhelyes minszki Tarpeda Stadionban rendezi. Belvès Belvès település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 1339 fő (2015). Belvès Monplaisant községgel határos. Népesség A település népességének változása: Pandanus palustris A Pandanus palustris az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a csavarpálma-virágúak (Pandanales) rendjébe és a csavarpálmafélék (Pandanaceae) családjába tartozó faj. Elterjedése Kizárólag Mauritius szigetén fordul elő, csak ezen a területen őshonos. 15 Jahre Deutschrock & SKAndale 15 Jahre Deutschrock & SKAndale a német Frei.Wild tizenegyedik „stúdióalbuma”, a zenekar első ska albuma, mely a Rookies & Kings kiadásában jelent meg. Az albumról A zenekar 2016-ban ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját, melynek alkalmából készült 10 új dallal a lemez. Az albumhoz készített első dal és videoklip a 15 Jahre (Der Song, das Video, das Jubiläum). Az évforduló fő eseménye 2016. július 30-án volt Berlinben, ahol a Wuhlheide adott otthont egy nagyszabású koncertnek. Egy nappal korábban jelent meg az album. Zenei stílus Az albummal a zenekar egy régi álmát valósította meg és készítette el első ska stílusú lemezét, melynek címadó dala, a 15 Jahre, country stílusban is felkerült a lemezre. A lemez technikai értelemben stúdióalbum, azonban szándékosan eltérő a zenei hangzása a hagyományos Frei.Wild rockalbumoktól. Nagylemez, mintegy ajándékként, melynek apropója a zenekar fennállásának 15 éves jubileuma és célja ennek megünneplése a zenekar által általában játszott stílustól eltérő, érdekes formában. Albumborító A fekete-fehér albumborító helyenként arany színárnyalatokat tartalmaz. Középen egy kalapot viselő koponya látható szájában cigarettával. A koponya körül babérkoszorú, melynek szára egy szögesdrót. A koponya alatt az album címe olvasható két sorban. A jobb felső sarokban a zenekar logója látható. Számlista Az összes szám szerzője Philipp Burger és a Frei.Wild zenekar. Kislemezek 15 Jahre. Der Song, das Video, das Jubiläum (2016. február 5.) Videoklip 15 Jahre Yeah Yeah Yeah (Darf ich bitten Lady?) Halálos nyugalom A Halálos nyugalom (Dead Calm) egy 1989-es ausztrál thriller Charles Williams regénye alapján. A főszerepekben Nicole Kidman, Sam Neill és Billy Zane láthatók. Cselekmény John Ingram és felesége, Rae egy csendes-óceáni hajókiránduláson próbálja túltenni magát kisfiuk elvesztésén. Kikapcsolódásuk azonban hamarosan rémálommá válik, mikor felvesznek a fedélzetre egy náluk is nagyobb traumától szenvedő idegent, Hughie Warrinert. A fiatalember állítása szerint hajója süllyedőben van, öt társa pedig egy nap leforgása alatt ételmérgezés áldozata lett. John gyanakvóan fogadja a történetet, így megkísérli meggyőzni a frusztrált Hughie-t, hogy térjenek vissza hajójára, ahonnan elhozzák a használható holmikat. A férfinek azonban esze ágában sincs elhagyni a Saracent, s a mielőbbi továbbállást sürgeti. Mikor Hughie lepihen az egyik kabinban, John válaszok után kutatva átevez a süllyedőfélben lévő Orpheusra. Odaérve bebizonyosodik gyanúja: a hajó többi utasát meggyilkolták. Egy videofelvételből kiderül, hogy a labilis idegzetű Hughie kamerával rögzítette az utat, amiből konfliktusa akadt a többiekkel, ezért eltette láb alól egy férfi és négy női társát. John sietve indul jachtjára feleségéhez. Rae a fedélzetről látja a feléje kiabáló Johnt, azonban Hughie felébred, kitör a bezárt szobából, majd némi dulakodás után félrelöki a nőt, aki eszméletét veszti. Hughie elfordítja a hajót, hátrahagyva Johnt a csónakban. John visszatér az Orpheus fedélzetére, hogy rendbe hozza a motorját és megmentse feleségét. Miután kiszivattyúz némi vizet a hajótestből, erőfeszítése a működésbe helyezésre sikerrel jár. Rae magához térve megpillantja a hajót kormányzó és a kutyával, Bennel játszó Hughie-t. Sikertelenül próbálja rávenni a férfit, hogy forduljon vissza Johnért. Kétségbeesetten megy le a kabinjába, majd röviddel később a rádióhoz igyekszik, s megpróbálja bemérni a radaron a két hajó közötti távolságot. Johnnak sikerül kapcsolatba lépnie vele, azonban a kommunikációs csatorna nem tökéletes. Rae biztosítja John arról, hogy megállítja a hajót, időt hagyva neki az felzárkózásra. A nő magához veszi a motorból az indítókulcsot, így a Saracen leáll. Hughie azonban visszaszerzi a tárgyat, a rémült Rae pedig a fürdőszobába siet és bezárkózik. A feldühödött férfi követi és dörömbölni kezd. Miután lenyugszik, Rae kinyitja az ajtót és elmosolyodik, abba a hitbe ringatva őt, hogy immáron „barátok”. Rae később újból kapcsolatba lép Johnnal, a férfi pedig tudtára adja, hogy az Orpheus süllyed, s már csak hat órát bír ki, mielőtt végleg elmerül. Rae ígértet tesz rá, hogy napnyugtáig ott lesz férjéért. Épp mielőtt az éterbe mondja, hogy szereti, John rádiója teljesen tönkremegy. Rae sírásban tör ki. Mikor megpillantja a könnyes szemű és rémült nőt, a vágytól vezérelt Hughie nyugtatgatni kezdi. Gyengéden bánik vele, a nő pedig új esélyt lát terve megvalósítására. Az együttlét előtt közli a férfivel, hogy kimegy a mosdóba, ám valójában a fedélzeti szekrényben tartott puskát veszi magához, s tölteni kezdi. A kutya azonban megzavarja, ami felkelti Hughie figyelmét is, így Rae kénytelen visszatérni a veszélyes idegen mellé az ágyba. A süllyedő hajón egy tartóelem eltorlaszolja a kijáratot a hajótestből, így John csapdába kerül. A termet egyre önti el a víz, s mikor már a plafonig megtelt, John megragad egy a fedélzetre vezető csövet, s azon veszi a levegőt. Hirtelen egy hal úszik el mellette. John követi az állatot, mígnem egy rést talál a hajófenéken. Kitör, s a felszínre úszik. Tutajt készít magának, az Orpheust pedig felgyújta, hogy jelezze hollétét a sötétségben. A Saracenon Hughie felöltözik, miközben az ágyon fekvő Rae-t kétségek gyötrik, amiért hűtlen volt férjéhez annak életének megmentése érdekében. Az idő fogy, így tovább játssza szerepét. Italt készít Hughie-nak, amibe nyugtatót kever. A férfi gyanútlanul issza ki a poharat, mialatt Rae befejezi a puska megtöltését. Hamarosan konfrontálja magát a pszichopata gyilkossal, s a kettő dulakodni kezd a fegyverrel. Épp mikor Hughie felülkerekedik, a gyógyszernek jelentkezik a hatása, ám a szívós férfi nem fekszik ki rögtön: a küzdelem tovább folytatódik. Rae rábukkan John szigonypuskájára, s ezt igyekszik használni támadója ellen, azonban véletlenül a kutyát öli meg vele. Hughie hirtelen támad a nőre, ám fojtogatása közben végül felülkerekedik rajta az álom. Rae megkötözi, s bezárja a kabinba; a hajót John felé kormányozza. Miután felébred, Hughie egy törött tükör darabjával megszabadul a kötelektől, de Rae ezúttal éber: belelő a szigonypuskával, majd később egy felfújható mentőcsónakon vízre bocsátja a testét. Hamarosan felfigyel a távolban a lángoló hajóroncsra, s végül megtalálja Johnt. Másnap reggel a házaspár rálel a mentőcsónakra, azonban Hughie már nincs rajta. Később John Rae haját mossa a napsütésben, majd otthagyja a nőt, hogy reggelit készítsen neki. Hughie hirtelen megjelenik a nő mögött és fojtogatni kezdi. John visszatérve megpillantja a két árnyékot a vitorlán keresztül, s egy jelzőrakétát lő Hughie szájába. A férfi koponyája belülről ég ki és immáron véglegesen a tengerbe esik. Rae és John egymást átölelve szemlélik rémálmuk okozójának testét, amint tovaúszik a vízen. Szereplők Sam Neill mint John Ingram (magyar hangja Harsányi Gábor / Mihályi Győző / Rubold Ödön ) Nicole Kidman mint Rae Ingram (magyar hangja Orosz Helga / Balázs Ági / Götz Anna ) Billy Zane mint Hughie Warriner (magyar hangja Csankó Zoltán / Selmeczi Roland / Forgács Péter ) Háttér Változatok egy történetre A film Charles Williams 1963-as, Dead Calm című regénye alapján készült. Azonban nem ez az első megfilmesítési vállalkozás: Orson Welles már néhány évvel a könyv megjelenése után, 1967-ben munkához látott, hogy vászonra adaptálja Dead Reckoning címmel. A később The Deepre keresztelt projekt azonban több okból kifolyólag, köztük az egyik főszereplő, Laurence Harvey 1970-ben bekövetkezett halála miatt sosem valósult meg teljesen. Az 1967 és 1969 között forgatott változatban több szereplő tűnik fel, mint Noyce adaptációjában. A Halálos nyugalom ihlette továbbá az 1996-os, Gyilkos android című tévéfilmet, melynek alkotói a cselekményt az világűrbe helyezték, a hajótörött szerepét pedig Richard Griecóra osztották. A munkálatok A film felvételei 1987 folyamán, javarészt a Nagy Korallzátonynál folytak, Queensland partjai közelében, de a stáb Új-Dél-Walesben is forgatott, Sydney városában. A filmben használt jacht a valóságban a Storm Vogel névre hallgat. A forgatás megkezdése előtt Nicole Kidman hajóirányítási órákat vett a tulajdonosától; a film vége felé látható viharos jelenetekben valóban a színésznő kormányozza a járművet. Eredeti befejezés A film eredeti befejezésében Rae fejbe lövi Hughie-t a szigonypuskával, majd hasonlóan a végső változathoz, tengerre bocsátja a mentőcsónakon. Ezt követően indul el Johnért, s az utolsó jelenetben a nő férjét átölelve biztosítja róla, hogy szereti, s sosem adta fel a reményt – ezzel oldva meg a szereplő film eleji reménytelenségét. A közönség azonban nem volt elégedett Hughie bizonytalan sorsával (noha a fejlövés erős gyanút keltett afelől, hogy a férfi meghalt), így a befejezést újravették a stúdiófőnökök kívánságára, akik attól tartottak, a nézők rossz hírét keltenék a filmnek. Az első kópiák még az eredeti befejezéssel kerültek forgalomba. Filmzene Graeme Revell – elmondása szerint – a negyedik-ötödik zeneszerző volt, akit felkértek a film kísérőzenéjének megkomponálására. Noyce elektronikus jellegű score-t képzelt el, s elégedett is volt Revell munkájával, azonban George Miller producer klasszikus dallamokban gondolkodott, s Richard Wagner Tannhäuser című áriájával demonstrálta, mit is vár el. Revell első verziója ezen a vonalon nem aratott sikert, sem maga a szerző, sem Miller elvárásait nem teljesítette. Végül a harmadik munkája került a film alá. Ehhez Revell hasznosította az SPK nevű ausztrál indusztriális- és zajzenét játszó banda egyik számát, az In Flagrante Delictót. Az eredmény operavokálok, afrikai dobok és cselló ötvözete lett, hozzákevert emberi légzéssel, ami Revell sajátja. A Halálos nyugalom első játékfilmes munkája volt, s komoly kritikai sikert ért el vele. A számok listája Main Title / Train / Hospital / The Accident (08:21) Slaughterboat (02:26) Sadness (00:55) Trying to Get the Rifle (00:45) Kisses, Sex, But No Love (00:58) Storm Is Coming / Back to John (06:33) Fireboat Light (02:16) Harpoon Fire & Knock Down (01:31) Finding John (03:16) Nobody on the Safety Boat (01:59) End of the Killer (04:10) Cenzúra Egyes DVD-kiadásokon a film vágott verziója jelent meg. Ezek főként a meztelenkedésen és az erőszakon tompítottak, így kimaradt például a befejezésből azon momentum, amikor Hughie a szájába kapja a jelzőrakétát. A német, skandináv és spanyol változatok mellett a hazai DVD is ide tartozott. A mintegy nyolc évvel később megjelent, szinkronizált változat azonban már hiány nélkül tárta a magyar nézők elé a filmet. Díjak és jelölések Az Ausztrál Filmintézetnek nagy favoritja volt a Halálos nyugalom 1989-ben: nyolc kategóriában jelölték, s ennek felét el is nyerte, köztük a legjobb fényképezésért és a legjobb filmzenéért járó díjjal gazdagodtak az alkotók. Noha sem Neill, sem Kidman nem szerepelt a Halálos nyugalom kapcsán jelöltek között, nem távoztak üres kézzel a díjkiosztóról: Neill a Sikoly a sötétben, Kidman pedig a Bangkok Hilton révén érdemelt ki elismerést ugyanezen évben. Hivatkozások és jegyzetek Halálos nyugalom Box Office Mojo Első változat. Megrendelő: Intervideo Második változat. Megrendelő: Magyar Televízió Harmadik változat. Megrendelő: RTL Klub Halálos nyugalom - trivia IMDb Az IMDb egy másik oldalon, nevezetesen Sam Neill adatlapján ellentmond magának: itt az olvasható, hogy Neill és Watanabe a Sikoly a sötétben forgatásán találkozott először. Mindkét film 1989-ben került a mozikba. Sam Neill - biográfia IMDb Nicole Kidman PremierPark Gyilkos android - kapcsolódó filmek IMDb Cím adatok NFSA Halálos nyugalom - forgatási helyszínek IMDb Halálos nyugalom - alternatív változatok IMDb Graeme Revell - Organikus zenei ámokfutások Helloinfo Graeme Revell IMDb Halálos nyugalom Xpress.hu Halálos nyugalom - szinkronizált változat Xpress.hu Halálos nyugalom - díjak és jelölések IMDb Az Ausztrál Filmintézet díjai, 1989 IMDb Nemnövekedés Nemnövekedés (angolul: degrowth, franciául: décroissance, spanyolul: decrecimiento, olaszul: decrescita) egy politikai, gazdasági és társadalmi mozgalom, melynek alapját környezetvédelmi, fogyasztásellenes és anti-kapitalista eszmék alkotják. A nemnövekedést valló gondolkozók és aktivisták kiállnak a termelés és a túlfogyasztás – melyben hosszú távú környezetvédelmi aggályok és a társadalmi egyenlőtlenségek gyökereznek – visszafogása mellett. A koncepció megvalósíthatósága a fogyasztás oly módú csökkentésében rejlik, mely nem várja el az egyéni áldozatvállalást és a jólét csökkenését. A növekedésellenzők célja inkább, hogy maximalizálja a boldogságot és a jólétet a nemfogyasztás révén - munkamegosztással, kevesebb fogyasztással, művészetnek, zenének, családnak, kultúrának és közösségnek szentelt idővel. Az egyén szintjén a nemnövekedést önkéntes egyszerűséggel érik el. A növekedésellenesek szerint a globális megoldás a gazdasági tevékenységek lokalizációjával jár, mely révén csökken annak ökológiai lábnyoma és megszűnik az emberiség fosszilis üzemanyagoktól való függése. A nemnövekedés szembehelyezkedik a fenntartható fejlődéssel, mert annak ugyan célja, hogy kezelje a környezeti problémákat, mindezt a gazdasági növekedés érdekében teszi, ami nem tette jobbá az emberek életét és elkerülhetetlenül a környezet állapotának romlásához vezet [forrás?]. Így a nemnövekedés éles ellentétben áll a produktivista kapitalizmus jelenlegi formájával, mely a tőke és a javak felhalmozását tartja a kívánatos végcélnak [forrás?]. Háttér A mozgalom az iparosodott társadalommal (akár kapitalista, akár szocialista) párosult produktivizmus érzékelhető következményei miatt érzett aggodalmakból ered: A rendelkezésre álló erőforrások csökkenése (lásd olajhozamcsúcs ) A környezet romló állapota (lásd globális felmelegedés , környezetszennyezés ) A növény- és állatvilág - beleértve az embert magát - egészségügyi állapotának romlása A negatív társadalmi mellékhatások (lásd: fenntarthatatlan fejlődés, az egészségügy elszegényesedése, szegénység) növekedése Az első világ országainak egyre bővülő energiaigénye, hogy kielégítse azt az életvitelt, mely egyre több ételt és energiát fogyaszt és több hulladékot termel a harmadik világ kárára (lásd neokolonizáció) Erőforrások felélése A gazdaság növekedésével összefüggésben növekszik az igény az erőforrásokra. A nem megújuló erőforrások, mint a kőolaj korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, így azok szükségszerűen kimerülnek majd. A megújuló erőforrások szintén kimeríthetők ha kitermelésük huzamos ideig nem fenntartható mértékben történik. Ez történt például a Kaszpi-tenger kaviárhozamával is. Aggályos, hogy ezen erőforrások csökkenő rendelkezésre állása hogyan felel meg a növekvő keresletnek. Sokan a műszaki haladástól várják el a felélt erőforrások pótlását. Néhányan például a bioüzemanyagoktól várják az olajhozamcsúcs utáni kínálathiány mérséklését. Azonban mások azzal érvelnek, hogy egyetlen alternatíva sem képes hatékonyan helyettesíteni az olaj sokoldalúságát és szállíthatóságát. A nemnövekedés hívei azzal érvelnek, hogy a kínálat hiányának végleges megoldása az igények csökkentése. A kínálatnak és ezért a termelésnek is olyan szintre kell csökkennie, ami megakadályozza az erőforrások felélését és környezetileg is egészséges. Az elmozdulás egy olyan társadalom irányába, amely nem függ az olajtól - úgy tűnik - alapvető, hogy elkerüljük a társadalmi összeomlást, mikor a nem megújuló erőforrások elfogynak. "De a nemnövekedés nem csak mennyiségi kérdés, hanem sokkal inkább egy paradigma szerint az értékek újra rendezése, különösen tekintettel a társadalmi és természeti értékek megerősítésére és a gazdaságpolitika újra értelmezésére". Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom a földi ökoszisztéma emberi igénybevételének mértéke. Az emberi igényeket hasonlítja a Föld ökológiai megújulásának kapacitásához. Reprezentálja a biológiailag produktív föld és tenger területét, mely ahhoz kell, hogy az emberi populáció fogyasztásának és a keletkező hulladék befogadásának és ártalmatlanná tételének szükséges erőforrásait megújítsa. A 2005-ös Global Footprint Network (Globális Lábnyom Hálózat) beszámoló szerint, a magas jövedelmű országok lakói 6,4 globális hektáron (gHa), az alacsony jövedelmű országok lakosai egyetlen globális hektáron élnek. Például Banglades egyes lakói abból tartják el magukat, amit 0.56 gHa-on megtermelnek, míg egy észak-amerikai 12,5 gHa-t igényel. Egyes észak-amerikai lakosok 22,3-szor több földet használnak, mint egy bangladesi. Az észak-amerikaiak által használt 12,5 gHa-ból 5,5 gHa van az Egyesült Államok területén, a maradék idegen országokban. Ugyanezen beszámoló szerint míg korábban az átlagos emberenkénti mennyiség 2,1 gHa volt, mostanra a fogyasztás mértéke elérte az emberenkénti 2,7 gHa átlagot. Annak érdekében, hogy a Föld populációjának életszínvonala elérje az átlagos európai országok színvonalát, három és nyolc közötti Föld erőforrásai lennének szükségesek [forrás?]. Ahhoz, hogy a világgazdaság kiegyenlített legyen a jelenleg rendelkezésre álló erőforrások mellett, a gazdag országoknak a nemnövekedésen keresztül csökkentetniük kellene az életszínvonalukat [forrás?]. Az erőforrások végső csökkenése a fogyasztás erőltetett visszafogásához vezetne. A fogyasztás tudatos csökkentése a változás miatti trauma csökkenésével járna. Nemnövekedés és fenntartható fejlődés A nemnövekedés gondolata ellenzi a produktivizmus közgazdaságtan minden formáját, így a fenntartható fejlődést is. Míg a fenntarthatóság miatti aggodalom nem mond ellent a nemnövekedésnek, addig a fenntartható fejlődés a fő csapásirányt képviselő globális fejlesztésből táplálkozik, mely a kapitalista növekedést és fogyasztást serkenti. A nemnövekedést vallók szemszögéből a fenntartható fejlődés ezért oximoron, mivel minden növekedés alapú fejlesztés eredendően fenntarthatatlan egy véges és környezeti szempontból erőltetett világban. Mivel a fogyasztás jelenlegi mértéke meghaladja a Föld erőforrásainak megújulásának mértékét, a gazdasági növekedés ezen erőforrások kimerüléséhez vezet a jövőben [forrás?]. Azok, akik egyetértenek a fenntartható fejlődés gondolatával azt állítják, hogy a gazdasági növekedés folytatható az energia- és az erőforrás-felhasználás csökkentése mellett. Továbbá bizonyított, hogy a növekedés alapú fejlesztés hathatósabban növeli a társadalmi egyenlőtlenséget a kevesek kezében koncentrálódó vagyon által, ami a további vagyont generál és növeli az életszínvonalat. A nemnövekedés bírálói azt állítják, hogy a gazdasági növekedés csökkenése növekvő munkanélküliséget és szegénységet eredményezne. Sokan, akik értik a növekedés környezetpusztító velejáróját továbbra is kiállnak a gazdaság növekedése mellett, ha nem is északon, de délen. A gazdaság lassabb növekedése azonban nem hozná a nemnövekedés előnyeit — önellátás, anyagi felelősségvállalás — és valóban a foglalkoztatottság csökkenéséhez vezetne. Ehelyett a nemnövekedés támogatói a jelenlegi (növekvő) gazdasági rendszertől való teljes elfordulást javasolják, a globális gazdaság lokalizálását és elhagyását indítványozva a teljes déli területeken, mely segítené a déli emberek önellátóbbá válását és véget vetne a túlfogyasztásnak, valamint a déli erőforrások északiak által történő kihasználásának. A GDP alternatívái A gazdasági növekedés alapját a GDP nevű indikátor képezi, így a növekedés elvárásának kritikájával kapcsolatban lényegbevágó kérdés, hogy a GDP mit mér valójában, és mit nem. A GDP alternatíváival kapcsolatban az első nagy lépés a 2007-es magas szintű konferencia volt, az Európai Tanács, az Európai Parlament, a Club of Rome, az OECD és a WWF szervezésében, Túl a GDP-n (Beyond GDP) címmel. A második nagy mérföldkő Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász 2008-as jelentése volt (a Stiglitz jelentés – The „Stiglitz report”). 2009 augusztusában aztán az Európai Bizottság kibocsátotta az „EU Roadmap 2009” programját, egy közleményt „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” címmel. Ebben a jelentésben arra a következtetésre jutnak, hogy a GDP „minden hiányossága ellenére még mindig a legjobb mérőszám a piacgazdaság teljesítményének értékelésére”, de hozzáteszik, „szükség van tehát arra, hogy a GDP-t olyan statisztikákkal egészítsük ki, amelyek egyéb, az emberek jólétét kritikus mértékben meghatározó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak”. Továbbá meghatározták, hogy 2012 folyamán a kutatás további eredményeiről újfent tájékoztatást adnak. A GDP-vel kapcsolatban fontos tehát, hogy a GDP nem méri a társadalmi jólétet, ami viszont igényként merül fel. Az GDP egyebek közt az alábbi fontos tényezőket nem méri: egészség gyermekhalandóság megbetegedési arányszám öngyilkossági arányszám bűnözés szegénység környezeti egészség/pusztulás ráta, illetve a természetes környezet pusztítása infrastruktúra, autópályák, hidak család széthullás szabadidő csökkenés munkába járás költségei a közösségek civil aktivitásának hiánya a következő generációk sorsa iránti aggodalom hiánya fizetési szakadék (férfiak/nők, szegények/tehetősek) alternatív mutatók (nem teljes) listája: FISH (Fordham Index Of Social Health) http://www.ccsd.ca GPI (Genuine Progress Indicator) http://www.rprogress.org UNHDI (United Nations Human Development Index) http://www.un.org GSDP (Gross Sustainable Development Product) http://members.home.net/g.dufour GESDI (Gross Environmental Sustainable Development Index) "A visszacsapó hatás" Az erőforrás-felhasználás csökkentésére vagy a hatékonyság növelésére tervezett eljárást gyakran fenntartható – avagy zöld – megoldásnak tartják. A nemnövekedés azonban ellenzi ezt a műszaki előnyt a továbbiakban "visszacsapó hatásként" nevezett effektusra alapozva. Ez a koncepció azon megfigyelésen alapul, miszerint egy kevésbé erőforrás-igényes gyártási eljárás bevezetésekor a termék felhasználói köre megváltozik – felhasználásának mértéke növekszik –, ezzel ellensúlyozva bármilyen potenciális erőforrás-megtakarítást. A visszacsapó hatás fényében a nemnövekedés támogatói kitartanak amellett, hogy az egyetlen hatásos "fenntartható" megoldásnak a növekedési paradigma teljes elutasításával és a nemnövekedési megközelítés felé történő előrehaladással kell járnia. A mozgalom eredete A kortárs nemnövekedési mozgalom a 19. századi anti-indusztrialista irányzatban gyökerezik, melyet Nagy Britanniában John Ruskin, William Morris és az Arts and Crafts mozgalom (1819–1900), az Egyesült Államokban Hanry David Thoreau (1817–1862), Oroszországban pedig Lev Tolsztoj (1828–1911) alakított ki. A valódi nemnövekedés elmélet az 1970-es években jelent meg a Római Klub agytröszt és olyan értelmiségiek nyomán, mint Nicholas Georgescu-Roegen, Jean Baudrillard, André Gorz, Edward Goldsmith, Ivan Illich és László Ervin. Elképzeléseik olyan korábbi gondolkozók elméleteit tükrözik, mint a közgazdás E. J. Mishan, az ipartörténész Tom Rolt és a radikális szocialista Tony Turner. Mohandász Karamcsand Gandhi írásai azon részei, melyek az önkéntes egyszerűségre vonatkoznak szintén tartalmaznak hasonló filozófiát. Általánosabban a nemnövekedés a humanizmus, a felvilágosodás, az antropológia és az emberi jogok értékeiből merít. Római Klub jelentések 1968-ban a Római Klub – egy svájci, winterthuri székhelyű agytröszt – felkérte a Massachusetts Institute of Technology (Massachusettsi Műszaki Egyetem) kutatóit, hogy adjanak gyakorlati megoldást azokra a problémákra, melyek globális aggodalomra adnak okot. Az 1972-ben publikált The Limits to Growth (A növekedés korlátai) című jelentés az első fontos olyan tanulmánnyá vált, mely az akkoriban tapasztalt, korábban példátlan gazdasági növekedés ökológiai veszélyeit jelezte. A jelentés (Meadows-jelentésként is ismert) nem szigorúan a mozgalom alapító szövege, mivel csak javallja a nulla növekedést és a fenntartható fejlődés mozgalmát is támogatták vele. Mégis e jelentések tekinthetők az első hivatalos tanulmányoknak, melyek egyértelműen rámutat a gazdasági növekedésre, mint a megnövekedett globális környezeti problémák, a szennyezés, a nyersanyaghiány és az ökoszisztéma elrombolásának kulcsfontosságú okára. A második jelentést 1974-ben publikálták és az elsővel együtt felhívta a figyelmet a témára. Nicholas Georgescu-Roegen tanulmánya Nicholas Georgescu-Roegent román közgazdászt tartják a nemnövekedés megalkotójának és fő elméleti szakemberének. 1971-ben jelent meg The Entropy Law and the Economic Process című könyve, melyben megállapította, hogy a neoklasszikus közgazdasági modell nem vette figyelembe a termodinamika második főtételét, vagyis nem számoltak az energia és az anyagok lebomlásával (például: entrópianövekedés). Az összes gazdasági tevékenységet az entrópianövekedéssel azonosította, mely magában foglalja a hasznos erőforrások elvesztését is. 1979-ben Demain la décroissance ("a nemnövekedés holnapja") címmel franciára fordították cikkeinek válogatását, mely ösztönözte a francia mozgalom létrejöttét. Serge Latouche Serge Latouche, a Paris-Sud 11 Egyetem közgazdaságtan professzora megjegyezte: Schumacher és a buddhista közgazdaságtan E. F. Schumacher 1973-as könyve, a Small is Beautiful megelőzi az egységes nemnövekedés mozgalmat, mégis fontos alapokat nyújt a nemnövekedés eszméjéhez. Könyvében kritizálja a neoliberalista gazdasági fejlődés modellt, kiemelve az abszurd életszínvonal növelést, mely kizárólag a fogyasztáson, mint a gazdasági tevékenységek és -fejlődés elsődleges célján alapul. Ehelyett arra kellene törekednünk, hogy a jólét maximalizálása mellett minimalizáljuk a fogyasztást, utalva - ahogy ő elnevezte - a buddhista közgazdaságtanra. Gazdasági és szociális aggályok 1972 januárjában Edward Goldsmith és Robert Prescott-Allen – a The Ecologist folyóirat szerkesztői – publikálták a Blueprint for Survival (Terv a túléléshez) című munkájukat, mely radikális programja lett a decentralizációnak és a iparosodásellenességnek, hogy megelőzzék - ahogy a szerzők utalnak rá - a "társadalom csődjét és a bolygó létfenntartó rendszerének visszafordíthatatlan felbomlását". Napjaink vezető tudósai aláírásával a Terv körbement a világon, hogy ösztönözze a környezetvédő pártok létrehozását. Nemnövekedés mozgalom 'Ne vásárolj semmit nap' A Ne vásárolj semmit nap minden év novemberének utolsó péntekén van. Ez a nap nemhivatalosan karácsonyi vásárlási szezon első napja. Ilyenkor a kereskedők drasztikus árleszállításokkal ösztönzik a fogyasztókat a még nagyobb mértékű vásárlásra. A ne vásárolj semmit nap e szégyentelen fogyasztás visszautasításának egy formája. Konferenciák A mozgalom helyet kapott konferenciákon Párizsban, Barcelonában, és Vancouverben. Kritikák Liberális kritikák A (gazdaságilag) liberális kritikák elsősorban is azért érdemelnek említést, mert hiszen a Nemnövekedés épp a gazdasági neoliberalizmus tulajdonképpeni bukását követő, "post-crisis", 2009 utáni fordulattal vált uralkodó kritikai irányzattá, s éppen a gazdasági liberalizmussal szemben. A liberális kritikák gyakorlatilag viszont-kritikák, védekezésként annak a gazdaságpolitikának a képviselőitől, amely ellenében a Nemnövekedés elsősorban kritikát fogalmaz meg. A gazdasági liberalizmus támogatói úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés velejárója a jólét, mert növeli a foglalkoztatottságot, javítja az életminőséget és jobb színvonalú oktatást és egészségügyi szolgáltatást biztosít (ezeket a pontokat az 1992-2009 közötti időszak tényei globálisan és 180 fokban cáfolják, szóval ez tényleg csak "vélekedés"). E liberális gazdaságpolitika szemszögéből a nemnövekedés gazdasági recessziót és romló jólétet jelent (ami természetes, hiszen éppen ez a probléma a liberális gazdaságpolitikával, hogy csak növekedésben képes gondolkodni, még akkor is, amikor növekedésnek már nincs sem oka, sem tere, értsd, amikor már nincs hova növekedni, például amikor az adott gazdaság már elérte az optimális méretét). A nemnövekedés liberális kritikája továbbá, hogy a haladás egyre inkább a ismeretekhez kapcsolódik, mintsem a fizikai erőforrások felhasználásához, valamint az, hogy a technológia fejlődése majd megoldja a Föld környezeti problémait. A szabadpiaci környezetvédelem egy olyan álláspont, amely szerint a legtöbb környezeti problémát tulajdonjog hiánya okozza. Önszabályozó piac Az önszabályozó piac hívei szerint ha egy adott nem megújuló erőforrás szűkösség válik, a piac két módon korlátozz annak kitermelését növeli az árat ( kereslet és kínálat ) növeli az alternatívák (pl.: megújuló energiaforrás , újrahasznosítás , stb...) fejlesztésére fordított alapot Paul de Lagarde Paul Anton de Lagarde (született: Paul Bötticher, Berlin, 1827. november 2. – Göttingen, 1891. december 22.) német kultúrfilozófus és orientalista. Életútja Tanult a berlini és hallei egyetemeken 1844-től 1847-ig. Tanított Berlinben mint gimnáziumi tanár 1855-től 1866-ig és 1869-től a keleti nyelvek tanára volt Göttingenben. Óriási nyelvismerete és szövegkritikai jártassága által nagy érdemeket szerzett magának a tudományos teológia terén. Irodalmi munkásságát 1854-ben Didascalia apostolorum syriace című művével kezdte meg. Ezután haláláig alig múlt el olyan esztendő, melyben a keleti nyelvészet körébe vágólag valamely műve ne jelent volna meg. E művei közül a septuaginta fordítás kritikájára nézve korszakalkotó volt Genesis címmel, Lipcsében 1868-ban megjelent műve. Jelesebb munkái még a nagyon sok közül: De novo testamento ad versionum orientalium fidem edendo (1866); Reliquiae juris ecclesiastici antiquissimae syriace et graece (1856); Libri veteris testamenti apocryphi syriace (1861); Constitutiones apostolorum graece (1862); Anmerkungen zur griech. Übersetzung d. Proverbien (1863); Die vier Evangelien arabisch etc. (1864); Der Pentateuch koptisch (1867); Armenische Studien (1877); Aegyptiaca (1883); Persische Studien (1884); Catenae in Evangelia Aegyptiacae, quae supersunt (1866). Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Teologiájának jellemzését v. ö. Protestáns Szemle 1895. évf. 3. füz. p. 152-154. V. ö. Anna de L., Erinnerungen aus d. Leben P. de L. (Göttingen 1894). Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Jorge Isaacs Színház A Jorge Isaacs Színház a kolumbiai Cali egyik színháza. Színielőadások mellett koncerteket és táncversenyeket (salsa, tangó) is rendeznek benne. Története A Jorge Isaacs íróról elnevezett színház megálmodója Hemann S. Bohmer volt, aki a területet, ahol a színház felépült, 600 000 pesóért vásárolta meg. Az elkészült épületet 1931. december 26-án avatták fel. Egyszer majdnem teljesen leégett, ez az esemény pedig arra sarkallta a helyieket, hogy megalakítsák a város első önkéntestűzoltó-egyesületét. Az 1970-es évekre nagyon elhagyatott, leromlott állapotba került, többek között bűnözők használták rejtekhelyül, a 3. utca felől nyíló részben pedig pornófilmeket vetítettek a közönségnek. A színházat 1984. november 26-án nemzeti műemlékké nyilvánították, majd 1986-ban megvásárolta az önkormányzat. María Isabel Caicedónak, valamint a munkásokat és a mérnököket vezető Álvaro Tobónnak köszönhetően ezután felújították, színháztecnikailag modernizálták, majd 1989 júliusában újra megnyitották. A nyitóelőadás (Molly Brown) próbáján egy balesetben több színész megsérült. Az első jégen történő előadást a moszkvai és a szentpétervári balett-társulat mutatta be. Az épület Építészeti stílusán a francia és az olasz klasszicizmus érezteti hatását. Oszlopokkal és girlandokkal díszített homlokzatán Cali város címere és a névadó Jorge Isaacs alakja is megjelenik. A földszinti nézőteret három lelátó veszi körül patkó alakban, a férőhelyek száma összesen 1500. A színpad kifejezetten nagy méretű, a 33 méter magas hangtechnikai berendezés pedig az egyik legmagasabb egész Latin-Amerikában. A reflektorok száma 188. Thriller (dal) A Thriller Michael Jackson amerikai énekes dala. Rod Temperton szerezte, producere Quincy Jones. 1984. január 23-án jelent meg Jackson Thriller című albumának hetedik, utolsó kislemezeként. A dal Jackson számos válogatásalbumára felkerült, többek közt a HIStory (1995), Number Ones (2003), The Essential Michael Jackson (2005) és a Michael Jackson’s This Is It (2009) címűekre. A dal hangeffektusai közt hallható ajtónyikorgás, villámlás, léptek zaja, szél fúvása és kutyavonyítás is, a szöveg ijesztő és félelmetes hatást kelt. A dal pozitív kritikákat kapott, de a videoklip még a dal sikerét is elhomályosította. A Thriller Jackson hetedik top 10 dala lett az albumról a Billboard Hot 100 slágerlistán, és más slágerlistákon is előkelő helyezést ért el. A Thriller videoklipje tizennégy percével jóval hosszabb a dalnál. Egy történetet mesél el, melyben Jackson és a barátnője – akit Ola Ray színésznő alakít – az 1950-es évek horrorfilmjeit idéző közegben láthatóak. A legismertebb jelenetben Jackson zombikkal együtt táncol. Bár kritika érte okkult témája és erőszakos jelenetei miatt, a klip nagyon népszerű lett, és 1984-ben hat MTV Video Music Awardra jelölték, amiből hármat el is nyert. 2009-ben ez lett az első videoklip, amelyet beválogattak az amerikai Nemzeti Filmregiszterbe. A dalt számos más előadó is feldolgozta, közte Henry Mancini (a Királyi Szimfonikus Zenekarral), Ian Brown, a Ten Masked Men és Imogen Heap. Háttere A Thriller zeneszerzője Rod Temperton, producere Quincy Jones. A dal eredeti címe Starlight volt, bár egyes helyeken Starlight Love-ként is említik, de ez soha nem szerepelt a címtervek közt. Eredeti refrénje így hangzott: Starlight! Starlight sun, ebből lett a későbbi Thriller! In the night. Temperton már az elejétől fogva azt tervezte, a dal végén legyen egy beszélt rész, de nem igazán tudta, mihez kezdjen ezzel az ötletével, végül azonban úgy döntött, olyasvalaki mondja, akinek a hangja jól ismert a horror műfajából. Quincy Jones akkori felesége, Peggy Lipton javasolta egy ismerősét, Vincent Price színészt, és Price vállalta is. Felvételek A Thrillert és az album más dalait Jackson nyolc hét leforgása alatt énekelte fel 1982-ben. A dalt a Los Angeles-i Santa Monica Boulevardon található Westlake Recording Studiosban vették fel. Bruce Swedien hangmérnök így emlékezett vissza a felvételre: Swedien és Jones elmondták, hogy Vincent Price szövegét kétszeri próbálkozásra vették fel. Jones elismerte, hogy nehéz egy dalhoz szöveget felmondani, és dicsérte Price teljesítményét. Swedien így emlékezett vissza: „Mindenfélét kpróbáltunk Michaellel – például elénekelte a fő vokált, aztán megkettőztük, aztán megkértem, hogy lépjen hátrébb a mikrofontól, és énekelje el harmadszor is, és ez megváltoztatta a helyiség akusztikáját, és nagyon egyedi lett tőle Michael énekhangja. A háttérvokálok egy részét a zuhanyfülkében vettük fel.” Kompozíció A Thriller a funk és diszkóstílus kiemelkedő példája. Hangszerei közt szintetizátor, gitár, trombita, szárnykürt, szaxofon, fuvola és harsona szerepelnek. Tempója 120 BPM. Szövege és hangeffektusai ijesztő hatásra törekednek – ajtónyikorgás, léptek zaja hajópadlón, szél zúgása és kutyavonyítás hallhatóak, amikről Bruce Cannon, a hangeffektusok szerkesztője ezt mondta: „Az ilyenek, mint a villámlás, a régi hollywoodi filmekből jönnek – sosem fogjuk megtudni, melyikekből -, de a legjobbakhoz kimennek a sivatagba és kerítenek egy coyote-ot, szóval van egy olyan érzésem, hogy ez igazi vonyítás volt.” A zene, főleg a basszus némileg hasonlít Rick James 1981-ben megjelent R&B-slágeréhez, a Give It to Me Babyhez. Fogadtatása A Thriller kedvező fogadtatásban részesült a zenekritikusoktól. Ashley Lasimone, az AOL Spinner.com weboldalának munkatársa szerint a dal Jackson legismertebb dala lett, és úgy érezte, a ritmus Michael tökéletes hangjával és mozdulataival „ijesztően nagyszerű dalt hozott létre.” Jon Pareles a The New York Timestól megjegyezte, hogy a Thriller album dalai közül a Billie Jean, a Beat It, a Wanna Be Startin’ Somethin’ és a Thriller azok, amik rekorderré tették az albumot, és Jackson színpadi és klipes megjelenése is hozzájárult ehhez, a hallgatók pedig azonosulni tudtak azzal, ahogy beismeri rettegését.” Ann Powers a Los Angeles Timestól úgy jellemezte a Thrillert, hogy „megfelelően dallamos”, „kemény ritmusú” és szövegét „mintha egy kisgyerek ijesztő mesekönyvéből emelték volna át”. Jackson halála után az AOL rádiós blogja összeállított egy listát Michael Jackson tíz legjobb daláról, a lista élére a Thriller került. 2009-ben Melissa Cabrera, az AOL Radio Blogs egy munkatársa a negyedik helyre sorolta a Thrillert az 1980-as évek legjobb dalainak listáján. Eliot Glazer, szintén az AOL Radio Blogstól, az első helyre tette az általa összeállított „1984 legjobb dalai” listán. Az AOL Radio Blog ezenkívül a 2. helyre tette a dalt a „legjobb halloweenkori dalok” és „legjobb bulis dalok” listáján is. A Thriller már hivatalos rádiós megjelenése előtt felkerült a Billboard Dance Music/Club Play Singles slágerlistájára 1983-ban. Az 1984. január 23-án megjelent dal Jackson hetedik és utolsó top 10 dala lett erről az albumról a Billboard Hot 100 slágerlistán. A megjelenése utáni második héten, február 11-én a Hot 100 lista 20. helyére került. A következő héten került be a top 10-be, a 7. helyre. Egy héttel később érte el legmagasabb helyezését, a 4. helyet. A RIAA először aranylemezzé minősítette félmillió, majd 1989. december 4-én platinalemezzé egymillió, a boltokba került példány után. 2010 szeptemberéig 2 432 000-szer töltötték le az internetről. 1984. február 25-én a Thriller a 19. helyre került a Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs slágerlistáján. The following week, the song placed at #5. Március 10-én érte el a 3. helyet, ami legmagasabb helyezése lett. Az Adult Contemporary slágerlistán a 24. helyet érte el. A brit kislemezlistára 1983. november 19-én került fel, a 24. helyre, és a következő héten érte el legmagasabb helyezését, a 10.-et. Összesen huszonöt hetet töltött a listán. A francia kislemezlista első helyét 1984. február 5-én érte el, és négy héten át vezette a listát egyhuzamban. 1984 januárjában két hétig vezette a belga VRT Top 30 slágerlistát is. Jackson halála után zenéje iránt fokozott érdeklődés támadt, az első héten a Thriller lett Jackson dalai közül a legtöbbször letöltött dal az USA-ban, összesen 167 000-szer töltötték le. Ezzel felkerült Billboard Hot Digital Singles slágerlistára. 2009. július 11-én felkerült ennek a slágerlistának a 2. helyére, és három hétig volt a top 10-ben egyhuzamban. Az Egyesült Királyságban a dal a 23. helyre került a slágerlistán Jackson halálának hetében. A következő héten elérte eddigi legmagasabb helyezését a brit kislemezlistán, a 12. helyet. Július 12-én a 2. helyre került az olasz kislemezlistán. A 3. helyre került az ausztrál és a svájci slágerlistán is, és egy hétig listavezető volt Spanyolországban, valamint az első tízbe került Írországban, Németországban és Norvégiában. A dán slágerlistán a 25. helyre került. Július 3. hetében a 11. helyet érte el a finn slágerlistán. Videoklip A dal videoklipjét John Landis rendezte, New Yorkban és Los Angelesben forgatták. Az elterjedt vélekedéssel szemben, miszerint 800 000 és egymillió dollár közti összegbe került, valójában félmilliót költöttek rá, mint azt Landis kijelentette. Jackson így emlékezett vissza a klipforgatásra az MTV 1999. december 11-én sugárzott „A valaha készült 100 legnagyszerűbb videoklip” műsorában: A klip felkerült Jackson több videoalbumára is: a Video Greatest Hits – HIStory, HIStory on Film, Volume II, Number Ones és a Michael Jackson’s Vision címűekre, valamint a Thriller 25 bónusz DVD-jére. A klip megjelenését követően megjelent egy 45 perces dokumentumfilm is, ami betekintést nyújtott a klip forgatásába. A Michael Jackson Thrillerének készítése filmet a kliphez hasonlóan gyakran adta az MTV, és több mint kilencmillió példányban kelt el, amivel egy ideig minden idők legnagyobb példányszámban elkelt videokazettája volt. Az MTV 250 000 dollárt fizetett, hogy exkluzív joga legyen a dokumentumfilm sugárzásához, a Showtime kábelvétéhálózat 300 000-et fizetett az előfizetéses sugárzásért, a Vestron Video pedig 500 000-et a videokazetta kiadási jogáért. A klip az 1950-es években játszódik. Michael és barátnője egy sötét fás területen sétálnak. Michael megkéri a lány kezét és egy gyűrűt ad neki, de figyelmezteti, hogy ő más, mint a többiek. Felkel a telihold, és Michael vérfarkassá változik. Barátnője elszalad, de Michael utoléri, és a földre löki. Ezután egy mozi közönségét látjuk, és kiderül, amit eddig láttunk, csak egy film részlete volt. Michael és barátnője a nézők közt ül és nézi a filmet, de a lány túl ijesztőnek tartja és elhagyja a mozit. Michael utánamegy, és ugratni kezdi, hogy megijedt a filmtől, majd elindulnak a ködben. Michael elkezdi a Thrillert énekelni, mindhárom versszakot elénekli, de a refrén nélkül, ami fokozza a feszültséget. Mikor egy temető mellett haladnak el, mögöttük zombik kezdenek kimászni a sírból, miközben Vincent Price szövege hallható. A zombik utolérik Michaelt és barátnőjét, körülveszik őket, és hirtelen Michael is zombivá válik. Ezután a zombik táncolni kezdenek, sokáig a dal instrumentális részére, majd Michael elkezdi a dal refrénjét énekelni. Barátnője rémülten elrohan. Michael és a többi zombi követik, és utolérik egy elhagyatott háznál, ahová a lány bemenekült. Michael a sarokba szorított lány torka felé nyúl, és a lány felsikolt – de aztán felébred, és kiderül, mindez csak álom volt. Michael felajánlja neki, hogy hazaviszi, a lány beleegyezik és elindulnak, de Michael hátrafordulva a kamerába néz, és látszik, hogy a szeme olyan, mint a lány álmában a vérfarkasé volt, majd Vincent Price kísérteties nevetése hallatszik. A klip fogadtatása Leah Greenblatt, az Entertainment Weekly munkatársa így jellemezte a videoklipet: „A 14 perces horrormusicalnek, melyet John Landis rendezett hátborzongató-humoros odaadással, minden mozzanata ikonikus, Michael vörös bőr ruházatától a halhatatlan zombitáncig és Vincent Price narrációjáig”. Bár a klipet széles körben dicsérték, tartalma miatt kritika is érte. 1984-ben a televíziós erőszak ellen harcoló National Coalition on Television Violence (NCTV) az MTV-n sugárzott 200 videoklipnek több mint a felét „túl erőszakosank” minősítette.Jackson dalai közül a Thriller és a Paul McCartneyvel énekelt Say, Say, Say is felkerült a listára. A szervezet elnöke, Dr. Thomas Radecki így nyilatkozott a The Los Angeles Timesban: „Nem nehéz elképzelni, hogy a Thriller ifjú nézői ezt fogják gondolni: 'Ha Michael Jackson rettegésben tarthatja a barátnőjét, én miért ne tehetném?'” A videoklipet hat kategóriában jelölték az 1984-es MTV Video Music Awards díjkiosztón, és három kategóriában győzött is: a Nézők kedvence, a Legjobb előadás és Legjobb koreográfia nevűekben; nem nyert a Legjobb koncepcióvideoklip, a Legjobb videoklip férfi előadótól és Az év videoklipje kategóriákban. A klipet a legjobb videoklipnek választotta az MTV 1999-ben, amikor a legjobb 100 videoklipet válogatta össze. A VH1 2001-ben szintén összeválogatta a 100 legjobb videoklipet, a Thriller itt is a lista élére került. 2011 júliusában a Time magazin választotta be minden idők 30 legjobb videoklipje közé. Fellépések Jackson mindhárom világkörüli szólóturnéján előadta a dalt. A The Jacksons Victory turnéján nem került fel a számok listájára, annak ellenére, hogy Jackson több dalt előadott a Thriller albumról, mert nem tetszett neki, ahogy élőben hangzik. Első, szólóénekesként tartott turnéján, a Bad turnén, ami 1987 és 1989 közt tartott, Jackson mind a 123 fellépésen előadta a dalt. A másodikon, a Dangerous turnén is előadta, összesen körülbelül 3,5 millió ember előtt. A turné 1992-ben kezdődött, és egész 1993-ban tartott volna, de 69 fellépés után megszakadt a Jackson ellen felhozott gyermekmolesztálási vádak és az ez által az énekesnek okozott stressz miatt. Harmadik, utolsó koncertkörútján, a HIStory turnén mind a 82 fellépés alkalmával előadta a dalt. A Bad turné alatt Jackson kabátjába villódzó fényeket szereltek, amik a dal közepén és végén világítottak. Jackson a 2009–2010-re tervezett This Is It koncertsorozaton is előadta volna a dalt. A színpad háttere egy temetőt ábrázolt volna, 3D-effektusokkal. A 2009 márciusában kiadott dallista szerint a Thriller a 16 dal közül utolsóként hangzott volna el, bár a koncertsorozatról szóló Michael Jackson’s This Is It dokumentumfilmben 18 dal szerepel, és a Man in the Mirror az utolsó. Utalások más médiában A Thriller videoklipjére, különösen a táncmozdulatokra számos filmben és televíziós sorozatban utaltak. A koreográfiát utánozták a Donga (1985), Amerikába jöttem (1988), The Malibu Beach Vampires (1991), Dead & Breakfast (2004), Bo! in the USA (2006), I Am Zombie Man (2007) és a Si j'étais toi (2007) című filmekben, valamint az Alvin és a mókusok rajzfilmsorozat egy epizódjában. Hasonló tánc látható a Wizards of Waverly Place sorozat Wizards & Vampires vs. Zombies című epizódjában. A dal egy részlete hallható a Doogal (2006) című filmben, szövegét pedig eléneklik a szereplők Mystery Science Theater 3000 sorozat Soultaker című epizódjában. Rihanna is előadta a táncot Disturbia című dalában, a legvégső jelenetet pedig, amelyben Michael a kamerába nevet, Britney Spears is utánozta I Wanna Go című dalának videoklipjében. Feldolgozások 1989-ben Henry Mancini amerikai zeneszerző és a Királyi Filharmonikus Zenekar a dal nagyzenekari változatát rögzítette. 1999-ben a Ten Masked Men brit metalegyüttes feldolgozta Ten Masked Men című albumán. 2001-ben Joe Dolce ausztrál énekes dolgozta fel Andrew Denton’s Musical Challenge című albumán. 2003-ban az Aereogramme skór rockegyüttes dolgozta fel a Livers & Lungs EP -n. 2003-ban a Maybebop a cappella-együttes dolgozta fel Heiße Luft című albumán. 2007-ben Ian Brown dolgozta fel. 2008-ban a Wise Guys német együttes a dal a cappella változatát énekelte fel tizedik, Frei! című albumára, Schiller címen. A dal előadásakor a koreográfiát a Jackson-videoklipben láthatóról mintázták. Az együttes egyik tagja, Ferenc előad benne egy részletet Friedrich Schiller A kezesség című verséből. 2008-ban Ben Gibbard, a Death Cab for Cutie és a The Postal Service együttesek énekese dolgozta fel. 2008-ban a Gothminister metalegyüttes dolgozta fel Happiness in Darkness című albumán. 2009 októberében Imogen Heap adta elő a BBC Radio 1 Live Lounge műsorában. 2011-ben Patrick Stump a cappella mixben dolgozta fel a Thriller t a Billie Jean, Scream Man in the Mirror és több más Jackson-dallal együtt, Jackson emléke előtti tisztelgésül. A Fall Out Boyjal együtt a Beat It et is feldolgozta. Remixek/Részletek átvétele 2004-ben a The Prodigy angol együttes részletet használt fel a Thriller ből The Way It Is című dalában. A Tigerstyle skót együttes a dal egy bhangra remixét készítette el. Változatok Album Version – 5:58 Instrumental Version – 5:58 Radio Edit w/Rap – 5:11 Special Edit – 4:37 Remixed Short Version – 4:09 Def Thrill Mix – 7:22 Danny Tenaglia Remix (kiadatlan) I. e. 490 Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század Évtizedek: i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek – i. e. 510-es évek – i. e. 500-as évek – i. e. 490-es évek – i. e. 480-as évek – i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek – i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek Évek: i. e. 495 – i. e. 494 – i. e. 493 – i. e. 492 – i. e. 491 – i. e. 490 – i. e. 489 – i. e. 488 – i. e. 487 – i. e. 486 – i. e. 485 Események marathóni csata : Miltiadész legyőzi a Perzsa Birodalom hadseregét Római consulok : Q. Sulpicius Camerinus Cornutus és Sp. Lucius Flavus (vagy Rufus) A rhégioniak újra megalapítják Messzéné városát Nihonium A nihonium, korábbi nevén ununtrium a periódusos rendszer 113. eleme. Vegyjele Nh, korábban Uut. Szintetizálták közvetlenül hideg és meleg fúziós reakcióval. Elsőként az ununpentium bomlása közben fedezték fel. Összesen nyolc nihonium atomot figyeltek meg ezidáig. A periódusos rendszer tulajdonságai alapján puha, ezüstös fémnek kell lennie. Először 2003 augusztusában figyelték meg, mint az ununpentium bomlási termékét. Az eredményeket 2004 februárjában publikálta egy orosz és egy amerikai csapat. 2004 júliusában egy japán csapat jelentette be egyetlen 278Uut atom létrehozását egy bizmut-209 és cink-70 közötti hidegfúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket. Még 2004-ben megerősítette állításukat egy IMP-ben (Institute of Modern Physics) végzett kísérlet, amely felismerte, hogy a 266Bh bomlási értékei megegyeznek az ő kísérletükben mérttel. 2005 áprilisában megismételték a kísérletet, ám ekkor a bomlási adatok eltértek az elsőtől, amely valószínűleg egy metastabil izomer kialakulására vezethető vissza. 2012-ben japán kutatók bejelentése erősítette meg a bizmut-cink reakció működését. 2015-ben 113. elemeként bővült vele a periódusos rendszer. A 113. elemet nihoniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van. A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani. A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd. Elektronszerkezet Bohr-modell: 2, 8, 18, 32, 32, 18, 3 Kvantummechanikai modell: 1s²2s²2p63s²3p64s²3d10 4p65s²4d105p66s²4f145d10 6p67s²5f146d107p1 Nagyrozvágy Nagyrozvágy község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól 112 kilométerre keletre. Története A település Árpád-kori. Nevét 1258-ban említette először először oklevél Rozvald néven, mint a zempléni vár fennhatósága alól kivált települést. 1235-1270 között; IV. Béla uralkodása alatt Rozvad nevét a zempléni vár tartozékaként, királyi birtokkén említették. A tatárjárás alatt elnéptelenedett, később Ádám Igenec és Ambrus nagybirtokosok telepítették újra. 1330-ban a füzéri várnagyé, 1350-ben pedig a kistárkányiak voltak birtokosai. 1371-ben már két település: Nagyrozvágy és Kisrozvágy néven volt említve. Református temploma 1820-ban épült. Kertjében a Parlaghy család 1576-ból származó sírürege található. Nagyrozvágyon látható a Revizky-kúria. 1830-ban és 1900-ban a falu leégett. Népcsoportok A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Környező települések Kisrozvágy (kb. 2 km), Pácin (7 km), Semjén (kb. 5 km), a legközelebbi város: Cigánd (11 km). Itt születtek, itt éltek Czelder Márton - református lelkész, író 1849 után itt Nagyrozvágyon volt segédtanító egy ideig. Czinke Ferenc – grafikus, festőművész itt született. Az (teremtmény) Az egy földöntúli entitás, Stephen King Az (It) című regényének antihőse és főgonosza is egyben. King valamennyi regényében szereplő gonosz erő közül ő az egyik leghatalmasabb. Az természete Az valódi neve ismeretlen az emberek előtt. Azért nevezik ezzel a határozott névmással, mert alakváltó. Van ugyan egy név, amit emleget (Bob Gray), ám ez sem fedi a valóságot. Képes az emberek félelmei mögé látni és azt ellenük fordítva felvenni annak alakját. A regény első felében szinte alig látni az általános alakjában, ami egy Pennywise (Krajcáros) nevű bohóc. Az bohócformája arra szolgál, hogy könnyebben el tudja ragadni természetes táplálékát, amely nem más, mint a városban élő gyerekek. Bár időnként felnőtteket is magával ragad, a gyermeki félelem az a fűszer számára, mely élvezhetőbbé teszi az ételt. Az eredete Az több millió évvel az emberiség kialakulása előtt érkezett erre a világra. Tehát nem ő költözött be Derry városába, hanem az épült őrá. Jól mutatja ezt, hogy barlangja pontosan a város központja alatt található a csatornában. Valahonnan az űr egy távoli szegletéből hullott alá egy meteorit becsapódáshoz hasonló cselekmény kíséretében. Ezt a helyet ő csak „Makroverzumként” nevezi meg. Az érkezés után hibernálta magát, szinte attól a cselekedetétől vezérelten, hogy tudatában volt az emberek eljövetelének. Feltételezhetően első áldozatai bekebelezése után ismét hibernálta magát és körülbelül huszonhét évenként ismét feléledt, táplálkozott, majd ismét álomba zuhant. Ezen ciklusok kezdetét és végét is mindig valamilyen városi katasztrófa jelezte. A ciklus 1715-1716: Ébren van. 1740-1743: Ébren van. 1769-1770: Ébren van. 1851: Ébredésekor egy John Markson nevű férfi megmérgezi az egész családját, majd gyilkos galócát eszik, így végez magával. 1876-1879: Ismét ébren van, hibernációja előtt egy csapat meggyilkolt favágót találnak a Kenduskeag folyó partján. 1904-1906: Ébredésekor egy Claude Heroux nevű favágó meggyilkolja jó pár társát a helyi kocsmában. Hibernációja kezdetekor hatalmas robbanás öl meg 108 embert (köztük 88 gyermeket) a helyi vasműben, mikor az felrobban a húsvéti mulatság közben. 1929-1930: Az a Bradley-banda nevű bankrabló huligánok meggyilkolásával ébred fel, majd a Fekete Bugyor nevű néger mulató leégésével alszik el ismét. 1957-1958: Ébredésekor hatalmas áradás van a városban, ekkor öli meg George Denbrough-t, Bill öccsét. A következő évben a Vesztesek Klubja nevű gyerekekből álló csoport küldi „kényszerpihenőre” a Chüd-szertartás keretein belül. 1984-1985: Ébredésekor egy csapat homofób huligán lehajítja Adrian Mellont, a homoszexuális fiatalt a városi csatornába, akit Az öl meg. A következő évben (1985. május 31.) elpusztítják ugyanazok, akik 1958-ban elűzték. A lidércfény A lidércfény (deadlight), a narancssárgás fény, ami a bohóc mögött látható. Legalábbis a gyerekek így írják le. Amit valójában ez a fény jelent, Az valódi énje, és formája. Ez az emberi elme által felfoghatatlan fény abban a makroverzumban található, ahonnan Az évmilliókkal ezelőtt a Földbe csapódott. Szó szerint egy fény, amely él. Ez a fény képes arra, hogy a bele kerülő embereket vagy széttépje, vagy megőrjítse, és örök életre kárhoztatva örök bolyongásra kényszerítse őket magában. Bill Denbrough kis híján ennek a fénynek az áldozatává válik 1958-ban és 1985-ben is. Előbbi esetben képes egyedül végrehajtania a Chüd szertartást, és meghátrálásra kényszeríteni Azt. 1985-ben azonban Richie Tozier segítségének köszönhette az életét. Egy Azhoz hasonló lény a Teknősbéka, a galaxisok teremtője, aki Azzal ellentétben semleges szándékú az emberekkel kapcsolatban. Ugyanakkor Az ősi ellensége is. Ő, aki figyel és Az, aki eszik. A film Elmondható, hogy bármilyen csodás alakítást nyújtott is Tim Curry az azonos címet viselő filmben Pennywise-ként 1990-ben, Az karakterét alaposan elrontották benne. A filmben egyáltalán nem kapunk választ, hogy honnan is származik a szörny. Nem más, mint egy emberevő szörny, aki illúziókat keltve gyilkol és ijesztget, de ennél semmi több. A regénybeli Az jóval több, mint egy szörny. Ott csupán azért materializálódik, mert szüksége van egy fizikai testre, hogy el tudja fogyasztani áldozatait. Ez a test az a hatalmas pók, amit a végén láthatunk. A filmben ez a pók használja a lidércfényt, ami belőle ered. Valójában a lidércfény hozta létre a pókot. Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy egyáltalán elpusztították-e Azt, vagy amit megölnek, az nem több, mint egy száj a sok közül, amivel Az a világokat falja fel, ahogy maga is fogalmazott. Forrás Stephen King - Az (1986) [eredeti cím: It] Az (film 1990) [eredeti cím: It] 21735 Nissaschmidt A 21735 Nissaschmidt (ideiglenes jelöléssel 1999 RV146) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 9-én. Managua Managua Nicaragua fővárosa és egyben legnépesebb városa. Itt van az ország közigazgatási, politikai és gazdasági központja. Földrajz Managua átlagosan 56 méteres tengerszint feletti magasságban, az ország szárazabb nyugati részén, az itt nyújtózó Managuai (más néven: Xolotlán-) tó déli oldalán, egy kis öböl mentén, sík terepen fekszik. Éghajlat Managua a trópusi szavannaövben található. Az évi középhőmérséklet átlagosan 26,9 °C. A legmelegebb hónap a május, ekkor a hőmérséklet átlaga 28,3 °C, míg leghűvösebb januárban van, ekkor az átlaghőmérséklet 25,7 Celsius-fok. A szinte egyenletesnek mondható nyár bágyasztóan fülledt melege nem szab évszakos ritmust sem a vegetációnak, sem a kultúrnövények életfolyamatainak. A csapadék évi átlaga 1200 milliméter. A Csendes-óceánhoz közel fekvő fővároshoz az északkeleti passzát ide már száraz bukószélként érkezik. A csapadék nagy része körülbelül 95%-a a májustól októberig tartó esős évszakban hull le, ebből egyedül októberben 300 milliméternyi eső esik, míg a novembertől áprilisig tartó száraz évszakban összesen csak 60 milliméter. Történelem 1502-ben Kolumbusz Kristóf negyedik, s egyben utolsó útja során hajózott el Nicaragua partjainál. A terület gyarmatosítására az 1520-as években került sor. Francisco Fernández de Córdoba vezetésével a spanyolok véres háborúban verték le az országnak nevet adó Nicaro indián törzsfőnököt, majd 1523-ban elfoglalták a mai főváros helyén álló 40 000 lakosú indián települést, Managuát, amely a hódítók brutalitása miatt majdnem néptelenné vált. A város nevének jelentésére kétféle változat maradt fenn; az egyik szerint a guarani elnevezés jelentése: az eső szeme, míg a másik változat szerint ahol a vízfelület van jelentéssel bír. Gazdaság Az ország fővárosa 1858 előtt León volt, Managua az 1800-as évek közepéig csupán poros kis falu volt, még az 1846-os függetlenség kikiáltása táján is. 1858-ban 6000 lakosú kisváros, Managua lett az ország új fővárosa, s ettől kezdve gyors fejlődésnek indult, a fejlődését időnként visszafogó természeti csapások ellenére is. Az itt kialakult építkezések tíz- és tízezreket vonzottak ide még az ország legtávolabbi zugából is. 1972-ben már 409 ezer lakosa volt a fővárosnak. 1972 végén azonban egy hatalmas földrengésben több mint tízezer ember lelte itt halálát. A legnagyobb károkat a Nicaragua tó partján álló egykori belváros szenvedte el. Elpusztultak az egykor itt álló elegáns üzletek, éttermek is. A helyreállítások során elsőként az ipari üzemeket és a lakóházak ezreit állították helyre. Managua lakossága 1985-re megkétszereződött 1972-höz képest, s elérte a 850 ezer főt. A város Nicaragua gazdasági centruma, legnagyobb iparvárosa, s közlekedési gócpontja lett. A környező fejlett agrárvidékre támaszkodó élelmiszereket és élvezeti cikkeket előállító ipara különösen jelentős; rizshántolás, cukor-, sör-, növényolaj-, gyümölcskonzerv- és dohányipar, kávé- és kakaófeldolgozás. De számottevő textilipara; gyapot, juta, és kenal feldolgozása, valamint faipara is. Újabb keletű itt a gépgyártás, a kőolaj-finomítás, a gyógyszer- és cementgyártás. Az ország szerény méretű ipari termelésének a felét a főváros üzemei szolgáltatják. A nyersanyagellátást és a késztermékek elszállítását a főváros kedvező közlekedés-földrajzi helyzete nagyban megkönnyíti. Közlekedés Repülőtere az Augusto C. Sandino nemzetközi repülőtér, a város központjától 13 km-re helyezkedik el. A fővároson áthaladó Carretera Interamericana (pánamerikai autóút) és a jól kiépített belső úthálózat az ország legfejlettebb területeivel köti össze. A Granada-Managua-León-Corinto vasútvonal a Csendes-óceán felé teremt kapcsolatot. A kőolajat csővezetéken keresztül Puerto Sandinóból kapja. A főváros legforgalmasabb útvonala a tóparttól a déli városrészbe vezető Sandíno sugárút. Kultúra, oktatás Managua az ország szellemi életének egyik nagy központja. Számos könyvtára, múzeuma mellett kihelyezett tagozata van itt az 1812-ben Leonban alapított Nicaraguai Nemzeti egyetemnek is. Itt működik a Közép-amerikai Katolikus Egyetem kihelyezett tagozata, de több főiskolája is van, mint például a mezőgazdasági-, tanárképző-, képzőművészeti főiskola, katonai akadémia. A város nevezetességei a több mint 6000 éves acahualincai lábnyomok, amelyek a ma ismert legrégebbi bizonyítékok az ember közép-amerikai jelenlétére. Paul von Hindenburg Paul Ludwig Hans Anton von Beneckendorff und von Hindenburg (Posen, 1847. október 2. – Neudeck, 1934. augusztus 2.) német tábornagy és nemzeti hős, az első világháború után a weimari köztársaság birodalmi elnöke. Polgárháborútól tartva 1933. január 30-án kinevezte Adolf Hitlert kancellárrá. Az idős államfő nem tudott ellenállni a nemzetiszocialisták egyre nagyobb befolyásának, azonban olyannyira tisztelt nemzeti hős volt, hogy még Hitler sem merte eltávolítani. 1934. augusztus 2-án bekövetkező halálával teljesen megszűnt az alkotmányos kormányzás Németországban, melyet Adolf Hitler korlátlan hatalma követett. Élete Ifjúkora Paul von Beneckendorff und von Hindenburg 1847. október 2-án született Posenben (ma: Poznań, Lengyelország), apai ágon egy neves arisztokrata család sarjaként. Édesapja, Robert von Hindenburg (1816–1902) porosz katonatiszt, édesanyja, Luise Schwickart (1825–1893) volt. A család három fiúgyermeke közül Paul volt a legidősebb. Tizenegy éves korától már a wahlstatti, majd a berlini kadétiskola hallgatója volt. Tanulmányai befejezését követően a Porosz Királyság hadseregének fiatal tisztjeként részt vett az 1866-os porosz–osztrák háborúban, majd az 1870–71-es porosz–francia háborúban is. 1878-ban a német vezérkarhoz került. 1879-ben összeházasodott Gertrud von Sperlinggel, akitől három gyermeke született, egy fiú és két lány. 1911-ben tábornoki rendfokozatban, önszántából visszavonult az aktív szolgálattól. Az első világháborúban Az világháború idején, 1914 augusztusában visszahívták katonai szolgálatra és Ludendorff tábornokkal együtt rábízták a kelet-poroszországi haderő vezetését. Ludendorff stratégiai zsenialitásának köszönhetően a nagy orosz túlerővel szemben a Hindenburg vezette álló német hadsereg briliánsan védekezett. A tannenbergi csatában aratott győzelem Hindenburgot nemzeti hőssé tette, és megbízták a keleti front főparancsnokságával. Itt erős befolyása volt az osztrák–magyar csapatokra is. A második mazuri tavaki csatában elért győzelemnek köszönhetően már Kelet-Poroszország megmentőjének tartották, a mai történészek szerint azonban győzelmeiben kiemelkedő szerepet játszott a korában kevésbé méltányolt Erich Ludendorff. 1916 augusztusában Falkenhayn utódaként a német császári haderő főparancsnoka lett; a keleti front főparancsnokságát Lipót herceg vette át. Hindenburg tábornagy Ludendorff vezérkari főnökkel a Német Birodalom teljes gazdasági erejét a háború folytatására csoportosította. A nyugati fronton sikerült megakadályoznia az antant előretörését, és kiépítette a róla elnevezett Hindenburg-vonalat. Románia hadba lépése után a német és osztrák–magyar hadseregnek sikerült gyorsan legyőznie a román hadsereget, és 1917-ben az Orosz Birodalomnak is fel kellett adja a Német Birodalom elleni küzdelmet. Mivel a nyugati front szárazföldi hadműveleteiben azonban nem sikerült döntést kicsikarnia, meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút. Célja az volt, hogy elvágja Anglia Amerikából érkező utánpótlását, ennek következtében azonban utóbbi belépett az első világháborúba. Hindenburg személyesen felügyelte az 1918-as tavaszi offenzívát, amely majdnem sikerrel járt. Az amerikaiak hadba lépése azonban eldöntötte a háborút. Hindenburgnak a nyugati fronton ugyan kis időre sikerült megmentenie a német haderőt a vereségtől, de az rövidesen biztossá vált. II. Vilmos német császár lemondása után együttműködött a köztársasági kormánnyal. Ő irányította a német csapatok visszavonulását Franciaországból és Belgiumból; vezérkara segített megszervezni a szocialista forradalmi megmozdulások leverését. E feladatok befejezése után, 1919 júniusában ismét visszavonult az aktív katonai szolgálattól. A versailles-i békeszerződés alapján háborús bűnökkel akarták megvádolni, de népszerűsége miatt ettől végül elálltak. Köztársasági elnökként 1925 áprilisában, Friedrich Ebert halála után Hindenburg a weimari köztársaság elnöke lett és ezt a posztot haláláig töltötte be. Saját monarchista beállítottsága ellenére betartotta a köztársaság alkotmányát. Bizalmasai, köztük Kurt von Schleicher vezérőrnagy azonban egy új, tekintélyelvű rendszer megteremtésében reménykedtek és arra biztatták, hogy használja fel a tekintélyét a parlament kormány feletti ellenőrzésének fellazítására. Bár Hindenburg belefáradt a gyakori kormányválságokba, de a weimari alkotmány megsértésétől való félelme és újabb járulékos felelősségei miatt egyre halogatta a döntést. A nagy gazdasági világválság beköszöntekor olyan kormányt nevezett ki, amely inkább neki, mint a Reichstagnak tartozott felelősséggel. Engedélyezte Heinrich Brüning kancellárnak a Reichstag feloszlatását abban az esetben, ha az nem tanúsít kellő szándékot az együttműködésre. Emellett ígéretet tett, hogy a Reichstag helyett megteszi a kellő szükségintézkedéseket. A Reichstag feloszlatására 1930 júliusában került sor. Az új választások azonban egy még kevésbé kompromisszumkész helyzetet teremtettek. A küzdelmekben a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt a második legerősebb párttá vált. Brüning ekkor már kizárólag rendeletek útján kormányzott, azonban a gyakorlatban Hindenburg vétójoggal rendelkezett, mivel a rendeletek érvénybe léptetéséhez az ő aláírására volt szükség. Hindenburgot azonban elhagyta az ereje és egyre kiszámíthatatlanabb lett. Katona és földbirtokos barátai hatására nyomást gyakorolt a kormányra, mely az alapvető szükségletek helyett a hadseregre és a haditengerészetre költött nagy összegeket. Ugyanakkor Brüning deflációs politikája súlyosbította a gazdasági helyzetet. A nyugtalanságot tovább szították a nemzetiszocialisták is. Mikor Hindenburg elnöki megbízatása 1932 áprilisában lejárt, ő volt az egyetlen jelölt, akinek esélye volt Adolf Hitler legyőzésére. Újbóli megválasztását leginkább Brüning katolikus középpártjának és a szociáldemokratáknak köszönhette. Hindenburg bizalmasai a nemzetiszocialistákat kellemetlennek, de egyben hasznosnak ítélték, akikkel megegyezésre lehet jutni. Mivel ennek a megegyezésnek akadályát Brüningben látták, ezért rávették Hindenburgot, hogy váltsa le a kancellárt. Az elkövetkező két kormány, melyeket előbb Franz von Papen, majd Kurt von Schleicher vezetett nem nyerte el a nemzetiszocialisták támogatását. Hitler a saját kancellárrá választását szerette volna elérni, de Hindenburg nem bízott benne. Azonban 1932 novemberében, amikor a nemzetiszocialisták elvesztették szavazóik 10%-át a birodalmi gyűlési választások alkalmával, Papen és Hitler megegyezett egy közös kormány megalakításában, Hitler kancellárrá, Papen alkancellárrá való kinevezésében. A többi posztot többségében nem a nemzetiszocialista párt tagjai töltötték volna be. Papen arról biztosította Hindenburgot, hogy Adolf Hitler könnyen irányítható lesz. Mikor Schleicher nem tudta megszerezni a parlament támogatását kormánya megalakításához, a megfáradt Hindenburg le akart mondani. Polgárháborútól tartva 1933. január 30-án kinevezte Hitlert kancellárrá, azonban az új kormánynak csak két nemzetiszocialista tagja volt Wilhelm Frick és Hermann Göring személyében. Papen tévedett Hitlert illetően, aki gyorsan szinte korlátlan hatalmat szerzett, melyet hamis ígéretekkel, terrorral és manipuláció útján ért el. Hindenburg, akin a szenilitás jelei voltak felfedezhetőek, nem tudott ellenállni a nemzetiszocialisták egyre nagyobb befolyásának, azonban olyannyira tisztelt nemzeti hős volt, hogy még Hitler sem merte eltávolítani. 1934. augusztus 2-án bekövetkező halálával megszűnt az alkotmányos kormány hatalma Németországban. Serra de Água Serra de Água egy falu Madeira szigetének közepén, Ribeira Brava járásban, a sziget déli partját az északival összekötő országút mentén. A régi, ER 228 jelű út a járás székhelyétől a Boca Encumeada hágón át vezet São Vicentébe; az ezt kiváltó, az 1990-es években épült ER 104 út Serra de Água Achada nevű településrésze és Rosário között alagúton kel át a vízválasztó hegylánc alatt. Földrajzi helyzete A Ribeira da Serra de Água patak völgyfőjében épült, nevét is a patakról kapta. A rendkívül tagolt terepen a faluban folyik össze a patak mintegy tucatnyi ága. A dimbes-dombos térszínen több, különálló házcsoport helyezkedik el az egyes mellékvölgyekben, illetve a fő völgyben. A magashegyi reliefre jellemző, hogy míg a falu fölső vége csaknem 800, az alsó alig 250 m-rel van a tenger szintje fölött. Településrészei Achada, Lombo do Moleiro, Fajã das Éguas, Fajã dos Vinhaticos, Pousada dos Vinhaticos, Terra Grande (a falu központja), Pinheiro. Nevezetességei Fő látnivalója a falu fölött magasodó, jellegzetesen piramis alakú Fűszer-hegy (Pico das Furnas), amit csaknem a csúcsáig (917 m) művelnek. A hegy oldalain kialakított teraszokról takarítják be a sziget fűszertermelésének javát. Itt helyezték üzembe a sziget első vízerőművét. Resurrección A resurrección (�� (�������); reszurekusion; Hepburn: resurekushion) az arrancarok egyik technikája a Bleach című mangában és animében. Mikor egy lidérc (hollow) spontán vagy mesterséges úton arrancarrá változik, emberi alakot vesz fel, letörik a maszkjának egy része és szert tesz egy zanpakutóra. Azonban a halálistenekkel ellentétben a zanpakutója nem a lelkének egy darabja, hanem az eredeti lidérc-erejének elzárt formája. A resurrección az a folyamat, mikor ezt az elzárt erőt kiengedi, ezáltal eredeti külsejét részben visszaszerzi és újra képes használni erejét és képességeit. Ez bizonyos elemeiben hasonlít a halálistenek zanpakutóinak sikai képességére. Az előhívása is hasonló: az egyedi kiengedési parancs és azt követően az adott kard neve. A parancs ebben az esetben is egy felszólító módban lévő szó vagy rövid mondat, ami utalhat az eredeti képességre. A resurrección nevét a mangában kétféleképpen adják meg: kandzsival és katakanával, ami utóbbi mindig egy spanyol kifejezésből ered. A kettő jelentése nem teljesen ugyanaz, és a kiejtés a katakana szerint történik. Az arrancarrá változással egy lidérc jelentősen erősebb is lesz, különösen a mesterségesen létrehozottak. Tehát a resurrecciónt használva egy arrancarnak nagyobb ereje lesz, mint amekkora még lidércként volt neki. A legerősebb arrancarok ereje olyan nagy, hogy bizonyos technikák használatát korlátozni kellett. Las Noches falain belül két dolog tiltott: Gran Ray Cero-t használni, továbbá a 4. espadának és a rangban fölötte állóknak kiengedni az erejüket, mivel ezek a dóm összeomlását okozhatják. Aközött is nagy különbség lehet, hogy az egyes arrancarok mekkora erőtöbbletet szereznek az erejük kiengedése által. Például Yammy Rialgo annyival erősebb lesz, hogy a száma resurrección közben 10-ről 0-ra változik, felfedve valódi rangját az espada-k között. Az arrancar a resurreción használata után képes visszaváltozni „emberi” alakba, és újra elzárhatja erejét a zanpakutójába. Azonban ha az resurrección során visszakapott teste egy részét eldobja és nem zárja vissza, akkor azt már véglegesen elveszíti, mintha letépték volna egy végtagját. A resurrección előhívásával a korábban szerzett sérülések begyógyulnak. Az arrancarok között egyedinek számít, hogy Coyote Starrk és Lilynette Gingerbuck egybeolvadnak, mikor kiengedik közös erejüket. Ez azért lehetséges, mert eredetileg ők ketten egyazon lélek voltak, csak később, az arrancarrá válásukkor váltak szét. A resurrecciónnak lehetséges egy második szintjét is elérni, de ezidáig ezt csak Ulquiorra Cifer-nél lehetett megfigyelni, és saját állítása szerint ő az egyetlen aki képes rá az espadak között. További erő és képességek megszerzése érdekében mesterséges beavatkozással módosítani is lehet az egyes arrancarokat. Erre az egyedüli példa Wonderweiss Margera. A resurrecciónra képes lehet egy lidérc-erőre szert tett halálisten is (vaizard). Ez még csak Tószen Kaname esetében volt látható, és még nem derült ki, hogy mások mennyiben lehetnek képesek ugyanerre. Foix Johanna armagnaci grófné Foix Johanna (1454 után – Pau, 1476. február 10. után ), születése jogán navarrai királyi hercegnő, házassága révén armagnaci grófné, a Foix(-Grailly)-ház tagja. Candale-i Anna magyar királyné nagynénje. Élete Édesapja IV. Gaston foix-i gróf, I. Jánosnak, Foix grófjának és Albret Johannának a fia. Édesanyja I. Eleonóra navarrai királynő, II. János aragóniai király és I. Blanka navarrai királynő leánya. Johanna 1469. augusztus 19-én Lectoure-ban feleségül ment anyja elsőfokú unokatestvéréhez, V. János armagnaci grófhoz. Ugyanis édesanyjának, I. Eleonóra királynőnek az anyja, Johanna nagyanyja, I. Blanka navarrai királynő és V. János gróf anyja, Évreux-i Izabella navarrai infánsnő édestestvérek voltak. I. Blanka királynő és Izabella infánsnő is III. (Nemes) Károly navarrai királynak és Trastamarai Eleonóra kasztíliai infánsnőnek voltak a leányai. Házasságukból egy halva született leány származott 1473. áprilisában férje halála után. Gyermeke Férjétől, V. János ( 1420 – 1473 ) armagnaci gróftól, 1 leány: N. (leány) ( 1473 április – 1473 . április) armagnaci grófnő, utószülött ATC A14 – Szisztémás anabolikumok Az ATC A14 – Szisztémás anabolikumok a gyógyszerek anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszerének (ATC) egyik alcsoportja. A14A Anabolikus szteroidok Az anabolikus szteroidok olyan szintetikus úton előállított hormonok (javarészt a tesztoszteron származékai), melyek az emberi testben fokozzák a fehérjeszintézist (az aminosavak izomszövetbe történő beépülését). Ezen felül számos élettani hatással rendelkeznek. Anabolikus szteroidokat legyengült emberek kezelésére alkalmaznak hagyományosan, mert nagyban segítik a felépülést. Megkülönböztetünk alapvetően anabolikus, androgén, illetve anabolikus-androgén szteroidokat. Az anabolikus szteroidok kevésbé férfiasító hatásúak, mint az androgének, izomépítő tulajdonságuk hangsúlyosabb. Az tisztán androgén szteroidok csak csekélyebb anabolikus hatással rendelkeznek általánosságban. Fontos tulajdonságuk továbbá, hogy az izomszövetben anti-katabolikus (tehát az izomszövet lebontását megakadályozó) hatást válthatnak ki olyan módon, hogy közvetett úton befolyásolják a kortizol hatását. A mellékvese glükokortikoid hormonjai az izomsejtekben pontosan ellentétes módon hatnak, mint az androgének, nevezetesen úgy, hogy a raktározott fehérjék lebontását indítják meg. Ez a folyamat maga a katabolizmus, melynek eredményeképpen az izomszövetek lebontása kezdődik meg. Izomgyarapodást tehát akkor tapasztalunk, ha a tesztoszteron anabolikus hatása erősebb, mint a kortizol lebontó tevékenysége. Anabolikus szteroidok alkalmazása magasabb androgén koncentrációt eredményez, ami háttérbe szorítja a glükokortikoidokat. A hatásuk csökken, így kevesebb sejthez jut el az utasításuk, hogy bontsák le a fehérjéket, vagyis hosszú távon nagyobb mértékű lesz azok felhalmozódása. A folyamat mögött az áll, hogy az androgének a glükokortikoidok helyére kötődnek a glükokortikoid receptorok kötőhelyein. In-vitro tanulmányok szerint a tesztoszteron nagy affinitást mutat ezekhez a receptorokhoz, ami alátámasztja a fentieket, bár a pontos mechanizmus még vita tárgyát képezi. Viszont egyértelmű, hogy a szteroidok alkalmazása gátolja a fehérjebontást még éhezés mellett is, ami egyértelműen antikatabolikus hatás. A szteroidok alkalmazása növeli a kreatinszintézis ütemét is. Vannes Vannes város Franciaország nyugati részén, Bretagne régióban, Morbihan megye központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A város Bretagne egyik népszerű turisztikai központja, sok középkori és reneszánsz emlékkel, rendezvényekkel. Július második hetének végén rendezik meg a Journées médiévales nevű látványos középkori napokat, augusztus 15-én pedig, a bástyák tövében, a Fête d’Arvor ünnepséget. Története Vannes Bretagne egyik legrégibb települése. A kelták egyik törzsének is ez volt a fővárosa Vaneti néven. A partmenti hajózás és az ónnal való kereskedés révén a görögökkel, föníciaiakkal is kapcsolatba kerültek. Később a római időkben Julius Ceasar is hadjáratot vezetett ellenük szárazon és vízen is. Morbihan öblében ütköztek meg a római gályák Vannes akkori lakóinak tölgyfából készült erős hajóival, melyek jellegzetességét bőrből szabott vitorláik adták. Bretagne első hercege, az önálló királyi dinasztia megalapítója, Nominoé a 9. század első felében itt rendezte be székhelyét. A később hercegséggé átminősített királyság utolsó hercegnője, Bretagne-i Anna itt mondatta ki 1532-ben a parlamenttel Bretagne és Franciaország unióját. Vannes a középkorban szinte bevehetetlennek tartott megerősített város volt. Látnivalók Cathédrale St-Pierre – a 13. századi székesegyházból csupán a bal oldali torony maradt meg, annak sisakja is 19. századi hozzáépítés. A templom nagy része a 16. században készült el, egyes részei gótikus stílusúak, de a főhajó északi oldalának félkör alakú kápolnája már reneszánsz jellegű. A templomban sok emlék idézi Ferreri Szent Vincét . A spanyol dominikánus hittérítő szerzetes a pápa megbízásából jött Bretagne-ba, Vannes városában lakott. Halálát egy szép festmény ábrázolja a katedrálisban, sírja a bal oldali második kápolnában van. A kincstár értékei közül kiemelkedő egy festett és bőrrel borított 12. századi láda. Maison de Saint Vincent-Ferrier – a szent ebben a házban halt meg. La Cohue – az egykori vásárcsarnok mai formájában az 1600-as években alakult ki, egyes részei azonban 13. századiak . Ma a Musée des Beaux-Arts , normandiai festők műveivel, és a Musée du golfe et de la mer , a Morbihan-öböl természettudományi múzeuma van a falai között. Palace Henri IV. – a város egyik tere, melyet négyszáz éves házak szegélyeznek. Hotel de Roscanvec – a 16. századi épület ma a Természettudományi Múzeumnak ad otthont. Château Gaillard – a 15. századi palota egykor a breton parlament otthona volt. Ma a Musée archéologique épülete, jelentős gyűjteménnyel a történelem előtti és a későbbi korok régészeti leletéből. Palace de Lices – ez a tér volt a színhelye Franciaország és Bretagne egyesülésekor rendezett ünnepségeknek. A régi várfal – az egykori védművekből több kapu: a Porte Poterne , délen a Porte St-Vincent , északon a Porte Prison , és néhány régi vártorony is áll, ezek közül a legszebb a Tour du Connétable . Château de l’Hermine – az egykori hercegi palota a várfal mentén, hatalmas kertje, a Promenade de la Garenne ma nyilvános park. Lavoir – a kicsiny, és a város egy részében lefedett, Marle-patak partján állnak az egykori mosóházak, jellegzetes fagerendás, kis tornyos épületek. Aquarium océanographique et tropical – oceanográfia cápákkal és külön csarnokban szabadon repkedő trópusi pillangókkal. Testvérvárosok - Mons , 1952 óta. - Cuxhaven , 1963 óta. - Fareham, 1967 óta. Partnervárosok: - Baroueli - Wałbrzych , 2001 óta. 1993-as UEFA-szuperkupa Az 1993-as UEFA-szuperkupa a 19. európai szuperkupa-döntő volt. A bajnokcsapatok Európa-kupája átszervezése miatt az UEFA-szuperkupa kiírása úgy módosult, hogy az új elnevezésű, UEFA-bajnokok ligája győztese mérkőzött a kupagyőztesek Európa-kupája győztesével. A döntőbe eredetileg az 1992–1993-as UEFA-bajnokok ligája-győztes francia Olympique Marseille került volna, azonban a francia csapatot bundabotrány miatt kizárták. Helyette a döntős, olasz AC Milan játszhatott. Ellenfele az 1992–1993-as kupagyőztesek Európa-kupája-győztes olasz Parma volt. A kupát a Parma FC nyerte. Az első mérkőzésen 1–0-ra kikapott a Milantól, de a visszavágón, idegenben, hosszabbítás után kiharcolta a győzelmet. Eredmények Második mérkőzés A szuperkupát a Parma FC nyerte 3–1-es összesítéssel. Kölcsönös névmás A kölcsönös névmás az anaforikus (más néven visszautaló) névmások egyik fajtája, amely azt fejezi ki, hogy a névmás által jelölt személyek vagy dolgok egymáson végeznek valamilyen cselekvést. Emiatt értelemszerűen csak többes számú alany mellett használatos. Kölcsönös névmás számos nyelvben előfordul, és a konkrét kifejezés módja, a vonatkozó nyelvtani szabályok nyelvről nyelvre változnak. A kölcsönös névmáshoz hasonló a szintén anaforikus visszaható névmás, azonban különbség az, hogy a visszaható névmáshoz kapcsolódó cselekvés tárgya a névmás által jelölt dolog maga. Példák Az alábbi példákban dőlt betűs írásmód jelöli a kölcsönös névmást. Magyar nyelven Jakab és Vanda szeretik egymást . Egymás előtt nincs titkunk. A tűzoltók versenyt futottak egymással . Idegen nyelveken There is nothing we can't tell each other . ( angol : Nincs olyan amit ne mondhatnánk el egymásnak .) Гости друг другу не мешают. ( orosz : A vendégek nem zavarják egymást .) Die Mitglieder des Komitees hassen einander . ( német : A bizottság tagjai utálják egymást .) Dzsocsi Dzsocsi (1181 körül – 1227 februárja) Dzsingisz kán legidősebb fia, Batu kán apja volt. Részt vett apja hadjárataiban, de hadvezérként önálló hadjáratokkal is megbízta Dzsingisz kán. Apjától a kunok területét kapta kormányzati területként amelyet azonban korai halála miatt fiának, Batunak kellett végül meghódítania. Születése Dzsocsi Dzsingisz kánnak – akkor még Temüdzsinnek – és főfeleségének, Börtének a legidősebb fiaként született nem sokkal azután, hogy Temüdzsin kiszabadította feleségét a merkitek fogságából. Nevének jelentése a mongol dzsocsi („vendég, váratlan jövevény”) születésének körülményeire utal. Rasíd ad-Dín szerint Börte már terhesen került a merkitek fogságába, és Dzsingisz kán is elfogadta őt fiának, azonban a szóbeszéd szerint a merkiteknél fogant. Ezt a szóbeszédet öccsei, Csagatáj és Ögödej is kihasználták, amikor a hatalommegosztásról és az öröklésről vitatkoztak egymással. Csagatáj A mongolok titkos története szerint így fogalmazott: Élete 1207-ben Dzsingisz kán Dzsocsit küldte az „erdei népek” – a mongol nyelvű ojrátok és burjátok, a török nyelvű kirgizek és mások – meghódítására a mai Mongólia északi részére és a Jenyiszej felső folyása mellé. Részt vett a Hvárezmi Birodalom ellen 1219-ben induló hadjáratban, amelynek során 1221 az ő valamint Csagatáj és Ögödej serege vette be Ürgencset, a hvárezmi fővárost. Fél évvel atyja halála előtt halt meg, így a neki szánt kormányzati területet végül fiának, Batunak kellett meghódítania egy évtizeddel később a tatárjárás során. Ez a terület a kunok országa – az arab-perzsa forrásokban Desti Kipcsak („kipcsak puszta”) – volt, amelyik az Irtis felső folyásától a Dunáig terjedt. Az ezen a területen létrejövő Arany Hordát a középkori források gyakran Dzsocsi uluszának, azaz országának nevezték. Családja Rasíd ad-Dín szerint Dzsocsinak 40 gyermeke született, akik közül 14-et említ név szerint. Orda kán , a Fehér Horda kánja Batu kán , a Kék Horda és egyben az egész Arany Horda kánja Berke kán , az Arany Horda kánja Berkecsár Sejbán Tangut Fájdalomcsillapító A fájdalomcsillapító vagy analgetikum (gör. an-nélkül, algos-fájdalom) általában olyan különböző gyógyszertani csoportokba tartozó hatóanyag, amely az idegrendszer megfelelő központi vagy perifériás részeire hatva, a fájdalom érzésének enyhülését vagy megszűnését okozza. Fájdalomcsillapításra nem csak a farmakológiai értelemben vett fájdalomcsillapítókat használják, viszont ezek felfedezése és célzott alkalmazása nagy jelentőségű a modern orvostudomány fejlődése szempontjából. A fájdalomcsillapítás nem összetévesztendő az érzéstelenítéssel. A gyógyszeres fájdalomcsillapítókat a WHO ún. háromlépcsős létrája hatáserősség szerint három csoportba sorolja: nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek gyenge opioidok erős opioidok . Jegyzetek A háromlépcsős létrát eredetileg a daganat okozta fájdalmak kezelésére dolgozták ki, de más fájdalmak kezelésére is jól használható. Forrás Kismarton Judit: Fájdalomcsillapítás (177 ppt dia) Fájdalomcsillapítás, NSAID Született szörnyeteg A Született szörnyeteg (Epiphany) a Született feleségek (Desperate Housewives) című amerikai filmsorozat százharmicegyedik epizódja. Az Amerikai Egyesült Államokban először az ABC (American Broadcasting Company) adó vetítette 2010. április 25-én. Az epizód cselekménye Ebben az epizódban megismerhetjük Eddie Orlofsky sanyarú gyermekkorának történetét, valamint azt, hogy Gabrielle, Bree, Susan és Lynette hogyan ismerték meg a fiút, és mely életszakaszában próbáltak a segítségére lenni, anélkül, hogy észrevették volna, hogy az alkoholista anyja eközben milyen szörnyeteget csinált belőle... Mary Alice epizódzáró monológja A narrátor, Mary Alice monológja az epizód végén így hangzik (a magyar változat alapján): "Van egy ház Széplak városában és abban a házban egy szörnyeteg lakik. Az a fajta, aki nőket gyilkol. Önök most talán azt kérdezik, hogy mi hív életre egy ilyen szörnyeteget? A válasz egyszerű, a szörnyetegek megteremtői maguk is szörnyetegek. Epizódcímek más nyelveken Angol: Epiphany (Vízkereszt) Francia: Un garçon sans importance (Egy jelentéktelen fiú) Olasz: Mostri ed altri mostri (Szörnyetegek és más szörnyetegek) Német: Entstehung eines Monsters (Szörnyetegek teremtése) Lengyel: Objawienie (Felfedezés) Makedón: Појава (Vízkereszt) Arab: �� �� (Ki az?) Litván: Epipfānija (Vízkereszt) Forrás Port.hu Koreai bábjáték A koreai bábjáték (hangul: ��� ���, Hangugi inhjongguk, latin betűkkel: Hangugui inhyeonggeuk) a történelmi Korea területén gyakorolt bábjátékok összefoglaló elnevezése. Története A koreai bábjátékok pontos eredete nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a Korjo (Goryeo)-korban már széleskörűen ismert volt, erre utal egy 982-ben a királynak címzett levél, ami a bábjáték betiltását szorgalmazza. Úgy tűnik, hogy már akár a három királyság korszakában is elerjedt lehetett és valószínűsíthetően szorosan kapcsolható mind a kínai, mind a japán bábjátékhoz. Jellemzői Koreaiul a báb elnevezése kkoktu gaksi (����, kkokdu gaksi), amiből a kaksi (gaksi) jelentése „menyasszony” vagy „fiatal lány”, és az egyik leggyakoribb bábtípust jelöli. Ma már csak két bábjáték szövege ismert, az egyik a Kkoktu kaksi nori (Kkokdu gaksi nori) (������), a másik a Manszokcsung nori (Manseokjung nori) (�����). A koreai bábjátékok rendszerint társadalmi kritikát fogalmaztak meg, a nemeseket és a hitüket vesztett buddhista papokat gúnyolták. A Kkoktu kaksi nori (Kkokdu gaksi nori)t ma is játsszák fesztiválokon, nyolc jelenetből áll, a bábkészlet 15 darabos. 1970-es magyar asztalitenisz-bajnokság Az 1970-es magyar asztalitenisz-bajnokság az ötvenharmadik magyar bajnokság volt. A bajnokságot február 13. és 15. között rendezték meg Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban. Västmanland megye Västmanland megye (Västmanlands län) Közép-Svédország egyik megyéje. Szomszédai Södermanland, Örebro, Dalarna és Uppsala megyék, valamint a Mälaren-tó. Tartomány Fő szócikkek: Västmanland tartomány és Uppland tartomány A megye a két történelmi tartomány területén fekszik. Címer Fő szócikkek: Uppland tartomány címere és Västmanland tartomány címere A megye a tartomány címerét örökölte. Ha a korona is rajta van, akkor a Megye Adminisztrációs Bizottságát jelöli. Hásság Hásság (románul: Hașag, németül: Haschagen) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Ladamos községhez tartozik. Fekvése A Királyföldön, Medgyestől 32 kilométerre délkeletre fekszik. Nevének eredete Kiss Lajos értelmezése szerint a hárs szó -gy képzős alakjából származik (vö. Hásságy). Először 1263-ban terra udvarnicorum Hassach, majd 1414-ben Hashadia, Haschadia és Haschagia, 1486-ban pedig Hassagh alakban jegyezték le. Története A vasútállomás mellett késő paleolitikumi leleteket tártak fel, a falu területén ezen kívül neolitikumi és bronzkori fegyverek is kerültek elő. Szász lakossággal települt, valószínűleg a 13. században. A Nagyszeben és Medgyes közti hadiúton feküdt. 1516-ban mint nagyselykszéki szabadfalut tizenegy román és kilenc szász családfővel írták össze. 1628-ban már Medgyesszékhez tartozott. Miután a törökök 1658-ban már egyszer elpusztították, a tatárok 1661-ben tizennégy szász, hét román gazdát, nőket és gyermekeket hurcoltak fogságba a védtelen faluból. 1707 szeptemberében a kurucok vertek tábort a falu mellett, amelyet sáncokkal erősítettek meg. 1719-ben 59 lakosa halt meg pestisben. Evangélikus lelkésze, Daniel Andreä 1749-ben katolizált, majd nyomban Medgyesre költözött, ahol városatyává választatta magát. Román lakói egy része 1765-ben a Határőrvidékhez csatolt Vesztény faluba költözött. Azon részük, amely görögkatolikus hitre tért, 1825-ben épített magának kőtemplomot és 1833-ban volt képes önálló egyházközséget alakítani. 1849 februárjában, a Nagyszeben ostroma után a magyar csapatok tizenkét szász és egy román lakosát végezték ki. John Paget szerint, aki a közelben tartózkodott, a helyiek valószínűleg lefegyverezték és fogságba vetették a honvédsereg elővédét, az ő kiszabadításukra érkezhetett ide egy alakulat, amely bosszúból a falut is felgyújtotta. 1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. Az 1945-ös kisajátítások idején sok szász lakója Kiskapus, Nagyszeben és Vízakna üzemeiben vállalt munkát. A szászok emigrációja az 1950-es évek végén kezdődött, és mára gyakorlatilag elhagyták a települést. 1850-ben 476 lakosa volt román, 405 német és 75 cigány nemzetiségű; 405 evangélikus, 327 ortodox és 224 görögkatolikus vallású. 2002-ben 568 lakosa volt román, 10 német és 5 magyar nemzetiségű; 550 ortodox, 15 baptista és 7 evangélikus vallású. Látnivalók A falu fölötti dombon áll evangélikus temploma, a Peterskirche. Részleteiben még kivehető az első, kora gótikus építési fázis. Többször átalakították, legutóbb, 1874–1875-ben meghosszabbították a hajót és új tornyot építettek. Egyik harangját 1429-ben öntötték. Egykor várfal vette körül, amelynek ma már csak töredékei állnak. A falutól délre iszapvulkánok . Híres emberek Itt született 1806-ban Nifon Bălășescu filológus. Itt született 1891-ben Aron Cotruș költő. Itt született 1901-ben Michael Nikolaus, a leghosszabb életű erdélyi szász. 2007-ben hunyt el. Paula belga királyné Paula, a belgák királynéja, (leánykori nevén Donna Paola Margherita Maria Antonia Consiglia, Principessa Ruffo di Calabria, Forte dei Marmi, Olaszország, 1937. szeptember 11.) olasz származású belga királyné 1993 és 2013 között, II. Albert belga király felesége. Élete Paula a hatodik, legkisebb gyermeke volt Fulco, Prince Ruffo di Calabria, Guardia Lombarda hatodik hercegének (1884–1946). Anyja Luisa Gazelli di Rossana e di Sebastiano (1896–1989) bárónő, Lafayette báró leszármazottja. Paula, akinek ereiben olasz és belga nemesi vér is folyik, fiatalkorában rendkívüli szépségnek számított. Bár Paula folyékonyan beszél franciául, olaszul, angolul és németül, de a belga sajtó (egy része) rendszeresen kritizálja, mivel nem tanult meg folyékonyan flamandul. Házasság és család 1959. július 2-án ment hozzá Alberthez, aki akkor a Liège hercege címet viselte (a trónt bátyja, Balduin belga király foglalta el). A királyi párnak összesen 3 gyermeke született: Fülöp brabanti herceg , 2013 óta a belgák királya ( 1960 . április 15. –) Asztrid belga királyi hercegnő, osztrák főhercegné ( 1962 . június 5. –) Lőrinc belga királyi herceg ( 1963 . október 19. –) Címei Donna Paola, Ruffo di Calabria hercegnője (1937–1959). Apja 1928-ban kapta a hercegi címet III. Viktor Emánuel olasz királytól . Ő királyi fensége, Liège hercegnője (1959–1993) Őfelsége a belgák királynéja (1993–2013) Őfelsége, Paula belga királyné (2013–) Források és jegyzetek Genealogisches Handbuch Der Fürstlichen Häuser, Band XV, Genealogisches Handbuch des Adels (német nyelven). Limburg an der Lahn: C.A. Starke, p.7. o. (1997). ISBN 3-7980-0814-0 Châtillon-le-Roi Châtillon-le-Roi település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 275 fő (2015). Châtillon-le-Roi Greneville-en-Beauce, Bazoches-les-Gallerandes és Jouy-en-Pithiverais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: MÁV 420 sorozat A MÁV IVa. osztályú, 1911-től 420 sorozatú mozdonya egy magyar hegyipálya tehervonati szerkocsis gőzmozdonytípus volt. Szerkezetszáma a MÁV Gépgyárban 32. volt. A MÁV-on kívül néhány darabot a Buschtěhrader Eisenbahngesellschaft (BEB) is vásárolt. Története A MÁV vezetése a Salgótarján-Ruttka vonal szénszállító vonatai továbbításához nyolc db négycsatlós mozdonyt rendelt a bécsújhelyi Sigl mozdonygyártól a IV. osztályú mozdonyok mintájára némiképp korszerűsítve. Így azoktól megkülönböztetendő a IVa osztály besorolást kapták. A IV. osztályú mozdonyok keretét, futóművét és gépezetét változatlanul hagyva csupán a kazánon változtattak. Megemelték a gőznyomást 10 atmoszférára ami a kazán hatásfokának (és egyben teljesítményének is ) 7-7,5%-os növekedését eredményezte. Ezen kívül még a IV osztály Trick rendszerű tolattyúit cserélték egyszerű kagylós síktolattyúra a vezérlés egyéb elemeit változatlanul hagyva. Az első mozdonypkat a Sigl 1882 augusztusában szállította (8 db-ot) majd 1883 és 1884-ben 10-10 továbbit. 1885-ben a floridsdorfi mozdonygyár is szállított 10 db-ot, s végül az Államvasúti Gépgyár is szállított 5 db-ot. Valamennyi mozdonyt fölszereltek La Chatolier ellengőzfék berendezéssel, továbbá az első 5 db Sigl mozdonyt Hardy rendszerű légűrfékkel amely azonban nem átmenőrendszerű volt, csupán a szerkocsi kerekeit fékezte. Ezeket később le is szerelték, csupán a kéziféket meghagyva. A mozdonyokat mélyenjáró alkatrészeik (gőzhengerek, rúdfejek, hamuláda) zömmel csak eredeti honos fűtőházaik (Zólyom, Ruttka, Fülek) körzetében használták, máshová áthelyezni csak igen korlátozottan lehetett őket. Ezért is tekinthetők a IV és IVa osztályok a ruttkai körzet tipikus tehervonati mozdonyainak a XX. század fordulója környékén. A mozdonyok a MÁV első számozási rendszerében az 501-538 pályaszámokat kapták, majd 1892-től a másodikban a IVa osztály 4041-4083 pályaszámait, amit 1911-től 420.001-043-ra változtattak. Az I. világháborút követően a 43 db mozdonyból mindössze 4 maradt MÁV állományban melyek zömmel tolatószolgálatot láttak el. A II. világháborút egyedül a 420.017 pályaszámú mozdony élte túl melyet a MÁV 1953-ban selejtezett. A Buschtěhrader Eisenbahngesellschaft (BEB) is rendelt három a IVa osztállyal azonos mozdonyt 1890-ben. Ezek a BEB IV osztály 304-306 pályaszámait kapták. A BEB 1923-as államosításakor a mozdonyok a Csehszlovák Államvasutak ČSD tulajdonába kerültek, ahol 412.004–006 pályaszámmal látták el őket. Ezen üzemeltek az 1949-es selejtezésükig. A ČSD 412.0 sorozatba lett még beosztva néhány más BEB IV osztályú mozdony is. Ids-Saint-Roch Ids-Saint-Roch település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 315 fő (2015). Ids-Saint-Roch Ineuil, Maisonnais, Morlac, Saint-Pierre-les-Bois és Touchay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bonampak Bonampak ókori maja városrom a mexikói Yucatán-félszigeten, Chiapas szövetségi államban, 30 kilométerre délre Yaxchilántól. A város még a spanyol hódítók érkezése előtt elnéptelenedett és feledésbe merült, csak a környék erdeiben élő lacandonok tudtak létezéséről. 1946-ban a lacandonok elvezették Giles Healey amerikai fényképészt a romokhoz, ahol az eddig valaha is feltárt legszebb maja freskók kerültek napvilágra. A Bonampak nevet a festményeket feltáró régész, Sylvanus Morley kreálta maja szavakból és jelentése „festett fal”. Bonampak a klasszikus maja korszak (Kr. u. 300-900) egy valószínűleg jelentéktelenebb állama volt Yaxchilánnak alárendelve. A helyet a falfreskók tették híressé, amelyekhez foghatót máig nem találtak egyetlen ókori maja városban sem. Egyedülálló az ábrázolás életszerűsége, amely így egy alapvetően más látásmódot közvetít mint az inkább statikus benyomást keltő, kőbe vésett reliefek. A freskók az ún. 1. templomban találhatóak, az egyetlen olyan épületben, amelynek több helysége van. A festmények három teremben összesen 144 m²-t foglalnak el . A falfestmények az uralkodót és kíséretét, háborús jeleneteket, a hadisarcot fizetőket, büntetőbíróságot, táncjeleneteket illetve nemesek véráldozatait ábrázolják. Az ábrázolás módján kívül természetesen tartalma is érdekes, hisz a freskók egyedülálló betekintést nyújtanak a klasszikus és késő klasszikus korszak maja társadalomába. Tartalmuk szerint öt csoportra oszthatóak : 1. Készülődés a táncra (1. helyiség) 2. Háború és az ellenség elhurcolása (2. helyiség) 3. Az uralkodó halálra ítéli a hadifoglyokat és feláldozzák őket (2. helység) 4. Kukul Tánca (3. helység) 5. Nemes maja asszonyok véráldozata, a még gyerek trónörökös (3. helység) Az ún. 1. templomot 790-ben emeltette a 776-ban hatalomra került Chan Muan. Uralkodása idején Bonampak szoros kapcsolatban állt Lacanhá és Yaxchilán városállamokkal. Ezt a szövetséget a freskók és a sztélék is igazolják. Forrás Nikolai Grube (Szerk.): Maya-Gottkönige im Regenwald. Könemann-Verlag, Köln 2000, 234-243. oldal ISBN 3-8290-1564-X. Mary Miller: Das Meisterwerk der Maya - Bonampak. National Geographic, 1. füzet, 2003, 74-89. oldal Ajalvir Ajalvir egy község Spanyolországban, Madrid tartomány tartományban. Lakosainak száma 4343. Földrajza Ajalvir Madrid tartomány tartományban fekszik; határos Cobeña, Daganzo de Arriba, Paracuellos de Jarama és Torrejón de Ardoz községekkel. Gabonatermesztésre kiválóan alkalmas földjei a Jarama és az Henares folyók között fekszenek. Történet A mai város helyén már a 8. századból is ismert egy arab település. Később a Toledói főegyházmegyéhez tartozott. 1579-ben II. Fülöp spanyol királytól kiváltságlevelet kapott, és csatlakozhatott a koronához. Turizmus, látnivalók A község fontos műemléke a 18. században egy korábbi templom helyére épült háromhajós Szeplőtelen Fogantatás templom. Ajalvir környéke nevezetes arról, hogy többféle védett madár (például a túzok, a reznek és a fehérkarmú vércse) fészkel itt. A turisták számára két túraútvonalat létesítettek: a 6,3 km hosszú Camino de La Huelgát és a 3,2 km-es Camino del Calvariót. A rendezvények közül kiemelkedik a február 3-án tartott Szent Balázs-ünnep, a május 15-i Szent Izidor-ünnep, a szenthét körmenetjei, valamint az, hogy január utolsó hétvégéjén itt kezdődik el a spanyol bikaviadal-szezon. Cinemajalvir címmel nemzeti rövidfilmszemlét is rendeznek a településen. Pole-pozíció A pole-pozíció egy technikai sportokban használt fogalom, amely az első rajthelyet jelenti. A kifejezés eredetileg a lóversenyből jön, angol nyelvterületen a galoppnál az egyes helyeket pole-nak nevezik. Formula–1 A Formula–1-ben az eddigi 60 év alatt többször változott az időmérő lebonyolítása. 1950-től 1995-ig kétszer egy óra állt rendelkezésre, hogy megfussák a leggyorsabb kört. A két szakasz közül mindenki jobbik idejét számították a rajtrácson. 1996-tól lépett életbe az a szabály, miszerint a versenyzők 12 kört futhatnak. Ez 2002-ig volt életben. Ekkor használatban volt a 107 százalékos szabály is, eszerint csak az indulhatott a versenyen, aki a pole-pozíciós időhöz képest 107 százalékon belül futotta meg a körét. 2003-ban és 2004-ben mindenkinek egy kör állt rendelkezésére, amit versenyre megtankolt autóval kellett megtenniük. Ezt a rendszert azért vezették be, mert a tizenkét körös rendszerben igen hosszú, olykor harminc perces szakaszok is voltak, amikor senki nem volt a pályán. 2006 óta az időmérő edzés egy bonyolultabb rendszer szerint zajlik. Az egyórás időmérőt lerövidítették, és három 15 perces szakaszra (gyakran Q1, Q2, Q3) osztották. Az első szakasz végét követően az utolsó hat pilóta nem folytathatta tovább a küzdelmet az első rajthelyért. Ugyanígy volt a második rész végén, így a záró szakaszban már csak tízen küzdöttek az első rajthelyért. Újdonság volt, hogy a versenyzők a leintés után is befejezhették megkezdett gyors köreiket. 2008-ban a rendszer annyiban változott, hogy a Super Aguri miatt a mezőny húszfősre csökkent, és így csak az utolsó 5 pilóta esett ki. Ugyanebben az évben a Q1-et húszpercesre növelték, a záró szakaszt viszont tízpercesre rövidítették. Erre azért volt szükség, mert a csapatok sokat taktikáztak amiatt, hogy versenyre megtankolt autóval kellett részt venniük a Q3-ban. 2010-től a 24 résztvevő miatt hét-hét versenyző esik ki az első két szakaszban, valamint a csapatoknak már nem kell versenyre megtankolt autókkal indulniuk az időmérő végén. 2011-től pedig ismét életbe lépett a 107 százalékos szabály. Egy másik újítás az állítható hátsó szárny (DRS), amit korlátlanul használhatnak a KERS-szel (kinetikus energia-visszanyerő rendszer) együtt.[forrás?] 2014-től kezdve a Q1-t 20-ról 18-ra, valamint a Q3-t 10-ről 12 percre módosították. MotoGP A MotoGP-ben 2013 óta két időmérő edzés van. NASCAR A NASCAR-ban jelenleg egy, az amerikai sportokra jellemző egyedi rendszer van érvényben. Oválpályákon két kör számít az időmérőn. Egyéb pályákon ez az F1-hez hasonlóan egy kör. 2002 előtt az oválokon is csak egy kört kellett megtenni, kivéve az extrém rövid pályákat. Indy 500 Az indianapolisi 500-as versenyeken az első nap dől el az első rajthely sorsa, ehhez a pilótáknak négy kört (tíz mérföld) kell megtenniük. Ha valaki a későbbi időmérőkön fut jobb eredményt, előrébb léphet, azonban az élvez prioritást, aki a lehető legkorábban futotta meg a jobbik köridejét. IndyCar Az IndyCar-ban hasonló rendszer szerint működik az időmérő edzés, mint a NASCAR-ban. Oválpályákon az Indy 500-as versenyhez hasonlóan négy kör összességét veszik alapul, bár itt csak egy szakasz van. Az európaiakhoz hasonló, nem oválpályákon a versenyzőket véletlenszerűen két csoportba osztják. Mindkét csoport első hat helyezettje továbbjut a következő szakaszba. A többi autó a tizenharmadik helytől kezdve sorakozik fel. A maradék 12 autó egy újabb tizenöt perces szakaszban vesz részt, hogy aztán a legjobb hat pilóta tíz perc alatt döntse el a pole sorsát. Daniel Volráb Daniel Volrab (Děčín, 1983. március 11. –) profi jégkorongozó. Pályafutása Komolyabb junior karrierjét a cseh extraliga U18-as korosztályában kezdte 1999-ben. Ekkor a HC Sparta Praha csapatában játszott. Még ebben a bajnoki évben felkerült az U20-asok közé. A következő szezont is az U20-asok ligájában játszotta. Részt vett a 2001-es U18-as világbajnokságon. 2001-ben átkerült a tengerentúlra, a kanadai WHL-be és 2003-ig a Saskatoon Blades tagja volt. A 2001-es NHL-drafton a Dallas Stars választotta ki a negyedik kör 126. helyén. A kanadai kitérő után visszament hazájába és 2003-ban még a korosztályos bajnokságban játszott a HC Slovan Usti nad Labem csapatában majd megkezdte felnőtt pályafutását a IHC Pisekben a cseh első ligában. Szintén ebben az évben egy mérkőzést még játszott HC Slovan Usti nad Labemben és ezután szülővárosa csapatába a HC Decinbe igazolt. 2004-05-ben tagja volt a HC Hradec Kralove-nak, a NED Hockey Nymburknak és a HC Decinnek. 2005-08 között csak az első ligás HC Hradec Kralove-ben játszott majd ismét visszaigazolt a HC Decinbe. Jelenleg a HC Hradec Kralove-nek a tagja. Châtillon-sur-Indre Châtillon-sur-Indre település Franciaországban, Indre megyében. Lakosainak száma 2681 fő (2015). Châtillon-sur-Indre Cléré-du-Bois, Clion, Fléré-la-Rivière, Murs, Saint-Cyran-du-Jambot, Saint-Médard, Le Tranger, Loché-sur-Indrois és Villedômain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyarhertelend megállóhely Magyarhertelend megállóhely egy Baranya megyei vasútállomás, Magyarhertelend városában, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Dombóvár–Komló-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bodolyabér megállóhely Magyarszék vasútállomás Mark Wahlberg Mark Wahlberg, teljes nevén Mark Robert Michael Wahlberg (Boston, 1971. június 5. –) Oscar- és Golden Globe-díjra jelölt amerikai színész és televíziós producer. Korábban Marky Mark néven vált ismertté 1991-es debütalbuma révén, amin rapzenét adott elő a Marky Mark and the Funky Bunch formációval. Élete Fiatalkora Wahlberg Boston Dorchester városrészében született. Anyja, Alma Eaine (született Donnelly) banktisztviselő és nővérsegéd volt, apja, Donald Edward Wahlberg pedig a Teamster munkásszövetség tagjaként kézbesítőként dolgozott. A házaspárnak összesen kilenc gyermeke született, Markon kívül Arthur, Jim, Paul, Robert, Tracey, Michelle, Debbie és Donnie, mielőtt 1982-ben elváltak. Wahlbergben svéd, ír és francia kanadai vér is csörgedezik. Katolikus nevelésben részesült, és a Copley Square High Schoolba járt Bostonban, azonban érettségit nem szerzett. Wahlberg tizenéves önmagát zűrös kölyöknek írja le, aki gyakran vett részt erőszakos cselekményekben és vandalizmusban. 20-25 alkalommal volt dolga a bostoni rendőrséggel, tizenhárom éves korára komoly kokainfüggősége alakult ki. Tizenöt évesen afroamerikai iskolásokat zaklatott, kövekkel dobálva és verbálisan sértegetve őket. Tizenhat éves volt, mikor – újfent rasszista nyelvezetet használva – PCP hatása alatt kirabolt egy gyógyszertárat, leütve egy idős vietnámi férfit, egy másikat pedig egyik szemére megvakított, majd egy biztonsági őrre is rátámadt. Wahlberg elárulta, nem képes felidézni az incidenst, mivel elveszítette az eszméletét, épp mielőtt a rendőrség elfogta. Gyilkossági kísérlettel vádolták, bántalmazásért találták bűnösnek, s két év börtönbüntetésre ítélték, amiből 45 napot ült le. Egy másik ügye huszonegy éves korából, hogy eltörte egy szomszédja állkapcsát. Zenei karrierje Wahlberg először bátyja, Donnie Wahlberg öccseként tett szert ismertségre, aki a nagy sikerű New Kids on the Block nevű popcsapat tagja volt. Mark eredeti tagként került az együttesbe, ám kilépett, még mielőtt a New Kids on the Block befutott. Wahlberg a Marky Mark & the Funky Bunch néven rögzítette Music for the People albumát, melyen a Good Vibrations című sláger is szerepelt. A lemez producere Donnie volt, s később a Billboard 100-as listájára is felkerült. A második Marky Mark LP, a You Gotta Believe relatíve kudarcnak bizonyult. Hamar szóbeszéd középpontjában találta magát, mikor vendégként feltűnt a brit The Word című talkshowban, ahol rapperkollégájával, Shabba Ranksszal vállalt közösséget annak homofób megnyilvánulásait illetően azzal, hogy hallgatásba burkolódzott Ranks szavait követően. Később nyilvánosan elhatárolódott Ranks kommentárjától, ám mindezt jókora médiafelhajtás előzte meg. Az 1990-es évek elején Wahlberg ismertté vált meglehetősen jó kondíciójáról is. Elsőként a Good Vibrations videoklipjében, ám javarészt Herb Ritts Calvin Klein alsóneműreklámjaiban tett erről bizonyságot. Készített egy testépítőfilmet is The Marky Mark Workout: Fitness, Form, Focus címmel. Színészi karrierje Wahlberg első szerepe A félelmek iskolája című 1993-as tévéfilmben volt, mozis debütjére pedig Danny DeVito oldalán került sor a Reneszánsz emberben. Az évtized második felében, majd a 2000-es években olyan sikeres produkcióban kapott főszerepet, mint a Boogie Nights, a Sivatagi cápák, a Viharzóna, Az olasz meló vagy a Négy tesó. *Wahlberg játszotta volna eredetileg Linus Caldwellt az Ocean's Eleven – Tripla vagy semmiben, ám a szerep végül Matt Damonhez került. A két színész később együtt dolgozott A tégla című filmben. 2006-ban a Legyőzhetetlen című futball-drámában tűnt fel, ami Vince Papale igaz történetére épül. Még ugyanebben az évben látható volt Martin Scorsese bűnügyi thrillerében, A téglában egy bostoni állami rendőrnyomozó szerepében. Alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték. Utóbbi munkái közé tartozik az Orvlövész és Az éjszaka urai, amiben Joaquin Phoenix fivérét játssza, s aminek producere a két főszereplő. 2008 nyarán M. Night Shyamalan új rendezésében, Az eseményben játszotta a főszerepet, ősszel pedig a népszerű videojáték-hős, Max Payne bőrébe bújik. 2009-ben a The Lovely Bones következik, s előkészület alatt áll Az olasz meló folytatása is. Wahlberg executive producere az HBO Törtetők című sorozatának, mely némileg saját hollywoodi tapasztalatait veszi alapul. Főszerepet kapott a 2012-es Ted című mozifilmben, ami CGI technológiával készült. A film írója, producere és rendezője Seth MacFarlane. Magánélete Wahlberg gyakorolja a római katolikus vallást. 2003. szeptember 2-án született meg kislánya, Ella Rae, barátnőjétől, Rhea Durhamtől. Második gyermekük, Michael 2006. március 21-én jött a világra. A színész aktív karitatív tevékenységet folytat; megalapította a Mark Wahlberg Youth Foundation alapítványt. Édesapja, Donald, aki a koreai háború veteránja volt, 2008. február 14-én hunyt el. Díjak és jelölések Wahlberg-et eddig összesen kétszer jelölték Oscar-ra, kétszer Golden Globe-ra, és egyszer Arany Málnára. 2010-ben csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en. Jelölések 2011 : Oscar-jelölés - legjobb film ( A harcos ) 2011: Golden Globe-jelölés - a legjobb drámai színész ( A harcos ) 2009 : Arany Málna-jelölés - a legrosszabb színész ( Az esemény ) 2007 : Oscar-jelölés - a legjobb férfi epizódszereplő ( A tégla ) 2007: Golden Globe-jelölés - a legjobb férfi epizódszereplő ( A tégla ) Verdun-sur-Garonne Verdun-sur-Garonne település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 4727 fő (2015). Verdun-sur-Garonne Monbéqui, Saint-Sardos, Bessens, Grisolles, Aucamville, Mas-Grenier, Savenès, Dieupentale és Bouillac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Stazione di Suno Stazione di Suno vasútállomás Olaszországban, Suno településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Domodossola-Novara-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Vaprio d’Agogna Stazione di Cressa-Fontaneto Csicsókeresztúr Csicsókeresztúr (románul: Cristeștii Ciceului) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Fekvése Bethlentől nyugatra, a Nagy-Szamos jobb partján, keresztül folyik rajta az Ilosvapataka. Felőr és Várkudu közt fekvő település. Nevének eredete Előnevét a többi Keresztúr nevű községtől való megkülönböztetésként Csicsó-tól kapta, amelyhez tartozott. A Keresztúr utóneve pedig abból a középkori magyar szokásból eredt, mely szerint a keresztet, mint jelvényt megurazták, mintha személy lett volna. Története Csicsókeresztúr és környéke már az ókorban is lakott hely volt, erre utalnak a területén és környékén talált római épületromok is. Nevét 1332-1337 közt említették először az oklevelek Kereztur néven. 1405-ben Kerezthur, 1601-ben Cichio Kereztur-nak írták. Kezdetektől fogva a Csicsói vár tartozéka volt, 1405-től pedig a Losonczi Bánffy család birtoka, magyar lakossággal. 1467-ben Mátyás király Bánffy István fiától Lászlótól és Bánffy Dezső fiaitól Lászlótól és Zsigmondtól Csicsóvárbeli részeiket hűtlenség címén elvette és a Szerdahelyi család tagjainak adományozta. 1554-ben már királyi birtok, I. Ferdinánd magyar királytól Bocskay György kapta meg. 1566-ban már Torma Dániel birtokának írták az oklevelek. A későbbiekben pedig a Torma családé. Az övék volt még az 1800-as évek végén is. 1898-ban a Torma családon kívül részbirtokos volt még itt a naszódvidéki iskolai ösztöndíjalap, Weér Dezső és Virág Jakab is. A község története során többször esett pusztítás áldozatául: 1601-ben Basta hadai dúlták fel. 1661 nyarán pedig Ali basa török tatár hadai pusztították a falut. 1704-ben Tiege labanc hadai pusztították végig a falut. 1717-ben pedig a tatárok dúlták fel és égették porrá az egész községet, lakóit pedig fogságba hurcolták. Megfogyatkozott magyar lakói helyére ezután románok telepedtek le. 1831-ben 501 lakosa volt, 1891-ben 717, ebből 43 római katolikus, 568 görögkatolikus román, 84 református, 22 izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor 830 lakosa volt, melyből 138 volt magyar, 32 német, 659 román, ebből 55 római katolikus, 639 görögkatolikus, 95 református volt. A 20. század elején Csicsókeresztúr Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott. Látnivalók Római katolikus templom Torma udvarház - klasszicista stílusú és a fő motívuma a kagylódíszes háttér előtt, lendületes porcdíszekkel keretelt családi címer, alatta az alábbi felirattal: AEDIFICATA 1593 PER CHRISTOPHORUM RENOV[ata] / 1782 PER IOSEPHUM TORMA DE CSICSOKERESZTUR (Építtetett 1593-ban Torma Kristóf, megújíttatott / 1782-ben csicsókeresztúri Torma József által). A falu ortodox temploma 1896-ban épült. Híres lakói Torma József (Dés, 1801. március 29. – Csicsókeresztúr, 1864. január 19.) történész, megyei királyi pénztárnok és országgyűlési képviselő. Torma Károly és Torma Zsófia régészek édesapja. Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1831. szeptember 26. – Szászváros, 1899. november 14.) régésznő, aki elsőnek tárta fel az újkökori TORDOSI kultúrát, mely őskori lelőhelyet húszéves, folyamatos kitartással vizsgált. 1879-ben kimutatta, hogy kapcsolat van a tordosi jelek és az asszír – babilóniai írásbeliség között. Régészeti leletei alapján hasonlóságokat állapított meg a Kárpát-medence és Mezopotámia korai kultúrái között. Neki tulajdonítható az első európai írásbeliség megjelenésére vonatkozó felfedezés azáltal, hogy 6-7 000 éves írásjegyes cserépedényeket tanulmányozott. Torma Károly (Kudu, 1829. október 13. – Porto d'Anzio, 1897. február 28.) bölcsészdoktor, régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja. Több forrás említi 1823. december 10-ét is mint születési dátumot, azonban ez az információ téves. A csicsókeresztúri római katolikus plébánián keresztelték, a születési anyakönyvben megtalálható az október 13-ai bejegyzés. TV3 (Katalónia) A TV3 Katalónia első közszolgálati televíziótársasága. Tulajdonosa a Katalán Televízió, a CCRTV leányvállalata. A TV3 csak katalán nyelven sugározza műsorait. A TV3 alapító tagja a FORTÁnak, a Spanyol Autonóm Közösségek Rádió és Televíziótársaságainak Szövetségének. Története A TV3 1983. szeptember 11-én kezdte sugárzását, mely Katalónia Nemzeti Napja, de a rendszeres műsorszolgáltatás csak néhány hónappal később, 1984. január 16-án indult el. A TV3 volt az első csatorna, mely csak Katalónia területén sugározta műsorát. 1985-ben kezdte el adásait közvetíteni Andorrában, a Baleár-szigeteken, valamint Valencia autonóm közösségben, melyek szintén a katalán nyelvterülethez tartoznak. Egy évvel később avatták fel a székházát a társaságnak, Sant Joan Despíben, Barcelona mellett. 2007. április 23-án elindult a csatorna nagy felbontású sugárzása, TV3 HD néven. Források és jegyzetek CCRTV - History Szuhorang és Pandabi Szuhorang (���) és Pandabi (���) a 2018. évi téli olimpiai játékok kabalaállatai voltak. Szuhorang egy fehér tigris, míg Pandabi egy ázsiai fekete medve. Érdekesség, hogy a szöuli olimpia kabalája szintén egy tigris, Hodori volt. A két jelképes állatfigurát egy 2014-ben meghirdetett pályázatot követően választották ki, majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2016. június 2-án hagyta jóvá a döntést. A kabalák kiválasztása 2014. június 27-én az olimpia szervezőbizottsága nyilvánosságra hozta, hogy a játékok kabalafiguráit nyílt pályázat útján szeretnék kiválasztani. A kiválasztási folyamat 2014. szeptember 15-től 2014. szeptember 30-ig tartott. 2016. június 2-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jóváhagyta a döntést. Jellemzőik A tigris a koreai népmesékben az erő, a bizalom, a védelem jelképe. A kabala elnevezése a szuho (��; „védelmező”) és a horangi (���; „tigris”) szavak összetételéből jött létre. Pandabi egy ázsiai fekete medve, amely jellemzően a Koreai-félszigeten él. A medve az erős akarat és a bátorság szimbóluma. A név két koreai szóból származik: "bandal" (��) és "bi" (�), előbbi jelentése, a "félhold" kifejezés az ázsiai fekete medvék mellkasán lévő fehér félholdra utal, amelynek ünnepe a játékok idejére esett. A médiában Szuhorang és Pandabi animációs hangulatjelek formájában megjelennek a népszerű koreai fejlesztésű azonnali üzenetküldő alkalmazásban, a KakaoTalkban. Epstein–Barr-vírus Az Epstein-Barr vírus (EBV) vagy humán herpeszvírus 4 (HHV-4) a herpeszvírusok családjába tartozik, de kémiai szerkezetében és biológiai tulajdonságaiban különbözik más herpeszvírusoktól. Az EBV a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozója, valamint többféle betegséggel is kapcsolatba hozzák, például, rák (különösen Burkitt-limfóma), sclerosis multiplex, valamint az alfa-szinukleinhez köthető neurodegeneratív betegségek (Parkinson-kór, Lewy-testekhez kapcsolódó elmebaj és multiszisztémás atrófia (MSA). Virológiája Az EBV 180 nm átmérőjű DNS-vírus, amelyet kívülről membránburok vesz körül, továbbá 162 monomerből álló, ikozaéderszerűen elrendezett magburok, ebben helyezkedik el a fehérjét és DNS-t tartalmazó mag. A vírus genetikai állománya kb. 172 000 bázispárból épül fel, amelyen belül elhelyezkednek azonos egységekből ismétlődő és a szabályosságot alig mutató egyedi szakaszok. Most–Híd Magyarország A párt neve Most–Híd, sokan a Szlovákiában ismert párttal keverik. A Most–Híd egy Magyarországon bejegyzett párt, melynek támogatói és vezetői közt sok magyar és amerikai-magyar állampolgár van. Elsősorban a 200,000 Forintos minimálbér bevezetését akarják elérni 2018-ban. Története Lovas Benjámin, Németh István, Farkas Márton, alapították 2017. Május 30-án, miután a párt elnöke Lovas Benjámin hazaköltözött véglegesen Magyarországra. A Most–Híd első elnöke Lovas Benjámin lett. A párt keresi azon magyar emberek jelentkezését akik valóban tenni szeretnének az országért. Leírása A Most–Híd politikai pártot Amerikából hazaköltözött magyarok, Magyarországon volt polgármesterek illetve egyszerű emberek alapították. Mindannyian hisznek abban, hogy nem csak az USA de Magyarország is lehet a lehetőségek földje. Közös bennük, hogy valódi demokráciát, korrupciómentes és egészséges környezetet akarnak. Továbbá, mindent meg akarnak tenni azért, hogy az emberek nyugati színvonalon élhessenek Magyarországon. A Most–Híd jó választása lehet azon embereknek akik kiábrándultak a jelenlegi kormányból, továbbá nem szimpatizálnak a jelenlegi rasszista vagy volt kommunista ellenzékkel. Lovas Benjámin kijelentette, hogy a Most–Híd nem kíván együttműködni sem a jelenlegi hatalommal sem pedig a jelenlegi baloldallal. Tisztségviselői 2017 Júius: Elnök: Lovas Benjámin. Alelnökök: Panta László. Választási eredmények Országos Még nem ért el eredményt mert új politikai párt. Schwartz Anikó Schwartz Anikó, született Juhász Anikó (Nagyvárad, 1950. január 31. –) erdélyi magyar kutató vegyész. Schwartz Róbert felesége. Életútja, munkássága A nagyváradi 2. sz. Elméleti Líceum magyar tagozatán érettségizett 1967-ben, majd a BBTE-n, szerves kémia szakon szerzett egyetemi diplomát. 1972–73-ban vegyész a kolozsvári Terapia gyógyszergyárban, 1973–78 között a Gyógyszerkutató Intézetben, majd ugyanott kutató (1978–89), ill. főkutató (1989-től nyugdíjazásáig). Kutatási területe a gyógyszerek, szteroid hormonok. Tanulmányai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Több találmány, szabadalom társszerzője. Része volt a Kiáltó Szó c. szamizdat lap kiadásában és terjesztésében (1988). Pralatrexát A pralatrexát szürkésfehér–sárga szilárd anyag. Vízben oldódik, alkoholban és kloroformban gyakorlatilag oldhatatlan. Nehezen kezelhető vagy visszatérő periferiális T-sejtes limfóma elleni kemoterápiás szer. Működésmód Az antimetabolitok közé tartozik. Szerkezeti hasonlóságot mutat a folsavval. A rákos sejtek a DNS felépítése során „összetévesztik” a folsavval. Ezáltal a szer kompetitív módon képes gátolni a DNS felépítésében kritikus szerepet játszó dihidrofolát reduktáz enzimet, amely a sejt halálához vezet. A pralatrexát nagy affinitást mutat a redukált folsavat hordozó fehérje iránt (nagyobbat, mint a hasonló elven működő metotrexát), ezért szelektíven felhalmozódik a limfóma- vagy más daganatsejtekben. Mellékhatások csontvelőszupresszió, ami trombocitopénia, neutropénia, vérszegénység formájában jelentkezik mucositis (nyálkahártya-gyulladás) csökkent vesefunkcó emelkedett májfunkció (ilyenkor az adagot csökkenteni kell) hányinger kimerültség A mellékhatások jelentősen csökkenthetők folsav és B12-vitamin egyidejű szedésével. Állatkísérletekben a magzatra nézve toxikusnak bizonyult (FDA D kategória: ellenjavallt). Nem ismert, hogy az anyatejbe átkerül-e. Adagolás Az ajánlott egyszeri adag 30 mg/m². A pralatrexát vizes oldatát kórházban, 3–5 perc alatt intravénás infúzióban adják be heti egy alkalommal, legfeljebb 6-szor ismételve. A kezelés 7 hét szünet után ismételhető meg. Készítmények Folotyn Magyarországon nincs forgalomban. Az FDA 2009 áprilisában engedélyezte a használatát az USA-ban. Gare d’Alès Gare d’Alès vasútállomás Franciaországban, Alès településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Grand'Combe-La Pise (Gare de Saint-Germain-des-Fossés, Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal) Gare de Boucoiran (Gare de Nîmes, Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal) Sirató gerle A sirató gerle vagy gyászos gerle (Zenaida macroura) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. A Brit Virgin-szigetek hivatalos madara. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok északi részétől Panamán keresztül a Karib-tenger szigetein és a Bahama-szigeteken honos. Az északi területekről délre vonul. Kedveli a nyílt élőhelyeket, mint a városi területeket, tanyát, prérit, legelőt és ritka fás területet, kerüli a mocsarakat és a sűrű erdőket. Alfajai karibi sirató gerle (Zenaida macroura macroura) - A Nagy-Antillák szigetein őshonos alfaj. Újabban meghonosodott a Floridai-szigetek némelyikén is. keleti sirató gerle (Zenaida macroura carolinensis) - Észak-Amerika keleti részén honos, előfordul továbbá a Bahama-szigeteken és a Bermuda-szigeteken is. nyugati sirató gerle (Zenaida macroura marginella) - Az Amerikai Egyesült Államok nyugati területein és Mexikóban él. clarión-szigeti sirató gerle (Zenaida macroura clarionensis) - Kizárólag a Mexikó csendes-óceáni szigetcsoportjához, a Revillagigedo-szigetekhez tartozó Clarión-szigeten honos alfaj. Zenaida macroura tresmariae közép-amerikai sirató gerle (Zenaida macroura turturilla) - Közép-Amerika földhídi országaiban él. Megjelenése Testhossza 32 centiméter. Arcrészén két fekete csík van, sötét szemeit világoskék szemgyűrű szegélyezi. Szárnyain sötét szárnyfoltok találhatók, külső farktollak fehérek. Életmódja Csapatosan a talajon keresgéli táplálékát. Tápláléka szinte teljesen magvakból áll, ritkán esznek csigákat és rovarokat. Emésztés közben pihen, néha csipked homok kavicsot, vagy homokot, ami segíti az emésztést. Az általa kedvelt magvak közzé tartoznak az alábbiak: dió, kukorica, szezámmag, búza. Az elsődleges rá veszélyes ragadozók a nappali ragadozó madarak. A fészkére veszélyesek a varjúfélék, a macska és a siklófélék. Szaporodása A fészeknek való helyet, ami általában tűlevelű vagy lombhullató fa, a tojó választja ki. A fészket a tojó készíti, a hím pedig hordja a fészekhez való anyagot, ami tűlevelű fa levele és fűszál. Néha igénybe veszi az elhagyatott fészkeket. Fészekalja szinte mindig 2 kis fehér tojásból áll, melyen mindkét szülő kotlik. A költési idő 2 hét. A fiókákat a szülők az első 3–4 nap galambtejjel etetik, majd utána a növényi tejeket fokozatosan növelik magvakra. A kirepülés 11–15 napon belül történik. A melegebb területeken egy szezonban akár 6 fészekaljt is felnevelnek. A párok általában újra ugyan azon a területen költenek a következő szaporodási időszakban, néha együtt is maradnak egész télen. Ugyanakkor a magányos egyedek találnak maguknak új párt ha szükséges. Moszad A Moszad (héberül ����� �������� ��������� ������� [HaMossad leModi'in v'leTafkidim Meyuhadim], Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete) Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata. Megalapítása szorosan köthető a modern Izrael mint államszervezet megszületéséhez. A Moszad szó héberül intézetet jelent. A Moszad az Amannal, a katonai hírszerzéssel és a Sin Béttel (Sin-Bet-Chaf - „Shabach”, héberül ���� ����� ����), a belbiztonsági szolgálattal együtt alkotja az Izraeli Hírszerző Közösséget. A Moszad csak az izraeli miniszterelnöknek van alárendelve, csak tőle kell engedélyt kérnie műveleteihez, és a kormányfő még csak tájékoztatni sem köteles kormánya tagjait. Ez a CIA és az MI6 politikai-jogi státuszára hasonlít. Előbbi az amerikai elnöknek, utóbbi az Egyesült Királyság miniszterelnökének van alárendelve. Az alapítás Már 1949-ben elkezdődött a későbbi szolgálat megszervezése, de ekkor még más néven regnált (Central Istitute for Coordination, Az Összehangolás Központi Intézete). 1951 márciusában Ben-Gúrión gyámkodásával szerveződik újjá a védelmi szervezet Tel-Aviv-i központtal és a korábbi hírszerző csoportok egybehangolásával. A szervezet felépítése, működése Az 1951-es megalapítást követően a szervezet első vezetőjének a Zsidó Ügynökség Politikai Részlegének korábbi munkatársát, Reuben Silót nevezték ki, a következő esztendőben azonban már jó egy évtizedre Iszer Harel váltotta őt. A Moszad belső felépítése teljességében mindmáig ismeretlen a külvilág számára. Mindezek ellenére akadtak, akadnak kísérletek, melyek a Moszad belső tagolódását kívánták feltérképezni. Ezek szerint a szervezet két legfontosabb osztálya: a felderítési részleg és a műveletek gyakorlati megvalósítását végző részleg. A felderítések célja, hogy titkos jelentéseket készítsenek a világ különböző pontjain található célterületekről, célszemélyekről, majd döntsenek az ezekhez kapcsolódó végrehajtás mikéntjéről. Szabotázsokra, fedett merényletekre, félkatonai jellegű, célzott rajtaütésekre szakosodott a Mecadanak is nevezett csoport (később Komemiute), mely így hajtja végre a számára meghatározott feladatot. A két alapvető feladatot ellátó osztály mellett szintén fontos részt képeznek a politikai akciókra, illetve a baráti ügynökségekkel fenntartott viszony ápolására hivatott részlegek. Utóbbi azokat az országokat is figyeli, amelyekkel Izraelnek szorosabb diplomáciai kapcsolata nincsen. A LAP (Lohamah Psichologit) felel a pszichológiai hadviselésért, a propagandáért és a félrevezető hadműveletek előkészítéséért, mely alapvető fontosságú a titkosügynökök kilétének fedése szempontjából. Összesen egyébként 15 regionális ügynökcsoportot tartanak nyilván a világban, amelyek közül kiemelt szerepük van a közel-keleti, a kelet-európai, és más, a világ főbb központjaiban működő hírszerző csoportoknak. Látható tehát, hogy a Moszad - Izrael állam érdekében és védelmében - a világ egyik legszerteágazóbb struktúrájú szervezetét működteti. A Moszad ügynöktartó tisztjeit kacáknak nevezik (terepen működő hírszerző tiszt), akik Izrael védelmében minél több információt igyekeznek szállítani. Az izraeli hadsereg tagjaihoz hasonlóan a kaca lehet nő és férfi is. Ők irányítják a bevethető ügynökök hálózatát, akik különböző egyéni érdekek alapján segítik az izraeli hírszerzés munkáját. Becslések szerint a Moszadnak ma kb. 35 000 ügynöke van szerte a világban, köztük 20 000 működő és 15 000 „alvó” ügynök. A Moszad igazgatói Reuben Siló: 1951-1952 Iszer Harel: 1952-1963 Meir Amit: 1963-1968 Cvi Zamir: 1968-1974 Jichák Hofi: 1974-1982 Nahum Admoni: 1982-1989 Sábtáj Sávit: 1989-1996 Dáni Játom: 1996-1998 Efrájim Halevy: 1998-2002 Meir Dagan: 2002-2011 Tamir Pardo: 2011-2016 Yossi Cohen: 2016-tól napjainkig Eleutherodactylinae Az Eleutherodactylinae az Eleutherodactylidae családjának alcsaládja. Az alcsaládba tartozó mindkét nem fajai Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és a Karib-térségben honosak. Nemek Diasporus Hedges, Duellman & Heinicke, 2008 Eleutherodactylus Duméril & Bibron , 1841 2013-as US Open (tenisz) A 2013-as US Open (amerikai nyílt teniszbajnokság) az év negyedik Grand Slam-tornája, egyben a US Open 133. versenye volt, amelyet New Yorkban, a Flushing Meadows kemény borítású pályáin rendeztek meg 2013. augusztus 26. és szeptember 9. között. Mivel az utóbbi öt évben az időjárás miatt rendre csupán hétfőn tudták befejezni a tornát, a szervezők ezúttal eleve erre a napra tették a zárónapot. Döntők Férfi egyes Rafael Nadal – Novak Đoković 6–2, 3–6, 6–4, 6–1 Női egyes Serena Williams – Viktorija Azaranka 7–5, 6–7(6), 6–1 Férfi páros Lijendar Pedzs / Radek Štěpánek – Alexander Peya / Bruno Soares 6–1, 6–3 Női páros Andrea Hlaváčková / Lucie Hradecká – Ashleigh Barty / Casey Dellacqua 6–7(4), 6–1, 6–4 Vegyes páros Andrea Hlaváčková / Makszim Mirni – Abigail Spears / Santiago González 7–6(5), 6–3 Juniorok Fiú egyéni Borna Ćorić – Thanasi Kokkinakis, 3–6, 6–3, 6–1 Lány egyéni Ana Konjuh – Tornado Alicia Black, 3–6, 6–4, 7–6(6) Fiú páros Kamil Majchrzak / Martin Redlicki – Quentin Halys / Frederico Ferreira Silva, 6–3, 6–4 Lány páros Barbora Krejčíková / Kateřina Siniaková – Belinda Bencic / Sara Sorribes Tormo, 6–3, 6–4 Pénzdíjazás A torna teljes összdíjazása 34 252 000 dollárt tett ki. Ez kb. 35%-os emelést jelent az előző évhez képest, s ezzel a US Open összdíjazása minden korábbi Grand Slam-tornáénál nagyobb volt. A férfi és a női egyéni győztes fejenként 2 600 000 dollárban részesült. A vegyes párosok küzdelmének díjazása nem változott 2012-höz viszonyítva. 8590 Pygargus A 8590 Pygargus (ideiglenes jelöléssel 6533 P-L) egy kisbolygó a Naprendszerben. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Numidia uralkodóinak listája Az állam Numidia észak-afrikai államalakulat volt, amely római támogatással Karthágó ellenében jött létre. Az önállósodni próbáló II. Juba trónfosztása után, Kr. e. 25-ben provinciaként a Római Birodalomhoz csatolták. Forrás Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott?kormányzott? Bp.:Springer, 1994 Henry van Dyke Henry van Dyke (Germantown, Pennsylvania, 1852. november 10. – Princeton, New Jersey, 1933. április 10.) amerikai író, költő, politikus. Apja Henry Jackson van Dyke (1822–1891), anyja Henrietta Ashmead (1820–1893) volt. Két fiuk született: Henry és Paul (1859–1933). Élete Henry van Dyke 1881-ben nősült, felesége Ellen Reid volt. Kilenc gyerekük született; egyikük, Tertius van Dyke (1886-1958) életrajzot írt apjáról, mely 1935-ben jelent meg. Henry van Dyke 1899-től 1923-ig a Princeton University angol irodalom professzora volt. 1913-tól 1916-ig Hollandia és Luxemburg nagykövete is volt. Főbb művei Little Rivers (1895) The Other Wise Man (1896); Artabán a negyedik király (Arkánum Szellemi Iskola, 2001) The First Christmas Tree (1897) Fisherman's Luck (1899) The Ruling Passion (1901) The Blue Flower (1902) The Unknown Quantity (1912) The Valley of Vision (1919) Poems (1920) The Golden Key (1926) Magyarul A negyedik keleti bölcs ; ford. Nagy Sándor; Londoni Vallásos Traktátus-Társulat, Bp., 1926 Artabán, a negyedik király ; ford., átdolg. Bistey Zsuzsa; Arkánum, Ispánk, 2001 P–38 Lightning A P–38 Lightning (magyarul: villám) a második világháború elején kifejlesztett legnehezebb együléses amerikai vadászrepülőgép, amelyet a United States Army Air Corps igényeinek megfelelően terveztek a Lockheed mérnökei. Felépítése meglehetősen rendhagyó, ugyanis két, függőleges vezérsíkkal rendelkező törzs közé középre építették be a pilótakabint és a fedélzeti fegyvereket magába foglaló gondolát, ezeket a szárny kötötte össze. Két motor hajtotta, melyek forgatónyomaték-problémáit ellentétes irányban forgó légcsavarjaikkal oldották meg. Az elsősorban nagy hatótávolságú elfogó- és kísérővadász feladatkörre kifejlesztett típusnak több eltérő feladatkörű változata is készült, melyek képesek voltak zuhanóbombázó, alacsonyan támadó és fotófelderítő (F–4 és F–5) bevetéseket is végrehajtani, a világháború vége felé már rádiólokátort is építettek egyes változataiba. A P–47 Thunderbolt szolgálatba állásáig a legnagyobb teljesítményű, többfeladatú vadászrepülőgép-típusa volt az amerikai repülőcsapatoknak, korszakának legösszetettebb és a világháború első felében a legnagyobb teljesítményű hadrendbe állított elfogóvadász-repülőgép volt. Egyedi kialakítása, nagy teljesítménye számos aerodinamikai és gyártástechnológiai problémát vetett fel, melyeknek megoldása a háború középső szakaszáig váratott magára. Továbbfejlesztése előremutató lett a nagy sebességű biztonságos repülés elérése terén, mérföldkő a repülés történetében. Sok elsőség fűződik a nevéhez: az első amerikai vadászrepülőgép típus, amely német repülőgépet lőtt le (1942. augusztus közepe), az első, amelyik Berlin fölé repült (1944), az első, amelyik eredményes lett a csendes-óceáni térségben 1942. augusztus elején és amelyik leszállt Japánban (1945).Az egyetlen amerikai vadászgéptípus, amelyik aktívan szolgálta végig a háborút a Pearl Harbor-i támadástól kezdve a háború befejezéséig. Az európai hadszíntéren kívül bevetették a csendes-óceáni és a Kína–Burma–India térségben (CBI) is, ahol az amerikai pilóták mind a mai napig a legnagyobb arányú amerikai légigyőzelmeket érték el. Több mint 100 amerikai vadászpilótából „csinált” ászt a csendes-óceáni hadszíntéren, a legeredményesebb amerikai ászpilóták – Richard „Ira” Bong a menyasszonyáról Marge-nak elnevezett repülőgépével (40 db lgy.) és Thomas „Tommy” B. McGuire a Pudgy-val (38 db lgy.), illetve Charles Lindbergh és Robin Olds – is ezzel a típussal repültek. A délnyugat-ázsiai térség legnagyobb számban alkalmazott vadászgép típusa volt a P–51D Mustang-ok megérkezéséig. A csendes-óceáni harcokban bármelyik másik típusnál több japán repülőgépet lőtt le. A RAF pilótái adták a „Lightning” becenevet a típusnak, a németek „villás farkú ördög”nek, a magyar pilóták csak „létrának” nevezték. A típus megbízhatóságát jól mutatja, hogy a guadalcanali Henderson Field repülőtérről felszálló 16 db P–38G-vel sikerült rajtaütni és lelőni a Japán Birodalom kiváló hadműveleti tengernagya, Jamamoto Iszoroku tengernagy repülőgépét Bougainville szigete fölött, 1943. április 18-án. A hadművelet a „Bosszú” fedőnevet kapta és az 1400 km-es bevetésen mindössze egy repülőgép veszett el. Az egyik leghíresebb pilóta, aki ezzel a típussal repült a francia író, Antoine de Saint-Exupéry volt, aki a Szabad Francia Erők F–5B–1–LO változatú távolfelderítő gépével 1944. július 31-én nyomtalanul eltűnt Marseille-től délre. A 2000-es évek végén a roncsot sikerült megtalálni és kiemelni, pilótája holléte azonban máig ismeretlen. Mark Harmon édesapja, Tom Harmon amerikaifutball-játékos szintén repülte a típust, a 449th Fighter Interceptor Squadron kötelékében 1943 októberében egy Zero vadászgép lőtte le a japán megszállta Kínában, ahonnan kínai gerillák kimentették, 32 napos túra után a saját vonalak mögé. Története A Lockheed P–38-asának elődváltozata az amerikai hadsereg légi hadtestének 1937 februári pályázati kiírására lett megtervezve. Ekkoriban olyan vadászrepülőgép típusai voltak a hadseregnek mint a P–26 Peashooter, a P–35 és a P–36 Hawk, mely utóbbival éppen a hadrendbe állítást végezték (utódát a Curtiss már tervezésbe vette, amely P–40 néven állt két évvel később szolgálatba). A britek hadrendbe állították a Hawker Hurricane-t és berepülés alatt állt a Supermarine Spitfire, melyek nyilvánvalóvá tették, hogy az akkori amerikai típusok már hadrendbe állásukat követően elavulttá váltak. A Circular Proposal X–608 nevű javaslatot – amely az amerikai „bombázó maffia” által propagált bombázóflotta-elképzelés ellenlépésének tekinthető – Benjamin S. Kelsey főhadnagy, katonai berepülőpilóta, és Gordon P. Saville katonai teoretikus dolgozták ki a hadtest részére, amely egy kétmotoros, nagy magasságban üzemelő „elfogó vadászrepülőgép”-re (interceptor) terjedt ki. A repülőgépnek alkalmasnak kellett lennie „nagy magasságú harcászati elfogó bevetésre és az ellenséges repülőgép nagy magasságon történő megtámadására”. Kelsey 1977-es nyilatkozata szerint az ő és Saville értelmezésében az elfogó szót azért alkalmazták a kiírásban, hogy az akkori rugalmatlan hadtesti szemléletet megkerülhessék, mely csak mint „üldöző” tekintett a vadászrepülőgépekre, amely repülőgépek képesek bombát is bevetni, de kizárólag területvédelmi feladatkörre alkalmazhatóak, egyfős személyzettel, egy motorral hajtva. Az elfogó vadászrepülőgép egy merőben új koncepciót takart. Céljuk az volt, hogy egy olyan potens, nagy tűzerejű vadászrepülőgépet hozzanak létre, melynek jobbak a manőverezési és sebességbeli teljesítményei nagy magasságban az akkori egymotoros kortársakhoz képest. Ezt erre a célra kiszerkesztett alacsony profilú, karcsú szárnnyal, kis légellenállású sárkányszerkezettel és két, nagy teljesítményű motorral akarták elérni. A kiírás szerint a maximális repülési sebessége legalább 580 km/h kellett legyen és 6 perc alatt kellett elérnie a 6100 méteres magasságot. Ezek akkoriban a legszigorúbb követelmények voltak, amit az USAAC valaha kiírt. A végül meg nem épített Vultee egymotoros XP1015 elképzelése hasonló elvek szerint lett tervezve, azonban nem volt eléggé fejlett, a további vizsgálatok elvetették a koncepciójukat. Hasonló elvek szerint készült el a Bell tervezete is, amely a Circular Proposal X–609 nevű kiírásra készült fejlesztés lett és végül mint P–39 Airacobra lett rendszeresítve, utóbbi fejlesztését Saville kitüntetett figyelemmel kísérte. Mindkét tervezet, a 608-as és a 609-es az akkor elérhető legerősebb amerikai soros hengerelrendezésű repülőgépmotorral, az Allison V–1710-zel és turbófeltöltővel lett felszerelve és mindkettő tricikliszerű futóművel lett ellátva. Repülési teljesítményük korszakuk – azaz az 1930-as évek végét – csúcsát képviselte. A fejlesztések koordinálása miatt Saville 1937 júniusában kiérdemelte az előléptetést századosi rendfokozatra. A Lockheed tervezőcsapata, Hall Hibbard és Clarence Johnson vezetésével, a kétmotoros koncepcióra koncentrált, számításba vették több elképzelés maximális hatótávolságát is, vonó és tolólégcsavaros elrendezés esetén is. A vizsgált kétmotoros koncepció – amely végül az XP–38 típusjelet kapta (X betűvel a kísérleti változatokat jelölték abban az időszakban) – a gyártói Model 22 jellel volt azonosítva, amelybe két 12,7 mm-es (.50 kaliberes) Browning M2 géppuskát, két 7,62 mm-es (.30 kaliberes) könnyűgéppuskát és középre pedig egy 23 mm-es T1 Army Ordnance gyártmányú gépágyút építettek be a pilótafülke előtti fegyvertérbe. Az .50-esekhez csövenként kétszáz, míg a .30-asokhoz csövenként ötszáz lőszert irányoztak elő. A gépágyú egy forgó dobtárból adogatott, összesen 50 darab töltény befogadására volt alkalmas. Ez a repülőgép még csak modell (mockup) volt. A 23 mm-es gépágyú az eredetileg „Kelly”-ék által kiírt 25 mm-es Hotchkiss-t helyettesítette. A későbbi prototípusba, az YP–38-ba már a nagyobb méretű 37 mm-es, M9 típusú önöltő ágyút építették be, amit John M. Browning tervezett. Ennek a fegyvernek a lőszerjavadalmazása mindössze 15 db volt, amit három öttöltényes ívtárból ért el. A repülési tesztek során azonban ez a konfiguráció nem bizonyult üzembiztosnak, ezért 1941 májusától júniusig egy P–38E-ben négy 12,7 mm-es M2-t és középre pedig egy 150 darabos lőszerjavadalmazású, 20 mm-es Hispano gépágyút építettek be, melyet az Oldsmobile gyártott licencszerződéssel, M1 típusjelzéssel. Ezek a tesztek eredményesen zajlottak le, így ez a változat maradt a típus elsődleges beépített fegyverzet-elrendezése. Ez – a P–39-et kivéve, amelyben a 37 mm-es M4 automata ágyút alkalmazták – egyedülálló megoldás volt az amerikai vadászrepülőgépek között. A korábbi-későbbi repülőgéptípusok a szárnyfelekben hordozták a fegyverzetet és a lőszert is. Ez az orrbani elhelyezés azonban nagyobb találati valószínűséget eredményezett, már akár 900 méteres lőtávolságból is. Gyakorlott pilóták ennél nagyobb távolságból is kezdeményezhették a tüzelést. A 20 mm-es gépágyú tűzgyorsasága percenként 650 lövés volt, a .50-eseké pedig 850, így kombinált össztűz eseten a P–38 több mint 4000 lövést tudott leadni percenként, melyben minden hatodik lövedék 20 mm-es volt. Folyamatos tüzeléskor a javadalmazás 14 (20 mm) és 35 (12,7 mm) másodpercig volt elegendő, utóbbi a teljes 500 darabos töltés esetén volt értelmezett. Hatótávolság növelése céljából kitapasztaltak egy csövenkénti 300 darabos lőszer-javadalmazást is, mellyel össztömeg-csökkentés mellett még elegendő mértékű tűzerő állt a pilóta rendelkezésére. Ez a kialakítás a legjobb megoldásnak bizonyult az eredeti, „bombázó-elfogó vadászrepülőgép” koncepció teljesítéséhez, amely a Circular Proposal X–608 és X–609 fő célkitűzése volt. A Lockheed választotta „gondolás” törzskialakítás miatt triciklielrendezésű futóművet és buborék kabintetőt alakítottak ki, egyik sem volt szokványos abban az időben. A csöves fegyverzetet is magába foglaló kabin-orrgondola köré építették a motorokat tartalmazó két törzsrészt, melyekben kezdetben egy-egy ezer lóerős, 12-hengeres Allison V–1710 típusú soros benzinmotort helyeztek el, két nagy teljesítményű turbófeltöltővel, melyeket a motorok mögé építettek be. Ezek szolgáltatták a pályázati kiírás teljesítéséhez szükséges repülési paraméterek (emelkedési idő, repülési sebesség) elérését, melyet a bemutatott pályamunka túl is teljesített. A háromlapátos légcsavarokat a két motor ellenkező irányban forgatta meg (a pilótafülke felé), hogy így egyenlítsék ki az általuk keltett forgatónyomatékot (ezt a két motor főtengelyeinek ellentétes kialakításával érték el). Magát a pályázatot 1937. június 23-án nyerte meg a Lockheed a Model 22 jelzésű pályamunkájával és szerződést kötöttek vele 1 darab kísérleti típus legyártására, 163 ezer USD értékben, immár XP–38 jelzéssel. A gyártó ezen kívül további 761 ezer USD-t költött a prototípus elkészítésére. Ebben az időben a nyertes repülőgép a kor valamennyi vadászrepülőgép típusát felülmúlta és az első amerikai vadászrepülőgép volt, amelyik már a korai fejlesztési szakaszban 640 km/h-nál nagyobb sebességgel volt képes repülni vízszintes repülésben, valamint szintén az első, amelyikben jelentős mennyiségű korrózióálló acéllemezt és alumínium lemezburkolatot alkalmaztak, illetve süllyesztett fejű szegecseléseket a kötésekhez. A kor igazi csúcsmodelljének számított, számos technológiai újítást alkalmaztak (például szegecselések helyett ponthegesztéseket), ebből fakadóan számos lassan és költségesen megoldható problémával szembesültek a fejlesztése és gyártása alatt. Gyártása A pályázat 1937. június 23-i elnyerése után a gyártás csak 1938 júliusában kezdődhetett meg és az egyetlen darab kísérleti gép – sorozatszáma 37-457 – első felszállását 1939. január 27-en teljesítette, Ben Kelsey vezetésével. Ezt követően Kelsey február 11-én átrepült vele a Wright Field-i repülőtérre, további tesztek lefolytatására. Henry H. Arnold tábornok, aki ekkor az USAAC parancsnoka volt, utasítást adott ki egy hosszútávú repülési sorozat megkezdésére, melynek végállomásául New York repülőerét jelölték ki. Az XP–38 rekordgyorsasággal teljesítette a feladatot, 7 óra 2 perc alatt repülte le a kijelölt útvonalat Kaliforniából. Ebbe nem számolták bele az üzemanyag-feltöltés miatti kétszeri leszállást. A gép azonban kényszerleszállás közben összetört a new york–hempsteadi Mitchel Field repulőtéren. A hiba oka karburátorbefagyás volt. A repülőeseménytől függetlenül a hadtest 1939. április 27-én 13 darab prototípust rendelt meg 134 284 USD-os darabáron. A prototípusok az YP–38 típusjelzést kapták. Kelsey, a Lockheed berepülőpilótája bosszús volt a kísérleti változat elvesztése miatt, ami hátráltatta a berepülési programot, további nehézséget okozott, hogy Kelsey-t 1939 májusában előléptették századossá. A prototípusok legyártása azonban késést szenvedett, ugyanis számos átalakítást kellett elvégezni a szerkezeteken a későbbi nagy sorozatszám elérése érdekében. Ezen kívül, a Lockheed burbanki gyárát is át kellett alakítani, mert a gyártókapacitás sem volt megfelelő. Ebben az időben gyártották a Venturát, a Harpoont, a Hudsont, a Lodestart és tervezés alatt állt a négymotoros Constellation utasszállító repülőgép is a TWA-nak. Az 1. YP–38 az USAAC megrendelését követően közel másfél évvel később, 1940 szeptemberére készült csak el, első felszállását pedig az angliai csata vége felé, szeptember 17-én hajtotta végre. Az utolsó, 13. példány, 1941 júniusában lett átadva, ami meglehetősen lassú termelésnek mutatkozott (átlagosan havonta csak egy prototípus gurult ki a gyárból). A prototípusok közül egyet statikus terheléseknek vetettek alá, a többi tizenkettővel a tesztrepüléseket hajtották végre. A sorozatgyártás megkezdéséig számos változtatást hajtottak végre rajtuk, egymástól több helyen is eltértek az optimális műszaki megoldások megtalálása érdekében. Áttervezték többek között a motorfelfüggesztő dúcokat, a motorfőtengelyek forgási irányát megváltoztatták, a pilótafülkétől kifelé forogtak, szemben a Modell 22-ével, mellyel kedvezőbb repülési jellemzőket értek el a fegyverek alkalmazása közben. A szerkezet össztömegét is sikerült mérsékelni. Repülési tesztek A tizenkét prototípus intenzív próbája során találkoztak először az úgynevezett nagy sebességű átesés aerodinamikai problémájával, ami a sárkányszerkezet egyes részein – jellemzően a szárnyfelek kilépő élein – hangsebesség közeli áramlások kialakulásakor jelentkezett. Az „összenyomhatósági probléma” megoldására több próbálkozás is történt a típus üzemeltetése alatt, azonban használható eredményeket csak 1943 év végére sikerült megalkotni, mikor is már több száz P–38E, F és G változatot repültek az alakulatok. Addig a típust repülő pilótáknak bizonyos sebességtartományokba nem volt szabad berepülniük, illetve azokból a zónákból mielőbb ki kellett kerüljenek. A problémát az jelentette, hogy a nagy sebességű áramlás, ami jellemzően zuhanás idején lépett fel, drasztikusan lerontotta mind a csűrőkormánylapok, mind a két farok között elhelyezett magassági kormány hatékonyságát. Ennek elsődleges oka a „túl jó” aerodinamikájú szárnyprofil és törzs volt, melyek hamar „átestek” (levált róluk az áramlás), illetve határfelületeiken rövid idő alatt kialakultak nagy sebességű légáramlások. A prototípusokkal végzett repülések során, Mach 0,68 környékén, elsősorban süllyedés alatt, a dupla farkon erős rezgések voltak tapasztalhatóak, mely rontotta a magassági kormány hatékonyságát és az orr erős süllyedésbe ment át. A kormányfelületek a nagy sebesség miatt használhatatlanokká váltak, nem hagyva más lehetőséget a pilótának a kiugráson kívül (ha tudott). Ha elég idő állt rendelkezésre, alacsonyabb magasságon, a sűrűbb levegőrétegekbe érve a gép kellően lelassult annyira, hogy a kormánylapok ismét „fogjanak”, műkodésbe léphettek. 1941 májusában egy tesztrepülés során Signa Gilkey őrnagy pilóta addig maradt az irányíthatatlan szakaszban, amíg a magassági kormány trimlapjával ki nem tudta ékelni a gépet. A Lockheed mérnökeit aggasztotta ez az aerodinamikai korlát, azonban lekötötte őket a megrendelt mennyiség ütemezett, határidős leszállítása. 1941 júniusában a hadtestet átnevezték USAAF-ra (a hadsereg légierőire), ebben a hónapban adták át a 13. YP–38-at, szeptemberben pedig már összesen 65 darab P–38-at adtak át a szolgálatnak, több másik pedig gyártás alatt állt a RAF és a Szabad Francia Légierő részére, ami ekkor még Angliából működött. 1941 novemberére a gyártósorokon már számos problémát megoldottak, így a fejlesztőmérnökök több időt tudtak szánni a süllyedés során fellépő kormányzási nehézségek megoldására. Többel próbálkoztak: először rugóval szabályozott szervólapot szereltek a magassági kormány kilépőélére, amely 130 newton feletti erőhatás esetén megnövelte a pilóta erőkifejtését. A 43 éves kiváló berepülőpilóta, Ralph Virden többféle tesztsorozatot dolgozott ki az új módosítások elemzésére nagy és alacsony magasságokon végrehajtott, nagy túlterhelésű és sebességű manőverek eseten. 1941. november 4-én az erre átalakított 1. számú YP–38-cal nagy magasságú tesztrepülést hajtott végre sikeresen, azonban 15 perccel később látták, ahogy zuhanásba megy át és a kivételkor alkalmazott nagy túlterhelésű felhúzás során, körülbelül 1000 méteren a gép farka egyszerűen leszakadt és Virden a géppel együtt lezuhant. A pilóta elvesztése ellenére a Lockheed mérnökei biztosak voltak abban, hogy a gép elvesztését nem a szervólapok hibája okozta. A légierők szemlélője szerint a hiba oka a farkon kialakuló Flatter-hatás (remegés), ezért javasolta, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a farokszekcióra. Az 1941-es év eltelt a Flatter-jelenség megoldására. A vizsgálatok arra mutattak rá, hogy a remegő jelenség a túl rugalmas farokszekció miatt alakul ki. A típusnak ez a szerkezete teljesen alumínium burkolatú volt és emiatt nem volt eléggé merev. Ezért változtattak a burkolaton: a magassági kormányon és az egyik függőleges vezérsíkon a burkolatot 63%-kal vastagabbra cserélték, de a merevség növekedése nem jelentett változást a vibrációban. Kenneth B. Wolfe altábornagy, a hadsereg gyártástervezésének vezetője javaslatára többlet-ellensúlyt helyeztek el a magassági kormány alsó-felső felületén, bár már így is több ellensúlyt építettek be mindkét függőleges vezérsíkra. Változatos kiépítésben több más helyre is felszereltek ilyeneket, dokumentálták az esetenként veszélyessé is váló repülési helyzeteket. „Kelly” Johnson Wolfe-nak tett 2414. jelentése szerint a süllyedesek során fellépő vibrációs probléma változatlanul megmarat a számos elhelyezési variáció során. A külső ellensúlyok nem jelentettek megoldást, de mivel Wolfe ragaszkodott hozzá, a típus összes változatának magassági kormánylapjára felszerelték. Johnson emlékiratában leírta, hogy könyörgött a NACA-nak, hogy ismét végezhessenek modellteszteket a szélcsatornájukban a probléma megoldása érdekében. Ugyanis korábban számos esetben történtek modelltörések, amik időszakosan tönkretették a NACA szélcsatornáját. Henry H. Arnold tábornok, aki az USAAC után az USAAF parancsnoka is lett, közbenjárt és utasította a NACA-t a tesztek végrehajtására. Végül a NACA Mach 0,74 feletti sebességű megfúvásokkal kísérletezett a sárkányszerkezeteken. Rájöttek arra, hogy a nagy sebességű megfúvások során a nyomásközéppont a farok felé mozog (az áramlás „elvándorol”). A megoldást abban látták, hogy a nagy sebességű megfúvás során megváltoztatták a szárny alsó felületének geometriáját, hogy a felhajtóerőt a szárny felső felületén tartsák (áramlást lassító felületet építettek be). A különféle változatok kipróbálása végén, 1943 februárjában egy rövid reakcióidejű zuhanóféklapot szereltek a szárnyfelek alsó felületére, a motorgondolán túli részre, amely másfél másodperc alatt nyílt ki 35 fokos szögben. Elsősorban nem törzsféklapként funkcionált, hanem a szárny felső felületén a felhajtóerő, és így a nyomásközéppont helyzetének megmaradását érték el vele. A gyors zuhanóféklapok hatékonyságát a tesztpilóták próbarepülésekkel eredményesen bizonyították. 1943 végére néhány száz darabos zuhanóféklap-készletet küldtek ki Észak-Afrikába, Nagy-Britanniába és a csendes-óceáni térségbe a csapatokhoz tábori átszereléshez, azonban nem minden szállítmány ért célba. 1944 márciusában egy kétszáz darabos csomag semmisült meg, mikor egy hibás célazonosítást követően egy RAF vadászgép lelőtte a készletet szállító amerikai C–54 Skymaster-t (tévesen német Fw 200-nak azonosította). Burbankben a készletek helybeni, gyártás utáni felszerelését 1944 tavaszán kezdték meg a P–38J változatokon, majd az utolsó 210 darab P–38J-t már a gyártósoron alakították át 1944 júniusától, a P–38J–25 blokktól kezdődően. Az intenzív tesztek igazolták az elképzeléseket, a szárnyfelek alsó felületeire felszerelt zuhanóféklapok növelték a manőverezési lehetőségeket, azonban a legyártott repülőgép-mennyiség utolsó fele kapta meg csak ezeket a lapokat, a féklapok termelésének felfutása és gyártáskori végszerelése 14 hónapot vett igénybe, 1944 júniusáig. Addig a repülőcsapatok tábori átépítő készletekkel orvosolták a hiányt. Azonban az összenyomhatósági probléma csak az egyik volt, amivel a fejlesztőknek szembe kellett nézniük a korszakalkotó sárkányszerkezet fejlesztése során. Egy másik ilyen aerodinamikai gond volt a farok rázkódása, amely az aeroelasztikusság tárgykörébe tartozik és nagy sebességű zuhanás idején szintén fellépett a „lefagyott” kormányszervekkel együtt. Ennek oka a turbulens légáramlatok farok előtti kialakulása volt. Ennek elkerülésére többféle lefúvási irányt és módot kipróbáltak a NACA szélcsatornájában, végül réseléseket alakítottak ki a szárnybelépőéleken, a törzs- és motorgondolákon. Végül a 15. szélcsatornateszten véglegesítették a réselési megoldásokat és az összes(!) Lightning századot ellátták a javítókészletekkel. Ezzel 40%-os légsebesség-növekedést értek el a szárny–törzs csatlakozásoknál, ahol a vastagság–húrhossz arány a legnagyobb. 7600 méteres magasságban, 800 km/h-s sebesség mellett ezen a területen a légáramlási sebesség megközelítette a hangsebességet. A réselési megoldások teljesen megoldották a rázkódási problémákat, az E változattól kezdődően minden típusváltozaton alkalmazták a javítókészletet. További problémát jelentett a két motor egyikének elvesztése. Ekkor csökkenteni kellett az ép motor teljesítményét, állítani kellett a leállt motor légcsavarjának állásszögén, majd a repülés stabilizálása után volt csak szabad a működő motor teljesítményét a stabil állapotig növelni. Az egymotoros felszállás is lehetséges volt, csak nem teljes üzemanyagfeltöltés és fegyverterhelés mellett. Ezeket a repülési helyzeteket minden pilótának rendszeresen oktatták, a repülési eljárásokat tartalmazta a típus kézikönyve is. Ugyanilyen gondokkal küszködött a német Hs 129 és a negyedik prototípustól kezdődően a He 177A nehézbombázó is. További gondnak tekintették a motorok túlzott csendességét is, ami a General Eletric tubófeltöltőinek volt köszönhető, a kiáramló kipufogógázokat jó hatásfokon hasznosították. Szintén megoldandó feladat volt a pilótafülke légkondicionálása, ugyanis az észak-afrikai üzem során az túlmelegedett, és a pilóták a kabintető megnyitásával a rázkódási hatást váltották ki (a pilótafülke mindkét oldalablakát manuálisan letekerhették a felső rész felnyitása nélkül). Nagy magasságú és téli üzem esetén pedig elviselhetetlenül lehűlt a beltér, mivel a két motor túl messze volt, hogy a légcsatornákon a motortól elvett meleg levegőt eredményesen be tudják juttatni a kabinba. Ez utóbbit fűtőradiátorral oldották meg, illetve elektromosan fűthető hajózóruhák alkalmazásával. Típusváltozatok Az E változat előttiek olyan komoly problémákkal küszködtek, hogy nagyszámú sorozatgyártásra nem kerültek és a légierő helyettesítő típust keresett. Ezért került kipróbálásra a P–47 is mint kísérővadász. P–38D és E Az első sorozatban gyártott altípus a D változat, amelybe öntömítő üzemanyagtartályokat és páncélzatot építettek. Azt a néhány kísérleti és nullsorozatpéldányt (1 darab XP–38 és 13 darab YP–38), amelyek ezt megelőzték, oktató, vagy teszetrepülőgépeknek használták. Ez az alváltozat is átesett időközi modernizálásokon, a fejlesztések hatására. Az E változatban továbbfejlesztették a D elektronikai, hidraulikai berendezéseit és javítottak a műszerezettségén. Fotófelderítő változata az F–4. A bonyolultan és lassan gyártható Hamilton Standard Hydromatic üreges acél légcsavarlapátjai helyett duralumínium Curtiss Electric légcsavarokkal szerelték fel. Kialakították a végleges beépített fegyverzetet is az orrban: 4 darab 12,7 mm-es Browning M2 nehézgéppuska, javadalmazása csövenként 500 darab lőszer, és 1 darab 20 mm-es Hispano-gépágyú, 150 darab lőszerrel. Utóbbi az Oldsmobile 37 mm-es gépágyúját váltotta fel, amelyet a D-kben teszteltek, sikertelenül. Mivel a D-kben szimmetrikusan elhelyezett fegyverek gyakran elakadtak, az E-kben már lépcsőzetesen kerültek kialakítva a géppuskák és a gépágyú, hogy a nagy túlterhelésű manőverek során a lőszerhevederek egymást ne akadályozzák. Ezt az elrendezést később a többi altípusban is meghagyták, nem módosították. Az altípus 1941 novemberében jött ki a gyárból. A moszkvai csata fejleményeit szem előtt tartva, látva a típus előnyeit (két motorból eredő nagy sebesség, nagy szolgálati magasság), elkészítették a fotófelderítő változatát, amelybe a beépített fegyverzet helyére 4 darab fényképezőgépet szereltek. Noha a legtöbb korai F–4-et a légierő megtartotta honi kiképző repülőgépnek, mégis ez volt a típus első, harci körülmények között bevetett változata. P–38F A gyártás 1942 tavaszán kezdődött. Márciusban jelent meg a csendes-óceáni, az év közepén az európai, majd novemberben az észak-afrikai harcterek felett. 527 darabot gyártottak belőle. P–38G Ebbel a típusból 1082 db készült, mely az első 1943-ban állt szolgálatba a Csendes-óceánon. P–38H A gyárakat 601 db hagyta el. A géptípus erősebb sárkánnyal és motorral készült. P–38J A család egyik legelterjedtebb és legeredményesebb tagja, 1943 augusztusában állították hadrendbe, és 2970 példányt gyártottak belőle. P–38L a legtöbbet ebből a típusból gyártottak 3810-ot a Lockheednél és 113 darabot a Consolidated Vultee cégnél. P–38M A világháború alatt jött létre az utolsó változat, a P-38M jelű éjszakai vadászgép, amely a szárny alatti antennákról és az orr alá helyezett radartartályról volt felismerhető. Megrendelők és üzemeltetők Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Dominikai Köztársaság Egyesült Királyság Franciaország Szabad Francia Légierő Honduras Németország Olaszország Portugália Szovjetunió Tajvan Harci alkalmazása A háború előtt Az első bevetett változat az F–4 fotófelderítő változat volt, melyek a P–38E-kből lettek átalakítva gyártói, vagy tábori körülmények között. Ezek a gépek a japán csapatmozgásokat figyelték meg a dél-csendes-óceáni térségben 1942 áprilisától. Az Osprey P-38 Lightning Aces 1942-1943 kiadványa szerint az első ilyen alakulat, amelyik felállt az F–4-esekkel, a 8. fotófelderítő század (8th Photo Reconnaissance Squadrs, PRS) volt, Karl L. Polifka hadnagy vezetésével, 1942. február 1-jén, majd Ausztráliába telepítették őket júliusban, négygépes szállítmányokkal. Az első négygépes A szállítmányból csak három gépet üzemeltettek, a negyedik gép alkatrészbázisul szolgált, mivel a korall-tengeri csata utáni időkben még nem volt kialakítva az utánpótlási hálózat. Ezekben az időkben a 8. század pilótái fotózták Rabaulon kívül Wewakot is. Állítólag Sztálin külön kérésére szintén végeztek fotófelderítéseket 1941 decemberében Moszkva térségében (az első P–38E-k 1941 októberében álltak szolgálatba), vizsgálva a német csapatmozgásokat a moszkvai csata idején. Felderítő repüléseket hajtottak végre az Egyesült Államok hátártérségeiben is, a Pearl Harbort ért japán támadás után. A csendes-óceáni hadszíntér Kritikusok egyöntetű véleménye szerint a típus az amerikai hadsereg légierőinek legkorszerűbb és leghatékonyabb vadászrepülőgép típusa volt a csendes-óceáni háborúban. A hadsereg négy légierejében – a 11., a 7., az 5. és a 13. – alkalmazták, Ausztráliától–Alaszkáig. A háború legeredményesebb vadászpilótája, Richard Bong, is ezzel a típussal érte el 40 légi győzelmét. Japán pilóták visszaemlékezéseikben kitértek rá, hogy a jóval nagyobb magasságban őrjáratozó Lightningek akkor és ott kezdeményeztek és fejeztek be légi harcokat, amikor csak akarták. Az „elérhetetlen” típus jelentősen rombolta a japán pilóták morálját, főként a háború második szakaszától jellemző tapasztalatlan fiatal pilótaállomány körében. A Pearl Harbor elleni támadást megelőzően 1941. június elején a nyugati parton, March Fielden ideiglenesen települő 14. csapásmérő osztály (14th Pursuit Group) kötelékében voltak P–38D és E változatok, melyekkel a pilóták típusátképzésket hajtottak végre, P–40-ekkel és P–43 Lancerekkel is repültek ebben az időben. A 14. osztály 1942. február 7-én lett visszarendelve a kaliforniai Hamilton Fieldre, immár P–38F-ekre átszerelve, hogy védelmezzék az Államok nyugati partszakaszait. Az Egyesült Királyságnak legyártott első 40 darab Model 322 repülőgép ez, melyek brit felségjelzéssel lettek ellátva és a gyári raktárkészleten álltak, fegyvertelenül a Lockheed udvarán. Átadva a RAF-nak ezek a gépek már nem lettek, mert a brit 143 darabos rendelést hetekkel korábban lemondták, a megoldhatatlannak gondolt, farokrészen kialakuló Flatter-jelenség miatt. A Lockheed megtalálta a piaci megoldást, így 1942 januárjától az összes brit rendelésre legyártott gépet átvette az USAAC. A nyugati partra történő áttelepülés előtt a gyártó felfegyverezte a repülőgépeket. A folyamatos üzem és a sorozatgyártás felfutása során az első légierő a 11. volt, amely alárendeltségébe P–38-asokat üzemeltető századot vezényeltek ki és az Aleuti-szigetek védelméért feleltek, az Észak-csendes-óceáni hadszíntéren. A 11. légierőt az 1942. év eleji megalakulását követően a japán támadás elkerülése érdekében szerelték fel a korszerű vadászrepülőgép-típussal. Ezek P–38D és P–38E változatok voltak. Ebben a térségben mutatkozott meg átgondolt tervezésének előnyei: kortársaihoz képest nagy őrjáratozási idővel rendelkezett és két motorjának köszönhetően az üzembiztonság, valamint a mostoha és hideg körülmények között is az elégséges teljesítmény. Koncentrált fegyverzete is megfelelőnek bizonyult. Az 1942 közepétől bevetett gépek a 343. vadászrepülő-osztály és a 28. vegyes osztály (Composite Group) P–38E-jei voltak. A típus első légigyőzelmeit is ebben a térségben aratták 1942. augusztus 4-én, a 343. osztály 54. századából Stanley Long hadnagy két H6K-t lőtt le egy őrjárat során. A térség légi aktivitása azonban nem volt nagy a későbbi időkben sem, ezért 1943 közepén a 11. légierő átszervezésre került. A háború végéig összesen ötven légi győzelmet arattak itt a 11. légierő repülőcsapatai. A 7. légierő műveleti területe a közép-csendes-óceáni térség volt. Az ebben a térségben bevetett P–38-asok szintén alacsony intenzitású légi harcokat vívtak, azonban annál fontosabb és hosszabb, órákig tartó őrjáratokat tartottak a midway-i csata utáni időkig. Az 531. század volt az egyetlen, a Trukot és Ivo Dzsimát támadó bombázók légi kíséretét látták el rendszeresen. Az első, nagy számban bevetett változat a P–38F volt, melyeket Buna térségében kezdtek alkalmazni 1942 decemberében. A két legnagyobb alkalmazó az 5. és a 13. légierő volt. Előbbi 1942-ben alakult meg Ausztráliában és azonnal be is vetették Pápua felett, a nyugat-csendes-óceáni térségben. A 13. légierő 1943 elején lett aktív és a dél-csendes-óceáni térség volt kijelölve részükre. Első főhadiszállásuk az új-hebridai Espiritu Santo volt és korai bevetéseiket a Salamon-szigetek felett hajtották végre, majd a legendássá váló Guadalcanal következett. A háború előrehaladtával a két magasabbegység műveletei egyre jobban összeolvadtak, majd az 1944. június 15-én megalakult Távol-keleti Légierő (Far East Air Force) részeivé váltak. A 13-asok két P–38-cal felszerelt osztállyal rendelkeztek: a 18. és a 347. vadászrepülő-osztállyal. A 347-esek egyik századát, a 339. századot 1942 novemberében Guadalcanalra vezényelték. Salamon-szigeti reptereikről ugyanígy bevetették őket a japán szigetek ellen is, ahogy az 5. légierővel együtt a nyugati térségben is vezettek feladatokat Pápua és Új-Guinea felett, illetve Rabaul semlegesítése is feladatuk volt. A csendes-óceáni térség legnagyobb Lightning-üzemeltetője az 5. légierő volt négy osztállyal: a 8., a 35., a 49. és a 475. vadászrepülő-osztályokkal. 1943-ban és 1944 első felében Pápua és Új-Guinea hadjáratai felett kerültek bevetésre, elsődlegesen segíteni a japán csapatok Port Moresby megszerzéséért indított támadásainak megállítását, majd az ellentámadások során légi fedezetet biztosítottak, lehetővé téve a sziget nagy területéről a japán csapatok kiűzését. Rabaul erődjének korai semlegesítése is feladatuk volt, a 13. légierő alakulataival együtt. A Fülöp-szigetek felszabadításában is elsődleges típussá vált, hiszen mostohább üzemeltetési feltételei kedvezőbbek maradtak a P–51D-kkel szemben, melyek nem játszottak markáns szerepet a hadműveletek első részeiben (a P–51-esek inkább a B–29-esek hosszútávú bevetéseit oltalmazták és az északi részek elleni bevetésekben játszottak szerepet, úgy mint az Ivo Dzsima-i csata; ezek a századok jellemzően korábban P–40-nel repültek). P–38-as alakulatok települtek elsőként vissza a Fülöp-szigetekre és váltak fő eszközzé a sziget japán légierejének szétrombolásában. Repülési jellemzőit tekintve bármelyik japán vadászrepülőgép-típust képes volt felülemelkedni és túlzuhanni, mely tulajdonságok harceljárásaik gerincét képezték. Manőverező légiharcokba viszont nem bocsátkozhattak, mert alulmaradhattak. Többgépes formációkban a P–38-asok rendre fölényben voltak elsőrendű tűzerejüknek és gyorsulási paramétereiknek köszönhetően. Magas repülési idejének és két motorjából eredő repülésbiztonsága miatt népszerű típus volt az üzemeltetők körében. Ezek miatt egyedül ez a típus jöhetett szóba Iszoroku Jamato tengernagy repülőgépének lelövésére is, mely biztosan megfordította a hadászati erőviszonyokat a térségben. A feladatot a guadalcanali támaszpontú 339. vadászrepülő-század hajtotta végre 1943. április 18-án, 16 darab P–38G-vel. A kína–burma–indiai térség A kína–burma–indiai (CBI) térségbe a 10. légierő 80. vadászrepülő-osztályát rendelték (becenevén a Burma Banshee-t), amely 1943 augusztusában lett felállítva, Burma májusi japán megszállása után. A P–38-at repülő 459. vadászrepülő-század (becenevén a Twin Dragon Squadron) mellett akkor már három század P–40 volt aktív júniustól (88., 89., 90. századok), majd az osztály a feltöltést és gyakorlatozást követően szeptembertől vált hadrafoghatóvá. Műveleti térségük Észak-Burma volt, majd Rangoon is. Kísérő feladatokat láttak el az Air Transport Command teherszállító repülőalakulatainak, biztosították „a Púp” (the Hump) bevetéseit, valamint japán hadászati és hadműveleti csomópontokat támadtak. A P–40-esek helyét később részben P–47-esek vették át, azonban a 459. század maradt az egyetlen Lightning század. Alkalmaztak H, és J változatokat is. A század 1945. május 6-a körülig a térségben maradt. Ezt követően a 33. osztályba vezényelték át, majd az Államokba visszakerülést követően feloszlatták 1945. november elején. Indiában települt és látott el légtérvédelmi és alacsonytámadó feladatokat a 15. légierő 8. vadászrepülő-ezredének P–38-asokat üzemeltető 80. százada (80th FS) is az 1944-es évben. 1944 tavaszán még számos 1942-es gyártású P–38G és H volt üzemben a nyugat-csendes-óceáni térségben és a CBI-n. Európai hadszíntér A légierő szerinti első repülőalakulat, amelynél rendszeresítésre került a típus, az az 1. csapásmérő osztály (1st Pursuit Group) volt. Az 1942. júniusi átalakulást követően az USAAF júliusban vette át az első P–38-at, mégpedig az 1. PG három századából a 27. vadászrepülő-század (27th Pursuit Squadron). Ezt követően a 71. és a 94. század is felszerelésre került. A 27. század azonosító jelzése a HV, a 71-é az LM, a 94-é a UN lett. Első bevetéseiket Izland légterének biztosítására teljesítették a nagy hatótávolságú német járőrgépek ellenében. A típus európai hadszíntéri első légi győzelmét a 27. század érte el 1942. augusztus 14-én, egy Fw 200 felett. Az Osprey P-38 Lightning Aces 1942-1943 kiadványa szerint is az 1. FG vette át az első P–38-asokat, de már 1941 áprilisában. Később, még ebben az évben vette át gépeit a 14. FG, és a 82. FG is, legtöbbje P–38E változat volt. A 20. és az 55. FG-k 1942 második felétől vették át gépeiket, 1943 januárjára ezek az osztályok, a 78. FG-vel kiegészülve lettek az európai hadszíntérre vezényelve (összesen hat osztály: 1., 14., 20., 55., 78., 82.). A földközi-tengeri térség Az 1. osztály (27., 71., 94. FS-ok), a 14. osztály (37., 48., 49. FS-ok) és a 82. osztály (95., 96., 97. FS-ok) a 305. vadászrepülő-ezred tagja lett, melyeket az 1943. november 1-től megalakuló 15 AF alá szerveztek és a Földközi-tengeri hadműveleti parancsnokság (MTOCO) vezette. A 15 AF a 12. és a 9. légierőből alakult meg. A légierő mindhárom osztálya, immár olaszországi támaszpontokról, bevetésre került Magyarország felett 1944 és 1945 között. Előbbiben az 1., a 14. és a 82. osztályok üzemeltették a típust, mellettük a 33. P–40-est, a 81. és a 350. P–39-et, valamint a 31. és az 52. osztályok pedig Spitfire-öket.Utóbbiban, 1942 áprilisától, a IX Fighter Command vezetése alatt a 70. ezred 362., 363. (F–5-ösökkel is), 367. (392. FS) és 474. osztálya, valamint a 71. ezred 370. vadászrepülő-osztálya (402. és 485. FS) repülte a típust. A háború után az itt állomásozó Lightningok egy részét az olasz légierő részére átadták. Megjegyzések A Légierő honlapja szerinti „elsőség” azért érdekes, mert ha az 1st PG vette át elsőként a típust 1942 júliusában, akkor a britektől átvett első 40 darab 1942 év elejétől nem láthatott volna el felderítéseket a nyugati parton a 14. PG kötelékében. Moszkitós-zsomboly A Moszkitós-zsomboly egy megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Bódvaszilas hat megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik. Leírása Az Alsó-hegy keleti részén, a Vecsem-bükk csúcsától körülbelül 900 méterre, a Bak Antal nevű töbörben (amelynek a névadója a 18. században élt), erdőben, egy sziklakibúvás aljában nyílik. Tőle délnyugatra, körülbelül 70 méter távolságra, körülbelül 25 méterrel lejjebb található a Tektonik-zsomboly. Bódvaszilas felől a kék kereszt jelzésen két kilométert kell megtenni és a fennsík peremét majdnem elérve, az út melletti első töbör (Bak Antal töbre) északi oldalában van a zsombolyok bejáratához hasonló, függőleges tengelyirányú, bontott bejárata, amelynek az egyik oldala szálkőzet, a másik oldala humuszba és agyagba ágyazódott kőtörmelékes lejtő. A bejárata egy szűk hasadék, amely a barlang legmagasabban lévő pontja. Fokozottan védett természetvédelmi területen nyílik. Középső triász mészkőben alakult ki. Repedések mentén jött létre. Az inaktív víznyelőbarlang lépcsőzetesen mélyül, aknákkal tagolt. Sokáig zsombolynak hitték, amelyre a neve is utal. A víz alatti oldódásra és a leszivárgó vizek oldó hatására is utalnak jelek a barlangban. A járatai többnyire függőlegesek. Jelenleg már nincs meg a vízgyűjtő területe. A kis méretű omlások üregkialakító szerepe a Gilgames-aknában és a bejáratban látható. Az aknában 30 méter mélyen egy bejövő, 35 méter mélyen egy távozó, inaktív patakmeder van. A barlang falain karrosodott (ujjbegykarros), szépen oldott felületek, különböző cseppkövek, például heliktitek, cseppkőlefolyások, függőcseppkövek, szalmacseppkövek, cseppkőzászlók és állócseppkövek figyelhetők meg. A függőcseppkövek legnagyobb hossza 60 centiméter, az állócseppkövek legnagyobb magassága 40 centiméter. Borsókövek is képződtek benne. A vízszintes kiterjedése 20 méter. Nincs lezárva, de csak engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. A bejárásának a megkönnyítésére acél lépőtüskéket helyeztek el benne. 70 méternyi, a felfekvések miatt lehetőleg 10 milliméter átmérőjű kötél kell a bejárásához. Denevérek is előfordulnak benne. A 24 méter mély Gilgames-akna aljáról egy féltenyérnyi, az egyik oldalán fekete, a másik oldalán rozsdabarna, díszítetlen, enyhén hajlott cseréptöredék került elő. A lelet kora nem lett megállapítva. A nevét a bejáratának kibontását megnehezítő szúnyogok miatt kapta. A Lánykalcitos Gyémántkapu nevű szűkület az ott található csillogó cseppkőbekérgezés törmeléke miatt kapta a nevét. Előfordul irodalmában Moszkitó-barlang (Dezső, Nyerges 2002), Moszkitós-barlang (Juhász, Nyerges, Takácsné 1997), Moszkítós (Nyerges 1998), Moszkítós-barlang (Nyerges, Gasparik 1999), az előbb felsorolt -barlang elnevezések arra utalnak, hogy nemcsak függőleges jellegű szakaszokból áll, Moszkítós-zsomboly (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997) és T/2, ezt az elnevezést amiatt kapta, mert ugyanabban a töbörben nyílik, mint a Tektonik-zsomboly néven is. Kutatástörténete Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait 1995-ben nyilvánították világörökségi helyszínné és ezért ez a barlang is a Világörökség része, bár később lett felfedezve. 1996-ban Elekes Balázs kezdte el mélyíteni a bejárat felett lévő kis berogyást és találta meg a barlang bejáratát, amelyet 1997-ben a MAFC Barlangkutató Csoport és a BEAC Barlangkutató Csoport bontott ki. 1998 áprilisában a két csoport elkészítette az akkor 14,5 méter mély zsombolynak a hosszmetszeti barlangtérképét keresztmetszetekkel. 1999 szeptemberében érték el a barlang mélypontját és ekkor Köblös Csaba, Nyerges Attila és Nyerges Miklós (KöM TvH Barlangtani Osztály) készítette el a vázlatos, hosszmetszeti barlangtérképét. 1999 szeptemberében ez a barlangtérkép színes változatban is meg lett rajzolva. A két barlangtérkép szerint 51 méter mély. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2001-ben két radondetektort helyeztek el benne a BEAC Barlangkutató Csoport tagjai, egyet a Lánykalcitos Gyémántkapuban és egyet a Gilgames-akna bebújójában. 2002 óta megkülönböztetetten védett barlang. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 15 méter mély barlangként szerepel. Nem volt a verseny helyszínei között. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. Franky Vercauteren Franky Vercauteren (Molenbeek-Saint-Jean, 1956. október 28. –) világbajnoki negyedik helyezett belga labdarúgó, középpályás, edző. Részt vett az 1982-es spanyolországi világbajnokságon, az 1984-es franciaországi Európa-bajnokságon és az 1986-os mexikói világbajnokságon. Sikerei, díjai Játékosként Világbajnokság 4.: 1986, Mexikó Belga bajnokság bajnok (4): 1980–81, 1984–85, 1985–86, 1986–87 Belga kupa győztes (2): 1975, 1976 Belga szuperkupa győztes (2): 1985, 1987 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) győztes (1): 1977–78 UEFA-kupa győztes (1): 1982–83 UEFA-szuperkupa győztes (2): 1976 , 1978 Edzőként Belga bajnokság bajnok (2): 2005–06, 2006–07 Belga szuperkupa győztes (2): 2006, 2007 Belga bajnokság bajnok (1): 2010–11 Belga szuperkupa győztes (1): 2011 Orosz bajnokság bajnok (1): 2014–15 MÁV 492 A MÁV 492 sorozat egy keskenynyomtávú szertartályos gőzmozdony volt a MÁV-nál. Története Ez a keskeny nyomtávú mozdony a MÁVAG 85 gyári szerkezetszámú mozdonya a gyenge felépítményű pályákra készült 4,4 t tengelynyomással. A mozdony szerkezetileg megegyezett a MÁVAG 70 szerkezetszámú mozdonyával csak csökkentett kazán, rostély és hajtási méretekkel a súlycsökkentés miatt. A mozdonyokat a MÁV a XXIe osztályba sorolta, majd 1911-től a 490 sorozatba kerültek. A mozdony sík terepen, 170 tonnás vonatot 20 km / ó, 25 ‰ emelkedésű pályán is még 55 tonnást 10 km/ó sebességgel volt képes vontatni. Jó minőségű szénnel 220 LE volt a teljesítménye. A szakirodalomban különböző információk találunk a gyártott mozdonyok számáról. Az ’’Ungarische Lokomotiven und Triebwagen’’ nyolc mozdonyt említ, melyek a Nagyszeben-Segesvár keskenynyomtávú hálózaton üzemeltek. További források még 18-mozdonyról beszélnek. Valószínűleg később a magán és erdei vasutaktól kerültek a mozdonyok a MÁV állományába. Az első világháború után a trianoni békeszerződés következtében az elsősorban hegyi pályák tehervonati szolgálatára alkalmas mozdonyok közül a megmaradtak többnyire bányavasutaknál szolgáltak tovább. A MÁVAG 85 gyári típusú mozdonyából egyetlen darab maradt fenn, az a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasútnál teljesít nosztalgiaüzemi szolgálatot András néven. Catharus A Catharus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó nem. Rendszerezésük A nemet Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte írta le 1850-ben, jelenleg az alábbi 12 faj tartozik: flótázó fülemülerigó (Catharus ustulatus) kormosfejű fülemülerigó (Catharus mexicanus) aranycsőrű fülemülerigó (Catharus aurantiirostris) pettyesmellű fülemülerigó (Catharus dryas) Wilson-fülemülerigó (Catharus fuscater) vörhenyes fülemülerigó (Catharus fuscescens) szürkearcú fülemülerigó (Catharus minimus) Bicknell-fülemülerigó (Catharus bicknelli) pettyes fülemülerigó (Catharus guttatus) barnafejű fülemülerigó (Catharus occidentalis) vörössapkás fülemülerigó (Catharus frantzii) hegyi fülemülerigó (Catharus gracilirostris) Előfordulásuk A nembe tartozó fajok az Amerika (szuperkontinens) területén honosak. Kóborló példányai elérik Európát is. A természetes élőhelyük erdők és cserjések. Állandó és vonuló fajok is vannak köztük. Megjelenésük Testhosszuk 15,5-20 centiméter közötti. Életmódjuk Többségében gerinctelenekkel, gyümölcsökkel és bogyókkal táplálkoznak. Izland művészete Izland művészete alatt a szigetország lakóinak művészetét értjük. Az izlandi művészet első jelentősebb virágkora a 11-13. század, amikor számos festett kódex, iparművészeti tárgy készült. Kedvelt dísz volt a szalagfonat és a spirál. A művészetre is rossz hatással volt azonban, hogy Norvégiával és Dániával egyesítették; műkincseit ez idő alatt széthordták, jelentősebb megrendelői kör nem alakult ki. A 14-19. század között az izlandi művészet népművészetként élt tovább. A 19. században az európai függetlenségi törekvések hatása Izlandon is mutatkozott. A 19-20. század fordulóján létrejött művészcsoportosulások fő témája a nép volt. Az izlandi nemzeti építészet a historizmus virágkorában született (reykjavíki parlament, 1880; Nemzeti Színház). A 20. századi építészet jellemző példái az Izlandi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, a Hallgrímskirkja, szállodák, stb. Jelentősebb művészek Festők Ásgrímur Jónsson (1876 - 1958) Jóhannes Geir Jónsson (1927 - 2003) Jóhannes Sveinsson Kjarval (1885 - 1972) Þórarinn Þorláksson (1867 - 1924) Jón Stefánsson (1881 - 1962) Gunnar Jóhannsson (1956-) Guðmundur Thorsteinsson (1891 - 1924) Gunnlaugur Scheving (1904 - 1972) Þorvaldur Skúlason (1906-1984) Karl Kvaran (1924-1989) Svavar Guðnason (1909 - 1988) Nína Tryggvadóttir (1913 - 1968) Kristján Davíðsson (1917-) Louisa Matthíasdóttir (1917 - 2000) Erró (Guðmundur Guðmundson, szül. 1932) Bjarni Jónsson (artist) (1934-2008) Einar Hákonarson (1945-) Jón Óskar (1954-) Brian Pilkington (1950-) Hafsteinn Austmann (1934) ( http://www.haustman.is%5Bhalott+link%5D ) Kortárs művészek Heimir Björgúlfsson (szül. 1975) Gabríela Fridriksdóttir (1971) Kristján Guðmundsson (1941) Ragnar Kjartansson Erla Silfá Þorgrímsdóttir Ólöf Nordal (1961) Steina Vasulka (1940) Hugleikur Dagsson (1977) Thorvaldur Thorsteinsson Libia Castro & Ólafur Ólafsson Ólafur Elíasson (1967) Szobrászok Johann Eyfells (1923) Gerður Helgadóttir (1928–1975) Einar Jónsson (1874–1954) Gunnfríður Jónsdóttir (1889–1968) Ríkarður Jónsson (1888–1977) Páll Guðmundsson (1959) Þorbjörg Pálsdóttir (1915–2009) Ásmundur Sveinsson (1893–1982) Építészek Guðjón Samúelsson (1887 - 1950) Gísli Halldórsson (1914 - 1998) Zenészek Á Móti Sól Amiina Ampop Apparat Organ Quartet Ásgeir Bang Gang Björk és The Sugarcubes Botnleðja JJ Brine Bubbi Morthens Eberg Emiliana Torrini FM Belfast GusGus Jakobínarína Jóhann Jóhannsson Jón Þór Birgisson (Jónsi) KUKL Leaves Magni (Rock Star Supernova) Maus Mezzoforte Mínus Mugison múm Of Monsters and Men Ólafur Arnalds Quarashi Seabear Sigur Rós Singapore Sling Slowblow Stafrænn Hákon Sóley Sólstafir Tappi Tíkarrass Trabant Akureyri! Színészek Anita Briem Baltasar Kormákur Edda Björgvinsdóttir Heida Reed Hera Hilmar Hilmir Snær Guðnason Ingvar E. Sigurðsson Magnús Scheving Stefán Karl Stefánsson Steinunn Ólína Þorsteinsdóttir Tómas Lemarquis Koreográfusok Helena Jonsdottir Lára Stefánsdóttir Erna Ómarsdóttir Forrás Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983. Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Icelandic artists című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Acronictinae Az Acronictinae a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó alcsalád. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi nemek tartoznak: Acronicta Agriopodes Agrotisia Akoniodes Aleptina Aleptinoides Alika Amefrontia Amiana Amolita Amphia Amphidrina Amphilita Amphipoea lápi fűgyökérbagoly (Amphipoea lucens) Anamecia Anathetis Ancara Andobana Androlymnia Andropolia Anedhella Anereuthinula Annaphila Anorthodes Antachara Antha Anthodes Anthracia Anycteola Apaustis szirti törpebagoly (Apaustis rupicola) Apocalymnia Apsaranycta Apsarasa Araea Arboricornus Archanara Arcilasisa Arenostola Argyrhoda Argyrospila Argyrosticta Ariathisa Aseptis Athetis Atrachea Atrephes Atypha Aucha Auchecranon Auchmis Austrazenia Axenus Azenia Bistica Bryophilina Calymniodes Chalcoecia Chytonidia Conicophoria Craniophora Diphtherocome Eremobina Eulonche Gerbathodes Harrisimemna Hoplolythra Libyphaenis Licha Lophonycta Lucasidia Madeuplexia Merolonche Nacna Narcotica Ommatostolidea Polygrammate Pumora Simyra Subleuconycta Thalatha Uniramodes Victrix Ohio megye (Nyugat-Virginia) Ohio megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nyugat-Virginia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Wheeling. Lakosainak száma 43 727 fő (2013. július 1.). Ohio megye Washington, Marshall, Belmont, Jefferson és Brooke megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Brunvillers-la-Motte Brunvillers-la-Motte település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 337 fő (2015). Brunvillers-la-Motte Gannes, Maignelay-Montigny, Plainval, Quinquempoix és Sains-Morainvillers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ranko Despotović Ranko Despotović (Loznica, 1983. január 21. –) szerb válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A szerb válogatottban 4 mérkőzést játszott. Orbán János (gépészmérnök) Orbán János (Kolozsvár, 1950. január 15. –) erdélyi magyar gépészmérnök, műszaki író. Életútja Középiskoláit szülővárosában, az Ady-Şincai Líceumban végezte (1967), ugyanitt a Műszaki Főiskolán szerzett gépészmérnöki oklevelet (1975). Első munkahelye az aradi Vagongyár (1975-80), pályáját ezt követően a kolozsvári Élelmiszeripari Kutató és Géptervező Intézetben folytatja. Nagy Ákos, Péter Lóránt és Szakács József társszerzőkkel együtt románból lefordította A fémmegmunkálás technológiája, szerszámai és munkagépei (1980) c. tankönyv I. kötetét a gépipari, bányászati, kőolajipari és geológiai, ill. a matematika-fizika, filológia-történelem és történelem-földrajz szakprofilú líceumok IX. és X. osztály számára. Otto Fritz Meyerhof Otto Fritz Meyerhof (Hannover, 1884. április 12. – Philadelphia, 1951. október 6.) zsidó származású német orvos, biokémikus. 1922-ben elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat "az izom oxigénfelvétele és tejsavanyagcseréje közti összefüggés felismeréséért". Élete Tanulmányai Otto Meyerhof 1884. április 12-én született Hannoverben, németországi zsidó családban. Apja Felix Meyerhof kereskedő, anyja Bettina Meyerhof (lánykori nevén May) volt. Nem sokkal születése után a család Berlinbe költözött, Otto az itteni Wilhelms Gymnasiumba járt. 16 éves korában vesebetegsége hosszú időre ágyhoz kötötte, kényszerű fekvése miatt sokat olvasott és verseket írt. Miután leérettségizett, Freiburg, Berlin, Strassburg és Heidelberg egyetemein tanult orvostudományt. Németországi tevékenysége 1909-ben kapta meg orvosi diplomáját. Ekkor még pszichiátriával és filozófiával foglalkozott, írt egy könyvet a mentális zavarokról és egy esszét Goethe természettudományos módszereiről. A heidelbergi Otto Warburg hatására kezdett érdeklődni a sejtélettan iránt. Dolgozott a heidelbergi egyetemi kórház laboratóriumában és a nápolyi Stazione Zoologica-n. 1912-től a Kieli Egyetemen adott elő élettant. 1914-ben feleségül vette Hedwig Schallenberget, akitől egy lánya és két fia született. 1918-ban adjunktus, 1922-ben pedig egyetemi tanár lett. Bár ekkor már nagy nemzetközi hírnévre tett szert és 1922-ben elnyerte az orvosi Nobel-díjat, a vezetői állásoknál azonban mellőzték, valószínűleg a származása miatt. 1923-ban amerikai professzori állást ajánlottak neki, de a német tudomány fejlesztését segítő Kaiser Wilhelm Gesellschaft megakadályozta, hogy az ország elveszítse Meyerhofot és meghívta őt egy berlini kutatócsoportba ahol olyan neves tudósokkal dolgozott együtt, mint Carl Neuberg, Fritz Haber, Polányi Mihály és Herbert Freundlich. Menekülése Németországból 1929-ben ő lett a Heidelbergben újonnan alapított Kaiser Wilhelm Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója. A náci hatalomátvétel után egyre több támadás érte származása miatt, megtiltották, hogy tanítson, végül 1938-ban elhagyta Németországot és Párizsba költözött, ahol az Institut de Biologie physico-chimique kutatási igazgatójaként dolgozott 1940-ig. Miután a németek megtámadták Franciaországot és már Párizst fenyegették, Meyerhof júniusban előbb Toulouse-ba menekült a családjával, majd Spanyolországon és Portugálián keresztül októberre az Egyesült Államokba utazott. Itt a Pennsylvaniai Egyetemen, Philadelphiában talált állást. Tudományos munkássága Meyerhof fő érdeklődési területe a sejtekben zajló oxidációs folyamatok voltak. Korai kísérleteiben tanulmányozta a tengerisünök petéinek, a vértesteknek és különböző baktériumoknak (köztük nitrogénfixáló mikroorganizmusoknak) az anyagcseréjét. Élesztőkivonaton összehasonlította az oxidatív légzést és az alkoholos erjedést és eközben mindkét folyamatban koenzimeket fedezett fel. Kimutatta, hogy az izomban a glikogén oxigén hiányában tejsavvá alakul át. Oxigén jelenlétében azonban a tejsavtermelés drasztikusan visszaesett. Ő volt az első, aki kimutatta, hogy a glükóz metabolikus lebontása során ugyanannyi energia szabadul fel, mint amikor elégetik. Azt is felismerte, hogy az izomban oxigén jelenlétében a tejsav szénhidráttá alakul vissza. Az oxigénfelvétel és tejsavtermelés közti összefüggés felfedezéséért Meyerhof a brit Archibald Hill-lel közösen, 1922-ben fiziológiai Nobel-díjban részesült. Az 1920-as években a sejt anyagcseréjének alapjául szolgáló glikolízis soklépcsős folyamatának felderítésével foglalkozott. 1925-ben izomból izolálta a cukorlebontó enzimkomplexumokat. Sikeresen reprodukálta in vitro a folyamat egyes lépéseit és bebizonyította a Gustav Embden által javasolt reakcióútvonal helyességét. A glikolízis legáltalánosabb útját ma is Embden-Meyerhof útvonalnak nevezik. Otto Meyerhof tagja volt a brit Royal Society-nek és az Amerikai Tudományos Akadémiának. Fenntartotta filozófiai érdeklődését, New Yorkban a Goethe születésének 200 éves évfordulójára rendezett konferenciáján előadást tartott. Érdeklődött a művészetek, az irodalom, költészet, de elsősorban a festészet iránt. Felesége maga is festett. Otto Meyerhof 1944-ben szívrohamon esett át, 1951. október 6-án pedig egy újabb szívinfarktus következtében életét vesztette. Emlékezete A Heidelbergi Egyetem róla nevezte el a 2001-ben megnyitott a klinikai és kutatóegységét, az Otto Meyerhof Központot (Otto-Meyerhof-Zentrum für ambulante Medizin und klinische Forschung). Les Mesnuls Les Mesnuls település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 866 fő (2015). Les Mesnuls Bazoches-sur-Guyonne, Les Bréviaires, Montfort-l’Amaury, Saint-Léger-en-Yvelines és Saint-Rémy-l’Honoré községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Treviana Treviana település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Treviana Foncea, Fonzaleche, Cuzcurrita de Río Tirón, Ochánduri, Leiva, Tormantos, Cerezo de Río Tirón, San Millán de Yécora, Valluércanes és Altable községekkel határos. Lakosainak száma 169 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Daniela Hantuchová Daniela Hantuchová (Poprád, 1983. április 23. –) visszavonult szlovák hivatásos teniszezőnő, Fed-kupa- és Hopman-kupa-győztes olimpikon, aki pályafutása során vegyes párosban karrier Grand Slam-et ért el. Az első szlovák teniszezőnő, aki a világranglistán az első öt közé jutott. 1999–2017 közötti karrierje során egyéniben hét, párosban kilenc WTA-tornát nyert meg, emellett egyéniben három, párosban egy ITF-tornagyőzelmet szerzett. Legjobb egyéni Grand Slam-eredménye a 2008-as Australian Openen elért elődöntő. Párosban döntőt játszott a 2002-es és a 2009-es Australian Openen, valamint a 2006-os Roland Garroson. Vegyes párosban teljesítette a karrier Grand Slamet, vagyis mind a négy nagy tornán győzni tudott: 2001-ben Wimbledonban, 2002-ben az Australian Openen, 2005-ben a Roland Garroson és a US Openen. Az open érában rajta kívül erre csak ketten (Martina Navratilova és Cara Black), összességében pedig öten (az említetteken kívül Doris Hart, Margaret Court és Billie Jean King) voltak képesek. 1999–2017 között 58 mérkőzést játszott Szlovákia Fed-kupa-válogatottjában, 2002-ben tagja volt a Fed-kupában diadalmaskodó szlovák női teniszválogatottnak. Három olimpián, 2004-ben Athénban, 2008-ban Pekingben és 2012-ben Londnban képviselte Szlovákiát egyéniben és párosban is. Ő az első szlovák teniszezőnő, aki a világranglistán bejutott a legjobb öt közé. 2001-ben a WTA-nál ő lett az év felfedezettje, 2002-ben pedig elnyerte az év legtöbbet fejlődő játékosa címet. 2017. július 6-án jelentette be visszavonulását. WTA-döntői Egyéni Győzelmei (7) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Páros Győzelmei (9) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. (7588) 1992 FJ1 A (7588) 1992 FJ1 egy kisbolygó a Naprendszerben. Robert H. McNaught fedezte fel 1992. március 24-én. Interkozmosz–18 Interkozmosz–18 (IK-18) szovjet tudományos mesterséges, atmoszféra kutató műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége. Küldetés A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában. A tagországoknak lehetősége lett egyéni elképzeléseik megvalósításában, az eredmények kölcsönös hasznosításában. A tudományos munkák területei: kozmikus fizikai (a Nap, a Naprendszer és bólygói, valamint a csillagok); a kozmikus meteorológia (felsőlégköri meteorológia,- a módszerek operatív alkalmazása); az űrbiológia és orvosi kutatás; az űrhírközlés. 1975-től a programot kibővítették a rendkívüli népgazdasági fontosságú erőforrás-kutatás tématerülettel. Jellemzői 1978. október 24-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Interkozmosz hordozórakéta a Kosmos-3M (11K65M) – 189. eredményes felbocsátás – (több mint 1 tonna hasznos terhet elbíró, kétfokozatú) segítségével indították Föld körüli, közeli körpályára. A dnyipropetrovszki Juzsnoje tervezőirodában kifejlesztett és a Juzsmas által épített AUOSZ–Z–M–IK típusú műhold. Az orbitális egység pályája 96.4 perces, 83 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 407 kilométer, az apogeuma 768 kilométer volt. Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Hasznos tömege 1050 kilogramm. Feladata, felépítése, tudományos programja (magnetoszféra és ionoszféra közötti kölcsönhatás vizsgálata) megegyezett az Interkozmosz–10 műholdakéval. Programjának, műszereinek kialakításában több szocialista ország közreműködött. Aktív szolgálati idejét 1981. március 17-én 874 nap után fejezte be, a Föld légkörébe érve elégett. A Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Atomenergia Kutatóintézete, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei tervezték és készítették az analóg-digitális konvertert (A/D Converter) és a fedélzeti tápegység feszültség stabilizáló eszközét. Az Egységes Telemetrikus Rendszer [ETMSZ-PS] elemeit a magyar kutatókon kívül NDK, lengyel, szovjet, csehszlovák és román mérnökök vettek részt. Az adattárolók rendszeresen továbbították adataikat a földi vevőállomásokra. A Csehszlovák Magion–1 elnevezésű ionoszférakutató műholdat 1978. november 14-én elvált az Interkozmosz–18-tól, önálló feladatokat hajtott végre. Pályáját egy prizma (0.3×0.3×0.15 centiméter) kapcsolaton keresztül igazította az anyaműholdhoz. Hasznos tömege 15 kilogramm. Aktív szolgálati idejét 1981. szeptember 11-én 1052 nap után fejezte be, a Föld légkörébe érve elégett. Régi budai városháza A régi budai városháza egyemeletes barokk stílusú műemlék épület Budapest I. kerületében, a Szentháromság utca 2. szám alatt. Több mint 160 évig Buda városának, további 70 éven át a főváros I. kerületének közigazgatási központja volt, a 21. század első évtizedében nemzetközi kutatóintézet működött falai között. Az épület fekvése, jellege A budai vár egyik leglátogatottabb helyén, a volt polgárváros közepén áll. Három homlokzata közül a leghosszabb a Szentháromság utca vonalában húzódik, a nyugati az Úri utcára, a keleti a Tárnok utcára és a Szentháromság térre néz. Az egyszerű vonalvezetésű, egységes stílusú épület két sarkán egy-egy előreugró, díszesen faragott kőkonzolokkal alátámasztott zárt erkély, a keleti szárny tetején kis harang- és óratorony látható. A Szentháromság térre néző sarkon a falba vágott mélyedésben Pallasz Athéné szobra áll, pajzsát Buda város címere díszíti. Az épületnek két belső udvara van. A kapualjban középkori ülőfülkék maradványai láthatók, innen faragott kőkorláttal szegélyezett lépcső vezet fel az emeletre. Az emelet egyik központi helyiségének mennyezetét többalakos gazdag stukkódíszítés borítja. Történeti áttekintés Buda 1686. évi visszafoglalása után a vár építményeinek nagy része elpusztult, házainak többsége romokban hevert. A budai városházának szánt épületet kisebb középkori lakóházak maradványain 1702-ben (vagy már 1692-ben) kezdték építeni Venerio Ceresola itáliai építőmester vezetésével. (Ceresola alapította a budai kőművesek céhét, és ő építette a budai várban a Dísz tér 3. szám alatti házat is.) Kevéssel ezután a városházát tovább bővítették, és a budai magisztrátus 1710. június 6-án tartotta meg benne első ülését. 1714-ben Johann Hölbling az emeleten kis kápolnát épített. 1723-ban Budán tűzvész pusztított, a városháza is megsérült, de egy-két év alatt helyreállították. Néhány évtizeddel később Nepauer Máté tervei szerint és irányításával az épületet kibővítették: ekkor készült a napjainkban is látható díszes lépcsőház, 1770–1774 között pedig a nyugati, Úri utcai szárny emeleti része. Az itteni sarokerkély a korábban készült keleti erkély mása, csak faragott díszítése különbözik attól. Lényegében ezzel a bővítéssel fejeződött be a városháza építése, alakult ki mai formája. Az emeleti kápolnát 1785-ben II. József bezáratta, 1824-ben ismét megnyitották, majd 1851-ben végleg megszüntették, a kápolna kis harangtornya azonban a helyén maradt. Budapest 1944–1945-ös ostroma idején az egykori városháza súlyosan megrongálódott, tetőzete beszakadt, nyugati szárnya leomlott. A teljes helyreállítás során (1950–1952) többek között új kapuszárnyakat készítettek, restaurálták, illetve részben újrafaragták a leomlott nyugati sarokerkélyt és az ablakok kőkereteit. Az épület gazdái, használata Felépítésétől fogva Pest és Buda 1873-ban történt egyesítéséig az épület gazdája a budai magisztrátus volt. 1873-tól 1944-ig a főváros I. kerületének elöljárósága működött falai között, eközben a régi berendezés többségének nyoma veszett. Közvetlenül a háború után a még teljesen helyre sem állított épületet múzeumnak jelölték ki és a (mai nevén) Budapesti Történeti Múzeum középkori osztálya kapta meg, itt nyílt meg később a Vármúzeum. Miután a múzeumot a várpalotába költöztették át, a hajdani városháza a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéé lett. 1992-től 2011. szeptember 30-áig egy felsőfokú, doktorális és posztdoktorális szintű tanulmányok folytatására létrehozott nemzetközi intézmény, a Collegium Budapest használatában volt. Market Square Massacre A Market Square Massacre a finn heavy metal zenekar, a Lordi első DVD-je, amely 2006-ban jelent meg. A helsinki piactéren több mint 90,000 finn gyűlt össze, hogy lássák a zenekar koncertjét. A zenekar a 2006-os Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelme miatt tartotta a koncertet. A DVD tartalmához a 2004-es The Kin film, a dalfesztivál finn selejtőzin való fellépés, az Athén-ban készített dokumentumfilm, valamint 5 videoklip is tartozik. Tartalma Helsinki koncert Bringing Back the Balls to Rock Devil Is a Loser Blood Red Sandman It Snows in Hell Would You Love a Monsterman? Hard Rock Hallelujah Videoklipek Would You Love a Monsterman? 2006 Who's Your Daddy? Hard Rock Hallelujah Blood Red Sandman Devil Is a Loser The Kin A teljes film Képgalériák A film forgatásának folyamatai Storyboard Az Athénban töltött napok Az együttes Athénban töltött napjairól készült egy dokumentumfilm, amely öt részből áll. Egy-egy rész egy-egy nap eseményeit tartalmazza. 1925-ös indianapolisi 500 A 13. alkalommal megrendezett Indianapolisi 500 mérföldes versenyt 1925. május 30-án rendezték meg. Forrás http://hp.lanck.net/faster/Indy-500/1925ind.htm Pinarnegrillo Pinarnegrillo település Spanyolországban, Segovia tartományban. Lakosainak száma 101 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 340 (szám) A 340 (római számmal: CCCXL) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 340-es a kettes számrendszerben 101010100, a nyolcas számrendszerben 524, a tizenhatos számrendszerben 154 alakban írható fel. A 340 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 22 · 51 · 171 szorzattal, normálalakban a 3,4 · 102 szorzattal írható fel. Tizenkettő osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 5, 10, 17, 20, 34, 68, 85, 170 és 340. Előállítható 2, 8, illetve 10 egymást követő prímszám összegeként (167 + 173 = 29 + 31 + 37 + 41 + 43 + 47 + 53 + 59 = 17 + 19 + 23 + 29 + 31 + 37 + 41 + 43 + 47 + 53 = 340), valamint a 4 egymást követő hatványainak összegeként (41 + 42 + 43 + 44 = 340). A 340 négyzete 115 600, köbe 39 304 000, négyzetgyöke 18,43909, köbgyöke 6,97953, reciproka 0,0029412. A 340 egység sugarú kör kerülete 2136,28300 egység, területe 363 168,11075 területegység; a 340 egység sugarú gömb térfogata 164 636 210,2 térfogategység. SuliX Linux A SuliX Linux egy iskolásoknak szánt magyar fejlesztésű operációs rendszer a GNOME (Professional) vagy a Red Hat (Live) felületével. Létezik Professional, Live, Szerver és Starter Kit változatban. A Szerver kivételével mindegyik változat a tanuláshoz szükséges szoftvereket is tartalmazza. A Professional változatot telepíteni kell, viszont a Live változatot CD-n vihetik haza a diákok, így otthon is lehet szerkeszteni az iskolában írt dokumentumo(ka)t. A Starter Kithez csak egy ezzel a rendszerrel előtelepített számítógép megvételével lehet hozzájutni, de a többi változat ISO-ját ingyenesen le lehet tölteni. A Szerver fizetős, de ha regisztrálunk, akkor 30 napig ingyen letölthetjük az ISO-ját - bár így korlátlan ideig lehet használni a rendszert, de csak 30 napig lesznek hozzá frissítések. Misityevó Misityevó (szerbül Мишићево / Mišićevo, horvátul, bunyevácul Mišićevo) falu Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Szabadka községben. A települést 1925-ben hozták létre, szerb nevét Zsivojin Misicsről, az első világháborúban a szaloniki fronton a szerb egységeket vezető parancsnokról kapta. Népesség Az 1991-es népszámlálás szerint 509, a 2002-es szerint pedig 446 lakosa volt. Ebből 208 (46,63%) szerb, 150 (33,63%) bunyevác, 35 (7,84%) horvát, 18 (4,03%) magyar, 15 (3,36%) jugoszláv, 1 (0,22%) montenegrói, 1 (0,22%) muzulmán, 1 (0,22%) ismeretlen. A falunak 359 nagykorú polgára van, a lakosság átlagéletkora 42 év (a férfiaké 39,8, a nőké 44,1). A településen 161 háztartás van, háztartásonként átlagosan 2,77 taggal. Legnépesebb az 1948-as népszámlálás idején volt, 601 lakossal. Füredi Ferenc Füredi Ferenc (Budapest, 1947. május 20.) magyar költő, szociológus, közgazda. Életútja A Széchenyi István Közgazdasági Technikumban végzett, képesített könyvelő, tervező, statisztikus szakmát szerzett, s a középiskola befejezése után közgazdaként kezdett el dolgozni. Munka mellett végezte el a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem filozófiai és szociológiai szakát. 1965-ben kezdett dolgozni az Újpesti Gépelemgyárban munkaügyi előadóként, két év múlva csoportvezető lett, majd újabb két év múlva, 1969-ben az Üzemgazdasági osztály vezetőjévé nevezték ki. 1976-tól a Palotai Építőipari Vállalat közgazdasági osztályvezetője, majd 1983-tól a Fővárosi Településtisztasági Szolgáltató Vállalat (ma Környezetvédelmi Vállalat) üzemgazdasági főosztályvezető-helyettese, egy évvel később főosztályvezetője. Itt dolgozott egészen 1986-ig, amikor megromlott egészségi állapota miatt leszázalékolták, és rokkantnyugdíjas lett. 1997-2010-ig ülnökként dolgozott a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. Magánélete Két fiúgyermek édesapja. Fiai: Ferenc (1977) és Zoltán (1979). Írói munkássága 1977 óta ír verseket, de saját kötetet csak 1993-ban jelent meg. Kéziratainak jó része a kiadóknál elkallódott. Megjelentek versei többek között a Családi Lapban, a Hetedhéthatárban, az Új Magyarországban, a Népszavában, a Magyar Nemzetben, a Népszabadságban, az Ezredvégben, a Magyar Írásban, a Holmiban, számos megyei lapban, valamint külföldön a bukaresti Együtt-Impreunában és a Kanadai Magyar Hírlapban is. Olvashattuk műveit a Hazádnak rendületlenül c. antológiában is. Román költők verseiből is készített műfordításokat. Számos verses estje volt a Vasas Székházban, s hat fellépése a bukaresti Nemzeti Színházban. Verseiből két hanglemezfelvétel is készült. Szerkesztőként dolgozott a Hetedhéhatárnál, valamint a bukaresti Együtt-Impreunánál. Utóbbit elhagyta, amikor a lap szélsőbaloldali lett. A Magyar Írószövetség tagja, Nagy Lajos ösztöndíjas. Közéleti szereplése, politikai nézetei Mérsékelt baloldalinak vallja magát. 1989-2003-ig az MDF tagja volt, Beke Kata államtitkári kinevezése után közreműködött az MDF oktatási reformprogramjának kidolgozásában, közgazdasági modellek készítésében. 2017 tavasza óta a Változást Akaró Szavazók (VÁLASZ) Pártjának elnökségi tagja. Főbb művei Füredi Ferenc: Koraszülöttek késői díszszemléje; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1993 Fokszám-átmérő probléma A matematika, azon belül a gráfelmélet területén az 1960-as évek óta vizsgált fokszám-átmérő probléma (degree diameter problem) vagy (∆,D)-probléma annak a V csúcshalmaz mérete szerinti lehető legnagyobb G gráf megkeresésének problémája, melynek átmérője k, fokszáma pedig legfeljebb d. A G méretének felső korlátját a Moore-gráfok adják; 1 < k és 2 < d paraméterek mellett csak a Petersen-gráf, a Hoffman–Singleton-gráf és létezése esetén egy k = 2 átmérőjű és d = 57 fokszámú gráf éri el a Moore-korlátot. Általában a legnagyobb, adott fokszámú és átmérőjű gráfok sokkal kisebbek a Moore-korlátnál. Képlet Ha az adott d fokszám és k átmérő mellett elérhető maximális csúcsszám, akkor , ahol a Moore-korlát: Az egyenlőség nagyon kevés gráf esetében teljesül, ezért inkább azt érdemes vizsgálni, hogy a Moore-korláthoz mennyire közel létezhetnek gráfok. Vizsgálták a (∆, D, −δ)-gráfokat, tehát a legfeljebb D átmérőjű, ∆ maximális fokszámú gráfok, melyek δ defektussal maradnak el a Moore-korláttól – elsősorban a −1 és −2 defektusokat. Az aszimptotikus viselkedés vizsgálatához megjegyzendő, hogy . Különböző gráfosztályok A fokszám-átmérő problémát irányítatlan gráfok mellett irányított gráfokon és vegyes gráfokon is megvizsgálták. Irányítatlan gráfok Az irányítatlan gráfokon belül a következő gráfosztályokat vizsgálták meg: csúcstranzitív gráfok, Cayley-gráfok, Abel-csoportok Cayley-gráfjai; páros gráfok; különböző felületekbe ágyazott (síkbarajzolható, tóruszra rajzolható) gráfok. Irányított gráfok Irányított gráfok esetében csak triviális (d=1 vagy k=1) Moore-digráfok léteznek. Az irányított gráfokon belül a következő gráfosztályokat vizsgálták meg: csúcstranzitív gráfok, Cayley-gráfok; síkbarajzolható gráfok. Vegyes gráfok Az irányított, illetve irányítatlan Moore-gráfok felfoghatók az általánosabb vegyes („részben irányított”) Moore-gráfok speciális eseteiként. Kapcsolódó problémák Bollobás hasonló jellegű problémát vetett fel: adott átmérő és maximális fokszám mellett keressük meg a lehetséges legkevesebb élű gráfot. Gómez és Escudero megvizsgálták az olyan gráfok konstruálásának lehetőségeit, melyek sok csúccsal, adott D átmérővel és ∆ maximális fokszámmal rendelkeznek, továbbá éleiket pontosan p színnel lehet színezni. Táblázatukban megadják az ilyen irányított gráfokat a D ≤ 10 és p ≤ 16 esetekre. Fokszám/bőség probléma: adott d > 2 és g > 3 természetes számokra keressük meg a legkevesebb csúcsú reguláris gráfot, melynek fokszáma d, girthparamétere (bősége) g. Rend/fokszám probléma: adott n és ∆ természetes számok, keressük meg a lehetséges legkisebb D n,∆ átmérőt egy n rendű és ∆ maximális fokszámú gráfban. Rend/átmérő probléma: adott n és D természetes számok, keressük meg a lehetséges legkisebb ∆ n,D maximális fokszámot egy n rendű és D átmérőjű gráfban. A fenti problémák irányított változatában fokszám helyett ki-fokszám szerepel. adott n, D, D′ és s, határozzuk meg az n csúcsú, D átmérőjű gráf éleinek minimális számát, ha tudjuk, hogy a gráfból s vagy kevesebb él eltávolítása után legfeljebb D′ átmérőjű gráfot kapunk MaxDDBS probléma: adott irányítatlan összefüggő G gráf, keressük a legnagyobb összefüggő S részgráfot, melynek maximális fokszáma ≤ ∆ és átmérője ≤ D. Kellően nagy teljes gráfot választva G-nek látható, hogy ennek a problémának egyik speciális esete a fokszám-átmérő probléma. Ismert korlátok Az irányítatlan fokszám-átmérő probléma legnagyobb ismert gráfjainak rendjei Keressük az adott maximális fokszám és átmérő mellett lehetséges legnagyobb irányítatlan gráf csúcsainak számát (rendjét). A Moore-korlát felső határt szab a csúcsok számának, de a matematikusok ennél precízebb választ keresnek. Az alábbi táblázat bemutatja a probléma jelenlegi állását (nem számítva a 2 fokszám esetét, ahol a legnagyobb gráfok a páratlan számú csúcsból álló körök, és a triviális ∆ = 1, D = 1 esetet). Az alábbi táblázatban találhatók a legnagyobb (2008 októberében) ismert gráfok csúcsszámai az irányítatlan fokszám-átmérő problémára, 3 ≤ d ≤ 16 fokszámra és 2 ≤ k ≤ 10 átmérőre. A táblázatban csak néhány gráf optimális (aláhúzással jelölve), tehát a lehetséges legnagyobb. A többi szám csak az eddig felfedezett legnagyobb gráfot jelenti, tehát a Moore-korláthoz közelebb álló, nagyobb gráf keresése ezeknél nyitott kérdés. A táblázat d és k értékein kívül eső számokra is ismertek konstrukciók. A táblázat színkódjait a következőképpen lehet értelmezni: Az irányított fokszám-átmérő probléma legnagyobb ismert csúcsszimmetrikus gráfjainak rendjei Az alábbi táblázatban találhatók a legnagyobb (2008 októberében) ismert gráfok csúcsszámai az irányított fokszám-átmérő problémára, a csúcstranzitív digráfokra szűkítve, 2 ≤ d ≤ 13 fokszámra és 2 ≤ k ≤ 11 átmérőre. A táblázat színkódjait a következőképpen lehet értelmezni: Pulóver A pulóver olyan, viszonylag vastagabb ruhadarab, amely az emberi test törzsének és karjainak a melegítésére és védelmére szolgál (bár egyre gyakoribb, hogy kutyáknak és más állatoknak is gyártanak pulóvert). Rendszerint póló, ing, blúz vagy más felsőruházat felett hordják. Régebben leginkább gyapjúból készítették (főleg juhgyapjúból és alpaka gyapjúból), manapság azonban már a pamut és a különféle műszálas anyagok, illetve ezek keveréke a meghatározó. Kezelése mosással, vasalással, mágikus hengerrel és boholytalanítóval történik. Elnevezései és eredete A pulóver szó az angol pullover szó magyar változata, amely a pull over („áthúzni”) igéből ered, s arra utal, hogy a ruhadarabot a fejünkön áthúzva lehet felvenni. Bár az elöl nyitott kardigánt nem kell a fejünkön áthúzni, a magyar szóhasználat azonban azt a ruhadarabot is gyakran pulóvernek hívja. A szó becéző alakja a pulcsi. Használatos még a szvetter elnevezés is, amely szintén az angolból, az izzasztó jelentésű sweater (ejtsd: szvetör) szóból származik, bár az elnevezés inkább arra utal, hogy a ruhadarab megköti a test nedvességét. A brit Csatorna-szigetekhez tartozó Jersey nevéből eredő angol jersey, s ennek átvételével a magyar dzsörzé szó eredetileg a sima egyszínoldalas vetülékrendszerű kötött kelme elnevezése, de használatos az ebből készített ruhadarabok, köztük leginkább a pulóverek elnevezésére is. Története Már James Thomas Brudenell, Cardigan grófja, a kardigán névadójává vált tábornok is készíttetett magának a XIX. század első felében ilyen ruhadarabot, a pulóverek azonban csupán a XX. század húszas éveiben kezdtek divatba jönni. A film akkor már erősen befolyásolta a divat alakulását, a pulóverkedvelő Greta Garbo lett az abszolút értelemben vett ideál, így korántsem véletlen, hogy a magas nyakú pulóver mindmáig az ő nevét viseli. Az igazi pulóvermánia azonban egy másik filmcsillag, Katherine Hepburn hatására tört ki jóval később, a második világháború alatt és után. Katherine az emancipált, sportos alakú lánytípust képviselte, fátylak és boák helyett gyakran kényelmes pulóverben jelent meg a vásznon. Fazonok Lehet ujjas vagy ujjatlan, zárt vagy elől nyitott (kardigán), a nyakkivágása többnyire kerek vagy V alakú. A derekán és az ujjak végén, esetleg a kerek nyakkivágás körül is általában rugalmas szegély van. Gyakran kapucnit, illetőleg zsebet is tesznek rá. Izlandi honfoglalás Az izlandi honfoglalás az Izland szigetére i. sz. 870 körül szervezetten érkező első letelepülőktől az országos népgyűlés, az alþingi 930-as megalakításáig és ezzel a szabad izlandi államalakulat, a „néphatalom” létrejöttéig terjedő korszakot foglalja magába. Elnevezése, fordításai Az izlandi történelem e döntő eseményének neve izlandi nyelven Landnám, vagyis földfoglalás, földvétel. Angol fordításban a settlement, azaz letelepedés szó használata a szokásos, míg a németben az eredetihez egészen közelálló Landnahme kifejezés honosult meg, amit egyébként a magyar honfoglalásra is alkalmaznak. Ezért magyarul is a honfoglalás kifejezés alkalmazása látszik a legcélszerűbbnek e történelmi eseménysorozat leírására. Történelmi háttér Európában a 9. században a népvándorlás kora lassan véget ért. Amíg a sztyeppei népek vándorlásának utolsó hullámaként a magyarok a Kárpát-medencébe érkeztek, a vikingek hódításai, rablóhadjáratai is a végükhöz közeledtek. Ekkoriban fedezték fel az óskandináv, főleg norvégiai hajósok a gyakorlatilag lakatlan Izland szigetét, ami nagy vonzerőt gyakorolt a relatív túlnépesedéssel küzdő, szűk völgyekben élő norvégiai parasztcsoportokra. A korabeli viszonylag kedvező éghajlati viszonyok, a középkori klímaoptimum(en) vonzóvá tette a letelepedést az azóta sokkal kopárabbá vált Izlandon is. Előzmények Izland első lehetséges említése az írott forrásokban Pütheasz massiliai (ma Marseille) ógörög utazótól, származik az i. e. 4. századból, aki útjai során elérte a Brit-szigeteket és beszámolt egy Thule nevű szigetről, ami hat napi hajóútra feküdt északra a Brit-szigetektől, közel a fagyott óceánhoz. Ez jelenthette Izlandot, de akár Grönlandot is. Magán a szigeten ásatások során felszínre kerültek római érmék is az i. sz. 3. századból, amikor Britannia római uralom alatt volt. Ezek azonban nagy valószínűséggel a későbbi viking telepesekkel kerülhettek oda. Ír szerzetesek A korán megkeresztelkedett Írországból számos szerzetes indult el currach-nak(en) nevezett, fabordázatra feszített bőrből készült csónakjain, hogy elhagyott szigeteken, birkatenyésztésből megélve remeteéletet folytasson. Így fedezték fel a Feröer-szigeteket is a 7. század közepén, és a 8. század közepén vagy második felében elérték Izlandot is, amit Thulénak neveztek, mivel addigra kialakult az európai kultúrkörben az a hagyomány, hogy a mindenkori legészakibb ismert szigetnek ezt a nevet adták. Az ír szerzetesek azonban állandó települést nem hoztak létre Izlandon, valószínűleg inkább csak rövidebb időszakokat töltöttek ott. De bizonyosan ott voltak, amikor az első viking telepesek megérkeztek, mivel az Íslendingabók, a 12. században keletkezett legrégebbi izlandi történelmi mű beszámol arról, hogy a honfoglalók találkoztak a szerzetesekkel, akiket papar-nak („atyák”) neveztek, és akik aztán gyorsan elhagyták a szigetet, számos tárgyukat (könyvek, feszületek) is otthagyva. Viking utazók Az első skandináv utazó, aki elérte Izlandot, Naddoddur volt, aki Norvégiából Feröer felé hajózva elvétette úti célját és Izland keleti partjáig jutott. Igyekezett jobban megismerni a helyet, felkapaszkodott egy hegyre is, de nem talált emberi település nyomaira, füstjeleire. Amikor hazaindult, havazás kezdődött, ezért az új földet Hóföldnek nevezte el. A következő skandináv hajós, Gardar Svavarsson a mai Svédország területéről származott. Ő is tévedésből jutott el Izlandig, de már körülhajózta a szigetet, és át is telelt annak északi partján. Csapatának három embere elszakadt tőle és Izlandon maradt, de alacsony származásuk miatt az izlandi történelemírás mégsem tekinti őket Izland első telepeseinek. Gardar saját magáról Garðarshólminak, Gardar szigetének nevezte el az új földet, de többet nem tért vissza oda. Az első utazó, aki már tudatosan készült az izlandi letelepedésre, Hrafna-Flóki Vilgerðarson volt. Őt viszont meglepte a kemény tél, amire nem készült fel eléggé a halban gazdag nyár után, és kiábrándultan tért vissza Norvégiába. Társai közül azonban volt, aki kedvezőbb emlékeket őrzött, és így az izlandi kivándorlás gondolata tovább élt főleg a norvégiai vikingek között. A szervezett betelepülés kezdete Hrafna-Flóki és társai felfedezéseinek híre bejárta a viking világot. Norvégia délnyugati részén különösen két vitézt ragadott magával az új, szabad földekről szóló hír: Ingólfur Arnarson és barátja, féltestvére, Hjörleifur Hródmarsson ekkoriban súlyos helyi viszályba keveredtek, elvesztették földjeiket. Ezért 870 körül egész családjukkal, kíséretükkel, mozdítható vagyonukkal felkerekedtek, és Izlandon telepedtek le. Hjörleifur ott lázadó rabszolgáinak áldozatává vált, de Ingólfur sikeresen hozott létre telepet a mai főváros, Reykjavík helyén, és az izlandi történelem azóta is a honfoglalás vezető alakjaként tiszteli őt. Ingólfur és társai példáját sokan követték Norvégiában, ahol Széphajú Harald király éppen kemény eszközökkel folytatott országegyesítő, a helyi vezetők függetlenségét fenyegető politikát. A földfoglalás lehetősége nagy visszhangot váltott ki másutt is az akkori viking világban, különösen a Brit-szigetek északi részein, ahol a korabeli gazdasági lehetőségekhez képest viszonylagos túlnépesedés, földhiány alakult ki. Megkezdődött az izlandi történelemnek a 930-ig, az alþingi létrehozásáig számított kora, amit Landnámsöld-nek, a honfoglalás korának neveznek. A korszak fő eseményeit – az európai történelemben példa nélkül áll módon – írott források is rögzítették, a Landnámabók és az Íslendingabók. Ezek a források több mint 400 telepes nevét és származását írták le, akik mind családjukkal és kisebb-nagyobb kíséretükkel érkeztek a szigetre. Természetesen ténylegesen ennél jóval többen érkeztek, de a feljegyzések csak az abban a korban legismertebb családfők nevét rögzítették. A bevándorlást az is elősegítette, hogy a technikai fejlődés és a szokások alakulása révén ebben az időben a nyílt tengeri hajózás széles körben elterjedt, szinte napi tevékenységgé vált. Az Izlandra érkezők gyorsan kialakították a földfoglalás szabályait. A hagyomány szerint egy férfi annyi földre jelenthette be igényét, amennyit egymástól látótávolságra lévő tábortüzekkel körbe tudott keríteni egy nap alatt. A nőkre más szabályok vonatkoztak, nekik egy üszőt kellett körbevezetniük napkeltétől napnyugtáig azon a területen, amit magukénak kívántak. A lakosság gyorsan szaporodott, és mai becslések úgy tartják, hogy 930-ra mintegy 60 000 lakosa lett a szigetnek. A gyakorlatban azonban a földek megszerzése általában nem ilyen ideális formában történt. A legnagyobb birtokokat a legnagyobb kísérettel, azaz katonai és gazdasági erővel rendelkező törzsfők szerezték meg, és ők osztották azt tovább rokonaik, barátaik, követőik, híveik között. A legtöbb körzetben belőlük illetve leszármazottaikból lettek a helyi főnökök, akik neve izlandi nyelven goði, többesszámban goðar. Ez a szó eredetileg a pogány vallás papját jelentette az óészaki nyelvben, de a vallási és a világi hatalom egy kézben összpontosult, a törzsfők képviselték mind a kettőt, és nevükként a goði rögződött. Ők tartották fenn körzetükben, kíséretük révén, a rendet, ők döntöttek a vitás jogi kérdésekben, és emellett ők szervezték az ősi vallás ünnepeit is. Az ország képe ekkoriban jelentősen különbözött a maitól. Becslések szerint az ország területének kétharmadát borította valamilyen növényzet, szemben a mai egynegyeddel, és a flóra nagy része nyírfaerdő volt, ami még az alacsonyabb hegyoldalakra is felkapaszkodott. Ma már csak a terület 1%-án található erdő. Szárazföldi emlősállatok a róka kivételével nem voltak, viszont a tengeri emlősök (fókák, bálnák) és a madarak állománya nagyon gazdag volt. A parti öblökben, illetve az édesvizű folyókban, tavakban, hemzsegtek a halak. A tengerpartokon rengeteg uszadékfát lehetett találni, amit az uralkodó tengeri áramlatok rendszeresen szállítottak Szibéria és Kanada partjairól. A telepesek indulása tehát nem volt túlságosan nehéz, bár a házak építése, a földek feltörése óriási munkát jelentett. Farmjaikat egymástól nagy távolságra építették, a magukkal hozott állatoknak (birka, szarvasmarha, lovak, sertés, baromfi) hatalmas legelők jutottak. Izland betelepülésének befejeződése 930 körül a jól hasznosítható földterületek már kiosztásra kerültek, a kolonizáció lassan véget ért, bár a bevándorlás nem szűnt meg azonnal. A még érkező telepesek vásárlás, esetleg harc vagy ajándékozás útján jutottak földhöz, utóbbi esetben nyilván vállalva bizonyos hűséget az ajándékozó törzsfő iránt, akiknek a hatalma tovább növekedett. Megszilárdult a kezükben a közhatalom gyakorlása, rendszeressé váltak a helyi körzetekben az összejöveteleik, a þingek (thingek). Ezek a gyűlések döntöttek a vitás jogi kérdésekben, hozták meg a követendő szabályokat. Állandó fegyveres testület nem volt, a gazdáknak elsősorban maguknak kellett megvédeniük érdekeiket, illetve szükség esetén a törzsfők és a közösség támogatását keresték. Jellemző szabály volt, hogy emberölés esetén az elkövetőnek a legközelebbi tanyán be kellett jelentenie, hogy mi történt, csak így mentesülhetett az orgyilkosság vádja alól. Ezután egy e célra létrehozott bíróság ítélkezett arról, hogy tette jogszerű volt-e vagy pedig gyilkosságnak számít. Bejelentés nélkül mindenképpen büntetendőnek számított. A helyi törvényhozó gyűléseknek az országos változataként jött létre 930-ban az Alþingi, az ősi izlandi parlament, és ezzel megkezdődött az izlandi történelem következő korszaka, az izlandi szabadállam kora. Joseba Sarrionandia Joseba Sarrionandia (1958. április 13.) baszk író, a baszk ETA szervezet egykori tagja. Regényeket és novellákat ír. Életrajza A Deustoi Egyetemen szerezte meg PhD-fokozatát baszk nyelvből, és a baszk nyelv tanáraként kezdett el dolgozni. Bergarában fonetikát tanított és a Baszk Egyetemen is dolgozott. A Zeruko Argia, Anaitasuna és az Oh Euzkadi magazinok számára is írt cikkeket. Az Ibaizabal magazin egyik alapítója. Az újságírás mellett fordított is: Samuel Taylor Coleridge-től. 1980-ban, mint az ETA tagja, a rendőrség letartóztatta, és 22 évi börtönbüntetésre ítélték. Ezután a börtönélményei megjelentek az írásiban is. 1985-ben, Szent Fermin napján (július 7-én) megszökött a börtönből Iñaki Pikaea és Imanol Larzabal társaságában (koncert volt a börtönben és a hangszóróban bújtak el). A baszk radikális Kortatu zenekar Sarri, Sarri című száma ennek a tiszteletére íródott. Azóta bujkálva él. A Lagun Izoztua (Fagyos barát) című regényében a száműzetéséről ír. Munkái Izuen gordelekuetan barrena . 1981 Narrazioak . 1983 Intxaur azal baten barruan. Eguberri amarauna . 1983 Alkohola poemak . 1984 Ni ez naiz hemengoa . 1985 Atabala eta euria . 1986 Marinel zaharrak . 1987 Marginalia . 1988 Ez gara gure baitakoak . 1989 Izeba Mariasunen ipuinak . 1989 Ainhoari gutunak . 1990 Ifar aldeko orduak . 1990 Gartzelako poemak . 1992 Han izanik hona naiz . 1992 Hnuy illa nyha majah yahoo . 1995 Miopeak, bizikletak eta beste langabetu batzuk . 1995 Hitzen ondoeza . 1997 Hau da nire ondasun guzia . 1999 Zitroi ur komikiak: Joseba Sarrionandia komikitan . 2000 Lagun izoztua . 2001 XX. mendeko poesia kaierak: Joseba Sarrionandia . 2002 Kolosala izango da . 2003 Akordatzen . 2004 Harrapatutako txorien hegalak . 2005 Munduko zazpi herrialdetako ipuinak . 2008 Gau ilunekoak . 2008 Idazlea zeu zara, irakurtzen duzulako . 2010 Moroak gara behelaino artean? . 2010 Narrazio guztiak (1979-1990) . 2011 Durangoko Azoka 1965-2015 . 2015 Lapur banden etika ala politika . 2015 Hilda dago poesia? ¿La poesía está muerta? . 2016 Denis Mukwege Denis Mukwege (Bukavu, Belga Kongó, 1955. március 1. – ) kongói nőgyógyász, aki a háborús bűncselekmények során tömeges nemi erőszak áldozatává vált nők kezelésére specializálta magát. Elismerése 2014. október 21-én munkásságáért az Európai Parlament Szaharov-díjjal tüntette ki. 2018-ban Nadia Muraddal közösen kapta meg a Nobel-békedíjat. Doráti Antal Doráti Antal (Budapest, 1906. április 9. – Zürich, 1988. november 13.) karmester, zeneszerző, Bartók–Pásztory-díjas (1986). Élete 1911-től zongorázott, első tanára Braun Paula volt. 1928-ban Stravinsky Petruskájának zongoraszólóját játszotta. Weiner Leónál összhangzattant tanult magánúton, majd a budapesti Zeneművészeti Főiskola diákja volt, ahol kamarazenét tanult. Kodály Zoltánnál 1920-ban felvételizett, s 1921-ben elsajátította a zeneszerzés-tudományt. Bartók Béla zongoraművészi és emberi magatartása egész életére meghatározó hatású volt. A csodálatos mandarin négykezes előjátszására maga Bartók jelölte ki társául a fiatal korrepetitort 1926-ban. 1925-1927 között a Budapesti Operaház korrepetitora. 1928-1929 között Fritz Busch asszisztense volt a drezdai operánál. 1929-1933 között a Münsteri Városi Színház karmester-zeneigazgatója volt. Párizsban zenekart szervezett, betanította, előadatta Mozart és Gluck kisoperáit. 1933-tól a Ballets Russes de Monte-Carlo karmestere volt. Turnézott Franciaországban, Spanyolországban, USA-ban, Monte-Carlóban, Londonban és New Yorkban is. 1938-ban Ausztráliában zenekart szervezett. 1939-ben az USA-ba utazott. New York-ban az American Broadcasting Company (ABC) szerződtette egy sor rádió-hangverseny vezénylésére. Yehudi Menuhinnal Bartók Hegedűversenyét 40-szer játszották együtt, 3-szor lemezre vették. 1941-1944 között a New York-i „Ballet Theatre” zeneigazgatója volt, s a New Opera Company zenei vezetője is. 1945-1949 között létrehozta a Dallasi Szimfonikus Zenekart. 1948-ban a budapesti Bartók Fesztiválon a Concertót vezényelte. 1948-1949 között volt az utolsó dallasi évada: fénypontja Bartók: A kékszakállú herceg vára bemutatója volt. 1949-1960 között a Minneapolisi Szimfonikusok vezetője; művészi fejlődésének, kialakulásának legfontosabb évei voltak ezek. 1960-ban elhagyta Minneapolist, Európába jött. 1960-1970 között Rómában élt, de London volt munkája központja. Rendszeresen hangversenyezett Párizsban, az NSZK-ban, majd Prágában, Varsóban, Bukarestben, Budapesten, Koppenhágában és Brüsszelben. Izraelben 1960-ban járt először, a Londoni Szimfonikus Zenekarral, s ettől kezdve 1970-ig minden évadban visszatért, s az Izraeli Filharmonikusokat is vezényelte. A Londoni Szimfonikusokkal turnézott Angliában, Európában, Izraelben, Japánban. 1963-1965 között a BBC Szimfonikus Zenekar vezető karmestere volt. 1965-1974 között a Stockholmi Filharmonikusok vezető karnagya. Közben vezényelte a chicagói, a bostoni, a Los Angeles-i és a washingtoni szimfonikus zenekarokat. 1966-tól rendszeresen hazajárt. 1968-ban átvette a washingtoni National Symphony Orchestra karnagyi posztját. 1974-től a londoni Royal Filharmonikus Zenekar vezetője, „örökös karnagy”-a, de 1977-től ellátta a Detroiti Szimfonikus Zenekar vezetését is. 1934-től haláláig több mint 500 lemezt készített. Egész életében Bartók Béla propagátora volt; de Kodály Zoltán, Stravinsky, Csajkovszkij, Liszt Ferenc, valamint klasszikus szerzők műveit is dirigálta lemezre. Művei Több mint 26 kompozíció. Az út (kantáta Paul Claudel poémájára) I. szimfónia, Missa Brevis Magdalena (balett) Vonós-oktett Madrigálszvit Kamarazene (dalciklus James Joyce verseire) Zongoraverseny Gordonkaverseny Oboaverseny Békemise The Voices (szimfonikus dalciklus Rainer Maria Rilke verseire) Írása Önéletrajzi írás: Egy élet muzsikája ( London , 1979; magyarul, Budapest , 1981, 1985). Chlupaty, Richard. Antal Dorati and the Joy of Making Music , The Antal Dorati Centenary Society, Bournemouth, 2006 [3][4] Chlupaty, Richard. Antal Dorati and his Recorded Legacy , The Antal Dorati Centenary Society, Bournemouth, 2013 [5][6] ATC N05 – Pszicholeptikumok Az ATC N05 – Pszicholeptikumok a gyógyszerek anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszerének (ATC) egyik alcsoportja. Varacskosdisznó A varacskosdisznó (Phacochoerus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae/?Phacochoerinae alcsaládjába tartozó nem. Előfordulásuk A varacskosdisznók előfordulási területe kizárólag Afrika. A nagyobb elterjedési területtel rendelkező szavannai varacskosdisznó a száraz Száhil övezettől kezdve Afrika legnagyobb részén keresztül – kivéve a nyugati esőerdőket – egészen a Dél-afrikai Köztársaság keleti részéig sokfelé megtalálható. A rokon sivatagi varacskosdisznó elterjedése manapság e kontinens keleti részére, azaz Etiópia, Szomália és Kenya területeire szorult vissza; ennek a fajnak a dél-afrikai állományát kiirtották. Megjelenésük A szavannai faj valamivel nagyobb, mint a sivatagi rokona; hiszen a testhossza 90-150 centiméter, marmagassága 63,5-85 centiméter és testtömege 50-150 kilogramm; míg a rokon testhossza 100-145 centiméter, marmagassága 50-75 centiméter és testtömege 45-130 kilogramm. Mind a két faj esetében a kanok nagyobbak a kocáknál. Mindkét állat szürkésbarna színű; a fejüktől a hát közepéig sötétebb, hosszú szőrszálakkal. Főleg a kanok pofáin nagy varacskok vannak, a szájukból pedig hatalmas agyarak nőnek ki. A kocáknál is megvannak ezek a névadó jellemzők, de kisebb méretekben. E fajokra a hosszú, vékony lábak is jellemzőek; ezek segítségével igen jól szaladnak. Meneküléskor a bojtos farkaikat felemelik. Életmódjuk A kondákat több koca és azok malacai alkotják; a kanok magányosak. A koca üregben hozza világra a malacait; a felnőtt állatok is üregekbe menekülnek veszély esetén. Táplálékuk fűfélék, lágy szárú növények, gumók, gyökerek, alkalmanként dögök is. Ezek az állatok számos ragadozónak szolgálnak táplálékul. Szaporodásuk Körülbelül mindkét varacskosdisznófajnál az ivarérettséget 18 hónapos korban érik el. A vemhesség 171-175 napig tart, ennek végén 3-4 malac jön a világra. Rendszerezésük A nembe az alábbi 2 faj tartozik: sivatagi varacskosdisznó (Phacochoerus aethiopicus) ( Pallas , 1766) - típusfaj szavannai varacskosdisznó (Phacochoerus africanus) ( Gmelin , 1788) MX rekord Az MX (mail exchanger) rekordok a Domain Name System részei, feladatuk az adott domain e-mailjeit kezelő szervereinek azonosítása. Egy domainnek több MX rekordja is lehet, mely rekordok közt egy sorszám állít fel prioritási rangsort. Mindig a kisebb számmal rendelkező MX-rekord az elsődleges szerver. Fontos, hogy címre (A rekord), vagy CNAME rekordra mutató host megadása nem engedett. FM Osaka E-tracks Selection Az FM OSAKA E-tracks Selection az FM Osaka japán rádióadó 2010. január 5-e óta futó műsora, melyet minden kedden 19:00 órától, félórás terjedelemben sugároznak. Kis-Nyereg-hágó Kis-Nyereg-hágó (Sedielko) (2380 m, *2372 m) A Markazit-torony (észak) és a Vörös-torony (dél) között fekvő hágó egyike a legkönnyebb átjáróknak a Magas-Tátra főgerincén át, a Kis-Tarpataki-völgy és a Jávor-völgy között. (November 1-től június 13-ig lezárva.) Az Öt-tótól (keletről) A Téry-menedékháztól zöld jelzésű ösvényen a Pfinn-kilátó délkeletre ereszkedő széles hátát kb. 2150 m magasságban keresztezve, a Kis-Nyereghágó-völgyecskébe. Ennek aljába érve elhaladunk a kis Kék-tavacska mellett (2157 m), majd omladékon, hófoltokon eleinte mérsékelt emelkedéssel a völgy zárlata fölött fekvő, széles Kis-Nyereg-hágó alá. A hozzá felhúzódó magas és elég meredek lejtőt rendkívül laza, finom szemű törmelék borítja. A felmenet utolsó része igen fárasztó, ezért lehetőleg a lejtő jobb oldalán haladjunk, ahol sziklásabb a terep. Végül omlatag kis lépcsőkön juthatunk fel a hágóra, az utolsó szakaszon láncos biztosítás segíti a mászást. (1 ó 30 p). A Jávor-völgyből (nyugatról) Végig a zöld jelzésen, Javorináról a Jávor-völgybe vezető úton a Javorinai-Fekete-tóhoz való útelágazásig (Javorináról 1 ó 30 p). A tisztás jobb felső szélén továbbvezető, zöld jelzésű ösvény rövid ideig még meredeken emelkedik, majd kilépve az erdőből, a völgyben visz tovább. Mintegy 3 órányira Javorinától, az eddig déli irányban húzódó Jávor-völgy balra kanyarodik és kelet felé vonul tovább. Itt lassan az ösvény is megszűnik, és a völgy bal oldalán füves lejtőkön, majd omladékon fel a völgy közepén emelkedő, meredek sziklás domb aljába. Itt a balra levő szakadékban – amelyben a patak folyik – fel a domb tetejét képező kis fennsíkra (1950 m; a domb alatt jobbra a Varangyos-tó, 1900 m). Ez a Jávor-völgy kietlen, legfelső katlana (1 ó). Innen a völgy zárlata felé, a Kis-Nyereg-hágóhoz, hosszú omladéklejtő húzódik fel. A lejtő hajlása miatt az út utolsó részében nem látjuk a hágót. A vízmosások által barázdált lejtőn fel, majd ahol a Vörös-torony északi gerincéről alányúló sziklák közelébe érünk, alattuk folyton kissé balra elérjük az ismét láthatóvá vált hágót (1 ó; Javorináról 5 ó). Erazmista Erazmista: Rotterdami Erasmus (1469-1536 ) - németalföldi tudós, humanista bölcselő követői. Leírása Erasmus, Desiderius, más néven Rotterdami Erazmus (Rotterdam, Németalföld, 1469. okt. 28.-Bázel, 1536. júl. 12.): humanista bölcselő volt. 1484-ben lett ágostonrendi szerzetes, majd 1492-ben a rendet elhagyva egyházmegyés pappá szentelték. 1493-ban a cambrai-i pp. titkára, majd Párizsban lett egyetemi hallgató. Itt alakult ki skolasztika-ellenessége, nyelvezete és módszere. Később megjelent humanisztikus írásait (Antibarbari, Adagia, Colloquia) is ekkoriban írta meg. Angliai útján ismerkedett meg a J. Colet képviselte keresztény humanizmussal és a bibliai-patrisztikai alapokra épülő teológiávalval. Görögül is tanult, hamarosan kora legelső teológusa és filozófusa lett. 1516-tól Németalföldön tartózkodott, politikai jellegű művekkel jelentkezett (Institutio principis christiani és Querela pacis). Parafrázisokat írt a Római levélhez, Pál többi leveleihez, az evangéliumokhoz (1517-24). Kiadta Szent Ciprián, Arnobius, Szent Hilarius, Szent Ireneus, Szent Ambrus, Órigenész, Szent Ágoston, Aranyszájú Szent János műveit. 1516-1518 között Európa benne látta a hőn óhajtott reform megtestesítőjét, amikor Luther föllépése fordulatot hozott. Bár biblicizmusával és éles egyházkritikájával a reformáció egyik legjelentősebb előfutára volt, optimizmusa és moralizmusa eltávolította attól. Ugyanakkor a Luther elleni bullát (Exsurge, Domine) támadásnak vette, ezért 1521 őszén úgy döntött, hogy Lővenből Bázelba költözik át. Bár Luther hívének tartották, De libero arbitrio diatribe és Hyperaspistes című műveivel szembefordult vele. Mivel a reformáció Bázelban tömegmegmozdulásokkal járt, 1529-ben Freiburgba települt át, végül 1535-ben visszatért Bázelba. Utolsó éveiben írt műveiben figyelmeztetett, hogy meg kell őrizni az Egyház egységét, újra fölfedezte a dogmák és a hitvallás jelentőségét. Bár munkásságával iskolát teremtett, mely a katolikusok és protestánsok közötti közvetítést tűzte ki célul, ez sem tudta az egységet tevőlegesen szolgálni. Ellentmondásaival az egyháztörténet egyik legérdekesebb alakja volt. Prascorsano Prascorsano Olaszország Piemont régiójának, Torino megyének egy községe. Földrajza A vele szomszédos települések: Canischio, Cuorgnè, Pertusio, Pratiglione, Rivara, San Colombano Belmonte és Valperga. Látványosságok A Carmine templom (XII. sz. ): belsejében XV. és XVI. századi freskók A 3 km-re találjuk a Belmonte Szent Hegyet Ježená Ježená település Csehországban, a Jihlavai járásban. Ježená Dušejov, Hubenov, Vyskytná nad Jihlavou és Zbilidy településekkel határos. Lakosainak száma 128 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Colorado zászlaja Colorado zászlajában a színek az eget (kék), az aranyat (sárga), a hóborította hegyeket (fehér) és a termőföldet (vörös) idézik. A nagy C az állam nevének kezdőbetűje. A megfojtott királyné A megfojtott királyné Maurice Druon Az elátkozott királyok című regényfolyamának második kötete, mely 1955-ben jelent meg. Történet Château-Gaillard várbörtönének falai közt Burgundi Blanka és Burgundi Margit kitörő örömmel fogadja Szép Fülöp halálhírét. Úgy hiszik, ettől majd minden megváltozik, de csalódniuk kell. Egy nap azonban megjelenik Robert d'Artois, és együttérzést tanúsít a hölgyek iránt. Közli, hogy Lajos, az új király a Margittal való házasság megsemmisítését kéri, de ez csak úgy lehetséges, ha elismeri, hogy Lajossal sosem éltek házaséletet, és leánya, Johanna sem tőle való. Margit rövid gondolkodás után dühödten visszautasítja az ajánlatot. Időközben Lajost megkoronázzák, noha jelleme nem éppen királyhoz méltó. Bár a válást nem mondták ki (nem is mondhatták, hisz ez idő szerint nincs pápa), már az új feleséget keresik. A király nagybátyja, Charles de Valois javasolja egyik rokonának unokahúgát, a szép Magyarországi Klemenciát. Követet szalajtanak Nápolyba, aki nem más, mint Guccio Baglioni, s vele tart a főkamarás, Bouville is. Mindeközben Lajos megtartja első tanácskozását, ahol jellembeli gyengesége rögtön megmutatkozik. Elbocsátja a tanácsból Enguerrand de Marigny-t, aki pedig nagy hasznára lehetett volna. Ennek oka, hogy a pápaválasztás eredménytelen maradt, márpedig addig esküvőről szó se lehet. Marigny nem hagyja annyiban a dolgot, s bosszút esküszik. Közben Guccio és Bouville elmennek Nápolyba, hogy nyélbe üssék az esküvőt. Klemencia nagyanyja közli, hogy unokáját csak akkor hajlandó Lajosnak adni, ha rendezi előző házasságát. Azért egy festményt magukkal visznek a hercegnőről. Hazafelé jövet megállnak Avignonban, ahol kalandos úton találkoznak saját pápajelöltjükkel, Jacques Duéze-vel. Ha pápa lenne, hajlandó lenne kimondani a megsemmisítést, ennek egyetlen akadálya, hogy kilenc francia bíboros Marigny befolyása alatt áll, így nem tudják őt megválasztani. Margit időközben beleőrül a rabságba, és mégis megírja a levelet, melyben elismeri, hogy lánya nem Lajostól van, és sosem éltek házaséletet. A balga várkapitány miatt azonban a levél nem Robert-hez kerül, hanem Marigny-hoz, aki elolvasván azt, a tűzbe dobja. Közben Marigny alatt is forrósodik a talaj, a pápaválasztás érdekében előszedik a korruptságát igazoló iratokat. Ezek a Cressay család kápolnájában vannak, tehát Guccio megy értük. Neauphle-ben nagy az éhínség, Marie-t is az éhhalál fenyegeti. Guccio élelmet szerez a helyi elöljárótól a család számára, akik nagyon hálásak neki. Meg is akarja kérni Marie kezét, de úgy gondolja, nem ez a megfelelő pillanat. Nem tudja, hogy a Cressay család teljes mértékben ellenzi a lehetséges frigyet. A leleplező iratok birtokában Marignyt perbe fogják. De hiába minden, kifogynak az időből, két hónap maradt pápaválasztásra. Ekkor merül fel a gondolat, hogy végezni kellene Margittal, betegségnek vagy balesetnek álcázva a dolgot. Robert elmegy a várbörtönbe, ahol megtudja, hogy Margit írt neki. Ha megkapta volna a levelet, életben maradhatna. Így viszont vesznie kell. Irattat vele egy búcsúlevelet, majd hű szolgája, Lormet megfojtja Margitot. Másnap Marignyt a vesztőhelyre hurcolják, ahol kivégzik, kisvártatva szobrát is ledöntik. Most már szabad az út a házasság előtt. Ismét Guccio és Bouville mennek Nápolyba, de a fiatalember eldöntötte: hazatérése után a neauphle-i bankfiókot szeretné vezetni, hogy közel kerülhessen Marie-hoz. Sadilovac Sadilovac falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Rakovicához tartozik. Fekvése Károlyvárostól 60 km-re, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Kordun területén fekszik. Története A 17. században pravoszláv szerbek által betelepült falu volt. Első papjukat Gaje Grgićet 1790-ben említik. Templomukat 1826-ban építették. A parókiához Sadilovac, Vaganac, Lipovača, Smoljanac, Irnovac, Grabovac, Drežnik és Korana falvak pravoszláv szerb hívei tartoztak. 1857-ben 744, 1910-ben 602 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 1942. július 31-én a falut elfoglaló usztasák 463 férfit, nőt és gyermeket tereltek össze a pravoszláv templomba, majd rájuk gyújtották. Az áldozatok közül 149 fiatalabb volt 13 évesnél. Az áldozatokat a templom közepén temették el, majd 1989-ben sírboltot alakítottak ki a számukra. 1991 és 1995 között a Krajinai Szerb Körtársaság része volt. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. 2011-ben nem volt állandó lakossága. Nevezetességei A Legszentebb Istenanya Születése tiszteletére szentelt pravoszláv szerb temploma 1826-ban épült. A II. világháború idején felgyújtották és több mint negyven évig romokban állt. Az épületet 1989-ben fedték be és újították meg. A templomban található azoknak a szerb áldozatoknak az 1960-ban felavatott emléktáblája, akiket 1942. július 31-én az usztasák a templomba zárva elevenen megégettek. Varades Varades település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 3694 fő (2015). Varades Saint-Florent-le-Vieil községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Klotrimazol A klotrimazol (INN: clotrimazole) széles spektrumú antifungális hatású szer. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Clotrimazolum néven hivatalos. Gyógyszerhatás Antimycotikus hatása azon alapul, hogy az ergoszterin bioszintézisének gátlásával a gombasejt membránösszetételét megváltoztatja és a permeabilitási zavarok végül a sejt líziséhez vezetnek. A klotrimazol koncentráció a bőrben az epidermistől a coriumon keresztül a subcutisig kimutatható, és a köröm keratinjában is megjelenik. Készítmények Candibene Canesten Canifug MÁV IC+ A MÁV IC+ a MÁV-START Zrt. számára tervezett InterCity személykocsi típus. Története A prototípus-kocsik gyártása A 2010-es évekre a magyar vasút járműparkja elöregedett. A korábbi években a járműállománynak a regionális és elővárosi vonalakon futó részét frissíteni tudták, ám a távolsági forgalomban továbbra is a régi technikailag elavult és elhasználódott kocsik közlekedtek. A távolsági forgalom járműparkjának frissítésére a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. egy új, hazai és nemzetközi igényeknek megfelelő vasúti kocsitípus megtervezését és megépítését javasolta. Az IC+-nak elkeresztelt vasúti kocsi két prototípusát a MÁV Gépészet szolnoki telephelyén szándékoztak megépíteni. A vállalat vezetőinek szándéka szerint munka túlmutatott volna a két vasúti kocsi megtervezésén és megépítésén: a valódi cél az 1994 óta szünetelő magyar vasúti személykocsi gyártás feltámasztása volt. A 200 km/h sebességre is alkalmas „IC+” két prototípusát 2012-re tervezték befejezni. 2012. január 31-én a szolnoki vasútijármű javítási telephelyén a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. aláírta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) az Új Széchenyi Terv keretében elnyert támogatási szerződést. Ezzel egy időben került sor a megfelelőség értékelési megállapodás aláírására is a TÜV Rheinland InterCert Kft. képviselőjével. A gyártás során a vasút számos nehézséggel szembesült: főként a szabályok időközbeni szigorodása hátráltatta a munkát. A Szolnoki járműjavítóban épülő első két IC+ kocsi 2013 kora tavaszán volt olyan állapotban, hogy meg lehetett mutatni a sajtó munkatársainak. Az első prototípus-kocsi végül jelentős késéssel, 2013 nyarán készült el. Engedélyezés és bemutatás A két Bpmz betűjelű vasúti kocsit elkészültük után Ausztriában a legkülönfélébb próbáknak és teszteknek tették ki. A bécsi Rail Tec Arsenal vizsgálóközpontban szélcsatorna- és hőtesztnek vetették alá az előbb elkészült kocsit, majd a Bécs–Salzburg-vasútvonalon végeztek vele nagy sebességű próbafutást és fékteszteket. A próbákon átesett kocsikat 2014 márciusában a magyar sajtónak és közönségnek a Nyugati pályaudvaron, a nemzetközi szakembereknek pedig szeptemberben a berlini InnoTrans vasúti szakkiállításon mutatták be. A magyarországi Nemzeti Közlekedési Hatóság 2014 szeptemberében engedélyezte az IC+ próbaüzemben való használatát, így a kocsik 2014 október 21-én először menetrend szerinti forgalomban közlekedhettek. A végleges típusengedélyt a 250 ezer kilométer teljesítése után kapták meg a kocsik 2015 júniusában. A kocsik 2015 őszén először jártak Párkányban, hogy a külföldi vasutak személyzete is elsajátíthassa a kezelésüket. Az elkészült két prototípus-kocsit 2015 decemberétől a Budapest-Prága-Hamburg vasútvonal EuroCity és EuroNight vonataiban állították szolgálatba. A sorozatgyártás A MÁV-Start a sorozatgyártás elkezdését 2016-ra tervezte, az elképzelések szerint a kocsi nemzetközi változata 200, a belföldi változat 160 km/h sebességgel közlekedhetne. A MÁV-Start vezérigazgatója terveiben előbb 50, majd 100 részben magyarországi, részben nemzetközi IC+ kocsi 2016-os gyártásáról számolt be. 2016 elején Fónagy János egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva 20 kocsi gyártásáról írt 2017-es kezdéssel. A sorozatgyártás megkezdéséről végül 2016 áprilisában született döntés: a Kormány 100 kocsi 2017 és 2019 közötti gyártásának finanszírozásáról határozott. Még ugyanabban a hónapban a MÁV megkezdte 20 nemzetközi kivitelű (10 termes elrendezésű és 10 többcélú teres) kocsi gyártásának előkészítését. A 2018 során zajló sorozatgyártás eredményeként elsőként megépült 84-91 Bbdpmz kocsit a Vasúttörténeti Parkban mutatták meg az érdeklődőknek 2018 nyarán, majd a nemzetközi szakmai közönségnek is a berlini InnoTrans 2018 kiállításon szeptember közepén. Műszaki jellemzése Az új kocsik jellemzői a MÁV-START Zrt. által megfogalmazott műszaki és utaskomfort-igények szerint készülnek. Fő jellemzőik: korszerű, műanyag nagypaneles utastérburkolat, a kocsi teljes légkondicionálása, zártrendszerű illemhely, mely pelenkázóasztallal is el van látva, hordozható számítógépek , mobileszközök energiáját biztosító hálózat, GPS -vezérelt, fedélzeti és külső audiovizuális utastájékoztató rendszer, háromnyelvű ( magyar - német - angol nyelvű) hangos utastájékoztató rendszer, vezetéknélküli internet -szolgáltatás (WIFI). 100%-os villámvédelem A kocsik 200 km/h sebességgel való közlekedésre alkalmasak, amely megfelel a nemzetközi vonalak követelményeinek is. Emellett öt áramnemű (1000V 16,6 Hz, 1500V 50 Hz, 1500V=, 3000V= és 3000V 50 Hz) energiaellátó-egységgel, valamint Európában használatos mindkét vészfékáthidaló-rendszerrel (DB és UIC), továbbá EP-fékkel, valamint a 160 km/h felett szükséges mágneses sínfékkel is el vannak látva. Az IC+ kocsi kielégíti a hagyományos vasúti járművekre vonatkozó TSI-előírásokat is, ezek tartalmazzák mindazon követelményeket, amelyek biztosítják az Európa országain belüli átjárhatóságot. A TÜV Rheinland InterCert Kft. látja el a műszaki paraméterek megfelelőségi értékelését, amely a vonatkozó irányelvek (2009/131/EK és 2011/18/EU irányelvekkel módosított 2008/57/EK irányelv) szerint biztosítja a hagyományos és nagysebességű európai vasúti rendszerekben a kölcsönös átjárhatóságot. A kocsik részegységeinek és alkatrészeinek túlnyomó része, az előzetes felmérések szerint, a nyílt pályáztatásokat követően hazai beszállítóktól érkezhet majd. A projekt finanszírozásába a MÁV-GÉPÉSZET saját erőforrásai mellett uniós források bevonását is tervezi. A MÁV-GÉPÉSZET célja, hogy a külföldi beszerzési forrásokkal összevetve versenyképes áron kínált termékkel vegyen részt a MÁV-START tervezett járműkorszerűsítési programjában. A sorozatgyártás megvalósulása esetén lehetőség nyílik a 17 éve szünetelő hazai járműgyártás újraindítására, amely új munkahelyeket teremthet, egyúttal a hazai járműgyártási iparág egyes szereplőinek kínálhat partnerséget. Pinasca Pinasca (okcitán nyelven Pinacha) egy 3 085 lelkes település Olaszországban, Torino megyében. Pinasca a Chisone-völgyben található. A Pinascaval határos települések: Giaveno, Pinerolo, Inverso Pinasca, Perosa Argentina, Villar Perosa. Testvérvárosok Wiernsheim , Németország Zsolnay Kulturális Negyed A Zsolnay Kulturális Negyed a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházása volt, mely a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra területének nagy részén épült két év alatt. A több mint 11 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően új életre kelt a Zsolnay-gyár öt hektáros területe. A Közép-Európa egyik legnagyobb gyárépület-együttes rehabilitációja során megvalósuló kulturális negyed tartalmilag négy részre tagolódik. A Míves negyed legfontosabb elemei a Zsolnay családdal és történettel kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a felújított Zsolnay-mauzóleum, az Alkotó- és Inkubátorház, valamint a Kézműves boltok utcája. Az Alkotó negyed ad helyet kulturális intézményeknek, vendéglátóhelyeknek és fesztiváloknak. A Gyermek és Családi negyed központi elemei a Planetárium, a Pécsi Galéria komoly nemzetközi vendégtárlatokat is fogadni képes új épülete, valamint a megújult Bóbita Bábszínház, míg az Egyetemi negyedben a Pécsi Tudományegyetem több kara (pl. Művészeti Kar) és újonnan alakult tanszéke kapott helyet. Története A hatalmas szabású projekt kivitelezése 2009 novemberében kezdődött. Ennek részeként a meghatározó jelentőséggel bíró Zsolnay manufaktúrát átköltöztették a negyed keleti részébe. A megüresedett épületeket átépítették, felújították, a rossz állapotúakat lebontották, emellett megszépült a gyár értékes növényeket rejtő, műemlék szobrokkal, vázákkal díszített parkja is. A kulturális negyedet teljes egészében 2011 decemberében adták át. A negyed hivatalos bemutatkozója a nagyközönség számára az I. Zsolnay fesztivál volt, amelynek első napja 2012. április 27-én volt. A negyed öt napon át biztosított fesztiválhelyszínt mintegy hatvan produkció és közel ötszáz előadó részére. A fesztivál költségvetése 50 millió forint volt. Az ünnepélyes megnyitón színes füstök szálltak fel a több évtized óta nem működő gyárkéményekből. A hazai és külföldi hírességeket felvonultató rendezvényen több ezer ember vett részt. A negyed a sikeres fesztivál után egy szintetikus anyagú korcsolyapályával hívta fel magára a figyelmet. A Pirogránit udvaron polimer panelekből felállított 130 fős korcsolyapálya 2013. január és március közepe között működött. A második Zsolnay fesztivál több mint 140 programjára, komoly- és könnyű zenei koncertjeire, színházi előadásaira, irodalmi eseményeire és gyerekprogramjaira közel tízezer ember látogatott el. 2014-ben a Pécsi Egyetemi Napokat (PEN) a Zsolnay fesztivállal összeolvadva (III. Zsolnay fesztivál) tartották május 1. és 3. között. A 23 helyszínen 110 rendezvényt tartottak, amelyekre rekordszámú érdeklődő látogatott el. A közönség 70 százaléka Pécsről és környékéről érkezett. A Pécsi Tudományegyetem diákjai egy teherautónyi élelmiszert gyűjtöttek a Vöröskereszt számára. Elhelyezkedése A Zsolnay negyed öt hektáros területe Pécs központi részétől keletre található a Budai illetve a Balokány városrészekben. A kulturális negyeden belül a Míves negyed északkeleten, Az alkotónegyed délnyugaton, a Gyermek és családi negyed északnyugaton, az Egyetemi negyed pedig délkeleten fekszik. A negyed északi és déli területét a Zsolnay Vilmos út felett átívelő gyalogos híd köti össze. A Zsolnay-mauzóleum a negyed többi részétől északkeletre található. Míves negyed A Míves negyedben található a Zsolnay családdal és történetével kapcsolatos kiállítás, Winkler Barnabás egyedülálló Rózsaszín Zsolnay kiállítása, valamint a Sikorski-házban kiállított Gyugyi-gyűjtemény. Ezekhez kapcsolódik a Zsolnay-mauzóleum, amelyhez egy látogatói sétaúton keresztül lehet eljutni. A mauzóleum tulajdonképpen a negyed összefüggő területén kívülre esik. A gyár jelenlegi termékeit egy mintabolt mutatja be, amelyhez tartozik egy kávézó is. Az épületegyüttesben ezen kívül helyet kapott egy rendezvényterem, egy étterem, egy bortrezor, valamint ide került az Inkubátorház is. A Míves negyedben lévő képző- és iparművészek, kézművesek üzletei a Kéz-művész utca mentén helyezkednek el. Alkotó negyed Az Alkotó Negyed központi épületegyüttese a volt pirogránit üzem. Ebben kapott helyet a Pécsi Ifjúsági Központ Ifjúsági Háza rendezvényterekkel és kapcsolódó vendéglátóhelyekkel. A negyed főtere a Pirogránit tér, amelynek egyik dísze a "cifra kémény". Ezen a téren állítottak fel 2013 januárjában polimer panelekből egy korcsolyapályát. A Zsolnay fesztiválok idején illetve egyéb rendezvényekhez ideiglenes színpadot szoktak állítani a Pirogránit téren. Gyermek és családi negyed A gyermek és családi negyedben található az interaktív tudományos-technikai kiállítás, a Planetárium, valamint a Pécsi Galéria. A negyed északnyugati részén található az úgynevezett "Zöld Ház", amely a Bóbita Bábszínház és bábmúzeum épülete. Az épületek között kialakítottak egy szabadtéri színpadot és egyéb játszótereket és sportpályákat. Egyetemi negyed Az Egyetemi Negyedben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és a Szociológia Tanszék kapott helyet. Az egyetemi oktatáshoz szükséges termek, műhelyek, illetve menza mellett itt található a Janus Egyetemi Színpad is. Feröeri labdarúgó-szövetség A Feröeri labdarúgó-szövetség (feröeriül: Fótbóltssamband Føroya, rövidítve FSF) Feröer nemzeti labdarúgó-szövetsége. 1979-ben alapították. A szövetség szervezi a Feröeri labdarúgó-bajnokságot, valamint működteti a Feröeri labdarúgó-válogatottat. Székhelye Tórshavnban található. Történelem A labdarúgást a 19. század vége óta játsszák Feröeren; az első csapat az 1892-ben alakult – és máig létező – TB Tvøroyri volt. Az első nemzeti labdarúgó-bajnokságot 1942-ben szervezték. 1979. január 12-én jött létre a Feröeri Labdarúgó-szövetség. A női bajnokság 1985-ben indult. Az 1980-as években a szövetség beindította az edző- és menedzserképzést, amely eleinte dán segítséggel működött, az 1990-es évek közepe óta azonban teljesen a feröeri szövetség felelősségi körébe tartozik. A szövetség elnöke 1981-től 2002-ig Torleif Sigurðsson volt, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy Feröer 1988. július 2-án a FIFA, majd 1990. április 18-án az UEFA tagja lett. A válogatott és a klubcsapatok azóta léptek ki a nemzetközi porondra. Egy későbbi szabálymódosítás értelmében az UEFA már nem vehetné fel tagjai közé (mivel Feröer nem az ENSZ által elismert állam), de a szabályt visszamenőlegesen nem alkalmazzák. Elnökök A szövetség elnökei: 1979–1981: Christian Olsen 1981–2002: Torleif Sigurðsson 2002–2004: Dánjal Andreasen 2004–2008: Óli Holm 2008- Høgni í Stórustovu Dosinkan A karatedo dosinkan egyike a hagyományos japán budo iskoláinak. A budót különféle harci rendszerek alkotják, amelyek a középkori japán harcosok kiképzésének alapját adták. Ezek például a kendo, iaido, kjúdo, dzsúdó, aikido és a karatedo. Ugyan mindezen harcművészetek a test-test elleni küzdelmen és a háborúban alkalmazott technikák tökéletesítésén alapulnak, de gyakorlásuk mindenképpen túlmutat a puszta önvédelem lehetőségén és sajátos szellemiséget, életszemléletet, életmódot hordoz magában. A karatedo számos stílussal és önálló rendszerrel rendelkezik, amelyek mind az alkalmazott technikáikban, mind filozófiájukban különbözhetnek. A karatedo dosinkan egy ősi hagyomány továbbélése a mai, modern világban, amely a közös gyakorlás révén teszi lehetővé a lélek, a személyiség fejlődését. Ezen felül segít az egészség megőrzésében, vagy akár helyreállításában, önmagunk és másokkal való kapcsolatunk megértésében. Mint ilyen, nem azonosítható egy átlagos tömegsporttal, versenysporttal. A karatedo nem verseny, nem versengés, nem harci játék, és nem is barátságos bokszolás. A kezdő tanulók lépésről lépésre sajátítják el az alaptechnikákat és a gyakorlás alapelveit. A tanulók fizikai terhelése fokozatosan emelkedik a testi épség megőrzése és a sérülések elkerülése érdekében. Ez a fokozatosság lehetővé teszi, hogy a gyakorló erőnlétét, fizikai képességeit a későbbiek során bármilyen szintre fejlessze, saját elhivatottsága és odaszánása szerint. A tréningeken, vagy edzéseken (japánul keiko) a gyakorló önvédelmi alkalmazásokat, páros küzdelmi gyakorlatokat (ütések, rúgások, dobások, esések, kulcsok, gáncsok, földreviteli technikák stb.), illetve formagyakorlatokat (kata) sajátíthat el. Magasabb (haladó) szinten több hagyományos okinavai fegyver forgatását tanulják. Ezek a bo, tonfa, kama, sai, és a nuncsaku. A Karatedo Dosinkan egy világméretű szervezet. Alapítója Hansi Icsikava Iszao. Az alapító - 1996-ban bekövetkezett - halála óta az iskolát öccse, Hansi 10. dan Icsikava Nobuo vezeti. Magyarországra is évente ellátogat, ahova időnként több vezető tanítványa is elkíséri. A Karatedo Dosinkan központja (Honbu) Ausztriában, Bécsben van. A Dosinkan iskola tagjai a világ minden pontjáról ellátogatnak hozzá tanulni, illetve minden évben több nemzetközi tábort is vezetnek különféle országokban. A dosinkan jelentése: a do jelentése út, a sin jelentése szív, vagy szellem, a kan pedig közösséget jelent. A dosin szóösszetétel a legfontosabb pozitív emberi jellemvonásra utal, aminek elérése a gyakorlás tulajdonképpeni célja. A dosinkan elnevezést egyéb harcművészetek szervezetei, szövetségei is használják, hogy megkülönböztessék sajátjukat a többitől, például létezik Dosinkan-Aikido, vagy J.K.F. Dosinkan Godzsu-rju karate. Nemzeti Főtanács A Nemzeti Főtanács Magyarországon a második világháborút követően létrehozott háromtagú testület volt, amely az általában köztársasági elnököket megillető bizonyos hatásköröket gyakorolt. (Kollektív államfő). A köztársasági államforma bevezetéséről szóló 1946. évi I. törvény 1946. február 1-jével megszüntette. Felállítása és működése politikai szempontból igen jelentős volt: pártállástól való viszonytól és a köztársasági államformához való viszonytól függően eltérően értékelték. Előzményei, megalakulása és változásai ”A Dálnoki Miklós Béla vezette Ideiglenes Nemzeti Kormányt (1944. december 22. – 1945. november 15.) a szovjetek és az amerikaiak 1945 szeptemberében ismerték el, a britek ellenben megvárták a nemzetgyűlési választásokat és a Tildy-kormány megalakulását. Az államfői jogokat gyakorló Nemzeti Főtanács létjogosultsága csak a köztársaság kikiáltása után szűnt meg 1946 februárjában.” „A háborús és népellenes bűntettek elkövetőivel szemben bevezetett népbíráskodás a kegyelmezési jog gyakorlását is fölvetette. A kormány javaslatára, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 23 tagú Politikai Bizottsága, amely két nemzetgyűlési ülésszak között mintegy helyettesítette az őt megválasztó testületet, 1945. január 26-án elhatározta egy háromtagú államfői testület fölállítását. E Nemzeti Főtanács elnöke a házelnök Zsedényi Béla, az egykori miskolci jogakadémiai közjogászprofesszor volt, tagjai pedig Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök, valamint a Moszkvából hazatért Gerő Ernő kommunista nemzetgyűlési képviselő lettek. A testület hatáskörébe az egyéni kegyelmezési s bizonyos fölmentési hatáskörön túl kinevezési jogok, beleérte új miniszterek megbízását is, tartoztak” Az államformának a bizonytalansága mellett változatlanul gondot okozott az államfői jogok gyakorlása, amely tehát az Ideiglenes Nemzeti Kormány tagjai, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége és a Nemzeti Főtanács között oszlott meg. A Politikai Bizottság március 12-én a kormány javaslatára egy alkotmányjogi bizottság fölállítását határozta el, ez azonban soha nem ült össze. Helyette március 22-én, immár Budapesten, Valentiny Ágoston igazságügy-miniszter (SZDP) egy a demokratikus pártok szakértőiből álló, később az érintett minisztériumok delegátusaival is kiegészült, szakértő bizottságot hívott össze. E testület számára Bölöny József, a Pécsi Tudományegyetem legitimista közjogász magántanára dolgozott ki egy az ideiglenességgel továbbra is számoló tervezetet, amely ideiglenesen – az 1920: I. tc. szellemében – egy háromtagú, a nemzetgyűlés által választott Nemzeti Kormányzótanácsra kívánta ruházni az államfői jogok összességét, anélkül azonban, hogy magát az államforma ügyét érintette volna. Tervezete keresztülment ugyan a június 7-ei szakértői értekezleten, ám az ott többek – közöttük a Belügyminisztériumot, egyszersmind a baloldali radiális Nemzeti Parasztpártot is képviselő Bibó István – által kifejtett aggodalmak hatására a Politikai Bizottság július 21-én átdolgozásra visszaadta. Noha ennek némely részleteit később fölhasználhatták, a Nemzeti Kormányzótanács terve végül is kútba esett." "A kommunista tervezet az 1945: III. és XI. tc.-re épülvén, lényegében csak a Nemzeti Főtanácsot megillető reprezentatív és kinevezési hatáskört kívánta a köztársasági elnökre ruházni, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzetgyűlésnek, politikai bizottságának, valamint a kormánynak akarta meghagyni." 52. old. "A köztársasági elnök külügyi kinevezési, kegyelmezési, kitüntetési és címadományozási jogát a tervezetek és maga a törvény is nagyjából s egészében már a Nemzeti Főtanács számára megállapított körben szabták meg. A bizottság kicsit módosított: a nemzetgyűlésre ruházta a kitüntetésalapítás jogát, ugyanakkor Zsedényi javaslatára a hivatali (egyetemi stb.) címadományozást a köztársasági elnök hatáskörébe utalta." "Az államforma és az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig az államfői jogok egy részét gyakorló háromfős testület Magyarországon (1945-46). 1945. februárjában az Ideiglenes Nemzetgyűlési Politikai Bizottsága és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 59/1945. Eln. sz. rendelete hívta életre, amit utólag az 1945. évi III. tv. hagyott jóvá. Tagjai az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke vagy helyettese, a miniszterelnök vagy helyettese, és a nemzetgyűlés politikai bizottsága választott tagja vagy póttagja lettek. Az 1945. novemberi választások után, mivel az FKgP adta a miniszterelnököt és a házelnököt is egyben, módosították az összetételét (a Nemzeti Főtanács attól kezdve a nemzetgyűlés elnöke mellett két, a képviselők által választott tagból állt, akiket póttagok helyettesítettek). A köztársasági államforma bevezetéséről szóló 1946. évi I. tv. 1946. február 1-jével megszüntette." „Az államfő jogköre – mivel a királyság, mint államforma továbbra is fennállt, azonban sem a trón, sem a kormányzói tisztség nem volt betöltve – az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elnöksége, az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a miniszterelnök személye és a Nemzeti Főtanács között oszlott meg. A nemzetgyűlés vezetői nevezték ki a politikai államtitkárokat, a Kúria elnökét, a Közigazgatási Bíróság elnökét, a Legfőbb Állami Számvevő Szék elnökét, a tábornoki kar tagjait. A Politikai Bizottság 1945. január 26-i döntése alapján adták ki az 59/1945. M. E. számú rendeletet a Nemzeti Főtanács létrehozásáról. Tagjai: a házelnök (vagy helyettese), a miniszterelnök (vagy helyettese), és egy olyan nemzetgyűlési képviselő, aki nem tagja a kormánynak (Gerő Ernő – miniszterré történt kinevezéséig –, utána Révai József). A Nemzeti Főtanácsot reprezentatív (követek küldése és fogadása) és szimbolikus (nemzetközi szerződések kötése, halálos népbírósági ítéletek enyhítése) jogkörén kívül a kinevezések joga is megillette (miniszterek, bizonyos állami és közigazgatási vezetők esetében, illetve címek, kitüntetések alapítása és adományozása). Valamint önálló hatáskörben dönthetett kisebb jelentőségű ügyekben: például a házassági akadályok alóli felmentésről, vagy a törvénytelen gyermekek törvényesítéséről.” Tagjai Gerő Ernő Miklós Béla Nagy Ferenc Révai József Szabó Pál Tildy Zoltán Zsedényi Béla Varga Béla (1945. december 7. és 1946. február 2. között.) Hatásköre Eredetileg Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága és az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben 1945. évi január hó 26. napján tartott együttes tanácskozás alapján kinyilvánította a következőket: Addig, amíg a magyar nép az államfői hatalom gyakorlásának módja felől nem dönt, az alkotmány szerint az államfőt megillető egyes jogokat az ezennel felállítandó háromtagú Nemzeti Főtanács gyakorolja. A Nemzeti Főtanács tagjai: az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke vagy helyettese, az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke vagy helyettese, az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága által választás útján kiküldött politikai bizottsági tag vagy póttag, aki nem tagja a kormánynak. A Nemzeti Főtanács jogköre kiterjed: 1. Az elítélteknek kegyelemben részesítésére; 2. azon közhivatali és más tisztségekre való kinevezésekre, amelyek a fennálló törvények szerint a kormány vagy a miniszterelnök kinevezési jogát meghaladják, és a Nemzetgyűlés elnökségének jogkörébe utalva nincsenek, valamint a kormány tagjainak felmentésére; a miniszterek kinevezésére a miniszterelnök javaslatára a Politikai Bizottság szótöbbséggel hozott határozata alapján; 3. az 1894. évi XXXI. tc. 11., 20., 23. §-aiban az államfő részére fenntartott akadályok alóli felmentések megadására; 4. az 1939. II. tc. 6. §-ának 4. pontja szerint a honvédség kötelékébe tartozóknak az állampolgársági kötelékből elbocsátására. Az 1. pontban és a 3. pontban meghatározott jogok gyakorlásánál a Nemzeti Főtanács előadója az igazságügy-miniszter, akinek javaslattételre van joga. Általános kegyelmet (amnesztia) csak az Ideiglenes Nemzetgyűlés adhat. Debrecen, 1945. évi január hó 26. napján Dr. Zsedényi Béla s. k., az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, úgy is, mint a Politikai Bizottság elnöke. Dálnoki Miklós Béla s. k., az Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke. (Közli: Népszava, 1945. március 7. ) Az 1945. évi III. törvény szerint 1945. évi III. törvénycikk a Nemzeti Főtanácsról 1. § Az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottságának és az ideiglenes nemzeti kormánynak a Debrecenben 1945. évi január hó 26. napján 59/1945. Eln. szám alatt a Nemzeti Főtanács felállítása tárgyában és a Budapesten, 1945. évi július hó 21. napján 1814/1945. E. szám alatt a Nemzeti Főtanács hatáskörének kiegészítése tárgyában kibocsátott rendelkezései törvényerőre emeltetnek s egyszersmind - egységes szövegbe foglalás mellett - megfelelően kiegészíttetnek. Ehhez képest a Nemzeti Főtanács szervezetét és jogkörét az alábbi rendelkezések határozzák meg. 2. § (1) Addig, amíg a magyar nép az államfői hatalom gyakorlásának módja felől nem dönt, az alkotmány szerint az államfőt megillető egyes jogokat a következő §-ok szerint háromtagú Nemzeti Főtanács gyakorolja. (2) A Nemzeti Főtanács tagjai: az ideiglenes nemzetgyűlés elnöke vagy helyettese, az ideiglenes nemzeti kormány elnöke vagy helyettese, az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottsága által választás útján kiküldött politikai bizottsági tag vagy póttag, aki nem tagja a kormánynak. 3. § (1) A Nemzeti Főtanács jogkörébe tartozik: 1. a miniszterek kinevezése a politikai bizottságnak a miniszterelnök javaslatára szótöbbséggel hozott határozata alapján; 2. a kormány tagjainak felmentése; 3. a közhivatali és más tisztségekre való azok a kinevezések, amelyek a fennálló törvények szerint a kormány vagy a miniszterelnök kinevezési jogát meghaladják és a nemzetgyűlés elnökségének jogkörébe utalva nincsenek; 4. címek adományozása, továbbá rendjelek és kitüntetések alapítása, illetőleg adományozása; 5. az 1939:II. tc. 6. §-ának 4. pontja szerint a honvédség kötelékébe tartozóknak az állampolgársági kötelékből elbocsátása; 6. a házassági jogról szóló 1894:XXXI. tc. 11. és 23. §-aiban meghatározott házassági akadályok alóli felmentés megadása; 7. a házasságon kívül született gyermek kegyelemből való törvényesítése; 8. az 1912:LXV. tc. 121. §-ában foglaltakhoz képest a nyugellátás kegyelmi úton való engedélyezése; 9. az elítélteknek kegyelemben részesítése. (2) Általános kegyelmet (amnesztiát) csak az ideiglenes nemzetgyűlés adhat. 4. § A külügyek terén a Nemzeti Főtanács jogkörébe tartozik: 1. a követek küldése és a külállamok követeinek elfogadása; 2. a konzulok kinevezése és az idegen konzulok részére a működési engedély megadása; 3. a Magyarország nevében külállamokkal létesítendő nemzetközi szerződések aláírására jogosító felhatalmazás megadása és az aláírt nemzetközi szerződések megerősítése azzal, hogy a törvényhozás hatáskörét érintő nemzetközi szerződések megerősítéséhez az ideiglenes nemzetgyűlés politikai bizottságának előzetes hozzájárulása szükséges. 5. § A Nemzeti Főtanács előadója a 2. és a 3. §-ban felsorolt egyes jogok gyakorlásánál az ügy tárgya szerint illetékes miniszter, akinek javaslattételre van joga. Az 1945. évi XI. törvény szerint 1945. évi XI. törvénycikk az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről II. FEJEZET A Nemzeti Főtanács 5. § (1) A Nemzeti Főtanács a Nemzetgyűlés elnökéből és a Nemzetgyűlés által választott további két tagból áll. A tagokon felül két póttagot kell választani. A Nemzeti Főtanács tagjai (póttagjai) nem lehetnek a kormány tagjai. (2) Az 1945:III. tc. 2. §-ának ezzel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. (3) A Nemzeti Főtanácsnak a jelen § (1) bekezdése alapján való újjáalakulásával az eddigi tagok tisztsége megszűnik. 6. § (1) A Nemzeti Főtanács tagjai és póttagjai a Nemzetgyűlés előtt esküt vagy fogadalmat tesznek. (2) Az eskü szövege a következő: „Én ....., mint a Nemzeti Főtanács tagja (póttagja) esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek, törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom, tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen!” (3) A fogadalom szövege a következő: „Én ....., mint a Nemzeti Főtanács tagja (póttagja) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alkotmányához hű leszek, törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom, tisztemet a Nemzetgyűléssel egyetértésben a magyar nép javára gyakorlom.” 7. § A Nemzetgyűlés elnöke gondoskodik a Nemzeti Főtanács ülésének összehívásáról és vezeti annak tanácskozásait. A Nemzeti Főtanács szótöbbséggel határoz. 8. § A Nemzeti Főtanács rendelkezési és intézkedései csak akkor érvényesek, ha azokat a miniszterelnök ellenjegyezte. 9. § (1) A miniszterelnököt a politikai bizottság kétharmad többségű határozata, ilyen hiányában pedig a Nemzetgyűlés határozata alapján a Nemzeti Főtanács nevezi ki és menti fel. Az 1945:II. tc. 1. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti. (2) A Nemzeti Főtanács hatáskörébe tartoznak a közhivatali és más tisztségekre való azok a kinevezések, amelyek a fennálló törvények szerint a kormány vagy a miniszterelnök kinevezési jogát meghaladják. A honvédség tábornokainak kinevezésére az előterjesztést a miniszterelnök és a honvédelmi miniszter egyetértésben teszik meg. Az 1945:II. tc. 1. § (2) és (3) bekezdésében, valamint az 1945:III. tc. 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt ezzel ellentétes rendelkezések hatályukat vesztik. 10. § (1) A Nemzeti Főtanács tagjai ellen tisztségük betöltésének ideje alatt egyáltalában nem tisztségük megszűnése után pedig az annak gyakorlásával kapcsolatos cselekedeteik vagy mulasztásaik miatt nem lehet bűnvádi vagy fegyelmi eljárást indítani vagy folytatni. (2) A tisztségük gyakorlásával kapcsolatban ellenük elkövetett bűncselekmények olyan elbírálás alá esnek, mintha az államfő ellen követték volna el azokat. 11. § A Nemzeti Főtanács tagjait az alkotmány vagy a törvények megszegése esetében a Nemzetgyűlés felelősségre vonhatja. A felelősségre vonást a Nemzetgyűlés összes tagjai kétharmad részének szavazatával mondhatja ki. A bíráskodást a Nemzetgyűlés tagjaiból az 1848:III. tc. 34. §-ának értelemszerű alkalmazása szerint szervezett bíróság gyakorolja. Megszűnése A köztársasági államforma bevezetéséről szóló 1946. évi I. tv. 1946. február 1-jével megszüntette." (8. § "Az elsőízben megválasztott köztársasági elnök eskü-, illetőleg fogadalomtételével a Nemzeti Főtanács intézménye megszűnik.") Ázsiai elefánt Az ázsiai elefánt (Elephas maximus) az ormányosok (Proboscidea) rendjébe, azon belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó faj. Magyarul sokszor hívják indiai elefántnak is. Ez azonban félrevezető, mert nem csak Indiában fordul elő. Csak az Indiában és Ázsia délkeleti részén élő alfaját helyes indiai elefántnak nevezni, ha az egész fajra gondolunk, akkor az ázsiai elefánt a helyes név. A második legnagyobb szárazföldi állat, csak közeli rokona, az afrikai elefánt előzi meg a rangsorban. Jól megkülönböztethető a két faj, az ázsiai elefánt füle viszonylag kicsi, jobbára csak a bikának van agyara, a marja alacsonyabban van a hátánál, homloka domborúbb, és az ormánya végén csak egy nyúlvány található. Előfordulása Egyre zsugorodó területen, Indiában, Srí Lankán, Bangladesben, Nepálban, Mianmarban, Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában, Vietnámban, Kína déli részén, Malajziában valamint Szumátrán és Borneón él, (Jáva szigetéről már kihalt), pedig hajdan még a Jangce folyó mentén is megtalálható volt. A esőerdőkben és füves területeken egyaránt megtalálható, elsősorban az erdős területek határát kedveli. Alfajai Ceyloni elefánt (Elephas maximus maximus) – Srí Lanka Indiai elefánt (Elephas maximus bengalensis) – India, Nepál, Banglades, Burma, Thaiföld, Dél-Kína Maláj elefánt (Elephas maximus hirsutus) – Vietnám, Laosz, Kambodzsa, Malajzia Szumátrai elefánt (Elephas maximus sumatranus) – Szumátra Borneói törpeelefánt (Elephas maximus borneensis) – Borneó †Szíriai elefánt (Elephas maximus asurus) – Szíria, Izrael, Libanon † Perzsa elefánt (Elephas maximus persiaicus) – Irán, Pakisztán, Afganisztán, Irak, Törökország Megjelenése Az elefántbikák marmagassága átlagosan 2,75 méter, a tehenek kisebbek, átlagosan 2,4 méteres marmagasságúak. Testtömeg alapján is a bikák rendelkeznek nagyobb mutatókkal, átlagosan 4 tonnát nyomnak, ezzel szemben a tehenek 2,7 tonnásak átlagosan. Hossza 5,5–6,5 méter, plusz a 120–150 centiméteres farok. A legnagyobb ismert példányt 1924-ben lőtték ki Asszámban (Indiában): a hatalmas bika 3,43 méteres marmagasságú volt és 7 tonnát nyomott. Agyarai – ezek a specializált, fogzománcot nem, csak dentint tartalmazó metszőfogak, amelyeket táplálék kiásására, mozgatására és harcra használnak – többnyire csak a bikáknál fejlődnek nagyra; a teheneké általában ki sem látszik a szájukból. Az agyar nem minden populációjuknál egyformán fejlett. A Srí Lanka-i alfajnál csak minden tizedik bikának van jól látható agyara. Életmódja Pár napnál ritkán tölt többet egy területen. A látszólag lomha állatok megdöbbentően föl tudnak gyorsulni, akár a 25 km/h-s sebességet is elérhetik. Elsősorban fűfélékkel táplálkozik, de levelet, fakérget, gyökeret és gyümölcsöt is fogyaszt. Főleg a reggeli és az esti órákban aktív, a legforróbb órákban inkább pihen. Naponta 150 kilogrammnyi táplálékot fogyaszt, amelynek csupán 44%-át emészti meg a bélrendszerében élő szimbiotikus baktériumok segítségével. Ezáltal az elefántürülék rendkívül fontos tényezője a táplálkozási láncnak. Az elefántok vízigénye szintén hatalmas, akár 140 litert is képesek meginni egy nap, ezért ritkán távolodnak el messze a vízpartoktól. Rendkívül szociális állat, az elefántcsoportok rokon tehenekből és azok fiatal utódaikból állnak. A legidősebb nőstény áll az átlagosan 20 egyedből álló csapat élén. A nagyobb csapat a nap folyamán időszakosan kisebbekre oszlik, amelyek között azonban állandó kommunikációt biztosít a messzire hallatszó hangjuk. A kifejlett bikák magányosan vagy csak hímekből álló csapatokban élnek, és csak a párzási időszakban csatlakoznak a tehenekhez. A legdominánsabb bika előjoga a párzás. A párzási időszakban a hímekben is hormonális változások játszódnak le, amelyek jelentős hatással vannak a viselkedésükre. Ez az úgynevezett muszt (musth), amikor a bikák rendkívül agresszívekké és veszélyesekké válnak. A vizsgálatok alapján a territoriális viselkedés nem jellemző rá – annak ellenére, hogy élőhelyének csökkenésével egyre kisebb területekre szorul vissza, és időszakos vándorlása ellehetetlenült. A hímek átlagosan 15, a nőstények 30 négyzetkilométeres területen mozognak. A vadonban mintegy 60–70 éves koráig él. Szaporodása A párzási időszakban a bikák sok nemi hormont termelnek; ez nem csak szexuális tevékenységüket serkenti, de erőszakosabbá, ingerlékenyebbé is teszi őket. A párzás időszaka rendszerint a heves esőzések idejére esik, ilyenkor – az esős évszak második felében – ivarzanak a nőstények is, aminek következtében a 22 hónap múlva születő borjak az esős évszak kezdetén látják meg a napvilágot, amikor a legbőségesebb a táplálékkínálat. Az elefántok vemhességi ideje hosszú, 18-22 hónap. Az ösztrusz ciklusuk 22 napos, amelyből mindössze egy napig fogamzóképesek. A tehenek jó körülmények között általában 3-4 évente ellenek. Gyakran megesik, hogy az ellő tehenet egy másik tehén segíti. A viszonylag fejletten világra jövő, kb. 100 kg tömegű ázsiai elefántborjút közvetlenül születése után barnás szőr borítja, és hamar lábra képes állni. Bár már korán elkezd füvet is enni, anyja közel 18 hónapig szoptatja. Emellett anyja ürülékét is elfogyasztja, amely sok fontos tápanyag mellett a még fontosabb szimbiotikus baktériumokat tartalmazza. A borjak kb. 48 hónapig állnak anyjuk oltalma alatt. Ivarérettségüket átlagosan 14 éves korukban érik el, addigra a hímeknek el kell hagyniuk a szülőcsoportot. A fiatal bikák ekkor csapatokba verődhetnek össze. Az első párzásra még sokat kell várniuk, erre csak akkor kerülhet sor, mikor dominánssá válnak. Állatkertben akár 70 évig is élhetnek. A borjak életük első éveiben rohamosan növekednek. Tizenöt év múlva lassul ugyan a növekedésük, de életük végéig folytatódik. A bikák 20 és 30 éves koruk között újabb intenzív növekedési perióduson esnek át. A tehenek is megérhetnek olyan magas kort, amikor már nem szaporodóképesek. Hosszú életük folyamán szerzett tapasztalataikat továbbadják a fiatalabbaknak, ami meglehetősen ritka dolog az állatvilágban. A vadon élő ázsiai elefántoknak ma már csak fele él 15 évnél tovább, egyötödük pedig megéri a 30 éves kort. Mivel a vadorzók egyre fiatalabb elefántokat vesznek célba, folyamatosan csökken az állatok esélye arra, hogy magas kort érjenek meg. Egyéb Az ázsiai elefántot már évezredek óta munkára fogják. Az ókori csatákban egyfajta „harckocsiként” tört utat az ellenség soraiban, majd leginkább a fakitermelésben és vadászatokon használták, és – egyre kisebb számban – használják ma is. Természetvédelmi helyzete Az emberi időszámítás óta az ázsiai elefánt elterjedési területe egyre zsugorodik. 2000 évvel ezelőtt elterjedési területébe beletartozott Irán, Pakisztán és Afganisztán is. Ekkor Kínában is jóval északabbra élt, mint ma, elérte egészen a Jangce folyó vidékét, de folyamatosan délebbre szorult vissza. Ma már csak Kína legdélebbi részén, Jünnan tartományban fordul elő. Az ázsiai elefántot a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelenleg a „veszélyeztetett” fajok között tartja számon. Korábban afrikai rokonához hasonlóan az agyarai miatt vadászták, mivel az elefántcsont mindig fontos szerepel játszott az emberi történelemben. Ma a fő probléma élőhelyeik pusztítása. Egy elefántcsorda számára igen nagy terület kell. Bár az elefánt fontos szerepet tölt be az elterjedési területén élő emberek hitvilágában, kultúrájában, nehéz vele együttélni: a gazdák nagyon nehezen viselik el, ha az elefántok megdézsmálják vagy esetleg teljesen elpusztítják a termést. Ráadásul egy feldühödött elefánt akár meg is ölhet egy embert vagy elpusztíthat egy házat. A vadon élő elefántok számát 35 000 és 55 000 egyed közé becsülik. Ebből 40% az indiai szubkontinensen él, további 40% a délkelet-ázsiai szárazföldön. A fennmaradó 20% él Srí Lanka, Szumátra és Borneó szigetén. Ezen felül ma nagyjából 15 000 példányra tehető a háziasított elefántok száma. Mivel fogságban nagyon ritkán szaporodnak, többnyire a vadonból szerzik az utánpótlást, illetve inkább csak szerezték, mert egyrészt a vadon élő elefántok igen megritkultak, másrészt jelentősen csökkent az elefánt, mint munkaerő iránti igény. Korábban javarészt fizikai ereje miatt alkalmazták erdőirtásoknál vagy építkezéseknél, szerepét mára javarészt átvették a gépjárművek. Thaiföldön 1900 körül még mintegy 100 000 elefánt dolgozott, számuk már nem éri el a 4000-et. Jelenleg a legtöbb elefánt a technológiailag elmaradottnak számító Mianmarban él, nagyjából 5500 egyed. Vallási és turisztikai okokból azonban várhatóan domesztikált elefántokat mindig is tartanak majd Ázsiában. Állatkertekben mindig is a legnépszerűbb fajok közé tartozott. Mivel könnyebben kezelhető afrikai rokonánál (a fogságban élő elefántok többsége ugyanolyan domesztikált jellegűnek számít, mint az Ázsiában dolgozó elefántok), korábban szinte kizárólag ezt a fajt tartották. Jelenleg is sok helyütt tartanak ázsiai elefántokat, de tartásuk nagy méretük, nagy étvágyuk, fokozott törődésigényük miatt nem a legegyszerűbb feladat. Magyarországon négy állatkertben tartanak ázsiai elefántokat: a Budapesti Állatkertben egy tehén, egy bika, egy 2013-ban született nőstény és egy 2017-ben született hím borjú, a Nyíregyházi Állatparkban három tehén, a Veszprémi Állatkertben három bika, a Szegedi Vadasparkban szintén három bika él. Mindegyikük az indiai alfajhoz tartozik. Chéniers Chéniers település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 577 fő (2015). Chéniers Lourdoueix-Saint-Pierre, Bonnat, Le Bourg-d’Hem, La Celle-Dunoise, Chambon-Sainte-Croix és Linard községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Varambon Varambon település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 535 fő (2015). Varambon Ambronay, Druillat, Pont-d’Ain, Priay és Villette-sur-Ain községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Göncz Renáta Göncz Renáta (Ajka, 1991. május 16. –) opera-énekesnő (lírai szoprán), a Moltopera Társulat alapító tagja, Kayamar rendszeres partnere. Életpályája Korai évek Hétéves korától tanult zongorázni. Zongoristaként több konzervatóriumba is felvették volna, de ő az éneklés mellett döntött. Ezt igazolta utolsó amatőr sikere is: 2008-ban az Ádám Jenő énekverseny első díját és két különdíját is megkapta, még nem volt tizennyolc éves, amikor először énekelt a Zeneakadémia híres tízes termében. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Nádor Magda tanítványaként diplomázott 2013-ban. Moltopera A 2011-ben alakult Moltopera Társulat alapító tagja, a nyitó koncerten Zerlina szerepében debütált Mozart Don Juanjában 2012. február 15-én. Ezt számos fellépés követte a Művészetek Palotájában, a Sziget Fesztiválon, a Pécsi Nemzeti Színházban és más koncerttermekben többek közt Pamina (Mozart: A varázsfuvola), Lola (Mascagni: Parasztbecsület) és Lauretta (Puccini: Gianni Schicchi) szerepében. 2014 októberében debütált az Operaház Királylépcsőjén Sylvia szerepében, Haydn: Lakatlan Sziget című operájában. Szólistaként Számos koncert szólistája, Magyarországon kívül énekelt Hollandiában, Ausztriában, Svédországban és Németországban is. 2012 őszén a Budapesti Akadémiai Kórustársasággal énekelte Mendelssohn 55. zsoltárának szoprán szólóját. Kayamar és a könnyűzene Göncz Renáta operaénekes létére nem ritkán lép fel könnyűzenei és jazz-koncerteken is. 2011 óta tart állandó együttműködése a jazzénekes-zeneszerző Kayamarral, aki gyakran az ő hangjára írja műveit (szerzői CD-je mindkét bonus trackjét ő énekli). A 2012-es Sziget Fesztiválon három könnyűzenei koncert vendége is volt. 2015 decemberében részt vesz az ExperiDance Tánctársulat és a Moltopera közös, karácsonyi produkciójában, az Angyalok Karában. Elismerései Lantos Magda zongoraverseny - arany fokozat Ádám Jenő Országos Énekverseny I. hely és három különdíj Szakata Kazuto Szakata Kazuto, nyugaton Kazuto Sakata (Tokió, 1966. augusztus 15. –) korábbi japán motorversenyző, a MotoGP 125 köbcentiméteres géposztályának kétszeres világbajnoka. A sorozatban 1991-ben mutatkozhatott be. 1993-ban az első japán versenyző lett, aki európai motorral versenyzett, amikor leszerződött az Apriliával. Ebben az évben szerezte első világbajnoki címét. 1998-ban ismételni tudott, amikor szoros versenyben megelőzte Manako Tomomit és Marco Melandrit. 1999 után vonult vissza. Teljes MotoGP-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Nümbrecht Nümbrecht település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Nümbrecht Engelskirchen és Wiehl községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Polgárdi vasútállomás Polgárdi vasútállomás egy Fejér megyei vasútállomás, Polgárdi településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Polgárdi-Ipartelepek vasútállomás Füle megállóhely 11581 Philipdejager A 11581 Philipdejager (ideiglenes jelöléssel 1994 PK9) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 10-én. Táplánszentkereszt Táplánszentkereszt község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Táplánfa és Gyöngyösszentkereszt egyesítése. Fekvése A falu Szombathely délkeleti szomszédságában, a Gyöngyös-sík déli-középső részén, a Gyöngyös-patak partján, a 87-es főút mellett fekszik. Határos települések: Szombathely, Vép, Tanakajd, Sorkifalud, Sorkikápolna. Nevének eredete Nevét a régi magyar Táplán személynévből és a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról kapta. Története A község területe a neolitikum óta lakott. Határából több római kori emlék is előkerült. Területén a középkorban több falu alakult ki, melyek a Gyöngyös mentén helyezkedtek el. Táplánfát 1447-ben Thapanfalwa, Gyöngyösszentkeresztet 1543-ban Zenthkerezth néven említik. Táplánfa Szentlőrinc, Bakófa, Tiborcszeg és Táplánfa egyesüléséből, Gyöngyösszentkereszt pedig Péteri, Borotszeg és Szentkereszt egyesüléséből keletkezett. Valószínűleg azonban a századok során több kis falu is létezett a Gyöngyös-patak mentén mintegy füzérként sorakozva. Egy 1237-ben kiadott oklevél említi Tyma falut, amely feltehetően Táplánfa mellett fekvő, a 18. század végén még ismert Timafa településsel azonos. Egy 1256-ban kelt oklevélben szerepel Ovad falu, amelyet későbbi forrásokban Buzazygethe és Ovadszentlőrinc néven is említenek. Temploma azonban csak kettőnek, Szentlőrincnek és Szentkeresztnek volt. Szentkereszt temploma, mint azt az 1988-ban P. Hajmási Erika által vezetett régészeti feltárás is igazolta, a 13. században épült. Falaiba számos római eredetű követ is beépítettek. A feltárás során vált láthatóvá a déli oldalon a jellegzetes bélletes román stílusú kapuzat és az északi oldal lizénái. Első írásos említése 1344-ből Péteri templomaként ecclesie Sancte Crucis de eadem Pydur alakban származik. Szentlőrinc Salamon nevű plébánosát egy 1298-ból származó oklevél említi. Ez a templom a 16. században a reformátusoké lett, ahol a 17. század elején többször református zsinatot is tartottak. 1554-ben Péteri községet péteri Takáts János kapta adományként I. Ferdinándtól. Földesura a dömölki apátság volt. A 17. században már mindkét plébániához kapcsolódóan működött iskola. 1875-re annyira tönkrement, hogy újat építettek helyette. A lakosság a 17. század végétől az ellenreformáció hatására visszatért a katolikus hitre. 1756-ban a plébánia 751 hívéből már csak 16 nem volt katolikus. 1828-ban Táplánfán, Szentlőrincen és Tiborcszegben összesen 13, Szentkereszten Péteriben és Borotszegben (Boroczszegben) 12 adózó családfőt írtak össze. Az 1830-as években Szentkereszten Széchenyi János kastélyt építtetett. A kastély később Inkey Sándor tulajdonába került, tőle 1877-ben Sigray-Saint-Marsan gróf vásárolta meg és helyére szép, reneszánsz kastélyt építtetett. Szentlőrincen Inkey Ödön épített kastélyt, melyet az 1870-es években adásvétellel a Batthyány család tulajdponába került, majd tőlük 1890-ben gróf Széchenyi Jenő vásárolta meg. Táplánfa földesurai az egyesítés előtt a Polányi, Korchmáros, Inkey és Forster-családok voltak. Táplánfán épített kastélyt Széll Ignác államtitkár és dr. Rosenberg Gyula országgyűlési képviselő is. Vályi András leírása szerint "TÁPLÁNFA. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Lőrintzhez nem meszsze, és annak filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó, fája, legelője, erdeje van, piatza Kőszegen, és Szombathelyen. SZENT LŐRINCZ. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Rosti Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Véphez 3/4 mértföldnyire; határja középszerű. BAKÓFA. Elegyes falu Vas Vármegyében, lakosai katolikusok. Határja középszerű. PÉTERI. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Sz. Lőrintznek szomszédságában, mellynek filiája, határbéli földgyei jól termők, vagyonnyai jelesek, első osztálybéli. SZENT KERESZT. Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Lőrintzhez közel, és annak filiája; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék; piatzok Szombathelyen" Fényes Elek szerint "Táplánfa, magyar falu, Vas vmegyében, 304 kath. lak. F. u. Korcsmáros, Polányi, Csányi, gr. Hugonay, Szalánczy, Forster. Szent-Lőrincz, magyar falu, Vas vmegyében, 87 kath. 6 evang. lak. F. u. közbirtokosok. Kath. paroch. szentegyház. Ut. p. Szombathely. Tiborczszeg, magyar falu, Vas vgyében, a Gyöngyös mellett, 31 kath. lak. F. u. gr. Hugonnay Gusztáv. Ut. p. Szombathely. Bakófa, magyar falu, Vas vármegyében, 68 kath. lak. F. u. gr. Hugonnay. Ut. p. Szombathely. Péteri, magyar falu, Vas vgyében, a Gyöngyös mellett, 98 kath. lak. F. u. a Jelencsics család. Ut. p. Szombathely. Borotszeg, magyar falu, Vas vgyében, 86 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Szombathely Szent-Kereszt, magyar falu, Vas vmegyében, 121 kath. lak. F. u. gr. Széchenyi János, Istoczy csal. stb. Ut. p. Szombathely." 1894. december 9-én nyitották meg a Szombathely–Rum-vasútvonalat, amelynek két megállója is volt a községben. 1909-ben a vasutat Bérbaltavár, Türje irányába egészen Balatonszentgyörgyig akarták meghosszabbítani, de pénzhiány miatt ez nem valósult meg. Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában a községről így írnak: "Szent-Kereszt-Péteri Borotszeg egyesített magyar községek, 52 házzal és 428 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Szombathely. Vasúti állomás a szombathely-rumi vasútvonal mentén. A község a Gyöngyös patak mellett fekszik. Szent-Lőrincz-Táplánfa, egyesített magyar község a Gyöngyös mentén 50 házzal és 713 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Vép. Vasuti állomás a szombathely-rumi vasútvonal mellett. Plébániája nagyon régi és 1733-ban állították helyre." 1910-ben Táplánfának 873, Gyöngyösszentkeresztnek 525 lakosa volt. Az első világháború nyolc, a második világháború pedig 36 táplánfai és gyöngyösszentkereszti áldozatot követelt. Táplánfát és Gyöngyösszentkeresztet 1939-ben egyesítették. A községben 1959-ben az Agrobotanikai Intézet épített telephelyet, melyet később kutatóállomássá fejlesztettek. 1970-ben a Szegeden létrehozott Gabonatermesztési Kutató Intézethez csatolták.A község kultúrháza 1961-ben épült. 1974. május 25-én bezárták a Szombathely–Rum-vasútvonalat, amelynek emlékére 2007-ben emlékhelyet alakítottak ki a Vasút utcában. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,4% horvátnak, 0,1% románnak mondta magát (21,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 1,3%, evangélikus 1,3%, felekezet nélküli 6,3% (37,1% nem nyilatkozott). Nevezetességei Gyöngyösszentkereszt római katolikus temploma 13. századi eredetű. A templomot 1741 -ben renoválták, 1888 és 1896 között a középkori részleteket felhasználva átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. A táplánfai templom is nagyon régi, a 16. században a reformáció egyik megyei központja, később átépítették. 1733 -ban felújították, de 1875 -ben újat építettek helyette, a régi építmény egyes elemeit a szentkereszti templom átépítésénél használták fel. A községben a Sigray, az Inkey , a Rosenberg és a Széll családok kastélyai állnak. Híres emberek Többszörös magyar válogatott kosárlabdázó, szombathelyi NB1-es csapat kezdőjátékos, korábban a Nagy Lajos Gimnázium kiváló tanulója, korábbi olaszországi idegenlégiós a Capo d'Orlando csapatában: Perl Zoltán (1995-) A táplánfai temetőben nyugszik a Széll család több neves tagja: Széll Kálmán ( 1843 - 1915 ), 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke . Széll József Antal ( 1801 - 1871 ) Vas vármegye főispánja . Széll Ignác ( 1845 - 1914 ) államtitkár . Best of The Beach Boys Vol. 3 A Best of The Beach Boys Vol. 3 a Beach Boys válogatásalbuma ami az 1967 nyarán megjelent Best of the Beach Boys Vol. 2 folytatása, és amit a Capitol azért adott ki, hogy kompenzálja a Friends gyenge eladásából származó hiányt. Ez volt a Best of the... sorozat harmadik, egyben utolsó lemeze. Az albumon a zenekar legkülönbözőbb korszakaiból találhatunk dalokat. Felkerült a lemezre a zenekar legelső száma a Surfin', valamint a debütáló nagylemezükről a 409 is. Emellett megtalálhatunk még néhány dalt a Pet Sounds előtti korszakból, ám azokat már Brian érettebb dalai közé sorolhatjuk. Érthetetlen módon felkerült rá a The Beach Boys' Christmas Album-ról a "Frosty the Snowman" című Steve Nelson és Jack Rollins szerzemény is, ami rejtélyes, hogy miért választottak ki a lemezre, és egyértelműen nem illik a többi dal közé. Mindemellett túlsúlyban inkább a felnőtteb dalok vannak, különösen a Pet Sounds és az utána lévő időkből. Felkerült a lemezre az innovatív "The Little Girl I Once Knew", ami először debütált nagylemezen, a Pet Sounds egyik gyöngyszeme a "God Only Knows" valamint a mindent elsöprő, a Beach Boys talán legnagyszerűbb száma a "Good Vibrations" zárja a lemezt. Elődeihez képest jócskán alulmúlta őket, és az Amerikai albumlista 153. helyéig jutott, viszont Angliában (más dalsorrenddel) a 9. helyig jutott. A Best of The Beach Boys Vol. 3 már régóta nincsen forgalomban, helyét jóval átfogóbb válogatáslemezek vették át. Számlista Amerikai kiadás Minden dal Brian Wilson/Mike Love szerzemény, kivéve ahol jelölve van. A-oldal " God Only Knows " ( Brian Wilson /Tony Asher) – 2:49 " Dance, Dance, Dance " (Brian Wilson/Carl Wilson/ Mike Love ) – 1:59 "409" (Brian Wilson/Mike Love/Gary Usher) – 1:59 " The Little Girl I Once Knew " (Brian Wilson) – 2:36 "Frosty the Snowman" (Steve Nelson/Jack Rollins) – 1:54 "Girl Don't Tell Me" – 2:19 B-oldal " Surfin' " – 2:11 " Heroes and Villains " (Brian Wilson/Van Dyke Parks) – 3:37 "She Knows Me Too Well" – 2:27 " Darlin' " – 2:12 " Good Vibrations " – 3:36 A Best of The Beach Boys Vol. 3 (US) Capitol DKAO2945 153. helyig jutott, és 6 hetet töltött a listán. Angliai kiadás Minden dal Brian Wilson/Mike Love szerzemény, kivéve ahol jelölve van. "409" (Brian Wilson/Mike Love/Gary Usher) – 1:58 "The Lonely Sea" (Brian Wilson/Gary Usher) – 2:23 "Catch a Wave" – 2:08 "The Warmth of the Sun" – 2:52 "Long Tall Texan" (Henry Strzelecki) – 2:27 " Please Let Me Wonder " – 2:44 "Let Him Run Wild" – 2:21 " I Know There's an Answer " (Brian Wilson, Terry Sachen, Mike Love – 3:08 "Heroes and Villains" (Brian Wilson, Van Dyke Parks) – 3:36 " Wild Honey " – 2:36 "Darlin'" – 2:11 "Country Air" – 2:19 "Friends" (Brian Wilson, Carl Wilson, Dennis Wilson, Alan Jardine) – 2:32 "Do It Again" – 2:18 A Best of The Beach Boys Vol. 3 (UK) Capitol ST21142 8. helyig jutott, és 12 hetet töltött a listán. Charlie Gardiner Charles Robert Gardiner (Skócia, Edinburgh, 1904. december 31. – Manitoba, Winnipeg, 1934. június 13.) kanadai jégkorongozó kapus. Hétévesen a családjával Kanadába költöztek. Karrier A Winnipeg Tigersben játszotta junior éveit 1921 és 1924 között majd a Selkirk Fishermenhez került. A következő szezonban a Winnipeg Maroonshoz került mely a Central Hockey Leagueben szerepelt. Ezt a ligát átnevezték American Hockey Associationnak a következő idényben. 1927-ben a National Hockey League-beli Chicago Black Hawkshoz került ahol hét évet játszott. 1932-ben és 1934-ben megnyerte a Vezina-trófeát. 1934-ben Stanley-kupa győzelemre vezette a Blackhawksot. Három héttel később agyvérzésben meghalt. 29 éves volt. Díjai NHL Első All-Star Csapat: 1931, 1932, & 1934 NHL Második All-Star Csapat: 1933 Vezina-trófea : 1932 & 1934 Stanley-kupa : 1934 A Jégkorong Hírességek Csarnokának a tagja: 1945 “Tiszteletbeli tagja” a Canada's Sports Hall of Fame-nek “Tiszteletbeli tagja” a Manitoba Sports Hall of Fame and Museumnak “Tiszteletbeli tagja” a Manitoba Hockey Hall of Fame-nek 3431 Nakano A 3431 Nakano (ideiglenes jelöléssel 1984 QC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tsutomu Seki fedezte fel 1984. augusztus 24-én. 2013-as férfi röplabda-Európa-bajnokság A 2013-as férfi röplabda-Európa-bajnokság a 28. volt a sportág történetében. A tornát szeptember 20. és szeptember 29. között közösen rendezte Dánia és Lengyelország. Az Eb-t Oroszország nyerte, története során 13. alkalommal. Lebonyolítás A tornán 16 ország válogatottja vett részt. A csapatokat négy darab négy csapatból álló csoportokba sorsolták. A csoportmérkőzések után az első helyezettek közvetlenül a negyeddöntőbe kerültek. A 2–3. helyezettek még egy mérkőzést játszottak a negyeddöntőbe jutásért. A negyeddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódtak a küzdelmek. Csoportkör Ha a mérkőzésnek 3–0 vagy 3–1 lett a végeredménye, akkor a győztes 3, a vesztes 0 pontot kapott. Ha a mérkőzésnek 3–2 lett a végeredménye, akkor a győztes 2, a vesztes 1 pontot kapott. Azonos pontszám esetén a több nyert mérkőzés, majd a szettarány, és a pontarány döntött. Végeredmény Az Európa-bajnokságon csak az első négy helyért játszottak helyosztó mérkőzéseket. A további sorrend meghatározása a következők szerint történt: jobb csoportbeli helyezés több szerzett pont több győztes mérkőzés jobb szettarány az összes mérkőzésen jobb pontarány az összes mérkőzésen A hazai csapatok eltérő háttérszínnel kiemelve. A két első helyezett részvételi jogot szerzett a 2014-es férfi röplabda-világbajnokságra. La Chapelle-des-Fougeretz La Chapelle-des-Fougeretz település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 4806 fő (2015). La Chapelle-des-Fougeretz La Mézière, Melesse, Montgermont, Pacé és Saint-Grégoire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2007-es Roland Garros – férfi páros A címvédő páros a svéd Jonas Björkman és a fehérorosz Makszim Mirni voltak, ők a negyeddöntőben estek ki. A győzelmet a bahamai Mark Knowles és a kanadai Daniel Nestor párosa szerezte meg. Izmael (könyv) Az Izmael Daniel Quinn amerikai író 1992-ben megjelent regénye. A könyvnek cselekménye alig van: a mondanivaló egy tanár és tanítványa párbeszédében bontakozik ki. A történetet egyes szám első személyben elbeszélő tanítvány egy középkorú, enyhén megkeseredett férfi, a tanár – Izmael – pedig egy féltonnás gorilla. Kettejük találkozásának az előzménye egy Izmael által feladott újsághirdetés: A kezdeti idegenkedésen túllépve a férfi Izmael tanítványául szegődik, aki nem tanít neki semmi új tényt – ellenben a mindenki által ismert biológiai, ökológiai, történelmi, sőt bibliai tényeket teljesen szokatlan elrendezésben gondolja és gondoltatja újra. A „tanítás” során nem csak rámutat arra, hogy mi minden rossz van a világban: feltárja, hogy a hiba gyökere az ember világhoz való hozzáállásában rejlik, és rávezeti a „tanítványt”, és egyben az olvasót, hogy mi a természettel, a Világgal összhangban élés alapja. A könyv szándéka, hogy az olvasó ember- és világképét megváltoztassa, jelek szerint igen sok olvasónál vezetett eredményre: az Izmael világsiker lett. Eddig húsz nyelvre fordították le, s az addig jószerével ismeretlen Quinn és újabb könyvei ( The Story of B, My Ishmael, Beyond Civilization) körül valóságos rajongótábor épült ki. Az Izmael először 1993-ban, javított és bővített kiadásban pedig 1999-ben jelent magyarul Trombitás Gábor fordításában, a Föld Napja Alapítvány gondozásában. Harmadik kiadása a Katalizátor Könyvkiadó gondozásában 2008 áprilisában jelent meg. Izmael tanítása Izmael arra a banális kérdésre keres és kínál magyarázatot, hogy „hogyan lettek ilyenek a dolgok”. Értve ezalatt azt, hogy az evolúció során hogyan fejlődött ki az ember, hogyan épített civilizációt, és miért tart most ott a világ, hogy e civilizáció és az azt hordozó Föld a pusztulás szélére került. Terminológia Témája kifejtéséhez Izmael bevezet néhány új „szakkifejezést”, elsősorban azért, hogy elkerülje bizonyos általánosan használt és mellékzöngékkel súlyosan terhelt szavak használatát. Elvevők • Szinonimája annak, amire a köznapi szóhasználatban a „civilizáltak” szót használjuk. Meghagyók • Szinonimája annak, amire a köznapi szóhasználatban a „primitívek” szót használjuk. Történet • Az embert, a világot és az isteneket összekapcsoló forgatókönyv, amely a világ értelméről, az isteni szándékról a világban és az ember rendeltetéséről szól. Előadni • Egy történetet előadni azt jelenti, hogy úgy élni, hogy az valóra váljon. Kultúra • Egy történetet előadó nép. Az Elvevők és a Meghagyók viszonya Az Elvevő kultúrák önértelmezésének alapelve, hogy a Meghagyó népek kb. 3 000 000 évvel ezelőtt kezdődő története lejárt. E történet nem volt más, mint hosszúra nyúlt, unalmas bevezető az Elvevők kb. tízezer évvel ezelőtt kezdődő történetéhez. Ilyenformán az a néhány ezer vadember, akik ősközösségi szinten tengődnek szerte a világban, egyszerűen kort tévesztett, és vagy az vár rájuk, hogy elkezdjenek fejlődni és integrálódjanak az Elvevők közé – vagy pusztulás lesz a sorsuk. Izmael homlokegyenest mást tanít. Szerinte az Elvevők története nem a második fejezete annak a történetnek, amelynek a Meghagyók története az első fejezete volt. Másként szólva: a két történet egymástól teljesen különbözik. Az egyiket a Meghagyók hárommillió éven keresztül adták elő sikeresen, és adják elő ma is. A másik kb. tízezer évvel ezelőtt jelent meg, minden előzmény nélkül – és ez idő alatt sikeresen és mind rohamosabb tempóban sodorta a katasztrófa felé a civilizációt. Az Elvevők története Minden történet egyetlen alaptétel kidolgozása. Izmael példának a következőt hozza fel: „Egymással vetélkedő családok gyermekei egymásba szeretnek” (Rómeó és Júlia). Az Elvevők történetének alaptétele a következő: A világot az emberért teremtették. Az „istenek” úgy teremtették a világot, hogy abban létrejöhessen a mi tejútrendszerünk; a tejútrendszert úgy, hogy abban létrejöhessen a mi Naprendszerünk, benne a Földdel; a Földet úgy rendezték be, hogy azon kialakulhasson az élet, és elindulhasson az evolúció folyamata, amelynek célja és csúcsa az ember megjelenése. Az Elvevők Európában, Amerikában, Ázsiában, Afrikában – tehát a világ minden táján – kimondva vagy kimondatlanul, de ezt az alaptételt fogadják el. Bármilyen kulturális vagy vallási különbség áll is fenn két nép között, abban az egyben egyetértenek, hogy a világ az emberé, következésképpen az ember azt csinál vele, amit akar. A közbeszédben ez az attitűd olyan kifejezések használatában érhető tetten, mint „Földünk”, „tengereink”, „vadvilágunk” stb. Izmael határozott állítása: az Elvevők története mítosz. Nem „mitikus elemeket tartalmaz”, hanem egy az egyben mítosz. Tényeket rendez ugyan egymás mellé, de az elrendezés szempontja tisztán mitológiai, nem tudományos. A történet tudományos bizonyítékának azt tekintené például, ha az asztrofizika azt állapította volna meg, hogy kb. 4,5–5 milliárd évvel ezelőtt, miután kialakult a mi Naprendszerünk, benne a Földdel, a világegyetem alapvető teremtő folyamatai befejeződtek. Vagy ha a biológusok és paleontológusok felfedeztek volna arra utaló jeleket, hogy az ember hárommillió évvel ezelőtti megjelenésével egyidejűleg az evolúció végállomáshoz ért, és befejeződött a fajokra tagozódás folyamata. Ilyesmiről azonban nyilván nincs szó. Az élet „helyes útja” Izmael felhívja a figyelmet egy érdekességre: az Elvevők történetét – csaknem minden nép életében – konzekvensen végigkísérik az „Istentől küldött” emberek, vagyis a prófétaság intézménye. Ez a jelenség a Meghagyóknál szinte egyáltalán nem tapasztalható, legalábbis semmi esetre sem mondható jellemzőnek. A próféták (Buddha, Konfuciusz, Jézus, Mohamed, Marx stb.) azt mondják el az embereknek, hogy hogyan kell élni, hogy mi a helyes út. Erre azért van szükség, mert az emberek szemlátomást nem tudják, mi a helyes. Különböző kérdésekben vannak érveik pró és kontra, de úgy tartják, hogy a „hogyan kell élni?” kérdésre az objektív igazság nem ismerhető meg. A próféta megmondja, és el lehet hinni neki. A repülőgép példája Izmael az élet helyes útjára vonatkozóan törvényről beszél, mégpedig a legszigorúbb értelemben vett fizikai törvényekhez hasonló értelemben. Rámutat arra, hogy a természeti törvényeket nem lehet megszegni, csak látszólag. Példaként a repülőgép-készítés őskorát hozza fel, amikor egyesek – a madarak repülési módját megfigyelve és tévesen értelmezve – úgy gondolták, hogy egy ember alkotta szerkezet akkor tud majd repülni, ha csapkodó szárnyakat szerkesztenek rá, és a szárnycsapkodást pedálozással lehet előidézni. Az egyszeri pilóta beül egy ilyen szerkezetbe, és leveti magát a (példában egy nagyon magas) hegyről. Ahogy a levegőben van és pedálozik, boldogan élvezi a repülés szabadságát. Közben némi sajnálkozással elegy lenézéssel gondol azokra, akik a földön járnak. Azonban a szabadság élvezése közben észreveszi, hogy a völgy alja mind közelebb kerül hozzá. „Sebaj, majd kicsit gyorsabban pedálozok” – gondolja. A talaj azonban egyre emelkedik, és a gép menthetetlenül be fog csapódni, mert – szemben a pilóta hiedelmével – nem repül, hanem egyenletesen gyorsuló tempóban zuhan lefelé. A konstrukció egyszerűen nem alkalmas repülésre: nincs összhangban a gravitáció és az aerodinamika törvényeivel. Az emberiség egy része – mondja Izmael – tízezer évvel ezelőtt felszállt az „Elvevő Villámcsapás” nevű gépre, és élvezi a repülés szabadságát. Az utóbbi egy-két évszázadban mind több társadalom- és természettudós hívja fel a figyelmet arra, hogy veszélyesen közel van a becsapódás, de az Elvevők erre azt mondják: „Sebaj, majd kicsit gyorsabban pedálozunk”. A tízezer éve megépített és a szikláról a mélybe vetett civilizációs szerkezet azonban nem repül, hanem zuhan, mert a konstrukció eleve hibás: nincs összhangban a természeti törvényekkel. A korlátozott vetélkedés törvénye Ha szemügyre vesszük a Földön az életközösség működését, akkor azt találjuk, hogy vannak olyan viselkedési minták, amelyeket minden élőlény követ, az Elvevőket leszámítva. A természetben nyilvánvalóan létezik vetélkedés, és olyan, hogy az egyik faj egyedeit a másik faj egyedei prédának tekintik. De a vetélkedésnek vannak korlátai. E korlátozást a könyv három úton mutatja be. Az Elvevőkön kívül egyetlen faj sem irtja ki a vetélytársait. Az állatok ölnek ugyan állatot, de vagy azért, hogy megegyék, vagy önvédelemből, ill. félelemből. Az állatvilágban is létezik a territórium védelme, de nem fordul elő pogrom vagy hajtóvadászat. Az Elvevőkön kívül egyetlen faj sem semmisíti meg a vetélytársak táplálékát, hogy helyet csináljon a sajátjának. A természetben az a norma, hogy vedd el, amire szükséged van, a többit hagyd békén. Az Elvevőkön kívül egyetlen faj sem tagadja meg a vetélytársaitól, hogy táplálékhoz jusson. Az állat védelmezi ugyan a zsákmányát, de nem tekinti sajátjának az egész populációt, amelyből zsákmányolt. Az ökológia egyik alaptétele, hogy ha egy területen egy populáció táplálékkészlete növekszik, akkor növekszik a populáció is, és ahogy a populáció növekszik, úgy csökken a táplálékkészlet. És ahogy a táplálékkészlet csökken, a populáció is zsugorodik. Izmael rámutat arra, hogy ha az életközösségben csupán egyetlen faj kivonja magát a korlátozott vetélkedés törvénye (más szóval: a békefenntartó törvény) alól, az az egész életközösségre visszahat. Az adott faj ugyanis ebben az esetben nem törődik bele abba, hogy neki most épp zsugorodnia kéne, hanem kiirtja a vetélytársait, ill. azokat a fajokat, amelyek nem segítik elő a saját táplálékául szolgáló faj táplálását. Ennek a folyamatnak egyik leglátványosabb következménye a változatosság csökkenése lesz, márpedig épp a változatosság az, amely az életközösség túlélési lehetőségét biztosítja. Izmael Peter Farb ökológiai törvényét idézi: „A termelés fokozása egy megnövekedett népesség élelmezése érdekében a népesség további növekedéséhez vezet.” Izmael rámutat: ha egy éhező ország éhezését nem a születésszabályozás bevezetésével igyekeznek megoldani, hanem úgy, hogy a területre kívülről visznek be élelmiszert, annak hatása a fenti törvény értelmében egyedül a népesség (s ezzel együtt az éhezés) további növekedése lesz. Annak, hogy az Elvevők úgy gondolják, rájuk nem vonatkozik a békefenntartó törvény, ugyanannyi a jelentősége a tényleges eredmény szempontjából, mint amikor a repülésre alkalmatlan gép pilótája azt gondolta, hogy rá nem vonatkozik a gravitáció törvénye. A tényleges eredmény a demográfiai robbanás, a tartós és növekvő éhínség, a fajok pusztulása. Romlott emberi természet? Az Elvevők mitológiája szerint az embernek van valami alapvető baja. Ezért van az, hogy miközben célja a bolygó és az emberiség felvirágoztatása lenne, legjobb szándéka ellenére is csak növeli a rosszat, és amerre jár, pusztulás kíséri az útját. Ez a tétel csaknem minden (civilizált) vallásban megjelenik. Izmael szerint az embernek az égvilágon semmi baja sincs. Hárommillió évig békében élt, összhangban a természettel. A „romlott emberi természet” teóriája érdekes módon egyidős az Elvevők történetével. Ez az emberiség történetének kevesebb mint fél százaléka. „Nem elfogadható minta ahhoz, hogy egy ilyen átfogó következtetést lehessen rá alapozni” – mondja Izmael. És hozzáteszi: Menyhárt János (zenész) Menyhárt János (Budapest, 1952. május 19. –) magyar gitáros, dalszövegíró és zeneszerző. Élete során több együttesben is játszott. Pályafutása Zenei pályafutását a rövid életű Talizmán együttesben kezdte, majd a Ferm és a Helló zenekarban folytatta. A Ferm együttesben kezdett gitározni. Kis időt töltött a Korál együttesben is. 1978-tól 1988-ig a V’Moto-Rock együttes alapító tagja és gitárosa. A csapat feloszlása után 1989-ben Vikidál Gyulával és Homonyik Sándorral megalapította az MHV zenekart, amely 1995-ig működött. Az MHV mindhárom megjelent lemezének zeneszerzője és gitárosa. Menyhárt írta Homonyik Sándor szólóalbumainak zenéjét is, többek között a nagy sikerű Álmodj királylányt, amelyet eMeRTON Díjjal jutalmaztak. Zeneszerzőként közreműködött Kovács Kati, Szűcs Judith, Demjén Ferenc és Kiki albumán, illetve Tissynek, s még többeknek írt zenét, dalszöveget. Saját vallomása szerint legemlékezetesebb, legkedvesebb együttese a V'Moto-Rock együttes volt. Zenéjére feltűnően erős hatást gyakorolt a Queen, és főleg a zenekar gitárosának, Brian May-nek jellegzetes játéka. Dalszövegei (válogatás) A cél ( V’Moto-Rock ) A szabadság vándorai ( Demjén Ferenc ) Álmodj, királylány ( Homonyik Sándor ) Az én utam vár ( Keresztes Ildikó ) Egy elfelejtett dal ( Cserháti Zsuzsa ) Kezdjünk új életet ( Szűcs Judith ) Együtt a szerelemért ( Szűcs Judith ) Hány út visz tőlem hozzád? ( Tissy ) Mindig volt, mindig lesz-Demjén Ferenccel ( Koncz Zsuzsa ) Ne haragudj rám ( Kiki ) Rázd meg, baby ( Siménfalvy Ágota ) Szabadság vándorai ( Sárközi Anita ) Szeress úgy, mint régen (duett Csaba Zsuzsa Mercédesszel) (Homonyik Sándor) Várok rád (Lukács Erzsébet) Díjak EMeRTon-díj (1990) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2016) Marko Elez Marko Elez (Split, 1980. szeptember 9. –) horvát származású grúz válogatott vízilabdázó, a Pallanuoto Trieste centere. 2014-ben a grúz válogatott tagjaként részt vett a Budapesten rendezett Európa-bajnokságon. Blangerval-Blangermont Blangerval-Blangermont település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 117 fő (2015). Blangerval-Blangermont Guinecourt, Linzeux, Monchel-sur-Canche, Conchy-sur-Canche, Fillièvres, Flers és Héricourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sulpicia gens A Sulpicia gens (Sulpicius nemzetség) egy ókori római nemzetség volt. Eredetileg patríciusok tartoztak bele, de a későbbi időkben plebejus Sulpiciusokról is tudunk. A Sulpiciusok számos családja ismert, az alábbi cognomenekkel: Camerinus (Cornutus agnomennel), Galba, Gallus, Longus, Paterculus, Peticus, Praetextatus, Quirinus, Rufus, Saverrio. A nemzetség első, consuli hivatalt viselt tagja Servius Sulpicius Camerinus Cornutus volt (Kr. e. 500), az utolsó pedig Sextus Sulpicius Tertullus Kr. u. 158-ban. A Sulpiciusok egyike, Servius Sulpicius Galba 68-69 során császárként uralkodott. A Sulpicius Camerinusok Servius Sulpicius Camerinus Cornutus, consul Kr. e. 500-ban Quintus Sulpicius Camerinus Cornutus, consul Kr. e. 490-ben Servius Sulpicius Camerinus Cornutus, consul Kr. e. 461-ben. Liviusnál Publius néven szerepel. Quintus Sulpicius Camerinus Cornutus, az előbbi fia vagy unokája, consuli hatalmú tribunus Kr. e. 402-ben és 398-ban Servius Sulpicius Camerinus, az előbbi fia, consul Kr. e. 393-ban, consuli hatalmú tribunus Kr. e. 391-ben Caius Sulpicius Camerinus, consuli hatalmú tribunus Kr. e. 382-ben, censor Kr. e. 380-ban. Kollégája halálakor lemondott, anélkül, hogy censust tartott volna. Servius Sulpicius Camerinus Rufus, consul Kr. e. 345-ben Quintus Sulpicius Camerinus, consul Kr. u. 9-ben Sulpicius Camerinus Africa proconsulja volt Nero idején. Hazatérésükkor, 59-ben, harácsolással vádolták meg, de a császár felmentette. Röviddel ezután fiával együtt kivégeztette, mivel a családjában szokásos Pythicus agnoment akarta használni, amit a császár magának tartott fenn. A Sulpicius Galbák Publius Sulpicius Galba Maximus , consul Kr. e. 211-ben és Kr. e. 200-ban Servius Sulpicius Galba , aedilis curulis Kr. e. 208-ban, Kr. e. 205-ben követségben járt Pergamonban. Kr. e. 203-ban pontifexszé választották, ilyen minőségben halt meg Kr. e. 198-ban. Caius Sulpicius Galba , pontifex Kr. e. 201-ben, meghalt Kr. e. 198-ban. Servius Sulpicius Galba , Kr. e. 188-ban aedilis curulis volt, és a kollágájával kirótt bírságokból 12 pajzsot helyezett el a Hercules-templomban. Kr. e. 187-ben praetor urbanusként támogatta Marcus Fulvius igényét a triumphusra. Kr. e. 185-ben sikertelenül jelöltette magát consulnak. Caius Sulpicius Galba , praetor urbanus Kr. e. 171-ben Servius Sulpicius Galba , consul Kr. e. 144-ben Servius Sulpicius Galba , az előbbi fia, consul Kr. e. 108-ban Caius Sulpicius Galba, az előbbi testvére, quaestor Kr. e. 120-ban Servius Sulpicius Galba , Kr. e. 108 consuljának a fia, praetor Kr. e. 54-ben Sulpicius Galba , az előbbi fia. Praetorságig vitte, egyébként tudományos munkával foglalkozott. Suetonius említi egy történeti művét. Caius Sulpicius Galba, az előbbi fia, consul 22-ben Servius Sulpicius Galba , az előbbi fia, római császár 68 – 69 során A Sulpicius Gallusok Caius Sulpicius Gallus , consul Kr. e. 243-ban Caius Sulpicius Gallus , consul Kr. e. 166-ban Quintus Sulpicius Gallus , az előbbi fiatalon elhunyt gyermeke A Sulpicius Longusok Quintus Sulpicius Longus , consul hatalmú tribunus, Kr. e. 390-ben Caius Sulpicius Longus , az előbbi unokája, consul Kr. e. 337-ben, 323-ban és 314-ben A Sulpicius Paterculusok Caius Sulpicius Paterculus , consul Kr. e. 258-ban A Sulpicius Peticusok Caius Sulpicius Peticus, censor Kr. e. 366-ban, consul Kr. e. 364-ben és 361-ben A Sulpicius Praetextatusok Quintus Sulpicius Praetextatus , consul vagy consuli hatalmú tribunus Kr. e. 434-ben Servius Sulpicius Praetextatus, consuli hatalmú tribunus Kr. e. 377, 376, 370 és 368 során A Sulpicius Quirinusok Publius Sulpicius Quirinus, censor Kr. e. 42-ben, consul Kr. e. 36-ban Publius Sulpicius Quirinus, az előbbi fia, consul Kr. e. 12-ben A Sulpicius Rufusok Servius Sulpicius Rufus, consuli hatalmú tribunus Kr. e. 388, 384 és 383 folyamán Publius Sulpicius Rufus, híres szónok, néptribunus Kr. e. 88-ban Publius Sulpicius Rufus, az előbbi fia vagy unokája, praetor Kr. e. 48-ban Servius Sulpicius Lemonia Rufus , híres jogász, interrex Kr. e. 52-ben, consul Kr. e. 51-ben Servius Sulpicius Rufus , az előbbi fia, gyakran szerepel Cicero levelezésében Sulpicius Rufus , ludi procurator, akit Claudius kivégeztetett, mivel tudott Messalina császárné és Silius házasságáról A Sulpicius Saverriók Publius Sulpicius Saverrio, consul Kr. e. 304-ben Publius Sulpicius Saverrio, az előbbi fia, consul Kr. e. 279-ben Más Sulpiciusok, Sulpiciák Sulpicia, költőnő, Marcus Valerius Messala Corvinus irodalmi körének tagja Sulpicia, költőnő Domitianus korában Caius Sulpicius Apollinaris, grammatikus (2. század) Sulpicius Victor, szónok (4. század) Sulpicius Severus , történész, hagiográfus (363 k. – 420 k.) Forrás Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology . Szerk.: William Smith . Boston , C. Little & J. Brown, 1867 . Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D) ; II. kötet (E–N) ; III. kötet (O–Z) . Rott (Bas-Rhin) Rott település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 481 fő (2015). Rott Cleebourg, Oberhoffen-lès-Wissembourg és Wissembourg községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dennewitzi csata A dennewitzi csata 1813. szeptember 6-án zajlott le Bernadotte Károly János svéd koronaherceg (korábban Franciaország marsallja, később XIV. Károly János svéd király) által vezetett szövetséges (svéd–orosz–porosz) és a Ney által parancsnokolt francia haderő között és a szövetségesek győzelmével végződött. ( A német források kihangsúlyozzák a porosz győzelmet és von Bülow szerepét, mert a csatában zömében csak porosz erők vettek részt, a maguk erejéből elért győzelem felvillanyozta a poroszokat; ezt tekintették a I. Napóleon császár elleni felszabadító küzdelem egyik döntő lépcsőfokának.) Ez a vereség akadályozta meg a francia császárt Berlin elfoglalásában és vezetett majd a lipcsei népek csatájához. Előzmények 1813. augusztusának végén a francia császár azt tervezte, hogy Berlinnek – az ellenséges erők egyik fővárosának – elfoglalásával kiüti a poroszokat a további harcokból. Oudinot marsallt bízta meg a feladattal, aki több csatában kudarcot vallott, a legdöntőbbnek a großbeereni csatában elszenvedett veresége bizonyult, amikor Wittenbergig szorították vissza. Ekkor bízta meg Napóleon a Neyt a parancsnoksággal. A csata Ney marsall közel 58 000 katonájával szeptember 6-án ismét megkísérelte Berlin elfoglalását, ekkor került összeütközésbe a porosz–orosz vegyes erőkkel Dennewitznél. Őket – a korábbi Bernadotte francia marsall – Károly svéd koronaherceg vezette. Ney nem akarta megismételni Oudinot marsall korábbi a großbeereni csatában elkövetett hibáját és egyben tartotta seregét, hogy a seregrészek ne szakadjanak el egymástól, hosszú menetoszlopban indult a támadásra a legegyszerűbb úton. Ennek következtében a csata „hullámzóvá vált” ahogy a friss franciák és a megerősített szövetségesek rohamai váltották egymást. Egy másik sajátossága is akadt a francia hadseregnek, főképpen az 1812-es oroszországi hadjáratban szinte teljesen elveszett lovasság miatt hiányos lett a felderítőképessége. A másik gondjuk a feszült viszony a két francia parancsnok között: Oudinot-t bosszantotta, hogy Ney alá osztották be. Ney elhatározta hogy gyors menetben indul Berlin irányába, keveset törődött a felderítéssel, így a franciák belesétáltak a szövetségesek összegyűlt védelmi erőibe. Kezdetben a szövetségeseket visszaszorították, de Bülow poroszai megerősítették az amúgy is főképpen poroszokból álló svéd koronaherceg seregét. Bülow szerette volna átvenni a szövetségesek irányítását a nap hátralévő részében. A csata újabb lendületet vett és a franciák már a győzelem küszöbéhez érkeztek, de Ney nem kapott támogatást Oudinot-tól, ami döntően befolyásolta az ütközet végső kimenetelét. Ney egyedül akarta a győzelem dicsőségét megszerezni, de egy váratlan homokvihar elszakította Oudinot-tól, ami megfordította a csata kimenetelét. A szövetségesek megkettőzték a támadó erejüket, Bernadotte pedig megérkezett a seregével a franciák bal szárnyára, a franciák visszavonulásra kényszerültek. A franciák 8–10 000 katonát, a szövetségesek 7–9000-et veszítettek. Következmények A Bajor Királyság a berlini hadjárat kudarca után kilépett a háborúból . A többi német állam ingadozni kezdett a Francia Birodalom támogatásában. Friedrich Wilhelm von Bülow megkapta a Dennewitz grófja címet. La Chapelle-d’Aligné La Chapelle-d’Aligné település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 1660 fő (2015). La Chapelle-d’Aligné Louailles, Durtal, Le Bailleul, Crosmières, Notre-Dame-du-Pé és Précigné községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Divulje Divulje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Trogirhoz tartozik. Fekvése Trogir központjától 4 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Kaštelani-öböl legnyugatibb részét képező azonos nevű öbölben fekszik. Története Területe már az ókorban is lakott volt. Itt vezetett át a Salonából Traguriumba, mai Trogirba menő római út és ágazott le Siculi római település irányába. A településtől északra található a Bijaći régészeti lelőhely, ahol római veteránok településének maradványai kerültek elő. A feltárások során megtalálták annak a Szent Márta tiszteletére szentelt templomnak a maradványait is, melyet a források már a 9. században említenek. Néhány horvát szerző egyenesen azt állítja, hogy a 7. század óta egészen Zvonimir király uralkodásáig itt állt a horvát uralkodók palotája, ahol a régi horvát országgyűléseket is tartották. Eszerint erről a helyről erősítette volna meg I. Trpimir horvát fejedelem 852-ben elődjének Mislav fejedelemnek a spliti érsekségnek kiadott adománylevelét, melyben a horvátok népnevét „Dux Chroatorum” alakban először említi. Ezt egyelőre a régészeti kutatások nem erősítették meg, azonban szakemberek feltételezik, hogy a kora középkorban a Divuljéhez tartozó tengerparti részen valóban ószláv település állt. Az I. világháború után Divulje területén légi-, haditengerészeti és kiképzési bázis volt. A II. világháború után a kommunista hatóságok még tovább terjesztették, hogy nemzetközi katonai kiképző bázissá fejlesszék. Így a bázis hamarosan kiterjedt a közeli szőlő- és olajfaültetvényekre, majd az út túloldalára a domboldalra, ahol 10-12 harci repülőgép befogadására alkalmas földalatti hangárt építettek. A jugoszláv megalománia azonban még ezzel sem érte be. A festői Lora-félszigetre új, modern kiképzési központot és haditengerészeti bázis építettek. A délszláv háború előtt helikopterbázisként és logisztikai központként működött. A háború idején UNPROFOR csapatok állomásoztak itt. A település lakossága 2011-ben 26 fő volt, akik a turizmus mellett mezőgazdaságból (szőlő-, füge, és olívatermelés) éltek. Lakosság (1953-tól önálló településként.) Nevezetességei Bijaći régészeti lelőhely római település és a 9. századi Szent Márta templom maradványaival. Itt található a horvát légierő 95-ös számú légi bázisa és Split város nemzetközi repülőtere is átnyúlik a település északi határrészére. Stazione di Attigliano-Bomarzo Stazione di Attigliano-Bomarzo vasútállomás Olaszországban, Umbria régióban, Attigliano településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Firenze–Róma-vasútvonal Viterbo–Orte-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Orte Sipicciano railway station Batman: A sötét lovag visszatér, 1. rész A Batman: A sötét lovag visszatér, 1. rész (eredeti cím: Batman: The Dark Knight Returns, Part 1) 2012-ben bemutatott amerikai animációs film. A film második része 2013 jelent meg. Cselekmény Batman (Bruce Wayne) kiöregedett a szakmából, ezért már üldözi a gonosztevőket. Az öregkorát unalomban tölti, néha találkozik James Gordon-al, akivel beszélget egy jót. Gordon is már idős, ő is a nyugdíjas életre készül. A városban az utcai bandák miatt nincs rend, nagy zűrzavart okoznak. Batman ezért úgy dönt, hogy visszatér, mert nem bírja tétlenül nézni, hogy a szeretet városát elnyeli a mocsok. Az első megjelenése nagy feltűnést kelt, mert már sokan elfelejtették, a fiatalabb emberek pedig azt hitték, hogy ő csak egy legenda. Nagy lendülettel veti bele magát az éjszakai életbe, és el is fogja azokat, akiket akart. De egy régi ellensége is visszatért az utcára, akit Harvey Dent-nek hívnak. Ezenkívül a Mutánsok nevű banda is sok fejtörést okoz neki, ezért elindul leszámolni velük. Azonban a banda vezére alaposan helyben hagyja Batman-t, de sikerül túlélnie az esetet, mert egy fiatal lány megmentette őt. Ezt a lányt Carrie Kelley-nek hívják, és Robin-nak öltözve ő is a világ jobbá tételén dolgozik. Batman szimpatizálni kezd vele, és együtt indulnak el vadászni a gazfickókra. Joker egyelőre még az elmegyógyintézetben van, ahol szakszerű kezelésben részesül. De egyre jobban erősödik. Vardzia Vardzia (grúz nyelven ������) barlangváros és barlangkolostor Grúzia déli részén a Szamche-Dzsavaheti régióban, a Kura folyó bal partján. 1993 óta szepel a világörökségi javaslati listán. Története A 12. században III. György grúz király rendeletére kezdték kialakítani az Eruseti-hegy 500 méter magas sziklafalába. A törökök és perzsák elleni határvidéki erődítményt leánya, I. Tamar uralkodása alatt fejezték be, és ekkor épült az Elszenderülés temploma is. A mélyebb barlangokat alagutak, lépcsők, teraszok, hosszú folyosók kötötték össze. A hét emelet eredetileg 3000 barlanglakása 50 000 embernek biztosított lakhelyet. Minden egyes lakás három helyiségből állt. 1193 és 1195 között a szeldzsuk–grúz katonai konfliktus idején Tamar királynő és kísérete Vardziában élt. A városban működött kincstár, templom, könyvtár. Pékségek látták el kenyérrel a lakosságot. A fürdőmedencékbe kerámiacsöveken vezették a vizet. 1283-ban földrengés okozott beomlásokat. Mára csak 750 helyiség maradt meg 900 m² területen. Vardzia legfontosabb látnivalója az Elszenderülés temploma. A dongaboltozatú nagytermét színes falfestmények, többek között III. György és Tamar freskói díszítik. Atarfe Atarfe település Spanyolországban, Granada tartományban. Atarfe Albolote, Maracena, Granada, Santa Fe, Pinos Puente, Moclín és Colomera községekkel határos. Lakosainak száma 18 392 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hochob Hochob (kiejtése: hocsob, a második szótagon levő hangsúllyal) egy maja régészeti lelőhely délkelet-Mexikóban, Campeche államban. Eredeti neve nem ismert, a mai név, amit a 19. század végén adtak neki, szintén a maja nyelvből származik, jelentése „kukoricacső” vagy „hely, ahol a kukoricacsöveket őrzik”. Leírás Hochob Campeche állam északkeleti részén, Hopelchén község területén található őserdővel körülvéve. A 261-es főútról Dzibalchénnél délnyugatra leágazva, majd Chencoh településnél délkeletre letérve közelíthető meg. Környéke viszonylag sík, kisebb dombokkal, maga a település is egy 30 méter magas dombra épült, amelynek tetejét egy körülbelül 50 m × 200 m-es területen síkká alakították. Itt található Hochob összes megmaradt építménye; a domboldalban álló, kezdetleges anyagokból épült házak ma már nincsenek meg. Pontos történelmét nem ismerjük, különböző források szerint 300 körül vagy a késői klasszikus korban, 800 körül telepedhettek le itt az első emberek. A város valószínűleg Dzibilnocac vagy Xtampak alárendeltje lehetett. A ma is látható épületek 600 és 900 között épültek, a település fénykorát 850 és 1000 között élte. Bár lakossága ezután lassan kezdett elvándorolni, egy ideig még a spanyol hódítás után is lakott hely maradt. Az első leírást 1887-ben Teoberto Maler adta a lelőhelyről, majd 1895-ben a Globus című folyóiratban néhány fényképet is közölt róla. Főépületének bejárata nyitott kígyószájat, és ezáltal a Föld-szörnyeteget szimbolizálja; ez a Chenes-stílus jellegzetessége. Az épület külseje gazdagon díszített, többek között Itzamná isten fenyegető arcú maszkjai is megtalálhatók rajta. A középső, téglalap alakú tér körül még két piramisos alapzatú torony is áll. Hochobban esővíz összegyűjtésére és raktározására szolgáló chultúnok is találhatók. Vardø Vardø (ejtsd: vardő; finnül: Vuoreija vagy Vuorea, északi számiul: Várggát) sziget és kikötőváros Norvégia északnyugati perifériáján, Finnmark megyében. Elhelyezkedése 70° 21' Észak, 31° 02' Kelet, mintegy 65 kilométerre az orosz határtól, két kilométerre a Varanger-félsziget északkeleti partjától, a Varanger-fjord bejáratának közelében. A városnak jelentős kvén lakossága van, akik a 19. században vagy előtte betelepült finnek leszármazottai. Földrajz Éghajlat Norvégia legkeletibb városa (még Isztambultól is keletebbre fekszik). Barents-tengeri kikötője a meleg Észak-atlanti-áramlatnak köszönhetően egész évben jégmentes. Átlaghőmérséklete júliusban 9,1, januárban pedig az szélességi körhöz mérten mérsékelt ‒5,1 °C. Történelem 1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa itt figyelte meg rendtársa, Sajnovics János társaságában a Vénusz áthaladását a Nap előtt. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi (lapp) nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett. 1944-ben a megszálló németek csaknem teljesen lerombolták a várost, és lakói közül sokat megöltek. 1998-ban telepítette ide az Amerikai Egyesült Államok a Globus II. radart, amivel nagy diplomáciai vihart kavart. Az amerikaiak szerint a radar az űrszemét megfigyelésére szolgált volna, de Oroszország közelsége és a radar feltételezett kapcsolata az amerikai rakétaelhárító-rendszerekkel gyanút keltett. Gazdaság A sziget lakói főleg halászatból és halfeldolgozásból élnek, de a turizmus is egyre inkább erőre kap. Közlekedés A szigetet Norvégia első – 1982-ben épített, mintegy három kilométer hosszú – tenger alatti alagútja köti össze a szárazfölddel. Kis repülőtere is van és a szigetre a Hutriguten cég kompjai is járnak. A város az E75-ös európai útvonal északi végpontja. (Az E75 Kréta szigetéről indul, Sitia kikötővárosból.) Turizmus Fő turistalátványosságai: a 13. században épített erődítmény, a Vardøhus Festning (jelenlegi formáját 1734-ben nyerte el), a második világháborús német erődítmények, illetve a sziget madárkolóniái. Az erődben láthatók Vardø vörösberkenyefái, amelyeknek a helyiek gondoskodása nélkül nem élhetnének ezen az éghajlaton. Bükkfa-galambgomba A bükkfa-galambgomba (Russula nobilis) a galambgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, bükkerdőkben élő, nem ehető gombafaj. Megjelenése A bükkfa-galambgomba kalapjának átmérője 3-8 cm, alakja fiatalon domború, később kiterül, de még öregen sem lesz teljesen lapos. Közepe kissé bemályedhet. Színe élénkvörös, kárminpiros, ritkábban krémokkeres vagy fehéres foltokkal. Kalapbőre egyharmadig lehúzható. Húsa kemény, fehér, esetleg kissé sárgulhat; a kalap bőre alatt vöröses árnyalatú. Szaga gyenge, gyümölcsre vagy kókuszra emlékeztet; íze csípős. Felkanyarodó, sűrű állású lemezei fiatalon fehérek, idősen vagy sérülésre gyengén sárgulnak. Igen törékenyek, könnyen lemorzsolhatók. Spórapora fehér. Spórái tojásdadok, felszínük hálózatosan rücskös, méretük 7-8 x 6-6,5 µm. Tönkje 2-4 cm magas és 1-1,5 cm vastag. Alakja rövid, tömzsi, színe fehér. Hasonló fajok Más élénkvörös színű galambgombákkal (pl. erdei galambgomba vagy hánytató galambgomba) lehet összetéveszteni. Elterjedése és termőhelye Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem gyakori. Savanyú talajú bükkerdőkben található meg, ahol a fákkal ektomikorrhizát (külső gyökérkapcsoltságot) alkot. Júliustól novemberig terem. Csípős íze miatt nem ehető, ezenkívül enyhén mérgező is, emésztőszervi panaszokat okoz. Buzás Gerő Buzás Gerő (Miklósvár, 1904. szeptember 21. – Szentpéterúr, 1987) katolikus pap, író. Életútja Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai főgimnáziumban, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Működött Gyergyóalfaluban, Petrozsényben, Brassóban, Marosújváron, Kolozsvárt, Kapnikbányán. 1945-től Magyarországon, a Zala megyei Szentpéterúron élt, majd hosszabb ideig (1947-1958) Somogy megyében, Tabon volt plébános. A hargitai lélektorony (regényfilm, Kolozsvár, 1938) c. munkája a falusi szegénység anyagi és szellemi felemelkedéséért küzdő pap életútját mutatja be, dokumentumszerű részletekkel. Társasági tagság Pázmány Péter Társaság : az erdélyi magyar katolikusok tudományos társasága (tagja 1939-től) Kalumbagyökér A kalumbagyökér vagy kolombógyökér (Jateorhiza palmata) a holdmagfélék (Menispermaceae) családjába tartozó Jateorhiza növénynemzetség egyik faja. Elnevezése A Pallas nagylexikon az alábbi neveket sorolja fel a növény magyar neveként: ibolyagyökér, kalumbógyökér, kolambógyökér, kolumbógyökér, orvosi gyökér. Előfordulása Kelet- és Dél-Afrika trópusi területein őshonos (például Kenya, Tanzánia, Malawi, Mozambik és Zimbabwe területén), ahol 1500 méter tengerszint feletti magasságig fordul elő. Kultúrnövényként Ghánában, Madagaszkáron, a Seychelle-szigeteken, a Mascarenhas-szigetcsoporton, Indiában és Brazíliában[forrás?] is termesztik. Őshazáján kívüli területeken esetenként inváziós növényként tartják számon. Jellemzése Kúszónövény, évelő félcserje, melynek gyöktörzse van. A gyöktörzsből néhány orsó alakú, húsos gyökérgumó ágazik ki, melyek vastagsága elérheti egy csecsemő karjának vastagságát, s amelyeket barna epidermisz (bőrszövet) fed. A növény föld feletti szárait sűrűn fedik szőrök, melyek fiatalkorában finomak, később durvábbá, erősebbé válnak. A nyeles lomblevelek tenyeresen karéjosak. A levélnyelek durva szőrösek, 18–25 cm hosszúak, a levéllemezek pedig 15–24 cm hosszúak és 15–40 cm szélesek, szíves vállúak, többnyire öt széles, tojásdad karéjra osztottak. A karéjok lekerekített szélűek, de a levélcsúcsok felé kihegyeződők, néha szögletesek, mindegyik karéjban egy-egy főér fut. A levéllemezek felülete hártyás, mindkét oldalán durva szőrös, de ritkán előfordul, hogy időskorban lecsupaszodik. Kétlaki növény, egyivarú virágai sugaras szimmetriájúak (zigomorfak). A hím ivarú (porzós) virágok legfeljebb 40 cm hosszú virágzatokba tömörülnek, melyek egy-egy szálas-lándzsás, lomblevélszerű murvalevél hónaljából nőnek. A virágzat főtengelye mindig finom szőrös, melléktengelyei pedig részben szőrtelenek. A porzós virágokat 2,7–3,2 mm hosszú és 1,3–1,6 mm széles, zöld színű csészelevelek, 1,8–2,2 mm hosszú sziromlevelek és az 1–1,8 mm hosszú, szabadon álló, csupán a sziromlevelek alapjával kissé összenőtt porzólevelek alkotják. A termős virágok 8–10 cm hosszú virágzatot alkotnak. Mindegyik termős virágban egy 1–1,5 mm hosszú, szőrös, rozsdabarna színű magház található. Csonthéjas termései 2–2,5 cm hosszúak, 1,5–2 cm szélesek. Felhasználása A népi gyógyászatban gyógynövényként alkalmazzák, mivel megszárított és feldarabolt gyökérgumóit drogként (radix calumba, radix colomba vagy Colombo radix néven) használják csípések, marások, sérülések, emésztési zavarok, hasmenés, alultápláltság és erőtlenség, vérhas esetén, külső és belső élősködők ellen (pl. féreghajtó szerként), illetve lázcsillapító, nyugtató- és altatószerként. Orvostudományi bizonyítékok azonban nincsenek arra vonatkozóan, hogy a drog valóban hatásos az említett esetekben. A drogban alkaloidok és diterpének találhatók. Az alkaloidokat a benzilizokinolin-típusú (protoberberin-típusú) alkaloidok képviselik, s a drog 0,95–1,2%-át (legfeljebb 3%-át) adják. Közülük legnagyobb részarányban (legfeljebb 95%-ban) a palmitin szerepel, de a drog összetételétől függően a jateorhizin (jatrorrhizin) és a columbamin az alkaloidok akár 50%-át is alkothatja. Ezeken kívül kis mennyiségben (0,015%-ban) előfordul a dimer bisz-jatrorrhizin is. A drog keserű ízéért javarészt a benne levő diterpének felelősek, melyek közül többet izoláltak, egyeseknek meghatározták a szerkezetét is. A drogban kimutatták a columbint, a jateorint, ezek glikozidjait (például a palmatozid-D és a palmatozid-F vegyületeket), illetve izomerjeit (izocolumbin, izojateorin) is, mely utóbbiak azonban az izolálás során is keletkezhettek. Előfordul még a chrasmantin és a palmarin is.[forrás?] A drogban a fentieken kívül 0,1–1,5% illóolaj, 30–35% keményítő, továbbá nyálkapoliszacharid is található.[forrás?] A növényt a helyi likőripar is felhasználja nagy mennyiségben.[forrás?] Charlotte Kerr Charlotte Kerr (Frankfurt, 1927. május 29. – Bern, 2011. december 28.) német rendező, producer, színésznő, író és újságíró. 1984–1990 között Friedrich Dürrenmatt felesége. Pályafutása Színpadon 1951-ben Schiller Don Carlosával mutatkozott be. Az Őrjárat a kozmoszban – Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című, első német sci-fi tv-filmsorozatban Lydia van Dyke tábornokot, a Hydra űrcirkáló parancsnokát alakította, Dietmar Schönherr, Eva Pflug, Ursula Lillig, Claus Holm, Wolfgang Völz és Friedrich G. Beckhaus mellett. 1971-ben tagja volt a berlini Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének. 1984-ben ment feleségül a Friedrich Dürrenmatt nagy svájci drámaíróhoz. Dürrenmatt halála után a szerző végakaratának megfelelően Charlotte Kerr a neuchâteli Dürrenmatt-központ létrehozásának és működtetésének szentelte életét. Filmográfia Malachiás csodája – Das Wunder des Malachias – Dr. Renate Kellinghus (1961) Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai – Raumpatrouille – Lydia Van Dyke (1966) A választ csak a szél ismeri – Die Antwort kennt nur der Wind – Hilde Hellmann (1974) Plutónium – Anna Ferroli (1977) A motel rejtélye – Fleisch – Dr. Jackson (1979) Swann szerelme – Eine Liebe von Swann (1984) Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai – moziverzió (2003) Buzás Huba Buzás Huba (Medgyesegyháza, 1935. április –) költő, nyugalmazott bíró Élete A Viharsarokban, Medgyesegyházán született. Az egyetemet Pécsett végezte. Bíróként és közigazgatási osztályvezetőként dolgozott nyugalomba vonulásáig. Kötetei Kávéillat – korán ébredőknek (Baláca, 2000, első kötete hatvanöt éves korában) Napranéző (Vár Ucca Műhely, 2003) Hajnali tótágasok (Orpheusz, 2007) Tépd le a napot (Orpheusz, 2008) Amerre a szél fúj. Versek ; Rím, Bp., 2010 Búzás Huba–Suhai Pál: A tükröd én vagyok, nézd. Levélesszék, 2006-2009 ; Napkút, Bp., 2012 ( Káva téka ) Kúszmászva Európa zsámolyán. Versek ; Cédrus Művészeti Alapítvány –Napkút, Bp., 2015 Égi kupolánk ; Cédrus Művészeti Alapítvány, Bp., 2018 Szent Iréneusz Szent Iréneusz (ógörögül: Εἰρηναῖος, latinul: Irenaeus), (115 és 150 között, Szmirna – 202 vagy 203. február 28.) korai keresztény egyházi tanító, Lugdunum (ma Lyon, Franciaország) második püspöke. Élete Születése idejét nem ismerjük. Görög anyanyelvű volt. Azon kis-ázsiai keresztény közösségek egyikéből származott, amelyeket még az apostolok alakítottak. Tanítómestere Szent Polikárp püspök, aki valószínűleg János evangélistánál tanulhatott. Iréniusz kivándorolt néhány szír kereszténnyel, és 177 körül a Római Birodalom galliai részén telepedett le Lugdunumban, a mai Lyonban. Itt 177-ben, Marcus Aurelius uralma alatt keresztényüldözés tört ki. Iréniusz feladata az volt, hogy a bebörtönzött foglyokkal törődjön, akik rajta keresztül tudták tartani a kapcsolatot az egyházközösséggel. A súlyosbodó üldözések elől úgy menekült meg, hogy éppen Rómában tartózkodott, ahová Lyon püspöke küldte azzal a feladattal, hogy a pápát finomabb eljárásra bírja a kis-ázsiai montanistákkal szemben. Rómában ismerte meg az egyházat fenyegető gnosztikus felfogást. Visszatérése után Lyon első püspöke Photinusz, már vértanúhalált szenvedett, helyére Iréniuszt választották püspökké. A hagyomány szerint 202-ben, Septimius Severus császár idején császári csapatok vették körül a várost. A keresztényeket elfogták és kivégezték, Iréneuszt pedig olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sérüléseibe. Három évszázaddal később Tours-i Szent Gergely is megemlékezik Iréneusz haláláról. Ünnepe június 28. Tanítása A legismertebb műve Az eretnekség ellen (latinul Adversus Haereses), amelyben alaposan elemzi és cáfolja korának főbb gnosztikus tanait. Akkor ugyanis a katolikus hitre komoly veszélyt jelentett a gnoszticizmus, melynek legismertebb képviselői Markión és Valentinus voltak. Iraeneus velük vitatkozva fejti ki tanításait. Az öt könyvből álló írás egyik lényege, hogy a láthatatlan Isten annyira szereti az emberiséget, hogy emberré lett. Iréneusz párhuzamot von Ádám, az első ember és Krisztus között. A teremtés eredményeképpen szerinte nem egy tökéletes világ jött létre, hanem egy olyan, amelyben az embernek megadatott a lehetőség, hogy állandóan tökéletesítse magát. A bűnbeesés nem véletlenszerű dolog, és nem a Sátán diadala, hanem arra szolgált, hogy letörje Ádám büszkeségét és gőgjét, és a folyamatos önfejlesztésre késztesse. Az Ószövetség kegyetlenkedései ezért a kezdetleges emberi természet velejárói voltak. Jézus szintén ebben a fejlődési folyamatban segíti az emberiséget. Jézus emberré lett, és Isten a saját örökké való életében akarja az emberiséget részesíteni úgy, hogy az ellentmondással teli emberi természetünket ne törje össze. Ez minden képzeletet felülmúló beteljesedés lesz az Istennel való közösségben. Iréneuszt a dogmatika atyjának is nevezik. Erre az ad alapot, hogy felismerte: a gnosztikusok tanításával szemben Krisztus tanítása csak úgy védhető meg, illetve adható tovább, ha egységes rendszerbe foglalják. Ő állította össze a katolikus egyházban használt szent iratok listáját (kánonját). Ennek alapjául azokat az írásokat használta föl, amelyeket mindegyik keresztény közösségben használtak. A helyi eltérések esetlegessége számára azt bizonyítja, hogy azok nem Jézustól származtak. Görögül és kelta nyelven is prédikált, így szerepe volt a gallok megtérítésében. Bükkfej A Bükkfej (románul Dealul Crucii vagy Muntele Bucfei) a Baróti-hegység elkülönülő északnyugati csoportjának a legmagasabb pontja Romániában, Erdélyben. Kovászna megyében található, Baróttól délre. Internetprotokoll Az internetprotokoll (angolul Internet Protocol, rövidítve: IP) az internet (és internetalapú) hálózat egyik alapvető szabványa (avagy protokollja). Ezen protokoll segítségével kommunikálnak egymással az internetre kötött csomópontok (számítógépek, hálózati eszközök, webkamerák stb.). A protokoll meghatározza az egymásnak küldhető üzenetek felépítését, sorrendjét stb. Az IP-ről általában Kialakításában fontos szerepet játszott az egyszerűség, és a robusztusság. Ezek egy olcsó technológiát eredményeztek, aminek segítségével gyorsan terjedt az IP, kiszorítva például a jóval komplexebb de igen drága konkurenst, az ATM-et. Fejlesztését még az ARPA későbbi nevén DARPA (Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) kezdte el, jelenleg az IETF felügyeli. 4-es verziójának (IPv4) leírását az RFC 791 tartalmazza. Az IP jellemzői Az IP a klasszikus OSI besorolás alapján a 3., a hálózati rétegben helyezkedik el. Csomagkapcsolt hálózatot valósít meg, azaz nem építi fel a kapcsolatot a forrás és a cél között, hanem minden egyes csomagot külön irányít (route-ol). Hibadetektálást és hibajavítást nem végez (ezeket nevezzük „megbízhatatlan” protokollnak), ezeket a funkciókat főleg a szállítási rétegben elhelyezkedő protokollokra bízza (például TCP). Ennek a kialakításnak az oka az, hogy az egyszerűségre törekedtek. Így a hibajavítás terhe főképp a forrás és a cél számítógépeknél jelentkezik, és nem terheli feleslegesen az egyébként is leterhelt hálózati útirányválasztó csomópontokat (router). IP-cím Az IP-ben a forrás- és célállomásokat (az úgynevezett hostokat) címekkel (IP-címek) azonosítja, amelyek 32 biten ábrázolt egész számok; azonban ezt hagyományosan négy darab 8 bites (azaz 1 byte-os, vagyis 0 és 255 közé eső), ponttal elválasztott számmal írjuk le a könnyebb olvashatóság miatt (pl: 192.168.42.1). A címek felépítése hierarchikus: a szám bal oldala (vagy szakmai nevén a legnagyobb helyiértékű bitek felől indulva) a legfelső szintet jelenti, és jobbra haladva az ez alatti szinteket kapjuk meg, például egy szolgáltatót, a szolgáltató alatti ügyfeleket, és az ügyfelek alatti egyes számítógépeket. A teljes IP-cím két részre osztható: egy hálózati és egy hoszt azonosítókból áll. A hálózati azonosító hossza változó méretű lehet, azt a teljes cím első bitjei határozzák meg, az IP-címeket ez alapján címosztályokba soroljuk. A címosztályok alkalmazása lehetővé teszi a címek optimálisabb kiosztását, azáltal, hogy egy intézmény, szervezet stb. számára egy alacsonyabb osztályú cím is kiosztható adott esetben (kevés hosztja van) így nem foglal le felesleges - fel nem használt, ki nem osztott - címeket, ha nincs rájuk szüksége. Alhálózati maszk Annak az érdekében, hogy a szervezetek a nekik kiosztott címosztályokat további alhálózatokra bonthassák, vezették be az alhálózatot jelölő maszkot. Ezzel lehetővé válik pl. egy B osztályú cím két vagy több tartományra bontása, így elkerülhető további internetcímek igénylése. Az alhálózati maszk szintén 32 bitből áll: az IP-cím hálózati részének hosszáig csupa egyeseket tartalmaz, utána nullákkal egészül ki - így egy logikai ÉS művelettel a hoszt mindig megállapíthatja egy címről, hogy az ő hálózatában van-e. Az IP-címekhez hasonlóan az alhálózati maszkot is byte-onként (pontozott decimális formában) szokás megadni - például 255.255.255.0 . De gyakran találkozhatunk az egyszerűsített formával - például a 192.168.1.1/24 - ahol az IP-cím után elválasztva az alhálózati maszk 1-es bitjeinek a számát jelezzük. Generációk A hagyományos IP protokoll szerinti IP-címeket nevezzük „IPv4” címeknek is, ami a negyedik generációs (v4, version 4) internetprotokollt jelenti. Bár kezdetben jól megfelelt, az internet előre nem látott növekedése közben sok problémába ütköztek a hálózati szakemberek. Egyik ilyen az, hogy nem elégséges a kiosztott címek mennyisége. Gondot jelent, hogy nem támogatja a protokoll a mobilitást, nincs lehetőség benne korrekt titkosítás támogatására stb. Ezek megoldására jött létre az IPv6. Aktívan létezik már az IPv6, vagyis a hatodik generációs címzésmód, melynek célja – többek között – az egyre fogyatkozó számú IPv4-címek problémájának megoldása. Az IPv6-címek 32 bit helyett 128 biten ábrázolják a címeket (ez olyan, mintha a mostani 4 helyett 16 byte-ból álló IP-címeket használnánk), ezért azokat hexadecimális formában szokás jelölni, például 3ffe:2f80:3912:1. Az IP-cím parancssor alatti használata az egyes számítógépek a "ping" paranccsal ellenőrzik, hogy a számítógép az adott pillanatban elérhető-e. A számítógép a másik félnek csomagokat küld, és mikor ezek visszaértek, kiszámítja, mennyi adat veszett el; ha pl. azt írja, hogy akkor nem érhető el, mert a csomagot nem küldi vissza. IPv4 fejléc •Verzió: Ez a mező teszi lehetővé, hogy azonos hálózatban eltérő IP verziók működhessenek, egy-egy átállás így folyamatosan mehet végbe, nem kell egyszerre az egész hálózat összes berendezését átállítani. Jelenleg évek óta tart például az IPv4-ről IPv6-ra történő migrációja az internetnek. A verzió mező értéke 4 ha IPv4, 6 amennyiben IPv6 protokollhoz tartozik a csomag. (az IPv5 egy kísérleti protokoll volt, mely végül nem terjedt el) •IHL: Az IP fejléc hossza nem állandó, ez a mező hordozza a fejléc hosszára vonatkozó információt. A hosszt 32 bites szavakban adja meg, 5 és 15 között vehet fel értéket, ami minimum 20 maximum 60bájtos fejlécet jelent. (a fejléchossz az opciók változó száma miatt nem állandó) •Szolgálat típus (TOS): 8 bites mező. Eredeti tartalma három bitnyi precedencia információ, majd három jelzőbit ami gyakorlatilag prioritásnak felel meg(0: normál csomag, 7: hálózatvezérlő csomag). A három bit egyenként a késleltetésre, átbocsátásra és a megbízhatóságra vonatkozott. Egy csomag prioritizálásánál ezekkel lehetett kiválasztani, hogy a szolgáltatás mely minőségi eleme fontos a kézbesítésnél. Mivel sok eszköz figyelmen kívül hagyta egyszerűen az IHL-t, jelentését végül megváltoztatták. Ma egyszerűen szolgáltatási osztályhoz tartozást jelöl, ami a fenti információkat is magába foglalja. •Teljes hossz (Total Length): Ez a mező a csomag teljes hosszát tartalmazza bájtban megadva, beleértve a fejlécet opciókkal és az adatrészt együttesen. Maximális értéke 65535. Ez a felső korlát. Hamarosan ez igencsak szűkös lehet, de az IPv6-ban már van lehetőség ún. Jumbogram vagy Jumbo frame küldésre, mely elméleti maximális csomagmérete 1 bájt híján 4 gigabájt (!!!). •Azonosító (Identification): Erre a mezőre a célhosztnak feltétlen szüksége van ahhoz, hogy a felsőbb protokollok darabolt üzeneteit össze tudja állítani. Minden datagram szétdarabolása után az összes darab ugyanazzal az azonosítóval kerül továbbításra. •DF (Do not fragment!): Egyetlen jelzőbit, beállításával az üzenet darabolását lehet tiltani. Ilyenkor a routerek elkerülik a kiscsomagos hálózatokat. •MF (More Fragments): Szintén egyetlen bit, mely jelzi, hogy létezik még több darabja az üzenetnek. Egy darabolt üzenet minden darabjának a fejléce tartalmazza, kivéve az utolsót. •Darabeltolás (Fragment offset): Megadja, hogy a feldarabolt datagramnak a csomagban szállított része honnan kezdődik. Elengedhetetlen információ a datagram összeállításához a vételi oldalon. Az eltolást itt 8 bájtos egységekben kell értelmezni. •Élettartam (TTL, Time To Live): Ezzel a mezővel korlátozzák egy csomag hálózatban eltölthető idejét, illetve egyúttal a megoldás azt is biztosítja, hogy ne maradhassanak a hálózatban vég nélkül keringő csomagok. Kezdőértéke 255 lehet maximálisan, melyet minden router csökkent eggyel továbbításkor. Ha eléri a nullát, egyszerűen eldobja. •Protokoll (Protocol): Ez a mező jelzi, hogy a csomag milyen protokoll számára szállít. Amikor a csomagokból összeállítja az üzenetet a vételi oldal, ezalapján továbbítja a felsőbb réteg megfelelő protokolljának (ált. TCP vagy UDP). Az egyes protokollok ide vonatkozó megfeleltetést az RFC 1700 írja le. •Fejrész ellenőrző összeg (Header checksum): Csak a fejrészre vonatkozik! Az élettartam mező miatt minden alkalommal újra kell számolni. Hauer Lipót Leopold von Hauer (született: Hauer Lipót, 1854. január 26., Buda – 1933. május 3., Budapest) magyar származású osztrák-magyar katonatiszt, az első világháború során vezérezredes. Élete Ifjúkora Hauer Lipót 1854-ben született Buda városában. Alapfokú tanulmányait feltehetően szülőhelyén végezte, 1864-től pedig a marburgi gyalogsági hadapródintézet növendéke volt. Itt 1868-ban fejezte be tanulmányait, s még ebben az évben a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémia ment, ahol további négy évet tanult. Ezt követően a 11. császári és királyi huszárezredhez osztják be, amelynek állomáshelye Nyíregyháza volt. Pályafutása 1876-ban Hauert a tizenegy éves Jenő főherceg nevelőjévé választották. 1877-ben császári és királyi kamarássá nevezték ki. Három éven át volt a főherceg nevelője, majd visszatért alakulatához a 11. császári és királyi huszárezredhez. 1881-ben Bécsbe, a Katonai Lovaglótanár Intézetbe ment, ahol egy kétéves képzést végzett el. 1892-ben Stefánia főhercegné szolgálati és udvari kamarása lett. Hauer 1911-ben elvesztette feleségét, ám 1921-ben újranősült. 1910-1927 között a magyar lovasság főparancsnoka volt. Hauer részt vett az első világháborúban, ahol a császári és királyi 11. lovashadosztály parancsnoka volt az orosz fronton. 1914 októberében a Hauer-lovashadtest parancsnokává nevezték ki, s novemberben pedig címzetes lovassági tábornokká léptették elő. 1917-ben a 4. hadsereg parancsnokává nevezték ki, s megkapta a vezérezredesi címet is. 1917 novemberétől szabadságra ment, majd rendelkezési állományba helyezték, így Hauer Lipót 1918. december 1-jén visszavonult. Kitüntetései Hazai Kitüntetései Itt látható hazai kitüntetéseinek teljes listája. Külföldi kitüntetései Itt látható külföldi kitüntetéseinek teljes listája. 2013-as oroszországi meteoresemény Koordináták: é. sz. 55° 09′ 17″, k. h. 61° 22′ 33″55.154722222222, 61.375833333333 A 2013-as oroszországi meteoresemény 2013. február 15-én, közép-európai idő szerint reggel 4 óra 20 perckor bekövetkezett esemény volt az oroszországi Cseljabinszk felett, ahol egy légkörbe belépő, becslések szerint 17 méter átmérőjű, 10 ezer tonnás bolida erős fényjelenség és hanghatás kíséretében felrobbant. Az eseményt több videofelvétel is megörökítette, ami az egyik legjobban dokumentált meteorhullássá tette. A robbanás következtében mintegy 1200-an megsebesültek, s jelentős anyagi kár keletkezett. Az esemény leírása 2013. február 15-én, közép-európai idő szerint reggel 4 óra 20 perckor, helyi idő szerint reggel 9 óra 20 perckor egy meteor lépett be a Föld légkörébe az oroszországi Cseljabinszk felett, majd nem sokkal később erős fényjelenség és hanghatás kíséretében felrobbant. A robbanást és a fényjelenséget (ami nem sokkal a helyi napfelkelte, 9:17 után kezdődött, s mintegy fél percen át tartott), több videofelvételen megörökítették, ami az eseményt az egyik legjobban dokumentált meteorhullássá tette. Az orosz katasztrófavédelem megerősítve az amatőr észleléseket, hivatalosan közölte, hogy meteor érte el a Föld légkörét, ami részben elégett a légkörben, majd felrobbant. Cseljabinszk polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a meteor elrepült a város felett, és a tőle mintegy egy kilométerre lévő tóba zuhant. Hivatalos források azt közölték, hogy a meteor egy darabja a Szatkai járásban hullott le, 80 kilométerre Cseljabinszktól. A jekatyerinburgi Uráli Orosz Szövetségi Egyetem kutatói 52 darab fél–egy centiméteres meteoritdarabot találtak a Csebarkul-tó körzetében. A meteoritdarabok a rajtuk elvégzett vizsgálatok alapján a kondritok csoportjába tartoznak. A mérések alapján a meteor 4,45 milliárd éve keletkezett, és egy lökéshullám érte 115 millió évvel ezelőtt. 1,2 millió éve darabokra esett (esetleg a Földdel való közeli elhaladás következtében). Az Orosz Tudományos Akadémia közleménye szerint az égitest körülbelül 68 ezer km/óra sebességgel haladt (lásd: hiperszonikus repülés) és a felszín felett 30 kilométeres magasságban darabokra esett. Katonai jelentések szerint hat méter széles krátert találtak a környéken. Ekkor fényesebb volt a Napnál még 100 kilométeres körzetben is. Az esemény következtében több mint 1200 ember megsebesült, akiket kórházban kellett ellátni. Jelentős anyagi kár keletkezett. A légiveszélyre figyelmeztető szirénákat nem szólaltatták meg, hogy ne okozzanak pánikot. A NASA által körülbelül 17 méteresre és 10 ezer tonnásra becsült test a légkörben felrobbant és akkora lökéshullámot keltett, ami a földkéregben a Richter-skála szerinti 2,7-es rengést okozott. A több mint ezer sérült zömét is a lökéshullám miatt kitörő ablakok szilánkjai sebezték meg. A robbanás erejét a NASA 600 kilotonnásra becsüli. A felszínre 4-6 tonna anyag hullott. Ezek között a legnagyobb egy 650 kg-os darab volt, amit október 16-án találtak meg búvárok a Csebarkul tóban. A meteor északkeleti-keleti irányból közeledett, a földfelszínhez képest 20°-os szögben. A meteor a kisbolygóövből származhatott. Az eseménynek nincs köze a 2012 DA14 jelzésű aszteroidához (ami ezen a napon haladt el a Földhöz közel), mivel pályájuk lényegesen különböző volt. A jelenlegi földi technikai lehetőségek (beleértve a haditechnikát is) nem teszik lehetővé ekkora testek észlelését a világűrben, így a hasonló események előrejelzését sem. A kisbolygók megfigyelésére alkalmas legnagyobb távcsövek fényérzékenysége +24 magnitúdó körül van (ez 16 milliószor halványabb annál, mint amit szabad szemmel észlelni lehet). Ezzel az érzékenységgel és a megállapított sebesség mellett az esetleges észlelés után a légkörben való felizzásig nagyjából 2 óra telik el. Ebben az esetben, mivel a meteor nagyjából kelet felől, vagyis az éppen kelő Nap irányából érkezett, az optikai eszközökkel való észlelés elméletileg is lehetetlen. Hasonló méretű meteor 100 évente egyszer várható a Föld légkörében. A nukleáris robbantások tiltásának betartását ellenőrző Comprehensive Nuclear‑Test‑Ban Treaty Organization nemzetközi szervezet hálózatának 45 állomása közül 17 észlelte a meteor által keltett hangrobbanást (kezdő időpontja 03:22 UTC-kor volt), infrahang érzékelői segítségével. Megállapításuk szerint a 2009-es októberi „Celebeszi meteoresemény” nagyságrendjébe eső esetről van szó, amit a 15 000 kilométerre lévő antarktiszi állomáson is érzékeltek. A hangrobbanást több száz kilométer távolságban is hallani lehetett. További eredmények 2013 . október 16 -án a meteorit egy féltonnás darabját emelték ki a Csebarkul-tóból . Valószínű eredete Az eset utáni három évben több száz tudományos elemzés jelent meg róla. Több lehetséges aszteroida jelölt szóba került, mint a meteorit lehetséges forrása. Kutatók azt tartják legvalószínűbbnek, hogy a Ptah csoportból eredt, amit hasonló pályán mozgó aszteroidák alkotnak (a csoport egyik legnagyobb tagja a névadó Ptah aszteroida). Ez abból a szempontból érdekes a számunkra, hogy hasonló becsapódási esemény megtörténhet a jövőben is, bár a kutatók többsége egyetért abban, hogy ennek valószínűsége csekély; hasonló nagyságrendű eset egy évszázad alatt csak néhányszor történik meg. Annak az esélye pedig, hogy ez egy Cseljabinszkhoz hasonló nagyságú város közelében történjen, 10 000 évente egyszer esik meg. Szürkefülű mézevő A szürkefülű mézevő (Lichmera incana) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó nem. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy a német név tükörfordítása (Grauohr-Honigfresser). Előfordulása A Csendes-óceán délnyugati részén, Új-Kaledónia és Vanuatu területén honos. Alfajai Lichmera incana flavotincta (G. R. Gray, 1870) Lichmera incana griseoviridis Salomonsen, 1966 Lichmera incana incana (Latham, 1790) Lichmera incana mareensis Salomonsen, 1966 Lichmera incana poliotis (G. R. Gray, 1859) Megjelenése Testhossza 13-17 centiméter. Tollazata sötétbarna. Életmódja Tápláléka nektárból és pollenből áll, de megeszi a rovarokkat és a pókokat is. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 21.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. január 3.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. január 3.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2011. január 3.) Nagytobozú sárgafenyő Származási helye Észak-Amerika, USA nyugati része, magas hegységek száraz lejtői. Az amerikai sárgafenyő Pinus ponderosa közeli rokona. Leírása Terebélyes, kúpos 40 méter magasra megnövő örökzöld fenyő. Kérge sötét szürkésbarna, mély, keskeny repedésekkel tagolt. A levelei tűlevelek, merevek, 25 cm hosszúak kékeszöldek. Hármasával állnak a vaskos, sima hamvas ágakon. A fiatal hajtásokon a vöröses porzós virágzatok felpattanva sárgák és a bíborszínű termős tobozok a nyár elején nyílnak. A toboz kúpos, 30 cm hosszú, sárgásbarna. Pikkelyein ívelt, szúrós szálka van. Forrás Allen J. Coombes: határozó kézikönyvek: Fák, Egyetemi Nyomda, Budapest ISBN 963 545 038 9 Orczy Lőrinc Báró orci Orczy Lőrinc (Tarnaörs, 1718. augusztus 9. – Pest, 1789. július 28.) magyar főispán, tábornok és költő. Életpályája Orci báró Orczy István (1669–1749) és dolhai és petrovai Petrovay Zsuzsanna (1690–1737) legidősebb fiúgyermekeként született. Gondos nevelésben részesült. Amikor Mária Terézia trónra lépett, és trónkövetelő ellenségei megtámadták, 1741-ben Orczy Lőrinc is azon nemes magyar ifjak sorába lépett, akik önként gyülekeztek királynőjük védelmére. Részt vett a hétéves háborúban; kitüntette magát Drezdánál, és Berlinben volt gróf Hadik Andrással és Beleznay tábornokkal, benső barátjával. Áldozatkészsége további jeléül 1756-ban jászkunsági és hajdúsági legényekből saját költségén lovasezredet állított ki, ezzel a királynő figyelmét és hálaérzetét még inkább magára vonta. A békekötés után tábornoki ranggal lépett ki a hadseregből. 1764-től polgári hivatalokban szolgálta hazáját, 1767. szeptember 18-ától mint Abaúj vármegye főispáni helytartója, majd mint főispánja dolgozott 1784-ig. Közben megkapta a Szent István-rend középkeresztjét, s ő iktatta be az ugocsai főispánságba gróf Teleki Józsefet. 1784-ben korára való tekintettel lemondott főispáni hivataláról; ezután részben Pesten, részben Tarnaörsön lakott. Pesten halt meg 1789. július 29-én, hetvenéves korában. Tarnaörsön temették el. Házasságai és gyermekei Orczy Lőrinc először 1740-ben nősült meg, felesége aszódi Podmaniczky Judit (1716–1758), akitől öt gyermeke született: Anna (1741–1805), hallerkői gróf Haller Péter felesége Zsuzsanna (1744–1784), miháldi báró Splényi Gábor felesége József (1746–1804), feleségül vette karancsberényi gróf Gerényi Borbálát László (1750–1807), Abaúj vármegye főispánja, feleségül vette Theresia von Abensberg–Traun grófnőt Mária (1750 után–1802), hernádvécsei és hajnácskői báró Vécsey Miklós felesége. Első felesége halála után egy évvel újranősült, 1759. október 10-én az osztrák származású Anna Maria von Laffert bárónőt vezette oltár elé. A második házasságból két gyermek származott: Teréz (1760–1813), buzini gróf Keglevich Ádám felesége István (1760 körül), feltehetően kisgyermekként elhalálozott. Művei Cikkei, beszédei, levelei és költeményei a Magyar Hirmondóban (1782. 95. Beszéde gróf Teleki József Ugocsa-megyei főispán beköszöntésekor), a Magyar Musában (1788. III. Levele: Pest, Szent András hava 20.), az Orpheusban (II. 1790. Bucsuzása Abauj vármegye rendeitől Kassán. oct. 14. 1784.); a Magyar Museumban (I. Wieland Agathonjának utolsó könyvéből, Bold. báró Orczy Lőrincz fordítása, fels. Katharina orosz császárné törvénykönyvéből, mely 1776. orosz Pétervárott nyomt., és levelei Kazinczyhoz: Tarna-Eörs 1785. nov. 5., 1786. nov. l.); Uj Magyar Muzeumban (1853. I. Levelei Kazinczy Ferenchez 1785. okt. 5., 1786. nov. 1.). Cím szerint Onomastica corona spect. ac generoso dno Stephano Orczi de eadem. A propensa filii obligatione ipso festo S. Stephani regis oblata. Anno quo: QVaeCVnqVe sVnt Vera, qVaeCVnqVe IVsta, qVaeCVnqVe sanCta qVaeCVnque aMabILIa CogItetIs . Budae, 1730. Mátra hegyei között mulatozó nimfáknak éneke, melyet a… herczeg Barkóczy Ferencz Magyarország herczeg primásának esztergomi érsek úrnak mintegy búcsúzó képpen szomorodott szível mondának . 1761. eszt. Hely n. (és Nagyszombat, 1765). Költeményes holmi egy nagyságos elmétől . A költeményes gyűjtemény öregbedésére a nagyságos szerzőnek különös engedelmével közre bocsátotta Révai Miklós. Pozsony; 1787. A digitális változat A Digitális Klasszika honlapján Mélt. l. báró Ortzi Orczy Lőrincz úrnak Nagy-Szőllősön 1782. esztend. mindszent havának 15. napján gr. Széki Teleki József úrnak Ugotsa vármegyei főispányi hivatallyába lett bé-iktattatása alkalmatosságával elmondott beszéde a gróf Teleki József úr arra tett feleletével edgyütt . Pest Két nagyságos elmének költeményes szüleményei . A költeményes gyűjtemény öregbedésére a nagyságos szerzőknek egyező akaratjokból közre bocsátotta Révai Miklós . Pozsony, 1789. (Barcsay Ábrahám költeményeivel és Révai verses ajánlásával). A digitális változat A Digitális Klasszika honlapján Arcképe: rézmetszet Mannsfeldtől, és Stunder festménye után rézmetszet Ehrenreichtől Budán. 1994-es Tour de Hongrie Az 1994-es Tour de Hongrie a sorozat történetének 23. versenye volt, melyet július 25. és július 31. között bonyolítottak le. A versenyt –amin 110 kerékpáros indult- egyéni és csapat teljesítmény valamint sprint és hegyi részhajrák alapján értékelték. A versenyt már 1993-ban elkezdték szervezni, így a nemzetközi versenynaptárba is felkerült. A versenyen elindult Guido Fulst olimpiai- és világbajnok és Jens Lehmann olimpiai bajnok. A viadalt egy hét alatt, 10 szakaszban rendezték meg. A győzelmet az osztrák Wolfgang Kotzmann szerezte meg, aki az időfutamon szerzett győzelmével és az utolsó szakaszon nyújtott teljesítményével szerezte meg az első helyet. A versenyt a 100 éves Magyar Kerékpáros Szövetség rendezte, a főszponzor ismét a Coca-Cola volt. Az összdíjazás 500 000 ft volt és minden szakaszgyőztes egy mountain bike-ot kapott. Reunion torony A Reunion torony a Welton Becket & Associates tervei alapján két év alatt épült meg. 1978 tavaszán nyitott meg. 560 láb (170m) magasságával Dallas 15. legmagasabb felhőkarcolója, és az egyik legismertebb látványossága. Dallas belvárosában, a Reunion körzetben található a 300. Reunion Blvd.-on. A torony része a Hyatt Regency Hotelnek. A központi öntött beton hengert 3 kisebb átmérőjű henger veszi közre háromszög formában. Belsejükben liftek viszik fel a látogatókat a felső 3 szintes gömbszerkezetbe. A gömbkupolát egy 260 kereszteződési pontban találkozó acéltámasz fogja körbe. Minden egyes metszéspontjában égő található, mely különböző mintázatban és fény show-val világít az éjszaka folyamán. Évente kétszer, Szent Patrik napján zöld és az autizmus világnapján pedig kék fényárba burkolódzik. 68 másodpercig tart feljutni az üveglifttel a gömb alsó szintjére(The Lookout), ahol 360 fokos sétát tehetünk, megcsodálva a páratlan kilátást a Dallas-Fort Worth térségre, mely éjjel-nappal lenyűgöző. Felsőbb két emeletén koktélbár és étterem található. Ezek a szintek úgynevezett forgó emeletek, amelyek 55 perc alatt fordulnak egy teljes kört. Taberna A taberna (latin) eredetileg deszkából (tabulae) összerótt kunyhó volt; a rómaiak legrégibb lakóháza. Műhely, üzlet Amikor már kőből és téglából építkeztek, a rómaiak tabernáknak nevezték a házak azon, utcákra vagy közterekre nyíló földszinti részeit is, amelyeket a kereskedők üzletnek vagy az iparosok műhelynek vették bérbe. A fórumon Ugyancsak tabernáknak nevezték a pénzváltók (argentarii), rabszolgakereskedők, borbélyok, korcsmárosok, gyógyszerárusok stb. a fórumon épült házait. Az ilyen helyiségek tulajdonosai voltak a tabernariusok avagy negotiatorok. A tabernákat egész soronként a házakhoz építették, ami nagyon megszűkítette az utcákat és köztereket, ezért Domitianus császár lebontatta őket. A középkorban A középkorban jelentése egybemosódott a görög eredetű, de hasonló hangzású taverna, azaz kocsma szóéval. A Carmina Burana versgyűjtemény egyik legismertebb költeménye például az „In taberna quando sumus” (Míg kocsmában jól időzünk) sorral kezdődik. Reuptake A reuptake vagy re-uptake (neurotranszmitter-visszavétel) a neurotranszmitter visszavételét jelenti a posztszinaptikus neuronról egy (preszinaptikus neuron által a szinaptikus résbe bocsátott) neurotranszmitter-transzporter molekula segítségével, miután az betöltötte az idegi impulzus átadásában való szerepét. A reuptake elengedhetetlen fontosságú a normális idegműködéshez, mert lehetővé teszi a neurotranszmitterek újrahasznosítását, szabályozza azoknak szintjét a szinaptikus résben, illetve szabályozza a neurotranszmitter kiadásból eredő jelátvitel hosszúságát. Mivel a neurotranszmitterek túl nagyok és hidrofilek, hogy átdiffundáljanak a membránon, specifikus transzportfehérjék szükségesek a visszavételükhöz. Fehérjestruktúra Az első, elsődleges reuptake-fehérjesorozatot 1990-ben tették közzé. A reuptake-gátlás mechanizmusa A fő célja a reuptake inhibitornak hogy lényegében csökkentse a neurotranszmitterek visszavételét a preszintaptikus neuronba, ezzel növelve a szinapszisban a neurotranszmitterek koncentrációját. Ajánlott források ↑ Masson 1999: (1999) „Neurotransmitter transporters in the central nervous system”. Pharmacological reviews 51 (3), 439–64. o. PMID 10471414. ↑ Zhou 2007: (2007) „LeuT-desipramine structure reveals how antidepressants block neurotransmitter reuptake”. Science (New York, N.Y.) 317 (5843), 1390–3. o. DOI:10.1126/science.1147614. PMID 17690258. ↑ Yamashita 2005: (2005) „Crystal structure of a bacterial homologue of Na+/Cl--dependent neurotransmitter transporters”. Nature 437 (7056), 215. o. DOI:10.1038/nature03978. PMID 16041361. ↑ Zomot 2007: (2007) „Mechanism of chloride interaction with neurotransmitter:sodium symporters”. Nature 449 (7163), 726–30. o. DOI:10.1038/nature06133. PMID 17704762. ↑ Hummerich 2001: (2001) „Structure, function and regulation of the 5-hydroxytryptamine (serotonin) transporter”. Biochemical Society transactions 29 (Pt 6), 728–32. o. DOI:10.1042/BST0290728. PMID 11709064. ↑ Członkowska 2003: (2003) „The role of neurosteroids in the anxiolytic, antidepressive- and anticonvulsive effects of selective serotonin reuptake inhibitors”. Medical science monitor : international medical journal of experimental and clinical research 9 (11), RA270–5. o. PMID 14586292. ↑ Jones 1998: (1998) „Mechanisms of amphetamine action revealed in mice lacking the dopamine transporter”. The Journal of neuroscience : the official journal of the Society for Neuroscience 18 (6), 1979–86. o. PMID 9482784. ↑ Tanaka 1997: (1997) „Epilepsy and exacerbation of brain injury in mice lacking the glutamate transporter GLT-1”. Science (New York, N.Y.) 276 (5319), 1699–702. o. PMID 9180080. Kormos-patak A Kormos-patak (románul: Cormoș) Erdővidék és a Dél-Hargita egyik legnagyobb folyóvize. Az Olt vízgyűjtő területéhez tartozik. A Lúcs-tőzeglápból ered, Erdőfüle, Bardoc és Olasztelek érintésével ömlik az Oltba. Egyik fő mellékvize a Vargyas-patak. Le Perthus Le Perthus település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 586 fő (2015). Le Perthus La Jonquera, L’Albère, Maureillas-las-Illas és Les Cluses községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cibakháza Cibakháza nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban. Fekvése A megyeszékhely Szolnoktól délre a Tisza folyó bal partján, a megye délnyugati részén a Tiszazug kistérségében fekszik. A Tisza szabályozása óta az élő folyó távolabb került tőle. Megközelítése A település megközelíthető a Martfű és Cserkeszőlő között található a régi 4633. számú úton. Miután a főutat másik nyomvonalra helyezték át jelentősen lecsökkent a településen áthaladó forgalom. A távolsági autóbuszforgalomba megfelelően be van kapcsolva a település. Az autóbuszok a (Kunszentmárton)-Cibakháza-Tiszaföldvár-Martfű-Szolnok útirányon közlekednek leginkább. Története Első okleveles említése csak 1465-ből való, de a forrásokból következtetni lehet, hogy már az Árpád-korban lakott hely volt. A XVI. század elejétől mezővárosként emlegetett Cibakháza a török hódoltság alatt elpusztult, újjátelepítése 1717 után indult meg, mint a Tiszazug legjelentősebb katolikus települése, a környék egyházi központjává vált. A korábbi mezővárosi rangját 1832-ben szerezte vissza a fontos tiszai átkelő- és vámszedőhely. Az 1848–49-es szabadságharc alatt többször kiemelt stratégiai szerepet játszott: 1849 januárjában Perczel, átkelve a Tiszán, megállította Windischgraetz seregét, februárban a honvédsereg innen támadta meg Nagykőrös környékén lévő osztrákokat, március 5-én Damjanich itt átkelve került az ellenség hátába. A XIX. századi tiszai szabályozás után átkelőhelyét elvesztette, ugyanis a kanyarulatok levágásával messzire került a folyó. Az elszegényedő település városi rangját is elvesztette. Népcsoportok 2009-ben a település lakosságának 99,98%-a magyar, 0,02%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei a Tisza szabályozása után megmaradt Cibaki Holtág (16,7 km hosszúságban) a nagyközség alatt XVIII. században épült műemlék jellegű templom Kossuth – Damjanich emléktábla Az 1849-es cibakházai csata során a magyar honvédség által készített hatszögletű sánc a Tisza gátja közelében az ártéri réten található, közelében a gáton kívül egy másik sáncrészlet maradványa. Hadtörténeti emlékhely. turul emlékmű Itt születtek, itt éltek Dékány Kálmán (1921–1999) író, a településen született. Simonyi János (1784. december 13. – 1853. augusztus 30.) Kecskeméten városi tanácsnok, országgyűlési képviselő. Részt vett a szabadságharcban, ezért halálra ítélték, de egy véletlen folytán megmenekült. Cibakházára vonult vissza, itt halt meg.- Az ő fia Simonyi Antal, a tehetséges festő és fényképész, aki az 1855-ös Párizsi Világkiállításon aranydíjat kapott. Fekete András magyar színész, itt született, 1930. október 7-én. Fekete Gizi Jászai Mari-díjas magyar színésznő, a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Tagja, itt született, 1949. szeptember 29-én. Halász János magyar politikus, 2010–13 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, itt született 1963. május 11-én Mauritius a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Mauritius a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 9 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Íjászat Férfi Súlyemelés Női Úszás Férfi Női Gnesau Gnesau osztrák község Karintia Feldkircheni járásában. 2016 januárjában 1052 lakosa volt. Elhelyezkedése Gnesau Karintia északi részén fekszik a Gurk (a Dráva mellékfolyója) völgyében, a Gurktali-Alpokban. Legmagasabb pontja az 1966 méteres Lichteben. Az önkormányzat 12 falut és egyéb településrészt fog össze: Bergl (92 lakos), Eben (19), Gnesau (382), Görzberg (17), Görzwinkl (17), Gurk (89), Haidenbach (93), Maitratten (41), Mitteregg (2), Sonnleiten (123), Weißenbach (29), Zedlitzdorf (174). A környező települések: északra Reichenau, északkeletre Albeck, keletre Steuerberg, délkeletre Himmelberg, délnyugatra Arriach. Története Gnesaut először 1160-ban említik (Gnesov formában) az admonti kolostor egyik levelében, bár ekkor még a felső Gurk-völgy Radentheinig tartó szakaszát értették alatta. A körülötte lévő földbirtokok a 19. század közepéig egyházi és világi tulajdonosok kezében voltak. Az osztrák önkormányzatok 1850-es megalakulásakor Gnesau és Gurk katasztrális községek Himmelberg tanácsához kerültek és csak 1895-96-ban sikerült önállósodniuk. Lakossága A gnesaui önkormányzat területén 2016 januárjában 1052 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1244 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95,7%-a volt osztrák, 1,6% német állampolgár. 62% római katolikusnak, 33,4% evangélikusnak, 3,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Látnivalók Gnesau Szt. Leonhard-plébániatemplomát először 1213-ban említik és 1499-ben vált az önálló egyházközség templomává. Az épület alapvetően román stílusú, tornya 14. századi, barokk hagymakupolája pedig 1723-ból való. az evangélikus templom helyén II. József türelmi rendelete után, 1782-ben fa imaház épült, amelyet 1803-ban váltott fel kőtemplom. A mai neogótikus épület 1871-ben készült el. a gnesaui arborétum a volt karmelita kolostor Zedlitzdorfban. Testvértelepülések Szarvkő (Burgenland) Ottonville Ottonville település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 429 fő (2015). Ottonville Bettange, Boulay-Moselle, Coume, Denting, Éblange, Roupeldange, Téterchen, Valmunster és Velving községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cutting (Moselle) Cutting település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 135 fő (2015). Cutting Domnom-lès-Dieuze, Bidestroff, Lostroff, Loudrefing, Rorbach-lès-Dieuze és Zommange községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Panola megye (Texas) Panola megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Carthage. Lakosainak száma 23 870 fő (2013. július 1.). Panola megye Harrison megyével határos. Népesség A megye népességének változása: Beszédterápia A beszédterápia a 20. század második felében erősen elterjedt, elsősorban Carl Rogers protestáns lelkész, szociológus és taoista filozófus által kidolgozott módszer, amely nem annyira neurotikus konfliktusok oldására, hanem elsősorban a személyiség (vezetők, pedagógusok stb.) fejlesztésére, szociális érzékenységének növelésére szolgál. Leírása Tulajdonképpen pszichoanalitikus orientációjú eljárás, azzal a különbséggel, hogy központi kategóriája a kliens teljes elfogadása, s nem dolgozik az indulatáttételes folyamatokkal. Fő célja, hogy közel hozza egymáshoz az énideált és a valós énképet. Fontosnak tartja, hogy ne alakuljon ki a kliens függősége a terapeutától. Rogershez csatlakozott Erich Fromm, Abraham Maslow, Viktor Frankl hasonlóan életigenlő, „szelíd” pszichoterapiája, amelyet együttesen mint humanisztikus pszichológiát szokás említeni. Douelle Douelle település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 808 fő (2015). Douelle Caillac, Mercuès, Parnac, Pradines és Saint-Vincent-Rive-d’Olt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3495 Colchagua A 3495 Colchagua (ideiglenes jelöléssel 1981 NU) egy kisbolygó a Naprendszerben. Gonzalez, L. E. fedezte fel 1981. július 2-án. Kis doxológia A kis doxológia a keresztény egyház alapimádságainak és ún. röpimáinak egyike. Tartalma szerint a Szentháromság öröktől fogva való és mindörökké tartó dicsőségéről (szent voltáról) szól. Részét alkotja mind a hivatalos liturgiának, mind a népi ájtatosságoknak (paraliturgia). A terjedelmét tekintve mindössze egy mondat hosszúságú kis doxológiát a köznapi szóhasználatban ugyanúgy Dicsőségnek hívják, mint a nagy doxológiát, a Dicsőség a magasságban Istennek kezdetű őskeresztény himnuszt. E homonímia a gyakorlatban azért nem képezi félreértések forrását, mert a liturgiában mindkét imának pontosan meghatározott helye van. Szövege Latin szöveg: Hivatalos magyar szöveg: Régi magyar szöveg, ill. énekelt ima során használatos formula: Helye a liturgiában A kis doxológiát az egyház a zsolozsma imádkozása során mondja, mégpedig a zsoltárok, a kantikumok és a Te Deum végén. Helye a paraliturgiában A Dicsőség... a liturgián kívüli jámborsági gyakorlatnak is része. Elsősorban a rózsafüzér imádkozása során, az egyes, ún. tizedek lezárásaképpen imádkozzák, de szorgalmazzák önálló mondását is, mint ún. röpimát. Vlagyimir Leonyidovics Pettaj Vlagyimir Leonyidovics Pettaj (orosz cirill betűkkel Владимир Леонидович Петтай; Pudozs, 1973. augusztus 8. – Beszovec, 2011. június 21.) orosz nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Utolsó mérkőzéséről hazatérőben repülőgép katasztrófában elhunyt. Polgári foglalkozása professzor. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 2003-ban lett hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője. Első ligás mérkőzéseinek száma: 100. Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 2009-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2011-ben korai halálával búcsúzott. Raphael Botti Raphael José Botti (Juiz de Fora, 1981. február 23. –), ismert nevén Botti, brazil labdarúgó-középpályás. Pauló Lenke Pauló Lenke (Budapest, 1952–) építész. Életpályája 1977-ben szerezte meg a diplomáját az Iparművészeti Főiskola építész szakán. Tervezési területe főként középületek, irodaházak, oktatási létesítmények és üdülők reprezentatív belső térformálása és berendezése. Foglalkozik még irodák, kórházak, iskolák információs rendszerének grafikai megtervezésével és kivitelezésével is. Több belsőépítészeti kiállításon vett részt. Díjai a Művelődési Minisztérium Nívó Díja (1983) az egri oktatási épület belsőépítészeti tervezéséért. Főbb művei Római fürdő Budapest társalgó és étterem /építész: Fülöp Annamária/ 1984., Külkereskedelmi Vállalat Budapest: büfé és étterem, paraván részlet /építész: H. Tóth Judit/. Alexandria (Egyiptom) Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul ����������, ������ – Alexandria, Rakote, arabul ���������� – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északra. A várost Kr. e. 331-ben alapította Nagy Sándor makedón király. Innentől kezdve évszázadokon át volt a tudomány és kultúra fellegvára, a világ egyik legnagyobb városa. Nagy Sándor halála után a Ptolemaida-dinasztia székhelye, ennél fogva az Egyiptomi Birodalom fővárosa Kr. e. 30-ig, majd a Római Birodalom Egyiptom-provinciájának központja. Itt állt az ókori világ hét csodájának egyike, a Fároszi világítótorony. Ma fontos ipar-, és kikötőváros, mintegy 32 km hosszan húzódik a tengerparton. Területe 2,679 km2, lakosainak száma 4 984 387 fő volt 2016. november 27-én. Az ókori Alexandria III. (Nagy) Sándor alapította i. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt. Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek. A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett Poszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. Kleopátra tűi, két karcsú obeliszk az I. e. 16. századból, amelyek egyike 1878 óta Londonban, másika pedig 1880 óta New Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya). A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a Kr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók. Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt. Az idők folyamán sok régi márvány- és gránitszobor került Rómába és később Konstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak Kr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább görögök, egyiptomiak és számos zsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt. Az alexandriai világítótorony A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren. Látnivalók Montaza palota Qaitbay erőd Bilbiotheca Alexandrina Alexandriai Nemzeti Múzeum Görög-római Múzeum Királyi Ékszermúzeum Szadat Múzeum Alexandriai Akvárium Alexandriai Állatkert Testvértelepülések Törökország , İzmir , 1996 Szlovákia , Pozsony Amerikai Egyesült Államok , Baltimore 1995 Magyarország , Debrecen folyamatban, a debreceni közgyűlés 2010. decemberében fogadta el a testvérvárosi kapcsolat megkötéséről szóló határozatot. Fiume , Horvátország Nikole Castillo Nikole Castillo ecuadori születésű színésznő és táncosnő. 2010 óta szerepel színházi darabokban és tévésorozatokban. 2012-ben Andrea szerepét kapta a Violettában. 2008-ban költözött Argentínába. Jelenleg Buenos Airesben él és felsőfokú tanulmányait végzi a Buenos Aires-i Egyetemen. Tanulmányai Már négyévesen megismerkedett a színészkedéssel. Quitóban klasszikus és jazztáncot, valamint flamencót tanult, Guayaquilban szintén klasszikus táncot és színházi jazzt. A Casa de la Cultura Ecuatoriana Núcleo del Guayasban egy színésztanfolyamot is elvégzett. Szerepei Színházi előadások mellett szerepelt a Gustavo Trimaglio által rendezett Casi Perfecta című rövidfilmben is, valamint több videoklipben, így a Mar de Java „En tu Sien”, a MINAS „Bonzo” és a La Perra que los Parió „Murga Para Mi Soledad” című klipjében is. Legtöbben a Violetta című sorozatból ismerik, ahol Andrea szerepét játszotta. Batrachyla antartandica A Batrachyla antartandica a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Batrachylidae családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Chilében és Argentínában honos a déli szélesség 39° 25’-től az 51° 31’-ig 50–1000 m-es magasságon. Természetes élőhelye a szubantarktikus erdők, mérsékelt égövi erdők, mocsarak, időszakos mocsarak, legelők, kertek. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Tauszik B. Hugó Tauszik B. Hugó (Mohács, 1848 – Volosca 1912. december 11.) közgazdász. Életútja Született 1848-ban, Mohácson. Édesapja jómódú kereskedő volt, aki nagy gonddal nevelte és taníttatta fiát, dacára annak, hogy rajta kívül még számos tagból álló családjáról is gondoskodnia kellett. Tanulmányait 1870-es évek elején fejezte be. A szép tehetséget eláruló fiatalember az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank levelezője lett, ahol nyelvismeretei révén csakhamar feltűnést keltett. Beszélte és írta a magyar nyelven kívül a francia, olasz és angol nyelveket. Marosvásárhelyen megismerkedett Hints Etelkával, akit később feleségül vett. Gyermekük nem született, de mind a Tauszik, mind a Hints család minden egyes tagját úgy dédelgette és szükség esetén gondozta, mintha saját gyermekei lennének. 1912. december 11-én, Voloscában (Horvátország) hunyt el szívszélhűdés következtében. Végső nyughelye a marosvásárhelyi református temetőben van. é. sz. 46° 32′ 35″, k. h. 24° 34′ 11″46.543, 24.56975. Korának gazdasági jellemzése Németország 1870—1871-ben Franciaország ellen hadjáratot viselt, amely nemcsak a franciák teljes letörésével végződött, de amely egy valóságos aranyáradatot indított Németország felé, amaz addig hallatlan magasságú hadisarc folytán, amelyet Franciaország Németországnak kénytelen volt megfizetni. 5 milliárdról volt szó, vagyis 5 000 millió frankról, amely részint aranyban, részint ezüstben hosszú vonatokon Németországba lett szállítva. Eme pénzözön nyomán erős gazdasági fellendülés indult meg, amelynek hullámai Ausztria-Magyarországra is átterjedtek. Mindenféle vállalat alakult, kellő tőke és szaktudás híján, csak arra számítva, hogy a részvényárak mesterséges felhajtásával azokat busás nyereséggel a naiv és hiszékeny közönség nyakába varrhatják. Ez persze csak magas osztalék fizetése által sikerült, amely osztalék leggyakrabban a tőkéből vétetett. Ebből következik, hogy az ilyen vállalatok csakhamar összeroppantak, ami az üzletvilág megrendüléséhez vezetett, és 1873-ban addig soha nem ismert méretű gazdasági krízis alakult ki, amely nemcsak az említett, rosszul alapított, de számos komoly alapítású és jó eredménnyel dolgozó vállalatot is tönkretett. Ebben a zavaros időszakban kezdte tevékenységét Tauszik B. Hugó. Pályafutása A frissen végzett fiatalember első munkahelye az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank volt. Itt eleinte levelező volt, de a bank vezetősége hamarosan felfigyelt Tauszik sokoldalú tehetségére. Az Angol–Magyar Bank, az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank tulajdonosa, rövidesen Budapestre hívta. Később a Szegedi Forgalmi Bank, utána pedig a Budapesti Általános Takarékpénztár hívta meg vezérigazgatónak. 1873-ban az általános gazdasági krízis a Budapesti Általános Takarékpénztárt is csődbe vitte. Az alig 25 éves vezérigazgató ismét visszakerült Marosvásárhelyre, ahol az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbanknál lett előbb titkár, majd rövid idő múlva vezérigazgató. Tauszik ezen vezető állásban kiváló szakképzettségével tűnt fel és intézetét nemsokára a marosvásárhelyi piac egyik vezető intézetévé tette, amely intézet a hiteligények fokozott kielégítésével a piac nagy hasznára vált. Az erdélyi részek ebben az időben az élénk kereskedelemnél fogva, amelyet a balkáni államokkal, de különösen Romániával folytattak, erős ipari fellendülést mutattak, amely különösen a kézműiparra terjedt ki. A csizmadiák, asztalosok, kalaposok, tímárok áruikkal az egész keletet bejárták, és ott készítményeiket jó pénzen eladván, nagy jólétre tettek szert. A marosvásárhelyi iparosokat ott lehetett látni Románia minden nagyobb városában, de eljutottak Konstantinápolyig, sőt Kis-Ázsiába is. Ez az élénk ipari tevékenység természetszerűleg a hiteligények fokozását vonta maga után, ami viszont pénzintézetek alapítását eredményezte. Jólét honolt az iparosok között, számban és erőben meggyarapodtak, és az iparososztály nevezetes tényezővé nőtte ki magát. De ez az állapot nem tartott így sokáig. A Romániával fennállott kereskedelmi szerződés 1885-ben lejárt, és az előtérbe jutott agrárpolitikánál fogva, a magyar kormány jónak látta azt meg nem újítani, aminek folytán a két állam között vámháború tört ki. De addig, amíg ez a vámháború Románia iparának csodálatos fejlődésére és megerősödésére vezetett, a marosvásárhelyi, és tágabb értelemben székely iparosok tönkrejutását eredményezte. Ipari áruiknak addigi piacai teljesen elvesztek, és az iparosok termékeiket többé nem tudták eladni, minélfogva közülük sokan Romániába vándoroltak ki, ahol a mostani fejlett román kézműiparnak alapját megvetették. Eme sebek gyógyítása céljából alapította a néhai nagy miniszter, Baross Gábor, a székely vármegyékre terjedő hatáskörrel a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarát. A Kamara 1890-ben történt megalakulása alkalmával Tauszikot választotta elnökéül. Tauszik ebben a minőségben lázas és nagy jelentőségű munkásságot fejtett ki. A Kamara mindenekelőtt arra fektette a hangsúlyt, hogy a székely vármegyéket a világforgalomba becsatolja. E végből már 1892-ben memorandumot terjesztett be a kereskedelemügyi miniszterhez, amelyhez a székely vasutak kiépítésére nézve tervezetet csatolt, s ezen vasúti hálózat kiépítésének szükségességét tüzetesen megindokolta. Ez a memorandum annak idején feltűnést keltett, és kedvező országos közvéleményt teremtett a székely kérdés mellett. A székely körvasút tudvalevőleg 1909-ben megnyílt, és teljesen beigazolta azt a véleményt s azt a tevékenységet, amelyet a Kamara ebben a kérdésben kifejtett. A Kamara kezdeményezte és szervezte a marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi állami ipari szakiskolákat, ahol az ipari munkára amúgy is nagy hajlammal bíró székely ifjak szaktudásukat kibővíthették. Ezen iskolák hézagpótlóknak bizonyultak, és igen nagy eredményt mutattak fel azzal, hogy az iparosok képzettségi átlagát feltétlenül megjavították. A Kamara továbbá szorgalmazta az iparos tanonciskolák korszerű átszervezését. Különös hangsúlyt fektetett a Kamara az iparfejlesztésre. E végből igyekezett a helyi munkaalkalmakat szaporítani, mert ezáltal vélte elérhetőnek a kivándorlás csökkentését. Így, nevezetesen a katonai ruházatokból, évről évre nagyobb tömegű lábbelinek szállítását eszközölte ki székely iparos csoportok részére, és állami vállalatoknál a székely munkásokat azon fölül is munkához juttatta. Kezdeményezte az ipari szövetkezetek alapítását és ipari testületek létesítését, aminek folytán a kamarai kerületben hét ipartestület és számos ipari szövetkezet alakult. Több ipari kiállítást rendezett. Állandóan foglalkozott a háziipar kérdésével és három ízben összeállította a székely háziipar törzskönyvét. A kézmű- és gyáripar támogatására tetemes állami támogatást eszközölt ki. Az ipari nevelés céljából radikális kezdeményezést tett, és elismert eredményeket ért el. Nevezetesen megnyerte az állam támogatását arra, hogy a kamara évről évre alkalmas székely ifjakat toborozzon, és helyezzen el ipari és kereskedői pályákra tanoncokként, és 15 év alatt több mint 3000 ifjút nevelt fel és képeztetett ki intelligens és szakképzett munkásokká. Szorgalmazta az ipari kirendeltség felállítását is. Állandóan szorgalmazta az ipartörvény revízióját és részt vett minden országos jelentőségű közgazdasági mozgalomban. 1896-ban a budapesti Magyar Agrár és Járadékbank átvette a már fennállott Székely Bank és Takarékpénztár összes vagyonát, annak alaptőkéjét egy millió koronára emelte és „Agrár Takarékpénztár Marosvásárhelyt" cég alatt új nagyszabású pénzintézetet alapított. Ezen új pénzintézet vezérigazgatójául Tauszikot hívta meg, akinek már akkor pénzügyi téren nagy híre volt. Tauszik ezen pénzintézetet az ő nagyfokú szervező képességével nemcsak Marosvásárhely, de az egész erdélyi rész leghatalmasabb intézeteinek sorába emelte. Az intézet alaptőkéjét több ízben felemelvén, az egész Székelyföldet fiókhálózattal látta el, amely az ott dívó uzsoraszámba menő kamatlábat leszorítván, a Székelyföld gazdasági megerősödését és fellendülését nagymértékben elősegítette. Elismerések, közéleti tevékenység Tauszik kiváló egyéniségére végre a kormány is felfigyelt, és őfelsége a kormány előterjesztése folytán, előbb a királyi tanácsosságot, később pedig a III. osztályú vaskoronarendet adományozta neki. Tagja volt minden közgazdaságilag fontossággal bíró intézményeinknek. Így nevezetesen elnöke volt a Marosvásárhelyi fa- és fémipari szakiskola felügyelő bizottságának, alelnöke volt a Székely Társaságnak, elnöke volt a marosludasi Áruraktár részvénytársaságnak. 1879-től tagja volt a Székely Mívelődési és Közgazdasági Egyesületnek. De ezen sokoldalú elfoglaltsága mellett még időt talált arra is, hogy felekezetének, a református egyházmegyének ügyeivel is foglalkozzék, amelynek munkás és áldozatkész tanácsosa volt. Tagja volt továbbá Marosvásárhely szabad királyi város törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, ahol gyakran lehetett mérsékelt hangon tartott, alapos szaktudásra valló és ennél fogva mindig döntő súllyal bíró felszólalásait hallani. A politikai életből is kivette a maga részét. Sőt, egy alkalommal a Szabadelvű Párt képviselőjelöltje is volt, és csakis a választás alkalmával támadt zavarok okozták, hogy meg nem választatott. Számos hivatali teendője mellett mindig szakított időt a természetjárásra. Csatlakozik a szervezett természetjáró mozgalomhoz. Itt is kiválik szorgalmával és szervezőkészségével, úgy hogy 1894 és 1912 között az Erdélyi Kárpát Egyesület Marostordai osztály választmányi tagja volt. 1894-től tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. 1972-es Formula–1 spanyol nagydíj Az 1972-es Formula–1 világbajnokság harmadik futama a spanyol nagydíj volt. Statisztikák Vezető helyen: Denny Hulme: 4 (1-4) Jackie Stewart: 4 (5-8) Emerson Fittipaldi: 82 (9-90) Emerson Fittipaldi 2. győzelme, Jacky Ickx 11. pole-pozíciója, 12. leggyorsabb köre. Lotus 43. győzelme. Wilson Fittipaldi első versenye. Akadémiák Nemzetközi Szövetsége Az Akadémiák Nemzetközi Szövetsége (Union académique internationale) a humán- és társadalomtudományokat kutató akadémiák világszervezete. Jelenleg 63 ország több mint száz akadémiáját és tudós társaságát tömöríti. 1964-ben Erasmus-díjjal tüntették ki. Párizsban, 1919-ben az Académie des inscriptions et belles-lettres javasolta, hogy a nemzeti tudományos akadémiák hozzanak létre nemzetközi szövetséget. A felhívás nyomán 11 ország (Belgium, Dánia, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Görögország, Japán, Hollandia, Lengyelország és Szovjetunió) akadémiai képviselői gyűltek össze Párizsban, és 1919. október 18-án csatlakoztak az Akadémiák Nemzetközi Szövetségéhez. 1920 májusában, Brüsszelben tartották meg az első közgyűlést, ahol kijelölték a akadémiák közötti együttműködés első projektjeit. A szövetség elsődleges célja a tudományos akadémiák közötti együttműködés elősegítése nemzetközi szinten elismert kutatásokon és akadémiaközi publikációkon keresztül. A szövetség arra ösztönzi az akadémiai tagokat, hogy aktívan vegyenek részt a folyamatban lévő nemzetközi projektekben, és hogy tegyenek javaslatokat új, több tudományterületet érintő és nemzetközi projektekre az UNESCO, az International Council for Philosophy and Humanistic Studies (ICPHS), az International Social Science Council (ISSC), az Organization of American States (OAS), a European Research Area (ERA), a European Research Council (ERC), vagy a Science Europe bevonásával. A szövetség biztosítja a hosszú távú nemzetközi kutatási projektek finanszírozását, eddig több mint 3000 projekt valósult meg, közöttük szótárak és enciklopédiák. A szervezet az emberiség múltjának kutatása mellett kulturális és történelmi világörökségének védelmével is foglalkozik. A Magyar Tudományos Akadémiát Maróth Miklós képviseli a szövetségben. Atelognathus Az Atelognathus a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Batrachylidae családba tartozó nem. Rendszerezés A nembe tartozó fajok: Atelognathus ceii Basso, 1998 Atelognathus nitoi (Barrio, 1973) Atelognathus patagonicus (Gallardo, 1962) Atelognathus praebasalticus (Cei & Roig, 1968) Atelognathus reverberii (Cei, 1969) Atelognathus salai Cei, 1984 Atelognathus solitarius (Cei, 1970) Tharoiseau Tharoiseau település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 63 fő (2015). Tharoiseau Domecy-sur-le-Vault, Menades, Island és Saint-Père községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Doug Young (szinkronszínész) Doug Young, Douglas Hiram Young (Los Angeles, Kalifornia, 1919. december 21. – Seattle, Washington, 2018. január 7.) amerikai szinkronszínész. Filmjei Wolf Hounded (1959, rövidfilm) Villámpata Seriff (Quick Draw McGraw) (1959–1961, tv-sorozat, 36 epizódban) Foxi Maxi kalandjai (The Huckleberry Hound Show) (1960–1961, tv-sorozat, 28 epizódban) Zoo Is Company (1961, rövidfilm) Maci Laci (The Yogi Bear Show) (1961–1962, tv-sorozat, öt epizódban) Beef for and After (1962, rövidfilm) Chicken Fracas-See (1962, rövidfilm) Bunnies Abundant (1962, rövidfilm) Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (The Flintstones) (1962–1966, tv-sorozat, 31 epizódban) Chicken Hearted Wolf (1963, rövidfilm) Sheep Stealers Anonymous (1963, rövidfilm) Wolf in Sheep Dog's Clothing (1963, rövidfilm) Drum-Sticked (1963, rövidfilm) Crook Who Cried Wolf (1963, rövidfilm) Magilla Gorilla (The Magilla Gorilla Show) (1964, tv-sorozat, egy epizódban) Elephantastic (1964, rövidfilm) Jonny Quest (1964–1965, tv-sorozat, tíz epizódban) The Peter Potamus Show (1964–1965, tv-sorozat, 21 epizódban) Horse Shoo (1965, rövidfilm) Big Mouse-Take (1965, rövidfilm) A Laurel and Hardy Cartoon (1966, tv-sorozat, 20 epizódban) Sky Rat (2018, tv-sorozat, három epizódban) Byblia A Byblia a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjához tartozó Biblidinae alcsalád egyik neme. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Byblia anvatara Byblia ilithyia Forrás Byblia Sagy (Saône-et-Loire) Sagy település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1245 fő (2015). Sagy Le Fay, Ratte, Saint-Martin-du-Mont, Bruailles, Frontenaud, Le Miroir, Flacey-en-Bresse és Savigny-en-Revermont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 34 Circe A 34 Circe a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Jean Chacornac fedezte fel 1855. április 6-án. Sisu Különítmény A Sisu Különítmény (vagy Sisu-hadtest) katonai különítmény volt a finn téli háborúban. A különítmény Bertil Nordlund kapitány vezette gyalogos egység volt, amelyet külföldi (főként magyar, angol és észt) önkéntesekből szerveztek meg 1940. január 8-án. A hadtestben 1940. február 20-án 212 katona volt, a háború végén, március 13-án 153. A téli háborúban 346 magyar önkéntes vett részt. Vezetőjük kémeri Nagy Imre főhadnagy volt, akinek volt már harctéri tapasztalata, mikor 1938-ban Magyarország megszállta az első bécsi döntésben számára utalt szlovák területeket. A szervezett különítményen kívül még 20 magyar önkéntes érkezett egyénileg. A békekötés után a katonákat Lappeenrantába vezényelték, ahol határőrizeti feladatokat láttak el. A magyar zászlóalj végül 1940 májusában érkezett vissza Magyarországra. Anton Nyikolajevics Skaplerov Anton Nyikolajevics Skaplerov (orosz: Анто́н Никола́евич Шка́плеров) (Szevasztopol, 1972. február 20. –) orosz pilóta, űrhajós, ezredes. Életpálya 1994-ben a Kacsai Katonai Repülő Iskolán (VVAUL) kitüntetéssel végezve mérnök-pilóta oklevelet szerzet. 1997-ben elvégezte a Zsukovszkij Repülő Akadémiát. Speciális jogtudományi ismereteket szerzet. Pilótaként 410 órát tartózkodott a levegőben. Szolgálati repülőgépei a Jak–52, L–39, MiG–29-es volt. Végrehajtott 300 ejtőernyős ugrást. 2003. május 29-től a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban részesült űrhajóskiképzésben. Első űrszolgálata alatt összesen 165 napot, 7 órát, 31 percet és 20 másodpercet töltött a világűrben. Egy űrsétát (kutatás, szelés) végzett, összesen 6 órát és 15 percet volt az ISS fedélzetén kívül. Űrrepülések Szojuz TMA–22 parancsnoka/ISS fedélzeti mérnöke. Összesen 165 napot, 7 órát, 31 percet és 20 másodpercet töltött a világűrben. Egy űrsétája (kutatás, szelés) során, összesen 6 órát és 15 percet töltött az ISS űrállomáson kívül. Tartalék személyzet Szojuz TMA–17 parancsnoka. Szojuz TMA–21 parancsnoka. UFO (együttes) Az UFO egy magyar könnyűzenei együttes. Legismertebb slágereik a Szerelemdoktor, a Tarzan, az Akarok egy férfit, a Karibi party, a Napolaj és a Nyár van című dalok. Az együttes 1996-ban alakult Budapesten. Alapító tagjai: Cynthia (Tölgyesi-Khell Cynthia, korábban Juhos Cintia), Dr. Love (Varga Zsolt), Mercy (Szalai Zita). Az együttes frontembere Dr. Love, akit jellegzetes hajviselete az égnek állított piros taréj tett feltűnővé. Első albumuk 1996-ban jelent meg Szerelemdoktor címmel. 1997-ben tagcsere történt, Mercy helyére Doris került, majd kiadták második albumukat, Páris címmel, azt követte 1999-ben a Tarzan. Az együttes nagy sikert aratott a tinik körében, olyan pletyka keringett a magyar médiában, hogy az együttes csak playbackel. Ezt a pletykát az együttes frontembere Dr. Love igazolta azzal, hogy a Z+ televíziós csatornán nyíltan bevallotta, hogy az együttes lánytagjai nem énekeltek az eddig felvett lemezeken, helyettük Keresztes Ildikó, Kozma Orsi, Fehér Adrienn, Czerovszky Henriett énekesnőkkel vették fel a különböző dalokat. Elnézést kértek a közönségtől, a rajongóktól és bejelentették, hogy az UFO együttes ebben a felállásban többé nem létezik. Nem sokkal később Dr. Love Komonyi Zsuzsival újjáélesztette az együttest, egy albumot adtak ki Invázió címmel. 2002-ben Kormonyi Zsuzsi helyére Fehér Zsuzsanna került az együttesbe, majd ismét feloszlottak. 2010 márciusában egy évtized hallgatás után alakult újjá az UFO Dr. Love-val, Fehér Zsuzsival és Cynthiával. 2012-ben Dr. Love kerítés és csalás gyanújával előzetes letartóztatásba került, helyette Balogh Bálint reppelt a fellépéseken. 2014-ben Varga Zsolt visszatért és újjászervezte az UFO együttest, UFO Update néven. A tagok: Varga Szidónia (ének), Bálint Laura (vokál-tánc) és Móritz Betty(vokál-tánc). Az UFO legnagyobb slágereit újraénekelték és újrahangszerelték, hogy a mai zenei hangzásnak is megfeleljenek a dalok. Az UFO Update napjainkban is az újkori retro bulik egyik kedvenc fellépője, dalaikat a mai napig szívesen játsszák a legnagyobb retro bulikban és a rádiókban is. 2017 márciusában PIXA-val, a népszerű DJ-proudcerrel elkészítették a "Napolaj" című UFO-sláger 2017-es remixét, amelynek dalpremierje a 89.5 MusicFm-ben volt, A Made in Hungary című műsorban, amelynek műsorvezetője Mák Kata. Az együttes 2017 márciusában 3 videoklipet is forgat, a "Napolaj, a "Katonadolog" és a "Tarzan" című UFO-slágerekhez, amelyek várhatóan 2017 április végétől lesznek láthatóak a zenei csatornákon és a közösségi oldalakon. Felléptek a Balaton Fesztiválon is. Albumok 1996 – Szerelemdoktor (PolyGram-Zebra) 1997 – Páris (PolyGram-Zebra) 1999 – Tarzan (PolyGram-Zebra) 2000 – UFO Best Of (Universal-Zebra) 2001 – Invázió Külső hivatkozások Allmusic UFO biográfia Forrás Nemzetközi prostihálózat élén az UFO rappere Prebiotikum A prebiotikum olyan természetes élelmiszerösszetevő, amelyre a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nem hatnak, és változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a kedvező hatású baktériumok, az úgynevezett probiotikumok szaporodását. A prebiotikumokat Marcel Roberfroid fedezte fel és nevezte el 1995-ben. Funkcionális élelmiszerek összetevőjeként a probiotikumokhoz hasonlóan átmenetet képeznek az élelmiszerek és a gyógyszerek között. Az élelmiszerekben előforduló prebiotikumok közül a legfontosabb az inulin és a laktóz. A megfelelő bélműködéshez elengedhetetlen a bélrendszer jótékony baktériumflórája. A prebiotikumok ennek a normál, egészséges bélflórának az egyensúlyát segítik helyreállítani, illetve fenntartani azáltal, hogy a normál flórát alkotó baktériumok, azaz a probiotikumokat táplálják. Fontos prebiotikum források: csicsóka, hagyma, banán, fokhagyma, bab, búza, borsó, articsóka, zabpehely, tej. A vastagbél pH-ja megváltozik, amikor a vízben oldódó rostok bontása megkezdődik. Ilyenkor, savas vegyhatású melléktermékek keletkeznek. Ezek savas irányba tolják el a vastagbél pH-ját. Tudvalevő, hogy a savas pH jobban kedvez a bélben található jó baktériumok szaporodásának. Ezért, az egészséges táplálkozásnak elengedhetetlen része a megfelelő rost fogyasztás. Egészségre gyakorolt kedvező hatások Egy nemrégiben megjelent szisztematikus áttekintő közlemény és meta-analízis eredményei arra utalnak, hogy a prebiotikumokkal történő étrendi kiegészítés csökkentheti az antibiotikus kezelést igénylő fertőzések gyakoriságát 0-24 hónapos életkorú csecsemőkben és kisdedekben. A 2008-as Tour de France szakaszai (1–11.) Ez a szócikk a 2008-as Tour de France első 11 szakaszáról szól. A további szakaszokért lásd A 2008-as Tour de France szakaszai (12–21.) című lapot. Az első 11 etap során a mezőny Bretagne-ból Franciaország közepe, majd a spanyol határ felé vette útját, ahol megmászta a Pireneusokat. Az első 12 nap 1906 km-es távja 5 sík, 3 közepesen magas és 2 magas hegyvidéki szakaszt, valamint egy egyéni időfutamot foglalt magába. A szakaszok eredményei (1–11.) 1. szakasz – 2008. július 5 – Brest > Plumelec, 197,5 km A 2008-as Tour de France Bretagne-ból, Brest városából indult. 1967 óta először nem a hagyományos prológgal indult a verseny, hanem normális szakasszal. A 197,5 km-es útvonal dombos volt, négy darab negyedik kategóriás emelkedővel. 10. szakasz – 2008. július 14. – Pau > Hautacam, 156 km A 10. szakasz után, július 15-én pihenőnap következett, melyet a csapatok Pauban töltöttek. Hausen (Eichsfeld) Hausen település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Nyaklánc (heraldika) Névváltozatok: boncsok (M. nyelvtört. I. 280., TESz. I. 339.), láncz (Nagy Iván X. 547.), kaláris (TESz. II. 321.), kösöntyű (TESz. II. 623.), örv <'nyakba tett, nyakon hordott dísz, ékesség', majd 'nyakba tett jelvény, funkciót, tisztséget jelző dísz, fémgallér'> (TESz. III. 38-39.), nyakörv; kösöntyű 1395 k.: "Monile: kezentheu" [Beszt. Szj. 615.] (TESz. II. 623.), nyakló (1786) (TESz. II. 1032.); "Egy eöreg aranyas ezwst nyakba wetw mynd bonchokokwal egetembe" [Régi magyar nyelvemlékek. Szerk. Döbrentei Gábor. II. 199.], "Hozanac bonczokokat, ezeustes sisakokat" [Heltai Gáspár: Cancionale, azaz históriás énekes könyv. Kolozsvár 1574. 136.], "Egy ló nyakára való boncziok, gombos" [Radvánszky J.: Magyar Családélet és háztartás. II. 264.], "Hagiok neky egj ezüstös szabiat, egj nyakbavetőt, egj bonchokot" [Radvánszky III. 147.], "Melyén tizenkét rétű zomántzos tsengő bontsok" [Faludi Ferenc: Téli Éjszakák. Pozsony 1787. 638.] Rövidítések: A nyaklánc viszonylag ritka címerkép a heraldikában. Főként mellék-címerképként fordul elő emberek és állatok nyakán. A címerleírásban ilyenkor a "nyakláncos" (de: behalsbandet) kifejezés szerepel. Ha a nyaklánc eltérő színű, mint a címerállat, egyes heraldikai rendszerekben ezt is külön kifejezik és a "nyakláncú" (de: halsberingt) fogalmat használják (pl. arany nyakláncú vörös oroszlán). Az angol heraldika heraldika egyik jellegzetessége, hogy a pajzstartók és címerállatok nyakán lánc helyett korona látható (de: halsbekrönt). A tornasisak nyakrészén szinte mindig látható a nyaklánc, melyet monilénak neveznek. Díszes nyakláncon viselik a különféle rendjelek nagykeresztjeit is. Csikóstőttős megállóhely Csikóstőttős megállóhely egy Tolna megyei vasútállomás, Csikóstőttős községben, melyet Csikóstőttős önkormányzata üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Dombóvár vasútállomás Mágocs-Alsómocsolád vasútállomás Dombóvár alsó vasútállomás Kormosó Kormosó (szlovákul: Krnišov) Hontkirályfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Fekvése Korponától közúton 12 km-re, (de légvonalban csak 5 km-re) nyugatra fekszik. Története 1266-ban említik először "Kurumsou" alakban. 1317-ben "Kurumsou", 1342-ben "Kurumpsou" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka, majd Litva várának uradalmához tartozott. Később az Illésházyak és a Koháryak birtokolták. A 16. században Werbőczi István a birtokosa, majd a csábrági váruradalomhoz tartozott. A 19. században a Coburg család a tulajdonos. 1558-ban 25 portája volt. 1715-ben 49, 1720-ban 38 portája adózott. 1828-ban 62 házában 382 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén gőzfűrész működött a községben. Vályi András szerint "KORMOSO. Krompov, Tót falu Hont Várm. földes Ura G. Kohári Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Selmetzhez 1 1/2, Korponához pedig 3/4 mértföldnyire, legelője van elég, fája mind a’ két féle, piatzozása Selmetzen, szőlő hegye tsekély borokat terem, földgyének nagyobb része sovány, és nehezen miveltetik." Fényes Elek geográfiai szótárában "Kórmoss, Honth vm. tót falu, Zólyom vmegye szélén, a hegyek közt: 15 kath., 367 evang. lak., kik a korponai határban szőlőt mivelnek. Kat. paroch. templom. Fenyves, bikkes erdő. F. u. h. Coburg. Ut. p. Selmecz." 1910-ben 385, túlnyomórészt szlovák lakosa lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. Nevezetességei Evangélikus temploma 1794 -ben épült, 1911 -ben neogótikus stílusban építették át. A faluban a népi építészet számos szép példája látható. A falu kézműveseiről, főként kosárfonóiről, kovácsairól volt híres. Zahar Dmitrijevics Olszufjev Zahar Dmitrijevics Olszufjev (oroszul: Захар Дмитриевич Олсуфьев) altábornagy, a cári orosz hadseregben, a napóleoni háborúk szereplője. Az 1812-es hadjáratban a 2. hadtest 17. gyalogsági hadosztályát vezette, az 1813-14-es hadjáratban a 9. gyalogsági hadtest parancsnoka volt. Élete és katonai pályája Tver kormányzóságbeli nemesi családból származott. 1786. szeptember 26-án kezdte szolgálatát, mint zászlós a Izmailovo ezred testőrségében. Részt vett a harcokban a svédek elleni háborúban, az evezős flottánál. 1795 évben kapott századosi rendfokozatot majd rövid idő után 1797-ben ezredessé léptették elő. 1798. április 8-án, 25 évesen nevezték ki tábornokká, ebben jelentős szerepet játszott Brjazanyi muskétás ezred megszervezésében betöltött feladata. 1800-ban, I. Pál idején elbocsátották a szolgálatból, az új cár, I. Sándor 1801. őszén nevezte ki a viborgi muskétás ezred élére. Bátorságával kitűnt az austerlitzi csatában 1805-ben, ezért megkapta a Szent Anna Érdemrend 2. fokozatát. 1807-ben kartácstól sebesült meg a lábán az eylaui csatában (a Szent Vlagyimir Érdemrend harmadik fokozatával jutalmazták). Heilsbergnél 1807. májusában megtámadta és megverte a franciákat, itt a bal keze sérült. I. Sándor ezért gyémántokkal díszített arany karddal jutalmazta "A bátorság" felirattal, a porosz királytól pedig a Vörös Sas Érdemrend első fokozatát kapta. 1807. augusztus 30-án előléptették altábornaggyá és kinevezték a 22.hadosztály parancsnokává, ami Moldovában majd Volinyinél állomásozott. Ott, 1808-ban feleségül vette egy helyi földbirtokos lányát. 1809-1810 között a törökök ellen harcolt a Dunánál. 1811-ben nevezték ki a 17. hadosztály élére, amely beolvadt az első nyugati hadseregbe. 1812-ben a franciák ellen küzdött Szmolenszknél, Valutyinónál és kitüntette magát a borogyinói csatában. 1812 október 20-án kapta meg a harmadosztályú Szent György-rendet. Újabb csatákban harcolt és kapott kitüntetést: Tarutyinónál csatában a 2. gyalogsági hadtest parancsnokaként kapta meg a Szent Vlagyimir Érdemrend 2. fokozatát. Küzdött a franciák ellen Malojaroszlavecnél, Vjazmánál és Kraszníjnál (a második arany kardot gyémánttal ekkor kapta), 1813-ban - a bautzeni csata után Szent Anna Érdemrend 1. fokozatával tüntették ki, majd harcolt Katzbachnál és Lipcsénél. 1814-ben részt vett a Brienne-i és a La Rothiere-i csatában. 1814. február 10-én a 9. gyalogezred parancsnoka. Champaubertnél hadtestét bekerítették a túlerőben lévő francia erők, ő maga is megsérült egy szuronytól, fogságba esett így bemutathatták Napóleonnak az értékes foglyot. A fogságból néhány héttel Párizs elfoglalása után szabadították ki a szövetséges csapatok. Miután visszatért Oroszországba 1814 végén, kinevezték 4. gyalogsági hadtest parancsnokává. 1820-ban megbízták és kinevezték azzal, hogy vegyen részt a szenátusban, de a következő évben, 1821-ben lebénult. 1831-ben hivatalosan is nyugállományba vonult. 1835. március 20-án hunyt el, 62 évesen. Jančani Jančani falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Bosiljevóhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 22 km-re nyugatra, községközpontjától 6 km-re északra, a Kulpa jobb partján, a szlovén határ mellett fekszik. Története 1857-ben 67, 1910-ben 62 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vrbovskói járásához tartozott. 2011-ben 26-an lakták. 1972-es US Open – férfi egyes Az 1972-es US Open férfi versenyét a román Ilie Nastase nyerte az amerikai Arthur Ashe előtt. Mág Mág románul: Mag, falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Fekvése Vizaknától délnyugatra fekvő település. Története Mág "Csernavoda (Mág) a német Feketevíz (Schwarzwasser) falu területére ültetett román telepítvény" (Gy 2: 158). Későbbi névváltozatai: 1488-ban Awer Blesdorff, 1508-ban Bleschdorf, 1733-ban Mágh, 1750-ben Mag, 1760–1762 között Mág, 1808-ban Mág ~ Maág, Schärdörfel, 1888-ban Mág (Schardörfel), 1913-ban Mág. A trianoni békeszerződés előtt Szeben vármegye Szelistyei járásához tartozott. 1910-ben 636 lakosából 620 román volt. Ebből 634 görögkeleti ortodox volt. Go-Daigo császár Go-Daigo (�����, Go-Daigo tennó) (1288. november 26. – 1339. szeptember 19.) Japán 96. császára a hagyományos öröklődés alapján. 1333-ban sikeresen megdöntötte a Kamakura-bakufut és megalapította a rövid életű Kenmu restaurációt, hogy újra hatalomhoz juttassa a császári családot. Ez volt az utolsó alkalom, hogy a császárnak hatalma volt egészen az 1868-as Meidzsi restaurációig. 1336-ban Asikaga Takaudzsi(�� ��) megdöntötte a Kenmu restaurációt és bevezette az Asikaga sógunátust. A császári udvar két részre szakadt, egy északi udvar Kiotóban, amit Asikaga irányított, és egy déli udvar Josinóban, amely élén Go-Daigo állt. A Meidzsi utáni történészek szerint Go-Daigo császár 1318 és 1339 között uralkodott, azonban a|Meidzsi előtti feljegyzések arról tanúskodnak, hogy uralkodásának évei 1318-tól mindössze 1332-ig tartottak.[forrás?] A 14. századi uralkodó személyesen választotta ki posztumusz nevét a 9. századi Daigo császár után, a go-(�) pedig „később” jelentésű szó, ezért nevezik még „Későbbi Daigo császárnak” vagy, néhány régebbi forrásban ”Daigo, a másodiknak” vagy II. Daigónak. Élete Mielőtt a Krizantém Trónra került volna, a neve (imina) Takaharu-sinnó volt (����). Ő volt Go-Uda császár, a Daikakudzsi-tó császár második fia. Az anyja Fudzsivara no Csúsi/Takado, Fudzsivara no Tadacugu (Cusudzsi Tadacugu). Bátyja Go-Nidzsó volt. Go-Daigo uralkodásának idején ideálja az Engi-kor volt, a teljes császári hatalom kora. Egy császár posztumusz nevét halála után választják ki, ám Go-Daigo személyesen választotta ki még élete során, hogy megosztozzon vele Daigo császárral. Események 1308 ( Enkjó 1 ): Go-Nidzsó halála után, Hanazono 12 éves korában a Krizantém Trónra lép, Takaharu- sinnó , a korábbi Go-Uda császár második fia koronaherceg és trónörökös lett a Kamakura sógunátus vezetése alatt. 1318. március 29. ( Bunpó 2, a második hónap 26. napja ): Hanazono uralkodásának 11. évében (�������) a császár lemondott az utódja pedig unokatestvére, az egykori császár, Go-Uda második fia lett. Nem sokkal ezután Go-Daigo trónra is lépett. ( sokui ) 1319 ( Bunpó 3,4. hónap ): Go-Daigo császár megváltoztatta a negót Gen’óra, hogy ezzel megjelölje uralkodásának kezdetét. 1324-ben, amikor kiderültek Go-Daigonak a Kamakrura-bakufu megdöntésére irányuló tervei, a Rokuhara Tandai megszabadult a közeli megbízottjától Hine Szuketomotól a Sócsu-incidens során. 1331-ben a Genkó incidens során Go-Daigo tervei ismét lelepleződtek, egy áruló megbízottja, Josida Szadafusza által. A Szent Kincseket elrejtette egy félreeső kastélyban, Kaszagijamában, amit hadsereg védett. Egy év múlva azonban a kastélyt elfoglalta a sógunátus hadserege, trónra emelték Kjógen császárt, Daigót pedig száműzték Oki tartományba (Oki szigetek, mai Simane prefektúra), ugyanarra a helyre ahová Go-Tobát is száműzték az 1221-es Dzsókjú háború után. 1333-ban Go-Daigo megszökött Okiról Nava Nagatosi és családja segítségével és hadsereget állítottak fel a Funagami hegyen, Hóki tartományban (mai Kotoura város Tóhoku területen). Asikaga Takaudzsi, akit azért küldtek, hogy megsemmisítse ezt a hadsereget a császár mellé állt és foglyul ejtették a Rokuhara Tandait. Ezt követően Nitta Josida, aki hadsereget állított fel keleten, azonnal megostromolta Kamakurát. Miután a város elesett a sikken a Tósó templomba menekült, ahol ő is az egész családja öngyilkosságot követett el. Ez véget vetett a Hódzsó hatalomnak és kikövezte az utat az új katonai rezsimnek. Diadalmas visszatérése után Go-Daigo elfoglalta Kjógen császár trónját és elkezdte a Kenmu restaurációt. A restauráció látszólag a régi módszerek újjáélesztése volt, azonban a császár egy diktatúrát akart bevezetni,hasonlót ahhoz ami Kínában volt. Mindet kínai mintára akart formálni, hogy a legnagyobb uralkodóvá válhasson keleten. Elhamarkodott reformok és a szamurájok kizárása a politikából elégedetlenséget okoztak,politikai hatalma pedig egyre jobban csökkenni kezdett.1335-ben Asikaga Takaudzsi, aki Japán keleti részére utazott császári rendelet nélkül, hogy elnyomja a Nakaszendai lázadást, elárulta a császárt.Daigo megbízta Nitta Josiszadát, hogy találja meg és semmisítse meg Asikagát. Asikaga azonban legyőzte Nitta Josiszadát a takenositai csatában Hakonéban. Kuszunogi Maszasige és Kitabatake Akiie leverték az Asikaga hadsereget. Takaudzsi Kjúsúra menekült, de a következő évben, amikor újra összegyűjtötte hadseregét, ismét megközelítette Kiotót. Kuszunogi Maszasige békekötést javasolt Asikagával, ám ezt a császár elutasította. Arra utasította Maszasigét és Josiszadát, hogy pusztítsák el Asikagát. Kuszunoki hadseregét legyőzték a mintaogavai csatában. Amikor Asikaga csapatai megérkeztek Kiotóba, Go-Daigo császár ellenállt, a Heiei hegyre menekült, de békekötésképpen elküldte a császári jelképeket Asikagának. Takaudzsi trónra emelte a Dzsimjóin-tó császárt, Kómjót, és hivatalosan is megkezdte uralkodását, mint sógun a Kenmu Törvénykönyv bevezetésével. 1337-ben Go-Daigo megszökött a fővárosból és mivel a jelképek, amiket átadott Asikagák hamisítványnak bizonyultak, megalapította a déli udvart Josinó hegyei között. Ezzel elkezdődött a Nambokucsó periódus, amikor az Északi udvar, ami Kiotóban volt és a Josinóban lévő déli udvar szemben állt egymással. Go-Daigo a császári herceget, Kanejosit Kjúsúra rendelte. Nitta Josiszadát és a császári herceget, Cunejosit Hokurikura, irányította fiait, hogy szembeállítsa őket az északi udvarral. 1339. szeptember 28. ( Rjakuó 2, a 8. hónap 15. napja ): Go-Daigo uralkodásának 21. évében lemondott hatalmáról a fia, Norijosi-sinnó javára, aki később Go-Murakami néven lesz császár. 1339. szeptember 19. ( Rjakuó 2, a 8. hónap 16. napja ): Go-Daigo meghalt. A császárt emlékét egy sintó emlékszentélyben őrzik (miszaszagi), Narában. A Japán Császári Udvari Hivatal ezt jelölte ki Go-Daigo mauzóleumának. Hivatalos nevén Tó-no-o miszaszagi. Kugjó A Kugjó (��) egy gyűjtőfogalom mindazokra az uralkodókra,akik a japán császár bizalmasai voltak a Meidzsi előtti időkben. Azokban az években amikor a az udvar befolyása a palota falain kívül minimális volt, a hierarchikus berendezkedés nem változott. Általában ez az elit csoport három, négy emberből állt. Ők örökös udvaroncok voltak, akiknek a tapasztalata és háttere eljuttatta volna őket a karrierjük csúcsára. Go-Daigo uralkodása alatt. A Daidzsó-kan csúcsához tartoztak: Kampaku , Nidzsó Micsihira 1316-1318 Kampaku , Icsidzsó Ucsicune, 1318–1323 Kampaku , Kudzsó Fuszazane, 1323–1324 Kampaku , Takacukasza Fujuhira,1324–1327 Kampaku , Nidzsó Micsihira, 1327–1330 Kampaku , Konoe Cunetada, 1330 Kampaku , Takacukasza Fujunori, 1330–1333 Szadaidzsin Udaidzsin Naidaidzsin Dainagon Go-Daigo császár uralkodásának korszakai Nambokucsó előtti udvar Bunpó (1317–1319) Gen’ó (1319–1321) Genkó (1321–1324) Sócsú (1324–1326) Karjaku (1326–1329) Gentoku (1329–1331) Genkó (1331–1334) Kenmu (1334–1336) Nambokucsó déli udvar A törvényes uralkodó udvarának számított Engen (1332-1338) Nambokucsó északi udvar A trónkövetelő uralkodó udvarának számított. Sókei (1332-1338) Rjakuó (1338-1342) A popkultúrában Go-Daigo császár megjelenik a Sophia McDougall által írt alternatív történelmi regényben a Romanitasban. Monreal del Campo Monreal del Campo település Spanyolországban, Teruel tartományban. Lakosainak száma 2478 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Tomopeas ravus A Tomopeas ravus az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a szelindekdenevérek (Molossidae) családjához tartozó faj. A Tomopeatinae alcsalád és a Tomopeas nem egyetlen faja. Előfordulása A Tomopeas ravus Nyugat-Peru endemikus denevérfaja. Az élőhely elvesztése veszélyezteti ezt a denevért. A tengerszint fölötti 1000 méter magasságig megtalálható. A félig száraz, barlangos élőhelyeket kedveli. Csak 10 helyen találtak Tomopeas ravus állományt. Rendszertani besorolása A Tomopeas ravus rendszertani besorolása mindig gondot okozott, mivel a tudósok egy része a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába, míg másik része a szelindekdenevérek családjába helyezték ezt a denevérfajt. Manapság mindenki által elfogadott, hogy a Tomopeas ravus a szelindekdenevérek családjába tartozó Tomopeatinae alcsalád egyetlen tagja. Szaporodása A nősténynek csak egy kölyke van. A kölyökre májustól szeptemberig ügyel. 2256 Wisniewski A 2256 Wisniewski (ideiglenes jelöléssel 4519 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Anton Powolny Anton Powolny (1899. augusztus 29. – ?) osztrák labdarúgó. Sikerei, díjai Serie A gólkirály: 1927 Magyar labdarúgókupa döntős: 1928 Soroptimist International Budapest Az első Soroptimist klubot 1921-ben az Egyesült Államokban hozták létre olyan asszonyok, akik nőként (akkor még) nem lehettek tagjai a Rotarynak és a többi hasonló, jószolgálati célú civil szervezetnek, miközben már a férfiakkal azonos szinten és színvonalon dolgoztak a tudomány, a gazdaság és az ipar legtöbb területén. A mozgalom két évvel később Franciaországban, majd Európa és a világ sok más országában is elindult. Nevünk a latin sorores (=nővérek) és az optimae (=legjobbak) szavakból tevődik össze, de az optimista (= bizakodó, derűlátó) kifejezést is magában foglalja. Célja, ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni: tudást és pénzt juttatni oda, ahol nincs, onnan, ahol van. Taglétszámunk: a világ 124 országának 3000 klubjában 93 000 nő. A szervezet felépítése: klubok az egyes településeken; egy-egy ország klubjaiból szerveződő uniók; az uniókból szerveződött föderációk (1. Európa és a volt afrikai gyarmati országok egy része; 2. Amerika, tetőtől-talpig; 3. az Egyesült Királyság jelenlegi és volt tagországai; 4. Ázsia és a Távol-Kelet). A Soroptimist International egy-egy választott képviselője tanácskozási joggal vesz részt az ENSZ több szervezetének munkájában (UNESCO, UNICEF stb.) A szervezet a politika és a vallás tekintetében szigorúan semleges, és határozottan elutasítja a faji megkülönböztetés bármilyen formáját. A klubtagság feltétele: egyetérteni a mozgalom céljaival, és valamilyen szakterületen kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Egy-egy szakma képviselőiből klubonként elvileg kettő szerepelhet, ezt azonban nem vesszük túl szigorúan. A felvételhez két klubtag ajánlása szükséges. A szervezet minden tisztségviselőjét két évre választjuk, kivéve a világszervezet elnöknőjét, akinek a mandátuma négy évre szól. A klubok hat fő tevékenységi körben dolgoznak: 1. Oktatás, kultúra, kulturális örökség 2. Egészségvédelem 3. Környezetvédelem 4. Emberi jogok és ezen belül a nők és gyerekek jogai (ez nem feminista szervezet!) 5. Nemzetközi megértés és megbékélés 6. Jószolgálati munka (nincstelenek, szegények támogatása) Budapesten már a 2. világháború előtt is működött soroptimista klub. 1944-ben, miután nem volt hajlandó felfüggeszteni kapcsolatait az "ellenséges" országokbeli testvérklubokkal, a nyilasok betiltották. A Soroptimist Budapest Klub a rendszerváltás után, 1990-ben alakult meg újból. Összejöveteleinket az Óbudai Társaskörben (III. Kiskorona u. 7) minden hónap második szerdáján este 6-tól tartjuk. A világszervezet és az európai föderáció honlapjai: http://www.soroptimistinternational.org/ http://www.soroptimisteurope.org/ Zsámboki Miklós Zsámboki Miklós (Körmöcbánya, 1890. szeptember 11. – Budapest, 1961. december 8.) gordonkaművész. Popper Dávid utolsó növendékeinek egyike. Élete Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített huszárfőhadnagyi rangban. 1919–21 között a Nemzeti Zenede tanára volt, közben az Operaház zenekarában is működött rövid ideig. 1921–1959 között a Zeneművészeti Főiskola tanára. Az 1920–30-as években szólistaként és mint kamarazenész a hazai zenei élet fontos alakja volt. Számos külföldi hangversenyutat tett (Olaszország, Ausztria, Svájc, Spanyolország és Afrika egyes helyei). Munkássága Több kamaraegyüttesben is játszott: 1920–1935: Hubay-vonósnégyes 1923–1927. Melles-vonósnégyes 1927–1931. Kerntler–Koncz–Zsámboki-trió Később: Ringer–Zsolt–Zsámboki-trió Tanítványa volt többek között Perényi Miklós, Banda Ede, Záborszky Kálmán, Pejtsik Árpád, Daróczi Bárdos Tamás. Pedagógiai munkákat is publikált: háromkötetes hangsortanulmánya 1924-ben jelent meg, Tört hármas- és négyeshangzat tanulmányok gordonkára c. műve pedig 1956-ban a Zeneműkiadónál. Schöfft József Károly Schöfft József Károly (másként: Joseph Karl Schöfft, Pest, 1776 – Pest, 1851. február 19.) magyar oltárképfestő. Életrajz Schöfft József fiaként született. 1802-ben nyert felvételt a bécsi akadémiára. Munkái elsősorban oltárképek, képei a barokk-klasszicizmus és a romantika közötti átmenetet jelenítik meg. Elhunyt 1851. február 19-én este fél 11 órakor, örök nyugalomra helyezték a pest-józsefvárosi temetőben 1851. február 22-én délután. Gyermekeit maga tanítja, a rengeteg munkája miatt a Pesti rajztanodában (Kisképzőben) tanít pár évig, Borsos József a legjelesebb tanítványa. 12 gyermeke közül: Schöfft József Ágoston világutazó magyar festő, követte apját a festői pályán. Schöfft Borbála tájképfestő Pesten Schöfft Teodor építész és festő, Rómában építészeti díjat nyert. Schöfft Ottó elfelejtett magyar fotográfus. Egyike Egyiptom első fotográfusai közül, Kairóban halt meg. Háza és műterme a Malergasséban volt (ma: Képíró utca), emléktáblája van Kazinczy-idézettel ellátva, ami nehezen olvasható. Oltárképei Abony (Szt. István halála) Baja ( Kálvária kápolna mellékoltárképei) Bács (Szt. Flórián) Bicsérd (Jézus mennybemenetele) Budapest-Tabán (Szt. Flórián, Szt. József halála, Szt. Antal, Szt. Tekla, Szt. Margit) Cegléd (Kálvária) Dorozsma (Keresztelő Szent János) Jobbágyi (Szt. György) Kiscell, Múzeum (Fájdalmas Anya) Kiskunfélegyháza (Vizitáció) Mezőberény, szl. evangélikus templom (Jézus mennybemenetele) Budapest-Terézváros (Avilai Szt. Teréz, Szt. István halála) Ravazd (Szt. Willibald) Suhopolje, Horvátország (Avilai Szt. Teréz) Szabadka-Szt. Teréz székesegyház (Avilai Szt. Teréz-főoltár, Mária mennybevétele, Jézus megkeresztelése, Jézus sírbatétele, Szt. András, Nepomuki Szent János, Szt. József halála, Páduai Szt Antal) Szeged-Rókus (Szt. Rókus, Vasas Szt. Péter), Törökbecse (Szt. Miklós, Szt. Vendel) Verseg (Szt. Miklós) Világi témájú művei I. Ferenc császár portréi (az egyik az egyetem számára) Pázmány Péter portréja (az egyetem számára) Széchenyi István (a veszprémi Bakony Múzeumban, fia, Ágost festménye után) Rozgonyi Cecília és Ferenczy Pásztorlánykájának metszete az Aurora ill. Hébe számára Gare de Cuinchy Gare de Cuinchy vasútállomás Franciaországban, Cuinchy településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Fives-Abbeville-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de La Bassée - Violaines Gare de Beuvry Hosszútelke Hosszútelke (románul: Doștat) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Gyulafehérvártól légvonalban 23 km-re délkeletre, a Szeben megyei Szerdahelytől 10 km-re északkeletre fekvő település. Története Hosszútelek (Pauli Villa) Árpád-kori település. Nevét már 1299-ben villa Pauli f. Ladislai (László fia Pál faluja) néven említette oklevél. Ekkor ugyancsak említették a Buzdról ide, László fia Pál falujába vezető nagy út is említve volt. 1320-ban nevét Huzyuteluknek írták, birtokosa ekkor Hosszútelki Bálint, aki a falu felét átengedte cserébe néhai Pál fia László dévai várnagynak, s Péter, János és István nevű fivéreinek. 1332–1334-ben a pápai tizedjegyzék v. Pauli néven sorolta fel. Német nevű papja 1332-ben 9, 1334-ben 4 dénár pápai tizedet fizetett (Gy 2: 165). További névváltozatai: 1338-ban villa Pauli, 1290–1301 között Pauli villa, 1733-ban Hosszutelke, 1750-ben Dostat, 1760–1762 között Hosszutelek, 1808-ban Hosszútelke h., Langenthal g., Dostat vel Telku val, 1861-ben Hosszutelke, Langenthal, Dostát, 1888-ban Hosszútelek (Tohrstadt, Dostat), 1913-ban Hosszútelke. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott. 1910-ben 1244 lakosából 1237 fő román, 7 magyar volt. A népességből 1224 fő görögkatolikus, 13 görögkeleti ortodox volt. A 2002-es népszámláláskor 607 lakosa mind román volt. Mercedes-Benz autók listája 1930-as évek 170V 1935-1950 770 (Grosser) W07 1930-1938 W150 1938-1943 1940-es évek 300SL 1942-1963 1950-es évek 180 1957-1962 190 1959-1963 1960-as évek 190c 1962-1965 230 1965-1966 200 1966-1968 200D 1966-1967 230 1968-1972 250 1968-1972 1970-es évek 280 1972-1976 280C 1973-1976 300D 1975-1976 G-osztály 1979-napjainkig 1980-as évek 190 1983-1993 1990-es évek C-osztály 1993- E-osztály 1995- A-osztály 1997- W168 1997–2004 W169 2004- M-osztály 1998- W163 1998–2005 W164 2006- Vaneo 1997-2004 CLK 1998- 2000-es évek B-osztály 2005- S-osztály CLS SLK CL 2000- SL SLR McLaren 2010-es évek X-osztály 2017- Hivatkozás címe 6560 Pravdo A 6560 Pravdo (ideiglenes jelöléssel 1991 NP) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1991. július 9-én. 6563 Steinheim A 6563 Steinheim (ideiglenes jelöléssel 1991 XZ5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Freimut Börngen fedezte fel 1991. december 11-én. Folyamatmenedzsment A folyamatmenedzsment a vállalati folyamatok és a szervezet állandó hozzáillesztése a vevői igényekhez és a tágabb értelemben vett környezeti elvárásokhoz. „A folyamatok termelik meg azokat az eredményeket, amelyeket a vállalat eljuttat a fogyasztókhoz.” Dr. Matos Zoltán, az MVM elnöke szerint „nemcsak mérnünk kell a folyamatok kulcs paramétereit, hanem az elvárások megfogalmazásával és ösztönzők hozzáillesztésével biztosítani kell a folyamatos fejlődést is.” Jellemzői Napjainkban a vállalatok nem csak folyamataikat gondolják újra, hanem egyre többször irányítási rendszerüket is igyekeznek a folyamatok állandó megújításának, a hatékonyságnak, a minőségjavításnak a szolgálatába állítani. A folyamatmenedzsment-koncepcióval szembeni elvárások: Tartósság: A folyamatmenedzsmentnek hosszú távon kell biztosítania a teljesítményt. Rövidtávú folyamatmodellezés, vagy folyamatoptimalizálás nem nevezhető folyamatmenedzsmentnek, valamint csak kis mértékben javíthatja a vállalat teljesítményét. Minden ágazatban való alkalmazhatóság: Az igazán eredményes folyamatmenedzsment-koncepció nem függhet az iparági keretektől. A termelő vállalatoknak ugyanúgy nagy hangsúlyt kell fektetniük a folyamatokra, mint a közszférának. Növelni kell az eredmény szempontjából kritikus folyamatokat: Az új folyamat-koncepciót a vállalat üzleti modelljének megfelelően kell kialakítani. Ezek alapján nagy hangsúlyt kell fektetni az innovációs, a működési és piaci folyamatokra. Különböző vállalati helyzetben alkalmazhatóság: Erőteljes üzleti nyomásnál gyors átszervezésre van szükség, egyes esetekben viszont a lassú változás is elegendő. Ezt mindig az adott vállalati szituáció dönti el. Fokozatos bevezetés: A folyamatmenedzsment-koncepcióhoz a szervezeti kultúrának is adaptálódnia kell. Ehhez azonban időre van szükség, mely inkrementális folyamatmenedzsment bevezetés igényel. A folyamatmenedzsment-koncepció elemei A folyamatok átláthatóságának biztosítása ezáltal lehetővé válik a folyamatok mélyebb elemzése, illetve annak megértése, hogy miképpen járulnak hozzá a fogyasztói értékhez. Folyamatátalakítás a meglévő folyamatok megváltoztatása, illetve újak létrehozása. Átszervezés, újjászervezés: radikális folyamatátszervezések. Akkor történik, amikor egyszerű folyamatoptimalizálás már nem elegendő. Általában felülről lefelé (top-down) történő, menedzsment által irányított átalakításról beszélünk. Üzleti folyamatok optimalizálása: A meglévő folyamatok gyenge pontjainak megtalálása és kezelése. Apró lépésekkel történő folyamatfejlesztésről beszélhetünk, ahol az érintetteket (pl.: munkavállalókat ) is bevonják a változtatásokba. Folyamatirányítás azon eszközök összessége, mely hosszú távon biztosítja a folyamateredmény fenntartását, illetve annak javítását. Teljesítménymérés és folyamat-beszámoló: a fenti folyamatirányításhoz szükséges, folyamatokról szóló információk előállítása, illetve rendszerezése. Folyamat-kontrolling: a teljesítménymérésre épül. Az előre meghatározott stratégiai és operatív célok elérésében segít, kiemelve a folyamatok terv és tény adatai közötti különbséget. (Bővebben lásd: Kontrolling ) Folyamatszervezet és –felelősség: szükséges kialakítani olyan munka és felelősségköröket, melyek segítséget nyújtanak a folyamatirányítás és folyamat-kontrolling végrehajtásában. Fontos, hogy e felelősségi körök nem térhetnek el nagyban a vállalat szervezeti struktúrájától. A folyamatteljesítmény növelésének útjai Szervezési megközelítések Az üzleti folyamatok újjáalakítása (BPR): valamennyi folyamat, feladat újragondolását követeli meg, beleértve az üzleti folyamatok radikális átalakítását. X-engineering: a BPR továbbfejlesztése, célja a tevékenységek radikális újragondolása a vállalatokon átívelő folyamatokat tekintve. Üzleti folyamatok optimalizálása: a BPR-ral ellentétben, a meglévő folyamatok tökéletesítése a cél, az érintettek (különösen az alkalmazottak) aktív bevonásával. Átszervezés: A vállalat üzleti modelljének, szervezeti felépítésének és folyamatstruktúrájának megváltoztatása. (Bővebben lásd: Szervezetalakítás ) Minőségmenedzsment-irányzatok Teljes körű minőségmenedzsment ( TQM ): célja a vállalat valamennyi folyamatának, illetve a teljes szervezeti gondolkodásmódjának a középpontjába a vevők elvárásait és elégedettségét állítsa. Ezáltal nem csak a termékre, de a menedzsmentre, alkalmazottakra is kiterjeszti a minőségorientációt. Hat szigma (Six Sigma): célja a folyamateredmény célértékétől való eltérések elemzése és befolyásolása. Kaizen : célja az összes alkalmazott bevonásával a folyamatos tökéletesítést támogató vállalati kultúra létrehozása. Tervezési és irányítási megoldások Kvalitatív folyamatmenedzsment: célja, hogy a vállalati értékláncot a minőség, az idő, a költségek, illetve a fogyasztói elégedettség figyelembevételével irányítsa, ehhez szervezési és kontrolling eszközöket vesz igénybe. Folyamatköltség-menedzsment: célja a költséghelyeken átnyúló folyamatok megragadása, irányítása, elszámolása. (Bővebben lásd: Folyamatköltség-számítás és Szervezetalakítás ) Benbecula Benbecula (gael nyelven Beinn nam Fadhla, kiejtés: IPA:pe��ˈv�ːlˠ̪�, a gázló dombja) a Külső-Hebridák egyik szigete az Atlanti-óceánban, viszonylag távol Skócia nyugati partjaitól. A 2001. évi népszámlálás alkalmával 1.249 állandó lakosa volt, többségük római katolikus. Földrajz Benbecula a két Uist nevű sziget, North Uist (Északi-Uist) és South Uist (Déli-Uist) között terül el, azokkal töltésút köti össze. A Hebridák több jelentősebb szigetét és a skót szárazföldet légi vagy vízi úton lehet elérni. A szigeten található Benbecula Airportról napi rendszerességgel indulnak repülőgépek Glasgow, Stornoway és Barra felé. 2006-ban elindították az invernessi járatot is, azonban ez 2007-ben megszűnt. A szigetről nem indulnak közvetlen kompjáratok a szárazföldre, azonban a szomszédos South Uist-i Lochboisdale kikötőjéből a Caledonian MacBrayne hajóstársaság kompjai nagyjából öt óra alatt érik el Obant, míg egy másik járat a North Uiston található Lochmaddyt köti össze a Belső-Hebridák Skye nevű szigetén fekvő Uig településsel. Innen már a hidat igénybe véve juthatunk el a szárazföldre. Harris és Barra, a Külső-Hebridák fontosabb szigetei, olyan szigetekről (North-Uist és Eriskay) kiindulva közelíthetők meg vízi úton, melyeket töltésút köt össze Benbecula szigetével. Benbecula fő települése az északnyugaton található Balivanich (gael nyelven: Baile a' Mhanaich, ami annyit tesz: „A szerzetes városa”). Ez a három sziget közigazgatási központja. Ugyancsak itt található a South Uist-i mélytengeri tüzérségi lőtér adminisztratív központja. A település ad otthont a repülőtérnek, valamint a szigetek bankjának is. Egy másik jelentősebb falu Craigstrome, mely Benbecula keleti felén fekszik. Ellentétben a sziget megművelt nyugati részével, a keleti oldalra a friss vízű tavak, lápos, mocsaras területek és a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröblök a jellemzőek. Craigstrome közelében van a Ruabhal, mely Benbecula legmagasabb pontja, 124 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. A komolyabb települések közé tartozik még Lionacleit is, mely a három sziget legnagyobb középiskolájának ad otthont és közösségi központként is funkcionál, ugyanis uszoda, kávéház, sportlétesítmények, egy kis múzeum és könyvtár is fellelhető itt. Ugyancsak itt kapott helyet a Lews Castle College nevű oktatási intézmény benbeculai részlege. Lionacleit a fő nyugati parti útvonal mellett fekszik, körülbelül másfél kilométerre annak az észak-déli összekötő úttal való kereszteződésétől. Creagorry a sziget déli részén terül el, a South Uistra vezető töltésút mellett. Itt található a sziget déli felének és South Uist északi részének legfontosabb bevásárlóközpontja. A Borve-vár romjai a sziget délnyugati csücsként találhatók. A RAF (brit Királyi Légierő) radarállomása a szigetről felügyeli az észak-atlanti térséget. Történelem A Borve-vár egy romos 14. századi lakótorony, amely Benbecula délnyugati részén található. MacGibbon és Ross skót történészek a várat Amie MacRuari nevéhez kötik, aki John of Islay – a szigetek ura, a Donald klán főnöke – elvált felesége volt. A szerzők az építés idejét az 1344 és 1363 közötti időszakra teszik. Az erődítményt a Macdonalds of Benbecula család foglalta és és a 17. század elejéig hatalmában tartotta. A 15. század elején Hugh MacDonald, a rossi őrgróf, Alexander harmadik fia volt „Uist, Benbecula és Garmoran földjeinek” tulajdonosa, bámbár tulajdonjogát Clanranald of Garmoran erősen kifogásolta. 1549-ben Donald Munrónak, a szigetek esperesének feljegyzésében szerepel „Ywst déli partja”, majd így folytatja: „...és ennek északi részén van egy egyházközség, mit Buchagla néven emlegetnek és a fentemlített Clandonald tulajdonolja. Ettől északra a tenger ismét belevág a szárazföldbe és ezen bevágás neve Careynesse és az északra eső föld neve Kenehnache of Ywst, ami annyit tesz angolul, hogy Ywst északi vége...” „Buchagla” alatt a mai Benbecula értendő, amely Beandmoyll, Beanweall és Benvalgha formában is előfordul az oklevelekben. A gael nyelv használata Benbecula szigetén történelmileg nagyon erős a gael nyelv helyzete. Úgy az 1901-es, mint az 1921-es népszámlálás alkalmával azt jegyezték fel, hogy minden településen 75% felett volt a gael nyelven beszélők aránya. 1971-re Benbecula és South Uist térségében 50-74%-ra változott ez a ráta. Megállapítható, hogy a körzet – a folyamatos csökkenés ellenére – még mindig a gael nyelv egyik erős bástyája. A 2001-es népszámlálás alkalmával a sziget egészét tekintve 56%-nyian voltak, akik gaelül beszélőnek vallották magukat. A legkevesebben Balivanich (37%), míg a legtöbben Liniclete (74%), valamint Gramsdale és Uachdar (62%) körzetében használják a skót nyelvet. Hivatkozások http://www.scotlandscensus.gov.uk/documents/censusresults/release1c/rel1c2sb.pdf Mac an Tàilleir, Iain (2003) Placenames. (pdf) Pàrlamaid na h-Alba. Borve Castle, NMRS Number: NF75SE 12. RCAHMS. (Hozzáférés: 2011. április 16.) Gregory (1881) 29. o. Gregory (1881) 60. o. Monro (1549) "Ila" No. 175 MacLuachlan, Rev. Thomas. "On the Kymric Element in the Celtic Topography of Scotland". (Jan 1866) Proceedings of the Society of Antiquaries of Scotland. VI 318. o. Mac an Tàilleir, Iain (2004) 1901-2001 Gaelic in the Census (PowerPoint ) Linguae Celticae. Irodalom (angol nyelven) Donald Gregory (1881) The History of the Western Highlands and Isles of Scotland 1493 - 1625. Edinburgh. Birlinn. 2008., reprint - eredeti kiadó: Thomas D. Morrison. ISBN 1904607578 Pinnow (Uckermark) Pinnow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: 2013–2014-es UEFA Ifjúsági Liga A 2013–2014-es UEFA Ifjúsági Liga a legrangosabb utánpótlás labdarúgókupa, melyet az UEFA Bajnokok Ligája szerint bonyolítanak le, vagyis csoportkör és egyenes kiesés rendszerben. Ez volt ennek a tornának a 2. kiírása. A második tornát az Barcelona U19 csapata nyerte. A lebonyolítás a következőképpen történik: a csapatokat nyolc négyes csoportba sorsolják, ahonnan az első két helyezett jutott az egyenes kiesési szakaszba, ahonnan egészen a döntőig egy meccs dönt a továbbjutásról. Csoportkör H csoport A Milan-Ajax meccset nem játszották le. Egyenes kieséses szakasz Ebben az évben nem játszottak bronz mérkőzést. Motorola 96000 A Motorola 96XXX (másként 96000, 96K) egy digitális jelfeldolgozó processzor (DSP) integrált áramkör-család, melyet a Motorola gyártott. Ez a korábbi Motorola 56000 processzoron alapult és azzal (a 16 bites DSP56100 és a 24 bites DSP56000 sorozatokkal) továbbra is szoftverkompatibilis maradt, de teljes egyszeres pontosságú 32 bites IEEE 754 szabványú lebegőpontos megvalósítással volt kiépítve, amelyben 44 bites aritmetikai műveletek is kialakításra kerültek. A 96000-es több kialakításbeli sajátossága hasonló maradt az 56000-eshez. Míg az 56K-ban két 24 bites adat és egy 8 bites kiterjesztés-regiszter kombinálható egyetlen 56 bites akkumulátorrá, a 96K-ban három 32 bites regiszter kapcsolható össze egy 96 bites akkumulátorrá. A processzor teljesítménye 20 MIPS, 50 ns-os ciklusidővel 40 MHz-es órajelen, és 60 millió lebegőpontos művelet (MFLOPS) ugyancsak 40 MHz-en. 10 db 96 bites általános célú regiszterrel rendelkezik, egy 32 x 32 bit → 96 bites szorzó-összeadó (multiply/accumulate) utasítást egyetlen ciklus alatt végez el. 33 MHz-es és 40 MHz-es változatokban készült. Az 56K-val ellentétben a 96000-es „család” csak egyetlen, a 96002-es jelű modellből állt. Ez messze nem volt olyan sikeres, mint az 56K, és csak egy rövid ideig gyártották. Manapság a szerepét az úgynevezett Motorola StarCore-on alapuló termékek töltik be. Miss Bonaire A Miss Bonaire egy szépségverseny Bonaire-en. Az első verseny 1967-ben volt, de más hasonló versenyektől eltérően 2010-ig mindössze tízszer rendezték meg. A verseny győztese a Miss World vagy a Miss Universe versenyen vett részt. A rendezvény jelenlegi főszervezője Julina Felina, aki maga is Miss Bonaire volt 1999-ben. Az alábbi táblázat a Miss Bonaire versenyek győzteseit mutatja, valamint azt, hogy milyen nemzetközi versenyeken vettek részt, és milyen eredményt értek el. Versenyzők 2010-ben hatan jutottak be a döntőbe, amit szeptember 4-én tartottak meg: Loresca Anthony, Benazir Charles, Ana Marciel, Angelica Martinez, Angelica Rodriguez és Sharitée Rosalia. Benazir Charles mögött a második helyezett Sharitée Rosalia lett. Több különdíjat is kiosztottak, a Miss Bonaire Beach Beauty és a Miss Eden Beach díjat Sharitée Rosalia, a Miss Runway Bonaire díjat Benazir Charles nyerte el. Az előzetes információkkal ellentétben a győztes nem vett részt a Miss World 2010 versenyen. Kaszpi farkas A kaszpi farkas (Canis lupus campestris), a farkas (Canis lupus) egy eurázsiai alfaja. A Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti régió lakója. Mára nagyon megritkult alfaj, a kihalás veszélye közvetlenül fenyegeti. Japán Japán (japánul: ��, átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: ���, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku) szigetország Kelet-Ázsiában. Nyugaton a Japán-tenger, északon az Ohotszki-tenger, keleten a Csendes-óceán és délen a Kelet-kínai-tenger mossa partjait. A 6852 szigetéből a négy legnagyobb Hokkaidó, Honsú, Kjúsú és Sikoku, ezeket nevezik főszigeteknek. A nagy múltra visszatekintő Japán ma a harmadik legnagyobb gazdasági hatalom az Amerikai Egyesült Államok és Kína után, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szervezet tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Tokió, a világ legnépesebb várostömörülése. A fővároson kívül még tizenegy milliós nagyváros található Japánban. Földrajz Domborzat A Japánhoz tartozó 6852 sziget Ázsia csendes-óceáni partvidéke mentén fekszik. A legjelentősebb szigetek északról dél felé haladva Hokkaidó, Honsú (a fő sziget), Sikoku és Kjúsú. A Rjúkjú-szigetek (vagy más néven Nanszei-szigetek), beleértve Okinavát, Kjúsú szigetétől délre fekszenek. Ezeket a szigeteket együttesen japán szigetvilágnak is szokták nevezni. Az ország kb. 75%-a erdős, hegyes terület, amely alkalmatlan mezőgazdasági, ipari és lakossági használatra a meredek lejtők, a földrengések, a szélsőséges időjárás, a gyenge talaj és az esőzések által okozott földcsuszamlások miatt. Ez azt okozta, hogy a lakható területeken a népsűrűség az egekig szökött, főleg a partvidéki területeken. Japán a harmincadik legsűrűbben lakott ország a világon. A felkelő nap országa a Cirkumpacifikus-hegységrendszer szeizmikusan aktív területén fekszik, három tektonikus lemez találkozásánál. Emiatt gyakoriak a földrengések, vulkanikus tevékenység észlelhető. A századok folyamán több, kisebb-nagyobb földrengés pusztított az országban, melyek gyakran okoztak gyilkos cunamikat (1995-ben a Nagy Hansin földrengés több mint 6400 embert ölt meg). Vízrajz Az ország szigetvilág jellegéből következik, hogy igazán hosszú folyók nincsenek. De mivel az éghajlat sokfelé esős, patakban, kisebb folyóban nincs hiány, ilyenek mindenfelé vannak. Éghajlat Az éghajlat Japánban nagyrészt mérsékelt, ám északról délre erősen változik. Az országot hat nagy éghajlati övezetre lehet osztani: Hokkaidó – a legészakibb. Jellemzői a hosszú, hideg telek és hűvös nyarak . A csapadék nem gyakori, de a szigetet télen gyakran sújtják hóviharok. Japán-tenger – Honsú nyugati partvidékén az északnyugati szél telenként jelentős havazást okoz. Nyáron ez a terület hűvösebb mint a Csendes-óceán partja, de a főn jelenség miatt gyakran igen magas hőmérsékletek alakulnak ki. Közép-Japán – Tipikus kontinentális éghajlat jellemzi, a telek és nyarak, valamint a nappalok és éjszakák közti nagy hőmérsékleti különbségekkel. A csapadékmennyiség aránylag kicsi. Szeto-beltenger – A Csúgoku és Sikoku régiók hegyei pajzsként védik ezt a területet a szelektől, ami ennek a régiónak kellemes időjárást biztosít egész évben. Csendes-óceán – A keleti part télen hideg, gyakori a hóesés, a nyár viszont meleg a délkeleti monszunszél miatt. Délnyugati-szigetek – Éghajlatuk szubtrópusi, meleg telekkel és forró nyarakkal. A csapadék nagyon gyakori, főleg az esős évszakokban. A tájfunok időszakosak. A fő esős évszak május elején kezdődik Okinava szigetein. Az ezért felelős mérsékelt égövi ciklon az év során észak felé halad, és Hokkaidón tűnik el végleg, általában július végén. Honsú nagy részén az esős évszak június közepén kezdődik el és körülbelül hat hétig tart. Nyár végén és ősz elején a tájfunok gyakran hoznak nagy mennyiségű csapadékot. Élővilág, természetvédelem Japán erdői kilenc ökorégiót alkotnak, amelyek tükrözik a szigetek éghajlatát és domborzatát. Délről észak felé utazva Rjúkjú- és Bonin-szigetek nedves trópusi és szubtrópusi erdeivel találkozunk először. A fő szigetek mérsékelt éghajlatú területein mérsékelt égövi lombhullató és vegyes erdőket láthatunk, a hideg északi régióban pedig fenyveseket. Az ötvenes és hatvanas évek gyors iparosítása közben elhanyagolták a környezet védelmét. Azóta viszont nagy erőfeszítéseket tesznek az élhető környezet fenntartásáért. Sikereket is értek el. Jelenleg legfontosabbnak a következőket tartják: a városi légszennyezés csökkentése, a szennyvíz-kezelés, a vizek túlságos feldúsulása tápanyagokkal („algásodás”), a vegyszerek kezelése. Japán élenjáró ország az új, környezetbarát technológiák fejlesztésében. Ezeknek mára a gazdasági jelentősége is nagy, exportálható árut jelentenek. Természeti világörökségei Az UNESCO a természeti világörökségek listájára vette: Jakusima - ősi cédruserdő Sirakami-szancsi - bükkös Siretoko-félsziget Fudzsi Történelem A régészeti kutatások alapján az első emberek az őskőkorszakban telepedtek le a japán szigetvilágban, i. e. 30 000 körül. Az i. e. 14 évezredben elterjedt a félig-letelepedett, vadászó-gyűjtögető életmód, az emberek (feltehetőleg ainuk) elkezdtek földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozni. Az ebből az időszakból fennmaradt díszes mintázatú agyagedények a fazekasság legősibb darabjai közé tartoznak az egész világon. A Jajoi-korban, az i. e. 3. század körül jelent meg Japánban először a rizstermesztés és a fazekasság új formája, valamint a kohászat, amelyet kínai és koreai bevándorlók hoztak magukkal. Ebben a korban kezdődött a mezőgazdaság rohamos fejlődése is. Az első írásos említés a japánokról a kínai Han könyvében szerepel. Koreai feljegyzések alapján a 3. században a japán szigetvilág legerősebb királysága a Jamataikoku volt. A 6. században a koreai Pekcse királyság követeket küldött Japánba a buddhizmus terjesztésére. A kezdeti ellenállás dacára a buddhizmus a vezető réteg vallása lett és az Aszuka-korra rendkívül elterjedt. A Nara-kor a 8. században elhozta az első egységes kormányzás megszilárdulását. Központja az akkori császári székhely, Heidzsókjó (a mai Nara) volt. Japán fokozatosan átvette a kínai adminisztrációs rendszert. Jó kapcsolatokat ápolt a koreai Silla királysággal és a kínai Tang-dinasztiával. Ekkortájt jelentek meg az irodalom első írott alkotásai, például olyan krónikák, mint a Kodzsiki és a Nihonsoki. Ezek a könyvek legendákkal magyarázzák Japán születését. A leírtak alapján az országot Dzsimmu, az első császár, Amateraszu sintó napistennő leszármazottja alapította i. e. 660 február 11-én. 784-től tíz éven keresztül, Kammu császársága idején az uralkodó székhelye Nagaokakjóban volt. Ezután a fővárost ismét átköltöztették, ezúttal Heiankjóba (a mai Kiotó), ami a császárok székhelye maradt több mint ezer évig. A városról kapta nevét a Heian-kor. Bár a császár uralkodhatott, az igazi hatalom a Fudzsivara család kezében volt. A császári udvar ennek ellenére fénykorát élte, kialakult a sajátos japán irodalom, költészet és művészet. Ebben a korban írta meg Muraszaki Sikibu a Gendzsi szerelmeit, amely feltehetőleg a világ legrégebbi regénye. Ekkor született a mai Japán himnusza, a Kimi ga jo szövege is. Japán feudális korszakát egy új uralkodó harcos osztály, a szamuráj réteg kialakulása jellemezte. Minamoto no Joritomót 1185-ben sógunná nevezték ki, miután legyőzte a szintén szamurájokból álló Taira családot. Székhelyét Kamakurába helyezte. Joritomo halála után a Hódzsó család tagjai lettek a sógunok régensei. A Kamakura-korban kezdett terjedni a szamurájok körében a Kínából behozott zen buddhizmus. A 13. században Japánt kétszer is mongolok támadták meg, de pusztító viharok miatt nem jártak sikerrel. Ezeket a viharokat a japánok isteni segítségnek hitték és kamikazének („isteni szél”) nevezték el. 1333-ban Go-Daigo császár Kemmu restaurációja véget vetett a Kamakura-sógunátusnak, de a császár terve, hogy visszaállítsa az uralkodó régi hatalmát, nem valósult meg. Három évvel később Asikaga Takaudzsi megfosztotta a tróntól Go-Daigót. A rákövetkező Asikaga-sógunátus nem tudta irányítani az ország több tucatnyi feudális hadurát, a daimjókat. 1467-ben kitört a polgárháború és kezdetét vette a hadakozó fejedelemségek kora, a Szengoku-korszak. A 16. században Portugáliából jezsuita misszionáriusok és kereskedők érkeztek Japánba. A japánok nanbanoknak („déli barbár”) nevezték őket. Megindult a kereskedelem Japán és a nyugat között. Oda Nobunaga a 16. század második felében számos daimjó területét hódította meg Európából beszerzett fegyverekkel, de mielőtt egyesíthette volna az egész országot, 1582-ben merénylet áldozata lett. Nobunagát hű támogatója, Tojotomi Hidejosi követte, aki 1590-ben végül egyesítette Japánt. Hidejosi kétszer is megszállta Koreát, de számos koreaiaktól és Ming-dinasztiabeli kínaiaktól elszenvedett vereség majd Hidejosi halála miatt 1598-ban a japánok elhagyták Koreát. Hidejosi halála után Tokugava Iejaszu lett az ország tényleges ura, aki ettől kezdve Edóból irányította Japánt. Az 1600-as szekigaharai csatában legyőzte az ellenséges családokat. Három évvel később sógunná nevezte ki magát és ezzel kezdetét vette a Tokugava-sógunátus kora. Jelentős befolyása volt a császár és udvara, a hadurak, valamint a vallási vezetők felett is, de a keresztény daimjók és területeik felett fokozatosan meggyengült az uralma. Elkezdték korlátozni a kereskedelmet, misszionáriusokat és más keresztényeket végeztek ki, megkezdődött a katolikusok üldözése, végül 1639-től a külföldiekkel való kereskedést szinte teljesen betiltották. Japán ezzel több mint két évszázadra elszigetelte magát a külvilágtól. Az élet legtöbb területét korlátozták. Ennek ellenére a belföldi kereskedelem virágzott, megnőtt a mezőgazdasági termelés, fejlődtek a városok. Szentélyeket, templomokat, kastélyokat és erődöket építettek. Fellendült a kulturális élet is, terjedt az irodalom, a filozófia, a kabuki színjátszás és az ukijo-e fametszetek készítése. A 18. századtól a fejlődésnek azonban gátat vetettek a magas adók, az évenkénti természeti katasztrófák és az éhínségek, emellett a kormányzat pénzügyi helyzete is romlott. Az elszigeteltségnek 1854-ben szakadt vége, amikor Matthew C. Perry sorhajókapitány vezetésével amerikai hadihajók érkeztek Japánba. A megköttetett kanagavai egyezmény értelmében az ország megnyitotta kapuit a világ előtt. Több hasonló, Japán számára kedvezőtlen szerződés a nyugati hatalmakkal gazdasági és politikai válságot eredményezett. 1867-ben Tokugava Josinobu sógun a császár javára lemondott hatalmáról, ám ezt nem mindenki fogadta el. Kitört a polgárháború, amely végül végérvényesen megbuktatta a sógunátust. Meidzsi császár reformjaival egy központosított államot hozott létre és visszaállította az uralkodói ház hatalmát és tekintélyét. Japán átvette a nyugat politikai, igazságszolgáltatási és katonai rendszerét. Az elmaradott, feudális országból rövid idő alatt iparosodott nagyhatalom lett. Hogy fedezze szükségleteit, háborúkat indított a szomszédos területek megszerzésére. Az első kínai–japán háború és az orosz–japán háború győzelmei után Japánhoz csatolták Tajvant, Koreát és Szahalin déli részét. A 20. század elején a rövid Taisó-kort beárnyékolta Japán terjeszkedése és militarizációja. Az ország az első világháborúban a győztes antanthatalmak oldalán állt, így a háború után tovább növelhette befolyását és területét. Japán folytatta terjeszkedő politikáját, amelynek részeként 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát. A nemzetközi közösség nemtetszését fejezte ki a megszállás miatt, ezért Japán két évvel később kilépett a Népszövetségből. 1936-ban a hitleri náci Németország és Japán aláírta az antikomintern paktumot, öt évvel később pedig csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. Még 1937-ben Japán elfoglalta Kína újabb részét, ami miatt az Egyesült Államok olajembargót léptetett érvénybe a birodalommal szemben. 1941. december 7-én a japánok megtámadták a Pearl Harbori amerikai haditengerészeti támaszpontot, valamint hadat üzentek az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának. Ez az esemény volt az oka, hogy az Egyesült Államok belépett a második világháborúba. Miután 1945-ben Hirosimát és Nagaszakit amerikai atombomba pusztította el, ezenfelül a Szovjetunió is megtámadta Japánt, augusztus 15-én az ország kapitulált. A háború Japánban és a csendes-óceáni régió többi országában emberéletek millióit követelte. Az ipar és az infrastruktúra romokban hevert. A szövetségesek több millió japánt telepítettek vissza a fő szigetekre. A tokiói perben ítéletet mondtak a japán hadvezetés nagy része felett, bár az emberkísérleteket végző biológiai kutatóegység és a császári család tagjai a vádak alól mentességet kaptak. 1947-ben Japán új, pacifista alkotmányt fogadott el. A szövetséges megszállás hivatalosan a San Franciscó-i egyezmény életbelépéséig, 1952-ig tartott. Négy év múlva az ország beléphetett az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Több évtizeden keresztül Japán hihetetlen gazdasági növekedést tudott produkálni, aminek köszönhetően a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává vált. Az 1990-es évekre a fejlődés megtorpant, a gazdaság súlyos válságba zuhant, a javulás első jelei pedig csak a 21. század elején mutatkoztak. Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma Japán államformája alkotmányos monarchia. A jelenlegi alkotmány a szövetséges megszállás idején, 1947-ben lépett érvénybe, felváltva a korábbi abszolút monarchiát egy liberális demokráciával. Elfogadása óta egyetlen alkotmánymódosítást sem fogadtak el, bár több kormány tett már erre irányuló próbálkozásokat. Felépítését tekintve áll preambulumból (ünnepélyes bevezető), amely a népszuverenitás elvét fekteti le, valamint tizenegy fejezetbe sorolt 103 cikkelyből. Az alkotmány II. fejezetének 9. cikkelye az úgynevezett békeparagrafus, amely megtiltja, hogy az állam háborút viseljen: Az alkotmány értelmében a mindenkori uralkodó a „nemzet és nép egységének jelképe”. Az alaptörvény róla szóló fejezete alapján hatalma a nép akaratából származik. Jogköre rendkívül behatárolt, az állam ügyeit érintő kérdésekben csak a kormány jóváhagyásával cselekedhet. Legfőbb feladata, hogy államfőként diplomáciai téren képviselje Japánt. A jelenlegi császár Akihito. Fia, Naruhito koronaherceg, az uralkodóházi törvényben lefektetett öröklési rend alapján a kijelölt trónörökös. Valódi politikai hatalommal a miniszterelnök, azaz a kormányfő, és az Országgyűlés választott tagjai rendelkeznek. Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Az alkotmányban foglaltak alapján az államhatalom legfőbb szerve a Tokióban ülésező kétkamarás Országgyűlés. Két házból, név szerint Képviselőházból (alsóház) és Tanácsosok Házából (felsőház) áll. Mindkét ház tagjait a nép választja: az alsóház 480 tagját négyévente, illetve a parlament feloszlatásakor, a felsőház 242 képviselőjét pedig hatévente. Az Országgyűlés törvényhozó és ellenőrző jogkörökkel rendelkezik. Nemzetközi szerződéseket ratifikálhat, dönthet a törvények elfogadása mellett, valamint a kormány által benyújtott nemzeti költségvetésről. Alkotmánymódosítást is javasolhat, amelyről elfogadása esetén a népnek kell döntenie. Japánban általános választójog van érvényben, ami azt jelenti, hogy minden huszadik életévét betöltött japán állampolgár szavazhat. A 2012-es parlamenti választások után a törvényhozásban képviselt legnagyobb párt a jobbközép Liberális Demokrata Párt, amelyet az ellenzéki balközép Japán Demokrata Párt követ. Végrehajtó hatalommal a mindenkori kormány rendelkezik. Tagjai a miniszterek, élén a kormányfővel, azaz a miniszterelnökkel. A miniszterelnök személyét az Országgyűlés házai választják ki soraik közül, de a császár bízza meg kormányalakítással. A miniszterelnök nevezi ki kormánya tagjait, többségüknek az alkotmány értelmében parlamenti képviselőnek kell lennie. Az egész kormány az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Ha bizalmatlansági indítványt fogad el, a kormány minden tagjának le kell mondania. A miniszterelnök a kormány nevében törvényjavaslatokat tesz, nemzeti és nemzetközi ügyekben tesz jelentéseket, emellett ellenőrző és felügyelő hatalommal rendelkezik a közigazgatási szervek felett. Japán jelenlegi miniszterelnöke Abe Sinzó. Politikai pártok Japánban többpártrendszer van. A legnagyobb parlamenti párt jelenleg a Liberális Demokrata Párt (LDP), amely megalapítása után több mint fél évszázadig kormányon tudott maradni (leszámítva egy tizenegy hónapos rövid megszakítást), de a 2007-es felsőházi és a 2009-es alsóházi választásokon elvesztette többségét az Országgyűlésben, 2012-ben azonban ismét kormányra került. A fő ellenzéki erő a Demokrata Párt (DPJ). A DPJ választói bal- és jobboldali érzelműek egyaránt, viszont a párt magát baloldalinak vallja. További jelentős politikai erőt képvisel és a parlamentben is jelen van az újonnan alakult, radikális Japán Megújulás Párt, a Kómeitó, és az Ön Pártja. Külkapcsolatok Japán szoros gazdasági és politikai kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Egyesült Államokkal. Az együttműködés alapja az 1960-ban megkötött amerikai–japán biztonsági szerződés. Az ország 1954 óta részt vesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájában és csaknem két évtizeden keresztül nem állandó tagként az Biztonsági Tanácsban is helyet kapott. Tagja a G4-nek (állandó tagságot igényel a Biztonsági Tanácsban), a G8-nak és az APEC-nek is, így aktívan részt vesz a nemzetközi gazdasági és politikai életben. Japán a világ második legnagyobb fejlesztési segélyt nyújtó állama évi 8,86 milliárd amerikai dollárral (2004-es adat). Békefenntartó, nem harcoló csapatokat állomásoztatott Irakban is, de később kivonta azokat. Számos területi igénye van: a Kuril-szigetek déli része Oroszországtól, a Liancourt-sziklák Dél-Koreától, a Szenszaku-szigetek és az Okinotorosima körüli különleges gazdasági szektor Kínától (valamint Tajvantól). A Kuril-szigetek miatt Japán valójában még ma is háborúban áll az oroszokkal, mivel békeszerződést a két ország a második világháború óta nem kötött. Japán gyakran vitázik Észak-Koreával is az elrabolt japán állampolgárok és az atomfegyverek ügyében. Magyarország már 1869-ben, még az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vette fel a diplomáciai kapcsolatot Japánnal. A második világháború után 1959-ben létesült újra diplomáciai viszony a két ország között, 1960-ban Tokióban magyar és Budapesten japán követség létesült. A magyarországi rendszerváltozás után a magyar-japán kapcsolatok rohamos fejlődésnek indultak. Közigazgatási beosztás Japán 47 prefektúrára osztható: egy metropoliszra (�, to), Tokió; egy kerületre (�, dó), Hokkaidó; két városi prefektúrára, (�, fu), Kiotó és Oszaka; valamint további 43 más prefektúrára (�, ken). Mindegyiknek választott kormányzója, törvényhozói testülete és közigazgatási hivatali szervezete van. A prefektúrák nyolc régióba tömörülnek, bár a legnagyobb közigazgatási egységnek mégis a prefektúrákat tekintik.[forrás?] A főváros, Tokió, további 23 kerületre oszlik, amelyek ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a városok. Védelmi rendszer Japán közeli gazdasági és hadügyi kapcsolatokat ápol kulcsfontosságú szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal, melyeknek hatására létrejött az amerikai–japán biztonsági szövetség, Japán külpolitikájának egyik mérföldköve. Az ország 1956-óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének, és a Biztonsági Tanács nem állandó tagja. G4-es államként célja a Biztonsági Tanács állandó tagságának elérése. Mint a G8, az APEC és az ASEAN tagja, Japán aktívan részt vesz a világpolitikai eseményekben. Japán hadseregét a japán alkotmány 9. paragrafusa szabályozza. Népesség Japán népessége a becslések szerint 127,1 millió fő. A várható élettartam Japánban az egyik legmagasabb, a férfiaknál 78,8, a nőknél 85,62 év. A japán társadalom azonban rohamosan öregszik, ami a második világháborút követő magas születési arány fokozatos csökkenésének tudható be. 2004-ben a japánok 19,5% volt 65 évnél idősebb. Japánban 1971-ben 339 fő volt 100 évesnél idősebb. 2017-ben már 67 824 fő érte meg a százéves kort. Csak 2014-ben mintegy 29 000 fő érte el a századik életévét. A demográfiai változások számos szociális problémát okoznak. A népesség kiöregedése a munkaerő csökkenéséhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezet. Egyre kevesebb japán fiatal akar házasodni és gyereket vállalni. 2050-re Japán népessége 100 millió főre, 2100-ra pedig 64 millióra is visszaeshet. Különböző szervezetek a kormány együttműködésével buzgón próbálnak megoldást találni. Legtöbben a bevándorlást és a gyermekvállalásra ösztönzést tartják a lehetséges legjobb módszernek. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás A japán társadalom nyelvészetileg és kulturálisan homogén, a kisebbségek a külföldi munkásokra korlátozódnak. A koreiak, a kínaiak, a filippínók, a brazilok és a peruiak csoportja a legnagyobb a Japánban élő kisebbségek közül. Az ország 2003-ban 136 000 nyugati bevándorlónak adott otthont. A legnépesebb bennszülött népcsoport a jamato[forrás?], ezt követik az ainuk és a rjúkjúiak, valamint olyan társadalmi kisebbségek, mint a burakumin. A japánok többsége nem hisz egyetlen egységes vallásban. Sok ember – elsősorban a fiatal korosztály – szembehelyezkedik a vallásokkal, ennek oka, hogy a tudomány nagy fokú fejlődése miatt sokan a tudománytól várják a választ minden kérdésre. A második világháború alatt a japánok sintóisták voltak és elutasítottak minden más vallást. Manapság nem meglepő, ha egy japán, miután leteszi iskolai vizsgáit, elmegy egy sintó szentélybe imádkozni. Ugyanaz az ember egy keresztény templomban köthet házasságot és buddhista temetésben részesülhet. Gazdaság A Meidzsi-korszakban kezdődött meg a japán gazdaság fejlődése. A kor uralkodói amerikai és brit mintára szabad, kapitalista piacgazdaságot akartak létrehozni. Japánok utaztak külföldre tanulás céljából, Japánba pedig nyugati oktatók érkeztek hogy tanítsanak. A mai vállalatok nagy részét ekkor alapították meg. Japán azóta Ázsia legfejlettebb országa lett. 2018. július 17-én az ország szabadkereskedelmi megállapodást (JEFTA) írt alá az Európai Unióval. Általános adatok A kormány és az ipar közeli együttműködése, az erős munkaerkölcs, a technológia fejlettsége és az aránylag alacsony védelmi kiadások segítettek Japánnak a világ második legnagyobb gazdaságává válni a világon. Az Egyesült Államok után 4,5 ezer milliárd amerikai dollár GDP-vel és harmadik legnagyobbnak az Egyesült Államok és Kína után a vásárlóerő paritás feltételei szerint A banki szektor, a biztosítási rendszer, az ingatlanok, a közlekedés és a telekommunikáció mind vezető ipari ágazatok. Japán hatalmas ipari kapacitással rendelkezik és néhány a világ legfejlettebb autóipari, elektronikai és gépészeti vállalat is az országból származik. A gazdaság figyelemreméltó jellegzetességei a gyártó cégek, valamint beszállítóik és disztribútoraik szoros együttműködése keirecu nevű csoportokban; illetve a városi munkás réteg egy részének járó életre szóló alkalmazás lehetősége. Ezen jegyek legtöbbje manapság eltűnőben van. Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság A második világháború előtt a lakosság többségét foglalkoztató mezőgazdaságban ma mindössze a japánok 1-2%-a dolgozik. Az ország területének alig több mint egy tizede művelhető, ezért a teraszos földművelés vált jelentőssé. A rendelkezésre álló termőterület arányában Japán büszkélkedhet a legmagasabb terméshozammal, a japán termelők pedig a lakosság csaknem felét képesek ellátni hazai termékekkel a kevesebb mint 56 000 km² megművelt földről. Japán mezőgazdasága nagymértékben támogatott és védett. Az állam inkább a kis gazdaságokat támogatja az észak-amerikaihoz hasonló nagy farmokkal szemben. A gépesítés nagy fokú. Az ország élen jár az egy hektárra jutó műtrágya-felhasználásban és az egy főre jutó tejhozamban. Az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék a rizs, ennek ellenére fokozatosan visszaesik a termelése és növekszik az importja. Gabonafélékből, takarmánynövényekből, cukorból, déligyümölcsökből, egyes halfélékből, marha- és birkahúsból importra szorul. Az ország nagy mennyiségű szóját is importál, főként az Egyesült Államokból. Japán hatalmas piacot jelent az Európai Unió mezőgazdasági exportőreinek is. A Tóhoku és Hokkaidó régiókban számottevő az alma, Sikoku és Kjúsú szigeteken pedig a körte és narancs termesztése. Az utóbbi növényeket Japánba elsőként a holland kereskedők hozták be a 18. században, Nagaszaki kikötőjén keresztül. Japánhoz tartozik az egyik legnagyobb halászterület, amely a világ halászati összfogásának 15%-át teszi ki. Ipar Japán ásványkincsekben szegény ország. Ezért a Föld legtöbb nyersanyag- és energiahordozó-importőre. Nyersvas-, acél- és alumínium-feldolgozásával a világ élvonalában áll. Feldolgozóiparának vezető ágazata a sokoldalú gépgyártás, ezen belül is világelső az autó- és hajógyártása. Szuperexpressz-vonatai is világhírűek. A mikroelektronika, a műszeripar, a biotechnológia, az elektronikai ipar területén csúcstechnológiát alkalmaznak. Japán a Föld legtöbb iparirobot-gyártó országa. Az ipar, a gazdaság legfontosabb ágazata nagyban függ az importált nyersanyagtól és üzemanyagtól. A robotika kulcsfontosságú gazdasági tényező, Japánban van a világ 740 ezer robotjából 410 ezer. Az Asahi Sörgyárak Zrt. japán egyik legjelentősebb sörgyártó társasága. Közlekedés Japán hatalmas összegeket költ közúthálózatának fenntartására, korszerűsítésére és bővítésére. Az 1,2 millió km közúton bonyolódik le a belföldi forgalom nagy része. Japánban bal oldali közlekedés van. A legtöbb nagyvárost fizetős autópályák és gyorsforgalmi utak kötik össze, amelyeket az útdíjakat beszedő vállalatok tartanak fenn. Bár a közúti közlekedés fontos szerepet játszik az országban, az átlagos japán polgár utazásainak kevesebb mint a felénél száll autóba. A vasúti közlekedésben több tucat vállalat versenyez egymással. A legnagyobbak a 7 Japan Railways (JR) társaság, a Kintetsu Corporation, a Seibu Railway és a Keio Corporation. A vasúti vállalatok gyakran foglalkoznak ingatlanokkal is, a legtöbb fontosabb vasútállomásuk mellett bevásárlóközpontokat is üzemeltetnek. A nagyvárosok között húzódik a Sinkanszen nagysebességű vasúthálózat. A japán vonatok a pontosságukról ismertek. Japánban 173 repülőtér található. A légi közlekedés nagy népszerűségnek örvend. A legnagyobb belföldi repülőtér, a Tokió-Haneda repülőtér, Ázsia legforgalmasabb repülőtere. A legnagyobb nemzetközi légikikötők a Tokió-Narita repülőtér, a Kanszai nemzetközi repülőtér (Ószaka-Kóbe-Kiotó vonzáskörzetében) és a Csúbú Centrair nemzetközi repülőtér (Nagoja mellett). A legnagyobb kikötővárosok Jokohama, Nagoja és Kóbe. Kultúra Oktatási rendszer Az általános, közép- és főiskolák rendszerét Meidzsi császár reformjai vezették be 1872-ben. A kötelező iskolalátogatás 9 évig terjed (6 és 15 éves kor között): a diákoknak kötelező elvégezniük az általános és alsó középiskolákat. Csaknem minden tanuló folytatja tanulmányait a hároméves felső középiskolában, az oktatásügyi minisztérium felmérései alapján pedig a középiskolát elvégzők több mint háromnegyede egyetemre vagy főiskolára jelentkezik. A japán oktatásügyi rendszer rendkívül versenyképes. Kulturális világörökség Az UNESCO a kulturális világörökség listájára felvette a következő helyszíneket: A Hórjúdzsi körzet buddhista műemlékei; Himedzsi várkastély ; Az ősi Kiotó történelmi műemlékei (Kiotó, Udzsi, Ócu városok); Sirakava-gó és Gokajama történelmi falvak; A hirosimai Atombomba-dóm ; Icukusimai szentély ; Az ősi Nara történelmi műemlékei; Nikkó szentélyei és templomai; A Guszuku területek és a Rjúkjúi Királyság műemlékei; A Kii-hegység szent helyei és zarándokútjai; Az Ivami Ginzan ezüstbánya és kultúrtája Hiraizumi történelmi műemlékei. Tudomány Japán a világ vezető nemzete a tudomány, a technológia, a gépészet és az orvostudomány terén. Az országban nagyjából 700 ezer kutató él. Japán a világ államai közül költségvetéséből a harmadik legtöbbet költi tudományok és a technológia fejlesztésére. Az ország a legtöbb technikai fejlesztést az elektronika, a gépészet, az ipari robotok, az optika, a vegyi anyagok, a félvezetők és a fémek terén végezte el. Japán a robotika vezető országa egyben, amely a világ 740 ezer ipari robotjának több mint a felét, 410 ezret használja. Ez az ország gyártott le olyan világhírű prototípusokat, mint a QRIO, az ASIMO, I-Cybie és az Aibo. Japán az otthona hat olyan autógyártó társaságnak, amely a világ tizenöt legnagyobbja közé tartozik, és hét olyan félvezetőgyártó cégnek, amely a Föld húsz legnagyobbja közé tartozik. Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, mint például egy holdbázis létesítése 2030 körül. A Japán Űrügynökség, a JAXA, a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és műholdak kifejlesztésén dolgozik. A vállalat már kifejlesztette a Japanese Experiment Module-t, a JEM-et, amelyet a Nemzetközi Űrállomás, az ISS részének szánnak, és amelynek első repülése 2008-ban volt. Művészetek Mozi Színház Konyhaművészet Tánc (tradicionális) Ünnepek Kortárs művészetek Ikebana Irodalom Manga és Anime Origami Amigurumi Hagyományok, néprajz Japán újév Momotaró Zene Gasztronómia Történet A japán gasztronómiára két dolog volt nagy hatással: a rizs és a buddhizmus elterjedése. A rizstermesztést a kínaiaktól vették át i. e. 300 körül. A XIX. század végéig azonban csak a gazdagok kiváltsága volt a rizsfogyasztás, a szegényebb rétegnek főleg az árpa és hajdina jelentette a mindennapi étkezést, illetve a halféleségek. Ez annak a következménye, hogy kevés a művelésre alkalmas termőföld. Az adót viszont rizsben kellett megfizetni. A VIII. századig szokás volt a hús- és tejfogyasztás, ekkor kezdett el terjedni a buddhizmus, melynek hatására kezdetben korlátozták, majd egy időben be is tiltották ezek fogyasztását. A XI-XII. században honosodott meg a szója és a tofu, szintén kínai hatásra. Az életminőség ekkoriban javulásnak indult, kezdett kialakulni a japán konyha, és megalapozták a ma is ismert jellegzetes hagyományait. A következő nagy változás időszaka a portugál és holland hajósok megjelenése volt a XVI-XVII. században. Sok új zöldséggel, fűszerrel gazdagodott az alapanyagok sora, melyeket mindig a saját ízlésükre formálva honosítottak meg. A második világháború utáni gyors gazdagodást követően már mindenki számára elérhető lett a konyhaművészet élvezete. Innentől számítható a marha-, sertés- és baromfifogyasztás új korszaka. A tejfogyasztás azonban azóta sem jött divatba, habár az idősek körében gyakori csontritkulás elkerülése érdekében, igyekeznek most már a fiatalabbakat buzdítani a minél több tejtermék fogyasztására. Folyamatos a külföldi ételek befogadása és beolvasztása, például kedvelt az olasz pizza (tipikus japán változata: hallal és norival), de kapható hagyományos hamburger is a japános rákburger vagy terijaki burger mellett. Étkezési szokások Az étkezési szokásokra is nagyban a buddhizmus nyomta rá a bélyegét. Fő szempont az egység és a harmónia megteremtése, mint bármely más japán művészeti ágban. Fontos szerepet kap a megjelenés, ugyanis az étkezés számukra a látvánnyal kezdődik. A feltálalt ételnek meg kell felelnie a napszaknak, évszaknak, sőt néha még a hét napjaitól is függ, hogy mi kerül a tálkákba, és milyen szín- és formakompozícióban. Nem mindegy az sem, hogy az adott étel milyen anyagú, színű és formájú tálkában kerül az asztalra. Természetesen egy átlagember átlagos napján annyira nem ügyel ezekre a formaságokra olyan élesen, de tény, hogy a japán mentalitásnak megfelelően jobban odafigyelnek az apróságokra. A legfontosabb evőeszköz az evőpálca, szintén a kínaiaktól átvett találmány. Manapság, főleg a nyugati ételekhez gyakran használnak kanalat, kést, villát. Legjellegzetesebb alapanyagaik a hal, rák, algák, és gyakorlatilag majdnem minden, amit a tengerből ki lehet fogni és ehető. Valamint sokféle zöldség, csak párat említve: szójacsíra, kínai kel, spenót, jégcsapretek, padlizsán, bojtorjángyökér stb. A rizsen kívül a tésztafogyasztás is jellemző. Ennek három fő típusa van: udon, ami búzalisztből készül, rámen, egy vékony, spagettiszerű tészta és szoba, ami hajdinalisztből vagy más gabonából készül. Turizmus Szinte mindennap ünnepelnek valamilyen eseményt Japánban. Sok fesztivál, melyet a helyiek macurinak neveznek, sintó vagy buddhista eredetű, míg a hófesztiválokat és a tűzijátékokat inkább a helybeliek és a turisták számára szervezik. A sintó eredetű macurik során a japánok a kamikkal (istenekkel, szellemekkel) kommunikálnak, bőséges termésért, jó üzletért, valamint boldog és virágzó közösségért fohászkodnak. Sport Japán eredetű a karate, a kendó, a cselgáncs az aikidó és a szumó. Vékonycsíkos mongúz A vékonycsíkos mongúz (Mungotictis decemlineata) az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a madagaszkári cibetmacskafélék (Eupleridae) családjába tartozó Mungotictis nem egyetlen faja. Elterjedése A vékonycsíkos mongúz Madagaszkár nyugati és délnyugati részein fordul elő. Elterjedési területének északi határa a Tsiribihina folyó, míg délen a Manombo folyó vidékig él. Dús aljnövényzetű lombhullató erdők lakója. Alfajai Két alfaja ismert. Az alapfaj, a Mungotictis decemlineata decemlineata alfaj háta világosabb és csíkjai kevésbé feltűnőek, mint a Mungotictis decemlineata lineata alfajéi. Megjelenése Testhossza 26-35 centiméter, farokhossza 23-27 centiméter, súlya 450-750 gramm. Szőrzete szürkés színű. A hátán és az oldalán 8-10 keskeny, sötét csík látható, melyről nevét is kapta. Hasa és lábai egyszínű szürkés bézs árnyalatúak. Bozontos farka szürkés színű. Lábai rövidek. Életmódja Elsősorban nappali életmódú faj, de néha éjszaka is táplálék után indul. Mind a talajon, mind a fákon otthonosan mozog és kiváló úszó is. Pihenőhelyül hangyavárakba, ledőlt öreg fatörzsek alá vagy alacsonyan fekvő faodvakba húzódik. A pihenőhelyeinek kiválasztásban szezonális jelleg figyelhető meg: míg az esős időszak során elsősorban alacsonyan fekvő faodvakban szeret tartózkodni, addig a hűvösebb száraz évszak során főleg talajban levő lyukakba húzódik előszeretettel. Egy-egy búvóhelyet nem használ huzamosabb ideig, mivel ott felszaporodnak az élősködői és jellegzetes szaga miatt ellenségei is könnyebben rátalálnának. Csapatban élő faj, melynél komplex társadalmi viselkedés figyelhető meg. Egy-egy csoportot többnyire három-öt felnőtt állat és kicsinyeik alkotnak. Minden csapatot a domináns nőstény egyed vezeti. A párzási időszak után a kifejlett hímek elhagyják a csoportot, a fiatalok felnevelésében nem vesznek részt és az év többi részében magányos életmódot folytatnak. Az élelemben szegény, hűvösebb száraz időszakokban a csapatok kisebbek lesznek, apróbb részekre bomlanak fel. Egy-egy csapat territóriuma 13 és 25 hektár közötti méretű lehet, a hely táplálékellátottságának megfelelően. A csapat tagjai revírjük határait illatanyagaikkal jelölik meg. Táplálkozása A vékonycsíkos mongúz elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik. Főleg a száraz időszakban játszanak ezek fontos szerepet táplálkozásukban, ilyenkor többnyire a vastag avarréteg közül ássák elő a rovarokat és azok lárváit. Emellett aprób gerinceseket, így rágcsálókat, tanrekféléket, kisebb földön fészkelő madarakat és azok tojásait és hüllőket is fogyaszt. Szaporodása Párzási időszaka szezonális, többnyire augusztus és szeptember hónapokban van. Ilyenkor a hím a nőstény üregének bejáratánál várakozik. A nőstény először igen agresszívan viselkedik a hímmel szemben és igyekszik elűzni azt. Végül néhány óra múlva dühe elpárolog és beengedi a hímet az üregbe, ahol párosodnak. A csoport domináns nőstényénél többnyire valamivel előbb jelentkezik ez a megengedőbb viselkedésforma, mint az alárendelt nőstényeknél, így szinte mindig az ő kicsinyei születnek meg először. A nőstény 90-105 napos vemhesség után egyetlen 50 grammos utódot hoz a világra. A fiatal mongúz már a születését követő napon tud járni és 15 napos korában már szilárd táplálékot fogyaszt. Felnőtt méretét két hónapos korába éri el. Ezután még egy ideig szülőcsoportjában marad. Ivarérettségét kétéves korára éri el. Természetvédelmi helyzete A vékonycsíkos mongúzt olyan háborítatlan erdőkben szeret élni és a zavarásra elég érzékenyen reagál. Fő veszélyeztető tényezői az erdőirtás és az elvadult kutyák. A Természetvédelmi Világszövetség mindezek miatt a „sérülékeny” kategóriába sorolja a fajt. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Schmalstreifenmungo című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 11.) Ronald M. Nowak: Walker’s Mammals of the World . Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999, ISBN 0-8018-5789-9. Don E. Wilson , Russell A. Mittermeier (Hrsg.): Handbook of the Mammals of the World. Volume 1: Carnivores. Lynx Edicions, 2009, ISBN 978-84-96553-49-1. Nick Garbutt: Mammals of Madagascar. A Complete Guide. Yale University Press, New Haven & London 2007, ISBN 978-0-300-12550-4 Cierges-sous-Montfaucon Cierges-sous-Montfaucon település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 52 fő (2015). Cierges-sous-Montfaucon Exermont, Cunel, Épinonville, Gesnes-en-Argonne, Nantillois és Romagne-sous-Montfaucon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Könyvek könyve A Könyvek könyve (��� ����; Anime Ojako Gekidzsó; Hepburn: Anime Oyako Gekijō; angol címén Superbook vagy Animated Parent and Child Theatre) 1981-től 1982-ig futott, 52 epizódból álló keresztény, bibliai japán animesorozat, amelyet a Tatsunoko Productions készített. Az animét Higucsi Maszakazu rendezte, a forgatókönyvet Szakai Akijosi írta. Magyarországon 1992-től 1993-ig az M2 vetítette, 1997-től 1999-ig a TV2 sugározta, 2004-től 2007-ig az ATV adta. Történet A sorozat főszereplői, Peepers professzor, Christopher Peepers, Joy, Borzas, a kiskutya és Gizmo, a robot egy ismeretlen utca kertes házában élnek, ahol a házban játszanak. Ám ez csak a látszat, mert hőseink valójában a Könyvek könyve, a Biblia kalandozói, akiknek a Könyvek könyve bármilyen probléma megoldására biblia történeteket ajánlhat fel. Ha épp valami bibliai történet akad, megszólal a szobájukban a Könyvek könyve, és a három jó barát otthagyva csapot-papot, majd a Könyvek könyve segítségével bibliai hadiszállása felé veszik az irányt. A Biblia fontos szereplője az Úr, aki, ha a Biblia hősei patthelyzetbe kerülnek, (és persze bűnt követnek el), az Úr megbünteti a vétkeseket... Szereplők Christopher "Chris" Peeper (Sho Asuka) – Chirs, a sorozat főhőse. Fred Peeper Professzor fia. Kissé lusta fiú, utál iskolába járni, néha hanyagolja a házi munkáját és a házi feladatát. A bibliás kalandjai során, folyamatosan javul a hozzáállása a tanuláshoz és a dolgozáshoz. Joy (Azusa Yamato) – Chris szomszédja és egyben a legjobb barátnője. Uriah Peeper (Yuu Asuka) – Chris unokatestvére. Fred Peeper Professzor (Professor Fred Peeper) / (Professor Asuka) – Egy különleges tudós, aki Chirs apja. Gizmo (Zenmaijikake) – Chris felhúzható kulccsal működő játékrobotja. Borzas (Ruffles) / (Kikyomu) – Chris borzas szőrű yorkshire terrier kiskutyája. Magyar hangok Mesélő – Versényi László Peepers professzor – Szersén Gyula Christopher Peepers – Bor Zoltán Christopher Peepers anyukája – Kiss Erika Joy, Christopher jó barátja – Detre Annamária Gizmo, a robot – Rátonyi Róbert (1. évad, 1992), Szűcs Sándor (2. évad, 1993) Uriás – Csellár Réka Az Úr – Sinkovits Imre Ádám – Malcsiner Péter Éva – Götz Anna Kígyó – Paudits Béla Káin – Balázs Péter Ábel – Józsa Imre József, a kis Jézus apja – Végvári Tamás Kajafás főpap – Makay Sándor Júdás – Kránitz Lajos József, Egyiptom kormányzója – Kassai Károly Mózes – Tolnai Miklós Ehud – Sinkovits-Vitay András Epizódok 1. évad A kezdet A testvérgyilkos A vízözön Nehéz próba Jön a menyasszony Két csel Valóra vált álom A csodatevő bot A falak leomlanak Tüzes korsók A legerősebb ember A hűség jutalma A béketűrő Jób A nagy és a kis hal Az első király Egy igazi próféta Aki legyőzte az óriást Az igen bölcs ember A tüzes szekér Oroszlánok vermében Szépséges királyné Újjáépített falak Az első karácsony A szeretet csodái Aki kijött a sírból Pálfordulás 2. évad Ábrahám és Lót Szodoma bűnhődése A hűség próbája Szerelem első látásra Apja kedvence Az álmok hercege A túsz Újra együtt Az ég küldötte Az égő csipkebokor Ne sújts több csapással! Ne menj vissza Egyiptomba! Mérges kígyók és beszélő szamár Amiért érdemes harcolni Megáldott bal-kéz A földhözragadtak Különös fogadalom Aki hallja Istent A legszebb ajándék Az erős kis pásztor Aki nagy, az nagyot esik Hűség és igazság Dávid király Teljes dicsőségben Egy gonosz királynő Csak várd ki a végét! Bambergi lovas A Bambergi lovas a korai gótika szobrászatának a remeke, a középkor legrégibb ismert lovasszobra, azoknak a rendkívül kisszámú lovasszobroknak az egyike, amelyeket templom belső terében helyeztek el. A Világörökség részét képező bambergi óváros központjában, a Bambergi dómban található. A szobor általános ismertetése A közel életnagyságú lovasszobor homokkőből készült, a francia gótikából ismert technika szerint nyolc nagyobb és néhány kisebb darabból összeillesztve. Az alkotás a dóm egyik oldalpillérén, akantuszlevelekkel és levélmaszkkal díszített talapzaton áll, közel a templom keleti és egyben fő kórusához; feje felett gazdag kiképzésű baldachin. Készítőjének nevét nem ismerjük, de elkészültének ideje viszonylag pontosan behatárolható: az 1230-as évek, vagyis az az időszak, amikor az 1185 évi tűzvészben elpusztult dóm utódjának felépítése a végéhez közeledett. A kutatások jelenlegi állása szerint bizonyosnak vehető, hogy ma is az eredeti helyén áll. A 21. századi mikroszkópos/műszeres vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a szobrot a középkor folyamán többször színesre festették: a ló színe eredetileg fehér vagy világosszürke lehetett, sötétebb foltokkal; a szobor talapzata zöld, a lovas köntöse vörösbe hajló narancsszínű, inge sárga, a haja és szeme sötétbarna vagy fekete volt. Koronája és ruhadíszei arany-, a lószerszámok pedig arany- és ezüstszínűre voltak festve, patái feketére. (A patákon szögekkel felerősített patkókat látunk. Szobron ez a legkorábbi ábrázolása ennek e jelenleg is alkalmazott patkolási eljárásnak.) A festést a 19. században távolították el a szoborról, akkor, amikor a templom „purifikálását”, vagyis a barokk díszítésektől való megtisztítását végezték. Egyes kutatók szerint nem véletlen, hogy a lovas tekintete éppen arrafelé esik, ahol a szobor állításának az idején a Szent István vértanú tiszteletére állított oltár állt. Egy 13. századi kézirat említi, hogy ezt az oltárt augusztus 20-án különlegesen szépen feldíszítették. (Ez nap pedig István király oltárra emelésének napja volt; a vértanú Szent István ünnepét már akkor december 26-án ülték.) A szobor fogadtatása Említésre érdemes, hogy sokáig nem figyeltek fel a szobor különlegességére; csak a 19. században vált egyre híresebbé, valószínűleg nem függetlenül a fényképészet elterjedésértől. Ekkortól kezdve egyre nőtt iránta az érdeklődés, dicsérték a szobor szépségét, kidolgozottságát, kiemelve, milyen nagyszerűen jeleníti a középkor lovagi eszményképét: a lovas tekintete értelmet és nemességet, nyugodt testtartása erőt, méltóságot és határozottságot sugároz. A huszadik század első felére a Bambergi lovas már világhírnévre tett szert. Az 1920-ban kibocsátott a százmárkás papírpénzt a Lovas arcképével díszítették. A nemzetiszocializmus idején a náci kultúrpolitika a germán faj tökéletes ábrázolását látta és láttatta benne. A második világháború alatt 64 cm vastag vasbeton-burokkal vették körül, hogy védjék az esetleges bombatámadások pusztítása ellen. Csak 1947-ben szabadították ki a szobrot a 300 mázsa súlyú betonburkolatból. Kit ábrázol a szobor? Ahogy nem ismerjük a szobrot készítő mester nevét, ugyanúgy nem tudjuk teljes bizonyossággal, kit ábrázol a szobor. Ezért nevezik a lovast Bamberg legismertebb ismeretlen-jének. A középkorból nem maradt fenn olyan írásos feljegyzés, amely e kérdésben eligazítaná az utókort. A szobornak nincsen semmi olyan kelléke, semmi olyan attribútuma, ikonográfiai ismertető jegye, amely egyértelműen utalna a lovas személyére. Mindenesetre a lovas egész megjelenése, főként koronája és köpenyének vöröses színe, azt valószínűsíti, hogy királyi személyről van szó; aki azonban egyúttal szent is kellett hogy legyen, mivel nem visel fegyvert, baldachin alatt áll, s egyáltalán, hogy egy templom belsejében, a szentély közelében állítottak neki emléket, lovával együtt. Az bizonyos, a helyi néphagyomány régóta azt tartotta, hogy a szobor Szent István magyar királyt ábrázolja. A 19. századtól kezdve azonban számos különböző elmélet született arról, kinek is állít emléket a szobor. A kevésbé valószínű elméletekből néhány példa, rövid ellenérvekkel Nagy Konstantin császár Semmi sem indokolja ezt a feltételezést. Nagy Konstantint, minden vélt vagy valós érdeme ellenére, a nyugati egyház nem vette fel szentjei sorába, továbbá semmi nyoma sincs annak, hogy a bambergi dómban valaha is kultikus tisztelet tárgya lett volna a személye. II. Henrik német-római császár Bár valóban Szent II. Henrik német-római császár a bambergi dóm alapítója, de a Bambergi lovas fején nem császári, hanem királyi korona látható. Szent György Szent György ugyan a székesegyház egyik védőszentje, de őt lovasként mindig fegyverrel és a legyőzött sárkánnyal, a Gonosz jelképével szokták ábrázolni; és Szent György egyébként sem volt király. Szent Márton Szent Márton valóban az egyik legkedveltebb középkori szent, de a bambergi szobron nem látjuk az ő elmaradhatatlan attribútumát: a kettévágásra szánt nagy köpenyt, melyet megosztott a ruhátlan koldussal; továbbá Márton sem volt király. A Napkeleti bölcsek egyike Igaz, hogy a Napkeleti bölcsek a középkorban szintén nagy tiszteletnek örvendtek, és három királyokként is emlegetik őket (bár a Biblia nem nevezi őket királynak), de miért éppen csak egyet ábrázolna közülük a művész. És hol van a Lovasnál az ajándék, a napkeleti bölcsek kötelező attribútuma? Fülöp német király Fülöp német királynak - azon kívül, hogy Bambergben ölték meg 1208-ban, s először ott is temették el - nem volt különösebb bambergi kötődése, nem avatták szentté, s nem is szentség hírében hunyt el. 1213-ban holttestét átszállították Speyerbe, s az ottani dómba helyezték örök nyugodalomra. III. Konrád német király III. Konrád német királyt 1152-ben valóban a bambergi dómban temették el. Bár nem volt császárrá koronázva, de birtokában voltak a birodalmi jelvények, s többnyire ezekkel szokták ábrázolni, szemben a Barbergi lovas szobrával, ahol ezek hiányoznak. III. Konrád sem tartozik a szentek sorába. Egyébként pedig a szobor közel száz évvel a halála után készült, márpedig semmi sem indokolta volna, hogy ennyi év után külön szoborral állítsanak emléket neki. Az Apokalipszis Győzelmes Lovasa Az Apokalipszis, a Jelenések könyvének fehér lovasa maga a végítéletre jövő érkező Krisztus: „Akkor a megnyílt mennyben egy fehér lovast pillantottam meg. Lovasa a Hűséges és az Igaz, igazságosan ítél és harcol. Szeme olyan, mint a lobogó tűz, fején ékes diadém, rajta olyan név, amit senki sem ismer, csak ő maga. Vértől áztatott ruhát visel. Neve: Isten igéje. A mennyei seregek tiszta fehér gyolcsba öltözve fehér lovon kísérték. Szájából éles kard tört elő, hogy azzal sújtson a nemzetekre. …Köntösén csípő magasságban ez a név volt írva: »Királyok királya, uralkodók Ura«.” (Jel 19,11-16) – Kétségtelen, hogy van hasonlóság az Apokalipszis leírása és a Bambergi lovas között, de a szobor lovasa nem diadémot, hanem koronát visel, köntösén nem jelenik meg az említett írás, és egész megjelenése nem olyan, mint aki épp lesújtani készül a nemzetekre. És feltételezhető: ha a szobor az utolsó ítélet Krisztusát kívánta volna megjeleníteni, akkor ez az értelmezés nem ment volna feledésbe az idők folyamán, s nem csak a 21. században bukkant volna fel. Érvek Szent István mellett A fenti értelmezési próbálkozások részben bizonyára arra a tényre vezethetők vissza, hogy nehéz elképzelni, mit keresne egy történelmi jelentőségű német székesegyházban egy magyar király szobra. De talán éppen ez lehet az egyik bizonyíték arra, hogy a több évszázadra visszanyúló néphagyomány nem kitaláción alapul: mivel ilyet nehéz lett volna egyszerűen, csak úgy kitalálni. Érdemes tehát megvizsgálni, milyen indítékok, milyen érvek szólnak a mellett a vélemény mellett, hogy talán mégiscsak Szent Istvánnak állít emléket ez az alkotás. Bamberg és a magyarok szoros kapcsolata A bambergi dóm építtetésében jelentős szerepet játszó személyek hosszú időn át élénk kapcsolatban álltak a magyar uralkodókkal. A székesegyház alapítója, II. Henrik német-római császár Gizella magyar királyné testvére volt, vagyis Szent István király sógora. A középkori legendák úgy tartották, hogy Henrik jelentős szerepet játszott Vajknak, a későbbi István királynak a megtérítésében, és így az egész magyar nép kereszténységre vezetésében. Amikor Bambergben 1012-ben felszentelték az első dómot, az ünnepségen mintegy 45 püspök és magas egyházi méltóság vett részt; közöttük – a Német-Római Császársághoz tartozó aquilejai pátriárkán kívül – az egyetlen külföldi főpap Asztrik kalocsai érsek volt, István király képviseletében. Asztrik nemcsak egyszerű résztvevője volt az ünnepségnek, hanem ő szentelte fel a templom egyik mellékoltárát, éppen azt, amelynek közelében később a lovasszobrot is elhelyezték. A Szent István halálát követő évtizedekben sem szakadt meg a kapcsolat Bamberg és a magyar uralkodók között. Ezt tanúsítja például egy 1063-ban (nem sokkal István király 1081-es oltárra emelése előtt) kelt levél, amelyben a bambergi káptalan Salamon magyar király segítségét kéri a nehéz időkre tekintettel. Feljegyezték, hogy 1064-ben Gunther bambergi püspök, más helyi egyházi méltóságok kíséretében, Magyarországon keresztül utazott a Szentföldre. Jeruzsálemből visszafelé tartva, 1065. július 23-án, Gunther püspök Magyarországon hunyt el. 1139-ben Szent Ottó bambergi püspök küldöttségét II. Béla magyar király fogadta barátságosan, és bocsájtotta el gazdag ajándékokkal, többek között 20 font súlyban finomított aranyat adományozva, hogy azt templomi célra használják fel. Ez meg is történt a michelsbergi (Bamberg) bencés kolostor javára. III. Jenő pápa 1146 márciusában kibocsátott bullája, amelyben jóváhagyja II. Henrik szentté avatását, külön dicséri a császár szerepét István király és a magyar nép keresztény útra térítésében. Az 1185-ös második tűzvész után szinte teljesen újra kellett építeni a dómot. A több évtizeden át (kb. 1195-1237) zajló építkezés java része Ekbert (Eckbert) püspök hivatali idejére (1203-37) esett. Az andechs-merániai házból származó Ekbertet szintén szoros szálak fűzték a magyarokhoz: Ekbert egyik testvére Gertrudis magyar királyné volt, II. András magyar király felesége. Vagyis Ekbert II. András (Endre) sógora volt, s mint ilyen, egyúttal Árpád-házi Szent Erzsébet nagybátyja. (Szent Erzsébet, miután Wartburgból elűzték, egy időre Ekberttől kapott oltalmat: 1227-29-ben Bambergben élt.) Ekbert püspök másik testvére, Bertold (Berchtold) herceg 1200-1219 között kalocsai érsek volt. - Ekbert ráadásul hosszabb időt töltött Magyarországon, ugyanis amikor 1208-ban Wittelsbachi Ottó orvul megölte a sváb Fülöp királyt Bambergben, Ekbert is gyanúba keveredett, birodalmi átokkal sújtották, ezért sógoránál, Endre királynál keresett és talált menedéket, sőt birtokot is kapott tőle. Csak évek múltán tért vissza székhelyére, miután sikerült tisztáznia, hogy nem volt része a merényletben. Szent István kultikus tisztelete Bambergben A fentiek ismeretében érthető, hogy Bambergben Szent István vallási tisztelete már korán megkezdődött és évszázadokon át tartott. Szent István ünnepe, az akkori időkhöz képest nagyon korán, már 1145/56-ban szerepel a bambergi szentek kalendáriumában. Az egyik 12. századi bambergi kéziratos antifonáriumban található egy, a magyar királyhoz szóló könyörgés, mely így szól: «Alleluja. Isten legszentebb hitvallója, magyarok atyja és királya, István, járj közbe értünk, a mi és mindenki lelkiüdvéért!» Amint már szó volt róla, egy 13. századi kézirat említi, hogy a Szent István vértanúnak szentelt oltárt augusztus 20-án különlegesen szépen feldíszítették. Ez nap pedig István király oltárra emelésének napja volt; a vértanú Szent István ünnepét már akkor is december 26-án ülték. Ez annál is érdekesebb, mivel annak idején augusztus 20. még nem volt az egész egyházra kiterjedően Szent István emléknapja. Leupold von Egloffstein, aki 1324-35 között volt a dóm prépostja, úgy rendelkezett, hogy évente 20 fontnyi ezüstpénzt arra fordítsanak, hogy Szent István király ünnepe méltóképp legyen megtartva. - Megjegyzendő, hogy abból az időből, amikor Leupolt von Egloffstein már bambergi püspök volt (1335-42), ismert egy püspökségi jegyzői pecsétnyomat, melyen egy fürtös hajú koronás fő látható, István királyt említő körirattal. Nem kizárt, hogy a rajz mintájául a Bambergi lovas szobrának feje szolgált! 1377-ben Walther Volnant püspök alapítványt tett egy új oltár alapítására a bambergi Szent Mihály-templomban, mely oltárt Szűz Mária és a többi szentek, különösen a „három magyar szent király”, István, Imre és László tiszteletére kell szentelni. Külön említésre kerül, hogy az oltárba rejtett relikviák között a három magyar szent ereklyéi is megtalálhatók. Egy 1494-ben kelt jegyzékből pedig azt tudjuk meg, hogy a bambergi dóm is rendelkezett Szent István-ereklyével, egy külön cibóriumban pedig Szent Imre ereklyéit őrizték. Egyéb írásos dokumentumok 1618-ban Bambergben bemutattak egy jezsuita iskoladrámát, mely Szent István királyról szólt. „Ernst Brückmann Memorabilia Bambergensia (Epistola itineraria octava, Wolfenbüttei, 1729.) című művében Bamberg nevezetessége gyanánt Szent István lovasszobrát említi meg.” „A bambergi székesegyház munkanaplójában az 1784-1785. évből ismert egy feljegyzés, mely szerint Mutschele szobrász azért kapott 2 fr-t, mivel «a lovagló István lovának egyik fülét és lábát» pótolta. - A székesegyháznak I. Lajos bajor király elhatározására történt restaurálása idején (1828—1837) Rupprecht bambergi festő ügyelt fel a munkálatokra, 1831. október 25-én bekövetkezett haláláig. Pontos naplót vezetett, s 1829. július 15-én följegyzi, hogy «az állványt elhelyeztük Szent István lovasszobrán»”. Összefoglaló megjegyzés Látható, hogy bár mindent eldöntő bizonyíték nem áll rendelkezésre annak megállapítására, hogy a lovas szobor megrendelője illetve alkotója kinek kívánt a szoborral emléket állítani, de a fentiek alapján valószínűsíthető: a helyi néphagyománynak igaza lehetett, amikor szoborban a magyar Szent István királyt látta. Egyébként 2016 februárjában e vélemény mellett tette le a voksát a neves művészettörténész Robert Suckale, a Berlini Műszaki Egyetem emeritus professzora, elismert középkor-szakértő, amikor kijelentette: „...Ezért egyelőre továbbra is Renate Kroos értelmezése a legvalószínűbb, amely szerint a magyarországi Szent István királyt kell látnunk a lovas alakjában.” Ezt vallja a Bambergi lovas kutatóinak nagyobb része is. Marktleuthen Marktleuthen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3942 fő (1987. május 25.). 8739 Morihisa A 8739 Morihisa (ideiglenes jelöléssel 1997 BE3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. T. Kobayashi fedezte fel 1997. január 30-án. Varga Domokos (író) Varga Domokos (családnév: Vargha) (Kunszentmiklós, 1922. október 8. – Budapest, 2002. május 12.) József Attila- (1973) és Kossuth-díjas magyar író, újságíró. Varga Tamás matematikatanár és Vargha Balázs irodalomtörténész testvére. Élete Varga Domokos 1922. október 8-án született Kunszentmiklóson Vargha Tamás és Magay Mária gyermekeként. A József Nádor Műegyetem Erdőmérnöki Karán szerzett diplomát 1944-ben. 1945-1946-ban Debrecenben kataszteri mérnök, 1946-tól a debreceni Néplap munkatársa volt. 1947-től a Cserkészfiúk, a Március Tizenötödike szerkesztőjeként dolgozott. 1948-1949 között a Szabad Népnél, később, 1954-1956 között az Irodalmi Újságnál dolgozott. 1949-1952 között a Magyar Rádió munkatársa, utána 2 évig szabadfoglalkozású író. 1950-ben kizárták a pártból, mivel felesége féltestvére volt a Rajk-per egyik vádlottjának. Az 1953. júniusi politikai fordulat után Nagy Imre reformtörekvéseinek támogatója. A forradalom alatt rádióműsorokat készített. 1956. november 12-én "Forradalmi Ifjúság" aláírással szovjetellenes röplapot készített. 1956. november 14-én a Nagy-budapesti Központi Munkástanács ülésén felolvasta Bibó István kibontakozási tervezetét, melyet Tóbiás Áronnal a Magyar Írók Szövetsége titkárainak jóváhagyásával vittek magukkal az ülésre. 1957. január 20-án letartóztatták. 1957. október 9-én a Legfelsőbb Bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte. 1958-ban szabadult. 1958-1968 között erdőmérnökként dolgozott, majd az Élet és Irodalom munkatársa lett. 1970-től szabadfoglalkozású író volt. 1992-től a Lyukasóra szerkesztője volt. 2002. május 12-én hunyt el Budapesten. Magánélete 1948-ban feleségül vette Stolte Magdolnát. Hét gyermekük született. Művei Képes Történelem-sorozat Magyar történelem Magyarország virágzása és romlása ((Magyarország a XIV–XV. században, 1970 ) Vér és arany. Magyarország 1849-1918 között ((az abszolutizmus és dualizmus kora, 1982 ) Egyetemes történelem Ős Napkelet (Mezopotámia és Egyiptom, az ókori India és Kína, 1973 ) Európa születése (A feudalizmus kialakulása, 1973) Történelmi ismeretterjesztő könyvek A mogyeriektől Mohácsig. A magyarság története 1526-ig ( 1992 ) Emlékezzünk eleinkről. A magyarság rövid története ( 1996 ) A világ kereke. Az ember útja az őskortól az újkorig ( 1985 ) Bölcs Bagoly-sorozat Népek kenyere ( 1970 ) Erdei esztendő ( 1973 ) További művek Ormai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere ( 1951 ) Pruzsinszky József sztahanovista esztergályos ( 1951 ) Megújhodó magyar tájak ( 1952 ) Édes hazánk ( 1954 ) Ipiapacs ( 1964 ) Kutyafülűek ( 1966 ) Herman Ottó ( 1967 ) Erdőkerülőben ( 1970 ) Kamaszkrónika ( 1971 ) Fiúkfalva ( 1972 ) Vizek könyve ( 1976 ) Jó játék a víz, a levegő ( 1976 ) Kölyökkóstolgató ( 1976 ) Tisztelt családom, -od, -ja ( 1979 ) Jó játék a fény, az árnyék ( 1979 ) Aranyhomok ( 1980 ) Finn testvéreink ( 1982 ) Bábel tornya ( 1983 ) Ég és Föld ( 1985 ) Budapest ( 1985 ) Rejtelmes világ (Kérdések könyve 2., 1990 ) Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós ( 1994 ) Ritkaszép magyar népmesék ( 1998 ) Nem születtünk szülőnek. Tapasztalatok, tanulságok, töprengések ( 1999 ) Édesanyám sok szép szava ( 2000 ) A tölgyfa tetején ( 2000 ) Íróiskola ( 2001 ) Víg játék - végjáték ( 2002 ) A Szampó népe ; szerk. Pap Éva; Valo-Art BT, Bp., 2002 Díjai IBBY-díj (1986) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992) Arany János-díj (1997) Károli Gáspár-díj (1998) Kossuth-díj (2002) Magyar Örökség Díj (2015) A múlt árnyéka A múlt árnyéka (eredeti címén "La sombra del pasado") egy 2014-es mexikói telenovella a Televisától. Főszereplői: Michelle Renaud, Pablo Lyle, Alexis Ayala, Alfredo Adame, Alejandra Barros, Susana González, René Strickler, Cynthia Klitbo és Manuel "Flaco" Ibáñez. Magyarországon elsőként a Story5 tűzte műsorára 2015. július 22-én. Szereposztás Magyar szöveg: Jeszenszky Márton, Kovács Anna, Kwaysser Erika, Oláh Petra Hangmérnök: Árvai Csaba, Kelemen Tamás, Pataki Ádám, Solti Ferenc Gyártásvezető: Boskó Andrea Szinkronrendező: Csoma Ferenc Produkciós vezető: Kovács Anita A szinkront a Pannonia Sound System készítette. Caussade-Rivière Caussade-Rivière település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 99 fő (2015). Caussade-Rivière Labatut-Rivière, Estirac, Hagedet, Lascazères, Soublecause és Villefranque községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Leschelle Leschelle település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 276 fő (2015). Leschelle Buironfosse, Chigny, Dorengt, Esquéhéries, Lavaqueresse és Le Nouvion-en-Thiérache községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Feuerscheid Feuerscheid település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Polinom A matematikában a polinom (avagy többtagú algebrai kifejezés) egy olyan kifejezés, melyben csak számok és változók nemnegatív egész kitevőjű hatványainak szorzatai, illetve ilyenek összegei szerepelnek. Például: A polinomban a számokkal szorzott hatványszorzatokat monomoknak (vagy egytagúaknak) nevezzük (például p-nél az 5x4y6, a -3xz³ és a 11y15u7 tagok). Történet A polinom gyökeinek meghatározása, vagyis különféle algebrai egyenletek megoldása már régóta a matematika fontos problémái közé tartozik. A mai praktikus jelölések a 15. században kezdtek el kifejlődni, addig általában az volt a szokás, hogy egy egyenletet szavakkal írtak le vagy az ókori Kínában például a változók szerint „ábrákat” készítettek róluk. Az egyenlőségjelet először Robert Recorde használta a 16. században, és ugyanebben az időben terjedt el a „+” jel használata az összeadásra, valamint a „−” jel használata a kivonásra. René Descartes volt az, aki elkezdte terjeszteni azt a ma is használt jelölésmódot, hogy a konstansok leírására az ábécé elejéről választunk betűket, míg a változókhoz az ábécé végéről. És ugyancsak ő volt az, aki először felső indexbe írta egy változó kitevőjét. Az elemi algebrában Az elemi algebrában P(x) egyváltozós polinom, ha: Itt x a polinom változója, n a polinom foka. Vannak többváltozós polinomok is, ezekben több változó szerepel. Egy többváltozós polinom foka az a legnagyobb szám, amit az egyes tagok tényezőinek kitevőinek összeadásával kapunk. Minden kitevőnek egész számnak kell lennie. A polinom tagjaiban a számot együtthatónak, az ismeretlenekből álló szorzatot monomnak vagy egytagnak nevezik. A nulladfokú tag együtthatója konstans tag. Az elsőfokúé lineáris, a másodfokúé kvadratikus, a harmadfokúé kubikus tag. Általában ha egy változó az első hatványon szerepel, akkor nem szokták a kitevőbe kiírni az 1-et. A 0 fokú monomokat konstans polinomoknak nevezzük. Például az egy egyváltozós, harmadfokú polinom. Az x fokszáma szerint csökkenő sorrendbe írva, az első monom foka 3, a másodiké 2, a harmadiké 0. A harmadfokú tag együtthatója 8, a másodfokúé -7, a konstans tag 36. A valós együtthatós polinomfüggvények értelmezhetők a teljes valós számegyenesen, a komplex együtthatós polinomok pedig értelmezhetők a teljes komplex számsíkon. Nullpolinom az a polinom, aminek összes együtthatója nulla. Ennek foka mínusz végtelen. Ha a főegyüttható egy, akkor a polinom normált. A polinom szimmetrikus, ha bárhogy permutáljuk benne az ismeretleneket, változatlan marad. Egy másik jellegzetes polinomfajta a homogén fokszámú polinomok, melyekben a monomok foka egyenlő. Ilyenek szerepelnek például a binomiális tételben: Egyneműnek nevezünk két (vagy több) monomot, ha csak együtthatóikban különböznek. Polinomokat úgy adunk össze, hogy az egynemű egytagúak együtthatóit összeadjuk: Az n ismeretlenes polinomoknak az egyneműek összevonása után legfeljebb k fokú monomja lehet. Az egynemű monomok összevonása után az n-edfokú polinomnak legfeljebb monomja lehet. A szorzás úgy történik, hogy „minden tagot minden taggal beszorzunk” és a keletkező szorzatokban az azonos változók hatványait az azonos alapú hatványok szorzásának szabályával számítjuk ki. Például Emellett a számmal való szorzás művelete is értelmes: minden együtthatót beszorzunk az adott számmal. Például Ha polinomok, akkor szorzatuk fokszáma becsülhető: Valós, illetve komplex polinomok esetén: A polinomok halmaza zárt a helyettesítésre, azaz ha egy ismeretlenbe mindenhová polinomot helyettesítünk, akkor újra polinomot kapunk. Ez csak akkor igaz, ha a változók számát nem korlátozzuk, mert egy helyettesítés új változókat hozhat be. De ha csak a már meglevő változókat használja, akkor a változók száma megmarad. Gyűrű fölötti polinomok Polinomok tetszőleges gyűrű fölött definiálhatók, ekkor a polinom együtthatói a gyűrű elemei közül kerülnek ki. Ha R ez a gyűrű, akkor az egyváltozós, R-beli együtthatós polinomok körét R[X] jelöli. R[X] maga is gyűrűt alkot. Ha T test (algebra), akkor T[X] végtelen dimenziós vektorteret T felett. Ha T kommutatív test és a T[X] integritási tartományban p felbonthatatlan elem, akkor az T[X]/(p) maradékosztálygyűrű test. A középiskolában egész, racionális vagy valós együtthatós polinomokkal találkozhatunk. Az algebra alaptételében komplex együtthatós polinomokról van szó. Hasznosak még a kvaternió együtthatós (tehát lényegében mátrix együtthatójú), vagy a modulo m maradékosztálybeli együtthatós (véges testbeli) polinomok is. Ha polinomgyűrű fölött veszünk polinomgyűrűt, akkor többváltozós polinomgyűrűhöz jutunk. A változókat néha határozatlanoknak nevezik. Az egyes monomokban a változók kitevőinek összege adja meg az adott monom fokát. A polinom fokának a benne lévő monomok fokának maximumát tekintjük. Gyűrű fölötti polinomok esetén az összeg fokának becslésére csak akkor használható a fenti képlet, ha a gyűrű integritási tartomány. Tehát integritási tartomány fölött általános esetben a becslés. A szorzat fokának becslése ugyanaz, mint valós fölött. A lineáris algebrában adott n-re a legfeljebb n-edfokú adott test fölötti polinomok vektorteret alkotnak, aminek dimenziója n + 1. A mátrixok karakterisztikus polinomját többek között a mátrixok diagonalizálásához használják. Ha R gyűrű, akkor R[X] is gyűrű, amit polinomgyűrűnek neveznek. Ez megkapható úgy, mint R bővítése algebrailag független elemmel. A polinomokat egyértelműen lehet jellemezni együtthatóik véges sorozatával, ahol az összeadás tagonkénti összeadás, a szorzat konvolúció, és a konstanssal (gyűrűelemmel) való szorzás is tagonként kell végezni. és Ezzel a polinomgyűrű algebrát alkot. Habár ez a konstrukció nem használja a határozatlant, a behelyettesítés is értelmezhető műveletként. Ezzel behelyettesítési homomorfizmushoz jutunk. Ha az alapgyűrű kommutatív, egységelemes, nullosztómentes, akkor a polinomgyűrű is kommutatív, egységelemes, nullosztómentes lesz. Különböző polinomok definiálhatják ugyanazt a polinomfüggvény, különösen ha vannak nullosztók, vagy ha a test véges. Például legyen a maradékosztálygyűrű, így az Polinomfüggvények Ha R[X] az R gyűrű feletti polinomgyűrű és p = p(x) polinom, akkor a p által meghatározott polinomfüggvényen a függvényt értjük. Példák: 1. a komplex számok feletti q(z) = iz4 + 3iz - 5 polinom által meghatározott polinomfüggvény a függvény 2. a modulo 5 maradékosztályok feletti r(x) = x4 polinom által meghatározott polinomfüggvény a Véges gyűrű feletti polinomfüggvény nem jelöli ki egyértelműen azt a polinomot, melyből a polinomfüggvény keletkezett. A 2. példánál h nem más, mint a függvény éspedig a kis Fermat-tétel miatt. De ez ugyanaz, mint a h2(x)= x8 polinomfüggvény, amely azonban más polinom által meghatározott. S míg x4 x8 (mint polinom), addig h1 = h2, mint függvény. Ez amiatt van, hogy míg polinomból végtelen sok van, addig R-ből R-be menő függvényből csak nn db, amennyiben R számossága az n véges szám. Helyettesítési érték, zérushely, gyök Ha p ∈ R[X] polinom és α ∈ R, akkor azt mondjuk, hogy p helyettesítési értéke α-ban a β ∈ R elem, ha a p által meghatározott polinomfüggvény α-n a β-t veszi föl értékül. Ezt a következőképpen jelöljük: Ha p osztható az (x - α) elsőfokú polinommal, azaz létezik olyan q ∈ R[X] polinom, hogy akkor azt mondjuk, hogy α ∈ R elem gyöke a p polinomnak és hogy (x-α) gyöktényezője p-nek. Az x0 ∈ R elem zérushelye a p polinomnak, ha x0-ben a p helyettesítési értéke 0. Bézout tétele – A p ∈ R[X] polinomnak az α ∈ R elem pontosan akkor gyöke, ha zérushelye. Test fölött nemnulla polinom gyökeinek száma legfeljebb annyi, mint a fokszáma. A komplex számok körében, vagy más algebrailag zárt test fölött ezen kívül még az is igaz, hogy egy nemkonstans polinomnak pontosan annyi gyöke van (a multiplicitással számolva) ahányadfokú a polinom. Ez az algebra alaptétele. A (multiplicitással számolva) pontosan n gyökű n-edfokú polinomok felírhatók ún. gyöktényezős alakban: A jobb oldali alakban a polinom főegyütthatójának, pedig a polinom gyökeinek felelnek meg. Végtelen gyűrű fölött teljesül a kölcsönös meghatározottság. Gyökök meghatározása, becslése Egész együtthatós polinom racionális gyökeinek meghatározásában segít a Rolle-féle gyöktétel. A jelöltek az x=p/q alakú racionális számok, ahol p és q relatív prímek, és p osztója a konstans tagnak, és q osztója a főegyütthatónak. Alacsony fokú, legfeljebb negyedfokú polinomok gyökei gyökjelekkel meghatározhatók (lásd megoldóképlet). Magasabb fokú polinomok nem oldhatók meg gyökjelekkel, ez az Abel-Ruffini-tétel. A páratlan fokú valós együtthatós polinomoknak van legalább egy valós gyökük. Az együtthatók és a fok alapján a gyökökre valós és komplex esetben is becslést lehet adni. Valós esetben a gyökkorlát, ha a polinom összes gyöke a intervallumban található, vagyis a gyökök abszolút értéke nem nagyobb B-nél. B felső gyökkorlát, ha a polinom minden gyöke legfeljebb B. Hasonlóan definiálható az alsó gyökkorlát is. A korlátokat normált, azaz 1 főegyütthatójú polinomokra adják meg; azonban mivel a nullától különböző konstanssal való szorzás (nullosztómentes esetben) nem változtatja meg a gyököket, a gyökök becsléséhez végig lehet osztani a főegyütthatóval. Legyen ekkor a negatív együtthatók halmaza. Ennek méretét a továbbiakban jelöli. Cauchy-szabály: egy felső gyökkorlát, Newton-szabály: egy felső gyökkorlát, Lagrange és Maclaurin szabálya: egy felső gyökkorlát, , ahol a legnagyobb abszolút értékű negatív együttható abszolút értéke, és a legmagasabb kitevős negatív együttható kitevője. Minden , amire teljesül, hogy , gyökkorlát, ami a komplex gyökök abszolút értékét is behatárolja. Ennek speciális esetei Gerschgorin tételei: és . Komplex gyökkorlátok esetén is a gyökök abszolútértékét határolják be. B komplex gyökkorlát, ha a polinom gyökei a nulla középpontú, B sugarú körben helyezkednek el. Egyes alkalmazásokban néhány, adott számú gyökre is értelmeznek gyökkorlátot. Komplex gyökkorlát minden , amire teljesül. Ekkor a nulla körüli, B sugarú kör pontosan k gyököt tartalmaz. Az egyenlet mindig megoldható esetén, de a közbenső számokra nem biztos. Ez Rouché tételének következménye. esetén a fent már említett egyenlet adódik. A eset egy gyököktől mentes körlapot ad. Ekkor a reciprok polinom gyökkorlátja. Ha f polinom, akkor reciprok polinomja . Helyettesítési érték kiszámítása: a Horner-módszer A gyökök meghatározása magasabb fok és irracionális gyökök esetén nem egyszerű; a Newton-módszerrel becsülhetők. Azt meghatározni azonban, hogy egy komplex szám gyöke-e egy adott polinomnak, létezik egy módszer, amit William George Horner angol matematikus dolgozott ki. A Horner-elrendezés arra is alkalmas, hogy segítsen a Newton-módszernek a polinom összes gyökének becslésében. A módszer működésének megértéséhez vegyük észre, hogy a polinomok a következő alakban is felírhatók: Tehát egy komplex számról úgy tudjuk meg, hogy gyöke-e lesz-e a polinomunknak, hogy megnézzük a helyettesítési értékét az előző képlet szerint: A módszer lényeges eleme az ún. Horner-séma lesz, azaz hogy ezt a fenti egyenletet táblázatba rendezzük azért, hogy a számolást meg tudjuk gyorsítani: A fölső sorban a polinom együtthatói állnak. Az alsó sor első eleme a főegyüttható lesz, majd a következő tagokat úgy képezzük, hogy az előző tagot megszorozzuk -val majd hozzáadjuk a soron következő együtthatót. Így tehát az alsó sor elemei megfelelnek a fenti képlet egyes zárójeleinek, tehát végül alatt helyettesítési értéke áll. Megjegyzések: A Horner-séma második sorában szereplő számok éppen az –val vett polinomosztás hányadosának együtthatói. Azaz ha egy gyököt megtaláltunk, szorzattá bonthatjuk a polinomunkat és az így kapott újabb polinomnak egy gyökét is próbálhatjuk megkeresni. Ezzel a módszerrel továbbhaladva eljuthatunk a polinom gyöktényezős alakjához. Ha helyettesítési értékére nem 0 jön ki akkor a kapott érték lesz az osztásunk maradéka. Például vizsgáljuk meg, hogy a következő polinomnak gyöke-e a 3: A feladathoz tartozó Horner-séma: Tehát a 3 gyöke a polinomnak és az polinommal való leosztás után szintén a táblázatból leolvasva kapjuk, hogy a hányadospolinom az lesz. Gyökök és együtthatók közötti összefüggések Legyenek a polinom együtthatói: , a gyökei pedig: . Ekkor a polinom gyökei és együtthatói között a következő összefüggések állnak fenn: Ezeket az összefüggéseket Viète-formuláknak nevezzük. Előállításuk úgy történik, hogy gyöktényezős alakjában elvégezzük a beszorzást és összevetjük az így kapott együtthatókat az általános felírásból adódókkal. Másodfokú polinomokra így kapjuk meg a formulákat: Ezekből adódik tehát hogy: és Analízis A polinomok egyszerűen deriválhatók és integrálhatók: Ezek a műveletek sem vezetnek ki a polinomok közül. Más függvények közelíthetők polinomokkal, például Taylor-sorral, interpolációval, Bernstein-polinomokkal. A valós és a komplex polinomok hatványok lineáris kombinációi, ezért lassabban nőnek, mint bármely exponenciális függvény, aminek kitevője egynél nagyobb. A páratlan fokú valós polinomok értékkészlete , azaz szürjektívek. Ha a főegyüttható pozitív, akkor -ből jönnek, majd ingadoznak egy szakaszon, utána -be mennek. Ha a főegyüttható negatív, akkor -ből jönnek, ingadoznak egy szakaszon, majd -be mennek. A páros fokú polinomok értékkészlete pozitív főegyütthatóval , és negatív főegyütthatóval . Menetük: pozitív főegyütthatóval -ből érkeznek, ingadoznak egy szakaszon, majd -be mennek. Negatív főegyütthatóval --ből jönnek, ingadoznak egy szakaszon, majd -be mennek. A polinomok végtelen sorok formájában függvények közelítésénél is használatosak. Ekkor a függvényeket Taylor-sorba fejtve kapunk hozzájuk határértékben tartó hatványsorokat. Ha ezeknek a végtelen soroknak csak véges alakjait tekintjük, akkor beszélünk Taylor-polinomokról. Két a racionális számok teste feletti polinom hányadosát racionális függvénynek vagy racionális törtfüggvénynek hívjuk. Ezeknek az integrálása az integrálszámítás egyik alapváltozata. A művelet elvégzéséhez a parciális törtekre bontás módszerét szükséges alkalmazni. Interpoláció Az interpoláció módszerének segítségével különböző komplex számpárra, vagyis pontra a komplex számsíkon egyértelműen illeszthető (n–1)-edfokú polinom, amely áthalad a megadott pontokon. Bizonyítás Legyenek az adott pontpárok a következők: . Először az egyértelműséget igazoljuk. Ha és két a feltételeknek eleget tevő polinom, akkor egy olyan legfeljebb ( )-ed fokú polinom, amelynek gyöke. Az algebra alaptétele szerint ez csak akkor lehetséges, ha , vagyis . Most konstruáljunk meg egy ilyen polinomot Lagrange módszerével. Ehhez konstruáljuk meg az ún. Lagrange-féle alappolinomokat: Ezekre és , ha . Tehát a polinom teljesíti a feltételeket. Példa Legyenek a pontok a következők: (-1;1), (0;2), (1;4); ekkor ezek lesznek a Lagrange-féle alappolinomok: Ekkor a feltételeket kielégítő polinom ez lesz: Általánosítások A hatványsorok alakja: Ha nem foglalkozunk a konvergenciával, akkor a hatványsor formális, ami nem mindig állít elő függvényt. Ha egy bizonyos tartományon (nemcsak egy pontban) konvergens, és előállítja a függvényt, akkor egy analitikus függvényhez jutunk, amit újra vizsgálni lehet. A Laurent-sorok alakja: A Laurent-sorok a hatványsorokhoz hasonlóan vizsgálhatók. Ha az összeg véges, de a monomokban tetszőleges valós hatványkitevőket megengedünk, akkor poszinomiális függvényekhez jutunk. Folytonos függvény A matematikában, közelebbről a matematikai analízisben egy f függvény folytonossága az x helyen azt jelenti, hogy x kis megváltoztatása esetén a hozzá tartozó függvényérték, az f(x) is csak kicsit változik. A „kis változás” matematikailag a határérték segítségével értelmezhető. A folytonosság lokális (helyi) tulajdonság, a függvény értelmezési tartományának egy pontjában definiált fogalom (pontbeli folytonosság). A korlátos és zárt intervallumon értelmezett valós függvények esetén beszélhetünk intervallumon való folytonosságról. (Vö.: Darboux-tulajdonság.) Ez utóbbiak szemléletesen mutatják a folytonos függvényekről alkotott intuitív képet, miszerint ezeknek a grafikonja a ceruza felemelése nélkül megrajzolható. Némileg bonyolultabb, illetve szerteágazóbb probléma a görbék ill. más geometriai alakzatok folytonosságának kérdése általában. Ezzel a topológia foglalkozik. A probléma részben visszavezethető a valós-valós függvények folytonosságának és határértékeinek vizsgálatára, de ettől függetlenül és jóval általánosabb keretek között, pl. v. mely topológiai axiómerendszer vagy struktúra segítségével is tárgyalható. Pontbeli folytonosság Definíció Azt mondjuk, hogy a valós számok egy A részhalmazán értelmezett f: A → R függvény folytonos az értelmezési tartományának egy u pontjában, és ezt -val jelöljük, ha minden ε pozitív számhoz létezik olyan δ pozitív szám, hogy minden olyan x ∈ A számra, amely u-tól δ-nál kisebb mértékben tér el, teljesül, hogy az f(x) függvényérték ε-nál kisebb távolságra van f(u)-tól. Azaz Magyarázat. a függvény u-beli folytonossága azt jelenti, hogy akármilyen kicsi ε hibakorlátot is szabunk, mindig lesz az u körül olyan kis ( u-δ, u+δ ) intervallum, amelyen belüli x-ekre a függvény f(x) értékei a hibakorlátnál – ε-nál – kisebb mértékben térnek el f(u)-tól. Folytonosság jellemzése határértékkel Legyen f a valós számok egy A részhalmazán értelmezett, valós értékű függvény és legyen u ∈ A. Az, hogy az f függvény az u pontban folytonos, egyenértékű azzal, hogy u az A -nak vagy izolált pontja, vagy u az A -nak torlódási pontja és létezik az f ( u )-val egyenlő határérték . u torlódási pontja A-nak, ha bármely pozitív ε-hoz létezik A-nak olyan u-val nem egyenlő eleme, melynek távolsága u-tól kisebb, mint ε. A-nak izolált pontja u, ha nem torlódási pontja, azaz létezik olyan pozitív ε, melyre A-nak nincs más eleme az (u-ε , u+ε) nyílt intervallumban, csak u. Átviteli elv Ezt még Heine-féle definíciónak illetve a folytonosságra vonatkozó átviteli elvnek is szokták nevezni. Az f valós számok halmazának egy A részhalmazán értelmezett valós értékű függvény akkor és csak akkor folytonos az u ∈ A pontban, ha minden, az értelmezési tartományában haladó, u-hoz konvergáló (xn) sorozat esetén a függvényértékek (f(xn)) sorozata is konvergens és az f(u) számhoz tart, azaz Halmazon való folytonosság Azt mondjuk, hogy egy f függvény folytonos az értelmezési tartományának egy H részhalmazán, és ezt -val jelöljük, ha f folytonos a H halmaz minden pontjában. Röviden csak azt mondjuk, hogy f folytonos, és ezt -vel jelöljük, ha f folytonos az értelmezési tartományán. Szakadás A valós-valós függvények leképezését legtöbbször egy képlettel adják meg. A függvény vizsgálata, vagyis analízise legtöbbször annak az halmaznak (értelmezési tartomány) a meghatározásával kezdődik, amelynek minden pontjában értelmezhető a képlet műveletsora, azaz kiszámítható, tehát létezik a megfelelő helyettesítési érték. Szinguláris pont Ha a szakadási helyen a függvény határértéke ±∞, akkor szingularitásról beszélünk. Megszüntethető szakadás Ha egy hely a függvény szakadási helye, ahol a határérték létezik és véges, akkor képlet hozzárendelését kiegészítve a előírással, a (grafikon) szakadása megszüntethető. Ugráshely Egy hely a függvény ugráshelye, ha létezik mind a bal-, mind a jobb oldali határérték és ezek egyike megegyezik a függvényértékkel. Elsőfajú a szakadás, ha a függvénynek a helyen van bal oldali és jobb oldali határértéke, de ezek vagy különbözők, vagy a közös érték nem egyezik meg az helyettesítési értékkel. (A gyakorlati alkalmazásoknál ez utóbbi esetben is megszüntethető a szakadás.) Másodfajú a szakadás, minden egyéb esetben. Magyarország az 1932. évi nyári olimpiai játékokon Magyarország az egyesült államokbeli Los Angelesben megrendezett 1932. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt, a gazdasági világválság és a nagy távolság ellenére ötvennyolc sportoló képviselte. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Bácsalmási Péter atléta vitte. A legeredményesebb magyarországi sportoló Pelle István tornász volt, aki két arany- és két ezüstérmet szerzett. Rajta kívül kétszeres olimpiai bajnok lett még Piller György kardvívó. Ezen az olimpián született a magyar tornasport és a magyar vízilabdasport első olimpiai bajnoki címe, és ez volt az első olimpiai részvétele Gerevich Aladár vívónak, aki később a legeredményesebb magyar olimpikon lett. A magyarországi sportolók kilenc sportágban összesen száztizenegy olimpiai pontot szereztek. Ez harmincegy ponttal több, mint az előző, az amszterdami olimpián elért eredmény. Magyar érmesek A magyar sportolók minden addigi teljesítményt felülmúlóan tizenhat érmet – hat arany-, öt ezüst- és öt bronzérmet – szereztek. További magyar pontszerzők 4. helyezettek Pelle István, torna, akrobatikus ugrás torna, nyújtó Péter Miklós, torna, függeszkedés torna, összetett, csapat (Boros Péter, Hegedűs József, Pelle István, Péter Miklós) 5. helyezettek Boros Péter, torna, függeszkedés torna, lólengés Donogán István , atlétika, diszkoszvetés Petschauer Attila, vívás, kard, egyéni Zombori Gyula, birkózás, szabadfogás, kisközépsúly 6. helyezettek Madarász Endre, atlétika, diszkoszvetés Pelle István, torna, lóugrás Elizabeth Dupeyrón Elizabeth Dupeyrón (Teapa, Tabasco, Mexikó, 1953. január 14. –) mexikói színésznő. Élete Elizabeth Dupeyrón 1953. január 14-én született Teapában. Testvére Humberto és unokahúga Natasha szintén színészek. Filmográfia Telenovellák La malquerida (2014) .... Raquel A macska (La gata) (2014) .... Carolina Quiero amarte (2014) .... Hilda de Zavala Por siempre mi amor (2013-2014) .... Lidia Oropeza de Alanis A szív parancsa (Amor bravío) (2012) .... Dante édesanyja Megkövült szívek (La que no podía amar) (2011-2012) .... Elsa Villaseñor de Galvan A szerelem tengere (Mar de amor) (2009-2010) .... Mística Árva angyal (Cuidado con el ángel) (2008) .... Luisa San Román de Maldonado Hajrá skacok (¡Vivan los niños!) (2002) .... Fabiola Acapulco szépe (Alma rebelde) (1999-2000) .... Pamela vda. de Villareal Gotita de amor (1998) .... Florencia Cañaveral de pasiones (1996) .... Socorro Carrasco Dos mujeres, un camino (1993-1994) .... Amalia Núñez de Torres Cenizas y diamantes (1990) .... Sor Fátima Dos vidas (1988) .... Sonia Palas Cicatrices del alma (1986) .... María José Déjame vivir (1982) .... Gilda Echarri Colorina (1980) .... Marcia Valdés Acompáñame (1978) .... Rita Rosalía (1978) Yo no pedí vivir (1977-1978) .... Irene Mundo de juguete (1974) .... Silvia El carruaje (1972) .... Manuela Juárez Tres vidas distintas (1968) María Isabel (1966) Alma de mi alma (1965-1966) Filmek Amor letra por letra (2008) .... Carmelita Muerte de el federal de camiones (1987) Tierra sangrienta (1979) Erótica (1979) El federal de caminos (1975) De sangre chicana (1974) The Bridge in the Jungle (1971) .... Joaquina La maestra inolvidable (1969) The Wild Bunch (1969) .... Rocio Operación carambola (1968) Hasta el viento tiene miedo (1968) .... Josefina Los adolescentes (1968) The Bandits (1967) El rata (1966) Torero por un día (1963) María Pistolas (1963) Tesoro de mentiras (1963) .... Martita Gonzalez El terrible gigante de las nieves (1963) .... Lita Méndez La edad de la inocencia (1962) .... Niña Locura de terror (1961) Yo pecador (1959) Nacida para amar (1959) Gutierritos (1959) El jinete solitario (1958) Torero por un día (Lolita) Sorozatok Mujer casos de la vida real (2 epizód, 2002) 2013–2014-es magyar férfi röplabdabajnokság A 2013–2014-es magyar férfi röplabdabajnokság a hatvankilencedik magyar röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tizenkét csapat indult el, az előző évi első két helyezett az osztrák, magyar, szlovák és szlovén csapatok részvételével tartott Közép-európai Ligában szerepelt, a többiek két kört játszottak (a junior válogatott csak egy kört játszott). Az alapszakasz után a Közép-európai Ligában szereplő csapatok és az 1-6. helyezettek play-off rendszerben játszottak a végső helyezésekért, míg a 7-10. helyezettek az addigi pontjaikat megtartva egymás közt még három kört játszottak tornarendszerben. Alapszakasz * M: Mérkőzés Gy: Győzelem GyD: Győzelem döntő szettben VD: Vereség döntő szettben V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Rájátszás 1–8. helyért Negyeddöntő: Fino Kaposvár SE–Sümegi RE 3:0, 3:0, 3:0 és Gorter-Kecskeméti RC–Szolnoki Főiskola RK SI 3:1, 3:0, 3:0 és Dunaferr SE–Vegyész RC Kazincbarcika 3:0, 0:3, 3:0, 3:2 és Dági KSE–MAFC-BME 3:1, 1:3, 1:3, 3:2, 2:3 Elődöntő: Fino Kaposvár SE–MAFC-BME 3:0, 3:2, 3:0 és Gorter-Kecskeméti RC–Dunaferr SE 3:1, 3:1, 3:1 Döntő: Fino Kaposvár SE–Gorter-Kecskeméti RC 0:3, 2:3, 2:3 3. helyért: Dunaferr SE–MAFC-BME 1:3, 0:3, 3:1, 3:1, 0:3 5–8. helyért: Dági KSE–Sümegi RE 3:0, 3:2 és Vegyész RC Kazincbarcika–Szolnoki Főiskola RK SI 1:3, 3:0, 3:2 5. helyért: Dági KSE–Vegyész RC Kazincbarcika 3:0, 0:3, 3:0 7. helyért: Szolnoki Főiskola RK SI–Sümegi RE 3:0, 3:0 9–11. helyért * M: Mérkőzés Gy: Győzelem GyD: Győzelem döntő szettben VD: Vereség döntő szettben V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Forrás NBI_ferfi_felnott_13-14 Adalékanyag Adalékanyag (additiva, additivum) a csoportosító neve azoknak az anyagoknak, amelyeket kis mennyiségben adnak hozzá az alapanyagokhoz bizonyos termékek gyártása során, ezek tulajdonságainak módosítása, javítása céljából. Csoportosítása A csoportosítás több szempont szerint lehetséges. Felhasználási terület szerint: ásványolajipari adalékok, gyógyszeripari adalékok, élelmiszeripari adalékok. Kémiai szempontból vegyi anyagok nem vegyi anyagok Az élelmiszer-adalékanyag Hazánkban a Magyar Élelmiszerkönyv hatályos szabályozása szerint élelmiszer-adalékanyag „ minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott és jellemző élelmiszer összetevőként nem alkalmazott anyag – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem –, amelyet az adott élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása és tárolása során technológiai célból szándékosan adnak az élelmiszerhez, melynek eredményeként önmaga vagy származéka közvetlenül vagy közvetetten az élelmiszer összetevőjévé válik”. Izraeli férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) A Premier liga a legmagasabb osztályú izraeli férfi kézilabda-bajnokság. A bajnokságot 1964 óta rendezik meg, de nagypályán már korábban is volt országos bajnokság. Jelenleg tizenkét csapat játszik a bajnokságban, a legeredményesebb klub, egyben a címvédő a Hapóél Risón Lecijón. Blaupunkt Bongo CR/II. Blaupunkt Bongo CR/II. típusjelű rádió-magnó. Gyártó: Blaupunkt Werke Gmbh. A Blaupunkt cég nésodik Bongo CR típusú rádiómagnója, amely hosszú-, közép-, rövid- és ultrarövidhullámú rádiófrekvenciás egységgel, mono kazettás magnóval és mono végerősítővel van felszerelve. Ugyancsak tartalmaz egy beépített elektretmikrofont, automata felvételi szintszabályozót és automata szalagvégkapcsolót. A készülék oszcillátorába egy interferencia-csökkentő kapcsoló is be van építve, amely abban az esetben használható, amikor magnófelvétel során az előmágnesező áram frekvenciája és az AM-sávok vételi frekvenciája összegerjed, ezáltal interferencia-füttyöt okozva a felvételben. Műszaki adatok és minőségi jellemzők Mechanikai adatok Üzemeltetési helyzet: vízszintes és függőleges Szalagtárolási rendszer: Compact Cassette Rögzítőhető sávrendszer: félsáv, mono Lejátszható sávrendszerek: félsáv, mono 2x negyedsáv sztereó (monósítva) Felvételi és lejátszási szalagsebesség: 4,76 cm/s ± 1,5% Szalagsebesség-ingadozás: ± 0,3% Gyorstekercselési idő C 60 kazettánál: 90 s Beépített motor: 1 db, egyenáramú Szalaghosszmérés: nincs Külső méretek: 80 x 210 x 370 mm Tömege: 3,7 kg (telepek nélkül) Hangfrekvenciás átviteli jellemzők Használható szalagfajták: vasoxidos (Fe 2 O 3 ) kóromdioxidos (CrO 2 ) Frekvenciaátvitel szalagról mérve: 80...8 000 Hz ± 3 dB (Fe 2 O 3 ) 50...10 000 Hz ± 3 dB (CrO 2 ) Jel-zaj viszony szalagról mérve, 1 kHz/0 dB jelnél: >= 40 dB (Fe 2 O 3 ) >= 44 dB (CrO 2 ) Törlési csillapítás 1 kHz/0 dB jelnél: >= 60 dB Szalagról mért harmonikus torzítás, feszültségkimeneten, 333 Hz/0 dB jelnél: >= 5% (Fe 2 O 3 ) >= 3,5% (CrO 2 ) A végerősítő frekvenciaátvitele: 50...14 000 Hz A végerősítő harmonikus torzítása: <= 10% Üzemi adatok Felvételi és lejátszási korrekció: 3180 + 120 µs 3180 + 70 µs Törlő és előmágnesező áram frekvenciája: 50 kHz ± 8 kHz Tápegyenfeszültség: 9 V Telepkészlet: 6 db 1,5 V-os R 14 bébielem Hálózati tápfeszültség: 220 V, 50 Hz Teljesítményfelvétel hálózatból: 9 VA Megengedett hálózati feszültségingadozás: ±10 V Általános adatok Hangszínszabályozás: 10 kHz-en +6 dB/-12 dB Hangfrekvenciás bemenetek: mikrofon: 0,6...20 mV/2 kOhm lemezjátszó: 50...4500 mV/1,5 MOhm rádió: 5...50 MV/10 kOhm Hangfrekvenciás kimenetek: jelfeszültség: 600 mV/20 kOhm fejhallgató: 400 mV/100 ohm hangszóró: 2,1 V/4 ohm Hangfrekvenciás kimeneti teljesítmény: telepes üzemben: 0,6 W (szinuszos) 1 W (zenei) hálózati üzemben: 1 W (szinuszos) 1,3 W (zenei) Beépített hangszóró: 2 W, 4 ohm Kivezérlésmérő: nincs beépítve Rádiófrekvenciás adatok Vételi sávok: hosszúhullám, 145...286 kHz középhullám, 520...1620 kHz rövidhullám, 5,5...9,5 MHz URH (OIRT normás), 64...73 MHz Vételi érzékenység: hosszúhullámon: 4,8 mV/m középhullámon: 330 µV/M rövidhullámon: 20 µV/M (Az AM-sávokon 20 dB jel-zaj viszonyra vonatkoztatott érzékenységi szintek.) URH-n: 5 µV (26 dB jel-zaj viszonynál) Vételi szelektivitás: hosszú- ás középhullámon: >= 32 dB rövidhullámon: >= 26 dB URH-n: >= 46 dB Frekvenciaátvitel rádióműsor-vételnél: AM sávokon: 50...4500 Hz FM sávon: 50...15 000 Hz Demodulációs torzítás: AM sávokon: <= 5% FM sávon <= 2,5% Szolgáltatások Automata szalagvégkapcsoló Automata felvételi kivezérlés Szalagminőség-választó (Fe 2 O 3 /CrO 2 szalagra) Beépített elektretmikrofon Beépített erősítőelemek Tranzisztorok: 2 db 2 SC 1047 2 db 2 SC 829 5 db 2 SC 828 5 db 2 SC 644 1 db 2 SC 1327 1 db 2 SC 1406 1 db 2 SA 757 Integrált áramkör: 1 db LA 1201 Mechanikus beállítási adatok A gumigörgő nyomóereje felvétel/lejátszás üzemmódben: 590...610 cN A felcsévélő tengelycsonk forgatónyomatéka felvétel/lejátszás üzemmódban: 50...65 cN A csévélő tengelycsonkok forgatónyomatéka gyorstekercselésnél: minimum 70 cN (mindkét irányban) Az automata szalagvégkapcsoló mechanikus érintkezőjének nyomatéka: 50 cN A hajtómotor fordulatszám-szabályozása: Elektronikus fordulatszám-szabályozó áramkörrel. A pontos fordulatszám a motor védőburkolat alján lévő nyíláson keresztül a beépített trimmer potenciométerrel szabályozható. Áramfelvételi adatok Üresjáratban: 30 mA Gyorstekercselésnél: 380 mA Lejátszás üzemben: 220 mA (közepes hangerőnél) Felvételi üzemben: 240 mA (együtthallgatás nélkül) Felvétel a beépített rádióból, teljes monitor hangerőnél: 450 mA Rádióműsor-hallgatás, teljes hangerőnél: 380 mA Elektromos beállítások Előmágnesező áram: 0,75 mA (Fe 2 O 3 ) 1 mA (CrO 2 ) Előmágnesező feszültség: 75 mV (Fe 2 O 3 ) 100 mV (CrO 2 ) (a kombináltfej melegpontján mérve, a VR 3 és a VR 2 jelű trimmer potenciométerrel állíthatóan) Törlés: nagyfrekvenciás Törlőfeszültség: 22 V eff Beépített fejek: 1 db félsávos törlő, 1 db félsávos kombináltfej (mindkettő lágy permalloyból készült fejmaggal) Rádiófrekvenciás beállítások AM középfrekvencia: 460 kHz FM középfrekvencia: 10,7 MHz Az AM oszcillátorok hangolása: a rádiófrekvenciás adatoknál megadott vételi sávok szélső frekvenciáin Az AM modulátor hangolása: hosszúhullámon: 150 kHz/230 kHz középhullámon: 600 kHz/1500 kHz rövidhullámon: 6 MHz/15 MHz Az FM oszcillátor hangolása: 66 MHz/72 MHz Az FM modulátor hangolása: 66,5 MHz/71 MHz Forrás Csabai Dániel : Rádió-magnók szervizkönyve I. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984) 60-64. old. Stazione di Vastogirardi Stazione di Vastogirardi vasútállomás Olaszországban, Molise régióban, Vastogirardi településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Sulmona – Carpinone-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Carovilli-Roccasicura Stazione di Villa San Michele Sziléziai nyelv A sziléziai nyelv vagy sziléz nyelv (sziléziaiul ślůnsko godka, lengyelül: język śląski) nyugati szláv nyelv, amelyet Sziléziában (a mai Lengyelország, Csehország és Németország területén) beszélnek. A 2002-es népszámlálás szerint 509 000 ember tekinti anyanyelvének a szilézt, ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyi is a beszélők száma. Más szilézek csupán nyelvjárásnak tekintik, ezért ők a lengyelt jelölték meg anyanyelvüknek. A szilézek teljes létszámát a becslések 960 ezer főre teszik. Vitatott, hogy önálló nyelvnek tekinthető-e . A nyelvészek egy része szerint csak a lengyel nyelv egyik nyelvjárása. Németek nem ismerik el nyelvként, ezért náluk is csak lengyel dialektusként van besorolva. 2012-ben felmerült, hogy regionális nyelvvé nyilvánítanák a szilézt. A sziléziai nyelv jogi és lingvisztikai helyzete A sziléziai nyelv olyan mértékben megőrizte külön szókincsét és mondattani szabályait, hogy többen – köztük nyelvészek – különálló nyelvként tekintenek rá. A 2002. évi népszámláláson a sziléziai dialektust is meg lehetett jelölni mint a naponként használt nyelvet (56,6 ezer ember vallotta, hogy használja ezt a nyelvet otthon), ennek következtében 23 sziléziai Szejm-képviselő bejelentett egy törvénytervezetet, amely elismerné a sziléziai dialektust a regionális nyelvként (máig nem bocsátott szavazásra). A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte számára az ISO 639-3 szl kódot, de alsó-sziléziai tájszólásokat nem ismerte el a sziléziai nyelvként, hanem a lengyel nyelv a nyelvjárásaként. A dialektus sok német (főképp a sziléziai dialektusából származó) és cseh jövevényszót használ, illetve sok az ólengyel szó is. A "sziléziai dialektus" elnevezést a hivatalos sziléziai kulturális és önkormányzati intézmény – Kulturális Örökség Sziléziai Központja (Śląskie Centrum Dziedzictwa Kulturowego) – használja. A sziléziai etnolektust némely szlavista külön nyelvnek ismerte el – köztük a német Gerd Hentschel és Reinhold Olesch is. Emellett a brit történész, Norman Davies is úgy véli, az etnolektust már megfelel a külön nyelvi besorolásnak. A 2007. szeptemberében elsőként szervezték meg a Sziléziai Nyelv Országos Lengyel Tollbamondását (Ogólnopolskie Dyktando Języka Śląskiego), melyen bárki részt vehetett, lakóhelyétől függetlenül. A sziléziai etnolektus szavai esetenként annyira eltérnek lengyel megfelelőjétől (főként német eredetű szavak miatt), hogy sokszor egy "tősgyökeres" lengyel számára a megértés nehézségeket okoz. Ehhez hasonlóan pl. a Podhale tájszólás és a lengyel irodalmi nyelv között szintén jelentős az eltérés – de ezt sem ismerik el külön nyelvnek, csupán a lengyel nyelv egy tájszólásaként tekintenek rá. Hasonló helyzetben a kasub etnolektus van – de ezt elismerték nyelvnek (2005). Így, ez, hogy az adott etnolektus érthető-e az irodalmi nyelv átlágos felhasználójának és mennyi jövevényszó van ebben, nem elég arra, hogy meghatározzuk, hogy ez nyelv, dialektus vagy csak tájszólás. A szlovák nyelv teljesen érthető a cseheknek, a dán nyelv – a norvégoknak, de a nyelvtani és fonetikus különbségek ezekben a párokban annyira nagyok, hogy senki nem kételkedik, hogy külön nyelvekről van szó. Sőt, gyakorlatilag nem térnek el egymástól a külön nyelveknek elismert román és moldáv nyelv, míg a horvát, a bosnyák és a szerb nyelv csak nyelvjárási szinten különbözik. Másrészt, az alnémet nyelv közelebb a hollandhoz mint a standard német nyelvhez, illetve a svájci dialektusok (schwyzertüütsch) majdnem érthetetlenek a németeknek – mégis azokat szintén ezeknek a felhasználóik dialektusnak nevezik. A kínai nyelv dialektusai annyira eltérnek egymástól, hogy külön nyelveknek kellene tekintenünk, amit nem tesz lehetővé az ország politikája. Némely nemzet – pl. német, olasz – elfogadja és még támogatja is a regionális sokszínűséget: a dialektusok használatát nem ismerik el a képzés hiánya jelenségének, nem gúnyolják ki emiatt a felhasználóit, amelyek nem érzik a szükséget saját etnolektusa rangjának felemelésére. Viszont olyan nyelveket, mint a lengyel vagy francia, magas szabványosítás jellemzi – a dialektusok használata kevésbé van elfogadva a közéletben és alacsony képzés jelének tekintik. Lengyelországban a dialektus használatát mindig "falusi beszélésnek", a maga dialektusokat pedig - a "viccmesélésre való nyelvnek" tartották. A szélsőséges eset – a kínai nyelv, amelynek az egységességét a szervek mesterségesen tartják, hogy elhíreszteljék a világon az egységes, erős és nagy nemzet képét. Betűkészlet A sziléziai nyelv beírásához néhány ábécét használnak, amelyek egy kicsit eltérnek a lengyelétől. A sziléziai ábécé a b c ć č d e f g h i j k l m n ń o p r ř s ś š t u ů w y z ź ž Betűpárok: ch dz dź dž iu uo uů ůu Különbségek a lengyel ábécét illetően: a cz [t�], sz [�], rz [�], ż [�] lengyel hangzókat „csehül” írják be: č, š, ř, ž , (az używać szót /használ/ beírják mint užywać , czeski /cseh/ mint česki ), létezik a cseh ů (csehül u s kroužkem ), amelyt pedig a magyar o -nak kiejtik a sziléziai nyelvben, nincsenek ą, ę betűk, amelyek jelentik a nazális o, e hangzókat – ezek is léteznek a sziléziai nyelvben, de kiejtés közben szétszedik ezeket az o vagy e -re és megfelelő nazális mássalhangzóra ( m, n, �, ŋ – lásd lejjebb), nincs ł betű – a sziléziai ábécében u -nak beírják (pl. a głoska szót /hangzó/ beírják mint guoska ). Sőt, a [�], [�], [�], [�] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, nem számít, hogy mássalhangzó vagy magánhangzó előtt állnak-e. A standard lengyel nyelvben csak akkor így írjúk be ezeket a hangzókat, ha mássalhangzó előtt állnak; ha magánhangzó előtt, írjúk mint ci, ni, si, zi. Pl. hét (= 7 nap) a lengyel írásban: tydziyń, míg a sziléziai írásban: tydźyń lesz. A latin nyelv lengyelül: łacina, sziléziai nyelvben - uaćina. A többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg (pl. len. między, pierwszy ⇒ szil. mjyndzy, pjyršy /között, első/). A Steuer ábécéje a, b, c, ć, d, e, f, g, h, i, j, k, l, ł, m, n, ń, o, p, r, s, ś, t, u, ů, w, y, z, ź, ż Betűpárok: au, ch, cz, dz, dź, dż, ou, rz, sz, uo Különbségek a lengyel ábécét illetően: nincsenek ą, ę betűk, létezik a cseh ů. Különbségek a sziléziai ábécét illetően: nincsenek cseh č, š, ř, ž, van ł. A [�], [�], [�], [�] lágy hangzókat mindig ć, ń, ś, ź-nek írjuk be, a többi mássalhangzó lágyságát j jelöli meg. A Steuer ábécé a sziléziai Wikipédia hivatalos ábécéje. Léteznek még gyakran a sziléziai ábécével írt cikkek (pl. az ezen a cikk sziléziai verziója), de folyik az átjavításuk. Kiejtés – összehasonlítás az irodalmi lengyel nyelvvel Általában, a sziléziai kiejtés ilyen mint a lengyel. A legfőbb különbségek következők (a példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai): A régi (a magyar a -nak ejtendő) [�] hangzótól származó a ejtendő mint o vagy ou (diftongus: pl. trawa ⇒ trowa / [ trouwa ] /fű/). Az o és ó hangzókat diftongusokként ejtjük: uo, uu ( koza ⇒ [k u oza] /kecske/, sól ⇒ [s u ul] /só/, ojciec ⇒ [ u ojciec] /apa/). A lágy mássalhangzó után álló e y-nek ejtendő – pl. miejsce ⇒ [miyjsce] /hely/, śnieg ⇒ [śniyg] /hó/, de a brzeg ⇒ [brzyg] /part/, változás is jelen van, mert rz régi lágy r -től származik; Az ą (nazális o ) két módon ejtendő: Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint a magyar o -t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń (lágy n ), m, ŋ (azaz mint a hang szóban). A sziléziai és Steuer ábécékben ilyen a kombinációt beírják mint ů és a nazális mássalhangzó: Śląsk, rąbać, siąść, rąk ⇒ Ślůnsk, růmbać, siůńść, růnk [ruŋk] /Szilézia, hasogat, leül, kezek Gen./. Ha a szó végén áll, ům-ként kell ejteni ( są ⇒ sům /vannak/). Az ę (nazális e ) szintén két módon ejtendő: Ha a magánhangzó előtt áll, kiejtjük mint az y -t + megfelelő nazális mássalhangzó: n, ń, m, ŋ : gęba, gęsty, ręka, pięć ⇒ gymba, gynsty, rynka [ryŋka], piyńć /pofa, sűrű, kéz, öt/. Ha a szó végén áll, ejtendő mint a (Cieszyni Sziléziában – mint ym ): idę, widzę kozę ⇒ ida, widza kuoza /megyek, látok kecskét/). A nazális mássalhangzók előtt álló o magyar o-ként ejtődik és ů-betűvel jelölik – pl. wron a ⇒ wrůna /varjú/. Ez szintén illeti az o -t, ami a félzárt a -tól ered ( pan ⇒ pon ⇒ půn /úr/). A nazális mássalhangzók előtt álló e ejtendő mint y (pl. ziemia ⇒ ziymia /föld/). A rzy csoport ejtendő mint rzi ( krzywy ⇒ krziwy /görbe/). Ha az ł hangzó ([w] - a standard lengyelben ejtendő mint az angol world szóban) az utolsó helyen áll a mássalhangzók csoportjában, mellőzve van ( długi, głowa ⇒ dugi, gowa /hosszú, fej/). Nyelvtan - összehasonlítás az irodalmi lengyel nyelvvel Általában, a sziléziai nyelv nyelvtana nagyon hasonlít a lengyeléhez, mégis vannak a különbségek. A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai. Ige A legfontosabb különbség a sziléziai nyelvben – az igeragozás. Itt múlt időben (a létige esetében szintén jelen időben) létezik a że szócska, amelyet ragozunk. A múlt idejű ige pedig nem ragozódik – mint az orosz nyelvben, csak a 3. személy egyes vagy többes számú alakokban létezik. A jövő időben, a być ige következőképpen ragozódik (szintén szolgál az összetett jövő idejű alakok alakításához): A jelen idő 1. személy többes számú alaknak az ugyanolyan töve van, mint 1. személy egyes számúaknak. A fent említett igékben ez nem nagyon szembetűnő, de nyilvánvaló, ha összehasonlítjuk olyan sziléziai igéket, amelyeknek a lengyel megfelelőiben tőváltakozások alakulnak. Pl.: Az udvariássági alakoknak a 2. személy többes számúak szolgálnak (az irodalom lengyel nyelvben - 3. személy egyes vagy többes számúak, helyzettől függően). Főnév és melléknév A példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – sziléziai. Az idegen eredetű nőnemű főnevekben az alanyeset egyes számú alakokban az -ia/-ja toldálékokot ejtjük mint -ijo/-yjo (mint az ólengyel és más szláv nyelvek többségében) – pl. wigilia, demonstracja, komedia ⇒ wilijo, demonstracyjo, kůmedyjo /karácsonyest, tüntetés, komédia/. A standard lengyel nyelvben a személyt jelentő hímnemű főnevnek más többes számú ragja van mint ennek a főnevnek, ami nem jelent személyt (pl. ESz. pilot, TSz. piloci = pilóta, ESz. pilot, TSz. piloty = távirányító). A sziléziai nyelvben ezek a különbségek eltűnnek – pl. chłopi ⇒ chopy /parásztok, férfiak/ (amint typy /tipusok/), doktorzy ⇒ dochtory /doktorok = orvosok/ (amint generatory /generátorok/), synowie ⇒ syny /vkinek a fiák/ (amint ferajny /csoportok/). A lengyel nyelvben a nőnemű főnévnek tipikus ragja – a. A sziléziai nyelvben ez ejtendő mint o, pl. gryfno /szép/ (nem *gryfna), ekniynto /görbe/ (nem *ekniynta). Német eredetű szavak A német nyelv hatása a sziléziai nyelvre 19. században volt legerősebb, az erős iparosítás kapcsolatában. Akkor is a szilézek elkezdték használni a német szavakat, hogy meghatározzanak korábban nem ismert, az iparral vagy általában a városi élettel összekapcsolt tárgyakat. A német eredetű szókincsnak ez a része maig használt, tekintet nélkül arra, hogy a beszelők sziléziai lengyelnek vagy a "tiszta" sziléznek tartják-e magukat. A német származású szavak nagy része illeti a mindennapos élettel összekapcsolt kifejezéseket. *) turó (len. twaróg vagy biały ser = fehér sajt) sziléziáiul szól syr Némely jövevény szó nem a standard német nyelvből jött, hanem a már nem létező alsó-sziléziai dialektusból – pl. a sziléziai żymła /zsemle/ származik a regionális die Semmel-től, nem az irodalmi das Brötchen-től. A lexikai különbségeken kívül, sok német eredetű kifejezés is van. A következő peldákban látható, hogy a sziléziai kifejezés szó szerinti fordítása majdnem azonos a német megfelelőjének fordításával: Lengyel-sziléziai hamis barátok A sziléziai nyelvben sok az olyan szó, amely irodalmi lengyel szavakra emlékeztetnek, de a jelentésük teljesen más. Sziléziai tájszólások A sziléziai nyelv nem egységes, azért a fent említett vonásokból nem mindegyik található minden Szilézia vidékein. Gyakran a mazurzenie található. Ez ebben áll, hogy a standard lengyel nyelvben létező sz, cz, dż, ż mássalhangzókat kiejtik mint s, c, dz, z (czysty, może ⇒ cysty, moze /tiszta, talán/). A lágy r-től származó rz mássalhangzó nem szenvedi a mazurzenie-t, azért így kiejtendő, mint az irodalmi lengyel nyelvben – amint ż (pl. a morze szót kiejtjük mint [może]). A vonás neve származik az egyik lengyel vidék nevétől – Mazóvia – ahol ez a vonás leggyakoribb (lásd: Lengyel nyelv dialektusai). Sziléziában a mazurzenie találaható az északi és keleti részen. A legeltérőbb része – Cieszyni Szilézia (Śląsk Cieszyński), Cieszyn, Skoczów és Wisła városokkal, a cseh határnál. 700 év alatt volt Habsburgok úralkodása alatt, így az államhatár elválasztotta ezt a Szilézia többi részétől. Azért ott a német nyelv hatása kisebb volt mint a cseh nyelvé. Sok szlovák és vlach eredetű szó. Ebben az utolsó esetben – különösen a nevek: "Magura" /egyedül, magas hegy/, "Kiczora" /erdővel benőtt hegy/, szintén népszerűek a déli Kis-Lengyelországban, de több Szilézia részeiben nem találhatóak. A cieszyni tájszólásokban nincs mazurzenie, viszont az 1. személy egyes számú igealakokban a tipikus sziléziai -a rag helyett -ym van (piszym, umiym, bierym /írok, tudok, veszek/). Cieszyni Sziléziában szintén jabłonkowanie található – ez ebben áll, hogy az sz, cz, ż, dż és ś, ć, ź, dź hangzókat ugyanolyan ejtik ki; pl. a szavakban szczekać, szare siano, czarne cielę /ugat, szürke széna, fekete borjú/ a mindkettő sz/ś hangzó ejtendő mint az ang. sheet szóban, pedig a cz/ć – mint a magyar csak szóban. A vonás neve a Jablunkov cseh város névétől származik (len. Jabłonków – legkeletibb cseh város, a Frýdek-Místeki járásban). Sziléziában a jabłonkowanie található a cséh, lengyel és szlovák hármashatár környékén meg a lengyel kisebbség között ún. Zaolziében (Szilézia cseh része – Ostrava, Frýdek-Místek, Jablunkov). A szöveg peldája 1. cikk Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozataból: Sziléziai: Wszyjske ludźe rodzům śe swobodne a růwne we swojim werće a prawach. Sům uůne uobdarzůne filipym a sůmńyńym a majům powinność wzglyndym inkszych jak brat s bratym postympować. Lengyel: Wszyscy ludzie rodzą się wolni i równi pod względem swej godności i praw. Są oni obdarzeni rozumem i sumieniem i powinni postępować wobec innych w duchu braterstwa. Magyar: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. 2007–2008-as angol labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2007–08-as Premier League szezon megalakulása óta a tizenhatodik. 2007. augusztus 11-én indult a bajnokság, és 2008. május 11-éig tartott. A sorsolást 2007. június 14-én tartották. A Manchester United kilencedik Premier League győzelmét aratta 2007-ben, ebben a szezonban sikerült megvédeniük bajnoki címüket. A gólkirály Cristiano Ronaldo lett 31 góllal. A Championship-ből a Birmingham City és a Sunderland csapata egyenes ágon jutott fel az első osztályba, míg a Derby County a rájátszásban a Southampton majd a Wembley Stadionban rendezett döntőben a a West Bromwich Albion legyőzése után lett élvonalbeli csapat. 2007. szeptember 29-én a Portsmouth csapata 7–4-re győzte le a Reading-et. Ez a Premier League történetének legtöbb gólt hozó mérkőzése. 2007. december 15-én a Wigan-Blackburn mérkőzésen (eredmény 5–3 a Wigan-nek) Roque Santa Cruz (Blackburn) és Marcus Bent (Wigan) is mesterhármast szerzett. Ez volt az első eset a Premier League-ben, hogy két játékos két különböző csapatból mesterhármast szerzett egy mérkőzésen. 2008. március 29-én a Derby County 2–2-es döntetlent ért el a Fulham, míg az akkor 17. Birmingham City 3–1-re győzte le a Manchester City-t. Így a Derby lett a Premier League történetének első csapata, akik már márciusban kiestek. A két további kieső a Reading és a Birmingham City lett. A bajnoki cím sorsa az utolsó fordulóig kérdéses volt, mivel a Manchester United és a Chelsea azonos pontszámmal rendelkezett. 2008. május 11-én a Manchester United idegenben győzte le a Wigan-t 2–0-ra, míg a Chelsea 1–1-es döntetlent játszott csak hazai pályán a Bolton-nal, így a bajnoki arany tizedik alkalommal is a Vörös Ördögöké lett. Ugyanezen a napon a Middlesbrough 8–1-re győzte le a Manchester City-t, ami a szezon legnagyobb győzelmének számít. Táblázat Utolsó frissítés 2008. május 11. # = Helyezés; M = Játszott Meccsek száma; Gy = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség; Lg = Lőtt gólok; Kg = Kapott gólok; Gk = Gólkülönbség; Pont = Pontok Rendezési elv: 1. Pontszám; 2. Gólkülönbség; 3. Lőtt gólok száma (B)- bajnok Kereszttáblázat Utolsó frissítés: 2008. május 5.Magyarázat: A hazai csapat a bal oszlopban, a vendég csapat a felső sorban van. Góllövőlista A 2007-2008-as idény góllövőlistája Díjak PFA Az év játékosa A PFA Az év játékosa díjat ebben az évben ismét Cristiano Ronaldo nyerte. A jelöltek listája betűrendben: Emmanuel Adebayor (Arsenal) Cesc Fàbregas (Arsenal) Steven Gerrard (Liverpool) David James (Portsmouth) Cristiano Ronaldo (Manchester United) Fernando Torres (Liverpool) PFA Az év fiatal játékosa A PFA Az év fiatal játékosa díjat ebben az évben az Arsenalos Cesc Fàbregas nyerte. A jelöltek listája: Gabriel Agbonlahor (Aston Villa) Cesc Fàbregas (Arsenal) Micah Richards (Man City) Cristiano Ronaldo (Manchester United) Fernando Torres (Liverpool) Ashley Young (Aston Villa) PFA Az év csapata Kapus: David James (Portsmouth) Védők: Bacary Sagna, Gael Clichy (mindketten Arsenal), Rio Ferdinand, Nemanja Vidić (mindketten Manchester United) Középpályások: Steven Gerrard (Liverpool), Cristiano Ronaldo (Manchester United), Cesc Fàbregas (Arsenal), Ashley Young (Aston Villa) Csatárok: Emmanuel Adebayor (Arsenal), Fernando Torres (Liverpool) FWA Az év játékosa A díjat ebben az évben is Cristiano Ronaldo nyerte. A második helyezett a Liverpool csatára, Fernando Torres, míg a harmadik a Portsmouth kapusa, David James lett. Feljutó csapatok Az alábbi csapatok jutottak fel a bajnokságba az előző szezon végén: Sunderland (a Championship győztesei) Birmingham City (a Championship ezüstérmesei) Derby County (play-off győztesek) Kieső csapatok Az alábbi csapatok estek ki az élvonalból az előző szezon végén: Sheffield United Charlton Athletic Watford Az alábbi csapatok estek ki az élvonalból a szezon végén: Derby County Reading Birmingham City Guyencourt Guyencourt település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 238 fő (2015). Guyencourt Bouffignereux, Roucy, Bouvancourt és Ventelay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Panvol állomás Panvol (Banwol) állomás a szöuli metró 4-es vonalának állomása; Anszan (Ansan) városában található. Vlašim Vlašim település Csehországban, a Benešovi járásban. Vlašim Radošovice, Vracovice, Ctiboř, Chotýšany, Kondrac, Řimovice, Pavlovice, Veliš, Zdislavice, Postupice és Hradiště településekkel határos. Lakosainak száma 11 594 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2013–2014-es magyar labdarúgó-ligakupa A 2013–2014-es ligakupa a sorozat hetedik szezonja. A címvédő a Ferencváros, a sorozat győztese a Diósgyőri VTK lett, története során először. Lebonyolítás A ligakupában 32 csapat indulhat, az élvonalbeli klubok mellett az átszervezett másodosztály összes csapata. Csoportkör A csoportkörben nyolc négy-négy csapatos csoportot képeztek. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportok első és második helyezettjei továbbjutottak az egyenes kieséses szakaszba. Egyenes kieséses szakasz Az egyenes kieséses szakaszban tizenhat csapat vehet részt. Nyolcaddöntők Az első mérkőzéseket 2014. február 26-án, a visszavágókat március 4-én rendezték. *A pályán elért Vasas–Puskás Akadémia 2–0-s eredményt az MLSZ Görgényi Dávid (Vasas) jogosulatlan szereplése miatt 3–0-s gólkülönbséggel a Puskás Akadémia javára írta jóvá. Negyeddöntők Az első mérkőzéseket 2014. március 18-án és 19-én, a visszavágókat április 1-jén és 2-án rendezték. *A pályán elért Debreceni VSC–Puskás Akadémia 1–1-es eredményt az MLSZ Francisco Gallardo (Puskás Akadémia) jogosulatlan szereplése miatt 3–0-s gólkülönbséggel a Debreceni VSC javára írta jóvá. Elődöntők Az első mérkőzéseket 2014. április 22-én, a visszavágókat április 29-én rendezték. Kambodzsa címere Kambodzsa címere egy vörös és kék színű pajzs, amelyet aranyszínű búzakalász vesz körül, a pajzson egy díszes oszlop tetején egy fogaskerék látható, a pajzsot két oldalt egy-egy sárkány tartja. Felül egy aranyszínű napot, azon pedig egy lángszerű jelképet helyeztek el, alul aranyszínű szalagon az ország neve olvasható khmerül. Japán a 2012. évi nyári olimpiai játékokon Japán a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 29 sportágban 305 sportoló képviselte, akik összesen 38 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Ökölvívás RSC - a játékvezető megállította a mérkőzést 1. Eredetileg az azeri ökölvívó pontozással nyert, azonban a japán versenyző a mérkőzést követően fellebbezett, mert a japán hat alkalommal küldte padlóra az azeri bokszolót, a türkmén mérkőzésvezető azonban egyszer sem számolt rá. A mérkőzés eredményét utólag megsemmisítették, és a japán versenyző jutott tovább. Torna * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Vitorlázás * - kizárták Hostel A hostel – vagy ifjúsági szállás, youth hostel – olyan idegenforgalmi szállás, ahol legtöbbször sokágyas szobákban, közös helyiséghasználattal (közös fürdőszoba, konyha, terasz, stb.) olcsón szállhatnak meg a vendégek. Mára a szó jelentése átalakult, saját helyet kapott több neves nemzetközi értelmező szótárban is. Sok milliárd dolláros és eurós, önálló piaca alakult ki, amely elsősorban internetes foglalási rendszereken keresztül működik (pl. www.hostelworld.com), ahol a korábbi megszállók értékelhetik a szállást különféle kategóriákban, és saját véleményt is írhatnak róla, ami megkönnyíti a következő vendégek eligazodását. Mára a hostelek a legolcsóbb, néhány eurós/dolláros kategóriától a közel szállodai árakig széles skálát átölel, a színvonalat általában az árkategória is tükrözi, de érdemes elolvasni mások véleményét is az adott szálláshelyről. Que-Mars Redath-Gom Que-Mars Redath-Gom a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik szereplője. Leírása Que-Mars Redath-Gom a weequay fajhoz tartozó férfi Jedi lovag. Bőrszíne barnásszürke, hajszíne feketésbarna és szemszíne barna. Élete Ezt az Erő-érzékeny weequayt a coruscanti Jedi Templomban nevelték és készítették fel, emiatt azon kevés weequay közé tartozik, akik nem imádják Quayt, népének a holdistenét. A weequayok emiatt kiközösítették Redath-Gomot, akit azonban nemigen zavart a kiközösítés. A kiközösítés ellenére sikeresen elvégezte a padawansághoz szükséges vizsgát. Redath-Gom zöldélű fénykardja ilumi kristályból készült. Padawansága végén sikeresen letette a Jedi lovaghoz szükséges vizsgát is. A Klón Háborúk elindulásakor Que-Mars Redath-Gom már önálló Jedi lovagnak mondhatta magát. A háború előtt Redath-Gom Mace Windu Jedi mester felügyelete alatt a Jedi Templom őrségéhez volt kinevezve. Amikor megjött a hír, hogy Obi-Wan Kenobi, Anakin Skywalker és Padmé Amidala szenátor foglyok a Geonosison, Mace Windu Jedi mester oldalán Que-Mars Redath-Gom is elment a kiszabadításukra. A Külső Peremben lezajló Első geonosisi csata során, Y. e. 22-ben Que-Mars Redath-Gom életét veszti. A harci droidok túlereje sok volt számára. Megjelenése a filmekben Que-Mars Redath-Gom „A klónok támadása” című filmben látható, az Első geonosisi csata alatt. Kratochvilka Kratochvilka település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Kratochvilka Rosice, Babice u Rosic, Tetčice, Neslovice és Zbýšov településekkel határos. Lakosainak száma 460 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 16254 Harper A 16254 Harper (ideiglenes jelöléssel 2000 HZ53) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. április 29-én. Kornis-kastély (Szentbenedek) A Kornis-kastély Romániában, Erdélyben, a Mezőség északnyugati felében, Szentbenedeken, Kolozs megyében található. Története 1573-ban Báthory István fejedelem Szentbenedek birtokot Kereszturi Kristóf dési kamarai prefektusnak adományozta, aki a főépületet emelte. 1599-ben a kastély birtokosa Kereszturi Kristóf özvegye. Lányukat, Kereszturi Katát Kornis Boldizsár vette feleségül, így került a kastély 1602-ben a Kornis család birtokába. 1617-ben Kornis Boldizsár özvegye, Kereszturi Kata tulajdona volt, de ugyanebben az évben a birtokot Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a nemesi udvarházzal együtt ismét a Kornis családnak adta, akik egészen a második világháborút követő évekig birtokolták. A kastély a két világháború között még teljes épségben állt, a második világháború alatt megrongálódott. 1914-ben Szentbenedeken ennél a kastélynál forgattak filmet Katona József Bánk bánjából, főszerepben Jászai Marival és Szentgyörgyi Istvánnal. A Szentbenedeken készült külső felvételek terjedelme 1500 méter volt. A második világháború alatt a film teljes egészében elpusztult. Építtetése A kastély főépületét Kereszturi Kristóf építtette 1573 és 1593 között. A XVII–XVIII. század során a kastélyt több rendben bővítették és átalakították. 1673 körül Kornis Gáspár építtette a főépület második emeletét, amely lépcsőjének oszlopsorát Molnár Albert faragta. Kornis Zsigmond nevéhez fűződik a kastély főbejáratának a kialakítása, amely a homlokzatán található felirat szerint 1720-ban készült el. A kaputorony előtti hídra ekkor került a két unikornis, a Kornis család címerállata. A XIX. században a Kornisok többször is kijavították az épületet. A kaputorony egyik felirata szerint 1886-ban gróf Kornis Viktor, 1906-ban pedig az ún. Zöld-bástyát (keleti bástyát) gróf Kornis Károly hozatta rendbe. A kommunizmus időszakában 1948-ban az épületet államosították. 1950–51-ben az épület felét silónak, másik felét iskolának alakították át. Ekkor a kastély könyvtárának nagy részét az udvaron elégették. Innentől fogva az épület állaga fokozatosan romlott. 1975–76-ban renoválták. A kastélyhoz tartozó búcsútemplomot ma az ortodox egyház használja. 1990-től napjainkig A kastélyt Kornis Gabriella grófnő visszaperelte az államtól 2006–2007 körül, állaga azóta is romlik. 2016-ban a bejárat melletti két unikornisszobor egyikét ismeretlen tettesek ledöntötték. Settimo Milanese Settimo Milanese település Olaszországban, Lombardia régióban, Milánó megyében. Lakosainak száma 20 063 fő (2017. január 1.). Settimo Milanese Cornaredo, Cusago, Milánó és Rho községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Merching Merching település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2233 fő (1987. május 25.). Szent József római katolikus templom (Bódvaszilas) A Szent József római katolikus templom Bódvaszilason, a Kónya gerinc hosszú, a falu központja fölé benyúló nyúlványának végén áll (Petőfi Sándor u. 1.; hrsz.: 302/2). GPS koordinátái: 48.535207 / 20.73235 Műemlék: törzsszáma 964, KÖH azonosító száma 2705. Története Bódvaszilas eredeti, kőfallal kerített római katolikus templomát a 12. században építették a kis sziklapadon. Ez az épület 1772-ig állt; ekkor Esterházy „Fényes” Miklós herceg lebontatta, hogy a helyére nagyobb, barokk stílusú templomot emeljenek (1772–74). A plébániaházat 1780-ban építették hozzá. Az épület A templom órapárkányos, párnatagos bádogsisakkal fedett tornya kissé kiugrik a főhomlokzatból. A falu és a templom régi tulajdonosaira emlékeztet a torony csúcsán álló kettős kereszt, ami a Bebek család címerét díszítette, és amit a templom újjáépítése után az Esterházyak is megőriztek. A hajót és a keskenyebb, félköríves szentélyt egyaránt csehsüvegboltozat fedi. A falakat és a mennyezetet díszítő szekkókat Ádám Gyula festette 1910 körül — a mennyezeten Mihály arkangyal győzi le a gonoszt. Ugyancsak Ádám Gyula munkája a barokk főoltár oltárképe, amin a szent család látható. A templom berendezése A szószék, a főoltár és a két mellékoltár barokk stílusú. Ezek az újjáépített templom eredeti berendezésének részei; 1772–1773-ban készültek. A bejárati faajtót reneszánsz (16. századi) kovácsoltvas kopogtató díszíti. A hagyomány szerint itt helyezték el az elpusztult szádvári kápolna szobrait, de azok idővel tönkrementek. Hitélet, rendezvények Jelenleg a tornaszentandrási plébániához tartozik, és van egy filiája Komjátiban. A búcsút minden évben március 19-én tartják. Egész évben tartanak esküvőket. Winnipeg Free Press A Winnipeg Free Press napi rendszerességgel megjelenő újság a kanadai Winnipegben. 1872-ben alapították, ez nyugat-Kanada legidősebb újsága. Főként a manitobai eseményekkel foglalkozik, de emellett tárgyal nemzeti és nemzetközi kérdéseket, sport, üzleti és szórakoztatási melléklete is van. A 20. század első felében Kanada legbefolyásosabb lapja volt, 1901 és 1944 között John Wesley Dafoe szerkesztette, aki az ország legjobbnak tartott újságírója volt. Napjainkban hetente nagyjából 120 ezer példányban adják ki. Winnipeg Is a Frozen Shithole A Venetian Snares Winnipeg is a Frozen Shithole című breakcore albuma 2005-ben jelent meg a Sublight Records kiadónál. Számok Winnipeg is a Frozen Shithole – 4:32 Winnipeg is a Dogshit Dildo – 3:53 Winnipeg is Fucking Over – 6:25 Winnipeg is Steven Stapleton's Armpit – 2:52 Die Winnipeg Die Die Die Fuckers Die – 7:01 Winnipeg as Mandatory Scat Feed – 6:49 Winnie the Dog Pooh (Not Half Remix) – 4:06 Winnipeg is a Boiling Pot of Cranberries (Fanny Remix) – 2:43 Die Winnipeg Die Die Die Fuckers Die (Spreading the Hepatitis SKM-ETR Style) – 5:17 Revolutions A Revolutions (Forradalmak) Jean-Michel Jarre 1988-ban megjelent, kilencedik nagylemeze. Az angliai ipari forradalmak, a hatvanas évek forradalmainak, a számítógépkorszak forradalmának, a kivándorlóknak és Dulcie September-nek állít emléket a lemez. A London Kid című szám gitárszólóját Hank Marvinnal, a The Shadows együttes gitárosával írták és adják elő. A September című szám Dulcie Evonne September (1935–1988) dél-afrikai apartheidellenes politikus előtt tiszteleg. Az 1994-es új kiadásnál, a Revolutions című szám, ki lett cserélve, az 1990-ben a Paris - La Défense koncerten előadott változatra. A felvezető furulyaszóló helyett arab vonósok kezdik a számot, a címe is megváltozott, Revolution, Revolutions-ra. Számlista 1988-as eredeti kiadás "Industrial Revolution" - 16:33 Overture – 5:20 Part 1 – 5:08 Part 2 – 2:18 Part 3 – 3:47 "London Kid" – 4:34 "Revolutions" – 5:01 "Tokyo Kid" – 5:22 "Computer Weekend" – 5:00 "September" – 3:52 "The Emigrant" – 3:56 1994-es kiadás "Industrial Revolution" Overture – 5:20 "Industrial Revolution" Part 1 – 5:08 "Industrial Revolution" Part 2 – 2:18 "Industrial Revolution" Part 3 – 4:47 "London Kid" – 4:34 "Revolution, Revolutions" – 4:55 "Tokyo Kid" – 5:18 "Computer Weekend" – 4:38 "September" – 3:52 "The Emigrant" – 4:05 Oregon Route 223 Az Oregon Route 223 (OR-223) egy oregoni állami országút, amely észak–déli irányban a 20-as szövetségi út wreni elágazásától Kings Valley-n át a 22-es út rickrealli csomópontjáig halad. A Ritner-pataki fedett híd volt az utolsó, oregoni országúton található ilyen műtárgy. Az építmény Dallastól 24 km-re délre, a 20-as út kereszteződésétől pedig 16 km-re északra volt. Az 1927-ben felépült hídszerkezetet 1976-ban elbontották, helyette a folyón lejjebb egy betonépítményt emeltek. Leírás A szakasz a 20-as szövetségi országút wreni elágazásától indul északkeleti irányban, majd egy kilométer múlva keresztezi a Marys-folyót. Számos kanyar után a 14. kilométernél Kigs Valleybe érkezik, majd egy északnyugati kitérő után keletre fordulva Pedee következik. A pálya a 34. kilométernél elágazik a 194-es út felé, ahol Monmouth és Independence települések, az ellenkező irányban nyíló mellékúton pedig Bridgeport felé lehet letérni. A 43. kilométernél Dallasba érkezve egy jobbkanyar után észak felé az út két iránya rövid ideig egy saroknyi távolságra fut egymás mellett, az összefonódás után pedig a Willamette-folyón ível át. Az ellendale-i kereszteződésben jobbkanyar után néhány kilométer múlva Fir Villa következik, majd az utolsó település, Rickreall következik; jobbra letérve a közösség, illetve a 99W út érhető el, egyenesen hajtva pedig a 22-es út Salem felé vezető oldalán lehet továbbhaladni. Ébner Jenő Ébner Jenő (Budapest, 1907. április 22. – 1989. december 26.) római katolikus pap, a lazarista rend tagja. Életpályája 1907. április 22-én született Budapesten, a Ferencvárosban. A budapesti ciszterci Szent Imre Gimnáziumban érettségizett 1927-ben. Belépett a lazarista rendbe, teológiai tanulmányait a rend piliscsabai főiskoláján és Szobon végezte. 1930-ban Budapesten szentelték pappá. Bécsben, Linz-ben és Budapesten is tanított, ahol doktorátust is szerzett. A fővárosban, majd Piliscsabán segédlelkészi szolgálatot teljesített, majd Szobon lett teológiai tanár és a vidék missziós lelkipásztora. Észak-Erdély visszacsatolását követően a kolozsvári Irisz-telep plébánosa lett, ő építtette a kerekdombi templomot és paplakot. A második világháború után Nagyváradon rendfőnök, majd 1953-ban deportálták kényszerlakhelyre Marosfőre. 1984-ben mint lazarista, titokban egy Caritas szervezetet alapított, melynek szálai Szatmárra is elértek. Összekötő volt Márton Áron püspök és Róma között. Csíkszeredában volt kórházlelkész, majd Biharsályi, Bikács, Cséffa, Türkös, később Marosfő plébánosa. Missziós házat épített a Maros forrásánál, onnan látogatta híveit, de őt is sokan keresték fel a legkülönfélébb lelki problémáikkal távoli vidékekről is. Halála Halálának estéjén öt férfi kopogott be hozzá, olyanok akiket jól ismert, szeretett és többször támogatott. Bár nagyon jól tudták, hogy nincs pénze, hisz a szentmisékért kapott pénzt, sőt tűzifáját is szétosztotta a szegények között, azért mégis követelőztek. Betuszkolták házi kápolnájába, kezét hátra kötözték, stolájával betömték a száját és a házi oltára előtt halálra taposták. Gare de Dieupentale Gare de Dieupentale vasútállomás Franciaországban, Dieupentale településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bordeaux–Sète-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Montbartier (Gare de Bordeaux-Saint-Jean, Bordeaux–Sète-vasútvonal) Gare de Grisolles (Gare de Sète, Bordeaux–Sète-vasútvonal) Mangin Károly Mangin Károly (Kalocsa, 1794. november 23. – Székesfehérvár, 1839. január 23.) ciszterci rendi szerzetes, pap és tanár. Élete 1816. szeptember 3-án lépett a rendbe. 1818. január 5-én pappá szentelték. 1817-18-ban gimnáziumi tanár Székesfejérvárott, 1818-19-ben Pécsett, 1819-1820-ban a növendékek tanára Zircen, 1822-1823-ban Pécsett, 1823-24-ben apáti titkár, 1826-tól 1831-ig gimnáziumi igazgató és házfőnök Pécsett, 1831-tól 1833-ig könyvtárőr, apáti titkár Zircen és egyúttal 1832-1833-ban ugyanott lelkész, 1833-tól 1835-ig tanár a pécsi püspöki líceumban, 1835-től 1838-ig olaszfalusi lelkész, 1838-tól nagyteveli lelkész. Munkái FranCIsCo AVgVsto ple LItant tenerI MVsae soDaLes in gymnasIo Quinque Ecclesiensi. Quinque-Ecclesiis. (1819. Költemény.) Ode honoribus rev. ac magn. dni Georgii Fejér praepositi infulati B. M. V. de Novo Monte Pestiensi ... superioris regii per districtum literarium Jaurinensem scholarum et studiorum directoris dum VIII. Calendas Maii diem nominis sui recoleret obalata a gymnasio Quinque Ecclesiensi. U. ott, 1819. AntIstItI Iosepho VVrVM SaCer OrDo CIsterCiensIs. Agriae, 1822. (Költemény). Isitirion ill. ac rev. dno Antonio Makay de eadem et Gelej miseratione divina neo-episcopo Weszprimiensi ... dum sedam suam VIII. Kalendas Aprilis adiret oblatum a vonventu s. ordinis Cisterciensium de Zircz. Weszprimii, 1824. (Költemény). Honoribus ill. ac rev. dni Josepho Kopácsy, miseratione divina ne episcopi Vesprimiensis ... Dum iter ad regni comitia ingressus Zirczium diverteret oblatum a conventu Zirczensi s. ordinis Cisterciensis. 1825. U. ott. (Költemény) Neo-abbatI sVo FerDInanDo VILLaX s. orDo CISterDIensIs ..., 12-mam Kalendas Junii. U. ott, 1826. (Költemény). Excellentissimo ill. ac rev. dno libero baroni Ignatio Szepesy de Négyes miseratione divina neo-episcopo Quinque-Ecclesiensi ... dum sedem suam adireg administri rei litterariae in regio gymnasio Quinque-Ecclesiensi s. ac ex. ordinis Cisterciensium. Anno 1828. Quinque-Ecclesiis, 1828. (Költemény). Honoribus ill. ac rev. dni Joannis Horváth, miseratione divina neo-nominati episcopi Alba-Regalensis, dum sedem suam adiret 6-to Idus Januarii 1832 conventus Zirczensis, Sacri ac exemti ordinis Cisterciensis. Veszprimii. Notitia ordinum equestrium qui nunc florent. In usum statisticae amicorum ac imprimis juventutis litterariae oblectamentum edita. Pestini, 1837. Levele Horvát Istvánhoz: Zirc 1837. márc. 1. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirati osztályában.) Oulainen vasútállomás Oulainen vasútállomás vasútállomás Finnországban, Oulainen településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Seinäjoki–Oulu-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kangas railway station (dél, Seinäjoki vasútállomás) Kilpua railway station (északkelet, Oulu vasútállomás) Lesgor Lesgor település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 445 fő (2015). Lesgor Bégaar, Boos, Carcen-Ponson, Laluque és Rion-des-Landes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Altofonte Altofonte település Olaszországban, Szicília régióban, Palermo megyében. Lakosainak száma 10 237 fő (2017. január 1.). Altofonte Belmonte Mezzagno, Monreale, Piana degli Albanesi, San Giuseppe Jato, Palermo és Santa Cristina Gela községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bonorva Bonorva település Olaszországban, Szardínia régióban, Sassari megyében. Lakosainak száma 3430 fő (2017. január 1.). Bonorva Bolotana, Bono, Bottidda, Cossoine, Giave, Illorai, Ittireddu, Macomer, Mores, Nughedu San Nicolò, Semestene és Torralba községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mangold Károly Mangold Károly (Pozsonyszentgyörgy, 1824. január 4. – Pozsony, 1869. május 18.) ügyvéd, polgármester, országgyűlési képviselő. Életútja Bernből bevándorolt svájci polgár fia. A gimnáziumot szülővárosában, a jogot Pozsonyban végezte és az ügyvédi oklevelet Pesten szerezte meg. Nyomban rá szülővárosa megválasztotta polgármesterré. Ebben az állásban a szabadságharc alatt a magyar kormánnyal tartott és a honvédeknek segédkezett, amiért azután a császáriak elfogták és a haditörvényszék 1849-ben több évi fogságra ítélte, az ügyvédi gyakorlattól pedig eltiltotta. Apósa, Maksziányi császári tanácsos közbenjárására szabadon bocsátották, de ügyvédi irodát nem nyithatott, amiért is Vizy ügyvédi irodájában írnokoskodott. Végül teljes kegyelmet kapott és rövid idő alatt Pozsony első ügyvédei közé küzdötte fel magát, ahol azután a város és környékbeli főnemesi családok ügyvéde és bizalmi férfia lett. 1861-ben a bazini kerületben országgyűlési képviselőnek választották Deák-párti program alapján; később pedig a pozsonyi Deák-pártnak vezéreként szerepelt. Nagy érdemeket szerzett Pozsony város felvirágozása körül és sokat áldozott kulturalis célokra; lelkes barátja volt a színháznak és művészetnek. A bécsi Wanderer és a Debatte politikai lapokba az 1860-as években írt cikkeket a kiegyezés és a dualizmus érdekében; munkatársa volt a Pressburger Zeitungnak is. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. Füzéres süllőhínár A füzéres süllőhínár (Myriophyllum spicatum), népies nevei: süllőfű, tókefe, vízi kapor, tóborosta, a tengerifürtfélék (Haloragaceae vagy Haloragidaceae) családjába tartozó, széles körben elterjedt, enyhén sótűrő hínárfaj. A szára 3–4 mm vastag. Kb. 1 méter hosszú. A Kárpát-medencében is honos. Mottereau Mottereau település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 168 fő (2015). Mottereau Montigny-le-Chartif, Vieuvicq és Yèvres községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nils Holgersson csodálatos utazása (film, 2011) A Nils Holgersson csodálatos utazása (eredeti cím: Nils Holgerssons wunderbare Reise) 2011-ben bemutatott egész estés német–svéd televíziós film, amely a Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal című 1980-tól 1981-ig futott svéd–csehszlovák–japán televíziós rajzfilmsorozat valód díszletekkel készült élőszereplős filmváltozata, és 2 részből áll. Az 1. rész alcíme: Az indulás, a 2. rész alcíme: A bizonyítás. A forgatókönyvírói Meibrit Ahrens, David Ungureit és Gerd Lurz, a rendezője Dirk Regel, a zeneszerzője Stefan Hansen, a producerei Joakim Hansson és Claudia Schröder, a főszereplői Justus Kammerer, Pauline Rénevier és Cecilia Ljung voltak. A tévéfilm a Bremedia Produktion és a Fladenfilm gyártásában készült, valamint az ARD forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve fantasy film és kalandfilm. Németországban az RBB-n, Magyarországon az M2-n mutatták be a televízióban. Joseph Benjamin Barbenius Barbenius József Benjamin (Brassó, 1754. szeptember 18. – Brassó, 1814. február 27.) orvos. Élete Erdélyi szász származású volt, testvére Johann Samuel Barbenius. A gimnáziumot szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányokra 1773 áprilisában Bécsbe s 1777-ben Nagyszombatba ment, ahol gyakorló orvosi oklevelet nyert. Ezután Németországba utazott, ahol az erlangeni egyetemen doktorrá avatták; ez akkoriban az osztrák tartományokban a protestánsok számára nem volt lehetséges, a kötelezően előírt esküformula miatt. 1778 végén visszatért Brassóba s pár hónap múlva Háromszék főorvosa lett. Szabadidejében a környék ásványvizeinek kémiai vizsgálatával foglalkozott, és szerepe volt ezeknek a szélesebb körű felhasználásában. 1781-től a szülővárosában folytatott orvosi praxist, 1787-ben Michael Bruckenthal hívására Fogarasszék orvosa lett. Mivel azonban felesége nem bírta az ottani éghajlatot, 1788-ban visszaköltözött Brassóba. 1813-ban a pestisjárvány kitörésekor tagja volt a városi egészségügyi bizottságnak, és a kór megfékezésén munkálkodva tüdőgyulladást kapott, amely végül halálát okozta. Gyakorló orvosként lépést tartott kora tudományos felfedezéseivel; az új eredményeket igyekezett a gyakorlatban is hasznosítani. Szegény betegeit ingyen gyógyította, gyakran a számukra rendelt orvosságok receptjét is ő fizette ki. A Brassóban időző havasalföldi és moldvai bojárok révén ezekben az országokban is elterjedt a híre. Munkái De haemorrhoidibus vesicae in genere et in specie. Dissertatio inaug. medica. Nagyszombat , 1777. Chemische Untersuchungen einiger merkwürdigen Gesund- und Sauerbrunnen des Székler Stuhls Háromszék in Siebenbürgen. Nagyszeben : Hochmeister. 1792. Kéziratban maradtak: Beobachtungen über den Stand des Barometers von beinahe 30 Jahren (1813-ig), Medizinische Topographie vom Burzenland. Hélder Postiga Hélder Manuel Marques Postiga vagy egyszerűen Hélder Postiga (Vila do Conde, 1982. augusztus 2. –) portugál válogatott labdarúgó. Miután profi játékosként debütált a Porto színeiben egy évre Angliába, a Tottenham csapatához igazolt. Majd eltöltött egy kis időt Franciaországban és Görögországban is, mielőtt a Sportinghoz hazaigazolt. A portugál válogatottal részt vett a számára hazai környezetben rendezett 2004-es Európa-bajnokságon, ahol ezüstérmet szereztek. és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságon, ahol a negyedik helyen végeztek. A 2008-as Európa-bajnokságon Németország ellen gólt szerzett a negyeddöntőben. Díjak, címek Klubcsapatokban UEFA-kupa : 2002-03 Portugál bajnokság : 2002–03, 2005–06, 2006–07 Portugál kupa : 2002–03 Portugál szuperkupa : 2004 Portugál szuperkupa : 2008 Válogatott Európa-bajnokság : Második helyezett: 2004 Monster Trucks – Szörnyverdák A Monster Trucks - Szörnyverdák (eredeti cím: Monster Trucks) 2016-ban bemutatott amerikai film, amelyet Chris Wedge rendezett. A forgatókönyvet Derek Connolly, Matthew Robinson, Jonathan Aibel és Glenn Berger írták. A producerei Mary Parent és Denis L. Stewart. A főszerepekben Lucas Till, Jane Levy, Amy Ryan, Rob Lowe, Danny Glover, Barry Pepper és Holt McCallany láthatóak. A zeneszerzője Dave Sardy. A tévéfilm gyártója a Paramount Animation, a Nickelodeon Movies és a Disruption Entertainment, forgalmazója a Paramount Pictures. Műfaja filmvígjáték. Amerikában 2017. január 13-án mutatták be a mozikban. Magyarországon 2017. augusztus 27-én az HBO mutatta be. Lesina-tó A Lesina-tó (olasz nyelven Lago di Lesina) Olaszország Puglia régiójában fekszik, a Gargano-hegység és a Tavoliere delle Puglie síkság között. A kilencedik legnagyobb olaszországi tó és a második dél-olaszországi a Varano-tó mögött. A tó 22 km hosszú és átlagosan 2,4 km széles. Az Adriai-tengertől egy homoktúrzás választja el a Bosco Isola, mely 16 km hosszú és 1-2 km széles. A tengerrel az Acquarotta és Schiapparo csatornákon keresztül van kapcsolata. A tóban nagyszámú angolnapopuláció él, ami megélhetést biztosít a környék lakosságának. Crista sacralis lateralis A foramina sacralia posteriora külső oldalán található egy sor dudor amik kialakítják a keresztcsonti processus transversus vertebrae-ákat és kialakítja a crista sacralis lateralis-t (ez egy taraj). (Nem áll rendelkezésre pontos kép) Hercegharkály A hercegharkály (Campephilus guatemalensis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Mexikó, Nicaragua, Guatemala, Honduras és Costa Rica nedves erdeiben honos. Alfajai Campephilus guatemalensis guatemalensis (Hartlaub, 1844) Campephilus guatemalensis nelsoni (Ridgway, 1911) Campephilus guatemalensis regius (Reichenbach, 1854) Megjelenése Testhossza 37 centiméter, testtömege 255 gramm. Hasonlít a csíkos feketeharkályra (Dryocopus lineatus), de nagyobb és erőteljesebb. Feje piros, torka, nyaka, tarkója, szárnyai, farka és háta fekete, mindkét oldalt a fejének piros részétől a háta közepéig található egy fehér csík. Hasa fekete–fehér csíkos. A tojónak hiányzik a fehér csík az oldaláról. Életmódja Tápláléka elsősorban bogárlárvákból áll, emellett még fogyaszt bogyókat és gyümölcsöket. Szaporodása Fészekodúját fába vájja 3–30 méter magasságba a föld felett. Fészekalja 2 fehér tojásból áll. A fiókák csupaszok, mindkét szülő eteti őket. Villarejo del Valle Villarejo del Valle község Spanyolországban, Ávila tartományban. Villarejo del Valle Mombeltrán, San Esteban del Valle, Navalosa, Hoyocasero, San Martín del Pimpollar és Cuevas del Valle községekkel határos. Lakosainak száma 381 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Félszeműség A félszeműség, egyes szövegkörnyezetekben egyszeműség, orvosi nevén monophthalmia, kyklopia. Szűkebb értelemben a kettő közül az egyik szemgolyó hiányát jelenti. Tágabb értelemben akkor is félszeműségről van szó, ha az érintett egyik szeme vak. A félszeműség miatt nemcsak, hogy beszűkül a látótér, hanem elvész a térlátás képessége is, aminek két képre van szüksége ahhoz, hogy lehetővé tegye a mélység érzékelését. Minél fiatalabb az érintett, annál könnyebben alkalmazkodik ehhez az állapothoz. Az alkalmazkodásban nagyok az egyéni különbségek, de az orvostudomány és a gyógypedagógia nem vesz tudomást azokról, akik rosszul alkalmazkodnak ehhez az állapothoz. A legnevezetesebb rosszul alkalmazkodó példa az a férfi, akinek 2006-ban rendőrök lőtték ki a szemét. Évekig nem tudott alkalmazkodni a félszeműséghez, végül öngyilkos lett. Mások viszont annyira megszokják, hogy még jogosítványt is szereznek. Történelmi személyiségek Kölcsey Ferenc bal szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében veszítette el, ám a róla készült festmény fordítva ábrázolja ezt. Hitler egyik merénylője, Stauffenberg is a jobb szemét vesztette el. Nagy Sándor apja, II. Philipposz makedón király egy csatában sérült meg. Szintén ütközetben sérült meg I. Antigonosz makedón király is. Moshe Dajan izraeli védelmi miniszter szemkötőjével az 1960-as és az 1970-es évek ismert személyisége volt. Mitológiai lények A görög mitológiában a Graiák hármasikrek voltak, akik összesen csak egy szemmel és egy pár foggal rendelkeztek, és egymás között cserélgették ezeket. Perszeusz ellopta a szemüket, és ezzel kényszerítette őket arra, hogy megmutassák az utat. Náluk közismertebbek az egyszemű küklopszok. Polüphémoszt Odüsszeusz vakította meg, és ehhez elég volt egyetlen szemet kiszúrnia. A küklopsz elnevezés a kerek szemre utal. A vázákon azonban úgy látszik, mintha nekik is két szemük lenne, mert az embereket és más emberszerű lényeket profilból ábrázolták, de a szemet szemből. Más festmények és a szobrok az orrhegyre helyezik az egyetlen szemet, vagy a homlokon egyetlen nyitott, és szemmagasságban két zárt, vak szemet mutatnak. Az Odüsszeia történetében az egyetlen szem kiszúrása megvakította Polüphémoszt. A küklopszokról szóló történetek eredetéről különféle elméletek szólnak. Ezeket a történeteket elefántcsontvázak ihlették, ahol a koponyán az ormánynyílást szemnyílásnak vélték. Egy másik lehetőség a mofetták eredetének megmagyarázása. Az Odüsszeia megvakítási jelenetében a szemgolyó kifolyását kísérő hangok a mofetták hangjához hasonlíthatók. A kelta Odin, más néven Lugh főistent a rómaiak Mercuriussal azonosították. Hollók és farkasok követték. Feladata a halottak túlvilági ítélőszék elé való elkísérése volt. Fél szemét a titkos tudás megszerzéséért áldozta fel. A kelta Thidreksaga szerint Hagen a Waltherral vívott párbajban vesztette el szemét. A Walthariusban (1395–1398) más sérüléseket is szerzett: ellenfele felhasította ajkát, és hat fogát is kiütötte. A Nibelung-dalban Hagen fekete hajú, dús szemöldökű, és fél szeme feketén villog. A félszeműség mindezekben a történetekben félelmetesnek és fenyegetőnek hat. A kereszténységben Isten mindent látó szemét páratlanul szokták ábrázolni egy háromszögben, ami a Szentháromságra utal. Az egyiptomi Hórusz-szem szintén pozitív jelentésű, mindentudást, bölcsességet, sérthetetlenséget és örök termékenységet jelképez. Mesék, szólások, közmondások Egy lengyel mesében a Szükség egy vén boszorkány, akinek egy szeme van, mint a küklopszoknak, és megvakítják, de végül ő taszítja szükségbe megvakítóját, aki elveszti a fél kezét, ezért nem tudja folytatni kovácsmesterségét. Ez a mese azt magyarázza, hogy miért ér a szükség utol egyes embereket, míg másokat nem, függetlenül attól, hogy milyen szorgalmasan dolgoznak. A római Justitia istennőt hasonló megokolásból, de pozitív értelemben ábrázolják bekötött szemmel, elfogulatlansága miatt. A Vörös tehénben és az Egyszemű, kétszemű, háromszemű Grimm-mesében az egyszemű és a háromszemű nővér a normál látásmódtól és a helyes ítéletalkotástól való eltérést jelenti, ami az irigység forrása és ebből eredő gonoszságuk ábrázolása. A Vakok között félszemű a király közmondás azt jelenti, hogy rosszak között a kevésbé rossz vagy a közepes minőség jobb híján a legjobb. Az irodalomban A Bibliában a szem az öröm és a vágyak székhelye. A fél szem elvesztése, vagy bármely bűnre vivő testrész elvesztése erkölcsi értelemben a kisebbik rossznak számít a kárhozattal szemben. Lásd Máté 5:29, Márk 9:47. Ez a provokatív követelmény a szexuális begerjedés ellen figyelmeztet. Órigenész ennél sokkal célzottabban járt el, amikor megszabadult férfiasságától. Jacques de Vitry egy írása szintén a Bibliára utal, amikor egy nemes megkíván egy apácát a szép szemei miatt, és az apáca mindkét kiszúrt szemét elküldte neki. Sigmund Freud a szem elvesztésétől, a megvakulástól való félelmet E. T. A. Hoffmann egy műve (A homokember) alapján rejtett kasztrációs félelemként magyarázza. Marco Polo utazásaiban szerepel egy mesterember, aki egyszer nézett vággyal idegen nőre, és ezért kivájta a fél szemét. Az epidauroszi Aszklépiosz-szentélybeli csodás gyógyításai között számon tartják az athéni Ambrószia történetét, akinek megvoltak a szemgolyói, de fél szemére vak volt. Felkereste a szentélyt, de először még gúnyolódott az ott olvasott történeteken. Miközben aludt, Aszklépiosz felnyitotta a vak szemet, és gyógyító folyadékot öntött bele. Reggelre mindkét szemére látott. Örömében ezüstdisznót ajándékozott a szentélynek. Az efféle történetek népszerűek voltakaz ókori görög világban, és a csodák mellett a szentély látogatóit is további bőkezű ajándékozásra sarkallta. A 20. századig az irodalomban gyakran jelentek meg félszeműek, mivel sokan vesztették el fél szemüket háborúban vagy munka közbeni balesetben. Otfried Preussler Krabat a fekete malomban című művében a gonosz mester az ördöggel kötött szövetségét pecsételte meg fél szeméről való lemondással. A félszeműség ettől kezdve a mester attributumává válik. Az orvosi ellátás javulása és a védőintézkedések hatására a szem elvesztése ritkábbá vált, ezért az irodalomban is kevesebbszer jelennek meg félszeműek. Főként rajzfilmeken, képregényekben fordul elő. A rajzfilmekben Mr. Beannek gyakran van dolga egy félszemű macskával. Ismert a fél szemét kendővel eltakaró kalózkapitány kliséje. Megjelenik az Asterix könyvekben is, de egy jelenetben kiderül, hogy a kendő egy jól látó, de a sötéthez alkalmazkodott szemet takar. Jegyzetek Albert Gábor: Gondolatok a Magyar Kultúra Napján Forrás Harald Schulze: Das planetarische Auge des Kyklopen Motu proprio Motu proprio (latin saját kezdeményezésből): a pápa saját kezdeményezésére - nem valakinek a kérvénye alapján - kiadott törvény vagy közigazgatási intézkedés. A motu proprio a 16-17. század fordulóján kialakult dokumentumtípus (litterae apostolicae motu proprio datae). Megkülönböztető jegye a rajta szereplő motu proprio (saját indíttatásból) kifejezés, ami eredetileg arra utalt, hogy nem beadványra, kérelemre született intézkedést tartalmaz, hanem a pápa önálló kezdeményezését. Kezdetben főképpen a Római Kúria és a pápai állam ügyeinek intézésére alkalmazták, ma a kevésbé ünnepélyes egyetemes vagy részleges egyházi törvények kihirdetésére. Ilyen például a Summorum Pontificum az 1970-es reform előtti római liturgia használatáról vagy a kivételesen olasz nyelvű Vent’anni or sono, a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma jóváhagyásáról és kihirdetéséről. A motu proprio egy elvi bevezető részből és cikkekre tagolt rendelkező részből áll. Lásd még Pápai megnyilatkozások Forrás Magyar katolikus lexikon Pápai megnyilatkozások - Katolikus Fórum Kornyavölgy Kornyavölgy (szlovákul Korňa) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 2142 lakosából 2071 szlovák volt. Fekvése Turzófalvától 6 km-re északnyugatra fekszik, több kis telep tartozik hozzá. A cseh és lengyel határ közelében festői környezetben található. Közigazgatásilag három kerületre oszlik, ezek Kornya I., Kornya II. és Kornya III. Jelentősebb településrészei: Šprčoka, Zlámaná, U Jendriskov, U Gajdoší, U Ďurkáčí, U Zelenkov, Hrtúsov, Dubačí, Sobčákov, Marcov és a központi falurész, ahol a polgármesteri hivatal is található. Története A trianoni békeszerződésig területe Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott. 1920 és 1940 között lakói főként külföldön dolgoztak. A második világháború végén közülük sokan a Szudétavidékre költöztek. Lakói zsindelykészítők, fonók voltak, illetve idénymunkákon dolgoztak. 1950-ben 2412 lakosa volt. A községet csak 1954-ben alakították ki Turzófalva határából két korábbi település, Alsó-és Felsőkornya egyesítésével. 2001-ben 2266 lakosából 2222 szlovák volt. Nevezetességei Modern katolikus temploma 1994 -ben épült. A közeli 787 m magas Živčáková hegy egy régi Mária -jelenés színhelye, a hegyre egy a zarándokok áltak kitaposott ösvény vezet fel. A hegyen kápolna található. Határában paraffinolaj forrás található. Blažkov Blažkov település Csehországban, a Žďár nad Sázavou-i járásban. Blažkov Rožná, Strážek, Dolní Rožínka, Horní Rožínka, Zvole és Mirošov településekkel határos. Lakosainak száma 287 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gergely Géza Gergely Géza (Marosvásárhely, 1926. július 26. – Marosvásárhely, 1999. február 23.) művészpedagógus, színházi rendező, művészeti író. Életútja Szülővárosa római katolikus gimnáziumában érettségizett (1948), rendezői diplomát a még Kolozsvárt működő Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett (1953); itt kezdte pályáját, majd Marosvásárhelyen ennek az intézetnek előadótanára. Közben az Állami Székely Színház rendezője (1954–69). Színészpedagógiai tevékenysége figyelemre méltó: a főiskola végzőseinek vizsgaelőadásait a színi évadok izgalmas eseményeivé tudta avatni. Rendezésében vitték színpadra a fiatalok többek közt Maltz A próba (1961), Caragiale Zűrzavaros éjszaka (1962), Szigligeti Liliomfi (Kőmíves Nagy Lajossal, 1962), Goldoni A műgyűjtő családja (1966), Ionesco A kopasz énekesnő (1967), Ibsen Kísértetek (1970), Dürrenmatt A nagy Romulus (1971), Tennessee Williams Üvegfigurák (1975), Ion Băieșu Az eltűnt értelem nyomában (1982) c. darabját. Ebben a sorozatban került színre 1974-ben két régi iskoladráma felújítása is: a Kocsonya Mihály házassága (Művelődés, 1970/12) és Jacob Masenius Rusticus imperans c. latin bohózatának átdolgozása Egynapi királyság címmel. Szakcikkeit a színjátszás, rendezés kérdéseiről, színészportréit az Utunk, Művelődés, Igaz Szó, A Hét, Új Élet, Előre, Vörös Zászló közölte; a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásában a Színházi Krónika előadójaként működött, s nagy színművészek egyéniségét idézte fel az aranyszalagtár segítségével. Bevezetővel és rendezői utasításokkal látta el Szigligeti Ede Három színmű (Marosvásárhely, 1956) és Henrik Ibsen Nóra (1962) c. kötetét, szerkesztette a Klasszikus vígjátékok (Marosvásárhely, 1970), Köpenyes, kardos komédiák (Marosvásárhely, 1970) s Játék és valóság (Marosvásárhely, 1973) c. megyei kiadványokat. ÖBB 1018 sorozat Az ÖBB 1018 sorozat egy osztrák villamosmozdony-sorozat volt, az ÖBB üzemeltette. Németországban a DB változat neve DB 118. Története A BBÖ (az ÖBB elődje) 1937-ben rendelt a mozdonyokból, nekik az E18 sorozat példányainál erősebb transzformátorral és erősebb vontatómotorokkal felszerelt mozdonyokat terveztek a leendő hegyi vonali alkalmazás miatt. A hajtásáttétel is változott, ezzel a maximális sebesség csak 130 km/h lett, az indító-vonóerő és az állandó teljesítmény azonban nagyobb lett. A politikai változások miatt ezek a mozdonyok azonban már DRG E18 201-E18 208-ként lettek legyártva. A második világháború után a mozdonyokat átszámozták ÖBB 1018-as sorozatnak. Az eredetileg német E18 42 mozdony Ausztriában maradt és 1118.01-ként, 150 km/h sebességű mozdonyként besorozták az ÖBB állományába. Az ugyancsak 150 km/h sebességű 1018.101 a német E18 046 és a súlyosan sérült E18 206 alkatrészeiből lett összeszerelve. Az ÖBB-nél az 1018 sorozat számos átépítésen esett át, legfeltűnőbb a homlokfal átépítése volt 2 homlokablakkal és 3. fényszóróval. A főmegszakítót és más elektromos alkatrészeket is átalakították osztrák szabványúra. A hajtáson is változtatott az ÖBB. A mozdonyok alkalmazása az 1990-es években ért véget. U–8 (második világháborús tengeralattjáró) Az U–8 német tengeralattjárót 1935. július 16-án bocsátották vízre Kielben. Iskolahajó volt, egy harci küldetésben vett részt. Hajót nem süllyesztett el. Pályafutása Az U–7 az iskola-tengeralattjárók flottillájában kezdte pályafutását, majd a 1. flottilla gyakorlóhajója lett. 1940. július 1-jétől fél éven át a 24. flottila, majd leszereléséig a 22. flottilla kiképzési céljait szolgálta. Egy harci bevetése volt, amelyre Eitel-Friedrich Kentrat kapitánnyal indult, de ő a nyílt tengeren súlyosan megsérült egy balesetben, ezért Heinz Stein vette át a helyét. 1945- március 31-én kivonták a szolgálatból, majd május 5-én elsüllyesztették. Erdélyi-középhegység Natúrpark Az Erdélyi-középhegység Natúrpark (románul Parcul Natural Apuseni) IUCN V-ös besorolású védett terület Romániában, Bihar megye, Fehér megye és Kolozs megye területén. Fekvése Az ország nyugati részében, az Erdélyi-középhegység középső-keleti részén található. Északon a Vlegyásza-hegység, északnyugaton a Király-erdő, délen a Bihar-hegység, keleten a Gyalui-havasok és délnyugaton a Béli-hegység határolja. Megközelítése: E60-as európai út : Nagyvárad - Bánffyhunyad - DJ 108G megyei út Kiskalota - Jósikafalva E79-es európai út : Nagyvárad - Belényes - Dragánfalva - DJ 767-es megyei út Bontesd - DJ 763-as megyei út Vasaskőfalva DN75-ös főút (wd) : Vaskohsziklás - Fonóháza - Felsőgirda - Fehérvölgy E60-as európai út : Kolozsvár - Bánffyhunyad - DJ 108G megyei út Kiskalota - Jósikafalva Története A natúrpark területe már az Osztrák–Magyar Monarchia idején vonzotta a látogatókat. A legkorábbi jelölt turistaútvonalakat Czárán Gyula hozta létre az 1900-as években. Az első kezdeményezés egy park kialakítására Emil Racoviță nevéhez kötődik, aki már 1928-ban megfogalmazta egy védett terület létrehozásának célkitűzését. A park létrehozását előkészítő első tudományos dokumentáció az 1970-es években készült, de a parkot csak 1990-ben hozták létre, és 2000-ben nyilvánították védett területté. 2003-ban módosították a területét és határait. 2009-ben a natúrpark EDEN-díjat kapott, és felkerült az Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) honlapra. Geológiája A park területének nagyobb részét kristályos pala alkotja a Bihar-hegység és a Vlegyásza-hegység területén; mészkőképződmények és hommokkő a Bihar-hegységben; mészkő és dolomit a Pádis-fennsíkon; homokkő és kristályos pala a Pádis-medence – Csodavár zónában; triász-, kréta- és jura időszaki mészkő a Bihar-hegységben és a Király-erdőben; kristályos pala és perm időszakbeli üledékes kőzetek a Zarándi- és a Belényesi-medencében valamint a Béli-hegységben; magmás kőzetek a Gyalui-havasokban és Bihar-hegységben. Az Erdélyi-középhegység Natúrpark változatos felszíni formákat tartalmaz, hegycsúcsokat, sziklás meredélyeket, szorosokat, völgyeket, karrmezőket, töböröket, zsombolyokat, barlangokat. A park számos geológiai jelentőségű természeti rezervátumot ölel fel, például Hoanca Urzicarului-zsomboly(wd), Cotețul Dobreștilor-vízkelet(wd), Mătișești-vízkelet(wd), Tăuz-vízkelet(wd), Nagy-kojba(wd), Vértop-barlang(wd) és Aranyosfői-jégbarlang (Fehér megye); Porcika-zsomboly(wd), Csodavár, Bársza-katlan(wd), Rozsda-szakadék(wd), Aragyásza-barlang(wd), Boga-vár(wd), Galbina-szirt(wd), Pádis-karsztfennsík, Szegyesd-völgye(wd), Galbina-völgy(wd), Elveszett Világ, Eszkimó-jégbarlang(wd),Mikula-barlang(wd), Csűr-barlang(wd), Oncsászai-csontbarlang(wd), Bohogyő sziklavára(wd), Mócok Temploma-csúcs(wd), (Bihar megye). Vízrajza A natúrpark felszíni vizei a Nagy-Aranyos(wd), Kis-Szamos és Fekete-Körös vízgyűjtő területeihez tartoznak. A park területén, az Erdélyi-középhegység északi részén található az 1970–1974 között létesített bélesi víztározó(wd). Éghajlata Éghajlata kontinentális, a magasabban fekvő helyeken általában nedves és hideg. A csapadék mennyisége jelentős: 600 millimétertől (Nagy-Aranyos völgye) 1300–1400  milliméterig (Bihar-hegység) terjed. Az uralkodó szélirány nyugati. Az éves átlaghőmérséklet 2 és 4°C között van a Vlegyásza-hegységben, és 8-10°C között Belényes környékén. Élővilága Flóra A növényzet a hegyi élettereknek megfelelő, tűlevelű- vagy lombhullató erdőkkel, vegyes erdőkkel, cserjés területekkel és réti vagy sziklán növő fűfélékkel. Tűlevelű erdők: jegenyefenyő ( Abies alba ), közönséges lucfenyő ( Picea abies ) vörösfenyő ( Larix ), tűnyalábos fenyő ( Pinus ), közönséges tiszafa ( Taxus bacata ), európai vörösfenyő ( Larix decidua ), havasi cirbolyafenyő ( Pinus cembra ); Lombhullató erdők : európai bükk ( Fagus sylvatica ), kocsányos tölgy ( Quercus robur ), kocsánytalan tölgy ( Quercus petraea ), kőris ( Fraxinus ), hárs ( Tilia ), hegyi juhar ( Acer pseudoplatanus ), közönséges gyertyán ( Carpinus betulus ), mezei juhar ( Acer campestre ), közönséges nyír ( Betula pendula ), hegyi szil ( Ulmus glabra ), közönséges vadgesztenye ( Aesculus hippocastanum ), vadcseresznye ( Cerasus avium ), közönséges dió ( Juglans regia L. ), madárberkenye ( Sorbus aucuparia ), rezgő nyár ( Populus tremula ), fehér fűz ( Salix alba ), kecskefűz ( Salix caprea ), mézgás éger ( Alnus glutinosa ); Cserjék : havasi törpefenyő ( Pinus mugo ), húsos som ( Cornus mas ), európai mogyoró ( Corylus avellana ), vadszeder ( Rubus fruticosus L. ), málna ( Robus idaeus ), fekete áfonya ( Vaccinum myrtillus L. ), közönséges orgona ( Syringa vulgaris ); Fűfélék : boldogasszony papucsa ( Cypripedium calceolus ), harangvirág ( Campanula alpina ), hagymaburok ( Liparis loeselii ), üstökös kakastaréj ( Pedicularis comosa ), Kotschy-imola ( Centaurea kotschyana ), vékonylevelű szegfű ( Dianthus tenuifolius ), kereklevelű harmatfű ( Drosera rotundifolia ), törékeny gurgolya ( Seseli rigidum ), pompás tárnics ( Gentiana clusii ), vitéz kosbor ( Orchis militaris ), orvosi angyalgyökér ( Angelica archangelica ), erdélyi májvirág ( Hepatica transsilvanica ), pettyegetett lizinka ( Lysimachia punctata ), mocsári nőszőfű ( Epipactis palustris ), nehézszagú gólyaorr ( Geranium robertianum ), rușuliță ( Hieradum aurantiacum ), csillagos májmoha ( Marchantia polymorpha ), hegyi kockásliliom ( Fritillaria montana ), hagymás fogasír ( Dentaria bulbifera ), erdélyi medvetalp ( Heracleum palmatum ), kúszó boglárka ( Ranunculus repens ), hegyi nyúlszapuka ( Anthyllis montana ), berki szellőrózsa ( Anemone nemorosa ), nárciszvirágú szellőrózsa ( Anemone narcissiflora ), réti kardvirág ( Gladiolus imbricatus ). Fauna A park állatvilága többféle emlős-, madár-, hal-, hüllő- és kétéltűfajtát foglal magába, amelyek közül egyesek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepelnek, és európai szintű védelmet élveznek. Emlősök : gímszarvas ( Cervus elaphus L. ), zerge ( Rupicapra rupicapra ), európai őz ( Capreolus capreolus ), barna medve ( Ursus arctos ), szürke farkas ( Canis lupus ), vaddisznó ( Sus scrofa ), vörös róka ( Vulpes vulpes crucigera ), hiúz ( Lynx ), vadmacska ( Felis silvestris ), nyuszt ( Martes martes ), európai vidra ( Lutra lutra ), európai mókus ( Sciurus vulgaris ), közönséges görény ( Mustela putorius ), hermelin ( Mustela erminea ), európai sün ( Erinaceus europaeus ), közönséges vakond ( Talpa europaea ), havasi cickány ( Sorex alpinus ), erdei cickány ( Sorex araneus ), közönséges vízicickány ( Neomys fodiens ), nagy pele ( Glis glis ), mezei pocok ( Microtus arvalis ), nyugati piszedenevér ( Barbastella barbastellus ), vízi denevér ( Myotis daubentonii ), közönséges törpedenevér ( Pipistrellus pipistrellus ), nagy patkósdenevér ( Rhinolophus ferrumequinum ), barna hosszúfülű-denevér ( Plecotus auritus ); Madarak : siketfajd ( Tetrao urogallus ), szirti sas ( Aquila chrysaetos ), császármadár ( Tetrastes bonasia ), békászó sas ( Aquila pomarina ), holló ( Corvus corax ), búbos cinege ( Parus cristatus ), sárgafejű királyka ( Regulus regulus ), fekete rigó ( Turdus merula ), vízirigó ( Cinclus cinclus ), fekete harkály ( Dryocopus martius ), háromujjú hőcsik ( Picoides tridactylus ), fenyvescinege ( Periparus ater ), kék vércse ( Falco vespertinus ), barázdabillegető ( Motacilla alba ), süvöltő ( Pyrrhula pyrrhula ), léprigó ( Turdus viscivorus ), tengelic ( Carduelis carduelis ), karvaly ( Accipiter nisus ) Halak : pataki pisztráng ( Salvelinus fontinalis ), szivárványos pisztráng ( Oncorhynchus mykiss ), sebes pisztráng ( Salmo trutta fario ), bodorka ( Rutilus rutilus ), vágó csík ( Cobitis taenia ), paduc ( Chondrostoma nasus ), pénzes pér ( Thymallus thymallus ), fejes domolykó ( Squalius cephalus ), fürge cselle ( Phoxinus phoxinus ), márna ( Barbus barbus ); Hüllők és kétéltűek : fali gyík ( Podarcis muralis ), elevenszülő gyík ( Zootoca vivipara ), keresztes vipera ( Vipera berus ), lábatlan gyík ( Anguis fragilis ), erdei sikló ( Elaphe longissima ), rézsikló ( Coronella austriaca ), foltos szalamandra ( Salamandra salamandra ) Látnivalók A park területén több turisztikai látnivaló található: műemlék templomok, múzeumok, természetvédelmi területek. Műemlékek Aranyoslápos : Mennybemenetel-fatemplom (1791) Belényes : Szentháromság-templom (1752); Biharfenyves : Szent János evangélista fatemplom (1733) Dombrovány : Úr színeváltozása fatemplom (18. század) Felsőgirda : Keresztelő Szent János születése fatemplom (1792) Kisbékafalva : Aranyszájú Szent János-fatemplom (1752) Száka : Szent György-fatemplom (18. század) Torockószentgyörgy : Torockószentgyörgyi vár (13. század) Természetvédelmi területek Bocsásza-csúcs (wd) (Vârful Buteasa) botanikai rezervátum Horgas-havas (wd) (Vârful Cârligaţi) növénytani rezervátum Ferice Plai és Hoancă (wd) (Ferice Plai şi Hoancă) emlékpark Fehér-kövek (Pietrele Albe) mészkőképződmény Izbucelor völgyi tőzegláp (wd) (Molhaşurile din Valea Izbucelor) botanikai rezervátum Pádis-karsztfennsík (wd) (Padiş) Múzeumok Abrudkerpenyes : Cloşca-emlékház (wd) Belényes : Városi múzeum, néprajzi és történelmi részleggel. 2008-as Eurovíziós Dalfesztivál A 2008-as Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötvenharmadik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek Szerbia adott otthont, mivel a 2007-es Eurovíziós Dalfesztivál a szerb Marija Šerifović Molitva című számának győzelmével zárult. A helyszín a fővárosi Belgrád Aréna volt. A versenyszabályok változása Az EBU Veronában tartott gyűlésén megváltoztatta a verseny formátumát. Ettől az évtől kezdődően két elődöntő és egy döntő került megrendezésre. Ez azt jelenti, hogy az előző évben az első tíz helyen végzett országok nem kerülnek be automatikusan a döntőbe. A döntőbe csak az előző évi első helyezett, és a Négy Nagy tagjai (Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) kerülnek be automatikusan. 2008. január 28-án sorsolták ki, hogy a harmincnyolc elődöntős ország közül melyek kerülnek az első, és melyek a második elődöntőbe. 2008. március 17-én Belgrádban sorsolták ki az elődöntők, illetve a döntő rajtsorrendjét. Most is érvényben volt az egy évvel korábban bevezetett újítás, vagyis hogy az elsőnek kihúzott országok saját maguk választhatták meg a rajtszámukat. Az első elődöntőben Azerbajdzsán, Görögország és Oroszország, a második elődöntőben Dánia, Macedónia és Portugália, a döntősök közül pedig a házigazda Szerbia élhetett ezzel a lehetőséggel. Ezután kisorsolták, hogy az öt döntős országnak melyik elődöntőben kell szavaznia, illetve a szavazás sorrendjét a döntőben. Fontos változtatás volt még az is, hogy a két elődöntőből a telefonos szavazás által felállított listának csak az első 9 helyezettje jutott tovább. A tizedik továbbjutó az országok zsűrijei által felállított listán legjobb, a telefonos listán nem továbbjutó helyen álló dal volt. Az elődöntők felosztása A 38 elődöntős országot hat kalapba osztották földrajzi elhelyezkedésük, és szavazási szokásaik alapján. A január 28-án tartott sorsoláson a kalapok egyik fele az első elődöntőbe, a másik a második elődöntőbe került. Ennek célja a szavazás igazságosabb tétele volt. A verseny A három adásból álló műsorfolyamból kettőt élőben – második elődöntő és döntő – Magyarországon az M1 közvetítette, Gundel Takács Gábor helyszíni kommentálásában. Az adásokat megelőzően Novodomszky Éva műsorvezetésével, egy felvezető műsorban tudhattunk meg kulisszatitkokat, érdekességeket a versenyről. Az első elődöntőt csak internetes közvetítésen lehetett figyelemmel kísérni. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Magyarországon egyetlen adó sem közvetítette az Eurovíziós Dalfesztivál valamelyik elődöntőjét. A szerb köztelevízió nyílt pályázatot hirdetett az Eurovíziós Dalfesztivál logó és színpadterv designjára. A versenykiírás szerint a logónak és a színpadtervnek meg kell jelenítenie valamilyen formában Szerbiát, emellett utalnia kellett a fiatalságra, Európára. (Lásd: Külső hivatkozások) A verseny szlogenje, és ehhez kapcsolódóan a logó Confluence of Sounds („Hangok összemosódása”) volt. A színpad a Belgrádban egymásba torkolló Száva és Duna alakját szimbolizálta. A döntőt 322 ezren követték figyelemmel az M1-en, annak ellenére, hogy nem jutott be a magyar versenyző a dalfesztivál fináléjába. A résztvevők Először vett részt a versenyen Azerbajdzsán és San Marino, Ausztria pedig visszalépett. Összesen negyvenhárom ország vett részt, amely a dalfesztivál történetének eddigi legnagyobb számú mezőnye. Legközelebb 2011-ben volt erre példa. Másodszor vett részt a versenyen a svéd Charlotte Perrelli, aki 1999-ben megnyerte a jeruzsálemi versenyt, és az orosz Gyima Bilan, aki a 2006-os athéni versenyen második lett. Gyima Bilannak ezúttal sikerült győzni, míg Charlotte Perrelli a csalódást keltő tizennyolcadik helyen zárt. Az 1998-as Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Dana International pedig az izraeli dal szerzőjeként tért vissza. Először fordult elő, hogy az est házigazdája, műsorvezetője versenyzőként is részt vett, ugyanis Željko Joksimović (aki a 2004-es Eurovíziós Dalfesztiválon maga is képviselte hazáját, és a második helyen zárt) volt a dalszerzője a házigazda Szerbiát képviselő dalnak. A magyar résztvevő Csézy volt, aki a Magyar Televízió által rendezett nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát Szívverés című dalával. Az elődöntőben hat ponttal a tizenkilencedik helyen végzett, így nem sikerült továbbjutnia a döntőbe. A szavazás A szavazás megegyezett az 1980-as versenyen bevezetett rendszerrel. Mindegyik ország a 10 kedvenc dalára szavaz, melyek 1-8, 10, és 12 pontot kapnak. A pontok egytől hétig automatikusan megjelentek a képernyőn, és a szóvivők csak a 8, 10 és 12 pontot mondták be külön. Oroszország először tudta megnyerni a versenyt azután, hogy korábban már kétszer végeztek a második, és kétszer a harmadik helyen. Érdekesség, hogy Örményország először adott pontot (kettőt az elődöntőben) az ellenségének számító Azerbajdzsánnak. 2004 után ez volt a második – egyben az eddigi utolsó – év, amikor Törökország pontot adott (négyet az elődöntőben) a vele konfliktusban álló Ciprusnak. Első elődöntő Az első elődöntőt 2008. május 20-án rendezték meg. A résztvevőkön kívül Németország és Spanyolország is az első elődöntőben szavazott. Ponttáblázat Első elődöntő A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó két oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök ábécésorrendben találhatók meg. Második elődöntő A második elődöntőt 2008. május 22-én rendezték meg. Az elődöntő résztvevőin kívül az Egyesült Királyság, Franciaország és Szerbia is a második elődöntőben szavazott. Ponttáblázat Második elődöntő A sorok és az oszlopok a fellépés sorrendjében vannak rendezve. Az utolsó két oszlopban az itt szavazó automatikus döntősök az angol ábécé szerinti sorrendben találhatók meg. Döntő A döntőt 2008. május 24-én rendezték. A döntő 25 résztvevője: Az automatikusan döntős "Négy Nagy": Egyesült Királyság , Franciaország , Németország , Spanyolország A házigazda ország és egyben a tavalyi év győztese: Szerbia Az első elődöntő kilenc továbbjutója és a zsűri által kiválasztott versenyző (jelen esetben Lengyelország ) A második elődöntő kilenc továbbjutója és a zsűri által kiválasztott versenyző (jelen esetben Svédország ) Ponttáblázat Döntő A sorok a fellépés sorrendjében, az oszlopok előbb a döntősök, majd az elődöntőben kiesettek fellépési sorrendjében vannak rendezve. 12 pontos országok Az alábbi országok kaptak 12 pontot a döntőben: A szavazás menete 2008. március 17-én Belgrádban sorsolták ki a döntőbeli szavazás sorrendjét. Magyarország a 21-es sorszámot kapta. A magyar pontok kihirdetője Novodomszky Éva volt. A szavazás a következő sorrendben történt: A pontbejelentők közt ebben az évben is több korábbi és későbbi résztvevő volt: az észt Sahlene (2002), az ír Niamh Kavanagh (1993 győztes, 2010), a holland Esther Hart (2003), a portugál Sabrina (2007) és a brit Carrie Grant (Sweet Dreams tagjaként, 1983). A magyar nemzeti döntő A magyar nemzeti döntőt a Magyar Televízió Budapesten rendezte 2008. február 8-án 20:10 és 21:55 között. A műsorvezetők Novodomszky Éva és Harsányi Levente voltak. Az egyes produkciók után a négytagú zsűri 1 és 10 között értékelte a dalokat. A zsűri szavazatai alapján első helyezett versenyző 15, az utolsó 1 pontot kapott. A telefonos szavazás által felállított lista első helyezettje szintén 15, és az utolsó 1 pontot kapott. A győztest a két pontszám összeadásával döntötték el. Döntetlen esetén az döntött, hogy a nézők listáján ki végzett előbbre. A zsűri tagjai: Malek Miklós Benkő László Horgas Eszter Lévai Balázs Schönewalde Schönewalde település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: 2014-es Formula–1 amerikai nagydíj Az amerikai nagydíj volt a 2014-es Formula–1 világbajnokság tizenhetedik futama, amelyet 2014. október 31. és november 2. között rendeztek meg az Amerikai Egyesült Államokbeli Circuit of the Americason, Austinban. A futamon a Marussia és a Caterham csődeljárás miatt nem vett részt, így csak 18 autó rajtolt el. Szabadedzések Első szabadedzés Az amerikai nagydíj első szabadedzését október 31-én, pénteken délelőtt tartották. Második szabadedzés Az amerikai nagydíj második szabadedzését október 31-én, pénteken délután tartották. Harmadik szabadedzés Az amerikai nagydíj harmadik szabadedzését november 1-jén, szombaton délelőtt tartották. Időmérő edzés Az amerikai nagydíj időmérő edzését november 1-jén, szombaton futották. Megjegyzés: ↑ 1: — Jenson Button autójában váltót kellett cserélni, ezért 5 rajthelyes büntetést kapott. ↑ 2: — Danyiil Kvjat autójában motort kellett cseréni, ezért 10 rajthelyes büntetést kapott. ↑ 3: — Sebastian Vettel autójába teljes egészében új erőforrást szereltek be, ezért a boxutcából kellett rajtolnia. Futam Az amerikai nagydíj futama november 2-án, vasárnap rajtolt. Megjegyzés: ↑ 1: — Pastor Maldonado és Jean-Éric Vergne 5-5 másodperces időbüntetést kaptak szabálytalanságok miatt, melyet utólag írtak jóvá az idejükhöz. A világbajnokság állása a verseny után (A teljes táblázat) Statisztikák Vezető helyen: Nico Rosberg : 23 kör (1-15), (17-23) és (34) Lewis Hamilton : 33 kör (16), (24-33) és (35-56) Lewis Hamilton 32. győzelme. Nico Rosberg 13. pole-pozíciója. Sebastian Vettel 24. leggyorsabb köre. A Mercedes 27. győzelme. Lewis Hamilton 68., Nico Rosberg 25., Daniel Ricciardo 8. dobogós helyezése. Puruszhanda Puruszhanda (vagy Parszuhanta, hettita KUR URUParšu�anta vagy KUR URUPuruš�anda, óasszír Purushattum, Puruš-�attum) a Tuz-tótól délkeletre, a mai Aksaraytól 16 km-re északnyugatra elhelyezkedő település, és az általa vezetett korai hettita városkirályság neve. A mai Törökország Aksaray tartományában Yeşilova településsel azonos. Régészeti lelőhelyként az i. e. 3. évezredből származnak legkorábbi leletei. Első említései az i. e. 23. századból származnak, és uralkodóinak asszír nevei, magának a városnak az asszír neve, valamint az óasszír kor dokumentumai elárulják, hogy ez a város is asszír kereskedő kolónia lehetett eredetileg. Az i. e. 18. századi említése más korai hettita királyságokkal, a kusszarai vagy hattuszaszi uralkodókkal történt összetűzéseiről számolnak be. A Sarrukínnal kapcsolatos források jóval későbbi eredetűek, Hattuszaszból és az Amarna-levelekből ismertek. A bennük előforduló személynevek óbabiloniak, de az isten- és helységnevek óakkád formájúak. Ezért az iratok régebbi dokumentumok aktualizált másolatai lehetnek. Ezekben az olvasható, hogy Sarrukínt a puruszhandai asszír kereskedők kérték fel, hogy a város uralkodójával, Nur-Dagannal szemben lépjen fel. Sarrukín legyőzte Nur-Dagant. Könnyen elképzelhető azonban, hogy eredetileg I. Sarrukín asszír királyról van szó benne, aki tudvalevőleg részt vett az óasszír kereskedelemben, sőt mindhárom fia (II. Puzur-Assur, Adua és Ezi) neve is megjelenik a kereskedelmi dokumentumokban, ráadásul Puzur-Assurt éppen Narám-Szín nevű fia követte. Ezt erősíti, hogy az Acemhöyükben feltárt óasszír szövegekben is az asszír Sarrukínt alig egy évszázaddal követő I. Samsi-Adad tűnik fel, míg az akkád Sarrukíntól számított fél évezrednél is hosszabb időből nincs semmi. Feltehetően három másik asszír uralkodót követően maguk az asszírok is összekeverték az akkád királyt az asszírral. Ugyanennek a kornak további személyei is megjelennek a dokumentumokban, úgymint Zimrí-Lim leánya, vagy a karkemisi Aplahanda és mama királya, Anum-Hirbisz. Ezek a táblák valamennyien az óasszír kereskedelem korában keletkeztek, és semmi sem utal ennél korábbi írásbeliségre. A város hettita nyelvű szövegben még egy jó évszázaddal később, az i. e. 18. század második felében szerepel. Anittasz dokumentumában (CTH#1) tűnik fel, amelyben a második hattuszaszi hadjárata után Szalativara mellett Puruszhanda elfoglalásáról is szó esik. Uralkodóját csak nagyherceg (rubāʾum és rabiʾum) címmel illeti, a nevét a nem közli. Anittasz viszont a hadjárat után átvette a puruszhandai király titulusát, és attól kezdve ő is nagyherceg lett. Ugyanígy a puruszhandai fejedelem ajándékai, a vastrón és a vasjogar is a királyságot, annak tartósságát szimbolizálták. Halmaszuit, a Trónistennő kultusza legitimációs tényezővé is vált, ezért Puruszhandát a korai korszak nagyon jelentős államának kell tekinteni, amely I. Sarrukín asszír király uralkodásának idejétől (i. e. 20. század második fele) jó három évszázadon át a térség vezető hatalma volt. Kereskedelme elsősorban Észak-Szíria felé irányult, ahová lapis lazulit, mindenféle kristályokat, fémtermékeket és kővázákat szállítottak. Virágkora Kanis kárum IB rétegével egy idős, az i. e. 18. század első felére tehető. A puruszhandai palota – ma Sarıkaya – építését a dendrokronológia segítségével i. e. 1791±37-re datálták, így legalább 61 évvel a kanisi Varszamasz palotája után épült, ugyanazzal a technikával. A palota kora képzi az Acemhöyük III. réteget, amely a Kanis IB-vel egyidőben elpusztult. Ez köthető Anittaszhoz. A rommező nagy területű, 700×600 méteres. A palotadombtól 500 méterre a temetőt is megtalálták. A 2005-ös ásatások során a településhez vezető, 1,4–1,8 méter széles, kövezett út maradványait is megtalálták. Puruszhanda I. Labarnasz idején hercegséggé vagy kormányzósággá alakult, mivel a CTH#19 katalógusszámú, „Telipinusz törvényei” címen ismert dokumentum Parszuhanta néven felsorolja azon városok között, ahová a király fiai a kormányzói székhelyeket telepítették. Feltárása és azonosítása az 1960-as években történt. 1962-től Nimet Özgüç, 1989-től Aliye Öztan vezeti az ásatásokat. Részlet a CTH#1-ből: Ismert uralkodói: Iškur-(...); Sarrukín akkád király vagy I. Sarrukín asszír király kortársa i. e. 23. század vagy i. e. 19. század Nur-Dagan (vagy Núr-Daggal); „Sarrukín” kortársa név nélküli Nagy Király i. e. 18. század vége Elkán György (orvos) Elkán György dr. (Budapest, 1934. március 10. – 2011. december 29.) magyar orvos. Életpályája Orvosegyetemi egyetemi tanulmányai alatt társadalmi munkákat is végzett. Dolgozott a BRFK Gyermekvédelmi Osztályán, majd az Országos Gyermek- és Ifjúságvédelmi Tanácsban is. Ezen feladatok végzése során megismerte az ország valamennyi bentlakásos gyermekintézményét. Ezek egészségügyi ellátásának felmérését végezte, szükségleteit vizsgálta. 1958-ban, az egyetem befejezése után a SOTE I.sz. Gyermekklinikáján kapott gyakornoki állást és itt dolgozott 16 éven át, mely idő alatt csecsemő- és gyermekgyógyász, valamint gyermekpszichiátriai szakképesítést szerzett. 1974-től a Heim Pál Kórház Gyermekotthoni Osztályának főorvosa volt 30 éven át, feladata a főváros gyermekotthonain belüli egészségügyi ellátás megszervezése volt. Nagy szerepe volt a megfelelő szervezeti keretek kialakításában. Mint orvos, mindegyik intézményvezetővel szoros, szinte napi kapcsolatot tartott fenn. Díjai, elismerései Magyar Bronz Érdemkereszt (2004) [forrás?] Szerepel a Fővárosi TEGYESZ által gondozott Gyermekvédelmi Arcképcsarnokban. Emlékezete Orbán Ottó költő 1973-ban Kati-patika kötetében a Begfázás c. versében említi: 1973-as Tour de France Az 1973-as Tour de France volt a 60. francia körverseny. 1973. június 30-a és július 22-e között rendezték. Eddy Merckx részt vett és megnyerte a Giro d’Italiát és a Vuelta Españát, így nem indult a Tour de Francen. Luis Ocaña és Herman Van Springel bukott a harmadik szakaszon amikor egy kutya szaladt eléjük. José Catieau egy szökés után átvette a vezetést. Az első hegyi szakaszon Joop Zoetemelk és Ocaña versengett az elsőségért, a spanyol pár kilométerrel a cél előtt szökött meg és három perces előnyel átvette a vezetést. A következő szakaszokon Ocaña és José-Manuel Fuente tartotta az első és második helyet, a tizenhetedik szakaszon került Bernard Thévenet a második helyre. Luis Ocaña két évi balszerencsés verseny után nyerte meg a Tour de Francet. Dopping vétségért: Barry Hoban, Claude Baud és Michel Roques kapott 1000 svájci frank pénzbüntetést, egy hónap felfüggesztést és tíz perces időbüntetést. Magyarország az 1988-as fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon Magyarország a Budapesten megrendezett 1988-as fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Az ország a versenyen 42 sportolóval képviseltette magát. Macheren Macheren település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 2815 fő (2015). Macheren Biding, Guenviller, Hombourg-Haut, Lachambre, Saint-Avold és Valmont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Microsoft Exchange Server A Microsoft Exchange Server (röviden gyakran csak: Exchange) a Microsoft levelezést és csoportmunkát támogató, Active Directory-integrált szerverszoftvere. A Microsoft Servers termékvonal része, sok, a Microsoft infrastruktúrájára alapozó vállalat használja. Főbb funkciói közé tartozik az e-mail, naptárak, feladatok, névjegyek kezelése, a mobil- és webalapú hozzáférés támogatása, és az összes adat központosított tárolása. Magyarított változata nincsen (a webes és az Outlook-kliens alapú hozzáférés kivételével), a szerveroldali funkciók angol, kínai, francia, német, olasz, japán, koreai, portugál, orosz és spanyol nyelveken hozzáférhetők. Története Az Exchange eredetileg a Microsoft belső levelezését futtató, technológiailag elavult, XENIX-alapú levelezőrendszerének kiváltására készült termék volt, Mercury kódnévvel. A migráció tervezése 1993 áprilisában kezdődött meg, és 1995 januárjára már 500 felhasználó levelezését tárolták az Exchange Server Beta 1-ben. 1996 áprilisára 32 000 felhasználót migráltak az új környezetbe. Az Exchange-et megelőző microsoftos levelezőszerver a Microsoft Mail volt. Néhány héttel azután, hogy a Lotus felvásárolta a cc:Mailt, az eredeti, 1988-ban még AppleTalk-hálózatokon működő Microsoft Mail-változatot (ami a Microsoft által írt kód volt) lecserélték a Consumer Software Inc. felvásárlása során megszerzett Network Courier kódjára, még 1991 áprilisában. A termékcsalád utolsó tagja a Microsoft Mail 3.5 volt, ennek utódjaként jelent meg 1996. június 11-én az Exchange első publikus termékváltozata, az Exchange Server 4.0 (kódnév: Touchdown). Az Exchange Server egy teljesen új, X.400-alapú kliens-szerver architektúrájú levelezőrendszer volt egyetlen adatbázissal, de már a X.500 címtárszolgáltatás támogatásával. Az Exchange Server által használt címtár később a Microsoft Active Directory LDAP-kompatibilis címtárszolgáltatásává nőtte ki magát. Az Active Directoryt integrálták a Windows 2000-be, a Windows tartományok alapjául szolgál azóta is. 1997. május 23-án jelent meg az Exchange Server 5.0, ami tartalmazta az új Exchange Administrator konzolt, és elsőként nyújtott lehetőséget az SMTP-alapú hálózatok „integrált” elérésére. Míg a Microsoft Mailnak külön SMTP-relayre (átjáróra) volt szüksége, az Exchange Server 5.0 az Internet Mail Connector bővítménnyel közvetlenül tudott kommunikálni az internetes levelezőszerverekkel. Szintén az 5.0 újdonsága volt a webalapú e-mail-hozzáférést nyújtó Exchange Web Access felület, amit egy későbbi szervizcsomagban Outook Web Accessre (OWA) neveztek át. A Microsoft az Exchange Server 5.0-val egyszerre jelentette meg a 8.01-es Microsoft Outlookot, a Microsoft Exchange Client 5.0-t és a Microsoft Schedule+ 7.5-öt (az Outlook naptárjának elődje) az új szerverváltozat bővített funkcióinak kihasználására. Az Exchange Server 5.5 (kódnév: Osmium vagy Oz) 1997 novemberében jelent meg, Standard és Enterprise kiszerelésekben. Ezek az adatbázis méretkorlátaiban, a fürtözési lehetőségekben és a levéltovábbítási csatolóikban térnek el egymástól. Míg a Standard Edition adatbázisának mérete a korábbi verziókkal megegyező, 16 GB-os lehet, az Enterprise Editionben ezt a határt 16 TB-ra emelték (bár a Microsoft Best practice dokumentációja nem javasolja a 100 GB-os határ átlépését). A Standard Edition csatolói közé tartozik a Site Connector, az MS Mail Connector, az Internet Mail Service (korábbi nevén Internet Mail Connector) és az Internet News Service (korábban Internet News Connector), tartalmazza továbbá a cc:Mail-, Lotus Notes- és Novell GroupWise-kompatibilitást biztosító komponenseket. Az Enterprise Editionben ezeken felül jelen van az X.400 csatolója, és kompatibilitást nyújtó komponensek az IBM SNADS-éhez és a PROFS-ához. Képes továbbá két csomópontos fürtként működni. Számos új funkció jelent meg az Exchange Server 5.5-ben, köztük az új, naptárat is tartalmazó Outlook Web Access, az IMAP4 és az LDAPv3-as kliensek támogatása, valamint a törölt elemek visszaállításának lehetősége. Az Exchange Server 5.5 volt az utolsó Exchange-verzió, amiben különálló címtár-, SMTP- és NNTP-szolgáltatások futottak. Az 5.5-ös Exchange-hez már nem jelentettek meg új Exchange Client- és Schedule+-verziókat, csak az Outlook 8.03 változatát jelentették meg, hogy ki lehessen használni az új funkciókat. A 2000. november 29-én megjelent Exchange Server 2000 (v6.0, a Mercury kódnév a későbbi szervizcsomagokra vonatkozott) elődeinek számos korlátján túllépett. Megemelte például az adatbázisok méretkorlátait, kettőről négyre emelte az egy fürtbe köthető szerverek számát. Hátráltatta azonban az új Exchange Server elterjedését, hogy a frissítéshez működő Active Directory-infrastruktúrára van szükség, mivel az Exchange Server 5.5-től eltérően a 2000-es változatból hiányzik az integrált címtárszolgáltatás, így függ az Active Directory meglététől. Szintén a migrációt hátráltató tényező, hogy a Microsoft nem oldotta meg az új Exchange azonos szerveren történő frissítését, ezért az átmeneti migrációs időszakban két rendszernek kell egyszerre üzemelnie, a felhasználókat postafiókjukkal összekötő, illetve a címtárak közötti fordítást végző időleges megoldásokkal. Az Exchange Server 2000-ben megjelent a azonnali üzenetküldés támogatása, ám ez a funkcionalitás később átkerült a Microsoft Office Live Communications Server termékbe. A migrációs folyamatot később az Exchange Server 2003-ban jelentősen megkönnyítették (bár így is többlépcsős folyamat), ezért sok felhasználó megvárta a 2003-as verziót a frissítéssel. A frissítési folyamat magában foglalta a vállalat kiszolgálóinak Windows 2000-re való frissítését is. Sokan ezért úgy döntöttek, megmaradnak az Exchange Server 5.5 és Windows NT 4.0 kombinációjánál, bár mostanra egyik terméket sem támogatja a Microsoft. Exchange Server 2003 Az Exchange Server 2003 (v6.5, kódnév: Titanium) 2003. szeptember 28-án debütált. Az Exchange Server 2003 (jelenleg a Service Pack 2-nél jár) Windows 2000 Serverre (csak ha előbb a Service Pack 4 feltelepült) és 32 bites Windows Server 2003-ra telepíthető, bár egyes új funkciók csak az utóbbin működnek. Windows Server 2008-ra nem lehet telepíteni. A Windows Server 2003-hoz hasonlóan az Exchange Server 2003 is többfajta kompatibilitási módban képes működni, így támogatja a felhasználók lassú migrációját. Ez leginkább nagyvállalati, elosztott Exchange Server-környezetekben lehet fontos, ahol nem engedhető meg a minden szerver egyszerre átállításával járó szolgáltatáskiesés és pluszköltség. Az Exchange Server 2003 egyik új képessége a feljavított katasztrófaelhárítás, amivel a rendszergazdák hamarabb működőképessé tehetik a kiesett szervert. Lényege, hogy a szerver már a levelezést tároló adatbázisok visszaállítása közben is képes leveleket küldeni és fogadni. A Microsoft Mobile Information Server 2001/2002 termék egyes funkciói bekerültek az Exchange Server alapváltozatába, ilyen az Outlook Mobile Access és a szerveroldali ActiveSync. Magát a Mobile Information Server terméket megszüntették. Javítottak a vírusvédelmen és a spamszűrésen is, olyan beépített API-k hozzáadásával, amikhez külső cégek szűrőprogramjai kapcsolódhatnak, illetve beépítették a feladó IP-címe szerinti szűrés alapvető módszereit, mint az SPF- ("Sender ID") és a DNSBL-szűrés, amik ekkorra már standardnak számítottak a Unix/Linux levelezőszervereken. Szintén új képesség, hogy el tudja dobni a bejövő leveleket még a feldolgozás korai szakaszában, így megakadályozva, hogy túl sok idő teljen el a levélszemét feldolgozásával. Továbbfejlesztették az üzenet- és postafiók-kezelés eszközeit is. Más eszközök, például az Instant Messaging vagy az Exchange Conferencing Server önálló termékekként keltek életre. A Microsoft jelenleg a Microsoft Office, a Microsoft Office Live Communications Server, a Live Meeting és a Sharepoint együttesét részesíti előnyben, mint csoportmunka-platformot. Az Exchange Server újra csak a levelezési és a naptárfunkciókat látja el. Az Exchange Server 2003 két változatban jelent meg, ezek a Standard Edition és az Enterprise Edition. A Standard Edition szerverenként egy levéladatbázist támogat, melynek mérete legfeljebb 16 GB lehet. A Service Pack 2-től kezdve a Standard Edition maximális adatbázisméretét 75 GB-ra növelték, de alapértelmezésben csak 18 GB-ot támogat, egy registry-beállítással lehet bekapcsolni a megnövelt kvótát. Az Enterprise Edition adatbázismérete akár 16 TB is lehet. Legfeljebb 4 storage groupot (kb. tárolócsoport) támogat, melyek mindegyikében 5 adatbázis lehet, így szerverenként 20 az adatbázisok maximális száma. Az Exchange Server 2003 a Microsoft Small Business Server 2003 Standard és a Premium változatának is része. 32 bites szoftver, és a Windows 2003 64 bites verzióira nem is telepíthető. A Microsoft Exchange Server saját fejlesztésű RPC-protokollal kommunikál, aminek csak az API-ja dokumentált (lásd MAPI). A MAPI-t a Microsoft Outlook kliens számára tervezték. Az Exchange Serveren lévő leveleket POP3 és IMAP4 protokollokkal is el lehet érni, például Mozilla Thunderbird vagy Lotus Notes kliensek számára. Az Outlookon kívül a Novell Evolution terméke is képes az Exchange fejlettebb funkcióit kihasználni; a Microsoft Entourage for Mac legutóbbi verziója nemkülönben. Az Exchange postafiókok és nyilvános mappák webböngészőn keresztül is elérhetők, az Outlook Web Access (OWA) funkcionalitással. Az Exchange Server 2003 újdonsága volt a mobil eszközökre optimalizált OWA, melynek a neve Outlook Mobile Access (OMA). A Windows Mobile 5.0 AKU2 vagy magasabb változatával párosítva, az Exchange Server 2003 SP2 támogatja a „leküldéses” e-mail-technológiát mobil eszközök részére – hasonlóan a BlackBerry eszközök működéséhez. Az Exchange Server 2000-től eltérően, az Exchange Server 2003 nem tartalmaz belső vállalati azonnali üzenetküldési támogatást. A Microsoft megjelentette a különálló Live Communication Server termékét ezeknek az igényeknek a kiszolgálására. Az Exchange 2003 levélszemét-szűrése: Az Exchange Server 2003 több egyszerű szűrési módszerrel bővítette az Exchange Servert. Ezek nem elég kifinomultak ahhoz, hogy teljesen kiszűrjék a spamet, de a postafiókok elárasztása ellen védelmet nyújtanak. Az Exchange Server 2000-ben lehetőség volt a küldő e-mail címe, vagy e-mail tartománya alapján (*@tartomany.hu) blokkolni a leveleket, ez megmaradt az Exchange Server 2003-ban is. Az Exchange Server 2003 további új szűrési lehetőségei a következők: Exchange Server 2007 Az Exchange 2003 megjelenése után jó ideig ismeretlenek voltak a Microsoft Exchange termékcsaláddal kapcsolatos tervei. Felmerült egy Edge Services bővítmény megjelentetése a fő termékhez, ez valamikor 2005-ben jelent volna meg, de ejtették a tervet. Az új verzió, az Exchange 2007 (Kodiak, majd E12) végül 2006 végén jelent meg. Újdonságai közé tartozik a hangposta-integráció, a jobb keresési lehetőségek és a webes szolgáltatások támogatása, jobb szűrési módszerek és a megújult Outlook Web Access felület. Az Exchange Server 2007 (v8 vagy az SP1 után v8.1) kizárólag a 64 bites (x86-64) Windows Server-változatokon támogatott, rámutatva a 64 bites számítási teljesítmény által nyújtott teljesítménynövekedésre. Ez a korlátozás csak a támogatott környezetekre érvényes, elérhető egy 32 bites próbaverzió is letöltés és tesztelés céljából. Mindazonáltal, a 32 bites hardveren Exchange Servert futtató vállalatoknak a frissítéshez le kell cserélniük a hardverüket 64 bitesre. Ha maga a hardver képes a 64 bites operációs rendszerek támogatására, akkor is szükséges a szerver operációs rendszerét is lecserélni 64 bitesre az Exchange Server 2007 használatához. Az Exchange Server 2007 első bétája (akkor még „Exchange 12”) 2005 decemberében került szűk körű bétatesztelésre. 2006 márciusában egy szélesebb körű bétaváltozat látott napvilágot a Microsoft Exchange csapat blogja szerint. 2006. április 25-én jelentette be a Microsoft, hogy az új szerverváltozat neve Exchange Server 2007 lesz. Főbb újdonságok A Microsoft által kiemelt főbb újdonságok és javítások: Védelem: anti-spam, antivírus, megfelelőség, fürtözés adatreplikációval, javított biztonság és titkosítás Javított naptárazás, egyesített üzenetkezelés, javított mobilitás, javított webes hozzáférés 64 bites teljesítmény és skálázhatóság, parancssori felület és egyszerűsített grafikus kezelőfelület, javított telepítés, szerepkörök szétválasztása, egyszerűsített útválasztás Exchange Management Shell: rendszergazdák részére írt új parancssori shell és szkriptnyelv (Windows PowerShell-alapú). A parancssorból elérhető az Exchange Server grafikus felületének összes funkciója, és további lehetőségek is nyílnak. A shell scriptek elmenthetők, újrahasznosíthatók, így a gyakran használt, bonyolult feladatok könnyebben elvégezhetőkké válnak. Az Exchange Management Shell több mint 375 különböző parancsot (cmdlet) képes értelmezni. Egyesített üzenetkezelés (Unified Messaging) : a hangposták, e-mailek, faxok közös postafiókba érkeznek, ami elérhető mobiltelefonokról és más vezeték nélküli eszközökről is. Hangvezérlés segítségével az e-mail kezelhető és meghallgatható a telefonon keresztül (valamint néhány egyszerű üzenet is elküldhető így, például „késni fogok”). Megszüntették az adatbázisméret korlátait. Ettől kezdve a maximális adatbázisméretet csak a hardver, illetve a mentési lehetőségek korlátai befolyásolják. Megnövelték a tárolócsoportok és levelezési adatbázisok szerverenkénti maximális számát, a Standard Editionnél 5-5-re (az Exchange 2003 Standardban ez 1 volt), az Enterprise Editionnél pedig 50-50-re (4 csoport és 20 adatbázis volt a korlát az Exchange Server 2003 Enterprise-ban). Az adatbázisok maximális mérete továbbra is 16 TB. Szerepkörök A 2007-es előtti Exchange-változatok monolitikus egészet alkottak, tehát a feltelepített kiszolgáló egységes egészet alkotva megoldotta az összes üzenetkezelési feladatot. A feladatok szétválasztására nem volt lehetőség. Mindössze annyit lehetett megtenni, hogy egy Front-End Back-End topológiát kiépítve a Front-End szerver látta el a felhasználók kiszolgálását, a Back-End pedig az összes többi feladatot. Az üzleti logika azonban ebben az esetben is a Back-End szerveren futott. Ez a felépítés az Exchange 2007-rel radikálisan megújult. A különböző funkciók ellátására összesen 5 különböző szerepet hoztak létre: Client Access Hub Transport Mailbox Edge Transport Unified Messaging Ezeket a szerepköröket akár külön szerverekre, akár egyetlen szerverre lehet telepíteni, így a rendszer rugalmasabban kialakítható, jobban skálázható. Az első három, alapvető szerepkör a korábbi Exchange-változatokban is megtalálható. A Hub Transport szerepkör vette át a korábbi Exchange-ekben megtalálható SMTP szolgáltatás szerepét, azaz ennek feladata a levelek továbbítása a szervezeten belül és a külvilág felé (ha nincs Edge Transport, lásd később). Elvégzi az Exchange szerverek belső üzenettárolási formátuma, a MAPI és az SMTP szerverek által használt MIME formátum közti konverziót is. Képes továbbá szabályok alapján kategorizálni, megjelölni a leveleket vagy akár jogi nyilatkozatot fűzni a levelek végéhez. Rendelkezik naplózási lehetőséggel, SPAM-szűrési lehetőséggel és kiegészíthető vírusszűréssel – ez utóbbiak azonban alapállapotban ki vannak kapcsolva, ezeket ugyanis az Edge Transport szerepkör részei. A Client Access szerepkör teszi lehetővé a felhasználóknak a leveleikhez való hozzáférést. A következő szolgáltatások tartoznak ide: Outlook Web Access, azaz a böngészőből való hozzáférés. Két változata van, a teljes ( Internet Explorer 6 és 7 alól), és a „light”, ami bármilyen más böngészővel elérhető. Az OMA, azaz az Outlook Mobile Access már nem hozzáférhető. Outlook Anywhere (korábban RPC over HTTP), lehetővé teszi a tűzfalon kívülről, titkosított csatornán történő hozzáférést. ActiveSync for Exchange: mobil eszközök hálózati kapcsolaton keresztül történő szinkronizációja. POP3 és IMAP – alapértelmezésben ki vannak kapcsolva, de léteznek. A MAPI-klienseket (Outlook, Evolution) nem ez a szerepkör szolgálja ki. Ide tartozik még további szolgáltatás is, az egyik a találkozók szervezésénél az elérhetőségi információkat szolgáltatja a klienseknek, a másik az Outlook 2007-nek segít az e-mail profil beállításában (hogy az Outlook 2007 az e-mail cím ismeretében be tudja állítani a teljes profilt). A Mailbox szerepkör szolgálja ki a MAPI klienseket. A Hub Transport szerepkör nélkül levelezésre önmagában nem alkalmas. Több megoldással is fürtözhető. Fürtözött Mailbox használata esetén a szerverre a Mailbox mellé más szerepkör nem telepíthető. Az Edge Transport szerepkör egy új filozófiát tükröz. Ennek lényege, hogy levelező szerverünket a szervertől és az infrastruktúra többi elemétől különálló eszközön kell védenünk. Mivel az interneten továbbított e-mailek több mint 70%-a káros tartalmat hordoz (levélszemét, vírus, adathalászati támadás), ezért sem biztonsági szempontból, sem a terhelés szempontjából nem célszerű ezt a levéláradatot az éles levelező szerverre engedni (a legtöbb vállalatnál amúgy is alkalmaztak valamilyen extra védelmi megoldást az éles Exchange kiszolgáló előtt). Az Edge Transport feladata tehát, hogy a belső hálózaton kívül, a DMZ -ben elhelyezkedve bonyolítsa le az Exchange szervezet külvilággal folytatott kommunikációját. Ez a szerver fogadja a bejövő leveleket, a belső hálózaton lévő Exchange szerverek számára pedig smart hostként viselkedik. Az ő feladata a bejövő levelek levélszemét- és vírusszűrése. Erre beépített megoldásként megvan benne a korábbi Exchange verzióból már ismert IMF (Intelligent Message Filter), ami kiegészíthető a Microsoft Forefront levélszemét- és vírusszűrő megoldásaival. Az Edge Transport szerepkör nem telepíthető más szerepkörökkel egy gépre, továbbá nem is lehet tagja az Active Directory infrastruktúrának. A levélszűrés és -továbbítás megvalósításához szükséges Active Directory-adatokat az ADAM (Active Directory Application Mode) segítségével kapja meg. Erre az ADAM-példányra egyirányú replikációval húzza le az Exchange szervezetből szükséges adatokat a Hub Transport szerveren keresztül. Ezenkívül az Edge Transport rendelkezik egy szabályvarázslóval, amivel szabályalapon módosítani lehet a leveleket, vagy azok útvonalát. Ha a gyári szabálykészlet kevésnek bizonyul, akkor a funkcionalitás programozottan kibővíthető ún. Transport Agentek használatával. Szintén az Edge Transport feladata a címátírás (Address Rewrite) megvalósítása is. A Unified Messaging szerepkör a hang- és fax -funkcionalitással kapcsolatos funkciókat valósítja meg. Ezek: a felhasználók hangalapú hozzáférésének biztosítása, a hangalapú üzentek konvertálása, továbbítása. A kereskedelmi hangposta- és faxszoftverekkel szemben nem rendelkezik meghajtóprogramokkal ISDN -kártyákhoz vagy modemekhez . Tisztán VoIP -alapon működik, a hang- és faxüzenetek fogadására és a válaszolásra SIP protokollt használ. Ezért ha hagyományos telefonközponttal kell összekötni az Exchange Servert, szükség lesz VoIP átjáróra. Az üzenetek tárolása a hangüzenetek és faxok esetében is a Mailbox szerepkör feladata. Exchange Server 2010 Az egyes Rollup javítócsomag kiadások (és azok al-verziószámmal ellátott újrakiadásai) közötti rövid idő azt mutatja, hogy a 2010-es exchange verziót érintő fejlesztői munka a termék piacradobásától függetlenül tovább folyik a háttérben. Erre nagy szükség is van, mivel sok cég kivárt az átállással, de amint az SP1 megjelent, ez a folyamat is erősen megindult. Az SP1 nagyobb változásokat tartalmaz, ezért technikai kérdésekben minden esetben meg kell említeni, hogy pontosan melyik SP verzióról és Rollup-ról van szó. Az Exchange 2010 újdonságai közé tartoznak: A Storage Group-ok megszűnnek, az Information Store-ba olvasztják be őket. A fürtözés az adatbázisok, nem a szerver szintjén történik. Az LCR és SCC fürtözés többé nem érhető el. A CCR (fürtfolytonos replikáció) ezentúl nem szerver, hanem adatbázis szinten történik. A megújult OWA az Outlook Web Application nevet kapta. A webböngészőből elérhető felületet nagyon hasonlóvá tették a telepített Outlookból elérhetőhöz, és a Mozilla Firefoxot , Safarit vagy más böngészőt használók ugyanazt a funkcionalitást kapják, mint az Internet Explorerrel böngészők. Megszűnik az egypéldányos tárolás Fürtözés és magas rendelkezésre állás (High availability) Az Exchange Server Enterprise Edition 4 csomópontig támogatja a fürtözést Windows 2000 Serveren, 8 csomópontig Windows Server 2003-on. Az Exchange Server 2003-ban megjelent az aktív-aktív fürtözés, de csak 2 csomópontos fürtökre. Ebben a felállásban a fürt mindkét szervere aktívan működhet egyidejűleg. Ennek a működési módnak a párja a gyakoribb aktív-passzív üzemmód, amiben a fürt feladatátvevő (failover) csomóponti szerverei egyáltalán nem használhatók, míg az aktív párjaik működőképesek: inaktívan várakozniuk kell, amíg az aktív szerver meg nem hibásodik. Teljesítményproblémák miatt a Microsoft nem javasolja az aktív-aktív üzemmód használatát, sőt az Exchange Server 2007-ből már ki is hagyták. Az Exchange fürtözési módjait (aktív-aktív és aktív-passzív üzemmódok) bírálták amiatt, hogy a fürtök csomópontjait alkotó szervereknek ugyanolyan adattartalommal kell rendelkezniük. Az Exchange Server fürtözése redundanciát biztosít az Exchange Server mint alkalmazás számára, de az Exchange adatai számára nem (egy közös adatbázison osztozik több Exchange szerver). Ezen forgatókönyv szerint az Exchange adatai kritikus hibalehetőséget (single point of failure) alkotnak, annak ellenére, hogy a Microsoft ezt a felállást "Shared Nothing" (semmi sem megosztott)-modellként írja le. Ezt a problémát az ISV-k és tárolóeszköz-gyártók „telephelyi rugalmasság” (site resilience) megoldásokkal orvosolják, ilyen például a geo-fürtözés vagy az aszinkron adatreplikáció. Az Exchange Server 2007 új fürtözési terminológiát és konfigurációkat vezetett be, amik kiküszöbölik a korábbi „megosztott adat”-modell hiányosságait. Az Exchange Server 2007 három, illetve az SP1 óta négy fürtözési módozatot támogat: Az Exchange Server 2007 beépített támogatást nyújt az aszinkron replikációhoz az SQL Server "Log Shipping" (napló alapú szinkronizálás) alapján a fürtfolytonos replikáció (CCR – Cluster Continuous Replication) üzemmódú fürtökben, amik olyankor használhatók, ha a szervereknek nincs közös lemezalrendszere – MSCS MNS (Microsoft Cluster Service—Majority Node Set). A fürt saját corum adatainak replikációját az MSCS végzi, az Exchange 2007 pedig az adattár adatait replikálja a fürt csomópontjai között. Ez a fajta fürtözés viszonylag olcsó megoldás, telepíthető egyben, vagy két telephely között szétosztva, így védve az adatokat természeti katasztrófáktól vagy más, egész telephelyet érintő problémáktól. A CCR fürtök korlátja, hogy csak két csomópontja lehet, plusz a harmadik „szavazó csomópont” (voter node) vagy fájlmegosztás-szemtanú ami megakadályozza a „tudathasadás” (split brain) jelenséget (amikor mindkét csomópont azt hiszi, hogy a másik kiesett a fürtből). A harmadik csomópont általában egy Hub Transport szerepkörű Exchange Server fájlmegosztásán található. A második fajta fürtözés a hagyományos, a korábbi változatokban is elérhető, közös lemezalrendszeren alapuló fürtözés, ami az új terminológiában az SCC (Single Copy Cluster) nevet kapta. Ennek a fürtözési módnak az Exchange Server 2007 kizárólag az aktív-passzív változatát támogatja. Az Exchange Server 2007 telepítésén a CCR és az SCC fürtök esetében is sokat fejlesztettek, egyszerűsítettek: a fürt teljes telepítése az Exchange Server telepítésének részeként lefuttatható. A helyi folyamatos replikációt a „szegény ember fürtözése” néven is emlegetik. Ugyanahhoz az Exchange kiszolgálóhoz még egy lemezalrendszert csatolnak, az írások mindkét lemezalrendszerre egyidőben mennek végbe. Ez véd a helyi háttértárak sérülése esetén, de semmi védelmet nem nyújt a teljes szerver kiesése esetén. 2007 novemberében a Microsoft megjelentette az Exchange Server 2007 első szervizcsomagját. Ebben megtalálható egy új magas rendelkezésre állási képesség, az SCR (Standby Continuous Replication). Ez a fürtfolytonos replikáció (CCR) továbbfejlesztése, ami már nem igényli az MSCS (Microsoft Cluster Service) használatát (tehát nem fürtözött szerverre is replikál) és a replikáció földrajzilag egymástól távol lévő adatközpontok között is működik. Licencelés A Microsoft Servers termékcsalád többi tagjának licenceléséhez hasonlóan az Exchange Server is ügyfél-hozzáférési licenceket (Client Access Licence, CAL) követel meg, ami eltér a Windows CAL-októl. A nagyvállalati szerződések (Enterprise Agreement szerződések) általában tartalmazzák az Exchange Server ügyféllicenceket is. A Core (kb. „alapvető”) ügyfél-hozzáférési licencnek szintén részét képezi. A Windows Serverhez és más Microsoft szervertermékekhez hasonlóan választani lehet az eszközalapú vagy felhasználóalapú ügyféllicencek (User vagy Device CALs) között. A felhasználóalapú ügyféllicenc egy alkalmazotthoz vagy felhasználóhoz van rendelve (nem egy postafiókhoz). A felhasználóalapú ügyféllicenccel a felhasználó bármilyen eszközről elérheti az Exchange levelezését. Az eszközalapú és a felhasználóalapú ügyfél-hozzáférési licencek ára megegyezik, de nem lehet őket felcserélhető módon használni. Bérelt (hosztolt) Exchange-hozzáférést nyújtó szolgáltatók számára létezik egy SPLA (Service Provider License Agreement) licenctípus, ahol a hagyományos ügyfél-hozzáférési licencek mellett a Microsoft részére havi díjat kell fizetni. Kétfajta Exchange CAL létezik: az Exchange CAL Standard és az Exchange CAL Enterprise. Az Enterprise CAL a Standard CAL-t kiegészítő licenc. Exchange-kihelyezés A Microsoft Exchange Server hosztolt szolgáltatásként is megvásárolható több szállítótól. Egyéb TNEF Az Exchange Server a Microsoft Outlook alkalmazással együttműködve egyes esetekben (főleg RTF formátumú levelek küldésekor) speciális módszert alkalmaz az internetre kiküldött levelek kódolásához, melyet TNEF kódolásnak (Transport Neutral Encapsulation Format, „szállítás-semleges csomagolási formátum”) neveznek. Ez egy gyártóspecifikus formátum, létrehozásának célja az volt, hogy a levelek a régi, például csak 7 bites ASCII formátumot kezelni képes SMTP-kiszolgálókon is eljuthassanak eredeti formájukban a címzetthez. Hátulütője, hogy az Outlookon kívül a legtöbb kliensprogram képtelen értelmezni, és egy egyszerű szöveges üzenethez csatolt winmail.dat vagy win.dat állományt (MIME-típus: Application/MS-TNEF) jelenít meg. Ez utóbbiban található a levél formázott, űrlapokat és más Exchange-specifikus funkciókat tartalmazó példánya. Levelezőlistákon és más, nem kizárólag Microsoft-megoldásokat alkalmazó helyeken (általában a publikus interneten) ellenjavallt a formátum használata, helyette az interneten szabványos MIME-kódolás használata javasolt. A TNEF-küldés kikapcsolható a nyílt internetre kimenő leveleknél (a sima szöveges vagy HTML-levelek használatával az RTF formátum helyett) akár tartományi szinten, akár felhasználónként, az Outlook beállításaiban. Egypéldányos tárolás (Single-instance storage) Az egypéldányos tárolás (Single-instance storage, röviden: SIS) az a képesség, hogy egy adatállományt/levelet/adatot a rendszernek ne kelljen annyi példányban eltárolnia, ahányszor szükség lehet rá, csak egy (mindenesetre kevés) példányban. Ezt például a Novell GroupWise csoportmunkaszerver vagy az NTFS fájlrendszer is támogatja, különböző szinteken. A levelek (teljes üzenetszöveg és a csatolt állományok) SIS tárolása a Microsoft Exchange Server 4.0 kiemelten reklámozott funkciója volt, de az Exchange Server 5.5, 2000 és 2003 is támogatta. Ez azt jelenti, hogy ha például egy üzenetet egy tárolón (Exchange store) belül 20 embernek elküld valaki, akkor az ő Elküldött üzenetek mappájában lévő üzenet tárolódik csak teljes egészében az adatbázisban, ezen kívül 20 erre irányított mutató (pointer) jön létre. A megoldás előnye elsősorban, különösen nagy, sok postafiókot üzemeltető szervezeteknél a merevlemezkapacitások jobb kihasználása, emellett a sebesség is megnőhet, ha teljes üzenetek helyett csak mutatókkal kell dolgozni. Azonban, ha egy címzett postafiókja másik tárolón található (vagy ha például nyilvános mappába – Public folder – küldi az üzenetet), abban a tárolóban is legalább egy példánynak létre kell jönnie. A SIS tárolás csak az Exchange rendszeren belül keletkezett üzeneteknél érvényesül, tehát ha egy kívülről érkezett, nagyméretű csatolásokat tartalmazó továbbküldött levelet több felhasználó is megkap, mindegyikről külön példány fog keletkezni az Exchange adatbázisában. Az egypéldányos tárolás előnyei az 1990-es évek óta megfogyatkoztak: a merevlemezek árai meredeken estek, és az Exchange kiszolgálók tipikus konfigurációja is megváltozott. Míg 1997-ben egy átlagos Exchange Serveren 1000 felhasználó volt egyetlen adatbázisban, 2008-ban a tipikus forgatókönyv akár 5000 felhasználó, de 50 tárolóra elosztva. Tizedannyi postafiókkal tárolónként az SIS üzemmód nyeresége is kb. tizedére csökken, így a legtöbb vásárló számára elhanyagolhatóvá válik. Ráadásul, a szűk keresztmetszet mára nem a merevlemezek kapacitása, hanem a lemezműveletek sebessége. 1997-ben a tipikus merevlemez 10 gigabájtos volt, 100 IO/s sebességgel (ez 10 IO/s/GB, azaz 10 művelet gigabájtonként), 2008-ban a tipikus merevlemez 500 gigabájt kapacitású, a sebesség lényegében nem változott (0,2 IO/s/GB), azaz az IO/s/GB érték 50-edrészére esett. Tehát, bár 1997-ben a lemezműveletek terhére történő lemezhely-takarékosság jó stratégia volt, 10 évvel később a lemezműveletek csökkentésére érdemes fokuszálni. Az Exchange Server 2007 a levelek teljes üzenetszövegét már nem SIS módban tárolja, azonban a csatolt állományokat igen. Az Exchange Server 2010-ben teljesen felhagytak az egypéldányos tárolással. Bonyhádvarasd Bonyhádvarasd (németül Warasch) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megyében, a Bonyhádi járásban. Fekvése A Dunántúli-dombságban, a megye déli részén fekszik, Szekszárdtól kb. 30 km-re. Szomszédos települések: Bonyhád, Kisdorog. Megközelítése Közúton a 6-os főútról, Bonyhád felől egy mellékúton érhető el. A 65-ös főút felől szintén egy alsóbbrendű úton közelíthető meg, Zomba vagy Murga felől. A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás 13 km-re Hidas-Bonyhád, a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán. Önkormányzat Név: Bonyhádvarasd Község Önkormányzata Cím: 7158 Bonyhádvarasd, Kossuth utca 27. Tel.: 74/407-931 Fax: 74/407-931 E-mail: bonyhadvarasd@gmail.com Hivatalos honlap: www.bonyhadvarasd.eoldal.hu A településen Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat is működik. Története Első írásos említése 1193-ból származik, Worost néven, amikor is III. Béla a fehérvári kereszteseknek adta a települést. A XV. században a is az ő birtokuk volt. A török kiűzése után a Fekete-erdő (Schwarzwald) vidékéről német telepesek érkeztek a községbe. 1903-ig Varasdnak hívták, akkor kapta ma is használatos nevét. A második világháború után a kitelepített németek helyébe a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bukovinai (hadikfalvai) székelyek érkeztek. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 17,4% németnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,4%, református 0,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (14,6% nem nyilatkozott). Vallás A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 88,5%-a római katolikus, kb. 1,5%-a református vallású, míg kb. 10%-a nem válaszolt. Római katolikus egyház A Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Római katolikus anyakönyveit 1804-től vezetik. A plébániatemplom titulusa: Szent Jakab apostol. Református egyház A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány. Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Bonyhád-Hidas-Kismányoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Nevezetességei Római katolikus (Szent Jakab-) templom: 1793 -ban épült, barokk stílusban. 1908 -ban felújították. Római katolikus (Mindenszentek-) temetőkápolna: 1845 -ben épült, késő barokk stílusban, a pestisjárvány emlékére. Tájház. Temetőkereszt. Kőkereszt. La Ermita templom (Cali) A La Ermita templom vagy Fájdalmas Anya templom a kolumbiai Cali egyik jellegzetes építménye, a turisták kedvelt célpontja. Története A jelenlegi templom elődjéről már 1602-ből van feljegyzés, valószínűleg 1590 táján épülhetett, azonban ki volt téve a Cali folyó áradásainak, ezért 1678-ban új, biztonságosabb helyen új templomot építettek helyette. Ez az új hely sem volt viszont teljesen védett a folyóval szemben, ezért amikor 1741-ben González de Mendoza a városba látogatott, elrendelte, hogy a folyómedret védfalak építésével tereljék kissé odébb. Erre a célra Sanjurjo Montenegro 600 pesót hagyott végrendeletében, így 1751-ben a védfal meg is épülhetett. Egy Farfán nevű festő olajfestményéről kiderül, hogy a templom alakja ekkor olyan volt, hogy egyik sarka 45 fokos szögben le volt „vágva”. Ez a templom 1925-ben egy földrengésben semmisült meg, így ismét újat kellett építeni: ennek terveit Pablo Emilio Páez mérnök készítette a Ferrocarril del Pacífico vasúttársaság igazgatójának, Alfredo Vásquez Cobónak a megbízásából. Az építkezés az 1940-es évek elején fejeződött be. A templom felépítése után a közeli Coltabaco-épülettel, az Ortiz híddal, az Edificio Gutiérrezszel és a Hotel Alférez Reallal együtt a városkép meghatározó elemévé vált, azonban az 1970-es évekre a Gutiérrez és a szálloda lebontásával az építészeti egyensúly megbomlott, a templom egyedül maradt. Ezért az 1980-as években kialakították mellette a Parque de los Poetas nevű parkot. 1993-ban pályázatot írtak ki, hogy rendbe tegyék a szálloda lebontásával láthatóvá vált épületrészt, de a SomosArquitectura győztes pályázata, amely fákkal sűrűn betelepítette volna ezt a részt, végül nem valósult meg. A templom A Cali folyó déli partján, a Parque de los Poetas park északkeleti részén, az Ortiz híd közelében található, stílusa neogótikus. Itáliából származó márványoltára a 18. században készült. Zenélő órája és az üvegablakok Amszterdamban készültek, míg a vasajtókat 1973-ban gyártották Caliban. A benne található képek mintegy három évszázad során készültek: megtalálható köztük a Fájdalmas anya, Szent Rókus, Szent József és az úgynevezett „cukornád Krisztusa” is. Körborn Körborn település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Sunflower (Neoton-album) A Sunflower a Neoton Família Napraforgó című 1979-ben megjelent albumának angol változata. Az album több országban is megjelent, többek között Magyarországon is kiadták, teljesen más borítóval, mint a magyar változatot. CD-n nem jelent meg. A mexikói változaton a dalcímek spanyol nyelven vannak feltüntetve, valamint több változatnál a dalcímek eltérő sorrendben szerepelnek az albumokon. Megjelenések Disco Story Easy-Breezy Lord Of The Mountain Seeing Is Believing Hot Headed Girl Santa Maria Needing Someone Discokece Voodoo-Girl Mad For Love Pintér D. István Pintér D. István (Erdőszentgyörgy, 1964. szeptember 7.) erdélyi magyar közíró, költő. Életútja Általános és középiskoláit Székelyvéckén kezdte és Székelyudvarhelyen végezte (1982). 1992-ig szakmunkás, 1992-től az Udvarhelyi Híradó felelős szerkesztője; 1999-től az Erdélyi Nimród című természetbarát-magazint is szerkeszti. Munkássága Első írásait az Ifjúmunkás közölte 1979-ben; publicisztikái (1987-től) ugyanitt, valamint az Udvarhelyi Híradóban (1990-től), versei az Ablak című folyóiratban (1990-91), a Székelyföldben, riportjai a Látóban, az Ifi Fórumban jelentek meg. Versekkel szerepelt az 1993-as, 1994-es és 1995-ös Fagyöngy antológiákban is. Zámbó Jimmy emlékére írt, Bús dal szól című riportját (Zoltán Jánossal társszerzésben) önálló kötetben is megjelentette (Székelyudvarhely 2001). Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 We Sold Our Soul for Rock ’n’ Roll A We Sold Our Soul for Rock 'n' Roll az angol Black Sabbath 1975-ben megjelent első válogatásalbuma. Eredetileg 1975. december 1-jén adták ki az Egyesült Királyságban és 1976 februárjában az Egyesült Államokban. Tartalma Black Sabbath The Wizard Warning Paranoid War Pigs Iron Man Wicked World * Tomorrow's Dream Fairies Wear Boots Changes Sweet Leaf Children of The Grave Sabbath Bloody Sabbath Am I Going Insane (Radio) Laguna Sunrise Snowblind N.I.B. A Wicked World az Evil Woman című kislemez angol kiadásán található eredetileg. Queer teológia A queer teológia egy teológiai módszer, amely abból feltevésből indul ki, hogy a gender non-konformitás, a meleg és leszbikus vágyak mindig is jelen voltak a történelemben, ebbe beleértve a Bibliát is. A queerelmélet filozófiai megközelítéséből kialakult teológia olyan tudósok munkáira épít, mint Michel Foucault, Gayle Rubin, Eve Kosofsky Sedgwick, és Judith Butler. Korábban meleg és leszbikus teológiát különböztetett meg a tudomány, később a több mindenkit magába foglaló queer teológia kifejezés használata terjedt el. A queer teológia jelentése A queer kifejezésnek a queerelméletben három jelentése van: egyrészt gyűjtőfogalom, másrészt valaminek a megszegése, harmadrészt a határok eltörlése. Ha a queernek ebből a háromféle jelentéséből indulunk ki, akkor a queer teológiát úgy lehet értelmezni, mint: Teológia, amit LMBTQI ( leszbikus , meleg, biszexuális , transznemű , queer , interszexuális ) emberek hoznak létre LMBTQI embereknek szem előtt tartva speciális igényeiket. Teológia, amely szándékosan ellenáll a társadalmi, és kulturális normáknak a nemek és szexualitás terén. Arra törekszik, hogy az elrejtett hangokat, és az elrejtett szempontokat felfedezze, ez pedig lehetővé teszi, hogy a teológia új megvilágításban tűnjön fel. Teológia, ami eltörli, újrarendezi, dekonstruálja a határokat, különös tekintettel a szexuális és nemi identitásra. A queer teológia befogadja az egyének különböző szexuális és nemi identitását, valamint lehetővé teszi, hogy az LMBTQ közösség visszanyerje helyét a kereszténységben. Jennifer Purvis szerint a "queer" nem csak a társadalmi nemek és a nem heteroszexuális szexualitások sokféleségét jelenti, hanem az ellenállás egy formája, kritikus hozzáállás, különböző technikák és módszerek gyűjteménye. Ily módon a queer teológia arra szólít fel minket, hogy a tudott, szabályrendszerekbe foglalt, mások által elénk tolt dolgok mögé nézzünk. Arra kér minket, hogy tegyük újra magunkévá a megismerés queer módját. A kifejezés az 1990-es évekig vezethető vissza, ekkoriban J. Michael Clark a "feministabarát meleg teológia" kifejezést javasolta, Robert Goss pedig a "queer teológia" kifejezést használta. Teológusok Hugh William Montefiore véleménye a fiatal Jézusról Egy tanulmányban, amit 1967-ben a Modern Churchmen konferencia keretében olvastak fel, és amelynek címe: "Jesus, the Revelation of God", azaz "Jézus, az Isten kinyilatkoztatása", Hugh William Montefiore a fiatal Jézus egy vitatott értelmezésével áll elő. Jézus kb. harminc éves koráig nem volt tisztában messiási hivatásával, ezért, állítja Montefiore, Jézus hivatása nem magyarázza meg cölibátusát. Eltekintve az Esszénusoktól, a cölibátus nem volt általános gyakorlat a zsidóság körében. Montefiore szerint lehet, hogy érdemes egy nem vallásos okban keresni Jézus cölibátusának okát. Montefiore érvelése szerint Jézus homoszexualitását megerősíti a szegényekkel, és az elnyomottakkal való azonosulása. Marcella Althaus-Reid A queer teológia egyik szövetségese Marcella Althaus-Reid, aki a Latin-Amerikai felszabadítás teológia bibliaértelmezését kiindulópontként véve úgy látja, hogy a Biblia a nők, a queer emberek és a szexualitás pozitív történetét beszéli el. Olyan teológiát indítványoz, ami a marginalizált emberekről szól, ebbe beleértve a szegénységben élőket, és a queer embereket. Althaus-Reid szerint a teológiának a testünkhöz és a tapasztalatainkhoz kellene kapcsolódnia. Ezt így fogalmazta meg: A The Queer God (A queer Isten) (Routledge, 2003) könyvében teológiájának egyik témája a meleg szórakozóhelyek szentsége. Az élénk, lüktető hitélet, és a szexuális vágy találkozási pontját, és ezeknek eredendően nem ellentmondásos voltát vizsgálja. A másságra, idegenségre és a vágyra a bibliai szövegekben Althaus-Reid egyik példája a héber Jeremiás 2,23-25: John J. McNeill John J. McNeill egy felvállaltan meleg jezsuita pap volt, a queer teológia elkötelezett támogatója. Munkája középpontjában egy új, átalakuló keresztény struktúra áll, amely valóban befogadó a meleg és leszbikus keresztényekkel szemben. Kiemeli annak fontosságát, hogy milyen nagy utat tett meg a keresztény mentalitás a homoszexualitásról való gondolkodásában, de úgy véli, még mindig hosszú az út. McNeill azzal érvel, hogy nem elég az elfogadás, hanem olyan közösségi egyház felé kell törekedni, amely lehetővé teszi meleg, és leszbikus keresztények spirituális, és erkölcsi gazdagodását. Ez a befogadás azáltal érhető el, hogy nemcsak kapcsolatot építünk meleg és leszbikus keresztényekkel, és nem csak azt tesszük lehetővé, hogy egy befogadó közösségben részt vegyenek, hanem azt is, hogy vezető tisztségeket töltsenek be az egyházaknál. McNeill a The Church and the Homosexual (Beacon Press, 1976) c. könyvében három különböző szempontból taglalja a queer teológiát: a homoszexualitás, illetve a katolikus hagyomány kapcsolatának történetét veszi szemügyre, a homoszexualitás helyét keresi egy átstrukturált, hagyományos erkölcsteológiában, valamint azokat a változásokat elemzi, amelyek szükségesek a modern keresztény egyházban ahhoz, hogy a meleg, és leszbikus keresztények hite gyarapodhasson. La Faloise La Faloise település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 216 fő (2015). La Faloise Folleville, Paillart, Chaussoy-Epagny, Chirmont, Esclainvillers és Hallivillers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat 1883. május 11-én Zomborban, Bács-Bodrog vármegye székhelyén alapították a Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulatot 177 taggal. Első elnöke Schmausz Endre megyei alispán, alelnöke Iványi István, titkára dr. Margalits Ede, másodtitkára Városy Tivadar, pénztárnoka dr. Schuller Simon, ügyésze Kozma László, gyűjtemény őre Bieber Gyula volt. A társulat célját az alapszabályokban így jelölték meg: "Bács-Bodrogh megye történelmét egész kiterjedésben művelni". Választmányi tagjai: Czirfusz Ferenc, Mártonfi Károly, Mihályi János, dr. Sztojkovics Péter, Radics György, Donoszlovics Vilmos, dr. Molnár István Lajos, Molnár Gyula, dr. Grüner Samu, Balás Imre, dr. Váli Béla, Melkay György, Sziebenburger Károly, Steltzer Frigyes, Balogh György, Rónay István, Dudás Ödön, Fridrik Tamás, dr. Boromisza Tibor, dr. Hipp Antal, Pozsonyi Béla, Tormássy Gábor, dr. Kanyurszky György. Első nyilvános ülését 1883. november 15-én tartotta. Az első években felolvasásokat rendeztek és elkezdték gyűjteni a megyei folyóiratokat, törekedtek a megyei múzeum létrehozására. 1887-ben állandó termet kaptak a vármegyeházán, ahol az összegyűjtött anyagot - érmeket, régészeti leleteket, könyveket - rendezhették. 1885-től jelent meg az évnegyedes folyóirata: a Bács-Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve. 1896-ban a Dudás Gyula által szerkesztett Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monografiája, amihez éveken át a történelmi társulat gyűjtötte az anyagot és határozta meg a könyv szerkezetét. Vermes Éva Vermes Éva (Budapest, 1939. február 9. – Budapest, 2010. május 30.) magyar író, újságíró. Újságírói pályájának egészét először munkatársként, később főszerkesztő-helyettesként, végül pedig főszerkesztőként a Családi Lapnál töltötte. Íróként a fiatalkori zsengék után a 20-21. század fordulóján megjelent regényeivel vált a kortárs hazai irodalom jelentős alkotójává. Életpályája Vermes Éva 1939. február 9-én született, édesanyja Heisz Olga, édesapja Vermes Ferenc. Az alsó tagozatban sokat betegeskedő kislányt 10 éves korában egy bentlakásos vidéki szanatórium-iskolába adták, itt figyelt fel irodalmi tehetségére magyar tanára. Tizenévesen, majd fiatal felnőttként az íróasztalának írta első zsengéit, regénykezdeményeit, és bár titkárnőként, titkárságvezetőként, később a Mahart felnőttképzési referenseként civil foglalkozása volt, mindvégig íróként szeretett volna nyomot hagyni a világban. Felnőttként először népművelő-könyvtárszakos főiskolai végzettséget, majd pedig az ELTE Bölcsésztudományi Karán egyetemi diplomát szerzett. Az 1980-as évek közepén nevezték ki az V. kerületi Vöröskereszt vezetőjévé, és így került kapcsolatba a Magyar Vöröskereszt hivatalos lapjával, az akkoriban egymillió példányban megjelenő Családi Lappal. Külsős szerzőként jelentek meg itt első írásai, majd az akkori főszerkesztő, Sárdi Mária a lap munkatársai közé invitálta. Itt elsősorban a vidéken élő embereket bemutató szocio-riportjai, valamint a Hólabda elnevezésű sorozatban megjelent nagyinterjúi tették ismertté a szakmában, és népszerűvé az olvasók között. Fenákel Judit írónővel közösen hónapról hónapra felváltva írták a Családi Lapban megjelenő Szerelmi regényt, amelynek történetét az olvasók is alakíthatták. Vermes Éva így írt az alkotói útról, amit bejárt: A kilencvenes évek elejétől irodalmi antológiákban jelentek meg novellái, elbeszélései, irodalmi értékű meséi. A fecskék délre szállnak című, önéletrajzi ihletettségű regényét 2005-ben jelentette meg a Móra Ferenc Könyvkiadó, majd ennek a regénynek mintegy folytatása az Egymásba zárva (2009). Ez utóbbiról írta könyvkritikájában Kellei György: Az írónő már dolgozott a regénytrilógia harmadik részén, amikor 2010 tavaszán a végzetes betegséget diagnosztizálták nála, aminek következtében két hónappal később elragadta a halál. A festői szépségű és fekvésű balatonalmádi felső temetőben nyugszik. Művei Íróként Terád vártál; a Darnel tréning csodája – Darnel Kiadó, 1991. Melyik szívünk dobog (Szerelmi levelező) – TRIO Budapest Kiadó, 1995. Álmok ura (meseregény) – Édesvíz Kiadó, 1999. A fecskék délre szállnak (regény) – Móra Könyvkiadó, 2005. Egymásba zárva - A szerelem hitvallása (regény) – I.A.T. Kiadó, 2009. Szkutarimámor - Tizenegy ősz az Almádi Zorbával; – Vár Ucca Tizenhét Kiadó, 2010. Társszerzőként ELVARÁZSOL-LAK (Mesekönyv és mese CD) – magánkiadás: Báthory Németh Andrea, 2004. Szerkesztőként Harle Tamás: Az utolsó 26 óra – Média Kiadói Kisszövetkezet, 1988 Irodalmi lektorként Csodaszép Magyarország (szerkesztő: Harle Tamás) – Reader’s Digest Magyarország Kiadó, 2005. Díjai Andersen meseíró pályázat III. helyezés – 2005. Érdekességek Vermes Éva az 1990-es évek elején ismerkedett meg Veszeli Lajos festőművésszel, akivel az ezt követő két évtizedben nem csupán a magánéletükben, de alkotómunkájukban is elválaszthatatlan párost alkottak. Egymás műveinek ihletői, inspirálói, egyben első bírái is voltak. A festőművész és az írónő évente (általában ősszel) néhány hónapot egy kis görögországi faluban, a Peloponnészoszi-félsziget csücskében fekvő Szkutariban töltöttek. A falu egykor volt birtokosainak mai leszármazottja, a görög ruhagyáros-műgyűjtő Alexis Kawoulakos bocsátotta a rendelkezésükre a falucska közepén magasodó egykori őrbástyát, amely ezekben a hónapokban közös alkotóműhelyükként szolgált. Görög utazásaik esszenciáját adja Vermes Éva Szkutarimámor című úti riportkönyve, amely az írónő halálának másnapján került ki a nyomdából. Vermes Éva fia, Harle Tamás (1960), író, újságíró. Vermes Évát négy évtizeden át a legszorosabb barátság fűzte Moldova Ágnes dokumentumfilmes rendezőhöz, Moldova György író húgához. A Teen Wolf – Farkasbőrben epizódjainak listája Az alábbi epizódlista a Teen Wolf – Farkasbőrben című amerikai televíziós sorozat epizódjait tartalmazza. A sorozat az Amerikai Egyesült Államokban 2011. június 5-én indult az MTV-n, Magyarországon pedig 2012. június 1-jén debütált az AXN-en. 2012. augusztus 13-áig 24 epizódot adtak le. Ezenkívül megjelent még három speciális epizód. 11942 Guettard A 11942 Guettard (ideiglenes jelöléssel 1993 NV) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1993. július 12-én. The Battle Rages On Az 1993-ban megjelent The Battle Rages On a Deep Purple tizennegyedik stúdióalbuma. Az albumot az együttes "klasszikus" második felállása (Mk II.) készítette, miután másodjára összeálltak (először az 1984-es Perfect Strangers album idején). Az előző énekes Joe Lynn Turner az albumot "The Cattle Grazes On"-nak nevezte (a csorda legel tovább), utalva arra, hogy az album hangzása sokkal keményebb lett volna eredetileg, de a helyére visszatérő Ian Gillan átdolgozta jó részét. Az album dalai The Battle Rages On ( Ritchie Blackmore , Ian Gillan , Roger Glover , Jon Lord , Ian Paice ) – 5:55 Lick It Up (Blackmore, Gillan, Glover) – 3:59 Anya (Blackmore, Gillan, Glover, Lord) – 6:31 Talk About Love (Blackmore, Gillan, Glover) – 4:07 Time to Kill (Blackmore, Gillan, Glover) – 5:48 Ramshackle Man (Blackmore, Gillan, Glover) – 5:33 A Twist in the Tale (Blackmore, Gillan, Glover) – 4:16 Nasty Piece of Work (Blackmore, Gillan, Glover, Lord) – 4:35 Solitaire (Blackmore, Gillan, Glover) – 4:41 One Man's Meat (Blackmore, Gillan, Glover) – 4:38 Varga József (vegyészmérnök, 1935) Varga József Antal (Makó, 1935. szeptember 15. –) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár. A kémiai tudományok kandidátusa (1968), a kémiai tudományok doktora (1991). Életpályája 1950–1953 között a makói József Attila Gimnázium diákja volt. 1954–1959 között Leningrádban tanult. 1959–2005 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műanyag- és gumiipari tanszékén oktatott; 1970–1991 között docens, 1980–1994 között tanszékvezető, 1980–1988 között tudományos dékánhelyettes, 1991–1996 között egyetemi tanár, 2000–2005 között tudományos főmunkatárs volt. 1968–1969 között a Kölni Egyetem fizikai kémiai tanszékén vendégkutatóként tevékenykedett. 1985–1987 között a Kasseli Egyetem anyagtudományi tanszékén volt vendégprofesszor. 1985–1996 között a Magyar Tudományos Akadémia Makromolekuláris Kémiai Bizottság tagja volt. 1990–1996 között a műanyagkémiai munkabizottság elnökeként dolgozott. 1993-ban vendégprofesszor, 1996–2000 között a Nürnberg-Erlangen-i Egyetem műanyagtechnikai tanszékén professzorként dolgozott. Kutatási területe a műanyagkémia és -fizika. Művei Polireakciók elmélete (egyetemi jegyzet, 1969) Műanyagok fizikája (egyetemi jegyzet, 1984) Makromolekulák kémiája (egyetemi jegyzet, 2005) Díjai Szent-Györgyi Albert-díj (1994) Magyar felsőoktatásért emlékplakett (2005) Eötvös József-koszorú (2006) Hogyan lopjunk felhőkarcolót? Hogyan lopjunk felhőkarcolót? (Tower Heist) egy 2011-es amerikai vígjáték, melyet Brett Ratner rendezett, a forgatókönyvet pedig Ted Griffin és Jeff Nathanson írta. A főszereplők Ben Stiller, Eddie Murphy, Alan Alda, Casey Affleck, Matthew Broderick, Gabourey Sidibe és Michael Peña. Cselekménye Josh Kovács (Ben Stiller) egy luxus New York-i toronyház vezetője. Hamarosan alkalmazottjaival együtt tudomást szerez arról, hogy átverte őket Shaw, a főnökük, aki egy Wall Street-i csalásban sántikál. Segítségükre lesz Slide (Eddie Murphy) is, akit a börtönből hoz ki Josh. Így közösen kitervelik, hogy hogyan tudnak bosszút állni az elvetemült milliárdoson; Ellopnak tőle egy színarany autót, ami festék borít... Szereplők (Zárójelben a magyar szinkronhangok feltüntetve) Ben Stiller - Josh Kovács ( Kálloy Molnár Péter ) Eddie Murphy - Darnell (Tipli) ( Dörner György ) Matthew Broderick - Mr. Fitzhugh ( Lippai László ) Casey Affleck - Charlie Gibbs ( Hevér Gábor ) Alan Alda - Arthur Shaw ( Tordy Géza ) Téa Leoni - Claire Denham ( Bognár Gyöngyvér ) Gabourey Sidibe - Odessa Montero ( Nemes Takách Kata ) Michael Peña - Enrique Dev'reaux ( Csőre Gábor ) Judd Hirsch - Mr. Simon ( Szilágyi Tibor ) Stephen Henderson - Lester ( Papp János ) Zeljko Ivanek - Mazin igazgató ( Epres Attila ) Juan Carlos Hernández - Manuel ( Koncz István ) Marcia Jean Kurtz - Rose ( Pálos Zsuzsa ) Robert Downey Sr. - Ramos bíró ( Szokolay Ottó ) Média kiadás Hogyan lopjunk felhőkarcolót? az Amerikai Egyesült Államokban 2012. február 21-én adták ki DVD-n és Blue-rayen. A DVD, valamint a BluRay változat tartalmaz két alternatív befejezést, törölt jeleneteket valamint elkövetett bakikat a forgatás alatt. La Fermeté La Fermeté település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 697 fő (2015). La Fermeté Saint-Jean-aux-Amognes, Saint-Ouen-sur-Loire, Imphy, Beaumont-Sardolles, Limon, Saint-Benin-d’Azy és Sauvigny-les-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Puskin Múzeum A moszkvai Puskin Múzeum, teljes nevén Állami Puskin Képzőművészeti Múzeum, (oroszul: Музей изобразительных искусств им. А.С. Пушкина) a nyugat-európai- és az egyetemes képzőművészet alkotásait gyűjtő, őrző, bemutató egyik legnagyobb oroszországi múzeum. Épülete Moszkva központi részén, a Volhonka utca 12. szám alatt található. Az orosz képzőművészet alkotásainak nem ez az intézmény, hanem az Állami Tretyjakov Galéria ad otthont. Történetéből A múzeum létrejöttéhez eredetileg a moszkvai egyetem szépművészeti- és régiség-gyűjteménye szolgált alapul, ahol klasszikus képzőművészeti alkotások másolatait őrizték. Múzeum alapítását az egyetem egyik professzora, Ivan Vlagyimirovics Cvetajev művészettörténész, Marina Ivanovna Cvetajeva költőnő apja kezdeményezte 1893-ban. Ugyanő lett az új intézmény első igazgatója (1911–1913). A leendő múzeum épületét 1898-ban kezdték építeni Pjotr Sz. Bojcov tervei alapján, az építkezést azonban nem ő, hanem Roman Ivanovics Klejn építész irányította. Az 1904-re „nagyjából” elkészült épület homlokzatának és belső tereinek kiképzése is az ő és munkatársainak munkája. Időközben külföldi műhelyektől számos ismert alkotásról rendeltek gipsz- és egyéb másolatokat a megalakítandó intézmény számára. A III. Sándor cárról elnevezett moszkvai Szépművészeti Múzeumot végül 1912. június 13-án nyitották meg. A szovjet korszakban 1923-ban a moszkvai Rumjancev Múzeum nyugat-európai gyűjteményére alapozva létrehozták a régi nyugati festészet múzeumát és azt a Szépművészeti Múzeum épületében helyezték el. A következő évben több felszámolt magángyűjtemény anyaga is ide került. 1932-ben az intézmény neve Állami Képzőművészeti Múzeumra változott, öt évvel később pedig a múzeum felvette Alekszandr Szergejevics Puskin nevét. A világháború idején a gyűjtemények jelentős részét Novoszibirszk és Szolikamszk városokba menekítették. A háborúban megsérült épület helyreállítása után, 1946. október 3-ától a múzeum újra fogadott látogatókat. 1948-ban egy megszüntetett múzeum anyagának jelentős része, a 19–20. századforduló nyugat-európai és amerikai mestereinek mintegy 300 festménye és 60 szobra került a Puskin Múzeumba. Köztük voltak Ivan Abramovics Morozov és Szergej Ivanovics Scsukin egykor híres magángyűjtők francia impresszionista- és posztimpresszionista festményeinek kollekciói is. 21. század eleje Napjainkban a múzeum több mint 560 000 festményt, grafikát, szobrászati és iparművészeti alkotást, egyéb műtárgyat, érmét, régészeti emléket őriz. A régi épület felújítására és a krónikus helyhiány megszüntetésére egy 11 épületből álló múzeumi negyed kialakítását tervezik. Építése 2010-től várhatóan mintegy nyolc évig tart. A múzeum világhírű francia festészeti anyagának egy töredéke 2010 elején Degas-tól Picassóig címmel a budapesti Szépművészeti Múzeum időszaki kiállításán három hónapig volt látható. Szőnyeg A szőnyeg padlók és falak fedésére szolgáló szövet. A kötésmódja szerint sokféle alosztálya van. Megkülönböztetnek sima és bolyhos szőnyegeket. A simák egy lánc- s egy vetülékrendszerrel vászon- vagy sávolykötésben készíthetők, mégpedig cérnázott gyapjú-, juta- vagy szőfonalból, amely esetben elnevezésüket az anyagtól nyerik. Készíthetők azonban két lánc- és két vetülékrendszerrel is s ekkor kiddermünsterinek nevezik. A sima szőnyegek különleges fajtái a gobelinek és a nálunk dívó csillimek (szerb szőnyegek). Mindkét szőnyegfajnál ritka láncot s oly sűrű vetüléket alkalmaznak, hogy a láncfonalat teljesen elfedjék, így a szőnyeg mindkét oldala egyforma. Az ábrákat a különböző színű vetülékkel állítják elő. A vetülékeket kézzel helyezik el a láncfonalak közé. A szőnyegek második fő csoportjának, a bolyhos szőnyegeknek legnevezetesebb fajtái a következők: Csomózottak: pl. a perzsa és a szmirnai szőnyegek, Hurkos brüsszeli szőnyegek és bolyhos velours-szőnyegek: E két utóbbi csak abban különbözik egymástól, hogy a bolyhosnál a hurkok fel vannak vágva. Mintázásuk kétféle módon állítható elő, még pedig vagy úgy, hogy annyi láncrendszert alkalmaznak, ahány színből áll a minta, vagy pedig úgy, hogy csak egy olyan láncrendszert használnak, amely az ábráknak megfelelően mintásan van nyomtatva. E szőnyegfajtáknál az alap és a hurkokat alkotó láncrendszereken kívül bélelő láncrendszert is alkalmaznak, amellyel a szőnyeg vastagságát növelik. A hurkot mindig csak egy láncrendszer képezi, mégpedig az, amelyik a mintarészletnek megfelelő színű, míg a többi a bélelő lánchoz illeszkedik. Ez az eljárás tehát nagy anyagpazarlással jár, ezért sokkal drágább annál, amelynél csak egy láncrendszer van, amely folyton hurkolásra használtatik s mely, hogy a szőnyeg ábrás legyen, az ábráknak megfelelően színesen van nyomtatva. Zsenilia szőnyegek: pamut- vagy gyapjúláncból és zseniliavetülékből állnak. Ha e szőnyegek egyszerű szövetként vitetnek ki, vékony minőségűek és kétoldalasak, ha pedig kettős szövetként, azaz alsó kender- vagy jutaszövettel kapcsolatban készülnek, egyoldalasak, vastagok, azaz hasonlók a velours-szőnyegekhez. Quentin Ngakoutou Quentin Ngakoutou-Yapende (Bangui, 1994. május 10. –) közép-afrikai labdarúgó, a francia Evian csatára, kölcsönben a monacói, de a francia bajnokságban szereplő Monacótól. Rendelkezik francia állampolgársággal is. Forrás Quentin Ngakoutou adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Mani Mani, magyarosan: Mání (Ktésziphón, a mai Bagdad közelében 216/217 – Gundésápúr (szír nyelven: Beth Lapat) a mai Irán területén, 276/277, görögösen Μάνης, Manész, vagy Μανιχαίος, Manikhaiosz, latinosan Manes vagy Manichaeus, középperzsa és szír ���� ��� Mānī �ayyā) iráni vallásalapító, a manicheizmus prófétája. Mání életrajza sokáig homályos volt. 1969-ben egy 400 körül írt, görög nyelvű pergamen kódexet találtak Felső-Egyiptomban. Kölni manicheus kódex címen ismert, mert a Kölni Egyetemen található jelenleg. Ez az irat a legkorábbi olyan forrás, amely konkrét információkkal szolgál Mání életéről. Élete Arisztokrata családból származott, egyes feltevések szerint szülei rokonságban álltak a pártus Arszakidákkal. Apja Pātik (középperzsa Pattūg, görög Παττικιος, arab Futtuq) zsidó, a 210-es évek elején csatlakozott egy zsidó-keresztény bemerítő szektához, az elkhaszaitákhoz vagy más források szerint valamelyik gnosztikus keresztény szektához. Mindkettőre jellemző azonban a szigorúan aszketikus életvitel, amely Mání sajátjává lett élete során. Anyja pártus, neve Mariam. Két kinyilatkoztatást kapott, tizenkét és huszonnégy éves korában. Az első kinyilatkoztatás gyakorlatilag egybeesik a Pártus Birodalom bukásával, nehéz a kapcsolatot nem észrevenni. A második után önálló egyház megszervezésébe kezdett. 240 körül indiai útra indult, ahonnan buddhista eszmékkel tért vissza. Iránba visszatérve a szászánida uralkodóház második uralkodója, I. Sápúr engedélyezte tanító munkáját. Mání tanítványokat gyűjtött maga köré, már életében Egyiptomtól Horászánig elterjedtek tanai. Prófétának tekintette magát, és Sápúrhoz írt könyvének, a Sáhhuhragán elején azt állította, hogy Isten küdöttei időről időre bölcsességgel és csodatettekkel jelentek meg. Az egyik évszázadban .. Buddha India földjén, egy másikban Zarathustra által Perzsia földjén, megint egy másikban Jézus révén Nyugat vidékén, aztán ez a kinyilatkoztatás és ez a prófétai elhivatottság rajtam, Mánín, az igaz Isten küldöttén jött el Babilon földjén. Evangéliumában azt említette, hogy ő a Messiás által jó hírként ígért Paraklétosz és ő a próféták pecsétje. Hirdette a mohóság és a szenvedély megzabolázását, az e világ elutasítását és iránta való közömbösséget, a meg nem szűnő böjtölést és alamizsnálkodást, amennyire csak lehetséges. A kiválasztottaknak vagy igazaknak nevezett híveinek megtiltotta, hogy bármit is szerezzenek, kivéve egy napi táplálékot és egy évre elegendő ruházatot. (lásd még: anyagi lemondás.) Megszabta, hogy kerülni kell a nemi érintkezést, s mindig úton kell lenni a világon igehirdetés és útmutatás végett (misszió). A hallgatóknak nevezett követőinek – akik követték hívását, de a világi dolgoktól nem szakadtak el – javaik egytizedét kellett alamizsnaként odaadni, életük hetedrészében böjtölni, egyetlen asszonnyal megelégedniük, és az igazakat segíteniük, bajaikat enyhíteniük. A csodatételekkel kapcsolatban a manicheusok kétféle véleményt vallottak vele kapcsolatban. Egyik csoportjuk azt állította, hogy Mánínak nem voltak csodatettei, és utalnak az ő közlésére, miszerint a Messiás és tanítványai elmenetelével a csodák megszűntek. Egy másik csoport viszont úgy vélte, hogy voltak jelei és csodái, és Sápúr király akkor hitt neki, amikor a levegőbe emelkedett és ezzel csodát mutatott neki. Nem tudni, miért fogatta el később I. Bahrám és miért végeztette ki. Talán a túlzottan agresszív térítés vált visszatetszővé az uralkodóház szemében. Mání következetesen dualista és egyben gnosztikus rendszere hasonló volt a mazdaizmusból kialakuló, akkoriban államvallássá előlépő zoroasztrizmushoz. Sőt még szigorúbb volt ezen a téren, Mání elképzeléseiben nincs a Zarathustra-féle kiegyenlítő szerepet játszó Ahura Mazdához hasonló figura. Bár Mání sokat merített környezete vallásainak gondolataiból, szokásaiból, mégsem egyszerű kompilátor, hanem olyan egyéniség, akinek vallása itt-ott egy ezredéven át a véres üldözések ellenére is fennmaradt. Mání, más vallásalapítókkal ellentétben tudatosan alakította ki egyháza számára a szent iratok kánonát: iratait követői az eredetihez szigorúan ragaszkodva művészien díszített könyvekbe másolták. Ezek lettek a manicheizmus kánonjai. Szőnyegbombázás A szőnyegbombázás egy harci repülőgépek által végrehajtott demoralizáló, megtorló vagy elrettentő terrorakció. A második világháborút lezáró nürnbergi per és kísérő perei óta nemcsak a közvélemény megoszló a szőnyegbombázás megítélésében, hanem alkalmazásában a bombázó légierővel rendelkező államok is. Így például Németország hadereje mereven elzárkózik a szőnyegbombázás gondolatától, míg a brit stratégiában ma is legitim eszköz. Jellemzői Általában nincs egy konkrét kiválasztott (katonai, infrastrukturális, gazdasági) célpont. A kötelékben érkező repülőgépek egyszerre, vagy közel egyszerre oldják ki bombaterhüket. Célja az adott terület teljes megsemmisítése, illetve a megfélemlítés és demoralizálás a civil lakosság és azok anyagi javainak pusztításával. Története A spanyol polgárháborúban Az első szőnyegbombázásokat Madrid ostroma során hajtották végre a német és olasz repülőgépek, Francisco Franco tábornok kérésére, aki kijelentette: „Inkább lerombolom Madridot, semmint hogy meghagyjam a marxistáknak.” Franco a védők harci kedvét akarta a légitámadásokkal megtörni, azonban azok az ellenkező hatást váltották ki a lakosságból, így a nacionalisták végül nem tudták bevenni a várost. A légitámadások ezután a polgárháború végéig folytak Madrid ellen, és több más köztársasági kézen lévő város is célponttá vált, mint Valencia és Barcelona. Ezek közül a legismertebb a baszk Guernica ellen indított légitámadás. Az elterjedt tévhit szerint a legelső szőnyegbombázást 1936. április 26-án hajtotta végre a spanyol polgárháborúban a Condor légió a baszk Guernica ellen. A Condor légió a következő német erőkből tevődött össze: három bombázó repülőszázad, mely Ju 52-es szállítógépekből állt, három bombázó repülőszázad He 51 biplán csatarepülőből, két repülőszázad a He 45 és He 70-es szállító/bombázó gépből és egy repülőszázad He 59 torpedóvető és He 60 haditengerészeti biplán repülőből. A 100 repülőgépet és az 5136 fős katonai egységet Hugo Sperrle irányította. A bevetés katonai és logisztikai taktikai célok ellen irányult, de az időjárás, a képződő sűrű füst és navigációs hibák miatt lakóépületek is találatot kaptak. Ez az esemény nem minősíthető „terrorbombázásnak”. A második kínai-japán háborúban A Japán Birodalom is bevetette a taktikát a második kínai–japán háborúban, miután Kína egy jelentős részét nem tudta uralma alá hajtani. A japán légierő rendszeresen hajtott végre szőnyegbombázásokat a kínai városok ellen, főleg az új ideiglenes fővárost, Csungkingot támadva, amely Jung Chang történész szerint az egyik legtöbbet bombázott város volt a történelemben. 1938 májusa és 1941 júniusa között a japán légierő 218 légitámadást hajtott végre a város ellen, többek között repesz- és gyújtóbombákkal, amik összesen 12 ezer halálos áldozattal jártak. Csungkingban volt sziréna a támadások jelzésére, de sok más kínai településen nem; itt póznákra felhúzott léggömbökkel jelezték a közelgő támadást. Finn háború Európában az első terrorbombázást a szovjet légierő hajtotta végre 1939. november 30-án a téli háború során Helsinki ellen. A szándék egyértelmű volt, hiszen a finn főváros a frontvonaltól nagyon messze esett, katonai célpontjai egyáltalán nem voltak. A bombázás a hadüzenet nélküli háború bevezetése volt. A téli háború kezdete után nem sokkal a szőnyegbombázások kiterjedtek Viipuri, Kotka és Turku térségére is. A második világháborúban Németország A taktika a második világháborúban kapott széles teret, ahol mindkét oldalon alkalmazták azt, leginkább a szövetséges hatalmak. Németország főleg egy- és kétmotoros bombázókat épített, amelyek nem voltak alkalmasak ilyen feladatok végrehajtására, továbbá igyekeztek ipari kapacitásukat az ellenséges területeken található gyárak elfoglalásával növelni, így jóval kevesebbszer alkalmazták a szőnyegbombázás taktikáját. A német zuhanóbombázók maguk cáfolják, hogy a német stratégiában a szőnyegbombázás nagyobb szerepet kaphatott volna, hiszen ezek kifejezetten pontbombázók, kiváló célzási technikával és kis bombateherrel. Ennek ellenére 1939. május 2-án olyan helyzetjelentés született, amely a Luftwaffét egy totális légiháborúra felkészültnek minősítette. Hermann Göring még diplomáciai tárgyalásokon is megengedte magának azt a fenyegetőzést, hogy a partner városait a Lufwaffe bombázza majd, ha nem lesz megállapodás. Hitler ekkor olyan repülőgép tervezésére adott utasítást, amely öt tonna bombateherrel képes elrepülni New Yorkba és vissza. Ám ezek csak illúziók voltak. A Luftwaffe vezetése a két világháború között nyomatékosan elvetette a terrorháború gondolatát, és nem is álltak rendelkezésre megfelelő stratégiai bombázók. Emellett Németország gazdasági elszigeteltsége is éreztette hatását, a Luftwaffe arra törekedett, hogy a háborút a lehető leggazdaságosabban folytassa, ez pedig a kevés bombát és olcsó repülőgépeket igénylő pontbombázók, a zuhanóbombázók alkalmazásával volt lehetséges. Nagy számban voltak még ferdetámadók, de szőnyegbombázók alig. A Luftwaffe egyik szabálya: „Azok a sűrűn lakott területeken lévő célpontok és objektumok közvetlen közelében lévő célok, célpontok, amelyek ellen tilos a légi támadás, csak célzott bombavetéssel támadhatók.” Ám még a nagy magasságú bombázásnál is az 1937-es bombavetési kiképzés követelménye volt, hogy 1000 méteres támadómagasság esetén 50 méternél, 6000 méteres támadómagasságnál 150 méternél messzebb nem érhet célt a bomba. A Luftwaffe – ugyan nem humanitárius, hanem hadigazdasági okokból – 1939. őszén elutasította a területbombázás fejlesztési tervezetét. A németek által elkövetett legismertebb szőnyegbombázások a London, Varsó és Rotterdam városát ért támadások. A legfontosabb azonban az 1940. november 14-i Coventry elleni légitámadás mind közül, mert mind a Luftwaffe megítélésében, mint a háború további menetében jelentős szerepet játszik. Ez a támadás is katonai célpont (repülőtér és 17 darab üzem, köztük repülőgépmotor-gyárak) ellen irányult, de a nagy számban (20%) használt gyújtóbombák és a célpontok szétszórtsága következtében 568 halálos áldozattal járt, és egy rosszul célzott bomba eltalálta a közeli székesegyházat is. Ez a lerombolt templom vált a Luftwaffe kegyetlenségének és terrortámadásainak jelképévé. Hasonló a rotterdami bombázás is, amelyet 1940. május 14-én hajtottak végre, de ma már bizonyíthatóan tévedésből, ráadásul a brit propaganda alaposan túlzott is. A hírekben közölt 30 000 áldozat helyett valójában mintegy 900 halálos áldozat volt. A körülmények kétszeres szerencsétlen összejátszása okozta a tragédiát: a lakóterület a Lek-híd helyett kapott találatokat, ugyanakkor a városparancsnok kapitulációja idején a gépek már a levegőben voltak, és nem sikerült visszahívni őket. London 1940-ben nem szerepelt a német célok között, de augusztus 25-én 12 eltévedt gép néhány bombát dobott a városra, amelyről a London Times másnapi száma azt írta: „nagyon csekély károk”. Ez a szándéktalan támadás azonban kapóra jött Winston Churchillnek ahhoz, hogy elrendelje Berlin bombázását. A normandiai partraszállás után változott a német hadvezetés hozzáállása, de nem a Luftwaffe részéről: 1944 nyarán repülőgép helyett V–1 robotrepülőgépekkel sorozatosan hatórás szárnyasbomba- és rakéta- össztüzeket zúdítottak Londonra. Egy-egy ilyen periódus során 672-840 szárnyas bomba csapódott be a brit fővárosban és környékén. Nagy-Britannia Stanley Baldwin brit miniszterelnök már 1932-ben ezt mondta az alsóházban: „Az egyetlen védekezés a támadás, és ez azt jelenti, hogy több nőt és gyereket kell gyorsabban megölni, mint az ellenség, hogy megmentsük magunkat.” Ezért a brit fejlesztések elsődleges célja a bombázók lettek, mivel 1939-ig úgy tűnt, hogy a saját légtér védelme lehetetlen, hiszen a vadászok nem sokkal voltak gyorsabbak, mint a bombázók. Sir Arthur Harris (akit a háborúban „Bomber Harris” néven ismertek) 1947-ben jelentette ki, hogy „neuralgikus közlekedési csomópontokat a levegőből csak a környező házak lerombolásával lehet lezárni.” A Brit Királyi Légierő (RAF) a második világháború során két légi eszközt fejlesztett: megkezdődött a vadászrepülők tökéletesítése, és a hadászati bombázók teherbírásának növelése. Az 1930-as évek első felében a hadászati bombaháború pénzügyi okok miatt nem valósulhatott volna meg, ezért átmenetileg védelmi beruházásokra költöttek a német légifölényt észlelve, a radarhálózatra és a vadászokra. A RAF bombázóit gyenge célzókészülékekkel szerelték fel és éjjellátó eszközeik sem voltak. Ezért abban az időben, amikor még nem rendelkeztek Németország légterében légifölénnyel és csak éjszaka támadhattak, rengeteg téves bombakioldás történt. A pilóták sokszor csak körülbelül (vagy még úgy sem) tudták, hogy merre járnak, és a megadott időben úgy dobták le bombáikat, hogy a célpontot nem is látták. Olyan is előfordult, hogy a célt nem találták meg, de a bombaterhet mégis ledobták, különben nem lett volna elég az üzemanyaguk a hazatéréshez. Ezen akciók egy része nem szándékolt terrorbombázás volt. A tapasztalatok ellenére a RAF-nál sosem fordítottak nagyobb gondot a célzókészülékek fejlesztésére és a navigáció pontosítására. A navigációban még a háború késői szakaszaiban is a rádiókapcsolat nélküli, csillagászati módszer maradt az uralkodó, a későbbiekben a vakbombázást a radarirányítású X-eljárás segítette. Az X-készülék nagyjából 300 méteres célzási pontosságot biztosított, így valóban nagy területet kellett lerombolni ahhoz, hogy a célpont is elpusztuljon. 1940-től az Y-eljárást is alkalmazták, amely 1–2 km-es pontosságot ért el. Mindemellett a második világháború teljes tartama alatt a brit hadvezetés a háborús siker zálogát a megfélemlítésben és demoralizálásban látta. Az is igaz azonban, hogy a háború kezdetén a különbségtétel nélküli terrorháborúra létrehozott RAF bombázó állomány pragmatikus szempontokból felülírta saját elvi szempontjait, és a szőnyegbombázások helyett ipari és katonai célpontokat keresett, mert nem akarták a brit városokra vonni Hitler megtorló csapásait. A bombázások pontatlansága azonban előbb-utóbb azt a látszatot keltette a németekben, hogy szándékosság állt fenn, ami válaszcsapást generált, az meg újabbat. Jellegzetes különbség látszik a ledobott bombák típusa alapján is. A német bombázóknál alig 7,7% volt a gyújtóbombák aránya, és ezt főleg célmegjelölésre használták. A RAF bombázói 60% fölött használtak gyújtóbombát, hogy a polgári célpontokat felgyújtsák. A bombaháború kezdetéről pedig James Molony Spaight, aki 1940-ben a Légügyi Minisztérium államtitkára volt ezt nyilatkozta: „Az előtt kezdtünk el célpontokat bombázni a német szárazföldön, mielőtt a németek elkezdtek volna célpontokat bombázni a brit szárazföldön.” A közhiedelemmel ellentétben a bombaháborút nem Németország kezdte. 1940. júliusától a brit Bombázó Parancsnokság nagyarányú bombaháborúban gondolkodott, de ekkor még utasították a pilótákat, hogy ha a célpontot nem találják meg, hozzák vissza a bombákat. A szövetségesek négymotoros repülőgépei a háború előrehaladtával egyre nagyobb mértékben hajtottak végre szőnyegbombázásokat a tengelyhatalmak városai ellen. Legismertebb akcióik Hamburg, Drezda és Tokió bombázása voltak, amelyek során több százezer ember halt meg vagy vesztette el otthonát. A szőnyegbombázás stratégiája azonban nem érte el a kívánt hatást, ugyanis a német hadiipar 1944-ben érte el a legmagasabb termelékenységét, pontosan akkor, amikor a legsűrűbbek voltak a légitámadások. USA Az Amerikai Egyesült Államokban 1938-ig a légierőt csak gyalogsági támogató fegyvernemként használták. A két világháború közti időszak konfliktusaiban nem akadtak össze olyan ellenféllel, amelyikkel szemben akár védelmi, akár fenyegető célzattal a légierőt fejleszteni kellett volna. 1941-re kristályosodott ki, hogy nehézbombázók fejlesztésébe kell fektetni a legnagyobb energiát, és a légierő gerincét azoknak kell képezni. Az elképzelés hasonló volt Hermann Göring terveihez. Az USA hadászati terveinek alapját azonban – legalábbis eleinte – nem a polgári lakosság moráljának megtörése alkotta, hanem a gazdaság megbénítása, a „nemzeti struktúra” lerombolása. Hangsúlyt fektettek a pontos célzásra is, ezt a célt szolgálta a Norden-féle célzókészülék, amelyet Amerikában kitűnőre minősítettek. Az európai időjárási körülmények között azonban ez sem bizonyult tökéletesnek, és még a legjobb feltételek mellett sem érte el a német zuhanóbombázók pontosságát. Ezért az amerikai bombázásnak kitett vasútállomások és ipari üzemek környéke és lakossága is mindig megszenvedte a légitámadást. Az angolokhoz hasonlóan eleinte azt gondolták, hogy zárt alakzatrepülésben, vadászkíséret nélkül is hatékonyak lesznek. Az USA hosszas tárgyalások után vállalta csak, hogy beszáll a britek szőnyegbombázási gyakorlatába. Eleinte vadászvédelem nélküli, zárt alakzatú precíziós támadásokat hajtottak végre, de ahol a célzókészülék nem volt elég hatékony vagy más ok miatt nem volt lehetséges a pontos célzás, szőnyeget is terítettek. 1943. október 13-án végezték az első tervezett terrorbombázást Münster ellen. Egyre többet repültek vadászvédelemmel és a német légierőt is gyakorlatilag kikapcsolták, mégsem tértek vissza ezután a precíziós bombázáshoz. 1945. tavaszától Japán ellen is kizárólag terrorbombázásokat hajtottak végre, amelyek közül egyedül a március 10-i Tokió elleni 80 000 halálos áldozattal járt. A szőnyegbombázások között kell számon tartani az USA két emberiségellenes bűntettét, Hirosima és Nagaszaki lerombolását. Ezek egyetlen repülővel és egyetlen bombával elkövetett „terrorbombázások” voltak, a szőnyegbombázás minden fontos jellemzőjével (katonai célpont hiánya, a civil lakosság elleni akció, elrettentés és demoralizálás céljával hajtották végre, nagy területet érintett egy időben). A második világháború után A taktikát az USA a vietnámi háborúban is bevetette, főleg ipari célpontokat támadva. Ám, mivel Vietnám fejlettsége messze elmaradt Németországétól vagy Japánétól, mindössze nyolc darab bombázásra érdemes üzemet tudtak kijelölni. Később csökkentették a kritériumokat, és 18 olyan erőművet is a célpontok közé soroltak, amelyek csupán a közvilágításért és a polgári létesítmények ellátásáért voltak felelősek. A stratégia így itt kudarcot vallott, hiszen nem akadt célpont, amelyet bombázni lehetett volna. Ellen Burstyn Ellen Burstyn (eredeti neve: Edna Rae Gillooly) (Detroit, Michigan, USA, 1932. december 7. –) amerikai színésznő. Élete Ellen Burstyn 1932. december 7-én született Detroitban John Austin Gillooly és Coriene Marie Hamel gyermekeként. Tanulmányait a Lee Strasberg Actors' Studiójában végezte el. 1950-től Texasban és New Yorkban modellként dolgozott, illetve Montréalban éjszakai klubokban lépett fel. 1957-ben debütált a Broadwayon a Fair Game című filmen. A nagy áttörést számára az 1971-ben készült Az utolsó mozielőadás hozta meg. Ezért az alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték. Egy évvel később Jack Nicholsonnal szerepelt együtt a A Marvin Gardens királya című filmben. Ezután jött Az ördögűző 1973-ban, amikor ismét jelölték mind Oscar, mind pedig Golden Globe-díjra. 1974-ben egy pincérnőt alakított az Alice már nem lakik itt című filmben, mellyel elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, valamint a BAFTA-díjat is. 1982-1988 között, illetve 2000-től a New York-i Actor's Studio művészeti társigazgatója. 1982-1988 között a Színész Szakszervezet elnöke volt. Magánélete 1950-1957 között William Alexander volt a férje. Második házassága 1958-1962 között volt, ekkor Paul Roberts volt a párja. Harmadik alkalommal is megházasodott, ez 1964-1972 között volt, ekkor Neil Nephew volt a férje. Filmjei Fair Game (1957) Buszmegálló (1962) Goodbye Charlie (1964) For Those who Think Young (1965) Ráktérítő (1970) Alex Csodaországban (1970) Az utolsó mozielőadás (1971) A Marvin Gardens királya (1972) Thursday's Game (1973) Az ördögűző (1973) A macskás öregúr (1974) Alice már nem lakik itt (1974) Jövőre veled ugyanitt (1975) Gondviselés (1977) Asszonyok kiáltása (1978) A szenvedély álma (1978) Feltámadás (1979) Észak csöndje (1980) Judgement (1981) A nagykövet (1984) Surviving (1985) Into Thin Air (1985) Alamo Bay (1985) Twice in a Lifetime (1985) A hatalom megfizet (1986) Szemenszedett hazugságok (1987) Hannah háborúja (1988) 84 Charing Cross Road, Shirley Valentine (1989-1990) When you remember me (1990) Még emlékszem a szeretetre (1990) Az este színe (1990) A szerelem erejével (1991) Vágyak szigete (1992) Özvegyek klubja (1993) Ha a férfi igazán szeret... (1994) Szabadlábon (1994) Szobatársak (1995) Kövesd a folyót (1995) Közel a gyilkoshoz (1995) A szerelem színei (1995) Bébicsőszök klubja (1995) Spitfire grill (1996) A Deadly Vision (1997) A hazug (1997) You can thank me later (1998) Villám (1998) Önfejűek (1998) Szeress, ha tudsz! (1998) Hazugok védőszentje (1998) Út az éjen át (1999) A bűn állomásai (2000) Rekviem egy álomért (2000) A kis hableány (2000) Édes élet olasz módra (2000) Egyiptomi barangolás (2000) Dodson's Journey (2001) Bocsássátok meg bűneimet! (2001) Vörös Sárkány (2002) Vagány nők klubja (2002) Megfestett sors (2003) Öten a mennyországból (2004) A forrás (2006) Rejtélyek szigete (2006) Az elefántkirály (2006) 30 nap (2006) Nem szentírás (2006) Háromastársak (2007-2009) Különleges ügyosztály (2008) Gréta (2009) Díjai Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek (1975) Alice már nem lakik itt BAFTA-díj a legjobb női főszereplőnek (1975) Alice már nem lakik itt Golden Globe-díj (1979) Emmy-díj (2009) Különleges ügyosztály Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 Ellen Burstyn az Internet Movie Database oldalon (angolul) Argumentum ad verecundiam Az argumentum ad verecundiam (latinul: „az illő, elvárható tiszteletre alapozó érvelés”) vagy röviden ad verecundiam olyan érvelési hiba, amely nem a vita tárgyára épít, hanem egy hivatkozott személy vagy forrás tekintélyére, tudására vagy pozíciójára apellál. Fajtái Nem releváns tekintélyre hivatkozás Az ad verecundiam első típusa olyan személyre hivatkozik, aki valóban jogos tekintély, csak nem a vita tárgyának a területén. Releváns tekintélyre hivatkozás A hivatkozott tekintély lehet olyan is, aki valóban elismert szakértője az illető témának, tehát nagyobb eséllyel lehet igaza, de az érv így sem döntő. (Egyrészt mindenki tévedhet néhanapján; másrészt új tényezők, fejlemények merülhetnek fel, amelyekről nem hallott; harmadrészt elképzelhető, hogy neves szaktekintélyként is kisebbségi álláspontot képvisel – sőt erre neves szaktekintélyek inkább szokták feljogosítva érezni magukat gyakran, mint a kevésbé nevesek. Ezek kiküszöbölésére szoktak több, egymástól független szaktekintélyt megkérdezni.) M–95 Degman M–95 Degman egy horvát prototípus harckocsi, melyet a Đuro Đaković specijalna vozila d.d. gyár fejlesztett a horvátországi Bródban. RH-ALAN Degman néven is ismert. A Đuro Đaković gyár leginkább a fő profiljáról, az M-84-es gyártásáról ismert, ami a szovjet T-72-es harckocsi alapján gyártott jugoszláv változata. Az M–95 Degman az M-84 továbbfejlesztett változata. Az M-84-es fő javulását a reaktív páncélzattal érték el a tornyon, a hajótest elején és az oldalsó szoknyákon, ami nagyobb védelmet nyújt a kumulatív töltetek ellen, valamint el van különítve a lőszeres rekesz a torony hátsó részében, amely megvédi a legénységet, ha a tankot hátulról érné találat. Đuro Đaković opcionális hőkamerát is kínál, amely fokozza az éjszakai bevetés hatékonyságát és opcionális 1200 LE (890 kW) motort, ami növeli a teljesítmény/tömeg arányt megközelítőleg 27 LE/t-ra. Van több kisebb változás a tűzvezetésben, a kommunikációs eszközökben, a lánctalpon stb. A Degman M-95-nek 15%-kal gyorsabb az automatikus betöltője is mely 8 helyett 9 lőszer percenként. A Degman M-95-öt még nem adták sorozatgyártásba, de már két prototípust is rendelt a horvát kormány, egy M-95 modellt és egy M-84D mintát (exportra). Đuro Đaković az export változat M-84D-t fogja gyártani (kuvaiti és más potenciális vevők részére), lényegében egy M-84A4 jelentős újításokkal. A kuvaiti hadsereg megerősítette, hogy érdeke a 149 elavult M-84-esek modernizálása az új M-84D-re, valamint további 66 új M-84D beszerzése. A jóval nagyobb M-95-ös modellt a horvát kormány fogja megrendelni. Története, gyártás és modernizáció Az M–95 Degman az idősebb M-91 Vihor tankon alapszik. A Vihor tank prototípusát a Đuro Đaković gyárában tesztelték de az 1991-es hadiállapot miatt sose szállították le a jugoszláv hadseregnek. Đuro Đaković ekkor már a második prototípuson dolgozott (a torony már kész volt) de a hadi állapot miatt a második Vihor prototípus munkálatai 1994-ig álltak, ekkor pedig az új toronnyal készült el. Eközben az első prototípust is továbbfejlesztették és korszerűsítették. Nagyobb, 1200 lóerős motorral szerelték a magasabb teljesítmény / tömeg arányért. Egy tároló kosarat és lőszeres rekeszt adtak a torony hátsó részhez a lőszerek védelmét növelve. Racal kommunikációs eszközt telepítettek bele a kommunikációs tartományok növelése és a digitális harctér kompatibilitása érdekében. Egy új vegyvédelmi rendszerrel is felszerelték. Az SZ-2000 vegyvédelmi rendszer jobb az M-84-nél korábban alkalmazottnál. Például nukleáris vagy vegyi/biológiai támadás esetén az SZ-2000 leállítja a motorokat és automatikusan szűri a tank levegőjét. Az optikákat és a tűzvezető rendszert a Fotona szlovén cég fejlesztette és ez már szériafelszerelés az összes horvát és szlovén M-84-es tankon is. A Vihor/M95-ös tank egy új LIRD-4B lézeres bemérés-figyelmeztető rendszert kapott. Egy Fotona/Končar/Đuro Đaković digitális harctéri számítógépet is tettek bele a harctéri hatékonyság növelése érdekében. A Diehl új lánctalpaival a tank mozgékonyabb közúton és terepen is. Az izraeli Elbit cég Explozív Reaktív páncélzata volt az egyik legnagyobb fejlesztés ami különleges megjelenést kölcsönöz az M-95-ös tanknak. Egy másik fejlesztés a Rafael - Samson távvezérelt lőállás egy 12.7mm-es nehéz géppuskával és egy 40mm-es gránátvetővel. Ez a lőállás a parancsnok különálló hőkamerájaként is funkcionál. További fejlesztéseket is terveznek, mint a Svájci RUAG Defence 120mm-es lövegét és egy további ECM-rendszert (Electronic Countermeasures, magyarul elektronikus ellentevékenység) LAHAT tankelhárító rakétákkal. Rendszeresítő országok Horvátország : A Horvát Hadsereg 30-40 db M–95s harckocsi rendszeresítését tervezi. Magyarország az 1998. évi téli olimpiai játékokon Magyarország a japán Naganóban megrendezett 1998. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt, hat sportág, összesen tizennyolc versenyszámában nyolc férfi és kilenc női, összesen tizenhét versenyző képviselte. A magyar atléták nem szereztek érmet és pontot sem. Ez ugyanolyan, mint az előző, lillehammeri olimpián elért eredmény. Az olimpiai fogadalmat a műkorcsolyázó Czakó Krisztina (már második alkalommal) és a sílövő Panyik János tette. A nyitóünnepségen a magyar zászlót a gyorskorcsolyázó Egyed Krisztina vitte. Eredményesség sportáganként Az alábbi táblázat összefoglalja a magyar versenyzők szereplését. A sportág neve mögött zárójelben lévő szám jelzi, hogy az adott szakág hány versenyszámában indult magyar sportoló. Az egyes oszlopokban előforduló legmagasabb érték vagy értékek vastagítással kiemelve. Az olimpiai pontok számát az alábbiak szerint lehet kiszámolni: 1. hely – 7 pont, 2. hely – 5 pont, 3. hely – 4 pont, 4. hely – 3 pont, 5. hely – 2 pont, 6. hely – 1 pont. Alfafar Alfafar település Spanyolországban, Valencia tartományban. Alfafar Benetússer, Lugar Nuevo de la Corona, Massanassa, Sedaví, Valencia és Paiporta községekkel határos. Lakosainak száma 20 776 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Soublecause Soublecause település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 192 fő (2015). Soublecause Hères, Bétracq, Caussade-Rivière, Hagedet, Labatut-Rivière és Madiran községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tawny Roberts Tawny Roberts (1979. március 18. –) amerikai pornószínésznő. Tawny Roberts Dallasban (Texas) született. tradicionális mormon családban nevelkedett. Roberts elhagyta Texast és Los Angelesbe költözött. Az Odyssey, Evil Angel és Digital Sin cégeknek dolgozott. Fiat Ritmo A Fiat Ritmo nevével is a mozgékonyságra utal. Az olasz Fiat autógyár gyártotta 1978-tól 1988-ig. A gyár e típussal akarta az 1969-ben "Az Év Autója" címet kapott Fiat 128-ast felváltani. Kifejezetten városi autó. A Fiat 128-as modellhez képest több szembetűnő változása van A Ritmo-nak. Például szokatlannak tűnt az ötajtós, kombi jellegű kocsi kör alakú ajtózárai, érdekes rajzolatú kerékdísztárcsái. Különböző teljesítményű motorral került eladásra; az 1,1 literes kivitelű 44 kW-os (60 LE-s), végsebessége 145 km/h. 100 km-enkénti fogyasztása 8,5 liter. Lythrypnus A Lythrypnus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 20 faj tartozik: Lythrypnus alphigena Bussing, 1990 Lythrypnus brasiliensis Greenfield, 1988 Lythrypnus cobalus Bussing, 1990 Lythrypnus crocodilus (Beebe & Tee-Van, 1928) kéksávos géb (Lythrypnus dalli) (Gilbert, 1890) - típusfaj Lythrypnus elasson Böhlke & Robins, 1960 Lythrypnus gilberti (Heller & Snodgrass, 1903) Lythrypnus heterochroma Ginsburg, 1939 Lythrypnus insularis Bussing, 1990 Lythrypnus lavenbergi Bussing, 1990 Lythrypnus minimus Garzón & Acero P., 1988 Lythrypnus mowbrayi (Bean, 1906) Lythrypnus nesiotes Böhlke & Robins, 1960 Lythrypnus okapia Robins & Böhlke, 1964 Lythrypnus phorellus Böhlke & Robins, 1960 Lythrypnus pulchellus Ginsburg, 1938 Lythrypnus rhizophora (Heller & Snodgrass, 1903) Lythrypnus solanensis Acero P., 1981 Lythrypnus spilus Böhlke & Robins, 1960 Lythrypnus zebra (Gilbert, 1890) Cristina Cini Cristina Cini (Firenze, 1969. július 11. –) olasz nemzetközi női labdarúgó-partbíró, asszisztens. Pályafutása Labdarúgóként Ifjúsági szinten az atlétikát, a rövidtávfutást művelte kisebb, nagyobb sikerekkel. Labdarúgó-játékvezetőként Nemzeti játékvezetés 2003-ban lett hazája országos labdarúgó bajnokságának partbírója, asszisztense. Előbb a Serie B-ben, majd pedig a Serie A-ban női mérkőzésen játékvezetőként, férfi találkozókon partbíróként foglalkoztatta a Játékvezető Bizottság. A Serie B-ben a Triestina–Venice mérkőzés irányításával debütált. A Serie A-ban 2003. május 24-én debütált, a Juventus–Chievo bajnoki találkozón Tiziano Pieri munkáját segítve. Bár Cini nem tartozik a legfoglalkoztatottabb asszisztensek közé a Serie A-ban, az évek során közel negyven élvonalbeli mérkőzésen kapott lehetőséget a közreműködésre. Nemzetközi játékvezetés Az Olasz labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 2004-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzésen tevékenykedett asszisztensként. Világbajnokság Kína adott otthont a 2007-es női labdarúgó-világbajnokságnak, Németország rendezte a 2011-es női labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB asszisztensi feladatokkal bízta meg. 2007-ben néhány asszisztens a Cooper-tesztet nem tudta teljesíteni, 'Cinit léptették elő a tartalékok sorából. 2008-ban Chilében rendezték az U20-as női labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB megbízásából asszisztensként tevékenykedett. Olimpia A 2008. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB a svájci Nicole Petignat mellé osztotta be asszisztensnek. Nemzetközi kupamérkőzések Bajnokcsapatok Ligája A 2007/2008 torna során Ő az első nő, aki egy nemzetközi férfi labdarúgó-tornán partbíróként szolgálhatta a labdarúgást. Női Európa-kupa 2005-ben az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) JB szakmai felkészültségét elismerve megbízta, hogy Anna De Toni bíró munkáját segítse oldalvonal mellől. Santisteban del Puerto Santisteban del Puerto település Spanyolországban, Jaén tartományban. Santisteban del Puerto Aldeaquemada, Viso del Marqués, Torre de Juan Abad, Castellar de Santiago, Villamanrique, Castellar, Iznatoraf, Villacarrillo, Sabiote és Navas de San Juan községekkel határos. Lakosainak száma 4566 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kádár Endre Kádár Endre, Schwartz (Kunhegyes, 1886. december 9. – Auschwitz, 1944. novembere) magyar író, a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Élete Kunhegyesi szabók: Altmann Annának és Schwartz Dávidnak, az izraelita hitközség tanácsnokának fia volt. Kisújszálláson érettségizett, nevét 1904-ben magyarosíttatta. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsész karán és Svájcban folytatta, utána újságíró lett. 1909 októberében jelen volt a Nyugat íróinak debreceni látogatásán. Első regényét is a Nyugat közölte folytatásokban (Balajka, 1918), a következő évben könyv alakban is kiadták. Cikkei, írásai még az alábbi lapokban jelentek meg: Budapesti Napló, Magyar Hírlap, A Polgár, Politikai Hetiszemle, Nagyváradi Napló, Az Újság, Élet, Magyar Figyelő, A Nap. Az első világháború idején feleségével, Mihály (Müller) Lívia grafikussal Svájcban élt és az Az Est című lapot tudósította. (Egy másik információ szerint azonban „az első világháború egész idejét a fronton töltötte.”) Az 1920-as évek nagy részét Franciaországban töltötték, Bölöni György baráti köréhez tartoztak. Házasságuk az 1930-as években felbomlott. Utoljára Győrött lakott, onnan deportálták Auschwitz-ba. Szülővárosa 2007-ben emléktáblán örökítette meg nevét. Munkássága Első regényét (Balalajka, 1919) kedvezően fogadták. Földi Mihály a fölfedezés örömével szólt róla a Nyugatban. „Kimondottan nincs benne semmi vigasz s mindenhez közelebb áll, mint az öröm mozarti zavartalanságához. De a legtisztább, a legnemesebb irodalom.” 1922-ben írt és bemutatott színművét Zilahy Lajos méltatta, kiemelve a dráma újszerűségét, eredeti látásmódját: „Amilyen különállásnak számított regénye az új magyar prózában, ugyanolyan egyéni utat jelez háromfelvonásos színműve, «A szerelem elmegy» az új magyar drámában.” Második, terjedelmesebb regényét (Önbüntetés, 1935) Füst Milán rendkívül lesújtó kritikával illette: „…véleményem szerint, úgy e regény maga, mint a róla eddig elhangzott vélemények: a legnagyobb irodalmi tévedés, amelyet eddig megéltem, ezt már nincs is kedvem szó nélkül hagyni. (…) Az a baj, hogy ez a regény, ha érthetőbb volna, még unalmasabb volna.” Írásából az is kiderül, hogy Kádár Endre nyilatkozata szerint a regényt tizenhárom éven át írta, és hogy a regénynek „elragadtatott hívei” is vannak. Visszaemlékezéseiben Illés Endre így foglalta össze benyomásait a két könyvről: „Ez a két regény a részletek, a valóság, a figurák, az emberi helyzetek szédítő zsúfoltságával lepett meg annak idején. Mintha egy bőröndnyi amatőr fényképpel tért volna haza külföldi útjáról – ilyen volt Kádár Endre regénye, s főként a második, az Önbüntetés. A két háború közötti anarchikus Nyugat-Európáról talán senki sem gyűjtött annyi adatot, mint ő – milyen remek, változatos, éles pillanatfelvételek voltak. Balzac, Proust, Valéry-Larbaud regényeinek gazdagsága. Csak éppen az egyes képek között alig érzékelhető, vékony, áttetsző sejthártya feszült – figurák és szituációk helyett összedobált mozaikkép nyugtalanította az olvasót, aki ettől a zsúfoltságtól és a külön kockákba szorított mozgalmasságtól káprázva hajtotta be a regényt.” Fő munkái Asszonyportré (elbeszélések, 1913) Balalajka (regény, Budapest, 1919) A szerelem elmegy (dráma 3 felvonásban, Budapest, 1922; bemutatta a Belvárosi Színház 1922. április 21-én) Önbüntetés (regény, Budapest, 1935). Kéziratban maradt színműve A kulcslyuk Csillagszínezés A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy G gráf csillagszínezése (star coloring) olyan csúcsszínezés, amiben bármely négy csúcson átmenő út legalább 3 különböző színt tartalmaz. Ezzel egyenértékű megfogalmazásban, a csillagszínezésben bármely két szín által meghatározott feszített részgráfok összefüggő komponensei csillaggráfok. A csillagszínezést (Grünbaum 1973) vezette be. Csillagkromatikus szám A csillagkromatikus szám a G csillagszínezéséhez szükséges legkevesebb szín száma. A csillagszínezés egyik általánosítása az aciklikus (körmentes) színezés; itt minden körnek legalább három színt kell használnia, ezért a két szín által meghatározott feszített részgráfok erdők. Ha a G gráf aciklikus kromatikus számát -vel jelöljük, , és valójában minden csillagszínezés egyben aciklikus színezés is. A csillagkromatikus szám (Nešetřil & Ossona de Mendez 2003) alapján minden minorra zárt gráfosztályon korlátos. Ezt az eredményt (Nešetřil & Ossona de Mendez 2006) tovább általánosította az összes alacsony fa-mélységű színezésre (a normál színezés és a csillagszínezés olyan alacsony fa-mélységű színezésnek tekinthető, melyek megfelelő paramétere 1, illetve 2). További eredmények: A fentiből következik, hogy ha G síkgráf, akkor A fentiből következik, hogy ha G síkgráf, akkor A fentiből szintén következik, hogy ha a G síkgráf girthparamétere g, akkor: Ha G síkgráf, akkor Ha G síkgráf, akkor Ha a G gráf favastagsága legfeljebb k, akkor Ennek következménye: ha G külsíkgráf, akkor és ez az eredmény éles. Sejtés: létezik olyan G síkgráf, melyre Számítási bonyolultság (Coleman & Moré 1984) megmutatták, hogy az optimális csillagszínezés megtalálása NP-teljes még akkor is, ha G páros gráf. (Albertson et al. 2004) megmutatták, hogy annak eldöntése, hogy NP-teljes, még akkor is, ha G-ről ismert, hogy síkgráf és páros. Derežani Derežani falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Ivanić-Gradhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 40 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re keletre fekszik. Története A falu története során a kloštar ivanići plébániához tartozott. 1857-ben 151, 1910-ben 158 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. A településnek 2001-ben 245 lakosa volt. Baudre Baudre település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 544 fő (2015). Baudre Saint-Lô, Condé-sur-Vire, Gourfaleur, La Mancellière-sur-Vire és Sainte-Suzanne-sur-Vire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Zala György (szobrász) Zala György (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, Zala vármegye, 1858. április 16. – Budapest, Józsefváros, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Életpályája Apja, Zala Feremc porcelángyáros volt Pápán, de gyára a mostoha gazdasági viszonyok következtében pangásnak indult és csakhamar tönkre is ment. Anyja Kalivoda Katalin. A kis György nyolcéves korában apját és anyját is elveszítette, ezért az egyik nagybátyjához került, Városlődre. Itt végezte elemi tanulmányait és itt látott először mintázást nagybátyja kőedénygyárában. A faluból visszakerült Pápára egy másik nagybátyjához, aki a posztógyárában akarta őt alkalmazni, Zala azonban csak rajzolgatott, mással nemigen törődött. A nagybátyja végül engedett hajlamainak, és beadta a budapesti belvárosi reáliskolába, ahol rajzot is oktattak. Itt végezte el középiskolai tanulmányait, s már 13 éves korától fogva más gyermekek tanításával kereste meg oktatási költségeinek egy részét. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, azután a mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést nyerjen. Három évig járt az iskolába, szabad idejét a kenyérkeresés gondjai és az önképzés között osztva meg. Már ekkor gyakorolta a mintázást, és legelső kísérletével, „A sziklához láncolt Prometheus”-szal jutalmat is nyert. Ez a kis műve egyúttal állami ösztöndíjhoz juttatta, így Bécsbe utazhatott a művészeti akadémiára, ahol Edmund von Hellmer tanítványa volt. Az ösztöndíj nagyon szerény lévén, a nélkülözések ide is elkísérték. Zala György úgy segített magán, hogy a bécsi műegyetemre járó vagyonosabb magyar fiúknak szabadkézi rajzaik elkészítésében csekély díjért segédkezett. A bécsi akadémián kezdte meg Goethe Ahasverusának megmintázását, de ezt nem fejezte be, mert nem tudott megbarátkozni az akadémia szellemével, és már egy év múlva, 1880-ban, Münchenbe utazott. Münchenben Knabel tanárnak lett a tanítványa, és az ő vezetése alatt mintázta meg a „Fél a baba” című kedves idillt, amely megalapozta jövőjét. A müncheni kritika igen rokonszenvesen foglalkozott a kis munkával, amely később eredeti felfogásával és kivitelének szabatosságával a budapesti képzőművészeti társulat kiállításán is figyelmet keltett. Knabel halála után Max Wittmann tanárhoz került, aki korábban Izsó Miklósnak is tanára volt, és Zala tehetségét is azonnal felismerte. Wittmanntól Michael Wagmüllerhez, akinek a halála után pedig Syrius Eberléhezhoz ment. Eberle iskolájából Zala már kész művészként került ki. Münchenből 1884-ben tért haza Budapestre, és Epreskert utcai műtermében jeles művek hosszú sorát mintázta meg. Így Szent Benedek szobrát, Von der Tann tábornok síremlékét és számos társadalmi és politikai kitűnőség portréját. Mindezek a művek tisztult ízlésről és a jellemzési képesség nagy fokáról tesznek tanúbizonyságot. Mindezeknél hatalmasabb, meglepőbb volt az a szoborcsoport, amely Máriát és Magdolnát ábrázolta egészen új felfogásban. Az isten anyja magához emeli a lábaihoz boruló szerencsétlen nőt, és a vallás szent igéivel vigasztalja. A rendkívül kifejezésteljes csoport a müncheni képzőművészeti akadémia kiállításán általános feltűnést keltett. Még Zala tanárai meglepődtek, és az akadémia elsőrendű érmét kicsiny jutalomnak találták, és a tanári testület külön elismerését csatolták hozzá. A szoborcsoportot később kiállították a budapesti Műcsarnokban is, ahol megkapta a képzőművészeti társulat 200 aranyas művészi díját. József főherceg és neje, Klotild főhercegnő, akkoriban rendelték meg nála Mária Dorottya főhercegnő arcképét és József nádor térdelő szobrát az alcsúti főhercegi kápolna számára. Az 1885-ös országos kiállításon Zala Györgyöt bízták meg a szobrászati csoport rendezésével, egyben ő volt a zsűri előadója. Huszár Adolf elhunytával a szoborbizottság őt kérte fel az aradi vértanúk emlékének elkészítésére. Az emlékművet 1889-ben állították fel, és a szoborcsoport egyik alakjával, a „Harckészség”-gel elnyerte a Trefort Ágoston miniszter által alapított művészeti nagy aranyérmet is. 1892-ben állították fel honvédszobrát a budai várban. A Demokratia szabadkőműves páholyba 1890-ben vették fel. Következő munkái: a Csukássy-síremlék, amelyért az 1894-es antwerpeni kiállításon elsőosztályú aranyérmet nyert; Andrássy Gyula gróf szarkofágja és Andrássy Ilona grófnő egész alakos szobra a tőketerebesi mauzóleumban; Andrássy Gyula gróf domborművű mellképe Krasznahorkán; Károlyi Gyula gróf, Angyelics Germán pátriárka, Horváth Boldizsár, Gajzágó Salamonné, Batthány Lajosné Andrássy Ilona grófnő, Gyenes László, Rickl Gyuláné, Horváth Zoltán, Jókai Mór, Szana Tamás és Kozma Ferenc mellszobrai; Beniczky Gézáné, Pekár Imréné és Meczner Józsika síremlékei. Ő készítette ezeken kívül a budai Honvédszobrot, melynek mintáját a brüsszeli múzeum szerezte meg, a Szabadságszobor első díjat nyert tervezetét és az igazságügyi palota oromzatának timpanonját. Műtermében készült Andrássy Gyula gróf lovasszobra a Parlament elé. A nagy millenniumi emlékműre 1894-ben kapott megbízást, és Gábriel arkangyal szobrát, a Háború és Béke szoborcsoportot, négy királyszobrot és minden domborművet ő mintázott meg. A nagyszabású munkálatok egészen 1929-ig húzódtak. Közben elkészítette Szegedre Deák Ferenc szobrát, amit 1914-ben állítottak fel. Zala ilyen nagy elfoglaltság mellett is több tanulmányutat tett Párizsba, Olaszországba, és alig volt olyan esztendő, hogy fel ne kereste volna Münchent és Németország nagyobb városait. A Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben tagjává választotta. Felesége Klug Klotild volt. Művei Összesen 23 köztéri szobrot készített. Ezek közül néhány: Mária és Magdolna c. márványszobor ( 1884 , MNG ) Aradi vértanúk. Huszár Adolf által abbahagyott szobrát fejezte be ( 1889 ) Honvédszobor 1893 Budapest, Dísz tér Erzsébet királyné mellszobra (1901), Veszprém Erzsébet királyné szobor , eredetileg Arad főterén állt, jelenleg a makói József Attila Múzeum udvarában található Andrássy Gyula lovas szobra, 1889-1893, Budapest Millenniumi emlékmű , 1894 – 1929, (hat más szobrásszal kivitelezte; építésze Schickedanz Albert ) Erzsébet királyné szobra, 1926 Esztergom, eredetileg Erzsébet park (Jelenleg a Vármegyeháza lépcsőházában található) Csernoch János síremléke az esztergomi Szent Adalbert főszékesegyházban (1931) Erzsébet királyné, 1932 Budapest, Döbrentei tér Tisza István -szobor, 1934 Budapest, Kossuth tér Ligeti Antal mellszobra, 1887 I. Ferenc József portrészobra Deák Ferenc szobra, Szeged , Széchenyi tér és Deák bronz mellszobra 1928, Kehidakustány, Deák-kúria Síremlékek ( Csukássy József , 1893 ) Elismerései 1896 . június 6-án a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta a királytól. Magyar Corvin-lánc (1930) Számos kitüntetést, díjat, aranyérmet nyert. Emlékezete A Magyar Nemzeti Galéria 30 szobrát őrzi. Fontaine-Chaalis Fontaine-Chaalis település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 357 fő (2015). Fontaine-Chaalis Borest, Ermenonville, Baron, Montagny-Sainte-Félicité, Mont-l’Évêque, Montlognon, Mortefontaine, Thiers-sur-Thève és Ver-sur-Launette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Chassey Chassey település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 90 fő (2015). Chassey Pouillenay, Saint-Euphrône, Magny-la-Ville és Marigny-le-Cahouët községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2316 Jo-Ann A 2316 Jo-Ann (ideiglenes jelöléssel 1980 RH) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1980. szeptember 2-án. Tibeti farkas A tibeti farkas (Canis lupus filchneri), a szürke farkas (Canis lupus) eurázsiai alfaja. Tibetben, Délnyugat-Oroszországban, Kínában, Mandzsúriában és Mongóliában él. Közepes termetű farkas, hosszú, világos szőrrel. Bács vármegye Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén. A vármegye Mátyás király uralkodása idején még létezett. 1995-ös konföderációs kupa (keretek) A következő lista tartalmazza a Szaúd-Arábiában rendezett, 1995-ös konföderációs kupán részt vevő nemzeteinek játékoskereteit. A tornát 1995. január 6-a és 13-a között rendezték. 359 Georgia A 359 Georgia (ideiglenes jelöléssel 1893 M) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Auguste Charlois fedezte fel 1893. március 10-én. 8822 Shuryanka A 8822 Shuryanka (ideiglenes jelöléssel 1987 RQ2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Georgijevna Karacskina fedezte fel 1987. szeptember 1-jén. Godzilla a Mechagodzilla ellen A Godzilla a Mechagodzilla ellen (���������, átírva Godzsira tai Mekagodzsira) egy 1974-es japán sci-fi szörnyfilm, amelyet a Tóhó stúdió, Fukuda Dzsun rendező és Nakano Terujosi effektmester készített. A Godzilla sorozat 14. tagja, érdeme Godzilla egyik legfőbb visszatérő ellenfele, az ő kiborg mása, MechaGodzilla bemutatása. A film cselekményét az első Godzilla sorozatot, azaz a Sóva szériát záró Terror of MechaGodzilla folytatta. Ez eddig az egyedüli japán Godzilla film, amelyet Magyarországon is bemutattak. Hazánkban 1989-ben került mozikba és később VHS kazettára a Mokép Rt. forgalmazásában. A magyar változatot a Magyar Szinkron- és Videovállalat készítette. A film hivatalos nemzetközi címe Godzilla vs. MechaGodzilla, angol nyelvterületen ismert a Godzilla vs. The Bionic Monster és a Godzilla vs. The Cosmic Monster alternatív címeken is. Cselekmény Az Okinavában honos Azumi család egy ősi legendát őriz, mely egy szörnyeteg megjelenését jósolja, „ha pedig majd vörösen nyugszik le a Hold, és nyugaton kel fel a Nap”, két újabb szörny tűnik fel, hogy legyőzze. A legendáról Naminak, a család egy hercegnőjének, baljóslatú rémálma van. Simizu Maszahiko barlangász egy titokzatos fémet fedez fel, fivére, Keiszuke, pedig egy ásatáson ősi relikviákra bukkan. Ezek közt van egy szobor, amely a legendás Sárkánycsászárt ábrázolja. Kanaguszuku Szaeko régésznő Keiszuke mellé szegődik, hogy a felfedezéseket eljuttassák Mijadzsima Hideto professzorhoz, ám két idegen férfi is követi őket. Az egyikük riporternek adja ki magát, a másik megpróbálja ellopni tőlük a szobrot, de terve meghiúsul. A jóslat jelei kezdenek valóra válni: miután egy fekete hegy látszatát keltő felhő jelenik meg az égen, földrengés történik, és a Fudzsi hegy felrobban. A hegyből Godzilla tűnik elő, és noha korábban az emberek oldalára állt, épületeket kezd rombolni. A talajból egy másik szörny, Godzilla barátja, Anguirus jelenik meg, és rátámad. Godzilla hamar meghátrálásra készteti a páncélos óriáshüllőt, de harc közben leválik a bőrének egy darabja. Keiszuke, aki azt indult ellenőrizni, hogy testvére és a professzor jól vannak-e, a harcterület közelében egy új mintát talál az idegen fémből. A professzor megállapítja, hogy Space Titániumról van szó. A szokatlanul viselkedő Godzilla egy üzemi komplexust rombol, amikor útját állja egy másik Godzilla – az igazi. Harc tör ki kettejük között, mely során a hamis Godzilla felfedi valódi kilétét: bőrét eltüntetve kiderül, hogy MechaGodzilla az, egy mindenféle fegyverrel ellátott óriásrobot. A harc során mindkét szörny megsérül: Godzilla eltűnik a víz alá, MechaGodzillát pedig rejtélyes irányítói visszavonulásra parancsolják. Mijadzsima professzor szerint MechaGodzilla földönkívüli eredetű lehet. Feltevése beigazolódik, amikor lányával, Ikukóval és Maszahikóval visszatérnek a barlangba, ahol a Space Titániumot találták, és az idegenek fogságába esnek. Az idegenek vezére, Kuronuma, beavatja őket terveikbe: a Fekete Lyuk Harmadik Bolygójáról érkeztek a Föld leigázására, de szükségük van a szakértelmére, hogy feljavítsák MechaGodzillát. Hogy felépüljön sérüléseiből, Godzilla visszatér a Szörny Szigetre, ahol hatalmas vihar tombol. A Godzillába csapó villámok új energiával töltik fel. Keiszuke és Szaeko eközben egy hajón utaznak, hogy visszavigyék a Sárkánycsászár szobrot az Azumi család templomába, ám útjuk során ismét rájuk ront a tolvaj. Keiszuke csetepatéba keveredik vele, közben a tolvaj arca megsérül, felfedve majomszerű ábrázatát. A titokzatos riporter végez vele, megmentve így Keiszuke életét. Később Keiszuke egy hotelben hagyja Szaekót a szoborral, és a barlanghoz indul, hogy a testvérével találkozzon. Ott azonban ismét a riporterbe botlik. Kiderül, hogy ő igazából egy Interpol-ügynök, akit Nanbarának hívnak, és az idegenek után nyomoz. Ketten együtt behatolnak a majomszerű űrlények bázisára, és kiszabadítják raboskodó társaikat. Keiszuke és Ikuko elindulnak a hotelba, míg a professzor, Nanbara és Maszahiko hátramarad, hogy szabotálják az idegenek bázisát. Másnap beteljesül a jóslat második fele, a Hold vörösen fénylik egy holdfogyatkozás miatt, és a Nap fénye visszatükröződik a felhőkön, azt a látszatot keltve, hogy nyugaton kel fel. Keiszuke és társai felkeresik Nami hercegnőt és nagyapját, mert ideje előhívniuk a Sárkánycsászárt. Nami elénekli a dalt, amely felébreszti a védőistenüket álmából, de ekkorra már MechaGodzilla is elindult feléjük. A kiborg könnyűszerrel leveri a Sárkánycsászárt, de Godzilla a segítségére siet. A két jóságos szörny eleinte alulmarad MechaGodzilla fegyverarzenáljával szemben, ám a villámokból nyert ereje segítségével Godzilla mágnessé alakítja a testét, magához vonzza a gépszörnyet, és letekeri a fejét. A bázist közben a professzor csapata szabotálja, és szabadulásuk során végeznek Kuronuma vezérrel is. Az idegenek berendezései MechaGodzillával együtt felrobbannak. Godzilla visszatér a tengerbe, a Sárkánycsászár visszamegy alvóhelyére, és a szobra is visszakerül az Azumi család tulajdonába. Háttér Fukuda Dzsun rendező utolsó Godzilla filmje a széria huszadik évfordulója alkalmából készült. Az 1970-es évek kísérleti jellegű, bugyutább, ugyanakkor mélyebb mondanivalókat tartalmazó Godzilla-filmjeivel ellentétben itt a hangsúly az akcióra került át, a hangulat némileg komolyabb, nem szerepelnek benne gyerekek. A film költségvetése és a technikai színvonala sokkal magasabb volt, mint az előző pár felvonásé, konzerv anyagot alig használt. A speciális effektusok készítését felügyelő Nakano Terujosi látványos robbanásokkal akart egy, az addigiaknál izgalmasabb és lármásabb Godzilla filmet alkotni, így próbálva feleleveníteni az akkoriban népszerűsége mélypontján lévő szériát. Ő javasolta a robotszörny ötletét is a korábbi forgatókönyvek javát jegyző Szekizava Sinicsi írónak, miután az ötlethiány miatt panaszkodott. Tanaka Tomojuki producer is ragaszkodott MechaGodzillához, amit egy másik híres óriásszörny robotmása, az 1967-es King Kong Escapes-ben szereplő Mechani-Kong népszerűségével indokolt. A kész szövegkönyvet végül a rendező és Jamamura Hirojaszu dolgozta át, és őket is tüntették fel írókként, minek eredményeképp Szekizava később kilépett és felhagyott a forgatókönyvírással. Számos, a 60-as, 70-es években népszerű, japán szuperhősös tévésorozat elemei is megmutatkoznak a kész filmben: ilyen derivatív elemek maga az alaptörténet, a sablonok mentén megírt karakterek, egyes jelenetek beállításai, s MechaGodzilla kinézete és képességei is nagyban emlékeztetnek a Giant Robo (nyugati címén Johnny Sokko and his Flying Robot) című sorozat óriásrobotjára. Több itt megjelenő színész is hasonló tévéműsorokban szerepelt először, míg a Tóhó megszokott arcai közül csak Hirata Akahiko, Koizumi Hirosi és Szahara Kendzsi képviselteti magát. A film eredetileg igen másmilyennek indult, de a produkció elejétől kezdve ugyanazok dolgoztak a forgatókönyvön. Korai címe Giant Monsters Converge on Okinawa! Showdown in Zanpamisaki volt, és ismét a már korábbi filmekben sokat látott földönkívüli invázió ötletét vette alapul. Okinavát, mint helyszínt, az elvetett Godzilla vs. Redmoon filmötletből vették át. Az ellenséges szörny az úgynevezett Garugan lett volna, s a jó oldalon Godzilla, Anguirus és Mothra, az óriáslepke állt volna. Nami, a szerzetesnő már itt megjelent. Később a cím Showdown in Zanpamisaki: Godzilla vs Mechagodzilla lett, és Mothrát és Garugant két új szörny, King Barugan és MechaGodzilla váltotta le. A következő átiratban King Barugan karaktere átalakult King Caesarrá, azaz a filmben szereplő Sárkánycsászárrá. Nyugaton használt neve, King Caesar és a régebbi átírásokban szereplő King Seesar, igazából a japán „Kingu Sisza” félreértelmezése, ugyanis a sisza nevű mitikus őrzőlény alapján mintáztak meg. Godzilla dizájnját az előző filmből hasznosították újra, de változtattak a jelmez arcán, hogy ne tűnjön olyan barátságosnak. A Godzillának álcázott MechaGodzillát is részben ugyanez a jelmez alakította, de néhány snitthez egy nem filmezési céllal készült promóciós jelmezt használtak. Anguirus szerepeltetése és hősies jelleme az 1971-es Godzilla vs. Gigan filmre épül, amelyben Godzilla bajtársaként küzdött – a korábbi pozitív szörnyfigurákat, mint Rodant és Mothrát a régi jelmezük vagy bábujuk rossz állapota miatt nem tudták már megjeleníteni. A Godzilla filmek közt ez volt az addigi legvéresebb, ami talán összefügg azzal, hogy Nakano Terujosi ezzel egyidejűleg dolgozott a Tóhó Drakula trilógiáján is. A széria eredeti effektrendezője, Cuburaja Eidzsi a 60-as években kerülte a véres jeleneteket, mert mindig gondolt a gyermekközönségre. Nakano hozzá képest kötetlenebb volt, de a korhatár-besorolás miatt az idegen megszállók vérét nem vörösre, hanem feketére színezte. A film hangulata összességében komoly és több felnőtteknek szánt eleme van, de a szériára akkortájt jellemző humor megmutatkozik például Godzilla csalódott testbeszédén, mikor egyik támadása célt téveszt. Az idegenek fajának eredetileg Garuga lett volna a neve, de a filmben nem nevezik meg őket. Fogadtatás A film Japánban és Amerikában mérsékelten sikeres volt. Japánban kb. 1 330 000 jegyet adtak el rá, ami jelentős fejlődés volt az előző rész 980 000 mozijegyéhez képest, habár az évtized két korábbi Godzilla epizódjának 1,7 és 1,8 milliós látogatottságához képest visszaesés. Valószínűleg e viszonylagos siker miatt hozták vissza MechaGodzillát és a Fekete Lyuk idegeneket a következő részre is. Hála a filmnek, Fukuda Dzsun, Szekizava Sinicsi író és Szato Maszaru zeneszerző pozitív fogadtatás keretében lépett ki a sorozatból, és a speciális effektusokért felelős Nakano Terujosi is megerősítette szaktekintélyét, bár Fukuda saját bevallása szerint egyetlen Godzilla filmet sem kedvelt, melynek rendezését ráosztották. Nakano jobban állt hozzá, Guy Mariner Tucker Age of the Gods - A History of the Japanese Fantasy Film című könyvéből kiderül, hogy az 1973-as Submersion of Japan és a '84-es The Return of Godzilla effektjeivel egyetemben az itteni munkájára a legbüszkébb. Amerikában 1977-ben a film korlátozott mozibemutatót kapott a Cinema Shares forgalmazásában. 4 percnyi anyagot kivágtak belőle az alacsonyabb korhatár végett, és a címét Godzilla vs. The Bionic Monster-re változtatták. A kivágott jelenetek megváltoztatták a cselekményt, mivel az amerikai verzióból nem derül ki, hogy az idegenek bázisát felrobbantó szereplők életben maradtak. Miután a Universal Pictures perrel fenyegette a kiadót, mondván, hogy a címet a The Bionic Woman sorozatuktól vették át, a Cinema Shares Godzilla vs. The Cosmic Monster-re változtatta a címet. A vágatlan verzió Godzilla vs. Mechagodzilla címen 1988-ban került kazettára a New World Video kiadásában. Mindkét változat a Tóhó megrendelésére Hongkongban gyártott angol hangsávot tartalmazta. Egyéb országok máshogy viszonyultak a film forgalmazásához. Nyugat-Németországban a címe King Kong gegen Godzilla (King Kong Godzilla ellen) lett, MechaGodzilla nevét a német szinkron megtévesztően King Kongra módosította – a Constantin Film kiadó hasonlóképp járt el a Godzilla vs. Megalon című filmmel is, melynek Jet Jaguar nevű robotját szintén King Kongra nevezték át. Franciaországban 1977-ben mutatták be, King Caesar nevét „Az Óceán Őrzőjére” változtatták, és a nyitójelenettel együtt Szato Maszaru zenéjének javát is kivágták. Hasonló zavarodást okozott, hogy az eltolódott kiadás miatt a francia forgalmazó a filmet az 1975-ös Terror of MechaGodzilla folytatásaként reklámozta, holott igazából az a film a folytatása ennek. Magyarországon csak 1989-ben mutatták be, ez idő tájt Japánban már a második Godzilla sorozat, a Heiszei széria futott. A vágatlan japán verziót a Mokép Rt. forgalmazta mozikban és VHS kazettán. A kazettatokon szereplő cím Godzilla Mechagodzilla ellen, névelő nélkül. A film kritikai fogadtatása vegyes volt. A Rotten Tomatoes mindössze hat kritika szerint 67%-ra értékeli a filmet, 5.5/10-es pontátlaggal. A nézői értékelések alapján 61%-on áll, 5-ből 3.3 ponton. Az IMDb mozi-adatbázison az értékelése 6.3. Lenoard Maltin amerikai filmkritikus és -történész nem tudta komolyan kezelni a filmet. Fáber András (Filmvilág) szerint „A film [...] egy több évtizede tartó, számos mesterember által készített siker-sorozat sokadik – némiképp hervadt és fantáziátlan – darabja.” Steve Ryfle ötből két csillaggal értékelte a filmet, és könyvében azt írta, „a Godzilla sorozat legjobb része a Destroy All Monsters óta – de ugyanakkor ez nem mond sokat. Habár némileg visszaállította a Szörnyek Királyának megkopott hírnevét, képtelen volt megmenteni őt a pénzügyi haláltól.” A műfaj egy másik szakértője, David Kalat pozitívan ír a film speciális effektjeiről, akciójeleneteiről és Fukuda rendezéséről, de a forgatókönyvet és a szereplőket kritizálja sablonosságuk és laposságuk miatt, mondván, a sorozat felnőtteket célzó darabjai közül ez az egyik legsekélyesebb. Jason Barr író a filmet a franchise egy remek darabjának tartja, és David E. Chappelle egy Famous Monsters of Filmland-ben megjelent cikke alapján mély mondandót vél felfedezni történetében, mely ellentmond David Kalat olvasatának. Barr szerint a megszálló idegenek az amerikai kolonizálást, Godzilla és King Caesar pedig Japánt és Okinavát szimbolizálja. A második világháború után az Egyesült Államok több hadi támaszpontot létesített a Japánnal viszontagságos kapcsolatban lévő Okinaván, és intézkedéseikkel megsértették a sziget hagyományait. A film nagy hangsúlyt helyez az okinavai mitológiára, és a Godzilla és King Caesar közti ideiglenes összefogás révén visszavert romboló invázió talán egy Japán és Okinava közti lehetséges szövetséget volt hivatott elővetíteni. Kalat szerint a stúdió azonban kimondottan azért használt földönkívülieket az ellenség szerepére, mert velük egy külföldi nemzetet sem lehet azonosítani. A G Fan magazin 104. számában közölt áttekintésében a filmtörténeti könyveket író John LeMay A+ (csillagos 5-ös) értékelést adott a filmre a rendezői munka, speciális effektusok, zene és a széria történetében betöltött fontos szerepe miatt, és „gátlástalan móka”-ként írta le. Felfigyelt rá, hogy korábban a franchise többi 70-es évekbeli részével együtt az idősebb rajongók széles körben kritizálták a filmet az eredeti klasszikusokhoz képest, de az ezredforduló után a közvélemény pozitív irányba tolódott, miután egy új nemzedék nőtt fel rajta. A rajongók körében a film így ma nagy népszerűségnek örvend, MechaGodzilla pedig a franchise egyik legkedveltebb és legismertebb karaktere. Godzilla után ő volt az első Tóhó karakter, amelyről a Bandai cég játékfigurát gyártott, és négy további élőszereplős filmben, valamint a 2017-18-as Godzilla animetrilógiában is szerepelt ő vagy valamilyen átértelmezése. A pop-kulturális utalások és paródiák (például a South Park-béli Mecha-Streisand vagy a Ready Player One regény és annak Steven Spielberg által rendezett filmváltozata) révén még azok is ismerik, akik egy Godzilla filmet sem láttak. A szintén itt debütáló King Caesar azonban nem lett felkapott. Egy későbbi filmben tűnt fel ismét, a 2004-es Godzilla: Final Wars-ban, melynek rendezője, Kitamura Rjuhei a Godzilla a Mechagodzilla ellent nevezte meg kedvenc Godzilla filmjének. Érdekességek King Ghidorah, a háromfejű földönkívüli sárkány, Godzilla főellensége, cameozik a hercegnő látomása alatt, mint a világot elpusztító szörny. Ez a filmben használt kevés konzerv anyag egyike. Ez volt az első Godzilla film, amely szerepükhöz kötve közzétette a szörnyjelmezekbe bújt előadók nevét. Ha megsérülnek vagy meghalnak, az idegenek visszaváltoznak eredeti, majomszerű alakjukba. Ez utalás az 1986 -os A majmok bolygója filmre. A folytatásban az idegenek saját kezükkel veszik le álarcukat, imitálva A majmok bolygója 2 -ben szereplő mutánsokat. A film magyar szinkronja több fordítási következetlenséget mutat. Valahányszor megjelenik Godzilla és Anguirus, a dialógus szerint mindig egy másik példány az, és a világon számos Godzilla létezik. Egyes szövegrészek szerint MechaGodzillából többet gyártottak, mások szerint csak egyet. Az ősi jóslat eredeti szövege szerint két szörny menti meg az emberiséget, a magyar fordítás szerint azonban az emberek elpusztítása a céljuk. Ráadásul a magyar szinkron meGagodzillát emleget meCHa helyett. Címe ellenére az 1993 -ban kiadott Godzilla vs. MechaGodzilla II nem ennek a filmnek a folytatása, hanem újrafeldolgozása, amelyben Godzilla az ellenfél és a robot áll az emberek oldalán. Premontrei templom (Nagyvárad) A nagyváradi premontrei templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-A-01040 sorszámon szerepel. Maci Laci kincset keres A Maci Laci kincset keres (eredeti cím: Yogi’s Treasure Hunt) 1985-től 1988-ig futott amerikai televíziós rajzfilmsorozat, amelyet a Hanna-Barbera készített. A tévéfilmsorozat forgalmazója a Warner Bros. Műfaját tekintve kalandfilmsorozat, filmszatíra-sorozat és filmvígjáték-sorozat. Amerikában szindikációs sugárzás keretében volt látható, Magyarországon az 1. évadot a TV-2, a TV-1, az MTV 1 és az RTL Klub vetítette, a teljes sorozatot a Boomerang és a Cartoon Network sugározta. Történet Két klasszikus Hanna-Barbera szereplő, Maci Laci és Bubu a történet főszereplői a többi rajzfilmszereplőkkel együtt, mint kincskeresők. Maci Laci, a kapitány ismert rajzfilmfigurákból álló legénysége élén a kincses szigetre indul. Szereplők További magyar hangok (1. évadban): Balázsi Gyula , Bata János , Fülöp Zsigmond , Götz Anna , Györgyi Anna , Huszár László , Koroknay Géza , Kökényessy Ági , Laklóth Aladár , Lux Ádám , Némedi Mari , Orosz István , Pathó István , Pregitzer Fruzsina , Pusztaszeri Kornél , Rudas István, Suka Sándor , Szabó Ottó , Szokol Péter , Szolnoki Tibor , Szuhay Balázs , Vass Gábor , Vándor Éva , Versényi László További magyar hangok (2. évadban): Bicskey Lukács , Bókai Mária , Forgács Gábor , Pupos Tímea A The Originals – A sötétség kora epizódjainak listája Az itt található epizódlista a The Originals – A sötétség kora című amerikai televíziós sorozat epizódjait tartalmazza. A sorozat az Egyesült Államokban 2013. október 3-án debütált a The CW-n. Magyarországon a PRIME mutatta be 2017. február 7-én. Jászapáti Jászapáti város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járás székhelye. Fekvése Jászapáti a Jászság második legnagyobb városa. A település a Tisza és a Zagyva folyó közötti síkságon terül el. Közúton a 31-es főúton, vonattal a MÁV 86-os számú Vámosgyörk–Újszász–Szolnok-vasútvonalán érhető el. Jászapáti vasútállomás Jászdózsa megállóhely és Jászkisér vasútállomás között található. Története 600 éves múltra tekint vissza. 1746-ban kapott először városi rangot, melyet 1876-ban elvesztett, majd 1989-ben újra visszanyert. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. 2011-ben Jászapátit 8889 fő lakta, ebből ekkor 89% (7927 fő) magyar, 10% (928 fő) pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát, noha becslések szerint a város cigány lakossága 33% körüli lehet. Oktatás A városban három óvoda, két általános iskola (Jászapáti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és a Jászapáti Szent Imre Katolikus Iskola) és egy gimnázium és szakközépiskola (JNSZM Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium) működik. Ezen kívül a városban található egy zeneiskola is, a Rácz Aladár Zeneiskola. Nevezetességei Kisboldogasszony-templom : a kéttornyú római katolikus templom középkori műemlék, amelyet többször átalakítottak. Mai formáját 1833-ban nyerte el. A templomkupola seccóját Vágó Pál festőművész készítette, a mellékoltárokat pedig Than Mór . Az épület körül erődítményszerű , lőrésekkel ellátott kerítés húzódik. Könyvtár : a templommal szemben helyezkedik el. Korábban városházként funkcionált. A 19. században , klasszicista stílusban épült. Vágó Pál helytörténeti múzeum : Vágó Pál szülőházában kialakított múzeum, amely több kisebb kiállításnak ad otthont, így Mihály Béla keramikus látványtervező – szintén Jászapáti szülötte - munkáinak is. Tanyamúzeum : mezőgazdasági életmódot bemutató kiállításnak helyet adó múzeum. Szórakozási és szabadidős lehetőségek Tölgyes Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping : az 1960-as évek elején épült. Nyári szezonban 6 medencével (úszó-, gyógy-, gyermek-, élmény-, tan-, és termálmedence), téli szezonban 2 fedett medencével várja a pihenni vágyókat. A hévíz nátrium-hidrogén-karbonátos, 45 °C-os és egy 805 m mély kútból tör a felszínre. 2002-ben a hévíz elnyerte a gyógyvíz minősítést; elsősorban mozgásszervi megbetegedésben szenvedő betegek keresik fel. Művelődési ház : Makovecz Imre tervezte; színház- és mozielőadásoknak, valamint a város közösségi rendezvényeinek ad helyet. Horgásztavak Helyi média Rádióállomások Jászapátin fogható FM rádiók: Mária Rádió - FM 88, 3 MHz Music FM - FM 89,5 MHz Bartók Rádió - FM 90,7 MHz Szent István Rádió - FM 91,8 MHz ( Rádió 1 - FM 93,7 MHz) Kossuth Rádió - FM 95,5 MHz Rock FM 95.8 - FM 95,8 MHz Trió rádió - FM 97,7 MHz Pátria Rádió - FM 98,3 MHz Dankó Rádió - FM 99,8 MHz Rádió 1 - FM 101,7 MHz Petőfi Rádió - FM 102,7 MHz Retro Rádió - FM 104,7 MHz Rendezvények Aratóünnep : 1997-től minden nyáron megrendezik. Az aratás előkészületeinek bemutatásán és a kézi aratáson túl a rendezvényen a jászapáti néptáncosok is fellépnek. Hagyományőrző tábor : évente szervezett egy hetes „tábor” a gyerekeknek, amelynek a városi könyvtár ad helyet. A táborban a gyerekek megtanulnak agyagozni, faragni, szobrászkodni, festeni, gyöngyöt fűzni stb. Jász Alkotók Köre alkotótábora Babfesztivál Testvérvárosai Grafenstein , Ausztria [forrás?] Temerin , Szerbia Łańcut, Lengyelország Kéménd , Szlovákia Marossárpatak , Románia Híres emberek Itt született 1853 . június 6-án Vágó Pál Lotz-díjas festőművész. Itt született 1886 . február 28-án Rácz Aladár Kossuth-díjas cimbalomművész. Itt született 1902 . április 3-án Hubay Kálmán újságíró, szélsőjobboldali politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója, majd helyettes vezetője, az Országépítő Tanács elnöke. Itt hunyt el 1960-ban Rakovszky Iván a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, politikus, belügyminiszter. Ióannész Philoponosz Ióannész Philoponosz, latinosan Johannes Philoponos (490 körül – 570 körül) kora középkori bizánci nyelvtudós és apologetikus keresztény teozófus. Alexandria városában tanított. Több fennmaradt műve közül említendő: Commentarius Arisztotelészhez; Peri dialectón, Tonica paraggelmata; Peri tón diahorón tonoumenón cai diahora szemainontón; Commentarius a geraszai Nikomakhosz aritmeticé eiszagógé című munkájához; Kata Proklou peri aidiothton koszmou luszein logón ié, egy éles critikáról tanuskodó vitairat Proklosz újplatonikus filozófus ellen, aki Epikeirhmata ih’ kata Krisztianon című művében a keresztény teremtési tan ellenében 18 tétellel törekedett a világ örökkévalóságát mint platóni tant bizonyítani. Ez az utóbbi írás is fennmaradt, de az eleje és vége megcsonkítva. Mergo Mergo település Olaszországban, Marche régióban, Ancona megyében. Lakosainak száma 1022 fő (2017. január 1.). Mergo Arcevia, Rosora, Serra San Quirico és Cupramontana községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Piobesi Torinese Piobesi Torinese település Olaszországban, Lombardia régióban, Torino megyében. Lakosainak száma 3779 fő (2017. január 1.). Piobesi Torinese Candiolo, Castagnole Piemonte, None, Vinovo és Carignano községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hérics Dávid Hérics Dávid (1993. augusztus 6. –) világbajnok magyar kajakozó. Pályafutása 2013-ban a Dudás Miklós, Tótka Sándor, Molnár Péter, Hérics Dávid összeállítású váltó bronzérmes lett, majd a 2014-es gyorsasági kajak-kenu világbajnokságon Molnár Pétert Nádas Bencére cserélve aranyérmes lett. A 2015-ös gyorsasági kajak-kenu világbajnokságon Somorácz Tamással K-2 500 méteren bronzérmes lett. Bőcs KSC Bőcsön sok éve jelentős szerepe van a sportnak, különösképpen a labdarúgásnak. A Bőcs KSC sportszervezet elődjét 1948-ban alapították. A labdarúgócsapat hosszú éveken keresztül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Körzeti, néhány kiemelkedő évben a Megyei II. osztályban szerepelt. Története A bőcsi labdarúgás felemelkedése a 90-es évek elején kezdődött meg, amikor a labdarúgócsapat a Körzeti bajnokságot megnyerte, majd folyamatos fejlődésen keresztül az NB3-ig jutott. 2000. december 1-jén Bőcs Községi Önkormányzata megalapította a Bőcs Sport Kft.-t, mint gazdasági társaságot, az akkori előírásoknak megfelelően. Ekkor a labdarúgócsapat az NB1/B-ben szerepelt, ez a magyar második vonalat jelentette. A Kft.-hez továbbra is szervesen kapcsolódott a Bőcs KSC sportkör. 2000-től a csapat virágkorát élte: 7 szezonon keresztül szerepelt a magyar másodosztályban. 2011-ben az Önkormányzat értékesítette a Bőcs Sport Kft. gazdasági társaságot, amelynek jogán a Balmazújváros FC folytatta a magyar másodosztályban. A bőcsi labdarúgás sem maradt klub nélkül, hiszen a Bőcs KSC a helyi fiatalokkal a Körzeti bajnokságban folytatta, amelyet 2012-ben magabiztosan megnyert, így a 2012/2013 -as labdarúgó szezont a Megyei II. osztály Közép csoportjában tölti. Névváltozások 1948-1950 Belsőbőcsi EPOSZ 1950-1967 Bőcsi FSK 1967-1990 Bőcsi TSZ SK 1990- Bőcs KSC Híres játékosok Bodiong Christian Ebala Cséke György Dobos Attila Erdélyi Miklós Fehér Zsolt Giák Tamás Hegedűs Dávid Illés Gyula Irhás Ignác Katona Attila Krajnc Balázs Kulcsár Tamás Kulcsár Sándor Lippai Ákos Menyhért Gergő Mohamadou Abdouraman Nagy Tamás Póti Krisztián Híres edzők Kulcsár Sándor Tóth László Zsiga Gyula Daone Daone település Olaszországban, Trento megyében. Daone Bersone, Breguzzo, Castel Condino, Cevo, Cimego, Condino, Lardaro, Massimeno, Pelugo, Praso, Roncone, Spiazzo, Strembo, Villa Rendena, Breno, Ceto és Saviore dell’Adamello községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nyereg A nyereg lóra vagy más hátas állatra erősített készülék, amely az ülést biztosabbá és kényelmesebbé teszi. Készítésénél, alakja meghatározásánál tekintettel kell lenni, hogy a lónak olyan részeire helyezze saját és a rajta ülő lovas súlyát, amelyek alkatuknál fogva teherviselésre alkalmasak, tehát nem a hátgerincre, hanem az oldalbordákra, amelyek boltozott, dongaszerü alakjuknál, s a rajtuk fekvő izomzatnál fogva erre kiválóan alkalmasak. A nyereg szavunk ősi finnugor eredetű, csakúgy, mint a ló, fék, másodfű ('kétéves') ló, harmadfű ('hároméves') ló. Története A nyereg első nyomait Ázsiában találták meg. A kujundsii faragványokon a keleti népek mostani nyergéhez hasonlóakat láthatunk, amelyeken azonban még kengyel nincs. Rómában eleinte ephippiának nevezett gyapjúszövetet helyeztek a ló hátára. Szent Jeromos az első iró, aki 340-ben a nyeregről említést tesz, de alakját nem írja le. 385-ben kelt Theodosius császárnak az a rendelete, amely a postalovak nyergének súlyát határozza meg, anélkül, hogy szerkezetét érintené. A régi germánok elpuhult embernek tartották azt, aki nyeregben lovagol. Később azonban állati bőrt (Bast) tettek a ló hátára. A középkori nyereg eleinte székhez volt hasonlatos. Az arabok nyergén a hátsó kápa igen magas volt, hogy a dzsidával való döfésnek nagyobb nyomatékot kölcsönözzön, és kengyel is volt rajta. A normannok nyergeit a bayeux-i falszőnyegen látjuk, kápájuk művészileg van faragva, s a hátsó igen magas. A nyergek fa alkotó részei festett bőrrel voltak bevonva, s a heveder úgy volt rá alkalmazva, hogy a lovas megszoríthatta anélkül, hogy leszállt volna. Alakja olyan, hogy a lovas kinyújtott lábszárral ült rajta, egész súlya a kengyelben nyugodott, hogy a dzsidadöfésnek nagyobb nyomatéka legyen. A normann nyeregből fejlődött a lovagi nyereg, amelynek készítésénél arra voltak fő figyelemmel, hogy az ülést biztossá, és a dzsidával való döfést nyomatékossá tegye. A nyereg részei első kápa hátsó kápa markamra ülőlap nyeregpárna kis nyeregszárny kengyellakat kengyelszíj kengyelvas talpgumi térdtámasz nagy nyeregszárny felrántószíjak izzasztó heveder Magyar nyereg A német és angol nyeregtől abban különbözött, hogy elöl is és hátul is volt kápája, így nemcsak a lovas ülésének szilárdítására szolgált, de a lovas málhájának oly módon való felcsatolását is lehetővé tette, hogy a ló a lehető legkényelmesebben vihesse azt. Párnák helyett összehajtott pokrócot tettek a nyereg alá, aminek az volt az előnye, hogy bármilyen viszonyok között történő lenyergelés után a lovat mindig rögtön a pokróccal le is lehetett takarni. A magyar nyereg hátracsúszását a szügyellő, az előrecsúszását pedig a farmatring akadályozta meg. Nyeregtakaróul prémes bőrt használtak. A 20. század közepéig még többféle magyar nyerget készítettek (parasztnyereg, priccsnyereg, verseny- és női nyereg). Angolnyereg Az angolnyereg a lovassportokban elfogadott nyeregfajta. Az angol lovaglás hagyományaiból hosszú idő alatt kialakult nyeregfajta. Az első változatát François Robinchon de la Guérinière francia lovaglómester alakította ki, aki a Lovaglás iskolája című művében lefektette a klasszikus lovaglás (díjlovaglás) alapjait. A 18. század folyamán a rókavadászat nagy népszerűségre tett szert Angliában. A lovasok emelkedőre fel és le, ugrásokkal tarkított változatos terepen követték a falkát, s ennek folyamán a Guérinière által kialakított formát továbbfejlesztették, nagyobb hátszabadságot adva a lónak és megadva a lehetőséget a lovasnak, hogy a ló hátától elemelkedjék. A 20. század elején Federico Caprilli (1868-1907) olasz lovaskapitány forradalmasította a díjugratást, azzal, hogy a lovat maximálisan tehermentesíteni próbálta az ugrás közben. Caprilli előtt a lovasok hátradőltek az ugrás pillanatában. Caprilli az alapgondolatot Széchenyi Dénes gróf Adalékok a lovaglás tanításához című könyvéből vette, amit aztán ő alakított ki végleges formájában. Díjlovagló nyereg Az angolnyereg egyik változata a lovast úgynevezett idomítóülésben (leengedett lábakkal, mélyebben ülve) ületeti. Díjlovagló nyerget díjlovagláshoz és a ló belovaglásához használnak. Ugrásra és tereplovaglásra nem alkalmas ugyanis a nyújtott lábak és a mély ülés miatt nehezebb kiemelkedni belőle. A díjlovagló nyeregnek hosszabb szárnyai és hosszabb kengyelszíjai vannak és térdtámaszai nem hasonlítanak az ugrónyereghez. Ugrónyereg Díjugratásra, illetve a military sportág cross-country szakágában használatos nyereg. Ausztrál nyereg Az angolnyeregből alakult ki, azonban munkanyeregnek minősül. Kápájánál, elöl két támasztékot találunk, ez biztonságosabbá teszi a mindkét kezével dolgozó lovas számára az ülést. Western nyereg A western nyergek ősei a spanyolok által kerültek át az Újvilágba és az ottani vaquerók és cowboyok tökéletesítették a formáját. A western nyereg munkanyereg, arra szolgál tehát, hogy a lovas a lovaglás közben kezeit nem csupán a ló befolyásolására használja, hanem marhát terel, lasszót vet. Forrás A Pallas nagy lexikona etnies Az etnies a Kalifornia állambeli Sole Technology, Inc. bejegyzett védjegye, egy amerikai cipőmárka. Cipőiket kifejezetten gördeszkázáshoz gyártják, de az utóbbi években számos más sportághoz, például snowboardhoz, BMX-hez, motokrosszhoz és szörfözéshez is gyártottak sportcipőket illetve sportfelszerelést. Az alapítás évében, 1986-ban a márka még az ethnic (kisebbség) szóból származó Etnics nevet viselte, mely a gördeszkás szubkultúrát jelképezte. Jogi okokból kifolyólag a márkanevet végül etnies-re keresztelték át. 1989 óta a márka Pierre-André Sénizergues tulajdonában van. Skagens Odde A Skagens Odde a dániai Jylland északi csúcsát alkotó homokos félsziget. Hossza 20-30 kilométer, attól függően, hogy kezdetét a Frederikshavn és Hirsthals kikötők közötti vonalra, vagy kijjebb, Ålbæk település magasságába teszik. A terület a Vendsyssel történelmi tájhoz, illetve az Észak-jyllandi Régió közigazgatási egységéhez tartozik. Elnevezése A földrajzilag erősen tagolt környezetben élő dánok nyelvében sok szó alakult ki a tengeröblök, félszigetek, fokok különböző fajtáinak jelölésére. A skagen is egy ilyen, földnyelvet, fokot jelölő szó volt a régebbi dán nyelvben. Először 1284-ből dokumentálták Skaffuen formában, mint keskeny félszigetet jelentő szót. Ez az egyik forrása a Skagerrak elnevezésének is. Az odde ugyancsak földszorost, szűkületet jelent, ez a szó már a mai dán nyelvben is jelen van. Az angol hajósok a Scaw Spit nevet adták ennek a helynek, ezt időnként ma is használják az angol nyelvben, felváltva a dán elnevezéssel. Leírása A homokból épült földnyelv az utolsó jégkorszak után alakult ki és azóta is állandó mozgásban van. Az északnyugati partja mentén északkeleti irányban haladó tengeráramlat folyamatosan építi, alakítja a partvonalat, a szél pedig a dűnéket mozgatja, bár azokat nagyrészt már sikerült megkötni a telepített növényzettel. A nyugati oldalról elhordott anyagot a tenger a félsziget csúcsánál, a Grenennél rakja le, ami miatt az évi 5-10 méterrel nő kelet felé. A partvonal legészakibb pontja a gyakori tévedéssel szemben nem a földnyelv csúcsán, hanem attól 2,5 kilométerrel északnyugatra, a partvonal ívén található. A földnyelven három település található, a róla elnevezett Skagen, valamint Hulsig városa és Kandestederne üdülőhely. Ez utóbbinál látványos parti szirt emelkedik ki a tengerből, amelyen jól megfigyelhető a félsziget geológiai szerkezete. Több jelentős természetvédelmi területet is létrehoztak a földnyelv élővilágának megőrzésére. Élővilág A Skagens Odde homokján a sós tengeri levegő révén sajátságos növény- és állatvilág alakult ki. A dűnéket a fenyérekre jellemző társulások növényvilága borítja, mint a csarab, a háromszínű árvácska, a fűzfafélék több fajtája. A dűnéken mesterséges ültetvényeket is létesítettek 1888-tól Skagentől délre, hogy fékezzék a homok mozgását. A ma már száz évnél idősebb ültetvényeken sok fenyőféle, havasi törpefenyő, feketefenyő, erdeifenyő, lucfenyő, tölgy, nyírfa és rénszarvas-zuzmó is megtalálható. Ezek a művelt erdők egyben üdülőterületek, sétautakkal. A talajt szellőrózsa, keltike, lonc és lombosmohák borítják. Az állatvilág jeles képviselői a mókusfélék, a róka, szarvasfélék, a nyúlfélék és a viperafélék. Előfordul a fürge gyík, a barna tigrisbogár, és a labirintus-pók is. A tavaszi költési és az őszi vándorlási időszakban különösen sok madár gyűlik össze a félsziget csúcsa környékén. Április-májusban megfigyelhetők a tengeri sas, az szirti sas, ölyvek, vörös kánya, vércsék és a darufélék. Ősszel főleg a tengeri madarak gyűlnek össze, mint a szulafélék, lilealakúak, és a halfarkasfélék sok fajtája. Rajtuk kívül gyakoriak a lappantyúfélék, az erdei pacsirta és a fenyvescinege. Ezen a keskeny területen halad át minden tavasszal a vándormadarak sok fajtája a svédországi Bohuslän felé, ezért a madárfigyelők számára kitűnő lehetőség nyílik itt különösen a ragadozó vándormadarak megfigyelésére. 2005 óta évente megrendezik a skageni madárfesztivált az egyik muzeális világítótorony környékén. Gyalu (Románia) Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Fekvése Kolozsvártól 17 km-re nyugatra fekszik. Gyalut átszeli az E60-as európai út. A község keleti határában lehet felhajtani az Észak-erdélyi autópálya már elkészült, Kolozsvárt elkerülő (és Aranyoslónánál az E60-as utat újból keresztező), 56 km-es szakaszára. Nevének eredete Nevének eredete vitatott. A magyar nyelvészek általában az ótörök jal (= megéget) szóból származtatják. A románok szerint személynévi eredetű és Gelu román vezér nevéből eredeztetik. Története A Kapus és a Meleg-Szamos egyesülésénél már a rómaiak is castrumot építettek. A honfoglaláskor földvára volt, mely egyesek szerint Gelu román vezér székhelye volt. A tatárjáráskor elpusztult lakossága helyére az erdélyi püspök szászokat és hegyi román pásztorokat telepített. A gyalui várat, a kalotaszegi várak egyikét a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett. A településnek vásártartási joga, volt és vámmentességet élvezett. 1541-ben egy ideig itt tartotta udvarát a Budáról elűzött özvegy Izabella anyakirályné. Kincstartója, Fráter György (György barát), Várad püspöke 1541. december 29-én e várban kötötte meg a titkos gyalui egyezményt Habsburg Ferdinánd király megbízottjával. 1566-ban a fejedelmi udvartartás alá rendelték. 1594-ben itt végeztette ki Báthory Zsigmond fejedelem a török ellen harcolni vonakodó Kendy Ferencet és Bornemissza Jánost. 1600-ban Mihály havasalföldi vajda foglalta el, és ezt a várat is magáénak követelte. 1602-ben Basta ostrommal vette be. 1605-ben az utolsók közt adta meg magát a Bocskai fejedelemnek. 1640-ben Rákóczi Zsigmond állította helyre. 1704-ben a kurucok eredménytelenül ostromolták, de 1706-ban már elfoglalták. A félig romos várat Rabutin császári tábornok foglalta vissza. 1738-ban Bánffy Dénes építtette újjá a belsővárat, külső sáncait elbontották. 1861-ben tűzvész pusztította, 1874-ben a második emeletet elbontották, majd tetővel fedték be. 1911-ben jelentősen átalakították. 1910-ben 2972 lakosából 1773 román és 1144 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Gyalui járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 7966 lakosából 6748 román, 877 magyar és 341 cigány volt. Híres emberek Itt született 1866 . november 24-én Gyalui Farkas művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista, szépíró. A gyalui szanatóriumban halt meg 1941 . június 16-án Sértő Kálmán költő és író. Irodalmi megjelenése Kós Károly legismertebb szépirodalmi műve, a Varjú nemzetség itt játszódik, illetve a közeli Vlegyásza-hegységben . Gárdonyi Géza : Egri csillagok című regényének egyik helyszíne: A rab oroszlán (Harmadik rész) 4. fejezete Gyalun játszódik. Látnivalók A gyalui református templom, amelyet kalotaszegi kézimunkák díszítenek. 8836 Aquifolium A 8836 Aquifolium (ideiglenes jelöléssel 1989 SU3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1989. szeptember 26-án. Marnerdeich Marnerdeich település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 395 fő (2014. január 2.). Marnerdeich Marne (Holstein) községgel határos. Népesség A település népességének változása: Max Jakob Max Jakob (Quimper, Bretagne, 1876. július 12. – Drancyi gyűjtőtábor, ma Seine-Saint-Denis, Île-de-France régió, 1944. március 5.) francia író, költő, festő és kritikus. A Párizsi iskola tagjainak baráti köréhez tartozott. Életpályája A bretagne-i születésű Max Jakob felsőfokú tanulmányait Párizsban végezte, s innen indult művészeti karrierje. 1897-től a Voltaire sugárúton Pablo Picassóval lakott együtt, aki bemutatta őt Guillaume Apollinaire-nek, Apollinaire meg bemutatta Georges Braque festőnek. A baráti társasághoz tartozott még számos művész, köztük Jean Cocteau, Jean Hugo, Christopher Wood, Henri Matisse, Amedeo Modigliani, sőt a későbbi francia ellenállási mozgalom vezetője, Jean Moulin is. 1913-tól Ceret-ben telepedett meg, Dél-Franciaországban a spanyol-katalán határ közelében, ekkor Juan Gris festő is itt élt, tájképeket festett. Max Jakob zsidó származású volt, 1915-ben katolizált, keresztelkedésének tanúja Pablo Picasso volt. 1921-26-ig, majd 1936-tól újra Saint-Benoit-sur-Loire-ban élt. A falu híres a Szent Benedek apátságról. Max Jakob 1936-tól szinte szerzetesi életet élt. 1944. február 24-én letartóztatta a Gestapo, a Drancyi gyűjtőtáborba került, ahol két hét múlva meghalt a kimerültségtől. Barátai, Jean Cocteau, Jean Moulin már nem tudtak rajta segíteni, pedig mindent megtettek érte. 1949-ben Saint-Benoit-sur-Loire-ban temették el a falu temetőjébe, itteni egykori háza ma múzeum. Költészete ... Ég veled folyó, hátadon fény szaladgál! ég veled hegy! fehér út! eltűntök máris! ti vagytok az én otthonom régóta már és nem Párizs. (Búcsúzó vers – Radnóti Miklós fordítása) Tudatosan naiv költeményeket és prózaverseket írt, amelyekben a népköltészeti közvetlenséget barokkos témakezeléssel párosította. Az 1950-es években számos fiatal költőt ihletett Max Jakob stílusa és alkotói magatartása. Jelentősek a katalán irodalomból franciára átültetett műfordításai. Versei magyarul Max Jakob: Igaz csoda (Fordította Illyés Gyula ) Max Jakob: Búcsúzó vers (fordította Radnóti Miklós) Alvaro Leonardi Alvaro Leonardi (Terni, 1895. november 16. – Cameri, 1955. január 1.) hadnagy, az első világháború egyik olasz származású vadászpilótája volt. Szolgálata során 8 igazolt és 3 igazolatlan légi győzelmet szerzett a 80ª (80. repülő osztag) pilótájaként. Szolgálatának elismeréseként megkapta az olasz Katonai Vitézségi Érmet. Élete Leonardi 1895-ben született Terniben. Katonai szolgálata Leonardi nagy valószínűséggel már a háborúba való belépéskor (1915) is harcba szállt az olasz-fronton. A pilótaképzést 1916 körül kezdte, amelynek elvégzése után beosztották egy vadászrepülő századba, nagy valószínűséggel a 41ª, vagyis a 41. repülő osztagba. Később azonban elkerült innen a Squadriglia 80-ba amelynek a háború végére a legeredményesebb pilótája lett. 1917. május 24-én megszerezte első légi győzelmét egy hidroplán felett, Grado község légterében. Öt hónapra rá október 27-én egy újabb hidroplánt lőtt le, ezúttal Doberdó közelében. November 6-án Cosimo Rizzottóval megosztva újra győzedelmeskedett, ezúttal egy Hansa-Brandenburg C.I-es felett. November 27-én egy igazolatlan győzelmet szerzett, míg negyedik igazolt légi győzelmét 1918. február 5-én egy Albatros D.III-as ellenében szerezte meg. Márciusban 1 igazolt és 1 igazolatlan a győzelmi mérlege. Eléri az ászpilóta minősítést (5 igazolt légi győzelem), ezért megkapja a Vitézségi Érmet. 1918 májusában megszerzi 6. légi győzelmét. A háború végéig még további 2 igazolt és 1 igazolatlan győzelmet szerez. Lásd még Olaszok Első világháború Forrás Alvaro Leonardi életrajza az Aerodrome weboldalán (angol nyelven). The Aerodrome.com. (Hozzáférés: 2011. október 23.) 499-es busz A 499-es busz a budapesti agglomerációban közlekedő helyközi járat, Jászberény és Nagykáta között közlekedik. A járatot a KMKK üzemelteti. Története A korábbi 2343-as járat 2016. december 12-étől 498-as és 499-es jelzéssel közlekedik. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon közlekedő 498-as busz nincs feltüntetve. A *-gal jelölt megállókat nem érinti mindegyik járat. Havasi daravirág A havasi daravirág (Draba aizoides) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó daravirág (Draba) nemzetség egy faja. Nyugat-európai hegyvidékek mészkőszikláin, kőgörgetegein, öreg falakon csoportosan, párnát képezve található meg. Az alpesi sziklakertek kedvelt növénye. 5–15 cm magasra megnövő örökzöld, évelő növény. Levelei szálasak, tőrózsát alkotnak. Március-május környékén virágzik, az 5–7 mm széles, négyszirmú sárga virágok tömött, megnyúló fürtvirágzatot alkotnak. Termése elliptikus becőtermés. Hasonlít rá az alpi daravirág (Draba alpina), melynek levelei szélesebbek. 2014-es Roland Garros – vegyes páros Ez a szócikk tartalmazza a 2014-es Roland Garros vegyes páros mérkőzéseit. A címvédő a Lucie Hradecká és František Čermák cseh páros volt, de ebben az évben Čermák nem indult. Hradecká a lengyel Mariusz Fyrstenberggel alkotott párost, de a második körben vereséget szenvedtek a későbbi bajnok párostól és búcsúzni kényszerültek a további küzdelmektől. A tornagyőzelmet a német Anna-Lena Grönefeld és a holland Jean-Julien Royer páros szerezte meg, miután a döntőben 4−6, 6–2, [10–7] arányban legyőzték a Julia Görges−Nenad Zimonjić német−szerb kettőst. Kiemeltek Abigail Spears / Alexander Peya (Második kör) Katarina Srebotnik / Róhan Bópanna (Negyeddöntő) Jaroszlava Svedova / Bruno Soares (Elődöntő) Květa Peschke / Marcin Matkowski (Első kör) Kristina Mladenovic / Daniel Nestor (Negyeddöntők) Lucie Hradecká / Mariusz Fyrstenberg (Második kör) Anabel Medina Garrigues / David Marrero (Első kör) Julia Görges / Nenad Zimonjić (Döntő) Petrova Petrova (ukránul: Петрова, jiddisül �������) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban, Petrova község központja. Fekvése Máramarosszigettől 37 kilométerre délkeletre, a Visó folyó partján fekszik. Nevének eredete Neve a Péter személynév szláv alakjából való, szláv helynévképzővel. Először 1414-ben, Petrowa alakban említették. Nevét a helységnévrendezés idején arra hivatkozva hagyták változatlanul, hogy innen származott a tekintélyes Petrovay család. Története Évszázadokon keresztül a Dolhai család egyik ágának, a Petrovaiaknak utódai birtokolták. A családnév 1451-ben tűnt fel. A családon kívül a falut jobbágyok lakták. Ezek elődei a 14. században talán ruszinok voltak. Földesura, Petrovay Miklós 1670–72-ben másolta az ún. Petrovay-énekeskönyvet, amely főként magyar nyelvű históriás énekek és verses széphistóriák gyűjteménye. Külön művelődéstörténeti értéke, hogy első ízben jegyzett le benne egy román népdalszöveget (En Pare de fok arde inima ma... kezdettel). Zsidó közössége vallásilag a munkácsi haszid rabbik befolyása alatt állt. A határában található kőolajat a 17. század végétől a 20. század közepéig kitermelték. Tanítója 1893-ban feljegyezte, hogy lakói kerülik az ejtésbeli nyelvjárásiasságokat, és emiatt a szomszéd falusiak „úrias” beszédűnek tartják őket. (Csúfnevük nemeși 'nemesek'.) 1913 márciusában a petrovai Ileană és Niță Ardelean énekelték Bartók Béla gramofonjába a Hei tu mândriorule... kezdetű dalt, amelyből később a 44 duó két hegedűre III. füzetének 7. darabja (a Máramarosi tánc) született. 1926-ban különvált tőle Petrovabisztra, az 1930-as években Petrovakraszna. 1910-ben Petrovabisztra és Petrovakraszna nélkül 2874 lakosa volt, közülük 1847 román, 555 német (jiddis), 407 ruszin és 39 magyar anyanyelvű; 2274 görögkatolikus, 537 zsidó és 58 római katolikus vallású. 2002-ben 2693 lakosából 2658 volt román nemzetiségű; 2552 ortodox, 38 pünkösdista, 32 adventista és 21 görögkatolikus vallású. Nevezetessége A Gyógyító forrás ortodox kolostor a Valea Neagră (újabban Valea Luminată ) határrészben, az erdő közepén. Szertartásai vegyesen román és ukrán nyelvűek. Mihalca-ház (793. sz., a 18. század végén épült) UTC−09:00 Az UTC–09:00 egy időeltolódás, amely kilenc órával van hátrább az egyezményes koordinált világidőnél (UTC). Alap időzónaként használó területek (az északi félteke telein) Észak-Amerika Egyesült Államok Alaszka (kivéve az Aleut-szigetek ny. h. 196.5° (196° 30') -től nyugatra) Samalga-sziget ( ny. h. 169° 12' Alaszka legnyugatibb része, ahol UTC–9-et használnak, de ez bőven keletre van az időeltolódás határától ( ny. h. 142.5° - ny. h. 127.5° )) Alap időzónaként használó területek (egész évben) Óceánia Francia Polinézia Gambier-szigetek Nyári időszámítás alatt használó területek (az északi félteke nyarain) Észak-Amerika Egyesült Államok Aleut-szigetek Megjegyzés ↑ a: Katonai időzóna. Arial Az Arial betűkép az egyik legelterjedtebb, mivel rengeteg Microsoft alkalmazás tartalmazza. A Linotype Helvetica betűképét próbálták olcsóbban megvalósítani. Habár hasonló vonásai vannak, mégis a Monotype egyik „groteszk” betűképének variációja, és tervezői a számítógépes használatot vették figyelembe. Néhány kisebb változtatást végeztek rajta annak érdekében, hogy olvashatóbb legyen különböző felbontásokon. A Windows 3.1 verziója óta benne van a Windows verziókban. A digitális tipográfiában, az Arial Unicode MS betűkép (Microsoft) minden Unicode 2.0 karaktert támogat. Korábban szabadon letölthető volt, de most már csak a Microsoft Office csomagon belül forgalmazzák. A legtöbb, bár nem az összes Unicode-karaktert tartalmazza. A Tinti kalandjai epizódjainak listája Ez a lista a Tinti kalandjai című magyar rajzfilmsorozat epizódjait tartalmazza. Hotkóc Hotkóc (szlovákul Hodkovce) Zsigra településrésze Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Fekvése Lőcsétől 15 km-re, Szepesváraljától 3 km-re délkeletre fekszik. Története 1293-ban említik először, Szepes várának tartozéka volt. A birtokot 1780-ban vette meg a Csáky család és a korábbi, 17. századi udvarházat pompás kastéllyá építtette ki. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott. Vályi András szerint "HOTKÓCZ. Új Major. Szabad puszta Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, fekszik Zsegrének szomszédságában; és annak filiája." Fényes Elek szerint "Hotkócz, tót falu, Szepes vármegyében, egy szép termékeny vidéken, Szepesváraljához délre 1/4 mfdnyire: 115 kath., 13 evang. lak. Ékesiti az uraság csinos izlésü kastélya, s nézésre méltó pompás kertje. F. u. gr. Csáky; s feje egy uradalomnak. Ut. p. Lőcse. " Nevezetességei A Csáky-kastély 1702 -ben épült, mai romantikus formáját 1860 -ban kapta. Megmaradt a kastély előtti franciakert , ezt három oldalról fogta közre az angolkert , melynek kialakítását a 18. század végén kezdték el. Határában van a Drevenik-hegy festői sziklafala, cseppkő- és jégbarlangja van. Szepesvárat , a „trianon előtti” Magyarország legnagyobb területű várát a községből felvezető turistaúton lehet megközelíteni. Káhún Káhún arab (arabul: ����� – Kāhūn) óegyiptomi piramisváros, a Középbirodalom építészeti emlékeinek fontos lelőhelye. A település a Fajjúm-oázis bejáratánál fekszik, a XII. dinasztia korából származik. A tervezett városban feltehetően azok a felügyelők, építőmesterek és papok laktak, akik II. Szenuszert (Kr. e. 19. század eleje) fáraó sírjának építésén dolgoztak, majd halotti kultuszát ápolták. A város mellett áll az uralkodó piramisa. A település még a Középbirodalom idején elnéptelenedett, majd belepte a sivatagi homok, ennek köszönhető fennmaradása. A város alaprajza kb. 350×400 méteres szabálytalan négyszög. Fal vette körül, fő égtájak irányában futó, derékszögekben találkozó utcák hálózata osztotta tömbökre. A keleti városrész volt a papoké, ez foglalja el az egész terület kétharmadát, s a város többi részétől fal választotta el. Valamennyi ház szárított vályogtéglából épült. Az egyszerűbbeknek 2-3 helyisége volt, a rangosabbak házai belső udvarral rendelkeztek, a legelőkelőbb házak több udvar köré rendeződtek. A legnagyobbak akár 60-80 helyiségből is állhattak. A település jelentős részét Flinders Petrie angol régész tárta fel (1888 és 1890 között, valamint 1914-ben) és nagy mennyiségű papiruszleletet talált itt, melyek mind adminisztratív iratokat, mind vallási szövegeket, mind pedig káhúni királyhimnuszokat tartalmaztak. Jegyzetek A lelőhely el-Láhún és Illáhún néven is gyakran előfordul, amely a közeli modern falu �������, al-Láhún nevéből származik Forrás W. M. F. Petrie, Illahun, Kahun and Gurob. London, 1891 Szentkirályi Zoltán - Détshy Mihály: Az építészet rövid története ISBN 963-10-6763-7 Gare d’Épanvilliers Gare d’Épanvilliers vasútállomás Franciaországban, Blanzay településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Bordeaux-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Anché - Voulon (Paris Gare d’Austerlitz, Párizs–Bordeaux-vasútvonal) Gare de Saint-Saviol (Gare de Bordeaux-Saint-Jean, Párizs–Bordeaux-vasútvonal) Orendt Mihály Orendt Mihály (írói név: Csatáry Orendt Mihály, születési név: Orendt Michael), (Nagyvárad, 1960. június 18. –) Bihar megye kutatója, író, publicista Kutatási területe a partiumi Bihar megye, ezen belül a bihari Hegyköz vidéke, mely a Berettyó és a Sebes-Körös folyók közötti területen található. Kiadványai 2013-ban az Árpád-kori Hegyközcsatár településének 800 éves fennállásának kapcsán jelentek meg. Korai gyermekévek Apja, Orendt Michael édesanyjával, Kalmár Máriával 1958-ban ismerkedett meg és a következő évben már össze is házasodtak. Orendt Mihály két év múlva született, a szülők között azonban hamarosan megromlott a kapcsolat. Mária 1962-től már egyedül nevelte gyermekét, aki szinte minden idejét Hegyközcsatáron, az anyai nagyszülőknél töltötte. 1965-től nevelőapjaként Dallos Lóránd, a helyi általános iskola tanára is családtag lett. Mihály iskoláit 1967-1975 között Hegyközcsatáron végezte. Kulturális élet A hegyközcsatári kulturális élet 1974-84 között életének meghatározó korszaka volt. Ebben az időszakban országszerte hódított a Megéneklünk, Románia elnevezésű kulturális vetélkedő, melynek égisze alatt számos tehetséges magyar fiatal csillanthatta meg képességeit. A település kulturális igazgatói benevezték a fiatalokat a versenyekre, azt viszont, hogy mivel készüljenek, vagy hogy mikor és hol adják azt elő, senki sem kérte tőlük számon. A hegyközi fiatalok minden évben színielőadásokkal, énekekkel, versekkel, táncokkal készültek. Természetesen mindez magyar nyelven történt. A fiatalok nem igazán akartak továbbjutni városi szintre, ez a forma éppen megfelelt számukra. Ezek között az amatőr tehetségek között találhattuk többek között az ifjú Orendt Mihályt is, aki szerepelt színdarabokban, énekelt népdalokat, könnyűzenei számokat, népi és modern táncot adott elő, de pantomim játékban is megmutatta tehetségét. Egyik alkalommal a csatári születésű, ma Németországban élő Szilágyi Károly világhírű baritonista koncertezett Nagyváradon és néhány jegyet is küldött egykori szülőfalujába. Éles Béla akkori kultúrigazgató megragadva a lehetőséget beprotezsálta kedvencét meghallgatásra. Hogy mi történt a meghallgatáson senki sem tudta, azt viszont igen, hogy a fiatalember soha többé nem énekelt közönség előtt. A zenével ugyanakkor nem tudott szakítani. Ezt követően bálokat és diszkókat rendezett a csatári és a környező falvak fiataljai részére. Iskolái Egészen korán kezdett el verselni, rejtvényeket fejtett, majd különösképpen kezdett vonzódni a történelmi és a földrajzi tantárgyak iránt. Még az általános iskola hetedik osztályába járt, amikor közepes tanulmányi eredményével benevezett egy országos vetélkedőre, mely a Tantárgy Olimpiász nevet viselte és melynek kérdései a romániai pionírújságban a Jóbarátban jelennek meg. Országos harmadikként végzett a versenyen. Szakmásított érettségijét Aradon kezdte, majd Nagyváradon fejezte be. 1979-től kezdett el dolgozni a váradi Arta cipőgyárban. 1986-ban megnősült, felesége Zakariás Ildikó Gyergyósalomásról. 1988 nyarán megszületett gyermekük Brigitta. 1987-ben letette a villamosvezetői vizsgát és másfél évig vezetett villamost. 1988 késő őszén Magyarországra emigrált, politikai menedékjogot kérve és letelepedett. Az új élet Debrecenbe érkezvén néhány nap múlva már a DKV helyi közlekedési vállalat munkatársa és elkezdi a trolibusz járművezetői tanfolyamot. Néhány év vezetés után már indító ellenőrként dolgozik, ahol lényegesen több szabadidővel rendelkezhet, mint sofőr társai. 1989-ben Romániában megbukott Ceausescu egyeduralma, ez által közelebb került ahhoz, hogy meglátogathassa családját. 1990 év elején végre sikerült a családegyesítés is. 1993-ban megkapták a magyar állampolgárságot. Német eredetű személy nevét (Michael) Mihályra magyarosították. Ezt követően kezdte el kutatni gyökereit. Az ezredfordulón, - köszönhetően számítógépes tudásának és hatalmas adatbázisának - immár neves Bihar-kutatóként tevékenykedhetett. A Bihar-kutató Szabadidejének nagy részét kutatásokkal töltötte, majd 2010 tájékán felvette a kapcsolatot szülőfalujának vezetőivel. Javaslatára, mely szerint a Váradi Regestrum első írásos bizonyítéka szerint az Árpád-kori település 2013-ban 800 éves lesz, szülőfalujában elindult egy mozgalom, hogy megünnepeljék az évfordulót. Író és publicista A helyi polgármester, Vitályos Barna és barátja Tóth Zsigmond Béla, aki nagyban segítette kutató munkáját - felkérték állítson össze egy jubileumi kiadványt ebből a célból. A kutató 2013-ra el is készült kiadványával, melyet terjedelme miatt ketté kellett választania, így két könyvet adott ki egyidőben. Az ünnepélyes turulmadarat ábrázoló szobor avatása előtt a református templomban bemutathatta mindkét kiadványát. A következő hónapban - szülőfalujáért tett önzetlen erőfeszítéseiért - 2013 szeptemberében megkapta a térség első díszpolgári címét. 2014-ben írói nevét Csatáry Orendt Mihályra változtatta. Művei http://mek.oszk.hu/15500/15522/15522.pdf http://mek.oszk.hu/15500/15521/15521.pdf Weboldalai Friss kutatásait ma is naprakészen igyekszik tartani, ezért két weboldalt is üzemel, melyeken kutatómunkájának eredményeit publikációkban teszi közzé. Ezen felül ezen publikációit a legnagyobb közösségi oldalon időnként ismerősei elé tárja. Célkitűzései közé tartozik a magyarság összekovácsolása, gyökereinek ápolása-, erősítése, szülőföldjének megismertetése és vonzóvá tétele. Ezekért a célokért küzd ma is. HEGYKÖZCSATÁR KRÓNIKÁJA MAGYAR TÖRTÉNELEM Webra A Webra magyar fejlesztésű, PHP-ben írt tartalomkezelő rendszer. A rendszer MySQL, MSSQL, Oracle Database vagy PostgreSQL adatbázist használ az adatok tárolására. A Webra tartalomkezelő rendszer jelenlegi, 3.0-s verziója alkalmas portálok, intranet, extranet, interaktív flash portál, tudásbázis, turisztikai szolgáltatások vagy elektronikus könyvek tárolására és kiszolgálására. Webra tartalomkezelő rendszert használ több minisztérium (a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és jogelődei, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium), a Magyar Turizmus Zrt., a Fővárosi Állat- és Növénykert, az Oktatási Hivatal, a Kultúra.hu vagy a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. Fontosabb szolgáltatásai több domain kiszolgálása közös adminisztrációs felületről; felhasználóbarát adminisztrációs, tartalom- és dokumentumkezelő felület; keresőoptimalizálást segítő eszközök, beszédes URL-ek; RSS feed-ek; fórum; azonnali keresés; többnyelvű tartalom kezelése, nyelvi tükör; médiatár: videók automatikus konverziója, kép thumbnail-ek előállítása. Munkafolyamat-kezelés A Webra munkafolyamat-kezelő modul lehetővé teszi, hogy külső látogatók és belső munkatársak az üzleti folyamatok tevékenységeiben részt vegyenek, valamint a folyamatokat nyomon kövessék; a jogosult adminisztrátorok valós időben monitorozzák és a hatékonyságot összegezzék. Új folyamatok tervezése grafikus felületen keresztül lehetséges. A munkafolyamat-kezelő teljes egészében a Workflow Management Coalition Group szabványai alapján készült, és ennek következtében képes más programokkal való adatcserére (XPDL import/export). A nyomorultak (film, 1998) A nyomorultak (eredeti cím: Les Misérables) Bille August 1998-ban bemutatott történelmi romantikus filmdrámája. A forgatókönyvet Victor Hugo azonos című regénye alapján Rafael Yglesias írta. Főszerepben Liam Neeson. Jean Valjean (Liam Neeson) közel húszévi kényszermunka után kiszabadul. Büntetését élelemlopásért kapta és megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjjelre befogadja egy püspök, akitől reggelre ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor Valjeant elfogják, a püspök nemhogy vádat nem emeltet ellene, hanem odaadja a szegény embernek az ezüsttárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel az egyik legbefolyásosabb üzletember és polgármester válik belőle. Múltja mégis kísérti, mikor egy áthelyezett börtönőr lesz a rendőrkapitány, aki felismeri benne régi foglyát} Hohenschwangau kastély A Hohenschwangau kastély (németül Schloss Hohenschwangau) Németország egyik ismert kastélya, amely a bajorországi Hohenschwangau településen található, nem messze Füssen városától. A kastélyt II. Miksa bajor király építtette, ez a kastély volt fia, II. Lajos gyerekkori rezidenciája. A kastély napjainkban népszerű turistalátványosság. A szintén világhírű Neuschwanstein kastély a közvetlen közelben helyezkedik el. Története A Hohenschwangau kastély a Schwangau erőd romjaira épült, amelyet már a 12. századból említenek történelmi feljegyzések. Egy lovagi családot bíztak meg az erőd felépítésével, később ez az épület szolgált a schwangaui helyi önkormányzat központjául. Egy 1523-ban készült leírás alapján a kastély falai túl vékonyak voltak, hogy elláthassák védelmi funkciójukat. A lovagok 16. századi hanyatlása után a kastély többször gazdát cserélt. Innentől folyamatosan romlott az állapota, mígnem a 19. századra teljesen az enyészeté lett. 1829 áprilisában Miksa koronaherceg (a későbbi II. Miksa király) fedezte fel a helyet egy séta alkalmával, és elragadta a környék szépsége. 1832-ben megszerezte magának a romokat, amelyeket akkor még Schwansteinnek hívtak. 1833 februárjában meg is kezdődtek a kastély újjáépítésének munkálatai, melyek 1837-ben fejeződtek be, a kastély pedig 1855-ig további kiegészítéseket is kapott. A megbízott építész, ifj. Domenico Quaglio felelt a külső neogótikus stílusáért. Az ő 1837-ben bekövetkezett halálát követően Joseph Daniel Ohlmüller vette át a munkálatokat, majd miután ő is elhunyt 1839-ben, a munkát végül Georg Friedrich Ziebland fejezte be. Mária királyné később alpesi kertet adott a kastélyhoz, melyben az Alpok minden területéről összegyűjtött növényfajok megtalálhatóak voltak. Elkészülte után a kastély volt Miksa, Mária, valamint két gyermekük, Lajos és Ottó (a későbbi II. Lajos és I. Ottó bajor királyok) nyári és vadászrezidenciája. A hercegek fiatalkoruk jelentős részét itt töltötték, szüleik a főépületben, míg ők a melléképületben laktak. Miksa 1864-ben elhunyt, őt Lajos követte a trónon, aki elfoglalta apja szobáját a kastélyban. Mivel Lajos sohasem házasodott meg, anyja, Mária továbbra is lakhatott az ő szintjén. Lajos szeretett itt lakni, különösen miután 1869-ben megépült saját álomkastélya, Neuschwanstein, mely mindössze egy kőhajításnyira volt Hohenschwangautól. Lajos 1886-ban bekövetkezett halálát követően Mária maradt a kastély egyetlen lakója, mígnem 1889-ben ő is meghalt. Sógora, Luitpold bajor királyi herceg a főépület 3. szintjére költözött. Az ő nevéhez köthető az épület 1905-ben történő villamosítása, valamint az elektromos lift beszerelése is. Luitpold 1912-ben elhunyt, az ezt követő évtől pedig az épület múzeumként kezdett funkcionálni. Az I. és a II. világháború alatt a kastély nem szenvedett kárt. 1923-ban a Bajor Tanács elfogadta a korábbi bajor királyi család igényét a kastély iránt, mint lakóépületük. 1933 és 1939 között Rupprecht bajor koronaherceg és családja nyári rezidenciája volt, ezután pedig utódai, köztük a jelenlegi örökös, Ferenc koronaherceg kedvelt üdülőhelye lett. 1941-ben Adalbertet kiűzték a hadseregből Hitler Prinzenerlass rendelete nyomán, ezért a családi kastélyban talált magának menedéket, ahol a háború végéig lakott. Turizmus Napjainkban évente 300 000-nél is többen látogatják a kastélyt, amely karácsony kivételével egész évben nyitva áll a turisták előtt. Áprilistól szeptemberig 9 és 18 óra, októbertől márciusig pedig 10 és 16 óra között látogatható. Az idegenvezetés ma már magyar nyelven is elérhető. A kastély csak az 5 percenként induló csoportokban látogatható. Megérkezéskor a parkolóhelyek közelben lévő jegyirodában van lehetőség a jegy megvásárlásra, ahol is ki kell választani, hogy mely csoporthoz akarunk csatlakozni. A csoportok indulási időpontja rendkívül pontos, azt mindenképpen tartani kell, mert aki lemarad, az már nem tud bejutni és a jegy árát nem térítik vissza. A jegyirodából gyalog kell felmenni a kastély bejáratához, van egy hosszabb út, amely a dombot megkerülve visz fel, kb. 20-30 perc, és egy rövidebb meredekebb ösvény lépcsőkkel ahol 10-15 perc alatt felérhetünk. A kastély kertjét is érdemes meglátogatni, amely ingyenes. Ha már a jegyirodában vagyunk mindenképpen érdemes megfontolni az 1,5 km-re lévő Neuschwanstein kastély látogatását is, a jegyek ugyanott vásárolhatók meg. A jegy vásárláskor össze kell hangolni a két kastély látogatását, hogy a választott csoportot ne hogy lekéssük. Az ide való gyalogos, vagy lovas kocsis feljutás 30-40 perc. Nakata Jaszutaka Nakata Jaszutaka (�� ����; Hepburn: Yasutaka Nakata; Kanazava, 1980. február 6.) japán dalszerző, zenei producer és lemezlovas. 1997-ben Kosidzsima Tosiko énekesnővel megalapította a Capsule electro-pop együttest, melyben ő zeneszerzőként és producerként működik közre. A Capsule hivatalos bemutatkozása 2001-ben volt. 2003 óta Nakata a Perfume együttes, illetve 2011 óta Kyary Pamyu Pamyu szólóénekesnő producere, melyek Polyrhythm (2007), illetve PonPonPon (2011) című számaik a mainstream siker felé vitte őket. Nakata rajtuk kívül számos japán popénekessel, köztük Meggel, Szuzuki Amival vagy a SMAP-pel is dolgozott együtt, illetve más előadók, így M-Flo vagy Leah Dizon dalait is remixelte. 2003 és 2012 között Contemode néven saját lemezkiadót is vezetett. Tóva Tei után ő volt a második japán előadó, aki hivatalosan is remixelt Kylie Minogue-nak, akinek a Get Outta My Way című kislemezén működött közre. 2006-ban Kate Sakai énekesnővel megalapította a Coltemonikha együttest. 2012 júliusában elnyerte a „Change Maker of the Year 2012” rendezvény alkotói díját. Nakataka 2014 júliusáig hat slágerlista-vezető albumot készített, melyből négy Perfume, illetve kettő Kyary Pamyu Pamyu-album. Munkái Producerelt előadók Capsule Perfume A Sweet Donuts kislemeztől Kyary Pamyu Pamyu 2011-től Mito Nacume Maegami kiriszugita (kislemez) 8-bit Boy' (kislemez) I’ll Do My Best (kislemez) Hamada Bamyu Bamyu Nandejanen-nen (kislemez) Együttműködések Meg 2007 és 2012 között zeneszerző, hangszerelő és producer Coltemonikha 2006–2007; 2011 Szuzuki Ami Free Free/Super Music Maker (kislemez) Supreme Show (album) One (kislemez) Can’t Stop the Disco (kislemez) Nagisza Cosmetic Marino Lollipop (középlemez) Flavor La La Li Lu Sarina Violin Diva: 2nd Set (album) Cyber Girl Kajó Aiko Cosmic Cosmetics (kislemez) (zeneszerző, hangszerelő) Inoue Marina Beautiful Story (kislemez) SMAP Super Modern Artistic Performance (album) Kokoro Puzzle Rhythm Csan to si nai to ne (kislemez) Top of the World/Amazing Discovery (kislemez) Amazing Discovery Crystal Kay Best of Crystal Kay (válogatásalbum) Step by Step Tackey and Tsubasa Trip & Treasure (középlemez) Spotlight Minmi Lalala (ai no uta) (kislemez) Taijó no sita de I Love (album) Kaze ni noszete Jamasita Tomohisza Ero (album) Baby Baby Aszobi (középlemez) Back to the Dancefloor Scandal Standard (album) Over Drive (kislemez) (író, társ-hangszerelő) Ringo Sheena Ukina (válogatásalbum) Necuai hakkakucsú E-Girls Music Flyer Macuda Szeiko Vakuszei ni naritai Remixek Dorlis × Nomjia Maki × Nakata Jaszutaka (capsule) featuring coba / Lovey Dovey Kaleido / Meu Sonho M-Flo Loves Minmi / Lotta Love Leah Dizon / Koi sijo Ram Rider / Sun Lights Stars Ram Rider / Kimi ga szuki Spaghetti Vabune! / Favorite Song Furuhara Nana / Futari no Modzsipittan Toki Aszako / Kimi ni mune kjun Meg / Rockstar Szuzuki Ami / A Token of Love SMAP / jozora no mukó Thelma Aoyama / Rhythm Clazziquai Project / Beat in Love Meg / Freak Sweetbox / Everything Is Gonna Be Alright (Next Generation 2009) Tokyo Ska Paradise Orchestra / Rjúszei no Ballad Passion Pit / The Reeling Clazziquai Project / Kiss Kiss Kiss Mini / Are U Ready? Kylie Minogue / Get Outta My Way Juju / Szajonara no kavari ni Alexandra Stan / Mr. Saxobeat RIP Slyme / Nettaija TRF / Ez Do Dance (retracked by Yasutaka Nakata) Kylie Minogue / Into the Blue m-flo featuring BoA / The Love Bug Madeon featuring Passion Pit / Pay No Mind Egyebek Nakata komponálta a 2015 márciusától a Kanazava állomáson áthaladó sinkanszen-járatain használt, az állomás elhagyása után felcsendülő dallamot. Szuszlonger Szuszlonger (oroszul: Суслонгер) városi jellegű település Oroszországban, Mariföldön, a Zvenyigovói járásban. Lakossága: 3161 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése Joskar-Olától kb. 45 km-re délre, Zvenyigovo járási székhelytől 50 km-re északkeletre terül el, az R-175 (oroszul: P-175) jelű országút mentén. Vasútállomás a Zelenodolszk–Joskar-Ola–Jaranszk vasútvonalon. Története A vasútvonalon 1927-ben indult meg a közlekedés, Szuszlonger ezt követően, fakitermelő településként keletkezett. Vasútállomásáról indult ki az erdőgazdaság kezelésében lévő ipari vasút, amely az erdőben szétszórt kistelepüléseket kötötte össze és a kivágott fa elszállítására szolgált. Egyes szakaszai még a 20. század végén is használatban voltak. A fakitermelésen és a pályaépítésen kezdetben foglyok dolgoztak, később a köztársaság különböző részeiből érkeztek munkások. A világháború idején a körzetben tartalékosok katonai egységei állomásoztak és kiképzőtáborok működtek. 1942-ben több települést Szuszlongerhez csatoltak, tíz évvel később többségüket újra leválasztották. 1962-ben autógumijavító üzem építése kezdődött, később külön üzemet létesítettek gumicipők gyártására. Az 1970-es évek első felében nagy iparvállalat épült: 1978-ban fára és fahulladékra alapozott hidrolízisüzemet helyeztek üzembe, ahol főként takarmányélesztő gyártását kezdték meg. A körzetben hidrolízisipari központot terveztek kialakítani (Volzsszkban is épült hasonló üzem). Hamarosan azonban a kereslet csökkent, a vállalat nem tudott profilt váltani és 1996-ban bezárt. Bár a faipari ágazat továbbra is fennmaradt, a 21. század legelején alig maradt munkalehetőség, a település lakossága gyorsan fogyott. Marocháza Marocháza (románul: Moruț), falu Romániában, Maros megyében. Története Nagysármás város része. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Nagysármási járásához tartozott. Népessége 2002-ben 106 lakosa volt, ebből 62 magyar és 44 román. Vallások A falu lakói közül 61-en reformátusok és 45-en ortodox hitűek. Stazione di Zagarolo Scalo Stazione di Zagarolo Scalo 1984-ben bezárt vasútállomás Olaszországban, Zagarolo településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Róma–Fiuggi-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Zagarolo Bivio Zalagyömörő megállóhely Zalagyömörő megállóhely egy Veszprém megyei vasútállomás, Zalagyömörő településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gógánfa megállóhely Nyírlak megállóhely Saint-Maurice-sur-Moselle Saint-Maurice-sur-Moselle település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 1390 fő (2015). Saint-Maurice-sur-Moselle Oberbruck, Rimbach-près-Masevaux, Sewen, Storckensohn, Urbès, Haut-du-Them-Château-Lambert, Plancher-les-Mines, Bussang, Fresse-sur-Moselle és Lepuix községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Katarakta A katarakták a Nílus középső szakaszának szűkületei és zuhatagos részei, ahol a folyó számos kisebb ágra válik szét, szigeteket alkot és általában hajózhatatlanná válik. A katarakták olyan helyeken jöttek létre, ahol a gránitrétegek a felszínre kerültek. Hat nagyobb katarakta ismert a Níluson: egy Egyiptom, öt Szudán területén. Az 1. katarakta Egyiptomban , Asszuántól délre található. A 2. katarakta vidéke alkotta egykor Alsó-Núbia déli határát. Ez a katarakta a Nasszer tó létrehozásával eltűnt. A 3. katarakta Tombos közelében található. A 4. katarakta Merowe város közelében kezdődik, azonban ez a vidéket is hamarosan elborítja a készülő Merowe-gát víztározójának vize. Az 5. katarakta a Nílus és az Atbara folyó találkozásánál található. A 6. katarakta Begarawiyah közelében található. Ezen felül több kisebb zúgó létezik a Níluson, amelyet szintén kataraktának neveznek. A katarakta szó a görög kataraktészból származik, melynek jelentése vízesés, zuhatag. A Binny és a szellem epizódjainak listája A Binny és a szellem epizódjainak listája: Dr. James Palmer Dr. James 'Jimmy' Palmer az NCIS című filmsorozat szereplője, orvosi asszisztens, akit Brian Dietzen alakít. Dr. James Palmer Ducky asszisztense a második évadtól. Ő az egyetlen a csapatból, aki végighallgatja a történeteit, sőt, még érdekesnek is találja őket. Ez adódhat abból, hogy Palmer sokban hasonlít a fiatalkori Ducky-ra. Többször előfordul, hogy kiszalad a száján egy-egy oda nem illő megjegyzés. Hosszú ideig tetszett neki Abby, valahányszor találkoztak, megszólalni is alig bírt, olyan ideges lett. Később azonban tartós kapcsolatba kerül Lee különleges ügynökkel. Gohei A gohei (��) cikcakkosan vágott fehér, de néha színes papír- vagy vászoncsíkokkal díszített pálca, amellyel a japán sintó papok vagy szentélyszolgálók (miko) különféle ceremóniákat mutatnak be. Időnként ilyen szalagokat erősítenek a szent helyeket jelző kötélfonatokra, a simenavákra, vagy a frissen felhúzott ház szelemenjére is („májusfa”). A goheiszalagokkal részben az istenséget hívják, illetve az ő látható lakhelyének tekintik ezeket, részben pedig purifikációs célzattal lengetik őket. Forrás Gy. Horváth László : Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567 U Got 2 Know A U Got 2 Know című album az olasz eurodance csapat Cappella 2. stúdióalbuma, és egyben legsikeresebb albuma. Az albumról hivatalosan 7 dal jelent meg kislemezen. Az album eredetileg a Mercury kiadónál jelent meg, később más országokban is kiadták különböző kiadók az albumot CD-n, Bakelit lemezen és kazettán is. Az album sok európai országban volt slágerlistás helyezés. A svájci és finn slágerlisták élére került. Az albumon található az Everybody című dal, mely 1991-ben már megjelent kislemezen. Megjelenések CD Olaszország Mercury – 828 482.2 U Got 2 Know - 5:10 U Got 2 Let The Music - 5:23 Don't Be Proud - 5:07 U & Me - 4:07 Everybody - 5:16 Move On Baby - 5:04 What I Gotta Do - 5:45 Shake Your Body - 5:46 The Big Beat - 4:19 Move It Up - 3:58 Cappella Gigamix - 5:45 Zalai Lajos Zalai Lajos (Újpest, 1932. május 17. –) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1954 és 1955 között a Bp. Vasas Izzó labdarúgója volt. Az élvonalban 1954. augusztus 29-én mutatkozott be a Bp. Dózsa ellen, ahol csapata 3–1-es vereséget szenvedett. 1956 és 1958 között az Újpesti Dózsa játékosa volt. Tagja volt az 1957-tavaszi ezüstérmes csapatnak. 1958 és 1960 között a BVSC együttesében szerepelt. Az élvonalban összesen 74 alkalommal lépett a pályára. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 1957-tavasz Bad Lobenstein Bad Lobenstein település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Lourties-Monbrun Lourties-Monbrun település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 146 fő (2015). Lourties-Monbrun Clermont-Pouyguillès, Esclassan-Labastide, Labarthe, Masseube és Saint-Arroman községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2008-as Superbike olasz nagydíj (Monza) A 2008-as Superbike Monzai olasz nagydíj volt a Superbike és a Supersport világbajnokság ötödik futama. A versenyt Monzában rendezték május 9. és 11. között. Soul Survivor A Soul Survivor című dal a német-holland C.C.Catch Like A Hurricane albumról kimásolt 2. kislemez, mely a spanyol kislemezlista 1. helyéig jutott. Máig ez az egyetlen dala, mely listavezető helyezést ért el. Tracklista Német kiadás (Hansa 609 419) "Soul Survivor" (Long Version - Survivor Mix) - 5:11 "Midnight Gambler" - 5:13 "Soul Survivor" (Radio Version) - 3:15 Dán kiadás (Mega MRCS 2258) "Soul Survivor" - 3:23 "Midnight Gambler" - 3:33 Német kiadás (Hansa 659 419) "Soul Survivor" (Long Version - Survivor Mix) - 5:11 "Soul Survivor" (Instrumental) - 3:47 "Soul Survivor" (Radio Version) - 3:15 "Midnight Gambler" (Long Version) - 5:13 "Midnight Gambler" (Radio Version) - 3:32 A négyes szövetség háborúja A négyes szövetség háborúja, németül: Krieg der Quadrupelallianz, spanyolul: Guerra de la Cuádruple Alianza, angolul: War of the Quadruple Alliance 1718–1720 között zajlott. A Bourbon-házi Spanyol Királyság uralkodója háborút indított a spanyol örökösödési háborúban elvesztett itáliai birtokai visszaszerzésének, a Földközi-tengeren a spanyol hegemónia helyreállításának és az utrechti békeszerződés revíziójának szándékával. Nagy-Britannia, a Francia Királyság, a Holland Köztársaság és a Savoyai Hercegség a négyes szövetségbe tömörülve szembeszálltak a spanyol támadással. A harc már 1717-ben megkezdődött, a formális hadüzeneteket azonban csak 1718 decemberében küldték el. A szövetség túlereje meghátrálásra késztette Spanyolországot, a háborút az 1720-as hágai békeszerződés zárta le, amelynek értelmében Spanyolország lemondott háborús hódításairól és lényegében helyreállította a háború előtti állapotot. A Savoyai-ház Szicília helyett Szardíniát kapta meg, létrejött a Szárd–Piemonti Királyság. Előzmények Az utrechti békeszerződés rendszere A spanyol örökösödési háborút (1701–1714) lezáró utrechti és rastatti békeszerződésekben az európai nagyhatalmak a Bourbon-házi Fülöp francia királyi herceget, Anjou hercegét, XIV. Lajos francia király unokáját elismerték Spanyolország királyának. A szerződés értelmében azonban a Spanyol Királyság elveszítette minden itáliai birtokát. A Milánói Hercegséget, a Nápolyi Királyságot és Szardínia szigetét az osztrák Habsburg-ház szerezte meg. A Szicíliai Királyságot a Savoyai-háznak, azaz II. Viktor Amadé savoyai hercegnek ítélték, aki felvette Szicília királyának címét. Spanyolország revíziós tervei A 13 éven át tartó háborúban meggyengült Spanyolországot az új király, V. Fülöp igyekezett talpra állítani. 1714 elején Fülöp megözvegyült. Második házasságát (1714 végén) a becsvágyó Farnese Erzsébet parmai hercegnővel (1692–1766) a nem kevésbé becsvágyó Giulio Alberoni bíboros (1664–1752) hozta tető alá. Alberoni a királyné személyes tanácsadója lett, 1715-ben a király főminiszterré nevezte ki. Az erős kézzel kormányzó Alberoni – francia tanácsadókra is támaszkodva – sikeresen megreformálta az állam pénzügyeit, stabilizálta a spanyol gazdaságot. A bíboros megerősítette a haderőt, és 1718-ra mintegy 50 sorhajóból álló új spanyol hadiflottát szerelt fel. V. Fülöpnek első házasságából már 3 fia volt. A második feleségétől születő gyermekeknek nemigen volt esélyük a spanyol trónra. A Parmából származó új királyné tehát ragaszkodott ahhoz, hogy saját gyermekei számára a király Itáliában szerezzen hercegségeket. A királyné igénye találkozott a király és Alberoni bíboros terveivel, akik Spanyolország elveszített hatalmát akarták helyreállítani. Spanyolország ezért bejelentette igényét Szicíliára és Szardíniára, amelyek az utrechti szerződés óta a Habsburg Ausztria birtokai voltak. A hármas szövetség megalakulása XIV. Lajos francia király halála (1715) óta Franciaország uralkodója az ötéves XV. Lajos francia király volt, akinek nevében (II.) Orléans-i Fülöp herceg régensként kormányzott. A gyenge egészségű gyermekkirály XIV. Lajos dédunokája, V. Fülöp spanyol király unokaöccse volt. Esetleges elhunyta esetén a francia trónra spanyol Bourbonok támaszthattak volna igényt. A régens ezért élvezte Nagy-Britannia támogatását, aki bármi áron meg kívánta akadályozni a két Bourbon-monarchia egyesítését. A spanyol expanziós terveket a Holland Köztársaság is fenyegetőnek ítélte. Ez a három hatalom 1717. január 4-én megkötötte a hármas szövetséget, hogy közös diplomáciai lépéseket tegyenek Spanyolország ellen. A háború lefolyása A harcok kirobbanása 1714-ben a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között háború tört ki. 1716-ban a Habsburg Birodalom belépett a háborúba Velence oldalán. Megkezdődött az újabb Habsburg–török háború (1716–1718). Spanyolország kihasználta a kedvező alkalmat. A hármas szövetség tiltakozását figyelmen kívül hagyva 1717 novemberében 8000 főnyi spanyol katonaság szállt partra a Habsburg Birodalomhoz tartozó Szardínia szigetén. Ausztria alig reagált, mert a Habsburg birodalmi haderő zöme a balkáni harcokban volt lekötve, és Savoyai Jenő herceg (1683-1736), a bécsi Haditanács elnöke el akarta kerülni egy súlyosabb itáliai háború kitörését. Csupán a Habsburg kézben lévő Nápolyi Királyság haderejét erősítette meg, mert úgy ítélte, a spanyol offenzíva Nápolyt is fenyegetheti. A négyes szövetség megalakulása A Szardínia elleni spanyol támadás kényszerhelyzetbe hozta Ausztriát. A hármas szövetség tagjai igyekeztek békekötésre bírni az Oszmán Birodalmat és az ellene harcoló államokat, hogy a Habsburg Birodalom minél előbb bevethesse haderejét Spanyolország ellen. Savoyai Jenő győzelmei nyomán a Török Portán is megérlelődött a megegyezési szándék. Brit és holland közvetítéssel végül 1718. július 21-én megkötötték a pozsareváci békeszerződést, amelyben Ausztria megtarthatta összes hódítását. A Temesköz, a Bánát, a Havasalföld nyugati fele és Szerbia északi része, Belgráddal együtt a Habsburgok kezére került, a Velencei Köztársaság végleg megszerezte a Morea-félszigetet. Guillaume Dubois bíboros, francia főminiszter szívós munkával dolgozott a katonai szövetség kibővítésén. 1718. augusztus 2-án a londoni egyezménnyel létrehozták a négyes szövetséget. A hármas szövetséghez VI. Károly császár is csatlakozott a Német-római Birodalom nevében. Az egyezmény a Holland Köztársaság részvételét is előirányozta, de az csak később, 1719. február 16-án csatlakozott. A szövetség tagállamai fő célként az európai hatalmi egyensúly biztosítását deklarálták. A császár a nápolyi és szicíliai királyságok megtartása fejében hajlandó volt lemondani a spanyol trón iránti igényéről, beleegyezett, hogy Szardíniát elcseréli Szicília ellenében, és késznek mutatkozott elfogadni a spanyol Bourbon-ház itáliai jelenlétét. A szövetség feltételeit elküldték Madridba azzal, hogy ha Spanyolország nem fogadja el azokat, a szövetség hadüzenetével kell számolnia. Hadi események 1718-ban V. Fülöp spanyol király flottája azonban már 1718. július 3-án partra szállt Szicíliában is, amelyet az utrechti szerződés értelmében ekkor a Savoyai-ház birtokolt. A spanyol csapatok július 7-én bevették Palermót, és hamarosan elfoglalták az egész szigetet. Messinát ostrom alá vették, az erőd sokáig kitartott, csak 1718 szeptemberében foglalták el. A spanyol inváziót hivatalosan azzal indokolták, hogy a szicíliai lakosság elégedetlen volt a savoyai kormányzattal. Alberoni bíboros tárgyalásokat kezdett a Savoyai Hercegséggel, igyekezett rávenni II. Viktor Amadé herceget egy közös Habsburg-ellenes fellépésre, részt kínálva neki az elfoglalt területekből. Az elővigyázatos Viktor Amadé mindvégig tárgyalásokat folytatott a spanyolokkal, de a szövetségkötést addig halasztgatta, amíg a háború véget nem ért. Nagy-Britannia ekkor George Byng admirális parancsnoksága alatt a Földközi-tenger nyugati medencéjébe küldött egy erős flottaköteléket (22 sorhajót és 6 kisebb egységet, 1444 ágyúval), úgymond „a brit kereskedelmi érdekek védelmére.” Nápoly osztrák alkirályától, Wirich Philipp von Daun tábornoktól Byng megtudta, hogy hamarosan Habsburg-haderőt indítanak Szicília visszafoglalására. Az átkelést biztosítani kellett. A brit flottakötelék végigkutatta a partvidéket. 1718. augusztus 11-én Szicília délkeleti csúcsánál, a Passero-fok közelében rátalált a spanyol flottára (23 sorhajó, 7 kisebb egység, 1096 ágyú), a baszk származású Antonio de Gaztañeta (Castaneta) admirális parancsnoksága alatt. Mivel még nem történt hadüzenet, Byng ügyesen provokálta Castanetát. A spanyolok tüzeltek először, a kialakuló tengeri csatában a brit flotta (Byng hivatalos jelentése szerint „önvédelemből”) szétverte a spanyol köteléket (10 sorhajót és 4 fregattot zsákmányoltak, 4 sorhajót elsüllyesztettek), megtörve a spanyol hadiflotta erejét, megnehezítve a szardíniai és szicíliai spanyol csapatok utánpótlását. A Nápolyban összpontosított kis Habsburg-hadsereget a brit hajók 1718 őszén átszállították Szicíliába, hogy a négyes szövetség döntése szerint visszafoglalják azt a császár részére. A csapatokat október 13-án szállították partra Milazzo közelében (Messinától 45 km-re nyugatra). 1718. október 15-én Wirich von Daun csapatai támadást intéztek Lede márki spanyol csapatai ellen, de az első milazzói csatában visszaverték őket. Az osztrákok – akiket a brit flotta a tengerről támogatott – megtartották a milazzói erődöt, de nem tudtak kitörni a spanyol ostromzár alatt tartott hídfőből. 1718. december 17-én Spanyolország végleg visszautasította a négyes szövetség feltételeit, erre Nagy-Britannia hivatalos hadüzenetet küldött. A háború kiterjedt a dél-amerikai spanyol gyarmatokra is, ahol a britek pozíciókat próbáltak szerezni. Az 1718-as év végére Nagy-Britannia és a Habsburg Birodalom már hadban álltak Spanyolországgal. (Hollandia csak 1719 augusztusában kapcsolódott be a háborúba.) Hadi események 1719-ben 1718 decemberében Dubois bíboros, francia külügyminiszter emberei egy Spanyolországból irányított főúri összeesküvést lepleztek le, amelynek célja Orléans-i Fülöp régens leváltása volt. Helyére, a gyermek XV. Lajos gyámjaként V. Fülöp spanyol királyt helyezték volna. A „Cellamare-összeesküvést” a spanyol nagykövet, Antonio del Giudice, Cellamare hercege szervezte, a francia udvar befolyásos tagjai támogatták, elsősorban XIV. Lajos balkézről való, törvényesített leszármazottai, az Orléans-i ház ellenségei. A régens felszámolta a szervezkedést, a francia résztvevőket a Bastille-ba záratta. Cellamare herceget letartóztatták és kiutasították az országból. 1718. december 27-én a régens hadat üzent Spanyolországnak. Erődemonstráció következett: 1719 áprilisában egy 20 000 fős francia hadsereg, Berwick herceg, marsall vezetésével a Pireneusokon át benyomult a Baszkföldre. Június 18-án elfoglalták Fuenterrabíát, augusztus 17-én Pasajest és San Sebastiánt. Egy másik hadoszlop Katalóniába nyomult, elfoglalta Seo de Urgelt (katalánul: La Seu d’Urgell) V. Fülöp csapatait Pamplonában összpontosította. Hadvezére, Francisco Pío de Saboya y Moura herceg, Castel-Rodrigo márkija, Barcelona katonai kormányzója sikeres ellentámadást indított, ennek során Fuenterrabíát sikerült visszafoglalnia. Egy legenda szerint a végveszélyben maga Farnese Erzsébet királyné is nyeregbe szállt, és személyesen vezetett harcba egy spanyol hadosztályt. Valójában a francia előrenyomulás az utánpótlási gondok miatt fékeződött le. A francia flotta támadást intézett a kantábriai Santoña kikötővárosa ellen, elpusztítva a kikötő berendezéseit és az erőd tüzérütegeit. Az 1719-es év során az osztrákok új ellenoffenzívát indítottak Szicíliában. Mivel Savoyai Jenő nem vállalta a főparancsnokságot, az itáliai Habsburg-haderőt a lotaringiai Claudius Florimund Mercy gróf, tábornagy (franciásan Claude Florimond de Mercy, 1666–1734) irányította. Mercy grófja június 20-án támadást intézett a Francavilla di Sicilia mellett táborozó spanyol főerő ellen, de a francavillai csatában vereséget szenvedett. Lede márki azonban nem tudta kiaknázni győzelmét. A brit flotta elvágta anyaországától, készletei fogytak. A második milazzói csatában már Mercy csapatai győztek, októberben visszafoglalták Messinát, és ostrom alá vették Palermót. A brit flotta blokádjától szenvedő Spanyolországban Alberoni bíboros a skót jakobiták függetlenségi mozgalmát kívánta felhasználni Nagy-Britannia meggyengítésére. Az Írországból száműzött Ormonde hercege 1719. március 6-án kihajózott Cádizból egy 5000 spanyol katonát szállító flottával. Köztük volt James Keith, Marishal 9. earl-jének fia. Az expedíciós hadsereg célja egy nagy skót felkelés kirobbantása és támogatása lett volna, amely megbuktatja I. György királyt. Helyére James Stuartot, az elűzött II. Jakab angol király fiát, a jakobiták trónkövetelőjét, az „Old Pretendert” ültették volna. Skócia nyugati partvidékén akartak partra szállni, de egy vihar már Galicia partjainál szétszórta őket, és nem jutottak el a Brit-szigetekre. Egy hónappal később La Coruñából egy kisebb expedíció indult, 300 spanyol katonával, James Keith bátyjának, George Keithnek, Marischal 10. earljének vezetésével. Sikeresen partra szálltak Eilean Donan-i várnál, itt 1000 főnyi skót harcos csatlakozott hozzájuk. Júniusban azonban a glenshieli csatában vereséget szenvedtek az angol csapatoktól. A Brit-szigetek elleni támadást megtorlandó, 1719 szeptemberében 4000 brit katona szállt partra Galiciában. Elfoglalták Vigo kikötőjét, majd a szárazföld belsejében Pontevedrát is. A francia határtól távol eső területen végrehajtott támadás nagy riadalmat keltett, a spanyol kormányzat ráébredt az anyaország sebezhetőségére. A háború kiterjedt az észak-amerikai gyarmatokra is. 1719 májusában francia csapatok elfoglalták a nyugat-floridai Pensacola spanyol várost, hogy megelőzzenek egy Dél-Karolina elleni spanyol támadást. Augusztusban a spanyolok visszafoglalták a várost, de az év végén a franciák ismét bevették. 1720 februárjában Kubából egy spanyol flottilla indult el, 1200 katonával, José Cornejo kapitány vezetésével a Bahama-szigetek felé. Nassau kikötőjébe (éppen egy spanyol inváziótól tartva) brit hadihajókat rendeltek. A spanyol különítmény azonban a sziget túloldalán szállt partra és végigrabolták Nassau környékét. Woodes Rogers, a kalózból lett kormányzó milicistái a nassaui csatában elűzték őket, a spanyolok zsákmányukkal hazatértek. A háború lezárása 1719 augusztusában Hollandia is belépett a háborúba a szövetség oldalán. A madridi kormány belátta, hogy a négyhatalmi szövetség túlereje ellen nem érhet el sikert, és tárgyalásokat javasolt. A szövetségesek első követelése az volt, hogy V. Fülöp távolítsa el Alberoni bíborost, a háború fő felelősét. 1719. december 5-én Alberonit minden tisztségétől megfosztották és kötelezték, hogy 3 héten belül hagyja el Spanyolországot. Ezután megkezdődtek a béketárgyalások, amelyek eredményeképpen 1720. február 20-án aláírták a hágai békeszerződést, amely lezárta a nyugat-európai háborút. A szicíliai harcok csak később, egy külön megegyezés (úgynevezett palermói konvenció) után szűntek meg. 1720 májusában Lede márki csapatai kiürítették Szicíliát és Szardíniát. Következmények V. Fülöp spanyol királynak ki kellett ürítenie az összes általa megszállt területet. Ugyanakkor Farnese Erzsébet fiának, Károly infánsnak (1716-1788) odaígérték Parma és Piacenza hercegségeit és a Toszkánai Nagyhercegséget is, ha a Farnese-ház férfiágon kihalna. (A Parmában uralkodó Antonio Farnese herceg (1679–1731) gyermektelen volt, halála esetén unokahúgát, Farnese Erzsébet hercegnőt, Spanyolország királynéját illette a hercegi örökség). Ez 1731-ben bekövetkezett, és Károly infáns rövid időre, 1731-től 1735-ig Parma és Piacenza hercege lett. Előtte azonban még lezajlott a brit–spanyol háború (1727–1729). A nyugat-floridai Pensacola várost, amely a háború alatt többször is gazdát cserélt, a francia csapatok lerombolták, majd a romokat visszaadták Spanyolországnak. A Habsburgok lemondtak Szardíniáról, cserébe visszakapták a sokkal gazdagabb és stratégiailag fontosabb Szicíliát. Ennek ellentételeként VI. Károlynak le kellett mondania a spanyol trón iránti igényéről. Az ügyesen manőverező II. Viktor Amadé savoyai herceg azonban megkapta a császártól Szardíniát, és elismerték Szardínia királyának. Ezzel megszületett a Szárd–Piemonti Királyság, amely a következő évszázadban egész Itáliát saját hatalma alá hajtotta. A négyes szövetség háborúja bizonyos mértékig még a spanyol örökösödési háború folytatásának tekinthető, mivel a Földközi-tengeri hatalmi viszonyokat az utrechti szerződés nem, csak az 1720-as palermói konvenció tisztázta. A következő években Spanyolország kitört diplomáciai elszigeteltségéből. A lengyel örökösödési háborút (1733-1738) kihasználva 1735-ben V. Fülöp még a Nápolyi és a Szicíliai Királyságot is megszerezte Farnese Erzsébet legidősebb fia, Károly infáns számára. (Cserébe viszont Spanyolországnak ismét le kellett mondania a Parmai Hercegségről, amit csak 1748-ban, az osztrák örökösödési háborúban szereztek meg újra, V. Fülöp és Farnese Erzsébet ifjabbik fia, Fülöp infáns számára). Szűcs Ferenc (altábornagy) Szűcs Ferenc (Makó, 1922. december 30. – Budaörs, 1999. augusztus 2.) katonatiszt, a magyar katonai hírszerzés vezetője. Élete és munkássága Szülei jómódú gazdálkodók voltak Makón, anyja neve Vajda Mária volt. A család az 1929–1933-as gazdasági világválság alatt tönkrement, apja ezután biztosítási ügynökként dolgozott. A középiskola elvégzése után után 1940 és 1944 között a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanult. Nagy hatással voltak rá a népi írók, később a kollégiumi évek alatt a munkásmozgalommal is kapcsolatba került. Ekkoriban az elsősorban a paraszti származású diákság körében szerveződő „fasisztaellenes ifjúsági szabadságfront” egyik vezető alakja volt. 1943 nyarán részt vett a balatonszárszói Magyar Élet táborban is. Katonai behívóparancsának nem tett eleget, műegyetemi tanulmányait három és fél év elvégzése után megszakította és illegalitásba vonult. Tagja lett a Nemzeti Parasztpártnak (NPP), majd a Magyar Kommunista Pártnak (MKP). 1945-ben miniszteri biztos lett. 1946 és 1947 között a Földműves Szövetkezet kerületi ügyvivője, 1947 és 1949 között pedig országgyűlési képviselő volt, előbb az NPP, majd az MKP képviseletében. Közben törzstiszti tanfolyamot végzett, majd 1949. augusztus 15-én katonai szolgálatba lépett őrnagyi rendfokozattal. Első beosztása 1950. január végéig a Honvédelmi Minisztérium (HM) Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén volt, ahol csoportfőnök-helyettes lett. Ezután 1950. december közepéig a HM IV. Főcsoportfőnökségén volt csoportfőnök-helyettes. 1950. októberben előléptették alezredessé. 1950. december közepétől 1953. november végéig Washingtonban volt katonai attasé. Ezredesi rendfokozatát 1953 novemberében kapta meg. Hazatérése után 1956. április közepéig a Magyar Néphadsereg Vezérkari Főnökség (MNVK) 2. Csoportfőnökségén (katonai hírszerzés) a csoportfőnök tájékoztatási helyetteseként teljesített szolgálatot. 1956. április 21-étől 1957. február 20-áig a MNVK 2. Csoportfőnökség megbízott csoportfőnöke volt. 1956. október 30-án a későbbi vizsgálat szerint elhagyta a katonai hírszerzés központját, a Zalka Máté laktanyát, nem biztosította az ottmaradt értékeket és dokumentumokat, és kapcsolatba került a Nemzetőrség vezetőjével, Király Bélával is. 1958-ban emiatt pártfegyelmit kapott, leváltották és külszolgálatra helyezték. 1962-ben törölték a pártbüntetését, és visszakerült a katonai hírszerzéshez csoportfőnöki beosztásban. 1962. júliustól 1963. szeptember végéig a vezérkari főnök szervezési és mozgósítási, hadkiegészítési helyettese volt. 1964–1966 között a Szovjetunióban a Vorosilov Vezérkari Akadémián folytatott tanulmányokat. 1966. szeptembertől 1972. június 30-áig újra az MNVKF helyettese volt. 1968. augusztus 19-étől november 30-áig részt vett a csehszlovákiai intervencióban. 1973. január 15. és 1974. december 20. között Vietnámban a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság magyar tagozatának volt parancsnoka. 1972. júliustól 1977. februárig ismét az MNVKF szervezési és mozgósítási, hadkiegészítési helyettese volt. 1977-től nyugdíjazásáig, 1989. december 1-jéig mint az MNVKF felderítőhelyettese dolgozott, főcsoportfőnök volt. Altábornaggyá 1983 szeptemberében léptették elő. Elnöke volt az Egyetértés Vadásztársaságnak, amelynek Kádár János is tagja volt. Közeli kapcsolatban álltak, de nem voltak személyes barátok. Tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának 1980 és 1989 között. 1989 októberében, a pártszakadást követően nem lett a Magyar Szocialista Párt tagja, hanem részt vállalt a Magyar Szocialista Munkáspárt (a későbbi Munkáspárt) újjászervezésében. Kitüntetései Magyar Szabadság Érdemrend bronz fokozat (1947) Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950) Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950) Kiváló szolgálatért Érdemérem (1955) Szocialista Hazáért Érdemrend (1967) Vörös Csillag Érdemrend (1960) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1967) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Szolgálati Érdemérem 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40 év után, Fegyverbarátságért Érdem-érem (cseh, osztrák, NDK, lengyel) (1970) Vörös Csillag Érdemrend (1973) Harci Érdemrend (mongol) (1974) Bulgária Emlékérem (1970) Szocialista Érem (Vietnám) (1975) Fegyverbarátságért Érdemérem (NDK) (1977) Felszabadulási Érdemérem (1977) „60 éves a Szovjet Hadsereg” Emlékérem (1979) Fegyverbarátságért érdemérem (Szovjet) (1980) Fegyverbarátságért Érdemérem arany fokozat (NDK) (1980) Bolgár Néphadsereg Szolgálatáért Emlékérem (1985) Forradalmi Fegyveres Erők 30. évfordulója (Kuba) (1987) Vörös Csillag Érdemrend (Szovjet) (1988) „A Szovjet Fegyveres Erők 70 éve” Emlékérem (1988) Vörös Zászló Érdemrend (1989) Publikációi A NATO az osztrák fegyveres erők háborús felkészültségbe helyezési rendszere. Honvédelem, 1973. Különkiadás 6. sz. A nemzetközi helyzet általános jellemzése, a NATO fegyveres erűk fejlesztésének helyzete és tendenciái. Honvédelem, 1982. 6. sz. Payroux Payroux település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 490 fő (2015). Payroux La Chapelle-Bâton, Charroux, Château-Garnier, Joussé, Mauprévoir, Saint-Martin-l’Ars és Usson-du-Poitou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Baume-les-Dames Baume-les-Dames település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 5241 fő (2015). Baume-les-Dames Fontenotte, Pont-les-Moulins, Séchin, Silley-Bléfond, Val-de-Roulans, Villers-Saint-Martin, Voillans, Hyèvre-Paroisse, Hyèvre-Magny, Esnans, Fourbanne, Grosbois, Breconchaux, La Bretenière, Luxiol és Autechaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csillósok A csillósok vagy ázalékállatok (Ciliophora) a Protozoa egy csoportja, amelyek fő jellemzője a testüket egészen vagy részben borító hajszerű képletek, a csillók, melyek az ostorhoz hasonló felépítésük, de annál rövidebbek és nagyobb számban találhatók meg egy egyeden és eltérő hullámzó mintázatot alkotnak. Csillókkal a csoport minden tagja rendelkezik és számos életfolyamathoz: úszás, mászás, rögzülés, táplálkozás, érzékelés használják. A csillósok a protiszták egyik legfontosabb csoportja, szinte bárhol előfordulnak, ahol víz van jelen. Megtalálhatók tavakban, pocsolyákban, óceánokban, folyókban, talajban. A csoportnak számos ektoszimbióta és endoszimbióta tagja van, de megtalálhatók benne obligát és opportunista paraziták is. A csillósok egysejtűek, néhány fajuk elérheti a 2 mm-es hosszot, némelyikük felépítésben a legösszetettebb protozoák közé tartozik. A csillósok csoportjának rendszertani helyzete nem tisztázott. A „Ciliophora” kifejezést törzsként használják, és a protiszták illetve a protozoák alá is sorolják. A „Ciliata” kifejezés is használatos, mint osztály, de ez jelenti a Ciliata mustela halfajt is. A protiszták osztályozása gyorsan fejlődik és nem ritka, hogy a fenti kifejezéseket más rendszertani szintként használják. Evolúció A közelmúltig a legrégebbi ismert csillós fosszíliák az ordovícium időszakból származó Tintinnida formák voltak. 2007-ben Li et al. az ediakarai Doushantuo formációból származó 580 millió éves fosszíliákról publikáltak. A fosszíliák kétféle tintinnidát és valószínűleg egy ősi suctoriát tartalmaztak. Sejtfelépítés, sejtműködés A legtöbb más eukariótától eltérően a csillósok két különböző sejtmaggal rendelkeznek: egy kicsi diploid mikronukleusszal és egy nagy poliploid makronukleusszal. A mikronukleusznak a szaporodásban, a makronukleusznak az általános sejtszabályozásban van szerepe. Utóbbi a mikronukleuszból keletkezik a genom amplifikációval és átalakításával. A makronukleusz elkülönülése amitózissal történik, a kromoszómák elkülönülésének folyamata azonban nem ismert. A folyamat nem tökéletes, 200 generáció után a sejt elöregedést mutat, ezért a makronukleuszt rendszeresen regenerálni kell a mikronukleuszból. Ez legtöbbször izogámia alatt történik. Ekkor két sejt összekapcsolódik, a mikronukleusz meiózisba megy át, a haploid utódok kicserélődnek és egyesülnek létrehozva az új makronukleuszt és mikronukleuszt. Emésztő vakuólumok fagocitózis révén jönnek létre és jellemzően követnek egy meghatározott utat a sejtben, mialatt a lizoszómák megemésztik és lebontják. Így a vakuólum tartalma már elég apró lesz ahhoz, hogy átdiffundáljon a valuólum membránján a sejtbe. Ha valami maradt az emésztővakuólumban, idővel eléri a sejtalrést, amelyen exocitózissal ürül ki. A legtöbb csillós rendelkezik kontaktilis vakuólummal, amely beszívja vagy kinyomja a vizet a sejtből, fenntartva a kívánatos ozmotikus nyomást vagy az ionegyensúlyt. Néhány nemnél, mint például a papucsállatkák (Paramecium) a kontaktilis vakuólum jellegzetesen csillag alakú, melyben minden ág egy gyűjtőcső. Táplálkozás A legtöbb csillós heterotróf, kisebb szervezetekkel, baktériumokkal, algákkal vagy szerves törmelékkel táplálkoznak, amelyet módosult orális csillóikkal söpörnek a szájnyílásukba. A szájnyílást balról egy sor sodróhártya (membranella), jobbról pedig egy parorális membrán határolja, mindkettő polikinetidekből képződik. A táplálék a szájnyíláson keresztül a garatba jut, amely táplálék vakuólumokat képez. Néhány csillós nem rendelkezik szájnyílással és ozmotrófiával táplálkozik, míg mások ragadozók és más protozoákkal, akár más csillósokkal táplálkoznak. Néhány csillós állati élősködő, közülük az egyetlen ismert emberi parazita a Balantidium coli. Osztályozás A csillósok altörzs, osztály és alosztály szintű kladisztikai felbontása a következő: Egyéb: Cryptocaryon nem Max Reinhardt Max Reinhardt (Baden bei Wien, 1873. szeptember 9. – New York, 1943. október 31.) osztrák–amerikai színész, színházi rendező. Élete Maximilian Goldmann néven született, osztrák zsidó családban. 1902-től a német nácik hatalomra kerüléséig (1933) különböző színházakban dolgozott Berlinben. 1905-től 1930-ig vezette a Deutsches Theatert Berlinben és közben a Józsefvárosi Színházat Bécsben (1924-1933). Bécsben ő figyelt fel a még gyermek Bulla Elma színészi tehetségére. A korábbiakhoz képest hatalmas színházi technika, a színpadrendezés, a nyelv, a zene és a koreográfia összerendezésével új dimenziókat hozott a német színjátszásba. 1920-ban Reinhardt Richard Strauss és Hugo von Hofmannsthal társaságában megalapította a Salzburgi Ünnepi Játékokat. Miután a náci Németország egyesült Ausztriával (Anschluss), először Angliába, majd az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Itt nagy sikerrel megrendezte Shakespeare Szentivánéji álom című darabjának egy népszerű újabb színpadi változatát. 1935-ben filmváltozatot is rendezett. (A főbb szerepekben: James Cagney, Mickey Rooney, Joe E. Brown és Olivia de Havilland.) Németországban betiltották a filmet, mert a rendező és Felix Mendelssohn, a filmzene jórészének írója is zsidó volt. 1940-ben amerikai állampolgárságot kapott. Ekkor már másodszor volt házas, a felesége Helene Thimig színésznő volt. A Westchester Hills Temetőben (Westchester Hills Cemetery) nyugszik, Hastings-on-Hudson, Westchester megye, New York). A fia, Gottfried Reinhardt jónevű filmrendező volt. Fading A Fading Rihanna barbadosi énekesnő dala, ötödik, Loud című albumáról. Jamal James és Ester Dean voltak a szám szerzői, producere Polow da Don. Zeneilag a felvétel az ír énekesnő, Enya One by One című számát idézi (az A Day without Rain című albumról), míg dalszövege alapján egy kapcsolat befejezéséről szól. A kritikusokat megosztotta a Fading, egyesek dicsérték a producert, mások azt hangsúlyozták, hogy a felvétel semmi egyedit nem tartalmaz, nem egy szerint a Take a Bow című kislemezéhez hasonlít. A dalt Rihanna a Loud Tour bizonyos állomásain adja elő. Háttér A Loud munkálatai 2010. februárjában kezdődtek, és közel 6 hónapot vett igénybe, mialatt a Last Girl on Earth Tour állomásait járta és a Battleship forgatásán vett részt az énekesnő. 2011. márciusában Rihanna rajongói segítségét kérte, hogy válasszák ki neki következő kislemezét az S&M után. A Cheers (Drink to That), Man Down, California King Bed és Fading című felvételek közül lehetett választani, a legnépszerűbbhöz videoklipet is ígért az énekesnő. Március 12-én született meg az eredmény: a California King Bed került ki győztesként, így ezt adta ki az album következő kislemezeként. Az Egyesült Államokban a Man Down előbb került a rádiók műsoraira. 2011. augusztusában egy remixváltozat jelent meg, melyről azonnal olyan hírek terjedtek, hogy ez lesz a Loud bővített kiadásának első kislemeze. Az énekesnő megcáfolta a híreket, hiszen egy teljesen új albumot ad ki, Talk That Talk címmel 2011. novemberében. Zene és dalszöveg A dalt Jamal James és Ester Dean írta, producere Polow da Don volt, zeneileg Enya One by One című számát idézi. Sandy Vee közreműködésével 2010-ben Párizsban, a The Bunker Studio's-ban vették fel a számot. A felvételben két hangszer, zongora és hegedű szólal meg. A dal szövege arról szól, hogy egy nő otthagyja barátját egy halványuló kapcsolat befejezéseként. Emily Mackay szerint az énekesnő korábba kislemezeire emlékeztet a felvétel, így például a Take a Bow című számra. Élő előadások Habár televíziós fellépéseken sosem adta elő az énekesnő a dalt, a Loud Tour dallistáján helyet kapott a felvétel. 2011. június 6-án és 7-én Kanadában, Toronto városában adta elő a Fading-et. Saint-Ambroix (Gard) Saint-Ambroix település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 3197 fő (2015). Saint-Ambroix Les Mages, Meyrannes, Molières-sur-Cèze, Potelières, Saint-Brès és Saint-Victor-de-Malcap községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gregory Bruce Jarvis Gregory Bruce Jarvis (Detroit, Michigan, 1944. augusztus 24. – Cape Canaveral, Florida, 1986. január 28.) amerikai űrhajós. Életpálya 1967-ben az University of New York at Buffalo keretében villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1969-ben a Northeastern University (Boston) megvédte diplomáját. A West Coast Egyetemen (Los Angeles) vezetési ismeretekből vizsgázott. A Raytheon Bedford Massachusetts vállaltnál dolgozva a SAM-D rakéta áramkörének tervezésével foglalkozott. A Légierő állományában a taktikai kommunikációs műholdak programjában dolgozott. 1973-ban kapitányként távozott a légierőtől. A Hughes Aircraft vállalatnál, a Space and Communications Group keretében a kommunikációs alrendszer mérnöke. 1975-ben a MARISAT F–3 műhold-program teszt és integrációs igazgatója. 1978-ban az Advanced Program keretében a SYNCON IV/LEASAT programon dolgozott. 1982-ben a telekommunikációs műholdak mérnök csoportjának igazgatója. A LEASAT program keretében több műholdat sikeresen helyeztek geoszinkron pályára. A Hughes Communication Inc. vállalt megbízásából 1984. július 5-től a NASA Lyndon B. Johnson Űrközpontjában Louis William Butterworth; Steven Lee Cunningham; Gregory Bruce Jarvis és John Harrison Konrad egy csoportban részesült űrhajóskiképzésben. Első űrszolgálatára indulva összesen 1 perc 13 másodpercet (73 másodperc) töltött a levegőben. Az űrrepülőgép technikai hiba miatt felrobbant. A Challenger űrsikló 1986. január 28-án történt katasztrófája során vesztette életét. Űrrepülések STS–51–L, a Challenger űrrepülőgép 10. repülésének rakomány felelőse. Joseph Laumann Joseph Laumann (Marrákes, Marokkó, 1983. augusztus 31. –) német labdarúgócsatár. Révay Antal Gróf szklabinai és blatnicai Révay Antal (Kisselmec, 1718. március 6. – Mocsonok, 1783. december 26.) teológiai doktor, nyitrai püspök. Élete Révay Péter gróf turóci főispán és Eszterházy Krisztina grófnő fia. 1737. november 9-én a nagyszombati papnevelőbe lépett és a bölcseletet itt, a hittudományokat 1738-tól Bécsben hallgatta. Mint növendékpap 1741-ben rátóti prépost lett. 1743. január 22-én pozsonyi kanonokká, 1744-ben vágújhelyi préposttá neveztetett ki. Ezen prépostságot 1780-ig megtartotta. 1752. január 9-én esztergomi kanonok és már január 31-én sasvári főesperes lett. Ugyanezen évben karcolai választó püspök, 1754-ben pedig fölszenteltetett püspök és az esztergomi érsek suffraganeusa lett. 1776-ban első rozsnyói püspökké, 1780. június 25-én nyitrai megyés püspökké neveztetett ki, de az örökös főispáni tiszt nélkül, amit pedig elődei 474 évig viseltek. Művei Assertiones theologicae de jure et justitia ... Viennae, 1741. Sermo ... habitus Rosnaviae die XXI. Nov. 1776. dum primo cathedralem ecclesiam Rosnaviensem ingrederetur. Leutschoviae. Sermo ... ad clerum suum dictus dum in episcopum Nitriensem die 15 mensis novembris a 1780. inauguraretur. Tyrnaviae. Gyapjasollós rák A gyapjasollós rák (Eriocheir sinensis) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Varunidae családjába tartozó faj. Előfordulása A gyapjasollós rák eredetileg a Kínai-alföldön honos. Folyamokban, tehát édesvízben él, szaporodáskor azonban a tengerbe vonul. A század elején, valószínűleg a hajók egyensúlyának biztosítására felvett, úgynevezett ballasztvízzel Európába is behurcolták, és azóta az Északi-tenger és a Balti-tenger partvidékének folyótorkolataiban, valamint az Atlanti-óceánban, dél felé egészen a La Manche csatorna partjáig elterjedt. A nagy folyórendszerekben helyenként 700 kilométerig is felvándorolt a kontinens belseje felé. Megjelenése A hím állat ollós lábainak utolsó ízét tömött, gyapjas prém borítja, és az emiatt hatalmasnak tűnik. Járólábainak élei finoman szőrösek. A 7 centiméter hosszú fejtor kétszer fogazott homlokszegélyt visel, elülső oldalai pedig négyszer fogazott szélűek. Színe olajbarna, sötétebb pettyekkel, az ollószárak fehéresek. Életmódja A gyapjasollós rák apály idején és napközben maga ásta járatba húzódik vissza a parti sávban, amelyből éjszaka indul zsákmányszerző útjára. Forrás Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest : Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6 Ellhofen Ellhofen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 3562 fő (2015. december 31.). Mielniki unió Mielniki unió (ritkábban piotrków–mielniki unió), Lengyel–Litván Unió, melyet Piotrków Trybunalskiban kötöttek 1501. október 3-án, majd Jagelló Sándor 1501. október 23-án megerősített Mielnikben. Az unió előzményei 1492–1501 között a Lengyel Királyságot és a Litván Nagyfejedelemséget elég szoros dinasztiális unió kapcsolta össze. A két állam száz éve tartó szoros kapcsolatai annak ellenére, hogy külön uralkodójuk volt, nem szakadtak meg. Litvániát lefoglalta a moszkvai politikája és tatár kapcsolatai. Lengyelország képviselte a litván érdekeket az Oszmán Birodalomban, a nyugati államokban és a Vatikánban, mint ahogy ez történt Jagelló Kázmér király alatt. 1499-ben mindkét fél hasznosnak ítélte a szövetség szorosabbra fűzését és biztosítását egy esetleges lazítással szemben arra az esetre, ha az uralkodók különválása esetleg tovább tart és a krakkó–vilniusi unióban rögzített szoros politikai-katonai szövetség megszakadna. János Albert halála 1501-ben megnyitotta az utat öccse Sándor litván nagyfejedelem számára a lengyel trón felé és a visszatérést a perszonálunióhoz. A két ország kormányzó elitje meg volt arról győződve, hogy szükséges az unió, mások voltak azonban az indítékaik és máshogy látták az unió tartalmát. A litvánoknak fontos volt, hogy katonai segítséget kapjanak Lengyelországtól a Moszkvai Nagyfejedelemséggel folytatott háborújukban. Nem akarták azonban az uniót a perszonáluniónál szorosabbra fűzni, mivel féltek attól, hogy csökken a nagyfejedelemség önállósága. A lengyelek a kapcsolat elmélyítésében voltak érdekeltek, különösen a Jagellók számukra kedvezőtlen öröklési rendjének kiterjesztése miatt, ami gyakorlatilag megfosztotta a lengyeleket attól, hogy szabadon megválaszthassák uralkodójukat, amellett, hogy formálisan a lengyel trónon választott uralkodó ült. Tárgyalások A két ország kölcsönös helyzete az 1499-ben aláírt krakkó–vilniusi unió óta megváltozott, amikor a litvánok nem hagyták, hogy számukra előnytelen részek is belekerüljenek. Lengyelország kilábalt a sikertelen moldovai hadjárat következményeiből, ellenben az 1500-ban Moszkva által megtámadott Litvánia komoly nehézségekkel küzdött és azzal a veszéllyel kellett szembenéznie, hogy területének jelentős részét elveszíti. A litván hadsereg veresége a wiedroszai csatában megmutatta a nagyfejedelemség katonai gyengeségét. A lengyelek kihasználták Litvánia nehéz helyzetét és a Piotrkówban folyó tárgyalásokon áterőszakolták álláspontjukat. Annak ára, hogy a lengyel koronát Sándor nagyfejedelem megkapja és a Moszkvával vívott háborúban a lengyel segítséget kapjanak az volt, hogy hozzájáruljanak a két állam hosszútávú együttműködéséhez, mely valóban teljes unió lesz, melyben a lengyelek dominálnak. Mindkét dokumentumot, a választási okmányt és az unió okmányát egy napon (október 3-án) Piotrkówban írták alá. A nagyfejedelem türelmetlenül várt Mielnikben a tanácskozások eredményére, majd október 23-án megerősítette az uniót és ezen kívül október 6-án hozzá kellett járulnia a mielniki kiváltságokhoz is, mely tényleges hatalmat adott a lengyel királyságban az uralkodónak és képviselőinek – a szenátusoknak. Az unió rendelkezései A Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség egyesülése egy államban „(egyesülnek és összeolvadnak egy elválaszthatatlan és egyforma testbe)”. A közös uralkodó: a lengyel király közös választása. Ebben részt vesznek a litván részről a püspökök és katolikusok, a vajdák és a várispánok. Akkor ez 9 személyt jelentett (4 püspök, 3 vajda, 2 várispán), ráadásul hiányzásuk nem gátolta a választás érvényességét. A Jagellók ezzel elveszítették a trón öröklésének jogát Litvániában. A kölcsönös katonai segítség kötelezettsége. Az egész állam ügyeiről közös tanácsnak kell üléseznie. Mindkét fél köteles részt venni a másik felet érintő kérdések megvitatásán is, és segíteni a felmerült kérdés megoldásában. Egységesíteni kell a pénzeket, egyforma alakú és súlyú érméket kell bevezetni. Minden megállapodást, melyet az egyik állam köt más államokkal, elismer a másik fél is, azzal a feltétellel, hogy nem káros a másik félre. Bevezetik a sztaroszták és hivatalnokok esküjét, amikor elfoglalják hivatalukat. Minden eljövendő uralkodó kötelessége a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség összes törvényének megerősítése a koronázás alatt. A megkötött egyezmény „örök időre” kötelező. Az egyezményt az összes litván főpapnak, úrnak, nemesnek és bojárnak meg kell erősítenie. Az unió a gyakorlatban A mielniki unió kötelezettségei túlmutatnak az egyszerű perszonálunión. Megvalósítása elvezetett a két állam tényleges egyesítéséhez, vagyis a valódi unióhoz. Ezeket az előírásokat azonban nem tartották be. Nem hívtak össze közös tanácsot (szejmet), nem egységesítették a pénzérméket. A gyakorlatban a Lengyelország és Litváni közötti szövetség perszonálunió maradt, hasonlóan, mint ahogy Jagelló Kázmér alatt volt. A megállapodás realizációját Sándor király és a nagyfejedelemség politikai elitben többséget szerzett unióellenző tábor megakadályozta. A Jagellók számára elfogadhatatlan volt a közös lengyel–litván uralkodó választhatósága. A dinasztia elvesztette öröklött utódlási jogát a litván trónra, és nem volt garanciája arra, hogy az ő megbízottait választják lengyel királynak, ami azt eredményezheti, hogy a következő választáson mindent elveszíthetnek. A szövegben nem található semmilyen, a litvánok számára kényes kifejezés, mely Litvánia bekebelezésére (csatolásra, egyesítésre) utalna. A litvánok elégedetlenségét elmélyítette a csalódás, amit az Oroszországgal folytatott háborúhoz nyújtott lengyel segítség hasznossága okozott. Az 1503-ban kötött fegyverszüneti szerződésben a nagyfejedelemség lemondott területének körülbelül 30%-áról Moszkva javára. Ebben a helyzetben Sándor és a litvánok kihasználták az unióban előírt ratifikációt. Ezt a litván szejmben, Bresztben kellett lefolytatni 1505-ben. A király és a litván főurak többsége elvetette az uniót (aki mellette szavazott, például Jan Zabrzeziński nagymarsall, elvesztette állását). Nem került be az ugyanebben az évben megalkotott Łaski-statútumba sem, az első egységes lengyel törvénygyűjteménybe. A gyakorlatban nem realizált mielniki uniót ennek ellenére a lengyel és litván történelem fontos eseményének ismerik el. Megkötésének és elutasításának körülményei bepillantást engednek a lengyel–litván viszony korabeli állására. A szövetségnek, mint politikai programnak realizálása lehetetlennek bizonyult 1501-ben, de mintául szolgált az 1569-es lublini unió számára. Fekete Linda Fekete Linda (Szarvas, 1978. május 3. –) magyar színésznő, énekesnő. Életútja Érettségi után a Gór Nagy Mária színitanoda növendéke lett. 2009-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetemet. 2000 óta létezik zenekara a Fekete Linda & Rio Brasil. Még ebben az évben szólólemeze jelent meg Álomelnök úr címmel. A lemez producere és a dalok többségének zeneszerzője Gerendás Péter volt. 2003-ban jelent meg második albuma Az utolsó szó a szerelemé címmel. Még a színitanodás évei alatt forgatta első filmjeit. Bujtor István oldalán szerepelhetett a Zsaruvér és csigavér című film két epizódjában. Az ismertséget Tímár Péter 2009-es filmje, a Casting minden hozta meg számára. 2010-ben jelentkezett a Megasztár 5. szériájába, ahol az 50 legjobb versenyző közé jutott. Jelenleg a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja. Fontosabb színpadi szerepek A Dzsungel könyve-Békéscsabai Jókai színház (2014) Illatszertár- Szombathelyi Weöres Sándor színház (2014) Olasz szalmakalap-Szombathelyi Weöres Sándor színház (2014) A Félkegyelmű- Szombathelyi Weöres Sándor színház (2013) Az arab éjszaka- Szombathelyi Weöres Sándor színház (2013) Portugál-Szombathelyi Weöres Sándor színház (2013) Érinthetetlenek- Margitszigeti szabadtéri színpad (2012) Zarándokének-Szombathelyi Weöres Sándor színház (2012) Chicago- Szombathelyi Weöres Sándor színház (2011) Hetvenhét- Szombathelyi Weöres Sándor színház (2011) Kabaré-Szombathelyi Weöres Sándor színház (2011) Jobb, mint a sex-Pinceszínház (2010) Mézeskalács-Budaőrci Latinovits színház (2010) Szakállszáritó-Spinóza színház (2010) Bástyasétány 77-Ódry színpad (2009) Mindenkit megnyúzunk-Budapesti Kamaraszínház (2009) Padlószönyeg-Budapesti kamaraszínház (2009) A Lét elviselhetetlen könnyűsége-Ódry színpad (2008) Ájlávjú-Centrál színház (2008) Világzene-Ódry színpad (2008) Berlin Blues-Budapesti Kamaraszínház (2007) Szeressük egymást gyerekek-Ódry színpad (2007) Udvariatlan szerelem-Spinóza színház (2007) Filmszerepek Casting minden - Lili (2008) Pasik, London, Szerelem - Sue (2005) Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor - Rendőrlány (2002) Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke - Rendőrlány (2001) Diszkográfia Álomelnök úr (2000) Az utolsó szó a szerelemé (2003) Salza Irpina Salza Irpina község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Chiusano di San Domenico, Parolise, San Potito Ultra, Sorbo Serpico és Volturara Irpina. Története A település alapítására vonatkozóan nincsenek pontos adatok. Valószínűleg a kora középkorban alapították egy korábbi, ókori település helyén (erre utalnak a feltárt régészeti leletek is). Első említése 1374-ből származik. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo De Pascale Palazzo Capozzi Palazzo Imperiale Santi Pietro e Paolo-templom San Sebastiano-templom (154493) 2003 FU6 A (154493) 2003 FU6 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián fedezte fel 2003. március 27-én. Montaigu-la-Brisette Montaigu-la-Brisette település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 511 fő (2015). Montaigu-la-Brisette Teurthéville-Bocage, Octeville-l’Avenel, Saint-Germain-de-Tournebut, Saussemesnil, Tamerville, Le Theil és Videcosville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Olaberria Olaberria település Spanyolországban, Gipuzkoa tartományban. Olaberria Idiazabal, Beasain és Lazkao községekkel határos. Lakosainak száma 949 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Magyarország legnagyobb települései a lakások száma szerint Magyarország legnagyobb települései a lakásaik száma szerint, a 2018. január 1-jei adatoknak megfelelően. A lista első tizenegy helyezettje megegyezik a lakónépesség szerinti listával. Forrás A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2017 január 1. PDF Helységnévtár Krhovice Krhovice település Csehországban, a Znojmói járásban. Krhovice Hodonice, Borotice, Božice, Tasovice, Strachotice és Valtrovice településekkel határos. Lakosainak száma 562 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Manneville-la-Pipard Manneville-la-Pipard település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 291 fő (2015). Manneville-la-Pipard Les Authieux-sur-Calonne, Fierville-les-Parcs, Le Mesnil-sur-Blangy, Pierrefitte-en-Auge, Saint-Julien-sur-Calonne és Pont-l'Évêque községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Max Wertheimer Max Wertheimer (Prága, 1880. április 15. – New Rochell, New York, USA, 1943. október 12.) cseh pszichológus. Megalapítója volt 1912-ben Wolfgang Köhlerrel és Kurt Koffkával a pszichológia alaklélektani irányának, melynek fő érdeklődési területe a percepció volt, de a méretmegítélést, a mozgásfelismerést és a színek különböző megvilágításban történő felismerését is vizsgálták. Életpályája Az alaklélektan (Gestaltpszichológia) egyik fő képviselője, aki 1880-ban született Prágában. Gyermekkorában igen tehetséges volt a matematika, az irodalom, a filozófia és a zene területén is. A zene pszichológiai munkássága során is jelentős szerepet játszott, előadásain rendszeresen egy zongorának is jelen kellett lennie. Mielőtt azonban a filozófia és a pszichológia felé fordult volna, jogtudománnyal is foglalkozott. 1901 és 1903 között a Berlini Egyetemen, majd a Würzburgi Egyetemen tanult, ahol 1904-ben summa cum laude szerezte meg diplomáját. A doktori disszertációját a hazugság felderítéséről írta, valamint kifejlesztett egy tesztet is a tanúskodás hitelességének vizsgálatára is. Az egyetem után katonatisztnek állt, és hanglokációs kutatásokat vezetett. 1916 és 1929 között a berlini egyetem ún. Privatdozense volt. Ezalatt a Gestalt-pszichológia másik két meghatározó alakjával, Köhlerrel és Koffkával, valamint a neurológus Kurt Goldsteinnel együtt megalapította a Psychologische Forschung ( Pszichológiai kutatások) című folyóiratot, melynek első 20 kiadása során Wertheimer, mint szerkesztő tevékenykedett. Jelentős pszichológiai munkássága ellenére 1929-ig nem kapott professzori kinevezést, ez a kései elismerés betudható volt zsidó származásának, valamint publikációinak is. Majd a II. világháború, és a növekvő náci fenyegetés miatt az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol az Európából menekült tudósok számára létrehozott New York-i New School for Social Research-ben (Társadalmi Kutatások Új Iskolája) vállalt munkát. 1936-tól Köhlerrel együtt a Kísérleti Pszichológusok Társaságának tagja lesz, de mindemellett az oktatási kérdések is érdeklik, ezt jelzi John Deweyvel indított közös rádióműsora is. Végül közvetlenül az 59. születésnapja előtt kapta meg az amerikai állampolgárságot, majd 1943. október 12-én szívkorona-elégtelenségben hunyt el New Rochell-ben. Halála után, 1945-ben jelent meg leghíresebb könyve a Productive Thinking (Termékeny gondolkodás), mely olyan emberekkel készített interjúkon alapul, akik híres problémamegoldók voltak, mint például Albert Einstein. Pszichológiai munkássága 1910-ben Wertheimer olyan felfedezést tett, mely megalapozta a Gestaltpszichológia létrejöttét. A Rajna-vidékre tartva útközben felismerte, hogy a mozgás élményének átélése, még abban az esetben is, ha nem történik valódi elmozdulás, fontos a pszichológiában, ugyanis ez alapján kijelenthetjük, hogy a mozgás élménye, a percepció nem szükségképpen függ a szenzoros ingerléstől. Ez azt jelenti, hogy a teljes élmény, az észlelet nem egyenlő a bejövő szenzoros ingerek összességével, ami ellentmond az eddig uralkodó strukturalizmus nézeteivel. Frankfurtban Wertheimer egy stroboszkóppal (olyan eszköz, mely állóképek sorozatát vetíti elénk, ezáltal a képeken lévő alakok látszólagos mozgását eredményezi) kísérleteket végzett, majd a frankfurti Akadémián kapcsolatba lépett Friedrich Schumannal, akinek tachisztokópját ( olyan szerkezet, mely igen rövid időre fényt villant fel) használva vizsgálta a látszólagos mozgás jelenségét. A kísérletei során elkezdte használni a phi-jelenség elnevezést a látszólagos mozgás leírására, és két másik fiatal pszichológust, Wolfgan Köhlert és Kurt Koffkát is bevonta a vizsgálatokba. A kísérletekről 1912-ben jelentette meg Experimental Studies on the Seeing of Motion (A mozgáslátás kísérleti vizsgálatai) című művét, melyet gyakran a Gestaltpszichológia kezdeteként tartanak számon. A látszólagos mozgás jelenségét először Wundt írta le a tanult szemmozgásokkal magyarázva, de Wertheimer kísérleteinek jelentősége abban állt, hogy bebizonyította az észlelet, azaz a percepció nem egyszerűsíthető le a szenzoros ingerekre, és a kritikai vizsgálataival megcáfolta Wundt magyarázatát. A Productive Thinking című írásában a Gestalt-elveket felhasználva úgy találta, hogy a problémamegoldás a probléma egészétől halad lefelé, a részletek felé, és nem fordítva, ahogy például a magolás történik. Eszerint a tanulás a probléma lényegének megragadásán alapszik, tehát a kognitív feszültség egészen a probléma megoldásáig fennmarad. A Gestaltpszichológia hatása Az alaklélektan jelentősen hozzájárult a tanulás- és a problémamegoldás megismeréséhez. Elmondhatjuk, hogy napjaink kognitív pszichológiája, melynek szerves része a problémamegoldás, a gestaltpszichológiából fejlődött ki. Ubik Az Ubik Philip K. Dick 1969-ben írt egzisztencialista sci-fi regénye. 2005-ben a Time magazín az 1923 óta megjelent 100 legjobb regényei közé sorolta. Lev Grossman kritikus úgy írta le, mint „egy mélyen aggasztó egzisztencialista horrormese, egy rémálom, melyből soha sem biztos, hogy fölébredtél”. Történet A cselekmény a „jövőbeli” (vagy alternatív) 1992-ben folyik le. A technológia olyan szintig fejlődött ki, hogy az emberek könnyedén utazgatnak a Holdra („Lunára”). A gépezeteket és berendezéseket nagyjából homeosztatikus gépek cserélték le, melyek pénzbedobásra működnek (pl. az ajtó beszélni tud, és akkor nyílik, ha bedobsz egy 5 centest). Ezen kívül széles körben elterjedtek a pszichés képességek, mint pl. a telepátia vagy a jövőbelátás. A főszereplő Joe Chip, egy technikus, akinek munkája a telepatikus mező lemérése. A Glen Runciter által irányított cégnek dolgozik, mely „tétleneket” állít ki bizonyos képességek semlegesítésére (pl. egy telepata ellen anti-telepatát küldenek). Runciter a társaságot feleségével együtt irányítja, az elhunyt de félig-életben („féletben”) levő Ellával, aki a zürichi Szerelmetes Felebarátaim Moratórium egyik fagyasztójában van. Stanton Mick, a gazdag üzletember felbéreli a céget, hogy küldjön tizenegy tétlent a lunai településbe, ahol egy feltételezett telepata működik. A meghívás csel volt, és egy robbanás megöli Runcitert. A többiek visszasietnek a hajóba, magukkal víve Runciter testét, abban reménykedve, hogy még sikerül féletben tartani. Miután megérkeznek Zürichbe, megtudják, hogy már nincsen rajta segítség, Runciter meghalt. A csoport gondolkozni kezd, hogyan fog ezek után működni a cég, de közben furcsa dolgok kezdenek történni velük. Joe kávét rendel, de a tej, amit kapott már vagy 2 éves lehetett. A pénzérmék vagy annyira öregekké változnak, hogy már kivonták őket a forgalomból, vagy Runciter képe jelenik meg rajtuk. Joe egy hotelbe megy, ahol meg szeretne pihenni egy estére. Wendy, a csoport egyik tagja, elmegy meglátogatni őt. Másnap, Joe rátalál Wendy elszáradt holttestére, a csontjai mintha százévesek lettek volna. Runciter tovább is hagy üzeneteket nekik, míg végül Joe fölfedezi, hogy valójában ők mindannyian meghaltak a robbanásban, amit csak Runciter élt túl. Ők a hűtőkben fekszenek, a technikusok próbálják féletben tartani őket, de valami miatt ez nem sikerül nekik, és a csoport tagjai egyenként halnak meg. A körülöttük levő tárgyak „visszafejlődnek”, pl. kocsik öregebb típusúvá válnak, a modern hangberendezésből öreg, II. világháború előtti rádió lesz, az újságok dátuma 1939-re változik. Runciter egy reklámon keresztül azt üzeni Joe-nak, hogy szerezzen be egy flakon Ubikot, mellyel semlegesítheti a visszafejlődés folyamatát. Ez nehéz feladatnak bizonyul, mivel maga az Ubik is visszafejlődik máj- és vesebalzsammá. A regény végén Joe felfedezi, hogy az egész helyzetet egy bizonyos Jory okozza, aki szintén féletben van, és a többiek életerejét felfalva meghosszabbítja a sajátját. Az Ubik segítségével ellenállhat Jorynak. Az Ubikot végül is Ella Runciter fejlesztette ki más félőkkel együtt. Ella átadja a Jory elleni harc feladatát Joe-nak, majd maga elindul a reinkarnáció felé. Az élők világában, Glen Runciter több olyan pénzérmet talál magánál, melyeken rajta van Joe Chip arca. Feltételezi, hogy „ez még csak a kezdet volt”. Értelmezés Philip K. Dick volt felesége, Tessa szerint, „az Ubik egy metafora Istenre. Az Ubik mindenható és mindentudó, és az Ubik mindenhol van. A spray csak egy forma, melyet az Ubik magára öltött, hogy az emberek könnyen megértsék és használhassák. Nem a flakonban levő anyag az, ami segít rajtuk, hanem a hit, hogy az segíteni fog rajtuk.” A regény végét, ahol Runciter pénzérméket talál Joe Chip arcával, Tessa úgy értelmezi, hogy „ez azt kell, hogy jelentse, hogy nem lehetünk biztosak semmibe sem abban a világban, melyet valódinak hisszük. Lehet, hogy ők mind halottak, és befolyásolják az élők világát. De az is lehet, hogy élnek és csak álmodnak.” Műelemzés Fitting, Peter, (1975) "Ubik and the Deconstruction of Bourgeois SF", Science-Fiction Studies # 5, 2:1, 47–54. oldal Lem, Stanislaw, (1975) “Science and Reality in Philip K. Dick’s Ubik ”, A Multitude of Visions , ed. Cy Chauvin, Baltimore; T-K Graphics, 35–9. oldal Pagetti, Carlo, (2003) “Ubik uno e trino” [utószó], Philip K. Dick, Ubik , Roma: Fanucci, 253–66. oldal Proietti, Salvatore, (2006) “Vuoti di potere e resistenza umana: Dick, Ubik e l'epica americana”, Trasmigrazioni: I mondi di Philip K. Dick , eds. Valerio Massimo De Angelis and Umberto Rossi, Firenze: Le Monnier, 204–16. oldal Petrozavodszk Petrozavodszk (oroszul: Петрозаводск, finn, karél és vepsze nyelven: Petroskoi) város Oroszországban, Karélia fővárosa. Az Onyega-tó partján 28 kilométerre nyúlik el. Történet A város területén már 7000 évvel ezelőttről találtak emberi letelepedésre utaló leleteket. A középkorban több vízparti falu volt a területen. A mai Petrozavodszk Szolomennoje kerülete a 16. században tűnik fel településként a forrásokban, és e század végén Abraham Ortelius flamand térképész Onegaborgnak jelölte térképén a várost. 1703. szeptember 11-én Mensikov herceg Petrovszkaja szloboda néven (a szloboda a korabeli települések egyik típusa, „szabad város”) új várost alapított ezen a helyen I. Péter orosz cár parancsára, aki egy új vasöntödét akart létrehozni itt ágyúk és horgonyok gyártására a balti-tengeri flotta számára a nagy északi háború (1700-1721) idején. A gyár neve eleinte Sujszkij zavod volt a közeli Suja folyóról, majd a cárról Petrovszkij zavodnak nevezték el. Innen származik a város mai neve. 1717-re a város lakossága mintegy 3400 főre nőtt és ezzel Karélia legnagyobb települése lett. Az erdőkben gazdag környéken minden épület fából készült. Épült egy gerenda-erőd, egy fedett piac, illetve kisebb paloták, a cár és Mensikov herceg számára. A város legismertebb épülete a Szent Péter és Pál-templom lett, amit 1772-ben újjáépítettek, 1789-ben pedig tataroztak, de megőrizte eredeti ikonosztázát, egészen 1924. októberéig, amikor a templomot tűzvész pusztította el. Péter cár halála után a város elnéptelenedett, 1734-ben a gyár is bezárt, bár a környéken néhány külföldi gyáros rézfeldolgozó üzemeket működtetett. Az ipar 1773-ban feléledt, amikor II. Katalin orosz cárnő új vasöntödét alapított a Loszoszinka folyó mentén. Az új gyár neve Alekszandrovszkij lett Alekszandr Nyevszkijről nevezték el, akit a régió védőszentjének tartottak. Az orosz-török háború szükségleteire gyártottak itt ágyúkat. 1787-96 között a gyárat korszerűsítették és fejlesztették Charles Gascoigne irányításával. A helyi történészek ebben a gyárban működtettek először a világon vasutat (чугунный колесопровод) 1788-ban, amikor belső célokra öntöttvas pályán kezdték mozgatni az árut. Nagy Katalin 1777-es közigazgatási reformja során Petrovszkaja szloboda nevét hivatalosan is Petrozavodszkra változtatták és városi rangot kapott. Új városközpont épült neoklasszikus stílusban az újonnan kialakított „Kerek tér” körül. 1784-ben Petrozavodszk lett a körzet közigazgatási központja. 1941 és 1944 között a szovjet-finn háború során a város finn uralom alá került, és ekkor az Äänislinna (vagy Ääneslinna) nevet kapta a hagyományos finn Petroskoi megnevezés helyett. Ez a névforma az Abraham Ortelius 16. századi térképén szereplő Onegaborg (Onyega-város) megnevezés finn megfelelője volt. A szovjet csapatok 1944. június 28-án szabadították fel a várost és az ott, illetve a környékén létrehozott finn koncentrációs táborokat. Az itt fogva tartott mintegy 25 ezer polgári rab közül addigra becslések szerint négyezren pusztultak el, túlnyomórészt alultápláltság miatt. Közigazgatási és városi rang Petrozavodszk a köztársaság fővárosa és az Onyegamelléki járás székhelye, bár a járásnak nem része, mert önállóan is járási jogú város. Építészet Petrozavodszk a többi észak-oroszországi város közül klasszicista építészetével tűnik ki. A legnevezetesebb látnivaló az 1775-ben épült Kerek tér (átépítve 1789-ben és 1839-ben), valamint az Alekszandr Nyevszkij-székesegyház (1823). További nevezetességek a nagy köztéri szobrok, Nagy Péter bronzból és gránitból készült szobra, Ippolit Monighetti alkotása 1873-ból, Gavrila Gyerzsavin szobra (18. századi orosz költő és olonyeci kormányzó), valamint Alekszandr Nyevszkij 2010-ben emelt szobra a róla elnevezett katedrális előtt. A városnak látványos vízpartja van az Onyega-tó petrozavodszki öble mentén. Az 1994-ben felavatott modern rakpart karéliai márványból és gránitból épült, és a Petrozavodszk testvérvárosai által ajándékozott extravagáns posztmodern szobrokat állították fel rajta. Külvárosok Petrozavodszk közelében, az Onyegamelléki járásban található Soksa falu, ahol piros és rózsaszín kvarcitot bányásznak. Ezt a kvarcitot felhasználták többek között a szentpétervári Izsák-székesegyház és a moszkvai Lenin-mauzóleum építésénél is. A Martsijalnyije Vodij Oroszország legrégibb gyógyfürdője, amit 1714-ben építtetett I. Péter orosz cár. Petrozavodszk kikötőjéből a "KareliaFlot" vállalat szárnyashajói közlekednek Kizsi szigetére, a Világörökség egyik helyszínére. Lakossága Lakosságának száma alapján a város 2015. január 1-jén a 72. helyen állt az Oroszországi Föderáció 1114 városa között. 2002-ben 266 160 lakosa volt, melynek 81,8%-a orosz, 5,1%-a karjalai, 2,8%-a finn, 2,7%-a fehérorosz, 2,3%-a ukrán, 1%-a vepsze. 2010-ben 261 987 lakosa volt, melynek 86,3%-a orosz, 4%-a karjalai, 2%-a fehérorosz, 1,8%-a finn, 1,7%-a ukrán, 0,8%-a vepsze. Közlekedés A városban repülőtér működik. A murmanszki vasútnak is fontos állomása van itt. A város az egyik végpontja a kék út elnevezésű, az északi államokon át haladó nemzetközi turistaútnak. Tical Az 1994-es Tical Method Man első nagylemeze. Ez volt az első Wu-Tang szólólemez az együttes debütálása, az Enter the Wu-Tang (36 Chambers) után. Hasonlóan az első generációs Wu-Tang szólóprojektekhez, a Ticalnak is RZA volt a producere, aki sötét, zord, homályos hangzást adott az albumnak. A Tical kereskedelmi siker volt, a Billboard 200-on a 4. helyig jutott, míg a Top R&B/Hip Hop Albums listán az első helyre került. 1995. január 18-án megkapta az arany minősítést a RIAA-tól, július 13-án már platinalemez. A sikert két kislemeznek, a Bring the Pain-nek és a Release Yo' Delf-nek is köszönheti. Az albumot azóta több kritikus klasszikus hiphopalbumnak nevezte. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Montaillou Montaillou település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 18 fő (2015). Montaillou Prades, Sorgeat, Camurac, Comus és Mérial községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A nők szultanátusa A nők szultanátusa névvel azt a körülbelül 130 évnyi időszakot jellemezzük a 16. és 17. században, amely a Fenséges (szultáni) Hárem asszonyainak hatalmát, politikai befolyását mutatja. Ebben az időben sok szultán volt még kiskorú vagy nemtörődöm, ezért a tényleges hatalmat anyjuk vagy feleségük, a hárem teljhatalmú asszonya, a válide szultána vagy a hászeki szultána gyakorolta. Ezeknek a nőknek legtöbbje szolgasorból származott. Ennek az érának a kezdetét a történészek 1541-től datálják, amikor a régi szultáni palota leégett (jogos feltételezés szerint nem véletlenül), és Hürrem szultána áttette székhelyét a Topkapı palotába. Ezzel végleg megerősödött pozíciója, és örökre beírta nevét a történelembe, mint az Oszmán Birodalom egyik legerősebb asszonya. Hírét és hatalmát egyedül Köszem szultána tudta utolérni, aki kétszer is uralkodott válideként, ráadásul a birodalom kormányzójaként is hatalmat gyakorolt. A leghíresebb válidék között van még Nurbanu szultána, Hürrem menye is, aki a borissza SzelimSzelim helyett irányította az Oszmán Birodalmat. Nem egyszer udvari frakciók alakultak a szultáni feleségek és a válidék (anyakirálynők) köré. Az időszak IV. Mehmed anyjának, Turhan Hatidzse szultána halálának idejéig tartott ki. A korszak szultánái Válide szultán Haszeki szultán Válide szultánok listája Haszeki szultánok listája Nenad Todorović Nenad Todorović (Topolya, 1982. május 26. –) szerb labdarúgó, hátvéd. Magyarországon először a Zalaegerszegi TE játékosa volt, majd Pécsre igazolt. Pályafutása 2009 nyarán érkezett a ZTE csapatához, 3 évre írt alá. Első bajnoki mérkőzésén július 25-én lépett pályára a Paksi SE ellen 2–1-re megnyert találkozón. Kezdőként 90 percet játszott. Sikerei, díjai Magyarkupa -döntős: 2010 Le Trévoux Le Trévoux település Franciaországban, Finistère megyében. Lakosainak száma 1609 fő (2015). Le Trévoux Bannalec, Mellac és Riec-sur-Bélon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Körtelep Körtelep (Круглий), település Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban. Fekvése Rahó közelében fekvő település. Története Európa közepét jelző obeliszket az Osztrák-Magyar Monarchia Térképészeti Intézete 1887-ben állíttatta fel Körtelep mellett, mely szerint itt található Európa földrajzi középpontja. Az oszlop latin nyelvű szövege: Magyarul: "Ez egy állandó, pontos és örök hely, amelyet egy nagyon pontos, Ausztria-Magyarországon készült különleges hosszúsági és szélességi mérőműszerrel állapítottak meg. 1887." A 2008-as népszámláláskor Körtelep 95 lakosából 2 volt magyar. Terebesfejérpatak társközsége. Nevezetességek Fatemploma Európa közepe emlékmű Etuta illír királyné Etuta (ógörög Ετούτα, modern albán átiratban gyakran Etleva; Dardánia, ? – Iguvium (?), i. e. 167 után) dardán származású illír királyné. Monuniosz dardán király(wd) lánya, az Illír Királyság(wd) utolsó uralkodója, az i. e. 188/181 és i. e. 168 között hatalmon lévő Genthiosz felesége. Életútja Az ókori epigráfiai leletek alapján az Etutát illír női névként tartják számon a kutatók. Monuniosz dardán király lánya volt, akit III. Pleuratosz illír király kisebbik fiával, Platórral jegyeztek el. Platór bátyja, Genthiosz azonban megölette öccsét – és annak barátait, Etritoszt és Epikadoszt –, majd ő vette feleségül Etutát. Az eseményt Polübiosz és Titus Livius az i. e. 169-es év kapcsán említi, de a történészek feltételezései szerint arra jóval korábban, Genthiosz trónra léptekor, de legkésőbb i. e. 180 körül került sor. Így magyarázható, hogy i. e. 168-ban Genthiosznak és Etutának már két nagyobb fiúgyermeke volt: Szkerdilaidasz és Platór. Egyes nézetek szerint a szerelemféltés mellett a testvérgyilkosság fő indoka az illír uralkodói házon belüli Róma-barát (Genthiosz) és makedónbarát (Platór) frakciók érdekkonfliktusa volt. Etuta életének részletei nem ismertek, csak annyit tudni, hogy az Illír Királyság megsemmisülésével záruló harmadik római–illír háborúban, i. e. 168 februárjában fiaival együtt Meteon erődítésében húzta meg magát, míg férje, Genthiosz Szkodrát igyekezett tartani a római támadás ellenében. Etuta Meteonban került a rómaiak kezére, majd a királyi család többi tagjával együtt, a rómaiak foglyaként Rómába. Egy év elteltével, i. e. 167 februárjában Rómában sor került az illírek felett aratott győzelem diadalmenetére, amelyben a megszégyenült királyi család is felvonult. Ezt követően Genthioszt és Etutát a királyi család többi tagjával együtt előbb Spoletiumba, majd a helyiek tiltakozása miatt az umbriai Iguviumba deportálták. Vélhetően itt fejezte be életét. Louvières (Calvados) Louvières település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 74 fő (2015). Louvières Asnières-en-Bessin, Englesqueville-la-Percée, Formigny és Vierville-sur-Mer községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bákó megye Bákó megye (románul: Județul Bacău) Románia keleti részén helyezkedik el. Székhelye Bákó. Szomszédos megyék: keleten Vaslui megye, nyugaton Hargita megye és Kovászna megye, északon Neamț megye, délen Vrancea megye. Földrajz A nyugati rész hegyvidék, amely a Keleti-Kárpátokhoz tartozik: Gosmán-hegység, Tarkő-hegység, Csíki-havasok, Nemere-hegység, Berzunci-hegység és a Háromszéki-havasok északi része. Ezek között, az Ojtoz és a Tatros völgyében fontos összeköttetés van Moldva és Erdély között. Kelet felé a magasságok egyre csökkennek és szubkárpáti dombvidékbe mennek át, mely magába foglalja a Tázló–Kászon-medencét. A legalacsonyabb pont a Szeret folyó völgyében van, amely északról délre áthalad a megyén, ez a terület a Szeret síkságához és a Barládi-fennsíkhoz tartozik. Legmagasabb pont: Tar-havas (1664 m), Tarkő-hegység. Fő folyói a Tatros, a Tázló, a Kászon és az Ojtoz, keleten a Szeret középső szakaszának egy része, valamint északon az Aranyos-Beszterce alsó szakaszának vidéke tartozik ide. Erdőállománya a megye közel egyharmadát borítja. Erdőit főleg lucfenyő, bükk és tölgy alkotja. Éghajlat A megye éghajlata kontinentális, a tengerszint feletti magassággal változik. A hegy- és dombvidéken valamivel zordabb az időjárás mint a Szeret völgyében. Az átlagos évi hőmérséklet 9.5 °C a síkságon és 2 °C a hegyeken. Az éves hőmérséklet különbségek elérik a 25 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékletet (40.8 °C) 1916-ban mérték Aknavásáron[forrás?], a legalacsonyabbat (-32.5 °C) 1954-ben Bákóban[forrás?]. A csapadékmennyiség a síkságon 540 mm, a hegységekben 1100 mm. A szél uralkodó iránya az észak, északnyugat, átlagos sebessége 4.1 m/s.[forrás?] Demográfia 2002-ben 706 623 lakosa volt, a népsűrűség 113 fő/km2. A többség román (90%). Bákó megyében a 2002-es népszámlálás szerint 5100 csángó magyar él (0,7%), de számuk elérheti a 120 ezret is. A legnagyobb kisebbséget a romák alkotják, akik a megye népességének 1,9%-át teszik ki. 2011-ben a végleges népszámlálási adatok szerint a 616 168 lakos 90,6%-a román, 2,5%-a cigány volt. A magyarok száma 4208 (0,7%), a csángóké 829 (0,1%) volt. Települések Bákó megyében 3 municípium, 5 város és 85 község van. Gazdaság Bákó megye volt az egyik legjobban iparosított vidék a kommunizmus időszakában és azóta Moldva ipari központjának számít. Két nagy kőolaj-finomítója van Ónfalván és Dormánfalván. Bákó megyében fontos szén-, só- és olajtartalékok vannak.[forrás?] Fontosabb iparágak: vegyipar, kőolajipar, járműipar, élelmiszeripar, faipar, textilipar, építőanyag-ipar, repülőgépipar. A hegyi legelők és kaszálók az állattenyésztésnek kedveznek. Híres emberek Gabriela Adameșteanu írónő Vasile Alecsandri költő, politikus George Bacovia költő Radu Beligan színész Nadia Comăneci olimpiai bajnok tornásznő Solomon Marcus matematikus Georgeta Gabor tornásznő Vasile Pârvan történész Gheorghe Platon történész Tristan Tzara költő Gheorghe Vrânceanu matematikus Gare de Gestel Gare de Gestel vasútállomás Franciaországban, Gestel településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Savenay–Landerneau-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Lorient (Gare de Savenay, Savenay–Landerneau-vasútvonal) Gare de Quimperlé (Gare de Landerneau, Savenay–Landerneau-vasútvonal) Erdélyi magyar evangélikus egyházkerület Az Erdélyi magyar evangélikus egyházkerület, a gyulafehérvári róm. kat. egyházmegyének Meszesen túli részében általánosságban véve a vármegyék és székely székek egyházközségeiből alakult olyanképpen, hogy legkésőbb 1554-ben, de valószínűleg már 1553-ban megválasztották püspöküket egy Tamás nevű volt szerzetes személyében, aki alighanem azonos volt az ekkori ily nevű fogarasi pappal. Püspöki állását 1557-nek körülbelül februárjában Dávid Ferenc kolozsvári plébánossal töltötték be, aki azonban 1559-ben le-mondott róla. Helyébe még ez évben Alesius Dénes szászfenesi pap lépett, akit aztán 1564-ben a fejedelem tett le. Az 1571. szept. 9-én megnyílt szász zsinat alkalmából az ott szintén megjelent magyar evangélikusok a reformátusokkal közösen újból Alesiust választották püspökükké, akinek 1577 tavaszán bekövetkezett halálával végleg feloszlott a kerület. Ennek 1557-ben kilenc egyházmegyéje lehetett, úgymint a gyalui, küküllői, székelföldi, belsőszolnoki, dobokai, tordai, vajdahunyadi, gyulafehérvári, és a nagyváradi róm. kat. püspökségből ide csatlakozott kalotaszegi, de a következő években annyira tömegesen állottak át hívei a helvét irányhoz, hogy 1565-ben már csupán a kevéssel előbb keletkezett bonyhai káptalan szerepelt magyar lutheránus testületként. Ez utóbbi is megszűnt, amikorra másodszor püspök lett Alesius. A felsoroltakon kívül nem is volt püspöke. Gregurovec (Krapinske Toplice) Gregurovec falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Krapinske Toplicéhez tartozik. Fekvése Zágrábtól 32 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre a horvát Zagorje északnyugati részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 83, 1910-ben 181 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott. A településnek 2001-ben 130 lakosa volt. Dracy-lès-Couches Dracy-lès-Couches település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 148 fő (2015). Dracy-lès-Couches Saint-Gervais-sur-Couches, Couches, Saint-Martin-de-Commune, Saint-Maurice-lès-Couches és Saint-Sernin-du-Plain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 6707 Shigeru A 6707 Shigeru (ideiglenes jelöléssel 1988 VZ3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Janai Maszajuki és Kazuro Watanabe fedezte fel 1988. november 13-án. Macrauchenia A Macrauchenia az emlősök (Mammalia) osztályának a fosszilis Litopterna rendjébe, ezen belül a Macraucheniidae családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoztak: Macrauchenia formosa Macrauchenia intermedia Macrauchenia patachonica vagy ? Macrauchenia patagonica - típusfaj Macrauchenia ullomensis Macrauchenia boliviensis Tudnivalók A Macrauchenia ami azt jelenti, hogy „Nagy Nyak”, az utolsó maradványa egy patás rendnek Litopterna, amely csak Dél-Amerikában volt honos. Az állatnak hosszú nyaka és a lábán három ujja volt. Kissé úgy néztek ki, mint a mai tevék, de semmi közük sincs hozzájuk. Az állat 3 méteres hosszúságú és 1042,8 kilogrammos növényevő volt. Ennél az állatnál az orrüreg a fej tetején ült, ami több elképzelésre vezetett. A legvalószínűbb az, hogy tapírszerű ormánya volt. A csontok arra utalnak, hogy az állat hamar tudott irányt váltani szaladás közben. A szaladás volt a legjobb védekezési módszere amikor a ragadozók üldözték. Lelőhelyek Macrauchenia maradványokat csak az argentínai Lujan kőzetekben találtak. Uborka (Spongyabob Kockanadrág) Az Uborka (angolul Pickles) a SpongyaBob Kockanadrág első évadának 6b epizódja, amelyet 1999. augusztus 21-én mutattak be Amerikában. Cselekmény Történetünk a Rozsdás Rákollóban kezdődik, ahol Tunyacsáp veszi fel a vendégek rendeléseit, Spongyabob pedig elkészíti az ételeket. Az a nap is olyan volt, mint a többi mindaddig, amíg a kétszínű és barátságtalan Simlis Sügi be nem tette a lábát az étterembe. Az egyébként túlsúlyos vendég egy rendkívül agyafúrt herkentyű burgert kér, amit Spongyabob egy pillanat alatt el is készít. A felszolgált étellel kapcsolatban Simlis Sügi kérdőre vonja a Rákolló szakácsát, mert nincsen a burgerben uborka, aminek hatására teljesen összezavarodik Spongyabob. A panaszt tett vendég az étterem főnökét, Rák uram-ot is kellemetlen helyzetbe hozza, mert az étlapon (szándékosan mikroszkopikus méretben) garanciát vállalt az étterem, hogy ha a vendég elégedetlen vissza adják a pénzét. A megtört Spongyabob elfelejti a herkentyű burger elkészítésének sorrendjét, amibe kis híján beleőrül, ezért Rák uram azt javasolja a kis szivacsnak, hogy inkább menjen haza és pihenje ki magát. Távollétében pedig Tunyacsápot nevezik ki az étterem ideiglenes szakácsának, aki azonban nem bizonyul jó választásnak, mert az ételeket sorra odaégeti, melynek következtében az étterem vendégei egy időre elkerülik a Rozsdás Rákollót. Rák uram aggódik Spongyabob miatt, aki egyik nap meglátogatja őt, megdöbbenésére azonban teljes káosz van a szivacs ananászházában, sőt már beszélni sem tud a szakács megfelelő sorrendben. A főnök végül segít Spongyabobnak visszanyerni az emlékezetét, hogy újra visszajöjjön az étterembe dolgozni. Nappalokat és éjszakákat követően aztán kitisztul a kép a kis szivacs fejében, és a megfelelő sorrendben (az uborkát sem kifelejtve) elkészít egy herkentyű burgert, ami a kulcs az étterembe való visszatéréséhez. A Rozsdás Rákolló tele vendégekkel, miután megtudták, hogy újra Spongyabob az étterem szakácsa. Azonban a szivacsnak készen is kell állnia az újabb megpróbáltatásra, mert Simlis Sügi is visszatért, hogy lássa, vajon tényleg emlékszik-e Spongyabob a herkentyű burger elkészítésének sorrendjére. Az ételt ismét felszolgálván, a kötekedő vendég vizsgálja a burgert, míg az asztal köré gyűlt többi vendégről (elsősorban Rák uramról) folyik a víz az izgalomtól, de bekövetkezik az újabb csalódás, mert Simlis Sügi szerint ebben sem volt uborka. Csakhogy, a vendég gonosz gúnynevetése közben Spongyabob észre veszi az uborkákat, sőt a múltkori uborkákat is a nyelve alatt elrejtve, így lelepleződött Sügi szélhámossága. Rák uram háromszoros húrrá-ért kiált Spongyabob küzdelméért és kitartásáért, majd minden mehet tovább a régi kerékvágásban. Szalki-sziget (Dunaújváros) A Szalki-sziget más néven Duna-sziget Dunaújváros egyik területe. A Dunának jobb partján fekszik a Szalki-sziget, Adony mellett. A Szalki-szigeten korábban csak ipari szerepet kapott a város életében. Mivel ki- és felépült a dunaújvárosi kemping, a szoborpark, a halászcsárda, a rév, üdülőhellyé alakították át. Ártéri területe a Dunamenti-síkság. Tervek készültek a rendezésére, 600x200 méteren gáttal elzárt területet hoztak volna létre. Ez egészségügyi és gazdasági kérdéseket is felvetett és a lakókban is tiltakozást váltott ki: a községi elöljáróság, a telektulajdonosok és a közorvos is ellenezte. 35 vízimalom került veszélybe, amely 300 embernek adott kenyeret, plusz még 400 főt érintett. Dunapentele érdekeit kompromisszummal oldották fel egy 1886-os és 1913-as szabályrendelettel. I. Géza király, aki jó bizánci kapcsolatokkal bírt, 1077-ig tartó uralkodása idején monostort alapított a Szalki-szigettől északra. A monostort 1903-ban felrobbantották, nem sok lelet maradt az épületről. A sziget északi részénél egy 140x160 méteres rommezőn egy kardot, sisakot találtak a monostor után egy leírás szerint. A Magyar Nemzeti Múzeum állították ki a köveit. 1701-ben Pentele része a Duna-sziget fűzfáival és gyümölcsöseivel. A terület Perkáta irányába található. Az 1760-as években körülbelül tíz dunai malom volt. A Szalki-sziget déli részén található a révházhoz cövekelték le azokat a meder aljához a malomkarókhoz. 1957. július 22-én 60 főnek tudott munkát biztosítani a Vörös Október Ruhagyár dunaújvárosi üzemének induláskor, 1000 fősre tervezték a gyárat. 1957. decemberére 200 fő dolgozott ott. A magas munkanélküliség csökkentése miatt 1957. május 28-án írták alá a szerződést. A Szalki-sziget kikötőjét jelölték ki a gyár kialakítására, az bizonyult a legalkalmasabbnak. A városi tanács fél millió forint anyagi támogatást biztosított az üzem létesítésére. 1970-es évekre több mint 700 munkás dolgozott a ruhagyárban. 1994. május 28-án a Szalki-szigeten a Dunaújvárosi Nagycsaládosok Egyesülete az olimpiai mozgalom XXII. országos vándorgyűlésekor családi napot rendezett. 1994. május 28-án Formula-3-as motorcsónak versenyt rendeztek Dunaújvárosban a Szalki-sziget mellett. Település Duna két oldalán Dunaújváros két parton való terjeszkedésére, a Duna túl oldalán egy település kialakulására, a kiépített aszfalt út miatt, a szalki-szigeti kikötő túlsó oldalán van, a Dunasor, Barátság városrészben a Alsó sétányánál van lehetőség a Dahar program megvalósításával. Az Alsó sétány Duna bal oldali partján a Csabony tanya a megépült aszfalt út, ami az 51-es főútból indul. Mint ahogy Rácalmásnál ez el is kezdődött megvalósulni, a Kiskunsági-főcsatornánál Tass településtől a Dunához aszfalt út vezet, ahol a közvetlenül Dunánál házsorok utcákkal épültek ki. IEEE lebegőpontos számformátum IEEE lebegőpontos számformátum az informatikában használatos számrendszer. IEEE 754/1985 lebegőpontos számformátum A lebegőpontos szám általános alakja ahol az s az előjel; m a mantissza, amely önmagában egy tetszőleges fix pontos írásmódú szám; R a számrendszer alapszáma (radixa) és e a karakterisztika, a hatványkitevő, amely önmagában egy tetszőleges fix pontos írásmódú szám. Az IEEE (ejtsd: I triple E) 754/1985 szabvány szerinti szám nem tartalmazza az adott számrendszer alapját (radix, r), mivel csak kettes számrendszerben értelmezett. Minden szám tartalmaz egy előjelbitet (s); karakterisztikát (k), melyből az adott számformátum karakterisztikai alapját kivonva (b) megkapjuk a valós kitevőt (e = k – b); és mantisszát (F) egyes normalizált alakban. Az egyes normalizált azt jelenti, hogy a számokat olyan hatványkitevős, (tehát lebegőpontos) alakra hozzuk, amelyben a szám egészrészén csak az egyeseknek megfelelő helyiértéken található értékes számjegy. Az IEEE 754/1985 szabvány szerint a lebegőpontos szám mantisszájának egyes normalizált alakja: m = 1.F, ahol a szám egész részén lévő egyes magától értetődő (implicit), ezért azzal hogy nem tároljuk, a szám tört részét tudjuk eggyel több biten ábrázolni. Az IEEE 754/1985 szabvány szerint 4 féle lebegőpontos számformátum létezik, melyek csak az adott elem bitszámában térnek el egymástól. Az 1985-86-os évben került elfogadásra az IEEE 754-es (854) számú lebegőpontos számábrázolási szabvány, melyet a legfontosabb processzorgyártók is elfogadtak. Ezek szerint ennél: a mantissza előjele 0, ha a szám pozitív és 1, ha negatív; a mantisszában levő fixpontos szám 1-re normalizáltan értendő, azaz 1. a formájú; Pontosság A szabvány a lebegőpontos műveletvégrehajtáshoz többfajta pontosságot definiál: A táblázatban a számok a megfelelő mezőkben levő bitek számát mutatják. A lebegőpontos szám általános alakja: N = s ∙ m ∙ Re, ahol az s az előjel; m a mantissza, amely önmagában egy tetszőleges fix pontos írásmódú szám; R a számrendszer alapszáma (radixa) és e a karakterisztika, a hatványkitevő, amely önmagában egy tetszőleges fix pontos írásmódú szám. Bonyolultabb, igen sok lépésből álló számítások során előfordulhat, hogy a műveletek eredménye a legkisebb illetve legnagyobb mantisszájú és karakterisztikájú (a számítógépen még ábrázolható) számnál kisebb, illetve nagyobb. Ezt alulcsordulásnak illetve túlcsordulásnak nevezzük. Többek között az ilyen esetek kezelhetősége érdekében vezeti be a szabvány: a denormalizált számot, a ± 0-t, a ± végtelen számot és a „nem számot” (lásd az ábrát). Ezek közül a denormalizált szám az igen kis számértékek számítógépes kezelését segíti (alulcsordulás esetén nem kell a művelet-végrehajtást hibajelzéssel megszakítani). A túlcsordulásokat (igen nagy számok) a „végtelen” számmal kezelhetjük. Az ezekkel végzett műveleteket a szabványnak megfelelő lebegőpontos aritmetikai egység a matematikában szokásos módon fogja értelmezni. Az úgynevezett „nem számok” azt a célt szolgálják, hogy programunk akkor se álljon le, ha az elvégzett művelet (például végtelen/végtelen) matematikailag értelmezhetetlen. Short real (32 bit) A mantissza explicit bites egyes normalizált: m = 1.F Bitértékek: s = 1 bit, k = 8 bit, F = 23 bit, b értéke: 127 A biteket az alábbi ábra szemlélteti: Az exponensek 00H és FFH értéke speciális értelmezést kapott. Ha a szignifikandus 0, akkor a 00H érték mellett a szám a pozitív és negatív nullát, a FFH értékkel a szám a pozitív és negatív végtelent reprezentálja. Ha a szignifikandus értéke nem nulla, akkor 00H exponenssel a szám a denormált értékeket jelenti, FFH exponenssel pedig a NaN, „nem szám” értéket. Legkisebb pozitív (denormált) érték: 2−149 ≈ 1,4 × 10−45. A legkisebb pozitív normált érték: 2−126 ≈ 1,18 × 10−38. A legnagyobb ábrázolható érték: (2−2−23) × 2127 ≈ 3,4 × 1038. long real (64 bit) A mantissza explicit bites egyes normalizált: m = 1.F Bitértékek: s = 1 bit, k = 11 bit, F = 52 bit, b értéke: 1023 A biteket az alábbi ábra szemlélteti: Temporary real (80 bit) A mantissza explicit bites egyes normalizált: m = 1.F Bitértékek: s = 1 bit, k =15 bit, F = 64 bit, b értéke: 16383 Az ábrázolandó számtartomány, a szubnormált számokat is beleértve, körülbelül 3,65×10−4951 és 1,18×104932 közötti számokat foglalja magában. Ez a formátum körülbelül tizennyolc decimális számjegy pontosságot ad. Quad real (128 bit) A mantissza explicit bites egyes normalizált: m = 1.F Bitértékek: s = 1 bit, k =15 bit, F = 112 bit, b értéke: 16383 Akusai járás Az Akusai járás (oroszul: Акушинский район) Oroszország egyik járása Dagesztánban. Székhelye Akusa. Népesség 1989-ben 35 342 lakosa volt, melyből 33 410 dargin (94,5%), 1 869 lak (5,3%), 17 orosz, 16 avar, 14 kumik, 5 lezg, 3 azeri, 3 cahur, 1 nogaj stb. 2002-ben 52 455 lakosa volt, melyből 50 344 dargin (96%), 2 046 lak (3,9%), 23 orosz, 16 avar, 9 kumik, 3 lezg, 2 agul, 1 nogaj, 1 tabaszaran stb. 2010-ben 53 558 lakosa volt, melyből 51 407 dargin (96%), 1 720 lak (3,2%), 44 avar, 16 orosz, 14 kumik, 6 lezg, 5 tabaszaran, 2 csecsen, 1 agul, 1 azeri, 1 nogaj stb. (9243) 1998 FF68 A (9243) 1998 FF68 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Rhagophthalmidae A Rhagophthalmidae a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Korábban a parázsbogárfélék (Phengodidae) részét alkották, csak 1994-ben emelték őket családi rangra. A szentjánosbogár-félékhez és a parázsbogárfélékhez hasonlóan világítószervük van (biolumineszcencia). Elterjedésük 7(-9) nembe sorolt mintegy 60 fajuk elterjedési területe a Palearktikum ázsiai területeitől az orientális régióig, Japántól Srí Lankáig húzódik. Megjelenésük, felépítésük Kis- vagy közepes méretű bogarak (4.8–35 mm), a lárvaszerű nőstények a nagyobbak. Testük puha, lapított, oldalai hátrafelé gyakran szűkülnek. Fejük nagy, szélesebb, mint az előtor. Nagy szemeik kidülledőek. 3-12-ízű, fonalas vagy fésűs csápjuk rövid, hossza az előtort nem haladja meg. Pajzsocskájuk nagy. Szárnyfedők a varratnál nem illeszkednek szorosan, bordákat vagy pontsorokat viselnek. Lábaik hosszúak, vékonyak. Látható potrohszelvényeik száma 7 vagy 8. A nőstények lárvaszerűek, hosszúkás orsó-alakúak, amely középen a legszélesebb. Fejük meglehetősen kicsi, csápjaik rövid hengeresek. Életmódjuk, élőhelyük Életmódjuk kevéssé ismert. Hímjeik aktív repülők, éjszaka fényre repülnek. A szárnyatlan, lárvaszerű nőstények és a lárváik avarban élnek és ragadozó életmódot folytatnak. Rendszerezés A taxon családi rangja vitatott. Régebben a parázsbogárfélék (Phengodidae) részét alkották, és az sem zárható ki, hogy közeli rokonságban vannak a szentjánosbogár-félékhez tartozó Pterotus nemmel, így végső soron mint az előbbi család alcsaládjaként kezelendők. A szentjánosbogár-félékhez és a Phengodidae családhoz hasonlóan van ugyan fénykibocsátó szervük, de úgy tűnik, e családokban egymástól függetlenül alakult ki a fénykibocsátás képessége. Nemek: bizonytalan helyzetű faj: 5-ös busz (Sopron) A soproni 5-ös jelzésű autóbusz Jereván lakótelep és Ipar körút, AWF kft. végállomások között közlekedik. Az Ipar körút autóbuszjáratai Korábban Korábban a 20-as autóbusz és betétjáratai is az Ipar körút utasait szállították, de a 2012. május 1-jétől érvénybe lépett menetrend módosítás szerint az Ipar körútra már csak a 4, 5, 5A, 5B, 5T, 5Y és a 22-es jelzésű buszok közlekednek. A 20-as busz a Jereván lakótelepről indul, és az 5T vonalán közlekedett az Erzsébet Kórház érintésével, de jelenleg csak a kórházig jár. A 20K jelzésű busz a mai 20-as busz vonalán közlekedett. A 20M jelzésű busz pedig a TESCO áruház után továbbhaladt az Ipar körút, vámudvarig. 2008. április 14-től szűntek meg a 20A, 20AF és 20F jelzésű buszok, mert innentől kezdve a 4-es busz a Fraknói utca, Szent István Templom megállóhely helyett az Ipar körút, vámudvartól indul. A 20A jelzésű busz a Jereván lakótelepről indult, és a Szent István Templomig közlekedett. A 20AF jelzésű busz az Ipar körút, vámudvartól, míg a 20F jelzésű busz pedig a TESCO áruháztól indulva járt a Szent István Templomig. Valamint szintén 2008. áprilisától kezdve hétvégenként délután 16 óra után a TESCO áruházhoz nem közlekednek helyi járatok, mert az áruházzal való megállapodás értelmében ez idő után az áruház szerződéses autóbuszjárata szállítja a vásárlókat. 2013. december 14-ig az 5T vonalon helyi buszok közlekedtek a Jereván lakótelep és a TESCO áruház között. A változtatásról részletesen alább olvasható. 2015. december 12-ig a 4, 5, 5A, 5B, 5T jelzésű autóbuszok a jelenlegi Ógabona tér helyett, a Jereván lakótelep irányában a Várkerületen át közlekedtek, és az ottani megállóhelyeken álltak meg. A 20-as busz viszont mindkét irányban a Várkerületen át halad. Az útvonalak módosítására az új várkerületi összehangolt menetrend kialakítása miatt volt szükség, amelybe ezen járatok nem illeszthetők be. Szintén 2015. decemberétől módosították az 5T busz útvonalát is, miszerint a korábbi Csatkai Endre utca helyett mindkét irányban az Ógabona téren át éri el az autóbusz-állomást. 2016. július 9-től az 5-ös és 5A jelzésű autóbuszok is megállnak a Csengery utca 89. elnevezésű megállóhelyen. Jelenleg Az 5-ös autóbusz a IV. László király utcán, majd az Ógabona téren át közlekedik, és a vasútállomás Csengery utcai megállójában (Csengery utca, nyomda) áll meg. A járat nem érinti az Erzsébet Kórházat! Az Ipar körút utasforgalmát a 4, 5, 5A, 5B, 5T, 5Y és a 22-es jelzésű buszok bonyolítják le, valamint a délután 16 órától közlekedő TESCO-busz. Az 5A jelzésű busz csak az Ipar körút, vámudvar megállóhelyig közlekedik. Az 5B jelzésű busz a vámudvartól indul, majd a Pihenőkereszt lakópark és a Balfi út érintésével (a 14-es busz vonalán) jár a Jereván lakótelepig (2015. december 12-ig csak az autóbusz-állomásig). Az 5Y jelzésű busz az autóbusz-állomás után a 7-es busz vonalán közlekedik a Csengery utca, kórház megállóhelyig, majd onnan alapjáratával azonos útvonalon halad tovább az AWF kft.-ig. Az Ipar körút, vámudvartól induló 4-es busszal az autóbusz-állomás után az Ágfalvi úti lakótelep felé lehet utazni, valamint betér korábbi végállomásához, a Szent István Templomhoz is. Ellenkező irányban viszont csak az autóbusz-állomásig közlekedik, tehát az Ipar körutat nem érinti! A 22-es busz pedig szintén az Ágfalvi úti lakótelepre jár, munkanapokon. Az 5T jelzésű autóbusz vonalán integrálásra került e helyi és a helyközi közlekedés, amely szerint 2013. december 15-től a vonalat a Sopron-Győr között közlekedő helyközi autóbuszok szolgálják ki, amelyek a soproni autóbusz-állomás és az AlphApark között helyi utazásra is igénybe vehetők. Hétvégén csak az 5T busz jár, valamint 16 órától, az áruház szerződéses autóbuszával lehet utazni a vásárlóknak, amely a Jereván lakótelepről indul. Közlekedés A vonalon Ikarus 260, Ikarus 280, Ikarus 415, Credo BC 11, Credo BN 12, Credo BN 18 és Rába Premier 091 típusú járművek közlekednek. Az autóbusz csak munkanapokon közlekedik, néhány alkalommal. Külső hivatkozások A járat menetrendje Ipar körút, AWF kft. felé A járat menetrendje a Jereván lakótelep felé Sopron helyi tömegközlekedési vonalhálózata Interaktív térkép Soproni online utastájékoztató rendszer és dinamikus járműkövetés A soproni autóbuszjáratok letölthető menetrendje Sopron hivatalos honlapja Forrás Az ÉNYKK Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ honlapja Krimibarkochba A krimibarkochba – más néven logisztori – abban különbözik a hagyományos barkochbától, hogy itt nem csupán egy fogalmat, hanem egy egész történetet kell kitalálni, ami valamiképp egy rejtélyen, esetleg bűntényen („krimin”) alapul. Játszhatják ketten vagy többen is. A feladvány rendszerint egy-két mondatos bevezetőben leírja a rejtvényt, majd feltesz egy kérdést, amelyre a játékos(ok)nak meg kell találniuk a választ – természetesen nem szóról szóra; a feladványt föladó játékvezető dönti el, mikor fogadja el a megfejtést. A játékosok eldöntendő kérdéseket tesznek fel, amire a mesélő igennel, illetve nemmel válaszolhat. A megoldás folyamata rendszerint jóval hosszabb, mint az – egyébként is kevés információt tartalmazó – bevezető. A történetnek nem kell az elnevezésnek megfelelően valamilyen bűntényről szólnia: a feladvány fókuszában bármilyen rejtélyes történés lehet. Mindez jellemzően egy rendkívüli, szokatlan, olykor hátborzongató helyzetre épül. Az is gyakori, hogy a mesélő lényegtelen elemeket sző a történetbe, ezzel félrevezetve a kérdezőket. Előfordul, hogy meg kell fejteni az esemény előzményét ahhoz, hogy rájöhessünk a rejtvény megoldására. A játék érdekessége, hogy a bevezető minden szavát külön értelmezni kell, meg kell vizsgálni minden vonatkozását, mert különben könnyű elsiklani lényegtelennek tűnő, de a feladvány megoldása szempontjából jelentős elemek fölött. Példatörténetek A sivatagban zsákokat találnak, pár mérfölddel arrébb szétszórt ruhákat, majd egy kicsit odébb egy halott embert meztelenül, kezében egy kis fadarabbal. Mi történt vele? Egy ember egy búzatábla közepe felé halad, bár tudja, hogy ha odaér, meg fog halni. Miért megy mégis oda? Egy ember behúzza a sötétítőfüggönyöket, és elutazik otthonról két hétre. Két hét múlva, amikor estefelé hazaér a lakásába, belép az ajtón, és mielőtt a villanyt felkapcsolná, rájön, hogy valaki járt a lakásában, mégpedig nem is olyan régen. Honnan tudta? Forrás, további történetek Kun Erzsébet : 111 minikrimi (Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1987) Róka Sándor: 77 logi-sztori (ISBN 9639269832) Alfred Hitchcock Alfred Joseph Hitchcock (London, 1899. augusztus 13. – Los Angeles, 1980. április 29.) angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Élete Londonban született egy többségében ír katolikus családban. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta a Famous Players-Lasky amerikai cég londoni irodájában/stúdiójában, később fordította és írta is őket. Hamarosan rendezőasszisztens lett, ami akkoriban voltaképp az egész stúdiómunkában való részvételt jelentette, a forgatókönyvírástól a vágásig. Az amerikai cég hamarosan kivonult a városból, megüresedett stúdiójukat egy fiatal angol producer, Michael Balcon vette meg. Hitchcock legnagyobb korai támogatója Balcon volt, akiről mindig is hálával beszélt. 1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Saját elmondása szerint (inkább csak legenda, mint valóság) már ezelőtt készített egy amatőr, saját pénzből forgatott filmet, ami azonban nem maradt fenn. Ezt követően egy másik rendező helyett fejezte be az Always Tell Your Wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk. A forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patricia (aki később kisebb szerepekben feltűnt apja három filmjében: Rémület a színpadon, Idegenek a vonaton, Psycho). 1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét a Gyönyörök kertjét, melyet részben Olaszországban forgattak. 1926-ban készült második filmje, a Hegyi sas elveszett, de saját elmondása szerint ez egyáltalán nem baj, sőt jó dolog, mert a film borzalmasra sikerült. Első remekműve az 1927-es A titokzatos lakó, amelyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Ő maga ezt a filmet tekintette az első valódi „Hitchcock-filmnek”. Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit. Első hangosfilmjét, az 1929-es Zsarolást eredetileg némafilmnek szánták, de Hitchcock végül utószinkronizáltatta a néma részeket, illetve hangos részeket vett fel utólag a kész anyaghoz – ez lett egyben az első brit hangosfilm is. A rendező már itt is felismerte és kihasználta a hangos technikában rejlő feszültségkeltő lehetőségeket. 1934-ben Az ember, aki túl sokat tudott sikere a tengerentúlra is eljutott. 1956-ban remake-változatot készített ugyanebből a filmből, amiről később így nyilatkozik: Az első változat egy tehetséges amatőr műve, míg a második már egy profi alkotás. 1935-ös fimje, a 39 lépcsőfok az első azon Hitchcock-thrillerek sorában, amelyek főhőse egy tévesen meggyanúsított személy, aki egyszerre menekül a törvény és a bűnözők elől, miközben megpróbálja kideríteni a valódi tettes kilétét és bizonyítani ártatlanságát. 1938-ban elkészítette legnagyobb angliai sikerét a Londoni randevút. 25 filmet rendezett Angliában a 30-as évek végéig, ezt követően David O. Selznick producer hívására Hollywoodba települt át. Hitchcock kapva kapott ezen a lehetőségen, hiszen önmagát mindig is amerikai stílusú rendezőnek tekintette (a filmkészítés alapjait is egy amerikai cégnél tanulta). Nem véletlen, hogy az USA-ban készíti legnagyobb mesterműveit. Selznick először egy Titanic-filmet akart készíteni, de végül rábízta a A Manderley-ház asszonya rendezését. Ez volt Hitchcock első hollywoodi filmje, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak. Ő maga azonban nem volt megelégedve vele, mindig is saját akarata ellenére „rákényszerített” filmnek nevezte és szerinte nem „Hitchcock-film”. Az 1940-es évektől kezdve Hitchcock egyetlen kivételtől eltekintve (Végre egy jó házasság (1941)), ismét visszatért kedvenc műfajához, a kémtörténethez, illetve a thrillerhez. Saját maga az 1943-as A gyanú árnyékában című művét tekintette legjobb filmjének, melyben egy kisvárosban elrejtőzni próbáló gyilkos (Joseph Cotten) történetét vitte vászonra. A John Steinbeck forgatókönyvéből készített, 1944-es Mentőcsónak mindvégig egyetlen csónak fedélzetén játszódik. Még ebben az évben Hitchcock visszautazott Angliába, hogy háborús híradófilmeket készítsen. 1945-ben Hollywoodba visszatérvén készítette Elbűvölve című művét, mely érdekes módon a pszichoanalízis témakörét járja körül és amelynek álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte. 1946-ban újabb sikerfilmet rendezett: a Forgószél két kedvenc színésze, Cary Grant és Ingrid Bergman főszereplésével máig a filmtörténet nagy klasszikusai közé tartozik. 1948-as munkája, a Kötél a rendező kísérletező kedvéről tesz tanúbizonyságot: a film valós időben játszódik egyetlen lakásban, és mindössze tíz snittből áll. A hatalmas technikai bravúrral készített alkotás habár nem volt üzleti siker, máig meghatározó műnek számít. Két bukás után (A Baktérítő alatt, Rémület a színpadon) Hitchcock az 1950-es évek elején ismét nagy ívű filmalkotásokkal tért vissza. Az 1954-es Gyilkosság telefonhívásra az első filmje, amiben együtt dolgozott Grace Kellyvel, későbbi nagy kedvencével. Az 1950-es és 1960-as évek elején készített művei a legismertebbek és a legjobbnak tekintett filmjei. Többek között a Hátsó ablak (1954), a Szédülés (1958), Észak-északnyugat (1959), Psycho (1960), Madarak (1963) klasszikus filmekké váltak. A Psycho híres zuhanyjelenetét 7 napon keresztül forgatták és 70 különböző kameraállást alkalmaztak. (Azt az alapvető fiziológiai tényt viszont a stábból senki sem tudta, hogy a halálban a pupilla nem összeszűkül, hanem éppenséggel kitágul.) Filmjei gyakran olyan mindennapi embereket ábrázolnak, akiket az általuk befolyásolhatatlan vagy érthetetlen körülmények ragadnak el; gyakori témája az ember, aki bűnös ugyan, de csak apró, össze nem függő tettekben. Filmjei a félelem és a fantázia keverékén nyugszanak, és jellegzetes humorral vannak fűszerezve. Szintén jellegzetes az, hogy a rendező szinte minden filmjében egy-egy kisebb szerepben is szerepel (úgynevezett cameo), amit azóta számos rendező követett. Angliában még barna, de amerikai filmjeiben már kizárólag szőke színésznőket alkalmazott filmjeiben. 1979-ben az angol királynő lovaggá ütötte, és márciusban megkapta az Amerikai Filmintézet díját is. 1980. április 18-án, 80 évesen halt meg veseelégtelenségben. Holttestét elhamvasztották. A rövid éjszaka című utolsó filmjét betegsége miatt már nem tudta elkészíteni. Pályafutása töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében. Rendezői technikái Suspense Ez a Hitchcock által létrehozott feszültségteremtő eszköz egyike azon fogalmaknak, amelyek megkülönböztetik a filmjeit az egyéb thrillerektől. Egy példa a megjelenésére: a néző számára felfedi, hogy bomba van az asztal alatt, de a főhős ezt nem tudván nyugodtan üldögél mellette. „Vörös hering” A vörös hering (angolul: red herring) technikát szintén Hitchcock hozta létre, legalábbis az ő művei után született meg az elnevezés. Alkalmazásának lényege, hogy a rendező elindít egy cselekményszálat, majd teljesen váratlanul „elvágja” azt, és ezzel egy másik, addig lényegtelenebb vonulatra irányítja a figyelmet. Tipikus vörös hering a Psycho című film első harmada, melyben a Janet Leigh által megformált titkárnő sikkasztási kísérletét láthatjuk, majd ez a szál a híres „zuhanyjelenetben” átadja helyét a skizofrén Norman Bates történetének. Bánásmód „Nem azt állítottam, hogy a színészek barmok, hanem azt mondtam, úgy kell bánni velük, mint a barmokkal.” Filmjei Hangosfilmek Családi összeesküvés (1976) Téboly (1972) Topáz (1969) Szakadt függöny (1966) Marnie (1964) Madarak (1963) Psycho (1960) Észak-Északnyugat (1959) Szédülés (1958) A tévedés áldozata (1956) Az ember, aki túl sokat tudott (1956) Bajok Harryvel (1955) Fogjunk tolvajt (1955) Hátsó ablak (1954) Gyilkosság telefonhívásra (1954) Meggyónom (1953) Idegenek a vonaton (1951) Rémület a színpadon (1950) A Baktérítő alatt (1949) A kötél (1948) A Paradine-ügy (1947) Forgószél (1946) Elbűvölve (1945) Jó utat (1944) (rövid dokumentumfilm) Madagaszkári kaland (1944) (rövid dokumentumfilm) Mentőcsónak (1944) A gyanú árnyékában (1943) Szabotőr (1942) Gyanakvó szerelem (1941) Végre egy jó házasság (1941) Boszorkánykonyha (1940) A Manderley-ház asszonya (1940) Jamaica fogadó (1939) Londoni randevú (1938) Fiatal és ártatlan (1937) Szabotázs (1936) Titkos ügynök (1936) 39 lépcsőfok (1935) Az ember, aki túl sokat tudott (1934) Bécsi keringők (1933) Gazdag és különös (1932) A tizenhetes számú ház (1932) A csalás (1931) Elstree hív (1930) Gyilkosság (1930) Juno és a páva (1930) Zsarolás (1929) Némafilmek A Man-szigeti ember (1929) Pezsgő (1928) A farmer felesége (1928) Könnyed erkölcsök (1928) A szorító (1927) Lefelé a lejtőn (1927) A titokzatos lakó (1927) A hegyi sas (1926) A gyönyörök kertje (1925) Mindig mondd meg a feleségednek (1923) A tizenhármas szám (1922) (befejezetlen) Louzac-Saint-André Louzac-Saint-André település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 1016 fő (2015). Louzac-Saint-André Cherves-Richemont, Javrezac, Saint-Laurent-de-Cognac, Saint-Sulpice-de-Cognac és Chérac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Heringen (Werra) Heringen település Németországban, Hessen tartományban. Heringen Philippsthal (Werra) községgel határos. Népesség A település népességének változása: Térképészet A térképészet vagy kartográfia (a görög khartisz = hártya, kártya és graphein = írás, rajzolás) a térképek és más kartográfiai ábrázolási formák (például földgömb, panorámakép, fototérkép stb.) készítésének és használatának tudománya, technikája és művészete. (Lásd még: Vetülettan) Korábban az analóg térképeket hagyományos eszközökkel, általában papírra rajzolták vagy nyomtatták. Az 1990-es évek elején a számítástechnika térhódítása mélyreható változásokat hozott a magyarországi kartográfia terén is. Ma már a térképek szinte kivétel nélkül számítógépen készülnek. A digitális térkép a digitális tárgymodellből és a hozzá tartozó megjelenítési modellből áll, ez utóbbi teszi lehetővé a térkép megjelenítését, amely mindig analóg. A megjelenítés azonban lehet valós és virtuális is. A térképi ábrázolás a tudományos vizualizáció egyik legrégebbi és leghatékonyabb eszköze. Térképkészítésre a következő szoftvertípusok alkalmasak: CAD programok, térinformatikai programok, általános célú grafikus programok és speciális térképészeti programok. A térképek a térvonatkozású információ megjelenítésére szolgálnak. Az analóg, statikus térképek szerepe csökken, az interaktív, dinamikus térképek javára. Térbeli adatokat például terepi mérésekkel, digitalizálással állíthatunk elő, majd ezeket adatbázisban tároljuk. Attól függően, hogy kinek, milyen céllal, milyen méretarányban szeretnénk térképet készíteni, az adatbázisból dinamikusan választhatjuk ki a szükséges adatokat és alkalmazhatjuk a megfelelő megjelenítési módszereket. A térképi ábrázolás története A térképezés a legrégebbi történeti múltba tekint vissza. A történeti kutatások megállapították, hogy az ember először rajzolt, csak azután írt. Az ősember lakóhelyének környezetét vagy a távolabbi tájakat is lerajzolta, azonban nem tájékozódási célból. A mai térképek ősei a térbeli tudás grafikus ábrázolásaiként segítették az emlékezetet, a kommunikációt és a társadalmi együttműködést. A fejlődést korábban a térképek geometriai pontosságának növekedésében látták, mára azonban ez az egyoldalú megközelítés túlhaladottá vált. A digitális kartográfiában a megjelenítés és az adatok tárolása elválhat egymástól, ez a pontosság hagyományos fogalmát átértelmezi. A térképtörténeti tárgyalás során különböző periódusokat különíthetünk el aszerint, hogy a történeti folyamatot milyen szempontból vizsgáljuk. A kéziratos térképek kora Ez a kor a legrégebbi időktől a reneszánszig tartott. Az eddig ismert legrégebbi, feltételezhetően térképészeti emlék egy falfestményen lévő várostérkép az anatóliai Çatal Hüyük-ben végzett ásatásoknál került elő. Készítésének idejét radiokarbon vizsgálatok alapján i. e. 6200 körülre teszik. A falfestmény ábrázolási megoldása érdekes: a város épületeit és utcáit alaprajzszerűen ábrázolja. A történelem előtti (prehisztorikus) térképek azonosítása az egyezményes jelrendszer és a feliratok hiánya miatt nehéz. Az olaszországi Val Camonica Bedolina lelőhelyén talált bronzkori sziklarajzot a régészek a környék ábrázolásának tartják. Vitatható, hogy mit nevezhetünk az első térképnek. A jénai egyetem gyűjteményében szereplő égetett agyagtábla is kétségkívül egyik legrégebbi térképészeti emlék: a 21x18 cm nagyságú, kb. 3500 éves táblácska Nippur városát – az akkori sumér birodalom fővárosát – ábrázolja. A legrégibb, papiruszra készített ismert térkép I. Széthi egyiptomi fáraó idejéből (i. e. XIII. sz.) való. A töredékes torinói papirusz darabjain a Vádi Hammamát aranybányája és a núbiai bekhen kőzetfajta lelőhelyének, valamint az odavezető utak ábrázolása látható. A hegyeket oldalnézetben, az épületeket és az utakat alaprajzban szemlélteti. Az egyes objektumokat hieratikus jelekkel írt feliratok is magyarázzák. Az ókori görög térképek szerkesztői már törekedtek arra, hogy geometriai módszerrel ábrázolják az akkor ismert világ egészét. Egyes szerzők a csillagászatban alkalmazott fokhálózatot a Föld ábrázolására, a geográfiára is alkalmazták. Az ókori térképészet legfontosabb képviselője Klaudiosz Ptolemaiosz (i. sz. 87–150) volt, akinek elsőként sikerült a Föld gömbfelületének egy darabját sík felületen leképeznie, s a ma használatos vetület elődjeként szerkesztési módszereket adott a világtérkép fokhálózatának megrajzolásához. Ő volt az első, aki északot felülre tette a térképén, aminek az okáról nem maradt fenn ismeretünk. Az első kúpvetülete nyugatról keletre 180 fokban fedte le az ismert világot, és 10 fokonként a sarkhoz tartó hosszúsági köröket tartalmazott. Egy ívelt szélességi kör haladt keresztül Rodoszon és két másik az ismert legdélibb és legészakibb helyeken, Meroén és Thulén keresztül. Földrajzi könyvében világtérképen és 26 lapon ábrázolta az ókorban ismert világot. Alexandriában, görögül írt kézirata és térképei középkori másolatokban maradtak fenn. Ptolemaiosz szintén készített egy vetületet, amelyen az összes hosszúsági kör ívelt volt, kivéve a középsőt, és a szélességi körök is íveltek maradtak. Ezen a vetületen megjelölte a mai Angliát, Skóciát és Thulét északon. Afrika mint óriási kontinens jelenik meg, mely az Indiai-óceán déli felén terül el és északon csatlakozik Ázsiához. A térkép alapján – Hérodotosz leírásával ellentétben – Ptolemaiosz nem hitte, hogy Afrikát körbehajózták. A rómaiak tovább haladtak görög elődeik nyomdokain, de különösen a magántulajdonnal kapcsolatos kataszteri térképezés és ingatlan-nyilvántartás területén léptek előre. Különleges térképeiken főleg a közlekedési utakat, a településeket és az utazási akadályokat, folyókat, hegyeket, erdőket ábrázolták. Az ilyen térképeket itineráriumoknak, úttérképeknek nevezzük. Legismertebb példány a Tabula Peutingeriana, egy eredetileg mintegy hét méter hosszú és harmincnégy centiméter széles papirusz tekercs, amely középkori másolatban, pergamenre festve maradt fenn. Bár a 12. században Abu Abdalláh al-Idríszi szicíliai arab térképész készített egy Ptolemaioszéhoz hasonló, de részletesebb térképet, Ptolemaiosz térképei mégis elfelejtődtek amíg 1400-ban Konstantinápolyban fel nem fedezték őket. Ptolemaiosz térképeit Firenzébe vitték és később lefordították ógörögről latinra, majd a 16. század során a térképészek tanulmányozták és megpróbálták belé illeszteni az új földrajzi felfedezéseket. A középkori térképek nagyon ritkán folytatták az ókori földrajzi hagyományt, amely azonban nem merült feledésbe. A térképek szélein, sőt a beltartalomban is sokszor fantasztikus alakokat vagy vallási tárgyú rajzokat látunk. A középkori térképek Európában elsődlegesen a keresztény világkép szimbolikus kifejezései. Legtöbbjük kör alakú világtérkép. Legismertebb példány a herefordi térkép 1275-ben készült. Több, mint másfél méter átmérőjű, bibliai jeleneteket ábrázol, és ma is az angliai herefordi katedrálisban található. A nyomtatott térképek kora A XV. században és azután készült térképekre jellemző, hogy készítőik igyekeznek a reneszánsz térszemléletnek megfelelően a geometrikus tér mennyiségi vonatkozásait és a konkrét földrajzi környezet látványát együttesen ábrázolni. A fejlődés megindítója a reneszánsz kor szelleme, az ókorban elért eredményeket a térképészetben is felelevenítik és továbbfejlesztik. Ptolemaiosz földrajzi könyvét Itáliába viszik, ahol a XV. század elejére Firenzében latinra fordítják. A térképészet fellendülését elősegítették a nagy földrajzi felfedezések, a megélénkült gazdasági élet, a kereskedelem és az áruszállítás fokozódása. Ezek a tényezők követelték a pontosabb, tájékozódásra alkalmas térképeket. Először a tengeri, majd a szárazföldi térképek fejlődtek. A XVI. században működő Mercator a modern térképészet legnagyobb alakja. 1569-ben megalkotta világtérképét, amelyen a hajózási vonalak, a loxodromák egyenesek voltak. A máig is nagyon népszerű szögtartó hengervetületet később róla nevezték el Mercator-vetületnek. Ő készítette, de fia Rumold Mercator adta ki az első, egységes térképgyűjteményt "Atlasz" néven (1595-ben), amely azonban még ekkor sem volt teljes. Az ebben az időben készült térképeken már a tereptárgyakat is ábrázolják. Az utak mellett a hidakat, a városokat, a jellemző várakat, a templomokat is feltüntetik. Egyes térképeken a településeket alaprajzban rögzítették, a háztömböket, utcákat is feltüntetik. A domborzatot még mindig oldalnézetben vagy madártávlatban ábrázolják. A XVIII. századtól kezdve megjelenő térképeken számos tartalmi változás észlelhető. A természettudományok fejlődése megadta az alapot a pontosabb vetületek szerkesztéséhez. A domborzati ábrázolásban rátértek a csíkozásra, majd a szintvonalakkal való ábrázolásra. Megkezdődtek a nagy területet felölelő, részletes topográfiai felmérések. Elsősorban a katonai szempontok voltak indítékai a háromdimenziós, a domborzatot jól érzékeltető ábrázolási módnak. A topográfiai térképek a XX. század elejétől kezdődően fotogrammetriai terepfelméréssel készülnek. Az állami alaptérképek (kataszteri és topográfiai térképek) mellett egyre többféle tematikus térképet adnak ki a nagyközönségnek is. A nyomtatott térképek mellett a számítógéppel készített első digitális térképek az 1960-as években jelentek meg. Ezzel új korszak kezdődött a térképészetben A magyarországi térképezés rövid története A térképkészítés mindig az adott korszaknak megfelelő társadalmi igényeket elégítette ki. Így volt ez Magyarországon is. Bár földmérési tevékenységről korábbi emlékeink is vannak, a legrégibb ismert országtérképünket, a Tabula Hungariae-t 1528-ban Ingolstadtban nyomtatják ki. A térkép felirata szerint Bakócz Tamás titkárának, Lázárnak (Lazarus) munkája. Ezt követi négy év múlva Johannes Honterus Erdély szászok lakta vidékét ábrázoló alkotása (1532). A török hódoltság alatt számos haditérképet, alaprajzot, látrajzot készítenek a magyarországi végvárakról és a Habsburg-Török Birodalom határvidékéről az elsősorban külföldi várépítészek, katonák, mérnökök (pl. Luigi Ferdinando Marsigli). A visszafoglaló háborúk idején ismét megindul hazánkban a felmérési és térképezési munka, ekkor jelennek meg ismét terepi adatgyűjtésen és mérésen alapuló térképek. A magyarországi térképészetet a 18. század elején ismét európai szintre emelték Mikoviny Sámuel és tanítványai, munkatársai. A selmecbányai bányászati iskola (későbbi Akadémia) első mérnök-tanára egyben a Magyar Királyság térképezésére is megbízást kapott az uralkodótól. Mikoviny megyei térképei közül néhány Bél Mátyás történeti-földrajzi munkájában jelent meg, tevékenységük egy egész évszázadra meghatározta az ország képét. A magyarországi térképészet következő időszakát Magyarország első katonai felmérésének munkálataitól számíthatjuk (1780-84 között). Magyarországon a második világháború után, mint ahogy a világ számos más országában is, a térképészetet nemzetbiztonsági kérdésként kezelték, részletes térképek szinte kizárólag katonai célra készültek. Polgári térképészet ennek ellenére létezett már az ötvenes évek elejétől: 1952-ben az Országos Földmérési Intézetből létrehozták az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalt (ÁFTH), majd 1954-ben az ÁFTH felügyelete alatt megalakult három további vállalat: Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat, Kartográfiai Vállalat és a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat. Ezek közül a Kartográfiai Vállalat volt az, amelynek célja és feladata a polgári térképészet működtetése, beleértve a térképek sokszorosítását és kiadását is. A rendszerváltás után, mint ahogy sok más terület is, a térképészet is liberalizálásra került. A piacon, főként a Kartográfiai Vállalatból való kiválással és új cégek alapításával, megjelentek magán-térképészek (többek között: Ábel Kft, Dimap, Térképker és Térképskála valamint a Szarvas térképészeti ügynökség). Ahhoz hogy ezen magyar szakértők által készített térképek és további külföldi termékek eljussanak a fogyasztókhoz, egy országos kereskedő-ellátó hálózatra is szükség volt. A Kartográfiai Vállalat, immár Cartographia Kft-ként 1992-ben létrehozta a Cartographia-Navigátor Kft-t egy magyar magánszemély, Buslig György közreműködésével. A Cartographia-Navigátor Kft a 90-es évek első felében nemcsak a magán térképészek által gyártott termékek végfelhasználókhoz juttatásában, de például a magyar általános- és középiskolai térképek és atlaszok országos terjesztésében is meghatározó szerepet játszott. A 90-es évek vége, 2000-es évek eleje óta a magyar térképészet tovább fragmentálódott, a hajdani állami vállalat utódja, a Cartographia Kft mellett egyre több magánvállalkozó kezdett térképkészítéssel és értékesítéssel foglalkozni. A Cartographia-Navigátor Kft is felbomlott 1998-ban, a két tulajdonos külön úton folytatta tovább, a Cartographia Kft főként a saját maga által készített termékek forgalmazására fókuszálva, míg Buslig György cége, a Térképvilág Kft (Térképkirály) a hazai és nemzetközi termékek minél szélesebb körének hazai utazókhoz való eljuttatására összpontosítva. Maronka Csilla Maronka Csilla (Kishegyes, 1961. június 2. –) magyar színésznő, jelmeztervező. Életpálya 1984-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezután egy évadot a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban töltött. 1985-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1987-től a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1996-tól szabadfoglalkozású színművésznő. Vendégművészként szerepelt többek között a Aranytíz Színházban, a Pesti Magyar Színházban, a Babits Mihály Kamaratársulat előadásain, az Esztergomi Várszínházban, a Kalocsai Színházban és a Budapesti Operettszínházban. Jelmeztervezéssel is foglalkozik. Alapító tagja a 2017-ben megalakult esztergomi Babits Mihály Kamaratársulatnak. Fontosabb színházi szerepei Lyman Frank Baum: Óz, a nagy varázsló...Dorka Friedrich Schiller : Ármány és szerelem...Lujza Bertolt Brecht : Baal...Johanna Kálmán Imre : A bajadér...Marietta Kálmán Imre : Csárdáskirálynő...Stázi; Cecília Anton Pavlovics Csehov : Ványa bácsi...Szonya Lope de Vega : A kertész kutyája...Marcela William Shakespeare : Lear király...Cordélia William Shakespeare : Othello...Desdemona William Shakespeare : Rómeó és Júlia...Montaguené Roger Vitrac: Viktor, avagy a gyerekuralom...Ida Mortemart Katona József : Bánk bán...Melinda Madách Imre : Az ember tragédiája...Éva Eisemann Mihály : Én, és a kisöcsém...Kelemen Kató Molnár Ferenc: Doktor úr...Lenke Tamási Áron : Csalóka szivárvány...Zsuzsanna Claude Magnier - Nádas Gábor - Szenes Iván : Mona Marie mosolya...Pepita Tennessee Williams : A vágy villamosa...Stella Giulio Scarnacci - Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse...Valeria Molière : Tartuffe...Dorine Alan Jay Lerner - Frederick Loewe: My fair Lady...Mrs. Higgins Huszka Jenő : Lili bárónő...Clarisse, művésznő; Illésházy Krisztina grófnő Tersánszky Józsi Jenő : Kakuk Marci...Pattanó Rozi Müller Péter : Szomorú vasárnap...Helénke Pozsgai Zsolt : Fekete méz...Orsolya Pozsgai Zsolt : Szerelem bolondulásig...szereplő Pozsgai Zsolt : Szécsi Pál...szereplő Pozsgai Zsolt : Ha megjön Kabos...Bella (kis kokott) Lévay Szilveszter : Elisabeth...Windisch kisasszony Nóti Károly - Zágon István - Eisemann Mihály : Hippolyt a lakáj...Schneiderné Vörös István : Presszó-Szonáta...C Jelmeztervei Békés Pál - Várkonyi Mátyás : A Félőlény Dale Wassermann: Kakukkfészek Richard Harris : Csupa balláb Péreli Gabriella - Aldobolyi Nagy György - G. Dénes György : Rocsderby Filmek, tv Kismaszat és a Gézengúzok (1984)...Kismaszat mamája Fekete méz (2000) Szabadonczok (2017)...Annamária nõvér Szvaratkó Kálmán Szvaratkó Kálmán (Gyöngyös, 1849. január 25. – Nagybecskerek, 1890. július 13.) kegyes tanítórendi áldozópap és főgimnáziumi tanár. Álneve: Mátramelléki. Élete Gimnáziumi tanulmányait szülőhelyén és Egerben végezte 1868-ban és még azon év szeptember 8-án belépett a rendbe. Vácon a novitiatusban töltött egy év után, 1869-ben a kisszebeni kisgimnáziumnál lett tanár, ahol két évig működött. Ezután a hittudományi tanfolyam elvégzésére Nyitrára ment, és 1873. augusztus 5-én áldozópappá szentelték. Tanított a váci nagygimnáziumban 3 évig; a nagykanizsai főgimnáziumban egyig, ismét Vácon kettőig, Veszprémben háromig, Szegeden szintén háromig. 1889-ben betegsége miatt Nagybecskerekre helyezte rendfőnöke. Cikkei a veszprémi nagygimnázium Értesítőjében (1882. A magyar nyelvi és irodalmi tanítás népszerű hatása); a szegedi főgimnázium Értesítőjében (1883. Tanulmány a széptan köréből); a Magyar Államban (15. évf. 19. sz. Vörösmarty Mihályról, 23. évf. febr. 4. Virág Benedekről); a Veszprémben (8. évf. 14., 15. A mikrokosmos, 32. A világosság széptanilag méltatva, 33. A kisdedóvó intézetekről, 45. sz. Arany Jánosról, 51. sz. Ányos Pálról 9 évf. 8. sz. Révay Miklósról, 14. A csángók Szegeden, 24. Mozgalom a szegedi Dugonics-Társaság megalakítása körül, 42. A király Szegeden, 10. évf. 21. A Szegedi Hiradó 25 éves jubileuma); a Veszprémi Közlönyben (1. évf. 23. sz. Emlékszobrot Hunyadi Jánosnak, 2. év. 17. sz. A szegedi színház katasztrófája 1885. ápr. 22.). Munkája B. Eötvös József élete és működése. Vác, 1879. Zalatna Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében. Fekvése Gyulafehérvártól 36 km-re északnyugatra, az Ompoly partján fekszik, közigazgatásilag Botești, Budeni, Bulbuk, Fenes, Fântinele, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolykövesd, Părău Gruiului, Pirita, Runc, Ruşi, Suseni, Valea Mică és Viltori települések tartoznak hozzá. Nevének eredete Neve a szláv zlatna (= arany) főnévből ered és egykor gazdag aranybányáira utal. Története Zalatna a római uralom idejében Ampelum néven a daciai aranybányászat központja volt. Szláv eredetű Zlatna neve arra vall, hogy a honfoglaló magyarok szláv eredetű törzseket találtak itt.[forrás?] 1263-ban már Zalatna néven említik. Az Árpád-házi királyok telepítettek ide szászokat, s fontos bányavárossá fejlesztették ki. Később az erdélyi fejedelmek is nagy gondot fordítottak a zalatnai aranybányászat fejlesztésére, II. Rákóczi György Körmöcbányáról telepített ide bányászokat. Zalatna az erdélyi bányászmozgalmak egyik központja volt. A Horia és Cloșca által vezetett fölkelésben és Varga Katalin mozgalmában is nagy részük volt a zalatnai és környékbeli bányászoknak. 1759-ben innen indult a román parasztok mozgalma, amely során az ortodox püspökség felállításának ígéretében bízva sorra foglalták vissza az unitárius templomokat, a lázadást csak 1761-ben fékezte meg Buccow erdélyi császári főparancsnok. 1848. október 24-én Ompolygyepű határában mészárolták le a románok a menekülő zalatnai polgárokat. 50 év múlva a halottakat kiásták és három sírhalom alá temették. A 700 magyar emlékét az országút melletti 10 m magas obeliszk őrzi PAX felirattal. 1910-ben 4317 lakosából 2892 román, 1129 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Magyarigeni járásához tartozott. 2002-ben 8612 lakosából 8367 román, 179 cigány, 57 magyar és 4 német volt. Látnivalók 15 századi ortodox templom Híres emberek Itt született 1847 . április 27-én Lukács Béla politikus, író, aki csak román dajkája segítségével menekült meg a preszákai mészárlásból, majd államtitkár, miniszter, a MÁV igazgatója és kormánybiztos lett. - Itt halt meg Eismann József gyógyszerész, 1848. október 22-én a várost megtámadó román felkelők kezétől. Itt született 1850 . november 24-én Lukács László politikus, miniszterelnök a Nemzeti Munkáspárt vezére. Itt élt Gruzda János papfestő 1881 és 1953 között (meghalt: 1953. november 3., Zalatna) Itt halt meg 1908 októberében Csiky János zalatnai plébános 65-ik életévében. Itt született Ferenczi Sándor (Zalatna, 1894. október 1. – Szovjetunió , 1945. június) – régész. A Regele Ferdinand I. Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári képesítést (1920), az egyetem ókortudományi intézetének gyakornoka, később tanársegédje, 1937-ben doktorált, 1941-től múzeumőr, majd az Egyetemi Könyvtárban könyvtáros. 1943-ban hadba vonult, hadifogságban halt meg. Itt született Ferenczi István (Zalatna, 1890. október 21. - Washington, 1966. november 27.): geológus, egyetemi tanár. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en végzett (1914). Kolozsvárott tanársegéd volt Szádeczky-Kardoss Gyula mellett 1918-ig, ezután a Földtani Intézetbe került. 1937-től a debreceni tudományegyetem ny. rk. tanára és az Ásvány- és Földtani Intézet ig.-ja. 1940-45-ben Szegeden a tudományegyetemen ny. r. tanár, a Földtani Intézet vezetője. A második világháború után az USA -ba távozott. Itt született Ajtay Mihály (Zalatna, 1907. július 23 - …?. ) főgyógyszerész Itt született Ajtay Gábor református lelkész (Zalatna 1905. szeptember 17 - ? ) Itt született 1914 . november 10 -én Alliquander Ödön magyar bányamérnök, egyetemi tanár. Vésines Vésines település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 100 fő (2015). Vésines Asnières-sur-Saône, Feillens, Manziat, Mâcon, Saint-Martin-Belle-Roche és Sancé községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Magyarország települései Lásd még Magyarország nagyközségeinek listája Magyarország városainak listája Az év települése Magyarország legnagyobb települései lakónépesség szerint közigazgatási terület szerint lakások száma szerint Magyarország legkisebb települései lakónépesség szerint Gúttamási Gúttamási egykori község Fejér megyében, a Móri járásban. 1966-ban szűnt meg, amikor magát a falut Isztimérhez csatolták, területének másik részéből azonban egyidejűleg megalakult Kincsesbánya. Fekvése Gúttamási Fejér megye északi részén, Székesfehérvártól közel 20 km-re fekvő német nemzetiségű település. A település közepén található a Bakonykútit, Isztimért, Fehérvárcsurgót és Iszkaszentgyörgyöt, Kincsesbányát összekötő utak kereszteződése. Története Gúttamási korábban önálló falu volt, 1966-tól az isztiméri Körjegyzőség közigazgatása alá tartozik. Nevét az oklevelek 1201-ben említették először. A Török hódoltság alatt elpusztult, de 1762-ben német családokkal telepítették újra, egyúttal a betelepülők 10 év adómentességet is kaptak. Az első világháború idején, 1914-ben 31 fő volt a bevonuló katonák száma, ebből a háborúban 4 fő halt meg. 1941-ben az Alumíniumérc Bánya és Ipari Rt. itt bányát nyitott. A második világháború 1944 decemberétől 1945 március végéig tartott a település környékén. Ez idő alatt a környező súlyos harcokban a település több lakóháza leégett és a templom tornya is megrongálódott. A háború után nehéz volt az újrakezdés, de a szorgalmas emberek újra tudták kezdeni az életet. A móri járás falvait is érintő kitelepítés 1948 februárjától április közepéig tartott. Gúttamásiból három családot, 9 főt telepítettek ki Németországba, helyükre Szlovákiából érkeztek telepesek. 1966-tól Gúttamási megszűnt mint önálló község, ez időtől kezdve Isztimérhez tartozik. 1996-ban a községbe egy műanyag nyílászárókat gyártó cég települt. 2001 májusában ünnepelték meg a település fennállásának 800. évfordulóját, ez alkalomból egy emlékkövet állítottak, ahol egy márványtábla hirdeti a község 8 évszázados kitartását. A faluban pályázat útján nyert pénzből egy pihenő parkot is kialakítottak, melyben a helybeli lakosok és a környékről érkező turisták is szívesen pihennek. 12091 Jesmalmquist A 12091 Jesmalmquist (ideiglenes jelöléssel 1998 HS96) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 21-én. Ratte (Saône-et-Loire) Ratte település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 369 fő (2015). Ratte Montagny-près-Louhans, Le Fay, Louhans, Sagy és Saint-Martin-du-Mont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Břežany I Břežany I település Csehországban, a Kolíni járásban. Břežany I Velim, Plaňany, Křečhoř, Libodřice és Cerhenice településekkel határos. Lakosainak száma 323 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Chauffecourt Chauffecourt település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 39 fő (2015). Chauffecourt Mazirot, Ambacourt és Bettoncourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Maximilian Duncker Maximilian Wolfgang Duncker (Berlin, 1811. október 15. – Ansbach, 1886. július 31.) német történetíró. Pályája Bonnban és Berlinben tanult. Egyetemi hallgatóként tagja lett egy Burschenschaftnak (egyetemisták tanuló-testülete, mely szervezetek rendre politikai szervezkedéseket hajtottak végre), amiért hat havi várfogságra ítélték. 1839-ben magántanár lett a hallei egyetemen, majd 1842-ben rendkívüli tanárnak nevezték ki. Egy évvel később szerkesztőtársa lett a szabadelvű irányú hallei Allgemeine Litteraturzeitungnak. 1848-ban a frankfurti parlamentbe választatta magát, 1850-ben a schleswig-holsteini testvérnemzet érdekében folytatott agitációt. Ebben az időben irta: Heinrich Gagern (Lipcse, 1850) és Vier Monate auswärtiger Politik (Berlin, 1850) című műveit. A szabadelvű iránynak csak feltételesen volt híve, a Mannteufel-minisztérium gyanakvó szemmel kísérte lépéseit és ahol tehette, mellőzte a nagytehetségű férfiút. Ez a bánásmód arra bírta Dunckert, hogy a tübingeni egyetemre távozzék, ahonnan azonban már 1859-ben Berlinbe hívták, ahol előbb titkos tanácsosi címmel magában a minisztériumban alkalmazták, mely állásban a hivatalos sajtót figyelte, később pedig az állami levéltár igazgatójává nevezték ki. 1861-ben Frigyes trónörökösnek előadó tanácsosává tették és ekkortól ő szerkesztette a mérsékelt alkotmányos szellemtől áthatott trónbeszédeket. Ebben az állásban Duncker a trónörökös és angol származású nejének légkörében maga is jó barátja lett a liberalizmusnak és az alkotmányos konfliktus napjaiban ellenezte Otto von Bismarck intézkedéseit. Egy idő után Duncker helyzete a trónörökös környezetében tarthatatlanná vált és amikor a schleswig-holsteini kérdésben a trónörökössel meghasonlott, 1875 elején elkésve ugyan, de nyugdíjba vonult. A levéltári igazgatóságról már 1874-ben lemondott. Ezen idő óta a katonai akadémiában tartott felolvasásokat és mint a berlini és müncheni akadémia tagja fejtett ki tevékenységet. Duncker életét megírta Brode (Berlin, 1887) és érdekes, nagybecsű korrajz alakjában hű barátja, Haym R.: Das Leben F. D.-s (Berlin 2 köt. 1891). Főbb művei Origines germanicae (Berlin, 1840); Die Krisis der Reformation (Lipcse, 1845); Zur Geschichte der deutsch. Reichsversammlung (Berlin, 1849); Feudalität und Aristokratie (u. o. 1858). 1852-57-ig jelent meg főmunkájának I. kiadása, a Geschichte des Alterthums 4 kötetben, mely munka összesen 6 kiadást ért 7 kötetben (1878-83), amihez 1884-86-ban Droysen sürgetésére még 2 kötet járult. (Az ókor története. 4 köt. Fordította Jónás János.) Apróbb dolgozatai leginkább az újabb porosz történet, avagy a régi görög történet keretébe tartoznak. Egy részük egybegyűjtve is megjelent e címen: Aus der Zeit Friedrichs d. Grossen und Friedrich Wilhelms III. (1876); Abhandlungen aus der griech. Geschichte (1887) és Abhandlungen aus d. neueren Geschichte (1887). Jegyzetek SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Cimarrones de Sonora A Cimarrones de Sonora (nevének jelentése: sonorai vadjuhok) a mexikói Sonora állam fővárosának, Hermosillónak a mexikói másodosztályú bajnokságban szereplő labdarúgócsapata. Stadionjuk az Estadio Héroe de Nacozari, címerük tetején egy vadjuh feje látható oldalnézetből. Története A csapatot 2013 nyarán alapították. Bár a pályán elért eredményeik alapján nem jutottak volna fel a harmadosztályból a másodosztályba, ám 2015 nyarán, amikor utóbbi bajnokság csapatainak számát 14-ről 16-ra emelték, mégis új csapatként a másodosztály résztvevőivé váltak. Itt első mérkőzésükön egy öngóllal 1–0-s vereséget szenvedtek az Alebrijes de Oaxaca otthonában. Might and Magic VIII A Might and Magic VIII: Day of the Destroyer egy számítógépes szerepjáték, mely 2000-ben jelent meg a 3DO gondozásában. A játék a Might and Magic széria nyolcadik darabja. Korosodó grafikai motorja és a játékidő rövidsége miatt negatív kritikákat is kapott szép számmal, minek következtében egy sikertelenebb epizódnak nevezhető. Az előző két részhez képest a változtatások minimálisak, az alapokat szinte teljesen érintetlenül hagyták. Játékmenet A Might and Magic VIII gyakorlatilag a hatodik és a hetedik rész minden elemét megtartotta. Kisebb újítások azonban felfedezhetők. Ezentúl például a játékos nem egy kalandozó csapatot, hanem csak egyetlen karaktert indít útnak, s ezután a másik négy helyre tetszése szerint vehet fel bajtársakat. Emellett a korábbi karakterosztályok is teljes átalakításra kerültek, egyedül a pap és a lovag maradtak meg. Karaktereink faját számos lény közül választhatjuk ki. Minotauruszok, sárkányok, vámpírok, sötét elfek és trollok is kalandozhatnak velünk, s mindegyikük más és más egyedi tulajdonságokkal bír. A küldetések rendszere megmaradt a régi: kinevezési küldetések, mellékküldetések egyaránt vállalhatók, valamint egyes csoportosulások mellé is állhatunk egy másikkal szemben. Cselekmény Évezredekkel ezelőtt az Ősök és a Kreeganek háborúja javában zajlott, de ezekre az eseményekre a legendákon kívül már senki nem emlékszik. Úgy tíz évvel ezelőtt, a Might and Magic VI idején a Kreeganek megtámadták Enroth bolygóját. Bár sikeres hadjáratokban végül legyőzték őket, az ősök rettegtek attól, hogy a Kreeganek megvetik a lábukat a bolygón. Ezért aztán végső esetre a felperzselt föld taktikáját akarják bevetni: pusztuljon inkább a bolygó, lakóival együtt. Az Ősök egyik szolgája, Escaton Ravenshore faluba megy, mely Enroth Jadame nevű kontinensén van. A város közepén megidéz egy óriási elementális kristályt, mely viharokat generál a kontinensen. Pusztulás és halál jön el, ahogy a négy elementális sík átjárható lesz. Az elementálok és különféle lények elárasztják jadamét, és ha elég sokan lesznek, Escaton tervei alapján a kristály feltöltődik energiával, és az egész bolygó elpusztul. Egy csapatnyi hős arra vállalkozik, hogy megakadályozza ennek bekövetkeztét. Négy, elementálok által megszállt területen kell végigküzdeniük magukat, hogy a kulcsok birtokában bejuthassanak a kristályba, s ezzel együtt az elementális síkok közti síkba. Fogadtatás A játék nem kapott túl jó kritikákat. Köszönhető volt ez elsősorban az akkor már erősen idejétmúlt grafikus motornak, mely az akkoriban megjelent hasonló stílusú játékok között sem volt túl jónak mondható. De kritika érte az egyes karakterosztályok kiegyensúlyozatlanságát is (a sárkány például túlságosan erősre sikeredett), valamint a játékidő rövidségét. Igor Vitaljevics Presznyakov Igor Presznyakov (oroszul: Игорь Пресняков) orosz gitárművész, zenész, aki a YouTube segítségével vált ismertté egyedi feldolgozásaival és játékával. Lemezek 2010 — Chunky Strings 2011 — Acoustic Pop Ballads 2011 — Acoustic Rock Ballads Covers 2013 — Iggyfied Téseny Téseny (horvátul Tišnja) község Baranya megyében, a Sellyei járásban, Pécstől délnyugatra, Kisasszonyfa és Baksa között. Története Az egyutcás kis településen és környékén már a kőkorszakban és a bronzkorban is laktak emberek, lakóhelyük nyomait a falu határában tárták fel. Téseny nevét az oklevelek 1330-ban említették először, Tesen formában, egy tanúskodó téseni nemes, Tésenyi László fia Péter nevében. 1332-ben a pápai tizedlajstrom említette nevét, 1400-ban pedig Töttösi László nevét említették itt az oklevelek. A 16. századra már két részből, Kis- és Nagytésenyből álló falu Kistéseny nevű része elnéptelenedett, míg Nagytéseny a török hódoltság alatt is lakott maradt. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 21,6% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 4,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 36,1% (15,2% nem nyilatkozott). Nevezetességei Református templom - Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Édouard René Lefebvre de Laboulaye Édouard René Lefebvre de Laboulaye (Párizs, 1811. január 18. – Párizs, 1883. május 24.) francia jogtörténeti író, tanár, politikus és publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Élete A párizsi jogakadémián tanult és rövid ideig öccsének, Károlynak a betűöntödéjében dolgozott, aki íróként és feltalálóként vált ismertté. Miután néhány műve (köztük a Recherches sur la condition civile et politique des femmes depuis les Romains jusqu'a nos jours, 1843) pályadíjat nyert, 1845-ben megválasztották az Académie des Inscriptions tagjává, 1849-ben pedig kinevezték az összehasonlító jogtudományok tanárává a Collège de France katedrájára. 1871-ben képviselő lett, 1875-ben pedig élethossziglan szenátor. Laboulaye a feltétlen szabadságot hirdette; a nevelés, a lelkiismeret, az egyesülés szabadsága mellett síkra szállt a rabszolgaság ellen is. Legkiválóbb alkotása a nagy készültséggel és mély kritikával megírt Histoire politique des États-Unis 1620-1789 (magyarul is: Az Egyesült-Államok története, Huszár Imre és Szász Domokos fordításában, Budapest 1871). Szatirikus korrajza Paris en Amérique (magyarul: Páris Amerikában, fordította Márkus István, Budapest 1872) nagy hatottak neki. Unokája, Bertrand Ferenc Mahé de Laboulaye (1795–1840) híres sakkjátékos volt, ő írta meg az életrajzát. Magyarul Lengyelország első felosztása ; ford. Ribáry Ferenc; Ráth, Pest, 1869 Laboulaye Ede: Az állam és határai ; ford. Molnár Antal; Stein, Kolozsvár, 1869 Párisi Doctor René Lefebvre: Páris Amerikában, 1-2. ; ford. Márkus István; Ráth, Pest, 1869 Az Egyesült Államok története. 1. korszak, A gyarmatok a forradalom előtt 1620-1763 ; ford. Huszár Imre; Ráth, Pest, 1870 ( A magyar nemzet jutányos családi könyvtára ) Az Egyesült Államok története. 2. korszak, A függetlenségi harc 1763-1782 ; ford. Huszár Imre; Ráth, Pest, 1871 ( A magyar nemzet jutányos családi könyvtára ) Az Egyesült Államok története. 3. korszak, Az Egyesült Államok alkotmánya 1783-1789 ; ford. Szász Domokos; Ráth, Pest, 1871 ( A magyar nemzet jutányos családi könyvtára ) Pudli fejedelem. Regény ; ford. Amica [Sámi Lászlóné]; Légrády, Pest, 1871 Abdallah, vagy A négylevelű lóhere. Arab mese ; ford. Berczik Árpád; Athenaeum, Pest, 1872 A pofon ; ford. Bartócz Ilona; Móra, Bp., 1961 Macska-jaj A Macska-jaj (szerbül: Crna mačka, beli mačor - magyarul: Fekete macska, fehér kandúr) 1997-ben készült romantikus filmszatíra, melynek rendezője Emir Kusturica. A filmet 1998-ban a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Oroszlán díját. Történet A film elején jól fellelhető az igazi balkáni hangulat, az, hogy milyen volt a 90-es években a bolgár és szerb határ vonzáskörzete: benzinhiány, csencselés, háborúk közti állapot, a jugoszláv fizetőeszköz helyett mindenki német márkával üzletel. Matko Destanov egy roma csempész. 17 éves kamasz fiával, Zaréval élnek egy rozoga házban a Duna partján, Kelet-Szerbiában a bolgár határ mellett. Az apának támad egy ötlete, átcsempész a bolgár határon egy 20 (a film elején kiderül, mikor a motoros tolókocsin Grga nagybácsival beszél, közben locsolja a virágokat) vagonból álló tehervonatot, amelyben benzin van, ám de nincs pénze. Kölcsönhöz folyamodik a helyi keresztapához, Grga Pitric-hez, akinek öreg barátja Zarije Destanov Matko apja, Zare nagyapja. Matko szövetkezik a gazdag Dadannal, aki drogbáró. Ő mesés vagyonra tett szert, azonban állandóan drog hatása alatt áll, ezért kiszámíthatatlan és agresszív. A szerb határnál lévő vasútállomáson Dadan drogot kever az italába. Matko az egész estét végigalussza, másnap Dadan és emberei leszedik a vonatról, Dadan betakarítja a pénzt, és úgy tesz, mint ha nem is látta volna a vonatot. Matko még aznap este tárgyal Dadannal, és abban állapodnak meg, hogy Zarét összeadják Afrodite Karambolóval, Dadan törpe növésű húgával. De a fiú már kinézett magának egy lányt, Idát. Roma származású nagymamájával, Skujával van egy kocsmájuk, és ott segít a lány. A fiú ott pillantja meg a lányt, és szerelmes lesz belé, de Matko és Dadan nem ezt akarja, hanem összeadni Afroditét és Zarét, mert az esküvő mögött pénz áll. Eljött az esküvő hajnala. Matko házánál készülődik mindenki a nagy napra. Ida és Skuja az ételről gondoskodik. Ida nagyon sír, mert szereti a fiút. Zare és nagyapja Zarije beszélget: a fiú nagyon nem akarja a házasságot. Zarije harmonikán játszik, kitömi annak belsejét pénzzel, ami a murvaőrlőjéből származik, ugyanis azt eladta. Egy ősi cigány varázsigét mormol, amitől tetszhalott lesz, mindenki azt hiszi, hogy meghalt, ezért Matko felviszi a padlásra, és jégtömböket rak rá. Elkezdődik az esküvő, összeadják a fiatal párt, ám ezt egyikük sem akarja, ezért Dadan emberei összeláncolják őket a lábuknál egy kalodaszerűséggel, és csak akkor oldozza el őket, amikor kezdődik a lakodalom. Afrodité meg akar szökni, ezért a fiú kitalálja, hogy szökjön meg a lány: a ház alatt egy csapóajtó van, azon keresztül eljut a lány a csónakokhoz, és megszökik. Dadan testőre észreveszi, és riadót fúj. Dadan nagyon kiborul, éppen gránátokkal zsonglőrködik, amikor megtudja a rossz hírt, a násznép közé dobálja a gránátot, de senki nem sérül meg. Dadan felpofozza Zarét és Idát. Matko észreveszi a szökni próbáló pici lányt. Mindenki hajtóvadászatba kezd, a lány befut az erdőbe, ahol találkozik Grga bácsi unokájával, aki észreveszi a lányt, és beleszeret. Megvédi Dadantól, és megegyeznek. Összeházasodik mindenki. Zare bosszút áll Dadanon, kettévágja a kerti vécét, és beleesik Dadan. Grga unokája Afroditéval, Zare Idával házasodik össze. Zare és Ida elkötnek egy motorcsónakot, ahol kimondják a boldogító igent. A fekete és a fehér macska a tanú. Felszállnak egy hajóra útban Bulgária felé a harmonikával együtt. A film végén Graga és Zarije beszélget, Matko éppen Dadant mossa a kerti slaggal, és ekkor mondja Grga "This is the beginning of a beautiful friendship." (Ez egy gyönyörű barátság kezdete.), ez a mondat a Casablanca című filmben hangzik el. Filmzene A filmzenei album dalai Bubamara Duj Sandale Railway Station Jek di Tharin II Daddy, Don't Ever Die on a Friday Bubamara Daddy's Gone Long Vehicle Pit Bull Terrier El Bubamara Pasa Ja Volim Te Jos/Meine Stadt Bubamara Tree Stump Jekdi Tharin Lies Hunting Dejo Dance Bulgarian Dance Bubamara Sunflower Black Cat White Cat A filmben elhangzó további dalok Where Do You Go (No Mercy) Nowhere Fast (Fire Inc.) Money, Money, Money ( ABBA ) Ne dolazi Dunaveki vali Lubenica Jek Ditharin (Braca Lavaci) Von cerena todikano svato (Ljubica Adzovic) An der schönen blauen Donau (Belgrade Philharmonic Orchestra) Díjak, jelölések Velencei Nemzetközi Filmfesztivál ( 1998 ) díj: Laterna Magica-díj – Emir Kusturica díj: Kis Arany Oroszlán – Emir Kusturica díj: Ezüst Oroszlán (legjobb rendező) – Emir Kusturica jelölés: Arany Oroszlán – Emir Kusturica Európai Filmdíj ( 1998 ) jelölés: legjobb operatőr – Thierry Arbogast Goya-Díj ( 2000 ) jelölés: legjobb európai film Érdekesség Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című regényének a végén a film zenéjére táncolnak, és a szerző Köszönetnyilvánításában szerepel többek között Emir Kusturica neve is. Badacsony megállóhely Badacsony megállóhely egy Veszprém megyei vasútállomás, Badacsonytomaj településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Badacsonytomaj vasútállomás Badacsonylábdihegy megállóhely Szűts Zoltán Szűts Zoltán (Nagybecskerek, 1976. április 7. –) egyetemi oktató, irodalomtörténész, író, médiakutató, hiperszöveg kutató. Az online kommunikáció és média, a digitális kultúra, a digitális pedagógia és az információs társadalom kutatója és oktatója. Legfontosabb munkája a 2013-ban az Osiris Kiadónál megjelent A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe kötet, mely a művészet, média és világháló kapcsolatának elbeszélésére vállalkozik, és megjelenése óta jelentős recepció övezi. Az alapvetően szakemberek és felsőoktatásban tanulók számára készült kötet a témát igyekszik összefüggő narratívaként kezelni úgy, hogy a vezérfonál szerepét az online környezet új publikációs paradigmája és az információs kultúra, a felhasználói közösség tölti be. A kötetet a köz és szakkönyvtárak mind az irodalomtudomány, mind a szociológiai szekcióba sorolták. Élete 1995-ben érettségizett a kecskeméti Piarista Gimnáziumban. 2000-ben diplomázott az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán. Több évig főszerkesztette a NEI-ben kiadott Tiszavirág nevű irodalmi folyóiratot, egy évig volt a Vigilia szerkesztője, jelenleg az EDU szerkesztője.Doktori iskolásként a Sulinet esztétika, illetve magyar nyelv és irodalom internetes felvételi előkészítőjének felelőse volt. 1999 és 2004 között az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumának tanára. 2008-ban PhD fokozatot szerzett irodalomtudományokból az ELTE-n. 2001 és 2004 között az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének, a Bölcsészettudományi Informatika Program, illetve az Alkalmazott Irodalomtudomány Program megbízott előadója. 2004 és 2007 között a szöuli Hankuk University of Foreign Studies vendégtanára és lektora. 2007 és 2015 között a Kodolányi János Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének főiskolai tanára. 2015-ben habilitált az ELTE TÁTK-on. 2016-tól a BME GTK MPT adjunktusa és a Zsigmond Király Egyetem Kommunikáció- és Művelődéstörténeti Tanszékének tanszékvezetője, az intézmény tudományos kutatásért felelős rektori megbízottja. 2017-től a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar vendégtanár, egyetemi docense. Felesége Szűts-Novák Rita, gyerekei Szűts-Novák Csenge és Szűts-Novák Nimród Zoltán. Tagság: MTA Köztestület Magyar Kommunikációtudományi Társaság Médiakutató tanácsadói testület Neveléstudományi Egyesület Magyar Pedagógia Társaság Magyar Nevelés – és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA) Nyelvstratégiai Kutatócsoport Magyar Irodalomtörténeti Társaság BME Visual Learning Lab Magyar Írószövetség Művei Válogatott tudományos publikációk Könyvek: A hypertext, Budapest, Gépeskönyv, ELTE BIÖP, 2001. [e-könyv, http://magyar-irodalom.elte.hu/vita/tszz.html ] A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe . Bp. Osiris Kiadó, 2013. ISBN 978 963 389 934 2 Egyetem 2.0. Az internetes publikációs paradigma, az interaktív tanulási környezet és a felhasználók által létrehozott tartalom kihívásai a felsőoktatásban (szerk. Glavanovics Andrea) Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2014. [e-könyv, ] ISBN 978-615-5075-23-0 Szellem a gépben - Hálózati irodalomtudomány , Budapest, Kossuth Kiadó, 2014, ISBN 978 963 0982528 [e-könyv] Kim Jongha–Szűts Zoltán: Új trend a koreai irodalomban ; Koreai Kulturális Központ, Bp., 2016 Angol nyelvű könyvfejezetek és tanulmányok [Molnár Györggyel] Visual Learning – Picture and Memory in Virtual Worlds in.: Beyond Words: Pictures, Parables, Paradoxes (series Visual Learning, vol. 5), ed. by Benedek András and Nyíri Kristóf, Frankfurt am Main: Peter Lang Edition, 2015 153-161 ISBN 978-3-631-66385-1 [Molnár Györgyel] Advanced mobile communication and media devices and applications in the base of higher education, SISY 2014, IEEE 12th International Symposium on Intelligent Systems and Informatics, September 11–13, 2014, Szabadka, Szerbia, helytelen ISBN kód : 4978-1-4799-5996 -9/14 [Yoo Jinillel] Interactivity and Reception. The Question of Hypermedial, Geo-Spatial and Augmented Literature, World Literature Studies, 2014/4 13-26. ISSN 1337-9275 [Molnár Györggyel és Sik Dáviddal] Use of big data in education efficiency analysis In: António Moreira Teixeira, András Szűcs, Ildikó Mázár (szerk.) Re-Imaging Learning Environments: Proceedings of the European Distance and E-Learning Network 2016 Annual Conference. Budapest: European Distance and E-Learning Network (EDEN), 440-447 ISBN 978-615-5511-10-3 [Yoo Jinillel] Reading from and writing on screens: A theory of two literatures, World Literature Studies, 2016/3, 40-56. ISSN 1337-9275 Teljes lista hivatkozásokkal: MTMT Szépirodalom Versszelídítés. Versek ; Forum, Újvidék, 1998 ( Gemma könyvek ) Ezer ütés percenként ; FISZ, Bp., 2003 ( FISZ könyvek ) A pokol 7 hercege A történelem során számos teológus próbálta a démonokat osztályba, rendsorba rendezni a bibliai és mitológiai kontextusok megértése okán. Számtalan teológiai disszertáció született a keresztény démonológia, a klasszikus okkultizmus, a klasszikus mitológia és a reneszánsz mágia terén avégett, hogy az emberek jobban megérthessék ezen spirituális lények és a különféle kultúrákra kiható befolyásuk közötti kapcsolatot. A démonológia tudománya eredetileg az erkölcsi elvek, viselkedési tendenciák megértésére szolgált, viszont szimbolizmusként is használták a néptörténetek, anekdoták alátámasztására. Az osztályozási rendszerek a démonok természetén alapszanak, az állítólagos bűnön, amivel az embereket kísértésbe csalogatják, ahová még beleérthetjük az angyalokat vagy szenteket, akik ellenségeik lehettek; egy ideológia, mely a bibliai harcból született Mihály arkangyal és a Sátán között A jelenések könyvében (12:7-9), mely leír egy mennyei háborút, aminek végkifejlete az lett, hogy a Sátán és angyalai levettettek a Mennyekből. Ezeknek a bukott angyaloknak az osztályozása úgyszintén számos dolgon alapszik, mint például a viselkedésük, ami a bukásukat eredményezte, fizikai megjelenésük vagy a módszerek, melyekkel az embereket kínozták (különféle tiltott álmok, érzelmek stb.). Osztályozás szakterület szerint A démonológia tudományában, a pokoli szellemek gyakran szakterületek szerint vannak osztályozva. Általában ezek egy konkrét erkölcsi bűnre hivatkoznak, vagy egy kérdéses viselkedésmódra, ami a legtöbb ember számára nyugtalanító. Az embereknek gondot okozó módszereik szerint is meg lehet különböztetni őket, mint például különféle balszerencsék, betegségek, vagy szenvedélyek által. Nagy részben egy démont a kezében birtokló hatalom szerint, mellyel az emberiség életét befolyásolják, osztályozhatjuk őket. Ez az ideológia egy a mitológiai istenekéhez hasonló, ahol mindegyikőjüknek megvan a saját feladata és képessége, amik segítségével egyedi módon lépnek kapcsolatba az emberiséggel. Meg kell jegyeznünk azt, hogy a lenti szerzők különféle démon osztályozási rendszere nagy részben preferenciákon és perspektívákon alapul. Azt is észre kell vennünk, hogy mindegyikőjük a saját hite, avagy nézetei alapján rendezi a démonokat sorba. Salamon testamentuma Salamon testamentuma egy az Ószövetségre alapuló mű, amelyet állítólag maga Salamon király írt, amelyben részletesen leírja azokat a démonokat, akiket rabszolgaként a templomainak építésére tartott foglyul, a számukra feltett kérdéseket a tetteikről és az azoktól való óvakodásokról, és a válaszaikat, amik egy afféle útmutatóul szolgálnak a démoni aktivitások ellen. A mű keletkezésének ideje megmondhatatlan, viszont biztosra mondható, hogy a legrégibb irat, melyben különféle démonok leírásai találhatóak. A démonok osztályzása Psellus szerint Mikhaél Pszellosz egy démoni osztályozást hozott létre a 11. században, mely később inspirációként szolgált a Francesco Maria Guazzo által létrehozott osztályozás számára. Psellus a következőképpen osztályozta a démonokat: Mennyei (Tüzes), Légi, Földalatti, Világosságot kerülő (Napfényiszony), Vízi és Földi. A fények lámpásának osztályozása 1409-1410-ben a Fények lámpása (egy ismeretlen angol lollard, akit általában Wycliffe egyik követőjeként emlegetnek) kiadott egy osztályozást a Hét Fő Bűnre alapozva, azt állítva, hogy mindegyik megemlített démon eggyel ezek a bűnök közül kísértette az embereket. Ezt a listát később John Taylor is felhasználta munkáiban, a Water Poet-ben. Lucifer : büszkeség Belzebub : irigység Sathanus : harag Abaddon: lustaság Mammon : kapzsiság, fösvénység Belfegor : torkosság Asmodeus: vágy - később Asmodeum néven megemlítve Spina démoni osztályzása Alphonso de Spina 1467-ben, elkészített egy listát, melyben különböző kritériumokra alapozva osztályozta a démonokat: A végzet démonjai Manók Hárpiák Vándorló csoportok vagy démonseregek Csatlósok Éjszakai szellemnők Kambionok, illetve más démonok, amelyek emberek és démonok kereszteződése után születtek Hazug csintalan démonok Démonok, amelyek megtámadják a szentek Démonok, akik idős nőket próbálnak ösztönözni Boszorkányok találkozóján részt venni (Sabbath) Ez a besorolás kissé szeszélyes, nehéz találni egy kritériumot benne. Úgy tűnik, hogy Spinát számos legenda és monda inspirálta. Az éjszakai szellemnők német néptörténetekben szerepelnek, míg a csatlósok, manók és a többi démon az európai országok legtöbb néphagyományaihoz köthetőek. A hárpiában való hit (és a szaporodási képességükben) a hetedik kategóriából inspirálódik, de viszont a Talmudi legendából is forrást meríthetett, amiben démonok szexuális közösülése halandó nőkkel van elmesélve. Valószínűleg a korai szentek látomásai a csábító démonokról inspirálhatták a kilencedik kategóriát (pl. Nagy Szent Antal látomásai). Az idős nők Sabbathokra való járása közismert volt az európai középkorban és reneszánszban. Spina hamarabb tesz erre említést, mint a Malleus maleficarum. Aggripa démoni osztályzása A De occulta philosophia-ban (1509-1510), Cornelius Agrippa számos feltevést tett a démonok osztályzása szempontjából. Egy a négyes számra és az égtájakra alapszik a vezető démonnal Oriens-sel (Kelet), Paymon (Nyugat), Egyn (Észak) és Amaymon (Dél). Ugyancsak ez a négy démon megjelenik Semiphoras and Schemhamforas-ban is. Egy másik osztályzat, a kilences számra alapozva, a következő sorrendben osztja be a démonokat: Hamis démonok, A hazugság démonjai, A gonoszság hajói, A gonoszság bosszúállói, Zsonglőrök, Égi hatalmak, Bajt okozó harag, Próbálkozók, Kísértők (lásd Barrett osztályzását lejjebb). Binsfeld démoni osztályzása Peter Binsfeld készített egy démoni osztályozást 1589-ben. Az ő osztályzása az előbbi angol Fények lámpásáéhoz hasonló, a hét fő halálos bűnre alapszó, mégis némi eltérésekkel rendelkezik avval szemben. Lucifer : büszkeség Mammon : kapzsiság Asmodeus: vágy Leviatán : irigység Belzebub : torkosság Sátán : harag Belfegor : lustaság Jakab király besorolás démonok I. Jakab király egy Daemonologie című disszertációt írt, amit először 1951-ben adtak el, jó pár évvel a King James Biblia első kiadása előtt. A három kis könyvben Jakab egy filozófikus játék formájában írt egy disszertációt, érveket létrehozva és összehasonlításokat a mágia, varázslás és a boszorkányság között. Démoni osztályzását 4 részben írta le. Osztályzását nem különböző démoni személyekre alapozta, hanem inkább 4 kategóriára, amiket bármilyen megadott gonosz használt egy élő vagy halott személy megkínzására, kísértésére. A célja az volt, hogy megszüntesse azokat a nézeteket, miszerint a szellemek csakis rossz dolgokat tudnak tenni, és hogy a varázslás csakis démoni befolyás által mehetett végbe. Később több előtte munkálkodó írót is idézett, akik azt állították, hogy minden gonosznak megvan a saját képessége arra, hogy különféle formákban vagy alakokban jelenjen meg. A leírásaikban kiemeli azt, hogy a démonok Isten megfigyelése alatt állnak és képtelenek bármit is cselekedni engedély nélkül. Spectra: Azokat a szellemeket írja le, melyek elhagyatott házakban vagy magányos helyeken kísértenek Rögeszme: Azokat a démonokat írja le, akik embereket követve, kívülről okoztak ezeknek gondokat a nap különböző szakaszaiban Démoni megszállás: Azokat a szellemeket írja le, akik közvetlenül megszállnak egy embert így okozva gondokat neki Tündérek : Azokat a szellemeket írja le akik prófétálnak, kísérnek és szállítanak. Michaelis démoni osztályzása Sebastien Michaelis 1613-ban írt egy könyvet, Csodálatos Történelem címen, amelyben megtalálható egy démoni osztályzás, amit Berith démon mondott el neki, miközben egy apácán végzett ördögűzést. Ez az osztályozás a Pszeudo-Dionüszioszi hierarchián alapszik. Meg kell jegyezni azt, hogy sok démon elnevezése kizárólag franciául van megemlítve vagy ismeretlen más jegyzék számára. Keresztelő János és János evangélista a két Szent János, akikre Michaelis hivatkozik. A többi szent csak a neveik szerint vannak megemlítve. Első hierarchia Az első hierarchia tartalmazza azokat az angyalokat, akik Szeráfok, Kerubok és Trónusok voltak. Belzebub a Szeráfok egyik hercege volt, rögtön Lucifer alatt. Beelzebub, Luciferrel és Leviatánnal az első angyalok voltak, akik elbuktak. Büszkeséggel kísérti az embereket, megfékezője Assisi Szent Ferenc . Leviatán is a Szeráfok egyik volt hercege, aki az embereket eretnekségre buzdítja, megfékezője Szent Péter . Asmodeus úgy szint volt Szeráf herceg, aki égő vággyal próbálja az embereket a bujaságra csábítani. Az ő megfékezője Keresztelő János . Berith a Kerubok volt hercege. Emberölésre ösztönzi az embereket, és hogy legyenek civakodóak, veszekedőek és istenkáromlóak. Megfékezője Szent Barnabás . Astaroth a Trónusok volt hercege, aki a lustaságra csábítja az embereket. Megfékezője Szent Bertalan . Verrine is a Trónusok egyik hercege volt, rögtön Astaroth alatt. Türelmetlenséget hoz az emberekre. Megfékezője Szent Domonkos . Gressil volt a harmadik Trónus herceg, aki tisztátalansággal kísérti az embereket. Megfékezője Szent Bernát . Sonneillon volt a negyedik Trónus herceg, aki a gyűlöletet hozza az emberek szívébe. Megfékezője Szent István Második hierarchia A második hierarchia magában foglalja az elbukott Erősségeket, Uraságokat és Hatalmasságokat. Carreau egy Erősség herceg volt. A megkeményedett szívvel szeszélyezi az embereket. Megfékezője Páli Szent Vince és Ferrer Szent Vince . Carnivale úgy szint egy Erősség herceg volt. Szemérmetlenséggel és szégyentelenséggel kísérti az embereket. Megfékezője János evangélista . Oeillet volt Uraság herceg. Arra készteti az embereket, hogy feladják a szegénységi fogadalmukat. Megfékezője Tours-i Szent Márton . Rosier volt a második az Uraságok rangrendjében. A szexuális tisztaság megtörésére készteti az embereket. Megfékezője Nagy Szent Vazul . Belial a Hatalmasságok hercege volt. A férfiakat arroganciával, a nőket hiúsággal kísérti. A szülőket arra készteti, hogy gyermekeikből kéjenceket neveljenek, és étkezés közben pletykáljanak. Megfékezője Paolai Szent Ferenc . Harmadik hierarchia A harmadik hierarchia magában foglalja a bukott Fejedelemségeket, Arkangyalokat és Angyalokat. Olivier volt az Arkangyalok hercege. Kegyetlenséggel és embertelenséggel szeszélyezi az embereket a szegények felé. Megfékezője Szent Lőrinc . Luvart az Angyalok volt hercege, Michaelis írásának idején, úgy hitték, hogy Luvart Madeleine nővér testében volt jelen. Verrier a Fejedelemségek hercege volt. Az engedelmességi fogadalom megtörésére készteti az embereket. Megfékezője Szent Bernát . Sok név a felsoroltak közül el szokott hangzani Sabbathok alatt litániákban Jules Garient Histoire de la magie en Franceja és Colin De Plancy Dictionnaire Infernalja szerint. Barrett démoni osztályzása Francis Barrett, könyvében, The magus (1801), ezt a feltevést ajánlotta fel a démonok osztályzására, gonosz hozzáállások hercegeiként jellemezve őket: Belzebub : Hamis Istenek - bálványimádók Pythius: A hazugság szellemei - hazugok Belial : A gonoszság hajói - gonosz dolgok feltalálói Asmodeus: A gonoszság bosszúállói Sátán : Csodák utánzói - gonosz boszorkányok, varázslók Merihem: Légi Erők - pestis terjesztői Abaddon: Erinnüszök - Viszályok vetői Astaroth : Calumniators - inkvizítorok, hamis vádlók Mammon : Maligenii - kísértők és kelepcébe csalók. Osztályozás hivatal szerint A démonológia tudományában számos lélek hivatal, rang vagy címek szerint van rangsorolva, amiket teológusok úgy vélnek, hogy a mennyekben viseltek mielőtt elbuktak, vagy amit jelenleg viselnek pokoli tartózkodási helyükön. Ezek a hivatalok általában grimoárokban vannak kidolgozva, amik leírják hatalmukat a pokolban vagy képességeiket. A hivatali osztályozás szerint a démonok néha katonai hierarchiában vannak lefestve, melyben egy parancsnok utasíthat egy különféle légiót, ami az emberek életének megnehezítésére szolgál. Abramelin könyve Abramelin könyve, feltételezhetően a 14.-15. századokban íródott, mely leír négy démoni herceget: Lucifer, Leviatán, Sátán és Belial. Számon van tartva még hét al-herceg is: Astaroth, Maggot, Asmodee, Belzebub, Oriens, Paimon, Ariton és Amayon. Ezek irányítása alatt csekély számú démonok is léteznek még. Le Livre des esperitz A 15. vagy 16. században íródott, ez a grimoár valószínűleg Wierus démoni hierarchiájának inspirációja volt, viszont míg Wierus csak 69 démonra tesz említést, a Le Livre des esperitz csak 46-ra. Wierus azonban kihagyta az égtájak négy démonját: Orient, Poymon, Aymoymon és Equi (lásd Agrripa osztályozása) és az összes démon három nagy vezérért: Lucifer, Bezlebut és Sátán. Le Dragon Rouge (vagy Nagy Grimoár) Mint sok más misztikus természeten alapuló mű, a Le Dragon Rouge (vagy a Vörös Sárkány) feltételezések szerint Salamon királyhoz és papjaihoz vezethető vissza és megjelenésének időpontja 1517-re saccolható. Szerzője Egyiptomi Aibeck. Habár, valószínűleg Franciaországban lett megírva a 18. században. A grimoár leírja a pokol különböző helyeit és hatalmai, leírja hogyan lehet szerződésbe lépni velük mágikus célok elérése érdekében. A pokol démonjai három különböző szinten vannak rangsorolva Parancsnokoktól egészen a Tisztekig. Pseudomonarchia Daemonum Pseudomonarchia Daemonum Johann Weyer által írt grimoár, pontos leírást ad egy listáról, melyen azon démonok szerepelnek, akiket a nap különböző szakaszaiban, különféle rituálékkal meg lehet idézni az Atya, Jézus és a Szent Szellem nevében (egyszerűbbek, mint Salamon Kisebb kulcsában, lásd lent). Ez a könyv körülbelül 1583-ban íródott meg és hatvannyolc démont sorol fel. Vassago, Seir, Dantaion és Andromalius démonok nincsenek a könyvben megemlítve. Salamon Kisebb Kulcsa Salamon kisebb kulcsa vagy Lemegeton Clavicula Salomonis egy ismeretlen szerző által írt 17. századbeli grimoár, és az egyik leghíresebb démonológiával foglalkozó könyv. Salamon kisebb kulcsa részletes leírást tartalmaz szellemekről és az ezeknek megidézéséhez szükséges rituálékról, amivel az idéző kényszerítheti a lelkeket saját akaratainak beteljesítésére. Leírja a védelmező jeleket és szertartásokat, amik elvégzése szükséges ahhoz, hogy megakadályozzuk a lelkeknek a szabad cselekedet. A Salamon kisebb kulcsának szerzője lemásolta a Pseudomonarchia Daemonum-t szinte teljesen, viszont hozzá adott démonleírásokat, jeleiket és további részleteket. Az Ars Goetia Az Ars Goetia az első fejezete a Salamon kisebb kulcsának, melyben le van írva hetvenkét démon, amiket Salamon király megidézett és egy bronzhajóba zárta őket, melyet mágikus szimbólumokkal zárt le és kényszerítette őket munkára. Az Ars Goetia egy rangot és egy nemes címet ad minden démon számára a pokoli hierarchiából, és „jeleket amikhez hűséget kell fogadniuk”, vagy pecséteket. Dictionnaire Infernal A Dictionnaire Infernal egy démonológiai könyv, mely a pokoli hierarchiát mutatja be. Írója Jacques Aguste Simon Collin de Plancy, első megjelenése 1818-ban volt. Számos verziója volt a könyvnek, viszont valószínűleg a leghíresebb az 1863-as kiadás volt, amiben hatvankilenc illusztráció került be a könyvbe. Ezek az illusztrációk a démonok leírásai alapján ábrázolják őket. Számos kép később fel lett használva S. L. MacGregor Mathers Salamon kisebb kulcsa verziójában, bár néhányuk el lett tüntetve. A könyv először 1818-ban került kiadásara és két kötetre osztódott fel, hat különlenyomattal és számos változtatással 1818 és 1863 között. A könyv megpróbál a démonológiához minden szükséges információ kibocsátására törekedni. De Plancy a modern európai udvarházak rendjei szerint mutatta be a démonokat: Hercegek és méltóságok: Belzebub , a pokol birodalmának legfőbb vezére, a Lebegés rendjének alapítója. Sátán , detronizált herceg az ellenzéki párt vezére. Eurynome, a halál hercege, a Lebegés rendjének Nagy Keresztje. Moloch , a könnyek országának hercege, a rend Nagy keresztje. Pluton, a Tűz Hercege, úgy szint a rend Nagy Keresztje és a tűzben égő területek kormányzója. Pán , a lidércek hercege és Lilit a lidércnők hercegnője. Leonardo, a Sabbath nagy ura, a Lebegés Lovagja. Balberith, nagy főpap, szövetségek ura. Perszephoné , gonosz szellemek hercegnője. A Hivatal miniszterei: Adramelech, a Lebegés Főkancellárja és Nagy Keresztje. Ashtaroth , főkincstárnok, a Lebegés Lovagja. Nergal , a titkosszolgálat parancsnoka. Baál , a Pokol seregeinek hadvezére, a Lebegés rendjének Nagy Keresztje. Leviatán , Főadmirális, a Lebegés Lovagja. Nagykövetek: Belfegor , Franciaország nagykövete. Mammon , Angliáé Belial ,Olaszországé. Rimmon, Oroszországé. Thamuz, Spanyolországé. Hutgin, Törökországé. Martinet, Svájcé. Bírók: Lucifer , főbíró, a Lebegés Lovagja. Alasztór , ítéletvégrehajtó. Hercegek háza: Verdelet, ceremóniák mestere. Succor Benoth, a heréltek háremének vezére. Chamos, Főkamarás, a Lebegés Lovagja. Melchom, megbízott pénztáros. Nisroth, konyhafőnök. Behemót , főpohárnok. Dagon,élelmezési gondnok. Mullin, első inas. Eltiltott munkásságok: Robals, színházak igazgatója. Asmodeus, szerencsejátékházak felügyelője. Nybbas, főpojáca. Antikrisztus ,sarlatán és halottidéző. A sátánista Biblia LaVey a Pokol Négy Koronahercegének szimbolizmusát használta a Sátánista Bibliában, mivel a könyv minden fejezete a négy herceg után van elnevezve. A Sátán könyve: A Pokoli Gyalázkodás, Lucifer könyve: Megvilágosodás, Beliál könyve: A Föld uralma és Leviatán könyve: A dühöngő Tenger. Ezek a névbeli társítások a Abra-Melin a mágus Szentelt Mágiájának Könyvén alapulnak, amiben szintén egy démoni hierarchia van feltüntetve. Sátán (Zsidó) "A pokol ura": Az ellenfél, az ellenzék reprezentációja, a tűzeleme, a dél iránya, és a Baphomet Pecsétje rituálék alatt. Lucifer (Római) "Hajnalcsillag": A fényhozó, a büszkeség és megvilágosodás reprezentációja, a levegő eleme, a kelet iránya, és gyertyák rituálék alatt. Belial (Zsidó) "Mester nélküli": A föld hitványsága, függetlenség és önállóság, a föld eleme, az észak iránya, és a kard rituálék alatt. Leviatán (Zsidó) "A végtelen idő kígyója": A nagy sárkány, az ősi titok reprezentációja, a víz eleme, a nyugat iránya, és a kehely rituálék alatt. Szinpetri Szinpetri község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban. Egykor Torna vármegyéhez tartozott. Fekvése A magyar-szlovák határ mellett, az Aggteleki Nemzeti Park délkeleti határán található, a Jósva-patak mentén. Közeli települések: Szin 3 km-re keletre, Tornakápolna és Varbóc 4 km-re dél felé, nyugatra pedig Jósvafő 6 km-re. Nevének eredete Az összetett szó második tagja a Péter személynév birtokos -i képzővel ellátott származéka. Az első tag a szomszédos Szinre utal, hogy megkülönböztesse a falut más, ugyancsak 'Petri' nevű településektől (Hadobás, 2003). Korábbi neve (hasonló okból) Gálospetri volt. Története Ősidők óta lakott hely: a fölötte emelkedő hegyoldal egyik barlangjában a kutatók bronzkor végi emberi település nyomaira: cserépedények darabjaira és csonteszközökre bukkantak. A 12. században a tornai királyi erdőuralomhoz tartozott. A 13. század végén Tekus ispán birtokába került. Halála után leszármazottai megosztoztak javain – az ezt rögzítő, 1340-ben kelt irat az első olyan okmány, amiben a falu szerepel (Hadobás, 2003). 1427-ben a faluban 12 jobbágyporta adózott. 1595-ben már volt református temploma, de ennek további sorsa ismeretlen (Szinpetri.hu). 1758-ban egy fatornyos református temploma volt a falunak, valószínűleg gazdagon díszített, zöld alapszínű mennyezettel és padokkal. Ez a templom 1791-ben leégett, és berendezéséből csak egy 21 cm * 30 cm-es faládika maradt meg, 1773-mas dátummal. Feltételezik (Református), hogy a templom díszítése a ládikáéhoz hasonló lehetett. Népcsoportok A falu lakosság 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Nevezetességei 1995-ben a településen található hét barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok a Csapás-tetői-barlang , az Eötvös Loránd-cseppkőbarlang, a Kis Kotyor-víznyelő, a Kopolya-forrásbarlang, a Mogyorós-töbri-víznyelő, a Nagy-Csikoháló-töbör és a Zabföldi-barlang. Figyelemre méltó a község homlokzati tornyos, műemlék jellegű református temploma (Dózsa Gy. u. 65.). 1794-ben épült késő barokk stílusban , egyszínű, sötét kazettás mennyezettel és karzatokkal, 250 ülőhellyel. 1877-ben egy tűzvész elpusztította az iskolával és a parókiával együtt; de egy éven belül helyreállították – ekkor készült el a torony sisakja. A világ legnagyobb könyvének helyet adó vízimalom . Sok ház őrzi a népi építészet, kiemelten a perkupai stílus jegyeit. A református egyházközség 2010. július 25-én nyitotta meg hely- és egyháztörténeti kiállítás át (Református). Neves személyek Itt tanított 1906–1907-ben Marjalaki Kiss Lajos régész, földrajztudós és tankönyvíró. Macska A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására) (Lásd: A macska intelligenciája). Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának első ábrázolása mintegy 4000 éve Egyiptomban történt. 2004-ben Jean-Denis Vigne és kollégái (Nemzeti Természettudományi Múzeum, Párizs) jelentése a macska háziasítására vonatkozó legkorábbi tárgyi bizonyíték feltárásával foglalkozik. A lelet egy ciprusi emberi sírból került elő, melyben egy meghatározatlan nemű felnőtt ember és egy macska csontjai találhatók. A lelet mintegy 9500 éves. A sírból a csontok mellett kőszerszámok, vasoxid-maradványok, maroknyi tengeri kagyló és (az emberi csontoktól 40 cm-re) a saját sírjából egy nyolc hónapos macska csontváza került elő, melyet az emberrel megegyezően nyugati irányba nézve fektettek. Mivel a macska nem őshonos a Mediterrán medence szigetein, ezért csak a szárazföldről kerülhetett oda, minden bizonnyal a közeli levantei partokról. A lelet az ember és a macska tudatos együttélésének bizonyítéka kb. 10 000 évvel ezelőttről a mai Közel-Keletnek nevezett területen. Ez összhangban van a genetikai kutatások eredményeivel is, melyek szintén ezt a földrajzi és időbeli eredetet erősítik. Úgy tűnik, a macska háziasítása az első emberi települések létrejöttének idején, a neolitikus korban történhetett a Termékeny félholdként ismert területen. A macskának számos fajtája és színváltozata létezik. Csupasz és farok nélküli változatait is kitenyésztették. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás („miaú”), csiripelés, dorombolás, bújás, fújás, morgás, perregés. A lovakhoz és más háziállatokhoz hasonlóan a macskák is képesek vadon élve fennmaradni. Az önállóan élő macskák gyakran kisebb kolóniákat alkotnak. Az állatvédők beszámolói szerint azonban hosszú távon csak igen kevés példány képes gazdátlanul életben maradni, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a macskák és más háziállatok elhagyása, illetve otthonukból való szándékos eltávolítása (bántalmazásukhoz hasonlóan) büntetendő. A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet, az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is szerepel. Általában tisztelik, de olykor becsmérlik is. Tudományos osztályozás A háziasítása előtti legközelebbi őse az afrikai vadmacska, avagy líbiai fakómacska (Felis silvestris lybica). 1758-ban Linné a házi macskának a Felis catus rendszertani nevet adta, 1775-ben Johann Christian Daniel von Schreber a vadmacskát Felis silvestris néven sorolta be. Jelenleg a házi macskát ennek alfajaként tartják számon; a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Szabályzata értelmében a faj hivatalos neve azonban F. catus, mivel ezt Linné elsőként publikálta. A gyakorlatban azonban a biológusok a vadmacska példányait F. silvestris, a házi macska példányait pedig F. catus néven tartják számon. A Zoológiai Nevezéktan Közleménye (2003. március 31-én megjelent 60. kötetének 1. részében) 2027-es számú szakvéleménye alapján 17 meghatározott faj a vad fajok alapján nevezendő meg, amennyiben azok egyidősek a vadmacskával vagy annak háziasított formáival. Ennek értelmében a vadmacska neve F. silvestris, a háziasított alfajaié pedig F. silvestris catus (a F. catus továbbra is érvényes marad azokra a háziasított formákra, melyek más őstől származnak). Johann Christian Polycarp Erxleben Anfangsgründe der Naturlehre (1772) és Systema regni animalis (1777) című műveiben Felis domesticus néven jegyezte fel a házi macskát. A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Szabályzata értelmében ez az elnevezés és változatai a Felis catus domesticus és a Felis silvestris domesticus habár gyakran láthatók, érvénytelenek. Ha a régebbi rendszertant nézzük, a házi macskának két külön alfaja létezik vagy tenyésztették ki: a közönséges vagy európai házi macska és a sziáminak is nevezett ázsiai házi macska. Ha viszont magát a házi macskát alfajnak nevezzük, akkor e két állat csak variációnak vagy fővariációnak mondható, vagyis nem sorolható be semmilyen rendszertani egységbe. E két változatot még sok alvariáció követi, például az amerikai macska, mely a közönséges vagy a keleti macska, mely a sziámi macska egyik változata. Persze létezik ezek közül hosszú szőrű is, amely mégcsak nem is variáció, hanem egy bizonyos génkombinálódás következménye, egyfajta mutálásnak nevezhető. Története A macska háziasítása és története A macska háziasítása rendkívül sokáig tartott, kezdete az ember letelepedésének időszakára tehető. Egyre több bizonyíték kerül elő, melyek azt bizonyítják, hogy a folyamat már jóval előbb elkezdődött, mint ahogyan azt ma gondoljuk. Különböző maradványokat találtak Jerikó mellett, melyek korát 9000 évesre becsülik. Egy ideig nem volt bizonyíték arra, hogy ezek tényleg háziasított állatok lehettek, de egy francia paleozoológus, Jean-Denis Vigne és munkatársai 2004 áprilisában a ciprusi Shilloukambos mellett feltártak egy egykori kőkorszaki település temetőjében egy sírt, amelyben az eltemetett ember mellett egy macska csontjait is megtalálták. Anatóliában is találtak olyan, körülbelül i. e. 6000 táján készült szobrokat, amelyek macskával játszó asszonyokat ábrázolnak. Ezek alapján feltételezhető, hogy a macska háziasítása Elő-Ázsia területén már 9500 évvel ezelőtt is elkezdődhetett. Egy 2007-es DNS-vizsgálat eredménye szerint ősétől már 100-130 ezer évvel ezelőtt elvált, jóval korábban, mint azt a régészeti leletek bizonyítják, majd a termékeny félhold területén élő emberekhez szegődött, hamarabb, mint a kutya. Az ókori Egyiptomból az ember és a macska közötti kapcsolatot igazoló első leletek (múmiák és írásos adatok) az Ó- és Középbirodalom közötti időszakban (i. e. 2000 körül) keletkeztek, mikor a macska háziasítása már valószínűleg megtörtént, ugyanis a „miú” és „mií” (avagy „imiú” és „imií”) néven feljegyzett hím és nőstény macskákról nem derült ki egyértelműen, hogy vadállatok voltak-e. Kezdetben csak szent állatként – Básztet szent állataként – tisztelték őket (elpusztításuk halálbüntetést vont maga után) és saját kultuszuk alakult ki, később azonban már amiatt is tenyésztették a macskákat, mert magtáraiktól távol tartották az egereket és más rágcsálókat, sőt a sivatagból betévedő kígyókat is. A macskakultusz erejét jól példázza az az i. e. 525-ben lezajlott hadjárat, mely során II. Kambüszész, perzsa király meghódította Egyiptomot, miután Pelusium ostrománál katonái fedezéséhez élő macskákat (és más az egyiptomiak által szentként tisztelt állatokat) használt fel, mivel rájött, hogy emiatt hadseregével az egyiptomiak nem lesznek hajlandók harcba szállni. (Megjegyzendő, hogy Perzsiában, ahol ez idő tájt a macskákat nem kedvelték különösebben, a muzulmán hit elterjedéséig a kutya számított szent állatnak, bár a fekete macska ezután is a gonoszságot szimbolizálta.) Szicíliai Diodórosz is feljegyzett egy Julius Caesar idejében történt esetet, mikor a feldühödött tömeg végzett egy rómaival, aki véletlenül megölt egy macskát. Közvetett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ősi Egyiptom szent macskáinak egyenes ági leszármazottai napjainkban a kenyai Lamu szigetvilágában élnek. A közvetett bizonyítékok: a hasonló testfelépítés, az archeológiai bizonyíték az évezredes élőhelyekre vonatkozóan, a Lamu és Egyiptom között zajlott vörös-tengeri kereskedelem és a szigetek genetikai elkülönülése. Számos kínai rajz bizonyítja, hogy a Távol-Keleten már i. e. 1500 körül ismerték a macskát, mely az Egyiptommal ősidők óta kapcsolatban álló Indiából kerülhetett oda, ahol vallási ceremóniáknál kapott fontos szerepet. Kezdetben a gazdagok státusszimbóluma volt, majd a későbbiekben az értékes selyem kártevőktől való megvédéséhez használták fel. Japánban a szent iratok megóvásában nyújtott segítséget. Az ókori görögök és rómaiak az egyiptomiakhoz hasonlóan nagy tiszteletben tartották őket. Habár Európában már az i. e. 5. században megjelentek a macskák az Appennini-félszigeten létrehozott görög területen, Magna Graeciában, viszonylag későn, az 1. században kezdtek elterjedni az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkező állatok, melyek génállományát a későbbiekben az európai vadmacskával történő kereszteződés gazdagította. Egyiptomból az akkortájt féltve őrzött macskák első példányait a görögök csempészték ki, és mire a fáraó csapatokat küldött a visszaszerzésükre, már megkezdődött az állatok terjesztése (a föníciaiak részvételével) a Földközi-tengeren keresztül. Britanniába (ahogy Pannóniába is), az első példányokat a rómaiak vitték be, akik számára az eleinte luxusállatként tartott macskák a szabadság és a függetlenség jelképévé váltak. A kora középkorban a macskák Európa-szerte elterjedtek, mivel egyértelműen hasznosnak bizonyultak a földműveléssel foglalkozó területeken és a városokban is. A 9-10. század táján élt walesi uralkodó, Hywel Dda (avagy Jó Hovel) még törvényben tiltotta meg a macskák bántalmazását és elpusztítását (amellett, hogy árukat is meghatározta). Ekkortájt Angliában a ritka és értékes macskák még az udvari nemesség hölgytagjainak társállataiként éltek. A későbbiekben azonban a keresztény egyház a sátán képmásának, valósággal a gonosz megtestesülésének kezdte tekinteni őket, és híveinek a macskák megkínzását és megölését javasolta. Azt is hirdették, hogy a boszorkányok éjszaka macska alakját öltik magukra. 1484-ben VIII. Ince pápa pogány állatoknak kiáltotta ki őket, és ezzel hivatalosan is megkezdődött az évszázadokon át tartó üldözésük. Számuk gyors ütemben csökkent, ennek hatására az egerek és a patkányok óriási számban elszaporodtak, és egyúttal ez tehető felelőssé a járványok, köztük a fekete halál, azaz a pestis megjelenéséért is. A tengerészek ebben az időszakban is kedvelték őket, az angol haditengerészetnél például bekerültek a legénységi állományba. Úgy vélték, hogy szerencsét hoznak gazdájuknak, és megmutatják a kedvező szeleket. Saját nyelvükben gyakran megjelenik például a cicamancs, ami gyenge szellőt jelent. A hajókon, a 15. és a 18. század között a világ összes tájára eljutottak, köztük Új-Zélandra is, ahol helyrehozhatatlan pusztítást végeztek az őshonos, röpképtelen futómadarak körében. A kor haladtával az emberek egyre jobban felismerték hasznukat, tartásuk ismét természetessé vált. A 19. században még mindig akadtak olyan könyvek, melyek rossz színben tüntették fel a macskákat. Tudatos tenyésztésük kezdete is erre az időszakra tehető. 1871-ben került sor az első európai macskakiállítás megrendezésére, a londoni Crystal Palace-ben. A 20. századra az egyik leggyakoribb háziállattá vált, emellett orvosi, genetikai és fiziológiai kutatások alanyaként kezdték felhasználni. Magatartásuk az 1960-as években lett vizsgálat tárgya. Egyes példányaik az első emberes űrutazásokat előkészítő kísérleti repüléseken is részt vettek. A becslések alapján a kedvtelésből tartott egyedek száma az 1990-es években a történelem során először haladta meg a kutyákét, a 21. század elejére pedig a házi macskák létszáma világszerte meghaladta az 500 milliót. A háziasítás ellenére is képesek vadon élni, és gyakran kisebb kolóniákat alkotnak. Mítoszok, hiedelmek és legendák Számos ősi vallás szerint a macskák felemelkedett lelkek, melyek az emberek társai vagy vezetői, minden dolgok tudói, akik azért hallgatnak, hogy ne befolyásolják pártfogoltjaikat. Egyes hiedelmek szerint hatodik érzékkel rendelkeznek, képesek a lelkek, a szellemek és a gonoszság észlelésére. Peru partjai mentén lakó indiánok legfőbb istenüket, Aiapaecet öregemberként ábrázolták hosszú macskafogakkal és bajusszal. Ő őrködött a vadászat sikere és a nemi aktus termékenysége felett. Egyiptomban Básztet istennő az otthonok, a termékenység és a házi macskák istennője volt. Alakja később több istennőével is egybemosódott, tekintették Szahmet oroszlánistennő békés alakjának, és Hathorral is azonosították. Így Ré szemeként is utaltak rá, mely a napisten bosszújának eszköze volt. Macskaként vagy macskafejű emberalakként ábrázolták, többnyire egy szisztrummal a kezében. Kultusza központjául a Nílus deltájánál álló Per-Basztet (görög nevén Bubasztisz) városa szolgált, ahol a kultusz i. e. 390-ben történt betiltásáig, mintegy 2000 éven át minden évben nagy ünnepségeket tartottak a tiszteletére, és ahol az évezredek során egy nekropoliszban mumifikált macskák százezreit helyezték el – melyeket (egy kivételével) később az angol gyarmatosítók gőzhajóik üzemanyagaként elégettek, illetőleg őrölt formában trágyaként hasznosítottak. A görög istenek közül Artemisz (akinek római megfelelője Diana) és Hekaté kötődik ehhez az állathoz. Egy ősi keleti legenda szerint a macska az oroszlán tüsszentéséből született, Noé bárkáján. A macska Cat Sidhe illetve Cait Sith néven, időnként emberi alakot is öltő lélekrablóként bukkan fel a kelta mitológiában. A skandináv mitológiában is fontos szerepet tölt be, ugyanis a vikingek társállatként és patkányfogásra is használták az általuk háziasított és Skogskattnak nevezett norvég erdei macskát. A Gleipnirnek nevezett lánc, melyet a törpék kovácsoltak (a Fenrir nevű farkas megkötésére), többek között összetevőként tartalmazza a macska járásának hangját is. Freya, a szerelem, a termékenység és a háború istennője erősen kötődött a macskákhoz, melyeket szent állatainak tekintett. Gyakran ábrázolták egy szekéren utazva, melyet ló méretű két szárnyas macska húzott. A menyasszonyoknak gyakran adtak ajándékba macskakölyköt az istennő nevében. Misztériumában a Hold a macska szimbólumaként jelenik meg (ehhez hasonlóan más népek, például az egyiptomiak mítoszaiban is kötődik a Holdhoz). A hindu Shashtit, a házasság és a születés istennőjét is gyakran macskán lovagolva ábrázolják. A buddhizmusban a macskalét a jók privilégiuma, a Paradicsomba való belépés előszobája. Mohamed próféta kedvenc macskáját Muezza-nak hívták. A róla szóló legismertebb történet szerint, mikor egyszer Mohamed imádkozni indult, fel akarta venni az egyik köntösét, melynek ujján a macska aludt. Mivel nem akarta felébreszteni az állatot, levágta a ruha ujját. Mikor visszatért, a macska felébredt és meghajolt Mohamed felé, aki viszonzásképpen háromszor megsimogatta kedvencét. Egy hasonló történet szól egy megnevezetlen kínai császárról is. Kínában a macskát az ártó szellemek és démonok mágikus erővel felvértezett ellenségének tekintették. A kínai asztrológiát alkalmazó régiókban helyenként a nyúl évét a macska évének nevezték el és az ez évben született emberek személyiségét hozzá hasonlítják. Néhol áldozatokat mutattak be a tiszteletére, a déli területeken azonban ínyencségként kezdték fogyasztani. Ahogy a Távol-Keleten sok helyütt, Japánban is szerencsehozóként tekintettek rá. Ehhez egy 17. századi legenda szolgált alapul, amely szerint egyszer a Tokió közelében álló Gotokuji templom szerzetesének macskája megmentett egy gazdag és magas rangú embert, akit elcsalt egy fa alól, amibe rövidesen belecsapott a villám. A boltok bejáratánál még napjainkban is láthatók a felemelt lábukkal integető macskát ábrázoló szobrok (az úgynevezett Maneki Neko-k, "köszönő macskák"), melyek a néphit szerint szerencsét és üzleti sikert hoznak. A 15. századi Girolamo Visconti boszorkányokról írt ismertetőjében megemlíti, hogy éjszakánként a boszorkányok macska alakjában próbálnak az alvó gyermekek közelébe férkőzni. Ezután kezdett elterjedni az a francia szokás, mely szerint a templomok alapjába egy macskát temettek, amivel szimbolikusan elfojtották a gonosz erőket és legyőzték a sátánt. 1607 táján került be az európai folklórba az az elképzelés, amely szerint a macska megfojtja az újszülötteket, és orrát a gyermek szájához téve kiszívja belőlük a lelket. A történet annyira elterjedt, hogy egyszer egy angol bíróság is ezt a következtetést vonta le egy gyermek halálával kapcsolatos ügyben. Több magyarázat is született arra vonatkozóan, hogy miért történhet mindez. Az egyik elképzelés szerint a macska féltékeny az újszülöttre, akinek a gazdái több figyelmet szentelnek. Egy másik indoklás szerint a gyermek szájából áradó tejszag készteti erre az állatot. Ez utóbbi elképzelésnél nem vették figyelembe, hogy még ha a macska tejen is nevelkedik, általában szívesebben iszik vizet. Bár a Biblia nem ír a macskáról, a keresztény néphagyomány megemlékezik arról, hogy az újszülött Jézust a jászolban egy macska tartotta melegen. A történet egy másik változata szerint a macska pusztította el azt a mérgeskígyót, amit a sátán küldött, hogy végezzen Jézussal. Köszönetképpen Szűz Mária megsimogatta az állatot, melynek fején M betű, hátán pedig sötét sáv vált láthatóvá, amely a cirmos leszármazottain is megmaradt. A közhiedelem szerint a macskáknak kilenc életük van. A szívósságukra vonatkozó elismerés alapja az az észrevétel, hogy a macskák néha látszólag megfeledkeznek létfenntartási ösztönükről, és hogy túlélnek olyan zuhanásokat is, amelyek más állatok számára feltehetőleg végzetesek lennének. Egyes macskákkal kapcsolatos babonák a 21. században is fennmaradtak, például vannak, akik úgy tartják, hogy balszerencsét hoz, ha egy fekete macska keresztezi az útjukat. Az angolszász országokban az október végi halloweent megelőzően az állatvédők rendszerint nem adnak örökbe fekete példányokat, mivel tartanak attól, hogy egyes befogadók csupán a tréfák vagy hiedelmek miatt kívánnak hozzájutni ezen állatokhoz, esetleg sátánista rituálék keretén belül kívánják feláldozni őket. Az állatbarátok Olaszország-szerte első ízben 2007. november 17-én, szombaton ünnepelték a Fekete Macska Napját. A rendezvény gondolata az Olasz Állat- és Környezetvédő Társasághoz fűződik, amely ily módon szeretné eloszlatni a fekete macskákhoz fűződő számtalan babonás hiedelmet. Az állatvédők számítása szerint Itáliában évente 60 ezer fekete bundájú macskának vész nyoma évente: az állatok többségét elrabolják, s feltehetően megölik, sátánista szertartásokon áldozzák fel őket. Híres macskabarátok és macskagyűlölők Számos hírességről tudni, hogy macskabarát volt. Közéjük tartozik például XII. Piusz pápa, VI. Pál pápa, Richelieu bíboros, Winston Churchill, Ernest Hemingway, Bohumil Hrabal, Freddie Mercury, II. Miklós cár, H. P. Lovecraft, Ottlik Géza és Weöres Sándor is. Egyes ismert személyek pedig megvetették vagy egyenesen gyűlölték ezeket az állatokat, mint például Nagy Sándor, Julius Caesar, Dzsingisz kán, Bonaparte Napóleon, Hitler vagy Sztálin. Híres macskák A történelem során számos macska vált ismertté, esetenként híres gazdáik, szokatlan tulajdonságaik vagy tetteik révén. Anatómia A macskák sportos alkatúak, testük gyors, intenzív tevékenységekre alkalmas, így ideális a ragadozó életmódhoz. Jó futók, rövidtávon képesek elérni az akár 50 km/h-s sebességet is. Ízületeik hajlékonyak, hosszú lábaikkal, rugalmas erős izmaikkal remekül ugranak, képesek függőlegesen felfelé a kerítésekre vagy falakra akár két méter magasságba is felugrani, álló helyzetből. Emellett igen jó az egyensúlyérzékük (egyensúlyuk megtartását hosszú hajlékony farkuk is segíti), reflexeik gyorsak. Fiziológia A kölyköket 8-9 hetes korukig az anyjuk eteti, a felnőtt egyedeknek naponta 1-2 étkezésre van szükségük, melyek során testtömeg-kilogrammonként mintegy 4-5 dekagramm táplálékot fogyasztanak el. A macskák más állatokhoz képest meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. A napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak, némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes alvással eltölteni. Geoffrey B. West és Van M. Savage amerikai kutatók tanulmánya szerint az emlősállatok alvásigénye testméretük növekedésével csökken, bár az alvásigényt az agy mérete és energiafelhasználásának mértéke, valamint az életmód is befolyásolhatja (például a ragadozók többet alszanak). A macska időnként félálomban pihen, ehhez általában a lábait behajlítva lekuporodik, ill. lefekszik, szemeit behunyja, füleit előre vagy a zajok irányába fordítja. A félálomban töltött idő végén rendszerint alvó pózt vesz fel (például összegömbölyödik), majd elalszik. Az alvási folyamat az emlősökéhez és a madarakéhoz hasonlóan zajlik. A felszínes alvást felváltó mélyalvási szakaszban az izmok ellazulnak és bekövetkezik a REM-fázis vagy álomfázis, mely során az agyi aktivitást jelző EEG jelek hasonlítanak az ébrenlétnél megfigyelhetőekre. Ezt az időszakot a gyors szemmozgás mellett a bőr és az izomzat rángatózása is jelezheti. A mintegy 6-7 perces mélyalvási szakaszt körülbelül 20-30 perces felszínes alvás követi, melynek végén a macska néha felébred és testhelyzetét megváltoztatva újra elalszik. Az alvó állat számára a zaj vagy egyéb zavaró körülmény hatására történő hirtelen felébredés stresszt okoz, amely hosszú távon, gyakran megismétlődve pszichikai rendellenességet, betegséget is eredményezhet. Éjszakai életmódot folytató állatok lévén a macskák (elsősorban a fiatalabb példányok) gyakran hiperaktívvá és játékossá válnak az esti vagy a hajnali órákban. Az ilyen időszakokat „esti/éjszakai őrületnek” vagy „fél órás őrjöngésnek” is nevezik. A macska vérmérséklete nagyban függ fajtájától illetve tartási körülményeitől. A soványabb példányok általában aktívabbak testesebb társaiknál. A macska normál testhőmérséklete 38-39 °C. A macskának hőemelkedése van vagy lázas, ha a testhőmérséklete eléri a 39,5 °C -ot vagy feljebb emelkedik, amennyiben pedig 37,5 °C alá csökken, akkor kihűlt. Összehasonlításképpen az ember normális testhőmérséklete körülbelül 36,8 °C. A házi macska szívverése percenként 140 és 220 között van, nagyban függ attól, hogy az állat mennyire izgatott (nyugodt állapotban 150 és 180 közé esik, amely nagyjából a duplája az ember szívverésének). Életmód és viselkedés Környezet A vadmacska, a házi macska őse feltehetően sivatagi éghajlaton fejlődött ki, vad és háziasított formáit hasonló viselkedésmód jellemzi. A vadmacskák Ausztrália és az Antarktisz kivételével őshonosak valamennyi kontinensen. Az Észak-Afrikában élő kis termetű vadmacskák tűnnek a háziasított fajták legközelebbi ősének. A macskák élvezik a meleget és a napsütést, gyakran alszanak napos helyeken. Magasabb hőmérsékleten érzik jól magukat, mint az emberek, akik számára a 44,5 °C-nál nagyobb bőrfelszíni hőmérséklet már nehezen elviselhető, míg a macskák akkor kezdik kellemetlenül érezni magukat, ha a bőrük 52 °C-ra melegszik. Mivel közeli kapcsolatban állnak a sivatagi állatokkal, rövid időszakokra vonatkozóan aránylag jól tűrik a hőmérséklet ingadozását. Egyes fajták, mint a norvég erdei macska vagy a Maine Coon más macskákhoz viszonyítva vastag szőrzettel rendelkeznek, amely jobb védelmet nyújt a nyirkos hideg időben (ködben, esőben és hóban), és nedves állapotában is 39 °C körüli testhőmérsékletet biztosít. A legtöbb macska irtózik a vízbe való belemerüléstől; kivételt leginkább a török van fajta képez, amely kimondottan kedveli a vizet. A beszámolók szerint az abesszin macska és a bengáli macska is jó víztűrő képességgel rendelkezik. Ürüléküket, amely rendszerint száraz, igyekeznek a homokos területeken betemetni. Vizeletük nagyon sűrű, amely lehetővé teszi, hogy az állat a lehető legtöbb folyadékot megtartsa. A macskák képesek hosszú időn át mozdulatlanok maradni, különösen a zsákmányra való várakozás közben. Vadászat Evolúciójuk során a macskák sokkal nagyobb mértékben alkalmazkodtak a vadászathoz, mint a kutyák vagy más emlősök. Ez annak a mutációnak indirekt következménye volt, mellyel ősük elvesztette az édesség ízlelésének képességét, ezáltal pedig lecsökkent a növényi tápanyagbevitele. A növényfogyasztás drasztikus csökkenésével emésztő szervrendszerük lerövidült, így képtelenné vált a növényi táplálék hatékony feldolgozására, azonban mindez a testtömeg lecsökkenéséhez is vezetett, amely elősegítette a vadászathoz szükséges gyors mozgást. Viselkedési mintáik a vadászathoz igazodtak, rövid intenzív tevékenykedésüket hosszú nyugalmi periódusokkal kezdték ellensúlyozni. A nagymacskákhoz hasonlóan a házi macskák is hatékony vadászok. Gerinces zsákmányukat a leopárdoknál és a tigriseknél megfigyelhető taktikával lesből támadva teszik mozgásképtelenné, majd hosszú szemfogukkal megsebzik a gerincvelőt, illetve a nyaki verőeret vagy a nyaki gyűjtőeret átszakítva súlyos vérzést okoznak, esetleg a légcső összezúzásával megfojtják áldozatukat. Míg a házi macska körülbelül ezerféle fajra vadászhat, addig a nagymacskák kevesebb, mint száz különféle állatot tekintenek zsákmányuknak. Bár az utóbbiak általában a nagyobb méretű állatokat igyekeznek elejteni, a kisebbek alacsony tápértéke ugyanis nem éri meg a vadászattal járó fáradtságot. Kivételt képeznek köztük a leopárdok, melyek gyakran vadásznak nyulakra és más kisebb állatokra is. A jól táplált házi macskák is vadásznak a környezetükben élő madarakra, egerekre, patkányokra, skorpiókra és más kisebb állatokra. Gyakran előfordul, hogy meg is mutatják zsákmányukat a gazdájuknak. Ennek oka nem tisztázott, de a barátságos magatartás gyakran társul ezzel a viselkedéssel. A macskák talán dicséretet remélnek a csoporthoz való tartozás effajta szimbolikus kinyilvánításáért. Némelyik elmélet szerint azonban a macskák abból, hogy embertársaik a nap nagy részét távol töltik tőlük, arra következtetnek hogy vadászattal töltik az idejüket és ezért vannak bővében az ételnek. Zsákmányuk odaajándékozásával csupán szeretnének hozzájárulni gazdájuk élelmezéséhez. Az etológus, Paul Leyhausen átfogóan tanulmányozta a házi macskák vadászó- és társadalmi magatartását – melyet Cat Behavior (Macska magatartás) című könyvében dokumentált –, és saját magyarázattal szolgált az ajándékozás jelenségére. Egyszerűen megfogalmazva, a macskák befogadják az embereket saját társadalmi csoportjukba és a hierarchiában betöltött helyüknek megfelelően feleslegessé vált zsákmányukat megosztják a csoport többi tagjával. A hierarchia tetején vagy annak közelében az ember áll. Vadászó magatartásuk miatt a vadon élő macskákat számos országban kártevőnek tekintik. A házi macskákat esetenként zárt kifutóban vagy lakásban kell tartani, mivel másként pusztíthatják a veszélyeztetett helyi madárfajokat. Ausztráliában a hatóságok törvényt is hoztak ezzel kapcsolatban. Bizonyos helyeken a macskatartók csengőt akasztanak kedvencük nyakába, hogy ezzel figyelmeztessék az esetlegesen kiszemelt zsákmányt. Néha azonban a macska megtanulja hogyan váljon még csendesebbé, hogy a csengővel is képes legyen vadászni. A macskák táplálkozása A macskák fogazata és emésztő szervrendszere a húsevéshez alkalmazkodott. A házi macskák kis mennyiségű növényi táplálékot is igényelnek, melyhez alkalmanként fű vagy más növények fogyasztásával jutnak hozzá. Míg a medvék és a kutyák általában gyümölcsökkel, bogyókkal, gyökerekkel és mézzel egészítik ki étrendjüket, a macskák leginkább húst fogyasztanak. Mivel egy genetikai anomália folytán valamennyi macskaféle képtelen az édesség ízlelésére, ezek az állatok többnyire idegenkednek a gyümölcsök és a bogyók elfogyasztásától. Ennek ellenére sok házi macska kedveli a zöldséget. A boltokban kapható macskaeledelek elsősorban húsból állnak, de gyakran tartalmaznak nagy mennyiségű búzát vagy rizst, amelyet hús melléktermékekkel, ásványi anyagokkal és vitaminokkal egészítenek ki. Előfordul, hogy a macskák füvet, leveleket, cserjéket vagy szobanövényeket rágcsálnak, elősegítve a megemészthetetlen táplálék felöklendezését. A macskák képtelenek pusztán vegetáriánus étrenden élni, mivel ekképpen nem tudják előteremteni azokat a számukra szükséges tápanyagokat, melyeket a növények nem vagy csak kis mennyiségben tartalmaznak. Ezek közé tartozik a taurin, az A-vitamin (a macskák szervezete nem képes a növényekben nagy mennyiségben jelen levő A-provitamin A-vitaminná való átalakítására) és ide tartoznak egyes zsírsavak is. A taurin hiányától a macskák szeme lassan leépül, amely kezdetben látásproblémákat végül pedig maradandó vakságot okoz. Ezt az állapotot központi retinadegenerációnak (CRD = Central Retinal Degeneration), nevezik. A tehéntej kis mértékben tartalmaz taurint, de a felnőtt macskák általában érzékenyek a laktózra. A laktózmentes tejet ugyan biztonságosan fogyaszthatják, de ez nem helyettesítheti a húst. Némelyik vegetáriánus ennek ellenére vegetáriánus étrend szerint eteti kedvencét, kiegészítve az ételt azokkal a tápanyagokkal, amelyek a macskák számára szükségesek. Egyes szobai és kerti növények ártalmasak ezen állatok számára. A húsvéti liliom levelei maradandó és életveszélyes vesekárosodást okozhatnak, de a filodendron, a gyöngyvirág és az aranyeső is mérgező rájuk nézve. A Cat Fanciers' Association egy teljes listával szolgál a macskák számára mérgező növényekről. Némelyik példány rajong az illatos macskamentáért. Bár általában nem eszik meg, gyakran hemperegnek rajta, tapogatják és esetenként meg is rágják (hogy a vomeronazális szervük segítségével jobban meg tudják vizsgálni). A hatása aránylag rövid ideig, legfeljebb egy órán át tart, azonban néhány órával később újra felkeltheti az érdeklődésüket. Kisebb hatásfokkal más növények is kiválthatnak hasonló reakciót. A macskamentát is tartalmazó samponnal könnyebb a macskákat megfürdetni, a növény szagától gyorsan lenyugodnak. A macskák néha válogatósak az étkezésnél, amely talán az édesség ízlelésének hiányából is fakad. Más emlősökkel ellentétben akár önként éheznek is, még akkor is ha olyan ételt kapnak, ami elég ízletes vagy olyat, amelyet korábban szívesen elfogyasztottak. Ez akkor is bekövetkezhet, ha a vomeronazális szervük hozzászokott egy adott ételhez vagy ha a gazdái elkényeztették az állatot. Ilyenkor minden olyan ételt elutasítanak, amely nem felel meg az elvárásaiknak. Az is előfordulhat hogy ráunnak a kapott ételre és addig nem esznek belőle, amíg újra meg nem kívánják. Az önkéntes éhezés azonban csak rendkívül ritka esetben tart addig a pontig, ahol az állat szervezete már károsodik a rohamos súlycsökkenés és a máj működési zavara (hepatikus lipidózis) következtében, amely beteges étvágytalanságot okoz és kezeletlenül 48 órán belül az állat pusztulásához vezet. Emellett a macskák érdeklődést mutathatnak az emberi ételek, például a fasírozott, sült csirke, kenyér, pizza, jégkrém, paradicsomleves, szalonna, sárgarépalé, olajbogyó, gomba iránt, de az olyan ínyencségek is felkelthetik a figyelmüket, mint a főtt kukorica vagy a sárgadinnye. Az emberi étel és a macskaeledel együttes fogyasztása azonban az állat elhízásához vezethet, amely számos problémát okozhat, akár cukorbetegséget is, főként a kasztrált hímeknél. Az elhízás orvosolható diétával és fizikai gyakorlatokkal, azaz játékkal, amely különösen a lakásban tartott példányoknál hasznos. A csokoládé, főleg a keserűcsokoládé igen veszélyes a macskákra nézve, de a kutyákkal ellentétben a legtöbb macska nem fogyasztja el. Kialakulhatnak olyan táplálkozászavarok is, mint a pica, amely során az állat szokatlan dolgokat rág vagy eszik meg, például ruhaszövetet, műanyagot vagy gyapjút. Ez kis mennyiség esetén nem ártalmas, a nagy mennyiségű emészthetetlen anyag (például egy teljes zokni) eltávolítása azonban orvosi beavatkozást igényel. Ez a betegség különösen a sziámi és a burma fajtákat érinti, illetve azokat, amelyek ezek őseitől származnak. A macskák károsak is lehetnek a környezetükre nézve, amennyiben egy olyan területre kerülnek, ahol a helyi fajok nem képesek megfelelően alkalmazkodni hozzájuk. Előfordulhat, hogy fajpusztulást okoznak (mint például a Stephens-szigeti álfakusz esetében). Tiltott ételek Az emberi ételek egy része mérgező a macskák számára. Készételeknél, felvágottaknál figyelni kell, hogy az összetevők között se szerepeljen a macskák számára káros anyag. Vagy kimondottan macskatáppal etessünk, vagy ismert és ártalmatlan összetevőjű, saját készítésű tápot adjunk. A macskák szervezetének nincs szüksége fűszerekre, ízfokozókra, de hozzáadott cukorra sem. A legfontosabb tiltott, vagy nem javasolt ételek: csokoládé: a benne lévő teobromin szívműködési és idegrendszeri zavarokat válthat ki, akár halált is okozhat kávé, energiaital, tea: a koffeintartalom általános felfokozottságot, akár görcsrohamokat is okozhat hagyma, fokhagyma: emésztőszervi panaszokat, hosszú távon vérszegénységet okoz és mivel a legtöbb felvágott és készétel is tartalmazza, azok is csak kis mennyiségben adhatók nyers hús, nyers tojás: veszélyes fertőzéseket, szalmonellát, a nyers és nyersen tartósított sertéshús (kolbász, szalonna) halálos Aujeszky-betegséget (álveszettség) okozhat. vaj, margarin, szalonna: nagyobb mennyiségben hányást, vagy hasnyálmirigy gyulladást okozhatnak tej: a tejcukor (laktóz) emésztési problémákat, hasmenést okozhat xylitol: vércukorszint-esést okozhat alkohol: már kis mennyiség is súlyos idegrendszeri zavarokat okoz zöld és nyers paradicsom, paprika és padlizsán, zöldes héjú krumpli: a szolanintartalom miatt nem adható és szolanin az emberre is káros hatású szőlő, különösen mazsola: súlyos, akár halálos veseműködési zavarokat okoz nyers tonhal és lazac: veszélyes baktériumfertőzést okozhat szálkás hal: a szálka az emberhez hasonlóan megakadhat a torokban felvágottak: a benne lévő fűszerek miatt csak kis mennyiségben adhatók kutyakonzerv, kutya száraztáp: noha nem mérgező, az összetétele nem megfelelő a macskák számára, fehérjetartalma alacsony, kizárólagosan adva súlyos hiánybetegséget okoz. mogyoró, lekvár, savanyúság Higiénia Köztudott, hogy a macskák rendkívül igényesek a tisztaságot illetően, akár napi 3 órát is eltölthetnek tisztálkodással. A mosakodás elősegíti a test melegének megőrzését, eltávolítja az élősködőket és serkenti a bőr vérkeringését. Nyelvük papilláival és nyáluk használatával tartják tisztán bundájukat. A macska nyála jól tisztítja a szőrzetet, az embernél azonban allergikus reakciót válthat ki. A macskára allergiás emberek egy része szénanáthától, asztmától vagy bőrkiütésektől szenved, másokon azonban nem jelentkeznek az allergiára utaló tünetek. Némelyik macska szívesen mosdatja a fajtársait vagy akár a gazdáját is. A tisztálkodás közben lenyelt és a gyomorban összetapadt és megszilárdult szőrt (melyet bezoárkőnek neveznek) időnként kiöklendezik. A hosszú szőrű fajtáknál ez gyakrabban fordul elő, azonban a felöklendezés megfelelő étrenddel és a bunda gyakori átfésülésével vagy szőrkefével való gondozásával elkerülhető. A macskák körülbelül ugyanannyi folyadékot veszítenek mosakodás közben, mint a vizelés során, ezért fontos hogy a folyadék pótlására mindig álljon a rendelkezésükre friss, tiszta ivóvíz. A szobamacskáknak rendszerint egy alomként kőzúzalékot (például bentonitot vagy zeolitot), faforgácsot, papírt, esetleg virágföldet vagy homokot tartalmazó alomtálcára van szükségük, amely a számukra illemhelyként szolgál. Ez az alkalmatosság a háztartásban élő egyedek számától és az alom fajtájától függően gyakori tisztítást igényel, mivel az állat másképp nem hajlandó használni. Az illemhely használatának mellőzése mögött azonban egyéb ok is állhat, például székrekedés vagy más olyan egészségi probléma, amely az alom használatát megnehezíti. A házból kijáró macskák számára is célszerű egy illemhelyet fenntartani. Az alomtálca napi ellenőrzésével figyelemmel követhető az állat egészségi állapota is. Az alomnak és az alomtálcának is sokféle változata létezik, némelyikük használat után elkülöníti az almot az ürüléktől. Az almok egyes fajtái a vizeletet is magukba szívják, megnövelve az alom felhasználási idejét, bár előfordulhat hogy bizonyos almok némelyik macska számára egészségi problémát okoznak. Az alomtálcák növelhetik a toxoplazmózis fertőzés kockázatát a terhes nőknél és a legyengült immunrendszerű személyeknél, bár a fertőzés esélye a kizárólag lakásban élő macskák esetében kisebb. A fertőzésveszély csökkenthető, ha az alomtálcát naponta, egy a fertőzéssel szemben ellenálló személy kitisztítja. A macskák betaníthatók az emberi használatra készített WC használatára is, melynek révén az alomtálca szükségtelenné válik, bár komoly higiéniai okokból ez nem ajánlott. A betanítás, melynek során az alomtálcát egyre közelebb helyezik a vécécsészéhez, általában két-három hetet vesz igénybe. Ehhez egy rövid ideig ajánlatos egy tálat vagy egy kisebb dobozt rögzíteni a vécécsésze fölé, de a betanítás más segédeszközök használatával is könnyíthető. Mivel a vécécsészéről történő leesés megsebesítheti az állatot, melynek folytán tartózkodni fog a vécé használatától, célszerű egy rácsot vagy más az ürülék lehullását lehetővé tevő, erre a célra gyártott segédeszközt helyezni a csészére, amely növeli a biztonságot. A vécécsészét ajánlatos lefedve tartani abban az esetben, ha a macska nincs a vécé használatára szoktatva, máskülönben az állat megpróbálhat inni a benne levő vízből. Karomápolás A macskák természetes ösztönük révén időről időre keresnek egy megfelelő felületet, amelybe karmaikat belemélyeszthetik, hogy lábaikat hátra húzva megszabadulhassanak az elkopott karom burkoktól. A karomélesítés amellett hogy segít az izmok edzésben tartásában, örömet is szerez az állatnak, így gyakran a karomtalan példányok is elvégzik ezt a tevékenységet. A szobamacskáknak ehhez egy erre alkalmas karomélesítő póznára van szükségük, másképp a bútorokat és szőnyegeket kénytelenek használni, amelyeket könnyedén megrongálhatnak. Az erre a célra gyártott eszközök általában szövettel vannak borítva, mely összezavarhatja az állatot, így végül nem tudja eldönteni mely felületeket szabad használnia és melyeket nem. Ennek elkerülésére célszerű egy egyszerű fából készült póznát beszerezni vagy a már meglevőt egy olyan durvább felületű textúrával bevonni (például egy aljával kifelé néző régi szőnyeggel), amely nagyban eltér a lakásban fellelhető egyéb szövetektől. A vadon született példányok gyakran nem értik a karomélesítő pózna célját, így a használatára való betanításuk tovább tarthat. Habár a karomélesítés megvédi az állatot attól, hogy a karma túl hosszúra növekedjen, a karomápolás szükség esetén kézzel is elvégezhető egy erre a célra gyártott karom trimmelővel vagy akár egy egyszerű manikűrollóval is. A vágásnál nagyon körültekintően kell eljárni, ugyanis a karom élő részének elvágása az ujj megvágásához hasonlóan vérzéssel és fájdalommal jár. Az áttetsző karmú állatoknál az élő rész jól látható, a sötétebb karmúaknál azonban nem, így ezeknél még inkább vigyázni kell, hogy a vágáskor csak egy apró darabot távolítsunk el. Karomeltávolítás Magyarországon az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény tiltja az állatok küllemének megváltoztatása céljából végzendő műtéti beavatkozásokat (10. § (2) bekezdés), köztük a karomeltávolítást is, amely azonban az Egyesült Államokban engedélyezett (a bérbeadók néhol elő is írják a lakók számára az operáció elvégeztetését). A karomeltávolítást többnyire fiatal példányokon végzik. A műtét során az állatot érzéstelenítik, majd eltávolítják valamennyi karmát, az általuk okozott esetleges sérülések megelőzése és a berendezési tárgyak megóvása érdekében. Számos állatorvos kritikával illeti az eljárást, mivel a karmok hiánya komoly következményekkel jár a macskára nézve: Megfosztja fő védelmi eszközeitől, amik nemcsak a harchoz, hanem a meneküléshez (például egy fára való felmászáshoz) is szükségesek; Megnehezítheti a mozgást, amely az izmok leépüléséhez vezet; A kapaszkodás és keskeny felületeken (például korlát, kerítés) történő egyensúlyozás képességének leromlása sérülésekhez vezethet; Az állatot bizonytalanná és ingerlékennyé teheti, ennek következtében gyakrabban fog harapni. Lehetetlenné teszi, hogy az esetleg elveszett állat a szabadban életben maradjon, vadászhasson. Ezen okok miatt a szakértők nem javasolják a karomeltávolításon átesett macskák szabadba való kiengedését. Hazánkhoz hasonlóan több nyugat-európai országban, például Finnországban, Németországban, Hollandiában és Svájcban is törvényileg tiltott a karomeltávolítás, az Európai Egyezmény az állatok védelméről második fejezete alapján, amely megtiltja a nem gyógyászati célból végzendő műtéteket. Nagy-Britanniában az állatvédők számára nehézséget jelent az országba bekerülő karomeltávolításon átesett macskák örökbeadása, így ezek többségét elaltatják. 2003-ban a kaliforniai West Hollywoodban az állatorvosok és az állatgondozók számára megtiltották a városban végzendő karomeltávolító műtéteket. A karomeltávolítást 5-6 hónapos kor előtt általában nem javasolják, számos állatorvos azonban a lehető legkorábban (az állat méretétől függően már 2-3 hónapos korban) végzi el a műtétet, ugyanis a fiatalabb állatok ujjpercei ekkor még rugalmasabbak, inkább porcosak, mintsem csontosak, ami megkönnyíti az amputációt. A karomtalanított macskának néhány napig pihenésre van szüksége, és (amennyiben lehetséges) meg kell óvni az ugrás közben fellépő terheléstől. Egy hétig vagy néhány napig kellemetlen lehet a számára, ha felemelik vagy játszani próbálnak vele (ez más jellegű műtétek esetében is megeshet). Ritkábban előfordulhat, hogy az operáció során az állat elpusztul, illetve hogy a fellépő komplikációk következtében fertőzést vagy maradandó fájdalommal járó sérülést szenved. A karomtalanítás alternatívájaként alkalmazhatók a tompa, műanyagból készült karomvédők, ezeket mérgező anyagot nem tartalmazó ragasztóval kell rögzíteni és a karomburok elhullajtása esetén (nagyjából 4-6 hetenként) pótolni. Ezen eszközök szintén nehézséget okozhatnak az állat számára, mivel mesterségesen tompított karmait nem képes megfelelően használni. Betegségek A macskákat a legtöbb degeneratív, szervi, öregségi és daganatos betegség ugyanúgy veszélyezteti, mint az embereket. Sok betegségre kizárólag csak a megváltozott viselkedés és küllem utal, ezért szükség van az egészséges állat viselkedésének figyelésére. Ilyen tünet többek között az étvágytalanság, fogyás, hányás, hasmenés, nyálzás, visszahúzódás, kedvetlenség, izgatottság, feltűnő nyávogás, szőrhullás, vakaródzás, tüsszögés, köhögés, szemfolyás, orrfolyás, vizelési problémák, a harmadik szemhéj láthatóvá válása. Súlyos betegségtünet a kiszáradás is. Több féle oka lehet, jól észrevehető tünete a háton lévő bőr fellazulása, megemelve redőben marad. A fertőző betegségek egy része fajspecifikus (pl. panleukopénia és leukózis), de a veszettség az embert is veszélyezteti. A macskáknál gyakori fertőző betegségek egy részére van védőoltás (pl. panleukopénia, leukózis, veszettség), másokra nincs (pl. macska-AIDS). Külön oltásprogram van lakásban élő és kijáró macskák számára, melyek elvégzése kijáró, vagy kertben élő macskáknál feltétlenül szükséges, lakásban élőknél ajánlott. Lakásban élőknél a veszettség és behozott leukózis esélye csak elméleti, de a panleukopénia esélye reális. Az élősködők (bolha, kullancs, rühatka) által okozott betegségek (pl. Lyme-kór, szívférgesség és babéziózis megelőzhetők spot-on oldatok alkalmazásával, vagy bolhairtó nyakörv használatával. Míg a rühesség viszonylag könnyen, a Lyme-kór lassan és bizonytalanul gyógyítható, a kifejlődött szívférgesség kezelése gyakorlatilag reménytelen, ezért a hangsúly a megelőzésen van. A kutyákra kezelés nélkül halálos babéziózis macskákra veszélyes változata egyelőre Magyarországon nem terjedt el. Kihangsúlyozandó, hogy a macskákat szigorúan tilos kutyák számára készített bolha- és kullancsellenes készítményekkel kezelni, vagy háztartási rovarirtókkal befújni. Alkalmazásuk esetén gyorsan életveszélyes görcsroham áll be, mely azonnali és több napos intenzív állatkórházi kezelés nélkül halálos lehet. Néhány fontosabb macskabetegség: A veszettség halálos megbetegedés, mely kifejlődött megbetegedésben szenvedő állat harapása útján terjed. Emberre is veszélyes. Hatásos védőoltás van ellene, de csak rendszeresen alkalmazva. Lakásban vagy városi környezetben élő macskáknál a fertőződés esélye szinte nulla, de teljesen nem zárható ki, pl. lakásba berepülő denevér harapása útján. Szabad környezetben élő, rókákkal érintkezhető macskáknál a védőoltás ugyan nem kötelező, de nagyon ajánlott. Panleukopénia (macskaparvo, macskaszopornyica, fertőző bélgyulladás). Igen súlyos, nagyon fertőző, magas lázzal, véres-nyákos hasmenéssel és fehérvérsejtszám-csökkenéssel, teljes elesettséggel járó vírusos megbetegedés. Előrehaladott esetben jellemző tünete a melső lábak közé hajtott, erőtlen fej. Lakásban tartott macska is megbetegedhet, akár a cipőtalpon bevitt vírustól. Ahol több macska van, szinte bizonyos, hogy a bekerült betegség mindet megfertőzi. A kölyökmacskák többsége, az idős, legyengült állatok jelentős része belepusztulhat. Igen gyorsan alakul ki, a kritikus időpont az ötödik nap. Amelyik macska az ötödik napot túléli, már esélyes a több hétig tartó gyógyulásra, de a nyákos hasmenés még akár hetekig is eltarthat. Védőoltás van ellene, de a kialakult betegséget csak tünetileg lehet kezelni lázcsillapítással, infúziós folyadékpótlással, meleg és száraz helyen tartással, szükség esetén melegítéssel és egyéb támogató kezeléssel. A vírus rendkívül ellenálló, akár több hónapon keresztül is fertőzőképes marad, a 70 fokos meleget is kibírja, de a klóros fertőtlenítő gyorsan elpusztítja. A macskanátha igen gyakori, erősen ragályos betegség. Emberre veszélytelen. Az emberi náthához hasonló tünetekel jár. Orrfolyás, orrdugulás, szemgyulladás, torokgyulladás, tüsszögés, láz a leggyakoribb tünete. Több féle kórokozó állhat a hátterében. A baktériumos felülfertőződés, a szövődmények (pl. tüdőgyulladás) elkerülésére antibiotikumos kezelést szoktak alkalmazni. A gyulladt szemet, váladékozó orrot helyileg kell kezelni. Amennyiben a macska a vele járó torokfájás miatt nem tud enni, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a kiszáradás és legyengülés elkerülésére. A macska leukémia , más néven leukózis (FeLV) nyállal , vérrel és nemi úton terjedő, gyakori vírusos betegség, melyre hosszú lappangási idő jellemző. Ha az anyaállat fertőzött, az utódok is hordozni fogják. A tünetek sokfélék lehetnek, például különböző vérzések , hányás , hasmenés , a nyirokcsomók megduzzadása, ritkább esetben daganatok . Csökken az immunrendszer erőssége, előrehaladott állapotban gyakran másodlagos betegségek jelennek meg. Gyógyíthatatlan, megfelelő védekezés ellene a megelőzés, rendszeres oltással . Az immunhiány-betegség , azaz a macska-AIDS (FIV) a leukózishoz hasonló, tüneteiben, a terjedés módjában azonos betegség, főleg párzással és a verekedő kandúrok harapásaival kerül egyik egyedből a másikba. Gyógyíthatatlan, a tünetek gyakran évek múltán, öregebb korban vagy más betegségek folyamán jelentkeznek. Védőoltás hiányában a hangsúly a megelőzésen van. Lakásban tartott macskáknál a behozott fertőzésre csak elméleti az esély. Kinti macskáknál az ivartalanítás (nincs párzás és verekedés) jelentősen csökkenti a fertőződés esélyét. A fertőző hashártyagyulladás t (feline infectious peritonitis, FIP ) szintén vírus okozta, emberre veszélytelen. Egy kevésbé veszélyes vírus szervezeten belüli mutációja váltja ki. Két fajtája létezik, a nedves változatnál a kór előrehaladtával a hasüregben folyadék gyűlik fel. A száraz változatnál ez a tünet nem jelentkezik, helyette szem- és idegi betegségek figyelhetőek meg. Általános az étvágytalanság, hasmenés és a súlyvesztés. A FIP az esetek 95%-ában halálos. Az Aujeszky-betegség a sertés húsának és belsőségének nyersen való adásakor, vagy a macskák és a kutyák az esetleg fertőzött sertések testnedveivel való találkozásakor alakulhat ki. A vírust a nyersen tartósított szalámik, füstöltkolbászok, szalonnák is tartalmazhatják. Tünetei a veszettséghez hasonlóak, innen kapta korábbi nevét, az álveszettség et. Könnyen terjed egyik macskáról a másikra, ezért a fertőzött példányt el kell különíteni a többiektől. Lappangási ideje nagyon rövid, csupán néhány nap. Gyógyíthatatlan, védőoltás nincs, minden esetben halálos, megelőzni csak a táplálékként adott sertéshús alapos meg főzésével és a macskák és a kutyák a sertésektől való távoltartásával lehet. A macskák húgycsőelzáródása (obstruktiv urolithopatia) egy fiatal kandúroknál gyakori, azonnali beavatkozást igénylő, kezelés nélkül halálos betegség. A hevennyé vált állapot minden különösebb hozzáértés nélkül is könnyen felismerhető a tünetek és a könnyen kitapintható, ringló szilványira nőtt húgyhólyag alapján. Ez az állapot azonnali orvosi vészhelyzet, mely időben kezelve tökéletesen gyógyítható, kezelés nélkül három napon belül teljes bizonyossággal halálos. Polycystosis, PCU. A macskák egyik legsúlyosabb genetikai betegsége a policisztás vese. Ha csak egyetlen szülő is hordozza, az utódok 50-75 százaléka továbbörökli. Mindkét szülő esetén az átöröklés és a későbbi megbetegedés 100 százalékos. A betegség gyógyíthatalan és halálos, kezeléssel azonban időt lehet nyerni. Mivel a betegség évekig lappang, majd többnyire a 7. életév után lángol fel, a rendellenesség többnyire már átadásra került. Egyetlen lehetőség a szülők szűrése, a rendellenességet hordozó állatok szaporodásból való kizárása lenne. Vesebetegségek. A macskák különösen hajlamosak a különféle vesebetegségekre. A tünetek hosszú ideig szinte észrevehetetlenek, majd általában gyorsuló fogyás, étvágytalanság, hányás jelentkezik. Eleinte a vízivás és vizelés mennyisége nő, majd későbbi stádiumban csökken, veseelégtelenség fejlődik ki. Macskáknál gyakori a vese daganatos elfajulása is. A betegség minél előbb kerül felismerésre, annál nagyobb eséllyel gyógyítható. Gyanúra ad okot a lassú leromlás, rossz szájszag, véres vagy gennyes vizelet, később az étel és ital teljes megtagadása, hányás, végső stádiumban vizeletkimaradás. Daganatosan elfajult, vagy erősen duzzadt vese könnyen kitapintható az alsó bordák magasságában, a gerinchez közel. Míg a normál vese rugalmasan puha és homogén, a beteg vese akár diónyira növekvő és kőkemény is lehet. A tapintható vesét nem szabad összetéveszteni a telt állapotban szintén diónyi, vagy akár nagyobb méretű hólyaggal, mely valamivel lejjebb tapintható. A kezeléshez pontos diagnózis szükséges. Kiszáradás. Ritkábban szomjazás, gyakrabban más betegségek kísérőjelensége. Jól észlelhető tünete a hát bőrének fellazulása. Összecsípve és megemelve nem simul vissza, hanem redőben marad. Azonnali folyadékpótlás szükséges, ennek hiányában néhány napon belül az állat elpusztulhat. Ha betegség kísérőtünete, ezért az állat magától nem iszik, vagy iszik ugyan, de a kiszáradás súlyos fokú, a lehető leghamarabb infúziós folyadékpótlásra van szükség. Mivel a súlyosan kiszáradt macska vénáját nehéz megtalálni, első menetben a hát bőre alá juttatható a speciális infúziós folyadék (sohasem tiszta víz). A kiszáradás javulása után el lehet kezdeni a vénakanülön keresztüli infúziós folyadékpótlást. Kiszáradás esetén a folyadékpótlás csak tüneti javulást hoz, egyértelmű esetek kivételével (pl. hőguta, folyadék nélküli bezártság miatti kiszáradás, hosszú szomjazás, stb.) alaposan ki kell vizsgálni az azt kiváltó okot. Szájüregi rákok. A száj belsejében bárhol (íny, nyelv, szájzug, stb.) növekvő, kifekélyesedő, vérezgető duzzanat keletkezik, mely antibiotikus kezelésre nem, vagy csak minimális mértékben javul. Helyileg gyorsan terjed, távoli áttéteket lassabban ad. Sokszor csak előrehaladott állapotban veszik észre, mivel a macskák száját az ellenkezés miatt nehéz vizsgálni. A legelső észrevehető tünet gyakran csak a száj vérzése, vér az ivótálban, az arc elváltozása és a nehézkes táplálkozás. Ha az orr irányába növekszik, gennyes, véres orrfolyást, tüsszögést okozhat. A szem irányába növekedve az adott szem kidülledését, gyulladásos tüneteket, a szemhéj letapadását okozza. A torok irányába növekedve köhögést és nehezebb, hortyogó légzést tapasztalhatunk. A tüneteket az állattartók sokszor macskanáthának, vagy leukózisnak vélik. A végső diagnózis citológiai vizsgálattal történik, de áttéteket is keresni kell. Gyakori változata a laphámrák. Kezelése történhet sebészeti, gyógyszeres ( kemoterápiás ), sugárterápiás , hipertermiás , lágylézeres és immunterápiás módon, többnyire ezek lehetséges kombinációjával. A nyílt sebek felülfertőződésének megakadályozására antibiotikum, az általános állapot javítására infúziós folyadékpótlás és egyéb támogató kezelés ajánlott. Kezelés nélkül a túlélési idő csak néhány hét. Radikális műtét és optimális utókezelés mellett kezdeti stádiumban akár teljes tünetmentesség is elérhető. Előrehaladott esetben, kevésbé agresszív daganatnál néhány hónappal lehet a macska életét meghosszabbítani a különféle tumortömeg-csökkentő kezeléssel. Gyorsan növekvő, agresszív tumornál a kezelés csak csekély javulást eredményez. Az életminőség súlyos és napról-napra történő folyamatos romlása, az evés és lélegzetvétel nehézsége, a fájdalmak miatt ilyenkor az eutanáziát szokták javasolni. Komplex és sikerorientált kezelést csak néhány helyen végeznek. A betegség oka ismeretlen, szájüregi gyulladás rosszindulatú elfajulása, olykor hosszú ideje beékelődött idegentest irritációja is okozhatja. Lehetséges megelőzése a macska szájának időnkénti átvizsgálása, az esetleges gyulladások, rossz fogak kezeltetése. A gyanús képleteket alaposan meg kell vizsgáltatni, citológiai eltérés esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni, lehetőleg erre felkészült szakrendeléseken. Minden nap késés csökkenti a túlélés esélyét, illetve időtartamát. Mérgezések A macskák a kutyáknál kevésbé falánk, jóval válogatósabb állatok, így a véletlen, vagy rosszindulatú mérgezés veszélye kisebb, de nem zárható ki teljesen. A macskát a kutyával ellentétben viszont szinte lehetetlen rávenni, hogy kizárólag a gazdától fogadjon el ételt, megelőzendő a mérgezést. A mérgezéseknek a legkülönfélébb tünetei lehetnek, az általános vélekedéssel szemben a hányás nem feltétlenül tartozik közéjük. Jellegzetes mérgezési tünet többek között a bizonytalanság, támolygás, nyálzás, görcsrohamok. Az állatot úgy kell tartani, hogy vegyszerekhez, permetező- és növényvédőszerekhez, gyógyszerekhez ne férhessen hozzá. Előfordulhat, hogy a macska patkánymérgezett egeret, vagy esetleg madarat fog, ebben az esetben egyre súlyosabb vérzések jelennek meg, csak az azonnali orvosi kezelés segíthet. A csigaméreg idegrendszeri tüneteket vált ki, szintén azonnali orvosi segítség szükséges. Sok olyan hétköznapi gyógyszer van, mely a macskák számára nem adható, ezek közé tartozik az aszpirin és a paracetamol is. Több háztartási szer, köztük a tisztításra és fertőtlenítésre használt fenolalapú termékek, mint például a Pine-Sol, a Lysol vagy a hexaklorofen is nagyobb veszélyt tartogatnak a macskák, mint a kutyák vagy az emberek számára, a mérgezés akár végzetes kimenetelű is lehet. Itt is kihangsúlyozandó, hogy a macskát szigorúan tilos kutyák számára készült bolha- és kullancsellenes szerekkel kezelni, vagy háztartási rovarirtókkal befújni. A gyorsan kialakuló életveszélyes görcsroham csak több napos intenzív kezeléssel gyógyítható. Társas viselkedés A macskákat az emberek többsége magányos állatokként ismeri, de valójában nagyon is társaságkedvelők. A legnagyobb különbség a macskák és kutyák (melyekkel gyakran hasonlítják össze őket) társas viselkedése között az, hogy a macskáknak nincs kollektív túlélési stratégiájuk vagy „falka mentalitásuk”; ami mindössze annyit jelent, hogy maguk gondoskodnak alapvető szükségleteikről (például egyedül keresnek élelmet és védekeznek támadás esetén). Ez azonban nem aszociális magatartás. Talán a legjobb példa a macskák természetes viselkedésére az elvadult példányok kolóniákba való szerveződése, melyekben az egyes tagok magukról gondoskodnak. Az emberekkel való szimbiotikus kapcsolatuk évezredek során alakult ki. Gazdájukhoz való kötődésük nehezen vethető össze a vadmacskák magatartásával, de annyi bizonyos, hogy tudatában vannak annak, hogy az ember nem az ő fajukhoz tartozik (és nyilván önmagukat sem tekintik embernek). Ez a különbségtétel a gazdájukkal való kommunikáció során használt hangjelekben és testbeszédben is megnyilvánul. Egyes vélemények szerint pszichológiai szemszögből a macska az embert pótanyának tekinti, így a felnőtt egyedek egyfajta állandósult gyermekkorban élik le az életüket. A macskák emberrel való kapcsolatának az állat 3-7 hetes kora között kell kialakulnia. Némelyik példány később is hozzászoktatható az emberhez, de a többségük félénk marad. Ehhez hasonlóan a macskák összeszoktathatók a kutyákkal és más háziállatokkal is, de a kisebb méretűeket általában zsákmánynak tekintik. Kommunikáció A macska által kiadott egyedi hang („miaú”) különböző változatai eltérő jelentést hordoznak. Az állat más hangokat használ fájdalom jelzésére, (etetés vagy játék céljából történő) figyelemfelhívásra és üdvözlésre. A fenyegetésnek, párkeresésnek, a kölykök hívásának külön fajta nyávogása van. Főként a tavasz eleji párzási időben olykor több órás, nehezen elviselhető macskaszerenád hallható. Az egyes példányok hangja igen eltérő lehet, egyes macskák gyakran, mások pedig ritkábban nyávognak. Több macskát tartó gazdák egyértelműen meg tudják különböztetni macskáikat kizárólag a hangjuk alapján is. Érzelmeiket a testbeszéddel is kifejezhetik (például a farok csóválása utalhat izgatottságra vagy idegességre), egyes jelzéseik azonban félreérthetőek (a harapás történhet játékból, de ingerültségből fakadóan is). Elégedettségüket dorombolással hozzák környezetük tudomására. Meg kell jegyezni a dorombolás betegség, a fájdalom jele is lehet. Intelligencia A macska próbálkozások és hibák, felfedezések és utánzás segítségével képes tanulni. Számos képességgel születik, mint például a vadászat vagy a toalett használata, amelyek azonban gyakorlást igényelnek. Az anyaállat a kölykeit három hetes koruktól a zsákmányállatok segítségével tanítja vadászni. Kezdetben élettelenül, majd később élő állapotban visz eléjük, hogy az utódok láthassák hogyan kell megölni, illetve megenni őket. Egyedülálló tájékozódási képességük, amely a madarak égitestek és mágneses terek alapján történő tájékozódásához hasonlóan működik, lehetővé teszi hogy akár több száz kilométeres távolságból is hazataláljanak. Emellett (jelenleg még nem tisztázott módon) az általuk ismeretlen helyre távozó gazdájukat is tudják követni. Játékok és velük kapcsolatos óvintézkedések A házi macskák, különösen a fiatal egyedek, rajonganak a kötéllel való játékért. A legtöbb macska képtelen ellenállni a meglóbált vagy földön húzott kötélnek. Számos képi ábrázolás létezik, amely a macskát egy fonalgombolyaggal jeleníti meg (lásd: giccs). Ez a tulajdonság feltehetően a vadászösztönnel áll összefüggésben, amely arra készteti a kölyköt, hogy más macskák (rendszerint az anyaállat) farkán gyakorolja a vadászatot. A lenyelt kötél, cérna azonban az állat gyomrába vagy beleibe juthat, nyelvére tekerődhet, amely megbetegedéshez, súlyosabb esetben az egyed pusztulásához vezethet. Vannak, akik ennek elkerülésére a kötelet lézermutatóval helyettesítik, ami ugyan játéknak megfelelő, de a macska szemébe villantva komoly károsodást okozhat. Sok macska számára kiváló játék a hengeres WC papír, melyet percek alatt "levadásznak", széthengergetnek, apró darabokra tépnek. Veszélye a papír esetleges lenyelése. A régi, felhúzhatós játékok (pl. bólogató kiscsirke) szintén vonzóak a legtöbb macska számára. Nylonzacskókat, élelmiszeres, csipszes-zacskókat és hasonlókat sem szabad elérhetően tartani, mert a macska játékból belebújik és benne megfulladhat. Ugyanez vonatkozik a macskakonzerves és hasonló dobozokra, befőttes üvegekre. A macska a fejét beledugja, de kihúzni már nem tudja. Ha nem veszik észre időben, belefulladhat. Nagyon fontos, hogy apró plüssállatokat ne tartsunk elérhető közelben, mert azt vadászzsákmánynak tekintve akár meg is ehetik, melynek bélelzáródás lehet a következménye. Biztonságos és szórakoztató macskajátékokat célszerű állatszaküzletből beszerezni. Agresszivitás és sérülések okozása Kis méretüknek köszönhetően a házi macskák általában nem jelentenek komoly veszélyt az emberre nézve. Egészséges macska a legritkábban támad szándékosan emberre, különösen a gazdájára, viszont félelmében, védekezésképpen előfordulhat, hogy odakarmol, vagy harap. Nekivadultabb játék esetén is előfordulhat nem szándékos karmolás, harapás. Szándékos támadás, arcra ugrás csak nagyon ritkán fordul elő, oka lehet a rossz tartás, az állat verése, vagy annak betegsége, akár veszettsége. Kandúroknál a hasi tájék, különösen a herék megérintése általában automatikus védelmi reakciót vált ki. Verekedő kandúrokat csak a legkörültekintőbben szabad szétszedni, mert ilyenkor komolyabb sérüléseket is be lehet szerezni. Karmolás, harapás során főképp a végtagok sérülhetnek meg. A komoly karmolás a szokottnál hosszasabban vérzik, nehezen gyógyul. Harapásnál főként a hegyes és hosszú szemfogak miatt akár mélyebb sérülések is történhetnek. Ilyenkor előfordulhat fertőződés, a seb elgennyesedése, vagy különösen ujjak esetén az átmeneti érzészavart okozó idegsérülés. Előfordulhat általános reakció, a több napig tartó lázzal, nyirokcsomó megnagyobbodással járó úgynevezett macskakarmolási betegség és a tetanusz. Rendszeresen kijáró, különösen idegen macska által okozott harapás esetén gondolni kell a veszettségre is. Az orvosi kezelés részét sérülés esetén a seb kitisztítása, szükség esetén antibiotikum és tetanusz injekció adása képezi. Veszettségre gyanús állat harapása esetén azt hatóságilag megfigyelik, szükség esetén a védőoltás-sorozatot azonnal megkezdik. Idegen és ezért nem megfigyelhető macska esetén az oltássorozatot mindenképpen megkezdik. Verekedések Még egymást jól ismerő, közös gazdájú kandúroknál is gyakran előfordulhat komoly verekedés. Ilyenkor egymással szembeállnak, fejük szinte összeér. Egyre hangosabb jajongó nyávogással fenyegetik egymást, majd egy pillanat alatt egymásnak esnek. A verekedő macskák összekapaszkodva hemperegnek, karmolják és harapják egymást, teljesen kivetkőznek önmagukból, szétszedésükkor komoly karmolásos sérüléseket okozhatnak az embernek. Meg lehet esetleg próbálni a farkuknál fogva széthúzni őket, végszükség esetén a vízzel lefröcskölés is használhat, de általában egy-két perc után maguktól is abbahagyják. A verekedés után a kandúrok még percekig teljesen felajzott állapotban vannak. Pupillájuk tág, lihegnek, pulzusuk igen magas, majd lassan lenyugszanak. Megeshet, hogy durva verekedés után fél órával a felek már együtt esznek, vagy alszanak. Nőstény macskáknál a verekedés ritka. A kandúrok 2-4 éves koruk körül kezdik kivívni maguknak helyüket a közösségükben. Ilyenkor már aktívan jelölnek átható szagú vizeletükkel. A felségterületüket akár komoly verekedés árán is megvédik a rivális macskától. Komoly sérülést is okozhatnak egymásnak, előfordulhat a szem sérülése is, valamint a harapott seb eltályogosodása. Idegen macskák verekedése során leukózis fertőződés, vagy akár veszettség is bekövetkezhet. Kisebb bőrsérülést fele töménységűre hígított betadine oldattal lehet kezelni. Szemsérülés, a seb elfertőződése, tályog esetén orvoshoz kell fordulni. Magasság és zuhanás A legtöbb macskaféle szívesen tartózkodik magasan levő helyeken. Az állati viselkedéssel foglalkozó kutatók számos példával szolgálhatnak erre vonatkozóan, a magyarázat az, hogy a magasság jó megfigyelőpont az állat számára, ahonnan áttekintheti a „területét”, szemmel tarthatja az emberek és az esetleges egyéb háziállatok tevékenységét. A vadon élő macskafélék számára a magasban levő leshelyek segítséget nyújtanak a vadászathoz; alkalmanként a házi macskák is a magasból, például egy faágról vagy egy kerítésről vetik rá magukat zsákmányukra, ahogyan a leopárd. Emellett a macskák számára a magasság tekintélyt és biztonságérzetet is nyújt. Előfordulhat azonban, hogy a túl magasra felmászott macska képtelen lejönni egy fáról, akár napokig fent ül, míg végül tűzoltólétrával kell felmenni érte. A magas helyekhez való vonzódás azonban veszélyes is lehet, ugyanis élesben teszteli azt a közismert axiómát, amely szerint „a macska mindig a talpára esik”. Az American Society for the Prevention of Cruelty to Animals (Amerikai Társaság az Állatok Elleni Kegyetlenség Megelőzéséért) nevű szervezet arra figyelmezteti a macskatulajdonosokat, hogy védjék kedvencüket a túlságosan magas helyektől, ugyanis az elbizakodott vagy figyelmetlen állatok megsérülhetnek, vagy akár el is pusztulhatnak egy nagyobb zuhanás során. Esés közben a macska, kiváló egyensúlyérzékét és rugalmasságát kihasználva képes testét megcsavarva talppal a föld felé fordulni. Ez az „önigazító reflex” avagy „korrekciós reflex” néven is ismert képesség, amely lehetővé teszi, hogy zuhanás közben, bizonyos idő elteltével az állat a megfelelő irányba forduljon. A legtöbb beszámoló szerint a néhány méteres zuhanások kevésbé károsak a számukra (habár néha komoly sérülésekkel járnak), de ismertek olyan esetek is (5-10), amelyekben az állat nagy magasságból (például egy épület hetedik emeletéről) ért földet sértetlenül. A világrekordot Ken Myer floridai kormányzó Andy nevű macskája állította be, egy 16. emeletről történt 61 méteres zuhanást túlélve. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy akár egy-két emeletes zuhanás is ne lehetne végzetes a macskára. Igen veszélyes az erkélyen, vagy ablakpárkányon való elszunyókálás közbeni leesés, mert mire az állat egyensúlyba hozhatná magát, már földet ért. Ilyen esetben a rossz esés miatt komoly, vagy végzetes sérülés is bekövetkezhet. Előfordulhat, hogy a macska közvetlenül a zuhanást túléli, de olyan belső sérüléseket szenved (pl. hólyagrepedés), hogy kezelés, vagy műtét nélkül pár nap alatt elpusztul, ezért nagyobb zuhanás után állatorvoshoz kell fordulni. A közhiedelemmel ellentétben a farok nélküli macskák is rendelkeznek a talpraesés képességével, ugyanis főként a mellső és hátsó lábuk, valamint a gerincük segítségével fordulnak a megfelelő helyzetbe, a farok kevésbé fontos a mozdulatsor végrehajtásánál. Életkor A szobában tartott macskák általában 14-20 évig élnek, noha a Guinness Rekordok Könyve szerint a legöregebb ismert macska 34 éves volt. A hazai macskák közül a regisztrált legidősebb 21 esztendőt élt meg. Egyes nem hivatalos beszámolók 37 és 43 éves kort megért példányokról is említést tesznek. A házi macskák tovább élnek, ha nem engedik őket ki a szabadba (így csökken az esélye a harcokból, balesetekből származó sérüléseknek és a betegségeknek) és ha ivartalanítva vagy kasztrálva vannak. Ezáltal a kasztrált hím macskáknak nem lesz hererákjuk, az ivartalanított nőstényeknek pedig petefészekrákjuk, és mindkettőjüknél csökken a tejmirigy daganat kialakulásának esélye. További fontos lehetőség az élettartam meghosszabbítására a macska életkorának és életmódjának megfelelő táplálék etetése. A vemhes és szoptató nőstényeknek, valamint a kölyköknek általában egyéves korig kölyöktápra, a felnőtteknek 6-7 éves korig felnőtt tápra, ezután pedig idős macskának gyártott tápra van szükségük. Ezzel ellentétben a modern városi környezetben élő elvadult macskák gyakran csak kettő vagy kevesebb évig élnek. A gondozott csoportokban élő vadmacskák élettartama hosszabb: a British Cat Action Trust már 19 éves vad hímet is jelentett. A legöregebb vadmacska „Mark” volt, akit a brit Cats Protection jótékonysági szervezet látott el, 26 évet ért meg. A macskák és az emberek életkorának összehasonlításához általában egy évet 7 macskaévnek feleltetnek meg. Mivel azonban a macskák 2 éves koruk után lassabban fejlődnek az embernél, a skálát módosították, egy emberi évet 4 macskaévnek számítva. Egy 7 éves példány középkorúnak számít, egy 10 év feletti pedig már idősnek. Az első hónapok összehasonlítását a különböző forrásból származó táblázatok rendszerint másként végzik el, így erre az időszakra vonatkozóan hozzávetőleges értékekkel érdemes számolni. Szaporodás és genetika A macskáknak évente két szaporodási időszaka van (bagzás), egy tavasszal és egy ősszel, amely minimálisan 4-7 napig tart, amennyiben a nőstény vemhes lesz. A hímek péniszén hátrafelé mutató tüskék találhatók, ezek a pénisz kihúzásakor hozzáérnek a nőstény vaginájának falához. A nőstényt ez az ovuláció megkezdésére serkenti, de mivel erre nem minden esetben kerül sor, a nőstények ritkán esnek teherbe az első párzás során. A tüzelő nőstények több hímmel is párosodnak, így előfordulhat hogy az egy alomba tartozó kölykeik több apától származnak. A szaporodási folyamat erős zajjal járhat, mivel mindkét állat hallatja a hangját. A zaj leginkább a harcoló macskák által kiadott hangokra emlékeztet. A vemhességi időszak 63-65 napig tart. Az alom átlagosan 3-5 kölyökből áll. A legelső alom általában a későbbieknél kisebb létszámú. A kölykök elválasztása 6-7 hetes korban történik meg, ivaréretté pedig (nőstények esetében) 4-10, illetve (hímek esetében) 5-7 hónap után válnak. Egy átlagos nőstény a nemileg aktív életszakaszában összesen akár 100 utódot is világra hozhat. A rekordot 1952-ben egy Dusty nevű texasi cirmos nőstény érte el, még a 18. életéve előtt, 420 utóddal. Az eddig ismert legnagyobb alom 15 kölyökből állt. A kölykök átlagos tömege 85 gramm. Szülés A macskánál a vemhesség fizikai és személyiségi változásokat okoz. A fizikai változások közé tartozik a hasüreg megnagyobbodása, a hányás, a megnövekedett étvágy, a mellbimbók rózsaszínűvé válása és a tüzelési időszak elmaradása. A vemhesség végső stádiumában az állat fészkelőhelyet keres, gazdájához pedig egyre jobban ragaszkodik. Előfordul, hogy az egymással jó viszonyban álló nőstények segítik is egymást a szülés során. A szülés általában könnyen megy, de néha előfordulhatnak komoly problémák. Ilyen lehet a szülési képtelenség, mely vérzéssel, komoly fájdalommal, gyorsan romló állapottal, majd halállal végződik. Azonnali orvosi kezelés, gyakran műtét szükséges. Előfordulhat, hogy az anyamacskában elhalt magzat van, mely általános szepszist és halált okoz, ilyen esetben azonnali műtét és intenzív kezelés szükséges. Problémára kell gondolni, ha a szülés nem indul meg, ha az összes kölyök nem születik meg időben, ha az anyamacska láthatóan szenved, állapota romlik. Ha csak egy kölyök születik, bizonyosan probléma van. Ilyenkor azonnali orvosi segítség szükséges az anya életének a megmentéséért. Szülés után az anya elrágja a köldökzsinórt, megtisztogatja a kölyköket, akik azonnal szopni kezdenek. A kölykök nevelése A kölykök körülbelül hét napos korukban nyitják ki a szemüket és négy-öt hetes korukig, vagy amíg az anyjuk engedi, szopnak. A (a Fédération Internationale Féline ajánlása szerint) legkorábban 12 hetesen állnak készen arra, hogy új otthonba költözzenek, illetve akkor, amikor már készek elhagyni az anyjukat. A macskák 6-8 hetes koruktól sebészeti úton sterilizálhatók a nem kívánt szaporulat elkerülése érdekében. Ez a beavatkozás megelőzi az olyan szexualitással kapcsolatos magatartásformák kialakulását, mint a vizelettel történő terület megjelölés (a hímeknél) és a hívó szándékkal történő nyivákolás (a nőstényeknél). Amennyiben az állatot az efféle magatartásformák elsajátítása után kasztrálják vagy ivartalanítják, akkor a viselkedésében ezek a jellegzetességek a későbbiekben is felbukkannak. A házi macska és legközelebbi vad őse 38 kromoszómával rendelkezik. Jelenleg több mint 200 öröklődő genetikai betegség ismert, amelyek közül jó néhány hasonlít az embernél is fellépő genetikai rendellenességekre, egy részük pedig anyagcserezavarokat okoz. A szőrzet színéért több gén felelős, kombinációjuk eltérő fenotípust eredményez. Érdekesség, hogy a fekete–vörös teknőctarka, vagy a fehér–fekete–vörös kalikó színű macskák gyakorlatilag minden esetben nőstények, míg a tiszta vörös macskák mintegy 90 százaléka kandúr. Ennek oka, hogy egy X-kromoszómán csak vörös, vagy csak fekete szín öröklődhet. Mivel a nőstény macskáknak 2 „X” nemi kromoszómájuk van, ők az egy X-kromoszómás kandúrokkal ellentétben lehetnek egyszerre vörösök és feketék. Újabb kutatások szerint a teljesen fekete macskák immunrendszere erősebb. A szőrzet és a farok hosszát vagy hiányát egy-egy allél határozza meg, tulajdonságaikat pedig poligének befolyásolják. A macskáknál előfordul az albinizmus, amely öt allélhez kötődik, léteznek kék és rózsaszín szemű albínó példányok is. A Laboratory of Genomic Diversity (National Cancer Institute, Frederick, Maryland, USA) által támogatott Cat Genome Project annak lehetőségeit vizsgálja, hogyan használható fel a macska az örökletes emberi betegségek, a fertőző betegségek és a génállomány evolúció működésének modellezésére. 2002 februárjában bejelentették az első klónozott macska születését. Copy Cat, avagy CC (az angol „Carbon Copy” – azaz Másodpéldány szó rövidítéséből) 2001. december 22-én jött világra, 2006 szeptemberében pedig 3 utódnak adott életet, melyek természetes módon születtek meg. Túlszaporodás A Humane Society of the United States állítása szerint évente 3-4 millió macska és kutya elaltatására kerül sor, és még több kerül közülük az állatmenhelyekre, mivel jelentősen több állat születik, mint ahány számára otthont lehet biztosítani. A kasztrálás és ivartalanítás azonban segíthet leküzdeni a túlszaporodás problémáját. A helyi állatvédelmi szervezetek is arra biztatják a lakosságot, hogy lehetőség szerint kasztráltassák/ivartalaníttassák házikedvenceiket, és hogy újak megvásárlása helyett inkább fogadjanak örökbe állatmenhelyekre került példányokat. Tartás Más háziasított állatokhoz hasonlóan a macskák mutualista kapcsolatban állnak az emberrel. A patkányok és egerek irtása az élelmiszerraktárakban nyilván fontosabb feladat volt, mint a település védelme az egykor vad állattal szemben, így befogadták azt. A rágcsálókra szintén vadászó kutyákkal ellentétben a macska rendszerint nem fogyaszt gabonát, gyümölcsöket vagy zöldséget, így könnyen beilleszkedhetett. A kutyával szemben azonban a macska kevésbé idomítható, ugyanis annak ellenére, hogy közösségben kezdett élni, magányos vadász maradt. Nem véletlen, hogy a macskák „tiszta” állatok; nyáluk, melyet gyakran használnak tisztálkodásra, természetes szagtalanítóként működik. Ez azért is hasznos, mert csökkenti annak esélyét, hogy a zsákmány megérzi a rá vadászó macska szagát. Ezzel ellentétben a kutyák számára a szag előnyös, ugyanis a csapat szélirányból érkező fele ennek segítségével könnyebben terelheti a zsákmányt a csapat széllel szemben érkező tagjai felé. A közösen végzett tevékenységhez fontos a kommunikáció, egy magányos vadász számára azonban ez nem szükséges. Ez is egyike azon okoknak, amik miatt egy ilyen állattal nehézkes az együttműködés; a macskákat többnyire nehézfejűnek vagy kifürkészhetetlennek tartják, és habár nem ostobák, zárkózottak és önállóak. Azonban szeretettel viseltethetnek emberi társaik iránt, amennyiben fiatal korukban kialakult náluk az emberekhez való ragaszkodás. Az emberek különbözőképpen viselkednek a macskákkal szemben. Vannak akik társállatként, házikedvencként tartják őket. Mások elkényeztetik macskájukat, szinte saját gyermekükként bánnak vele. Megeshet, hogy a gondviselőjéhez kötődő állat át is vesz egyes emberi szokásokat. Például lefekvés előtt meglátogatja az alomtálcáját, a gazdája mellé fekszik az ágyon vagy a heverőn, esetleg kizárólag azt az ételt fogadja el, amit a gazdája is eszik. Egyesek emberi hangokat próbálnak utánozni; jelezve gazdájuk számára a szükségleteiket. Egy bizonyos hangszínű nyávogás és a szemkontaktus felvétele például a macska éhségére vagy szomjúságára utalhat. Emellett az állat képes hang nélküli kommunikáció (testbeszéd) kialakítására is, például dörgölőzéssel nyilvánítja ki szeretetét, arckifejezés és szemkontaktus segítségével jelzi ha szüksége van valamire (például ha szeretne átjutni egy csukott ajtón vagy ha esetleg egy bogarat talált a szőnyegen, amitől emberi segítséggel kíván megszabadulni). Ritkábban az is előfordul, hogy a macskatartók a kutyáknál is bevált étellel történő jutalmazás segítségével egyszerű trükköket tanítanak be kedvencüknek, például karikán való átugrást. Tudományosan igazolt tény, hogy a macskatartás jót tesz az egészségnek, ugyanis az ölben doromboló macska simogatása, kényelmet és biztonságérzetet nyújtva segíti az ellazulást, feloldva a stresszt, amely a magas vérnyomás és más betegségek kialakulásában játszik szerepet. A macskaszőrrel szembeni allergia az egyik legfőbb oka annak, hogy egyes emberek nem kedvelik ezeket az állatokat. Habár vannak, akiknek allergiájuk ellenére is örömére szolgál a macska társasága, így betegségüket gyógyszerekkel és az állat rendszeres fürdetésével próbálják leküzdeni. A DNS-ükben található természetes eltérés folytán minden ötvenezredik macska mentes az allergiát okozó proteintől. Ezt a tulajdonságot kihasználva 2006-ban amerikai kutatók kitenyésztettek egy hipoallergén fajtát, amely szintén megoldást jelenthet a problémára. Nemrégiben végzett vizsgálatok kimutatták, hogy kevesebb az állatokra allergiás beteg azon emberek között, akik életük első évét macskák vagy kutyák társaságában töltötték el, mint azok között, akik gyermekkorukban nem kerültek kapcsolatba állatokkal. Czeizel Endre szerint az allergiára való hajlam örökletes, de a betegség kialakulásának esélye 10%-ra csökkenthető a gyermek egy éven át tartó szoptatásával. A városokban élő emberek számára zavaróak lehetnek az elvadult, szabadon kóborló macskák, mivel éjszakai nyávogásuk és vizelettel történő terület megjelölési szokásuk bosszantóvá válhat, ha egy területen nagy számban vannak jelen. Védekezésképpen az állatvédő szervezetek igyekeznek a gazdátlan egyedeket kasztrálni, ivartalanítani. Emellett létezik lehetőség a macskák elektronikus eszközzel történő távoltartására is, amely az emberi fül számára nem érzékelhető magas frekvenciájú hang segítségével riasztja el a zajra érzékeny állatokat. A vidéki gazdaságokban néhol tucatnyi félvad macska él, melyek a pajtákban és a mezőkön vadásznak a takarmányra veszélyt jelentő rágcsálókra. A kedvencként tartott macskák is képesek rágcsálók, nyulak, madarak, gyíkok, békák, halak és rovarok elejtésére, de zsákmányukat nem minden esetben fogyasztják el. Néha csupán megmutatják gazdájuknak a megölt vagy megbénított prédát a dicséret vagy a jutalom reményében. Egyes vélemények szerint ez a magatartás része a macska és az ember közti különös kapcsolatnak, melyben a macska néha „kölyök” (játszik, dédelgetésre vágyik), néha pedig „felnőtt” szerepet tölt be (bemutatva a furcsa, csupasz bőrű, óriás „macskakölyöknek”, hogy mi a vadászat lényege). Annak ellenére, hogy magányos állatként ismert, a házi macska szociálisan elég fejlett ahhoz, hogy kolóniákat alkosson, ahhoz azonban már nem, hogy az oroszlánhoz hasonlóan csapatban támadjon. Egyes fajták, mint például a bengáli macska, az ocicat és a manx kimondottan társaságkedvelők, de akadnak köztük kivételek. Miközben az egyedek őrzik saját területüket (a szexuálisan aktív hímeké a legnagyobb, a kasztráltaké a legkisebb), léteznek semleges zónák, melyekben a macskák konfliktusok nélkül üdvözlik egymást. A semleges zónákon kívüli területekről rendszerint azonnal, agresszíven fújva és morogva kísérlik meg elzavarni az idegen példányt, amennyiben pedig ez nem jár sikerrel, rövid, de zajos és vad támadást intéznek a betolakodó ellen. A harcoló macskák szőrüket felborzolva és hátukat domborítva igyekeznek megnövelni látszólagos méretüket, hogy ellenfelüket elrettentsék. Néha játék közben is gyakorolják ezt a magatartást. A támadás során többnyire a mellső lábuk segítségével ütéseket mérnek az ellenfél arcára és testére, emellett pedig harapnak is, de ennek ellenére a súlyos sérülések aránylag ritkák; a vesztes az arcát vagy a fülét ért néhány karmolás után, rövidesen elrohan (esetenként a győztes rövid távon üldözi). A súlyos sérülések normális esetben a karmolásokból és harapásokból eredő fertőzésekre korlátozódnak; ezekbe azonban az állat bele is pusztulhat, ha a sebeket nem kezelik megfelelően. A harcokból eredő sérülések biztosítják az elsődleges terjedési módot a macskák immunhiányos betegségét kiváltó FIV vírus (macska-AIDS) számára. A szexuálisan aktív hímek életük során számos harcot vívnak, arcukon és fülükön gyakran láthatók az összecsapásokban szerzett sérülések nyomai. A nőstények szintén harcolnak a területük és kölykeik védelme érdekében, még az ivartalanítottak is megvédik saját birtokukat. Elvadult macskák Az elvadult macskák egyedül vagy csoportokban, úgynevezett kolóniákban élnek, melyek az elérhető élelemforrások függvényében otthont biztosítanak a kölykök számára. Egyes elveszett vagy elhagyott házikedvencek is csatlakoznak ezekhez a csoportokhoz (feltehetően jobb lehetőség hiányában). Az elvadult macskák élettartama rövidebb a házi körülmények között tartottakéhoz képest, melyek tizenhat évig vagy annál tovább is elélhetnek. Az emberi igények számára átalakított barátságtalan városi környezethez a macskák nehezen tudnak alkalmazkodni; a legtöbb háziasított macska őse sivatagos területekről terjedt el az utazó emberek által. Ennek ellenére számos macskakolónia található a nagyvárosokban, például a római Colosseum és a Forum Romanum környékén. Habár a macskák alkalmazkodók, az elvadult macskák nem képesek túlélni az extrém hideget és a forróságot, valamint magas fehérjeigényük kielégítésére nehezen találnak megfelelő élelmet az utcákon. Emellett ki vannak szolgáltatva a kutyák és a városokba betérő vadállatok (kutyafélék, medvék, hüllők) támadásainak, az autóknak és a macskákat gyűlölő, vagy sorsukkal szemben közömbös állatkínzó embereknek is. Világszerte több ezer állatvédő szervezet és önkéntes próbál segíteni a helyzeten azzal, hogy befogja és sterilizáltatja ezeket az emberhez nem szokott és emiatt örökbefogadásra alkalmatlannak ítélt állatokat, valamint beoltja őket a veszettség és a macska leukémia (FeLV) ellen, továbbá ellátja őket hosszú élettartamú bolhairtó eszközzel. A beavatkozásokat végző állatorvosok általában megjelölik a macskákat, a fülük hegyének lemetszésével, mivel némelyikük többször is az állatvédők által kihelyezett csapdákba kerül. Az önkéntesek rendszeresen gondozzák is az elvadult állatokat, amellett hogy ételt biztosítanak a számukra, igyekeznek enyhíteni beilleszkedési problémáikat. Miután a teljes kolóniát sikerült sterilizálni és nem születnek további kölykök, lassan az egész csoport kihal. Sokan ezen erőfeszítésektől remélik a városi macskakolóniák helyzetének megoldását. Környezetre gyakorolt hatás Két eltérő nézet létezik a macska természetes környezettel való kapcsolatáról. Az első szerint: Az elvadult macskákkal kapcsolatos programok és a szabadba kijáró házi macskák témája jelenleg nem a súlyosságának megfelelően kezelt probléma. Kevéssé ismert tény, hogy a házi macskák több tanulmány a szerint csak az USA-ban évente több milliárd madarat pusztítanak el. A szabadba kijáró macskák környezetkárosító hatásának mértéke a helyi körülményektől függ. A legsúlyosabb kárt a szigetekre kerülő macskák okozhatják. Komoly problémát jelentenek Floridában is ahol nem őshonosak, és ahol számos kis méretű veszélyeztetett faj él a mocsaras területre egyre inkább betelepülő házak közelében, illetőleg ahol a macskák a kedvező klíma miatt egész évben könnyen szaporodhatnak. Az Egyesült Királyságban kevésbé okoznak problémát, mivel már régen meghonosodtak és a helyi vadon élő állatokra nem jelentnek veszélyt. Az állattartók az állatorvosok, az ökológiai szervezetek és az egyetemek véleményét is kikérhetik arra vonatkozóan, hogy egy-egy területen kiengedhetők-e a házi macskák a szabadba. Nemcsak a macskák lehetnek ártalmasak a környezetre, a nagyobb ragadozók és a fertőző betegségek rájuk is veszélyt jelenthetnek. Az Egyesült Államok délnyugati részén élő prérifarkasok számos házi macskát ejtenek el a városok körzetében. Emellett felbukkanhat a térségben a macska leukémia (FeLV), a macska-AIDS vírus (FIV) és a veszettség is. Egymásnak ellent mondó vélemények esetén biztonságosabb a macskát a házon belül tartani. A házi körülményekhez szokott állatokat pedig, az erre alkalmas területeken érdemes fokozatosan hozzászoktatni a szabadban való tartózkodáshoz. A második nézet szerint a természetkárosításra nincs egyértelmű bizonyíték. E szerint az álláspont szerint a káros hatások nem feltétlenül következnek abból a tényből, hogy a macskák ragadozók. Ez a nézet azonban nem állja meg a helyét, a macskák nemcsak mennyiségileg több állatot ölnek meg, mint a többi háziállat, emellett a macskák a zsákmányállatok többségével nem táplálkozási célból, hanem vadászösztönből végeznek (hasonlóan a többi macskaféléhez, pl. a hiúzhoz). Ismertebb macskafajták Az ismert fajták listája meglehetősen hosszú: a szervezetek többsége nagyjából 30-40 fajtát tart nyilván, de emellett számos fajta tenyésztése van folyamatban, így minden évben újabbak látnak napvilágot, melyek különböző jellemzőkkel és vérvonallal rendelkeznek. A legalapvetőbb csoportosítás szerint vannak: hosszú szőrű és félig hosszú szőrű fajták, rövid szőrű fajták, különleges fizikai tulajdonságú fajták. A kiállításon szereplő állatokról a tulajdonosok és a tenyésztők véleménye alapján döntik el, mennyire állnak közel a fajta ideális példányához (lásd szelektív tenyésztés). A számos kereszteződés miatt egyes macskákat csak egy adott fajta rövid vagy hosszú szőrű változataként azonosítanak. Sokféle színváltozat és mintázat létezik, melyek azonban nem minden esetben tartoznak külön fajtához. Némelyik fajta a külleme alapján is jól megkülönböztethető, így a házi macska alfajaként saját rendszertani nevet kapott, ám ezek az elnevezések hivatalosan nem elismertek. Az érintett fajták: F. catus anura – manx F. catus siamensis – sziámi F. catus cartusenensis – karthauzi F. catus angorensis – török angóra Másrészről az olyan fajták, mint a Sokoke, a Singapura, a norvég erdei macska vagy a Maine Coon, habár a házi macska alfajainak tekinthetők, szintén nem kaptak önálló rendszertani besorolást. A fajtatiszta példányok kevesebb mint egy százalékát teszik ki a világ teljes macskaállományának. A tudatos macskatartás egyre jobban elterjed, és a macskák tartása gyakran kiterjed a születésszabályozásukra is. Szőrzetváltozatok A leggyakoribb szőrzetváltozatok az alábbiak: Testfelépítés A macskák testfelépítése két véglet között változhat: A macska a művészetekben A macskák korán megjelentek a művészetekben. Elsőként az ókori Egyiptomban játszottak fontos szerepet, ahol i. e. 2000 után már kéziratokon, sírfeliratokon, képeken és szobrok formájában is feltűntek. Megtalálhatók az i. e. 5. századból származó görög, majd a későbbi római pénzérméken is. A rómaiak emellett mozaikokon, festményeken, kerámiákon és pajzsokon is megörökítették a macskákat. A középkori Európában egy nyolcadik századi evangeliárium illusztrációján bukkant elő, majd a reneszánsz idején tűnt fel ismét. Az irodalomban mindig is jelen volt. A zenében is előfordulnak macskára való utalások, de kevés a kimondottan macska témájú szerzemény. A filmművészettől sem áll távol, számos filmben és sorozatban látható, bár fontosabb szerepet inkább csak rajzfilmekben kap. Az internet és a jó minőségű kamerával felszerelt okostelefonok elterjedésével a vicces, rendszerint pórul járó macskákról készült amatőr videók megjelentek a közösségi videómegosztó oldalakon, ahol az egyik legnépszerűbb témává váltak, néhány macskát pont az internet tett híressé (pl. Grumpy Cat). Egy kutatás szerint ráadásul éppen hogy lélekerősítő hatása van az ilyen videóknak. Jessica Gall Myrick minnesotai médiakutató kérdőíves felmérésben 7000 internetfelhasználó tulajdonságait, viselkedését, macskavideó-néző szokásait és ez utóbbi okát térképezte fel, a felmérés szerint a videók lejátszását követően a legtöbb ember reménytelibbnek, pozitívabbnak, inspiráltabbnak érezte magát, miközben a szorongás és a düh érzése általában csökkent bennük. Boquiñeni Boquiñeni település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Boquiñeni Magallón, Gallur, Pradilla de Ebro, Tauste és Luceni községekkel határos. Lakosainak száma 844 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 1660 a tudományban Az 1660. év a tudományban és a technikában. Születések február 19. – Friedrich Hoffmann német orvos († 1742 ) április 16. – Hans Sloane báró, ír természettudós, orvos, botanikus († 1753 ) Kersék János Kersék János (Léva, 1869. július 12. – Léva, 1927. február 7.) szerkesztő, költő, színműíró. Élete Szülővárosában érettségizett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. – Fm. Hegedűs énekek (v., 1911); Az arany-erdőből kifelé (v., 1912); Muzsikálnak (v., 1913); Kis színművek és jelenetek (1923); Alomország (mesejáték, 1924); Szirmaiék (színmű, 1924); Templomcsend (v., 1925). – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Csontos Vilmos: Gyalogút (1972). Nevét a Felvidéken leginkább Léván emlegetik legfőképpen a róla elnevezett Kersék János Kör berkeiben. A Kersék János Kör (KJK) megalakulásától kezdve, 1997. október 9. óta, polgári társulásként pedig 1999. január 25. óta fejt ki kulturális tevékenységet Léva város és környéke területén. Tagjai – fiatal, tenni akaró emberek – nagy lelkesedéssel kezdték meg, s végzik ezt a mai korban nem igazán hálás feladatot, munkát. A kör névadójául személyében a századforduló-kori Léva város kulturális és társadalmi életének egyik vezető személyiségét választotta. 1869. július 12-én született Léván. Apját, aki tisztes iparos volt, egy éves korában elveszítette. Költői tehetsége már diákkorában megmutatkozott. Érettségi után jogot tanult Budapesten, ahol a Magyarország című napilap belső munkatársa lett s a Jogász Ifjúság egyik vezéralakja. 1894-ben elvégzi jogi tanulmányait, hazatér szülővárosába és feleségül veszi Agárdy Etelkát. Ügyvédi irodát nyit és a város kulturális és társadalmi életének egyik vezető személyisége. A Léván megjelenő BARS című hetilap főmunkatársa lesz, 1912-től pedig 1927. február 6-án bekövetkezett haláláig a lap főszerkesztője. Verseskötetei: Hegedős ének (Bp. 1911), Aranyerdőből kifelé, Muzsikálnak, Csitri (Léva 1921), Templomcsend (Léva 1925). Harminc rövidebb-hosszabb színdarabot írt, melyek a maguk idejében közkedveltek voltak (Szirmaiék, A csodasíp). A társadalmi és kulturális élet számos területén dolgozott fáradhatatlanul és odaadóan. A reformátusok törvényhozó zsinatjának és törvényvégrehajtó konventjének tagja, a Szlovenszkói Református Irodalmi Társaság elnöke. Tagja volt a pozsonyi Toldy-körnek, a kassai Kazinczy Irodalmi Társaságnak stb. Országos irodalmi szintre nem tudott felemelkedni, de csak azért, mert erejét felőrölte az a munka, amit Léva és a Garam-mente kulturális életének fellendítése érdekében tett. Művei a maguk idejében hasznosak és kiválóak voltak. Kersék Jánosnak a népdalok egyszerűségére és megkapó szépségére emlékeztető versei azonban ma is nagyszerű költői tehetségről tanúskodnak. Az a munka, amit a BARS című lévai újság főszerkesztője végzett 19 éven át, felbecsülhetetlen, maradandó érték, amely nevét megőrzi az utókor számára. Impozáns síremlékét 1935. június 20-án leplezték le a lévai temetőben. A második világháború végéig Léván a Honvéd utcával párhuzamos utca viselte Kersék János nevét. Poltavai csata A poltavai csata a Nagy északi háború (1700–1721) döntő ütközete. A csata, illetve a háború után Svédország kihullott az európai nagyhatalmak sorából, és a keletkezett űrt új észak-európai vezető hatalomként Oroszország kezdte betölteni. Az ütközet 1709. június 27-én (a Gergely-naptár szerint július 8-án) történt. Előzmények XII. Károly svéd király a háború elején jelentős sikereket aratott (Koppenhága elfoglalásával) a dánok és a (narvai csatában) az oroszok ellen, és mindkét ellenfelét jelentősen meggyengítette. Az ezt követő hat évet, amíg a svédek Erős Ágost lengyel-szász fejedelem és király ellen hadakoztak, Nagy Péter nem töltötte tétlenül: nyugat-északnyugat felé terjeszkedett, megalapította Szentpétervár városát. Hozzáfogott hadseregének megreformálásához is, és az orosz erőket nyugati minták alapján szervezte újra és szerelte fel. XII. Károly elfoglalta Lengyelországot, elkergette a trónról Erős Ágostot, majd 1708-ban ismét Oroszország ellen indult, és egészen Szmolenszkig jutott. A hideg és az élelmiszerhiány következtében serege jelentősen megfogyatkozott, ezért Ukrajnába vonult vissza, hogy feltöltse készleteit, és felvegye a kapcsolatot a szövetséges Mazepa hetman erőivel. Ugyanebben az évben Lewenhaupt tábornok vezetésével egy erős svéd hadoszlop indult el Rigából dél felé, hogy erősítést és utánpótlást vigyen Károlynak. Az újjászervezett orosz sereg azonban október 9-én, Lesznaja falu (ma: Ljasznaja, Fehéroroszország, Mahiljovi terület, Szlavharadi járás) mellett meglepetésszerű vereséget mért Lewenhauptra, aki csapatai maradékával (kb. 6000 emberrel), de minden utánpótlás nélkül átvágta magát Károlyhoz. Így a svédek nehéz helyzetbe kerültek: el tudták ugyan látni magukat, de sok volt a sebesültjük és betegük, lőszerkészleteiket pedig nem tudták pótolni (a csata idejére az ágyúkhoz már egyáltalán nem maradt lőpor). Az 1709-es év tavaszán a svédek Poltava város ostromához fogtak, mire a magabiztos Nagy Péter jelentős sereget (kb. 49 000 főt és egy külön érkező, kb. 3000 fős kalmük segédcsapatot) küldött a város felmentésére. A csata A csata kezdetekor Károlynak 14 000 ember állt rendelkezésére, míg Péternek 45 000, (ukrán és kozák segédcsapatokkal, a kalmükök még nem érkeztek be). XII. Károly június 17-én megsebesült az ostromban, ezért a svéd csapatokat Rehnskiöld és Lewenhaupt tábornokok irányították, akik között a viszony feszült volt. További problémát okozott, hogy a parancsnok-csere híre nem jutott el minden svéd egységhez. Az oroszok elterelő hadművelet keretében lerohanták a svédekkel szövetséges zaporizzsjai kozákok szállásterületét, ezért azok hazatértek, tovább gyengítve a svéd erőket. A csata június 28-án hajnali 3:45-kor kezdődött. A svéd csapatok merész rohamot indítottak az oroszok megerősített állásai ellen, és a jobban képzett svéd gyalogság visszavonulásra késztette a védekező oroszokat. A már reggel nagy hőségben azonban hamarosan a támadók is kifulladtak, így visszavonultak, hogy rendezzék soraikat. Roos svéd tábornok mintegy 2600 katonájával azonban egy félreértés miatt nem vonult vissza, ezért az oroszok elkülönítették és bekerítették, majd miután a svédek súlyos veszteségeket szenvedtek és elfogyott a lőszerük, megadták magukat a sáncokat visszafoglaló 4000 orosznak. 9.00-kor a svéd gyalogság ismét megindult előre. 4000 svéd állt szemben 20 000 orosszal, akik ráadásul elsöprő kartácstűzzel támadták az óriási veszteségeik ellenére rendületlenül előrenyomuló svédeket (a svéd tüzérség lőporhiány miatt nem tudott válaszolni). Amikor már csak 100 méterre voltak egymástól, a védekező gyalogság tüzet nyitott a támadókra. A svéd csapatok a védőktől 30 méterre indították meg rohamukat, és még a korábban elszenvedett hatalmas veszteségek ellenére is kis híján áttörték az orosz vonalat. A svéd lovasság azonban késlekedett, és a jóval szélesebb orosz arcvonal egy Cannae-szerű manőverrel átkarolta, majd bekerítette a svéd gyalogosokat. Az ekkor érkező svéd lovasság megpróbálta a bekerített századokat kiszabadítani, és öngyilkos rohamokat indított a fegyelmezetten védekező orosz gyalogság ellen. XII. Károly, aki hordágyáról kísérte figyelemmel a csatát 11:00-kor rendelte el a visszavonulást. Délre már mindennek vége volt: az orosz lovasság felszámolta a csatatéren a még ellenállni próbáló, vagy a visszavonulásból lemaradt svédeket, majd visszatért az állásaiba. Károly csapatait összegyűjtve, déli irányba megkezdte a visszavonulást. A főparancsnok, Rehnskiöld fogságba esett, a megmaradt csapatokat Lewenhaupt vezette át Dnyeper folyón. A kalmük lovasság üldözőbe vette és három nap múlva július 1-jén Perevolocsna település mellett megadásra kényszerítette őket. Eredmény A svédekkel szövetséges kozákok a csata után azonnal átálltak az oroszok oldalára. A több ezernyi svéd hadifoglyot Szentpétervárra hurcolták, ahol az építkezési munkálatokban „segítkeztek”, a sereg maradványainak más részei egészen Magyarországig menekültek, ahol II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állva harcoltak a romhányi csatában. Károly 1500 emberrel az oszmán uralom alatt lévő Moldvába vonult vissza, ahol a törökök elfogták őket. Öt évet töltött itt a király, míg végül visszatért Svédországba. Szökésekor kisebb csatába bonyolódott a törökökkel Bendernél. A háború hivatalosan csak 1721-ben, a nystadi békével ért véget, de a poltavai vereség után már nem volt kétséges, hogy a háborút a felemelkedő Orosz Birodalom nyeri meg, amely megkezdi további terjeszkedését. A svédek bukása Svédország nagyhatalmi pozícióját, a 17. században vívta ki II. Gusztáv Adolf, mely a háború elvesztésével Poltavánál áldozott le: az addig gyenge oroszok Európa legjobbnak tartott seregét verték meg. A poltavaival némi párhuzamot mutat a több mint száz évvel korábbi kircholmi csata, amelyben a IX. Károly svéd király vezette, hasonló létszámú, de képzettebb, felszereltebb svéd seregre mért katasztrofális vereséget egy, az orosznál kisebb és gyengébben felszerelt lengyel haderő. Az a vereség mégsem volt olyan megrendítő, mint a poltavai, amelyben a lőszer- és élelmiszerhiánnyal küzdő, kimerült és demoralizált a svéd katonáknak esélyük sem volt a túlerőben lévő oroszok ellen. Bibliográfia G. Adlerfelt, The Military History of Charles XII, King of Sweden, Written by the Express Order of His Majesty . London, 3 vols, 1740. Peter Englund, The Battle That Shook Europe: Poltava and the Birth of the Russian Empire . London, 1992, 288 oldal Angus Konstam, Poltava 1709, Russia Comes of Age . Osprey Campaign #34. Osprey Publishing, 1994, 96 oldal Robert K. Massie, Peter The Great: His Life and Times Ballantine Books; 1981. 932 oldal, Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Láposdebrek) A láposdebreki Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-A-04568 sorszámon szerepel. Poltavai terület természetvédelme A Poltavai terület természetvédelme Országos jelentőségű védett területei: két nemzeti parkból, 18 természetvédelmi területből (природних заповідників), 20 tájvédelmi körzet (заповідників), 1 növény parkból (дендрологічний парк), 1 botanikus kertből (ботанічний сад), 1 védett botanikai emlékhelyből (ботанічна пам’ятка природи), 4 városi kert-parkból (парки-пам’ятки садово-паркового мистецтва) áll. Nemzeti Parkok Prijatinszkij nemzeti park (Пирятинський національний природний парк) 12028 ha. Prijatiinszkij járás Davidivszka, Szaszenivszka, Berezovorudszka, Kaplincivszka, Harkivecka, Dejmanivka falvaknál. Pirjatin város közelében. Nizsnoszulszkij Nemzeti Park (Нижньосульський національний природний парк) 10764 ha. Szuli folyó torkolata, Kremencsuckij vítározó, Globinszkij járás, Lipove falunál. Szemenivszkij járás Gorosine, Pogrebjanki, Demjanivka falvaknál. Orzsickij járás: Velikoszelecke, Maloszelecke, Plehiv, Oniski és Csutivka falvaknál. Természetvédelmi területek Bileckivszki síkság (Білецьківські плавні) 2980 ha. Kremencsuckij járás, Zelenij tó, Dinki, Fantazija, Gradizke és Krjukivszke erdészetek területe. Bileckivka falu közelében. Velikoszelecki (Великоселецький заказник) 1000 ha. Orzsuckij járás, Velikoszelecke és Maloszelecke falvak között. Vilhivscsinszkij rezervátum (Вільхівщинський заказник ) 1030 ha. Poltavszkij járás, Vilhivscsina és Vaszilivka falvak között. Grakove rezervátum (Гракове заказник) Hidrológiai Természetvédelmi Terület. 500 ha. Szemenivszkij járás, Obolony falunál. Dejmanivszkiij tartalék (Дейманівський заказник) 622,7 ha. Pirjatinszij járás, Udaj folyó ártere. Dejmannivka és Skurati falvak között. Korolenkova nyaraló (Короленкова дача) 79,1 ha. Sisackij járás, Malij Pereviz falu. Kukvinszkij rezervátum (Куквинський заказник) 300 ha. Pirjainszkij járás, Povsztin falu. Lucskivszkij tájpark (Лучківський ландшафтний заказник ) 1620 ha. Kobeljackij járásban, Lucski falunál található. Maloperescsepinszkij rezervátum (Малоперещепинський заказник ) 640 ha. Szanzsarszkij járásban, Mankivka falunál található. Mihnivszkij rezervátum (Михнівський заказник ) Restilszkij járás, Govtva folyó ártere. Mihnivka falunál található. Plehivszkij rezervátum (Плехівський заказник ) 500 ha. Hidrológiai Természetvédelmi Terület. Оrzsickij járás, Plehiv falunál, Orzsici várostól keletre található. Rogoziv kutok (Рогозів куток) védett táj. 1600 ha. Szemenivszkij járás, Hudolivka falu, Novij Kalkajiv. Ruszkij Orcsik (Руський Орчик) 785 ha. Masivszkij járás, Rjaszkij falunál, Masivki várostól északra található. Svjatilivszkij (Szent Ilja) madártani rezervátum (Святилівський орнітологічний заказник ) 139,2 ha. Globinszkij járás, Szvjátilivka falunál. Szerednoszulszkij rezervátum (Середньосульський заказник). 2243 ha. Vízrajzi Természetvédelmi Terület. Elhelyezkedő Lokvickij járásban, Lokvicja várostól északra található. Szolone ((Só)) rezervátum (Солоне заказник) 400 ha. Vízrajzi Természetvédelmi Terület . Szemenivszkij járás, Obolon és Pogrebjanki települések között Natalenki községnél található. Sulinszkij tájpark (Сулинський ландшафтний заказник) 7871 ha. A Cserkaszi Terület, Csornobajvszkij járás és a Poltavai Terület Globinszkij és Szemenivszkij járások területén, a Szuli folyó torkolatánál található. Hrisztanivszkij rezervátum (Христанівський заказник) 1500 ha. Hrisztanivak falunál Lovickij járás, Szuli folyó jobb partján. Cservenoberezsja ( Червонобережжя) 803 ha. A Lubenszkij és Csoruhiszkij járásokban, északkeletre a Ginciv (Гінців) falutól, Luben várostól északnyugatra található. Természeti emlékek, botanikus kertek és parkok Berezovorudszkij Park (Березоворудський парк) 45 ha. Berezova Rudka falunál, Pirjatin várostól északnyugatra található. Kovpakivszkij erdő Ковпаківський лісопарк ) 196 ha. A Vorszkla folyó mindkét partján, a Kotelevszkij járásban található. Paraszocke völgy (Парасоцьке урочище) 145 ha. A Vorszkla folyó jobb partján, a Mihajlivki falu közelében a Dikanszkovoi erdészet területén található. Poltavai városi park (Полтавський міський парк) 19 ha. Poltava város északi részén, a Monasztirszkij hegyi ligetben található, része a Jakivcsanszkij erdő. Usztyimivszkij Arborétum Park (Устимівський дендрологічний парк) 8,44 ha. Usztimivki falunál, Globinszkiji járásban található. Gomiteckij Park (Хомутецький парк) 77 ha. Mirgorod várostól északkeletre, Gomutec falunál található. A Muravjovih-Aposztoliv palota területén (Палац Муравйових-Апостолів) Horolszkij Botanikus Kert ( Хорольський ботанічний сад ) 18 ha. Gorolszkij járás, Gorol városánál található. Tölgyeseiről híres. Ciminna Ciminna település Olaszországban, Szicília régióban, Palermo megyében. Lakosainak száma 3737 fő (2017. január 1.). Ciminna Baucina, Caccamo, Campofelice di Fitalia, Mezzojuso, Ventimiglia di Sicilia, Vicari és Villafrati községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Körösjánosfalva Körösjánosfalva (románul Ioaniș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése Belényestől nyugatra Fekete-Körös bal partján fekvő település. Története A falut 1422-ben említette először oklevél Janosfalwa néven. 1552-ben Janusfalwa, 1808-ban Jánosfalva, Ivanyesti, 1913-ban Körösjánosfalva néven írták. 1660-ban Ugray György volt a település birtokosa. A 19. század elején pedig a görögkatolikus püspök volt a földesura, aki itt a 20. század elején is birtokos volt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: 1910-ben 522 lakosából 316 magyar, 191 román, 45 cigány volt. Ebből 223 görögkatolikus, 306 református, 13 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. A 2002-es népszámláláskor 743 lakosa közül 509 fő (68,5%) román, 192 fő (25,8%) magyar, 1 fő (0,1%) német nemzetiségű és 41 fő (5,5%) cigány etnikumú volt. Jóllehet a hivatalos adatok szerint Körösjánosfalva román többségű település, a valóságban a falu legnépesebb közösségét a mintegy 400–450 fős létszámú, román anyanyelvű roma közösség jelenti, amely többségében románnak regisztráltatta magát a népszámlálásokon. A magyar közösség létszáma a faluban kb. 150–170 főre tehető; hasonló létszámú a faluban élő román közösség is. Oktatás A faluban 1989 után már csak 1-4 osztályos magyar elemi iskola működött, amely azonban 2013 nyarán megszűnt, mivel a beíratott gyermekek létszáma 5 fő alá csökkent. Így a néhány magyar gyermek a helyi román iskolában román tannyelven tanul, ahol a gyermekek többsége roma származású. Nevezetességek Református temploma 1830 -ban épült. Görögkatolikus temploma a 20. század elején épült. Brandenburgi versenyek A hat Brandenburgi verseny (eredeti címe magyar fordításban: Versenyek különböző hangszerekre) (BWV 1046–1051) Johann Sebastian Bach egy igen ismert koncertsorozata, mely 6 darab versenyművet tartalmaz. „A barokk zene mikrokozmosza” A művet 1721-ben publikálta, bár valószínűleg korábban írta (kezdési dátumnak talán 1718-at lehet megnevezni). A művet Brandenburg tartomány akkori őrgrófjának, Keresztély Lajosnak ajánlotta. Célja az volt, hogy az „unalmas kis kisvárosi munka mellett” (Kapellmeister volt Köthenben…) találjon valami komoly pártfogót. Ha lentebbi leírásokat megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy egy igen változatos sorozattal állunk szemben: található benne ódivatú konzort-szerű hangzást adó zene, csak úgy mint az akkoriban igen nagy népszerűségnek örvendő versenymű és concerto grosso. A legnagyobb újítást az 5. Brandenburgi verseny tartalmazza: azzal, hogy Bach szólisztikus szereppel is felruházza a csembalót, megalkotja a zongoraverseny műfaját. Rejtélyek Manapság többfajta előadásmód létezik (ez nem vonatkozik a 3., ill. 6. koncertre): van, amikor rendes vonós kar játszik, és van, amikor szólamonként egy ember ül. Valószínűleg Bach korában az utóbbi változat volt, bár nem teljesen biztos. A legnagyobb érdekesség az egészben: akármelyik előadási módot választják, a zene nem veszt semmit értékéből. Azt valószínűleg soha nem tudjuk meg, hogy a 3. versenymű második tétele igazából milyen volt: mindösszesen két akkord maradt ránk. Feltételezhetjük azonban, hogy ezen akkordok előtt egy hosszabb, a koncertmester vagy a csembalista által előadott improvizáció (kadencia) helyezkedett el. Egy másik nagy kérdés, hogy az 5. koncert miért csak egy hegedűszólamot tartalmaz. Az ok valószínűleg az lehet, hogy Bach Köthenben mint koncertmester működött, ezért az első hegedűt általában ő játszotta. Extrémebb állítások szerint a brácsában helyezkedett el – ezt az állítást egy levél szövegéből következtetik mely szerint „szeretett a harmónia közepében ülni” – de mai tudásunk szerint ez 90%-ban kizárható. Mindenesetre mivel hiányzott a vonós szekcióból, így volt legegyszerűbb megoldani a hiányát. Egyébként az 5. versenyt valószínűleg akkor írta, amikor meghozták az új csembalóját Berlinből. Sőt, ebből még valószínűsíthetjük azt is, hogy Bach a maga korában igen nagy billentyűsvirtuóz volt. Állítólag sok zeneszerző, mint például Mozart vagy Beethoven is ennek a műnek a hatására írták zongoraversenyeiket. A versenyművek I. F-dúr Brandenburgi verseny (BWV 1046) I. (Allegro) II. Adagio III. Allegro IV. Menuetto; Trio I (2 oboa és fagott); Polacca (hegedűk és brácsa); Trio II (2 kürt és 3 oboa) Ehhez a koncerthez Bach két kürtöt, három oboát, koncertáló violino piccolót, vonósokat (2 hegedű, brácsa, cselló) és Basso continuót (nagybőgő, csembaló) rendelt. Ez a darab valójában egy aprócska szvit, vagyis táncok sorozata. Egy korábbi változata a BWV 1046a számú Sinfonia. II. F-dúr Brandenburgi verseny (BWV 1047) I. (Allegro) II. Andante III. Allegro Ez egy közönséges concerto grosso, igen érdekes hangszereléssel: a concerto grossoban trombita, furulya, oboa és hegedű helyezkednek el, míg a tuttit a fentebb ismertetett vonós, illetve continuo kar alkotja. A trombita szólam igen virtuóz, mai trombitákon szinte lehetetlen lenne lejátszani, ezért az előadásához pikolótrombitát használnak. (Bach korában a trombitáknak nem voltak szelepeik, ezért tudták lejátszani ezeket az igen gyors futamokat – ennek ellenére a mű virtuzitása megkérdőjelezhetetlen a pikolótrombita hiányos hangsora miatt.) III. G-dúr Brandenburgi verseny (BWV 1048) I. (Allegro) II. Adagio – feltehetőleg. Lásd feljebb. III. Allegro Ebben a koncertben Bach csak vonósokat használ. Három triócsoportot állít egymással szembe: Egy 3 hegedűből, egy 3 brácsából és 3 csellóból álló csoportot, melyet egy continuo (nagybőgő és csembaló) egészít ki. IV. G-dúr Brandenburgi verseny (BWV 1049) I. (Allegro) II. Andante III. Presto Hármasverseny – hegedűre és két furulyára, melyet vonósok (2 hegedű, brácsa, cselló) és Basso continuo kísér. Az érdekesség, hogy a szólóhegedűt egyes helyeken a continuo helyettesíti, mellyel Bach felhozta a basszust a magas regiszterbe, közben viszont igen virtuóz hegedű-szólók is vannak, magyarán Bach a hegedűt igen sok oldalról bemutatta. A Presto tétel pedig egy teljesen Bachos fúga. V. D-dúr Brandenburgi verseny (BWV 1050) I. Allegro II. Affettuoso III. Allegro A zenetörténelem első zongoraversenye (lásd feljebb) – vagy ha jobban tetszik: billentyűsversenye, mert Bach csembalóra írta. A koncertáló csembalót kiegészíti a szólószekcióban egy hegedű és egy harántfuvola (tehát valójában ez is egy hármasverseny lenne, de igazán kiemelkedő hegedű, vagy fuvolaszóló nincsen, míg a csembalónak egy 5 perces szólókadenciája is van), a tuttit csökkentett méretű vonós együttes (egy hegedűszólam a rendes kettővel szemben, brácsa, cselló) és Basso continuo alkotja. VI. B-dúr Brandenburgi verseny (BWV 1051) I. (Allegro) II. Adagio ma non tanto III. Allegro Ez a mű teljesen a régi konzortzene hatását kelti bennünk, a „vezető” hangú hegedű nélkül a 2 trióból álló zenekar (első trió: 2 brácsa, cselló; második trió: 2 Viola da gamba, Basso continuo – ez igazából kvartett, mivel a continuo két hangszer (nagybőgő, csembaló)) igen sötét hangzást ad, mivel mindegyik hangszer inkább a mély hangúak közé sorolandó. Şehsuvar szultána Şehsuvar szultána, oszmán szultána. II. Musztafa oszmán szultán második asszonya, III. Oszmán oszmán szultán édesanyja. 1682-ben született szerb nemesi családban, és eredeti neve Mária volt. 1697 körül került a hárembe, ahol a Şehsuvar nevet kapta, és ő lett a második fiú, a későbbi szultán III. Oszmán oszmán szultán anyja. Férje halála után őt, és Saliha szultánát is a régi palotába száműzték. Miután Oszmán fivére I. Mahmud oszmán szultán gyermektelenül halt meg, ő lett a következő szultán, Şehsuvar pedig a Válide szultána. Unokái neki sem születtek, így a vérvonala nem öröklődött. 1756.április 16-án halt meg. Gyermekei III. Oszmán oszmán szultán Soupex Soupex település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 267 fő (2015). Soupex Airoux, Montmaur, Puginier, Ricaud, Saint-Paulet, Souilhanels, Souilhe és Saint-Félix-Lauragais községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kisbábony Kisbábony (Băbești), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében. Fekvése Halmitól keletre fekvő település. Története Kisbábony Árpád-kori település. Nevét már 1261-ben említette oklevél p.Babun néven. 1808-ban Babony, Babinec, 1913-ban Kisbábony néven írták. 1910-ben 565 lakosából 553 magyar, 10 román volt. Ebből 51 római katolikus, 35 görögkatolikus, 462 református volt. A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott. Nevezetességek Református temploma - 1875 -ben épült, barokk stílusban. Elmenhorst (Lauenburg) Elmenhorst település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 889 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Nisida Nisida egy kis sziget a Pozzuoli-öbölben, a Posillipo-foktól északnyugatra. Közigazgatásilag Nápoly 10. kerületéhez tartozik. Leírása A görög telepesek Nézisz szigeteként ismerték (jelentése szigetecske), majd a rómaiak átkeresztelték Nisidának. Vulkáni eredetű sziget, egy régen elpusztult, a Pozzuoli-öbölbe süllyedt vulkáni kráter pereme. A kis szigeten állt az ókorban Julius Caesar öccsének és nevelt fiának, Brutusnak a villája. Brutus itt tárgyalt a köztársaság pártiak vezérével, Cassiussal és itt született meg Caesar meggyilkolásának terve i.e. 44 februárjában. Miután Caesart Rómában meggyilkolták, Brutus ide vonult vissza Marcus Antonius bosszúja elől. Villájában fogadta a szintén menekülő Cicerót is, majd innen menekült Görögországba seregeket gyűjteni. Itt búcsúzott feleségétől, az egyik legtekintélyesebb és legrégibb köztársaságpárti család leányától, Porciától, aki férje vesztett csatája után (i.e. 42-ben Philippinél) villájában öngyilkos lett. Az 1800-as években a Bourbon uralkodók börtönt emeltek a szigeten, mely ma fiatalkorú bűnözők fegyházaként működik. A 20. század elején egy mesterséges turzással összekötötték a szárazfölddel, majd a Bagnoliban megtelepedett hatalmas acélmű tulajdonába került. 2002-ben az acélmű felszámolása után ismét a város vette át. A szigeten ma jachtkikötő működik, amelynek tervbe vették bővítését, remélve, hogy a világhírű Amerika Kupa vitorlásversenyt sikerül majd itt is megrendezni. Ugyancsak a szigeten található a NATO hadiflottája Déli Parancsnokságának (NAVSOUTH) székelye. Let Me Entertain You (Robbie Williams-dal) A Let Me Entertain You című dal Robbie Williams és Guy Chambers szerzeménye, amely kislemezként 1998. március 16-án jelent meg az énekes Life Thru A Lens című debütáló nagylemezéről. Csak a címe azonos a Queen együttes és a Shakespeare Sister dalával. 1998 márciusában a dal bekerült a legjobb 3 dal közé az Egyesült Királyságban és valószínűleg ez Williams legnépszerűbb száma. Az akkordjai és főleg a zongora riff-je csaknem azonos a The Rolling Stones együttes Sympathy for the Devil című számával, a különbség a tempójában van. A dal Williams koncert-nyitó száma lett, legtöbb showját ezzel a számmal kezdi az énekes. A dal nagy siker lett az Egyesült Királyságban, egy hónapig maradt bent a Top 10-ben, ezüstlemez minősítést kapott, több, mint 200 000 darabot adtak el belőle. Talán szándékosan, a dal szövegében az énekes a rajongókat 'mon cher'-nek szólítja, ami a francia nyelvben a 'kedvesem' megfelelője, amikor egy férfihez beszélünk. A dal az Actua Soccer 3 számítógépes játék zenéje lett. A szám szerepel a Mean Machine filmben is. 1999-ben az énekes a BRIT Awards nyitó estjén adta elő a dalt. Videoklip A dal videoklipjét Vaughan Arnell rendezte, a klip 1998 márciusában jelent meg. A videóban Williams úgy van öltözve, mintha a KISS egyik tagja lenne, valamint a színpadon hülyéskedik nagyon szoros fellépő ruhában, ami az énekes egyik jellegzetességévé vált. A videóban színpadon kívüli privát jelenetek is vannak, amikben az énekes grupikkal van körülvéve. Különböző kiadások és számlista UK CD1 (Megjelent: 1998. március 16.) "Let Me Entertain You" - 4:22 "The Full Monty Medley" közreműködik: Tom Jones - 5:28 "I Wouldn't Normally Do This Kind Of Thing" - 5:07 "I Am The Res-Erection" - 3:48 UK CD2 (Megjelent: 1998. március 16.) "Let Me Entertain You" - 4:22 "Let Me Entertain You" [Robbie Loves His Mother Mix] - 7:48 "Let Me Entertain You" [The Bizzarro Mix] - 5:50 "Let Me Entertain You" [Stretch 'N' Vern's Rock 'N' Roll Mix] - 11:10 "Let Me Entertain You" [Amethyst's Dub] - 6:40 Az Egyesült Arab Emírségek emírségeinek zászlói Ez a galéria az Egyesült Arab Emírségek 7 emírségének zászlóit mutatja be. 1210 Morosovia Az 1210 Morosovia (ideiglenes jelöléssel 1931 LB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Grigory Nikolaevich Neujmin fedezte fel 1931. június 6-án. Fontenay-Mauvoisin Fontenay-Mauvoisin település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 380 fő (2015). Fontenay-Mauvoisin Buchelay, Favrieux, Jouy-Mauvoisin, Magnanville, Perdreauville és Soindres községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Eudi Silva de Souza Eudi Silva de Souza, ismert nevén Eudis (Paraíso do Norte, 1983. augusztus 5. –) brazil labdarúgócsatár. Forrás Eudis adatlapja a transfermarkt.de oldalon (németül) Montaren-et-Saint-Médiers Montaren-et-Saint-Médiers település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1454 fő (2015). Montaren-et-Saint-Médiers Arpaillargues-et-Aureillac, Belvézet, La Bruguière, Serviers-et-Labaume és Uzès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szalámi A szalámi (olasz eredetű szó, olaszul: Salame) füstölt kolbász-különlegesség, Magyarország egyik hagyományos exportcikke. Tartós, sokáig elálló termék. Téves az a vélekedés, hogy a nemespenész miatt „téli” a téliszalámi. Ugyanis nem a „havas” hófehér nemespenészes felülete, hanem a különleges gyártási módja miatt kapta az elnevezést, mivel kezdetben még nem voltak klimatizált érlelőtornyok, ezért csak télen voltak adottak a feltételek a termék gyártására. Téliszalámi Nevét arról kapta, hogy sokáig kizárólag télen készült. A téliszaláminak titulált termék a tél (november–február) hónapokat szinte veszteség nélkül átvészelte és az eredeti textúrához hasonló állagot mutatott. Hűtés nélkül a nyári melegben is hosszú ideig tárolni lehet. Készítésének titkát Herz Ármin hajózási vállalkozó olasz hentesmesterektől leste el, majd hazatérése után 1888-ban szalámigyárat alapított Magyarországon (2012-ben lebontották, a HERZ termékeket a Bonafarm csoport tagja, a Pick Szeged Zrt. gyártja). A Herz szalámi védjegye a szalámirudakon megtalálható H betűvel kombinált hajóhorgony, amely a Herz téliszalámi eredetiségét jelöli és garantálja. Napjainkban sajnálatos módon sok hamisítványt árusítanak „téliszalámi” néven belföldön és külföldön egyaránt. Olaszországban Az olasz szalámi (salame) erősen füstölt kolbász, amelyet leginkább Tirol olaszok lakta részén és Lombardiában, nevezetesen Bolognában és Veronában készítenek. Fűszerül fokhagymát adnak hozzá, a húst nem vágják nagyon finomra. A belet erősen megtömik hússal, s zsineggel erősen leszorítják. Csak disznóhúst használnak erre a célra. Magyarországon Magyarországon a szalámi többnyire sovány disznóhúsból készül. A két legismertebb magyar szalámi a Pick szalámi (1869-től) és a Herz szalámi (1888-tól). A Herz szalámi az 1896-os Millenniumi Kiállításon nagydíjat nyert, majd 1900-ban a Párizsi Világkiállításon szintén nagydíjat kapott. Badecon-le-Pin Badecon-le-Pin település Franciaországban, Indre megyében. Lakosainak száma 739 fő (2015). Badecon-le-Pin Ceaulmont, Chavín-kultúra, Gargilesse-Dampierre, Le Menoux és Pommiers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Verrières-de-Joux Verrières-de-Joux település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 419 fő (2015). Verrières-de-Joux Pontarlier, La Cluse-et-Mijoux és Les Fourgs községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Darja Szergejevna Kaszatkina Darja Szergejevna Kaszatkina (oroszul: Дарья Сергеевна Касаткина; Togliatti, 1997. május 7. –) orosz hivatásos teniszezőnő, junior Grand Slam-tornagyőztes, lány párosban a 2014-es ifjúsági olimpia ezüstérmese. 2014 óta profi teniszjátékos. Egyéniben egy WTA- és hét ITF-tornagyőzelemmel rendelkezik, emellett párosban Jelena Vesznyina partnereként egy WTA-tornagyőzelmet szerzett. Juniorként győzött a 2014-es Roland Garroson. Első felnőtt Grand Slam-tornája a 2015-ös US Open volt, ahol szerencsés vesztesként jutott be a kvalifikációból a főtáblára, és ott a 3. körig jutott. A legjobb Grand Slam-eredménye a 2018-as Roland Garroson és a 2018-as wimbledoni teniszbajnokságon elért negyeddöntő. Párosban a legjobb eredménye a 2016-os wimbledoni teniszbajnokságon, valamint a 2017-es US Openen elért 3. kör. Junior korszakában a legjobb helyezése a kombinált ranglistán a 3. hely volt 2014-ben. A felnőttek között legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 11. hely, amelyet 2018. március 19-én ért el, párosban a 43. hely, amelyre 2016. szeptember 12-én került. 2013 óta az orosz Fed-kupa-csapat tagja, a 2016. évi nyári olimpián a női egyesben és Szvetlana Kuznyecovával női párosban egyaránt a negyeddöntőbe jutott. Élete és sportpályafutása Apja Szergej Kaszatkin a Volga Autógyárban dolgozik, anyja Tatyjana Timkovszkaja háztartásbeli, mindketten aktív sportolók voltak, apja jégkorongozott, anyja atletizált. A junior évek Hatéves korában bátyja tanította meg teniszezni, aki jelenleg is az erőnléti edzője. 11 éves korában került először profi edzőhöz. 14 éves korában szerezte első ifjúsági tornagyőzelmét a Samara Cup megnyerésével. 15 éves korában, 2012-ben vett részt először junior Grand Slam-tornán, Roland Garroson és Wimbledonban, és mindkétszer az 1. körben búcsúzott. A 2013-as Roland Garroson már a negyeddöntőig jutott, ahol Ana Konjuh ütötte el a továbbjutástól. 2013-ban tagja volt a junior Fed-kupa-győztes Oroszország válogatottjának. Ebben az évben hét erős ifjúsági verseny döntőjében játszott, amelyből hármat megnyert. 2014-ben megnyerte a Roland Garroson a junior lányok versenyét. Az ifjúsági olimpián egyéniben a negyeddöntőig jutott, párosban ezüstérmet szerzett. A felnőtt mezőnyben 2015-ben a US Openen játszott először felnőtt mezőnyben Grand Slam-tornán. A kvalifikációból szerencsés vesztesként került a főtáblára, és rögtön a 3.körig jutott, miután legyőzte Daria Gavrilovát és Ana Konjuhot, végül Kristina Mladenovictól szenvedett vereséget. Ebben az évben érte el első páros WTA-tornagyőzelmét, amikor Jelena Vesznyinával megnyerte a Kreml Kupát. 2016-ban győzött először Top10-es játékos ellen, amikor az ASB Classic tornán az első fordulóban legyőzte Venus Williamst. Az Australian Openen a 3. körben Serena Williams ütötte el a továbbjutástól, és a 3. körig jutott a Roland Garroson, valamint Wimbledonban is. A riói olimpián egyéniben és párosban is a negyeddöntős volt. Első egyéni WTA-tornagyőzelmét Charlestonban érte el, ahol a döntőben a friss Roland Garros-győztes Jeļena Ostapenkót győzte le. Ellene a US Openen is győzni tudott. 2018-ban elődöntős volt Szentpéterváron a Ladies Neva Cupon, ahol legyőzte az előző héten első Grand Slam-tornagyőzelmét szerző Caroline Wozniackit. Két héttel később a Dubai tornán a döntőben kapott ki Elina Szvitolinától, előtte azonban olyanokat győzött le, mint Agnieszka Radwańska, Konta Johanna, Jelena Vesznyina, és a 2017-es wimbledoni bajnoki Garbiñe Muguruza. Indian Wellsben legyőzte Sloane Stephenst, így egy éven belül mind a négy regnáló Grand Slam-tornagyőztes ellen nyerni tudott. Ezen a tornán ismét győzött ||Caroline Wozniacki]] ellen, majd Angelique Kerber és Venus Williams legyőzése után a döntőbe jutott. A döntőben az elődöntő során a világranglista élén álló Simona Halepet búcsúztató Ószaka Naomi volt az ellenfele, aki ellen nem volt neki se ellenszere. Eredménye alapján ugyanakkor a világranglistán nyolc helyet javítva a 11. helyre ugrott. WTA-döntői * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Díjai Russian Cup: 2014 Junior of the Year (Az év junior versenyzője) Zalužnica Zalužnica falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik. Fekvése Otocsántól légvonalban 9 km-re, közúton 10 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re nyugatra az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főút mentén fekszik. Története Zalužnica területe már az i. e. 1400 körüli időben a középső és a késő bronzkor idején is lakott volt. A Vatinovac hegy alatti Bezdanjača barlangban a falutól 4 km-re keletre emberi maradványokat és használati tárgyakat találtak. A barlang két részből állt. Egyik része lakóhely céljára, a másik temetkezésre szolgált. Ez az egyik legnagyobb barlangi temető a Lika területén több mint 250 csontvázzal. A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. 1663. szeptember 16-án a Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf vezette négyezer fős horvát sereg a mai Zalužnicánál egy hegyszorosban nagy küzdelemben aratott győzelmet Ali pasa mintegy nyolcezer fős serege felett. A török vesztesége 2700 halott és 370 fogoly volt, a többieket kiűzték az országból. A győzelem jelentőségét fokozza, hogy a török ezután már nem kísérletezett a Gacka vidékének elfoglalásával. A biztonságossá vált területre megkezdődhetett a lakosság betelepítése. A falu lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. 1770-ben felépítették itteni templomukat. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak 1857-ben 994, 1910-ben 1160 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek Zalužnica is része lett és amelynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét. A harcok során az otocsáni 133. brigád 19 horvát katonája esett el a falu közelében. Tiszteletükre a faluban emlékművet állítottak. A falunak 2011-ben 220 lakosa volt. Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1770 -ben épült. A II. világháború idején súlyosan megrongálódott. 1987 -ben megújították. Zalužnica parókiájához tartoznak még Čelina, Brakusova Draga és Podhum települések. A templom mögött található a részben turisták számára is járhatóvá tett "Pećina" -barlang. A barlang bejáratát természetes kövekből rakták ki és a száraz időszakban júniustól novemberig látogatható. A bejárattól könnyen lehet lejutni a mintegy száz méter mélységben levő barlangi tóhoz. A tavat régen a falusiak állandó vízforrásként használták, vize ma is iható. Késő ősztől nyár elejéig tartó csapadékos időszakban a tó vízszintje megemelkedik és a bejáraton átömölve mintegy öt kilométer hosszú patak lesz belőle, amely a szomszédos Sinacnál ömlik a Gacka folyóba. A falutól 4 km-re keletre Vrhovine irányában található a Bezdanjača barlang, ahol bronzkori emberi maradványokat és használati tárgyakat találtak. A barlang két részből állt. Egyik része lakóhely céljára, a másik temetkezésre szolgált. Az ember akkor már szelídített állatok (szarvasmarhák, juhok, kecskék, kutyák) között élt és gabonát termesztett. A leletek betekintést nyújtanak az akkor itt élt emberek életébe, akik a térség őslakosságának az illíreknek az elődei voltak A honvédő háború horvát áldozatainak emlékműve. Piramisok csatája A piramisok csatája (1798. július 21.) az egyiptomi mamelukok és török, valamint a francia haderőnek a Nílus folyó nyugati partján fekvő Embebeh (Imbába) közelében vívott ütközete. Bonaparte Napóleon tábornok ebben a csatában használta először egyetlen hadtörténeti jelentőségű harcászati újítását, a gyalogsági négyszöget. Előzmények Alexandria elfoglalása után Bonaparte Napóleon a Nílus mentén Kairó felé nyomult, hogy elfoglalja a várost. Bonaparte tábornok 25 000 fős egyiptomi hadteste Murád bég kb. 50 000 katonájával nézett szembe. A mameluk sereg Embabeh közelében gyülekezett, jobb szárnya a gízai piramisokig nyúlt. A sereg ütőképes erejét a 6000 fős mameluk lovasság alkotta, gyalogsága 30 000 főből tevődött össze, amelyet török janicsárok, valamint kevéssé képzett török és arab gyalogosok alkottak, ezen kívül jött még 15 000 irreguláris arab harcos, amelyet septében szedtek össze. Egy nagyobb mameluk csapattest Ibrahim bég vezetésével a Nílus keleti partján táborozott és csupán szemlélője maradt a csatának. A csata A franciák nehéz menetelésen voltak túl, fáradtak voltak és megviselte őket a hőség és szomjúság, mivel nem volt elég ivóvizük. Ezt viszont a muzulmán csapatok nem tudták kihasználni, sőt Napóleon lelkes buzdításán kívül a franciák jelentős hadászati fölényben voltak a fegyvereket és a fegyelmezettséget tekintve. Bonaparte tábornok a csapatait öt négyszög alaprajzú egységbe osztotta, melyek minden oldalán hat sornyi gyalogság védte a négyzetek közepében elhelyezett lovasságot és a szállító egységeket. A négyszögek bármilyen irányba képesek voltak mozogni és harcolni, eredményesen verték vissza a mameluk lovasság erőteljes támadását, akik csak vad és vakmerő, ám összehangolatlan és eredménytelen rohamokat vezettek. A muszlim harcosok kevés és elavult tűzfegyvereivel szemben a jobb és pontosabb francia muskéták nagy veszteségeket okoztak az ellenség soraiban. A franciák ezután megrohamozták a mamelukok táborhelyét és úgy futamították meg a hadseregüket, hogy közben összesen csupán 300 sebesültet veszítettek. A csata után a rendezetlenül menekülő egyiptomi és török gyalogság sok katonáját megölték vagy elfogták. Napóleon nagyra értékelte a bátor mamelukok vitézségét, ezért részben foglyokból toborzott a császári gárda számára lovasokat, akik aztán elit egységét alkották seregének. Ezek később részt vettek a félszigeti háborúban és az oroszok elleni háborúban. Eredményei A csatát követően négy nappal később Bonaparte tábornok bevonult Kairóba. A csata következtében először Alsó-Egyiptom, majd 1798 októbere után Felső-Egyiptom is a franciák kezébe került. Cincinnati Cincinnati 296 943 lakosával az Amerikai Egyesült Államok 57. legnépesebb városa Ohio államban az Ohio-folyó partján fekszik. A város agglomerációjának 2 155 137 lakosa van a 2008 Census Bureau becslése szerint, amivel a 24. legnépesebb agglomeráció az Amerikai Egyesült Államokban. Történelme Cincinnatit 1788-ban John Cleves Symmes és Robert Patterson ezredes alapították. A település végleges nevét 1790-ben kapta Arthur St. Clairtől, aki az Északi Területek kormányzója volt. A várost az után a Cincinnati Társaság után nevezte el, amelynek maga is tagja volt. A társaság George Washingtont egy későkori Cincinnatusnak tartotta. Cincinnatus a patríciusi előjogok védelmezője volt, aki római diktátorként többször szolgálta Rómát, de miután sikeresen megvédte a várost az aequoktól, hivataláról önként lemondott és visszatért a birtokára gazdálkodni, hatalmával nem élt vissza. 1802-re faluvá fejlődött, aminek első bírája David Ziegler lett, aki a németországi Heidelbergből érkezett Amerikába. 1819-re várossá fejlődött a település. A Miami and Erie csatorna megépítése, amely az Erie-tavat kötötte össze az Ohio-folyóval, és a gőzhajózás fejlődése, lehetővé tette Cincinnatinak, hogy 1850-re 115 000 lakosa legyen. A Miami—Erie csatornát 1825-ben kezdték el építeni, és 1840-re érték el Toledót. Henry Wadsworth Longfellow írta a városról, hogy a „Nyugat Királynője". Ezekben az időkben a lakosok városukat a Királynő városának hívták. A város gazdaságát meghatározta az Ohio-folyó mentén lévő déli államokkal való rabszolga-kereskedelem, miközben egyre több fekete telepedett le az államban. Ez később két részre osztotta a várost, azokra akik támogatták rabszolgaságot, és azokra akik ellenezték. 1829-ben és 1836-ban lázadások törtek ki, ugyanis egyre több délről szökött rabszolga telepedett le a városban. A rabszolgaságpárti fehérek összecsaptak a rabszolgákkal, és azokkal a fehérekkel, akik kiálltak a feketék mellett. A lázadások után sok fekete költözött el onnan. 1836-ra elérte a vasút Cincinnatit, ami nagy lökést adott további fejlődésének. 1853-ban megalapították a városban az első hivatásos tűzoltóságot az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a tűzoltók már rendszeresen kaptak fizetést. 1859-ben Cincinnatiben villamossíneket fektettek le, ami megkönnyítette a városlakók közlekedését. Az amerikai polgárháború alatt a város kulcsszerepet töltött be az északi csapatok ellátásában, szolgált többek között olyan intézmények főhadiszállásaként is, amelyek Ohio állam megvédéséért feleltek, vagy amikből a Kentucky és Tennessee felé irányuló támadó csapatokat irányították. A város lakóinak jelentős része a déliekkel szimpatizált, ugyanis kereskedelmében még mindig jelentős szerepet játszott a rabszolga-kereskedelem. 1863-ban a konföderációs csapatok statáriumot hirdettek a városban, mert annak lakói veszélyeztették az északi csapatokat. 1879-ben a Procter & Gamble Cincinnati egyik fő szappangyártója lett, de egy tűzvészben leégett a gyár, és utána Mill Creekbe költöztek. 1883 szentestéjén két rabló kirabolta és brutálisan meggyilkolta a főnökét. A gyilkosokat elfogták, és 1884-ben 20 évre ítélték őket. De a nép csak a halálbüntetést tartotta volna megfelelő ítéletnek. Az ítélethirdetés utáni napokban lázadások törtek ki, s ezekben a városlakók súlyosan bántalmazták az esküdteket, és a bíróság épületét is megtámadták. A zavargásokban 45 ember halt, és 125 sebesült meg. A nagy gazdasági világválság a várost sem kerülte el, de a hasonló méretű városokhoz képest előnyben volt, hisz a vízi kereskedelmet kevésbé érintette a válság, mint a vasúti közlekedést. A város életében tragikus szerepet játszott az 1937-es árvíz, melynek levonulta után kezdték kiépíteni a várost védő gátrendszert. 1970-ben és 1975-ben befejezték a Riverfront Stadium és a Riverfront Coliseum építését. A Riverfront Stadium szolgál otthonául a Cincinnati Bengals amerikai focicsapatnak és a Cincinnati Reds baseball csapatnak. A város különböző díjakat nyert el: 1993 A Legelviselhetőbb város-díja. 2004 Partnerek egy élhető közösségért-díj. 2004 Az American Style Magazine szerint az ötödik az Amerikai Egyesült Államokban a művészetek terén. 2004 Az Esquire magazin szerint bent van a 10 legpezsgőbb város között. 2007 A Forbes magazin szerint a 18. legjobb város a fiatal tehetségeknek. 2008 A 10. legjárhatóbb város az Egyesült Államokban. 2011 A Forbes magazin szerint az ötödik legélhetőbb város 2011 Az Amazon.com szerint a hetedik legromantikusabb város az Egyesült Államokban. Földrajza A város területe 206 km², amiből 202 km² szárazföld, és 4 km² víz. A Bluegrass régióban fekszik, az erdős prérihez hasonló a növényzete és az állatvilága. Éghajlata a meleg mérsékelt nedves erdő éghajlati övbe tartozik. A nyarak melegek és nedvesek, minden nyári hónapban jelentős mennyiségű eső esik. A telek enyhék és csapadékosak. A legmelegebb hónap a július (30-32 °C), míg a leghidegebb hónap a január(1,3 °C). Az évi átlagos csapadék mennyiség 1080 mm. Demográfia A 2010-es népszámlálás szerint 296 943 lakosa volt, amivel a 62-edik legnépesebb város az Amerikai Egyesült Államokban. A város lakossága az alapítástól folyamatosan növekedett, az 1950-es évekig. Onnan viszont folyamatosan csökken. Az utóbbi fél évszázadban több mint 40%-kal csökkent a lakosság lélekszáma. Etnikai összetételét 53,6%-ban fehérek, 41,9%-ban feketék, 0,1%-ban indiánok és eszkimók, 1,5%-ban ázsiaiak és csendes-óceániak és 0,7%-ban egyéb rasszok alkotják. 2,2%-uk keverék, egyik rasszhoz sem sorolhatók. Lakosainak többsége német, ír, angol és olasz bevándorlók leszármazottja. Cincinnatiben és agglomerációjában 2009-ben a város 0,98%-a azaz 3 383 lakos volt AIDS-es. Sport A városnak van egy profi (amerikai) football csapata a Cincinnati Bengals, amely 1981-ben és 1988-ban bejutott az NFL döntőjébe, de azt egyszer sem sikerült megnyernie. A Bengalsnak hétszer sikerült nyernie a csoportjában. A város másik profi klubja a Cincinnati Reds baseball csapat ötszörös bajnok a ligában. Testvérvárosok - München - Harkov - Liuzhou - Gifu - Nancy - Hszinpej - Netánja - Róma - Szeged Desná (Jablonec nad Nisou járás) Desná település Csehországban, Jablonec nad Nisou-i járásban. Desná Kořenov, Tanvald és Albrechtice v Jizerských horách településekkel határos. Lakosainak száma 3134 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Grenoble-Alpes Egyetem A Grenoble-i Egyetem (Université Grenoble-Alpes, gyakran rövidítve UGA-ként) a franciaországi Grenoble-ban működő egyetem és kutatóintézet, a Grenoble-ban működő öt felsőoktatási intézmény egyike. Anjou Károly unokája, II. („Vienne-i”) Humbert(wd) alapította 1339-ben, és azóta számos átalakuláson ment keresztül. Jelenlegi formájában 2016 óta működik annak a három egyetemnek az újraegyesítése után, amelyekké 1971-ben az Edgar Faure nevével azonosított 1968-as törvény alapján feldarabolták. Az UGA tekintélyt szerzett nemcsak a tudomány és a technika, hanem a menedzsment és közgazdaságtan területén is. Günter Benkö Günter Benkö (Felsőőr, 1955. július 12. –) osztrák nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Egyéb foglalkozása a burgenlandi kormányban a sporttámogatás osztályt vezeti. Jelenleg Burgenlandban, Rauchwartban él. Pályafutása Labdarúgóként Fiatalabb korában labdarúgó játékos volt, de 25 éves korában komoly térdsérülést szenvedett, ami labdarúgó pályafutásának végét jelentette. Nemzeti játékvezetés Térdsérülését követően fiatal felnőttként 1980-ban tette le a játékvezetői vizsgát. A különböző nemzeti labdarúgó osztályokban, aprólékos lépesekben gyűjtötte a tapasztalatokat, majd 1991-ben bemutatkozhatott a legmagasabb ligában. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2001-ben búcsúzott. Nemzetközi játékvezetés Az Osztrák labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1991-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet és az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Az osztrák nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében az 5. helyet foglalja el 11 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2001-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 14. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Franciaországba a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra és Dél-Koreába és Japánba a XVII., a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket az UEFA zónában vezetett. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 2. Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. A Belgium-Törökország csoportrangadón Kim Milton Nielsen játékvezető a mérkőzés 40. percben az ágyékához kapott, majd jelezte: nem tudja tovább folytatni a mérkőzést. Játékvezetői szempontból ritka esemény történt. A nemzetközi előírások szerint ilyenkor a 4. játékvezető, Günter vette át az irányítást. A Franciaország-Portugália elődöntőn a portugál Abel Xavier kezezése miatt komoly bonyodalom volt. Az UEFA JB őt választotta a torna legjobb játékvezetőjének. Európa-bajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 1/2 (egy félidő). Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 2. Magyar női labdarúgó-válogatott mérkőzései A magyar női játékvezetői keretek felállításáig férfi játékvezetők irányították a női válogatott felkészülési mérkőzéseit. Szakmai sikerek Az IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 75, legjobb bírójának rangsorolta, holtversenyben Serge Muhmenthaler, Vadzim Dzmitrijevics Zsuk társaságában. A 2008-as szavazáshoz képest 11 pozíciót hátrább lépett. Sportvezetőként Aktív pályafutásának végétől az Osztrák labdarúgó-szövetség (ÖFB) Játékvezető Bizottságában (JB) Burgenlandot képviseli. A FIFA és az UEFA nemzetközi játékvezető ellenőre. Égertinóru Az égertinóru (Gyrodon lividus) a gombákhoz (Fungi), azon belül tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe és a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj. Nem túl ízletes, bár ehető gomba, gyűjtése azonban nem ajánlott, mivel védett gombafaj Magyarországon. Jellemzői A kalap átmérője 8–15 cm, alakja domborúból hamar kiterülő, fiatalon is szabálytalan, hullámos széle sokáig begöngyölt, majd hullámos felszíne bőrszerű, később fényes, nedvesen ragadós. Színe szalmasárgától okkerbarnásig változó, öregen piszkos szürkésbarna. Csöves termőrétegtartója keskeny, a tönkre mélyen lefutó, fiatalon szűk labirintusos, később kitáguló, szögletes pórusokból áll, a kalaphúsról nehezen fejthető le. Színe fiatalon sárgás majd olajbarnás, nyomásra piszkos zöldeskékre színeződik. A tönk 6–9 cm hosszú, 1,5–2 cm vastag, centrikus vagy excentrikus, mindig görbe, lefelé vastagodó, a kalap alatt a trámától sárga színű, lefelé vörösbarna szálas, molyhos felületű. A kalapban puha a gomba húsa, a tönkben szálas, fehéressárgás színű és vastag, vörösödik, tönkben és csövek felett kékül. Íze és szaga nem jellemző. Spórái barnászöldek, alakjuk ovális, sima felületűek, méretük 4–6 × 3–5 µm között vannak. Előfordulása Egész Európában megtalálható a nyári-őszi időszakban, de mindenütt nagyon ritka. Európán kívül még nem bukkantak példányára. Hazánkban szintén ritka, visszaszorulóban lévő faj, mivel nedves helyeken, patakok partján, égerfák alatt terem, és ezen élőhelyek területcsökkenése, a természetközeli égeresek kiszáradása veszélyezteti a faj fennmaradását. Hawaii holló A hawaii holló (Corvus hawaiiensis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó Hawaii szigeteken élt, vadon kihalt. Megjelenése Testhossza 48-51 centiméter. Tollazata fekete. Életmódja Gyakorlatilag mindenevő. Tony Azevedo Tony Azevedo (Rio de Janeiro, 1981. november 21. –) amerikai-brazil vízilabdázó. Brazíliában született, de egy hónapos korában Amerikába költözött családjával. Négyéves korában leesett, megvágódott a légzőcsöve és a nyelőcsöve, a műtőasztalon a szíve is megállt pár pillanatra. De teljesen felépült és vízilabdázni kezdett. Részt vett a 2000. évi, a 2004. évi és a 2008. évi nyári olimpiai játékokon is, utóbbin ezüstérmet szerzett. Hermagor-Pressegger See Hermagor-Pressegger See (szlovénül Šmohor-Preseško jezero) osztrák város Karintiában, a Hermagori járás központja. 2016 januárjában 6840 lakosa volt. Elhelyezkedése Hermagor-Pressegger See Karintia délnyugati részen fekszik, közvetlenül az olasz határ mellett, a Gail folyó felső szakaszánál, a Gitschtal gleccservölgyének bejáratánál. Északról a Gailtali-Alpok, délről a Karni-Alpok hegyei fogják közre. Dél felé a Naßfeld-hágó vezet át Olaszországba, északon pedig a Kreuzberg-nyergen át lehet a Dráva völgyébe jutni. Legnagyobb állóvize az 55 hektáros Pressegger See. Az önkormányzat 12 katasztrális községben 64 falut és egyéb települést fog össze. Ezek lakossága az 1521 (Hermagor) és a 0 (Grafenau) között változik. A környező települések: nyugatra Kirchbach, északnyugatra Gitschtal, északra Weißensee és Paternion, keletre Sankt Stefan im Gailtal, délkeletre Malborghetto-Valbruna, délre Pontebba, délnyugatra Moggio Udinese és Paularo (az utóbbi négy Olaszországhoz tartozik). Története Az ember legrégebbi nyomai Hermagor területén a bronzkori urnamezős kultúrához tartoznak: a régészek bronzbaltákra, gyűrűkre és egy tőrre bukkantak. Utóbbi díszítése észak-itáliai befolyásra utal. A vaskorban a régióban vasércet bányásztak, amelyet kereskedők vittek a Földközi-tenger térségébe. I.e. 15-ben a helyi kelták királyságát, Noricumot meghódította a Római Birodalom. Hermagort először 1169-ben említik az írott források. Nevét az Aquileiai patriarchátus első püspökéről Szt. Hermagorasról kapta. A kedvező helyen, az Alpok hágóinál fekvő település hamar a Gail-völgy központjává fejlődött, már 1288-ban vásárjogot és mezővárosi (Markt) státuszt kapott. A 15. században a török betörések során végigpusztították az egész folyóvölgyet. A 16. századtól a város hűbérura Ortenburg grófja lett. Franz Xaver Freiherr von Wulfen 1779-ben itt fedezte fel Wulfenia carinthiaca endemikus növényt, amelynek ez az alfaja kizárólag a 2195 m magas Gartnerkofel hegyen él. Hermagor 1868-ban lett a hasonló nevű járás székhelye. A Monarchia idejében a városban állomásozott a K.u.K. 4. gyalogezred 1. és 2. zászlóalja. 1880-ban Hermagornak 709 lakosa volt, valamennyien német anyanyelvűek. A város ekkor a német-szlovén nyelvhatártól közvetlenül északra volt; Potschachban és Fritzendorfban már szlovének laktak. 1930. október 10-én a tartományi kormányzat Hermagort városi státuszra emelte. 1958-ban hozzácsatolták Möschachot. 1973-ban újabb községek (Egg, Mitschig, Görtschach, Rattendorf) csatlakozásával létrejött a mai Hermagor-Pressegger See-i önkormányzat. Lakosság A hermagori önkormányzat területén 2016 januárjában 6840 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 7232 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,7%-a volt osztrák, 1,6% német, 1,1% boszniai, 1% horvát állampolgár. 68,8%-uk római katolikusnak, 25,6% evangélikusnak, 1,5% muszlimnak, 2,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Gazdaság A város legfontosabb gazdasági ágazata a turizmus. Mind nyáron, mind télen sok látogatót vonz, a szállodák évente több mint egymillió vendégéjszakát realizálnak. Télen a nassfeldi síterep, a Déli-Alpok egyik legnagyobb síközpontja a legnagyobb atrrakció, nyáron pedig a változatos túra- és vízisportlehetőségek. 2001-ben a 3228 munkavállalóból 600-an dolgoztak a vendéglátásban vagy a szállásadóknál, 471-en a kereskedelemben, jármű- és egyéb szervizekben, 441-ben pedig az iparban. Látnivalók a möderndorfi vár, benne helytörténeti múzeummal. az untermöschachi Lerchenhof-kastélyt 1851-ben építtette Julius von Wodley. A későklasszicista- biedermeier épület 1939 óta műemlék, ma szálloda működik benne. a Malenthein-vár romjai a Kühweg melletti Guggenberg-hegyen. Az először 1311-ben említett vár a 16. század elején került Georg von Malenthein kezére, innen kapta a nevét. 1688-ban még lakták, de a 18. században elhagyták és fokozatosan romba dőlt. Ma már csak a külső fal részei és a lakótorony 6–8 m magas maradványai láthatóak. a khünburgi vár romjai. A keskeny gerincen épült vár vízellátása mindig is problémás volt és tulajdonosai végül a kényelmesebb "castrum Kyneggbe" (a mai Egg) költöztek, a várat pedig sorsára hagyták. Tornya ma is áll. a schlanitzeni Szt. Leonard-templom 1485-ben épült. Rattendorf plébániatemploma Hermagor plébániatemploma a watschigi evangélikus "toleranciaház" II. József vallási türelmi rendelete után épült 1783-ban. Híres gitschtaliak Armin Assinger (1964-) alpesi síző Roland Assinger (1973-) alpesi síző Matija Majar-Ziljski (1809–1892), szlovén pap, politikai aktivista Ines Widmann (1904–?) író Testvérvárosok Pontebba , Olaszország Villechien Villechien település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 177 fő (2015). Villechien Notre-Dame-du-Touchet, Lapenty, Milly, Romagny-Fontenay és Saint-Symphorien-des-Monts községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A puritánok A puritánok (teljes címén A skóciai puritánok [I Puritani di Scozia]) Vincenzo Bellini háromfelvonásos operája. A szövegkönyvét Carlo Pepoli írta. Ősbemutatójára 1835. január 25-én került sor Párizsban. Bellini utolsó operája nehéz feladat elé állítja az énekeseket. A tenor főszereplő szólamában számos magas c, d, sőt egy helyen f teszi szinte előadhatatlanná. Cselekménye Első felvonás Esküvőre készülnek lord Walton várában. Messze földről érkezik Richard, aki most tudja meg, hogy a lányt – akinek kezét neki ígérte a kormányzó – lord Talbot fogja oltárhoz vezetni. Elvira nagybátyjától – Sir George-tól – tudja meg, hogy apja már nem ragaszkodik a Richarddal való házassághoz. Megengedi, hogy lord Talbot hitvese legyen. A várban lelkesedéssel fogadják a bevonuló Arthurt. A kormányzó nem vehet részt lánya esküvőjén, mert a Villa Forte-i hölgyet kell a parlament elé kísérnie. Arthur pár pillanatra egyedül marad az ismeretlen hölggyel, akiben döbbenten ismeri fel a királynét. Mint a Stuartok hűséges híve elhatározza, hogy megmenti a királynét, bár szíve szerint szerelme mellett maradna. Amint együtt akarják elhagyni a termet, Richard az ellenfél állja útjukat. Nem ismeri fel a királynét, csak annyit lát, hogy vetélytársa az esküvő napján egy másik nővel akar megszökni. Richard – legnagyobb meglepetésükre – nem árulja el őket, sőt megígéri, hogy egy ideig titokban tartja a szökést. Tettét nem a nagylelkűség, hanem az a biztos tudat vezette, hogy Elvira így meggyűlöli Arthurt. Lord Walton a szökevények után indul, az otthon-maradottak pedig azt látják, hogy a nagy megrázkódtatás Elvira eszét vette. Második felvonás Elvira hol mély fájdalomba merül, hol érthetetlenül felvidul. Egy hirtelen erős megrázkódtatásra lenne szüksége hogy egyensúlya helyre álljon. Richard közben elérte, hogy lord Talbotot hazaárulónak minősítsék. Ha elfogják halál vár rá. Sir George-ot megindította Elvira szenvedése, és a bosszúszomjas Richardot is békülésre bírja. Harmadik felvonás A kastély parkjában, az üldözői elől menekülő lord Talbot találkozik szerelmével és elmondja, mi késztette a látszólagos hűtlenségre. Elvira lelke ismét megnyugszik, de amikor meghallják az üldözőket és Arthur menekülni akar, ismét kitör rajta a téboly. Visszatartja a lordot, sőt maga hívja a katonákat. A puritánok körülveszik a királyné megmentőjét, hogy ítélkezzenek felette. Ez újabb megrázkódtatást jelent Elvirának, aki saját magát okolja szerelme sorsáért. Az utolsó pillanatban érkeznek a parlament hírnökei a kegyelmi okirattal. Lord Talbot megmenekül, Elvira pedig meggyógyul, immár véglegesen. Híres részletek Ah! Per sempre io ti perdei - Richard áriája az I. felvonásban A te, o cara, amor talora - Négyes az I. felvonásból Qui la voce sua soave - Elvira áriája a II. felvonásban Diszkográfia Montserrat Caballé (Elvira), Alfredo Kraus (Arturo), Hamari Júlia (Enrichetta), Matteo Manuguerra (Richard) stb.; Ambrosian Operakórus, Philharmonia Zenekar, vez.: Riccardo Muti (1979) EMI 7 69663 2 8 Al-Gharafa SC A Al-Gharafa Sports Club egy katari labdarúgóklub Dohából. A csapat jelenleg az élvonalban játszik. Sikerek Bajnokság – 7 (1992, 1998, 2002, 2005, 2008, 2009, 2010) Emir of Qatar Cup - 7 (1995, 1996, 1997, 1998, 2002, 2009, 2012) Qatar Crown Prince Cup - 3 (2000, 2010, 2011) Qatari Stars Cup - 1 (2009) Játékoskeret 2016-tól * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. Híres játékosok Saad Al-Shammari Adel Khamis Sebastián Soria Otmane El Assas Júnisz Mahmúd Fawzi Bashir Marcel Desailly Husain Ali Farhad Majidi Juninho Pernambucano Sonny Anderson Djibril Cissé Zé Roberto Lisandro López Tieste-Uragnoux Tieste-Uragnoux település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 173 fő (2015). Tieste-Uragnoux Saint-Aunix-Lengros, Hères, Labatut-Rivière, Jû-Belloc és Ladevèze-Ville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pusztaszentkirály Pusztaszentkirály település Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Tordától északnyugatra fekvő település. Története Pusztaszentkirály (Szentkirály) nevét 1367-ben említette először oklevél Scentkyraly néven. 1450-ben kenézét is említették. 1501-ben Somkeréki Erdélyi János Zenthkyral birtokának felét Szilvási Cseszelicki Mátyásnak adta el. 1516-ban p. Olahzentkyrál -t említette egy oklevél, ekkor Léta vár tartozéka volt és Rődi Dezsőfi, Somkeréki Erdélyi és Szilvási Csezeliczki családok birtoka volt, és ekkor a Hodáttorka közelében fekvő Olahzentkyral birtokot Szilvási Ilona (Gyerőfy Salatiel özvegye) kapta meg. 1861-ben Puszta-Szentkirály néven említették. 1910-ben 275 lakosából 10 magyar, 265 román volt. Ebből 166 görögkatolikus, 100 görögkeleti ortodox, 4 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott. Varjassy Árpád Csejthei Varjassy Árpád (Arad, 1854. március 31. – Arad, 1915. december 29.) Arad megyei királyi tanfelügyelő, középiskolai tanár és a temesvári nyilvános ipariskola igazgatója. Élete 1885-ben Trefort Ágoston akkori közoktatásügyi miniszter nevezte ki aradi tanfelügyelőnek. Mikor az Arad megyei iskolák felügyeletét átvette, az egész megyében mindössze 4 állami iskola volt 9 tanítóval és midőn 1910 februárjában hivataloskodásának 25 éves jubileumát ülte, 62 községben 76 állami iskolában 236 tanító működött. Az aradi Kölcsey Egyesület elnöke volt. Cikkeket írt a Temesvári Lapokba, a Délmagyarországi Lapokba (gyújtó cikkei eredményezték a temesvári magyar színügygyámolító egylet megalakulását); Ormos Zsigmond Emlékkönyvébe (Temesvár, 1883. Ormos mint műbarát). Munkái Miképen szervezzük ipariskoláinkat? Temesvár, 1880. Közoktatásügyünk realizmusa. Temesvár, 1883. Vezérfonal az építési anyagok ismeretéhez. Temesvár, 1884. A párbaj (film, 2016) A párbaj (eredeti cím: The Duel) 2016-ban bemutatott amerikai film, amelyet Kieran Darcy-Smith rendezett. A forgatókönyvet Matt Cook írta. A producerei David Hoberman, Todd Lieberman, Adam Rosenfelt és Maureen Meulen. A főszerepekben Woody Harrelson, Liam Hemsworth, Alice Braga, Emory Cohen, Felicity Price, José Zúñiga és William Sadler láthatóak. A zeneszerzője Craig Eastman. A tévéfilm gyártója az Atomic Entertainment, a Mandeville Films, a Mississippix Studios, a 26 Films, a Bron Capital Partners és a Crystal Wealth, forgalmazója a Lionsgate Premiere. Műfaja westernfilm. Amerikában 2016. június 14-én mutatták be a mozikban. Magyarországon az HBO mutatta be. Langenwolschendorf Langenwolschendorf település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Jarebice (Tutin) Jarebice (cirill betűkkel Јаребице) település Szerbiában, a Raškai körzet Tutini községében. Népesség 1948-ban 154 lakosa volt. 1953-ban 171 lakosa volt. 1961-ben 178 lakosa volt. 1971-ben 189 lakosa volt. 1981-ben 174 lakosa volt. 1991-ben 207 lakosa volt. 2002-ben 215 lakosa volt, akik közül 214 bosnyák (99,53%) és 1 ismeretlen. Vers-Pont-du-Gard Vers-Pont-du-Gard település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1871 fő (2015). Vers-Pont-du-Gard Argilliers, Castillon-du-Gard, Collias, Flaux, Lédenon, Remoulins, Saint-Bonnet-du-Gard és Saint-Siffret községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dobfenek Dobfenek (szlovákul: Dubno) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. Fekvése Rimaszombattól 32 km-re délre, a Gortva patak felső folyásánál, a magyar határ mellett fekszik. Története A falu területén már a késő bronzkorban is éltek emberek, a kiétei kultúra településének maradványait tárták itt fel. 1427-ben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. Ila Bálint történész szerint Almágy lakosai alapították 1273-ban. A néphagyomány szerint a honfoglalás korában kabarok telepedtek le területén. A falu első birtokosa Dobzygh comes volt, a község neve a régi magyar Dob személynévből származik. Ila Bálint szerint az ősi falu a maitól néhány száz méterrel távolabb feküdt, Dobszegnek hívták, a kataszteri térképeken a parcella ma is Faluhely néven szerepel. Dobfeneket később alapították, Dobszegről és Almágyról települtek oda, és arról kapta a nevét, hogy a határban egy széttaposott harci dobot találtak. Vályi András szerint: „DOBFENEK. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Syposs, és más Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, Serkétöl mintegy fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, egy része szántó földgyeinek hegyes, piatzozása két mértföldnyire Rimaszombatban, legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája van, kendert áztató vize alkalmatos; második Osztálybéli.” Fényes Elek szerint: „Dobfenék, Gömör v. magyar falu, Hajnácskő szomszédságában: 166 kath., 25 ref. lak. F. u. többen.” Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Dobfenék, a nógrádi határ közelében fekvő magyar kisközség, 30 házzal és 185 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben mint a Recsky család birtoka szerepel. Később Dobszög néven is említik az egykorú iratok. Ajnácskő vár tartozéka volt s e vár birtokosaival változtak e község urai is. Dobfenék közelében feküdt 1427-ben Kökényes (Kwkenes), mely a Sárai család birtoka volt. A község postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő.” A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Az 1970-es években Almágyhoz csatolták, de 1989-ben újra önálló község lett. Lakossága 1910-ben 198-an, túlnyomórészt magyarok lakták. A kisközség még 1980-ban a két színmagyar felvidéki település egyike volt. Lakosságának nemzetiségi összetétele a 2000-es évek folyamán változott meg. Ezen időszakban megközelítőleg 30 roma származású lakos telepedett le területén. Lakosságának többsége római katolikus vallású. 2001-ben 138 lakosából 134 (97.1%) magyar volt. 2011-ben 153 lakosából 135 magyar és 13 szlovák. Nevezetességei Római katolikus templomának elődje 1427 -ben már állt, az új templomot 1927 -ben közadakozásból építették. A határában fekvő Péterfali-víztározó a horgászok kedvelt paradicsoma. A tározó területe 72 hektár. A közeli Cseres-hegység a túrázók és a természetbarátok kirándulóhelye. A polgármesteri hivatal előtt emelt kopjafa az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrzi. A két világháború helybéli hősi halottainak emléktáblája a templomban. Híres emberek Itt él Kovács Árpád pedagógus, citerakészítő. Láng Gépgyár Koordináták: é. sz. 47° 32′ 18″, k. h. 19° 04′ 07″47.538333333333, 19.068611111111 A Láng Gépgyár egykori nagyvállalat, a magyar ipar történetének egyik kiemelkedő jelentőségű gyára volt Budapesten, az egykori „külső Váczi úton”, a mai a XIII. kerületben, a Váci út 152–156.-ban. Fontos szerepet játszott a hazai erőművek, ipari és közlekedési vállalatok korszerű erőgépekkel, turbinákkal, illetve dízelmotorokkal történő ellátásában. Története A 19. században Az 1867-es kiegyezés után Magyarországon a gépi nagyipar gyors fejlődésnek indult, és ez kedvező feltételeket teremtett a gépgyártás kialakulásához. 1868-ban Pesten, az egykori Váczi úton (ma: Bajcsy Zsilinszky út) egy ipari iskolát végzett mesterember, Láng László kis gépjavító műhelyt alapított. Öt évvel később, a kezdeti sikerek és az élénkülő kereslet nyomán a külső Váczi útra (a mai XIII. Váci út 152–156.) költöztetett üzem gőzgépeket kezdett gyártani a gyorsan szaporodó magyar gyáraknak. A fejlődő hazai ipart egyre inkább ez az üzem látta el erőgépekkel, kiszorítva a magyarországi piacot korábban uraló külföldi versenytársait. Láng időben felismerte a folyamatos műszaki fejlesztés fontosságát, és több találmány, köztük egy bécsi mérnök újfajta, szelepes vezérművének gyártási jogát megszerezve, hosszú időre biztosította gőzgépeinek versenyképességét. (Később ezt a vezérművet a gyár egyik mérnökének szabadalma alapján tökéletesítették.) Az 1880-as évektől már külföldre, a balkáni országokba és Oroszországba is szállított, gyártmányai sikerrel szerepeltek a nemzetközi kiállításokon. Az 1900. évi párizsi világkiállításon a gyár egyik, Ganz-generátort hajtó gőzgépe nagydíjat és aranyérmet nyert. 1891-től a gyárban dolgozott Hans Hörbiger osztrák mérnök is, a Hörbiger-féle tányérszelep feltalálója. Mivel a gépgyár nem támogatta találmányát, 1900-ban a Siemens & Halske vállalat segítségével saját irodát nyitott. A 20. század első felében A 20. század elején a villamos energia térhódítása az iparban új, nagy teljesítményű erőgép létrehozását tette szükségessé, és ez a gőzturbina volt. Láng László fia, a Nyugat-Európában műszaki egyetemet végzett Gusztáv javaslatára 1905-ben a Láng-gépgyár belépett egy nemzetközi szindikátusba és svájci szabadalmak licenciájának megvásárlásával, Magyarországon elsőként kezdte meg a gőzturbinák gyártását. A gyár fejlesztési hátterét egyébként mindig is licenciavásárlásai jelentették. Az új gyártmány bevezetése új műszaki gárda kiképzését, új gyártási módszerek meghonosítását tette szükségessé, a turbina megmunkálása ugyanis a gőzgépekénél jóval nagyobb pontosságot igényelt. Öt év múltán a budapesti villamosközlekedés elektromos központjait már a gyár hatalmas, tízezer lóerős turbináival látták el. A cég kezdetben Zoelly-féle (ejtsd: cölli) akciós turbinákat gyártott, a nagyváradi villanytelep 1912-ben üzembe helyezett első gőzturbinája például a Láng-gyár Zoelly-típusú turbinája volt. Csak később, az 1930-as években szerezték meg a reakciós turbina gyártási jogát az ugyancsak svájci Brown-Boveri Cie cégtől. Egy svájci cég tapasztalataira támaszkodva és a szabadalmat megvásárolva a Láng-gyár 1910-ben kiterjesztette tevékenységét a dízelmotorok gyártására. Az ehhez szükséges szakismereteket a mérnökök és szakmunkások Svájcban sajátították el. A folyamatos megújuláshoz tőkére volt szükség: a családi vállalkozás 1911-ben részvénytársasággá alakult, az alapító Láng László visszavonult, fiát nevezték ki vezérigazgatónak. A gyár továbbra is lépést tartott a műszaki haladással és megtartotta vezető szerepét a hazai gépgyártásban. Az egyre nagyobb teljesítményű, álló felépítésű, négyütemű dízelmotorok elsősorban villany- s ipartelepeknek készültek. A gyártmányok köre folyamatosan bővült. A hagyományos termékek – erőgépek, kazánok – mellett előbb a vegyipar, majd az élelmiszeripar számára is készítettek teljes berendezéseket, a gazdasági válság idején pedig nyomdaipari gépeket. A magyar cukorgyárak berendezéseit elsősorban a Láng-gépgyár szállította, de híressé váltak paradicsombesűrítő gépsorai is. Közben fokozatosan kialakult a jármű- és hajómotorgyártás évtizedessé váló hagyománya. Az országban elsőként a Láng-gyárban állítottak elő dízelmotorokat vasúti vontatás céljára. Autóbuszba, teherautóba szerelt dízelmotorok is készültek, egészen az államosításig. A második világháború idején a gyár termelését a hadsereg igényeihez igazították, de emellett továbbra is készítettek kisebb teljesítményű gőzturbinákat és kazánokat polgári célokra. A 20. század második felében A háború alatt az üzemcsarnokok és a berendezések jelentős része komoly károkat szenvedett. 1948-ban, a helyreállítás után a gyárat államosították, Láng Lászlót nyugdíjazták. A gyár egy részét továbbra is a potenciális haditermelésnek tartották fenn: egy titkos műhelyben a MiG–15 repülőgépek gázturbinájának alkatrészei gyártására szolgáló gépsorok álltak hosszú ideig, míg a típus elavulásával le nem szerelték. A háború után saját tervezésű ipari gőzturbinák tömegét gyártották a KGST-n belüli szakosodás szerint, de készültek nagy kondenzációs egységek is, a legnagyobb hazai fejlesztésű egység a 100 MW-os kondenzációs turbina volt. 1966-ban, a viszonylag liberálisabb gazdaságpolitika idején a vállalat felújította együttműködését korábbi partnerével, a Brown-Boveri céggel. Fő profilja továbbra is az energetikai gépgyártás maradt, a gőzturbinák, kazánok mellett dízel hajómotorok is készültek, továbbá berendezések az új iparág, az atomenergetika számára és vegyipari berendezések, élelmiszeripari gépek: cukorgyári s konzervgyári berendezések. Főként innen kerültek ki a hazai villamos erőművek turbinái, de a vállalat termékeinek javarészét külföldön értékesítették. A gazdaságban, főleg a nehéziparban az 1970-es évek végére felgyülemlett gondok a Láng-gyár termelésében is megmutatkoztak. A korszerűtlen technológiákkal és pénzügyi nehézségekkel is terhelt vállalat privatizációja 1990-ben kezdődött. Legértékesebb termelőrészlegei előbb részben, majd teljesen külföldi kézbe kerültek, és 2000-ben a nagy múltú Láng-gyár megszűnt. Jogutódja először az ABB, majd az Alstom Hungária Zrt. (illetve ennek erőművi üzletága), mely hazai és külföldi erőművek turbináinak javításával, felújításával foglalkozott. Kocs Kocs község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban fekszik. Fekvése A bársonyosi dombvidéken a megye középső részén helyezkedik el a Kisalföld keleti szegélyénél. A Tata-Győr közúton Tatától 9 km-re található. Megközelíthető: autóval az M1-es autópályáról vagy a 100. számú közútról, a tatai leágazástól 9 km-re. Vasúton Tata vasútállomástól, autóbusz átszállással. Nevének eredete Neve személynév eredetű. Az Árpád-kori Koch, Kocs, Kos személynévből ered. A település nevét egykori Koch (Kos) nevű tulajdonosáról kapta. Természeti környezete Természeti környezete nagyon sokszínű. Földrajzilag már a Kisalföldhöz tartozik, annak homoktáj részletébe. Határának délről északi irányba elnyúló, egyre jobban ellaposodó dombjait lösztakaró borítja. A község tengerszint feletti átlagos magassága 112-158 méter. Legmagasabban fekvő része a falutól keletre fekvő Haraszt 222 m-rel, majd a Látóhegy 218, a Sashegy 208, a Halom 197 méterrel követi. Éghajlat, hőmérséklet A falu éves középhőmérséklete: 10,5 °C, a januári középhőmérséklet -1,4 °C, a júliusi 20,5 °C. Az évi napfénytartam 2100 óra. Az éves csapadék mennyiség 570 mm, az uralkodó széljárás északnyugati. Története Régészeti kutatások alapján tudjuk, hogy a település már a bronzkorban is lakott hely volt. Okleveles említése először 1237-ben történik meg Ruch, Kuch formában. A hagyomány szerint a helyi bognárok által készített kocsi szekér a községről, Kocsról (németül: kutsche, angolul: coach franciául: cocher) kapta a nevét. Számos változata létezik: hintó konflis fiáker formájában. Középkor Kocs első említése írásos alakban 1267-ben a szomszédos Tömörd (Temird) határleírásánál szerepel Ruch alakban, de egyes írásos említésekor Kuch, KWCH, Koch, Kocs -ként is előfordult. 1325-ben Kocsi Fekete Pál (Paul Niger de KWCH) birtokos Kocson. Lánya Margit a Kocstól északkeletre fekvő (mára már elpusztult, Baj Határában feküdt.) Haláp falu birtokosának, Halápi Olivérnek a felesége. Ugyanez időben van szó az oklevelekben Kocsi Fekete Pál birtokának felosztásáról, mi szerint felét gyermekeire; fiára Lőrinczre, és lányára Margitra, s unokájára Halápi Jánosra hagyja. Kocs Károly Róbert korában A Budáról Bécsbe menő országút Komáromot és Székesfehérvárt összekötő régi római út keresztezésében fekvő település forgalmas csomópontjában fekvő Kocson már ekkor lóváltó állomás is működött, és híres volt szekérkészítő iparosairól is. 1332-ben a falu már királyi birtok volt, Károly Róbert király ekkor (Csór nemzetségbeli) Péter fia Tamás csókakői és gesztesi várnagynak, későbbi lovászmesterének adományozta a települést vámjával együtt: az 1330. őszi Havasalföldi hadjárata során – a király és serege ellen Bazarab vajda cselszövésekor – Csór Tamásnak a király megmentése során tanúsított hősies magatartása jutalmául (Magyar Nemzet Története): Csór Tamás, Csór Péter fia a menekülő királynak, "kinek lova a fáradtságtól már makacskodni kezdett" átadta saját lovát, hogy a király életét megmentse. Károly Róbert idejéből, valamint Csór Tamás Kocson való birtokossága idejéből való a hintó (currus mobilis) első említése is; Küküllei János leírásában mint szemtanú írta le a király temetési hintóját 1342-ben, mely járművet már ekkor magyar ingó szekér, ingó, hintáló szekér néven írtak le. 1343-ban Károly Róbert király özvegye, Erzsébet királyné Nápolyba való utazásakor említették a korabeli feljegyzések a 4-ló húzta hintót, majd még ez évben Nagy Lajos király anyjának Nápolyból Rómába való útja leírásában olvashatunk a 6 ló húzta hintón (currus mobilison) való utazásáról. Nagy Lajos 1372-ben kelt levelében már szerepelt a szijakon függő szekér: Post ipsam curram pendentem transmittere. 1386-ban, Nagy Lajos halála után már mindkét jármű; a szekér és a hintó is szerepel Erzsébet és Mária királynék utazásakor, mikor a Garaiak kíséretében Budáról Dzsakovárra utaztak. 1414 után Kocs már a losonci Bánffy család, Losonczi László bán fiának Dénesnek birtokaként található az évtized végéig; Losonczy Dénes felesége Genyő János komáromi és krasznai főispán Anna nevű leánya lett, kivel házassága révén a Valkóvári uradalmat kapta. Losonczy Dénes Nagy Lajos király leányának Mária királynőnek udvarában nevelkedett, ki később Zsigmond király felesége lett. Kocs Zsigmond király korában 1421-ben Kocs falut Zsigmond király Hunyad váráért (a későbbi Bánffyhunyad) elcserélte a Losonczy-Bánffy családdal. 1421. július 23-án kelt oklevelében Zsigmond király a vasvári káptalan által Kocs és Teke-Földe birtokába iktattatja be a Kocsy családot: annak Pergint, Imre és András nevű tagjait, innen a család az adományos nemzetségek sorába lépett. Ugyancsak 1421-ben kapták még Zsigmond királytól a Kocsi család tagjai közül Pál Vas megyében Olad és Si(j)e részeit; András királyi udvarnok érdemeiért és a Zala megyei Újbécs (Új-Bécs) faluért cserébe Kónyadobroncza (Kónya-Dobroncza) és Pet nevű pusztákat, melyek előbb az örökös nélkül elhalt Kónyadobronczai, majd a -Sitkei családé voltak, majd e birtokok helyett a szintén örökös nélkül elhalt Keszeg Mihály birtokát Mihályfalvát (Keszegmihályfalvát) Veszprém megyében. Kocs falu szekérkészítői ekkor készítették el Zsigmond király leánya Erzsébet és V. Albert osztrák herceg"mennyegzői szekerét" mely egy szíjakon függő fedett ekhós, úgynevezett hintálló szekér, vagyis röviden hintó volt. A menyegzői szekér megmaradt felső kocsiszekrénye a jegyespár címereivel díszítve máig megtekinthető a grazi múzeumban. Erzsébet és Albert esküvője 1421. szeptember 28-án volt Pozsonyban. 1432-ben királyi birtok, ekkor Zsigmond király Hédervári Lőrinc királyi lovászmesternek adományozta Kocsot, mely Hédervári Lőrinc birtoka maradt egészen haláláig, utána fiai; II. Imre és VI. Miklós örökölték, később Hunyadi Mátyás király és fia Corvin János tulajdona lett. Kocs Hunyadi Mátyás korában 1400-as évek közepén, Hunyadi Mátyás idejében Kocs községet átszelő Budát Béccsel összekötő főút mellett készítették el a falu szekérkészítő mesterei azt a könnyű, több addig nem használt újítással felszerelt 3-ló húzta kocsiszekeret, amely a település nevét világhírűvé tette, s máig innen neveznek kocsinak szinte minden 4-kerekű járművet. A kocsi szekérkészítő mesterek pedig szétszéledtek az akkori Magyarország területén, tudásukat kamatoztatva készült aztán szerte Magyarországon és Európában a könnyű kocsi utazószekér. 1491-től egy ideig újra a Héderváriaké. 1516 és 1520 körül Enyingi Török Bálint tulajdona 1520-tól a Héderváriak szerzik vissza Török idők 1526-ig Batthyány Benedeknek zálogosítja el a Hédervári család. 1553-tól a Bakith család, Bakith Pál és testvérei kaptak rá királyi adományt. 1600-as évek elejéig újból az Enyingi Török családé. 1594-ben Szinán pasa Tatáról Győr felé vonulva 200.000-es seregével több falut, köztük Kocsot is felégeti, a menekülő lakosságot pedig lemészárolta. E gyászos esemény után a falu majd egy évtizedig lakatlan volt. 1612-ben birtokosa, Enyingi Török István az elpusztult falut telepesekkel népesítette újra. 1622-ben a Nyáry családé, Nyáry Miklós birtoka. 1643-ban Zichy István, 1659-ben (Somodori és Szomori) Pázmándy János a birtokosa. 1683-ban Kara Musztafa 250.000-fős serege Bécsből a budai úton vonulva az útjába eső falvakat, köztük Kocsot is porrá égette, lakóit rabláncra fűzve magával hurcolta. Az esemény emlékét őrzi máig is a falu határában az úgynevezett Sírók hídja, ugyanis a falun átvonuló tatárok elől a lakosság egy része a közeli nádasokba menekült, de ezt a tatárok felgyújtották, és az összefogdosott lakosságot e hídon keresztül rabláncra fűzve vitték el a településről. A lakosságában megtizedelt falu újranépesítése érdekében Zichy István Kocs zálogos földesura felhívására, nagy adókedvezményt ígérve felvidékről (Pozsony, Nyitra és Bars megyékből) telepített családokat a községbe. 1693-as összeíráskor újra a Zichy családé. Ekkor már református lelkészének nevét is említették Komáromi Pál személyében. 18-20. század 1727-ben az Esterházy család birtokába került a terület. A Budáról Bécsbe vezető út mellett a településnek vendégfogadója volt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően egy ideig járási székhely volt. A két világháború közötti tagosítások nyomán 22 farmtanya jött létre, ezzel megteremtve a gazdasági fejlődés alapjait. A mezőgazdasági termelésből élő lakosság a 20. században étkezési és takarmány gabonatermesztéssel, ipari növények (kukorica) és gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozott és foglalkozik ma is. Az 1950-es évektől kezdve a rendszerváltozásig a termelőszövetkezet munkalehetőséggel, a helyi iparosok szolgáltatással látták el a községet. A szocializmus időszakában híres volt a település arról, hogy az aratást az elsők között kezdte meg az országban. A mezőgazdasági termelésben kiemelkedik a kukorica és a búza, valamint az állattenyésztés. Jelentős haszonállatai: sertés, szarvasmarha és a háztáji baromfi. Jelene A település legnagyobb gazdasági társasága, a mezőgazdasági szövetkezet utódaként megalakult Aranykocsi Rt. amely legfőbb munkaadója a településnek. A község infrastrukturális ellátottsága teljes. A víz-, gáz-, csatorna- és telefonhálózat minden lakás számára elérhető. A víztisztító telepet 1996-ban építették. 14 tantermes általános iskolát, óvodát, kulturális központot, könyvtárat működtet a település önkormányzata. A sportegyesület saját labdarúgópályával és saját létesítményekkel rendelkezik. Az egészségügyi ellátást háziorvos, gyermekorvos, védőnő és a patika biztosítja. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,8%, református 46%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 10,8% (18,6% nem nyilatkozott). Nevezetességei Római katolikus templom Az 1325-ből származó irat szerint a falu legmagasabb pontján épült Szent Mihály tiszteletére, valószínűleg román stílusban. Később a török dúlás után az elnéptelenedett faluba betelepedő reformátusok vették birtokba. Az időközben megsokasodott katolikus hívőknek Esterházy József földesúr adatta vissza. Fellner Jakab tervei alapján renoválták 1748-ban. 1749-ben a templom mellé Fellner egy plébániaházat is felépített, barokk stílusban. Az épületet hosszú elhanyagoltság után, 2007 szeptemberében polgári kezdeményezésre az épület Plébániaház Múzeum lett. A múzeumot a helyi polgárok hozták létre, és a kiállítási tárgyakat is ők adományozták. 1759-ben barokk stílusú tornyot építettek a templom mellé, szintén Fellner Jakab tervei szerint. Az építkezésekre Esterházy Miklós gróf adott megbízást. 1880-ban a tornyot meghagyva, eklektikus stílusban alakítják át mai formájára. A templom jelenleg szentmiséknek és hittanoktatásnak ad otthont. Református templom A reformátusok 1746 -ban engedélyt kaptak imaház építésére. Az 1783 -as földrengés azonban megrongálta az épületet. A mai templomot 1783 -ban szentelték fel. A templom muzeális értékű kegytárgyakat őriz a 17. és 18. századból . Tekevár Kocs legrégebbi és máig feltáratlan műemléke. Az egykori földvárat Árpád-kor előtt kb. 300 évvel átvonuló lovas nomád nép építette. Ma csak egy domború földhányás látszik belőle. Nevezetes épületei Uradalmi kocsma: Fellner Jakab által tervezett és 1769 -ben épített uradalmi kocsma. Barokk kocsimajor: Az 1830 -ban épített és 1887 -ben átépített volt kúria épületben foglalt helyet a Polgármesteri Hivatal. Kocsimúzeum Tájház: 1996 -ban egy felújított parasztházat rendeztek be, melyben a falu múltját és a vidéket mutatják be. Hagyományőrzés A kocsitoló verseny Itt születtek, itt éltek Bátky Zsigmond (Kocs, 1874. január 5. – Budapest, 1939. augusztus 28.) - tudós, néprajzkutató Kemenes Kempf József (Kocs, 1854 . január 18. – Szend , 1922 . március 22. ) - főgimnáziumi tanár-igazgató, klasszika-filológus, műfordító Kocsi Csergő Bálint (Kocs, 1647. augusztus – ?) - a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója, református lelkész Kocsi Csergő János (1648. Kocs – 1711. Debrecen) - református püspök, hittudós, költő Halka Sámuel (Kocs, 1817 – Kadarkút , 1886. május 24) református lelkész Sebestyén Dávid (Kocs, 1844 – Pápa, 1919) tanár Kóczán Mór ( Kocs, 1885. január 8. – Alsógöd, 1972. július 30.) - atléta, olimpiai bronzérmes gerelyhajító, református lelkész Székely Zoltán (Kocs, 1903. december 8. – Calgary, 2001. október 5.) - hegedűművész Vincze Imre (Kocs, 1926. november 26. – Budapest, 1969. május 3.) - zeneszerző Vincze Imre ( Kalotaszentkirály , 1891 . október 22. – Kocs, 1979 . december 20.) - kántortanító, akadémikus rektor. Kocsi Csergő Bálint emlékpark Kocsi Csergő Bálint a gályarabságra ítélt református prédikátor, Kocs község szülötte 1713-ban, 77 éves korában irt visszaemlékezéséből: A gályarabokról, s Kocsi Csergő Bálint gályarabságáról: Érdekességek Hunyadi Mátyás keserűvíz A falutól délre található a Sóstó nevű határrész, ahol keserűvíz-források fakadtak. E keserűforrásokból Európa keserűsóban legtöményebb gyógyvize tört felszínre. A források gyógyhatású vizét már a rómaiak is ismerték és használták. A közeli Brigetio (Ószőny) 3. századi római város lakosai gyógyhatása miatt fürdő- és ivókúrára használták. A ránk maradt régi írásokban is magasztalóan emlékeztek meg e keserűforrások gyógyvizéről. A római kor után elfelejtett gyógyvíz forrásainak újbóli felfedezése Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész nevéhez fűződik. 1862-ben Schmidthauer Antal az ásványvíz értékét felismerve, fia, Lajos szakszerű kutatásai alapján a forrás ereit is megtalálta. A keserűvíz vegyelemzését Hankó Vilmos vegyésztanár végezte, s megállapította, hogy a keserűvíz-kutak nagy része magnéziumban olyan gazdag, hogy nemcsak hazánkban, hanem a maga nemében egyedülálló az egész világon. A magnézium-szulfát a keserűvizek legértékesebb hatékony eleme, s az addigi ismeretekhez viszonyítva e keserűforrások vizében körülbelül 17-szeres mennyiségben volt jelen. A források vizét rendkívüli tisztaság jellemezte, mivel a kutak a településtől viszonylag távol estek, s a talaj felső rétegeiben képződő ásványvizek mentesek voltak a szennyeződéstől. Az 1860-as évektől 1945-ig a keserűvíz-források vizét Hunyadi Mátyás Keserűvíz néven forgalmazták. 1945 után - mivel közben a terület egy határrendezést követően Igmándhoz került - Igmándi keserűvíz néven forgalmazták, egészen az 1960-as évek közepéig, ekkor szűnt meg a komáromi palackozó üzem. Természeti értékei Növényvilág A települést körülvevő dombok által körbezárt völgyek homokos lösztalaján gazdag, védettséget érdemlő növénytakaró alakult ki, s e növényzetnek a Hosszúvölgyben, Badacsonyban, Bírósági dűlőben (Györke gurjal) máig is fennmaradtak foltjai. A növények közül honos itt máig is a veszélyeztetett fajnak számító Tarka sáfrány (Crocus reticulatus), Macskahere (Phlomis tuberosa ), Tavaszi hérics (Adonis vernalis), Nagyezerjófű (Dictamnus albus), a védett Bíboros kosbor (Orchis purpurea), a Selymes boglárka (Ranunculus illyricus), Apró nőszirom (Iris pumila ), Kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis ), Sadler-imola (Centaurea canescens), Selymes peremizs (Inula oculus-christi ), Nagyvirágú gyíkfű (Prunella grandiflora ), Bunkós hagyma (Allium spaerocephalon ), Nagy szegfű (Dianthus giganteiformis ). Itt él még a védettebb helyeken a Kunkorodó árvalányhaj (Stipa capillata L.) , a Sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys) , Üstökös pacsirtafű (Polygala comosa), Zászlós csüdfű (Astragalus onobrychis) , Homoki baltacim (Onobrychis arenaria) , Ágas homokliliom is. Állatvilág Védett fészkelő madarai is említést érdemelnek: például a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), búbos banka (Upupa epops), a barna rétihéja (Circus aeruginosus), vörös vércse (Falco tinnunculus) is. Testvértelepülések Montebelluna (Olaszország) Dunamocs , Madar (Szlovákia) Miguel Flores (labdarúgó) Miguel Flores Espinoza (? –) chilei labdarúgóhátvéd. 240-es évek Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 190-es évek – 200-as évek – 210-es évek – 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek Évek: 240 241 242 243 244 245 246 247 248 249 Események 235 - 284 : anarchia és polgárháborús időszak a Római Birodalomban . 249 -ben az egész Római Birodalomban általános keresztényüldözések . Híres személyek III. Gordianus római császár Owusu Benson Owusu Benson (Accra, 1977. március 22. –) ghánai válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A ghánai válogatottban 1 mérkőzést játszott. Adelphi (Ohio) Adelphi falu az Amerikai Egyesült Államokban, Ohio államban, Ross megyében. Demográfiai adatok A 2000. évi népszámlálási adatok szerint Adelphi lakónépessége 371 fő. Adelphiben 156 háztartás található, és 111 család él a településen. Adelphi népsűrűsége 530 fő/km². Adelphi 176 házzal rendelkezik, sűrűsége 251 lakás/km². Adelphi lakónépességének 96,23%-a fehér, 2,96%-a afroamerikai és 0,81%-a két vagy több rasszba tartozik. Nevezetes személyek Itt élt John Purdue, híres iparos üzletember 2014-es lengyel rali A 2014-es lengyel rali (hivatalosan: LOTOS 71st Rally Poland) volt a 2014-es rali-világbajnokság hetedik versenye. Június 26. és 29. között került megrendezésre, két szakasz törlése miatt 22 gyorsasági szakaszból állt, melyek össztávja 304,21 kilométert tett ki. A 68 indulóból 52 ért célba. Shakira Shakira Isabel Mebarak Ripoll (Barranquilla, Kolumbia, 1977. február 2. –) kolumbiai énekes-dalszerző, zenész, producer, táncos és filantróp, aki Latin-Amerikában az 1990-es évek közepétől a pop-rock-latin zene egyik legnagyobb alakja. A 2000-es évektől pedig a világ egyik legsikeresebb előadóművésze. Anyanyelvén, a spanyolon kívül folyékonyan beszél angolul, portugálul, olaszul és egy kicsit arabul és franciául is. 2001-ben megjelent első angol nyelvű lemeze, a Laundry Service az egész világon ismertté tette, melyből 15 millió példány talált gazdára világszerte. A BMI szerint Shakira a legtöbb lemezt eladó kolumbiai zenész, több mint 70 millió lemezzel. Számos zenei díjat nyert világszerte, többek között 8 Latin Grammy-díjat, 2 Grammy-t, 15 Billboard Music Awards díjat, 5 MTV Video Music Awards díjat, egy People's Choice Awards díjat és Golden Globe-díjra is jelölték. Szintén ő az egyetlen dél-amerikai művész, aki első helyezéseket ért el az amerikai, ausztrál és angol listákon. Kezdetek Shakira Nidya del Carmen Ripoll Torrado és a libanoni származású William Mebarak Chadid egyetlen közös gyermeke. 8 idősebb féltestvére van apja előző házasságából: négy fiú (Alberto, Edward, Moises és Tonio) és négy lány (Ana, Lucy, Patricia és Robin). Tizenöt évesen kezdett el hastáncolni. Neve, Shakira arabul bájos nőt jelent (ez a női alakja a Shakir névnek), Shakira azonban úgy véli, jobban illik rá a név második jelentése: hálás. Gyermekkorának nagy részét Barranquillában töltötte, Kolumbia északi részén. Első versét már négyéves korában megírta La Rosa De Cristal (Kristályrózsa) címmel. Ahogy idősödött, egyre jobban izgatta az írás, míg a hetedik születésnapjára egy írógépet kért a szüleitől. A verseket, amelyeket írt, később dalba foglalta. Nyolcévesen, miután az egyik testvére meghalt motorbalesetben, Shakira megírta első dalát, a Tus Gafas Oscuras-t (Sötét szemüveged). A baleset után az apja éveken keresztül sötét szemüveget hordott, hogy eltakarja fájdalmát. Ez adta Shakirának az ihletet a dal megírásához. Amikor négyéves volt, az apja elvitte egy közel-keleti étterembe, ahol Shakira először hallotta a doumbeket, azt a hagyományos dobot, amit az arabok tipikusan a hastáncos zenéhez használnak. Shakira elkezdett az asztalon táncolni, majd az egész étterem tapsviharban tört ki. Ekkor volt az a pillanat, amikor Shakira elhatározta, hogy előadó szeretne lenni. Imádott énekelni, de a tanára az iskolában nem engedte, hogy a katolikus kórusban énekeljen, mondván, hogy túl erős a hangja. Az iskolában csak a hastáncos lányként ismerték, hiszen minden pénteken az iskolában előadott egy hastánc számot. " Így fedeztem fel a szenvedélyt az élő fellépésekben" - mondja Shakira. 10 és 13 éves kora között számos rendezvényre meghívták fellépni így a szülővárosában elismertté vált. Pályafutása Miután az első két lemezét helyi producerekkel készítette el, a sikerek elmaradtak. Shakira elhatározta, hogy kezébe veszi a dolgokat és a harmadik lemezét egyedül fogja felvenni. 1995-ben Pies descalzos címmel a boltokba került az énekesnő harmadik lemeze, ami meghozta neki a várva várt sikert, szerte Latin-Amerikában és Spanyolországban ismertté vált. 1996-ban a legtöbb példányban eladott spanyol nyelvű album lett. 1997-ben, 20 éves korában létrehozott egy jótékonysági alapítványt, melynek neve Pies Descalzos Foundation (angolul Barefoot Foundation). Az alapítvány a kolumbiai gyermekszegénység ellen küzd. 1998-ban megjelent negyedik stúdióalbuma, a ¿Dónde están los ladrones? már nem csak a spanyol nyelvű országokban hódított, hanem a világ más tájain is, különösen az USA-ban. 2001-ben megjelent első angol nyelvű lemeze, a Laundry Service az egész világon ismertté tette, melyből 15 millió példány talált gazdára világszerte. Négy évvel később Shakira egy dupla-albumos projektbe kezdett, 2005-ben két lemeze is megjelent, Fijación Oral Vol. 1 és Oral Fixation Vol. 2, előbbi spanyol, utóbbi pedig angol nyelven. Mindkét lemez milliós példányszámban kelt el, ráadásul 2006-ban megjelent dala, a Hips Don’t Lie a 2000-es évek legnagyobb példányszámban eladott dalává vált. Ismét négy év hiátus után 2009-ben Shakira új lemezzel jelentkezett She Wolf címmel. 2010-ben Shakira Waka Waka című dalát 2010-es labdarúgó-világbajnokság hivatalos indulójának választották. A dalt több mint négymillióan töltötték le hivatalosan az internetről, ezáltal a legnagyobb példányszámban eladott labdarúgó-világbajnokság-dal lett. A hivatalos videoklip elérte az egymilliárdos nézettséget a YouTube-on. Shakira a harmadik előadó a világon, akinek a klipjeit több, mint egymilliárdan nézték meg online. Shakirának 2010-ben jelent meg kilencedik lemeze, Sale el Sol címmel. Az album tartalmazza a Waka Waka című sláger mixelt változatát, illetve a Loca és a Rabiosa slágereket is. Még ebben az évben elkezdi világ körüli turnéját, The Sun Comes Out World Tour néven. A világhírű énekesnőnek 2011-től csillaga van a hollywoodi hírességek sétányán. 2013. március 25-én kezdődött el a The Voice nevű tehetségkutató 4. évada az Egyesült Államokban, melyben Shakira és Usher lettek a két új zsűritag. 2014. február 24-től a The Voice 6. évadában szintén ők voltak a zsűritagok. 2014. március 25-én jelent meg tizedik lemeze, Shakira címmel. Az albumon helyet kap több sláger is, mint az Empire, a Can't Remember to Forget You, amelyet Rihannával közösen készített. Shakira bemutatja a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra írt dalait. 2015-ben Shakira közreműködik egy duett erejéig Manával, valamint bejelenti, hogy új albumon kezd dolgozni. Ez év nyarán bejelentik, hogy Shakira részt vesz a Zootropolis - Állati nagy balhé filmben mint szinkronhang, valami a film betétdalát is ő énekli. 2016 nyarán megjelenik Shakira és Carlos Vives közös duettje, a La bicicleta. A zene sikerét nemcsak a letöltések magas száma igazolja, hanem a két Latin Grammy-díj elnyerése is. Október végén Shakira bemutatja új kislemezét, melynek címe Chantaje. A dalban közreműködik Maluma is. A számból készült videoklip megdöntötte a nézettségi rekordokat. Díjak A legfontosabb díjai: 2001 : Best Latin Pop Album - MTV Unplugged 2006 : Best Latin Rock/Alternative Album - Fijación Oral Vol. 1 2000 : Best Female Pop Vocal Performance - Ojos Así 2002 : Best Short Form Music Video - Suerte 2006 : Record of the Year - La Tortura 2006 : Album of the Year - Fijación Oral Vol. 1 2006 : Song of the Year - La Tortura 2006 : Best Female Pop Vocal Album - Fijación Oral Vol. 1 2006 : Best Sound Engineering - Fijación Oral Vol. Grammy-jelölések: 5 Megnyert Grammyk: 2 Kislemezei 1991: Magia 1991: Sueños 1991: Esta noche voy contigo 1991: Lejos de tu amor 1993: Peligro 1993: Brujería 1993: Eres 1993: Tú serás la historia de mi vida 1995: ¿Dónde estás corazón? 1996: Pies descalzos, sueños blancos 1996: Estoy aquí 1996: Un poco de amor 1996: Antología 1997: Se quiere, se mata 1998: Ciega, Sordomuda 1998: Tú 1999: Inevitable 1999: Octavo día 1999: Moscas en la casa 1999: Si te vas 1999: Ojos así/Eyes Like Yours 1999: No creo 2001: Whenever, Wherever 2001: Suerte 2002: Te aviso, te anuncio (tango) 2002: Te dejo Madrid 2002: Underneath Your Clothes 2002: Objection (Tango) 2002: Que me quedes tú 2003: The One 2003: Fool 2004: Poem to a horse 2005: La tortura (feat. Alejandro Sanz ) 2005: No (feat. Gustavo Cerati) 2005: Don’t Bother 2006: Día de enero 2006: Hips Don’t Lie (feat. Wyclef Jean ) 2006: Sera, Sera (Las Caderas No Mienten) feat. Wyclef Jean 2006: Illegal (feat. Carlos Santana) 2006: La pared 2006: Te lo agradezco, pero no (feat. Alejandro Sanz ) 2007: Sí tu no vuelves (feat. Miguel Bosé) 2007: Hay amores 2007: Las de la intuición/Pure Intuition 2007: Beautiful Liar (feat. Beyoncé ) 2009: She Wolf/Loba 2009: Give It Up to Me (feat. Lil Wayne) 2009: Did It Again/Lo Hecho Está Hecho 2010: Gypsy/ Gitana 2010: Waka Waka (This Time for Africa) feat. Freshlyground 2010: Waka Waka (Esto es África) feat. Freshlyground 2010: Loca (feat. Dizzee Rascal) 2010: Loca (feat. El Cata) 2011: Sale el sol 2011: Rabiosa Ft. Pitbull (English Version)/ El Cata (Spanish version) 2011: Antes de las Seis 2011: Je L'aime a Mourir 2012: Addicted to You 2012: Get It Started (feat. Pitbull) 2014: Can't Remember to Forget You (feat. Rihanna ) 2014: Nunca Me Acuerdo de Olvidarte 2014: Empire 2014: Dare (La La La) 2014: La La La (Spanish Version) 2014: La La La (Brazil 2014) ft. Carlinhos Brown 2014: La La La (Brasil 2014) Spanish Version ft. Carlinhos Brown 2015: Mi Verdad (feat. Maná) 2016: Try Everything 2016: La bicicleta (ft. Carlos Vives) 2016: Chantaje (ft. Maluma) Kereskedelmi tevékenységek Shakira 2009-ben létrehozott egy saját márkát, egy új illatot. Az S by Shakira parfüm dallamos és harmonikus mint a zenéje. "Mint egy dal, a parfüm áll különböző hangokból, amelyek megteremtik a harmóniát" - mondta Shakira a sajtónak. A termék sikere után jön a folytatás. 2011-ben piacra dobja legújabb illatát az S by Shakira Eau Florale for women parfümöt. "Azt akartam, hogy az illat kifejezze a tiszta érzést és boldogságot", mondta Shakira. A következő parfümjei: Elixir by Shakira, S by Shakira Aquamarine, majd 2013-ban megjelent új illata, a Wild Elixir by Shakira. Magánélete Shakira 2000-től a volt argentin elnök, Fernando de la Rúa egyik fiának, Antonio de la Rúának volt az élettársa. Shakira 2011 januárjában jelentette be, hogy ő és Antonio még 2010 augusztusában szakítottak. Jelenlegi élettársa Gerard Piqué, akit 2010 tavaszán ismert meg. Első gyermekük, Milan Piqué Mebarak 2013. január 22-én, második gyerekük, Sasha Piqué Mebarak 2015. január 29-én született meg Barcelonában. Shakira unokatestvére Valerie Domínguez kolumbiai modell. Bűnös szerelem A Bűnös szerelem egy telenovella a Telemundótól. Főszereplői: Lorena Rojas, Mauricio Islas, Catherine Siachoque és Sonya Smith. Magyarországon először az RTL Klub tűzte műsorára 2012. október 1-jén. Történet Natalia és Adrián idegenek, más-más városban élnek. Egy napon azonban egymásra találnak, és ösztönösen azonnal tudják, hogy összetartoznak. Mindketten boldogtalan házasok, két-két gyerekkel. Szerelmüket sokan támadják; ellenségeik és irigyeik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne lehessenek egymáséi...Ők azonban - keserűséggel, csalódással és félreértésekkel tűzdelt útjukon - rendületlenül küzdenek az igaz szerelemért. Érdekességek Catherine Siachoque és Sonya Smith már dolgoztak együtt az Elisa nyomában című amerikai telenovellában . Catherine Siachoque , Ariel López Padilla, Chela Arias, Alcira Gil, és Eduardo Cuervo már játszottak együtt a Második esély című telenovellában . Sonya Smith , Mariana Torres Maritza Rodríguez és Alicia Plaza szerepeltek a Sarokba szorítva című telenovellában . Lupita Ferrer és Sofía Lama szerepeltek az Eva Luna című amerikai telenovellában . Maritza Rodríguez , Daniel Lugo , Catherine Siachoque és Sofía Lama már szerepeltek a Zárt ajtók mögött című amerikai telenovellában . Lorena Rojas , a sorozat főhősnője 2015. február 16-án 44 éves korában, súlyos betegség után elhunyt. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Pecados Ajenos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Telemundo hivatalos lapja - Pecados Ajenos Marosi Katalin Marosi Katalin (Gyergyószentmiklós, 1979. november 12. –) magyar hivatásos teniszezőnő. 1985-ben, 5 és fél évesen kezdett teniszezni szülővárosában, majd családjával kilencévesen költöztek Magyarországra. Több teniszklubban is megfordult, az Alagi Majorban kezdte, majd Rákoskeresztúron, a Vasasban és a BSE-ben is szerepelt. Pályafutása során tizenöt egyéni és harmincegy páros ITF-tornát nyert. Legjobb Grand Slam-eredményét 2000-ben, Wimbledonban érte el, ahol a második körig jutott. A 2000-es olimpián párosban negyeddöntőbe jutott Mandula Petra oldalán, ahol a fehérorosz Volha Barabanscsikava–Natallja Zverava-párostól kaptak ki 6–3, 7–5 arányban. 1997-től tagja volt a magyar Fed-kupa-csapatnak. 2013 szeptemberében bejelentette visszavonulását, azonban párosban 2015-ben ismét ütőt ragadott. 2017 márciusában esett ki a WTA páros világranglistájáról, ahol legjobb helyezése a 33. pozíció volt. Jâlons Jâlons település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 577 fő (2015). Jâlons Condé-sur-Marne, Aigny, Athis, Aulnay-sur-Marne, Champigneul-Champagne, Cherville és Tours-sur-Marne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Miguel Krigsner Miguel Krigsner (Bolívia, ? –) lengyelországi-németországi zsidó származású, bolíviai születésű brazil üzletember. 2015-ben Brazília 20. leggazdagabb embere volt. Családja Édesapja, Jacob Krigsner Lengyelországban, édesanyja, Anneliese Krigsner Németországban született, a Harmadik Birodalom hatalomra kerülése után menekültek Bolíviába, majd Miguel 11 éves korában költöztek Brazíliába. Forrás Adatlapja Trivignano Udinese Trivignano Udinese település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében. Lakosainak száma 1635 fő (2017. január 1.). Trivignano Udinese Chiopris-Viscone, Manzano, Palmanova, Pavia di Udine, San Giovanni al Natisone, San Vito al Torre és Santa Maria la Longa községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sáfár Anikó Sáfár Anikó (Budapest, 1948. szeptember 3. –) magyar színésznő. Életpálya Sáfár Anikó 1948. szeptember 3-án született Budapesten Sáfár István és Bangó Anna gyermekeként. 1967–1969 között segédszínész volt a Nemzeti Színházban. 1969–1973 között tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1973–1978 között a Thália Színházhoz szerződött. 1978–1986 között a Mafilm társaságának tagja volt. 1986–1987 között a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1987–1990 között a Magyar Szinkron és Videó Vállalat szinkron társulatának tagja volt, valamint játszott a Radnóti Miklós Színházban is. 2000 óta a Vidám Színpad tagja. Temperamentumos, érdekes egyénisége színpadon és filmen is jól érvényesül. Magánélete 17 évesen 1966-ban korengedménnyel kötötte első házasságát. Az első férje a Színház- és Filmművészeti Főiskolán filmrendezőnek tanult, de tanulmányait abbahagyta. Kapcsolatuk válással végződött. Másodszorra 1978-ban ment férjhez, majd megszületett a lánya, Viktória, aki már Lauren nevű unokájával ajándékozta meg. A második házasságát is felbontotta. 1988-ban házasodott össze Berecz Jánossal, aki a harmadik férje lett. Színházi szerepei A Színházi Adattárban regisztrált bejegyzéseinek száma: 64. Szinkronszerepei A bankár: Sharon – Shanna Reed A chateauvalloni polgárok (Châteauvallon): Georges Quentin felesége – Nadine Alari A kölyök : Alice – Lenore Kasdorf A kukorica gyermekei 2: A végső áldozat : Angela Casual – Rosalind Allen Acapulco szépe : Carmen Salinas – Carmen Salinas Bérgyilkos: Sivi – Kim Lonsdale Celeste : Laura Corran – Andrea Bonelli Charlie angyalai : Jill Munroe – Farrah Fawcett Fekete gyöngy: Miss Helen Márquez-Montifiori – Regina Lamm Gnómeó és Júlia : Dolly Gnome – Dolly Parton Hétalvó : Dr. Melik – Mary Gregory Nagybátyám Benjámin : Manette - Claude Jade Organikus narancs: Margaret 'Supes' Wall – Louise Hall Szeretni bolondulásig : Adelaida Zambrano – Norma Lazareno Titkok és szerelmek : Bárbara Rivera – Maty Huitrón Tuti dolog: A tuti dolog – Nicollette Sheridan Vezeklés : Ketevan Barateli – Zeinab Bocvadze A nap vége : Berit Alman, színésznő – Gunnel Broström Furcsa pár : Gwendolyn – Carole Shelley (3. szinkron) Aritás A logika, matematika és számítástudomány területén az aritás (arity) egy függvény vagy matematikai művelet esetén az elfogadott argumentumok vagy operandusok számát határozza meg. Egy reláció vagy predikátum aritásán a megfelelő Descartes-szorzat értelmezési tartományának dimenziója értendő. (Egy n aritású függvénynek ezért n+1 az aritása, ha relációként tekintünk rá.) Az „aritás” kifejezés az unáris, bináris, ternáris stb. szavakból származik. Az unáris függvényeket vagy predikátumokat „monadikus”-nak, a binárisakat „diadikus”-nak is nevezik. A matematika egyes területein az aritást „rangnak” (rank) is hívják, de ennek a szónak számos más matematikai jelentése is van. A logikában és a filozófiában az aritás adicitás (adicity) és fok (degree) névvel is illetik. A nyelvészetben az aritást általában valenciának (kapcsolóérték) hívják. A számítógép-programozásban gyakran szintaktikai különbség van a műveletek (operátorok) és függvények között; a operátorok aritása jellemzően 0, 1 vagy 2 (a ?: ternáris művelet is gyakori). A függvények argumentumainak száma tág határok között változhat, bár a túl sok argumentum követhetetlenné teheti a kódot. Egyes programozási nyelvek támogatják az ún. „variadic”, változó argumentumszámú függvényeket is. Példák Az „aritás” kifejezést ritkán használjuk a mindennapokban. Például ahelyett, hogy azt mondanánk, „az összeadás művelet aritása 2”, vagy „az összeadás 2 aritású művelet”, gyakoribb azt mondani: „az összeadás bináris művelet”. Általában az adott aritású műveletek vagy függvények elnevezése az n-alapú számrendszerek elnevezésének rendszerét követi, mint pl. bináris és hexadecimális. A latin prefixumot a -áris (-ary) végződéssel kombináljuk, így: A nulláris függvényeknek nincsenek argumentumaik. Az unáris függvényeknek egy argumentumuk van (egyváltozós függvény). A bináris függvényeknek két argumentumuk van (kétváltozós függvény). A ternáris függvényeknek három argumentumuk van (háromváltozós függvény). Az n -áris függvényeknek pedig n argumentumuk ( n változós függvény). Nulláris Hasznos lehet az állandókat 0 aritású műveleteknek tekinteni, és így nullárisnak nevezni őket. A nem funkcionális programozásban egy argumentumok nélküli függvénynek lehet értelme, és nem is feltétlenül jelent konstans visszatérési értéket, a különböző rejtett mellékhatások miatt. Gyakran az ilyen függvények valójában rendelkeznek nem explicit bemenettel, például globális változók formájában vagy a rendszer állapotát mint változót figyelembe véve (dátum, szabad memória stb.) Ez utóbbi jelenség még tisztán funkcionális programozási nyelvekben is előfordulhat. Unáris Az unáris műveletek közé tartozik matematikában és programozásban egyaránt az unáris összeadás és kivonás (+, −), a C programozási nyelvcsalád inkrementálás-dekrementálás műveletei, a faktoriális, reciprok, (alsó és felső) egészrész, törtrész, előjel, abszolút érték, komplex konjugált (bár ez egy komplex szám tekintetében unáris, aminek alacsonyabb szinten két része van), és normaképzés műveletei. További unáris műveletek a kettes komplemens képzése, a memóriahivatkozás és a negáció (logikai nem). A lambda-kalkulus összes függvénye, és egyes funkcionális programozási nyelvek (főleg az ML leszármazottai) technikailag unáris, de lásd még az n-áris szakaszt. Quine szerint a latin osztóesetek ragozása alapján – singuli, bini, terni stb. az unáris helyett a szinguláris a helyes kifejezés. Abraham Robinson a Quine-féle használatot követi. Bináris A programokban megtalálható legtöbb művelet kétváltozós. A programozás és az aritmetika területén ezek jellemzően a szorzás, összeadás, osztás műveletek. A logikai predikátumokat („OR” „XOR”, „AND”, „IMP” is tipikusan bináris műveletként használják. A CISC-architektúrákban gyakori hogy két forrás operandus van, és az eredmény ezek egyikében tárolódik. Ternáris A C, C++, C#, Java, Julia, Perl és ezek variánsai tartalmazzák a ?: ternáris műveletet, ami egy úgynevezett feltételes művelet, három paraméterrel. A Forth nyelv is tartalmaz ternáris műveletet, ez a */, ami összeszorozza az első két (egy szavas) számot és elosztja a harmadikkal, a köztes eredmény két szavas szám lenne, de a végeredmény nem az. A Python ternáris feltételes kifejezése, az x if C else y. A dc calculator számos ternáris művelettel rendelkezik, mint a |, ami három elemet elővesz a veremből és tetszőleges precizitással kiszámítja értékét. Számos RISC assembly utasítás ternáris (szemben a két operandusú CISC utasításokkal) vagy még magasabb aritású; ternáris például a MOV %AX, (%BX,%CX), ami az AX regiszterbe betölti (MOV) annak a memóriacímnek a tartalmát, ami BX és CX regiszterek összegéből számolódik. n-áris Matematikai értelemben egy n-változós függvény tekinthető olyan egyváltozós függvénynek is, melynek egyetlen változója valamely szorzattér eleme. Sok esetben kézenfekvőbb mégis n-áris függvényekkel foglalkozni, mint például a multilineáris leképezések esetében (melyek nem lineáris leképezések a szorzattéren, ha n≠1). Ugyanez elmondható a programozási nyelvekre is, egy sokváltozós függvény meghatározható egyváltozós függvényként is, melynek bemenete valamely összetett adattípus, mint pl. szám n-es, vagy magasabb rendű függvények (funktorok) esetében a currying technikával. Változó aritás A számítástudományban a változó argumentumszámot elfogadó függvényeket variadikusnak nevezik. A logikában és filozófiában a változó számú argumentumot elfogadó predikátumokat vagy relációkat multigrade-nek („többfokozatú”), anadikusnak (anadic) vagy változóan poliadikusnak (variably polyadic) nevezik. Más megnevezések Az egyes specifikus aritások megnevezéseire általában latin eredetű neveket használnak, a latin osztó esetből, sorszámnévből vagy tőszámnévből képezve. A bináris és ternáris kifejezések terjedtek el széles körben a latin osztó esetből képzettek közül. Nulláris : 0-áris (a nūllus -ból, mivel a zéró használata nem terjedt el az ókorban). Unáris : 1-áris (az unus tőszámból, a disztributív szinguláris , singulī alak helyett). 'Bináris : 2-áris. Ternáris : 3-áris. Kvaternáris : 4-áris. Kvináris : 5-áris. Szenáris : 6-áris. Szeptenáris : 7-áris. Oktonáris : 8-áris (esetleg oktáris ). Novenáris : 9-áris (esetleg nonáris ). Denáris : 10-áris (esetleg decenáris ) Poliadikus , multáris vagy multiáris : 2 vagy több operandus vagy paraméter. n - áris : n operandus vagy paraméter, de gyakran a poliadikus szinonimájaként használják. Egy alternatív nevezéktan a megfelelő görög gyököket használja fel; például niladikus (vagy medadikus), monadikus, diadikus, triadikus, poliadikus s.í.t. Ebben a nevezéktanban a latinból származtatott aritás megfelelője az adicitás vagy adinitás. Ezek a kifejezések sokszor bármilyen, a számmal kapcsolatos fogalomra utalhatnak, például az undenáris sakk egy 11×11-es táblán játszott sakkváltozat. Doblado Színház A Doblado Színház (spanyolul: Teatro (Manuel) Doblado) a mexikói León egyik színháza. Története Az épületet José Noriega tervezte 1869-ben, felavatására 1880. szeptember 15-én került sor egy olyan zenés előadással, amelyben szerepelt többek között a Traviata és a Macbetch is, és fellépett a híres énekesnő, Virginia Galván is. Eredetileg Gorostiza Színháznak nevezték el, mai nevét később vette fel Manuel Doblado tábornok és kormányzó tiszteletére. Fénykorát a 19. század végén és a 20. század elején élte: ekkor olyan hírességek léptek fel benne, mint Ángela Peralta, Virginia Fábregas, Elisa de la Maza, Ricardo Costa, Juan de Dios Peza, Jaime Nunó, Julián Carrillo és Efraín Hernández. 1910-ben Francisco Ignacio Madero tartott benne politikai gyűlést, ahol kifejtette az elnök újraválaszthatóságát ellenző nézeteit. A forradalom éveiben mozi működött benne, valamint karámmá alakították a forradalmárok lovai számára, és laktanyát rendeztek be benne. Ez és a térséget sújtó áradások eredményezték, hogy az 1930-as évekre teljesen leromlott állapotba került. Az újjáépítési munkák az 1970-es években kezdődtek el, az újraavatásra (amelyen fellépett a Fernando Lozano Rodríguez vezette mexikóvárosi filharmonikus zenekar is) 1979-ben került sor. Az épület A színház León belvárosában, a Pedro Moreno és Hermanos Aldama utcák sarkán áll. Főbejárata az utcákhoz képest 45 fokos szögben levágott sarkon áll, itt négy hatalmas oszlopot helyeztek el, ami egy timpanont tart. A színházteremben 1271 ülőhely található. Az épületben amellett, hogy színházi, opera-, zenei, táncos és gyermekelőadásokat, valamint fesztiválokat, filmvetítéseket és konferenciákat is tartanak, berendeztek egy képzőművészeti kiállítást is, a Galería Jesús Gallardót, ahol a környékbeli művészekéin kívül más bel- és külföldi festők alkotásai is megtekinthetők. Nyikon moszkvai pátriárka Nyikon pátriárka, született Nyikita Minyin vagy Minov (Velgyemanovo, Nyizsnyij Novgorod-i terület, 1605. május 7. – Jaroszlavl, 1681. augusztus 17.) az orosz ortodox egyház 7. pátriárkája. Élete A Nyizsnyij Novgorodhoz közeli Velgyemanovóban született. Alacsony sorból került magas egyházi méltóságra. I. Alekszej cár bizalmából 1652-ben lett Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Egyházi reformokat vezetett be. A sokszor félrefordított, helyi szokásokkal tarkított szertartásrendet és szent szövegeket akarta összhangba hozni az eredeti görög ortodox tanításokkal. A papság és a hívek egy része azonban ellenszegült újításainak. Hatalmi törekvésében végül összeütközésbe került a cárral is. Kegyvesztetté vált, így 1666-ban megfosztották egyházi méltóságától és a Ferapontov-kolostorba száműzték. A cár halála után, 1676-ban szabadon engedték. Útban Moszkva felé, Jaroszlavlnál halt meg. Kállay István (történész) Kállay István (Fülöpszállás, 1931. június 16. – Budapest, 1998. augusztus 17.) magyar történész, jogtörténész, genealógus, levéltáros, tanszékvezető egyetemi tanár, a székesfehérvári levéltár igazgatója, a Magyar Szent Korona Társaság főtitkára, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, a történelemtudományok kandidátusa (1969), doktora (1977). Élete 1954-ben került a Baranya Megyei Levéltárba, mint segédlevéltáros, 1956 és 1959 között a Fejér Megyei Levéltár igazgatója volt. 1959-től hat éven át volt a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának magyar levéltári delegáltja a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban és a Hofkammerarchivban, majd az országos levéltár Feudáliskori Osztálya levéltárosaként tevékenykedett két éven át. 1967 és 1969 között a Népi Demokratikus Osztály osztályvezető-helyettese, 1970-től tíz éven át a Családi és Gyűjteményi Osztály vezetője. 1980-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történelem Segédtudományai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára lett, haláláig egyetemi oktatóként dolgozott. A Farkasréti temetőben nyugszik (948-3-2). Munkássága 18-19. századi várostörténettel foglalkozott, így főképp a Mária Terézia kori szabad királyi városok gazdálkodásával, továbbá közigazgatástörténettel. Jelentős volt forráskiadói tevékenysége, a Levéltári Szemle szerkesztőbizottsági tagja volt (1960-1974), majd haláláig felelős szerkesztője. A magyarországi birtokigazgatás 1711 és 1848 közötti első monográfiájának elkészítése is az ő nevéhez köthető (1980). Szakmai álláspontjával szerepet vállalt a Szent Koronával ékesített magyar címer rendszerváltás utáni visszaállításához. Művei Az abszolutizmuskori pénzügyigazgatási levéltár (repertórium, összeállítás, 1970) Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (1972) A Balassa család levéltára (Pataky Lajosnéval, repertórium, összeállítás, 1972) Kossuth Lajos , az ügyvéd (társszerzőkkel, 1978) A Festetics családi levéltár (repertórium, 1978) A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848 (1980) Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században (1985) A tagyosi Csapó család története (1985) A történelem segédtudományai (szerk., 1986) Fehérvár regimentuma, 1688-1849. A város mindennapjai (1988) Magyarország főméltóságai (1526-1848) (1988) Polgárdi (1989) A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686-1848 (1989) Magyarország története 1938-1990 (1993) Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848 (1996) How Many More Times A How Many More Times a Led Zeppelin 1969-es debütáló albumának utolsó dala. A stúdiófelvétel 8 és fél perces hosszával ez az album leghosszabb dala. Szerkezetét tekintve több kisebb részből áll, melyeket egy bolerószerű dallam köt össze. A dal végén a hang felváltva hallható a jobb és bal csatornában. Némely részlete emlékeztet az 1966-ban felvett Beck’s Boleróra, melyen Jimmy Page és John Paul Jones is játszott. A dal egyik különlegessége, hogy – a Dazed and Confusedhoz, az In the Lighthoz és az In the Eveninghez hasonlóan – a dal második részében Page vonóval is játszik a gitárján. Szerzőkként Page, Jones és John Bonham neve van feltüntetve, bár több más blueszenész hatása is nyilvánvaló. A szöveg Albert King The Hunter és Howlin' Wolf How Many More Years című dalából is tartalmaz részleteket. A zenekarnál bevett gyakorlat volt, hogy nem jelölték ezeket a zenészeket, így a You Shook Me (Willie Dixon dala) és a The Lemon Song (Howlin' Wolf Killing Floor című dala alapján) is saját dalként vagy ismeretlen szerző műveként jelent meg. Több peren kívüli egyezség nyomán végül Dixon és Wolf nevét is feltüntették a két dal szerzői között. 1995 óta a Led Zeppelin albumainak új kiadásain a How Many More Timest a Led Zeppelin eredeti dala és a The Hunter egyvelegeként tüntetik fel. Az első album más dalaihoz hasonlóan Robert Plantet ismeretlen szerződésbeli okok miatt itt sem jelölték szerzőként, ám a dal szerkezetének kialakítására kétségtelenül nagy hatása volt. Már előző zenekarával, a Hobbstweedle-lel is rendszeresen játszott vagy feldolgozott régi bluesdalokat. Az „I got another child on the way, that makes eleven” (Még egy gyerekem fog születni, így lesz tizenegy) sor Carmen nevű lányára utal, aki a felvételek után egy hónappal, 1968. november 21-én született. Bár a borítón a dal hosszát 3 perc 30 másodpercnek adták meg, valójában 8 perc 28 másodperc hosszú. Az elírás szándékos volt, mert így akarták elérni, hogy a rádiók lejátsszák a dalt. Page tudta, hogy a rádióban sosem adnának le egy nyolc percnél is hosszabb dalt, ezért döntött a dal hosszának „elírása” mellett. Koncerteken A korai koncerteken általában záródalként játszották. Plant rendszerint a dal elején mutatta be az együttes tagjait, mint ahogy az a Led Zeppelin DVD-n helyet kapott dániai televíziós fellépésen is látható. 1969 végére a dal közepén hallható egyveleg egyre hosszabbá vált. Kiváló példa erre a Led Zeppelin DVD-n látható Royal Albert Hallbeli előadás 1970. január 9-éről. A „boleró” szekcióban Plant Neil Young Down by the River című dalából énekel egy szakaszt. A The Hunter után John Lee Hooker Boogie Chillenjét kezdik játszani, Plant viszont más dalokból is énekel részleteket. A The Lemon Song után az együttes visszatér a The Hunter záró szakaszához, ahol abbahagyták a dalt. Az egyveleg (Boogie Chillen–feldolgozások–lassú blues–fő téma) később a Whole Lotta Love-ba került át, ahogy az a Led Zeppelin BBC Sessions és a How the West Was Won című albumon is hallható. A dalt 1970-től ritkábban játszották, utoljára az együttes 1975-ös észak-amerikai turnéján adták elő. Page és Plant 1998-as közös turnéján újra előadta a dalt. A Dread Zeppelin 1995-ös No Quarter Pounder című albumán jelentetett meg egy feldolgozást. Bibliográfia Led Zeppelin: Dazed and Confused: The Stories Behind Every Song , by Chris Welch, ISBN 1-56025-818-7 The Complete Guide to the Music of Led Zeppelin , by Dave Lewis, ISBN 0-7119-3528-9 Szinye Szinye, (szlovákul: Svinia) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 1765 lakosából 1117 szlovák és 503 roma volt. Fekvése Eperjestől 8 km-re nyugatra a Kis-Szinye partján fekszik. Története 1249-ben említik először „Zynna, Scynna” alakban. 1262-ben „Scinefolua, Sywnyefalwa”, 1307-ben „Swyna, Suyne”, 1389-ben „Swynne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a birtokot Benedek fia Merse kapta meg. A 13. századtól a szinyei uradalom központja, melyhez 22 falu tartozott. 1427-ben 50 portát számláltak a faluban a Merse család birtokában. 1493-ban vásártartási jogot kapott. A 17. és 19. század között a Szinyei család birtoka. Már a 17. század végén működött az iskola, a 18. században pedig már postája is volt. 1787-ben 63 házában 544 lakos élt. 1828-ban 82 háza és 645 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. Később főként Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoztak. Vályi András szerint " SZINYE. Elegyes orosz falu Sáros Várm. földes Ura Szinyei Uraság, lakosai többfélék, fekszik Eperjeshez 1 mértföldnyire; hajdan erőssége is vala; határja középszerű." Fényes Elek szerint " Szinye, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 1 mfld, 567 kath., 26 evang., 9 zsidó lak. Kastély. Termékeny határ. Jó rét. Kath. paroch. templom. F. u. a Szinyei Merse nemz." 1910-ben 485, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 2001-ben 1323 lakosából 934 szlovák és 358 cigány volt. Nevezetességei Római katolikus temploma 1274 -ben épült, 1514 -ben megújították, 1628 -ban reneszánsz toronnyal bővítették, később többször restaurálták. Kastélya a 18. század második felében épült, a 19. század első felében átépítették. A faluban több 19. századi családi kúria áll. A falu szövőművészetéről híres. Banne Banne település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 659 fő (2015). Banne Berrias-et-Casteljau, Malbosc, Saint-André-de-Cruzières, Saint-Paul-le-Jeune, Les Vans, Bordezac és Gagnières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Varjúmézevő A varjúmézevő (Gymnomyza aubryana) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Új-Kaledónia területén lévő hegyvidéki erdőkben honos. Megjelenése Megjelenésében egy varjúra hasonlít, de életmódja jóval eltér tőle. Mint minden mézevő faj, a varjúmézevő is elsősorban nektárral táplálkozik, de rovarokat is fogyaszt. Természetvédelmi helyzete Az élőhelyének elvesztése fenyegeti, IUCN vörös listáján „kihalóban” kategóriában szerepel. A becslések szerint az egyedszám 50-250 egyed közötti lehet. Fő veszélyeztetői a szigeten meghonosodott patkányok. António-Serge de Pinho Campinos António Campinos (teljes nevén António-Serge de Pinho Campinos) (1968 –) portugál származású jogász, európai köztisztviselő. 2017. októberéig az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyvezetője. 2018. július 1-jétől az EPO elnöke. Életpályája Jogi tanulmányait Montpellierben és Nancyban folytatta, majd a bankszektorban dolgozott. 2005-ben került a Portugál Szellemi Tulajdonvédelmi Intézethez (INPI), amelynek elnöke volt. Éveken át a BPHH (ma: EUIPO) adminisztratív tanácsának az elnöke volt. 2010. október 1-jétől a BPHH elnökévé választották; ezt a tisztségét (2017. március 23-tól mint az EUIPO ügyvezetője) töltötte be. Az EUIPO-nál töltött ideje alatt hozták létre az European Observatory nevű szervezetet. 2018. július 1-jével António Campinos átvette az elnöki pozíciót az Európai Szabadalmi Hivatalban Benoît Battistelli leköszönő elnöktől. Josh Risdon Joshua Risdon (Bunbury, 1992. július 27. –) ausztrál válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Western Sydney Wanderers játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 2010. november 28-án debütált a Perth Glory első csapatában a North Queensland Fury elleni bajnoki találkozón. Ezen a mérkőzésen kívül még 5 bajnokin kapott lehetőséget a szezon során. 2017 májusában elhagyta a klubot és a Western Sydney Wanderers csapatához igazolt. A válogatottban 2015. november 17-én mutatkozott be az ausztrál labdarúgó-válogatottban a Banglades elleni 2018-as világbajnokság-selejtező mérkőzésen. Gare de Jeumont Gare de Jeumont vasútállomás Franciaországban, Jeumont településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Creil–Jeumont-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Erquelinnes railway station Gare de Recquignies 12168 Polko A 12168 Polko (ideiglenes jelöléssel 5141 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 25-én. 2414-es közút A 2414-as számú közút (Bátor–Szúcs összekötő út) a Heves megyei Bátor mellett haladó 2413-as közút és a Szúcson áthaladó -es főút között vezető összekötő út. A mintegy 9,9 km hosszú, négyszámjegyű, 2x1 sávos út csak Bátor és Egerbocs belterületén halad keresztül. Kezelője a Magyar Közút Kht. Heves megyei Igazgatósága. Supermarine Walrus A Supermarine Walrus egy négyüléses, egymotoros, partvidéki és repülőgép-hordozóról bevethető mentő-, megfigyelő-, felderítő-, és tengeralattjáró-elhárító repülőcsónak (amfíbia). A gépet R. J. Mitchell repülőmérnök, a Supermarine Spitfire tervezője alkotta meg. A második világháború során Brit Királyi Haditengerészet Repülő alakulatainak mellett szolgált a Brit Királyi Légierő (RAF), a Kanadai Királyi Légierő (RCAF), az Ausztrál Királyi Légierő (RAAF), az Új-Zélandi Királyi Légierő (RNZAF) és az Új-Zélandi Királyi Haditengerészet (RNZF) kötelékében is. Összesen 740 gépet építettek, három fő változatban: a nagyrészt fémépítésű Seagull V és Walrus I és a Walrus II fából épült csónaktesttel. A Walrust legénysége olykor a "Shagbat", "Steam-pigeon" vagy "Steam-chicken" (gőzölgő veréb vagy gőzőlgő csirke) nevekkel illette, ami a gép motorjának nagy gőzzel kísért lehűlésére utalt, vízfelületen való landoláskor. Változatok Seagull V – Eredeti, fémépítésű csónaktesttel készült repülőgép. Walrus I – Fémépítésű csónaktesttel gyártott változat. Walrus II – Faszerkezetű csónaktesttel készült változat. Technikai adatok Hossz: 11,58 m Fesztávolság: 13,97 m Magasság: 4,6 m Szárnyfelület: 56,7 m² Legénység: 3-4 fő Motor: Bristol Pegasus VI típusú, kilenchengeres, egysoros csillagmotor, 775 LE (578 kW) Maximális sebesség: 215 km/h Fegyverzet: két, néha három darab 7,7 mm-es Vickers K géppuska és néhány, a szárny alsó részén kiképzett megerősített ponton elhelyezett kisméretű bomba Tömeg: 2220 kg (üresen); 3265 kg (harckészen) Csúcsmagasság: Szolgálati magasság: 5650 m Hatótávolság: 965 km Nitrogén-dioxid A nitrogén-dioxid a nitrogén egyik oxidja, képlete NO2. Párosítatlan elektront tartalmaz. A salétromsavgyártás fontos közbülső terméke. Mérgező gáz. Fizikai tulajdonságai Vörösesbarna színű, szúrós szagú gáz, vízben jól oldódik. Reakciói Hűtés hatására könnyen dimerizálódik, dinitrogén-tetraoxiddá. A keletkező dinitrogén-tetraoxid színtelen, ezért hűtés hatására a nitrogén-dioxid színe egyre világosabb lesz. A szilárd kristályok színtelenek Melegítés hatására a reakció fordítottja játszódik le. Vizes oldata savas kémhatású. Vízben oldva egyenlő mennyiségben keletkezik salétromossav és salétromsav. A nitrogén-dioxid ezért e két sav vegyes anhidridjének tekinthető. Oxigéngáz jelenlétében vízzel salétromsavvá egyesül. Erős oxidálószer, elégnek benne az alkálifémek, a kén, a szén és a foszfor. Hevesen reagál ammóniával, a reakcióban nitrogén, nitrogén-monoxid és ammónium-nitrát képződik. A kénsav elnyeli a nitrogén-dioxidot, ekkor nitrozil-kénsav és salétromsav keletkezik. Előállítása Nitrogén-dioxid keletkezik a nitrogén-monoxid és az oxigén egyesülésekor. Iparilag is az ammónia oxidációjával előállított nitrogén-monoxidból állítják elő. Szintén nitrogén-dioxid fejlődik, ha tömény salétromsav a hidrogénnél pozitívabb standardpotenciálú fémekkel reagál. Ólom-nitrát hevítésekor is nitrogén-dioxid fejlődik. Felhasználása Főként salétromsavgyártásra használják, de ezen kívül alkalmazzák oxidálószernek, nitrálószerként illetve katalizátornak. Élettani hatása A nitrogén-dioxid az indirekt üvegházhatású gázok egyike, mely növeli a globális felmelegedést. Mérgező. Jarjayes Jarjayes település Franciaországban, Hautes-Alpes megyében. Lakosainak száma 421 fő (2015). Jarjayes Venterol, Gap, Lettret, Rambaud, Saint-Étienne-le-Laus és Valserres községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Supermodified A Supermodified Amon Tobin harmadik lemeze a Ninja Tune kiadónál. Számok "Get Your Snack On" – 4:22 "Four Ton Mantis" – 4:45 "Slowly" – 5:37 "Marine Machines" – 5:45 "Golfer vrs Boxer" – 6:17 "Deo" – 6:44 "Precursor" featuring Quadraceptor – 4:39 "Saboteur" – 5:18 "Chocolate Lovely" – 6:03 "Rhino Jockey" – 7:28 "Keepin' It Steel (The Anvil Track)" – 4:29 "Natureland" – 5:48 Megjegyzés A "Saboteur" filmzeneként szerepelt a 2003-as Az olasz melóban Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az i. e. 3-4000 körül keletkezett hinduizmus gyökereire támaszkodik. A hinduizmus ezen szentként tisztelt iratai, az úgynevezett védikus írások lejegyzésére egyes elemzők szerint körülbelül ötezer éve került sor. A Krisna-tudat A Krisna-tudat vallástörténeti szempontból a hinduizmus része. A hinduizmus gyűjtőfogalom, India azon több ezer éves vallásait foglalja magában, amelyek a védikus irodalmon (India ősi szanszkrit nyelvű szentírásain) alapulnak. A vaisnavizmus, vagyis Visnu-, illetve Krisna-hit (gaudíja vaisnavizmus) a hinduizmus legősibb, legismertebb és legelterjedtebb irányzata. A Krisna-hívők filozófiájukban, elveikben és az életmódot meghatározó alapvető szabályok tekintetében teljes mértékben az ősi vaisnava tradíciót képviselik nyugaton és Indiában egyaránt. A vallás „modernsége” csupán abban áll, hogy Isten szolgálatában és a védikus tudás bemutatása során a hívek a nyugati világ eszközeit és lehetőségeit is alkalmazzák – ez azonban minden más világvallásról is elmondható. A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét (International Society for Krishna Consciousness - ISKCON) „Ő Isteni Kegyelme”- A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda (1896–1977) alapította meg 1966 júliusában. E világegyház célja az, hogy Srí Csaitanja Maháprabhu tanításai az egész világon elterjedhessenek. Sríla Prabhupáda tehát nem egy új vallást alapított, hanem egy olyan világméretű szervezetet hozott létre, amely a világ minden részén lehetőséget nyújt az embereknek a vaisnava filozófia megismerésére és az ezen alapuló vallásos életmód gyakorlására. A Krisna-tudat szent könyvei A Krisna-tudat szentírásainak a védikus szentírásokat tekintik. A véda szanszkrit szó, jelentése: tudás, tudomány. A hagyomány szerint a védikus tudás, örök igazság lévén, az univerzum keletkezésével egy időben jött létre. A védikus írások mantráit, verseit Brahmá, az első teremtett félisten mondta ki először hangosan. Ezután a tudás mesterről tanítványra szállt alá, hallás útján. Később Sríla Vjászadéva a könnyebb érthetőség érdekében részekre osztotta, lejegyezte és magyarázatokkal látta el ezt a tudásgyűjteményt. Krisna A Krisna-tudatú hívők szerint Krisna az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Eredeti, (örök, tudással és boldogsággal teli) transzcendentális alakjában – kékesfekete bőrű, elbűvölő, fuvolázó fiúként – mindig lelki-világbeli lakhelyén tartózkodik. Személyes kiterjedésein és energiáin keresztül azonban egyszerre mindenhol jelen van, és mindenről tud. A Krisna név arra utal, hogy Ő mindenki számára vonzó. Ő a legfelsőbb élőlény, aki minden más dolog forrása, neki magának azonban nincs más eredete. Ő az anyagi és a lelki világ, minden energia és tudás oka, Belőle származik minden egyes lélek is. A hagyományos viselet A nők tarka színű szárit hordanak, és az ő esetükben általában nincs jelentése a színeknek és a mintáknak. A teljes cölibátusban, nőtlenül élő lemondott férfiak sáfrányszínű, a házasok és a házasulandók pedig fehér színű ruhát viselnek. A férfiaknál a fej kopaszsága a világi élvezetekről és ragaszkodásokról való lemondásra, illetve a tisztaságra utal, a tarkón meghagyott hajtincs pedig az egyistenhit szimbóluma. Azon filozófiai és vallási iskolák – például a buddhizmus – szerzetesei, akik személytelen felfogással rendelkeznek az abszolútumról, teljesen leborotválják a fejüket, míg a Krisna-hívők a személyes Istenbe vetett hitük jeleként hátul megőriznek hajukból egy kerek, borotválatlan területet. A tilaka A homlokon lévő jel neve tilaka, melyet a hívők minden zuhanyzás után a felsőtest további tizenegy pontjára is felfestenek. A homlok közepén húzódó két függőleges vonal Krisna lábnyomát jelképezi, az orron húzódó levélforma pedig a szent tulaszí növény levelét. A tilaka valamely szent hely vagy folyó földjéből, agyagából készül, és felfestésekor az Úr megfelelő neveit szokás ismételni. A test szent jelekkel való díszítése arra is utal, hogy testük a szívükben is jelen lévő Úr temploma, melyet az ő szolgálatára kell használniuk. A házas hölgyek homlokának közepén egy piros színű pötty is látható, amely férjezettségüket jelöli. Fő erkölcsi elvek A védikus vallásbölcselet szerint a vallás négy egyetemes alapelve a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség. Ezek következetes és rendszeres alkalmazása a vallási gyakorlatok végzésével együtt biztosítja az ember lelki felemelkedését, elutasításuk pedig erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet. Az erkölcsi alapelvek szellemében a Krisna-hívők négy szabály követését tartják különösen fontosnak: a húsevés beszüntetése könyörületesség az állatok iránt, ami ugyanakkor fejleszti az együttérzésre való képességet; a kábító- és mámorítószerektől való tartózkodás a lemondásnak, a mértékletes életmódnak kedvez; a korlátozatlan nemi élet elkerülése biztosítja a belső tisztaságot; a szerencsejátékok és a pénzügyi spekuláció elkerülése pedig abban segít az embernek, hogy igazmondó és becsületes maradjon. Vegetáriánus étkezés A vallás egyik fő alapelve az erőszaknélküliség, mert nem lehet hatékony vallásos életet élni, ha az ember erőszakot követ el más élőlények ellen, vagy ha elfogyasztásuk által bűnrészessé válik ebben az erőszakos cselekedetben. Hitük szerint az állatok is lelkek, Isten gyermekei, és az embernek nincs joga elvenni az életüket pusztán azért, hogy kielégítse telhetetlen nyelve vágyait. A vaisnava írások a vegetáriánus ételek (zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, olajos magvak, cukor, tejtermékek) fogyasztását írják elő az ember számára. A vaisnava konyha az ilyen alapanyagokból készült, tápláló ételek gazdag választékát kínálja. Házasság A Krisna-tudat támogatja a házasság intézményét. Javasolt, hogy a hívek házastársnak is Krisna-hívőt válasszanak. Azonban ha valaki már házasságkötése után vált Krisna-hívővé, a világnézeti különbség miatt nem kell megszakítania házasságát. Amennyiben a közösség tagjai közül valakik össze szeretnének házasodni, egy-két év alatt eldönthetik, hogy valóban megfelelő párt választottak-e. Ezután polgári esküvőt köthetnek, és a védikus szokások szerint indiai házassági ceremóniát is tartanak. A védikus esküvő után a házasság egy életre szól, a válás nem megengedett. Vallásgyakorlat A legfőbb gyakorlat a szent nevek, a mahá-mantra éneklése (Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré). Krisna neveinek éneklése a tanok szerint megtisztítja a tudatot az anyagi szennyeződésektől, és lelki boldogságot eredményez. Krisna neveit egyedül (japa), vagy másokkal közösen énekelve (bhadzsana), és közösen táncolva (kírtana) is énekelhetik. A szent név éneklésének végső célja az önzetlen, tiszta istenszeretet elérése. A Krisna-templomok oltárán egy képet vagy szobrot (szanszkritül múrtit) láthatunk, amely Krisnát vagy valamelyik inkarnációját ábrázolja. A hívők mindennap imádatot mutatnak be e múrti-formáknak: ételt ajánlanak Nekik, felöltöztetik Őket, a szertartások során pedig füstölőt, lángot, vizet és virágokat ajánlanak fel Nekik. A múrti nem bálvány. A védikus szentírások szerint Isten a hiteles módon elkészített múrti-formáin keresztül elfogadja és viszonozza hívei szeretetét, ily módon segítve őket a lelki életben való fejlődésben. A Krisna-templomok oltárán leggyakrabban Srí Csaitanja és Srí Nitjánanda, vagy Srí Krisna, és örök társa, Srímatí Rádhárání formái láthatók. Japázás A japázás azt jelenti, hogy a szent neveket ismételik, és kérik Istent, hogy fogadja be őket a szolgálatába. Szövege: Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré. A japa-meditáció közben nagyon fontos a szavak tiszta kiejtése és figyelmes hallgatása. A japázáshoz egy 108 golyóból álló imafüzért, a japa-láncot használnak, amelyet a japa-zsákban tartanak, amelynek alakja egy nyíló lótuszra hasonlít. A zsákot kézben tartva, a 108 láncszemen egyenként elmondják a mahá-mantrát, ezt nevezik „egy kör” japázásnak. Az avatott hívek számára napi tizenhat kör japázás kötelező, amely másfél-két óráig tart. A nem avatott hívek a számukra megfelelő számú kört ismétlik el naponta. A Krisna-tudat szent helyei Ezek a helyek általában Indiában találhatók. Olyan területek ezek, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak Krisnával vagy Srí Csaitanja Maháprabhuval. Közülük a két legfontosabb a Delhitől nyolcvan kilométerre, délre fekvő Vrindávana (Krisna gyermekkorának helyszíne) és a Nyugat-Bengáliában található Máyápur (Srí Csaitanja szülőhelye). Ezek mellett minden olyan hely vagy templom szentnek számít, ahol szent emberek élnek, és Istent szolgálják. Ezek látogatása is lelki cselekedetnek, odaadó szolgálatnak minősül. Krisna-hívők Magyarországon A Krisna-hívők kisebbik része központokban él, többségük pedig világi hívő, gyülekezeti tag. A körülbelül háromszáz, központokban élő bhakta különböző egyházi szolgálatokat lát el: könyvterjesztéssel foglalkozik, vagy irodai, konyhai, templomi, szervezői, éttermi szolgálatot végez. A húszezer fős, tágabb gyülekezet tagjai otthonukban élve, munkájuk végzése, vagy tanulmányaik folytatása mellett gyakorolják vallásukat. A világi hívők különböző elkötelezettségi szinten állnak, foglalkozásuk pedig sokféle lehet – munkájukkal azonban nem sérthetik meg a vallás erkölcsi szabályait: például nem dolgozhatnak a húsiparban, vagy nem kereskedhetnek alkohollal, cigarettával. Az egyház megjelenése Magyarországon Az első hívők az 1970-es években jelentek meg az országban, ekkor még csak illegalitásban tudták gyakorolni vallásukat, tehát nem létezett még kiépült intézményrendszer, nem lehetett szó nyilvános prédikálásról, utcai programok szervezéséről, nem volt templomépítés sem. A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda 1977-ben szeretett volna Magyarországra látogatni, de a hatóságok nem járultak hozzá a beutazásához, az év folyamán pedig folyamatosan romlott az egészségi állapota, végül 1977. november 14-én meghalt. Érdekes, hogy a Szovjetunióba sikerült ellátogatnia 1971-ben. A hívők eleinte magánlakásokon gyülekeztek közös istentiszteletekre. Változás akkor indult meg, amikor az 1980-as években A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda magyar származású, Kanadában nevelkedett tanítványa, Sivarama Swami átvette a prédikálás irányítását az Egyesült Királyságban és Írországban, ahonnan egyre több útmutatást adott a magyar híveknek. 1987-ben került sor az első személyes látogatására, amelyet még több is követett, de a rendszerváltásig csak inkognitóban, turistának álcázva jöhetett. A nyolcvanas évek végén kezdte elfogadni és felavatni az első magyarországi tanítványokat. A rendszerváltással aztán elhárultak az akadályok a törvényes működés elől, 1989-ben megtörtént az egyház bejegyzése Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége néven. Ekkor jött létre a Food for Life világméretű szegényélelmezési szervezet magyarországi fiókvállalata, az Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány is, amely vegetáriánus ételt oszt ingyenesen a rászorulóknak. Sorra alakultak ki a központok az ország fontosabb városaiban, Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Egerben, Szolnokon, Kecskeméten. Sivarama Swami számára fontos volt, hogy a városi központok mellett legyen az egyháznak egy önellátó gazdálkodást bemutató vidéki központja is. Néhány évi kutatás után 1993-ban találta meg a végül megfelelőnek ítélt helyet Somogyvámos határában. 260 hektáros területet vásároltak meg, amelynek java része korábban legelő volt. Elkezdtek odaköltözni az önkéntesek, és hamarosan megindultak az építkezések: a templom mellett lakóházakat, gazdasági célú épületeket is kellett emelni. Sok adomány érkezett szimpatizánsoktól, világi hívőktől, cégektől. Az erőfeszítéseknek hála, 1996 augusztusában sor kerülhetett a templom felszentelésére. Ez a vidéki központ Krisna-völgy néven ismeretes a turisták körében (hívők körében használatos neve: Új Vradzsa-dháma, az eredeti, Indiában található Vradzsa-dháma, azaz Vrindávan nyomán). Krisna-völgy A 260 hektár területű Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse a gaudíja vaisnavizmus lelki kulturális értékeinek, valamint ugyanezen a szellemiségen alapuló természetes életmódnak a megismeréséhez. Jelenleg a Krisna-völgyben kb. 150 szerzetes él. Vannak köztük cölibátusban élők, de a nagy részük családos. A nap korán reggel kezdődik, mivel hitük szerint a kora reggeli órák nagyon kedveznek a lelki gyakorlatoknak. Fél ötkor mindenki összegyűlik a templomban a hajnali istentiszteletre. A közös éneklés, mantra meditáció, filozófiai előadás fél kilencig tart. A szerzetesek együtt reggeliznek, majd mindenki végzi a saját munkáját. Vannak, akik a földeken dolgoznak vagy az állatokat látják el, mások a művészeti stúdióban, a pékségben, a konyhán vagy a méhészetben végzik munkájukat. Vannak, akik irodai munkát végeznek, mások pedig a Krisna-völgybe ellátogató vendégeket fogadják. Délben ismét együtt tiszteli meg mindenki az ebédet, s a nap végén újra találkoznak a templomban a zenés esti istentiszteletkor. A Krisna-völgy egyben turistalátványosság is. Budapesti Hare Krisna Templom 2004-ben sikerült megvásárolniuk az 1039 Budapest (Csillaghegy), Lehel u. 15-17. ingatlan együttest templom és közösségi hely számára, ahol már nagyrészt befejeződtek az átalakítások. Alfredo Palacio González Luis Alfredo Palacio González (1939. január 22., Guayaquil, Ecuador –) 2005 áprilisától 2007 januárjáig volt Ecuador elnöke. Korábban 2003. január 15-től 2005. április 20-ig alelnöki tisztet töltött be, majd az Ecuadori Kongresszus elnöknek nevezte ki, miután elődjét, Lucio Gutiérrezt az egy hétig tartó zavargások miatt eltávolították a hatalomból. Életrajz Guayaquilban született, foglalkozása kardiológus orvos professzor. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol először Clevelandben (Ohio) a Case Western Reserve University magánegyetemen volt gyakorló orvos. Az ezt követő két évben St. Louisban (Missouri) a Barnes-Jewish Hospital és a Washington University School of Medicine ösztöndíjasaként képezte magát tovább a kardiológia területén. Miután visszatért hazájába, a Guayaquili Egyetem orvosi fakultásának előadójaként kardiológiát és közegészségügyet oktatott. A 2002-es választásokon Lucio Gutiérrez alelnökjelöltje lett. A kampány során gyakori volt, hogy műtős ruhában mutatkozott a katonai uniformist viselő Gutiérrez kísérőjeként. Korábban 1994 és 1996 között Sixto Durán Ballén kormányában Alfredo Palacio töltötte be az egészségügyi miniszter posztját. Elnöksége kezdetén indítványt terjesztett be alkotmányozó nemzetgyűlés összehívására az 1998-as ecaudori alkotmány módosítása céljából, amit aztán népszavazás hagyott volna jóvá, ám ezt a kezdeményezését 2005-ben az ország Legfelsőbb Választási Bírósága elutasította. Már több hónappal hivatalba lépése előtt bírálta a Gutiérrez-rezsimet, mondván az ország a „szétesés állapotában van” és „intenzív ápolásra” szorul. 2006 novemberében Rafael Correát választották elnökül, aki 2007. január 15-én lépett Alfredo Palacio helyébe. Egészségügyi Világszervezet A 2006. november 6-án tartott szavazás előtt Alfredo Palacio volt az egyik jelölt az Egészségügyi Világszervezet főtitkári tisztjére. Ám 2006. október 18-án bejelentette, hogy nem kívánja betölteni a pozíciót, mivel mandátuma lejárta előtt inkább elnöki teendőire szeretne koncentrálni. Saint-Nauphary Saint-Nauphary település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 1820 fő (2015). Saint-Nauphary Corbarieu, Génébrières, Léojac, Montauban, Reyniès, La Salvetat-Belmontet, Varennes, Verlhac-Tescou és Villebrumier községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hermann Alice Hermann Alice született Cziner Alice (Abafalva, 1895. május 29. – Budapest, 1975. augusztus 16.) magyar pszichoanalitikus, óvodapedagógus, tanító, Hermann Imre felesége. Életpályája A budapesti egyetem hallgatójaként 1915-ben pszichológiát, filozófiát és esztétikát tanult, majd 1919-ben gyakornoki helyet kapott Révész Géza kísérleti laboratóriumában, az ő irányításával írta meg bölcsészdoktori értekezését (1921). Témája a würzburgi iskola introspekciós módszerével vizsgált szómegértési élmény volt. Disszertációja egyes részei 1922-ben magyarul, majd 1923-ban németül is megjelentek. Férjével, Hermann Imrével közös kísérletbe fogtak, amelyben a választás formai sajátosságait kutatták. Házasságkötésük 1922-ben történt. Az 1920-as évek közepén laborvezetőként dolgozott egy pályaválasztási tanácsadó laboratóriumban, melyet iparos tanoncoknak létesítettek. 1929-ben tanítói oklevelet szerzett. Pszichoanalitikus tevékenységet az 1930-as évektől egészen 1945-ig folytatott. Ezt követően az óvodai nevelés és oktatás lett a fő munkaterülete: lélektani előadásokat tartott a családi és óvodai nevelésről, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségéhez tartozó óvodák felügyelőjeként tevékenykedett. 1949 és 1952 között először az óvodaügyek felügyelőjeként, majd főelőadójaként vett részt a Fővárosi Tanács ügyeiben. 1952-től egészen 1956-ig tanárként dolgozott a Bezerédj Amália Óvónőképzőben. Ezzel egy időben megszerezte a pedagógiatanári képesítést. 1957-től a Művelődésügyi Minisztérium tanító- és óvónőképző osztályán főelőadó, célja a felsőfokú óvónőképzés kialakítása. A minisztériumi évek alatt számos óvodapedagógiai és gyermeklélektani tankönyvet és jegyzetet írt, szerkesztett. Ezek mellett cikkei is jelentek meg szép számmal különböző lapokban. Nyugdíjas éveiben (1962-től) az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) munkatársa, részese volt az 1971-es új óvodai program előkészítésének és kidolgozásának. Nyolcvanadik születésnapján az a megtiszteltetés érte, hogy Apáczai-díjjal tüntették ki. Jelentősége „Hermann Alice kiválóan képzett pszichoanalitikus és pedagógus, fontos szerepet vállalt a magyar óvodai program megalkotásában. Az általa teremtett alapok tették lehetővé, hogy a magyar óvodapedagógia magas színvonalat érhessen el és nemzetközi hírnévre tehessen szert... A II. világháború után nagy szerepe volt a nemzetközi hírű magyar óvodai rendszer létrehozatalában, az óvodai nevelési program kialakításában. Pszichoanalitikusként is tevékenykedett, számos neveléslélektani előadást tartott a családi és az óvodai nevelés kérdéseiről. Megpróbálta a gyermekek természetére és fejlődésére vonatkozó tudását összeegyeztetni az ideológiai nyomással. Sok kortársával szemben ő nem felejtette el, amit a gyermekekről tudott. Bírálta a szigorú fegyelmezést, hangsúlyozta az egyéni bánásmód és a gyermekek óvónők iránti érzelmi kapcsolatának jelentőségét. Elve volt a gyermeki szabadság biztosítása, kötetlen tevékenységek, foglalkozások szervezése, az ismeretszerzés során a motiváció szerepének kiemelése.” Főbb művei Életemről és munkámról... – Pedagógiai Szemle (1964) Kísérleti vizsgálatok a megértés problémáihoz – Budapest (1922) Zur Entwicklungspsychologie des Umgehens mit Gegenständen - Zeitschrift für angewandte Psychologie, XX., Hermann Imrével Der Hebelprinzipversuch als Intelligenzprobe – Zeitschrift für angewandte Psychologie, XXVI., Hermann Imrével A reklám lélektana – Budapest (1927) Az új rendszerű tanítás eredményei (összehasonlító lélektani vizsgálatok) – Budapest (1933), Lénárt Edittel Emberré nevelés – Budapest (1947) Az óvodai oktatás sajátosságai – Pedagógiai Szemle (1956) A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában – Budapest (1959), Hermann Imrével Gyermeklélektani gyakorlatok az óvónőképző intézetek számára – Budapest (1959) Óvodás korú gyermekek tájékozottsága a világban – Budapest (1963) A munkaerkölcs megalapozásának néhány problémája – Budapest (1964) Értelmi elmaradás – értelmi fejlődés az óvodás otthonokban – Budapest (1967) Az óvodai oktatás didaktikájához: a motiváció – Pedagógiai Szemle (1970) Early child care in Hungary – International Monograph Series on Early Child Care, Vol. 1., New York (1972), Komlósi Sándorral. Környezetismereti feladatlapok – Útmutató a környezetismereti feladatlapok felhasználásához óvónők számára – Budapest (1976) A gyermekben érlelődik a jövő. Válogatott írások (válogatta és összeállította V. Binét Ágnes – Budapest (1979) Emberré nevelés ; 2. felújított kiad.; Tankönyvkiadó, Bp., 1982 ( Pszichológia nevelőknek ) Díjak, elismerések Apáczai Csere János-díj (1975, május) Litmanovái Szűz Mária-jelenés A Litmanovái Szűz Mária-jelenés Litmanová (Hársád) községtől három kilométernyire északra a Zvir hegyen történt Szűz Mária-jelenések egyike. Előzmények A szovjet befolyás alatt álló Csehszlovákiában Moszkva utasítására betiltották a görögkatolikus vallást 1950-ben. 1968-ban úgy tűnt, újra szabaddá válhat az egyház, de a forradalmi események hatására újra betiltották. Így Litmanovában – ebben a szlovák-lengyel határhoz közel fekvő faluban – 40 évig nem volt plébános. 1989 december 21-től szabaddá vált a görögkatolikus egyház. Ján Hirka lett az egyházmegye püspöke. A jelenések Ivetka Korčaková született 1978. október 22-én Katka Češelková született 1977. december 16-án Mikuláš Češelková 1990. augusztus 5-től 1995-ig 83 alkalommal jelent meg főképp Ivetkának, illetve Katkának Szűz Mária. 1991. február 24-ig egy hónap alatt sokszor, azután leginkább vasárnap. Az utolsó napok jelenéseinél 1995-ben becslések szerint ötszázezer ember volt jelen. Üzenetek A Szűz Mária-jelenés néhány rövidített üzenete: 1. jelenés, 1990. augusztus 5. - Ivetka apjának szénapajtájában jelenik meg, ahová a három gyermek ment. 2. jelenés, 1990. szeptember 30. - Ivetka arra kéri a Szűzanyát, hogy gyógyítsa meg édesanyja hátát és kezét. A válasz az volt, hogy a könnyeid meggyógyítják anyukádat. 3. jelenés, 1990. október 1. - Ivetka élesen, Katka halványabban látta a Szűzanyát. A Szűzanya megkérte, még ma gyónjon meg. Egy beteg kislányról kérdezték a lányok. Válaszában elmondta, valamilyen rossznak, illetve bűnnek a következménye, amiben a szülők is részt vesznek a túlzott anyagiak hajszolásában, és nem tartották meg kereszténységüket. Csak a közbenjárásáért mondott imák segítenek. 4. jelenés, 1990. október 2. - Egy néma kisfiúról kérdezték, és azt mondta, az apa megütötte az édesanyát, de az apa nem bánta meg bűnét. 5. jelenés, 1990. november 1. - 40 ember ment fel, a Szűzanya azért volt szomorú, mert Katka nem szentelte meg az októbert. 1990. november 4. - A kislányok a Szűzanya alakját csak elmosódva látták, mert kisebb bűnt követtek el. 1990. november 11. - Figyelmezteti Szlovákiát, hogy Fia nem bírja nézni az ország bűneit. Vigyék szét a hírt, hogy menjenek az emberek imádkozni, akkor elmarad a Szlovákiára készülő csapás. (A szlovákok nemzeti katasztrófának élték meg 2004. november 19-ét, a Tátra fáinak pusztulását, amikor 230 km/h sebességgel szélvihar csapott le. Ebből a szempontból nézve harmonizál Máté evangéliumával az üzenet, amikor Jézus a vihart lecsendesíti: „Ki ez, hogy még a természet erőinek is parancsol?”) 1990. december 2. - Szeplőtelen tisztaságnak nevezi magát. 1990. december 30. - Egy érem elkészítését kéri. Az egyik oldalon csak a monogramja legyen, alatta liliom, a tisztaságának jelképe, mellette szeplőtelen szíve, a másik oldalon Fiával legyen ábrázolva. Azok között osszák szét, akik tisztelik Őt és Szeplőtelen fogantatását , és akik hordják, azoknak mindig segítségére lesz. A szemtanúk Az idő előrehaladtával a szemtanúk ezres nagyságban kísérhették figyelemmel a Szűz Mária-jelenés számukra észlelhető mozzanatait. Többnyire ezek a két látnok érzelmi megnyilvánulásai voltak, ahogyan figyelmesen előretekintenek. Ezeket egészen közelről is érzékelhették, filmre vehették, egy közkedvelt videómegosztón ma is megtekinthető. A helyi görögkatolikus plébános kételkedett, ezért kért a lányoktól egy bizonyítékot. Amikor decemberben a jelenség Szeplőtelen Tisztaságnak nevezte magát, attól kezdve nem kételkedett a pap. Egy pap vakuval fotózott, és észrevették, hogy a látnokok ez idő alatt nem pislantottak. A kérdésre, hogy emlékeztek-e, hogy őket fotózták, azt válaszolták, nem érzékelték, hogy őket lefotózták volna. Vizsgálat A püspök nyolctagú bizottságot hozott létre – melyben görögkatolikus, római katolikus papok és orvosok voltak –, hogy minden körülményt megvizsgálva véleményt formáljanak. Elvégezték a gyermekek pszichológiai vizsgálatát, megvizsgálták az üzeneteket és az üzenetek közben jelentkező gyógyulásokat. A jelenések után a bizottság külön-külön hallgatta ki a lányokat, és kijelentéseiket összehasonlították. Film 2009 áprilisában a szlovák nagyvárosok többségében vetítették a mozikban a jelenésről szóló filmet. 2009 május 5-étől "Ivetka a hora" címmel forgalomba került DVD-n egy cseh dokumentumfilm, amely összefoglalja és riportokkal színesíti a korábban megtörtént Szűz Mária-jelenést. 2415-ös közút A 2415-ös számú közút a Heves megyei Verpelét és Sirok között húzódik, áthalad Tarnaszentmárián és Sirok-Kőkútpusztán. A mintegy 8,7 km hosszú, négyszámjegyű, 2x1 sávos, a 2416-os közút és a -es főút között kiépített összekötő út. A közút kezelője a Magyar Közút Kht. Heves megyei Igazgatósága. A közút Verpelétnél ágazik ki a 2416-os számú közútból észak felé, és -es főút csomópontjában ér véget. Tarnaszentmárián mindkét faluvégen két vágányt, Sirok megállóhelynél pedig egyet keresztez. Jégcsap A jégcsapok többnyire hegyes, kúp alakú jégképződmények, amelyek akkor keletkeznek, amikor napsütés vagy más hőforrás hatására egy helyen, például háztetőn összegyűlt hó olvadni kezd, de a lecsepegő olvadékvíz egy része a fagypont alatti hőmérsékletű levegő hatására újra megfagy. Ha a körülmények változatlanok, a jégcsap vastagsága és hossza folyamatosan növekszik. Ilyenkor (a cseppkőképződéssel ellentétben) a víz a jégcsapok felületén folyik le. A jégcsapok alakjában azonban a körülmények kis különbségei is nagyobb eltéréseket okozhatnak: míg például a levegő mozdulatlansága esetén kevésbé válnak szabályos kúp alakúakká, addig a lassan mozgó levegőben sokkal inkább. A víz minősége is számít: csapvízből a benne levő szennyeződések miatt szabálytalanabb, desztillált vízből szabályosabb jégcsapok keletkeznek. Ha a Nap a talajt is süti, vagy a talaj hőmérséklete más okból nem kiemelkedően alacsony, akkor a jégcsapokról lecsepegő víz, mivel mozgási energiájának egy része hőenergiává alakul, nem fagy meg a talajon, így ott nem képződnek álló jégcsapok. Ha azonban a talaj is elegendően hideg, létrejöhetnek álló jégcsapok is. A nagy méretű jégcsapok balesetveszélyesek lehetnek, mert lehullva akár életveszélyes sérüléseket is okozhatnak. A magyarországi szabályozás szerint az épületeken található jégcsapok eltávolítása a tulajdonos dolga, de kérhető a katasztrófavédelem (tűzoltóság) segítsége is, akik egyúttal a közintézmények megtisztításáért is felelősek. Branislav Varsik Branislav Varsik (Miava, 1904. március 5. – Pozsony, 1994. május 21.) szlovák történész, levéltáros, egyetemi oktató. Élete 1915-től a Nagykőrösi gimnázium diákja, majd 1918-tól a pozsonyi gimnáziumban tanult. A Bécsi Egyetemre járt, ahol történelmet és földrajzot tanult. Később Prágában és Pozsonyban is tanult. A pozsonyi Tartományi Levéltárban helyezkedett el. A Comenius Egyetem első történelem professzorai közé tartozott. Elsősorban a huszita mozgalmak felvidéki történetével és középkori településtörténettel foglalkozott. Elismerései 2007 in memoriam Ľudovít Štúr Rend I. osztálya 1979 SzTA ezüst medálja Művei 1926 Slováci na pražskej univerzite do konca stredoveku 1932 Husiti a reformácia na Slovensku do žilinskej synody 1938 Národnostný problém trnavskej univerzity 1940 Národnostná hranica slovensko-maďarská v ostatných dvoch storočiach 1956 Slovenské listy a listiny z 15. a 16. stor. 1964/1973/1977 Osídlenie Košickej kotliny I-III. 1965 Husitské revolučné hnutie a Slovensko 1972 Zo slovenského stredoveku 1984 Z osídlenia západného a stredného Slovenska v stredoveku. Bratislava. 1988 Otázky vzniku a vývinu slovenského zemianstva. 1990 Slovanské (slovenské) názvy riek na Slovensku a ich prevzatie Maďarmi v 10.-12 storočí. 1219 Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század Évtizedek: 1160-as évek – 1170-es évek – 1180-as évek – 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek Évek: 1214 – 1215 – 1216 – 1217 – 1218 – 1219 – 1220 – 1221 – 1222 – 1223 – 1224 Események Határozott dátumú események május 2. – I. Leó örmény király halálával trónra lép a kisebbik lánya, I. Izabella (uralkodik haláláig, 1252-ig). Határozatlan dátumú események az év folyamán – Csák Ugrin előbb mint választott, majd mint tényleges érsek kerül a kalocsai egyházmegye élére. II. Valdemár dán király meghódítja az észtek földjét. (A hadjárat legnagyobb csatájában – június 15-én Lindanaes (Lyndaniz) mellett – isteni jelként hullott alá az égből a Dannebrog, a dán nemzeti zászló, s a csata kimenetele is ekkor fordult meg az addig vesztésre álló dánok javára. Azóta a Dannebrog Dánia nemzeti zászlaja.) William Marshal kormányzásának vége Angliában . Az ötödik keresztes hadjárat során Pelagius bíboros zarándokai megtámadják Egyiptomot és elfoglalják Damiettát . Születések szeptember – Avesnes-i Baldvin, francia történetíró († 1259 ) Bizonytalan dátum Abul Abbas al-Mursi, andalúziai származású szúfi szent († 1286 / 87 ) Bibbesworth-i Walter, angol költő († 1270 ) I. Kristóf Valdemarsson , Dánia királya († 1259 ) II. Celesztin (ellenpápa) II. Celesztin (? – 1126/1127) uralkodói néven lépett fel a római katolikus egyház történetének huszonnegyedik ellenpápája. A krónikák Celesztin életéről és működéséről alig szólnak, és így homály burkolja azt a pápaválasztó zsinatot, amely a 12. század egyik legkülönösebb választása volt. Celesztin eredetileg Teobaldo Buccapecus néven született valószínűleg egy tehetős római családban. Egyházi pályájáról elsőként 1121. április 17-én írtak a krónikák, amikor II. Callixtus pápa a római Santa Maria Nuova-templom fődiakónusának szentelte fel. Később 1123. április 6-án már a szintén Rómában álló San Anastasia-templom bíborosa volt. Callixtus váratlan halála után a császárpárti nemességtől tartva a klérus a San Pankratius-templomban ült össze újabb pápát választani. 1124. december 15-én végül a pápai törvényeknek megfelelően megválasztották Teobaldo bíborost az egyház fejének. Azonban a császárhű nemesek, Leo Frangipani vezetésével betörtek a templomba, és fegyverrel kényszerítették az atyákat, hogy Callixtus helyét az általuk támogatott Lamberto Scannabecchire bízzák. Az összegyűlt bíborosok végül engedtek a fegyvereseknek, és Lambertot, Ostia bíborosát is megválasztották pápának, aki felvette a II. Honorius uralkodói nevet. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az éveken keresztül Németországban tárgyaló Lamberto az egyik legmegbecsültebb bíboros volt, akinek a nevéhez kötődött a wormsi konkordátum megalkotása. A zavaros választás után Honorius tárgyalásra hívta Celesztint, hogy rendezzék az egyházfői tisztet. Celesztin december 16-án lemondott Szent Péter trónjáról, és ezzel megszűnt a pápai méltóság kettőssége. Honorius a fegyveres nemesek nélkül újra összehívta a bíborosokat, hogy azok valóban saját akaratukból megerősítsék Honorius címét. Ennek értelmében tehát II. Celesztin nem volt valójában ellenpápa, ugyanis a törvényeknek megfelelően került az egyház élére. Azonban az egyházi források egyike sem említi a pápák hivatalos jegyzékében. Igaz, a trónt sosem foglalta el, mégis a krónika például II. Istvánt is megemlíti, aki meghalt, mielőtt trónra léphetett volna. Önkéntes lemondása után II. Celesztin életéről semmi sem maradt fenn. A Viking visszatér A Viking visszatér Zsoldos Péter sci-fi trilógiájának első része. A sci-fi környezetben valójában az emberi természetet kutatja, a különböző történelmi korok társadalmát vizsgálja. A történet A történet egy bolygóközi robinzonád. A főhős – Gregor Man – egy földi expedíció geológus tagjaként utazik a Tau Ceti csillaghoz. Az űrhajójuk megsérül a csillag körüli törmelékzónában, emiatt a számítógépük hibájából, visszafordulás helyett leszállnak a csillag egyik, a Földhöz leginkább hasonlító bolygójára. A bolygón kénytelenek huzamosabb ideig berendezkedni, amíg kijavítják a leszállóegységük hibáit, eközben a főhős egy szerencsétlen véletlen folytán elszakad a többiektől. Hosszú ideig bolyong a vadonban, ahol társra talál, a kőkorszaki ősember, Nogo személyében. Nogóval vándorolnak egy ideig, majd Nogo törzse befogadja, de később onnan is menekülniük kell. Sok viszontagságon mennek keresztül, mire sikerül eljutniuk a Vikinghez, az űrhajóhoz. Közben az író képet ad róla, milyen is lehetett az őskori emberek élete, mindezt egy hozzánk képest a jövőbeli utópisztikus társadalomban felnőtt ember kalandjain keresztül. A viszontagságok azonban nem érnek véget az űrhajó megtalálásával. Itt már ókori társadalomban találják magukat, egy bronzkori városállamban. Hőseinknek az ókori ember gondolkodását kell kifürkészniük, hogy céljukat elérhessék, és közben rendbehozhassák űrhajójukat. Kiadások A könyv különböző kiadásai: Zsoldos Péter: A Viking visszatér , Budapest, 1963, Móra Ferenc Könyvkiadó, IF 114-c-6365 Zsoldos Péter: A Viking visszatér , Budapest, 1973, Kozmosz könyvek, IF 1724-e-7375, második kiadás. Zsoldos Péter: A Viking visszatér , Budapest, 1999, Scolar Kiadó, harmadik kiadás, ISBN (978) 963-9193-06-2 Zsoldos Péter: A Viking visszatér , Budapest, 2017, Metropolis Media , Budapest, 2017, ISBN 9786155628207 Csirkefej (színmű) A Csirkefej Spiró György 1985-ös tragédiája. A darab 16 jelenetből áll. A cselekmény háttere az 1980-as évek egyre sivárabbá váló szocializmusa: hétköznapi környezetben, egy külvárosi lakóházban ölnek meg egy öregasszonyt, miután macskájával végeztek. A darab megírására Székely Gábor inspirálta a szerzőt, a női főszerepet bevallottan Gobbi Hildának szánták. Az ősbemutató 1986. október 27-én volt a Budapesti Katona József Színházban. Az előadás rendezője, Zsámbéki Gábor volt. Az utolsó, ötvenedik előadás időpontja: 1987. Június 12. 1989-ben – Törőcsik Mari főszereplésével – felújították a darabot, 79 alkalommal került színre. 2015-ig a színdarabnak magyar nyelvterületen tizenegy bemutatója volt. 1987-ben Csirkefej címmel a Magvető kiadónál öt drámája jelent meg az írónak: Jeruzsálem pusztulása, Az imposztor, A kert, Esti műsor, Csirkefej. Moyen Moyen település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 539 fő (2015). Moyen Flin, Fontenoy-la-Joûte, Fraimbois, Gerbéviller, Magnières, Vallois, Vathiménil és Domptail községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nyimesd Nyimesd (Nimăiești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében. Fekvése A Bihar-hegység alatt, a Kreszulya-patak mellett, Belényestől északkeletre fekvő település. Története Nyimesd nevét 1552-ben említette először oklevél Vajdafalva néven. 1692-ben Vaydafalua, 1808-ban Vajdafalva, Nyimoesd, 1888-ban Nyimoesd (Vajdafalva), 1913-ban Nyimsd néven íták. A település földesura a nagyváradi görögkatolikus püspök volt, mely itt a 20. század elején is birtokos volt. 1910-ben 1086 lakosából 7 magyar, 1079 román volt. Ebből 1077 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. Nevezetességek Görög keleti temploma - 1860 -ban épült. GAZ–MM A GAZ–MM a Szovjetunióban a Gorkiji Autógyárban (GAZ) az 1930-as évek végétől az 1940-es évek végéig gyártott 1,5 tonna teherbírású tehergépkocsi. A Ford Model AA szovjet licencváltozatának, a GAZ–AA-nak a továbbfejlesztett változata. A második világháború kezdetekor több mint 150 ezer darab volt használatban a Vörös Hadseregben. B’Day A B'Day Beyoncé Knowles második szólóalbuma; 2006-ban jelent meg. Dallista Standard kiadás Déjà Vu (Featuring Jay-Z) (Beyoncé Knowles, Rodney Jerkins, Delisha Thomas, Makeba, Keli Nicole Price, Shawn Carter) – 4:00 Get Me Bodied (Beyoncé Knowles, Solange Knowles, Kasseem "Swizz Beatz" Dean, Sean Garrett, Makeba, Angela Beyince) – 3:25 Suga Mama (Beyoncé Knowles, Rich Harrison, Makeba, Chuck Middleton) – 3:25 Upgrade U (Featuring Jay-Z) (Beyoncé Knowles, Solange Knowles, MK, Makeba, Sean Garrett, Angela Beyince, Shawn Carter, Willie Carter, Clarence Reid) – 4:32 Ring the Alarm (Beyoncé Knowles, Kasseem "Swizz Beatz" Dean, Sean Garrett) – 3:23 Kitty Kat (Beyoncé Knowles, Pharrell Williams, Shawn Carter, Makeba) – 3:55 Freakum Dress (Beyoncé Knowles, Rich Harrison, Angela Beyince, Makeba) – 3:20 Green Light (Beyoncé Knowles, Pharrell Williams, Sean Garrett) – 3:29 Irreplaceable (Beyoncé Knowles, Mikkel S. Eriksen, Tor Erik Hermansen, Espen Lind, Armund Bjorklund, Shaffer Smith) – 6:00 Resentment (Beyoncé Knowles, Walter W. Millsap III, Candice C. Nelson, Curtis Mayfield) – 4:41 Bónuszdalok Creole (japán bónuszdal) – 3:52 Lost Yo Mind (előre megrendelésnél bónuszdal) (B. Knowles, K. Dean, S. Garrett) – 3:51 Back Up (Circuit City bónuszdal) (R. Jerkins, B. Knowles) – 3:28 Deluxe kiadás CD Beautiful Liar feat. Shakira (B. Knowles, M. S. Eriksen, T. E. Hermansen, A. Ghost, I. Dench) – 3:19 Irreplaceable – 3:47 Green Light – 3:30 Kitty Kat – 3:55 Welcome to Hollywood (S. Carter, R. Perry, S. Smith, B. Knowles) – 3:18 Upgrade U feat. Jay-Z – 4:33 Flaws and All (S. Smith, S. Taylor, B. Knowles, S. Knowles) – 4:08 Still in Love (Kissing You) – 4:36 Get Me Bodied (Extended Mix) – 6:19 Freakum Dress – 3:21 Suga Mama – 3:25 Déjà Vu feat. Jay-Z – 4:00 Ring the Alarm – 3:23 Resentment – 4:42 Listen – 3:39 World Wide Woman (B. Knowles, S. Garrett, Makeba, L. Daniels, A. Beyince) – 3:42 First Time (Best Buy bónuszdal)(B. Knowles, P. Williams, C. Hugo) – 4:19 Check on It Featuring Slim Thug & Bun B (B. Knowles, K. Dean, S. Garrett, A. Beyincé, S. Thomas) – 3:30 Amor Gitano (duett Alejandro Fernándezzel) – 3:48 Beautiful Liar (Remix) (duett Shakirával) – 3:01 DVD B'Day Anthology Beautiful Liar (Shakirával) – 3:34 Irreplaceable – 4:17 Kitty Kat – 1:03 Green Light – 3:31 Upgrade U featuring Jay-Z – 4:38 Flaws and All – 4:14 Get Me Bodied (Extended Mix) – 6:42 Freakum Dress – 3:21 Suga Mama – 3:37 Déjà Vu featuring Jay-Z – 4:06 Ring the Alarm – 3:33 Listen – 3:49 Forrás CD DVD combo Rochefort-sur-Loire Rochefort-sur-Loire település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 2336 fő (2015). Rochefort-sur-Loire Beaulieu-sur-Layon, Béhuard, Chalonnes-sur-Loire, Chaudefonds-sur-Layon, Denée, Mozé-sur-Louet, La Possonnière, Saint-Aubin-de-Luigné és Val-du-Layon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Supinált cipő A supinált cipő (kifelé döntött sarkú cipő) egy olyan belső formával és speciális konstrukcióval kialakított cipő, amely azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek bokája ne tudjon befelé dőlni. Supináció A supináció vagy szupináció azt jelenti, hogy a talpat enyhén befelé fordítjuk, ez a lábbelikben egy kis ékkel érik el, aminek a vastagabbik része belül helyezkedik el. A cipő talpa belül magasabb 3-4 mm-el mint kívül, így a gyermek lábát segíti, hogy a külső talpélre terheljen. A supinált cipőkre jellemző, hogy: döntött talppal készülnek, magasan vezetett erősített kéreggel rendelkeznek, ami a gyerek lábának stabilitást és biztonságot kölcsönöz. a cipő körülöleli a gyerekláb külső és belső lábfejének oldalát, ezáltal stabilizálja a lábtő csontokat. a speciális sarok, a korrigált helyzettel a boltozat kialakulását segíti. a gyenge talpizmokat (melynek feladata a boltozatok fenntartása) aktív működésre kényszeríti. a gyermek láb vagy lábszárfájdalma a supinált cipő használatával megszűnik. a kifelé döntött sarok nem ad lehetőséget a saroktengely módosulására. A supinált cipő viselése javasolt a bokasüllyedéses és lúdtalpas gyermekeknek. Chaux-lès-Passavant Chaux-lès-Passavant település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 142 fő (2015). Chaux-lès-Passavant Aïssey, Orsans és Vercel-Villedieu-le-Camp községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1976-os Formula–1 nyugat-amerikai nagydíj A nyugat-amerikai nagydíj volt az 1976-os Formula–1 világbajnokság harmadik futama. Statisztikák Vezető helyen: Clay Regazzoni: 80 (1-80) Clay Regazzoni 4. győzelme, 5. pole-pozíciója, 11. leggyorsabb köre, egyetlen mesterhármasa (gy, pp, lk) Ferrari 61. győzelme. Chris Amon 100. versenye. Chaux (Côte-d’Or) Chaux település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 482 fő (2015). Chaux Villars-Fontaine, Comblanchien, Premeaux-Prissey, Villers-la-Faye, Meuilley és Nuits-Saint-Georges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mertl József Mertl József (Moson, 1831. október 12. – Csepel, 1883. október 26.) római katolikus plébános. Élete A gimnáziumot Magyaróvárott, a bölcseletet Győrben végezte. az egyházi rendbe lépett és 1854. október 15-én misés pappá szentelték fel. Segédlelkész volt Promontoron (Pest megye) 1858. április 18-ig segédlelkész volt Promontoron, ekkor püspöki szertartó (ceremoniárius), szentszéki aljegyző és aktuárius, 1859. szeptember 12-től a csepeli plébánia adminisztrátora, december 2-ától ugyanott plébános volt. 1863-ban saját költségén a bécsi lazaristák misszióját alapította meg Csepelen. Munkái Die Judentaufe oder Salemsfrage. Pesth. 1858. Nova, seu prima Ecclesia benedicta in novo pago Csepel. U. ott, 1861. Die Volksmission. U. ott, 1863. Die streitende Kirche. U. ott, 1867. Böse Räthe sind nicht chritslich. U. ott, 1867. Die Königskörnung. U. ott, 1867. Fasching und Fasten. U. ott, 1868. Das Priesterjubiläum. U. ott, 1868. Die Confessionsschule. U. ott, 1869. Das Apostolat des Gebetes. U. ott, 1870. Catechetisches Brautexamen. Bpest, 1877. Kurze Beschreibung des Gnadenbildes Mariahilf in Csepel. U. ott, 1877. St. Johannes nep. Statue in Csepel. U. ott, 1877. Golemo Ilino Gomeno Ilino (macedónul: Големо Илино) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Demir Hiszar-i járásában. Népesség 2002-ben 52 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Borbély István (irodalomtörténész) Borbély István (Torockó, 1886. november 23. – Kolozsvár, 1932. március 20.) magyar irodalomtörténész, unitárius egyháztörténeti és magyar irodalomtörténeti kérdésekkel foglalkozott. Életútja Vasbányász családból származott, elemi iskolát Marosújváron, középiskolai tanulmányokat Budapesten, Nagyenyeden és Kolozsvárt végzett, majd a kolozsvári tudományegyetemen tett doktori szigorlatot (1909) magyar irodalomtörténetből, s tanári oklevelet szerzett magyar- és német nyelvből és irodalomból. 1905-től a kolozsvári unitárius kollégiumban tanított. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, 1919 januárjában foglalta el ismét állását. 1925-től 1928-ig a kollégium igazgatója, majd a kolozsvári unitárius teológia rendes tanára. Sokoldalú irodalomszervezői és tudományos munkásságot fejtett ki az 1920-as években, egyfajta pozitivista irodalomszemlélet képviselője volt. Viszont magyar irodalomtörténetének bevezetésében Taine elméletére hivatkozva hangsúlyozta a társadalomtudományi szempontok figyelembevételét az irodalmi jelenségek vizsgálatakor, a magyar irodalom periodizálásában szellemtörténeti kategóriákat vett alapul; a reformáció és ellenreformáció után a nemzeti szellem pihenése, diadalra jutása és fénykora jelenti számára az irodalomtörténet határköveit, míg a 20. századot már a nemzetközi áramlatok felülkerekedésével jellemzi. A materializmus jogosultságát csupán a természettudományok területén ismeri el, a szocializmus térhódításában a konzervatív nemzeti alap veszélyeztetését látta. Tevékeny munkásságot fejtett ki az Erdélyi Irodalmi Társaságban, amelyben egy évtizeden át (1920-29) főtitkári teendőket látott el; s tagja a Kemény Zsigmond Társaságnak. Mint irodalomszervező szerkesztette a Keresztény Magvetőt (1919–28), az Unitárius Közlönyt (1919–21), az Irodalmi Kis Könyvtárt (1926), az Unitárius Irodalmi Társaság kiadásában megjelenő Unitárius Könyvtárt és az Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtárát (1928-ig). Közben Kovács Kálmánnal megalapította és két évig vezette az Erdélyi Irodalmi Szemlét (1924-25). Mellette megindította a Tudományos Értekezések c. füzetes vállalkozást (1924). Cikkeit és tanulmányait közölte a budapesti Egyetemes Philologiai Közlöny, az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Magyar Nyelvőr és a Századok, Romániában a Napkelet, a Pásztortűz, az Ifjú Erdély s a kolozsvári napisajtó. Munkái (válogatás) Heltai Gáspár (Budapest, 1907); Dávid Ferenc és kora. (Kolozsvár, 1910); Toroczkó története 1848-49-ben (Kolozsvár, 1920); Bevezetés a modern szépirodalom tanulmányozásába (Kolozsvár, 1920); Petőfi költészetének korszakai (Kolozsvár, 1921); Erdélyi magyar szépprózaírók és költők. I. Sebesi Samu . II. Kovács Dezső . (Kolozsvár, 1921); A magyar irodalom története I-II. (Kolozsvár, 1924-25); Jókai emlékezete (Unitárius Könyvtár 1. Kolozsvár, 1925) Molière (Kolozsvár, 1926); A régi Torockó (Kolozsvár, 1927); Az Erdélyi Irodalmi Társaság alapszabálya, ügyrendje és tagjainak névsora (Kolozsvár, 1929); Kant erkölcstana (litografált teológiai jegyzet, Kolozsvár, 1931-32). Mayer Géza Mayer Géza, dr. (Budapest, 1880. január 20. – Budapest, 1943. május 20.) magyar jogász, jogtudományi szakíró, 20 éven át a Szabadalmi Bíróság alelnöke. Életpályája Mayer Miksa és Csiszár Anna harmadik gyermekeként született. Jogásznak tanult Budapesten. 1905-ben tett bírói vizsgát; ezt követően jegyző, majd albíró, 1913-tól törvényszéki bíró lett. 1918-ban az igazságügy-minisztériumban osztálytanácsossá nevezték ki. 1923-ban lett a Szabadalmi Bíróság alelnöke, amely posztot haláláig töltötte be. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület társelnöke. 1941 és 1943 között az Ügyvivői Vizsgabizottság tagja is volt. Szakíróként Értekezései főleg a szabadalmi jogra, illetve az iparjogvédelemre vonatkoznak. Több törvénytervezetet szerkesztett és részt vett nemzetközi iparjogvédelmi egyezmények előkészítésében. Az Új Idők Lexikona című könyvsorozat szerkesztőinek munkatársa. Díjai, elismerései Signum Laudis kitüntetés Családja Felesége Simonyi Semadam Margit volt, akinek édesapja dr. Simonyi Semadam Sándor, politikus, jogtudományi író. 1914-ben kötöttek házasságot, melyből 8 gyermek született (5 lány és 3 fiú), akik közül 5 érte meg a felnőttkort (2 lány és 3 fiú). Gyermekei közül csak fiai házasodtak meg. Forrás Iparjogvédelmi dokumentumok. Magyar Szabadalmi Hivatal , Budapest, 2003. 271. old. Tigrisoma A Tigrisoma a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a tigrisgémformák (Tigrisomatinae) alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Tigrisoma fasciatum (Such, 1825) vörhenyes tigrisgém (Tigrisoma lineatum) ( Boddaert , 1783) csupasztorkú tigrisgém (Tigrisoma mexicanum) Swainson, 1834 Love Hurts Cher Love Hurts című albuma volt 21. a kiadott lemezei sorában. Az albumot 1991. június 11-én bocsátotta ki a Geffen Records. A RIIA által többszörösen aranylemezzé nyilvánított albumból világszerte 11 millió példány kelt el. Album információ Cher Love Hurts albuma volt a harmadik és egyben utolsó melyet a Geffen Records által bocsátott ki, az albumot 1991. június 11-én bocsátották ki világszerte. Az albumot Bob Rock stílusa jellemzi, de az albumon dolgozott még John Kalodner, Diane Warren és Desmond Child. Az albumot 1990. végén és 1991. elején vették fel. Cher, állítása szerint azoknak szentelte az albumot, akik "elérték, hogy könnyet hullassak értük."[forrás?] Az album négy fedőszámot tartalmaz: a világszerte híres betétdalt, a The Shoop Shoop Song-ot, Marry Clayton által felvett Kiss dalt, a World Without You Heroes-t, Bonnie Tyler által keletkezett Save Up All Your Tears-t és az eredetileg Everly Brothers számot, a Love Hurts-ot. Nits István Nits István, Szepesi Nits (Berettyószéplak, 1905. október 22. – Nagyszalonta, 1975. április 24.) erdélyi magyar református lelkész és költő. Életútja Középiskoláit a zilahi Wesselényi Kollégiumban végezte (1925), majd a kolozsvári Református Teológián szerzett lelkészi képesítést (1931). Aradon helyettes lelkész (1931-34); újszentesi szolgálata után a temesvári Újkissoda negyedben (1934-49), majd Lugoson (1949-54), Nagyszalontán (1954-60), Kémeren (1960-61) és Élesden (1961-1968) lelkész. Az Arany János Társaság és a Károli Gáspár Irodalmi Társaság tagja. Első versét a Pásztortűz közölte (1934). Költeményei, cikkei, tanulmányai, recenziói a Temesvári Hírlap, Déli Hírlap, Református Lelkipásztor, Ifjú Erdély, Magyar Nép, Havi Szemle, Kálvinista Világ, Református Jövő, Új Cimbora, Szalontai Újság hasábjain jelentek meg. A Târgu Jiu-i fogolytáborban 1944/45-ben Sippantó címmel kézírásos lapot szerkesztett. Szerepel a nagyenyedi Romániai magyar írók antológiájában (1943) és a Bánsági magyar írók antológiájában (Temesvár, 1946). Az MNSZ bánsági népnaptára 1947-ben a Dózsa György emlékét idéző Testvériség-ige, 1948-ban Szegények éjjele c. költeményét közölte. Tevékeny szerepe volt a háborút követő években a gyermeksegély és a hadifoglyok ellátása terén. Főbb munkái Hangszóró (beszédek, írások, Nagyszalonta 1934); Anyás versek (Nagyszalonta 1935); Néplelkész (Temesvár, 1946); Igei forradalmiság (Temesvár, 1947); Gyermekverses evangéliom (Temesvár, 1947); Engedjétek hozzá! (Temesvár, 1948). Első kötetei Nib István J.[akab] névvel jelentek meg; a Szepesi Nits István nevet 1942-től használja. Tajvan az 1998. évi téli olimpiai játékokon Tajvan a japán Naganóban megrendezett 1998. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el Skuteč Skuteč település Csehországban, a Chrudimi járásban. Skuteč Hluboká, Mrákotín, Raná, Proseč, Prosetín, Otradov, Pokřikov, Perálec, Předhradí, Chrast, Hroubovice, Luže, Krouna és Leštinka településekkel határos. Lakosainak száma 5070 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Wolf 359 A Wolf 359 egy vörös törpe csillag kb. 7,8 fényévre (2,4 parszek) a Földtől, az Oroszlán csillagképben. Ez az egyik, a Naphoz legközelebbi csillag, csak az α Centauri rendszere és a Barnard-csillag található közelebb. Látszólagos helyzete az égbolton közel esik az ekliptikához. A csillag ún. flercsillag, nagyon halvány, szabad szemmel nem látható. A csillagot Max Wolf német csillagász fedezte fel 1918-ban asztrofotográfia segítségével. A hozzá legközelebbi csillag a Ross 128 (1,16 parszek / 3,79 fényév). Érdekességek A Star Trek televíziós sorozatban itt ütközött meg 40 föderációs hajó egy támadó Borg kockahajóval. A csatának végezetes kimenetele volt a Csillagflotta számára: 39 hajó megsemmisült és több mint 11 000 személy meghalt. Wolf Albach-Retty Wolf Albach-Retty (Bécs, 1906. május 28. – Bécs, 1967. február 21.) osztrák színész. Életpályája Szülei: Karl Walter Albach (1870–1952) és Rosa Albach-Retty (1874–1980) színésznő volt. Zenét és színészetet tanult. 1926–1932 között a Burgtheater tagja volt. Az első némafilmes szerepét 1927-ben kapta meg. 1933-ban az SS tagja volt. 1940-ben a náci párthoz csatlakozott. Filmezni még a néma korszakban kezdet, majd német nyelvterületen az 1930-as évek legnépszerűbb sztárjainak egyike volt. Általában vígjátékok szerelmes hősét alakította. Magánélete 1937-ben házasságot kötött Magda Schneider (1909–1996) színésznővel. Két gyermekük született: Romy Schneider (1938–1982) színésznő és Wold-Dieter (1941). 1946-ban elváltak. Második felesége Trude Marlen (1912–2005) színésznő volt, akivel 1947-től haláláig élt. Filmjei A durva ing (1927) A titokteljes tükör (1927) Májusi szerelem (1928) A hálókocsik tolvaja (1929) A szép kaland (1932) A fekete huszár (1932) Ámor pórázon (1933) A nagyvilági nő (1934) Mesél a bécsi erdő (1934) Szilvia és a sofőrje (1935) Tavaszi parádé (1935) Zsákbamacska (1935) Randevú Bécsben (1936) Babatündér (1936) Tavaszi levegő (1938) Hotel Sacher (1939) Veronika, hogy tehetted? (1940) Bécsi víg asszonyok (1940) 7 évig nem lesz szerencsém (1940) Tánc a császárral (1941) Hét év boldogság (1942) A kék álarc (1942) A fehér álom (1942) Két boldog ember (1943) Kaland a Grand Hotelben (1943) Mint egy tolvaj az éjszakában (1944; bemutató: 1950) Veszélyes vendégek (1949) Ketten egy ruhában (1950) A vágyakozás hangja (1956) Hubertus-vadászat (1959) József úr utolsó szerelme (1959) Asszonyok az ördög kezében (1960) Magas fenyők (1960) A nagy kűr (1964) Díjai Bambi-díj 3. hely (1948) Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 21. old. A remény rabjai (film) A remény rabjai (The Shawshank Redemption) egy 1994-ben bemutatott - Stephen King azonos című kisregényéből adaptált - film. A Tim Robbins és Morgan Freeman főszereplésével készült elgondolkodtató filmet a magyar származású Frank Darabont rendezte. A film megjelenésekor nem ért el kiugró anyagi sikert, azonban mind a kritikusok, mind a nézők körében az elmúlt időben jelentős elismeréseket vívott ki magának. Cselekmény A film 1947-ben, felesége és annak szeretője meggyilkolásának vádjával, közvetett bizonyítékok alapján ártatlanul életfogytiglanra ítélt bankárról szól. Andy Dufrense (Tim Robbins) hiába állítja, hogy nem ő volt a gyilkos (de néha már ő sem biztos ebben, mert a körülmények és az emlékei zavarosak). Bent idővel megbarátkozik Ellis Boyd "Red" Reddinggel (Morgan Freeman), aki Andy érkezésekor már 20 éve tölti életfogytiglani büntetését, és éppen elutasítják a szabadon bocsátási kérelmét. Red bent apróbb dolgok becsempészésével foglalkozik. Andy először hobbijára hivatkozva egy geológus-kalapácsot, majd később egy Rita Hayworth moziplakátot kér tőle, amiket Red meg is szerez. Egy tetőszigetelési munka közben Andy meghallja két börtönőr párbeszédét, amint egyikük az öröksége miatt fizetendő magas adó miatt panaszkodik. Andy felajánlja a tanácsait, amivel a börtönőr törvényesen mentesül az adó megfizetése alól. Az idők során a börtön teljes személyzete igénybe veszi Andy pénzügyi tanácsait, a börtönigazgatót is beleértve, aki azonban illegális területre merészkedik, amikor a foglyok külső területen végzett munkájának ellenértékét elsikkasztja. A pénzmosást Andy intézi. 1965-ben egy fiatal rab, Tommy Williams érkezik a börtönbe, és elbeszéli, hogy Elmo Blatch, egy korábbi rabtársa az Andy esetére rendkívül hasonló bűntény elkövetésével dicsekedett, melyben nem őt, az igazi tettest, hanem egy „balek bankárt” ítéltek el. Andy fellelkesül, abban reménykedik, hogy ügye újratárgyalását kérheti az új információ birtokában és Tommy tanúvallomása alapján fel fogják menteni. Az igazgatóhoz benyújtott kérvényét azonban az igazgató nem továbbítja a hivatalos úton, mivel attól tart, hogy Andy a távozása után nyilvánosságra hozza a piszkos ügyeit. Ezért az igazgató Hadley-t, a börtönőrök parancsnokát Tommy megölésére utasítja. Andy megígérteti Reddel, hogy ha valaha kijut, menjen el Buxtonba (Maine állam) egy bizonyos szénaföldhöz, ahol egy fánál elrejtett valamit. Tommy halála után Andy elveszti reményét arra vonatkozóan, hogy törvényesen kijuthat a börtönből, ezért a bent töltött több mint húsz év után véghezviszi, amit mindenki lehetetlennek tartott: megszökik a börtönből. Kint első dolga, hogy zárolja a börtönigazgató számára sikkasztott pénz számláját, majd egy újságban nyilvánosságra hozza piszkos ügyeinek bizonyítékait. Másnap Byron Hadley-t letartóztatják, Norton, az igazgató pedig öngyilkos lesz az irodájában. Nem sokkal ezután, 1967-ben Redet feltételesen szabadon bocsátják. Ő azonban annyira hozzászokott a börtön szigorú rendjéhez és szabályozott életéhez, hogy nem tud mit kezdeni a szabadságával (ún. intézményfüggő lett) és az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Csak Andynak tett ígérete tartja vissza, és felkeresi azt a helyet, amit Andy megadott neki. Ott egy kis fémdobozt talál, némi pénzzel és Andy instrukcióival. A feltételes szabadlábra helyezés előírásait megszegve Mexikóba veszi az irányt, ahol Zihuatanejóban találkozik Andyval a Csendes-óceán partján. Értelmezések Roger Ebert filmkritikus és forgatókönyv-író kiemeli Andy figurájának integritását, önbizalmát, ami kiemeli és bizonyos értelemben elszigeteli őt a többi rabtól. Mások a film keresztény tanmese értelmezését hangsúlyozzák: ártatlan bűnhődés, remény, megváltás, és hit a későbbi igaz életben. Darabont a film 10 éves évfordulójára kiadott DVD-n tett nyilatkozatában tagadta, hogy ilyen szándékai lettek volna a filmmel. Angus C. Larcombe megállapítja, hogy egyesek a börtönben is szabadok lehetnek, míg mások a kinti világban is rabnak érzik magukat, az életszemléletüktől függően. Érdekesség A szintén Stephen King regény alapján készült Dolores Claiborn című filmben a címszereplő mikor rájön, hogy férje molesztálja lányukat, azzal fenyegeti meg, hogy a Shawshank börtönbe fogja juttatni (A remény rabjai eredeti címe The Shawshank Redemption, utalás a börtön nevére.). Díjak, értékelések 1995 -ben hét Oscar-díjra jelölték: a legjobb film, Morgan Freemant a legjobb férfi főszereplő, legjobb operatőr (Roger Deakins), legjobb adaptált forgatókönyv, legjobb filmzene, legjobb vágás, legjobb hang kategóriákban. Az 1994-es Forrest Gump árnyékában azonban egyet sem kapott meg. 1998 -ban a A remény rabjai még nem szerepelt az AFI's 100 Years... 100 Movies listán, azonban 9 évvel később, 2007-ben a 72. helyen szerepelt, megelőzve a Forrest Gump (76.) és Ponyvaregény (94.) filmeket, amik kedvező kritikákat kaptak A remény rabjai megjelenési évében. 1999 -ben Roger Ebert filmkritikus felvette A remény rabjai t az ő „Great” Movies” („nagyszerű filmek”) listájára. Az Empire filmmagazin olvasói szavazata alapján a film az ötödik helyre került 2004-ben, az első helyre 2006-ban és a negyedik helyre 2008-ban „a minden idők legnagyszerűbb filmjei” listáján. 2002 -ben „a harmadik legjobb film” helyezést kapta a Channel 4 szavazói szerint „a legjobb 100 film” listáján. 2006 -ban az angliai Empire filmmagazin olvasói szavazatai alapján a „minden idők legnagyszerűbb filmje” címet kapta, 2008-ban a negyedik volt a listán. 2009 -ben az Internet Movie Database (IMDB) honlap látogatóinak szavazatai alapján a 250 legjobb mozifilmet felvonultató toplista első helyére került, megelőzve A Keresztapa című filmet. A Rotten Tomatoes kritikusai összességében 89%-ra értékelték. Jegyzetek The Shawshank Redemption - IMDb - Box office/business Térkép (Google Maps) Debra L. Lewis: Review: The Shawshank Redemption, 1994 (Hozzáférés: 2007. december 26.) Stop Worrying about the Election, an article more about freedom than politics Roger Ebert: Great Movies: The Shawshank Redemption. (Hozzáférés: 1999. október 17.) „The 100 Greatest Movies Of All Time”, Empire, 97. oldal (Hozzáférés ideje: 2004. január 30.) „The 201 Greatest Movies Of All Time”, Empire, 100-1. oldal (Hozzáférés ideje: 2006. január 27.) http://www.imdb.com/chart/top?tt0111161 http://www.rottentomatoes.com/m/shawshank_redemption/ Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a The Shawshank Redemption című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Eugenia Cauduro Eugenia Cauduro (Mexikóváros, Mexikó, 1967. december 20. –) mexikói színésznő és modell. Szülei Ernesto Cauduro és Silvia Rodríguez, nővére Adriana Cauduro. 15 évesen kezdett el modellkedni, majd színészetet kezdett tanulni. Filmográfia Un camino hacia el destino ( A sors útjai ) (2016) .... Marissa Gómez Ruiz El color de la pasión (A szenvedély száz színe) (2014) .... Magdalena Murillo Gossip Girl Acapulco (2013) .... Leonela Fuenmayor Que bonito amor (2012) .... Gloria Reyes Abismo de pasión ( Bűnös vágyak ) (2012) .... Dolores 'Lolita' Martínez de Chinrios Teresa (2010) .... Vanessa Coronel de Alcázar Un Gancho al Corazon (2008) .... Gabriela Palacios Tormenta en el Paraíso (2007) .... Analy Mayu de Lazcano El Amor No Tiene Precio (2005) .... Araceli Montalbán Alegrijes y rebujos (2003) .... Mercedes Goyeneche de Domínguez #1 Niña Amada Mia (2003) .... Julia Moreno El precio de tu amor (2000) .... Gabriela Galván DKDA: Sueños de juventud (1999).... Ángela Rey Arias Nunca te olvidare ( Esperanza ) (1999) .... Silvia Requena Ortiz Una luz en el camino (1998).... Luisa Fernanda Alguna vez tendremos alas (1997) .... Magdalena Arredón Mejia 1223 (szám) Az 1223 (római számmal: MCCXXIII) az 1222 és 1224 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1223-as a kettes számrendszerben 10011000111, a nyolcas számrendszerben 2307, a tizenhatos számrendszerben 4C7 alakban írható fel. Az 1223 páratlan szám, prímszám. Kanonikus alakja 12231, normálalakban az 1,223 · 103 szorzattal írható fel. Két osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1 és 1223. Kiegyensúlyozott prím: megegyezik az őt megelőző és rákövetkező prím számtani közepével. Sophie Germain-prím (p prímszám, amelyre 2p + 1 szintén prímszám). Az 1223 huszonhat szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb az 1444. Csillagászat 1223 Neckar kisbolygó Zamkovszky-menedékház A Zamkovszky-menedékház (szlovákul: Zamkovského chata) egy turistaház Szlovákiában, a Magas-Tátrában. Elhelyezkedése A Kis-Tarpataki-völgy torkolatában, közvetlenül a Felső-turistaút (Magisztrálé) mellett, a Lomnici-gerinc (Lomnický hrebeň) nyugati lejtői alatt elhelyezkedő, fenyvesekkel körülvett szép menedékház. Története Az épületet, mint magán vállalkozást, 1943-ban a lőcsei születésű hegymászó, kalauz, síző, Zamkovszky István (1908-1961) épített. 1951-ben az államosítást követően, átkeresztelték Chata kpt. Nálepku (Nálepka kapitány menedékház) névre. 1993-ban visszakapta eredeti nevét, és az egykori birtokos unokája, Stanislav Tichý a tulajdonosa. Szálláshelyek 5 négyágyas szobában 20 férőhely. Tel.: 00-421-52-442-2636. Vendéglő: 45 férőhellyel, nyitva 7-22 óra között. Egész évben üzemel. A hegyiszolgálat állomása. Megközelítése A Tarajkáról: a piros jelzésű Magisztrálé turistaút, majd az ebből elágazó zöld jelzésű út elején, 50 perc. Túravidéke A Kis-Tarpataki-völgy és Nagy-Tarpataki-völgy, valamint a Kő-pataki-völgy és a környező hegyek. Jelzett turistautak A Nagy-Tarpataki-völgybe , a Hosszú-tavi menedékházhoz : a piros jelzésen (Magisztrála) le a Nagy-Tarpataki-völgybe bevezető kék jelzésre, s ezen fel ÉNy-ra a menedékházhoz, 3 ó. A Kis-Tarpataki-völgybe , a Téry menedékházhoz : a zöld jelzésen, 2 ó 15 p. A Kő-pataki-völgybe , a menedékházakhoz: a piros jelzésen (Magisztrálé) kelet felé, 1 ó 30 p. Szent Miklós-fatemplom (Kosztafalva) A Szent Miklós-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-B-04554 sorszámon szerepel. Ted Hibberd Thomas Edward Hibberd (Ottawa, 1926. április 22. – Ottawa, 2017. május 10.) olimpiai bajnok kanadai jégkorongozó. Pályafutása Az 1948-as St. Moritz-i olimpián aranyérmes lett a kanadai válogatottal. Sikerei, díjai Olimpiai játékok aranyérmes: 1948, St. Moritz Kosheen A Kosheen egy brit trip-hop, drum and bass és rock együttes, melynek központja Bristolban, Angliában van. A trió tagjai: Markee Substance (született: Mark Davies 1974, Springburn, Glasgow), Darren Decoder (született: Darren Beale 1974, Bristol), és az énekes dalszerző Sian Evans. A csapat neve a japán "ko" és "shin" ("régi" és "új") szavakból ered. Történet Resist (1999 - 2002) Első albumuk, a Resist, amely 2001 szeptemberében jelent meg, #8 helyet ért el az Egyesült Királyság album slágerlistáján. Az album kislemezei: a (Slip & Slide) Suicide, a Hide U, a Catch, a Hungry és a Harder. Kokopelli (2003 – 2005) A második album, a Kokopelli, 2003. augusztusában jelent meg. A nevét egy mitikus indián szellemről kapta. Az album kevésbé koncentrál a drum and bass ütemekre, sokkal jellemzőbb a gitár és a sötétebb hangulatú dalszövegek. Ez a korong sikeresebb lett mint elődje, az album első kislemeze az All In My Head. Damage (2007 – ) A harmadik album, a Damage 2007. márciusában jelent meg Európában. A brit kiadás két új dallal bővült, (Analogue Street Dub és a Professional Friend) amelyek az európai kiadásban még nem szerepeltek. Az első kislemez az Overkill volt, amely 2007 márciusában jelent meg Európában, augusztusban pedig az Egyesült Királyságban. Éjjeli baglyok Az Éjjeli baglyok (Nighthawks) Edward Hopper festménye, mely az amerikai festőművészet egyik legismertebb alkotása. A festmény A festményen egy belvárosi utcasarkon álló éttermet láthatunk. Késő este van, az étteremben négyen vannak, a pincér és három vendége, akik a pultnál ülnek. „Az Éjjeli baglyok a bizonyság rá, miként gondolkodom az éjszakai utcáról, mely szerintem nem feltétlenül kihalt. (...) Alighanem – tudat alatt – a nagyvárosi magányt festettem meg.” – mondta Hopper a festményről. Hopper 1941 decemberében Japán Pearl Harbor elleni támadása és az USA hadba lépése után nem sokkal fogott hozzá az Éjjeli baglyok megfestéséhez. A festményt Hopper elmondása szerint egy New York-i lakásához közeli étteremről mintázta, mely a Greenwich sugárút sarkán állt nem messze a Washington Square Parktól. Az étterem nevét és címét Hopper nem árulta el. Festményével arra törekedett, hogy egy hamisítatlan amerikai étterem látványát adja vissza, ne pedig egy konkrét helyre emlékeztessen. „Jócskán leegyszerűsítettem a jelenetet, s megnöveltem az étterem méretét.” – emlékezett vissza. Ennek ellenére az ihletadó étterem, melyről az Éjjeli baglyokat mintázta, neve és címe a mai napig kutatások és spekulációk tárgya. A két férfivendég megfestéséhez maga Hopper állt modellt egy tükör előtt, a vörös ruhás hölgyet pedig feleségéről mintázta. Felesége 1942 januárjában Hopper testvérének Marionnak írt levelében számolt be az Éjjeli baglyokról: „Ed mostanában készült el egy nagyon szép képpel – egy étterem éjszaka, három alakkal. Éjjeli baglyok lehetne a címe. Mintegy másfél hónapon át dolgozott rajta.” Josephine javasolta is férjének, hogy az Éjjeli baglyok címet adja a képnek. A művet, elkészülte után nem sokkal Frank K. M. Rehn galériájában állíttatta ki. Hopper és felesége 1942 márciusában a Modern Művészetek Múzeumában Henri Rousseau kiállításának megnyitóján vett részt. Itt találkozott Alfred Barral a múzeum igazgatójával, aki lelkendezve beszélt Hopper Benzin (1940) című festményéről. Hopper felesége említette Barrnak az Éjjeli baglyokat, melyet feltétlenül meg kellene néznie. Barr ellátogatott Rehn galériájába, ahol lenyűgözte Hopper új alkotása. Úgy döntött, hogy segít a festmény értékesítésében: közbenjárására az Éjjeli baglyokat az Art Institute of Chicago vásárolta meg 3 000 dollárért, ahol ma is látható. Megjelenése a kultúrában Hopper festménye számos művészt és alkotót megihletett. Roger Brown Puerto Rican Wedding (1969) című festményén egy sarki étterem látható, melynek pultjánál ülnek sorban a vendégek. Ralph Goings több, autós büféket és éttermeket bemutató fotórealista műve is az Éjjeli baglyokat idézi, Richard Estes People's Flowers (1971) című festményén egy utcasarkon álló virágos üzlet látható, melynek ablakán az utca tükröződik vissza. Gottfried Helnwein Boulevard of Broken Dreams (1984) címmel készítette el Hopper művének saját változatát, ahol az étterem névtelen vendégeit hollywoodi színészlegendákra cserélte ki: Humphrey Bogart, Marilyn Monroe és James Dean foglalt helyet Elvis Presley pultjánál. Mark Kostabi Greenwich Avenue (1986) című festményének arctalan szereplőit vörös fények világítják meg. Banksy 2005-ben készített Are You Using That Chair címet viselő interpretációján az étterem ablakát egy brit zászló mintás alsónadrágot viselő huligán törte be egy székkel. Dario Argento a Gonoszság áldozataiban (1975), Ken Adams a Filléresőben (1981), Wim Wenders pedig Az erőszak vége (1997) című filmjének egyik jelenetében alkotta újra Hopper festményét. A Glengarry Glen Ross (1992) szereplői egy egy olyan kávézóba ülnek be, mely az Éjjeli baglyok hangulatát idézi. Ridley Scott a Szárnyas fejvadász (1982) című filmjének forgatásán a festmény reprodukciójával illusztrálta, hogy milyen látványt és hangulatot szeretne megalkotni. Kosiba Maszatosi Kosiba Maszatosi (����, nyugaton Masatoshi Koshiba) (Tojohasi, Japán, 1926. szeptember 19. –) Nobel-díjas japán fizikus. Munkássága A Tokió Egyetemen végzett. A fizikai Nobel-díjat 2002-ben nyerte megosztva „az asztrofizikában elért úttörő eredményeikért, különös tekintettel a kozmikus neutrínók észlelésére”. Jelenleg tanácsadó (Senior Counselor) az ICEPP-ben és a Tokió Egyetem nyugalmazott professzora. 1685 az irodalomban Az 1685. év az irodalomban. Születések március 12. – George Berkeley brit empirista filozófus, teológus († 1753 ) június 20. – John Gay angol költő, drámaíró, a Koldusopera szerzője († 1732 ) Saint-Aubin-des-Préaux Saint-Aubin-des-Préaux település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 425 fő (2015). Saint-Aubin-des-Préaux Saint-Planchers, Saint-Jean-des-Champs, Saint-Pair-sur-Mer és Saint-Pierre-Langers községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bafétimbi Gomis Bafétimbi Gomis (La Seyne-sur-Mer, 1985. augusztus 6.) a Szaud-Arábiai labdarúgó-bajnokságban szereplő Al Hilal és a francia labdarúgó-válogatott játékosa. Rendszerint csatárként játszik. Szenegáli szülők gyermekeként nőtt fel Toulon egyik lakótelepén. Pályafutása A Sporting Toulon Var-ban kezdett el futballozni. Innen került az AS Saint-Étienne csapatához. 2004-ben került fel az első csapathoz, ahol az első évében 6 mérkőzésen lépett pályára, de gólt nem szerzett. Ezután kölcsönadták a Troyes AC csapatához, ahol 13-szor lépett pályára és ezeken 6 gólt szerzett. 2005 júniusában visszatért az AS Saint-Étienne-hez féléves kölcsön szerződése lejárta miatt. Ezután kezd állandó tagja lenni az első csapatnak. A 2005-2006-os szezonban már 23 mérkőzésen szerepel és ezeken 2 gólt szerez. Az itt töltött idő alatt összesen 130 bajnokin szerepel és ezeken 38 gólt szerez. A 2007-2008-as bajnoki idényben 16 gólt írhattak a neve mellé, ezzel a 3. lett a góllövő listán Olympique Lyon 2009 nyarán igazolt az ősi ellenség Olympique Lyon csapatához 13 millió euróért.A teljesítményétől függően további 2 millió euró járhat volt klubjának. Ezzel ő lett a 6. játékos aki közvetlenül a nagy riválishoz igazolt. A csatár Lyonban igen jó mérkőzés/gól arányt tudhat magáénak. Pályafutása a válogatottban 2008 május 27-én mutatkozott be a Francia labdarúgó-válogatottban egy Ecuador elleni összecsapáson, ahol 26 perc alatt 2 gólt szerzett. Zinédine Zidane óta ő volt az első, aki duplázni tudott a francia válogatottban debütáló meccsén. Tagja volt a 2008-as Európa bajnokságon részt vevő Francia labdarúgó-válogatottnak. A tornán két mérkőzésen lépett pályára. A Románia ellen játszott 0:0-s eredményt hozó mérkőzésen a 72. percben állt be, míg a hollandok ellen 4:1-re elvesztett találkozón 29 percet kapott. Statisztikái 2009 október 5-i állapot Mozaikszók listája: K Ezen a lapon a K betűvel kezdődő mozaikszók ábécé rend szerinti listája található. A kis- és nagybetűk nem különböznek a besorolás szempontjából. Lista: K KAC KAC – Kispesti Atlétikai Club KAC – Kolozsvári Atlétikai Club káem - körzeti megbízott ( szleng ) káemhá - körzeti megbízott helyettese ( szleng ) KB – K özponti B izottság vagy K ülügyi B izottság KBK – K ülönleges B iztonságú K örletrész kB – Kilobyte (1024 bájt) KDE – K D esktop E nvironment KE - K aposvári E gyetem KEK – K ertészeti E gyetem K lubja Kermi – Ker eskedelmi M inőségellenörző I ntézet KF – K ecskeméti F őiskola kf – k örzeti f elügyelő Kft – k orlátolt f elelősségű t ársaság KGB – К омитет Г осударственной Б езопасности (szovjet államvédelmi bizottság) KGST – K ölcsönös G azdasági S egítség T ársasága kht – k öz h asznú t ársaság KIP – K atathym I maginatív P szichoterápia KISZ – K ommunista I fjúsági S zövetség KJF – Kodolányi János Főiskola KLM – K oninklijke L uchtvaart M aatshappij (Holland Királyi Légitársaság) KLTE – K ossuth L ajos T udomány e gyetem km – k ilo m éter KMP – K ommunisták M agyarországi P ártja KNDK – K oreai N épi D emokratikus K öztársaság KO – K nock O ut (kiütés) KÖJÁL - K özegészségügyi- J árványügyi Á llomás KöMaL – K özépiskolai Ma tematikai L apok KÖMI– K özérdekű M unkák I gazgatósága KNF – K onjunktív n ormál f orma Közért – Köz ségi É lelmiszer-kereskedelmi Rt. KRE – K ároli Gáspár R eformátus E gyetem KRESZ – K özlekedés Re ndészeti Sz abályzat KRF – K ároly R óbert F őiskola KSH – K özponti S tatisztikai H ivatal Ksz – K isipari sz övetkezet KT Rt. – K aposvári T ömegközlekedési R észvény t ársaság KV – Köchel-jegyzékszám; K özponti V ezetőség; Királyok völgye, Kliment Vorosilov harckocsik jelzése (KV–1, KV–2, KV–85) Filadelfia (keresztnév) A Filadelfia görög eredetű női név, jelentése: testvéri szeretet. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok január 3. május 10. Mihai Fifor Mihai-Viorel Fifor (Szörényvár, 1970. május 10. –) román filozófus, szociáldemokrata párti politikus, a Tudose-kormány gazdasági (2017), majd nemzetvédelmi minisztere (2017-2018), Mihai Tudose kormányfő lemondását követően az ország ügyvezető miniszterelnöke (2018). Tanulmányai A Krajovai Egyetem Bölcsészet és Történelem Karán szerzett filozófia oklevelet, majd román irodalomból magiszteri címet. 2003-ban a szociális antropológia doktora lett. Pályafutása 1994-ben a krajovai Nicolăescu-Plopșor kutatóintézetben kutatóként dolgozott, majd a Dolj megyei hagyományőrző központot vezette. Később a krajovai Oltyán Múzeum igazgatója volt. 2010-ben a Szociáldemokrata Párt krajovai szervezetének elnöke lett. 2012–2016 között Dolj megye szenátora volt, majd 2016-ban Arad megyében választották szenátornak. Szenátorként a közlekedési és energiaügyi szakbizottság elnökeként, illetve a Románia schengeni térséghez való csatlakozását szorgalmazó képviselőházi és szenátusi bizottság tagjaként is tevékenykedett. 2013-ban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése póttagjává választották. 2017 júniusában a Tudose-kormány gazdasági minisztere lett, majd ugyanazon év szeptemberében a védelmi minisztérium vezetésével bízták meg. 2018. január 16-án a lemondó Mihai Tudose kormányfő ideiglenes helyettese lett. Katolícke noviny (Magyar Királyság) Katolícke noviny (lapcímének magyar fordítása katolikus újság) szlovák nyelven megjelenő katolikus lap volt a Magyar Királyságban. Az 1870-ben megszűnt Cyrill a Method katolikus lap hagyományaira építve alapította még ugyanazon évben Pavol Blaho Szakolcán. 1905-től a Szlovák Néppárt (szlovákul Slovenská ľudová strana) lapjaként jelent meg. Lapcímét 1906-ban Ľudové noviny-ra váltóztatták. Forrás Malá encyklopédia žurnalistiky, 1982, Pozsony Ja, és még valami… A Ja, és még valami… (And Another Thing…) Eoin Colfer sci-fi regénye, mely Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című ötrészes sci-fi „trilógiájának” hatodik részeként készült. A regény 2009. október 12-én jelent meg az Egyesült Királyságban a Penguin Books, az Egyesült Államokban a Hyperion kiadásában, Magyarországon 2010-ben adta ki a GABO kiadó. Háttér Szívroham miatt bekövetkezett halálát megelőzően Adams még fontolgatta a Galaxis útikalauz-sorozat hatodik részének megírását. Harmadik Dirk Gently-regényén dolgozott éppen A kétség lazaca munkacímmel, de úgy érezte, a könyv nem elég jó, és félretette. Egy interjúban azt nyilatkozta, a könyv egyes ötletei jobban illenének az Útikalauz-sorozatba, és hogy azon ötleteket inkább át kéne dolgoznia egy hatodik Útikalauz-résszé. A Jobbára ártalmatlan című ötödik könyv „nagyon barátságtalan (zord)” és „szeretne az Útikalauznak egy némiképp vidámabb” befejezést. Adams azt is megjegyezte, hogy ha megírná a hatodik részt, ugyanarról a helyről folytatná a szereplők történetét, ahol az ötödik részben abbahagyta. Douglas Adams halála után az író özvegye, Jane Belson Eoin Colfernek adott engedélyt, hogy megírja a Galaxis útikalauz-sorozat folytatását. Nyilatkozata szerint nem tudott megfelelőbb személyt elképzelni a folytatás megírására. Colfer, amikor végül is megírta a hatodik részt, ezt az utóbbi koncepciót követte, és A kétség lazaca alapötleteit nem hasznosította. A hatodik részt 2008. szeptember 16-án jelentették be. Colfer arról beszélt, hogy gyalázatos dolog, hogy más író folytatja a sorozatot, ám remek lehetőségnek látta, hogy a könyvben azokkal a szereplőkkel dolgozhat, akiket gyermekkora óta szeretett, és – míg igyekszik megtartani Adams szellemiségét – a saját „hangját” is hozzáadhatja a történethez. Amikor a BBC Radio 4 The Today Programme című műsorában bejelentették a hatodik részt, a rádiójátékban és a televíziós sorozatban Arthur Dentet alakító Simon Jones szereplésével egy rövid jelenetet sugároztak. Ebben Arthur dühös volt annak hírére, hogy „visszahozták őt a halálból.” Cselekmény A könyv története ott kezdődik, ahol a Jobbára ártalmatlan eseményei zárultak, és a vogonok halálsugara ismét elpusztította a Földet. A szereplők felébrednek egy virtuális valóságból, Zaphod mentette meg őket nemsokkal haláluk előtt, de a halálsugarat nem sikerült kikerülniük. Wowbagger, a Végtelenül Meghosszabbított menti meg őket, és megállapodnak, hogy segítenek neki végre meghalni. Zaphod Asgardra utazik, hogy Thor segítségét kérje ehhez. Ezalatt a vogonok a Nano bolygó felé tartanak, ahol a Föld-lakók egy kolóniája még életben van. Arthurék is oda indulnak, hogy megállítsák őket, útközben pedig Trillian és Wowbagger egymásba szeretnek, ami viszont megkérdőjelezi, hogy Wowbagger tényleg meg akar-e halni. Vakta segítségével Thor majdnem megöli őt, de végül is csak a halhatatlanságát veszti el, és összeházasodnak Trilliannel. Thor megállítja az első vogon támadást, és meghal. Prostatikus Vogon Jeltz fia, Konstans Mown meggyőzi apját, hogy a Nano lakói nem földiek, ezért a parancsukkal ellentétes lenne megölni őket. A történet végéhez közeledve Arthur Vaktának keres egy lehetséges világegyetemet, amikor egy hiperűrugrás során alternatív valóságokon ugrik keresztül, közben találkozik Fenchurchcsel és végre oda kerül, ahol lenni szeretne. A vogonok pedig ismét felbukkannak… Fogadtatás A hatodik rész megszületése a rajongók körében vegyes érdeklődésre talált. Egyeseknek tetszett, hogy van folytatás, mások pedig „szentségtörésnek” vélték, hogy Adams helyett valaki más írta a folytatást. A Waterstones sci-fi vásárlója, Michael Rowley szerint Colfer és a Galaxis útikalauz találkozása egy lelkesítő kombináció, bár számos rajongó sajnálta, hogy egy teljesen egyedülálló sorozat miért nem maradhat érintetlen, és remélték, hogy Colfer nem teszi teljesen tönkre a sorozatot. A magyar kiadás visszhangja Az ekultura.hu kritikájában dicséri a folytatást. A cikkíró szerint Colfer megfelelően követi Adams stílusát, kiegészítve azt a sajátjával. A regény szórakoztató, számtalan poénnal tarkított, és az események a folytatás lehetőségét is lehetővé teszik. Rádiójáték 2009-ben Penny Leicester készítette el a rádiójáték változatot tíz részben. Az eddigi epizódoktól eltérően, melyeknek nem volt sajátos címük, csak Fit the First, Fit the Second, Leicester ezúttal mind a tíz résznek egyedi címet adott. Előzmények - Douglas Adams regényei Galaxis útikalauz stopposoknak (1. rész) Vendéglő a világ végén (2. rész) Az élet, a világmindenség, meg minden (3. rész) Viszlát, és kösz a halakat! (4. rész) Jobbára ártalmatlan (5. rész) Rochusgasse (metróállomás) Rochusgasse egy metróállomás Bécsben a bécsi metró U3 vonalán. Szomszédos állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kardinal-Nagl-Platz Landstraße Ördögi denevér (film, 1940) Az Ördögi denevér (eredetileg angolul The Devil Bat) egy 1940-es amerikai fekete-fehér thriller Lugosi Béla főszereplésével. Történet Dr. Carruthers úgy érzi, hogy az alkalmazottai elárulták, amikor az ő találmánya révén gazdagodtak meg. Bosszúból hatalmas denevéreket fejleszt ki, amelyek egy bizonyos szag észlelésekor megtámadják a hűtlen alkalmazottak családtagjait. Szereplők Lugosi Béla – Dr. Paul Carruthers Suzanne Kaaren – Mary Heath Dave O'Brien – Johnny Layton Guy Usher – Henry Morton Yolande Donlan – Maxine 9-es terv a világűrből A 9-es terv a világűrből (eredetileg angolul Plan 9 from Outer Space) egy 1959-es amerikai horrorfilm, melyet Ed Wood rendezett. A filmet a világ egyik vagy talán „a” legrosszabb filmjének kiáltották ki a kritikusok, Ed Woodot pedig a legrosszabb filmrendezőnek. Paradox módon a szélsőségesen silány volta miatt lett később kultuszfilm belőle, a nem várt siker hatására pedig még videojáték is készült belőle. A film 60.000 dollárból készült, a pénzt a Baptista egyház biztosította Woodnak. A bevételi adatok ismeretlenek, de annyi biztos, hogy a befolyó (vajmi kevés) összeget a baptisták kapták. 1959. július 22-én mutatták be az Amerikai Egyesült Államokban; a magyar bemutatója ismeretlen. A filmben használt trükkök és kellékek annyira silányak és hiteltelenek voltak, hogy sok néző pusztán azért ült be megtekinteni a filmet, hogy a hitelesnek szánt, de csapnivaló kivitelezésen nevessen. A film cselekménye és dialógusai viszont teljesen értelmetlenek és nevetségesek, ezért közröhej tárgyává váltak. Története A film több zsánert is egyesít magában: egyrészt vámpír- és zombihorror, dráma, sci-fi (földönkívüli „inváziós film”), krimi és áldokumentumfilm. Űrlények szállják meg a Földet, akik egy olyan fegyvert készítenek, amivel ki tudják irtani az egész emberiséget. A „9-es terv” az idegenek tervére utal: életre kelteni a holtakat, hogy azok segítsék az ufókat a pusztításban. Jeff Trent repülőgép-pilótának és másodpilóta társának, Dannynek kell legyőznie a Földön kívüli fenyegetést és a zombikat egyaránt. A filmben Lugosi Béla is feltűnik néhány, a film cselekményéhez egyáltalán nem kapcsolódó jelenetben, így ezt szokták Lugosi utolsó filmjének tekinteni. Szereplők Edwards ezredes - Tom Keene John Harper hadnagy - Duke Moore Jeff Trent - Gregory Walcott Paula Trent - Mona McKinnon Ghoul - Lugosi Béla Kelton - Paul Marco Dan Clay - Tor Johnson Eros - Dudley Manlove Tanna - Joanna Lee Any-Martin-Rieux Any-Martin-Rieux település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 457 fő (2015). Any-Martin-Rieux Aubenton, Leuze, Logny-lès-Aubenton, Watigny, Fligny, La Neuville-aux-Joûtes és Signy-le-Petit községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ja szosla sz uma A Ja szosla sz uma (cirill betűkkel: „Я сошла с ума”; angolul: „I've Lost My Mind”; magyarul: „Megőrültem”) a t.A.T.u. egyik dala amelyet az első zenei CD-jükön, a 200 po vsztrecsnoj-on található. A dal szintén megtalálható az angol albumon a 200 km/h in the Wrong Lane-ben, csak elírt címmel, „Ya soshla s uma” helyett „Ya shosla s uma”-nak írták. A dalnak az angol verziója az All the Things She Said, amellyel megnyerték az MTV Video Music Awards-öt az International Viewer Choice-ban 2001-ben. Videoklip A felvételt Ivan Sapovalov irányította. Juliát és Lenát látjuk, ahogy katolikus iskolai egyenruhában énekelnek és csókolóznak az esőben egy lánckerítés mögött, amelynek másik oldaláról a hatalmas tömeg lenézően figyeli őket. Úgy tűnik, mintha kirekesztenék kettejüket a világból. A videó ironikusan ér véget: amikor a lányok kimennek az épületből, az ég kitisztul, miközben felfedik azt, hogy valójában ez a tömeg az igazi fogoly. A videó sokakban megdöbbenést keltett leszbikus témája miatt. Mindazonáltal 2000-ben az MTV Russián a klip az első helyezést érte el a ranglistán. Remix változatok Ya Soshla S Uma (Album Version) (3:31) Ya Soshla S Uma (DJ Ram Remix) (4:05) Ya Soshla S Uma (Galoyan Slow Remix) (4:33) Ya Soshla S Uma (DJ Ram BreakBeat Remix) (3:40) Ya Soshla S Uma (HarDrum Remix) (4:01) Ya Soshla S Uma (Music Video) Ya Soshla S Uma (Music Video Remix) Kertész Mihály Miksa Kertész Mihály Miksa, álneve Gardener Michel (Szolnok, 1888. február 4. – Budapest, 1945. március 18.) jogász, ifjúsági író. Életútja Jogot végzett, az első világháborúban szerb, albán, orosz fronton teljesített katonai szolgálatot, megsebesült, 1918-ban ügyvédi vizsgát tett; a Magyar Tanácsköztársaság bukása után Romániában telepedett le, Nagybányán nyitott ügyvédi irodát. 1922-ben bekapcsolódott a Cimbora szerkesztésébe, s nemcsak meséivel, történeteivel, regényeivel szerepelt a gyermeklapban, hanem sűrű levelezésben Benedek Elek főszerkesztővel a Nagybányán előállított lap nyomdai munkálatait is irányította. Gyermekregényével nyitott a Cimbora Könyvtár; a Benedek Elek összeállításában megjelent Gyermekszínház c. kötetben Az igazmondó láda c. jelenetével szerepelt (Magyar Ifjúság Könyvtára, 2–3. Kolozsvár, 1926; románul Lada năzdrăvană. Kolozsvár, 1926). Szépirodalmi tevékenységét 1927-től szülővárosában folytatta, a Szolnoki Tükör és az Irodalmi Kurír közölte novelláit, könyvei és színdarabjai jelentek meg, részt vett a Tanya c. irodalmi és művelődési klub alapításában, a Verseghy Körben tevékenykedett. Több kabarédarabját játszották Budapesten a Belvárosi Színházban és az Andrássy úti Színházban. Ügyvédi irodájának fenntartása, publikálási lehetőségei az egyre szigorúbb zsidótörvények által ellehetetlenültek. A holokauszt áldozata lett. Kötetei (válogatás) Senki Tamás története. Gyermekregény és még egyéb mesék (Cimbora Könyvtár 1. Szatmár , 1922); Futurex (Kisregény, Erdélyi Könyvtár 6. Arad , 1922); Szökés a teknőben. Két kicsapott diák kalandjai a Tiszán (Szatmár 1923); A gyémántköves melltű (ifjúsági regény, Budapest , 1924; Szatmár, 1927); Rög János (regény, Szolnok , 1928). A csodálatos sárkány (ifjúsági elbeszélés, Budapest, 1929); Kiket az Isten is egymásnak teremtett. Egy farsangi éj története (Budapest, 1930); Bohóc Péter. Egy kalandos vakáció története (ifjúsági regény, Budapest, 1930); Hazátlan Péter (ifjúsági elbeszélés, Szolnok, 1930); A főnyeremény (regény, Budapest, 1935); Gyilkosság a cirkuszban (regény, Budapest, 1936); A farkasvölgy leánya (regény, Budapest, 1941); A pinski zsidók (elbeszélések, Budapest, 1941). Így éltünk mi… (szolnoki tárcái, Szolnok, 2004. Verseghy Kiskönyvtár 1.) Csizi Péter Csizi Péter (Pécs, 1982. augusztus 24. –) magyar szociálpolitikus, politikus; 2010 és 2018 között a Fidesz országgyűlési képviselője. A Baranya megyei 1. számú országgyűlési egyéni választókerület volt képviselője. Életrajz Tanulmányok 1982. augusztus 24-én született Pécsett. Az Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziumában érettségizett 2001-ben. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának szociálpolitikus szakán diplomázott 2009-ben. Német középfokú nyelvvizsgája van. Politikai pályafutás 1998-ban alapító tagja volt a pécsi Fidelitasnak. 2010. május 14. óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. 2014. május 6. korjegyző volt. 2010. május 14. és 2014. május 5. között az Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság tagja. 2014. május 6. és 2015. február 16. között a Törvényalkotási bizottság tagja. 2015. február 16. a Nemzetbiztonsági bizottság tagja. 2010 és 2014 között Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzat megyei jogú városok közgyűlésének alpolgármestere. Bluesműfajok listája A blueszene rengeteg más zenei kategóriába is besorolható. Sok olyan műfaj is van, amely nem kimondottan blues, hanem inkább "bluesos" vagy "bluesszerű". Love Will Set You Free A Love Will Set You Free (magyarul: A szerelem szabaddá tesz) egy dal, mely az Egyesült Királyságot képviselte a 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A dalt a brit Engelbert Humperdinck adta elő anyanyelvén. A dalt 2012. március 19-én mutatták be a BBC hivatalos honlapján. Szövegét és zenéjét is Martin Terefe és Sacha Skarbek szerezte. Az Eurovíziós Dalfesztiválon a dalt a május 26-án rendezett döntőben a fellépési sorrendben elsőként adták elő, a magyar Compact Disco Sound of Our Hearts című dala előtt. A szavazás során 12 pontot kapott, mely a 25. helyet helyet jelentette a 26 fős mezőnyben. Kálnoki Kis Dávid Kálnoki Kis Dávid (Budapest, 1991. augusztus 6. –) magyar kupagyőztes labdarúgó, a Budapest Honvéd játékosa. Édesapja, Kálnoki Kis Attila, az Újpesti Dózsa egykori világbajnok öttusázója. Pályafutása Kálnoki Kis Dávid Újpesten szerette meg a labdarúgást édesapja révén. 8 évesen kezdett el futballozni, majd 11 évesen kezdte meg pályafutását az MTK Budapest színeiben, ahol 2009-ben a felnőtt csapathoz került. Ugyanebben az évben, egy évre kölcsönbe szerződött az Oldham Athletic-hez. Visszatérése után a kék-fehéreknél az első csapathoz került, ahol 61 bajonki mérkőzésen két gólt szerzett, és játszott 14 kupameccsen is. A 2014–15-ös szezonban kevesebb szerepet kapott a NB I-ben, mivel nem akart szerződést hosszabbítani, a második csapathoz került. 2015 nyarán, 14 év után elhagyta az MTK-t és az Újpest FC-hez igazolt. Újpesti karrierje során 51 bajnoki mérkőzésen egy gólt szerzett. 2018 nyarán szabadon igazolható játékosként írt alá a Budapest Honvéd csapatához, miután Újpesten lejárt szerződése, amit nem hosszabbítottak meg. Válogatott 2016 augusztusában meghívót kapott a magyar válogatott szövetségi kapitányától, Bernd Storcktól a Telkiben edző, csak Magyarországon futballozó játékosokat tartalmazó 17 fős keretbe. Sikerei, díjai Magyar Kupa kupagyőztes: 2018 Chavéria Chavéria település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 238 fő (2015). Chavéria Orgelet, Beffia, Chambéria, Moutonne, Nancuise és Rothonay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Arkhimédész (költő) Arkhimédész (Kr. e. I. század – Kr. u. I. század?) görög epigrammaköltő. Életéről, munkásságáról semmit sem tudunk. A híres természettudósnak, Arkhimédésznek csupán névrokona volt. Művei közül ránk mindössze egyetlen epigramma maradt, az Anthologia Graeca gyűjteményben. A fennmaradt mű: Volkswagen Air Service A Volkswagen Air Service braunschweigi székhelyű német légitársaság, a Volkswagen AG leányvállalata. Kizárólag az anyavállalat üzleti útjait hivatott kiszolgálni. A légitársaság elsősorban az Volkswagen konszernhez tartozó márkacsoportok igazgatótanács-tagjainak utaztatását végzi, az egyéb, menetrend szerinti utaztatásokhoz a Volkswagen AG és leányvállalatai egyéb légitársaságok szolgáltatásait is igénybe veszik – ilyen például a Private Wings. Flotta A légitársaság flottája kilenc repülőgépből áll, adózási okokból az összes gép kajmán-szigeteki VP-C lajstromszámmal repül. 1 db Airbus A319CJ (VP-CVX) 1 db Dassault Falcon 900B (VP-CGB) 3 db Dassault Falcon 900EX (VP-CGD, VP-CGE, VP-CLB) 2 db Dassault Falcon 2000 (VP-CGA, VP-CGC) 2 db Dassault Falcon 7X (VP-CSG, VP-CSW) Balesetek 2009. november 18-án 11:26-kor a VP-CGD lajstromszámú Dassault Falcon 900EX típusú gép túlfutott az emdeni repülőtér kifutópályáján és a füves területre érve kitörött az orrfutója. A balesetet pilótahiba okozta, túl nagy volt a landolási sebesség, túl későn érte el a gép a futópályát, illetve túl későn vették vissza a hajtómű teljesítményt. Átstartolási kísérlet nem történt, a balesetben nem sérült meg senki. 2013. január 30-án a berlini Tegel repülőtéren a VP-CSW lajstromszámú Dassault Falcon 7X típusú gépnek meg kellett szakítania a felszállást, mert amikor a gép elérte a 80 km/h-és sebességet a kormány hirtelen előre bukott. A gép a futópálya utáni füves területen állt meg. Utasok nem tartózkodtak a gépen, a háromfős személyzetből senki sem sérült meg. Ördögmalom-vízesés Az Ördögmalom-vízesés a Visegrádi-hegységben található Visegrád központjától 2,5 km-re délkeletre, a Malomkerti-völgyben van. 25 méter[forrás?] magas. Visegrádról a piros turistajelzés vezet a vízeséshez. Autóval burkolt úton is megközelíthető. Az Apátkúti-patak magába fogadva a Magda-forrás vizét is sziklás vidékre ér. Bekanyarodva a műút hídja alatt északnak fordul. A sziklafalon lezúduló víz és hordalék mélyedést koptatott már a kőbe. Tovább menve a piros jelzésen hamarosan (2 km után) elérjük a jó- és bővizű Kaán-forrást. Condrusok Condrusok, ókori germán törzs Gallia északi részén (Gallia Belgica), a Meuse jobb partján. Nevük fennmaradt a mai Belgium Condroz vidékének nevében. Iulius Caesar „De bello Gallico" című munkájában többször is említi őket. Condylopygidae A Condylopygidae a háromkaréjú ősrákok (Trilobita) osztályának az Agnostida rendjéhez, ezen belül az Agnostina alrendjéhez tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi nemek tartoznak: Condylopyge Miraculaspis Pleuroctenium Nyitrai Ferencné Nyitrai Ferencné (született Gondos Vera; Budapest, 1926. június 26. – Budapest, 2011. február 17.) állami díjas közgazdász, statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1979 és 1989 között. Életútja Budapesten végezte elemi és középiskolai tanulmányait. 1944-ben az Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakára került, ahol 1949-ben szerzett tanári diplomát. Ugyanettől az évtől 1989-ig a statisztikai hivatal munkatársa volt. 1952-től az iparstatisztikai főosztály előadójaként, 1958 és 1960 között az Ágazati Kapcsolatok Mérlege Osztály csoportvezetőjeként dolgozott. 1961-től 1963-ig a bánya-, kohó- és gépipari osztályt, 1964 és 1977 között az iparstatisztikai főosztályt vezette. 1978-ban hivatali első elnökhelyettessé, 1979-ben elnökké nevezték ki államtitkári rangban. 1989 után a Társadalomtudományi Intézetben tevékenykedett. 1995-től 2004-ig a KSH elnökének tanácsadójaként működött. 1972-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa, 1986-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. Munkássága Tudományos kutatóként elsősorban iparstatisztikával, a közgazdaságtan elméleti és módszertani problémáival, az ágazati kapcsolatok rendszerével foglalkozott. Mintegy kétszázötven tanulmányt és másfél tucat monografikus művet írt. Nevéhez fűződik a statisztikaoktatás 1973 és 1979 közötti megszervezése, az angolszász szakirodalom eredményeinek ismertetése a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdasági karán. Elnöki periódusa alatt zajlott le a számítástechnikai intézmények összevonása és a SZÁMALK megalapítása, a népességnyilvántartás új rendszerének kialakítása és a hivatal nemzetközi összehasonlításainak reformja. Társasági tagságai, elismerései A Nemzetközi Statisztikai Társaság rendes, az angol Royal Statistical Society tiszteletbeli tagjává választották. 1984 és 1989 között az Európai Statisztikusok Konferenciájának alelnöki posztját töltötte be. 1989-ben többekkel együtt megalapította a Hivatalos Statisztikusok Nemzetközi Szervezetét. Két éven át elnökölte az ENSZ Statisztikai Bizottságát. Az MTA IX. osztályának tanácskozási jogú tagja, az MTA Statisztikai Bizottságának elnöke volt. A Magyar Statisztikai Társaság örökös tagjává választotta. A Janus Pannonius Tudományegyetem 1991-ben, a Miskolci Egyetem 1998-ban díszdoktorává, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanárává fogadta. 1988-ban megosztott Állami Díjban részesült. 1994-ben Fényes Elek-emlékéremmel és Keleti Károly-emlékéremmel, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2006-ban Eötvös József-koszorúval tüntették ki. Főbb művei Általános statisztika (Budapest, 1962) Iparstatisztika (Budapest, 1962) Iparstatisztika a közgazdasági szakközépiskolák számára (Budapest, 1966) A magyar ipar fejlődése és távlatai (Budapest, 1971) Iparunk helye a világban (Budapest, 1973) Ipari struktúránk. Változások, hatékonyság (Budapest, 1977) A termelési szerkezet fejlesztésének műszaki-gazdasági kritériumai (Balázsy Sándorral; Budapest, 1979) Népgazdaságunk fejlettsége – nemzetközi tükörben (Budapest, 1979) A magyar gazdaság és társadalom a hetvenes években (Budapest, 1981) A népgazdasági hatékonyság és tartalékai (Budapest, 1983) A magyar gazdaság negyven éve (Budapest, 1985) Prioritások gazdaságunk fejlesztésében (Budapest, 1986) A gazdasági reformfolyamat húsz éve. Reformelképzelések megvalósulása, tanulságok (Budapest, 1988) A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban, 1965–1985 (Budapest, 1989) Nemzetgazdasági alapismeretek (Miskolc, 1994) Gazdaságstatisztika (Miskolc, 2000) A statisztikai etikáról (Miskolc, 2002) Pomatoschistus A Pomatoschistus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobiinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 12 faj tartozik: Pomatoschistus bathi Miller, 1982 csatornagéb (Pomatoschistus canestrinii) (Ninni, 1883) Pomatoschistus knerii ( Steindachner , 1861) Pomatoschistus lozanoi (de Buen, 1923) Pomatoschistus marmoratus (Risso, 1810) parti géb (Pomatoschistus microps) (Krøyer, 1838) Pomatoschistus minutus (Pallas, 1770) - típusfaj Pomatoschistus montenegrensis Miller & Sanda, 2008 Pomatoschistus norvegicus (Collett, 1902) Pomatoschistus pictus (Malm, 1865) Pomatoschistus tortonesei Miller, 1969 Pomatoschistus quagga (Heckel, 1837) Brasil Az Aquarela do Brasil, vagy egyszerűen Brasil – egy dal. Zenéjét és szövegét Ary Barroso (1903-1964) brazil zenész (komponista, zongorista, egyúttal ismert futballkommentátor) írta 1939-ben. Az első előadója Francisco Alves volt. Számtalan ismert előadása mellett Terry Gilliam Brazil című filmje is nevezetessé teszi. Magyarul egykor Ákos Stefi adta elő. Fred Zinnemann Fred Zinnemann (Bécs, 1907. április 29. – London, 1997. március 14.) négyszeres Oscar-díjas amerikai filmrendező, aki számtalan kategóriában letette a névjegyét. Rendezett többek között thrillert, westernt, film noirt vagy színműből adaptált drámát. Fiatalkora és kezdeti karrierje 1907. április 29-én született Bécsben. Zenész szeretett volna lenni, de jogot tanult. A Bécsi Egyetemen kezdett a figyelme a filmek felé fordulni, és lett később operatőr. Németországban számos más fiatal kezdővel dolgozott együtt, Billy Wilderrel és Robert Siodmakkal is, mielőtt az Egyesült Államokba ment volna filmművészetet tanulni. Első játékfilmjére - Redes (1936) - a realista hangvétel volt jellemző. A produkció, melyet Mexikóban forgatták főleg amatőr színészekkel és a helyi lakosok asszisztálásával, az egyik legkorábbi példája a realista narratív filmeknek. Tény, hogy a '30-as évek elején együtt dolgozott a dokumentarista Robert Flahertyvel, amit úgy foglalt össze, hogy "a legfontosabb esemény a szakmai pályafutásomban". 1940-es évek Egyik legkorábbi hollywoodi megbízatását a Nyugaton a helyzet változatlanban kapta statisztaként, de később elbocsátották a produkciótól, mert visszabeszélt a rendező Lewis Milestonenak. Miután némi sikerre tett szert rövidfilmekkel két B kategóriás misztikus filmet készített (Eyes in the Night, Kid Glove Killer), majd 1944-ben jött az áttörése A hetedik kereszttel Spencer Tracy főszereplésével. A Harmadik Birodalomban játszódó történet Anna Seghers azonos című regényén alapult. A produkció, hogy realisztikusabb legyen, kisebb szerepekben német politikai menekült színészek is láthatóak voltak. A második világháború befejezésével jutott Zinnemann tudomására, hogy szüleit elvesztette a holokausztban. A Metro-Goldwyn-Mayerrel kötött szerződésével szintén elégedetlen volt, mert a stúdió nem engedte a kíván filmeket megrendezni, helyette olyan produkciókkal bízták meg, melyek iránt nem sok érdeklődést tanúsított. Igaz, a Montgomery Clift főszereplésével készült The Search (1948) című háborús drámáért Oscar-díjra jelölték „legjobb rendező” kategóriában, ez biztosította helyét Hollywood meghatározó rendezői között. Ezt az Erőszakos cselekedet című film noir követte , melyben Van Heflin, Robert Ryan, Janet Leigh és Mary Astor voltak láthatók. A film készítéséről Zinnemann elárulta, hogy „nyugodt voltam, tudván, hogy pontosan mit akarok, és pontosan hogyan valósíthatom meg.” 1950-es évek A kritikusok jól fogadták a Férfiak című munkáját, melyben a szárnyait próbálgató Marlon Brando egy háborús veteránt alakított. A produkció számos jelenetét egy kaliforniai kórházban vették fel, ahol a betegeket alkalmazták statisztaként. A Férfiak volt egyben Marlon Brando első filmszerepe is. Valószínűleg legismertebb munkája az 1950-es évekből a Délidő. A Gary Cooper főszereplésével készült western allegorikus politikai kommentárja a McCarthy-érának, valamint több helyen megtörte a western műfaj sablonos szabályait. A következő évben készítette el Zinnemann a Most és mindörökké című háborús drámát. A rendezőnek keményen meg kellett harcolnia Harry Cohn producerrel, hogy Montgomery Cliftre osztják Prewitt szerepét, habár a legnépszerűtlenebb időszakában lévő Frank Sinatra Zinnemann akarata ellenére került a produkcióba. A film végül nyolc Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb rendezés díját. 1955-ben musicalt készített Oklahoma címmel, melyben a fiatal Shirley Jones debütált. Az évtizedet Az apáca története (1959) című filmmel zárta Audrey Hepburnnel. 1960-as évek A Csavargók (1960) című filmjét – az ausztrál vadonban játszódó történetben Robert Mitchum és Deborah Kerr alakít egy házaspárt – öt kategóriában is jelölték az Oscar-díjon: legjobb film, legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv, legjobb női főszereplő és legjobb női mellékszereplő, de nem sikerült nyernie egyben sem. A spanyol polgárháború után játszódó Behold a Pale Horse című filmje kritikai és anyagi szempontból is megbukott. Később Zinnemann elismerte, hogy a film „nem igazán állt össze.” 1966-ban viszont a szerencse mellészegődött az Egy ember az örökkévalóságnak-kal. A Morus Tamás életéről szóló filmben Paul Scofield játszotta a főszerepet. A produkció hat Oscar-díjat nyert, és Zinnemannt is hozzájuttatta második legjobb rendezésért járó díjához. Ezt követően az MGM azzal bízta meg, hogy készítsen filmet André Malraux francia író Emberi tényező című regényéből, de a forgatás 1969-ben megszakadt. A stúdió Zinnemannt tette felelőssé legalább egy millió dollár elköltéséért, mely része volt annak a három és fél millió dollárnak, melyet az előkészítő munkálatok emésztettek fel. Zinnemann válaszként beperelte az MGM-et, és hét évnek kellett eltelnie, hogy ismét kamera mögé álljon. 1970-es évek Az Emberi tényező leállítása Zinnemann szerint „egy korszak vége és egy új kezdete volt, amikor ügyvédek és könyvelők kerültek a stúdiók élére a filmszakmabeliek helyére, és amikor egy kézfogás már nem ért semmit.” A Universal Pictures lehetőséget adott neki, hogy Frederick Forsyth bestsellerjéből elkészítse A Sakál napját. A thriller főszerepét játszó Edward Fox egy angol bérgyilkost alakított, aki azt a megbízást kapta, hogy ölje meg Charles de Gaulle francia elnököt. Zinnemannt kifejezetten érdekelte egy olyan film elkészítése, melynek a végét már a közönség előre sejthette (a Sakál küldetése elbukik). A produkció zajos sikert aratott. A Sakál napját a Lillian Hellman Pentimento című könyvén alapuló Julia (1977) követte Jane Fondával és Vanessa Redgrave-vel. A filmet 11 Oscarra jelölték, melyből három díjat kapott meg. Az átadóünnepségen hangzott el a szintén díjnyertes Vanessa Redgrave „cionista huligánoknak” címzett, többeket megbotránkoztató beszéde. 1980-as évek Utolsó filmjét 1982-ben forgatta Svájcban Egy nyár öt napja címmel. A történet egy Sean Connery és Betsy Brantley alakította házaspárról szól akik a '30-as években az Alpokba utaznak vakációzni, ahol egy fiatal hegymászó oktató (Lambert Wilson) erősen megbolygatja kapcsolatukat. A produkció kritikai és kereskedelmi szempontból is csalódást hozott, habár évekkel később számos kritikus azon a meggyőződésen volt, hogy a film valójában alulértékelt. Utolsó évek és halála Zinnemann erősen ellene volt annak a meggyőződésnek, hogy Hollywoodban a korosztály alapján ítéljék meg az embert. Egy történet szerint – igaz a forrása megkérdőjelezhető – Zinnemannak az 1980-as évek során találkozója volt egy fiatal producerrel, megrökönyödésére a producer nem tudta, ki ő, annak ellenére, hogy négy Oscar-díja volt, és számos filmsikert rendezett. Amikor a fiatal producer tapasztalatlanul megkérdezte Zinnemannt, hogy eddig mit csinált pályafutása során, a rendező állítólag elegánsan úgy felelt vissza, hogy „persze, először te mondd, mit.” Erre a történetre többször hivatkoznak vissza Hollywoodban, amikor veterán filmesek olyan helyzetbe kerülnek, hogy mások nem ismerik munkáikat. Zinnemann 89 évesen halt meg Londonban szívinfarktusban. A filmiparban betöltött helyének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en. Stílusa Zinnemann összes munkáinak főszereplői magányos, elveikben elszigetelt emberek gyakran tragikus eseményekkel körülvéve. Filmjeiben aprólékosan dolgozott ki minden részletet, elképesztően jó érzéke volt a szereplőválogatáshoz és nagy hangsúlyt fektetett karakterei erkölcsi dilemmáira. Kanariku-tó A Kanariku-tó (észtül: Kanariku järv) Észtország Võru megyéjében található tó. A Võru községhez tartozó Parksepa faluban fekszik. Területe 2,5 ha. Szájüregi daganatok kutyáknál és macskáknál A kutyák és macskák szájüregi daganata egy gyakori, gyors lefolyású betegség. Főként idősebb állatoknál jelentkezik, többnyire rosszindulatú. Mivel a macskák száját az ellenkezés miatt nehéz megvizsgálni, náluk a betegséget többnyire előrehaladott stádiumban veszik észre. A betegség helyileg igen gyorsan terjed, távoli áttéteket lassabban ad. Fajtái és okai Oka ismeretlen, néhány tanulmány szerint a laphámráknál a passzív dohányzás, macskanyakörv viselése, tonhalkonzerv és általában konzervtáp rendszeres evése, rossz szájhigiéné növeli, bolhaellenes samponnal fürdetés viszont jelentősen csökkenti a betegség kialakulásának az esélyét. Gyakran tünetmentes leukózis is állhat a háttérben. A leukózissal fertőzött macskák mintegy kétharmada néhány hét alatt felgyógyul a betegségből, egyharmad viszont tartósan fertőzött marad. A fertőzött macskák nagy részénél jelentkeznek különféle szájüreg gyulladások, tipikus a nyelvfekély, valamint mintegy harmaduknál fejlődik ki daganatos megbetegedés. A betegségnek több szövettani típusa lehet, macskáknál leggyakoribb a laphámrák (Squamous Cell Carcinoma (SCC)), ezt követi a fibroszarkóma, adenokarcinóma, kondroszarkóma, fibropapillóma, hemangioszarkóma, osteoszarkóma, melanóma többek között. Tünetek A száj belsejében bárhol (íny, nyelv, szájzug, nyelv alatt, stb.) előbb pár milliméteres, gyakorlatilag csak véletlenül észrevehető foltocska, vagy duzzanat keletkezik. A betegség a nyálmirigyekből is kiindulhat. Ez igen gyorsan növekvő duzzanattá változik, mely későbbi stádiumban kifekélyesedhet és vérezgethet is. Antibiotikumos kezelésre nem, vagy csak minimális mértékben javul. Sokszor csak annyit venni észre, hogy a kutya, vagy macska nehézkesen, féloldalasan eszik, erősen nyálzik, szája, vagy a nyelve kissé félre van húzódva, esetleg az itatótáljában vérnyomokat látni, vagy vérzik a szája, rossz szagú a lehelete. A betegség lokálisan igen gyorsan terjed. Attól függően, hogy a száj, vagy fej melyik irányában terjed, változó tünetek lehetségesek. A nyálzás és evési nehézség szinte minden esetben tapasztalható. A torok irányába terjedve nyelési nehézség, öklendezés, köhögés, hortyogó légzés, az orr irányába terjedve gennyes, véres orrfolyás, tüsszögés, a szem irányába terjedve a pofa féloldalas megnagyobbodása, a szem kidülledése és a szemhéjak gennyes letapadása, a nyelv irányában terjedve a nyelv oldalra tolódása tapasztalható. A könyéki, főként állkapocs alatti nyirokcsomók általában duzzadtak, jól kitapinthatók. Vérzés esetén a folyamatos vérveszteség miatt vérszegénység jelentkezik, látható tünete a szem nyálkahártya halványabb színe. A rágási és nyelési nehézség, később képtelenség miatt gyors ütemű lesoványodás jelentkezik. A korai tüneteket az állattartók sokszor macskanáthának, leukózisnak, vérzés esetén sérülésnek, fogproblémának vélik. A betegség időbeni felfedezése és a kezelés megkezdése A betegség igen gyors terjedése miatt nagyon fontos az időbeni felfedezés és az érdemi kezelés időhúzás nélküli elkezdése. Lehetséges megelőzése az okok között megemlített rizikófaktorok elkerüléséből áll. Korai felfedezését a kutya és macska szájának rendszeres átvizsgálásával érhetjük el, ez kutyáknál többnyire könnyű, macskáknál házilag sokszor reménytelen. Amennyiben a fentebb említett tüneteket tapasztaljuk, vagy szájban a fentebb felsorolt elváltozásokat találjuk, sürgősen forduljunk állatorvoshoz. A gyanús képleteket, duzzanatokat, elszíneződéseket, fekélyeket, vérzéseket alaposan meg kell vizsgáltatni, a rosszindulatú elváltozás legkisebb gyanúja esetén az időt húzó „kap egy injekciót és majd hozza vissza két hét múlva, addig figyelgesse” jellegű kezelés helyett a lehető leggyorsabban citológiai, vagy tűbiopsziás mintát kell vetetni. A szájban talált gyulladásokat, rossz fogakat, jóindulatúnak bizonyult elváltozásokat kezeltetni kell. Rosszindulatúnak bizonyult szövettani eltérés esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni egy teljes körű kezelésre képes onkológiai szakrendelésen. Minden nap késés csökkenti a túlélés esélyét, illetve időtartamát. Kivizsgálás Az állat száját kiterpesztve többnyire jól látható a problémákat okozó terület, de előfordulhat, hogy a nyelv alatt van és nehezebb észrevenni. A vizsgálat nyugodt kutyáknál és macskáknál ébren is lehetséges, vadabbaknál sokszor enyhe bódítást kell alkalmazni. A konkrét diagnózis citológiai kenet, vagy tűbiopsziás minta kielemzésével történik. Az esetek túlnyomó többségében rosszindulatú sejteket találnak. Macskáknál a laphámrák a leggyakoribb, de akár melanóma is előfordulhat. Az általános állapot felméréséhez vérvétel szükséges, de a lehetséges áttéteket is keresni kell ultrahangos és radiológiai vizsgálatokkal. A háttérben esetleg húzódó leukózis felismeréséhez szűrést célszerű végezni. Tervezett operáció előtt a daganat kiterjedésének felméréséhez és áttétek felfedezéséhez PET-CT vizsgálat ajánlott. Kezelés Az alkalmazott kezelés az elváltozás helyétől, kiterjedésétől, szövettani típusától, az esetleges áttétektől és az állat általános állapotától függ. Teljes gyógyulás csak igen korai stádiumban, apró, sikerrel operálható daganatnál várható. Helyileg erősen szétterjedt daganat esetén olyan fokú csonkoló műtétet kellene végezni, ami után elfogadható életminőség nem várható. Ilyen esetben daganattömeg-csökkentő műtétre és kiegészítő kezelésekre van lehetőség, de a teljes gyógyulás esélye már kevés. Előrehaladott, esetleg áttétes esetekben már csak időlegesen életminőséget javító, roboráló, fájdalomcsillapító palliatív terápia történhet. A lehetséges kezelési módszerek, melyeket többnyire kombináltan alkalmaznak: műtét - hagyományos, vagy lézeres módszerrel végezhető. Lehetőség szerint a teljes daganat eltávolítása a cél, de ez a fej és a száj területén sokszor nem végezhető el. Ilyen esetben a daganat méretének a csökkentése a lehetséges cél. Utókezelésként gyógyszeres, hipertermiás és sugárkezelés végezhető gyógyszeres terápia ( kemoterápia ) - az embereknél is alkalmazott szerekkel történik, de teljesen más protokoll szerint. Az embereknél szokásos mellékhatások macskáknál jóval kevésbé jelentkeznek. Lehet tablettásan, házilag adagolni, a gyógyszerrel és a kezelt állat vizeletével kemoterápia alatt kézzel nem célszerű érintkezni, gumikesztyű javasolt. Az injekciós adagolás állatorvosnál történik. A leghatékonyabb az infúziós adagolás, ebben az esetben az állatot több órára ott kell hagyni megfigyelésre. Operáció utókezeléseként, vagy inoperábilis daganatnál önmagában, vagy még inkább hipertermiás kezeléssel együtt alkalmazandó hipertermiás terápia - viszonylag új, magyar fejlesztésű kezelési módszer. A daganat területét közvetlenül a kemoterápiás kezelés során egyfajta besugárzással melegítik, ezzel a kemoterápiás szer a rosszindulatú sejtekbe hatolását elősegítik. Önmagában, vagy még inkább kemoterápia mellett alkalmazható lágylézeres (Fotodinamiás lézerkezelés, PDT) terápia - intravénásan egy speciális fényérzékenyítő anyagot juttatnak a vérkeringésbe, mely a daganatsejtekhez fokozottan kötődik. Megfelelő lézerfény hatására az anyagból oxigéngyökök szabadulnak fel, elpusztítva a rákos sejteket. A kezelés után a legszigorúbb fényvédelem szükséges az állat számára, mely fokozatosan oldható fel két hét alatt. A kezelés a kemoterápiával nem végezhető egyidőben, műtét sem ajánlott. Másként nem kezelhető, de a lézerfény által elérhető daganatoknál alkalmazható sugárkezelés - többnyire kiegészítő- és utókezelésként végzik. Támogató kezelések, melyek minden esetben adhatóak, illetve adandóak antibiotikumos kezelés a baktériumos felülfertőződések megakadályozására szteroid, kizárólag az állatorvos alkalmazásában infúziós kezelés a kiszáradás megelőzésére immunerősítő szerek, pl. Immunovet, Béres Minera, vitaminok kollagén, macskáknál napi 1/5-öd kapszula Calo-Pet paszta, mely már nem evő, de még nyelésképes állatoknál alkalmazható gyors fogyás esetén májvédő készítmények, az orvos javaslata szerint fájdalomcsillapító, csak az állatorvos utasítása szerint. Paracetamol és Aszpirin kutyának és macskának egyáltalán nem adható a gennyes orr házilagos tisztítása, a gyulladt szem szemcseppel való kezelése, tisztítása a homeopátia hatásmechanizmusa ugyan nem tisztázott, gyógyító hatásáról megoszlanak a vélemények, de kockázatmentesen kipróbálható a deutériumszegény víz elve azon alapul, hogy a daganatsejtek elvileg nem tolerálják a deutériumszint csökkenését. A deutériumcsökkentett víz hatásossága ugyan egyelőre hivatalosan nem bizonyított, de kockázatmentesen kipróbálható. A deutériumszegény víz elméletileg mintegy két hónap után hat, amikorra a test teljes vízállományának deutériumszintje lecsökken. A DDW-25-ös víz adagolása macskáknál és törpekutyáknál napi 0,4-0,6 deciliter, ez a legnagyobb kutyáknál 3,5 deciliterre nő Szájüregi daganatos állatok etetése, itatása A még önként evő állatoknál gondoskodni kell a jó minőségű, tápláló, de kevés rágást igénylő, könnyen nyelhető, szükség esetén pürésített táplálékról. Ha az állat már magától nem eszik, de nyelni még képes, megkísérelhetjük tű nélküli fecskendőből etetni. Ez kutyáknál általában könnyű, macskáknál sok esetben a tiltakozás miatt reménytelen. Fecskendős táplálásnál ügyelni kell a fecskendőbe felszívott étel pürésítéséről, kellően folyékony állagáról. Az állat szájába óvatosan, egyszerre csak kis mennyiséget és nem a torok irányába nyomva kell az ételt adagolni. Nagyon ügyelni kell, nehogy megugorjon a fecskendő és az étel az állat légcsövébe kerüljön. Az evést végképp megtagadó állatoknál a Calo Pet paszta napi többszöri szájba adagolása biztosíthatja a minimális szinten elégséges tápanyagokat, így néhány napra életmentő lehet. A roboráló és immunerősítő Béres Minera cseppeket közvetlenül szájba is lehet csepegtetni. Gondoskodni kell a megfelelő folyadékmennyiségről is. Ez macskáknál lehetőleg érje el a napi egy decit. Víz helyett meg lehet próbálni a jobb ízű és tápláló, kölyökmacskák számára gyártott tejporból kikevert italt. Folyadékfogyasztás megtagadása esetén meg kell próbálni a fecskendős itatást. Amennyiben ez is reménytelen, az állat ellenáll, a kiszáradás gyorsan bekövetkezik. Ennek könnyen felismerhető tünete az állat bőrének fellazulása, a háton felhúzva redőben marad. Az evést és ivást végképp megtagadó, vagy már már nyelésképtelen állatoknál a fecskendős etetéssel, itatással nem érdemes próbálkozni. Ilyenkor utolsó lehetőség az állatorvosnál naponta, kétnaponta végzendő infúziós folyadékpótlás és táplálás. Ennek az állat és a gazda számára is megterhelő, néhány napnál, egy-két hétnél hosszabb ideig nem fenntartható mivolta miatt, főként ha az állat állapota egyébként is reménytelen, az altatást szokták javasolni. A betegség prognózisa Amennyiben a betegséget a legkorábbi stádiumban felfedezik, radikális műtét és optimális utókezelés mellett akár teljes tünetmentesség is elérhető. Előrehaladott esetben, kevésbé agresszív daganatnál néhány hónappal lehet a macska életét meghosszabbítani a különféle tumortömeg-csökkentő kezelésekkel. Gyorsan növekvő, agresszív tumornál a kezelés csak csekély javulást eredményez. A betegséget többnyire előrehaladott állapotban diagnosztizálják, amikor kezelés nélkül a túlélési idő folyamatosan romló állapot mellett már csak néhány hét, esetleg néhány hónap. Az állapot részben a betegség romboló hatása, részben az evési és ivási nehézség, majd képtelenség miatt kezelés nélkül akár pár hét alatt a teljes csonttá-bőrré fogyásig, teljes kiszáradásig, éhenhalásig romolhat. Erősen előrehaladott és kezelhetetlen esetekben az életminőség súlyos és napról-napra történő folyamatos romlása, az evés és lélegzetvétel nehézsége, az erős és folyamatos fájdalmak, a gyors ütemű fogyás és legyengülés miatt az eutanáziát szokták javasolni. Amennyiben a beteg állat több állatorvos által is kimondottan végképp kezelhetetlen, életminősége támogató kezelés mellett is elfogadhatatlan, szemlátomást fájdalmai vannak, már nem eszik, gubbaszt, egyetlen lehetőség a szenvedésektől való megszabadítás marad. A betegség esetleges fertőző mivolta Amennyiben valaki több állatot tart, azok közös etetővel és itatóval rendelkeznek, felmerül a kérdés, ha valamelyiknek szájüregi rosszindulatú daganata van, az a nyállal leváló daganatos sejtekkel képes-e megbetegíteni más állatokat, vagy embert, amennyiben a daganatsejtek szájba, vagy nyílt sebbe kerülnek. Az erre vonatkozó álláspont orvosról orvosra változik. Elméletileg az egészséges állat immunrendszere fel kell, hogy ismerje a beteg állatból mondjuk az itatón keresztül bekerülő rosszindulatú idegen sejtet, ezért egyes állatorvosok szerint ezen a módon nem lehet fertőződni. Más állatorvosok szerint az erre vonatkozó kutatások még közel sem teljesek, vérző és nyálzó szájüregi rákos állatok esetén a rákos sejtek megtelepülése más állatokban, esetleg az emberben nem zárható ki teljesen, ezért biztonság kedvéért fokozott elővigyázatosság szükséges. Végleges, bizonyos és megnyugtató álláspont egyelőre nem alakult ki. 6826 Lavoisier A 6826 Lavoisier (ideiglenes jelöléssel 1989 SD1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1989. szeptember 26-án. Tóma Maszaaki Tóma Maszaaki (japánul: � � � �) (Fukujama, Hirosima prefektúra, 1973. június 2. –) japán nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása hivatásos játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát az utolsó egyetemi évében 1996-ban tette le. Nemzeti labdarúgó-szövetségének megfelelő játékvezető bizottságai minősítése alapján jutott magasabb osztályokba. 2002-től a J. League 2, 2004-től a J. League 1 játékvezetője. 2008-ban lett a J. League Division 1 játékvezetője. A küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói szolgálatot is végez. J. League Division 1 mérkőzéseinek száma: 132 (2015. július 15.). Nemzetközi játékvezetés A Japán labdarúgó-szövetség (JFA) Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2005-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott, Ázsiai Bajnokok Ligája és AFC-kupa klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Az első Japán bíró, aki egy csereprogram keretében az Angol labdarúgókupa selejtező sorozatában tevékenykedhetett. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőkhöz vezető úton Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket az AFC zónában vezetett. Ázsia-kupa Katar rendezte a 15., a 2011-es Ázsia-kupa, valamint Ausztrália a 16., a 2015-ös Ázsia-kupa döntőjét rendezte, ahol az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) JB bíróként foglalkoztatta. AFC Challenge Cup A labdarúgó torna keretében az AFC lehetőséget biztosít a gyengébb labdarúgó válogatottakkal rendelkező nemzetek számára, hogy felmérjék felkészültségüket. A torna egyben a 2011-es Ázsia-kupa selejtezőjeként is szolgált. ASEAN labdarúgó-bajnokság ASEAN Labdarúgó Szövetség (AFF) támogatásával Vietnám és Indonézia a 2010-es, Malajzia és Thaiföld a 2012-es, valamint Szingapúr és Vietnam a 2014-es Suzuki-kupára átkeresztelt labdarúgó tornát rendezte, ahol az AFC JB hivatalnoki feladatok ellátásával bízta meg. Marquaix Marquaix település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 213 fő (2015). Marquaix Longavesnes, Roisel, Tincourt-Boucly és Villers-Faucon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hazatérés (Vámpírnaplók) A Hazatérés (Pilot) a Vámpírnaplók című amerikai sorozat első évadjának első epizódja. Epizódismertető Elena Gilbert és öccse Jeremy próbálják túltenni magukat a 4 hónappal ezelőtt történt tragikus balesetben elhunyt szüleik emlékén. Az gimibe új srác érkezik, mindenki róla beszél. Előtörnek Jeremy problémái és miután Elena kiosztotta, belebotlik az új fiúba. Elena ellátogat a temetőbe, szülei sírjához ahol furcsa köd veszi körül és egy holló is megjelenik, pár pillanat múlva belefut az új fiúba, Stefan Salvatoreba. Az iskolai hagyomány a nyitóbuli. A bulin Vicki-t valami megtámadja. Vickire Jeremy és Elena találnak rá. A támadást Stefan bátyja, Damon követte el. Stefan ki akarja deríteni miért tűnt fel 15 év után ismét testvére. Érdekesség Paul Wesley (Stefan) csak a forgatás előtt két héttel értesült arról, hogy megkapta a szerepet. Ebben a részben kiderül, hogy a ködöt és a varjút Damon, Stefan bátyja irányítja, és azt is megtudhattuk, hogy a fivérek már több mint 15 év óta nem találkoztak. Piros galambgomba A piros galambgomba vagy cinóberpiros galambgomba (Russula rosea) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának a galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó faj. Európa erdeinek egyik gyakori ehető gombafajtája. Megjelenése Főleg lomberdők talaján terem általában egyesével, de neki megfelelő időjárás esetén tömegesen terem. Kalapja élénkpiros, fakópiros, néhol esetleg fehér foltokkal. Lemezei sűrűn állók, krémszínűek. Tönkje oszlopszerű, tömör, fehér, de gyakran rózsaszín árnyalattal. Jellemző magassága 3 – 10 cm. Húsa nagyon kemény, pattanva törő, nyersen íze leginkább a ceruzáéra emlékeztet. Összetéveszthetősége Könnyen összetéveszthető a hánytató galambgombával (Russula emetica), amely enyhén mérgező, hányást, hasmenést okoz. Ettől azonban megkülönbözteti nagyon kemény húsa, rózsaszínnel futtatott tönkje és jellegzetes ceruza-íze (A hánytató galambgomba nyersen megkóstolva csípős ízű). Forrás Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, 1982, Bukarest. Egernia A tüskés szkinkek (Egernia) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a vakondgyíkfélék (Scincidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 31 faj tartozik. Egernia arnhemensis Egernia carinata Egernia coventryi Cunningham szkinkje (Egernia cunninghami) Egernia depressa Egernia douglasi Egernia formosa Nagy tüskésszkink (Egernia frerei) Egernia guthega Egernia hosmeri Egernia inornata Egernia kingii Egernia kintorei Egernia luctuosa Földi tüskésszkink (Egernia major) Egernia margaretae Egernia mcpheei Egernia modesta Egernia montana Egernia multiscutata Egernia napoleonis Egernia pilbarensis Egernia pulchra Egernia richardi Egernia rugosa Egernia saxatilis Egernia slateri Egernia stokesii Egernia striata Egernia striolata Egernia whitii Forrás Biolib szerinti rendszerbesorolása Benin az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Benin a dél-koreai Szöulban megrendezett 1988. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Cselgáncs * - Az A csoportban szereplő, eredetileg bronzérmes brit Kerrith Brownt utólag kizárták, ezért Dohou Dossou a 20. helyett a 19. helyen végzett. Rozsdalovag (film) A Rozsdalovag (eredeti cím: Ritter Rost – Eisenhart & voll verbeult) 2013-ban bemutatott egész estés német 3D-s számítógépes animációs film, amelyet Lina Wels rendezett. A forgatókönyvet Mark Slater írta, a zenéjét Andreas Grimm szerezte, a főszerepben Rick Kavanian hangja hallható. A Caligari Film- und Fernsehproduktions készítette, az Universum Film forgalmazta. Németországban 2013. január 10-én, Magyarországon pedig november 28-án mutatták be a mozikban. Ismertető A főhős, Rozsdalovag, aki a páncélvárban lakik, és mindig jó a kedve. Azonban egy napon, egy kegyetlen behatoló foglalja el a királyi trónját, és ezért el kell mennie a várból, a barátaival együtt. Az társaság kissé ügyefogyottnak, és szedett-vedettnek látszik, de ennek ellenére, azért sem adják fel a harcot. Azt tervezik, hogy felszabadítsák a várukat, az új uralkodótól. Vajon mire mennek, ha a testük csupán ócskavasból, és újrahasznosított háztartási eszközökből van összerakva? Ez is kiderül, a történetből. Szereplők További magyar hangok: Albert Péter, Csuha Lajos , Seder Gábor , Kerekes József , Galbenisz Tomasz , Szélyes Imre , Kapácsy Miklós , Papucsek Vilmos, Sági Tímea Piros mécsvirág A piros mécsvirág (Silene dioica) a szegfűfélék családjába tartozó, erdőszéleken, hegyi réteken, vízpartokon termő, rózsaszín virágú növény. Megjelenése A piros mécsvirág 30-50 (ritkábban akár 100) cm magas, lágyszárú, évelő növény. Szára sűrűn szőrözött, egyenesen felálló, középtájt ritkásan elágazó. Levelei szintén szőrösek, ép szélűek, átellenes állásúak, ovális-lándzsásak. A növény tövéhez közeli leveleknek hosszú nyele van, míg a felül elhelyezkedők a száron ülnek. Május-júliusban virágzik. Kétlaki növény, a porzós és termős virágok külön növényeken nőnek szárvégi, néhány tagból álló álernyőben. A virágok 1,8-2,5 cm átmérőjűek, világos- vagy sötétebb rózsaszínűek. Öt sziromlevele középen mélyen bevágott, kétosztatú. Csészéje megnyúlt, középen megvastagodó, váza formájú; a porzós virágok esetén 10-, míg a termősöknél 20 ere van. Az egyes virágokban 10 porzót vagy 5 bibét lehet találni. A virágoknak nincs illatuk. Rovarok (főleg poszméhek, lepkék) porozzák be. Termése 9–14 mm-es, gömbölyű, aranybarna, a végén tíz visszahajló foggal nyíló toktermés. Hasonló faj a fehér virágú fehér mécsvirág. Elterjedése és termőhelye Egész Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában honos növény. Inkább Közép- és Észak-Európában gyakori, délen kevésbé elterjedt. Észak-Amerikában a dísznövényként ültetett mécsvirág többhelyütt kivadult. Magyarországon ritka, főleg Belső-Somogyban, a Mecsekben, a Villányi-hegységben, a Zalai-dombvidéken, a Kemenesháton fordul elő. A Mátrában megtalálhatóak állományai. Magyarországon főleg üde gyertyános-tölgyesek, bükkösök szélén, hegyi réteken található meg, de jellemző élőhelye a tengerpart, a patakparti égerliget vagy folyópart is. A félárnyékot és a nedves talajt preferálja. Jelentősége Dísznövényként kertbe ültetik. Gyökere szaponintartalmú, forrázva szappanpótló. A népi gyógyászatban kígyómarás és szemölcsök, tyúkszem ellen használták. Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft. Kisgyékényes Kisgyékényes (szlovákul Rohožnica, korábban Ďekýneš) Nagygyőröd településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Fekvése Lévától 12 km-re nyugatra fekszik, ma Nagygyőröd keleti részét képezi. Története 1290-ben „Gekenus” alakban említik először az esztergomi keresztesek konventjének oklevelében. Később nagykálnai nemesek birtoka, majd 1496-tól barsfüssi nemeseké. 1522-től a máriavölgyi pálosok faluja. 1663-ban felégette a török. 1715-ben és 1720-ban 7 adózója volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYÉKÉNYES. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Barshoz nem meszsze, Lévához pedig mint egy két mértföldnyire. Határja jó termékenységű, javai külömbfélék, réttye, legelője, fája elég van, szőlei is vannak, első Osztálybéli.” A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Gyékényes, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 261 kath. lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Gyékényes, a verebélyi járásban, a Garamvölgy közelében fekvő magyar és tót kisközség, 691 róm. kath. lakossal. Az esztergomi keresztesek conventjének 1290 februárius 20-án kelt oklevele bizonyítja, hogy a conventnek Gekenus nevű bars-megyei birtokát, melyet Rathold comes fiának Tamásnak zálogba adott, az illető a kitüzött határnapra nem adta vissza. 1496-ban Füssy László fiai, László és János bírják. 1516-ban ezeket birtokukban Lajos király is megerősíti. A XVIII. században találkozunk itt az Eszterházyakkal és később a közalapítványi uradalom birtoka. 1663-ban a török hordák dúlták fel a községet, de ebben az időben nem találjuk nyomát annak, hogy volt-e akkor nemesi birtokosa, vagy sem? Templom a községben nincsen. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása pedig Alsóvárad.” A trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1958-ban Nagygyőrödhöz csatolták. Népessége 1910-ben 300-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Hangrobbanás A fizikában hangrobbanásnak nevezik azt a hangtani jelenséget, amely egy gáztérben a gázra jellemző hangsebességnél gyorsabban haladó tárgy által keltett hullámok konstruktív szuperpozíciója okoz. Ilyen hatást kelt például a légkörben haladó szuperszonikus repülő, a csattanó ostor, de hasonló jelenség a villámláskor hallható égzengés is. Fizikai jellemzői A közegbeli hullámterjedési sebességnél lassabban haladó tárgy nem kelt ilyen lökéshullámot, mert ez esetben a tárgy körül kialakuló hullámfrontok nem tudnak tartósan átfedni. Ellenben ha a tárgy sebessége eléri a hullámterjedési sebességet, akkor a hullámfrontok burkológörbéje mentén a hullámamplitúdó erősödik, homogén közeg esetén kúp alakú hullámfront alakul ki. Ezt nevezzük Mach-kúpnak. Repülőgép által keltett lökéshullámok A szuperszonikus sebességgel haladó repülőgép kellemetlen, robbanáshoz hasonló zajt kelt, ami egymásra rakódó hanghullámokból áll. A repülőgép valójában két hullámot kelt: a repülőgép orra összenyomja az előtte lévő levegőt (pozitív nyomás), míg a gép farka a másodperc tört része elteltével ehhez képest negatív nyomást képez. A levegő nyomása egy „N” betű alakját mutatja. A hangrobbanás a szuperszonikus repülés során a földfelszínen végig hallható, nem csak a hangsebesség átlépésekor. A hangrobbanás nemcsak kellemetlen, az emberek és állatok nyugalmát zavaró jelenség, hanem anyagi károk is keletkezhetnek, például ablakok törhetnek be, épületek fala repedhet meg. Lakatlan területeken, például nemzeti parkokban sziklák elmozdulását regisztrálták hangrobbanások következtében. A hangrobbanás erőssége függ a repülőgép magasságától, térfogatától, még a mozgásától is (a sebességétől kevésbé függ). Bár a nyomáskülönbség, amit a gép kelt, a magassággal csökken, még a 16 km magasságban repülő Concorde által keltett hangrobbanás is 90 Pa nyomáskülönbséget hoz létre 0,1-0,2 s ideig. Ha a repülőgép gyorsít vagy fordulót tesz, a lökéshullámok a földfelszín bizonyos pontjain összeadódhatnak és elérhetik a 150 Pa nyomáskülönbséget, ami az emberek számára a „kellemetlen” kategóriába tartozik. A hangrobbanás terjedését befolyásolják az olyan légköri jellemzők, mint a szél, a turbulencia és a hőmérséklet. Az izotermikusnak tekintett sztratoszférában a hangsebesség állandónak tekinthető, a hanghullámok egyenes vonalban terjednek. Amikor azonban elérik a melegebb troposzférát, a hangsebesség megnövekszik, a hanghullámok az addig haladási irányuktól eltérnek. Mach 1,15 sebesség körül a lökéshullám frontja olyan módon hajlik el, hogy nem éri el a földfelszínt. Érdekesség, hogy mivel a hanghullámok a légkörben felfelé is haladnak, egy hőmérsékleti inverziós rétegen visszaverődhetnek a felszín felé, másodlagos hangrobbanást keltve. A Concorde repülési útvonalát úgy tervezték meg, hogy szuperszonikus sebességgel csak a tengerek vagy lakatlan területek felett haladhatott, lakott területek fölött szubszonikus (hangsebesség alatti) sebességgel kellett haladnia. Akkoriban kutatások kezdődtek a hangrobbanás mértékének csökkentésére, az elfogadhatónak tartott 25-50 Pa nyomástartományig, de érdemleges haladást nem sikerült elérni. Suriname a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Suriname a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az ország a játékokon 2 sportágban 4 sportolóval képviseltette magát, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női Úszás Férfi Női Buda török kézre kerülése Buda török kézre kerülése a Magyar Királyság fővárosának, Budának az oszmán-török által végrehajtott bevételét jelenti, melyre 1541. augusztus 29-én került sor. Az 1505-ös rákosi végzésre hivatkozva 1526. november 10-én az ország főméltóságainak többsége az egyik leggazdagabb magyar fõnemest, Szapolyai Jánost választották királlyá. A Habsburg-párti főurak pedig 1526. december 17-én Pozsonyban I. (Habsburg) Ferdinándot emelték trónra, a 1515-ös Habsburg–Jagelló házassági szerződés alapján a Habsburg-családnak az Árpád-házzal való összeköttetéseire hivatkozva. A kettős királyválasztást követően 1541-ben Ferdinánd már másodszor ostromolta meg Buda várát. A várat már majdnem három hónapja ostromolta a trónkövetelő habsburgok serege, amikor július végén megérkezett a szultáni sereg a vár alá és elűzte őket. Ezután a török sereg elit egységei, a janicsárok bevonultak a várba, mialatt a várat védő magyar katonaság egy része, a magyar főurak és Izabella királyné a fiával együtt Szulejmán sátránál időzött. A törökök serege ostrom nélkül elfoglalta a várat, a megdöbbent magyarok szeme láttára, Buda török kézre került, a három részre szakadt Magyar Királyság területe fölötti uralomért pedig megkezdődött a hatalmi játszma az török szultán és a két magyar király között. Előzmények Magyarországon a mohácsi vész után áldatlan belháború indult Szapolyai János és I. (Habsburg) Ferdinánd között a magyar trónért, melyet az osztrák uralkodó az 1515. évi Habsburg-Jagelló házassági szerződésre hivatkozva akart megszerezni. Buda alól még 1530. decemberében másfél hónapos eredménytelen ostrom után vonult vissza Ferdinánd hadvezére Wilhelm von Roggendorf generális, akinek az elszenvedett kudarca miatt állandósult Mátyás királyságának az ekkor még csak kétfelé történő osztottsága. Szapolyait a török szultán is támogatta a magyar trónon, amely a Magyar Királyságot eleinte nem akarta államához csatolni, mert megelégedett volna hűbérúrként a királyság vazallusi függéssel. 1538-ban a felek békét kötöttek Váradon, ennek értelmében Szapolyai halála után Ferdinándra szállt volna a korona. A megállapodást titokban tartották, de mindkét fél egymást akarta kijátszani. Ferdinánd 1539 októberében nyilvánosságra hozta a törökök előtt a váradi békét, de a szultán – mivel az Oszmán Birodalom érdekei úgy kívánták – hajlandó volt megbocsátani Szapolyai „eltévelyedését”. Szapolyai János magyar király a halála előtt (1540-ben) – annak tudatában, hogy fia született feleségétől, Jagelló Izabellától – megváltoztatta végrendeletét és gyermekét, János Zsigmondot jelölte utódjának. Buda ostroma A király halála után Ferdinánd Isztambulban érvényesíteni akarta magyar trónigényét, de Fráter György, I. János magyar király és a Szapolyai-család szolgálatában álló pálos szerzetes és püspök a rákosi országgyűlésen királlyá tette a csecsemő trónörököst János Zsigmondot. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele, s Erdélybe küldött biztosai kötelezni akarták a magyar rendeket, hogy tegyenek hűségesküt a Habsburgoknak. Közben Szulejmán is jelezte, hogy kész fegyveresen Magyarországra menni, hogy megvédje János Zsigmond ingatag trónját. Ferdinánd Wilhelm von Roggendorf vezetésével 1541 tavaszán ismét egy 20 ezer fős zsoldossereget küldött Buda elfoglalására. A várban tartózkodott Izabella királyné és a magyar trón birtokosa kisfia, János Zsigmond is. Izabella megrémült, de Fráter György és Török Bálint kitartott, mert tudták, hogy már közelben van a felmentő török hadsereg. Július 10-én a kb. félszázezer fős szultáni sereg előhada meg is érkezett a vár alá. Ekkor a magyar várvédők is kitörtek és elűzték von Roggendorfot, katonái egy részét pedig beszorították a Dunába. Csellel a várba Szulejmán augusztus 29-én a táborát Óbudán ütötte fel, és úgy tett, mint aki Bécs ellen hadjáratra készülõdik. A táborozó szultán sátrába kérette Izabella királynét, a magyar főurakat, Török Bálintot, Werbőczy Istvánt, Fráter Györgyöt a csecsemő királlyal együtt. Közben a várőrség java része is kivonult a várból. A sátorban tudatta Izabellával, hogy védnökségébe veszi Budát. Neki és fiának meghagyja a Tiszántúl és Erdély országrészeket, amelyet évi 10 ezer arany fejében kormányozhat. Mialatt a szultán a magyar főurakkal tárgyalt, addig egy nagy csapat nézelődő janicsár vonult fel a várba. elsőre a Szombat-kapun, amely Óbudára visz, a zsidópiac mellett, majd később a többi kapun is minden zaj nélkül jutottak be, az őrség ugyanis nem tett semmit, mivel azt mondták nekik, hogy csak meg kívánják tekinteni a várat. Számuk egyre szaporodott és lassanként komoly tömeggé nőtt, az ártalmatlan nézelődőkből hirtelen fegyveres katonákká váltak. Mintegy tízezren szállták meg a bástyákat és a kijáratokat. A janicsárok összeszedték a polgárok és az őrség fegyvereit, majd eljutottak több kulcsfontosságú pontra. Istvánffy Miklós humanista történetíró leírása szerint a janicsár-parancsnok a várost belovagolva, hírnökökkel meghirdette, hogy a hatalmas Szulejmán császár akarja s parancsolja, hogy a városban mindenki a fegyvert azonnal letegye és átadja, odahaza nyugodalmasan maradjon. Aki pedig nem engedelmeskedik, fejét veszti. Ekkor a katonák is észbe kaptak, de a janicsárok addigra már kezükben tartották a fontosabb helyeket. Az őrség egy részét megölték, a többit ártalmatlanították. A főbb várfokokra azonnal kitűzték a lófarkas zászlót még a Nagyboldogasszony-templom tornyára is. A vár előtt álló magyar csapatok, Fráter György és a többi főúr is döbbenten szemlélték, hogy Buda török kézre került, napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után. Török Bálintot többé senki nem látta Magyarországon, útja a szultán sátrából a Héttoronyba vezetett. Újabb kudarcok Szulejmán 1541. szeptember 22-én Pesten és Budán erős őrséget hagyva vonult vissza a Balkánra, majd november 27-én már Konstantinápolyban volt. Európa döbbenten állt az eset előtt. A szultán magával vitte Török Bálintot, aki haláláig a Héttoronynak nevezett erődbörtönben raboskodott. Őt túszként használva akarta zsarolni az erdélyieket. Fráter György is észrevette, milyen hibás úton járt, ezért mindent megtett, hogy Erdély visszakerülhessen a Magyar Királysághoz, ahol már ténylegesen is I. Ferdinánd lett az uralkodó. 1541. december 29-én megkötötték a gyalui egyezményt, melynek értelmében átadták Bécsnek a Szent Koronát, cserébe Izabella visszakapta a Szepességben levő birtokokat, melyek annak idején férjéé voltak. Ferdinánd egy kb. 40-50 ezer fős osztrák-magyar sereget küldött Buda visszafoglalására. 1542. szeptember 26-án a Pest alá érkező sereg késve tett kísérletet a város bevételére. Zrínyi Miklós 400 horvát könnyűlovas kapitányaként vett részt a hadjáratban, akit ezt követően nevezett ki Ferdinánd király horvát–szlavón bánná. A falak ugyan gyengék voltak, de a török védősereg megtartotta azokat. Két hét múlva a keresztény seregek visszavonultak. Bizonyossá vált, hogy a trónkövetelő Habsburg-házból származó osztrák főherceg éppúgy nem fogja tudni az török hódítókkal szemben megvédeni Magyarországot akárcsak Szapolyai János. Ezért a gyalui egyezséget Izabella királyné felmondta, és vállalta az Oszmán Birodalomtól való függőséget, Fráter György pedig a következő évben helytartói minőségben megszervezte Kelet-Magyarországot és az erdélyi államot. 1542 decemberében a tordai országgyűlésen az erdélyi rendek vállalták a török protektorátust és az adófizetést. 1547. június 19-én a Habsburgok békét kötottek Szulejmán szultánnal Drinápolyban. 1549-ben pedig újabb egyezség született Ferdinánd és Izabella királyné között, aminek értelmében Jagelló Izabella magyar királyné és kiskorú fia, II. János magyar király kárpótlás fejében lemondtak Erdélyről és az általuk uralt tiszai részekről Ferdinánd király javára. Ez a királyi paktum azonban török támadást eredményezett, ezt Fráter György erdélyi és Ferdinánd osztrák csapatai visszaverték ugyan, de Ferdinánd – aki veszélyes ellenlábasának ítélte Fráter Györgyöt – bérgyilkosokat küldött rá, akik 1551-ben alvinci kastélyában megölték a kancellárt. Ezt követte az 1552. évi török hadjárat amely az egyesítési kísérlet megtorlására indult és az egri diadal, amely Magyarország három részre szakítását eredményezte hosszú évtizedekre Bazin Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, latinul Bazinium) város Szlovákiában. A Pozsonyi kerület Bazini járásának székhelye. Fekvése Pozsonytól 20 km-re északkeletre, a Kis-Kárpátokban fekszik. Híres bortermővidék központja. Nevének eredete Első említése 1208-ban Bozyn alakban történt. Ez a szláv Boza személynév -in birtokos képzős változata. Története Azt a helyet, ahol a város fekszik, 1208-ban terra Bozin néven említik először. Várát a 13. században a Szentgyörgyiek építették, 1608-ban az Illésházyak reneszánsz várkastéllyá építtették át, később a Pálffyaké lett. Bazin az évszázadok során bányásztelepülésből jelentős szőlőtermelő hellyé alakult át, ebben nagy szerepet játszott a 16. századi német betelepülés. Bazin 1647. június 14-én III. Ferdinánd király adományaként lett szabad királyi város, városfalait 1643-ban kezdték építeni. Virágzását a 17. században élte, ebben az időszakban az akkori Magyar Királyság egyik leggazdagabb városa volt, melyet főként kiváló minőségű borainak köszönhetett. 1683-ban Thököly Imre hadai, 1704-ben Ocskay László kurucai foglalták el és gyújtották fel a várost. A Rákóczi-szabadságharc után már nem nyerte vissza korábbi jelentőségét. Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a városról: "Bazing, (Pösing, Bazinium, Bezinek, kőfallal körülkeritetett kir. város, Pozson vmgyében, fekszik egy igen kellemetes vidéken Pozsontól 3 mfdnyire. Délre, keletre, északra termékeny szántóföldek, kövér rétek, gyümölcsösök, majorok; nyugotra szép szőlőhegyek, és bikkes erdők keritik. Házai nagyobb részint földszintiek, s az 1832-ki nagy tűz óta ujfedeletűek, s kivülről is tiszták. Utczáinak, mellyeket egy patak nedvesit, kövezetje meglehetős. Nevezetesebb épületei: a nagy kath. paroch. templom, a kapuczinusok klastroma, az evang. szentegyház, a város háza, a kőfalon kivül nyugotra a gr. Pálffy ismeretes régi várkastélya, két vendégfogadó. Van itt három nemesi curia, 317 ház, 845 család, 19 tiszt, 342 polgár és mesterember, 269 nemesi család, 210 paraszt, 451 zsellér, 2316 kath., 2007 evang., 220 zsidó. Nyelvökre nézve a lakosok 2/3 része tót, 1/3 német. Ezen népségnek fő élelme, a szőlő- és földmivelés, kézimesterségek és bányászság. Mesteremberei között a posztósok legtöbb figyelmet érdemelnek. Szőlőhegye hires asztali fehér bort terem, sőt némelly esztendőkben asszúszőlőt is csinálnak. Legjobban dicsértetnek az Oedon, Retenberg, Horer, Mitterberg, Eyerbach nevű hegyeken termett borok. Arany bányája nem sok, de igen finom aranyat ezüstöt ád; piskolcz már több ásatik és jó. Van itt helyettemes bányász-hivatal is. Továbbá nevezetessé teszi még Bazint ásványos vize és fördője, a melly fél órányira a várostól egy gyönyörű völgynek nyilásánál fekszik. Alkotó részei a viznek: szén-savanyús mészföld, vasföld, lúgsó, hegykristály és szelenitföld. Mind ivásra, mind fördésre egyaránt használják. Nedves időben, vagy zivatar alkalmával szine zavaros, inni pedig erősebb. A fördőház 1 emeletű, s benne több lakó és fördő szobák találtatnak, de ágyi ruhát minden vendégnek kell magának vinni. Haszna kitünő: a változó hideglelésekben, a keresztcsont, vizhójag-fájdalmakban, továbbá erősiti az elgyengült tagokat, s vizelletet hajt. Egyébiránt a vidék bájoló szépségű, s bizonyosan minden természetben gyönyörködő, kellemetesen töltheti itten idejét, s ha a virágos rétekkel himzett, pisztrangokkal bővölködő Fekete viz partján felsétál: csakhamar eléri Zumberg nevű kis helységet, hol egy kath. csinos kápolnát, papirosmalmot és szürkallót talál." A város iparosodása a 19. század elején indult meg. Itt alapították meg Magyarország első kénsavgyárát, megindult a téglagyári termelés, majd kiépült a vasútvonal is. Emellett továbbra is a Kis-Kárpátok térségének legnagyobb bortermelőhelye maradt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Bazin ma virágzó járási székhely, mely különösen borászatáról és műemlékeiről nevezetes. Népessége 1910-ben 4809 lakosából 2642 szlovák, 1558 német és 575 magyar volt. 2011-ben 21 179 lakosából 20 073 szlovák. Nevezetességei Egykori vára kastéllyá átalakítva áll, a kastély alatti pincékben érlelik a környék híres borait, benne borozó van. A kastélyt a 20. század elején gróf Pálffy János restauráltatta, parkjában strandfürdő van. Gótikus plébániatemplomát a Bazini grófok alapították, kápolnája 1608-ban épült, benne Illésházy István márványszobra áll. Az alsótemplom 1659 -ben eredetileg evangélikus templomnak épült. Kapucinus temploma és kolostora 1718 -ból származik. Egykori várának és városfalának maradványai még láthatók. Kis-Kárpátok Múzeum (várostörténeti, néprajzi és borászati kiállításokkal). Híresek a város borünnepei. Minden második év szeptemberében borfesztivált, áprilisban évente borversenyt rendeznek. A kulturális események közül a drámafesztivál és a nemzetközi templomi zenei fesztivál érdemel említést. Nemzetközi fúvószenei fesztivál augusztus harmadik hétvégéjén. Nemzetközi ásvány -, kövület- és drágakő -kiállítás és vásár augusztus utolsó dekádjában. A Kis-Kárpátok hegyei a hegymászók és túrázók kedvelt paradicsoma. Híres emberek Itt született: 1667 -ben Kupeczky János festőművész. 1783 . november 25-én Zipser Keresztély András német természettudós, író. 1798 . december 10 -én Rázga Pál evangélikus lelkész, az egyik pozsonyi vértanú. 1814 . október 7-én Barts Ferenc tanár, szakíró. 1851 . szeptember 8-án Bánfi János író, tanár. 1877 . október 14-én Zámor Ferenc, Zsabokrszky gépészmérnök. 1886 . június 14-én Pettkó-Szandtner Tibor katonatiszt, európai hírű lótenyésztő és fogathajtó. 1896 . március 3-án Horváth Endre grafikusművész, bélyegtervező. 1906 -ban Rajter Lajos zeneszerző, karmester. 1908 -ban Eugen Suchoň szlovák zeneszerző. Itt nyugszik: A templomban nyugszik Pálffy Tamás (1534-1581) palotai főkapitány, Pálffy Miklós testvére. Testvérvárosok Mosonmagyaróvár , Magyarország Nyitrakörtvélyes Nyitrakörtvélyes (szlovákul Hrušovany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. Fekvése Nagytapolcsánytól 15 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik. Története területén már az újkőkorban éltek emberek. A régészeti leletek szerint a vonaldíszes kerámiák népének települése állt itt. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település volt a helyén. A mai községet 1318-ban "Kurtveles" néven említik először. 1392-ben "Kerthuely" néven bukkan fel az oklevelekben. A nyitrai püspökség birtokolta, majd 1392-től az apponyi uradalom része volt. A 17. század végén a pereszlényi uradalom része lett. 1715-ben pincészete és 19 háztartása volt. 1753-ban 70 család lakta. 1787-ben 43 házában 412 lakos élt. 1828-ban 69 házát 484-en lakták. 1825-ben, 1835-ben és 1889-ben tűzvészek pusztították. Lakói mezőgazdaságból és szőlőtermesztésből éltek. Vályi András szerint "KÖRTVÉLYES. Hrusováni. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban, határja középszerű." Fényes Elek szerint "Körtvélyes, (Hrussovan), Nyitra m. tót falu, a Nyitra vize mellett: 472 kath., 17 zsidó lak. Földei termékenyek, rétei különösen jók. F. u. többen. Ut. p. N.-Tapolcsán." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Népessége 1910-ben 565, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 1135 lakosából 1130 szlovák volt. 2011-ben 1116 lakosából 1086 szlovák. Nevezetességei Római katolikus temploma a 17. század közepén épült, 1736 -ban és a 19. században átépítették. Haranglába a 19. század közepén készült. Nyitraludány Nyitraludány (szlovákul Ludanice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. Vámosújfalu (vagy Vámháza) tartozik hozzá. Fekvése Nagytapolcsánytól 8 km-re délnyugatra, a Nyitra jobb partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népe településének maradványai kerültek itt elő. A későbbiekben a La Tène és a lengyeli kultúra népe lakta a vidéket. A középső rézkor itt talált leletei alapján a település önálló kultúrának is névadója lett. A ludányi kutúra jellegzetességei, hogy egyszerű cölöpszerkezetes házaik viszonylag laza szerkezetben épültek, halottaikat pedig kizárólag az újkőkorból már ismert oldalt fektetett, zsugorított pózban helyezték a sírba. Jelentős mennyiségű réztárggyal rendelkeztek, de az aranyat – ma még ismeretlen okból – nem használták. A mai falut 1242-ben Ludan néven a nyitrai káptalan oklevelében említik először. Királyi birtok, részben pedig a helyi Szent Kozma és Damján nevét viselő bencés apátságé. A Ludányi család ősi birtoka, akik közül Bohumír comes trencséni és nyitrai ispán volt. A család a 13. század második felében két ágra szakadt és a 15. század végéig volt a falu birtokosa. 1422-ben vásártartási jogot kapott. Ludány egykori várát Ludányi László építtette 1425-ben, 1481-ben a Ludányi család kihaltával Hunyadi Mátyás a várat eladományozta. A várnak a 16. században már nem volt szerepe, romjai nyomtalanul eltűntek. Miután Ludányi Péter fiúutód nélkül halt meg, a falu birtokosa Anna nevű testvére maradt, aki azt 1494-ben Szuha Györgynek adta. 1502-ben Cseh János birtoka lett, akit 1514-ben II. Ulászló is megerősített a ludányi uradalom birtokában. 1533-ban az Országh család szerzett itt birtokot, majd a 16. század közepén Dolgos Ambrus lett a tulajdonosa. A század második felében, 1556-ban a Babindáli család szerezte meg. Ekkor már két faluból, Alsó- és Felsőludányból állt. 1608-ban feldúlta a török. A 17. század első felében már az Osztrosics család birtoka, akik 1669-ig tulajdonosai az uradalomnak. Ekkor a királyi kamarára szállt, de 1685-ben már az Erdődy családé. 1869-ben az Erdődyektől Stummer Sándor vette meg. 1787-ben Alsóludánynak 31 háza és 206 lakosa, Felsőludánynak 34 háza és 239 lakosa volt. A két falu a 19. század közepén egyesült. Vályi András szerint "Alsó, és Felső Ludány. Két tót falu Nyitra Várm. Alsó Ludánynak földes ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, Felsőnek pedig Jezerniczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek egymástól nem meszsze, földgyeik jók, fájok elég van, szőleik termékenyek, legelőjök jó, piatzozások nagy Tapolcsányon, malmok, közel." Fényes Elek szerint "Ludány (Alsó), tót falu, a Nyitra völgyében, N. Tapolcsánhoz 1 1/2 órányira: 261 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a nyitrai káptalan. Ludány (Felső), tót falu, Nyitra vármegyében, Alsó-Ludány mellett: 148 kath., 11 evang., 16 zsidó lak. Van egy kastélya, termékeny szántófölde, sok és jó réte, szőlőhegye, erdeje. F. u. gr. Erdődy Józsefné." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Népessége 1880-ban Alsóludánynak 355 lakosából 314 szlovák, 18 német, 12 magyar, 1 egyéb anyanyelvű és 10 csecsemő; Felsőludánynak 312 lakosából 276 szlovák, 16 német, 7 magyar, 3 egyéb anyanyelvű és 10 csecsemő volt. 1910-ben 749 lakosából 683 szlovák, 47 magyar, 18 német és 1 egyéb nemzetiségű. 2001-ben 1874 lakosából 1861 szlovák volt. 2011-ben 1839 lakosából 1783 szlovák. Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752 és 1761 között épült. Szent Donát szobra a 18. század első felében készült, a temető bejáratánál áll. Nepomuki Szent János szobra a patak partján. André Carrillo André Martín Carrillo Díaz (Lima, 1991. június 14. –) perui labdarúgó, a portugál SL Benfica csatára, kölcsönben az Al Hilal-nál szerepel. Nanophylliini A Nanophylliini a rovarok (Insecta) osztályának a botsáskák (Phasmatodea) rendjébe, ezen belül a vándorló levelek (Phylliidae) családjába és a Phylliinae alcsaládjába tartozó nemzetség. Rendszerezés A nemzetségbe az alábbi nem és fajok tartoznak: Nanophyllium Redtenbacher, 1906 Nanophyllium adisi Nanophyllium hasenpuschi Nanophyllium pygmaeum Nanophyllium rentzi Manuel Muñoz (labdarúgó) Manuel Muñoz Muñoz (1928. április 28. –) chilei labdarúgócsatár. Lecelles Lecelles település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 2771 fő (2015). Lecelles Brunehaut, Saméon, Thun-Saint-Amand, Maulde, Nivelle, Rosult, Rumegies és Saint-Amand-les-Eaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Olaszország az 1992. évi téli olimpiai játékokon Olaszország a franciaországi Albertville-ben megrendezett 1992. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 11 sportágban 107 sportoló képviselte, akik összesen 14 érmet szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el Gyorskorcsolya * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Saint-Aulaye Saint-Aulaye település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 1368 fő (2015). Saint-Aulaye Bonnes, Les Essards és Servanches községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 6835 Molfino A 6835 Molfino (ideiglenes jelöléssel 1994 HT1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Stroncone fedezte fel 1994. április 30-án. A római limes magyarországi szakaszai A Római Birodalom feltételezett és részben fel is tárt, 6000 kilométernyi szárazföldi (limes) és folyóparti (ripa) határvédelmi létesítményei kiemelkedő történeti és tudományos értékkel bírnak. A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott. A szakasz 2009 óta szerepel a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica néven, A Római Birodalom határai nevű nemzetközi sorozathelyszín tervezett kiterjesztéseként. A limes szó fogalma A Római Birodalmat a limes vette körül, melynek három alkotórésze volt: (Lásd a vázlatot.) 1. sánc és sövénykerítés, fejlettebb formájában kőfal, 2. előtte vagy mindkét oldalon árok, melyhez néha cölöpkerítés járt, 3. bizonyos távolságonként őrtornyok. A limes szó eredetileg ösvényt jelentett. Utak (főleg hadiutak) hálózták be a határvidékeket, melyeket összekötöttek Rómával, de átnyúltak ellenséges területre is. Természetes akadályok (pl: folyók) egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat. A Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített határvonal, amelyet sáncok, árkok, őrtornyok, erődök alkottak. Az 1. századtól folyamatosan építették ki. A limest eleinte magas harcértékű légiók és segédcsapataik (auxiliák), a 4. századtól általában már a kisebb harcértékű határőr alakulatok (limitanei) védték. A légiók táborai valóságos városok voltak; később a legtöbb helyen a katonai tábort ún. katonavárossal (canabae) vették körül. Maga a légiótábor átlagosan 20 hektárt foglalt el. Sánc és árokrendszer vette körül; ezt őrtornyok erősítették és négy kapu törte meg. A tábor központjában állt a principia, a főhadiszállás, a hivatali helyiség, a fegyverraktár, a zászlószentély és a légió pénztára. A tisztek külön házakban laktak, a katonák közös hálótermekben. A táborban volt gyakorlótér, raktár, kórház és gyakran fürdő. A római limesen leginkább a birodalom határán álló védelmi objektumokat értik, és példaként a Hadrianus-falat szokás felhozni. Le kell azonban szögeznünk, hogy maga a limes kezdetben egész mást jelentett: nem védelmi vonal volt, hanem hadiút, a hozzá tartozó katonai létesítményekkel. Elsődleges feladata az volt, hogy a római katonákat eljuttassa az ellenséges területre, és biztosítsa ottani, eredményes tevékenységüket. Germániában 382 km hosszan húzódott a Rajnától a Dunáig. Angliában Skócia határai mentén építették meg a 128 km-es Hadrianus falát. A magyarországi limest még nem teljesen tárták fel. Magyarországi limes A Római Birodalom határai a mai Nagy-Britanniától egészen a Fekete-tengerig nyúltak, keleten az Eufráteszig, délen a Szaharáig és a Núbiáig nyúltak. A sok helyen természetes határokkal segített óriási határszakasz védelme egyre nagyobb problémát jelentett, ahogy a korai népvándorlás során új és újabb harcias törzsek kerestek szállást a határokon belül. Ennek hossza a különböző korszakokban jelentősen változott, ahogyan a birodalom határai változtak, egyes korábbi limesekből belső határ lett, más limeseket fel kellett adni. Az európai limes mentén általában folyók jelentették a határt, így a Rajna és a Duna teljes hosszában védelmi szerepet töltött be. A Duna mentén 500 km hosszan húzódik Magyarország területén az ókorban a Római Birodalom határa, ami most világörökségi címre méltó kulturális útvonallá válhat. Így a Ripa Pannonica (Pannónia partja) a múltból vezethetne a jövőbe, az akkor jelentős véd- és útvonal ma főként turisztikai, idegenforgalmi hasznot hozhatna. A római uralom hazánk mai területére eső, határvédő berendezésének átkutatása még a jövő feladatai közé tartozik. A Duna mentén Carnuntumtól Aquincumig, illetve onnantól a Dráva torkolatáig lévő útvonalait és erődítményeit kell megismernünk. A magyarországi limes a hajdani Pannonia provincia Duna menti középső szakaszát képezi. Tőle nyugatra az úgynevezett felső-pannoniai limes az ausztriai Klosterneuburg Cannabiacától kezdődik, és a szlovákiai Gerulatától (Rusovce) kissé keletre fejeződik be. A provincia déli, szerbiai szakasza pedig Altinum (Kölked) után, Udvarinál kezdődik, és a Dunához közelebb futva, kelet felé fordult, feltehető, hogy ketté is vált. Pannonia déli limes-szakasza Singidunumnál (Belgrád) fejeződött be, s innen már a Moesia Superior területén folytatódott. A magyarországi limes-szakaszok lehatárolása és rövid szakaszismertetései Visy Zsolt hivatkozott könyvére és rendszerére alapoz. Erre a vázra kerülnek felfűzésre az illető szakaszokra vagy az ottani helyekre, objektumokra vonatkozó - már feldolgozott vagy még feldolgozásra váró részletes ismertetések. Települések, ahol a limes maradványai fellelhetők Győr-Moson-Sopron megye Mosonmagyaróvár (Ad Flexum) Az i. sz. szerinti 90-es években készíthették az első ideiglenes táborhelyet a Duna akkori főága itteni kanyarulata után. Ez ma a Mosoni-Duna. A tábor viszonylag korai kialakítását stratégiai helyzete tette szükségessé. A Szigetköz területe jó felvonulási helynek ígérkezett a római birodalomba észrevétlenül és meglepetésszerűen behatoló ellenséges törzseknek. Katonai fontosságán kívül vásárhely is volt. Az egyik legsúlyosabb vereséget éppen itt mérték a római csapatokra az egyesült germán és szarmata törzsek. Három év alatt porig rombolták a katonai és a civil várost is. Máriakálnok ? Lébény (Qvadrata) Időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, a későbbi császár meghódította Pannóniát, s a mai Lébény területén katonai tábort és polgári települést létesített. Kunsziget A falu a limes mentén található és a település címerében a hajdani őrtorony is benne van. Valószínűleg kikötő és táborhely is volt a falu határában. A helyiek által Tündérsziklának nevezett hely valószínűleg őrtorony volt. Ezt búvár-régészek vizsgálták pár évvel ezelőtt. A talajradar felvétele azt is bizonyítja, hogy további ásatásra érdemes a leletegyüttes. Ezért csatlakozott a község polgármestere a limesszövetséghez. Győr (Arrabona) A rómaiak a keltákat váltották fel. A mai Káptalan-domb helyén építették fel a szabályos négyszög alakú táborukat, ettől délre és keletre pedig a polgárok lakónegyedét. Az egykori Arrabona Pannonia egyik legjelentősebb városa volt. Gönyű (Ad statua) A rómaiak idején lakott hely, helyén katonai tábor volt. A község területén vezetett át az a fontos út is, amely Arrabonát Brigétióval (Szőnnyel) kötötte össze. Ez az út képezi alapját az immár műemlék értékű macskaköves útnak, amely a régi főút alapjára épült. Komárom-Esztergom megye Ács (Ad Mures) Feltételezett helye Ács: A Duna és a Concó patak torkolata: (Ad statua) Feltételezett helye Ács-Vaspuszta Komárom Itt láthatóak Dél-Komárom keleti városrésze Szőny (Brigetio) területén talált kőfaragványok. A halott kultusszal kapcsolatos e világi életöröm túlvilági továbbélését szimbolizáló sírkövek és szarkofágok, a római vallás sokrétűségét jelképező oltárkövek, valamint mérföldköveken kívül, az itt lakók mindennapjaival, az életről és a halálról alkotott elképzeléseivel ismertetnek meg minket. (Koppánmonostor) A római őrhelyek nyomait Koppánmonostoron is megtalálhatjuk. A Duna teraszain az őrtornyok sora állt, melyeknek romjai mai is megtekinthetők. Egy részük a Duna jelenlegi medrében, víz alatt vannak. Szőny (Brigetio) A városrészt átszelő 100-as számú közút mentén, a fontos, hadászati és kereskedelmi szerepű római limesútra ráépülve alakult ki Komárom keleti városrészén Brigetio. A provincia legjelentősebb településévé fejlődött ki az i. sz. 1. század és a 4. század között. Brigetio neve a kelta vár, erőd-ből eredhet, de erre régészeti bizonyíték nincs. A rómaiak az 1. század első felében egy fa-föld konstrukciójú auxilláris tábort építettek, amelyet 124-ig az Adlutrix légió 6000 katonájának befogadására alkalmas állandó kőtábor váltott fel. A katonaság vonzásaként iparosok, kereskedők telepedtek le a környéken. Így alakult ki a katonavárosból és a polgárvárosból álló településkomplexum. A markomann háborúk alatt szükségessé vált a Duna túlsó partjának megerősítése. A 170-es évek a barbaricumban felépítettek egy kisebb fa-föld szerkezetű ellenerődöt, melyet egy germán támadás hamarosan elpusztított. A háború után állandó kőtábort építettek a helyén. A polgárvárost a 3. század második felében, a katonavárost a 4. század folyamán hagyták el lakosai. 375. november 17-én a táborban halt meg Valentianus császár. 1970-től folyamatosan folynak régészeti feltárások a szőnyi Vásártéren. A feltárások az egykori Brigetio életének számos részletére derítettek fényt. Előkerültek reprezentatív helyiségeket díszítő freskó-töredékek. A házakat padlófűtéssel fűtötték. Találtak itt pékséget, műhelyeket. A lakófunkciójú részeket egy 3 méter széles út választotta el a gazdasági egységektől. A leletek nagy részét tárolóhely hiányában visszatemették, mert ez a leletek megőrzésének és konzerválásának ezidáig egyik legjobb módja. A kutatások szerint a római polgárváros eme részét az i. sz. 3. század második felében hagyták el. Almásfüzitő ( Azaum , Odianum) Odianum erődje az almásfüzitői timföldgyár iszaptengere alatt van. A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, akkor a mostani falu környékén katonai tábor volt. Dunaalmás A község mellett lévő Kőpite-hegyen már a rómaiak is bányászták az édesvízi mészkövet, melynek legnagyobb részét a dunai limes rendszer építéséhez használták fel. A Kőpitéről alávezető utat is a rómaiak építették. Izsa (Celemantia) Szlovákia) Nyergesújfalu (Crumerum) Római kolónia és castrum, és itt haladt el a Brigetiót Aquincummal összekötő fontos útvonal. Tokod (Gordellaca , Carda blaca) Itt találták meg a késő római korból származó, 120x140 méter területű, 1,5 m falátmérőjű, 11 kerek toronnyal rendelkező Castrumot, melynek díszes kapuja és fürdője is volt. Találtak itt kerámiaégető, üveg- és fémolvasztó-kemence maradványokat is, melyek azt bizonyítják, hogy a rómaiak már ismerték és használták a helybeli szenet, sőt voltak előre gyártott épületelemeik is. Esztergom (Solva) Pilismarót (Casta ad Herculem) A község helyén állt az egykori római település: Ad Herculem. Pest megye és Budapest Visegrád (Pone Navata) Római kori lelőhely. A rómaiaknak hat őrtoronnyal védett katonai tábora volt a Sibrik-dombon, a 4. században Dunabogdány (Cirpi, Castrum Cirpi) A település Tahi felőli határában, a Szent János-patak bal partján húzódó Váradok-dűlőben, közvetlenül a Szentendrei-Duna partján feküdt a Római Birodalom (Pannonia provinciabeli) keleti határ- és védvonalának (limesének) katonai tábora. Az erőd körvonalát még ma is jól ki lehet venni a terepen. Feltárását Szalay Ákos kezdte meg 1930-ban, azóta nem volt benne kutatás. A legkorábbi castellum, egy palánktábor az 1–2. század fordulóján épült, és talán hármas árokkal rendelkezett. A kőerőd a 2. század derekán, de inkább második felében létesült, falát a palánktábor egyik árkába alapozták. Mérete 124×147 méter, falvastagsága 1,2 m. Egyik belső saroktornya ismert: 2×2,2 m nagyságú. A késő római átépítése I. Constantinus vagy II. Constantinus idején történt. Ekkor a sarkokon legyező alakú tornyok és valószínűleg patkó alakú oldaltornyok épültek. A 4. század végén, Valentinianus uralkodása idején (364–375) az erőd délkeleti sarkában egy 17×16,5 m belvilágú 1,6 m falvastagságú kiserődöt építettek. A római kori építészeti emlékeket legszebben egy Silvanus oltárkő őrzi, amely a visegrádi Salamon-toronyban tekinthető meg. Az erőd mellett állt az egykori canabae, a táborhoz épült város. Az itinerariumokban (útleírások) mint mansio (meghálóhely) szerepel. A Notitia Dignitatum szerint a castellumban az equites Dalmatae, auxilia Fortensia és a praefectus legionis secundas adiutricis katonái állomásoztak. Két előkerült felirat szerint a cohors II Alpinorum equitata jelenlétével is számolni kell. [4] Az ásatások tanúsága szerint Castrum Cirpi helyén a középkori Várad nevű falu állt. A falu értelemszerűen a római katonai erődítményről kaphatta a nevét. Az említett terület mai neve Váradok-dűlő, tehát a „Cirpi” megnevezés nem Bogdány római kori neve, hanem Várad falué, illetve a ma közigazgatásilag Dunabogdányhoz tartozó Váradok-dűlőé. A későbbiekben „Pusztatemplomként” is emlegette ezt a területet a népnyelv. A Cirpi helyén, illetve közelében állt Várad falut 1566 körül pusztították el a törökök. Verőce - Az I. Valentinianus által kiépített Duna balparti erődök (contra castrum) rendszerének része volt a késő római időkben, amikor a hadsereg megerősített átkelőhelyek rendszerét építette ki a Duna mentén, olyan kiserődöket, amelyeket a szakirodalom az itt épült erődről elnevezve úgynevezett nógrádverőcei típus -ként említ. Az e típusba tartozó erődökre a nagy, négyszögletes központi épület volt a jellemző, amelyhez két oldalról L alakú, tornyokban végződő oldalfalak csatlakoztak, amik gyakran a folyóba nyúltak. Ezeket a kiserődöket a folyó két partján egymással szemben építették fel, így szolgálhattak komp kikötőként, a dunai flotta támaszpontjaiként, de pontonhidak hídfőjeként is. Verőce ellen erődje a Dunabogdányban található Castrum Cirpi volt. A verőceihez hasonló erődített hídfőállások nem csak a Duna vidékén épültek, jellemzők voltak a Rajna és a Neckar völgyére is; így Engrs bei Neuweit, Zullerstein, Neckarau, Ladenburg környékén is hasonlók épültek. A pannoniai határszakaszon nagy sűrűségben fordulnak elő, így az alábbi helyeken is: Szob, Verőce (Nógrádverőce), Kisoroszi-Pásztorkert, Tahitótfalu-Balhavár, Szentendre-Dera-patak, Horány, Dunakeszi, Bölcske, Harta-Káli-major, Dunakömlőd, Dunaszekcső, Bács. Ezeket az erődöket stratégiailag kiemelkedően fontos helyeken építették, leginkább a különböző Barbaricumba tartó utak kiindulási pontjainál. A szobi erőd az Ipoly torkolatánál ellenőrizte azt az útvonalat, melyen a Börzsöny megkerülésével a Dunakanyarhoz lehetett jutni. A verőcei azt az útvonalat ellenőrizte, amin a Börzsöny és a Cserhát között lehetett a Dunához kijutni, és azon a helyen épült, ahol a Duna mentén haladó út összeszűkült. Szentendre (Ulcisia Castra) Aquincum és Brigetio között ez volt az első jelentős állomás. Fényjelzésnyi távolságra kiépített őrtornyok, komoly védelmi szerepet ellátó katonai tábor, valamint a polgári településmagot jelentő villák, az őket elkísérő kereskedőcsaládok és a rabszolgáik. Budakalász A település kőbányáját már a rómaiak is ismerték és a Dunakanyarban épített limes anyagát innen hordták el. A limeshez tartozó őrtorony maradványát feltárták. Dunakeszi A rómaiak 371-372-ben erődített kikötőt és átkelőhelyet építettek itt. Ez része volt az I. Valentinianus által kiépített Duna balparti erődök (contra castrum) rendszerének, amit Marcus Aurelius kezdeményezett a markomann háború után, majd Diocletianus sűrített. A környező terület akkor a szarmata jazigoké volt, akiknek városai között Ptolemaiosz Vácot (Uscenum) említi. Budapest Óbuda (Aquincum) Pannónia római provincia fővárosa volt. Az imperium határát a Duna jelentette. A katonaság feladata a határ őrzése és a kontinens legfontosabb vízi útjának ellenőrzése volt. Claudius császár idejétől 40-től állomásoztak itt katonai alakulatok. A 90-es évek végére épült ki a limes. Először palánktábort, majd két évszázaddal később kőtáborokat alakítottak ki. Többször átépítették, korszerűsítették. Később a tábor környékén kialakultak a kereskedők, iparosok és a hozzátartozók telepei is. Traianus császár átszervezése után a keleti Pannónia Inferior fővárosa lett Aquincum. A helytartó Hadrianus számára épült a Hajógyári szigeti helytartói palota. A katonavárost út- és csatornahálózattal látták el. Tiszta ivó- és gyógyvízű vízvezetékkel látták el a Rómaifürdő forrásaiból. Nagy kiterjedésű ipartelepek, műhelyek, dunai kikötők, a piactér és vásárcsarnok mellett reprezentatív berendezésű lakóházak és középületek épültek. Aquincum két városához (katonaváros, polgárváros) két amfiteátrum is tartozott. A katonaréteg ellátására szakiparos réteg alakult ki. A Duna kedvező kapcsolatfelvételt jelentett a nyugati provinciákhoz. (vízi átkelés lehetősége, árukirakóhely) A polgári település i. sz. 124-ben municípium rangot kapott, ami polgárjoghoz juttatta a város vezető rétegét, a leszerelt veteránusokat és a külföldi kereskedőket. A 2. század és a 3. század háborús pusztítások és újjáépítések jegyében telt el. I. sz. 194-en kolóniát kapott a város a császártól a légió iránti hálájából. A helyzet egyre bizonytalanabbá vált, mert a helytartó a székhelyét a provincia belsejébe helyezte át. I. kerület A Fő utca vonalán számos helyen feltárták a római út maradványait. V. kerület ( Contra-Aquincum ) Aquincummal szemben, a Duna bal partján – kissé délebbre – állt a Contra-Aquincum erőd, amelynek romjai az V. kerületi Március 15. téren találhatók nem messze az Erzsébet hídtól. Nagytétény (Campona) Százhalombatta (Matrica) A limes rendszerében a város területén is építettek egy tábort. A 150 x 170 m alapterületű négyszögletes tábor a város déli határában (a mai Dunafüreden) állt. Védműveit vizesárkok és tornyokkal erősített vastag fal képezte. belsejében szabályos utcahálózat mentén helyezkedtek el a különböző épületek. Közepén a principia (=parancsnokság) állt. Itt állomásozott 118-tól 180-ig a cohors I. Alpinorum equitata (az alpesiek 1. számú lovasított gyalogos zászlóalja), majd ezt követően a cohors milliaria Maororum (a mórok gyalogezrede), a 3. század végétől az equites promoti (lovasalakulat). A katonaság emlékanyaga azonos jellegű, mint a többi katonai településé. A tábor mellett épült vicus militaris (katonai falu), amely a katonák családtagjainak, a kereskedőknek és az iparosoknak szolgált lakhelyül. A tábortól északra és délre találtak díszesebb, gondosan felépített fürdőépületet is. A tartomány fontosabb településeit jól kiépített országutak kötötték össze. A Duna-parti limesút fontosabb állomásait egykori térképek itinerariumok (=útikalauzok) örökítették meg, mint például a Tabula Peutingeriana. Az utak mentén a távolságot mérföldkövek jelezték. Fejér megye Adony (település) (Vetus Salina) A római korban a 2. századtól egy ezerfős helyőrség táborhelye volt a római határon. A castellum maradványai a községtől északra a 6-os főút két oldalán fekszenek. A romok nagy részét a Duna mellékága elmosta. A délnyugati részét már feltárták. Végleges helyőrségét a 2. század első felében kőbe építik át. Ez a tábor a szarmaták támadásának esett áldozatul. A második kőtábort más helyen, a jelenlegi település helyére építik fel ismét. Dunaújváros (Intercisa) A Pap-szigeten Intercisa római település birodalmi és tartományi határa volt. Magyarországon eddig ezt a limest kutatták át a legalaposabban. A forgalmas víziút és a szárazföldi limesút menti településen a 3. századtól vámállomás működött. A partközelben 5 őrtornyot, 14 jelzőtornyot ismerünk. A Vasmű közelében egy kis település a vicus Garamantesium et villa (a helyi lakosság faluja és egy majorság) volt. Baracs (Annamatia) A település külterületén, a Duna partján állt az erőd. A limes út messze elkerülte a Duna mai nyomvonalát. A mellette épített őrtornyokat korábban is ismerték. Tolna megye Dunaföldvár (Annamatia) Bölcske A Duna sodorvonala közelében egy késő római erődítmény romjaira bukkantak. A Duna 1151,4 folyamkilométerénél található „bölcskei-sziklát” a hajósok már régóta ismerték. Egy hajóbalesetet követően elvégzett akadályelhárítás során, 1986-ban a Duna alacsony vízállásánál lehetőség nyílt a romok vizsgálatára. Ekkor derült fény a romok római jellegére, és ezután egészen 1994-ig folytattak a helyszínen tervszerű víz alatti régészeti feltárást. Az erőd szokatlan helye a rómaiak változó határvédelmi koncepciójának köszönhető. Pannónia elfoglalása után ugyanis a hadsereg a belső területeken tartózkodott, ám ez nem bizonyult hatékonynak a tartományt érő támadásokkal szemben. Később létrehozták a Duna vonalába épített erődítmények és őrtornyok rendszerét, amelyet limesnek nevezünk. Pannóniában négy légió állomásozott és ezek segédcsapatai kerültek a később kőből épített erődítményekbe. A késő római korban bekövetkező népmozgások során azonban új lovas törzsek érkeztek a tartomány határára. Ellenük a védekezés új formáit kellett alkalmazni, így az addigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára (ripa-folyópart) épített erődökre tevődött át. Ennek az új rendszernek fontos eleme lehetett a Bölcske mellett talált erődítmény. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az erőd a Duna bal partján állhatott (túlparti erőd), de ezt később cáfolták. Az éveken keresztül tartó kutatások során megállapították, hogy a víz alatt egy jelentős, 76x54 méteres erőd maradványai találhatók. A pontos felmérések szerint négy sarkán kis tornyok, a parti oldal közepén egy nagyobb torony, a víz felőli oldalán pedig egy széles bejárati nyílás volt, az erőd építése i. sz. 4. század első felére tehető. A lelőhely értékét tovább növelik azok a másodlagos felhasználású, feliratos, domborműves sírkövek, amelyek a feltételezések szerint a Gellért-hegy környékén élt kelta Eraviscus törzs területéről kerülhettek oda. A kereszténység elterjedésével ezek a kövek idővel „pogánynak” minősültek, és egyéb célra hasznosították őket. Bölcske település nagy érdeme, hogy a köveket a katolikus templom mellett épített kőtárban tették bemutathatóvá, amely egész évben látogatható. A több éves kutatás további eredményeként a környéken több római kori épület és település nyomát is megtalálták a régészek. Így többek közt rábukkantak az erőddel szembeni túlparti ellenerőd romjaira is. Paks (Lussonium) Tolna (Alta Ripa) : Jelentése magas part . A római korban a Duna-parton határvédő erődítmény húzódott. Jelentőségét korán felismerték, mert Mohácsig más átkelési lehetőség a Dunán nem volt. Őcsény (Alisca) Őcsény területén a Gábor-majornál. Baranya megye Dunaszekcső (Lugio) A fontos őrhelynek, állomáshelynek stratégiai jelentősége volt. A rómaiak korában a mai Dunaszekcső jelentős hely volt. Itt vezetett Pannónia római tartomány mentén az egyik legfontosabb transzkontinentális útvonal a limes mentén. A fontos állomáshelynek, erődítménynek, katonai őrhelynek stratégiai szempontból döntő jelentősége volt. Sírok, érmék és különböző leletek kerültek elő a föld mélyéből. Lugio jelentőségének nagyságát az 1974. szeptember 12-én előkerült, Marcus Aurelius császárt ábrázoló, elsőrangú itáliai művész által készített portré is igazolja. Mohács (Altinum) Területe a rómaiak által ismert és lakott volt. Világörökségi státusz A katonai táborokat, tornyokat és útszakaszokat magában foglaló határvonal magyarországi szakaszát még térképezik. A szakasz 2009 óta szerepel a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica néven, A Római Birodalom határai nevű nemzetközi sorozathelyszín tervezett kiterjesztéseként. Az érintett önkormányzatok is szeretnék a magyar szakaszt a világörökség részévé nyilváníttatni, ezért létrehozták a Magyar Limes Szövetséget. A limes vonalából elsőként (1987-ben) a Nagy-Britanniában épített Hadrianus fala került fel a világörökség listájára. Azóta az érintett országok kezdeményezésére az ókori birodalom határvonalát egészként kezelik. A Németországban húzódó rész 2005-ben került fel a listára, a skóciai Antonius-fal pályázatát már benyújtották. Ausztriában most szorgalmazzák, hogy a birodalom északi határát jelentő dunai limes legyen nemzetközileg különösen elismert emlék. A védvonal a brit szigetektől Bulgáriáig, a Fekete-tengerig tartott, sőt afrikai részei is vannak. Merőce Merőce (1898-ig Merasicz, szlovákul Merašice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Fekvése Galgóctól 13 km-re északkeletre fekszik. Története 1390-ben "Mereche" néven említik. A 18. században két önálló település: Alsó- és Felsőmerőce állt a mai Merőce helyén. Vályi András szerint "MERASICZ. Alsó, és Felső Merasicz. Két tót falu Nyitra Várm. Alsónak földes Ura Szerdahelyi, Felsőnek pedig G. Traun Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek N. Boldoghoz 1 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, szőleik tsekélyek, fájok nints, réttyeik meg lehetősek." Fényes Elek szerint "Merasicz (Alsó és Felső), 2 tót falu, Nyitra vmegyében, az első 65 kath., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, a másik 84 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Nagy-Ripény." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. Népessége 1910-ben 585, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 386 lakosából 383 szlovák volt. 2011-ben 424 lakosából 414 szlovák. Saint-Ouen-sous-Bailly Saint-Ouen-sous-Bailly település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 217 fő (2015). Saint-Ouen-sous-Bailly Bailly-en-Rivière, Douvrend, Envermeu és Gouchaupre községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ray Luzier Raymond Lee Luzier "Ray" (született: Pennsylvania, USA 1970. június 14.) egy amerikai dobos, 2009 áprilisa óta a Korn nevű nu metal együttes tagja. Élete és zenei karrierje Ray West Newtonban, Pennsylvaniában nőtt fel, ami egy Pittsburg közelében lévő kis falu. Ötévesen kezdett dobolni, autodidakta módon. A középiskolában jazz zenekarokban játszott és fel is lépett velük. Miután 1988-ban leérettségizett, Los Angelesbe, Hollywoodba ment. Egy egyéves tanfolyam után dobtanár lett, 1992-2001 között, miközben magánórákat is adott, egy iskolában is tanított és közben ő maga is tanult dobolni. Még egy oktató DVD-je is megjelent. David Lee Rothtal 1997 és 2005 között zenélt. A The Hideous Sun Demons-szal is játszott. 2006 januárjában csatlakozott az Army of Anyonehoz, ami egy rövidéletű zenekar volt. David Silveria még 2006-ban kilépett a Kornból. Joey Jordison dobolt sokáig a koncerteken, ám 2007-ben Joey-nak a Slipknot új lemezével kellett foglalkoznia, a 2008-ban megjelent All Hope Is Gone-nal. Így a Kornnak új dobos után kellett néznie. Ray Seattleig repült egy meghallgatásra. Azt mondták neki, hogy tanuljon meg 5 Korn számot, mire ő 30-at megtanult! A meghallgatáson kiváló teljesítményt nyújtott, így ő lett az új dobos. Első fellépése a Kornnal 2008 január 13-án volt, Dublinban, Írországban és 2008-ban végig ő dobolt. Vele vették fel a kilencedik studióalbumukat, a Korn III: Remember Who You Aret, miután Jonathan Davis kijelentette, hogy Ray most már is hivatalosan a banda tagja. Diszkográfia 2011: The Path of Totality , Korn 2010: Korn III: Remember Who You Are , Korn 2010: Change Ur World - Kat-Tun with Ray on drums 2009: A Song for Chi, Various artists 2008: Billy Sheehan "Holy Cow" 2008: Repo! The Genetic Opera Official Soundtrack 2008: Nightmare Revisited, (track 10 "Kidnap the Sandy Claws" (Korn) – 3:37) 2008: Goaded "To Die is Gain" 2006: Billy Sheehan "Cosmic Troubadour" 2006: Army Of Anyone, Army of Anyone 2005: Goaded "Goaded" 2003: Diamond Dave, David Lee Roth 2003: "Hideous Sun Demons" 2002: "Honky MoFo" (featuring Ricky Wolking) 2002: Tracy G "Deviating From the Setlist" 2001: Tracy G "Katt Gutt" 2001: Zac Maloy Band 2001: Jason Becker Tribute CD 2001: Freak Power Ticket "Rock Hard Compilation" 2000: Driven 4 Song Promo Cd With Tracy G 1999: Tracy G's "Driven" 1998: David Lee Roth "DLR Band" 1998: David Lee Roth "Slam Dunk" single 1998: Medicine Wheel "Small Talk" 1998: Mike Hartman "Black Glue" 1998: Freak Power Ticket 1997: Medicine Wheel "Immoral Fabric" 1996: Jeffology (Tribute to Jeff Beck) with Jake E. Lee 1995: Darren Housholder "Symphonic Aggression" 1994: Hard Rock Magazine Compilation CD. Band: Medicine Wheel 1994: Howling Iguanas 1994: Metal Edge Compilation "Best of L.A." 1994: Medicine Wheel "First Things First" 1993: T.J. Martell Foundation Benefit CD. Band: Ivory Tower 1993: Darren Housholder "Generator Man" 1993: Toby Knapp "Guitar Distortion" 1993: Tony Fredianelli "Breakneck Speed" 1993: Shrapnel Guitar Greats Compilation 1993: Concrete Foundations Forum Compilation 1992: Darren Housholder 1990: 9.0 "Too Far Gone" Stein (Mittelfranken) Stein település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 13 267 fő (1987. május 25.). Stein Oberasbach községgel határos. Carfizzi Carfizzi község (comune) Calabria régiójában, Crotone megyében. Fekvése A település a Lipuda folyó völgyében fekszik, a megye északi részén. Határai: Cirò, Melissa, Pallagorio, San Nicola dell’Alto és Umbriatico. Története A település alapításáról nincsenek pontos adatok. 1468-ban albán menekültek telepedtek le területén, akiket a törökök űztek el hazájukból. 1806-ig, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust cosenzai nemesi családok birtoka volt. 1904-ig közigazgatásilag San Nicola dell’Alto-hoz tartozott, csak ezt követően lett önálló. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo Corritore Palazzo Leonetti Palazzo Rizzuto Sant’Antonio-templom Santa Veneranda-templom Brassovia vára Brassovia vára (románul: Cetatea Brassovia, németül: Zinnenburg) a Cenken elhelyezkedő parasztvár, a környék legfontosabb védelmi pontja volt. Végső formáját a 13. században nyerte el, de egyes történészek szerint a római kor előttről származott. A 15. században Hunyadi János parancsot adott a vár lebontására, mivel úgy ítélte meg, hogy fenntartása túlságosan nehézkes, és ha az ellenség kezére kerül, veszélyt jelent az egész vidékre. Jelenleg már csak néhány alacsony falszakasz és alapzat maradt az egykori várból. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-I-m-B-11259.01 sorszámon szerepel. A Brassovia nevet csak a modern korban kapta (legelőször 1805-ben említik ezen a néven); a korabeli okmányok szerint a régi brassóiak egyszerűen „várnak” vagy „nagy várnak” nevezték. Története, feltárása A vár keletkezésének dátuma máig vita tárgyát képezi a történészek között. Nicolae Iorga, Nicolau Popu és mások szerint Brassovia várát a Német Lovagrend építette a 13. század elején, Bakó Géza szerint pedig a 13. század második feléből, a tatár betörések idejéből származik. Erich Jekelius, Sextil Pușcariu, Ion Podea és mások véleménye az, hogy a vár már az ókorban is létezett, a teutonok csak átépítették és megerősítették. Olyan vélemények is vannak, melyek szerint a népvándorláskor idejéből származik. Az 1933 és 1937 között végzett régészeti ásatások római kori épületek és újkőkorszaki tárgyak maradványait tárták fel. Ugyanekkor bukkantak rá a 11. századi Szent Lénárd-kápolna alapjaira is, melynek belsejében egy sziklába mélyesztett, 6,8 m átmérőjű víztartály volt. Jekelius szerint a német telepesek érkezése előtt a vár védelmét románok látták el, akik a mai Bolgárszeg területén egy Cutun nevű tanyán laktak; a legenda szerint egy alagút is volt Cutun és a vár között. A 13. század második felében a magyar királyi udvar székelyeket telepített a mai Bolonya környékére, hogy a várban helyőrségként szolgáljanak. A brassóiak a várban vészeltek át több tatár- és törökdúlást. 1394–1395-ben Öreg Mircea itt helyezte biztonságba családját, a török harcok előestéjén. Az 1421-es török betörés során a brassóiak kénytelenek voltak zálogba adni a várat II. Murádnak. 1447 végén Hunyadi János visszavásárolta a várat a törököktől, majd parancsot adott a vár lebontására, mivel úgy ítélte meg, hogy fenntartása túlságosan nehézkes és költséges, és ha az ellenség kezére kerül, veszélyt jelent az egész vidékre. A bontást 1455 tavaszán fejezték be, a köveket a városerőd megerősítésére használták fel. Szécsi Dénes esztergomi érsek azzal a kitétellel engedélyezte a várbeli, akkor már romos állapotba került, elhagyott Szent Lénárd-kápolna lebontását, hogy a brassóiak a Fekete templomban állítsanak oltárt Szent Lénárd tiszteletére. A vár emlékét továbbra is őrizte több földrajzi név, így dy burg gas (Vár utca, a jelenlegi Str. Castelului), Burch hols (Várnyak, a jelenlegi Str. Dobrogeanu Gherea), vagy Burggrund (Váralja, a jelenlegi Rakodó-negyed). Maga a Cenk neve is egykoron Burgberg (Várhegy) volt, Cenknek (Zinne) csak a 960 méteres csúcsot nevezték. A romokat legelőször Joseph Teutsch térképezte fel 1750-ben, az első tanulmányt pedig Lucas Joseph Marienburg írta 1805-ben. A régészeti feltárások 1912-ben kezdődtek, Karl Ernst Schnell polgármester támogatásával. 1933-ban a Barcasági Szász Múzeum végzett ásatásokat Gustav Treiber és Köpeci Sebestyén József vezetésével, 1937-ben pedig Alfred Prox. 1970-ben, a Cenk felvonójának építésekor lebontották a déli főkapu és a hozzá tartozó bástya maradványait, az utolsó nagyobb fennmaradt romokat. A közelmúltban újra akarták építeni a várat, de ezt a környezetvédelmi hatóság nem hagyta jóvá. Jelenleg egy 1:100 léptékű makett látható a Cenk-felvonó alsó állomásánál. Leírása Brassovia vára a legrégibb középkori erődítmény volt Brassó területén. A meredek sziklafalak és az elszigetelt hely miatt szinte bevehetetlen volt. A vár a Cenk-tetőtől nyugatra helyezkedett el; alaprajza szabálytalan háromszög, területe megközelítőleg 2,3 hektár, és 170–180 cm magas, 80–180 cm vastag falai voltak. A 960 méteres Cenk-tető és a 925 méteres Kis-Cenk között egy északkelet-délnyugat irányú, 80 cm vastag, közel 200 méter hosszú fal húzódott. A távolság felénél négy, két keskenyebb és két szélesebb bejárat volt; innen egy ösvény indult nyugat felé a meredek domboldalon. A Cenk-tetőtől egy másik, 180 cm vastag fal indult déli irányba, majd nyugat felé fordult; itt csatlakozott a Rakodó felől érkező ösvény. A harmadik, szintén 180 cm vastag fal a Cenk-nyereg felé nézett és megközelítőleg a 920 méteres szintvonalon húzódott; itt volt a bástyával ellátott főkapu. A délnyugati részen helyezkedett el az egyhajós, félköríves szentélyű Szent Lénárd-kápolna; a szerzetesek lakhelyéül hét, a várfalhoz épített cella szolgált. Kristó Nagy István Kristó Nagy István (Sándorfalva, 1921. június 16. – 2010. augusztus 11.) magyar kritikus, irodalomtörténész, művészettörténész, műfordító. Élete Kristó Nagy István Sándorfalván született 1921. június 16-án Kristó Nagy István és Kenéz Katalin gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész szakán végezte el 1944-ben. Egyetemi évei alatt 1942-1944 között a Gazdaságpolitikai Szolgálat munkatársa volt, az egyetemes ellenállás szervezése miatt letartóztatták. 1945-ben megszökött. A következő három esztendőben a Független Ifjúság munkatársa volt. 1948-1957 között gyógyszerészként dolgozott. 1957-1969 között lektor volt. 1969-1973 között a Magvető Könyvkiadó, 1973-1981 között a Könyvvilág című lap, 1982-1990 között pedig ismét a Magvető Könyvkiadó főszerkesztője volt. 1974-1989 között a Hazafias Népfront művelődéspolitikájának egyik irányítója volt. 1989-1990 között a Rakéta Regényújság főszerkesztő-helyettese volt. 1993-1998 között a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke volt. 1996 óta a Tények és tétek szerkesztője volt. A népi írókkal, valamint a 20. századi külföldi irodalmárokkal és művészekkel foglalkozott. Ügynöki tevékenysége „Juhász Lajos” fedőnéven az 1960-as évek elejéig állambiztonsági foglalkoztatásban ügynök, önkéntes besúgó volt. Tabajdi Gábor és Ungváry Krisztián szerint még 1945-ben állt állambiztonsági szolgálatba, de 1956 előtti tevékenységéről nem idéznek dokumentumot. Szőnyei Tamás egy adata szerint már 1949-ben állambiztonsági szolgálatban állt és egy személy elfogása kapcsán dekonspirálódott. 1957 és 1963 között született, adatokban és hangulati elemekben egyaránt gazdag jelentései kilenc dossziét töltenek meg, ebben az időben a Magvető Kiadó lektoraként tevékenykedve a kulturális közélet igen sok szereplőjével állt kapcsolatban, ezért jelentéseiben is sokan szerepelnek. Jelentett többek között Balogh Sándorról, Bálint Sándorról, Péntek Istvánról, Csóré Áronról, Mészöly Miklósról, Tüskés Tiborról és a népi írók körének több szereplőjéről. Ügynöki aktáit Bárdos József őrnagy zárta le széles körű dekonspirálódása miatt, de kiadói vezetői pozíciójában az állambiztonság társadalmi kapcsolatként továbbra is számíthatott a segítségére. Magánélete Felesége Koncz Márta volt. Két gyermekük született; Judit (1947) és István (1974). Művei Demokrácia (1946) Ismerkedés a világirodalommal (1962) Faulkner (Déry Györggyel, 1966) Az angol irodalom a huszadik században I–II. (társszerkesztő, 1970) Regények, drámák, remények. Pillantás az élő világirodalomra. (1971) Bölcsességek könyve I–III. (válogatás, 1982-1999) Edvard Munch (1983) Hézső Ferenc (1986) Vásárhelyi festők (1988) A nyilasok (1991) A világirodalom története I–II. (1993) Gondolattár (cd-rom, 2000) Az ám, Hazám (2008) Az ám, tabu (2008) MÁV, Kafka meg sok más (2009) A bölcsességek könyve (szerk.) Műfordításai Franz Kafka : Amerika (regény, Szeged , 1997) Jegyzetek http://origo.hu/p/ugynokok/ugynokok2.pdf [Elhallgatott múlt – A pártállam és a belügy – A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956-1990. 2008., 1956-os Intézet, Corvina. 234-235. oldal] [Szőnyei Tamás: Titkos írás – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. I., 89-90. oldal] Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 Trojan Ganja Reggae Box Set A Trojan Ganja Reggae Box Set egy három lemezes reggae válogatás. 2003-ban adta ki a Trojan Records kiadó. Számok CD 1 King Stitt & Andy Capp – Herbsman The G.G. All Stars – Ganja Plane Lloyd Charmers – Ishan Cup Glen Brown – Collie And Wine Dice & Cummie – Real Collie Bob Marley – Kaya Bob Marley – Kaya Version Carl Murphy – Lick I Pipe Jah T – Lick The Pipe, Peter Part 4 The Observers – Pass The Pipe Aston Barrett – Herb Tree Clancy Eccles – Ganja Free The Upsetters – Kutchi Skank Max Romeo – My Jamaican Collie Rupie Edwards – Feeling High Big Youth – Half Ounce Leroy Horsemouth Wallace – Herb Version CD 2 Horace Andy – Better Collie The Aggrovators – Collie Version The Reggae Crusaders – Bring The Couchie Come Niney & The Soul Syndicate – Couchie Dub Joe White – Ganja Johnny Clarke – Collie Dread Leslie Butler – Ashanti Ganja Dub Rupie Edwards – Free The Weed The Rupie Edwards All Stars – Free The Weed Dub Bunny & Ricky – Bush Weed Corntrash The Upsetters – Callying Butt Tappa Zukie – Chalice To Chalice Cornell Campbell – A Hundred Pounds Of Collie Linval Thompson – I Love Marijuana Linval Thompson – Jamaican Collie Version Big Joe – Smoke Marijuana Ranking Dread – Marijuana In My Soul CD 3 Horace Andy – Collie Weed Sly & The Revolutionaries – Marijuana Dillinger – Marijuana In My Brain Sly & The Revolutionaries – Herb Barrington Levy – Collie Weed Sly & The Revolutionaries – Collie Scientist & The Roots Radics – Scientist Ganja Dub Barrington Levy – Sensimilea Scientist & The Roots Radics – Cannabis Dub Derrick Morgan – The Great Collie Herb Neville Brown – Babylon Don't Touch My Sensi Neville Brown & The Roots Radics – Babylon Don't Touch My Sensi Dub Mike Brooks – Sensi Man Clint Eastwood – Ganja Baby Ronnie Davis – Kaya The Tufftones – Sensi For Sale Kandikó Zoltán Kandikó Zoltán (Tapolca, 1967. szeptember 21. –) magyar küzdősportoló és harcművész. III. danos ITF Taekwon-do mester. A Veszprémi Taekwon-Do SE edzője. Eredményei 1993-ban a Körcsarnokban rendezett Meridian Kupán a 67 kilogrammosok súlycsoportjában az 1. helyen végzett. A taekwondo-Európa-bajnokságon 1994-ben és 1995-ben arany-, 1990-ben és 1996-ban bronzérmet szerzett. 1994-ben az ITF Európa-bajnokságon csapat erőtörés kategóriában aranyérmet, 1996-ban ezüstérmet nyert. 1998-ban a Szalonikiben rendezett taekwondo-Európa-bajnokságon a 4. helyen végzett. 2000-ben a Békéscsabán rendezett taekwondo nemzetközi országos bajnokságon bajnoki címet szerzett, majd néhány héttel később bajnoki címét megvédte a Hódmezővásárhelyen az ITF magyar taekwondo szövetség által rendezett országos bajnokságon is. Kick-box : a W.A.K.F. szakág amatőr világbajnoka (2015) Thai boksz : világbajnoki második kétszer [forrás?] Taekwondo : világkupa-bronzérmes (2012), Európa-bajnok (kétszer), ezüstérem és bronzérmes (egyszer-egyszer), magyar bajnok (12 alkalommal) Díjai, elismerései Veszprém város sportjáért díj (2016) Nagyvázsony jó hírnevéért díj (2015) A sajt története Nincs arra perdöntő bizonyíték, hogy a sajt honnan származik, de Európában és a Közel-Keleten a római uralom alatt terjed el. A kezdetek A valószínűsíthető időpontok az első sajtkészítésre Kr.e. 8000 és Kr.e. 3000 közé tehető (amikor háziasították a juhokat). Az első sajtokat a közel-keleten élő nomádok vagy a Közép-Ázsiában élő nomád türkök készítették. Az állati eredetű bőrtartókban és a felfújt belső szervekből készült tárolókban már az ősidők óta tartottak élelmiszereket. Valószínű, hogy a sajtot véletlenül fedezték fel, oly módon, hogy az állati gyomorból készült tárolóedénybe rakott tej egy idő után aludttejre és savóra bomlott a rennin miatt. Erről a történetről számos legenda szól. Az egyik szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel: tejjel töltött meg egy nyeregtáskát, hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Több óra lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, és látta, hogy a tej sápadt vizes folyadékká vált, amelyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin, a forró nap és a ló vágtató mozgásának kombinációja aludttejjé és savóvá választotta el. Valószínűleg a Közép-Ázsia nomád törzsei találták ki azt, hogy az állati bőrt felhasználták oly módon, hogy állatok hátán szállították a tejet vándorlásaik során (tömlő). A tejcukrok erjedése azt okozta, hogy a tej megalvadt és a lengő mozgás feldarabolta az aludttejet hogy abból ezután üdítő savóital váljék. Az aludttejet ekkor eltávolították, lecsapolták és sózták hogy létrehozzanak egy jóízű és tápláló magas fehérjetartalmú ételt, illetve egy szívesen látott kiegészítést a húsfehérjéhez. A sajtkészítés így fokozatosan fejlődött, ahogyan a készítés módja elterjedt a népek között. Az első volt a folyékony erjesztett tej, mint például a joghurt, kumisz (kancatej) és a kefir. A kefirt a Kaukázusban a tehéntej erjesztésével állítják elő. A kefir gombája, a Basilius sancaoncián okozza az erjedést. A kaukázusiak a kefirt víz helyett isszák, és élelmiszerként fogyasztják. Az emberek itt 110 éves átlagéletkort érnek meg, és nem ismerik a tuberkulózist, a rákot és nincsenek emésztési zavaraik. A kefir kedvezően befolyásolja a következő betegségek gyógyulását: Idegbetegségek. Az álmatlanság gyógyszer beszedése nélkül is megszűnik. Az étvágyat visszaállítja, a depressziót megszünteti. Kelés, fekély, bronchitis, asztma, vérszegénység, kiütés, ekcéma, vérnyomás, hólyaghurut, vese, fertőzés, sárgaság. Gyógyítólag hat még: az emésztőszervek hurutjára, gyomorégésre, ütőér csomósodásra, epepanaszokra, hasmenésre és székrekedésre. Megakadályozza a testben visszamaradt anyagok rothadását. Kedvezően befolyásolja a betegségekből lábadozó állapotát, valamint az anyatejet is pótolja] A savót akkoriban átlyukasztott cserépedényen keresztül vagy szőtt nádkosarakon vagy hasonló anyagon keresztül szűrték le. A legenda A legtöbb szakember úgy tartja, hogy sajtot a Közel-Keleten készítettek legelőször. A legkorábbi típus egy olyan fajta aludttej volt, amelyet háziasított állatoktól nyertek. Egy legendás történet is mesél róla, hogy a sajtot egy ismeretlen arab nomád fedezte fel. A legenda úgy szól, hogy tejjel töltött meg egy nyeregtáskát hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Több óra után lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, és látta, hogy a tej sápadt vizes folyadékká vált amelyben szilárd fehér darabokba vált ki a sajt. A nyeregtáska, egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin a forró nap és a ló vágtató mozgásának kombinációja aludttejjé és savóvá választotta el. A nomád, meglehetősen közönyös volt a műszaki részletek iránt, csak a lényeggel törődött: a savó iható az aludttej pedig ehető. A zsidók: Bibliai forrásokból megismertük azt amikor Dávid elszökött a Jordán folyón keresztül, őt a kine sajtjával táplálták (tehenek) (2 Samuel 17:29) majd pedig tíz, (feltehetően juh) sajtot vitt ajándékba az ezredesnek. (18 Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és látogasd meg testvéreidet, hogy jól vannak-é, és hozz tőlük jelt.) (1 Samuel 17:18). A leírások világosan mutatják, hogy létezett egy völgy Jeruzsálem közelében, ahol sajtgyártással foglalkoztak. Magas fokú tudásuk volt a sajtkészítéshez például juh és tehénsajtok, és különleges tejek, amelyekből édesítetlen természetes joghurtot erjesztettek. Római sajtgyártás: A rómaiak megtanulták a sajtgyártást, és a rájuk jellemző hatékonyságukkal gyorsan művészetté fejlesztették, valamint ezt meg is jelenítették képzőművészetben is. A sajtgyártás elméleti és gyakorlati tudással késszé vált, és elért egy magas szintet. Ekkorra az érő eljárást fejlesztették és ismert volt, hogy a különféle bánásmódok és feltételek a raktározás alatt különböző ízekkel és jellemvonásokkal bíró sajtféleségeket eredményeztek. A nagyobb római házaknak volt egy különálló sajtkonyhájuk, (feltételrendszer a gyártáshoz) és olyan speciális módszer, amellyel sajtot tudtak érlelni. Nagyvárosokban a házi sajtot elvitték egy különleges központba ahol megfüstölték. Az írásos anyag világosan megmutatja, hogy a rómaiak milyen komolyan befolyásolták a sajtkészítés művészetét. Homérosz Kr.e. 1184-ben említi azt, hogy készítettek sajtot Görögország hegyi barlangjaiban a juh és kecskék tejéből. Valójában egy változatosságnak kikiáltott Cynthost csináltak és eladták a görögök a rómaiaknak. Ez a mai Feta sajt őse. Arisztotelész 384 – i. e. 322, egy olyan sajttal kapcsolatban tett megjegyzést, ami kanca tejéből készült, – (az orosz kumisz szintén kancától származó tej és azért erjesztik meg, hogy akár 3%-os alkoholos tartalmat nyújtson.) Varro ca. 127, megjegyezte a különbséget a sajtokban, amelyek különböző helyekről származtak, és véleményt mondott az emészthetőséggel kapcsolatban. Ekkorra az oltó használata természetessé vált, lévén hogy a sajtgyár a több fajta aludttej kezelése fölött sokkal nagyobb irányítással bírt. A sajt elkezdett kereskedelmi méretekben megjelenni a piacokon. Columella ca. 50-ben, arról írt, hogy hogyan lehet sajtot csinálni, jelentős részletességgel. A skót sajtgyártók ma tökéletes technológiával bírnak, amely hagyományos formájában tulajdonképpen 1900 óta létezik. I. sz. 300-ig a Rómaiak rendszeresen exportáltak más országokba a mediterrán tengerpart mentén. A kereskedelem gyorsan fejlődött, ami a császárnak, Diocletianusnak ötletet adott, hogyan tudja a maximális árat kihozni a sajtokból. Kitalálta, hogy sajtok tartalmazzanak almát, és füstöljék fel őket, ami nagyon népszerű a rómaiak körében. Egy másik sajtot lebélyegeztek és eladtak La Luna védjegye alatt, és mondják, hogy a mai Parmesannak ez volt az előfutára. Ezt a sajtot először i. sz. 1579-ben nevezték hivatalosan is Parmesannak. Így a római szaktudás elterjedt Európán keresztül arrafelé, amerre a birodalmuk terjedt. A módszerek a földbirtokosokkal és római farmerekkel egyetértésben megmaradtak, és a sajtfogyasztás kultúrája beszivárgott a helyi populációba. A római katonák, akik befejezték a katonai szolgálatukat és beházasodtak a helyi lakosság közé, a birtokaikon állatokat tenyésztettek, és a tejfeldolgozással, sajtkészítéssel kapcsolatos szakértelmüket továbbadták másoknak is. Az első elkészítési módok szerint aludttejet eltávolították, lecsapolták és sózták hogy létrehozzanak egy jóízű és tápláló magas fehérje-ételt, illetve egy szívesen látott kiegészítést a húsfehérjéhez. A sajtkészítés fokozatosan fejlődött ahogyan a készítés módja elterjedt a népek között. Az első volt a folyékony erjesztett tej, mint például a joghurt, koumiss (kancatej) és a kefir. Az európai sajt A római birodalom összeomlásával i. sz. 410 körül a sajtkészítés a mediterrán térségen, az Adriai-tengeren keresztül terjedt lassan Dél-Európa és Közép-Európa felé. Azok a települések, ahova eljutott a sajtgyártás tudománya, a saját állattartási és éghajlati viszonyaikra alakították át a technológiát, többek között a sajtfélék ezerszínűsége is ennek köszönhető. Ahol fejlett volt a sajtgyártás, a hegyes területeken használták a kecskék és a juh tejét is. A Helvéciaiak (Svájc, Alpok) különlegesen magas szintre emelték az egyéni sajtféleségek gyártását, saját jól átgondolt technológiává fejlesztve a kapott tudásanyagot, sokféle saját különlegességet hoztak létre. Annyira sikeresek voltak a sajtfeldolgozás területén, hogy egy időben az összes Emmentaler sajtjuk exportját betiltották.. Közép és Kelet-Európában a háború és invázió századain keresztül az emberek vándoroltak, ez elkerülhetetlenül a középkorig lelassította a sajtgyártás fejlődését. A termelést korlátozták azokra a távolibb hegyes területekre, ahol az élelmes sajtgyártók egyszerűen titokban tartották az alkalmazott módszereket, és saját gyártmányaikat szállították a piacokra. Európa termékeny mélyföldjeiben a mezőgazdaság és tejtermelés, a fejlesztés során szabvány lett, és ezekből alakultak ki a mai hagyományos európai sajtfélék. Ezen felül a sajtok országokhoz kötődő fejlesztése mint például Edámi és Gouda Hollandiában. Ezt nagyon másolták másutt sokféle hasonló néven, mint például Tybo és Fynbo a súllyal nyomtatott sajt, viszonylag kicsi méretben, ezt sóval és sós vízzel kezelték. Ennek kereslete az idők folyamán megnőtt, mivel a raktározásban csökkent a nedvességtartalom-vesztés, és bizonyította mindkettő piacképességét és könnyű szállíthatóságát (tartós minőség). Franciaország a gazdag mezőgazdasági területeken fejlesztett többféle sajtot délen és nyugaton. Az évszakonként megjelenő puha friss sajtot jobban szerették a déli területeken, mint a kemény nyomtatottat. A nyomtatott sajt úgy tűnik, másodlagos szerepet játszott. Bizonyos mértékig ez visszatükrözi a nemzet latin kultúráját miközben tükrözi a sajttípusokat, amiket termeltek mediterrán területeken, megkülönböztethetően a nyomtatott sajtoktól, amelyeket Európa északi régióiban gyártottak inkább, köszönhetően annak, hogy ezeket egyszerűbb volt raktározni és szállítani is a hidegebb évszakokban. Középkor A középkor folyamán a szerzetesek újítók és fejlesztők lettek, nagy rajongói és mecénásai a sajtoknak ezért a sajt klasszikus variációi közül sokat nekik köszönhetünk azokból, amelyekből ma a piacon válogathatunk. A reneszánsz időszak alatt a sajt népszerűségben csökkent kissé, mivel egészségtelennek tekintették. Ez a tévhit a tizenkilencedik század elejéig tartott, majd gyorsan újra közkedveltté vált, azonban ebben az időszakban költözött a sajtgyártás jelentős része a mezőgazdasági kisüzemekből a gyárakba. A Római Birodalom folyamatos hanyatlásával, majd bukásával a sajt története csak tovább színesedett. A sajtkészítést az országok kisajátították és saját célokra fejlesztették tovább. Ám ezek a fejlesztések lassan és nehézkesen haladtak. A reneszánsz időszak alatt a sajt népszerűségben csökkent kissé, mivel egészségtelennek tekintették. A legtöbb sajt, amelyet ma is ismerünk a késő középkorban vagy még később alakult ki, pl.: Gorgonzola (879) Roquefort (1070) Grana (1200) Cheddar (1500) Parmezán (1579) Gouda (1679) Gloucester (1679) Stilton (1785) Camembert (1791) Az 1576 John Heywood által írt „Példabeszédek John Heywoodtól” (The Proverbs of John Heywood) című könyvében írta le: „A hold újsajtból van”. Bár ezt akkoriban számos ember elhitte, ma már tudjuk, hogy ez ostobaság. Modern időkben Míg Európában gyorsan terjedt a sajtkészítés tudománya, az amerikai, az afrikai és az ázsiai kontinensen nem volt akkora hírneve. De hála az európai imperializmusnak ezeken a földrészeken is gyorsan felkapott lett a sajt. Az első ipari termelésre kialakított gyár 1815-ben, Svájcban indult be, de először az Egyesült Államokban vált sikeressé ez a termelési módszer. Az első ilyen termelő az Egyesült Államokban Jesse Williams olasz származású tejtermelő, aki 1851-ben a saját farmján kezdett futószalagos termelésbe. Évtizedeken belül több száz ilyen „gyár” jött létre. A gyári készítésű sajtok a második világháborúban élték fénykorukat. Manapság az amerikaiak több ömlesztett sajtot vesznek, mint gyári készítésűt. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Cheese című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. 248 Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század Évtizedek: 190-es évek – 200-as évek – 210-es évek – 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek – 290-es évek Évek: 243 – 244 – 245 – 246 – 247 – 248 – 249 – 250 – 251 – 252 – 253 Események Philippus Arabs megrendezi a ludi saecularest Róma fennállásának ezredik (valójában ezeregyedik) évfordulójára. Dettelbach Dettelbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6968 fő (2015. december 31.). Sarah Connor (Terminátor) Sarah Connor a Terminátor-mozifilmek és Terminátor – Sarah Connor krónikái című televíziós filmsorozat szereplője. A mozifilmekben Linda Hamilton, illetve Emilia Clarke, a filmsorozatban Lena Headey alakítja. Szerepe szerint ő John Connornak, a gépek ellen harcoló emberiség későbbi vezérének édesanyja. Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület Az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület Erdőtelek mellett található. A község és környéke bővelkedik a természeti értékekben és látnivalókban: a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet több kisebb-nagyobb foltja is a falu környékén helyezkedik el, amelyek a szikesedő puszták szépségeit és értékeit mutatják be. A terület érdekessége, hogy az égerláp viszonylag száraz területen alakult ki. Védetté nyilvánítás A javaslattevő az – akkori nevén – Egri Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszéke volt. A javaslat kelte 1987 májusára tehető. A területet 1989 március 1-i hatállyal rendeletben nyilvánította védetté az akkor Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (ma Vidékfejlesztési Minisztérium). Az égerlápot jelenleg a Bükki Nemzeti Park kezeli, felügyeletét az Erdőtelki Arborétum vezetője gyakorolja. Területi adatok Területe: 22,4454 ha. A terület természetvédelmi törzskönyvi száma: 206/TT/89. A terület rendeltetése: „Az égerlápi és fűzlápi valamint az eredeti mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése. Földrajzi elhelyezkedés Alföld, Hevesi-sík, Hevesi-homokhát. Északi szélesség: 47°39’; Keleti hosszúság: 20°21’. Éghajlat Bacsó-féle körzetbeosztás szerint: I/b (Nagyalföld középső legszárazabb vidéke). A körzet évi középhőmérséklete 10 °C, évi átlagos hőingása 23,0-24,5 °C. Geológiai és hidrológiai viszonyok A védett terület pleisztocén őshomokon, a Tisza jobbparti vízgyűjtőjében fekszik. Fő befogadója a Hanyi-ér (teljes vízgyűjtő területe 304,7 km²). A Hanyi-ér medrének alsó szakaszán 1965, 1966, 1971. években végeztek mederrendezést. A védett területen több kutat is fúrt (4db) a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), melyek a talaj vízszintingadozását hívatottak szolgálni. Talajadottságok Genetikai talajtípus szerint, a terület központi részét képező égerláp alatt enyhén tőzeges, kotusodó láptalaj található, ez a védett terület szélén réti talajokba megy át. Az 1970-es években a védett terület több pontján talaj-mintavételezés történt. Ez alapján a talaj kémhatása gyenge lúgosságot mutat (vízben mért 7,8-8,3). CaCO3 magas, 15% fölötti, összes sótartalom és Na-tartalom valamennyi mintánál kedvező, alacsony. Flóra Növényföldrajzi besorolás: Az Északi-középhegység (Matricum) és Alföld (Eupannonicum) flóravidék határán, a Borsodense-Agriense-Cirsicum flórajárás által közrefogva kialakult azonális vegetációtípus. Az égerláp növényfajai az itt fellelhető élőhelytípusok szerint kerülnek csoportosításra. A ritka fajok között említést érdemel néhány védett növény sziki és mocsári fajok egyaránt, ezen belül is pl: a Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana). A védett területen az alábi élőhelytípusok fordulnak elő Zárt nádas: Média:Nádas.jpg Nedves mezofil rét, kaszáló: Média:Kaszáló rét.jpg Láperdő (égeres): Média:Mézgás éger (Alnus glutinosa).jpg , Média:Lábas éger.jpg Bokorfüzes Fauna Az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Területre vonatkozó zoológiai kutatási adatok igen csekély mennyiségben állnak rendelkezésre. Az 1990-ben végzett, főként gerincesekre vonatkozó megfigyelések alapján a száraz pusztai környezetbe ékelt láperdő folt, mint „oázis” gazdag állatvilágot vonz. Ez a hatás megmutatkozik a helyben szaporodó, lokális fauna összetételében, de jelentős az átvonuló madárpopulációk vonatkozásában is. Gerinctelenek A gerinctelen fauna mind az Ízeltlábúak (Artrophoda), mind a Puhatestűek (Mollusca) vonatkozásában gazdagnak mondható. Ezek pontos leírása és kielemzése sajnos a mai napig még nem történt meg. Számos „vörös könyves” lepkefaj (Lepidoptera)-(főként bagolylepkék-Noctuidae) előfordul a területen. Gerincesek A területen terepbejárásra, felmérésre, faunisztikai szempontból legutoljára 1990-ben került sor. Ekkor 104 faj előfordulását állapították meg, ezek közül 81 védett, 23 a nem védett, illetve vadászható kategóriába tartozott. A védett területen előforduló gerincesek közül néhány alább kerül felsorolásra: Számos kétéltű (főként békafaj);fokozottan védett ragadozó madarak, mint pl.: a Kerecsensólyom (Falco cherrug), Parlagi sas (Aquila heliaca), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), stb. Megtalálható itt a „vörös könyves” Túzok (Otis tarda), Őz (Capreolus capreolus), Mezei nyúl (Lepus europaeus), Fácán (Phasianus colchicus), Fogoly (Perdix perdix), Gímszarvas (Cervus elaphus)- és Vaddisznó (Sus scrofa) is előfordul. A vízi szárnyas és halállomány különösen nagy egyedszámmal képviselteti magát. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők Erdőgazdálkodás Az égerest az idők során többször levágták. A védetté nyilvánítás óta beavatkozás, kezelés nem volt, jelenleg érvényben lévő üzemterve nincs. Fakitermelés csak a természetvédelmi kezelés részeként, a folyamatos erdőborítás érdekében végezhető. Mezőgazdálkodás A védett terület K-i szélét szántóföld határolja, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik. A védett terület É-i oldalát határoló kaszálón gyepgazdálkodás folyik, amelyet szintén a természetvédelmi kezelés egy részeként végeznek. Vadgazdálkodás, halászat A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn, valamint a vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani. Halászati tevékenység nincs a védett területen. Elhelyezkedés, megközelíthetőség Közvetlenül Erdőtelek község mellett, annak központjától északnyugatra, az Arborétum szomszédságában fekszik. Megközelítése a határoló utakról, vagy az Arborétumból nyíló kapun át lehetséges. Bemutatás Rendszeres látogatás a területen nincs, bemutató létesítmény a területen nincs. A védett területre 2010 márciusában egy rövid tanösvény-tervezet készült el. Kutatás A védett terület korábbi kezelője (FŐKERT) tervezést megelőző alapfeltárásokat végzett (talajtani, geodéziai stb.), valamint felmérte a területen lévő növényállományt. A MÁFI-kútcsoport kevésbé helyi, inkább országos összehasonlításra szolgáltat adatot. Tájképi és kultúrtörténeti értékek Jellegzetes „turjános”, bokorfüzes égeres, kaszálóréti foltokkal mozaikos tájkép. Kultúrtörténeti értékek a vizsgált területen nincsenek. Veszélyeztetések Közvetlen veszélyeztetés A belterület közelsége (illegális fakitermelés, kommunális szemét lerakása, területfoglalás), kiszáradás, illetve a vízutánpótlás elmaradása, vízelvezetés, területcsökkentés, vadászat, csigagyűjtés. Potenciális veszélyeztetés A műtrágya bemosódása az égeressel szomszédos szántóterületekről, vegyszerezés esetén a kemikáliák „besodródása, száraz odvas fák (holtfák) kivágása, kihordása a területről – ez az odúlakó madárfajok, denevérek életterét csökkenti, kaszálás elmaradása a réteken, amely a gyomosodás irányába hat, vízminőség romlása a csatornákban (kommunális és mezőgazdasági szennyezés). Daruszentmiklós Daruszentmiklós község Fejér megyében, a Dunaújvárosi járásban, Dunaújvárostól 23 km-re. Fekvése Fejér megye délkeleti részén, Dunaföldvártól északnyugatra található település. Dunaföldvár 8,5 km, Nagykarácsony 8,5 km, Mezőfalva 9 km, Solt 15 km távolságra található. Története A község területének régmúltjáról Daruszentmiklós vidéke, illetve Mezőföld délkeleti része ősidők óta lakott terület volt. A régészeti leletek szerint az ókorban éltek itt a kelták, a rómaiak, majd néhány évtizedig a hunok is. A honfoglalás előtt, a 8. században az Avar Birodalom központi területéhez tartozott nagyrészt avar lakossággal, melyet itt találtak a honszerző magyarok. A honfoglalás után a vidék magyar fejedelmi szálláshely, azután pedig királyi birtok lett. Az itt kialakult Árpád-kori magyar falvakat a tatárdúlás pusztította el 1242-ben. A tatárjárás után az elnéptelenedett alföldi tájakra és e területre is kunokat telepítettek. Itt alakították ki az egyik kunkapitányságot Hantos-szék központtal. IV. Béla király és utódai a kunoknak juttatott földbirtokért cserébe a kereszténység felvételét, falvak (szállások) építését valamint katonai szolgálatot követeltek. Egy 1417-ben kelt oklevél felsorolja az ide tartozó kun falvakat, szállásokat. Ezek egyebek között Előszállás, Karácsonyszállás, Perkáta és Újszállás , amely a Vásáros Boldogasszony tiszteletére felszentelt templommal is rendelkezett. A kunszállások lakói főleg legeltető állattenyésztéssel foglalkoztak, de halásztak, vadásztak is. A mezőföldi kun népesség lassan betagozódott a magyar társadalomba, felvette a kereszténységet és átvette a földművelést, de a török időkig megőrizte viszonylagos önállóságát. A mohácsi vereség után a vidék a török hadak felvonulási útvonalába esett, majd 150 esztendeig török uralom alá került. A hadjáratok pusztításai és a többfelé adóztatás miatt Előszállás, Karácsonyszállás és Újszállás maradék lakói békésebb területekre, az ország nyugati megyéibe menekültek. Helyükre abban az időben rácok (szerbek) költöztek. Daruhegy története A török kiűzése után a 18. században, az egykori kunkapitányság 42 ezer holdas területe már a ciszterci rend zirci apátságának a földbirtoka volt. Az uradalom itteni központját Előszálláson alakították ki, ám a területét sokáig csak bikanyájak legeltetésére használták. A földbirtokra annak megművelése céljából, az egykori Újszállás helyén található Újmajorba főleg német nemzetiségű jobbágyokat telepítettek és 1811-ben megalapították Herczegfalva – a mai Mezőfalva – községet. 1860-tól Előszállás és környéke is Herczegfalvához csatlakozott, ezután Herczegfalva a Zirci Apátság előszállási uradalmához tartozó településeknek (Előszállás, Nagykarácsonyszállás, Ménesmajor, Nagyvenyim és számos major) a közigazgatási központja lett. Daruhegy - Daruszentmiklós 19. századi elődje - abban az időben egy külterületi lakott hely, amely a Zirci apátság előszállási uradalmának területén, illetve Herczegfalva község határában feküdt. Korabeli lakóinak nagyobb része szegény, föld nélküli zsellérként közvetlenül nem függött az uradalomtól, ugyanakkor munkalehetőséget (napszám, vagy idénymunkát) elsősorban az uradalomtól remélhetett. Az uradalmi településeken élők csapatokba szerveződtek a nagyobb idénymunkák elvégzéséhez. Ilyen munka volt a kukoricakapálás, a cukorrépa egyelése valamint az aratás is. Az 1897-évi országos aratósztrájk idején a herczegfalvi és a daruhegyi aratók béremelést követelve letették a munkát. A sztrájkolók vezetője és szószólója Vörös István daruhegyi lakos volt. Követeléseiket nem teljesítették, ugyanakkor aratógépeket vásároltak és alföldi aratókat hoztak a sürgős munka elvégzésére. A 20. század első éveiben, a gyors népességnövekedés, a munkalehetőség csökkenése és a megélhetési nehézségek miatt erről a környékről is sokan kivándoroltak Amerikába. A daruhegyiek elégedetlensége 1922-ben bontakozott ki újra, melynek oka a részleges a szegényparasztok számára elégtelen földreform volt. Daruszentmiklós megalakulása 1927 októberében Herczegfalvától különvált Előszállás, a környező pusztákkal (Daruhegy, Ménesmajor, Kiskarácsony, Nagykarácsony és több major) egy községet alkotva, önállósult. Az összes lakosság ekkor 3680 fő volt. Előszállás önkormányzati képviselő-testületébe Daruhegyből egy tagot választottak. A 20. század közepére a falu és a fehérvári út között még két lakóterület alakult ki: Dánieltelep és Kisszentmiklós. A települések sajátosságaiból és az itt lakók évszázadok óta nehéz szociális helyzetéből adódóan az iskoláztatás hosszú ideig rendszertelen volt, csupán a 20. század első felétől valósult meg e pusztákon a kötelező népoktatás. 1913-ban adták át Daruhegyen az első osztatlan, egy tantermes iskolát. 1930-ban készült el a Dánieltelep máig is szép iskolaépülete, a „Klebelsberg-kúria”. 1960-ban mellette építették fel a „nagyiskolát”, amelyet az 1980-as évek elején bővítették és korszerűsítették. A nyolc osztályos községi iskola Benedek Elek nevét vette fel és 2008-tól a mezőfalvi általános iskola tagintézménye. A második világháború és a földreform befejezése után Előszállás külső településeinek a lakosságnövekedése felgyorsult. Daruhegy népessége már 1946-ban meghaladta az 1200 főt. Az ott élők önálló község szervezését kezdeményezték. Céljuk több mint fél évszázad után végül megvalósult. Daruszentmiklós a 2002. évi önkormányzati választásokkal önálló településsé alakult. Az Előszállásból kivált község saját önkormányzati képviselő testületet és polgármestert választott. Az önálló Daruszentmiklós három kisebb településrészt foglal magába: Daruhegyet, Dánieltelepet és Kisszentmiklóst. A község napközi otthonos óvodával, nyolc osztályos általános iskolával, valamint önálló orvosi rendelővel és védőnői szolgálattal rendelkezik. Az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal legfontosabb feladatai a helyi ügyek intézése és a meglévő közösségi intézmények működésének biztosítása. A Dunaújvárostól 23 km-re lévő településen többségben mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó, valamint néhány szakipari tevékenységet folytató vállalkozás van. A falu határán átívelő M6-os autópálya közvetlen kapcsolatot biztosít az ország távoli térségeivel. Daruszentmiklós lélekszáma 2011. elején 1309 fő volt. A község istentisztelet céljára készült épülettel nem rendelkezik, ezért az önkormányzata 2011. május 11-én úgy határozott, hogy támogatja Daruszentmiklóson egy – társadalmi közadakozásból és összefogásból elkészülő – ökumenikus templom megépítését. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,4%, református 3,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 30,4% (35,4% nem nyilatkozott). Varázslónő A Varázslónő, más néven Amora, egy kitalált szereplő a Marvel Comics képregényekből. Thor egyik legádázabb ellensége, aki hatalmas varázserővel bír. A Marvel kiadványokban szereplő számos Azgardi istentől eltérően a szereplőnek nincsenek konkrét mitológiai gyökerei, bár egyes teóriák szerint az ihletője talán Freya istennő. Első megjelenése a Journey Into Mystery #103-ik része. Életrajza A Varázslónő származása ismeretlen, bár tudni vélik, hogy van egy Lorelei nevű lánytestvére. Amora halhatatlan életét a hatalomnak és örömnek szentelte, és eszközeinek a varázslatot és a szexualitást választotta. Bűvös arzenáljával egyike lett a legnagyobb mágiahasználóknak Ázgardban. Először Karnilla királynő alatt tanult (Karnilla The Norn Queen), aki végül kitette a szűrét, mert túl fegyelmezetlennek bizonyult. Amora számos más mágus mellett fordult meg ezután, sokszor elcsábította őket, hogy titkaikat kicsalja. Mire elérte a felnőttkort már híres volt a szépségéről és szívtelen cselszövéseiről. Egyik ilyen eredménye, hogy Brunnhilde legkeserűbb ellenségei egyikévé vált. Amora leghosszabb ideig szolgáló "gyalogja" Skurge (Skurge, The Executioner), aki őrülten szerelmes volt a boszorkányba. A Varázslónő pont annyi érzelmet fektetett kettejük kapcsolatába, hogy a férfi hűségét biztosítsa. Skurge végül az életét adta érte és Amora olyan hévvel gyászolta, ami mindenkit meglepett- őt magát is beleértve. A Marvel képregényekben való debütálása alkalmával első tette az volt, hogy megpróbálta magába bolondítani Thor-t, a mennydörgés istenét, és innét kezdve még sok évig szeszélyes ellenfele maradt a Marvel világ hőseinek. A Varázslónő egyszer arra használta bűvös hatalmát, hogy elvarázsolja a saját hangját és így vívjon meg a mutáns Káprázattal, aki képes volt a hangot fénnyé alakítani és civilben énekesnőként szerepelt. Mindazonáltal mágiájával együtt is alulmaradt a nagyobb tehetséggel szemben. Az 1980-as években egy mérsékeltebb ábrázolása kezdett előtérbe kerülni. A Titkos Háborúban is részt vett, továbbra is mint a Marvel Univerzum csak magával törődő „Végzet Asszonya”. Emlékezetes momentum, ami nem csekély humort csempészett az amúgy heroikus történetbe, mikor a hősök Amerika Kapitány vezetésével betörnek ellenfeleik főhadiszállására, a Varázslónő lakosztályában részegen fogadja őket és még így is elcsavarja Hulk fejét. Amora számára a halandók csak és kizárólag eszközök, vagy játékok. A Titkos Háborúban alkut kötött egy Marsha Rosenberg nevű halandóval (más néven Vulkána), aki cserébe, hogy a szeretője, a Molekulaember mellett lehessen felkínált neki „bármit”. A Varázslónő ezt szó szerint értette, és meg is ölte volna, ha férfi nem lép közbe. A Varázslónő bűnei kivívták Odin haragját, és száműzték Ázgárdból az Executioner-rel együtt. Azonban mikor szülőföldjét megtámadták Surtur és Muspelheim-ból való légiói mindketten a segítségére siettek. Lorelei durván visszautasította, hogy csatlakozzanak hozzá, mire a Varázslónő arra használta bűvös erejét, hogy húga beleszeressen Lokiba. Habár hazája érdekében hősiesen viselkedett, Amora alapvetően megmaradt egy opportunistának, aki mindenütt a saját javait keresi, személyisége nem változott. Végül megunva a nő megvető bánásmódját az Executioner Thorral tartva feláldozta az életét egy küldetésben Hela istennő birodalmába. Amorára mélyen hatott az Executioner halála és Thornál keresett vigaszt. Végül rovott múltját megbocsátották, Thor-ral pedig romantikus kapcsolat alakult ki kettejük között. A marveldatabase.com információi szerint a Ragnarök alatt Loki meggyilkolta. Ereje és képességei A Varázslónő tipikus Ázgárdi istennő: majdnem kortalan és fizikuma is emberfeletti (25 tonnát képes kinyomni), bár ritkán épít testi erejére. Amora jobban szeret csábítani, és szépségének valóban csak kevesen tudnak ellenállni, különösen mikor varázserejével megnöveli azt. Gyakran egyetlen csók is elég, hogy a rabszolgájává tegyen egy embert. Könnyedén gyakorol olyan technikákat mint védőpajzsok megalkotása, teleportálás, levitáció, misztikus lények megidézése. A varázslata a legerősebb Ázgárd birodalmán belül és minél tovább marad távol tőle úgy csökken, de sosem halványul el teljesen. Amora néha különleges italokat, ráolvasásokat, vagy talizmánokat alkalmaz. A szereplő adaptációi A Varázslónő egy alternatív verziója jelenik meg a Heroes Reborn világában. A Marvel Zombies vs. The Army of Darkness -ben a Marvel Zombies miniszéria részeként a Varázslónő zombivá válik a 2149-es Földön. Videó játékok A Varázslónő az egyik főellenség Fátum Doktor mellett a Marvel: Ultimate Alliance című háromdimenziós akció-szerepjátékban. Skurge, az Executioner, mint a testőre szerepel. Hallhatunk tőle különleges párbeszédet Thor-ral, majd egy az Executioner-rel mikor kérdőre vonja vajon féltékeny e a viharistenre. A szereplő hangja Gabrielle Carteris. Megjelenése időrendben Journey into Mystery Vol. 1 #103 – Kudarcba fulladt kísérlet, hogy elcsábítsa Thort Jane Fostertől. Avengers Vol. 1 #7 – 1964 augusztus Avengers Vol. 1 #83 Defenders Vol. 1 #107-109 Thor Vol. 1 #491-494 – Thor szeretője lesz Celles-lès-Condé Celles-lès-Condé település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 82 fő (2015). Celles-lès-Condé Baulne-en-Brie, Condé-en-Brie, Monthurel, Saint-Agnan és Vallées-en-Champagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cziráky János Dr. gróf ciráki és dénesfalvai gróf Cziráky János József Lázár László Tamás (Buda, 1818. december 29. – Lovasberény, 1884. február 9.) császári és királyi kamarás, valódi belső titkos tanácsos, tárnokmester, az Aranygyapjas rend lovagja, a Szent István- és az Osztrák Császári Vaskorona-rend vitéze, a Szent Gergely-rend nagykeresztese, jogi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja. Élete Cziráky Antal Mózes országbíró és gróf Batthyány Mária fia volt. A piarista rend pesti gimnáziumában végezte iskoláit, a jogi tanulmányokat a pesti egyetemen hallgatta; tanárai közül a lelkes Horvát István gyakorolt reá legnagyobb befolyást. Megtanulta a francia s olasz nyelvet és midőn 1838-ban a jogi doktori szigorlatokat letette királyi kitüntetés mellett, külföldi útra indult atyjával. Részt vett mint fiatal ember a megyei élet mozgalmaiban; majd a bécsi magyar kancelláriánál fogalmazó lett. Az országgyűlés főrendi házában először 1843-ban jelent meg. 1845-ben királyi táblai biróvá neveztetett ki, mely tisztét 1848. októberig vitte, midőn a közügyektől visszavonult és Pozsonyba ment lakni. 1850-ben a bécsi legfelsőbb törvényszék osztályának, 1854-ben pedig a pesti kerületi főtörvényszék elnökévé neveztetett ki; de itt megsokalván, hogy csupa németeket neveznek ki bírákul, lemondott hivataláról és jószágaira vonult vissza. 1860-ban Fehér megye főispánja, később országbíró lett; de ez utóbbi kinevezést nem fogadta el, mert a magyar törvények még nem voltak életbe léptetve. Az 1865. országgyűlésen a főrendiház másodelnöke volt, később tárnokmester. Az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezést követően Ferenc József koronázása alkalmából az Aranygyapjas rendet nyerte. Elnöklete alatt született meg a horvát-magyar kiegyezés. Azóta is a nyilvánosság és a közélet terén nagy szerepet viselt, a közügyekben részt vett, különösen azon ügyekben, melyek a társadalmi téren a katolikus vallással szorosabb összefüggésben vannak. A Szent István-társulatnak kezdettől haláláig főoszlopa volt. Legutolsó nyilvános szereplése 1884. január 12. volt, midőn a főrendiház elvetette másodszor is a zsidó-keresztény házasság tárgyában beadott törvényjavaslatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 16. választotta igazgató tanácsába; a Magyar Földhitelintézet igazgató tanácsának is tagja volt. A kenyeri Sarlós Boldogasszony templomban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Családja 1845-ben vette nőül Louise Elisabeta Dezasse de Petit-Verneuil grófnőt (1821–1899), később hat gyermekük született: Mária ( 1845 – 1851 ) Konstancia Karolina Mária Franciska Felícia ( 1847 – 1922 ), férje: gróf Csekonics Endre ( 1846 – 1929 ) Lujza ( 1848 – 1927 ) Antal Ferenc János Henrik ( 1850 – 1930 ), első felesége: Esterházy Alice grófnő ( 1850 – 1882 ); második felesége: Keglevich Rozália grófnő ( 1849 – 1909 ) Béla József Károly Dénes Dezső ( 1852 – 1911 ), felesége: Esterházy Mária grófnő ( 1856 – 1940 ) János Nepomuk Mózes László Marcell ( 1854 – 1927 ), első felesége: Almásy Erzsébet grófnő ( 1857 – 1938 ); második felesége: Harkányi Mária bárónő ( 1863 –?) Munkái Assertiones ex universa jurisprudentia et scientiis politicis. Budae, 1838. (Ism. Honművész 59. sz.) Elnöki beszédei a Szent-István társulat kiadványaiban, főrendiházi beszédei pedig a Naplóban jelentek meg. Megírta Mednyánszky Alajos báró életrajzát (Nemzeti Ujság 1844. II. 7. sz.) Arcképe Marastoni József által kőre rajzolva 1861-ben nyomatott Pollák testvéreknél Pesten. 2009-es Ciprus-rali A 2009-es Ciprus-rali (hivatalosan: 37th FxPro Cyprus Rally) volt a 2009-es rali-világbajnokság harmadik futama. Március 13 és 15 között került megrendezésre, 14 gyorsasági szakaszból állt, melyek össztávja 332 kilométert tett ki. A versenyen 32 páros indult, melyből 24 ért célba. A versenyt nehezítette, hogy a rendezők úgy jelölték ki a szakaszokat, hogy a pénteki napon még aszfalton, a szombati és a vasárnapi gyorsokon pedig már murvás pályákon zajlott a küzdelem. A világbajnokságon utoljára 1996-ban rendeztek vegyes talajú futamot. A versenyt, immár negyedik alkalommal Sébastien Loeb nyerte, akinek ez volt pályafutása ötvenedik rali-világbajnoki futamgyőzelme. Másodikként Mikko Hirvonen végzett, harmadik pedig Petter Solberg lett. A futam a junior rali-világbajnokság, valamint az N csoportos rali-világbajnokság futama is volt egyben. Előbbit a cseh Martin Prokop, míg utóbbit a svéd Patrik Sandell nyerte. A futamon egy magyar páros vett részt. Mayer Gábor és navigátora, Tagai Róbert az N csoportos világbajnokság mezőnyében volt érdekelt. Kettősük az abszolút huszonegyedik, és a bajnoki értékelés nyolcadik helyén zárt. Beszámoló Első nap Túl azon, hogy az inkább aszfalt borítású szakaszokat murvás pályákra alkalmas gumikkal kellett teljesíteni a mezőnynek, a versenyzőknek az első napon még az esős időjárással is meg kellett küzdenie. A hat gyorsaságiból Loeb ötöt megnyert és több mint fél perces előnyt szedett össze a nap végére. Mögötte csapattársa Sordo állt, aki egy szakaszon volt első ezen a napon. Mikko Hirvonen a harmadik, Jari-Matti Latvala pedig a negyedik helyen volt ekkor. Petter Solberg ötödikként, Ogier pedig hatodikként zárta az első napot. Henning Solberg útban az első szakasz rajtjához összeütközött egy közúti autóval. A Ford Focus WRC eleje olyannyira megsérült, hogy a norvég nem tudott részt venni az első napon. Második nap Az éjjeli esőzések miatt saras pályákon küzdött a mezőny a nap folyamán. Latvala volt a leggyorsabb a napi első gyorsaságin, a másodikon azonban hibázott a finn és elvesztette esélyét a pontszerzésre. Ezen a szakaszon Ogier is rontott: a Citroen versenyzője nem sokkal a cél előtt borult fel, amivel több mint két percet vesztett. Loeb és Hirvonen egy-egy részsikert szerzett, Petter Solberg pedig az utolsó két szakaszon volt első. Loeb továbbra is vezette a versenyt, Hirvonen a második, Sordo pedig a harmadik helyen állt a nap végén. Petter Solberg a negyedik helyre ért fel, Matthew Wilson az ötödik, Ogier a hatodik helyen állt ekkor. Harmadik nap A zárónapon három gyorsasági szakaszt rendeztek. Hirvonen több mint húsz másodpercet hozott Loebön a nap folyamán, azonban ez is kevés volt ahhoz, hogy megszerezze az első helyet. Petter Solberg viszont megelőzte Sordo-t és felért az utolsó dobogós pozícióba. Wilson maradt az ötödik, a zimbabwei Conrad Rautenbach pedig a hatodik lett. Ogier az ötödik, Jevgenyij Novikov pedig a hetedik helyről esett ki baleset miatt. Rockefeller Egyetem A Rockefeller Egyetem (Rockefeller University) New York-i magánegyetem, mely posztgraduális és posztdoktori képzést nyújt a hallgatóknak. Az egyetem erőssége a biológiai tudományok, több egykori hallgatója is Nobel-díjat kapott. A Rockefeller Egyetem New York Manhattan városrészében az Upper East Side-on fekszik a 63. és a 65. utcák között. Az egyetem kiadója a Rockefeller University Press. Időszaki kiadványai: Journal of Experimental Medicine, Journal of Cell Biology és a The Journal of General Physiology. Történet A Rockefeller Egyetemet 1901-ben alapították The Rockefeller Institute for Medical Research (Rockefeller Orvostudományi Kutatóintézet) néven, ma is sokan Rockefeller Intézetnek hívják. Az alapító John D. Rockefeller, aki a Chicagói Egyetemet (University of Chicago) is alapította 1889-ben. 1901-ben John D. Rockeller Jr, John D. Rockefeller fia vette át kezdeményezést. ) Nagy presztízsű intézet, Amerika első orvosbiológiai intézete, nem sokkal a francia Pasteur Intézet (1888), és a német Robert Koch Intézet (1891) után alakult. Az 1913-ban létrejött Rockefeller Alapítvány humanitárius szervezet, mely az egyetemtől függetlenül működik, de szoros kapcsolatot tart fenn vele.) 1965-ben a Rockefeller Intézet nevét Rockefeller Egyetemre változtatták. Az Intézet első hat évtizedében az orvosbiológiai alapkutatásokra és alkalmazott kutatásokra fókuszált. 1910-ben megalakult a Rockefeller Kórház, mely Amerika első klinikai kutatóhelye lett. A 40-es évektől a víruskutatás, és a bakterológia is az Intézet működési területéhez tartozik. A Rockefeller család ma is kapcsolatot tart az egyetemmel, David Rockefeller a tiszteletbeli elnök. Főbb kutatási eredmények A Rockefeller kutatói különítették el először a szifilisz kórokozóját, és ők mutatták ki, hogy a vírusok rákkeltő hatásúak lehetnek. Nevükhöz fűződik az első antibiotikum fejlesztése, az influenzavírus B izolálása, DNS-kutatás, melyek jelentős mértékben hozzájárultak a sejtbiológia fejlődéséhez. , Elkészítették a AIDS-koktélt, mely az AIDS-fertőzöttek gyógyulását segíti. Kifejlesztették a metadont, melynek a heroinfüggőség kezelésében van szerepe, azonosították a leptin hormont, mely az étvágyat szabályozza. Kutatási területek Biokémia, strukturális biológia, kémia Molekuláris sejtbiológia Orvosi tudományok, genetika Immunológia, víruskutatás, mikrobiológia Fizika és matematikai biológia Neurológiai tudományok Egyetemi közösség 72 laboratórium vezető 190 kutató 360 posztdoktori hallgató 1000 személyzet 150 ph.D hallgató 50 M.D.-Ph.D hallgató 890 öregdiák Az egyetem Nobel-díjasai 2011 Ralph Steinman (orvosi) 2003 Roderick MacKinnon (kémiai) 2001 Paul Nurse (orvosi) 2000 Paul Greengard (orvosi) 1999 Günter Blobel (orvosi) 1984 R. Bruce Merrifield (orvosi) 1981 Torsten Wiesel (orvosi) 1975 David Baltimore (orvosi) 1974 Albert Claude (orvosi) 1974 Christian de Duve (orvosi) 1974 George E. Palade (orvosi) 1972 Stanford Moore (kémiai) 1972 William H. Stein (kémiai) 1972 Gerald M. Edelman (orvosi) 1967 H. Keffer Hartline (orvosi) 1966 Peyton Rous (orvosi) 1958 Joshua Lederberg (orvosi) 1958 Edward L. Tatum (orvosi) 1953 Fritz Lipmann (orvosi) 1946 John H. Northrop (kémiai) 1946 Wendell M. Stanley (kémiai) 1944 Herbert S. Gasser (orvosi) 1930 Karl Landsteiner (orvosi) 1912 Alexis Carrel (orvosi) Celles (Ariège) Celles település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 136 fő (2015). Celles Freychenet, Leychert, Nalzen, Saint-Paul-de-Jarrat és Soula községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Takatalvi A Takatalvi a Sonata Arctica harmadik középlemeze, amelyet 2003 novemberében adtak ki a Spinefarm Records-nál. Számlista „San Sebastian” (eredeti verzió) „The Gun” „Still Loving You” ( Scorpions -feldolgozás) „Shy” „Dream Thieves” „I Want Out” ( Helloween -feldolgozás) „ Fade to Black ” ( Metallica -feldolgozás) „Broken” (élőfelvétel) Album információk Az első dal a Successor című EP-ről származik, a második a Friend 'till the End, a negyedik az Agre Pamppers demófelvételről, az ötödik szám pedig a Broken kislemezéről. A Takatalvi-t sokan a Successor remake-jének tartják, mivel tartalmazza az összes számot arról az albumról (kivéve a „FullMoon” vágott verzióját) és az élőfelvételeket. Forbát Alfréd Forbát Alfréd, született Füchsl Alfréd, külföldön használt neve Fred Forbat (Pécs, 1897. március 31. – Vällingby, Svédország, 1972. május 23.) magyar építész, festő, a pécsi születésű magyar Bauhaus-tagok egyike. Életpályája A főreálban érettségizett 1915-ben, majd a budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat 1917 és 1918 között. Ezután Münchenben élt, ahol 1920-ban kapott mérnöki oklevelet a Technische Hochschulén. Forbát 1920 és 1922 között Walter Gropius irodájának munkatársa volt Weimarban, ahol részt vett a Bauhaus megvalósításában 1928-tól önálló építészirodát tartott fenn. Tervei – többek között – Szalonikiben, Weimarban és Berlinben valósultak meg. 1932-ben a Szovjetunióban dolgozott. Tagja volt a CIAM-nak, amelynek 1933-as athéni konferenciáján is részt vett. 1933–1938 között Pécsett több lakóházat tervezett foglalkozott. 1938-ban Svédországba költözött, ahol 1942-ig Lund egyetemi város mérnöki hivatalának tervező építészeként dolgozott. Később több városban, így Stockholmban is megvalósultak városrendezési tervei. Elképzelésében fontos szerephez jutott a közlekedés racionális tervezése, a magasház, toronyház mint lakóépület hátrányainak kimutatása. Munkássága 1924-től a berlini Sommerfeld cég megbízta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területére érkezett görög menekültek házainak megtervezésével. Végül egy szabványosított telepházat tervezett, amely több tízezer görögnek adott később otthont. Festőként Grafikáiból néhányat a budapesti Szépművészeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz. Emlékezete Szülővárosában, Pécsett utcát neveztek el róla (az Alkotmány utcát és a Báthory utcát köti össze). Írásai Tanulmányainak bibliográfiáját közli: Fred Forbát-Kat. Bauhaus Archiv. ( Darmstadt , 1969) és Der Aufbau (1957. 6. sz.). Irodalom Kállai Ernő : Új magyar piktúra 1900–1925. Budapest, 1925. Kállai Ernő: Konstruktív művészet. Új Föld, 1927. 3. sz. Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928. Sartoris, A.: Gli elementi dell'architettura razionale. Milano, 1936. Major Máté : A modern építészet szolgálatában. Jelenkor, 1967. 4. sz. 50 Jahre Bauhaus. Stuttgart, 1968. (Katalógus) XX. századi magyar származású művészek külföldön. Budapest, 1970. (Katalógus) Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja. Budapest, 1972. Galambos Ferenc: Forbát Alfréd halálára. Műv., 1972. Passuth Krisztina : Forbát Alfréd. (Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz. Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919–25. (Budapest, 1974. Jegyzetek Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 239. o. ISBN 978-963-06-7919-0 Forrás Magyar életrajzi lexikon. Madame de Sévigné Madame de Sévigné (Párizs, 1626. február 5. – Grignan, 1696. április 17.) francia nemesi családból származó nőíró, a XVII. századi Európában divatos levél-műfajban alkotott. Levelezése mintegy 26 kötetre rúg, melyből egy rövid válogatás olvasható magyarul is. Élete Marie de Rabutin-Chantal néven látta meg a napvilágot. Korán árvaságra jutott: szüleit hétévesen vesztette el, majd rövidesen az őt a szülők halála után nevelő anyai nagyszülei is meghaltak. Ezt követően nagybátyja, Christophe de Coulanges, Livry apátja nevelte. Igen gondos képzésben részesült, nagybátyja olyan, akkoriban híres tanítókat bérelt föl számára, mint Chapelain és Ménage, akik olaszra, spanyolra és latinra is megtanították. 1644-ben férjhez ment Sévigné márkihoz, aki hamarosan eltékozolta vagyonának és hozományának nagy részét, majd 1651-ben egy párbaj során életét vesztette. Madame de Sévigné így 25 évesen özvegységre jutott, és egyedül nevelte tovább két gyermekét: Francoise-Marguerite-et és Charles-t. Az özvegy először a bretagne-i Rochers kastélyába vonult vissza, majd visszatért Párizsba, ahol az irodalmi szalonok gyakori résztvevője lett – különösen a Rambouillet-kastélyban fordult meg gyakran. Bár jócskán akadtak kérői, akik közül leginkább Fouquet emelkedik ki, ő mégis a gyermekei tanításának szentelte magát. Leánya igen művelt és a korban csodált szépség volt, akinek a szépségéről Jean de La Fontaine is megemlékezett. Francoise 1669-ben férjhez ment Grignan grófhoz, Provence tartomány királyi helytartójához. Emiatt 1671-ben az ifjú párnak Provence-ba kellett költöznie, hogy a férj elláthassa a hivatali teendőit. Madame de Sévignét nagyon megviselte az elválás, ezért elhatározta, hogy levelek útján beszámol minden apróságról leányának, hogy ne szakadjon meg közöttük a kapcsolat. Három alkalommal meg is tudta látogatni leányát: 1672-73, 1690-91 és 1694-96 között. Utolsó látogatása során azonban himlőt kapott és ebbe április 17-én belehalt. Körülbelül 1500 levél maradt utána, melynek egy részét már 1697-ben publikálták. A teljes szövegkorpusz kiadására azonban csak a II. Császárság alatt 1862 és 67 között megjelenő Nagy Írók Gyüjteményében (Collection des Grands Écrivains) került sor. Levelei A levél mint irodalmi műfaj hosszú előzményre nyúlik vissza Európában. Kettős gyökere van: egyrészról bibliai példák (az Ószövetségben az Uriás-levél, az Újszövetségben Péter és Pál Apostolok levelei), másrészről klasszikus ókori levelek egyengetik az útját. Már Platóntól is számon tartottak apokrif leveleket, de a magánjellegű, mégis irodalmi levél műfajának igazi megteremtői között ott találjuk Cicerót, Horatiust, Ifjabb Pliniust is. A középkori Európában az irodalmi levelezésben elsősorban a közösségnek szóló tartalom dominál, és csak fokozatosan nyer teret újra a személyes üzenet – lásd például Sidonius Apollinaris, Symmachus, Venantius Fortunatus, Szent Ágoston példáját. A reneszánsz hozza el ismét a levél, mint műfaj fénykorát – itt elsősorban Erasmus levelezését kell megemlíteni. A XVII. századi levelezésről Szerb Antal így számol be:"A levelek ebben a korban egészen mást jelentenek, mint ma. A régi világban a levél a hírszolgáltatás: napi hír, távirati jelentés és színes riport, helyszíni közvetítés, filmhíradó és szellemes közírók kommentárja … Mintalevél-gyűjtemények tanítják az embereket a levélírás művészetére, a levélforma annyira kedvelt, hogy más területekre is átcsap, regényeket és tankönyveket is kezdenek már levélformában írni. Ennek a nagy levélművészetnek legmagasabb pontja Mme de Sévigné” Madame de Sévigné levelei nem fiktív levelek, hanem missilis levelek – azaz tényleg elküldte őket. A levelek kitűnnek tartalmi gazdagságukkal és csiszolt stílusukkal: az udvari élet pletykáitól kezdve a leánya iránt érzett mély aggódáson keresztül egyes politikai eseményekről is beszámol. A leveleiből kiolvasható nemesi mentalitás hű tükre az ancien regime társadalmának: teljesen természetesnek veszi olykor, hogy a főurak elverik a parasztokat, gúnyolódik olykor az úrhatnám polgárokon. Magyar vonatkozása leveleinek nemigen van, még Buda töröktől való visszavételéről sem emlékezik meg. Egyik őse Rabutin gróf, akinek hasonnevű rokona részt vett Magyarországnak töröktől való felszabadításában. Ezen túlmenően Madame de Sévigné megemlékezik egy "Magyar királyné vize" (L'eau de la reine de Hongrie) nevű parfümről. Levelei egyes vélemények szerint hatást gyakoroltak Mikes Kelemen leveleire. Értékelése Bár Magyarországon nem nagyon ismert, de Franciaországban komoly kultusza volt. Ezt jelzi, hogy beválogatták a Nagy Írók Gyüjteményébe, ahol olyan klasszikusokkal került egy polcra, mint Livius, Ovidius, illetve más ókori szerzők. Szerb Antal véleménye szerint „Ezért szeretjük Mme de Sévigné-t, akinek könnyed, színes, bájosan bőbeszédű, szellemes Levelei bevezetnek a méltóságteljes homlokzat mögé, megsejtetik velünk, hogy érezték magukat az emberek a nagy paróka és a merev, csipkés díszruha alatt.” De Gaulle tábornok egyszer kijelentette, hogy ha nem Franciaországot vezetné, akkor egy vidéki könyvtáros lenne, és naphosszat csak Sévigné asszony leveleit tanulmányozná. Jegyzetek Szerb Antal, A világirodalom története, 336. old. Tüskés Gábor: Mikes Problémák. In. Irodalomtörténeti Közlemények. 2010, CXIV. évfolyam, 4. szám. Online: http://itk.iti.mta.hu/megjelent/2010-4/tuskes.pdf Philippe de Gaulle: Apám, de Gaulle. Beszélgetések Michel Taurickkal. Európa Kiadó, 2008. Forrás Collection littéraire. Lagarde et Michard. XVIIeme siecle. Bordas, Paris 1985. ISBN 2040162119 Szerb Antal: A világirodalom története. 685 (szám) A 685 (római számmal: DCLXXXV) egy természetes szám, félprím, az 5 és a 137 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 685-ös a kettes számrendszerben 1010101101, a nyolcas számrendszerben 1255, a tizenhatos számrendszerben 2AD alakban írható fel. A 685 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban az 51 · 1371 szorzattal, normálalakban a 6,85 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 5, 137 és 685. Tizenhétszögszám. A 685 négyzete 469 225, köbe 321 419 125, négyzetgyöke 26,17250, köbgyöke 8,81516, reciproka 0,0014599. A 685 egység sugarú kör kerülete 4303,98194 egység, területe 1 474 113,813 területegység; a 685 egység sugarú gömb térfogata 1 346 357 282,4 térfogategység. Madar Madar (szlovákul Modrany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. Fekvése Komáromtól 21 km-re északkeletre fekszik, 131 méteres tengerszint feletti magasságban, a Bátorkeszi-dombság (Erdőhát, 270 m) déli lábánál, a Madari-patak (Modriansky potok) völgyében. Jelentős erdőterület tartozik hozzá. Híres szőlőtermesztő község. Közigazgatási területe 27,07 km², határos Szilasházával, Újpusztával, Komáromszentpéterrel és Marcelházával nyugatról, Dunaradvánnyal és Dunamoccsal délről, Bátorkeszivel keletről, valamint Perbetével északról. Keleti határa egyben a történelmi vármegyehatárt is alkotja Komárom és Esztergom vármegye között. Élővilága Madaron egy gólyafészket tartanak nyilván, de fészkelésről nincs adat. Története A régészeti kutatások eredménye szerint területén már a korai szláv időkben település állt, melynek temetőjét feltárták. Egy későbbi temető is előkerült, mely a 11. és 13. század között volt használatban. Első fennmaradt írásos említése 1252-ből származik, amikor Marcellus de Modor-nak, egykori szolgagyőri (Zuluga-geuriensis) várjobbágynak és fiainak – Benedeknek, Marcellnek és Éliásnak – IV. Béla megerősíti a szabadságjogaikat. 1277-ben az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy Modor-i Éliás fia Péter Bars megyei Zenche nevű földjét, melyet IV. László adományozott neki, örök áron eladta Ivánka fia András mesternek. 1260-ban is említik, de az újabb kutatások szerint 1198-ban keletkezett, amikor Imre király madarászait telepítette le itt, akikről a nevét is kapta a település. Kezdetben Szolgagyőr várának tartozéka volt, majd 1295-től az esztergomi érseké, valamint a Madari és Keszi családé. Később a szentpéteri uradalomhoz tartozott, amely erdősítette határát. 1485-ben Mátyás király a székes-fejérvári keresztesek konventjének megparancsolta, hogy Marczalházi Posár Miklós fiainak és unokájának, Gáspárnak – akiknek régóta bírt Marcelháza, Madar, valamint Pat és Gyarmat puszta – birtokaikat új adományba adta, azt iktassa be, amit véghez is vittek. 1485 és 1716 között a Pozsár, Sibrik, Maszlik családoké, 1716-től a Gyulayaké. Egy része a 17. és 19. század között a bátorkeszi uradalomhoz tartozott. 1763-ban földrengés, 1886-ban és 1904-ben tűzvész pusztított. Lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel és erdei munkákkal foglalkoztak. Vályi András szerint "MADAR. Magyar falu Komárom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Bátorkeszinek szomszédságában, mellynek filiája, legelője elég van, réttyei néhol tsekélyek, szőleji meg lehetős borokat teremnek." Fényes Elek szerint "Madar, magyar falu, Komárom vmegyében, Bátorkeszihez 1/2 mfldnyire: 229 kath., 1328 ref., 14 zsidó lak. A reformatusok itt már a türelem előtt népes anyaegyházat birtak. Határa, melly egy részben dombos, leginkább homok föld, melly csupán középtermékenységü, ámbár rozsot szépet terem. Határa 7980 hold, mellyből a jobbágyok birnak 117 egész telket (154 gazda), curiális telek 9, curiális zsellér 4, robotos 72, szabados 1, házatlan zsellér 43, uradalmi majorság 346 hold, szántóföld 10 kaszás rét. Szőlője az uraságnak nincs de a jobbágyok 1000 kapát birnak, a madari fejér bor a neszmélyivel méltán vetélkedik. A papi dézmát az uraság haszonbérli az érsektől s a kilenczeddel együtt természetben szedi. Egy telek ára 800 v.forint. Emlitést érdemel itt a nagy gonddal nevelt és ápolt uradalmi erdő s fenyves; a vmegyének is itt van szedres kerte. F. u. h. Pálffy, s a bátorkeszi urad. tartozik." Vende Aladár szerint "Madar, Esztergom vármegye határán fekvő magyar nagyközség, 350 házzal és 1911 róm. kath. és ref. vallású lakossal, a kik között a reformátusok vannak a legtöbben és csak nekik van itt templomuk, mely 1691-ben, egy török mecset helyén és falai felhasználásával épült. Postája és távírója az esztergommegyei Bátorkeszi, vasúti állomása pedig Köbölkút. E község hajdan a királyi madarászok lakóhelye volt és innen vette a nevét is. 1252-ben Marczel és Illyés szolgagyőri várjobbágyok szerepelnek itt, a kiket ekkor a várjobbágyok sorából kivettek és nemességre emeltek. 1360-ban Nagy Lajos Madari Marczel királyi solymár rokonait is nemesekké teszi. 1377-ben egész Madarra, mely előbb Keszi Péter fia Marczelé volt, Marczel fia János kap új adományt. 1485-ben a Marczelházi Posár család, Mátyás királytól, új adományt nyer e birtokra. Ez időben possessio Madarr néven írják. A török világban csak részben pusztult el, mert 1552-ben még 22 lakható házat találtak itt az összeírók, mely szám 1576-ban már ötvenre emelkedett. Ezidőtájt Posár, vagy Pozsár Menyhért is birtokosa volt. 1655-ben Pozsár Lukácsnak magva szakadván, Sibrik Dániel kap reá adományt. 1659-ben Maszlik Pálnak is van itt részbirtoka, 1716-ban pedig Gyulay Ferencz kapja királyi adományban, de három évvel később Huszár Éva és Juliánna tartanak igényt e birtokra. Később azután a herczeg Pálffyak és a gróf Czirákyak lettek az urai és ma herczeg Pálffy Miklósnak van itt nagyobb birtoka. Madar község sok ideig artikuláris hely volt, a hová a komárommegyei Csúz, Csehi, Jászfalu, Szentpéter, Martos, Ógyalla, Perbete, D.-Radvány és az esztergommegyei Kisújfalu, Búcs és D.-Mócs községekből a ref. hívek istentiszteletre jártak. A község, egy 1763. január 28-iki feljegyzés szerint, csaknem egészen elpusztult, a mint a jegyzőkönyv írja: »Négy ízben ment által rajtunk az Istennek földindulásbéli itéletje, melyek közül a második ízben oly nagy volt, hogy a házak egyetemben összedűlének s a templom boltozatja ketté szakada, kő falai megrepedtenek és az egész alkotmány oly erőszakot szenvede, hogy a dél felé való szegeletnek még a fundamentum kövei is megrepedtenek, a 72 esztendős templom karai leroskadtanak. A föld sok helyeken meghasadozván, fővénynyel egyvelges vizet okáda ki. Ugyanezen esztendőben akkor uralkodó felséges királyasszony, a felséges Mária Therezia engedelmet és szabadságot publikálván a földindulás által lett templombéli romlások építésekre - mi is a fentebb említett romlásokat megépítettük.« 1866-ban és 1904-ben a községnek nagyobb része leégett. Ide tartozik Újpuszta. Az ú. n. Szentkirálykúti dűlőn állott hajdan Mercse falu, mely 1279-ben Merchey alakban van említve és 1387-ben még komáromi várbirtokként szerepel. Az itteni ú. n. Várhegyen sánczok nyomai láthatók, de hogy mely korból valók, azt megállapítani nem lehet." A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott. Az egykor Madarhoz tartozó Újpusztát, ahová 1921-ben a Pálffy és a Baranyay család felosztott nagybirtokára szlovák kolonisták települtek, előbb 1926–1939 között, majd 1951-ben újra önálló községgé szervezték. 1938 és 1945 között Madar újra Magyarország része. A második világháború után számos családot telepítettek ki: Csehországba 54 családot (ők 2-3 év után hazaköltözhettek), Isztimérre pedig 52 családot (194 személyt). A Madari-erdőben a 2. világháború után katonai lőteret alakítottak ki. 2006. szeptember 23-án avatták fel a község címerét és zászlaját. Népessége 1910-ben 2034, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1921-ben 1937 lakosából 1922 magyar (99,2%) és 6 (0,3%) szlovák nemzetiségű. 2001-ben 1445 lakosából 1233 magyar (85,3%) és 124 (8,6%) szlovák nemzetiségű volt. Ugyanekkor 942 református (65,2%), 405 római katolikus (28%) és 35 evangélikus (2,1%) vallású lakta a községet. 2011-ben 1462 lakosából 1205 magyar, 121 szlovák és 112 roma. Nevezetességei Református temploma 1691 -ben épült egy gótikus templom átépítésével, az 1763-as komáromi földrengés után újjáépítették. Mai formájában klasszicista stílusú. A katolikus Szűz Mária-kápolna 1939 -ben épült. Emlékművek, emléktáblák Édes Gergely tiszteletére 2004-ben emléktáblát avattak a református templom falán. A református templom bejáratánál a templom felújításának emlékére 2002 -ben emléktáblát helyeztek el. Kopjafa ( 1998 .). Szakrális kisemlékek Fa harangláb a református templom bejáratánál. Harangja 1749 -ből származik. A katolikus templom udvarában található beton nagykereszt . A temetőben két nagykereszt is található, mindkettő betonból készült. Híres emberek Itt született Édes Gergely papköltő ( 1763 - 1847 ), róla nevezték el a madari alapiskolát is. Itt született Kreybig Károly (1832-1913), címzetes altábornagy. 1896-ban magyar nemességet kapott madari előnévvel. Testvértelepülések Kocs , Magyarország H1 hiszton A H1 hiszton fehérje egy az 5 eukarióta sejtek kromatin szerveződésének kialakításában részt vevő hiszton fehérjék közül. Rendelkezik egy centrális globuláris doménnel, illetve hosszú N és C terminális végekkel. Ez a hiszton segíti elő az ún. 'beads on a string' szerkezet átalakulását a 30 nm átmérőjű szolenoid struktúrába. A H1 a többi hiszton fehérjék mennyiségének felét teszi ki, mivel nem alkotórésze a 'gyöngyöknek'. A nukleoszómákon helyezkedik el, mintegy helyén tartva a DNS szálat. Frederick Frelinghuysen Frederick Frelinghuysen (Somerville, 1753. április 13. – Millstone, 1804. április 13.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New Jersey, 1793–1796). 51. Oscar-gála Az 51. Oscar-gálát, a Filmakadémia díjátadóját 1979. április 9-én tartották meg. Az estét két a vietnámi háborút ellentétes nézőpontból látó film küzdelme jellemezte, A szarvasvadász hazafias szemléletével nyerte el a film és a rendezői díjat, a Hazatérés Jane Fonda háború ellenes filmje pedig a színészi Oscarokat gyűjtötte be. A külföldi filmek versenyében Fábri Zoltán Magyarok került harmadik magyar filmként a jelöltek közé. Kategóriák és jelöltek nyertesek félkövérrel jelölve Legjobb film A szarvasvadász (The Deer Hunter) – EMI Films/Cimino, Universal – Barry Spikings, Michael Deeley, Michael Cimino, John Peverall Éjféli expressz (Midnight Express) – Casablanca-Filmworks, Columbia – Alan Marshall and David Puttnam Ép testben épp hogy élek (Heaven Can Wait) – Dogwood, Paramount – Warren Beatty Hazatérés (Coming Home) – Hellman, United Artists – Jerome Hellman Asszony férj nélkül (An Unmarried Woman) – 20th Century-Fox – Paul Mazursky és Tony Ray Legjobb színész Jon Voight – Hazatérés Warren Beatty – Az ég tud várni Gary Busey – Buddy Holly története Robert De Niro – A szarvasvadász Laurence Olivier – A brazíliai fiúk Legjobb színésznő Jane Fonda – Hazatérés (Coming Home) Ingrid Bergman – Őszi szonáta (Autumn Sonat) Ellen Burstyn – Jövőre, veled, ugyanitt (Same Time, Next Year) Jill Clayburgh – Asszony férj nélkül (An Unmarried Woman) Geraldine Page – Interiors Legjobb férfi mellékszereplő Christopher Walken – A szarvasvadász Bruce Dern – Hazatérés Richard Farnsworth – Ha eljő a lovas John Hurt – Éjféli expressz Jack Warden – Az ég tud várni Legjobb női mellékszereplő Maggie Smith – California Suite Dyan Cannon – Heaven Can Wait Penelope Milford – Hazatérés Maureen Stapleton – Interiors Meryl Streep – A szarvasvadász Legjobb rendező Michael Cimino – A szarvasvadász Woody Allen – Vívódások Hal Ashby – Hazatérés Warren Beatty , Buck Henry – Ép testben épp hogy élek Alan Parker – Éjféli expressz Legjobb eredeti történet Hazatérés – Robert Jones , Waldo Salt Őszi szonáta – Ingmar Bergman A szarvasvadász – Michael Cimino , Deric Washburn, Louis Garfinkle, Quinn K. Redeker Szobabelsők – Woody Allen An Unmarried Woman – Paul Mazursky Legjobb adaptált forgatókönyv Éjféli expressz – Oliver Stone forgatókönyve Billy Hayes és William Hoffer regénye alapján Vérrokonok – Walter Newman forgatókönyve Richard Price regénye alapján Kaliforniai lakosztály – Neil Simon saját színműve alapján Az ég tud várni – Elaine May, Warren Beatty forgatókönyve Harry Seagal színműve alapján Jövőre veled ugyanitt Year – Bernard Slade saját színműve alapján Legjobb operatőr Nestor Almendros , Days of Heaven William A. Fraker, Heaven Can Wait Oswald Morris, The Wiz Robert Surtees, Jövőre veled ugyanitt Vilmos Zsigmond, A szarvasvadász Látványtervezés és díszlet Paul Sylbert, Edwin O'Donovan, George Gaines – Ép testben épp, hogy élek Dean Tavoularis, Angelo Graham, George R. Nelson – Haláli meló Albert Brenner, Marvin March – Kaliforniai lakosztály Mel Bourne, Daniel Robert – Vívódások Tony Walton, Philip Rosenberg, Edward Stewart, Robert Drumheller – The Wiz Legjobb vágás A szarvasvadász – Peter Zinner A brazíliai fiúk – Robert E. Swink Coming Home – Don Zimmerman Éjféli expressz - Gerry Hambling Superman – Stuart Baird Legjobb vizuális effektus Les Bowie, Colin Chilvers, Denys Coop, Roy Field, Derek Meddings, Zoran Perisic - Superman - (vizuális effektus) Legjobb idegen nyelvű film Get Out Your Handkerchiefs – (Preparez vos mouchoirs) ( Franciaország ) – Belga Films, C.A.P.A.C., Les Films Ariane, SODEP – Paul Claudon, Georges Danciger, Alexandre Mnouchkine producerek – Bertrand Blier rendező Fekete fülű fehér Bim (Belij Bim – Csornoje uho) ( Szovjetunió ) – Gorkij Filmstúdió – producer – Sztanyiszlav Rosztockij rendező The Glass Cell (Die Gläsene Zelle) ( Németország ) – Bayerischer Rundfunk (BR), Radiotelevisão Portuguesa (RTP), Roxy Film GmbH, Royal, Solaris Film – Luggi Waldleitner producer – Hans W. Geissendörfer rendező Magyarok ( Magyarország ) – Capital, Clircio, Dialóg Filmstúdió, Hungarofilm, Mafilm – producer – Fábri Zoltán rendező The New Monsters (I Nuovi mostri) ( Olaszország ) – Dean Film – Pio Angeletti, Adriano De Micheli producerek – Mario Monicelli , Dino Risi , Ettore Scola rendezők Statisztika Egynél több jelöléssel bíró filmek 9: The Deer Hunter, Heaven Can Wait 8: Hazatérés (Coming Home) 6: Éjféli expressz (Midnight Express) 5: Belső terek (Interiors) 4: Days of Heaven, Same Time, Next Year, The Wiz 3: A brazíliai fiúk (The Boys from Brazil), Buddy Holly története (The Buddy Holly Story), Kaliforniai lakosztály (California Suite), Superman, Asszony férj nélkül (An Unmarried Woman) 2: Autumn Sonata Egynél több díjjal bíró filmek 5: A szarvasvadász (The Deer Hunter) 3: Hazatérés (Coming Home) 2: Éjféli expressz (Midnight Express) Cellulózrost A cellulózrost többek között cellulózból felépülő, a hosszához képest elhanyagolható keresztmetszetű növényi sejt, amely kuszálódásra, nemezelődésre, ezáltal lapképzésre alkalmas. Előállítás A cellulózrost előállítása cellulózgyárakban történik, az alapanyag mechanikai, kémiai és termikus megmunkálása révén. Alapanyagai lehetnek fás szárúak és egynyári növények egyaránt. Ipari felhasználás A cellulózrostot elsősorban a papíripar használja fel, abból nemezeléssel és víztelenítéssel papírt készít. Sándor Pál (rendező) Sándor Pál (Budapest, 1939. október 19. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rendező, forgatókönyvíró, producer. Életrajz Az érettségi után a filmgyárba került, ahol laboránsként és felvételvezetőként dolgozott. 1959-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Herskó János osztályában végzett 1964-ben. Évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, több mint tíz évig volt a Novofilm magyar–német filmprodukciós vállalat ügyvezető igazgatója, 2000-ben létrehozta saját filmes cégét, a Filmstreetet. 2003-tól a Hunnia Filmstúdió vezetője. 24 nemzetközi rangos szakmai elismerése közül a legjelentősebbek a Berlini Ezüst Medve, a Cannes-i Fipresci-díj, a Chicago-i Ezüst Hugo és a Karlovy Vary-i Kritikusok Díja. A Színházi adattár katalógusa szerint hét alkalommal színházi rendezőként is bemutatkozott. Rendezett többek között a Vígszínházban és a Rock Színházban is. Felesége: Safranek Anna manöken. Filmjei Rendezőként 1964 Terasz mínusz tíz fok 1965 Nagyfülű 1965 Három történet a romantikáról 1967 Bohóc a falon 1967 A híd 1968 Bors 1969 Szeressétek Ódor Emiliát! 1971 Sárika, drágám 1972 Add a kezed (Illés Show) 1973 Régi idők focija 1976 Optimista tragédia (tévéjáték) 1977 Herkulesfürdői emlék 1978 Locomotiv GTv Show 1978 Szabadíts meg a gonosztól! 1981 Ripacsok 1982 Szerencsés Dániel 1985 Csak egy mozi 1988 Miss Arizona 1995 Szeressük egymást, gyerekek (3 kisjátékfilm; további rendezők: Jancsó Miklós , Makk Károly ) 1995 Ég a város, ég a ház is 2003 Európából Európába 2007 Noé bárkája 2018 Vándorszínészek Forgatókönyvíróként Noé bárkája (2007) (alapötlet) Régimódi történet ( 2005 ) (tévésorozat) Ég veled! (2005) (társíró) Szeressük egymást gyerekek! (1995) (társíró) Ég a város, ég a ház is (1995) Hótreál ( 1987 ) Csak egy mozi ( 1985 ) (társíró) Ripacsok ( 1981 ) (társíró) Herkulesfürdői emlék ( 1976 ) (társíró) Sárika, drágám ( 1971 ) (társíró) Szeressétek Odor Emíliát! (1968) (társíró) Bohóc a falon (1967) (társíró) Producerként A hetedik kör ( 2009 ) Lányok ( 2007 ) Ópium, egy elmebeteg nő naplója (2007) De kik azok a Lumnitzer nővérek? ( 2006 ) Noé bárkája (2006) Hasutasok (2006) A 639. baba ( 2005 ) (executive producer) Le a fejjel! (2005) Ég veled! (2005) Ritmusok (2005) Glamour ( 2000 ) Showbálvány (2000) tévésorozat El Nino (2000) Mrs. 'Arris Goes to Paris ( 1992 ) (TV) (társproducer) Stalin (1992) (TV) (társ-producer) A Tékozló apa – The Long Shadow (1992) (associate producer: Magyarország) Csapd le csacsi! ( 1991 ) Storm and Sorrow ( 1990 ) (TV) (társproducer) Daughter of Darkness (1990) (TV) (társproducer) Fontosabb színházi rendezések Hauptmann: Patkányok (Pécs) – 1981 Brecht : Koldusopera (Szolnok) – 1984 J. Rado-G. Ragni-G. MacDermont: Hair (Rockszínház) – 1985 Mitta-Kern-Sándor: Ragyogj, ragyogj, csillagom (Vígszínház) – 1987 Müller Péter: Szomorú vasárnap (Vidám Színpad) – 1990 A. Miller : Az ügynök halála (Tivoli) – 2001 Könyvek Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje ; szerk. Hámori András; Magvető, Bp., 1980 ( Ötlettől a filmig ) Ripacsok ; Sándor Pál és Tóth Zsuzsa ötlete nyomán írta Tóth Zsuzsa; Mafilm Hunnia Stúdió–Mokép, Bp., 1981 Bertolt Brecht – Kurt Weill : Koldusopera ; ford. Blum Tamás , rend. Sándor Pál; Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1981 ( A Szolnoki Szigligeti Színház műhelye ) Díjak 1972 Balázs Béla-díj 1977 Berlini Nemzetközi Filmfesztivál , Ezüst Medve, (Herkulesfürdői emlék) 1979 Érdemes művész 1983 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál , FIPRESCI -díj, (Szerencsés Dániel) 1987 Kiváló művész 2009 Kossuth-díj 2015 Prima Primissima díj Női 5000 méteres gyorskorcsolya a 2006. évi téli olimpiai játékokon A 2006. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 5000 méteres versenyszámát február 25-én rendezték. Az aranyérmet a kanadai Clara Hughes nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekord volt érvényben: A versenyen új rekord nem született. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Darvas László (könyvtáros) Darvas László (Békésszentandrás, 1820. – Budapest, 1879. augusztus) a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárosa, költő. Élete Az 1848-as forradalomban honvédtüzér hadnagy volt; azután külföldön tartózkodott, honnét haza érkezve alkalmazást nyert a múzeumi könyvtárnál, melynek rendezésnél tevékeny részt vett, s melynél nyolc évig működött. Munkái Rimfüzér, Gyula, 1857. Honvéd-tárca-naptárt adott ki 1872-ben. Turinban is nyomatott egy magyar versfüzetet. Az 1850-es években a költészettel is foglalkozott és több szépirodalmi lapba írt verseket, így a Divatcsarnokba s Nővilágba (1859.) 2015-ös Auto GP szezon A 2015-ös AutoGP szezon a széria történetének 17. szezonja (hatodik AutoGP néven). A bajnokság május 2-án Magyarországon kezdődött, és október 4-én Spanyolországban fejeződött volna be a tervek szerint, de végül május 24-én ért végett. A nagyon alacsony létszámú rajtrács miatt olvadt össze az idei széria a rivális Formula Acceleration 1 bajnoksággal. Ezt nagyban megkönnyít, hogy mindkettő azonos Lola-Zytec autókat használ. A szezon végén az Auto GP mezőnyének legjobbja Formula–1-es autót tesztelhet jutalomként, emellett a sorozat költségcsökkentő változásokkal szeretné olcsó alternatívát kívánni a csapatoknak. A szezon a tervezet 6 versenyhétvégéből csak 2-t teljesített, a többit törölték érdektelenség miatt. Versenynaptár Az ideiglenes versenynaptárat 2014. december 22-én hozták nyilvánosságra, majd 2015. április 1-jén bejelentették, hogy törölték a marrakechi fordulót. Bajnokság állása A bajnokság pontozási rendszere a következő: Egyéni bajnoki pontverseny Megjegyzés: ‑ Újonc pilóta ‑ Visszatérő pilóta Mária evangéliuma A Mária evangéliuma (kopt nyelven: Peuangelion kata Marihamm) A Mária evangéliuma eredetileg valószínűleg görög nyelven írt, de legteljesebb formájában kopt nyelven fennmaradt az apokrif evangéliumok körébe tartozó ókori irodalmi mű. A kopt változatot egy Karl Rainhardt által Kairóban megvásárolt 5. századból származó papirusz kódexben (Papyrus Berolinensis 8502) 1896-ban fedezték fel. Mária evangéliumának két másik görög nyelvű töredékes változata is ismert. Ezt a két görög töredéket 1938-ban, illetve 1983-ban publikálták. A legteljesebb és legrégebbi kopt változatot 1955-ben. A kopt változatból hiányoznak az 1 és 6, illetve a 11 és 14 közötti oldalak A evangélium első része a feltámadott Jézus és tanítványai között az anyag (a test) halál utáni sorsáról, s a bűn mibenlétéről értekező párbeszédet írja le. A második rész Mária Magdaléna látomásáról szól. A két rész egymástól független történetet tartalmaz és csupán Mária Magdaléna személye kapcsolja egybe azokat, aki az első rész végén jelenik meg. A szöveg a lélekkel (pszükhé) és szellemmel (pneuma) szemben a tudatot emeli ki. Eremopterix australis Az Eremopterix australis a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába és az Eremopterix nembe tartozó, 12-13 centiméter hosszú madárfaj. Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság és Namíbia száraz, füves területein él. Nomád, táplálékot keresve évszaktól függően vándorol. Magokkal, gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. Tavasszal és ősszel költ. Till Eulenspiegel Till Eulenspiegel, névváltozatai: Dyl, Thyl, Thyle Ulenspiegel; alnémet: Ulenspegel; népi hős, a német Naszreddin Hodzsa. A nép ajkán élő történeteket először 1450 körül gyűjthették össze. Az első két kiadás elveszett: ezek 1478 körül, és 1483 körül jelentek meg Lübeckben; az első 46, a második 89 történettel. A kettő közötti gyűjtést és átdolgozást egy Benedek rendi szerzetes végezte. A legrégibb fennmaradt kiadás az 1510-es strassburgi kiadás, aminek címe „Ein kurtzweilig lesen von Dyl Ulenspiegel...” (német nyelven: Rövid olvasmány Till Eulenspiegelről...). Ez a második kiadáshoz képest még öt történetet tartalmaz felnémet átdolgozásban. Ennek szerzője Hermann (Hermen) Bote braunschweigi városi írnok, aki tartós népszerűséget szerzett a tréfacsináló szegénylegény, Till Eulenspiegel kalandjainak írásba foglalásával. A mű a történeteket egységes szerkezetbe foglalja, és főhősének egész életére kiterjednek. A történeteket kifejező, népies nyelven beszéli el. Till Eulenspiegel a 14. század első felében élt. Paraszti családból származott. Kneitlingenben született, és feltehetően Mölln bei Lübeckben halt meg. Két jelképét neve is őrzi, a baglyot (Eulen) és a tükröt (Spiegel). A társadalmat a szegény néprétegek oldaláról kritizálja. Csínyeivel megcélozza az összes társadalmi réteget. Tréfás, szellemes, sőt nem egyszer trágár is. A népkönyv ismert és elterjedt volt a német nyelvterületen. Sok német író és költő felhasználta műveiben. Nevezetesebb átdolgozásai és felhasználásai: Johann Fischart verses átdolgozása 1572-ből Thomas Murner Hans Sachs Johann Nestroy Frank Wedekind Gerhart Hauptmann Adam Kuckhoff Günther Weisenborn A 16. században több nyelvre is lefordították, így hollandra, franciára, dánra, angolra és latinra is. A lengyel kiadás a 17. században jelent meg. Világirodalmi jelentőségűvé igazán csak Charles De Coster „La Légende de Thyle Ulenspiegel et de Lamme Goedzak” című regénye tette, amiben Eulenspiegelt a németalföldiek és a spanyolok harcának idejébe helyezte. A regény 1878-ban jelent meg. Charles De Coster regényét magyarra először Bálint Lajos és Dr. Éber László fordította, és a Révai Testvérek adták ki Thyl Ulenspiegel címmel a 20. század első felében. A második kiadás Szabó Lőrinc és Illyés Gyula fordítását tartalmazta, és az Európa Könyvkiadó adta ki 1957-ben. Harmadszorra 1964-ben, Till Eulenspiegel kópéságai címmel adták ki Lengyel Balázs fordításában. Zenei feldolgozások is születtek: Richard Strauss : „Till Eulenspiegels lustige Streiche” (Till Eulenspiegel vidám csínyjei) szimfonikus költemény, 1890 Emil Nikolaus von Reznicek „Till Eulenspiegel” opera, 1902 Paptelke Paptelke település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Csákigorbó és Kiskalocsa közt fekvő település. Története Paptelke nevét 1230-ban említették először az oklevelek Popteleke néven. 1306-ban Poptheluky, 1312-ben Poptelke, 1555-ben Paphaza, másként Paptelke néven írták. A település első birtokosai a Szil (Zyl) várjobbágy nemzetség tagjai voltak. 1312-ben a Szil nemzetségből származó Gotthárd fia Péter, Nemes János és fia birtoka volt, akik a birtok harmadrészét kénytelenek voltak átengedni Kalocsai Olivérnek és fiának Kalacsnak (Kalach) és testvére István fiának Lőkösnek (Leukus). 1351-benaz Agmánd nemzetségbeli Diósmacskási és Kállyáni Márton és Bertalan voltak itt birtokosok, akik Pogány István mesternek adták el. 1370-ben Kalacs utódnélküli halála után Lajos király Kalacs Erzsébet nevű leányát fiusította, s iktatta be Paptelke birtokába. 1399-ben a Drágffyak ősének, Drág ispánnak birtoka volt. 1325-ben Somi Gáspár, majd 1535-ben Bebek Imre birtoka, aki annak negyedrészét Balassa Imrének s nejének Somi Annának adta el, majd 1554-ben Somi Anna azt II. férjére Patócsy Boldizsárra hagyta. 1585-ben Balassa Zsófiát, Csáky László özvegyét írták Paptelke birtokosának. 1590-ben Balassa Zsófia I. férjétől Bornemisza Benedektől, valamint II. férjétől Kendy Gábortól való gyermekei itteni birtokrészeiken megosztoztak. 1592-ben Wesselényi Gáspár birtoka volt. 1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenné vált néhai Kendy Gábor itteni birtokrészét Bocskai Istvánnak adományozta. 1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót megerősítette itteni birtokrészeiben. 1654-ben Sárközi György (ki Oláh Boldizsár birtokrészét bírta Oláh Boldizsár leánya Anna Sárközy Dávidné után) és Csáky István birtoka volt. 1694-ben Paptelke Désfalvi Farkas, Székely Márton és a Kornis család birtoka volt. 1707-ben Haller Györgynek itt 5 telkéről írtak az oklevelek. 1727-ben gróf Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei osztoztak meg itteni birtokrészeiken. 1796-ban Salánki Józsefné Csikós Kata birtoka, 1820-ban pedig gróf Eszterházy János, Salánki József, Torma Miklós, Székeély Elek és Fodor Sámuel birtoka volt. 1837-ben a gróf Eszterházy, Traun grófné, báró Jósika, Székely, özvegy Baloghné, Tormáné voltak a település birtokosai, 1898-ban pedig a Lőrincz család birtoka volt. 1857-ben 582 lakosa volt, ebből 571 görögkatolikus, 11 zsidó volt. A házak száma ekkor 105 volt. 1891-ben 690 lakosából 4 római katolikus, 660 görögkatolikus, 15 görögkeleti ortodox, 1 református, 10 izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor 751 lakosa volt, ebből 20 magyar, 730 román, melyből 9 római katolikus, 718 görögkatolikus, 10 görögkeleti ortodox, 10 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma 1786 -ban épült. Adolf Frigyes svéd király Adolf Frigyes (Gottorf, 1710. május 14. – Stockholm, 1771. február 12.) Svédország királya 1751 és 1771 között. Élete Adolf Frigyes a Schleswig-Holstein-Gottorp-házból való Keresztély második fia volt. A svéd királyi családdal nagybátyján, IV. Frigyesen keresztül állt rokonságban, aki XII. Károly svéd király sógora volt. Adolfot 1743-ban nevezték ki trónörökösnek, és I. Frigyes halála után, 1751-ben átvette az uralkodást. A koronázás ugyanebben az évben, november 26-án zajlott. Trónra lépése előtt Adolf Frigyes Lübeck hercegi bíborosa, azaz uralkodója volt. Népszerűségének növelése érdekében Adolf sokat utazott Svédországban, azonban a birodalmi tanácsra nem sikerült hatalmát kiterjesztenie. 1756-ban ezért Adolf felesége és az udvart pártolók egy csoportja megpróbált egy királyi puccsot végrehajtani, mely azonban nem járt sikerrel és a résztvevők közül néhányat kivégeztek. Adolf megtarthatta királyi címét, azonban befolyása csekély maradt. A belpolitikai helyzet egészen haláláig feszült maradt. Adolf 1771. február 12-én halt meg egy agyvérzés után. Családja Adolf 1744. augusztus 29-én feleségül vette Ulrika porosz hercegnőt, akitől négy gyermeke született: III. Gusztáv XIII. Károly Frigyes Adolf (1750. július 18. – 1803. december 12.) Zsófia Albertina (1753. október 8. – 1829. március 17.) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Adolf Friedrich (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. 2015-ös FIFA-klubvilágbajnokság A 2015-ös FIFA-klubvilágbajnokság a klubvilágbajnokság 12. kiírása. A tornát december 10. és 20. között rendezték Japánban, amelyet a FIFA 2015 áprilisában választott ki. Az eseményen 7 klub vett részt. A klubvilágbajnokságot a spanyol Barcelona nyerte, története során harmadszor. A házigazda kiválasztása 2014-ben két időszakra, a 2015-2016-os és az azt követő 2017-2018-as tornák megrendezésére kellett benyújtani pályázatokat az érdeklődő országoknak. A jelentkezés határideje 2014. március 30-a volt, míg a teljes körű dokumentumokat 2014. augusztus 25-ig kellett leadni. A FIFA végrehajtó bizottsága 2014 decemberében, Marokkóban döntött a helyszínekről, igaz ezek a következő két évi, 2015-2016-os eseményekről szóló határozatok voltak. India és Japán mutatott érdeklődést a rendezésre, előbbi ország azonban visszalépett a licittől 2014 novemberében. 2015 áprilisában hivatalosan is bejelentették, hogy Japán a következő két esemény házigazdája. Javasolt módosítások Az Óceániai Labdarúgó-szövetség azt javasolta, hogy vezessék be a csoportkörös lebonyolítási formát, azaz lényegében a negyeddöntők eltörlését, ahelyett pedig két hármas csoportban játsszon három csapat (az AFC, CAF, CONCACAF, és OFC térségek képviselői), majd ezeknek győztese az elődöntőben mérkőzne a CONMEBOL és az UEFA által delegált klubbal. Ez lehetővé tenné, hogy minden résztvevő legalább két mérkőzést játszhasson. A javaslatot a 2014-es verseny után tárgyalták, azonban végül a meglevő formátum maradása mellett döntöttek. Helyszín 2015. május 22-én a Nagai Stadiont Oszaka, és a Jokohama Nemzeti Stadiont Jokohama városából választották ki a torna két helyszínéül. Játékvezetők A tornán közreműködő játékvezetők névsora: Keretek Minden résztvevő klubnak 23 fős keretet kellett nevezni a tornára, ezekből három játékosnak kapusnak kell lennie. Cserére sérülés esetén az adott klub első mérkőzését megelőző 24 órában van lehetőség. A hivatalos kereteket (kivéve a később megnevezett házigazda esetében) 2015. november 30-ig kellett leadni. Lebonyolítás A mérkőzéseket az egyenes kieséses rendszernek megfelelő szabályok szerint játszották, azaz, ha a rendes játékidő után döntetlen volt az eredmény, akkor kétszer tizenöt perces hosszabbítás következett. Ha ezután sem volt győztes, akkor büntetőpárbajban dőlt el a mérkőzés sorsa. Ez alól az ötödik- illetve a harmadik helyért játszott mérkőzések voltak a kivételek, ugyanis ezeken döntetlen esetén sincs hosszabbítás, azonnal büntetőpárbaj következett. Végeredmény A tornán minden pozícióért játszottak helyosztót, kivétel ez alól a hetedik hely volt, ahol az a csapat végzett, amelyik a selejtezőn kiesett. Armando Sadiku Armando Sadiku (Elbasan, 1991. május 27. –) albán válogatott labdarúgó, a Legia Warszawa játékosa. Az albán válogatott tagjaként részt vett a 2016-os Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Svájci kupa (1): 2013–14 Liechtensteini kupa (1): 2015–16 CDU/CSU A CDU/CSU, vagy nem hivatalosan uniópártok (németül Unionsparteien), vagy röviden unió a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) hagyományos stratégiai szövetsége. Az 1945 óta eltelt időszak kétharmadában a CDU/CSU unió volt a fő kormányzóerő Németországban. A két kereszténydemokrata párt hagyományosan nem indít jelölteket egymással szemben, és közös frakcióval (CDU/CSU-Fraktion) rendelkezik a Bundestagban. Közös frakció a német szövetségi választási törvény szerint eleve csak akkor alakítható, ha a résztvevő pártok egyetlen német szövetségi államban sem versenyeznek egymással. A CSU csak Bajorországban szerveződik és szerepel a választásokon, a CDU pedig a többi 15 szövetségi államban. A CDU és a CSU is tagja az Európai Néppártnak és a Nemzetközi Demokrata Uniónak (IDU), és közös ifjúsági szervezetük van, a Fiatal Unió (Junge Union Deutschlands). Aiz Európai Parlamentben mindkét párt képviselői a jobbközép Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) frakcióban foglalnak helyet. Villentrois Villentrois település Franciaországban, Indre megyében. Lakosainak száma 613 fő (2015). Villentrois Faverolles, Fontguenand, Luçay-le-Mâle, Lye, Valençay, Veuil és Châteauvieux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ford FT–B A Ford FT–B (ismert még Ford Tf–c és model 1920 jelöléssel is) az első páncélautó volt, melyet Lengyelországban terveztek és gyártottak. A híres Ford T-modell alvázára építették, páncélzata újrahasznosított páncéllemezekből készült. A jármű korának egyik sikeres konstrukciója volt. A fő tervező Tadeusz Tański mérnök volt. A páncélautó nagyon hasznosnak bizonyult a lengyel–szovjet háború alatt. Történet A lengyel–szovjet háború 1919-ben robbant ki, ekkor az újonnan létrejött lengyel hadsereg nagyon szegényesen volt felszerelve. Néhány FT–17-es harckocsi kivételével, melyeket a Franciaországban létrehozott Kék hadsereg hozott magával, a lengyel erők nem rendelkeztek páncélozott felderítő járművekkel. A szovjet offenzíva alatt, ami a varsói csatához vezetett, a helyzet még tragikusabbá vált, mikor a Vörös Hadseregtől zsákmányolt Austin–Putilov páncélautókat a bolsevikok visszaszerezték. Ekkor Tadeusz Tański, a feltaláló és a Hadügyminisztérium munkatársa tervezett egy páncélautót. A prototípust kevesebb, mint két hét alatt elkészítették a varsói Gerlach i Pulsing műhelyében. A tesztsorozatok után elindították a gyártást, majd amint elkészült egy jármű, azt azonnal a frontvonalra vezényelték és különféle egységekhez osztották be. Összesen 16 vagy 17 darab jármű készült. A projekt a sikeres Ford T-modell autón alapult, amely egyike volt a kor legsikeresebb autóinak. Az alvázat és a karokat megerősítették, az üzemanyagtartályt pedig áthelyezték. Továbbá a kurblit meghosszabbították, hogy a jármű indítását belülről is végezhessék, a műszerfalat is módosították. A páncéllemezeket kézzel készítették német lövészárokpajzsok újrafelhasználásával, az alvázra pedig szegecseléssel erősítették fel. Az FT–B páncélautók részt vettek a lengyel–szovjet háború utolsó szakaszában és harcoltak a Wkra folyó menti csatákban, emellett még a kowel-i csatában és még számos más ütközetben is. A nagy sebesség, megbízhatóság és egyszerű karbantarthatóság és javíthatóság (köszönhetően a kereskedelmi Ford T alváznak) mind a jármű erősségét jelentették. Mivel a jármű páncélozott volt, így összsúlya is növekedett, ennek ellenére jól teljesített nehéz terepen és még igen gyenge hidakon is át lehetett vele kelni. A Ford Tf–c igen kicsi jármű volt összehasonlítva a kor más harci járműveivel, így például fele akkora volt, mint az Austin–Putilov és így sokkal kisebb célpontot nyújtott. Mérete miatt azonban belül igen zsúfolt volt. Másik problémája a motor túlmelegedése volt hosszabb távú terepmenetek és a hűtő páncéllemezének leengedése esetén. Ezen kívül a rugók túlterheltek voltak a megerősítések miatt, de a járműre azonnal szükség volt és előnyei kompenzálták hátrányait. 1921-ben Tański újabb 30 darab jármű gyártását ajánlotta fel; azonban ezt elutasították, mivel a háborúnak vége lett és nem volt szükség újabb páncélautókra. 12 Ford Tf–c páncélautó élte túl a háborút, majd egészen 1931-ig hadrendben maradtak. Némelyiknek saját neve is volt, mint példáult az „Osa” (darázs), „Mucha” (légy) és a „Komar” (szúnyog), melyeket a járművek oldalára festettek fel. Aub Aub település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1631 fő (1987. május 25.). NK Lokomotiva Zagreb Az NK Lokomotiva Zagreb egy horvát labdarúgócsapat, melynek székhelye Zágrábban található. Jelenleg a horvát labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel. Hazai mérkőzéseiket a 38923 fő befogadására alkalmas Maksimir Stadionban játsszák. Történelem Névváltoztatások Történelme során több alkalommal is megváltoztatták a klub nevét ŽŠK Victoria (1914–1919) ŠK Željezničar (1919–1941) HŽŠK (1941–1945) FD Lokomotiva (1945–1946) FD Crvena Lokomotiva (1946–47) NK Lokomotiva (1947–) Sikerek Horvát első osztály : 3. hely (1): 2012–13 Horvát másodosztály : 3. hely (1): 2008–09 Jugoszláv első osztály : 3. hely (1): 1952 Horvát kupa : 2. hely (1): 2012–13 Férfi 1500 méteres síkfutás az 1896. évi nyári olimpiai játékokon A férfi 1500 m síkfutás volt az első újkori olimpia leghosszabb pályakörversenyes atlétikai száma. Ez a versenyszám volt április 7-én az utolsó esemény. Ezen a versenyen nem voltak selejtezők, egy futamot rendeztek. Rekordok A Nemzetközi Atlétikai Szövetség 1912 óta tartja nyilván a hivatalos világrekordot, és mivel ez volt az első olimpia, ezért olimpiai rekord sem létezett ez előtt. Ezáltal az ezen a versenyen nyerő versenyző eredménye számít ebben a versenyszámban az első hivatalos olimpiai rekordnak. Eredmények A francia Albin Lermusiaux szinte végig vezetett a versenyben, azonban a célhoz nagyon közel ketten is megelőzték, így neki a bronzérem jutott. A versenyt nagyon szoros csatában az ausztrál Edwin Flack nyerte az egyesült államokbeli Arthur Blake előtt, akit mindössze 0,4 másodperccel előzött meg. Ezzel a győzelmével Flack lett az első ausztrál olimpiai bajnok. A négy görög induló ért be a célba utolsóként, azonban Konstantinos Karakatsanis és Dimitrios Tomprof sorrendje a 7. és 8. helyen ismeretlen. Csokoládé (film) A Csokoládé (Chocolat) Lasse Hallström 2000-ben bemutatott romantikus vígjátéka, Juliette Binoche és Johnny Depp főszereplésével. A forgatókönyvet, Joanne Harris azonos című regénye alapján, Robert Nelson Jacobs írta. Történet Vianne Rocher (Juliette Binoche), lányával, Anoukkal (Victoire Thivisol) utazgató asszony, aki csokoládéboltot nyit egy kis faluban, amellyel meghódítja a lakókat, különös érzéke van ugyanis ahhoz, hogy mindenki számára a legmegfelelőbb csokoládét válassza ki. Reynaud grófja (Alfred Molina) elszántan harcol az asszony üzlete ellen, mert a férfi szerint Vianne csokoládéi romlásba taszítják a lakókat. A helyzet a falucska lakóit is megosztja. Érdekesség Johnny Depp és Alfred Molina saját bevallásuk szerint a forgatás alatt a kelleténél több csokoládét fogyasztottak. Deppet addig tömte a partnerét játszó Juliette Binoche bonbonnal, hogy a színész végül alig bírt ránézni az édességre. „Több csokoládét ettem meg, mint akartam. Még három másodperc volt a jelentből, és valószínűleg kihányom.” - emlékezett vissza Depp. Alfred Molina szerepe szerint egy kirakatnyi csokoládét fal fel. „Olyan beteg voltam, mint egy disznó. Nem a felvételen, hanem másnap, de megérte.” - mondta Molina. A filmet Flavigny-sur-Ozerain francia településen forgatták. Fontosabb díjak és jelölések Oscar-díj (2000) jelölés: legjobb film ( David Brown , Kit Golden, Leslie Holleran) jelölés: legjobb női főszereplő ( Juliette Binoche ) jelölés: legjobb női mellékszereplő ( Judi Dench ) jelölés: legjobb adaptált forgatókönyv (Robert Nelson Jacobs) jelölés: legjobb eredeti filmzene (Rachel Portman) Golden Globe-díj (2001) jelölés: legjobb filmmusicalnek vagy vígjáték jelölés: legjobb női főszereplőnek – filmmusical vagy vígjáték ( Juliette Binoche ) jelölés: legjobb női mellékszereplő ( Judi Dench ) jelölés: legjobb eredeti filmzene (Rachel Portman) Bagoly (Micimackó) Bagoly egy kitalált szereplő, egy madár Alan Alexander Milne angol író Micimackó című meséjében. Karaktere kissé fárasztó a sok régi történetével, de tulajdonképp ő a Nagy Bölcs Bagoly. Írni is tud, bár a helyesírása nem tökéletes. Olvasni is tud, ha nem nézik hátulról a válla fölött. Lakóhely Bagoly egy nagy tölgyfában lakik a Százholdas pagony közepén, bejáratánál kopogtató és csengőzsinór is van. Ez az otthon a Micimackó kuckója című könyv VIII. fejezetében megsemmisül egy viharban. Füles talál egy új otthont Bagolynak, amelyről kiderül, hogy Malacka háza, de Malacka szívesen látja Bagolyt, aki feltehetően be is költözik. Barátai és viselkedése Bagoly jó barátja Micimackónak, Róbert Gidának és az erdő minden lakójának. Szívesen mond véleményt, ad tanácsot és anekdotázik akkor is, ha azt nem kérik. Bagoly szeret a rokonairól is mesélni, többek között az egyik nagynénjéről, aki egyszer tévedésből sirálytojást tojt. Megjelenés A legtöbb állatszereplőtől eltérően Bagoly nem plüssállatnak, hanem igazi állatnak tűnik az illusztrációk alapján. Erre utalhat Nyuszi megjegyzése is, mely szerint nekik kettejüknek van agyuk, a többiekben pedig csak szösz van. Bagoly közelítőleg egy fejjel alacsonyabb Micimackónál és Róbert Gida csípőjéig ér. Gyakran, de nem mindig szemüveget visel. Íráskor a tollat nem a szárnyával, hanem a karmával tartja. Szerepe Bagoly a Micimackó című könyv IV., VI., VIII., IX. és X.fejezeteiben szerepel. A Micimackó kuckója című könyvben az V., VIII., IX. és a X. fejezetekben jelenik meg és több más fejezetben megemlítik. Pompás koronásgalamb A pompás koronásgalamb vagy más néven nyugati koronásgalamb vagy közönséges koronásgalamb (Goura cristata) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Új-Guinea szigetének északnyugati részén honos, a szigetnek az Indonéziához tartozó részén él. Alföldi esőerdők lakója. Alfajai Goura cristata cristata Goura cristata minor Goura cristata pygmaea Megjelenése Testhossza 75 centiméter. A legnagyobb galambfélék közé tartozik. Vörös szemgyűrűje és sötét szemsávja van. Fejét legyezőszerűen széttárt fátyolos tollkorona díszíti. Feje, szárnycsíkja és farkának vége világoskék, melleés tollazata többi része sötétkék, háta ibolyakék. Életmódja A nehéz testével rosszul repül, ezért a talajon keresgéli gyümölcsökből, magvakból és bogyókból álló táplálékát. Szaporodása A szaporodási időszakban mély, tompa hangot hallat. A párok násztáncot járnak, majd közösen a fákra építik ágakból és gallyakból álló fészküket. A tojó egyetlen tojást rak, melyet párjával felváltva 28 nap alatt költ ki. A fiókát is közösen gondozzák. A fiatal madár egy hónapos korában hagyja el a fészkét, de szülei még további egy hónapig etetik. E galambfaj a galambok között matuzsáleminek számító kort, akár 50 évet is megérhet. Egyéb A kornásgalambok a trópusi galambfélék legkedveltebb fajai közé tartoznak, mindne nagyobb állatkertben tartják legalább egy fajukat. Többnyire a pompás koronásgalambot tartják. Magyarországon is csak ezt az egy fajt mutatják be a Fővárosi Állat- és Növénykertben , ahol rendszeresen szaporodik is. Peveragno Peveragno település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében. Lakosainak száma 5584 fő (2017. január 1.). Peveragno Beinette, Boves, Chiusa di Pesio, Cuneo és Limone Piemonte községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Topázkolibri A topázkolibri (Topaza pella) a madarak osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Dél-Amerikában, Brazília, Bolívia északkeleti részén, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname, Venezuela, valamint Trinidad és Tobago erdőiben, bozótosaiban és szavannáin él. Alfajai Topaza pella microrhyncha Butler, 1926 Topaza pella pella (Linnaeus, 1758) Topaza pella smaragdulus (Bosc, 1792) Megjelenése Testhossza 19 centiméter. A hímnek élénk színű szárnyalja és hosszú farka van. Életmódja A topázkolibri szinte egész nap repül, virágról virágra repked, közben „megáll” a levegőben és nektárt keres. A tápdús nektár életbevágóan fontos számára. Szaporodása Fákra, ágakhoz rögzíti csésze alakú fészkét. Marsac (Charente) Marsac település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 836 fő (2015). Marsac Asnières-sur-Nouère, Montignac-Charente, Saint-Genis-d’Hiersac, Vars és Vindelle községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: NK Zadar Az NK Zadar egy horvát labdarúgócsapat, székhelye Zára városában található. Jelenleg a horvát élvonalban szerepel. Korábbi elnevezései 1945 – 1954 : FD Zadar 1954 – 1964 : NK Sloga 1964 – 1976 : Tekstilni kombinat NK Zadar 1976 – 1996 : NK Zadar 1996 – 1997 : NK Zadarkomerc Zadar 1997 óta jelenlegi nevén szerepel. Története A klubot FD Zadar néven 1945. április 26-án alapították, és alsóbb osztályú jugoszláv bajnokságban kezdte meg szereplését. 1954-ben egyesült két helyi klubbal, az Arbanasi és a Sloga csapatával, majd NK Sloga néven folytatta szereplését. Az újabb keresztelőt az 1964-es esztendő hozta meg, mikor a helyi textilgyár csapatával, a Tekstilaccal alkotott közös csapatot Tekstilni kombinat NK Zadar néven. A közös élet egy évtizedig tartott, 1976-tól már NK Zadar néven szerepelt. Az első független horvát labdarúgó-bajnokság élvonalába nyert besorolást, ahol rendre a tabella hátsó harmadában végzett. 1995-ben, négy szezont követően búcsúzott először az élvonaltól, majd a másodosztály bajnokaként azonnal visszajutott a legjobbak közé. A középmezőnybe törtető NK Zadar 1998-ban a 6. helyen végzett, egy idénnyel később azonban újfent búcsút intett az élvonalbeli küzdelmeknek. Az ezredforduló másodosztályú bajnokságában ezüstérmesként végzett, és 2001-ben jutott fel ismét az első osztályba. 10., 9., majd újból egy 6. hely követték egymást, 2005-ben azonban újabb két idényre búcsút intett az élvonalnak. 2007-ben az NK Pula ellen 6–2-re megnyerte osztályozó-mérkőzésen jutott fel ismét a legjobb horvát csapatok közé. A klub korábbi híresebb labdarúgói Marijan Buljat Luka Modrić Dado Pršo Zvonimir Soldo Gaston de Raousset-Boulbon Charles Rene Gaston Gustave de Raousset-Boulbon (Avignon, 1817. május 5. – Guaymas, 1854. augusztus 13.) francia nemes, kalandor, gyarmatosító, a rövid életű Sonorai Francia Állam alapítója. Élete Grófi család sarjaként látta meg a napvilágot Dél-Franciaországban. Felnőtté válása után rögvest elindult a frissen meghódított Algériába, de az 1848-as francia forradalom miatti társadalmi átrendeződések okán reményei szertefoszlottak és származása már nem biztosította érvényesülési lehetőségét. Párizsba visszatérve már nem találta meg a helyét, ahol egyre inkább a nagypolgári burzsoázia kezdte átvenni a vezető szerepet a nemesek helyett. Elszegényedve egy Amerikába tartó hajóra szállt és meg sem állt Kolumbiáig, ahol több szerencsét remélt. Innen eljutott San Franciscóba, de továbbra is beilleszkedési nehézségekkel küszködött, mivel folyton csak származásával próbált előnyre szert tenni, s nem szorgalommal és munkával. Kaliforniában ekkor zajlott a nagy aranyláz, így de Raousset-Boulbon is felcsapott aranyásónak, de nem talált aranyat. A sonorai expedíció Az amerikaiakkal vívott háborúban Mexikó meggyengült és területén lázadások robbantak ki, illetve külföldi kalandorok jelentek meg. Ekkor de Raousset-Boulbon összeállt egy arizonai bányászcéggel, a La Compenia Restauradora de la Mina de la Arizoná-val, s zsoldosokat toborzott. 1852 őszén benyomult Sonora mexikói államba és megszállta Hermosillo városát. Az államban sok volt a külföldi telepes, így franciák is, így de Raousset-Boulbon bízott az ő támogatásukban. A hatalmát novemberig fenntartotta, de aztán a mexikói csapatok visszafoglalták Hermosillót. Halála 1854-ben de Raousset-Boulbon visszatért Sonorába és Guaymas mellett a franciák összecsaptak a mexikóiakkal. A kalandorok nem tudtak támogatást szerezni a sonoraiaktól, sőt fellángoltak a nemzeti érzelmek a fokozódó külső beavatkozások miatt. José María Yáñez legyőzte a franciákat és de Raousset-Boulbont is elfogta július 13-án. Egy hónapig fogságban volt Guaymas erődjében, majd halálra ítélték és golyó által kivégezték. A nemesi származására büszke de Raousset-Boulbon megtagadta, hogy bekössék a szemét, ehelyett szembe nézett az osztag katonáival. Maradványait I. Miksa mexikói császár parancsára exhumálták és 1866-ban visszaszállították Franciaországba, ahol végső nyugalomra helyezték. Hrasinai meteorit A Hrasinai meteorit egy vasmeteorit, amely 1751-ben hullott a (társországként a Magyar Királysághoz tartozó) Horvátországban. Összetétele Túlnyomórészt nikkel-vas ötvözetekből áll. A Hrasina vasmeteorit hullásának története A Magyarországhoz és Horvátországhoz kapcsolódó első vasmeteorit, a Hrasina, 1751-ben hullott le a Varasd vármegyei Hrasina községben. A hullás május 26-án este 6 órakor történt, Zágrábtól északra, a Hrasina nevű község határán, vasárnapi napon, a sétáló közönség szeme láttára. Két darab tiszta vastömeg hullott le, melyek egyike csaknem 40 kg, a másik pedig 9 kg tömegű volt. A hrasinai hullás azért jelentős, mert egyike volt azon két első európai meteorithullásnak, melyek alapján a meteoritika tudománya kifejlődött. Ebben a fejlődésben E. F. F. Chladni meteoritokról szóló könyvének a megjelenése mérföldkő volt. Chladni több korabeli hullást is leír igen részletesen, köztük a hrasinait is. Külön érdekessége a hrasinai hullásnak az, hogy nemcsak Chladni leírása, hanem egy korabeli rajz is fönnmaradt róla. Ezen a rajzon megfigyelhető az a kis felhő, amelyből a tűzgolyóvá váló meteorit előtör, és láthatók a villámok is, amelyek a felhőből villannak szét, végül az utolsó fázisban láthatók a közeledő tűzgolyóból kirepülő tűzcsóvák is. Bánki Donát Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát, Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.) magyar gépészmérnök, feltaláló és egyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora. Családja Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréskor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született és később, mikor már hatan voltak testvérek átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet. Munkássága A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora. Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia. Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában digitalizálva is megtalálható. Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói feladatait. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók felkészülését előadásjegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést. Írásai Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott. Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02); Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903); Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921); Neue Wasserturbine (Berlin, 1917); A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918); Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932). Emlékezete Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi. A Bánki-Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható. Több oktatási intézmény névadója Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros Pécsi Bánki Donát utcai Általános Iskola Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét. Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki. A Bánki-emlékérem Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított. Diák-nóta A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról: A bagdadi tolvaj (film, 1940) A bagdadi tolvaj (eredeti cím: The Thief of Bagdad) 1940-ben bemutatott brit romantikus film. Az 1924-ben készült azonos című film Technicolor technikával készült színes újrafeldolgozása, több lényeges eltéréssel. Oscar-díjas angol film, melynek producere Korda Sándor volt, de a közhiedelemmel ellentétben nem ő rendezte. Művészeti vezetője, díszlettervezője azonban egyik testvére, Korda Vince volt, aki ezért a munkájáért Oscar-díjat kapott (a film három Oscarjának egyikét). A 102 perces mesefilm az első színes szuperprodukciók egyike. A filmet a London Film Company gyártotta, azonban a második világháború kitörése miatt Kaliforniában fejezték be. A film az Ezeregyéjszaka ismert történetén alapuló családi, romantikus kalandfilm, gyermekeknek és szüleiknek egyaránt érdekes. A filmben intenzíven használták a bluebox technikát és a vágási trükköket. Cselekmény Az ókori Bagdadban Ahmed, egy fiatal, vak koldus bolyong a kutyájával, és miközben elvesztett szerelmesét keresi, elmeséli addigi élete kalandos történetét. Többször ugrálva az emlékek és a jelen között a közelmúltban egy fiatal, ágyékkötős fiút látunk, Abut, aki a bagdadi utcákon lopásból tartja fenn magát, amit mókának tart, még olyankor is, ha megkergetik a megkárosított árusok. Bagdadban Ahmed, a fiatal herceg uralkodik, azonban a néppel a sötét lelkű tanácsadója, Dzsaffar kegyetlenkedik. Ahmed elhatározza, megtudja mit gondolnak az alattvalói az uralkodásáról. Amikor azonban keresni kezdik a katonái, Abuval együtt egy csónakkal Baszrába utaznak. Itt fúvósok jelzik, hogy a hercegnő fog áthaladni, mire mindenki fejvesztve menekülni kezd, mivel a hercegnőt - azonnal halálbüntetés veszélyét kockáztatva - senki nem pillanthatja meg. Ahmed azonban nagyon kíváncsi rá, és lopva megpillantja, amint díszes kísérete közepén egy elefánt hátán utazva elhalad előtte. Ahmed egyből elhatározza, hogy még egyszer látnia kell a hercegnőt. Megígéri Abunak, hogy ha segít neki ebben, utána elutaznak innen. Másnap belopóznak a palota kertjébe, ahol a hercegnő a tó mélyén megpillantja Ahmedet, ezért azt gondolja róla, hogy egy dzsinn. Ahmed azonban egy fa tetején van, és csak az arca tükröződik a víz felszínén. Elárulja neki, hogy ő nem dzsinn. A hercegnőnek igen megtetszik az ifjú, és elcsattan néhány szenvedélyes csók. Ahmed megígéri, hogy másnap is eljön, bár a hercegnő figyelmezteti, hogy a kertet szigorúan őrzik. Dzsaffar ezalatt a herceg helyett uralkodik, és megérkezik a baszrai szultánhoz, akiről köztudott, hogy igencsak szereti a kisebb-nagyobb mechanikus szerkezeteket. Dzsaffar egy géplovat hoz neki ajándékba, amivel a szultán apró repülést végez a város csodálkozó lakóinak feje felett. A szultán mindenáron szeretné megtartani a lovat, de Dzsaffar a szultán lányának kezét kéri cserébe, amit a szultán kisebb vívódás után odaad neki. A hercegnő ezt meghallva egyszerű ruhába öltözik, és egymagában, lovon vágtatva elindul a nővéréhez Szamarkandba. A hercegnőt keresni kezdik a palotában, de csak a két koldust találják meg a kertben, akiket elfognak. Ahmed felismeri tanácsadóját, Dzsaffárt, ő azonban elvarázsolja, amivel vakká teszi. Abut pedig kutyává változtatja. A jelenben Ahmed megtudja, hogy a hercegnőt rabszolga-kereskedők elfogták és eladták egy gazdag kereskedőnek, azonban a hercegnő azóta mély álomba esett, amiből senki nem tudja felébreszteni. Ahmed vállalkozik rá, hogy ő fel tudja ébreszteni. Ahmed a már korábban elhangzott párbeszéddel felébreszti a hercegnőt, azonban el kell hagynia a helyszínt, mielőtt a hercegnő tulajdonosa hazaérkezik. Egy komorna azt mondja a hercegnőnek, hogy vissza tudja adni a vak koldus látását egy híres szemorvos, aki éppen a városban van. Azonban ez csapdának bizonyul, a hercegnőt egy hajóra csalják, ami azonnal kifut a tengerre. A „tulajdonos” és a „híres szemorvos” ugyanaz a személy: Dzsaffar. Dzsaffar azonban hajlandó rá, hogy visszaadja Ahmed látását és újból emberré változtatja a kutyáját, ha a hercegnő engedi, hogy ő megölelje, és valóban betartja a szavát. Dzsaffar azonban még többet akar: hogy a hercegnő szeresse őt. Azt mondja neki, hogy mivel Ahmed újból lát, észrevesz más asszonyokat és őt el fogja felejteni. Azonban egy apró csónakon Ahmed és Abu közeledik a hajóhoz. Dzsaffar a varázserejével szélvihart támaszt, ami elsodorja a csónakot, ami végül szétesik, amikor egy lakatlan szigetnél partot ér. A hercegnő visszaérkezik Baszrába, a palotájába, ahol arra kéri az apját, ne adja őt oda Dzsaffarnak. Apja megígéri, hogy amíg ő életben van, erre nem fog sor kerülni. Azonban Dzsaffar is hallja a párbeszédet és egy újabb mechanikus szerkezettel megöleti a szultánt. Abu a lakatlan parton egy palackot talál, amiből kihúzva a dugót egy hatalmas termetű dzsinn bújik elő, akit kétezer éve zártak be oda. A dzsinn el akarja pusztítani a fiút, de ő furfangosan visszazárja a palackba a dzsinnt, majd azzal a feltétellel engedi ki, hogy teljesíti három kívánságát. Abu szeretné megtalálni Ahmedet, erre a feladatra a dzsinn szerint egy mindent látó szem lenne alkalmas, amit azonban fegyveresek nagyon őriznek egy buddhista templomban. A dzsinn elviszi oda a fiút, de a szem ellopására nem vállalkozik, mert az szerinte lehetetlen. Abu azonban nehezen, de megszerzi a követ, amiben meglátja Ahmedet. A dzsinn Abuval odarepül, ahol Ahmed magas sziklák között bujkál. Abu megmutatja neki a mindent látó szemet, amiben megpillantják a hercegnőt, amint egy kék rózsát készül megszagolni. Ahmed tudja, hogy annak neve „a feledés kék rózsája”, mert aki beleszagol, az elfelejti korábbi életét. A közelben figyelő Dzsaffar örömmel faggatja a hercegnőt, hogy mi a neve, majd örömmel állapítja meg, hogy a hercegnő mindent elfelejtett (tehát Ahmedet is). Ahmed megharagszik Abura, amiért megmutatta neki a kristályt, és azt kívánja, bárcsak Bagdadban lenne - ez a kívánság azonnal teljesül, és a dzsinn gúnyos kacajra fakad, mert ezzel teljesítette a három kívánságot. Azzal nem törődik, hogy kiszabadítója és korábbi gazdája, Abu hogyan keveredik le a hegyről. Ahmed egyenesen a palotába érkezik, ahol rövid viaskodás után az őrök elfogják. A hercegnővel együtt egy kínzókamrába kerülnek, egymással szemben, megkötözve. Abu nem tudja, mit tehetne, dühében összetöri a minden látó szemet, mire a hegy rázkódni kezd, ő pedig lezuhan, de nem hal meg, hanem egy sivatagban lévő sátortábort pillant meg, amiben csupa ősz szakállú öregembert talál. Azt mondják, hogy ez „a mesék országa”, és hogy ő, Abu lesz ennek az örököse. Az öreg király két tárgyat máris átad Abunak: egy nyílvesszőkkel teli tegezt, és egy nyilat, amivel csak az igaztalant szabad célba vennie. Majd figyelmezteti, hogy itt minden az övé lesz, kivéve egy repülő szőnyeget, mert arra neki lesz szüksége, amikor meghal, hogy azon utazzon a Paradicsomba. Abunak azonban még nagyobb szüksége van a szőnyegre, mert az el tudná repíteni Bagdadba, hogy ott ő segíthessen Ahmednek. Ezért meggyőzi magát, hogy el kell lopnia a szőnyeget. Az öreg király egy függöny mögött mosolyogva figyeli ezt a vívódást. Másnap reggel Ahmedre nyilvános lefejezés vár. Abu az utolsó pillanatokban érkezik meg, először nyíllal lelövi a hóhért, hogy Ahmed kiszabadulhasson, majd amikor Dzsaffar menekülni akar a repülő lovon, Dzsaffart lövi le (ennek hatására a repülő ló a darabjaira hull). Ahmed visszakapja a hatalmát a népe fölött, a hercegnő pedig a felesége lesz. Abu díszes, de számára kényelmetlen ruhát kap, és amikor meghallja, hogy Ahmed őt iskolába akarja járatni, inkább meglóg és a további kalandokat választja. Párbeszéd a filmben (többször elhangzik) Miért jöttél ide? Hogy megtaláljalak. Mióta keresel? Az idők kezdete óta. Most, hogy megtaláltál, meddig fogsz maradni? Az idők végezetéig. Hatásai A Piatnik játékgyár a film ötlete alapján társasjátékot tervezett László Béla (író) László Béla (Székelyudvarhely, 1909. április 24. – Budapest, 1980. szeptember 28.) erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő. Életútja Szülővárosában végezte a középiskolát (1927). Első versét a Brassói Lapok közölte (1928). Az Ellenzék szerkesztője és cikkírója (1936-40); Kós Károlyt elkísérve a leégett bukovinai Józseffalvára, riportjaival 1939 júliusában elindította a károsultak országos segélyakcióját. Verseivel, elbeszéléseivel az Erdélyi Helikonban jelentkezett (1941). Gyorsíró, a budapesti Magyar Távirati Iroda RT. kolozsvári kirendeltségének szerkesztő-munkatársa (1940-44. március 19.), Budapesten Bajcsy-Zsilinszky Endre munkatársa volt. A kolozsvári Világosság szerkesztőjeként (1944-45) írt cikke a zsidók deportálásáról s Bánffy Miklóssal készített interjúja az antifasiszta ellenállásról forrásértékű. 1945-től az Igazság szerkesztője, nevéhez fűződik a lap népszerű hétfői sportkiadása. 1956-ban a Művelődés szerkesztője. Az Utunk, Új Élet, Előre munkatársa. 1957-től az újra meginduló Korunk szerkesztőségi titkára. 1972-ben nyugalomba vonult. "Interjú-portréi" a romániai magyar szellemi élet jeles személyiségeit mutatták be, így a Korunkban Németh László műszaki kibernetikust (1963/2), Csapó Józsefet, a talajtan szakemberét (1966/12), Lazányi Endre biológust és Maros Dezsőt, az elméleti mechanika szakértőjét (1968/1), az Utunkban pedig a botanikus Nyárády Erasmus Gyulát és az algakutató Péterfi Istvánt (1963/25). Egy színházi együttes emlékalbumába c. alatt méltatta a szatmári "fiatalok színháza" művészegyüttes első évtizedét. Mint műfordító Majakovszkij-verseket ültetett át magyarra. 5124 Muraoka Az 5124 Muraoka (ideiglenes jelöléssel 1989 CW) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tsutomu Seki fedezte fel 1989. február 4-én. Tilly-Capelle Tilly-Capelle település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 163 fő (2015). Tilly-Capelle Crépy, Ambricourt, Blangy-sur-Ternoise, Érin, Humerœuille, Maisoncelle és Teneur községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rhétoriosz Egyiptomi Rhétoriosz (Ῥητόριος ὁ Αἰγύπτιος: Kr. u. 7. század eleje) görög asztrológus, egy nagy hatású, mára elveszett asztrológiai gyűjtemény, a Thészaurosz (Kincsestár) szerzője. Gyűjteményes munkája, amelybe egész sor asztrológus – így Kritodémosz, alexandriai Szerapión, szidóni Dórotheosz, Balbillosz, athéni Antiokhosz, Ptolemaiosz, Vettius Valens, Anubión, alexandriai Paulosz, laodikeiai Iulianosz és Olümpiodórosz – műveit dolgozta be idézetek és utalások formájában, óriási hatást gyakorolt edesszai Theophiloszra és a köréhez tartozó korai arab asztrológusokra. Művéből három elsődleges és több másodlagos-harmadlagos kivonat maradt fenn, valamint elszórt töredékek. Sarcoramphus fisheri A Sarcoramphus fisheri a madarak (Aves) osztályának újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe, ezen belül az újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjába tartozó fosszilis faj. Tudnivalók A késő pleisztocén idején, a mai Peru területén élhetett a Sarcoramphus fisheri nevű újvilági keselyű. Úgy tűnik, hogy a Sarcoramphus kernense valamivel megelőzte a nagy amerikai faunacsere nevű eseményt; továbbá a mai újvilági keselyűfélék többsége Közép-Amerikában jelent meg először, vagy e madárcsoport kifejlődésének őshazája ez a kontinenseket összekötő földrész. E szálon elindulva, meglehet, hogy a S. kernense a S. fisheri északra irányuló divergens testvértaxonja. Voltam Ibojka A Voltam Ibojka Oláh Ibolya 2018 októberében megjelenő könyvcédéje, mely az azonos című színpadi este dalait tartalmazza. A dalokat egytől egyig Presser Gábor, a Vígszínház zenei vezetője írta, többek között Parti Nagy Lajos, Sztevanovity Dusán, Varró Dániel, Závada Péter szövegeire. Az albumról azonos címmel megjelent már korábban egy dal a Lo©oVoX gondozásában, a dalnak a zenéje mellett a szövegét is Presser írta. Az albumon közreműködő zenészek Oláh Ibolya - ének Presser Gábor - billentyű Ego (dal) Az Ego Beyoncé Knowles dala az I Am... Sasha Fierce című album deluxe kiadásáról. 2009. május 19-én jelent meg az album ötödik kislemezeként az Amerikai Egyesült Államokban. A dal Kanye West-féle feldolgozása felkerült az Above and Beyoncé (Video Collection & Dance Remixes) remix albumra. Loweina A Loweina a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a Myctophiformes rendjébe és a gyöngyöshalfélék (Myctophidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Loweina interrupta (Tåning, 1928) Loweina rara (Lütken, 1892) Loweina terminata Becker, 1964 Forrás Loweina FishBase Naosz (szekrény) A naosz az ókori egyiptomi templomok szentélyében álló szoborszekrény, amelyben a templomban tisztelt istenség kultuszszobrát tárolták. A naosz rendszerint magában álló, istensátort (sh n�r) formázó építmény volt, gyakran egyetlen gránittömbből, vagy más, hasonlóan értékes és kemény kőből kifaragva. Kétszárnyú ajtó választotta el a külvilágtól, amelyet a „Széth ujjának” nevezett retesszel zártak. A korai dinasztikus időkben a naoszt még egyszerűbb, könnyen pusztuló anyagokból építették. Már az Óbirodalom idejéről is maradtak ránk naoszok, Dzsószer Netjerihet király heliopoliszi naosza (amely ma Torinóban látható), vagy Uszerkaf naosza az Abu Guráb-i naptemplomban. Később, a Későkor és a görög-római kor idején a naoszok monumentális méretekben is készülhettek. Ilyen nagy méretű naosz az eredeti helyén tekinthető meg az edfui templomban, vagy szinte félredobva, Hnum isten elephantinéi templomának romjai között. A naoszt rendszerint négyzet alapú hasáb alakúra készítették, és gazdagon díszítették, a domborművek mellett rituális szövegek is kerülhettek a külső felületére. A felső peremén általában Ureusz-fríz kapott helyet, a teteje általában piramis alakban végződött, amely az Ősdombot jelképezte. Még az Újbirodalom idejéről is maradt fenn kevésbé időtálló anyagból, például fából készült szoborszekrény. Ezek kialakítása azt mutatja, hogy arra készültek, hogy egymásba helyezzék őket. Ritka kivételként Mendész és Bubasztisz templomának naosza eredetileg is szabadban, tető nélküli szentélyudvarokban álltak. Az általános elhelyezésük a templomok legelzártabb részén, a szintén naosznak nevezett szentélyben volt. Forrás Arnold, Dieter, Sabine H. Gardiner, Helen Strudwick, Nigel Strudwick. The Encyclopedia of Ancient Egyptian Architecture (angol nyelven). Kairó: The American University in Cairo Press, 158. o. [1994] (2003). ISBN 977-424-648-9. Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 21. Örményország autópályái Ez a lap Örményország autóútjait részletezi. Az autóutakon a megengedett legnagyobb sebesség 110 km/h. Stazione di Chignolo Po Stazione di Chignolo Po vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Chignolo Po településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pavia–Mantua-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Lambrinia Stazione di Miradolo Terme Andrés Rentería Andrés Yair Rentería Morelo (Medellín, 1993. március 6. –), ismert nevén Andrés Rentería, kolumbiai labdarúgó, a mexikói Santos Laguna középpályása. A Santos csapatával egyszeres mexikói bajnok (2015 Clausura). Film noir A film noir (franciául „fekete film”) filmstílus, amit elsősorban a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként. Hollywood klasszikus film noir időszakát általában az 1940-es évek eleje és a késő 1950-es évek közé teszik. Ehhez a korszakhoz társítják általában a kontrasztos fekete-fehér képi világot, melynek gyökerei a német expresszionista fényképezésig nyúlnak vissza, míg sok történet és klasszikus noir szemléletmód Amerikában a nagy gazdasági világválság idejének krimi iskoláiból származik. Az első film noir-nak az 1941-es, John Huston rendezte A máltai sólyom (The Maltese Falcon) című filmet tekintjük, amely Dashiell Hammett azonos című regényének harmadik, legjobban sikerült adaptációja. Itt debütált Humphrey Bogart elegánsan cinikus magándetektív karaktere, amely ma már a műfaj egyik kulcsfigurája. A klasszikus film noir utolsó alkotásának Orson Welles A gonosz érintése (Touch of Evil) című filmjét tartják. A narrációt sokan a műfaj legjellegzetesebb eszközének tekintik, ahogyan a dzsesszt és a neonfényekben fürdő városi látképet is. Ezek a stílusjegyek azonban leginkább az 1980-as évek nagy tisztelgései és műfaji paródiái miatt épültek be a mai köztudatba. A flashback ugyan a legtöbb klasszikusban nem található meg (A máltai sólyom, A hosszú álom, A gonosz érintése, Kínai negyed), azonban az 1945-ös Mildred Pierce című filmnek köszönhetően ma már a műfaj egyik legjellemzőbb fogásának tekintjük. A film noir előzményei Társadalmi háttér kiábrándulás az "amerikai álomból" az amerikai férfiak bevonultak a hadseregbe az első világháború idején, a nők otthon maradtak, és átvették a férfias szerepköröket is – az elcsábított nő figurájából így alakult ki az erős, öntudatos, férfias és mégis csábító asszony képe a filmek maró társadalomkritikát is megfogalmaztak Filmes gyökerek német expresszionizmus (F. W. Murnau: Nosferatu , 1922; Fritz Lang: M – Egy város keresi a gyilkost , 1931), amelyet az első világháború elől az Egyesült Államokba vándorolt filmesek hulláma vitt át új hazájába az 1930-as évek gengszterfilmjei, amelyek kóborló banditákat vesznek pártfogásukba, a bűnözés társadalmi gyökereit keresik a kortárs francia filmek lírai realizmusa (ld. Julien Duvivier: Pépé, le Moko , 1937; Marcel Carné: Le jour se lève , 1939) Irodalmi gyökerek A film noir idején virágzott a detektívregény műfaja: elsősorban Dashiell Hammett, Raymond Chandler, James M. Cain és Cornell Woolricht (utóbbi George Hopley és William Irish álnéven is publikált) bestsellerei, főszerepben híres detektívekkel, Sam Spade-del, Philip Marlowe-val és társaikkal. A detektívregényeket akár többször is filmre adaptálták, íróik maguk is gyakran forgatókönyvíróvá váltak. A klasszikus film noir stílusjegyei Hangulat A film noir műfajba sorolható film hangulata általában borongós, baljóslatú, amit az éles árnyékok és a hozzá tartozó, szinte állandóan hallható háttérzene is felerősít. Gyakori történetszál egy bűnügyi eset nyomozása, a szereplők sötét titkainak felszínre kerülése. Fontos szereplő lehet a (magán)nyomozó, a végzet asszonya, illetve a pszichopata gyilkos. Az átlagosnál sűrűbben szerepel valamilyen fogyatékkal élő személy, aki lehet áldozat, vagy elkövető is, de többnyire inkább fontos tanú. Sajátos hely- és időviszonyok A film noir világában a kamera csak ritkán mozdul ki a nagyvárosból (Orson Welles A gonosz érintése című filmjében ez többször is megtörténik). A belső felvételek többnyire szűk és alacsony mennyezetű, sötét, alacsony, füstös terekben készülnek, ami jelentős szerepet játszik a hangulat kialakításában. Képi jellegzetességek Gyakori a ferde, szokatlan kameraállás, a játék a fényes és az árnyékban maradt felületek kontrasztjával. A képek sokszorosan tagoltak, megalkotóik játszanak a mélységgel, rengeteg rács és lépcső van a felvételeken. Jellegzetes szereplők a magányos (magán)detektív a femme fatale, a végzet asszonya az angyali feleség/jegyes Egyéb filmnyelvi eszközök narráció flash-back A klasszikus "fekete széria" A legismertebb, klasszikus noir filmek: A máltai sólyom (1941) Gyilkosság a gyönyöröm (1944) Laura (1944) Gyilkos vagyok (1944) Mildred Pierce (1945) A hosszú álom (1946) Kísért a múlt (1947) A harmadik ember (1949) Fehér izzás (1949) Alkony sugárút (1950) Aszfaltdzsungel (1950) Detektívtörténet (1951) Csókolj halálosan (1955) A siker édes illata (1957) A gonosz érintése (1958) A legismertebb noir filmrendezők: Alfred Hitchcock Billy Wilder John Huston Edgar G. Ulmer Edward Dmytryk Elia Kazan Fritz Lang Howard Hawks Kertész Mihály (Michael Curtiz) Orson Welles Otto Preminger Raoul Walsh Robert Aldrich Robert Siodmak Ikonikus színészek: James Cagney Alan Ladd Barbara Stanwick Burt Lancaster Charlton Heston Humphrey Bogart Joan Crawford Lauren Bacall Peter Lorre Ray Milard Rita Hayworth Robert Mitchum Robert Montgomery Richard Widmark A neonoir A film noir stílusjegyek több hullámban születtek újjá a későbbi évtizedek filmjeiben: 1960-as, 1970-es évek (pl. Rettegés foka / Cape Fear , 1962; A mandzsúriai jelölt / The Manchurian Candidate , 1962; Agyhalál / Brainstorm , 1965, Taxisofőr / Taxi Driver , 1976) 1980-as, 1990-es évek (pl. Dühöngő bika / Raging Bull , 1980; A test melege / Body Heat , 1981; Elemi ösztön / Basic Instinct , 1992) 2000-es évek (pl. A bosszú ura / Sympathy for Mr. Vengeance , 2002; A bűn városa / Sin City , 2005) Neonoir rendezők: David Fincher (pl. Hetedik / Se7en , 1995; Harcosok klubja / Fight Club , 1999) David Lynch (pl. Twin Peaks , 1990–91; Kék bársony / Blue Velvet , 1986; Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! / Fire Walk With Me , 1992) Ethan és Joel Coen (pl. Véresen egyszerű / Blood Simple , 1984; Fargo , 1996) Quentin Tarantino (pl. Kutyaszorítóban / Reservoir Dogs , 1992, Ponyvaregény / Pulp Fiction , 1994) Oázis Az oázis (a görög όασις szóból, ami az ókori egyiptomi w�3t szóra vezethető vissza) olyan sivatagi ökoszisztéma, állat- és növénytársulás, amely a tágabb földrajzi-ökológiai környezetre nem jellemző vízforrások (források, kutak, folyók és mesterséges csatornák stb.) közelében alakult ki. A föld alatti vízfolyás forrása akár 800 km távolságra is lehet az oázistól. A sivatagi vidékeken keresztülhaladó kereskedelmi karavánutak fontosabb állomásai, illetve a mostoha éghajlatú vidékek jelentősebb települései oázisok körül épültek ki. Az évszázadok során az egyes oázisok felett megszerzett politikai-katonai fennhatóság egyúttal a kereskedelmi utak ellenőrzését és gazdasági haszonvételét is jelentette. A Szaharában élők kétharmada oázisokban él. Az oázisban többnyire a datolyapálma a fő élelemforrás; a pálmák árnyékában citrusféléket, fügét, őszibarackot, sárgabarackot, zöldségféléket és gabonaféléket termesztenek. A legkiterjedtebb oázisok és jelentősebb településeik az afrikai Szaharában találhatóak: Egyiptomban a Nílus völgye több nagyvárossal (Aszjút, Szóhág, Asszuán), valamint az egyiptomi Fajjúm, Farafira, Kharga, Dakhla és Szíva-oázisok, Líbiában Audzsíla, Gudámisz, Kufra, Algériában a Mzab völgye (fő települése Gardája), és Lagvat (Laghouat). Afrikán kívüli jelentős oázisvárosok a szaúd-arábiai Katíf, Medina, a szíriai Damaszkusz, az iráni Tabasz, a kínai Tarim-medencében a Jarkend-darja és a Tarim völgye, az amerikai Las Vegas, a chilei San Pedro de Atacama stb. Földrajzi környezetüktől való éles elkülönülésüket tekintve a sivatagi oázisokhoz hasonló ökológiai fülke az antarktiszi oázis és az észak-amerikai cienega. Ri (Orne) Ri település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 167 fő (2015). Ri Commeaux, Habloville, Montgaroult, Rônai és Sentilly községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Veselke A veselke (Chrysosplenium) a kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjának egyik nemzetsége 57 fajjal. Származása, elterjedése A nemzetség alapvetően holarktikus: fajai Európa, Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt és hideg égövi vidékein nőnek – de két fajuk Dél-Amerika déli területein honos. Mindössze két fajuk nő a Kárpát-medencében: aranyos veselke (arany veselke, Chrysosplenium alternifolium ), havasi veselke (Chrysosplenium oppositifolium) – az előbbinél jóval ritkábban. A DNS-vizsgálatok tanúsága szerint a nemzetség valószínűleg Kelet-Ázsiában fejlődött ki, és onnan terjedt szét a többi földrészre. Megjelenése, felépítése Lágyszárú, évelő. Alacsony termetű fűféle. Magyar nevét vese formájú, csipkés leveléről kapta. Egyes fajok (havasi veselke) levelei átellenesen, másoké (aranyos veselke) váltakozva állnak – a hagyományos rendszerezés a nemzetséget ennek alapján két fajsorra bontja. Ezt a feltételezést a molekuláris genetikai vizsgálatok megerősítették. Virága sárga, pártája nincs; magánosan vagy kevés virágú álernyőben nő. Ismertebb fajok Chrysosplenium album Chrysosplenium absconditicapsulum Chrysosplenium alternifolium (arany veselke) Chrysosplenium americanum Chrysosplenium axillare Chrysosplenium biondianum Chrysosplenium carnosum Chrysosplenium cavaleriei Chrysosplenium chinense Chrysosplenium davidianum Chrysosplenium delavayi Chrysosplenium dubium Chrysosplenium flagelliferum Chrysosplenium forrestii Chrysosplenium fuscopuncticulosum Chrysosplenium giraldianum Chrysosplenium glechomifolium Chrysosplenium glossophyllum Chrysosplenium griffithii Chrysosplenium hebetatum Chrysosplenium hydrocotylifolium Chrysosplenium iowense Chrysosplenium japonicum Chrysosplenium jienningense Chrysosplenium lanuginosum Chrysosplenium lectus-cochleae Chrysosplenium lixianense Chrysosplenium macranthum Chrysosplenium macrophyllum Chrysosplenium macrostemon Chrysosplenium microspermum Chrysosplenium nepalense Chrysosplenium nudicaule Chrysosplenium oppositifolium (havasi veselke) Chrysosplenium oxygraphoides Chrysosplenium pilosum Chrysosplenium pseudopilosum Chrysosplenium qinlingense Chrysosplenium ramosum Chrysosplenium rosendahlii Chrysosplenium sedakowii Chrysosplenium serreanum Chrysosplenium sikangense Chrysosplenium sinicum Chrysosplenium sphaerospermum Chrysosplenium taibaishanense Chrysosplenium tenellum Chrysosplenium tetrandrum Chrysosplenium trichospermum Chrysosplenium uniflorum Chrysosplenium wrightii Chrysosplenium wuwenchenii Sardigliano Sardigliano település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 402 fő (2017. január 1.). Sardigliano Borghetto di Borbera, Garbagna, Sant’Agata Fossili, Cassano Spinola, Castellania, Gavazzana és Stazzano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Mazzano Romano Mazzano Romano település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 3135 fő (2017. január 1.). Mazzano Romano Campagnano di Roma, Castel Sant'Elia, Faleria, Magliano Romano, Calcata és Nepi községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Bánky József Bánky József (Diósgyőr, 1930. április 13. –) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett zongoraművész, nyugalmazott főiskolai tanár, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, Pécs díszpolgára. Tanulmányok Közismereti Általános iskolai Diósgyőr-vasgyárban (1936-1940), középiskolai a Miskolci "Fráter György" Gimnáziumban (1940-1948), érettségi: 1948-ban. Zenei A kezdeti privát, majd a Miskolci Városi Hubay Jenő Zeneiskola növendékeként folytatott zongora tanulmányok után 1948 és 1954 között Budapesten, a Zeneakadémián (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) zongora: Wehner Tibor, zeneszerzés: Viski János, zenetörténet: Bartha Dénes és Szabolcsi Bence, zeneelmélet: Molnár Antal, népzene: Kodály Zoltán, ill. Járdányi Pál, kamarazene: Molnár Antal, Mihály András, Banda Ede, szolfézs: Szervánszky Endre, Maros Rudolf, Gát József professzoroknál. A legjobb növendékeknek kijáró megbecsülést fémjelzi, hogy játszott 1952-ben a Kodály Zoltán 70. születésnapja tiszteletére rendezett hangversenyen, valamint végzősként a Rádiózenekarral, Melles Károly vezényletével. Hangversenyek Számtalan belföldi, külföldi és főként pécsi hangversenyen mintegy 30 zongoraversenyt és igen sok szólóművet játszott. A versenyművek közül Brahms B-dúr, mindkét Ravel-koncert, Rachmaninov Rapszódia Paganini-témára, Bartók I. zongoraverseny és Britten Diversion pécsi bemutatója fűződik nevéhez. A szólóművek közül ő játszotta Pécsett először Debussy 24 prelűdjét, Liszttől sorozatban a Zarándokévek mindhárom kötetét, Ravel Miroirs ciklusát és számos kisebb művet, Chopin 24 etűdje egyetlen koncerten belül Pécsett eddig csak tőle volt hallható. 1973 és 1986 között az Országos Filharmónia szólistája, ebben az időszakban különösen sok fellépése volt, többek között Gyermán István kamarapartnereként a hegedű-zongora szonátairodalom színe javát végigjátszotta. Budapesten a Zeneművész Szövetség felkérésére lemezfelvételt készítettek vele (Radioton Production, 1991.), melyen Debussy- és Liszt-műveket játszik, Pécsett pedig az Universitas TV több előadását örökítette meg DVD-n: Elődök és utódok, Debussy prelűdjeinek csodálatos világa, stb. Tanári munka A tanítást alsó fokon kezdte (1953-1955 Zalaegerszeg, 1956-1958 Magyar Rádió Gyermekkórus Zeneiskolája). Középfokon 1958-tól 1966-ig Pécsett a Zeneművészeti Szakiskola tanára, majd a továbbiakban már csak felsőfokon 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tagozatán oktatott s végül 1995-ben mint tanszékvezető tanár ment nyugdíjba. Azóta – jelenleg is – a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének óradíjasaként folytatja tanári munkáját. Ars poeticája szerint a tanítás eredményességét a szakmai tudáson és tapasztalaton kívül a következetesség, a tervszerűség, a bizalom, a növendékekkel való lelki kapcsolat, a felelősségérzet és a szeretet garantálja. Zeneszerzés Komponistaként néhány kamaraműtől eltekintve csak hangszerére ír. Zongoraműveiről egy méltatója egyszer úgy nyilatkozott, hogy bennük "a tonalitás és atonalitás értő egyensúlya, a karakterek világos kifejezése, a zenei mondanivaló mély megfogalmazási képessége és átütő ereje, a fülbemászó, klasszikus hangzásokhoz szokott publikum számára is befogadhatóvá váló zenei hangzás, ideáinak logikus felépítése, fejlesztése és érthető rendbe foglalása egészséges kapcsolat-hidat képez a zeneszerző és közönsége között." E művek többsége mindmáig csak szűkebb körben ismert, noha volt Budapesten szerzői estje (Bartók Béla Emlékház, 2014) és rádióhangversenyein is több ciklusa elhangzott saját előadásában, pécsi szólóestjein pedig számos alkalommal hallhatott belőlük a közönség. Ő maga saját stílusát a modern zene konzervatívabb ágához sorolja, úgy gondolja, hogy olyan zenére van szükség, amit a közönség meg tud érteni és meg tud szeretni. A divat, a meghökkentés, a "Pomádé király új ruhája"-szindróma távol áll tőle. Díjak, kitüntetések 1977 – Pécs Megyei Város Művészeti Díja 1979 – Baranya Megyei Tanács "Janus Pannonius" Díja 1994 – Liszt Ferenc Társaság Cziffra-díja 1998 – Baranya Megyei Közgyűlés Tudományos és Felsőoktatás Díja 2000 – Pécs Megyei Jogú Város Millenniumi Díja 2004 – Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2005 – Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2010 – Pro Communitate díj 2013 – Pécsi Tüke-emlékérem 2016 – Pécs város díszpolgára kitüntetés További munkásság Egyéb szakmai tevékenységei közül kiemelendő az Országos Liszt Ferenc Társaság (melynek társelnöke) rendezésében tartott számos nagy sikerű előadással egybekötött hangverseny, valamint zsűritagság mindkét pécsi nemzetközi Liszt-versenyen és számos egyéb országos és megyei versenyeken. Ormándy Miklós Ormándy Miklós (Hont vármegye, Tölgyes, 1846. szeptember 28. – Budapest, 1911. november 30.) - természetrajzi író, piarista tanár. Élete 1846-ban született a Hont vármegyei Tölgyesen. 1868-ban lett a kegyesrend tagja. Nyitrán végzett teológiai tanulmányok után 1873-ban szentelték pappá. Természetrajzból és vegytanból 1880-ban a kolozsvári egyetemen szerzett tanári oklevelet, doktori fokozatot pedig 1881-ben. 1888-tól tíz éven át Sátoraljaújhelyen házfőnök és igazgató volt, 1900-tól pedig haláláig Budapesten volt tanár. Munkássága Cikkei a veszprémi főgimnázium Értesítőjében (1875. Nehány szó a madarakról), a tatai kisgimnazium Értesítőjében (1877. A szülőknek), a kolozsvári főgimnazium Értesítőjében (1879. Apáczai Csere János életrajza és botanikai munkássága), a nagy-kanizsai főgimnazium Értesítőjében (1882. Az infusoriákról, zoologiai tanulmány), a sátoraljaujhelyi főgimnazium Értesítőjében (1891. A mai modern nevelésről, 1892: A szőlő, 1894. A sátoraljaujhelyi gimnazium története). Több vidéki lapban is jelent meg természetrajzi cikke. Botanikai cikkek mellett természetrajzi tankönyveket írt középiskolások és tanítóképzők számára, virágregéi és meséi napilapokban, szépirodalmi folyóiratokban jelentek meg. Főbb munkái Adatok a Mirabilis Jalappa tömlős edényeinek ismeretéhez. Doktori értekezés. Kolozsvár, 1881. A kender természetrajza. Sátoralja-Ujhely, 1889. A szöveg közé nyomott 36 ábrával. A dohány. Sátoralja-Ujhely, 1895. Nyolcz ábrával. (Ism. Budapesti Hirlap 172. sz.). szegedi kegyes tanítórendi főgymnasium Értesítője 1896. és Csaplár Benedek szives közlése (önéletrajzi adatok). Természetrajz elemei a gymnasiumok és reáliskolák I. és II. osztálya számára. Bpest, 1900. Két kötet. Növénytan. Képezdei-, közép- és felső leányiskolák számára. S.-a.-Ujhely, 1901. Állattan. Képezdei-, közép- és felső leányiskolák számára. S.-a.-Ujhely, 1902. Ásványtan. Képezdei-, közép- és felső leányiskolák számára. S.-a.-Ujhely, 1903. Könyvészet 1889., 1891., 1895., 1900-1902. szegedi kegyes tanítórendi főgymnasium Értesítője 1896. és Csaplár Benedek szives közlése (önéletrajzi adatok). A növénynevek etymológiája (Budapest, 1906) A virágok beszélnek (Budapest, 1909) Mesék a virágokról (Budapest, 1911) Csokó lombgébics A Csokó lombgébics (Vireo masteri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lombgébicsfélék (Vireonidae) családja tartozó faj. Rendszerezése A fajt Paul Salaman és F. Gary Stiles írták le 1996-ban. Előfordulása Dél-Amerika északnyugati részén, az Andok hegységben, Ecuador és Kolumbia területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 12 centiméter, testtömege 11 gramm. Életmódja Ízeltlábúakkal táplálkozik. Természetvédelmi helyzete Kicsi az elterjedési területe, egyedszáma csökkenő, ezért Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján a veszélyeztetett kategóriában szerepel. A barátfalvi lévita A barátfalvi lévita Jókai Mór alkotása, Az elátkozott család című regény folytatása. A kötet először a Pesti Naplóban jelent meg 1897-ben, könyvalakban: 1898-ban a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában néhány elbeszéléssel együtt. Történet Előszó Harmincnyolc esztendeje (1858-ban), hogy az író az Az elátkozott család című regényét az olvasóközönség elé bocsátotta. Annak a műnek az utószavában azt ígérte, hogy majd megírja a történet folytatását. Azt is elárulta, hogy A barátfalvi lévita lesz a címe, és azt is, hogy a főhős valahol a Bükk rengetegeiben él majd elrejtőzve, mint lévita. Jókai úgy véli, hogy itt az ideje (1896. december 14.), hogy teljesítse az ígéretét, és megírja a kalandregény folytatását. A böjtös ebéd Amikor báró Kadarkuthy Viktor Miskolcra érkezett, ügyével felkereste az első vicispánt, Dédesy Tamást. Mivel karácsony péntekjén érkezett, az ispán nem akart hivatalos ügyekkel foglalkozni. Meghívta azonban - egy tót legénnyel együtt - Viktort ebédre, ahol ciberelevest, főtt tojást, csíkos káposztát, almabort, mézes kását, popászt tálaltatott fel neki. Az úri vendégnek nem volt ínyére sem az étel, sem az ital, de közben legalább elmondhatta, hogy miért jött erre a vidékre. Barátfalvára akart eljutni, hogy bosszút álljon Guthay Lőrincen, aki korábban - a báró apja kérésére - a Kadarkuthy nevet bitorolta. Az első vicispán nem tudott (vagy nem akart a bosszúállásban) segíteni, így a második vicispánhoz küldte egy jó tanáccsal a mérges idegent. A disznótoros ebéd A bárót Igriczy János másodvicispán házában a megjelent vendégsereg ismerősként fogadta. Többen együtt jártak vele iskolába, mások anekdotákból ismerték a csínytevéseit. Míg a magyar szakácsművészet remekeit felszolgálták, Kadarkuthy elmesélte a böjtös ebédet, amin igen jót nevettek. A beszélgetés közben a báró az ügyére is rátért, hogy miért is utazott Miskolcra, kit is keres valójában. A problémájára hosszadalmas jogi csűrés-csavarás után megtalálták a megoldást. Egy gond volt: a törvénykezés 25-30 évig is eltarthatott. Kadarkuthy fel akarta gyorsítani az igazságszolgáltatást, és maga akart érvényt szerezni a jognak. Barátfalvára akart eljutni, de a jelenlévők nem tudták, hogy a falucska hol van, még az 1629-ből való térképen sem találták. A borsodi falvak összeírásában sem akadtak rá. A perceptor (adószedő), azonban ismerte a barátfalvi lévitát, aki kiváló farkasvadász hírében állt, bár nem járt föl a városba, a mészégetők által küldte el a vadászzsákmányait a helyi szűcshöz. Az alispánné kiváló ötlettel állt elő: másnap látogassák meg az Avason a kálvinista esperest, az bizonyosan tudja, hogy a hozzá tartozó egyházi személyek hol és merre laknak. A Lavater Amikor a nagytiszteletű úr Kadarkuthyra nézett, akkor rajta a csalárdság, a kéjencség, az alattomosság, a kegyetlenség, a ravaszság és a kérlelhetetlen harag jegyeit fedezte fel. A vendég elmondta az esperesnek idejövetele okát, célját úgy, ahogy azt az alispánné ajánlotta neki. A kálvinista esperes azonban átlátott az idegen úr praktikáin, és nem árulta el, hogy merre található a lévita. Egy jó tanáccsal ő is szolgált: a báró úr kérjen segítséget a miskolci bírótól, aki bizonyára ismeri a Bükkben létező falvakat, ráadásul szűcsmesterként üzleti kapcsolatban áll a tiszteletessel. Bíró uram A bíró házában egy félreértés miatt a bárót komédiásnak nézték, de a megsértett egy hatalmas pofonnal helyrerázta a drabant tévedését. A tisztázás után Kadarkuthy farkasbőrből készült holmikat kívánt megrendelni. Közben a muzsikásról kiderült, hogy Viktor egykor - álnév alatt - nála, Sámson mester cirkuszában dolgozott majomemberként. Bár a maesztró kedvesét egykor elszöktette Kadarkuthy, az egykori erőművész már nem haragudott rá. Még felvilágosítással is szolgált - sőt ódákat zengett - a barátfalvi lévitáról, akivel egykor maga is megküzdött, szégyenszemre vereséget szenvedett tőle. A bíró szebbnél szebb ruhákat hozott, melyek közül a báró egy fekete farkasbőrből készült bekecset választott ki magának. Rövid alkudozás után Kadarkuthy 40 forintért megvásárolta az értékes ruhadarabot, a süveget meg a lábhüvelyt ráadásul kapta, nagylelkűségből. Információt azonban a lévitáról egy fikarcnyit sem szerzett. Itt van hát Barátfalva A báró és a komédiás a Szinva partján sétáltak, amikor az utóbbi egy jónak tűnő ötlettel állt elő. Keressék meg a Bükk kellős közepén lévő Pogányoltárt, ahonnan kiválóan látható egész Borsod vármegye a hegyeivel, völgyeivel, folyóival és helységeivel együtt. Itt már könnyű feladat lesz rábukkanni Barátfalvára. Arról lehet majd ráismerni, hogy annak a helységnek nincsen tornya, illetve a szénégető, mészégető kemencékről. Titanides Sámuel görög honfitársa, Parasztevics uram kalauzolta el őket két körmöci aranyért a kívánt helyre. A gubacsszedő tanácsára Sámuel a cél előtt majd hátramarad egy közeli faluban, Viktor meg üveghutának való helyet kereső szombatos vállalkozónak adja ki magát. Ha mészkőkeresés közben a hegyek között Kadarkuthy végez a lévitával, akkor a farkasok takarítják el az ellenfelet. Ha Guthay Lőrinc kerül ki győztesen a párviadalból, akkor Sámuel két napig hiába fog várni a báróra a falusi csárdában. Ezután Miskolcra indul, és jelenti a szolgabírónak, hogy Kadarkuthy bárót meggyilkolták. A perzekútorok a lévitát megfogják, láncra verik, törvényt ülnek felette, három nap múlva a gyilkost felakasztják. A világon kívül Kadarkuthy Szentpéteren hátrahagyta két útitársát, és elindult Barátfalva felé. Hamar besötétedett, a báró utat tévesztett, szerencséjére parasztokkal találkozott. A barátfalvi bíró kísért szentpéterieket vissza a falujukba, akik a pap prédikációja miatt jártak náluk. A falu vezetője út közben Kadarkuthynak hosszan mesélt a tiszteletesről, aki felvirágoztatta a településüket. Minden baj nélkül megérkeztek Barátfalvára. A 300 lelkes falunak egy hosszú utcája volt, a település közepén a toronytalan templom, mellette a paplak és az iskola állt. A lévita házában Malárdy Hermina éppen főzött a férje és a kisfia társaságában, a bírót várták vacsorára. A vendég nem egyedül érkezett, az idegen Barra Áronnak nevezte magát. A báró előadta a jövetele célját, homokbányát, vasmentes mészkövet és hamuzsírégetéshez alkalmas erdőt keresett. A lévita jártas volt az üveggyártásban, megígérte, hogy a székely vállalkozó segítségére lesz. Beszélgetés közben szóba került a farkasvadászat is, Barra Áron (Kadarkuthy) kérésére Lőrinc megígérte, hogy egy éjjel elviszi a vendégét ordaslesre. A vacsora közben a bárónak egyre jobban megtetszett a pap felesége, ez bosszúálló, gyilkos szándékát még erősítette is. Cselvetésként hitbéli áttérésre is vállalkozott, a bírót kérte keresztapának, a tiszteletes asszonyt meg keresztanyának. Farkasvadászat A karácsony másnapjára tervezett keresztelési ceremónia elmaradt. Az istentisztelet után a lévita, a vendég úr és a bíró elindultak megfelelő kvarchomok kutatására, csak késő este értek vissza a faluba. Kiderült, hogy ahol a megfelelő alapanyagot találták, annak az ezerkétszáz holdas erdőnek a birtokosa maga báró Kadarkuthy Viktor volt, aki erről nem is tudott. Lőrinc részletesen elmesélte a vendégének, hogy egykor milyen bűnt követett el Viktor ellen. Nem is sejtette, hogy a vérig sértett ellensége ott állt vele szemben. Eljött ez idő a farkasvadászatra, ketten elindultak a leskunyhóhoz. Ott a báró felfedte magát, és párbajra hívta ki a lévitát, aki elfogadta a kihívást. Az összecsapást azonban farkasok zavarták meg, akik rávetették magukat Kadarkuthyra. Guthay Lőrinc egy ideig csak nézte az ádáz harcot, de a báró kétségbeesett ordítása után beavatkozott a küzdelembe. Mi volt az a nagy változás? Kadarkuthy másnap délelőtt érkezett meg a szentpéteri vendéglőhöz, ahol útitársát hátrahagyta. A hajdani principális, amikor meglátta a bárót, fejvesztve elrohant, még a számláját sem fizette ki. Viktor kiegyenlítette a kétnapi ellátás költségét, majd egy matyó fuvaros segítségével Miskolcra utazott. A borbély műhelyében rendbehozatta a frizuráját. A kézitükörben Kadarkuthy nem ismert magára: az egész haja galambfehér volt, azokban a rémséges percekben egyszerre megőszült. Viktor elegáns ruhába átöltözve meglátogatta a másodalispánnét, akinek őszintén elmondta a vele történteket. A következő tavasszal a postán egy zacskó érkezett Franciaországból a barátfalvi lévitának címezve. A zacskó töltve volt - az akkor még ezen a földön ismeretlen - akácfa magjaival. Barátfalva A regényben szereplő Barátfalva nagy valószínűséggel Tardonával azonos. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. Szereplők báró Kadarkuthy Viktor Guthay Lőrinc, a lévita Malárdy Hermina, Lőrinc felesége a négyesztendős Guthay Lacika Danavár János, barátfalvi bíró Dédesy Tamás vicispán Igriczy János másodvicispán a másodalispán felesége a kálvinista esperes Querczina András szűcsmester, a miskolci bíró a jámbor Matus, tót szolgalegény Titanides Sámson cirkuszigazgató Parasztevics uram, gubacsszedő Tozsó borbély Vasas Károly Vasas Károly (Salgótarján, 1930. június 12. – Budapest, 1992. január 11.) Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész. Élete, munkássága Vasas Károly Salgótarjánban született. A Képzőművészeti Főiskolára 1950-ben iratkozott be, de előtte már a Bóna Kovács Károly által vezetett baglyasaljai képzőművészeti szabadiskolában is tanult. A főiskolán a mesterei Beck András, Pátzay Pál és Szabó Iván voltak. 1956-ban végzett szobrász szakon. A művészeti közéletbe azonnal bekapcsolódott, már 1957-től rendszeres résztvevője volt az országos és külföldi tárlatoknak. Számos országban járt külföldi tanulmányúton. Miskolcon volt a kivitelező műterme, és szövetségi tagsága is oda kötötte. Életművét alapvetően határozta meg erős közéleti érdeklődése, a forradalmi múlt eseményeit expresszív csoportkompozícióban örökítette meg. Erőteljesen foglalkozott a szobrászat téri lehetőségeinek vizsgálatával. Kiállításai Számos vidéki kamarabemutató mellett gyűjteményes kiállítása volt 1979-ben a Műcsarnokban . Köztéri művei Déryné Széppataki Róza (1961, Jászberény ) Bányászemlékmű (1965, Balinka ) Bányászemlékmű (1966, Sárisáp ) Tanulópár (1967, Budapest ) Csonka János (1967, Budapest) Bányászemlékmű (1973, Salgótarján ) Felszabadulási emlékmű (1979, Harta ) Felszabadulási emlékmű (1979, Szécsény ) Bányászemlékmű (1983, Pécs ) Lovász József (1983, Pásztó ) Három tavasz (1985, Balatonfüred ) Vénusz születése (1987, Balatonkenese ) Lenkey János (1988, Eger ) Kántorné Engelhardt Anna ( Miskolc ) Díjai, elismerései 1963 – Stúdió-kiállítás, Fiatalok Stúdiójának díja 1965 – Stúdió-kiállítás, KISZ KB I. díja 1968 – Stúdió jubileumi kiállítás I. díja 1969 – Angyalföldi Tárlat, a XIII. kerületi tanács díja 1970 – SZOT felszabadulási pályázat I. díja 1971 – Munkácsy Mihály-díj 1971, 1973 – Salgótarjáni Tavaszi Tárlat díja 1974 – IV. Debreceni Nyári Tárlat nívódíja 1974 – A Honvédelmi Minisztérium pályázati kiállításának fődíja 1975 – Munkácsy Mihály-díj 1975 – A II. Nemzetközi Dante Biennále ( Ravenna ) aranyérme 1975 – III. Nemzetközi Kisplasztikai Biennále díja 1974 – V. Debreceni Nyári Tárlat, Alkotó Ember pályázat I. díja 1977 – NOSZF jubileumi kiállítása, a Kulturális Minisztérium nívódíja 1977 – Az oroszlányi bányász-emlékműért, a Kulturális Minisztérium nívódíja 1978 – Érdemes művész 1986, 1990 – Miskolci Téli Tárlat díja Sánta László (színművész) Sánta László (Nagyvárad, 1980. november 29. –) magyar színész és szinkronszínész. Életrajza Sánta László 1980. november 29-én született a Romániai Nagyváradon. 1992-ben Békéscsabán a Légy jó mindhalálig című darabban debütált, mint Nyilas Misi szerepében, majd a következő évadban A kis herceg című zenés darabban a címszerepét játszotta el. 1993-tól 1997-ig a Szente Béla által működtetett Csabai Színistúdióban tagja volt, ahol számos zenés és prózai előadásában szerepelt. Tanulmányait 1996-ban kezdte Békéscsabán, ahol először elvégezte az Evangélikus Gimnázium dráma tagozatát, majd 2000-től a Fiatal Művészeti Szakközépiskolában tanult. Itt szerezte első színpadi tapasztalatait a Békés Megyei Jókai Színház stúdiósaként is játszott. Emellett énekelni, táncolni és gitározni tanult. 2004-ben végzett színész szakon. Még ebben az évben bekerült egy operett társulatba, melyet Hídvégi Miklós vezetett. Egy európai turnén is részt vett a társulattal többek között Németországba és Izraelbe is, ahol német nyelven elénekelte a Hadfaludy Ferenc gróf szerepét A mosoly országában, és Ferry-t a Viktória című operettben. Az iskola elvégzése után 2004-ben a Pannon Várszínház társulathoz szerződött, ahol több színpadi előadásaiban szerepelt. Dolgozott egy évig a budapesti Piccolo Színházban is, 2007-től pedig a Budapesti Operettszínház tagja. A színpadi szerepei mellett az egyik legkeresettebb szinkronszínésze is. Színpadi szerepei Egy éj Velencében-avagy a golyók háborúja - Testaccio, velencei szenátor (Budapesti Operettszínház, 2011) Tim Rice-Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár - Simon (Madách Színház, 2010) Molnár Ferenc-Zerkovitz Béla: A doktor úr - Bertalan (Thália Színház, 2010) Impro és Kontra (Budapesti Operettszínház - Raktárszínház, 2010) Musicalmesék (Budapesti Operettszínház, 2010) Galt Macdermot-James Rado-Gerome Ragni: Hair - Steve, Sheila barátja (Szegedi Szabadtéri Játékok, 2010) Michael Kunze-Sylvester Levay: Rebecca - Ben (Budapesti Operettszínház, 2010) Kálmán Imre : A bajadér A színház titkára (Budapesti Operettszínház, 2009) Gary Adler–Michael Patrick Walker: Oltári srácok - Juan (Thália Színház, 2008) William Shakespeare : Szentivánéji álom - Dudás, Puck (Budapesti Operettszínház, 2008) William Shakespeare : Szentivánéji álom - Dudás (Szegedi Szabadtéri Játékok, 2008) Richard Genée–Carl Haffner–Henrik Meilhac: Dr. Bőregér - Dr. Blind (Budapesti Operettszínház, 2008) Lehár Ferenc : A víg özvegy - Sebastian Cascade (Budapesti Operettszínház, 2007) Rudolf - Károlyi István, magyar nemes (Budapesti Operettszínház, 2007) Alan Menken–Howard Ashman–Tim Rice: A Szépség és a Szörnyeteg - Lefou (Budapesti Operettszínház, 2007) Jim Steinman–Michael Kunze–Miklós Tibor: Vámpírok bálja - Alfréd (Magyar Színház, 2007) Dés László – Geszti Péter – Békés Pál : A dzsungel könyve - Maugli (Pannon Várszínház, 2006) William Somerset Maugham – Nádas Gábor – Szenes Iván : Imádok férjhez menni - Fred (Pannon Várszínház, 2006) Íme az ember - Jézus (Pannon Várszínház, 2006) Presser Gábor – Fejes Endre : Jó estét nyár, jó estét szerelem - Fiú (Pannon Várszínház, 2006) Szirmai Albert – Bakonyi Károly – Gábor Andor : Mágnás Miska - Miska lovász (Pannon Várszínház, 2006) Valahol Európában - Ficsúr (Városmajori Szabadtéri Színpad, 2006) Karinthy Frigyes : Tanár úr kérem - Steinmann (Pannon Várszínház, 2005) Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról - József (Pannon Várszínház, 2005) Nana - Labordette / Detektív / 2. nyaraló (Piccolo Színház, 2005) Musical A-tól W-ig (Piccolo Színház, 2005) Orfeum )Pannon Várszínház, 2005) Falfestmény (Pannon Várszínház, 2005) Ilyenek voltunk - Miklós Tibor (Piccolo Színház, 2005) Lehár Ferenc : A mosoly országa - Pottenstein Hadfaludy Ferenc gróf (Békés Megyei Jókai Színház, 2005) Tanár úr kérem - Steinmann (2005) Ábrahám Pál : Viktória - Miki gróf (Békés Megyei Jókai Színház, 2004) Diótörő és egérkirály - Diótörő (Békés Megyei Jókai Színház, 2004) Da Vinci - Bernardo, a fiatal tanítvány (Békés Megyei Jókai Színház, 2003) Várkonyi T. András: Szupermancs - II. Nyomozó, Képfelelős (Békés Megyei Jókai Színház, 2002) Sztárcsinálók - Hírhozó, Tanítvány (Békés Megyei Jókai Színház, 2002) Balatoni rege - Sió, balatoni sellőfiú (Békés Megyei Jókai Színház, 2002) Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde - Csongor (Békés Megyei Jókai Színház, 2002) Senki sem tökéletes avagy nincs, aki hűvösen szereti - Rendőr (Békés Megyei Jókai Színház, 2001) Antoine de Saint-Exupéry : A kis herceg....A kis herceg (Békés Megyei Jókai Színház, 1992) Móricz Zsigmond : Légy jó mindhalálig....Nyilas Misi (Békés Megyei Jókai Színház, 1992) Szinkronszerepei Anime/Rajzfilm Bleach - Jamada Hanataro Blood+ - További magyar hang D.Gray-man - Tyki Mikk (2.hang) Death Note - A halállista - További magyar hang Méz és lóhere - További magyar hang Naruto (Animax-változat) - Morino Idate Soul Eater - Lélekfalók - Soul Eater Viva Piñata Film A dobos - Sid (Jaycee Chan) A dög 2-Darálós pillanatok - További szinkronhang A kék elefánt - Herald A Wiz - Madárijesztő (Micheal Jackson) A szégyen sivataga - további szinkronhang Bunkó vagyok, így hódítok - további szinkronhang Felpörögve (Crank) - Kaylo (Efren Ramirez) Mi a gond velem? - William (Mark Webber) Rock tábor (Camp Rock) - Shane Gray (Joe Jonas) Rock tábor 2 (Camp Rock 2) - Shane Gray (Joe Jonas) Sammy nagy kalandja - Sammy Sose hátrálj meg - Aaron (Neil Brown Jr.) Végső állomás 5.- Sam Lawton ( Nicholas D’Agosto ) Sorozat Csodák (Miracles) - Paul Callan (Skeet Ulrich) CSI: New York-i helyszínelők - további szinkronhang Hannah Montana - Dylan (1. évad 18. rész) Jonas Brothers: Living the Dream - Joe Jonas Jake és Blake - Bruce (Diego Child) Két pasi meg egy kicsi - Ted (1. évad 14. rész) Vészhelyzet - John (14. évad 9. rész) Ének A hercegnő és a béka Barátaim: Tigris és Micimackó Bűbáj Horton Phineas és Ferb Sonny, a sztárjelölt Viva High School Musical Argentina Viva High School Musical Mexikó Sardor Rashidov Sardor Rashidov (Taskent, 1991. június 14. –) üzbég válogatott labdarúgó, a katari El-Dzsais csatára. Shelley-fényseregély A Shelley-fényseregély (Lamprotornis shelleyi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Etiópia, Kenya, Szomália, Dél-Szudán és Tanzánia területén honos. Oğuzi járás Az Oğuzi járás (azeri nyelven: Oğuz rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Oğuz. Népesség 1999-ben 36 488 lakosa volt, melyből 29 735 azeri (81,5%), 5 167 lezg (14,2%), 1 021 török, 217 orosz és ukrán, 179 zsidó, 104 udin, 33 tatár, 5 örmény, 3 avar. 2009-ben 40 248 lakosa volt, melyből 34 296 azeri (85,1%), 4 831 lezg (12%), 805 török, 142 orosz, 85 zsidó, 74 udin, 21 kurd, 5 tatár. Forrás Azerbajdzsán járásainak etnikai összetétele 1886-tól napjainkig: http://www.ethno-kavkaz.narod.ru/rnazerbaijan.html Mihaíl Sztáikosz Mihaíl Sztáikosz (Μιχαήλ Στάικος; Athén, 1946. november 22. – Bécs, 2011. október 18.) Ausztria metropolitája, Magyarország és Közép-Európa exarchája, a Konstantinápolyi ortodox egyház helyi vallási vezetője. Élete Görögországban végzett gimnáziumi tanulmányai után bécsi rokonaihoz költözött, ahol 1965-ben az ausztriai ortodox egyházmegye titkára lett. Tanulmányait 1979 októberétől 1983 júniusáig a Thesszaloniki Egyetem teológiai karán folytatta, a Bécsi Egyetemen pedig bölcsészetet, filozófiát és egyházjogot tanult. 1977. november 21-én Hriszósztomosz bécsi metropolita diakónussá, a következő napon pedig pappá szentelte. Az ausztriai egyházmegye és annak exarchátusai irodaigazgatója lett archimandritai rangban. A bécsi Szent György és Szentháromság görög templomok papjaként végzett tevékenysége mellett a bécsi görög iskola igazgatója is volt. 1985. november 5-én a görög ortodox egyház, azaz a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátus Szent Szinódusa Hrisztúpolisz püspökévé választotta. Ettől kezdve az ausztriai egyházmegye, illetve exarchátusai segédpüspökeként szolgált. 1991. november 5-én, Hriszósztomosz metropolita nyugállományba vonulása után, Ausztria metropolitájává, Magyarország és Közép-Európa exarchájává választották. Megkezdte el az ausztriai egyházközségek és a magyarországi exarchátus újjászervezését. A magyarországi ortodox egyházi élet beindítására irányuló munkájának fő eredményei az exarchátus regisztrációja, egy budapesti iroda és kápolna létesítése, Szentes, Karcag, Kecskemét ortodox egyházközségeinek és templomainak az egyetemes pátriárkátushoz való csatlakozása, valamint Beloiannisz községben új egyházközség alapítása és új templom építése. Mihaíl Sztáikosz aktívan tevékenykedett az Európai Egyházak Konferenciájának és az Egyházak Világtanácsának bizottságaiban. A Bécsi Egyetemen és az ottani katolikus teológián újgörög nyelvet és ortodox teológiát tanított. Az osztrák Ökumenikus Tanács elnöke volt 1996-tól 1999-ig. Kitüntetései Az Osztrák Köztársaság Nagykeresztje (2011) A Magyar Köztársaság Középkeresztje (1999) Ukrán Köztársasági Érdemrend (2008) A Jeruzsálemi Patriarkátus arany keresztje (1972) A Szent Vlagyimir-rend arany fokozata (1972) A Lengyel Egyház Nagykeresztje (1993) Csehország és Szlovákia: A Szent Cirill-Metód rend nagykeresztje (1994) Athén város aranyérme Forrás Elhunyt Magyarország exarchája NOL 2011. október 19. Kostrena Sveta Lucija Kostrena Sveta Lucija (olaszul: Costrena Santa Lucia ) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik. Fekvése Fiume központjától 5 km-re délkeletre a Tengermelléken, a tengerparttól 800 méterre fekszik. Története Kostrena területe a 13. századtól a Frangepánok vinodoli hercegségéhez tartozott. A település Szent Lúcia templomát 1492-ben említik először. A 16. és 17. században a Zrínyiek bakari uradalmának része volt, majd a család kihalása után előbb magyar, majd a 18. század végén osztrák kincstári birtok. A mai templomát 1714. május 5-én szentelte fel nagytábori gróf Rátkay Ádám Benedek modrus-zenggi püspök. Plébániáját 1789-ben alapították. Miután 1778-ban Bakar Mária Teréziától széles körű kiváltságokat kapott Sveta Lucija is a bakari municipium része lett. 1874-ben Kostrena többi területeivel együtt különvált Bakarból és önálló község lett. Az önállóságot Kostrena azonban csak 1876-ig élvezte, mert a tersattói, majd a sušaki községhez csatolták. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. Nevezetességei Szent Lúcia tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori eredetű, története során többször átépítették. 1714-ben bővítették, majd 1738-ban megújították. Mai formáját az 1912-es átépítés során nyerte el. Főoltárát a kostrenaiak adományaiból emelték 1799-ben. Feltételezhetően Antonio Michelazzi fiumei műhelyében készült, mely a mester halála után is folytatta tradicióit. A Szent Mihály és Szent Miklós mellékoltárok Josip Kaplan zágrábi műhelyében készültek valószínűleg 1912 körül. A Szent Mihály oltár képe Guido Reni, a római kapucinus templomban látható festményének viszonylag jó minőségű másolata abból a kápolnából származik, melyet Franjo Ksaver Loy építtetett a 19. század első felében žuknici birtokán. A templom oldalfalain látható keresztút képei Mirko Šubic szlovén akadémiai festő és restaurátor munkái. Orgonája Franc Jenko ljubljanai üzemében készült. Hreljin Hreljin (olaszul: Pichetto vagy Creglino) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Bakarhoz tartozik. Fekvése Fiume központjától 14 km-re, községközpontjától 6 km-re keletre a Tengermelléken fekszik. A települést a déli részén szeli át a D501-es főút, itt található a falu futballpályája is. Nincsenek elnevezett utcái, a helyiek a településrészek nevei alapján tájékozódnak. Településrészei Solnice (a központban), Pod Solnice, Palentarovo, Biljin, Raskrižje, Stara cesta, Čopovsko, Kukurinovo, Knezovo, Tursko, Vidasko, Sobolsko, Zastene, Gaj, Maj, Ravnica, Lokvica, Lonja, Glavičina, Dorisko, Placa, Kalac, Dragisino, Hrustica, Popelišće, Prinčica, Kalvarija, Cerkul, Fister, Melnice, Plase. Hreljintől északra halad el a Zágráb – Fiume vasútvonal, mely Melnicénél éri el a települést és áthalad Plasén, ahol a vasútállomás található. Plase vasútállomása négy vágányával a vasútvonal nagyobb állomásai közé tartozik. Hreljin közepén áll az 1794-ben épített Szent György templom, a kultúrház, az alapiskola, a szolgáltatóház és a postahivatal. Története Hreljin egykor egyike volt a római Liburnia hét liburn várának. Építésének ideje nem ismert, de néphagyomány úgy tartja, hogy Hrelja (Herkul) várát Görögországból érkezett népesség építette. A vár körül megtalálták a római település maradványait, a közeli Bakaracnál egy római mérföldkövet és Plasénál néhány római pénzérmét is találtak. 1225-ben II. András király Hreljint a vegliai hercegeknek, a Frangepánok őseinek adományozta. Első írásos említése 1288-ban a vinodoli törvénykönyvben történt, ahol Hreljin egyike volt a kilenc vinodoli közösségnek. II. András adományából Hreljin ugyan a Frangepánok uralma alá került, de szabad telepesei nem kívántak jobbágysorba kerülni, mely összetűzéshez vezetett. Végül a vinodoli törvénykönyvben a Frangepánok kénytelenek voltak néhány engedményt tenni, cserébe a telepesek elismerték a hercegek uralmát. Hreljin ősi vára a mai Gradina területén található. Tekintélyes falait két torony erősítette és két bejárata volt. A védőfalak északnyugati és délnyugati végén egy, a Bakari-öböl felé néző kerek védőtorony állt. A falak vonalát ezen az oldalon egy négy saroktornyos kisebb kastély zárta le, mely valószínűleg az egykori erődített település legősibb része volt. A domb legmagasabb pontján állt maga a vár, melynek maradványai máig jó állapotban maradtak fenn. 1403-ban Frangepán Miklós idejében Hreljint olyan városként említik, melynek négy papja is volt. 1440-ben Hreljint egy glagolita írású okirat említi, melyben Frangepán János földet adományozott a crikvenicai Szűz Mária pálos kolostornak. Az 1491-es évszámot tartalmazza az a szentségtartó kőkeret, mely egykor a várbeli Szent György templomban volt elhelyezve, de ma a zágrábi régészeti múzeumban látható. Felirata: „Hic. est. cborpus. Domini. Inostri. Yesu. Cristi. 1491.” Rajta a Frangepánok és Zengg város címere látható, valószínűleg a Frangepánok ajándéka a várossá válás alkalmából. 1550-től Hreljin ura Zrínyi Miklós volt, a birtokot testvére György igazgatta. Hreljin számára az első urbáriumot 1605-ben írták. Ebben az időben bővítették a plébániatemplomot három hajósra. 1649-ben a település a tengermelléki birtokokkal együtt Zrínyi Péteré lett, majd a család fiági kihalása után 1692-től kamarai birtok. 1699-ben felépült a havas Boldogasszony kápolna, mely a régi város egyetlen máig teljesen épen fennmaradt emléke. 1726-ban elkezdődött az új Karolina út építése Károlyváros és Fiume között, mely új lendületet adott a település fejlődésének. Ekkor indult meg Hreljin mai területének az egykori Piketnek a benépesülése. A Piket elnevezés még a napóleoni időkből származik, amikor ezen a helyen francia őrállomás volt ( a francia „piquet” mezei őrhelyet jelent). 1778-ban Bakar szabad királyi városi rangot kapott, Tersatto és Kraljevica között létrehozták a bakari municípiumot, melybe beleesett Hreljin területe is. 1789-ben megszüntették a hreljini káptalant, majd miután 1790-ben egy tűzvészben a régi templom is megsemmisült a plébániát is Piketre, az 1794-ben épített új Szent György plébániatemplomba helyezték át. Hreljin iskoláját 1854-ben alapították. 1861-ben dr. Ante Starčevićet választották a hreljin-grobniki kerület képviselőjévé a horvát száborba. 1874-ben a bakari municípiummal elégedetlen falusi közösségek kiharcolták a municípium felosztását, így Hreljin is önálló község lett. A község központja a település központjában, a helyi öregek által ma is „općinának” nevezett épületben volt, melyben 2010-ben óvoda működött. A településnek 1857-ben 2798, 1910-ben 3008 lakosa volt. 1920 előtt Modrus-Fiume vármegye Sušaki járásához tartozott. A 19. század közepétől, de különösen a két világháború között számos hreljini vándorolt ki a tengerentúlra, emiatt szinte nem volt olyan ház ahonnan ne ment volna valaki Amerikába. Becslések szerint számuk ekkoriban elérte az ezerötszázat. Közülük az egyik legismertebb Josip Marohnić volt, aki megalapította az első amerikai horvát templomot és kiadta a "Hrvatski glasnik" nevű horvát nyelvű újságot. 1941-ben Hreljint megszállták az olasz csapatok. Az Olasz Királyság és a független Horvátország közötti 1941. május 18-án megkezdett tárgyalások értelmében Hreljint átszelte Bakari-öböltől Delnice felé meghúzott az új határ. A háború idején a település lakói tevékenyen részt vettek a partizánakciókban. Az első partizántábort Hreljin felett Tuhobica területén az erdőben létesítették. 1943. október 7-én a német csapatok támadása során a tábort eltörölték a föld színéről és 107 partizánt kivégeztek. Az olasz fegyverletételt követően Hreljint megszállták a német csapatok. A települést 1945. április 17-én szabadították fel a jugoszláv hadsereg egységei. 1974-ben a közigazgatás átszervezése során a települést Fiume városhoz csatolták. 1991-ben Bakar község része lett, majd 1995-ben Bakar várossá válása után a város egyik területi önkormányzata igazgatja. 2011-ben a településnek 2191 lakosa volt. Nevezetességei Hreljin várának tekintélyes romjai. Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1794-ben építették. Kultúra A település kulturális életének központja a kultúrház a központban a plébániatemplom közvetlen szomszédságában található. A régi iskolaépület bővítésével épült. A kulturális élet fő szervezője már évek óta a helyi kulturális és művészeti egyesület a KUD "Sloga", melyet mai formájában 1975-ben alapítottak. A helyi kulturális élet kezdetei 1910-ig vezethetők vissza, amikor megalakult az énekkar, majd valamivel később a tamburazenekar és a színjátszókör. 1923-ban egyesületté alakultak, melynek tagjai Božo Vidas-Vuk vezetésével megalapították a "Primorac" tamburaegyüttest. 1922-ben megalakult a "Hridina" sportegyesület tambura szekciója. 1924-ben megalapították a "Sloga" munkás-sport kulturális-művészeti klubot, mely az aktív munkások többségét tömörítette. 1936-ban megalakult az "Ogranak seljačke Sloge" mely színjátszó csoporttal, tamburazenekarral és énekkarral rendelkezett. A kulturális élet megújításában elévülhetetlen érdemei vannak az ismert neves zeneszerzőnek Nikola Hercigonjának. 1945 után kezdte meg működését a település új kulturális egyesülete a KUD "Božo Vidas–Vuk", melynek ének- és színjátszó csoportja működött. 1973-ban indult a "Gradina" énekkar, a térség egyik legrégebben működő énekkara. 1997-ben alapították a hreljini kulturális és ča nyelvjárású hagyományőrző szekciót, melynek legismertebb tevékenysége a jelmezes vigasságokat szervező "Čočman Express" egyesület. 1999-ben "Hreljin" néven női énekkar alakult. A településen működő egyesületek: Önkéntes tűzoltóegylet "Sloga" kulturális és művészeti egyesület "Srndać" vadásztársaság "Hreljin" női kar "Reful" énekkar "Čočman express" jelmezes egyesület Sport Naprijed Hreljin labdarúgóklub Hreljin női bocsaklub Hreljin férfii bocsaklub Raymond Spruance Raymond Ames Spruance (Baltimore, 1886. július 3. – Pebble Beach, 1969. december 13.) amerikai admirális. Raymond Spruance a Maryland állambeli Baltimore-ban született 1886. július 3-án Alexander P. Spruance és Annie Ames Spruance gyermekeként. Iskoláit New Jersey-ben végezte, majd 1903 és 1906 között az Annapolis (Maryland))Annapolisban lévő US Naval Academy tengerészeti tisztképzőben tanult. Végzése után 1906-ban a USS Iowa, majd 1907-től USS Minnesota hajókon szolgált. 1907-től elektromérnöki tanulmányokat folytatott a General Electric-nél. 1910-től 1911-ig a USS Connecticut fedélzetén teljesített szolgálatot, majd a USS Cincinnatira kapott tiszti kinevezést. 1913-ban a USS Bainbridge (DD-1) romboló parancsnokává nevezték ki, de 1914. májusától visszatért a szárazföldre, a Newport News (Virginia) Shipbuilding and Dry Dock Company-nál lett gépészeti felügyelőhelyettes, ahol 1916-tól a USS Pennsylvania csatahajó építési munkálataiban vett részt, majd a hajó vízrebocsátása után a fedélzetén is szolgált. 1917 végétől szuperintendáns a New York Navy Yardnál. E tevékenységének keretében Londonban, Liverpoolban és Edinburgh-ban is teljesített szolgálatot. A USS Agammemnonon töltött szolgálata után 1919-ben a Maine állambeli Bath-ba vezényelték a USS Aaron Ward romboló felszerelésének felügyeletére, amelynek a parancsnokságát is átvette. 1921-24 között a Haditengerészet Mérnöki Irodájában tevékenykedett. 1924-ben rövid időre kinevezték Philip Andrews ellentengernagy, az USA Európai Haditengerészeti Erőinek parancsnoka mellé, majd átvette a USS Osborne romboló parancsnokságát. 1926-ban megkezdte kétévnyi stratégiai tanulmányait a newporti Naval War College-ben. 1932-ben kelt kapitányi kinevezése. 1938-ban a USS Mississippi cirkáló parancsnoka lett. 1940-ben ellentengernaggyá nevezték ki, februártól a 10. számú tengerészeti körzet parancsnoka, 1941. júliusától a karibi térség is a parancsnoksága alá tartozik. 1941. szeptemberében kinevezték a Csendes-óceánon tevékenykedő 5. Cirkálóhadosztály parancsnokává. 1942. júniusában William Halsey tengernagy javaslatára, aki maga betegsége miatt kórházba kényszerült, Chester W. Nimitz, a Csendes-óceáni Flotta parancsnoka kinevezte Task Force 16 parancsnokának. Ez a döntés – a repülőgép-hordozókkal kapcsolatos tapasztalatlanságát illető kritikák ellenére – igen jónak bizonyult, ugyanis az általa vezetett flottaegységeknek fontos szerepe volt abban, hogy az Egyesült Államok döntő győzelmet aratott a midway-i csatában a túlerőben lévő japán flotta felett, fordulópontot jelentve a csendes-óceáni hadszíntéren. Spruance 1943-ban megkapta a Central Pacific Force parancsnokságát, ami 1944-es átszervezésekor az 5. Flottává alakult, melynek első parancsnoka így szintén ő lett. Parancsnokként vett részt több csendes-óceáni csatában, ő vezényelte a Gilbert-szigetek invázióját, Szaipan, Guam és a Mariana-szigetekhez tartozó Tinian elfoglalását, később Ivo Dzsima és Okinava invázióját. 1944. júniusában tengernaggyá, 1945-ben a Csendes-óceáni Flotta főparancsnokává nevezték ki. A katonai szolgálatot 1948-ban fejezte be. 1952 és 1955 között a Fülöp-szigeteken az USA nagykövete volt. Otthonában, a kaliforniai Pebble Beach-ben halt meg 1969. december 13-án. CD Nacional (Mexikó) A Club Deportivo Nacional a mexikói Guadalajara egyik nagy múltú labdarúgócsapata, amely azonban ma csak a negyedosztályú bajnokságban (azon belül a 11-es csoportban) szerepel. Négy szezon idejéig az első osztályban is szerepelt, legjobb eredménye egy hatodik hely. Története Az 1916-ban alapított csapat 1960-ban jutott fel az első osztályú bajnokságba, ahol eleinte középcsapatként szerepelt, majd 1964-ben mindössze 12 pontot gyűjtve az utolsó helyen végzett. A kiesést ekkor úgy kerülte el, hogy éppen ekkor növelték meg az első osztály csapatainak számát 14-ről 16-ra, ezért rendeztek egy külön kis négy csapatos osztályozótornát, amelyet a Nacional megnyert, így bent maradhatott. A következő évben azonban ismét utolsók lettek, és ezúttal már nem tudták elkerülni a kiesést. Bajnoki eredményei A csapat első osztályú szereplése során az alábbi eredményeket érte el: José Cuauhtémoc Blanco José Cuauhtémoc Blanco mexikói író. Élete José Cuauhtémoc Blanco Chihuahuában született. 1991-ben együtt María del Carmen Peñával megírták a Cadenas de amargura történetét. 1996-ban a Cañaveral de pasiones című sorozat történetét adaptálták. 2009-ben megírták a Mi pecado című telenovella történetét. Munkái Eredeti történetek El color de la pasión (2014) (María del Carmen Peñával) Mi pecado (2009) ( María del Carmen Peña és Víctor Manuel Medinával) Az ősforrás (El manantial) (2001) (Víctor Manuel Medinával) Ángela (1998) (María del Carmen Peñával) Capricho (1993) (María del Carmen Peñával) Cadenas de amargura (1991) (María del Carmen Peñával) Adaptációk Julieta (Laberintos de pasión) (1999) (María del Carmen Peñával) Eredeti történet Caridad Bravo Adams (szabad változat) Cañaveral de pasiones (1996) (María del Carmen Peña és José Antonio Olverával) Eredeti történet Caridad Bravo Adams Új verziók Bűnös vágyak (Abismo de pasión) (2012) (Cañaveral de pasiones verziója) írta Juan Carlos Alcalá , Rosa Salazar Arenas és Fermín Zúñiga A szerelem nevében (En nombre del amor) (2008) (Cadenas de amargura verziója) írta Martha Carrillo és Cristina García Déli papírdarázs A déli papírdarázs (Polistes dominula) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a redősszárnyúdarazsak (Vespidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Európa és Ázsia melegebb kontinentális és mediterrán éghajlatú területein honos, valamint az Amerikai Egyesült Államok keleti részén elterjedt. Magyarországon is honos. Életmódja Az előző nyáron kelt, áttelelő királynő a fészkét faüregekbe, padlásokra építi. A fészek sejtjeinek száma 250 felett is lehet. A lerakott petéket, majd a kikelő lárvákat az első dolgozók kikeléséig egyedül neveli. A lárváikat eleinte nektárral, gyümölcsnedvekkel etetik, majd különböző rovarokkal táplálják. A kifejlett példány virágnektáron és édes nedveken él. Jack Kilby Jack St. Clair Kilby (Jefferson City, Missouri, 1923. november 8. - Dallas, Texas, 2005. június 20.) amerikai fizikus volt, aki 2000-ben kapott fizikai Nobel-díjat a munkásságáért: ő találta fel és hozta létre az első integrált áramkört, a Texas Instruments-nél (TI), 1958-ban. Sok egyéb találmánya is volt, ugyancsak ő a kézi számológép és a hőnyomtató (thermal printer) feltalálója. Élete Tanított az University of Illinois at Urbana–Champaignen, később pedig a University of Wisconsin–Milwaukee-n. Fiatalkorában Kansas államban, Great Bendben élt és tanult. Filmszínház A filmszínház vagy közkeletűbb nevén mozi filmek nyilvános, nagyobb közönség előtti vetítésére alkalmas helyszín, többnyire egy épületen belül lévő termek csoportja vagy különálló épület, ritkábban szabadtéri mozi vagy egyszerűen szabadon álló vetítővászon, kivetítő. A többnyire homorúan emelkedő padlóra rögzített vagy mobil széksorokon, esetleg erkélyen helyet foglaló közönséggel szemben található a hatalmas vetítővászon, erre vetíti a vetítőgép a befűzött kópia képsorait. A 2000-es évektől egyre szélesebb körben terjed a digitális mozitechnika, amely szükségtelenné teszi a film fizikai forgalmazását-kezelését és így megoldást nyújt a kópiahiányra is. A filmszínházakat jellemzően szolgáltatóipari vállalkozásként üzemeltetik, azaz a közönség mozijegy vásárlása ellenében tekintheti meg a kiválasztott filmet. Egy részük jól körülhatárolható közönséget céloz meg üzletpolitikájával és ennek megfelelően alakítja a vetített filmek műsorrendjét (premier- és utánjátszó mozik, művészfilmeket vetítő artmozik, örökzöldeket játszó nosztalgiamozik, pornómozik stb.). Speciális filmszínháztípusok a panorámavetítőivel a kupolája belső palástjára ismeretterjesztő, főleg csillagászati filmeket vetítő planetárium; az IMAX rendszerű térhatású filmek vetítésére alkalmas 3D-mozi; a szabadtéri autósmozi, ahol a nézők autóikban ülve kísérhetik figyelemmel a filmet; a szervezeti, céges vagy magánüzemeltetésű, ingyenes vetítőtermek, filmklubok; emellett a hagyományos televíziózásnál magasabb szintű technikai környezetre, audio- és videorendszerre utal a házi mozirendszer megnevezés is. Történelme A film feltalálásának hajnalán a tekercseket alkalmi vetítőtermekben, cirkuszi sátrakban mutatták be a közönségnek. Noha az első, egy üzlethelyiségből kifejezetten filmvetítés céljaira kialakított filmszínház, a Vitascope Hall 1896. június 26-án nyílt meg az amerikai New Orleansban, majd az Edison’s Vitascope Theater Buffalóban ugyanazon év október 19-én, több évnek el kellett telnie, hogy az úttörő példát követve tömegesen nyíljanak meg a filmszínházak. Az Egyesült Államokban az 1910-es években szökött fel a moziépítési láz, s az 1914-ben New Yorkban megnyílt filmszínházpalota, a Mark Strand Theater mintáján sajátos filmszínház-építészeti stílusjegyek alakultak ki. A világ többi részén az alapvető funkcionális és szerkezeti jegyeket leginkább a színházépítészet határozta meg, azaz a filmszínházak utánozták a kőszínházakat, bár a 20. század második felére a moziépítészet mindinkább leegyszerűsödött. Az elkövetkező évtizedekben, ahogy a filmek és a filmszínházak mind népszerűbbé váltak a közönség körében, s a tömegtermeléssé váló filmgyártás is egyre inkább képes volt a keresletet kielégíteni, sorra alakultak a mozihálózatok és nyíltak a filmszínházak. A házi VHS videotechnika és a kábeltelevíziózás 1980-as évekbeli, az 1990-es évektől pedig a digitális DVD-technika széles körű elterjedése, valamint az ezek kapcsán burjánzó filmkalózkodás visszavetette a filmszínházak népszerűségét. Világszerte bezártak a kisebb települések filmszínházai, az egy-két termes kis mozik. A moziipar a több és nagyobb vetítőtermet magukban foglaló filmszínházak, a technikailag korszerű video- és hangtechnika telepítésében vélte megtalálni a túlélés esélyét, de a kalózkodás, és az otthoni mozizás kényelme és az egyre jobb házimozirendszerek továbbra is a gazdaságos filmszínház-üzemeltetés útjában álló tényezők maradtak. Ezzel kezdetét vette a multiplex és megaplex mozik elterjedése, amelyek igényesen kialakított előcsarnokában különösen nagy hangsúlyt kapnak a járulékos kereskedelmi tevékenységek (üdítő- és pattogatottkukorica-árulás, dévédéüzlet vagy -kölcsönző stb.). A környezetbarát világlátás eredményeképp egy angol moziban átalakították a nézőteret és székek helyett szobakerékpárokon ülnek a nézők és ők állítják elő a mozi működéséhez szükséges energiát. A filmszínházak kulturális jelentősége A filmszínház a televízió elterjedéséig a közéleti, tudományos, kulturális hírek egyik legfontosabb forrása volt. A filmhíradók, a filmek jóval szélesebb rétegekhez jutottak el, mint a nyomtatott sajtó hírei. A mozi nemcsak a szórakozás egyik eszköze, de közkedvelt találkozóhely, a társadalmi érintkezés helyszíne is lett. A mozi szó eredete A magyar mozi szó Heltai Jenőtől származik, a nehézkes mozgófénykép szó átalakításával (ill. sokáig rövidítve csak "mozgó"-ként emlegették a filmszínházakat). Heltai egyébként tulajdonosa, és művészeti igazgatója is volt az egyik leghíresebb magyar filmgyártó cégnek, az ASTRA-nak. Újabban a mozi szót gyakran "film"/"mozifilm" értelemben is használják. Lednice Lednice (németül Eisgrub) település Csehországban, Břeclavi járásban. Lednice Hlohovec, Bulhary, Břeclav, Ladná, Podivín, Přítluky, Rakvice és Sedlec településekkel határos. Lakosainak száma 2293 fő (2018. január 1.). Fekvése Lednice Hlohovec, Bulhary, Břeclav, Ladná, Podivín, Přítluky, Rakvice és Sedlec településekkel határos. Nevezetességei A neoromantikus stílusban épült Lednice-kastély a hozzá tartozó parkkal és pálmaházzal. A kastély és környéke része a Lednice–valticei kultúrtájnak, amelyet 1996-ban felvettek az UNESCO Világörökség-listájára. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Grisolles (Aisne) Grisolles település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 236 fő (2015). Grisolles Bézu-Saint-Germain, Bonnesvalyn, La Croix-sur-Ourcq, Épaux-Bézu és Rocourt-Saint-Martin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Andy García Andy García (szül. Andrés Arturo García Menéndez, Havanna, Kuba, 1956. április 12. –) Oscar-díjra jelölt amerikai színész, rendező és producer. Életének első szakasza Andy Garcia 1956. április 12-én látta meg a napvilágot a kubai Havannában. Születésekkor a család eredetileg ikreket várt, de a másik embrió nem fejlődött ki, így egyedül jött a napvilágra a kis Andy. A vallásos mama sosem tudta megbocsátani magának, hogy nem volt képes életet adni a másik gyermeknek, és saját magát okolta a magzat haláláért. Szerencsére a szépen fejlődő fia megvigasztalta, ám alig hogy a gyerek ötéves lett, a família újabb gonddal szembesült, mikor Fidel Castro hatalomra jutott, így egyre nehezebb lett az életük, ezért átköltöztek Miami Beach-be. A kubai bevándorlók sikeresen leküzdötték a nehézségeket, az apa szinte a semmiből teremtett egy illatszerüzemet, amelyből később milliomos lett. Andy megtanult angolul, s miután beiratkozott a gimnáziumba, a jóképű fiatalember hamar népszerűséget szerzett a tanulók között. Kitűnően kosárlabdázott, s már profi pályafutásról álmodozott, de az érettségi előtt elkapta a hepatitiszt, mely kerékbe törte kosárlabdázó álmait. De a továbbtanulásról nem mondott le, a floridai nemzetközi egyetem dráma szakos hallgatója lett, itt próbálkozott meg először a színészettel, közben persze dolgozott is (szállítómunkásként és pincérként). A tanulást félbeszakította, és úgy döntött, szerencsét próbál Hollywoodban. Filmes karrierje 1980-as évek Garcia először szappanopera-szerű sorozatokban tűnt fel ("¿Qué pasa, U.S.A.?"; Archie Bunker's Place), míg nem 1983-ban három érdektelen filmben kapott mellékszerepeket. Ezután több tévéfilmben és játékfilmben is feltűnt, majd 1985-ben A halál nyolcmillió útja című filmben rá osztották egy kokainbáró figuráját. Andy Garcia ezzel nagy lépést tett az ismertség felé, és felhívta magára olyan híres rendező figyelmét, mint Brian De Palma. A rendező az Aki legyőzte Al Caponét című gengszterfilmben őt szemelte ki George Stone, az olasz zsaru szerepére, aki csatlakozik Elliot Ness híres bűnüldöző csapatához (a csapatban olyan nagy sztárok voltak, mint Kevin Costner és Sean Connery). Ezután már főszerepeket, játszhatott a Vérbosszúban, Morgan Freeman oldalán és Ridley Scott rendezésében is szerepelhetett a Fekete esőben, amelyben Michael Douglas partnere volt. 1990-es évek Andy Garcia a Higgy neki, hisz zsaruban Richard Gere oldalán tűnt fel először, majd 1989-ben Francis Ford Coppola kérte fel A Keresztapa III.-ban a forrófejű Sonny Corleone törvénytelen fia, Vincent Mancini szerepére, amelyért Val Kilmer, Alec Baldwin, Charlie Sheen, sőt Robert De Niro is versengett, az utóbbi persze azt szerette volna, hogy kicsit megöregítik a figurát. A választás végül Garcia-ra esett, aki ezt meg is hálálta: alakításáért Oscar-díj jelöltek a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. Ezután az alakítása után persze sztár lett, aki most már válogathatott a szerepajánlatok között. Emlékezetes alakítást nyújtott Meg Ryan oldalán a Ha a férfi igazán szeretben, majd újra gengsztert játszott a Leszámolás Denverben című moziban, majd Bill Duke Gengszterében Lucky Luciano, szicíliai maffiózót keltette életre. A Gyilkos donorban, egy sikeres nyomozót alakította, akinek gyermeke, csontvelő-átültetésre vár, hogy életben maradhasson. A tökéletes donor azonban nem más, mint egy szigorúan őrzött sorozatgyilkos, őt Michael Keaton játszotta. 2000-től napjainkig 2000-ben rögtön egy kedvére való ajánlatot kapott: Arturo Sandovalt, a legendás kubai dzsessztrombitást kellett megszemélyesíteni a muzsikus életéről szóló filmben. A szerepért Emmy-díjra és Golden Globe díj-ra nevezték. Steven Soderbergh Ocean's Eleven – Tripla vagy semmi című mozijában a kíméletlen vállalkozó, Terry karaktert ajánlotta fel Garciának, aki szívesen vállalta (csak úgy mint a többi két részt). Philip Kaufman Függőség című filmjében azonban megint rokonszenves alakot kelt életre, melyben Ashley Judd nyomozó társát alakítja. Ezután ismét Soderbergh mozijában szerepelt, Ocean's Twelve – Eggyel nő a tét című filmben, de nem csak ő maradt a moziban: George Clooney, Brad Pitt, Matt Damon és Don Cheadle is szívesen folytatta. Az El Tropiconak nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója, szereplője és producere is volt. A szereplők kiválasztásakor Garciának, mint rendezőnek határozott elképzelései voltak, de akadtak önként jelentkezők is, például Dustin Hoffman, aki csak azt kérte cserébe, hogy Andy kísérje el a lánya esküvőjére, vagy Bill Murray, aki elolvasta a forgatókönyvet és csak annyit mondott nem tudja, elmegy-e valaki megnézni a filmet, de ő mindenesetre szeretne benne lenni. Következő filmjét, a Füstölgő ászokat Joe Carnahan rendezte. A filmben olyan sztárok voltak, mint Ben Affleck, Ray Liotta. Az Ocean's Thirteen – A játszma folytatódikban Andy ismét Terry Benedict kaszinótulajdonos szerepében tér vissza, csak most az Ocean's banda most nem őt, hanem Willie Bankset(Al Pacino) rabolta ki. Persze Andy a filmben negatív karakter maradt. Készülődő filmjében a Hemingway & Fuentesben Anthony Hopkinssal lesz látható. Magánélete Andy Garcia 1982-ben vette feleségül Marivi Lorido Garciát. Három lányuk és egy fiuk született: Dominik, Daniella, Alessandra és Andres. Garcia egyébként nemcsak színészként ismert: 1991-ben megalakította saját produkciós cégét, a CineSon Productionst. Ennek égisze alatt debütált rendezőként a Cachao…Como Su Ritmo No Hay Dos című, játékfilm hosszúságú koncertfilmmel és megrendezte az El Tropico című mozit is. Zenei ágon is igen szorgos volt, a Cachao - Master Sessions, melynél producer volt, I, valamint II. lemezén az első 1994-ben Grammy-díjat nyert, a másodikat 1995-ben Grammy-díjra jelölték. A Cachao - Cuba Linda volt a CineSon márkanéven megjelent harmadik lemez, amelyet 2001-ben Grammy-díjra, 2000-ben Latin Grammy-díjra jelöltek. Az 1997-ben forgatott Garcia Lorca eltűnése című filmnek - amelynek egyben a címszerepét is alakította - négy dalát szerezte. Barabás Éva (festő) Barabás Éva (Marosvásárhely, 1943. november 15. –) festő. Pályafutása 1962 és 1968 között a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán tanult, 1968-tól 1990-ig a marosvásárhelyi képzőművészeti középiskola tanára volt. Festményein és rajzain társadalmi jelenségeket ábrázol allegórikus stílusban. Díjak, elismerések Szervátiusz Jenő-díj (2016) Egyéni kiállítások 1979, 1981, 1982 • Böblingen (NSZK) 1980 • Stuttgart 1982 • Herenberg 1983 • Marosvásárhely Scottie Pippen Scottie Pippen (Hamburg, Arkansas állam, 1965. szeptember 25. –) egy visszavonult amerikai kosárlabdázó, az NBA-ben szereplő Chicago Bulls csapatában játszott. A Bullsszal 6 bajnoki címet szerzett, emellett kiemelkedő szerepet vállalt a Bulls 1995-96-os szezonban felállított 72-10-es alapszakasz mérlegéhez. Pippen, Michael Jordan társaságában szinte teljesen átalakították a kosárlabdát, a Bulls csapatát bajnokcsapattá tették és az egész NBA-nek világhírt tudtak szerezni az 1990-es években. Az egyik legjobb alacsonybedobóként a ligában, 8 alkalommal választották be a szezon legjobb védőcsapatába, és az All-NBA első csapatba 3 alkalommal, 7 alkalommal vett All-Star gálákon, amelyek közül 1994-ben az MVP címet is elhódította. Az NBA történetének 50 legnagyobb játékosa közé is beválasztották az 1996-97-es szezon alatt, és egyike annak a négy játékosnak akiknek a mezszámát a Chicago Bulls visszavonultatta (a másik három játékos Jerry Sloan, Bob Love és Michael Jordan). Kulcsember volt mind az 1992-es, mind az 1996-os Bulls bajnokcsapatában, ezt a két csapatot tartják az NBA történetének legjobbjainak. 17 éves karrierje során 12 évet a Chicago Bullsban töltött, egyet a Houston Rocketsnél és négyet a Portland Trail Blazersnél. Pippen az egyetlen olyan játékos aki ugyanabban az évben tudott olimpia bajnok- és NBA bajnok is lenni (1992, 1996). Tagja volt az 1992. évi nyári olimpiai játékokon szereplő amerikai kosárlabda-válogatottnak amelyet a mai napig csak "Dream Team"-ként emlegetnek a kosárvilágban, amely a mérkőzéseken ellenfeleit átlagosan 44 ponttal tudta legyőzni. Pippen szintén kulcsfontosságú szereplő volt az 1996. évi nyári olimpiai játékokon együttvéve a korábbi tagokkal mint Karl Malone, John Stockton és Charles Barkley valamint az új csapattársakkal mint Penny Hardaway vagy Grant Hill. Mindkettő évben a 8-as mezszámot viselte. Pippent kétszer választották be Naismith Kosárlabda Hírességek Csarnoka tagjai közé, a kiemelkedő karrierje, valamint a "Dream Team" szereplése eredményeként. Erre az eseményre 2010. augusztus 13-án került sor. A Bulls a 33-as mezszámát 2005. november 8-án vonultatta vissza, míg egyetemi csapata, a Central Arkansas az ugyancsak 33-as mezszámot 2010. január 21-én vonta ki a birtokolható mezszámok közül. Susana Zabaleta Susana Zabaleta Ramos (Monclova, Coahuila, Mexikó, 1964. szeptember 30. –) mexikói énekesnő és színésznő. Élete Susana Zabaleta 1964. szeptember 30-án született. Több telenovellában szerepelt. 2006-ban ő volt az egyik zsűritag a Cantando por un sueño dalversenyen. Filmográfia Televízió 2013 Qué pobres tan ricos 2013 Lo que mas quieres... Jueza de Canto 2012 Por ella soy Eva... Eva María León Jaramillo Vda. de Zuloaga / Yadira Rivers 2011 SuSana Adicción 2009 Me quiero enamorar... Consejera 2009 Los simuladores "El gran Motul" 2009 Atrevete a soñar... Önmaga 2008 Fuego en la sangre... Ruth Uribe Acevedo 2004 S.O.S.: Sexo y otros Secretos... Sofía 2006 Cantando por un sueño Primera Temporada... Zsűritag 2006 Cantando por un sueño Segunda Temporada... Zsűritag 2006 Los reyes de la canción... Jurado 2003 Bajo la misma piel... Ivonne Acosta 2002 Conducción del programa Cultura en Línea 2001 Salomé ... Susana 2000 Mi destino eres tú ... Emma Pimentel de Rivadeneira 1998 Una luz en el camino... Astrid del Valle 1997 Pueblo chico, infierno grande... Medarda Zavala 1996 La sombra del otro... Lic. Angelina Amaral 1991 Milagro y magia Filmek 2010 Boogie, el aceitoso 2007 Colorín colorado este cuento no se ha acabado 2003 Sinbad 2001 Vivir Mata 1999 Crónica de un desayuno 1999 Sexo, pudor y lágrimas 1997 Elisa antes del fin del mundo 1996 Sobrenatural 1996 Cosi fan tutte 1994 Soma 1994 Pocahontas Színház 2012 Amor, Dolor y lo que traía puesto 2005 El Hombre de la Mancha (Únicos 3 días en Culiacán, Sinaloa) 2002 Los Monólogos de la Vagina 2000 El Hombre de la Mancha 1997 La Gran Magia 1996 Funesta 1996 Matar o no Matar (El Hábito) 1996 Una Sirena con Patas (El Hábito) 1995 Pocahontas con La Malinche (El Hábito) 1991 CATS 1989 Qué Plantón 1989 Sorpresas 1988 Don Quijote de la Mancha 1988 Mi Vida es Mi Vida 1988 Magnolias de Acero 1986 El Violinista en el Tejado 1986 Barnum Diszkográfia ¿O...fue un sueño? (1995) Desde el baño (1997) El pasado nos vuelve a pasar (2002) Navidad (2002) Quiero sentir bonito (2004) Para darle cuerda al mundo (2005) De la A a la Z (2006) Te busqué (2008) Amarrados (2010) Dobsina Dobsina (szlovákul Dobšiná, németül Dobschau, latinul Dobsinium) város Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Fekvése Rozsnyótól 26 km-re északnyugatra, a Gömör–Szepesi-érchegység középső részén, a Dobsina-patak partján fekszik. Nevének eredete Neve a szláv Dobsa személynévből ered és „Dobsa birtoka” jelentésű. Története A település a Dobsina-patak két oldalán erdőirtással keletkezett 1326-ban, amikor szász bányászokat telepítettek itt le. A város lakossága ugyanis az egri káptalan előtt 1326-ban kötött egyesség értelmében, a híres „korponai szabadsággal" megajándékoztatván szabadon űzte bányászatát, de a jövedelem egyharmad része ugyanazon egyezség szerint a földesúrnak volt fenntartva. A település szabad polgárai bírájukat és papjukat szabadon választhatták. A legrégebbi polgár családok között szerepeltek: Stempel, Lux, Antony, Kaiser, Klein, Hankó, Krausz, Szontagh, Fischer, Pack, Gotthardt, Rachl, stb. A 14. század második felében megjelenik a település történetében az ősi nemesi Szontagh család, amely egészen a 20. századig szorosan kötődött hozzá. 1417-ben Zsigmond királytól vásártartási jogot kapott és bányaváros lett. A 15. századtól a település a nemesi származású Bebek család csetneki uradalmához tartozott. A hegyek gazdag érceiből a város gyorsan meggazdagodott. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, majd később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak. 1544. október 14-én megrohanta a török, felgyújtotta, lakosságát pedig elhurcolta. 1556-tól a füleki török közigazgatásnak fizetett adót. A 17. században a környék vasiparának központja lett, ahol fegyvergyár is működött. Itt alakult meg 1680-ban az ország első vasolvasztója. 1723-ban a város megszabadult a földesurainak fizetett adók alól, 1756-ban pedig Mária Terézia rendeletére szabad királyi város lett. 1770-ben a városban 15 különböző céh működött. 1792-ben felépült a ma is álló templom. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOBSINA. németűl Tobschau. Bánya Város Gömör Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, ’s a’ Csetneki Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Csetnektöl északra két mértföldnyire, határos oláh Patakával, Felső Sajóval, Talgártal, és Iglóval, Szepes Várm. Nagy meredek erdős hegyek között épűlt, napkelet felől való hegye fekete hegynek, németűl Schwarczenbergnek neveztetik, mellynek kebele rézzel igen gazdag, és vassal is bővelkedik, felső része pedig épűletre, és tűzre való fával, a’ Város felett észak felé lévő hegy pedig sűrű, és vastag fenyves erdővel gazdag, mellyböl hoszszú tsatornákat készítenek a’ lakosok, és a’ Rosnyaiaknál, ’s másoknál elárúlgatnak. Hajdani nevezetes szabadságokkal bírt e’ Város. Régenten Gróf azután Hertzeg Rákótziaké vólt; kik a’ Királyi Felség ellen fellázzadván, birtokjok a’ Királyi Fiscusra szálla. Megszerezvén pedig kész pénzen Lányi, és Zontag Nemzetségek, két szabad Udvar vala benne, birtokos ezeken kivűl itten Márjásy Uraság is, lakosai e’ Városnak igen munkások, és a’ Szászoknak maradékai, noha tótúl is beszéllenek. Határbéli mezőjök meszsze terjed, de szántó földgyök nehéz a’ mivelésre, mellyet mindazáltal tellyes nyugodalommal, ’s megelégedéssel mivelnek. Tsudálkozásra méltó, hogy e’ helyet semmiféle viszontagság velek el nem hagyattathatta. Elrontatott ugyan e’ Város egyszer a’ Tőrökök által; de története homályban van. Nevezetes vas hámorai, mellyeken kivűl réz, tzinóbriom, kényeső, és arany értzék is vagynak itten; két vas öntő műhelye is van, és egy elpusztúlt réz olvasztója Sztretzena nevezetű részén. Emlékezetes itten a’ Kóbald, mellyet e’ Városnak határjában Schoem nevű idegen ez előtt 18 esztendőben feltalált vala. Ásattatik itten asbestus is, papíros, és örlő malmai is vagynak, mellyeket folyó vize hasznosan hajt, melly Rozsnyó, és Berzéte felé foly. Volt itten egy vas öntő műhely is, mellyet néhai nagy tapasztalású Lányi János állítatott vala fel, ’s ekkor fegyverek, ’s nem utolsó puska tsők készíttettek itten, 1538dikban pedig atzélt készítő műhelyek is valának itten, mellynek munkáltatása nem régiben, egy Nemes Társaság által újjonnan folyamatban vétettetett. Határjának egy harmad része közép termékenységű, legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája van, kortsmája, malma, serháza nevezetes, héti vásárja is van, itató helye alkalmatos, piatzozása közel, szenet, és meszet is égetnek, a’ vas verő műhelyekben is jó keresettyek lévén, első Osztálybéli.” A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Dopschina, (Dobschau, Topscha, Dobschinium), Gömör v. népes szabadalmas bányaváros, Rosnyóhoz északra 2 mfdnyire, egy magas hegyektől bekerített mély völgyben: 554 kath., 4367 evang. tót és német lakosokkal. Kath.- és evang. anyaszentegyház; evang. deák oskola, melly hajdan virágzó gymnasium volt. Határa hegyes, és igen sovány; a hegyek oldalain, miután az erdők kiirtattak, jó legelővel; de fő élelmét bányáiban keresi, mellyekben sok vas, piskolcz, réz, czinóber, kényeső, asbest, gránát chrysolittal vegyesen, terpentin, wismuth, márvány s m. i. ásatik. A hámorokban sok és jó vas (öntött vas is) készül, valamint a papirosmalom, a méhtenyésztés, s lentermesztés szinte figyelemre méltók. Ut. p. Rosnyó.” 1855-ben a város háromnegyedét elpusztította egy tűzvész. A bányászat és a kohászat a 19. század végén szűnt meg. Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint (részlet): „Dobsina rendezett tanácsú város Gömör vármegyének északkeleti részén, a Dobsch patak regényes völgyében, nyugatról keletre terjed. Észak felől a Fekete-hegység és Hosszúhegy, kelet felé a Golyó-felsőhegy, Spitz és Száraztető, dél felé a Kőzúgó, Hegyesdomb és a Csendes erdő, nyugat felé a Bükkös és Tárcsa által körülvett, teljesen védett völgykatlanban, 468 méternyi tengerszín fölötti magasságban fekszik és a bánréve-dobsinai vasútvonal végállomása. A város határában a legmagasabb hegy a Tresznyik (1398 m.) a Felsőbükkös (1294 m.), Andreiszkó (1271 m.), Feketehegy (1149 m.), Golyóhegy (999 m.), Száraztető (1044 m.) stb. [...] Dobsinának mérsékelt és egészséges éghajlata van. A tél ugyan hosszú és kemény, de a magas hegyek a szelek és viharok erejét megtörik. A hegyes és köves talaj többnyire mészkőből, pala- és agyagrétegekből áll és csak a legnagyobb szorgalom és megmunkálás után termi meg a gazdának a legszükségesebbet. A földmívelés Dobsinán alacsony fokon áll és azzal a lakosság igen csekély része foglalkozik, ellenben a marhatenyésztés és a méhészet, mint hasznothajtó foglalkozás, emelkedőben van. A míg a bánya- és kohóipar Dobsinán virágzott, addig a lakosság legnagyobbrésze ezzel az iparággal foglalkozott; most azonban, midőn a vasipar pangása következtében a város két kohója beszüntette az üzemet és a munkások nagyrészét elbocsátották, a bányamunkások száma is nagyon megapadt és ma már kevesen foglalkoznak ez iparággal. A lakosság kis töredéke földmíveléssel, marhatenyésztéssel, fafuvarozással, favágással foglalkozik, elenyésző csekély része pedig az itteni két fűrészgyárban, lakatos- és asztalos-műhelyben és reszelő-vágógyárban nyer alkalmazást. A bánya- és kohó-ipar és főképen a vasipar pangása és hanyatlása következtében Dobsina város munkásosztálya tömegesen kénytelen itt hagyni ősi hazáját és távol, leginkább Amerikában keresni meg a maga és családja számára a mindennapi kenyeret; a város jóléte és vagyonosodása pedig lassanként hanyatlásnak indul.” A trianoni diktátumig Gömör és Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1945. június 18-án 265, a kitelepítés után visszatérni szándékozó, főként német és magyar nemzetiségű dobsinai lakost mészároltak le a csehországi Přerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái. Dobsina város külső telepei A Dobsch-fővölgyben Kohótelep Felső- és Alsó-hámor Cigány-telep Alsó-fűrész-telep A Fekete-hegy alatt Lányihutta-telep A Gölnicz-völgyben Hegyeskő (Jégbarlang) János-telep (Spital) Gölniczvölgyi kohó-telep (Középső hámor) Rákospatak Rákóczy-telepek (Szikafka) Népessége 1880-ban 5592 lakosából 3961 német, 1273 szlovák és 358 magyar anyanyelvű. 1890-ben 4643-an lakták, ebből 3056 német, 1252 szlovák és 335 magyar anyanyelvű. 1900-ban 5115 lakosából 2860 német, 1509 szlovák és 746 magyar anyanyelvű. 1910-ben 5029-en lakták, ebből 1739 magyar, 1688 német és 1503 szlovák anyanyelvű volt. 1921-ben 4622 lakosából 2225 csehszlovák és 353 magyar. 1930-ban 4681 lakosából 2939 csehszlovák és 247 magyar. 1991-ben 4569 lakosából 4135 (90,5%) szlovák, 7,94% cigány, 17 (0,37%) magyar. 2001-ben 4896 lakosából 4337 (88,58%) szlovák, 9,01% cigány, 31 (0,63%) magyar. 2011-ben 5702 lakosából 4083 szlovák, 613 cigány, 13 magyar, 13 cseh, 8 német és 963 ismeretlen nemzetiségű. Nevezetességei Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1792 -ben épült empire stílusban . Evangélikus temploma 1480 körül épült. Gótikus eredetű, később többször átépítették. Mai formáját a 19. század végi neogótikus átépítéskor kapta. A határában levő, 1870 -ben felfedezett Dobsinai-jégbarlang kedvelt kirándulóhely. 2000-ben felkerült az UNESCO Világörökség listájára az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként. A várostól északra található a Dobsinai vízerőmű. A neoreneszánsz városháza 1870 -ben épült. A történelmi városközpontban klasszicista stílusú lakóházak láthatók. Neves személyek Innen származott Freytag József orvos. Itt született 1821-ben gömöri Szontágh Pál rézhámoros, politikus, országgyűlési képviselő, evangélikus egyházi vezető. Itt született 1830-ban iglói és zabari Szontagh Ábrahám orvosdoktor, homeopata gyakorló orvos. Itt született 1851-ben Sztehlo Ottó magyar építész. Itt született 1857-ben Szojka Gyula kereskedelmi akadémiai tanár. Itt született 1860-ban Szlávik Mátyás bölcseleti doktor, filozófus, evangélikus teológiai tanár. Itt született 1912-ben Andrej Reiprich szlovák entomológus, lepideptorológus. Itt élt Pákh Mihály (1795–1859) ágostai evangélikus szuperintendens. A gimnázium tanulója volt a neves szlovákok közül Juraj Palkovič 1784–1786, Pavel Jozef Šafárik 1808–1810 és Karol Kuzmány 1817–1820 között. Dr. Lux Gyula ( 1884 - 1957 ) tanár, nyelvész, a dobsinai és dél-szepesi német kultúrának a jeles kutatója volt; ősei egyébként több évszázadon keresztül a települést lakták és ugyanott bányászattal foglalkoztak. Itt hunyt el Máday Károly (1821–1870) evangélikus lelkész, püspök. Itt hunyt el Szuszai Antal plébános, professzor. Testvértelepülések Sajószentpéter , Magyarország ( 2000 ) Rudabánya , Magyarország ( 2011 ) Joel Asoro Joel Joshghene Asoro (Svédország, 1999. április 27. –) svéd labdarúgó, aki jelenleg a Sunderlandben játszik. Középpályásként és csatárként is képes pályára lépni. Pályafutása Kezdeti évek Asoro az IFK Haninge ifiakadémiáján kezdett el futballozni, majd a Svédországban a játékosneveléséről híres IF Brommapojkarnához került, 11 éves korában. A csapat ifiakadémiájáról korábban olyan játékosok kerültek ki, mint John Guidetti, Albin Ekdal, Simon Tibbling és Ludwig Augustinsson. Sunderland 2015-ben leigazolta az angol Sunderland. Egy évvel később, 2016. augusztus 21-én bemutatkozott az első csapatban, egy Middlesbrough elleni bajnokin, miután a 81. percben beállt Duncan Watmore helyére. Ezzel ő lett az addigi legfiatalabb svéd a Premier League-ben. Három nappal később, a Shrewsbury Town ellen 1-0-ra megnyert Ligakupa-meccsen kezdőként kapott lehetőséget. A válogatottban Asoro 2016. szeptember 5-én, Spanyolország ellen mutatkozott be a svéd U21-es válogatottban. A svéd sajtó szerint az 1-1-es találkozón a Paris Saint-Germain, az AC Milan, az Internazionale, a Borussia Dortmund, a Bayern München, az RB Leipzig, a Villarreal és a Valencia is figyeltette Asorót. Egy nappal később a Newcastle United és az Arsenal játékosmegfigyelője is elismerően beszélt róla. Október 6-án ellen, Észtország ellen megszerezte első gólját. Roßdorf (Türingia) Roßdorf település Németországban, azon belül Türingiában. Roßdorf Kaltennordheim, Hümpfershausen és Schwallungen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3806 Tremaine A 3806 Tremaine (ideiglenes jelöléssel 1981 EW32) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-én. Hriszto Sztoicskov Hriszto Sztoicskov (bolgárul: Христо Стоичков; Plovdiv, 1966. február 8. –) bolgár labdarúgó edző, egykori válogatott játékos. Az 1990-es évek egyik kiemelkedő csatáregyénisége. Labdarúgó tehetségén kívül a pályán tanúsított heves vérmérsékletéről volt híres. 2004-ben a valaha élt 125 legjobb labdarúgó közé választotta a FIFA. Az egykori csatár jelenleg vezetőedzőként dolgozik. Sikerei a válogatottal Első válogatott mérkőzését 1986. október 7-én játszotta az NDK válogatottja ellen, amikor is góllal mutatkozott be. Összesen 83 alkalommal lépett pályára hazája nemzeti tizenegyében, és 37 alkalommal volt eredményes. Részt vett az 1994-es világbajnokságon, ahol a torna gólkirálya lett 6 találattal, csapata pedig negyedik helyezést ért el. Ez volt a bolgár labdarúgás történetének legnagyobb sikere. Szerepelt az 1996-os Európa-bajnokságon és az 1998-as világbajnokságon, de a csapat egyik alkalommal sem tudott túljutni a csoportküzdelmeken. 1999-ben visszavonult a válogatottól, utolsó mérkőzését Anglia ellen játszotta június 9-én. Pályafutása Ifjúsági játékosként az PFK Marica Plovdiv csapatában kezdett futballozni, majd megfordult a Jurij Gagarin Csomagolóanyag-gyár, az USZM Építésgépesítő Gyár és a Hebrosz csapataiban is. Első felnőtt csapata a CSZKA Szófia volt 1984-től. 1990 nyarán került a katalán FC Barcelona együttesébe, itt érte el legnagyobb sikereit. Négyszer nyert spanyol bajnokságot (1991, 1992, 1993, 1994), nyert Bajnokcsapatok Európa Kupáját (1992), Európai Szuperkupát (1992) és Kupagyőztesek Európa Kupáját (1997). 1994-ben a France Football magazin őt tüntette ki Az Év Európai Játékosa címmel (közismertebb nevén az Aranylabdával). A külföldi labdarúgók számának megkötése miatt nem fért be a csapatba, így 1995-ben kölcsönadták az olasz Parma együttesének egy évre, majd visszatért Barcelonába. Nem tudott újra a csapatba kerülni, így 1998-ban végleg távozott a katalán fővárosból. Két év alatt bejárta a szaúdi Al-Nasszr-t, a CSZKA Szófiát és a japán Kasiva Reysolt. 2000-ben az egyesült államokbeli Chicago Fire csapatához igazolt. Utolsó csapata a DC United volt, ahol 2003-ban játszott egy évig, majd visszavonult. Edzői pálya Visszavonulása után Barcelonában a fiatalokat edzette, majd elvállalta a bolgár válogatott szövetségi kapitányi posztját 2004 nyarán. A válogatott nem tudott kijutni a 2006-os németországi világbajnokságra, a selejtezők során Horvátország és Svédország mögött (igaz Magyarország előtt) a harmadik helyen végzett. 2007. április 10-én lemondott szövetségi kapitányi posztjáról és elfogadja a Celta de Vigo irányítását. Még 2007. október 8-án menesztették a klub gyenge teljesítménye miatt. 2012 januárjában őt nevezték ki a Litex Lovecs vezetőedzőjének. Sikerei, díjai Csapatokkal CSZKA Szófia Bolgár bajnok : 1987, 1989, 1990 Bolgár Kupa-győztes : 1985, 1987, 1988, 1989 Bolgár Szuperkupa-győztes : 1989 FC Barcelona Spanyol bajnok : 1991, 1992, 1993, 1994, 1998 Spanyol szuperkupa-győztes : 1992, 1993, 1995, 1996 Bajnokcsapatok Európa-kupája győztes (mai nevén: UEFA Bajnokok Ligája ): 1992 Európai Szuperkupa-győztes : 1992, 1997 Spanyol Kupa-győztes : 1997 Kupagyőztesek Európa-kupája -győztes: 1997 Al-Nasr Ázsiai Kupagyőztesek Kupája-győztes: 1998 Chicago Fire U.S. Open Cup-győztes: 2000 Egyénileg A bolgár bajnokság gólkirálya: 1989, 1990 Európai aranycipő : 1989 A Kupagyőztesek Európa Kupája gólkirálya: 1989 Aranylabda : 1994 Az világbajnokság gólkirálya: 1994 Dev Devin Star Tailes, ismertebb nevén Dev (Manteca, Kalifornia, 1989. július 2. –) egy amerikai énekesnő. A The Cataracs fedezte fel a MySpace közösségi oldalon. Dev első dalából, a Booty Bounceból a Far East Movement egyik legismertebb kislemeze, a Like a G6 tartalmaz részleteket, és közel ötmillió példány kelt el a kislemezből digitális formában az Egyesült Államokban. 2010. októberében lemezszerződést kötött az Universal Music lemezkiadóval, így decemberben megjelent Bass Down Low című száma. Debütáló albuma, a The Night the Sun Came Up a kezdeti tervekkel ellentétben 2012. január 10-én jelenik meg az Egyesült Államokban. Élete Kezdetek Dev Tracy városában született, Riki Tailes és Lisa gyermekeként. Családja Mantecában nőtt fel, portugál és mexikói eredetűek az énekesnő rokonai. Két húga van; Sierra Sol és Maezee Lua. Négyévesen elkezdett úszni, mellyel "olimpiai" sikerekre képezték. A Brock Elliott intézményben kezdte tanulmányait, majd a San Joaquin Delta Főiskolán is járt, ahol angolt és művészettörténetet tanult. Feldolgozta Amy Winehouse egyik dalát (Blonde Trick), hiszen rendkívülinek titulálta. A számot exbarátjának szánta. Az énekesnő egyik barátja által MySpacere is felkerült a felvétel, amelyet a The Cataracs is felfedezett, és felvették a kapcsolatot Dev-vel. A 2Nite az énekesnő karrierjének megkezdése után fél évvel jelent meg. 2009-ben Dev Los Angelesbe költözött. 2010-ben a Cataracs lett a Like a G6 producere (Far East Movement). A duó úgy döntött, a dalba Dev Booty Bounce című kislemezének egy részét is beilleszti. A Like a G6 2010. áprilisában jelent meg, közel hárommillió példány kelt el belőle a tengerentúlon. 2010 - napjainkig: The Night The Sun Came Up 2010. augusztusában Ethan Adler rendezte Dev első klipjét, mely a Booty Bounce című számhoz készült, és közel tízmilliós nézettséget ért el. 2010 októberében Dev lemezszerződést kötött az Universal Republic lemezkiadóval. Első hivatalos kislemeze, a Bass Down Low 2010. december 6-án jelent meg, 7-én az Egyesült Államokban vált megvásárolhatóvá. Egy kritikus 2010. negyedik legjobb kislemezének titulálta a számot, Kesha Tik Tok című slágeréhez hasonlítva azt. A második kislemez, az In the Dark 2011. február 25-én jelent meg. Az énekesnő debütáló albuma, a The Night the Sun Came Up 2011. szeptember 20-án jelent meg az Egyesült Királyságban. 2009 óta tartottak a lemez munkálatai. 2011 márciusában Dev és a The Cataracs Costa Ricába utaztak, ahol az anyag nagy részét vették fel. Ugyanebben a hónapban jelent meg a New Boyz kislemeze, a Backseat. Demi Lovato 2011-es lemezén, az Unbrokenen is közreműködött. A Who's That Boy lesz az album második kislemeze, mely az énekesnő közreműködésével készült. A JLS She Make Me Wanna című felvételen is dolgozott. Két számot (Poison, Call Me) is kiadott promóciós kislemezként David Guetta Nothing but the Beat című albumán az I Just Wanna F című számon dolgozott, Timbaland és Afrojack mellett. Stílusa Dev elektropop stílusa és éneklős-beszélős vokálai miatt rengetegen Keshához hasonlítják. Dev erre így reagált: Biztos vagyok benne, hogy abban, amit csinálok, az emberek engem fognak látni [...] Értem, miért tartanak minket hasonlónak, de amint látni fognak az emberek élőben, többé nem teszik majd." Az énekesnőt részben a rap műfaja is inspirálta: "Mindig imádtam a hiphopot. Eminem változtatta meg az életemet, amikor fiatalabb voltam." Magánélete 2011. szeptember 7-én bejelentette, hogy gyermeket vár. Azt is hozzátette, hogy barátjával, Jimmy Gorecki-vel fog összeházasodni. Diszkográfia The Night the Sun Came Up (2011) Saint-Bon Saint-Bon település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 112 fő (2015). Saint-Bon Courgivaux, Villiers-Saint-Georges, Bouchy-Saint-Genest, Escardes és Montceaux-lès-Provins községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Eric Da Re Eric Da Re (néha: Eric DaRe) (Los Angeles, 1965. március 3. –) amerikai színész. Élete Eric Da Re Los Angelesben született az olasz származású színész Aldo Ray és a díjnyertes casting director (Kék bársony, Showgirls) Johanna Ray gyermekeként. A Horace Mann Általános Iskolában és Beverly Hills-i Középiskolában tanult, ahol Nicolas Cage osztálytársa volt. Több filmben és tv-sorozatban is játszott. A legismertebb szerepe, Twin Peaks című kultikus sorozatban volt, ahol a bűnöző életmódot folytató, Leo Johnson bőrébe bújt. Egyes filmjeinek a stáblistáján a nevének a különböző módosulatai szerepeltek (Eric DaRe, Eric DaRae, Eric Dare, Eric da Re). 2002-ben visszavonult a filmezéstől. Filmográfia Az árja faj (1987) – szörfös - (TV-film) Silent Night, Deadly Night 3: Better Watch Out! (1989) - (Videó-film) A villám (1990) - Tyrone - (TV-sorozat, Pilot-részben) Twin Peaks (1990-1991) - Leo Johnson - (TV-sorozat, 24 részben) Twin Peaks – Tűz, jöjj velem! (1992) - Leo Johnson Rémecskék 4. - Bernie (1992) SeaQuest – A mélység birodalma - Maxwell (1993) - (TV-sorozat, a 'To Be or Not to Be' című részben) Gyilkosság szexhívásra - Anthony a kidobó (1994) Hatalomátvétel - Venokur (1994) - (Videó-film) Halálos rajongás - Randall McSwain (1995) Hová tűnt Kevin Johnson? - apartmanvezető (1996) Istent játszva - Digiacomo (1997) Csillagközi invázió - felcser (1997) The player (1997) - (TV-film) Poodle Springs - Philip Marlowe visszatér - testőr (1998) (TV-film) Lured Innocence - csapos (2000) (TV-film) NieA under 7 - Nenji Yoshioka hangja az angol szinkronos verzióban (2000) (TV-sorozat) Angyali meló - orvos (2001) Ted Bundy - pártfogó (2002) Twin Peaks: The Missing Pieces - Leo Johnson (2014) (archiv felvételről) Twin Peaks 2017 - Leo Johnson (2017) (archív felvételről) Ugron-kastély (Mezőzáh) A mezőzáhi Ugron-kastély műemlék épület Romániában, Maros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MS-II-a-A-16073 sorszámon szerepel. Herneith Herneith valószínűleg ókori egyiptomi királyné volt az I. dinasztia idején, talán Dzser fáraó egyik felesége (Nakhtneith mellett). Szakkarában temették el, valószínűleg az S 3507-es sír, ahol a nevével ellátott vázákat találtak, valamint pecséteket Den és II. Ka fáraók nevével. Abüdoszban Dzserrel együtt említik. Sírjában megtalált címei: Az első hölgy és A Két Úrnő hitvese (a Két Úrnő a fáraó egyik címe, Felső- és Alsó-Egyiptom védőistennőjére utal), ezeket a címeket azonban nem ugyanazokon a tárgyakon találták meg, mint Herneith nevét, ezenkívül nem is biztos, hogy címek vagy más jelentésük volt, így bizonytalan, hogy Herneith valóban királyné volt-e. Masztabasírját, a S3507-et Walter Bryan Emery tárta fel 1955 végén. A legismertebb lelet a szép állapotban fennmaradt sírból egy homokkőpaletta, amelyen két királyfigura, négy madár alakú hieroglifa és Werwadzset istennő páviánja látható. Carl Hårleman Carl Hårleman (Västerås, 1886. június 23. – Halmstad, 1948. augusztus 20.) olimpiai bajnok svéd tornász, rúdugró, nemes, katona, sporttisztviselő. Részt vett az 1908. évi nyári olimpiai játékokon, és tornában csapat összetettben aranyérmes lett. Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon is elindult, de ekkor, mint atléta és rúdugrásban 3,60 méterrel a 12. lett. Az első világháborúban százados volt. A háború után sporttisztviselő volt több szervezetnél és biztosítási cégnél is dolgozott. Klubcsapatai a Västerås GF és a IFK Falun volt Római villa A villa gazdasági és lakóépület- vagy épületegyüttes-típus volt az ókori Római Birodalomban. Lehetett városoktól független majorság (villa rustica) vagy városi mintára épült vidéki ház (villa urbana). Megismerésüket Vitruvius és Ifjabb Plinius munkái is segítették. A villa rustica valószínűleg a parasztházból (capanna) fejlődött ki, a gazdasági udvar körül lakószárnnyal, istállóval, malommal, sütödével, présházzal, raktárakkal. A nagyobb villák alaprajza kezdetben a lakóházéval volt rokon átriummal, peristyliummal, kerttel. A császárkor villának nevezett épületegyüttesei (Tivoli, Salona) a római palotaépítészet szép példái. Bár a késő római erődített villatípusok hatással voltak a középkor világi építészetére, a villaépítészet a Római Birodalom bukását követően hosszú időre feledésbe merült, és csak a reneszánsz korban jött ismét divatba. Római villák Magyarországon Az ókori Pannonia provinciában a Balaton partján, Aquincumban és környékükön a rómaiak szintén építettek villákat, melyek közül már számosat feltártak. Az egyik legjelentősebb a Szentendrén feltárt 5200 négyzetméter alapterületű villa rustica. Felhasznált források Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 690. o. Ajánlott források Branigan, Keith 1977. The Roman villa in South-West England Hodges, Richard, and Riccardo Francovich 2003. Villa to Village: The Transformation of the Roman Countryside (Duckworth Debates in Archaeology) Frazer, Alfred, editor. The Roman Villa: Villa Urbana (Williams Symposium on Classical Architecture, University of Pennsylvania, 1990) Johnston, David E. 2004. Roman Villas McKay, Alexander G. 1998. Houses, Villas, and Palaces in the Roman World Percival, John 1981. The Roman Villa: A Historical Introduction du Prey, Pierre de la Ruffiniere 1995. The Villas of Pliny from Antiquity to Posterity Rivert, A. L. F. 1969. The Roman villa in Britain (Studies in ancient history and archaeology) Shuter, Jane 2004. Life in a Roman Villa (series Picture the Past) Smith, J.T. 1998. Roman Villas' Jochen Werner Mayer: Imus ad villam. Studien zur Villeggiatur im stadtrömischen Suburbium in der späten Republik und frühen Kaiserzeit . Steiner, Stuttgart 2005, ISBN 3-515-08787-7. Alexander G. McKay: Römische Häuser, Villen und Paläste . Deutsche Ausgabe bearbeitet und erweitert von Rudolf Fellmann. Feldmeilen, Raggi-Verlag 1980; Sonderausgabe Atlantis-Verlag, Luzern 1984, ISBN 3-7611-0585-1, vor allem S. 95–127. Harald Mielsch: Die römische Villa. Architektur und Lebensform . 2., durchgesehene Auflage. Beck, München 1997, ISBN 3-406-31576-3. Katja Schneider: Villa und Natur. Eine Studie zur römischen Oberschichtkultur im letzten vor- und ersten nachchristlichen Jahrhundert . tuduv-Verlag, München 1995, ISBN 3-88073-515-8. La vie de la Rome antique , Que sais-je ? n°596 ISBN 2130432182 Lexique d'histoire et de civilisation romaines , Jean Luc Lamboley ISBN 2729855475 La maison romaine , Jean-Pierre Adam, Hervé Hôte (phot.), Honoré Clair ISBN 978-2-918371-03-8 Hannibal Hamlin Hannibal Hamlin (Paris, 1809. augusztus 27. – Bangor, 1891. július 4.) az Amerikai Egyesült Államok alelnöke (1861–1865), az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Maine, 1848–1861 és 1869–1881), Maine állam kormányzója (1857-ben, három hónapig). Kezdetben a Demokrata Párt, később a Republikánus Párt tagja. 693 (szám) A 693 (római számmal: DCXCIII) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 693-as a kettes számrendszerben 1010110101, a nyolcas számrendszerben 1265, a tizenhatos számrendszerben 2B5 alakban írható fel. A 693 páratlan szám, összetett szám. Kanonikus alakban a 32 · 71 · 111 szorzattal, normálalakban a 6,93 · 102 szorzattal írható fel. Tizenkét osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 3, 7, 9, 11, 21, 33, 63, 77, 99, 231 és 693. Huszonegyszögszám. Lozoya Lozoya település Spanyolországban, Madrid tartományban. Lozoya Canencia, Pinilla del Valle, Torre Val de San Pedro, Navafría, Aldealengua de Pedraza, Navarredonda y San Mamés és Gargantilla del Lozoya y Pinilla de Buitrago községekkel határos. Lakosainak száma 559 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Grič (Zsumberk) Grič falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Zsumberkhez tartozik. Fekvése Zágrábtól 42 km-re délnyugatra községközpontjától Kostanjevactól 8 km-re északnyugatra a Zsumberki-hegység déli lejtőin fekszik. A község legmagasabban fekvő települése. Története Az 1830-as urbárium szerint 5 háza és 61 lakosa volt. Többségben görögkatolikusok, a mrzo poljei plébániához tartoznak. 1857-ben 44, 1910-ben 59 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2011-ben 14 lakosa volt. Filozófiai-ideológiai regény Dosztojevszkij egészen új regénytípust alkotott: az úgynevezett filozófiai-ideológai vagy eszmeregényt. Szakítva a hagyományos realista ábrázolásmóddal, a formális cselekményről a hangsúlyt a hősök belső állapotára, lelkük legmélyebb rétegeinek feltárására, vívódásaikra, az egyes emberekben megfogamzó különböző és ellentétes gondolatok, eszmék összecsapásaira helyezte át. Ő fedezte fel, hogy az emberi lélek nem racionális természetű: kibogozhatatlan folyamataiban a legellentétesebb dolgok is megférnek. Scream Queens – Gyilkos történet A Scream Queens – Gyilkos történet egy amerikai horrorvígjáték-sorozat, melynek alkotója Ryan Murphy és gyártója a FOX csatorna. Amerikában 2015. szeptember 22-én vetítették először, míg a magyar premier 2016. szeptember 6-án volt a PRIME csatornán. Szinopszis Első évad A történet a Wallace Universityhez tartozó Kappa Kappa Tau nevű elit lányszövetség görögbetűs házának falai között, 1995-ben megesett rejtélyes ügyével veszi kezdetét, melyet sosem oldottak meg. A jelenben, a szövetség új elnöke Chanel Oberlin (Emma Roberts). Ő és a további kappatagokból álló "hadserege" (Ariana Grande, Billie Lourd, Abigail Breslin) töltik meg a házat ragyogással, szépséggel és kegyetlenséggel. Chanelt, egy könnyelmű, öntelt és gonosz lány lévén, nem érdekli társainak tulajdon neve, így saját maga után nevezi el őket, mint Chanel #2, Chanel #3 és Chanel #5. A lányok helytelenül viselkednek. Az élet habzsolása számukra az alkoholizálásban, a drogfogyasztásban, a szexuális kiteljesedésben és mások önbecsületének eltiprásában merül ki. Belefáradva ebbe, a dékán, Cathy Munsch (Jamie Lee Curtis) meghoz egy rendeletet, mely szerint - az egyébként rasszista - tagok kötelesek elfogadni minden odakívánkozó lány jelentkezését. Így a ház megnyitja kapuit olyan jelöltek előtt, mint - többek között - Grace (Skyler Samuels), Zayday (Keke Palmer) vagy Hester (Lea Michele). Ez a szabály pedig kockára teszi a ház és annak eredeti tagjainak tündöklő hírnevét, mely kihat Chanelnek és az egyetem legnépszerűbb pasijának, Chad Radwellnek (Glen Powell) kapcsolatára. Éktelen haragra gerjedve, a Chanelek annak érdekében, hogy elűzzék a nemkívánatos újoncokat, földi pokollá teszik a szövetség mindennapjait, mely egy üres, ám durva játéknak indul, végül mégis egy sorozatgyilkos ámokfutásába csap át, melynek áldozatai halálának kivitelezője vörös ördögjelmezben tombol. Az életért való versenyfutás egy olyan pályán folyik, melyen bárkit megtámadhatnak, bárki életét vesztheti és bárki lehet maga a tettes. Fontos tudni, hogy az ezredforduló előtt megtörtént esetnek köze van a napjainkban folyó mészárláshoz. Második évad A Chaneleket mindenki utálja. Chanel ezt nem bírja elviselni, ezért a minyonjaival (#3 és #5) eldöntik, hogy ha jó dolgokat tesznek, szeretni fogják őket. Eközben megjelenik Dean Munch, aki ajánlatot tesz nekik: dolgozhatnak a kórházában. A Chanelek elfogadják az ajánlatot, csakhogy a Green Meanie nevű sorozatgyilkos újabban rájuk feni a pengéjét... CFL 4000 sorozat A CFL 4000 sorozat egy luxemburgi kétáramnemű (25 kV 50 Hz és 15 kV 16,7 Hz váltakozó áramú), Bo′Bo′ tengelyelrendezésű villamosmozdony-sorozat. A CFL üzemelteti. Összesen 20 db készült belőle. A mozdony a Bombardier TRAXX mozdonycsaládjába tartozik. 2500 (szám) A 2500 (köznyelvben kétezer-ötszáz, írásban állítmányként, vagy szóban, a félreértések elkerülése végett: kettőezer-ötszáz) a 2499-et követő és a 2501-et megelőző természetes szám. 50 négyzete. Normálalakja 2,5·103. Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként. Praktikus szám. Krivci Krivci (macedónul: Кривци, albánul Krivca) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Debari járásában. Népesség 2002-ben 9 lakosa volt, akik mindannyian albánok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Közigazgatási aktus A közigazgatási jogban a közigazgatási aktus olyan jogi aktus, amelynek fogalmát szűkebb és tágabb értelemben is definálják: tág értelemben a közigazgatás szabályozó aktusai és egyedi aktusai egyaránt közigazgatási aktusok, szűk értelemben csak a közigazgatás egyedi aktusait tekintjük közigazgatási aktusnak. Szűk értelemben tehát a közigazgatás alanya által egyedi ügyben közfeladat ellátása érdekében kibocsátott akaratnyilatkozat a közigazgatási aktus, amelynek célja jogi hatás kiváltása. A közigazgatási aktusok főszabály szerint egyoldalú akaratnyilatkozatok, azonban ez alól kivételt képeznek a közigazgatási szerződések, amelyek - jóllehet többoldalú akaratnyilatkozatok - szintén közigazgatási aktusnak minősülnek. Érvényesség A közigazgatási aktusok - mint általában a jogi aktusok - meg kell feleljenek a közigazgatási jog által meghatározott követelményeknek, ezek a közigazgatási aktusok érvényességi kellékei. Az érvényességi kellékek csoportosíthatók aszerint, hogy jogi követelményekről vagy alkalmassági követelményekről van szó. Hibás közigazgatási aktusról beszélünk, ha a közigazgatási aktus nem felel meg ezen követelményeknek. Az aktus hibája lehet lényeges hiba vagy lényegtelen hiba. Lényeges hiba esetén a hibás közigazgatási aktus érvénytelen. Az érvénytelen aktusok lehetnek semmisek, illetve orvosolható aktusok aszerint, hogy az aktus hibája orvosolható-e oly módon, hogy az aktus érvényessé váljék. Jogi követelmények Általános jogi követelmény a közigazgatási aktusok érvényességéhez, hogy a közigazgatási aktust kibocsátó közigazgatási szervnek (a közigazgatás alanyának) jogszabályban meghatározott hatásköre és illetékessége legyen az aktus kibocsátására, illetve az aktus kibocsátása a feladatkörébe tartozzon. A közigazgatáis aktusnak ezen felül jogszerűnek kell lennie, továbbá jogszabályban meghatározott eljárási rendben kell kibocsátani. Természetesen az akaratnyilatkozatban az akaratnak valódinak kell lennie, azaz tévedés, megtévesztés, kényszer, fenyegetés esetén az aktus érvénytelen, továbbá az aktusnak lehetséges eredményre kell irányulnia. További speciális jogi követelményeket határozhatnak meg a jogszabályok egy-egy aktusfajtához. Alkalmassági követelmények Az alkalmassági követelmények azt jelentik, hogy a közigazgatási aktusoknak meg kell felelniük az igazgatástudomány által megfogalmazott hatékonysági követelményeknek is. Hatályosság A közigazgatási aktusok hatálya az az időtartam, amíg jogi hatást válthatnak ki. A hatályosság feltétele az érvényesség, azaz csak érvényes aktus lehet hatályos. A hatály kezdete főszabály szerint az aktus közlése, illetve hatósági határozat esetében jogerőre emelkedése, de a hatály kezdete köthető feltételhez (halasztó feltétel). A hatály megszűnik a teljesítéssel vagy lehetetlenüléssel, illetve a visszavonással, megváltoztatással, de bontó feltétel meghatározásával maga az aktus is rendelkezhet a hatály megszűnéséről. Csoportosításuk Hatósági aktus Hatósági határozat Szakhatósági hozzájárulás Hatósági intézkedés Eljárást kezdeményező aktus A közigazgatási szervezeti rendszer működése során kibocsátott közigazgatási aktus Hierarchikus irányítási aktus A hierarchián kívüli irányítás aktusai Belső vezetési aktus Együttműködési aktus Közintézeti aktus Közigazgatási szerződés Prince Regent Nature Reserve A Prince Regent Nature Reserve természetvédelmi terület Nyugat-Ausztráliában található a Kimberley régióban. A területet 1978-ban jelölték az UNESCO World Biosphere Reserve (Világ Bioszféra Rezervátum) címre. Jellemzése A rezervátum 633 825 hektárnyi területet folglal magába és 1964-ben hozták létre a Prince Regent-folyó vízgyűjtő területén. A terület északi részein határos a Mitchell River Nemzeti Parkkal, amely így együtt egy több mint 750 ezer hektáros természetvédelmi területet alkot. A természetvédelmi terület buja esőerdőket és homokkőfennsíkokat foglal magába. A területen völgyek, szorosok, vízesések, sziklák és hegyvidékek találhatóak. A terület eredeti tulajdonosai a warora népcsoport tagjai voltak. Vadvilág Több, mint a fele Kimberley régió emlős- és madárvilágának a természetvédelmi terület határain belül lelhető csak fel. Ez a hely az otthona a monjonnak (Petrogale burbidgei) és az arany bandikutnak, melyek a sebezhető fajok listáján is szerepelnek. A terület a Prince Regent and Mitchell River Important Bird Area madárvédelmi körzet részét képezi, mivel az itt élő számtalan madárfajnak ez nyújt trópusi szavanna élőhelyet. A területet a BirdLife International jelölte ki a madárrezervátum számára. Megközelítése A vidék egyike Ausztrália azon távoli vadonjainak, ahol nincs kiépített úthálózat. A területet elsősorban csónakkal, repülőgéppel, vagy helikopter segítségével lehet megközelíteni, ezért tulajdonképpen megmaradt az érintetlen táj szépsége. A természetvédelmi területre való belépés előtt engedélyt kell szerezni és a Department of Conservation and Land Management-nek is jóvá kell hagynia a látogatást. Tóth Gabriella (labdarúgó) Tóth Gabriella (Debrecen, 1986. december 16. –) válogatott labdarúgó, középpályás. Jelenleg a német Werder Bremen labdarúgója. Pályafutása Klubcsapatban 2001 és 2004 között a Debreceni VSC labdarúgója volt. 2004 tavaszán, idény közben szerződött Szombathelyre a Viktória FC csapatához és így tagja lett az abban a szezonban bajnokságot nyert csapatnak. A 2008–09-es idényben ismét bajnokságot nyert a szombathelyi csapattal. Kétszeres magyar kupa győztes. 2010-ben a német Lokomotive Leipzighez szerződött csapattársával, Szuh Erikával együtt. 2013 nyarán ismét Szuh Erikával az 1. FC Lübars együtteséhez igazolt. Két szezon után a szintén német Werder Bremen játékosa lett és megnyerte a klubbal a Bundesliga 2-t a 2016–2017-es szezonban. A válogatottban 2004 óta 41 alkalommal szerepelt a válogatottban és két gólt szerzett. Hétszeres U19-es válogatott. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 2003–04, 2008–09 2.: 2004–05, 2006–07, 2007–08, 2009–10 3.: 2005–06 Magyar kupa győztes: 2008, 2009 Bundesliga 2 bajnok: 2016–17 Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Adolphe Monod Adolphe Monod (teljes neve Adolphe-Louis-Frédéric-Théodore Monod) (Koppenhága, 1802. január 21. – Párizs, 1856. április 6.) francia protestáns teológus. Életpályája Koppenhágában született, ahol édesapja, Jean Monod, a francia református gyülekezet lelkésze volt. Párizsban és Genfben tanult 1824-ig. A következő évben Olaszországba utazott. Nápolyban evangélikus gyülekezetet alapított és ennek körében működött 1827-ig. Ezután Lyonba hívták meg lelkésznek. Hitbeli kérdésekben ellentétbe került a konzisztóriummal és állásából elmozdították. Monod ekkor az államegyháztól független gyülekezetet alapított, amely gyorsan fejlődött. 1838-ban a montaubani református teológiai fakultás tanárává nevezték ki, majd 1847-ben a párizsi református gyülekezet lelkészévé hívták meg. Művei Egyházi beszédeiből az első három kötet 1830-ban jelent meg, a negyedik kötet 1844-ben. Halála után megjelent művei: Sermons (Párizs, 1855-59, 3 köt.) Les adieus d'Adolphe Monod a ses amis et a l'église . Ez utóbbi betegágyán, barátai körében előadott irásmagyarázatot foglalja magában. További művei: Pál apostol (Frankfurt, 1854, 5 beszéd) Kiválogatott iratok ( Bielefeld , 1860-62, 8 kötet). Aubrey de Grey Aubrey David Nicholas Jasper de Grey (London, 1963. április 20. –) gerontológus, jelenleg Cambridge-ben él. A Mitochondrial Free Radical Theory of Aging című munka szerzője. Most egy új szövet-javító, regeneráló stratégián dolgozik, ami megfiatalítaná az emberi testet és határtalan életidővel ajándékozná meg. Ezt a célt angolul úgy fogalmazza meg, hogy engineered negligible senescence, azaz SENS. E célból meghatározta azt a hét legfontosabb tényezőt, ami az öregedést okozza és ami orvosi beavatkozást igényel. Az elmúlt években több interjút is készítettek vele, többek közt a CBS (60 perces adás), a BBC, a New York Times, a Fortune Magazine, a Free Talk Live és a Popular Science. Jelen pillanatban az elnöke és vezető kutatója a The Methuselah Foundation-nak, és főszerkesztője a Rejuvenation Research akadémiai lapnak. Tanulmányai Aubrey de Grey a Sussex House School és Trinity Hall tanítványa volt Cambridge-ben. A sejt- és molekuláris-biológiai munkássága előtt számítástechnikát tanult. 1985-ben, a Cambridge-i Egyetem számítástechnikai diplomájával a kezében munkába állt a Sinclair Research cégnél mint programozó mérnök; 1986-ban alapító tagja a Man-Made Minions nevű cégnek, bizonyos programok tesztelését végezték. 2006-ig a Cambridge-i Egyetem Genetikai tanszéke FlyBase adatbázisának megbízott program fejlesztője. Ez idő alatt doktori címmel tüntette ki az Egyetem, egy sajátos módon, ami azoknak a tanulóknak jár, akik előzőleg fokozatot értek el ott. Ez a doktori cím megerősítést nyert 2000-ben, amikor Grey kiadta a The Mitochondrial Free Radical Theory of Aging című könyvét, amelyet 1999-ben írt meg, és amelyben az öregedés egyik okát boncolgatja. A könyvben kiderül hogy a mitochondriális DNS-t ért sérülések elhárítása nagyban hozzájárul az élettartam meghosszabbításához, viszont azt is megtudhatjuk hogy nem ez az öregedés egyetlen oka. 2007-re már 61 publikáció 25 folyóiratban (amelyből 19 a Rejuvenation Research, de Grey által szerkesztett lapban) jelent meg. Számítástechnikai és genetikai bioinformatikus hátterére alapozva kijelenti: "Nagy különbség van egy kutató és egy technikai mérnök által felhasznált kreativitás közt. Ez azt jelenti hogy Én számottevően különbözőképpen tudok gondolkozni, és megoldásokkal előállni, egy kutatóhoz képest." Elméletek Azt állítja, hogy a tudomány napjainkban már elért egy olyan szintre, hogy képes lenne előállítani hatékony ellenszert az öregedésre. Most azon dolgozik, hogy beazonosítsa és továbbfejlessze a különböző technikai módszereket, az öregedés elleni harcban, vagy ahogy ő jellemzi az öregedést, "a metabolizmus mellékhatásai, amelyek halálunkat okozzák," és, hogy meghosszabbítsa az egészséges emberi élettartamot. Ebből kifolyólag de Grey az élet meghosszabbításán dolgozik. 2005-ig, de Grey munkássága egy részletes terv körül összpontosult, amit SENS-nek nevezett el, (Strategies for Engineered Negligible Senescence), és ami az öregedésből kifolyó fizikai és szellemi hanyatlás megelőzését tűzte ki céljául. Ezenkívül még ő az alapítója (Davig Gobel-el együtt) és vezető kutatója a Methuselah Alapítványnak, ami egy non-profit szervezet Springfieldben, Virginiában. Az alapítvány egyik fontos része a Methuselah Mouse Prize, ami az egér élettartamának a meghosszabbítását célul kitűző kísérletek felgyorsulását ösztönzi, egy csinos összeg által. Ezzel kapcsolatosan de Grey megjegyzi 2005 márciusában "ha képesek vagyunk hatékony kezeléseket kidolgozni, amelyek nemcsak a jövő nemzedéke élvezhet majd, hanem Mi magunk is, akik most élünk, akkor bátorítanunk kell a mai kutatókat, hogy dolgozzanak az öregedés problémáján." A kitűzött díj elérte a 4,2 millió amerikai dollárt 2007 februárjára. De Grey abban bízik, hogy ha sikerül nagyságrendekkel meghosszabbítaniuk egy már középkorú egér élettartamát, akkor nagy mennyiségű pénzösszeg fog erre a kutatásra fordítódni, ami felgyorsítaná ugyanezt a kutatást az emberrel kapcsolatosan is. 2005-ben kritikai cikk jelent meg de Grey-el kapcsolatosan a MIT Technology Review újságban. 2006. szeptember 16-án, Peter A. Thiel, a PayPal online-fizetések rendszerének társ-alapítója és Ügyvezető Igazgatója 3.5 millió dollárt ajánlott fel a Methuselah Alapítványnak a kísérleteket támogatandó. 2007-ben, de Grey Michael Rae segítségével megírta az Ending Aging című könyvet. Benne megtalálható az összes tudományos-, politikai- és társadalmi kihívás, amivel a SENS szembekerült. Az öregedés, de Grey által megfogalmazott hét oka 1. Rákkeltő mutációk: Ezek a sejtmagban levő, úgynevezett nucleáris DNS-t, vagy a hozzá kapcsolódó fehérjéket ért változások. Egyes mutációk rákkeltők (a nem-rákkeltő-, és sejtmagon kívüli vagy epimutációk nem lényegesek a mai élettartam szempontjából), és így a rák a végkifejlete az ilyen típusú károsodásoknak. 2. Mitochondriális mutációk: A mitochondriumok a sejt energiatermelői. Saját genetikai anyaggal, DNS-el rendelkeznek, és ennek a mutációja a sejt normális működését gátolja. Közvetetten, ezek a mutációk felgyorsíthatják az öregedés más tényezőit is. 3. Sejtenbelüli, intracelluláris szemét: Sejtjeink folyamatosan bontják le a fehérjéket és más olyan molekulákat, amelyekre nincs már szükségük. Azok, amelyeket mégsem sikerül lebontaniuk mint szemét gyűlnek fel a sejten belül. Különböző betegségek jelennek meg ebből kifolyólag, mint amilyen az Atherosclerozis, látási zavarok, és mindenféle agykárosodásos betegség (Alzheimer-kór például). 4. Sejtenkívüli, extracelluláris szemét: Káros szemét halmozódhat fel a sejten kívül is. Az Alzheimer-korosokban fellelhető amyloid-plakkok is ilyenek. 5. Sejt-veszteség: Szervezetünk egyes sejtjei nem képződnek újra, vagy lassabban, mint ahogy elhalnak. Ez a sejtszámbeli veszteség okozza hogy a szív egyre gyengébb lesz az idő előrehaladtával, és olyan betegségek létrejöttét teszi lehetővé, mint a Parkinson-kór, valamint az immunrendszer is károsodik. 6. Sejt-öregedés: Ez az a jelenség, ahol a sejtek nem képesek többé osztódni, viszont nem is pusztulnak el, de nem is hagynak más sejteket osztódni. Ezenkívül még más olyan dolgokat is művelnek, amit nem kellene, mint például káros anyagokat választanak ki. Az immunrendszeri öregedés és a 2-es típusú cukorbetegség ehhez kapcsolódik. 7. Extracelluláris keresztkötések: A sejtek egymáshoz vannak kapcsolva bizonyos fehérjék által. Amikor túl sok ilyen kapcsolódás, keresztkötés alakul ki a sejtek között, akkor a szövet elveszítheti rugalmasságát és problémák lépnek fel, mint az arterioscerosis vagy a presbyopia. Déllő-tó A Déllő-tó, más néven Dellő-tó volt Kecskemét belvárosának legjelentősebb állóvize, helyén ma a zöldfelületben gazdag Gyenes Mihály tér található. Története Kecskemét első közhasznú zöldterületét 1834-37 között, az elmocsarasodott ún. Déllő-tó helyén Gyenes Mihály ügyvéd és mérnök igyekezete hozta létre. A tó lecsapolása már 1816 óta megosztotta a város közvéleményét. Az időnként „dögletes levegőt” árasztó mocsár megtartását sokan azért támogatták, mert vizével tűz alkalmával a lajtos kocsik sokaságát lehetett egyszerre feltölteni. Végül a Gyenes Mihály tervei szerint elkészített csatornával lecsapolták, feltöltötték, s területén ligetet létesítettek. Ez a közel másfél hektár nagyságú kert már az 1840-es években „a művelt közönség egyedüli mulatóhelyévé és sétatérré” változott. A kert közepe táján egy zenekari kioszkot és egy cukrászdát építettek. A kert 600 db-ból álló faállományát az 1880. évi magas talajvíz majdnem elpusztította. A víz levonulása után a kertet szinte újjávarázsolták. Gondoskodtak a víz elvezetéséről, a park világításáról, padokat helyeztek ki és sövénnyel vették körül. Legenda A Déllő-tóról egykor legenda élt a kecskeméti nép ajkán. A helyiek szerint a lázadó főúr, Ajtony ellen hadba induló Szent István király serege a Déllő-tó mellékén ütötte föl pihenő táborát. A nyugalomra vágyó harcosokat azonban légnyi kiéhezett szúnyog támadta meg. Egy darabig csak csapkodták a vérre szomjazó apró, szárnyas ellenséget, de végül kezdték elveszíteni türelmüket. - Uram – kérték királyukat -, vígy bennünket igazi csatába, hadd harcoljunk érted, ahogy vitézekhez illik, de ments meg bennünket ezektől a zümmögő vérszopóktól. A király nyugalomra intette embereit és visszahúzódott sátrába imádkozni. Hamarosan csoda történt: hatalmas forgószél kerekedett és egy fuvallatra elsöpörte a szúnyogokat. Stazione di Codroipo Stazione di Codroipo vasútállomás Olaszországban, Codroipo településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Velence–Udine-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Basiliano Stazione di Casarsa Dasia A Dasia a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a vakondgyíkfélék (Scincidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 7 faj tartozik. Dasia griffini Dasia grisea Dasia haliana Dasia nicobarensis Dasia olivacea Dasia semicincta Dasia subcaerulea Forrás Biolib szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.) Rómeó + Júlia A Rómeó + Júlia vagy Rómeó és Júlia egy 1996-ban megjelent amerikai film, William Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának adaptációja, melyet Baz Luhrmann rendezett. Rómeót Leonardo DiCaprio, Júliát Claire Danes alakította. A történet modern környezetben, a Los Angeles-i Verona Beachen játszódik. A film több díjat is nyert, zenéje pedig ugyanannyira sikeres volt, mint maga a film, számos, a filmben hallható dal slágerlistás volt, mint például a The Cardigans Lovefool című dala vagy Kym Mazelle Young Hearts Run Free című feldolgozása. Történet A film története nagy vonalakban megegyezik a shakespeare-i történettel, attól eltekintve, hogy modern környezetben játszódik. A leglényegesebb változtatás a végkifejlet: Júlia akkor ébred fel, amikor Rómeó épp a mérget issza, végső monológját pedig elhagyták, szótlanul lesz öngyilkos. Kimaradt Páris meggyilkolása is. Ezen felül a szövegen is változtattak némileg, néhol elhagytak belőle, máshol pedig hozzáadtak az eredeti szöveghez. A két rivális család kardok helyett természetesen lőfegyverrel harcol, autón üldözik egymást, Escalus herceg a filmben Prince kapitánnyá válik, aki Verona Beach rendőrfőnöke. Devereux Róbert A Roberto Devereux, Gaetano Donizetti háromfelvonásos operája. Szövegét Salvadore Cammarano írta. Az ősbemutatóra 1837. október 29-én került sor a nápolyi San Carlo operaházban. Szereplők Erzsébet királynő (szoprán) Sarah (mezzoszoprán) Robert (tenor) Lord Cecil (tenor) Nottingham hercege (bariton) Sir Walter Raleigh (basszus) Cselekmény Helyszín: Anglia, a 16. század második fele. Robert Devereux-t, Essex grófját, Erzsébet angol királynő kedvesét hazaárulással vádolják. A királynő védelmére akar kelni, de érzi, hogy a gróf szíve másé lett, ezért elhatározza, hogy nem avatkozik bele az igazságszolgáltatás dolgába. Essex titokban mindig Sarah-t szerette, de amíg ő távol volt, Erzsébet arra kényszerítette a lányt, hogy Nottingham herceghez menjen feleségül. A herceg, Essex barátja, mit sem sejt szerelmükről, és tisztázni akarja a grófot a vád alól. Sarah és Robert titokban találkoznak. A férfi hívja az asszonyt, hogy szökjenek meg, de a hercegné ezt megtagadja. Szerelmi zálogot cserélnek, Essex azt a gyűrűt adja Sarah-nak, amelyet a királynőtől kapott, az asszony pedig egy kék kendővel ajándékozza meg őt. Amikor a grófot letartóztatják, megtalálják nála a kendőt. Nottingham hercege ebből tudja meg, kit szeretett a barátja. A királynő pedig halálra ítéli Essexet. A kivégzést már másnap reggelre kitűzik. Sarah -bárhogy próbálja a férje megakadályozni - a királynő gyűrűjével Erzsébethez siet kegyelemért. Bevallja neki, hogy ő a vetélytársa. A királynő parancsot ad az ítélet végrehajtásának felfüggesztésére, de már késő: ágyúlövés jelzi, hogy Essexet lefejezték. Híres áriák Visi, ingrato, a lei accanto - Erzsébet áriája (III. felvonás) Oldřichov (Přerovi járás) Oldřichov település Csehországban, Přerovi járásban. Oldřichov Osek nad Bečvou és Sušice településekkel határos. Lakosainak száma 111 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ildefonz Az Ildefonz germán eredetű férfinév, jelentése: harc + kész(séges). Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok január 23. Híres Ildefonzok Szent Ildefonz (607 – 667) spanyol püspök P2PTV A P2PTV olyan peer-to-peer alkalmazást jelöl, amit a videostreamek (általában TV) P2P hálózatokon való elosztására fejlesztettek ki. Ezeknek a jelentőségét az adja, hogy segítségükkel a világ minden csatornája globálissá tehető. A P2PTV előnyei nagyjából ugyanazok mint a többi P2P szoftvernél. Minden felhasználó feltölt a letöltéssel párhuzamosan, így hozzájárul az össz-sávszélességhez. A videominőség függ a felhasználók számától, minél többen néznek egy csatornát, annál jobb a kép. Sok P2PTV szoftver a BitTorrent elvén működik. A nagy televíziós közvetítők általában a stream és P2P technológiák keresztezését használják. A közvetítő szerverek nem központosítva vannak, hanem decentralizálva. A központból először a decentralizált szerverekre küldik az adatot P2P rendszeren, majd ezek továbbítják azt a felhasználók felé. Erre példa az Akamai. Bár néhány nagy tévétársaság is használja a P2PTV technológiát, az adatforgalom nagy része nem legális. Az elérhető csatornák nagy része ázsiai tv-csatorna, a TVUPlayer szoftver kivételével, ahol amerikai csatornák is elérhetőek mint például az ESPN, ABC, Fox és a CBS. Vestec (Nymburk járás) Vestec település Csehországban, a Nymburki járásban. Vestec Nový Dvůr, Chleby, Křinec, Budiměřice, Činěves és Netřebice településekkel határos. Lakosainak száma 314 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Nyugat-afrikai fakúszószirtiborz A nyugat-afrikai fakúszóborz (Dendrohyrax dorsalis) az emlősök (Mammalia) osztályának az előpatások (Hyracoidea) rendjébe, ezen belül a szirtiborzfélék (Dendrohyrax) családjába tartozó faj. Előfordulása Beninben, Kongóban, Gabonban, Gambiában, Guineában, Libériában, Nigériában, Szenegálban és Ugandában él. Életmódja Átható, rövid szünetekben hallatszó „iker” hangot ad; az ember inkább madárra, vagy fánlakó békára gondolna e hang alapján, mint szirtiborzra. Ezeknek az erdei fakúszó borzoknak búvóhelyei 2,5–5 méter magasságban nyílnak; a fatörzseket rendszerint liánok veszik körül és nem túl vastagok. Borsó alakú ürülékük messziről elárulja tartózkodási helyüket. Öreg korukban elfogott állatok haragosak, egyik elülső lábukkal erősen topognak a földön, hosszú hátszőrüket felmeresztik; ilyenkor a hát közepe táján levő szőrök ketté válnak és elénk tűnik a hát meztelen, kékes sávja. Zatopek Antal Zatopek Antal (Vágújhely, 1849. május 22. – Budapest, 1910. január 23.) fővárosi hivatalnok, okleveles községi jegyző. Élete A gimnáziumot Nagyszombatban, Nyitrán és Esztergomban végezte. 1873-ban T.-Ságh, 1876-ban Kispest megválasztotta jegyzőnek. 1878-ban a főváros szolgálatába lépett. Szerkesztője volt a Budapesten megjelenő Slovenské Noviny című tót nyelvű politikai lapnak. Elhunyt 1910. január 23-án délután 1 órakor, életének 62., házasságának 22. évében. Örök nyugalomra helyezték 1910. január 25-én délután a Farkasréti temetőben a református egyházi szertartása szerint. Művei A szívek játéka. Bpest, 1882. (Hét elbeszélés.) Futó felhők. Elbeszélések. Bpest, 1884. Betűjegyei Z. és Z. A. a napilapokban. Oronz Oronz település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Oronz Ezcároz – Ezkaroze, Jaurrieta, Esparza és Vidángoz – Bidankoze községekkel határos. Lakosainak száma 48 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Uherské Hradiště Magyarhradis (csehül Uherské Hradiště, németül Ungarisch Hradisch) kisváros Csehországban, azon belül Morvaországban, a Zlíni kerületben. Elnevezése A város elnevezése 1587-re datálható. A cseh név jelentése (=magyar erőd) a közeli határra utal, mivel a város a Magyar Királysághoz közeli erődítmény volt. A 19. század végétől Hunfalvy János Magyarhradis, Magyarerőd, Magyarvár, Magyar-Radistya neveken említi. Fekvése Morvaország déli részén, a Slováckonak nevezett területen, Brünntől mintegy 80 km-re keletre, a Morva bal partján található. Környékbeli városok: Staré Město, Kunovice, Magyarbród, Magyarsárvár, Zlín fürdőváros és a szlovákiai Trencsén. Története Nový Velehrad néven II. Ottokár alapította 1257-ben. A királyi várost 1294-től Hradiště, 1587-től Uherské Hradiště néven említik. Mátyás király 1479-ben elfoglalta, s a városnak új címert adományozott. A régió legrégibb középiskoláját 1884-ben alapították. Városrészek Jelenleg Magyarhradis városának 7 része van: a centrum, Mařatice, Rybárny, Jarošov, Míkovice, Sady, Vésky. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nevezetességei A Szent Erzsébet -kápolna 15. századból származó épületét a 17. században barokk homlokzattal látták el. A ferencesek kolostorát 1491 -ben alapították. A régi városháza 16. századból származó épületét többször átépítették. A városfal Mátyás-kapuja. A Slunce szálloda reneszánsz épülete 1578 -ból származik. A Xavéri Szent Ferenc -templom 1686 -ban épült fel. A Szent Sebestyén kápolnát a pestisjárvány elmúltával építették 1715 -ben. Pestisoszlopa 1721 -ből származik. Az eklektikus stílusú 1875 -ben épített zsinagógában jelenleg könyvtár van. A városházát 1893 -ban építették. Múzeumát (Slovácké muzeum) 1914 -ben, színházát (Slovácké divadlo) 1945 -ben alapították. Közlekedés Közúton az 55-ös főúton közelíthető meg. Testvérvárosai Bridgwater, Egyesült Királyság Krosno, Lengyelország Mayen , Németország Písek , Csehország Priverno , Olaszország Sárvár , Magyarország Szakolca , Szlovákia Trencsén , Szlovákia Woodbine (Georgia) Woodbine város az USA Georgia államában. Lakosainak száma 1218 fő (2000). Népesség A település népességének változása: McDonald megye McDonald megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Missouri államban található. Megyeszékhelye Pineville, legnagyobb városa Anderson. Lakosainak száma 22 558 fő (2013. július 1.). McDonald megye Newton, Barry, Benton, Delaware és Ottawa megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Švihov (Rakovník járás) Švihov település Csehországban, Rakovníki járásban. Švihov Pšovlky, Kolešovice és Oráčov településekkel határos. Lakosainak száma 53 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pektuszanmirjong Pektuszanmirjong (hangul: ���������, Pektuszanmirjong-rodongdzsagu, handzsa: ���������, latin betűkkel: Paektusanmiryŏng-rodongjagu, ’pektu-hegyi titkos táborhely’) észak-koreai település a Pektu-hegy tetején, hivatalos életrajza szerint itt született Kim Dzsongil (Kim Jong-il). A település Rjanggang (Ryanggang) tartományban, Szamdzsijon (Samjiyon) megyében található. 2014. október 21-én egy erdőtűz súlyos károkat okozott benne, és valószínűsíthetően Kim Dzsongil (Kim Jong-il) szülőháza is megsemmisült. Ponlat-Taillebourg Ponlat-Taillebourg település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 630 fő (2015). Ponlat-Taillebourg Ausson, Clarac, Le Cuing, Loudet, Pointis-de-Rivière és Les Tourreilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Beatrice-tagok listája A Beatrice egy magyar rockegyüttes, amely 1969-ben alakult. Az első két évben csupa leány alkotta a zenekart (Csuka Mónika (ének, gitár), Mózes Kati (billentyű), Hamar Krisztina (akkordgitár), Sebes Ildi (basszusgitár), és Csuka Mary (dobok). 1971-ben Nagy Feró csatlakozott a hozzájuk frontemberként. A következő években teljesen kicserélődött a tagság, és a lányok közül csak Csuka Mónika maradt. 1977-ben feloszlottak, majd a következő évben Nagy Feró Miklóska Lajos basszusgitárossal, Lugosi László gitárossal, Gidófalvy Attila billentyűssel és Donászy Tibor dobossal újjáalakította a Beatricét. Gidófalvy 1979-ben az alakuló Karthagóba távozott, ami miatt a rajongók „árulónak” bélyegezték. Nagylemezük nem jelenhetett meg, az ország több klubjából is kitiltották őket, végül 1981-ben feloszlottak. 1987-ben ismét újjáalakultak, majdnem a klasszikus felállásban. Az 1990-es évek elején, a Beatrice legsikeresebb korszakában Nagy Feró és Lugosi László mellett Zselencz László basszusgitáros, Pálmai Zoltán dobos, majd Brúger László ritmusgitáros volt tagja az együttesnek. 1992-ben Lugosi és Pálmai kilépése után a Vidám magyarok album készítésekor háromtagú volt a Beatrice. 1994-re csak Nagy Feró és Brúger maradtak, innen kellett újjászervezni a zenekart, amiben a régi társ Waszlavik László is részt vett egy ideig. Péter Zsolt és Székely Károly 1995-től 2003-ig alkották a gitárpárost. A Beatrice első albumán is doboló Hirlemann Bertalan 2002-ben tért vissza a zenekarba, és egészen 2010-ig maradt, amikor Nagy Feró fia, Nagy Hunor Attila lett az új ütős. A korábbi években már részt vett az együttes koncertjein állandó vendégként: ő dobolt, ha Hirleman Bertalan billentyűs hangszeren játszott. Laczik Ferenc basszusgitáros 1994 óta, Magasvári Viktor gitáros 2003 óta tagja a Beatricének.2016-ban Tari Botond belépésével a Beatrice újra kvintett lett. 2018-tól Magasvári Viktor magánéleti okok miatt egy ideig nem tudja vállalni a főállású tagságot (a nagyobb koncerteket kivéve), a helyére Kékkői Zalán érkezik. Jójákim júdai király Jójákim, más írásmóddal Jehojákim (héberül: ����������� ['Úr feltámadása'], görögül: Ιωακιμ, latinul: Joakim), (Kr. e. 634 k. – Kr. e. 598. december 9.) Júda királya Kr. e. 609-től haláláig. Jósiás király fiaként született. Amikor édesapja Megiddónál elesett, Júda népe a kisebbik fiát, Jóáházt választotta királlyá. Az egyiptomi hódító, Neko azonban Egyiptomba hurcolta Jóakházt, és Jójákimot tette helyette királlyá, aki egy ideig Neko fennhatósága alatt uralkodott, és súlyos adó fizetett: Amikor azonban az Újbabilóni Birodalom II. Nabú-kudurri-uszurral az élén Karkemisnél legyőzte Egyiptomot (Kr. e. 605), Jojákim az egyiptomi fáraó helyett Nabú-kudurri-uszurral kötött szövetséget. Három évig hű maradt hozzá, majd fellázadt ellene. Számos ütközet és betörés után Nabú-kudurri-uszur döntő hadjáratot vezetett Júda ellen, és megosotromolta Jeruzsálemet (Kr. e. 598). Jójákim ekkor életét vesztette, de halálának körülményei tisztázatlanok maradtak. Élösszehúzás A gráfelmélet területén az élösszehúzás (edge contraction) olyan gráfművelet, ami a gráf egy élét eltávolítja, miközben az él által korábban összekötött két csúcsot összeolvasztja. Az élösszehúzás a gráfminorok elméletének alapvető művelete. A csúcsazonosítás a művelet kevésbé korlátozott formája. Definíció Az élösszehúzás művelet a gráf egy adott e élén hajtható végre. Az e él eltávolításra került, a két szomszédos csúcs, u és v pedig összevonódik egy új w csúcsba, ahol a w-be menő élek pontosan azok lesznek, melyek akár u, akár v csúcsba mentek korábban. Általánosabban értelmezhető az élösszehúzás élek egy halmazára is (ilyenkor az élek egyenként, tetszőleges sorrendben összehúzhatók, a végeredmény ugyanaz lesz). A lentebb definiált élösszehúzás-művelet többszörös éleket eredményezhet akkor is, ha a kiindulási gráf egyszerű volt. Sőt hurokélek is keletkezhetnek. Egyes szerzők azonban nem engedik meg a többszörös élek létrejöttét, így az általuk definiált élösszehúzás egyszerű gráfokon mindig egyszerű gráfokhoz vezet. Formális definíció Tekintsünk egy G=(V,E) gráfot (vagy irányított gráfot), mely tartalmaz egy e=(u,v) élet, ahol u≠v. Legyen f függvény az a függvény, ami V\{u,v} minden csúcsát magába viszi át, a maradékot pedig az új w csúcsba. Az e összehúzása az új G′=(V′,E′) gráfot eredményezi, ahol V′=(V\{u,v})∪{w}, E′=E\{e}, és minden x∈V, x′=f(x)∈V′ pontosan akkor szomszédos az e′∈E′ éllel, ha a megfelelő, G gráfbeli e∈E él szomszédos x-szel. Csúcsazonosítás A csúcsazonosítás (néha csúcsösszehúzás) megszünteti azt a korlátozást, hogy az „összehúzásnak” egy éllel összekötött két csúcs között kell végbemennie. (Tehát az élösszehúzás a csúcsazonosítás speciális esete.) Ez a művelet a gráf bármely csúcspárján (vagy csúcshalmazán) végrehajtható. Az összehúzandó csúcsok közötti éleket egyes értelmezések szerint el kell távolítani. Ha v és v' G különböző komponenseibe tartozó csúcsok, akkor a G' gráf létrehozható a v és v' csúcsok azonosításával egy új G'-beli v csúccsá. Csúcshasítás A csúcshasítás vagy csúcsszétvágás azt jelenti, hogy egy v csúcsot helyettesítünk a szomszédos v′ és v′′ csúcsokkal, az e = vu éleket pedig vagy a v′u, vagy a v′′u fogja helyettesíteni, tehát ha az eredeti csúcs szomszédos volt a gráf egy csúcsával, akkor a két új csúcs közül legalább az egyik szomszédos lesz vele. A G' gráfbeli v′v′′ él a hasító él. A csúcsazonosítás fordított művelete. Útösszehúzás Az útösszehúzás során egy út összes éleit húzzuk össze egyetlen, az út végpontjai közötti éllé. Az út menti csúcsokkal szomszédos éleket vagy megszüntetjük, vagy véletlenszerűen, vagy szisztematikusan az egyik végponthoz csatoljuk őket. Alkalmazásai Az élösszehúzási és csúcsazonosítási technikák gyakran jönnek elő a gráf csúcsainak vagy éleinek számával kapcsolatos teljes indukciós bizonyításokban, ahol egy tulajdonság teljesül kisebb gráfokra, és ennek a felhasználásával igazolják, hogy nagyobb gráfokra is teljesül. Az élösszehúzás szerepel a tetszőleges összefüggő gráf feszítőfái számát meghatározó rekurzív képletben is, valamint az egyszerű gráf kromatikus polinomját meghatározó rekurzív képletben is. Az összehúzási műveletek hasznosak lehetnek, ha egy gráfot oly módon szeretnénk leegyszerűsíteni, hogy a lényegében ekvivalens entitásokat megjelenítő csúcsokat azonossá tesszük. A leggyakoribb példa erre az általános irányított gráf körmentes irányított gráffá alakítása erősen összefüggő komponensek csúcsainak azonosítása. Ha a gráf által leírt reláció tranzitív, nem történik információvesztés, amennyiben az egyesített csúcsok maradéktalanul megkapják a kitörölt csúcsok címkéit. Egy másik példa a gráfszínezés-alapú regiszterallokáció során a regiszterek összeolvasztása; itt a csúcsok, ha biztonságosan összehúzhatók, akkor csökken a különböző változók közötti felesleges mozgatási műveletek száma. Az élösszehúzás megjelenik különböző 3D modellezési szoftvercsomagokban, itt a fő cél a gyorsabb kalkulációt lehetővé tevő, alacsony sokszögszámú konzisztens modellek elkészítése. Mahallát megye Mahallát megye (perzsául: ������� �����) Irán Markazi tartományának egyik délkeleti megyéje az ország középső, nyugati részén. Északon Kom tartomány, azon belül a vele azonos területtel rendelkező Kom megye, keleten Delizsán megye, délkeleten és délen az Iszfahán tartományban fekvő Golpájegán megye és Sáhinsahr és Mejme megye, délnyugatról Homejn megye, nyugatról Arák megye határolják. Székhelye a 35 000 fős Mahallát városa. Második legnagyobb városa az 5700 fős Nimwar. A megye lakossága 48 458 fő, területe 2079 km². A megye egyetlen további kerületre oszlik: Központi kerület. Tekucs Tekucs régi magyar nevén: Tekücs (Tecuci) város Galați megyében, Moldvában, Romániában. Fekvése A település a Bârlad folyó és a Tecucel folyó mentén fekszik. Galați-tól északnyugati irányban, 80 km-re található. Gyümölcsösökkel és szőlővel borított dombvidék veszi körül. Története A település első írásos említése egy 1435. szeptember 1-jén kelt levélben történt, melyet I. Ulászló Jagelló-házi lengyel királynak címeztek. A város sorsának alakulásában fontos szerepet játszott földrajzi helyzete. Különféle irányból érkező kereskedelmi utak csomópontja volt itt, a hely azonban elsősorban a lengyel és a török kereskedőknek lett kedvelt pihenőhelye. Tekucs (Tecuci) a 20. század közepétől erőteljesebb fejlődésnek indult. Jelentős élelmiszeripari, fémfeldolgozó és gépgyártó üzemei vannak, és a városban működik a környék legnagyobb építőanyaggyára, és itt van Dél-Moldva szőlő- és gyümölcstermelő központja is. Tekucs vasúti csomópont is, a Galați-ból jövő szárnyvonal itt csatlakozik a Bukarest–Iași fővonalhoz, továbbá kapcsolatban van a Marașeștin keresztül Suceavába vezető vasúti fővonallal is. A város Tekucs megye központja volt egészen a kommunizmus kezdetéig, amikor is az új közigazgatási rendszer alapján ezt megszüntették. Tekucsban és környékén még a 20. század vége felé is körülbelül 200 csángó család élt. Nevezetességek Történelmi és Természettudományi Múzeum (Muzeul de istorie și științele naturii) – A múzeumot 1935 -ben alapították. Több mint ötezer kiállítási tárgya főként a környék történelmi emlékeit mutatja be. A múzeum természettudományi részlege pedig a környék növény- és állatvilágát ismerteti. Néprajzi gyüjteménye a város és vidékének népi múltjából ad ízelítőt. Helyi újságok Ziarul Semnal Oferta Tecuceana Ziarul Telegraf Expres Ziarul Observator T Hírességek Calistrat Hogaș (1847–1917) író Nicolae Petrașcu (1859–1944) diplomata, publicista, irodalomtörténész Gheorghe Petrașcu (1872–1949) festő, akadémikus Ion Petrovici (1882–1972) filozófus, író, politikus, professzor a iași egyetemen, akadémikus, oktatásügyi miniszter volt, Alexandru Lascarov-Moldovanu (1885–1971) újságíró, író, publicista Iorgu Iordan (1888–1986) nyelvész, akadémikus Mihail Manoilescu (1891–1950) publicista, közgazdász, politikus, külügyminiszter volt. Victor Atanasie Stănculescu (1928–2016) katonatiszt, politikus Vízváry Mariska Vízváry Mariska, Viszkidenszky Mária Jolán Lujza (Budapest, 1879. május 27. – Budapest, 1954. január 9.) színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja. Életpályája Régi színészdinasztia tagja, Vízvári Gyula és Szigeti Jolán leányaként született. Már gyermekként is többször színpadra lépett. 1896-ban elvégezte a Színművészeti Akadémiát, s a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek haláláig tagja maradt. Első férje Tapolczai Dezső volt, gyermekeik Tapolczay Jolán (1899–1982) színésznő és Tapolczai Gyula (1903–1954) színész. 1912. június 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Kürthy György színésszel. 1928-ban lett a Nemzeti Színház örökös tagja. Először naivákat játszott, de nem volt sikeres ezekben a szerepekben, ezért a tragédiákhoz fordult, tehetsége azonban a komédiákban mutatkozott meg leginkább. Nyugdíjba vonult a Nemzeti Színháztól 1935-ben, de továbbra is fellépett különböző színházakban. 1935 és 1937 között a Belvárosi Színházban, 1938–tól 1940-ig a Pesti Színházban és a Vígszínházban, 1942-ben az Új Magyar Színházban, 1945-ben a Budai Színházban, 1946-ban a Belvárosi, a Budapesti Operettszínházban, 1947-ben pedig a Madách Színházban lépett fel. 1949-ben a Művész Színházban lépett színpadra. A Színházi adattár szerint utolsó színpadi szerepe 1953-ban volt, Vojnyickáját alakította Csehov: Ványa bácsi című darabjában. Több filmben is sikerrel szerepelt. 1902-ben drámát is írt Szalmaláng címmel, ezenkívül pedig egy szakácskönyv elkészítése is az ő nevéhez fűződik. Német, francia, angol és olasz nyelven beszélt. Színpadi szerepei Victorien Sardou : Odette... Bérengere Zsíros István : Fátum... Kovács Margit Molière : Dandin György... Sotenville-né Johann Wolfgang von Goethe : Faust... Martha Henrik Ibsen : Solness építőmester... Solnessné Csehov : Ványa bácsi... Vojnyickája Illyés Gyula : Az ozorai példa... a hercegné Szigeti József : Rang és mód... Erzsébet Móricz Zsigmond : Légy jó mindhalálig... Török néni Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó. ... Koczog polgármester felesége Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül... Zsani néni Hermann Sudermann : Rejtett boldogság... vak lány Eisemann Mihály : Ő vagy Ő?... Ernestine Gyárfás Miklós : Hatszáz új lakás... Ág Ferencné Lev Tolsztoj : Anna Karenina... Vronszkája grófnő Konsztantyin Trenyov: Ljubov Jarovája... Jeljena Mikszáth Kálmán : A Noszty fiú esete Tóth Marival... Homlódyné Filmszerepei Tamás úrfi kalandjai (1918) Amit az öregek is megkívánnak (1934, rövid) Búzavirág (1934) Nem élhetek muzsikaszó nélkül ( 1935 ) – Zsani néni Légy jó mindhalálig ( 1936 ) – Török néni Tisztelet a kivételnek ( 1936 ) – Kántor Jánosné, Vera anyja Méltóságos kisasszony ( 1936 ) – Clarisse néni, Tekla anyja 300 000 pengő az utcán ( 1937 ) – Bugyorné Egy lány elindul ( 1937 ) – Lomb úr felesége Maga lesz a férjem ( 1937 ) – Emma, dr. Balogh Elemér felesége Az én lányom nem olyan ( 1937 ) – Annie néni 120-as tempó ( 1937 ) – Vilma, Turner Kornél húga Péntek Rézi ( 1938 ) – árvaházi igazgatónő Pillanatnyi pénzzavar ( 1938 ) – Vadrózsa ( 1939 ) – Klementine nagymama A varieté csillagai ( 1939 ) – Álomsárkány ( 1939 ) – Fűszer és csemege ( 1939 – 1940 ) – Puskás Aladárné Sok hűhó Emmiért ( 1940 ) – Szánthódy István felesége Gyurkovics fiúk ( 1940 ) – Gyurkovics nagymama Ne kérdezd, ki voltam ( 1941 ) – özvegy Kaszás Istvánné Bob herceg – nagyhercegnő Szűts Mara házassága ( 1941 ) – Lili néni, a Szüts lányok nagynénje Őrségváltás (1942) – Pepi néni Csalódás ( 1942 ) – Hámor Ferenc édesanyja Férfihűség (1942) – Laura néni, Júlia nagynénje Gyávaság (1942) – nagymama Négylovas hintó (1942) – özv. Komárominé, Ilka néni, Mihály nagynénje Kalotaszegi Madonna ( 1943 ) – Etelka néni, Nóra nagynénje Ágrólszakadt úrilány ( 1943 ) – Jánossy Éva nagyanyja Makacs Kata ( 1943 ) – Emma néni, Juhász Kata nagynénje Annamária ( 1943 ) – Anna néni Gyanú ( 1944 ) – Katalin rokona, Galambos Gyuri nagynénje Fiú, vagy lány ( 1944 ) – Tóni néni Beszterce ostroma ( 1948 ) – Rogyákné Talpalatnyi föld (1948) – Zsíros néni Könyvek Száz specialitás ; Eggenberger, Bp., 1914 A konyha művészete ; szerzői, Bp., 1931 Vizvári Mariska szakácskönyve. 1000 recept ; új, bőv. kiad.; Rozsnyai Károly, Bp., 1944 Treasure trove of Hungarian cookery ; angolra ford. Molnár Gabriella; Corvina, Bp., 1961 Cuisine de hongrie ; franciára ford. Kelemen Renée; Corvina, Bp., 1963 Vízvári Mariska szakácskönyve (ISBN 979-963-367-29-99) Timaiosz (filozófus) Timaiosz (Kr. e. 5. század) görög filozófus Lokriszból származott, ő vezette be Platónt Püthagorasz tanaiba. A Szuda-lexikon több művet is neki tulajdonít, azonban ezeket minden bizonnyal egy később élt püthagoreus filozófus alkotta, akinek neve nem maradt fenn. A Peri muszasz kai thuszeósz című irat teljesen bizonyos, hogy nem az ő munkája. Jackson-tokó A Jackson-tokó (Tockus jacksoni) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez, ezen belül a szarvascsőrűmadár-félék (Bucerotidae) családjához tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Egyes rendszerbesorolások szerint Van der Decken-tokó (Tockus deckeni) alfaja Tockus deckeni jacksoni néven. Előfordulása Etiópia, Kenya, Dél-Szudán, Szudán és Uganda területén honos. Pećišće Pećišće falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Skradhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 41 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre fekszik. Története A falunak 1857-ben 44, 1910-ben 46 lakosa volt. A falu a trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 3 lakosa volt. Tekus ispán Tekus (Thekus, 12?? – 1270?) sárosi ispán, testvéreivel Észak-Magyarország egyik meghatározó birtokosa a 13. században, több nemes család: Szini család, Jósvafői család, Szalonnai család, Tornay család őse (Kozák, 2001; Borovszky, 1896). Származása, fivérei Három testvére Bot (Both), Bács (Baach) és András volt; a legtöbb családi birtoknak közös tulajdonosai voltak. A testvérek egy Nógrád megyei nemes családban, (pólyás címerük alapján valószínűsítve) feltételezhetően a Kacsics nemzetség valamelyik ágában születtek. Az 1250-es években építették fel a Börzsönyben Jenő várát (Dénes, 1983). A tatárjárás után (1270-ben — Borovszky, 1896) a testvérek közösen kapták meg IV. Bélától Torna várát (Borovszky, 1896, Koleszár). A család Borsosberény és Diósjenő környéki, ősi birtokait ezután Bot kezelte. 1264-ben IV. Béla és fia, István ifjabb király háborúskodása idején Bács, aki valószínűleg tornai ispánként Szádvár kapitánya volt, megnyitotta a vár kapuit a király serege előtt. Ezért a vidék visszafoglalása után István a „hűtlen árulónak” minősített Bácsot és testvéreit megfosztotta vagyonuktól (Dénes, 1983). Ekkor vesztette el a család Nógrád megyei birtokait, amiket 1273-ban IV. László király már Tekus fiainak adott vissza (Györffy, 1963). Gyanítható, hogy maga Tekus távol tartotta magát a két király konfliktusától; erre utal, hogy ő megtarthatta javait, és V. István trónra kerülve is megtartotta őt sárosi ispánnak (Dénes, 1983). Tekus két testvérének leszármazottairól a századfordulóig vannak töredékes adatok, de úgy tűnik, a családnak ezek az ágai ez idő tájt kihaltak. Élete 1244–1245-ben komáromi ispán , 1247–1270-ben sárosi ispán , 1249-ben Tekus és két fivére, Bot és Bács 100 ezüst márkáért megvásárolta az Örsúr nembéliek szalonnai uradalmának egy részét: Martonyit és Szirost. Az Örsúr nembéliek birtokában maradt akkor Szalonna határának a Bódva jobb partján elterülő része és Martonyinak az Ürmös-pataktól keletre levő része; e két területrészt csak évtizedekkel később vették meg Tekus leszármazottai. Leszármazottai 1272–1275 között IV. László a család börzsönyi birtokaiért cserébe az akkor még kisebb erősségnek számító Szádvárat adta cserébe Tekus fiainak (Borovszky, 1896; Györffy, 1998) a hozzá tartozó uradalommal (Koleszár). Az ispán három fia növelte az apa által szerzett birtokokat, és IV. (Kun) László idején, amikor a különböző főúri érdekcsoportok tagjai évente többször is váltották egymást az ország vezető tisztségeiben, a Tekus-fiaknak is sikerült egy-egy időre országos, Tornában pedig tartós szerephez jutniok. Hatalmuk csúcsán a három család tulajdonában volt a vármegye területének csaknem fele; 1386-ban közös birtokuk volt Sólyomkő vára (Borovszky, 1896). Tekus fia István mester az 1270-es – 1280-as években már egész Szalonna birtokosa lett. Ezekben az években egyre magasabb rangokat kapott: 1273-ban és 1275-ben királyi szekérnagy volt (eközben beregi , illetve pataki ispán); 1277-ben Torna örökös ispánja, 1279-ben kucsói bán, 1280-ban átmenetileg erdélyi vajda , 1284 novemberében (valószínűleg nagyon rövid időre) nádor (Dénes, 1983; Kozák, 2001). A tornai váruradalmat valószínűleg László fia örökölte; őt tartják (turnianskanovaves.ocu.sk) a Tornay család ősének. Más források szerint a család őse Tekus fia János , aki 1314 -ben vette fel a Tornay nevet. A Tornay család 1406 -ban örökös nélkül kihalt. Ekkor (a család többi ága tiltakozásának dacára) minden birtokuk visszaszállt Zsigmond királyra. 1998-as wimbledoni teniszbajnokság – férfi egyes Az 1998-as wimbledoni teniszbajnokság férfi versenyét az amerikai Pete Sampras nyerte a horvát Goran Ivanišević előtt. Spanyol Wikipédia A spanyol Wikipédia a Wikipédia szabadon szerkeszthető internetes lexikon spanyol nyelvű változata. 2001 májusában indult, és 2006. március 8-án érte el a 100 000 szócikket, 2009. augusztus 5-én az 500 000-et, 2013. május 16-án pedig az egymilliót. 2002 februárjában több szerkesztője, akik nem értettek egyet azzal a később elutasított javaslattal, hogy reklámok bevételéből finanszírozzák a Wikipédiát, elhagyták a lexikont, és megalapítottak egy másikat, az Enciclopedia Librét (Szabad Lexikon). Ezután a spanyol nyelvű Wikipédiában jelentősen csökkent az aktivitás, míg át nem álltak a szoftver harmadik generációjára, mely később a MediaWiki nevet kapta. Ekkor növekedni kezdett a szerkesztők száma, jelenleg a spanyol Wikipédia aktívabb, mint az Enciclopedia Libre. A spanyol Wikipédia kritikája Minden más Wikipédiához hasonlóan a spanyol nyelvűt is kritizálják felhasználók és bloggerek egyaránt. Szerkesztőinek száma alapján a spanyol Wikipédia az angol után a legnagyobb. A spanyol Wikipédia volt a második Wikipédia-projekt az angol után, és az első, melyet felhasználói jelentős része elhagyott egy rivális enciklopédiáért [forrás?], ennek ellenére szócikkei számát tekintve csak a nyolcadik, és olyan, lényegesen alacsonyabb szerkesztőszámú wikipédiák előzik meg, mint például a német, francia és az olasz. Több kritikus teljesen önkényesnek írja le a spanyol Wikipédia cikktörlési mechanizmusát, úgy tartják, hogy rendszerint azok, akiknek nem tetszik egy szócikk, önreklámnak kiáltják ki (amelyekről a szabályaik szerint szavazás dönt, ahol háromnegyedes többség kell a törléshez). Fontos dátumok 2001 . május 1. : A spanyol Wikipédia megalapítása 2003 . június 30. : A spanyol Wikipédia levelezőlistájának indulása (Wikies-I) 2003 . július 25. : Elkészül az 5000. szócikk 2003 . november 4. : Elkészül a 10 000. szócikk 2004 . július 18. : Átváltanak az UTF-8 -ra, így használhatnak ékezetes és mellékjeles betűket is szócikkcímben 2005 . május 30. : Elkészül az 50 000. szócikk 2006 . március 8. : Elkészül a 100 000. szócikk 2006 . szeptember 6. : Elkészül a 150 000. szócikk 2007 . február 10. : Elkészül a 200 000. szócikk 2007 . november 18. : Elkészül a 300 000. szócikk 2008 . szeptember 20. : Elkészül a 400 000. szócikk 2009 . augusztus 5. : Elkészül az 500 000. szócikk 2013 . május 16. : Elkészül az 1 000 000. szócikk Lee „Scratch” Perry Lee "Scratch" Perry (szül. Rainford Hugh Perry, 1936. március 20. Kendal, Jamaica) reggae és dub zenész, aki nagy hatással volt a reggae és a dub zenei műfajok fejlődésére és elterjedésére, mind Jamaicán, mind a tengerentúlon. Perry "Pipecock Johnson" és "Upsetter" néven is ismert. 2003-ban, Perry Grammy-díjat nyert a legjobb reggae album kategóriában a Jamaican E.T. című lemezével. Karrier Perry zenei karrierje az 1950-es években kezdődött, mint Clement Coxsone Dodd ska irányultságú sound systemének lemezeladója. Ahogy Dodd-al való kapcsolata fejlődött, egyre fontosabb feladatokat kapott Dodd slágergyárában, a Studio One kiadóban, ahol 30 felvételt készített. A két ember közötti személyes és pénzügyi nézeteltérések visszatérő mozzanatai voltak Perry karrierének, ezért elhagyta a stúdiót és máshol próbálta kibontakoztatni zenei tehetségét. Hamarosan új otthonra talált Joe Gibbs Wirl nevű kiadójánál. Joe Gibbs-nél dolgozva, Perry folytatta zenei karrierét de köztük is konfliktus alakult ki pénzügyek miatt. Ekkor (1968-ban) Perry szakított Gibbsszel és elindította a saját kiadóját, az Upsettert. Első kislemeze a "People Funny Boy" volt, amit Gibbs felé irányuló sértésnek szánt, szépen fogyott. 1968-1972 között a The Upsetters nevű stúdióbandájával dolgozott. Az 1970-es években, Perry számos felvételt kiadott különböző kiadóknál, és sok dala mind jamaicai mind angol körökben népszerű volt. Hamarosan ismertté vált az innovatív producer-technikáiról és szórakozott jelleméről. Lemezek Albumok Korai karrier The Upsetter (1969) Return of Django (1969) Clint Eastwood (1970) Many Moods of the Upsetters (1970) Scratch the Upsetter Again (1970) The Good, the Bad and the Upsetters (1970) Eastwood Rides Again (1970) Africa’s Blood (1972) Cloak and Dagger (1973) Rhythm Shower (1973) Upsetters 14 Dub Blackboard Jungle aka Blackboard Jungle Dub (1973) Black Ark korszak Double Seven (1974) DIP Presents the Upsetter (1975) Musical Bones (1975) Return of Wax (1975) Kung Fu Meets the Dragon aka Heart of the Dragon (1975) Revolution Dub (1975) Super Ape aka Scratch the Super Ape (1976) Return of the Super Ape (1978) Roast Fish Collie Weed & Corn Bread (1978) Egyéb albumok King Tubby Meets the Upsetter at the Grass Roots of Dub 1975 The Return of Pipecock Jackxon (1980) Mystic Miracle Star (1982) History, Mystery & Prophesy (1984) Battle of Armagideon (Millionaire Liquidator) (1986) Time Boom X – De Devil Dead (Dub Syndicate) (1987) On the Wire (1988) Satan Kicked the Bucket (Bullwackie) (1988) Mystic Warrior (1989) Mystic Warrior Dub ( Mad Professor ) (1989) From the Secret Laboratory (Dub Syndicate) (1990) Message from Yard (Bullwackie) (1990) Satan’s Dub (Bullwackie) (1990) Lord God Muzick (1991) Soundzs from the Hot Line (1991) The Upsetter and the Beat (1992) Excaliburman (1992) Spiritual Healing (1994) Black Ark Experryments (Mad Professor) (1995) Experryments at the Grass Roots of Dub (Mad Professor) (1995) Super Ape Inna Jungle ( Mad Professor ) (1995) Who Put the Voodoo ’pon Reggae (Mad Professor) (1996) Dub Take the Voodoo out of Reggae (Mad Professor) (1996) King Tubby Meets Lee Perry - Megawatt Dub (1997) Dub Fire (Mad Professor) (1998) The Original Super Ape (1998) Lee Perry Meets the Mad Professor (2000) Son of Thunder (2000) Techno Party! (2000) Jamaican E.T. (2002) Earthman Skanking (2003) Alien Starman (2003) Panic in Babylon (2004) Alive, more than ever (2006) The End of an American Dream (2007) Válogatások Chicken Scratch (producer: Coxsone Dodd ) (1963-1966) Reggae Greats: Lee „Scratch” Perry (1984) Shocks of Mighty 1969–1974 (1988) Open the Gate (1989) Upsetter Collection (1994) Presenting Dub (1995) Upsetters A Go Go (1995) Introducing Lee Perry (1996) Words of My Mouth Vol. 1 (The Producer Series) (1996) Voodooism (Pressure Sounds) (1996) Arkology (1997) The Upsetter Shop, Vol. 1: Upsetter in Dub (1997) Dry Acid (1998) Lee Perry Archive (1998) Produced and Directed by the Upsetter (Pressure Sounds) (1998) Lost Treasures of the Ark (1999) The Upsetter Shop, Vol. 2: 1969-1973 (1999) Wizdom (1999) Scratch Walking (2001) Black Ark in Dub (2002) Divine Madness … Definitely (Pressure Sounds) (2002) The Upsetter Shop, Vol. 3: Baffling Smoke Signal (2002) Dub Triptych (2000) Trojan Upsetter Box Set (2002) I am the Upsetter (The Story of the Lee Scratch Perry Golden Years) (2005) The Upsetter Selection: A Lee Perry Jukebox (2007) Ape-ology (2007) Irodalom David Katz. People Funny Boy: The Genius of Lee Scratch Perry. Payback Press, UK (2000). ISBN 0-86241-854-2 David Katz & Jeremy Collingwood, Give Me Power: A Complete Discography , Trax on Wax Gary Simons, Super Scratch: The Almost Complete Lee Perry Discography , 1999, Secret History Books Video Lee Scratch Perry: The Unlimited Destruction , 2002, USA Lee Scratch Perry: In Concert – The Ultimate Alien , 2003, USA Lee Scratch Perry With Mad Professor , 2004, USA Roots Rock Reggae – Inside the Jamaican Music Scene , 1977. rendezte Jeremy Marre. Vad Ninetta Vad Ninetta (Budapest, 1989. február 16. –) magyar világbajnok kajakozó. Sportpályafutása Pályafutását 2000-ben kezdte az MTK színeiben, ahol többek között együtt dolgozott Pruzsinszky Istvánnal, Fábián Mónikával, Szádovszky Ágnessel, és nevelőedzőjével Nagy Lászlóval. 2006-ban részt vesz első komolyabb nemzetközi versenyén, (Athén ifi EB) mint tartalék. 2007 áprilisában átigazolt a KSI-be, ahol Mórocz István lett az edzője. A közös munka hamar meghozta az eredményt, ugyanebben az évben világbajnok lett NK-4 500 méteren Csipes Tamarával, Tóth Dzseniferrel, valamint Gutyina Kingával. Eredményei Račice (Csehország), ifjúsági világbajnokság, NK-4 500 méteren világbajnok Milánó (Olaszország), kajak-kenu Európa-bajnokság, NK-1 200 méteren V. hely Poznań (Lengyelország), U23 Európa-bajnokság, NK-2 1000 méteren Európa-bajnok, illetve NK-2 500 méteren IV. hely Poznań (Lengyelország), kajak-kenu világbajnokság, női K-1 4x200 m váltó, II. hely Poznań (Lengyelország), Egyetemi világbajnokság, NK-1 500 méteren VII. hely, NK-1 200 méteren VI. hely, NK-4 500 méteren IV. hely Moszkva (Oroszország), U23 Európa-bajnokság, NK-2 200 méteren III. hely, valamint NK-4 500 méteren III. hely Zágráb (Horvátország), U23 Európa-bajnokság, NK-1 1000 méteren, illetve NK-1 200 méteren Európa-bajnok Szeged (Magyarország), kajak-kenu világbajnokság: női K-1 4X200 m váltó, IV. hely Montemor-O-Velho (Portugália), felnőtt Európa-bajnokság: K-2 1000 m II. hely, U23 Európa-bajnokság: K-4 500 m I hely, K-2 500 m I. hely, K-1 200 m I. hely Duisburg (Németország), felnőtt világbajnokság: K-4 500 m I. hely, 4X200 m váltó I. hely Díjai, elismerései Héraklész Gála „2-4 fős kiscsapat” kategória győztes a 2007-es világbajnok női négyessel XV. kerület legjobb sportolója díj Héraklész Gála „2-4 fős kiscsapat” kategória II. a 2012-es Európa-bajnok női párossal Szantálfaolaj A szantálfaolaj a fehér szantálfa (Santalum album) illóolaja. Használható depresszió, feszültség, impotencia, klimax, bőrápolás, emésztési zavarok, megfázás ellen több módon: párologtatás, fürdő, bedörzsölés, inhalálás, szájöblítés, borogatás. Keverhető: borssal, ciprussal, ilang-ilanggal, narancsvirággal. "A nyugat-indiai szantálfa (Amyris balsamifera) a szantálfaként ismert kelet-indiai szantálfával (Santalum album) ellentétben Földünk nyugati féltekéjén, Közép-Amerikában, Haitin honos, de Haitin kívül több trópusi országban (Jamaica, Dominikai Köztársaság, Venezuela) is termesztik. A halványsárga, viszkózus, enyhén fás és balzsamos illatú illóolaját az összeaprított fakéregből és gallyakból vízgőz-desztillációval állítják elő. A nyugat-indiai szantálfa illóolajának összetevői között más vegyületeket találunk, mint a kelet-indiai szantálfa olajában. Legnagyobb mennyiségben (cca. 80%-ban) különféle szeszkviterpén-alkoholok (elemol, eudesmol, valerianol, kadinol, balsamiol) fordulnak benne elő. Főbb hatásai: antimikrobiális, nyugtató és a lelkiállapotot, hangulatot kiegyensúlyozó. Az amyris-olajat a kozmetikai iparban elsősorban illatfixálóként és parfümök összetevőjeként használják szappanok és parfümök előállításához." Felhasználása: Párologtatás: tegyünk 6-10 csepp illóolajat a párologtató vízébe, Aromafürdő: 5-10 csepp illóolajat keverjünk el 1 evőkanál tejszínben, tejben vagy habfürdőben, Inhalálás: 1 liter forró vízhez vagy kamilla teához adjunk hozzá 3-8 csepp illóolajat, Száraz szaunában: egy felöntőkanál vízbe 2-3 csepp illóolajat tegyünk és öntsünk fel vele egyenletesen a kályhára. Férfi 20 km-es egyéni indításos biatlon az 1972. évi téli olimpiai játékokon Az 1972. évi téli olimpiai játékokon a biatlon férfi 20 km-es egyéni indításos versenyszámát február 9-én rendezték. Az aranyérmet a norvég Magnar Solberg nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Végeredmény A célpont két körből állt, egy belső és egy külső körből. A külső körön kívüli találat 2 perc, a belső és külső kör közötti találat 1 perc időbüntetést jelentett. A büntetésekkel megnövelt időeredmény határozta meg a sorrendet. Hönsch Irén Hönsch Irén (Kassa, 1932. május 24. –), magyar sakkozónő, sakkmester, háromszoros magyar sakkbajnoknő. Az első női sakkolimpián, 1957-ben Emmenben a magyar csapat első táblása. Élete Ősi szepességi családból származik, amely már az 1700-as években Nagyszalókon élt. Édesapja Hönsch János vasutas, a dobsinai vasútállomás állomásfőnöke volt 1940-től 1944-ig. Édesanyja, Hönsch Irén, szintén sakkozott. 1951-ben Budapest bajnokságot rendeztek, ahol anya és lánya is ott volt az indulók között. Édesanyja több középdöntőben is elismerésre méltóan szerepelt. A családban nagy hagyománya volt a sakknak és a sakk szeretetének. 1957-72 között Sillye Jenőné, 1972-től Károly Lajosné néven versenyzett. Érettségi után kezdett dolgozni a MÁV-nál, a Vasúti Főosztályon, majd később a MÁV Nyugdíjhivatalban és nyugdíjba vonulásáig ott dolgozott. 1957-ben ment férjhez id. Sillye Jenő sakkmesterhez, akitől két fia született Gábor (1959) és Kálmán (1960). Második házasságából, Károly Lajostól egy lánya született, Irén (1973). Sakkpályafutása 1950-től a Bp. Vasútépítő Lokomotív majd jogutódai csapatában sakkozott. 1957-ben kapott mesteri címet. Háromszoros magyar bajnok (1957, 1959 és 1960), 1. a Vera Menchik Emlékversenyen Budapesten 1957-ben. Az I. Női Világ Csapat Bajnokságon (Emmen, 1957) az 1. táblán játszott (4. lett a csapat), 1960-ban a zónaversenyen játszhatott. Edzője Sillye Jenő sakkmester volt. 1969-1979 között a levelezési sakkolimpiai csapat tagja. 1957-68 között 28x válogatott, 1x olimpikon. Eredményeiről, pályafutásáról itt található összefoglaló. Geta (lábbeli) A geta (��) az európai klumpa japán megfelelője, tehát fából van, de nem cipő, hanem saru formájú, és nem teli talpú, hanem egy vagy (többnyire) két (öt vagy akár tíz centiméter magas) haránt irányú talptámaszték (ha vagyis 'fog') tartja, hogy sárban a láb minél védettebb legyen. A talpat rendszerint paulowniából vagy japán cédrusból, a támasztékokat tölgyből vagy magnóliából készítik (s a női változatokat lakkozzák), a szíjat pedig bőrből, de akár (színes) bársonyból vagy selyemből is. A Jajoi-kor (i. e. 300 – i. sz. 300) óta tradicionális viselet, általában jukata jár hozzá, de felhőkarcolók tövében üldögélő, farmernadrágos diákokat is látni benne. Az esős évszakban és a párás-nyirkos nyarakon ideális lábbeli, megakadályozza az arrafelé gyakori gombásodást. Valaha Japánban lakott külföldiek meg az öregek nosztalgiával emlékeznek vissza „kara-koro” hangú csattogására, kultúrtörténészektől pedig megtudjuk, hogy getával (zórival stb.) arcul csapni valakit a legnagyobb sértésnek számított. Forrás Gy. Horváth László : Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567 Irma Grese Irma Grese (Feldberger Seenlandschaft, 1923. október 7. – Hameln, 1945. december 13.) Auschwitz-Birkenau felügyelője, "Auschwitz szukája". 1923-ban született, kezdetben az NSDAP vezetőinek szanatóriumában vállalt állást, majd belépett az SS-be. A második világháború idején Auschwitz-Birkenau női táborának felügyelője (Aufseherin) volt, a táborvezetőnő helyettese. Josef Mengele mellett ő is szerepet vállalt a deportáltak osztályozásában. Kegyetlenségéről volt hírhedt, rendszeresen korbáccsal járta a tábort, ütötte-verte a rabokat. 1945 elején Bergen-Belsenbe helyezték át. A háború után elfogták, s egy brit katonai törvényszék tárgyalta ügyét. Halálraítélték és felakasztották. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Forrás Hahner Péter : Női szerepek a második világháborúban: Irma Grese, "Auschwitz szukája". Rubicon, XXVI. évf. 285. sz. (2015. aug.) 74. o. Koszmosz–136 Koszmosz–136 (oroszul: Космос 136) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Első nemzedékű Zenyit–2 felderítő műhold. Küldetés Kialakított pályasíkja mentén fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. A Zenyit–2 ember szállítására fejlesztendő űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1966. december 19-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.2 perces, 64.5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 193 kilométer, az apogeuma 285 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap. Koszmosz–132 programját folytatta. A Föld felső atmoszférája fontos szerepet játszik a felszíni és a műholdas kommunikációban és navigációban, sűrűsége befolyásolja az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak élettartamát. Kialakított pályasíkja mentén alacsony felbontású fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. A fedélzeten elhelyezett rádióadók által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehet levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak. 1966. december 27-én 8 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Saint-Béron Saint-Béron település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 1656 fő (2015). Saint-Béron Saint-Albin-de-Vaulserre, Voissant, Attignat-Oncin, La Bridoire, Domessin és Saint-Franc községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hollókői vár A hollókői vár a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település, Hollókő közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll. A vár története A hollókői várat a Kacsics nemzetség Illés ágának tagjai a tatárjárás után kezdték építeni a falu melletti sziklára (az öregtorony alsó szintjeit Kacsics András valószínűleg még a tatárjárás előtt emelte). Az erődítményt az évszázadok során fokozatosan bővítették: falszorosok, bástyák, lakóhelyiségek és ciszternák épültek az eredetileg 13. századi falakhoz. Először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven. A Kacsicsok a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté tartományúr előtt, a továbbiakban őt szolgálták fegyverükkel. A rozgonyi csata után, 1313-ban az országot lassan ismét egységes állammá formáló Anjou Károly király kedvelt hívének, a szintén Kacsics nembeli Szécsényi Tamásnak adományozta, ő azonban még sokáig nem vehette át birtokát, mert a várat a Csák Mátéhoz hű Péter fia, Mikus őrsége sikeresen védte. Először a király Drugeth Fülöp vezette csapatai ostromolták sikertelenül az erősséget, majd 1320 tájékán a védőknek egy másik ostromot is sikerült visszaverniük. A vár csak Csák Máté halála után (1327-ben) került a király kezére; Szécsényi Tamás első várkapitánya Almágyi Balog Miklós volt. A Szécsényi Tamást a vár birtokába bevezető oklevél igen részletesen írja le a várbirtok határvonalát. Valószínűleg Szécsényi Tamás bővítette először a várat, a 14. század közepén a lakótornyot fallal vették körül, megépítették a toronytól nyugatra és északra lévő palota alsó két szintjét és a vízgyűjtőt. Leszármazottai a 14. század második felében folytatták a vár bővítését: megépült a két nyugati falszoros, a külső vár udvarát körülvevő fal és az alsó vízgyűjtő. Ebben az időben a kapu a várudvar déli falán volt. A 14. század végén építették a délnyugati sarkon a kaputornyot; ekkor a korábbi kaput elfalazták. Az 1411. évi családi osztozás eredményeként Hollókőt Szécsényi (II.) László kapta meg. Fia, Szécsényi (III.) László Albert király özvegyétől Ulászlóhoz pártolt át 1441-ben. Ezután a volt királyné párthíve, Giskra többször is betört csapataival a környékre. A husziták Szécsény melletti veresége után a két fél 1441-ben fegyverszünetet kötött, és ezt Giskra 1442-ben éppen Hollókőn, Szécsényi László főispán várában újította meg Hont és Nógrád vármegye küldötteivel. Valószínűleg Szécsényi László építtette a védelem megerősítésére a kapuhoz vezető feljárati, és az északi falszorost. 1454-ben a főispán hadi kiadásai miatt Hollókőt – a várbirtokhoz ekkor négy község tartozott – elzálogosította két vejének: Guthi Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek. 1455-ben Szécsényi László fiú örökös nélkül hunyt el, és hatalmas birtokát leányai révén a Losonczi és a Guthi-Ország család örökölte; birtokukban a király is megerősítette őket. Az új birtokosok jelentősen, kétszer is átalakíttatták a várat: Az első átalakítással (a 15. század végén) beépítették a belső vár kis udvarát, gótikus kapukereteket helyeztek el a palota alsó szintjén és beboltozták az ottani pincét is. Az istállók és raktárak a külső várban kaptak helyet. A második átalakítással (a 16. század elején) az ötszögletes tornyot egy, a palotát két emelettel megnövelték, beépítették a tornyot körbevevő fal pártázatos védőfolyosóját, megépítették a nyugati külső falszoros keresztfalait. A tágasabb, díszesebb új palotaemeletek alapján feltételezhető, hogy a vár urai időszakosan Hollókőn lakhattak. Miután a török 1544-ben elfoglalta Nógrád várát, Hollókőt a Habsburg hadvezetés betagolta a királyi végvárrendszerbe, ahol kis várként másodrangú szerepet töltött be. A helyőrség feladata az volt, hogy megakadályozza a rabló portyákra induló török lovascsapatok betörését a környező jobbágyfalvakba, de mivel kevesen voltak, ezt csak nehezen tudták végrehajtani. Ebből az időszakból érdemel említést Kapitán György hollókői kapitány és a szandai török parancsnok, Hubiár aga párviadala, amit 1550-ben vívtak a bujáki réten. A nógrádi várakat Ali budai pasa az 1552-es hadjáratában sorra elfoglalta. Hollókő helyőrsége a két várparancsnok, Zsáki András és Imre viszálykodása miatt a hatalmas sereg közeledtére ellenállás nélkül elmenekült. A várban egy 1556-os zsoldlista szerint Mohamed aga állomásozott huszonegy zsoldosával (18 gyalogos, 3 tüzér). A török várőrség 1558-59-ben 24 fő volt. A királyi seregek 1593 őszén, Fülek visszafoglalása után, Prépostvári Bálint egri főkapitány tárgyalásainak eredményeképpen ugyancsak ágyúlövés nélkül vették vissza. Továbbra is a jelentéktelenebb végvárak közé tartozott, 1596-ban egy vizsgálat igen rossz állapotúnak minősítette, ezért az 1608-as országgyűlés elrendelte megerősítését. A feltárás alapján megállapítható, hogy megelégedtek kisebb építkezésekkel: a 16. század végén feltöltötték a külső várudvart, és két helyiséget emeltek, a 17. század elején ezt újabb feltöltés és újabb két helyiség építése követte. A várban az 1652-es és 1655-ös adatok szerint 20 fős őrség állomásozott. A katonai jelentőségét már elvesztett, kicsiny végvárat 1663-tól húsz esztendeig ismét a török birtokolta, miután Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokok átadták a várat. Ezután járt itt Evlija Cselebi utazó, és leírta, hogy a török élelem- és hadiszertárat helyezett el Hollókőn. A „pogányok” uralma alól véglegesen a Bécs városának felmentéséből hazafelé tartó Sobieski János lengyel király csapatai szabadították fel 1683 októberében, amikor Szécsényt is. 1701-ben I. Lipót több más várral együtt elrendelte Hollókő lerombolását, de ezt ekkor még nem tették meg. A 18. század elején az üresen álló építmény őrzését Szabó György, Gondor Mátyás, Nagy Orbán és Krikk Lőrinc hollókői lakosokra bízták. 1710-ben Nógrád labancpárti nemesei Hollókőn tartották a megyegyűlést. 1711-ben az ország békéjére és az ország nehéz anyagi helyzetére tekintettel a vár bejáratait, hídjait és a külső várudvar szakaszait elbontották, így a vár elkerülte a teljes lerombolást. 1718-ban már romként említették, és a következő évszázadokban az időjárás – és a köveket elbontó lakosság – valóban erősen megkoptatta falait. A birtok a 18. század elején a Forgáchok kezébe került, majd 1860-ban a Pulszky család vásárolta meg. Omladékai között egy ideig a környék szegényei laktak. Bár az elmúlt kétszáz évben falainak egy részét építőanyagnak elhordták, még így is Hollókő a megye legépebben maradt, a középkori építkezés jegyeit is tükröző vára. A régészek 1966–69 között tárták fel, 1970-ben kezdték restaurálni. A vár és a község környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. 1996-tól látogatókat is fogadnak. Felújítás A várban 2014 nyarán felújítások kezdődtek – 2015. április 3-ig nem lehetett látogatni –, majd 2015. május 7-én került sor az átadásra. A közel egy évig tartó renoválás eredményeként megnyílt az öregtorony, mely a vár 1996-os nyitása óta zárva tartott; helyre állították a felső várban található várkapitányi lakrészt és ebédlőt; az alsó várban két gazdasági épületet újítottak fel, ahol mostantól a látogatók a vár építéstörténetét bemutató 3D-s animációs filmet is megtekinthetik; konyhát, kovácsműhelyt és fegyvertermet alakítottak ki. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik. A vár kialakítása A körülbelül 400 méter magas sziklán lévő vár a természeti adottságok miatt szabálytalan alakzatban épült. A levegőből a vár olyan, mint egy csigaház, amelynek központja az ötszögletű öregtorony. Itt négy lakószint kapott védelmet. Később, 1270 körül ehhez hozzákapcsoltak egy palotaszárnyat is. Később nőtt az igény a kényelem, a hatalom és a vagyon megmutatásának lehetőségei iránt, tehát szükség volt egy lovagterem kialakítására. Közvetlenül melléje pedig egy kápolnát emeltek. A 15. században a vár újabb részekkel bővült: a farkasveremmel, felvonóhíddal megerősített rendszer védte a felső várat, amely végül 1552-ben nem tudott ellenállni a töröknek. Részei A szabálytalan alaprajzú vár legnagyobb mérete észak-déli irányban 68 méter, kelet-nyugati irányban 51 méter. A bejárati kapu és a torony bejáratának szintkülönbsége 27,5 m. A vár középkori bejáratán belépve indul a felfelé egyre keskenyedő, többszörösen megtört, bejárati falszoros, ami a felvonóhidas, négyszögletes, külső kaputoronyhoz vezet. A külső várudvar megközelítését több, egymás után beiktatott kapu nehezítette, közöttük farkasvermekkel. A ciszternás külső udvarra csak a leengedett felvonóhídon lehetett bejutni. A külső várudvaron egy 4 méter átmérőjű, sziklába vájt ciszterna található. Az ehhez fűződő monda szerint Csák Máté (e helyütt) rejtette volna el a kincseit, illetve később a törökök is ide hordták össze a környéken elrabolt aranyat. A sok kincskereső azonban eredmény nélkül távozott. A külső várudvarból két falszoros indul a belső várkapu irányába. Az egyik közvetlenül a rámpáról kivezető kapu mellett található, a másik bejárat a belsővár délkeleti szögleténél csak az egyik kávasíkja maradt meg. Ez a bejáró egy belső falszorosba vezet, s ezen keresztül közelíthető meg a belső várudvar. A 16. században ez a feljárat már nem volt használatban. A gyalogos forgalom átkerült az alatta elhelyezkedő, lépcsőzetesen emelkedő délnyugati külső falszorosba. Itt egy háromszög alapterületű őrtoronnyal zárult. A négy kapuval több szakaszra osztott, teraszosan kiképzett külső falszoroson így lehetett a belső várkapuhoz eljutni. A belső vár kapuján lelépve egy előtérbe kerülünk, amiből három helyiség közelíthető meg. A bal oldali ajtó a pincébe nyílt, a jobb oldali gótikus bejárat a palota délnyugati szárnyába vezetett. Az előtér sziklába vájt lépcsőjén közelíthető meg a belső udvar. A belső udvart a 16. században szűkítették le, s a palotát még két szinttel magasították meg. A belső vár helyenként a két méter széles falakhoz támaszkodik az „L” alaprajzú palota északi és nyugati szárnya. A szűkített belső udvarról közelíthették meg a torony földszinti helyiségét is, és innen belső lépcsőkön juthattak a felsőbb emeletekre. A torony négyszintes és lőréses pártázattal befejezett tömege kimagaslik a vár többi építménye közül. Az udvarról belépve egy helyiségen áthaladva a pince feletti palotaszárnyba jutunk. Ez volt a lovagterem. Az udvartól jobbra esik a palota nyugati szárnya. Ennek sarkában van a belső vár ciszternája. Az udvarról egy újabb lépcsőn felkapaszkodva, a gyilokjáróhoz érünk. Körbehaladva egy hosszú lépcsősoron a torony bejárati ajtajához érünk. A torony lefedése még nem készült el, ezért az zárva van. 2003 óta zajlik az élet a várban. A Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákban várják a turistákat. Ki lehet próbálni a középkorban használt fegyvereket. Megismerhetik az íj, a számszeríj, a hajítóbárd, és a lándzsa használatát is. Megjegyzések Valamint azért, hogy ne lehessen Rákóczi Ferenc kurucainak erőssége. Forrás:Faragó Zoltán: Hollókő-Várrom (Hollókő. 2009) 11.o.ISDN 963 214681 6 Jogintézmény A jogintézmény egy meghatározott társadalmi viszony szabályozását célzó jogszabályok csoportja, amelyek mentén különülnek el a jogi szabályozás és az ebből kibontott jogdogmatika egyes fogalmi csoportjai. A Pallas nagy lexikonának meghatározása szerint: Példák jogintézményekre Jogintézmény például a tulajdonjog, a szerződés, az adásvétel, a házasság, a kártérítés, az adóigazgatási eljárás vagy az általános forgalmi adó, sőt az országgyűlés vagy a köztársasági elnök intézménye is. A jogintézmény mint normák halmaza A jogrendszer legkisebb építőköve a magatartásszabály, a jogparancs. Hívjuk normának is, és a jogrendszer milliónyi – „Ha …, akkor …” logikai szerkezetű – normából épül fel. A normák nem szétszórva, hanem rendezetten és csoportosítva lelhetők fel a jogrendszerben, vagyis a jogalkotó a hasonló élethelyzetek rendezésére hivatott normákat együtt alkotja meg és jogszabályok formájában bocsátja ki. A normáknak ezt a kisebb halmazát nevezzük jogintézménynek. A jogintézmény mint jogi fogalom Előfordulhat, hogy ugyanazzal a szóval két különböző jogintézményt jelölnek meg. Ha ezek különböző jogágakba tartoznak, kevesebb félreértési kockázattal járnak, mint amikor azonos jogágban fordul elő ez a helyzet. Ez gondos minősítést kíván meg a jogalkalmazótól. A fogalmak egy részét azok a jogszabályok definiálják, amelyek ezen fogalmakra vonatkoznak. Jogelméleti megközelítései normativizmus institucionalista jogelmélet (m. Hauriou, C. Schmitt) modern pozitivisztikus institucionalizmus (D. N. MacCormick, O. Weinberger) Forrás Jogi lexikon 1999. 309. old. A Pallas nagy lexikona Messier 3 A Messier 3 (más néven M3 vagy NGC 5272) egy gömbhalmaz a Vadászebek csillagképben. Felfedezése Az M3 gömbhalmazt Charles Messier francia csillagász fedezte fel, majd katalogizálta 1764. május 3-án. 1784-ben William Herschel volt az első, aki különálló csillagokat észlelt és megállapította az objektumról, hogy gömbhalmaz. Megfigyelési lehetőség Az M3 szabad szemmel csak nagyon kedvező feltételek esetén látható, de már a legegyszerűbb távcső segítségével is könnyen megtalálható. Tudományos adatok Az objektum hozzávetőleg 90 fényév átmérőjű és legalább 44 500 csillagot tartalmaz. Körülbelül 150 km/s sebességgel közeledik felénk. Nagyon sok RR Lyrae típusú változócsillagot tartalmaz. Saint-Calais-du-Désert Saint-Calais-du-Désert település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 384 fő (2015). Saint-Calais-du-Désert Couptrain, Lignières-Orgères, Neuilly-le-Vendin, La Pallu, Pré-en-Pail-Saint-Samson, Saint-Aignan-de-Couptrain és Saint-Samson községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Férfi 20 km-es egyéni indításos biatlon az 1994. évi téli olimpiai játékokon Az 1994. évi téli olimpiai játékokon a biatlon férfi 20 km-es egyéni indításos versenyszámát február 20-án rendezték a Birkebeineren Stadionban. Az aranyérmet az orosz Szergej Taraszov nyerte meg. A Magyarországot képviselő Panyik János a 31. helyen végzett. Végeredmény Minden hibás találat 1 perc időbüntetést jelentett. A büntetésekkel megnövelt időeredmény határozta meg a sorrendet. Takács Tibor (labdarúgó) Takács Tibor (1944 –) labdarúgó, középpályás, utánpótlás edző a Dorogi FC Örökös Tagja. Pályafutása 1963-ban mutatkozott be a dorogi csapatban. Pályafutása szerencsésen, mondhatni a csúcson kezdődött, ugyanis minden idők legjobbnak tartott dorogi csapatának, a Dorogi Aranycsapat tagjaként egyben az ország egyik legjobb gárdájában játszhatott, amely ekkor érte el a legjobb bajnoki helyezését és egyben a Vidék Legjobbja címet is elnyerte. Legelső mérkőzésén a bajnok Ferencváros elleni rangadón az Üllői úti stadionban, 25 ezer néző előtt lépett pályára, ahol 1:1-es döntetlen született. Sokáig a bajnoki címért is harcba voltak. A dorogiak a tavaszi szezonban sokáig a legeredményesebb csapatként veretlenül közel álltak a legnagyobb sikerhez is, végül két egymás utáni elveszített mérkőzés miatt nem csak a végleges elsőségről, de a dobogóról is lecsúsztak. Amennyiben hazai pályán a Pécsi Dózsa ellen a papírforma érvényesül, a Dorog biztos második lett volna. A váratlan vereség azonban sokba került, hiszen a végelszámolásnál az MTK egy ponttal, az Újpesti Dózsa pedig csak gólaránnyal, de megelőzte őket. Az ominózus Pécs elleni mérkőzésen nem játszott, viszont utána az Újpest elleni 2-0-s győzelem közvetlen részese volt és a záró fordulóban is játszott az MTK otthonában gól nélküli döntetlennel zárult meccsen. A következő évadban nem sikerült csapatával megismételni a korábbi sikert, viszont a záró fordulóban a Fradi legyőzésével főszereplővé váltak azzal, hogy a fővárosi zöld-fehéreket megfosztották az újabb bajnoki címtől. Pályafutását alaposan megkeserítette, hogy a Dorog osztályozóra kényszerült, majd kiesett 1966-ban. Ugyan a Ózd ellen győztek, döntetlen játszottak a Haladással szemben és minimális 1-0-s vereséget szenvedtek a Salgótarján ellen, azonban a körmeccsek eredményei úgy alakultak, hogy mindez nem volt elég a bennmaradáshoz. Egy évvel később az NB. I/B-ből való kiesés jelentette a mélypontot pályafutása során. Ezt követően lassan elindultak felfelé. 1968-ban, majd 1969-ben bronzérmes, 1971-ben pedig bajnok lett az NB. II-ben. Két évvel később újra visszaküzdötték magukat a legjobbak közé, azonban 1974-ben kiestek. Ezután került sor utolsó bajnoki évadjára, miután 1975-ben visszavonult az aktív játékból. Csapattársához, Horváth Péterhez hasonlóan, ha még egy évet tudott volna maradni, akkor NB. I-es játékosként búcsúzhatott volna. Pályafutása után a Dorogi Öregfiúk csapatát erősítette hosszú éveken keresztül. Családja Házas, leánya a Dorogi városháza dolgozója. Falletans Falletans település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 390 fő (2015). Falletans Augerans, Baverans, Belmont, Brevans, Dole, Éclans-Nenon, La Loye és Rochefort-sur-Nenon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Raštević Raštević falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik. Fekvése Zárától légvonalban 25, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re nyugatra Dalmácia északi részén, Ravni kotar síkságán, a Zágráb-Split autópálya mellett fekszik. A településtől északra halad el a Zára-Knin vasútvonal. Településrészei: Sridina od sela, Draga, Vrpoljane és Gradina Banović. Története Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában levő Velika és Mala pećina barlangok leletei, melyek 40000 évvel ezelőttről, a neandervölgyi embertől származnak. Raštević nagyon régi település, melyet az is bizonyít, hogy plébániatemplomának mellékoltáránál Carlo Bianchi (1809-1891) zárai történész szerint egy kardot szorító kezet ábrázoló régi sírkő volt látható 1164-ből származó felirattal. A település nevét valószínűleg tölgyerdeiről (hrast = tölgy) kapta. Temploma a múltban több szomszédos település hitéleti központja volt. A falu területén egy fontos történelmi emlék is áll, melyet Kličevacnak neveznek, és amelyet 1453-ban építtetett a Kurjaković család. Építése rögtön heves vita tárgyát képezte Velencével, amely terjeszkedését látta veszélyeztetve a vár létezése miatt. Emiatt a köztársaság többször próbálta rávenni Mátyás magyar királyt az építés abbahagyására. A mind gyakoribb török támadások és a török hódítás veszélye azonban az építés mielőbbi befejezésére sarkalta a királyt, sőt mi több még több várat is fel kellett építtetnie. Ekkor épültek meg a közeli Benković, Perušić és Polača várai. Velence is fokozta a védelmet a saját határtérségében Vrána és Nadin falainak megerősítésével. Az erőfeszítések ellenére 1538-ig a török mégis elfoglalta valamennyi erősséget. A török kiűzése után Kličevica is elveszítette jelentőségét, idővel sorsára hagyták és azóta pusztul. A településnek 1857-ben 389, 1910-ben 688 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 46 százaléka szerb, 53 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a szerb szabadcsapatok és katonaság irányítása alá került. Szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz, a horvát lakosság elmenekült. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült és azóta is csak nagyon kevesen tértek vissza. A településnek 2011-ben 468 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A faluban négyosztályos alsótagozatos iskola működik mintegy harminc tanulóval. Nevezetességei Az autópálya benkovaci kijáratának közelében található Kličevica várának romja. A vár egy magaslaton áll, amely alatt az azonos nevű időszakos vízfolyás csörgedezik. A falak alatt tiszta vizű forrás ered. A várhoz Benkovac felől Zára felé haladva, az 56-os útról balra fordulva a vasúti átjárón átvezető, az autópálya felé haladó aszfaltos úton lehet eljutni. Az út egy idő után aszfaltozatlan útban folytatódik, amely azután átvezet egy kis tisztáson és egy kis fenyőerdőn. Innen turistajelzéses erdei ösvény vezet a romokhoz, melyek közül kiemelkedik az északi sarkon álló erős és magas hengeres torony. A déli fal előtt kis tisztás található, ahonnan meredek lejtő tart a patakig. A vár a 15. században azt követően épült, miután Nápolyi László ellenkirály százezer dukátért egész Dalmáciát eladta Velencének és ez a terület a Magyar Királyság határvidékévé vált. Falai ma is több emelet magasságban állnak és Zára felől Split irányában haladva a benkovaci leágazás előtt az autópályáról is jól láthatók. Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori alapokon 1845 -ben épült. Márványból készült főoltára Szent György, a fából faragott mellékoltárok Keresztelő Szent János és a Háromkirályok tiszteletére voltak szentelve. A délszláv háború idején a szerbek lerombolták, ekkor semmisült meg a plébániaház is. 1998-ban telejsen újjáépítették. A homlokzat feletti harangépítményben két harang található. CNO-ciklus A CNO (szén-nitrogén-oxigén)-ciklus vagy Bethe–Weizsäcker-ciklus a két fúziós reakció egyike, amellyel a csillagok a hidrogént héliummá alakítják (a másik a proton–proton ciklus). Míg a proton–proton ciklus a naptömegű csillagokban és az annál kisebbekben fontosabb, addig az elméleti modellek szerint a nehezebb csillagokban a CNO-ciklus termel több energiát. A CNO-ciklus létezését 1938-ban Hans Albrecht Bethe vetette fel. A CNO-ciklus reakciói: Az magfúzió eredménye az, hogy négy proton alfa-részecskévé alakul, mellette két pozitron és két elektronneutrínó keletkezik valamint az energia egy része gammasugárzás formájában távozik. A szén, oxigén és nitrogén atommagok csupán a folyamat katalizátoraként szolgálnak, a folyamat végén számuk változatlan marad. A reakció kisebb gyakorisággal (0,04% valószínűséggel) végbemenő változatában a fent látható utolsó reakcióban nem 12C és 4He, hanem 16O és egy foton keletkezik és a következőképp folytatódik: Ahogy a szén, nitrogén és oxigén a fő folyamatban, a fluor csak katalizáló szerepet lát el, nem halmozódik fel a csillagban. Cirill (keresztnév) A Cirill görög eredetű férfinév; a Kürillosz név latin Cyrillus változatának a rövidülése. Jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt. Női párja: Cirilla. Rokon nevek Kirill : a név görög eredetijéből származik. Gyakorisága Az 1990-es években a Cirill és Kirill szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok Cirill, Kirill: február 9. február 14. március 18. március 29. június 26. július 7. július 17. Híres Cirillek, Kirillek Kiril Lazarov macedón kézilabdázó Szent Cirill Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát Vasles Vasles település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 1685 fő (2015). Vasles Chantecorps, Coutières, La Ferrière-en-Parthenay, Les Forges, Ménigoute, Saint-Martin-du-Fouilloux, Vausseroux, Ayron, Benassay, Chalandray, Latillé és Sanxay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cérizols Cérizols település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 147 fő (2015). Cérizols Betchat, Fabas, Ausseing, Belbèze-en-Comminges, Saint-Michel és Escoulis községekkel határos. Népesség A település népességének változása: .bw A .bw Botswana internetes legfelső szintű tartományának kódja, melyet a University of Botswana adminisztrál. Az egyetem oldalán nincs semmiféle tájékoztatás arra nézve, hogyan lehet címet regisztrálni, de több cég ajánl ilyen szolgáltatást. Ki kell tölteni egy kérvényt, és postán levélben el kell küldeni a címükre. A legtöbb regisztráció a harmadik tartományban történik, a .co.bw vagy az org.bw alá. Centrolene gemmatum A Centrolene gemmatum a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe, ezen belül az üvegbékafélék (Centrolenidae) családjának Centrolene nembe tartozó faj. Előfordulása Ecuadorban él, endemikus faj. Természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi nedves hegyi erdők és folyóvizek. Az 1980-as években történt leírása óta nem került elő. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 24.) Leezen (Mecklenburg) Leezen település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 2151 fő (2014. január 1.). Népesség A település népességének változása: Work Bitch A "Work Bitch" (eredeti írás: Work B**ch!) Britney Spears amerikai énekesnő első kislemeze nyolcadik stúdióalbumáról, a "Britney Jean"-ről. 2013 szeptember 15-én jelent meg az RCA Records által. A dalt maga Britney, will.i.am, Otto "Knows" Jettman, Sebastian Ingrosso, Anthony Preston és Ruth-Anne Cunningham írta. A dal a 12. helyen debütált a Billboard Hot 100-on, valamint 9 országban jutott be a Top 10-be, például Kanadába, Franciaországba és az Egyesült Királyságba. A számhoz tartozó videoklipet Ben Mor rendezte, Malibuban forgatták le, majd októberben jelent meg. Britney 2013. december 27-én adta elő a számot először a Britney: Piece of Me-n. Videoklip A videoklipet Ben Mor rendezte, aki már korábban dolgozott Britney-vel, ő forgatta a Scream & Shout-hoz tartozó klipet is. A videoklip vegyes kritikákat kapott erotikus jelenetei miatt, például Britney néhány jelenetben dominaként jelenik meg, ostorral a kezében. Nagy-Britanniában este 10 óra előtt nem játszhatták a televíziócsatornák. Mindent egybevetve a videoklip jól teljesített, Britney VEVO-csatornáján már több mint 200 milliószor nézték meg a videót, és a valaha volt egyik legdrágább videoklipnek tartják. Élő előadások Britney a dalt először a Britney: Piece of Me showján adta elő 2013. december 27-én. A fellépésen Britney gyémánttal díszített testszínű ruhát viselt, ezt a Toxic klipjében használt ruhához hasonlították. 2016 május 22-én Britney előadta a számot a Billboard Music Awards-on, ezután pedig több alkalommal a Glory promózása alatt. A dal utóélete 2013 október 23-án Nicole "Snooki" Polizzi és táncpartnere Sasha Farber előadta a dalt a Dancing with the Stars egyik epizódjában. Egy héttel később Polizzi and Farber szintén előadta a számot Ellen DeGeneres műsorában. A dal megjelent a South Park 17. évad egyik epizódjábna. A "Work Bitch" megjelent a New Girl-ben is. A számot Céline Dion rappelve elénekelte Ellen műsorában 2016 szeptemberében. Émanville (Eure) Émanville település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 595 fő (2015). Émanville Barquet, Berville-la-Campagne, Combon, Faverolles-la-Campagne, Ormes, Le Plessis-Sainte-Opportune és Portes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tóth Judit (költő) Tóth Judit (Judit Guillaume) (Budapest, 1936. május 10. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Életpályája Szülei: Tóth Béla és Szabados Ilona voltak. 1955-1959 között az ELTE BTK magyar-francia szakos hallgatója volt. 1959-1966 között a Nagyvilág versrovatvezetője volt. 1966 óta Párizsban él. 1982-1986 között a magyar nyelv és irodalom lektora volt a Sorbonne-on. Magánélete Franciaországban ment férjhez 1965-ben, Max Guillaume-hez. Egy fiuk született: Guillaume Daniel (1967). Költészete Költészete különös kettősséget mutat, több szempontból is. A testi és szellemi jelenlétet tükrözteti egymásra, egyszerre két országban, két városban, Budapesten és Párizsban. A második világháború rettenete is két síkon jelenik meg: a lágerlakók kínzó látomása egybeépül a mennyei szférák egyetemes ragyogásával. A nyelvi megközelítés a valóság borzalmait metafizikus fénnyel hatja át, a metafizikus tartalmakat pedig megragadó anyagszerűséggel érzékelteti. A részletek hitelessége, a pesti tűzfalak kopár sugallata, Párizs elővárosainak a neonfények hidegében úszó szorongató betonvilága, a kórházfolyosók, a kórtermek csillogó reménytelensége borzongató. A haldoklás, a halál fájdalmas tényei, a szorongató részletek egészen a megváltásig magasztaltatnak fel a versekben, a születés katartikus drámája éppígy hajlik a tapintható realitástól a magasból sugárzó, felsőbb valóságokig. Művei Tűzfalak (versek, Szépirodalmi, 1963) Két város (versek, Szépirodalmi, 1972) A tér visszahívása (versek, Szépirodalmi, 1975) Kifutópálya (regény, Szépirodalmi, 1980) Füstáldozat (versek, Szépirodalmi, 1984) Személyazonosság (összegyűjtött versek, Szépirodalmi, 1986) A repülő kastély (bábjáték, 1989) 21 vers (versek, 1995) Liturgia (versek 1984-1994, Kortárs, 1995) Összegyűjtött versek (összegyűjtött versek, C.E.T. Belvárosi, 2002) Díjai József Attila-díj (1972) A Szépirodalmi Könyvkiadó nívódíja (1981) Kortárs-díj (1992) Graves-díj (1994) Brazília (település) Brazília (avagy Bárdossyfalva, szerbül Багремово / Bagremovo) falu Szerbiában, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Nem önálló, közigazgatásilag Gunarashoz tartozik. Neve Keletkezése óta a kis falunak több elnevezése is volt. Brazilija: Az első elnevezését a területet birtokló gazdától kapta, aki a szolgáinak „zsebkendőnyi” területet adott/„ajándékozott”, hogy ne hagyják el a birtokot, ne vándoroljanak ki Amerikába . Erre 1924 / 25-ben került sor. Ekkor kapta a falu a Brazilija ( Brazília ) nevet. „Ha már a külhonba nem juthatnak el az emberek, a lakhelyüket képzeljék el annak.” Azóta építgetik lakói ezt a kis falucskát. Bárdosfalva: Nevének eredetéről nem sokat tudni, mert ezt a nevet nem sokáig használták. Bagremovo: A nevét a kommunizmusban kapta, mert a Brazília név nem volt vállalható abban az időben. A faluban sok akácfa volt. A „bagréna” illata elárasztotta az egész falut. Fekvése A Topolyát Óbecsével összekötő út átszeli a falut. Története Helységtáblája 1973 óta van a falunak. Lubrich Ágost Lubrich Ágost (Besztercebánya, 1825. december 28. – Rákospalota, 1900. július 14.) pedagógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1871). Élete Porosz apa és magyar anya gyermeke. Lutheránus apja házassága előtt a katolikus vallásra tért és így hét gyermekét is a katolikus egyházban keresztelték meg. A szülők, miután meglehetős vagyonukat mostoha körülmények jelentékenyen megapasztották, Losoncra költöztek, ahol a serfőzést és szeszgyártást folytatták ugyan, de a még válságosabb viszonyok közt egészen tönkre mentek. Scitovszky rozsnyói püspöknek, egyházi látogatása alkalmával, feltűnt Lubrich okos feleleteivel, pártfogásába vette a fiút és évi 20 forint ösztöndíjat utalványozott neki; csak így volt lehetséges, hogy édesanyja 1837-ben a rozsnyói gimnázium I. osztályába vihette. Itt 41 forintért kapott szerény ellátást; e költség felét anyja kézi munkájával kereste meg. Harmadik osztályos korában korrepetálással már ő is 30 forintot keresett; a IV. osztályban egy jómódú polgári családhoz került házi tanítónak; az V. és VI. osztályban a püspöki tápintézetben volt. A II. bölcseleti osztályt mint kispap a papnevelőintézetben végezte, ahonnét, mivel mindig első tanuló volt, teológiára a pesti központi szemináriumba küldték. Azonban itt is szegénysége miatt a tanuláshoz szükséges könyveket és kéziratokat be nem szerezhette és csak kikölcsönzöttekből tanult; ez igen lehangolta, s mivel mellőztetést is szenvedett, másodéves teológus korában a papi pályától megvált. Ekkor Mutschenbacher Alajos pesti nyilvános fiúnevelő-intézetében nyert alkalmazást, ahol két évig elemi, gimnáziumi és bölcseleti tárgyakat tanított. Egyúttal a tanítóképzőbe is járt és a II. tanfolyamból magánvizsgálatot tett és oklevelet nyert. 1848. októberben Eötvös József báró a szegedi királyi tanítóképzőhöz rendes tanárnak nevezte ki. Itt Menyhért Ágoston tanítói példája és Csaplár Benedek barátsága döntő befolyást gyakorolt reá. 1857-ben a helytartóság a királyi tanítóképzőket újjászervezte és az eddigi tanárok megkérdezése nélkül a tanszékekre pályázatot hirdetett. Ezen sérelem miatt a tanárok lemondtak. Lubrichot Kecskemét városa az egy év előtt felállított reáliskolához igazgatónak választotta. De a reáliskolát négy évi fennállása után a város megszüntette, mire őt 1861. október 10-én a besztercebányai, 1862. szeptember 2-án a pozsonyi gimnáziumhoz rendes tanárnak nevezték ki. Itt 1870-ig tanított, a amikor a pesti egyetem neveléstani tanszékére nevezték ki rendes tanárnak. 1863-ban vizsgálatot tett főgimnáziumra a világ- és magyar történelemből és földrajzból, a magyar nyelvből és az ó-klasszika filológiából. 1871. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta a bölcseleti osztályba; azonban itt és a sajtóban, különösen az 1870-es években elvei miatt támadásoknak volt kitéve és ez érzékenyen sértvén őt, akadémiai tagságáról lemondott. 1887-ben a pápa aranymisés jubileuma alkalmából a magyarországi tanférfiak zarándoklatát vezette Rómába Breznay Béla elnöktársával, ahol az Academia Religione Catholica nagytermében rendezett díszülésen A régi és uj gymnasium szervezete című felolvasást tartott magyarul (megjelent a Kath. Szemlében 1888.) 1893-ban a pápa püspöki jubileuma alkalmából rendezett zarándoklatban is részt vett. Meghalt 1900. július 14-án Rákospalotán a Széchenyi-telepen. Írásai Cikkei a Magyar Sajtóban (1857. 115-118. sz. Tanulság Cantu Caesár világtörténelméből, 125. sz. A Pesti Napló t. Ujdondászának); a Tanodai Lapokban (1858. A fényüzésről, különösen a nőnem fényüzéséről); a kecskeméti alreáltanoda Tudósítványában (1859. Gymnasiumokat állítsunk-e vagy reáltanodákat, 1860. Búcsuszó a II. oszt. tanulókhoz); a pozsonyi r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1865. Anyagelvűség képtelensége); az Országos középtanodai tanáregylet Közlönyében (18?8. A torna fontossága a nevelésben, 1869-70. Az eszményi nevelés nem zárja ki a hazaszeretetet, 1872. Válasz Szamosynak a tanárképezde szervezeti javaslata ellen tett észrevételeire, 1874. Az egyiptomi sötétség a budapesti egyetem paedagogiai tanszékén); a M. Államban (1880. 51., 52. sz. Az álliberalismus különös tanügyi gyümölcsei, 1881. 14. sz. Hazafiui szózat a liberális s különösen a prot. honfiakhoz, 1883. 335. sz. A sajtószabadság, 1884. 1-12. sz. Az állam élete, 1886. 79. sz. könyvism., 1886. 110-118. sz. Somsich Pál és Kautz Gyula állama, 174-180 sz. Az ó-classicismus és dr. Kármán Mór logikai bukfenczezése, 206-208. szám, Trefort miniszter úr és a középiskola 1887. 17-19. sz. Horváth Cyrill tanszékének betöltése és prof. atyánkfiai, 1887. 24. és köv. sz. Hogy állunk a II. évezred küszöbén? 17 czikk, 1889. 83., 85., 86. sz. könyvism., 234-238. sz. Hozzászólás Csáky Albin gróf miniszter úr egyetemi reformjához, 1894. 26-38. sz. Egy világi katholikus szózata világi hitfeleihez, 49. sz. Magyar képviselőházi tévokoskodások); a Közoktatásban (1882. Kritikai nyomorúságok és könyvism., 1883. Vélemény az önkéntes és önkénytes szókról, 1884. Viszonválasz Thewrewk Árpádnak, Egy kis ellenmondás, Az új magyarok és a Budenz-Albumot illető felszólítás); a Függetlenségben (1886. 166. és köv. sz. Zsidó szellem a tudomány-egyetemen, 1887. 169. sz. A nyitrai választás); a Bölcseleti Folyóiratban (1889-90. Kitérés az Isten elől a világképződés utján, Aquinói szent Tamás bölcseletének jelentősége); a Nemzetben (1895. 189. sz. Egy szó dr. Wlassics miniszter úrhoz); a Katholikus Paedagogiában (1897. Gondolatok e folyóirat czéljáról és ennek eszközlési módjáról). Munkái Görögország története magán olvasásra. Irta Garamszeghi L. Ágost. I. kötet. Görögország történelme Nagy Sándorig. Pest, 1862. (A m. t. akadémia által társai között viszonylag legjobbnak talált pályamű.) Neveléstudomány. Műveltebb közönség számára. Pozsony, 1868. Négy kötet. (2. bőv. kiadás. Pest, 1871. 3. kiadás. Bpest, 1878. A m. tudom. akadémia 1871-ben a 200 aranyos nagy jutalommal tüntette ki. Ism. Néptanítók Lapja 1868. M. Sion 1869.) A középtanodai tanárok paedagógiai kiképzéséről . Pest, 1871. (Értekezés a bölcs. tudom. köréből II. l.) Nyilvános életünk és a sajtó. Bpest, 1873. A nevelés történelme. Budapest, 1874., 1878. Két rész 3 kötetben. (I. A nem-keresztény vagy nemzeti nevelés korszaka, II. 1. és 2. könyv. A keresztény vagy humanus nevelés korszaka. Ism. Hon 1874. 153. sz., Figyelő 1874.) Herbart bölcseleti rendszerének alaptévedései és a magyar miniszterialis középtanodai tanterv. U. ott, 1875. Herbart bölcseleti rendszerének alaptévedéseit kimutató szemelvények ... U. ott, 1875. (Kiegészítésül az előbbeni műhez.) Társadalomtudomány. Egy elég hosszú élet fontolgató észleléseinek és a társadalomtani irodalom sokévi kritikai tanulmányozásának gyümölcse. Az előnyösített osztályok figyelmébe ajánlva. Irta Cs. M. U. ott, 1883. Természetbölcselet. Az Aquinói szent Tamáson alapuló bölcselkedés legujabb örökbecsű vívmányainak nyomán. U. ott, 1890- 93. Hat kötet. (Ism. Kath. Szemle 1891., 1893.) Irányelvek a magyarországi autonomia szervezéséhez. U. ott, 1897. Levele Pesty Frigyeshez, Budapest 1889. március 15. (a Magyar Nemzeti Múzeumban). Csadegán megye Csadegán megye (perzsául: ������� ������) Irán Iszfahán tartományának egyik nyugati megyéje az ország középső részén. Északon Ferejdan, keleten Tirán és Karvan, délen és nyugaton Csahármahál és Bahtijári tartomány, északnyugaton Ferejdunsahr megyék határolják. Székhelye a 7 000 fős Csadegán városa. Második legnagyobb városa a közel 5000 fős Rozveh. A megye lakossága 33 684 fő. A megye két további kerületre oszlik: Központi kerület és Csenarud kerület. Márkuska Márkuska (szlovákul: Markuška) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Fekvése Rozsnyótól 28 km-re, északnyugatra fekszik. Története A falut egy Márton nevű bíró alapította 1311-ben vételi jog alapján. A csetneki Bebek család birtoka volt. 1427-ben „Kerekreth” néven említik először, Jolsva uradalmához tartozott. A 15. században a murányi váruradalom része. Ezután Kerekrét falu ismeretlen okból elpusztult. Később „Aranyas” nevű bányászfalu állt itt, melyet 1563-ban „Márkuska”, 1566-ban „Aranias Markuska”, 1568-ban „Márkuska-Aranyas”, 1569-ben „Araniasska”, 1582-ben „Markusska alias Aranyas” néven említik. A 16. század második felében Krasznahorka várának tartozéka. Lakói szénégetésből, kohászatból, bányászatból, tímármesterségből éltek. A kezdetben bányásztelepülést a 16. század elején vlach pásztornépek kezdték benépesíteni. 1563-ban a vlachokon kívül 8 jobágycsalád élt a településen. 1709-1710-ben a pestisjárvány lakosságát teljesen elpusztította, ezért újra kellett telepíteni. A 18. században lakói földműveléssel foglalkoztak és a közeli bányákban dolgoztak. Ebben a században megindult a vastermelés is. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MÁRKUSKA. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Andrási, és több Urak, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Hánkovához nem meszsze, határjának földgye néhol sovány, és kőves, Dubrava hegyének egy része határjához tartozik, réttye soványos, fája, legelője elég van, ’s piatzozása közel.” A 19. században két vashámor működött itt. 1828-ban 36 házában 318 lakos élt, akik főként szénégetéssel, fuvarozással, állattartással foglalkoztak. A 19. század közepén rezet bányásztak itt. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Márkusfalva (Markuska), tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Csetnekhez 1 1/2 órányira: 8 kath., 310 evang. lak., kik gabonával, lóval kereskednek. Földe hegyes, sovány, s vizmosásoknak van kitéve. F. u. nagyobb részt az Andrásy nemzetség.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Markuska, a csetneki völgy fölött fekvő tót kisközség, 35 házzal és 168 ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan a Csetnekiek voltak a földesurai és akkoriban Márkusfalvának írták. 1648-ban Fejérváry Zsigmond, majd Nagybányai Gáspár a birtokosa, azután az Andrássyak, de 1700-ban ifj. Draveczky Jánosnak és 1824-ben a Kirinyi családnak is vannak itten részei. Most gróf Andrássy Dénesnek van itt nagyobb birtoka. Ág. h. ev. temploma a XV. században épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Csetnek.” 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Népessége 1910-ben 194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 171 lakosából 155 szlovák és 16 cigány volt. 2011-ben 168 lakosából 158 szlovák. Nevezetességei Evangélikus temploma 13. századi eredetű, a 18. században klasszicista stílusban újjáépítették. Római katolikus temploma 1902 -ben épült a 18. század első felében épült templom megújításával. Bahnhof Plochingen Bahnhof Plochingen vasútállomás Németországban, Baden-Württemberg tartományban. A német vasútállomás-kategóriák közül a második csoportba tartozik. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Filstalbahn Plochingen–Tübingen-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nyugati gótok A nyugati gótok vagy vizigótok a 3. század végén kettévált gót nép nyugati ága voltak. Első külön államukat a keleti gótok szomszédságában hozták létre a mai Románia területén, majd a hunok támadása miatt nyugatra húzódtak. Utolsó saját államuk a mai Spanyolország területén létezett az arab hódításig. (A vizigót név eredete a latin Visigothi, v. Wesi, nincs köze a víz főnévhez.) Történetük Daciai államuk A gótok elleni háború lezárásaként Aurelianus császár 271-ben kiürítette Daciát, majd átengedte a gótoknak. A nyugati és keleti gótokat 291-ben említi először külön a Panegyrici latini. A két ország között a Dnyeszter volt a határ. Ezután hosszú békeidőszak következett a rómaiak és a gótok között. A nyugati gótok 355-ben nagy inváziót indítottak Észak-Itália ellen, de II. Constantius hadvezére, Arintheus visszaverte a támadást. Két évtizedig a Római Birodalom nyugati fele mentesült a gót támadások alól. 376 nyarán a hunok megdöntötték a keleti gótok Dnyesztertől (görögül Danaiszter, latinul Danastius) keletre elterülő államát. Athanarik nyugati gót király ekkor a keleti határra, a Dnyeszterhez vonult, és ott szekerekkel megerősített tábort állított fel. A folyó túlsó partján, attól 30 kilométerre pedig előhadat küldött ki. A hunok Athanarikot meglepve megkerülték az előhadat és átkeltek a folyón, majd egy hajnalon nyílzápor alá vették az alvó gótok táborát, a gótok számára lőtávolon kívülről. A gótoknak sikerült a közeli erdőségekbe menekülni, ezért nem mészárolták le őket teljesen. Athanarik ezután megpróbált a Gerasius és a Duna között rohamléptekkel falat emelni, de építkezés közben a hunok ismét meglepték őt és lemészárolták csapatait. Athanaric ezután kíséretével a mai Erdély területére menekült, de a nyugati gótok nagyobb része az Al-Dunához özönlött Fritigern és Alavivus vezetésével. Vándorlásuk a Római Birodalom területén A nyugati gótok alatt engedélyt kértek Valens római császártól, hogy Thrákiában telepedhessenek le. 200 ezer nyugati gót megkapta az engedélyt. De a római tisztviselőktől az adófizetést megtagadták és gyakorlatilag függetlenítették magukat a birodalomtól. Ezért háború indult ellenük, de 378-ban a hadrianopolisi csatában Valens császárt legyőzték. Olyan pusztítást vittek végbe, hogy Ammianus Marcellinus szerint „csak az eget s földet hagyták meg”. Nagy Theodosius császár békét kötött a gótokkal, és az addig Erdély hegyei között tartózkodóknak is kénytelen volt megengedni, hogy Thrákia és Moesia tartományokban telepedjenek le. Athanarik kíséretével személyesen ment el Konstantinápolyba, hogy alávesse magát Theodosiusnak. A gót harcosok egy része római zsoldba lépett 382-ben. A gótok nem fizettek adót. Azonban ezzel a laza függéssel sem voltak megelégedve sokáig. Nagy Theodosius halála után kiskorú utódjának Arcadiusnak a gyámja, a galliai származású Rufinus a zsold kifizetését a gót katonáktól megtagadta, a gótok végleg elszakadtak Rómától, és a Balthok nemzetségéből származó Alarikot 395-ben királlyá választották. Alarik számos rabló hadjáratot vezetett a római területekre, elsősorban Görögországba. Végül Stilicho, Honorius nyugatrómai császár gyámja, legyőzte Alarikot a Poloe hegységnél (396). A keletrómai udvar azonban inkább akarta a barbár Alarik, mint a vetélytárs Stilicho szövetségét, ezért kibékült vele, sőt 397-ben Kelet-Illíria kormányzójává tette. Alarik a keletrómaiak szolgálatában a Nyugatrómai Birodalom ellen indult, de két csatában vereséget szenvedett. (Pollentia, 402 és Verona, 403). Alarik ellenfelét, Stilichót, aki megállíthatta volna a császár, Honorius tudtával kivégezték 408-ban. Még ugyanebben az évben Alarik újra betört Itáliába és Rómát megsarcolta. Mivel a nyugatrómai császár nem fogadta szolgálatába, 409-ben és 410-ben ismét támadást intézett ellene, és ekkor Rómát bevette és kifosztotta. Innen Szicília és a rómaiak afrikai tartományának elfoglalására indult. 410-ben azonban, 34 éves korában, Dél-Itáliában, Cosenzában meghalt. Dél-galliai államuk Alarik sógora és utóda Ataulf római fővezérré lett és Galliába ment, ahol névleges függés mellett valójában független államot alakított. 415-ben meggyilkolták, miután a Pireneusokon átkelt és Barcelonát elfoglalta. Utódai, Sigerik és Wallia alatt a gótok folytatták a hódításaikat, névlegesen Rómának, valójában a maguk számára. Eurik (466–484) ténylegesen is függetlenítette magát. A gótok ettől kezdve nagy befolyást gyakoroltak Rómára, egymás után több római császár trónra emelése is az ő befolyásuk alatt történt. 507-ben a frankok Klodvig vezetésével támadtak a nyugati gótokra, és legyőzték őket, ami véget vetett a galliai nyugati gót államnak. Hispániai államuk A hispániai gót államot Amalarik (507-531) szervezte meg, székhelye Sevilla volt. 531-ben Amalarik meggyilkolásával kihalt a 136 évig uralkodó Balthing-ház, és ettől kezdve 180 éven át választott királyok uralkodnak. Rekared alatt (586-601) a római egyházhoz csatlakoztak, és Rekared már a pápa áldásával koronáztatta meg magát. Ettől kezdve, bár keresztényüldözők is akadtak, a kereszténység erős gyökeret vert a gótok között, és a főpapság jelentős politikai tényezővé vált. Ezért Wamba király (672-681) törekvése a papi klérus gyöngítésére eredménytelen maradt. Witiza (701-710), aki örökölhető királyságot akart alapítani, nem tudta megalakítani ezt a klérus és a nemesség megtörésével, sőt meg is fosztották uralmától. A trónbitorló Roderik ellen a király fiai az arabokat hívták be. A Tárik ibn-Zijád által vezetett arab sereg azonban segítőből ellenség lett: 711-ben Jerez de la Frontera mellett Roderiket legyőzték, de a csatában Witiza fiai is elestek, és az arabok lettek Hispania urai. Ezzel megszűnt a Gót Birodalom, csak a neve maradt fenn Katalónia nevében. A nyugati gótok királysága nem volt öröklődő és nem is sikerült ilyenné tenni, bár néha apáról fiúra szállt az uralom. A király volt a legfőbb hadvezér, és az összes hivatalt ő töltötte be. A nép nemességre és jobbágyságra oszlott (szabadok és szolgák). A nemesség további osztályokra tagozódott: Az első a duces (Herzöge), eredetileg katonai, később kormányzói tiszt is, ez alatt a comites (Grafen) hasonló, de kisebb hatalommal, a gardingok udvari méltóságok viselői, végül a többi nemes, akik a bíráskodás jogát és bizonyos büntetésektől való mentességet élveztek. A jobbágyok az előkelők telkein kisebb részeket műveltek, és ennek fejében évenként fizetéssel, szolgálattal tartoztak. A katonáskodásnál a király volt a fővezér, alatta harcoltak a duces, comites, tiudfadok (ezredesek) stb. Ugyanezek békeidőben a király megbízásából a polgári ügyek élén álltak. A polgári ügyrend tulajdonképpeni rendezése II. Alarik nyugati gót király nevéhez fűződik (511-531), aki a római és gót szokások gyűjteményét összeíratta 506-ban, a Breviarium Alaricianumban, amelyet később Rekared valószínűleg továbbfejlesztett. Chindaswinth (641-649) volt az, aki igazi erőt, gót nemzeti jelleget adott a törvénykezésnek és a római jog maradványait megszüntette. A gótok jogi intézkedései jól működtek. Az őslakos népek szívesebben teljesítették az újfajta feudális (hűbéri) kötelességeket, mint amikor a rómaiak gyötörték őket a súlyos adókkal. Kultúra Nyelv és irodalom A gót nyelvet ismerjük, mivel több irodalmi mű is ránk maradt. A kereszténységet korán fölvették az arianizmus alakjában, melyet Wulfila püspök (Ulfilas, Wölfel, 311-381) terjesztett el 341 és 355 között a nyugati gótok között. Wulfila alkotta meg a gót ábécét, és ő fordította le a Bibliát – kivéve a királyok könyveit – gót nyelvre. Ez a gót nyelv és így a germán nyelvek legrégibb emléke. A fordítás neve Codex argenteus, jelenleg Uppsalában őrzik. Művészet A nyugati gótok, amint berendezkedtek Hispániában és Galliában, nem rombolták le az ott talált római templomokat és villákat, hanem igyekeztek átvenni a Nyugatrómai Birodalom kormányzati formáit és művészetét. Az elhunyt királyaik ex voto, azaz felajánlási koronáit az oltár elé függesztették. Ezek a koronák hasonlóak voltak a bizánci császárkoronázásokat mutató mozaikok koronáihoz, és azokhoz az ex voto koronákhoz, amelyek a ravennai San Apollinare Nuovo bazilikában láthatóak. Toledo közelében találták meg a guarrazari kincsleletet, amit valószínűleg az arab hódítás idején rejtettek el, és ami egy templom kincse lehetett. A lelet két láncra függesztett aranyból készült ex voto koronát, gazdagon díszített egyházi edényeket és más ékszereket tartalmazott. A nyugati gót asszonyok kör vagy félkör alakú melltűket, gyűrűket viseltek. Ezek az ékszerek jellegzetesen délorosz formájúak és színűek, de kidolgozásuk finomsága bizánci eredetre vall. Iljászidák Az Iljászidák, azaz a Banú Iljász (Iljász-törzs) egy rövid életű, szogd eredetű iráni emírdinasztia volt, mely Kermánt uralta 932–968 között. A transzoxániai Számánidáktól függetlenedtek, és a közép-iráni Buvajhidák döntötték meg hatalmukat. Muhammad ibn Iljász a Számánidák hadseregének egyik tisztje volt. Részt vett a II. Naszr ellen testvérei által kezdett lázadásban, majd annak leverése után délre menekült, végül 932-ben megszerezte Kermán nagy részét. (Központja Kermán, arabul Bardaszír városa volt.) Bár a hegyvidéki területeket nem hajtotta ellenőrzése alá, uralma során gyakorlatilag megvédte függetlenségét mind a Számánidák, mind a Buvajhidák támadásaitól, ügyesen lavírozva a két hatalom között. 967-ben Muhammad szélütést kapott, és kénytelen volt lemondani fia, Iljásza javára. Iljásza azonnal határvitába keveredett Fársz emírjével, Adud ad-Daulával, aki 968-ban meghódította tartományát, és Saraf ad-Daula nevű fiára bízta Kurkir (Gorgir) nevű parancsnokának felügyelete alatt. Iljásza Buharába, a Számánidákhoz, majd Hvárazmba menekült. Itt sympathiás ophthalmia végzett vele. Az Iljászidák azonban nem haltak ki Iljászával. Öccse, a korábban Számánidákhoz menekült Szulajmán ibn Muhammad a transzoxániaiak támogatásával a hegyi törzsek lázadásait kihasználva 969/970-ben visszatért, de Bam és Dzsíroft között szétverték horászáni seregét, és maga is elesett Iljásza két fiával, Bakrral és al-Huszajnnal együtt. Utoljára 975-ben hallunk Iljászidákról. Egy bizonyos al-Huszajn, talán az alapító fia vagy unokaöccse ismét egy helyi lázadás élére állt, de Dzsíroft mellett Adud ad-Davla vezírje, al-Mutahhar ibn Abdalláh legyőzte és fogságba vetette őt. Ezzel a család végleg eltűnt a történelemből. Martha Argerich Martha Argerich (Buenos Aires, 1941. június 5. –) argentin zongoraművész, egyike a korszak legnagyobb előadóművészeinek. A kezdeti évek Argerich Argentínában született, de eredeti származását a neve alapján egyesek katalán, mások horvát eredetre vezetik vissza. Hároméves korában kezdett zongorázni Buenos Airesben. Ötévesen a neves Vincenzo Scaramuzza lett a tanára, aki személyisége lírai és érzékeny oldalát erősítette. Bemutatkozó koncertje 1949-ben volt, amikor Beethoven 1. zongoraversenyét adta elő, majd 1950-ben Mozart d-moll zongoraversenyét és Bach G-dúr francia szvitjét (BWV 816) játszotta. 1955-ben családjával Európába költözött, ahol Ausztriában Friedrich Guldánál folytatta tanulmányait. Hogy megvalósíthassák terveiket, Juan Perón argentin elnök az ország bécsi nagykövetségén diplomáciai állást biztosított szülei számára. Martha Argerich tanárai később Stefan Askenase és Maria Curcio voltak. Utóbbi Artur Schnabel utolsó és legkedvesebb tanítványa volt. 1957-ben – tizenhét éves korában – mindössze három héten belül megnyerte mind a Genfi Nemzetközi Zenei Versenyt, mind a Ferruccio Busoni Nemzetközi Versenyt. Ekkor találkozott Arturo Benedetti Michelangelivel, aki később, amikor alig húszévesen művészi válságba került, kisegítette ebből, bár másfél év alatt csak négy órát adott számára. Legnagyobb hatású tanára mindazonáltal Gulda volt, akinek 18 hónapig volt a tanítványa. Karrierje Argerich nemzetközi elismertsége 1965-ben, 24 éves korában, a hetedik Nemzetközi Frédéric Chopin Zongoraverseny megnyerésével kezdődött Varsóban. A versenyen a legmeggyőzőbb Chopin Op. 10, No. 1-es C-dúr etűdjének előadása volt. Amerikában 1966-ban mutatkozott be, a Lincoln Center „Nagy előadók” sorozatában. Ebben az évben készítette első lemezfelvételét Chopin, Brahms, Ravel, Prokofjev és Liszt darabjaiból. Néhány év múlva felvette Chopin 3. szonátáját, Op. 53-as polonézét és más rövidebb darabokat. Zongoratechnikája félelmetes volt az ő korához képest, amit Vladimir Horowitzéval lehetett összevetni. Ifjúkori felvételei között mérföldkőnek számít Prokofjev Toccatája és Liszt 6. magyar rapszódiája. Argerich – aki nem túl sűrűn ad interjút – a riportokban gyakran tesz említést arról, hogy túl magányosan érzi magát a szólókoncerteken. Az 1980-as évektől ezért egyre kevesebb szólóhangversenyt ad, inkább a zongoraversenyek és a kamarazene-művek, szonáták vannak túlsúlyban. Felvételein gyakran szerepelnek 20. századi szerzők művei, különösen Prokofjev, Rahmanyinov és Messiaen darabjai. Versenymű-felvételei közül az egyik legemlékezetesebb Csajkovszkij b-moll zongoraversenye (a Bajor Rádió Szimfonikus zenekarát Kirill Kondrasin dirigálta, 1980. február), a másik Rahmanyinov 3. zongoraversenye (a Berlini Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Riccardo Chailly, 1982. december). Híres Prokofjev 3. zongoraversenyének művészi előadásáról is, amelynek kapcsán elmondta, hogy alvás közben tanulta meg, miközben szobatársa gyakorolta a darabot. Argerich szívesen és elkötelezetten segíti a fiatal zongoristák bemutatkozását, saját, évenként ismétlődő luganói fesztiválján biztosít fellépési lehetőséget számukra, de azzal is, hogy több fontos nemzetközi zenei verseny munkájában vállal zsűritagságot. Ennek eredményeként indult el például a horvát Ivo Pogorelić zongorista karrierje, akit az 1980-as varsói Chopin-versenyen a harmadik körben elutasítottak – Argerich heves tiltakozása ellenére, és aki ezért ott is hagyta a zsűrit. További pártfogoltjai között van még Gabriela Montero és Sergio Tiempo is. Elnöke a Lake Como Nemzetközi Zongoraakadémiának, főigazgatója a Japánban megrendezett beppui Argerich Zenei Fesztivál és Találkozónak, állandó résztvevője a Luganói Fesztiválnak. Magánélete Martha Argerich háromszor ment férjhez; mindhárom házasságából egy-egy lánygyermek született. Első férje Robert Chen zeneszerző-karmester volt, akitől Lyda Chen született, ma hegedűművész. Második férje a híres karmester, Charles Dutoit volt. Az 1969-től 1973-ig tartó házasságból Anna nevű lánya született. Harmadik férje Stephen Kovacevich zongorista volt; közös gyermekük Stephanie. Díjai, elismerései Order of the Rising Sun, Gold Rays with Rosette, 2005, Japán Praemium Imperiale, 2005, Japán Grammy-díj a legjobb hangszeres előadónak (zenekarral): Beethoven: 2. és 3. zongoraverseny . Martha Argerich – zongora, Claudio Abbado – karmester, Mahler Kamarazenekar, 2006 Grammy-díj a legjobb kamarazenei előadásnak: Prokofjev: Hamupipőke-szvit két zongorára , Ravel : Lúdanyó meséi . Martha Argerich és Mihail Pletnyov, zongora, 2005 Grammy-díj a legjobb hangszeres előadónak (zenekarral): Prokofjev: 1. és 3. zongoraverseny , Bartók : III. zongoraverseny . Charles Dutoit – karmester, Montreal Symphony Orchestra, 2000 Claudio Arrau-emlékérem, 1997 Nemzetközi Frédéric Chopin Zongoraverseny: 1. díj, 1965 Ferruccio Busoni Nemzetközi Zongoraverseny: 1. díj, 1957 Genfi Nemzetközi Zenei Verseny: 1. díj, 1957 Arne Månsson Arne Månsson (1925. november 11. – 2003. január 11.), svéd válogatott labdarúgó, edző. Sikerei, díjai Klub Malmö FF Svéd első osztály bajnoka: 1943-44 , 1948-49 , 1949-50 , 1951-52 , 1952-53 Svéd kupa : 1944, 1946, 1947, 1951, 1953 Olemps Olemps település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 3359 fő (2015). Olemps Druelle, Flavin, Luc-la-Primaube, Le Monastère és Rodez községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Geüs-d’Oloron Geüs-d’Oloron település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 249 fő (2015). Geüs-d’Oloron Aren, Barcus és Saint-Goin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: José Omar Pastoriza José Omar Pastoriza (Rosario, 1942. május 23. – 2004. augusztus 2.) argentin labdarúgóedző, korábban válogatott labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1966 és 1972 között 18 alkalommal szerepelt az argentin válogatottban és 1 gólt szerzett. Részt vett még az 1966-os világbajnokságon. Sikerei, díjai Játékosként Argentin bajnok (3): Nacional 1967, Metropolitano 1970, Metropolitano 1971 Copa Libertadores (1): 1972 Edzőként Argentin bajnok (3): Nacional 1977, Nacional 1978, Metropolitano 1983 Copa Interamericana (1): 1975 Copa Libertadores (1): 1984 Világkupa győztes (1): 1984 Carioca bajnok (1): 1985 Taça Guanabara (1): 1985 Krnsko Krnsko település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Krnsko Mladá Boleslav, Strenice, Vinec, Jizerní Vtelno, Rokytovec és Písková Lhota településekkel határos. Lakosainak száma 579 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Csaispis Csaispis (������; óperzsa: ca-i-ša-pa-i-ša; normalizált alakban Caišpiš, illetve Cišpiš; ismert hellenizált nevén Τεΐσπης, Teiszpész, babiloni Šišpiš, perzsa ������ Çīšpīš) az ókori Parsa fejedelme, majd királya, Hakhámanis fia és örököse. Nevében az urartui Teiseba viharisten nevét vélik felfedezni, akinek elámi változata Zaišpīššiya, hurri neve pedig Tessub. Körülbelül i. e. 675 és i. e. 640 között állt a Méd Birodalom fennhatósága alatt álló tartomány élén. Ősapja II. Kurusnak és I. Dárajavausnak két fia, I. Kurus és Arijáramna révén. Parsa tartomány az ő uralkodása alatt szakadt el a Méd Birodalomtól, majd terjeszkedésbe kezdett, és elfoglalta az elámi Ansant. II. Kurus perszepoliszi feliratai Ansan királyaként említik. Fia, I. Kurus követte a trónon. Shleep Az 1997-es Shleep Robert Wyatt nyolcadik nagylemeze. Az albumon különböző műfajok képviselői játszanak. Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Kolarevo Selo Kolarevo Selo falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Fekvése Belovártól légvonalban 9, közúton 13 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re északkeletre, közvetlenül a Nartai halastórendszer partján fekszik. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik. Története A Česma folyó melléke ezen a részen régen mocsaras volt, efölé emelkedett az a magaslat, ahol a falu létesült. A mocsaras területet később szabályozták és a helyén halastavat létesítettek. A falut a török kiűzése után a 17. század közepén katolikus horvát lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Kollarevo Szello” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kolarovoszello” a neve. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kolarovoszello” néven 39 házzal, 201 katolikus vallású lakossal találjuk. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 238, 1910-ben 416 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 44%-a horvát, 43%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 159 lakosa volt. Madonna (Madonna-album) A Madonna Madonna amerikai énekesnő első lemeze. 1983-ban jelent meg. Az album először világszerte Madonna címen jelent meg, majd utánnyomásakor, 1985-ben, alternatív borítóval és The First Album címmel adták ki Európában. Az albumot először a Sire kiadó adta ki, majd 2001-ben (amikor Madonna már 10 éve a Warner kiadónál volt) újra megjelentették az eredeti címmel és borítóval, digitálisan feljavítottan. Az albumot New Yorkban vették fel, a Sigma Sound stúdióban 1982-ben. Nyolc dal került fel a lemezre, melyekből ötöt a fiatal énekesnő írt. A dalok hangzásvilága az akkori dance hangulatához áll legközelebb, így leginkább a klubokban hódított. Az első kislemez, Madonna debütáló dala, 1982 októberében jelent meg Everybody címmel, amelyet követett a Burning Up, már kisebb sikereket is elérő dal. Az áttörést a máig egyik legismertebb Madonna-dal, a Holiday hozta meg, melynek írói Raymond és Curtis Hudson voltak. A Holiday sikere után az album az amerikai slágerlista 8., az angol lista 6. helyéig kúszott fel. Az ezután kiadott dalok (Lucky Star és Borderline) ugyancsak szép sikereket értek el és ismertté tették Madonnát. Érdekességek Az albumnak eredetileg a Lucky Star címet akarták adni, de később a kiadó meggondolta magát, kevéssel a végleges kiadás előtt, hiszen már kész volt a színes, más fotográfus műveit felhasználó atrworkök is, sőt néhányat már el is kezdtek nyomni. A pletykák szerint ma még három példány maradt fent ebből, de a legkomolyabb gyűjtők sem tudják, hogy hol. A lemez producere az akkoriban nagyhírű Jellybean Benitez volt, akihez huzamosabb ideig gyengéd szálak is fűzték az énekesnőt. Az albumot Madonna az apjának ajánlotta. Számok 1 A hosszabb változat csak a 2001-es remaszterelt változaton szerepel. Az eredeti albumváltozat 4:57. 2 Az eredeti változatban nincs elektromos gitár, helyette szintetizátoros lézerhang van. Ez a változat az első bakelitlemez- és kazettakiadásokon szerepelt, később a gitáros tövidebb változattal váltották fel. Ez jobban hasonlít a 12" bónuszdalra. Centrum Párt (Svédország) A Centrum Párt (svédül: Centerpartiet, rövidítése: C) egy svédországi liberális, agrárista politikai párt. A párt hagyományosan az Északi Agrár Pártcsaládhoz tartozik, akik a szabad piacgazdaság, környezetvédelem, nemi egyenlőség és a decentralizmust támogatják. A Centrum Párt tagja a Mérsékelt Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok vezette Szövetség Svédországért jobbközép kormány koalíciónak. Ideológia Gazdaságpolitika A pártot a svédországi sajtó gyakran klasszikus liberálisnak tartja. Gazdasági kérdésekben a kis és középvállalkozásokat, a családi vállalkozásokat. Fontosnak tartják, hogy a vidéki településeket is megfelelő infrastruktúrával lássák el, hogy ne néptelenedjenek el a falvak a városba történő vándorlás miatt. Ellentétes álláspontot képviselnek a szociáldemokratákkal és a Svéd Demokratákkal. A párt távolságot tart a neoliberalizmustól és a libertarianizmustól. Bevándorlás A párt liberális bevándorlási politikát folytat. A párt a 2015-ös európai menekültválság után javaslatot tett, hogy a menekültek segélyezési rendszere helyett hitelt kapjanak, amely hasonló lenne a svédországi hallgatói hitelhez. 2016-ban a párt felvetette, hogy a bevándorlók kötelező állampolgári ismeretek oktatáson vegyenek részt. Európai Unió A párt elkötelezetten Unió-párti, ugyanakkor a párt álláspontja szerint Svédországnak a monetáris unión kívül kell lennie, az euró helyett továbbra is a svéd koronát kellene fizetőeszköznek használnia. Szavazóik A párt szavazói főképp vidéki, községi szavazókból állnak emellett földművesek is szavaznak rájuk. A párt azonban Maud Olofsson vezetése alatt a Liberálisok politikai fordulatának köszönhetően egyre több liberális városi szavazót gyűjtött be Svédország középső részéről. Párt elnökök nevei Erik Eriksson (1916–1920) Johan Andersson (1920–1924) Johan Johansson (1924–1928) Olof Olsson (1928–1934) Axel Pehrsson-Bramstorp (1934–1949) Gunnar Hedlund (1949–1971) Thorbjörn Fälldin (1971–1985) Karin Söder (1985–1987) Olof Johansson (1987–1998) Lennart Daléus (1998–2001) Maud Olofsson (2001–2011) Annie Lööf (2011–) Vörhenyes fecske A vörhenyes fecske (Cecropis daurica) a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj. Hazánkban ritkán előforduló kóborló, magyarországi fészkelését először 2017-ben észlelték. Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Hirundo nembe Hirundo daurica néven. Besorolása vitatott, egyes szervezetek jelenleg is ide helyezik. Alfajai Cecropis daurica daurica (Laxmann, 1769) – nyáron északkelet- Kazahsztántól délkelet- Oroszországig és délközép- Kínáig ; télen dél- és délkelet- Ázsia ; Cecropis daurica emini (Reichenow, 1892) – délkelet- Szudántól , Ugandától és közép- Kenyától észak- Zambiáig és Malawiig ; Cecropis daurica erythropygia (Sykes, 1832) – India ; télen délebbre húzódik, Srí Lankáig ; Cecropis daurica japonica (Temminck & Schlegel, 1845) – nyáron délkelet- Oroszország , északkelet, kelet- és dél- Kína , Észak-Korea , Dél-Korea , Japán ; télen délkelet- Ázsiától észak- Ausztráliáig ; Cecropis daurica kumboensis (Bannerman, 1923) – Sierra Leone és nyugat- Kamerun ; Cecropis daurica melanocrissus (Rüppell, 1845) – Etiópia és Eritrea hegyvidéke; Cecropis daurica nipalensis (Hodgson, 1837) – nyáron a Himalája vidéke, Tibet és észak- Mianmar ; télen India ; Cecropis daurica rufula (Temminck, 1835) – Délnyugat- és Dél-Európától és Észak-Afrikától Dél-Anatóliáig , Izraeltől , Északkelet-Szaúd-Arábiától, Nyugat- és Dél-Irántól Afganisztánon keresztül Északnyugat-Indiáig ; télen Afrika és Délkelet-Ázsia . Előfordulása Dél-Európától Japánig, valamint Északnyugat-Afrikában, hegyvidéki és sziklás tengerpartokon költ. Vonuló faj, az európai állomány a telet Afrikában, az ázsiai pedig Indiában tölti. Kóborló példányai eljutottak Ausztráliába is. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon ritka tavaszi és nyári vendég; 1999 és 2015 között például csak nyolc észlelése volt. A 2017-es év folyamán, áprilisban egyazon napon már két, feltehetőleg független észlelése is volt, egymástól több száz kilométeres távolságban, majd ugyanabban az évben fészkelését is megfigyelték Balatonfüreden, a Grand Anna Hotel mélygarázsának mennyezetén (a faj mediterrán elterjedési területén „klasszikusnak” számító fészkelési körülmények között). A 2017 májusától augusztusáig tartó észleléssorozat egyik különlegessége volt, hogy a fészkelés helyének közelében felfedeztek egy, valószínűleg az előző évből származó, korábban nem ismert vörhenyesfecske-fészket is. A 2017-es balatonfüredi fészkelés annak ellenére eredményes volt, hogy a szülő pár egyik tagja valószínűleg elpusztulhatott, így a másik szülő egyedül nevelte fel kirepülésükig a három fiókát. Megjelenése Testhossza 16-17 centiméter, testtömege 19-29 gramm. Feje teteje és háta kékesfekete, tarkója és farcsíkja vörösessárga. A torka, melle és hasi része sárgásfehér. Farka hosszú és villás. Lassabban repül mint a sarlósfecske és jobban igénybe veszi a meleg levegő felhajtóerejét. Életmódja A levegőben kapja el rovarokból álló táplálékát. Szaporodása Víz közelében lévő hidak alá, barlangokban, kőfalakon, ritkábban épületekre építi fészkét. A nedves agyagból formázza bejárat után kiöblösödő költőhelyét, melynek a hossza a félmétert is elérheti. Fészekelja 3-6 tojásból áll, melyen 11-16 napig kotlik. Hivatkozások A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2016. november 6.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2016. november 6.) Új fecskefaj - vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon. mme.hu, 2017. augusztus 23. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.) Handbook of the Birds of the World. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.) A MME Monitoring Központ adatlapja. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2016. november 6.) Biarrotte Biarrotte település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 267 fő (2015). Biarrotte Biaudos, Saint-Laurent-de-Gosse, Sainte-Marie-de-Gosse és Saint-Martin-de-Hinx községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alapi Gyula (jogász) Ifjabb Alapi Gyula, Alapy (Komárom, 1911. december 18. – Fonyód, 1982. február 18.) magyar jogász, idősebb Alapi Gyula vármegyei főlevéltáros fia. A Rákosi Mátyás alatti kommunista terror idején számos koncepciós per népügyészeként vált hírhedtté. Élete 1934-ben végezte el a jogi egyetemet. A második világháború után a Győri Népügyészség vezetője lett. Eleinte háborús bűnösök pereivel foglalkozott, majd a koncepciós perek népügyésze volt. 1948-ban a Budapesti Államügyészség vezetője lett, a legjelentősebb perek, amelyekben főügyész volt Mindszenty József, Rajk László és Péter Gábor perei voltak. Az 1956-os forradalom idején a Szovjetunióba menekült, ahonnan csak 1958 márciusában tért haza. Az MTA Jogtudományi Intézetének lett munkatársa. 1962-ben a konszolidációra törekvő, Kádár János vezette politikai vezetés múltja miatt kizárta az MSZMP-ből. Ezt követően haláláig visszavonultan élt. Húsipar A húsipar olyan élelmiszeripari szakágazat, amely az állattenyésztésre épülő élelmiszer-feldolgozás gyártási folyamatát takarja. A TEÁOR'08 szerinti "Húsfeldolgozás, -tartósítás" szakágazat tevékenységeit öleli fel. Ebbe a szakágazatba tartozik marha, disznó, bárány, nyúl, birka, teve stb. vágóhídi vágása, tisztítása és csomagolása a friss (nyers), a hűtött, illetve a fagyasztott hús feldolgozása, hasítással a friss (nyers), a hűtött, illetve a fagyasztott hús feldolgozása, darabolással a bálna leölése és feldolgozása szárazföldön vagy speciális vízi járművön az állati eredetű étkezési zsír és háj kiolvasztása az állati belsőség előállítása Nem ebbe a szakágazatba tartozik az étkezési baromfizsír kiolvasztása, a gyártástól, kereskedelemtől elkülönült, díjazásért vagy szerződéses alapon végzett húscsomagolás, a halakból, tengeri állatokból olaj, zsír gyártása. A magyar húsipar története A magyar húsipar a 19. század második fele óta számos terméke miatt világhírű. Számos húsipari termék neve földrajzi árujelző oltalom alatt áll, illetve hungarikum. Forrás TEÁOR'08 Szent Ágoston-templom A Szent Ágoston-templom Pécs egyik katolikus temploma Története Középkor 1999-ben, a templom körüli tér rendezésekor, majd 2009-ben, az Európa Kulturális Fővárosa-projekt keretében ásatásokat végeztek, melyből többek között kiderült, hogy a területen a 12. században temető volt található. Az ásatások a jelenlegi templomtól keletre feltárták a középkori Szent Miklós-templomot. A templom feltehetően az 1130-as években épült, melyet az Ágoston-rendi szerzetesek a 13. században kaptak meg. Ezt a templomot a 14. században lebontották és helyére új, gótikus stílusú templomot építettek síkmennyezetes hajóval, boltozott kórussal. A templom magassága 30 láb (11,4 m) volt. Később az északi oldalon megépült a kolostor zárt udvarral és kerengővel, az udvarban kúttal. Feltehetően itt működött a rend főiskolája. A törökök a város eleste után eleinte mecsetként használták, majd 1620 után lebontották. Köveiből épült az a mecset, amiből később a mai Szent Ágoston-templomot építették. A Szent Miklós-templom romjai az EKF-projekt során bemutatásra kerültek, mely szabadon látogatható. Török kor A templomot a törökök lebontották, és köveiből a közelben dzsámi vagy mecset épült, melynek szamárhátíves ablakai részben ma is láthatóak a déli falban. Ágoston rendi idők A török kiűzése után, 1710-ben telepedtek le ágostonrendi szerzetesek. A rendház a mai plébánia területén épült, a templomot a dzsámi maradványaiból építették. A templom 1750-ben leégett. 1912-ben alakították át eklektikus stílusúvá. A templom egyhajós, oltára a 18. századból származik, festményei nagyrészt az 1930-as években készültek (Gebauer Ernő, Gádor Emil, Szelle Stefán Henrik által). A templomnak 1889-ből származó Angster-orgonája van. A 28 méteres templomtoronyban 3 harang van, a nagyharang 1828-ban, a közép- és lélekharang 1929-ben készült. 2004. szeptembere óta a templom toronyórája bányászritmusra íródott zenés játékot ad. Forrás Szent Ágoston templom, Pécs - Utazitthon.hu Pécs, Szent Ágoston plébániatemplom, templom.hu Pécsi középkori templom, szentagoston.hhrf.org (16836) 1997 WG36 A (16836) 1997 WG36 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1997. november 29-én. Vörhenyes áltimália A vörhenyes áltimália (Pomatostomus isidorei) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a ausztráltimália-félék (Pomatostomidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. Alfajai Pomatostomus isidorei isidorei Pomatostomus isidorei calidus Megjelenése Testhossza 23-25 centiméter, testsúlya 65-75 gramm. A fiatal és a kifejlett madarak rozsabarna színűek, lábuk sötét sárga színű. Életmódja A faj 5-10 személyes csoportokban él. Ízeltlábúakkal és kisebb hüllőkkel táplálkozik. Szaporodása Fészke fel van függesztve 3-8 méterrel a föld felett. Fészekalja 2 tojásból áll, melyet a tojó költ. Gyorsított bűnvádi eljárás A gyorsított bűnvádi eljárás olyan büntető jogi jogintézmény, melynek során mellőzték a vádlottak érdekeit biztosító feltételeket – pl. a nyomozati eljárást –, a bíróságok azonnali ítéleteket hoztak, melyekkel szemben perorvoslatnak nem volt helye. Az eljárást a vádlott távollétében is le lehetett folytatni. E perek lefolytatására ötös vagy gyorsított tanácsokat állítottak fel. A Tanácsköztársaság utáni felelősségre vonás szabályozása végett már 1919. augusztus 19-én a Friedrich-kormány bevezette a gyorsított bűnvádi eljárás intézményét. Ennek alapján 1919-1922 között mintegy 70 000 ember ellen indítottak eljárást, akiknek 60%-át elmarasztalták. A különítményesek mintegy ezer áldozatával szemben azonban a bíróságok csak mintegy 70 személyt végeztettek ki. A börtönbüntetésre ítéltek jelentős részét a kormányzó 1920 és 1921 karácsonyán amnesztiában részesítette. Forrás Püski Levente: A Horthy-rendszer (1919-1945). Pannonica Kiadó, 2006. (Modern magyar politikai rendszerek) ISBN 963 731913 1 Csajos buli A Csajos buli (eredeti cím: Amateur Night) 2016-ban bemutatott amerikai film, amelyet Lisa Addario és Joe Syracuse rendezett. A forgatókönyvet Lisa Addario és Joe Syracuse írták. A producerei Jorge Garcia Castro, Mary Pat Bentel, Diego del Río Toca és Shana Eddy-Grouf. A főszerepekben Jason Biggs, Jenny Mollen, Janet Montgomery, Ashley Tisdale és Bria Murphy láthatóak. A zeneszerzője The Newton Brothers. A tévéfilm forgalmazója a Cinedigm. Műfaja filmvígjáték. Amerikában 2016. augusztus 5-én mutatták be a moziban. Az Univerzum Egyháza Az Univerzum Egyháza egy egyház, melyet Kisfaludy György vezet. A Hunok Anyaszentegyháza jelzőt is használják rá. Tanaik tudásalapúak és szeretetközpontúak, tudásőrző egyház, a hun gondolkozás módot tanítják. Dogmáinak gerincét a Kisfaludy György által kidolgozott időfizika tana adja. Ezek főleg ősi eredetű szent iratok együttes értelmezéséből és tudományos kutatások eredményéből állnak össze. Hitük szerint a lét alapja az Íge, ami a Teremtő Atya és Anya kiáradó létezési hullámai. Mindent ebből vezetnek le. A Szentlelket a téridő forrásaként azonosítják, hivatkoznak rá még mint Szerán (Égi helytartó). Pontosan kidolgozott tételeik vannak Isten működéséről és természetéről, így a téridő viselkedéséről is. Nézetük szerint minden Egy mivel minden a Teremtő kiáradásából épül fel. A kiáradást tudományos szóhasználatban gravitációs hullámoknak nevezik. Kisfaludy György 1997-ben publikálta a gravitációs hullámokkal végzett méréseit, "A tömeghullámok hatása a diffrakcióra" címmel. Több működő gravitációs távcsövet épített a 2000-es években. A jelenleg is működő teleszkóp egyértelműen képes azonosítani Naprendszerünk nagy tömegű objektumait és a környező galaxisokban található feketelyukakat. Szándékuk a Nagy Egyesítés kidolgozása, ami a vallások és tudomány ellentétének feloldása. Ezért a tanaikat általában a misztikusok és vallásosak túl tudományosnak, a tudományosok meg túl misztikusnak tartják. Állításuk szerint képes feloldani mindkét nézőpont paradoxonait. Azt is állítják, hogy meg tudja magyarázni azokat a jelenségeket amiket a modern fizika nem. Az év kezdete náluk a tavaszi napéjegyenlőség, 2014. március 21.-én kezdik a 6055. évet. Medvetorosi évszámítást használnak, az Arvisúrákkal összhangban. Ez a hun őshazából származik, Agaba fősámán Kr.e. 4040-ben korszerűsítette az addig használt hun rovásírást, arra amit napjainkban székely-magyar rovásírásként használunk. A történelem szemléletük rendhagyó. Vallják, hogy a történelmet meghamisították, hogy az aktuális érdekeknek megfeleljen. Universum Universitas néven szabadegyetem működtetnek. Itt lelkészi- és időfizikusi diplomát lehet szerezni. Rendszeres fórumot tartanak az Óbudai Kulturális Központban minden csütörtökön "Tudomány Csütörtöke" néven 23 éve. Az előadást a szabadegyetem Pszichológia Tanszékének csoportülése előzi meg Barna-Fóris Ágnes pszichológussal. Valamint minden hónap második hétvégéjén konzultációt tartanak a San Marco utca 49. alatt lévő kápolnában. A 2011. évi CCVI. törvény megfosztotta az egyházi státusztól, bizniszegyháznak titulálva az Univerzum Egyházát. Jelenleg vallási tevékenységet végző, az egyházzal jogfolytonos alapítványként működik. Kutatási projektjeit forráshiány miatt felfüggesztette. Alien Lanes Az 1995-ös Alien Lanes a Guided by Voices nyolcadik nagylemeze. Ez volt az együttes első lemeze a Matador Records-nál. A Pitchfork Media a 90-es évek 100 legjobb albuma felmérésén a 27. lett, míg a Magnet magazin 1995 legjobb albumának nevezte. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Messier 82 A Messier 82 (más néven M82, NGC 3034 vagy Szivar-galaxis) egy szabálytalan galaxis az Ursa Major (Nagy Medve) csillagképben. Az egyik legismertebb csillagontó-galaxis. Távolsága a Naprendszertől 11-12 millió fényév. Felfedezése Az M82 galaxist Johann Elert Bode fedezte fel 1774. december 31-én, az M81 felfedezésével egyidőben. Pierre Méchain tőle függetlenül mindkét objektumot újra felfedezte 1779 augusztusában, majd értesítette erről Charles Messier-t, aki végül 1781. február 9-én katalogizálta. Tudományos adatok Az M82 az igen aktív csillagképződésről ismert, és a csillagontó-galaxisok osztályának a prototípusa. 2003 november 21-én egy II típusú szupernóvát fedeztek fel az benne (SN 2004am). A Halton Arp által készített Pekuliáris Galaxisok Atlasza szintén tartalmazza az objektumot, a 337. szám alatt. 2014. január 21-én egy új szupernóvát fedeztek fel a galaxisban (kezdeti azonosítója: PSN J09554214+6940260, másik jelölése: SN 2014J). Színképe alapján Ia típusú szupernóváról van szó. Az új szupernóva jelentőségét az adja, hogy a felfedezés pillanatában még nem érte el a teljes fényességét. Megfigyelési lehetőség Cirkumpoláris objektum: Magyarországról az év minden szakában látható, 27–67 fokos horizont feletti magasságban. Megfigyelése már kis távcsővel is eredményes. Benoît Delhomme Benoît Delhomme (1961–) francia operatőr. Filmjei 2007 . 1408 2006 . Bűnös viszonyok (Breaking and Entering) 2005 . The Proposition 2004 . A velencei kalmár (The Merchant of Venice) 2004 . Pódium (Podium) 2003 . Rencontre avec le dragon 2002 . Adolphe 2002 . L'Idole 2001 . És ott hány óra van? (Ni neibian jidian) 2001 . Mortal Transfer – Halálos utazás (Mortel transfert) 2000 . Sade márki (Sade) 1999 . Miss Julie 1999 . With or Without You 1999 . Az ártatlanság elvesztése (The Loss of Sexual Innocence) 1999 . A Winslow fiú (The Winslow Boy) 1997 . Artemisia 1996 . Családi ünnep (Un air de famille) 1996 . Chacun cherche son chat 1995 . A riksás fiú (Xich lo) 1995 . Circuit Carole 1994 . L'Irrésolu 1993 . Comment font les gens 1993 . A zöld papaya illata (Mùi du du xanh – L'odeur de la papaye verte) 1992 . Loin du Bresil 1991 . Le syndrome de Peter Pan Žabnica (Farkaševac) Žabnica falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Farkaševachoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 50 km-re északkeletre, Belovártól 18 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra a megye északkeleti részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 230, 1910-ben 299 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásához tartozott. 1993-ig közigazgatásilag Vrbovec község része volt, ekkor az újonnan alakított Farkaševac községhez csatolták. 2001-ben a falunak 190 lakosa volt. Gheorghe Lazăr (Ialomița megye) Gheorghe Lazăr község és falu Ialomița megyében, Munténiában, Romániában. Fekvése A megye középső részén található, a megyeszékhelytől, Sloboziatól, tizenhat kilométerre északkeletre, a Ialomița folyó közelében. San Blas de los Sauces megye San Blas de los Sauces egy megye Argentína északnyugati részén, La Rioja tartományban. Székhelye San Blas. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Gavrilo Kovačević Gavrilo Kovačević (magyarosan: Kovácsevics Gábor, Irig, Szerém megye, 1765. – Zimony, 1832.) szerb költő. Foglalkozására nézve könyvkötő volt, hajlamai azonban irodalmi törekvéseket keltettek benne. Leginkább Zimonyban élt, még 1830-ban is. Halálát 1832-re teszik. Írt egy tankölteményt és legendákat szláv és szerb szentekről. Hirét azonban hőskölteményekkel alapította meg, melyeknek tárgyát a történelem és a korabeli események szolgáltatták. Költeményei, jóllehet tartalomra és formára nézve igen jelentéktelenek, mégis nagy népszerűségnek örvendettek. Egyszerű s népies nyelven írt, nem pedig az akkor divatozó tudákos, az egyházi szlávval kevert szerb nyelven. Munkái Pjesn o slučajnom vozmuščeniji v Serbiji, priključivšesja pri koncje 1803. goda, istoričeski provedana i u stihove složena. Buda, 1804 (Ének az 1803. szerb szabadságharczról. 2. kiadás. U. ott, 1806. 3. k. Belgrád, 1832.) Stihi o povedeniji i namjěreniji serbskago velikago knjaza Lazara provit turskogo opolčenija. U. ott, 1804. (Versek Lázár fejedelemről, viselkedéséről, a török haderő hatalmáról és a rigómezei ütközet 1389. 2. kiadás 1805., 5. k., 1834., 6. k. 1843. U. ott, 7. k. 1856. Pancsova.) Judith mečem Olofernu glavu u êsknuvši, tjem Judeju osvobodivši v kratcje stihovno spisana. Buda, 1808. (Judith Holofernes fejét levágta s ezzel Izraelt megszabadított. Költemény.) Proljetie čelovječeszkago vieka, Naravoučitelyni nastavnik, Ugyanott, 1809. (Az emberi élet tavasza. Erkölcsi oktatás. I. rész. Költ.) Pjesnoslovka iliti provjest o narodu slavenskom, iz knjige Kačiča izvedena, po obrazu, vkusu i glagolu szerbskomu ustrojena. Buda, 1818. (A szlovén nép története, Kácsics könyve alapján szerb izléssel és szerbül átdolgozva. Költ.) Vjenecz bezsmertne slave serbskih prosvetitelyem ot Hieronyma Kirilla i Metodia do sv. Save... 1818? (Koszorú a szerb szentek halhatatlan dicsőségének Hieronymustól kezdve szent Szávája.) Vjenac cjelomudrija i spomen cuvstvitelne i črezvicajne ljubovi Adelaide alpijske pastirke. Buda, 1828. (Koszorú a szüzességnek és Adelaida az alpesi pásztorleány szerelmének emlékezete. Költ.) Cherval Cherval település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 274 fő (2015). Cherval La Chapelle-Grésignac, Champagne-et-Fontaine és Gout-Rossignol községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Koszmosz–173 A Koszmosz–173 (oroszul: Космос 173) (DSZ-P1-Yu – oroszul: ДС-П1-Ю/9) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Technikai műhold. Küldetés Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus-ellenrakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztása, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1967. augusztus 24-én a Pleszeck űrrepülőtérről, a PL LC–133/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (11K63) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 92.1 perces, 71.03 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 277 kilométer, az apogeuma 480 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm. A Koszmosz–165 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1.2 méter, hossza 1.8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energia hasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok-, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal). 1967. december 17-én földi parancsra belépett a légkörbe és megsemmisült. Martigny-Courpierre Martigny-Courpierre település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 119 fő (2015). Martigny-Courpierre Bièvres, Bruyères-et-Montbérault, Chamouille, Chérêt, Chermizy-Ailles, Neuville-sur-Ailette és Orgeval községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Adriano Alves dos Santos Adriano Alves dos Santos (Dourados, 1985. július 1. –) brazil labdarúgó, jelenleg az Bahia hátvédje. Testvére a Dubai CSC csatára, a korábbi magyar gólkirály, André Alves dos Santos. Pályafutása Testvérével ellentétben Adriano védőként játszik. Profi pályafutását a brazil Náutico csapatában kezdte, majd 2008-ban az Oeste csapata felé vette az irányt. 2010-ben lépte át az óceánt, a magyar Ferencváros szerződtette, ahol csapattársai lettek a szintén brazil André Rocha da Silva, ismertebb nevén Andrezinho, és a testvére korábbi csapatából (Kaposvári Rákóczi) érkező Júnior. A zöld-fehér mezt először a török Konyaspor elleni felkészülési találkozón ölthette fel, ahol csereként állt be. Az NB I-ben a Videoton FC elleni 1–1-es találkozón mutatkozott be. Télen kölcsönben visszatért az Oestéhez, majd nyáron végleg távozott. A Ferencváros színeiben összesen 14 találkozón játszott. Az Oestében 2012-ig játszott, utána a São Caetano csapatába igazolt, de egy év múlva vissza is tért volt klubjához. 2014-ben az Atlético Goianiense játékosa lett, ahol nem sokszor szerepelt, így 2015-től leszerződött az Bahia együtteséhez. Sikerei, díjai Ferencvárosi TC Bajnoki bronzérmes (1): 2011 Szentbenedeki csata A szentbenedeki csata 1664. július 19-én zajlott le Jean-Louis Raduit de Souches tábornok és Ali esztergomi pasa között Garamszentbenedeknél (ma Hronský Beňadik, Szlovákia), s a keresztények győzelmét hozta. De Souchess dunáninneni hadjáratai során elfoglalta Nyitrát és Zsarnócánál szétverte a váradi pasa seregét is. Ezután egy másik osztrák sereggel egyesülve Léva felé vette az irányt, amelynek őrsége június 14-én kapitulált. Először Souchess le akart rombolni az erődítményeket, nehogy az ellenség később felhasználhassa, de úgy találta, hogy nagyon jó állapotban vannak. Ezért inkább meghagyta őket, hogy a további hadműveletekben használhassa. De Souchess sikerei folytán a Felvidéken be is akarta fejezni a bécsi hadvezetés az operációkat, mert délen a Dunántúlon a nagyvezír vezette török fősereg már Rába felé vette az irányt, hogy a császárváros elfoglalására induljon. Ennek okán a Vág mögé akarták rendelni de Souchess seregét, hogy szükség esetén Bécs segítségére siessen. Ezt Ali pasa, az esztergomi parancsnok ki akarta használni, hogy Lévát és Nyitrát visszafoglalja. A környékről összegyűjtött török hadakkal (k.b 25-30 ezer fő) ostrom alá vette Lévát. De Souchess a vár felmentésére indult 12 ezer fős seregével, amiből 2000 fő Koháry István és gróf Balassa Bálint vezérletével magyar lovas volt. A törökök számítottak érkezésükre és Szentbenedeknél készenlétben állva várták. A keresztény sereg július 19-én hajnalban kelt át a Garamon, ahol máris összecsaptak a törökökkel. A harcban az elővédet vezető Koháry elesett, de a törököket meghátrálásra kényszerítették. A menekülő Ali pasa nyomába eredt az osztrák lovasság és a Balassa-féle huszárok, s alaposan megtépték őket. A harcban hatezer török és a pasa is elesett, a csatatéren pedig gazdag zsákmány maradt. Egy nappal később az osztrákok felmentették a várat, s augusztus 1-jén bevonultak Párkányra. Az ottani dunai hidat de Souchess azonnal felgyújtotta. Ugyanezen a napon Szentgotthárdnál nyílt csatában megállították a török fősereget is. Kapca (Szlovénia) Kapca (szlovénül: Kapca) magyarok lakta falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik. Fekvése Lendvától 6 km-re nyugatra, a Mura bal partján, a Muraszombat-Lendva főút mellett fekszik. Története Területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok. A települést 1291-ben "Capcha" alakban említik először. 1381-ben "Kapcha", 1524-ben "Kapcza" néven szerepel. 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690-ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt. A település hagyományos háziipara volt a kosárfonás mellett a vászonszövés, neve is ezzel van összefüggésben. Vályi András szerint " KAPCZA. Elegyes tót falu Szala Várm. földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvához közel, és annak filiája, Mura vize mellett, mellynek ki öntései alkalmatlaníttyák; de másként 282jó termékenységű, határja van." 1910-ben 725, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovén kisebbséggel. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 450 lakosa volt. Nevezetességei Neogótikus kápolnája a 20. század első harmadában épült. Római kori halomsírok. José Vieira da Costa José Vieira da Costa (Porto, 1908. február 13. – 1981. augusztus 6.) portugál nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Az I. Liga játékvezetőjeként 1954-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Portugál labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1950-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A portugál nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 22. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1954-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 2. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Brazíliába a IV., az 1950-es labdarúgó-világbajnokságra és Svájcba az V., az 1954-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB partbíróként/bíróként alkalmazta. 1950-ben kifejezetten partbírói szolgálatot végzett: kettő csoportmérkőzésen és az egyik csoportgyőztesek körmérkőzésén működött. 1954-ben kettő csoportmérkőzésen szolgált partbíróként. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 1+5 (partbíró). Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. HT–1080Z A HT–1080Z iskolaszámítógép a Híradástechnika Szövetkezet által, az első iskolaszámítógép pályázatra gyártott Z80 alapú számítógép, amely 1983–1986 között készült. Processzorának órajele 1,77 Mhz A számítógép gyártási jogát a Híradástechnika Szövetkezet a hongkongi EACA cégtől vásárolta meg, az eredeti konstrukció neve Video Genie volt, amely pedig eredetileg a Tandy TRS–80 Modell I alapján készült. A beépített Microsoft 12K Level II BASIC az idők folyamán annyi továbbfejlesztésen ment keresztül, amennyi a magyar ékezetes betűk kezeléséhez volt szükséges. Az eredetileg licencelt számítógépkonstrukcióhoz képest a számítógépet egy AY-3-8910 típusú hangáramkörrel egészítették ki. Megjelenítőként fekete-fehér televíziót használt, kétféle: szöveges, és egy pszeudografikus (álgrafikus) üzemmóddal. Grafikus módban 128*48-as felbontásra képes, szöveges módban pedig 16x32 vagy 16x64 karakteres megjelenítést képes. Szokatlan (és célszerű) megoldás az alapgépbe beépített kazettás magnó mint háttértár, egyes modelleknél a kazetta programból indítható, illetve megállítható. Ez lehetővé tette az akkori viszonyok között elég komolynak számító adatbázisok kezelését is, igaz, a szekvenciális hozzáférés miatt nehézkesen. A mechanika tervezésekor figyelembe vették az iskolában várható fokozott igénybevételt, összesen 2364 darabot szállítottak le az iskolák számára. Létezett hozzá bővítő kártyákat befogadó egység és floppy meghajtó is. Ezek azonban nem terjedtek el magas áruk miatt. 129259 Tapolca A 129259 Tapolca (2005 QD75) egy, a fő kisbolygóövbe tartozó kisbolygó, melyet is 2005. augusztus 25-én fedezett föl Sárneczky Krisztián és Szám Dorottya a Piszkéstetői Obszervatóriumban. A kisbolygóöv külső szélén, a Naptól 3,5 CsE távolságban keringő égitest nevét a második felfedező szülőhelyéről, a 20 ezer lakosú Tapolcáról kapta. Forrás Tapolca JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2009. április 10.) Holomorf függvények A holomorf függvény a komplex analízis egy fogalma. Egy függvény holomorf egy nyílt halmazon, ha minden pontjában komplex differenciálható. A terminológia az ógörög holos (ὅλος) szóból származik, amely azt jelenti egész, s arra utal, hogy a függvény az egész értelmezési tartományán differenciálható. Szokás reguláris függvény néven is hivatkozni rá. Habár a definíció analóg a valós differenciálhatósággal, a komplex függvénytan megmutatja, hogy ez egy nagyon erős tulajdonság. Olyan jelenségeket produkál, amiknek a valósban nincs megfelelőjük. Ilyen például, hogy tetszőleges sokszor differenciálható, és a halmaz bármely pontja körül hatványsorba fejthető. Definíció 1. Definíció: Legyen adva az nyílt halmaz, és az leképezés. Ezt akkor mondjuk holomorf függvénynek, ha minden pontban létezik a következő határérték Ezt a határértéket az f függvény z0-beli (komplex) deriváltjának nevezzük, és f'(z0)-lal jelöljük. 2. Definíció: holomorf, ha előáll pont -sugarú (alkalmasan választott -rel) környezetében a következő alakban: ahol komplex szám (természetesen függ -tól), pedig úgynevezett kisrendű függvény, azaz Ekkor . 3. Definíció: holomorf egy tartományban, ha minden a tartomány belsejében fekvő zárt görbén vett komplex vonalintegrálja eltűnik, azaz igaz a következő összefüggés: Ez egyébként ekvivalens azzal, hogy megegyező végpontú görbék mentén a komplex vonalintegrál megegyezik, azaz, ha két görbe, és , akkor Példák Holomorf a teljes komplex síkon az identikus leképezés, azaz a függvény. Általánosabban, a polinomok holomorfak a teljes komplex síkon. A valós esethez hasonlóan itt is igaz, hogy differenciálható függvények összege, konstansszorosa és szorzata differenciálható. Ebből következik, hogy minden komplex polinomfüggvény is differenciálható a teljes komplex síkon. Megmutatható, hogy minden komplex hatványsor differenciálható a konvergenciahalmazának belsejében. Ebből következik, hogy az határértékkel definiált exponenciális függvény differenciálható a teljes komplex számsíkon. Vegyük észre, hogy ez a függvény ellentétben a valós esetben megismert tulajdonságaival, nem kölcsönösen egyértelmű, sőt -vel periodikus a függőleges egyenesek mentén, azaz, ha , akkor . Ebből következik, hogy inverzét, tehát a logaritmus-függvényt nem tudjuk az egész komplex síkon értelmezni. Ezért minden komplex logaritmusnál meg kell állapodni az értelmezési tartományban! Egy lehetséges konstrukció a következő: A koszinusz és szinusz szögfüggvények holomorfak a komplex síkon, komplex esetben a következőképp definiáljuk őket: Hasonlóan a hiperbolikus függvények is holomorfak a teljes komplex síkon. A törtracionális függvények holomorfak, kivéve a nevező gyökeit, ahol pólusaik vannak. Az egész komplex síkon meromorfak. A logaritmusfüggvény ága az origóból felvágott komplex síkon. A főágat úgy választják, hogy a síkból a negatív félegyenest hagyják ki. Ellenpéldák Sehol sem holomorfak a következő függvények: A konjugálás operátor: A valósrész-képzés, illetve képzetesrész-képzés operátor: Az abszolútérték: A csak a 0 helyen komplex differenciálható, de itt sem holomorf, mivel ahhoz egy környezet is kellene. Általánosabban nem holomorfak azok a függvények, amelyeknek az összes értéke valós. Tulajdonságok A holomorf függvények folytonosak, létezik primitív függvényük és végtelen sokszor folytonosan differenciálhatóak. Ez lényeges különbség a valós differenciálhatósághoz képest. Holomorf függvények kompozíciója, lineáris kombinációja, szorzata holomorf. Két holomorf függvény hányadosa differenciálható azokban a pontokban, ahol a nevező nem nulla. Legyen és , azaz a legnagyobb nyílt körlap sugara, amely még elfér -ban. Ekkor ha holomorf az -ban, akkor létezik a körüli Taylor-sora, melynek konvergencia-sugara éppen , és ott előállítja a függvényt. Maximumelv: Egyszeresen összefüggő nyílt tartományon értelmezett nemkonstans holomorf függvény abszolút értékének csak a tartomány szélén lehet lokális maximuma. Liouville tétele: Egy az egész komplex síkon holomorf függvény pontosan akkor korlátos, ha konstans. Rouché tétele: Legyen adva egy Jordan-görbe, és legyen ennek a belseje. Tegyük fel, hogy két holomorf függvény, melyek folytonosak -n, valamint tegyük fel, hogy minden pontra fennáll: . Ekkor a két függvénynek ugyanannyi gyöke van -ban multiplicitással, azaz a többszörös zérushelyeket annyiszor számolva, ahányszoros gyökök. Cauchy integráltétele: Ha holomorf, egyszeresen összefüggő tartomány, és zárt Jordan-görbe, akkor A tétel teljesül akkor is, ha csillagszerűen összefüggő, és zárt út. Cauchy integrálképlete: Legyen közepű, sugarú nyílt körlap! Ha holomorf egy -nél szigorúan bővebb tartományon, akkor minden és esetén: Tehát a határon felvett értékek meghatározzák a teljes függvényt bent is. Az integrálképlet segítségével bizonyítható, hogy a holomorf tulajdonság ekvivalens a komplex analitikussággal. Azaz, ha egy függvény a komplex számban holomorf, akkor komplex analitikus, és megfordítva, ha komplex analitikus, akkor holomorf. A hatványsorok akárhányszor differenciálhatók, és tagonként differenciálhatók. Az identitásképlet szerint nemcsak a határ határozza meg a holomorf függvényt, hanem minden olyan halmaz elemein felvett érték, aminek torlódási pontja a holomorf tartományba esik. Így egyes valós analitikus függvények egyértelműen kiterjeszthetők holomorf függvényekké. Tartományhűség: Tartomány holomorf képe tartomány. Weierstraß tétele: Ha a holomorf függvényekbőlé álló sorozat kompakt konvergál az tartományon az függvényhez, akkor újra holomorf, és a határértékképzés felcserélhető a deriválással. Montel tétele: Ha az holomorf függvények sorozata lokálisan korlátos egy tartományon, akkor van kompakt konvergens részsorozata. Legyen harmonikus függvény egy egyszeresen összefüggő tartományon! Ekkor van olyan függvény, ami szintén harmonikus, és az függvény holomorf. Ekkor az és harmonikus függvények konjugáltak. Kapcsolat a valós differenciálhatósággal természetes módon kétdimenziós vektortér a valós számok fölött, természetes ortonormált bázisa . Így egy függvénynek az nyílt halmazon való differenciálhatósága totális differenciálhatóságot jelent a magasabb dimenziós valós analízis értelmében. Ha függvény, akkor totális differenciálható a pontban, ha van egy -lineáris leképezés úgy, hogy ahol az függvény olyan, hogy Most látható, hogy pontosan akkor komplex differenciálható a komplex számban, ha ugyanitt totálisan differenciálható, és -lineáris. Ez utóbbi egy erős feltétel. Ez azt jelenti, hogy mátrixa az kanonikus bázisban Cauchy-Riemann-differenciálegyenletek Ha felbontjuk az függvényt valós és képzetes részére, mint , akkor a totális derivált: Megfordítva, egy függvény komplex értelemben differenciálható, ha valós értelmben folytonosan differenciálható, és a fenti függvényekre: Ekvivalens tulajdonságok Egy komplex szám egy környezetében ekvivalensek a következők: A függvény komplex differenciálható. A függvény akárhányszor komplex differenciálható. A valós és a képzetes részek megoldják a Cauchy-Riemann-differenciálegyenleteket, és legalább egyszer folytonosan differenciálhatók. A függvény komplex hatványsorba fejthető. A függvény folytonos, és minden zárt út menti integrálja eltűnik. A függvény értékei egy körlap belsejében kiszámíthatók a körvonalon felvett értékekből a Cauchy-integrálképlettel . A függvény valós értelemben differenciálható, továbbá Biholomorf függvények Egy függvény biholomorf, ha holomorf, bijektív és inverze is holomorf. Egyváltozós függvények esetén ez ekvivalens azzal, hogy a leképezés bijektív és konform. Az implicit függvénytételből következik, hogy ha egy függvény holomorf és bijektív, akkor az inverze is holomorf. Többváltozós esetben ugyanezt Osgood tétele garantálja. Így a bijektív, holomorf függvények biholomorfak. A kategóriaelmélet szempontjából a biholomorf leképezések izomorfizmusok. Többváltozós holomorf függvények Legyen nyílt halmaz. Az leképezés holomorf, ha minden részfüggvényében és változójában holomorf. A komplex függvények parciális deriváltjai egyszerűen kezelhetők a Wirtinger-kalkulussal: és sok szép tulajdonságot mutat. Így az függvényekre nem teljesül a Cauchy-integráltétel, és az identitástételnek csak egy gyengébb változata adódik. A Cauchy-integrálképlet azonban alkalmazható, ami teljes indukcióval általánosítható. Salomon Bochner 1944-ben bizonyította a Bochner-Martinelli-képletet, ami az integrálképlet további általánosítása. A komplex geometriában is alkalmazzák a holomorfiát. Így tekintik a Riemann-felületek és a komplex sokaságok egymás közötti holomorf leképezéseit a sima sokaságok közötti valós differenciálható leképezésekkel analóg módon. Emellett az integrációelmélet számára fontos alkalmazások a sima differenciálformákhoz hasonlóan, holomorf differenciálformák néven. Károly badeni nagyherceg I. Károly badeni nagyherceg (németül: Großherzog Karl I. von Baden, teljes nevén Karl Ludwig Friedrich; Karlsruhe, 1786. július 8. – Rastatt, 1818. december 8.) 1811–1818 között Baden nagyhercege. Élete Károly Lajos herceg 1786 nyarán született Károly Lajos badeni trónörökös herceg (1755–1801) és Amália hessen–darmstadti hercegnő (1754–1832) nyolc gyermeke közül az utolsó előttiként. Egyetlen bátyja, Károly Frigyes még 1785-ben elhalálozott, így Károly Lajos a család egyetlen fiúgyermekeként nőtt fel. Ennek ellenére nem részesült megfelelő neveltetésben. Károly Lajos herceg akkor került a figyelem középpontjába, mikor édesapja egy Svédországba tett utazás során egy szerencsétlen baleset következtében 1801. december 16-án hirtelen elhunyt. Noha Károly Frigyes nagyhercegnek több fia is született, az uralkodó mégis unokáját nevezte meg trónörököseként. Károly Lajost megpróbálták felkészíteni az uralkodói szerepre, és korosodó nagyapja egyre több reprezentatív kötelességet hárított rá. Az államügyekbe is bevonta oly módon, hogy a nagyherceg Károly Lajos házasságkötése által igyekezett megerősíteni szövetéségét I. Napóleon francia császárral. Napóleon unokahúgát, Stéphanie Louise de Beauharnais grófnőt szánta Károly Lajosnak. A trónörökös viszolygott a rangon aluli házasságtól, de nagyapja nyomására végül 1806-ban nőül vette a francia császári hercegnői rangra emelkedett Stéphanie-t. Károly Lajos 1811. június 10-én foglalta el a Badeni Nagyhercegség trónját. Gyengekezű és határozatlan uralkodónak bizonyult, ez valószínűleg hiányos neveltetésére vezethető vissza. A hatalmat főként miniszterei gyakorolták helyette. 1814-ben, a Napóleon bukása után tartott bécsi kongresszuson Baden kellemtelen helyzetben volt, mivel Károly nagyherceg támogatta a francia császárt. Az ország végül – ha nem is nyert annyit, mint a Napóleonnal ellenséges államok – viszonylag jól járt Európa újrafelosztásával, hiszen megtarthatta a Napóleon uralma alatt szerzett területeit. Az ezt lehetővé tevő döntést Károly nagyherceg nővére, Jelizaveta Alekszejevna orosz cárné, született Lujza badeni hercegnő eszközölte ki férjénél, I. Sándor orosz cárnál. Az uralkodó állami támogatást nyújtott Friedrich Weinbrenner építésznek, akinek számos építménye található Karlsruhéban. 1817-ben Johann Gottfried Tulla tervei alapján megkezdődött a Rajna szabályozása; 1818-ban lefektették a kormány által kidolgozott badeni alkotmányt. Házassága és gyermekei Károly Lajos 1806. április 8-án a francia fővárosban vette feleségült Stéphanie de Beauharnais grófnőt és francia császári hercegnőt. A felek kölcsönösen idegenkedtek egymástól, házasságuk első éveiben külön háztartást vezettek: Károly Lajos a fővárosban élt, míg neje Mannheimben lakott saját rezidenciájában. Kapcsolatukból öt gyermek született, két fiú és három leány: Lujza Amália hercegnő (1811–1854), házassága révén svéd királyi hercegné és Vasa uralkodó hercegnéje fiúgyermek ( 1812 . szeptember 29. – 1812 . október 16. ), egyes feltételezések szerint azonos Kaspar Hauserrel Jozefina Friderika hercegnő (1813–1900), házassága révén Hohenzollern–Sigmaringen uralkodó hercegnéje Sándor herceg ( 1816 . május 1. – 1816 . május 8. ) Mária Amália hercegnő (1818–1888), házassága révén Brandon és Hamilton uralkodó hercegnéje. Az első koraszülött fiúgyermek egyes feltételezések szerint azonos Kaspar Hauserrel, egy nürnbergi lelencgyermekkel. Az ügyben nyomozó Anselm von Feuerbach elmélete szerint Hausert születése napján kicserélték egy haldokló csecsemővel, hogy így juttassák közelebb a trónhoz az uralkodóház némely tagjait. Károly nagyherceg 1818. december 8-án hunyt el Rastattban. Nem lévén életben maradt fiú utódja, örökébe nagybátyja, Lajos badeni herceg lépett. Gare de Magnac - Vicq Gare de Magnac - Vicq vasútállomás Franciaországban, Vicq-sur-Breuilh településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Orléans–Montauban-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saint-Germain-les-Belles (Gare de Montauban-Ville-Bourbon, Orléans–Montauban-vasútvonal) Gare de Pierre-Buffière (Gare des Aubrais - Orléans, Orléans–Montauban-vasútvonal) Eurostat Az Eurostat az Európai Bizottság (EB) egyik főigazgatósága, amelynek székhelye Luxembourgban van. Fő célja megfelelő statisztikai információk biztosítása az Európai Unió (EU) intézményeinek, valamint a statisztikai módszerek harmonizációja a tagállamok, az EFTA-országok és a tagjelöltek között. A különböző országokban működő szervezetek, amelyek együttműködnek az Eurostattal, összegezhetők az Európai Statisztikai Rendszer fogalma alatt. Szervezet Mint az Európai Bizottság egyik főigazgatósága, az Eurostat az EB Algirdas Šemeta vezette Adóügyi és vámunió, audit és a csalás elleni portfóliójának része. Főigazgatója 2008 óta Walter Radermacher, a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal volt elnöke, főigazgató-helyettese pedig 2004 óta Marie Bohata, a Cseh Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. Története 1953: Megalapítják az Európai Szén- és Acélközösség Statisztika Divízióját. 1958: Megalakul az Európai Közösség és az Eurostat előfutára. 1959: Felveszi az Európai Közösség statisztikai hivatala jelenlegi nevét, az Eurostatot. Megjelenik az első publikáció (agrárstatisztikai témában). 1960: Az első Közösségi Munkaerő Survey adatfelvétele. 1970: Kialakítják az Integrált Nemzeti Számlák Európai Rendszerét (European System of Accounts, ESA) és a gazdasági tevékenységek statisztikai besorolási szabványát az Európai Közösségben (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community, NACE). 1974: Létrejön az első statisztikai adatbázis, a Cronos adatbankja. 1988: Az Európai Közösség elfogadja az első statisztikai információkról szóló irányelvet. 1989: Megalapítják a Statisztikai Programbizottságot (Statistical Program Committee). A Tanács elfogadja az első programot (1989–1992) mint a statisztikai információpolitika implementálásának eszközét. 1990: A Tanács elfogadja a megbízható adatok átadásáról szóló direktívát. 1991: Az Európai Gazdasági Térség megalapításával és a Maastrichti szerződés elfogadásával az Eurostat szerepe megnő. 1993: Az egységes piac okán az Eurostat tevékenysége kiterjed az EU-n belüli kereskedelemre is. Az Eurostat elkezd rendszeresen híreket publikálni. 1994: Megtörténik az első európai háztartáspanel-felvétel, mellyel a jövedelmet, a szegénységet, az egészségügyi helyzetet stb. elemzik. 1997: A Tanács elfogadja a Statisztikai Törvényt. Első alkalommal publikálják a Harmonizált fogyasztói árindexeket. 1998: Bejelentik az Európai Gazdasági és Monetáris Unió létrejöttét 11 tagországgal, így az Eurostat ezen országokról új indikátorokat közöl. 2002: Bevezetik január 1-jével az eurót - az Eurostat monetáris politikai statisztikákat gyűjt. 2003: Szabálytalanságokra gyanakodnak az Eurostatban, botrány robban ki. 2004: Minden statisztikai adat ingyenesen hozzáférhetővé válik kutatási célokra, kivételt ez alól a mikroadatok képeznek. 2005: Közösségi ajánlás a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról. 2009: Elfogadják a statisztikai együttműködés új európai szabályozását. 2010: Az Unión belülről és kívülről is érkeznek kemény kritikák amiatt, hogy Görögország hogyan nyújthatott fals adatokat anélkül, hogy az Eurostat ezt észrevette volna. Az Európai Közösség utasította az Eurostatot, hogy vizsgálja felül a nemzeti kormányzati adatokat. Fő statisztikai tevékenységek Az EU politikai mutatói Strukturális mutatók Euro-mutatók/ Európai fő gazdasági mutatók Fenntartható fejlődés mutatók Gazdaság és pénzügy Nemzeti számlák (beleértve a GDP ) ESA 95 Input-Output táblázatok Uniós pénzügyi számlák Államháztartási statisztikák Pénzügyi számlák Árfolyamok Kamatok Monetáris és egyéb pénzügyi statisztikák Harmonizált fogyasztói árindex (HICP) Fizetési mérleg Ipar, kereskedelem és szolgáltatások A vállalkozások szerkezeti statisztikái A rövid távú üzleti statisztikák Idegenforgalom Iparcikkek (Prodcom) Információs társadalom Külkereskedelem Környezet és energia környezet energia Általános és regionális statisztika A régiók és városok Nemzetközi együttműködés Együttműködés a mediterrán országokkal, Medstat program A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok Népesség és szociális körülmények Népesség Egészségügyi (közegészségügy / egészség és biztonság a munkahelyen) Az oktatás és a képzés Munkaerő-piaci (beleértve LFS - munkaerő-felmérés) Életkörülmények és a szociális védelem Bűnözés és a büntető igazságszolgáltatás Kultúra Mezőgazdaság és halászat Mezőgazdaság Erdészet Halászat Étel: a termőföldtől az asztalig Közlekedés Tudomány és technológia Általános statisztikai tevékenységek az európai statisztikai rendszerrel kapcsolatban: Koordinálása és irányítása az európai statisztikai rendszernek A statisztikai módszertani koordináció és a kutatás Statisztikai minőség garantálása és jelentések Hozzáférés az Eurostat statisztikáihoz A legfontosabb statisztikai adatok sajtóközleményekben jelennek meg. Az Eurostat az interneten minden délelőtt 11:00-kor hozza nyilvánosságra. Ebben az időpontban kapják meg a hírügynökségek is a publikációkat. Az Eurostat adatbázisai ingyenesen elérhetők az interneten keresztül. A könnyebb kezelhetőségért a statisztikák egy hierarchikus navigációs fába vannak elrendezve. A táblázatokat az különbözteti meg a multidimenziós adathalmazoktól, hogy a táblázatok adatai interaktív eszközökön is megjeleníthetők. Ezenkívül a különböző nyomtatott kiadványok megvásárolhatók, vagy elektronikus formában ingyenesen letölthetők az internetről vagy nyomtatott formában az EU-könyvesbolton keresztül. Általában csak a nagyobb nyomtatott kiadványokért kell fizetni. 2009 szeptembere óta az Eurostat teljesen úttörő a statisztikák elektronikus közzétételének módjában. Ez pedig a Statistic Explained program, amely, mint a Mediawiki, nyílt forráskódú szoftvereket használ, így nagyjából hasonló szerkezete és navigációja van. A Statistic Explained azonban nemcsak egy terjesztési forma, hanem egy wikiplatform is, ami olyan kiadványok megírását segíti, mint az Eurostat Yearbook. Statisztikai adatok kutatási célú felhasználása A mikroadatokat, amelyek elvileg lehetővé teszik azonosítását a statisztikai egységben (pl. egy személy a munkaerő-felmérésben vagy a vállalati innovációs statisztikában) szigorúan bizalmasan kezelik. A szigorú biztonsági eljárások anonimizált adatállományokat biztosítanak a kutatóintézeteknek. Sealand zászlaja A Sealand Hercegség zászlaja vörös, fehér és fekete átlós sávokból áll, a hercegi család címerének megfelelően. A zászló oldalainak aránya 100:148. A hercegség címere a vörös sáv rúdrészén, egy fehér négyzetben helyezkedik el. Beaulieu-sur-Loire Beaulieu-sur-Loire település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 1858 fő (2015). Beaulieu-sur-Loire Belleville-sur-Loire, Santranges, Bonny-sur-Loire, Châtillon-sur-Loire és Neuvy-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Híres emberek Itt született 1881 . április 1-én Henri Laurent olimpiai bronzérmes vívómester ( 1900 ) 1979-es magyar atlétikai bajnokság Az 1979-es magyar atlétikai bajnokságon, amely a 84. bajnokság volt. Megszűnt a férfi ötezer méteres csapatverseny és a női csapat futó szám, újra megrendezték a kis mezei futást és a csapatversenyt is. Csak lazán! A Csak lazán! (Be Cool) Elmore Leonard 1999-es az azonos című regény alapján készült amerikai film, melyet 2005-ben mutattak be. A film az 1995-ben bemutatott Szóljatok a köpcösnek! című film folytatása – szintén egy Elmore Leonard regény adaptációja –, melyben Chili Palmer, egy pénzbehajtó gengszter, bekerül a filmszakmába. Chili a Csak lazán!ban (és az alapul szolgáló kötetben is) már a zenei iparágba keresi a bejutást, sikerrel. A film munkálatait 2003-ban kezdték. A filmet F. Gary Gray rendezte, a producer Danny DeVito volt (aki szerepel is a filmben, akárcsak az első részben), a főszereplő pedig John Travolta Chili Palmer szerepében. A mozifilm 2005. márciusában került bemutatásra, DVD változatban 2005. júniusától elérhető. Tartalom Chili Palmer (John Travolta) aki belefáradt a filmkészítésbe, belép a zeneiparba, amikor az orosz maffia meggyilkolja a barátját, Tommy Athenst, aki egy lemezcég tulajdonosa volt. Chili szemtanúja az esetnek. Segít a barátja özvegyének, Edie Athensnek (Uma Thurman) rendbehozni a bajokkal küzdő, csődközelben lévő céget, amely 300 ezer dollárral tartozik egy hiphop mogulnak, Sin LaSalle-nak. Chili a fiatal és tehetséges énekesnő, Linda Moon tehetségére szeretne támaszkodni, akit kiszabadít Nick Carr és Raji kezei közül, bár Lindát szerződés köti Nicky cégéhez. Felbérelnek egy Joe Loop nevű bérgyilkost, hogy ölje meg Palmert. Eközben Chili bemutatja Lindát Edie-nek, és azon dolgozik, hogy Linda felléphessen az Aerosmith-szel. (Steven Tyler, a zenekar frontembere saját magát játssza a filmben.) Sin LaSalle be szeretné hajtani a cégen a 300 ezer dollárt, Chili megígéri, hogy ha vár még néhány napot, megkapja a "lét" kamattal. Az oroszok is bérgyilkossal próbálják megölni Chilit, Joe Loop pedig tévedésből a Chilire küldött gyilkost lövi le. Nicky lepaktál az oroszokkal, Chili pedig csőbe húzza őket. A maffia dühös lesz Nickre, ezért beront az irodájába. Sin LaSalle is éppen ott tartózkodik, követeli tőle az állítólag Chilitől kapott 300 ezer lepcsit, amit neki kellett volna megkapnia. (Ezt Raji hazudta neki.) Sin feldühödve lelövi az orosz főnököt, mert durva szavakkal illette az etnikumát. Nem kapja meg a pénzt, kiderül, hogy Raji hazudott, pénze tehát még mindig Chiliék cégénél van. Raji, hogy Nicky megbocsásson neki, elvállalja tőle a munkát, hogy végre elteszi Chilit láb alól. Homoszexuális testőrével, Elliottal tőrbe csalja Palmert, de Chili felajánl az ambiciózus, színészetre vágyó testőrnek egy filmszerepet. Elliot beleegyezik, elengedi Chilit és Ediet, szembefordulva Rajival. Linda fellép az Aerosmith-szel, nevet szerez magának. Sin LaSalle és bandája, a TömPuszF ("Tömegpusztító Fegyverek") betör Edie házába, hogy a pénzét követelje. Chili megmutatja neki Linda demofelvételeit, erre ő elvállalja, hogy némi részesedésért hajlandó lenne befuttatni Lindát. (Ti. Sin sikeres, gazdag producer.) Chili a film során puhítja Edie-t, az utolsó jelenetben kéz a kézben távoznak a díjátadóról. Linda 4 díjat is besöpör. Szereplők John Travolta – Chili Palmer ( Széles László ) Uma Thurman – Edie Athens ( Für Anikó ) Vince Vaughn – Raji ( Dörner György ) Cedric the Entertainer – Sin LaSalle ( Gesztesi Károly ) Harvey Keitel – Nick Carr ( Balázsi Gyula ) Danny DeVito – Martin Weir ( Harkányi Endre ) James Woods – Tommy Athens ( Szakácsi Sándor ) Dwayne Johnson – Elliot Wilhelm ( Galambos Péter ) Paratethys A Paratethys-óceán, Paratethys-tenger vagy csak Paratethys egy ősi, viszonylag sekély tenger elnevezése, amely az Alpoktól északra húzódott kelet felé egészen a jelenlegi Aral-tóig. Elnevezése, kutatása A Paratethys nevet először V.D. Laskarev szerb tudós használta 1924-ben. Laskarev az üledékrétegek és a bennük található állati maradványok tanulmányozása alapján fogalmazta meg elméletét. A Paratethys több hosszú időszakban elzáródott a világtenger többi részétől, ekkor élővilága saját fejlődési irányt vett, ami az ősmaradványokból, különösen a puhatestűek, halak és kagylósrákok nyomaiból jól kimutatható. Éppen a fejlődés elkülönültsége miatt nehézségeket okoz az itteni és más területeken meghatározott geológiai rétegek egymásnak való időbeli megfeleltetése. Ősföldrajzi fejlődése Az eocén és oligocén határán, mintegy 34 millió évvel ezelőtt gyors éghajlati lehűlés következett be a Földön és ennek nyomán erősen csökkent a világóceán vízszintje. Ugyanakkor a tektonikus erők magasba emelték az Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység, a Taurusz-hegység és az Alborz vonulatait. Ez a két folyamat választotta el a Paratethys medencéjét a Tethys-óceántól. A Paratethys legnagyobb kiterjedése idején magába foglalta az Alpoktól északra, a mai Bajorország területén lévő Molassz-medencét, a Bécsi-medencét, a Pannon-tengert, valamint az attól keletre lévő területeket egészen az Aral-tóig. Hosszú létezése során időnként újra meg újra kapcsolatba került a Tethys-szel, illetve utódaival, a Földközi-tengerrel és az Indiai-óceánnal. Amikor az ős-Földközi tenger mintegy 6 millió évvel ezelőtt, a Gibraltári-szoros elzáródása miatt, több alkalommal is kiszáradt, voltak olyan időszakok, amikor a Paratethys-ből – a mai Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül – áramlott valamennyi víz a mély medencébe, amelynek fenekén csak sós tavak láncolata maradt. A pliocén kortól (5,33-tól 2,58 millió évvel ezelőttig) a Paratethys egyre sekélyebbé vált, és részekre szakadt. Ezek közül a Pannon-tenger először fokozatosan édesvízű tóvá vált, majd idővel teljesen eltűnt, míg a Paratethys keleti medencéjéből a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger és az Aral-tó maradtak meg hírmondónak. Vörös Erőd (Agra) A Vörös Erőd (hindiül: ���� �����:ISO: Āgrā Kilā, urdu:���� ����, angol:Agra Fort) egy UNESCO-védelem alá tartozó világörökségi helyszín India Agra városában. Az erőd Lal Qila, Fort Rouge illetve Agra Vörös Erődje néven is ismert. Körülbelül 2,5 km-re északnyugatra fekszik India egyik legismertebb iszlám építészeti emlékétől, a Tádzs Mahaltól. Az erődöt leginkább egy fallal körülvett palotavárosként lehetne jellemezni. Ez India legfontosabb erődje. A nagymogulok, Bábur, Humájun, Akbar, Dzsahángír, Sáh Dzsahán és Aurangzeb éltek itt, és az egész országot innen irányították. A legnagyobb állami vagyont tartották itt. Nagykövetek, utazók, és sok ország legmagasabb méltóságai látogattak el ide, akik részt vettek India történelmének alakításában. Története Ez az eredetileg téglaépület először az indiai Rádzsput hercegek kezében volt. Első említése 1080-ből való, amikor a Gaznavidák elfoglalták. Szikandar Lodi (1487-1517) delhi szultán volt az első uralkodó, aki Agra városába helyezte hatalmának központját, és az erődítménybe költözött. Innen irányította az országot, így Agra a szultanátus második fővárosa lett. 1517-ben az erődben halt meg. Fia, Ibrahim Lodi egészen haláláig, 1526-ig megtartotta az erődöt. Ő számos palotát, kutat és egy mecsetet építtetett ebben az időszakban. Az 1526-os pánipati csata után a mogulok elfoglalták az erődöt és megszerezték a hatalmas kincstárat, benne azt a gyémántot, amely később Koh-i-Nor néven lett ismert. A mogul uralkodó, Bábur az erődben maradt, az Ibrahim palotában lakott. Ő egy baolit, azaz egy lépcsős kutat építtetett ide. Bábur halála után itt koronázták meg fiát Humájunt 1530-ban. Humájunt Sér Sah Szuri (1540–1545) az egyik utolsó delhi szultán kiűzte apja, Bábur által elfoglalt területeiről, majd öt évig birtokolta az erődöt. A mogulok a szafavidák segítségével 1556-ban végső győzelmet arattak az afgán Szuri-dinasztia felett Pánipatnál és india nagy részét újból uralmuk alá hajtották. Humájun halála után (leesett könyvtára lépcsőjéről) fia, Nagy Akbar (1556–1605) került hatalomra, aki megszilárdította a mogulok indiai hatalmát. Amikor 1558-ban Akbar felismerte Agra központi fekvésének fontosságát, ezt a várost tette fővárossá, és maga is ide költözött. Történésze, Abdul Fazal feljegyezte, hogy itt egy 'Badalgarh' nevű téglaerődítmény állt. Romos állapotban volt, ezért Akbar újjáépíttette Kászim Kán tervei alapján. Az erőd belseje téglából, külső felületei pedig vörös homokkőből újultak meg. Mintegy 1 444 000 ember dolgozott az építkezéseken nyolc esztendeig, míg végül 1573-ban elkészült. Akbar Észak-India természetes fővárosát, Delhit nem kedvelte, talán mert apja ebben a városban halt meg, vagy a gyűlölt afgán Szuri-dinasztiára emlékeztette.Robinson, i. m. 68. old. Fia, Dzsahangír, székhelyét Lahorba tette, de unokája, Sáh Dzsahán már Agrában rendezte be fővárosát addig, amíg delhi székhelyét céljainak megfelelően kialakította. Az épület Sáh Dzsahán (1627–1658) uralkodása alatt nyerte el mai formáját. Ebben az időszakban érte el a birodalom hatalmának csúcspontját is, a Vörös Erőd már nem védelmi célokat szolgált, hanem egyben elképesztő kényelemmel ellátott palotává alakult. Sáh Dzsahán építtette a Tádzs Mahalt is felesége, Mumtáz Mahal tiszteletére. Nagyapjával ellentétben Sáh Dzsahán fehér márványból szeretett építtetni, amelyet gyakran arannyal, illetve féldrágakövekkel díszíttetett. Leromboltatott néhány régebbi épületet az erőd területén, hogy saját elképzelései szerintieket építtessen helyettük. Élete végén Sáh Dzsahánt fia, Aurangzeb (1658–1707) bezáratta az erődbe. A monda szerint Sáh Dzsahán a Muszamman Burdzs nevű toronyban halt meg, amelynek márványerkélyéről csodaszép kilátás nyílik a Tádzs Mahalra. Ugyanitt zajlott az 1857-es szipojlázadás egyik csatája is, ami a Brit Kelet-indiai Társaság indiai uralmának végét jelentette, és egyben az angolok egy évszázadig tartó közvetlen indiai uralkodásának kezdetét. Felépítése Az erőd alaprajza félkörívet zár be, amelynek egyenes szakasza a Jamuna folyóval párhuzamosan áll. Két és fél kilométer hosszú, és 21 méter magas fal veszi körül, ezt egy 12 méter széles vizesárok választja el a szintén 21 méter magas belső faltól. A dupla erődfalakat masszív kör alakú bástyák, lőrések, ablakmélyedések szakítják meg. Négy oldalán négy kapu nyílik, az egyik a Khizri nevű, a folyóra néz. Az erőd követlenül a folyó partjára épült, azonban az évszázadok folyamán a meder a falaktól messzire húzódott. Két másik kapuja a Lahor kapu (ezt néha Amar Szingh kapunak is nevezik, és ma ez az erőd főbejárata) és a Delhi kapu. A városra néző Delhi kapu a legnagyobb mind a négy bejárat közül. Egy belső kapuhoz, a Háthi Pol-hoz, azaz Elefántos kapuhoz visz, ahol két életnagyságú elefánt szobra áll őrt, nyergükben egy-egy katonával. Egy felvonóhíd, egy enyhe emelkedő, és minden következő kapu előtti 90 fokos forduló teszik bevehetetlenné az erődöt. Ostrom idején a támadók elefántokkal romboltatták le a kapukat. Azonban az elefántok ereje sem bizonyult elégnek, mivel az erőd kialakítása miatt nem tudtak eléggé felgyorsulni, hogy megfelelő sebességgel egyenesen a kapuknak ronthassanak. A monumentális Delhi kaput a király kapujának építették. Mivel az indiai hadsereg (elsősorban az ejtőernyős hadosztály) még most is használja az erődöt, a Delhi kapu a nagyközönség elől el van zárva. A turisták a Lahor kapun át mehetnek be, amely onnan kapta a nevét, hogy a mai Pakisztán területén fekvő Lahor városa felé néz. A bejáratnál életnagyságú kőelefántok állnak. Ezek régebbi hindu alkotások, amelyeket eredeti helyükről hoztak ide. A helyszín különleges fontosságú építészettörténeti szempontból. Abúl-Fazl, korabeli történetíró feljegyzései szerint ötszáz gyönyörű bengáli és gudzsaráti stílusú épület emelkedett az erőd területén. Ezek közül néhányat leromboltak, hogy fehér márványpalotákat állítsanak a helyükre. Másokat közülük a britek romboltak le 1803 és 1862 között barakképítések céljából. Alig harminc mogul eredetű épület maradt fenn a délkeleti oldalon, a folyóval szemben. A Delhi kapu, az Akbar kapu és a Bengáli Mahal nevű épület jellegzetesen Akbar-kori építmények. A Bengáli Mahal szintén vörös homokkőből épült, és ma két részre oszlik: Akbari Mahal és Dzsahángíri Mahal. A paloták padozatában csatorna húzódik, amelyben egy emelőgépezet segítségével mesterséges patakot alakítottak ki. Az Akbar kaput Dzsahángír nevezte át Amar Szingh kapunak. Felépítésében hasonlít a Delhi kapuhoz. Mindkettő vörös homokkőből épült. Itt látható a hindu és az iszlám építészet legizgalmasabb elegye. Néhány iszlám díszítés harám, azaz élőlények tiltott ábráit mutatja; sárkányokat, elefántokat és madarakat látunk a szokásos iszlám díszítőmintázatok és kalligráfia helyett. Az erődön belüli helyszínek és építmények Moti Maszdzsid (Gyöngyházmecset) Az Amar Szingh kapun áthaladva, ez az első nagyobb építmény amely szembe tűnik. Az Akbar által elkezdett épületet Dzsahangír fejezte be. Építményei stílusán a hindu formák jutnak túlsúlyra, rendkívüli formagazdagságot és pompát sugároznak. Nevét a márvány színéről kapta, amely gyöngyház fényben ragyog a vörös homokkő környezetben. Mennyezetét hét boltív támasztja alá, három kupola ékesíti. Architektúrájában a moszkvai Szent-Bazil Székesegyházhoz hasonlítják, ám indiai, hindu gyökerekből táplálkozó építészeti jellege vitathatatlan. A nyugati falba mélyített, csodálatosan díszített, faragott és berakott mihráb (imafülke) mellett a megszokott háromlépcsős szószék (minbár) helyett négylépcsőset találunk. Diván-i-Ám (A közmeghallgatás terme) Az egyik leghangsúlyosabb épületegyüttes az erődben. Itt szóltak a néphez, és hallgatták meg a panasztevőket, az európai követeket. A nagy alapterületű, de viszonylag alacsony építmény egy emelvényen áll, csúcsos mogul íveket finoman faragott oszlopok tartják. Az együttes építtetője vitatott kérdés, azonban a trónterem mozaikdíszítésében Sáh Dzsahán hatását vélik felfedezni. Az új főváros megépítéséig (Sáhdzsanánábád, Ó-Delhi) itt állt az indiai uralkodók szimbóluma, a Páva-trón, amelyet 1739-ben az iráni Nádir sah Delhi elfoglalása és a Mogul Birodalom felett aratott győzelme után Iránba vitt, ahol már a perzsa sahok jelképévé vált. A trón mellett ezüstkorláttal övezett alacsonyabb emelvényen a nagyvezír foglalt helyet. Zenána Mina Bazár (Női bazár, vagy Mennyei Hárem Bazár) A bazár a Diván-i-Ám közelében helyezkedik el, ahol kizárólag kereskedőnők kínálhatták portékájukat, hiszen az udvarhölgyek vásárlásaikat itt intézhették. Diván-i-Khász (A magánkihallgatás terme) Itt fogadták a királyokat és főméltóságokat. Sáh Dzsahán kedvenc tartózkodási helye volt, 1636-ban építtette. Két nagyobb csarnokból áll, amelyeket három ív köt össze. A boltíveket gazdagon díszített oszlopok tartják. Itt áll fehér márvány emelvényen Dzsahángír hatalmas fekete kőtömbből faragott trónja, amelyről a Jamuna-folyóra látni. Mellette fehér márványtömbökből Sáh Dzsahán trónját készítették el, ahonnan az uralkodó az udvari játékokat szemlélte. Arany pavilonok A pavilonok teteje a bengáli kunyhók tetejét mintázza Dzsahángíri Mahal Akbar építtette fiának, Dzsahángírnak. 75 x 90 méteres alapterületével az erőd legnagyobb magánlakosztálya volt. A hindu építészet, és a közép-ázsiai hagyományok különleges ötvözeteként tartják számon. A központi udvart aranyozott díszítésű, kétemeletes épületek veszik körül. Az udvarról nyíló egyik csarnokot Dzsahángír édesanyjának, Dzsodh Báínak az öltözőszobájaként említik. Mennyezetét kőből faragott kígyók tartják. Ez az épületegyüttes a királyi udvartartás hölgyeinek lakosztálya is volt, Dzsahángír anyján kívül felesége, Núr Dzsahán („A Világ Fénye”) is ebben a palotában lakott, és művészeteket, bort kedvelő férje helyett gyakran bíráskodott, és intézte a birodalom ügyeit. Khász Mahal Az 1637-ben épült palota Sáh Dzsahán fehér márványból készült magánlakosztálya volt. Három, a folyóra néző pavilonja volt, a középsővel szemben szökőkút állt. Ezt a fehér márvány épületet drágakövekből kirakott virágok díszítették, amelyeket a 18. században rablók elpusztítottak. A másik két pavilon egyike szintén fehér márvány, és a szájhagyomány szerint aranyfóliával borították, a másik vörös homokkő. Itt láthatók a márványintarziák (pietra dura) legszebb példái. Sís Mahal (Tükörpalota) A Khász Mahal udvarának északkeleti felében található ez épület, amelyet szintén 1637-ben építettek, és a magánlakosztály fürdője, és háremhölgyek öltözőszobája volt. Falain apró, tükörszerű üvegmozaikok találhatók. A vizet a helyiségbe márványcsatornák szállították. Angúri Bágh A Khász Mahal előtti tér, az elnevezés „Szőlőskertet” jelent. 85 négyszögletes, geometrikusan elrendezett, szökőkutakkal tarkított virágágyás, amelyek egy része márvánnyal díszített emelvényeken fekszik. A kert három oldalán lakószobák vannak, amelyekben valószínűleg a háremhölgyek laktak. Maccsi Bhavan (A halas terem) Ez egy hatalmas elkerített helyiség a hárem részére, egykor medencék és szökőkutak álltak itt, amelyekben tarka halak úszkáltak. Az építmény valószínűleg az udvar nemeseinek szórakozását szolgálta. Mina Maszdzsid (Mennyei mecset) Egy apró mecset, a közönség elől el van zárva Muszamman Burdzs Ennek a palotaegyüttesnek az építése 1637-ben fejeződött be. Sáh Dzsahán építtette felesége, Mumtáz Mahal számára. Maga itt raboskodott haláláig saját fia, Aurangzeb fogságában. A monda szerint ennek erkélyéről nézte felesége síremlékét a szintén Jamuna-folyó mentén fekvő Tádzs Mahalt. A nyolcszögletű torony tornácait finoman csipkézett márványrácsok szegélyezik, A Tádzs Mahalhoz hasonló faragott díszítések ornamentikáját drágakövekkel emelték ki. Sajnos ezeket 1761-ben fosztogatók eltávolították az épületből. Nagina Maszdzsid (Drágakő mecset) Az udvarban élő hölgyek számára épített mecset, amelyet Sáh Dzsahán építtetett. Három oldalról falak övezik a fehér márványudvart, három kecses kupola ékesíti. Naubat Khána (A dob háza) Itt játszottak a királyi zenészek Rang Mahal (Színes Palota) A király feleségeinek és ágyasainak lakosztálya. Sáhi Burdzs Sáh Dzsahán saját dolgozószobája Sáh Dzsaháni Mahal Az épület volt Sáh Dzsahán első kísérlete a vörös homokkő épületegyüttes átalakítására. Három szobából, és egy folyosóból áll, egyediségét egy hegyes csúcsban végződő torony, és egy kisebb pavilon emeli ki, amelyből az uralkodó az udvari elefántviadalokat figyelte. A monda úgy tartja, hogy Sáh Dzsahán a toronyban tanulmányozta a hinduizmust egy aszkétától, akit naponta felvittek hozzá. Érdekes tények Az Agrai Erőd nem keverendő a sokkal kisebb delhi Vörös Erőddel. A mogulok sosem nevezték erődnek a Vörös Erődöt, inkább a 'Lál Háveli', azaz Piros Bungaló elnevezést használták. India miniszterelnöke a Delhiben álló vörös erődből szokott beszédet intézni népéhez minden évben augusztus 15-én, az Indiai Függetlenség napján. Sir Arthur Conan Doyle-nak köszönhetően az Agrai Erőd kulcsszerepet kapott az egyik Sherlock Holmes-történetben. Az Agrai Erődben forgatták az egyiptomi popsztár Hisham Abbas egyik videoklipjét a Habibi Da című számához. 1666-ban Sivádzsi Agrába jött, hogy a Diván-i-Khász-ban találkozzon Mirza Radzse Dzsaiszinghel a "Purandar Egyezmény" aláírása miatt. Szándékosan alacsonyabb rangú emberek közé ültették, ami miatt felháborodva hagyta el az üléstermet. Viselkedéséért börtönbe zárták. Mivel félt a tömlöctől és a kivégzéstől, a legenda szerint néhány hónap múlva megszökött. Ennek emlékére egy hősi lovasszobrot emeltek a tiszteletére az erőd falain kívül. Az erőd a mogul építészet jellegzetes példája. Látható, mennyire különbözik az észak-indiai erődépítészet stílusa a dél-indiaitól. Délen a szép erődök többsége tengerpartra épült, mint a Keralában látható Bekal. Az "Age of Empires 3" című játékhoz kiadott második kiadásban, az "Ázsiai dinasztiák"ban, a Vörös Erőd az indiai civilizáció öt csodájaként szerepel, amely továbbvisz a következő korba. A "Rise of Nations" nevű játékban pedig a játékosok megépíthetnek egy vörös erődöt. H mondatok H mondat, más néven figyelmeztető mondat: egy adott veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag vagy keverék jelentette veszély természetét, beleértve adott esetben a veszély mértékét is. Háttér Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: CLP rendelet), mely a világszintű Globálisan Harmonizált Rendszer európai adaptációja, új figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatokat határozott meg. Bevezetésének célja A változtatás célja, hogy világszintű piktogram- és mondatrendszert hozzanak létre, megkönnyítve ezzel az export-import tevékenységet, és elősegítve ezzel az egységes és gyors veszélykommunikációt. Mivel a CLP jogszabály rendelet, ezért Magyarországon a hatályba lépését követően közvetlenül alkalmazandó. Előírásai alapján 2010. december 1. óta az anyagok (egy összetevős termék) címkéit a korábbi R mondatok helyett ezekkel a mondatokkal kell ellátni (CLP rendelet 21. cikk). A címkéken használható H mondatok a következőek: EU specifikus H mondatok Mivel a korábbi figyelmeztető mondattípusok (R-mondatok) számos olyan kitételt tartalmaztak, amelyek az ENSZ által meghatározott figyelmeztető mondat listában nem voltak megtalálhatóak, így az európai döntéshozók kialakítottak egy kifejezetten EU-specifikus figyelmeztető mondat fajtát, amelyet EUH jelöléssel látnak el: Rubold Ödön Rubold Ödön (Szekszárd, 1954. április 1. –) Jászai Mari-díjas magyar színművész. Testvére, Rubold Péter labdarúgó. Két gyermeke van, Emília és Bálint. Életpályája Villamosmérnöknek tanult a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol a Szkéné Színház társulatának tagja volt. 1982-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Akadémiát, osztályfőnöke Marton Endre volt. 1982-1997 között a Nemzeti Színház tagja, majd 1997-1999 között szabadúszó volt. 1999-2009 között a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 2009-től ismét szabadfoglalkozású lett. 2011-2012 között Szarvason, 2012-2014 között a békéscsabai Jókai Színházban játszott és rendezett. Színészi pályafutása mellett Színészmesterséget tanított a Nemzeti Színiakadémián. Számos neves színházban szerepel vendégművészként. 2017-től ismét a Nemzeti Színház tagja. Színházi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93. Ugyanitt huszonnyolc színházi fotón is látható. Pódium műsorok A mi Sütő Andrásunk - Sütő András emlékest Örökkék ég a felhők mögött - Babits Mihály versfolyam Üdv, Széchenyi! - Széchenyi emlékműsor Bessenyei Ferenc emlékműsor Színpad és kínpad 1956-1958 - 1956 színházi és színészi eseményei Díjai Békés megye nívódíja (1984) Rajz János-díj (1988, 1992) Farkas–Ratkó-díj (1988, 1990, 1992) Jászai Mari-díj (1993) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004) Ivánka Csaba-díj (2015) Szeleczky Zita-emlékgyűrű (2018) Jegyzetek Ingyenes előadások diákoknak és Vidnyánszky három új rendezése a Nemzetiben. Színház.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.) 2012. december 31-i lekérdezés Színház, Nemzeti: Rubold Ödön a Szeleczky Zita Emlékgyűrű első kitüntetettje | Nemzeti Színház (hu nyelven). nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2018. április 16.) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 1296 Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század Évtizedek: 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek Évek: 1291 – 1292 – 1293 – 1294 – 1295 – 1296 – 1297 – 1298 – 1299 – 1300 – 1301 Események Határozott dátumú események január 15. – Igazságos Jakab szicíliai király lemond a trónról fivére, II. Frigyes javára. (Frigyes 1337-ig uralkodik, Jakab még 1327-ig uralkodik Aragóniában.) április 27. – A dunbari csata, amelyben az angol sereg legyőzi a skótokat (I. Eduárd angol király Skócia királya lesz.) október 6. – Ala ad-Dín Hildzsi trónra lépése a Delhi Szultanátusban . Határozatlan dátumú események III. András király hatalma megszilárdítása érdekében Habsburg Albert lányát, Ágnest veszi feleségül. VIII. Bonifác pápa kiadja a Clericis Laicos kezdetű bulláját, amely azonnali kiközösítés terhe mellett megtiltotta a papság bármilyen, kifejezett pápai engedély nélküli megadóztatását. Albert osztrák herceg jelentős kiváltságokat ad Bécs városának. Születések az év folyamán (vagy 1292 -ben) – VI. Ióannész bizánci császár († 1383 ) Pálffy György (színművész, 1910) Pálffy György (Komárom, 1910. április 24. – ?) színész. Életútja Eleinte erdélyi társulatoknál játszott, később vidéken működött. 1949-től fellépett Győrben, Szegeden és Békéscsabán. 1957-ben került az egri Gárdonyi Géza Színházhoz, majd 1966-tól a Miskolci Nemzeti Színháznál játszott. 1976-ban vonult nyugdíjba. Karakterszerepeket formált meg, főleg prózai és zenés darabokban. Fontosabb szerepei Thorvald (Ibsen: Nóra) Cecey Péter (Gárdonyi G.–Kárpáthy Gy.: Egri csillagok) Plata-Ettingen herceg (Molnár Ferenc: Olympia) Metternich herceg (Kálmán Imre: Ördöglovas) Edoardo (Betti: Bűntény a kecskeszigeten) Forrás Magyar színházművészeti lexikon Sean Astin Sean Astin (Egyesült Államok, Santa Monica, 1971. február 25. –) amerikai filmszínész, filmrendező, producer. Egyik legismertebb szerepe Csavardi Samu A Gyűrűk Ura filmekben. Pályafutása Korai évek Astin Sean Patrick Duke néven született a kaliforniai Santa Monicában Patty Duke színésznő gyermekeként. Korábban Desi Arnaz, Jr.-t vélték a biológiai apjának. 1994-ben Astin megtudta, hogy valódi édesapja Michael Tell. Michael Tell és Patty Duke házasságát röviddel az 1972-ben a színész John Astinnal kötött esküvőjük után érvénytelenítették, aki örökbe fogadta Seant. 1973-ban megszületett Astin féltestvére, Mackenzie Astin, aki szintén színészi pályára lépett. Habár Patty Duke és John Astin 1985-ben elváltak, Sean mindig Johnt tekintette az igazi apjának. Az első szerepek Astin első szerepét 1981-ben kapta a Please Don't Hit Me, Mom című tv-filmben, ahol egy kisfiút játszott, filmbéli édesanyját Patty Duke alakította. Első valódi mozifilmszerepét 1985-ben játszotta 14 évesen a Kincsvadászok (The Goonies) című filmben. Ezt követően több filmben is szerepet kapott, többek közt a The B.R.A.T. Patrol-ban, Nia Long, Tim Thomerson és Brian Keith mellett; az Apja fia című filmben (Like Father Like Son, 1987); A rózsák háborújá-ban (The War of the Roses, 1989); a második világháborúról szóló Memphis Belle-ben (1990); A terror iskolájá-ban (Toy Soldiers, 1991); a Kőbunkó-ban (Encino Man, 1992) Brendan Fraser mellett; valamint a Rudy Ruettigerről szóló Mindent a győzelemért!-ben (Rudy, 1993), ahol ő alakította a címszereplőt. 1994-ben Astin rendezőként, és feleségével, Christine Astinnal producerként dolgozott a Kangaroo Court című rövidfilmen, amely Oscar-díj-jelölést is kapott Legjobb rövidfilm kategóriában. Astin az 1990-es évek további részében is számos filmben szerepelt, mint például a Harrison Bergeron (1995), vagy az öbölháborúról szóló A bátrak igazsága (Courage Under Fire, 1996). Magánélete Astin 1992. július 11-én vette feleségül Christine Harrellt. Három lányuk született: Alexandra (1996. november 27.), Elizabeth (2002. augusztus 6. és Isabella (2005. július 22.; mindhárman középső névként a Louise nevet viselik. Felesége 1984-ben elnyerte a Miss Indiana Teen USA címet. Astinnak van egy tetoválása a bokáján, ami a "kilenc" szót ábrázolja tengwar betűkkel, így emlékezve a Gyűrűk Ura-beli szerepléséről. A Gyűrű Szövetségének többi tagja (Elijah Wood, Sean Bean, Billy Boyd, Ian McKellen, Dominic Monaghan, Viggo Mortensen, Orlando Bloom) John Rhys-Davies kivételével szintén készíttetett egy ugyanilyen tetoválást. Astin vegetáriánus. Katolikus iskolába járt, és egy ideig gyakorolta a buddhista vallást. Édesanyja katolikus, biológiai apja, Michael Tell pedig zsidó vallású. Roger Conrié Roger Conrié (Dunes (Tarn-et-Garonne), 1898. október 6. – Talence, 1966. december 13.) francia nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása könyvelő. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Az I. Liga játékvezetőjeként 1939-ben vonult vissza. A Francia Játékvezető Bizottság (JB) szakmai felkészültségének elismeréseként több alkalommal felkérte a francia kupa-döntő koordinálására. Vezetett kupadöntők száma: 2. Nemzetközi játékvezetés A Francia labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1928-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A francia nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 33. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1939-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 5. A világbajnoki döntőhöz vezető úton Franciaországba a III., az 1938-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 1. Sportvezetőként 1934 és 1966 között a League of Aquitaine elnöke. Száraz-patak (Gyöngyösoroszi) A Száraz-patak a Mátrában ered, Gyöngyösoroszi északkeleti határában, Heves megyében, mintegy 410 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délnyugati irányban halad, majd Gyöngyösoroszinál éri el a Toka-patakot. Saint-Chéron (Essonne) Saint-Chéron település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 5018 fő (2015). Saint-Chéron Villeconin, Breuillet, Breux-Jouy, Saint-Maurice-Montcouronne, Sermaise, Souzy-la-Briche és Le Val-Saint-Germain községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Neu Kaliß Neu Kaliß település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Conthil Conthil település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 173 fő (2015). Conthil Château-Voué, Morhange, Racrange, Riche, Rodalbe, Sotzeling, Wuisse és Zarbeling községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1999-es férfi vízilabda-Európa-bajnokság Az 1999-es férfi vízilabda-Európa-bajnokságot 1999. szeptember 2. és szeptember 11. között rendezték meg Olaszországban, Firenze városában. A tornát a címvédő magyar férfi vízilabda-válogatott nyerte. Lebonyolítás A tornán 12 csapat (az 1997-es Európa-bajnokság első három helyezettje valamint a rendező Olaszország és a négy selejtező csoport első két helyezettje) vett részt. 2 darab 6 csapatos csoportban körmérkőzések után dőlt el a csoportbeli helyezés. A csoportokból az első 4 helyezett jutott tovább a negyeddöntőbe, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A torna győztese kvalifikálta magát a 2000-es olimpiai játékokra. Bárdosi Németh János Bárdosi Németh János (Eredeti név: Németh János) (Szombathely, 1902. március 8. – Pécs, 1981. március 4.) magyar költő, író, szerkesztő. Életpályája, munkássága Bárdosi Németh János – eredeti nevén Németh János – Szombathelyen született egy hétgyermekes család elsőszülöttjeként 1902-ben. Apja vasúti mozdonyfűtő volt. A vasi megyeszékhelyen járt elemi és középiskolába, meghatározó gyermekkori élményei mégsem itt, hanem anyja szülőfalujában, a Szombathely melletti Bárdoson érték, ahol sok időt töltött nagyszüleivel, ezért választotta később írói előnevéül a Bárdosit. Az érettségi vizsgát 1921-ben a szombathelyi Felső Kereskedelmi Iskolában szerezte meg. Tanár szeretett volna lenni, de szülei nem tudták vállalni tanulmányainak költségét, így munkába állt. A Szombathelyi Köztisztviselők Szövetkezeténél és az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál kezdett dolgozni, majd közszolgálatba lépett: könyvelői, ellenőri feladatokat kapott, s ez jelentette civil munkáját a következő huszonegy esztendőben. Az állás által megkívánt észjárás jól megfért Bárdosi Németh Jánosban a költői gondolkodással, ezt bizonyítja, hogy fiatalon elismert költő-íróvá vált. “Gárdonyi temetésére “ címet viselte első, nyomtatásban megjelent verse, melyet az Élet című folyóiratban olvashatott a közönség. Az “Öreg szilfa árnyékában” című, első verseskötete pedig 1926-ban látott napvilágot, s ez azonnal hírnevet hozott számára. A regény műfajban 1930-ban debütált: “Jégeső” címmel megjelent első nagy lélegzetű műve. Szombathelyt irodalmi esteket rendezett, ahová olyan személyiségeket hívott meg, mint Kosztolányi Dezső,Móricz Zsigmond, Illyés Gyula vagy Németh László. Munkáját a város irodalmárközössége is elismerte, 1932-ben megválasztották Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesületének irodalmi szakosztálya, a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság elnökévé. Elnökként, főtitkárként tevékenykedett egy évtizednél is tovább, s közben könyvek, folyóiratok kiadásánál bábáskodott, írókat indított el a művészpályán.1935-ben második regénye, a “Zsellérek” is megjelent, majd útjára indította az “Írott kő” című folyóiratot, a Faludi-társaság művészeti és irodalmi kiadványát. A Pénzügyminisztériumban időközben letette az államszámviteli államvizsgát is. Előadásokat tartott az Írók Gazdasági Egyesületénél, 1939-ben pedig már a “Dunántúl” című pécsi lapban folytatásokban, majd később “Napfogyatkozás” című újabb regénye is megjelent. Bárdosi Németh János egyre inkább kötődött a baranyai városhoz: 1941-ben “Szegény ország” című verseskötetét már itt, a Janus Pannonius Társaság gondozásában adták ki, s 1943 nyarán végleg Pécsre költözött. A városi számvevőségen kapott állást, ahol hamarosan vezető beosztáshoz jutott. Az irodalmi életbe itt is belevetette magát: szerkesztője lett a Sorsunk című folyóiratnak, ahová a főszerkesztő Várkonyi Nándor hívta, és társelnöke lett a Batsányi János Irodalmi Társaságnak. Közben családi élete is megváltozott, miután fivére bombatámadás áldozata lett 1945-ben, annak kislányát feleségével örökbe fogadta, s ettől kezdve nevelte. Művészeti munkássága mit sem ártott polgári foglalkozása gyakorlásának: kinevezték a pécsi városi tanács pénzügyi osztályának vezetőjévé, e munkakört töltötte be 1967-es nyugdíjazásáig. 1956 márciusában a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatták a Csokonairól szóló “Békétlen szerelem” című daljátékot, melynek szövegét ő írta. 1960-ban negyedik verseskötete is napvilágot látott: a Jelenkor adta ki “Carmina Hungarica”címmel. Ezután még több kötete is megjelent új költeményekkel, válogatásokkal egyaránt. 1967-től a Jelenkor című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja lett. Verseinek kétharmadát élete utolsó huszonöt évében írta. Hetvenedik születésnapján szerzői estekkel, kiállításokkal, jubileumi rendezvényekkel köszöntötték a pályatársak, életéről még a szombathelyi Berzsenyi könyvtárban is tárlatot nyitottak.1980-ban hangosított diafilmet, majd egy portréfilmet készítettek róla, utóbbi a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója, s annak riportere, Parti Nagy Lajos nevéhez fűződik. Nem sokkal később 1981-ben hunyt el Pécsett. Szombathelyen, szülővárosában a Széll Kálmán u. 35. sz. alatt emléktábla őrzi emlékét. Művei Öreg szilfa árnyékában (versek, Békéscsaba 1926 ) Jégeső (regény, Pécs 1930 ) Isten rádiója (vers, Szombathely 1932 ) Zsellérek (regény, Szeged 1935 ) Élet és irodalom (tanulmány, Szombathely 1937 ) Napfogyatkozás (regény, Pécs 1940 ) Szegény ország (vers, Pécs 1941 ) Békétlen szerelem (daljáték, 1956 ) Carmina Hungarica (vers, Pécs 1960 ) Vacsoracsillag (vers, Pécs 1966 ) Fehér pille (vers, Budapest 1972 ) A lélek lángjai (vers, Budapest 1974 ) Utak és útitársak (esszék, Szombathely 1975 ) Nyugtalan madarak (vers, Budapest 1978 ) Befogadás (vers, Budapest 1981 ) Fűzfasíp (vers, Budapest 1981 ) Magyar múzsa (vers, Budapest 1982 ) Lélek és tenger ( posztumusz vers, szerk: Tüskés Tibor Pécs 1994 ) Jósika Kálmán Branyicskai Jósika Kálmán, báró (Kolozsvár, 1837 – Budapest, 1910. augusztus 6.) földbirtokos, újságíró, színműíró. Jósika Miklós unokaöccse. Pályája Báró Jósika Imre (Jósika Miklós regényírónak öccse) és Gingeli Anna fia. Kolozsvárt és Bécsben tanult. Jogi pályára lépett és a szükséges képesítéseket meg is szerezte, de később, több évi külföldi utazásaiból hazatérve, többnyire irodalommal foglalkozott Budapesten. 1858-ban nősült meg. 1877 előtt a Szépművészetek Csarnokát és folytatását, a Budai Lapokat, majd több alkalommal rövid ideig a Magyar Állam című lapot szerkesztette. 1877. január elejétől, az alapítástól 1885. december végi megszűnéséig a budapesti Magyar Korona című politikai napilap szerkesztője volt. Publicisztikai munkásságát konzervatív katolikus felfogás jellemezte. Mint színműíró az 1870-es években a hazai társadalmi dráma egyik képviselője. Francia nyomokon haladó színműveinek cselekménye külföldön játszódik, alakjaiban is sok a külföldi vonás. Munkái Báró Jósika Kálmán beszélyei (Pest, 1856) A két jó barát Dráma. 5 felv. (Pest, 1871) A lelkész Regény, két kötet (Pest, 1871) Messaline Dráma 5 felv. (Pest, 1873) Báró Jósika Kálmán színművei A két jó barát; Salome (Pest, 1873) Marenya Dráma 5 felv. (Budapest, 1875). Először a Nemzeti Színház mutatta be 1879. szeptember 26-án Az ateisztikus irodalom veszélyes befolyása a társadalomra (Budapest, 1875) Vallás, politika és társadalom Egyházpolitikai, társadalmi és szépirodalmi apróbb művek gyűjteménye (Budapest, 1877) A grófi család titkai Regény (Budapest, 1899) Látszat és valóság Regény (Budapest, 1902) II. Miklós pápa II. Miklós (Chevron, 995 körül – Firenze, 1061. július 27.) volt a 155. pápa Szent Péter trónján. Annak ellenére, hogy mindössze alig három éven keresztül vezette az egyházat, igen jelentős és hosszú távon is következményekkel járó pontifikátust tulajdonítanak neki. Miklós uralkodását a kortársak bátornak, merésznek és céltudatosnak nevezték. Ugyanakkor a feljegyzések alapján személyét a mélyen vallásos, megbocsátó, határozott és következetes jelzőkkel látták el. Pályájának kezdete Eredeti nevén, Gèrard de Bourgogne a mai francia Savoie területén született, Chevron várában. Nemes családból származott, aminek megfelelően igen kiváló neveltetésben részesült. Mivel akkoriban egyedül a papok oktatták a nemesi ifjakat, így Gèrardnak sem volt nehéz az egyház bűvkörébe kerülni. A szeminárium elvégzése után a burgundiai származású pap Liège-ben kanonoki rangot kapott, majd 1046-ban Firenze érseki székébe iktatták be. Ebben az időben vált egyre ismertebbé neve a római klérus körében, hiszen Gèrard érsek lelkes támogatója volt a Hildebrand bíboros által megkezdett reformoknak. Több nevezetes zsinattal sikerült megfegyelmeznie a szétszórt firenzei egyházmegyét. Visszaszorította a szimóniát és az invesztitúrát, valamint támogatta a papi nőtlenséget. Ezen érdemek vezettek el addig, hogy amikor IX. (X.) István meghalt, Hildebrand és az időközben Rómában a tusculumi grófok által egyházfővé tett X. Benedek uralmát ellenző papság őt támogassa a pápai trónon. Siena A csalással és a kánoni jogok áthágásával megválasztott Benedek híre eljutott tehát Hildebrand fülébe is. A bíboros éppen Németországból tartott vissza az örök városba, amikor Firenzében megkapta a hírt az új pápáról. Hildebrand gyorsan döntött: Benedeket trónbitorlónak bélyegezte meg, majd elment Toszkána-Lotaringia hercegéhez, Godfridhoz, akinek támogatását kérte jelöltje, Burgundiai Gèrard mellett. Miután hosszas egyezkedések után Godfrid, Itália legbefolyásosabb világi ura beleegyezett a firenzei érsek támogatásába, Hildebrand meggyőzte a római klérus nagy részét Gèrard alkalmasságáról, és legátust küldött Ágnes császárnéhez, hogy adja ő is áldását az újonnan megválasztandó egyházfő személyére. Miután a bíboros minden támogatást megszerzett Gèrardnak, 1058 decemberében Siena városában zsinatot hívott össze, amelyen szabályosan pápává választották Gèrardot, aki felvette a II. Miklós uralkodói nevet. A hivatalosan elismert egyházfő hamarosan jelentékeny had élére került, amelyeket támogatói küldtek neki. Miközben Róma felé haladtak, Miklós Sutriban zsinatot tartott, amelyen megfosztották X. Benedeket hivatalától, és kiátkozták az egyházból. A zsinaton részt vett Godfrid herceg és az udvari kancellár, Parmai Guibert is. Az erős sereg 1059-ben elérte Rómát, és kiűzte onnan Benedeket minden támogatójával együtt. Az ellenpápa Galera erős várába menekült Miklós elől. 1059. január 24-én Rómában a hagyományos ceremónia keretében Miklós fejére helyezték a tiarát. Ugyan sikerült megszerezni a legfőbb hatalmat, és a császár támogatását is, Miklós gyorsan végére akart járni a Benedek-ügynek. Dél-Itália mindig is kemény diónak bizonyult a császári erők számára is, ezért a szentatya úgy döntött, hogy új szövetségeseket kell keresni. Ezért megbízta Hildebrandot, hogy keresse fel a vidéket jól ismerő, harcos normannok urait, és próbálja megnyerni őket Benedek ellen. A bíboros elismerte Aversai Richárd grófot Capua hercegének, amelynek hatására Richárd normann csapatokat adott Miklós hada mellé. A pápa így indult el a campagnai csatamezőre, ahol Benedek támogatóinak erős serege várakozott rá. Ugyan sikerült diadalt aratnia Miklósnak, de mégsem sikerült teljesen megsemmisíteni az ellenzéki pártot és Benedeket sem sikerült elfogni. A csata után az egyházfő igyekezett megszilárdítani hatalmát az újonnan szerzett területeken, ezért pásztori útra kelt, és személyesen tárgyalt Spoleto, Farfa és Osimo vezetőivel. Ezenkívül kinevezte Desideriust, a Monte Cassinoi kolostor apátját Campania, Benevento, Apulia és Calabria pápai legátusának és bíboros-presbiteri rangra emelte. Milánó Miklós egyik legfontosabb egyházi sikere kötődik az északi városhoz. Milánó klérusa erős ellenérzéseket táplált a reform-pápák tevékenységéhez, és egyébként sem állt messze tőlük az a törekvés, hogy egyházmegyéjüket kivonják a pápa felügyelete alól. Akkoriban Wido érsek állt az egyházmegye élén. De az egyházmegye nem minden tagja értett egyet a főpap véleményével. Volt egy csoport, amely ellenezte Wido hatalmát, és a hildebrandi reformok híveként követelték a milánói egyház megtisztulását. Ezt a csoportot Pataria néven ismerte a korabeli egyházi krónika. Miklós 1059-ben túlságosan el volt foglalva a Benedek ellen vezetett csatával, ezért Damiáni Pétert és Luccai Anselm püspököt küldte a lombard tartományba, hogy támogassák a Pataria mozgalmat. A két európaszerte ismert szónok több zsinatot hívott össze az egyházmegyében, és végül sikerült meggyőzni Wido érseket a reformok tiszteletéről. Hatásukra Wido újra elismerte Róma fennhatóságát, és az 1059-es lateráni zsinaton is részt vett egész egyházmegyéjével együtt. Lateráni zsinat A kor egyik legfontosabb egyházi problémájává nőtte ki magát a pápaválasztás megújítása. Miklós pontifikátusának legfontosabb intézkedése kötődik ehhez a problémához, hiszen hosszú évszázadokon keresztül az ő idejében megállapított választási szabályok alapján kerülhetett új pápa az egyház élére. Miklós úgy érezte, hogy az ingatag császári hatalom sem képes kielégítően támogatni és óvni a pápaság intézményét. Ezért merész újításával a birodalomtól is igyekezett függetleníteni az egyházfői hatalmat. Az apropót Benedek ellenpápasága szolgáltatta, aminek fontos következményeként a Laterán úgy vélte, hogy a pápaválasztás jogából ki kell zárni a római pártokat és minden világi befolyást, ideértve a Német-római Birodalom császárait is. Ezért hívta össze Miklós 1059 húsvétján a Lateránba híres zsinatát, amelynek legfőbb témája a pápaválasztás szabályainak megújítása volt. Olyan nagy jelentősége volt ennek a gyűlésnek, hogy az itt lejegyzett autentikus szöveg értelmezésén még a 19. században is heves vita folyt. A lateráni zsinat a következő főbb pontokat határozta meg az egyházfőválasztás szabályairól: A pápa halála után a bíboros-püspökök (akik akkoriban mindössze heten voltak) összeülnek, és tanácsuk megegyezik egyetlen jelöltben, akinek megszavazásában a többi bíborosnak is szerepe van, de ők nem javasolhatnak senkit a pápai trónra. A klérus többi részének és a laikusoknak, uralkodóknak mindössze a döntés elismeréséhez van joguk. Prioritásként a római egyházmegye egyik tagját kötelesek választani, de ha nem találnak Rómában alkalmas személyt a szent hivatal betöltésére, akkor máshonnan is választhatnak jelöltet. A választás helyszíne mindig Róma legyen, kivéve ha a szabad választás akadályokba ütközik. Amennyiben háború vagy más körülmények meggátolják az új pápa hivatalos beiktatását a római Szent Péter-bazilikában , akkor is teljes apostoli hatalommal élhet az új egyházfő. A német-római császárok megerősítési jogát ezentúl a Szentszék személyes privilégiumként adományozza a császároknak, amely megilleti IV. Henriket és leszármazottait. A nagy súlyú döntések mellett a lateráni zsinaton tiltották a szimóniát, a világi személyek beiktatását és a papi bujaságot. Megváltoztatták a kanonokok és apácák életvitelének szabályait is. A 817-ben megalkotott szabályok szerint ugyanis ők tarthattak magánvagyont, és ételben is annyit fogyaszthattak, amennyit a püspöki kar meglátása szerint tengerészek és kétes hírű matrónák engedhetnek meg maguknak. A zsinat közvetlen politikai hatásai már Miklós idején megmutatkoztak, pedig ez csak a jéghegy csúcsa volt. Normann szövetség és Galeria Miklós érezte, hogy a gyengülő német-római császári udvarnak a lateráni döntések nem lesznek ínyére, és még hátra volt a X. Benedek ellen irányuló hadjárat jelentős része. Ezek hatására a pápa úgy döntött, hogy szorosabbra fűzi normann kapcsolatait. 1059 júniusának végén Monte Cassinoba utazott, majd Melfi városába, amely a normannok által birtokolt Apulia fővárosa volt. Megérkezte után zsinatot hívott össze, amelynek másik főszereplője Guiscard Róbert herceg volt. Miklós elismerte a herceg uralmát Apulia, Calabria és Szicília felett, amennyiben az utóbbit felszabadítja az iszlám hitű szaracénok fennhatósága alól. A területi felajánlásokért cserébe a herceg hűbéresküt tett a pápának, és éves adó fizetésére kötelezte magát. Ezen felül a normann uralkodók feladatának vette a Pápai Állam, annak minden birtoka és a pápaválasztás szabadsága feletti őrködést. Hasonló szövetséget kötött Miklós Richárd, capuai herceggel is, és a beneventoi zsinat után az elégedett egyházfő hatalmas normann sereggel az oldalán tért vissza Rómába. Ezzel a pápai hatalom kissé elfordult a német-római császároktól, és új világi szövetségesre bukkant. Az egyesült seregek hamar elfoglalták Tusculumot, Praenestét, Nomentanumot, és közel egyéves ostrom után végre Galeria várát is. 1060-ban Rómában végre hivatalos formák között fosztották meg hivatalától Benedeket, majd Hildebrand javaslatára a Szent Ágnes-kolostorba zárták haláláig. Ellentétek az udvarral A lateráni zsinat után Miklós legfőbb feladata volt, hogy az egész katolikus világban hírét adja az új törvényeknek, és azt minden távoli országban a kánoni jogok közé iktassák. A pápa István bíborost küldte el Franciaországba, hogy ott fogadtassa el a zsinat törvényeit. István majd 1060-ban a tours-i zsinaton győzte meg a francia klérust. Sokkal nehezebb dolga volt Istvánnak Németországban, ahol a klérus erős ellenszenvvel fogadta a lateráni zsinat eredményeit. Egyrészt a császári hatalom erős korlátozását kifogásolták. Az udvar szerepe ezentúl egy ingatag privilégiummá süllyedt, amely csak a megerősítésre terjedt ki, ráadásul a pápai uralom támogatásával is a normannokat bízta meg a pápa. István öt napon keresztül győzködte a császári udvart és a klérust, de hiába. Távozta után a német papság semmisnek nyilvánította Miklós intézkedéseit és leváltását követelte. Az egyházfő higgadt és bátor választ adott a német követelésekre. 1061-ben összehívott egy újabb zsinatot, amelyen megerősítette a lateráni zsinat eredményeit, és hangsúlyosabban kifejezte a szimónia, és a papi házasság és bujaság tiltását. A három év vége A német ellentétek végül megoldatlanul maradtak, mivel Miklós hamarosan váratlanul meghalt. 1061. július 27-ei halála után a firenzei Santa Reparata-templomban helyezték örök nyugalomra. Így abban a városban nyugszik, amelynek érseki székét pápasága alatt sem hagyta el. Rövid uralma során igen karakteres egyházfőként ismerték meg, és döntései sokszor mindmáig alapját képezik a katolikus kánoni törvényeknek. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Slunjski Moravci Slunjski Moravci falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Károlyvároshoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 15 km-re délkeletre fekszik. Története A településnek 1857-ben 187, 1910-ben 257 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben 84-en lakták. Groven (Dithmarschen) Groven település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Svealand Svealand Svédország egyik történelmi országrésze. Közép-Svédországban található, északon Norrland és délen Götaland határolja. Tiveden, Tylöskog és Kolmården erdők választják el Götalandtól. A történészek szerint az eredeti svédek innen származtak. Tartományok Svealand a következő hat tartományból áll (mindegyikük a mai Svédországban található): Történelem A svéd királyok által keletre vezetett keresztes háborúk a 12. század folyamán Österland, a mai Finnország déli része meghódításához vezettek. Värmland 1815-ig Götalandhoz tartozott és időközönként Närke pedig Svealandhoz. Svédország neve svédül: svea rike (mai írással: Sverige) – Svear Királysága Svealanddal kapcsolatos. Más írási formák: Svitjod vagy Sweorice. Reb Beach Reb Beach amerikai gitáros, aki a Winger és a Whitesnake tagja, de zenélt már Alice Cooper oldalán, vagy a Dokkenben is. A színész John Beach Voiceguy öccse. Pályafutás Reb Beach játszott a Winger és a Whitesnake mellett a Dokken soraiban is, ahol George Lynchet kellett pótólnia. Dolgozott egy Fiona nevű énekesnő számára, de felbukkant Alice Cooper oldalán is. 1987-ben alakult meg a Winger együttes, mely a 80-as és 90-es évek fordulóján két platinalemezt és több slágert is eredményezett. A zenekar 1994-ben feloszlott Reb pedig Alice Cooper mellett bukkant fel, majd a Dokken tagja lett. Utóbbival lemezt is készített Erase the Slate címmel, de a Live from the Sun koncertlemezen is az ő játéka hallható. 2001-ben szólólemezt adott ki Masquerade címmel, majd a Whitesnake tagja lett. 2005-ben a King's X frontember Doug Pinnick és a Night Ranger dobos Kelly Keagy társaságában rögzített lemezt The Mob néven. Egyszerre tagja a Whitesnakenek és a Wingernek, de még arra is maradt ideje, hogy kisegítsen a Night Ranger soraiban 2008 januárjában. Zenét írt a Sega videojátékhoz is, emellett szereti a számítógépes játékokat is. Gyakran gördeszkázik és szeret meccsekre járni, elmondása szerint hatalmas Steelers drukker. Stílus Reb Beachet szokás a tapping technika császáraként is emlegetni. Egyéni tapping technikáját Eddie Van Halen hatására fejlesztette ki, melynek "titka", hogy húronként négy hangot játszik szemben a szokásos hárommal, ezáltal teljesen más karaktert tud adni a témáinak. Trükkösen használja a tremolókart is, melynek hátterében Tom Scholz a Boston gitárosa áll. A tremolókar használatát illetően ugyanis Tom volt az egyik legnagyobb példaképe. Nemcsak technikailag képzett gitáros, de a zeneelméletben is otthonosan mozog, hiszen a Berklee College of Music hallgatójaként diplomázott. Az Ibanez cég az aláírásával ellátott gitárokat is készített a 90-es évek elején, újabban viszont Suhr gitárokat használ. Diszkográfia Winger Winger (1988) In the Heart of the Young (1990) Pull (1993) The Very Best Of Winger (2001) IV (2006) Demo Anthology (2007) Karma (2009) Better Days Comin' (2014) Dokken Erase the Slate (1999) Live from the Sun (2000) Szóló The Fusion Demos (1993) Masquerade (2001) The Mob The Mob (2005) Whitesnake Live: In The Still of the Night (2004) Live: In The Shadow Of The Blues (2005) Good to Be Bad (2008) Egyéb Various artists - The Lost Boys Soundtrack (1985) Fiona - Beyond the Pale (1986) Howard Jones - One on One (1986) Chaka Khan - Destiny (1986) Bee Gees - E.S.P. (1987) Twisted Sister - Love Is For Suckers (1987) Brian McDonald Group - Desperate Business (1988) Minoru Niihara - One (1989) Xenon - America's New Design (1989) Various artists - The Karate Kid III Soundtrack (1989) Various artists - Bill and Ted's Bogus Journey Soundtrack (1991) Various artists - Guitars that Rule the World (1992) Danger Danger - Cockroach (1993) Various artists - Smoke on the Water - A Tribute to Deep Purple (1994) Andy Timmons - EarX-tacy 2 (1997) Alice Cooper - A Fistful of Alice (1997) Various artists - Guitar Battle (1998) Various artists - Daytona USA 2 Game Soundtrack (1998) Various artists - This Conversation Seems Like A Dream (1998) Various artists - Bat Head Soup - A Tribute to Ozzy Osbourne (2000) Various artists - A Tribute to Van Halen (2000) Brian McDonald - Wind it Up (2000) War and Peace - Light at the End of the Tunnel (2000) Various artists - Stone Cold Queen - A Tribute (2001) Brian McDonald - Voyage (2003) Ken Tamplin and Friends - Wake the Nations (2003) XCarnation - Grounded (2005) Videók/DVD-k Winger - The Videos (1989) Winger - In the Heart of the Young (1990) Winger - In the Heart of the Young Part 2 (1991) Reb Beach - Cutting Loose (1991) Winger - Live in Tokyo (1991) Wayne's World (film) - Seen in backing band for Alice Cooper in the film. (1992) Winger - The Making of Pull (1993) Dokken - Live from the Sun (2002) Reb Beach - Homegrown Private Lesson Volume 1 (2003) Whitesnake - Live... In The Still Of The Night (2006) Winger - The Making of Winger IV (2006) Winger Live concert (2007) Winger Live concert (2008) Közveszélyes munkakerülés A közveszélyes munkakerülés a 20. századi magyar jogrendszer egyik bűncselekménye, amely 1989-ig volt a hatályos része. Története A II. világháború utáni magyar társadalomban ismeretlen volt a munkanélküliség. A Magyar Népköztársaságban a teljes körű foglalkoztatás volt a cél, amit az államnak kötelezően meg kellett valósítania. Ily módon a munkanélküliség (közveszélyes munkakerülés névvel illetve) törvényileg büntetendő állapot volt. A közveszélyes munkakerülés fogalma már a századfordulón érvényben volt. Még József Attilát is előállították (többek között) ilyen címszó alatt. A közveszélyes munkakerülésről szóló 1913. évi XXI. törvénycikk szerint „Az a keresetre utalt munkaképes egyén, aki munkakerülésből csavarog vagy egyébként munkakerülő életmódot folytat, kihágás miatt nyolcz naptól két hónapig terjedhető elzárással büntetendő.” Ugyanez a törvény közveszélyes munkakerülésként büntette a tiltott szerencsejátékot és a prostituáltak futtatását is. Külföldieket az országból is kiutasíthattak, ha közveszélyes munkakerülőnek minősültek. A Rákosi-korszakban, az ötvenes évek közepén a fogalom új értelmet nyert. Nagy Sándor dolgozatában így fogalmazza a helyzetet: „Megkísérlik egyúttal számba venni avagy, az új helyzethez idomítva, kidolgozni – a büntetés világán belül – az elkülönítés, átnevelés, munkára fogás, gyógyítás korábban elhanyagolt módozatait. A mechanizmus azonban nem torpan meg a börtönök és zárt intézetek falainál. Hiszen mindez olyan társadalmi kérdés, mellyel a bűnüldöző szerveken kívül az állami és a társadalmi szerveknek, az egész társadalomnak foglalkozni kell. Feltérképezik a 'veszélyes gócokat': a nyomortelepeket, munkásszállókat, az elburjánzott kocsmákat, büféket, talponállókat; a többszörös szűrőn – mozgósítják a pártszerveket, kerületi tanácsokat, ifjúsági szervezeteket, lakóbizottságokat, iskolákat, állami vállalatokat – fenn kell akadniuk a züllött avagy ilyen hajlamokat mutató egyéneknek. A hatalmi szándék, ahogy a Fővárosi Ügyészség jelentése kertelés nélkül kimondja, hogy ezek körül »a megvetés és gyűlölet légköre alakuljon ki.«” Az 1978-ban elfogadott Büntető Törvénykönyv így rendelkezett a kmk-ról: „Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, ha korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől két év még nem telt el, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.” Egy parlamenti felszólalás szerint a Kádár-rendszerben évente 2-300 ember ítéltek el közveszélyes munkakerülésért, és 2 ezer fölött volt azoknak a száma, akiket szabálysértési eljárás keretében ítéltek úgynevezett szabálysértési elzárásra. Az 1984-es törvény bevezetése után a bírói ítélettel sújtott, úgynevezett közveszélyes munkakerülők száma kétezer fölé nőtt. A közveszélyes munkakerülés az 1989. évi XXIII. törvény hatálybalépése óta nem bűncselekmény. Legerszki Krisztina Legerszki Krisztina (Budapest, 1985. március 4. –) magyar színésznő. Életpályája A Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, majd a Gór Nagy Mária Színitanodában tanult. Felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán végezte. Játszott a Katona József Színházban, a Kamrában, a Piccolo Színházban, a Merlin Nemzetközi Színházban és a Thália Stúdióban. Jelenlegi párja Jánosi Dávid, akivel a Jóban Rosszban forgatásán jöttek össze. Jánosi párját és két kisfiát hagyta el az új kapcsolata miatt. Hobbija a tánc, az aikidó és a futás. Színházi szerepei A Bál (Bakelit Multi Art Center) Don Juan....Lány (Merlin Nemzetközi Színház) Garaczi László: Csodálatos vadállatok....Zoé, Manyika (Karaván Színház) Szalay Álmos: Lánykitépve....Lisa (Mozdulatművészeti Stúdió) Le Sage: A pénzes zsák....Liza (Éjszakai Színház) Filmjei Kaméleon (2008) TV szereplései Jóban Rosszban - Pongrácz Péter lánya, Barbara Hal a tortán Bibi Torriani Riccardo „Bibi” Torriani (Svájc, Graubünden kanton, St. Moritz, 1911. október 1. – Svájc, Zürich, Graubünden kanton, Chur, 1988. szeptember 3.) olimpiai és világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok, Spengler-kupa győztes, nemzeti bajnok svájci jégkorongozó, edző. Az 1928. évi téli olimpiai játékokon a svájci válogatottal vett részt a jégkorongtornán mindössze 16 évesen. Az első mérkőzésen Ausztria ellen 4–4-et játszottak, majd a németeket verték 1–0-ra. Így a csoportban az első helyen bejutottak a négyes döntőbe, ahol először elverték a briteket 4–0-ra, majd kikaptak a svédektől 4–0 és a kanadaiaktól 13–0-ra. Ezek után a bronzérmesek lettek. Ez az olimpia egyben Európa- és világbajnokság is volt, így Európa-bajnoki ezüstérmesek és világbajnoki bronzérmesek is lettek. 4 mérkőzésen játszott és 1 gólt ütött. Legközelebb az 1936. évi téli olimpiai játékokon vett részt a jégkorongtornán Garmisch-Partenkirchenben. Ekkor a svájci válogatott csapatkapitánya volt. A B csoportba kerültek. Az első mérkőzésen kikaptak az amerikaiak 3–0-ra, majd a németektől is 2–0-ra, végül az olaszokat verték 1–0-ra. Ezzel az eredménnyel a csoport 3. helyén végeztek és nem jutottak tovább. 3 mérkőzésen játszott ütött gólt. Összesítésben a 12. lettek. A második világháború miatt elmaradt két téli olimpia, ezért csak az 1948. évi téli olimpiai játékokon játszott újra a jégkorongtornán. Körmérkőzéses formában bonyolították le a tornát. Minden csapat 8 mérkőzést játszott. Az első mérkőzésen győztek az amerikaiak ellen 5–4-re, majd az olaszokat verték 16–0-ra, az osztrákokat 11–2-re, a briteket 12–3-ra, svédeket 8–2-re, a csehszlovákoktól kikaptak 7–1-re, végül szintén vereséget szenvedtek el a kanadaiak ellen 3–0-ra Ezek után a bronzérmesek lettek. Ez az olimpia egyben Európa- és világbajnokság is volt, így Európa-bajnoki ezüstérmesek és világbajnoki bronzérmesek is lettek. 5 mérkőzésen játszott és 2 gólt ütött. Az 1930-as jégkorong-világbajnokságon bronzérmes lett, az 1935-ös jégkorong-világbajnokságon ezüstérmes, az 1937-es jégkorong-világbajnokságon pedig bronzérmet nyert. Játszott még az 1933-as jégkorong-világbajnokság és 1934-es jégkorong-világbajnokságon. Mindegyiken csapatkapitány volt. 1927–1929 között a EHC St. Moritz volt a klubcsapata, majd 1929 és 1950 között a HC Davos. Ebben az időszakban összesen 18 svájci bajnoki címet és 6 Spengler-kupát nyert. Visszavonulása után edző lett. Először a svájci válogatottat irányította, majd az olaszt végül klubcsapatokat. 1972-ben vonult vissza mint edző. 1957-ben szánkó (luge) világbajnoki ezüstérmet nyert. Koszmosz–205 Koszmosz–205 (oroszul: Космос 205) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műszaki műhold-sorozat tagja. Első nemzedékű Zenyit–2 felderítő műhold. Küldetés Kialakított pályasíkja mentén fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. A Zenyit–2 ember szállítására fejlesztendő űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1968. március 5-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.40 perces, 65.66 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 199 kilométer, az apogeuma 292 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap. Koszmosz–199 programját folytatta. A Föld felső atmoszférája fontos szerepet játszik a felszíni és a műholdas kommunikációban és navigációban, sűrűsége befolyásolja az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak élettartamát. Kialakított pályasíkja mentén alacsony felbontású fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. A fedélzeten elhelyezett rádióadók által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehet levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak. 1968. március 13-án 8 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Bochotnica Bochotnica egy falu Délkelet-Lengyelországban. A Wisła folyó mentén helyezkedik el, Puławy és Lublin között. Lakónépessége 1500 fő volt 2010-ben. RPGamer Az RPGamer egy szerepjátékokkal (RPG) foglalkozó weboldal. Oldalain híreket, teszteket, előzeteseket és interjúkat tesznek közzé. Az RPGamer idézetei több játék borítóján is megtalálható. Története Az RPGamert 1995 áprilisában hozta létre Andrew Vestal UnOfficial SquareSoft HomePage (UOSSHP) (Nemhivatalos SquareSoft honlap) néven. 1997-ben átnevezték Square.Netre és néhány hónapig a SquareSoft szerverein üzemeltették. 1997 végén Andrew Vestal megszüntette az oldalt és átadta a weboldal tartalmát Mikel Tidwellnek, aki 1998. március 31-én RPGamer néven újraindította a weboldalt. Narenta-domolykó A Narenta-domolykó (Squalius microlepis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Narenta-domolykó csak a Neretva (Narenta) vízrendszerének (Dalmácia) gyors folyású patakjaiban és tiszta, kavicsos medrű tavaiban honos. Bosznia-Hercegovinában is megtalálható. A túlhalászás veszélyezteti. Megjelenése A hal teste orsó alakú és erősen nyújtott. 73-75 pikkelye van az oldalvonal mentén. Testhossza 20-25 centiméter, legfeljebb 34 centiméter. Életmódja A talaj közelében tartózkodik és rajokban él. Tápláléka férgek, apró rákok, rovarlárvák, kis csigák és kagylók. Szaporodása A tavak partjai mentén ívik. Bochum Hauptbahnhof Bochum Hauptbahnhof vasútállomás Németországban, Bochumban. A német vasútállomás-kategóriák közül a második csoportba tartozik. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: S-Bahn Rhein-Ruhr Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Essen Hauptbahnhof Dortmund Hauptbahnhof Illiniza Az Illiniza egy kialudt rétegvulkán Ecuadorban, Quitótól 52 km-re délnyugatra. Két hóborította csúcsa van, az Illiniza Sur (5248 m) és Illiniza Norte (5126 m). Sok útikönyv a nevet csak egy L-el írja: Iliniza. Teleki Sámuel (utazó) Széki gróf Teleki Sámuel, néhol Teleki Samu (Sáromberke, 1845. november 1. – Budapest, 1916. március 10.) magyar felfedező, afrikanista, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Ő fedezte fel és nevezte el (Rudolf trónörökösről) a Rudolf-tavat és (Rudolf feleségéről, Stefánia belga hercegnőről) a Stefánia-tavat. Élete Ifjúkora A főnemesi származású gróf széki Teleki család református ágának a sarja. Apja, gróf széki Teleki Sámuel (1819-1882), anyja, gróf bethleni Bethlen Erzsébet (1818-1860) volt. Nagyszülei gróf széki Teleki Ferenc (1787-1861) és báró losonczi Bánffy Erzsébet (1794-1853) voltak. Dédapja, gróf Teleki Sámuel (1739–1822) erdélyi kancellár, aki 50 ezer kötetes könyvtárának átadásával megalapította a marosvásárhelyi Teleki Tékát, az egyik első magyar közkönyvtárat. Az ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot tanult Teleki Sámuelt 1881-ben az országgyűlés felsőházának tagjává választották. A politikai pályán ismerkedett meg Rudolf trónörökössel a Magyar Földrajz Tudományok Társaság elnökével, és annak feleségével, Stefánia hercegnővel, II. Lipót belga király leányával, a társaság fővédnökével. 1886-ban Rudolfék ösztönözték arra, hogy tervezett afrikai szafarija helyett inkább szervezzen expedíciót Baringo-tótól északra elterülő vidékre, túl azokon a területeken, amelyeket Joseph Thomson (1858–1895) skót utazó feltérképezett, hogy megtalálja a sivatagi tavat, amelynek létezését helyi legendák sugallták. A legendák szerint a sivatagban tenger van, amely körül óriások törzsei élnek, szigete pedig szörnyetegek és kísértetek otthona. Az első út Teleki gróf és útitársa, Ludwig von Höhnel osztrák tengerészhadnagy, 1887 februárjában hagyták el Panganit (Tanzánia) 400 teherhordóval, a Ruvu folyót követve. Ők lettek az első európai utazók, akik feltérképezték a Nagy-hasadékvölgy egy jelentős szakaszát. Teleki elsőként érte el a Kilimandzsáró hegy 5310 méter magasan húzódó hóvonalát, az első felfedező volt, aki a Kenya-hegyre lépett. Ez utóbbi hegyen 4300 métert haladt felfelé és ezután északra fordult, hogy felmérjen egy folyórendszert. A folyókat követve jutott el 1888. március 5-én az először Jáde tengerként említett tóhoz, amelyet Teleki a trónörökösről később Rudolf-tónak nevezett el. 1975-ben átkeresztelték, a turkana törzsről elnevezve, amely a partjain él. Az expedíción felfedezett egy kisebb tavat is, amelyet Stefánia-tónak nevezett el. (Mai neve Csev-Bahir, Etiópia déli részében.) Gyűjtemények Az utazók megfigyeléseket végeztek a feltárt területek klímájáról, állat- és növényvilágáról is. Növények és állatok mellett több mint 400 néprajzi tárgyat is gyűjtött, a legtöbbet a maszai és kikuju törzsektől. Túlélve a bennszülöttek számos támadását és az éhezést, az utazók végül gazdag gyűjtéssel tértek haza és megalapozták a Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét. Számos fotót is hoztak magukkal, ezek a Kolozsvári Állami Levéltárban vannak, nagy részüket még azóta sem publikálták. A Kenya-hegyen élő egyik óriás Lobelia fajt a grófról Lobelia telekii névre keresztelték. Egyéb, Teleki nevét őrző növényfajok: Plagiochila telekiana moha, Dorstenia telekii, Erigon telekii, Conyza telekii, Aeschynomene telekii, Triumfetta telekii (a Telekia speciosa vagy telekivirág a másik Telekiről kapta a nevét). Höhnelről egy kaméleonfajt (Trioceros hoehnelii), egy növénynemzetséget és tizenegy növényfajt neveztek el. A Teleki-vulkán felfedezése A Turkana-(Rudolf-)tótól délre, Teleki a Suguta kiszáradt folyó völgyében felfedezett egy aktív vulkánt, melyet Höhnel Telekiről Teleki-vulkánnak nevezett el, melyet mind a mai napig így hívnak. Hazafelé menet 1888 októberében Mombasa mellett elérték a kelet-afrikai partvidéket. A második, sikertelen út Továbbhaladva megálltak Ádenben, ahol Telekiben megszületett az elhatározás, hogy egy későbbi expedíció során az Etióp-magasföldet utazza be és északról közelíti meg az Afrikai Nagy Tavakat. Erre azonban már nem került sor. 1895-ben a gróf még egy utolsó sikertelen próbálkozást tett, hogy megmássza a Kilimandzsáró 5895 méteres csúcsát. Hosszú betegség után Budapesten halt meg. 1886 és 1895 között írta meg a Kelet-afrikai napló című művét magyarul. Von Höhnel szintén írt egy hosszú beszámolót az utazásról. A nevét viselő intézmény Teleki Sámuel Általános Iskola, Érd . Prizy Prizy település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 71 fő (2015). Prizy Saint-Julien-de-Civry, Amanzé, Oyé és Saint-Germain-en-Brionnais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alingsås község Alingsås község (svédül: Alingsås kommun) Svédország 290 községének egyike. Västra Götaland megyében található. Települései A községben 8 település található. A települések és népességük: La Póveda de Soria La Póveda de Soria település Spanyolországban, Soria tartományban. La Póveda de Soria Santa Cruz de Yanguas, Villar del Río, Vizmanos, Almarza, Rollamienta, Valdeavellano de Tera, Sotillo del Rincón és Lumbreras községekkel határos. Lakosainak száma 114 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Előszoba Az előszoba (latinul vestibulum), egy épület előcsarnokát, hallját jelenti, vagy egy folyosót, amely összeköti a bejáratot az épület belső helyiségeivel. A modern építészetben a előszoba általában egy kis előszoba vagy csarnok a bejáratot követően. Elsődleges jelentősége, hogy kihangsúlyozza az épület nagyságát és jelentőségét. Elsősorban kormányzati és nemesi épületeknél közkedvelt építészeti megoldás, régen kapuház is lehetett. A római építészetben egy részlegesen zárt teret jelöl az utca és a ház belső helyiségei között, ötvözet napjaink előcsarnoka és tornáca között. Római házakban a előszobát az átrium követte. Ukrajna himnusza Ukrajna himnusza Pavlo Platonovics Csubinszkij „Scse ne vmerla Ukrajina” (Még nem halt meg Ukrajna; cirill betűkkel: Ще не вмерла України) című versének első másfél versszaka, zenéjét Mihajlo Verbickij szerezte. Verbickij szerzeménye 1992-től Ukrajna állami himnusza, 2003-tól pedig a Csubinszkij versével kiegészített zene a himnusz. Története Az ukrán himnusz kezdetei 1862-ig nyúlnak vissza. Akkor írta meg Pavlo Csubinszkij néprajzkutató és költő a "Scse ne vmerla Ukrajina" ("Még nem halt meg Ukrajna") című nemzeti-hazafias versét, amely később a nemzeti himnusz szövegévé vált. A vers miatt Csubinszkijt a cári rendőrség megfigyelés alá helyezte, és egy időre Arhangelszkbe száműzték. A költemény kezdetben csak az ukrán nyelvű falusi lakosság körében terjedt. Először az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Lembergben (ma: Lviv) jelent meg nyomtatásban, a "Meta" ("Cél") című folyóirat 1863. évi 4. számában. Ezt követően a hazafias költemény széles körben elterjedt Galíciában. A Lembergben kinyomtatott versre figyelt fel a zeneszerzéssel is foglalkozó görögkatolikus pap, Mihajlo Verbickij atya is, aki még abban az évben zenét komponált hozzá. 1865-ben nyomtatták ki kottával együtt a verset, amely Nyugat-Ukrajnában nemzeti himnuszként terjedt. 1917-től a rövid életű Ukrán Népköztársaság himnusza lett, bár a Központi Rada nem hozott róla határozatot. A független Ukrajna himnusza A függetlenné vált Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 1992. január 15-én hagyta jóvá az ország nemzeti himnuszát, és ezt az Alkotmányban is rögzítették. Ez kimondta, hogy Ukrajna állami himnusza a Verbickij által komponált nemzeti himnusz, szöveg nélkül. A Legfelsőbb Tanács 2003. március 6-án Leonyid Kucsma elnök kezdeményezésére a nemzeti himnuszról törvényt is alkotott, amely már rögzítette a szöveget is. Az állami himnusz Csubinszkij hazafias versének első versszaka, a refrén pedig a második versszak első fele. A vers felépítését kismértékben átalakították, így a himnusz első sora a "Scse ne vmerla Ukrajini, nyi szlava, nyi volja" lett. A törvényt a 433 jelenlévő képviselőből 334 támogatta, 43 ellene szavazott. Az Ukrán Szocialista Párt nem vett részt a szavazáson. A törvény hatályba lépését követően módosították az ukrán alkotmány nemzeti szimbólumokról szóló 20. cikkelyét is, amelybe bekerült kiegészítésként, hogy az állami himnusz Verbickij szöveggel kiegészített nemzeti himnusza. A himnusz szövege Refrén: (refrén ismétlése) Él még Ukrajnának dicsősége, szabadsága, Jóra fordul az ukrán nép, testvéreink sorsa. Elpusztulnak elleneink, mint harmat a napon, Urak leszünk immár mi is a hazai tájon. Szabadságunkért mi szívünk, lelkünk feláldozzuk. Mutassuk meg, hogy kozákok gyermekei vagyunk! Szjántól a Donig a szabadságunkért kiállunk, Hazánkban senki fiát uralkodni nem hagyunk; Örül a Fekete tenger, vén Dnyeperünk nevet, Még szeretett Ukrajnánkban méltó sorsunk lehet. Szabadságunkért mi szívünk, lelkünk feláldozzuk. Mutassuk meg, hogy kozákok gyermekei vagyunk! Lelkesedés, serény munka gyümölcsét meghozza, Ukrajna mezőit immár vidám ének járja, Kárpátok bércein túlszáll, bejárja sztyeppéit, Ukrán dicsőség riasztja gaz ellenségeit. Szabadságunkért mi szívünk, lelkünk feláldozzuk. Mutassuk meg, hogy kozákok gyermekei vagyunk! Fordította: Dr. Majorossy István Az első versszak énekelhető fordítása: Még nem hunyt el Ukrajna, dicsőségünk, szabadságunk, Még ifjú testvéreink, ránk nevet a sorsunk. Elpusztul az ellenségünk, mint harmat a napon, Uralkodunk majd, testvéreim a mi édes földünkön. Lelkünk, testünk odaadjuk a szabadságunkért Megmutatjuk, testvéreim, hogy kozák vérből vagyunk. Szarka József (tanár, 1923–2014) Szarka József (Fadd, 1923. február 21. – Budapest, 2014. október 24.) nyugalmazott egyetemi tanár, a neveléstudományok doktora (1970). Kutatási területe Neveléselmélet, neveléstörténet, összehasonlító pedagógia. Életútja 1949-ben kapott magyar-történelem szakos tanári diplomát, 1951-ig dolgozott mint középiskolai tanár, ezután 1954-ig aspiráns volt a Szovjetunióban. 1955-ben a Pedagógiai Tudományos Intézethez (PTI) került, tudományszervezőként dolgozott, fontos szerepe volt az Országos Pedagógiai Intézet megszervezésében. Ennek az intézménynek 1962-től volt a főigazgatója, majd 1976-tól pedig tudományos igazgatóvá nevezték ki. Még ebben az évben megválasztották a Magyar Pedagógiai Társaság társelnökének, 1984-től 1990-ig pedig elnöke volt. A pesterzsébeti Misztótfalusi Népi Kollégium igazgatója, az MTA Pedagógiai Bizottságának egykori elnöke, az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1991-ben vonult nyugalomba. Fontosabb munkái Az etika pedagógiai „lebontásáról” (Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 1963, 1964) Simon Gyulával közösen A magyar népi demokrácia nevelésügyének története (1965) A polgári pedagógia főbb áramlatai a XX. században (1973) Neveléstudomány és pedagógiai gyakorlat (1980) A francia forradalom nevelésügye (1985) Trágyatúró holyva A trágyatúró holyva (Platydracus stercorarius) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a holyvafélék (Staphylinidae) családjához tartozó faj. Magyarországon is sok helyütt előfordul. Elterjedése A trágyatúró holyva előfordul Európában, Kisázsiában és a Kaukázusban. Magyarországon sok helyütt megtalálták, ámbár sehol sem gyakori. Gyümölcsösökben gyakori holyvafaj. Gyűjtési adatai májustól szeptemberig vannak. Megjelenése A trágyatúró holyva 12–15 mm hosszú, enyhén lapított testű rovar. Feje és előtora kékesfekete, bronzfény nélkül. Szárnyfedői vörösek. Potroha szintén kékesfekete, de a hátlemezek közepén és szélein aranysárga szőrfoltokat visel (azonban az elülső hátlemezeken a középső folt gyakran hiányzik). Életmódja A trágyatúró holyvát elsősorban fátlan vidékeken (különösen agyag- és homoktalajon), fűcsomók közt, kövek alatt találjuk meg. A rovar ragadozó életmódot folytat, apró állatokkal táplálkozik. Forrás Merkl Ottó , Víg Károly : Bogarak a Pannon régióban. Szombathely, 2009. Freude, Harde, Lohse: Die Käfer Mitteleuropas. Band 4 - Staphylinidae I. Goecke & Evers Verlag, Krefeld. 1964. Catalog of the Staphylinidae 1758 to the end of the second millennium. Ádám László , Hegyessy Gábor: Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz holyvafaunájához (Coleoptera) in A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzetei V. Kazinczy Ferenc Múzeum. Sátoraljaújhely. 2001. Tóth László : Holyvák VII. — Staphylinidae VII. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1984. Balog Adalbert, Markó Viktor: A magyarországi alma- és körteültetvényekben gyakori holyvafajok (Coleoptera: Staphylinidae) élőhely-preferenciája in Növényvédelem 41 (10). 2005. CS Universitatea Craiova A Clubul Sportiv Universitatea Craiova román labdarúgócsapat, amely a román élvonalban szerepel. 1983-ban bejutottak az UEFA-kupa elődöntőjébe. Eredmények Liga II Aranyérmes (1): 2013-14 UEFA-kupa - Elődöntős (1): 1982-83 Jelenlegi játékosok A csapat játékosai 2016-ban: Leghorn A leghorn eredendően Itáliábólból származó fehér színű tanyasi tyúkokból Amerikában kitenyésztett tyúkfajta. Fajtatörténet Nevét az toszkánai Livorno városról kapta (angolul hagyományosan: Leghorn). Innét szállítottak egyedeket 1835-ben Amerikába, ahol továbbtenyésztették a fajtát. 1870 körül kerültek ismét Európába leghorn név alatt. Fajtabélyegek, színváltozatok Háta hosszú. Válla széles, erős. Farktollai nagyok, szélesek, körülbelül 35 fokban tartja a hátvonalához képest. Melltájéka mélyen viselt. Szárnyak nagyok, vízszintesen tartottak szorosan a testhez simulva. Feje megnyúlt. Arca piros, tollazatlan. Szemek nagyok, élénkek, vörösek. Csőre rövid, erős, enyhén görbült, sárga. Taraja egyszerű típusú, közepesen nagy, 5 fogazattal. Füllebenye ovális alakú, közepesen nagy fehér-krémszínű. Toroklebenye Közepesen nagy. Nyaka közepesen hosszú. Combok közepesen hosszúak, erősek. Csüd finom csontozatú, közepesen hosszú, tollatlan, sárga színű. Tollazata: széles tollak, fénylőek, testhez simulóak. Színváltozatok: Fehér. Tulajdonságok Korán ivarérett fajta. Kotlási hajlama igen ritka. Jó takarmányhasznosítók; első évben képes 240 körüli tojást produkálni. Mozgékony, izgága fajta. Ceratosauridae A Ceratosauridae a theropoda dinoszauruszok egyik családja a Ceratosauria alrendágon belül. Típusneme a Ceratosaurus. melyet először Észak-Amerika jura időszaki kőzeteiben fedeztek fel. A Ceratosauridae családot a Ceratosaurus számára hozták létre, melyre Tanzániában és Portugáliában találtak rá, de ide tartozik az Argentína késő kréta időszaki rétegéből előkerült Genyodectes is. Madagaszkárról a középső jura időszakból, Svájcból a késő jura időszakból, valamint Uruguayból, a késő jura, illetve talán a kora kréta időszakból is kerültek elő feltételezett, névtelen ceratosauridákhoz tartozó töredékek. Osztályozás A Ceratosauridae családot Othniel Charles Marsh hozta létre 1884-ben, a típusfaj, a Ceratosaurus nasicornis számára. Azóta számos, főként a Ceratosaurus nemhez tartozó fajt soroltak be ebbe a családba. A jelenleg ismert ceratosaurida fajok közé tartozik a Ceratosaurus ingens, C. dentisulcatus, C. magnicornis és a Genyodectes serus. A Ceratosauridae családhoz tartozóan nincs kladisztikus definíció. Anatómia A Genyodectes maradványainak csekély mennyisége miatt nehéz megkülönböztetni a csoport esetleges szünapomorfiáit a Ceratosaurus autapomorfiáitól; a Ceratosaurus például különbözik a többi ceratosauridától az orrán levő feltűnő szarvak miatt; a Genyodecteshez tartozóan azonban nem találtak teljes koponyát, ezért nem tudni, hogy volt-e szarva, és nem állapítható meg, hogy a szarv a csoport közös, fejlett jellemzője volt-e. A Ceratosaurus kétféle foggal rendelkezett: az egyiken hosszirányú bordázat található, a másikat pedig sima zománc fedi. Mindkettőhöz könnycsepp keresztmetszetű korona tartozott, a fogélek pedig ennek közepén emelkedtek ki. A fogak alapjának keresztmetszete attól függ, hogy hol helyezkednek el a szájban, de az elülső fogak keresztmetszete kevésbé szimmetrikus. Környezet A Ceratosauridae család tagjai más nagy méretű ragadozók mellett megtalálhatók a Morrison és a Tendaguru Formációkban. Észak-Amerikában az olyan fajok, mint a C. nasicornis valószínűleg versengtek a táplálékként szolgáló, és akkoriban gyakorinak számító sauropodákért az Allosaurusszal (az A. fragilisszel). A csoport afrikai és európai tagjainak is versenyeznie kellett a többi nagy méretű ragadozóval a hasonló élelemforrásokért. A C. nasicornis és a különböző allosauridák Cleveland Lloyd Dinosaur Quarryben való jelenléte jól példázza a családba tartozó és az azon kívüli húsevők közeli együttélését. Ceratosaurida lelőhelyek Dry Mesa Quarry, Colorado / Amerikai Egyesült Államok (Ceratosaurus) Cleveland Lloyd Dinosaur Quarry, Utah /Egyesült Államok (Ceratosaurus) Tendaguru, Mtwara régió/ Tanzánia (Ceratosaurus) New Amoreira- Porto Formáció, Portugália (Ceratosaurus) Cañadón Grande, Chabut tartomány/ Argentína (Genyodectes) Megjegyzés: a Dry Mesa Quarry és a Cleveland Lloyd Dinosaur Quarry a Morrison Formáció részét képezik. Hivatkozások és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Ceratosauridae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Khalaf-von Jaffa, , Norman Ali Bassam Ali Taher (2006. 08). „Ornithomimid Dinosaur Tracks from Beit Zeit, West of Jerusalem, Palestine”. Gazelle: The Palestinian Biological Bulletin 56, 1–7. o. [2007. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2009. június 17.) Ceratosauria. Thescelosaurus. [2009. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 17.) Encyclopedia of Dinosaurs. Publications International, 34,87. o. (2002) Canudo, José Ignacio, , José Ignacio Ruiz-Omeñaca Marc Aurell, José Luis Barco and Gloria Cuenca-Bescos, Zaragoza. „Megatheropod Tooth from the Late Tithonian Middle Berriasian (Jurassic- Cretaceous transition) Galve (Aragon, NE Spain)”. Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie, Abhandlungen 239, 77–99. o. Norell, Mark A., , Eugene S. Gaffney, Lowell Dingus. Discovering Dinosaurs in the American Museum of Natural History. Alfred A. Knopf, 110. o. (1995). ISBN 0679433864 Rauhut, O.W.M. (2004). „Provenance and anatomy of Genyodectes serus, a large-toothed ceratosaur (Dinosauria: Theropoda) from Patagonia”. Journal of Vertebrate Paleontology 24 (4), 894–902. o. Soto, Matías, and Perea, Daniel (2008). „A ceratosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Late Jurassic-Early Cretaceous of Uruguay”. Journal of Vertebrate Paleontology 28 (2), 439–444. o. DOI:[439:ACDTFT2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2008)28[439:ACDTFT]2.0.CO;2]. Szentendrei Teátrum Története Az akkor még Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: SzFE) hallgatói – élükön az akkor még ugyancsak főiskolás, mára országos és európai hírű rendező Zsámbéki Gáborral – úgy gondolták, hogy Szentendre főterén színházi előadásokat kellene tartani. A város zárt főtere, a térbe futó utcák torkolatai, a XVIII. századi polgárházak, mint természetes díszletek, és a hely "szelleme" adottak voltak, csak meg kellett találni a hozzáillő színházat, az igazán jól csak itt érvényesülő darabokat és az értő rendezőket és színészeket. A kezdeményezést több neves színházi szakember is támogatta és Békés András a Magyar Állami Operaház kiváló rendezője, és a főiskola tanára az új színházi létesítmény megvalósítási programjának élére állt. A szabadtéri játékok végleges neve is megszületett: Szentendrei Teátrum. 1969 nyarán mutatták be az emlékezetessé lett Comico-tragoedia és a még híresebb Pikko Hertzeg és Jutka Perzsi című darabokat Békés András rendezésében. A legendás hírű előadások zenei vezetője Oberfrank Géza karmester, az Operaház későbbi főzeneigazgatója volt. A Pikko hertzeghez és a Szüzesség aczél tüköréhez Vujicsics Tihamér komponált zenét. A főszerepeket Sztankay István, Szabó Gyula, Mádi-Szabó Gábor, Konrád Antal, Psota Irén, Básti Lajos játszotta; de az epizodisták és statiszták is olyan kiváló színészek voltak, mint Cserhalmi György, Maros Gábor, Hámori Ildikó, Székhelyi József, Szacsvay László, Valló Péter, Ascher Tamás, később Hegedűs D. Géza. Ezután egymást követték a további nagy sikerű előadások, a Botcsinálta bölcsek, a Vízkereszt, vagy amit akartok, a Tévedések vígjátéka, a La Mancha lovagja, a Dundo Maroje. Majd következtek az operák: A szerelmi bájital, a Hamupipőke, a Don Pasquale, a Figaró házassága, kiváló és közismert-közkedvelt énekművészekkel, mint Gregor József, Zempléni Mária, Sudlik Mária , s folytathatnák a sort a teljesség igénye nélkül. A Szentendrei Teátrum a Szentendrei Nyár című rendezvény keretei között várja a közönséget a három helyszínen, évente két-három új bemutatóval, zenés, prózai és táncszínházi előadásokkal, vendégelőadásokkal, vasárnap délelőttönként pedig gyerekműsorokkal június végétől augusztus végéig. La Radiolina A La Radiolina Manu Chao 2007-ben megjelent, ötödik szólóalbuma. Számok 13 Días Tristeza Maleza Politik Kills Rainin In Paradize Besoin de la Lune El Kitapena Me Llaman Calle A Cosa The Bleedin Clown Mundorévès El Hoyo La Vida Tómbola Mala Fama Panik Panik Otro Mundo Piccola Radiolina Y Ahora Que? Mama Cuchara Siberia Soñe Otro Mundo Amalucada Vida Kolinec Kolinec település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Kolinec Mokrosuky, Mochtín, Nalžovské Hory, Velhartice, Zavlekov, Klatovy, Číhaň, Hrádek, Běšiny és Chlistov településekkel határos. Lakosainak száma 1456 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Bentivoglio (Emilia-Romagna) Bentivoglio település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Bologna megyében. Lakosainak száma 4557 fő (2001). Bentivoglio Argelato, Malalbergo, Minerbio, San Giorgio di Piano, Granarolo dell’Emilia, Castel Maggiore és San Pietro in Casale községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gonçalo Guedes Gonçalo Guedes (Benavente, 1996. november 29. –) portugál labdarúgó, a Valencia játékosa. Saint-Prancher Saint-Prancher település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 76 fő (2015). Saint-Prancher Aboncourt, Biécourt, Dommartin-sur-Vraine, Maconcourt, Repel és Totainville községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bármi megeshet! A "Bármi megeshet!" (Anything You Can Do) a Született feleségek (Desperate Housewives) című amerikai filmsorozat hetedik epizódja. Az Amerikai Egyesült Államokban először az ABC (American Broadcasting Company) adó sugározta 2004. november 21-én. Szereplők Susan Mayer – Teri Hatcher Lynette Scavo – Felicity Huffman Bree Van De Kamp – Marcia Cross Gabrielle Solis – Eva Longoria Mary Alice Young – Brenda Strong Mike Delfino – Jamie Denton Edie Britt – Nicollette Sheridan Paul Young – Mark Moses Zach Young – Kody Casch Carlos Solis – Richardo Antonio Chavira Rex van de Kamp – Steven Culp Tom Scavo – Doug Savant John Rowland – Jesse MetCalfe Julie Mayer – Andrea Bowen Martha Huber – Christine Estabrook Preston Scavo – Brent Kinsman Porter Scavo – Shane Kinsman Juanita Solis (Solis Mama) – Lupe Ontiveros Noah Taylor – Bob Gunton Maisy Gibbons – Sharon Lawrence Dr. Albert Goldfine – Sam Lloyd Jordana Geist – Stacey Travis Dr. Sicher – Gregg Daniel Danielle Van De Kamp – Joy Lauren Mrs. Truesdale – Shannon O'Hurley Yao Lin – Lucille Soong Ida Greenberg – Pat Crawford Brown Mary Alice epizódzáró monológja A narrátor, Mary Alice monológja az epizód végén így hangzik (a magyar változat alapján): "Verseny. Különböző embereknek mást és mást jelent. Legyen az baráti versengés, vagy élet-halál harc – a végeredmény ugyanaz. Mindig lesznek győztesek, és mindig lesznek vesztesek. A trükk persze az, hogy tudjuk, melyik csatát vívjuk meg. Ugyanis minden győzelemnek ára van." Wright megye (Iowa) Wright megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Iowa államban található. Lakosainak száma 12 972 fő (2013. július 1.). Wright megye Hancock megye és Hamilton megye községekkel határos. Népesség A megye népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gare de Massérac Gare de Massérac vasútállomás Franciaországban, Massérac településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Rennes–Redon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Beslé (Gare de Rennes, Rennes–Redon-vasútvonal) Gare de Redon (Gare de Redon, Rennes–Redon-vasútvonal) Gare de Sévérac Ukrán-pajzs Ukrán-pajzs (ukránul: Український щит vagy Український кристалічний щит) a Kelet-Európai-ősmasszívum legősibb földszerkezeti egysége. Az Ukrán-pajzs, amelynek területe 180 ezer km², Ukrajna középső részén, északnyugat–délkeleti irányban (Klesziv, Ovrucs, Azovi-tenger) húzódik. Hossza – több mint 1000 km, legnagyobb szélessége – 250 km (Bohuszláv–Jampil). Az Ukrán-pajzs – a Kelet-Európai-ősmasszívum rögös kiemelkedése. A pajzs területén, a kambrium előtti kristályos kőzetek többnyire a folyók völgyében bukkannak a felszínre. Északnyugaton (Zsitomiri és Rivnei terület) és az Azovmelléken kiemelkednek a felszínre vagy vékony negyedidőszaki üledéktakaróval fedődnek. Az Ukrán-pajzs különböző korú prekambriumi üledékes-metamorf és magmás kőzetekből tevődik össze. A pajzs területéhez sorolják azokat a területeket, ahol a metamorf kőzetek a felszínre emelkednek, vagy a kristályos kőzeteken elhelyezkedő mezozoikumi és kainozoikumi üledéktakaró vastagsága nem haladja meg a 300 métert. A kristályos alap fejlődését két fő időszaka lehet osztani: geoszinklinális időszak (archaikum és korai proterozoikum), és ősmasszívum időszak. Az Ukrán-pajzsot tektonikus törések tagolták több nagyméretű blokkra (Voliny-Podóliai, Ovrucsi, Dnyepermelléki, Azovmelléki, Kirovográdi, Zsitomiri, Bilocerkvai, Umányi, Vinnyica-Mohiljevi), amelyek között törésmenti övezetek jöttek létre. A nagyobb blokkok kisebb részekre tagolódtak. A gyűrt szerkezetek között többségben vannak a gránit-gnejsz boltozatok, amelyeket szinklinálisok öveznek. A legrégibb kőzetek (ultrabazitok és tonalitok az Azovmelléken) kora meghaladja a 3,5 milliárd évet. A felső-archaikumi vulkanogén kőzetek (plagiogranitoidok és granodioritok) kora 3–3,5 milliárd év. Nagy területet foglal el a gránittakaró, amelynek a kora 1,75 milliárd év. Rajta helyezkednek el a felső-proterozoikumi kvarcitok és vulkanitok (diabáz és porfiritek) főleg a pajzs délnyugati részén (1,65–1,2 milliárd év). Az Ukrán-pajzs legfelső részét a mállási kéreg alkotja. A felszíni üledéktakaró egyenetlenségeit mezozoikumi és kainozoikumi üledékek különböző erodálású kőzetei alakították ki, amelyen az antropogén löszszerű takarója fekszik. A kristályos fundamentum kiemelkedéseinek a felszínen megfelelnek a Dnyepermelléki- és az Azovmelléki-hátságok. Vastagcsőrű zöldgalamb A vastagcsőrű zöldgalamb (Treron capellei) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Alfajai Treron capellei magnirostris Treron capellei capellei Előfordulása Bruneiben, Indonéziában, Malajziában, Mianmarban és Thaiföldön honos. Trópusi és szubtrópusi erdők lakója. Élőhelyének pusztítása miatt veszélyeztetetté vált. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. május 1.) Angelus Exuro pro Eternus Az Angelus Exuro pro Eternus a svéd Dark Funeral black metal együttes 2009-ben megjelent ötödik lemeze. Az albumot az Abyss stúdióban rögzítették Peter Tägtgren producerrel. A lemezen a kilépett Matte Modin dobos helyett Dominator játéka hallható. Az albumnak megjelent egy bónusz DVD-s verziója is, mely egy hat kamerával rögzített, 15 éves jubileumi koncertet rejt. A felvétel 2008-ban készült a svédországi P&L fesztiválon. A lemezen szereplő My Funeral című dalra videoklip is készült. Számlista "The End of Human Race" - 4:43 "The Birth of The Vampiir" - 4:50 "Stigmata" - 5:06 "My Funeral" - 5:30 "Angelus Exuro pro Eternus" - 5:04 "Demons of Five" - 4:48 "Declaration of Hate" - 5:24 "In My Dreams" - 6:30 "My Latex Queen" - 5:21 DVD számlistája ÉLŐ - P&L FESZTIVÁL [Borlänge, Svédország, Június 28, 2008] "Intro" "King Antichrist" "Diabolis Interium" "The Secrets of the Black Arts" "The Arrival of Satan's Empire" "Goddess of Sodomy" "666 Voices Inside" "Vobiscum Satanas" "Hail Murder" "Atrum Regina" "An Apprentice of Satan" Európa Faunája Európa Faunája egy adatbázis, Európa központi állatrendszertani katalógusa. Az Európai Tanács kezdeményezésére hozták létre 2000-ben, mint a biodiverzitási szolgáltatások taxonomiai hátterét. Az Európa Faunája minden jelenleg ismert Európa szárazföldjén és édesvizeiben élő többsejtű élőlény tudományos nevét és élőhelyét tartalmazza egy megbízható adatbázisban. Az adatbázis egy nyilvános webportálon keresztül érhető el. Az Európa Faunája adatbázis tartalmazza Európa szárazföldi és édesvízi fajtáinak taxonómiai katalógusát a fajták földrajzi elterjedtségét Európa taxonómiai szakértőinek az adatbázisát az európai fajok taxonómiai és biogeográfiai irodalmának bibliográfiáját és egy kereshető rendszertani struktúrát A projekt koordinátora annak indulásakor az Amszterdami Egyetem(wd) volt. Az adatbázis létrehozásában Európa különböző egyetemei és Természettudományi múzeumai vettek rész. Magyarország részéről a Természettudományi Múzeum. Az adatbázist 2015-ben átköltöztették a Berlini Természettudományi Múzeumba(wd) (Museum für Naturkunde (Berlin)) ami az európai biodiverzitási hálózat központja. A Ferencvárosi TC 1910–1911-es szezonja A Ferencvárosi TC 1910–1911-es szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól, mely összességében és sorozatban is a 10. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 12. évfordulója. Mérkőzések Bajnokság (I. osztály) 1910–11 Őszi fordulók Az 1910. október 2-án lejátszott mérkőzés újrajátszása. A megóvott mérkőzést a Ferencváros 1 – 0-ra elvesztette. A végeredmény 2 büntetőpont levonva Éourres Éourres település Franciaországban, Hautes-Alpes megyében. Lakosainak száma 128 fő (2015). Éourres Curel, Noyers-sur-Jabron, Saint-Vincent-sur-Jabron, Barret-sur-Méouge, Ribiers, Saint-Pierre-Avez, Salérans, Lachau és Val-Buëch-Méouge községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Live at the Rotterdam Ahoy A 2001-ben megjelent Live At The Rotterdam Ahoy a Deep Purple koncertalbuma. A felvétel 2000. október 30-án készült Rotterdamban a Concerto turnén. A lemez tartalmazza a koncert nagy részét, viszont maga a Concerto for Group and Orchestra nem került fel rá – a borító szerint jogi okok miatt. Nem minden szám Purple-szerzemény: két szám a vendégként fellépő Ronnie James Dio együttesének a szerzeménye (lásd: Dio), valamint elhangzottak a koncerten a Deep Purple-tagok egyéni szerzeményei is. Számok listája 1. lemez Introduction – 2:06 Pictured Within – (Lord) 9:26 Sitting in a Dream – (Glover) 4:18 Love is All – (Glover, Hardin) 4:16 Fever Dreams – 4:23 Rainbow in the Dark – (Dio, Appice, Bain, Campbell) 4:49 Wring that Neck – (Blackmore, Lord, Paice, Simper) 6:01 Fools – (Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice) 10:04 When a Blind Man Cries – (Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice) 7:43 Vavoom, Ted the Mechanic – (Gillan, Glover, Lord, Morse, Paice) 5:13 The Well Dressed Guitar – (Morse) 3:31 2. lemez Pictures of Home – (Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice) 10:11 Sometimes I Feel Like Screaming – (Gillan, Glover, Lord, Morse, Paice) 7:26 Perfect Strangers – (Blackmore, Gillan, Glover) 7:37 Smoke on the Water – (Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice) 10:20 Black Night – (Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice) 6:27 Highway Star – (Blackmore, Gillan, Glover, Lord, Paice) 7:18 Werther (Türingia) Werther település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Beaumont-le-Hareng Beaumont-le-Hareng település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 262 fő (2015). Beaumont-le-Hareng Cottévrard, La Crique, Grigneuseville, Rosay és Saint-Saëns községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Herskovits Ferenc Herskovits Ferenc (Zazár, 1902. december 31. – Bukarest, 1935. június 4.) orvos, szakíró, publicista, író. Herskovits Jenő és Izidor öccse. Életpályája A nagybányai gimnázium elvégzése után orvosi oklevelét a kolozsvári egyetemen nyerte (1926). A bukaresti Sanatorul Centralban, később a galaci Zsidó Kórházban dolgozott. Az 1930-as évek elején megszervezte a zilahi állami kórház radiológiai osztályát, majd visszatért Bukarestbe, ahol A. Dokk fedőnévvel a marxizmus oktatójaként kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s románul is, magyarul is megjelenő marxista kézikönyvet szerkesztett. Szakmunkája: Az ultra-viola sugarak az orvostudomány szolgálatában (Kolozsvár 1929); A diathermiáról című munkája (Kolozsvár 1929) az Orvosi Szemle kiadásában jelent meg; társszerzője az Izidor és Jenő testvéreivel közösen írt román nyelvű röntgenológiai tankönyvnek (Kolozsvár 1933) s a hasüregi szervek röntgendiagnosztikájáról szóló szakmunkának (Kolozsvár 1937). Szépirodalmi munkásságot is kifejtett. Ádám Ferenc írói álnév alatt jelent meg Dániel című regénye (Kolozsvár 1930), melyben a tudományos-fantasztikus irodalom módszerével rajzol meg egy jövendőbeli antikapitalista közös zsidó–arab államot. Román nyelvű publicisztikáját Doctorul álnévvel jegyezte. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár . Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Cercideae A Cercideae a hüvelyesek (Fabales) rendjébe tartozó pillangósvirágúak (Fabaceae családjában a lepényfaformák (Caesalpinioideae) egyik nemzetségcsoportja. A molekuláris genetikai vizsgálatok valószínűsítik, hogy a Cercideae pillangósvirágúak (Fabaceae) legősibb taxonja. A 2000-es évek kutatási eredményei alapján ugyancsak valószínűnek tűnik, hogy a nemzetségcsoportot ki kell emelni a lepényfaformák (Caesalpinioideae) alcsaládjából, és önálló alcsaláddá kell átminősíteni. Eredetileg trópusi esőerdőkben ének ektomikorrhiza-kapcsolatban egyes gombafajokkal, azonban mára szép virágzatáért több neotropikus fajt — így a júdásfát (Cercis siliquastrum) és az orchideafákat (Bauhinia spp.) — a világ számos trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú vidékén dísznövénynek ültetnek. Rendszertani felosztásuk A nemzetségcsoportok két al-nemzetségcsoportra tagolják: Bauhiniinae al-nemzetségcsoport három nemzetséggel: orchideafa (Bauhinia) , Brenierea, Tylosema; Cercidinae al-nemzetségcsoport három nemzetséggel: Adenolobus, júdásfa (Cercis) , Griffonia. Doktor Drakken Doktor Drakken (eredeti nevén Drew Theodore P. Lipsky) egy gonosz, kék bőrű szereplő a Kim Possible című rajzfilmben. Legtöbbször a csatlósa nem más, mint Shego. Kim Possible legfőbb ellensége. Mindig újabb és újabb terveket sző ki a világmeghódításról, amik persze nem sikerülnek. A sorozatban az anyja szerepel néhány epizódban. Drakken hangja John DiMaggio. Külseje Drakken egy kék bőrű férfi. Általában mindig kék ruhát hord. Családja Anyja, csak néhány epizódban tűnik fel. Nem tudja, hogy fiacskája egy gonosztevő. Apja ismeretlen. Van egy unokatestvére, Motor Ed. Ükapja, Bartholemew Lipsky, gonosztevő. Kim és Ron a 100 éves történelmi kiállításon kezd nyomozni, és közben az elbeszélésekben megjelenik Drakken ükapja és ükanyja(?) Miss Go! is, akinek Shego a leszármazottja. Shego Shego egy nő, aki Drakken csatlósa. Általában Drakken minden tervére azt mondja, hülyeség. Részben igaza is van. Shego régen a Go csapat tagja volt, ám Shego a gonoszsághoz vonzódott. Van pár testvére. A Ferencvárosi TC 1914-es őszi szezonja A Ferencvárosi TC 1914-es őszi szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól. A klub ekkor 15 éves volt. Narratív pszichológia Bevezető A narratív pszichológia egy olyan pszichológiai nézőpont vagy megközelítés, amely az emberi magatartás elbeszélő jellegére vonatkozik, vagy másképp szólva arra, hogy az emberek hogyan dolgozzák fel élményeiket történetek alkotásán, és mások történeteinek hallgatásán keresztül. A narratív pszichológia szerint az emberek cselekedeteik és élményeik jelentéstartalmát történeteken keresztül kommunikálják. A narratívumok jellemzői A narratívumok olyan szövegek, melyek eseményekről számolnak be, és rendelkeznek idői, valamint oksági koherenciával. Ott vannak a mítoszokban, a mesékben, a legendákban, az érvelésben, a táncban, a festészetben, a moziban, képregényben, az újságokban, vagy a hétköznapi beszélgetésekben. A narratívumok története az emberiség történetével kezdődik, és kultúrákon, történelmeken átívelve minden korban fellelhetőek. Hardy szerint a narratívumok szerepe mindenre kiterjed; az ember narratívumokban álmodik, úgy emlékezik, remél, hisz, esik kétségbe, tervez, kritizál , alkot, tanul, gyűlöl, és szeret, tehát minden cselekedet narratívában működik. A narratívumok eme fontos szerepét László János (2005). azzal magyarázza, hogy a narratívumok társas cselekvések kontextusában jelennek meg. Az élet eseményei ezen narratívumok által válnak társadalmilag láthatóvá, és nagyrészt ezek alapozzák meg a jövőbeli eseményekre irányuló várakozásainkat. Az ember életében a szituációk magukra öltik a történetek dinamikáját, rendelkeznek tetőponttal, mélyponttal, vagy befejezéssel. Így az egész élet, egyfajta történetek folyománya lesz, akár megéljük, akár elbeszéljük őket. Maga a narratív pszichológia kifejezés Theodor Sarbinhoz kötődik. Sarbin úgy véli, hogy az élettörténeti elbeszélésen keresztül egyfajta identitásterv bontakozik ki, melyben az elbeszélő felépíti saját énjét. Az egyén történetének részleteiből következtetni lehet vágyaira, elkötelezettségeire, céljaira. E következtetés alapjait az elbeszélés belső tartalma, valamint társas kulturális, és történeti kontextusa adja. Bruner szerint a narratív pszichológia ennél sokkal összetettebb jelenség. Ő az, aki empirikus vizsgálatok mércéje alá tesz a jelentéskonstrukció folyamatait. Két megismerési módot különbözetet meg, mely más-más módon teremti meg a valóságot. Az egyik a paradigmatikus, vagy logikai-tudományos mód, a másik pedig az elbeszélő mód. Az első az igazságot a logikai eljárásokon keresztül, oksági összefüggések mentén keresi, a másik az emberi szándékot, és az ezekkel kapcsolatos történéseket vizsgálja. E két megközelítést az alábbi példával magyarázza: „ Az akkor szócska különböző funkciót tölt be a „ha x, akkor y" formában megfogalmazott logikai állításban, és az „A király meghalt, és akkor a királyné is meghalt” narratív idézetben." A logikai gondolkodás valamely univerzális igazságfeltételek kereséséhez vezet, a narratív megközelítés pedig valamely konkrét kapcsolatra – gyász, merénylet, vagy lehet akár öngyilkosság – mutat. A példa is arra utal, hogy a narratív gondolkodás a koherencia megteremtésére, az értelemadásra törekszik. Brunner szerint a narratívumok nemcsak beszámolnak arról, ami történt, hanem felvázolják a történet pszichológiai nézőpontját is. Két fajta mezőről beszél: a tudatosság mezejéről, mely azt foglalja magában, hogy a cselekvők mit tudnak, mit gondolnak, és mit éreznek, vagy mit nem tudnak, nem gondolnak, és mit nem éreznek, valamint a cselekvés mezejéről, melyet a cselekvés bizonyítékai alkotnak (a cselekvő, cél, a helyzet, az eszközök). A narratívákban mindkét mező egyszerre jelenik meg, ezért képesek a történetek magukban foglalni valamely pszichológiai perspektívát. Brunerék szerint életünknek a narratívumok által adunk értelmet, és jelentést. A narratív pszichológia egy másik képviselője McAdams szerint az egyén élettörténete négy összetevőből áll (nukleáris epizódok, imágó, világnézet, generatív forgatókönyvek), melyekhez kapcsolódnak a tematikus vonalak, és a narratív komplexitás. A tematikus vonalak alatt McAdams az élettörténet visszatérő tartalmi egységeit érti, a narratív komplexitást pedig az énérettség mutatójának tekinti. Az, hogy egy történet mennyire komplex, mennyire sok a szereplő van benne, milyen a történet vonala, mennyi elemet és megkülönböztetést tartalmaz, megmutatja azt, hogy az egyén személyes tapasztalatai milyen módon kapcsolódnak a jelentés integratív keretébe. Pennebaker és Seagal a történetmesélés gyógyító hatására világított rá, mely nyelvtől, kultúrától, nemtől, kortól, társadalmi rétegtől függetlenül hat. A gyógyító hatás mértéke függ a történetek koherenciájától, az érzelmekre és kognitív folyamatokra vonatkozó szavak eloszlásától. Egy 2000-ben megjelent cikk szerint a traumatikus élmények, vagy pedig súlyos betegségek esetén a narratívák arra szolgálnak, hogy újra teremtsék a személy önidentitáshoz, és a saját jelentéseihez fűződő kapcsolatát. A narratív elemzés formái A narratívumok elemzésének három formáját különböztetjük meg: a formális-strukturális elemzést, a tartalomelemzést, és a hermeneutikai elemzést. A formális strukturális elemzés a szövegstruktúráknak a jelentés létrehozásában játszott szerepére fekteti a hangsúlyt. A pszichológiában a történetprodukció és a történetmegértés kognitív kutatásaiban van szerepe. A másik megközelítés tartalomelemzés mennyiségi elemzések alapján vizsgálja a narratívumot. A pszichológiában ilyen megközelítéssel a pszichológiai tartalmat kategorizálják. E két elemzés kritikája, hogy figyelmen kívül hagyják azt a kontextust, amiben az egyes struktúrák, vagy szemantikai tartalmak előfordulnak, így ezen mérések segítségével nem lehet feltárni a szöveg pszichológiai, vagy pragmatikai jelentéseit. A harmadik megközelítés a hermeneutikai elemzés, mely az elbeszélés szövegkörnyezetére, társadalmi és kulturális kontextusára fekteti a hangsúlyt. A narratívumok elemezésének ez a harmadik fajtája pszichológiai szempontból a személyes elbeszéléseknek az identitással való összefüggéseit tárja fel, és nem tartja szükségesnek a következtetések empirikus ellenőrzését. Tudományos narratív pszichológia A narratív pszichológiának az a változata, melyet László János és munkatársai az utóbbi évtizedben dolgoztak ki, tekinthető úgy is, mint a természettudományok, és a humán tudományok összeillesztésének egy újabb kísérlete. László szerint az elbeszélés egy olyan eszköz, mely alapján komplex pszichológiai folyamatok válnak empirikusan megközelíthetővé. A narratív pszichológiának ez a változata az úgynevezett tudományos narratív pszichológia. A tudományos narratív pszichológia a nyelv és a pszichológiai folyamatok összefüggéseit valamint a nyelv és az identitás közötti kapcsolatot vizsgálja. A nyelvet egy olyan komplex rendszernek tekinti, amelynek tanulmányozása által empirikusan megalapozott tudáshoz juthatunk az emberi társas alkalmazkodással kapcsolatban. Az emberek élettörténeteikben saját, jelentős életeseményeiket fogalmazzák meg. Kifejezik azt, hogy hogyan teremtik meg saját valóságukat, saját identitásukat. László úgy véli, hogy az egyén számos lényeges vonatkozásban történetek révén alkotja meg önidentitását, és a társas világhoz fűződő viszonyát, így ezen történetek különböző viselkedéses adaptációkról és más komplex pszichológiai folyamatokról vallanak. Ám ahhoz, hogy ezeket a jelentéseket tudományosan vizsgálni tudjuk, szükség van olyan módszerekre, melyek segítségével a különböző elbeszélésekből képesek vagyunk megbízható eredményeket levonni a történetek pszichológiai konstrukciójával kapcsolatosan. Az elmúlt 25 évben a narratív pszichológia két szempontból is pozitívan hatott a személyiség pszichológiára. Egyrészt ösztönzi a személyiségpszichológiát, hogy összefüggéseket és következetességet találjon az ember élettörténetében. Az emberek élettörténetei sokkal több mindent árulnak el, mint azt gondolnánk. A történetek irányítják az emberi viselkedést, döntéshozatalt és megmutatják, hogy az emberek hogyan teremtik meg saját valóságukat.Másrészt a narratív megközelítés segített új kontextusba helyezni a személyiség pszichológiát, és új utakat nyitottak meg afelé, hogy milyen módon vegyük figyelembe a narratívumok nem, a társadalmi - és faji hovatartozás, és a kulturális különbségek személyiségfejlődésre való hatását. A személyiség pszichológusoknak folytatniuk kell azon utak felfedezését melyek megmutatják, hogy egy ember milyen módon tulajdonít értelmet az életének a narratívumokon keresztül, valamint a különböző elbeszélések jelentős hatását az emberek pszichológiai, társadalmi és kulturális életére. Formula–1 luxemburgi nagydíj A luxemburgi nagydíjat 1997-ben és 1998-ban rendezték a Nürburgringen. Az európai nagydíjnak is helyet adó pálya ebben a két évben a közeli nagyhercegség nagydíjának adott helyet. Az európai nagydíjat 1997-ben újra Jerezben rendezték, míg 1998-ban nem rendeztek európai nagydíjat. Az első luxemburgi nagydíjat Jacques Villeneuve, a másodikat Mika Häkkinen nyerte meg. Familiares A Familiares (Baráti levelek, teljes latin címén Familiarium rerum libri) Francesco Petrarca itáliai humanista költő, író leghíresebb és legterjedelmesebb levélgyűjteménye, mely 24 könyvbe rendezett 350 levélből áll. Története 1345-ben Petrarca a veronai káptalani könyvtárban rábukkant Cicero leveleinek igen fontos korpuszára, melyet azonnal lemásolt. Ekkor született meg benne az ötlet, hogy saját leveleit is összegyűjtse, és elrendezve az utókorra hagyja. Azonnal megírta első, Ciceróhoz intézett levelét, mely a gyűjteményt záró ókori szerzőkhöz írt episztolák (Antiquis illustrioribus) első darabja lesz. A tényleges munka azonban csak néhány évvel később kezdődött. A művet ekkor még az Aeneis mintájára tizenkét könyvre kívánta tagolni, az Epystolarum mearum ad diversos liber (Különböző emberekhez írt leveleim könyve) címet adva neki. 1350 januárjában írta meg a bevezető levelet, a barátjához, az általa Socratesnek nevezett Ludwig van Kempenhez intézett dedikációt. Amikor 1351 májusában a költő távozott Padovából, a néhány levélből álló mű címe már a végleges Baráti levelek volt. 1351-1353 közötti provence-i tartózkodása a mű korai történetének egyik legintenzívebb alkotóperiódusa, Petrarca elkészül az első három könyvvel és a negyedik töredékével. Milánóba költözése (1353) után többé nem szakította meg a munkát. 1356-ban a korpusz már akkorára nőtt, hogy a költő a kettéosztás mellett döntött: utolsó éveinek leveleit külön gyűjteménybe rendezte, melynek a Seniles (Öregkori levelek) címet adta, a Baráti leveleket illetően pedig úgy határozott, hogy a könyvek számát tizenkettőről húszra emeli, hasonlóan Cicero és Seneca levélgyűjteményeihez. 1358-1359-ben Petrarca és Boccaccio megbízásából Leonzio Pilato megkezdte az Iliasz és az Odüsszeia latinra fordítását, ugyanekkor a költő a homéroszi eposzok mintájára az immár végleges huszonnégyre emelte a Baráti levelek könyveinek számát. A mű összeállításának története 1366-ban zárult, amikor Petrarca másolója, Giovanni Malpaghini befejezte az utolsó öt könyv átírását. Kiadásai A Familiares kritikai kiadása 1933-1942 között jelent meg Petrarca összes műveinek sorozatában. Az első három kötetet (I-XIX. könyv) Vittorio Rossi gondozta, majd a tudós halála után tanítványa, Umberto Bosco szerkesztésében jelent meg a negyedik kötet (XX-XIV. könyv). Modern nyelveken teljes fordítása létezik angolul, németül, franciául és olaszul. Magyarul szemelvények olvashatók belőle Kardos Tibor fordításában. C részhalmaz (C++) A C++ a kompatibilitás miatt jelentős részt megőrzött a C nyelvből: szintaxisát, kulcsszavakkal együtt, és a standard könyvtárát. Inkompatibilitás Bár a C-t gyakran nevezik a C++ részhalmazának, ez csak részben igaz, meglehet a nyelv alkotója törekedett a maximális kompatibilitásra. A legtöbb C kód érvényes C++ kód is, de sokszor kell kisebb dolgokat átírni, mert nem fordulnának le, vagy más szemantikával bírnak. Lexikális eltérések A C++ új, egysoros kommentet vezetett be: // alakban. Bár az 1999-s C szabvány is bevezette ezt a kommentformát, az osztás utáni közvetlen C-stílusú komment (//*) átalakul egysoros kommenté. Ez igen ritka hiba, és egy szóköz beszúrásával megoldható. Szintaktikus hibák A problémák egy része a C++ erősebb típusellenőrzéséből fakad, ilyen például, hogy a void* nem konvertálódik automatikusan bármilyen T* mutatóvá. Ez a mallocot tartalmazó kódok nagy részét invalidálja, mivel az void*-t ad vissza. Ehelyett konverziós operátort kell használni: Egy másik gyakori gond a C++ kibővített kulcsszókészlete, amelyet sok C programban azonosítóként használnak, s bár ez lexikális eltérés, mégis a parser ismeri fel. További eltérések még, amelyek fordítási hibát okozhatnak C-kód C++ fordítóval való fordítása során: A "non-prototype" stílusú függvénydeklarációt (azaz nincs megadva paraméterlista, ez a C -ben meghatározatlan számú paramétert jelent) a C++ nem támogatja (és 1990 óta a C sem). Hasonlóan az implicit függvénydeklarációt (függvény használata annak deklarálása előtt) is elutasítja a C++ ( 1999 -ben a C-ből is kivették). A C megengedi struktúrák, uniók és felsorolt típusok deklarálását a függvények prototípusában míg a C++ nem. A vessző operátor (,) eredményezhet balértéket C++-ban, míg C-ben ez nem lehetséges A C megengedi a paraméterek típusának megadását a felsorolásuk után, a C++-ban ez hiba: A C-ben az int alapértelmezett típus, az ISO C és a C++ megtiltja az "implicit int" használatát. Lásd eggyel feljebb. Szemantikai eltérések Ezek az eltérések nem okoznak fordítási hibát(többnyire), de a program máshogy fog működni, attól függően, hogy C vagy C++ kódként fordítjuk. Más a "? :" (ternáris - három paraméterű - operátor) precedenciája, javítani a kifejezések bezárójelezésével lehet. C++-ban engedélyezettek a redundáns typedefek, míg C-ben nem lehet több egy scopeban. A C-ben a felsorolt típus és a karakter konstansok mérete mindig int, míg C++-ban az elemeinek értékétől függ (a legkisebb, amelybe beleférnek), illetve sizeof(char) Mindkét nyelv engedélyezi beágyazott struktúrák létrehozását, de a hatókört másként értelmezik (a C++ a belső struktúrát a külső hatókörén/névterén belül értelmezi). A C megengedi egy függvény meghívását annak deklarálása előtt, ez C++-ban hiba. A C-ben ki lehet kerülni a kezdeti értékadásokat (pl goto val), C++-ban ez is hiba. Egyéb eltérések Ezek az eltérések a C++-ban szereplő, de C kód fordításakor nem zavaró eltérések közül néhány. A C++ megváltoztat néhány a C standard könyvtárában lévő függvényt azzal, hogy konstanssá tesz visszatérési értékeket és paramétereket (pl.: az strchr a C -ben char* típusú értékkel tér vissza míg ez a C++-ban const char* -á változik). Globális konstansokat a C automatikusan külső szerkesztésűként kezeli, míg C++-ban kötelező az extern kulcsszó használata vagy kezdőérték adása. Standard könyvtár A C++ kisebb módosításokkal (lásd feljebb) átvette a C standard könyvtárát. Ha a globális névtérben szeretnénk elérni a C-s függvényeket, akkor használjuk az eredeti "C stílusú" include fájlokat. A C++ stílusú include-olása a C-s könyvtáraknak úgy történik, hogy elhagyjuk a ".h" kiterjesztést a fájl nevéből és elérakunk egy "c"-t. Így lesz pl. az ""-ból "". Fordítótól függően lehetséges, hogy a függvényeket megtaláljuk a másik névtérben is. 1948 Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek Évek: 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 Események Január január 1. – A British Railways létrehozása. január 4. – Burma függetlenségének kikiáltása. január 22. – Ernest Bevin, az Egyesült Királyság külügyminisztere az Alsóházban tartott felszólalásában javaslatot tesz a Nyugati Unió egy formájára. január 28. – A Szovjetunió és a Lengyelország kormánya kölcsönös áruszállítási hitelegyezményt ír alá. január 30. – Indiában meggyilkolják Mahátma Gandhit . Február február 10. – Szovjet–jugoszláv–bolgár tárgyalások Moszkvában a Balkáni-föderáció terveiről. február 13. – A csehszlovák kormány ülésén a nemzeti szocialista miniszterek tiltakoznak a nemzetbiztonsági testület parancsnokának önkényes eljárása ellen, aki a testület nyolc tisztségviselőjét a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) embereivel akarta felváltani. (A kormány dönt az intézkedés visszavonásáról, de a végrehajtást Václav Nosek belügyminiszter szabotálja.) február 18. – Magyarország megköti a Szovjetunióval a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. február 20. – A kormány rendkívüli ülésén a Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt és a Demokrata Párt miniszterei benyújtják lemondásukat, tiltakozva a belügyminiszter törvénytelen eljárása ellen. február 21 – 23. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes pártértekezletén sor kerül az egyesülésre, így a RKP-ból és a PSD balszárnyából megalakul a Román Munkáspárt (Partidul Muncitoresc Român) , melynek első titkára Gheorghe Gheorghiu-Dej . február 23. – A csehszlovák belügyminisztérium jelentést tesz közzé a nemzeti szocialista párton belüli „államellenes összeesküvés” leleplezéséről. február 25. – Edvard Beneš köztársasági elnök elfogadja a polgári pártok minisztereinek lemondását, s Klement Gottwalddal az élen kinevezi az új kormányt. február 26. – Jozef Lettrich lemond a Szlovák Nemzeti tanács elnöki posztjáról, utóda a kommunista párti Karol Šmidke. Március március 3. – Csehszlovákiában a nemzeti szocialista párt Csehszlovák Szocialista Párttá alakul át. március 4. – Horthy Miklóst tanúként a nemzetközi törvényszék elé idézik Edmund Veesenmayer háborús bűnös perében. március 5 – 7. – Az MSZDP kongresszusán kizárják a Kéthly Anna -féle szárny tagjait és a pártvezetést megbízzák, hogy az Magyar Kommunista Párttal kezdjen tárgyalásokat egy egységes munkáspárt létrehozásáról. március 9. – A csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa irányelvet ad ki a gyárak és a vállalatok „reakciós elemektől” való megtisztításához. március 10. – Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter tisztázatlan körülmények között kizuhan a külügyminisztérium egyik ablakán, és belehal sérüléseibe. március 14. – Az első Kossuth-díjak átadása. március 17. – A Nyugat-európai országok aláírják a Brüsszeli Egyezményt. március 18 – 19. – Moszkva visszarendeli Jugoszláviából a szovjet szakértőket. (A szovjet–jugoszláv konfliktus kezdete.) március 20. – Az első választások Szingapúrban március 25. – Magyarországon államosítják a száz főnél többet foglalkoztató üzemeket. március 27. – A szovjet kormány „kispolgári-nacionalista elhajlással” vádolja meg a Jugoszláv Kommunista Párt (JKP) vezetését. március 28. – Parlamenti választások Romániában . március 31. – Megszüntetik a Budapesti Értéktőzsdét . Április április 1. – Az MSZDP 32 országgyűlési képviselőjét visszahívja az Országgyűlésből . április 3. – Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot ( Marshall-segély ). április 4 – 5. – A Nemzeti Parasztpárt elnökének ismét megválasztják Veres Pétert . április 12 – 13. – A JKP KB elveti a szovjet kormány által megfogalmazott vádakat. április 13. – Az újonnan megválasztott román parlament elfogadja az ország új alkotmányát, amely május 1-jei hatállyal lép életbe. április 17. – A Csehszlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt vezetősége közös nyilatkozatban jelenti be a munkásosztály marxista–leninista alapokon való egyesítésének szükségességét. április 17 – 18. – A Független Kisgazdapárt elnökének Dobi Istvánt választották. április 28. A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok államosításáról. Újabb államosítási törvényt fogadnak el Jugoszláviában. (Az államosítás és az állami ellenőrzés a kisipari termelésre is kiterjed. Ezzel is bizonyítják, hogy a JKP szocialista tulajdon- és osztályviszonyok kialakítására törekszik.) Május május 7. – Létrehozzák a Községi Élelmiszer-kereskedelmi RT-t, ismertebb nevén a KÖZÉRT-et. május 9. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés elfogadja az új alkotmányt, amely kitűzi a „szocializmus építésének perspektivikus célját”, továbbá leszögezi, hogy az országban népi demokratikus rendszer uralkodik, törvényesíti „a dolgozó nép hatalmát”, és kimondja a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúságát. (A nemzeti kisebbségekről nem ejt szót.) május 14. – Izrael kikiáltja függetlenségét, az ENSZ határozata alapján Palesztinát arab és zsidó államra osztják fel. május 15. – Kitör az arab–izraeli háború . május 30. – Csehszlovákiában lezajlanak a választások az alkotmányozó nemzetgyűlésbe. (Az első „szocialista típusú” választáson a szavazók 89,2%-a voksol a Nemzeti Front jelöltlistáira.) Június június 2. Aláírják a magyar–szovjet katonai egyezményt. A végbemenő változásokkal azonosulni nem tudó, s nem akaró csehszlovák köztársasági elnök, Edvard Beneš lemond tisztéről. június 3. – Pócspetriben egy tüntetés során életét veszti egy rendőr. Az eset koncepciós perében a jegyzőt halálra, a plébánost életfogytiglanra ítélik. június 4. – A csehszlovák nemzetgyűlés egyhangúlag Klement Gottwaldot választja elnökké. június 8. – A nemzetközi körülmények változása miatt a CSKP KB új irányelveket fogad el a magyar kisebbséggel kapcsolatban, mely szerint a magyaroknak biztosítani kell a polgárjogokat, de nem szabad elismerni kisebbségi státusukat, illetve lehetővé tenni magyar politikai szervezet alakítását. június 10 – 11 . – A Román Munkáspárt plenáris ülésén meghatározzák a román belpolitika irányvonalát, továbbá elfogadják a Kominform Jugoszláviát elítélő dokumentumát, elutasítják a Marshall-tervet és megfogalmazzák a mezőgazdaság kollektivizálásáról és a fokozott iparosításról szóló határozatokat. június 11. – Romániában törvény születik a nagyipar, a bányászat, a biztosító- és a szállító vállalatok államosításáról. június 12. – A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). június 14. – Csehszlovákiában Klement Gottwaldot beiktatják elnöki hivatalába. június 15. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetet rendel el Palesztinában , az arab-izraeli háborús konfliktus véget ér, de a béke nem teljes. június 18. – A Budapest–Cegléd–vasútvonal töltésen futó új szakaszának átadásával megszűnik a Thököly úti halálsorompó . június 20 – 22 . – A Kominform első Jugoszlávia-ellenes határozata, amelyet 28 -án hoznak nyilvánosságra. (A nyílt szovjet–jugoszláv „hidegháború” kezdete.) június 24. – A berlini válság, mely során a szovjetek lezárják a Berlin nyugati zónáihoz vezető összes utat. június 25. A nyugati hatalmak útnak indítják az első repülőgépes segélyszállítmányt (berlini légihíd). A csehszlovák és a magyar kommunisták képviselőinek pozsonyi tárgyalásán a felek megállapodnak, hogy a csehszlovákiai magyarok visszakapják állampolgárságukat, és ugyanolyan jogokban részesülnek, mint a csehek és a szlovákok . június 27. Prágában lezajlik a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesítő kongresszusa. Nyilvánosságra hozzák a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának (Kominform) egy héttel korábbi határozatát, amely elítéli a JKP-t, mert az szakított az osztályharc marxista elméletével, barátságtalan a Szovjetunióval. (A JKP KB nem küldött képvisetőket az ülésre.) június 28. – Jugoszlávia hivatalosan kilép a Kominformból . június 30. – A JKP nyilatkozata szerint a Kominform bírálata helytelen és hamis állításokon alapul. Július július 2. – Romániában felállítják az Állami Tervbizottságot, amely – a gazdaság egységes, központi irányítására – 1949 -re és 1950 -re egyéves tervet, 1951 -től kezdve ötéves terveket dolgoz ki. július 21 – 28 . – A JKP V. kongresszusa megerősíti az addigi irányvonalat és vezetőséget. július 31. – Lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt . Augusztus augusztus 3. Szakasits Árpád lesz Tildy Zoltán utódja. Romániában kezdetét veszi az egyházi iskolák államosítása. augusztus 14. – Az NSZK történetének első választásán a jogosultak 78%-ának részvételével a CDU (31,0%) győz. Az első Bundestagba még az SPD (29,2%), az FDP (11,9%) és az NKP (5,7%) jut be több regionális párt mellett. augusztus 16. – A csehszlovák katolikus püspökök nyitrai konferenciáján memorandumot intéznek a kormányhoz, melyben a résztvevők fenntartásaikat fejezik ki az országban végbemenő fejlődéssel kapcsolatban. augusztus 20. – Rákosi Mátyás Kecskeméten megtartott ünnepi beszédében egyértelműen és határozottan a szövetkezetesítés mellett foglalt állást, amikor kijelenti „ Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás […] Ezen az úton a népi demokrácia nem mehet tovább. ” augusztus 25. – János barcelonai gróf – az Azor nevű jacht fedélzetén, amely San Sebastiánnal szemben horgonyoz – találkozik Francóval és beleegyezik, hogy rábízza a fiát, János Károlyt a tábornokra, aki a caudillo kívánsága szerint Spanyolországban fog tanulni. augusztus 30. – Romániában létrehozzák a titkosrendőrséget. Szeptember szeptember 3. Sezimovo Ústíban meghal dr. Edvard Beneš volt köztársasági elnök. (Szeptember 8-ai temetésén a résztvevők kinyilvánítják szembenállásukat a rendszerrel.) Lengyelországban a „moszkvaiak” és a „partizánok” – azaz a háborús emigránsok és az illegalitásban harcoltak – közötti éles vita eredményeként Władysław Gomułkát elmozdítják a Lengyel Munkáspárt főtitkári székéből. (Megkezdődik a párt megtisztítása.) szeptember 6. – Az Államrendőrség Államvédelmi Osztályából (ÁVO) létrehozzák a BM Államvédelmi Hatóságát (ÁVH) szeptember 8. – A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása. szeptember 27 – 28 . – A Csehszlovák Kommunista Párt és az eddig szervezetileg különálló Szlovák Kommunista Párt egyesülése, az egységes párt elnökévé Klement Gottwaldot, főtitkárává Rudolf Slánskýt választják. Október október 1. – A CSKP soraiban is tisztogatások kezdődnek a pártba befurakodott „karrieristák és megbízhatatlan elemek eltávolítására”. október 7. – Párizsi autószalonon bemutatják az első Citroën 2CVt . október 12. – A csehszlovák kormány döntést hoz a magyar lakosok állampolgárságának visszaadásáról. (Ezzel megszűnik a csehszlovákiai magyarok több mint három éven át tartó teljes jogfosztottsága.) október 14. – Csehszlovákiában érvénybe lép a népi demokratikus köztársaság védelméről szóló törvény. október 15. – A müncheni I. bajor esküdtszék döntésével Hitler hagyatékát Bajorországra ruházza, többek között a Mein Kampf szerzői jogát is. (A könyv szerzői jogi védelme 2015. december 31-én járt le.) október 25. – Csehszlovákiában megalakul az Egyházügyi Hivatal. október 27. – A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadja az 1949–53-as időszakra vonatkozó ötéves tervet. November november 17. – Az MDP Államvédelmi Bizottsága – Rákosi Mátyás javaslatára – határoz arról, hogy szovjet katonai és rendőrségi szakértőket kérnek, illetve magyar katona- és rendőrtiszteket küldenek a Szovjetunióba . november 26. – A magyar országgyűlés elfogadja a nők egyenjogúsításáról szóló törvényt. December december 1. – Romániában rendeletileg feloszlatják a görögkatolikus egyházat , és híveit „beolvasztják” a ortodox egyházba . december 10. Megalakul a Dobi-kormány , az új miniszterelnök Dobi István (a korábbi: Dinnyés Lajos ). Az ENSZ Közgyűlésén elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát . december 12. – Romániában kezdetét veszi a nemzetiségi politika új irányvonala. december 15. – Csehszlovákiában megjelenik az „ Új Szó ” című hetilap, négy évi kényszerszünet után az első szlovákiai magyar sajtóorgánum. december 15 – 21. – Hosszas viták után Varsóban sor kerül a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Szocialista Párt egyesülési kongresszusára, s a fúzió eredményeként létrejön a Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR). (Az ifjúsági szervezetek egyetlen szervezetben, a Lengyel Ifjúsági Szövetségben (ZMP) egyesülnek. Csatlakozik a PZPR-hez a „Bund” Zsidó Szocialista Párt is.) december 18. – Horthy Miklós és családja elhagyja Bajorországot . december 23. – Tokióban kivégzik Tódzsó Hideki japán miniszterelnököt és 6 társát, mint háborús bűnöst. december 26. – Letartóztatják Mindszenty József hercegprímás- érseket . Határozatlan dátumú események március – A krisztinavárosi Koronaőr utcát Kosciuszkó Tádé utcának nevezik át Tadeusz Kościuszko lengyel-amerikai szabadsághős tiszteletére. június – Németország nyugati övezeteiben bevezetik az új márkát. szeptember – november – A Kínai Néphadsereg „felszabadítja” Mandzsúriát (Északkelet-Kínát). az év folyamán – A Természetvédelmi Világszövetség megalapítása. A phenjani Sunan nemzetközi repülőtér megnyitása. december – Lengyelországban megszüntetik a kötelező beszolgáltatás 1946-ban bevezetett rendszerét. az év végén – Goli otok szigetén a jugoszláv hatóságok internálótábort hoznak létre, ahová 1958 -ig 16–18 ezer „nép ellenségét”, főleg Kominform-szimpatizánst zárnak be. Az év témái 1948 a filmművészetben Bán Frigyes : Talpalatnyi föld Frank Capra : Államok szövetsége Vittorio De Sica : Biciklitolvajok John Huston : A Sierra Madre kincse Laurence Olivier : Hamlet Szőts István : Ének a búzamezőkről Orson Welles : Machbet 1948 az irodalomban Jerzy Andrzejewski : Hamu és gyémánt (regény) Kodolányi János : Vízöntő (avagy Vízözön) Norman Mailer : Meztelenek és holtak (regény) Irwin Shaw : Oroszlánkölykök (regény) Megszűnik a Sorsunk c. folyóirat 1948 a sportban A Csepeli Munkás TE nyeri az NB1 -et. Ez a klub harmadik bajnoki címe. július 29. – augusztus 14. XIV. Nyári olimpiai játékok Londonban . 59 ország részvételével. január 30. – február 9. V. Téli olimpiai játékok St. Moritzban . 28 ország részvételével. Születések január 5. – Perényi Miklós , Kossuth-díjas magyar gordonkaművész, a nemzet művésze január 7. – Zmago Jelinčič Plemeniti szlovén , szlovén politikus, a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) alapítója január 8. – Váradi Katalin , Hevesi Sándor-díjas magyar karmester († 2015 ) január 12. – Török Ádám , magyar fuvolista , énekes és dalszövegíró , a Mini frontembere. január 22. – Hoffmann Rózsa , magyar pedagógus, oktatáspolitkus január 24. – Németh Miklós , magyar politikus, miniszterelnök január 25. – Vikidál Gyula , Liszt Ferenc-díjas magyar énekes január 28. – Kern András , Kossuth-díjas magyar színész január 28. – Mikhail Baryshnikov orosz születésű amerikai balett-táncos , koreográfus , filmszínész január 31. – Kováts Kolos , Kossuth-díjas magyar operaénekes február 2. – Sunyovszky Szilvia , Jászai Mari-díjas magyar színésznő február 3. – Drapál János , magyar motorkerékpár-versenyző († 1985 ) február 4. – Alice Cooper , amerikai zenész február 4. – Wichmann Tamás , kilencszeres kenuvilágbajnok, kétszer olimpiai második, egyszer olimpiai harmadik helyezett, 37-szeres magyar bajnok február 12. – Raymond Kurzweil , amerikai feltaláló, író február 17. – Cserhalmi György , Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze február 21. – Laczkovich Miklós , magyar matematikus február 28. – Rimóczi Imre magyar mikológus, egyetemi tanár március 3. – Böröczky József , magyar humorista, motorsport-szakkommentátor († 2011 ) március 9. – Lovász László , magyar matematikus, Magyar Tudományos Akadémia elnöke március 12. – Dienes Gábor , magyar festőművész († 2010 ) március 14. – Billy Crystal , amerikai színész március 17. – William Gibson , amerikai science fiction író március 17. – Bodnár Erika , Jászai Mari-díjas magyar színésznő március 21. – Papp Lajos , Széchenyi-díjas magyar szívsebész március 22. – Andrew Lloyd Webber , brit zeneszerző március 24. – Debreczeni Ferenc , Kossuth-díjas magyar zenész, doboz, az Omega tagja március 31. – Al Gore , amerikai politikus, USA 45. alelnöke április 6. – Grendel Lajos , szlovákiai magyar író április 17. – Ivánka Csaba , színész, rendező, zeneszerző, szövegíró, énekes († 1996 ) április 22. – Ġorġ Abela máltai jogász, politikus, köztársasági elnök április 24. – Szívós István , olimpiai és világbajnok magyar vízilabdázó április 25. – Andorai Péter Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet színésze május 14. – Kállai Bori , magyar színésznő, érdemes művész május 19. – Grace Jones , amerikai modell, énekesnő és színésznő május 21. – Helyey László Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2014 ) május 26. – Gálvölgyi János Kossuth-díjas magyar színész, parodista május 26. – Tarlós István , magyar mélyépítő mérnök, Budapest főpolgármestere május 27. – Presser Gábor , Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenész, énekes május 31. – Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics , Nobel-díjas belarusz írónő június 13. – Blaskó Péter , Kossuth-díjas magyar színész, a nemzet művésze június 18. – Schmidt Éva tudományos kutató, tanár , néprajztudós és nyelvész volt († 2002 ) június 22. – Cserháti Zsuzsa , magyar énekesnő († 2003 ) június 28. – Kathy Bates , Oscar-díjas amerikai színésznő július 3. – Pintér Sándor magyar rendőrtiszt, jogász, politikus, belügyminiszter július 4. – Verebes István Jászai Mari-díjas színész, rendező július 5. – Lojze Peterle szlovén politikus, kormányfő július 5. – Kű Lajos , olimpiai ezüstérmes magyar labdarúgó július 7. – Barta Tamás magyar gitáros, énekes, zeneszerző († 1982 ) július 9. – Szögi László magyar történész, levéltáros, könyvtáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója július 13. – El Kazovszkij , Kossuth-díjas magyar festőművész, díszlettervező († 2008 ) július 25. – Baka István , magyar költő, műfordító († 1995 ) július 25. – Fazekas Attila , képregényrajzoló, illusztrátor. július 30. – Jean Reno , francia színész augusztus 4. – Dinnyés József , magyar zeneszerző, előadóművész augusztus 4. – Papp János , magyar színész augusztus 4. – Bartha András , magyar üzletember, író, költő augusztus 8. – Cservenyák Tibor , olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző augusztus 17. – Badari Tibor , Európa-bajnok ökölvívó († 2014 ) augusztus 23. – Jurij Ivanovics Jehanurov , ukrán politikus, 2005–2006 között Ukrajna miniszterelnöke szeptember 2. – Oszter Sándor , Kossuth-díjas magyar színművész szeptember 3. – Sáfár Anikó , magyar színésznő szeptember 6. – Hegedűs Csaba , olimpiai bajnok magyar birkozó, edző, sportvezető szeptember 8. – Kincses Veronika , Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő szeptember 9. – Jacqueline Taïeb francia énekesnő szeptember 10. – Charles Simonyi , szoftverfejlesztő, a szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója szeptember 15. – Székely B. Miklós , Jászai Mari-díjas magyar színész szeptember 19. – Jeremy Irons , Oscar-díjas angol színész szeptember 20. – Baksa-Soós János , magyar előadó- és képzőművész, a Kex együttes alapítója és frontembere szeptember 20. – George R. R. Martin , amerikai író, forgatókönyvíró szeptember 29. – Theo Jörgensmann , klarinétművész szeptember 29. – Koroknay Géza színész († 2013 ) október 1. – Cságoly Ferenc , Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár október 8. – Johnny Ramone , amerikai gitáros, zenész († 2004 ) október 8. – Claude Jade , francia színésznő († 2006 ) október 11. – Verbőczy Antal , magyar költő († 1982 ) október 12. – Rick Parfitt, angol rockzenész, zeneszerző, gitáros ( Status Quo ) († 2016 ) október 17. – Raffay Ernő , magyar történész, államtitkár október 28. – Ördögh Szilveszter , író, műfordító († 2007 ) november 8. – Deák Bill Gyula , magyar bluesénekes november 14. – Károly walesi herceg november 15. – Droppa Judit Munkácsy-díjas textiltervező november 28. – Tamás Gáspár Miklós , filozófus december 2. – Gazda István tudománytörténész, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója december 3. – Ozzy Osbourne , énekes december 14. – Lázár Kati , Kossuth-díjas magyar színésznő december 21. – Samuel L. Jackson , amerikai színész december 27. – Gérard Depardieu , francia színész december 31. – Donna Summer , amerikai énekesnő, többszörös Grammy-díjas († 2012 ) december 31. – Joe Dallesandro amerikai színész Halálozások január 26. – Kâzım Karabekir török tábornok, politikus, a török parlament házelnöke 1946-tól haláláig (* 1882 ) január 28. – Arthur Liebehenschel , az auschwitzi és majdaneki haláltáborok parancsnoka (* 1901 ) január 30. – Mahátma Gandhi indiai miniszterelnök, meggyilkolják. (* 1869 ) február 11. – Szergej Mihajlovics Eisenstein orosz rendező (* 1898 ) február 16. – Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1895 ) április 25. – Márkus László magyar rendező, díszlet- és jelmeztervező, kritikus, drámaíró (* 1881 ) május 30. – Klekl József , korábban alaptalanul magyarellenességgel vádolt magyarországi szlovén politikus, majd belgrádi parlamenti képviselő. 1918 -ban tervezetet készített a szlovén nemzetiségi területet magába foglaló autonóm, vagy pedig független Szlovenszka krajina kialakítására (* 1874 ) június 6. – Louis Lumière francia kémikus , a filmművészet és a filmgyártás úttörője (* 1864 ) június 12. – Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (* 1893 ) július 7. – Schulek János építész (* 1872 ) július 18. – Telcs Ede , szobrászművész (* 1872 ) július 30. – Paikert Alajos, ifj. , mezőgazdász, agrárpolitikus, múzeumigazgató (* 1866 ) augusztus 18. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg , Sztálin börtönében halt meg (* 1895 ) augusztus 20. – Emery Roth magyar származású amerikai építész, New York meghatározó lakóépületeinek, hoteljeinek, felhőkarcolóinak tervezője (* 1871 ) augusztus 27. – Markovits Rodion , magyar író, újságíró (* 1884 ) szeptember 3. – Edvard Beneš cseh politikus (* 1884 ) szeptember 22. – Adalbert Ferdinánd porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tisztje (* 1884 ) szeptember 22. – Florence Augusta Merriam Bailey , amerikai ornitológusnő és természetírónő (* 1863 ) október 18. – Walther von Brauchitsch német katonatiszt, tábornagy (* 1881 ) október 23. – Zerkovitz Béla zeneszerző (* 1881 ) október 24. – Vámbéry Rusztem , jogász, polgári radikális publicista (* 1872 ) november 21. – Dálnoki Miklós Béla katonatiszt, az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke (* 1890 ) november 28. – Ábrányi Emilné, Wein Margit magyar szopránénekesnő (* 1861 ) november 30. – Bíró Mihály magyar festő , grafikus , szobrász (* 1886 ) Nobel-díjasok A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek. Marcel De Corte Marcel De Corte (Sint-Truiden, 1929. november 25. – 2017. február 27.) válogatott belga labdarúgó, fedezet, edző. Pályafutása Klubcsapatban 1947 és 1950 között a KRC Gent labdarúgója volt. 1950 és 1959 között az Anderlecht csapatában játszott és négy bajnoki címet nyert az együttessel. Az 1959–60-as idényben a KAA Gent, az 1960–61-es idényben a ROC Charleroi játékosa volt. A válogatottban 1952 és 1954 között három alkalommal szerepelt a belga válogatottban. Edzőként 1961 és 1966 között a KSV Waregem, 1969-70-ben a KV Kortrijk vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Belga bajnokság bajnok: 1953–54, 1954–55, 1955–56, 1958–59 Hegedős Károly Hegedős Károly (Mezőberény, 1895. – Budapest, 1972.) építész. Élete és munkássága Gazdag polgárcsaládban született. Gyermekkorában árvaságra jutott, bátyja lett a gyámja. 1913-ban kezdte meg tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki karán. Az első világháborúban tüzérként szolgált több hadszíntéren. A két háború között Bukarestben, Párizsban, Cegléden, Békéscsabán és Mezőberényben is tervezett épületeket. 1939-től saját tervezőirodát hozott létre. 1939-ben építette egyik emblematikus művét, a Magyar Jakobinusok tere 2-3. alatt álló igen korszerű bérházat, ami eredetileg az Országos Társadalombiztosítási Intézet Bányanyugbér Biztosítási Ágazatának bérháza volt. A második világháború után állami tervező vállalatnál dolgozott. Főbb munkái voltak többek között: az OTI Csepeli Rendelőintézet, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) Ügyviteli Székháza. Family Affair (Gwen Guthrie-dal) A Family Affair című dal 1988-ban megjelent kislemez az amerikai Gwen Guthrie előadásában. A dal az 1983-ban megjelent Portrait című album utolsó kimásolt kislemeze. A dal slágerlistás helyezést nem ért el. Megjelenések 12" 4th & Broadway – 12 BRW 86 A Family Affair (Larry Levan Remix) 4:53 Co-producer [Associate Producer] – Michael Brauer, Remix – Larry Levan, Written-By – S. Stewart B1 Peek-A-Boo 5:49 Producer – Steven Stanley, Written-By – G. Guthrie B2 It Should Have Been You 5:16 Producer – Steven Stanley, Remix – Larry Levan, Written-By – D. Thompson Kisrebra Kisrebra (románul: Rebrișoara) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Források Naszódtól 3 km-re keletre, a Nagy-Szamos völgyében, annak jobb partján fekvő település. Története A falut 1440-ben említette először oklevél Also Rebra, Alsorebre néven. 1547-ben Rebre minor, 1733-ban Kis-Rebra, 1760–1762 között Kis Rebra, 1808-ban Rebra (Kis-), Klein-Rebern, Rebra-mike, 1861-ben Kis-Rebra, Rebrisora, 1913-ban Kisrebra néven írták. A trianoni békeszerződés előtt Beszterce-Naszód vármegye Naszódi járásához tartozott. 1910-ben 3423 lakosából 3345 fő román, 60 német és 18 magyar volt. A népességből 3325 fő görögkatolikus, 78 izraelita vallású volt. A 2002-es népszámláláskor 3336 lakosa közül 3320 fő (99,5%) román, 12 (0,4%) cigány, 2 (0,06%) magyar, 1 (0,03%) német és 1 (0,03%) ukrán volt. 395 Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század Évtizedek: 340-es évek – 350-es évek – 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek Évek: 390 – 391 – 392 – 393 – 394 – 395 – 396 – 397 – 398 – 399 – 400 Események A Római Birodalom kettéválása: Arcadius a Keletrómai Birodalom első császára Honorius a Nyugatrómai Birodalom első császára az I. Alarich nyugati gót király vezette nyugati gótok megtámadják a Balkán-félszigetet a hunok a Fekete-tengerről indulva feldúlják Kis-Ázsiát egészen Antiochiáig április 17. – Arcadius és Aelia Eudoxia esküvője Bibost Bibost település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 571 fő (2015). Bibost Savigny, Saint-Julien-sur-Bibost és Bessenay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Közép-afrikai labdarúgó-szövetség A Közép-afrikai labdarúgó-szövetség (franciául: Fédération Centrafricaine de Football, rövidítve: RCA) a Közép-afrikai Köztársaság nemzeti labdarúgó-szövetsége. A szervezetet 1961-ben alapították, 1963-ban csatlakozott a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez, 1965-ben pedig az Afrikai Labdarúgó-szövetséghez. A szövetség szervezi a Közép-afrikai labdarúgó-bajnokságot. Működteti a férfi valamint a női labdarúgó-válogatottat. Forrás A FIFA honlapján A CAF honlapján San Esteban de Gormaz San Esteban de Gormaz település Spanyolországban, Soria tartományban. San Esteban de Gormaz Fuentecambrón, Miño de San Esteban, Langa de Duero, Alcubilla de Avellaneda, Fuentearmegil, Burgo de Osma-Ciudad de Osma, Fresno de Caracena, Carrascosa de Abajo, Montejo de Tiermes, Liceras és Ayllón községekkel határos. Lakosainak száma 3021 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2010-es Amstel Gold Race A 2010-es Amstel Gold Race a 45. volt 1966 óta. 2010. április 18-án rendezték meg. A 2010-es UCI-világranglista egyik versenye. A belga Philippe Gilbert nyerte meg. Második a kanadai Ryder Hesjedal, harmadik az olasz Enrico Gasparotto lett. Fresnes (Val-de-Marne) Fresnes település Franciaországban, Val-de-Marne megyében. Lakosainak száma 27 154 fő (2015). Fresnes Antony, L’Haÿ-les-Roses, Wissous, Chevilly-Larue és Rungis községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 175-ös busz (Budapest) A budapesti 175-ös jelzésű autóbusz az újpalotai lakótelepet köti össze a cinkotai HÉV-állomással, feltárva Kisszentmihályt és Rákosszentmihály-Árpádföld határvidékét. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti. A járat vonalvezetése egyszerű: a Szentmihályi út és a Rákospalotai határút érintésével a Szlovák út – Ostoros úton éri el a HÉV Cinkota állomását. A vonal jelentősége jellemzően a külterületek összeköttetésében mutatkozik, ráhordó jellege nem számottevő. A 175-ös alacsony kihasználtságú, ritkán jár (napközben két, este már csak egy kocsi közlekedik a vonalon), korábban tervezték a megszüntetését is. Története 2007. augusztus 21-étől a korábbi 75-ös busz 175-ös jelzéssel közlekedett tovább, az Ikarus 405-ös midibuszok helyett pedig nagyobb befogadóképességű Ikarus 260-as, illetve Ikarus 415-ös buszokat vezényeltek a vonalra. 2011. december 12-én bevezették a vonalon az első ajtós felszállást. 532 (szám) Az 532 (római számmal: DXXXII) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 532-es a kettes számrendszerben 1000010100, a nyolcas számrendszerben 1024, a tizenhatos számrendszerben 214 alakban írható fel. Az 532 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 22 · 71 · 191 szorzattal, normálalakban az 5,32 · 102 szorzattal írható fel. Tizenkettő osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 7, 14, 19, 28, 38, 76, 133, 266 és 532. Ötszögszám. Az 532 négyzete 283 024, köbe 150 568 768, négyzetgyöke 23,06513, köbgyöke 8,10284, reciproka 0,0018797. Az 532 egység sugarú kör kerülete 3342,65458 egység, területe 889 146,11919 területegység; az 532 egység sugarú gömb térfogata 630 700 980,5 térfogategység. Rebići Rebići (olaszul: Rebeci) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik. Fekvése Az Isztria délkeleti részén, Pólától 23 km-re északkeletre, községközpontjáról 6 km-re délre, a Raša-öböltől nyugatra fekszik. Története A falunak 1880-ban 95, 1910-ben 128 lakosa volt. Az I. világháború után Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A II. világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 134 lakosa volt. Fampoux Fampoux település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 1149 fő (2015). Fampoux Gavrelle, Monchy-le-Preux, Pelves, Rœux, Athies és Feuchy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rózsák tere (Marosvásárhely) A Rózsák tere (románul: Piața Trandafirilor), közismert nevén Főtér, Marosvásárhely központi tere és fontos turisztikai látványossága. Délnyugati irányban a Győzelem térben (Piața Victoriei), északkelet felé a Szentgyörgy utcában (Strada Revoluției) folytatódik. Itt van a város több látnivalója, például a Kultúrpalota, a katolikus és az ortodox nagytemplom, vagy a Toldalagi-palota, és innen nyílik az 1970-es években létesített Színház tér (Piața Teatrului). A teret a 14. században alakította ki a Maros egy mellékága. Marosvásárhely évszázadokon keresztül a székelység vásártartó központja volt, és a hely a középkortól egészen az 1950-es évekig piactérként szolgált, ahol a vidék legnagyobb és legfontosabb vásárait tartották, melyeket egész Erdélyből, sőt idegen országokból is felkerestek. A 18–19. században a tér szélei fokozatosan beépültek, északról dél felé terjeszkedve. Jelenlegi kinézetét és funkcióját viszonylag későn, a 20. század első évtizedeiben nyerte el. A 20. század második felében tömbházakat is emeltek, és egy 18. századi ferences kolostor lebontásával alakították ki az északnyugati oldalt megtörő Színház teret. Elnevezése 1596-ban említik legelőször az Piacz néven. Egyéb nevei Piac-sor, Nagypiac, Piactér, Főpiac, Főtér. 1860. szeptember 12-én felvette a Széchenyi tér nevet, majd 1920 és 1940 között Piața Regele Ferdinand néven ismerték. 1940–1944 között ismét Széchenyi, az 1950-es években Sztálin nevét viselte. 1964-től máig Piața Trandafirilor (Rózsák tere). Fekvése A Rózsák tere délnyugat-északkelet irányban elnyúló, viszonylag keskeny tér; felső (délnyugati) határa a Kultúrpalota, alsó határa pedig a Kossuth utca (Strada Călărașilor) és a Bernády György tér. Hosszúsága 550 méter, szélessége 40–80 méter, tengerszint feletti magassága 312 méter. Két oldala mentén kétsávos, egyirányú autóutak húzódnak; ezek középen egy sétányt fognak közre. A város autóbusz-hálózatának számos járata érinti a teret. Története A teret a Maros egyik ide-oda költöző mellékága formálta. Ezen a helyen haladt el az országút, mellette pedig egy árok volt, mely a Trébely és a Várdomb vizét gyűjtötte össze és szállította a Poklos-patakba. Már a legkorábbi időktől a város fő piactereként szolgált, ahol évszázadokon keresztül napi, heti, és országos kirakodóvásárokat tartottak. Magát a várost már a középkortól a székelység vásártartó központjaként említik; vásárjogát 1482-ben szerezte Mátyás királytól. A hetivásárokat csütörtökönként, az országos vásárokat Antal napján, Márton napján, és nagycsütörtökön tartották. A város lakói országszerte vámmentességet élveztek, a szász vándorkereskedők pedig nem árulhattak a vásárokon. A 19. században már évi hét országos vásár tartását engedélyezték; ezeket egész Erdélyből, sőt idegen országokból is felkeresték. Legkorábban a piactér északi része kezdett beépülni, ahogy a 18. század második felében a városközpont a marosvásárhelyi vár környékéről fokozatosan a Maros első terasza felé tolódott; ekkor épült fel a Plébánia, a ferences kolostor, a Lábas-ház, a Toldalagi-palota, és a barokk stílusú régi Tanácsház. 1816-ban készült el Bodor Péter zenélő kútja, melyet 1836-ban egy hóvihar tönkretett; a régi Tanácsházat pedig 1849-ben lerombolta az osztrák hadsereg. A sáros, poros teret 1875-ben lekövezték, északi részén felállították a Kossuth-, Petőfi-, és Bem-szobrokat, déli részét pedig parkosították és fákkal szegélyezett zöldövezetet hoztak létre (Allé). A teret szegélyező házak boltíves földszintjein és pincéiben üzletek, boltok, italmérések kaptak helyet. Méretei ellenére a tér csak a vásárosok egy részét tudta befogadni, így a környező tereket is kinevezték vásártereknek. A 20. század elején, Bernády György polgármesteri szolgálata idején a város lendületes fejlődésnek indult. Az ekkor történt városrendezéskor építették fel a szecessziós stílusú Kultúrpalotát és Közigazgatási Palotát. 1911-ben lebontották a használaton kívüli zenélő kutat, azt tervezve, hogy színházat építenek ide, azonban a történelmi változások miatt ez már nem valósult meg. 1918-ban Marosvásárhely Románia része lett. A téren felépítették az ortodox székesegyházat, a magyar jellegű szobrokat pedig eltávolították illetve lecserélték. 1940-től a város ismét Magyarország részét képezte (a téren ünnepelték a magyar hadsereg bevonulását), majd 1944-ben visszakerült Romániához. 1948-ban a kommunisták államosították az épületeket. 1955-ben a közigazgatási palota előtt Sztálin-szobrot avattak, a vásárokat elköltöztették, a tér déli részét tömbházakkal építették be. 1971-ben lebontották a ferences kolostort a hozzá tartozó templommal és iskolával együtt (napjainkra csak a templom tornya maradt fenn), és létrehozták a Színház teret, ahova a Nemzeti Színházat és modern stílusú épületeket emeltek. A kommunista rendszer építkezései, rombolásai olyan mértékben változtatták meg a tér arculatát, hogy Kovács Levente szerint a tősgyökeres marosvásárhelyiek már nem érzik otthon magukat a központban. „A régi főtér szétzilálása (...) azt eredményezte, hogy a vásárhelyiek nem érzik otthonuknak azt a központot, ahol annak idején a korzó hullámzása, a Maros vendéglő, a Kultúrpalotában lévő színház, a Muskátli, a Piros Rózsa, a Lido, a Bukarest cukrászda megannyi intim tere volt a találkozásoknak, a civil együttlétnek.” A Rózsák tere volt az 1989-es marosvásárhelyi tüntetés és az 1990-es fekete március fő színhelye. Napjainkban itt van a város látnivalóinak, üzleteinek, éttermeinek nagy része, bár a minőség, kifinomultság még nem érte el a többi, turisztikai szempontból jelentős erdélyi város központjainak kínálatáét. A központi sétányon kézműves vásárokat rendeznek, télen itt állítanak karácsonyfát. Vasárnaponként a teret lezárják az autóforgalom elől, gyalogos zónává alakítva. Leírása Az épületek számozása az ortodox templomnál kezdődik, és az óra járásával ellentétes irányban halad. 25 egyedi épületet tartanak nyilván műemlékként, ezen felül a tér északi része külön műemlékvédelem alatt van MS-II-a-A-15451 kód alatt. Északnyugati oldal A Rózsák tere és a Kossuth utca sarkán van a Lábas-ház . Eredetileg a 15. századból származik; 1732–1905 között itt működött a Római Katolikus Gimnázium . 1772-ben kibővítették. 1873-ban egy nagy tűzvész után újjáépítették, földszinti árkádjait befalazták, és még egy emelettel bővítették. 5. Apolló-palota . 1820–1822 között építtette Teleki Sámuel gróf, hogy bevételét könyvtárának bővítésére használják fel. Az eredetileg háromszintes épület földszintjén üzletek, első emeletén lakások voltak, második emeletén vendégfogadó működött. 1923-ban a második emelet kettéosztásával egy negyedik szintet is létrehoztak. A 6–8. és 10. számú épületek között nyílik a Színház tér . 10. A Ferenc-rendiek tornya , mely a 18. században épített és 1971-ben lebontott ferences templomból maradt meg. 11. Toldalagi-palota , Erdély egyik legszebb barokk épülete, melyet gróf Toldalagi László építtetett a 18. század közepén. Jelenleg a Megyei Múzeum néprajzi részlegének ad helyet. 12. Bányai-ház ; a 20. század elején épült neobarokk stílusban Bányai Béla mészárosmester számára. 1936–1937 között itt lakott Bernády György . 13. Mészárosok székháza , 1888-ban épült neoklasszikus stílusban. 17. Az egykori Hargita szálloda, jelenleg irodaház. 18. Vámos-ház , szecessziós stílusú, 1910-ből származó épület. Korábban, a 16. század közepétől ezen a helyen állt a Rosnyay, majd a Szabó család kúriája. A Rózsák tere és a Bartók utca sarkán áll a Bissingen-ház , melyet 1880 körül építettek eklektikus stílusban (korábban itt állt a Barcsay-ház). A földszinten üzletek, az emeleten a Bissingen család lakosztályai voltak. A kommunizmus idején itt volt a Merkur üzlet. 21. Az egykori zsidó kaszinó; a 20. század elején épült szecessziós stílusban. Az 1948-as államosítás után a Romgaz székhelye lett, jelenleg iroda- és üzletház. 26. Az egykori Agrár Takarékpénztár székhelye; 1903-ban épült, mint a város legelső banképülete. Jelenleg a Román Kereskedelmi Bank (BCR) székhelye. 28–30. A „régi Gulliverként” ismert tömbház helyén volt az 1829-ben épült evangélikus templom, melyet 1960-ban lebontottak. A tér délkeleti határa a Kultúrpalota , a város leglátogatottabb turisztikai látványossága. 1911–1913 között emelték szecessziós stílusban; célja a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítése és Marosvásárhely kulturális életének fellendítése volt. Belsejében előadótermek, kiállítótermek, és könyvtár található. Délkeleti oldal 34–35. Itt állt Kohn Márton háza híres borpincéjével. 1946-ban lebontották, hogy ide építsék a Telefonpalotát, azonban erre nem került sor. Az 1960-as években tömbházat építettek, melynek falát kommunista témájú sgraffito díszíti. Itt van a 800 férőhelyes Arta mozi, melynek előcsarnokában a románok történelmét ábrázoló freskó látható. Szabadtéri színpad (a tömbházak mögött); az 1960-as években építették, 3000 személy befogadására alkalmas. 43. Feigenbaum-ház , szecessziós stílusú, nagyméretű palota, a tér egyik legdíszesebb épülete. A 19. század végén épült Feigenbaum Vilmos ügyvéd számára, a második emeletet 1909-ben húzták rá. Az 1950-es évektől több évtizeden keresztül a román rendőrség használta, jelenleg irodáknak ad helyet. 44. László-ház , a 20. század elején épült szállodának és kávéháznak. Itt működött a New York, majd Mureșul étterem. 2000 után pénzintézet lett, belső díszítéseit eltávolították. 45. Papp-palota , 1898-ban építtette Papp Zsigmond kereskedő díszes klasszicizáló stílusban. 1918-ban a Bányai család tulajdonába került, ezért Bányai-palotaként is ismerik. Az 1930-as években az Országos Magyar Párt székhelye. 1948–1954 között kereskedelmi szakmai iskola működött benne, jelenleg szállodának (Concordia), irodának, üzleteknek ad helyet. A 45. és 46–47. számú épületek között indul a Bolyai Farkas utca . 46–47. Itt állt a 19. század közepén emelt „régi” Transzilvánia Szálló, ahol színházi előadásokat és filmvetítéseket is tartottak. 1915-ben itt szállt meg Ady Endre . Később lebontották, és 1959-ben itt húzták fel az „új” Hotel Transilvania épületét. 1988-ban átépítették. Jelenlegi neve Hotel Plaza . 49. Csizmadiák székháza , 1896-ban épült neobarokk stílusban. 51 , 52 , 53. Péterffy-ház , Gáspár-ház , Waghner-ház ; a 19. század közepén épültek neobarokk stílusban. 54. Dudutz-ház . A 18. század végén épült; eredetileg a Bucher családé volt, házasság révén jutott a Dudutzokhoz. 1827-ig itt és a szomszédos Steibel-házban működött az erdélyi Királyi Tábla (Tabula Regia), ez később a Kendeffy-házba költözött. A kommunizmus idején itt volt a Gostat vásárcsarnok. 55. Steibel-ház , itt nyílt meg 1782-ben az Arany Szarvas gyógyszertár , melyet a 19. század végén Bernády György vezetett. A gyógyszertár ma is létezik (bár többször nevet változtatott), berendezése őrzi a Bernády-korabeli küllemet. 59. Itt állt a Lugosi-ház , ahol a 18. század elején a jezsuita iskola, a Római Katolikus Gimnázium elődje működött. A telek jelenlegi házát 1877-ben építették. 61. Keresztelő Szent János plébániatemplom , 1728–1750 között épült barokk stílusban, előtte egy fából készült kápolna állt itt. Többször felújították, belső festése 1900-ban készült el. 61. Nagy Szabó Ferenc-ház , a város egyik legrégebbi fennmaradt háza. 1623-ban épült Nagy Szabó Ferenc céhmester kívánságára, barokk stílusban. 1702-től a jezsuita elemi iskola használta, 1707-ben itt adott fogadást II. Rákóczi Ferenc beiktatása alkalmából. Jelenleg a plébánia épülete. Központi rész Az ismeretlen katona szobra , mely a fasizmus elleni harcban elesett román katonáknak állít emléket. Izsák Márton és Csorvássy István alkotása, 1963-ban leplezték le. Virágóra , az 1960-as években hozták létre, napjainkra a város egyik szimbólumává vált. Avram Iancu lovasszobra. Az első Iancu-szobrot 1924-ben állították fel; ezt a magyarok 1940-ben eltávolították. 1978-ban egy újabb Avram Iancu-szobrot avattak, mely Florin Codre bukaresti szobrász alkotása. 1. Ortodox székesegyház . A 20. század elejéig a románoknak csak két kisméretű templomuk volt Marosvásárhelyen, és azok is a külvárosban. 1918 után több erdélyi város központjában ortodox templomokat emeltek; Marosvásárhely egyedülálló abból a szempontból, hogy központjában nem is egy, hanem két katedrálist létesítettek (a másik a Győzelem téri ún. Kiskatedrális ). A székesegyház alapkövét 1925-ben tették le, 1934-ben szentelték fel, belső díszítését 1986-ban fejezték be. Korábban ezen a helyen állt az 1849-ben lebontott régi Tanácsház, az 1911-ben lebontott zenélő kút , a Petőfi- és a Kossuth-szobor. 2. Görög-ház . A 18. században földszintesnek építették, majd 1827–1838 között még két szintet építettek rá; egy időben a város egyik legmagasabb épülete volt. Itt szállt meg Petőfi Sándor 1849. július 29-én, mielőtt a fehéregyházi csatába indult volna. 1852 nyarán I. Ferenc József szállt meg itt. 1868-tól a Marosvásárhelyi Takarékpénztár székhelye volt, jelenleg a Hadsereg Háza ( Cercul Militar ). Alizay Alizay település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 1476 fő (2015). Alizay Les Damps, Igoville, Le Manoir, Pont-de-l’Arche, Quévreville-la-Poterie és Ymare községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1948–1949-es magyar jégkorongbajnokság A 12. első osztályú jégkorong bajnokságban hat csapat indult el, de Szeged csapata visszalépett. A lejátszott mérkõzései nem számítanak bele a bajnokságba. A mérkőzéseket 1948. december 14. és 1949. február 28. között rendezték meg a Városligeti Műjégpályán. A bajnokság végeredménye 1. MTK 2. Ferencvárosi TC 3. Budapesti Korcsolyázó Egylet 4. Mallerd 5. Budapesti Postás Az MTK bajnokcsapata Barna Péter, Blaske Károly, Elek György, Helmeczi Frigyes, Hircsák István, Kenderesy Balázs, Reiner Béla, Rendi János, Szamosi Ferenc, Szeghy Ferenc Forrás sporthirado.hu MJSZ Archívum Stazione di Forgaria-Bagni Anduins Stazione di Forgaria-Bagni Anduins vasútállomás Olaszországban, Forgaria nel Friuli településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Gemona del Friuli–Sacile railway Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Pinzano Stazione di Cornino Épieds (Eure) Épieds település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 365 fő (2015). Épieds La Boissière, La Couture-Boussey, Merey és Neuilly községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3964 Danilevskij A 3964 Danilevskij (ideiglenes jelöléssel 1974 RG1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmilla Vasziljevna Zsuravljova fedezte fel 1974. szeptember 12-én. Sebastian Kurz Sebastian Kurz (Bécs, 1986. augusztus 27. –) osztrák néppárti politikus, 27 évesen Ausztria történetének legfiatalabb külügyminisztere (2013-tól). 2017-től az Osztrák Néppárt elnöke. Miután pártja megnyerte a 2017-es parlamenti választást, Kurz lett Ausztria kancellárja. Élete Bécsben született 1986-ban, mérnök apa és tanár anya egyetlen gyermekeként. Kitüntetéssel érettségizett egy bécsi gimnáziumban, majd ezt követően beiratkozott a Bécsi Egyetem jogi karára. Tanulmányait azonban nem fejezte be. 15 évesen lépett be Bécs 12. kerületének ÖVP kerületi ifjúsági részlegébe, onnan a bécsi, majd az országos szervezet első embere lett. A politikában 2011-től a Belügyminisztérium integrációs államtitkára. Feladata volt – többek között – az Ausztriában letelepedett külföldiek beilleszkedési gondjainak megoldása és a menekültkérdés központi ügyintézése. Nevéhez fűződik annak előírása, hogy a bevándorlók gyerekeinek németül kell tudniuk, mire iskolába mennek, és ingyenes nyelvtanfolyamokat szervezett muszlim vallási vezetők számára. Ausztria külügyminisztere 2013-tól 2013 decemberében beiktatták hivatalába a Werner Faymann kancellár vezette új osztrák kormányt, melyben a külügyi- és integrációs miniszteri tárcát kapta meg. Az első külföldi látogatása során Horvátországba utazott, folytatva Ausztria támogatását, az délkelet-európai országok EU-csatlakozásának ügyében. 2014 februárjában, Bécs adott otthont, Sebastian Kurz vezetésében az első tárgyalásnak, annak a többfordulós tárgyalássorozatnak a részeként, melyek az iráni nukleáris programmal kapcsolatosak. A tárgyalások 2015 július 14-én sikeresen lezárultak miután Irán, a P5+1, és az Európai Unió aláírta a közös, nukleáris programmal kapcsolatos átfogó cselekvési tervet. Az aláírását követően Sebastian Kurz azt nyilatkozta, hogy elégedett az Iránnal való tárgyalások eredménnyel és reményét fejezte ki, hogy „a Bécsi megállapodás katalizátorként hat majd a globális nukleáris leszerelés ambíciók irányában.”. Hivatalba lépésének első éve alatt, Kurz tagja volt az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2014 májusáig. 2015-ben Sebastian Kurz javaslatot tett egy, az iszlámmal kapcsolatos törvény bevezetésére, melyet Islamgesetznek neveznek. Ez illegálissá tenné a külföldi alapítványok számára az ausztriai mecsetek finanszírozását, valamint az imámok anyagi támogatását, és szabályozná azt, hogy a Koránnak mely változatait lehet használni Ausztriában. A Néppárt vezetője 2017. május 14-én – miután Reinhold Mitterlehner lemondott az ÖVP elnöki tisztéről – a pártvezetés megválasztotta a konzervatív párt új vezetőjének, egyúttal határoztak a párt megújulásáról is. Az őt elnökké választó linzi pártkonvención 98,7 százalékos támogatást kapott. A delegáltak egyúttal olyan változtatásokat szavaztak meg a párt alapszabályában, amelyek erősebb jogokat adtak a párt vezetőjének. 2015 és 2017 között Az európai migrációs válság folyamán 2015-ben Kurz az EU külső határainak hatékonyabb védelmét sürgette, és 50-pontos tervet terjesztett elő a menekültek integrációjára, különös tekintettel a nyelvtanulásra, az oktatásra, a munkaerőpiacra, a jogállamra és értékekre. 2015-ben egy "iszlámtörvény" '(németül Islamgesetz) megalkotását javasolta, amely megtiltaná, hogy a mecseteket és az imámok fizetését külföldről finanszírozzák, és szabályozná, hogy a Korán mely változatai használhatók Ausztriában. Azonban többletjogokat is adna a muszlimoknak, például biztosítaná nekik a halal élelmiszereket és a lelkigondozást a hadseregben. Kurz kijelentette, hogy egyértelműen a radikális iszlám elleni harc jegyében van szükség az új jogszabályokra. A 2015 februárjában elfogadott törvény végül nem szabályozta, hogy melyik Korán változat használható. A 2016-os törökországi katonai puccskísérlet után, miközben folyt a tisztogatás a török államigazgatásban és hadseregben Kurz behívatta Törökország nagykövetét, magyarázatot kérve Törökország és a Recep Tayyip Erdoğan török elnök melletti többezres ausztriai szimpátiatüntetések közti kapcsolatokra. Haberern Jonatán Haberern Jonatán (Felka, 1818. január 17. – Budapest, 1880. április 8.) teológiai tanár, filozófiai író, az MTA tagja, Arisztotelész műveinek fordítója. Életpályája Haberern Pál takácsmester és Seltenreich Zsuzsánna fia. Született Felkán, Szepesmegyében; a középiskolát 1829 szeptemberétől Késmárkon és 1832-33-ban Miskolcon, 1833-tól 1838-ig ismét Késmárkon végezte; az utolsó években a Darvas fiúknak magánnevelője s tanítója volt. 1838-ban Tiszolcon letette a tanári vizsgát; 1839-ben a Jénai Egyetemet látogatta, 1840-ben a Tübingeni, 1841-ben a Berlin Egyetem hallgatója volt és 1842-ben tanulmányainak bevégeztével visszatért hazájába. Ezen év őszén nevelői állást foglalt el a gróf Mikes családnál Erdélyben. 1845 őszén Szirmay Ádám szeptemvir István fiának nevelését vette át, kit 1849 őszén Berlinbe, azután Bonnba az egyetemre kísért és kivel 1851-ben Franciaországban és Angliában tanulmányi utat tett. Berlinben a Berlinische Gesellschaft für deutsche Sprache társulatban felolvasást tartott a szepességi idiotizmusokról, minek következtében 1851. február 20-án a társulat megválasztotta rendes tagjává. Ezt az évet Franciaországban, Angliában és Skóciában töltötte s 1851 őszén Svájcon keresztül hazájába visszatért. 1852 őszén a szarvasi ágostai evangélikus főgimnáziumhoz mint a bölcseletnek, a görög és német nyelvnek rendes tanára hivatott meg, s 1854-ben ezen főgimnázium igazgató tanárának választatván, ez állásában az 1858-as tanév végeig működött, 1858 őszén Budapestre az egyesült protestáns teológiai tanintézethez mint a bölcseletnek és a görög nyelvnek rendes tanára hivatott meg. 1866-ban ezen állásáról önként lemondott. 1867. január 30-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1871-ben a pesti egyetemen a görög bölcselet történetéből magántanárrá képesíttetett, ahol előadásait csak néhány héttel 1880. április 8-án Budapesten történt halála előtt szüntette meg. A Magyar Tudományos Akadémián 1881. március 28-án Hunfalvy Pál tartott fölötte emlékbeszédet. Fia, Haberern Jonatán Pál urológus-sebész főorvos, az 1922-ben létrehozott Sebésztársaság alapító tagja és elnöke volt. Munkái Emlékbeszéd Molitorisz Adolf tanár felett. Szarvas, 1856. (Emlékszózatok elmondva a szarvasi ev. templomban, jan. 15. 1856. cz. többek beszédeivel együtt). Melanchton Fülöp . Élet- és korrajz. Pest, 1860. Az erkölcsbölcsészet alapvonalai. Akadémiai használatúl írva, ford. Martensen után. Pest, 1864. (Molnár Aladárral). Aristoteles 3 könyve a lélekről. Pest. 1865. Bibliai kézikönyv, kalauzúl a szent írás tanulmányozásához. Angus György után angolból ford. Pest, 1866. Aristoteles és befolyása az új bölcsészetre és az életre Pest, 1867. (Székfoglaló. Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből I. 3.) REAL-EOD Aristoteles politikája. Ford. és jegyzetekkel ellátva. Pest, 1869. Görög nyelvtan tanodai használatra. Az összehasonlító rendszer eredményeinek alapján Koch Ernő után kidolgozva magyarította. Pest, 1870. Curtius Görög Nyelvtana. II. rész. Mondattan, ford. Kiss Lajos. Második kiadás a fordító halála után végig dolgozta s a 8. eredeti kiadás bővítéseivel kiegészítette. Pest, 1870. (2. átdolgozás. Bpest, 1874.) Curtius Görög Nyelvtana. I. rész. Alaktan. Ford. Kiss Lajos. Negyedik kiadás, a 9. eredeti kiadás javításaival, bővítéseivel és ige-jegyzékével kiegészítette. Pest, 1871. (5. kiadás. 1873. 6. jav. kiadás. Pest, 1878.) Edvi Illés Pál emléke. Pest, 1872. (Értekezések a bölcs. kör. II. 3.) REAL-EOD Aristoteles Nichomachoshoz czimzett Ethikája. Ford. Pest, 1873. Báró Prónay Gábor emléke. Pest, 1876. (Értekezések a term. tudom. köréből. VII. 2.) REAL-EOD Giacomo Leopardi Giacomo Leopardi (Olaszország, Recanati, 1798. június 29. – Nápoly, 1837. június 14.) az egyik legnagyobb olasz költő és gondolkodó, vagy ahogy egyesek nevezik, filozófus-költők egyike. A gyermekkorától kezdve gyenge fizikumú, egyesek által nyomoréknak tartott grófi származású fiú látása is korlátozott volt, de szelleme mégis maradandót alkotott. Húszéves korára kitartó szorgalmának köszönhetően kiváló klasszika-filológussá vált és komoly nemzetközi hírnevet is szerzett magának. Életműve nem tűnik nagynak, hiszen 34 vers, hét töredék, huszonnégy filozófiai dialógus, egy szatirikus politikai eposz és a jegyzetfüzete maradt az utókorra. Ő volt a pesszimizmus, a világfájdalom költője és egyben a forradalmi hazafiság, a jobb életre vágyó szenvedő ember érzéseit is megtestesítette. A halál még élete teljén 38 éves korában Nápolyban és környékén pusztító tömeggyilkos kolerajárvány képében ragadta magával. Élete Giacomo Leopardi 1798. június 29-én született Recanatiban, Monaldo Leopardi gróf és Adelaide Antici első gyermekeként. Ősi, olasz nemesi családban látta meg a napvilágot, amelyet ennek megfelelő konzervatív és merev szokások jellemeztek. Az apja alkalmatlan volt a családi gazdaság vezetésére, és 1803-tól kezdve már csak írói és közéleti tevékenységének szentelte magát. Recanatival foglalkozó helytörténeti tanulmányait tartják jelentősnek. Kétségtelen, hogy az apa oltotta be Giacomóba a tudomány és a művészetek iránti rajongást. Az anyja sokkal talpraesettebb volt a családi gazdálkodás téren, de ő komor és érzelmileg szegény ember volt, mély vallásossága mellett hihetetlenül szigorú volt a gyermek Giacomóval. Később azokat a kísérleteit, hogy esetleg függetlenítse magát a családi háztól, az anya kíméletlenül letörte. Carlo, Giacomo Leopardi öccse így írt erről: "Anyánk tekintetét mindig magunkon éreztük: ez volt benne az egyetlen gyengédség." Az elsőszülött Giacomót egyébként még 10 testvér követte, de közülük csak kevesen maradtak életben: Carlo Leopardi (1799-1878), Paolina Leopardi (1800-1869), Luigi Leopardi (1804-1828) és Pierfrancesco Leopardi (aki a családi vagyon örököse és a családi ág folytatója lett, 1813-ban született) voltak azok, akik megélték a felnőttkort. Két testvérével, Carlóval és Paolinával együtt kezdte meg 1807-ben a tanulást. Már ekkor is írogatott verseket. Tehetséges volt a nyelvtanulásban szinte egyedül tanult meg olyan nyelveket, mint a görög és a héber. Azt mondták róla, hogy görögül majdnem jobban tudott, mint anyanyelvén. Alig 15 évesen nehéz filológiai tanulmányokba fogott. 1809-től már komolyan foglalkozott a költészettel, "őrült és reményvesztett" tanulásba fogott, amelynek köze lehetett későbbi testi bajainak kialakulásához is. Első szonettje még 1809-ből való, amelyet aztán folyamatosan követtek az újabb kísérletek. 1812-ben tragédiát ír Pompeiusz Egyiptomban címmel. Még szinte serdülő gyermekként megírta a Csillagászat történetét (Storia dell'astronomia, 1813). Ekkor még atyja szélsőségesen legitimista politikai nézetét képviselte, de 1818-tól kezdve egyre határozottabban lelkesedett a hazafias köztársasági és demokrata eszmékért. 1816-tól Leopardi érdeklődése mindinkább elhagyta a szigorú filológiai kutatásokat. Az Aeneis második könyvének fordítása (1816), amely a milánói Stella kiadó nyomtatásában meg is jelent, lehetővé tette, hogy kapcsolatba kerüljön Vincenzo Montival és Pietro Giordanival és az utóbbival intenzív levelezésbe fogott. 1817-ben érte az első szerelem élménye (unokatestvére Gertrude Lazzari iránt), amelyből rövid elbeszélést is készít (Diario d'amore). Ugyanebben az évben kezdte meg a Zibaldone (Jegyzetfüzet) írását, amely szellemi fejlődésének sajátos és eredeti naplója (ezt 1832-ig vezette). 1819-től egészségi állapota hirtelen megromlott olyannyira, hogy tanulmányait is fel kellett adnia. "Kezdtem reményemet veszíteni és mélyen elgondolkodni a dolgokon – írta egyik levelében –, s a költőből, aki voltam, hivatásos filozófussá válni és átérezni a világ nyilvánvaló boldogtalanságát, ahelyett, hogy megismertem volna." Alapélménye a magány és az unalom lett (szembetegsége miatt hosszú tétlenségre volt ítélve), melynek következtében erősödött meg végtelen pesszimizmusa. Az 1819-1821-es évek termékenyek költészetét illetően: sok verset írt, amelyeket mindig alapos és igényes előkészítő munka előzött meg. 1822-ben nagy reményekkel Róma városába ment (első útja volt Recanatin túl), de csalódnia kellett. A város egésze taszította: egyetlen vigasza Torquato Tasso síremlékének megtekintése és a filológus Angelo Mai barátsága volt. Rómában egyébként számos kiváló filológussal és történésszel ismerkedett meg (Barthold Georg Niebuhr, von Bunsen). 1823-ban visszatért Recanatiba az ekkor már ismert költő. A következő évben fogott neki az Operette morali (Rövid erkölcsi írások) megírásának. Mind témáival, mind hangvételével (Lukianosz stílusában írt, szatirikus dialógusoknak nevezte őket) és komikus-ironikus hangjával a mű egyszerűen befogadhatatlan volt kora számára. 1825-ben Leopardi Milánóba utazott, majd Bologna volt a következő úti cél azért, hogy művei kiadásának szerezzen további pártfogókat. Irodalmi szalonokat (pl. Vieusseux szalon) látogatott és nyelvórákat adott. Bolognában egyébként különösen jól érezte magát. 1827 júniusában Firenzébe költözött, ahol Giordani már várakozásteljes légkört teremtett személye iránt. Itt ismerkedett meg Alessandro Manzonival, de eltérő személyiségük miatt nem értették meg egymást. Leoparditól nagyon messze állt Manzoni magabiztossága és sikeres irodalmi pályája. 1828-ban, rövid, de annál kellemesebb pisai kitérő után kénytelen volt visszatérni Recanatiba, ahol verseskötetének a Canti-nak újabb darabjait készítette el. Az itt töltött időszakkal kapcsolatban borzalmas hónapokról számolt be barátjának ("tizenhat hónap éjszaka"). 1830-ban ismét Firenzébe ment, ahol egy irodalmi pályázaton részt vett az Operette morali-val. Az eredmény teljes kudarc volt. Leopardi előszeretettel túlozza el ezen évek magányosságát és kitaszítottságát, pedig barátaitól sok támogatást és tiszteletet kapott. Bunsen például állást kínált neki a berlini egyetemen (görög filozófia tanára), ahol már rajongva várták a költő érkezését. Egészségi állapotára hivatkozva azonban elutasította a felkérést. Később a Vatikáni Apostoli Könyvtár élére szerették volna kinevezni, de nyílt ateizmusa miatt egyházi körökben nem nézték őt jó szemmel. Firenzében ismerkedett meg a Nápolyból száműzött Antonio Ranierivel, akivel mély barátság fűzte később össze. Utolsó éveiben Ranieri és húga, Paolina gondoskodott a költőről. 1831 áprilisában, a Piatti Kiadónál, megjelent a Canti. Ezekben az években látása már rohamosan romlott: csaknem állandóan sötétségben volt kénytelen élni. 1833-ban Ranierivel együtt egy Nápoly melletti vidéki birtokra költözött, ahol rendkívül szerény körülmények között éltek, ráadásul Leopardi Nápoly kulturális világába sem tudott beilleszkedni. Élete végére teljesen elszigetelődött. Apja rendszeresen küldött anyagi támogatást neki és Leopardi mindvégig mély szeretet tanúsított iránta. Harmincnyolc évesen halt meg hidropszia következtében. A városban ekkor hatalmas kolerajárvány dúlt, de ennek következményeit sikerült a várostól távoli birtokon elkerülnie. Mindenesetre Ranierinek komoly erőfeszítésébe került, hogy a költő testét, a szigorú rendszabályok ellenére, ne egy jeltelen tömegsírba hantolják el. Vergilius mellé temették az újkor nagy itáliai költőjét. Giacomo húga ezt jegyezte be a Leopardi család évkönyvébe: "1837. június 14-én Nápoly városában elhunyt drága bátyám, aki Európa legelső irodalmárainak egyike volt. A Pozzuoli utcában található San Vitale-templomban hantolták el. Isten veled drága Giacomo. Mikor látjuk viszont egymást a paradicsomban?" Leopardi gondolkodói fejlődése Mindmáig az egyik legnagyobb vitatéma, hogy Leopardi mennyiben tekinthető autentikus filozófusnak, miközben költői géniusza megkérdőjelezhetetlen, sőt az utóbbi időben filológiai munkásságának is egyre nagyobb figyelmet szentelnek. Tény, hogy számos írásában, mint filozófus nyilatkozott meg, amelyben olyan témák kerültek felszínre, mint a lélek vagy a természet mibenléte, a vallás problémái és az erkölcs szerepe, bár ezeket soha nem rendezte a korszak filozófiai elvárása szerinti szisztematikus művekké. Leopardi "rendszertelensége" azonban csak látszólagos: műveit precíz logika, de legalább olyan mértékű költői érzékenység fogja át, amelyben egymásba folyik a képzelet és a rideg értelem világa, ahol egyszerűen elmosódik a tiszta és absztrakt filozófiai érvelés és a költészet közötti határvonal. Az értelem leleplezte végesség és a képzeletben otthonra lelő végtelen drámája adja Leopardi költő és gondolkodói mivoltának páratlan súlyát. Giorgio Ficara, Leopardi egyik modern kritikusa is éppen ezt a drámai szembenállást mutatja meg műveinek alapjában. Törekvése, hogy a filozófia és a költészet nyelve ismét egymásra találjon. Az olasz irodalmi kritikai hagyományban a Francesco De Sanctistól Benedetto Croceig terjedő vonal tagadta Leopardi filozófiai rangját, és megállapításainak – szerintük – alig van komoly, számba vehető jelentése, eredetisége és mélysége. Ezzel szemben Giovanni Gentile vagy Adriano Tilgher autentikus és nagy filozófusként értékelik, noha Leopardi önmagában nem vizsgál ismeretelméleti vagy metafizikai problémákat. Hasonló álláspontra jut Nicola Abbagnano is Leopardi filozófiai helyzetét illetően. Emanuele Severino, jelenkorunk egyik legnagyobb filozófusa így nyilatkozott ebben a kérdésben: "Személyes véleményem az, hogy a jelenkori filozófia legnagyobb alakjáról van szó. Leopardi voltaképpen előkészítette a nyugati hagyomány destrukciójának alapjait, amelyet korunk legmeghatározóbb gondolkodói, mint Nietzsche, Wittgenstein és Heidegger vittek és fejlesztettek – de nem radikalizáltak – tovább. Sajnos el kell ismerni, hogy az irodalmi kritika – s itt nem akarom alulértékelni ezt a kulturális tevékenységet – alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Leopardi filozófiai jelentőségét árnyákba borítsa. A kritika anélkül mélyedt el Leopardi műveiben, hogy számot vetett volna azzal, hogy olyan szerzővel van dolga, aki a nyugat nagy filozófiai hagyományával, vagyis a görög gondolkodással folytatott párbeszédet." A második világháború utáni kritika (Luperini, Binni, Timpanaro, Bosco stb.) főleg Leopardi „heroizmusára” és komor felszín mögötti értéktartalom feltárására koncentrált, amely olyan gondolkodást jelez, amely ugyan nem éri el a filozófiai rangot, de a morális cselekvés éltető és tápláló forrásává lesz. A legújabb kritika főleg stilisztikai kérdésekre irányul (Bigongiari, Getto stb.). Giovanni Ipavec szerint Leopardi filozófiai státuszának legnagyobb problémája, hogy alkalmaz ugyan filozófiai eszközöket, de ezt sohasem a racionális kritika részeként teszi, hanem éppen hogy saját negatív alapérzéseit erősítgeti meg vele. Általában soha nem azt vizsgálja, hogy egy kijelentésnek milyen érvényessége lehet, hanem azt, hogy mi minden igazolja: „az ítélet, ha analízis eredménye, akkor objektív és logikailag érvényes, ám ha megelőzi, akkor előítéletté változik, amely torzítja és eszközévé teszi amannak eredményeit.” Ifjúkora (1798–1816) Leopardi lelki fejlődését a személyes-családi kapcsolatok és az adott kor történeti-kulturális viszonyainak összessége, egymásra hatása alapozta meg. Ezek az ő esetében úgy alakultak és formálódtak, hogy szinte kivétel nélkül valamennyi saját boldogtalanságának tudatát erősítette, igazolta. Szinte minden idejét tanulással töltötte, amelyről ő maga is tudta, hogy milyen káros akkor, ha megakadályozza a természetes fizikai állapot adta lehetőségek kibontakozását. Talán ezért is alapvető témája marad az antik és a modern ember közötti fizikai különbség hangsúlyozása, hogy torz testben sem a szépség, sem az erkölcs iránti tisztelet nem fejlődhet ki ("Virtù non luce in disadorno ammanto", L'ultimo canto di Saffo, v.54 – énekli Szapphó-Leopardi). A túlzásba vitt tanulás és az ezzel járó mozgásszegény élet krónikus betegségeket és fizikai deformitást okozott nála. Leopardi korában sem lelhetett sok vigaszra. A Szent Szövetség Európája és annak rendje (a kíméletlen hatalmi logika) és az emberiség „csodás sorsa és haladása” ("magnifiche sorti e progressive") Leopardit keseríti, mert a racionalizmus diadala mögött az emberi gondolkodás és képzelet rohamos elszegényedését látja meg. Sajátos materializmusa korának gondolkodásában megjelenő hamis idealizmussal szembeni álláspontot jelent. Ebbe tartozik bele a romantikával és a klasszicizmussal kapcsolatos felfogása is. A romantikát az antik művészetet teremtő szemlélettől való eltávolodással vádolja, így az a képzelet hamis forrásává lesz, akárcsak korának naiv hite az emberiség haladásáról. Személyes rosszérzése így előbb az emberiség történelmére, majd - Luigi Blasucci szerint - a Szapphó-énektől kezdődően az egész létezésre vonatkozó pesszimizmussá alakul át. A történeti pesszimizmus korszaka (1816–1820) Leopardi valódi filológusként kezdte tevékenységét (sokáig így is ismerték el). A filológia a múltat a jelen számára olyan értékként mutatja fel, amellyel az versenyre nem kelhet, következésképpen értéktelenebb, tehát létrejön az első ellentétpár a modernitás és az antikvitás ("moderno" – "antico") között. Leopardinál ez az ellentétpár a képzelet ereje és minősége, valamint a hideg racionális értelem között további szempontokkal egészül ki. A történelmi hanyatlás kezdetét Brutus politikai és katonai vereségéhez köti, amikor a nyers hatalmi logika végérvényesen szétzúzta a régi köztársaság rendjét, amelynek szemléletes képét nyújtja a Bruto minore című versében. A képzelet és az értelem viszonya teremti meg a többi ellentétpárt is, mint az önszeretetnek az altruizmus a pozitív és az egoizmus a negatív párja esetében. A képzelet, mivel mindig a dolgok "mögé" lát, idealista, az értelem viszont mindig konkretizál, tehát realista. Frank Rosengarten szerint éppen ez utóbbi jellemzi Leopardi pesszimizmusát. A történelmi folyamatban kibontakozó értelem (ragione), fejlődése révén (az egyéni különbségeket hangsúlyozva,) éppen a látásmód szűkítéséből eredő negatív hatást készíti elő, részben azáltal, hogy elpusztítja és tönkreteszi az ember ősi illúzióit, a vágyainak enyhülést adó forrást. A fejlődés valódi iránya ezért nem az ész tökéletességében és az igazság megismerésében áll. „Következésképpen nagyot tévednek, akik azt mondják és azt prédikálják, hogy az ember tökéletessége az igazság megismerésében keresendő, és minden baja a hamis nézetekből meg a tudatlanságból származik, s hogy az emberiség akkor lesz boldog, ha mindenki vagy legalábbis az emberek többsége megismeri az igazságot, s eszerint szervezi meg és éli le az életét.” Leopardi történelmi pesszimizmusa tehát az antik és modern ellentétpár mentén formálódik, amelynek alapja a képzelet világának elgyengülése. A képzelet korának hanyatlása egyben az erős interakciókat hordozó társadalmak (societá stretta) lassú bomlásának is a kezdetét jelenti. A végpont a túlburjánzó civilizáció (civiltá eccessa), amelyben minden a gazdaságosság és a rideg számítás alá esik. Ahriman igézetében (1820–1830) Idővel Leopardi úgy gondolta, hogy az egyének antiszociális és egoista magatartása mindenekelőtt nem erkölcsi romlottságuk okán áll elő, hanem a természet és az értelem ellentéteként, magát az egész létezést jellemzi. Eljut a boldogtalanság ontológiai magyarázatához, vagyis ahhoz a Schopenhauer által már fájdalmasan jelzett tényhez, hogy nem az egzisztálás van az egzisztenciáért, hanem éppen fordítva, az egyedi létezők vannak a létezésért. Ez egy önfelemésztő folyamat, amely az egyedi teremtmények folytonos elpusztítása és teremtése révén tartja fenn magát. A mindenség alapja tehát a rossz, hiszen a létezés csak a pusztítás révén tartható fönn. A természettel kapcsolatban Leopardi álláspontja kettős: egyrészről ő maga minden illúziónak és szépségnek a forrása, másrészről ő a legfőbb gonosz megtestesülése. Élete vége felé mindinkább a természetet és nem az embert teszi felelőssé a gyötrelmes létezésért. „Filozófiám mindenben a természetet teszi felelőssé és teljesen felmenti az embereket, és a gyűlöletet vagy a könnyeket egy magasabb elv, a létezők valamennyi bajának okozója ellen fordítja.” (Zibaldone, 1829. január 2.) Ez a „csúf és gonosz” hatalom a természet, amelyet a perzsák ősi vallása egyik istenének nevével Ahrimannak nevezett el. Leopardi egy 1833-as költemény vázlatában, amelyben a gonoszság istenéhez fordul, bevallja: „életemben én voltam a te legnagyobb prédikátorod, vallásodnak apostola.” (Ad Arimane, 1833). Az utolsó évek üzenete (1830–1837) Azonban nem véletlen, hogy Leopardi soha nem írta meg Ahriman dicséretét. Kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy 1827-től gondolkodását egy sajátos kettősség jellemezte, amely a Plotinosz és Porfüriosz párbeszédének megírása után jelent meg. Ez a dialógus nyílt szakítást hozott a belenyugvást és a történelmi szükségszerűség elfogadását hirdető sztoikus etikával szemben (az öngyilkosságról elmélkedve a baráti kapcsolatok fontosságához jut el, vagy a kegyetlen természettel szemben az emberi összefogás és társas élet morális felmagasztalásához). S bár Leopardi generikus pesszimizmusán aligha változtatott is valamit, sőt annak hátterében, mindinkább egy konstruktív erkölcsi magatartás felvállalására törekedett. Ez lett a szolidaritás etikája, amely a Ginestra központi témáját alkotva egyben Leopardi erkölcsi testamentumaként is felfogható. A végső üzenet az emberi közösség összefogásának vágya, amely ugyan a természettel szemben, de végeredményben a természetért magáért történik. Mindenesetre Leopardi soha nem tagadta meg az univerzumtól, a természettől annak jogát, hogy titok maradjon és maradhasson az ember számára. "Arcano è tutto | Fuor che il nostro dolor." (Minden titokzatos, fájdalmunkat kivéve.) A "titok" költészetének egyik lényeges és szervező eleme maradt mindvégig. Ennek is köszönhető, hogy a természetről való beszéde ellentétes véleményeket fűz egybe (ahogy a természeti folyamatokat is ellentétek alkotják), hol úgy, mint az illúziók adományozójáról, hol mint gyermekeinek kegyetlen mostohájáról. Költészetének néhány sajátossága Leopardi költészete kettős: egyrészről tudatosan szakított a hagyományos verselési formákkal és elképzelésekkel, másrészről nagyon is határozott nyelvi ortodoxia jellemzi, amelyet egyfajta akadémikus felfogásként is értékelhetünk. Ez más nyelvekre történő átültetését rendkívül megnehezíti. Nyelvi archaizmusa és latinizmusa azonban nem öncélú, hanem a szavak ősi értelmének, primitív jelentésének megőrzését szolgálja. Ebbe a költői felfogásba illeszkedik be a költői térnek tudatos felbontása, a strófák belső felosztásának törlése, valamint a rímek fokozódó leépítése. A változásokkal az a célja, hogy a költemény szintaktikai mozgásai teljesen szabadon érvényesülhessenek. Ezt szolgálják verseiben a különféle verstani eszközöknek (pl. enjambement) használata, a szemantikai többértelműség kijátszása. Mindez élesen szembeállította őt a Vincenzo Monti űzte költészettel és a romantikusok költészeti elveivel. Az egyiknek túlságosan felforgató volt, a másiknak pedig túlzottan konzervatív. Leopardi a meghatározatlanságra és a definiálatlanságra épít (az illúziók tudatos létrehozására), ezért hiányoznak verseiből az erős kontúrok és egyértelmű karakterek. Ez összefüggésben van Leopardi elméletével a szépről és az örömről, valamint a végtelen illúziójáról, amely a dolgok igaz szemléletének része. Szinte elemeire bontja föl ezt a totalizáló, végtelent fürkésző szemléletet. "Mondhatjuk (de csak megnevezés kérdése), hogy az én rendszerem nem rombolja le az abszolútumot, hanem megsokszorozza. Csak azt rombolja le, ami abszolútnak tartja önmagát, s azt teszi abszolúttá, amit relatívnak neveznek. Lerombolja a mindentől független és mindent megelőző jónak és rossznak, igaznak és hamisnak, tökéletesnek és tökéletlennek az absztrakt ideáját, ám minden lehetséges létezőt tökéletessé tesz, önmagában tökéletessé, amelyek mindegyike mintegy önmagában hordozza ennek a tökéletességnek az okát, és éppen ebben a mivoltukban létezhetnek. Tökéletesség, függetlenül bármilyen értelemtől és külső szükségszerűségtől, bármilyen preegzisztenciától." (Zibaldone, 1821. szeptember 25.) Vagyis költészete a végesben, szubjektív élményekben és érzésekben mutatja meg és föl a végtelen lehetőséget és a létnek, mint lehetőségnek a végtelenségét. Célja a szöveg teljes metaforizálásával az absztrakt és elvont értelmek konkretizálása, valóságossá tétele, a jelentés radikalizálása abban az értelemben, hogy a szavak ősi tartalmát felszínre hozza és kikényszerítse. Ebben a költői felfogásában Horatius, Vergilius és Alfieri jelentették számára az előzményeket, s mindenekelőtt Petrarca költészete, akinél vers és olasz nyelv tökéletes formai egységét találta meg. Legfontosabb művei STORIA DELL'ASTRONOMIA (A csillagászat története, 1813) Leopardi komoly érdeklődést mutatott kora természettudománya, mindenekelőtt a csillagászat iránt. Ez a kötet elképesztő tudásanyagot halmoz fel, amely nemcsak az európai, de az Európán kívüli (pl. maja) népek csillagászatával kapcsolatos nézeteket is tartalmazza. A kezdetektől 1811-ig tárgyalja a csillagászat főbb eseményeit. Jelentős részben más művek kompilációja ugyan, de az anyag elrendezése, értékelése rendkívüli képességeiről árulkodik. SAGGIO SOPRA GLI ERRORI POPOLARI DEGLI ANTICHI (Tanulmány az ókoriak népszerű tévedéseiről, 1815) Ebben a kis kötetben Leopardi összegyűjtötte az ókori népek körében élt hiedelmeket, minthogy délidőben az istenek bizonyos helyeken láthatóak, vagy hogy a Nap minden alkalommal elmerül a tengerben, hogy aztán minden hajnalkor újjászülessen belőle. Szemlélete itt még a felvilágosodás szellemét követi, elítélve ezeket a bárgyú, babonás hiedelmeket. A gyűjtemény azonban nagyon is fontos forrása lesz későbbi költészetének. APPRESSAMENTO DELLA MORTE (A halál közeledése, 1816) Leopardi legjelentősebb korai költői kísérlete ez a dantei tercinákban megírt költemény. Az öt canticában, a korai haláltól rettegő költőnek, egy angyal megmutatja a túlvilágot és bizonyságot ad minden evilági dolog iránti ragaszkodás értelmetlenségéről. CANTI (1818-1837) Leopardi egész életében egyetlen összegző költői művön dolgozott, amely még életében meg is jelent, az Énekek (Canti). Különböző címek alatt összefoglalva, 1820-tól kezdve jelentek meg a művet alkotó költemények, amelynek magva egy 10 canzonéból álló ciklus. Közöttük a magyar költészetre is hatást gyakorló hazafias költeményeivel (Itáliához, Dante műemlékére) és mély, filozofikus verseivel (Angelo Maihoz, Szapphó utolsó éneke). Ehhez csatlakoznak később az idillek, köztük az egyik, talán a leghíresebb költeményével, a L'infinito-val (A végtelen). A mű utolsó nagy ciklusa (Aspasia-ciklus, amelyet a Fanny Targioni Tozzettihez fűzött reménytelen szerelem inspirált) költői elmélkedések a szerelemről, vagy inkább annak elvesztéséről, olyan híres költeményekkel, mint az Önmagamhoz, vagy a Holdnyugta. Emellett találunk hosszabb, rövidebb nosztalgikus, ironikus, filozofikus költeményeket (pisai-recanati dalok). Ez utóbbiak közül kiemelkedő Az ázsiai nomád pásztor éjjeli dala, amely mély faggatózás a létezés értelme körül. A gyűjtemény gyakorlatilag záró darabja a Rekettye, avagy a sivatag virága (La ginestra), amely rendkívüli irodalmi hatást gyakorolt a később jövőkre (magyarországi hatása kimutatható Babits Mihálynál, Szenteleky Kornélnál vagy éppen Tóth Árpádnál). A Canti teljes kiadásában 36 költeményt és 5 töredéket tartalmaz, amelyek elrendezése (I-XXXVI) megfelel a szerző akaratának. DISCORSI (Értekezések, 1818-1824): Leopardi két hosszabb értekezéséről van szó. A Discorso di un italiano intorno alla poesia romantica (Egy olasz vizsgálódásai a romantikus költészet tárgyában) még 1818-ban született és Leopardi alapvető esztétikai nézeteit tartalmazza. A romantikával szemben látszólag klasszicista elveket vall a természet utánzásáról és az ókori mitológiák fontosságáról a költészetben. 1824-ben pedig a nemzeti hanyatlás okairól írt tanulmányt. Ez a Discorso sopra lo stato presente dei costumi degl’italiani (Vizsgálódás az olaszok erkölcseinek jelenlegi állapotáról). A jelen erkölcsi állapotát elemezve kifejti, hogy a modern társadalomból minden hagyományos integráló erő eltűnt, s egyetlenegy maradt: a kölcsönösen elismert társadalmi érdekek rendszere. Mint mondja,Itáliában még ez sincs! OPERETTE MORALI (Rövid erkölcsi írások, 1824) Rövid dialógusokat, prózai írásokat tartalmazó kötet, amelynek jellegzetessége egyfajta komikus-szatirikus hangvétel. Ez a mű az olasz irodalmi nyelv legmagasabb szintű megfogalmazása, prózában is költőként való művelése. Leopardi ebben a műben összegzi világnézetét. ZIBALDONE (Jegyzetfüzet, 1817-1832) Több mint 4000 oldalt számláló, naplószerű feljegyzések sorozatát tartalmazó mű. Olaszországi kiadására is csak a 19. század végén került sor. Nem is annyira napló, mint inkább tervezett művek többé-kevésbé kidolgozott vázlatait tartalmazza. Szociológiai, antropológiai, filozófiai, esztétikai és természetesen filológiai kérdéseket tárgyal benne. Egész gondolkodásának páratlan gyűjteménye, a modern ember tépelődéseivel és keresésével együtt. PENSIERI (Gondolatok, 1836) A nagy moralisták mintájára összegyűjtött 111 hosszabb-rövidebb gondolatot, aforizmát tartalmazó mű, amely Leopardi társadalomról vallott, meglehetősen nyomasztó képét nyújtja. A gondolatokat szinte kivétel nélkül a Zibaldone is tartalmazza, de fennkölt nyelvi stílusban átformálva, újraalkotva. Valószínű, hogy befejezetlenül maradt ránk. PARALIPOMENI (Hozzáfűzések a Békaegérharchoz, 1837) A kritika számára sem világos, hogy mikor kezdte el írni ezt az elbeszélő költeményt, de halála napjáig dolgozott rajta. Tudjuk, hogy Leopardi háromszor is lefordította a Homérosznak tulajdonított Békaegérharc című szatirikus művet, s annak mintájára alkotta meg a sajátját. Az utolsó nagy politikai látlelet ez osztrák és francia szorításban vergődő Itáliáról, a társadalmi fejlődés lehetetlenségéről, a túlvilági remények illuzórikusságáról. Leccafondi alvilágjárása mintegy ellentéte a dantei túlvilág járásnak, ahova válaszért megy, de semmit se kap egy hatalmas gúnykacajon kívül. LEVELEK (1816-1837) Leopardi több mint két évtizeden át folytatott levelezése világirodalmi szempontból is kimagasló jelentőségű, nyelvi szépsége páratlan. Különösen a Giordanival váltott levelei fontosak, amelyekben teljes őszinteséggel számol be személyes életéről, gondolatairól, vágyairól és művészi elképzeléseiről. Leopardi egész gondolkodása megértésének felbecsülhetetlen dokumentumai. Leopardi magyar vonatkozásai Leopardi nyugati, sőt oroszországi recepciója is viszonylag hamar megtörténik, de Magyarországon lassabban válik ismertté. Az 1830-as években már jelennek meg töredékek verseiből, de igazából csak a kiegyezés után kezd ismertté válni. Hazafias, sőt világfájdalmas költészete ott van Vajda János vagy Reviczky Gyula művei mögött. Filozófiai szempontból első nagyobb vizsgálója Buday József. 1890-ben Radó Antal fordításában megjelenik magyarul is a Canti. Újabb fordítások jelennek meg verseiből, például Babits Mihály és Szabó Lőrinc jóvoltából, Móritz György pedig 1942-ben tett közzé négy dialógust az Operette morali-ból. Az ötvenes években Rába György fordította újra modern magyar nyelvre Leopardi verseit, de csak 21 költeménnyel készült el. Az 1990-es évekig lényegében semmi nem történt (megítélésének bizonyára nem tett jót, hogy Mussolini kedvenc költőjének tekintette) magyarországi recepcióját illetően. 1992-ben aztán megjelent a Gondolatok Ördögh Éva fordításában. Erőfeszítéseinek köszönhetően 1998-ban megjelentek a Rövid erkölcsi írások is, amelynek fordításában közreműködött két kiváló italianista, Mátyus Norbert és Dávid Kinga. Magyarul Leopardi Giacomo összes lyrai versei ; ford., tan. Radó Antal; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1890 Magános élet. Válogatott versek ; ford. Rába György, utószó, jegyz. Nemeskürty István; Magvető, Bp., 1958 Gondolatok ; ford., bev. Ördögh Éva; JATE, Szeged, 1992 Rövid erkölcsi írások ; ford. Ördögh Éva, Mátyus Norbert, Dávid Kinga, jegyz., bev. Ördögh Éva; Eötvös, Bp., 1998 ( Eötvös klasszikusok ) Giacomo Leopardi ; ford., tan. Rónai Mihály András; Glória, Bp., 2001 ( Halhatatlanok ) 7066 Nessus A 7066 Nessus (ideiglenes jelöléssel 1993 HA2) egy kentaur. A Spacewatch projekt keretében fedezték fel 1993. április 26-án. Drulhe Drulhe település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 445 fő (2015). Drulhe Galgan, Lanuéjouls, Maleville, Naussac, Peyrusse-le-Roc, Saint-Igest, Salles-Courbatiès és Vaureilles községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hertta Kuusinen Hertta Elina Kuusinen (Luhanka, Finnország, 1904. március 14. – Moszkva, Szovjetunió 1974. március 18.) finn politikus, Otto Ville Kuusinen lánya. Finnország Népi Demokratikus Szövetségének országgyűlési képviselője volt 1945 és 1971 között. 1948-ban pedig tárca nélküli miniszterként illetve ugyanazon év során a miniszterelnökségben miniszteri szinten szolgált.[forrás?] Elnökválasztóként 1950-ben, 1956-ban, 1962-ben valamint 1968-ban működött.[forrás?] Életpályája Tizenhét éves korában, 1922-ben, költözött bátyjával Finnországból Moszkvába, az apjához. Könyvtáros tanulmányokat végzett. A Lenin Iskolába járt. Az 1930-as években került be a finnországi földalatti kommunista mozgalom szervezőinek moszkvai irányítói körébe. 1932-ben ill. 1933-ban Németországot járta, és antifasiszta tevékenységet végzett. 1933-1934 során a moszkvai Nemzetközi Lenin Iskola tanáraként dolgozott. Amenemhat Az Amenemhat vagy Amenemhet (�mn-m-�3.t, „Amon az élen”) ókori egyiptomi név, különösen a Középbirodalom idején népszerű, amikor több fáraó neve. Híres viselői: Fáraók I. Amenemhat fáraó (XII. dinasztia) II. Amenemhat fáraó (XII. dinasztia) III. Amenemhat fáraó (XII. dinasztia) IV. Amenemhat fáraó (XII. dinasztia) Amenemhat Szonbef (XIII. dinasztia) V. Amenemhat fáraó (XIII. dinasztia) VI. Amenemhat fáraó (XIII. dinasztia) VII. Amenemhat fáraó (XIII. dinasztia) Hercegek Amenemhatankh herceg, II. Amenemhat fia (XII. dinasztia) Amenemhat herceg, a XVIII. dinasztia elején élhetett; múmiáját a TT280 sírtól északra találták a sziklák közt. Feltételezhetően a közeli MMA 1021 sír tulajdonosa. Amenemhat herceg, III. Thotmesz legidősebb fia (XVIII. dinasztia) Amenemhat herceg, IV. Thotmesz legidősebb fia (XVIII. dinasztia) Hivatalnokok Amenemhat vezír, valószínűleg azonos a későbbi I. Amenemhat fáraóval Amenemhat , a felső-egyiptomi 16. nomosz kormányzója (XII. dinasztia) Amenemhat , Teh-khet főnöke: núbiai helyi kormányzó Hatsepszut és III. Thotmesz alatt (XVIII. dinasztia) Amenemhat , Ámon főpapja II. Amenhotep alatt (XVIII. dinasztia) Egyéb 5010 Amenemhêt : 1960-ban felfedezett aszteroida. 2010-es Dakar-rali A 2010-es Dakar-rali a 31. versenye a Dakar-rali versenysorozatának, melyeken autók, motorok és teherautók indulnak. A verseny 2010. január 1-jén kezdődött és az útvonal érintette Argentínát és Chilét. Ez volt a második alkalom, hogy a rali Európán és Afrikán kívül került megrendezésre. Résztvevők A 2010-es Dakar-ralin 372 csapat vett részt. A csapatoknak 14 szakaszt kellett teljesíteniük január 1. és január 16. között. A versenyen 175 motorkerékpár, 134 autó és 52 kamion indult. Magyar versenyző ez évben nem állt rajthoz. Útvonal A verseny az argentin fővárosból, Buenos Airesből indult. A rajtceremóniát január 1-jén tartották a város belvárosában, magyar idő szerint este hat órakor. A teljes versenytáv több, mint 9030 km (5610 mérföld). A viadal 16 napja alatt egyszer tartottak pihenőnapot - január 9-én, a chilei Antofagastában. Halálozások Az 1. szakasz a 75. kilométerénél Mirco Schultis, Ulrich Leardi német , svájci páros a nézők közé hajtott. Több embert elütöttek. Az áldozat egy 28 éves nő , aki koponya -, hasi, illetve medencesérüléseket szenvedett. Szállítása közben kétszer újraélesztették, s bár beértek vele a kórházba, ott nem sokkal később meghalt. Végeredmény A 2010-es Dakar-rali végeredménye kategóriánként. Carlos Sainz harmadik Dakar-raliján vett részt és 2010-ben nyerte meg először az autósok között a versenyt. Cyril Despres harmadszorra nyert Dakart a motorok kategóriájában. A kamionoknál Vlagyimir Csagin hatodik alkalommal nyerte meg a ralit, ezzel beállította a cseh Karel Loprais rekordját, hiszen ő is hat alkalommal nyert a kamionok között. (17147) 1999 JF102 A (17147) 1999 JF102 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 13-án. Hubert Tromp Hubert Tromp (Aruba, 1943[forrás?] –?) holland antilláki nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása sportvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A holland antilláki labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1979-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1991-ben búcsúzott. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Sportvezetőként Aktív pályafutását befejezve Holland antilláki Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) tagja, a játékvezetők oktatója, szakmai ellenőre. A CONCACAF régióban aktív szakmai munkát végzó sportember. Szakmai sikerek 1993-ban a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. 2004-ben a CONCACAF az amerikai Mavis Derflinger (női labdarúgó edző) társaságában nevüket elhelyezte a dicsőségfalán. Kárpátalja ásványkincsei Kárpátalja területe nem bővelkedik ásványkincsekben. A tüzelőanyag és ércbányászatot szerény mérték jellemzi. Számottevő barnaszén és lignitbánya Ilonca, Huszt, földgáz Szolyva, Aknaszlatina, Verecke, Kőrösmező környékén található. Kisebb mennyiségű vasérc található Dolha közelében. Színesfém (ólom, cink, galenit, arany) bányászat a vulkanikus vonulat hegységeiben a Nagyszőlősi- és a Beregszászi-hegyekben folyik. Huszt és Visk közötti térségben higany található. A legjelentősebb ásványi nyersanyag Kárpátalján a Máramarosi-havasok előterében felhalmozódott kősó, amely Aknaszlatinától Husztig húzódik egyre mélyebbre zökkenve. A 300-500 m-ig vastagodó sótelepek Aknaszlatinánál 20-30 m-re van a felszín alatt, a Talabor völgykapuja előtt viszont közel 300 m mélységben érhető el. A terület legnagyobb sóbányája Aknaszlatina, amely több évszázados bányászati hagyományokkal rendelkezik. Igen komoly gazdasági értéket képviselnek az építőipari nyersanyagok: az andezit, riolit, bazalt, mészkő, homokkő, perlit, agyag, kaolin, márvány. Tekintélyes készletek vannak zeolitból, perlitből. Legnagyobb kőbányák működnek az Avas északkeleti részén a Szár-hegyen és az Ung völgyében Ókemencénél a Pliska-hegy oldalában. A márványbányászat központja Rahó közelében Terebesfejérpatakon van. Különböző színű (fehér, szürke, fekete, vörös stb.) kristályos mészkő és márványbányászata számottevő. Kárpátalja ásványvizekben rendkívül gazdag. A 350 nyilvántartott ásványvízforrásból huszonkettőnek a vizét palackozzák. Forrás Bulla Béla – Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza – Lucidus Kiadó, Budapest, 1999 Kárpátalja. A Kárpát-medence régiói 11. – Szerk.: Baranyi Béla – Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2009 Kormány Gyula Dr.: Kárpátalja földrajzi vázlata (oktatási segédanyag) – Bessenyei György Tanárképző Főiskola Beregszászi Tagozata, Nyíregyháza–Beregszász, 1996 Maszljak P.O. – Siscsenko P.H.: Ukrajna földrajza. Kísérleti tankönyv a középiskolák 8–9 osztálya számára – Szvit kiadó, Lviv, 2000 Закарпатська область – Атлас – Редакційна колегія, Комітет Геодезії і картографії СРСР, Москва, 1991 Заставний Ф.З.: Фізична географія України – Підручник для учнів 8 класу середньої загальноосвітньої школи – Київ, Вищя школа, 1999 Поп Степан Степанович: Природні ресурси Закарпаття – Учбовий посібник, Ужгородський Національний Університет, Ужгород, 2002 Срібна земля – Закарпаття. Тематичний випуск. – Краєзнавство. Географія. Туризм. № 39-40 (476-477), жовтень 2006 Українська Радянська Енциклопедія. Головний редактор М.П. Божан. Том 17 – Академія Наук Української Радянської Соціалістичної Республіки, Київ, 1965 Európai Filmdíjak 1990 A 3. Európai Filmdíj-átadó ünnepséget (3rd European Film Awards) ~ a díj akkori neve után Felix-gálát – 1990. december 2-án tartották meg Európa 1990. évi kulturális fővárosában, Glasgowban újonnan felavatott Royal Concert Hallban. A gálán a tagországok által nevezett, az év folyamán hivatalosan bemutatott alkotások közül az Európai Filmakadémia zsűrije által legjobbnak tartott filmeket, illetve alkotóikat részesítették elismerésben. Az est házigazdája két brit újságíró és televíziós műsorvezető volt: Sheena McDonald és Melvyn Bragg. Az 1990. évi Felix-díjakért 26 ország két-két legjobbnak ítélt nagyjátékfilmje, valamint egy dokumentumfilmje versenyzett. A svéd Suzanne Osten filmdrámája, a Skyddsängeln 8 jelölést kapott 6 kategóriában; érdekes módon a legjobb mellékszereplő színésznő kategória mindhárom jelöltje a film szereplője volt. Hat jelölést kapott Edmond Rostand romantikus történelmi drámájának adaptációja, a Cyrano de Bergerac, a francia Jean-Paul Rappeneau rendezésében, Gérard Depardieu főszereplésével. Három-három díjra jelölték Carlos Saura Jaj, Carmela! című, a spanyol polgárháborúban játszódó vígjátékát, valamint a lengyel Ryszard Bugajski 1982-ben forgatott, de betiltott és az óta dobozban heverő drámáját, a Kihallgatást. A zsűri elnöki tisztét maga Ingmar Bergman az Európai Filmtársaság elnöke vállalta el. A legsikeresebb alkotás az olasz Nyitott ajtók lett, alkotói a legjobb film Felixe mellett a legjobb operatőri díjat, továbbá két külön elismerést vehettek át. Két díjat nyert a rendezőként debütáló Kenneth Branagh alkotása, az V. Henrik: a film megkapta a legjobb újoncfilm díját, a főszerepet is játszó rendező pedig egyben az év legjobb európai színésze lett. Mindkét nagyszámú jelölést kapott film alkotói csalódottan távoztak: a Skyddsängeln csak azt a kategóriát nyerte meg, amelyikben más szereplő nem volt, a Cyrano de Bergerac pedig mindössze a legjobb látványtervezői díjat kapta meg. A zsűri tagjai Ingmar Bergman filmrendező , a zsűri elnöke – Svédország Suso Cecchi D'Amico forgatókönyvíró – Olaszország Theo Angelopoulos filmrendező – Görögország Deborah Kerr színésznő – Egyesült Királyság Jeanne Moreau színésznő – Franciaország Andrej Szmirnov színész , forgatókönyvíró , filmrendező – Szovjetunió Margarethe von Trotta filmrendező – Németország Beauregard (Lot) Beauregard település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 229 fő (2015). Beauregard Saint-Projet, Limogne-en-Quercy, Saillac, Varaire és Vidaillac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piócák A piócák vagy nadályok (Hirudinea) a gyűrűsférgek törzsének (Annelida), a nyeregképzők osztályának (Clitellata) egyik alosztálya. Korábbi rendszerekben (pl. a Magyarországon sokáig hivatalosan elismert és tanított Dudich–Loksa-féle állatrendszerben) nem használták a „nyeregképzők” kategóriát, helyette a piócákat egy önálló altörzsbe sorolták – a korongférgek osztályával (Myzostomidea) együtt – a gyűrűsférgeken belül, mint módosult gyűrűsférgek (Metannelida). A korábbi besorolásuk – a Metannelidea altörzs A korábbi állatrendszerek a Metannelida altörzsbe sorolták a másodlagosan módosult szervezetű, parakmikus gyűrűsférgeket. A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak. Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől. Az összehasonlító anatómiai és ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk. A piócák mellett a korongférgek osztályát (Myzostomidea) sorolták még ide, melyeket mintegy 150 élősködő tengeri féregfaj képviseli. Az újabb besorolásuk – a Clitellata osztály Az újabb anatómiai–taxonómiai vizsgálatok szerint nincs akkora űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe (Euannelida) foglalt csoportok (soksertéjűek osztálya – Polychaeta; kevéssertéjűek osztálya – Oligochaeta) és a piócák között. A kevéssertéjűeket és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg (clitellum) megléte. A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás. Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg. A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó (kokon) becsomagolására is szolgál. Anatómiai–élettani jellemzőik Általános testfelépítés Testméretük 1–30 cm között változik. Testük hát–hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű. Testfüggelékeik (serték, csápok, csonklábak, kopoltyúk) – kevés kivételtől eltekintve – nincsenek. Szelvényeik száma 31 vagy 34. Elkülönült feji részük nincs. Mind a feji, mind a farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van. Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak – általában – csak a mozgásban van szerepe (egyes fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van). Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak (2–14), melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi valójában van. A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra. Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelékszövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, úgyhogy az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg. Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak. Kültakaró Testüket vékony kutikula borítja. Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték (Acanthobdella). Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk. Ivarzás idején a testük 9–11. szelvényén nyereg képződik. Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű hengerhám, melyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak (bőrizomtömlő). Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el. Ezek adják a piócák sajátos sötét színét. Mozgás Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös (cirkuláris), középső rézsútos (diagonális) és belső hosszanti (longitudinális) izmok rétegéből áll. Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült (dorzoventrális) izomelemek is. A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett. Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát. A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz segítségükkel az állat araszolva mászik. Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával. Táplálkozás Bélcsatornájuk egyenes lefutású cső. Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk (garatos piócák rendje – Pharyngobdellidea ); mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van (állkapcsos piócák rendje – Gnathobdellidea ); vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött (ormányos piócák – Rhynchobdellidea ). Középbelükön – ritkábban az utóbélen is – kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban. Ezekben a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának. Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg. Az ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér (hemolimfa) kering. Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze. A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért. A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat. A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át (hemocölóma), így ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér (hemolimfa) kering. A vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza. Az oldalsó (laterális) edényeken lüktető központok, szívek is vannak, a hát–hasi (dorzális és ventrális) edényeken nincsenek. A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is. A laterális edényekben a vér hátulról előre, míg a dorzális–ventrális edényekben fordítva kering. Valódi kapillárisok helyett ún. testüregi vagy cölómakapillárisok vannak a bőrizomtömlőben és a zsigeri szervekben. A hasi „véredényben” található a hasdúclánc és a kiválasztó szervek, a vesécskék csillóstölcsérei is, jeléül annak, hogy ez valamikor valódi testüreg volt. Légzés Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a fő szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja. Egyes fajoknak van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek. Kiválasztás Kiválasztószerveik, a metanefridiumok is módosultak. Számuk 10–17 pár, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el. Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos a nefridiális csatornák. Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak. A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van. Ez rövid csatornával nyílik a szabadba. A neuroendokrin rendszer és érzékszervek Agydúcuk kevéssé differenciálódott, és garatideggyűrű köti össze a hasdúclánccal. Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali lakúnában húzódik végig. A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, hátul 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze. A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak. Érzékszerveik igen gyengén fejlettek. Testükön mindenfelé találunk elsődleges érzéksejteket, melyek valószínűleg tapintósejtek. A feji tájon számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy pedig kémiai érzékszervek. A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek (az ún. érzékgyűrűn). Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji részen kezdetleges szemekké alakulhatnak. Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a garat feletti (agydúc) és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a hasdúcláncban is kimutattak hormontermelő sejteket. A hormonrendszer elsősorban a szaporodási folyamatokra van nagy hatással. Szaporodás és egyedfejlődés A piócák hímnős állatok. Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására (kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb.), de a piócáknak van párzószerve is. Hímivarszervek A piócák hímivarsejteket termelő szerve a here, melyek száma 4–17 pár, és párosával helyezkednek el. Mindegyik heréből egy rövid kivezetőcső indul, amelyek egy jobb és egy bal oldali közös ondóvezetőbe jutnak. Az ondóvezetők felgöngyölödve létrehozzák az ondóhólyagot. Az ondóhólyagban a spermiumtárolás folyik. Az ondóhólyag az ondókilövellő csövön át juttatja a spermiumokat az ivarpitvarba, ahová a dülmirigy vagy (prostata) üríti váladékát. Az ondóhólyag és a dülmirigy váladékával keveredett spermiumok a cső alakú spermiumtárolókba, a nyálkatömlőkbe, más néven a spermatofórákba kerülnek. Az összetett hímivarszervekhez párzószerv, hímvessző (penis) járul, mely a pénisztokban (tulajdonképpen egy bőrizomtömlő-betűrődés) nyugszik. Párzáskor a péniszen a jut az ondó a párzótárs vaginájába, így egy biztonságos, valódi belső megtermékenyítés történik. Női ivarszervek A piócáknak általában csak egy pár petefészke van (11. szelvény hasoldala). A belőle kiinduló rövid petevezetők a vaginába való érkezésük előtt egy közös petevezetővé olvadnak. Ezt a csövecskét öleli körül a fehérjemirigy, mely tápanyagokat termel a peték számára. A hüvely (vagina) fala igen izmos, közvetlenül nyílik a külvilágba, és a pénisz befogadásra szolgál. A piócák petéi kisméretű, szikszegény sejtek. Az orvosi pióca pl. 3–4 éves korára válik ivaréretté, amelytől kezdve évente egyszer szaporodik. Párzáskor a nadályok összetapadnak, egymás hüvelyébe juttatják a spermatofórákat, melyek ott feloldódnak, és a spermiumok megtermékenyítik a petesejteket. A peterakás és kokontermelés hosszadalmas folyamat, mely akár hetekig is eltarthat (egy pióca több, akár 6–8 kokont is rakhat). Egy kokonban – ami tölgyfamakk nagyságú lehet – 10–15 apró pete, illetve a táplálásukhoz szükséges fehérjetartalmú anyag. A kokon képzése a nyereg mirigyeiből történik. Egyedfejlődés A piócák lárvális ontogenezise a kokonban zajlik. A pete barázdálódása spirálisnak indul, majd bilateriális osztódások következnek (az átváltozás oka még nem ismert). A fejlődő lárvának speciális lárvális szervei vannak (pl. protonefridium, lárvális izomrendszer, primer testüreg). A tápanyagokat a kokonból lárvális garatjával veszi fel. A lárva metamorfózisa még a kokonban megtörténik, amikor is eltűnnek a lárvális szervek, és a kifejlett piócára jellemző szervek és testüregviszonyok alakulnak ki. A kikelő fiatal piócák további egyedfejlődése elsősorban a növekedésben nyilvánul meg. Életmódjuk A piócák többsége az édesvizek lakója. Nem kedvelik a gyors folyású vizeket, így a hegyi patakokban és a folyók nyílt vizében nem találkozhatunk velünk. Ellenben kedvelik a folyók partmenti övezetét, a tavakat, mocsarakat, kanálisokat, nagyobb pocsolyákat. Az édesvízi fajok között találunk olyanokat, amelyek képesek elhagyni a vizet, pl. táplálékszerzés vagy kokonlerakás céljából. Azonban ilyenkor a vízfelszín közelében maradnak, mert ha kiszáradnak, biztosan elpusztulnak. A szárazföldi piócák körében két csoportot különböztetünk meg: a talajlakó piócákat és a valódi szárazföldi piócákat. A talajlakó piócák – melyek fő elterjedési területe Dél-Amerika – a nedves talajban, avar, rothadó növényi részek alatt élnek, ahol férgekből, kisebb csigákból álló zsákmányukra vadásznak. A valódi szárazföldi piócák főként a növényzet között tartózkodnak. Ezek élőhelye Dél- és Délkelet-Ázsia, ahol az esőredőkben élnek, és a nedves évszakban a füves területekre is behatolnak. Kizárólag meleg vérű gerincesek vérével táplálkoznak. Néhány piócafaj a tengeri életmódhoz is alkalmazkodott, ahol a tengeri halak vérével táplálkoznak, és édesvízi rokonaikkal ellentétben képesek elviselni a magas sókoncentrációt is. A piócák – amint ezt olvashattuk is – vérszívó parazita vagy ragadozó férgek. A ragadozó piócák nagy része a garatos piócák közé tartozik, melyek nem képesek vért szívni. Azonban pl. az állkapcsos piócák közé tartozó lópióca (Haemopis sanguisuga) – mely a legnagyobb hazai nadályfaj – is ragadozó. A ragadozó nadályok tápláléka kisebb férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll, melyeket elülső szívókorongjukkal ragadnak meg, és egészben tömik magukba. Gyakran még a náluk nagyobb testű zsákmányt is lenyelik. A növényzettel dúsan benőtt helyekről leselkednek a zsákmányukra, vagy egyenesen vadászútra indulnak az aljzaton araszolva. Az ormányos és állkapcsos nadályok nagy része vérszívó életmódot folytató, a gazdaállatra ideiglenes tapadó, ektoparazita. A garatos nadályok a gazdaállat bőrét izmos, megmerevíthető ormányukkal ütik át. A kisebb testű fajok csigák, férgek, rovarlárvák testnedveit szívogatják, míg a nagyobbak a halakra tapadnak. Az állkapcsos nadályok három fogazott állkapcsukkal vágják át a gazdaállat bőrét, és erőteljes szívással (kb. 0,1 atmoszféra) szivattyúzzák a vért. Az egyes fajoknak igen kevés gazdaállat felel meg, így mindig nagyon figyelmesnek kell lenniük. Éppen ezért kitűnő a vízmozgás-érzékelésük és az úszásuk. Egészségügyi jelentőségük A piócák az orvoslás történetében talán a legjelentősebb állatcsoportot alkotják. Gyakran alkalmazták egyes fajaikat különböző vérkeringési problémákra vagy esetleg nagyon magas lázra. Emellett természetes nyugtatónak is használták őket, ugyanis a páciens sok vér lecsapolása esetén mély álomba merült, idegei ellazultak. A pióca tapadókorongján három, félkör alakú fűrészke található, amellyel a megtapadt állat sebet ejt. Közvetlenül tiszta hirudint fecskendez a vérbe, így meggátolja a véralvadást, és hosszú ideig tud vért szívni. Az orvostudományban az állat által termelt hirudinnak, és hatásmechanizmusának felismerése fontos lépés volt a véralvadásgátlók előállításában. Piócacsípés: Hazai élővizeinkben is könnyen megtapasztalhatjuk. Általában érzékelik a vízben álló, mozgó melegvérű élőlényeket. Amennyiben a testünkre akaszkodik, többféle módon szedhetjük le. Az első módszer szerint valamilyen anyaggal (papírzsebkendő, törülköző) fogjuk meg és húzzuk lassú, de határozott mozdulattal, amíg el nem válik a sérült felülettől. A második módszer szerint sót kell szórni a pióca testére, aminek hatására szintén leválik az áldozatáról. A harmadik módszer túl időigényes, mivel aszerint meg kell várni, amíg a pióca teleszívja a testét és magától leválik. Kezelése: Különleges kezelést nem igényel, mert kórokozókat nem terjeszt. Ennek ellenére a leválasztást követően a sebet célszerű jóddal, vagy jódtartalmú sebfertőtlenítővel kezelni, mert az összehúzza a sebet, bár erre a szesztartalmú fertőtlenítők is kiválóan alkalmasak. A pióca által ejtett seb háromszöghöz hasonló alakú és a pióca által a sebbe juttatott véralvadásgátlónak köszönhetően nagyon sokáig vérzik, a támadást követően akár több órán keresztül is. Evolúciójuk Rokoni kapcsolataikat részletesen nem ismerjük. Őslénytani maradványok, fosszíliák gyakorlatilag nem maradtak róluk, egynéhány bizonytalan karbonból, jurából és az eocénból származó fosszíliát leszámítva. Osztályzásuk Az alosztályba mintegy 350 faj tartozik. A piócákat korábban a gyűrűsférgek egyik önálló osztályának tartották, a mai filogenetikus rendszertan pedig a nyeregképzők osztályán belüli alosztályokba sorolja őket. A piócák osztályozása az egyik hagyományos rendszertani felosztás (Dubich-Loksa) szerint: Törzs: Gyűrűsférgek Altörzs: Módosult gyűrűsférgek Osztály: Piócák vagy nadályok Alosztály: Sertés piócák (Acanthobdellida) Rend: Horgas nadályok Család: Horgas nadály-félék Alosztály: Sima piócák (Arhynchobdellida) Rend: Ormányos nadályok (Rhynchobdellida) Család: Lapos nadályok Család: Halpiócafélék Rend: Állkapcsos nadályok (Gnathobdellida) Család: Valódi nadályok Család: Leveli piócák Család: Földi piócák Rend: Garatos nadályok (Pharyngobdellida) Család: Garatos nadály-félék Sertéspiócák öregrendje – Acanthobdellae Acanthobdellidea rend A piócák ma élő legkezdetlegesebb alakja, melynek sajátosságai még emlékeztetnek a kevéssertéjűekre. Testükön elől a hasoldalon 5 pár mozgatható serte van – innen nevük. Testük hengeres, 31 szelvényből áll; csak a hátulsó tapadókorong alakult ki (4 szelvény összeolvadásával). A törzsszelvényeken 4–4 gyűrű található. A testüreget ugyan már a töltelékszövet és az izomzat elkezdte elszorítani, de a középbél körül még rendesen, szelvényesen tagolódott másodlagos testüreg van. Érrendszerük még fejlett, megvan rendesen a háti és hasi fővéredény, amelyeket elöl 5, hátul 4 gyűrűedény köt össze. Tehát a kevéssertéjűekre emlékeztető sajátosságaik: hengeres, nem lapított test; serték megléte (5 pár serte); elöl nem alakul ki tapadókorongjuk; viszonylag fejlett másodlagos testüreg; az érrendszer megegyező felépítése. Az öregrend egyetlen családja az Acanthobdellidae, ahová az észak-eurázsiai elterjedésű horgas nadály (Acanthobdella peledina) tartozik. Lazacokon él. Simapiócák öregrendje – Achaetobdellae Sertéik – az előbbi öregrenddel ellentétben – nincsenek. Testük 34 szelvényből épül fel, elöl és hátul is tapadókoronggal. A hátulsó tapadókorong itt 7 szelvényből áll. Törzsszelvényeiken 2–12 gyűrű van. Testüreg- és véredényrendszerük módosult. Ormányos piócák rendje – Rhynchobdellidea Előbelük szúró ormánnyá alakult, eza az elülső tapadókorongból kinyújtható. Véredényrendszerük még kevéssé módosult, vérük színtelen. Két jellegzetes hazai családja van. A lapospióca-félék (Glossiphoniidae) teste erőteljesen lapított, a törzs középső részén kiszélesedő. Elülső tapadókorongjuk tökéletlen. Különleges sajátosságuk, hogy ivadékgondozók. Hazánkban élő jellegzetes fajaik a széles csiganadály (Glossiphonia complanata), a fiahordó nadály (Helobdella stagnalis), a békapióca (Hemiclepsis marginata). A halpiócafélék (Piscicolidae) teste hengeres. Mindkét tapadókorongjuk igen jól fejlett, szinte henger alakú. A szelvénygyűrűk száma 7 vagy 14. Nem ivadékgondozók. Halparazita férgek. Hazánkban igen jellemző a halpióca (Piscicola geometra), ritkább a hólyagos pióca (Cystobranchus respirans). Tengeri faj a kopoltyús pióca (Ozobranchus quatrefagesi), mely a Földközi-tengerben él, és a tengeri teknősök élősdije. Törzse két oldalán ektodermális kopoltyúkat visel. Állkapcsos piócák rendje Garatjukban általában három fogazott állkapcsuk van. Testüregük nagyon visszaszorult, önálló véredényrendszerük nincs, vérük piros. A valódipióca-félék (vagy orvosipióca-félék – Hirudinidae) közé tartozik hazánk két legismertebb és legjellegzetesebb piócafaja az orvosi pióca (Hirudo medicinalis) és a lópióca (Haemopis sanguisuga). A Haemodipsidae család fajai vérszívó szárazföldi piócák. Trópusi területeken élnek (Dél-, Délkelet-Ázsia, Kelet-Ausztrália, Madagaszkár). A fák és bokrok lombozatában élnek, és onnan vetik le magukat az alattuk elhaladó meleg vérű állatokra. Az emberi expedíciókon is nagyon sok gondot, kellemetlenséget okoznak. Legismertebb faj a ceyloni leveli pióca (Haemodipsa ceylonica). A földipióca-félék (Diestecostomatidae) ragadozó életmódú, szárazföldi piócák. A földi nadály (Xerobdella lecomtei) a Keleti-Alpok erdeiben honos, ahol a kövek, avar és kidőlt fák alatt tartózkodik. Gilisztákat, csigákat, rovarlárvákat zsákmányol. Garatos piócák rendje – Pharyngobdellidea Sem szúróormányuk, sem állkapcsuk nincsen. Ellenben garatjuk igen hosszú és izmos, keresztmetszete háromsugarú. Szelvénygyűrűik száma 5–8, sőt több is lehet. Testüregrendszerük visszaszorult, önálló érrendszerük nincs, vérük piros. Ragadozó nadályok. Az Erpobdellidae családba édesvízi és nedves talajban élő piócák tartoznak. Hazai vizekben nagyon gyakori a nyolcszemű nadály (Erpobdella octoculata). Jealousy (X Japan-album) A Jealousy az X japán heavymetal-együttes harmadik stúdióalbuma, melyet a Sony adott ki 1991. július 1-jén. Az együttes legsikeresebb albuma, több mint egymillió példányban fogyott el. Ez volt az utolsó lemezük, melyen Taiji volt a basszusgitárosuk. 2007. február 14-én a lemezt újra kiadták, egy második, instrumentális verziókat tartalmazó CD-vel; az album 31. helyen debütált az Oriconon. A 2008. március 19-én megjelent újramaszterelt változat a 241. helyen végzett. Háttér 1990-ben az együttes elnyerte a Japan Gold Disc Award legjobb új előadójának járó díjat. 1990 novemberében Los Angelesbe repültek a Jealousy felvételeihez. A felvétel helyszínét közösen döntötték el, Yoshiki Londonban vagy Párizsban szeretett volna stúdióba vonulni, a többiek azonban leszavazták. Mikor júniusban visszatértek Japánba, a hadsereg 500 katonát vezényelt ki a reptérre a tömeg féken tartására. A lemez 1991. július 1-jén jelent meg és azonnal az első helyen debütált a slágerlistán, mintegy 600 000 eladott példánnyal, később pedig az egymillió példányt is túllépte. Augusztusban az együttes először lépett fel Japán legnagyobb koncertkapacitású arénájában, a Tokyo Dome-ban, a Violence in Jealousy turné részeként, melynek október 24-i állomásán Yoshiki összeesett. December 8-án szimfonikus zenekarral léptek fel az NHK Hallban. A Jealousy az X Japan legváltozatosabb albuma a dalszerzést tekintve. Yoshiki négy dalt írt a lemezre, hide a Miscast, a Love Replica és a Joker szerzőjeként szerepel, Taiji két dalt írt, mindkettőhöz Toshi írta a szöveget, Pata pedig egy dalnál szerepel szerzőként. Taiji elmondása szerint a Voiceless Screaming akkor született, amikor Yoshiki egészségi állapota miatt nem tudott dolgozni és szükségük volt még dalokra. A dalszöveg Toshi érzéseit tükrözi és arra az időszakra vonatkozik, amikor túlfeszítette a hangszálait és egy időre elvesztette a hangját. Hanshin Contents Link A Hanshin Contents Link (��������������) japán szolgáltatóipari vállalat, a Hanshin Electric Railway teljes tulajdonú leányvállalata, a japán Billboard magazin és koncertterem-hálózat üzemeltetője. Története A céget 1989. szeptember 1-jén alapították Hanshin Blue Note Co., Ltd. (����������) néven, az oszakai Blue Note Jazz Club üzemeltetésére. 1990 márciusában megalapítják a Hanshin Entertainment International Co., Ltd. (�������������������) céget. 2002 áprilisában a Hanshin Blue Note Co., Ltd. és a Hanshin Entertainment International Co., Ltd. összevonásával megszületik a Hanshin Contents Link Co., Ltd. (��������������). 2003 februárjában beolvasztják a cégbe a Hanshin Transportation Companyt (�����). Fő tevékenységei Tigers-ai A vállalat felelős a Hanshin Tigers profi baseballcsapat televíziós mérkőzéseinek közvetítéséért, a csapattal kapcsolatos ajándéktárgyak értékesítéséért, illetve a promóciós anyagok felügyeletéért. Hanshin Agency A Hanshin Agency (���������) a Hanshin Electric Railway reklám és hirdetési ügynöksége, mely a Hanshin kósinen stadion és a Hanshin Electric Railway vonatszerelvényein található hirdetési felületek kiadásáért felelős. Billboard Live A vállalat 2006. augusztus 24-én exkluzív jogot vásárolt a Verenigde Nederlandse Uitgeverijentől a Billboard márkanév Japán területén belüli használatára. 2007 augusztusában Billboard Live (��������) néven koncerttermet nyitottak Tokióban, Oszakában és Fukuokában. Az oszakai és a fukuokai koncertterem egy-egy Blue Note Jazz Clubot váltott, a fukuokait 2009 augusztusában bezárták. Később „Billboard-japan.com” tartománynéven létrehozták a „Billboard.com” japán változatát. Billboard Records 2011-ben Billboard Records (����������) néven lemezkiadót alapítottak. Első kiadványuk a Nona Reves Choice című feldolgozásalbuma volt. 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező – 2. csoport) Az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének 2. csoportjának mérkőzéseit tartalmazó lapja. A csoportban Ausztria, Belgium, Norvégia, Portugália és Skócia szerepelt. A csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben játszottak egymással. A csoportelső Belgium kijutott az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra. Mérkőzések Az időpontok helyi idő szerint értendők. Carlos Filipe Ximenes Belo Carlos Filipe Ximenes Belo S.D.B. (1948. február 3.) kelet-timori Dili egyházmegye megyéspüspöke, aki 1996-ban José Ramos-Horta kelet-timori elnökkel együtt elnyerte a Nobel-békedíjat, „a kelet-timori konfliktus igazságos és békés megoldásáért” folytatott tevékenységéért. Gyermekkora és vallási elhívatása Carlos Filipe Ximenes Belo Domingos Vaz Filipe és Ermelinda Baptista Filipe ötödik gyermekeként született Wailakama faluban, a Kelet-Timor északi partvidékén fekvő Vemasse közelében. Apja, egy általános iskola tanára, két évvel később meghalt. Iskolás éveit Baucau és Ossu katolikus iskoláiban töltötte, majd a Dili egyházmegyén kívüli Dare-i kisszemináriumba jelentkezett, ahol 1968-ban szerzett diplomát. 1969-től 1981-ig - egy Kelet-Timorban és Makaóban töltött gyakorlati képzés kivételével (1974-1976) - Portugáliában és Rómában élt, ahol a Szalézi Társaság tagja lett, s ahol filozófiát és teológiát tanult, majd 1980-ban pappá szentelték. Kelet-Timorba 1981 júliusában tért vissza, ahol a fatumacai szalézi egyetemen tanított 20 hónapig, majd két hónapig az intézmény igazgatója lett. Pásztori és prófétai vezetése 1983-ban, Martinho da Costa Lopes lemondásakor Carlos Filipe Ximenes Belot nevezték ki Dili egyházmegyéjének apostoli adminisztrátorává, és ezzel a kelet-timori egyház fejévé vált, aki közvetlenül a pápának volt felelős. 1988-ban szentelték címzetes püspökké. Belo atya, állítólagos engedékenysége miatt a Vatikán jakartai pro-nunciusának és az indonéz vezetőknek a választása volt, azonban a timori papok nem akarták őt, és beiktatására sem mentek el. Az elvárások ellenére azonban hivatalának már ötödik hónapjában a dilii katedrálisban elmondott szentbeszédjében hevesen tiltakozott a Kraras-i mészárlás (1983) brutalitásai ellen, és elítélte az indonéz letartóztatásokat. Az egyház volt az egyetlen intézmény, amely tudott a külvilággal kommunikálni, emiatt az új apostoli adminisztrátor elkezdett leveleket írni és külföldi kapcsolatokat kiépíteni az indonéz ellenzék miatti elszigeteltség és a világ közömbössége ellenére. 1989 februárjában levelet írt a portugál köztársasági elnöknek, a pápának és az ENSZ főtitkárnak egy az ENSZ által felügyelt, Kelet-Timor jövőjéről szóló népszavazás végett, valamint nemzetközi segítséget kért a kelet-timoriak számára, akik „haldokolnak mint nép, és mint nemzet”, azonban, amikor áprilisban az ENSZ levél nyilvánosság elé került, még inkább az indonéz célpontba került. Bizonytalan helyzete tovább fokozódott, amikor Belo püspök – mint már számos alkalommal - menedéket adott saját otthonában azoknak a fiataloknak, akik megmenekültek a Santa Cruz-i mészárlástól (1991), és azon igyekezett, hogy feltárja a megölt áldozatok számát. Belo püspök bátran dolgozott a kelet-timoriakért. A béke és a kiengesztelődés érdekében tett törekvéseit nemzetközileg is elismerték, amikor 1996 decemberében José Ramos Hortával együtt megkapta a Nobel-békedíjat. Belo püspök kihasználva a megtiszteltetést, találkozott Bill Clintonnal, az Amerikai Egyesült Államok, és Nelson Mandelával, a Dél-afrikai Köztársaság akkori elnökével. Belot a John Humphrey Szabadság-díjjal is kitüntették. Lemondása és új lelkipásztori aktivitása Kelet-Timor 2002-es függetlenségének elnyerése után az események nyomása és a folyamatos stressz már nyomokat hagyott Belo püspök egészségi állapotán. Emiatt lemondott az apostoli adminisztrátori székről, amit II. János Pál pápa 2002. november 26-án elfogadott. Belo püspök lemondását követően Portugáliába utazott gyógykezelésre. 2004 elején ismételten visszahívták Kelet-Timorba, hogy induljon az elnöki székért. Azonban 2004 májusában azt nyilatkozta a portugál állami televíziónak (RTP), hogy nem engedi meg, hogy a nevét a jelöltek közé tegyék. „Úgy döntöttem, hogy a politikusokra hagyom a politikát.” – mondta. Egy hónappal később, 2004. június 7-én, Pascuál Chavez, a Szalézi Társaság rendfőnöke azt jelentette be Rómában, hogy Belo püspök meggyógyult, és egy új megbízatást fogadott el. A Szentszékkel megállapodva Mozambikba megy misszionálni, és a szalézi rend tagjaként fog élni az országban. Egy június 8-ai nyilatkozatban Belo püspök kifejtette: „Miután 2003-ban és 2004-ben kétszer is találkoztam őeminenciájával, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusával, felajánlottam magam, hogy Isten Országát szolgálom a missziókban, Kelet-Timoron kívül, Mozambikban, pontosabban Maputo egyházmegyében. Ifjú éveim alatt mindig arról álmodtam, hogy misszionálni megyek. A Diliben töltött 19 éves püspöki szolgálatom alatt (1983-2002) is a missziók és a misszionáriusok szüksége volt az egyike azon témáknak, amelyeket a legtöbbször mondtam el. Most jött el az az idő, amikor megvalósíthatom azt, amit Kelet-Timor keresztényeinek akkor mondtam.” 2004 júliusában Belo püspök elkezdte a missziós munkát Maputóban, Mozambik fővárosában. Férfi 5000 méteres rövidpályásgyorskorcsolya-váltó a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon a rövidpályás gyorskorcsolya férfi 5000 méteres váltó versenyszámának elődöntőit február 13-án, a döntőt február 21-én rendezték. Az aranyérmet az orosz váltó nyerte. A versenyszámban nem vett részt magyar csapat. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Eseménynaptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények A két futamból az első két helyezett jutott az A-döntőbe, a harmadik és negyedikek a B-döntőbe kerültek. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: QA : az A-döntőbe jutott QB : a B-döntőbe jutott ADV : továbbjutás bírói döntés alapján OR : olimpiai rekord Fangorn-erdő A J. R. R. Tolkien által megalkotott Középföldén, a Fangorn erdő az Entek és a Huornok birodalma. A legidősebb entről, Fangornról (Szilszakáll) kapta a nevét (bár az is lehet, hogy épp fordítva). A fangorn sinda szó jelentése: (szil)fának szakálla. Borbak Trufiádok, és Tuk Peregrin a Gyűrűk Ura második kötetében, az A Két Toronyban eljutnak ebbe az erdőbe. Itt találkoznak Szilszakállal és meggyőzik arról a veszélyről, amit Szarumán jelent az Entekre nézve. Egy Entgyűlést követően a többi Ent egyetért abban, hogy meginduljanak Vasudvard ellen. Trufát és Pippint magukkal viszik, a Huornokat pedig Helm Szurdokába küldik, hogy segítsék Théoden rohani király seregét Szarumán orkjai ellen. Az Entek dühét részben az okozta, hogy Szarumán parancsára szolgái kivágták az erdő déli és nyugati oldalán növő fákat. Szintén az A Két Toronyban Aragorn, Gimli és Legolas útja is átvezet Fangornon, miközben Trufát és Pippint próbálják megtalálni. Találkoznak egy fehérbe öltözött idős emberrel, akiről először azt hiszik hogy Szarumán, ám ez a mágus barátként üdvözli őket, így rájönnek, hogy ő valójában Fehér Gandalf, akit Khazad-dûm elhagyása óta halottnak véltek. A Fangorn erdő valójában annak a hatalmas erdőségnek a legkeletibb maradványa, amely teljes Eriadoron és Calenardhonon húzódott végig az Első korban és a Másodkor kezdetén. Az erdő maradékát elpusztították az emberek és Szauron. Ez volt Szilszakáll birodalmának legősibb része, és az entek utolsó menedéke. Beaurepaire (Oise) Beaurepaire település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 63 fő (2015). Beaurepaire Brenouille, Fleurines, Pont-Sainte-Maxence és Verneuil-en-Halatte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: David Cook David Roland Cook (Houston, 1982. december 20. –) amerikai rock énekes, dalszerző, aki az Amerikan Idol 7. szériájának nyertese. 2008. november 18.-án kiadott egy albumot Analog Heart címmel, ami azóta a RIAA (Recording Industry Association of America) által igazolt platinalemez lett. Élete Az USA-ban Houstonban, Texas államban született, de Blue Springsben, Missouri államban nevelkedett. Szülei Beth Foraker és Stanley Cook, van két testvére Adam és Andrew. Nagyon fiatalon kezdett érdeklődni a zene iránt. Általános iskola második osztályában az énektanára szerepet adott neki az iskolai karácsonyi darabban. Ezek után jóformán minden programban szerepelt. 13 évesen kapta az első gitárját, egy Fender Stratocaster-t. Blue Springsben járt középiskolába, ahol olyan zenés darabokban is szerepelt mint például a West Side Story. Középiskola alatt baseballozott is, de egy sérülés miatt abbahagyta így még jobban koncentrált a zenére. Ösztöndíjat nyert a Missouri Egyetemre, de abbahagyta a színészet tanulását két szemeszter után. 2006-ban érettségizett grafikus tervezésből. Ezután Tulsa-ba, Oklahoma államba költözött, hogy megkezdje zenei karrierjét. Karrier Középiskolai évei alatt elindította a Red Eye nevű zenekart barátjával, Bobby Kerr-rel, amit később Axium-ra neveztek át. 15 évesen írta az első dalát Red Hot címmel. A banda három albumot adott ki (Matter of Time, Blindsided és The Story Thus Far). 2006-ban feloszlottak, amikor David Tulsa-ba költözött és csatlakozott a Midwest Kings-hoz. Az együttes két tagja, Andy Skib és Neal Tiemann később tagjaivá váltak David American Idol utáni zenekarának, a The Anthemic-nek. Ez előtt kiadta a második szólóalbumát is, mialatt bárpultosként dolgozott. American Idol David eredetileg nem tervezte hogy jelentkezik, csak az öccsét kísérte el az omahai válogatásra, ahol családja nyomására jelentkezett. A versenyen több szám közben is gitáron kísérte magát. A legjobb 12 hete óta viselt egy narancssárga karkötőt, hogy támogassa egy rajongóját a 7 éves, leukémiás Lindsey Rose-t. 2008. május 21.-én a szavazatok 56%-ával megnyerte a versenyt. Trémel Trémel település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 431 fő (2015). Trémel Plestin-les-Grèves, Plounérin, Plufur, Plouégat-Guérand, Plouégat-Moysan és Plouigneau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Uladzimir Karatkevics Uladzimir Karatkevics (belarusz nyelven: Уладзімір Сямёнавіч Караткевіч) (Orsa, 1930. november 26. – Minszk, 1984. július 25.) fehérorosz író, költő, drámaíró, műfordító és forgatókönyvíró. Tematikai és műfaji szempontból is gazdagította a belarusz irodalmat, és fő feladatának tartotta a belarusz nyelv, kultúra, és történelem megismertetését és megőrzését. Élete Anyai nagyapjától, Vaszilij Jullianovics Grinkevicstől belarusz népmeséket, történelmi legendákat hallott gyermekkorában, amelyek felkeltették érdeklődését a történelem, és különösen szülőföldjének történelme iránt. Egyik felmenője, Tamas Grinkevics részt vett a januári felkelésben.A második világháború alatt a családot evakuálták, Permben, Kungurban és Orenburgban éltek. 1944 nyarán édesanyjával rokonokhoz tért vissza kis időre a felszabadult Kijevbe, majd ősszel visszköltöztek Orsába. 1949 és 1954 között a Kijevi Tarasz Sevcsenko Állami Egyetemen orosz nyelvet és irodalmat tanult. 1954–56-ban Kijev mellett, 1956–58-ban Orsában tanított. 1957 áprilisában felvették a Belarusz Irószövetségbe, de az orsai újságban többen azért bírálták, mert szerintük túlzott lelkesedést mutat a fehérorosz történelem iránt, és nem figyel eléggé a szovjet embereknek a mindennapi életben tanúsított hősies magatartására. A fővárosban is bepanaszolták, de a Zvjazda újság 1958 februárjában kiállt a fiatal író mellett. 1958-ban jelent meg első verseskötete. 1958 és 1962 között Moszkvában folytatott felsőfokú irodalmi tanulmányokat, és forgatókönyv- és drámaíró szakra járt a Filmtudományi Akadémiára. 1962-től Minszkben élt. Itt írta leghíresebb történelmi regényeit, novelláit. Az 1962-ben megjelent regénye (Леаніды ня вернуцца да Зямлі (Нельга забыць) éles kritikát kapott. Az 1965-ben kiadott műve, a Каласы пад сярпом тваім (Kalászok a sarlód alatt), az első belarusz történelmi regény, amely az 1863-as felkelésnek állít emléket. Aktív szerepet vállalt Belaruszia kulturális életében. Forgatókönyveket írt a Belarusfilm stúdió számára. Sokat utazott, hogy jobban megismerje szülőföldjét és honfitársait. 1963-ban Janka Bryllel felkereste Belaruszia híres történelmi helyeit. 1970-ben tagja volt a Néprajzkutató Intézet által szervezett tudományos expedíciónak, amely Fehéroroszország történelmi, néprajzi és kulturális emlékeit gyűjtötte össze. A Belarusz Televízióban az Örökség című műsort vezette. Műfordítóként is aktív volt. Catullus, Byron, Mickiewicz, Franko műveit fordította le belarusz nyelvre. Művei Regények Леаніды ня вернуцца да Зямлі (Нельга забыць) Каласы пад сярпом тваім Хрыстос прызямліўся ў Гародні Чорны замак Альшанскі Дзікае паляванне караля Стаха У снягах драмае вясна Цыганскі кароль Сівая легенда Зброя Ладдзя Роспачы Чазенія Лісце каштанаў Крыж Аняліна Družbinec Družbinec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Petrijanechez tartozik. Fekvése Varasdtól 10 km-re északnyugatra, községközpontjától Petrijanectől északra, vele összeépülve fekszik. Története A települést 1398-ban Cillei Herman birtokai között említik először, Vinica várának tartozékaként. Mint a legtöbb jobbágyfalu nem tartozott a nagyobb települések közé. A falu közepén ásványvízforrás tört fel, így abban az időben nem minden háznál ástak kutat, mivel sokan a forráshoz jártak vízért. 1552-ben felégette a török. 1857-ben 292, 1910-ben 423 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Varasdi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. 1991-óta a független Horvátország része. 2001-ben 561 lakosa volt. A falunak mindössze öt utcája van. Lakói többségben a mezőgazdaságban dolgoznak, de sok gyári munkás és értelmiségi lakója is van a településnek. Nevezetességei A falunak két kis kápolnája van. Az egyik a Strmec felé menő út mellett áll, Szűz Mária tiszteletére van szentelve. A másik a Szentháromság-kápolna, melyet 1924-ben Ignac és Mara Hostnjak építtetett. Falain Josip Sukačić egyházi festő alkotásai Remete Szent Antalt és a szeplőtelen fogantatást ábrázolják. Habkő A habkő vagy horzsakő a vulkanikus kőzetek egyike, erősen hólyagüreges, likacsos, durva szerkezetű vulkáni üveg, ami tartalmazhat kristályokat is. Általában világos színű. Hasonlít hozzá egy másik hólyagos, lyukacsos vulkanikus kőzet, a bazalt egyik fajtája, a szkória, amely abban tér el a habkőtől, hogy nagyobbak a likacsai, vastagabbak a hólyagfalai, sűrűbb és sötét színű. Horzsakő olyankor keletkezik, amikor a magmás robbanásos vulkáni működés során a nagyon forró, nagy nyomású anyag hirtelen kirepül a tűzhányóból. A habkő szokatlanul likacsos szerkezete azért alakul ki, mert egyidejű a felszínre jutó anyag gyors lehűtése és a gyors túlnyomáscsökkenés. A túlnyomáscsökkenés következtében gázbuborékok jönnek létre azáltal, hogy csökken a lávában az oldott gázok oldhatósága (például a vízgőz és Szén-dioxid), így a gázok gyorsan kiszabadulnak (mint amikor széndioxid-buborékok jelennek meg a palackban, amikor egy szénsavas italt gyorsan nyitunk ki). A hirtelen hűlés a megszilárduló lávába fagyasztja a túlnyomáscsökkenés miatt keletkezett gázbuborékokat, és kialakul a likacsos szerkezetű kőzet. A vízalatti vulkánkitörésekkor a lehűlés gyorsabb, mint a levegőn, nagy mennyiségű habkő jön létre és kerülhet a vízfelszínre; mivel a kőzetbe zárt gázok miatt a fajsúlya kisebb a víznél, ezért a kőzet ott nagy kőzet-tutajként úszhat, ami veszélyt jelenthet a hajózásra, főleg a teherszállító hajókra. Pareto-eloszlás A Pareto-eloszlás folytonos, félig végtelen intervallumú eloszlás [0,∞), mely számos szociális, tudományos, geofizikai és biztosítási területen alkalmazható, illetve jellemző az ezeken a területeken tapasztalt jelenségekre. A közgazdaságtan területén kívül időnként Bradford-eloszlásnak nevezik. A Pareto-eloszlás Vilfredo Pareto (1848 – 1923) olasz mérnök, szociológus, közgazdász és filozófusról kapta a nevét. Alkalmazása Pareto eredetileg ezt az eloszlást egy társadalmi jelenségre alkalmazta. Pareto azt állította, hogy a megtermelt javak közel 80%-a a társadalom 20%-ához kerül a társadalomra jellemző vagyonelosztás során. Az elméletét a keresetek eloszlására is alkalmazta. Ezt az elképzelést egyszerűbben az úgynevezett Pareto-elv fejezi ki, vagy más néven a “80-20-as szabály”,mely azt mondja, hogy a lakosság 20%-a befolyásolja a népesség 80%-nak a vagyonát. Megjegyzendő, hogy a 80-20-as szabály csak bizonyos α értékek mellett érvényes. A korabeli angol adatok szerint a lakosság 30%-a rendelkezik a bevételek 70%-val. A valószínűség sűrűségfüggvényen látható, hogy a lakosság tört része, mely személyre vetítve birtokolja a vagyon kis részét, illetve ennek nagy a valószínűsége, majd egyenletesen csökken, ahogy a vagyon nő. (meg kell jegyezni, hogy a Pareto-eloszlás nem nyújt teljesen reális képet az alsó végen). Az eloszlás nem korlátozódik csak a lakosság vagyoni eloszlására, a következő esetekben is közelítően alkalmazható a Pareto-eloszlás: Települések eloszlása (kevés város, sok falu/kis település) ) Internet forgalom eloszlása (sok kicsi fájl, kevesebb nagy fájl) Merevlemezek hibarátája Bose-Einstein-féle sűrűsödés az abszolút zéró közelében Olajmezők eloszlása Meteoritok mérete Homokszemcsék mérete Erdőtüzek eloszlása Meteorológiában:az évenkénti árvizek és nagy csapadékok eloszlása/valószínűsége Meghatározás Ha X a Pareto-eloszlás (I. Tip) valószínűségi változója, akkor annak valószínűsége, hogy X nagyobb, mint x, azaz a túlélési függvény (farok függvénynek is hívják): ahol xm a minimálisan lehetséges (pozitív) értéke X-nek, és α egy pozitív paraméter. Az I. típusú Pareto-eloszlást a xm skálaparaméter, és a α paraméter jellemzi, mely farok indexként is ismert. Abban az esetben, amikor a Pareto-eloszlást a gazdagság eloszlására használják, akkor az α paramétert Pareto-indexnek hívják. Tulajdonságok Kumulatív eloszlás függvény A Pareto-eloszlás kumulatív eloszlás függvénye α és xm paraméterekkel: Ha lineáris koordináta-rendszerben ábrázoljuk, akkor az eloszlás az ismerős J alakú görbét mutatja, mely aszimptotikusan közelít mindkét végén. Log-log koordináta-rendszerben ábrázolva egyenes vonal adódik. Momentum és a karakterisztikus függvény A Pareto-eloszlást követő valószínűségi változó várható értéke: A szórásnégyzet: (Ha , a szórásnégyzet nem létezik). A momentum: A momentum generáló függvény csak nem pozitív értékekre definiálható (t≤0 ): A karakterisztikus függvény: Geometrikus várható érték A geometrikus várható érték (G): Harmonikus várható érték A harmonikus várható érték (H): Kapcsolat más eloszlásokkal Exponenciális eloszlás A Pareto-eloszlás a következő módon kapcsolódik az exponenciális eloszláshoz: Ha X is Pareto-eloszlású minimum xm és index α, paraméterekkel, akkor: akkor exponenciális eloszlású α intenzitással. Hasonlóan, ha Y exponenciális eloszlású α intenzitással, akkor Pareto-eloszlású, minimum xm és index α paraméterekkel. Lognormális eloszlás A Pareto-eloszlás és a log-normális eloszlás egymásnak alternatív eloszlásai a hasonló tipusú mennyiségek esetén. A kettő közötti kapcsolatra jellemző, hogy mindkét esetben a változók eloszlása exponenciális, más paraméterek mellett. Zipf-eloszlás Míg a Pareto-eloszlás folytonos eloszlás, a Zipf-eloszlást szokták Zéta-eloszlásnak is hívni, és a Pareto-eloszlás diszkrét változatának. Szimmetrikus Pareto-eloszlás A szimmetrikus Pareto-eloszlást a sűrűség függvénnyel definiálhatjuk: A Pareto-eloszlással hasonló formája van esetben, és az y tengelyre tükörszimmetrikus. 1980-as magyar atlétikai bajnokság Az 1980-as magyar atlétikai bajnokságon, amely a 85. bajnokság volt. Egyedfejlődés Az egyedfejlődés vagy ontogenezis (az ógörög ontos 'lenni' és a latin genesis 'teremtés' szavak összetételéből származik) (illetve morfogenezis) egy élőlény fejlődését írja le a petesejt megtermékenyülésétől a kifejlődésig. Az egyedfejlődés a fejlődésbiológia, a fejlődéspszichológia, a fejlődési kognitív idegtudomány és a fejlődési pszichobiológia tárgykörébe tartozik. Általánosabban az egyedfejlődés úgy definiálható, mint az egy egységen belüli szerkezeti változások története, ahol az egység lehet egy sejt, egy élőlény vagy az élőlények olyan csoportja, amelynél a szerveződés teszi lehetővé az egység fennmaradását. Bodegraven vasútállomás Bodegraven vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Bodegraven-Reeuwijk községben, Bodegraven településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Woerden–Leiden-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Alphen aan den Rijn vasútállomás Woerden vasútállomás Sebastiano del Piombo Sebastiano del Piombo (született Sebastiano Luciani, de neve előfordul Sebastiano Veneziano, Viniziani, ill. Sebastianus Venetus alakokban is) (Velence, 1485 k. – Róma, 1547. június 21.) olasz festő, a cinquecento, az érett reneszánsz egyik mestere, Giorgione, Raffaello és Michelangelo követője, barátja; később pápai pecsétőrző. Az 1510-es és 1520-as évek vezető római művésze volt, akinek művészete nagy hatással volt az őt követő festőnemzedékekre. Élete Ifjúkora, 1485–1511 Sebastiano ifjúkoráról kevés forrás áll rendelkezésre. Születési dátumát is csak hozzávetőlegesen ismerjük: Vasari szerint 62 évesen halt meg, eszerint 1485-ben született. Édesapját Sebastiano Lucianinak hívták. Vasari közlése szerint eleinte fuvolázni tanult, ami arra utal, hogy ellentétben számos reneszánsz kori festővel, nem volt hagyomány a családban a festés. A zene iránti szeretetét élete későbbi részében is megőrizte. Csak viszonylag későn, 18–19 éves korában kezdett festeni. (A festőtanoncok akkoriban általában már gyermekkoruktól kezdve a műhelyben voltak, hogy a festés alapjait, a rajzolást, színek keverését megtanulják.) Első mestere az ekkor már idős Giovanni Bellini volt, majd Giorgione műhelyében tanult. Korai művészete e két mester szellemiségét, hatását mutatja. Míg Bellinitől a festés alapjait leshette el, Giorgione műhelyébe kerülve már önálló felfogásról tett tanúságot. 1508 körül készültek első ismert önálló művei: Adonisz, Lány képmása. 1510 körül készült képein egyfajta klasszicizálódás tendenciája figyelhető meg (Salomé; Bölcs Szűz). Ekkor már nagyobb megbízásokat is kapott (az Aranyszájú Szent János-templom oltárképe). Az 1510-es pestisjárványban Giorgione meghalt, Sebastiano elkerült a műhelyből. Giorgione megrendeléseit a műhely másik fiatal tanonca, Tiziano fejezte be. Római évei 1511–1520 1511-ben Agostino Chigi sienai-római bankár hívására Rómába ment, itt élt élete végéig néhány évet leszámítva. Főként portrékat festett, amelyek az egykorú híradások szerint igen drágák voltak. Rómában a ma Villa Farnesina néven ismert Chigi-villa freskómunkálatai közben Raffaellóval került kapcsolatba. Kettejük közt bizonytalan indítékú személyes összeütközésre került sor, amelyben szerepet játszott kb. 1515-től Michelangelo is, aki Raffaellót nem sokra becsülte, Sebastiano rajzait kezdte korrigálni, és legszűkebb baráti körébe is befogadta. Ebben szerepe volt annak is, hogy Michelangelo Sebastianón keresztül ki akarta Raffaellót játszani a pápai udvarban. E célból még azt is megengedte Piombónak, hogy rajzait közvetlen felhasználhassa nagyobb, több alakos kompozícióknál, így a Lázár feltámasztása című képen, amelyet Giulio de’ Medici bíboros rendelt meg a narbonne-i székesegyházba egyidejűleg Raffaello Krisztus színeváltozása kompozíciójával. A két festmény versenyhelyzetben készült, de ellentétben a korábbi feltételezésekkel, mindkettőt oltárképnek szánták, s nem a verseny győztesének műve került volna az oltárra. Raffaello 1520-ban bekövetkezett halála miatt nem tudta megakadályozni, hogy a két képet egymás mellett helyezzék el. Róma, 1520–1527; 1530–1547 Raffello halála után Róma első számú festője Sebastiano lett. 1523-ban a korábbi Medici bíborosból VII. Kelemen pápa lett, aki további megbízásokat adott neki. Róma a művészetek európai fővárosává vált, ennek a virágzásnak azonban vége lett 1527-ben, amikor V. Károly császári seregei kifosztották Rómát (ún. Sacco di Roma). Sebastiano szülővárosába menekült, és csak 1530-ban tért vissza az Örök városba. Az itt töltött évek alatt ismét felvette a kapcsolatot Tizianóval, megrendeléseket kapott, és több utazást is tett, például Mantovába és Orvietóba, előbbi városban a Gonzagáknak dolgozott. 1531 őszén megkapta a pápai pecsétőri tisztséget, ami jelentős jövedelemhez juttatta. A cím megkövetelte, hogy szerzetessé legyen, pedig felesége és két fia is volt. Tisztsége nemcsak életvitelét alakította át, utónevét is erről kapta (piombo – olaszul ólom, utalás a pecsét anyagára.) Ettől kezdve egyre kevesebbet festett, ami tisztségével járó feladatköreinek tudható be. 1539 után már nem készült el új alkotással. Jelentős szerepet játszott továbbá abban a körben, ami Vittoria Colonna körül alakult, és a katolikus hit megújítására törekedett. Olyan személyiségekkel került itt kapcsolatba, mint az angol Reginald Pole kardinális és Giulia Gonzaga. 1535 körül barátsága megszakadt Michelangelóval, Vasari szerint azért, mert az Utolsó ítélethez a Sixtus-kápolnában Sebastiano rosszul készítette elő a falfelületet. 1547. június 21-én halt meg, hatvankét évesen. A Santa Maria Maggiore-bazilikában temették el, majd 1561-ben maradványait átszállították az Accademia di San Luccába. Végrendeletében a lehető legegyszerűbb temetést rendelte meg, vagyonát szétosztatta a szegények között. „A tunya zseni” A Sebastianóról alkotott kép – az 1531-es pecsétőri kinevezés után jómódban eltunyult festő képe – Vasari írásain alapszik, aki így idézi Sebastianót: „Most, hogy megvan a módom a jó élethez, semmit sem akarok csinálni, hisz manapság olyan tehetségek vannak a világon, akik két hónap alatt megcsinálják azt, amin én két évig szoktam dolgozni; s azt hiszem, ha sokáig élek – amiből aligha lesz valami –, még megérem, hogy minden fellelhetőt lefestenek; mivel pedig az ilyen igyekvő emberek nagyon sokat dolgoznak, rendjén van, hogy olyan is legyen, aki nem csinál semmit, mert akkor nekik legalább még több a teendőjük.” (Zsámboki Zoltán fordítása) Benvenuto Cellini önéletleírása ezt a képet erősíti meg: Sebastiano ebben az írásban éppen pecsétőri kinevezése alkalmával szerepel. VII. Kelemen pápa Cellini szövegében Cellininek kínálta volna fel elsőként a pecsétőri állást, Cellini így idézi a pápa szavait: „A pecsétőrség több mint évi nyolcszáz scudo fizetést jelent; ha én ezt most neked adom, más gondod sem lenne, mint a hasadat vakarni, s gyönyörű művészeted, amit az ujjaidban hordasz, elsenyvedne, én meg nagy szégyenben maradnék.„ Önéletírásában Cellini erre így válaszol: „A jóltartott macskák kövéren is jobban madarásznak, mint az éhesek.” Ezt követően a pápa Bartolomeo Valori úrral üzente Cellininek: „Ha kegyelmed összetalálkozik Benvenutóval, mondja meg a nevemben, hogy Bastiano [Sebastiano beceneve] neki köszönheti, hogy megkapta az állást.” Sem Vasari, sem Cellini állításait nem lehet leellenőrizni, s noha egybehangzónak tűnnek, Sebastiano személyére nem következtethetünk belőlük. Radnóti Sándor feltételezte, hogy Vasari Sebastianóról mint tunya zseniről kíván szólni, aki a Vasari írásában a legkiemeltebb szerepet betöltő Michelangelóval összetűzésbe került. (Ez a művészet legtökéletesebb kifejlődését Michelangelo művészetében látó Vasari szemében megbocsáthatatlan volt.) Mindezekhez hozzá kell azt is tenni, hogy pecsétőri tisztsége következtében a pápa állandó kíséretéhez tartozott. A reformáció hatására felfordult Európa politikai ügyeiben így személyesen érintett volt, egyáltalán nem biztos, hogy volt ideje ecsettel bíbelődni. Művészete Művészetét hosszú időn keresztül nem értékelték önállónak. Giovanni Morelli az első eklektikus művésznek tartotta, aki Giorgione, Raffaello és Michelangelo művészetét kombinálta, a 2008-ban megrendezett életműkiállítások (Róma, Palazzo Venezia és Berlin, Gemäldgalerie) azonban bizonyították, hogy Sebastiano művészete, ha nagyban támaszkodik is Michelangelo hatására és Giorgione örökségére, voltaképp önálló, sőt, ő hatott Raffaellóra, nem fordítva. Művészetét már Vasari óta főképp azért méltatta, mert Tiziano mellett ő folytatta Giorgione örökségét. Római korszakáról szólva pedig azt emelik ki, hogy a firenzei rajzolást házasította össze a velencei kolorizmussal. Korai velencei időszaka (1511-ig) Művészetét kezdetben a giorgionizmus határozta meg; nem meglepő, hogy Sebastiano műveit Giorgionénak tulajdonították, mint az Aranyszájú Szent János-templom oltárképét, a Kingston Lacy kastélyban őrzött Salamon ítéletét. Már korai velencei éveiben megmutatkozott nála az az innováció, ami majd Rómában fog kiteljesedni, és aminek a korabeli Velencében nem volt párja, a hűvösebb, klasszicisztikusabb hangvétel, amelyet éles kontúrok és kemény színek jellemeznek. Festői fejlődésében azonban nem sok folyamatosság van. Egyik legelső művét, egy lány képmását, a budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzik. Ezen még nem mutatkoznak a londoni Salomén és más, még Velencében festett nőalakokon látható jellegzetességek, a kerekded arc sokkal inkább hasonlít Giorgione műveire. Érdekesség, hogy ugyancsak Giorgione műhelyében tanult és dolgozott ekkortájt a fiatal Tiziano. Bernhardt Berenson művészettörténész egy Texasban található festményt úgy határozott meg mint aminek három alakja közül egyet Sebastiano, egyet Tiziano, egyet pedig Giorgione festett. Korábban Sebastianónak tulajdonították Giorgione talányos, ma Három filozófus címet viselő festményének hátterét is, erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték. Római korszaka, 1511–1527 Már Rómában, Agostino Chigi villájában készített freskói (mitológiai jelenetek lunettákban, és Polüphémosz) még velencei formák és színek jegyében készültek. Velencei volt a módszer is: Sebastiano nem használt kartont, szabad kézzel dolgozott a falfelületen, így egy hónap alatt elkészült a freskókkal. Nyolc lunettát díszített Ovidius Metamorphoses című művére támaszkodva: Ikarosz bukása; Téreusz, Prokné és Philoméla; Kekropsz lányai; Juno; Phaeton; Zephyr; Boreas elragadja Orithyát; Szkülla levágja Niszosz haját. Rómában készült első olajképei giorgiónei jelleget mutatnak (Adonisz halála, Adonisz születése). Rómában jelentősebb művei elsősorban portrék (Férfiképmás, Bp., Szépművészeti Múzeum; Dorotea, Berlin; Ferry Carondelet és titkára, Lugano stb.). 1516 körül került közvetlen kapcsolatba Michelangelóval. Az ő hatására fogalmazódott meg Sebastianóban a monumentalitásra való törekvés. Michelangelo, mint arról már korábban szó volt, korrigálta Sebastiano rajzait, és azt is megengedte, hogy ezeket felhasználja, beépítse saját képeibe. Ez a legszembetűnőbb két nagyméretű oltárképén, a Viterbói pietàn, (Viterbo, Museo Civico) és a Lázár feltámasztásán (London, National Gallery). A viterbói képen Mária alakja Michelangelo rajza után készült, csakúgy, mint a másik képen Lázáré. Sebastiano későbbi, főleg 19. századi megítélését az átvételek negatívan befolyásolták, elterelték a kérdést az eredetiségkultusz jegyében a valóban fontos részletekről, mint a viterbói kép halott Krisztus-alakja, amely a maga korában páratlanul hibátlan és idealizált testábrázolás; egyesül benne Giorgione, Raffaello és Michelangelo öröksége. A húszas években előtérbe kerültek a vallási tárgyú festmények (Szent Ágota mártíromsága, Firenze, Uffizi), amelyeken új vonás az Andachtsbild-szerű, vallásos meditációra késztető mondanivaló. Ennek nem volt itáliai előképe, ez az ábrázolástípus, amely megköveteli a nézőtől a vallási elrévedést, az Alpoktól északra eső területek késő gótikus művészetében virágzott fel. A portrékkal a festő a cinquecento tízes éveinek hagyományait folytatta a húszas években is, legfeljebb színezésük váltott kicsit sötétebbre, az ábrázolt személy méltóságát ugyanúgy jelenítik meg. Kései művészete 1527, a Sacco di Roma időpontja töréspontot jelent Sebastiano művészetében. Szülővárosába távozott, de dolgozott a mantovai udvarnak is. Vallási témájú képei egyre komorabb, egyre sötétebb színekben játszanak, és egyre koncentráltabb figyelmet igényelnek a néző részéről, portréi azonban folyamatosan kapcsolódnak az előző évtizedek hagyományaihoz. Kelemen pápát visszatérése után szakállasan örökítette meg: a pápa a szakáll növesztésével azt kívánta jelezni, hogy gyászol Róma kirablása miatt, s miután 1534-ben meghalt (és üdvrivalgás közepette eltemették), az új pápa, III. Pál is igényt tartott Sebastiano szolgálataira, de őt már nem örökítette meg. (III. Pál Tizianóval festtette meg portréját.) Az 1530-as években Sebastiano új technikával is kísérletezett. Speciális alapozót kevert ki, amely lehetővé tette, hogy ne csak fatáblára vagy vászonra, hanem jól előkészített kőtáblára, vagy akár falfelületre is lehessen olajjal festeni. Igaz, a kőre festési eljárást nem ő találta fel, de ő fejlesztette ki úgy, hogy az alkotás maradandó legyen, mivel a korai kőtáblára készült olajfestmények hamar pusztulni kezdtek. (Leonardo da Vinci milánói Utolsó vacsorája a leghíresebb ilyen balul elsült technikai kísérlet az 1500 körüli évekből.) Az 1530-as években több képe készült márványra vagy palára (Madonna del velo; Keresztvivő Krisztus, Bp., Szépművészeti Múzeum és Szentpétervár, Ermitázs). Utolsó festménye lehet a Szépművészeti Múzeumban lévő Keresztvivő Krisztus, amelyet 1540 körül fejezett be. Ezek a képek azonban nem pusztán a technikai kuriózumot jelentették; előadásmódjuk, felfogásuk és stílusuk volt sikerük igazi kulcsa. A budapesti Keresztvivőt az aquileai pátriárka rendelte, a szentpétervárit Ferrante Gongaza, a spanyol udvar követe, és több képét szállították elkészülés után Spanyolországba, ahol azok sikerét számos másolat bizonyítja. Rajzművészete Rajzolói munkásságának megítélését nehezítette, hogy rajzstílusa nagyon közel került Michelangelóéhoz. Kettőjük rajzait nehéz elkülöníteni, már csak azért is, mert mint arról már volt szó, Sebastiano Michelangelo rajzait is felhasználta festményeinek elkészítéséhez. Ez ugyan a festmények értékéből nem von le, de Sebastiano rajzművészetének megítélést nehezebbé teszi. Korai, de már Rómában készült rajzai kalligrafikusan vonalasak, szemben a később keletkezett, gondosan modellált kréta- és szénrajzokkal. Tusrajzot csak egyet ismerünk tőle, a Poluphémosz vázlatát. Hordozójuk többnyire papír, a vonalak szénnel, vörös, fekete vagy fehér krétával készültek. A rajzokat általában, egy-két feltehető kivételtől eltekintve nem szánta önálló műnek (mint például Michelangelo). Több karton, előkészítő tanulmány akad köztük (Polüphémoszhoz, a Chigi-kápolnához, a Keresztvivő Krisztusokhoz). Annak ellenére, hogy rajzait csak római korszakaiból ismerünk, rajzstílusának gyökerei, mint művészetének egésze, velencei gyökerekre mennek vissza. Így előszeretettel rajzolt kék papírra, a rajzeszközök használatában pedig élete végéig megmaradt olyan kompozíciós megoldásoknál, amelyek az észak-itáliai művészetben voltak szokásosak. Sebastiano az alakokat nem tömegként, hanem felületként láttatta, gyakran a tónusozást fehér fedőfestékkel hangsúlyozta. Akkor is egyes figurákban gondolkodott, amikor figuracsoportokat ábrázolt: a csoport alakjait nem egymáshoz viszonyítva rajzolta meg, hanem egyes alakokat rendelt egymás mellé. Mindezek a jellegzetességek a rajzok nyomán készült festményeken is feltűnnek. Fontosabb művei Táblaképek és falfestmények Velencében, 1511 előtt készült képek Adonisz születése, hátoldalán Adonisz halála, olaj-tábla, 40 × 48,5 cm, La Spezia, Museo Civico Amedeo Lia Fiatal lány képmása, o. tábla, 52,2 × 42,8 cm, Budapest, Szépművészeti Múzeum Idill (Fiatal anya és páncélos férfi fás tájban), o. tábla, 46 × 44 cm, magángyűjtemény Szent beszélgetés, o. tábla, 66 × 101 cm, New York, Metropolitan Museum of Arts Ceres, o. tábla, vászonra átrakva, 74,5 × 45,5 cm, Berlin , Staatliche Museen, Gemäldgalerie Salamon ítélete, o. v. 208 × 315 cm, Kingston Lacy (Dorset), Bankes Collection, National Trust Aranyszájú Szent János szentekkel, olaj, vászon, 200 × 165 cm, Velence, Aranyszájú Szent János templom Hármas portré (Giorgionével és Tizianóval közösen), o. v. 84 × 69 cm, Detroit, The Detroit Institute of Arts Fuvolás ifjú, o. v. táblára ragasztva, 51,6 × 40,3 cm, Wilton House, Lord Pembroke Collection Szent Bertalan, Szent Sebestyén, Toulouse-i Szent Lajos, Szent Szinibáld (a velencei San Bartolomeo di Rialto templom orgonájának képei), o. v., egyenként 293 × 137 cm, Velence, San Bartolomeo di Rialto Szent beszélgetés (Szent Család Alexandriai Szent Katalinnal, Szent Bertalannal és a donátorral), o. tábla, vászonra átvéve, 95 × 136 cm (később toldásokkal 127 × 145 cm), Párizs, Louvre Salomé (vagy Judit), o. tábla, 55 × 44,5 cm, London, National Gallery Portré fiatal lányról Bölcs Szűzként, o. tábla, 53,4 × 64,2 cm, Washington , National Gallery of Arts Férfi képmása szőrmekabátban (korábban Giorgionénak tulajdonítva), o. tábla, 69,5 × 52,8 cm, München , Alte Pinakothek Rómában, 1511 után készült képek A pásztorok imádása, olaj, tábla, vászonra átvéve, 124,2 × 161,3 cm, Cambridge, Fitzwilliam Museum A Villa Chigi (később Villa Farnesina) lunettaképei; Polüphémosz (Raffaello Galatea-képe mellett), freskók Adonisz halála, o. vászon (a továbbiakban: v.), 189 × 285,5 cm, Firenze, Uffizi Ferry Carondelet kardinális és két titkára portréja, 112,5 × 87 cm, Madrid, Fundación Collección Thyssen-Bornemisza Hegedűs arcképe, o. tábla, 68 × 53 cm, korábban a párizsi Rotschild-gyűjteményben Fiatal szakállas férfi képmása, o. tábla, 36,5 × 25,9 cm, Austin (Texas), University of Texas Női portré (ún. Fornarina), o. tábla, 68 × 55 cm, Firenze, Uffizi Női portré (ún. Dorothea/Dorottya), 78 × 61 cm, Berlin, Staatliche Museen, Gemäldgalerie Páncélos férfi portréja, o. v. 87,5 × 66,5 cm, Hartford (Connecticut), Wadsworth Atheneum Museum of Arts Keresztvivő Krisztus, o. v., 121 × 100 cm, Madrid , Prado Madonna és gyermek Jézus, o. tábla, 68,2 cm átmérőjű tondó, Cambridge, Fitzwilliam Museum Férfiképmás, 115 × 94 cm, Budapest, Szépművészeti Múzeum Bíboros képmása, o. vászonra átvíve, 88 × 69 cm, Dublin , National Gallery of Ireland Szent Család tájjal és két angyallal, 249 × 167 cm, a burgosi katedrálisban Szent Család donátorral, Lázár feltámasztása, 1517–1519 k., London, National Gallery Női képmás, 1540 k., o. v. London, National Gallery Női képmás Szent Ágota attribútumaival, London, National Gallery Rajzok Vázlat a Plüphémoszhoz, toll és tinta papíron, 122 × 128 mm. Lille: Palais des Beaux-Arts Tanulmányok. Recto: Vénus és egy alvó figura. Verso: pihenő Hercules és más vázlatok. Fekete kréta, vörös kréta, fehér kréta, 275 × 425 mm. Milánó , Bibliotheca Ambrosiana Tanulmány a Keresztvivő Krisztushoz, fekete kréta, papír, 169 × 120 mm. London, magángyűjtemény Fiatal férfi feje (feltehetően tanulmány egy Salvator Mundi-ábrázoláshoz), fekete kréta, 266 × 184 mm. Firenze: Uffizi Tanulmány a halott Krisztushoz, fekete és fehér kréta kék papíron, 215 × 316 mm. Milano: Bibliotheca Ambrosiana Előkészítő tanulmány Szent Ferenc fejéhez és kezéhez a Borgherini-kápolnába, fekete kréta, papír, 172 × 122 mm. Firenze, Uffizi Tanulmány prófétához a Borgerini-kápolnába, fekete kréta, papír, 365 × 526 mm. Kromeritz: Schloss Museum Modello a Borgherini-kápolna bal oldali prófétájához, fekete kréta, 318 × 251 mm. Washington D.C.: National Gallery of Arts Modell Szent János alakjához a Borgherini-kápolnába, fekete kréta, fehér pigment, 237 × 444 mm. Derbyshire, Chatsworth: The Devonshire Collection Karton Szent János fejéhez, szén, fehér kréta, 320 × 318 mm. Los Angeles , The J. Paul Getty Museum Tanulmányok. Recto: tanulmány Szent János fejéhez a Borgherini-kápolnába, fekete kréta, fehér pigment. Verso: sétáló nő, fekete kréta, 380 × 247 mm. London: British Museum Tanulmány Márta alakjához a Lázár feltámasztása c. festményhez, fehér és fekete kréta, 282 ×227 mm, Frankfurt am Main: Städelsches Kunstinstitut Tanulmány (valószínűleg próféta alakja), fekete és fehér kréta, 356 × 256 mm, Moszkva , Puskin Múzeum Tanulmány Szent Ágota mártíromságához, fekete kréta kék papíron, 353 × 189 mm, Párizs , Musée du Louvre Antonio Salamanca portréja, fekete kréta, 225 × 164 mm, London: British Museum Modello a Mária mennybemeneteléhez, 475 × 333 mm, Amsterdam, Rijksmuseum Három figura, fekete kréta, 353 × 259 mm, rotterdam: Museum Boijmans van Beuningen Szent Család, fekete és fehér kréta, 210 × 148 mm, Párizs, Musée du Louvre Tanulmány a Burgosi Madonnához, fekete kréta, kék papír, 301 × 207 mm, Milano: Bibliotheca Ambrosiana Tanulmány a Burgosi Madonnához, fekete kréta, kék papír, 338 × 232 mm, Párizs: École Nationale Supérieure des Beaux-Artes Mária gyermekkel, fekete kréta, 255 × 187 mm, London, British Museum Háromnegyed alakos női portré, fekete kréta, 230 × 170 mm, Párizs, École Nationale Supéreure des Beaux-Artes Kompozíciós vázlat a Santa Maria del Popolo-templom Chigi-kápolnájának Mária születése képéhez, fekete kréta, tus, toll, Berlin: Kupferstichkabinet Atyaisten, fekete kréta, The Royal Library, Windsor Castle, II. Erzsébet királynő gyűjteménye Tanulmány Szent Anna fejéhez, a Chigi-kápolna Mária születése képéhez, fekete kréta, 93 × 85 mm, Párizs, Musuée du Louvre Modello a Mária születése kompozícióhoz a Chigi-kápolnába, fekete kréta, 766 × 493 mm, árizs, Musée du Louvre Recto: Keresztvivő Krisztus, fekete kréta, fehér pigment. Verso: A Nap és a Hold teremtése, 237 × 180 mm, Párizs, Musée du Louvre A világosságot és a sötétsget elválasztó Atyaisten, fekete kréta, 308 × 224 mm, Párizs, Musée du Louvre Salvator Mundi, fekete kréta, 280 × 22 mm, Párizs, Musée du Louvre Az ülő VII. Kelemen pápa, fekete kréta, 334 × 223 mm, Párizs, Musée du Louvre Mária feje a Santa Maria della Pace-templom Vizitációjához, fekete kréta, kék papír, Párizs, Musée du Louvre Tanulmány a Santa Maria della Pace-templom Vizitáció festményéhez, fekete kréta, 376 × 232 mm, Párizs, Musée du Louvre Vázlat a Santa Maria della Pace-templom Vizitáció festményéhez, bal oldali nőalakok, fekete kréta, 328 x 159 mm, London, British Museum Tanulmány a Fátyolos Madonnához (Madonna del Velo), fekete kréta, kék papír, 92 × 84 mm, Oxford, Christ Church Recto: Gyermek Jézus és donátor, fekete kréta. Verso: Gyermek Jézus, 267 × 219 mm, The Royal Library, Windsor Castle, II. Erzsébet angol királynő gyűjteménye Gyermek Jézus a kis Keresztelő Szent Jánossal, fekete kréta, 87 × 116 mm, New York, Metropolitan Művészeti Múzeum Recto: Köpönyeges, szakállas férfi. Verso: épületdíszítőelem részlete, ráírva Andrea del Sarto neve, fekete kréta, 200 × 155 mm, Houston, magángyűjtemény VII. Kelemen pápa és V. Károly találkozója, fekete kréta, 310 × 462 mm, London, British Museum Férfiportré, fekete kréta, 341 × 258 mm, London, British Museum Korábban neki tulajdonított művek Reginald Pole bíboros képmása (az Esterházy-gyűjteményből), Budapest, Szépművészeti Múzeum. Pulszky Károly derítette ki, hogy a szentpétervári Ermitázsban lévő festmény másolata, akkor kiemelték a kiállításból és azóta nem került közönség elé. Reginald Pole bíboros képmása, Szentpétervár, Ermitázs. Bár a legújabb szakirodalom nem tartja Sebastiano művének, az Ermitázsban ma is Sebastianónak attribuálva tekinthető meg. Hatása Sebastiano kései művészete – Michelangelo ugyancsak ekkortájt készített műveivel együtt – megelőlegezte a később az ellenreformáció és a tridenti zsinat által meghatározott, művészetre vonatkozó szabályokat. E szabályok az elbeszélő részletek elhagyását írták elő, és azt szorgalmazták, hogy a művészet feladata hittételek illusztrálása legyen. Valóban, az 1540 körül festett budapesti Keresztvivő Krisztus a zsinat által meghatározott szabályok szerint festett barokk festménynek hat. Az itáliai barokk vallásos festészet kezdeményezőjére, Caravaggióra nagy hatással voltak Sebastiano művei. Sebastiano expresszív kései művei különösen a spanyol művészetre voltak nagy hatással. Mindezt az 1995-ben Madridban megrendezett Sebastiano del Piombo e España című kiállítás mutatta be. A spanyol festők közül, akikre Sebastiano Spanyolországba került művei hatottak, ki kell emelni Juán de Juánezt és a portugál Manuel Dionist. Spanyolországban készült Piombo-másolat a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is található. Művészetének kutatása Del Piombo művészete nem esett igazán a művészettörténeti kutatás fő érdeklődési vonalába, de minden reneszánszról szóló összefoglaló megemlíti a nevét legalább Michelangelo követőjeként vagy tanítványaként. Heinrich Wölfflin elismerően szólt arcképeiről a Klassische Kunst című művében. Fenyő Iván 1953-as tanulmányában azonban még mindig arról panaszkodott, hogy Sebastiano életműve nincs kellőképp feltárva. Csak Pallucchini, Luitpold Dussler és a Crowe–Cavalcaselle-páros foglalkozott részletesebben az életművel. A 19. századi műértők, köztük Giovanni Morelli, azok közé a festők közé sorolták, akik más, jelentősebb festők alkotásaiból azok erényeit összeválogatva eklektikus művészetet hoztak létre. Sebastiano az első eklektikus művész címkét kapta meg, művészetében Giovanni Bellini, Giorgione, Raffallo és Michelangelo hatását egyaránt észlelni vélték. 1900 körül egyre több művét azonosították, mivel addig számos Piombo-képről hitték azt, hogy Raffaello műve, így a Budapesten lévő Férfiképmásról, amelyről a későbbiekben még lesz szó. Raffaello sokat átvett Sebastianótól, akárcsak korábban Leonardótól és Michelangelótól, így a velencei kolorizmust és portrébeállításokat. Voltaképp nem Sebastiano volt eklektikus, hanem Raffaello, viszont az eklektikus jelző a reneszánsz korra értve valójában inadekvát. A jelző használata viszont teljesen érthető a 19. század második felében: az általános művészetfelfogás az akadémikus és historizáló szemléletben azokat a festőket tüntette ki, akik a régi mesterek erényeit (pl. Tizianótól a színeket, Raffaellótól a kompozíció kecsességét, stb.) vették át. Sebastiano művészetének kutatása a nyolcvanas évektől áll az érdeklődés központjában: Michael Hirst monográfiát írt róla, Mauro Lucco és Carlo Volpe összeállította az életműkatalógust. 2008-ban Rómában (Palazzo Venezia) és Berlinben (Gemäldgalerie) megrendezték Sebastiano első gyűjteményes kiállítását, amely azt a célt hivatott elérni, hogy Sebastianót az első élvonalbeli mesterek közé sorolják ezután. A 2017-ben a londoni National Galleryben nyílt, Michelangelo & Sebastiano c. kiállítás már ebben a felfogásban mutatta be a két művész barátságát a festményeiken, grafikáikon és leveleiken keresztül. Sebastiano Magyarországon lévő műveinek kutatása Sebastianót a magyar szakirodalom kezdetben nem hanyagolta el, különösen, hogy a Szépművészeti Múzeumban lévő Férfiképmás a reneszánsz portrék élvonalába tartozik. Az 1940-ben kiadott A Szépművészetek Könyvében Gombosi György több oldalon keresztül foglalkozik Sebastiano művészetével, míg a hasonló karakterű Andrea del Sartónak csak egy bekezdést szentel. Fenyő Iván 1952-53-ban foglalkozott a Keresztvivő Krisztussal, Garas Klára pedig a Férfiképmással, ám ezután az 1980-as évekig nem irányult a három budapesti műre tudományos figyelem. Ekkor Tátrai Lajos, felismerve a Keresztvivő Krisztus jelentőségét, a Szépművészeti Múzeum jelentős műtárgyai közé avatta a művet. A Keresztvivő Krisztusról azonban azóta nem jelent meg magyar nyelvű publikáció egy 2000-ben írt szakdolgozatot leszámítva. A Lány képmása, amely szintén a Szépművészeti Múzeumban tulajdona, a 19. században került Magyarországra, Ráth György műgyűjtő vásárolta Bécsben. Az 1904-ben alakult Ráth György Múzeumban volt 1953-ig, amikor a múzeum gyűjteményét szétosztották különböző szakmúzeumokba (az iparművészeti anyag az Iparművészeti Múzeumba, a festmények a Szépművészeti Múzeumba kerültek). A múzeum több kiállításra kölcsönözte (Moszkva, Japán, Kanada, London). A jelenleg is fő helyen álló Férfiképmás 1895-ben került Magyarországra, Pulszky Károlynak köszönhetően, aki az Országos Képtár részére vásárolta, amely a Szépművészeti Múzeum jogelődje volt. A vásárlás körülményei azonban gyanúsak voltak, Pulszkyt politikai szándékkal megtámadták. A koholt vádak között szerepelt az is, hogy Pulszky egy hamis Raffaello-képet vásárolt akkora összegből, amennyiből három bérpalotát is fel lehetett volna építeni. (Kezdetben a festményt ugyanis Raffaello művének tartották, és Pulszky idejében derült ki róla, hogy Sebastianóé. Az utolsó, aki megkísérelte visszatulajdonítani Raffaellónak, Garas Klára volt, 1952-ben.) Pulszky idegösszeomlást kapott, végül Ausztráliába emigrált, ahol néhány évvel később öngyilkosságot követett el. A Pulszky tiszteletére 1988-ban rendezett kiállítás nemcsak őt rehabilitálta, hanem Sebastiano művészetére is ráirányította a figyelmet. A Férfiképmás azóta szerepel rendszeresen a Szépművészeti Múzeum reneszánsszal foglalkozó időszaki kiállításain („Te évszázadok kegyence” – A festők és Velence, 1996; Botticellitől Tizianóig, 2009). Érdekesség, hogy a Szépművészeti Múzeum több olyan festményt is őriz, amely Sebastiano művéről készült másolat. A 16. század spanyol festészetét bemutató kiállítóteremben látható az Ubedai Pietà egy ismeretlen sevillai mester által készített másolata, amely a múzeum tulajdonába 1994-ben került. A képet korábban a mosdósi plébániatemplomban őrizték. A másik Piombo-másolat a Kolumbusz-portré másolata, amely a keszthelyi Festetich-kastélyból került a múzeumba. Egy harmadik Piombo-másolat, amely az Esterházy-képtárból származik, az Ermitázsban őrzött bíborosportré másolata, ezt a művet azonban az 1980-as években Mauro Lucco olasz művészettörténész kivette Sebastiano műveinek listájáról. Ez a kép korábban az Országos Képtárban ki is volt állítva, de miután Pulszky Károly kiderítette, hogy másolat, bevonták a kiállításról. Alakja más művekben Sebastiano nem festett önarcképet, más sem festett róla portrét, arcvonásait a Vasari életrajzait illusztráló fametszet alapján ismerjük, amely nem sokkal Sebastiano halála után készült. Ez a képi forrása annak a néhány művészettörténeti tárgyú allegorikus festménynek, amely Piombót a legnagyobb festők között szerepelteti, így például Paul Delaroche freskóján, amely a párizsi École des Beaux-Arts dísztermében látható. Az 1841-ben készült festmény az ókortól a 17. század végéig élt 70 legnagyobb művészt ábrázolja. Sebastiano mellékszereplőként számos, Raffaello vagy Michelangelo életét feldolgozó művészregényben szerepel mellékalakként. Így például Irving Stone Michelangelo című regényében. Részben Stone regényének hatására keletkezett Passuth László: Aranyködben fáznak az istenek című regénye, amely Raffaello és Agostino Chigi életregénye. Sebastiano ebben a regényben is megjelenik, Raffaello irigy vetélytársaként. A budapesti Szépművészeti Múzeumba került Férfiképmás ihlette Berend Miklósné A Piombo-kép című regényét, amely Pulszky Károly történetét dolgozza föl. A regény elsősorban a női közönség számára íródott, a regényíráshoz a szerző felhasználta a művészettörténeti szakirodalom eredményeit, például Morellit véleményét Sebastiano eklekticizmusáról. Jegyzetek Cellini 1972 100. old. Radnóti 2010 16-19. old. Kat. 2008 37-44, 257-354. old. Fenyő 1953 Dussler 1942 Hirst 1981 Lucco 1980 Szépműv. 1942 650-653. old. Fenyő 1952 Fenyő 1953 Garas 1953 135-148. old. Tátrai 1983 Kardos 2000 Kat. Budapest 1996 Kat. Budapest 2009 Hofmann 1987 280. old. Berendné 1938 Felhasznált források ↑ Cellini 1972: Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen ő maga megírta Firenzében, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1972, ford. FÜSI József. ↑ Berendné 1938: Berend Miklósné: A Piombo-kép, Budapest, Singer és Wolfner kiadása, 1937. ↑ Dussler 1942: Dussler, Luitpold: Sebastiano del Piombo, Basel, 1942. ↑ Fenyő 1952: Fenyő Iván: Sebastiano del Piombo budapesti Keresztvivő Krisztusa, in: Művészettörténeti Értesítő 1 (1952), 151-162. ↑ Fenyő 1953: Fenyő Iván: Der kreuztragende Christus Sebastiano del Piombos in Budapest, in: Acta Historiae Artium ,1953. ↑ Freedberg 1971: Freedberg, Sydney: Painting in Italy 1500 to 1600, Harmondsworth 1971. ↑ Garas 1953: Garas Klára: The So-called Piombo Portrait in the Museum of Fine Arts, in: Acta Historiae Artium 1 (1953), 135-148. ↑ Garas 1965: Garas Klára: Olasz reneszánsz portrék, Bp. 1965. ↑ Gombosi 1927: Gombosi György: Gróf Andrássy Gyula budapesti gyűjteménye I., A régi mesterek. in: Magyar Művészet 3 (1927), 59-86. ↑ Gombosi 1933: Gombosi, György: Piombo, Sebastiano del, in: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler von der Antika bis zum Gegenwart, XXVII. köt., szerk. Ulrich Thieme – Felix Becker, Leipzig 1933, 71-74. o. ↑ Halász 1987: Halász Zoltán: A Pulszkyak, Kozmosz Könyvek, Bp. 1987. ↑ Hirst 1981: Hirst, Michael: Sebastiano del Piombo, Oxford, 1981. ↑ Hofmann 1987: Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1978. ↑ Kardos 2000: Kardos Eszter: Sebastiano del Piombo budapesti Keresztvivő Krisztusa, szakdolgozat, 2000, ELTE Művészettörténeti Intézet Könyvtára ↑ Kat. 2008: Sebastiano del Piombo 1485-1547. Kiállítási katalógus, Róma: Palazzo Venezia, 2008. ↑ Kat. Budapest 1996: „Te évszázadok kegyence” A festők és Velence 1500-1800. Kiállítási katalógus: Budapest, Szépművészeti Múzeum, szerk. Barkóczi István, Budapest 1996. ↑ Kat. Budapest 2009: Botticellitől Tizianóig. AZ itáliai festészet két évszázadának remekművei, kiállítási katalógus: Budapest, Szépművészeti Múzeum, szerk. Sallay Dóra – Tátrai Vilmos – Vécsey Axel, Bp. 2009. ↑ Lucco 1980: Lucco, Mauro: L'opera completa di Sebastiano del Piombo, Milan, 1980. ↑ Radnóti 2010: Radnóti Sándor: A művész életrajza. Vázlat, in: Korunk 3. évf. 5. sz. (2010. május), 16-19. old. ↑ Szépműv. 1942: Bárányné Oberschall Magda; Barát Béla; Dobrovits Aladár; Ifj. Csemegi József; Voit Pál: A szépművészetek könyve. Budapest: Pesti Hirlap R.T. 1940. Ajánlott források Garas Klára : Olasz reneszánsz portrék, Bp., 1965. (bővített kiadás: 1981) Sebastiano Luciani – La Piedad – Fundación Casa Ducal de Medinaceli The first monographic exhibition of Sebastiano del Piombo – Palazzo Venezia, Rome (Italy) – from 7th february to 18th may 2008 Giorgio Vasari: Das Leben des Sebastiano del Piombo . Edition Giorgio Vasari Band 5. In der neuen Übersetzung von Victoria Lorini. Hrsg. von Alessandro Nova. Bearb. von Christina Irlenbusch. 96 Seiten mit vielen z. T. farbigen Abb. Verlag Klaus Wagenbach, Berlin 2004, ISBN 978-3-8031-5024-0 Kia Vahland: Sebastiano del Piombo. Ein Venezianer in Rom . Hatje Cantz Verlag, Ostfildern, 2008. ISBN 978-3-7757-2144-8. Claudio Strinati und Bernd W. Lindemann (Hrsg): Sebastiano del Piombo 1485 + 1547 Federico Motta Editore, 2008, 383 Seiten mit zahlreichen Abbildungen ISBN 978-3-88609-623-7 Kunst: Ein Vergessener tritt ins Licht. Zeit.de, 2008. június 30. (Hozzáférés: 2010. december 25.) Roderick Conway Morris: Sebastiano del Piombo: Giving a masterful portraitist his due , in: The New York Times, 2008. március 14. mondomostre.it Hőnig Hőnig (szlovákul Hanigovce, németül Hönigsdorf) község Szlovákiában az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. Fekvése Eperjestől 25 km-re északnyugatra, Kisszebentől 10 km-re északnyugatra fekszik. Története Hőnig a 14. században a német jog alapján történt nemesi betelepítéssel keletkezett. A települést 1330-ban "Henigsdorf" említik először. 1349-ben "Henyngfalua", 1364-ben "vilal Henningi", 1392-ben "Naghennyng" néven szerepel az írott forrásokban. A 14. század végéig a sárosi váruradalom része volt. 1427-ben 27 portája adózott. A 17. századtól a Péchy család birtoka. 1787-ben 70 házában 456 lakos élt. 1828-ban 53 háza volt 391 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. A 19. század közepén éhínség pusztított, mely után lakói közül sokan kivándoroltak. Várát 1320 és 1330 között az Ákos nembeli Micsk bán fából építtette. 1342-ben Nagy Lajos megengedte, hogy kővárrá építtesse át. 1444 körül a cseh husziták foglalták el. A várat 1556-ban a császári seregek ostrommal vették be, majd 1557-ben leégett, azóta rom. A falu a 14. századig a sárosi uradalom része, majd a vár felépülte után annak tartozéka lett. A 16. században a Perényieké, később a Tarczay család birtoka. Vályi András szerint "HENIG. Königsdorf, Hanikovcze. Tót falu Sáros 161Várm. földes Ura Péchi Uraség, lakosai katolikusok, feszik Péchújfalunak szomszédságában, és annak filiája, réttye, legelője tágas, erdeji, és piatzozásai közel vannak." Fényes Elek szerint "HÖNIG. Hönigsdorf. Tót falu Sáros Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárosi járásban, határja középszerű, fája, legelője elég van, eladásra meglehetős módgya" A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. Népessége 1910-ben a falunak 663, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 136 lakosából 128 szlovák és 6 ruszin volt. 2011-ben 133 lakosából 122 szlovák volt. Nevezetességei A falu határában állnak Újvár várának romjai (14. század). Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1863 -ban épült. Források és jegyzetek http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Vörös szalagoskígyó A vörös szalagoskígyó (Thamnophis sirtalis) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj. Előfordulása A vörös szalagoskígyó elterjedési területe Észak-Amerikában van és tengerparttól tengerpartig húzódik, észak-déli irányban Dél-Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokat átszelve Mexikóig nyúlik. A legtöbb alfaját nem fenyegeti veszély. Alfajai Thamnophis sirtalis annectens Thamnophis sirtalis concinnus Thamnophis sirtalis dorsalis Thamnophis sirtalis fitchi Thamnophis sirtalis infernalis Thamnophis sirtalis pallidulus Thamnophis sirtalis parietalis Thamnophis sirtalis pickeringii Thamnophis sirtalis semifasciatus Thamnophis sirtalis similis Thamnophis sirtalis sirtalis Thamnophis sirtalis tetrataenia Megjelenése Az állat hossza 55-75 centiméter közötti, a hím kisebb, mint a nőstény. Számos alfaja sokféle színű és méretű lehet. Életmódja Ősszele több száz egyedből álló csapatok verődnek össze, hogy közösen töltsék a téli időszakot. Tápláléka békák, varangyok, halak, szalamandrák, kisebb emlősök és madarak. A vörös szalagoskígyó legfeljebb 12 évig él. Szaporodása Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. A szaporodási időszak tavasszal van. Párzáskor több hím tekeredik rá egyetlen nőstényre, ezért olykor összegabalyodnak a riválisok. A kígyó elevenszülő. A megtermékenyített tojások az anyaállat testében fejlődnek és kelnek ki. Az utódok körülbelül 3 hónap elteltével születnek meg. Egy nőstény 3-85 utódot hozz a világra. Sasbach Sasbach település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 5412 fő (2014). József Attila Szakközépiskola A József Attila Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Gyöngyös város egyik középiskolája, mely egyben a város legnagyobb oktatási intézménye. Története Gyöngyösön az iparoktatás 1882-ben kezdődött, és azóta is folyamatosan működik az iskola falain belül. Az iskola megalakulása óta eltelt több mint száz év alatt a szakoktatást szolgáló iskola a város több helyén működött. Kezdetben Iparos Tanonciskola néven, majd 1953-tól az MTH 214. Sz. Intézet 1956-tól a 214. sz. Erkel Ferenc Iparitanuló-intézet nevet kapta meg. 1954-ben került az iskola a Katona József úti épületbe (most a Károly Róbert Szakképző Iskola épülete, a volt Postapalota), ahol 1983-ig működött. A nagy változás 1983-ban a Dél-Kálváriaparti új épület átadásával következett be. Az „új” épületben helyet kaptak modern, jól felszerelt tanműhely, tornaterem, étterem, uszoda és szabadtéri sportpályák. Bevezették az 1980-as évek végén a szakközépiskolai képzést, és kialakultak a gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételei az iskola épületében és az iskola Kenyérgyár úti tanműhelyében. 1988-ban az iskola felvette József Attila nevét. Herxheimweyher Herxheimweyher település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Koszmosz–3 Koszmosz–3 (oroszul: Космос–3) szovjet tudományos kutató és kísérleti, teszt műhold. Küldetés Feladata a Szputnyik–3 geofizikai műhold kutatási programját folytatni, a későbbi műholdas rendszerek mikrogravitációs környezetben történő tesztelése, valamint a kozmikus sugárzás vizsgálata az ionoszférában. Jellemzői Az OKB–1 (ma: RKK Enyergija) tervezőirodában kifejlesztett és épített (2MSZ) típusú műhold. Üzemeltetője a szovjet Akadémia (Академия наук (АН) СССР). Megnevezései: COSPAR: 1962-013A; SATCAT kódja: 281. 1962. április 24-én a Kapusztyin Jar rakéta-kísérleti lőtérről, a Majak–2 (LC–Launch Complex) jelű indítóállásból egy Kosmos-2I (63SZ1 4LK) hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 93,8 perces, 74° hajlásszögű,, az elliptikus pálya perigeuma 216 kilométer, az apogeuma 707 kilométer volt. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Stabilizálatlan űreszköz, helyzetét Nap-érzékelők segítségével határozták meg. Hasznos tömege 330 kilogramm. Formája két félgömbbel lezárt hengeres test. Az űreszköz felső felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították. A felső felületen kaptak helyet az érzékelő egységek, valamint a telemetriai szolgálatot segítő antennák. A hengeres részben kaptak helyet a szolgálati egységeket (programvezérlő, adatrögzítő, telemetria). Az érzékelők (műszerek) mikrógravitációs környezetbeli hitelesítését trícium alapú radioaktív forrásokkal végezték. A mért eredményeket közvetlenül (vevőállomások vételi pozíciója) vagy tárolás (nem látható vevőállomások) után továbbították a Földre. Az egyenletes belső hőmérsékletet cirkuláló (nitrogén) gáz biztosította. A hőegyensúlyt sugárzás elnyelő anyaggal illetve zsalus radiátorral biztosították. Mérési programja Nap-érzékelőkkel vizsgálták a mikrometeoritok eróziós hatását – a fényt át nem eresztő ernyőn ütött lyukak felületével arányosan nőtt a Nap-érzékelők árama a protonáramot 5 darab mágneses szűrővel ellátott, különleges csapdával mérték a 100 eV – 10 keV tartományban a kis energiájú (40 eV – 50 keV) elektronok detektálására két, a fény ellen alumínium fóliával árnyékolt fluoreszkáló ernyőt használtak, melyek felvillanásait fotoelektron sokszorozókkal regisztrálták a kis energiájú elektronokat és protonokat elektromos térben gyorsították fel az észlelési küszöbig a nagy energiájú töltött részecskéket (0,4 MeV – 50 MeV) árnyékolással ellátott Geiger–Müller-számlálóval regisztrálták 1962. október 17-én, 176 nap után belépett a légkörbe és megsemmisült. Hery Rajaonarimampianina Hery Martial Rakotoarimanana Rajaonarimampianina (1958. november 6. – ) madagaszkári politikus, 2014. január 1-től az ország elnöke. Megválasztása óta a világ államfőinek sorában ő viseli a leghosszabb családnevet. Gyermek - és ifjúkora Rajaonarimampianina (továbbiakban: Hery) egy szerény anyagi különbségek között élő családban született. 1982-ben diplomázott Antananarivóban, majd Kanadába költözött, hogy befejezze tanulmányait. 1991-ben Hery visszaköltözött Madagaszkárra és könyvelőként kezdett el dolgozni. Az INSCAE tanulmányi igazgatója lett, majd az Antananarivói Egyetemen lett pedagógus-asszisztens. 1995-ben AUDITEURS Associes - CGA, Antananarivo néven könyvelői céget hozott létre, kezdetben 50 munkatárssal. A cég később egész Madagaszkárra kiterjedt. Politikusi pályája 2009-ben pénzügyminiszterré választották, majd 2011-ben az Air Madagascar elnök-vezérigazgatójává választották. 2013-ban létrehozott egy politikai szövetséget, Új Madagaszkári Erők néven. Az elnökségért 32 másik jelölttel szállt szembe. Az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 15,62 százalékát kapta meg. A második forduló előtt erőteljes választási kampányba kezdett, melynek köszönhetően megnyerte a választást. Wessex uralkodóinak listája Wessex a 7 angolszász királyság egyike, amelyet szászok alapították 519-ben. Forrás John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook , Oxford University Press, 1989.) . Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9 , 101–102. oldal http://www.economicexpert.com/a/List:of:monarchs:of:Wessex.htm Citry Citry település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 869 fő (2015). Citry Charly-sur-Marne, Crouttes-sur-Marne, Pavant, Nanteuil-sur-Marne, Saâcy-sur-Marne és Bussières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Európai Filmdíjra beválogatott magyar filmek A nagy múlttal rendelkező magyar filmművészet képviselői aktívan részt vettek az Európai Filmakadémia létrehozásában, alkotásaik pedig kezdetektől fogva jelen voltak az Európai Filmdíjért folyó versenyben. Alább az illetékes magyar filmszakmai szervezet által filmdíjra javasolt, vagy zsűrizéssel válogatásba került, továbbá valamely kategóriában jelölt és díjazott magyar filmek listája található. A dohány egészségügyi hatásai A dohány egészségügyi hatásai a dohányzás körülményeinek, mechanizmusainak és tényezőinek emberi egészségre gyakorolt hatásait jelentik. Az epidemiológiai kutatások középpontjában elsősorban a dohány dohányzás általi fogyasztása állt, melyet minden más fogyasztási formánál szélesebb körben vizsgáltak. A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, emellett a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, valamint a hasnyálmirigy-rák) kialakulásának jelentős kockázati tényezője. Ezen kívül perifériás érbetegséget és a hipertóniát is okoz a dohány expozíciós idejétől és adagolási szintjétől függően. Továbbá, minél korábban kezdődik és minél magasabb szintű a dohányból készített cigaretta kátránytartalmának bevitele, annál nagyobb a betegségek kockázata. A fejlődő országokban értékesített cigarettáknak általában magasabb a kátránytartalma, és ritkább esetben vannak szűrővel ellátva, ezért ezekben a régiókban potenciálisan nagyobb a dohányzással kapcsolatos megbetegedések valószínűsége. A füst több olyan rákkeltő pirolitikus anyagot tartalmaz, amely kötődik a DNS-hez és számos genetikai mutációt okoz. Több mint 19 ismerten rákkeltő vegyi anyag található a cigarettafüstben. A dohány nikotint is tartalmaz, mely egy erőteljes, függőséget okozó pszichoaktív kémiai anyag. A dohány elszívásakor a nikotin testi és pszichológiai függőséget okoz. A dohányzás a dohányzó várandós nők vetélésének gyakori okozója, valamint a magzat egészségére számos más veszélyt is jelent, például nagyobb a koraszülés és az alacsony születési súly veszélye, valamint 1,4-3-szorosára növeli a bölcsőhalál (Sudden Infant Death Syndrome; SIDS) esélyét. Az újszülött patkányokon végzett tudományos vizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy az anyaméhben történő passzív dohányzás csökkentheti a magzat agyának azt a képességét, hogy felismerje a hipoxiás állapotot, így nő az esély a véletlen fulladás bekövetkeztére. Mint minden növény ez is lehet méreg, de gyógyszer is. Amerikai és francia tudósok szerint a nikotin hatékonyan alkalmazható skizofréniában szenvedő emberek agytevékenységének normalizálására, ezért nem csoda, hogy sok ilyen betegségre hajlamos ember ösztönösen sokat dohányzik. Cód Cód (Szád, románul: Sadu, németül: Zoodt, szászul Tsôt) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a Szebeni-Hegyalja tájegységben, az azonos nevű község központja. Fekvése Nagyszebentől 20 km-re délre, a Csindrel-hegység lábánál, az azonos nevű patak partján, 460 méteres átlagos tszf-i magasságban fekszik. A község határából 4683 hektár erdő, 1056 legelő és 870 rét. Nevének eredete Magyar és román nevét is patakjáról kapta, melynek első említése: Aquamzoth (1335). A Cód a német nyelvjárási Sod ('forrás') szóból származik. Történeti névalakjai: Czot és Czott (1488), Sat (1503), Zatt (1506), Zadgya (1509), Czudak és Czod (1783), Sodis és Sodenbach (1790), Szadu és Saderbach (1850). Története Eredetileg Fehér vármegyéhez tartozó szabadparaszti falu volt, határőri feladatokkal. A helyi hagyomány szerint a község eredetileg mai helyétől 2 km-rel Nagydisznód irányában, a ma Curățelének nevezett területen települt és csak a posztóványolás konjunktúrája idején költözött át mai helyére. 1411-ben került jobbágyi függésbe Nagydisznódtól. 1713-ban 217 családdal írták össze, akik 3511 juhot tartottak. 1787-ben pert nyert Nagydisznód ellen, a döntés alapján lakóit fölmentették a jobbágyi terhek alól. A 18. században Erdély egyik legfontosabb ványoló központja lett, az I. világháború előtt még 37 kallómalma üzemelt. Ioan Piuariu-Molnar szemészprofesszor a század végén posztómanufaktúrát is létesített itt. Ezt 1853-ban a nagydisznódiak közbenjárására ugyan szeszfőző üzemmé alakították át, de közben 1840-ben új manufaktúrája indult, amely a hadsereg és a román fejedelemségek számára posztót és flanellt állított elő. Carl Wolff kezdeményezésére 1896-ban itt épült meg Erdély első vízerőműve, amelyet 1906-ban egy újabb követett. Fűrészüzemeiben 1941-ben 450 munkás dolgozott. 1913-tól 2001-ig sörgyár is működött itt. 1876-ig Szebenszékhez, majd Szeben vármegyéhez tartozott. Lakossága 1900-ban 1882 lakosából 1777 volt román, 70 cigány és 31 német anyanyelvű; 1719 ortodox, 123 görögkatolikus, 25 evangélikus és 14 római katolikus vallású. 2002-ben 2472 lakosából 2437 román nemzetiségű; 2445 ortodox vallású. Látnivalók Ortodox kőtemploma a 18. század elején épült, korábbi falrészek beépítésével. Belső festése 1723 -ból való. Hajóját később kelet felé meghosszabbították, még egy apszist és 1757 -ben tornyot építettek hozzá, amelyet 1795 -ben magasítottak. Kicsiny fatemploma 18. század végi. A ma is működő, 1896 -ban épült vízierőmű ipartörténeti múzeum. 2 km-re nyugatra 11 – 12 . vagy 13. századi vár (Hüngeburg) alapfalai. Gazdasága Fegyvergyárában gyalogsági lőszert és kézifegyvereket állítanak elő. Két vízierőműve működik. Turizmusa jelentős. Kisebb fafeldolgozó üzemek. Híres emberek Itt született 1692 -ben Inocențiu Micu-Klein filológus, görögkatolikus püspök. Itt született 1745 -ben Samuel Micu Klein filológus. Itt született 1749 -ben Ioan Piuariu-Molnar szemész, az első képesített román orvosdoktor. (17217) 2000 AR243 A (17217) 2000 AR243 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. január 7-én. Vranik Vranik falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Lovinachoz tartozik. Fekvése Gospićtól légvonalban 28 km-re, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 9 km-re északra a Likai karsztmező délkeleti részén, a Likai-középhegység lábánál, a Pločai-szorostól délre fekszik. Története Területe már az ókorban lakott volt, ezt igazolják a határában levő barlangokban talált illír eredetű cseréptöredékek. A középkorban Jurašević nevű település állt a helyén, melynek neve a falu pusztulásával együtt a feledésbe merült. A falu feletti 797 méteres „Gradina” nevű magaslaton a középkorban vár is állt, melyet Mercator térképe ábrázol először. A környező terület birtokosa a Mogorović nemzetség volt, valószínűleg ők voltak a vár építtetői is. 1577-ben a török által elfoglalt várak között sorolják fel. A török 1527-ben szállta meg a Lika területét, melynek lakossága elmenekült. Az újratelepítés első szervezője Marko Mesić volt aki 1691 és 1712 között lényegében teljesen újratelepítette a területet. Az új lakosság többségét bunyevácok képezték akik a Tengermellék és Észak-Dalmácia területéről érkeztek. Lakói az otocsáni ezred keretében katonai határőrszolgálatot láttak el. A 18. század közepén Gospić székhellyel újraszervezték a likai határőrezredet és a század székhelye Lovinac lett. A katonai közigazgatás 1881-ben szűnt meg, amikor a területet integrálták a polgári közigazgatásba. Megalakult Lika-Korbava vármegye és benne Lovinac község, melyhez Vranik is tartozott. 1857-ben 566, 1910-ben 356 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Gračaci járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka horvát volt. A honvédő háború során még ez év szeptemberében elfoglalták a szerb szabadcsapatok, katolikus kápolnáját felrobbantották. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án foglalta vissza a települést. A falunak 2011-ben mindössze 7 lakosa volt. Nevezetességei A falu Lovinac felé eső határában magasodó Gradina hegyen állt Vranik vára négyszög alaprajzú volt. A déli oldalhoz három torony illeszkedett, melyek közül ma csak a déli és a keleti torony falai látszanak. Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt kápolnája 1894-ben épült. 1991 szeptemberének végén a szerbek felrobbantották. 1998-ban minisztériumi támogatással újjáépítették. Gaidropsarus biscayensis A Gaidropsarus biscayensis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a Lotidae családjába tartozó faj. Előfordulása A Gaidropsarus biscayensis elterjedési területe az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger nyugati és középső részei. Élőhelye dél felé, Spanyolországtól és Portugáliától Marokkóig és a Madeira-szigetekig terjed. Megjelenése Általában 12 centiméter hosszú, de akár 40 centiméteresre is megnőhet. Az első hátúszó tüskéjét, néhány húsos szál követi. A felső állcsontban két szemfogszerű fog látható. Életmódja A Gaidropsarus biscayensis nyílt tengeri, fenéklakó hal, amely nem vándorol és 80-600 méteres mélységekben él. A mérsékelt övi korall és törmelék mezőket kedveli. Tápláléka rákokból áll. Szaporodása Az ívási időszaka februárban van. Felhasználása Ezt a halat, csak kismértékben halásszák. Néha üzletekben is árulják. 71-es vízibusz (Velence) A velencei 71-es jelzésű vízibusz San Zaccaria és a Tronchetto között közlekedett Murano érintésével, párban a 72-es járattal, mely ellentétes irányban közlekedett. A viszonylatot az ACTV üzemeltette. Története A 71-es vízibusz a kezdetektől Murano megállóit köti össze a belváros központjával, a San Zaccariával és a parkolókkal, a Tronchettóval. Mivel az érintett Murano megkerülése két irányban lehetséges, ezért a két irányt a járatok számozásával különböztették meg. Az óramutató járásával ellenkezően a 71-es, ellentétes irányban a 72-es járat közlekedett. A járat előzménye a régi 5-ös család volt, ezek átalakításával 1999-ben jött létre a 41/42-es, az 51/52-es és 61/62-es párokkal együtt. 2001-ben szűnt meg, helyét a Diretto Murano járat vette át. A 71-es járat története: Modern idők A Modern idők (eredeti cím: Modern Times) 1936-ban bemutatott fekete-fehér amerikai némafilm. Ebben a filmben láthatjuk viszont utoljára Charlie Chaplin kis Csavargóját. A Modern idők volt Chaplin utolsó némafilmje. Bár hasonlóan a Nagyvárosi fények című filmhez, már itt is felhasznált hanghatásokat. Sőt rádión keresztül zajló párbeszédrészleteket is hallhatunk. A film különlegessége még, hogy az eddigi Chaplin-filmekben néma Csavargó egy dal erejéig hallatja a hangját. Cselekmény A film a világ elgépiesedéséről szól. A Csavargó most egy gyárban dolgozik, ahol az a feladata, hogy a futószalagnál állva csavarokat kell meghúzogatnia. A munka monoton és gyors. A kis Csavargó pedig lassan belebolondul feladatába. Mindent megcsavaroz, amit csak lehet, és hatalmas felfordulást csinál a gyárban. Hamarosan a kórházban köt ki. Miután kiengedik, az orvos nyugalmat, csendet és kényelmet javasol neki. Neki azonban semmije nincs. Még munkája sem. Élete tehát nem lehet nyugalmas. Épp hogy kiengedik, felvesz a földről egy kocsiról leesett zászlót. Mögötte felsorakoznak a tüntetők. Hamarosan, mint a vezetőjük kerül börtönbe. Itt kábítószer hatása alá kerül, és ártalmatlanná teszi a börtönből szökni készülő galád rabokat. Jutalmul külön cellát kap, és nem sokkal később egy ajánlólevéllel ki is engedik. Egy hajóépítkezésen kezd dolgozni, ahol egy éket kellene elhoznia, de épp az épülő hajó alól húzza ki, így az a tengerben köt ki, és elsüllyed. Természetesen mennie kell. Eközben egy fiatal lány (Paulette Goddard) ételt osztogat a szegény gyerekeknek, és visz haza családjának. Ők is nincstelenek. A Lány munkanélküli apjával és kishúgaival él. Apjukat egy tüntetés során lelövik, és a két kislányt intézetbe viszik. Nővérük azonban megszökik. Épp kenyeret lop, amikor összetalálkozik a Csavargóval. A rendőrök persze elkapják őket és a Csavargó magára vállalja a lopást, és a Lány megszökhet. A rabszállítóban azonban újra összetalálkoznak. Megszöknek és együtt próbálnak szerencsét. A Csavargó éjjeliőr lesz egy áruházban, és mindent megtesz, hogy a lány kényelmesen alhasson és ehessen amennyit akar. Éjjel azonban betörnek az egykori börtöntársak, és a találkozás nagy ivásba csap át. Reggel a Csavargó a ruhák közt ébred, és ismét börtönbe kerül. Mikor kijön, a lány várja, aki még egy városszéli kis viskót is szerzett maguknak. Otthon már van, csak munka kellene. Hamarosan talál is munkát: egy gyárban lesz segéd. Azonban kétbalkezessége mindent elront. Hamarosan a főnöke is a gépben köt ki. Nemsokára kiderül, hogy a hely bezár és neki mennie kell. Egy félreértés miatt azonban újra a börtönben köt ki. Mikor kijön, a lány munkával várja. Egy étteremben lesz pincér és énekes, míg a lány táncosnő. Már úgy tűnik, minden rendbe jön. Az étterem vezetőjének tetszik a produkciójuk, azonban a rendőrök észreveszik a körözött lányt, és nekik menekülniük kell. Együtt folytatják útjukat, a kis Csavargó és a Lány egy törpülő alakját láthatjuk, ahogy folytatják véget nem érő útjukat és küzdelmüket a modern, gépies világban. Szereplők Charlie Chaplin - A Csavargó Paulette Goddard - a Lány (Ellen Peterson) Henry Bergman - A kávézó tulajdonosa Chester Conklin - gépész Stanley Sandford - Big Bill Hank Mann - bűnöző Stanley Blystone - Ellen apja Allan Garcia - az Electro Steel Corp. elnöke Ötödik érzék (Zséda-album) Az Ötödik érzék a magyar énekesnő Zséda ötödik nagylemeze. Az album megjelenésére 2012. november 9-én került sor a Magneoton lemezkiadó gondozásában. Az album 25 hétig szerepelt a Mahasz lemezeladási listáján, és aranylemez lett. Zedelgem Zedelgem egy közösség a belgiumi Nyugat-Flandria tartományban. A közösség Aartrijke, Loppem, Veldegem és Zedelgem településekből áll. 2005. január 1-jén népessége 21 763. Területe 60,34 km² népsűrűsége 360,7 lakos/km². A második világháború idején hadifogolytábor volt itt. Aartrijke Aartrijke-t 893-ban említik először a források, „Artiriacum” néven. A falu ekkor a flandriai gróf tulajdona volt. A viking inváziót követő felfordulásban a gróf átadta a falut Doornik-Noyon püspökének. Loppem Lophemet először 1108-ban említik. Látnivalók Szent Márton-templom (nyolcszögletű torony) Van Loppem-kastély (neogót, parkkal) Apátság Betániai Miasszonyunk kolostor 1918 októberében, az első világháború után I. Albert király itt hozta azt a döntést, hogy mindenkinek joga van szavazni, függetlenül attól, hogy szocialista, liberális vagy katolikus. A második világháborúban, a 18 napos hadjárat alatt III. Lipót király egy ideig a kastélyban tartózkodott (1940. május 18-25.) Veldegem Veldegem a 18. században jött létre Zedelgem külvárosaként. A 20. század elején külön település volt. Neve 19. századi eredetű, a -gem utótag lakóhelyet jelöl. Érdekességek Az amszterdami Miasszonyunk-templom veldegeemi téglából épült. Zedelgem Először 1089-ben említik. Itt állt Claeys és Paco műhelyei, a környék acéliparának bölcsője. A Claeys család különböző termékei többek között biciklik és motorbiciklik (mostanra a Ford New Holland olvasztotta magába a céget). A New Holland nemzetközi hírnévre tett szert. Zedelgemet régen Sedeloheimnek hívták, ez ma egy helyi metálegyüttes neve is. Látnivalók Szent Lőrinc-templom ritka román stílusú keresztelőmedencével (12. század) Sétautak Két bicikliút Sebes Gusztáv Sebes Gusztáv, született: Scharenpeck Gusztáv (Budapest, 1906. január 22. – Budapest, 1986. január 30.) labdarúgó, edző, az Aranycsapat szövetségi kapitánya. Pályafutása Játékosként Sebes Gusztáv a Haladásban kezdett futballozni 1919-ben, majd 1940-ig tartó pályafutása során szerepelt a Vasasban, az egy időben a Hungária FC nevet viselő MTK-ban, s a kék-fehérek tagjaként három bajnoki címet is nyert. 1936-ban egy találkozón pályára lépett a magyar válogatottban. Játszott Franciaországban is: 1925-26-ban a Sauvages Nomades, 1926-27-ben pedig a Club Olympique Billancourt labdarúgója volt. 1927-ben fél évet a nagyhírű budai gyárban /MOM/ revolver padon dolgozott. Ez idő alatt a vállalat csapatát erősítette. Itt játékostársa volt Toldi Géza. Edzőként Legeredményesebb kapitányunk 1940-ben a Szentlőrinci AC trénereként kezdte nagyszerű edzői pályafutását. 1968-ig szakvezetője illetve szakmai tanácsadója volt a Budafok, az Újpesti Dózsa, a Honvéd és a DVTK együttesének is. 1945-től 1949-ig a magyar válogatott edzője, 1949-től 1956-ig pedig szövetségi kapitánya volt. Irányításával nemzeti együttesünk 1952-ben olimpiai bajnok lett Helsinkiben, az 1954-es svájci világbajnokságon pedig ezüstérmet szerzett. A sporttörténelembe talán 1953-ban Londonban, az évszázad mérkőzésén írta be nevét kitörölhetetlenül: az általa vezetett Aranycsapat 6:3-ra győzte le az addig a verhetetlennek hitt angolokat. A Moszkva válogatottja ellen vívott két találkozót is beleszámítva összesen 69 mérkőzésen irányította nemzeti tizenegyünket, nála többször csak Baróti Lajos (117 meccs) dirigálta a magyar válogatottat. Sportvezetőként 1946 decemberében megválasztották a magyar labdarúgó edzőtestület elnökének. 1948 áprilisától 1960-ig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökeként dolgozott. 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szövetségnek (UEFA), s 1954-től 1960-ig ő volt a testület alelnöke. Sikerei, díjai Magyar Köztársasági Érdemrend ezüst fokozata (1947) Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1951) Munka Vörös Zászló érdemrendje (1953) Mesteredző (1961) Barbican (metróállomás) A Barbican a londoni metró egyik állomása az 1-es zónában, a Circle line, a Hammersmith & City line és a Metropolitan line érinti. Története Az állomást 1865. december 23-án adták át a Metropolitan Railway részeként Aldersgate Street néven. 1910. november 1-jén az Aldersgate, 1924. október 24-én az Aldersgate & Barbican nevet kapta. Mai nevét 1968. december 1-jén vette fel. 1976-tól 2009-ig a Thameslink vonatai is érintették. József főhercegi palota A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota egy 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával. Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakította át. Tőle fia, József Ágost főherceg örökölte. Budapest 1944-es ostroma idején súlyosan megsérült, 1968-ban lebontották, helyén az 1980-as években középkori rommezőt és terepszint alatti múzeumot alakítottak ki. Nem tévesztendő össze a Habsburg-palota nevű épülettel, amely szintén a Budai Várnegyedben, a Dísz tér 4-5. szám alatt található, és a Hunyadi János útra, a Víziváros felé tekint. Története A palota helyén a középkorban két ház állt. Északi felén Pálóczi László palotája állt, aki 1446–1470 között országbírói hivatalt viselt. Pálóczi elhunyta után, 1471-ben Mátyás király az épületet Csupor Miklós erdélyi vajdának juttatta. 1474-ben a vele átellenben fekvő káptalanhoz került, kanonokok lakóhelye lett. A telek déli felén Benedict Heym 1362-ben épült háza állt, melyet az 1380-as években Demeter bíboros, esztergomi érsek, majd 1514 után a Bánffy család szerzett meg. A török háborúk során mindkét ház rommá vált. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után a német Gassl fivéreké lett, de 1714-ben az ingatlant a bécsi Haditanács kisajátította katonai célokra (ütegállás létesítésére). 1787-ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József (1764–1821) főispán, koronaőr vásárolta meg, aki U-alaprajzú, kétszintes, 12 lakásos bérpalotát (tehát nem elsősorban Teleki családi rezidenciát) építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban. 1789-ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki-palotát. 1857-ben a császári kincstár vásárolta meg, és Albert főherceg tábornagynak utalta ki, aki 1851–59 között Magyarország katonai főkormányzója volt. A kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot helyezték el a Teleki-palotában. 1869–70 között a honvéd vezérkar igényeinek megfelelően átépítették, kibővítették, Frey Lajos (1829–1877) és Kauser Lipót (1818–1877) tervei alapján. József nádor fia, József Károly Lajos főherceg (1833–1905), lovassági tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka 1873-ban ide költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait. A Szent György tér és a Dísz tér között 1889-re megépült az új Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, a hivatalokat átköltöztették, a Teleki-palotát József Károly Lajos főherceg megvásárolta a Kincstártól a maga számára. 1902-ben a főherceg átépítette és kibővítette a palotát, historizáló stílusban, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Ekkor kapta saroktornyait, és a nyugati (krisztinavárosi) homlokzat keleties díszeit. Pusztulása Az első és a második világháború alatt a palotát József Károly Lajos fia, József Ágost főherceg lakta családjával. Budapest ostroma során a főhercegi család Nyugatra menekült, az épület nyugati (krisztinavárosi) homlokzatát több belövés érte. Korabeli szakvélemények szerint a sérülések javíthatóak lettek volna. A romeltakarítási munkák idején ipari tanulók szállása és munkás-étkeztető volt. 1953-ban kiürítették. Sokáig üresen állt, az 1960-as években filmfelvételek céljából felgyújtották. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították. Az 1990-es években a palota és az egykor hozzá csatlakozó ún. József-kertek helyére az államvezetés középkori rommezőt épített, később terepszint alatti pincemúzeumot is kialakítottak. Ezek napjainkban (2018) is látogathatók. A József-kert A palotától északra, a nyugati várfal peremén a Fehérvári rondelláig húzódó területen a középkorban és a török hódoltság idején számos ház épült, ez volt a Szent György utca. A török elűzése után német telepesek költöztek ide. Egy 1784-ben felvett regiszter szerint Catharina Berghoffer és Antonius Seth földszintes házai álltak itt. Az 1800-as évek elején további házak épültek ide, barokk és copf stílusban, de 1902-ben József Károly Lajos főherceg, a Teleki-palota új tulajdonosa valamennyit lebontatta, és 1901–1906 között palotakertet alakított ki (A palota tervezőinek, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak tervei alapján.) Északi végében 1903-ban egy „látvány”-istállót építettek, neoreneszánsz stílusban. A második világháború után a park helyét legyalulták, helyére középkori rommezőt, autóparkolót „építettek”. Jelenleg (2018) borház és pincemúzeum működik benne. Vahide Perçin Vahide Perçin (Izmir, Törökország, 1965. június 13. –) török színésznő. Legismertebb alakítását a Szulejmán című sorozat 4. évadában nyújtotta Hürrem szultána szerepében. Életpályája Görög bevándorlócsaládból származik. Édesapja kamionsofőr, édesanyja háztartásbeli. Dokuz Eylül Egyetemen szerzett diplomát, majd az ankarai Városi Színházhoz szerződött. Magánélete 1994-ben feleségül ment Altan Gördüm színészhez. Egy lánya van, Alize (1994). Filmográfia Filmjei és sorozatai Szulejmán Adını Feriha Koydum Zefir Devrim Arabaları Annem İyi Seneler Londra İlk Aşk Anlat Istanbul Hırsız Polis Bir İstanbul Masalı Zöldmezős beruházás A zöldmezős beruházás olyan új ipari vállalkozást jelöl, amely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. A telephely teljes egészében újonnan létesül építészeti, üzemi előzmények nélkül. Előnye, hogy nincsenek sem elrendezési, sem funkcionális, sem építési megoldási megkötöttségek. Hátránya az infrastruktúra kiépítési-bekötési igénye és a szigorú környezetvédelmi szabályozás (bár ez utóbbi ipari parkban történő beruházás esetén jelentősen csökken.) Általában egy sík, tereptárgyaktól mentes, lehetőleg városhoz közeli területet választanak ki. A földtörvény szavaival élve egy zöldmezős beruházás a föld végleges kivonása a művelés alól. Az erre vonatkozó irányelvek szerint lehetőleg a gyengébb termőképességű területeket kell így hasznosítani, illetve, hogy az igénybevétel a szükséges legkisebb mértékre korlátozódjék. A kivonás engedélyköteles, az engedélyt a földhivatalok adják ki, s utána földvédelmi járulékot kell fizetni. A zöldmezős beruházás haszna, hogy a legtöbb újonnan foglalkoztatott a hazai átlagnál valamivel jobban fizetett munkához juthat (különösen az ipari parkokban), a beruházó nyereségre tehet szert, az önkormányzat adóbevételhez juthat. A zöldmezős beruházás kezdetei Régi iparosaink feltehetően azt a területet vették meg az új beruházásaikhoz, amely a legolcsóbb, mezőgazdaságilag a legértéktelenebb volt, s más szempontból is megfelelt a céljaiknak. Így indult annak idején például az Óbudai Hajógyár telepítése a Margit-sziget fölött, egy másik sziget által védett öböl partján. Hasonló volt a gázgyár telepének megválasztása, amely a Mocsáros és az Arany-patak dunai torkolata mellé települt. Kívül volt a városon, de szorosan csatlakozott hozzá, területe pedig nem csábított senkit sem művelésre, sem építkezésre. A század első évtizedeiben ugyanígy épült például a balatonfűzfői Nitrokémia – akkor még hat különálló vállalatként – ugyancsak a zöld mezőre, a Balaton fölött, a fennsík letörésénél, olyan területen, ahol a fák nemigen tudnak megfelelően nőni. Röderaue Röderaue település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Népesség A település népességének változása: Doleschall Sándor Eduard Doleschall Sándor Eduard (Modor, 1830. november 26. – Budapest, 1893. február 6.) evangélikus lelkész. Családja Doleschall Mihály Dénes lelkész-esperes és Lacsny Johanna fia, Doleschall Lajos orvos testvéröccse, Majba János Vilmos apósa, Raabe Károly Ágost veje. Élete Tanult szülővárosában, majd Pozsonyban és Bécsben. 1855-től líceumi tanár Selmecbányán, 1858-tól besztercebányai lelkész és főesperes volt; 1875-től budapesti német lelkész, a bányai egyházkerületnek és egyetemes gyűlésnek levéltárnoka. A Luther-társaságnak a kezdetektől fogva első alelnöke, 1891-től pedig tiszteletbeli alelnöke, valamint a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak választmányi tagja volt. Cikkei megjelentek a Jahrbuch des Protestantismus című évkönyvben (1883. Die Silleiner Synode), az Evang. Egyház és Iskola czímű lapban (1884. Liturgiai ereklye), Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1885. Győry Vilmos fölött tartott gyászbeszéd), a Luther-társaság évkönyvében (1886. Das Dixit Dominus Domino meo. Luthernek eddig kiadatlan kézirata). Munkái Nachruf an Szeberínyi. Schemnitz, 1857. Predigt gehalten bei der Eröffnung des Sohler Senioral-Convents. Neusohl, 1859. Drei Kränze auf Széchenyi's Grab niedergelegt. Pest, 1860. A szenvedő hazának vigasza. Beszterczebánya, 1861. Reč senioralni. Pozsony, 1865. (Seniori beszédje.) Wyučovani konfirmanduv. Beszterczebánya, 1870. (Konfirmálandók oktatása. 2. kiadás, Turócz-Szent-Márton, 1872.) Beszéd tartva Ruttkay István emlékére. Pest, 1871. Predigt gehalten bei der Verfassungsfeier. Neusohl, 1867. Wýklad menšsího katechismu Doktora Martina Lutera. U. ott, 1872. (Luther Márton kis kátéja, 2. kiad. 1878.) Synodalia. Értekezés. U. ott, 1873. Evangelischer Confirmanden-Unterricht. Bpest, 1878. (2. bőv. kiadás 1882. 3. kiad. 1886. 4. kiad. 1891. U. ott.) Gebet am Neujahrstage. U. ott, 1881. Luthers Testament. Mit einer Photographie der Originalurkunde. U. ott, 1881. (2. kiadás. U. ott, 1881. Ism. Ung. Revue). Rede am Sarge Franz Kolbenheyers. U. ott, 1881. M. Luther. Drei Vorträge aus Anlass der vierhundertjährigen Geburtsfeier des grossen Reformators. U. ott, 1884. Das erste Jahrhundert aus dem Leben einer hauptstädtischen Gemeinde. U. ott, 1887. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap, Századok 1888.) Altargebet. U. ott, 1887. Eine aufgefundene Luther-Reliquie. U. ott, 1887. Sasha Lakovic Sasha Lakovic (Vancouver, Brit Columbia, 1971. szeptember 7. – Vancouver, Brit Columbia, 2017. április 25.) kanadai jégkorongozó. Pályafutása 1992 és 2005 között különböző ligák csapataiban szerepelt. Játszott az AHL-ben és az IHL-ben. Az NHL-ben az 1996–97-es idényben a Calgary Flames, 1997 és 1999 között a New Jersey Devils csapataiban szerepelt. Vörös zsaru A Vörös zsaru (Red Heat) egy 1988-ban bemutatott amerikai akció-vígjáték Walter Hill rendezésében. A főszereplői Arnold Schwarzenegger és James Belushi. A filmet a következő szlogennel adták ki: „Moszkva legkeményebb nyomozója. Chicago legőrültebb zsaruja. Csak egy dolog létezik, ami veszélyesebb annál, hogy őket felidegesítsük: partnerré tenni őket.” Ez volt az első amerikai film, amely engedélyt kapott arra, hogy a moszkvai Vörös téren forgassanak. Azonban a legtöbb orosz jelenetet (a főcím alatti jelenetek és a Vörös téren rendezett hosszú jelenet kivételével) végül Magyarországon forgatták le. Schwarzeneggernek 8 millió dollárt fizettek a szerepért. Összegzés Ivan Danko, a moszkvai nemzetőrség kapitánya csapdát állít Viktor Rostavilinek, egy grúz drogkirálynak és bandafőnöknek. A csapda azonban visszafelé sül el; Viktor elmenekül a Szovjetunióból és Amerikába megy, számtalan moszkvai rendőr – köztük Danko partnere – meggyilkolása után. A nagyszájú Art Ridzik, a chicagói rendőrség nyomozó őrmestere, számtalan helyi gyilkosság után nyomoz, amiket Viktor követett el. Amikor Viktort letartóztatják Chicagóban, Dankót elküldik, hogy megszöktesse onnan és hazahozza a Szovjetunióba, hogy itt állítsák bíróság elé. Váratlanul, Danko és Ridzik partnerként találják magukat, amikor Viktor megszökik az őrizet alól, miközben lelövi Ridzik partnerét. Danko és Ridzik üldözik Viktort és az embereit Chicagón keresztül. Végül, Danko és Viktor igénybe vesz néhány Greyhound buszt, aztán részt vesznek egy gyors üldözésben, közben szétzúzva fél Chicagót; a zsaruk pedig nincsenek sehol. Végül Viktor beleütközik egy vonat oldalába. Megpróbál futva elmenekülni, de Danko utoléri és lelövi a Ridziktől kapott 29 44-es kaliberű Magnummal. Danko visszatér Moszkvába, miután elcserélte karóráját Ridzikkel, ezzel kifejezve tiszteletét. Szereplők Arnold Schwarzenegger –– Ivan Danko százados ( Gáti Oszkár ) James Belushi –– Art Ridzik őrmester ( Dörner György ) Ed O'Ross –– Viktor Rostavili ( Csurka László ) Peter Boyle –– Lou Donnelly parancsnok ( Kaló Flórián ) Gina Gershon –– Catherine Manzetti ( Vándor Éva ) Laurence Fishburne (Larry Fishburne-ként) –– Charlie Stobbs hadnagy ( Helyey László ) Richard Bright –– Gallagher őrmester ( Végvári Tamás ) J. W. Smith –– Salim ( Kaszás Attila ) Brent Jennings –– Abdul Elijah ( Reviczky Gábor ) Oleg Vidov –– Jurij Ogarkov ( Szersén Gyula ) Saveli Kramarov –– Grigorij Mazurskij ( Izsóf Vilmos ) Gene Scherer –– Dimitrij Sztyepánovics konzul ( Horkai János ) Koncz Gábor –– Vagran Rostavili ( Saját hangján ) Növényi Norbert –– Szása ( Saját hangján ) Bán János –– Fiatal szovjet rendőr ( Saját hangján ) Körtvélyessy Zsolt –– Redetsky hadnagy ( Saját hangján ) Balkay Géza –– Kulikov ezredes ( Saját hangján ) Gretchen Palmer –– Prostituált (Báthory Orsolya) Pruitt Taylor Vince –– Éjszakai portás ( Konrád Antal ) Michael G. Hagerty –– Pat Nunn ( Dózsa László ) Brion James –– Streak ( Rajhona Ádám ) Peter Jason –– TV-bemondó ( Varga T. József ) Tiger Chung Lee –– Mongol hippie ( Vass Gábor ) Bob O'Donnell –– Bernie, az újságárus (Szoó György) Joey D. Vieira –– Férfi a telefonfülkénél ( Gruber Hugó ) Michael Adams –– Vasutas ( Felföldi László ) Forgatás A filmet Chicagóban, Moszkvában, Bécsben és Budapesten forgatták. Utóbbi helyszínei a Budai Várnegyed és a Rudas gyógyfürdő voltak. Bevétel A film bevételi sikere, jóval meghaladta Schwarzenegger egy másik 1988-as vígjátékát. (Ikrek) Kolonvár Kolonvár a későbbi Zala és Somogy vármegyék határán Zalavár közelében Géza fejedelem által építtetett földvár volt. Szent István király a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Kolon vármegye székhelyévé tette. Nevét, mint sok más ispáni vár, az első ispánról kaphatta. Idővel – egy későbbi – ispán Kolonvárról Zalavárra költözött, ekkortól megyéjét Zala vármegyének hívták. Géza fejedelem Koppány szállásterületét, Somogyot határvárakkal vette körül. Ezek egyike volt Kolonvár, amely a Zala folyó Kis-Balatonba torkollásánál a hídvégi átkelőnél épült, hogy lezárja a Zalavárról – ami valószínűleg fejedelmi udvarház volt – induló hadiutat. Hasonló szerepet töltött be, mint a Somogyból Székesfehérvárra vezető utat lezáró Úrhida vára és a Pécsre vezetőt lezáró Váty vára. Kolon nevét őrzi a Balatonmagyaród és Zalakomár közötti Kolonpuszta. Egyes feltételezések szerint itt lehetett Kolonvár, ahonnan az akkori ispán talán a 11. század végén költözhetett Zalavárra. A régészeti kutatások azonban nem igazolták, hogy Kolonpuszta helyén valaha földvár állt volna, itt Kolon ispán saját udvarháza, birtokközpontja állhatott. Kolonvár pedig azonos lehetett Zalavárral. Forrás Györffy György. 23 / Új alapítások – az egyház és az állam fejlesztése., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 Györffy György. 9 / István trónjának biztosítása és Koppány lázadása., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága Vándor László régész Johann Heinrich Alsted Johann Heinrich Alsted (John Henry Alsted; Herborn Heinrich Alsted; Johann Heinrich Alstedt, Alstedius) (Ballersbach, Herborn mellett, 1588 március közepe – Gyulafehérvár, 1638. november 9.) protestáns német teológus, filozófus és polihisztor. Életrajza Apja, Jakob Alsted lelkész volt, anyja, Rebekka Pincier pedig egy teológus lánya. A herborni főiskolán tanult, majd ugyanott 1608–1619 között a filozófiai, 1619-1629 között a teológiai fakultáson tanított. Meghívást kapott weseli, hanaui és frankfurti állásokra, de ezeket elutasította. 1615 körül nőül vette Georg Rab herborni nyomdász Katarina nevű lányát, akitől négy gyermeke született. 1618-ban Nassau-Wetteravië tartományt képviselve részt vett a dorti zsinaton. Az egyetem feloszlatása után 1629-től haláláig a gyulafehérvári főiskolán adott elő, ahova Bethlen Gábor meghívására érkezett Johann Heinrich Bisterfelddel és Ludwig Piscatorral együtt. Több munkája a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában jelent meg. Számos enciklopédikus művet adott ki a filozófia és teológia területén, amelyek széles körben hatottak. Apáczai Csere János például az ő enciklopédiájának mintájára írta a Magyar Encyclopaedia-t. Fennmaradt 355 műve közül néhányat (nem alaptalanul) plágiumnak tartanak. Tanítványa volt Comenius. Teológiai munkásságában különbséget tett a foedus naturae és foedus gratiae között, ennek megfelelően a törvény és evangélium, filozófia és teológia, értelem és kinyilatkoztatás között. Fontos helyet foglal el Alstednél a chiliazmus; a Tractatus de mille annis című munkájában Krisztus ezeréves királyságának kezdetét 1694-re teszi. A Methodus Admirandorum Mathematicorum című műve volt az első matematikai tankönyv, amelyet Erdélyben általánosan használtak. Végrendeletében úgy intézkedett, hogy könyvtárát és kéziratait meg kell semmisíteni; felesége azonban ezt nem tartotta be és Bisterfeldre bízta a hagyatékot. Művei Flores theologici. Basiliae, 1608. Theatrum scholasticum. Herborn, 1610. és 1620. Lexicon theologicum. Hanoviae. 1612. 1620., 1626. és 1634. Metaphysik, 1613. Theologia naturalis. Francofurti. 1615. és Hanovera. 1622. Praecognita theologica Francofurti. 1615. Physica Harmonica, Herborn, 1616. Cursus philosophici encyclopaedia libri XXVII. Herbornae, 1620. Theologia casuum exhibens anatomen conscientiae et scholam tentationum. Hanoviae, 1621. Thesaurus artis memorativae. Francofurti, 1621. Thesaurus chronologiae. Herbornae, 1624., 1628., 1637. Encyclopaedia biblica. Francofurti, 1625. Logica theologica. U. ott, 1625. Paratitla theologica. U. ott. 1626. Dissertationes per universam theologiam U. ott, 1626. Quaestiones theologicae. U. ott, 1628. Theologia polemica. Hanoviae, 1627. Regulae theologicae. Francofurti, 1627. Summa casuum conscientiae. U. ott, 1628. Encyclopaedia (philosophiae) septem tomis distincta. Herbornae, 1630. és Lugd. Batav. 1640. Tractatus de manducatione spirituali etc. contra cardinalem Bellarminum. Genevae, 1630. Disputatio theol. de Deo. Albae Juliae, 1630. Adnotationes in Pentateuchum et septem epistolas catholicas. Herbornae, 1631. Pleias apostolica id est septem epistolae canonicae. U. ott, 1631. Turris David, de quo pendent mille clypei. Hanoviae, 1634. Rudimenta linguae graecae. Albae Juliae, 1634. Rudimenta linguae latinae U. ott, 1634., 1635., 1640. (Ed. 10. Lautsoviae, 1667. és U. ott. 1701. Claudiopoli, 1722. Coronae, 1726., 1822. Ed. 7. U. ott 1733. Debreczeni, 1756., 1780. Posonii, 1771., 1782., 1797. Vacii. 1782.) Prodromus religionis triumphantis in quo methodice reperiuntur et breviter examinántur libri sex de vera religione. Albae Juliae, 1635. Rudimenta linguae hebraicae et chaldeicae. U. ott, 1635. Latium in nuce. Id est Rudimenta lexici latini. U. ott, 1635. (Ed. 2. auctior. U. ott, 1648.) Grammatica latina in usum scholae Albensis. U. ott, 1635. (Ed. 2. U. ott, 1642.) Alkméné Alkméné (ógörögül: Αλκμήνη – Alkméné, latinul: Alcmena, Alcumena) a görög mitológiában Élektrüón és Anakszó leánya, Amphitrüón argoszi herceg és hadvezér felesége. Szépsége megragadta Zeuszt is. Szerelmét azonban Alkméné elutasította, így a főisten cselhez folyamodott, és a távollévő Amphitrüón képében megjelenve nyerte el Alkméné szerelmét, aki ikerfiúkat szült: Zeusztól Héraklészt, Amphitrüóntól Iphiklészt. A Tejút keletkezésének egyik mitológiai magyarázata szerint Zeusz csellel rávette Hérát, hogy táplálja a gyermek Héraklészt. Amikor az istennő rájött, hogy ki is a kisfiú, azonnal elvonta a kebléről. A kifröccsenő tej okozta folt a mai napig látható az égen. A nagy erejű hős anyját halála után Zeusz Hermésszel a Boldogok szigetére vitette az Alvilágban. Itt megismerte az egyik alvilági bírát, Rhadamanthüszt, és a hitvese lett. Beauvilliers (Yonne) Beauvilliers település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 90 fő (2015). Beauvilliers Bussières, Quarré-les-Tombes, Saint-Brancher és Saint-Léger-Vauban községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Orotelli Orotelli település Olaszországban, Szardínia régióban, Nuoro megyében. Lakosainak száma 2039 fő (2017. január 1.). Orotelli Oniferi, Illorai, Bottidda, Bono, Orani és Benetutti községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Alkoholos ital Az alkoholos ital olyan ital, mely jelentős mennyiségű etanolt (hétköznapi nevén alkoholt vagy szeszt) tartalmaz, és ennek köszönhetően narkotikus hatása van. A legtöbb országban fogyasztásuk legális; gyártásukat, eladásukat és fogyasztásukat több mint 100 országban törvények szabályozzák. Ezen törvények egyik legfontosabb eleme, hogy milyen életkorú állampolgárok ihatnak alkoholt. A minimális életkor 16 és 25 életév közt változik az országtól és néha az ital típusától is függően. A legtöbb országban 18 éves kor fölött legális az alkoholfogyasztás. Minden alkoholos ital természetes erjedésből származó alkoholt tartalmaz, az erjedést azonban gyakran lepárlás követi. Ezért az alkoholos italok két fő csoportba sorolhatók: erjesztett italok és égetett szeszes italok. Az alkohol a legtöbb cukortartalmú italban is előfordul, de a jelentéktelen (általában 0–1% közötti) alkoholtartalmú italokat nem nevezzük alkoholos italoknak. Az alkoholos italokat a köznyelvben, a vendéglátásban vagy a jogban gyakran szeszes italoknak nevezik. A szakmai terminológiában azonban (például a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) a szeszes ital kizárólag égetett szeszes italokat jelent. Az alkohol termelése és fogyasztása a világ legtöbb kultúrájában jellemző, a vadászó-gyűjtögető társadalmaktól kezdve egészen a nemzetállamok népeiig. Ezekben a kultúrákban az alkoholos italok sokszor a társadalmi események fontos részét képezik. Az ivás sok kultúrában fontos szerepet játszik a társadalmi kapcsolatban, főleg az öntudatra gyakorolt hatása miatt. Az alkohol pszichoaktív szer, melynek nyugtató hatása van. A magas véralkoholszintet általában részegségnek nevezik, mert csökkenti a koncentrációs képességet és megnöveli a reakcióidőt. A részegség elmúlását általában másnaposság követi, ami főleg az alkohol okozta kiszáradással és lebomlásának melléktermékeivel hozható összefüggésbe. Az alkohol egyaránt okozhat pszichés és fizikai függőséget, melyet alkoholizmusnak nevezünk. Típusok Az alacsonyabb alkoholtartalmú italokat (a nyugati világban söröket és borokat) általában cukor- vagy keményítőtartalmú alapanyagok erjesztésével készítik, a 15-20%-nál magasabb alkoholtartalmúakat pedig erjesztés utáni lepárlással, ezek az égetett szeszek vagy szeszes italok. Léteznek azonban magas alkoholtartalmú (fagydesztillációval felerősített) erjesztett italok is, és az is előfordul, hogy égetett szeszből állítanak elő alacsony alkoholtartalmú italokat. A koktélok különböző italok és szirupok keverékei, és általában közvetlenül fogyasztás előtt készítik el őket. Az összetevőik alkoholtartalmúak és alkoholmentesek egyaránt lehetnek, de a hagyományos értelemben vett koktél legalább egyféle égetett szeszt tartalmaz. Erjesztett italok Sör A sör feltehetően a legrégebben ismert és jelenleg a legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott alkoholos ital, és a harmadik legnépszerűbb ital a víz és a tea után. A sört gabonacefre malátás elcukrosításával (főzésével) és erjesztésével készítik. A cefre általában 100% árpamaláta, vagy ahhoz kevernek egyéb, malátázatlan gabonákat (például búzát, kukoricát vagy rozst) változó mennyiségben. A sörök két fő típusa az alsó (lager) és felső erjesztésű (általában ale típusú) sör. A sörök alapanyagához a főzési szakaszban általában komlót kevernek, amely a sörnek kesernyés ízt ad és részben tartósítja is. Egyes országokban, mint pl. Belgiumban, gyakran egyéb fűszerekkel vagy gyümölcsökkel is ízesítik a sört. A sör lepárlásával készült italokat (sörpárlatok), illetve a kevés vagy semennyi malátát sem tartalmazó gabonacefréből erjesztett italokat nem nevezzük sörnek, de a fagysűrített söröket igen. A sörök alkoholtartalma általában 4–6%, de lehet 1%-nál alacsonyabb, vagy 10%-nál magasabb is. Erjesztéssel eddig legfeljebb 20–30% közötti alkoholtartalmú söröket állítottak elő, utólagos fagysűrítéssel azonban 60%-osnál erősebbeket is. A sörfőzés és a sörfogyasztás számos országban a helyi, nemzeti kultúra szerves része a pubok, a sörfesztiválok, a sörfogyasztáshoz kapcsolódó hagyományok, szokások révén. A sörkészítés egyik hagyományos központja Európa északi része volt (ahol nem lehetett bort előállítani), innen terjedt el Európa déli részén és a világ többi országában, elsősorban német, cseh vagy holland bevándorlók révén. Napjainkban a söripart néhány multinacionális vállalat dominálja, de mellettük minden országban megélnek a kisebb-nagyobb sörfőzdék, amelyek gyakran a helyi specialitásokra és a felsőkategóriás sörökre koncentrálnak. Bor A bort szőlőből, a gyümölcsbort pedig különböző gyümölcsökből, például szilvából, cseresznyéből, vagy almáből készítik. A bor erjesztése a sörénél hosszasabb (teljes) erjesztés, amit érlelés követ (több hónap vagy év), az így létrejött ital alkoholtartalma pedig szőlőbor esetén 9–16%, gyümölcsborok esetén lényegesen alacsonyabb is lehet, például a száraz almabor jellemzően 4-5%-os. A pezsgő készítésekor kevés cukrot adnak a borhoz palackozás előtt, mely másodlagos erjedést eredményez. A likőrbor átmenet a bor és a szeszes ital közt: készítésekor a bor alkoholtartalmát némileg megnövelik égetett szesz hozzáadásával, illetve típustól függően a bor erjedését is megszakítják vele. Egyéb erjesztett italok Sok erjesztett ital sem sörnek, sem bornak nem tekinthető. A Távol-Keleten elterjedt, nyugaton gyakran „rizsborként” vagy „rizssörként” emlegetett italok rizsből vagy egyéb gabonából készülnek, de nem malátázással, és az alapanyagaikként használt gabonák is eltérnek a sörétől. Ilyen például a japán szaké, a koreai makkolli és jakcsu, vagy a kínai huangcsiu. Az európai mézsör vagy mézbor neve szintén csak utalás a sör, illetve a bor jellegére. Igen alacsony alkoholtartalmú erjesztett italok a kancatejből készült kumisz vagy a rozskenyérből készült kvasz. Szeszes ital A lepárlással nyert alkoholt égetett szesznek vagy párlatnak nevezik, a belőle készült italokkal együtt pedig gyűjtőnéven szeszes italnak. Az égetett szeszt a megerjesztett alapanyag lepárlásával nyerik, mely a párlat alkoholtartalmát egybesűríti, megszabadítja az ízanyagok és kozmaolajok nagy részétől, és egyes összetevőket kémiailag megváltoztat. Az égetett szesz a lepárlás módszerétől függően megőrizheti az alapanyag aromáit vagy lehet semleges, és (főleg az utóbbi esetben) gyakran ízesítik is. A likőrök általában semleges párlat ízesítésével és cukrozásával készülnek. Az 1990-es években népszerűvé váltak az olyan szeszes üdítőitalok is, melyek gyártásakor egy alkoholmentes – általában erősen édesített, szénsavas – üdítőitalhoz égetett szeszt (például rumot vagy vodkát) kevernek. Az alkoholtartalmuk általában 4-7%, az ízükben pedig gyakran nem fedezhető fel az alkohol. Az ilyen italokat angolul gyakran „alcopop” néven emlegetik, mert egyes vélemények szerint az ilyen italok célközönségét az alkoholt még nem fogyasztó, nagyrészt fiatal vásárlók képzik. Ezek szerepét azonban mára egyre inkább átveszik a gyakran hasonló jellegű, édesített és ízesített ciderek, azaz almaborok. A Távol-Keleten gyakoriak az olyan italok, melyeket a likőrökhöz hasonlóan gyártanak különböző gabonapárlatokból, azonban a nyugati borokéhoz hasonló alkoholtartalommal hozzák őket forgalomba. Ilyen például a gyakran „japán szilvaborként” ismert umesu, mely valójában szilvával ízesített, cukrozott, híg gabonapárlat. Alkoholtartalom Az italok alkoholtartalmát térfogatszázalékban adják meg (például 40% vol.), ami azt jelzi, hogy az ital térfogatának hány százaléka alkohol. Az úgynevezett szeszfok szintén térfogatszázalékot jelent. Az Egyesült Államokban az alkoholtartalom hivatalos mértékegysége az amerikai szeszfok azaz degree proof (gyakran egyszerűen csak proof), ami a térfogatszázalék kétszerese – 100° proof tehát 50% alkoholt jelent. Eredete a brit degree proof, mely 100 foknál 57,1%-os szeszt jelent, azaz a vele átitatott lőpor már meggyújtható – ez elterjedt módszere volt a szeszfok ellenőrzésének. A szeszfokolók 19. századi elterjedése előtt különböző egyéb módszereket is használtak a szesztartalom ellenőrzésére vagy mérésére. A lepárlás legfeljebb 97,2 térfogatszázalékos (95,6 tömegszázalékos) alkoholtartalmű párlatot eredményez, mert ilyen aránynál az alkohol és a víz azeotrópos elegyet képez. A gyakorlatban általában nem desztillálnak 96,5%-nál erősebb alkoholt – a finomszesz 96-96,5% alkoholtartalmú. A legtöbb élesztő nem képes 18%-nál nagyobb alkoholtartalom mellett szaporodni. Ennél erősebb erjesztett italt ezért általában nem lehet előállítani, egyes baktériumtörzsek segítségével azonban akár 25% alkoholtartalom is elérhető. Gyakran égetett szeszből is készülnek alacsony alkoholtartalmú italok, például egyes koktélok. A leggyengébb likőrök mindössze 15% alkoholt tartalmaznak, míg távol-keleti megfelelőik gyakran ennél is kevesebbet. A japán umesu például egy sócsúból készült szilvalikőr 10–15% alkohollal. Elterjedtek az égetett szeszt tartalmazó, palackozott alkoholos üdítőitalok is 4–6% alkoholtartalommal. A tárolhatósága miatt különösen magas (45–83%) alkoholtartalommal palackozott abszintot hagyományosan 11-12%-osra hígítva fogyasztják el, míg a közvetett utódjainak tekinthető Pernod likőrt és a pastist sokszor ennél is hígabban. Középkori teológusok listája Az alábbi lista a középkori nevezetes teológusokat sorolja fel. A listában szereplő egyes személyek sokszor más foglalkozást is űztek, így nem ritkán filozófusok, történetírók, misztikusok és költők is voltak egy személyben. A Abelard Péter (1079 – 1142) Lillei Alán (1128 k. – 1202) Albertus Magnus (1193 – 1280) Halesi Sándor (1183 k. – 1245) Alnwicki Vilmos (1275 k. – 1333) Amiens-i Miklós (1147 k. – 1204) Páduai Szent Antal (1195 – 1231) Canterburyi Szent Anzelm (1033 – 1109) Arras-i Eustache (? – 1291) Auriole-i Péter (1280 k. – 1322) Auvergne-i Péter (1240 k. – 1304) Auvergne-i Vilmos (1180 k. – 1249) Auxerre-i Remig (841 k. – 908 k.) B Beda Venerabilis (672 k. – 735) Benai Amalricus (1140 k. – 1206 k.) Clairvaux-i Szent Bernát (1091 – 1153) Gabriel Biel (1418 – 1495) Bolognai Bertalan (? – 1294 u.) Szent Bonaventura (1221 – 1274) Bragai Szent Márton (510 k. – 579) Brugge-i Valter (1227 k. – 1307) C Chartres-i Fulbert (952 k. – 1028) Chartres-i Theodorich (1085 k. – 1155 e.) Cusai Miklós (1401 – 1464) D Skóciai Duns János (1266 – 1308) F Four-i Vitalis (1260 – 1327) Freibergi Dietrich (1245 k. – 1318) G Genti Henrik (1217 k. – 1293) I. Gergely pápa (540 – 604) Jean Gerson (1363 – 1429) Gilbert de la Porrée (1076 – 1154) Robert Grosseteste (1175 k. – 1253) H Harclay-i Henrik (1270 k. – 1317) Helcsickí Péter (1390 k. – 1460) Hitvalló Szent Maximosz (580 – 662) Honoré d’Autun (1080 k. – 1154) Hrabanus Maurus (776 – 856) Szentviktori Hugó (1096 k. – 1141) Husz János (1369 – 1416) I IX. (X.) István pápa (1020 k. – 1058) Sevillai Szent Izidor (556 – 636) J Damaszkuszi Szent János (675 k. – 749) Jean Buridan (1295 k. – 1363) John Peckham (1227 k. – 1292) Salisburyi János (1115 k. – 1180) K Karthauzi Szent Dénes (1402 – 1471) Kempis Tamás (1379 – 1471) L Stephen Langton (1150 k. – 1228) Lavardini Hildebert (1056 – 1133) IX. Leó pápa (1002 – 1054) Lessines-i Aegidius (1230 k. – 1304 u.) Ramon Llull (1232 – 1315) Luccai Anselm (1036 – 1086) Ly Lyrai Miklós (1270 k. – 1349) M Lautenbachi Manegold (1030 k. – 1103 k.) Metzi Jakab (? – 1302 u.) Meyronnes-i Ferenc (1288 – 1328 u.) Middletoni Richárd (1249 k. – 1308 k.) Moosburgi Bertold (? – 1361 u.) N Alexander Neckham (1157 – 1217) Nédelleci Hervé (1260 k. – 1323) Nicholas Trivet (1257? – 1334?) Nicole Oresme (1325 k. – 1382) O William Ockham (1287 k. – 1347) Orbais-i Gottschalk (803 k. – 869) Orvietoi Hugolinus (14. század) P Paschasius Radbertus (786 k. – 865) Damiani Szent Péter (1007 – 1072) Petrus Comestor (1100 k. – 1179) Petrus Lombardus (1096 k. – 1164) R Ratramnus (800 k. – 868 k.) Reichersbergi Gerhoh (1093 – 1169) Szentviktori Richárd (1110 k. – 1173) Richard Fishacre (1200 k. – 1248) Ripai János (? – 1354 u.) Robert Kilwardby (1215 k. – 1279) Római Aegidius (1247 k. – 1316) S Sabundei Rajmund (1385 k. – 1436) Saint-Pourçain-i Durandus (1272 k. – 1334) Saint-Thierryi Vilmos (1085 k. – 1148) Servatus Lupus (805 k. – 862) Strassburgi Hugó (1205 k. – 1270 k.) Strassburgi Ulrik (1225 k. – 1277) Suttoni Tamás (? – 1316) T Aquinói Szent Tamás (1225 – 1274) Thomas Bradwardine (1300 k. – 1349) Tours-i Berengár (999 – 1088) Trabes-i Péter (? – 1264 u.) V II. Viktor pápa (1018 – 1057) Viterbói Jakab (1255 k. – 1308) Walter Chatton (1285 k. – 1343) Ware-i Vilmos (? – 1300 után) John Wycliffe (1324? – 1384) Forrás Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850 Hegyaljai Sándor Hegyaljai Sándor (Miskolc, 1969 –) országosan ismert hivatásos bűvész. Életpályája Gyermekkorában a televízióban látott először bűvészeket, akiket természetesen igyekezett megnézni. Később a városba érkező összes vándorcirkusz előadását megtekintette, melyek felkeltették érdeklődését a titokzatosság, a misztikum iránt. Igyekezett minden bűvészettel kapcsolatos információt begyűjteni. Nyolcadik osztályos volt, amikor az országos Ki mit tud?-on elindult és a televízió középdöntőjéig jutott mint második helyezett. 1983-ban az Úttörőszövetség a Művelődésért c. kitüntető jelvényt adományozta neki. A bűvészetet mindenek fölé helyezte. Iskolás éveivel párhuzamosan sok meghívásnak tett eleget. Művészneve: Sinva, amit a szülővárosa iránti tisztelet jeléül választott. A rendszerváltást követően hivatásos bűvészként dolgozik. Versenyek Indult az 1988-as és 1993-as Ki mit tud?-okon is, ahol a budapesti előválogatóig illetve a TV elődöntőig jutott. Minden megmérettetésen indul, a magyarországi bűvészek között a legtöbb Ki mit tud? -on indult bűvész. Az 1996-os Ki mit tud? -ra is nevezett, de a megyei döntőn a szakmai zsűri nem jelent meg, és így nem léphetett tovább. 1993-ban részt vett a Karlovy Vary-ban megrendezett Nemzetközi Bűvészfesztiválon, ahol általános színpadi bűvész kategóriában negyedik helyezett lett. Fellépései Magyarországon több száz helyen voltak fellépései, jellemzően bálokon, éves találkozókon, szórakozóhelyeken. Az évek folyamán televíziós műsorokban is szerepelt és ezeknek is köszönhetően rövidebb-hosszabb időre több európai országba hívták vendégszerepelni. Legtöbbet erélyben lépett fel, de emellett Szlovákiában, Csehországban, Olaszországban és Ukrajnában is megfordult. Tinj Tinj falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik. Fekvése Zárától légvonalban 22, közúton 30 km-re, községközpontjától 15 km-re nyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotari tájegységen fekszik. Négy településrész tartozik hozzá Gradina, Zagradina, Selo és Varoš. Földje nagyon termékeny, melyet a közelben feltörő bővízű forrásoknak köszönhet. Története A biogradi múzeum több innen előkerült tárgyat is őriz, melyek az újkőkortól, az illír és a római koron át a kora középkorig terjedő időszakból származnak. Ez alapján elmondható, hogy a falu területe már ősidők óta lakott. Első írásos említése 1069-ből IV. Krešimir horvát király egyik okleveléből származik “mons Tini” alakban. Egy középkori négyszögletes toronyvár, Gradina várának maradványai még mindig láthatók itt. Ennek falához támaszkodott egykor a mai is álló középkori eredetű Szent János templom. A várat a régmúltban "Tynun"nak hívták. 1125-ben a biogradi Szent János bencés apátság birtokaként említik, mellyel határosak voltak a zárai Szent Demeter templom birtokai is. Ebben az évben támadta meg és rombolta le a velencei flotta Biograd városát ezért a korábbi biogradi birtokok Zára fennhatósága alá kerültek. 1164-ben Bora a zárai Szent Tamás kolostor apácája azt írja, hogy a Tinj hegyénél fekvő földet már ősidők óta ("ab antiquo tempore") az apátság birtokolja. 1194-ben III. Béla magyar király ítélkezik a vránai templomosok és a biogradi Szent Kozma és Damján kolostor közötti határvitában, melyben a Mátyás nini püspök, Péter spalatói püspök, Damján zárai gróf és a spalatói Grubeša tanúként szerepel. Az okirat az ítélethozatal helyéül a Biograd melletti Tinjt jelöli meg. A neves horvát régész C. F. Bianchi azt írja, hogy Tinj plébániája a legrégibb időkből származik, plébánosát már 1486-ban említik. A település a ciprusi háború (1570-1573) idején került török kézre a közeli Zemunik, Poličnik és Vrčevo váraival együtt. Új birtokosa a török hatalmasság, Ferhad Sokolović bég volt. Tinjt 1579-ben Augustin Valier veronai püspök apostoli vizitátor említi olyan helyként, ahonnan számos Biogradban élő jövevény származik. A török kiűzése uán új lakosság érkezett, akik újjáépítették a templomot. 1760-ban amikor Mate Karaman érsek lelkipásztori látogatást tett Tinjben az embereknek a szabadban kellett összegyűlni fogadására, mivel a templom túl kicsinek bizonyult. A falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 225, 1910-ben 315 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 82 százaléka horvát, 16 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-ben a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Római katolikus templomát a szerbek 1991. szeptember 18-án a földig rombolták. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 530 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomát már 1194-ben említik. Ez a templom idővel szűknek bizonyult és 1817-ben alapjain újat kellett építeni. Az új templom egyhajós épület volt, négyszögletes apszissal , nyugati homlokzata az ősi vár falának támaszkodott. Két oltára, harangtornyában pedig két harangja volt, melyeket 1936-ban Zágrábban öntöttek. 1991. szeptember 18-án a jugoszláv néphadsereg által támogatott szerb felkelők lerombolták. A háború után az érsekség anyagi támogatásával építették újjá. Körülötte régi temető található, melynek egyik sírkövén óhorvát növényi ornamentika díszítés látható. A templom közelében áll az 1820 -ban épített plébániaház, melyet 1904-ben felújítottak, majd a délszláv háborút követően újjáépítettek. Szent Paszkál tiszteletére szentelt új plébániatemploma 1974 és 1976 között épült 19 méter magas harangtoronnyal. Felszentelése papok és hívek sokasága jelenlétében 1976. október 10-én volt. 1991-ben a szerbek ezt a templomot is lerombolták és a háború után nem építették újjá. Paris (Idaho) Paris város az USA Idaho államában. Lakosainak száma 576 fő (2000). Népesség A település népességének változása: 1950-es magyar atlétikai bajnokság Az 1950-es magyar atlétikai bajnokság, amely az 55. magyar bajnokság eredményei. Eredmények Magyar atlétikai csúcsok kalapácsvetés 59,88 m Vcs. Németh Imre Bp. Vasas Budapest 1950. 5. 16. Országos csúcsok n. 60 m 7,8 Gyarmati Olga Bp. Vasas Győr 6. 27. n. 100 m 12,2 Gyarmati Olga Bp. Vasas Győr 6. 25. n. 200 m 25,6 Gyarmati Olga Bp, Vasas Győr 6. 24. n. 200 m 25,2 Gyarmati Olga Bp, Vasas Moszkva 7. 31. n. 400 m 59,9 Bleha Anna Előre SE Budapest 6. 10. n. 400 m 59,9 Hazucha Zsuzsanna Dózsa SE Budapest 6. 10. n. 800 m 2:18,2 Bleha Anna Előre SE Moszkva 7. 31. n. 800 m 2:17,8 Bleha Anna Előre SE Bukarest 9. 11. n. 80 m gát 11,4 Gyarmati Olga Bp, Vasas Moszkva 6. 27. 2 órás gyaloglás 23,235 km László Sándor Dózsa SE Budapest 6. 27. n. 4x100 m 88,2 Női válogatott (Rákhely Gyuláné, Lohász Irén, Egri Lenke, Gyarmati Olga) Moszkva 7. 31. n. diszkoszvetés 42,29 m Józsa Dezsőné Csepeli Vasas Budapest 8. 20. n. öttusa 4157 Gyarmati Olga Bp, Vasas Budapest 10. 20-21. Erman Toroğlu Erman Toroğlu (Ankara, 1948. november 24.) török nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása televíziós személyiség, önálló beszélgetős műsora van. Pályafutása Labdarúgóként Fiatal korában 1976-1977 évadban a Gençlerbirliği SK futballistája volt, majd a Güneş SK labdarúgó csapatokban játszott. Labdarúgó-játékvezetőként Nemzeti játékvezetés Pályafutása során hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője lett. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1994-ben vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 66. Nemzetközi játékvezetés A Török labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1989-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A török nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 19. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1994-ben a FIFA 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Svédországba a IX., az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Speed Demon A Speed Demon Michael Jackson amerikai énekes dala. A Bad című albumon szerepel; az album tizedik kislemezeként tervezték megjelentetni, és videoklip is készült hozzá, végül azonban csak az album és az 1988-ban bemutatott Moonwalker című film promóciós kislemezeként jelent meg. Szerzője Jackson, producere Jackson és Quincy Jones. A dal a gyors autóvezetésről szól, Quincy Jones elmondása alapján Jackson azután írta a dalt, hogy megbírságolta egy rendőr és emiatt elkésett a stúdióból. Mikor Jackson beszámolt erről Jonesnak, a producer azt javasolta, írja ki magából, ahogy ezzel kapcsolatban érez. A dal kisebb sikert aratott, az Egyesült Államokban keveset játszották a rádiók. Jackson nem adta elő az albumot népszerűsítő turnén. Fogadtatása A Speed Demon vegyes fogadtatásban részesült a kritikusok részéről. Davitt Sigerson, a Rolling Stone munkatársa szerint a Bad „töltelékdalai”, a Speed Demon, a Dirty Diana és a Liberian Girl tették az albumot „gazdagabbá, szexibbé és jobbá a Thriller felejthető dalainál”. Sigerson „az autós dal”-ként utalt a Speed Demonra, és megjegyezte, hogy a dal „szórakoztató, hatalomról szóló történet, melyben Jackson szuperegőja megbírságolja idét”. Stephen Thomas Erlewine-nak, az Allmusic kritikusának nem tetszett a dal, szerinte a „majdnem végzetes lyukak a lemezen” a Speed Demon és az Another Part of Me, melyek „arctalan, emlékezetes refrént és dallamokat nélkülöző” dalok. Richard Cromelin, a The Los Angeles Times újságírója kedvezően fogadta a dalt. Eric Snider a St. Petersburg Timestól leállíthatatlanul ismétlődőnek tartotta a dalt. Jay Cocks a Time magazinban megjegyezte, hogy Jackson sokat hozott ki a hangjából az olyan dalokban, mint a Speed Demon és a Dirty Diana, és a két dal éppolyan könnyed és változatos, mint a tánclépései. Videoklip A dalhoz készült videoklip látható Jackson Moonwalker című filmjében. Will Vinton rendezte a klipet. A klipben Jackson, hogy meneküljön fanatikus rajongóitól, egy Spike nevű nyúlnak álcázza magát, majd más hírességekké – köztük Sylvester Stallonévé és Tina Turnerré – változik. Végül sikerül leráznia rajongóit, és leveszi álruháját, ami életre kel. Táncolnak, majd Clancy Brown közli Michaellel, hogy itt tilos moonwalkot táncolni, majd autogramot kér tőle. Dennis Hunt, a The Los Angeles Times újságírója megjegyezte, hogy a filmben szereplő klipek, a Bad (ez a filmben Badder címmel szerepel, és gyerekek játsszák el újra az eredeti klipet), a Speed Demon és a Leave Me Alone jól meg vannak csinálva és drágának tűnnek, de nagyon látszik rajtuk, hogy csak videoklipek, nem egy film jelenetei, és „még csak nem is túl fantáziadúsan illesztették egymáshoz őket”. 2010-ben a videoklip rövid változata megjelent a Michael Jackson's Vision box seten. Számlista Speed Demon – 4:01 Buday Barna Buday Barna, pethendi (Ófehértó, 1870. május 9. – Budapest, 1936. október 1.) agrárpolitikus és publicista. Pályafutása A debreceni és a kassai gazdasági tanintézet elvégzése után rövid ideig Majláth József gróf ófehértói gazdaságában gyakornok volt jószágigazgató édesapja mellett, majd saját gazdaságukat vette át. 1892-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) szolgálatába lépett, segédtitkárrá választották. Később a Köztelek c. lap szerkesztője, majd 1926-tól főszerkesztője lett. 1906-ban a szászsebesi kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. 1924-ig országgyűlési, ill. nemzetgyűlési képviselő volt. 1920-25 között az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendes tagja volt, ugyanígy az Országos Kísérletügyi Tanácsnak is. Társelnöke volt a „Falu” Országos Földmíves Szövetségnek, 1921-től az Országos Kivándorlási Tanácsnak helyettes elnöke volt. 1926-tól az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnökévé, s a Tanulmányi Bizottság elnökévé nevezte ki a földművelésügyi miniszter, s az utóbbi által létesített szociálpolitikai bizottságnak is tagja lett. 1926-tól az OMGE igazgatója és a Gazdasági Szakoktató Tanács alelnöke volt, 1931-től felsőházi tag lett, mint az OMGE által javasolt, s a kormányzó által kinevezett két tag egyike. Igazgatósági tagja volt csaknem valamennyi agrárszövetkezeti és gazdatársadalmi intézménynek. Kitüntetései Ferenc József-rend tiszti keresztje, 1918 M. kir. gazdasági főtanácsosi cím, 1920 A gazdatársadalom 1925-ben megbecsülése jeléül aranytollal tüntette ki. A Magyar Érdemkereszt II. osztálya, 1930. Publicisztikai tevékenysége Termékeny mezőgazdasági író volt. Károlyi Sándor gróf meghívására 1901-től 1905-ig felelős szerkesztője lett a Hazánk című, majd ennek utódja, az Ország című napilapnak egészen 1906 novemberéig, annak megszűnéséig. Már korábban szerkesztette a Független Újságot (Néplap, 1900), a Magyarország közgazdasági rovatának rendes munkatársa, 1906-1911-ig a Magyar Hírlap vezércikkírója volt. 1910-ben a Magyar Földműves néplap felelős szerkesztője lett. 1920-ban szerkesztette A Falu című folyóiratot. Az Új Barázda napilap és a Vasárnap főmunkatársa volt 1920-1925 között. 1926-tól a Budapesti Hírlap belső munkatársa lett. Műveiből Agrárpolitikai művei Milyen legyen a telepítési törvény? In: Magyar Gazdák Szemléje 1908. 708-714 Gabona-uzsora (Budapest, 1889, Barnabás néven) Adatok Magyarország gyümölcstermeléséhez (Budapest, 1896) A szocialista izgatások hatása a nép erkölcsére és anyagi életére (Budapest, 1907) Időszerű kérdések, munkabérek, földbirtokmegoszlás vizsgálata a kivándorlás szempontjából (Budapest, 1909); Magyar problémák (Budapest, 1917); A szociáldemokrácia és a polgárság (Budapest, 1919); Gróf Károlyi Sándorról (Budapest, 1927); Magyar fényképek (Budapest, 1927). Szerkesztőként A Köztelek szótára, Budapest, 1917. 60 oldal A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora. Budapest, 1902, 460 oldal. Sorozatszerkesztője volt a Köztelek olcsó könyvtára sorozatnak Ugyanígy a Köztelek gazdasági könyvtára című sorozatnak is szerkesztője: Szépirodalmi műveiből Karikás János csodálatos kalandjai. Budapest, 1912. B. B. álnéven. Derült égbolt alatt. Singer és Wolfner Új Idők Irodalmi Intézet Rt. Budapest, Év n. Pihenő. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. Budapest, Év n. Búzakalász. Gazdálkodó ifjak, leányok könyve. (Az általános továbbképző népiskolák A. évfolyama és I. osztálya számára). Többekkel. Budapest, 1936. Titkok földje. Falu Könyvtár. Budapest, 1922. A rögöktől a csillagokig. Budapest, 1930. Buday Barna levele Krúdy Gyulához Emlékezete Az OMGE "Buday Barna-díjat" alapított, melyet 1940-ben ítéltek első ízben oda Groffits Gábornak (1880-1957) a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia első dékánjának, a szakoktatás terén kifejtett érdemeinek elismeréséül. Sírja a Kerepesi temetőben áll, Horvay János műve. Sírfelirata: „Az OMGE főszerkesztő igazgatója. A magyar gazdatársadalom aranytollú irója.” Sírverse: Keöd József Füredi Keöd József (Balatonfüred, 1839. november 23. – Balatonfüred, 1897. november 22.) hajóskapitány, szőlész, hajózási szakíró és színész. Élete Szülei az egyházi pályára szánták, de ő más életre vágyott és a színi pályára ment. 1860 őszén a Balatonfüreden működött Molnár György társulatához csatlakozott. Színészkedett ekkoriban Szegeden és Budán is. A Molnár György színigazgató által 1861-ben létesített Budai Népszínház egyik alapító tagja. Innen a vidékre került Szuper Károly színtársulatához, melynél aztán 1867-ig működött Székesfehérvárott, Veszprémben, Sümegen, Zalaegerszegen, Keszthelyen, Kőszegen, Szombathelyen, Nagykanizsán, Kaposvárott, Szekszárdon, Kalocsán, Halason, Szabadkán, Baján. Atyja halála után édesanyja kívánságára megvált a színészettől, és hazatért. 1868 elején Balatonkisszőllősön megválasztották községi jegyzőnek, de ez a kisközségi állás nem felelt meg sem anyagi sem szellemi igényeinek. Így helyette a tengereket választotta és hozzáfogott a hajózási szakismeretek elsajátításához úgy az elméleti, mint gyakorlati téren is. Megtanulta a német nyelvet, hogy idegen szakkönyvekből is képezhesse magát, és e tárgyban szakmunkát is írt. 1872. október 26-án hajóskapitányi vizsgát tett, és hajózott a Dunán, a Tiszán, a Dráván, a Száván és a Balatonon is. 1873 őszén az Egyesült Magyar Gőzhajózási Társulat, melynél alkalmazásban állt, feloszlott és ekkor a Balatonra ment, ahol a Balaton Gőzhajótársaság Kisfaludy gőzösének kapitánya lett. De itt a hajózási szezon csupán csak a fürdőévadra szorítkozik, évenként alig négy hónapig tart, így emellett sokoldalúságát tovább gyarapítva 1874-től szőlőtermeléssel és borászattal is foglalkozott. E téren egy találmánya, az egyszerűsített kettős működésű borsajtó, császári és királyi szabadalom lett. A trieszti kiállításon ezüst érmet, a deésin bronzérmet kapott. A balatonfüredi, egri és amszterdami kiállításon pedig elismerő oklevéllel tüntették ki. Írásai Költeményei és cikkei jelentek meg a következő lapokban: Zala-Somogyi Közlöny (1867. költ., Röppentyűk B.-Füredről, 1868. Egy jóbarátom életéből, elb.), Hon (1874. 191. sz. A Balaton tó ügyében), Balaton és Vidéke (1876. El Radegundba!), M. Állam (1876. 153. sz. költ., 1882. 199. sz. A magyar faj stagnatiója. 1883. 48. szám, A semiták arany bornyú imádása), Zalai Közlöny (1880. 22. sz. Frixum, rajz, 1881. 81. sz. Statariumot nekünk!, Állapotok Balaton-Füreden, 1882. 53. szám Rossz csillagok járnak); Székesfehérvár és Vidéke (1880. 45-ik szám Post festa, 1881. 12. sz. Maga kárán tanul a magyar), Istóczy 12 Röpirata (1880-84. Államunk és a judaismus, Törüljük el az emanczipácziót, A nyomorultak, A tapolczai összejövetelnél, A zsidó esküje a bíróságok előtt, A kóser czukor kérdéséhez, Nem szuronyokkal hanem törvényekkel ostromlandó a baj, Adóexecutió és a zsidók, A keresztény választott nép), Veszprémi Független Hirlap (1882. 6., 7. sz. Állapotok, 29. sz. A mai korszellem); Népjog (Kaposvár 1882. Bő termés, bő aratás, 1883. Rossz tünetek, rossz előjelek, A nemesis); Testvériség (Kecskemét 1883. Testvériség, Színvakság, Harmadszor is mit akarunk), Sopron (1883. 35-40. sz. Csepkőbarlang B.-Füreden), Ébredjünk (Nyiregyháza 1883. A fővárosi napisajtóhoz), Függetlenség (1884. 45. sz. A bortermelés zsebrákjai, 227. sz. Zsidó pökhendiség, 239., 140. szám A nemzettest férgei), Budapesti Néplap (1884. 47., 48. szám Az álszabadelvűség áldásai és végeredménye), Balaton (1884. Audiatur et altera pars), a Borászati Lapoknak 1874-től fogva s a kassai Szőlőszeti, Borászati és Gazdasági Lapnak 1880-tól állandó munkatársa volt. Munkái A nemtő diadala. Allegoria. Három szakaszban, néma képlettel. Baja, 1866. (Először jan. 13. Baján Szuper Károly szini pályájának negyedszázados emlékünnepén.) Gyakorlati hajógőzgéptan és kazánisme. Pest, 1870. A színfalak titkai. Leleplezések a vidéki szinészet ügyében. Nagy-Kanizsa, 1876. (Különny. a Zalai Közlönyből.) Népszerű szőlőmívelés és borkezelés. Bpest, 1880. 12 ábrával. A gőzkazánrobbanások okai. Az erőműtani hőelmélet alapján. U. ott, 1885. (Mutatványok a M. Közlekedésügyben 1875-76-ban jelentek meg a három kötetes kézirati munkából.) Kéziratban Azt hittem szobaleány, vígjáték két felv. (előadatott Baján a 60-as években). Álnevei és jegyei Füredi József, Dr. Balaton, Dr. Ballatón, Dr. Balatoni, F. J. és K. J. Kolosváry Bálint (grafikus) Kolosváry Bálint (Szeged, 1928. november 9. –) grafikus, festő. Élete Jaschik Álmos budapesti grafikai iskolájában kezdte művészeti tanulmányait 1946 és 1950 között. Jaschik iskolájának tanmenete, munkarendje szoros rokonságot mutatott a Bauhauséval. A század első felében működő szabadiskolák laza, olykor bohém művésznevelése helyett a megélhetést biztosító alkalmazott grafika szigorú és módszeres elsajátítása volt a cél. 1947-1948-ban a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, mesterei Köpeczi Bócz István, Miháltz Pál és Kállai Ernő voltak. 1977-ben a Balatoni Kisgrafikai Biennálén műveivel nívódíjat nyert. A Miskolci Grafikai Biennálékon rendszeresen részt vesz. Munkásságában jelentős helyet foglal el a grafikusi, könyvillusztrátori tevékenység. Több évtizeden át könyvborító-tervezéssel és illusztrálással foglalkozott. Több könyvkiadó (Móra, a Zrínyi, a Műszaki Kiadó) nívódíjjal tüntette ki. Önálló rajzaiból (linómetszetek és tollrajzok) gyakran közölt tőle az Élet és Irodalom is. Festményeinek természetábrázolására jellemző, hogy a természeti motívumokat legtöbbször az elemi geometria formáira redukálva ábrázolja. A környezet rejtett részjelenségeinek vizsgálata és szemléltetése közben az élő és élettelen világ formáinak, szerkezetének közös eredetét, hasonlóságát tárja fel. Műveinek jelentős gyűjteménye a szolnoki Damjanich János Múzeumban található. Budapesten él. A Budahegyvidéki Református Egyházközség presbitere. Napilapokba és egyházi folyóiratokba a református élet eseményeiről hírt adva, gondolatairól rendszeresen publikál. Egyéni kiállításai 1972 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1979 • Magyar Intézet, Varsó 1982 • Fészek Klub, Budapest 1984 • Művelődési Központ, Pomáz 1984 • Rátkai Klub, Budapest 1996 • Grafikai Galéria 22, Budapest 1997 • Nemzeti Tankönyvkiadó Galéria, Budapest 1998 • Vármegye Galéria, Budapest 2006 • Terra Nostra , Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Miskolci Grafikai Biennálék 2000 • Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium, Budapest 2000 • Jaschik Álmos és szabadiskolája, Tölgyfa Galéria, Budapest Műveiből Festmények, metszetek Éjszaka, szitanyomat, 22x27 cm Vörös fényben (1995), akril, 10 x 25 cm Keszthelyi utca, 1963, linómetszet, 156/23, 23 x 28,5 cm Présházak, rézkarc (szig), 8 x 20 cm Pihenő akt, 67 x 94 cm Kötésterveiből Graham Greene : A csendes amerikai (borítón Kolosváry Bálint rajza), 1974. Incze Miklós, Ormos Mária : Európai fasizmusok 1919-1939. Budapest, 1976. (Grafikai borítóterv) Egri Viktor: Szívet cserélni nehéz, 1978. (Grafikai borítóterv) Isaac Asimov : A hold tragédiája, 1979. (Grafikai borítóterv) Demény Ottó: Arany-patak, 1980. (Grafikai borítóterv) Moldova György : Gázlámpák alatt. Az idegen bajnok, 1982. (Grafikai borítóterv) Szabó Miklós: A pedagógus Tolsztoj, 1987. (Grafikai borítóterv) M. Szabó Miklós : A Magyar Királyi Honvéd légierő a második világháborúban, 1987. (Borító) Hernádi Sándor: Az olvasás bűvészete, 1989. (Grafikai borítóterv) Antalné Dr. Szabó Ágnes és Dr. Raátz Judit : Magyar nyelv és kommunikáció - Tankönyv 15-16 éveseknek. 1999, (Grafikai borító) Írásaiból Kősziklára kell építkeznünk, hogy megmaradhassunk.Ökumenikus zarándokúton a Délvidéken In:Új Ember 2001. 09. 02. LVII. évf. 35. Semmi felől ne aggódjatok, A Keresztény Orvosok Magyarországi Társaságának konferenciája és közgyűlése In: Evangélikus Élet Jegyzet A Jaschik-iskoláról – Tanulmányok és visszaemlékezések Forrás Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés Rudine (Dobrinj) Rudine (olaszul: Rùdina) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik. Fekvése Krk északkeleti részén, községközpontjától 7 km-re északra, mintegy 34 méterrel a Sljivanska-öböl felett a tengerparttól mintegy 300 méterre fekszik. A tengerpart itt meglehetősen meredek és sziklás. Ezt a részét a lakosság Košćerának nevezi. Története A település keletkezése és nevének eredete az idők homályába vész. Első lakói valószínűleg vlachok voltak, akik a 15. században a Frangepánok engedélyével telepedtek itt meg. Mivel azonban a régi oklevelek nem említik lehetséges, hogy újabb keletkezésű és csak a 18. vagy a 19. század során népesült be. Feltételezik, hogy a szomszédos Šugare falu vlach lakossága települt át ide, miután falujuk a 19. század elején teljesen elnéptelenedett. A sziget többi részével együtt a 19. század folyamán osztrák kézen volt, majd 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. A turizmusnak a fiumei repülőtér, valamint a Krki-híd 1980 táján történt megépülése adott újabb lendületet. 2011-ben 5 lakosa volt. Nevezetességei A Biserujka-cseppkőbarlang bejárata Rudinétől mintegy 300 méterre észak-északnyugatra nyílik. Neve igazgyöngyöt jelent, melyet egy legendáról kapott. Eszerint régen kalózok itt rejtették el kincseiket. A barlang turisták számára is látogatható, cseppkő díszei között kalcit kristályok, különleges stalagmitok és stalagtitok is vannak. Főbb részei a Bejárati rész, az Erkély, az Akna, a Nagyterem, az Északi csatorna, a Hidas terem és a Cimpresna terem. A barlang Vitezić-barlangként is ismert. Hossza 110 méter, legmélyebb pontja 13 méter, ez mindössze harminc méterrel van a tenger szintje felett. Kiterjedése viszonylag sekély, a belső szintkülönbség 6 és 8 méter között változik. Hőmérséklete 15,0 °C, a levegő páratartalma 95%-os, mely a barlangban való tartózkodást kellemessé teszi. A barlangban a barlangi medve (Ursus spelaeus) csontvázát is megtalálták. Élővilága nagyon változatos. A barlang faunájában megtalálhatóak a denevérek, csigák, pókok, százlábúak, de létezik egy igazán különleges rákfaj is, amely csak itt él. Ciudad de los Ángeles (metróállomás) Ciudad de los Ángeles metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 3-as vonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 3-as metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: San Fermín-Orcasur (Moncloa) Villaverde Bajo-Cruce (Villaverde Alto) Uljanovszki járás Az Uljanovszki járás (oroszul Ульяновский район) Oroszország egyik járása az Uljanovszki területen. Székhelye Isejevka. Népesség 2002-ben lakosságának 70%-a orosz, 13%-a csuvas, 11%-a tatár, 2%-a mordvin. 2010-ben 36 669 lakosa volt, melynek 61%-a orosz, 17,4%-a tatár, 16,9%-a csuvas, 2,4%-a mordvin. .zr A .zr volt Zaire internetes legfelső szintű tartomány kódja. Mivel 1997-től Zaire neve Kongói Demokratikus Köztársaság lett, az ország a .zr helyett a .cd legfelső tartományt használja. 2001-ben végleg megszüntették. Livoista Livoista (macedónul: Ливоишта) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Ohridi járásában. Népesség 2002-ben 178 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Rudna Wielka Rudna Wielka – falu Lengyelország Kárpátaljai vajdaságának Rzeszówi járásában. 2004-ben 1130 lakosa volt, a Świlczai községhez (gmina) tartozik. Rzeszówtól 7 km-re északnyugatra fekszik, a Mrowla-patak partján, Rzeszów agglomerációjához tartozik. A falu a 14. században keletkezett. A 19. században a kujáviai Dąmbski-család birtokolta, akik kastélyt is építettek itt, mely napjainkig fennmaradt. Szt. Teréznek szentelt katolikus templomát 1928-1936 között építették. 3K busz (Békéscsaba) A békéscsabai 3K jelzésű autóbusz az ÁNTSZ és a Veres Péter utca között közlekedett megszüntetésig. A viszonylatot a Körös Volán Zrt. üzemeltette. Munkanapokon ritkán és változó sűrűséggel, többnyire csuklósbuszokkal közlekedett. A vonalon többnyire MAN SG 263-as autóbuszok jártak. Jellemzői Hétköznap főleg reggel és kora délután közlekedett, hétvégén nem járt. A tanulók számára kedvező volt, hogy Békéscsaba igen sok iskolája mellett elhalad a járat, illetve érintette a belváros több pontját is. 7142 Spinoza A 7142 Spinoza (ideiglenes jelöléssel 1994 PC19) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 12-én. Nomura Micugu Nomura Micugu (Muroran, 1956. november 21. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 12 mérkőzést játszott. Lars Olsen Lars Christian Olsen (Glostrup, 1961. február 2. –) dán válogatott labdarúgó, edző. Plagnole Plagnole település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 307 fő (2015). Plagnole Forgues, Lautignac, Monès, Le Pin-Murelet és Rieumes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kolozsborsa Kolozsborsa, 1911-ig Borsa (románul: Borșa) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. Fekvése Kolozsvártól 27 kilométerre észak–északkeletre, a Borsa völgyében fekszik. Délről a Sziláj-hegy, nyugatról az Őr-hegy, északról a Nagy-hegy, keletről a Lapát-tető veszi körül. Története Kezdetben a Borsa nemzetség birtoka volt. Első írásos említése 1315-ből maradt fenn, Borsaharaszta néven. Nevének változatai: Borsa és Borza Harasta (1332). 1332-ben már plébániatemploma volt. Doboka vármegyéhez tartozott, 1876-ban csatolták Kolozs vármegyéhez. Legnagyobb birtokosa 15. századtól egészen a 20. századig a Bánffy család volt. 1703-ban a kurucok kifosztották. Református anyaegyháza 108 férfit és 165 asszonyt számlált. A Borsa völgyének gazdasági központja volt, hetivásárral. Bánffy Dániel 1838-ban alapított merinó törzsnyája terjesztette el a fajtát Erdélyben. A lépfene pusztítása után, 1852-ben Wesselényi Ferencnek adta el Drágra. 1905 körül Bánffyak nagybirtokán kívül a Bokis, Beszteri, Bitár, Felszegi és Jónás családok bírtak benne középbirtokkal, a Bánffyak két, a Gyulayak egy jelentős ménest tartottak fenn. Miután a tagosítást már 1882-ben véghezvitték, lakosságának többsége egészen az 1920-as években lezajlott földosztásig igen nehéz körülmények közt élt. A legelőterület túlnyomó részét a nemesi birtokosok számára vonták össze, és a volt jobbágycsaládok nem voltak képesek juhnyájat tartani. Emiatt szokássá vált, hogy tavasszal túróért cserébe vállaltak szénamunkát a bárói birtok kaszálóján. Szintén jobbágyi eredetű magyar lakossága a Kallós, Kispál és Varga „nemzetségekre” oszlott. Mikó Imre beszámolója szerint sok református családban az 1920-as években otthon is románul beszéltek. 1914-től gyógyszertár működött benne. 1943-ban 6886 kataszteri holdas határának 50%-a volt szántó, 23%-a legelő és 21%-a kaszáló. Erdeje egyáltalán nem volt. Görögkatolikus fatemplomát 1910-ben Adalinba szállították. 1850-ben 1741 lakosából 1396 volt román, 254 magyar, 61 roma és 12 zsidó nemzetiségű; 1400 görögkatolikus, 274 református, 55 római katolikus és 12 zsidó vallású. 2002-ben 1416 lakosából 1269 volt román és 133 magyar nemzetiségű; 1072 ortodox, 152 görögkatolikus, 131 református, 41 pünkösdista és 14 római katolikus vallású. Látnivalók A 19. századi, eklektikus stílusú Bánffy-kastély 1957 óta pszichiátriai otthonként működött, de visszaszolgáltatják a család örökösének. A kastélytól kétszáz méterre dél–délnyugatra Bánffy Dániel (1812–88) síremléke. Református temploma 1827-ben épült, korábbi temploma köveinek és ajtókereteinek felhasználásával. Híres emberek Itt született 1857 -ben Ferenczi Zoltán irodalomtörténész. Itt született 1882 -ben Jakobi József belgyógyász. Itt született 1924 -ben Tamás Lajos mezőgazdasági kutató. Itt született 1961 -ben Aurel Tămaș népdalénekes. Stazione di Giugliano Stazione di Giugliano vasútállomás Olaszországban, Giugliano in Campania településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nápoly–Aversa-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hugh Falconer Hugh Falconer (Forres (Skócia), 1808. február 29. – London, 1865. január 31.) skót botanikus és palentológus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Falc.”. Élete Az edinburghi egyetemen orvostant tanult; 1830-ban a Kelet-indiai Társaság szolgálatába lépett és 1832-től 1835-ig Kelet-Indiában a saharunpuri botanikus kert igazgatója volt. Mint paleontológus átkutatta a Himalája alsó hegysorait és nagy gyűjteményt állított össze a kövült maradványokból, melyeket rendezett és leírt. Ő honosította meg a teaültetvényeket Asszamban és a perui kinafát a himalájai vidékeken. Európába való visszatértekor (1855) megvizsgálta a nap vízlerakodásait Amiens mellett, Dél-Franciaország és Szicília üregeit és a gibraltári csontbarlangokat. A Himaláján sok ritka növényt gyűjtött, és küldött szét a herbáriumokba. Ő fedezte föl és tenyésztette az Asa foetida növényét (Aszandkóró, Aucklandia). Falconer hagyatékából Murchinson Palaeontological memoirs and notes címmel művet adott ki (London 1868, 2 kötet). Művei Fauna antiqua Sivalensis (London, 1848-49. 9 rész); Descriptive catalogue of the fossil Remains of the Vertebrata in the museum of Bengal (Kalkutta, 1859) és több, a geológiai társaság Transactions-aiban megjelent emlékirat. 2,3-dihidrotiofén A dihidrotiofén kénorganikus heterociklusos vegyület, képlete C4H6S. Két izomerje létezik, az egyik a jobbra ábrázolt 2,3-dihidro-, a másik a szimmetrikusabb 2,5-dihidro izomer (utóbbi CAS-száma 1708-32-3). Mindkét anyag színtelen, tioéterekre jellemző szagú folyadék. Reakciókészségüket tekintve mindkét izomer mutatja az alkének és tioéterek sajátságait, a szénatomon addíciós, a kénatomon oxidációs reakciók mennek végbe. A tiofén ilyen reakciókban nem vesz részt. Copán megye Copán Honduras egyik megyéje. Az ország nyugati részén terül el. Székhelye Santa Rosa de Copán. Területe korábban a Gracias nevű közigazgatási egység (partido) részét képezte Santa Rosa de los Llanos néven. Földrajz Az ország nyugati részén elterülő megye nyugaton és északon Guatemalával, keleten Santa Bárbara és Lempira, délen pedig Ocotepeque megyével határos. Lempira és Ocotepeque megyével alkotott hármashatárán található a Celaque Nemzeti Park. Népesség Ahogy egész Hondurasban, a népesség növekedése Copán megyében is gyors. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat: Ilosvay Sámuel Nagy-ilosvai Ilosvay Sámuel (Ilosva (Bereg megye), 1775. december 5. – Buda, 1836. november 4.) helytartósági titoknok, író és földbirtokos. Élete Ilosvay János és Szigethi Tóth Erzse fiaként született Ilosván. 1803-ban Bereg vármegye táblabírája, később a helytartótanácsnál volt titkár Budán, ahol 1836-ben elhunyt. Műve Palugyay története. Pest, 1807. (Eredeti Magyar Románok I. Névtelenül. Ism. Tud. Gyűjt. 1818. IX. 67.) Amerikai 7. lovasezred Az amerikai 7. lovasezred létrejötte megközelítőleg a nagy sziú háború, és az amerikai polgárháború idejére tehető. Az Egyesült Államoknak nagy volt a területe, és a rajta élő indiánok miatt újabb lovasezredekre volt szüksége. A nagy sziú háború remek ürügy volt erre. Az ezred parancsnoka George Armstrong Custer tábornok lett. A sereg létszámát tekintve 30 tisztből és 600 lovaskatonából, (bölénykatonából) állt. Az ezred 1876. június 25-én a Little Bighorn-i csatában megsemmisült, de később újraszervezték és végigharcolta a 20. század számos háborúját. Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot. Története 1866 júliusában kezdtek el szervezni egy irreguláris (főként négerekből álló) csapatot. Hamarosan reguláris csapattá fejlesztették az ezredet, amely tevékenyen részt vett az indián háborúkban. A Little Bighorn-i csata és a pusztulás Alfred Terry tábornok felderítésre küldte Custer csapatát, a Little Bighorn (Kis-Nagy Szarv) folyó vidékére a sziú csapatok gyülekezési területeire. Mivel Custer nem tudta, hogy pontosan hány indián harcos tartózkodik ott, emiatt be kellett volna várnia Terry gyalogságát. Custer viszont, attól tartva, hogy az indiánok kicsúsznak a markából, három részre tagolta csapatait. Az elsőt Marcus Reno őrnagy vezette, aki dél felé indult. A másodikat maga Custer, egy 210 fős zászlóalj élén az Északi dombok felé, a harmadikat pedig Frederick Benteen százados irányította és délnyugat felé vette az irányt. Custer viszont csak akkor szembesült az indiánok jelentette igazi erővel, mikor Reno megindította a támadást. A 7. lovasezred 600 katonája sokkolva látta, hogy több mint 2000 lakota és csejen harcossal állnak szembe. Bár az amerikaiak támadása meglepte az indiánokat, gyors reagálásuk eredményeként, azonnal ellentámadásba mentek át és Reno csapatait bekerítették. Noha Benteen is a körzetbe érkezett, ez sem változtatott jelentősen a helyzeten. Mivel a csapata szétzilálódott, Reno parancsot adott a visszavonulásra a hegyek mögé, ahol az életükért küzdöttek. Custer csapatát nagyjából 6 és fél km-re a hegyekben kerítették be az indiánok. Az indiánok minden katonát megöltek Custer csapatából, még őt magát is. Azt a magaslatot, ahol a legtöbb amerikai katona lelte halálát a csata után az „Utolsó hadállás” (Last Stand Hill) néven emlegetik ma is. A bölénykatonák Ezek a lovasok az Egyesült Államok lovasságának elit alakulatai voltak. Az amerikai hadvezetés a gyalogság, és tüzérség nagy részét fehér emberekkel töltötte fel, így a 7., 8., 9., 10. lovasezredeket javarészt az Egyesült Államok hadseregében szolgáló négerek alkották. Ezeket a néger lovasokat az indiánok úgynevezett bölénykatonáknak hívták, részben bátorságuk és szívósságuk, részben a bölény szőréhez hasonló hajuk miatt. Ezzel tiszteletüket is kifejezték a bölénykatonák előtt, mivel az indiánok szent állata volt ez. Az asszociáció tovább élt a köztudatban: a bölény volt az első világháborúban szolgáló 92. Néger hadosztály azonosító jelzése is. Homogén (matematika) A homogén szó a matematikában több dologra vonatkozhat: Homogén lineáris egyenletrendszer Homogén polinom Homogén lineáris leképezés Homogén reláció Homogén koordináták Etimológiája A „homogén” görög eredetű összetett szó: homo- (azonos) + genosz (fajta). Jelentése: minden részén egyforma szerkezetű vagy összetételű, azonos nemű, egynemű, egyféle, egyenletes, egyenletesen feloszlatott, egyöntetű, egységes. Homogén lineáris egyenletrendszer Homogén lineáris egyenletrendszer olyan egyenletrendszer, melyben a szabad tagok zéróval egyenlők. Az ilyen rendszer mindig megoldható, mert rendelkezik a (0, 0, …, 0) triviális megoldással. Ha egy homogén lineáris egyenletrendszerben az egyenletek száma kisebb az ismeretlenek számánál, akkor ennek a rendszernek a triviális megoldáson kívül vannak nem triviális megoldásai is, azaz olyan megoldásai, melyekben egyes (vagy akár az összes) ismeretlenek értéke zérótól különböző; ilyen megoldása végtelen sok van. Homogén lineáris egyenletrendszer (erre az egyenletrendszerre többször hivatkozunk később „előző rendszerként”): A Kronecker–Capelli-tételből következik, hogy ez a rendszer mindig megoldható, minthogy egy zéróoszlop hozzá vétele nem növelheti a mátrix rangját. Ez egyébként közvetlenül is látható: az előző rendszer nyilván rendelkezik a (0, 0, …, 0) triviális megoldással. Legyen az előző rendszer együtthatóiból alkotott A mátrix rangja r. Ha r = n, akkor az előző rendszer egyetlen megoldása a triviális; r < n eseten a rendszernek vannak a triviálistól különböző megoldásai is, és mindezen megoldások meghatározására ugyanazt a módszert alkalmazzuk, amelyet fent tetszőleges egyenletrendszer esetében alkalmaztunk. Speciálisan egy n egyenletből álló n ismeretlenes homogén lineáris egyenletrendszernek akkor és csak akkor van nem triviális megoldása, ha a rendszer determinánsa zéró. Ennek a determinánsnak eltűnése ugyanis ekvivalens azzal az állítással, hogy az A mátrix rangja kisebb, mint n. Másrészt, ha egy homogén lineáris egyenletrendszerben az egyenletek száma kisebb az ismeretlenek számánál, akkor a rendszernek feltétlenül vannak nem triviális megoldásai, minthogy a rang ebben az esetben nem lehet egyenlő az ismeretlenek számával. A homogén lineáris egyenletrendszerek megoldásai rendelkeznek a következő tulajdonságokkal.Ha a vektor az előző rendszer megoldása, akkor bármelyik k szám esetén a vektor is megoldása ennek a rendszernek amit ez előző rendszer bármelyikébe való közvetlen behelyettesítéssel ellenőrizhetünk.Ha továbbá az vektor is megoldása az előző rendszernek,akkor megoldása a vektor is: Ezért általában az előző homogén lineáris egyenletrendszer megoldásainak bármely lineáris kombinációja maga is megoldása ennek a rendszernek. Homogén polinom Az olyan polinomot, melyben minden tag fokszáma ugyanaz az s szám, homogén polinomnak vagy s-ed fokú alaknak nevezzük. Minden n-ismeretlenes polinom előállítható ugyanazon ismeretlenek néhány homogén polinomjának összegeként, melyek mind különböző fokszámúak: elegendő egyesíteni az összes azonos fokszámú tagokat, és megkapjuk a keresett előállítást. Például az negyedfokú polinom az negyedfokú alak, a kubikus alak, az lineáris alak és a -6 szabad tag (0-adfokú alak)összege lesz. Homogén lineáris leképezés A T test feletti , vektortérnek a T feletti vektortérbe való olyan A leképezése, amelyre bármely -beli u és v, valamint T-beli λ esetén A(u+v)=A(u)+A(v) és A(λu)=λA(u) teljesülnek. A vektorterek esetében is beszélhetünk homomorfizmusról mint egyértelmű művelettartó leképezésről. A vektorterek esetében a homomorfizmusokat homogén lineáris leképezésnek nevezik. Ezek tulajdonképpen olyan függvények, amelyek vektorhoz vektort rendelnek hozzá. Ha általában tekintünk egy olyan függvényt, amely vektorhoz vektort rendel, ez tulajdonképpen egy „rövidítés”, amellyel sok számolást könnyen el lehet végezni. Lineáris leképezés Vektortér Homogén reláció n-változós homogén relációnak nevezzük az a feletti, vagy a-n értelmezett Descartes-szorzat részhalmazait. Ha a kéttényezős direkt szorzat tényezői megegyeznek, azt homogén bináris relációnak nevezzük. A homogén bináris reláció tulajdonságai: antiszimmetrikus irreflexív reflexív szimmetrikus tranzitív Fontos: az antiszimmetrikus reláció nem ellentéte a szimmetrikus relációnak. Homogén koordináták Azt a koordináta-rendszert, ahol a pontot azonosító rendezett pár elemeit egy nullától különböző számmal megszorozva ugyanazt a pontot azonosító párt kapjuk, homogén koordináta-rendszereknek nevezik. Igazi jelentőségét azt adja, hogy az ideális térelemek (pont, sík, egyenes) is megadhatók a használatukkal. Fontosabb típusai: Projektív koordináták Súlyponti (baricentrikus) koordináták Plücker-féle derékszögű homogén koordináták Rudnaykert megállóhely Rudnaykert megállóhely egy Pest megyei vasútállomás, Váchartyán településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Őrbottyán vasútállomás Váchartyán megállóhely Legény a gáton A Legény a gáton egy 1943-ban bemutatott fekete-fehér magyar játékfilm Vaszary Piri, Makláry Zoltán, Hajmássy Miklós, Pethes Ferenc és Sándor főszereplésével. Színészek Csikós Rózsi - menyasszony Deésy Mária Dési László Hajmássy Miklós - rablóvezér Juhász József - a menyasszony apja Kőváry Gyula Makláry Zoltán Pethes Ferenc - vőlegény Pethes Sándor Pálóczi László Rév Erzsi Vaszary Piri - a menyasszony anyja Vándory Gusztáv 13214 Chirikov A 13214 Chirikov (ideiglenes jelöléssel 1997 JJ16) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1997. május 3-án. Brenda Blethyn Brenda Anne Blethyn (Ramsgate, Anglia, 1946. február 20.) Oscar-díjra jelölt, Golden Globe-díjas és BAFTA-díjas angol színésznő, a Brit Birodalom Rendjének tisztje (OBE). Élete 1946-ban született Brenda Anne Bottle néven, a család kilencedik gyermekeként. Két nővére és hat bátyja volt. Édesanyja cselédlányként, édesapja sofőrként helyezkedett el ugyanannál a családnál. Blethyn tizenhét évesen otthagyta az iskolát, és pénztáros lett a British Rail vasúti társaságnál. Férjhez ment Alan Blethynhez, akinek nevét is felvette, szabad idejében pedig amatőrszínésszé vált. Házassága nem tartott sokáig, így mikor elváltak, Blethyn komolyan kezdte venni a színészetet: beiratkozott a Guilford Színésziskolába, és a Nemzeti Színháznál helyezkedett el. Ismertebb szereplései The Madras House, Tamburlaine és a Steaming című darabban voltak. A televízióban a színháznak köszönhetően debütált, miután a játékokat a BBC rögzítette, és leadta a tévében, mint a Play for Today sorozatot, a Lear királyt vagy a VI. Henriket (1. rész). Az első mozgófilmje sem váratott sokáig magára, mikor 1990-ben megfilmesítették Roald Dahl Boszorkányok című regényét, főszerepben Anjelica Hustonnal és Jane Horrocksszal. Következő szerepét a Robert Redford rendezte Folyó szeli ketté című filmben kapta meg, párhuzamosan pedig televíziós sorozatokban és színdarabokban szerepelt. 1996-ban a Titkok és hazugságok című film hozta meg számára az ismertséget, alakítását pedig Oscar-díjra jelölték. Elnyerte vele a Golden Globe-díjat, a BAFTA-díjat és a Cannes-i fesztiválon is kiérdemelte a legjobb női alakítás díját. Hasonló fogadtatásra lelt az 1998-as Little Voice is, amivel ismét Oscar-díjra jelölték. Blethyn többi filmje vegyes kritikát kapott. A Sonny és a Tökfej nagy bukás volt, a Fűbenjáró bűn és az Anne Frank igaz története elismerésre méltó, az újabb áttörés pedig egészen 2005-ig váratott magára, amikor Jane Austen regénye, a Büszkeség és balítélet újabb adaptációt kapott, és óriási siker lett. 2010-ben párja, Michael Mayhew megkérte a kezét. Blethyn továbbra is aktívan színészkedik, jelenleg saját televíziós sorozata van, a Vera, amely egy detektív kalandjait követi nyomon (2018). Filmográfia Színpadi fellépések 1976: The Force of Habit , Tamburlaine The Great 1977: The Madras House , Bedroom Farce 1981-82: Steaming 1983: Crimes of the Heart 1984: Benefactors 1986: Dalliance 1992: An Ideal Husband 1994: The Bed Before Yesterday 1996: Habeas Corpus 2002: Mrs. Warren's Profession 2004: ' Night, Mother 2008: Üvegfigurák Larsza Larsza (Tell as-Senkereh (Szenkere) Uruktól keletre fekvő város volt. Íszín városával rivalizált a mezopotámiai főhatalomért. Hammurapi i. e. 1763-ban elfoglalta. Samas napisten városa volt. Fekvése Uruktól 24 km-re délkeletre fekszik Története Larsza Mezopotámia legősibb városainak egyike, mely már az i. e. 5. évezredben is lakott volt. A korai dinasztikus időkben meglehetősen nagy település lehetett. A város fénykora az i. e. 3. évezred végén kezdődött, mikor Naplánum amurru vezér Larsza királya lett (i. e. 2025-2005). Utódai Íszín uralkodóival állandó harcban álltak. I. e. 1932-1906 között élt Gungunum már egész Sumer és Akkád uralkodójának nevezte magát. Íszín uralkodóinak birodalmát is megtámadta és elfoglalta Urt, majd rövidesen Lagast és Urukot is hatalmába kerítette, de Íszín városát csak i. e. 1749-ben I. Rím-Szín (i. e. 1822-1763) larszai királynak sikerült elfoglalnia. Babilon azonban nemsokára Rím-Színt is legyőzte, s Hammurapi elfoglalta Larszát. Larsza ezután babiloni uralom alatt élt. Valószínűleg a pártus időkben néptelenedett el. Ásatások Larsza romjai majdnem akkora területet foglalnak el mint Babilon maradványai. A város kerülete mintegy 8 km, telljei már messziről láthatók. A város területén William Kennet Loftus 1853-1854-ben, W. Andrae 1903-ban vizsgálta meg a város maradványait. 1933-ban pedig A. Parrot végzett itt ásatásokat, majd az 1960-as évektől francia expedíció folytatta itt a feltárásokat. A város kultijus központja Samas napisten szentélykörzete az E-Babbar ("A ragyogó ház") volt. A feltárások során több ékírásos agyagtáblán Ur-Nammu király (i. e. 2113-2096) nevét találták, valószínű, hogy már a III. Ur-i dinasztia idején is állt itt egy templom. Samas napisten temploma téglából épült, és 2 méter magasságig kővel burkolták. Elrendeződése a szokásos központi udvarból és a köré szerveződött helységekből állt. A templom északi oldala mellett emelkedett a zikkurat, mely még ma is eléri a 18 méteres magasságot. Két ovális templomot is feltártak itt, melyek még a korai dinasztikus időkben épültek. Érdemes élni Az Érdemes élni (angolul: Fried Green Tomatoes at the Whistle Stop Cafe) , amely magyarul Sült zöld paradicsom címmel is megjelent, Fannie Flagg 1987-ben írott regénye. A mű cselekménye két szálon fut: a múltban és a jelenben, s a két szál két nő barátságán keresztül fonódik össze. Evelyn Couch, a középkorú háziasszony és Ninny Threadgoode, egy szeretetotthonban élő idős asszony a két kulcsfigura. Az ő véletlen találkozásukból bontakozik ki egy mindkettejük életét megváltoztató barátság, és közben megismerjük egy család, egy kisváros történetét, az amerikai Dél sajátságos világát. A hetenkénti látogatások alkalmával Ninny felidézi fiatalsága emlékeit, s ezen keresztül az alabamai Whistle Stop városka mindennapjait, a Threadgoode család életét. Az asszony sógornője, Idgie és Idgie párja, Ruth egy kávéházat vezetett itt. Ezek a történetek és Ninny-hez való kötődése segíti Evelynt abban, hogy egy új, boldogabb életet tudjon kezdeni, Ninny pedig a történeteken és az általa szeretett emberek emlékének felidézésén keresztül újraéli fiatalságát. A könyv alapján Sült, zöld paradicsom címmel film is készült. Cselekménye A regény egy utazás időben és térben, ahol az elbeszélő személye, a helyszínek és az idősíkok folyamatosan váltakoznak. Az olvasó számára az egyes fejezetek címe nyújt támpontot, hogy eligazodjon. Izgalmasan, az elbeszélés folyamatában törést nem okozva kapcsolódnak a történetek egymáshoz, mintegy 60 évet felölelve. Hol a városi hírlap, ’’Weems hetilapja’’ tudósításai révén, hol a Rose Terrace Szeretetházban Evelyn és idős barátnője közötti beszélgetésekből, hol más forrásokból áll össze kerek egésszé a történet. A regény cselekménye 1985-ben kezdődik. Evelyn Couch időnként a férjével ellátogat anyósához a birminghami idősotthonba. Minthogy anyósa nem kedveli Evelynt, ő inkább a látogatók társalgójában üldögél ilyen alkalmakkor, édességet majszolva. Boldogtalan, elhízott háziasszony, akinek az életében a fő örömforrás az evés. Egyik nap beszédbe elegyedik az otthon egyik lakójával. Ninny Threadgoode régi történeteket mesél Evelynnek, s ezek a történetek visszavezetnek az 1920-as évekbe, Whistle Stop városkába, ahol az idős hölgy élt. Ninny és Evelyn között szoros barátság szövődik. Ninny elbeszélése nyomán Evelyn soha nem látott embereket ismer meg, akiknek példájából, sorsából sokat tanul, erőt merít. Ninny Threadgoode a népes Threadgoode család nyüzsgéssel, élettel teli házában nőtt fel, és az egyik Threadgoode-fiúhoz, Cleóhoz ment feleségül. Ninny első szerelme a fiatalabb fiú, Buddy Threadgoode volt, akinek a legfiatalabb lánytestvérrel volt a legszorosabb kapcsolata, Idgie (Imogene) Threadgoode. Egy vadóc, fiús természetű lány volt Idgie, mindenben a bátyját utánozta, elválaszthatatlanok voltak ők ketten. Idgie még vadabb lett, miután Buddyt egy vonat halálra gázolta. Buddy halála után Idgie eltűnt otthonról, és az egyetlen ember, aki tudott a hollétéről, Big George, a család afroamerikai munkása volt. Senki nem tudta hazatérésre bírni a lányt, amíg egy nyáron fel nem tűnt a városban egy bájos és szeretetreméltó fiatal nő, Ruth Jamison. Mialatt a nyári bibliaiskolában tanított,a Threadgoode-házban élt. A család és a cselédek legnagyobb örömére Idgie hazaköltözött, s láthatólag sikerült Ruth segítségével túltennie magát bátyja halálán. Idgie fülig szerelmes lett Ruthba, de a fiatal nő nemsokára visszament Georgiába, és összeházasodott egy férfival, Frank Bennettel, akinek már korábban elígérkezett. Idgie erre összeomlott, és megint elment hazulról. Röviddel azután, hogy Ruth édesanyja meghalt, Idgie egy bibliából kitépett lapot kapott a fiatalasszonytól. Az oldal Ruth könyvéből való volt (Ruth 1:16, "Ruth pedig monda: Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem."). Idgie, két bátyja, néhány barát és Nagy George elutaztak Georgiába, hogy elhozzák magukkal Ruthot. A fiatal nő el is hagyta erőszakos férjét, és beköltözött a Threadgoode-házba. Threadgoode Apus pénzt adott Idgie-nek, hogy bele kezdhessen valami üzletbe, s így a lány gondoskodni tudjon Ruthról és annak kisfiáról. Idgie arra használta fel a pénzt, hogy kávéházat nyitott, ahol Sipsey és fogadott fia, Nagy George főzött. Sipsey remek szakácsnő volt, az ő receptjeit olvashatjuk a regény végén. A kávéház gyorsan ismertté vált a városon átmenő hobók körében, akik keresztül-kasul utaztak Amerikán a nagy gazdasági világválság idején. Itt mindig jutott a nincsteleneknek étel. A kávéház hosszú éveken át működött, egészen az 1950-es évekig. Idgie és Ruth fia felnőtt, sokan elköltöztek a városból. Amikor Ruth 1947-ben rákban meghalt, az élet már nem ment a régi kerékvágásban. 1955-ben Idgie-t Nagy George-dzsal együtt letartóztatták Frank Bennett, Ruth egykori férje meggyilkolásának vádjával, miután megtalálták az autóját a Whistle Stop melletti tó alján. A vád különösen Nagy George-ra nézve jelentett nagy veszélyt, mert feketeként halálbüntetés várt volna rá, ha bűnösnek találják egy fehér ember meggyilkolásában. Az ügy végül megnyugtatóan végződött, mert a helyi tiszteletes hamis tanúvallomása szerint Idgie és George Bennett eltűnése idején a baptista táborban évenként megrendezésre kerülő háromnapos ünnepélyes sátorverésen vettek részt. Valószínűleg a lelkész azért állt ki Idgie mellett, mert ő hozta ki a fiát egyszer a börtönből. Bennett holttestét soha nem találták meg, de a regény vége felé kiderül, hogy Bennett halálához valóban köze volt Nagy George-nak. Frank egy éjszaka eljött, hogy elrabolja Ruthtal közös gyermeküket, de Sipsey, George anyja megakadályozta. Leütötte a férfit egy vasserpenyővel. Sipsey babonából levágta és elásta a halott fejét, míg fia feldarabolta a hullát és a disznóhússal együtt megfőzte az üstben. A pecsenyét aztán feltálalta a detektíveknek, akik Frank eltűnése ügyében jelentek meg a városban, és kérdezősködtek a kávéházban is. Mrs. Threadgoode történetei nyomán Evelynben kérdések merülnek fel az élete értelmét illetően. Kezd ráeszmélni arra is, hogy mennyire elhibázott dolog volt, hogy mások véleményéhez igazította az életét, hogy mindig azzal törődött, mit gondolnak róla az emberek. Amikor erőfeszítései arra, hogy a férjével rendezze a kapcsolatát, rendre kudarcot vallanak, Idgie története, a nő merészsége, bátorsága az, amely inspirálólag hat rá. Egy bevásárlás alkalmával Evelyn összetűzésbe kerül egy fiatal férfival, aki becsmérlő szavakkal illeti az asszonyt. Ez az incidens hosszú évek elfojtott dühét szabadítja fel benne. Még egy alteregót is kreál magának, Bosszúálló Towandát, egy hipererőszakos, amazonszerű karaktert, aki leszámol mindenkivel, aki arra érdemes: a gyerekmolesztálóktól kezdve az erőszakos férjeken át a kábítószer-kereskedőkig. Evelyn azonban kezdi kényelmetlenül érezni magát attól, hogy mekkora elégedettséggel tölti el a rombolás, pusztítás vágya, a férfigyűlölet, és megvallja ezt Mrs. Threadgoode-nak. Evelyn Ninny javaslatára munkát szerez a Mary Kay Cosmeticsnél, és elkezd hormonokat szedni a változó kori tünetek csökkentésére. Egész életszemlélete gyökeresen megváltozik Ninny hatására, s a túlsúlyos, depressziós asszony valósággal megfiatalodik. A Mary Kay-féle kozmetikumok reklámozásában rövid idő alatt sikereket ér el tanácsadónőként. Elutazik egy gyógyüdülőbe, ahol jelentős súlyfölöslegtől szabadul meg, és barátokat szerez. Itt, a táborban kapja kézhez azt a levelet, amelyben értesül Mrs. Threadgoode haláláról. Evelyn ennek nyomán látogat el Whistle Stopba, ahol átadják neki az idős barátnője által ráhagyott fényképeket és más apróságokat. A városkában tett látogatása során nagy meglepetésként éri, hogy még élnek néhányan azok közül, akiket Ninny történeteiből megismert, és találkozhat velük. Témák Az írónő kényes témákat feszeget regényében, s mindezt könnyedséggel, humorral teszi. A másság, a kisebbségi lét áll a mű középpontjában, annak széles spektrumát vonultatja fel. Bőrszín, nemi hovatartozás, testi vagy szellemi fogyatékosság, rossz anyagi helyzet, életkor vagy akár a túlsúly: ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek támadás célpontjává tehetik az embert, s a többségi társadalom ellenszenvét vívhatják ki. A másság iránti tolerancia lehet a könyv üzenete. Maga az írónő is nyíltan vállalja, hogy saját neméhez vonzódik. A regény központi figurái, Idgie és Ruth összetartozását konkrétan nem minősítették leszbikus kapcsolatnak a kisváros lakói, de mindenki tisztában volt kettejük viszonyának jellegével, és tolerálták azt. A regényben a leszbikusság alapmotívum, ami viszont a filmváltozatban már nem jelenik meg. Ott Ruth és Buddy Threadgoode között szövődik szerelem. A film azt sejteti, hogy Ruth soha nem tette magát túl Buddy halálán. A regény egy olyan problematikával is komolyan foglalkozik, ami főleg a nőket érinti rosszul. Evelyn és Mrs. Threadgoode karakterén keresztül vizsgálja az öregedést, annak fizikai és lelki velejáróit. A mű láttatja velünk, hogyan éli meg Evelyn a változó kort, és Mrs. Threadgoode időskori állapotromlását. Kiemelt téma még a regényen belül a négerekkel szembeni előítéletesség. Nagy George családjának történetén keresztül több nemzedéknyi afroamerikai sorsába nyerünk betekintést, egy olyan időszakban (1920-as évektől 1980-as évekig), amikor a rasszizmus erőteljesen érvényesült az amerikai társadalomban. A halál és annak feldolgozása a másik fontos téma a regényben. Buddy, Ruth, Ruth férje és Ninny a fő karakterek, s haláluk nagyon eltérő formája több irányból segít megközelíteni az elmúlást. Nagyon sajátos, ahogyan az írónő megvilágításában még az emberölés és az eutanázia is erkölcsileg menthetővé, igazolhatóvá válik. Irodalmi témaként jelenik meg a regényben az étel, a hozzá való pozitív és negatív viszonyulás, a gasztronómia. Akár gasztroregénynek is nevezhetnénk. Az írónő a könyv végén recepteket is közöl, azon ételekét, amelyeket a kávéházban felszolgáltak. A történet háttere A "Whistle Stop kávéházat” az írónő egy létező, 1928-ban alapított étteremről mintázta, amely Fannie Flagg szülőhelyének közelében található. Az Irondale Cafe az alabamai Irondale városában a mai napig működik, s nevezetes a sült zöldparadicsomáról. A regény fogadtatása A regény 36 héten keresztül vezette a New York Times bestseller listáját. Harper Lee a következőképpen méltatta a művet: "A repülőgépek és a televízió eltüntették a Threadgoode-okat az amerikai Dél színpadáról. Szerencsénkre, Fannie Flagg megőrizte őket egy humoros, szívbe markoló elbeszélésben, megörökítve életük gazdagságát, távozásuk szomorúságát." Film Flagg regényét megfilmesítették Fried Green Tomatoes címen, és 1991-ben került a mozikba. A filmadaptáció középpontjában a barátság és a szerelem áll. A filmet két Oscar-díjra jelölték, és megkapta a melegekkel szembeni előítéletesség ellen küzdő szervezet, a Gay & Lesbian Alliance Against Defamation (GLAAD) díját. Caccamo Caccamo település Olaszországban, Szicília régióban, Palermo megyében. Lakosainak száma 8183 fő (2017. január 1.). Caccamo Alia, Aliminusa, Baucina, Casteldaccia, Ciminna, Montemaggiore Belsito, Roccapalumba, Sclafani Bagni, Termini Imerese, Trabia, Ventimiglia di Sicilia, Vicari és Sciara községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Híres szülöttjei Carlo Gambino amerikai olasz bűnöző Gru A Gru (eredeti cím: Despicable Me) 2010-ben bemutatott egész estés amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amely az Illumination Entertainment és a Universal Pictures első számítógéppel készült filmalkotása. A forgatókönyvet Ken Daurio és Cinco Paul írta, az animációs filmet Chris Renaud és Pierre Coffin rendezte, a zenéjét Pharrell Williams szerezte, a producere Christopher Meledandri volt. Az Illumination Entertainment készítette, a Universal Pictures forgalmazta, akiknek ez a legelső egész estés számítógéppel animált mozifilmjük. A történet egy gonosztevőről, név szerint Gruról szól, akinek az élete fenekestül felfordul, amikor három árva kislány „apukájává” válik. A címszereplő eredeti hangját Steve Carell kölcsönzi, további szerepekben olyan színészek hallhatók, mint Jason Segel, Miranda Cosgrove, Russel Brand, Will Arnett és Julie Andrews. Amerikában 2010. július 9-én mutatták be, míg Magyarországon néhány hónappal később, november 4-én jelent meg. A film óriási sikernek örvendett, a kritikusok és a nézőközönség körében egyaránt. Folytatása a Gru 2. című mozifilm, amely 2013-ban debütált. Cselekmény Egy egyiptomi kirándulás során a turisták közül egy Justin nevű kisfiú felszalad az egyik piramis melletti állványra. A biztonsági őrök nem tudják elkapni, és a gyermek leesik, majd lepattan: az egyik gízai piramist ellopták, s egy felfújható hasonmással pótolták. Gru egy sikertelen gonosztevő, aki egyik, majdnem átlagos napjából tér haza. Miután lefagyasztotta a fél kávézót, megijesztette optimista szomszédját, és elrejtette a kutyájának nevezett mutáns szőrgombóca, Kyle elől a teasüteményét, úgy gondolja, hátradőlhet. Azonban három árva kislány, Edith, Margo és Agnes csönget az ajtaján, akiket a rosszkedvű férfi megpróbál lerázni. Ekkor Dr. Senkiházi hívja, hogy értesítse a piramisról. Erre Gru az ágyúnak álcázott fülke és a nappali alatt 800 méter mély liftaknája segítségével leereszkedik a titkos laboratóriumába, ahol gyűlésre hívja az ott dolgozó fáradhatatlan kis sárga, igen furcsa testfelépítésű lényeinek hadát, a minyonokat (minions, avagy pontos magyar fordításban „kegyenc”). Itt Gru felfedi tervét, az évszázad bűntettét: el fogja lopni a Holdat. Ehhez azonban kölcsönhöz kell folyamodnia, amit a „Gonosz Bankjának” (korábbi neve: „Lehmann Brothers”) igazgatója, Mr. Perkins csak akkor hajlandó megadni, ha Gru megszerzi egy titkos ázsiai laborban kifejlesztett zsugorító-sugarat. Gru indulna, ekkor viszont találkozik Mr. Perkins fiával, a piramis elrablójával, a kissé esetlen, de sikeres tolvajjal, Vektorral. Gru a piranhavető pisztolyát szerelgető kölyköt lefagyasztja, aki, miután Gru megszerezte a zsugor-sugarat, üldözőbe veszi a gépét és ellopja tőle, majd ki is próbálja Gru repülőgépén. A minyonok és vezérük ezután hazasietnek a dodzsem nagyságú repülőgépen, és megpróbálnak betörni Vektor fegyverekkel megpakolt erődjébe. Miután Gru 7. alkalommal is kudarcot vall, meglátja Margót, Edith-et és Agnest, akiket Vektor beenged, mert imádja a kókuszrudat. Gru ekkor úgy dönt, hogy adoptálja őket, hogy a következő alkalommal kilopják neki a sugarat. De előbb felhívja Dr. Senkiházit, hogy készítsen neki rengeteg süti alakú robotot, fánkrobotokat. Másnap elmegy Miss Hattie leányotthonába, hogy örökbe fogadja őket. Gru fogorvosnak tetteti magát, a hálózat másik végéről a minyonok írják az életrajzát, majd a másodperc tört része alatt elkezdenek verekedni a lények. Hattie gépén feltűnnek értelmetlen sorok és különböző jelek. Végül hazaviszi a három lányt, ahol rádöbben, hogy a ház veszélyes a gyermekeknek, a gyermekek pedig „káros hatással” vannak Grura. Megparancsolja nekik, hogy bármi is történjék, maradjanak a konyhában, ahol bár az életveszélyes Kyle tartózkodik (aki egyetlen lénytől fél, Agnestől), ott kell maradniuk, ahol ki van helyezve nekik minden, ami egy gyereknek kell: étel, víz és egyéb... Eközben Senkiházi bemutatja Grunak a kért robotokat, de fánkrobotok helyett Funky-robotok lettek. A félreértés tisztázása után azonban még megjelenik pár félrehallott fegyver, és egy minyon kirepül az ablakon, miután megiszik egy antigravitációs folyadékot. Gru fárasztó napját fokozza a három kislány, akik időközben lejutottak a laborba, ahol Edith egy lézer segítségével véletlenül atomjaira bontja Agnes plüssjátékát. Gru ennek érdekében három minyont, Steve-et, Markot és Philt hívja és megparancsolja, hogy hozzanak a lánynak új egyszarvú játékot. A három lény hatalmas felfordulást okoz a bevásárlóközpontban, míg Gru pár régi bombából ágyat készít a kislányoknak. Ezután megjelenik a három minyon, akik egy WC-keféből és egy fagylaltos tölcsérből készült játékot adnak Agnesnek. Másnap Gru elviszi a lányokat táncórára, mivel ezzel a feltétellel hajlandóak segíteni Gru tervében. A táncórán Agnes ad Grunak egy jegyet a táncfellépésükre, és a kislány kérésére Gru kisujjesküt ad, hogy el fog rá jönni, habár esze ágában sincs. Végül elmennek Vektor erődjébe, ahol míg a lányok beszállítják a megrendelt sütiket, Gru a sütirobotok segítségével betör Vektor széfjébe, és két minyonnal megszerzik a zsugor-sugarat. Kijutni azonban már nincs idejük, mert a robotok befalazzák a kijáratot, így Grunak a szellőzőn át kell menekülnie. Egy eléggé meleg szituáció után (miközben magára vonják Vektor cápájának a figyelmét, és Gru a nadrágját is elveszti) végül kijutnak az erődből a zsugor-sugárral. Miközben mennek haza, a lányok megkérik Grut, hogy vigye be őket egy vidámparkba, amire Gru boldogan igent mond, mert úgy hiszi, itt végre megszabadul a lányoktól, akikre most már semmi szüksége. Ám a parkvezető azt mondja, a gyerekek felnőtt nélkül nem mehetnek sehova, így Gru kénytelen elkísérni a lányokat. Egy száguldó hullámvasút után, és miután szereznek Agnesnek egy egyszarvú játékot a csaló céllövöldéstől, Gru úgy érzi, kezdi egyre jobban érezni magát a lányokkal. Azonban Dr. Senkiházi emlékezteti, hogy most csakis a Hold elrablásával szabad foglalkozniuk. Gru felhívja Mr. Perkinst egy videokonferencián, hogy bemutassa tervét, ám a lányok folyamatosan zavarják a prezentációját, így Mr. Perkins megvonja Grutól a támogatását (valójában azért, mert azt akarja, hogy az ő fia, Vektor lopja el a Holdat, és ne Gru). Gru elmondja a minyonoknak a szomorú hírt, akik azonban nem mondanak le a tervről, és mindenki hozzátesz valamennyi összeget, hogy megvalósítsák. Gru elhatározza, hogy saját űrhajót fognak építeni a saját pénzükből és régi alkatrészroncsokból. Az űrhajó építése teljes gőzzel halad, Gru azonban több időt foglalkozik a lányokkal, mint a Holdlopással. Dr. Senkiházi úgy véli, a lányok elvonják Gru figyelmét a tervéről, ezért ráveszi Grut, hogy küldje el őket. Miss Hattie eljön a lányokért és elviszi őket, búcsúzóul Grut pofon vágja egy spanyol szótárral (ugyanis az adoptálás során Gru megjegyezte, hogy Hattie olyan, mint egy bányusz rémusz). Grunak eléggé fáj, hogy a lányok elmennek, akiket igencsak megszeretett. Eljön a Holdlopás napja, az űrhajó és Gru is készen áll a kilövésre. A kilövőállomásról, amely Gru háza alatt van, kiállítják a rakétát, és a visszaszámlálás után az űrhajó sikeresen felszáll. Miután a rakéta elhagyja az atmoszférát, Gru kiszáll az űrhajóból és a zsugor-sugárral összezsugorítja a Holdat, amely labda nagyságúra megy össze. Gru terve tehát megvalósul, ám miközben a zsebébe nyúl, felfedezi, hogy ott van a lányok táncfellépésére szóló jegy, amire megígérte, hogy elmegy, és úgy véli, még időben odaér. Amennyire csak tud, igyekszik visszaérni a Földre, hogy ne maradjon le a fellépésről, ám mire a odaér, a tánccsarnok már kiürült. Gru szomorú, hogy nem teljesíthette az ígéretét. Az egyik széken talál egy papírt, melyen ez áll: „Margo, Edith és Agnes apukája! Hozd el a Holdat!” Aláírásként pedig egy nagy „V” betű. Gru egyenesen Vektor erődjébe rohan, aki az elrabolt lányokért cserébe a Holdat kéri. Gru odaadja neki, ám Vektor nem tartja be az alkut. Rakétafegyvereket lő ki Gru ellen, aki kikerüli azokat, és betör Vektor erődjébe, még a cápáját is leüti. Vektor látva, hogy Gru megállíthatatlan, a sugármeghajtású repülőjével elrepül, és a lányokat is magával viszi. Grunak sikerül felkapaszkodnia a gépre, ám lezuhan, de szerencsére Senkiházi és a minyonok, akik repülőgéppel utánaeredtek, elkapják. A gép ugyanis időközben újra megnőtt, mivel ahogy Senkiházi rámutat, ha egy tárgy nagyobb tömegű, a zsugor-sugár hatása annál hamarabb múlik el. A Hold időközben lassan elkezd növekedni, az így fennálló súly elkezdi lehúzni Vektor gépét. A lányoknak sikerül kiszabadulni, Gru gépe pedig utoléri Vektorét és arra kéri a lányokat, hogy ugorjanak le róla. Edith és Agnes leugrik a gépről, Gunak sikerül elkapnia őket, ám mielőtt Margo is ugorhatna, Vektor elkapja őt. Ám az egyre növekvő Hold miatt a gép megbillen, Margo kiesik a gépből, Vektor pedig a Hold alá szorul. A lány a két gép közé kifeszített kötelet elkapja, Gru pedig elindul, hogy segítsen Margónak. A kötél elszakad, így mindketten zuhanni kezdenek, de a minyonoknak, akik egymásból élő láncot alkotnak, sikerül elkapniuk őket. Miután mindannyian biztonságban vannak a gépen, látják, hogy Vektor gépe elindul felfelé, a Hold pedig végül visszanyeri normális méretét, s visszakerül az égre – rajta a pórul járt Vektorral, aki egyhamar nem fog onnan lejönni. A lányok visszakerülnek Gruhoz, aki boldogan vállalja a velük járó felelősséget, hiszen megszerette őket. Miután olvas nekik egy esti mesét az általa írt, róluk szóló könyvből, lefekteti őket, s mindegyiküknek ad egy jóéjt-puszit, amit korábban sosem akart nekik adni. Margo azonban kipattan az ágyból és megöleli Grut, s azt mondja neki, hogy „szeretlek”. (Érdekes fordulópont ez a történetben, mert mikor Gru adoptálta a lányokat, Margo azt mondta neki, hogy soha nem fogadja el Grut apjaként). Gru azt mondja, szintén szereti Margót. A minyonok látva ezt a meghitt jelenetet sorban állnak Gruhoz egy jóéjt-pusziért. Mivel a lányok táncfellépése fuccsba ment Vektor miatt, így újból előadják Gru és a nagyérdemű minyon közönsége előtt – egy kicsit újfajta táncstílusban. A fellépés végeztével a lányok felmennek Gruval a tetőtérbe, és együtt csodálják az égen tündöklő teliholdat, amely ott van, ahová tartozik – ahogy a lányok is Grúhoz. Produkció Az Illumination Entertaiment megalakulása előtt, a stúdiót Sergio Pablos-nak nevezték, és az volt a tervük, hogy egy gonosztevőről készítenek filmet, akiből váratlanul apuka lesz. A film címe kezdetben Evil Me (Gonosz én) később változtattak meg Despicable Me-re. 2008. novemberében jelentették be hivatalosan a filmet, amely 3D-s számítógépes animációval készült. Folytatások A film sikerét követően a stúdió bejelentette, hogy több folytatást is tervez a közeljövőben. Az első folytatás Gru 2. 2013. július 3-án jelent meg a mozikban. Az filmet az első részt is jegyző rendezőpáros készítette, valamint főszereplők mind visszatértek. 2015-ben a stúdió újabb filmet mutatott be Minyonok címmel, ami valójában egy spin-off, amely a minyonok háttértörténetét dolgozza fel. 2017 júniusában pedig bemutatták a harmadik részt, a Gru 3.-at is. Red Ball Expressz A Red Ball Expressz (magyarul: Vörös golyó expressz) egy hatalmas konvojrendszer volt, amit a szövetségesek hoztak létre a második világháború során. A konvoj célja a normandiai partraszállást követően, a csapatok előrenyomulását utánpótlásokkal biztosítani, a hadtáp útvonalat megteremteni. A „Red Ball” kifejezés vasúti körökben volt használatos, ami elsőbbséget élvező, soron kívüli szállítmányra utalt. A konvojrendszer mindössze három hónapig működött, 1944. augusztus 25-étől november 16-áig, amikor is megnyitották a kikötőt Antwerpenben. A kifejezést gyakran használják minden második világháborús hadtápkonvojra is. Áttekintés A francia vasúthálózatot a szövetséges légierő megsemmisítette még az invázió megkezdése előtt, hogy a németek ne tudják használni. Ennek eredménye volt, hogy a szövetségesek is csak a teherautókra hagyatkozhattak. A Szajna felé tartó versenyfutásban 28 szövetséges hadosztály vett részt. Az előrenyomulással járó támadások során minden hadosztály körülbelül 700-750 tonnányi utánpótlást emésztett fel naponta, ami összesen nagyjából 20000 tonna minden nap. Működése tetőpontján a Red Ball Expressz 5958 járművet mozgatott és körülbelül 12500 tonna utánpótlást szállított naponta. Az emberei által csak „Kis Patton” néven emlegetett Loren Albert Ayers ezredes volt a felelős azért, hogy minden teherautóra két sofőrt ültessen, beszerezze a különleges felszereléseket és sofőröknek képezze ki a kikötő zászlóaljának legénységét rövid távú szállítmányokhoz. A szállítmányok késedelem nélküli áramlása érdekében, két útvonalat nyitottak Cherbourgból az előretolt logisztikai bázisig Chartres-ben. Az északi útvonalon odafelé haladt a szállítókonvoj, míg a délin a visszatérő teherautók jöttek. A civil közlekedés tilos volt mindkét úton. A konvojoknak legalább öt teherautóból kellett állniuk, amit elöl és hátul is egy Jeep kísért. A valóságban azonban nem volt szokatlan, hogy magányos teherjárművek induljanak útnak, amint megpakolták őket. Az is megszokott volt, hogy kiiktatták a motor fordulatszám tiltását, hogy nagyobb erőt fejtsen ki a dombokra való felkapaszkodáshoz. A konvojok a Luftwaffe elsődleges célpontjai voltak, habár 1944-re az ereje annyira megfogyatkozott, hogy még ezek a csábító és könnyű célpontok elleni támadások is ritkák voltak. A legnagyobb problémát a járművek javítása, az alvás és a sofőrök hiánya jelentette. A legtöbb Red Ball sofőr katonai szolgálatra alkalmas afroamerikai volt, akiket a frontszolgálattól eltiltottak, de egyéb feladatokra alkalmaztak. Tömegkultúra 1952 -ben Red Ball Express címmel készült mozifilm . A 12 részes Roll Out tévésorozat, amelyet a CBS vetített 1973 és 74 között, nagyjából erre a mozifilmre épül. A Company of Heroes című számítógépes játék egyik küldetése során a Red Ball Expressz egyik útvonalát kell megnyitni és a konvojt megvédeni. Steve Sidwell Steven James Sidwell (Wandsworth, London, 1982. december 14. –) angol labdarúgó, 2014 óta a Stoke City játékosa. Pályafutása Arsenal Sidwell tagja volt annak az Arsenal ificsapatnak, amelyik 2000-ben és 2001-ben megnyerte az ifi FA Kupát. A kölcsönszerződése sikeres volt a Brentfordnál és a Brighton & Hove Albionnál, de az Arsenal első csapatába nem sikerült beverekednie magát. Reading Sidwell 2003 januárjában írta alá négy és fél éves szerződését a Readingnél. Részese volt a csapat Championship-győzelmének a 2005-06-os kerettel. 2006 áprilisában csapata megszerezte Az év Championship csapata címet. 2006 nyarán visszautasított egy szerződési ajánlatot, így el kellett volna adni az Evertonnak, a Charltonnak, vagy a Manchester Citynek, mert a szerződése lejárt volna a 2006-07-es szezon végén. A szezon utolsó mérkőzése után a Reading menedzsere, Steve Coppell beleegyezett, hogy Sidwell elhagyja a klubot. Chelsea Sidwell 2007. június 1-jén csatlakozott a 9-es számmal együtt a Chelsea-hez. Első meccsét a Club América 2–1 legyőzésével játszotta Kaliforniában, a Chelsea 2007-es amerikai edzőtáborában. A Premiershipben először a Birmingham City ellen játszott 2007. augusztus 17-én Florent Malouda cseréjeként a 83. percben. A mérkőzés 3–2-es győzelemmel zárult. Sidwell 2007. szeptember 26-án debütált a Ligakupában a Hull City 4–0-s legyőzésével a 3. körben. Aston Villa 2008. július 10-én Sidwell 5 éves szerződést írt alá az Aston Villánál 5 millió font ellenében. Ő volt a csapat első nyári igazolása. Žďárek Žďárek település Csehországban, Libereci járásban. Žďárek Jenišovice, Sychrov, Frýdštejn, Paceřice és Hodkovice nad Mohelkou településekkel határos. Lakosainak száma 148 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: HŽ 1142 sorozat A HŽ 1142 sorozat a Horvát Vasút (HŽ) univerzális Bo’Bo’ tengelyelrendezésű villamosmozdonya. Az első tirisztoros szabályzású villamosmozdony-sorozat, amit Horvátországban - az akkori Jugoszláviában - fejlesztettek és gyártottak. A mozdony terveit a HŽ 1141 sorozatra (korábbi JŽ 441 sorozat) alapozták, de a kor technikai követelményeinek megfelelően sokkal erősebb és modernebb mozdonytípust szerkesztettek. Története Az 1980-as évek elején a jugoszláv vasút (JŽ) belgrádi igazgatósága a JŽ 441.7 sorozatnál (most HŽ 1141 sorozat) korszerűbb mozdonyt keresett, amely abban az időben a legmodernebb mozdonya volt a vasútnak. A Končar gyár együtt működve a Janko Gredelj gyárral, megtervezte és leszállította a JZ számára a prototípust 1981-ben. Néhány év tesztelés után a vasút további 15 mozdonyt rendelt a gyártól, amelyek 1984 és 1989 között készültek el. A HŽ 1142 sorozatú mozdony 2400 kW-os villamosfékkel, automatikus megállítórendszerrel és rádióval van felszerelve. Az 1980-as évek végén a szarajevói igazgatóság (most Bosznia-Hercegovinai Vasutak) nagy érdeklődést mutatott a típus iránt. Öt mozdonyt kívánt beszerezni, azonban ezt a Boszniai háború megakadályozta. Szóba került Európán kívüli vasúttársaságok (Irán, Kína) vásárlása is a típusból, azonban ez sem valósult meg. A mozdonyok a mai napig üzemelnek, azonban egyet, az 1142 002-t selejtezni kellett, mert a háború alatt 1995-ben aknára futott, és olyan súlyosan károsodott, hogy már nem állították helyre. A HŽ 1142 Magyarországon A HŽ a horvát államadósság ellenértékeként a Magyar Államvasutaknak 5 db villamosmozdonyt adott át, hogy a MÁV a saját vonalain üzemeltesse. A mozdonyok erre az időszakra (1997-2001) Dombóvárra lettek állomásítva, a Budapest-Pécs és a Dombóvár-Nagykanizsa vonalon közlekedtek. A Magyarországi tartózkodása alatt a magyar mozdonyvezetők nagyon megkedvelték, főleg bal oldali vezetőállása miatt. A MÁV-nak lehetősége lett volna 25 mozdonyt vásárolni a típusból, de végül egy olasz villanymozdony, az FS E492 sorozat mellett döntöttek, amiből egy mozdony érkezett demonstrátornak, viszont a projektbe mindkét fél csúfosan belebukott. Ez vezetett végül a Siemens Eurosprinter mozdonyok beszerzéséhez. Barbourula busuangensis A Barbourula busuangensis a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és az unkafélék (Bombinatoridae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Fülöp-szigetekhez tartozó Busuanga, Culion, Balabac és Palawan szigeten honos. A természetes élőhelye a trópusi száraz erdők, nedves síkvidéki erdők, nedves hegyvidéki erdők, folyók, időszakos folyók. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Megjelenése A Barbourula busuangensis nagy testű, erős felépítésű békafaj, mely kedveli a gyors folyású hegyi patakokat. Teste lapult, szeme és orrlyukai felül helyezkednek el, mellső és hátsó lábai erősek, mind mellső mind hátsó lábának ujjain található úszóhártya. Testét számos, nagyon apró szemölcs borítja, melyeknek mérete teste középvonalától kezdve növekszik. Színe sötét, a sötétzöldtől a feketéig, hátsó lábán halványabb zöld foltokkal és keresztirányú sávokkal. Nincs külső dobhártyája. Életmódja Kedveli a háborítatlan, tiszta vizű hegyi patakokat. Ezekben gyakran látható, amint csak a szeme és az orrlyukai emelkedik a vízszint fölé. Rendkívül félénk természetű. Természetvédelem Rejtőzködő életmódja és félénk természete miatt kevés ismerettel rendelkezünk e fajról. Nehezen megtalálható volta miatt Taylor és Noble már 1924-ben úgy vélekedett, hogy a faj a kihalás szélén áll. Elterjedési területe napjainkban lényegesen nagyobb, mint azt Taylor és Noble korábban gondolta. Az erdőirtás és ezzel együtt élőhelyének csökkenése miatt a faj veszélyeztetett, különösen Busuanga szigetén, ahol a bevándorlás miatt növekszik a környezetszennyezés. Röplabda a 2009. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2009. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a röplabda mérkőzéseket július 20. és 24. között rendezték Tamperében. A fesztivál programjában férfi és női viadal is szerepelt, először az Európai ifjúsági olimpiai fesztiválok történetében. Magyarország nem vett részt a röplabda versenyeken. Sárospatak Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járás székhelye. Történelmi források gyakran csak Patak néven emlegetik. Fekvése Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes–Tokaji-hegység lábánál, a Bodrog mentén. Megközelítése Közúton elérhető a 37-es főúton; vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal (Sárospatak vasútállomás). Története Sárospatak már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint 904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet. Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kara ma az ő nevét viseli, 2000–2013 között a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara, 2013. július 1-től tartozik az egri egyetemhez (főiskolához). Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi-család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget. A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is. 1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították. Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont. Városrészek A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a vár körül kialakult jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a túlparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalász-t, 1968-ban pedig Végardót. Címere A címer csücskös talpú pajzs, vörössel vágott mezőben, pajzsfőben két lebegő, ötszirmú (arany magvú, zöld kelyhű) ezüst rózsa között arany liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében két fehér ruhás lebegő angyal, leveles (vörös bélésű) arany koronát tart, alattuk egymással szemközt térdeplő, imádkozó, fehér ruhás angyal lebeg. Közöttük, a pajzstalpban ötszirmú (piros magvú, zöld kelyhű) lebegő aranyrózsa helyezkedik el. A pajzs jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal sarkában emberarcú, növekvő ezüst félhold ragyog. A címerpajzson ráhelyezett leveles aranykorona nyugszik. Zászlaja Vörös és kék színű fekvő téglalap, középen a város címerével. Népcsoportok A település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Látnivalók Sárospataki vár (Rákóczi-vár) (reneszánsz lakótorony, Perényi- loggia ) Sárospataki Képtár Domján-ház - Kazinczy út 23. (Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye) Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma Szinyei-ház Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki. Trinitárius kolostor Vártemplom és rotunda Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványi anyag tartalmú, kalcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt. A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban „nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskola működik benne. Jezsuita kolostor A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez fűződik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban, számukra iskolát és plébániát építtetett. A gótikus kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye. Ferences kolostor A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat, három építési időszakhoz emelték, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak. Oktatás Közoktatás Vay Miklós Református Szakképző Iskola és Diákotthon Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona ART ÉRT Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Felsőoktatás Eszterházy Károly Egyetem Comenius Kar Sárospataki Református Teológiai Akadémia Érdekességek A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”. Az ötszáz forintos bankjegy hátulján a sárospataki vár látható. Itt adta ki Medgyesi Pál a Prédikációit, 1658-ban. A település az irodalomban, filmekben Egy Sárospatak melletti vadászkastély az egyik helyszíne Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban című bűnügyi regényének. Testvérvárosai Collegno , Olaszország Rodostó , Törökország Soest , Németország Nokia , Finnország Krosno, Lengyelország Eisenach , Németország Körösfő , Románia Sajtó Sárospataki Lapok (19. század) Sárospataki Füzetek (19. század, új folyam 1999-től) Sárospatak hivatalos honlapja (www.sarospatak.hu) Sárospatak újság Híres emberek Itt született 1207-ben Árpád-házi Szent Erzsébet , II. Endre és Gertrúd – a Bánk bán-féle összeesküvés áldozatául esett merániai királyné – házasságából Itt tanított 1650–1654 között Comenius . Itt hunyt el 1660 . április 18-án Lorántffy Zsuzsanna , I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Erdély nagyasszonya. Itt hunyt el 1663-ban Medgyesi Pál . Itt hunyt el 1680 . szeptember 30-án Johann Grueber osztrák származású jezsuita misszionárius, Tibet-kutató . Itt élt és hunyt el Nyiry István (1776–1838) természettudós, matematikus, az MTA tagja, a Sárospataki Református Kollégium tanára. Itt született 1845 . április 28-án Láczay Szabó László jogász, szőlőbirtokos. Itt született 1870 . január 30-án Finkey Ferenc jogász, egyetemi tanár, kúriai tanácselnök, koronaügyész, az MTA tagja. Itt született 1885 . február 8-án Buza László nemzetközi jogász, egyetemi tanár, MTA -tag. Itt született 1889 . szeptember 16-án Kiss Árpád vegyész, az MTA tagja. Itt született 1889 . november 27-én Finkey József bányamérnök, az MTA tagja. Itt született 1957 . augusztus 5-én Stumpf István magyar jogász, politológus, egyetemi oktató, volt miniszter, alkotmánybíró. Itt született 1977 . augusztus 21-én Spala Korinna magyar táncművész, koreográfus. Itt végezték ki Bezerédj Imre kuruc brigadérost. Média Televízió Zemplén TV Plaisance-du-Touch Plaisance-du-Touch település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 17 896 fő (2015). Plaisance-du-Touch Pibrac, Colomiers, Cugnaux, Fonsorbes, Fontenilles, Frouzins, Léguevin, La Salvetat-Saint-Gilles, Tournefeuille és Villeneuve-Tolosane községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A fejedelem gyermekkora (könyv) A A fejedelem gyermekkora egy életrajzi könyv, amely II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem első tizenkét évét meséli el, egészen 1676-tól, születésétől 1688-ig, a gyermek II. Rákóczi Ferenc Bécsbe indulásáig. A könyvet a történész és a Tudományos Akadémia rendes tagja, R. Várkonyi Ágnes írta. A könyv története és kiadásai A könyvet a főleg a kuruckorral foglalkozó történész és a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, R. Várkonyi Ágnes írta és először 1989-ben adta ki a Móra Könyvkiadó. A könyv II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem gyermekkorát mutatja be. 2002-ben a könyvet átdolgozva és bővítve és új borítóval újra kiadta a Magyar Könyvklub könyvkiadó. Tartalomjegyzék Az eltűnt gyermekkor (Bevezetés) I. "Az gyönyörűségünkre való gyermek" Láthatatlan háborúban Bölcső a hadak útján "Amíg nem üti lába a földet" Az életben maradás esélyei A pataki udvar Játék - a cselekvés öröme Aki lángot látni akar Rontás és varázslat? Árgírus királyfi és más csodás történetek II. Labirintusország Az üstökös Messziről jött ezredes Erdély Zborói mulatságok A természet parancsa Sárkányfogas címer Befalazott kincsek A bölcsességnek kezdete A szent békesség ára III. Fejedelmek serkentő órája Mint hamvából főnix Az atnámé Táborban A félelem pillanata Akit el akartak veszejteni Összeesküvés! Regéci tanulmányok "Világoskodó lámpások" Túsznak Konstantinápolyba? IV. Az ostrom A gyermekeknek légyen grácia Az országért Kinek a dicsősége? Éjszakai bombázások Se töröké, se németé ne legyünk Fordul a világ kereke. A vesztőhely Királyi ajándékok Az utolsó karácsony Munkácson A fejedelem visszanéz (Utószó) Időrendi áttekintés Források és irodalom Gajdos Tamás Gajdos Tamás (Budapest, 1958. május 26. –) magyar televíziós műsorvezető. Élete Gajdos Tamás Budapesten született 1958. május 26-án Gajdos András és Bukovics Magdolna gyermekeként. 1976–1977 között a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola diákja volt. 1980–1982 között a Testnevelési Főiskola edző szakán tanult. 1982–1987 között a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatója volt. 1978–1986 között atléta volt, közép- és hosszútávfutó, 1-szeres bajnok, majd a reklám- és divatszakmában dolgozott: manöken volt, fotómodell (egyike az első magyar férfimodelleknek), reklámfilmekben szerepelt, tanfolyamokat szervezett, reklámügynökséget alapított. 1993-tól a Szerencsekerék című műsor műsorvezetője lett. Később a TV2-nél folytatta karrierjét a Tények sportműsorvezetőjeként. A TV2-s időszak után önálló műsorokat készített, autós magazint és a Futtában című futóműsort. Közben "átigazolt" a Sport1-hez és a Hír TV-hez. 2009-től az ATV Híradó című műsorának egyik műsorvezetője lett. Műsorai Szerencsekerék (1993–1999) Százmillió Jó reggelt, Magyarország Tények Autószalon Állat-barát Futtában Híradó Jegyzetek Gajdos Tamás visszatér a képernyőre Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Larzicourt Larzicourt település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 281 fő (2015). Larzicourt Perthes, Arrigny, Écollemont, Giffaumont-Champaubert, Sainte-Marie-du-Lac-Nuisement, Hauteville, Isle-sur-Marne és Orconte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Férfi 55 kg-os kötöttfogású birkózás a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a birkózás férfi 55 kg-os kötöttfogású versenyszámát augusztus 12-én rendezték. Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, Sárospatakon. Ez az iskola az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye, 1531-ben, a reformáció szellemében alapította Perényi Péter. Az évszázadok során hazánk számos nagy alakja töltötte itt diákéveit, az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Sárospataki Kollégiumban. Története Az iskolát 1531-ben Perényi Péter parancsára alapították. A Kollégium diákjaiból kerültek ki a szabadságharc legkeményebb irányítói. Az iskola továbbá híres volt a magas műveltségű tanárairól, és azok európai szintű tanításáról. Az iskola működését, a Perényiek után is támogatták utódai. A „scholát” 1550-ben kollégiummá szervezték át. Ezek után sok külföldi tanár is tanított Patakon. Újabb tantárgyakat kezdtek el tanítani pl.: retorikát, dialektikát, teológiát, filozófiát, görögöt, latint és hébert is. A kollégium pártfogói Dobó Ferenc, Perényi Zsófia, Lórántffy Mihály elhalálozása után sem szűntek meg, sőt, amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem lett, gondoskodott a kollégiumról. I. Rákóczi György törvényeket hozott létre amelyek szabályozták az iskola életét. Lorántffy Zsuzsanna férje utolsó akaratának tekintette a kollégiummal való fokozott törődést. Patakra költözött, s felügyelte a várban és az iskolában folyó munkálatokat. Elhívta Comenius Amos Jánost, a híres magyar származású cseh - morva pedagógust, aki - saját szavaival élve - mindent vállalt „ennek a Rákóczi - Atheneumnak a jobbá tétele” érdekében. Lorántffy Zsuzsanna halála után nem volt, aki támogassa a kollégiumot ezért a létfeltételei romlottak. Amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia berendezkedett a Rákóczi birtokon, azonnal fellépett a protestánsokkal szemben. Ennek következtében 1671-ben a kisebb diákok hazamentek, a nagyobbak pedig Gyulafehérvárra költöztek, s ott folytatták tanulmányaikat. A kollégium 1682-ben újra megnyitotta kapuit a fiatalok előtt, ám kálváriájuk újra kezdődött, amikor 1687-ben Caprara császári tábornok kitiltotta őket a városból. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a pataki diákok egy része kuruc katona lett, a többiek Orosz Pál generális jóvoltából megint birtokba vették a protestáns kollégiumot. 1781-ben megjelent II. József általános érvényű nyílt parancsa a türelmi rendelet. A Regnum Marianum koncepció miatt a kollégium létét többé nem fenyegette veszély. 1791-ben az országgyűlés elfogadta azt a törvénycikket, amely szentesítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását. Vay József a főiskola világi főgondnoka kezdeményezte a kétemeletes Nagykollégium megépítését; a kivitelező munka 1806-ban kezdődik, amelynek az eredménye egy kontytetős Nagykollégium lett. A reformkor politikailag tájékozott fiatalságot talált Patakon, akik megértették az idők szavát. Az 1848/49-as harcokat ismét vállalták a kollégium diákjai, elkötelezték magukat a forradalom mellett. Bátran harcoltak „Vörössipkások” - néven a tavaszi hadjáratban. A szabadságharc bukása nem rendítette meg a kollégiumot, sőt fellendítette . A gimnáziumban megszűnt az elemi oktatás és nyolc osztályossá vált az iskola. Megindult a tanítóképzés 1857-ben, így már a teológia és a jog mellett ezt is lehetett itt tanulni. A 19. század második felére a régi épületek eléggé rossz állapotba kerültek, ezért lebontották őket. Kivétel volt a Berna-sor. A bontások után elkészült a Nagykollégiumhoz csatlakozó gimnáziumi szárny. Az első világháborúban sok diákot és tanárt hívtak be katonának, közülük kilencvenen vesztették életüket. A második világháború megválasztotta a kollégium tanítási rendjét. Később kezdett és hamarabb befejezett tanévek jöttek; a vakációk megszokott rendje is felborult. A háború borzasztó hatásai ellenére már 1944/45-ben a teológiai internátus néhány lakószobája, egyelőre alig harminc tanulóval, míg a gimnázium három tanulóval is munkához látott. Ez a későbbiekben megváltozott. Az iskola fokozatosan újra benépesült, ahogy múltak a napok úgy növekedett a diákság és a tanárok létszáma. A megszokott módon, rendben folyt a tanítás. 1952-ben számos más egyházi iskolával együtt a Sárospataki Református Kollégiumot is államosították, s csaknem negyven éven át Rákóczi Gimnázium néven működött tovább. Tagozatok Angol nyelvi emelt szintű (4 osztályos) Magyar-angol két tanítási nyelvű (5 osztályos) Angol-informatika, emelt szintű (4 osztályos) Biológia-kémia, emelt szintű (4 osztályos) A gimnázium híres diákjai Balsaráti Vitus János Bánffy Dénes Barczafalvi Szabó Dávid Beregszászi Nagy Pál Bessenyei György Bethlen Miklós Buzinkai Mihály Csécsy János Erdélyi János Fáy András Fegyverneki Izsák Gárdonyi Géza Geleji Katona István Képes Géza Kézy Mózes Komáromi Csipkés György Kossuth Lajos Kövy Sándor Kurucz Gyula Mészöly Dezső Móricz Zsigmond Őri Fülep Gábor Pósaházi János Rákóczi György Szemere Bertalan Szikszai Fabriciusz Balázs Teleki László (1811–1861) Thúri Farkas Pál Tompa Mihály Érdekességek A Református Kollégiumot a történelem során több jelzővel is emlegették. Az egyik legközismertebb a Bodrog-parti Athén. Csokonai viszont a Múzsák székhelyeként emlegette. Legújabb címe a Magyar Cambridge, hiszen itt lehetett elsőként angol nyelvű diplomát szerezni az országban. Vrbovo Vrbovo falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Hrašćinához tartozik. Fekvése Krapinától 30 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délre a megye északkeleti részén, a horvát Zagorje területén fekszik. Története A településnek 1869-ben 122, 1910-ben 575 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 2001-ben 348 lakosa volt. Nevezetességei Szent Borbála tiszteletére szentelt kápolnája. Tiocianát A tiocianát (vagy régebbi nevén rodanid) az [SCN]− anionnak, a tiociánsav konjugált bázisának a neve. Közönséges származékai közé tartozik a színtelen kálium-tiocianát és nátrium-tiocianát só. Ugyancsak tiocianátoknak nevezik az SCN funkciós csoportot tartalmazó szerves vegyületeket is. A higany(II)-tiocianátot korábban a pirotechnikában használták. A tiocianát az [OCN]− cianátionnal analóg, a benne szereplő oxigént kénatom helyettesíti. Az [SCN]− pszeudohalogén, reakciói hasonlóságot mutatnak a halogenidionokéval. A tiocianát régebbi neve rodanid volt (a görög rózsa szóból eredően), mivel a vassal vörös színű komplexeket képez. Tiocianát elemi kén vagy tioszulfát cianiddal végbemenő reakciójában keletkezik: A második reakciót a rodanáz néven ismert szulfotranszferáz enzim katalizálja, ami szerepet játszhat a cianid testben végbemenő méregtelenítési folyamatában. Szerkezet, kötés és koordinációs kémia A tiocianát negatív töltése körülbelül egyformán oszlik el a kén és nitrogén között. Ennek következtében a tiocianátion mind a kén, mind a nitrogénatom felőli oldala nukleofilként reagálhat, azaz ambidentát ligandum. Az [SCN]− két (M−SCN−M) vagy akár három fématom között is (>SCN− or −SCN<) hidat képezhet. A kísérleti tapasztalatok alapján általában megállapítható, hogy az a osztályú fémionok (hard savak) inkább a tiocianát N atomjához kapcsolódnak, míg a b osztályú fémionok (soft savak) inkább a tiocianát S-atomjához kötődve képeznek tiocianát komplexeket. Esetenként egyéb tényezők, például kinetikai és oldhatósági viszonyok is szerepet játszhatnak, és kötési izoméria léphet fel (például [Co(NH3)5(NCS)]Cl2 és [Co(NH3)5(SCN)]Cl2. Szerves tiocianátok A tiocianátion szerves és átmenetifém származékainak kötési izomerjei is létezhetnek. A tiocianátokban a szerves csoport (vagy fémion) a kénhez kapcsolódik: az R−S−C≡N vegyületben a S−C egyes kötés és C≡N hármas kötés található. Az izotiocianátokban a szubsztituens a nitrégénhez kapcsolódik, az R−N=C=S vegyületben S=C és C=N kettős kötés van: A szerves tiocianátok a Riemschneider tiokarbamát szintézis során tiokarbamáttá hidrolizálnak. A vas(III) kimutatása Ha vas (III)-iont (Fe3+) tartalmazó oldathoz [SCN]−-t adunk, vérvörös oldat keletkezik a [Fe(NCS)(H2O)5]2+ képződése miatt. A tiocianát biokémiája a gyógyászatban A tiocianátról ismert, hogy fontos része a hipotiocianit laktoperoxidáz által történő bioszintézisének . Emiatt az emberi testben a tiocianát teljes hiányának vagy csökkent mennyiségének (például cisztás fibrózis) nagy jelentősége van az emberi test védelmi rendszerében. Sperlágh József Sperlágh József (Turdossin, 1829. augusztus 28. – Hatvan, 1892. május 12.) magyar gyógyszerész, régész. Élete Gorál ősei az 1830-as években Hladovka település földesurai voltak, nemesi származású. 1847 előtt két évet elvégzett az Egri Líceumban. 1847-ben édesapja elhunyt, ezért tanulmányait abba kellett hagynia. 1848-49-ben honvédtisztként harcolt a magyarok oldalán. 1850-52-ben Szarvason Scheftsik Mihály patikájában Medveczky József (nagybátyja) szárnyai alatt ismerkedett meg a gyógyszerészettel. 1852-53 között Kaposváron, az Aranyoroszlán Patikában Schrőder Józsefnél volt gyakornok. 1856-ban végzett a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerész szakán. Aszódon kezdett önállóan dolgozni, itt 1870-ig maradt. 1870-ben vásárolta meg a hatvani "Megváltóhoz" patikát, mely az államosításig családja tulajdonában is maradt. 1876-ban amatőr régészként ásatásokat végzett a hatvani Strázsahegyen, ahol feltárta az úgynevezett hatvani kultúra hamvasztásos sírjait. Leleteinek egy részét a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Fiának keresztapja is lett Rómer Flóris, a Nemzeti Múzeum régiségtárának őre, a magyar régészet megalapozója. Halálukig jó barátok voltak, éppúgy mint Rónay Jácint püspökkel (Rudolf trónörökös tanárával) és Pulszky Ferenccel (a Nemzeti Múzeum igazgatójával). Varsányi Jánossal és Huber Bélával együtt megalapították a "Gödöllő és Vidéke történelmi és régészeti múzeum egyletet" - ezzel megalapozói lettek a vidéki múzeumok létrehozásának. 1884-ben részt vesz a Függetlenségi Párt megalakításában, a gyöngyöspatai választókörzet egyik képviselőjelöltje volt. 1885. évi VIII. Nemzetközi Archeológiai Kongresszus egyik szervezője lett. Meghívására a kongresszus tagjai Hatvanba látogattak, ahol megtekintették magánmúzeumát. Ugyanitt jelentkezett, hogy Szíbériába utazzon a IX. Nemzetközi Archeológiai Kongresszusra. Ez az út az orosz-török háború miatt kudarcba fulladt. (Egy családi legenda szerint Rozsnyai Mátyással gyógyszereket vitt Törökországba az oroszok ellen harcoló török katonáknak.) Pentameron Pentameron (nápolyiul: Lo cunto de li cunti overo lo trattenemiento de peccerille; magyarul: A mesék meséje, avagy a kicsik mulattatása) egy 17. századi nápolyi dialektusban írt mesegyűjtemény, szerzője Giambattista Basile. A mű keletkezése Basile fiatalkorában Krétán és Velencében katonáskodott, minden bizonnyal ekkor ismerhette meg a Közel- és Távol-Kelet mesevilágát, amely nagy hatással volt gyűjteményére. Emellett szülőföldje, Nápoly illetve egész Itália történeteiből is merített, amikor megírta saját mesegyűjteményét, a Mesék meséjét. Boccaccio és Navarrai Margit hatására a meséket keretbe foglalta: egy rabszolgából lett hercegnő meseszomját csillapítandó, férje felfogad tíz asszonyt, hogy mindegyik egy-egy történetet mondjon naponta, a nap végén pedig egy-egy eklogát rendel udvaroncaitól. Stílusa több rétegű, hatással volt rá a marinizmus (lásd Giambattista Marino), de a népi librettók, az udvari retorika egyaránt megihlették. Humoros kommentárjaiban a korabeli valóság, a nápolyi élet realisztikus képe bontakozik ki. Bár művét a kicsiknek ajánlja, túllépi a gyerekirodalom határait, néhol már-már pornográf vagy épp horrorisztikus. Basile életében nem jelenhetett meg a mesegyűjtemény. Nővére, Adriana Basile gyűjtötte össze és adta ki Lo cunto de li cunti (A mesék meséje) címen 1634 és 1636 között, ekkor még Gian Alesio Abbattutis álnéven. Az 1674-ben megjelent kiadása használja először a Pentemrone címet, mellyel később világhíressé vált. Népszerűségét mutatja, hogy a 17-18. század folyamán több mint 10 kiadása jelent meg. A Pentameron hamar bekerült az európai irodalom körforgásába: Carlo Gozzi számos drámájának témáját innen merítette, és csakhamar felfedezték a német romantikusok is. A Grimm-testvérek híres mesegyűjteménye is forrásként használja. Első német kiadása 1846-ban jelent meg Boroszlóban Felix Liebrecht fordításában, Jacob Grimm előszavával. Ezt nem sokkal követte az angol változat (John Edward Taylor, 1848). Irodalmi kanonizációjában az áttörést Benedetto Croce 1891-es modern olasz fordítása hozta meg. Magyarul először 1956-ban jelent meg néhány mese gyerekeknek átdolgozott kiadásban (Gianbattista Basile: A fonott kalács. Budapest, Ifjúsági Kiadó, 1956. Átdolgozta Csatlós János). Király Kinga Júlia modern fordítása 2010-től jelenik meg különböző szépirodalmi folyóiratokban (Jelenkor, Látó, Kalligram, Műút, Székelyföld, Helikon, Librarius, Roham); a teljes gyűjtemény 2014-ben lát napvilágot a Kalligram Kiadó gondozásában. Bár a Pentameron előtt is születtek mesegyűjtemények (például Giovanni Francesco Straparola Le piacevoli notti című kötete), ez volt az első olyan könyv, amelyet teljes egészében az újramondott népmesék töltöttek meg. Nem tekinthető modern értelemben néprajzi gyűjteménynek, holott tájnyelven íródott, és sok tekintetben megőrizte az élőszó intonációt. Több mese típus itt jelenik meg először írásban. Tartalomjegyzék Első nap Bevezető 1. mese: A bökötör meséje 2. mese: A mirtusz 3. mese: Peruonto 4. mese: Vardiello 5. mese: A bolha 6. mese: Hamucicuska 7. mese: A kereskedő 8. mese: A kecskepofa 9. mese: Az elvarázsolt szarvas 10. mese: A megnyúzott banya Ekloga: Az olvasztótégely Második nap Bevezető 1. mese: Petrezselma 2. mese: Zöldmező 3. mese: Ibolya 4. mese: Cagliuso 5. mese: A kígyó 6. mese: A medvelány 7. mese: A gerle 8. mese: A kis rabszolgalány 9. mese: A lakat 10. mese: A cimbora Ekloga: Az őkelmefesték Harmadik nap Bevezető 1. mese: Cannetella 2. mese: Csonkakezű Penta 3. mese: A fehér orca 4. mese: Sapia Liccarda 5. mese: A csótány, az egér és a tücsök 6. mese: A fokhagymaerdő 7. mese: Corvetto 8. mese: A tahó 9. mese: Rosella 10. mese: A három tündér Ekloga: A kályha Negyedik nap Bevezető 1. mese: A kakaskő 2. mese: A két fivér 3. mese: A három állatkirály 4. mese: A hét szalonnabőrke 5. mese: A sárkány 6. mese: A három korona 7. mese: A két kicsi pizza 8. mese: A hét galambocska 9. mese: A holló 10. mese: A megnyirbált kevélység Ekloga: A kampó Ötödik nap Bevezető 1. mese: A liba 2. mese: A hónapok 3. mese: Tündöklő Zománc 4. mese: Az aranyrönk 5. mese: Nap, Hold és Talia 6. mese: Sapia 7. mese: Nennillo és Nennella 8. mese: Az öt fiú 9. mese: A három citrom A mesék meséjének befejezése Magyar megjelenés Pentameron. A mesék meséje avagy a kicsik mulattatása. Budapest, Kalligram Kiadó, 2014. 13274 Roygross A 13274 Roygross (ideiglenes jelöléssel 1998 QX37) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. augusztus 17-én. Haplophaedia assimilis A Haplophaedia assimilis a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Bolívia és Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi erdők. Alfajai Haplophaedia assimilis affinis (Taczanowski, 1884) Haplophaedia assimilis assimilis (Elliot, 1876) Megjelenése Átlagos testtömege 5.6 gramm. Hivatkozás A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. április 15.) Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. április 14.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2012. április 15.) Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. április 14.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2012. április 15.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. július 30.) (angolul) Drégely László Drégely László (Pécs, 1932. április 15. – Budapest, 1990. június 29.) magyar festőművész, díszlettervező, szobrász. Felesége Witz Éva, díszlettervező. Életpályája Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1951-1953 között az Iparművészeti Főiskola díszlettervező szakán tanult, ahol Bálint Endre, Gadányi Jenő, Litkei József, László Gyula, Varga Mátyás és Oláh Gusztáv tanították. 1953-tól egy ideig a szolnoki Szigligeti Színház díszletfestője volt. 1958-1979 között a Magyar Televízió díszlettervezője volt. 1957-ben debütált festőként az Országos Tárlaton. 1962-től kiállító művész volt. Színházi díszletei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 42. Filmjei Sót vegyenek! (1959) Az utolsó pillanat (1960) Idegen utcában (1960) Éjszakai repülés (1963) Töltsön egy órát Mark Twain-nel! (1963) Szeptember (1964) Jövedelmező állás (1965) Törékeny boldogság (1966) Légy ügyes a szerelemben (1966) Anyasági kereset - Darvas Szilárd -est (1966) Temetetlen holtak (1966) Az asszony és az igazság (1967) A baleset (1967) Máglyák Firenzében (1967) VII. szimfónia - Pécsi Balett (1967) Bánk bán (1968) Csodálatos mandarin (1968) Az ember tragédiája (1969) Iphigenia Auliszban (1969) Gyilkosság a műteremben (1969) Voronyezs (1969) Holnap reggel (1970) A labda - egy óra Karinthy Ferenccel (1971) Antonio Gades (1971) Rézpillangó (1971) Rózsa Sándor (1971) Földédesanyám - Jancsó Adrienn estje (1971) A bűnös (1972) Add a kezed! - az Illés-együttes műsora (1972) Majomparádé (1973) Bizonyíték nélkül (1973) A farkasok (1973) Hahó, a tenger! (1973) Aranyborjú (1974) Balettcipő III. - Kun Zsuzsa műsora (1974) Rugyin (1974) A sas meg a sasfiók (1975) A külföldiek (1975) A Saturnus gyűrűje - versek a kozmoszról és a földről (1976) A feladat (1976) Robog az úthenger (1976) Százéves asszony (1976) Haszontalanok (1977) Csongor és Tünde (1977) Coppélia (1977) A sevillai borbély (1977) Isten veled atomkor (1977) Mielőtt a kakas megszólal (1977) Változó felhőzet (1977) Röpülj páva! (1978) Mennyből az angyal (1978) Boldogság (1978) Ivan Vasziljevics (1978) Az eltűnt miniatűr (1978) Philémón és Baukisz (1978) Idegenek (1979) A király meztelen (1979) Festményei Szerelem (1982) Romantika I. Egyéni kiállításai 1962, 1967, 1974, 1976, 1978, 1998 Budapest 1973, 1982 Dunaújváros 1977 Tata 1984 Miskolc 1986, 1997 Székesfehérvár 1992 Pécs 1993 Nagykanizsa Díjai Balázs Béla-díj (1972) Érdemes művész (1977) Budapestért emlékérem (1980) A Magyar Televízió Posztumusz Örökös Tagja (1998) Biesman Gáspár Caspar Biesman, Kaspar Biesmann (Düsseldorf, 1639 – Meppen, 1714. szeptember 24.) jezsuita rendi pap. Élete 1656-ban lépett a jezsuita rendbe. Előbb szabad művészeteket, azután arisztotelészi-skolasztikus filozófiát, keresztény erkölcsöt és teológiát tanított Kassán, majd több Rajna-vidéki rendház rektora volt. Munkája Doctrina moralis. Cassoviae. 1711. (7. kiadás. N.-Szombat (1741.) Bajo el mismo cielo A Bajo el mismo cielo, egy amerikai telenovella. Főszereplői: Gabriel Porras, María Elisa Camargo, Erika de la Rosa, Luis Ernesto Franco és Julio Bracho. A sorozat 2015. július 28-án 21:00 órakor került adásba a Telemundo csatornán. Történet Carlos Martínez illegális bevándorlóként érkezett Los Angeles-be feleségével, Teresával és fiával, Rodrigoval egy jobb élet reményében. Becsületes és szorgalmas ember. Állandó félelemben él, hogy kitoloncolhatják és elveszítheti két fiát: Rodrigot és Luis-t. Rodrigo évekkel ezelőtt egy bandához csatlakozott és megszakította a kapcsolatot a családjával. Jelenleg börtönbüntetését tölti. Carlos, hogy a saját lábára állhasson vesz egy teherautót a húgától kapott pénzből. Adela, a fiatal bandatag elrabolja az autót és Carlos szívét. Új-Mexikó megyéinek listája Ez a lista Új-Mexikó állam megyéit sorolja fel. Forrás County BEARFACTS (angol nyelven). US Department of Commerce, Bureau of Economic Analysis. (Hozzáférés: 2018. április 8.) Bebra Bebra település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 13 789 fő (2014. december 31.). Bebra Nentershausen (Hessen), Cornberg, Ronshausen, Ludwigsau és Rotenburg a.d. Fulda községekkel határos. Fekvése Bad Hersfeld-től északra fekvő település. Története Berda eredetileg a Bad Hesfeld-i kolostorhoz tartozó kis paraszttelepülés volt. A településsel kapcsolatos legrégibb ismert adat a 12. századból származik. Kezdetben Bebra Biberaho néven, később pedig Bibera, majd Bebra néven volt említve. Bebra fellendülése a vasúti hálózat bővítésének köszönhető; a 19. század közepén. 1849-ben megkezdik a vasútvonal bőpvítését Kassel - Bebra között. A század végére a város Németország egyik legfontosabb vasúti csomópontja lett. A város növekedése folytatódott - a második világháború alatti megszakítás mellett - az 1970-es évekig. A jó közlekedési kapcsolatok miatt néhány nagyobb ipari vállalat telepedett le itt. Érdekesebb épületei közé tartoznak a templom, a Mária kolostor és a Városháza. Nevezetességek Városháza Mária kolostor Templom Itt születtek, itt éltek August Vilmar (1800–1868), Theologe, Professor August von Trott zu Solz (1855–1938), Politikus, 1909–1917 Kultusminister Johannes Reinmöller (1877–1955) Carl von Hoff (1894–1969) Ferdinand Seyfarth (1818–1901) Otmar Freiherr von Verschuer (1896–1969) Adam von Trott zu Solz (1909–1944) Népesség A település népességének változása: Ulrich Neisser Ulrich Neisser (1928. december 8., Kiel, Németország – 2012. február 17., Ihaka, USA) német származású amerikai kognitív pszichológus. Életpályája A család 1931-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. 1950-ben baccalaureátusi fokozatot szerzett a Harvardon, később tanári minősítést Swarthmore-ban, majd a doktorátusit szintén a Harvardon szerezte meg 1956-ban. Ezt követően a Brandeis-i, a Cornell-i és az Emory-i egyetemen tanított. Főbb művei Cognitive psychology (1967) Cognition and reality: principles and implications of cognitive psychology (1976) Memory observed: remembering in natural contexts (1982) Concepts and conceptual development: ecological and intellectual factors in categorization (1987) The perceived self: Ecological and Interpersonal Sources of Self Knowledge (1993) The rising curve: long-term gains in IQ and related measures (1998) Magyar nyelven megjelent kötetei Cognition and reality (vál.) (magyar) A figyelem és a kapacitás problémája / Ulric Neisser. Budapest : ELTE, 1982. 37, [2] p. Cognition and reality (magyar) Megismerés és valóság / Ulric Neisser. Budapest : Gondolat, 1984. 205 p. ill. ISBN 963-281-345-6 Brenk Brenk település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Sebestyén Éva Sebestyén Éva (Sárospatak, 1927. július 4. – Szolnok, 2011. június 12.) Gobbi Hilda- és Aase-díjas magyar színésznő, a szolnoki Szigligeti Színház örökös tagja. Életpályája Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában végzett 1951-ben. 1951 és 1954 között az Ifjúsági Színház Stúdiójának tagja volt. 1957-ben szerződött a szolnoki Szigligeti Színházhoz. Színpadi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 198; ugyanitt tizenegy színházi felvételen is látható. Filmjei Első fecskék (1952) Vakvilágban (1987) A csalás gyönyöre (1992) Montgon Montgon település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 64 fő (2015). Montgon Le Chesne, Lametz, Louvergny, Neuville-Day, Voncq és Bairon-et-ses-Environs községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kapuállító Kapuállító – Kovászna megye íróinak Sepsiszentgyörgyön a Megyei Művelődési és Nevelési Bizottság kiadásában megjelent kétkötetes antológiája (1969; 1982). Elsősorban a Megyei Tükör belső munkatársainak írásait tartalmazza. Az I. kötetet 1969-ben Jecza Tibor, a II. kötetet 1982-ben Czegő Zoltán szerkesztette. Dali Sándor Ajánlása szerint a kötetek szerzői "a Kovászna megyei írók, költők elhivatottságának és a legnemesebb hagyományoknak megfelelően igyekeznek meghallói lenni e föld népének". Az I. kötetből Bogdán László, Csiki László, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Tömöry Péter verseit, Péter Sándor, Tompa Ernő, Vári Attila prózai írásait, Veress Dániel és Sombori Sándor színpadi munkáit emeljük ki. A II. kötet írói: Holló Ernő, Dali Sándor, Veress Károly, Sombori Sándor, Bogdán László, Magyari Lajos (itt jelent meg először Csoma Sándor naplója című poémája), Czegő Zoltán, Sütő István, Sylvester Lajos, Veress Dániel (Világirodalmi olvasónapló). Kiemelkedik Fábián Ernő Közösség és kultúra c. tanulmánya, mely "a nemzetiség etnokulturális információs anyagá"-nak jelentőségét méltatja. Itt jelentek meg Markó Béla korai versei. Jean-Michel Lucenay Jean-Michel Lucenay (Fort-de-France, 1978. április 25. –) olimpiai, világ- és Európa-bajnok francia párbajtőrvívó. Faragó Tibor Faragó Tibor (Budapest, 1948. december 9. –) geofizikus, meteorológus, matematikus, környezetkutató, humánökológus. Életpálya Matematikus (egyetemi diploma, 1972, Művelődésügyi Minisztérium ösztöndíja, Állami Egyetem, Szentpétervár); egyetemi doktori cím matematikai tudományszakon (valószínűségszámítás, matematikai statisztika, 1979; Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest); posztgraduális klimatológiai továbbképzés (oklevél, 1981, USA/NOAA Nemzeti Éghajlati Központ, Asheville, Észak-Karolina); tudományok kandidátusa cím földrajz tudományszakon (1987, MTA, Tudományos Minősítő Bizottság, Budapest); közigazgatási alap- és szakvizsga (1995, 2001). Az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának oktatója, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Budapesti Corvinus Egyetem vendégtanára. Jelenleg elsősorban a környezet és a társadalom globális szintű kölcsönhatásainak, a nemzetközi környezeti kormányzás folyamatának, a multilaterális környezeti megállapodások fejlődésének vizsgálatával foglalkozik. A Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa 1992-2010 között különböző beosztásokban (környezetstratégiai tervezésért, a Nemzeti Környezetvédelmi Program előkészítésének, végrehajtásának koordinálásért, nemzetközi és EU-együttműködésért felelős főosztályvezető 1994-től; környezetpolitikai és klímapolitikai szakállamtitkár 2009-től). Egyetemi végzettségét követően előbb a Távközlési Kutató Intézet, majd a Központi Meteorológiai Intézet munkatársa (1990-92 között a KMI mb. majd kinevezett igazgatója). 2000-ben a WWF-Magyarország környezetpolitikai munkatársa. Részvétel hazai és nemzetközi szakmai együttműködésben Több nemzetközi szervezettel, EU-intézménnyel kapcsolatos együttműködésben a kinevezett nemzeti koordinátor, szakmai képviselő illetve szakmai főtárgyaló 1992-2010 között; e nemzetközi szervezetek, ill. egyezmények: ENSZ Fenntartható Fejlődési Bizottság (CSD), ENSZ Környezeti Program (UNEP), Globális Környezeti Alap (GEF), ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) és Kiotói Jegyzőkönyve, Kárpátok Egyezmény; „Környezetet Európának” ENSZ-EGB-program; EU Környezetpolitikai Értékelő Csoport, EU Nemzetközi Környezetügyi Munkacsoport. 1990 óta foglalkozik az Éghajlatváltozási Kormányközi Testülettel (IPCC) való hazai szakmai együttműködés elősegítésével, 2010-ig a Testülettel kapcsolatos feladatok nemzeti koordinátora. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény tudományos tanácsadó testületének első választott elnöke (1995-97); az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság alelnöke (1998-99) Szakmai publikációk Mintegy százötven tudományos és ismeretterjesztő tanulmány alkalmazott matematikai, környezetvédelmi, nemzetközi együttműködési témakörökben. Az éghajlat változékonysága és változása ; szerk. Faragó Tibor, Iványi Zsuzsanna, Szalai Sándor; OMSZ, Bp., 1991- Hungary: stabilisation of the greenhouse gas emissions. National communication on the implementation of commitments under the United Nations Framework Convention on Climate Change / Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása Magyarországon. Nemzeti beszámoló az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtásáról ; szerk. Pálvölgyi Tamás, Faragó Tibor; FFB, Bp., 1994 ( Fenntartható fejlődés és környezet ) Környezet és társadalom közös jövője. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján elfogadott "Feladatok a XXI. századra" című program áttekintése és megvalósításának első eredményei ; szerk. Faragó Tibor, Gyulai Iván; FFB, Bp., 1994 ( Fenntartható fejlődés és környezet ) Bándi Gyula–Faragó Tibor–Lakosné Horváth Alojzia: Nemzetközi környezetvédelmi és természetvédelmi egyezmények ; KTM, Bp., 1994 Az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása Magyarországon. Az ENSZ Éghajlatváltozási keretegyezményben foglalt kötelezettségek áttekintése és végrehajtásuk értékelése ; szerk. Pálvölgyi Tamás, Faragó Tibor; FFB, Bp., 1995 ( Fenntartható fejlődés és környezet ) Nemzetközi környezetvédelmi betűszótár. Nemzetközi szervezetek és intézmények, bizottságok és testületek, környezetvédelmi programok, nemzetközi egyezmények, kifejezések és fogalmak rövidítései, A–Z ; összeáll. Faragó Tibor, Lakosné Horváth Alojzia, Pásztor János; Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Bp., 1995 Nemzetközi környezetvédelmi és természetvédelmi egyezmények jóváhagyása és végrehajtása Magyarországon ; szerk. Faragó Tibor, Lakosné Horváth Alojzia; Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Bp., 1995 (angolul is) Környezetbiztonság: az ENSZ programjai és a hazai feladatok ; szerk. Faragó Tibor; KTM, Bp., 1996 Az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszaka: a fenntartható fejlődés nemzetközi programjának értékelése és a további feladatok ; szerk. Faragó Tibor, Nemes Csaba, előszó Szili Katalin; FFB, Bp., 1997 ( Fenntartható fejlődés és környezet ) Hungary: strategy plans, initiatives and actions for sustainable development. National information to the United Nations Commission on Sustainable Development and to the UN General Assembly Special Session on the implementation of Agenda 21 / Magyarország: stratégiai tervek, kezdeményezések és intézkedések a fenntartható fejlődésért. Nemzeti beszámoló az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság részére és az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésszakára a "Feladatok a XXI. századra" végrehajtásáról ; szerk. Faragó Tibor, Nemes Csaba; FFB, Bp., 1997 ( Fenntartható fejlődés és környezet ) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Kiotói jegyzőkönyv az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez és a hazai feladatok ; szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 1998 ( Fenntartható fejlődés és környezet ) Tibor Faragó–Zsuzsanna Kocsis-Kupper: Accidental transboundary water pollution: principles and provisions of the multilateral legal instruments ; WWF Hung. Progr. Office–Office of the Gov. Commiss. for the Tisza and Szamos Rivers, Bp., 2000 ( WWF Hungary publication series ) Faragó Tibor–Kocsis-Kupper Zsuzsanna: Országhatárokon átterjedő baleseti jellegű vízszennyezések: nemzetközi jogi eszközök elvei és rendelkezései ; WWF Magyarországi Képviselete–Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda MEH, Bp., 2001 ( WWF-füzetek ) Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiája ; szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 2002 ( Fenntartható fejlődés és környezet ) Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről. A találkozó programja, résztvevői, dokumentumai és értékelése ; összeáll., szerk. Faragó Tibor; FFB, Bp., 2002 Faragó Tibor–Kerényi Attila: Nemzetközi együttműködés az éghajlatváltozás veszélyének, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére ; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium–Debreceni Egyetem, Bp.–Debrecen, 2003 Pató Zsuzsanna–Faragó Tibor: A Globális Környezeti Alap. A nemzetközi szervezet, a támogatási területek és a magyarországi programok ; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Bp., 2004 Globális környezeti problémák és a riói megállapodások végrehajtásának helyzete ; szerk. Faragó Tibor, Kerényi Attila; KVVM–DE, Bp.–Debrecen, 2004 Nemzetközi környezetvédelmi és természetvédelmi egyezmények jóváhagyása és végrehajtása Magyarországon ; szerk. Faragó Tibor, Nagy Boldizsár; KVVM–ELTE ÁJK, Bp., 2005 Multilateral environmental agreements and their implementation in Hungary ; szerk. Faragó Tibor; Hungarian Ministry of Environmental and Water, Bp., 2006 Impacts and responses in Central and Eastern European countries. International Conference on Climate Change, 5-8 November 2005, Pécs, Hungary. Conference proceedings ; szerk. Láng István, Faragó Tibor, Iványi Zsuzsanna; HAS–MEW –REC, Bp.–Szentendre, 2006 Climate change and Hungary. Mitigating the hazard and preparing for the impacts. The "Vahava" report ; szerk. Faragó Tibor, Láng István, Csete László; MTA, Bp., 2010 A hazai környezetügy az elmúlt negyedszázadban. Tények és adatok, hazai előzmények és nemzetközi háttér ; bev., kortörténeti összeáll., epilógus Faragó Tibor; Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, Bp., 2013 Díjak, elismerések Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2008) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004) Környezetünkért Díj (2003) Magyar Meteorológiai Társaság Steiner Lajos díj (1995) Magyar Meteorológiai Társaság Róna Zsigmond emlékdíja (1985) Bolyai János Matematikai Társulat Farkas Gyula emlékdíja (1976) Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1973). The Queens Head The Queens Head a walesi Monmouth egyik régi fogadója. Az egykoron The Queens Head Hotel és Queens Head Inn néven ismert fogadó a St. James Street 1. szám alatt áll. Az épület 1952. június 27 óta II. kategóriás brit műemléknek számít (British Listed Building). Története Az épület valószínűleg a 16. században épült. Stukkózott mennyezete a 17. században készült el. Az eredeti díszítés még látható a bár mellett. Megépítése óta többször is átalakították. Az eredetileg kőépületet levakolták, egyes részei kőből készült díszburkolatot kaptak. A ház homlokzatát is átalakították. Lebontották többek között kőből készült oromzatát, fekete-fehér fával helyettesítve. Ezeket az átalakításokat 1922-ben H.A.Dancey végezte. A fogadónak rejtekhelyei is volt. Az angol forradalom idején Oliver Cromwell többször is ebben a fogadóban szállt meg. Egy alkalommal az életére törtek, de a támadót sikerült a bár mögé beszorítani és lelőni. 2005-ben közösségi kocsmává alakították át. Egy csoport helyi üzletember vállalta fel működtetését azzal a céllal, hogy „egy mindenkit tárt karokkal váró kocsmává alakítsák át.” A kocsmában élő zene várja a látogatókat, de egy kis könyvtára is van. Khell Zsolt Khell Zsolt (Budapest, 1954. szeptember 13. –) magyar Jászai Mari-díjas (1994) díszlettervező, egyetemi tanár. Bátyja, Khell Csörsz díszlet- és jelmeztervező. Életpályája Szülei: Khell Ádám és Wicklein Mária. Főiskolai tanulmányait az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán végezte 1973–1975 között. 1976-1980 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítészeti szakán tanult. 1979 óta foglalkozik díszlettervezéssel. 1982–1984 között a MÁV Tervező Intézetének belsőépítésze volt. 1984–1986 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, 1986–2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 2009 óta szabadúszó. A Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Magánélete Nős, felesége Boldizsár Ágnes. Két gyermekük született; Róza Mária (1988) és Bendegúz (1995). Színházi munkái A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 219 (díszlet); 2 (jelmez) Harold Pinter : Régi idők (1978) Barta Lajos : A sötét ház (1979) Ödön von Horváth : Kazimír és Karolin (1979) Szép Ernő : Lila ákác (1980, 1998-1999) Ránki György : Egy szerelem három éjszakája (1981) Gershwin: Vadnők (1982) Szüle Mihály: 1 bolond 100-at csinál (1984) Molière : A fösvény (1984) Kamondy László : Lány az aszfalton (1984) Maugham: Imádok férjhez menni (1984) O’Neill: Egy igazi úr (1985) Popplewell: A szegény hekus esete a papagájjal (1985) Kiss Anna : Bolondmalom (1985) Molnár Ferenc : Doktor úr (1985) Euripidész: Alkésztisz (1985) Kisfaludy Károly : A kérők (1985) Lenz: A nevelő (1985) Brecht: Kurázsi mama és gyermekei (1985, 1989) Görgey Gábor : Komámasszony, hol a stukker? (1985) Beaumarchais: Figaro házassága avagy egy őrült nap (1985, 1997) Csehov: Három nővér (1985, 2006, 2009) Jókai Mór : A kőszívű ember fiai (1986) Ionesco: A kopasz énekesnő (1986) Ionesco: Különóra (1986) Liszt Ferenc : Liszt (1986) Romains: Knock (1986) Carlo Goldoni : Velencei terecske (1987) Szlavkin: A kép (1987) Szlavkin: Szükséglakás (1987) Schiller: Ármány és szerelem (1987, 1989) Füst Milán : Boldogtalanok (1988) Feydeau: Bolha a fűlbe (1988, 1997, 2004, 2012) Erdman: Az öngyilkos (1988) Mohácsi János : Tévedések végjátéka avagy tévedések víg játéka (1988) Ábrahám Pál : 3:1 a szerelem javára (1988) Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő (1989) Bulgakov: Kutyaszív (1989) Mrożek: Mészárszék (1989) Brecht: Koldusopera (1990, 1998, 2001) Peaslee: Állatfarm (1990) Puskin: Borisz Godunov (1990) Lengyel Ferenc : Macska Jancsi (1990) Calderón de la Barca: Az élet álom (1990) Buday Dénes : Csárdás (1990) Dürrenmatt: A nagy Romulus (1991) Molière: Mizantróp (1991, 1998) William Shakespeare : A két veronai nemes (1992) Böll: Katharina Blum elvesztett tisztessége (1992) Brecht: A kaukázusi krétakör (1992, 1998) Wesker: Konyha (1992) William Shakespeare : Romeo és Júlia (1992) Gorkij: Éjjeli menedékhely (1993) Parti Nagy Lajos : Ibusár megállóhely (1993) Kálmán Imre : Csárdáskirálynő (1993) Kosztolányi Dezső : Néró, a véres költő (1993) Forgách András : Tercett - Janka, Zsigmond, Mária - (1993) Barker: Jelenetek egy kivégzésből (1994) Kleist: Amphitryon (1994) Kesey: Kakukkfészek (1994) Krúdy Gyula : A vörös postakocsi (1994) Carlo Goldoni : A kávéház (1994, 2008) Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés (1994) Mozart: Szöktetés a szerájból (1994) Gombrowicz: Esküvő (1994) Arthur Miller : Istenítélet (1995, 2008) Esterházy Péter : Daisy (1995) Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (1995) Kosztolányi Dezső : Édes Anna (1995) William Shakespeare : Ahogy tetszik (1995) Szomory Dezső : Hermelin (1996) Szirmai Albert : Mágnás Miska (1996, 1998) Eisemann Mihály : Én és a kisöcsém (1996) Werner Schwab: Elnöknők (1996) Foster: Tom Paine (1996) Dürrenmatt: A csendestárs (1996) Brecht-Weill: Weill - Csákányi-est (1996) Lehár Ferenc : Luxemburg grófja (1996) Strauss: A denevér (1996) Yasmina Reza: Művészet (1997) Bond: Megváltás (1997) Bulgakov: Iván a rettentő (1998) Tom Stoppard: Árkádia (1998) Molière: George Dandin (1998) Tankred Dorst : Paul úr (1999) Vajda János : Leonce és Léna (1999) Kroetz: A vágy (1999) Sondheim: Sweeney Todd, a véres londoni borbély (1999) Kárpáti Péter : Világvevő (2000) Hamvai Kornél : Hóhérok hava (2000) Kárpáti Péter : Tótferi, avagy hogy született a világhőse, kinek keresztanyja a Szentpétör volt (2000) Csehov: Platonov (2000) Erdman: A mandátum (2000) Heller: Megbombáztuk Kaposvárt (2000) Faragó Béla : East Side Story (2000) Kárpáti Péter : Nick Carter avagy végső leszámolás Dr. Quartzcal (2001) Mohácsi: A vészmadár - avagy hamar munka ritkán jó (2001) Margulies: Nass (2001) Osztrovszkij: Erdő (2002) Melis László : A csoda alkonya avagy egy tündökletes torzszülött kalandos élete három felvonásban (2002) William Shakespeare : Antonius és Kleopátra (2002) Orwell: Állatfarm (2002) Hamvai Kornél : Kitty Flynn (2002) Heinrich von Kleist : A bosszú (A Schroffenstein-család) (2003) Carlo Goldoni : Nyaralás (2003) Mohácsi-Kovács: Csak egy szög (2003) Vörösmarty Mihály : Czillei és a Hunyadiak (2004) Csehov: Ivanov (2004) Kárpáti Péter : A negyedik kapu (2004) Bíró Lajos : Sárga liliom (2004) William Shakespeare : Julius Caesar (2005) Bulgakov: A Mester és Margarita (2005) Frayn: Veszett fejsze (2005, 2010) Congreve: Így él a világ (2005) Weber: A bűvös vadász (2005) Kárpáti Péter : Első éjszaka avagy utolsó. Mit tett Umáma Átikával? Avagy a szerelem megszállott rabjának története (2005) Forgách András : A kulcs (2005) Bartók Béla : A kékszakállú herceg vára (2006) Rejtő Jenő : Vesztegzár a Grand Hotelben (2006) Mohácsi: 56 06 őrült lélek vert hadak (2006) Ibsen: A vadkacsa (2007) Csokonai Vitéz Mihály : Karnyóné (2007) Carlo Goldoni : Mirandolina (2007) Dosztojevszkij: Ördögök (2007) Carlo Goldoni : A fogadósnő (Mirandolina) (2007) Ödön von Horváth : Mit csinál a kongresszus? (2007) Sztravinszkij: Petruska és Pulcinella (2007) Csehov: Sirály (2008) Srbljanović: Sáskák (2008) Peter Shaffer: Sötét komédia (2008) Gorkij: Barbárok (2008) Neil Simon : És mennyi szerelem! (2009) Strauss: A cigánybáró (2009) Parti Nagy Lajos : A hét asszonya (2009, 2011) Knut Hamsun : Éhség (2009) John Weidman: Contact (2009) Scribe: Az álarcosbál (2009) William Shakespeare : Szentivánéji álom (2010, 2012) Tóth Ede : A falu rossza (2010) Marivaux: A szerelem diadala (2010) Loewe: My fair lady (2010) Pavlac: Dolcsaja vita (2010) Kander: Cabaret (2010) Mong Attila : Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe (2011) Flaubert: Dilettánsok (2011) Heltai Jenő : Naftalin (2011) Harwood: A nagy négyes (2011) Party Nagy Lajos: A Bandy-lányok (2011) Büchner: Woyzeck (2011) Middleton-Rowley: Átváltozások (2011) Bródy Sándor : A tanítónő (2012) Harrower: Blackbird (2012) Mohácsi János - Mohácsi István: A csillagos ég, avagy a nemzetközi sikerre való tekintet (2013) Pintér Béla: Parasztopera (2014) Csehov: Sirály (2015) Móricz Zsigmond: Kivilágos kivirradtig (2016) Szirmai Albert : Mágnás Miska (2016)) Molnár Ferenc : Játék a kastélyban (2017) Mozart : Varázsfuvola (2017) Filmes látványtervei Rokonok (2006) Egy rém rendes család Budapesten (2006) Mélyen őrzött titkok (2004) Magyar szépség (2002) Torzók (2001) A részleg (1994) A három nővér (1992) Nyomkereső (1992) Melodráma (1991) A másik ember I.-II. (1988) Hang és kép Veiszer Alinda beszélgetése Khell Csörsszel és Khell Zsolttal Díjai Az országos színházi találkozó legjobb díszlettervének díja (1990, 1993, 1997, 1999, 2004) Színikritikusok Díja (1992, 1997, 2000) Jászai Mari-díj (1994) IX. Pécsi Országos Színházi Találkozó: Legjobb díszlet (2009) Hevesi Sándor-díj (2013) Montguyon Montguyon település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 1593 fő (2015). Montguyon Clérac, Le Fouilloux, Neuvicq, Saint-Martin-d’Ary és Saint-Pierre-du-Palais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: San Giuseppe dei Vecchi (Nápoly) A San Giuseppe dei Vecchi templom Nápolyban. Története 1614-ben alapította Andrea Cavallo minorita atya a Carafa család egyik városi birtokán. A templomot 1634-ben Cosimo Fanzago tervei alapján elkezdték kibővíteni, viszont a munkálatok az 1656-os és 1665-ös pestisjárványok miatt jelentősen elhúzódtak és csal 1706 és 1712 között fejeződtek be Onofrio Parascandalo vezetésével. 1732-ben meg kellett erősíteni, mivel egy földrengés súlyos károkat okozott szerkezetében. A templom görög kereszt alaprajzú kevés értékes műtárggyal. Homlokzata egyeszerű kialakítású, csak Francesco Solimena faragott bejárata díszíti. Zelin Mrzlovodički Zelin Mrzlovodički falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Lokvéhoz tartozik. Fekvése Fiume központjától 20 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra a Hegyvidéken a község északi határán fekszik. Története 1857-ben 38, 1910-ben 54 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 16 lakosa volt. Heszberger Diána Heszberger Diána (Budapest, 1986. június 22. –) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 2002-ben az MTK csapatában kezdte a labdarúgást. A 2005–06-os idényben az Angyalföldi SI együttesében mutatkozott be az élvonalban. 2006 és 2008 között ismét az MTK játékosa volt, ahol a 2006–07-es és 2007–08-as idényben tagja volt a bajnoki bronzérmes csapatnak. 2008 és 2011 között a Hegyvidék SE csapatában szerepelt. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 2006–07, 2007–08 Magyar kupa döntős: 2008 Becehegy megállóhely Becehegy megállóhely egy Zala megyei vasútállomás Balatongyörök településen, a MÁV üzemelteti. A vonatok 1999-ben alapított Golfclub Imperial Balaton klubházánál állnak meg. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Balatonederics vasútállomás Balatongyörök megállóhely Forsyth megye (Georgia) Forsyth megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Georgia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Cumming. Lakosainak száma 195 405 fő (2013. július 1.). Forsyth megye Dawson, Hall, Gwinnett, Fulton és Cherokee megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Berber oroszlán A berber oroszlán (Panthera leo leo), más néven atlasz- vagy núbiai oroszlán, az oroszlánok alfaja. A vadonból kihalt és fogságban is kihaltnak hitték egészen addig, amíg az utóbbi három évtizedben szétszórtan találtak egyedeket cirkuszi populációkban. A berber oroszlán hivatalos előfordulási helye Észak-Afrikában az Atlasz-hegységben és a Marokkótól Egyiptomig terjedő területen található. Az utolsó ismert berber oroszlánt a vadonban, az Atlasz-hegységben lőtték ki 1922-ben. A legtöbb afrikai oroszlántól eltérően a berber oroszlán hegyi ragadozó volt, mely az erdőségeket kedvelte. A két másik, Atlasz-hegységben előforduló ragadozó, a berber leopárd és az atlasz-medve, mára, ismert egyedek nélkül szintén kihalt a vadonból. Több tucat fogságban élő egyedről vélik, hogy berber oroszlán: a Port Lympyne vadasparkban található tizenkét egyed a marokkói király állataitól származik. Emellett, 11, az Addisz-Abeba-i Állatkertben található egyedet tartanak berber oroszlánnak, melyek Hailé Szelasszié császár állataitól származnak. A berber oroszlánokat leginkább a hím vastag fekete sörénye teszi jellegzetessé, mely a hastájéktól a lágyékig ér. A Disney Az oroszlánkirály című filmje gonosztevőjének, Zordonnak a karaktere a berber oroszlán mintájára készült. Szaporodás A hím és a nőstény csak a szaporodási időszakban állt össze, mely valószínűleg januárban volt. A síkság oroszlánjainál nincs meghatározott szaporodási időszak, kölykök egész évben születnek. (Ez az információ fogságban élő egyedeken alapul.) A vemhességi időszak körülbelül 110 nap, mely után 1-6 kölyök születik, de általában 3-4. A kölykök általában erősen pettyesek, nagyon sötét rozettákkal. Súlyuk születéskor kb. 7,5 kg. Naponta átlagosan 8–9 cm-t nőnek, szemük körülbelül a hatodik napon nyílik ki. 13 napos korukban kezdenek járni. A nőstények 2 éves koruk körül lesznek ivarérettek, de általában 3-4 éves korukig nem esnek teherbe. A hímek 24-30 hónapos korukban mutatnak érdeklődést a nőstények iránt, de 3 éves koruk előtt nem nemzenek kölyköket, mely a legáltalánosabban 4 éves korra tehető. Táplálkozás Az atlasz-hegységbeli ragadozók fő, természetes zsákmánya a berber szarvas és a gazella volt. Más különösen kedvelt és könnyű célpontot nyújtó zsákmányuk volt az arab tehén- és birkacsorda és néha egy-két lovat is elejtettek. A zsákmányejtő módszert soha nem jegyezték le, de valószínűleg hasonló fojtó módszert használtak, mint ahogy a mai nagymacskák teszik. Szociális élet Mivel a táplálék nem volt bőséges, ezek az oroszlánok a többi macskaféléhez hasonlóan magányosan, vagy esetenként párokban éltek. A nőstények ivarérett korukig – körülbelül két év – a fiatalokkal maradtak, majd leválasztották őket. Afrikában és Ázsiában csak a hímeket űzik el a családtól, a nőstények életük végéig a falkában maradnak. A Berber Oroszlán Projekt Az előbbi állatkerti berber oroszlán populáció az egyetlen esély, hogy Észak-Afrika vadonjaiban újra láthassuk őket. A berber oroszlán tudományának kutatására fordított éveket követően és túlélő példányokról szóló történetek alapján a WildLink International az Oxfordi Egyetemmel összefogva elindította nagyratörő Nemzetközi Berber Oroszlán Projektjét. A legújabb DNS eljárásokat használják a berber oroszlán DNS-ének azonosítására. A WildLink International csontmintákat szerzett az európai, így a brüsszeli, párizsi, torinói és egyéb múzeumokban lévő berber oroszlán maradványokból. Ezeket a mintákat eljuttatja az Oxfordi Egyetemre, ahol egy tudóscsoport kivonja a DNS láncot, hogy különálló alfajként azonosíthassa a berber oroszlánt. Habár a berber oroszlán hivatalosan kihalt, a WildLink International azonosított egy maroknyi, világszerte fogságban élő oroszlánt, melyek az eredeti berber oroszlántól származnak, így a királyi oroszlánok a Temara Állatkertben, Rabatban, Marokkóban. Ezen leszármazottak DNS-ét ismét tesztelni fogják és a hibridizáció foka (a kereszteződés) ezután meghatározható lesz. A legjobb jelölteket ezután bevonják egy szaporító programba, mellyel „visszaszaporítják” a berber oroszlánt. A projekt végső fázisa az oroszlánok visszaengedése a marokkói Atlasz-hegységben lévő nemzeti parkba. A WildLink International ennél többet még nem ért el, és weboldaluk a mai napig nem működik. Mindenki a sötétben tapogatózik, hogy mi történhetett a WildLink International-lel. A WildLink International és az Oxfordi Egyetem azt a megállapodást kötötte, hogy a WildLink International adja a pénzt a projekthez és hogy az egyetem végzi a kutatást. A WildLink International eltűnése óta nem adtak pénzt sem. Dr. Noboyuki Yamaguchi, az Oxfordi Egyetem egyik tudósa saját fizetését használja fel arra, hogy addig folytassák a berber oroszlán és genetikájának kutatását, ameddig csak lehet. A projekt jelenleg határozatlan ideig működik, amíg a pénzkészlet tart. Ázsiai rokonság 1968-ban, a berber, a fokföldi, az ázsiai és más afrikai oroszlánok koponyáján végzett vizsgálat kimutatta, hogy ugyanazok a koponyajellemzők – a nagyon keskeny szemüreg fölötti sáv – láthatók a berber és az ázsiai oroszlán koponyáján. Ez azt mutatja, hogy valószínűleg közeli rokoni kapcsolat van az Afrika legészakibb részén és az Ázsiában élő oroszlánok között. Az is valószínűsíthető, hogy a dél-európai oroszlán, mely Kr. u. 80–100 tájékán kihalt, alkothatta az összekötő kapcsot az északi-afrikai és az ázsiai oroszlánok között. Valószínűleg a berber oroszlánok is ugyanazzal a hasvonallal rendelkeztek (az egészet a sörény rejti), mellyel napjainkban az ázsiai oroszlánok. Gordon Ramsay: Étterem életre-halálra A Gordon Ramsay: Étterem életre-halálra televíziós műsor volt a Channel 4 csatornán, műsorvezetője Gordon Ramsay. A sorozat folyamán brit éttermek mérkőztek meg egymással a „Ramsay legjobb étterme” címért. Az egymással mérkőző, kezdetben 16 éttermet egy 12 ezer Channel 4 néző részvételével megtartott szavazáson választották ki. A verseny első fázisában az azonos típusú konyhát vivő éttermek nyolc párban mérkőztek meg egymással. Ezt követően a győztesek a középdöntőkben mérték össze tudásukat, végül pedig megrendezésre került a döntő, két étterem részvételével. A tervek szerint a műsor 12 epizódból állt volna össze, végül 9 epizódot vetítettek le, 2010 szeptembere és novembere között. A 2010. november 9-én sugárzott döntőből a bristoli Michelin csillagos étterem, a Casamia került ki győztesen, a második helyezett pedig a bradfordi indiai vegetáriánus étterem, a Prashad lett. Formátum Az első fázisban az azonos típusú konyhát vivő éttermek három teszten estek át: Ebédet kellett biztosítaniuk 30 vendégnek úgy, hogy a megrendelt fogásokat egyszerre szolgálják fel. Minden vendéget két órán belül ki kellett szolgálni ahhoz, hogy a feladat sikeresnek legyen mondható. Titkos látogatók (Simon Davis vagy Saran Durdin-Robertson) érkeztek az étterembe, hogy megvizsgálják a kiszolgálást és a fogásokat. Nehéz vendég szerepét játszották, hogy lássák, hogyan kezelik az éttermek a váratlan helyzeteket és a különleges igényeket. A főszakácsoknak – Gordon Ramsay által választott alapanyagokból – össze kellett állítaniuk egy fogást a Royal Hospital Road nevű Ramsay étteremben. Az ételt saját személyzetük és VIP vendégek részére szolgálták fel. Ramsay minden ételt megkóstolt, és ennek alapján döntötte el, hogy ki legyen az epizód nyertese. A negyeddöntőkben minden csapat egy titkos látogatáson esett át, a látogató(k) az étel és a kiszolgálás minőségét vizsgálták. A nyolc negyeddöntősből az eredmények alapján négy étterem kiesett. A középdöntőkben Ramsay, Angel Hartnett és Simon Davis meglepetésszerű látogatásokat eszközölt egy-egy étkezés erejéig a versenyzők éttermeiben (néhány esetben 90 perces időkorláttal), szintén az étel és a kiszolgálás minőségét vizsgálták. A látogatások időpontjában egy másik, titkos látogatócsoport érkezett az étterembe, így ellenőrizték azt, hogy a minőség minden vendég esetében azonos-e. Ezután minden versenyző csapat kapott egy-egy étteremteret London északi részén, valamint 2000 fontot, és egy idegenvezetést Ramsay kedvenc friss alapanyagokat biztosító bevásárlóhelyein. A csapatok feladata volt az üres étterem-területek berendezése is, amelyeket egyetlen estére nyitottak meg, ún. pop-up, ideiglenes étteremként. A vendégek az ételek minősége alapján fizettek a vacsoráért. Ramsay két csapatot tartott versenyben a négy középdöntősből az este eredményei alapján. A döntőben a két talpon maradt csapat a Petrus nevű Ramsay étteremben főzött változatos vendégkör részére, amelyben helyet foglaltak a korábban kiesett éttermek főszakácsai és személyzete is. A döntősök három fogásos menüt készítettek, miközben Angela Hartnett, Simon Davis és Sarah Durdin-Robertson a konyhában elhelyezett asztaluktól figyelték őket. A fogások megkóstolása, a vendégek véleményének megtudakolása, és a konyhában helyet foglaló szakértők véleménye alapján Ramsay kiválasztotta a győztes éttermet. Nagy-Jažinačko-tó A Nagy-Jažinačko-tó egy gleccsertó Koszovóban a Šar-hegység keleti részén. A tó a Peskovi hegycsúcs alatt fekszik közvetlenül, mintegy 2180 méteres tengerszint feletti magasságban. A tavat több oldalról nagyobb sziklák veszik körül, amelyek kiváló élőhelyet nyújtanak az itt élő állatok számára. Fischamend Fisschamend város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartomány Bruck an der Leitha-i járásában. Földrajza Hainburg an der Donau-tól 4 km-re délnyugatra a Duna jobb partján 156 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A város részei: Fischamend-Dorf Fischamend-Markt Története Az ókorban részben a területén feküdt Carnuntum, a Római Birodalom Felső-Pannonia tartományának fővárosa. Politika A tanácsnak (Gemeinderat) 25 tagja van. Der Parameter Sitze ist veraltet und überflüssig! Báthori Tibor Báthori Tibor (Tarcal, 1954 – 2004 nyara) magyar kertészmérnök, borász, aki 1992-ben másodikként nyerte el az év bortermelője címet. Szinte egy személyben az ő nevéhez fűződik az Etyek–Budai borvidék és az akkor még szinte újdonságnak számító chardonnay szőlőfajta nevének országosan ismertté tétele a magyarországi rendszerváltás körüli években, de úttörő volt a modern, reduktív-hűtött borkészítési technológiák hazai meghonosítása terén is. Élete Pályakezdés 1954-ben született a tokaji borvidékhez tartozó Tarcalon, még gyerekkorában, apjától tanulta meg a szőlő szeretetét. Nagyapja a község korábbi bírója, majd tanácselnöke, egyben maga is szőlőbirtokos volt; apja, Báthori Béla géplakatosi képesítésű „ezermester” volt, aki már az 1950-es évek elejétől a tarcali Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben dolgozott. Ő maga érettségi után kertészmérnöknek tanult a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, de már egyetem mellett dolgozni kezdett: egyik szőlészeti tanára Zilai János professzor ajánlására felvették a Hungarovin etyeki telepére szőlésznek. Diplomázása után nem sokkal, 1979-ben telepvezető lett, a nyolcvanas évek derekán pedig már a vállalat felső vezetésének tagja volt. A Hungarovinnál A hazai pezsgőgyártás piacvezető szereplőjének számító Hungarovinnél abban az időben még az a szemlélet uralkodott, hogy a pezsgőnél, így a pezsgőalapboroknál sem számít a termőhely és a fajta sem bírt különösebb jelentőséggel. Báthori viszont úgy tapasztalta, hogy az akkori etyeki pezsgőalapborok kifejezetten rossz minőségűek, extrém módon savasak, ezért az ő javaslatára, az 1981 és 1991 között ott beültetett 1200 hektár szőlőterület jelentős részére (300 hektárra) chardonnay-t, később juhfarkot és sauvignon blanc-t telepítettek, mivel külföldi tanulmányútjai alapján ezeket az itthon alig ismert fajtákat kifejezetten ígéretesnek találta. Nem csak szőlészként, de lobbistaként is tevékenykedett ebben az időben: Gombai Nagy Tiborral együtt sikeres pályázati anyagot állított össze azzal a céllal, hogy az elfogadás előtt álló bortörvény-módosítással az addig mostohán kezelt Buda-környéki szőlőterületeket minősítse a jogszabály önálló borvidékké. Kezdeményezésük még 1989-ben eredményre vezetett, így a következő évtől az Etyek–Budai borvidék megkapta ezt a rangot. Az önállóvá válás és a legnagyobb sikerek A rendszerváltás évében a Henkell & Söhnlein – a cég adósságainak átvállalása fejében – privatizálta a Hungarovint, és közvetve e tranzakció révén vált önállóvá Báthori Tibor is. A fiatal borász ugyanis ez idő tájt Kaliforniában járt tanulmányúton, ahol először látott reduktív érlelési technológiát használó, a technológiai láncban végig rozsdamentes eszközökkel dolgozó borászatot – ahol ráadásul a bor is illatosabb volt minden, általa korábban tapasztaltnál –, és elhatározta, hogy ezt valahogy ő is meg akarja valósítani idehaza, egy saját kis üzem keretén belül. Ebben nagy segítségére volt egyik borász kollégája, Szabó György, aki később, nyugdíjba vonulásáig a Haraszty-Vallejo pince főborászaként tevékenykedett. Az önálló indulás sikerében nagy része volt annak, hogy az 1990-es évjárat kiváló volt, de annak is, hogy Báthori első önálló chardonnay-ját egy magyar szakember ajánlására beválasztották a Barton et Guestier kereskedőcég kóstolójára meglepetésbornak – óriási sikerrel. A váratlanul kedvező fogadtatás és a bőven érkező bevétel hatására Báthori igen nagy ívű fejlesztésekbe fogott: borászatának tárolótere az 1991-es százhúsz hektoliterről három év alatt kétezer hektoliterre növekedett. Akkori sikerei mértékét felidézve egy interjújában arról beszélt: ez idő tájt többek között a brit uralkodói ház rendelt a boraiból, Báthori-bort ittak a Formula 1 fogadásán és Mick Jagger koncertje után is. A díj megalapítását követő évben, 1992-ben ő nyerte el az év bortermelője címet. A kudarc A felkapott vállalkozás gyors ütemű fejlesztésének azonban váratlan véget vetett egy csúfos kudarc, amikor is egy 40.000 palackból álló tételt minőségi kifogásra hivatkozva nem vett át az angliai megrendelő. Maga Báthori Tibor nem tudott magyarázatot adni a kifogásra, főleg mert állítása szerint az általuk használt technológiával nem keletkezhetett a borban, és nem is kerülhetett bele az angolok által reklamált borhibát okozó kálium-szorbát. A fiaskóban mindenesetre Báthori cége, a Vinum Bonum Kft. lényegében tönkrement, felszámolási eljárása 1996-ban fejeződött be. Utolsó évei A Vinum Bonum felszámolása után évekig csak kisebb-nagyobb tételekkel próbálkozott, korábbi barátai és munkatársai segítségével. 2001-ben a gyöngyösi Borpalota bízta meg azzal, hogy építse fel a pince borászati technológiáját. Emellett azt tervezte, hogy Tarcalon, egy kifejezetten e céllal megszerzett szőlőterületen elkészíti a számára eszményi bort, egy hat puttonyos muskotályos aszú Báthori Tibor-féle változatát, az erre kiszemelt szaporítóanyaggal. Akkori nyilatkozata szerint ezen ültetvénye 2006-ban fordult volna termőre, így a remélt hatputtonyos aszú először nyolc év múlva – hat évet számítva a puttonyszám, további kettőt az érés miatt –, 2014-re, a 60. születésnapjára készülhetett volna el. Korai halála miatt azonban ebből semmi sem válhatott valóra: 2004 nyarán, alig 50 évesen hunyt el. Emlékezete Az Alexandra Könyvkiadó 2004-ben emlékkönyvet jelentetett meg a tiszteletére, Magyar borászok – Báthori Tibor címmel, a kötet szerzője Dlusztus Imre volt. Ischigualasto Az Ischigualasto egy földrajzi képződmény és természetvédelmi rezervátum Argentína északnyugati részén, San Juan tartományban, közel a chilei határhoz. Az Ischigualasto Tartományi Park északról a Talampaya Nemzeti Parkkal határos. Területe 6037 km², tengerszint feletti magassága 1300 m. Klímája rendkívül száraz, csapadék főleg nyáron van, a hőmérséklet végletes: a minimum −10°C, a maximum 45°C. Délután és este déli szél fúj 20–40 km/h sebességgel, de olykor a hegyekből kivételesen erős főn szél érkezik, a viento zonda. Növényzete tipikus sivatagi növényzet: bokrok, kaktuszok, néhány fa. Találó másik neve, a Hold völgye, Valle de la Luna. Ebben a 25 km hosszú és 10 km széles kősivatagos medencében páratlanul értékes őslénytani leletekre bukkantak. 1930-ban került sor először Ischigualasto paleontológiai leírására. 1941-ben a kutatások eredményeképpen 70 különböző növényfaj megkövült maradványait találták meg, s mellette őshüllők csontjait. Az első nagyszabású expedíciót 1958-ban vezették a területre, és több száz értékes ősmaradványt leltek. A további kutatások nyomán vált Ischigualasto a világ egyik legjelentősebb paleontológiai lelőhelyévé. Egyedülállóságát az a tény adja, hogy a perm időszaktól (250 millió év) a jura időszak kezdetéig (180 millió év) az őshüllők rétegsora hiánytalan, így fejlődésük pontosan nyomon követhető. A leletek ma a Harvard Egyetemen és különböző argentin múzeumokban tekinthetők meg. Az őshüllők korában a terület még mocsaras volt. A valamikori dús vegetáció tanúja a harasztok és zsurlók maradványai mellett a Protojuniperoxylon ischigualastianus több mint 40 méter hosszú megkövesedett törzse. A felhalmozódott agyagüledékből agyagkőzetek képződtek. A hegyekből érkező folyók ezt a kőzetréteget beborították homokréteggel, amely évmilliók során homokkőzetté alakult. A terület kiemelkedése során a homokkőrétegek megvédték az agyagkőzeteket, és érdekes formációk, oszlopok, gombasziklák jöttek létre. A terület Tekejátéktérnek nevezett részén emberfejnagyságú kőgolyók láthatók, amelyek a homokkőben ásványi kiválás folyamán létrejött konkréciók, csomók. Forrás Balázs Dénes: Argentína, Uruguay, Panoráma, Budapest, 1988, ISBN 963-243-142-1 Csukárd-Terlény Csukárd-Terlény (szlovákul Vinosady, németül Zuckersdorf-Terling) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban. Csukárd és Terlény községeket 1964-ben egyesítették. Ma a két falu együtt alkotja Vinosady községet. Fekvése Bazintól 2 km-re északkeletre található. Története A mai község helyén a régészeti leletek tanúsága szerint a 9. században nagymorva település volt. 1208-ban Bazin határleírásában említik először Turdun néven. Sikeresen átvészelte az 1241. évi tatár támadásokat, mert 1256-ban újra említik, mint Bazin szomszédos települését. Ekkor a Csukár család birtoka. 1291-ben Csukár Péter fia János a birtokot a pozsonyi káptalannak adományozta. Nem sokkal ezután a birtok egy része a Szentgyörgyi-Bazini grófoké lett. Ezt a részt 1292-ben Minor Turne néven említi oklevél, melyet későbbi magyar nevén Terlénynek neveztek. A kipusztított lakosság pótlására még a 13. században németeket telepítettek. A német Tierling névből ered a falu későbbi magyar neve is, míg a káptalani birtok Csukárd neve a korábbi birtokos Csukár család nevéből ered. Így már a 13. században kialakult a mai település – egykor két önálló község – két része. A két település a 18. századig megőrizte német többségét, ezután a németeket fokozatosan szlovákok váltották fel. Lakói főként szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak. Vályi András szerint "CSUKÁRD. Zukkersdorf. Tót falu Posony Vármegyében, földes Ura a’ Posonyi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Czajlának szomszédságában, Modor, és Bazing között, mind a’ kettőtöl fél mértföldnyire. Nevezetesek a’ borai arról, hogy más jó tulajdonságjaik mellett (vizellet hajtó) foganatosságúak. Czajla vize foly alatta, réttyei jók, fával való kereskedéseken kivűl, határjának egyéb ’s vagyonnyának középszerű, voltokhoz képest, második Osztálybéli." "TERLING. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Deschán Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Modrához közel, és annak filiája, Csukárdnak szomszédságában; határja 1 nyomásbéli, rozsot, árpát, zabot jól terem, erdeje, réttye, legelője, szőleje van, piatza Bazinban, Modrán, és Pozsonyban." Fényes Elek szerint "Csukárd, (Zuckersdorf, Kucsisdorf), tót falu, Pozson vgyében, Bazinon felül 7 fertálynyira: 341 kath. lak., kik főképen bortermesztésből élnek, melly jóságára nézve a bazinihoz hasonló. Erdeje is van. F. u. a pozsonyi káptalan." "Terling, tót falu, Poson vgyében, Modortol délre 1 fertély óra, az országutban: 133 kath., 274 evang. lak., egy régi kastéllyal, s jó bortermesztéssel." A trianoni békeszerződésig mindkét község Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Csukárd és Terlény községeket 1964-ben egyesítették. Népessége 1910-ben Csukárdnak (Veľké Trnie / Kučišdorf) 334, Terlénynek (Malé Trnie / Trlinok) 327, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2011-ben 1202 lakosából 1136 szlovák. Nevezetességei Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült a korábbi 14. századi gótikus templom helyén. A Pálffy-kastély 1776 -ban épült barokk stílusban , 1884 -ben átépítették. Evangálikus harangláb. Jövő (folyóirat, 1862–1863) Jövő 1862–1863-ban politikai és vegyes tartalmú hetilap Pesten. A Trombita folytatása. A hetilap támogatói, munkatársai Megjelenését a Határozati Párt balszárnya támogatta, ismert politikusok és vállalkozók, köztük Böszörményi László, Kubinyi Ferenc, Madarász József, Szalai Sándor, Vidats János. Megindításában Vajda János költőnek volt jelentős szerepe. A hetilap szerkesztője Kövér Lajos lett, belső munkatársak: Máriássy Béla, Reviczky Szevér, Szelestey László, Szilágyi Virgil. A politikai, nemzetiségi, közigazgatási, művelődési cikkek mellett színikritikákat is közölt. Borovany (Písek járás) Borovany település Csehországban, Píseki járásban. Borovany Bernartice, Dražíč és Radětice településekkel határos. Lakosainak száma 209 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Dianiska Dániel Dianiska Dániel (Tiszolc, 1801. december 20. – Batizfalva, 1863. február 1.) evangélikus lelkész, költő. Élete Régi lelkészcsalád ivadéka volt. Sajógömörön, Késmárkon és Eperjesen tanult, majd nevelő volt Berzétén Máriássy András császári és királyi kamarás fiainál, Albertnél, Andornál (később császári és királyi tábornok) és Gyulánál. Az 1828–1829. években a Jénai egyetemen tanult. Azután mint tanító és segédlelkész működött Tiszolcon, mint lelkész Nagyszlaboson Gömör megyében és Batizfalván Szepes megyében. Művei Írt egyházi énekeket, latin, német, magyar és szlovák verseket és egy szlovák nyelvű földrajzot versekben, a keresztény egyház általános történetét, az egyházi rendezet történetét az egyes századokban, szintén szlovák nyelven, melyek kéziratban maradtak. Homoktövis (növénynemzetség) A homoktövis (Hippophae) az ezüstfafélék (Elaeagnaceae) családjába tartozó, kevés fajt számláló nemzetség. Származása, elterjedése Fő elterjedési területe Ázsia. A Kárpát-medencében egyetlen faja, a Hippophae rhamnoides őshonos, pontosabban annak egyik alfaja, a subsp. carpatica Rousi. Az északi féltekén a mérsékelt és szubtrópusi övben él. Fénykedvelő, fagy- és szárazságtűrő. Homoktalajon, folyó- és patakhordalékon, tengerparti dűnéken nő. Hazánkban is honos. Régebben több helyen is előfordult, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpesten élnek természetes populációi. 1974 óta védett az újpesti állomány. A tőfaj Európa- és Ázsia-szerte a tengerpartokon, homokdűnéken, sziklákon, az időszakos folyómedrekben és folyóvölgyekben, hegyvidékeken található. Az alfaj a Szigetközben, a Szentendrei-szigeten, Békás- és Káposztásmegyeren, valamint Örkény közelében fordul elő, de igen gyakran ültetik talajmegkötésre és díszcserjének is. A talaj iránt nem igényes, a rossz, száraz sós talajokon, márgán, agyagos kőmálladékon is megél. A telet jól viseli, a fagyok nem károsítják. Megjelenése, felépítése Sarjtelepes, sűrű bozótot alkotó, ágas-bogas, 3-5 m magasra növő tövises cserje, vagy esetenként 11 m-re is megnövő kis fa. Levelei 4–6 cm hosszúak, ezüstösen vagy rozsdabarnán pikkelyesek, később csaknem teljesen pikkely nélkülivé válnak. A levélnyél 1–3 mm hosszú, vagy a levelek ülők. A hajtások ugyancsak ezüstösek, gyakran tövisben végződnek. A virágok aprók, zöldesek, vörösbarnán pikkelyesek, egyivarúak. A termős virágok fürtökben állnak, míg a külön bokrokon fejlődő porzós virágok rövid füzérekben. A termések vöröslő narancssárgák, 6–8 mm hosszúak, savanykásak. Rokonával, a keskenylevelű ezüstfával (Elaeagnus angustifolia) könnyen összetéveszthető, de az egylaki, termései nagyobbak, halványsárga színűek és szürkén molyhosak, levele szélesebb, levélnyele is hosszabb, 4–6 mm-es. Kétlaki, szél porozta növény, termése narancssárga bogyó. A termés alakja tojás formájú, 7–9 mm átmérőjű, egymagvú. A gyümölcs leveses, vékony héjú. A héj színe a sárgától a narancsvörösig terjed. Termése augusztus elejétől szeptember végéig érik be, ilyenkor még kesernyés, savanykás, de ha megcsípte a dér, édessé és fogyaszthatóvá válik. Gyümölcsét elsősorban feldolgozva, és nem nyersen fogyasztják.[forrás?] Felhasználása A homoktövis védi és erősíti az immunrendszert, növeli szervezetünk védekezőképességének hatékonyságát, késlelteti az öregedési folyamatokat. Általános legyengülés, illetve különösen fertőző betegségek és műtétek után jó immunrendszer-erősítő - javítja az általános egészségi állapotot. A homoktövis nagy C-vitamin-tartalma miatt ideális megfázások kezelésénél. Zsíroldó hatású, fokozza az anyagcserét, így segít az optimális testsúly megtartásában. Kedvezően hat a gyomor- és nyombélfekélyre, védi a májat. Speciális zsírsavösszetétele révén csökkenti a vér koleszterinszintjét, s így lassítja az érelmeszesedési folyamatok kialakulását. Erősíti a kötőszövetet, ezáltal csökkenti a narancsbőr kialakulását. Hámosító és gyulladáscsökkentő hatása miatt segíti a sebgyógyulást, a bőrbetegségek gyógyulását. Gátolja a hajhullást és lassítja a ráncok kialakulását. E-vitamin- és esszenciális zsírsavtartalmának köszönhetően jótékony hatással van a száraz, berepedezett bőrre, továbbá véd a káros UV-sugárzástól. Feldolgozva dzsem, bor, ivólé, likőr, zselé, sőt olajtermék is készül belőle. Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese. Gyümölcslé, dzsem készíthető belőle általában más gyümölcsökből készült termékekkel vegyesen, ugyanis a homoktövis gyümölcse savas, hasonlóan a citromhoz. Gyümölcsét gyógyszeralapanyagként is hasznosítják: nehezen gyógyuló sebek, fekélyek gyógyítására. Parkokban, kertekben is termesztik, erre a célra Tibetből, illetve Oroszországból származó cserjetermetű növényt használnak. Használata ajánlott Immunrendszer erősítésére, allergia ellenes hatása miatt a tünetek enyhítésére, fizikai és szellemi erőnlét növelés, stresszes hajszolt életmódban, sportolóknak erőnlét fokozó, hajerősítés, hajhullás ellen, máj és bőrtisztítás, bőrfiatalító hatás, UV védelem magas vérnyomás, tápanyaghiányos életmód, antioxidáns hatású, fáradtság esetén, dohányzás esetén. A készítmények összetétele A Bio Homoktövis Bogyó Velő A Bio Homoktövis Préslé mézzel A Bio Homoktövis Héj-Mag őrleménye A homoktövis olaj Homoktövislé Képek Mosonmagyaróváron, a timföldgyár rekultivált vörösiszaptározóján a talaj megkötésére ültetett homoktövis (Hippophae rhamnoides ssp. carpatica) Egyesülés Múzeuma A gyulafehérvári Egyesülés Múzeuma műemlék Romániában, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-A-00126 sorszámon szerepel. 9430 Erichthonios A 9430 Erichthonios (ideiglenes jelöléssel 1996 HU10) egy kisbolygó a Naprendszerben. Eric Walter Elst fedezte fel 1996. április 17-én. Zell im Wiesental Zell im Wiesental német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány délkeleti részén lévő Lörrach kerületében. A Fekete-erdőnél helyezkedik el, és a Wiese folyó is erre folyik. 26 kilométerre északkeletre van Bázeltől, és 32 kilométerre délre Freiburgtól. A város jelképállata a hattyú. A település 2010-ben ünnepelte várossá nyilvánításának 200. évfordulóját. A város híres szülötte Constanze Weber, Wolfgang Amadeus Mozart felesége. Berceni (Ilfov megye) Berceni község és falu Ilfov megyében, Munténiában, Romániában. Fekvése A megye délkeleti részén található, a megyeszékhelytől, Bukaresttől, tizenhat kilométerre délkeletre. Története A 19. század végén a település Bobești-Bălăceanca község része volt, mely Ilfov megye Dâmbovița járásához tartozott és Bălăceanca, Bobești, Berceni, Glina-Gherman (községközpont), Glina-Macri, Manolache, Potoceanca, Șerbănești valamint Berceni falvakból állt. 1925-ös évkönyv szerint Ilfpv megye Vidra járásában Berceni-Dobreni községéhez tartozott, mely Bercenii-Dobreni és Berceni, összesen 2108 lakossal. 1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a Nicolae Bălcescu rajonhoz került, a Bukaresti régión belül. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község az újból létrehozott Ilfov megye része lett. 1981-től Berceni-t Giurgiu megyéhez csatolták, majd hamarosan az Ilfovi Mezőgazdasági Szektor része lett, egészen 1998-ig, amikor ismét létrehozták Ilfov megyét. Cadillac STS Az STS a General Motors felsőközépkategóriájú autója, a Cadillac Seville utódja. 1988-tól a GM már használta a Seville Touring Sedan elnevezést a Seville felszereltebb, erősebb modelljeire. 1992-ben elvált az STS és az SLS-vonal ( utóbbi Seville Luxury Sedan). A következő évben az STS megkapta az akkor még újnak számító Northstar System teljesítménycsomagot. Ez a csomag tartalmazott új váltót, útérzékelő felfüggesztést, tárcsafékeket, sebességfüggő szervokormányt. Legfontosabb eleme az alumíniumból készülő V8-as motor volt. A világpiacon az STS a cég zászlóshajója, Észak-Amerikában a CTS és a DTS között helyezkedik el. 2005 Az elsőkerékhajtású Seville gyártása 2004-ben megszűnt, helyét egy teljesen új, a GM Sigma-alvázán alapuló hátsókerékhajtású STS vette át. Ez az első Cadillac szedán, mely összkerékhajtású változatban is rendelhető. A modellben jelent meg a rendkívül gyors reakcióra képes Magnetic Ride Control kerékfelfüggesztés, melyet később az új Corvette-en és Ferrarikon is alkalmaztak. Az autót a Michigan állambeli Lansingben gyártják. Minden motor változó szelepvezérléses. A 2007-es New York-i Autószalonon a GM némileg frissített STS-t mutatott be sávelhagyásra figyelmeztető rendszerrel felszerelve. STS-V A 2006-os modellév újdonságát, az STS-V-t a 2005-ös Detroiti Autókiállításon mutatták be. A Northstar V8-as 4,4 liter lökettérfogatú, kompresszoros változata van benne, mely 440 lóerőt teljesít 582 Nm nyomaték mellett. A standard STS-hez képest jobbak a fékjei, nagyobbak a kerekei, jobban kormányozható, és feszesebb a felfüggesztése. SLS A Cadillac 2006-ban mutatta be az STS hosszabb verzióját SLS néven. A kizárólag Kínában kapható autó kb. 6 cm-rel nagyobb lábhelyet biztosít a hátsó utasok számára. Sanghajban készül. Neumann János Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium néven nyitotta meg kapuit 1987-ben Egerben. Az iskolai tanulói 1988-ban szavazták meg az iskola végleges nevét, mely akkor Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium lett. Alapításakor az ország egyik legelső alapítványi iskolája volt. Helyi cégek, vállalkozások támogatták az iskolát annak szellemében, hogy a majdan kikerülő szakemberek lehetőleg helyben helyezkedjenek el. Már kezdetben is országos szinten egyedülálló számítógépes gépparkkal rendelkezett. Azóta Eger város egyik legnagyobb szakközépiskolája lett. A helyiek a főépület színe miatt gyakran „lila iskolának” hívják. Az iskola igazgatója kezdettől fogva Dr. Sipos Mihály. Bodvaj Bodvaj egykori területe Magyarhermány közelében Kovászna megyében, Románia területén található (Google Maps). A település elsősorban arról nevezetes, hogy Gábor Áron itt öntötte a háromszéki önvédelmi harc első ágyúit az 1848-49-es szabadságharc idején. Bodvaj természeti környezete egyedülálló: 1981-ben medvét, hiúzt, a borvizes Fenyves-patak partján rejtett életű fekete gólyát figyelhetett meg az óvatos szemlélő. A kohó közelében nagy hozamú és kiváló minőségű borvízforrások törnek fel, és folynak bele a Fenyős-patakba. Kilométernyi távolságra a vashámortól fával kirakott parányi fürdőmedence volt egykor "Elek apó feredéje". Bodvaj története A bodvaji vastermelés kezdeti ideje nem ismeretes, a kisbaconi határ Györgykovács nevű részéről való emlékezés a legrégibb támpont. Benedek Elek írta: "Ez a neve annak az erdőrésznek, ahol nekünk is, másnak is a legtöbb erdei kaszálója van. Györgykovács mellett van Bodvaj nevű vasbánya, mely sok száz esztendővel ezelőtt egy György nevű kovácsé volt: az ő nevét örökíté meg egy több száz holdas terület." Az általunk ismert, működését 1831-ben megkezdett bodvaji üzemet az örmény származású gyergyószentmiklósi Zakariás Antal létesítette. A Bodvajba telepedett idegen munkások számára Zakariás 1852-ben a gyár feletti kis lapályon kőkápolnát építtetett a gyár védszentje, Szent Antal tiszteletére. Egyházi szolgálatra a baróti katolikus pap járt fel, kántor helyben lakott. Minden évben Szent Antal napját (június 13) követő vasárnap búcsújárást tartottak a környékről és Csíkból összegyűlt nép részvételével. Ekkor már a telep egész kis faluvá épült, volt malma, mészárszéke, italmérése. Szoros kapcsolatban álltak a hermányi néppel, itt szerezték be a különféle háztartási dolgokat, háziszőttes szükségleteiket. A telepen 1875-ben 21 lakóház volt. Bodvajon a bányászást 1897 őszén hagyták abba, de a kihozott ércből még 1905 tavaszáig dolgoztak. Abban az évben mindenki elköltözött, de 1919-ig még egy telepőr vigyázta a területet. Az első világháborút követően a jogutód román állam illetékes szervei figyelmen kívül hagyták Bodvajt, részükről az 1920-1945. évek közt senki még helynézni sem járt ott. A második világháború után azonban megkezdték a bánya és kohó helyreállítását, és újra megindult a termelés Bodvajon. A bányászást 1951 márciusában beszüntették azon indokkal, hogy az érc kifogyott. A jelentésre két mérnököt küldtek ki, ezek a hermányi bányászok elmondása szerint semmi érdemleges vizsgálatot nem tartottak. Végül 1954. április 1-jén kialudt a tűz a kemencében, a gépeket és a felszerelést átvitték a Száldoboson épített olvasztóhoz, közhírré tették, hogy Bodvajban az épületek eladók. Bodvaj ma A Fenyves-patak völgyében, a patak mentén egy jól karbantartott erdészeti út visz végig, melynek középső szakaszán található a gyártelep megmaradt része, a felújított kohó. A telep egykori helyén jelenleg csak a kohó felújított vashámora látható. Emellett nagy szerencsével az egyik környező hegyoldalon megtalálható még Bodvaj egykori temetőjének néhány sírköve, de ezt a térképek nem jelzik. A sírkövek egy részén még olvasható egy-egy név, egy-egy rövid felirat, de a telep egykori lakóival együtt ezek is lassan eltűnnek. Image of the Fendahl Az Image of the Fendahl a Doctor Who sorozat kilencvennegyedik része, amit 1977. október 29.-e és november 19.-e között vetítettek négy epizódban. Ez volt a sorozatban az egyetlenegy alkalom hogy K9 csak röviden jelenik meg, és nem szólal meg. Történet Az archeológus Fendelman professzor és csapata egy 20 millió éves emberi koponyát talál, ami elvileg nem lenne lehetséges. A koponya éjszaka titokzatos fényben világít, a közelben pedig rejtélyes halálesetek történnek. A koponya megpróbál befolyás alá vonni több tudóst is. Miként próbál az ősi lény megelevenedni és uralomra törni? Könyvkiadás A könyvváltozatát 1979. július 26.-n adta ki a Target könyvkiadó. Bechtold Fülöp Báró Bechtold Fülöp vagy Philipp von Bechtold (Peremarton, 1787. január 18. – Linz, 1862. november 9.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik katonai vezetője. Apja, Bechtold Fülöp Kristóf 1811-ben tábornokként vonult nyugállományba és a francia forradalmi háborúkban szerzett érdemeiért 1795-ben kapott bárói rangot. Élete Tanulmányait a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián és a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1801-ben lépett hadapródként a császári hadseregbe. 1804-től a 4. vértesezred hadnagya volt. Részt vett a Napóleon elleni háborúkban, majd fokozatosan haladt felfelé a ranglétrán és 1833-ban nevezték ki vezérőrnaggyá. Katonai szakírással is foglalkozott, legjelentősebb műve a „Militärische Handbibliothek” 1836-ban jelent meg Bécsben. 1842-től altábornagyként a kassai hadosztály parancsnoka volt. 1848. június végén a Batthyány-kormány kinevezte a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcoló csapatok főparancsnokává. 1848 júliusára a magyar kormány már jelentős erőket összpontosított a Délvidékre, az országban állomásozó császári és királyi csapatok jelentős részén felül ide irányították az újonnan felállított nemzetőr- és honvédegységek nagy részét is. Az erőfölény ellenére Bechtold nem lépett fel határozottan, így nem tudott eredményt elérni. Többször is sikertelenül ostromolta a felkelők központját, Szenttamást, végül szeptember elején felmentését kérte. A parancsnokságot Mészáros Lázár hadügyminiszter személyesen vette át, Bechtold pedig Bécsbe távozott. Linz katonai parancsnokává nevezték ki, majd 1849. június végén Haynau őt bízta meg a hadsereg lovashadosztályának parancsnokságával. Részt vett a július 11-ei második komáromi csatában, majd az augusztus 5-ei szőregi csatában is. Csapataival nem tudott kellő eredményt elérni, ezért Haynau a szőregi csata után leváltotta. Utóda Karl Wallmoden-Gimborn altábornagy lett. Bechtold a további hadműveletekben nem vett részt, hiszen rövidesen nyugállományba helyezték. Stazione di Indicatore Stazione di Indicatore vasútállomás Olaszországban, Arezzo településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Firenze–Róma-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Arezzo Stazione di Ponticino Zellerfélék A zellerfélék (Apiaceae) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjének egy családja. Rendszerezés Története során az Apiaceae család rendszerezése többször is jelentősen változott. Régebben Umbelliferae néven volt ismert, ami szó szerinti fordításban „ernyőhordozó”-t jelent, ezért magát a családot nevezték „ernyősvirágzatúak”-nak. Egyes rendszerezők (pl. Soó) a Cornaceae és az Araliaceae családokat az Umbellales rendbe sorolták. Később a Cornaceae-t, más családokkal együtt, a Cornales, az Umbelliferae-t Apiaceae néven és az Araliaceae-t pedig, más családokkal együtt, az Araliales (Tahtadzsjan, Thorne, Dahlgren, Hortobágyi), majd az Apiales (Cronquist, APG) rendbe helyezték . Az APG III-rendszerben a családba sorolták a korábban önálló családként leírt Mackinlayaceae-t. Jellemzők Csaknem valamennyien lágyszárúak; többségük az északi flórabirodalomban, azaz az északi félteke mérsékelt övi területein terjedt el. Gyakran nőnek sztyeppeken, réteken, mocsarakban és erdőkben. Száruk tömött csomókra és üres szártagokra tagolódik. Leveleik szórtan állnak, a legtöbbször összetettek és tagoltak. Szárukat kiszélesedő, hüvelyszerű levélalap veszi körül. Összetett ernyővirágzatuk ernyőből és ernyőcskékből áll. Ezek támasztólevelei a gallér-, illetve a gallérkalevelek. A kicsi, fehér vagy rózsaszín virágok aktinomorfak, de az ernyőcske peremén állók gyakran zigomorffá válnak. A termő diszkuszt visel, a termés két részterméskére hasadó ikerkaszat. A mag erősen fejlett, nagy zsír- és fehérjetartalmú endospermiummal. A csíra kicsiny. A részterméskék egy központi terméstartón, az ún. karpoforumon függenek, és megérve leválnak róla. Maghéjuk és terméshéjuk összenőtt. A nemzetségeket, fajokat gyakran a változatos felépítésű részterméskék alapján határozhatjuk meg. Bordás termésfalaikban skizogén eredetű olajjáratok alakulnak ki, emiatt sok fajuk értékes fűszer- vagy gyógynövény: ánizs , angelikafű , édeskömény , kapor , koriander , lestyán , petrezselyem , zeller , pasztinák Ismert gyomnövények is tartoznak ide: foltos bürök vagy bürök, ördögszekér , murok . Néhány fajuk mérgező alkaloidokat termel. Lehota Dezső Lehota Dezső (Szeged, 1919. augusztus 7. – 2015. július 15.) magyar hegedűművész, koncertmester, zenetanár. Élete Zenei tanulmányait, szülei ösztönzésére, Hódmezővásárhelyen kezdte meg, majd a Szegedi Konzervatóriumban folytatta Budaházi-Fehér Miklós mentorsága alatt. 1934-ben az Országos Zenei Fesztiválon a zenei szekcióban Paganini D-dúr hegedűversenyével első díjat nyert. 1937-ben Budapesten megkapta a BM Szimfonikus Zenekar koncertmesteri állását. Munkája mellett beiratkozott a Zeneművészeti Főiskolára, ahol tanulmányait Katona Béla vezetésével folytatta. 1940-ben besorozták, a Magyar Királyi Honvédség Szimfonikus Zenekarának tagjaként 1945-ben a Vörös Hadsereg fogságába esett, négyévi fogságot szenvedett. 1950-ben tanulhatott ismét Katona Bélánál a Zeneművészeti Főiskolán. 1955-ben költözött Kaposvárra, ahol a Liszt Ferenc Zeneiskola tanszékvezető tanári posztját nyerte el. A Liszt Ferenc Zeneiskolában végzett munkája mellett a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán intézeti tanárként oktatott. Oktatói tevékenysége mellett a kaposvári Csiky Gergely színházban koncertmesteri feladatokat is ellátott. 1958-ban lett a Kaposvári Szimfonikus Zenekar vezetője és szólistája. 1967 februárjában jelentkezett a Das Orchester folyóirat hirdetésére, melyben koncertmesteri állást hirdettek a Pfälzische Philharmonie, Staatsorchester Rheinland-Pfalz zenekarba (Bővebben de:Deutsche Staatsphilharmonie Rheinland-Pfalz). Egyik legnagyobb sikereként értékelte, hogy 48 éves kora ellenére sikeres felvételi anyagot állított össze tizenhét pályázóval szemben. 1967 februárjától 1987-ig zenélt itt. 1982-től a filharmonikusok mellett a Landesmusikakademie Rheinland-Pfalz tanára, illetve tanszékvezetője volt, ahol zenekari karrierje befejezésekor (1987), miniszteri különengedéllyel határozatlan időre folytathatta munkáját. Érdemei elismeréseként felvehette a német állampolgárságot is. 1998 szeptemberében vonult végleg nyugdíjba és költözött haza Magyarországra. 2001-től haláláig boldog házasságban élt, felesége Lehota (Gulyás) Erzsébet (sz. 1945). 2015. július 15-én, rövid betegséget követően elhunyt. Felvételei Hacsaturjan D-moll hegedűverseny Beethoven D-dúr hegedűverseny Csajkovszkij D-dúr hegedűverseny Mendelssohn E-moll hegedűverseny Néhány ismertebb tanítványa ifj. Sánta Ferenc (1945-) cigányzenész, hegedűművész, a Nemzeti Cigányzen ekar vezetője. - Hétéves korától a Liszt Ferenc Zeneiskola diákja, tizenhárom évesen már a szimfonikus zenekar tagja. Később Pécsen folytatta tanulmányait. Dinu Hartwich (1964-) hegedűművész, kamarazenész - Németországban kapott "átfogó hegedűoktatást" Lehota Dezsőtől, később több zeneiskolában maga is tanított (illetve jelenleg is tanít). Csupor László (1933-2008), fafúvós művész, a Kaposvári Zeneiskola egyik korábbi igazgatója - Lehota Dezső koncertmesterként figyelt fel rá, később segítette tanulmányait. Ernestviller Ernestviller település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 498 fő (2015). Ernestviller Grundviller, Guebenhouse, Hundling, Puttelange-aux-Lacs és Woustviller községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Emil Herrmann Emil Herrmann (Drezda, 1812. április 9. – Gotha, 1885. április 16.) német egyházjog-tudós. Élete Lipcsében, ahol a jogot hallgatta, 1834-ben nyert tanári képesítést, 1836-ban rendkivüli, 1842-ben rendes tanár lett Kielben, 1847-ben Göttingenben, 1868-ban Heidelbergben. 1872-ben Berlinben az evangélikus főegyház tanácselnöke lett, és mint ilyen a porosz evangélikus egyház érdekében több üdvös reformot vitt keresztül. Az ortodoxok szenvedélyes támadásai következtében 1877-ben letette hivatalát és Heidelbergbe, majd Gothába vonult vissza. Művei Johann Freiherr von Schwarzenberg (Lipcse, 1841) Über die Stellung der Religionsgemeninschaften im Staat (1849) Zur Beurtheilung des Entwurfs der Badischen Kirchenverfassung (1861) Über den Entwurf einer Kirchenordnung für die sächsische Landeskirche (1861) Die nothwendigen Grundlagen einer die consistoriale und synodate Ordnung vereinigenden Kirchenverfassung (1862) Grundriss zu Vorlesungen über das deutsche Strafrecht (Berlin, 1871) Das staatliche Veto bei Bischofswahlen (Heidelberg, 1869) Rövidcopfos földigalamb A rövidcopfos földigalamb (Geotrygon versicolor) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Jamaica területén honos. Rudolf Schoeller Rudolf Schoeller (1902. április 27. – 1978. március 7.) svájci autóversenyző. Pályafutása 1952-ben részt vett a Formula–1-es világbajnokság német versenyén. A futamon három kör megtétele után kiesett. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Sebők Maya Sebők Maya (Szeged, 1985. május 25.) magyar színésznő. Életpályája Tanulmányok: 2017 – jelen: Babeş – Bolyai Tudományegyetem, Doktori Iskola Színház és Film, Kolozsvár 2014–2017 február: Babeş – Bolyai Tudományegyetem, Színház és Televízió Kar, Kortárs Színház, színművészet mesterképzés, Kolozsvár 2008–2011: Babeş – Bolyai Tudományegyetem, Színház és Televízió Kar, Kortárs Színház, színművészet alapképzés, Kolozsvár 2005–2008: Patkós Irma Művészeti Iskola, színész II., Cegléd Munkahely: 2011 - jelen: Váróterem Projekt Független Színházi Társulat, Kolozsvár – színész http://www.varoteremprojekt.ro/hu/tarsulat/?category=actors&member=sebok-maya https://www.facebook.com/varoteremprojekt/ Főbb szerepei MÁTYÁS ESZTER, ANYA, KÜLSŐ HANG 1, MÚZSA, MAYA – Függvények; r.: Hatházi András, 2015 SZÍNÉSZ – Mi a magyar?; r.: Benkó Bence, Fábián Péter, k2 Színház – Spot Fesztivál, 2015 MÁSA – Három nővér; r.: Botos Bálint, 2009 Váróterem Projekt-es szerepei: A SZÁMÍTÓGÉPBELI EMBER – Qkac; r.: Palocsay Kisó Kata, 2016 SZÍNÉSZ – 4 Steps; r.: Paul Sarvadi, 2016 SZÍNÉSZ – Kedd; r.: Sipos Krisztina, 2016 SZÍNÉSZ – Occupy Yourself; r.: Cosmin Matei, 2015 SZÍNÉSZ – Zéró; r.: Botos Bálint, 2014 BÁBOS – Borsópróba; r.: Rumi László, 2014 MAYA – Advertego; r.: Botos Bálint, 2013 10, J, Q, K, A – Sorsjáték; r.: Hatházi András, 2012-es felújítás SZÍNÉSZ – cím nélküli, hajléktalanokról szóló előadás; r.: Albu István, 2012 GERTRUDIS – Bánk bán? Jelen!; r.: Visky Andrej, 2012 SZÍNÉSZ – Mit csináltál három évig?; kollektív rendezés, 2012 Díjai, elismerései Játéktér-díj (2016) 2005 – elnyerte a legjobb színészi összteljesítmény díját a Budapesti Országos Diákfilm Fesztiválon a Kérdezd meg Alízt filmben nyújtott teljesítményéért Filmszerepei Tangó (2014) – versfilm, r.: Köllő Ildikó A buletin (2014) – r.: Gábor Lóránd Ssss (2013) – r.: Bartincki Tamara Szeparé (2013) – r.: Demes Hanna Szerelmem, purgatórium (2013) – r. Fodor Ágnes Utolsó mese – r. Köllő Ildikó, 2013 A házam – r. Bán József, 2012 Az élet szaga – r.: Venyercsán Péter 2011 Passé (2011) – r.: Ferencz Anikó, Szén János, Trash Motel (2010) – r.: Monhalt Ákos János, NagyŐ (2010) – r.: Olah Badi Levente John Adams (2008) - statiszta Kérdezd meg Alízt (2005) – r. Kispéter Andrea, 4. Oscar-gála A 4. Oscar-díj átadása 1931. november 10-én történt. Az ünnepségen a legjobb férfi főszereplőí díjra jelölt kilencéves Jackie Cooper az átadó alatt elaludt a legjobb színésznő jelölt Marie Dressler vállán. Amikor bejelentették, hogy Dressler a nyertes, Coopert az anyja ölébe tették. A Cimarron volt az első western, amely a legjobb filmek között nyerni tudott, és 59 éven át, a Farkasokkal táncoló 1990-es díjáig az is maradt. A Cimarron volt az első film, amely 7 jelölést kapott, megdöntve a nevezési rekordot, és az első, amely több mint 2 díjat nyert el. Megemlékeztek az év nagy veszteségéről, az 1931. október 18-án elhunyt Thomas Alva Edisonról aki oly sok találmányával járult hozzá a film megszületéséhez és fejlődéséhez. Díjak Legjobb film Győztes: Cimarron Jelölések: East Lynne Címlapsztori (The Front Page) Skippy Trader Horn Legjobb férfi főszereplő Győztes: Lionel Barrymore - Egy szabad lélek (A Free Soul) Jelölések: Jackie Cooper – Skippy Richard Dix – Cimarron Fredric March – The Royal Family of Broadway Adolphe Menjou – The Front Page Legjobb női főszereplő Győztes: Marie Dressler – Min és Bill Jelölések: Marlene Dietrich – Morocco Irene Dunne – Cimarron Ann Harding – Holiday Norma Shearer – A Free Soul Legjobb rendező Győztes: Norman Taurog – Skippy Jelölések: Clarence Brown – A Free Soul Lewis Milestone – The Front Page Wesley Ruggles – Cimarron Josef von Sternberg – Morocco Legjobb eredeti forgatókönyv Győztes: The Dawn Patrol – John Monk Saunders Jelölések: The Public Enemy – John Bright, Kubec Glasmon The Doorway to Hell – Rowland Brown Smart Money – Lucien Hubbard, Jose Jackson Laughter – Harry d'Abbadie d'Arrast, Douglas Doty, Donald Ogden Stewart Legjobb adaptált forgatókönyv Győztes: Cimarron – Howard Estabrook Jelölések: Little Caesar – Francis Edward Faragoh, Robert N. Lee Holiday – Horace Jackson Skippy – Joseph L. Mankiewicz , Sam Mintz The Criminal Code – Seton I. Miller, Fred Niblo, Jr. Legjobb hangkeverés Győztes: Paramount Publix Studio Sound Department Jelölések: MGM Studio Sound Department RKO Radio Studio Sound Department Samuel Goldwyn-United Artists Studio Sound Department Legjobb operatőr Győztes: Tabu – Floyd Crosby Jelöltek: Cimarron – Edward Cronjager Morocco – Lee Garmes The Right to Love – Charles Lang Svengali – Barney McGill Legjobb látványtervezés Győztes: Cimarron – Max Rée Jelöltek: Whoopee! – Richard Day Morocco – Hans Dreier Just Imagine – Stephen Goosson, Ralph Hammeras Svengali – Anton Grot További jelölések és díjak A következő 7 film kapott több jelölést: 7 jelölés: Cimarron 4 jelölés: Skippy és Marokkó 3 jelölés: Címlap (A Front Page) és Egy szabad lélek (A Free Soul) 2 jelölés: Vakáció (Holiday) és Svengali A következő film kapott több díjat: 3 kategóriában: Cimarron Geichlingen Geichlingen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Pablo Pozo Pablo Pozo (Santiago, 1973. március 27. –) chilei nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Pablo Antonio Pozo. Polgári foglalkozása könyvelő. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Apja példáját követve - aki professzionális játékvezető volt - játékvezetésből 1990-ben vizsgázott, 1996-ban lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 2010-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Chilei labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1999-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. , vagy működő társának 4. bíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2010-ben a csúcson búcsúzott. Világbajnokság U17-es labdarúgó-világbajnokság 2007-es U17-es labdarúgó-világbajnokság Dél-Korea rendezte a 12., a 2007-es U17-es labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB bíróként alkalmazta volna. A helyszíni cooper-teszten az egyik partbírója nem teljesítette a követelményi szintet, ezért kizárták őket a további szolgálatból. --- Egyiptomban rendezték a 13., a 2009-es U17-es labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. 2009-es U17-es labdarúgó-világbajnokság --- 2008-ban a FIFA bejelentette, hogy a Dél-Afrikai rendezésű, a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokság lehetséges játékvezetők átmeneti listájára jelölte. A FIFA JB 2010. február 5-én kijelölte a (június 11.-július 11.) közötti dél-afrikai világbajnokságon közreműködő 30 játékvezetőt, akik Kassai Viktor és 28 társa között ott lehettek a világtornán. Az érintettek március 2-6. között a Kanári-szigeteken vettek részt szemináriumon, ezt megelőzően február 26-án Zürichben orvosi vizsgálaton kellett megjelenniük. Az ellenőrző vizsgálatokon megfelelt az elvárásoknak, így a FIFA Játékvezető Bizottsága delegálta az utazó keretbe. A világbajnoki döntőkhöz vezető úton Dél-Afrikába a XIX., a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket CONMEBOL zónában vezetett. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 2. Dél-Amerika kupa Játékvezetőként szerepet kapott, hogy a CONMEBOL zónában, nemzetközi labdarúgó tornákon vezessen mérkőzéseket az U17-es labdarúgó-válogatottaknak, az U20-as labdarúgó-válogatottaknak és az olimpia előtt az U23-as labdarúgó-válogatottaknak. Olimpia Kínában rendezték a 2008. évi nyári olimpiai játékokat, ahol a FIFA JB hivatalnokként vette igénybe szolgálatát. Konföderációs kupa Dél-afrikai Köztársaság rendezte a 2009-es konföderációs kupa tornát, ahol a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések FIFA-klubvilágbajnokság Japánban rendezték az 5., a 2008-as FIFA-klubvilágbajnokság döntő találkozóit, ahol a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Libertadores Kupa 2006-tól minden évben kapott játékvezetői feladatokat, (2006-2008) között 8 találkozón tevékenykedett. Fegyelmezési taktikáját a statisztikai kimutatásból értékelve, viszonylag könnyű szívvel mutatja fel, átlagosan 5 sárga lapot mérkőzésenként. A 2008-as tornasorozatban több csoportmérkőzést irányított. Az elődöntőben a LDU Quito–Club América (0:0) csapatok második találkozóját irányíthatta. Sikerei, díjai 2008-ban a Chilei Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága az Év Játékvezetője címmel ismerte el felkészültségét. 7231 Porco A 7231 Porco (ideiglenes jelöléssel 1985 TQ1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1985. október 15-én. Diaszpóra A diaszpóra kifejezés (diaspora, ógörög nyelven: διασπορά – jelentése: magok elvetése vagy szétszórása) valamely etnikumra, vallás követőire, illetve közösségre utal, akik külső kényszer hatására elhagyni kényszerülnek szülőföldjüket, majd a világ valamely táján más népek közé szóródva/szétszóródva folytatják életüket, építik kultúrájukat. Nevének eredete Kezdetekben a görögök által használt diaszpóra kifejezés „szétszóródottat” jelentett, amely egy uralkodó városállam polgárára utalt, aki átköltözött az elfoglalt területekre, hogy saját kultúrájának magvait elvesse ott, ezáltal segítse elő az ott élők asszimilálódását a birodalomhoz. Esetek a történelemben A Nagy Sándor uralkodása alatt hatalmasra nőtt birodalom kiterjedése a Fekete-tenger vidékétől Szicílián és Dél-Olaszországon át egészen Észak-Afrikáig nyúlt. Ez idő tájt a görög vezető réteg áttelepült Alexandriába és ezzel a hellenizmus ideáját terjesztették puszta ottlétükkel. A kor egyik legnagyobb városában, az Észak-Afrikában fekvő Alexandriában a görög lakosság aránya így duzzadhatott fel körülbelül ötven százalékra. (A fennmaradó hányadot jórészt zsidók tették ki.) Szó mai jelentése is innen indult fejlődésnek. Attól kezdve, hogy a héber nyelvű Ótestamentumot lefordították görög nyelvre, a „diaspora” szó a zsidók hányattatott történelmének két korszakát jelöli: az első i. e. 586-ban kezdődött, amikor a babilóniaiak Júdea földjéről, a második pedig Kr. u. 136-ban, amikor a Római Birodalom seregei Jeruzsálemből üldözték el őket. A szó valószínűleg legkorábbi ismert forrása a Biblia Septugainta (héberről görögre fordított) változatában szereplő Mózes ötödik könyvének 28:25 eredeti szakasza lehet, amelyet Károlyi Gáspár a következőképp fordított magyarra: „Az Úr megszalaszt [3 Móz. 26,17.] téged a te ellenségeid előtt; egy úton mégy ki ő reá, és hét úton futsz előtte, és a föld minden országának rettentésére leszel.” Ezt az időszakot követően egészen a 20. századig a szó Izrael népét, illetve annak fejlődését, útját jelentette. A szélesebb körben történő elterjedéshez a múlt század második felében, a társadalomtudományok gyors fejlődése közben megjelent egyik oldalág vezetett, amely a diaszpórák történetét, életét és különböző megjelenési formáit vizsgálja. Időnként a diaszpóra szót használják menekültek vagy más faji, nemzeti kisebbségek megnevezésére, azonban e két fogalom közel sem szinonim. A jelentős számban egy bizonyos országban élő külföldi emberek csoportját jelölheti a szó. Azonban minden esetben magában hordozza a szülőföldtől való elszakítottság érzetét: bármely okból kell is távol élniük hazájuktól, a diaszpóra tagjai látnak rá reményt, vagy legalábbis vágyakoznak rá, hogy még visszatérjenek az anyaországba. A 20. századi történetírás rendkívül nagy számú és mértékű népesség-mozgásokat jegyez. Ez között jelentős mértékű a kormányok vagy diktátorok által végrehajtott deportálás, illetve országok közötti konfliktusok elkerülése miatt bekövetkező népesség vándorlás. Néhány diaszpóra megjelenése ahhoz köthető, hogy a benne élő embereknek el kellett fogadniuk egy elháríthatatlan politikai döntést vagy annak következményét, mint például a gyarmati rendszer felbomlása. Sztálin emberek millióit szállíttatta Oroszországban, főként a belső-ázsiai, szibériai területekre. A mai Kína területén fekvő Mandzsúria japán megszállása (1937-1945) alatt a tartományt japán prefektúrának tekintették, szintúgy Koreát, amely szintén japán befolyás alatt állt (1910-1945). Ez idő alatt a japánok kegyetlenkedései elől menekülve kínaik millió hagyták el otthonaikat, és menekültek nyugatabbra eső tartományokba, mint Tibet és Sinkiang. Ugyanígy százezer koreai kelt át az Amur-folyón, hogy Kelet-Oroszországban leljen új otthonra. Más népek az etnikai elnyomás, üldöztetés és genocídium miatt kényszerültek maguk mögött hagyni szülőföldjeiket. Példaként említhetjük az örményeket, akik az ottomán törökök által elkövetett (hivatalosan mai napig cáfolt) népirtás (1915–1918) miatt menekültek el Anatólia területéről, és számos diaszpórát hoztak létre Európában, az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában. Az 1880-as évektől európai zsidók emigráltak más nyugati államokba az ellenük indított pogromok és diszkrimináció miatt a hajdani Orosz Birodalom és Lengyelország területéről. A fenti okok miatt ekkor indult meg az első Aliyah is, az ekkor még a Brit Birodalomhoz tartozó Palesztinába. Mások a közvetlenül a második világháború és a Holokauszt elől menekülve hagyták el szülőhazájukat. A második világháború után a közel két évszázada óta ott élő németséget sújtották a szovjetek intézkedései: Magyarországról, Lengyelországból és Jugoszláviából milliónyi német eredetű polgári lakos hurcoltak el málenkij robotra (маленький робот), vagy deportálták őket Nyugat-Európába, főként Németországba. Az 1936-1975 között regnáló Franco-rendszer és a hozzá köthető polgárháború szintén számos spanyol honpolgárt kényszerített menekülésre. A Brit Birodalom felbomlása után 1947-ben külön szuverén állammá alakuló India és Pakisztán területéről rendkívül nagy számban telepedtek ázsiai lakosok át az Egyesült Királyság mai területére. A hidegháború évei alatt bekövetkező fegyveres konfliktusok is jelentős szerepet játszottak egyes fejlődő országokból létrejövő diaszpórák kialakulásában. Izrael állam 1948-as megalakulása miatt megjelent a palesztin diaszpóra, amely az 1967-es „hat napos háború” után még nagyobbra nőt. Szintén a közel-keleti térségből származnak az iráni diaszpórák, amelyek az 1979-es iráni iszlám forradalom elől menekülő sah párti híveket szórta szét a világban. Fellelhető a világban néhány természeti katasztrófa miatt létrejött diaszpóra: 2005-ben New Orleans térségében csapott le és okozott hihetetlen károkat a Katrina hurrikán. Az 1930-as években az USA déli államait sújtó aszály elől kényszerültek menekülésre az ott élők. Mindkét csoport jobbára Kaliforniában talált magának új otthont. Dögei Imre Dögei Imre (Törökszentmiklós, 1912. június 23. – Budapest, 1964. január 16.) politikus, miniszter. Élete Református vallású parasztcsaládban született. Az elemi iskola ötödik osztályának befejezése után földműveléssel, illetve mezőgazdasági munkával foglalkozott. 1943 őszétől 1944 novemberéig a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban dolgozott. 1944-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1945-ben vezetőségi tagként részt vett az MKP helyi szervezetének megalapításában, valamint a földreform végrehajtásában. 1946-ban beválasztották a párt Szolnok megyei bizottságába, majd az ezt követő években különböző agrár-érdekképviseleti szervek vezető posztjait töltötte be: az Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetségének főtitkára (1946 – 1948), a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének ügyvezető elnöke (1948 – 1949), a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke (1949 – 1951), az Országos Földművesszövetkezeti Tanács (1954 – 1956) elnöke. 1946 októberétől az MKP KV (1948. június 14-től rendes tagja) és a KV Szervező Bizottságának póttagja, majd 1956 novemberétől 1960-ig az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának volt tagja. 1947. október 10-én bekerült a kommunista párt frakciójának vezetőségébe, 1954 – 1957-ben az MDP Központi Ellenőrző Bizottságba. Az 1947-es országgyűlési választásokon az MKP, 1949-ben a Magyar Függetlenségi Népfront országos listájáról, 1953-ban és 1958-ban Somogy megye képviselőjeként került be a Parlamentbe. 1951. május 18-án az Országgyűlés elnökévé tették meg. Ezt a tisztséget 1952. augusztus 14-ig töltötte be. 1956. október 15-én az Olasz Földműves, illetve Fogyasztási Szövetkezetek Központja által rendezett ünnepségekre Olaszországba utazott, s csak néhány napos csehszlovákiai tartózkodás után – a Kádár-kormány megalakulását követően – tért haza Magyarországra. Innentől fogva kivette részét a kormány munkájából: 1956. november 12-től a földművelésügyek vezetésével bízták meg, majd 1957. május 9-én átvette a tárcát, amelyet egy ideig Münnich Ferenc kabinetjében is viselt, 1960. január 15-ig. A gyors és erőszakos kollektivizálás híveként került szembe Fehér Lajossal, aki ugyanis a mérsékeltebb módszerek híve volt. A konfliktus Fehér győzelmével ért véget és ekkor Dögeit eltávolították miniszteri székéből, s rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti pozícióban pekingi és hanoi magyar nagykövetté nevezték ki. Állomáshelyét nem tudta elfoglalni, mivel 1960. február 12-én szektás és pártellenes nézetei, illetve tevékenysége miatt az MSZMP KB kizárta soraiból, június 10-én pedig visszavonta diplomáciai megbízatását. Végül 1962. január 9-én a párt kizárta és országgyűlési mandátumáról is le kellett mondania. Fontosabb kitüntetései: Kossuth-érdemrend III. osztály (1948), Magyar Népköztársaság Érdemrend III. fokozat (1949); IV. fokozat (1952), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Munka Érdemrend (1956), Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958) Big Time Rush (televíziós sorozat) A Big Time Rush 2009-től 2013-ig futott amerikai televíziós filmsorozat, amely négy minnesotai jégkorongozó (Kendall, James, Carlos és Logan) kalandjait követi Hollywoodban, akikből egy fiúcsapatot akarnak csinálni. A sorozat alapötletét Scott Fellows találta ki. Az egyórás, "Big Time Audition" című bemutató epizódot Amerikában 2009. november 28-án tűzték műsorra a Nickelodeon-on, majd a sorozat megrendelése után az első hivatalos részt 2010. január 18-án vetítették. Az első részre összesen 6,8 millió néző volt kíváncsi. 2011. május 24-én bejelentették, hogy a Big Time Rush harmadik évadját is megrendelte a csatorna és a forgatás várhatóan 2012 áprilisában kezdődik. 2013-ban amint kifutott a 4. évad, hivatalossá vált, hogy a sorozat befejeződik. Azóta a zenekar tagjai szólókarrierbe kezdtek. Szereplők Főszereplők Kendall Schmidt: Kendall Knight Magyar hang: Seder Gábor James Maslow: James Diamond Magyar hang: Szalay Csongor Carlos Pena Jr.: Carlos Garcia Magyar hang: Előd Álmos Logan Henderson: Logan Mitchell Magyar hang: Sörös Miklós Ciara Bravo : Katie Knight Magyar hang: Pekár Adrienn Tanya Chisholm: Kelly Wainwright (visszatérő az első és a második évadban) Magyar hang: Kokas Piroska Stephen Kramer Glickman: Gustavo Rocque Magyar hang: Bácskai János Visszatérő karakterek Challen Cates: Mrs. Jennifer "Jen" Knight Kendall és Katie mamája Magyar hang: Németh Kriszta Erin Sanders: Camille Roberts, Jo és Lucy barátja, és Logan barátnője Katelyn Tarver: Jo Taylor, Kendall barátnője Magyar hang: Vadász Bea Matt Riedy: Arthur Griffin Magyar hang: Forgács Gábor David Anthony Higgins: Mr. Reginald Bitters, a Palm Woods managere Magyar hang: Albert Péter Tucker Albrizzi: Tyler Duncan Carlie Casey : Mercedes Griffin, Griffin lánya Denyse Tontz: Jennifer 1 Kelli Goss: Jennifer 2 Savannah Jayde: Jennifer 3 Daran Norris : Buddha Bob Magyar hang: Renácz Zoltán, Papucsek Vilmos Malese Jow : Lucy Stone James barátnője Magyar hang: Laudon Andrea Barnett O'Hara : Gitáros Csávó Magyar hang: Joó Gábor David Cade : Jett Stetson Magyar hang: Moser Károly Tara Strong : Ms. Collins Phil LaMarr : Hawk Magyar hang: Epres Attila , Pál Tamás Ted Garcia : Önmaga Fabio Lanzoni : Önmaga Stephen Keys : Tehervonat Lorenzo Lamas : Dr. Hollywood Magyar hang: Megyeri János Vendégszereplők Nicole Scherzinger : önmaga Jordin Sparks : önmaga Miranda Cosgrove : önmaga Magyar hang: Czető Zsanett Snoop Dogg : önmaga Cher Lloyd : önmaga Magyar hang: Vágó Bernadett Lita Ford : önmaga Fabio Lanzoni: önmaga Chris Masters: önmaga Lisa Rinna : Brooke Diamond - James anyukája Jill-Michele Melean: Sylvia Garcia - Carlos anyukája Holly Wortell: Joanna Mitchell ~ Logan anyukája Eric Estrada: Officer Garcia ~ Carlos apukája David Hoffman: Martin Sharkis Évados áttekintés Epizódlista: A Big Time Rush epizódjainak listája Közönséges elefántláb A közönséges elefántláb (Beaucarnea recurvata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A közönséges elefántláb eredeti előfordulási területe Mexikóban található. A következő mexikói államokban van jelen: Oaxaca, Puebla, San Luis Potosí, Tamaulipas és Veracruz. Érdekes kinézete miatt sokfelé közkedvelt dísznövény. Megjelenése Ennek a kisebb faméretű - 4,730 méter magas - spárgafélének a törzse alul, a talajszinten megvastagodott, feljebb haladva pedig szétágazik, több törzset alkotva. A hosszú és vékony levelei, az ágak végein csomókban helyezkednek el és lelógnak. A fehéres-sárga virágai virágzatokba tömörülnek és a levelek fölött szárakon helyezkednek el. Érmellék Az Érmellék a Partium egyik térsége. Elhelyezkedése Bihar és Szilágy megyék közé tehető, Kraszna és Berettyó folyók közé. Nevét a rajta áthaladó Értől kapta. A kisrégió északkeleti, északnyugati felében nagyobb dombok húzódnak. A dombságra a csekély vastartalom és a terméketlenség jellemző. Érmellék híres a bortermeléséről, mivel éghajlata nagyon kedvező erre a mesterségre. Északon, a bortermő felében, számos népes község van, így: Tasnád, Sződemeter, Pele, Malomszeg, Pér, Érendréd, Szalacs, Ottomány, Éradony, Székelyhíd, Bihardiószeg, Szentjobb. Közlekedését a Nagyvárad – Érmihályfalva és a Székelyhíd - Margitta vasútvonal, továbbá az országutak közvetítik. Története Az Ér völgyét több millió év alakította ki. A 250 millió évvel ezelőtti Herciniai-hegységrendszer hatásai figyelhetőek meg a mélyben: egy törésvonala a mélyben az Érmellék alatt húzódik. Erre rakódott rá később a Pannon-tenger vastag üledéke, mely azzal magyarázható, hogy a Kréta időszaktól kezdődően fokozatosan süllyedt a kristályos talapzat. A hegységek kiemelkedése a geológiai újkor végére megállította ezt a süllyedést és a tengeri lerakódást, mellyel egyidejűleg a Pannon-tenger tóvá zsugorodott össze. Az Érmellék mai felszínének kialakítását a eljegesedések közötti melegedések (interglaciális) okozták, amikor a megolvadt vizek az Alföld felé ömlöttek. Az Érmellék kialakulásában fontos szerepet játszott a Szamos, a Tisza, valamint a Kraszna folyók, amelyek hatalmas hordalékkúpot alkottak maguknak. A Tisza és a Szamos is az Érmelléken keresztül talált medret a Körösökhöz. A Würm-glaciális végén megsüllyedt a Bodrogköz és a Szatmári-síkság, így a Tisza és a Szamos is fokozatosan elhagyta az Érmelléket és átváltott mai mederfolyásába. Mintegy 7000 évvel ezelőtt kezdődött az a süllyedéssorozat, amelynek nyomán a Szamos és a Kraszna áradásai megrekedtek az Ecsedi-láp tálszerű süllyedékében. A szárazabb időszakokban a szél kikezdte az iszapos hordalékot és löszös porréteget hagyott a környéken. A vízjárta, lápos, mocsaras területeken gazdag mocsári jellegű növény- és állatvilág alakult ki, míg a magasabb helyeken erdők és tisztások képződtek. Miután a Kraszna is elhagyta a völgyet, a Szekeres erdőből eredő kispatak, az Ér lett a vidék ura. Ebbe az 50–60 km hosszú és 5–10 km széles völgybe ömlött bele még a Kékéc, a Csaholy patak, a Hideg-, László-, Malom- és Móka-Ér, valamint a Szilágysági-dombokról a záporpatakok vize. Az évek során az Érmellék földrajzi fogalma nem csak a települések alapján tágult ki, hanem kiterjedt a geomorfológiailag hasonló tájegységekre is. Így lehetett az, hogy a középkorban csak néhány települést tekintettek az érmelléki vidék határának, később azonban a Tasnádi-dombvidék településeit, sőt, egy időben, még Margittát is idesorolták. Ma érmellékieknek mondjuk az Ecsedi-láp és Kraszna-síkság, a Tasnádi-dombvidék, a Szalacs-Székelyhíd-dombok és a nyírségi homokbuckák településeit és vidékét, továbbá a nagykárolyi síkvidéken előforduló néhány települést is. Ez a vidék hosszú időn keresztül mocsári táj arculattal büszkélkedett, ám az Ér vízrendszerének szabályozása sok hasznos lehetőséggel kecsegtette az embereket. 1960-ban az Állami Vízügyi Bizottság elfogadott egy általános csatornázási tervet, melynek kettős célja volt: a folyó mederbeterelése, szabályozása, valamint a lecsapolt terület mezőgazdasági hasznosítása. A munkát 1967-ben kezdték el. Azonban ez a lecsapolás több kárt okozott, mint hasznot, hiszen a lecsapolt vizeket nem öntözésre használták, hanem elterelték, még a kisebb halastavak egy részét is lecsapolták. Az ökológusok javaslatát egy rezervátum kialakítására a kommunista állam figyelmen kívül hagyta, hogy minél több termőföldet nyerhessen a lecsapolt területekből. Ezért rövid időn belül eltűnt a csodás növény- és állatvilág, amely benépesítette az Érmelléket. Egy-egy kisebb területen még ma is próbálja a nád, sás, káka visszanyerni régi területeit, de a kolokán, a terület jellegzetes vízinövénye már csak az emlékekben él. Eltűntek a gémek, a vízityúkok, cankó, poszáta, bíbic, vöcsök-tanyák, a gazdag halállomány is nagyon megritkult, melyek a táj fő állatvilágát alkották. Az emberek sem járnak már a „lapos fenekű hajóval”, amelyekről már csak a temetőkben használt fejfák emlékeznek. Manapság a békászó sas és a hamvas rétihéja fordul meg a vidéken. Neve Az Ér patak megnevezése már a 13. században előfordul: Anonymus mint Humusouer említi. A Károlyi család oklevéltárában Erwyze fluvius, majd Eer fluvius néven szerepel (1338 körül). Az Érmelléket mint tájnév először a leleszi préposztság oklevéltárában fordul elő 1445-ben Éradony határának említésekor Ermellek terrae arabilis néven. Területe Sokat vitatott kérdés volt, hogy pontosan mettől meddig tart az Érmellék. Az Érmelléket mai értelemben az Ér síkságára, a Krasznától a Berettyóig terjedő területre, a Nyírségi-dombok és a Szilágysági dombok területére értjük. Ezek szerint a körülhatárolás a következő településeket érinti: északról dél felé haladva Érszentkirály, Érmindszent (Adyfalva), Érgirolt, Gencs, Mezőterem, itt déli irányban Vezend, Portelek, Érdengeleg, Érendréd. Innen nyugatnak kanyarodik a határ, és Piskolt, Érkörtvélyes, Érmihályfalva, Érsemjén, Érselénd, Érkenéz, Székelyhíd, Bihardiószeg esik ide. Keleten Érszakácsi, Tasnádszántó, Érkőrös, Pér, Érbogyoszló, Érolaszi, Érköbölkút, Nagykágya, valamint Biharfélegyháza és ezeknek a környéke zárja közre az Érmelléket. Ez a terület kb 1600 km²-re becsülhető. Éghajlata Éghajlatát a közelében fekvő nagyvárosok (Nagyvárad, Nagykároly) meteorológiai megfigyeléseiből lehet betájolni, pontos adatok, sajnos, nem állnak rendelkezésre. Ezek az adatok azonban teljes mértékben tükrözik a vidék mikroklimatikus viszonyait. Az Érmellék éghajlatát a földrajzi fekvése határozza meg. Mivel a terület az északi szélesség 46-47 fok, keleti hosszúság 22 fok keresztezésében fekszik, időjárási jellege a közép-európai viszonyoknak megfelelően alakul. Akár a sarkvidékről érkező hideg légtömegek, akár a Földközi-tenger felől származó meleg légtömegek eljuthatnak a vidékre. Az Érmellék időjárásának kialakulásában három levegőhalmaz játszik döntő szerepet: a szubtrópusi magas légnyomású légtömeg, mely az Azori-szigetek fölött képződik, az Izland körül kialakuló alacsony légnyomású ciklon, valamint az eurázsiai szárazföld belsejében kialakuló nagy légritkulás, ami kiadós záporokat idéz elő nyáron. Az Ér síksága mindegyik hatóközponttól messze fekszik, de mindegyiktől majdnem egyforma távolságra. Ez az átmenet okozza azt, hogy itt szeszélyes időjárás alakulhat ki. Ám a hőmérséklet soha nem emelkedett 40 Celsius-fok fölé és -40 fok alá, ezért a terület a mérsékelten szárazföldi éghajlat övezetébe sorolható. A hőmérséklet sokévi átlaga Nagyváradon 10,6 Celsius-fok, Nagykárolyban 9,8 Celsius-fok. Ezek alapján az Érmelléken halad át a 10 fokos izoterma vonal. A legmagasabb hőmérsékletet Bihardiószegen jegyezték fel 1952. augusztus 18-án: kereken 40 Celsius-fokot. A levegő páratartalma nyáron alig 20-25%, míg télen elérheti akár a 90%-ot is. Az évi csapadékeloszlás nem egyenletes: gyakran előfordulnak csapadékos évek, majd száraz periódusok. Növény- és állatvilága A lecsapolás előtt a vidék a hínárral borított tavak, a végtelen nádrengetegek, az ingoványos mocsarak és zsombékok birodalma volt. Néhol még felfedezhető itt az őstáj néhány jellegzetes vonása. Az évezredek során a mocsári talajra lerakódott pollenszemek tanúsítják, hogy a terület növénytakarójának a kialakulása hosszú fejlődés eredménye. A Gálospetriből származó leletek bizonyították, hogy a mamut, az ősrinocérosz, valamint az ősjávorszarvas is jelen volt a vidéken. Egyes napvilágra került fosszilis madárcsontok arra utalnak, hogy egykor ennek a vidéknek a siketfajd, sőt a sarki hófajd is lakója volt. A természetes növényzet átalakítása során elsőként az erdők estek áldozatul: mintegy 300 évvel ezelőtt még hatalmas szálerdők borították a vidéket. A terület flórájának első szakavatott kutatója Janka Viktor, híres botanikus volt. Az ő nevét viseli az a ritka növényfaj (Fumaria jankae), melynek máig ismert termőhelyei csak az Érmelléken találhatók. A kutatások 1996-os szakaszában a vidékről 1048 virágos növény, valamint harasztfaj ismert. Legnagyobb arányszámban (43,7%) az Európa és Ázsia északi mérsékelt égövében honos csoportba tartozó fajok vannak jelen. A terület vegetációjának legjellegzetesebb képviselői a vízi- és mocsári növénytársulások. A vízben szabadon lebegő hínárnövényzet legismertebb képviselője a kolokán (Stratiotes aloides) volt, ma már azonban teljesen eltűnt a vidékről a lecsapolások következményeként. A gazdag halállomány, a Duna-deltához hasonlóan gazdag madárvilág is ilyen sorsra jutott. Lakossága Régészeti leletek alapján ezen a vidéken a pattintott kőkorszak végén jelentek meg emberek. Valószínűleg csak ideiglenesen tartózkodtak a túlnyomórészt mocsaras helyen, a terület valódi benépesedésére a csiszoltkő-korszakban került sor. Mintegy Kr. e. 2000 évvel a szépen fejlődő kultúrát valamilyen természeti csapás érhette és a települések elnéptelenedtek. Ezzel egyidőben egy harciasabb és fejlettebb technológiával rendelkező néptörzs is a területre nyomult, mely később megtelepedett a mocsár közötti tisztásokon. Ekkor már a bronzkor köszöntött a vidékre. Fő foglalkozásuk az állattenyésztés és vadászat, halászat volt, csakúgy mint a következő nemzedékeknek egészen a 20. századig. Abban az időben volt egy időszak, amikor a békés együttélésnek köszönhetően egy sajátos kultúra alakult ki, melyet Ottományi-kultúrának neveznek, mivel Ottomány környékén találtak először a régészek erre utaló leleteket. Ez a kultúra széles körben elterjedt, még Szlovákiáig és Lengyelországig is eljutott. A vaskor az Érmelléken körülbelül Kr. e. 800-as, 700-as években jelentkezett. A népvándorlások közepette a kelták Kr. e. 350-150 között maradtak e tájon. Utánuk valószínűleg dák és szarmata népcsoportok pásztorkodtak itt, méghozzá szabadon, mert a rómaiak elkerülték ezt a mocsaras vidéket. Később megint elnéptelenedett, egészen Kr. u. 300 körülig, mikortól kezdve szórványosan áthaladtak a vidéken gót, hun, gepida és avar néptörzsek, de nem telepedtek meg itt. Később szláv letelepedésről árulkodnak régészeti leletek. A 900-as évek táján a magyarok hódították meg a tájat és telepedtek le itt is. Az idő folyamán sokat változott a terület népessége, volt kisebb, nagyobb létszámmal is, csak nemrég alakult ki tartósabb, nagyobb lélekszám. Ez kb. 90-100 ezer főt jelent. Székelyföld és Kalotaszeg mellett itt él még nagyobb tömbben magyarság, így javarészt magyar többségű települések vannak. Érmellék híres szülöttei Adonyi Nagy Mária ( Éradony , 1951 . október 6. –) költő Ady Endre ( Érmindszent , 1877 . november 22. - Budapest , 1919 . január 27. ) költő Csécsy (Nagy) Imre ( Érkeserű , 1804 . november 28. - Debrecen , 1847 . július 23. ) orvos, író Csiha Kálmán ( Érsemjén , 1929 . szeptember 17. - Marosvásárhely , 2007 . november 7. ) református püspök, költő Diószegi Kis István ( Bihardiószeg , 1635 körül – Bihardiószeg, 1698 . június 22. ) református püspök Fráter Lóránd (Érsemjén, 1872 . május 17. - Érsemjén, 1930 . március 12. ) zeneszerző, dalköltő Fényes Elek ( Csokaly , 1807 . július 7. - Újpest , 1876 . július 23. ) statisztikus Irinyi József ( Albis , 1822 - Budapest, 1859 ) ügyvéd, hírlapíró Irinyi János ( Albis , 1817 - Vértes, 1895 ) vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója Javorek István ( Székelyhíd , 1943 . január 6. ) tanár, erő és kondicionáló edző https://en.wikipedia.org/wiki/Istvan_Javorek Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759 . október 27. - Szeghalom , 1831 . augusztus 23. ) író Kölcsey Ferenc ( Sződemeter , 1790 . augusztus 8. - Cseke , 1838 . augusztus 24. ) költő Máté Imre ( Érmihályfalva , 1936 . február 14. – Érmihályfalva, 1989 . december 8. ) költő Popp Aurél ( Érkávás , 1877 . augusztus 30. - Nagybánya , 1960 . augusztus 8. ) tanár, képzőművész Számadó Ernő (Budapest, 1907 . december 11. - Érkeserű, 1983 . március 31. ) író, költő Zelk Zoltán (Érmihályfalva, 1906 . december 18. – Budapest, 1981 . április 23. ) költő, prózaíró Irodalom Benedek Zoltán: Geomorfológiai tanulmányok az Érmelléken és Nagykároly vidékén , Földrajzi Közlemények, 1960 Borsy Zoltán: A Nyírség természeti földrajza , 1961 Borovszky Samu: Bihar vármegye , Budapest, 1901 Benedek Zoltán: Az Ér mocsárvilága , Korunk, 1958 Márton Béla: Az Ér síksága , Földgömb, Debrecen, 1944 Andrássy Ernő: Az Érmellék madárvilága , Aquilq, 1956-57 Karácsonyi Károly: Az Érmellék élővilága , Művelődés, 1979 Forrás Benedek Zoltán: Érmellék , Helios Kiadó, Orosháza, 1996 Kováts Lajos : Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire. = A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Természettudományi tanulmányok. 1999. 1. 213-357. Bibliogr. 351-354. Szaturnusz-díj a legjobb fantasyfilmnek A legjobb fantasyfilmnek járó Szaturnusz-díjat évente adja át az Academy of Science Fiction, Fantasy & Horror Films szervezet. A díjjal a fantasy műfajba tartozó filmeket jutalmazzák az 1975-ös, 2. díjátadó óta. Győztesek és jelöltek – Oscar -nyertes mű legjobb film kategóriában – Oscarra jelölt mű legjobb film kategóriában (MEGJEGYZÉS: Az Év oszlop az adott film bemutatási évére utal, a tényleges díjátadó ceremóniát a következő évben rendezték meg.) A győzteseket félkövér betűtípus és kék háttérszín jelzi. Maja Sarihodžić Maja Sarihodžić, vagy művésznevén Maya Sar (Só, 1981. július 12. — ) bosnyák énekes. 2011. december 15-én jelentette be a BHRT, a bosnyák közszolgálati televízió, hogy belső kiválasztással rá esett a választás, így Ő lesz az, aki a 2012-es Eurovíziós Dalversenyen Bosznia-Hercegovina színeiben fog színpadra állni Bakuban, a "Korake Ti Znam" című dallal. Korábban, karrierje előtt már részt vett ezen a versenyen, ugyanis 2004-ben Deen egyik vokalistája, majd 2011-ben Dino Merlin zongoristája volt. Ezek mellett Tony Cetinskivel is együtt működött. 2010 márciusában jelent meg első önálló dala, a "Nespretno" (magyarul: Ügyetlen), mely nagy sláger lett egész Bosznia-Hercegovinában. A "Nespretno" mellett még több dala jelent meg, de az első albumát még nem adta ki, melyen férjével, Mahir Sarihodžićcsal dolgoznak. David Prieto David Prieto Gálvez (Sevilla, 1983. január 2. –) spanyol labdarúgó. Jelenleg a Lugo középhátvédje. Parlavà Parlavà település Spanyolországban, Girona tartományban. Parlavà Ultramort, Serra de Daró, Ullastret, Corçà, Rupià és Foixà községekkel határos. Lakosainak száma 394 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Torre en Cameros Torre en Cameros település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Torre en Cameros Almarza de Cameros községgel határos. Lakosainak száma 10 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gorgonops A Gorgonops az emlősszerűek (Synapsida) osztályának a Therapsida rendjébe, ezen belül a Gorgonopsidae családjába tartozó nem. Tudnivalók A Gorgonops egy therapsida nem, amely 255-250 millió évvel élt ezelőtt, a késő perm korszakban. A Gorgonops tipikus képviselője a Gorgonopsia alrendnek. E rend tartalmazta a legvérengzőbb ragadozókat, abban az időben. Ezek közül a legnagyobb elérhette a 2 méteres hosszúságot is. Az alrend a képviselői szemfogakkal rendelkeztek és lehet, hogy melegvérűek voltak, de ehhez még kell több bizonyíték. A Gorgonops közép-nagy méretű képviselője volt az alrendjének. Koponyája 22-35 centiméter hosszú volt, fajtól függően. Az első példányt a típusfajból, (Gorgonops torvus), Richard Owen írta le 1876-ban. Ez a holotípus volt az első therapsidák között, amelyeket Owen, a „Dinosauria” elnevezés kitalálója leírt. A típusfajt Richard Lydekker is használta, amikor a Gorgonopsidae családot összeállította, 1980-ban. Öt évvel később, 1985-ben, Harry Govier Seeley felhasználta a nemet, hogy egyesítse a csoportot. A későbbi években sok fajt és nemet írtak le, de ezek közül sokan azonosak a már létezőkkel. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak, de egyesek ide helyezése vitatott: Gorgonops longifrons (Haughton, 1915) Gorgonops torvus (Owen, 1876) - típusfaj Gorgonops whaitsi (Broom, 1912) Gorgonops dixeyi ? (Haughton, 1926) Gorgonops eupachygnathus ? (Watson, 1921) Gorgonops kaiseri ? (Broili & Schroeder, 1934) Secessionville-i ütközet A secessionville-i ütközet-et (más néven az első James Island-i ütközet-et) az Amerikai polgárháború csatája volt, melyet 1862. június 16-án vívtak. A konföderációs sereg visszaverte az Unió Charleston elfoglalására indított kísérletét. Az ütközet 1862 júniusának elején David Hunter vezérőrnagy átszállíttatta Horatio G. Wright és Isaac I. Stevens dandártábornok hadosztályát a Dél-Karolinában fekvő James Island-re, ahol Henry Benham dandártábornok közvetlen parancsnoksága alatt beásták magukat Grimball's Landingnél, a konföderációs állások déli végétől nem messze. Benham 6500 fővel szállt partra, a 3. New Hampshire-i, a 8. Michigani, a 7. Connecticuti, a 28. Massachusettsi és a 79. New York-i önkéntes ezred katonáival a James Island délkeleti végén és Charleston felé nyomult. Június 14-én Nathan "Shanks" Evans, a CSA dandártábornoka vette át a James Island-i 3000 fős véderő fölötti parancsnokságot és alig maradt ideje megszervezni erőit, mert június 16-án hajnali 4:30-kor az északi sereg megtámadta a Secessionville melletti konföderációs erődöt, ahol T. G. Lamar ezredes védekezett 500 katonája élén. Egységének nagyszámú nehézlöveg állt rendelkezésére és nyílt, belőhető terep az erőd alatt. Heves harc után az erőd védők körülbelül 1000 fős erősítést kaptak a közelben levő más déli egységektől, így megtartották állásaikat. Következmények Az Unió vesztesége 683 fő volt (ebből 107 halott), a Konföderációé 204 fő (ebből 52 halott). Az ütközet csekély fontosnak bizonyult a Konföderáció számára, mivel propagandaértékét kihasználva megpróbálták általa a nyugati hadszíntéren 1862-ben elszenvedett vereségeket és területveszteséget feledtetni, illetve a konföderációs katonák morálját helyreállítani. Noha az ütközetben részt vevő katonaság létszáma nem volt jelentős, az ütközet tétje a Secessionville melletti, később Fort Lamarnak nevezett erőd birtoklása, s ezzel a kikötő hajóforgalmának ellenőrzése volt. A hajóforgalom meggátolása esetén az Unió blokádja kiterjedt volna Charlestonra is. Benham a James Island elfoglalását világos parancsainak ellenszegülve kísérelte meg, ezért hadbíróság elé került a vereséget követően. Az Unió később további próbálkozásokat indított Charleston bevételére, melyek azonban a déliek fegyverletételét közvetlenül megelőző hónapokig nem vezettek eredményre. Secinaro Secinaro település Olaszországban, Abruzzo régióban, L’Aquila megyében. Lakosainak száma 358 fő (2017. január 1.). Secinaro Castelvecchio Subequo, Celano, Gagliano Aterno, Molina Aterno, Ovindoli, Rocca di Mezzo, Tione degli Abruzzi és Acciano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Érmihályfalva–Nyírábrány-vasútvonal A Tiszántúl keleti részén fekvő CFR tulajdonú, 421-es számú, 9 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított Érmihályfalva–Nyírábrány-vasútvonal a MÁV 105-ös számú Debrecen–Nyírábrány-vasútvonalának folytatása Románia területén, azzal egyszerre épült. Forgalom A vonalon jelenleg csak két vasútállomás található: a román oldalon Érmihályfalva vasútállomás (itt csatlakozik a 402-es vasútvonalhoz), illetve Nyírábrány vasútállomás a magyar oldalon. Az országhatár és Érmihályfalva közt korábban létezett Barantóhegy megállóhely már megszűnt. Napi három nemzetközi személyvonat is közlekedik Debrecen, illetve Nagyvárad, Szatmárnémeti, valamint Szatmárnémetin át Zsibó között. Lépcső A lépcső olyan szerkezet, amelyen haladva különböző magasságban fekvő helyiségek, terek, épületszintek között közlekedhetünk. A magasságbeli különbségeket lépcsőfokok segélyével osztják egy-egy lépésnek megfelelő kisebb részekre. A lépcső fő szempontja, hogy kényelmes legyen, továbbá hogy a szerkezet szilárdsága tekintetében biztosan megfeleljen. A lépcső kényelmes volta nagyságától, a szilárdsága pedig rendszerint a választott lépcsőanyag minőségével áll kapcsolatban. A lépcső anyaga lehet kő, tégla, beton, fa és fém. Igen gyakran alkalmaznak a többféle anyagot ugyanazon lépcsőnél. A lépcső részeire vonatkozó kifejezések: lépcsőoldal (lépcsőpofa) a lépcsőket kétoldalt határoló részek neve. A lépcső szélessége, két lépcsőoldal közötti távolság, mely megegyezik a lépcsőfok hosszával. Lépcsőoromzat vagy homloksík a lépcsőfokok vízszintes alapja. Fellépő lépcsőfok az alulról induló lépcső első foka. Kilépő fok az emeletek legfelső lépcsőfoka. A lépcső emelkedése két egymásután következő lépcsőfok felső lapjának egymástól való függélyes távolsága (a lépcsőfok magassága). Az emelkedés arányszámát a fokszélesség alatt két egymás után következő lépcsőfok homloksíkjának egymástól való vízszintes távolságát értjük. Pihenő vagy podeszt nagyobb vízszintes tér (kőlap stb.), mely a lépcső egymásutánját megszakítja. Tulajdonképpen szélesebb lépcsőfoknak tekinthető. Lépcsőkarnak nevezzük a lépcső megszakítás nélkül való egymásutánját fellépő és pihenő, két pihenő vagy pedig pihenő és kilépő között. E szerint különbséget teszünk egy, két, három stb. karú lépcsők között. Lépcsőkorlát a lépcsőn járók leesését megakadályozó és kényelem szempontjából szükséges szerkezet, mely többnyire vasrács alakjában készül, de lehet fém, vagy kőkorlát (ballustrade) vagy téglával falazott korlát is. Lépcsőház az épületek helyisége, amelyben a lépcsőfokok elhelyezkednek. Rendszerint az egész épület összes emeleteinek lépcsői ugyanazon helyiségben, a közös lépcsőházban vannak, de kivételképen előfordul, hogy az egyes emeletekre vezető lépcsők az épületnek más-más részében fekszenek. Szerkezet tekintetében lehet a lépcső szabadon függő (csak egyik oldalán befalazott) és alátámasztott (falazat, boltozat vagy vastartó által). Lépcső lehet egyenes egykarú, amikor középvonala egy folytonos egyenest képez. Ilyen fajta lépcsőt rendszerint csak monumentális nagy épületeknél alkalmaznak, mint például az Országház esetében is láthatjuk. Egyenes többkarú lépcső középvonala egyenesekből álló tört vonalat alkot. A lépcső e fajtáját leggyakrabban készítik különösen az épületek főlépcsőinek alakjában. A genovai mintákra támaszkodó bérházaink boltozott lépcsői kétkarúak. A régibb időkből ránk maradt épületekben a háromkarú főlépcső az általános tipus, amely azonban gyakori az újonnan épülő házakban is. Egy lépcsőnek lépcsőházai rendszerint közelítően négyzetes alaprajzúak; az egyik oldal az emeletek magasságában vízszintes síklapot képez, a többi három oldalon pedig egy-egy kar lépcsőfokai emelkednek. A szögletekben vannak a pihenők (podesztek). Háromnál több karú lépcsők csak szabálytalan, vagy sokszögű alaprajz mellett szokásosak. Nagyszabású épületeknél nem ritka az ötkarú lépcső, amely alulról egy széles karral indul és egy podeszttől felfelé két irányban ágazik el, rendszerint keskenyebb karokkal (ilyen a fővárosi Vígadó-épület főlépcsője is). Az egyeneskarú lépcsőtől eltérően van kerekded lépcső is, amelynél a középvonal egészen, vagy részben görbe. Ily kerekded lépcsőt ugyancsak régi épületeink tartalmaznak (pl. az Andrássy úton lévő Oktogon-házak, melyeknél a lépcsőház félkör alakú.) Előnyük, hogy aránylag csekély helyet foglalnak el, de szembeszökő hátrányuk kényelmetlen voltuk. Félkör és egyenes vonal egyesítésével készítik a patkó alakú lépcsőt, amelyet leginkább melléklépcsőknél alkalmaznak. Igenszűk helyen, különösen tornyokban, a csigalépcső szolgál előnyösen, melynek alaprajza minimális sugarú kör. Az egyeneskarú lépcsők fokai nem mindig hasáb alakúak, hanem előfordul, hogy élük és hátsó lapjuk nem párhuzamos. Az ilyen lépcsőfok ék alakú. A kerekded lépcsőknél és különösen a csigalépcsőknél az élek sugarasan helyezkednek el. Ezek tehát valamennyien ék alakúak. Kiválóan fontos kelléke a lépcsőnek a kényelmesség, amely lehetőleg csekély megerőltetéssel való járhatóságában nyilvánul meg. Helyes méretezést feltételezve, a lépcső annál kényelmesebb lehet, minél nagyobb terület áll a rendelkezésére. Viszonyaink közt főlépcsőt nem szabad 1 m és 30 cm-nél keskenyebbre szabni. Egy-egy főlépcsőfok átlagos szélessége legalább 30 cm, magassága pedig legalább 16 cm kell hogy legyen. A padlás- és pincelépcsőfokok minimális szélessége 25 cm, magassága pedig 20 cm. Kitűnik ezekből, hogy a lépcső kényelmességére nézve irányadó a fokok magassága és szélessége, illetve e két méretnek egymáshoz való viszonya. A fokszélességet sz betűvel, magasságát m betüvel jelölve, az építendő lépcső fokméreteit a következő egyenlet alapján szokták meghatározni: 2 × m + sz = 64 cm, ahol felvéve az m számára pl. 15 cm méretet, sz 34 cm lesz. Az igen kényelmes lépcsőfokoknál azonban még 15 cm-nél is kisebb magasságot szoktak felvenni, a szélesség tehát még 34 cm-nél is nagyobbnak adódik ki a formula alapján, amely csupán tapasztalati adatnak tekintendő és kisebb-nagyobb eltérést megtűr. A pihenők (podesztek) minimális szélességére egy lépés (60 cm). A fa- és kőlépcső-fokokat rendszerint fa- és kőtömbökből készítik, de gyakori a deszkákból, illetve pallókból, ugyszintén a márványlemezekből készített lépcső is. A vaslépcsők fokait öntött vaslemezekből és egyéb öntött vasalkatrészekből szokták készíteni. A fokok felső lapját többnyire deszkaborítással látják el, vagy fapallóból készítik. Az előlépcsők rendesen földszinti bejáratoknál jönnek alkalmazásba. Különösen díszesek a nagyszabású középületek előlépcsői, amint azt múzeumoknál, templomterrászoknál is láthatjuk. A Nemzeti Múzeum előlépcsője az első emeletre vezet. Ugyancsak készülnek ilyen előlépcsők az Országház, a budapesti Szent István Bazilika és az igazságügyi palota főhomlokzatai elé. Lásd még Csigalépcső Forrás A Pallas nagy lexikona Magescq Magescq település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 2035 fő (2015). Magescq Castets, Herm, Léon, Rivière-Saas-et-Gourby, Saint-Geours-de-Maremne, Saint-Paul-lès-Dax és Soustons községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság a 15. Európa-bajnokság volt, melyet június 10. és július 10. között Franciaországban rendeztek. Ez volt az első Eb, amelyen 24 csapat vett részt. A címvédő a spanyol válogatott volt. Franciaország – 1960 és 1984 után – harmadik alkalommal volt házigazdája a kontinenstornának. Az Európa-bajnok Portugália lett, története során először, miután a döntőben a házigazda Franciaországot hosszabbítás után 1–0-ra legyőzte. Portugália a 10. csapat lett, amely Európa-bajnokságot nyert. Európa-bajnokként részvételi jogot szerzett a 2017-es konföderációs kupára, melyet Oroszországban rendeznek. A magyar labdarúgó-válogatott az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokság óta nem szerepelt a legjobb európai labdarúgó válogatottak között. Az élmezőnyhöz zárkózást még csodálatosabbá tette, hogy meglepetést okozva csoportelsőként továbbjutott a nyolcaddöntőbe, ahol a belga labdarúgó válogatott ellenében nem tudtak tovább jutni. A játékvezetők között ott volt Kassai Viktor, aki három mérkőzést vezethetett és a döntőt negyedik játékvezetőként szolgálhatta. Pályázatok Az Európa-bajnokság rendezésére 2009. március 9-ig lehetett pályázni. A határidőig négy pályázat érkezett: Franciaország, Olaszország, Törökország, valamint Svédország és Norvégia közös pályázata. 2009 végén a két észak-európai ország visszalépett, mert egyik kormány sem támogatta a rendezést, így három pályázó maradt versenyben. 2007 tavaszán a Walesi Labdarúgó-szövetség jelentette be, hogy Wales és Skócia közösen pályázatot adna be. 2009 tavaszán azonban a két ország lemondott a rendezésről. Az okok között szerepelt a gazdasági válság, valamint az UEFA 2008 őszén hozott 24 csapatos tornáról született döntése is, amely miatt több stadion lett volna szükséges a lebonyolításhoz. Olaszország korábban 1980-ban rendezett Európa-bajnokságot, világbajnokságot pedig legutóbb 1990-ben. Olaszország pályázott a 2012-es Eb rendezésére is, azonban akkor a Lengyelország–Ukrajna közös pályázat nyert. Az olaszok 12 városban rendezték volna a mérkőzéseket: Bari, Bologna, Cagliari, Firenze, Genova, Milánó, Nápoly, Palermo, Róma, Torino, Udine és Verona lettek volna a helyszínek. Törökország nyolc városban rendezte volna a tornát, és három tartalékhelyszíne is volt. Isztambulban két stadionban is lettek volna mérkőzések. Emmellett még Bursa, İzmir, Antalya, Ankara, Eskişehir, Konya és Kayseri adott volna otthont a mérkőzéseknek. Sikeres pályázat esetén a török sportági szövetség 400 millió eurót stadionokra, további egymilliárdot infrastruktúrára, valamint még 250 milliót reklámokra költött volna. Törökország még nem rendezett nagy futballtornát, de a 2008-as Eb rendezésre közösen pályázott Görögországgal, amely sikertelen lett. A Francia Labdarúgó-szövetség hivatalosan 2009. február 13-án jelentette be rendezési szándékát, amelyben azt is közölték, hogy egyedül kandidálnak a rendezésre. Az UEFA 2010. május 28-án döntött arról, hogy Franciaország rendezheti a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságot. A szavazás első körében a 13 szavazásra jogosult elnökségi tag a három pályázónak helyezéseket adott, ahol az első helyezett 5, a második 2, a harmadik 1 pontot kapott. A második körben a megmaradt két pályázat közül a több szavazatot kapott pályázat nyert. Három tag érintettség miatt nem szavazhatott, köztük Michel Platini UEFA-elnök sem. Franciaország korábban 1984-ben rendezett Európa-bajnokságot, világbajnokságot pedig 1938-ban és 1998-ban. Selejtező A selejtező sorsolását 2014. február 23-án tartották Nizzában. A selejtezőben 53 válogatott vett részt. A házigazda Franciaország és a selejtezőből 23 csapat jutott ki az Európa-bajnokságra. Sorsolással nyolc hatcsapatos és egy ötcsapatos csoportot képeztek. A csoportokban körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg a csapatok egymással. A sorozat végén a kilenc csoportelső és csoportmásodik, valamint a legjobb csoportharmadik automatikusan kijutott az Európa-bajnokságra, míg a további nyolc csoportharmadik között oda-visszavágós pótselejtezőt rendeztek. A pótselejtezők győztesei jutottak még ki az Európa-bajnokságra. Helyszínek 2009. november 11-én 12 várost neveztek meg, a döntés szerint Nizza, Marseille, Toulouse, Bordeaux, Saint-Étienne, Lyon, Lille, Lens, Strasbourg, Nancy, Párizs és az 1998-as vb-döntő helyszíne, Saint-Denis rendezhetne mérkőzéseket. A franciák négy új stadion felépítésére (Lyon, Lille, Bordeaux, Nizza), másik hét helyszín felújítására 1,7 milliárd eurót költenének. Strasbourg visszalépett, majd 2011. május 20-án úgy döntöttek, hogy Toulouse és Saint-Étienne nem rendez mérkőzést. A végső 10 helyszínt az UEFA 2013. január 25-én tette közzé. A nyitómérkőzésnek és a döntőnek is a Stade de France adott otthont. A csapatok szálláshelyei A válogatottaknak volt egy úgynevezett csapatbázisa, ahol a mérkőzések között tartózkodtak, tartották az edzéseket és itt laktak a torna ideje alatt. Az eredeti listán 66 bázis volt a lehetőségek között, melyek közül a 24 csapat kiválaszthatta a számára megfelelő helyet, amit 2016. január 31-éig megerősített az UEFA-nál. Lebonyolítás Az UEFA végrehajtó bizottsága 2008. szeptember 25-én döntött arról, hogy 2016-tól az Európa-bajnokságon 16 helyett 24 csapat vehet részt. Az Eb-n a korábbi 31 helyett 51 mérkőzést fognak rendezni. A 24 csapatos torna a korábbi, 1986 és 1994 közötti világbajnokságokéhoz hasonló volt. A selejtezők lebonyolítása nem változott, továbbra is öt-, illetve hatcsapatos csoportok voltak, de az első két helyezett mellett a legjobb harmadik is kijutott az Eb-re. Négy csapat pótselejtezőn jutott ki. Az Eb-n a hat darab négycsapatos csoportból az első két helyezett, valamint a legjobb négy harmadik helyezett jutott tovább a nyolcaddöntőbe. Innen egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A harmadik helyért nem játszottak mérkőzést. Részt vevő csapatok A következő csapatok vettek részt a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon: Csehszlovákia (1960 és 1980 között) részvételei nélkül. Az NSZK (1972 és 1988 között) részvételeit is beleértve. A Szovjetunió (1960 és 1988 között) és a FÁK (1992) részvételei nélkül. Sorsolás A csoportok sorsolását 2015. december 12-én, közép-európai idő szerint 18 órától tartották Párizsban. A 24 csapat a 2015 októberi UEFA-együtthatók alapján 4 kalapba kerül. A rendező Franciaország automatikusan az A csoport 1. csapata (A1), ezért nem szerepel a kalapban. A címvédő Spanyolország automatikusan az első kalapban az első helyen kapott helyet, az UEFA-koefficienstől függetlenül. Pénzdíjazás Az Európa-bajnokság 24 résztvevő országának labdarúgó-szövetségei között mindösszesen 301 millió eurót osztottak szét. Minden résztvevő 8 millió eurót kapott. Az Eb csoportkörében a győzelmekért 1 millió euró járt, döntetlen esetén 0,5–0,5 milliót kaptak a szövetségek. Az egyenes kieséses szakaszban körönként egyre magasabb összegeket kaptak a résztvevők, a döntő győztese mindenen felül 8 millió eurót kapott. Az alábbi táblázat mutatja a pénzdíjazást. Játékvezetők Alekszej Kulbakov Anasztásziosz Szidirópulosz Keretek Minden egyes válogatott 23 játékost nevezhetett a tornára, melyek közül három játékosnak kapusnak kellett lennie. A nevezés a nyitómérkőzést megelőző 10. napig tartott. Sérülés esetén a játékos az adott csapat első mérkőzéséig volt cserélhető egy másikkal. A tornára 213 különböző csapatból érkezett 552 nevezett játékos. A legtöbb, 134 játékos angol klubokból érkezett, míg 65 német, 56 olasz, 36 török és 35 játékos spanyol csapattal állt szerződésben. A magyar bajnokságból 13 játékos érkezett, ebből csak egy nem volt magyar. A nevezett játékosok közül kilenc nem európai klubban szerepelt. Az angol csapat csak hazai bajnokságban játszó játékosokból állt, ezzel ellentétben az ír, az északír, és az izlandi csapat csak idegenlégiósokat alkalmazott. A torna legfiatalabb játékosa a Manchester United angol támadója, Marcus Rashford, aki 1997. október 31-én született, a legidősebb pedig az 1976. április 1-én született magyar kapus, Király Gábor. A csapatok közül a német és az angol a legfiatalabb 25,4-es, míg az ír a legöregebb a maga 29,4-es átlagéletkorával. Az Eb legmagasabb játékosa a román kapus, Costel Pantilimon 203 cm-rel, míg a legalacsonyabb az olasz támadó Lorenzo Insigne a maga 163 cm-es magasságával. A magasságot figyelembe véve a svéd válogatott volt az első, átlagosan 186 cm-rel, míg a súlyt tekintve a német csapat vezetett, hiszen játékosaik átlagosan 80,3 kg súlyúak voltak. Csoportkör Az időpontok helyi idő (UTC+2) szerintiek. Az Európa-bajnokság csoportjaiban ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal állt, akkor a következő pontok alapján állapították meg a sorrendet: Több szerzett pont az azonosan álló csapatok közötti mérkőzéseken; Jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok közötti mérkőzéseken; Több szerzett gól az azonosan álló csapatok közötti mérkőzéseken; Ha az 1–3. pontok alapján a sorrend nem dönthető el, akkor az 1–3. pontokat újra kell alkalmazni kizárólag a továbbra is azonosan álló csapatok között játszott mérkőzésekre. Ha továbbra sem dönthető el a sorrend, akkor az 5–9. pontokat kell alkalmazni; Jobb gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen; Több szerzett gól az összes csoportmérkőzésen; Ha két csapat a felsorolt első hat pont alapján holtversenyben állt úgy, hogy az utolsó csoportmérkőzést egymás ellen játszották (azaz az utolsó csoportmérkőzés, amelyet egymás ellen lejátszottak, döntetlen lett, és a pontszámuk, összesített gólkülönbségük, az összes szerzett góljuk száma is azonos) és nincs harmadik csapat, amely velük azonos pontszámmal állt, akkor közöttük büntetőrúgások döntenek a sorrendről; Magasabb Fair Play pontszám (10 pont a kezdő érték, -1 pont egy sárga lapért, -3 pont két sárga lapot követő piros lapért, -3 pont egy azonnali piros lapért, -4 pont egy sárga lap és egy azonnali piros lapért); Jobb UEFA-együttható. A négy legjobb csoportharmadik csapatot a következő pontok alapján állapították meg: Több szerzett pont; Jobb gólkülönbség; Több szerzett gól; Magasabb Fair Play pontszám; Jobb UEFA-együttható. C csoport Rossz időjárás miatt az 58. percben a mérkőzést félbeszakították, de rövid szünet után folytatták. Harmadik helyezett csapatok sorrendje Az UEFA versenyszabályzata alapján, a harmadik helyezettek sorrendjét az alábbiak alapján kell meghatározni: az összes mérkőzésen szerzett több pont az összes mérkőzésen elért jobb gólkülönbség az összes mérkőzésen szerzett több gól magasabb Fair Play pontszám jobb UEFA-együttható Egyenes kieséses szakasz Formátum A nyolcaddöntőben a következő párosításokban játszottak a csapatok: 1. mérkőzés : A csoport 2. helyezett – C csoport 2. helyezett 2. mérkőzés : D csoport győztese – B/E/F csoport 3. helyezett 3. mérkőzés : B csoport győztese – A/C/D csoport 3. helyezett 4. mérkőzés : F csoport győztese – E csoport 2. helyezett 5. mérkőzés : C csoport győztese – A/B/F csoport 3. helyezett 6. mérkőzés : E csoport győztese – D csoport 2. helyezett 7. mérkőzés : A csoport győztese – C/D/E csoport 3. helyezett 8. mérkőzés : B csoport 2. helyezett – F csoport 2. helyezett A harmadik helyezettekkel történő párosítás attól függött, hogy mely csoportok harmadik helyezettjei jutottak tovább. A következő táblázat a lehetséges párosításokat mutatja: Negyeddöntők párosításai: 1. negyeddöntő : 1. nyolcaddöntő győztese – 2. nyolcaddöntő győztese 2. negyeddöntő : 3. nyolcaddöntő győztese – 4. nyolcaddöntő győztese 3. negyeddöntő : 5. nyolcaddöntő győztese – 6. nyolcaddöntő győztese 4. negyeddöntő : 7. nyolcaddöntő győztese – 8. nyolcaddöntő győztese Elődöntők párosításai: 1. elődöntő : 1. negyeddöntő győztese – 2. negyeddöntő győztese 2. elődöntő : 3. negyeddöntő győztese – 4. negyeddöntő győztese Döntő párosítása: 1. elődöntő győztese – 2. elődöntő győztese A harmadik helyért nem játszottak mérkőzést. Statisztika Gólszerzők Sorrend: gólok száma, ország, játékosnév. Forrás: UEFA Antoine Griezmann Olivier Giroud Dimitri Payet Nani Cristiano Ronaldo Álvaro Morata Gareth Bale Romelu Lukaku Radja Nainggolan Ivan Perišić Robbie Brady Birkir Bjarnason Kolbeinn Sigþórsson Jakub Błaszczykowski Dzsudzsák Balázs Mario Gómez Graziano Pellè Bogdan Stancu Hal Robson-Kanu Armando Sadiku Eric Dier Wayne Rooney Daniel Sturridge Jamie Vardy Alessandro Schöpf Toby Alderweireld Michy Batshuayi Yannick Carrasco Eden Hazard Axel Witsel Tomáš Necid Milan Škoda Gareth McAuley Niall McGinn Paul Pogba Nikola Kalinić Luka Modrić Ivan Rakitić Wes Hoolahan Jón Daði Böðvarsson Gylfi Sigurðsson Ragnar Sigurðsson Arnór Ingvi Traustason Robert Lewandowski Arkadiusz Milik Gera Zoltán Stieber Zoltán Szalai Ádám Jérôme Boateng Julian Draxler Shkodran Mustafi Mesut Özil Bastian Schweinsteiger Leonardo Bonucci Giorgio Chiellini Éder Emanuele Giaccherini Vaszilij Berezuckij Gyenyisz Glusakov Éder Ricardo Quaresma Renato Sanches Nolito Gerard Piqué Admir Mehmedi Fabian Schär Xherdan Shaqiri Ondrej Duda Marek Hamšík Vladimír Weiss Ozan Tufan Burak Yılmaz Aaron Ramsey Neil Taylor Sam Vokes Ashley Williams Gareth McAuley (Wales ellen) Ciaran Clark (Svédország ellen) Birkir Már Sævarsson (Magyarország ellen) Gólpasszok Forrás: UEFA Aaron Ramsey Eden Hazard Cristiano Ronaldo Kevin De Bruyne Olivier Giroud Antoine Griezmann Dimitri Payet Kári Árnason Kamil Grosicki Ledian Memushaj Dele Alli David Alaba Thomas Meunier Radja Nainggolan Tomáš Rosický Oliver Norwood Stuart Dallas Matteo Darmian André-Pierre Gignac N’Golo Kanté Blaise Matuidi Adil Rami Bacary Sagna Marcelo Brozović Nikola Kalinić Ivan Perišić Séamus Coleman Wes Hoolahan Elmar Bjarnason Jón Daði Böðvarsson Jóhann Berg Guðmundsson Gylfi Sigurðsson Ari Freyr Skúlason Jakub Błaszczykowski Arkadiusz Milik Kleinheisler László Nikolics Nemanja Priskin Tamás Julian Draxler Jonas Hector Toni Kroos Thomas Müller Mesut Özil Leonardo Bonucci Antonio Candreva Emanuele Giaccherini Simone Zaza Oleg Satov Georgij Scsennyikov Raphaël Guerreiro Nani Ricardo Quaresma João Mário Jordi Alba Cesc Fàbregas André Gomes Andrés Iniesta Nolito Eren Derdiyok Xherdan Shaqiri Zlatan Ibrahimović Marek Hamšík Róbert Mak Vladimír Weiss Emre Mor Mehmet Topal Joe Allen Gareth Bale Chris Gunter Lapok Az a játékos, akit valamelyik mérkőzésen kiállítottak, vagy két különböző mérkőzésen egy-egy sárga lapot kapott, az a soron következő egy mérkőzésre szóló automatikus eltiltást kapott. A sárga lapokat a negyeddöntőket követően törölték. Amelyik játékos a negyeddöntőt megelőző valamelyik mérkőzésen és a negyeddöntőben kapott egy-egy sárga lapot, valamint ha a negyeddöntőben kiállították, az nem játszhatott az elődöntőben. Az Eb befejezése után a sárga lapokat törölték. Az alábbi táblázatban találhatók azok a játékosok, akik sárga vagy piros lapot kaptak. Alapvető sorrend: kiállítások száma (csökkenő); második sárga lap miatti kiállítások száma (csökkenő); sárga lapok száma (csökkenő); országnév; játékosnév. Díjak Az „Aranycipő” díjat az a játékos kapta, aki a legtöbb gólt szerezte az Európa-bajnokságon. Ha két vagy több játékos ugyanannyi gólt ért el, akkor a gólpasszok száma döntött. Ha ez is egyenlő, akkor a játszott percek számítottak, a kevesebb időt pályán töltött játékos végzett előrébb. Az „Ezüst-” és „Bronzcipő” díjat a második és harmadik helyen végzett játékosok kapták. Az UEFA különdíjjal jutalmazta a legjobb fiatal játékost az UEFA Technikai Bizottságának döntése alapján. A díjat 22 éven aluli (1994. január 1-je után született) játékos kaphatta. Renato Sanches All-star csapat Az UEFA Technikai Bizottsága 2016. július 11-én hozta nyilvánosságra a torna legjobb játékosaiból álló All-star csapat összeállítását. Végeredmény Bronzmérkőzést nem játszottak, ezért a két elődöntős egyaránt bronzérmes. További konkrét helyezések hivatalosan nincsenek. Az alábbi sorrend a következő pontok alapján készült: több szerzett pont (a 11-esekkel eldöntött találkozók a hosszabbítást követő eredménnyel, döntetlenként vannak feltüntetve) jobb gólkülönbség több szerzett gól Magyarország és a hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Érdekességek, rekordok A tornára öt újonc válogatott jutott ki: Albánia , Észak-Írország , Izland , Szlovákia és Wales . Albánia és Izland első felnőtt világversenyén szerepelt. Érdekesség továbbá, hogy az öt újonc közül egyik sem lett csoportjában utolsó helyezett, és Albánia kivételével mindegyik továbbjutott az egyenes kieséses szakaszba. Izland a valaha volt legkisebb lélekszámú ország, amely kijutott labdarúgó-Európa-bajnokságra . A résztvevő ország bajnokságai közül az északír , az ír és az izlandi bajnokság nem adott játékost az Eb-re. Az Albánia–Svájc csoporttalálkozón fordult elő először az Európa-bajnokságok történetében, hogy egy testvérpár egymás ellen lépjen pályára: Granit Xhaka a svájci, Taulant az albán csapatot erősítette. A Wales–Szlovákia találkozón a brit csapat győzelemmel debütált a labdarúgó-Európa-bajnokságon. Újonc csapat első meccsét legutóbb 2012-ben nyerte meg, akkor Ukrajna érte el ezt a bravúrt. Wales az első brit csapat lett, amely győzelemmel debütált. A Németország–Ukrajna meccsen Joachim Löw német szövetségi kapitány lett a legtöbb Eb-mérkőzést magáénak tudó szövetségi kapitány. 12. meccsével a szintén német Berti Vogtsot taszította a második helyre. A svéd Lars Lagerbäck Magyarország ellen játszotta 12. Eb-mérkőzését. Löw azonban magyarázkodni kényszerült az ukránok elleni meccs után néhány illetlen megmozdulása miatt. A Belgium–Olaszország találkozón az olaszok kapitánya, Antonio Conte az Eb-k történetének legidősebb átlagéletkorú kezdő tizenegyét küldte pályára. A csapat átlagéletkora 31 év és 169 nap volt. Az Ausztria–Magyarország csoporttalálkozón Magyarország hat nap híján 52 év után először tudott győzni Európa-bajnoki találkozón, Szalai Ádám találatával 44 évnyi gólcsendet tört meg a válogatott (legutóbb Kű Lajos talált be). Király Gábor a legidősebb játékos lett, aki pályára lépett Eb-mérkőzésen a maga 40 év 74 napjával. A korábbi csúcsot a német Lothar Matthäus tartotta 39 év 91 nappal. Gareth Bale a walesi csapat első két csoportmérkőzésén (Szlovákia, illetve Anglia ellen) két szabadrúgás gólt ért el. Ezzel ő lett Michel Platini és Thomas Häßler után a harmadik játékos, aki egy tornán ért el egynél több szabadrúgás gólt. Platini 1984-ben , Häßler 1992-ben iratkozott fel erre a listára. Miután az Észak-Írország–Németország csoportmérkőzésen pályára lépett, Bastian Schweinsteiger lett a német labdarúgó-válogatott történetének legtöbb Európa-bajnoki meccsét megvívó játékosa. Tizenötödik mérkőzésével Philipp Lahm rekordját adta át a múltnak. A Horvátország–Spanyolország csoportmérkőzésen Nikola Kalinić 45. percben esett gólja révén a spanyol válogatott 735 perc után kapott gólt Eb-mérkőzésen. Legutóbb az olasz Antonio Di Natale rúgott gólt ellenük Eb-n, a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság C csoportjában , a mérkőzés 65. percében. Miután a Csehország–Törökország csoportmérkőzésen utóbbi válogatott győzött, így először fordul elő az Európa-bajnokságok történetében, hogy a csehszlovák vagy cseh együttes győzelem nélkül távozzon egy tornáról. A Magyarország–Portugália találkozón két gólt szerző Dzsudzsák Balázs lett a második olyan magyar labdarúgó, aki Európa-bajnokságon duplázni tudott: legutóbb Novák Dezső , az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon ért el hasonló eredményt. Dzsudzsák azonban az első, aki ezt rendes játékidőben tette meg. Legutóbb 2000-ben ért véget Európa-bajnokságon 3–3-mal mérkőzés: akkor a Jugoszlávia–Szlovénia meccs végeredménye lett ennyi. A találkozón szintén két találatot jegyző Cristiano Ronaldo lett az Eb-k történetének első játékosa, aki négy egymást követő tornán is gólt szerzett. Ráadásul 17. Eb-mérkőzésével a valaha volt legtöbb mérkőzést játszotta a torna történetében. Gera Zoltán a Portugália elleni csoportmérkőzésen lőtt góljával Ivica Vastić után az Eb-k történetének második legidősebb gólszerzője lett. Ez a gólja az UEFA szavazásán a csoportkör legszebb gólja lett. A csoportkörök alatt a helyszíni össznézőszám 1 650 920 fő volt. Ez átlagosan 45 859 főt jelent mérkőzésenként. Legtöbben ( 311 532 fő ) az A csoport mérkőzéseit nézték meg, legkevesebben ( 215 108 fő ) a D csoport mérkőzéseire voltak kíváncsiak. A magyar csapatot is tartalmazó F csoport harmadik lett 302 527 fő helyi nézővel. A Wales–Észak-Írország találkozón Gareth McAuley öngólt jegyzett, s ezzel ő lett a tornán a harmadik játékos az ír Ciaran Clark és az izlandi Birkir Már Sævarsson után. Ennyi öngól még soha nem született a tornák történetében. Robbie Brady lett az első ír labdarúgó, aki egy tornát egynél több találattal zárt. A Franciaország elleni nyolcaddöntőben büntetőből elért találata az Eb-k történetének leggyorsabb tizenegyesgólja lett (1:58). Mesut Özil lett az első német labdarúgó, aki tizenegyest hibázott rendes játékidőben Európa-bajnoki találkozón. A német–szlovák találkozón Özil büntetőjét Matúš Kozáčik hárította. Spanyolország legutóbb a 2000-es tornán kapott két egymást követő mérkőzésen legalább két gólt. Akkor Jugoszlávia ellen 4–3-ra nyertek a csoportban , míg Franciaország ellen kikaptak 2–1-re. Az olasz válogatott az első csapat a 2000-es torna óta, amely kieséses meccsen betalált a spanyolok hálójába. A Lengyelország–Portugália negyeddöntőn elért találatával Renato Sanches lett a valaha volt legfiatalabb labdarúgó, aki Európa-bajnokság egyenes kieséses szakaszában gólt szerzett. A portugálok továbbjutásával eldőlt, hogy a lengyel csapat úgy búcsúzott ettől a tornától, hogy veretlen maradt, ráadásul a tornán egyetlenegy percet sem játszottak hátrányban. Portugália először nyert rangos tornát, míg Franciaország a második csapat, amelyik hazai pályán bukott el döntőt (az első éppen Portugália volt). Portugália a tizedik ország, mely Európa-bajnokságot nyert. Ez volt az első döntő, amelyben a rendes játékidőben nem esett gól. A portugálok győztes találatát jegyző Éder a hatodik olyan játékos, aki csereként beállva szerzett gólt Eb-döntőn. Michael Ballack után Antoine Griezmann lett a második olyan labdarúgó, aki egy évben veszít Bajnokok ligája és Eb-döntőt. Portugália a 34. Eb-mérkőzésén szerezte meg első bajnoki címét. Most már Anglia az a válogatott, amely a legtöbb Eb-meccset játszotta győzelem nélkül. Az aranyérmes portugál labdarúgó-válogatott ezen az Európa-bajnokságon lejátszott hét mérkőzéséből a rendes játékidőben csak egyet nyert meg, hat esetben döntetlen eredményt ért el (9 pont). Antoine Griezmann az első játékos, aki egyszerre lett gólkirály és kapta meg az aranylabdát, valamint első alkalommal fordult elő az, hogy nem Eb-győztes csapat játékosa kapta meg az aranylabdát. Szimbólumok Az Eb logója, szlogenje, hivatalos dala, kabalája Az Euro 2016 logójában a házigazda nemzet, Franciaország zászlójának színei – a kék, a fehér és a piros – dominálnak, középpontjában pedig az Eb-győztesnek járó Henri Delaunay-kupa áll. A logót 2013. június 26-án mutatta be a párizsi Pavillon Cambon Capucines-ben Michel Platini, az Európai és Noel Le Graet, a Francia labdarúgó-szövetség elnöke. Az UEFA 2013. október 17-én hozta nyilvánosságra az Eb szlogenjét – Le Rendez-Vous (’megbeszélt találkozó’) –, amivel Jacques Lambert, a szervezőbizottság elnöke szerint találkozóra hívják a világ fociszerető közönségét. Az Eb hivatalos dalát David Guetta és Zara Larsson adta elő, a dal címe a This One's for You volt. A hivatalos záródalát Free Your Mind címmel Maya Lavelle adta elő. Az Eb kabaláját 2014. november 18-án mutatták be. A kabala egy szuperhős fiút jelképez, aki a francia válogatott mezét viseli. Az elnevezését (Super Victor) az UEFA honlapján lezajlott szavazáson kapta, megelőzve a „Driblou” és a „Goalix” neveket. Az Eb labdája Az Eb hivatalos labdáját az Adidas készítette, és a Beau Jeu („szép játék”) nevet kapta. Ez volt az első Eb, amikor más labdát használtak a csoportmérkőzések során, valamint a kieséses szakaszban. A labdát hivatalosan Zinédine Zidane mutatta be 2015. november 12-én. Biztonsági problémák az Eb ideje alatt 2016. június 9-én, egy nappal a megnyitó előtt Marseille-ben helyi fiatalok és angol szurkolók csaptak össze. Ezt az összecsapást a rendőrség könnygáz bevetésével oszlatta fel. Hat angol szurkoló börtönbüntetést kapott. Június 11-én szintén Marseille-ben tört ki összecsapás angol és orosz szurkolók között. Egy angol szurkoló súlyos, életveszélyes sérülésekkel került kórházba. Emiatt az orosz csapatot felfüggesztett kizárásra ítélték, valamint 150 000 eurós pénzbírságot kaptak, valamint ötven orosz szurkolót kiutasítottak Franciaországból. Az angol és az orosz szurkolók később Lille-ben is összecsaptak, ekkor 16 fő került kórházba, és 36 főt tartóztattak le. 2016. június 17-én a Csehország–Horvátország-mérkőzés horvát szurkolói rendbontás miatt rövid ideig félbeszakadt. Ekkor a szurkolók petárdákat és fáklyákat dobáltak a pályára. A horvát szövetség 100 000 euró bírságot kapott. Ugyanezen a napon a Spanyolország–Törökország-mérkőzés után Nizzában török szurkolók a csapatuk veresége után követtek el rendzavarást. Közvetítések Magyarországon az MTVA szerezte meg a közvetítési jogokat, ahol a közszolgálati sportcsatornán, az M4 Sporton közvetítették a bajnokságot, a csoportkör utolsó fordulójában, a párhuzamos mérkőzések esetén pedig az egyik mérkőzést a Duna nemzeti főadó adta. Minden mérkőzés élőben került képernyőre. Az M1 és a Kossuth Rádió összefoglalókat készített a meccsekről. Az egész labdarúgó-Európa-bajnokság alatt a helyszínről kommentálta a mérkőzéseket Gundel Takács Gábor, Hajdú B. István, Knézy Jenő és Székely Dávid. Helyszíni riporterként Mohay Bence és Tihany Viktor került képernyőre az M4 Sporton. A budapesti stúdióból Héder Barna, Kovács „Koko” István, Molnár Mátyás és Török Olivér jelentkezett több labdarúgó, szakértő és ismert laikus vendéggel. A magyar válogatott meccsei alatt Franciaországban, egy helyszíni látványstúdióból is volt bejelentkezés a meccsek előtt, illetve után. A magyar válogatott mellett a kispadon követte a mérkőzést Berkesi Judit. A nap zárásaként a késő esti összefoglaló után a Jöttünk, láttunk, visszanéznénk! című könnyedebb hangvételű, talkshow jellegű műsorban beszélték ki a mérkőzéseket. A nyitómérkőzést, a finálét és a magyar válogatott csoportmérkőzését Ausztria, illetve Portugália ellen Hajdú B. István közvetítette. Az Izland elleni találkozót Gundel Takács Gábor kommentálta. A negyeddöntőtől ők ketten maradtak kommentátorok; az elődöntőbe, majd a fináléba jutásért vívandó mérkőzéseken egyenlő arányban osztozott Hajdú B. István és Gundel Takács Gábor. Az Európa-bajnokság megnyitója előtti éjjel, 2016. június 9-én élőben közvetítette az M2 Petőfi TV David Guetta francia DJ fellépését, melyet az Eiffel-torony előtt adott a Champ-de-Mars-on. A közvetítéseket HD minőségben sugározták, melyet csak magyarországi IP-címmel rendelkező készülékkel lehetett nézni. 1982-es UEFA-kupa-döntő Az 1982-es UEFA-kupa-döntő két mérkőzését 1982. május 5-én és május 19-én rendezték a svéd IFK Göteborg és a német Hamburger SV csapatai között. A kupát a Göteborg csapata nyerte el. Vörösmarty Mihály Könyvtár A Vörösmarty Mihály Könyvtár Székesfehérvár és Fejér megye legnagyobb könyvtára. A könyvtár fenntartója a Székesfehérvár megyei jogú város önkormányzata. Vezetője Vasné Borsos Beáta Bíborka igazgató. Székhelye 8000 Székesfehérvár, Bartók Béla tér 1. Története A Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Városi Könyvtár 2013. január 1-jén Vörösmarty Mihály Könyvtár néven összeolvadt. Lépine (Pas-de-Calais) Lépine település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 265 fő (2015). Lépine Wailly-Beaucamp, Boisjean, Conchil-le-Temple, Nempont-Saint-Firmin, Roussent, Tigny-Noyelle és Verton községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Leica Geosystems A Leica Geosystems AG egy geodéziai és építőipari műszereket gyártó svájci cég. Székhelye: Heerbrugg. Közel 3000 alkalmazottja van világszerte. Több mint 100 országban tart fenn képviseletet. Nevéhez fűződik a világ első kézi lézertávmérője (DISTO). Elődcégei a Kern és a Wild. Termékei teodolit , optikai és digitális szintezők, lézeres szintezők, vonallézerek, kézi lézertávmérő, GPS , geodéziai és építőipari mérőállomások, gépvezérlés, forgólézer, csatornalézer, fotogrammetriai termékek, térszkenner. Tölgyfazuzmó A tölgyfazuzmó (Evernia prunastri) a tömlősgombák törzsébe a Lecanorales rendbe Parmeliaceae családba tartozó faj. Előfordulása, élőhelye Hűvös páradús erdőkben, lombos fák törzsén és ágain, esetleg cserjéken, de leginkább tölgyfákon élő zuzmó. Megjelenése, jellemzői Felszíne felegyenesedő, bokros, puha szürkészöld, fonákja szennyesfehér elágazó, hasadozott. Lemezei 4-8 centiméter hosszúak. Hatóanyagai Drogja (Lichen quercus) lichenol everniasav-metilészter tartalmú illóolajat, orcint és szénhidrátot tartalmaz. Gyógyhatásai Teaként légzőszervi megbetegedések ellen használják. Egyéb felhasználása Klorofillmentes kivonatát szappankészítéshez, illatanyagként, illatrögzítéshez használják. Gyűjtése A zuzmótelepet a fákról eltávolítják (lekaparják). Forrás Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987. Neure Neure település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 182 fő (2015). Neure Château-sur-Allier, Lurcy-Lévis, Pouzy-Mésangy és Le Veurdre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Galambos Péter (rendező) Galambos Péter (Budapest, 1962. október 26.[forrás?] –) magyar színházi rendező, drámaíró, díszlettervező, festő és grafikus. Életpályája Galambos Péter a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola alkalmazott grafika szakán tanult, majd 1992-ben a Színház- és Filmművészeti egyetem rendező szakán végzett. Dolgozott filmgyári asszisztensként, 1996-1998. között volt art director(wd) a Sky Filmnél, majd 1999-2000. között a Budapesti Objektív Csatorna adásrendezője volt.[forrás?] 1992-től dolgozik színházi rendezőként és díszlettervezőként. Számos előadást hozott létre többek között a Veszprémi Petőfi Színház, a Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis, a Bárka Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház, tatabányai Jászai Mari Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Centrál Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Pesti Magyar Színház és a Nemzeti Színház társulatainak művészeivel. Színházi munkái A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendezőként 32, díszlettervezőként 50, szerzőként 13. Georg Büchner : Leonce és Léna rendező, díszlettervező (1991, Ódry Színpad) Szerb Antal : Utas és holdvilág rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (1995. Móricz Zsigmond Színház) Henrik Ibsen : Peer Gynt rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (1996. kecskeméti Katona József Színház) Anton Pavlovics Csehov : Ványa rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (1997. kecskeméti Katona József Színház) Frici ( Karinthy Frigyes -kabaré) rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (1998. kecskeméti Katona József Színház) Senki földje ( Casablanca ) rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (1999. Móricz Zsigmond Színház) Magyar Panteon ( Örkény István műveiből) rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2000. Madách Színház, Stúdió) Füst Milán : A feleségem története rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2001. Jászai Mari Színház, Népház) Férjek ( Cassavetes forgatókönyve alapján) rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2001. Gárdonyi Géza Színház) Molnár Ferenc : Az üvegcipő rendező, díszlettervező (2002. Jászai Mari Színház, Népház) Szép Ernő : Ádámcsutka rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2002. Új Színház ) Heinrich Böll : Katharina Blum elvesztett tisztessége rendező, díszlettervező (2003. Gárdonyi Géza Színház) William Shakespeare : Szeget szeggel rendező, díszlettervező (2003. Vörösmarty Színház) Németh Ákos : Müller táncosai rendező, díszlettervező (2003. Veszprémi Petőfi Színház) Müller Péter : Részeg józanok rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2004. Budapesti Kamaraszínház - Shure Stúdió) William Shakespeare: Szentivánéji álom rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2004. Vörösmarty Színház) Henrik Ibsen: Nóra rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2005. Soproni Petőfi Színház ) Anton Pavlovics Csehov: Platonov rendező díszlettervező, színpadra alkalmazta (2005. Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis) Molnár Ferenc: Az üvegcipő rendező, díszlettervező (2005. Veszprémi Petőfi Színház) Szép Ernő: Ádámcsutka rendező, díszlettervező, színpadra alkalmazta (2006. Veszprémi Petőfi Színház) Edward Albee : Kényes egyensúly rendező, díszlettervező (2006. Szegedi Nemzeti Színház) Tasnádi István : Titanic vizirevü rendező, díszlettervező (2008. temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház) Kovács-Cohner Róbert : Élektra rendező (2009. Vörösmarty Színház) Molnár Ferenc: Játék a kastélyban rendező (2009. Vörösmarty Színház) Füst Milán: A feleségem története rendező, színpadra alkalmazta (2010. Magyar Színház) Israela Margalit (wd) : Trió rendező, díszlettervező (2011. Vörösmarty Színház) Galambos Péter - Kovács-Cohner Róbert : Jászai rendező, szerző (2012. Csokonai Nemzeti Színház) Galambos Péter - Kovács-Cohner Róbert: Na' Conxypanban hull a hó rendező, díszlettervező, szerző (2012. Csokonai Nemzeti Színház) Tanár úr kérem, minden másképpen van! (Karinthy Frigyes-kabaré) rendező, színpadra alkalmazta (2013. Vörösmarty Színház) Israela Margalit: Trió rendező, díszlettervező (2013. Vilniaus mažasis teatras (lt) ) Vajda János : Mario és a varázsló rendező, díszlettervező (2013. Magyar Állami Operaház , Erkel Színház ) Bartók Béla : A kékszakállú herceg vára rendező, díszlettervező (2013. Magyar Állami Operaház, Erkel Színház) Galambos Péter - Kovács-Cohner Róbert: Boldogságlabirintus rendező, díszlettervező, szerző (2014. Nemzeti Színház) Vladislav Vančura - Ernyei Bea - Galambos Péter: Szeszélyes nyár rendező, díszlettervező, szerző (2015. Nemzeti Színház) Bereményi Géza : Shakespeare királynője rendező, díszlettervező (2016. Városmajori Szabadtéri Színpad , kaposvári Csiky Gergely Színház ) Csak szólani egy szót mint ember (Szép Ernő szövegeiből színpadra alkalmazta Ernyei Bea, Galambos Péter) rendező, színpadra alkalmazta (2017. Nemzeti Színház) Ványa bácsik, avagy Nyaralj ködben rendező, színpadra alkalmazta (2017. RS9 Színház) Henry Farrell - Ernyei Bea - Galambos Péter: Mi történt Baby Jane-nel? rendező, díszlettervező, szerző (2018. Népszínház, Szabadka) Kiállításai "Az apokalipszis érdeklődés hiányában elmarad" (2007. Thália Színház - előcsarnok, Veszprémi Petőfi Színház) "De Profundis" (2008. Klauzál Gábor Budafok-Tétény Művelődési Központ, Bárka Színház) Megjegyzések Art director: művészeti vezető vagy rendező, aki a művészi érték, a képi élmény felelőse, feladatai a képiség megtervezése és felügyelete a reklám/marketing, film, színház és nyomtatott sajtó területein. 2014. december 5-i lekérdezés Kék Ház A Kék Ház vagy Cshongvade (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Cheong Wa Dae) Dél-Korea mindenkori elnökének rezidenciája és hivatala, a jelenlegi főépület 1991-ben épült. A több mint 250 000 m²-en elterülő épületegyüttes területe korábban a Kjongbok palota kertjéhez tartozott, ahol a japán megszállás idejében a japánok építettek kormányzói rezidenciát, amit az 1990-es években elbontottak. A főépület, melynek kék tetőcserepeiről kapta a komplexum a nevét, 1991-ben épült hagyományos koreai stílusban. Az elnök lakórezidenciája 1990 óta külön épületben van. A Kék Ház turisták számára meghatározott turnusokban, ingyenesen látogatható. Története A Kék Ház mai területén állt valószínűleg a Korjo-dinasztia „nyugati fővárosának” Jangdzsunak (ma Szöul) a palotája, melyet 1072-ben építettek. A Pugakszan (���) hegy lábánál fekvő területet a Csoszon-dinasztia idejében úgynevezett hömeng-szertartásokra (��) használták, melynek során a király és kiválasztott alattvalói a szellemektől kértek érdemeik szerint jutalmat. A Cshongvade egészen 1592-ig, a Kjongbok palotát elpusztító tűzvészig töltötte be ezt a funkciót. Kodzsong király idejében a területet az újjáépített Kjongbok palota kertjéhez csatolták, ekkor itt öt épület állt, a Jungmundang (���), a Jungmudang (���), a Picshondang (���), a Csungilgak (���) és az Ongnjondzsong. 1905-ben egy új pavilon is épült, a Cshimljugak (���). A Jungmundang és a Jungmudang épületét együttesen Kjongmude (���) néven emlegették, és köztisztviselők képzésére használták. Egy 1891-es térképen már az egész kertre ezen a néven hivatkoztak. Amikor Korea a Japán Birodalom része lett, a japánok több épületet is lebontottak a kertben és felhúztak egy önálló palotát a kormányzó számára, aminek a neve Kjongmude lett. Li Szin Man, az ország első elnöke kezdte el elnöki rezidenciaként és hivatalként használni Kjongmudét, Jun Boszon 1960-ban azonban Kék Házra változtatta a nevet, mert úgy vélte, a régi elnevezés a japán megszállásra emlékeztet. 1991-re fejeződött be a jelenlegi főépület építése, melyet 150 000 kék cseréppel fedtek le. Az elnöki iroda a második emeleten található. A mostani főépület építése előtt a régi épület második szintjét használta az elnöki család privát rezidenciaként. A hely azonban szűkösnek bizonyult a magánélet és a hivatalos programok számára, így 1990-re elkészült az elnök privát rezidenciája, melyet vörösfenyőből, hagyományos koreai stílusban építettek. Épületei Az elnöki rezidencia különálló épületét 1989-ben kezdték el építeni és 1990-re fejezték be. Vörösfenyőből épült, melyet Kangvon tartományból szállítottak Szöulba. A főépület mellett számos melléképület tartozik hozzá, például vendégfogadás céljára. A rezidenciához vezető kapu egy hagyományos koreai szammun, azaz három részből álló kapu. Az elnöki vendégek fogadására használt épületet 1978-ban építették, előtte a vendégeket szöuli szállodákban helyezték el, ami biztonsági kockázatot is jelentett. A Jongbingvan 18 oszlopához a gránitot Észak-Csolla tartományból hozták. A személyzeti apparátusnak helyet adó három épület modern stílusban épült, az első 1969-ben, a második 1972-ben, a harmadik pedig 2004-ben. Irodák mellett üzleteknek, fitneszteremnek és könyvtárnak is helyet ad. Az épületek energiaellátásáról napkollektor gondoskodik. Az Ümingvan-komplexum közelében található egy helikopter-leszállópálya is. Ebben az épületben kapott helyet a médiaközpont, ahol a világ minden tájáról dolgoznak riporterek, itt tartják az elnöki sajtókonferenciákat. Nevének jelentése „Tavasz és Ősz Pavilon”. A Nokcsivon („zöld fű”) a Kék Ház kertje, melyet 1968-ban fejeztek be, több mint 120-féle fa található itt, az egyik legrégebbi, 17 méter magas, „esernyőfának” becézett példányt 1850 körül ültették. A kertben több apró tó is található. A Nokcsivont fogadások rendezésére is használják. Régebbi időkben veteményeskertje is volt. Homorú pártázat A homorú pártázat (olasz eredetű kifejezéssel cavetto cornice) az ókori egyiptomi művészet egyik jellegzetes és fontos építészeti eleme, amely rendszerint, de nem kizárólagosan a falfelületek felső, vízszintes lezárását díszítette. Az ívesen kihajló pártázatot gyakran növényi motívumokkal, vagy geometrikus mintával (többnyire függőleges sávozással) díszítették és színesre festették. Története A homorú pártázat legvalószínűbben az Egyiptomban ma is élő szokás szerint a falak tetejére helyezett pálmalevelekből ered. Első ismert előfordulása a gízai Horemahet (Harmakhisz) templomon (IV. dinasztia) található, a Nagy Szfinx szomszédságában. A motívum gyorsan elterjedt, és a későbbi templomokon és egyéb építményeken rendszeressé, szinte kötelezővé vált. Az építéséhez nyerstégla épületeknél külön erre a formára alakított téglákat használtak. Használata A homorú pártázat az egyik legszélesebb körben használt díszítőelem, amelyet a piramistemplomokon, masztabákon, szarkofágokon, pülónokon, naoszokon és a ptolemaida templomokra jellemző szerkényfalakon is megtalálunk. Gyakori díszítőelem volt bútorokon, például a szentélyt formázó ládikákon is. Nem ritkán a homorú pártázatot Ureusz-frízzel kombinálták. Utóélete A homorú pártázat elterjedt az Egyiptommal kulturális kapcsolatban álló népeknél, előbb Szíria és Palesztina területén, majd a perzsa építészetben, sőt, Dél-Itáliában is. Allan Warren Michael Allan Warren (London, Egyesült Királyság, 1948. október 26. –) a brit társasági élet közismert alakja, egykori színész, író, a brit királyi család, befolyásos politikusok és művészek, és más közéleti hírességek fotóművésze. A Wikipédián számos általa készített szabad felhasználású fotó neki köszönhető, köztük Solti György portréja fekete-fehérben és színesben is. Johann Tartler Johann Tartler (Brassó, 1753. december 15. – 1825. március 26.) erdélyi szász történész, királyi kormánytanácsos, a Lipót-rend lovagja és szász comes. Élete Johann Tartler evangélikus lelkész fia. A gimnáziumot szükővárosában végezte, majd apja 1773-ban Jenába küldte teológiát tanulni. Ő azonban a politikai tudományokra adta magát és a göttingeni, majd a bécsi egyetemen folytatta politikai és jogi tanulmányait. Hazájába visszatérve, 1775 októberében a brassói tanácsnál titkárnak alkalmazták. Miután 1776-ban rövid ideig az erdélyi kormányszéknél gyakornokoskodott, 1784. október 11-én Brassó városa aljegyzőnek alkalmazta. 1786. július 13-án a nagyszebeni törvényszékhez iktatónak, 1787-ben a királyi táblához titkárnak nevezték ki. 1790. december 12-én Brassó városa harmadik követként a kolozsvári erdélyi országgyűlésre küldte. A szászok részéről több ízben járt Bécsben, hogy az erdélyi országgyűlésen rajtuk ejtett sérelmeiket a királynál ellensúlyozza. 1794-ben kinevezést kapott az erdélyi udvari kancelláriához kormányszéki titkári címmel kinevezték, 1795-ben pedig valóságos titkár lett. Az 1809. erdélyi nemesi felkelés körül szerzett érdemeiért és az 1810-11. erdélyi országgyűlési szerepléséért 1812-ben kormányszéki tanácsossá nevezteték ki. 1816. július 15-én a szászok comese lett. Művei Das Recht des Eigenthums der sächsischen Nation in Siebenbürgen auf dem ihr vor mehr als 600 Jahren von ungarischen Königen verliehenen Grund und Boden, in soweit seibiges unbeschadet der oberherrschaftlichen Rechte des Landesfürsten der Nation zusteht, aus diplomatischen Urkunden und Landes-Gesetzen erwiesen und denen auf dem Landtag in Klausenburg versammelten Landes-Ständen vorgelegt von den Repräsentanten der Nation. Im Jahr 1791. Wien. Allerunterthänigste Vorstellung der sächsischen Nation in Siebenbürgen an des Kaiser Leopold II. Majestät über verschiedene Gegenstände des im Jahre 1791. abgehaltenen Landtags. Eingereicht im Dezember 1791. (Schölzer, Kritische Sammlung zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Göttingen, 1795. c. munkája 133-162. l.). Reden, gehalten bei der feierlichen Installation des Hochwohlgeborenen Herrn Johann Tartler… zum Comes der sächischen Nation den 15. Julius 1816. Hermannstadt. (Beszéde a 13-21. l.). Kéziratban: Projectum, qua ratione possint ab una Agenda Augustae Aulae minui, ab altera vero parte activitas R. Gubernii Transsilvanici augeri? in sequelam Benignarum Litterarum manualium ao. 1799. d. 26. Decemb. ad Gubernatorem C. Bánfy exaratorum concinnatam a. 1800. Forward Racing A Hayate Racing Team a Kawasaki gyári csapatából kivált szatellit istálló, amely jelenleg a MotoGP-ben szerepel. Nevének japán jelentése hurrikán. A csapat motorja a Kawasaki Ninja ZX-RR, egyetlen versenyzője pedig az olasz Marco Melandri. A Kawasaki 2008 végén bejelentette, hogy 2009-ben már nem kíván indulni a gyorsaságimotoros-világbajnokságon, ám mivel Melandri folyamatosan jobban teljesít, mint ahogy azt előzetesen várták, a gyár fontolgatja a visszatérést a sorozatba. Montigny-aux-Amognes Montigny-aux-Amognes település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 588 fő (2015). Montigny-aux-Amognes Ourouër, Coulanges-lès-Nevers, Saint-Éloi, Saint-Jean-aux-Amognes, Saint-Martin-d’Heuille, Saint-Sulpice és Sauvigny-les-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Methanobacteriales A Methanobacteriales az élőlények rendszertani osztályozásában a Methanobacteria osztály alá tartozó egyetlen baktériumrend. Wettringen (Mittelfranken) Wettringen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 886 fő (1987. május 25.). Bodófalva Bodófalva (szlovákul Bodovice) Turócbalázsfalva településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban, Turócszentmártontól 22 km-re délre. 2001-ben Turócbalázsfalva 162 lakosából 159 szlovák volt. Története 1266-ban "Sernouicha" alakban még birtokként említik először. 1350-ben "Sarnouicha, Zarnocha, Sarouicha, Zarowycha", 1361-ben "Sernouchameleki", 1372-ben "Sarnoucha" néven szerepel az írott forrásokban. 1420-ban említik először Bodofalua néven. 1504-ben "Bodovicz", 1534-ben "Bodowicze" néven ukkan fel. Nevét Bodó nevű birtokosáról kapta, aki 1299-ben vásárolta meg a területet. A 15. században helyi nemesek birtoka. 1715-ben 10 háztartása volt. 1785-ben 17 házában 111 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 87 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "BODÓFALVA. Régi tót falu Túrótz Vármegyében, birtokosa Bodó Uraság, tótúl Bodovitze, hajdan Othmárnak is neveztetett, mivel IV. BÉLA 1258ban Othmár Pálnak ajándékozta, fekszik Mosócztól mintegy fél mértföldnyire. Határja középszerű. " Fényes Elek szerint "Bodófalva, (Bodovicze), kis tót falu, Thurócz vármegyében, a Csernakov patakja mellett: 35 kath. 55 evangelikus lak. F. u. többen. Ut. p. Rudnó. " 1910-ben 74, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. 1952-ben csatolták Turócbalázsfalvához. Saucats Saucats egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2014 Bernard Darriet 2014 – 2020 Bruno Clément Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás Honlap Prefektúrák Paceville Paceville (kiejtése 'pácsevill') San Ġiljan egyik városrésze, a turisták kedvelt szálláshelye és Málta éjszakai életének egyik központja. Számos nyelviskola is található itt. Nevét állítólag Giovanni Pace ügyvédről kapta, aki az első épületeket építtette itt. Vallettától 3, a repülőtértől kb. 7 kilométerre fekszik a tengerparton. Története Paceville létét az 1930-as években épült néhány nyaralónak köszönheti, amelyek kedveltté tették a Spinola Bay öblöt. A közeli St. Andrew's erőd (ma Pembroke) katonái szívesen jártak ide a két világháború között. Az eredeti házak ma már elvesznek a sokemeletes szállodák és bérházak között. A terület a 20. század második felétől egyre több szállodának, étteremnek, majd kaszinónak, diszkónak és night clubnak adott otthont, és mára vitathatatlanul az ország éjszakai életének fellegvára. A 2010-es 54. sz. kormányrendelet értelmében 2010. március 27-én részlegesen önálló ún. 'mini-tanácsot' (hivatalosan Administrative Committee, 'adminisztratív bizottság') választhatott. Nevezetességei Éjszakai szórakozóhelyek: Máltán itt találhatók a legnagyobb sűrűségben A Dragonara-öböl tengerpartja Közlekedése Autóval Valletta felől Marsán keresztül, a repülőtér felől Luqa-n keresztül érhető el a kétszer két sávos főút, itt Sliema és San Ġiljan/St. Julian's kiírásait követve érhető el. Egyetlen autóbuszjárat érinti közvetlenül, ám San Ġiljan megállói sétálótávolságra vannak. Közvetlen autóbuszjárata: 120 ( Xgħajra -Pembroke) Éjszakai buszok 30-60 percenként indulnak az ország minden részébe. Munka (közgazdaság) Munkának nevezzük az ember (és/vagy gép) által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket. A munka célirányos tevékenység: valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember vagy más haszonélvező használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja. A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, mivel az ember igyekszik kevesebb fáradsággal fennmaradni, ezért leginkább olyan eszközök előállításával foglalkozik, kicsiny és nagy léptékben, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik. Munka szláv eredetű szó, eredeti jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség. A társadalmak nem nélkülözhetik a munkát, mert például a nem emberi munkával készült természeti kincsek, így a begyűjthető, vadászható élelmiszer sem férhető hozzá munka nélkül. Ugyanakkor a modern társadalmakban a legtöbb ember a munkát terhesnek, „büntetésnek” tekinti, ezért keresi a lehetőséget arra, hogy mások dolgozzanak neki vagy helyette. Kivételek a munkamániások vagy a saját munkájukat elhivatottságból végző egyének, akik többnyire élvezik munkájukat és az érte járó elismerést, hírnevet, megbecsülést vagy jövedelmet. A munka örömteliségét a flow-kutatás és -elmélet tárgyalja. A munkavégzés változása Becslések szerint a mai fejlődés iránya továbbra is az, hogy egyre többen dolgoznak olyan eszközök, tárgyak, berendezések előállításán, amelyek birtokában a tulajdonosnak egyre kevesebbet kell tennie azért, hogy ezek az eszközök az általa kívánt tevékenységeket elvégezzék. Ezen irányzat legvége az autopoiesis (az önteremtés, az önmagát reprodukáló szervezet), amelynek előfutára maga a számítógép. A gépesítés, az automatizálás, a technológiai fejlesztés terén megtett lépések ebbe az irányba, míg a rabszolgatartás, a cselédek, a proletárok, bérmunkások, sorkatonák, a gyermekmunka a munka másokkal való elvégeztetésének irányába mutat. A munkavégzés a társadalomban A munka antropológiai fogalom is. A munka eredetileg az ember szabad tevékenységét jelenti, amely által személyisége fejlődik. A teremtő, alkotó munka nélkül elképzelhetetlen az ember élete. Az alapszükségletek maslow-i hierarchiájában az önkiteljesedés áll a csúcson, amelynek elérése csak munkával lehetséges. A munkának ezenkívül van közösségi dimenziója is. A munka olyan dologra irányul, ami másnak is jó. Az életünk az emberek munkája által lesz szebb, jobb. Korunkban a munka fogalma mást is takar. Az ember munkája áruvá vált, aminek értékét a kereslet-kínálat határozza meg. E munka ráadásul sokszor nem az önkiteljesedés érdekében végzett munka, hanem a megélhetés szükségéből végzett munka. Ez a fajta munka ezen elképzelés szerint igazságtalan, mert az embert nem segíti a fejlődésben, az emberré válásban. Munkamánia Egy társadalmilag elfogadott, sőt értékelt viselkedéses függőség. Egy önértékelési zavarokkal küzdő személy számára, ha nem képes tisztába jönni azzal, hogy ki is ő valójában, a munka adhatja meg azt a lehetőséget, hogy hasznosnak és fontosnak érezze magát. Mivel az önelfogadás kellemes érzését a munkától kapja meg, képtelen lassítani, a munkába feledkezéssel tartja távol a szorongást és depressziót. A munkamániás számára a tétlen hétvégék üresek és idegesítőek, szemben azzal aki szereti a munkáját, de azért ki tud kapcsolódni. A munkamániás kevésbé foglalkozik a családjával, gyermekeivel és saját egészségét is feláldozhatja a munka miatt, ugyanakkor valódi megnyugvást nem remélhet függőségétől. Tubilla del Agua Tubilla del Agua község Spanyolországban, Burgos tartományban. Tubilla del Agua Sargentes de la Lora és Valle de Sedano községekkel határos. Lakosainak száma 146 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Ki táncol Lukréciával? A Ki táncol Lukréciával? a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozat harmadik évadjának hetedik része. Cselekmény Lukrécia, Szerénke és Fricike, a kandúr éppen szánkózásból érkeznek haza. Lukrécia egy csésze meleg tejre invitálja Fricikét. Frakk éppen a díványon alszik, és hirtelen megérzi a macskaszagot. Felébred, és rátámad Fricikére, aki ijedtében a szekrényre menekül. Lukrécia és Szerénke beárulják Irma néninek Frakkot, aki elmondja a vizslának, hogy hozzá kell szoknia, hogy a macskákhoz olykor-olykor vendégek is járnak. Ezt követően Lukrécia és Szerénke meghívja a barátait, Frigyest, Lőrincet, és még több macskát is házibulira. Frakk Károly bácsi szobájában van, és át akar menni, eközben ugat is. A vendégek a másik szobában táncolnak, majd amikor Irma néni tejet hozza, az egyik vendég a kutyaugatásra panaszkodik. Ezután az összes macska elmegy a háztól, hiába tartóztatja őket Lukrécia és Szerénke. Frakk átmegy abba a szobába, ahol előzőleg a vendégek voltak. A kutya megeszi az összes szendvicset, amit meghagytak. Szerénke sír, Lukrécia és Irma néni megróják, amiért elrontotta a házibulit. Ezután viszont Frakknak kell táncolnia a macskákkal, aztán viszont megunja, és vissza akarja hívni Frigyest és Lőrincet. Egy botra kolbászt rak, amit Fricike megesz, majd Frakk be akarja hívni őket, de elszaladnak. Lukrécia továbbra is Frakkal akar táncolni, így a vizslának továbbra is táncolnia kell a macskákkal. Alkotók Rendező és operatőr: Meszlényi Attila Társrendezők: Imre István , Várnai György Forgatókönyvíró: Bálint Ágnes Zeneszerző: Pethő Zsolt Hangmérnök: Bársony Péter Vágó: Czipauer János Tervezte: Várnai György Háttér: Szálas Gabriella Rajzolta: Kiss Bea Színes technika: Kun Irén Gyártásvezető: Bende Zsófi Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió Szereplők Frakk: Szabó Gyula Lukrécia: Schubert Éva Szerénke: Váradi Hédi Károly bácsi: Suka Sándor Irma néni: Pártos Erzsi Frici: Márton András Lőrincz: Botár Endre Vörös csíkos kandúr: Czigány Judit Rózsaszín nősténymacska: Faragó Sári Fehér nősténymacska: Szécsi Vilma 1797 a tudományban Az 1797. év a tudományban és a technikában. Matematika Joseph Louis Lagrange publikálja a Théorie des fonctions analytiques (Az analitikus függvények elmélete) című munkáját. Díjak Copley-érem : nem került kiosztásra Születések január 14. - Wilhelm Beer csillagász († 1850 ) május 30. - Carl Friedrich Naumann geológus († 1873 ) november 14. - Charles Lyell geológus († 1875 ) Zen Bu Kan Kempo A Zen Bu Kan Kempo karate modern harcművészeti stílus. Alapítója Harnos Imre hanshi (10. dan), Ausztráliában élő nagymester. Európai képviselője Lévai László hanshi 8. danos nagymester. A stílus a Shaolin Kempo, a Jiu-Jitsu, a karate, és az ökölvívás technikáit ötvözi és igyekszik összeállítani egységes harcművészeti stílussá. Technikai repertoárjában megtalálhatóak mind a pusztakezes, mind pedig a fegyveres alaptechnikák. Az ütések, rúgások, dobások, feszítések és fojtások kombinációján alapuló komplex küzdőstílus. Megtalálható benne a tradicionális boksziskola, gyakorolják a térd és könyök használatát. A földharc is megengedett a leszorítónak. A stílus nagy hangsúlyt fektet az életszerű "utcai" önvédelem tanítására. Küzdőtere az ökölvívóring. A versenyzők mélyütés-védőt használnak, mezítláb, ökölvívókesztyűben küzdenek, mely alatt bandázs található. Az edzéseken különösen hangsúlyos a tanulók fizikai állapotának és erőnlétének fejlesztése. Érdekessége, hogy olyan, távol-keleti elemekből is építkező küzdősportról van szó, amit magyar ember alapított, mára pedig világkarriert futott be az ágazat. Az 1960-as években, amikor személyes misszióként kezdte Magyarországon terjeszteni az alapító Harnos Imre, a kommunista hatalom komoly fenyegetést látott a kezdeményezésben, és illegalitásban edzettek-tanultak a sportolók. A Zen Bu Kan jelentése Az a kifejezés, hogy Zen Bu Kan Kempo szavaira bontva semennyire sem magyar – sőt nem is japán – csak japán szavakból áll, és tükör fordításban értelmetlen maga a kifejezés is. Csak „magyarul gondolkodva” és körbeírva bír jelentéssel a stílusmegjelölés. � Zen: – tiszta (emberi) szellem � Bu: – harc � Kan: – hely, csarnok, templom – ugyanezzel a kiejtéssel egy másik kanji-val (�) írva a jelentése: megvalósit � Ken: – ököl � Hoo: – törvény Az egyik jelentése: a „Harcművészi Szellem Csarnoka”, másik jelentése: „A Szellem által Megvalósított (Vezérelt) Harc”. Egymás után írva a jeleket lesz kenpo vagy kempo. A kempo ősei, összetevői A zen bu kan kempo sokrétű harcművészet, ami összegzi a tradicionális stílusok (jiu-jitsu, judo, aikidó, Kyokushin, thai boksz) és a modern, versenyorientált irányzatok (ökölvívás, kick-box, birkózás, K–1, MMA) előnyeit. Mindazon technikák összességét tartalmazza, amik valós küzdelmi és önvédelmi helyzetben alkalmazhatóak, a fő elv a hatékonyság és a realitás. Az edzések küzdelemcentrikusak (ütés-rúgás, dobásküzdelem, földharc), de az egyéni fejlődés elősegítéséhez hozzá tartozik a formagyakorlatok és a fegyverek használatának tanítása is. E keleti küzdősportok technikáját „összegezte” Harnos Imre, ezáltal megalakítva az új küzdőstílust. Modern amerikai változata a híres Ed Parker féle kempo, amely a Tigristánc című filmből lehet ismert. A Zen Bu Kan Kempo alapítója Harnos Imre 1938-ban Dunaharasztin született, aki a zömök, kis termetét kompenzálni szerette volna, ezért már egész fiatal korában a küzdősportok felé fordult. A birkózás kezdett foglalkozni, és egészen az ifjúsági válogatott szintig vitte a Budapesti Haladás klub színeiben Soós Sándor edzõ, magyar olimpikon kezei alatt. Az ifjú birkózóra ekkor figyelt fel Dr. Galla Ferenc cselgáncsedzõ és elkezdte megismertetni a judóval is. Az 1956-os forradalom után a 18 éves sportolónak szüleit, barátait hátrahagyva menekülnie kellett Magyarországról. Ausztrián keresztül Franciaországba ment, majd végül Ausztráliában kötött ki és telepedett le végleg. A későbbi Dr. Harnossá érett harcművész, mester az utazásai során, illetve Ausztráliában sokféle harcművészeti ágban tanult, vizsgázott és ért el jelentős eredményeket. (Judo, Sotokan Karate, Ju-Jitsu, Kyikushin Karate, Shorinji Kempo, Tae Kwon Do, Kempo Karate Do). Profi harcosként 15 különböző országban összesen 74 pénzdíjas küzdelme volt, amelyből 72 alkalommal aratott győzelmet. E küzdelmeket ma úgy hívnánk, hogy utcai harcos versenyek, akkoriban többnyire csak pankrációnak nevezték. Profi pályafutása befejeztével összegezte tapasztalatait és a harcművészetekben felhalmozott tudását, és hozzáadta azt az oktatási rendszert, metodikát, amellyel egy hatékony mozgástanítást tudott létrehozni követői számára. Az így megszületett, általa kialakított stílusnak lett a neve Zen Bu Kan Kempo, amely szabatosan megfogalmazva azt jelenti, hogy: a szellem, az értelem fejlesztése, edzése áll a képzési rendszer középpontjában. Versenyrendszere A tradicionális vonalat követve lehet versenyezni pusztakezes és fegyveres formagyakorlatban. Harmadik technikai versenyszáma a pusztakezes önvédelem, ahol életszerű utcai támadó szituációk hatékony megoldásának bemutatása a cél. Küzdelmi versenyszámai az alkalmazható technikák száma és annak ereje szerint a következőképpen kategorizálhatók: 1. No-gi földharc: testhezálló ruhában történik. Szabad földharc (grappling) szabályrendszer, ami pontozással, vagy feladatással (kopogtatás) érhet véget. 2. Gi földharc: a versenyzők kempo ruhát (gi-t) viselnek. Szabad földharc (grappling) szabályrendszer, ami pontozással, vagy feladatással (kopogtatás) érhet véget. 3. Viadal-B küzdelem: a versenyzők kempo ruhát (gi-t) viselnek. 10 unciás boxkesztyű kötelező. Félerejű ütés és rúgás engedélyezett fejre, teljes erejű ütés és rúgás (beleértve a térdrúgást is) szabályos testre. Dobás és földharc megengedett. Földharc közben ütés és rúgás tilos. 4. Pusztakezes Viadal küzdelem: testhezálló ruhát kell viselni. Kesztyű nélküli, pusztakezes versenyszám. Teljes erejű köríves rúgás és térdrúgás engedélyezett fejre, fejütés tilos, teljes erejű ütés és rúgás (beleértve a térdrúgást is) szabályos testre. Dobás és földharc megengedett. Földharc közben teljes erejű ütés és rúgás testre engedélyezett. 5. Viadal-A küzdelem: testhezálló ruhában történik. 10 unciás boxkesztyű kötelező. Teljes erejű ütéssel és rúgással (térdrúgás is) támadható a fej és a test. Dobás és földharc megengedett. Földharc közben teljes erejű ütés és rúgás testre engedélyezett. 6. Viadal-MMA küzdelem: testhezálló ruhát viselnek a versenyzők. 7 unciás MMA-kesztyű viselése kötelező. Teljes erejű ütés és rúgás engedélyezett fejre, testre. Dobás és földharc megengedett. Földharc közben teljes erejű ütés és rúgás fejre és testre engedélyezett. A versenyzői és oktatói fokozatok rendszere A Zen Bu Kan Kempóban lehetőség van megfelelő felkészültség és edzéslátogatottságot követően övvizsga letételére, továbbá különféle versenyeken történő indulásra. A versenyek során technikai (önvédelem, formagyakorlat stb.), illetve küzdelmi számokban (full-contact, pusztakezes küzdelem, földharc stb.) mérettetheti meg magát az ember. A kyu rendszer A zen bu kan kempo kyu rendszerét az alábbi táblázat mutatja be: Az oktatói címek Az oktatói címek elnyerésének feltételei: Renshi (rangidős szakértő, profi kiképző, oktató) címet kaphat az a kiváló harcos aki: magas szintű harcművészeti tudással rendelkezik és elérte a 3. DAN fokozatot; kiváló oktató, tanítványai elismerik és tisztelik erényességét, emberségét tudását; tanítványai között 1-2 danosok vannak akik szintén aktívak a ZEN BU KAN KEMPO rendszerében; lojalitása maximális, így rendszerével erős támasza a szövetségnek. Kyoshi (mester, tanárok tanára) címet kaphat az a kiváló harcos aki: magas szintű harcművészeti tudását folyamatosan fejleszti, különösen a természetgyógyászat irányában és elérte az 5. DAN fokozatot; kiváló mester, szilárd jellemével, életével példát mutat tanítványainak; tanítványai között 3. danosok vannak, akik gyerek, felnőtt csapatokat vezetnek nemre, korra tekintet nélkül; lojalitása maximális, így rendszerével erős támasza a szövetségnek. Hanshi (rangidős mester, mintaoktató) cím a legalább 8. danos mesternek jár, akinek a tanítványai között 5. danosok is vannak. Sajtója Az Ökölharc című Zen Bu Kan Kempo Magazin a Kyoshi Takács Attila (5. dan) kempo mester által életre hívott nyomtatott újság, mely időszakos kiadványként számol be a Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet legfontosabb híreiről, eseményeiről, továbbá interjúkat, portrékat közöl a hazai ZBKK-élet legismertebb és elismertebb alakjaival. Júnisz Mahmúd Júnisz Mahmúd Khalaf (arabul: ���� ����� ���; Al-Dibs, 1983. február 3. –) türkmén származású iraki válogatott labdarúgócsatár. 2002-es válogatottbeli debütálása óta több mint 120 meccsen több mint 50 gólt lőtt. Ő volt a 2007-es Ázsia-kupa-győztes csapat csapatkapitánya. Kolumbiai labdarúgó-válogatott A kolumbiai labdarúgó-válogatott Kolumbia nemzeti labdarúgócsapata, amelyet a kolumbiai labdarúgó-szövetség (spanyolul: Federación Colombiana de Futból) irányít. Kolumbia labdarúgó-válogatottja 1930 és 1954 között nem indult világbajnoki selejtezőkön, de ez idő alatt is részt vett egyéb kupasorozatokban. Ilyen volt a Közép-amerikai Kupa, amit 1946-ban, majd 1970-ben is megnyertek. A nemzeti tizenegy csak 1938-ban mutatkozott be, és eleinte sovány sikereket ért el. 1949 és 1957 között egyáltalán nem játszottak nemzetközi mérkőzést. A FIFA 1950-1954 között mint szakadár szervezetet kizárta soraiból. 1965-ben újabb szakadár szövetség alakult, a FIFA-nak közbe kellett avatkoznia, és gyakorlatilag 1971-ig direkt irányítása alá vonta a kolumbiai labdarúgást. Világbajnokságon először 1962-ben szerepeltek. Az 1990-es években első sikeres korszakukat élték. Sorozatban három világbajnokságra (1990, 1994, 1998) is kijutottak. 2002 és 2010 között nem sikerült részt venniük egyetlen világbajnokságon sem. A 2014-es tornán a negyeddöntőig jutottak. 2001-ben megnyerték a hazai pályán rendezett Copa Américát. A válogatott története Korai évek A kolumbiai válogatott első mérkőzését 1938. február 10-én játszotta Mexikó ellen Panamavárosban. A csapat tagjainak jelentős része a Club Juventud Bogotana (Millonarios) együtteséből került ki. Még ugyanebben az évben részt vettek a bolivári játékokon, ahol a negyedik helyen végeztek. Az argentin Fernando Paternoster volt ekkor a szövetségi kapitány. Az 1938-as világbajnokság selejtezőitől visszaléptek. Kolumbia egészen 1945-ig nem játszott egyetlen mérkőzést sem. Abban az évben elindultak a Dél-amerikai bajnokságon, ahol az ötödik helyet szerezték meg. 1949-ben sajátos módon bevezették a profizmust, ezért az 1954-es világbajnokság selejtezőiben nem vehettek részt, mert a FIFA kizárta őket. Ezt az időszakot nevezik El Doradonak. Világbajnoki selejtezőkben 1958-ban indultak először. Uruguay ellen Bogotában 1–1-s döntetlent játszottak, majd a visszavágót Montevideóban Uruguay nyerte 1–0-ra. Hazai pályán Paraguay is megverte őket 3–2-re, majd a visszavágón Asunciónban 3–0-ra kikaptak. Az 1962-es világbajnokság selejtezőben két meccset játszottak Peru ellen. Az első találkozót 1–0-ra megnyerték, míg a visszavágó 1–1-s döntetlennel ért véget. A világbajnoki nyitómeccsükön 2–1-re kikaptak a korábbi kétszeres világbajnok Uruguay ellen. Ezután következett a Szovjetunió elleni összecsapás, ahol 4–4-s végeredmény született, úgy hogy a szovjetek már 4-1-re is vezettek. Az utolsó csoportmérkőzésen aztán kiütéses 5–0-s vereséget szenvedtek Jugoszlávia válogatottjától. Világbajnoki részvétel nélküli időszak Az 1966-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Kolumbia második helyen végzett Chile és Ecuador mögött. Az 1974-es vb-ről rosszabb gólkülönbségük miatt maradtak le Uruguay mögött. Az 1975-ös Copa América döntőjében 2–0-s vereséget szenvedtek Peru ellen. Az 1978-as és az 1982-es világbajnokság selejtezőiben győzelem nélkül csoportjuk utolsó helyén végeztek. A FIFA 1974-ben határozott arról, hogy az 1986-os világbajnokságot Kolumbia rendezheti meg. Azonban 1982 végén a kolumbiai vezetés bejelentette, hogy nem tudják megrendezni a tornát. A FIFA döntéshelyzetbe került, és Kanadát és az Egyesült Államokat megelőzve Mexikót választották a világbajnokság helyszínéül. A 86-os vb selejtezőiben bejutottak a rájátszásba, de ott összesítésen 4–2 arányban alulmaradtak Paraguayjal szemben. 1990-es évek Az 1990-es világbajnokság selejtezőiben Dél-Amerika 3 és fél helyet kapott, ami azt jelentette, hogy három válogatott biztosan részt vesz majd a világbajnokságon, egy pedig pótselejtezőt játszik. A három biztos kijutó közül az egyik Argentína volt, mivel ők voltak a világbajnoki címvédők és nem kellett selejtezőt játszaniuk. A maradék kilenc válogatottat 3 csoportba sorolták, ahonnan a két legjobb csoportgyőztes, nevezetesen Brazília és Uruguay automatikusan résztvevők lettek, Kolumbia pedig interkontinentális selejtezőt játszott az óceániai térség győztesével, aki furcsa mód Izrael volt, megelőzve Ausztráliát és Új-Zélandot. Kolumbia Baranquillában 1–0-ra győzött és a visszavágón már a 0–0-s döntetlen is elég volt számukra, így 1962 után ismét világbajnokságon vehettek részt. A csoportkörben Bernardo Redín és Carlos Valderrama góljaival 2–0-ra legyőzték az Arab Emírségeket, aztán 1–0-s vereséget szenvedtek Jugoszlávia válogatottjától. Végezetül a zárókörben 1–1-es döntetlent értek el a későbbi világbajnok NSZK ellen, úgy hogy Freddy Rincón a 93. percben egyenlített. A legjobb 16 között következett Kamerun. A rendes játékidő 0–0-s eredményt hozott. A hosszabbításban a kolumbiai kapus René Higuita szórakozásának köszönhetően megszerezte a vezetést Kamerun Roger Milla révén, történt ugyanis, hogy a kapus a saját kapujától 32 méterre próbált védőt játszani és rossz helyre passzolta a labdát. A kolumbiaiak végül a 115. percben Redín találatával szépítettek, de ez már kevés volt, így kiestek. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben Kolumbia veretlenül megnyerte a csoportját. Argentína ellen Buenos Airesben történelmi jelentőségű 5–0-s győzelmet arattak. A világbajnokságon az A csoportba kerültek. Az első mérlőzésükön 3–1-es vereséget szenvedtek Románia ellen. Florin Răducioiu és Gheorghe Hagi találtak be az egyik oldalon, kolumbiai részről Adolfo Valencia volt eredményes. A második mérkőzésen a házigazda amerikai válogatott volt az ellenfél, ami egy tragikus öngólról marad mindmáig emlékezetes. Egy beadásba rakta bele a lábát a kolumbiai védő Andrés Escobar és a saját kapujába továbbította a labdát. Később Earnie Stewart révén újabb gólt szereztek a hazaiak és 2–1-re győztek. Az utolsó mérkőzésén Kolumbia 2–0-ra legyőzte Svájcot, de mindez már kevés volt a továbbjutáshoz. A világbajnokság után sajnos nem múlt el következmények nélkül Escobar öngólja és egy Medellíni szórakozóhelyen meggyilkolták. Az 1998-as világbajnokságra módosítottak a dél-amerikai zóna (CONMEBOL) selejtezőinek lebonyolításán. Mégpedig azt a határozatot hozták, hogy mind a 10 válogatott oda-vissza játszik egymással. Ez alól kivétel volt Brazília, mivel világbajnoki címvédőként nem kellett selejtezőt játszania. A selejtezők után 4 válogatott kvalifikálta magát a világbajnokságra. Csakúgy mint 1994-ben ismét összekerült a román és a kolumbiai válogatott. Ezúttal is a románok diadalmaskodtak, igaz nem olyan simán, mint az előző vb-n, de Adrian Ilie góljával 1–0-ra győztek. Második csoportmérkőzésen javítottak a dél-amerikaiak, 1–0-ra győztek Tunézia ellen Léider Preciado góljával. Az utolsó meccsen Anglia volt az ellenfél és bár az angoloknak elég lett volna egy döntetlen Darren Anderton 20. percben szerzett találatával és David Beckham 27 méteres szabadrúgásgóljával 2–0-ra győztek. Kolumbia így 3 ponttal kiesett. 2001-es Copa América A 2001-es Copa América házigazdája Kolumbia volt. Ez volt az első alkalom, hogy rendezője volt a kupasorozatnak. A torna azonban nem indult zökkenőmentesen. A tervezett kezdés előtt nem sokkal, június 28-án politikai okok miatt elvették a rendezés jogát Kolumbiától, majd június 30-án visszaadták és a tornát 2002-re halasztották. Végül július 5-én úgy döntöttek, hogy az eredeti tervek szerint megrendezik. Július 6-án Kanada, majd július 10-én Argentína is visszalépett, helyettük a CONCACAF-zónából Costa Rica és Honduras beugróként vett részt. Kolumbia mind a három csoportmérkőzését megnyerte. A negyeddöntőben Víctor Aristizábal két illetve Giovanni Hernandez góljával magabiztos 3–0-s kolumbiai siker született Peru ellen. A elődöntőben Honduras ellen öt perc elteltével szereztek vezetést Gerardo Bedoya révén, amit Victor Aristizábal duplázott meg. A döntőben Mexikóval találkoztak és Iván Córdoba góljával 1–0-ra győztek, így Kolumbia első alkalommal nyerte meg a Copa Américát. 2002–2010, sikertelen selejtezők A 2002-es világbajnokság selejtezőiben Kolumbia csak a 6. helyen végzett, ami azt jelentette, hogy nem jutottak ki a világbajnokságra. A csoportban 27 ponttal végeztek csakúgy, mint az Uruguayiak, de rosszabb gólkülönbségüknek miatt lemaradtak a pótselejtezőt érő pozícióról. A 2006-os világbajnokság selejtezőinek első négy mérkőzésén a korábbi szövetségi kapitány Francisco Maturana foglalt a kispadon. Azért csak ilyen keveset, mert borzasztó rosszul kezdődtek a selejtezők Kolumbia számára. Hazai vereség Brazíliától, 4–0-s kiütés Bolíviában, ismét fájó hazai vereség Venezuelától és végül csak egy 1–1-es döntetlen az Albiceleste (Argentína) ellen. Ekkor köszönte meg a szövetség Maturananak a munkát és a helyére Reinaldo Ruedát jelölte ki új kapitánynak. Feljavult a válogatott és olykor közönségszórakoztató meccseket is játszott ilyen volt például Az Uruguay és Peru elleni 5–0-s hazai siker. A hajrára még 3 válogatott pályázott a pótselejtezőt érő pozícióra. Uruguay 22, Kolumbia és Chile 21 ponttal álltak a záró kör előtt. A kolumbiaiak abban reménykedtek, hogy sikerül győzniük Asunciónban, a chileiek és az uruk pedig vereséget szenvednek. Bár igaz Kolumbiának sikerült 1–0-ra győzni Paraguayban, mégsem lépett előre a táblázaton, mivel Uruguay legyőzte Argentínát. Így csak úgy, mint 2002-ben ismét a 25 pontos Uruguay mögött végeztek a tabellán 24 ponttal. A 2010-es világbajnokságról szintén lemaradtak, miután csak a hetedik helyen végeztek a selejtezőcsoportban. A 2011-es Copa Américán csoportjukat megnyerve jutottak be a negyeddöntőbe, ahol hosszabbítás után 2–0-ra kikaptak Perutól. Hernán Darío Gómez nem sokkal később távozott, helyére a korábbi válogatott játékos Leonel Álvarez lett kinevezve szövetségi kapitánynak. A gyenge teljesítmény miatt azonban Álvarezt mindössze három mérkőzés után leváltották. Az új kapitány az argentin José Pékerman lett. Irányításával 16 év után Kolumbia ismét kijutott a világbajnokságra. 2014-es világbajnokság A Brazíliában rendezett 2014-es világbajnokságra a CONMEBOL-zónából második helyen jutott ki Kolumbia. A csoportkörben Görögországot 3–0-ra, Elefántcsontpartot 2–1-re, Japánt pedig 4–1-re győzte le, így csoportelsőként és hibátlan teljesítménnyel jutott a nyolcaddöntőbe. A legjobb 16 között Uruguay volt az ellenfél, akit 2-0 arányban kiejtettek. Kolumbia története során először jutott világbajnokságon a negyeddöntőbe, ahol 2–1-re kikaptak a házigazda Brazíliától. Végül a tornán ötödik helyen zárt lett a kolumbiai csapat, ami a legjobb eredménye a világbajnokságok történetében. James Rodríguez 6 góljával a torna legeredményesebb játékosa lett. Nemzetközi eredmények Bajnok : 1 alkalommal ( 2001 ) Ezüstérmes: 1 alkalommal ( 1975 ) Bronzérmes: 3 alkalommal ( 1987 , 1993 , 1995 ) 4. hely: 2 alkalommal ( 1991 , 2004 ) 4. hely: 1 alkalommal ( 2003 ) Döntős: 1 alakalommal ( 2000 ) 3. hely: 1 alakalommal ( 2005 ) Mezek a válogatott története során A kolumbiai labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése a kolumbiai zászló színeinek megfelelően sárga mez, kék nadrág és piros sportszár. Volt időszak, amikor a piros volt az első számú mez színe. A váltómez leggyakrabban kék mezből, fehér nadrágból és kék sportszárból áll. Játékosok Játékoskeret Az alábbi 23 játékos kapott meghívást a 2018-as világbajnokságra utazó keretbe. A pályára lépések és gólok száma a 2018. július 3-án Anglia ellen mérkőzés után lett frissítve. Válogatottsági rekordok Az adatok 2017. január 15-ei állapotoknak felelnek meg. A még aktív játékosok félkövérrel vannak megjelölve. Ismert játékosok Carlos Valderrama Faustino Asprilla Leonel Álvarez Andrés Escobar Freddy Rincón Óscar Córdoba Luis Carlos Perea Arnoldo Iguarán Mario Yepes René Higuita Iván Córdoba Alexis Mendoza Willington José Ortiz Adolfo Valencia Iván Valenciano Antony de Ávila Faryd Mondragón Fabián Vargas Radamel Falcao Jackson Martínez James Rodríguez 7267 Victormeen A 7267 Victormeen 1943 DF egy marsközeli kisbolygó. Oterma, L. fedezte fel 1943. február 23-án. Bors család A csíkszentkirályi nemes és borsodi báró Bors család a régi magyar család ok egyike. Története A Bors család történetét többen a XIII. századig vezették vissza, de ez a történet nem egészen állja meg a helyét. Annyi azonban biztos, hogy kétségtelenül ennek a családnak az őse volt Bors Mihály, aki 1570. május 21-én birtokadomány kapott Csíkszentkirályon. A családtagok innen többször és több irányba is elszármaztak, nemességüket is többször igazolták a történelem folyamán. Így például 1767-ben Moson vármegye állított ki nemesi bizonyítványt a családnak, melyet 1794-ben Arad vármegye is kihirdetett. 1786-ban legfelsőbb helyen még címerüket is igazolták. 1832. május 19-én Frigyes régi előneve helyett borsodi predikátummal bárói címet kapott I. Ferenctől. Címere A meglehetősen egyszerű címert Kempelen Béla írásában találhatjuk meg: Czímer: kék paizsban zöld földön fa; sisakdisz: könyöklő kat kardot tart. Forrás Kempelen Béla: Magyar nemes családok Oljokminszki járás Az Oljokminszki járás (oroszul Олёкминский район, jakut nyelven Олёкминский район) Oroszország egyik járása Jakutföldön. Székhelye Oljokminszk. Népesség 2002-ben 27 563 lakosa volt, melyből 13 284 orosz (48,2%), 11 481 jakut (41,65%), 1064 evenk (3,86%), 621 tatár, 316 ukrán, 149 even, a többi más nemzetiségű. 2010-ben 26 785 lakosa volt, melyből 12 206 orosz, 11 402 jakut, 1234 evenk, 464 tatár, 265 even 215 ukrán, 100 örmény stb. Saudoy Saudoy település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 362 fő (2015). Saudoy Vindey, Barbonne-Fayel, Chichey, Le Meix-Saint-Epoing és Queudes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Angus & Julia Stone (album) Az Angus & Julia Stone az Angus & Julia Stone ausztrál népzenei duó harmadik, 2014-ben megjelent stúdióalbuma. Az albumot 2014. augusztus 1-jén adta ki az EMI Ausztráliában, valamint az American Recordings az USA-ban. A kiadás előtt két kislemezt is megjelentettek, az egyik a 37. helyen végzett Heart Beats Slow, a másik pedig A Heartbreak. Az előbbi kettő, valamint a Get Home című dal klipjét Jessie Hill rendezte. A duó visszatérését és a felvételt Rick Rubin segítette. A producer szerint: „Az album különleges. Angus és Julia igazán egyedi zenészek. Autentikus és tiszta emberek, akik a szívük szerint cselekednek. Soha nem dolgoztam még együtt senki hasonlóval.” A lemez a duó legsikeresebb albuma. Számos országban, például Franciaországban, Németországban, Hollandiában és Új-Zélandon is a 10 legjobb között volt. A Metacriticen 7 értékelésből 66 pontot ért el, tehát kedvező fogadtatásban részesült. Számlista Az összes dal szerzője az Angus & Julia Stone. Prolin Prolin (Pro vagy P) egy α-aminosav, egyike a 20 fehérjealkotó aminosavnak. Kodonjai a CCU, CCC, CCA és a CCG. Nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezet képes szintetizálni. Ez az egyetlen olyan fehérjealkotó aminosav, ahol az α-aminocsoport szekunder amin. A prolin nevet Emil Fischer adta a vegyületnek 1904-ben a pirrolidin gyűrűről. Kémia Az oldallánc gyűrűs szerkezete a diéderes szöget kb. -75°-ra rögzíti, ami különleges konformációs merevséget kölcsönöz a prolinnak a többi aminosavhoz képest. A fehérje hajtogatódás (folding) során a prolin kevesebb konformációs entrópiát veszít és valószínűleg ezért fordul elő gyakrabban a termofil organizmusok fehérjéiben. A prolin általában a szabályos másodlagos fehérjeszerkezeti elemek közötti elválasztó helyeken áll (alfa hélixek és béta lemezek között). Mivel a prolinnak nincs hidrogénje az amidcsoporton, nem viselkedhet hidrogénkötésekben donorként csak akceptorként. Koszmosz–576 A Koszmosz–576 (oroszul: Космос 576) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Továbbfejlesztett, manőverezésre képes Zenit-4MT felderítő műhold. Küldetés A Zenyit–4M (11F69) továbbfejlesztett, nagyobb felbontású fényképezőgéppel ellátott, harmadik nemzedéki műhold, katonai és állami célokat szolgált. Jellemzői OKB–1 tervezőirodában fejlesztettek ki, sorozatgyártásuk Kujbisevben folyt. Üzemeltette a Honvédelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – МО). Megnevezései: Koszmosz–576; Космос 576; COSPAR: 1973-1044A; Kódszáma: 6713. 1973. június 27-én a Pleszeck űrrepülőtérről, az LC–43/4 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Szojuz–M (GRAU-kódja: 11A511M) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 89,9 perces, 72,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 204 kilométer, az apogeuma 332 kilométer volt. Tömege 6300 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Fényképezőgépe a SA-106 volt, topográfiai térképkészítéshez fejlesztették. Nagyobb pontosság érdekében lézer magasságmérőt és doppler műszert alkalmazta. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 14 nap. 1973. július 9-én 12 nap (0,03 év) szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Nagy Albert (festő) Nagy Albert (Torda, 1902. október 5. – Kolozsvár, 1970. február 25.) erdélyi magyar festőművész. Életútja 1921-ben érettségizett a kolozsvári Unitárius Kollégiumban, ahol rajztanára nagybátyja, Nagy Gyula volt. Eredetileg a budapesti műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, de hamar pályát változtatott: Réti István és Iványi-Grünwald Béla művészeti szabadiskoláját látogatta, majd a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula, Edvi Illés Aladár és Strobl Alajos tanítványaként végzett. 1926-ban Olaszországba költözött, ahol nagy nélkülözések közt él. 1932-ben részt vett a római magyar kiállításon. 1937-ben visszatért Budapestre, majd 1941-ben Kolozsvárra került, ahol öccsénél, Nagy Ernőnél lelt otthonra. Nehezen illeszkedett be az erdélyi magyar művészeti életbe, míg végre 1946-ban László Gyula fogadtatta el művészetét. Bár 1948-ban Józsa Béla-festményével megnyerte az MNSZ munkásvértanú-pályázatának I. díját, a "formalista művészek" listájára került. Ekkor teremtette meg azonban érett műveinek letisztult, realista megalapozottságú, de elvont áttételes tartalmakat magukba sűrítő formáit, melyekben kikristályosodott az Olaszországban szerzett reneszánsz-neorealista hatások emlékének szikár, dísztelen, visszafojtott színvilága. Meditatív képeinek ez vált filozófiát teremtő formanyelvévé. Hisz a humánumban, a művészi küldetésben, s e hitének kifejezői képei, képmetaforái (Apokalipszis, Huzat, Zúzmara, Ariadné fonala, Ludak, Pegazus). Bartók Béla mély hagyományokban gyökerező disszonáns, a modern kor szorongásait kifejező világát érzi rokonnak (Cantata profana, Csodálatos mandarin), még ha az ötvenes évektől kezdve a mindennapok eseményeit ábrázolja is (Villamosítás, Új lakásban, Ablakmosó). A hivatalosságok lassanként kénytelenek voltak tudomásul venni szinte lopva született nagy alkotásait. 1963-ban lehetőséget kap arra, hogy ismét bemutatkozzék egy bukaresti tárlaton. Képei ezt követően egy román vándorkiállítással eljutnak Pekingbe, Phenjanba, Ulánbátorba, Moszkvába és Leningrádba is. A Képzőművészeti Szövetség, amely hosszú ideig tagjai sorába sem vette fel, szovjetunióbeli tanulmányútra küldte. Hazatérve 1968-ban Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában, 1969-ben pedig Nagyváradon rendezték meg gyűjteményes kiállítását. Művei Testvére, Nagy Ernő által összeállított jegyzék 236 festményt, 10 rajzot és 11 szobrot sorolt fel. E művek jelentős része közgyűjteményekbe került.Így rendelkezik a Székely Nemzeti Múzeum képtára, a székelyudvarhelyi múzeum s Kolozsváron az unitárius püspökség méltó Nagy Albert-gyűjteménnyel. A művész rendszerezte és gépiratos kötetekben hagyta hátra tartalmas művészetesztétikai leveleit és a művészetről való elmélkedéseit, nyilatkozatait. Ezekből Rózsikaédes! (Kolozsvár. 1975) címmel jelent meg egy kötetre való válogatás Banner Zoltán szerkesztésében. Angus Cameron (politikus) Angus Cameron (Caledonia, 1826. július 4. – La Crosse, 1897. március 30.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Wisconsin, 1875–1881 és 1881–1885). Tucemán-amazon A Tucemán-amazon (Amazona tucumana) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az újvilágipapagáj-formák (Arinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Az Andok keleti lejtőin, Bolívia délkeleti és Argentína északi részén honos. Hegyi erdők lakója, telelni alacsonyabb területekre vonul. Megjelenése Testhossza 31 centiméter, testtömege 320 gramm. Tollazata zöld színű, jól látható fekete szegélyezettséggel. Homloka és feje tetejének elülső része vörös, combja narancssárga. Szárnyának kézevező tollai vörösek. Fehér gyűrűje van. Életmódja Az Andok hegyvidéki erdeiben él, nyaranta 1000 és 2000 méter közötti magasságokban él, telente levonul a védettebb völgyekbe. Tápláléka magvakból áll, de fogyaszt gyümölcsöt, bogyókat, diót, virágokat és rügyeket is. Szaporodása Költésideje októbertől februárig tart. Fészekalja 3-4 db tojásból áll, melyen átlag 27 napig kotlik. A fiak 53 naposan válnak röpképessé és még 3-4 hónap mire önállóvá válnak. Női páros tenisz a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A versenyt augusztus 10. és 17. között, kemény borítású pályákon játszották, két nyert szettig. A címvédő kínai páros, Li Ting és Szun Tien-tien közül csak Szun tért vissza megvédeni címét. A döntőt végül a Williams-testvérpár és a Anabel Medina Garrigues, Virginia Ruano Pascual páros vívta. A mérkőzés 6–2, 6–0 arányban amerikai győzelemmel ért véget. Vajna András Vajna András György, Andrew G. Vajna, Andy Vajna (Budapest, 1944. augusztus 1. –) hollywoodi producer, az etyeki Korda Filmstúdió társtulajdonosa, 2010-ig az InterCom Zrt. elnöke. 2011 januárja óta a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, feladata „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása”. 2018-ban Magyarország 14. leggazdagabb és 5. legbefolyásosabb személye. Életpályája 1956-ban családjával együtt hagyta el Magyarországot. Kaliforniában folytatott tanulmányokat, mielőtt belevetette magát a filmiparba, amelynek rövid idő alatt tekintélyes vezéregyéniségévé vált. A Távol-Keleten kezdte tevékenységét: először fodrász és parókakészítő volt, aztán mozik működtetésével és filmforgalmazással foglalkozott. A Panasia Film (Hongkong) eredményesen működött, így megteremtődött a terjeszkedés lehetősége. 1976-ban Mario Kassarral közösen megalapította a Carolco Pictures céget, amely hamarosan mamutvállalattá fejlődött, s a világ legbefolyásosabb forgalmazói sorába emelkedett. 1982-től hívta életre az Amerikai Filmpiackutató Társulást, elnöki posztját maga foglalta el. Produceri filmográfiája A csendestárs című alkotással kezdődött. A listán számos világsiker, kedvelt szórakoztató produktum, modern művészi érték található. 1988-ban megkezdődik a Carolco auditja (mielőtt kiválna a cégből), és Vajna 1988-89-es adóbevallásait is felülvizsgálják. A Time magazin egy 1991-es cikke szerint "leányvállalataik hálózata olyan zavaros, hogy a tőzsdei elemzők sem képesek követni". Az IRS (Internal Revenue Service - az Egyesült Államok adóhatósága) tizennégy éven át szaglászik Kassar és Vajna offshore manőverei után melyek megállapításai (kamatmentes kölcsönökből házak, festmények vásárolása, szerencsejáték-veszteségek kiegyenlítése) miatt a Carolco részvényesei kollektív keresetet nyújtottak be. A részvényesek Kassar elleni pere végül egyezséggel zárult, Vajnánál összesen 11 milliót minősít kölcsön helyett (adóköteles) jövedelemnek az IRS. Magyarságát őrizve kapcsolatot tart a hazai filmélet szereplőivel, tevékenyen hozzájárult az 1996-os októberi filmes magyar világtalálkozó előkészítéséhez. Gesztusnak tekinthető az is, hogy Budapesten forgatták az Evita című Vajna-szuperprodukció számos jelenetét, mialatt az Egyesült Államokban (1996 áprilisában) Kassar és Vajna személyes adóügyeiben külön vizsgálat indult. Az IRS megállapítása szerint Vajna és Kassar - a kettejük és/vagy családtagjaik által birtokolt - offshore cégeken keresztül 1988-90 között együttesen 75 százalékos Carolco-részesedést adtak el összesen 286 millió dollárért, ami után nem adóztak az Amerikai Egyesült Államokban. Vajna ügye végül 2001-ben csinnadratta nélkül zárult: a követelt 41,1 millió helyett - ebből 33,7 adóhátralék, 7,4 millió büntetés - 6,5 millió dollár adóhátralékot fizetett. Ügyeinek súlyát a filmtörténet két leghosszabb auditja és adócsalási vizsgálata jellemzi. 2013. augusztus 18-án, Los Angelesben feleségül vette Palácsik Tímeát (Miskolc, 1982. november 30.), aki azzal lett ismert, hogy előző vőlegénye, Damu Roland színész börtönbe került, miután állítása szerint megerőszakolta. Már a tárgyalás alatt közeli kapcsolatba került Andy Vajnával, akivel rövid idő múlva házasságot kötöttek. Média érdekeltségei 2015-ben megvásárolta a TV2 Csoportot. 2016-ban a Rádió 1 is az ő tulajdonába került. 2017-ben megvette a Lapcom Zrt.-t, ami magába foglalja a Borsot, a Délmagyarországot, és a Kisalföldet. Válogatott filmográfia A csendestárs (The Silent Partner) , 1978, kanadai, rendezte: Daryl Duke Menekülés a győzelembe (Victory) , 1981, USA, rendezte: John Huston Rambo – Első vér (First Blood) , 1982, USA, rendezte: Ted Kotcheff Rambo II (Rambo: First Blood, Part II.) , 1985, USA, rendezte: George P. Cosmatos Angyalszív (Angel Heart) , 1987, USA–angol–kanadai, rendezte: Alan Parker Különös kegyetlenséggel (Extreme Prejudice) , 1987, USA, rendezte: Walter Hill Vasmadarak 2. (Iron Eagle II.) , 1988, kanadai, rendezte: Sidney J. Furie Rambo III , 1988, USA, rendezte: Peter MacDonald Vörös zsaru (Red Heat) , 1988, USA, rendezte: Walter Hill Total Recall – Az emlékmás (Total Recall) , 1990, USA, rendezte: Paul Verhoeven Jákob lajtorjája (Jacob's Ladder) , 1990, USA, rendezte: Adrian Lyne Hajszál híján (Narrow Margin) , 1990, USA, rendezte: Peter Hyams Air America , 1990, USA, rendezte: Roger Spottiswoode Terminátor 2 – Az ítélet napja (Terminator 2: Judgement Day) , 1991, USA, rendezte: James Cameron Tökéletes katona (Universal soldier) , 1992, USA, rendezte: Roland Emerich Elemi ösztön , 1992, USA, rendezte: Paul Verhoeven Medicine Man , 1992, USA, rendezte: John McTiernan Tombstone , 1993, rendezte: George P. Cosmatos Az éj színe (Color of Night) , 1994, USA, rendezte: Richard Rush Reneszánsz ember (Renaissance Man) , 1994, USA, rendezte: Penny Marshall Nixon , 1995, USA, rendezte: Oliver Stone Dredd bíró (Judge Dredd) , 1995, USA, rendezte: Danny Cannon A skarlát betű (The Scarlet Letter) , 1995, USA, rendezte: Roland Joffé Die Hard – Az élet mindig drága (Die Hard With a Vengecance) , 1995, USA, rendezte: John McTiernan Evita Evita , 1996, USA, rendezte: Alan Parker Árnyék-összeesküvés (Shadow Conspiracy) , 1997, USA, rendezte: George P. Cosmatos A miniszter félrelép , 1997, magyar, rendezte: Koltai Róbert , Kern András A 13. harcos (The 13th Warrior) , 1999, USA, rendezte: John McTiernan Amerikai rapszódia (An American Rhapsody) , 2001, USA-magyar, rendezte: Gárdos Éva Én, a kém (I Spy) , 2002, USA, rendezte: Betty Thomas Terminátor 3: A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines) , 2003, USA, rendezte: Jonathan Mostow Elemi ösztön 2 (Basic Instinct 2) , 2006, USA, rendezte: Michael Caton-Jones Szabadság, szerelem , 2006, magyar, rendezte: Goda Krisztina A szabadság vihara (Freedom's Fury) , 2006, USA, dokumentumfilm Terminátor – Sarah Connor krónikái (Terminator: The Sarah Connor Chronicles) , 2006, USA, tv-sorozat Terminátor: Megváltás (Terminator Salvation) , 2009, USA-német-angol, rendezte: Joseph McGinty Nichol ( McG ) Koszmosz–63 A Koszmosz–63 (oroszul: Космос 63) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Háromfokozatú kísérleti telekommunikációs műhold, típus Sztrela-1 (Стрела-1), valamint a harmadik fokozat geofizikai egység. Küldetés Katonai és kormányzati hiradástechnikai feladatok ellátására tervezték, készítették. A rendszerbe állított űreszközök, az előző távközlési műholdak pótlását, kiegészítésétbizotsították, elősegítve a kommunikációs területet megbízható lefedését. Jellemzői Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро) tervezőirodában kifejlesztett műhold. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1965. március 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy a Koszmosz-1 (8K65) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 104,2 perces, 56 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 259 kilométer, az apogeuma 1655 kilométer volt. Hasznos tömege 50 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor és napelemek kombinációja. Az három műholdat – Koszmosz–61, Koszmosz–62 és Koszmosz–63 – egyetlen hordozórakétával juttattak pályára. A Szovjetunió európai - Távol-keleti, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítását szolgálta. Rádióüzenetek vételére (vétel)-lejátszására (adó) szolgáltak. 1967. november 7-én belépett a légkörbe és megsemmisült. 729 Évszázadok: 7. század – 8. század – 9. század Évtizedek: 670-es évek – 680-as évek – 690-es évek – 700-as évek – 710-es évek – 720-as évek – 730-as évek – 740-es évek – 750-es évek – 760-as évek – 770-es évek Évek: 724 – 725 – 726 – 727 – 728 – 729 – 730 – 731 – 732 – 733 – 734 Események Orso Ipato harcba indul a germánok ellen. Magid Mohamed Magid Mohamed (Kartúm, Szudán, 1985. október 1. –) szudáni származású katari labdarúgó, az El-Dzsais csatára. Az El-Dzsais előtt az asz-Szaddban játszott, a katari labdarúgó-válogatott alapembere. David Teniers (festő, 1610–1690) Ifjabb David Teniers (Antwerpen, 1610. december 15. — Brüsszel, 1690. április 25.) flamand festő, az életképfestészet jelentős mestere. Életpályája Atyja idősebb David Teniers vallási, figurális és tájképek festője, kora ifjúságától az ő műhelyében tanult, de hamarosan Ifj. Jan Brueghel stílusának hatása alá került, bibliai és képzeletbeli jeleneteit erdők és barlangok mélyébe helyezte. Nagyon fontos volt képein már ekkor is a tájkép, de ezen korai időszakában még inkább csak keretnek alkalmazta, képein a főhangsúly az emberi alakok cselekvésein volt. Később Adriaen Brouwer életképei és tájképei hatottak rá, ettől kezdve egyre nagyobb szerepet kapott képein a természeti és az épített környezet. Nagyon szívesen ábrázolta a flamand parasztok mindennapi életét, munkában, kocsmában, családi ünnepeken. Lehet, hogy elmaradt a nagy életképfestő elődöktől, de sajátos eredetiségével, sima festői technikájával és ragyogó színeivel mindezt feledtetni tudta. Egy ideig a tájképek lettek hangsúlyosak kompozícióin, az emberi jelenetek mintegy aláfestésként szolgáltak. Pályájának érett korszakában témái egyre változatosabbak lettek, ábrázolt katonajeleneteket, iparosműhelyeket, alkimista latoratóriumokat, tréfás majom- és macskacsoportokat, valamint mitológiai és vallási tárgyak is kikerültek ecsetje alól. A korábban használt összefoglaló barna tónus eltűnt képeiről, színei egyre világosabbá váltak, meleg aranyos tónust alkalmazott, de széteső tarkaság vagy egy-egy szín egyeduralma is jelentkezett művein. Munkásságának ismertsége és elismertsége is sokat emelkedett, 1651-től Habsburg Lipót Vilmos főherceg udvari festője és képtárigazgatója lett, végül még nemesi rangot is kapott. Igen termékeny alkotó volt, több mint 700 festményét őrzik Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, sőt Ázsiában is vannak képei, például a tokiói múzeumban. A budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle három képet: A borbély-orvos műhelye, Trikktrakk-játék és Fosztogató katonák címűeket. Albert Viktor clarence-i és avondale-i herceg Albert Viktor brit királyi herceg (angolul: Prince Albert Victor of Wales, The Duke of Clarence and Avondale, The Earl of Athlone, teljes nevén Albert Victor Christian Edward; Windsor, 1864. január 8. – Sandringham ház, 1892. január 14.), Clarence és Avondale hercege, Athlone grófja. Nevét több korabeli eseménnyel – úgymint a Cleveland utcai botránnyal és Hasfelmetsző Jack sorozatgyilkosságával – is összefüggésbe hozták. Élete Származása és gyermekkora Albert Viktor brit királyi herceg 1864. január 8-án, két hónappal a kiírt szülési idő előtt jött világra a windsori Frogmore-házban Albert Eduárd brit trónörökös és walesi herceg (1841–1910) és Alexandra dán királyi hercegnő (1844–1925) elsőszülött gyermekeként. Édesapja Viktória brit királynő legidősebb fiaként a brit trón várományosa volt, aki után Albert Viktor a második helyre került a trónöröklési sorrendben. Édesanyja a dán királyi családból származott, húgai révén rokonságba került többek között az orosz cári és a hannoveri királyi családdal is. Öt testvére született még – három leány és két fiú –, akik közül a legkisebb fiú csecsemőként hunyt el. Albert Viktor herceget március 10-én keresztelte meg a királyi palota magánkápolnájában az anglikán egyház (az uralkodó utáni) második embere, Charles Thomas Longley canterburyi érsek. Keresztszülei között szerepelt például I. Lipót belga király, IX. Keresztély dán király, Viktória porosz trónörökösné, Alexandrina badeni hercegnő és Alfréd edinburgh-i és szász–coburg–gothai herceg. A kis herceg nevét apai nagyanyja óhajának megfelelően elhunyt nagyapja, Albert szász–coburg–gothai herceg után kapta, azonban a családon belül az „Eddy” becenévre hallgatott. Alig tizenhét hónappal a herceg születését követően világra jött öccse, György yorki herceg. Tekintettel a két fivér közti csekély korkülönbségre, neveltetésük együtt folyt, közösen oktatták őket. 1871-ben a királynő John Neale Daltont kérte fel a hercegek tanítójának. Szigorú tanulmányi programjuk egyaránt tartalmazott akadémiai tantárgyakat, katonai gyakorlatokat és játékosabb feladatokat. A testvérek többek között édesanyjuk anyanyelvét, a dánt is elsajátították, azonban Albert Viktor viszonylag lassan haladt tanulmányaiban, és nevelője arra panaszkodott, hogy „abnormálisan aluszékony”. Környezete több okot is talált a herceg rossz előmenetelére, felhozták mentségként koraszülöttségét és édesanyjától esetlegesen örökölt részleges süketségét, illetve nevelőjét hibáztatták. A fivérék oktatásának elkülönítését többször is fontolóra vették az udvarban, azonban Dalton azt tanácsolta a gyerekek édesapjának, hogy továbbra is tanuljanak együtt, mivel György herceg ösztönzőleg hat bátyjára és munkára készteti. 1877-ben mindkét herceg a haditengerészet HMS Britannia nevű kiképzőhajójára kerültek, ám kiképzésük csak két hónapos késéssel kezdődhetett meg, mivel Albert Viktor herceg tífuszt kapott. Elkísérte a hercegeket Dalton is, aki ez idő alatt lelkészként szolgált a hajón. 1879-ben a királynő, a walesi herceg és a kormány hosszas tanácskozásának eredményeként a hercegi testvérek tengerészkadétokként hároméves világ körüli útra indultak a HMS Bacchante fedélzetén. A hercegek és Dalton végigutaztak a Brit Birodalom területén, érintve többek között a Szentföldet, Amerikát, Ausztráliát, Dél-Afrikát és a Távol-Keletet. Út közben, tizenhatodik születésnapja alkalmából Albert Viktor herceget tengerész-hadapródi fokozatot kapott. Mire visszaérkeztek, Albert Viktor herceg már betöltötte tizennyolcadik életévét. 1883-ban a két testvér oktatását véglegesen szétválasztották: a yorki herceg a haditengerészet kötelékében maradt, míg Albert Viktor herceg a cambridge-i Trinity College hallgatója lett. A továbbra is a herceggel maradó Dalton mellett James Kenneth Stephent is megbízták a trónörökös fiának oktatásával. A sokáig nőgyűlölőnek tekintett Stephen valószínűleg érzelmileg erősen kötődött tanítványához, azonban máig nem tisztázott, hogy a herceg és Stephen között fennállt-e homoszexuális kapcsolat. Albert Viktor herceg kevés érdeklődést tanúsított a tudományok irányába, vizsgái alól rendszerint felmentést kapott. 1884 augusztusában rövid időt töltött a Heidelbergi Egyetemen a német nyelv elsajátításának céljából. Cambridge-i évei alatt az egyetemi ezred 2. zászlóaljában szolgált, így 1885-ben diplomázás után a 10. királyi huszárezred tisztjévé avatták. Aldershotban állomásozott a huszárezreddel, s az itt töltött idő jelentős része gyakorlatozással telt el, melyet a herceg nem szenvedhetett, bár a lovaspóló kedvelt sportjai közé tartozott. 1887 márciusában, vizsgái letétele után áthelyezték Hounslow-ba, emellett pedig kapitányi rangot szerzett. Ezzel együtt a nyilvánosság előtt is mind gyakrabban szerepelt, látogatást tett Írországban és Gibraltáron, megnyitotta a Hammersmith-függőhidat. A Cleveland utcai botrány 1889 júliusában a londoni városi rendőrség felszámolt egy Cleveland utcai férfi bordélyházat. Az intézmény munkatársai a kihallgatások során megnevezték klienseiket, többek között Lord Arthur Somersetet, a walesi herceg egyik főudvaroncát. A társadalom szemében a homoszexualitás és a saját nemmel létesített viszony súlyos bűnnek számított, melyért nem pusztán társadalmi kirekesztés, hanem több éves szabadságvesztés és börtönmunka is járt. Londoni előkelő körökben hamar elterjedt olyan szóbeszéd, miszerint a Cleveland utcai bordélyház ügyébe a királyi család is belekeveredett, Albert Viktor herceg révén. A prostituáltak nem emlékeztek a hercegre, s valószínű, hogy az egészet Lord Somerset ügyvédje, Arthur Newton koholta a célból, hogy elterelje a figyelmet védencéről. A nyomozásban érintett Augustus Stephenson és asszisztense, Hamilton Cuffe között váltott levelekben kódolt utalások találhatóak Newton fenyegetőzéséről a herceg belerángatásával kapcsolatban. Fia érintettségének eredményeként a brit trónörökös beavatkozott a nyomozásba: egyetlen klienset sem idéztek bíróság elé és a trónörökös fia ellen sem találtak semmilyen bizonyítékot. Annak ellenére, hogy nem egyértelmű, tett-e látogatást akár a Clevelend utcai, akár más homoszexuális bordélyházban, a herceggel kapcsolatos álhírek meglehetősen erősen tartották magukat, olyannyira, hogy egyes életrajzírói tényként kezelik a kapcsolatát a Cleveland utcával, és azt, hogy „valószínűleg homoszexuális vagy biszexuális volt.” Más életrajzírói pontosan ennek ellenkezőjét állítják: „buzgó heteroszexuálisként” írják le, és belerángatását a homoszexuális bordély botrányába „némileg tisztességtelennek” tartják. A homoszexualitás történelmének és a Cleveland utcai eseményeknek kutatója, H. Montgomery Hyde azt írta a hercegről a botránnyal foglalkozó könyvében, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy homoszexuális vagy akár biszexuális lett volna”. Maga Lady Waterford, az ügyben érintett Lord Somerset nővére cáfolta, hogy fivére bármit is tudott volna a walesi hercegről: „Biztos vagyok benne, hogy a fiú [heteroszexuális]… Arthur egyáltalán nem tudja, hogyan és merre tölti a fiú az idejét… hisz a fiú teljes ártatlanságában.” Somerset egy barátjának küldött levélben szintén tagadta, hogy bármi tudomása volna a herceg ügyeiről, de megemlíti, hogy hallotta a pletykákat: „Teljesen meg tudom érteni, hogy a herceget mennyire zavarta fia nevének társítása a dologgal, de az a helyzet volt, mielőtt magam otthagytam volna… mindkettőnket megvádoltak azzal, hogy arra a helyre mentünk, de nem együtt… a végén egy nyilvános bíróságon fognak kikötni, kipakolva mindazt, amiról hallgatni próbálnak. Vajon ez tényleg tény vagy csak kitaláció?” Ugyanezen levelében a lord bevallja, hogy egyszer sem említette meg a herceg nevét Probyn, Montagu és Knollys brit közéleti személyeken kívül senkinek, és nekik pedig, „ha bölcsek lettek volna, hallván, hogy én mit tudok, és ennélfogva a többiek tudnak, el kellett csendesíteniük az ügyet ahelyett, hogy a hatóságokkal egyetemben felkavarták volna, ahogy márpedig tették.” Az indiai út 1889 októberében a walesi herceget hét hónapos indiai körutazásra küldték – a külföldi sajtó feltételezése szerint azért, hogy elkerüljék a Cleveland utcával kapcsolatos botrány kirobbanását és időt hagyjanak a szóbeszédek leülepedésének. Az utazást azonban a család már tavasszal, a bordélyügy kipattanása előtt eltervezte. Az Athén–Port Szaíd–Kairó–Aden útvonalon a herceg 1889. november 9-én érkezett meg Mumbaiba. Útja során a hiderábádi nizám és több maharadzsa is fogadta udvarában. A karácsonyt Mandalay, a szilvesztert Kalkutta városában töltötte. A herceg többnyire vonattal közlekedett a városok között, azonban a fogadása tiszteletére rendezett ünnepségeken elefántháton is lovagolt. A körút során a herceg megismerkedett Mrs. Margery Haddonnal, Henry Haddon mérnök feleségével. Albert Viktor halála után Mrs. Haddon a szigetországba utazott, ahol azt állította, hogy fia, Clarence Haddon édesapja a walesi herceg. A kérdést a királyi család és egy speciálisan nyomozásokkal foglalkozó rendőrségi egység is megvizsgálta, azonban semmilyen bizonyítékot nem találtak az asszony igényének alátámasztására. Albert Viktor herceg ügyvédjei egy vallomásban beismerték a rendőrségnek, hogy valóban volt kapcsolat Mrs. Haddon és herceg között, az apaságot ellenben tagadták. Az 1920-as években már maga az állítólagos fiúgyermek, Clarence Haddon lépett fel igényével, amikor megjelentetett egy könyvet az Amerikai Egyesült Államokban Nagybátyám, V. György címmel. A könyv alapján 1890 szeptemberében született a brit fővárosban, kilenc hónappal a walesi herceg és édesanyja találkozása után. 1933-ban pénzt próbált meg kierőszakolni a királytól, mely miatt vád alá helyezték. A következő év januárjában a tárgyalások alatt előkerítették összes iratát, mint például a besorozási papírját, a házassági anyakönyvi kivonatát és tiszti kinevezését. A dokumentumok tanúsága szerint Haddon 1887-ben, vagy előtte született, legalább két évvel azelőtt, hogy Albert Viktor találkozott volna Mrs. Haddonnal. Haddont bűnösnek találták, azonban azzal a feltétellel nem ítélték börtönbüntetésre, hogy többé nem lép fel a walesi herceg fiaként. Ezt ő később megszegte, és egyéves szabadságvesztéssel sújtották. 1890. május 24-én-én az indiai utazásból való megérkezésekor a herceg megkapta Clarence és Avondale hercegének, valamint Athlone grófjának címét. A hagyományosan a királyi család fiatalabb tagjainak adományozott rangokkal a herceg egyszerre lett a brit és az angol főnemesség tagja, valódi hatalmat és pozíciót azonban egyik cím sem jelentett. Házassági tervei Albert Viktor herceg mint majdani uralkodó számára fontos volt a jó házasság megkötése. Számos hercegnő neve felmerült a lehetséges menyasszonyok listáján. Az elsők között volt Alix hesseni hercegnő, a walesi herceg apai nagynénjének és a hesseni nagyhercegnek leánya, a későbbi utolsó orosz cárné. 1889-ben a hercegnő azonban visszautasította a herceg házassági ajánlatát, minthogy nem viszonozta érzelmeit. A hesseni hercegnő után a walesi herceg érdeklődése Ilona orléans-i hercegnő felé fordult, aki iránt gyengéd érzelmeket is táplált. Viktória brit királynő ellenezte unokája választását, mivel az orléans-i hercegnő római katolikus vallású volt – az uralkodó helyette Margit porosz királyi hercegnőt ajánlotta a hercegnek, de miután Albert Viktor herceg bizonygatta komoly szerelmét választottja iránt, a királyi nagyanya visszakozott, és az orléans-i hercegnő pártját fogta. Ilona hercegnő az anglikán hitre való átkeresztelkedést, míg a herceg a trónöröklési jogáról történő lemondást is felajánlotta, hogy összeházasodhassanak. A hercegnő édesapja azonban nem tudott megbarátkozni a frigy gondolatával, sem pedig leánya kikeresztelkedésével. Ilona hercegnő személyesen felkereste a pápát, az egyházfő azonban megerősítette az orléans-i herceg határozatát, így a kapcsolatnak vége szakadt. Az 1890-es évek közepén a herceg több orvost is felkeresett, akik panaszait lázzal vagy köszvénnyel magyarázták. Több életrajzírója is felveti annak lehetőségét, hogy a herceg „enyhébb nemi betegségben” szenvedett, valószínűleg kankóban, azonban ezt semmilyen egyéb ismert forrás nem erősíti meg. 1891-ben a herceg feltehetően zsarolás áldozata lett: két prostituáltnak írt korábban kompromittáló leveleket. Az időpontok és a kézírások közötti eltérések alapján azonban a levelek feltehetően hamisítványok. 1891-ben a herceg egy levelében arról számol be, hogy megint szerelmes, noha nem említi meg a hölgy nevét. Ugyanebben az időben Mária tecki hercegnő személyében a harmadik feleségjelölt foglalkoztatta a brit királyi udvart. Viktória brit királynő – a tecki hercegnő a királynő elsőfokú unokatestvérének volt a gyermeke – igencsak támogatta az elképzelést, ideális választásnak tartva Mária hercegnőt. 1891. december 3-án az angliai dán nagykövet vidéki rezidenciájában a herceg eljegyzést kötött a tecki hercegnővel. Az esküvő napját 1892. február 27-re tűzték ki. Halála és ennek következményei Miközben a tecki hercegnővel kötendő házasságáról és ír alkirállyá való kinevezéséről folytak az egyeztetések és tárgyalások, Albert Viktor herceg megbetegedett az 1889–1892 között tomboló influenzajárványban. Betegsége jelentősen súlyosbodott, végül tüdőgyulladássá fejlődött. 1892. január 14-én a norfolki Sandringham-házban a herceg elhunyt a kór következtében. Halálos ágyánál szülein és testvérein kívül menyasszonya és a hercegnő szülei, valamint három orvos és három ápolónővér volt jelen. Halálával kapcsolatban olyan elméletek láttak napvilágot, miszerint szifilisz vagy mérgezés végzett vele, illetve hogy hamisan keltették halálhírét a trónöröklési sorból való elmozdítása érdekében, ám ezek alaptalan kitalációk. Halála az egész nemzetet váratlanul érte. Édesapja azt írta a királynőnek, hogy „boldogan odaadta volna a saját életét az övéért.” Mária tecki hercegnő szintén az uralkodónőnek küldött levelében arról számolt be, hogy „a kétségbeesett kifejezés [Alexandra walesi hercegnéé] volt a leginkább szívfacsaró dolog, amit valaha is láttam.” A herceg édesanyja sosem feledkezett meg a fia elvesztése miatti gyászról, a herceg szobáját emlékhelyként tartotta meg. Öccse, György yorki herceg ezt írta: „mennyire mélyen szerettem őt, fájdalommal emlékszem minden egyes kemény szóra és vele való apró veszekedése, és nagyon szeretnék tőle bocsánatot kérni, de sajnos most már túl késő!” György herceg bátyja halálát követően a trónöröklési sorrend második helyére lépett; 1910-ben V. György brit királyként koronázták uralkodóvá. 1893-ban feleségül vette néhai fivére menyasszonyát. Albert Viktor walesi herceget a windsori Szent György-kápolna közelében található Albert-emlékkápolnában temették el. Alfred Gilbert által tervezett síremléke „a legjobb példa a késő 19. századi szobrászatra a Brit-szigeteken.” Emlékezete Élete során a brit sajtó mindig tisztelettel és elismeréssel kezelte Albert Viktor herceget. Henry Broadhurst politikus, aki mind Albert Viktor, mind György yorki herceggel személyesen találkozott, úgy találta, hogy „teljesen hiányzik belőlük a modorosság vagy a gőg.” William Gladstone vezető liberális politikus a herceg halála napján azt írta naplójába, hogy ez egy „nagy veszteség a pártunknak.” Viktória brit királynő azonban legidősebb leányának írott leveleiben gyakorta tett utalásokat a herceg „kicsapongó életéről”, és miután ezeket nyilvánosságra hozták a 20. század közepén, V. György brit király hivatalos életrajzírói – James Pope-Hennessy és Harold Nicolson – negatív fénybe állították Albert Viktor herceget, gyenge fizikumú, lusta és hiányosan oktatott személyként ábrázolva. Nem világos, hogy a királynő mit is értett pontosan „kicsapongó élet” alatt, azonban 1994-ben Theo Aronson „kétségtelenül közvetett” bizonyítékok alapján úgy találta, hogy a „meghatározatlan »kicsapongások« túlnyomóan homoszexuálisok voltak.” Aronson a Cleveland utcával kapcsolatos szóbeszédek mellett arra alapozta feltevését, hogy a herceg „imádta elegáns és birtokló természetű édesanyját, férfias akart lenni, rettegett a lovasjátékoktól és »édes, nemes, csendes és bájos természete« volt.” Hozzátette ugyanakkor, hogy „Eddy herceg állítólagos homoszexualitását óvatosan kell kezelni.” 1962-ben jelent meg először nyomtatásban Hasfelmetsző Jack történetének azon feldolgozása, mely a herceget is belekeveri az ügybe. Stephen Knight Jack the Ripper: The Final Solution című regénye szerint a hercegnek gyermeke született egy, a londoni Whitechapel negyedben lakó hölgytől, és emiatt vagy a herceg, vagy magas rangú tisztviselők követtek el gyilkosságokat a botlás elfedésére. Az üggyel foglalkozó szakértők azonban puszta kitalációknak minősítették mindezt, és megkérdőjelezhetetlennek tekintik a herceg ártatlanságát. 1888. szeptember 30-án például, mikor Elizabeth Stride-ot és Catherine Eddowest meggyilkolták, a herceg a királyi családdal és a személyzet számos tagjával német előkelőségek fogadásán vett részt a skóciai Balmoralban, ahonnét nem kerülhetett kapcsolatba egyik gyilkossal és esettel sem. A herceg megítélése olyannyira megromlott, hogy 1964-ben Philip Magnus egyenesen a „gondviselés kegyes cselekedetének” nevezte halálát, mivel ezáltal az alkalmatlannak talált herceget józan és rátermett személy váltotta fel a trónörökölésben öccse személyében. 1972-ben Michael Harrison volt az első modern kori szerző, aki teljesen új megvilágításba helyezte és átértékelte a herceg életét, személyiségét. Andrew Cook az utóbbi években folytatta a herceg hírnevének visszaszerzését: azzal érvel, hogy gyenge képzettsége oktatója alkalmatlanságának következménye, hogy melegszívű és kedves ember volt, hogy semmilyen bizonyíték sem támasztja alá homoszexualitását vagy biszexualitását, s hogy liberális nézeteket vallott, főleg az írekkel kapcsolatban, valamint hogy megítélését öccse felértékelésére rontották. Alakja a filmművészetben és az irodalomban Az Albert Viktor herceg köré szövődött történetek – mint érintettsége a Cleveland utcai botrányban és Hasfelmetsző Jack legendájában – eredményeként alakja számos filmben felbukkant, többnyire a gyilkosságért felelős szerepkörben. Bob Clarck 1979-es, Sherlock Holmes-történeken alapuló Murder by Decree című filmjében a herceget Robin Marshall alakította. Az 1988-as Hafelmetsző Jack televíziós sorozatban Marc Culwick játszotta a herceget. Az 1997-ben bemutatott The Ripperben Samuel West kapta „Eddy herceg” szerepét – ugyancsak West alakította a kisgyermek herceget az Edward the Seventh című televíziós minisorozatban. A pokolból című 2001-es mozifilmben Mark Dexter formálta meg mind Albert Sickertet, mind Albert Viktor herceget. Peter Dickinson angol író két olyan, alternatív történelmű világban játszódó könyvet is írt, ahol Albert Viktor herceg került a trónra I. Viktor királyként. Gary Lovisi párhuzamos univerzumban játszódó, The Adventure of the Missing Detective címet viselő Sherlock Holmes-novellájában Albert Viktor herceg zsarnoki királyként tűnik fel, aki édesapja és nagyanyja gyanús körülmények között bekövetkezett halála után lett uralkodó. David Dickinson Lord Francis Powerscourt-történeteinek első kötetében, a 2002-es Goodnight Sweet Prince címet viselő könyvben a herceg meggyilkolása ügyében folyik a nyomozás. Tisza Domokos Tisza Domokos (Geszt, 1837. október 27. – Geszt, 1856. június 21.) költő. Pályája A Tisza család korán elhunyt sarja. Tisza Lajos bihari főispáni helytartó és gróf Teleki Júlia fia, Tisza Kálmán későbbi miniszterelnök öccse. 1846-tól tíz éven át Kovács János természettudós volt nevelője és házitanítója. Tizennégy éves korára már megismerkedett a magyar, a német, a francia, majd az angol költészet számos remekével. Kovács közbenjárására 1851–52-ben mintegy fél évig, majd később újabb két hónapon át oktatta költészettanra Arany János, aki irányt adott költői fejlődésének. A görög és római klasszikusokon kívül (közülük már Homéroszt könnyen olvasta) a történelem, a természettan, a matematika foglalkoztatta. Tüdőbaja vitte sírba, bár szülei 1854 őszén Olaszországba, a következő télen pedig még Egyiptomba is elvitték, csakhogy megmentsék az életnek. Tizenkilenc éves korában halt meg. Több mint kétszáz verse közül Arany János közölt néhányat a Pesti Naplóban. Költeményeit édesanyja, Tisza Lajosné gróf Teleki Júlia adta ki: Tisza Domokos hátrahagyott versei. Pest, 1857. (A versgyűjteményt Arany János rendezte sajtó alá. Második kiadása 1889-ben jelent meg az Olcsó Könyvtár füzetei között Arany János előszavával.) 7299 Indiawadkins A 7299 Indiawadkins (ideiglenes jelöléssel 1992 WZ5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1992. november 21-én. Galaxy 4 A Galaxy 4 a Doctor Who sorozat tizennyolcadik rész ami egyben a harmadik évad nyitó története, amit 1965. szeptember 11.-e és október 2.-a között vetítettek négy epizódban. A történetből eddig csak egy epizódot találtak meg, 2011 végén. Történet Egy csetepaté következtében két űrhajó kényszerleszállást végez egy kihalt bolygón. A drahvinok szép humanoid nők, a rillek hüllőszerűek. A bolygón folytatják az ellenségeskedést, mígnem az odaérkező Doktor felfedezi, hogy a bolygó két hét múlva megsemmisül. Könyvkiadás A könyvváltozatát 1985 novemberében adta ki a Target Könyvkiadó. Karapancsa A Karapancsa vagy Karapáncsa (szerbül: Karapandza area horvátul: šuma Karapandža) erdős, mocsaras tájegység a Mohácsi-szigeten. A vitatott hovatartozású Kengyiába is átnyúlik, magyarországi része a Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa tájegysége, amely 1997 óta a nemzetközi természetvédelmi Ramsari egyezmény listáján szereplő terület, mely 1150 hektárt foglal el, szerbiai része pedig a Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum hatásköre alá esik. A Karapancsa a Hercegszántó – Küllőd (Szerbia) – Kiskőszeg (Horvátország) hármashatár pont körül terül el, koordináták: é. sz. 45° 55′ 15″, k. h. 18° 53′ 27″45.920725, 18.890708333333 Földrajz A szerbiai Karapancsa a Duna bal partján fekszik, a Mohácsi-szigetnek nevezett tájegység déli részén. Területe 100 négyzetkilométer. A terület szinte egészét mocsarakkal szabdalt erdő borítja. Nem tévesztendő össze a Béda-Karapancsa tájegységgel ahol a bédai rész a Duna jobb partján húzódik, Mohácstól a déli országhatárig. Földrajzilag a Drávaközhöz tartozik, a karapancsai rész pedig a bal parton követi a folyót és magába foglalja a Karapancsai-halastavat. . Történelem A Karapancsa igazi dunai ősdzsungel volt a török időkben. Gyakran találtak itt menedéket a török elől a környékbeliek és nem volt ritka az sem, hogy néhány környéken kóborló töröknek örökre nyoma veszett. A török eredetű Karapancsa név azokat az időket idézi, amikor a hatalmas kiterjedésű ártéri rengetegéből különös, báránybőrbe bújt maszkos "szörnyek" szálltak ladikba és rettenetes ordítozással kergették el a törököket Mohácsról (lásd: Busójárás). Ez a legenda nem állja meg a történelem próbáját, ugyanis a népszokás gazdái, a sokácok csak Mohács 1687-es felszabadulása után költöztek erre a területre. Azonban nem a busójárás az egyetlen legenda a környéken. A helybéliek így magyarázzák a Karapancsa név eredetét: "A Karapancsa név állítólag török eredetű. És a legenda szerint abból származik, hogy amikor vonultak vissza a török seregek, akkor itt mocsárvilág volt. Teljesen el volt néptelenedve a határ a hosszú háborúk után. Akkor pánikszerűen kellett menekülni, és ezért a legenda szerint az akkori nagy vezír az úgy tudott keresztülmenni a járhatatlan mocsáron, hogy a janicsárokat beleállították ebbe az ingoványba, és kézről-kézre adták át a nagy vezírt. És a karapancsa az azt jelenti, hogy fekete karom, tehát azok az emberek meghaltak, és a mocsárból az ujjaik még sokáig kiálltak." Miután a török félhold lehullott Karapancsa egéről, az élet lassan visszatért a régi kerékvágásába. Ekkoriban a Mohácsi-szigetet teljes egészében a Duna - két nagyjából egyforma méretű ággal - ölelte körül. A török kiűzése után a terület a Bellyei Uradalom részeként Savoyai Jenő herceg birtokába került, melyből később a Habsburg-Lotharingiai család tescheni ágának birtokába ment át, akik a jobb parton mintagazdaságot szerveztek. A karapancsai birtokrész kissé különbözik a többitől, ugyanis a folyószabályozásoknak köszönhetően lassanként a szigetről a Duna-Tisza közére került, másrészt ez megmaradt vadászterületnek, ahol a mezőgazdaság csak igen lassan hódított teret. Albrecht főherceg Béllyei Uradalomról több leírás is készült, ezek egyikében az alábbiak olvashatók Karapancsáról: "Megjegyzésre méltó, hogy a karapancsai járás hajdanta fa, nád, fűtermés és kivált legeltetés tekintetében igen jövedelmező volt; a baja-bezdáni csatorna kiásatása óta azonban egészen elposványosodott s nagyrészt terméketlen vadonná változott át." Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg, a custozzai (1859) győző építtette fel Karapancsán a Kiskastélyt és a hozzá tartozó gazdasági épületeket. Az uradalom központja azonban mindvégig Főherceglakon (ma a horvátországi Kneževo) maradt, Dél-Baranyában. Mivel Albrecht főhercegnek nem voltak utódai, örökbe fogadta öccse fiait, akik közül a legidősebb, Frigyes örökölte a hercegi címet és vele a „Bellyei Uradalmat”. Karapancsán már ő építtette a Nagykastélyt, amely ma a Gemenc Zrt. tulajdonában álló szálló. Egykor vadászott itt Ferenc József király II. Vilmos német császárral, az itt lőtt trófeák máig megtekinthetőek (több ezer más trófeával együtt) az ausztriai Bad Ischlben álló Kaiservillában. A karapancsai kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében és a hozzá kapcsolódó közlekedő helységeiben a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. Természet A magyarországi részt lassan felfedezték a turisták, köszönhetően a fejlesztéseknek. A szerbiai rész ma még mindig "ősdzsungel" ,melybe csak néhány erdészeti út vezet. Karapancsa nagy része gyertyános-tölgyes erdő . Erdővel körülölelt mocsaraiban s holtágaiban hatalmas csapatokban fészkelnek a madarak. Ez egy valódi vadászparadicsom, gímszarvasból, vaddisznóból nincs hiány és néhány vadmacskát is megpillanthat az ember. A tisztásokon ritka virágok csoportjai pompáznak. A mocsárvidéknek vannak pontjai ahol talán sok-sok évtizede nem járt ember. A Riha-tó egy lefűződött Duna holtág, a mohácsi-szigeti Homorúd község szomszédságában található. Hidrológiai szempontból ma egy kisebb belvízgyűjtő tó. A 90 hektáros élőhely együttes természeti gazdagsága a horvátországi Kopácsi Rétéhez mérhető. A Földvári-tó a Mohácsi-sziget más területeihez hasonlóan igen értékes vizes élőhely. Kialakulása megegyezik a tőle nyugatra található Riha-tóéval. A Duna, főmedrének lassú nyugatra vándorlásával elhagyta ezeket a területeket, amelyeket még sokáig behálóztak megmaradt holtágai. Később ezek elzáródva tóvá alakultak. További értéke, hogy a tótól keletre található Földvár-dombon máig fellelhetők a névadó ősi földvár nyomai. Vörösvirágú juhar A vörösvirágú juhar (Acer japonicum) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe és a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába tartozó faj. A japánkert egyik meghatározó és jellegzetes növényfaja. Elterjedése Japán hegyvidéki erdeiben honos, többnyire száraz napos helyeken fordul elő. Leírása Terebélyes, 10 méter magas lombhullató fa. Kérge szürke és sima. Levelei 7-13 ovális vagy lándzsás, erősen fűrészelt karéjra tagolódnak. Hosszuk és szélességük 13 cm. Fiatalon mindkét oldalon ezüstösen molyhosak, később kopaszok és sötétzöld felszínűek, ősszel vörösre színeződnek. Levélnyelük molyhos. Virágai aprók, bíborvörösek, sárga porzóval. Tavasszal, a lombfakadással egy időben lecsüngő bogernyőkben nyílnak. A termése 2,5 cm hosszú, zöld vagy pirosas termésszárnyú ikerlependék. Több fajtája is elterjedt dísznövény: 'Vitifolium'. Valamivel nagyobb, 10-12 karéjú levelei vannak, amelyek fiatalon bronzosak, ősszel mélyvörösre színeződnek. 'Aconitifolium'. Mélyen szeldelt és erősen fűrészelt levelű fajta. 'Green Cascade'. Csaroda Csaroda község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. Fekvése Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Beregi-síkságon, Nyíregyházától 73 km, Vásárosnaménytól 12 km távolságra fekvő település. Elérhető a 41-es főúton. Története Csaroda és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek. A település nevét az itt folyó Feketevíz patak szláv elnevezéséről (Csernavoda) kapta. A 13. században a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család. A 14. században jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit. 1446-ban birtokosai Vetési György és Mihály. 1461-től 1476-ig a Tegzes, Drágfy, Daróczy és Újhelyi családok birtoka. 1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfi tagja is. A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik. Népcsoportok 2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Református temploma késő romanikus stílusban, a 13. században épült a Csaronda-patak árterületéből kiemelkedő szigeten (szárazulaton). Az alul teljesen zárt nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú torony. A körerkélyes tornyot zsindellyel borított hegyes sisak koronázza. A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók. A festménymaradványok a kor divatja szerinti magyaros motívumokat, „mosolygó szenteket” ábrázolnak). A templom mellett fa harangláb áll, amely szintén a 13. századból származik. Csaroda másik nevezetessége a tájház, amit egy favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki. Természeti értékei Csaroda szomszédságában található a Bábtava, egy tőzegmohaláp-sziget. Mohamed Diab El-Attar Mohamed Diab El-Attar (Alexandria, 1926. november 17. – 2016. december 30.) egyiptomi labdarúgó, nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Beceneve: Ad-Diba. Polgári foglalkozása újságíró. Pályafutása Labdarúgóként Klubja, az Al-Ittihad Al-Iskandary. Az 1948–1949-es évadban El-Sayed El-Dhizuival együtt (15-15 gól) lettek gólkirályok. Az egyiptomi válogatott híres játékosa, gólerős csatára. Az 1948. évi és az 1952. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján játékosként képviselte hazáját. 1953–1957 között 19 mérkőzésen 17 gólt szerzett. Az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) 1950-óta vezetett nyilvántartása szerint a legjobb 200 labdarúgó közé sorolják. Játékvezetőként 1965-ben lett az egyiptomi első osztály játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1978-ban vonult vissza. Az Egyiptomi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1967-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1978-ban búcsúzott. Etiópiába a 6., az 1968-as afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornán az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) JB játékvezetőként foglalkoztatta. Olimpia Az 1976. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáján a FIFA JB kifejezetten partbírói feladatok ellátására kérte fel. Két csoportmérkőzésen lehetett a működő játékvezető segítő partbírója. Sikerei, díjai Szudán rendezte az első, az 1957-es afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornát, ahol 5 góljával a torna gólkirálya lett. 1978 -ban a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965 -ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. Az Afrikai Labdarúgó-szövetség ( CAF ) által 2007 -ben kiadott Afrika 200 legjobb futballistája névsorában szerepel. Chile az 1984. évi téli olimpiai játékokon Chile a jugoszláviai Szarajevóban megrendezett 1984. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Bede Ferenc Bede Ferenc (Szolnok, 1965. október 16. –) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Egyéb foglalkozása elektrotechnikai műszerész. Pályafutása Labdarúgóként Tízévesen a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületben (KSI) kezdte labdarúgó-pályafutását. Négy év múlva a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), a BKV Előre SC ifjúsági csapatában játszott. Játékos képességeit az NB III-ig mutathatta meg. Sikeresnek indult labdarúgú pályafutását térdsérülés miatt, idő előtt befejezte. Az aktív labdarúgást 1989-ben végérvényesen befejezte. Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát, 1985-ben a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) XIV. kerületi Játékvezető Bizottsága (JB) előtt tett. A XIV. kerületi LSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A BLSZ JB javaslatára NB III-as, egyben országos utánpótlás bíró. A Magyar Labdarúgó-szövetség MLSZ JB minősítésével 1992-ben NB II-es, 1993-tól az NB I-es játékvezető. 2008-ban beállította Puhl Sándor 225 NB I-es mérkőzés vezetési csúcsát. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2010-ben a FIFA JB 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. NB I-es mérkőzéseinek száma: 270. Mérkőzésvezetési csúcsát Szabó Zsolt 2014. szeptember 20-án beállította, majd jelentősen megdöntötte. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 6. Szabad Föld-kupa 1964 óta a falusi labdarúgók kupadöntőjét, a Szabad Föld-kupa döntőjét rendszeresen a Magyar Népköztársasági Kupa döntő előmérkőzéseként bonyolították le. A döntőben való részvételre az az alsóbb osztályú együttes jogosult, amelyik a legmesszebb jutott a Magyar Népköztársasági Kupában. Nemzetközi játékvezetés A Magyar Labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1998-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott, valamint Intertotó-kupa és UEFA-kupa klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Legtöbbször Vámos Tibor asszisztens volt az egyik segítője. A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 20. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. A nemzetközi játékvezetéstől 2007-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 2. Labdarúgó-Európa-bajnokság A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Sportvezetőként Technikai vezetőként munkálkodott a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) labdarúgó csapatainál. A Budapesti Labdarúgó-szövetség JB keretében ellenőrként tevékenykedett. A DIGI Sport 1 csatorna szakértője. Szakmai sikerek A Nemzeti Sport szakembereinek osztályzata alapján 2002/2003 bajnoki idényben az Év Játékvezetője kitüntető címet kapta. A tudósítók 1-től 10-ig osztályozzák a bírók teljesítményét. Ebben a szezonban 15 bajnoki mérkőzést vezetett. Az MLSZ JB ellenőreinek osztályzata alapján is az Év Játékvezetője. A 2007/2008 évi értékelések figyelembevételével az MLSZ JB szakembereinek szavazatai alapján ismét az Év Játékvezetője. What Is Love (Deee-Lite-dal) A What Is Love című dal az amerikai Deee-Lite csapat kislemeze a World Clique albumról, mely 1990-ben jelent meg. A dal előzőleg már megjelent a Groove Is in the Heart kislemezen eredeti változatban, azonban az Egyesült Államokban promóciós 12-es kislemezként is megjelentették. A kislemezre nem került fel az eredeti változat, csupán remixek találhatóak rajta Megjelenés 12" U.S Egyesült Államok Elektra – ED 5461 A What Is Love? (Holographic Gotee Mix) 4:10 B1 What Is Love? (Frenchapella) 0:58 B2 What Is Love? (Rainbow Beard Mix) 4:02 12" Egyesült Államok U.S Elektra – 0-66622 A1 Groove Is In The Heart (Meeting Of The Minds Mix) 5:10 A2 Groove Is In The Heart (Peanut Butter Radio Mix) 3:29 A3 Groove Is In The Heart (Jelly Jam Beats) 2:12 B1 What Is Love? (Holographic Goatee Mix) 4:10 B2 What Is Love? (Frenchappella) 0:58 B3 What Is Love? (Rainbow Beard Mix) 4:02 Marco Di Meco Marco Di Meco (Chieti, 1982. február 5. –) olasz fuvolaművész és zeneszerző. 1996 óta szerepel az európai zenei életben. Olaszországban Wide Sound márkanév alatt vett fel lemezeket. Zenei tevékenysége mellett versesköteteket is jegyez. 2016. április 30-án jelent meg az új stúdióalbuma, az I.R.D. által forgalmazott Lucilla. Számos művét közvetítették olasz rádió- és tévéadók. Diszkográfia (részleges) 5 Colori Rosalinda Lucilla Against Capitalism Première Symphonie Verseskötetek (részleges) Luci di Luna Il Passo delle Sensazioni Teatro Evanescenza Le Isterie di Jennifer Artemisia, la Rana Pittrice e la Farfalla Negativi ed Altri Versi Század (közigazgatási egység) A század (angol: hundred) a közigazgatási egység, amit hagyományosan Angliában, Walesben, Dániában, Dél-Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államok egyes részein, Németországban (Dél-Schleswigben), Svédországban, Finnországban, Észtországban és Norvégiában használnak, amelyek történelmileg nagyobb régiókból álltak össze, amelyeket tovább osztottak adminisztratív kirendeltségekre. Alternatív neve a wapentake, a herred (dán, bokmål norvég), a herad (nynorsk norvég), a hérað (izlandi), a härad, vagy hundare (svéd), a harde (német), a kihlakunta (finn) és a kihelkond (észt). A „század” megnevezés a „száz” számnévből származik. Valószínűleg eredetileg olyan területet jelölt, amely száz fegyverest képes kiállítani, vagy száz háztartással rendelkezik. Tacitus már 98-ban hagyományos germán szisztémaként írja kel („centeni”). Hasonló rendszert használtak a hagyományos kínai és japán közigazgatásban is. Anglia és Wales Angliában és Walesben a századok a shire-ek részegységei voltak, katonai és a common law szerinti jogszolgáltatási hatáskörrel, valamint, a körzeteknek az 1894. évi helyi kormányzati törvény általi bevezetése után, a századok voltak a kizárólagos adminisztratív egységek a parishek és a megyék között. Eredetileg a szászok szervezték meg őket 613 és 1017 között, mint olyan területet, amely nagyjából száz háztartás eltartására elegendő. Vezetője a század-fő, vagy század eolder volt. Ő volt a felelős a közigazgatásért, az igazságszolgáltatásért, és ő volt a katonai csapatok parancsnoka is. A tisztség nem volt örökletes, de a 10. századtól birtokosát az előkelő családok egy szűk köréből választották. Minden században volt egy találkozási hely, ahol a század férfijai megtárgyalták a helyi ügyeket, és törvényszékeket tartottak. A századi tanács szerepét Békés Edgár király törvényei rögzítették. A „század” megnevezés hagyományosan ezt a találkozási helyet jelölte. Angliában, egyedülálló módon, azt javasolták, hogy egy század akkora területet jelöljön, amely képes eltartani száz családot és száz ún. „hide”-ból áll. A századokat tovább is osztották. A nagyobb, vagy népesebb századokat divíziókra (vagy, Sussexben, fél századokra) osztották. Minden századot tithongekre osztottak, amelyek tíz-tíz háztartást foglaltak magukba. Ennek megfelelően a területi alapegység a hide volt, ami eredetileg egy család eltartására elegendő területet jelölt. Ennek megfelelően nem volt összefüggésben a kiterjedésével. A századok fölötti közigazgatási szinten álltak a shire-ek, amelyeket a shire-reeve (vagy sheriff) vezetett. A századok határai függetlenek voltak a parish-ek és a megyék határaitól, bár általában egybe estek velük, ami azt jelenti, hogy egy század több megye között is megoszolhat, ahogy egy parish is osztható századokra. A századok rendszere nem volt olyan stabil, mint a vele egy időben felállított megye-rendszer. Folyamatosan változott, hogy hány század van egy megyében. Az ország sok részén a Domesday Book alapvetően eltérő számú századot ír le, mint amennyi később létezett. Az egyes megyéknek igen változatos számú százada lehetett. Leichestershire hat századdal rendelkezett (a Domesday Book szerint néggyel), míg Devon majdnem háromszor annyival, azaz 32-vel. Századtanácsok Az idő előre haladtával a századok fő funkciója a jogi adminisztráció és a rendfenntartás lett. A 12. századtól kezdve a századtanácsot tizenkétszer hívták össze évente. Később kétheti rendszerességűvé vált, az 1234-es rendelet azonban háromhetenkéntire csökkentette a gyakoriságát. Néhány században a tanácsot fix helyen tartották, míg máshol minden ülésre más helyen került sor. A századtanács fő feladata a frankpledge-rendszer fenntartása volt. Ahol a század a korona joghatósága alá tartozott, a fő magisztrátus szerepét a sheriff töltötte be. Sok század azonban magánkézben volt, a vezetői cím pedig öröklődött. Ahol a század egy földesúr uralma alatt állt, a steward volt a kinevezett helyi sheriff. A századtanácsok jelentősége a 17. századtól kezdve csökkent, és sok hatáskörük 1867-ben átkerült a megyei tanácsokhoz. A századok utolsó kötelességét, a zavargások okozta károk helyreállítását, 1886-ban törölték el, amikor ezt a szerepet a megyei rendőrség vette át. Innentől kezdve a századoknak semmilyen adminisztratív vagy jogi hatásköre nem maradt, bár formálisan sosem számolták fel őket. A századok helyét Walesben az olyan tradicionális egységek váltották fel, mint a cantref (vagy cantred) és a commote, Írországban pedig a megyéket baronátusokra osztják. Adminisztratív funkciók A 19. század végéig a századok fontos adminisztrációs szerepet töltöttek be a 11. század óta létező Angliában, és, kisebb mértékben, a 16. századtól kezdve Walesben is. Különösen fontos volt a szerepük az adózásban. Hat évszázadnyi adózási-iratgyűjtemény lelhető fel a századokban a mai napig. 1832 és 1885 között a századok csoportosítását használták, hogy megalkossák a parlamenti választókörzeteket. Az ülőhelyek 1885-ös újraelosztásakor egy újfajta megyei beosztás került használatba. A századok szolgáltatták az alapját az első négy brit népszámlálásnak 1801 és 1841 között. A 19. századtól kezdve különböző, egy-egy feladatot ellátó megyei alrendszert hoztak létre, úgy mint a szegénygondozási uniókat, vagy az egészségügyi körzeteket, amelyek együtt városi, vagy rurális körzetekbe szerveztek 1894-ben, amelyek átvették a századok adminisztratív szerepét. Számos régi század neve maradt fenn modern helyi kormányzati körzetek nevében. Wapentake A ’’’wapentake’’’ az old norse nyelv ’’vápnatak’’ szavából származó terminus, ami nagyjából egyenértékű az angolszász századdal. A szó egy adminisztratív találkozási helyet jelöl, ami jellemzően egy útkereszteződésben vagy egy gázlónál épült. A szó eredete nem ismert. A népetimológia szerint a fegyver szóból eredeztethető, és arra utal, hogy eredetileg csak a fegyverforgatók rendelkeztek szavazati joggal, vagy, más felfogás szerint, a szavazati joggal rendelkező polgárság kiváltsága volt a fegyverviselés. Ez utóbbi elképzelést talán Tacitus Germania című műve ihlette, vagy a svájci kanton, Appenzell Innerrhoden gyakorlatából vont analógia. Más források szerint a fegyverviselés tiltott volt az északi népek gyűlésein, a þingeken, és a „fegyverek felvétele”, vagy ’’vopnatak’’ jelentette a gyűlés végét, amikor a résztvevők ismét felvehették a fegyvereiket. A Danelaw megyéi, Qorkshire, Derbyshire, Leicestershire, Northamtonshire, Nottinghamshire, Rhutland és Lincolnshire területét wapentake-ekre osztották, ugyanúgy, ahogy Anglia többi részét századokra. Yorkshire-ben, az északi wapentake-eket számos angolszász század váltotta fel az 1086-ban Észak- és Nyugat-Ridingsben kezdődő, majd a 12. század közepéig Kelet-Ridingben folytatódó folyamat során. Néhány megyében, például Leicestershire-ben, a wapentake-ek a Domesday Book idején átalakultak századokká. Máshol, mint például Lincolnshire-ben a fogalom használatban maradt. Bár nem részei a helyi kormányzatnak, a wapentake-k rendszerét megőrizték a rurális esperességek. Skandinávia A ’’hundare’’ (század) kifejezést Svealandon és a mai Finnországban használták. Ezeket végül felváltották a Skandinávia más területén is használt ’’häradok’’, vagy ’’Herredek’’’. Mindkét szó a régi ’’harja-raiðō’’ (hadtest) vagy a proto-germán ’’harja-raiða’’ (hadi felszerelés, kb. wapentake) szóból származik. Hasonlóak voltak a skiperide-k is. Ezek partmenti területek voltak, ahol a lakosság feladata volt a hadihajók kiállítása. Norrlandben, Svédország északi, ritkán lakott részén nem szerveztek századokat. Svédországban a vidéki häradokat általánosan néhány sockenre (parish) osztották. Ezek voltak az egyházi és a világi adminisztráció alapjai is. Általános jelentőségét az 1862. évi komunnareform következtében veszítette el. A härad eredetileng a ’’landskap’’ (provincia) részegysége volt, de az 1634-es kormányzati törvény óta a ’’länek’’ (megye) vették át a landskapok helyét. A häradok választókörzetekként is funkcionáltak, amelyek egy-egy képviselőt választottak a Birtokosok Riksdagjába (a svéd parlament 1436 és 1866 között). A häradsrätt (századtanács) volt a területet felügyelő kormányzati szerv, amit 1970-ben a tingsrättek rendszere váltott fel. Ma a századok nem játszanak adminisztratív szerepet Svédországban, de a kifejezést alkalmanként használják. Nem tisztázott, hogy Finnország nyugati területein mikor szervezték meg a századokat. Satakunta provincia neve, ami durva fordításban „századot” jelent (sata=100), az északi keresztes hadjáratok, a krisztianizáció és a svéd hódítás előttről származik. ’’Kihlakunta’’ néven a századok voltak az alapvető adminisztratív egységek 2009-ig. Mindegyiket ’’läänikre’’ (provincia/megye) osztották, és saját rendőrségük, kerületi tanácsuk és ügyészük volt. Általánosságban a vrosok urbánus kihlakuntákat alkottak, a rurális területeken viszont több település alkotott egy rurális kihlakuntát. A provinciák felszámolását követően az egyes joghatóságokat elválasztották egymástól. A rendőrségi körzetek nem szükségszerűen esnek egybe a bírósági körzetekkel. Egyesült Államok Delaware, New Jersey és Pennsylvania államok megyéit századokra osztották a 17. században, követve az angol rendszert. Delaware-ben máig léteznek (lásd: Delaware megyéinek és századainak listája). Az 1960-as évekig adó- és választókerületenként működtek, de ma már nem töltenek be adminisztratív szerepet. Hivatalos szinten egyedül a lakhely meghatározásában van szerepük. Marylandben is használták a megyék részegységeiként a századokat. Carroll megyét 1836-ban a Baltimore megyei Északi század, Pipe Creek század, Felső-Delaware század és Alsó-Delaware század, illetve a Frederick megyei Pipe Creek század, Westminster század, Unity század, Burnt House század, Piney Creek század és Taneytown század összevonásából hozták létre. A marylandi Somerset megye, amit 1666-ban alapítottak, hat századra oszlott. Ezek Mattapony, Pocomoke, Boquetenorton, Wicomico és Baltimore század. Később ehhez még öt, Pitts Creek, Acquango, Queponco, Buckingham és Worchester század, csatlakozott. Az amerikai függetlenség kivívását követően a „század” kifejezés kikopott gyakorlatból. Helyüket a választókörzetek vették át. Ennek ellenére a neve még további ötven évig feltűntek. Néhány ültetvény a korai gyarmati Virginia területén szintén századnak nevezte magát, úgy mint Martin százada, Flowerdew század, illetve West and Shirley század. Bermuda század volt az első önkormányzati jogú település a virginiai angol kolónián. 1613-ban, hat évvel Jamestown után, alapította Sir Thomas Dale. Az 1785. évi földrendelet vitája alatt Thomas Jefferson tanácsa fel akarta osztani a közföldeket nyugaton „tíz négyzetmérföldes századokra, ahol minden mérföld 6086 és 4 tized lábat tartalmaz”. A törvény ehelyett hat mérföldes körzetű városi közösségeket hozott létre. Ausztrália Dél-Ausztráliában még mindig úgy tartják számon a földparcellákat, hogy mely század területén fekszik. A dél-ausztráliai megyék mellett ezek is szerepelnek a címekben, azonban más jelentősége nemigen van. Cumberland megyét is századokra osztották a 19. században, azonban ezeket később megszüntették. Egy század hagyományosan száz négyzetmérföld területű. Juan José Cobo Juan José Cobo Acebo (1981. február 11. –) spanyol profi kerékpáros. Jelenleg a Movistar Team versenyzője. A 2011-es Vuelta Espana győztese. Korábban szakaszt nyert a Tour de France-on és megnyerte a Baszk körversenyt. Sikerei Spanyol országúti bajnokság, U23-időfutam 1. hely Vuelta a Castilla y León 3., Összetett versenyben Tour of the Basque Country Összetett verseny győztese 1., 1. szakasz 1., 5. szakasz 3., 6. szakasz (Egyéni időfutam) Liège–Bastogne–Liège 9. hely Tour de France 19., Összetett versenyben 3., 15. szakasz 7., 16. szakasz Subida a Urkiola 3. hely Tour de France 1., 10. szakasz Subida a Urkiola 2. hely Volta a Portugal 4., Összetett versenyben 1., 9. szakasz Vuelta a Burgos 6., Összetett versenyben 1., 5. szakasz Vuelta a Castilla y León 10., Összetett versenyben 1., 4. szakasz Vuelta Espana 10., Összetett versenyben 1., 19. szakasz Giro di Lombardia 9. hely Vuelta a Burgos 3., Összetett versenyben 2., 5. szakasz Vuelta Espana Összetett verseny győztese Kombinált verseny győztese 1., 15. szakasz 2., 14. szakasz 2., 17. szakasz 3., 9. szakasz Ollósfarkú kolibri Az ollósfarkú kolibri (Lesbia victoriae) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Kolumbia, Ecuador és Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, gyepek és bokrosok, valamint erősen leromlott egykori erdők és városi térségek. Alfajai Lesbia victoriae berlepschi (Hellmayr, 1915) Lesbia victoriae juliae (Hartert, 1899) Lesbia victoriae victoriae (Bourcier & Mulsant, 1846) Porcikafű A porcikafű (Herniaria glabra) a szegfűfélék családjába tartozó növény, amely Észak-Amerikában és Európában honos. Vízhajtó hatásáról ismert. A porcikafű hatóanyaga a herniarin. Aumontzey Aumontzey település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 480 fő (2015). Aumontzey Jussarupt, Laveline-devant-Bruyères, La Chapelle-devant-Bruyères és Granges-Aumontzey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Csata (település) Csata (szlovákul Čata) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Fekvése Lévától 35 km-re délre, a Garam jobb partján található. Története Területén már az újkőkorban is éltek emberek. A régészek a vonaldíszes kerámia népének és a hévmagyarádi kultúrának nyomait, illetve bronzkori, hallstatt és latén kori temetőket tárták fel. Találtak település maradványokat a római korból és a szláv időszakból is. 1386-ban "Chatha" néven említik először, a máriacsaládi pálos kolostor és a lekéri bencés apátság birtoka volt. 1405-ben „Csatha” néven szerepel. 1601-ben 48 háza állt. 1715-ben malom, szőlőskert és 23 háztartás található a településen. 1720-ban 25 adózója volt a községnek. 1828-ban 105 házában 735 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "CSATA. Elegyes falu Bars Vármegyében, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Szent Pál Szerzetbéli Atyáké vólt, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize mellett, Lévától négy mértföldnyire, határja termékeny, fája tűzre, és épűletre elég, legelője, földgye, réttye jó, malma helyben, alkalmatos piatzozása, mellyekhez képest, a’ második Osztályba számláltatott." Fényes Elek szerint "Csatta, magyar falu, Bars vármegyében, a Garan jobb partján, Esztergom vármegye szélén, az oda vezető országutban: 783 kath. lak. Határja bőtermékenységü; van jó rétje, legelője, erdeje, vizimalma. F. u. a lekéri apátur. Ut. p. Kéménd." A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Lakói a közeli nagybirtokokon napszámosok és mezőgazdasági munkások voltak. Mások szövéssel, kosárfonással foglalkoztak. 1928-ban tűzvész okozott károkat a településen. 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1944-45-ben a hosszan elhúzódó harcok okoztak károkat a községben. 1947-ben sok magyart áttelepítettek Magyarországra, helyettük szlovákok jöttek. Ún. siska típusú kemence is ismert a faluból. Népessége 1910-ben 1776, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 1207 lakosából 828 magyar és 329 szlovák. 2011-ben 1074 lakosából 666 magyar és 341 szlovák. Nevezetességei A falu temploma 1958 -ban épült. A polgármesteri hivatal és a vasútállomás épülete 19. századi . Az Erzsébet-parkot 1896 -ban létesítették. I. világháborús hősi emlékmű. A szlovák uniós csatlakozás emlékműve. Friedrich Scherfke Friedrich Egon Scherfke (Poznań, 1909. szeptember 7. – Bad Soden, 1983. szeptember 15.), német származású lengyel válogatott labdarúgó. A lengyel válogatott tagjaként részt vett az 1936. évi nyári olimpiai játékokon és az 1938-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Lengyel bajnok (1): 1929 Cervélo TestTeam A Cervélo TestTeam (UCI csapatkód: CTT) egy svájci központú profi országúti kerékpárcsapat volt. A csapat 2010 végén megszűnt, egyesült a korábbi Garminnal és Team Garmin-Cervélo néven működik tovább. Története Megalakulás A csapat 2008-ban alakult meg, amikor a Team CSC Saxo Bank a szezon végén lecserélte Cervélo kerékpárjait Specializedra. Az új csapat tagja lett a Team CSC Saxo Bank versenyzője, Carlos Sastre is, aki Cervélo kerékpárral nyerte meg a 2008-as Tour de France-t. A 2005-ös Tour de France zöld trikósa, Thor Hushovd is csatlakozott a csapathoz, mivel szerződése a Crédit Agricole-nál lejárt. A norvég sprintert több csapattársa is követte a Cervélóba. A Tour de France utáni hat hónap során 25 kerékpáros gyűlt össze a keretbe, s az első edzőtábort 2009 januárjában tartották meg Portugáliában. A csapatot is itt mutatták be, melynek tagjai 13 különböző országból jöttek, ezzel a Cervélo az egyik leginkább nemzetközi profi kerékpárcsapat volt ezen a téren. Vicente Guillot Vicente Guillot Fabián (Aldaia, 1941. június 15. –) Európa-bajnok spanyol válogatott labdarúgó. A spanyol válogatott tagjaként részt vett az 1964-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Spanyol kupa (1): 1966–67 Vásárvárosok kupája döntős (2): 1961–62 , 1962–63 Európa-bajnok (1): 1964 Parque Europa (metróállomás) Parque Europa metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 12-es vonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a Consorcio Regional de Transportes de Madrid. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 12-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Fuenlabrada Central Hospital de Fuenlabrada Kék szem forrás A Kék szem forrás (albán nyelven: Syri i kaltër) vízforrás és különleges természeti jelenség Albániában, a Vlora megyei Muzina közelében. A népszerű turistalátványosságnak számító forrás tiszta, kék vize egy több mint ötven méter mély medencéből tör fel – a búvárok ötven méterig ereszkedtek le, de a karsztlyuk pontos mélysége még nem ismert. Innen ered a Bistrica folyó, amely 25 km hosszú és Sarandától délre torkollik a Ión-tengerbe. A forrás a tengerszint fölött 152 méterre fekszik, vízkibocsátása 18 400 l/s. A forrás környezete (180 hektár) természetvédelmi terület, tele tölgy- és szikomorfákkal. 2004 nyarán a forrás egy időre kiszáradt. Clarac (Haute-Garonne) Clarac település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 612 fő (2015). Clarac Bordes-de-Rivière, Le Cuing, Pointis-de-Rivière és Ponlat-Taillebourg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hadamard-szorzat A matematikában a Hadamard-szorzat, más néven Schur-szorzat vagy elemenkénti szorzat egy kétváltozós művelet, aminek tényezői ugyanolyan dimenziójú mátrixok. A szorzatban álló elemek a tényezők megfelelő elemeinek szorzatai. Nem tévesztendő össze a közönséges mátrixszorzással. Nevét a francia Jacques Hadamard vagy a német Issai Schur után kapta. A Hadamard-szorzás asszociatív, disztributív a mátrixok összeadására, és a közönséges mátrixszorzástól eltérően kommutatív is. Definíció Legyenek ugyanolyan dimenziójú, -es mátrixok. Ekkor A és B Hadamard-szorzata, is -es, és Nem azonos méretű mátrixokra a Hadamard-szorzást nem értelmezzük. Tulajdonságai A Hadamard-szorzás kommutatív, asszociatív és disztributív a mátrixok összeadására: A Hadamard-szorzás identitásmátrixa az -es mátrixok halmazán az az -es mátrix, aminek minden eleme 1. Ez különbözik a szokásos identitásmátrixtól. Egy mátrix Hadamard-invertálható, ha egy eleme sem nulla. A és a átlós mátrixokra, és főátlójukra, mint és vektorokra teljesül: ahol az adjungáltja. Általában, csupa egy vektorokkal megmutatható, hogy a Hadamard-szorzat elemeinek összege egyenlő nyomával. Négyzetes és mátrixok Hadamard-szorzatának sorösszege éppen az főátlóján álló elemei A Hadamard-szorzat a Kronecker-szorzat principális részmátrixa. Schur szorzástétele Pozitív szemidefinit mátrixok Hadamard-szorzata is pozitív szemidefinit. Ez Schur szorzástétele néven ismert. Sőt, ha A és B pozitív szemidefinit, akkor: Programozási nyelvekben A Hadamard-szorzást egyes programozási nyelvek beépítetten tartalmazzák. A MATLAB nyelvben a .* számítja. Fortranban és Mathematicában egyszerűen a * jelöli, míg a közönséges mátrixszorzat rendre a matmul függvénnyel, illetve . jellel számítható. Pythonban a sympy szimbolikus matematikai függvénytár tartalmazza, az array() adattípushoz kapcsolódóan, míg a közönséges mátrixszorzáshoz a mátrix (matrix)osztályt kell használni. A kettő között beépített konverziókkal lehet váltani. Az Eigen C++ függvénytár rendszere hasonló. R-ben a Hadamard-szorzat alapértelmezett, a mátrixszorzás a matrix.A%*%matrix.B alakban valósítható meg. Alkalmazása A Hadamard-szorzatot veszteséges tömörítő algoritmusok használják, például a JPEG. Artemisszió Alapítvány Az Artemisszió Alapítvány 1998 óta nonprofit közhasznú szervezetként működik. Az Alapítvány fiatal kulturális antropológusok kezdeményezéseként jött létre, akik elméleti tudásukat és tudományos kutatási eredményeiket a társadalmi és egyéni fejlődés, és a nyitott gondolkodás kialakításának szolgálatába kívánják állítani. Az Alapítvány az interkulturális kommunikáció elméletének és gyakorlati alkalmazásának kutatása, terjesztése és felhasználása révén törekszik megvalósítani céljait. Az Alapítvány küldetése, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei számára lehetőséget biztosítson olyan tevékenységekben való részvételre, illetve olyan készségek elsajátítására, amelyek erősítik az emberek közötti kapcsolatokat, javítják a kommunikációs és konfliktuskezelési készségeket, hozzájárulnak a tolerancia, a kölcsönös megértés és az együttműködés kialakulásához. Az Alapítvány kiemelten fontosnak tartja a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok - munkanélküliek, kistelepüléseken élők, romák, bevándorlók - bevonását, esélyegyenlőségük növelését és a kirekesztés elleni küzdelmet. Bakary Gassama Bakary Gassama (1979. február 10. –) gambiai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Bakary Papa Gassama. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Pályafutása során az I. Liga játékvezetője lett. Nemzetközi játékvezetés A Gambiai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2007-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Labdarúgó-világbajnokság U20-as labdarúgó-világbajnokság Törökország rendezte a 2013-as U20-as labdarúgó-világbajnokságot, ahol a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. 2013-as U20-as labdarúgó-világbajnokság --- A világbajnoki döntőhöz vezető úton Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazza. 2012-ben a FIFA JB bejelentette, hogy a brazil labdarúgó-világbajnokság lehetséges játékvezetőinek átmeneti listájára jelölte. A kiválasztottak mindegyike részt vett több szakmai szemináriumon. A FIFA JB 25 bírót és segítőiket, valamint kilenc tartalék bírót és melléjük egy-egy asszisztenst nevezett meg. A végleges listát különböző technikai, fizikai, pszichológiai és egészségügyi tesztek teljesítése, valamint különböző erősségű összecsapásokon mutatott teljesítmények alapján állították össze. Afrikai nemzetek kupája Egyenlítői-Guinea és Gabon a 28., a 2012-es afrikai nemzetek kupája, Dél-Afrika a 29., a 2013-as afrikai nemzetek kupája, Egyenlítői-Guinea a 30., 2015-ös afrikai nemzetek kupája nemzetközi labdarúgó tornát rendezte, ahol a CAF JB játékvezetőként foglalkoztatta. 2012-es afrikai nemzetek kupája A labdarúgó torna legjobb játékvezetője címet érdemelte ki. Afrikai nemzetek bajnoksága Az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) által 2009-ben útjára indított új labdarúgó torna. Szudán 2011-ben a 2. tornát rendezte, ahol a CAF JB bírói szolgálatra alkalmazta. Olimpiai játékok Angliába rendezik a XXX., a 2012. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornáját, ahova a FIFA JB bírói szolgálatra hívta meg. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Világkupa Marokkó rendezte a 10., a 2013-as FIFA-klubvilágbajnokságot, ahol a FIFA JB hivatalnokként foglalkoztatta. Szakmai sikerek 2014-ben Afrika legjobb Játékvezetője címet kapta. Johannes Gutenberg Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400. ? – 1468. február 3.) német ötvösmester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Élete Apja Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyja Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl. A pénzverési joggal is felruházott mainzi patrícius család a nemesek és polgárok között dúló harc miatt az 1420-as évek elején elhagyta városát és előbb Eltvillebe, majd 1430. táján Strasbourgba költözött. Gutenberg ebben az időben már kísérletezett a könyvnyomtatással. Egy Andreas Dritzehn nevű polgár 1436-ban ugyanis azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy tanítsa meg az aranyművesség és drágakőcsiszolás rejtelmeire, később a tükörkészítésre is. Amikor Dritzehn meghalt, műhelyében prést, és akkoriban szokatlan módon, könyveket is találtak. 1444-ben elhagyta lakhelyét, mivel a Svájcból visszatérő francia armagnacok egész Elzászt feldúlták, Gutenberg pedig nem érezte magát biztonságban. 1447-ben visszatért Mainzba, és pénzt kölcsönzött nyomdájának felállításához. Első munkája egy Weltgericht című vers volt, majd egy vékony latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges betűtípussal. Az 1448-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptár már új, egyenletesebb, szebb írásképet adó betűkkel készült. Hamarosan egyházi megrendelést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő búcsúcédulák nyomtatására. Néhány további naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg nekilátott főművének, a 42 soros Bibliának az elkészítéséhez. A 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett mű hatalmas technikai és anyagi kihívás volt a nyomdász számára. Ráadásul azért, hogy a biblia pont úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek, szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is. Még így is jelentősen, csaknem 50%-kal olcsóbban lehetett adni, mint egy hagyományos módon készült kódexet, ami vonzóvá tette a leendő vásárlók számára. Egy jómódú ügyvéd, Johann Fust hajlandónak mutatkozott arra, hogy finanszírozza a könyv elkészítését és cserébe társtulajdont szerzett a vállalkozásban. A munka 5 éven keresztül tartott, ezalatt rengeteg új betűt kellett önteni, papírt és pergament vásárolni. Mivel egyedül ezt nagyon nehéz lett volna végigcsinálnia, Gutenberg felvett maga mellé egy segédet, Peter Schöffert. Az idő előrehaladtával Fust felismerte, hogy a segéd alkalmazásával hosszú távon semmi szüksége nincs a mesterre, ezért beperelte Johannest a kölcsönadott pénz és annak kamatai miatt. A teljes követelés 2026 forintot tett ki, amely akkoriban óriási összeg volt. Gutenberg nyilvánvalóan nem tudta előteremteni, így a nyomda, a betűkészlet és a félig kész Bibliák Fust birtokába kerültek. Saját vállalkozásuk már büszkén hirdette, hogy nyomtatott Bibliát árulnak, ellentétben Gutenberggel, aki nem kívánta felfedni vevői előtt, hogy nem kézzel készített munkát ad el nekik. Gutenberg egy városi tanácsostól kapott kölcsönből újraindította saját nyomdáját. Elkészült egy 36 soros Biblia, de máig vitatott, hogy ő, vagy egy bambergi nyomdász készítette, a tőle vásárolt első betűsorozattal. Mindenesetre két kisebb könyv, Matthaeus de Cracovia Tractatus rationis et conscientiae (Értekezés az elméről és a lelkiismeretről) illetve Aquinói Tamás: Summa de articulis fidei (A hitcikkelyek summája) nyomtatásával sikerült annyi pénzt gyűjtenie, hogy nekikezdhessen Johannes de Balbus Catholicon című lexikonának, amely a kolofon tanulsága szerint 1460-ban készült el. Ezek után befejezte nyomdászi tevékenységét és visszavonult. Nyugalmat nem lelt: 1462-ben menekülnie kellett Mainzból, mert azt a mainzi érsek és a pápa között támadt viták miatt zsoldosok gyújtották fel. Néhány év múlva hazatért és ott halt meg 1468 elején. Találmányai Mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás Az előre fából kifaragott, vagy öntött kész oldalak nyomtatása már szokásban volt. Először a fatáblákra vésték az egész szedéstükröt. A folyamatnak azonban volt egy nagy hátránya, mivel minden egyes könyvhöz teljesen új fametszeteket vagy nyomódúcokat kellett készíteni, nemigen lehetett vele sokféle könyvet előállítani. Gutenberg a kevesebb vésés miatt, a fatáblákat fűrészelte fel különálló betűkre. Ezek a betűk nem simultak szépen egymáshoz, nem álltak egyenes vonalban. Nem lehetett velük jó minőségű nyomatot létrehozni. Ekkor gondolt arra, hogy fémből próbál betűket csinálni. Először acélból mindegyik betűből egy-egy példányt vésett ki. Ez volt az ún. patrica vagy bélyegző, amelyet azután egy valamivel lágyabb réz vagy bronz darabba ütött. Így keletkezett a negatív – azaz mélyedést és nem domborulatot felmutató – betűképet tartalmazó matrica. A matricát használta az öntőkészüléknél, a végső betű elkészítéséhez. Betűfém Hosszú kísérletezés után találta meg Gutenberg a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón. Kézi öntőkészülék A kézisajtó korában a betűk sokszorosításának Johannes Gutenberg által kifejlesztett eljárása érvényesült. A könyvnyomtatás alapanyaga a patrica és a matrica alapján öntés útján sokszorosított ólombetű volt. Az apró ólombetűket szétválogatva tartották betű és írásjelfajtánként. Kezdetben vésnökök és fémművesek, ötvösök készítették a betűk metszését, majd betűmetszők végezték ezt a művészi igényű munkát. A betűmetszők rendkívül kemény fémből egyéni rajzú betűket véstek. Ez a patrica, amely alapján kemény fémötvözetű betűnegatívot, azaz matricát készítettek. A patricák alapján készültek a matricák. Míg a patrica egyedi darab volt, addig a matricából több is készülhetett. A korlátlan számú ólombetű öntése a matrica segítségével történt. A matricát vaspofák közé állították, amelyet a kívánt betűszélességnek megfelelően beszabályoztak. Ennek következtében üres tér képződött fölötte, amelynek magassága az öntendő ólombetű magasságának felelt meg. Ebbe az üres térbe felülről forró, folyékony betűfémet öntöttek, majd az öntés után a készüléket szétszedték, a kieső kész – ismét tükörfordított – ólombetűről a túlöntést letörték, a szálkáktól megtisztították. Ez a kész betű bármikor, bármilyen mennyiségben, mindig ugyanolyan alakban, szélességben és magasságban utánönthető volt. Ha esetleg a rézmatrica az idők folyamán elkopott vagy megsérült, a bélyegzővasról újabb leütést készítettek, ezúton az első matricával teljesen megegyező új matricát kaptak. Ezzel az eljárással sikerült a betűk teljes egyenletességét és azonosságát biztosítani. Nyomdafesték Nem volt könnyű megtalálni a kencéből,[forrás?] gyantából és lámpakoromból álló nyomdafesték keverékének helyes arányait sem. Szedő-sorjázó/szedővas (winkel) Öntöttvasból készült szerszám, melynek oldalai egymással derékszöget zárnak be. Két oldalról nyitott, zárt oldalai közül az egyik állítható és ékekkel rögzíthető. Így állítható be a kívánt sorszélesség. Ebbe a szerszámba szedték egymás után a betűket a kéziszedők, és így alakult ki a szedett szöveg. Festékező labdacs Újítás volt az is, hogy a festéket már nem ecsettel hordták fel a nyomóformára, hanem birkabőrből készült és lószőrrel töltött labdaccsal, amely egyenletesen adagolta a festéket. Kézisajtó A Gutenberg-féle kézisajtó két függőleges oszlopból állt, amelyeket felül vízszintes keresztgerenda tartott össze. A gerendában csavarmenet haladt keresztül, s e csavarmenet alsó végére egy vaslemez (tégely) volt erősítve. Az ugyancsak vasból készített nyomóalap, az ún. fundamentum, amelyen a nyomásra szánt forma foglalt helyet, fából készített sínpáron ki- és betolható volt. A fundamentumnak a tégelyen kívül kellett állnia akkor, amikor a kiszedett könyvoldalakat ráhelyezték. A szedések közé megfelelő szélességű léceket, úrkitöltőket helyeztek, ezek a betűk magasságánál alacsonyabbak voltak, hogy a festéktől mentesek maradjanak, s nyomást ne kaphassanak. Az így összeállított nyomóformát a fundamentumszélei körül haladó keretbe fából készült ékekkel beszorították, és ennek következtében az oldalak szedései mozdíthatatlanul, szilárdan álltak. Ezt követően a formát a pamacsozó labdacs segítségével befestékezték. A nyomandó ívet a fundamentumhoz ki- és behajtható vassarokkal szerelt, papirossal bevont keret belső oldalára helyezték, amelyen előzőleg a nyomásban előforduló egyenetlenséget vékony papirosok felragasztásával kiegyenlítették (egyengették). Ehhez a kerethez egy másik keret csatlakozott, amely ugyancsak ki- és behajtható vassarkokkal volt az előbbihez erősítve. Ezt a keretet tympannak nevezték s a papirosívek egy helyen történő szilárdan tartására szolgált. A tympant egy nagyon egyszerű szerkezet hozta mozgásba. Ez a mennyezetről a padozatig érő kötélből vagy szíjból állt, amelyet a nyomdász a lábával feszített meg. Ha a tympan lecsapódott a keretre s közrefogta a papirost, az egészet ráhajtották a nyomóformára. A nyomóformát a papirossal együtt betolták a tégely alá, s a csavarmenetet egy nyél segítségével lefelé hajtották, a vastégely leereszkedett, s az alája tolt szedéssel érintkezésbe jutott, ezzel a művelettel létrejött a nyomás, amelynek következtében a befestékezett szedés képe a papirosra került. A fundamentumot most a tégely alól újból kitolták, a nyomtatott ívet kivették a formából, és a nyomás újra elkezdődött. Hogy a szedésről történő nyomás a papirosnak mindig ugyanarra a helyére kerüljön, vagyis hogy az első és a hátsó oldal nyomása pontosan fedje egymást, a szedések mellé tűket helyeztek, ezeket punktúráknak nevezték. Az első oldalnak tűszúrta lyukait a második oldal nyomásánál a tűkre pontosan beigazították és ezzel biztosítva volt az elő- és hátoldalak sorainak pontos egymásra esése (regisztere). Gutenberg nyomtatványait, s az ezzel a módszerrel készült 15. század i nyomtatványokat (egészen pontosan az 1501. január 1. előttieket) ősnyomtatványoknak nevezzük. Történelmi jelentősége A mozgatható betűket valamikor a 11. század közepén ugyan Kínában találta fel egy Pi Seng nevű ember, de az ő betűmintája agyagból készült, ami nem túl tartós. A koreaiak jóval Gutenberg előtt már fémből készült betűmintákat használtak, a 15. század elején a koreai kormány egy öntödét is fenntartott nyomóelemek gyártására. A mozgatható betűmintával történő nyomtatás Kínában mégsem vált általánossá egészen addig, amíg a Nyugattól át nem vették a korszerű könyvnyomtatás műveleteit. Gutenberg jelentősége tehát nem abban rejlik, hogy a fémből készült mozgatható betűmintákat használta, hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni. Ezek közül a papír volt az egyetlen, amit készen kapott (lásd Cai Lun). Gutenberg a nyomtatás alkotóelemeinek összekapcsolásával így a gyártásnak egy hatékony rendszerét alakította ki, ezáltal a könyvnyomtatás tömegtermelési folyamattá vált. Egy nyomtatott könyv hatása ugyanis nem különbözik egy kézzel írott társától. A könyvnyomtatás fölénye a tömegtermelésben van, és Gutenberg találmányának fontossága ebben mutatkozik meg. Mátészalka gyászban van A Mátészalka gyászban van egy népballada Gacsaj Pestáról, aki – ha élt egyáltalán – a XIX. század elején volt betyár, és szívesen elcsábította Mátészalka lányait és asszonyait. A legenda szerint egyszer a bíró feleségét is, a bíró pedig felbiztatta a falubeli legényeket, hogy öljék meg. A dallamnak több változata van, a szöveg meglehetősen állandó, legfeljebb a település és a személy neve változik. Kotta és dallam 1) 2) 3) 4) A kis kottafejjel jelölt hangok díszítések, nem számítanak a szótagszámba és a kadenciába. Szövegük megismétli az előző három hang szövegét. Források Daloskönyv: Mátészalka gyászba' van. Szerk.: Kríza Kálmán mek.oszk.hu (1992. dec. 16.) (Hozzáférés: 2016. dec. 6.) (kotta és szöveg) Mátészalka gyászban van. Szegedi piaristák (Hozzáférés: 2016. dec. 6.) (kotta és szöveg) Erdélytől Felvidékig: Magyar népdalok 2 és 3 szólamú vegyeskarra. Szerkesztette: Kertész Gyula. Budapest: Magyar Kórus. 1940. 38. o. Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 272. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Gacsaj Pesta balladája. Dr. Cservenyák László YouTube (2015. dec. 21.) (Hozzáférés: 2016. dec. 4.) (videó) (a ballada története prózában) Felvételek Mátészalka gyászba van. Mátészalkai Dancs Lajos népdalkör Youtube. Szatmárhegy (2016. jún. 2.) (Hozzáférés: 2016. dec. 4.) (videó) Református Politikai Párt Református Politikai Párt (hollandul: Staatkundig Gereformeerde Partij, SGP) egy hollandiai, keresztény-jobboldali szellemiségű politikai párt, amely a református tanokat követi. A párt a legrégebb óta jelenlevő politikai párt Hollandiában, a mindenkori ellenzék tagja. A párt Hollandiában egyedüliként támogatja a halálbüntetést. Ideológiája A párt egy radikális protestáns párt, ezen belül is a református egyház tanait követi. A párt kormányzását a Biblia szellemiségében végezné. A párt szigorúan ellenzi az állam és az egyház szétválasztását Álláspontjuk szerint mind az egyháznak és az államnak is meghatározott szerepe van a társadalomban, hitet tesznek a teokráciában. A párt ellenzi a feminizmust, de bibliai alapon úgy vélik, hogy a nők és férfiak ugyanannyira fontosak a társadalomban, de nem egyenlőek, mert különböző szerepük van a társadalomban. A parlamenti vitákon gyakran hangsúlyozzák a jogállam és a parlamenti eljárások szerepét. A párt szükségesnek tartja a halálbüntetés újrabevezetését Hollandiában, amit Mózes első és második könyve alapján tartanak fontosnak. Választói A párt hagyományosan azon református vallásúak körében népszerű, akiknek vallási meggyőződése nagyon erős. Ezek a választók a különböző hollandiai református egyházak tagjai, valamint Hollandia Protestáns Egyházának konzervatív szárnyának tagjai és az ortodox kálvinista Református Szövetség. Földrajzilag a választók a holland bibliai övezet területére koncetrálódnak: Zeelandon belül Goeree-Overflakkee település és Dél-Hollandon belül Alblasserwaard polder valamint Gelderland és Overijssel nyugati része. Galeata Galeata település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Forlì-Cesena megyében. Lakosainak száma 2536 fő (2017. január 1.). Galeata Predappio, Premilcuore, Santa Sofia, Civitella di Romagna és Rocca San Casciano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Still Not Black Enough A Still Not Black Enough a W.A.S.P. hatodik stúdióalbuma (összesen a hetedik). Először, 1995. júniusában adták ki, majd 1996-ban a Castle Records megjelentette az Amerikai Egyesült Államok-ban. Eredetileg Blackie Lawless szólóalbumaként jelent volna meg, azonban Blackie még a megjelenés előtt meggondolta magát, így W.A.S.P. albumként adták ki. Az album dalai Az összes dal Blackie Lawless szerzeménye, a kivételek külön feltüntetve. "Still Not Black Enough" – 4:02 "Somebody to Love" (Darby Slick) – 2:50 "Black Forever" – 3:17 "Scared To Death" – 5:02 "Goodbye America" – 4:46 "Keep Holding On" – 4:04 "Rock And Roll To Death" – 3:44 "Breathe" – 3:44 "I Can't" – 3:07 "No Way Out of Here" – 3:39 "One Tribe" - 4:59 ** " Tie Your Mother Down " ( Brian May ) - 3:39 ** "Whole Lotta Rosie" ( Angus Young , Malcolm Young , Bon Scott ) - 3:59 ** A **-al jelölt dalok csak az amerikai kiadáson találhatóak meg. A "Tie Your Mother Down" a Japán kiadáson a 6. dal. Tagok Blackie Lawless - ének, ritmusgitár, akusztikus gitár, billentyűs hangszerek, basszusgitár, szitár Bob Kulick - szólógitár Mark Joesphson - elektromos hegedű Frankie Banali - dobok Stet Howland - ütőshangszerek Tracey Whitney - háttérének K.C. Calloway - háttérének Kislemezek "Black Forever" "Goodbye America" Norfolk-szigeti galamb A norfolk-szigeti galamb (Hemiphaga novaeseelandiae spadicea) a madarak (aves) osztályába és a galambfélék családjába tartozó óriás-gyümölcsgalamb (Hemiphaga novaeseelandiae) kihalt alfaja. Előfordulása Új-Zélandhoz közeli Norfolk-sziget volt a lakóhelye. Az utolsó példányát 1901 körül látták felbukkanni. Kihalásában szerepet játszott, hogy az ember a szigetre magával vitt olyan ragadozó állatokat, mint a macska és a menyét. A galambok vadászata és a megjelent ragadozó állatok közösen azt eredményezték, hogy a 20. század kezdetén kihalt a madárfaj. Közeli rokona a Norfolk-szigeti csillagosgalamb is kihalt madárfaj. Dubranec Dubranec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 22 km-re délre, községközpontjától 15 km-re délnyugatra, a Vukomerići dombok között fekszik. Története Területén már az i. e. 4. évezredben az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt feltárt, a Balaton-Lasinja kultúrához tartozó régészeti leletek. A középkorban lakói kezdetben a zágrábi várispánsághoz tartozó szerviensek voltak. 1225-ben IV. Béla még szlavón hercegként a zágrábi várhoz tartozó egyes jobbágyokat nemesi rangra emelt, akik mentesültek a várispánok joghatósága alól és a zágrábi mező (Campi Zagrabiensis) nemeseinek közössége, azaz saját maguk által választott saját joghatóság (comes terrestris) alá kerültek. Az így megalakított Túrmezei Nemesi Kerülethez tartozott a település is. Ezen belül közigazgatásilag a Vrhovlje (montes S. Catherinae) járásának központja és egyik judikátusi székhelye volt. Régi plébániatemplomát, melyet Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szenteltek már 1334-ben említi a zágrábi káptalan statutuma. 1650 körül a hívek a faluban új kápolnát építettek mivel a régi, a falun kívül álló templom télen nehezen volt megközelíthető. A Havas Boldogasszony kápolna 1714-től lett a falu plébániatemploma. A régi templomot 1820 körül rossz állatota miatt lebontották, az 1824-es egyházlátogatás már nem említi. A falu és környéke a 16. századtól sokat szenvedett a gyakori török támadások miatt. Amikor 1592-ben Hasszán boszniai pasa végigpusztította a Túrmezőt és mintegy 35000 lakost hurcolt rabságba számos ősi túrmezei család pusztult ki és nem maradt egyetlen ép falu sem. A török veszély megszűnése annak a nagy győzelemnek köszönhető, melyet a horvát sereg 1593. június 22-én Sziszeknél aratott a török felett. A túrmezei kerület megszüntetése után a falut is a Zágráb vármegyéhez csatolták. 1857-ben 291, 1910-ben 494 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 338 lakosa volt. A plébániának 70 tagból álló ének és zenekara, akik a hazai fesztiválokon kívül már felléptek Csehországban és Magyarországon is. Nevezetességei A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma 1650 -ben épült. Eredetileg fából épített kápolna volt, 1668 -ban előtérrel és harangtoronnyal bővítették. A 18. század elején előbb a szentélyt, majd a hajót is felfalazták. 1714-ben lett a falu plébániatemploma. Az idők folyamán többször átépítették, mai formáját Hermann Bolle tervei alapján nyerte el 1881 -ben, amikor ún. „turopoljei stílusban” építették át és a sajátos helyi díszítőelemekkel látták el. Belseje teljesen egyedülálló . Oltárait, melyek a Havas Boldogasszony, Szent József és Szent Katalin tiszteletére vannak szentelve Bollé tervei alapján I. Wagmeister építette. Festett üvegablakai Bécsben készültek, belső festése az osztrák Clausen mester munkája. Képei közül különösen a Szűzanyának még a régi kápolnából származó képét övezi nagy tisztelet. A homlokzaton elhelyezett Megfeszített Jézus szobrot, alatta Máriával és Szent Jánossal korának neves szobrásza Dragutin Morak faragta. A templomnak nagyon szép karácsonyi betleheme van, mely mintegy harminc darab 40 cm magas figurából áll. Mate Mihinice obrezinei szobrász készítette 1989-ben. Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt kápolnája a szőlőhegyen az erdőben egy dombon áll, kupolás külső formája mauzóleumra emlékeztet. Szodoma és Gomora Szodoma (héberül ������, modern átírással S�dom, tibéri átírással S��ôm, arabul: ���� Szadūm, görögül Σόδομα) és Gomora (héberül ��������, modern átírással ʿAmora, tibéri átírással Ġ�môrāh/ʿĂmôrāh, arabul: ����� ʿAmūrah, görögül Γόμορρα) két város, amely a Bibliában, a Koránban, valamint a hadíszban is említett, melyeket a Mózes első könyvében lejegyzett történet szerint Isten, lakosainak bűnei miatt „kénköves és tüzes eső” által pusztított el. A keresztény és az iszlám vallásban a városok nevei a megátalkodottság és erkölcsi romlottság, míg bukásuk Isten haragjának közmondásszerű szinonimájává vált. Szodoma és Gomora földrajzi helye Bár e városok pontos földrajzi helye máig vita tárgya, a Bibliában található leírás szerint Szodoma egyike volt a később Öt Városként Pentapolisz is jelölt földrajzi egységnek Szodoma, Gomora, Admá, Zeboim és Bela – amit Cóár néven is meg lehet találni. A Pentapolisz városait összességében „a síkság városainak” is nevezték, mert mind a Jordán síkságán terültek el. Ez jelölte ki a kánaániták lakhelyének déli határait a mai Holt-tenger déli medencéjének vidékén. Egyes feltételezések szerint Szodoma és Gomora a Holt-tengertől északkeletre található, kör alakú síkságon helyezkedett el. Azon a helyen ahol a manapság Tall el-Hammamnak nevezett város romjai találhatók. A bibliai történet Lót, Ábrahám unokaöccse azért költözött Szodomába, mert itt nyájának elérhető közelségben talál jó legelőt. A Mózes első könyvében található történet szerint Isten két, férfi alakban megjelenő angyalt küldött Ábrahámhoz Mamre síkságaira. Miután Ábrahám, és felesége, Sára illedelmesen fogadták a vendégeket, Isten közölte Ábrahámmal, hogy mivel Szodomában és Gomora "ellen sok a panasz és jajkiáltás", „és mivel bűnük nagyon súlyos,” meg fogja vizsgálni ezeket a városokat. Erre válaszul Ábrahám folyamatosan arra kérte Istent, hogy ha egy kevés igaz embert talál ott, akkor ne büntesse meg a várost. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy ha egy kevés igaz embert talál ott, akkor a várost nem fogja lerombolni. Isten két angyala Ábrahám unokaöccsénél, Lótnál is megjelent, aki elérte, hogy szálljanak meg nála, s egyenek családjával. Ez után a városban élő férfiak, körülvették Lót házát, és kérték Lótot, hogy vigye ki a házból a hozzá vendégként érkező férfiakat, avval a céllal, hogy szexuális erőszakot kövessenek el velük szemben. A Károlyi féle Biblia bibliafordításban a megismerni kifejezés szerepel, mely eredetileg egy héber szó, jelentése: ’közösülni’. Válaszul Lót nem mutatta be vendégeit Szodoma lakosainak, inkább két, férjezetlen lányát ajánlotta fel nekik, „akik még nem ismertek férfit”, hogy kedvük szerint cselekedjenek velük. Azonban a szodomaiak visszautasították az ajánlatot, és megfenyegették Lótot, hogy rosszabb dolgot tesznek majd vele, mint vendégeivel akartak, majd megátkozták Lótot. Lót angyali vendégei megmentették őt, és támadóit megvakították. Utána megparancsolták Lótnak, hogy szedje össze családját, s hagyják el a várost. Ekkor tudatták vele, hogy őket azért küldték, hogy lerombolják Szodomát és Gomorát. Miközben elkezdtek menekülni, az angyalok rájuk parancsoltak, hogy semmilyen körülmények között ne forduljanak hátra. Lót és felesége a városok pusztulása előtt elhagyta a várost. Menekülés közben Lót felesége, az angyalok figyelmeztetése ellenére sóvárogva visszatekintett és e miatt sóbálvánnyá változott. Szodoma és Gomora városok lakóinak bűne Bár Szodomát és Gomorát a homoszexualitást, valamint egyéb szokatlan szexuális cselekedetek elkövetését és az erkölcsi romlottságot maga után vonó ítélet, és az e miatt bekövetkező bűnhődés metaforájaként is használják, a Bibliában nem található sem arra vonatkozó állítás, sem olyan egyértelmű utalás, mely szerint e két város lakosainak bűne, amiért büntetésüket kapták, az a homoszexualitás, vagy egyéb szokatlan szexuális cselekedet elkövetése lett volna. Amíg Mózes első könyve egyszerűen csak a gonoszságot nevezi meg Szodomaiak fő bűneként, Ezékiel könyve szerint a bűnük a gőgösség volt, és az, hogy a jólétük ellenére nem segítették a szegényeket és a rászorulókat, a Jeremiás könyve a házasságtöréshez és a hazugsághoz hasonlítja Szodomát és Gomorát, Péter második levele pedig az istentelenséget és kicsapongást emeli ki, Ézsaiás könyve a bűnnel való dicsekvést hangsúlyozza, addig Júdás levele paráznaságként hivatkozik Szodoma és Gomorába lakosainak bűnére. A Júdás levelének egyes magyar fordítás változatai viszont utalhatnak szexuális irányultságra is: egyes fordításokban a Szodomára és Gomorára vonatkozó szakaszban egyrészt "idegen test utáni kívánság"-ként a paráznaságra utalva, egyes bibliafordítások pedig "természetellenes kívánságok"-ként fordítanak. Mivel a történet szerint Szodoma és Gomora népe csoportosan és nyilvánosan szexuális erőszakot akart elkövetni, egyes bibliaértelmezés szerint a bűnük lényege nem a szokatlan szexuális tevékenységek gyakorlata, hanem sokkal inkább az erőszak, a bántalmazás, mindennek a nyilvános elkövetése és nyilvános felvállalása volt. E megközelítés igazságtartalmát, mely szerint a bűnük lényege az erőszak volt, alátámasztani látszik az a szakasz, melyben a Biblia arról ír, hogy Szodoma és Gomora miatt sok „panasz és jajkiáltás” történt. További bibliai említések Szodoma és Gomora városát a Biblia (a fentieken túl) több helyen említi. Bár Szodomát összesen 28 alkalommal, Gomorát 12 alkalommal említik meg a Bibliában, ezek jelentős része nem rendelkezik jelentőségteljes információtartalommal Szodoma és Gomora város lakóira vonatkozólag, vagy a történttel kapcsolatosan. Ezek vagy a történet elbeszélés részét képezik, vagy hasonlatként, intő példaként hivatkoznak rá, máshol a városokat iránymeghatározással kapcsolatosan vagy egyéb információkra vonatkozólag említik. Ezékiel könyvében Isten az akkori Jeruzsálemet Szodomához hasonlítja. Az Evangéliumok szerint Jézus néhány város esetében, Szodománál és Gomoránál is rosszabb sorsot ígért a tanítványaihoz beszélve, az alapján, hogy előre feltételezte, hogy nem fogadják majd be tanítványait, és/vagy nem fogják meghallgatni őket, vagy azért mert, miután látták az akkor történt csodákat (Chorazin és Bétszaida városok lakói) mégsem tértek meg. A Lukács evangéliumában Jézus a Szodomaiak számára bekövetkező végeseményt, jövőre hivatkozó, jövőben bekövetkező rendkívüli végeseményekhez hasonlítja. Péter második levele szintén hivatkozik Szodomára és Gomorára: intő példaként említi azok számára "akik istentelenül élnek." Kapcsolódó szócikkek szodómia Megjegyzés E terület a szakértők véleménye szerint a bibliában Kikárként említett területtel azonos. San Marino az 1972. évi nyári olimpiai játékokon San Marino az NSZK-beli Münchenben megrendezett 1972. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. La Ville-sous-Orbais La Ville-sous-Orbais település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 52 fő (2015). La Ville-sous-Orbais Igny-Comblizy, Le Breuil, Margny, Orbais-l’Abbaye és Verdon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2010-es évek Évszázadok: 20. század · 21. század · 22. század Évtizedek: 1960-as évek · 1970-es évek · 1980-as évek · 1990-es évek · 2000-es évek · 2010-es évek · 2020-as évek · 2030-as évek · 2040-es évek · 2050-es évek · 2060-as évek Évek: 2010 · 2011 · 2012 · 2013 · 2014 · 2015 · 2016 · 2017 · 2018 · 2019 2010 .: Labdarúgó-világbajnokság a Dél-afrikai Köztársaságban 2012 .: A XXX. nyári olimpia Londonban 2014 .: Az Európai Űrügynökség (ESA) fellőtte a Bob nevű műholdat a földi környezetkárosító tevékenységek megfigyelésére. 2016 .: Rio de Janeiro megrendezi a XXXI. nyári olimpiát . 2017 .: Budapesten megrendezik a felnőtt úszó-világbajnokságot. 2019 .: Budapesten fogják megrendezni a junior úszó-világbajnokságot. A világ jelentősebb vezetői Donald Trump (USA) Theresa May (Egyesült Királyság) Paolo Gentiloni (Olaszország) Barack Obama (USA) Vlagyimir Putyin (Oroszország) Dmitrij Medvegyev (Oroszország) David Cameron (Egyesült Királyság) Angela Merkel (Németország) Emmanuel Macron (Franciaország) Nicolas Sarkozy (Franciaország) François Hollande (Franciaország) Silvio Berlusconi Mario Monti José Luis Rodríguez Zapatero Mariano Rajoy Recep Tayyip Erdoğan Benjámín Netanjáhú Mahmud Ahmadinezsád Hasszan Ruhani Bassár el-Aszad Hoszni Mubárak Muammar al-Gaddafi Hugo Chávez Hszi Csin-ping Pak Kunhje Kim Dzsongun Természettudományok 2016. Várható első plazmaművelet az első pozitív energiamérlegű magfúziós atomreaktorban ( ITER ) Budzsák A Budzsák (oroszul, ukránul és bolgárul: Буджак, Budžak; románul: Bugeac; törökül és gagauz nyelven: Bucak) történelmi régió a mai Ukrajnában. A Fekete-tenger, a Duna, valamint a Dnyeszter folyó közt fekvő, gyéren lakott többnemzetiségű, 600 000 embernek otthont adó régió 13 188 km2 alapterületű, Besszarábia déli részét képzi. A manapság az Odesszai terület részét képző régió északon és nyugaton a Moldovai Köztársasággal, délen Romániával, keleten a Fekete-tengerrel határos, Ukrajna többi részétől pedig a Dnyeszter torkolata választja el. Név, földrajz Eredetileg a Budzsák név Moldva egy kisebb, délkeleti sztyeppés területét jelölte. Az északról Traianus fala, délről a Duna, valamint Fekete-tenger, nyugatról a Prut, keletről pedig a Dnyeszter által határolt terület mint a történelmi Besszarábiaként volt ismert 1812-ig, amikor ezt a nevet a két folyó közi nagyobb régió kapta meg, melybe a Budzsák is beletartozott. A középkorban használatos értelmezés szerint a név nem fedi Dnyeszterfehérvár, Kilija és Izmajil megyéket. Besszarábia 1940-es szovjet megszállása után annak déli része Ukrán SZSZK része lett, nem képezte a Moldáv SZSZK részét, és Budzsákként vált ismertté, így a mai értelmezés szerinti terület valamivel kisebb, mint a történelmi kifejezés által lefedett. Olmiccia Olmiccia település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 119 fő (2015). Olmiccia Sainte-Lucie-de-Tallano, Arbellara, Granace, Loreto-di-Tallano és Sartène községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Biharmagura Biharmagura falu Romániában, Bihar megyében. Fekvése Biharmagura (Magura) Bihar megyében, Belényes mellett fekvő kis település. Története Magura először a nagyváradi 1. sz. püspök, majd a görögkatolikus püspök birtokaihoz tartozott. A település határában nagyon szép cseppkőbarlang található, és itt látható az úgynevezett Sárkánybarlang sziklafülke is. Borovszky az 1900-as évek elején írta a kis településről: „Magura, a Bihar-hegységben fekvő kisközség, ortodox oláh lakosokkal. Házainak száma 72, lakosaié 358. Postája, távírója és vasúti állomása Belényes.” Torres Dániel Torres Dániel (Quito, Ecuador, 1982. február 18. –) ecuadori-magyar énekes. Élete 1988-ban költözött Magyarországra édesanyjával. Középiskolai tanulmányait a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolában végezte, mint idegenforgalmi ügyintéző. Anyanyelve a magyar és a spanyol, de jól beszél angolul és németül is. 1994-ben kapta meg élete első gitárját. Az első dal, amit megtanult eljátszani, a Nothing Else Matters volt a Metallicától. A gimnáziumi évei alatt is volt egy együttese Adenoma néven, aminek a gitárosa, énekese és szövegírója is volt egyben. Az ország egyik tehetségkutatójának, a Megasztárnak a második szériájában lett ismert énekes. Negyedik helyezést ért el. 2005-ben megalakult a Torres Dani és a Veni Styx nevű együttes, melynek tagjai Németh Balázs Attila, Süveg Mátyás, Popovics Gergely és Papp Szabolcs. Két albumuk jelent meg. 2007-ben feloszlottak. Dani 2009 áprilisában a Song of the Year nevű, nemzetközi dalszerző versenyen rock kategóriában második helyezést ért el Drivin' című dalával. Könyvei Én, Torres (2005) Jürgen Kuczynski Jürgen Kuczynski (Elberfeld, 1904. szeptember 17. – Berlin, 1997. augusztus 6.) német közgazdász és gazdaságtörténész. Művei Tudományos munkái Geschichte der Lage der Arbeiter unter dem Kapitalismus (40 kiadás) Studien zur Geschichte der Gesellschaftswissenschaften (10 kiadás) Geschichte des Alltags des deutschen Volkes (5 vkiadás 3-89438-191-4 Irodalmi munkái Jürgen Kuczynski: Dialog mit meinem Urenkel. 19 Briefe und ein Tagebuch. 2. kiadás Berlin 1984 Jürgen Kuczynski: Fortgesetzter Dialog mit meinem Urenkel: Fünfzig Fragen an einen unverbesserlichen Urgroßvater. Berlin 2000 Jürgen Kuczynski: Ein treuer Rebell. Memoiren 1994–1997 . Berlin 1998 Medvegy Nóra Medvegy Nóra dr. (Tatabánya, 1977. március 29. –) orvos, jogász, közgazdász, magyar sakkozó, női nemzetközi nagymester, férfiak között nemzetközi mester, U18 korosztályos és kétszeres felnőtt női magyar bajnok, U18 korosztályos Európa-bajnoki bronzérmes, kétszeres sakkolimpikon. Élete 2001-ben végzett az orvosi egyetemen, majd elvégezte az ELTE jogi, és a Corvinus Egyetem közgazdász szakokleveles képzését is. Testvére Medvegy Zoltán, valamint férje Gyimesi Zoltán szintén sakkozók, mindketten nemzetközi sakknagymesterek. Három gyermekük van, legidősebb a 2001-ben született Péter, a 2003-ban született Gergely és a 2006-ban született Flóra. Pályafutása 1994-ben megnyerte az U18 korosztályos ifjúsági magyar bajnokságot. Több alkalommal vett részt a korosztályos ifjúsági sakk világ- és Európa-bajnokságokon, 1995-ben az U18 ifjúsági sakk-Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. Megnyerte az 1995 év elején rendezett 1994. évi, valamint az 1999-es magyar női sakkbajnokságot. 2003-ban és 2007-ben 2. helyezést ért el, 1997-ben és 2002-ben bronzérmet szerzett, 2009-ben a 3-4. helyen végzett. 2006-ban abszolút első helyezést ért el az országos orvos-sakkbajnokságon. 2002-ben szerezte meg a női nemzetközi nagymesteri fokozatot. Eredményei alapján 2005-ben a férfiak között is nemzetközi mesteri címet ért el. A címhez szükséges normákat 2002-ben a XXVII. Elekes Dezső emlékversenyen, valamint a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös szezonban a magyar sakkcsapat bajnokságon elért eredményeivel teljesítette. A 2016. júniusban érvényes Élő-pontértéke 2361. Legmagasabb pontértéke a 2004. júliusban elért 2407 volt, ezzel akkor a világranglista 45. helyén állt. A magyar ranglistán az aktív női versenyzők között a 3. helyen áll. Csapateredményei Két alkalommal szerepelt a magyar női válogatott tagjaként a sakkolimpián, 1996-ban és 1998-ban. 2005-ben tagja volt a női Európa-bajnokságon szereplő válogatottnak. 1998-ban tagja volt a MITROPA Kupán szereplő magyar válogatottnak. Kiemelkedő versenyeredményei 1. helyezés: Bad Wiessee (2000) 1. helyezés: Elekes Dezső emlékverseny IM-verseny, Budapest (2002) 1. helyezés (nők között): Chess Festival Gibraltár (2003) 2-5. helyezés: Balatonalmádi (2006) 3. helyezés: Magyar női KO bajnokság, Budapest (2007) 3. helyezés: Magyar női bajnokság döntő, Eger (2009) Női snowboardcross a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon a hódeszka női krossz versenyszámát február 16-án rendezték a Rosa Hutor alpesi síközpontban, Krasznaja Poljanában. Az aranyérmet a cseh Eva Samková nyerte. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Eseménynaptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények A selejtező első futamából az első 12 versenyzőt az elért időeredményeik alapján rangsorolták. A többi versenyző egy újabb futamot teljesített, a két futam közül a jobb időeredményt vették figyelembe a rangsoroláshoz. A rangsorolás alapján a versenyzőket besorolták a negyeddöntő futamaiba. A negyeddöntőtől kieséses rendszerben folytatódott a versenyszám. Minden futamból az első három helyen célba érkező versenyző jutott tovább a következő fordulóba. A kiesettek végső helyezéseit a legutolsó fordulóban elért jobb helyezés, majd a selejtező időeredményei alapján határozták meg. A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás időeredmény vagy helyezés alapján Selejtező A vastag betűvel jelzett idő lett az adott versenyző jobb időeredménye. Paclín megye Paclín egy megye Argentínában, Catamarca Tartományban. A megye székhelye La Merced. Települések A megye a következő nagyobb településekből (Localidades) áll: Amadores El Rosario La Bajada La Higuera La Merced La Viña Las Lajas Monte Potrero Palo Labrado San Antonio (Paclín) Villa de Balcozna Kisebb települései (Parajes): Forrás camsencat.gov.ar/andalgal.html catamarcahuasi.com.ar Wheeler megye (Oregon) Wheeler megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Oregon államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Fossil. Lakosainak száma 1381 fő (2013. július 1.). Népesség A megye népességének változása: Včelákov Včelákov település Csehországban, a Chrudimi járásban. Včelákov Vysočina, Hlinsko, Holetín, Miřetice és Tisovec településekkel határos. Lakosainak száma 542 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 5584 Izenberg Az 5584 Izenberg (ideiglenes jelöléssel 1989 KK) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1989. május 31-én. Phoberomys A Phoberomys az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a pakaránafélék (Dinomyidae) családjába tartozó kihalt nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 6 faj tartozott: Phoberomys bordasi Patterson, 1942 Phoberomys pattersoni Mones, 1980 Phoberomys praecursor Kraglievich, 1932 Phoberomys burmeisteri ( Ameghino , 1886) Phoberomys lozanoi (Kraglievich, 1940) Phoberomys insolita (Kraglievich, 1926) São Tomé és Príncipe gazdasága São Tomé és Príncipe Afrika nyugati partjainál, a Guineai-öbölben, az Egyenlítő mentén található São Tomé, illetve Príncipe szigetét magában foglaló független köztársaság. Az elmaradott gazdaságú ország lakosságának nagy része a szegénységi küszöb alatt él. Noha a trópusi éghajlat és a vulkáni talaj kedvező feltételeket biztosít az ültetvényes gazdálkodásnak, csaknem mindenben behozatalra szorul, a kivitel döntő hányadát a kakaóbab teszi ki. Ipara a hazai termények feldolgozására épül, napjainkban a szolgáltatóipar, azon belül is különösen az idegenforgalom van fellendülőben. Makrogazdaság São Tomé és Príncipe a legkevésbé fejlett országok közé tartozik. Gazdasága nagyban függ a helyben termesztett növények (kakaó, kókusz stb.) exportjától, ugyanakkor a fogyasztási és termelési javak legtöbbjében a kivitelt többszörösen meghaladó volumenű behozatalra szorul, folyó fizetési mérlege negatív. Viszonylagos földrajzi elszigeteltsége, az ebből fakadó szállítási nehézségek, a kiaknázható ásványi nyersanyagok hiánya, illetve a szűk belső piac folyamatos gazdasági nehézségek elé állítják a kormányzatot. Az ország 1977 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak. A nemzetközi szervezetek az 1990-es évektől többé-kevésbé rendszeres beruházási hitelt nyújtanak az országnak (2002-ben ennek összege meghaladta a bruttó hazai termék 75%-át), de a megítélt összegek jelentős részét a beruházások elmaradása miatt a kormányzat nem hívhatja le. 1993-ban 254 millió USD-os külső adósságállomány, a GDP 9,6%-át kitevő államháztartási hiány, 20%-os infláció és 40%-os szegénységi küszöb alatt élő populáció jellemezte az ország gazdasági helyzetét. Az 1990-es évek második felében több intézkedést foganatosított a kormányzat az állami bevételek és a gazdaság fellendítésére (üzemanyagárak drasztikus emelése, köztisztiviselői szektor karcsúsítása, bérek befagyasztása, állami tulajdonú vállalatok privatizációja stb.). A gazdasági helyzet átmenetileg javulni látszott, de az 1997-ben kirobbant korrupciós botrány során kiderült, hogy a kormányzat a nemzeti jegybanktól illegálisan kölcsönzött pénzt a költségvetési hiány betömésére. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank a költségvetési fegyelem helyreállítására és pénzügyi reformok bevezetésére ösztönözte az országot. A súlyosan eladósodott országok megsegítésére létrehozott HIPC-program részeseként az ajánlásokat elfogadó São Tomé és Príncipe-i kormány 1999–2002 között fegyelmezett pénzügyi politikát folytatott. Bővítették az adóalapot, új vámtarifarendszert vezettek be, az infrastrukturális és szociális beruházások kivételével megkurtították a költségvetési kiadásokat, feszes monetáris politikával visszafogták az inflációt, valamint a magánberuházásokat ösztönző fokozatos szerkezeti reformokat vezettek be. A 2000-es évek elején azonban a kivitel volumenének 90%-át kitevő kakaóbab világpiaci ára jelentősen visszaesett, ami a reformintézkedések hatását ellensúlyozta. A gazdasági helyzet radikális javulása volt várható az 1990-es években a Guineai-öbölben felfedezett kőolajlelőhelyek kiaknázásától, São Tomé és Príncipe Nigériával és a térségben kutató olajcégekkel kötött szerződése értelmében kiugró bevételre tehetett volna szert. 2007-re azonban világossá vált, hogy a feltárt lelőhelyek nem adnak kereskedelmi minőségű kőolajat, így a szigetország továbbra is kénytelen a realitásokkal szembenézve, nemzetközi segítséggel javítani gazdasági helyzetén. Az ország közelmúltbeli legfontosabb makrogazdasági és foglalkoztatottsági mutatói az alábbiak: Külkereskedelem Az 1970-es–1980-as években a gazdaság és a külkereskedelem legerősebb ágazata a nyugati országok felé irányuló kakaóimport volt, de a marxista-leninista berendezkedésű állam számottevő gazdasági kapcsolatokat ápolt a szocialista blokk országaival, különösen a Szovjetunióval és Angolával is. 2004-ben a kávébab exportja tette ki a teljes exportvolumen 93%-át, a mezőgazdasági kivitel 94,8%-át, a kókuszzsír és a kopra (1,9%), valamint a pálmaolaj (1,4%) mellett. A kivitel volumenének nyolc-tízszeresét elérő behozatal 30%-át élelmiszeripari cikkek, 21%-át termelési eszközök, 11%-át kőolajipari termékek teszik ki. 2000-ben az ország legfőbb külkereskedelmi partnerei az alábbiak voltak: Gazdasági ágazatok São Tomé és Príncipe – köszönhetően a kedvező adottságú, termékeny vulkáni talajnak, valamint a csapadékban bő trópusi éghajlatnak – hagyományosan ültetvényes gazdálkodáson alapuló agrárország. Az elmúlt évtizedekben azonban radikális szerkezetváltás zajlott le az országban, a mezőgazdaság jelentősége visszaszorulóban van, az ipari és a szolgáltatások lassú növekedésével párhuzamosan. 2007-ben a GDP 14,9%-át a mezőgazdaság (1999: 25%), 14%-át az ipar (1999: 10%), 71%-át a szolgáltatások (1999: 65%) adták. Mezőgazdaság Az ország területének 48,96%-a áll folyamatos mezőgazdasági művelés alatt (2003), ennek megoszlása: 39,63% ültetvény, 8,33% szántó és kert, 1,0% legelő. A szigeteken több évszázados hagyományai vannak a cukornád-, kakaóbab-, kávé- és kókuszdió-termesztésnek. Az ültetvények és a termőterületek 1975–1991 között túlnyomó részben állami tulajdonban voltak. Az 1993 után lezajlott földreform eredményeként a tizenöt állami gazdaság nagy részét feloszlatták, földjét felosztották. 2002-ig 57 605 ha-nyi területhez jutott közel tízezer családi gazdaság. Ezek közül mindösszesen 170 család vett át művelésre viszonylag nagyobb, 10–250 ha-os földterületet, a fennmaradó kis családi gazdaságoknak 10 ha alatti földek jutottak. A földosztás nem járt együtt a mezőgazdasági géppark korszerűsítésével, ráadásul a korrupció átszőtte országban a növénytermesztéshez nem értő politikusok, tisztviselők és kereskedők is nagy földterületekhez jutottak. Az állam emellett nem biztosította az export feltételeit és nem segített a termelési szerkezet összehangolásában, így 2001-ben több terményből (banán, paradicsom stb.) túltermelés lépett fel. Az egyébként is kis vásárlóerőt képviselő helyi piacon a mezőgazdasági termények árai drasztikusan csökkentek, földművesek százai mentek tönkre, miután képtelenek voltak visszafizetni az állami hiteleket. A Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) finanszírozta 13 millió USD-os, 2002-ben indult tizenkét éves program a São Tomé és Príncipe-i kisgazdaságok felzárkóztatása. A földművelés legfontosabb terménye a kakaóbab. Noha az 1970-es évek óta az ültetvények kakaócserje-állománya elöregedett, a kártevők elleni védekezés elégtelen, a terméshozam és a kakaó világpiaci ára visszaesett, napjainkban is a kakaó adja az ország kivitelének 90%-át. A 25 ezer ha-nyi területet elfoglaló kakaócserje-ültetvények 2002-ben 4000 tonna kakaóbabot termettek, s ebből 3800 tonna került exportra. További jelentős mezőgazdasági termények a kávé (20 t, 2001), az olajpálma termése (40 000 t, 2002), a kókuszdió és termékei (kókuszzsír, kopra; 26 600 t, 2002), a tárógyökér (28 000 t, 2004), a banán (28 000 t, 2004), a főzőbanán és más citrusfélék. A mezőgazdasági kivitel sajátos szegmensét képviseli a 2003-ban alapított Flora Speciosa cég trópusivirág-exportja. A belső piac ellátására a fentieken kívül termesztenek még kenyérgyümölcsöt, kasszavát, édesburgonyát és egyéb zöldségféléket. Az ország azonban élelmiszeripari cikkek tekintetében is behozatalra szorul, különösen annak betudhatóan, hogy a hagyományos kenyérgabona-félék nem teremnek meg a szigeteken. Az állattenyésztés kevésbé jelentős. Nagy hagyományai vannak a sertéstartásnak, de a sertéspestis időről időre megtizedeli az állományt. 1996-ban még több mint 25 ezer sertést tartottak nyilván az országban (264 t húshaszonnal), de a legutóbbi, 2001. évi pestist követően az állomány 2200-ra csökkent. Számottevő a baromfitartás (592 t hús, 2 millió db tojás, 2001), a szarvasmarha- (4100 db, 2001), a kecske- (4800 db, 2001) és a juhtartás (2600 db, 2001). A halászat az 1970-es–1980-as években a második legjelentősebb, exportorientált gazdasági ágazat volt, a São Tomé és Príncipe-i és az angolai felségvizeken folyó halászat az évi 2500 t-t is elérte. A demokratikus fordulatot követően a halászat szerkezete is megváltozott: a kettő, részben állami tulajdonban lévő vállalat mellett 1998-ban közel 3000 helyi halász 2000 hajón halászta a környező vizeket, emellett az Európai Unióval kötött egyezség értelmében európai halászhajók évi 8500 t tonhal halászatára jogosultak. A halászati jogért cserébe befolyt összeget a kormányzat korszerű hűtőházak létesítésére és a nemzetközi kereskedelmi követelményeknek megfelelő halkonzervgyártás fejlesztésére szánja. Az ország területének 29%-át védelem alatt álló esőerdők foglalják el (São Tomén 245 km², Príncipén 45 km²). Az erdőgazdálkodás ezekre nem, csak az egykori ültetvények helyét elfoglaló, mintegy 300 km²-nyi másodlagos erdők, illetve a 320 km²-nyi szavannaerdők, ligetek-cserjések gazdasági haszonvételére szorítkozik. Az éves fakitermelés volumene évenként 70–105 ezer m³ épületfa, illetve 43–65 ezer m³ tűzifa. Bányászat és ipar A két sziget ásványkincsekben szegény, mindössze néhány külszíni agyag- és kőbánya üzemel a helyi építőipar szolgálatában. A gazdasági helyzet radikális javulása volt várható az 1990-es években a Guineai-öbölben felfedezett kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázásától. A Nigériával 2000–2001-ben kötött államközi egyezmények értelmében kialakítottak egy közös kezelésű fejlesztési területet (Joint Development Zone), s megállapodtak, hogy az ott felszínre hozott ásványi nyersanyag utáni profit 40%-a São Tomé és Príncipét illeti. A kormányzat hasonló értelmű szerződéseket kötött a térségben kutatófúrásokat végző norvégiai Petroleum Geo-Services és az amerikai ERHC Energy, illetve ExxonMobil cégekkel. 2007 januárjában azonban bejelentették, hogy az előző év májusában felszínre hozott kőolaj nem kereskedelmi minőségű, így a termelést leállították. Az ország villamosenergia-szükséglete 2006-ban 16 740 000 kWh volt, 2003-as adatok szerint ennek 60%-át vízenergia hasznosításával, 40%-át hőerőművekben állítják elő. Minthogy az ország a kőolajszármazékok behozatalára szorul, gyakoriak az áramszünetek. Príncipe szigetén 2002-ben építették ki az első, 12 km-es villamosenergia-hálózatot. Az ipart jobbára a mezőgazdasági termények feldolgozására szakosodott könnyűipar képviseli, ezek közül a legjelentősebbek az élelmiszeripar (konzervgyártás, pálmaolaj-sajtolás, hús- és halfeldolgozás, sörgyártás), a faipar, a textilipar és a vegyipart képviselő szappangyártás. Szolgáltatások Az idegenforgalom jelentősége egyre nagyobb az országban, s a kormányzat infrastrukturális beruházásokkal támogatja a szektor növekedését. Az első korszerű szálloda még 1986-ban nyílt meg 50 szálláshellyel, amelyet azóta további beruházások követtek. A tenger, főleg a horgászat és a búvárkodás szerelmeseit fogadó luxusszállodák, luxusbungalók nyíltak a környező lakatlan szigeteken, valamint São Tomé szigetén. Noha a szektor jelentősége növekedőben van, az eredmények egyelőre szerények: 2001-ben 7569 külföldi érkezett az országba (összehasonlításul: 1998-ban 5584). 2001-ben a legtöbb turista Európából (Portugália, 24,9%; Franciaország, 16,3%; Spanyolország, 3,7%), nyugat-afrikai országokból (Angola, 8,7%; Nigéria, 6,2%; Gabon, 4,9%; Zöld-foki Köztársaság, 2,4%) és az Amerikai Egyesült Államokból (4,4%) érkezett. Közlekedés Az ország 218 km-es közúthálózatának minősége az 1975-ös függetlenné válás után gyorsan romlásnak indult. Az 1990-es években nemzetközi segítséggel több utat felújítottak, és több pormentesített, aszfaltozott útvonalat létesítettek. 1999-ben a közutak hossza elérte a 320 km-t, ennek 68%-a aszfaltozott volt. A regisztrált személygépkocsik száma 2000-ben 4040, a tehergépkocsiké 1540 volt. A szigetországban vasútvonalak nincsenek. Az ország 2002 végén alapított kereskedelmi flottája 49 tengerjáró hajóból áll, együttes kapacitásuk 86 116 BRT. A miniállam két repülőtérrel rendelkezik: a nemzetközi és belföldi személy- és teherforgalmat lebonyolító São Tomé-i nemzetközi repülőtérrel, illetve a két sziget közötti járatokat kiszolgáló Príncipei repülőtérrel. A szigetország korábbi, 1993-ban alapított légitársasága, az Air São Tomé and Príncipe 2006-ban – miután légi szerencsétlenségben elveszítette egyetlen gépét – megszűnt. A 2002-ben – portugál és francia érdekeltségű – STP Airways állandó járatokat üzemeltet São Tomé és Lisszabon között, emellett a gaboni Libreville-be is közlekednek járatok. 1999-ben a légiutas-kilométerek száma elérte a 13 milliót, s közel 34 ezer utas fordult meg a szigetország repülőterein. Hírközlés, telekommunikáció 1990-ben portugál tulajdoni többséggel alakult meg a szigetország első hírközlési cége, a Companhia Santomense de Telecomunicações (CST), amely a 2000-es évekig monopolhelyzetben volt a hírközlési piacon. A CST 1997-ben indította el az internetszolgáltatást, 1999-ben kiépítette a digitális hírközlési hálózatot, 2002-ben pedig a mobiltelefon-hálózatot. A mobiltelefon-használók száma már ez év végén elérte az 1200-at, a földi telefonvonalaké az 5400-at, az internethasználóké a 9 ezret. 1992-ben létesítette a sziget első, 25 millió nyugat-afrikait kiszolgáló pinheirai rádió-irányadó állomását az amerikai Voice of America, amely a költségvetésnek 210 ezer USD bevételt jelent évente. 1995-ben kezdte meg a rádiós-televíziós műsorszórást a szigeteken a portugál Rádio Televisão Portuguese Internacional, de az elmúlt években több más rádiócsatorna is megkezdte a működését, köztük a helyi püspökség adója. 1997-ben 38 ezer rádió- és 23 ezer televíziókészüléket tartottak nyilván az országban. Heuchlingen Heuchlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 1785 fő (2014). Szaxofon A szaxofon (szax, szaxi) egyszerű nádnyelves fúvókával megszólaltatott fúvós hangszer. Fémből készült csöve bő, kúpos furattal rendelkezik, hanglyukakkal, billentyűkkel lehet rajta játszani. Sokféle méretben készül a sopranisszimótól a szubkontrabasszusig. Leggyakoribb a szoprán-, alt- és tenorszaxofon. A dzsesszben, a szórakoztató zenében, a katonazenekarokban használják elsősorban, de előfordul szimfonikus művekben és operákban is. Adolphe Sax (1814–1894) belga hangszerkészítő találmánya, az ő nevét viseli. Leírása A fúvóka A szaxofon fúvókája a klarinétéhez hasonló egynyelvű nádsíp. Ennek legfontosabb része egy kb. 1–2 mm vastag nádnyelvecske, mely a hangszer csutorájának alsó felén lévő befúvó nyílást fedi. Egyik vége rögzítve van, a másik, elvékonyított vége szabadon rezeghet. Megfúvásakor rácsapó nyelvként működik, tehát egyfajta szelepként periodikusan nyitja-zárja a befúvó nyílást, ezáltal nyomásingadozást hoz létre. A hangkeltés nyelvsíp jellege miatt a hangszer akusztikai szempontból egyik végén (a sípnál) zárt csőnek tekinthető. A nádnyelv rezgésszámát a test csőrezonanciájának móduszai határozzák meg. Mivel a nád a zenész alsó ajkával érintkezik, annak is szerepe van a hangképzésben, feszessége, szorítása hatással van a létrejövő hang színezetére. A nád minősége, elhasználódásának mértéke döntően befolyásolja a hangszer hangzását. A fúvóka anyaga ebonit, műanyag, üveg vagy fém. A test A szaxofon teste sárgarézből készül, ennek ellenére nem soroljuk a rézfúvós hangszerek közé, mert megszólaltatási módja alapján eltér azoktól. Nem a tölcséres fúvókájú, hanem a nádnyelves hangszerek közé tartozik, és az a sajátossága, hogy hangsorait hanglyukakkal, billentyűkkel lehet előállítani, a fafúvós hangszerekkel rokonítja. Fúvókájának működési elve alapján a klarinéttel rokon, de csövének kúpszerű furata alapján az oboafélékhez is hasonlítható. Ez utóbbi jellegzetessége eredményezi azt, hogy átfúváskor a klarinéttól eltérően nem duodecimával (duodecima: oktáv + tiszta kvint), hanem az oboához hasonlóan oktávval emelkedik a hangmagassága. Az altszaxofontól lefelé a hangszercsalád tagjainak teste többszörösen hajlított. Ezeknél a vízszintes helyzetű fúvóka egyszerű, vagy többszörös kanyarral, görbülettel csatlakozik a lefelé irányuló testhez, amelynek szűk tölcsérben végződő utolsó szakasza felfelé görbülve folytatódik, majd a legvége kissé kifelé néz. A szaxofon 19–24 billentyűvel van felszerelve, amelyek a bő furat következtében többnyire nagy átmérőjű hanglyukakat nyitják-zárják. Fogástechnikája nagyjából a Böhm-rendszerhez, tehát például a fuvoláéhoz hasonló. A többi hangszerhez a fúvóka kismértékű ki-be tologatásával lehet a hangszert hangolni. Hangszercsalád Adolphe Sax eredetileg tervezett hangszercsaládjának összesen 8 tagja volt, később a család további tagokkal bővült. Ezek egy kivétellel transzponáló hangszerek, a leggyakrabban használt típusok 2b előjegyzésbe (B hangolású szaxofonok) és 3b előjegyzésbe transzponálnak (Esz hangolású szaxofonok). Sax eredetileg két sorozat hangszert tervezett és épített meg, hangversenytermi használatra egy C-re és F-re hangolt sorozatot, a katonazenekaroknak pedig egy B és Esz hangolású szériát. Mivel a hangszer elsősorban a katonazenekarokban gyökeresedett meg, jelenleg szinte kizárólag az utóbbi sorozat van használatban. Ritka kivétel például a C-melody szaxofon, amely C hangolású, tiszta oktávval lefelé transzponáló hangszer. A Sax által tervezett szubkontrabasszus szaxofon eredeti formájában csak két példányban épült meg, ezeken a játék lehetetlen, feltehetően kiállítások illusztrációjaként szolgáltak. Az akusztikai problémák kiküszöbölésére a XX. század végén a Benedikt Eppelsheim szaxofongyártó cég szűkebbre méretezte a kontrabasszus és szubkontrabasszus szaxofon csövét, és így született meg az Esz- és a B-tubax, egy a szaxofonok hangszercsaládjához nagyon közel álló hangszertípus. Leggyakrabban a szoprán, az alt, a tenor és a baritonszaxofont használják, ezek alkotják a szaxofon-kvartettet is, amelyben a szopránt néha egy másik alt hangszerrel helyettesítik. Története A szaxofon atyja Adolphe Sax (1814–1894) belga hangszerkészítő volt, akinek munkálkodása, sok újítása több területen is jelentősen előmozdította a fúvós hangszerek fejlődését. A legelső szaxofon Párizsban, 1842-ben született, basszus hangfekvésben, C hangolásban, és már minden lényeges vonásában a mai szaxofonokhoz hasonlított: bő méretezésű, kónikus fém teste, egynyelvű nádsíppal működő fúvókája és a korában újdonságnak számító Böhm-rendszerű billentyűzete volt. Formája ekkor még a korszakban elterjedt ophikleid nevű billentyűs rézfúvós basszushangszert idézte, keskeny U alakban megtört, függőleges állású csöve volt. Az ötlet, a billentyűs jelzőkürtök csövének és a klarinét fúvókájának összeházasítása sikeresnek bizonyult, Berlioz, felkarolta a találmányt. Chant Sacré (1844) című művében már szerepelt az új hangszer, a bemutatón maga Sax játszott rajta, aki klarinétművész is volt. Sax 1846-ban 20 éves szabadalmat kapott az új hangszercsaládra. A francia hadsereg zenekarainak teljes átszervezése és a Sax által kreált újdonságok (szaxkürtök, szaxofonok, szaxtrombiták) bevonása ezekbe a zenekarokba alkotójukat monopolhelyzetbe emelte a hadsereg hangszerellátása terén. A koncerttermekben és operákban azonban az új hangszer sokkal lassabban terjedt el, annak ellenére, hogy Meyerbeer, Bizet, Debussy, Ravel, Stravinsky, Hindemith, Bartók és Alban Berg is alkalmazta műveiben. A szaxofon a legfényesebb pályát az 1920-as évektől kezdve a dzsesszben és a szórakoztatózenében futotta be, de műkedvelő hangszerként is a fúvós hangszerek között páratlan népszerűségnek örvend. Híres szaxofonisták Julian Adderley (1928–1975) alt , be-bop, hard bop, soul Sidney Bechet (1897–1959) szoprán , blues, jazz John Coltrane (1926–1967) szoprán, tenor , hard bop, free jazz Stan Getz (1927–1991) tenor , be-bop, jazz cool, latin jazz Dexter Gordon (1923–1990) tenor , be-bop, hard bop Coleman Hawkins (1904–1969) tenor , swing Johnny Hodges (1906–1970) alt , swing Gerry Mulligan (1927–1996) bariton , jazz cool Charlie Parker (1920–1955) alt , be-bop Sonny Rollins (1930–) tenor , be-bop, hard bop Lester Young (1909–1959) tenor , swing Roland Kirk (1936–1977) alt, tenor, szoprán, és ezek kombinációi Jan Garbarek (1947–) tenor, szoprán David Murray (1955) tenor szaxofon Don Braden (wd) (1963–) tenor szaxofon Források Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O–Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1985. ISBN 9633305723 Sax, Mule & Co , Jean-Pierre Thiollet , H & D, Paris. ISBN 2 914 266 03 0 A szaxofon világa (híres szaxofonosok) Irodalom Götz Nándor: A klasszikus szaxofon oktatása Magyarországon – Parlando 50. évf. (2008) 3. sz. pp. 53–54 További információk szaxofon.lap.hu Association des saxophonistes (francia) Saxoland (francia) A szaxofon akusztikája (angol) Szaxofon ujjrend (angol) Videó Szubkontrabasszus szaxofonnal előadott zenemű fúvóskísérettel Blues kontrabasszus szaxofonnal Saint-Front-la-Rivière Saint-Front-la-Rivière település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 528 fő (2015). Saint-Front-la-Rivière Saint-Pardoux-la-Rivière községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kombinált sönt Lengőtekercses műszerekhez az áram méréshatár kiterjesztésére söntellenállást használnak. Több áram méréshatár esetében kombinált söntöt (Ayrton-sönt) használnak. Előnye A kombinált söntnél csak a főáramkőrben van szükség az átkapcsolásra, a műszer csatlakozási helye nem változik. Az átkapcsolás csúszó érintkezőkkel, megszakítás nélkül megoldható. A söntök értékei összeadódnak. Számítása Az ábrán Rm ellenállás magában foglalja a hőkompenzációhoz használt előtét-ellenállást is. A szaggatott vonallal határolt rész maga a kombinált sönt. Um = (R1+R2+R3)*(I1-Im) Um+R1*Im = (R2+R3)*(I2-Im) Um+(R1+R2)*Im = R3*(I3-Im) Feltétel: I1 > I2 > I3 > Im Méretezése Az R1 méretezése az I1 áramra történik. Az R2 méretezése az I2 áramra történik. Az R3 méretezése az I3 áramra történik. Az U feszültség a különböző állásokban eltérő értéket mutat. Forrás Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. (Műszaki könyvkiadó. 1962) Tamás László: Analóg műszerek. Jegyzet. (Ganz Műszer Zrt. 2006) Fotonkorszak A fizikai kozmológiában a fotonkorszak a korai világegyetem azon evolúciós korszakát jelenti, amikor a fotonok dominálták az univerzum energiáját. A fotonkorszak akkor kezdődött, amikor a leptonkorszak után a legtöbb lepton és antilepton megsemmisült, az ősrobbanás után körülbelül 10 másodperccel. Az atommagok a nukleoszintézis folyamata során keletkeztek, amely a fotonkorszak első néhány percében zajlott le. A fotonkorszak maradványaként az univerzum az atommagok forró és sűrű plazmáját alkotta. 379 000 évvel az ősrobbanás után a hőmérséklet lecsökkent addig a pontig, amikor az atommagok vegyülni tudtak az elektronokkal, és így létrejöttek a semleges atomok. Ennek eredményeként a fotonok többé nem vettek részt gyakran a kölcsönhatásban, az univerzum transzparenssé változott, létrejött a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás, és kezdetét vette a különböző szerkezetek (galaxisok stb.) kialakulása. I. Engelschalk osztrák őrgróf I. Engelschalk (? – 871) a IX. századi Ausztria őrgrófja. Életéről keveset tudunk. Elképzelhető, hogy I. Vilmos fia volt, de ez nem bizonyított. Tény viszont, hogy egy morvák ellen vezetett hadjáratban vesztette életét 871-ben. Állama a Dunától a mai Felső-Ausztriában fekvő Traun városáig, Szombathelyig és a Rábáig terjedt. Központja pedig Bécs volt. Keleten az avarok államával volt határos. Engelschalk bátyjával, II. Vilmossal együtt uralkodott, aki abban a hadjáratban halt meg, mint ő maga. Aribo követte őket a trónon, de Engelschalk fia, II. Engelschalk, a testvérpár jogos örököse, lázadást szított a trónbitorló ellen, amit a vilmosi háború néven ismerünk és 882-től 884-ig tartott. Engelschalknak egy gyermeke volt, aki 884-ben vízbe fulladt. Forrás Austria. Markgrafen of the East March (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. Medieval Lands. (Hozzáférés: 2009. december 13.) Barges (Côte-d’Or) Barges település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 590 fő (2015). Barges Saulon-la-Rue, Broindon, Saulon-la-Chapelle, Gevrey-Chambertin és Noiron-sous-Gevrey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Marco Solfrini Marco Solfrini (Brescia, 1958. január 30. – Parma, 2018. március 24.) olimpiai ezüstérmes olasz kosárlabdázó. Pályafutása 1977 és 1981 között a Basket Brescia, 1981 és 1985 között a Virtus Roma, 1985 és 1987 között az APU Udine, 1987 és 1990 között a Fabriano Basket, 1990 és 1993 között a Mens Sana Basket kosárlabdázója volt. Az 1980-as moszkvai olimpián ezüstérmes lett az olasz válogatott tagjaként. Sikerei, díjai Olimpiai játékok ezüstérmes: 1980, Moszkva Vaumort Vaumort település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 354 fő (2015). Vaumort Theil-sur-Vanne, Les Bordes, Cerisiers, Dixmont, Noé és Les Vallées-de-la-Vanne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Platformjáték A platformjáték (más néven platformer vagy Jump ’n’ Run) egy videojáték-műfaj, az akciójáték alműfaja. A játékos által irányított karakternek platformokon keresztül kell ugrálnia és/vagy különböző akadályokat kell átugrania. A játékos feladata, hogy a karakterével megfelelő időben ugorjon, hogy tovább tudjon menni vagy ne essen le. Az ugráson kívül más mozgáselem is szerepelhet mint az úszás, mászás vagy repülés. Platformjátéknak nevezhető az olyan játék, aminek szerves részét képezi a platformokon való ugrálás. A platformjáték-elemek sok játékban keverednek más műfajú játékokban, úgymint a lövöldözős játék Contrában vagy a platform-kalandjáték Castlevania: Symphony of the Nightban. Alműfajok Logikai platformjáték Filmszerű platformjáték Izometrikus platformjáték Platform-kalandjáték Run and gun platformjáték Maruoka Micuru Maruoka Micuru (���; ���� ���; Hepburn: Mitsuru Maruoka; Tokusima, 1996. január 6. –) japán labdarúgó, a német V-Varen Nagaszaki középpályása kölcsönben a Cerezo Oszakától. Llanera de Ranes Llanera de Ranes település Spanyolországban, Valencia tartományban. Llanera de Ranes Anna, Canals, Cerdà, Estubeny, Granja de Rocamora, Rotglà i Corberà, Sellent, Torrella, Vallés, Valencia, Xàtiva, Alcàntera de Xúquer és La Granja de la Costera községekkel határos. Lakosainak száma 1042 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Buenavista (Kasztília és León) Buenavista egy község Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 326 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1372 Évszázadok: 13. század – 14. század – 15. század Évtizedek: 1320-as évek – 1330-as évek – 1340-es évek – 1350-es évek – 1360-as évek – 1370-es évek – 1380-as évek – 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek Évek: 1367 – 1368 – 1369 – 1370 – 1371 – 1372 – 1373 – 1374 – 1375 – 1376 – 1377 Események Határozott dátumú események október 27. – Déméndi László nyitrai püspök felcseréli egyházmegyéjét a veszprémire. Határozatlan dátumú események az év során – Az aztékok megválasztják első uralkodójukat, Acamapichtlit (ur. 1376–1395). Pádua okán újabb magyar-velencei háború tör ki, amelybe a törökök is beavatkoznak. Születések március 13. – Valois Lajos , Orléans hercege, V. Károly francia király fia és Mária magyar királynő első férje († 1407 ) I. Beatrix portugál királynő , I. Ferdinánd portugál király lánya († 1409 ) Új hullám (zene) Az új hullám, vagy new wave egy rockzenei műfaj, amely az 1970-es évek végén alakult ki, és az 1980-as évek közepéig élte virágkorát. A punk műfajból alakult ki, megőrizte annak a populáris kultúra elleni elutasítását, és sok más stílusból ihletet merített, mint a rock and roll, ska, reggae, pop, mod, elektronikus zene és funk. Története Nevének eredete A new wave kifejezést eredetileg Seymour Stein, a Sire Records vezetője alkalmazta. Neki egy jól csengő névre volt szüksége, hogy a piacra vezethesse az újonnan felfedezett, addig csak underground státuszú együtteseit. Mivel a tanácsadói azt mondták neki, hogy a punk csak egy gyorsan elhaló divathullám eredménye, azonkívül ideológiai töltete, anarchizmusa és nyersessége miatt a zeneipar résztvevői üzletileg „nehezen kezelhetőnek” tartották, Stein kitalálta a new wave kifejezést, mert úgy vélte, hogy a zenéjük forradalmisága az 1960-as évek francia filmes új hullámának megfelelő. A filmes új hullám korszak művészei is tömegkultúraellenesek és kísérletezők voltak. A new wave kifejezés így a korai időkben a punk szinonimájának számított. Fontosabb előadók és irányzatok A new wave úttörői között olyan neveket említhetünk, mint Adam and the Ants, Elvis Costello, a The Pretenders, a The Police vagy a Talking Heads. Megjegyezzük, hogy a new wave egyértelműen a nagy-britanniai zene „világhódításaként” értelmezhető. A legfontosabb előadók mind britek (noha Európa és az USA is kitermelte a saját new wave előadóit, mint például Németországban a német új hullámot, a Neue Deutsche Welle-t.) Külön figyelmet érdemel a szocialista országok új hulláma. Ezek általában a punk együttesekkel egyetemben szigorúan tiltva voltak, kivétel Jugoszláviában és Lengyelországban. A jugoszláv új hullám is fontosnak tekinthető, hiszen a legtöbb jugoszláv új hullámos zenekar nagy szerepet játszott a később kialakuló magyar punk és new wave létrejöttében. Magyar zenei új hullám Magyarországon az akkor uralkodó politikai viszonyok miatt a new wave mozgalom sajátos formája alakult ki. A kultúrpolitika tiltotta a punkot és az új hullámot, ezért a legtöbb együttestől lemezfelvétel híján csak néhány rossz állapotú demó maradt fenn. Az új hullám elnevezést eleinte összevissza használta a sajtó, néha hagyományosnak tekinthető rockzenét játszó együttesekre is ráhúzták, mint például az Eddára és a Piramisra. Voltak együttesek, akik lemezkiadási lehetőséghez jutottak, emiatt velük szemben mesterségesen keltett ellenséges hangulatot a közönség és más együttesek körében néhány újságíró (elsősorban S. J. és C. Gy.) azzal, hogy kitalálták és cikkeikben rájuk aggatták az „állami új hullám” bélyeget: KFT, GM49, Fórum, Prognózis stb. Igazából a Fórum inkább skát, a Prognózis rockzenét játszott. A valóságban például a közülük eredetiségével az irányzat meghatározó együttesévé váló KFT-t másokhoz hasonló módon próbálta ellehetetleníteni a kulturális vezetés, élén az egyetlen Lemezgyárral. Az ő sikerük annak volt köszönhető, hogy a megalakulásuk után szinte rögtön részt vettek a Magyar Televízió Tánc- és popdalfesztiválján, ahol Bábu vagy című számuk egyik napról a másikra a legkeresettebb együttessé tette őket. Bár a dal szövege enyhe politikai áthallásokat sejtetett, a népszerűség miatt már nem lehetett velük mit kezdeni. A Lemezgyár szerződést kötött velük, de lemezeiket szándékosan alig terjesztették (erről maga az akkori márkamenedzser nyilatkozott a Magyar Rádiónak), külföldi megjelenéseiket akadályozták, később másfél évre letiltották őket a Magyar Televízióból. Ők hívták meg Magyarországra a német Der Plan, az osztrák Drahdiwaberl és az olasz Bisca együtteseket. A legfontosabb magyar alternatív zenét játszó új hullámos együttesek közé tartozik a Bizottság, az URH, az Európa Kiadó, a Neurotic, a Kontroll Csoport, a Spions, a VHK, és a Balaton. Létezett néhány kultikus klub, egyetemi klub, ahol viszonylag rendszeresen felléptek az új hullámos együttesek és általában nagy sikerű telt házas koncerteket tartottak. Rövid idő után azonban szó szerint a föld alá kényszerültek, hiszen abszolút nemkívánatosak voltak a magyar zenei színtéren. Zenéjük csak néhány, általában rossz minőségű felvételen maradt meg. Jellemző azonban a magyar zenei színtérre, hogy a punk és az új hullám – ellentétben például Lengyelországgal vagy Jugoszláviával – mindvégig a periférián maradt, a fiatalok nagy része még az 1980-as évek közepén is a mainstream együttesekért rajongott. Ebben része volt MHV-nak, és valamennyire a „nagy generáció” néhány zenészének is, akik az új hullámmal szembeni ellenérzésüknek hangot is adtak az 1982-es tatai rocktanácskozáson. Legfontosabb Neue Deutsche Welle-együttesek Abwärts Andreas Dorau Andy Giorbino Bärchen und die Milchbubis Der Plan Deutsch Amerikanische Freundschaft / DAF DÖF Extrabreit Falco Fehlfarben FSK Hansi Lang Hubert Kah Ideal Ja Ja Ja Jawoll Joachim Witt KeinMenscH! Kosmonautentraum Liaisons Dangereuses Malaria! Male Minisex Mittagspause Nena Neonbabies Nichts Palais Schaumburg Pavian Band Peter Schilling Pyrolator Relax Snäp Spliff S.Y.P.H. Sprung aus den Wolken Trio Die Tödliche Doris The Wirtschaftswunder United Balls ZaZa Die Zimmermänner Xmal Deutschland Legfontosabb jugoszláv új hullámos együttesek Szlovénia Buldožer (Ljubljana) Berlinski zid (Ljubljana) Grupa 92 (Ljubljana) Lačni Franz (Maribor) Horvátország Prljavo kazalište (Zágráb) Azra (Zágráb) Termiti (Fiume) Haustor (Zágráb) Patrola (Zágráb) Paraf (Fiume) Mrtvi kanal (Fiume) Parlament (Zágráb) Parni valjak (Zágráb) - csak a Vruće Igre nagylemezükön Stidljiva ljubičica (Vrbovec) Xenia (Fiume/Zágráb) - kezdetkor Aerodrom (Zágráb) - csak a Tango Bango nagylemezükön Animatori (Bród) Film (Zágráb) Szerbia Bezobrazno zeleno (Belgrade) - initial period Električni orgazam (Belgrade) Idoli (Belgrade) Kontraritam ( Úјvidék ) Laboratorija zvuka ( Újvidék ) Petar i zli vuci (Belgrade) Piloti (Belgrade) - initial period Radnička kontrola (Belgrade) Šarlo akrobata (Belgrade) U škripcu (Belgrade) - initial period Zana (Belgrade) - first album only Bosznia-Hercegovina Bijelo dugme (Sarajevo) - csak a Doživjeti stotu nagylemezükön Macedónia Cilindar (Szkopje) Tokmu taka (Szkopje) Usta na usta (Szkopje) feat. Aleksandar Prokopiev (ex-Idoli) Legfontosabb lengyel új hullámos együttesek Republika Kryzys Brygada Kryzys Aya RL Tilt Madame Siekiera Variete Kult Spittal an der Drau Spittal an der Drau osztrák város Karintia tartományban, a Spittal an der Drau-i járás székhelye. Lakossága 2016 januárjában 15 505 fő volt. Elhelyezkedése Spittal an der Drau a Dráva völgyében fekszik, de neve ellenére (Drau = Dráva) csak annak egy kis mellékfolyója, a Lieser folyik át rajta észak-déli irányban. A várostól délnyugatra helyezkedik el a Geiltali-Alpok 2142 m magas csúcsa, a Goldeck. Hozzá tartozik a Millstatti-tó (Millstätter See) déli partja is. Az önkormányzathoz 27 kisebb-nagyobb település tartozik: Aich (61 fő), Aichforst (147), Baldersdorf (99), Brodbrenten (30), Burgbichl (12), Edling (76), Großegg (59), Kleinegg (27), Kleinsaß (12), Krieselsdorf (36), Molzbichl (218), Neuolsach (175), Nußdorf (56), Oberamlach (184), Oberdorf (20), Oberzmöln (4), Olsach (205), Rothenthurn (389), Sankt Peter (186), Sankt Sigmund (19), Schwarzenbach (86), Spittal an der Drau (13 029), Tangern (23), Unteramlach (263), Unterzmöln (2), Winkl (54) és Zgurn (83). Északról Seeboden am Millstätter See, északkeletről Millstatt am See, keletről Ferndorf, délről Stockenboi, nyugatról Baldramsdorf, északkeletről Lendorf településekkel határos. Története 1191-ben II. Otto von Ortenburg gróf és fivére Hermann von Ortenburg archdiakónus a mai plébániatemplom helyén egy kápolnát és egy kórházat alapított. A város az utóbbiról (Spittl) kapta a nevét. A kórház a Katschberg-hágón áthaladó zarándokokat látta el. A köré települt lakosokat az Ortenburgok által emelt torony védte, amely feltehetően a mai kastély helyén állt. Spittal 1242-ben vásárjogot kapott. 1324-ben a földbirtokos székhelyeként említik. 1403-ban engedélyt kapott, hogy hetivásárt és évente négyszer többnapos vásárt tarthasson.Az Ortenburgok 1418-as kihalása után Cillei Hermann szerezte meg a várost. A Cilleiek 1456-ban szintén kihaltak, amikor II. Ulrikot Hunyadi László megölette; Spittal pedig a Habsburg-házhoz tartozó III. Frigyes császárra (egyúttal Karintia hercegére) szállt. A császár engedélyezte, hogy saját maguk válasszák a tanácstagjaikat és a bírójukat. 1478-ban a várost a betörő törökök dúlták fel, amit Mátyás magyar király megszállása, egy parasztfelkelés és 1522-ben egy - szinte teljes pusztulást okozó - tűzvész követett. A kórházat a folyó keleti partján építették újjá, ma a Karintiai Műszaki Főiskola (Fachhochschule Kärnten) használja. 1524-ben Gabriel von Salamanca, I. Ferdinánd spanyol származású kegyence kapta meg a várost. 1533-ban ő építtette a Porcia-kastélyt (Schloss Porcia). Az olasz palazzók stílusában készült Porcia Ausztria egyik legjelentősebb reneszánsz várkastélya. 1600 körül a többségében protestáns lakosságot Johann von Ortenburg (von Salamanca utódja) száműzetéssel és vagyonelkobzással fenyegetve visszakényszerítette a katolikus egyházba. 1662-ben a francia származású Porcia hercegei lettek a város birtokosaivá. A 18. században a vasipar és a hozzá kapcsolódó kereskedelem miatt fellendült a város gazdasága. A virágzás 1797-ig tartott, amikor Napoléon Bonaparte tábornok seregei felégették Spittalt. 1809-ben a schönbrunni békét követően Felső-Karintia és Kelet-Tirol a Francia Császárság Illír Tartományaihoz került. Napóleon bukása után (1815-ben) Spittal visszatért a Habsburg Birodalomhoz. 1829-ben nagy tűzvész pusztított a településen. Az 1849/50-es önkormányzati reform során Spittalhoz csatolták a szomszédos Baldramsdorf, Molzbichl, Edling, Lendorf, Lieserhofen és Amlach községeket, de 1886/87-ben visszaállították az eredeti állapotot. A későbbi reformok során St. Peter-Edling (1964-ben) és Molzbichl (1973-ban) mégis a spittali önkormányzat része lett. A vasút 1871-ben érte el a várost. Az első világháború után a Jugoszláviával folytatott háború során a karintiai tartományi kormányzat Klagenfurtból a Porcia-kastélyba tette át székhelyét. A konfliktust 1920-ban népszavazás zárta le, melynek eredményeként Dél-Karintia Ausztria része maradt. Ennek az eseménynek tízéves évfordulóján, 1930-ban Spittal városi státuszt kapott. A második világháborúban Spittalban hadifoglyok munkatábora működött (Karintiában rajta kívül Wolfsbergben és a Loibl-hágónál volt hasonló. Két orosz temető emlékeztet erre az időszakra. A vasútállomást 1944-ben a szövetségesek lebombázták. A háború után Spittal a brit megszállási zónába tartozott. Lakosság 2016 januárjában a városban 15 505 fő élt. 1951 óta a lakosok száma másfélszeresére nőtt, a csúcspontot 2001-ben érte el 16 045 fővel, azóta stagnál, illetve enyhén csökken. 2001-ben az itt lakók 88,7%-a volt osztrák, 4,7%-a bosnyák, 2,7%-a pedig horvát állampolgár. 67,9%-uk a katolikus, 15,3% az evangélikus, 3,4% a muzulmán, 2,8% az ortodox keresztény vallást követte, 8,3% pedig felekezeten kívüli volt. Látnivalók Porcia-kastély (és benne a Néprajzi Múzeum) Khevenhüller-palota (ma városháza) katolikus plébániatemplom Rothenthurn-kastély Spittl (a volt kórház) Spittalban található Ausztria legnagyobb magánkézben lévő vasútmodell-gyűjteménye Híres spittaliak Max Beier (1903–1979), zoológus Hans Kary (1949 -) teniszező Herbert Haupt (1947 -) politikus, alkancellár és szociális miniszter Wolfgang Schüssel kormányában Alois Morgenstern (1954-) alpesi síelő Heinz Weixelbraun (1963-) színész Roland Kaspitz (1981-) jégkorongozó Thomas Morgenstern (1986-) síugró, többszörös olimpiai bajnok Testvérvárosok Löhne , Németország Pordenone , Olaszország Porcia , Olaszország Kočevje , Szlovénia Gyöngyvirág (keresztnév) A Gyöngyvirág újabb keletű magyar eredetű női név a gyöngyvirág szóból. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok április 24. május 12. május 14. Rickenbach (Hotzenwald) Rickenbach település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 3944 fő (2014). Keglevich István (intendáns) Buzini gróf Keglevich István (Bécs, 1840. december 18. – Budapest, 1905. május 29.) magyar császári és királyi kamarás, az Országgyűlés Főrendiházának tagja. Az állami színházakat felügyelő intendáns. Lánczy Ilka férje, Lánczy Margit édesapja. Élete Gróf Keglevich János Nepomuk (1786-1856) főudvarmester és gróf Creneville-Folliot Viktória Eugénia (1816-1900) fia. Tanulmányai végeztével 1857-ben a katonai pályára lépett és a főhadnagyiságig vitte a 11. sz. dzsidás ezrednél. Az olasz hadjárat után a hadseregből kilépett. 1860. szeptember 29-én Pozsonyban feleségül vette Esterházy Angelikát (1842-1921). Ebből a házasságból született fiuk, Keglevich Imre (1862-1895). Keglevich István 1861-ben a főrendiház korjegyzője volt. 1865-ben mint országgyűlési képviselő a konzervatív párthoz tartozott. 1867-ben lemondott mandátumáról és ettől kezdve a gazdasági téren működött. 1880-ban a Bars vármegyei gazdasági egylet élére állva nagy tevékenységet fejtett ki a hitelszövetkezetek érdekében; felállította továbbá a zsitvaújfalusi földmíves-iskolát és a jótékonyság terén is buzgólkodott, 20 000 forinttal járulván az aranyosmaróti kórház alapításához, 6000 forintot adott a kisdedóvó céljaira. 1883-ban a magyar bortermelők országos szövetkezetének létrehozásán fáradozott; e vállalkozás azonban nem sikerült. Az országos gazdasági egyesületben és a szesztermelők országos egyesületében szintén tevékenységet fejtett ki. Politikai szereplésének fonalát a főrendiházban vette fel ismét, midőn a keresztyén-zsidó házassági törvényjavaslat mellett tartott beszédével nagy feltűnést keltett. 1884-ben az aranyosmaróti kerületben választatott meg pártonkívüli programmal és csakhamar a Szabadelvű Párthoz csatlakozott. 1885 elején a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa lett. Mandátumáról ekkor lemondott, de újra megválasztatott. 1887 vége felé intendánsi állásáról mondott le. A főrendiházi tagsághoz való jogát, a vagyoni cenzus alapján elvesztette, I. Ferenc József magyar király azonban élethossziglani taggá nevezte ki. Elnöklete alatt jött létre a magyar Vígszínház Részvénytársaság. 1898-ban újból az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa lett, azonban amikor az együttesekkel, a vezetőkkel és a színészekkel konfliktusba került, 1902-ben megint lemondott. Második felesége Lánczy Ilka volt, ebből a frigyből született Lánczy Margit leányuk. 1905. május 29-én Hentz Károly néppárti képviselővel vívott kardpárbajban vesztette életét. Sírja kívánságának megfelelően Bódvarákón található, ahol 1905. május 31-én helyezték örök nyugalomra. Írásai Cikkei a Borászati Lapokban (1881-84.), a Nemzetben (1886. 319. sz. Az operaház válságáról, 1893. 241. sz. Munkácsy Árpádja); a Magyar Salonban (1891. A Magyar vígszínház, Munka és haladás, 1892. Duse Eleonora, A porczellángyártás felfedezése Európában, 1892. Az újkor legkiválóbb színésznői, A színpadi öltözék); a Pesti Hirlapban (1891. 221., 223. szám mentelmi jog és párbaj, 227. szám Párbaj és a társadalom, 268. szám Az előadó művészet Magyarországon); a Pester Lloydnak is munkatársa volt. Munkái A magyar mezőgazdasági szövetkezetek kérdése és nézetek annak megoldására vezetendő rendszer fölött. Emlékirat az országos gazdasági egyesület szövetkezeti osztályához. Budapest, 1882. Über Vereinsthätigkeit auf dem Gebiete der Landwirthschaft. II. Bericht an den Landes-Agrikultur-Verein über landwirthschaftliches Verbandwesen. Budapest, 1882. Felhívás Magyarország szőlőbirtokosaihoz egy országos borászati szövetkezet létesítése tárgyában. Intézi az országos m. gazdasági egyesület megbízásából. Budapest, 1882. Keglevich István gróf jelentése a magyar bortermelés érdekében Francziaországban tett utazásának eredményéről. Budapest, 1882. A magyar bortermelők országos szövetkezete miként fog működni? Budapest, 1883. (Különnyomat a Magyar Földből.) Szőlőink átalakítása. Budapest, 1883. Javaslat a gazdasági egyletek szervezete és munkaterve tárgyában. Budapest, 1884. Keglevich István gróf véleménye az operáról. Budapest, 1887. Műiparunk és a lakberendezések tárlata 1892-ben. Budapest, 1891. (Különnyomat a Pesti Hirlapból.) Országgyűlési beszédei (1865-68.) a Naplókban vannak. Phoeniculus castaneiceps A Phoeniculus castaneiceps a madarak (Aves) osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez, ezen belül a kúszóbankafélék (Phoeniculidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Ghána, Guinea, Libéria, Nigéria, Ruanda és Uganda területén honos. Alfajai Phoeniculus castaneiceps brunniceps Phoeniculus castaneiceps castaneiceps Marvel-moziuniverzum A Marvel-moziuniverzum vagy Marvel-moziverzum (angolul: Marvel Cinematic Universe, röviden MCU) egy filmfranchise és kitalált univerzum, mely a Marvel Studios független szuperhősfilmjeinek helyszíne. A filmek a Marvel Comics kiadványainak szereplőin alapulnak. A közös univerzum – a képregények Marvel-univerzumához hasonlóan – a különálló filmek egyes szereplőinek, helyszíneinek vagy cselekményelemeinek crossoverével alakult ki. A Marvel-moziuniverzum keretében először megjelent film a A Vasember (2008) volt, amelyet A hihetetlen Hulk (2008), a Vasember 2. (2010), a Thor (2011), az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011), a Bosszúállók (2012), a Vasember 3. (2013), a Thor: Sötét világ (2013), az Amerika Kapitány: A tél katonája (2014), az A galaxis őrzői (2014), a Bosszúállók: Ultron kora (2015), A Hangya (2015), az Amerika Kapitány: Polgárháború (2016) a Doctor Strange (2016), A galaxis őrzői vol. 2. (2017), a Pókember: Hazatérés (2017), a Thor: Ragnarök (2017), a Fekete Párduc (2018) és a Bosszúállók: Végtelen háború (2018), A Hangya és a Darázs (2018) követett. Számos további film áll a fejlesztés és gyártás valamely szakaszában: a Marvel Kapitány (2019), valamint a Bosszúállók: Végtelen háború egyelőre cím nélküli folytatása. Emellett forgatás alatt van a Pókember: Idegenben (2019) , fejlesztés alatt van A galaxis őrzői 3., valamint megkezdődtek egy Fekete Özvegy-film munkálatai is. A Marvel-moziuniverzum mind kritikailag, mind pénzügyileg sikeres. 17,5 milliárd dolláros összbevételével minden idők legtöbb pénzt kereső filmfranchise-a. 2018-ig bezárólag a Marvel legsikeresebb filmje a 2018-ban bemutatott Bosszúállók: Végtelen háború, amely világszerte több mint 2 milliárd dolláros bevételt termelt, ezzel minden idők negyedik legnagyobb bevételt elérő filmjévé vált. A mozifilmek mellett ehhez az univerzumhoz kapcsolódóan megjelentek képregények, Marvel-kisfilmek címmel rövidfilmsorozat, valamint több televíziós sorozat is. Fejlesztés 2005-ben a Varietyben jelent meg a hír, hogy a Marvel Studios maga kezdi el gyártani filmjeit, melyeket a Paramount Picturesön keresztül fog forgalmazni. A pénzügyi alapot egy 525 millió dollár értékű hétéves megújuló hitel adta a Merrill Lynchnél. Kevin Feige, a Marvel Studios elnöke már 2009-ben utalt ezen filmek közös narratív folytonosságára – akkor még „Marvel Cinema Universe” néven, melyet később „Marvel Cinematic Universe”-re változtatott. (Mindkét kifejezés magyar fordítása „Marvel-moziuniverzum”.) A Marvel Studios első saját gyártású filmjét, A Vasembert 2008 májusában mutatták be. A film végefőcímét követő jelenetben már megjelent a Nick Furyt alakító Samuel L. Jackson. Jon Favreau rendező úgy nyilatkozott, hogy a jelenetet a [képregény]rajongók kedvéért tette a filmbe, míg a keletkezései körülményeiről ezt mondta: „Odamentem Kevin Fiege-hez, és megkérdeztem: »Tudod mitől lennének teljesen oda? Megcsináljuk?« Kevin meg azt felelte: »Próbáljuk ki!« Aztán végül tényleg összeraktuk. Csak egy kis jelenet volt, csak egy kacsintás a rajongóknak, hogy figyelünk az alapokra is, és még a Bosszúállóknak is megágyazott. [Jacksont] egy titkos forgatási napon hoztuk be, amikor csak a legnélkülözhetetlenebb stábtagok voltak ott, nehogy kitudódjon a titkunk.” Amerika Kapitány pajzsa szintén látható volt a filmben. Favreau így számolt be a pajzs eredetéről: „Egy ILM-es tette oda nekünk viccből az egyik cineSync-ülésünkön, amikor a vizuális effektusokat hagytuk jóvá. Jót nevettünk rajta, majd azt mondtam: »Hagyd benne, ez elég menő – lássuk meglátja-e valaki!«” Robert Downey Jr. feltűnt A Vasemberbeli karaktere, Tony Stark szerepében egy rövid cameo erejéig Louis Leterrier A hihetetlen Hulk című 2008-as filmje végén. Downey erről a következőket mondta: „Mi csak keresztbe poroztuk a szuperhőseinek. Ebben a jelenetben én gyakorlatilag felkeresem [William Hurt karakterét, Ross tábornokot, és egyfajta szövetséget fontolgatunk. A legjobb az – anélkül, hogy túl sokat mondanék – hogy amikor rátalálok elég rossz állapotban van. Nagyon szórakoztató volt látni, ahogy ezt a tényleg erős figurát játssza, aki be van csípve.” Ezen felül Amerika Kapitány is látható egy pillanatra jégbefagyva a film alternatív nyitányában, ami a DVD-kiadáson látható. Leterrier ezt meg is erősítette: „Látni fogsz egy embert! Látni fogod. Tetszeni fog.” Fiege 2010 áprilisában a következőket mondta a közös filmes univerzum építéséről: A Vasember 2.-ben további utalásokat rejtettek el a többi Marvel-filmre. Ismét feltűnt Amerika Kapitány pajzsa, amiről Favreau így nyilatkozott: „Az előző filmben egy rövid beállítás erejéig már feltűnt Amerika Kapitány pajzsa. Szóval most tényleg ott volt a szobában, így ki kellett találnunk, mit kezdjünk a valósággal, hogy a pajzs ott volt a műhelyében.” A Vasember 2. befejezése további easter eggeket tartalmaz, kiváltképp az a jelenet, ami a S.H.I.E.L.D. menedékhelyén játszódik. Nick Fury és Tony Stark közötti beszélgetés alatt a szobában látható képernyők egyikén egy főiskolai kampuszon zajló rombolást mutat, egy másik egy krátert a sivatagban, míg egy harmadik világtérképet hét jelzéssel. Favreau elmondta: „[az első] A hihetetlen Hulkból van, ami azt jelenti, hogy a Vasember 2. A hihetetlen Hulk előtt játszódik. Ha megnézed a krátert a másik monitoron, az meg thoros dolog. Ott találtak rá a pörölyére. […] [H]a megnézed azokat a térképeket, mindegyik helyszín a Marvel-univerzumhoz kapcsolódik. És ha megnézed egyesével […] [k]ettő az Amerika Kapitány: Az első bosszúállóhoz kapcsolódik, egy a Thorhoz. Ami Afrikában van, az pedig [a] Fekete Párduchoz.” Clark Gregg mind A Vasemberben, mind a Vasember 2.-ben, mind a 2011-es Thorban feltűnt, mint Phil Coulson S.H.I.E.L.D.-ügynök. Thor-beli szerepéről a következőképpen nyilatkozott: „Coulson azok közül való, akik nem voltak benne az eredeti képregényekben, és csak egy kisebb szerepe [volt] a Vasemberben. És én meg csak egyszerűen szerencsés voltam, hogy a szerepemet kibővítették, és [úgy döntöttek] az univerzum többi részébe is beleteszik.” Néhány szereplő, aki először a Thorban tűnt fel, így Thor, Loki, Erik Selvig és Sólyomszem, ismét szerepelt Joss Whedon Bosszúállók című filmjében. Kenneth Branagh, a Thor rendezője elmondta: „Joss elég korán, az utómunkálatok elején láthatta. Azt hiszem, ez hatással volt arra is, ahogy Thor a Bosszúállókban szerepelt, és hogy Loki a történet része lett.” Loki – feltételezett halála után – szerepelt a Thor végefőcím utáni jelenetében Erik Selviggel. Branagh kifejtette: „Amikor [Loki] a féreglyukba, az űr szövetének egy szakadásába esik a mi filmünk végén, egy ismeretlen helyen tűnik fel újra, valószínűleg egy új ravasz tervvel a fejében, szerintem érdekes volt jelezni, hogy egy új történetbe kerül a Marvel-univerzum egy másik szegletében.” Stellan Skarsgård, aki Erik Selviget játszotta, azt mondta, hogy amikor először olvasta a Thor forgatókönyvét, a jelenet még nem szerepelt benne: „Nem, nem azért, mert szerintem akkor még nem volt meg a Bosszúállók végső története. Tavaly ősszel kerestek meg, hogy benne akarok-e lenni a Bosszúállókban. Aztán elkezdték nekem küldeni az oldalakat, meg ilyesmi.” Branagh Sólyomszem cameójáról a Thorban így nyilatkozott: „Őszintén szólva mindig is volt valaki fent a kosárban, amikor Thor betör a S.H.I.E.L.D.-táborba, és amikor azt mondták, lehetne Sólyomszem is, és Sólyomszem meg Jeremy Renner lehetne, az mondtam: »Most vicceltek?« Fel-le ugráltam. Teljesen be voltam sózva. Egy ilyen valaki jött, egy ilyen menő dologért!” A Sony Pictures és a Disney megegyeztek arról, hogy A csodálatos Pókemberben szereplő OsCorp Tower megjelenjen a Bosszúállókban is. Az ötletet végül elvetették, mert a Bosszúállók Manhattan-látképét már renderelték, mire a az OsCorp épületének dizájnja elkészült. 2015. februárjában Sony Pictures és a Marvel Studios megegyeztek, melynek keretében Pókember karaktere az univerzum részévé vált, elsőként a 2016-os Amerika Kapitány: Polgárháborúban volt látható. Azt együttműködés keretében a Sony és a Marvel Studios közösen készítettek egy Pókember újradolgozást, amit 2017-ben mutattak be Pókember: Hazatérés címmel. Egyéb média Rövidfilmek A Marvel 2011. augusztusában jelentette be, hogy Marvel kisfilmek (angolul Marvel One-Shots) címen a filmek blu-ray kiadásaira készülő rövidfilmsorozatba kezd. Az első rövidfilm, A tanácsadó (The Consultant) a Thor lemezén jelent meg, Amerikában 2011. szeptember 13-án, Magyarországon pedig szeptember 27-én. A második, az Útban Thor pörölyéért (A Funny Thing Happened on the Way to Thor's Hammer) az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló blu-rayén szerepelt, a tengerentúlon 2011. október 25-én, Magyarországon december 7-én. Mindkét film főszereplője Phil Coulson S.H.I.E.L.D.-ügynök (Clark Gregg), az ő mindennapjaiba enged betekintést. A harmadikat, A 47-es (Item 47) címűt, a Bosszúállókkal egy lemezen adták ki, hazájában 2012. szeptember 25-én, míg Magyarországon egy hónappal korábban, augusztus 28-án. Mindhárom rövidfilm magyar megjelenésekor feliratot kapott. A negyedik, a Carter ügynök (Agent Carter) című a Vasember 3. blu-ray kiadásán jelent meg Amerikában 2013. szeptember 3-án. Az ötödik az All Hail The King című a Thor: Sötét világ blu-ray kiadásán jelent meg Amerikában 2014. február 4-én. Sorozatok A Marvel-moziverzumhoz tartozó televíziós sorozatokat a Marvel Television gyártja. Az első, A S.H.I.E.L.D. ügynökei című sorozatot 2013 óta sugározza az amerikai ABC adó. A Carter ügynököt ugyanott mutatták be 2015-ben, 2017 őszén pedig szintén itt mutatták be az Inhumanus című sorozatot, amit IMAX kamerákkal vettek fel, és az első két részét a mozikban is bemuttátták. További öt sorozat készül a Netflix streamszolgáltató számára: a Daredevil (2015-16), a Jessica Jones (2015), Luke Cage (2016), az Iron Fist (2017) és a korábbi négy sorozatot összefogó The Defenders (2017). A Daredevil második szezonját dicsérő kritikák hatására elkezdte a The Punisher sorozat előkészületeit. A Netflix 2018-ra 3 sorozat folytatását is ígéri: Jessica Jones (2. évad), Daredevil (3. évad), Luke Cage (2. évad). Magyarországon A S.H.I.E.L.D. ügynökei első három évadja, az Inhumans és a Runaways került adásba a Viasat 3-on. A Carter ügynököt Magyarországon a FOX mutatja be. A S.H.I.E.L.D. ügynökei Carter ügynök Agents of S.H.I.E.L.D.: Slingshot (websorozat) Inhumans Daredevil Jessica Jones Luke Cage Iron Fist The Defenders The Punisher Cloak & Dagger New Warriors Runaways Szentsebestyén Szentsebestyén (szlovénül: Pečarovci, vendül régen Püčarovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik. Fekvése Muraszombattól 10 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Muraszombatba vezető főútvonal mentén a Szentsebestyéni-patak partján fekszik. Története Első írásos említése "Pynchrouch" alakban található abban a csereszerződésben, mely 1364 karácsonykor jött létre I. Lajos magyar király, másfelől Széchy Miklós és testvére, Domonkos erdélyi püspök között. Az 1364. december 25-én Csepel-szigeten kiállított királyi oklevél szerint a testvérek átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, viszont a király Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal, köztük a mai Szentsebestyénnel együtt. Egy évvel később "Pyhorouch in districtu Waralyakurniky" alakban említik a felsőlendvai vár tartozékai között. A falu 1549-ig volt a felsőlendvai uradalom része. A 17. században lakói evangélikus hitre tértek át, ebből az időből származik temploma is. 1640-ben a törökök betörtek a faluba és 16 embert elhurcoltak, hármat megöltek, a többiek pedig adózást vállaltak számukra 1690-ig. 1730-ban visszatérítették őket a katolikus hitre, de még mindig maradtak evangélikusok a faluban, 1898-ban például 344 lélekből 173-an voltak evangélikusok akik Puczincra (Battyánd) jártak istentiszteletre. Az 1698-as egyházi vizitáció jegyzőkönyvéből kitűnik, hogy a falu régi templomát Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelték. Az 1756-os jegyzőkönyv szerint viszont már csak Szent Sebestyén tiszteletére volt szentelve. Plébániáját 1796-ban alapították újra, de 1798-ban már a templom és a plébánia is rossz állapotban voltak. Még 1808 előtt a szentélyt és a sekrestyét is újjá kellett építeni, végül a falu új templom építését határozta el, melyet 1824-ben szenteltek fel. Vályi András szerint " PECSARÓCZ. Tót falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Szapáry, és Gróf Nádasdy Uraságok, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Martyántzhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában szőleje, és fája tüzre van, de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli." Fényes Elek szerint " Pecsarócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban: 183 kath., 71 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Itt szoktak össze tódulni Húsvét után második vasárnapon nagy számmal az egész tótságból leginkább a nők bucsura, mellyet meleg-bucsunak hivnak, hogy szemeik fájdalmát elvesztenék, marháik egészségét különféle vizzeli mosogatások által, vagy len, kender, s tojásnak az oltárra való tevésével kinyerhetnék." Vas vármegye monográfiája szerint " Szent-Sebestyén házainak száma 97, lélekszáma 571. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat. Kath. temploma a XIV. századból való. „Zdrava-voda” nevű forrást a búcsusok sűrüen látogatják. Földesurai a Nádasdyak és Batthyányiak voltak." A 19. századig "Pecsarócz", illetve "Pücsarocz" néven szerepelt a térképeken, nevét Szent Sebestyénnek szentelt templomáról magyarosították. 1910-ben 652, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 414 lakosa volt. Nevezetességei Szent Sebestyén tiszteletére szentelt egy hajós temploma 1824 -ben épült sokszögzáródású szentéllyel, a nyugati oldalán toronnyal. Főoltárán kívül a templomban egy Szent Vidnek szentelt szárnyas oltár is található. Búcsújárása vendül a Topla prouška , ahova még a 19. században is nagy számmal jártak a Vendvidék majdnem minden feléből, főleg asszonyok. Evangélikus temploma a falu északi részén, Gorenščeken található. Tűzoltómúzeumát, mely a Muraszombati múzeum regionális múzeuma 2003 -ban alapította Karel Žekš. 1892 -óta használt egyenruhák, serlegek, oklevelek, emlékplakettek láthatók itt a helyi tűzoltóság történetével. A faluban nagy hagyománya van a fazekasságnak ma is Híres emberek Itt született Hüll János tótsági esperes Itt élt Persa Iván író Itt élt Bertalanits Mihály költő Külső hivatkozások Szentsebestyén Battyánd község hivatalos oldalán A szentsebestyéni tűzoltómúzeum Battyánd község hivatalos oldalán A falu weboldala Szentsebestyén temploma Szlovénia információs portálján Szlovénia kulturális emlékei Szentsebestyén Szlovénia térképén Forrás Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 677. o. ISBN 963-9257-15-X III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS. Saint-Félix-de-Sorgues Saint-Félix-de-Sorgues település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 237 fő (2015). Saint-Félix-de-Sorgues Gissac, Marnhagues-et-Latour, Montagnol, Saint-Jean-et-Saint-Paul, Sylvanès és Versols-et-Lapeyre községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Közönséges tapír A közönséges tapír vagy más néven dél-amerikai tapír (Tapirus terrestris) a páratlanujjú patások rendjébe (Perissodactyla), azon belül a tapírfélék családjába (Tapiridae) tartozó faj. Előfordulása Dél-Amerika északi részétől Dél-Brazíliáig, Észak-Argentínáig. Jól érzi magát trópusi erdőkben, ahol az évi középhőmérséklet 27 °C körül van és a relatív páratartalom 75%-os, valamint folyóvizek, mocsarak közelében. Alfajai Tapirus terrestris aenigmaticus Tapirus terrestris colombianus Tapirus terrestris spegazzinii Tapirus terrestris terrestris Megjelenése Disznónál valamivel nagyobb állatok, testüket rövid szőr fedi. Felső ajkuk és orruk egyesülve lefelé hajló ormányt alkot. Mellső lábukon 4, a hátsón 3 ujjuk van. Testtömegük a 150-250 kg-ot is elérheti. Fogságban 30-35 évig is életben maradhatnak. A Braziliában „anta”, Guyanában „tapirete” néven ismeretes fajt rövid nyaksörénye és egyszínű szőrruhája jellemzik. Az utazók már nyomban Amerika felfedezése után megemlékeznek egy nagy állatról, amelyet vízilónak véltek, de csak a nagyérdemű Marcgrav von Liebstad ismerteti először, írásban és képben, a 18. század közepe táján. Testét meglehetősen egynemű szőrözet borítja, amely a fejtető közepétől a vállig sörényszerűen felmered, azonban itt sem feltűnően hosszú. Színe feketés szürkésbarna; a fej két oldalán, de különösen a nyakon és a szügyön valamivel világosabb. Lába és farka, hátának középvonala és nyaka rendszerint sötétebb. Füle fehéresszürkén szegélyezett. Többféle színváltozata ismeretes; vannak fakó, szürke, sárgásbarna példányok. Fiatal állatokon csak a hát színe hasonlít az öregekéhez; fejük felső részét sűrűn álló, fehér, kerek foltok tarkázzák. A törzs két oldalának hosszában négy sorban álló világosabb színű foltok és sávok mutatkoznak, s ezek a végtagokra is átterjednek. Idősebb korban a foltok sávokká nyúlnak meg, míg a második életév végén teljesen eltűnnek. Csökevényes, 9 cm hosszú farkát is beleszámítva, a 2 m hosszúságot is megüti, Kappler szerint azonban ilyen hosszúság mellett vállmagassága alig 1 m-nyi. Feltűnő, hogy ezek a méretek nem a hímek, hanem a rendszerint nagyobb termetű nőstények esetében figyelhetők meg. Életmódja Tápláléka vízinövényekből, falombból, hajtásokból és gyümölcsökből áll. Rendszerint ugyanazon az útvonalon mozog, idővel széles csapást vágva a sűrűben. A napi foglalatosságai közé tartozik a fürdés és dagonyázás is, amely a bőrének védelmét szolgálja, többek között a külső paraziták ellen. Mint általában az esőerdei növényevők, a tapír is magányosan él, csak a párzási időszakban állnak össze kisebb csapatok. A territóriumukat és csapásaikat vizeletükkel és illatmirigyükkel (ami a hímek fején található) jelölik. A főbb természetes ellenségeik a pumák, jaguárok, esetleg a nagyobb méretű anakondák és kajmánok. Szaporodása A nőstények ösztrusz-ciklusa - a korábbi feltételezésekkel ellentétben (50-80 nap) - 30 nap körül van, ebből két napig fogékonyak. A hímek nem sokáig maradnak a nősténnyel a megtermékenyítés után, amely sokszor a vízben történik. 335-439 nap vemhesség után rendszerint egy kölyke születik, de az ikerszülés sem ritka. A fiatal tapír addig szopik, amíg anyjának csak van teje, még ha már tud kemény táplálékot is fogyasztani néhány hetes korában. A kis tapírok testén világos színű pettyek és hosszanti irányú csíkok láthatók, amelyek a rejtőzködést segítik a sűrű bozótban. A mintázat 6-8 hónapos korukban kezd eltűnni. 18 hónapos korukra már elérik a felnőttkori testméretüket, nőstények ivaréretté 28 hónapos korukban válnak. Állatkertben akár 35 évig is élhetnek. Természetvédelmi helyzete A négy tapírfaj közül a közönséges tapír állománya tűnik a legstabilabbnak, bár ez csak viszonylagos: veszélyeztetett faj, amelyet a vadászat és az élőhelyének pusztulása egyaránt veszélyeztet. Állatkertekben ez a leggyakoribb a tapírok közül. Magyarországon is több helyen, így Budapesten, Győrben, Veszprémben, Nyíregyházán, Debrecenben és Szegeden is látható. Méailles Méailles település Franciaországban, Alpes-de-Haute-Provence megyében. Lakosainak száma 111 fő (2015). Méailles Allons, Castellet-lès-Sausses, Le Fugeret és Thorame-Haute községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Félix-de-l’Héras Saint-Félix-de-l’Héras település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 35 fő (2015). Saint-Félix-de-l’Héras Le Caylar, Le Cros, Lauroux, Pégairolles-de-l’Escalette és Les Rives községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Buffalo (Észak-Dakota) Buffalo város az USA Észak-Dakota államában. Lakosainak száma 188 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Buffalo (Észak-Karolina) Buffalo város az USA Észak-Karolina államában. Lakosainak száma 1192 fő. Népesség A település népességének változása: Val-Maravel Val-Maravel település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 56 fő (2015). Val-Maravel La Beaume, La Haute-Beaume, Montbrand, Beaurières, Boulc és Lesches-en-Diois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: XII. Károly svéd király XII. Károly (Stockholm, 1682. június 17. – Fredrikshald, ma: Halden, Norvégia, 1718. november 30.), a Wittelsbach-ház Pfalz–Zweibrücken ágából származó herceg, 1697–1718 között Svédország királya, Bréma és Verden hercege. Az utolsó svéd abszolút uralkodó. Élete Származása, ifjúkora 1682 június 17-én született. Édesapja a Wittelsbach-ház Pfalz–Zweibrücken ágából származó XI. Károly svéd király (1655–1697) volt, X. Károly Gusztáv király (1622–1660) fia. Édesanyja Ulrika Eleonóra dán királyi hercegnő (1656–1693) volt, III. Frigyes dán és norvég király (1609–1670) leánya. Miután 1697 december 14-én nagykorúsították, 15 évesen trónra került. Először csak iszákosságáról volt híres, folyton erős italokat ivott és azzal szórakozott, hogy birkákat fejezett le a palotában addig, amíg teljesen el nem öntötte a vér a termeket. Ám kedvenc medvéjét úgy leitatta, hogy az kiesett az ablakon és elpusztult. Emiatt gyötrő lelkiismeret furdalás vett rajta erőt és ettől kezdve nem ivott többet, ehelyett komolyan foglalkozni kezdett az ország ügyeivel. Uralkodása alatt nem hagyatkozott a tisztviselői karra, helyettük ő maga egyszemélyben kormányzott. Belpolitikáját is ez a hozzáállás jellemezte, a nemességet háttérbe szorította, és nagy mennyiségű „redukciót” (azaz birtokelkobzásokat) hajtott végre. Politikai stílusa tükrözte egyéniségét: parancsoló, ellentmondást nem tűrő személyiség volt, ezért hívják egyesek „koronás hadvezérnek”. Már fiatal korában elsajátította a kor uralkodóitól elvárható műveltséget, több idegen nyelven beszélt. A katonakirály Nagy birodalmat örökölt, melyet harcias természetének megfelelően csatákban, háborúkban állandóan növelni igyekezett. Bár a háborút épp ellenségei kezdték, amelyhez némi bátorítást adott Károly szertelen életmódja. (amivel később felhagyott, hogy a legmegfelelőbb példát mutassa az embereinek) A nagy északi háborúban (1700–1721) Dánia, Lengyelország, Oroszország katonai koalíciójával találta magát szemben. 1700-ban angol és holland flotta támogatásával megverte a dánokat, bár nem volt igazán szüksége segítségre az akkor mindössze tizenöt- hatéves királynak. Habár első ütközete volt, mégis elsőként gázolt a vízbe, majd a győzelem után partot érve rögtön hálát is adott Istennek. Bevette ugyan Koppenhágát, de tisztességen bánt a dánokkal, éppen úgy, mint saját katonáival, bár az adókban nem ismert kegyelmet és az előállítható hadisarc többszörösét követelte. Majd a narvai csatában I. Péter orosz cár ötször (más források szerint tízszer) nagyobb létszámú seregét verte meg. A svéd sereg mindössze nyolcezer főből állt, míg az oroszoknál húszezer főt számláltak. Az ütközetet Károly egyedi bravúrral oldotta meg, vizes szalmát gyújtott meg és engedett vízre, hogy a füst összezavarja az ellenfelet és rajtaüthessen. Ezután II. (Erős) Ágost lengyel király (és szász választófejedelem) ellen vonult, akit ismételten megvert, majd 1706-ban a megalázó altranstädti békére kényszerítette. Egy alkalommal leszakadt az embereitől, csak, hogy meglátogathassa Ágostot, akit annyira váratlanul ért a látogatás, hogy pizsamában fogadta a svéd királyt. Megreggeliztek, beszélgettek és miután Károly távozott Ágost rájött, hogy ellenfele könnyedén besétált hozzá, hogy az őrség nem vette észre. Később, mikor Károly visszatért a sereghez, csípős megjegyzést tett arra, hogy őt bizony egyetlen lengyel sem foghatja el. 1707-ben ismét betört Oroszországba, de rögtön szembetalálta magát a teljesen újjászervezett orosz hadakkal, amelyek korszerű fegyverzettel, képzett katonákkal és tisztekkel rendelkeztek és jó stratégiát követtek. A cár hagyta, hogy a svéd csapatok minél mélyebben hatoljanak be országába. Károlynak igen hamar utánpótlási gondjai támadtak, táborában éhezés tört ki. Felmérve az orosz terep rossz adottságait és saját megfogyatkozott tartalékait, Károly úgy döntött, hogy délre, Ukrajnába vonul(ekkortájt kapta a levelet fiatalabb húga haláláról), hogy a termékeny területekről szerezzen utánpótlást, és rávegye az orosz elnyomás ellen lázadó kozákokat és ukránokat, hogy csatlakozzanak hozzá, valamint megpróbálja a tatár és török hatalmakat bevonni a háborúba, hogy együtt vonuljanak Moszkva elfoglalására. Egyébként ezeken a területeken számos embert sikerült toboroznia seregébe, akik nem kaptak ugyan annyira jó kiképzést, de kézi szerszámokkal és egyéb "fegyverekkel" szívesen felvették a harcot. A svéd sereg Fehéroroszországon át bevonult Ukrajnába, de az ukránok nem támogatták, sőt inkább harcoltak a svédek ellen, mert az éhező svéd katonák élelmiszert raboltak az ukrán és fehérorosz parasztoktól. A svéd sereg (Karoleans) egyik tisztje egyszer ellopott egy tyúkot az egyik családtól, amiért Károly méltóan megbüntette. A kozákok közül is mindössze a zaporozsjei kerület csatlakozott, mivel Károly csak Ivan Mazepa (Mazeppa) kozák hetmant tudta szövetségesként megnyerni. Mazepa később megmentette a király életét, mikor elmenekítette a láztól és harci vágytól megrészegült Károlyt Poltavából. Károly hivatalosan Ukrajna felszabadítójaként hirdette magát, de az ukrán lakosság nagyobb része megszállóként tekintett a svédekre, és állandó harcot vívott ellenük. Mintegy 1000 km-nyi menetelés után Károly elrendelte Poltava ostromát, amit sokkal több orosz katona védett, mint amennyi svéd támadó állt velük szemben. Mazeppa serege még mindig messze volt. 1709-ben a poltavai csatában (június 7-8) Károly vereséget szenvedett a cár csapataitól. Ennek egyik oka fő az volt, hogy olyan haditervet dolgoztak ki, mely szerint Mazeppa kisebb létszámú sereggel az erdőből, oldalról támadja meg az oroszokat, míg ő (Károly) vívja a maga csatáját. Azonban ez a kis társaság eltévedt a rengetegben és csak akkor értek a helyszínre, amikor az ütközet már lezajlott. Fontos körülmény, hogy maga Károly csak passzív résztvevője volt az ütközetnek, mivel egy rosszul célzott golyó (valószínűleg megzavarták a támadóját) teljesen szétzúzta a sarokcsontját. Szeretett csizmáját úgy kellett levágni róla, de nem vesztette el a lélekjelenlétét, ő maga tartotta a lábát, míg érzéstelenítés nélkül kiszedték a golyót. Csapatai maradékával dél felé, az Oszmán Birodalom területére vonult vissza, bár mivel a csata közben kénytelen volt lóra ülni, sebláza lett és bár csak félig volt magánál, de mindenképpen vissza akart menni harcolni. Moltke kimenekítette és csónakban átvitte a folyón, ahol már biztonságban tudhatta a királyt, aki Moldvában talált menedéket. Menekülése és visszatérése A törököknél vendég-fogolyként éldegélt 5 évig. Ez idő alatt rengeteget olvasott, bár franciául nem volt hajlandó megszólalni, bármennyire is jól beszélte a nyelvet. Szokása volt, hogy ha nem tetszett neki valamilyen szöveg, egyszerűen csak kitépte a lapot. A szultán felesége annyira megkedvelte, hogy „Károlyom”-nak szólította. Amikor a törökök megunták az ottlétét (akkoriban a törököknél a tisztséget betöltő személye napi szinten változott) foglyul ejtették a saját rezidenciáján, amit később felgyújtottak. Károly és néhány megmaradt embere a tetőkön keresztül menekültek meg. Bár Károly és legfőbb tisztje elhatározták, hogy kivárnak, ezért egy évig nem voltak hajlandók kikelni sem az ágyból, ami az ötkor kelő, és szigorú gyakorlatokat tartó Károlytól valljuk be, nagy teljesítmény volt. A török szultán „vendégszeretetének” árát Károlynak saját hadipénztárából kellett finanszíroznia. A Károly hadseregéből megmaradt svéd katonák a Moldvában zsoldosokat toborzó II. Rákóczi Ferenc szolgálatába álltak, és Magyarországra mentek, hogy Ausztria ellen harcoljanak, de a romhányi csatában vereséget szenvedtek. 1710–11-es pruti hadjárat során Károly megpróbálta katonai tudásával segíteni a török csapatokat, akiknek sikerült bekeríteniük a cár vezette orosz sereget. Károly úgy vélte, ha a szultán teljesen megsemmisíti az orosz cárt, az az ő győzelme is lesz, de reményei meghiúsultak, mert a cár óriási váltságdíjjal vásárolta meg az őt szorongató (de megvesztegethető) nagyvezírt, így a cári sereg ki tudott menekülni Moldvából. A gyors békekötéssel véget ért az 1711-es orosz–török háború, amelyben már nem jutott szerep Károlynak. Ezt követően Károly nem látott más lehetőséget, hogy személyesen beavatkozzék a nagy északi háború további menetébe. 1713-ban Bendernél összecsapásba bonyolódott a törökökkel és sikerült elmenekülnie. 1714-ben legendássá vált hosszú lovaglással – Erdélyen és Magyarországon keresztül – tért vissza birodalmába. Több beszámoló és emlékmű is bizonyítja, hogy Károly Pesten a (mai) Váci utca 64-ben szállt meg, valamint Debrecenben egy nemes ember adott számára szállást. A svéd kézen lévő Stralsund várába érve újabb hadműveletek szervezésébe fogott. A porosz–dán–szász szövetség hadai azonban ostrom alá vették Stralsundot. Az erőd 1715 karácsonyán megadta magát, Károly néhány nappal korábban hagyta el a várat, hajón Svédországba menekült, 1716 elején ért Trelleborgba. Halála Az elveszett keleti területeket Károly király Norvégiában próbálta pótolni, de Fredrikshald (ma: Halden) erődjének ostrománál halálos fejlövés érte, 1718. november 30-án. Bár sokan egyszerű orvlövészt, vagy egy eltévedt golyót látnak halála okozójaként, de számos adat van arra bizonyítékul, hogy hatalomra vágyó rokonai gyilkoltatták meg, bár ez nem valószínű, mivel halála előtt találkozót kért húgával, és néhány tisztje szerint pozitívan hatott rá a találkozás. A svéd királyi trónon húga, Ulrika Eleonóra (1688–1741) követte. Háborúinak sorozatával XII. Károly kimerítette Svédországot, amely ezzel elveszítette a 17. században kiharcolt nagyhatalmi státuszát. Észak-Alföld turisztikai régió Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti területe és Hajdú-Bihar megye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik. Turisztikai nevezetességek Épített örökség Nevezetességek Hajdú-Bihar megye településein Debrecen Hajdúböszörmény Monostorpályi Nyíracsád Érdekes látnivalót jelent Nagykerekiben a Bocskai-vár, Püspökladányban a Szent Ágota híd, valamint a megyeszerte megtalálható kunhalmok és Árpád-kori templomromok (Herpály, Zelemér, Gút). Nevezetességek Jász-Nagykun-Szolnok megye településein Jászberény Mezőtúr Szolnok Túrkeve Nevezetességek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein Csaroda Kisvárda Máriapócs Nádudvar Nyírbátor Nyíregyháza Szatmárcseke Tákos Tiszadob Túristvándi Természeti örökség Hortobágyi Nemzeti Park (Észak-Alföld és Tisza-tó turisztikai régiók) 1973. január 1-jén hozta létre az Országos Természetvédelmi Hivatal hazánk első nemzeti parkjaként. Területe 82 000 ha. 1999. november 30-án Marrakeshben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. Bemutatóhelyei: a Hortobágyi-Halastavi Bemutatóterület, a Hortobágyi Pásztormúzeum (Hortobágy falu), a Mátai ménes (Hortobágy falu), a Pusztai Állatpark (Hortobágy 2 km), a Körszín (Hortobágy falu), a Nyugati Fogadóház (33-as út leágazás), a Szálkahalmi Őrház (33-as főút 79.km), a Tájház (Nagyiván), a Meggyes Csárdamúzeum (33-as főút 60.km), a Szélmalmi Fogadóház (Karcag). A bemutatóhelyek egy része a Tisza-tó turisztikai régió területén fekszik. Tiszakürti Arborétum Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus Hajdú-Bihar megye gyógyfürdői Aquaticum Gyógyfürdő - (korábban Nagyerdei Gyógyfürdő) Debrecen Hungarospa Gyógyfürdő - Hajdúszoboszló - 1925. október 25-én szénhidrogén kutatások nyomán 1091 méterről fakadt a felszínre (földgáz kíséretében) a 73 Celsius-fokos víz, melynek gyógyhatását hamarosan vizsgálni kezdték és bizonyították. 1927. július 26-án megnyitották az ún. fövényfürdőt. 1991-ben - részvénytársasággá alakult az önkormányzat vezetésével. az 1990-es években ásványvíz-palackozás indult, 1996. január 1- az államosított szoboszlói termálkutakat visszakapta a város, és elindult 8 éves fejlesztési programja, megnyílt a gyógyszanatórium saját fürdőépülettel, majd 2002-ben a Széchenyi Terv keretein belül a legnagyobb magyarországi Aquapark. 2004-ben új ásványvíz palackozóüzemet avattak, 2008. júniusban pedig elindították a város legnagyobb idegenforgalmi beruházását az Aqua-Palace fedett élményfürdő megépítését európai uniós támogatással. A víz összetétele: jódos, brómos, konyhasós, hidrogénkarbonátos termálvíz, mely bitument és ösztrogént illetve további nyomelemeket tartalmaz. A vizet mind fürdőkúra mind ivókúra formájában hasznosítják: idült ízületi gyulladások, degeneratív ízületi elváltozások, gerinc idült gyulladásos degeneratív megbetegedései, idült idegfájdalmak, ideggyulladások kezelése, gyermekbénulás utáni, valamint agyvérzés, agyműtét, bénulások és idült izomfájdalmak, sérülések, sportsérülések utókezelése, nehezen gyógyuló csonttörések, érszűkület egyes fajtái, idült nőgyógyászati megbetegedések, meddőség, idült bőrbetegségek kezelése folyik a különböző terápiák alkalmazásával. Hunguest Hotel Béke Gyógyszálló és Gyógyfürdő - Hajdúszoboszló Püspökladányi Gyógyfürdő - Püspökladány : Idegenforgalmi nevezetessége a regionális jelentőségű (2004) gyógyfürdő, valamint környezetének természeti értékei. Gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Vízét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, hatásos idült ízületi gyulladások és degeneratív gerinc- és ízületi elváltozások ellen. Idegfájdalmak, gyulladások, izomfájdalmak, idült bőrbetegségek kezelésére, illetve érszűkületek bizonyos típusainak gyógyításra hasznosítják. Jász-Nagykun-Szolnok megye gyógyfürdői Berekfürdő Termál- és Strandfürdő - Berekfürdő : A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban fúrt két kutat (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vízét 1974-ben minősítették gyógyvízzé. Alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonz. Gyógy- és Strandfürdő - Cserkeszőlő : 1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el. Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyógyfürdői Sóstógyógyfürdő - Nyíregyháza : évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő - Fehérgyarmat Kisvárdai Várfürdő - Kisvárda Kulturális rendezvények Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál. Propántiol A propántiol vagy propil-merkaptán egy, a tiolok közé tartozó szerves kénvegyület, kémiai képlete C3H8S. Szerkezete analóg a propanoléval, annyi különbséggel, hogy a propanolban lévő oxigént itt egy kénatom helyettesíti. Standard körülmények között színtelen, erős, káposztára emlékeztető szagú, enyhén mérgező folyadék. Vízben rosszul oldódik, de számos szerves oldószerben, például etanolban, benzolban vagy acetonban jól oldható. Sűrűsége kisebb, mint a vízé. Erősen gyúlékony anyag, égésekor irritáló vagy mérgező gázok keletkeznek. A propántiolt gyomirtóként, szagosítóanyagként, valamint kémiai reakciókban köztitermékként alkalmazzák. UnSun Az UnSun (ejtsd: án-szán) egy lengyel gótikus/indusztriális metal zenekar volt, amely 2006-ban alakult meg Szczytno-ban. A Vader volt gitárosa, Maurycy Stefanowicz, és felesége, Anna Stefanowicz alapították meg az együttest. Eredetileg "Unseen" volt a nevük. Pályafutásuk alatt két stúdióalbumot jelentettek meg. Tervben volt egy harmadik nagylemez is, de az énekesük, Anna Stefanowicz egészségügyi problémái miatt 2016-ban kénytelenek voltak feloszlani. Hazájukban többször koncerteztek is. Hangzásviláguk miatt többen a Lacuna Coil-hoz, az Evanescence-hez, a Within Temptation-höz és a The Gathering-hez hasonlították őket a kritikusok és a gótikus metal műfaj rajongói. Anna a Facebook oldalán kijelentette, hogy Maurycy nem adja fel a zenei karriert; új együttes alapításába kezd. Tagok Anna Stefanowicz - ének (2006-2016) Maurycy Stefanowicz - gitár (2006-2016) Patryk Malinowski - basszusgitár (2010-2016) Wojtek Blaszkowszki - dobok (2010-2016) Filip Halucha - basszusgitár (2006-2010) Wawrzyniec Dramovicz - dobok (2006-2010) Diszkográfia The End of Life (stúdióalbum, 2008, Century Media Records) Clinic for Dolls (stúdióalbum, 2010, Mystic Records) Buffalo megye (Dél-Dakota) Buffalo megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Dél-Dakota államban található. Megyeszékhelye Gann Valley, legnagyobb városa Fort Thompson. Lakosainak száma 2024 fő (2013. július 1.). Buffalo megye Hand, Jerauld, Brule, Lyman és Hyde megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Közönséges vadgesztenye A közönséges vadgesztenye, vagy egyszerűen vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) a szappanfafélék (Sapindaceae) családjában a vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus) nemzetség legismertebb faja, melyet fehér vadgesztenyeként is ismernek. A gesztenyefa elnevezés eredetileg a szelídgesztenye példányaira használatos, a köznyelvben azonban – magjának hasonló alakja és színe miatt – a vadgesztenye példányait is így nevezik. Származása, elterjedése A Balkán-félsziget (Albánia, Görögország) és Elő-Ázsia hegyvidékeiről terjedt el Európa szerte a különböző parkosítási, kertépítési divatok nyomán. Magyarországra a törökök hozták be.[forrás?] Megjelenése Parkok, kertek, fasorok árnyékot adó, nagy termetű – kedvező körülmények között akár 30–35 m magasra is megnövő –, dús lombú, tavasszal mutatósan virágzó, lombhullató díszfája. Levele összetett, fogazott. Toktermésének fala húsos, kívül zöld színű s a szelídgesztenyénél kevésbé tüskés; magja fényes, vörösesbarna – nem ehető, de a népi gyógyászat és a gyógyszeripar is felhasználja. Egyik ismert fajtája a teltvirágú vadgesztenye (Ae. hippocastanum ’Baumannii’), melyet először Genfben írtak le 1819-ben. A közönséges vadgesztenyétől abban különbözik, hogy termete keskenyebb és magasabb, később virágzik és hosszabb ideig, virágaiban kétszer annyi sziromlevél fejlődik, így azok teltebbnek mutatkoznak, valamint nincs termése. Kártevői, veszélyeztetettsége A vadgesztenye-aknázómoly (Cameraria ohridella) 1985-ben jelent meg Macedóniában, s 15 évvel később már egész Közép-Kelet-Európában elterjedt. A fertőzöttség különösen a városi faállományokat sújtja, melyek az egyre melegebb nyarakat és a fokozódó légszennyezettséget is nehezen bírják. Emiatt sok európai nagyvárosban, így Budapesten is egész gesztenyefasorok mennek tönkre. Felhasználása Parkok, fasorok gyakori díszfája, mely gyógynövényként is ismert, mivel magja és kérge különféle hatóanyagokat tartalmaz, s kiegészítő kezelésként egyaránt hatásos vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén. Az újabb kutatások igazolták az eszcin – a magból kivont érszűkítő – gyulladásgátló és a vénák tónusát fokozó hatását. A kéregben lévő eszkulin csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét és ellenállóbbá teszi őket. Így a vadgesztenyéből készült szereket vénás és hajszálér-keringési elégtelenség (pl. aranyér) kezelésére ajánlják, más érerősítő növényekkel együtt (nagylevelű csodamogyoró, kanadai aranygyökér, szilvalevelű bangita). Az Aesculus hippocastanum a vadgesztenye friss magjából készült homeopátiás szer. Aranyér ellen használatos. Magjának magas szaponin tartalma révén mosószerként is alkalmazható. Használata történhet az indiai mosódióhoz hasonlóan vászonzsákban a mosógépbe rakva, vagy a magok kifőzése után kapott mosófolyadék mosógépbe adagolásával is. Előnye a mosódióval szemben hogy egyrészt ingyen beszerezhető, másrészt mivel itthon is megterem, ökológiai lábnyoma töredéke a mosódióénak. A vadgesztenye fehéressárga színű, finom szerkezetű, puha, hajlékony fáját a műbútorasztalosok, faesztergályosok szívesen használják, mert hasadásra, repedésre nem hajlamos. Könnyen faragható, így faragványokat (fapapucsot, konyhai eszközöket, játékokat) is szoktak készíteni belőle. A fa kidöntése után érdemes minél előbb megszárítani, mert könnyen elszíneződik. A szárítást követően már csak keveset zsugorodik, emiatt bútorközépfának alkalmas (zongoraépítők is felhasználják), épületfának azonban kis szilárdsága miatt nem. Fájának sűrűsége légszáraz állapotban 500–600 kg/m3. Figyelmeztetés A vadgesztenye termése mérgező, még ha a szaponinok toxikus hatása igen csekély is. Émelygést, gyomorpanaszokat okozhat. Kisgyerekeknek, terhes és szoptató nőknek különösen nem ajánlott. A kezelés mindig rövid ideig tartson! Külsőleg semmilyen kellemetlen hatása nincs, bár egyeseknél allergiát okozhat. Signs of Chaos A Signs of Chaos a Testament nevű thrash metal együttes második válogatásalbuma, amely 1997-ben jelent meg és a zenekar addigi 10 évét mutatja be. Dalok Signs of Chaos (intro) – 0:30 Electric Crown – 5:31 The New Order – 4:26 Alone in the Dark – 4:05 Dog Faced Gods – 4:05 Demonic Refusal – 5:22 The Ballad – 6:10 Souls of Black – 3:24 Trial by Fire – 4:17 Low – 3:36 Practice What You Preach – 4:56 Over the Wall – 4:08 The Legacy – 5:32 Return to Serenity – 6:32 Perilous Nation – 5:51 Sails of Charon ( Scorpions feldolgozás) – 4:40 Draw the Line ( Aerosmith feldolgozás) – 2:49 Szentábrahám Szentábrahám (románul Avrămești) falu Romániában, Hargita megyében. Fekvése Székelykeresztúrtól 6 km-re északra, a Gagy kiszélesedő völgymedencéjében fekszik, Csekefalva, Firtosmartonos, Firtosmartonos-Láz, Gagy, Kismedesér, Magyarandrásfalva és Solymosiláz tartozik hozzá. Története 1334-ben Sancto Abraham említik először. A Templomföld nevű helyen állt középkori 12. századi eredetű, a 13. században bővített, falképekkel borított temploma, melyet 1802-ben bontottak el. unitárius temploma 1803 és 1811 között épült. Református temploma 1912-ben, tornya 1933-ban épült. A régi templomot 1906-ban bontották le. 1910-ben 629 magyar lakosa volt. Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 841 lakosából 843 magyar, 4 cigány és 3 román volt, társközségeivel együtt 2585 lakosából 2515 magyar, 51 cigány és 19 román volt. Hanusz István emlékezett meg a zsidók elleni vérvád-történetek egyik helyi változatáról. A történet szerint a település délkeleti határában fekvő Zsidó-hegy az ott lakó izraelitákról kapta nevét. A hegyen egy gyógyító hatású kút volt, ahová a helyiek jártak, hogy vizet hordjanak beteg családtagjaiknak. Így tett az a fiatal leány is, aki beteg édesanyjának akart vizet merni a kútból, de meggyilkolták. A gyilkosság miatt feldühödött helyiek véres bosszút álltak: a hegyen lakó zsidókat a kútba dobálták, szinte feltöltve azt a holttestekkel. Híres emberek Itt született 1763 -ban Augusztinovics Pál az Erdélyi Főszámvevőszék elnöke. Itt született Vass Miklós a Makk-féle összeesküvés egyik résztvevője. Itt született 1859 -ben József János költő, elbeszélő. Itt született 1897 -ben Fekete Lajos unitárius lelkész, író Whip It! A Whip It! című dal az amerikai rapper, énekes LunchMoney Lewis és Chloe Angelides közös dala, mely 2015 augusztus 7-én jelent meg a Kemosabe Records kiadónál. A dal zenei alapjául a Dazz Band Let It Whip című dal szolgált. Megjelenések CD Single Sony Music – 88875171632 1 Whip It! - 4:03 Featuring – Chloe Angelides 2 Bills - 3:24 Videoklip 2015 augusztus 19-én a YouTube-ra felkerült a videoklip, melyben lányok láthatóak korcsolyázás közben a tengerparton és a városban. Két másik videó is felkerült a YouTubera, egy "hangos" videó, és egy hivatalos verzió is napvilágot látott. A három videónak összesen 9 milliós nézőtábora van a YouTubeon. A hivatalos változat szeptember 15-én jelent meg, ahol LunchMoney egy 70-es évekbeli öltönyben énekel, mögötte Angelides, és a táncosok. Amietia Az Amietia a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Pyxicephalidae családjába tartozó nem. A nem nevét Jean-Louis Amiet francia herpetológus és entomológus tiszteletére kapta. Elterjedése A nembe tartozó fajok Afrika Szaharától délre fekvő területein honosak. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Amietia amieti ( Laurent , 1976) Amietia angolensis (Bocage, 1866) Amietia desaegeri ( Laurent , 1972) Amietia fuscigula ( Duméril & Bibron , 1841) Amietia inyangae (Poynton, 1966) Amietia johnstoni (Günther, 1894) Amietia lubrica (Pickersgill, 2007) Amietia poyntoni Channing & Baptista, 2013 Amietia quecketti ( Boulenger , 1895) Amietia ruwenzorica ( Laurent , 1972) Amietia tenuoplicata (Pickersgill, 2007) Amietia umbraculata (Bush, 1952) Amietia vandijki (Visser & Channing, 1997) Amietia vertebralis (Hewitt, 1927) Amietia viridireticulata (Pickersgill, 2007) Amietia wittei (Angel, 1924) Forrás Dubois, 1987 "1986" : Miscellanea taxinomica batrachologica (I). Alytes, vol. 5, n° 1, p. 7-95 ( eredeti publikáció ). ↑ Itis.gov: A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2014. december 14.) (angolul) Az Amietia az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Cornelis August Wilhelm Hirschman Cornelis August Wilhelm Hirschman (Medan, 1877. február 16. – Hollandia, Amszterdam, 1951. június 26.) holland bankár, a holland labdarúgás és a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) sportvezetője. Nemzetközi forrásokban alkalmazott, rövidített neve Carl Hirschmann. Sportvezetőként 1897-ben a Holland labdarúgó-szövetség titkára. Jelen volt a FIFA 1904. május 21-én Párizsban történt megalapításánál. 1904–1906 között Robert Guérin alelnöke, 1906-tól kincstárnok. 1913-ban a Holland Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOC) egyik alapítója, titkára és pénztárosa. 1906–1931 között megválasztották a 2. FIFA főtitkárnak. Az első világháborút követően Daniel Burley Woolfall halála miatt 1918 – 1921 között eljáró elnök. Eljáró elnökként Amszterdamban biztosított irodát a FIFA részér, a költségeket saját cége, a Effecten Co. finanszírozta. 1931-ben lemondott, mert a FIFA és a NOC tőkéjének jelentős részét az amszterdami tőzsde összeomlásakor elveszítette. Alberto Mariotti Alberto Jorge Mariotti (1935. augusztus 23. –) argentin válogatott labdarúgó. Az argentin válogatott tagjaként részt vett az 1962-es világbajnokságon. Bogen (Stadt) Bogen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8199 fő (1987. május 25.). April Ryan April Ryan egy kitalált szereplő egy díjnyertes kalandjátékból, a The Longest Journeyből és annak folytatásából, a Dreamfall: The Longest Journeyből. Az előbbiben ő a főszereplő, utóbbiban pedig egyike a három főszereplőnek. Mindkét játékban Sarah Hamilton hangján szólal meg. Háttér April Ryan a Fehér Kin emberi lánya. Az apja ismeretlen, már ha egyáltalán volt neki. Születési helye szintén ismeretlen, de Starkban nőtt fel. Egy embercsalád fogadta örökbe nem sokkal a születése után (2191. április. 14.), akik az USA területén éltek. April gyakran került összetűzésbe fivéreivel, de leginkább apjával volt haragban. Apja April iránti gyűlöletének oka az volt, hogy a lány gyorsan állt talpra egy szándékos, apja által elkövetett gyilkossági kísérletből, ezért a családfő úgy gondolta hogy April gúnyt űz belőle. Anyjával jól kijöttek, majd mikor April betöltötte 18. életévét, összepakolt és elutazott Newportba – a nagy, ipari metropoliszba - , maga mögött hagyva családját. The Longest Journey A játék kezdetekor April a Border House nevű diákszállóban lakik, New Veniceben, Newport egyik negyedében, és készül a VAVA felvételi tesztjére, amely a világ egyik legjobb művészeti iskolája. Egy helyi kávézóban dolgozik pincérként, hogy fizethesse a lakbért és az iskolát. Két barátja is ott dolgozik: Charlie, aki táncos karriert akar befutni, valamint Emma, aki szobrász szeretne lenni. April életében az egyetlen gondot az álmai jelentik, melyekben varázslatokat, szörnyetegeket és sárkányokat lát, és a mágia uralta párhuzamos világba látogat el. Azon felül egy helyi különc, Cortez – aki valójában a Vörös Kin, így April vér szerinti rokona – felvilágosítja őt hogy az álmai többek mint pusztán képek. Az álmairól valójában az Egyensúlyban keletkezett zavar tehet. A Védelmező elhagyta a helyét, és nem jelölt ki utódot. Némi vívódás után April elutazik Arcadiába egy Cortez által megnyitott váltáson (shift), hogy megtudja az igazságot a világok múltjáról. Vestrum Tobias, a főapát fogadja és miután April „elsajátította” tőle a közös nyelvet, Tobias beavatja őt Arcadia és Stark múltjába, és a szétválásuk körülményeibe, valamint abba hogy April egy Shifter, aki képes utazni a világok között. Ezután April feladata az lesz, hogy megtalálja Cortez barátját, az starki születésű Brian Westhouse-t. Brian egy zsebórát ad át neki, majd hozzáfűzi hogy még hasznos lehet. April az óra segítségével képes visszatérni Starkba, ahol Cortez fogadja. Cortez elárulja neki hogy a Vanguard nevű –magát „Voltec Temploma” álnéven új vallási hullámként beállító – szervezet áll a dolgok hátterében, kik céljukként tűzték ki hogy újraegyesítik a két világot, nem törődve a következményekkel. April kénytelen együtt dolgozni Cortezzel, hogy megtalálja a bejáratot a Védelmező Birodalmába, és megtalálja az Egyensúly új és régi Védelmezőjét. Cortez megemlíti azt is, hogy April a kiválasztott, akinek az utazása során sikerrel kell járnia, és akiről tömérdek prófécia szól. April kezd információt gyűjteni a Vanguardról és a két Védelmezőről, s mint kiderül, mindketten a Vanguard foglyai. Először a rendőrségtől szerez információt, melyben segíti őt egy mozgássérült hacker, Burns Flipper. Segítségével sikerül rájönnie hogy a Vanguard főhadiszállása Newportban van, és a szervezet vezetőjét Jacob McAllennek hívják. Eközben a Vanguard elfogja Cortezt, melyet April álomként lát, és akaratlanul megnyit egy váltást, így ismét Arcadiába megy. Arcadiában eltökéli, hogy összegyűjti a Cortez által megemlített ősi Kőkorong darabjait, melyekkel fellelhető a bejárat a Védelmező Birodalmába. Rájön hogy a korong részeit Arcadia különböző népeinél kell keresnie. Ezen kívül fel kell kutatnia a Kinek négy mágikus ékkövét, amit a „Sárkány Szemeinek” hívnak. Mivel két Kin (a vörös és a zöld) Starkban van, Cortez elvállalta hogy ő megszerzi az övéket, April pedig a többit. April elutazik az Alais nevű trópusi szigetre, ahol az egyik Draic Kin lakik az ősi eredetű alatien fajjal együtt. Elutazik Marcuriába, de mivel a szelet ellopta egy gonosz alkimista, Roper Klacks, így előbb őt kell legyőznie, hogy felszállhasson egy induló hajóra. April útközben segít a banda nevű vakondszerű népen – megmenti egyik társukat a Gribblertől -, és bebocsátást nyer a Szellemlyukba. Ott töltött éjszakája alatt Aprilnek víziói támadnak saját magáról, ami szembesíti Aprilt a lány negatív oldalával, majd pedig Charlieval, aki elárulja neki hogy nem kell egyedül cipelnie minden terhet. Másnap a törzsfőnöktől megkapja a Kőkorong egyik darabját és az April Bandu-Embata ("April aki a kicsik közt keres és talál") nevet, majd tovább indul. Legyőzi Roper Klackset, és kiszabadítja a szelet fogságából. Marcuriába visszatérve Tobias elárulja Aprilnek hogy valószínűleg ő az Egyensúly következő Védelmezője, és átadja neki az Egyensúly Talizmánját. Sürgeti Aprilt hogy hagyja el Marcuriát, mert közeleg a Tyren-horda támadása, kiket a Vanguard bérelt fel. Az Alais felé vezető hajóúton a Káoszvihar csapást mér a hajóra és a legénységére, és April az óceán közepén válik hajótörötté. A maerum nevű tengeralatti faj ejti Aprilt fogságba, aki egy börtönfalra vésett útmutatásból megtanul a víz alatt lélegezni. A feladata hogy a maerumok számára összegyűjtse a Tan’yent, egy létezésük szempontjából nélkülözhetetlen anyagot. Miután April sikerrel járt, és egy szentélyben „elolvasta” a maerumok történelmét, kiérdemli tőlük a Víznyugtató (Waterstiller) becenevet, melyet ők a kiválasztottra használnak szinonimaszóként. A Víznyugtató feladata hogy egyesítse őket a halálos ellenségeikkel, az alatienekkel, kikkel valaha egy fajba tartoztak. Segítségükkel eljut Alais szigetére, ahol kis nehézségek után feljut a vulkánhoz, ahol a szárnyas faj él. Aprilnek sikerül bebizonyítania nekik három alaisi történet felmondásával, hogy ő a messiás, kit az alatienek Szélhozónak (Windbringer) neveznek. April egyesíti a két népet, majd találkozik a Kék Kinnel, az „istennel aki a mélybe zuhant”, kitől átveszi a kék sárkányszemet. A Kék Kin megjegyzi, hogy mind az alatienek mind a maerumok az ő ivadékai. April átveszi az alatien és a maerum nép közös kövét. A Kék Kin a Sötétekkel (Dark People) viteti el Aprilt, hogy semmi se akadályozhassa a lányt. A Sötétek odaadják Aprilnek a Kőkorong egyik darabját, és elnevezik Hullámnak (Wave) mely az ő szavuk a messiásra. Egy térképet is adnak Aprilnek a Védelmező Birodalmához, melyből kiderül, hogy a bejárat valahol a Naprendszerben van. Aprilt nem sokkal a partot érése után megtámadja a Káoszvihar, így egy váltással elmenekül. Stark világában Aprilt már keresik a Vanguard emberei. Gordon Halloway – Jacob McAllen jobb keze és egyben Jacob saját jelöltje a Védelmező posztjára – túszul ejti April barátait, és a megölésükkel fenyegetőzik, ha April nem adja meg magát. Aprilnek sikerül elmenekülnie, de a szeme láttára lövik le Zack Lee-t és Emmát. A Vanguard emberei a Fringe-ig üldözik, ahol Aprilnek sikerül egy váltás segítségével megszöknie előlük. April a rejtélyes „Világok Háza” (House of All Worlds) nevű helyen találja magát, ahol egy Lady Alvane nevű idős asszony megnyugtatja őt, hogy Emma életben van. April ezután egy váltás segítségével Marcuriába megy, ahol Abnaxustól veszi át a Kőkorong utolsó, negyedik darabját, a venar nép kövét. Abnaxus elnevezi Kan ang-lának („a mag, melyből magas fa nőtt”), ami a venar név szava a messiásra. Ezután April az Őrszem Enklávéban (Sentinel Enclave) összerakja Crow „segítségével” a Kőkorongot, és pont a Tyren-horda támadása előtt nyit egy váltást Starkba. April hallgatva Lady Alvane tanácsára – irányítsa az erejét azzal amihez a legjobban ért – a VAVA akadémiára megy, és festéssel nyit egy váltást arra a helyre, amit álmában látott, a Fehér Kin fészkéhez. Ott a haldokló Fehér Kinnel beszél, akit legyőzött a Káoszvihar. A sárkány elárulja Aprilnek, hogy ő a vér szerinti anyja, és odaadja neki a Fehér Sárkány szemét. Miután a sárkány meghalt, a tojásából kikel az új Draic Kin, akit April „húgának” hív. Mindketten azonnal elhagyják a környéket. April, immáron tökéletesen uralva Shifter képességeit visszatér Starkba, és beszél Flipperrel, aki átadja neki a hamis személyiét, amivel már beléphet a Vanguard főhadiszállására, és nála hagyja a térképet kivizsgálásra. Azonban Aprilt Jacob McAllen gyorsan lefüleli, és elveszi tőle a Kőkorongot, valamint a két Kin ékkövét. Ezután rászabadít egy mutánst, akit végül sikerül ártalmatlanná tenni. Cortez bukkan fel, aki csak most szabadult ki a Vanguard fogságából. Hamar megjelenik Jacob is, akivel Cortez veszi fel a harcot. Mindketten sárkány formában küzdenek, így válik April számára egyértelművé, hogy Cortez és Jacob McAllen volt a másik két Draic Kin. Mindketten lezuhannak a felhőkarcoló tetejéről, és feltehetően életüket vesztik. April elveszi az egy helyre gyűjtött négy ékkövet és a Kőkorongot is. April zavartan utazik vissza Flipperhez, aki megfejtette a Sötétek térképét, de az információ átadása után szinte azonnal belehal a Vanguard katonái által okozott sérüléseibe. April egy komppal kirepül az űrbe, és elutazik a Reggeli Csillag (Morning Star) űrállomásra, melynek közelében van a Védelmező Birodalmának bejárata. April gyorsan kitalálja, hogy mind Gordon Halloway, mind a korábbi Védelmező, Adrian is az állomáson van. Miután April kiszabadította Adriant, ketten két meglovasított űrkabinban katapultálnak a bázison kívüli űrbe, és belépnek a birodalom bejáratán. Titokban Gordon Halloway követi őket. April a megérkezéskor elszakad Adriantől. Hogy eljuthasson a Védelmező Tornyába, Aprilnek át kell mennie három próbán mellyel bizonyíthatja hogy méltó a Védelmező posztjára. Szembe kell néznie legsötétebb félelmeivel. Először a Káoszörvényt kell legyőznie, amit be is zár az Egyensúly Talizmánjába. Utána a múltjával kerül szembe, és meg kell bocsátania az apjának azért, amit vele művelt a múltban. A harmadik próbán pedig át kell jutnia a ködös szakadékon, ami közte és a torony között van. April Crow segítségével – akit Arcadiából idéz meg egy váltással – átjut a toronyba, de nem tudja beüzemelni a felvonót, mely a torony tetejébe vinné. Adrian bukkan fel, aki aktiválja a felvonót. A toronyszobában kiderül, hogy nem April a következő Védelmező, és Adrian sem alkalmas rá, hisz őt már kitaszította az Egyensúly. Halloway tűnik fel, aki kijelenti magáról, hogy ő az új Védelmező. Megérzi, hogy Aprilnél van a Káoszörvény – mely Gordon levetkőzött érzelmeinek az eredménye – és előtör belőle a harag. Azonban Adrian megállítja Gordont, mikor az meg akarja támadni Aprilt. April kiengedi a Káoszörvényt Gordonra, így adva vissza az érzelmeit, és igazítja ki benne az érzelem és logika, a mágia és a tudomány egyensúlyát. Ezután Gordon kéri, hagy lehessen ő a következő Védelmező és ezúttal nem az ikervilágok fölötti hatalomért, hanem azért hogy helyrehozhassa az elkövetett hibáit. April és Adrian egyet értenek ezzel, és látják hogy Gordon valóban megváltozott és alkalmas lesz a Védelmező posztjára. April ezután magukra hagyja őket, míg lezajlik a védőváltó ceremónia, és ezután elhagyja a Védelmező Birodalmát. Dreamfall Az első rész eseményei után Starkban végbement az az esemény, melyet később Összeomlásnak (Collapse) neveztek el. Az Összeomlás után a starki emberek technikai szintje visszafejlődött, többé nem voltak képesek fénysebességgel utazni a világűrben és lehetetlenné vált az Anti-gravitációs technológiák használata. Az Összeomlás korában alakult meg az EYE (szem), az egész világot felügyelő rendfenntartó szervezet, mely hivatásának érzi hogy mindenkin „rajta tartsa a szemét”. Arcadiában is rabiga alá került Marcuria népe. A Tyren-hordát az Azadi Birodalom szisztematikusan kiirtotta, de a „felszabadításért cserébe” uralmuk alá hajtották Marcuriát és környékét, betiltották a mágia használatát és a varázslókat gettókban különítették el. A Vanguard is hasonló célokat akart megvalósítani Arcadiában, de a szervezet jelenlegi helyzetére nem derült fény, feltehetően feloszlott. Tíz évvel az új Védelmező trónra kerülése után April az Azadi Birodalom elleni felkelés egyik kulcsalakjaként bukkan fel, ki többé már nem tud váltásokat létrehozni, és nem akar visszatérni Starkba. Erejét a starki valóságtól és a barátai haragjától való félelem miatt vesztette el. Félelme érett vezetővé tette, ugyanakkor rideg, saját érzelmeit hátrányba szorító nő lett belőle. Barátai Hollónak (Raven), ellenségei pedig Skorpiónak (Scorpion) hívják. April Arcadia északi vidékein (Northlands) él. Aprilt ellenségei a szinte már fanatikus, vad harcmodora miatt félik. A Dreamfallban legelőször akkor tűnik fel April, mikor Marcuria felé tart egy kis csapat lázadóval. Felszerelésszerző útjukat azonban egy Azadi katonákból álló csapat szakítja félbe, kiket meglepetésszerű rajtaütéssel tesznek ártalmatlanná. Mivel a Dreamfall eseményeit a játék főszereplője, Zoë Castillo szemszögéből követjük végig, az utazásuk további részleteit homály fedi. April akkor bukkan fel megint, mikor Zoë véletlenül „átutazik” Arcadiába, azzal a feladattal, hogy meg kell mentenie April Ryant. Ezeket az üzeneteket Zoë egy kislánytól kapja, akit többször is lát a Hálózaton (Wire), az Internet játékbeli változatán. Zoë hamar rájön azonban hogy April nem szorul védelemre, így nem szentel különösebb figyelmet Zoë üzenetének, de gyanítván hogy a lány egy Shifter, April elhatározza, hogy segít neki visszatérni Starkba. De mielőtt bármit is tehetne, Zoë hirtelen eltűnik. April hamar elfelejti Zoët és az üzenetét, majd indul hogy megvizsgálja az Azadik Templomát, melyet az Őrszemek Templomának – ahová April érkezett az első váltása után - helyére építettek, amint lerombolták a templomot és száműzték az őrszemeket. A templomban kihallgat egy beszélgetést Marcuria provincia kormányzója és egy csuhás alak között, akit „Prófétának” nevezett. April elhatározta hogy követi ezt a „Prófétát”, akit egy megnyitott portálon át üldözött és egy ősi városba jutott, mely Marcuria alatt volt. Mikor April utoléri a csuhást, az hirtelen eltűnik és magára hagyja Aprilt egy furcsa helyen, melyet a néhai Shifter a „csapdába esett álmok kamrája”-lént definiál. Másnap reggel Zoë szavaitól és a földalatti városban látottaktól zavartan April akarata ellenére belekavarodik egy új, világmegmentő kalandba, annak ellenére, hogy szerinte már így is elég sok mindent áldozott fel a világok biztonsága érdekében. April találkozni akar Gordon Halloway-el, remélve hogy ő tud válaszolni a kérdéseire. Azonban April elvesztette Shifter képességeit, így nem tud portálokat nyitni a világok között. Brian Westhouse – aki a Tyren-megszállás óta állandóan vándorol Arcadiában – javasolja Aprilnek, hogy keresse fel a Sötétek Könyvtárában lakó, a tíz év alatt felcseperedett Fehér Kint. April az időközben „megtért”, a zsebszámológépből kiszabadult és bájital kereskedéssel foglalkozó Roper Klacks utolsó könyvét odaadva a Sötéteknek, az egyik Árnyhajójukkal (Shadow Ship) elutazik a könyvtárba, ahol találkozik Crow-al. A könyvtárban rábukkan a „húgára”, a Fehér Kinre, aki elárulja neki hogy a Shifter képességei még megvannak, de egyedül már nem tud váltást nyitni. Ezután a fehér sárkány nyit egy váltást, amin April és Crow együtt mennek át a Védelmező Birodalmába, mely tíz év alatt egy vadregényes tájjá vált Gordon uralma alatt. Gordon megerősíti, hogy Aprilnek már nincsenek kötelezettségei az Egyensúly és az Ikervilágok irányába, melyre April azt feleli, hogy Gordonnak vannak feladatai, míg neki nincsenek, és ez az, ami igazán zavarja őt. Gordon csak azt tudja javasolni Aprilnek, hogy saját akaratából válassza meg a feladatait. April elhagyja a Védelmező Birodalmát, bár nem érezte magát annyira meggyőződve, mint amennyire remélte. Egy váltás visszaviszi őt Marcuriába, ahol értesül róla, hogy egy „boszorkányt” letartóztattak Marcuria piacterén, és mivel ezzel megsértette az Azadi Birodalom mágiatilalmát. a Friar’s Keep nevű, varázslók számára fenntartott börtönbe vitték. A „boszorkány” leírásából April rájön, hogy Zoë az, és azonnal a megmentésére siet. A Friar’s Keephez vezető útja során találkozik először Kian Alvanéval, aki szintén azért jött, hogy Zoëval beszéljen. Ketten vitába kezdenek az Azadi politikával kapcsolatban. Kiant lenyűgözi April természete, és naivan bele sem gondol hogy a lázadó vezér – a Skorpió – akinek kivégzését rábízták, valójában maga April. April eléri a börtönt, ahonnét Crow segítségével kiszabadítja Zoët. Zoe és April összevesznek a világok megmentésével kapcsolatban, és Zoë haragosan elhagyja Aprilt, Crow pedig – kiábrándulva Aprilből – Zoë csatlósául szegődik. Míg Zoë és Crow Brian Westhouse-al tartanak a Fehér Kinhez, addig April folytatja a lázadók ellátmányával kapcsolatos feladatait. Később, April és társai elérik a lázadók mocsári bázisát az ellátmányokkal. Azonban diadalmámoruk eltűnt, mikor megtudták hogy az Azadi elfogta a lázadás néhány vezetőjét, és Aprilnek megtiltották hogy a megmentésükre siessen. Kian Alvane titokban követte őket, aki rákényszeríttette April egyik barátját, hogy vezesse el őt a „Skorpióhoz”. Kian még mindig nem tudja, ki is valójában a „Skorpió”. Mikor April és Kian másodszor is beszélnek, a nőt meglepi a bérgyilkos idealizmusa. Mikor már kezdi elhinni, hogy az Azadi-apostol őszintén beszél, váratlanul számtalan Azadi léghajó lepi el a mocsárt, és elit Azadi-rohamkatonák ereszkednek le a lázadók közé. Mikor az Azadi-parancsnok rátalál Aprilre és Kianra, felszólítja az apostolt hogy végezzen Aprillel. Kian ezt megtagadja, és kardot ránt saját társaira. Próbálkozása ellenére Aprilt leszúrja az egyik katona, és a nő a mocsárba zuhan. Kiant őrizet alá veszik az Azadi ellen elkövetett árulásáért, és az összes lázadót – nőket és gyerekeket is beleértve – lemészárolják. A Dreamfall történetének két írója, Ragnar Tørnquist és Dag Sheve úgy nyilatkozott hogy a hitvesztés terén (az egész játékra kiható téma) April ment a legmesszebbre a három főszereplő közül, és ez vezetett a „halálához”. Tørnquist kihangsúlyozta a „halál” kétértelműségét (actual death jelenthet tényleges halált és jelenlegi halált is), de visszautasította, hogy nyíltan erősítse meg April állapotát, és hozzátette, hogy „A hatása még nem lett teljesen kijátszva. Ez az ő története, ezen megy végig.” Személyiség April Ryan a The Longest Journeyben egy átlagos, 18 éves lány életét éli, kinek életében csak a vizsgák és a kapcsolatok jelentenek problémát. Gyerekkori sérelmei miatt könnyen hagyta hátra a régi életét, és költözött Newportba. Aprilt (néha Zoe Castillóval együtt) a kalandjátékok történetének egyik legemlékezetesebb szereplőjének tartják, mert elvonatkoztat a kalandjátékokra jellemző tévedhetetlen főhős karakterektől, és ezúttal egy kényes és gyenge, azonban eltökélt és tehetséges hősnőt testesít meg. Ez példájául szolgált sok későbbi kalandjáték főszereplőnek, mint például Kate Walker (Syberia és Syberia II), Victoria McPherson (Still Life) és Ann Smith (Paradise), ezzel divatot teremtett. Egyedi vonásai közé tartozik még a naplója, melyből megismerhető volt April múltja, és gondolkodásmódja is. A napló írási stílusa sokkal nyitottabb, közvetlenebb volt mint Zoe naplója, így a játékos könnyebben szimpatizálhatott Aprillel. April jelleme az útja során sokat fejlődik. Megbarátkozik a sorsától való félelemmel, és rájön hogy muszáj beteljesítenie a végzetét, még ha ehhez kriminális dolgokat is kell cselekednie. April türelmetlenségében kis híján Nebevay kapitány legénységének vesztét okozza, így magára hagyják az óceán közepén. Önbizalma az Alatien-Maerum konfliktusban tér vissza. Az Árnyhajón ismeri fel April, mennyit változott a személyisége az utazás során. Azonban miután a barátai életét is veszélybe sodorta, előtörnek kétségei a saját képességeit illetően. Kétségei tovább nőnek, mikor vér szerinti anyja, a Fehér Kin meghal, de gyorsan tovaszállnak, mikor April rájön hogy már tökéletesen képes irányítani Shifter képességeit. Elhatározza, hogy betör a Vanguard főhadiszállására, de akciója katasztrofális véget ér. Cortez önfeláldozása és Burns Flipper halála után döbben rá April, hogy utazása nem csak kihatással lesz a világokra, de néhány ártatlan ember is életét veszítheti miatta. A Föld elhagyása April számára szimbolikus jelentéssel bír, hisz mindent maga mögött hagy, ami a saját világához kötötte. A toronyba vezető próbák során néz szembe saját múltjával, és győzi le a Káosz Örvényt, megbocsát apjának, és Crow segítségével jut át a hídon. Mikor beletörődött sorsába és elfogadta, hogy ő lesz az új Védelmező, rájön, hogy Gordon Hallowaynek jár ez a titulus. A történet végére Aprilnek semmije sem marad, ami arra ösztönözné hogy térjen vissza Starkba, így Arcadiában marad. A Dreamfallban ki is derült, hogy sohasem tért vissza Starkba, és a barátain kívül senki sem emlékszik már rá, és April félve barátai haragjától nem is akar visszamenni oda. A második részben April magányos természetű nővé vált, ki maga vállalja a legnehezebb, legveszélyesebb küldetéseket, mert félti a beosztottjai életét. Kételkedni kezd a végzetben és úgy gondolja, mindenkinek a saját háborúit kell megvívnia. April hideg vérrel végez több Azadi katonával is a háború alatt, mely nem volt jellemző régi énjére. Noha April úgy érzi, az Egyensúlynak többé már nincsenek vele tervei, ironikusan reménykedett, hátha szükség van még rá. A Dreamfall végén April bevallja Kiannak, hogy olyan életre vágyott mint amilyet az apostol választott. Hinni akart valamiben, amiért érdemes harcolni, de már saját magában sem hitt. De mielőtt ledöfték, látta ahogy Kian szembefordul hittársaival, így tudva meg hogy még egy vallásos ember életében is lehetnek kérdések, amikre nincs egyértelmű válasz. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az April Ryan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Walker, John: Ragnar Tørnquist On… Dreamfall & Faith. Rock, Paper, Shotgun, 2008. augusztus 20. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.) Greg Kasavin: 'Dreamfall review. GameSpot, 2006. április 18. (Hozzáférés: 2006. december 14.) „The Longest Journey introduced one of gaming's most memorable heroines, a smart and resourceful young woman named April Ryan.” Sean Molloy: 'The Longest Journey review. GamePro, 2004. február 23. (Hozzáférés: 2006. december 14.) „April Ryan is one of the strongest, most well-written, and most likeable heroines ever to point-and-click her way around a PC game.” Mike Zeller, Vaga: Top 25 Video Game Heroes of All Time. GameLemon Editorial, 2007. május 31. (Hozzáférés: 2007. június 6.) „Of all the female characters in whose proverbial high heels I've had the pleasure [...] of walking in, both April and Zoe [sic] are definitely two of the deepest, most relatable, and most distinctive.” R. Michael Harman: 'The Reluctant Heroine'. Strange Horizons, 2001. május 14. (Hozzáférés: 2006. december 14.) „What makes the game unique is the believability of the young heroine.” Harcosok klubja A Harcosok klubja egy 1999-es amerikai filmdráma, Chuck Palahniuk azonos című regényének adaptációja. A filmet David Fincher rendezte. A főszereplők Edward Norton, Brad Pitt és Helena Bonham Carter. Cselekménye A névtelen elbeszélő (Edward Norton) egy autógyár álmatlanságtól szenvedő, örökké úton lévő alkalmazottja. Orvosa – aki nem hajlandó neki gyógyszert felírni – azt tanácsolja, keressen fel egy betegeket támogató csoportot, hogy rájöjjön, mások sokkal jobban szenvednek. Az elbeszélő részt vesz a hererákosokat segítő csoport gyűlésén, ahol elhiteti, hogy ő is a betegség áldozata. Itt olyan érzelmi megkönnyebbülést él át, amitől elmúlik álmatlansága is. Függőség alakul ki benne a segítőcsoportok iránt, ahol áldozatnak tettetheti magát, de egy másik imposztor, Marla Singer (Helena Bonham Carter) jelenléte megzavarja az idillt, ezért megpróbál egyezségre jutni a nővel, hogy felosszák egymás között a csoportokat. Egy üzleti útról hazatérve az elbeszélő romokban találja lakását, amit egy gázrobbanás pusztított el. Felhívja Tyler Durdent (Brad Pitt), a szappanügynököt, akivel nemrég barátkozott össze a repülőn. Találkozót kér, amire egy bárban kerítenek sort. A fogyasztói társadalomról szóló hosszú eszmecsere után Tyler felajánlja neki, hogy ideiglenesen költözzön hozzá; ezután megkéri az elbeszélőt, hogy üsse meg. A két férfi a bár előtt verekedik, aminek befejeztével az elbeszélő Tyler lepusztult otthonában köt ki. Újra meg újra verekednek a bár előtt, mások is csatlakoznak, és ezek a harcok egyre nagyobb tömeget vonzanak. Végül a bár pincéjébe költöznek, ahol létrehozzák a Harcosok klubját. Marla túladagolja az orvosságot, és telefonon kér segítséget az elbeszélőtől, aki nem törődik vele, de Tyler felveszi a telefont és végül megmenti a nőt. Tyler és Marla szeretők lesznek, Tyler pedig figyelmezteti az elbeszélőt, hogy soha ne beszéljen Marlával róla. Országszerte egyre több harcosok klubja alakul, és Tyler irányításával létrejön a „Káosz brigád”, egy antimaterialista, multiellenes szervezet. Az elbeszélő szóvá teszi Tylernek, hogy jobban vonja be a szervezet irányításába, de Tylernek hirtelen nyoma vész. Mikor a Káosz brigád egyik tagja életét veszti, az elbeszélő megpróbálja felszámolni a mozgalmat. Tyler nyomába ered, megpróbálja visszakövetni annak útját az országon keresztül. Az egyik városban aztán egy projekttag Tyler Durdenként azonosítja az elbeszélőt. A hotelszobából felhívja Marlát, és rájön, hogy a nő szintén őt hiszi Tyler Durennek. Hirtelen megjelenik Tyler a szobában, és elmagyarázza neki, hogy ők ketten alkotnak egy meghasadt személyiséget, akik ugyanazon a testen osztoznak. Mikor az elbeszélő alszik, Tyler irányít. A beszélgetés után az elbeszélő elájul. Amikor magához tér, a híváslistából rájön, hogy Tyler több hívást is lebonyolított, amíg ő eszméletlen volt. Kitalálja Tyler tervét, aki a hitelkártya-társaságok adatőrző épületeinek megsemmisítésével el akar törölni minden tartozást. Az elbeszélő megpróbálja felvenni a kapcsolatot a rendőrséggel, de mint kiderül, a rendőrök is tagjai a projektnek. Megpróbálja az egyik épületben elhelyezett robbanóanyagot hatástalanítani, de Tyler felülkerekedik, és egy biztonságos távolban lévő épületbe viszi, ahonnan végignézhetik a pusztítást. Az elbeszélő – akit egy pisztollyal tart sakkban Tyler – ráeszmél, hogy mivel ugyanazon a testen osztoznak, valójában nála van a fegyver. A szájába veszi a pisztolyt, és átlövi az arcát, de nem hal bele. Tyler – tarkóján a lövés okozta sebbel – összeesik, és az elbeszélő többé nem hívja őt életre. A Káosz brigád tagjai ekkor elé hozzák Marlát, és mivel Tylernek hiszik, egyedül hagyják őket. A robbanóanyag felrobban, a narrátor és Marla pedig egymás kezét fogva nézik az összedőlő épületeket. Szereplők Narrátor – Edward Norton Tyler Durden – Brad Pitt Marla Singer – Helena Bonham Carter Robert 'Bob' Paulson – Meat Loaf Háttér Palahniuk regényének opciós jogát Laura Ziskin, a 20th Century Fox producere vásárolta meg, aki Jim Uhlst bízta meg a filmadaptáció megírásával. Fincher egyike volt a szóba jöhető négy rendezőnek, akiket a producerek számításba vettek; a film iránt mutatott lelkesedésének köszönhetően kapta meg ő a megbízást. Fincher Uhls-szal közösen dolgozott a forgatókönyvön, a megírásához szakmai tanácsot kért a stábtól és egyéb filmipari szakemberektől is. A filmet a rendező és a stáb a Haragban a világgal (1955) és a Diploma előtt (1967) című filmekhez hasonlította. Fincher a Harcosok klubjában ábrázolt erőszakot a fiatalok egy nemzedéke, és a reklámok által közvetített értékrendszer között létrejövő feszültség metaforájának szánta. A rendező átemelte a Palahniuk regényében fellelhető homoerotikus felhangokat, hogy kényelmetlen érzéseket ébresszen a nézőkben, és ezzel elterelje a figyelmet a meglepő befejezésről. A stúdió vezetőinek nem tetszett a film, ezért átszervezték a Fincher által eltervezett marketingkampányt, hogy megpróbálják csökkenteni a várható veszteséget. A Harcosok klubja nem hozta a gyártó által elvárt bevételt, a kritikusoktól pedig homlokegyenest eltérő értékeléseket kapott. 1999 egyik legellentmondásosabb és legtöbbet vitatott filmjének nevezték. A The Guardian az amerikai politikai élet változásának előjeleként értékelte a filmet, vizuális stílusát pedig forradalminak nevezte. A Harcosok klubja a DVD kiadással lett végül kereskedelmi siker, egyben kultuszfilm. Magyar kritikai visszhang „Hollywood végre felismerte, hogy az emberiségre nem a gyilkos rovarok, a meteorok, a földrengések és a hasonló természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem az emberiség maga. Egyszerre két film jelent meg ebben a témában Amerikában, és hazánkba is csupán néhány hét eltéréssel érkeztek el. A Harcosok klubja szereplői a bennük lappangó állati ösztönök felszabadításával indítottak támadást a rendszer ellen, kataklizmát előidézve...” – Böszörményi Gábor kritikája (In: Mozinet.hu) „David Fincher rendező újabb, a lélek bugyraiba kalauzoló alkotása, a legendás Hetedik és a Játsz/ma után. Filmje jóval több, mint szórakoztatóan hátborzongató történet. Életünk, gondolataink, érzéseink alapjaira kérdez rá egy kissé szétrombolt társadalomban. Sok kritikus elítélte a Harcosok klubját, mondván, erőszakot hirdet. Másról van szó: a kapaszkodók nélküli világban elég egy erős, okos, lelkesítő főnök, és mindenki jól érzi magát. Fincher hátborzongató, ám néhol szatirikus látomása látszatról és valóságról mesél, felhasználva a legmodernebb számítógépes technikát.” – Az Est.hu kritikája 138 Évszázadok: 1. század – 2. század – 3. század Évtizedek: 80-as évek – 90-es évek – 100-as évek – 110-es évek – 120-as évek – 130-as évek – 140-es évek – 150-es évek – 160-as évek – 170-es évek – 180-as évek Évek: 133 – 134 – 135 – 136 – 137 – 138 – 139 – 140 – 141 – 142 – 143 Események Antoninus Pius július 10. az új császár Alleyrat (Creuse) Alleyrat település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 146 fő (2015). Alleyrat Aubusson, Blessac, Saint-Maixant és Saint-Médard-la-Rochette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Karcsak Karcsak (perzsa nyelven: ����, DMG Qarčak, más néven Qakshak vagy Qareh Chak) egy észak-iráni város. Leírása Karcsak város és közigazgatási körzet (Pers. Bachsch) Teherán tartományban. A 2006. évi népszámláláskor 42 508 családot és összesen 173.832 lakost jegyeztek fel a városban. Karcsak mintegy 35 km-re fekszik Teherántól, a tartomány központjától. Bécs népessége Bécs népessége 2012 első negyedévében 1 731 236 fő volt. 2003-as adatok alapján, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 3853 fő. A népességszám alakulása növekvő tendenciát mutat, így az előzetes számítások alapján 2030 és 2050 között, 1910-hez hasonlóan, újra meghaladhatja a kétmilliós nagyságot. A népesség alakulása Népességkutatás Az első, 1754-es népszámlálás előtti időkről csak kevés adat maradt fenn. A kutatók becslése szerint Bécs és elővárosai 1600 körül nagyjából 29 000 embernek adtak otthont, majd miután a császári rezidencia Prágából visszakerült az osztrák fővárosba a lakosság száma hirtelen növekedni kezdett. A 17. század közepére már 50 000, 1670/1680-ra 80 000 körülire, 1700-ra pedig 113 000 körülire nőtt a népesség. Az 1. táblázat az Osztrák Statisztikai Hivatal adatait tartalmazza a város mai területére átszámítva. 1794/1795-ben a jelenlevő civil lakosság megszámlálása során (melyet egész Ausztriában 1857-ig alkalmaztak) első alkalommal közöltek külön Bécsre vonatkozó számadatokat. Előtte, 1810-ben és 1821-ben is Bécs népességét Alsó-Ausztriához adták hozzá. 1830 óta rendszeresek a Bécsre vonatkozó adatok, 1869 után pedig tízéves időközönként tartottak népszámlálásokat. Ezeken azonban 1923-ig továbbra is csak a jelenlevőket számolták meg, és csak 1934-től 1981-ig vették nyilvántartásba a helyben lakókat. Az 1982 és 2001 közötti adatok az évi átlag-lakosságszámot jelzik, melyet azonban visszamenőleg, 2002-ben határozták meg. 2002 óta a központi nyilvántartásban szereplő elsődleges lakcím alapján számlálják meg az állampolgárokat. Népességtörténet 1918 előtt Bécs már a 18. században szembesült egy nagyfokú népességáramlással, de a városba bevándorlók száma csak a 19. század közepére többszöröződött meg, amikor 1857 és 1869 között kb. 218 000 új lakó érkezett a fővárosba. A következő 11 évben a népesség több mint 261 000 fővel nőtt, melynek kb. kétharmada betelepülő volt, egyharmadát pedig a születési többletet alkotta. 1880-tól 1890-ig hasonló számú (267 000 fő) új lakóval gyarapodott a város, melynek 40%-a születési többlet volt. Az 1890 és 1900 közötti időszakban 339 000 fővel nőtt a népesség száma, melynek majdnem 49%-a tulajdonítható a természetes szaporulatnak. A rohamos növekedés hátterében a beinduló iparosítás mellett Bécsnek az Osztrák–Magyar Monarchiában betöltött császárvárosi (fővárosi) szerepe állt. A többnemzetiségű császárság minden területéről érkeztek bevándorlók, így 22%-uk Csehországból, Morvaországból, Osztrák-Sziléziából, 15%-uk Alsó-Ausztriából és külföldről, és csak 4%-uk jött a mai Ausztria többi tartományából. A maradék pedig megoszlott a monarchia többi koronatartománya között. Az első világháború kitörése előtt körülbelül 2,1 millióan népesítették be a város, így Bécs a kor 10 legnépesebb városa közé tartozott. A Habsburg Birodalom felbomlásával Bécs már nem számított letelepedési célpontnak a koronatartományok nemzetiségei számára. A háborúban bécsi katonák tízezrei vesztették életüket, és több ezren tértek vissza szülőföldjükre, illetve az egykori tartományok helyén létrejött új államokba. 1918–1945 Az első világháború után kb. 200 000 fővel kevesebb lakója lett a városnak. A két háború közötti időszakban mintegy 104 000 személy telepedett le a városban, ami az 1923 és 1934 közötti születési deficitet (87 000 fő) is kiegyenlítette. 1934-ben a város 1 935 881 lakóval rendelkezett. Az ezt követően csökkenő népességet 1938-ban, az Anschluss idején létrehozott Nagy-Béccsel (Gross-Wien) kompenzálták. Azonban 140 000 bécsi zsidó személynek el kellett hagynia az országot, illetve 60 000 személy pedig a háború alatti deportálások és zsidóüldözések során életét vesztette. Az egykor, főleg Leopoldstadt kerületben virágzó zsidó életből nem maradt semmi. 1945 óta A második világháború után újra lecsökkent a népesség (1 616 125 fő). Sok bécsi katona vesztette életét a harctéren, illetve nem tért vissza a hadifogságból. A város egyötöde a harcok alatt megsemmisült, és Bécs a szövetséges csapatok megszállása alá került. 1987-ig a népesség száma 1 484 885 főre csökkent, mely 1890 óta a legalacsonyabbnak számít. 1987 óta újra növekedés tapasztalható, mely nem az amúgy alacsony népességszaporulatnak, hanem a külföldről bevándorlóknak köszönhető. Az 1990-es években sok menekült érkezett az egykori Jugoszláviából, illetve a törökországi vendégmunkások száma is nőtt (a törökök mellett számos kurd telepedett le Bécsben). 1987-től 1994-ig 61 000 bevándorló érkezett a városba. Miután 1994 és 1998 között a népesség kis mértékben (5-6000 fővel) csökkent, 1998 és 2005 között újra gyarapodott (kb. 85 000 beköltöző). A többnemzetiségű monarchia évei rányomták bélyegüket a városra, mely továbbra is olvasztótégelye a különböző származású, vallású és kultúrájú embereknek. Annak ellenére, hogy a városba érkezők leszármazottai mára asszimilálódtak, a szláv és magyar családnevek fennmaradtak. Olyan családneveket mint a Nowak, Dolezal, Navratil, Wewerka stb. mára tipikusan bécsinek tartanak, akárcsak a német Hofbauer, Maier, Haider stb. családneveket. Ezen családnevek viselői mára már ősbécsinek számítanak, és még a bécsi dialektust (Wienerisch) beszélik, mely több ófelnémet és középfelnémet, illetve jiddis kifejezésből áll. Ezt a fiatalabb generáció tagjai közül egyre kevesebben értik és használják. A 20. század végétől az eredeti bécsi dialektus mellett egyre nagyobb számban egy emeltebb bécsi nyelvjárást beszélnek. 2009 elején kb. 1,69 millióan laktak Bécsben. A 2001-es népszámláláskor 1,55 millió lakosa volt a városnak, melyből 23,63% nem Ausztriában született, és 19,6%-a a lakosságnak nem osztrák állampolgár volt. Közel 48 000 személy török származású és 120 000-an származnak az egykori Jugoszlávia tagállamaiból. A horvátországi, boszniai, szerbiai és szlovéniai személyek a bevándorló népcsoportok 50%-át teszik ki, így a legnagyobb csoportnak számítanak az állampolgárságot és a születési országot tekintve is. Sokan származnak az egykori keleti blokk országaiból is: Lengyelország (kb. 25 000), Csehország (kb. 21 000), Magyarország (kb. 12 000), Románia (kb. 10 000). Ezen kívül kb. 26 000 német, 4000 olasz, 3000 amerikai, 2500 svájci és 12 000 más Európai Uniós országból származó személyt számoltak össze. 1990 óta, a közép-európai fővárosokat tekintve az élve születési arányszám Bécsben alakult a legkiegyenlítettebben. A mutató értéke 9,7 és 11,4 között volt. Ennek ellenére összességében a itt is mérséklődött a szülési hajlandóság. 2003-ban az 1000 lakosra jutó élve születések száma alig haladta meg a 10 főt. Előrejelzés 2000 óta közel 20 000 fővel nő évente Bécs lakossága. Az Osztrák Statisztikai Hivatal 2005 októberi jelentése alapján 2045-re Bécs népessége újra átlépi a kétmilliós határt. Ez a külföldről származók folyamatos beköltözésével és a születések számának növekedésével magyarázható. Előrejelzések szerint a kétmilliós határt akár 2030-ban is elérheti a város. Bécs lakossága gyorsabban nő az ország egészéhez viszonyítva, mely leginkább a bevándorlásnak köszönhető: az országba letelepülő külföldiek 29%-a Bécset választja új otthonául. Népességszerkezet Nemi eloszlás 2012-es adatok szerint Bécs 1 731 236 lakosából 830 937 férfi és 900 299 nő. A népesség korösszetétele 1991-ben és 2004-ben a népesség korösszetétele a következőképpen oszlott meg: 2012-ben így alakult a népesség korösszetétele: Nyelv Bécsben több nyelvcsoportot is őshonosként ismernek el, így az osztrák a cseh, magyar, szlovák, szintó és cigány anyanyelvű bécsieket is. Ezeknek a nyelveknek a jogi státuszuk hasonlóan szabályozott, mint Burgenlandban, ahol ugyancsak őshonosként vannak elkönyvelve. Nemzetiség és állampolgárság A 2001-es adatok szerint 1,55 millió lakosból 23,63% nem ausztriai születésű volt. Ugyanakkor 19,6%-a a lakosságnak nem osztrák állampolgár volt. Bécsben 48 000 személy vallotta magát török származásúnak, 120 000-an pedig az egykori Jugoszlávia tagállamaiból származtak. A „jugoszlávok” (horvátországi, boszniai, szerbiai és szlovéniai betelepülők) a bevándorló népcsoportok 50%-át tették ki. A többi etnikum létszáma: egykori keleti blokk országaiból származók: lengyelek (kb. 25 000), csehek (kb. 21 000), magyarok (kb. 12 000), románok (kb. 10 000) németek : kb. 26 000; olaszok : kb. 4000; amerikaiak : kb. 3000; svájciak : kb. 2500; más uniós országbeliek : kb. 12 000 2012-ben az 1 731 236 bécsi lakosból 1 344 860 osztrák , 73 231 szerb és montenegrói 44 256 török 34 285 német 29 573 lengyel 18 280 bosnyák 16 994 román 16 684 horvát 9577 magyar 3049 cseh állampolgár volt. A népesség többi része más európai országokból, Afrikából (12 302), Ázsiából (37 603), Észak- és Dél-Amerikából (8307), illetve a Csendes-óceáni térségből (617) származik. Rajtuk kívül 1734 állampolgárság nélküli, 859 konfliktusövezetekből érkező és 8076 tisztázatlan eredetű személyt vettek nyilvántartásba. Vallás A város a Bécsi Érsekség székhelye, melynek elöljárója Christoph Schönborn bíboros. A Római katolikus egyház a legnépesebb felekezet Bécsben, ennek ellenére csökkenőben van híveinek száma. Míg 1961-ben 82% volt a katolikusok aránya, addig 2001-ben már csak 49% körül mozgott. 2001-ben a bécsiek 25,6%-a nem tartozott egyetlen felekezethez sem. A város második legnépesebb felekezete az iszlám közösség, melynek ausztriai vezetője Anas Schakfeh, ugyancsak Bécsben székel. Az utóbbi években számos muszlim érkezett Bécsbe, és 1912 óta ez a felekezet is elismert státust kapott (akkoriban a Habsburg Birodalomhoz tartozó bosnyákok voltak ezen a hiten). Az ortodox egyházak számítanak a harmadik legnagyobbnak a városban. Bécsben található az Osztrák Evangélikus Egyház székhelye, melynek püspöke Michael Bünker, illetve az Osztrák Református Egyház székhelye is, melynek elöljárója Thomas Hennefeld. A Bécsi Izraelita Hitközséget Ariel Muzicant elnök és Paul Chaim Eisenberg főrabbi vezeti. 1938-ig a bécsi hitközség Európa egyik legnagyobb ilyen közösseége volt, jelenleg 7000 tagot számlál. A bécsiek felekezeti eloszlása a 2001-es népszámlálási adatok alapján: Népességmozgás Bevándorlás Amikor az 1840-es és 1850-es évek között megkezdődött Bécs iparosítása, megnőtt a városba érkezők száma, akik elsősorban Morvaországból és Csehországból jöttek, de számos magyar is letelepedett a birodalom fővárosában. Az 1867-es alaptörvény a különböző felekeztű állampolgároknak egyenlő jogokat biztosított. Így a birodalomban élő, korábban letelepedési joggal nem rendelkező zsidók tömegesen költöztek (elsősorban Galíciából) a városba. Ez a bevándorlás az első világháború alatt, Galícia egyes részeinek orosz megszállása alatt csúcsosodott ki. 1918-ra a zsidók mellett a bécsi csehek száma is meghaladta a 200 000 főt. 1900 körül a bécsi polgárok 25%-a a mai Csehország területén született, és csak 4% származott a monarchia alpesi területeiről. Részben ez a körülmény határozta meg az első Osztrák Köztársaságban Bécs és a tartományok közötti ellentétet. Egy újabb bevándorlási hullám az 1990-es évektől érezhető, amikor újabb bevándorlók érkeztek, mindenekelőtt a volt jugoszláv tagállamok és Törökország állampolgárai és a többi osztrák tartományból származó fiatalok és diákok. Az ezredfordulón már sokkal változatosabb volt a bevándorlók összetétele. Sokkal kevesebben érkeztek a Balkánról és Törökországból, ellenben megnőtt az afrikai országokból származó menekültek, illetve az Oroszországból és a Kaukázusi régióból bevándorlók száma. Kivándorlás A monarchia bukása után az 1930-as években 130–140 000 zsidó kényszerült menekülésre, és 60–70 000-re tehető az Bécsben meggyilkoltak száma. Az 1950-es években a városi agglomeráció és Bécs között eltérő költözési divatok voltak észlelhetőek. Egyrészt az egész régióra jellemző volt születésszám csökkenése, másrészt a beköltözés legtöbb esetben megóvta a fővárost és elővárosait egy népességbeli visszaeséstől. A legtöbb elővárosban szabályszerű építkezési láz tört ki az újonnan érkezettek miatt. A város déli részén fejlődő ipari területek is a beköltözést ösztönözték, de az utóbbi években egyre több bécsi költözik ki a főváros külső, parkos övezeteibe, illetve a környező településekre. Ennek köszönhetően alakult ki Bécs körül az úgynevezett Speckgürtel (magyarul:„szalonna öv”), ami folyamatosan vonzza Alsó-Ausztria csökkenő népességű vidékeiről (Waidhofen an der Thaya, Zwettl, Gmünd) a betelepülőket, illetve a nagyvárosból kiköltözőket. Ennek egyik oka Alsó-Ausztria északi vidékeinek kedvezőtlen munkapiaci körülményei, másrészt a bécsi családok azon igénye, hogy zöldövezetben, nyugodt környezetben legyen ingatlanuk. Ez a trend az 1980-as években egyes településrészeken jobban felerősödött, amit az ingázás idejének csökkenése is kedvezően befolyásolt. A népességmozgás lényegében a jelentősebb közlekedési tengelyek (Westbahn és Südbahn vasúti vonalak, illetve a Westautobahn (A1), Südautobahn (A2), Ostautobahn (A4) és Donauuferautobahn (A22) autópályák) közelében fekvő Bécs környéki településekre korlátozódott. A Nordautobahn (A5), illetve további vasúti és közúti projektek befejezésével, Bécs környékének északi és keleti részei is előnyösebben kapcsolódnak majd a fővároshoz, ami az ottani települések népsűrűségének növekedését eredményezheti. Az Alsó-ausztriai Tartományi Kormány statisztikai hivatala több település számára is 5%-os (Schwechat, Klosterneuburg, Gerasdorf bei Wien, Purkersdorf), 4,9%-os (Tulln an der Donau, Baden), illetve 5,5%-os (Korneuburg) növekedést jósolt 2005 és 2010 között. Az előrejelzés szerint az A5-ös közelében fekvő alsó-ausztriai kerültetek (Gänserndorf, Mistelbach és Hollabrunn) is jelentős népességnövekedéssel számolhatnak az autópálya megépülése után. Az utóbbi évtizedek letelepedési mozgásai, melyek jelenleg is folyamatban vannak, nagy gondot okoznak a főváros egyes bejáratainál, ahol az ingázók miatt a közlekedés nehézkessé válik. Annak ellenére, hogy a déli külvárosokban sok munkalehetőég van, sokan Bécsbe járnak dolgozni. (Lásd ingázók adatait a 3. táblázaton!) A Bécs környéki területek népességalakulását az utóbbi évtizedekben stagnáló vagy csökkenő születési arány, illetve folyamatos vagy növekvő bevándorlási arány jellemzi. A második világháború után a legtöbb környékbeli településen a lakosságszám hirtelen és folyamatos ütemben nőni kezdett. Az 1970-es és 1980-as évekig a nagymértékű születési hiány csak néhány helyen (pl. Schwechat) okozott stagnálást vagy gyenge növekedést. A 3. táblázat az 1951 és 1981 közötti népességnövekedést mutatja a Bécs környéki településeken. Az 1981 és 2001 közötti időszakhoz a bevándorlási és a születési mérleg is hozzá van adva. Ebből kiderül, hogy a sok településen a növekedésre az 1980-as években került sor, és ez részben a Bécsből jövő bevándorlásnak (kiköltözésnek) köszönhető. A táblázatban megfigyelhető, hogy 1951 és 1981 között Klosterneuburg népessége visszaesett, és csak azután tapasztalható növekedés, illetve az is, hogy Maria Enzersdorf 1951-hez viszonyítva kétszer akkora lakosságszámmal rendelkezik, de 1981-hez képest 10%-os csökkenés észlelhető, ami a Bécs környéki települések között ritka kivételnek számít. Feltűnő, hogy saját népességükhöz és a többi településhez viszonyítva Klosterneuburg, Mödling, de Pressbaum is nagymértékű születési hiányt mutat, ami magasabb átlagéletkornak és a kevés fiatal családnak tudható be. Egy különleges kivétel a többihez képest Wiener Neudorf esete, mely 1981 és 2001 között - a Bécs környéki települések közül egyedüliként - egyszerre rendelkezett magas születési aránnyal és jelentős beköltözővel. Ezen kívül itt a második legalacsonyabb (38,8%) az ingázók aránya. Általánosságban a Bécsbe ingázók aránya a déli elővárosokban (pl. Brunn am Gebirge, Wiener Neudorf) alacsonyabb mint a nyugatiakban vagy északiakban (Gerasdorf, Purkersdorf), ami a fővárostól délre eső gazdag munkahelykínálat miatt alakult így. Magyarázat: Távolság km-ben = Bécs központjától való távolság légvonalban, Nép. növ. = Népesség növekedése, Szül. mérleg = Születési mérleg, Bevánd. mérleg = Bevándorlási mérleg; Bécsbe ingázók = Bécsbe ingázók aránya a munkaképes lakosság egészében Népességeloszlás Bécset 23 kerület alkotja. A történelmi Óváros (Altstadt), mely az I. kerület nagy részét alkotja, az 1848-as forradalom évében még egyenlő volt magával a várossal. Ferenc József császársága alatt, 1850-ben, 1890-1892-ben és 1904-ben három nagy városbővítésre került sor. 1850-ben a Linienwallon belül eső elővárosokat 2-től 8-ig (a 4. kerület feloszlását követően pedig 9-ig) számozva Bécshez csatlakoztatták. Az 1890-es, 1892. január 1-jén érvénybe lépő határozat után a Duna nyugati partján elterülő külső kerületek, melyek némelyike már várossá fejlődött, a főváros részévé váltak. Ezzel Bécs kerületeinek száma 19-re nőtt. 1900-ban a 2. kerület északi részéből létrehozták a 20. kerületet. A harmadik nagy bővítés 1904-ben következett be, amikor a keleti Duna-parton, Floridsdorf és Kagran közelében kiterjedt területket csatoltak a városhoz, így létrehozva 21. kerületet. Az új városhatárok egészen 1938-ig fennmaradtak. Ausztria Németországhoz csatolása után a város területe megnégyszereződött, amikor létrehozták Nagy-Bécset (Groß-Wien). Ezt a bővítést 1946-ban részlegesen visszavonták (ez a döntés 1954-ben lépett életbe). Stammersdorf, Eßling, Unterlaa, Oberlaa, a mai 23. kerület települései (Liesing), Lainzer Tiergarten és Hadersdorf-Weidlingau azonban Bécs fennhatósága alatt maradtak. A folyó bal oldalán levő területeket a 21. és 22. kerületek között osztották fel. 1954 óta a város határai változatlanok maradtak. Számos kerület megtartotta az egykori önálló falvak nevét, melyek nagy része jelenleg Grätzl-ként (kisebb lakótömb, negyed) maradt fenn. Számos egykori falu és település már nem létezik. A kerületek kialakításakor igyekeztek a határokat fontosabb útvonalak, folyóvizek mentén meghúzni, még akkor is, ha ezáltal egykori településeket osztottak ketté. A központi kerületeket (1. és 3-tól 9-ig) a Gürtel határolja el a külső kerületektől. A Duna-csatorna (Donaukanal) és a Duna a 2. és a 20, kerületeket választja el az összes többitől; a 21. és a 22. kerületek pedig az egyedüliek, melyek a folyó bal oldalán terülnek el. A Wien folyó egész bécsi szakasza is kerülethatárként szolgál. Bécs kerületei: 1955-ös magyar úszóbajnokság Az 1955-ös magyar úszóbajnokságot az olimpiai felkészülés miatt az év végén rendezték meg a Nemzeti Sportuszodában, 33 méteres medencében. A versenyen 10 országból (Franciaország, Csehszlovákia, Svédország, Románia, Jugoszlávia, Dánia, Olaszország, Lengyelország, Hollandia, NDK) 25 külföldi versenyző indult. Hadrianus római császár Imperator Caesar Traianus Hadrianus Augustus, általánosan elterjedt néven Hadrianus császár, született Publius Aelius Hadrianus (Italica [?], 76. január 24. – Baiae, 138. július 10.) 117-től 138-ig római császár az Antoninus-dinasztia tagjaként. Hadrianus a hispániai Italicában, módos polgárcsaládban született. Elődje, Traianus távoli rokona volt. Traianus hivatalosan soha nem nevezte meg utódját, csak halálos ágyán Hadrianust, a felesége szerint. Ennek valódiságát azonban homály fedi, mivel rajta kívül senki nem tudta megerősíteni, és meglehet, hogy Hadrianus csak Traianus feleségének köszönheti a császári trónt. Fiatalkora Apja, Baetica Publius Hadrianus Afer korán meghalt, és a 14 éves Hadrianus a tanulás felé fordult. Sok különböző tantárgyat tanult, mint a többi arisztokrata család gyermeke. Leginkább a görög irodalmat szerette, innen származott beceneve, „Graesculus” ("Kis Görög"). Domitianus uralkodása alatt csatlakozott a hadsereghez. Első szolgálata a katonai tribunus poszt betöltése volt a II. Adiutrix légiónál. Később áthelyezték a Germániában állomásozó I. Minervia légióhoz. Miután Nerva császár meghalt, Hadrianus személyesen ment Traianushoz a fontos információkkal. Ezután nem sokkal legatus (katonai parancsnok, a provincia egyik vezetője) lett Pannóniában, majd az említett provincia helytartója és consul lett (108). Görög kapcsolatai is megmaradtak; athéni polgárrá választották, majd egy ideig az arkhóni tisztséget is megkapta Athénban. Hadrianus az V. Macedonica légió legatusaként aktívan részt vett a dákok elleni háborúban, és több kitüntetést is kapott Traianustól sikereiért. Mivel nem történt sok hadi esemény Hadrianus uralkodása alatt, katonai képességeit nem igazolhatta, de érdeklődése a hadsereg felépítése, illetve vezetése felé, valamint kiváló adminisztrációs képessége hadvezéri talentumokat mutatott nála. Hadrianus és légiója Szíria területén maradt, hogy őrizze a római vonalakat, mikor Traianus kihátrált Parthiából 117-ben, és meghalt Selinusban. A senatus akkor nevezte ki Hadrianust császárrá, mikor előkerültek a (talán hamis) örökbefogadási papírok. Mindazonáltal ezeknek a papíroknak nem lett volna túl nagy súlyuk, ha Hadrianus nem rendelkezett volna hatalmas szíriai hadseregével. Úgy tartják, hogy a papírokat Plotina császárné hamisíttatta, mivel nagyon kedvelte Hadrianust. Uralkodása Annak ellenére, hogy az új császár kiváló hadvezér volt, igyekezett kerülni minden nagyobb katonai konfliktust. Feladta Traianus hódításait Mezopotámiában a jobb védhetőség érdekében. De a Pártus Birodalommal még így is majdnem szembekerült 121 körül, azonban Hadrianus sikeresen helyreállította a békét. Hadserege leverte a Bar Kohba-felkelést Júdeában 132 és 135 között, valamint megsemmisítette a párthus ellenállókat. A békepolitikát tovább folytatta a birodalom határainak megerősítésével, a híres limessel. A leghíresebb ilyen falat róla nevezték el (Hadrianus fala), amit Britanniában állíttatott fel. De a nagyobb határfolyók vidékét is fejlesztette, a Duna és a Rajna mentén több kisebb-nagyobb faerődöt, őrtornyot emelt, majd később hírközlési, illetve helyi biztonsági építményeket. A morál és a képzettség fenntartása érdekében Hadrianus intenzívebb kiképzést vezetett be, és ő maga irányította a légiókat. Szerelme Antinousz, egy görög fiatalember volt, akivel együtt élt, de az ifjú 130-ban – tisztázatlan körülmények között – a Nílusba fulladt. Ekkor a császár gyászt rendelt el az egész birodalomban, Antinouszt félisteni rangra emelte, emlékére rengeteg műemléket állított, megalapította az egyiptomi Antinopolisz városát. Épp ezért a római birodalom legismertebb arca Antinousz, akit az utolsó pogány istenként is emlegetnek. Maga Hadrianus baiaei villájában halt meg 138-ban. Művészeti jelentősége Mindemellett Hadrianus a művészeteket is támogatta: Hadrianus tiburi villája volt a legjobb római példa az alexandriai kertek alkalmazására. A Marcus Vipsanius Agrippa által építtetett Pantheont is felújította, sőt tovább is díszítette, nagyrészt elérve annak mai formáját. Hadrianus humanista és mélyen hellenista volt. 125-ös görögországi látogatása során megpróbált kiépíteni egy tartományi parlamentet, amely összekötötte volna a félig-meddig autonóm görög városállamokat. Ez a kezdeményezés azonban rajta kívül eső okok miatt nem sikerült. Latex2html A latex2html program LaTeX fájlokból csinál html oldalakat. Perl nyelven írták, ez a végrehajtásához is szükséges. Sokfajta operációs rendszer alatt működik (például linux). Használja a GhostScript, dvips és giftrans programokat. Példaoldalak Egy oldal magyar navigálógombokkal . A Python programnyelv dokumentációja . A Python is a latex2html-t használja a dokumentációk készítésére egy kiegészítő programmal. A latex2html-el készült dokumentumok jellemzői Alapértelmezésben fejezetenként új oldalt kezd. Minden oldalról lehet ugrani az előző és következő oldalra, valamint egy szinttel feljebb (például alfejezetről fejezetre). Létrehoz egy tartalomjegyzéket is, amelyről közvetlenül a miáltalunk keresett oldalra ugorhatunk. Elég ügyesen átviszi a képleteket, PNG vagy GIF kiterjesztésű képeket csinál belőlük, sőt a LaTeX saját ábráiból is. Ha a képlet alsó felső indexeken, összeadás- és kivonásjelen és zárójelen kívül mást nem tartalmaz, akkor sima szöveget csinál belőle. Megadható, hogy milyen mélységben (fejezet, szakasz, alszakasz) kezdjen új oldalt, esetleg mindent egy oldalra tegyen. Szebeni Ilona Szebeni Ilona (szül. Bózendorf Ilona, Tiszadob, 1927. – Budapest 1997) író. Élete 1944-ben középiskolásként éli át, hogy néhány rokonát a Szovjetunióba hurcolják, akiket soha nem lát újra. A rendszerváltás után elsők között írja meg a málenkij robot szenvedéstörténetét. Kötetei forrásértékűek. Felhívásának hatására nagyon sok egykori "Gulag" rab írja meg visszaemlékezéseit. Ő maga is több mint kétszáz fogollyal készít interjút. Sikeres gyermekversek és -könyvek szerzője. Több versét is megzenésítették. A boldvai temetőben nyugszik. Művei Gyermekeknek Ugri-bugri szeleburdi Tapsika Ünnepeljünk együtt. (Antológia) Dokumentum regények Merre van a magyar hazám? 1991 Haza fogunk menni. Kényszermunkán a Szovjetunióban 1944-49, 1993 Dokumentumfilm Hadisarc címmel a Tiszahát elhurcoltjairól, riportkötete alapján az MTV dokumentumfilmet készített. Cethojsza A cethojsza (Pachyptila) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó nem. Rendszertani besorolásuk A cethojszafajokat a legközelebbi rokonukkal együtt, a monotipikus kék viharmadárral (Halobaena caerulea) (Gmelin, 1789), a viharmadárféléken belül külön alcsoportba sorolják, azaz legalábbis egyes rendszerezők. Ha ez a csoportosítás általánosan elfogadott lesz, akkor ez a madárcsoport megkaphatja a nemzetségi státuszt. Rendszerezés A nembe az alábbi 6 élő faj tartozik: vékonycsőrű cethojsza (Pachyptila belcheri) (Mathews, 1912) vastagcsőrű cethojsza (Pachyptila crassirostris) (Mathews, 1912) antarktiszi cethojsza (Pachyptila desolata) Gmelin , 1789 Pachyptila salvini (Mathews, 1912) gerlecsőrű cethojsza (Pachyptila turtur) (Kuhl, 1820) szélescsőrű cethojsza (Pachyptila vittata) (G. Forster, 1777) Szojuz TMA–04M Szojuz TMA–04M a Szojuz–TMA–M orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése 2012-ben. A 31. expedíció repülés a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a 113. Szojuz űrhajó (1967-óta). Küldetés Hosszú távú cserelegénységet szállított a ISS fedélzetére. A tudományos és kísérleti feladatokon túl az űrhajók cseréje volt szükségszerű. Jellemzői 2012. május 15-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–FG juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Több pályamódosítást követően május 17-én a Nemzetközi Űrállomást (ISS) automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 88,8 perces, 51,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 200 kilométer, az apogeuma 250 kilométer volt. Egy váratlan technikai hiba miatt (megsérült egy Progressz űrhajó visszatérő egysége), másfél hónapos késedelmet szenvedett a legénység cseréje! Az időszakos karbantartó munkálatok mellett elvégezték az előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat (215 vizsgálatot 400 tudós állította össze). A legénység több mikrogravitációs kísérletet, emberi-, biológia- és a biotechnológia, fizikai és anyagtudományi, technológiai kutatást, valamint a Földdel és a világűrrel kapcsolatos kutatást végeztek. Fogadták a teherűrhajókat, a japán H–2 Transfer Vehicle (HTV-3) teherhajót, kirámolták a szállítmányokat, illetve bepakolták a keletkezett hulladékot. Az űrszolgálat ideje alatt történt a Falcon 9/Dragon második tesztrepülése egészen az ISS űrállomásig. A 30 méter közelségbe érkező teherhajót a kanadai robotkar segítségével emelték (!) a dokkoló pontra. Az alapellátás (élelmiszer, ruházat, víz) mellett a szükséges műszereket, alkatrészeket szállítja. Az űrállomáson összegyűlt szemetet berakodva választották le a dokkoló pontról, ejtőernyős leereszkedési technikával érkezett a tervezett Csendes-óceáni leszálló körzetbe. 2012. szeptember 17-én Arkalik (oroszul: Арқалық) városától hagyományos visszatéréssel, a tervezett leszállási körzettől mintegy 85 kilométerre ért Földet. A 6 fékező rakéta hatására a leszálló sebesség 6-7 méter/másodpercről, lassul 1,5 méter másodpercre. Összesen 124 napot, 23 órát és 52 percet töltött a világűrben. 1946 alkalommal kerülte meg a Földet. Személyzet Felszállásnál Gennagyij Ivanovics Padalka (4) parancsnok/ISS parancsnok, Oroszország Szergej Nyikolajevics Revin (1) fedélzeti mérnök, Oroszország Joseph Michael Acaba (2) fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Leszálláskor Gennagyij Ivanovics Padalka parancsnok, Oroszország Szergej Nyikolajevics Revin fedélzeti mérnök, Oroszország Joseph Michael Acaba fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Tartalék személyzet Oleg Viktorovics Novickij parancsnok, Oroszország Jevgenyij Igorevics Tarelkin (fedélzeti mérnök, Oroszország Kevin Anthony Ford (1) fedélzeti mérnök, Egyesült Államok Vusu (harcművészet) A vusu (angolul modern wushu) vagy verseny vusu egy sport, amely a tradicionális kínai harcművészetet értelmezi újra. A wushu (kínaiul: ��/��; pinyin: wǔshù; szó szerinti fordításban: „harcművészet”, „katonai gyakorlatozás” vagy „kínai harci torna”) egy 1949 után a kínai állam által meghonosított kifejezés. Addig rengeteg elnevezése, összefoglaló neve volt a kínai harcművészeteknek. Ekkor jelent meg a tradicionális küzdelmi formák mellett az úgynevezett sport- vagy versenywushu is. A wushu felkerült arra a nyolc sportágat tartalmazó listára, melyről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013 szeptemberében kiválasztja azt az új sportágat, amely szerepelhet a 2020. évi nyári olimpiai játékokon. Eredetileg a 2008-as pekingi olimpián akarták szerepeltetni mint új olimpiai sportágat, azonban ez meghiúsult. Helyette az olimpiai játékokkal párhuzamosan megrendezett versenyen szerepelhettek a vusu versenyzők.[forrás?] Háttér 1949 után alkották meg a Kínai Népköztársaság idején. Megalkotásának oka a harcművészet funkciójának változásában keresendő: egyre inkább használták sportként, egészségmegőrzésként és előadóművészetként mint valódi küzdelemben (ez utóbbi persze nem véletlen mivel a partizánok és egyéb ellenállók fegyvere is elsősorban a harcművészet volt s így üldözték képviselőiket, a helyreállítás során pedig amennyire lehetett kicsorbították a kínai harcművészet élét) Természetesen a beáramló nyugati sportokra való válaszként is értelmezhető, mint Kína „nemzeti sportja”. A vusu világméretű terjedését elősegítette a Nemzetközi Vusu Szövetség (IWUF) megalakulása is, mely képzések, konferenciák és kisebb versenyek mellett két évente vusu világbajnokságot rendez. Az első világbajnokság 1991-ben volt Pekingben. A vusu versenyek rendszere A vusunak két kategóriája van: taolu (��; forma gyakorlat) és sanda (��; küzdelem). A vusu formagyakorlatok látványos harcművészeti technikákból állnak össze melyeket elbírálása pontozással, speciális szabályok alapján történik. A formákban lévő alapgyakorlatok (állások, rúgások, ütések, egyensúlyi helyzetek, ugrások, söprések) tradicionális kínai harcművészeti stílusokon alapulnak, melyeket úgy alakítottak át, hogy az adott ágazat legjellegzetesebb vonásait tömörítsék egybe. A verseny formáknak különböző időtartama lehet: a külső stílusok 1 perc 20, a belső stílusok több mint 5 percesek is lehetnek. A modern küzdelem is megváltozott, az emberi élet értékesebb lett mint annak előtte, már nem vérre menő játszmák voltak. Az ellenfeleknek teljes védőfelszerelésben s korlátozó szabályok közé szorítva kell versenyezniük, így a tradicionális technikák egy része (pl.: fogások a kesztyű miatt) kivitelezhetetlenné váltak. Taolu versenyek A vusu formagyakorlatok versenye, hasonlóan a gimnasztikához, számos különálló versenyszámból áll. Íme az alap versenyszámok, melynek többsége 1959-ben jelent meg először a pástokon: Pusztakezes formák: �� – Chang quan (hosszú ököl) �� – Nan quan (déli ököl) ��� – Taijiquan („nagy legvégső ököl”) Rövid fegyverek: � – Dao (szablya) � – Jian (kétélű, egyenes kard) ��� – Taiji jian (tajcsi kétélű, egyenes kard) �� – Nan dao (déli szablya) Hosszú fegyverek: � – Gun (bot) � – Qiang (lándzsa) �� – Nangun (déli bot) Ezek a kategóriák végrehajthatók kötelező (kötött) vagy egyéni (szabad) formagyakorlatokként is a versenyeken. A kötött formák azok a gyakorlatok melyeket már előre létrehoztak a versenyzőknek, ennek eredményeképpen minden versenyző (az adott kategóriában) ugyanazt a mozgássort adja elő. A szabad formák azok a gyakorlatok melyeket a versenyző maga állít össze oktatója segítségével az erre vonatkozó szabályok alapján (bonyolultsági fok, akrobatikák száma, stb.). A szabad gyakorlat kategóriába tartozik még országos szintű vagy annál kisebb versenyeken a páros és a csoportos gyakorlat. A páros forma, amit duilian (��) néven is ismerünk, tulajdonképpen látványos, előre koreografált küzdelem. Fegyveres, pusztakezes és fegyver pusztakéz elleni formái léteznek. A csoportos gyakorlatban, más néven jiti (��), egy csapat együtt adja elő a formagyakorlatot és a teljes, gördülékeny szinkron kapja a legnagyobb szerepet. Általában a csoportos kategóriában megengedik a koreográfiát kísérő (csak hangszeres) zene használatát a gyakorlat alatt. Az a szőnyeg, amit ezeknél a csoportos formáknál használnak nagyobb mint az átlagos. Korábban, a nemzetközi wushu versenyeken gyakrabban használták a kötött formákat, míg a magasabb szintű kínai versenyeken inkább a szabad formákat mutatták be. Akárhogy is, a 2003-as makaói vusu világbajnokság után bevezették, hogy a szabad formákban lévő nandu (��; bonyolult mozdulatok) gyakorlatokért további bónusz pontokat adhatnak nemzetközi versenyeken. Azok, akik támogatták az új, nagyobb bonyolultsági fokkal rendelkező nandu gyakorlatok bevezetését arra hivatkoztak, hogy ez segíti a sport fejlődését és kiteljesíti a sportolók fizikai képességeit. Északi külső erős forma Chang quan (kínaiul ��/��; szó szerint „hosszú ököl”) formagyakorlatot a nagy kiterjedésű, nyújtott mozdulatú gyakorlatokkal azonosítják mint a Cha quan (��), Hua quan (��), Hong quan (��), és a Shaolin quan (���), de ez a vusu forma modern stílusú mely ezeken és még egyéb más tradicionális formákon alapul. Ez az északi tartományok stílusára jellemző, külső erős formagyakorlat a leggyakrabban látható vusu forma, mely északi mivoltából adódóan elsősorban lábtechnikákat tartalmaz (söprések, rúgások, ugrórúgások és akrobatika). A chang quan az egyik legnehezebben előadható forma nagy hajlékonyságot és jó atlétikus képességeket igényel, ajánlott kicsi kortól kezdve gyakorolni. dao gun jian qiang Déli külső erős forma Nan quan (kínaiul ��; pinyin: Nánquán; szó szerint: "déli ököl") a Yangze folyótól délre eső tartományokból származó tradicionális stílusokból állították össze. Ilyen például a hongjiaquan (���), cailifoquan (����), és a jongchunquan (���). A legtöbbjükre jellemző az erőteljes de stabil mozgás, mély állásokkal és komplikált kéz technikákkal. Ez a vusu forma modern stílus melyet az imént felsorolt és más tradicionális stílusokból állítottak össze. A nan quan tipikusan kevesebb rugalmasságot igényel és kisebb mértékű akrobatikus képességeket, mint a chang quan. Ezzel szemben nagyobb stabilitást igényel a lábakban és nagyobb energiakifejtést melyet a lábakból indulva a csípő koordinál. Ezt a formagyakorlatot 1960-ban állították össze. nan dao nan gun Belső erős forma (Taiji) Taijiquan: A Taijiquan olyan wushu stílus mely lassú, kimért, laza, nyugodt mozdulatokról ismert, talán éppen ezért gyakran az idősek "sportjának" tekintik. Ez a forma modern újraszerkesztése a tradicionális tajcsicsuan technikáknak. A Yang (�) stílusú tajcsicsuanon alapul, de tartalmaz mozdulatokat a Csen (�), a Wu (�), a Wu (�), és a Szun (�) stílusokból is. Az alap versenyforma melyet 42 lépéses taijiquannak hívunk, összetettsége miatt megkapta az összetett vagy összerakott taiji forma nevet is. A formát 1989-ben alkották. taiji jian Sanda versenyek A vusu egy másik formája a sanda (vagy más néven sanshou), mely magában hordozza mind a modern, mind pedig a tradicionális küzdelmi technikákat, mint például a kínai box, a kínai birkózás amit shuai chiaonak nevezünk és egyéb kéz technikák mint a qin na. A sanda hasonlatos a kickboxhoz vagy a muaythaihoz, de sokkal több dobás technika van benne. Ezen kívül a sanda sajátos szabályrendszert alkalmaz, és – az előbbiekkel ellentétben – nem zárt boxringben folynak a küzdelmek, hanem nyitott, emelt páston. Ez sokkal kifinomultabbá teszi a küzdelmet, hiszen a pástról le is lehet esni (gyakran sérüléssel járhat), és a versenyzőnek nincs lehetősége a hagyományos ringet körülhatároló köteleket taktikailag felhasználni. A sanda versenyeket gyakran együtt rendezik a formagyakorlatok versenyével. A sanda kategóriákat súly alapján határozzák meg. Szintrendszer Attól függően, hogy a gyakorló hány évet és milyen aktívan foglalkotott vusuval, milyen szinten van technikailag, mennyire ismeri a sportág elméleti hátterét és erkölcsi minőségét, illetve, hogy milyen eredményei vannak a vusu nemzetközi fejlesztésében, a vusu szinteket nemzetközi gyakorlók számára kilenc rendfokozatra osztották az alábbiak szerint: Alapszint: 1., 2., 3. fokozat Középhaladó szint: 4., 5., 6. fokozat Haladó szint: 7., 8., 9. fokozat Ismert sportolók Jet Li : valószínűleg a legismertebb vusu (wushu) sportoló, ötszörös nemzeti bajnok, aki később a filmvásznon kamatoztatta a tehetségét. Vu Pin : a számos híres vusubajnokot adó Beijing Wushu Team egyik legsikeresebb oktatója, Jet Li mestere. Donnie Yen : kínai harcművész-színész Ray Park : brit harcművész-színész, Darth Maul megformálója a Csillagok háborúja I: Baljós árnyak című filmben. Vu Csing: kínai harcművész-színész. Alfred Hsing : kínai-amerikai harcművész, akciókoreográfus, vusuvilágbajnok. Caj Jung Caj Jung (kínai nyelven: ��; pinjin átírás: Cai Yong (további névváltozatok: C’ai Jung, Caj Po-csie;, 133 – 199) kínai zenész, tudós, író, kalligráfus, matematikus, csillagász. Gazdag szülők gyermeke volt, családja arról is nevezetes volt, hogy már három generáció óta egyben tartotta birtokait. Az ő lánya volt Caj Ven-csi (Cai Wenji), a Han-dinasztia korának neves költőnője és zenésze. Eleinte főleg zenét tanult. Tehetsége láttán többször is hívták az udvarba, de ő eleinte kitért ez elől. Később mégis magas hivatali állást fogadott el, a császári archívum őre, a klasszikus szövegek gondozója lett. 175-ben több tudós-társával együtt javasolta, hogy az áldatlan értelmezési viták és hamisítások elkerülésére véssék kőbe a rendelkezésre álló klasszikus szövegeket. A nagy munka 183-ra készült el Lojang (Loyang)ban. Politikailag következetesen bírálta az eunuchok klikkjének túlnyomó befolyását az udvarban. 178-ban az intrikák következtében kegyvesztett lett és száműzték az északi határra, de hamarosan sikerült visszatérnie délre, és tizenkét évet vidéken töltött. Tung Cso (Dong Zhuo) főminiszter 189-ben, a hatalomra jutása után ragaszkodott a visszatéréséhez a fővárosba, ahol magas hivatalokkal és kitüntetésekkel halmozta el. A főminisztert azonban három év múlva meggyilkolták, és Caj Jung (Cai Yong) is börtönbe került, ahol hamarosan meghalt. A kor szellemének megfelelően sokféle tudománnyal és művészeti ággal foglalkozott, de a legnagyobb hírnévre mint kalligráfus tett szert. Ő volt a kínai portréfestés egyik első mestere is. Munkái, írásai a halálát követő zűrzavaros időkben nagyrészt eltűntek, de egyik tanítványának, Vang Can (Wang Can)nak sikerült néhány fontos művét megmentenie. A későbbiekben másolatokban, gyűjteményekben maradtak fenn szövegei és más alkotásai. Imreh Farkas Imreh Farkas (1819 körül – 1879. augusztus 31.) magyar nyomdász, Imreh Sándor marosvásárhelyi nyomdász-író testvérbátyja. Élete Marosvásárhelyt tanulta a nyomdászatot, ott működött 1846-tól. 1848-ban májusában Pestre került, ahol az Athenaeum nyomdájában működött mint betűszedő, egészen 1879-ben, 60 éves korában bekövetkezett haláláig. Munkái Nemzetőrséghez intézett beszéd. Marosvásárhely, 1848. Marosszéki kortes taktika. U. ott, 1848. Székely harczi dal. U. ott, 1848. Ujoncz-vidító és katona dalok. U. ott, 1848. Auribeau Auribeau település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 73 fő (2015). Auribeau Saignon, Cucuron, Cabrières-d’Aigues, Castellet és Sivergues községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Prospère Sénat Prospère L. Sénat (? – ?) francia vívó, olimpikon. Élete Először olimpián az 1900. évi nyári olimpiai játékokon, Párizsban indult két vívószámban: tőrvívásban 6. lett, míg párbajtőrvívásban és helyezés nélkül zárt. Utoljára olimpián az 1906. évi nyári olimpiai játékokon, Athénban indult, amit később nem hivatalos olimpiává nyilvánított a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ezen az olimpián egy vívószámban indult: tőrvívásban és helyezés nélkül zárt. Klubcsapatai a L’Ecole d'escrime de Joinville és a Société d'Escrime à l’Épêe de Paris voltak. Amilcare Ponchielli Amilcare Ponchielli (Paderno Fasolaro (Cremona mellett), 1834. augusztus 31. vagy szeptember 1. – Milánó, 1886. január 17.) olasz romantikus zeneszerző, Verdi korában ünnepelt operaszerző, a Garibaldi-himnusz zeneszerzője (1882). Életpályája Édesapja szülőfaluja templomának orgonistája és tanító volt. Amilcare 1843-tól 1854-ig, 11 (!) éven át a milánói konzervatóriumban tanult. A végzés után a cremonai S. Ilario templomban lett maga is orgonista, mellette a helyi színház karmestere. Itt mutatták be 1856-ban első operáját, az Alessandro Manzoni regénye nyomán írt Jegyeseket. Piacenzában katonakarmesterként működött. 1881-től haláláig a bergamói székesegyház karnagya volt. Emellett 1883-ban egykori alma matere tanára lett Milánóban. Legjelesebb tanítványai Pietro Mascagni és Giacomo Puccini voltak. Munkája mellett sorra írta operáit, Giuseppe Verdi mellett kora legjelentősebb olasz színpadi szerzője lett. Legnagyobb sikerét a La Gioconda című operával érte el. Napjainkban ezen kívül csak A litvánokat játsszák a dalszínházak. Írt kantátákat, zenekari műveket, dalokat is. 1873-ban két balettje is színre került. Ő írta 1882-ben a Garibaldi-himnuszt. A La Gioconda című operája piacenzai bemutatójának idején megfázott, a kialakult tüdőgyulladás legyűrte szervezetét. Operái I promessi sposi (1856, átdolgozás: 1872) Bertrando dal Bormio (megírás ideje: 1858; nem mutatták be) La savoiarda (1861, átdolgozás: 1877) Roderico re dei Goti (1863) Il parlatore eterno (1873) I lituani (1874, átdolgozás: 1875) I mori di Valenza (komponálás kezdete: 1874, az Annibale Ponchielli és Arturo Cadore által befejezett operát 1914-ben mutatták be) La Gioconda (1876) Il figliuol prodigo (1880) Marion Delorme (1885) Emlékezete Cremonában 1892-ben szobrot emeltek a tiszteletére. Judaisztikai szakirodalmi művek listája Az alábbi felsorolásban a judaisztika témakörében elérhető könyvek olvashatóak (minden könyvnél az ISBN megjelölésével, 2005-ös gyűjtés, ezért bővítendő). Oláh János: Judaisztika I. Ünnepek, emléknapok, gyásznapok, böjt-napok, nevezetes napok (Budapest, Filum, 1998.) – ISBN 9638347643 Oláh János: Judaisztika II. Az életút szertartásai és eseményei (Budapest, Filum, 1999.) – ISBN 9638347724 Oláh János: Judaisztika III. A mindennapok világa (Budapest, Filum, 2003.) – ISBN 9638347619 Oláh János: Judaisztika (Budapest, Bookmaker, 2005.) – ISBN 963866424X Oláh János: Jónás könyve (Budapest, OR-ZSE, 2004.) – ISBN 9632166213 Kevin Howard, Marvin Rosenthal: Az Úr ünnepei , Isten profetikus naptára a Golgotától a Messiási királyságig (fordító: Surjányi Csaba) (Budapest, Hit Gyülekezete, 1998.) – ISBN 963745361X Dan Cohn-Sherbok, Lavinia Cohn-Sherbok: A judaizmus rövid története (Budapest, Akkord, 2002.) – ISBN 9639429074 Zev Ben Shimon Halevi: A kabala útja (Budapest, Jószöveg Műhely, 2001.) – ISBN 9639134554 Perle Besserman: A kabbala és a zsidó misztika (Budapest, Szukits, 2003.) – ISBN 9639441953 Gershom Scholem: A kabbala szimbolikája (Budapest, Hermit, 2003.) – ISBN 9639231428 Raj Tamás: A szombat angyalai , Péntek esti imakönyv (Budapest, Makkabi, 2004.) – ISBN 9637475974 Naftali Kraus: A Talmud bölcsei (Budapest, Ulpius-ház, 2001.) – ISBN 9638607955 Domán István: A talmudiskolák titkai (Budapest, Ulpius-ház, 2001.) – ISBN 9639348139 Rosenberg Leopold: A zsidó vallás törvényei (Budapest, Makkabi, 1998.) – ISBN 9637475370 Jean-Christophie Attias, Esther Benbassa: A zsidó kultúra lexikona (Budapest, Balassi, 2003.) – ISBN 9635065663 Goldziher Ignác: A zsidóság lényege és fejlődése (Budapest, Múlt és Jövő, 2000.) – ISBN 9639171506 Raj Tamás: Bibliaiskola , A Szentírás kulcsszavai és szállóigéi (Budapest, Makkabi, 2003.) – ISBN 9637475834 Naftali Kraus: Ezra, Nechemjá , Az őscionizmus története. Szent iratok (Budapest, PolgART Lap- és Könyvkiadó, 2003.) – ISBN 9639306541 Naftali Kraus: Nők a bibliában és a talmudban , 56 elbeszélő biográfia (Budapest, PolgART Lap- és Könyvkiadó, 2005.) – ISBN 9639306894 Oberlander Baruch: Peszáchi hágádá – az őrködés éjszakája , Új magyar fordítás útmutatóval és kommentárokkal (Budapest, Magyar Könyvklub, 1999.) – ISBN 963548934X (Budapest, Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület, 1999.) – ISBN 9637533222 Gábor György: Szinaj és Jabne , Zsidó emlékezet a történelmen "innen és túl" (Budapest, Jószöveg Műhely, 2005.) – ISBN 9637052186 Schőner Alfréd: Te érted… (Budapest, Bookmaker, 2004.) – ISBN 9632122194 Esther Benbassa, Jean-Christophie Attias: Van-e jövőjük a zsidóknak? , Párbeszéd a zsidó identitásokról (Budapest, PolgART Lap- és Könyvkiadó, 2004.) – ISBN 9639306630 Soltész Elekné: Zsidó dalok könyve (Budapest, Makkabi, 2004.) – ISBN 9637475982 Raj Tamás: Zsidó eszmék és jelképek , A zsidóság hitvilága és közgondolkodásának filozófiája (Budapest, Saxum, 2002.) – ISBN 9639308552, ISSN 15877493 Aryeh Kaplan: Zsidó meditáció , Gyakorlati útmutató (Budapest, Vince, 2004.) – ISBN 9639552267 Simon Philip de Vries: Zsidó rítusok és jelképek (Budapest, Talentum, 2000.) – ISBN 9638396091 Hayim Halevy Donin,: Zsidónak lenni , Kalauz a zsidóság előírásainak betartásához (Budapest, Göncöl, 2003.) – ISBN 9639183407 Adattárak, kézikönyvek Jean-Christophie Attias, Esther Benbassa: A zsidó kultúra lexikona . Budapest , Balassi, 2003. ISBN 9635065663 Metszetgráf A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy metszetgráf (angolul: intersection graph) olyan gráf, ami halmazok metszeteinek feleltethető meg. Bármely gráf megjeleníthető metszetgráfként, de a gráfok egyes fontos és speciális osztályai az alapján definiálhatók, hogy milyen típusú halmazok metszeteként jelennek meg. A metszetgráfokról és fontos osztályaikról (McKee & McMorris 1999) ad szakszerű áttekintést. Formális definíció Formálisan, egy Si, i = 0, 1, 2, ... halmazcsalád metszetgráfja irányítatlan gráf, melyet a következőképpen kapunk: minden Si halmazhoz létrehozunk egy vi csúcsot, majd a vi és vj csúcsokat akkor kötjük össze éllel, ha a nekik megfelelő halmazok metszete nem üres, tehát Minden gráf metszetgráf Bármely G irányítatlan gráf megjeleníthető metszetgráfként: G minden vi csúcsához hozzunk létre egy Si halmazt, ami a vi-vel szomszédos élekből áll; két ilyen halmaznak akkor és csak akkor nem üres a metszete, ha a megfelelő csúcsokat él köti össze. (Erdős, Goodman & Pósa 1966) hatékonyabb konstrukciót talált ki (abban az értelemben, hogy a szükséges Si halmazok összes elemszáma kisebb lehet), amiben a halmazok elemeinek száma legfeljebb n2/4, ahol n a gráf csúcsainak száma. Erdősék (Szpilrajn-Marczewski 1945)-nek tulajdonítják a megfigyelést, hogy minden gráf metszetgráf, de figyelemre érdemes még (Čulík 1964) is. Egy gráf interszekciós száma (wd) a gráf metszetgráfként való megjelenítéshez minimálisan szükséges elemek száma. Metszetgráfok osztályozása Számos fontos gráfcsalád leírható bizonyos fajtájú halmazcsaládok, például valamely mértani alakzatból kinyerhető halmazok metszetgráfjaként: Az intervallumgráfok a valós számegyenes intervallumainak, vagy egy útgráf összefüggő részgráfjainak metszetgráfjai. Az egység-intervallumgráfok a valós számegyenes egységnyi intervallumainak metszetgráfjai. A körívgráf egy körön vett, zárt körívekből képzett metszetgráf. A sokszög–kör-gráf (polygon-circle graph) egy körön lévő csúcsokkal rendelkező sokszögek metszetgráfjai. A húrgráfok egyik karakterizálása, hogy egy fa összefüggő részgráfjainak metszetgráfjai. A trapézgráf két párhuzamos vonal által alkotott trapézok metszetgráfja. A permutációs gráf általánosítása, másrészről az összehasonlíthatósági gráfok komplementerei („cocomparability graphs”) által alkotott gráfcsalád speciális esete. Az egységkoronggráfok a sík egységkorongjainak metszetgráfjai. A húrmetszetgráf (circle graph) egy kör húrjainak metszetgráfja. A körpakolási tétel kimondja, hogy a síkgráfok pontosan a sík nem metsző körökkel határolt zárt körlapjainak metszetgráf-alapú osztályaival egyeznek meg. A Scheinerman-tétel kimondja, hogy minden síkgráf kifejezhető egyenes szakaszok metszetgráfjaként. Az egyenes szakaszok metszetgráfjaként előálló gráfok azonban nem mind síkba rajzolhatók, és az egyenes szakaszok metszetgráfjainak felismerése NP-nehéz és PSPACE-beli feladat. . Egy G gráf élgráfja G éleinek metszetgráfja, ahol az éleket két végpontjuk reprezentálja. A füzérgráf síkgörbék metszetgráfja. Egy gráf boxicitása akkor k , ha felírható k dimenziós hipertéglatestek metszetgráfjaként, de k -nál kevesebb dimenzióban nem. A klikkgráf egy gráf maximális klikkjeinek metszetgráfja Egy klikkfa blokkgráfja egy gráf kétszeresen összefüggő komponenseinek metszetgráfja (Scheinerman 1985) karakterizálta a metszetgráfok alapján meghatározott gráfosztályokat, melyek véges gráfok olyan csoportjai, melyek adott halmazcsalád metszetgráfjaiként írhatók le. Szükséges és elégséges, hogy a gráfosztály a következő tulajdonságokkal rendelkezzen: Az osztályban lévő gráfok minden feszített részgráfja is az osztályba tartozik. Az osztályban lévő gráfok bármely csúcsának klikkre cserélésével kapott gráf is az osztályba tartozik. Az osztályhoz tartozik egy gráfokból álló olyan végtelen sorozat, ahol minden gráf a következő gráf feszített részgráfja, és az osztály minden gráfja beletartozik a sorozatba. Ha a metszetgráf-reprezentációnál megköveteljük, hogy különböző csúcsokat különböző halmazoknak kell megjelenítenie, akkor a klikkbővítési tulajdonság elhagyható. Kapcsolódó fogalmak A metszetgráfok rendezéselméleti analógiái a bennfoglalási rendezési relációk. Ahhoz hasonlóan, ahogy a gráf metszetgráf-reprezentációjában minden csúcsot egy-egy halmaz címkéz meg, és a csúcsok pontosan akkor szomszédosak, ha a halmazaiknak nem üres a metszete, egy részbenrendezett halmazon értelmezett f bennfoglalási reláció a halmaz minden elemét egy-egy halmazzal címkézi meg oly módon, hogy a részbenrendezés bármely x és y elempárjára a x ≤ y reláció pontosan akkor áll fenn, ha f(x) ⊆ f(y). Bakonykúti Bakonykúti község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. Fekvése Bakonykúti a Kelet-Bakony hegység lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület mentén, csodálatos természeti környezetben fekvő zsákfalu. Fejér megye legkisebb önálló települése. A településen áthalad az Országos Kéktúra útvonalának bakonyi szakasza. A legközelebbi város Székesfehérvár (18 km). Története Az oklevelekben először 1424-ben jelent meg a neve (Kwthy). A település egy része a bátorkői várhoz tartozott, másik részét kisnemesek lakták. A török hódoltság idején lakatlanná vált, a 18. századtól akkori tulajdonosa, a Zichy család németeket telepített be az elnéptelenedett faluba. A neve 1903-ig Kuti volt. 1869-ben a patakon 3 vízimalom működött, téglagyára is volt a községnek. Az állandó lakosok lélekszáma 1870-ben 557 fő, 1930-ban 346 fő, 1970-ben 256 fő, 2004-re 100 főre csökkent. Bakonykúti jelenleg egyre inkább pihenőfaluvá válik. Kezdetben csak a hétvégi házak szaporodtak, de ma már egyre többen választják állandó lakhelyül is a települést, amit az egyre több új építésű lakóház is jelez, így a népességszámban is bizonyos emelkedés tapasztalható. A környék nagyvadas erdei vonzzák a vadászokat, a szép táj és Székesfehérvár relatív közelsége pedig a városból kiköltözőket. 2007-ben a Móri kistérségből átkerült a Székesfehérvári kistérségbe. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 2,4% lengyelnek, 1,6% németnek, 0,8% szlovénnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 12,2%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 26,8% (17,9% nem nyilatkozott). Látnivalók Bakonykúti lakossága sokat tett az elmúlt években a közterületek rendezése és szebbé tétele érdekében. A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1795-ben épült. Szép az orgonakarzata, fa mellvéddel. Keresztelő medencéje és a fapadok a 19. század elején készültek. A faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak: Millenniumi emlékoszlop Díszkút Kitelepítettek emlékműve Csobogó Túralehetőségek Bakonykútiról indulva több kirándulási lehetőség adódik: vehetjük utunkat a Baglyas-hegy felé, ahonnan a környék legszebb panorámája nyílik, valamint Kincsesbánya irányába fekvő Bogrács-hegy felé, és a gyönyörű Burok-völgy irányába. Heves megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület A Heves megyei 1. számú országgyűlési egyéni választókerület egyike annak a 106 választókerületnek, amelyre a 2011. évi CCIII. törvény Magyarország területét felosztja, és amelyben a választópolgárok egy-egy országgyűlési képviselőt választhatnak. A választókerület nevének szabványos rövidítése: Heves 01. OEVK. Székhelye: Eger Területe A választókerület az alábbi településeket foglalja magába: Andornaktálya Átány Besenyőtelek Demjén Dormánd Eger Egerbakta Egerfarmos Egerszalók Egerszólát Felsőtárkány Füzesabony Kerecsend Kömlő Maklár Mezőszemere Mezőtárkány Nagytálya Noszvaj Novaj Ostoros Poroszló Sarud Szarvaskő Szihalom Tiszanána Újlőrincfalva Országgyűlési képviselője A választókerület országgyűlési képviselője Nyitrai Zsolt (Fidesz-KDNP). Országgyűlési választások 2014 A 2014-es országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak: Dr. Nyitrai Zsolt Péter ( Fidesz - KDNP ) -21151, 38,94% Mirkóczki Ádám ( Jobbik ) -15410, 28,37% Dr. Szalóczi Géza György ( MSZP - Együtt - DK - PM - MLP ) -13781, 25,37 Dr. Csarnó Ákos ( LMP ) -2528, 4,65% Juhász Szabolcs ( Független ) -279, 0,51% Kecskés Gábor (Zöldek Pártja) -276, 0,51% Faludi Sándor Gábor ( A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt ) -269, 0,50% Barkóczi Géza ( MCP ) -249, 0,46% Bodnár Pál ( Szociáldemokraták ) -228, 0,42% Balog István ( ÖP ) -121, 0,22% Szamkó Rozália (EU. ROM) -19, 0,03% 2018 A 2018-as országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indulnak: Barkóczy Géza ( MCP ) Barkóczy Nikoletta ( LM ) Bíró Katalin (KN) Csorba László (Független) Déri Jolán Erzsébet ( ÖP ) Kertészné Kormos Noémi ( DK ) Komlósi Csaba ( LMP ) Malacsik Dénes (ERKJDP) Mirkóczki Ádám ( Jobbik ) Molnár István (CsP) Nyitrai Zsolt ( Fidesz ) Ragályi Jánosné (REP) Tóth Zoltán ( Momentum ) Vámos Csaba (Független) Várady Zoltán ( MKKP ) 2018. április 8-án, 07:00-kor már a szavazók 2,55 százaléka, 09:00-kor már a választók 14,86 százaléka, 11:00-kor már a választók 33,33 százaléka, 13:00-kor már a szavazók 45,51 százaléka, 15:00-kor 55,86%, 17:00-kor már választók 64,66 százaléka 18:30-kor már a választók 69,37 százaléka leadta voksát a választókerületben. A választókerületben összesen 82 030 választópolgár szavazhat a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson. Demográfiai profilja 2011-es adatok szerint a Heves megyei 1. sz. választókerületben 106 739 ember él; közülük 86 166 felnőtt, 49 975 férfi és 56 764 nő. A lakosok közül 16 472 diplomás, 45 235 érettségizett és 82 003 végezte el az általános iskolát. 2017-es Formula V8 3.5 szezon A 2017-es Formula V8 3.5 szezon volt a tizenhatodik, egyben utolsó évada a sorozatnak. A címvédő Tom Dillmann volt, aki 2017-ben a Formula-E-ben szerepelt. Az utolsó szezon bajnoka Pietro Fittipaldi lett. Csapatok és versenyzők Átigazolások Csapatváltások Jegor Orudzsev ; Arden Motorsport pilóta → SMP Racing with AVF pilóta Alfonso Celis, Jr. ; AVF pilóta → Fortec Motorsports pilóta Roy Nissany ; Lotus pilóta → RP Motorsport pilóta Pietro Fittipaldi ; Fortec Motorsports pilóta → Lotus pilóta Újonc pilóták Konstantin Terescsenko; GP3, Campos Racing pilóta → Teo Martín Motorsport pilóta Diego Menchaca; Euroformula Open bajnokság, Campos Racing pilóta → Fortec Motorsports pilóta Nelson Mason; GP3, Hilmer Motorsport pilóta → Teo Martín Motorsport pilóta Álex Palou ; GP3, Campos Racing pilóta → Teo Martín Motorsport pilóta Damiano Fioravanti; Euroformula Open bajnokság, RP Motorsport pilóta → RP Motorsport pilóta Tatiana Calderón ; GP3, DAMS pilóta → RP Motorsport pilóta Henrique Chaves; Eurocup Formula Renault 2.0, AVF by Adrián Vallés pilóta → AVF pilóta Távozó pilóták Louis Delétraz ; Fortec Motorsport pilóta → FIA Formula–2 bajnokság, Racing Engineering pilóta Aurélien Panis ; AVF pilóta → Túraautó-világbajnokság, Zengő Motorsport pilóta Tom Dillmann; AVF pilóta → Formula–E, Venturi Grand Prix pilóta Vitor Baptista; RP Motorsport pilóta → Brazil Formula-3 bajnokság, Full Time pilóta Matthieu Vaxivière ; SMP Racing pilóta → FIA World Endurance Championship, TDS Racing pilóta Beitske Visser ; Teo Martín Motorsport pilóta → GT4 European Series Southern Cup, Schubert Motorsport pilóta Új csapatok Il Barone Rampante Távozó csapatok Arden Motorsport Comtec Racing Durango Racing Team Bajnokságok állása Az első tíz versenyző szerez pontot az alábbiak szerint: Versenyzők † – Nem fejezte be a futamot, de rangsorolva lett, mert teljesítette a versenytáv 75%-át. Csapatok Csapatonként csak a futamokon elért két legjobb helyezés számított bele a pontversenybe. Észak-Kjongszang Észak-Kjongszang (Gyeongsang) Dél-Korea egyik tartománya, adminisztratív székhelye Andong. A tartomány Ullung (Ulleung) megyéjéhez tartozónak vallja a Tokto (Dokdo) szigetcsoportot, melyet Japán is magáénak követel. Kjongdzsu (Gyeongju)ban található a Pulguk (Bulguk) templom, mely a Világörökség részét képezi. Tegu (Daegu) városa 1981-ben tartományi jogot kapott, így nem tartozik a tartomány fennhatósága alá. A tartományi székhely 2016-ig Tegu (Daegu)ban volt, majd átkerült Andongba. Allier (Hautes-Pyrénées) Allier település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 409 fő (2015). Allier Barbazan-Debat, Barbazan-Dessus, Bernac-Debat, Montignac, Salles-Adour és Angos községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Nauheim Nauheim település Németországban, Hessen tartományban. Nauheim Mörfelden-Walldorf községgel határos. Népesség A település népességének változása: Szécsenfalva Szécsenfalva (szerbül Дужине / Dužine, korábban Сеченово / Sečenovo, németül Setschanfeld) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben. Fekvése Zichyfalvától 8 km-re északnyugatra, Óléc és Rárós közt fekszik. Története A falut 1830-ban alapította gróf Szécsen Miklós és németekkel telepítette be. 1843-ban 187 lakosa volt. 1896-ban Újfalut csatolták hozzá. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott. Temploma 1902-ben épült, a szerbek 1952-ben földig rombolták. 1944-45-ben a szerbek a falut internálótáborrá alakították, 685 fős német lakosságából semmi sem maradt. Dudelange-Usines vasútállomás Dudelange-Usines vasútállomás vasútállomás Luxemburgban, Düdelingen településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bettembourg–Volmerange-les-Mines-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Volmerange-les-Mines Dudelange-Centre vasútállomás Latin-Amerika nyitott erei A Latin-Amerika nyitott erei – Egy kontinens kifosztásának öt évszázada (spanyolul: Las venas abiertas de América Latina) Eduardo Galeano uruguayi szerző 1971-ben megjelent könyve. Galeano elemzi Latin-Amerika történetét az Újvilág felfedezésétől napjainkig, közben felszólal az Európa, később az Amerikai Egyesült Államok általi kizsákmányolás és politikai dominancia ellen. A könyv háttere A Latin-Amerika nyitott ereit a szerző 1971-ben írta Uruguayban. Ebben az időben Galeano újságíróként és könyvszerkesztőként dolgozott a Montevideói Egyetem kiadói osztályán. Galeano állítása szerint „négy évet vett igénybe a szükséges kutatások elvégzése és az információgyűjtés, és 90 éjszakát a könyv megírása”. Két évvel a megjelenés után, 1973-ban a katonaság átvette az ország irányítását, a szerzőnek pedig menekülnie kellett. A könyvet baloldali nézetei miatt Chile, Argentína és Uruguay diktatórikus kormányai betiltották. Ajándék Obamának Hugo Chávez venezuelai elnök egy példányt ajándékozott Barack Obamának az Amerikai Államok Szervezetének csúcstalálkozóján, 2009. április 18-án, szombaton. A könyvbe ezt írta: „Obamának, szeretettel". A könyv eladásai hihetetlen mértékben emelkedtek, az amerikai Amazon.com listáján egy nap alatt az 54295. helyről a 2. helyre ugrott. 2017-es Formula–1 brazil nagydíj A brazil nagydíj volt a 2017-es Formula–1 világbajnokság tizenkilencedik futama, amelyet 2017. november 10. és november 12. között rendeztek meg a brazíliai Autódromo José Carlos Pace-en, São Paulóban. Szabadedzések Első szabadedzés A brazil nagydíj első szabadedzését november 10-én, pénteken délelőtt tartották. Második szabadedzés A brazil nagydíj második szabadedzését november 10-én, pénteken délután tartották. Antonio Giovinazzi a szokásoktól eltérően nem az első, hanem a második szabadedzésre kapta meg Kevin Magnussen autóját. Harmadik szabadedzés A brazil nagydíj harmadik szabadedzését november 11-én, szombaton délelőtt tartották. Időmérő edzés A brazil nagydíj időmérő edzését november 11-én, szombaton futották. Megjegyzés: ↑ 1: — Daniel Ricciardo és Brendon Hartley autójában is MGU-H-t kellett cserélni, ezért mindketten 10-10 rajthelyes büntetést kaptak. ↑ 2: — Pierre Gasly autójában turbófeltöltőt, valamint a hétvége folyamán két alkalommal is MGU-H-t kellett cserélni, ezért összesen 25 rajthelyes büntetést kapott. ↑ 3: — Lance Stroll autójában a harmadik szabadedzés után sebességváltót kellett cserélni, ezért 5 rajthelyes büntetést kapott. ↑ 4: — Marcus Ericsson autójában sebességváltót kellett cserélni, ezért 5 rajthelyes büntetést kapott. ↑ 5: — Lewis Hamilton a Q1 elején balesetet szenvedett, így nem tudott mért kört futni, de megkapta a rajtengedélyt. Hamilton autójában a parc fermé életbe lépése után cseréltek alkatrészeket, valamint új belsőégésű motort, MGU-H-t és turbófeltöltőt is beszereltek az autójába, így a boxutcából volt kénytelen rajtolni. Futam A brazil nagydíj futama november 12-én, vasárnap rajtolt. A világbajnokság állása a verseny után (A teljes táblázat) Statisztikák Vezető helyen: Sebastian Vettel : 57 kör (1-28 és 43-71) Kimi Räikkönen : 1 kör (29) Lewis Hamilton : 13 kör (30-42) Valtteri Bottas 3. pole-pozíciója. Sebastian Vettel 47. futamgyőzelme. Max Verstappen 2. versenyben futott leggyorsabb köre. A Ferrari 230. futamgyőzelme. Sebastian Vettel 98., Valtteri Bottas 21., Kimi Räikkönen 91. dobogós helyezése. Tengelic (madár) A tengelic (Carduelis carduelis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Népi elnevezése: stiglic, ami a madár német nevéből ered. Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll. A faj jelenleg nem veszélyeztetett. Korábban a tengelic a kitartás és a termékenység szimbóluma volt. 2017-re a tengelicet az Év madarának választották. Előfordulása Egész Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben találjuk meg. Észak-Amerikába házi madárként vitték be, de később elvadult. Ezen kívül betelepítették még a következő országokba: Zöld-foki-szigetek, Bermuda-szigetek, Uruguay (onnan később átterjedt Argentína és Brazília területére is), Ausztrália és Új-Zéland. Alfajai európai tengelic (Carduelis carduelis carduelis) – Európa nagy része és Skandinávia angol tengelic (Carduelis carduelis brittanica) – Brit-szigetek ibériai tengelic (Carduelis carduelis parva) – Spanyolország és Észak-Afrika korzikai tengelic (Carduelis carduelis tschusii) – Korzika , Szardínia és Szicília dél-európai tengelic (Carduelis carduelis balcanica) – Délkelet-Európa kaukázusi tengelic (Carduelis carduelis brevirostris) – Krím -félsziget és a Kaukázus északi része iráni tengelic (Carduelis carduelis loudoni) – Irán közel-keleti tengelic (Carduelis carduelis niediecki ) – Délnyugat-Ázsia, Északkelet-Afrika szibériai tengelic (Carduelis carduelis major) – Nyugat- Szibéria közép-ázsiai tengelic (Carduelis carduelis caniceps) Közép-Ázsia himalájai tengelic (Carduelis carduelis paropanisi) – Afganisztán és a Himalája dél-szibériai tengelic (Carduelis carduelis subulata) – Szibéria középső és déli része Megjelenése A tengelicnek nemének többi tagjához hasonlóan rövid nyaka és vékony lábai vannak. Hossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-26 centiméter, testtömege 14–19 gramm. Jellemző rá a feltűnően piros-fehér-fekete sávos fej, ez a fiatalokról még hiányzik. Nyaktöve, válla és háta sárgás, begye, melle oldalai élénk vörhenyesbarnák. Torka, farcsíkja és a hasi oldal többi, eddig meg nem említett része fehér. Szárnya világosbarna, fekete és fehér mintázattal. Csőre hosszú és hegyes. A nemek nem igazán különböznek egymástól. A hím kicsivel nagyobb, mint a tojó, arca sötétebb piros. Hasának alsó része sárgás. A szárnyon lévő kis fedőtollak feketék. A tojó feje kerekebb, hasa zöldes sárga színű. A szárnyon lévő kis fedőtollak barnák vagy szürkék. A tengelic röpképe hullámzó, ugyanakor stabil. Sárga szárnya feltűnést keltő. Életmódja Magvakkal, hernyókkal és bogarakkal táplálkozik. Rövidtávú vonuló. Ha házilag kívánjuk őket etetni, akkor arra kell felkészülnünk, hogy termetéhez képest sokat eszik. Egy-két madárka beül az etetőbe és az egész napját ott tölti, kisebb-nagyobb megszakítással. Az étel, azaz a magvak utánpótlásáról gondoskodnunk kell, ha egyszer elkezdtük a madarak etetését, akkor azt egész évben igénylik. Szaporodása Parkok, gyümölcsösök fáira rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 5 tojásból áll, melyeken 12-13 napig kotlik, a kirepülési idő pedig 14-15 nap. Tojásai barna alapon kék színűek. Védettsége Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 000 forint. Peresi Tájház A mezőtúri Peresi Tájház, más néven a Körös-völgyi Természetvédelmi Terület Bemutatóháza a Hármas-Körös egyik holtága, a Peresi-holtág mellett áll. Az épületet 1904-ben szivattyútelep számára építették. Két helyisége van, a kazánház és a gépterem. 27 méter magas kéményét 1970-ben lebontották. A gépterem berendezése a gőzgéppel és a körszivattyúval eredeti állapotában tekinthető meg. A kazánházban rendezték be a Körösök vidékének élővilágát bemutató kiállítást, ahol nem csak a ma élő növényeket és állatokat mutatják be a látogatóknak, hanem a már kihaltakat is. Külső hivatkozás A Peres Forrás Tájházak a Nagykunság vidékén, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2005 Tengelic megállóhely Tengelic megállóhely egy Tolna megyei vasútállomás, Tengelic községben, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nagydorog vasútállomás Fácánkert megállóhely Csákfalva Csákfalva (1899-ig Nagy-Kubra, szlovákul: Kubrá, korábban Veľká Kubra) Trencsén városrésze Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában. Lakosainak száma: 2059. Fekvése Trencsén központjától 3 km-re keletre a Vág bal partján fekszik. Története A 13. században a trencséni királyi vár tartozéka volt, majd a várral együtt a gróf Cseszneky család kapta örök adományként. A későbbiekben is a trencséni váruradalom sorsában osztozott, de 1321-ben a Hatnay család is kapott itt birtokrészt. Vályi András szerint "Kis, és Nagy Kubra. Kis Kubrának földes Ura G. Illésházy Uraság, fekszik Szoblahónak szomszédságában, és annak filiája, Nagy Kubra pedig fekszik Trentsénhez 1/4 mértföldnyire, Apátfalvához is közel, és annak filiája, határbéli földgyeik termékenyek, réttyeik jók, legelőjök, fájok van, piatzozások is nem meszsze." Fényes Elek szerint "Nagy-Kubra, Trencsén m. tót falu, 515 kath. lak. Van jó rétje, legelője, fája, s a t. F. u. ugyancsak a dubniczai uradalom." 1910-ben 832, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. Kubinszky Mihály (építész) Kubinszky Mihály (Sopron, 1927. szeptember 17. – 2016. október 17.) Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész, építészettörténész, vasúttörténész. Életrajz Építészeti tanulmányai 1945 és 1950 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatta. 1950 és 1957 között a Győr-Sopron megyei ÁÉV építésvezetőjeként dolgozott. 1957-től a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem munkatársa, 1960-ig tanársegédként, 1960-63 között adjunktusként, 1963-76 között docensként, 1976-tól egyetemi tanárként. Doktori címét 1974-ben szerezte. 1975-től 1981-ig az egyetem rektora. 1996-ban vonult nyugdíjba. A tudományos közéletben aktívan részt vesz (MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottság; Magyar Építőművészek Szövetsége; Magyar Építész Kamara; Építéstudományi Egyesület). Sopron város közéletének is aktív résztvevője (1987-től a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke). Szakírói tevékenységét mintegy 350 tanulmány és 27 könyv jelzi, érdeklődési területe az építészetkritika, építészettörténet (19-20. sz.), vasúttörténet és vasútépítészet, tájrendezés. A magyar vasútról, annak épületeiről, járműveiről évtizedeken keresztül készült fotói művészi értékükön felül pótolhatatlan, egyedülálló kordokumentumok. Kubinszky Mihály életének kilencvenedik évében, családja körében, 2016. október 17-én hunyt el. Díjai, kitüntetései 1966: Alpár Ignác-emlékérem 1992: Ybl Miklós-díj ; Széchényi Ferenc-díj 1994: a Magyar Műemlékvédelemért érem 1997: Rados Jenő-emlékérem ; Walder József-díj. 2003: Széchenyi-díj Művei A XIX. század építészetének szerkezeti újításai ; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1961 ( Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából ) A századforduló építészete és problémái ; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1962 ( Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából ) Vasutak építészete Európában (1965) Bútorstílustan ; Erdészeti és Faipari Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 1966 Adolf Loos (1967) Bahnhöfe Europas. Ihre Geschichte, Kunst und Technik. Für Eisenbahnfreunde, Architekten und kulturgeschichtlich Interessierte ; Franckh, Stuttgart, 1969 Györgyi Dénes (1974) Ungarische Lokomotiven und Triebwagen ; szerk. Kubinszky Mihály; Akadémiai–Birkhäuser, Bp.,–Basel–Stuttgart, 1975 Építészeti és urbanisztikai ismeretek ; Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 1976 Modern Építészeti Lexikon (főszerk., 1977) Bohuslav Fuchs ; Akadémiai, Bp., 1977 ( Architektúra ) Dampf in der Puszta ; összeáll. Kubinszky Mihály; Slezak, Wien, 1978 Régi magyar vasútállomások ; rajz Kubinszky András, Szentes Vidorné; Corvina, Bp., 1983 ( Építészeti hagyományok ) (németül is) Dőry Lajos–Kubinszky Mihály: Die Eisenbahn auf der Medaille in Mitteleuropa von den Anfängen bis 1945. Ikonographische Studie ; Döry, Frankfurt am Main, 1985 Erdészeti építéstan ; Erdészeti és Faipari Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Sopron, 1986 Banhöfe in Österreich. Architektur und Geschichte ; Slezak, Wien, 1986 Otto Wagner (1988) Kubinszky Mihály–Gombár György: Vasútállomások Magyarországon. Épületek. 1846-1988 ; Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, Bp., 1989 Településfejlesztés tervezése. A jegyzet a Tájrendező és Környezetvédő szakmérnökhallgatók részére készült a táj és az építészet kapcsolatának témaköréből ; Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1989 Architektur am Schienenstrang. Hallen, Schuppen, Stellwerke : Architekturgeschichte der Eisenbahn-Zweckbauten ; Franckh-Kosmos, Stuttgart, 1990 Képek a régi magyar vasutakról és vonatokról (társszerző, 1991) Architektur an der Semme-ringbahn (társszerző, 1992) K. u. K. Eisenbahn Bilderalbum I-II. (társszerző, 1992-93) Régi soproni látképek ; összeáll. Kubinszky Mihály; Soproni Városszépítő Egyesület, Sopron, 1994 Táj+építészet (tankönyv, 1995) Magyar vasúti építkezések Erdélyben (társszerző, 1998) Varga Tamás–Kubinszky Mihály–Andrássy Péter: Sopron, Károly-magaslati kilátó ; TKM Egyesület, Bp., 2000 ( Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ) Régi magyar villamosok : a történelmi Magyarország közúti vasutai a kezdettől a II. világháború végéig (társszerző, 2000) Emlékképek a 424-esről ; Belvedere Meridionale–Zékány-Máthé, Szeged–Tatabánya, 2001 Sopron építészete a 20. században (2003) A régi soproni Lőver. Egy lőverlakó építész feljegyzései ; Zékány-Máthé, Tatabánya, 2005 Hajós György–Kubinszky Mihály–Vámossy Ferenc: Alpár Ignác élete és munkássága ; Építésügyi Tájékoztatási Központ, Bp., 2005 Az ion fejezet. Egy építész emlékiratai ; HAP Galéria, Bp., 2006 ( HAP-könyvek ) Kubinszky Mihály–Nagy Tamás–Turóczy László: Ez a vonat elment. Adatok és képek a régi magyar vasúti mellékvonalak történetéhez ; Stil Nuovo, Tatabánya, 2009 Az én vasutam. Egy vasútbarát építész emlékei és képei ; MÁV Zrt. Vezérigazgatóság, Bp., 2012 A régi soproni Lőver. Egy lőverlakó építész feljegyzései ; 2. átdolg., bőv. kiad.; Stil Nuovo, Tatabánya, 2013 Whitehaven Koordinátái: 54 ° 32'53 "N 3 ° 35'08" E Ország: Egyesült Királyság, Cumbria megyében. Népesség~25.500 lakos Whitehaven egy város Cumbria megyében (Anglia északnyugati régiójában). A városban található a Copeland kerület. Itt született: Brad Kavanagh és Jackie Sewell GND: 4.378.299-1 VIAF: 236.538.908 Rui Patrício Rui Pedro dos Santos Patrício vagy egyszerűen Rui Patrício (Marrazes, 1988. február 15. –) portugál labdarúgó, aki jelenleg a Wolverhampton Wanderers kapusa. Pályafutása A Sportingban Patricio fiatal korában csatár poszton játszott. Ekkor a lisszaboni Sporting csatérként igazolta le az ifjú tehetséget az ifjúsági akadémiájára. A későbbiek során került be a kapuba. Az első osztályban 2006. november 19-én mutatkozott be a CS Marítimo elleni bajnoki mérkőzésen, ahol Ricardo helyére kellett beállnia, majd 15 perccel a mérkőzés vége előtt egy büntetőt hárítva mentette meg csapatát. A csapat végül 1–0-s idegenbeli diadalt aratott. Miután Ricardo a Real Betishez távozott, Patricio versenybe szállhatott a Sporting első számú kapus posztjáért a veterán Tiago, és új szerzemény Vladimir Stojković ellen. 2007. november 27-én bemutatkozott az Bajnokok Ligájaban a Manchester United elleni 2–1-s vereség alkalmával. A 2008-as előszezonban napvilágot láttak olyan híresztelések, miszerint az ifjú portugál ezt szezont már az Internazionale kapujában tölti. Ebből azonban semmi sem lett, és az FC Porto elleni 2008-as portugál szuperkupa-döntőn kivédte Lucho González büntetőjét, ezzel nagyban hozzájárult a végső 201500-s győzelemhez. A 2009-10-es Bajnokok Ligája-selejtezőn az Twente ellen a 94. percben 0–0-s állásnál Patricio egy szögletnél előre húzódott, fejese pedig Nikita Rukavytsyán irányt változtatva a fejléc érintésével Péter Wisgerhof kapujában kötött ki. Mint később kiderült, ez a gól továbbjutást ért. 2018 nyarán az angol élvonalba feljutó Wolverhampton Wanderershez szerződött. A válogatottban A 2008. január 29-én Zürichben rendezett Olaszország elleni barátságos mérkőzésre a szövetségi kapitány, Luiz Felipe Scolari a válogatott utazó keretébe nevezte, azonban az egész mérkőzést a kispadról követte figyelemmel. Május 12-én, beválasztották az Európa-bajnokságra készülő nemzeti csapatba, de végül a tornán egyetlen percet sem játszott. Patrício 2007-től az U21-es válogatott oszlopos tagja. Sikerei, díjai Sporting CP Portugália Statisztikái Klub 2018. február 11-én lett frissítve. A válogatottban 2017. október 10-én lett frissítve. Kistelek Kistelek város Csongrád megye Kisteleki járásának székvárosa. Fekvése Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek. A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól. Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusok ellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték. A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródott olajfa (a nép így nevezi errefelé a keskenylevelű ezüstfát) magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú. Története Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években. Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja. Gazdaság A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek. Népesség A település népességének változása: Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Egyházak Szent István Király Római Katolikus Plébánia (6760) Kistelek, Bercsényi Miklós utca 5 Kisteleki Református Gyülekezet (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5 Kisteleki Evangélikus Egyházközség (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5 Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (6760) Kistelek, Tóalj utca 11 Krisztus Szeretete Egyház (6760) Kistelek, Petőfi Sándor utca 7 Hetednapi Adventista Egyház (6760) Kistelek, Damjanich János utca 20 Izraelita Hitközség (6760) Kistelek, Kisteleki Ede utca 6 Nevezetességek, látnivalók Geotermikus erőmű Római katolikus Szent István-templom : 1825 – 1831 között épült, klasszicista stílusú A római katolikus templom mellett található ( 1929 )-ben készült Első világháborús emlékmű – katonaszobor. Keviczky Hugó és Hadnagy Imre alkotása aminek talpazatára 261 elesett hős nevét vésték. Második világháborús emlékmű ( 1991 ) Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi alkotása Kocsó-kápolna és Kálvária (stációk) Kisteleki Múzeum , helytörténeti gyűjtemény Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u. 18., Hunyadi u. 4., Jókai u. 15. és 52., Kisteleki Ede u. 32., Molnár János u. 9., Petőfi u. 15., Rákóczi u. 14., Víg u. 25., Zrínyi u. 17. és 33/b. Szent István díszkút Termálfürdő : A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére Érdekességként azt is meg lehet említeni, hogy a helyiek úgy tartják, hogy Európában itt volt először vonatrablás Rózsa Sándor és társasága révén. Érdemes megtekinteni a minden télen megrendezett kispályás teremlabdarúgását, mely lassan egyenértékűvé válik a híres szegedi Kék Mókussal. Közoktatási intézmények Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Kisteleki Általános Iskola Kollázs Művészeti Iskola Rózsaliget Kollégium Hétszínvirág Óvoda Szivárvány Óvoda Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban Nyugdíjas Klub Kisteleki Városvédő Egyesület IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete Ifjú Kistelekiek Szövetsége Testvérvárosai , Årslev Dánia , Poręba Lengyelország , Gerace Olaszország Híres emberek Itt született 1931 -ben Solymosi Frigyes akadémikus, kémikus. Itt született 1861 -ben Kisteleki Ede költő, újságíró. Itt született 1869 -ben Balla Jenő író, színkritikus. Itt született 1882 -ben Kováts J. István teológiai professzor, egyházkerületi főjegyző, országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke Itt született 1897 -ben Vicsay Lajos pedagógus, helytörténész. Itt született 1902 -ben Tápai Antal szobrászművész. Itt született 1910 -ben Polgár Gyula világbajnoki ezüstérmes labdarúgó. Itt született 1927 -ben Mikó Sándor belsőépítész. Itt született 1967 -ben Zoltai Attila festőművész. Itt született 1957 -ben Sejben Lajos festőművész. Itt született 1968 -ban Hollósi Zsolt újságíró, tanár. Itt született 1971 -ben Punk Mária költő és drámapedagógus. Díszpolgárok A város díszpolgárai az alábbi személyek: gróf Apponyi Albert (1920) gróf Bethlen István (1926) Horváth János, gumijavító mester (2001) Molnár István, pedagógus (2001) Rostás Sándor, plébános (2003) Dr. Hajdú István, gyógyszerész (2005) Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010) Törökgyörgy József, tánctanár (2013) Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013) Dr. Pálinkás Pál, orvos (2014) Sándor Habsburg-Lothringen (2018) Kistelek az irodalomban Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának. A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy megyei Tengőd településsel). Pereszlavl-Zalesszkij Pereszlavl-Zalesszkij (oroszul Пересла́вль-Зале́сский) területi jogú város Oroszország Jaroszlavli területén, a Pereszlavli járás központja. Moszkvától 140 kilométerre helyezkedik el, ahol a Trubezs folyó a Plescsejevo-tóba torkollik. Tagja a gazdag történelmi múltú városokat összefogó Oroszországi Arany Gyűrűnek. 2013-ban 40 930 lakosa volt. Története A várost 1152-ben alapította Jurij Dolgorukij mint Perejaszlavl-Zalesszkijt. Nevét az akkor jelentős fejedelemség központjáról, a ma Ukrajnához tartozó Perejaszlavlról kapta; valamint arról, hogy a Zaleszjén ("az erdőn túl", az Oka és Moszkva folyók közén) helyezkedett el. A 15. századtól neve Pereszlavl-Zalesszkijre rövidült. 1220-ban itt született Alekszandr Nyevszkij. 1238-ban a mongol hódítás idején a várost ötnapos ostrom után vették be a tatárok, majd ezután 1252 és 1419 között még hatszor fosztották ki. 1294-ben Fjodor jaroszlavli fejedelem gyújtotta fel. 1276—1294 között Alekszandr Nyevszkij fia, Dmitrij Alekszandrovics perejaszlavi herceg volt a vlagyimiri nagyfejedelem, ám nem költözött el régi városából, így gyakorlatilag ez idő alatt Perejaszlavl-Zalesszkij volt a Rusz fővárosa. 1302-ben Dmitrij fia és utóda Iván gyermektelenül halt még, és végrendeletének megfelelően a város a moszkvai fejedelem tulajdonába került. Perejaszlavl-Zalesszkijt ezután moszkvai helytartók kormányozták vagy kiadták valamelyik hercegnek élethosszig tartó részfejedelemségként. A 15. és 16 században a moszkvai nagyfejedelem közvetlen örökbirtoka volt és az udvar hallal való ellátásért felelt. A város címerében is megjelenő hal a törpemarénának csak a Plescsejevo-tóban előforduló alfaja különlegesen ízletes és a későbbiekben is a cárok koronázási ebédjén szolgálták fel. 1975 óta védett. 1374 őszén Dmitrij Donszkoj ide hívta össze az orosz fejedelmeket és bojárokat, hogy első alkalommal kössenek szövetséget a tatárok ellen. A város megszenvedte a zavaros időket; 1608-ban a lengyelek lerombolták az erődjét. 1688-ban I. Péter cár a Plescsejevói-tavon parádéflottila építését rendelte el; a munkálatok fontos tapasztalatokat jelentettek később, az orosz hadiflotta megteremtésekor. Az 1708-as közigazgatási reform során Pereszlavl-Zalesszkij a Moszkvai kormányzósághoz került. 1719-től a kormányzóság Pereszlavli provinciájának volt a központja. 1778-ban a Vlagyimiri kormányzósághoz került. 1929-ben az Ivanovói ipari terület Pereszlavli járásának lett a központja, 1936-tól pedig a Jaroszlavli területhez tartozik. A vízvezetéket 1884-ben építették ki a városban. A város címere Pereszlavl-Zalesszkij első hivatalos címerét 1781-ben kapta. Ennek felső részén vörös alapon Vlagyimir városának keresztet tartó koronás oroszlánja látható, alsó részén pedig fekete alapon két aranyszínű maréna. A címer mai változatát 2002-ben fogadták el, az oroszlán lekerült róla mert a város már nem tartozik a vlagyimiri régióhoz. A város zászlaja hasonlít a címerhez, csak színösszeállítása fordított: arany alapon két fekete hal. Gazdasága Pereszlavl-Zalesszkijben három vegyipari üzem, egy textilgyár és egy péküzem működik. A vegyipari cégek műanyagot dolgoznak fel, vagy fotótechnikai alapanyagokat állítanak elő, az egyik gyár az Eastman Kodak tulajdonában van. A kisebb üzemek gépgyártással/szervizeléssel, élelmiszeriparral, dohányiparral és építőanyag-gyártással foglalkoznak. Műemlékei miatt a város tagja az Oroszországi Arany Gyűrűnek, a Moszkva környéki történelmi városokat összefogó szervezetnek. 2009-ben 292 ezer turista látogatta meg a 40 ezres települést, de ezeknek csak 2%-a volt külföldi. A városban működik a Pereszlavli Városi Egyetem mely elsősorban matematikát és informatikát oktat. Látnivalók A pereszlavli kreml gerendafalait 1754-ben lerombolták, területén ma már csak két templom és a 12. századból származó földsáncok láthatók. A településen összesen 9 templom és 5 kolostor található. Gorickij-kolostor, 1744-ben bezárták, ma múzeum Nyikitszkij-kolostor, 1186 előtt alapították, a szovjethatalom évei után 1993-ban újra az egyház kezébe került és restaurálták Nyikolszkij-kolostor, 1350 körül alapított női kolostor, régi templomai közül csak kettőt restauráltak Feodorovszkij-kolostor, 1305-ben alapított női kolostor, 1999 óta újra működik Szpaszo-Preobrazsenszkij templom, 1152-ben épült, az Északkeleti Rusz legrégibb építménye A püspöki palota 1744-ben épült Pereszlavl-Zalesszkijben helytörténeti, gőzmozdony-, vasaló- és teáskanna-múzeum, valamint botanikus kert is található. A várostól 2 kilométerre északnyugatra találhatók Klescsin ősi városának maradványai, ahol egy pogány áldozókövet, az ún. Kék követ is meg lehet tekinteni. Néhány kilométerre Pereszlavl-Zelesszkijtől Talici állomáson vasútmúzeum látogatható. Testvérvárosai Neckarbischofsheim, Németország Claude Lévi-Strauss Claude Lévi-Strauss (Brüsszel, 1908. november 28. – Párizs, 2009. október 30.) belgiumi születésű francia szociológus, etnológus és antropológus, a strukturalista mozgalom fő teoretikusa és a strukturális antropológia irányzatának megteremtője. Párizsban filozófiát és jogot hallgatott. Marcel Mauss hatására ekkor kezdett el az etnológia és az antropológia iránt érdeklődni. 1935-től a São Pauló-i egyetemen a szociológia professzora volt, s közben jelentős terepmunkát folytatott az amazóniai indiánok között. 1942-től New Yorkban, 1945-től az 1990-es évek elejéig Párizsban tanított vallásetnológiát, vallásantropológiát és szociológiát, miközben a francia strukturalista mozgalom elismert, az irányzat módszertanát általános igénnyel is megfogalmazó vezéralakja lett. 1972-től a Francia Akadémia tagja. Lévi-Strauss alapvető tudományos problémája a vallási valóság és a mögötte megbúvó emberi gondolkodás szerkezetének alakulása a primitív népek, az írás előtti kultúrák világában. Első lépésben, brazíliai anyaga alapján a rokonsági struktúrák által tagolt archaikus társadalom nyelvi és kommunikációs rendszerét vizsgálta, tudattalan logikai struktúrák nyomait vélve felfedezni azok szerkezetében. Ebből építette fel a vad gondolkodás (la pensée sauvage) fogalmát, amely a régiek gondolkodását egy asszociációs és metaforikus logikára és az arra épülő mágikus-totemisztikus magatartásra, mint az ősi vallás formájára vezette vissza. Az archaikus gondolkodásról és a vallási valóság őstörténetéről vallott nézeteinek összefoglalását végül a mitológiákról írott, elsősorban amerikai indián anyagot feldolgozó könyvsorozatában tárta az olvasók elé, azt a tézisét támasztva alá, hogy a mítoszok nyelve egy olyan „ősvallás” kommunikációs valóságára utal, amelyben a valóság és annak grammatikai interpretációja sajátos logikán kívüli kapcsolatban van egymással. Fő művei Szomorú trópusok (Tristes tropiques), Paris: 1955 Anthropologie structurale, Paris: 1958 La pensée sauvage, Paris: 1962 Le totemisme aujourd'hui, Paris: 1962 Mythologiques 1-4., Paris: 1964-75 Les structures élémentaires de la parenté, Paris: 1967 L'Homme nu, Paris: 1971 Anthropologie structurale II., Paris: 1973 Strukturális antropológia I-II. Budapest, 2001, Osiris Le regard éloigné. Anthropologie structurale III., Paris: 1983 Mythologica 1-4., Paris: 1971-75 Magyarul Szomorú trópusok ; ford. Örvös Lajos, utószó Köpeczi Béla; Európa, Bp., 1973 Faj és történelem ; ford. Bojtár Péter, tan. Boglár Lajos; Napvilág, Bp., 1999 Strukturális antropológia, 1-2. ; ford. Saly Noémi, Szántó Diana; Osiris, Bp., 2001 ( Osiris tankönyvek ) Bécsi pénzszerződés A bécsi pénzszerződés (németül: Wiener Münzvertrag) 1857. január 24-én jött létre az észak- és dél-német államok többsége, Liechtenstein és az Osztrák Császárság között egységes pénzláb bevezetésére. Tartalma A pénzlábat a korábbi talléroknál alkalmazott kölni márka (233,856 gramm) helyett a vámunióban használt metrikus fontban (vámfont = 500 gramm) fejezték ki. A törvényes pénz ezüstalapú, de egységesítette a kereskedelmi célra vert aranypénzek szabványát is. A szerződés hatálya alá tartozó területeken tehát tiszta ezüstvaluta került bevezetésre a következő szabványok szerint: 30 talléros pénzláb: Porosz Királyság (kivéve a Hohenzollern birtokokat), Szász Királyság , Hannover Királyság, Hesseni Választófejedelemség, Szász Nagyhercegség, Szász-Altenburg Hercegség, Szász-Gotha Hercegség, Braunschweig Hercegség, Oldenburg Hercegség Birkenfelddel , Anhalt-Dessau-Köthen Hercegség; Anhalt-Bernburg Hercegség, Schwarzburg-Sondershausen Fejedelemség, Schwarzburg-Rudolstadt Fejedelemség, Waldeck-Pyrmont Fejedelemség , Reuss Idősebb Ági Fejedelemség, Reuss Fiatalabb Ági Fejedelemség, Schaumburg-Lippe Fejedelemség és Lippe Fejedelemség 45 forintos pénzláb: Osztrák Császárság és Liechtensteini fejedelemség 52½ forintos pénzláb: Bajor Királyság , Württemberg Királyság, Badeni Nagyhercegség , Hessen Nagyhercegség, Szász-Meiningen Hercegség, Szász-Koburg Fejedelemség, a poroszországi Hohenzollern birtokok, Nassau Hercegség, Schwarzburg-Rudolstadt Fejedelemség és Hessen-Homburg Tartománygrófság Az egymás közti elszámolásra a 30 talléros pénzlábat vezettek be, azaz egy vámfont színezüstből 30 tallért vertek. Az új pénzegység neve egyleti tallér (Vereinstaler) lett, az új pénzláb szerint vert érméket egyleti érméknek (Vereinsmünze) nevezték. Az új tallér (színezüsttartalma 16,667 gramm) lényegében a (kissé súlyosabb) Graumann-pénzláb szerinti porosz tallér (színezüsttartalma 16,704 gramm) utódjának tekinthető, mely pénzlábbal Ausztria már régóta vetélkedett. Az új pénzláb azonban nem pénzegység, hanem az azonos nemesfémből (ezüstből) vert pénzeket használó államok közötti elszámolási egység volt. Egy egyleti tallér átszámítása: 1 porosz tallér (észak- és középnémet tallérrendszer) 1¾ dél-német forint = 105 dél-német krajcár (dél-német forintrendszer) 1½ osztrák értékű forint = 150 osztrák krajcár. (Osztrák tízes alapú pénzrendszer.) Ugyanekkor a koronás és félkoronás aranyakat is egységesítették (egyleti korona; Vereinskrone), de ezeket az egyleti érméket csak ritkán verték, nem volt sikeres a forgalomba helyezésük: belföldön elfogadásuk nem volt kötelező, csak kereskedelmi érmeként funkcionáltak, a külföldi pénzrendszerekbe pedig nem illeszkedtek. Az ezüst és az arany piaci árának eltávolodásával a koronaérték folyamatosan változott, és az egyes német államok pénznemeivel szembeni aránya bizonytalanná vált. Területi hatálya A bécsi pénzverési egyezmény hatálya a németajkú területeken kívül a Habsburg Birodalom nem német területeire is kiterjedt, így egyleti pénzek Milánó, Velence, Prága, Körmöcbánya és Gyulafehérvár pénzverdéiben is készültek. Hivatkozás – Érmeegyezmény. Forrás Österreichische Nationalbibliothek – Münzvertrag vom 24. Jänner 1857. (1857. január 24-én kelt pénzszerződés) . In.: Reichsgesetzblatt für das Kaisertum Oesterreich. Jahrgang 1857. XXIII. Stück. (Birodalmi Törvénytár, az Osztrák Császárság számára. 1857. évfolyam. XXIII. szám.) Wiener Münzvertrag – Reppa Münzen Lexikon. Kékkagylók A kékkagylók vagy ehető kagylók (Mytiloida) a kagylók osztályába tartozó rend. Az egyetlen ide tartozó család a kékkagylófélék (Mytilidae) családja. Rendszerezés A rendbe az alábbi nemek tartoznak: Adipicola Adula Amygdalum Arcuatula Botula Brachidontes Crenella Dacrydium Geukensia Gregariella Idasola Ischadium Lioberus Lithophaga Megacrenella Modiolula Modiolus Musculista Musculus Mytilus Perna Rhomboidella Septifer Solamen Stenolena Vilasina cal (Unix) A cal egy standard Unix program, amely kiír egy ASCII naptárt a megadott hónapra vagy évre. Ha a felhasználó nem adja meg az opciót, akkor a cal program kiírja az aktuális hónapot. Tulajdonságok 1752 szeptemberében a Brit Királyság bevezette a Gergely-naptár használatát. Ennek hatására a naptárban 11 nap ki lett hagyva (nem jelenik meg). Berencsfalu Berencsfalu (1891-ig Prencsfalu, szlovákul: Prenčov, németül: Preitzdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban. Fekvése Selmecbányától 13 km-re délre, a Selmeci-hegység délkeleti részén, 325 m magasan, a Selmec-patak partján fekszik. Áthalad rajta a Selmecbányát Hontnémetivel (12 km) összekötő 525-ös út. Nyugatról Béld, északról Illés és Szentantal, északkeletről Zsibritó, keletről Hontkirályfalva, délről pedig Hontnémeti községekkel határos. Története 1266-ban "villa Princh" néven említik először. A falu szlovák neve középkori nevéből származik. 1285-ben "Perendfolua", 1342-ben "Princhfolua", 1387-ben "Perenchfalua", 1455-ben "Prinstorff" néven említi írott forrás. 1290-ben birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Ders ispán fia lett. 1390-ben a csábrági váruradalom része lett. 1476-ban 32 birtokos volt a faluban, akik közül fennmaradt a Buzás, Hrankó és Molnár családok neve. 1483-ban a Horváth család lépett birtokba. 1511-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek birtokába került. 1540-ben a szitnyai váruradalom jelenik meg a birtokosok között, akkor 30 ház áll a faluban, ezen kívül öt zsellérház, három malom, plébániatemplom és temető is van. 1556-ra 20 új ház épült fel. 1558-ban 20 jobbágytelke volt. 1602-ben 13 lakatlan ház állt a településen. 1629-ben a Koháryak, később a Coburgok szereznek itt birtokot. 1630-ban lakói főként mezőgazdasággal, erdei munkával foglalkoztak, de a faluban volt kovács, mészáros, fazekas és molnár is. 1655 és 1667 között a nyitrai és a tapolcsányi helyőrségek császári csapatai többször is kifosztották a falut. 1715-ben malma és 52 háztartása volt. 1751-ben 136 paraszt, 12 zsellér és 16 nincstelen élt a faluban. 1828-ban 184 házban 1104 lakos élt. Lakói fuvarozással, fazekassággal, gabonakereskedéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "PRENCSFALU. Prencsdorf. Prencsov. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez másfél mértföldnyire, holott piatza van, határja meglehetős, vagyonnyaikat jól eladhattyák, második osztálybéli." Fényes Elek szerint "Prencsfalu, (Prencsov), tót falu, Honth vmegyében, Ut. p. Selmecztől délre 2 mfd. 591 kath., 571 evang. lak., kik fuvarozásból, és gabona kereskedésből élnek. Kath. és evang. anyatemplomok. F. u. h. Coburg." A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Korponai járásához tartozott. Népessége 1910-ben 758, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 617 lakosából 608 szlovák volt. 2011-ben 596 lakosából 556 szlovák. Nevezetességei Római katolikus temploma 1736 -ban épült barokk stílusban. Evangélikus temploma 1900 -ban épült. Klasszicista kápolnája a 19. század első felében épült. A Szent István király szobrot 1821 -ben emelték. A faluban jellegzetes, díszített kő ablakkeretes, festett oromzatú népi építésű házak állnak. Híres emberek Podhragyay Pál Ortogonális utasításkészlet A számítástechnikában ortogonális utasításkészletnek nevezik az olyan utasításkészleteket, melyek valamennyi utasítása valamennyi címzési módot használhatja. „Ortogonális” olyan értelemben, hogy az utasítás típusa és a címzés módja egymástól függetlenül változhat. Az ortogonális utasításkészletek nem tartalmaznak olyan korlátot, hogy bizonyos utasítás kizárólag specifikus regisztert használhat. Ortogonalitás a gyakorlatban Sok CISC architektúrát jellemzi, hogy egy utasítás elérheti a regisztereket vagy a memóriát is, általában több különböző címzési móddal. Ez megkönnyítette a CISC gépek programozását, mert több ezer különböző műveleti kód?? helyett az ortogonális utasításkészlet lehetővé teszi, hogy csak harminc-száz műveleti kóddal („ADD”, „SUBTRACT”, „MULTIPLY”, „DIVIDE”, etc.) és 3-10 címzési móddal kelljen számolni („FROM REGISTER 0”, „FROM REGISTER 1”, „FROM MEMORY” stb.). A DEC PDP-11 és Motorola 68000 architektúrák szinte teljesen, míg az ARM11 és a VAX teljesen ortogonális utasításkészlettel rendelkeztek. A PDP–11 A lebegőpontos utasítások kivételével a PDP–11 igen erősen ortogonális volt. Az összes nem lebegőpontos aritmetikai utasítás kezelhetett akár 1, akár 2 bájtos egészeket, a kezelt adatok pedig lehettek akár regiszterekben, akár az utasítás kódjában, a memóriában, a memóriában, de regiszterekben tárolt pointerrel megcímezve. Még a programszámlálót és a veremmutatót is megváltoztathatták a teljesen hétköznapi utasítások hétköznapi címzési módjai. Valójában még az „immediate” mód – konstans, bedrótozott számok az utasítás operandusában, pl. ADD #4, R1 (R1 = R1 + 4) – implementációja is valójában „register indirect, autoincrement” (regiszter-indirekt, autoinkrementáló) üzemmódban működött a programszámlálót (R7) használva az indirekció regisztereként és az autoinkrementáció céljaként. Mivel a PDP–11 részben nyolcas számrendszer-orientált volt (3 bites szub-szavakkal, címzési módok 0–7, R0–R7 regiszterek), elektronikusan 8 címzési mód létezett. A veremmutató (R6) és a programszámláló (R7) hivatkozható regiszterek használatával koncepcionálisan 10 címzési módot lehetett megkülönböztetni. A VAX–11 A VAX–11 kiterjesztette a PDP-11 ortogonalitását valamennyi adattípusra, köztük a lebegőpontos számokra is (bár az olyan utasításoknak, mint az 'ADD' létezett több külön adatméretfüggő változata, pl. ADDB, ADDW, ADDL, ADDP, ADDF a bájt, szó, longword, csomagolt BCD (packed BCD) és (egyszeres pontosságú) lebegőpontos számok összeadására. A PDP–11-hez hasonlóan a veremmutató és a programszámláló az általános regiszterfájl része volt (R14 és R15). A VAX 11 utasítások általános alakja a következő volt: opkód [ operandus ] [ operandus ] … , ahol minden komponens egybájtos, az opkód értéke 0–255 közé esik, az operandus pedig két nibble-ből áll, a felső 4 bit a címzési módot határozza meg, az alsó 4 bit pedig (általában) egy regiszter számát (R0–R15). Az oktális-orientált PDP–11-gyel szemben a VAX–11 hexadecimális-orientált gép volt (4 bites szub-szó). Ez 16 logikai címzési módot (0–15) eredményezett, melyek közül azonban a 0–3 közöttiek a „short immediate” (rövid azonnali) módok voltak 6 vagy kevesebb bitnyi konstans érték céljára (a címzési mód alsó két bitje adta az azonnali érték felső két bitjét, a maradék négy adat-operandusbithez hozzáfűzve). Mivel a 0–3 címzési módok egyebekben azonosak voltak, ez 13 elektronikus címzési módot eredményezett, de ahogy a PDP–11-nél is, a veremmutató (R14) és a programszámláló (R15) használatával koncepcionálisan 15 címzési módot lehetett használni (az assembler program a forráskódból a megfelelő, veremmutatót vagy programszámlálót alkalmazó címzési módra fordított). Az MC68000 A Motorola fejlesztői megpróbálták az assembly nyelvet ortogonálissá tenni, miközben az alapul szolgáló gépi kód valamivel kevésbé volt az. A PDP–11-től eltérően az MC68000 különálló regiszterekben tárolta az adatokat és a memóriában lévő adatok címeit. A gépi kód szintjén vizsgálódva látható, hogy az MC68000 szimbolikus utasításai különböző opkódokra fordulhatnak le. Ez a kompromisszumos megoldás csaknem olyan kényelmes, mint egy valódi ortogonális utasításkészlet, de a CPU tervezőinek nagyobb szabadságot ad az utasítások kódjainak az ortogonális megoldásnál hatékonyabb felhasználására. A 8080 és az azt követő designok A 8 bites Intel 8080 mikroprocesszor (továbbá a 8085 és a 8051 mikrovezérlő) lényegében egy kissé kiterjesztett akkumulátor-alapú design volt, ezért nem volt ortogonális. Az assembly programozónak vagy a fordítóprogram írójának oda kellett figyelnie, hogy melyik regiszteren melyik műveletek elvégzése lehetséges: a legtöbb 8 bites műveletet csak a 8 bites akkumulátoron (az A-regiszteren) lehetett elvégezni, míg a 16 bites műveleteket a 16 bites pointer/akkumulátoron (a HL-regiszterpáron); a legegyszerűbb műveletek, mint az inkrementálás, mind a hét 8 bites regiszteren elvégezhetők voltak. Ennek az oka nagyrészt az volt, hogy az opkódok hosszúságát egy bájton akarták tartani, és fenn akarták tartani a forráskód szintű kompatibilitást az eredeti Intel 8008-cal (a Datapoint 2200 CPU LSI-implementációjával). A binárisan kompatibilis Z80-as később prefix kódokkal bővítette az opkódokat, hogy az egy bájtos korlátot kikerülve további képességeket építhessen az utasításkészletbe. Ugyanezt az alapötletet alkalmazták az Intel 8086-nál is, itt azonban nem törekedtek a bináris kompatibilitásra, ami radikálisabb kiterjesztést tett lehetővé. A 8086-ost ehelyett szabályos 16 bites processzornak tervezték, ami forráskód szinten volt kompatibilis a 8008, 8080 és 8085 processzorokkal. A magas kódsűrűség kedvéért valamennyire meghagyták a kódot nem ortogonálisnak (amit a kortárs számítógéptudósok „barokkosnak” csúfoltak). Az architektúra 32 bites kiterjesztése a 80386-tal érkezett meg, az eredeti 8086 utasítások (és bővítéseik) megtartása ellenére valamivel ortogonálisabb megközelítést követtek. Az opkódban alkalmazott kódolási stratégia azonban továbbra is az eredeti 8008 és 8080 (valamint a Z80) örökségeit mutatta; például egyes gyakori utasítások, mint a regiszterek vagy konstansok push és pop utasítása egy bájtos opkódot kaptak, az elsődleges akkumulátor, az eax bizonyos művelettípusokban rövidebb kódot kapott; ezeket a megfigyeléseket a kézi és a fordítóprogram által végzett kódoptimalizálás során egyaránt kihasználják. A RISC-korszak kezdete Egy teljes mértékben ortogonális architektúra nem feltétlenül a leginkább „bithatékony” is egyben. Az 1970-es évek végén az IBM kutatói (és máshol végzett kutatások egyaránt) kimutatták, hogy ezeknek az „ortogonális” címzési módoknak a legnagyobb részét nem használják ki a programok. Megszületett az elképzelés, hogy a teljesen ortogonális utasításkészletet kifejező bitek egy részét talán hatékonyabban fel lehetne használni például több virtuáliscím-bit vagy több választható regiszter kódolására. A RISC-korszakban a számítógép-tervezők arra törekedtek, hogy elérjenek egy jobbnak vélt egyensúlyt. Legjellemzőbb erre, hogy a legtöbb RISC számítógépnél, bár az utasítások és az általuk kezelt adattípusok tekintetében továbbra is nagymértékben ortogonálisak, áttértek a „load/store” architektúrára. Ezekben az architektúrákban csak néhány „memóriahivatkozó utasítás” képes a központi memória elérésére, és csak abból a célból, hogy a regiszterekbe adatokat töltsenek onnan, vagy visszamentsék a regiszterekből a műveletek eredményét; csak néhány címzési mód elérhető, és ezek a módok különbözhetnek attól függően, hogy az utasítás adatra vonatkozik, vagy vezérlésátadó utasítás (ugrás). Ebből kifolyólag az adatoknak a regiszterekben kell lenniük, mielőtt a többi utasítás dolgozni tudna rajtuk. Ezt a kompromisszumot kimondottan annak érdekében tették, hogy sokkal nagyobb regiszterkészleteket, kiterjesztett virtuális címzést és nagyobb „azonnali adat”-értékeket (az utasítással együtt tárolt adat) lehessen használni. Agadics Agadics (románul: Agadici, helyi ejtés szerint Gădișu, németül: Agaditsch) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Oravicabányától 10 km-re északra fekszik. Nevének eredete A magyar Agyagos alakból (Agiagos, 1355) a szerbben lett Agadics (1597; 1569-ben Agačiš) és onnan került a románba. Története Első ismert birtokosa a Bár–Kalán nemzetségből származó Szeri Pósa fia Balázs volt. 1471-ben oppidum, ekkor Szeri Pósa István örökös nélküli halála után Guthi Országh Mihály és Nádasdi Ongor János kapta meg, de a 15. század végén már a Gersei Pető család birtokaként említették. A 18. századtól kamarai birtok volt, majd 1855-ben a StEG vásárolta meg. 1830-ban 1251 ortodox lakosa volt. Földjét termékenynek írták. A 19. század második felében téglagyára volt. 1872–1880-ban Krassó vármegyéhez, 1880–1926-ban Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. Népessége 1900 -ban 896 lakosából 884 volt román anyanyelvű, 886 ortodox vallású. 2002 -ben 259 lakosából 257 volt román nemzetiségű; 222 ortodox és 26 baptista vallású. Forrás Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 164. o.. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 31.) Maria Mândrioane: Tipologia așezărilor rurale din Valea Carașului, județul Caraș-Severin. Vol. 1. Timișoara, 2012 Női vízilabdatorna a 2012. évi nyári olimpiai játékokon A 2012. évi nyári olimpiai játékokon a női vízilabdatornát július 30. és augusztus 9. között rendezték. A tornán 8 nemzet csapata vett részt. A címvédő a holland válogatott volt, amely azonban nem jutott ki a tornára. A tornát az amerikai csapat nyerte, története során először. A magyar válogatott a negyedik helyen végzett. Lebonyolítás A csapatokat két darab négy csapatból álló csoportba sorsolták. A sorsolást 2012. május 5-én tartották Londonban. A csoportmérkőzések után minden csapat továbbjutott, a negyeddöntőtől egyenes kieséses rendszerben folytatódtak a küzdelmek. Eredmények A mérkőzések kezdési időpontjai helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint olvashatóak. Vincze Zsigmond Vincze Zsigmond (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország... refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig. Élete Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. 1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, kinek szülei Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek voltak. 1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól). Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére. A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról. Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház. Számos gramofonfelvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre. Művei Tilos a csók (operett három felvonásban, Király Színház, 1909. október 8.) Limonádé ezredes (énekes vígjáték három felvonásban, Király Színház, 1912. szeptember 5.) Léni néni (énekes bohózat három felvonásban, Magyar Színház, 1914. május 2.) A cigány grófné (operett három felvonásban, Király Színház, 1920. március 13.) A hamburgi menyasszony (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.) A gárdista (regényes operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.) Az erősebb (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.) Anna-bál (operett három felvonásban, Volkmann Róbert művei felhasználásával, Király Színház, 1925. szeptember 30.) Miami (pasticcio Jacobi Viktor műveiből, Fővárosi Operettszínház, 1925. november 27.) Aranyhattyú (operett három felvonásban, Király Színház, 1927. január 15.) Kiss és Kis (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.) Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929. november 15.) Huszárfogás (operett három felvonásban, Fővárosi Operettszínház, 1930. április 4.) Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930) 412 (szám) A 412 (római számmal: CDXII) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 412-es a kettes számrendszerben 110011100, a nyolcas számrendszerben 634, a tizenhatos számrendszerben 19C alakban írható fel. A 412 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 22 · 1031 szorzattal, normálalakban a 4,12 · 102 szorzattal írható fel. Hat osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 103, 206 és 412. Előállítható 12 egymást követő prímszám összegeként: 13 + 17 + 19 + 23 + 29 + 31 + 37 + 41 + 43 + 47 + 53 + 59 = 412 A 412 négyzete 169 744, köbe 69 934 528, négyzetgyöke 20,29778, köbgyöke 7,44102, reciproka 0,0024272. A 412 egység sugarú kör kerülete 2588,67235 egység, területe 533 266,50339 területegység; a 412 egység sugarú gömb térfogata 292 941 065,9 térfogategység. Keith Haring Keith Haring (Reading, 1958. május 4. – New York, 1990. február 16.) amerikai pop-art és graffiti művész és társadalmi aktivista. A születésről, a halálról és a háborúról szóló alkotásai nagy hatással voltak az 1980-as évek New York utcai kultúrájára. Képei a 20. század vizuális nyelveként széles körben elismertté váltak. Pályafutása Fiatalkora Keith Haring 1958. május 4-én született a pennsylvaniai Reading-ben és a közeli Kutztownban nevelkedett. A rajz iránti szeretete már igen korán megnyilvánult, amikor édesapjától és az őt körülvevő popkultúrából - Dr. Seuss, Walt Disney - merítve elsajátította a képregény-rajzolás alapjait. Miután 1976-ban befejezte középiskolai tanulmányait, jelentkezett a pittsburghi Ivy School of Professional Art alkalmazott művészeti iskolába. Hamar felismerte, hogy valójában nem akar reklámgrafikus lenni és két szemeszter után inkább önállóan folytatta művészeti tanulmányait. 1978-ban már egyéni kiállításon mutatkozott be a pittsburghi Arts and Crafts Centerben. Haring még az év végén New Yorkba költözött és jelentkezett a School of Visual Arts (SVA) nevű iskolába. New Yorkban egy olyan virágzó alternatív művészeti közeget talált, mely a galériás és múzeumi rendszeren kívül a külvárosokban, az aluljárókban, a klubok és korábbi tánctermek tereiben született meg. Évfolyamtársai közül összebarátkozott Kenny Scharffal és Jean-Michel Basquiat-val, csakúgy, mint az eleven művészi közösséghez tartozó zenészekkel, előadó- és graffitiművészekkel. E közeg energiája és szelleme által feltöltődve Haring elkezdett kiállításokat és előadásokat szervezni, illetve ezeken szerepelni a Club 57-ben és más alternatív helyszíneken. Példaképei A kortárs művészet újdonságain és energiáin kívül inspirációit Jean Dubuffet, Pierre Alechinsky, William Burroughs és Brion Gysin műveiből, valamint Robert Henri The Art Spirit című, a művész alapvető függetlenségét deklaráló kiáltványából merítette. E hatások nyomán Haring saját ifjúkori indíttatásait a vonal elsőbbségén alapuló, egyedig grafikai kifejezésmóddá tudta formálni. Christo művészetének – különösen a Völgyfüggönynek – publikus, a közönség részvételére építő jellege, valamint az életet és a művészetet egyedülálló módon egyesítő Andy Warhol példája ugyancsak arra késztette Haringet, hogy egy valódi közösségi művészetnek szentelje karrierjét. Feltörekvése Az SVA hallgatójaként Haring kísérletezett előadásokkal, videoművészettel, installációval és kollázzsal is, mialatt mindvégig elkötelezett maradt a rajz iránt. 1980-ban olyan rendkívül hatásos médiumra bukkant, mely lehetővé tette számára, hogy az általa vágyott legszélesebb közönséggel kommunikálhasson, amikor is felfedezte a metrómegállókban a matt fekete papírral leragasztott, használaton kívüli hirdetőtáblákat. Ezekre az üres papírfelületekre kezdett fehér krétával rajzolni, mindenfelé a metróhálózatban. 1980 és 1985 között Haring e gyors, ritmikus vonalakból álló rajzok százait készítette el, néha negyven „metrórajzot” is készítve egy nap alatt. Továbbá azért is volt megfelelő a hirdetőtáblákra rajzolnia, mert amit csinált az illegális volt (mivel ez egyfajta falfirkának számított), ezért ha felbukkant egy rendőr a megállóban, ő gyorsan le tudta törölni a kezével a krétával készített képet. A képek e szakadatlan áradata hamar megszokottá vált a New York-i ingázók számára, akik gyakran megálltak, hogy szóba elegyedjenek a művésszel munka közben. A metró lett – Haring kifejezésével élve – a művész „laboratóriuma”, ahol kidolgozhatta ötleteit és kísérletezhetett egyedi vonalaival. 1980 és 1989 között Haring nemzetközi elismertségre tett szert és számos csoportos és egyéni kiállításon vett részt. Első egyéni kiállítása New Yorkban a Westbeth Painters Space-ben volt 1981-ben. 1982-ben debütált a Soho galérianegyedében, egy rendkívül sikeres és ünnepelt egyéni kiállítással Tony Shafrazi galériájában. Ugyanakkor olyan fontos nemzetközi kiállításokon szerepelt, mint a kasseli Documenta 7; a São Pauló-i Biennále és a Whitney Biennále. Haring közben számos köztéri munkát is készített a nyolcvanas évek első felében, a Times Square Spectacolor hirdetőtáblájára készített animációtól elkezdve a színházak és klubok számára tervezett díszleteken és háttereken és a Swatch órák dizájnján át az Absolut Vodka hirdetési kampányáig: továbbá murális munkákat is készített világszerte. Kibontakozása 1986 áprilisában Haring megnyitotta Pop Shop nevű üzletét a Sohóban, melyben a képeit hordozó pólókat, játékokat, plakátokat, jelvényeket és mágneseket lehetett megvásárolni. Haring úgy tekintett a boltra, mint művészetének kiterjesztésére; az üzlet belsejét teljesen beborította absztrakt fekete-fehér festményével, figyelemre méltó és egyedi kereskedelmi környezetet teremtve. Az üzlet célja az volt, hogy az emberek jobban megismerjék művészetét, mely ezeken a termékeke keresztül valóban olcsón elérhetővé vált. A Pop Shopot a művészeti világ részéről sok kritika érte, ennek ellenére Haring kitartott vágya mellett, hogy műveit a lehető legszélesebb közönség számára tegye hozzáférhetővé. A projektben komoly támogatókra lelt barátai, rajongói és pártfogói – köztük Andy Warhol – személyében. Karrierje során Haring sok időt szentelt köztéri alkotásoknak, melyek gyakran társadalmi üzenetet hordoztak. Több mint 50 köztéri művet alkotott 1982 és 1989 között tucatnyi városban szerte a világon, köztük sokat segélyszervezetek, kórházak, gyermekvédelmi központok és árvaházak részére. A mostanra híressé vált Crack és Wack című, 1986-os falkép a New York-i FDR Drive egyik nevezetessége lett. Számos más projekt mellett festményt készített a Szabadság-szobor 100 éves évfordulójára 1986-ban, melyen 900 gyerekkel együtt dolgozott; falképet festett a párizsi Necker Gyermekkórház külső falára 1987-ben; és festett a berlini fal nyugati falára három évvel a fel lebontása előtt. Haring rajzszakkört is tartott gyermekek részére New York-i, amszterdami, londoni, tokiói és bordeauxi iskolákban és múzeumokban, és képeket rajzolt irodalmi programok és más, közösségi célú kampányok részére. 1988-ban diagnosztizálták AIDS-betegségét. 1989-ben létrehozta a Keith Haring Alapítványt, melynek célja, hogy AIDS szervezetek és gyermekprogramok számára kínáljon támogatást és képeket, valamint, hogy Haring művészetét minél több emberrel megismertesse kiállítások, publikációk és képközlési engedélyek útján. Haring életének utolsó éveiben művészetét többek között annak szentelte, hogy beszéljen betegségéről és segítse az AIDS-szel kapcsolatos felvilágosító és más tevékenységeket. Életének utolsó évei A nyolcvanas éveket átfogó rövid, de intenzív pályafutása során Haring műveit több mint 100 egyéni és csoportos kiállításon mutatták be. Csak 1986-ban több mint 40 újságcikk, illetve folyóiratban megjelent írás foglalkozott vele. Roppant keresetté vált, miután közös projektekben szerepelt és olyan művészekkel és előadókkal dolgozott együtt, mint Madonna, Grace Jones, Bill T. Jones, William Burroughs, Timothy Leary, Jenny Holzer, Yoko Ono és Andy Warhol. A születés, a halál, a szeretet, a szex és a háború egyetemes témáinak kifejtésén keresztül, a vonal elsőbbségére és az üzenet direktségére építve Haring széles közönségrétegeket tudott megcélozni, biztosítva képeinek hozzáférhetőségét és maradandó erejét, s így művészete a XX. század univerzálisan érthető vizuális nyelvévé vált. Haring AIDS-szel kapcsolatos szövődmények következtében hunyt el 1990. február 16-án, 31 éves korában. 1990. május 4-én a New York-i St. John the Divine katedrálisban tartott gyászszertartáson búcsúztatták el, több mint 1000 ember jelenlétében. Halála óta Haring számos nemzetközi retrospektív kiállítást szenteltek munkásságának. Művei ma a legnagyobb múzeumok kiállításain és gyűjteményében láthatók. 2012. március 16. és július 8. között a New York-i Brooklyn Múzeum tart emlékkiállítást „Exhibitions: Keith Haring: 1978–1982” címmel. 2012. május 4-én a Google kereső is megemlékezett Keith Haringról egy ún. google doodle által. Keith Haring művei Új stratégia Keith Haring határozott program mentén építette fel életművét: művészetét elsősorban kommunikációnak tekintette és ennek rendelte alá művészi kifejezésmódját. A reklám- és a szórakoztatóipar korában született, mely saját hatékony jelrendszerével és ikonográfiájával háttérbe szorított az „elit” művészetet. Művészeti tanulmányai is arról győzték meg, hogy nem a szokásos művészi pályát választva, hanem egy új stratégia mentén tudja az általa vágyott eredményeket elérni: a galériák és múzeumok falain kívül, a reklámipar által használt felületeken - hirdetőtáblákon, falakon, plakátokon, pólókon és jelvényeken -, intenzíven, direkt módon, közérthető formában kommunikálva. Képi szótár A 2008. augusztus 15-től egészen november 16-ig tartott Ludwig Múzeumi kiállítás legkorábbi darabja az az 1978-as kalligráfia, mely az automatikus íráshoz vagy absztrakt expresszionizmushoz köthető. Haring absztrakt kalligráfiáit rövidesen egyértelmű jelekké formálja – az 1982-es műve Untitled (Cím nélkül) a kép-néző, kortárs művészet és közönsége viszonyának ironikus megfogalmazása: a falon lógó, az absztrakció határáig sűrűn telerajzolt kép előle szemeit befogva menekül Haring emberkéje. A reklámipar által előszeretettel használt színek és formák szöges ellentétben állnak a fekete-fehér absztrakcióval. A hatalmasra növelt sárga-fekete képregény-arc, a zöld emberkéket eltaposó, piros, kutyafejű figura üzenete ugyan harsány, de korántsem egyértelmű: Haring sajátos ikonográfiájának, szimbólumrendszerének elemeire épül, melynek számos forrása között ott találjuk nemcsak a tömegmédia közismert ikonjai, de a keresztény ikonográfiából, sőt a teljes európai és Európán kívüli művészetből merített formákat és jeleket is. Képi szótárának elemei az emberek, kutyák, piramisok, repülő csészealjak, a négykézláb álló baba, melyeket különféle szituációkban rendez el, újabb és újabb jelentést adva az ismert elemeknek – ezt a technikát szemiotikai tanulmányai és William S. Burroughs példája nyomán dolgozta ki és 1980-'84 között metrórajzain naponta nyilvánosan gyakorolta. Legismertebb piktogramja a „sugárzó bébi”, mely a fiatal, energiákkal teli és romlatlan ember jelképe. Technikák Festményei alapjául a vízhatlan ponyvát választotta, melyre ugyanolyan könnyedén rajzolhatott, mint a papírra tussal, vagy a New York-i metró hirdetőtábláinak fekete papírjára fehér krétával. Képeinek egyes elemei, figurái tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy önálló ikonokká váljanak - ezek jelentek meg aztán azokon a termékeken, melyeket tömegtermelésre szánt és többek között saját üzletében, a Pop Shopban árult. Az élénk, tiszta színek (köztük különösen a sárga és a piros), a kontúros rajz a kereskedelmi grafika és rajzfilmek szín- és formavilágát idézik, melyek hatásmechanizmusát Haring saját mondanivalója minél erőteljesebb kifejezésének szolgálatába állította, nem kis részben építve Andy Warhol művészetnének tanulságaira. Haring nagyon-nagyon ritkán készített vázlatot alkotásaihoz, s az úgynevezett automatikus írást alkalmazta művei létrehozásakor, amely figyelemre méltó, bármennyire is egyszerűnek tűnnek képei. Témák Az amerikai fogyasztói társadalmat, saját korát erőteljes kritikával illette; a hatalom, az erőszak és a háború jelképeit kombinálta a gépvilág, az embertelen technika szimbólumaival. Tévével és számítógéppel, tankokkal és szuronyokkal, embertelen gólemekkel és a mindenható dollárral jellemzi korának társadalmát, melyben fel-felbukkan az amerikai populáris kultúra jelképe, Mickey egér, a világ legismertebb rajzfilmfigurája. Miki figuráját az üres jelet sugárzó televízióval és a szórakoztatóiparra utaló „varázsdobozzal” kombinálva is láthatjuk, ahol ezúttal a formátlan, vigyorgó szörnnyé alakuló egér elől menekül korábbi figuránk. Haring témái közé választotta az apartheidet, a kábítószer-problémákat, az erőszakot, majd korának új, félelmetes betegségét, az AIDS-et. A kábítószerek közül a kokaint különösen veszélyesnek tartotta, mert úgy vélte, hogy a tudat felszabadítása helyett beszűkíti és manipulálja az elmét. Jean-Michel Basquiat, Haring közeli barátja kábítószer túladagolásban halt meg, nem sokkal azután, hogy Haring megfestette a Prophets of Rage (Dühös próféták) című képet, melyen a graffiti művész tag-jét, a koronát kombinálja a keresztény mártír ikonográfiával és az afro-amerikai emberjogi küzdelmek, a fekete identitás és a hiphopzene témájával. A nyíltan homoszexuális Haringnél 1988-ban diagnosztizálták az AIDS-et, bár addig is tisztában volt azzal, hogy életmódja miatt bármikor a betegség áldozatává eshet. Képein néha magát a vírust is megjelenítette, de többnyire a boschi mennyországot és poklot idéző festményeken ábrázolta a mértéktelen vágy és szexualitás, a hedonizmus jeleneteit, ahol vágyaik foglyaként jelennek meg - a gyakran kereszt jelével stigmatizált - emberi alakok. A betegség démoni karakterét ragadja meg az 1989-es Walking in the Rain (Séta az esőben) című, absztrakt kalligráfia fölött megrajzolt, félig ember, félig állat figurája. A szeretet, a vágy, a szexualitás jeleneteit, a falloszt művészi karrierje kezdetei óta vissza-visszatérően ábrázolta. A 2008. augusztus 15-től egészen november 16-ig tartott Ludwig Múzeumi kiállításban látható Termékenység című sorozatban az általában homoerotikus témákat rajzoló Haring itt a földönkívüliek által megtermékenyített terhes nőket, ősanyákat ábrázol a születést, fogantatást ünneplő képein. A sorozathoz köthető Untitled (Cím nélkül) című kép a sperma hetero-, illetve homoszexuálisútját követi. A Herb Ritts fotóinak felhasználásával készült kollázsok vagy a nagy szívvel díszített rajz a vörös színnel hangsúlyozza a felfokozott vágyat, az erotikát, a heves érzelmeket, melyekre Haring mindig úgy tekintett, mint az emberek közti legfontosabb viszonyra: az egyesülés és harmónia lehetőségére. A szex árnyékos oldalához tartozik a másik feletti uralkodási vágy - a korai, 1980-as ugyancsak Untitled (Cím nélkül) című sorozatától kezdődően a fallikus jelképként is használt bot szimbolizálja a hatalmat és erőszakot, melyet explicit módon jelenít meg ebben a sorozatban, hasonlóan a fehér férfi által megalázott és leigázott fekete férfit ábrázoló jelenetekhez. Az alá- és fölérendeltség, az erőszak és az uralom enyhébb és súlyosabb formái jelennek meg a korai rajzoktól kezdődően az ember és állati lényeket Haring egyedi jelképeivel (a piramissal, a illetve lépcsővel, a repülő csészealjjal, a sugárzó erőművekkel, gépekkel, a piedesztálra emelt figurát imádó tömegekkel stb.) kombinálva. Ezeket a visszatérő témákat foglalja össze az 1990-es képregényszerű formában megrajzolt Blueprint sorozat is. Haring egyik utolsó műve volt a Ludwig Múzeum gyűjteményében található Altarpiece (Szárnyasoltár), mely életművében egyedülálló technikával: bronzöntéssel és aranyozással készült és a mennybemenetel jelenetét ábrázolja a haringi életműben szokatlan, tradicionális oltár-formában és nemes anyagban. Az oltár alsó mezejében látható, adoráló üdvözültek felett angyalok szállnak és buknak el; középen a gyermeket sokkarú, a kereszt és a szív jelével megjelölt istenség tartja karjaiban. Az oltárt Yoko Ono adta el Magyarországnak, mely a Ludwig Múzeumnak ajándékozta. A mű párhuzamaként szolgálhat az 1990-es, színes Untitled (Cím nélkül) festmény, Haring utolsó befejezett műtermi festménye, a dicsőítő, áldó, bizalmat kifejező mozdulatot ismétlő figuráinak sokaságával. Keith Haring rövid pályafutása alatt figyelemreméltó és maradandó életművet hozott létre, melyet a műveiből áradó szenvedély, energia és szeretet hat át. Műelemzés Haring szándékosan nem adott címet képeinek, mivel így nem határozza be a kép címe a nézőt a szabad véleményformálásban, vagyis azt lát benne, amit az illető szeretne. Haringnek az volt a célja képeivel, hogy az ő általa megfogalmazott, illetve megalkotott üzenetet a képein keresztül juttassa el a lehető legtöbb emberhez. Ehhez az kellett, hogy egyszerűen, de mégis közérthetően és művészien alkosson, hogy egy egyszerű szimbólumot (például egy keresztet) mindenki be tudjon azonosítani és egyértelműsíteni. A képein, illetve szobrain látható ábráknak, szimbólumoknak attól függetlenül, hogy nincs címük (vagyis, hogy bárki meg tudja formálni nagyjából a mű üzenetét) azért vannak konkrét jelentéseik: a repülő csészealj egy felsőbb hatalomra utal, a kutya az állatias ösztönökre (a szexualitást, az erőszakot és az ösztönöket), továbbá gyakran látható pöttyös föld, illetve csíkozott talaj a képeken, amely magát a Földet jelképezi, mintegy megbetegedve, vírusosan. A televízió és a számítógép a technológiát jelenti, amelyekbe, csak úgy mint az emberi figurák fejébe, gyakran egy „X” szerepel, amely a hibás, romlott televíziót, embert jelenti. A mosolygós fej, illetve fejek a „Keep smiling”-ot, vagyis szabad fordításban a „Mosolyogj mindig mindenen”-t jelenti, vagyis hogy ne vegyünk tudomást a rossz dolgokról, hanem csak mosolyogjunk mindig mindenen, bármi is legyen az. A kígyó is szerepel Haring képein, amely a bibliai jelentését hordozza, vagyis a bűnt. Sok képen felfedezhető a figurák között, illetve a figurák mellett látható görbe, izgága vonalak, amelyek a képnek egyfajta dinamikát adnak, illetve a pop-art-ból és a képregényekből átvett stílusra utalnak. Torture Killer A Torture Killer egy finn death metal zenekar, amelyet jelenleg[mikor?] Tuomas Karppinen, Jari Laine, Kim Torniainen, Tuomo Latvala és Pessi Haltsonen alkotnak. 2002-ben alakultak Turku városában. A Torture Killer eredetileg Six Feet Under-dalok feldolgozásával kezdte karrierjét (ráadásul annak a zenekarnak az énekese, Chris Barnes, személyesen szerepelt a Torture Killer-ben). Nevük is a Six Feet Under-höz kapcsolódik, hiszen az egyik dalukról kapta ez a zenekar a nevét. Pályafutásuk alatt azonban "levetkőzték magukról" ezt az imázst, és saját dalokat kezdtek el írni. Barnes 2005-ben lépett be ebbe a zenekarba, és 2008-ban hagyta el. A zenekar koncertjein viszont nem ő volt az énekes. Mint az összes death metal együttesnek, a Torture Killer-nek is a halál, a vérontás és az erőszak a fő témái. Diszkográfia For Maggots to Devour (2003) Swarm! (2006) Sewers (2009) Phobia (2013) Egyszer volt, hol nem volt Az Egyszer volt, hol nem volt (Once Upon a Time) amerikai televíziós sorozat, melynek alkotói Edward Kitsis és Adam Horowitz. A sorozat 2011. október 23-án, vasárnap indult az Egyesült Államokban az ABC csatornán, Magyarországon pedig 2012. augusztus 19-én, vasárnap debütált az M1-en. Történet A történet helyszíne egy Maine állambeli tengerparti város, melynek neve Storybrooke. Egy bosszúvágytól elvakult gonosz királynő ebbe a városba száműzte a mesevilág lakóit, megfosztva őket történetük boldog befejezésétől. Storybrooke-ban nem jár az idő, itt a Gonosz királynő (Lana Parrilla), jobban mondva Regina Mills hozza a szabályokat. Ezt az átkot csak Hófehérke (Ginnifer Goodwin) és a Herceg (Josh Dallas) közös lánya törheti meg, akinek a neve Emma Swan (Jennifer Morrison). Ő óvadékügynök volt, igen ügyesen dolgozott. Emmát egy varázslatos szekrénnyel átküldték a mi világunkba, még az átok előtt. A lányt az örökbe adott tízéves fia, Henry (Jared S. Gilmore) invitálta a városba. A fiút a polgármester fogadta örökbe, ez konfliktust keltett a két nő között. Ahogy Emma a városba érkezett, látszólag gyengült az átok: elindult az idő, felébredt a Herceg, stb. Természetesen Regina bármire képes, hogy erős maradjon az átok. Emma úgy gondolja, gyökeret ereszt a városban, s mivel a seriffet teljesen lenyűgözte, az felajánlotta neki a seriffhelyettesi posztot. Graham halála után - Regina sérelmére - Emma lett a seriff. 1. évad Hófehérke és a Herceg esküvőjét a Gonosz királynő félbeszakította, s bejelentette, hogy mindent elragad a mesekarakterektől, amit szeretnek. Egy másik világba száműzi őket, és boldog befejezés csak neki jut majd. Az átok a meseszereplőket a mi világunkba, Storybrooke-ba száműzte, és semmire sem emlékeznek múltjukból. 2. évad Az ABC folytatta a sorozatot, Amerikában a második évad premierje 2012. szeptember 30-án volt. Miután Emma az átkot megtörte, az emberek ugyan emlékeznek múltjukra, de az Elvarázsolt Erdőbe nem kerültek vissza. Ráadásul Mr. Gold/Zörgőfürge visszahozta a mágiát a városba. 3. évad Henryt Tamara és Greg elragadta, és elvitték őt Sohaországba. Emmáék a keresésére indultak. Megtalálták, ám Pán Péter túljárt az eszükön, és átjött velük a mi világunkba. Megállították őt, de késő volt. Az átok újra lecsapott. Megismertük Auróra(Csipkerózsika) és Mulan történetét is,de Regina anyja,Cora sem marad érintetlen. 4. évad A múltból visszatért Hook és Emma véletlenül magukkal hoznak egy urnát amibe a Jégvarázsból ismert Elzát hozzák, aki félelmében a városhatárra jégfalat húz, így a városból kijutni megint nem lehet.Megismerhetjük a Hókirálynő történetét is,ugyanis el akarja érni,hogy újra együtt lehessen két testvérével,akikben ezúttal van mágia.Erre a célra választja ki Emmát és Elzát,akik Anna megmentésén fáradoznak.Miután a jeges kalamajka megoldódott megjelenik a könyv írója és ír egy alternatív befejezést ahol a gonosz győz és a jó gonosszá válik. Az írót leváltják,és helyére Henry kerül,aki(hogy többé senki ne tudja befolyásolni a történeteket,összetöri a tollat. 5. évad Miután Emma megmentette Reginát a sötétségtől Emma lesz a Sötét Úrnő, a Zordon. Csak Merlin tudja megszabadítani Emmát a sötétségtől de ő Camelotban van és egy fává változott.Emma Camelotban,hogy megmentse szerelme életét,zordonná változtatja Hookot. Felbukkan Artúr király is,aki megszállottan keresi az Excalibur másik felét,(amint az kiderül) a zordonok tőrét.Merida is képbe kerül,aki hogy megmentse öcséit,el kell nyernie a klánok bizalmát,hogy méltó királynőjök legyen. Később (Hook átka miatt) a szereplők visszatérnek Storybrookba a Gonosz Emmával, de főhőseink nem tudják,hogy Hook is zordon lett ugyanis megint ki van törölve az emlékezetük. 6. évad Amikor az “Egyszer volt, hol nem volt” visszatér a hatodik évadával, vele együtt érkezik a klasszikus gonosztevője is, a Gonosz királynő. A sorozat alkotói Edward Kitsis és Adam Horowitz meghívnak minket, hogy csatlakozzunk mindenki kedvenc mesehőseihez a harcban, amikor szembenéznek ezzel a szuperfelkészült ellenféllel. Amikor Regina ketté hasította önmagát, hogy megkísérelje legyőzni a gonosz énjét, valójában csak a városra szabadította a Gonosz királynőt, akarata ellenére. Most pedig, hogy a királynő visszatért készen áll arra, hogy az ébredése után csak pusztítást hagyjon maga után. Eközben Regina is ráébred, hogy a sötét oldalától nem lesz olyan könnyű megszabadulni, mint ahogy elképzelte, különösen amikor foglalkoznia kell a királynő elszabadulásának következményeivel. Emma rálel egy egész életét megváltoztató titokra, ami komoly hatással lehet a családjára és a szeretteire nézve. Amíg a hősök próbálnak megbirkózni azzal, amivel Emma szembesült, addig Henry üdvözli az Elmondatlan mesék földjéről érkezőket és ígéretet tesz, hogy segít nekik a történetük végére járni. Ám hamarosan Hófehérke, Charming herceg, Regina, Hook kapitány és Zelena is belefolyik ezekbe az elmondatlan mesékbe és azon kapják magukat, hogy őket is megkísérti a befejezetlen múlt. Eközben Gold – miután átjátszotta Storybrooke városát Mr. Hyde kezére – folytatja a küldetését, hogy felébressze Belle-t az önként vállalt álomátok hatása alól, abban a reményben, hogy újra együtt lehessen vele és a még meg sem született gyerekükkel. Az évad során sok új ismerőssel is találkozunk, például megjelenik Aladdin (Deniz Akdeniz), egy korábbi Megmentő, aki talán válaszokkal szolgálhat Emma kérdéseire, de érkezik még Jafar (Oded Fehr), Jázmin hercegnő (Karin David), Monte Cristo grófja (Craig Horner) és Morpheus (Giles Matthey) is. 7.évad Henry felnőtt családja van de mégsem emlékszik rájuk. Feleségének mostohatestvére átkot szórt ki hogy boldogságuknak véget vessen. Egyedül Lucy tudja az igazságot és próbálja összehozni szüleit mert csak az ő csókjuk törheti meg az átkot ám ha ez megtörténik Henry meghal. Regina közben el kezd emlékezni és segít unokájának megmenteni a családjukat. A végén megtörik a varázs de kiderül hogy a múltban ragadtak. Szereplők 1. évad Jennifer Morrison mint Emma Swan: egy 28 éves óvadékügynök. Hófehérke és Daliás (a Herceg) lánya, valamint Henry biológiai anyja. Emmát elküldték az elvarázsolt erdőből, mert a Herceg és Hófehérke meg akarták védeni a Gonosz királynő átkától. Napjainkban Storybrooke seriffje. Magyar hangja: Zsigmond Tamara Ginnifer Goodwin mint Hófehérke /Mary Margaret Blanchard: Emma biológiai anyja, napjainkban Henry tanárnője. Hófehérke Henry nagyanyja. Magyar hangja: Majsai-Nyilas Tünde Lana Parrilla mint Gonosz királynő/Regina Mills: a Hófehérke-mese antihőse, aki napjainkban Henry örökbefogadó anyja és Storybrooke polgármestere. Emmát minden áron távol akarja tartani Henrytől. Magyar hangja: Agócs Judit Josh Dallas mint a Herceg (James, Bájos herceg)/David Nolan: a Hófehérke-mese hőse és Emma biológiai apja, aki napjainkban ébredt fel a kómából a storybrooke-i kórházban. Magyar hangja: Varga Gábor Jared S. Gilmore mint Henry Mills: Emma fia, akit a lány tíz évvel ezelőtt örökbe adott. Rájön a Storybrooke mögötti igazságra egy mesekönyvből, és megtalálja biológiai anyját, Emmát. Örökbefogadott anyja Regina Mills, nagyszülei pedig Hófehérke és a Herceg. Magyar hangja: Bogdán Gergő Raphael Sbarge mint Tücsök Tihamér/Archie Hopper: a tücsök a Pinokkió című filmből, aki napjainkban pszichiáter. Magyar hangja: Galbenisz Tomas Jamie Dornan mint a Vadász/Graham Humbert seriff: a Gonosz királynő felbérelte Hófehérke megölésére, de a Vadász végül elengedte a lányt. Storybrooke seriffje, míg Regina véget nem vetett az életének.Emma 2.szerelme volt. Magyar hangja: Kárpáti Levente Robert Carlyle mint Zörgőfürge/Mr. Gold: napjainkban ő birtokolja Storybrooke-ot, és régiségkereskedése van. Magyar hangja: Háda János Eion Bailey mint Pinoccio/August Wayne Booth: Geppetto fia, aki Emmával együtt átjutott Storybrook-ba, majd 28 év múlva az átok miatt kezd fává válni. Napjainkban író és Henry segítője. Giancarlo Esposito mint Agrabah dzinje és a későbbi Varázstükör/Sidney Glass: dzsinn, akit Leopold király megtalált és a palotájába vitte ahol szerelmes lett Reginába és annyira a befolyása alá került, hogy képes volt barátja, a király szobájába tenni a mérges kígyókat. Ezek után azt hitte, hogy a királynő és ő boldogan fognak élni, de Regina átverte. Nem akart elmenni a közeléből, ezért ő lett a varázstükre. Storybrook-ban újságíró és Regina talpnyalója, mert itt is szerelmes az úrnőbe. Anastasia Griffith mint Abigail hercegnő/Kathryn Nolan: a mesevilágban hercegnő, Midas király lánya, akit a Hercegnek szánnak mint feleséget, de ahogy a herceg, úgy ő sem szeretné ezt a frigyet. A Herceg visszaszerzi a lány szerelmét, Fredericket, akivel boldogan élnek és James-szel is barátok maradnak. A jelenlegi világban David Nolan felesége, akibe nagyon szerelmes, de amikor rájön, hogy férje Mary Margaretet szereti, visszavonul és sok boldogságot kíván. Magyar hangja: Bálizs Anett Sebastian Stan mint Jefferson/Kalapos: kalapkészítő, Grace édesapja, az Elvarázsolt erdőben élt, míg Regina át nem csalta Csodaországba és otthagyta. Így 28 évvel később Storybrook-ban Emmát akarja rávenni arra, hogy adja vissza neki a lányát, akit időközben Regina elnevezett Paige-nek. Paige Henry osztálytársa az iskolában. Tony Perez mint Henry herceg: Xavier király egyik fia, Cora férje és Regina édesapja, róla kapta nevét Emma fia. 2. évad Jennifer Morrison mint Emma Swan: Csapdába esett a jelenlegi mesevilágban anyjával, Hófehérkével, és együtt keresik a kiutat Csipkerózsikával és Mulánnal. Ginnifer Goodwin mint Hófehérke /Mary Margaret Blanchard: Emma biológiai anyja, aki Emmával, Csipkerózsikával és Mulánnal együtt keresi a kiutat a jelenlegi mesevilágból. Lana Parrilla mint a Gonosz királynő/Regina Mills: miután visszaszerezte varázserejét, Henry szembesítette azzal a ténnyel, hogy nem képes szeretni. Ezután megfogadta, hogy nem használja az erejét, vagy ha nagyon fontos, akkoris csak jóra. Daviddel, Mr. Golddal és Henryvel próbálják visszahozni Emmáékat a jelenlegi mesevilágból. Josh Dallas mint a Herceg (James, Bájos herceg)/David Nolan: miután elveszítette szeretteit, mindent megtesz hogy visszahozza őket a jelenlegi mesevilágból. Jared S. Gilmore mint Henry Mills: Emma fia, aki rávette Reginát, hogy segítsen visszahozni édesanyját és nagyanyját a mesevilágból. Henry az álomátok segítségével képes kapcsolatot teremteni Csipkerózsikával. Robert Carlyle mint Zörgőfürge/Mr. Gold: visszakapta varázserejét és szerelmét, Bellet, aki undorodik attól, hogy Mr. Gold varázserőt használ, így megfogadja, hogy csak végső esetekben, és csak jóra használja varázserejét. Emilie de Ravin mint Belle (a Szépség): Mr. Gold barátnője, aki rávette arra, hogy ne használja a varázserejét, csak végső esetekben. Ő lett Storybrooke könyvtárosa. Sarah Bolger mint Aurora/ Csipkerózsika : Rá nem hatott a Nagy Átok, nem került át Storybrooke-ba. Elveszítette Fülöp Herceget, mert egy lélekfosztó elvette a lelkét. Mivel a gonosz Demóna álomátkot szórt egy rokka orsójára, és ez megszúrta Aurorát, így alváskor egy lángoló szobába kerül. Ezzel kapcsolatot tud teremteni Henryvel. A jelenlegi mesevilágban segít Emmáéknak visszajutni Storybrooke-ba. Jamie Chung mint Mulán : Rá sem hatott a Nagy Átok. Megesküdött Fülöp Hercegnek, hogy mindenáron megvédi Aurorát. A jelenlegi mesevilágban Aurorát kísérve, ő is segít Emmáéknak. Meghan Ory mint Piroska/Ruby: Összebarátkozott Bellel, és mindenben, amiben tud, segít Davidnek. Mivel Storybrooke-ba visszakerült a mágia, így nem kerülheti el teliholdkor a farkaslétet. Barbara Hershey mint Cora: Regina gonosz anyja, aki mindenáron el akar jutni Storybrooke-ba, szövetséget kötött Hook kapitánnyal, hogy hátráltassák Emmáékat. Colin O'Donughe mint Hook kapitány: még régen, a mesevilágban Zörgőfürge feleségét elcsábította, aki démonná való alakulása után levágta a kezét, mert egy varázsbab volt a kezében, amire régóta vágyott. De rossz kezet vágott le, így Hook és csapata elment Sohaországba. Most a jelenlegi mesevilágban el akar jutni Corával együtt Storybrooke-ba, hogy bosszút álljon. Michael Raymond-James mint Baelfire/Neal Cassidy: a mesevilágban ő Zörgőfürge és Milah fia, aki apja hatalomvágya miatt először Londonba került a Darling családhoz, majd Hook kapitány hajójára, pár év múlva pedig New Yorkba. Itt ismeri meg Emmát, akivel szerelmesek lesznek, mígnem August rá nem beszéli, hogy hagyja el Emmát, és juttassa börtönbe. Ő Henry apja valamint Pán Péter unokája. Ethan Embry mint Owen Flynn/Greg Mendell: Kurt Flynn fia, akivel évekkel ezelőtt Storybrook-ba tévedtek, és Regina befogadta őket. Meg akarta tartani magának Owen-t, mert azt hitte, a fiú örülne neki, ha itt maradhatna. Ezek után Owen elmenekült a városból, de apját elfogták és megölték. Évekkel később Tamarával Greg Mendell néven visszatér a városba, hogy apját visszakapja és Henry-t elvigye Sohaországba. Sonequa Martin-Green mint Tamara: még régen a Sárkány nevű ember módszere után kutatott, és megállapította, hogy a gyógyszerek, amiket ad, nem természetesek. Szándékosan belebotlik New Yorkban Neal-be, akivel később az esküvőt tervezik. Elmegy Storybrook-ba, ahol szeretőjével Greggel szövögetik alávaló tervüket, aminek meglesz a gyümölcse. Chris Gauthier mint William Smee: matróz, Hook kapitány segítője és bűntársa, Belle ellen követett el valamit, ezért Gold fogva tartja. David Anders mint Dr.Victor Frankenstein/Dr.Whale: Alphonse fia és Gerhard testvére, aki az emberek újratámasztásával foglalkozik, és érdekli a tudomány. Ebben segítője Igor. Jelenleg orvos a kórházban és Gold adósa. 3. évad Jennifer Morrison mint Emma Swan: Csapdába esett a jelenlegi mesevilágban anyjával, Hófehérkével és együtt keresik a kiutat Csipkerózsikával és Mulánnal. Sohaországba mennek Henry és Pán Péter után. Hook és közte elcsattan egy csók, és az évad végén már egy pár lesznek. Ginnifer Goodwin mint Hófehérke /Mary Margaret Blanchard: Emma biológiai anyja, aki Emmával, Csipkerózsikával és Mulánnal együtt keresi a kiutat a jelenlegi mesevilágból Lana Parrilla mint a Gonosz királynő/Regina Mills: miután Henryt elrabolják és elviszik csodaországba Regina mindent megtesz, hogy segítsen. Ebben az évadban talállkozik Robinnal akivel együtt lesz. Majd megismeri testvérét, Zelenát, akit csak a legnagyobb fehérmágiával bíró tud legyőzni. De a fehérmágia a szeretetből fakadó mágia, ezért Emmának kellene legyőznie, de helyette Regina fogja legyőzni, ezzel megmentve Hófehérke gyermekét. Josh Dallas mint a Herceg (James, Bájos herceg)/David Nolan: miután elveszítette szeretteit, mindent megtesz hogy visszahozza őket a jelenlegi mesevilágból. Regina Henry és Mr. Gold segít neki ebben. Jared S. Gilmore mint Henry Mills: Emma fia, aki rávette Reginát, hogy segítsen visszahozni édesanyját és nagyanyját a mesevilágból. Henry az álomátok segítségével képes kapcsolatot teremteni Csipkerózsikával. Az álmon keresztül segíti Hófehérkét és Emmát a hazajutásban. Robert Carlyle mint Zörgőfürge/Mr. Gold: visszakapta varázserejét és szerelmét, Bellet, aki undorodik attól, hogy Mr. Gold varázserőt használ, így megfogadja, hogy csak végső esetekben jóra használja varázserejét. Emilie de Ravin mint Belle (a Szépség): Mr. Gold barátnője, aki rávette arra, hogy ne használja a varázserejét, csak végső esetekben. Ő lett Storybrooke könyvtárosa. Sarah Bolger mint Aurora/ Csipkerózsika : Rá nem hatott a Nagy Átok, nem került át Storybrooke-ba. Elveszítette Fülöp Herceget, mert egy lélekfosztó elvette a lelkét. Mivel a gonosz Demona álomátkot szórt egy rokka orsójára, és ez megszúrta Aurorát, így alváskor egy lángoló szobába kerül. Ezzel kapcsolatot tud teremteni Henryvel. A jelenlegi mesevilágban segít Emmáéknak visszajutni Storybrooke-ba. Meghan Ory mint Piroska/Ruby: Összebarátkozott Bellel, és mindenben, amiben tud, segít Davidnek. Mivel Storybrooke-ba visszakerült a mágia, így nem kerülheti el teliholdkor a farkaslétet. Colin O'Donughe mint Hook kapitány: még régen, a mesevilágban Zörgőfürge feleségét elcsábította, aki démonná való alakulása után levágta a kezét, mert egy varázsbab volt a kezében, amire régóta vágyott. De rossz kezet vágott le, így Hook és csapata elment Sohaországba. Most a jelenlegi mesevilágban el akar jutni Corával együtt Storybrooke-ba, hogy bosszút álljon. Megtetszik neki Emma és próbálja meghódítani. Sohaországban megcsókolják egymást, majd nemsokára együtt is lesznek. Rebecca Mader mint Zelena/Nyugati boszorkány: Regina testvéreként, Cora elhagyott gyermekeként Óz birodalmába került. Ám most az Elvarázsolt erdőben megidézett egy átkot, mert ártani akar Reginának. Alexandra Metz mint Rapunzel Joanna García mint Ariel: hableány a tengerben, Triton tengeri király lánya, beleszeret Erik hercegbe, ezért elmegy Ursulához, hogy lemondjon a lábáról. Erikkel átjutottak Storybrooke-ba. Rose Mclver mint Csingiling: tündér, Regina ismerőse régről, akivel Sohaországban újra találkozik, ő volt Hófehérke mostohaanyja, ő is átjutott Storybrooke-ba. Magyar hangja: Sipos Eszter Anna Robbie Kay mint Pán Péter/Malcolm: az árnyék, amely elviszi a gyerekeket Sohaországba, és nem engedi őket vissza, ő Zörgőfürge édesapja, valamint Baelfire nagyapja és Henry dédapja, miután a család megtalálta Henryt, ő túljárt az eszükön és átment velük Storybrooke-ba. Tom Ellis/Sean Maguire mint Robin Hood: a tolvajok fejedelme, az erdő ura, Marian férje, valamint Roland édesapja, Regina a szeretője Storybrooke-ban. Parker Croft mint Felix: ő Pán Péter legfőbb segítője. 8 baba mint Neal Nolan: Hófehérke és David kisfia. Emma 30 évvel utána született öccse. 4. évad Michael Socha mint Will Scarlet/Szívkirály: Robin Hood féltestvére és csapatának tagja, később ő lesz a szívkirály Anastasia által a csodaországi trónon. Kristin Bauer Von Straten mint Demóna: Regina ismerőse régről, aki vele együtt átkerült Storybrook-ba. Képes bármilyen alakot felvenni, valamint ő ítélte 28 év álomra Aurorát, és Fülöpöt is ő változtatta vadállattá. Megküzdött már Hookkal és Emmával is, de mindig veszített. Georgina Haig mint Elsa hercegnő/Hókirálynő: hercegnő, később Arendelle királynője, Anna nővére, aki bármit jéggé tud változtatni a kezével. Átkerül Storybrooke-ba, ahol megküzd Reginával. Elizabeth Lail mint Anna hercegnő: Arendelle hercegnője, Elsa húga, aki szerelmes lesz Hans hercegbe, de a sok kaland után a herceg sorsára hagyja, és Kristoff menti meg. Itt jönnek rá, hogy éreznek valamit egymás iránt. Scott Michael Foster mint Kristoff: hegyiember, van egy rénszarvasa, Sven, aki lényegében a családja. Az Annával való kaland után rájön, hogy szerelmes a lányba és a segítségére siet. Ekkor megtörik az Elsa-féle átok, és Kristoff lesz a szállító, valamint Anna vőlegénye. Tyler Jacob Moore mint Hans herceg: herceg, aki a trón reményében érkezik Arendell-be, ugyanis 12 bátyja előtte van az öröklési sorrendben. Anna beleesik, de végül sorsára hagyja, aminek következtében később börtönbe kerül. Elizabeth Mitchell Mellékszereplők, illetve vendégszereplők Lee Arenberg mint Morgó/Ábránd/Leroy: a 7 törpe egyike, Tudor, Vidor, Szende, Szundi, Hapci, Kuka és Cseles testvére, bányásznak született, de nincs megelégedve az életével. Ekkor lesz szerelmes Novába, a tündérbe, akit Belle segítségével meghódít, végül mégis külön válnak útjaik. Strorybrook-ban találkoznak újra, ahol Leroy ugyanúgy Hófehérke és a Herceg segítője. Beverley Elliott mint Nagymama: Anita édesanyja, valamint Piroska nagymamája, aki farkas, a jelenben egy boltja van, amit Rubyval együtt irányítanak, valamint Nagyi fogadója is az övé. Faustino di Bauda mint Szundi/Walter: a 7 törpe egyike, Morgó, Tudor, Vidor, Szende, Hapci, Kuka és Cseles testvére, bányász, Hófehérke támogatója. David Paul Grove mint Tudor: törpe, Szundi, Morgó, Tudor, Vidor, Hapci, Kuka, Szende és Cseles testvére, bányász, Hófehérke segítője. Magyar hangja: Szokolay Ottó Gabe Khouth mint Hapci/Tom Clark: törpe, Szundi, Szende, Tudor, Vidor, Morgó, Hapci és Cseles testvére, bányász, napjainkban bolti alkalmazott, és szintén segíti Hófehérkét. Mig Macario mint Szende: 7 törpe testvére, bányász. Michael Coleman mint Vidor: törpe, bányász. Jeffrey Kaiser mint Kuka: bányász, a hét törpe testvére. Keegan Connor Tracy mint Kék Tündér/Tisztelendő Anya: tündér a Pinocchio meséből, aki képes kívánságokat teljesíteni és a jó útra terelni másokat, ő tanította az összes tündért. Napjainkban az apácák vezetője. Tony Amendola mint Gepetto/Marco: fafaragó, Pinocchio édesapja a mesében, mivel megalkotta és a Kék Tündérnek köszönhetően lett egy fia, valamint ő Archie legjobb barátja. Alan Dale mint György király/Albert Spencer: a mesékben az egyik király, James, majd Bájos nevelőapja, akit Zörgőfürge segítségével szerzett meg. James úgy táncolt, ahogy ő fütyült, de Bájos nem tett eleget a kérésének, és Abigail helyett elvette Hófehérkét. Storybrook-ban is megpróbált keresztbe tenni David-nek, de a város végül szintén a herceget támogatta. Érdekességek A Storybrooke-i nevek eredete Számos karakter Storybrooke-i neve valamilyen összefüggésben van a tündérmesebeli nevével. Például: Mary Margaret Blanchard (Hófehérke): A Blanchard név a francia blanc vagy - ennek nőnemű alakjából - blanche szóból ered, ami fehéret jelent. A Mary Margaret név egy élő ember nevéből ered, akinek az élete adta az ihletet a Hófehérke-meséhez. Ezt a nőt Maria Sophia Margaretha Catharina Freifräulein Von Erthal -nak hívták, aki Németországban, 1729. június 15-én született. Regina Mills (Gonosz királynő): A Regina név a latin, illetve az olasz nyelvben királynő t jelent. A Mills a görög Milo szóból ered, ami almát jelent. Ez arra utal, hogy a királynő Hófehérkét megmérgezte egy almával. Utalhat még arra is, hogy kedvenc gyümölcse az alma, és van egy Honeycrisp almafája. Mr. Gold (Zörgőfürge): Zörgőfürge a szalmát arannyá változtatta a meséjében. Ruby (Piroska): A rubin (angolul: ruby) egy drágakő, aminek a színe átmenet a rózsaszín és a vérvörös között. Ashley Boyd (Hamupipőke): Az angol nyelvben a ash rokonértelmű a cinder szóval (Cinderella = Hamupipőke), a boyd hasonlít a gall buidhe szóra, ami szőke hajút jelent. Archie Hopper (Tücsök Tihamér): A tücskök általában föl-alá ugrál nak (angolul: hop ). Ehhez hozzátoldták a folyamatos melléknévi igenév képzőjét. Sidney Glass (Varázstükör): Az angolban a looking glass rokonértelműje a mirror (tükör) szónak. Az ő újságját is The Mirror nak (A Tükör) hívják. Sidney, mielőtt csapdába esett a tükörben, egy dzsinn volt, és a varázslámpában volt rab; a Sidney név a Sidney Sheldon névre utal, aki a Jeannie, a háziszellem alkotója. Jefferson (Az őrült kalapos): A Jefferson Airplane (Jefferson Repülőtér) együttesnek van egy White Rabbit (Fehér nyúl) című száma, ami részleteket tartalmaz az Alice Csodaországban meséből. Paige (Grace): A mesevilágban a kalapos lánya, de a valóságban nem, és itt Paige-nek hívják. A mesevilágban arról kapta a nevét, hogy a Jefferson Airplane tagja volt egy Grace Slick nevű ember, és ő írta a White Rabbit számot. Dr Whale (Dr. Frankenstein): Az ő világában a neve Dr. Victor Frankenstein. A valóságban a neve James Whale. Ő rendezte a Universal Pictures Frankenstein és a Frankenstein menyasszonya című filmjeit. Párizs-ágyú A Párizs-ágyú az első világháború híres óriáslövege. Az ágyút, amelyet a Krupp-művek fejlesztett ki és gyártott le, 1918. március 23-án vetették be először Párizs ellen. Története A Párizs-ágyút a Krupp-művek készítette, melynek előzménye az 1890-ben elkészült 355,6 mm-es űrméretű partvédő ágyú volt. Ez egy 169 kg-os lövedéket 800 m/s kezdősebességgel lőtte ki. Az 1910-es évekre a fejlesztésekkel sikerült egy 210 mm űrméretű ágyúval 12 500 m lőtávolságra ellőni. A 140 kg-os lövedékhez 40 kg lőport kellett használni, így a lövedék kezdősebessége 840 m/s volt. Előbb 240 mm-es ágyúkat készítettek partvédő, vasúti-, illetve hajóágyú kivitelben. Később a sorhajóknál 280 mm kaliberű hajóágyút áthelyezték vasúti kocsi vázára, így vasúti lövegként is használhatták. Ez a löveg szokásos lövedékkel 38 700 m távolságra tudott ellőni, 760 kg-os gránáttal pedig ez a távolság elérhette a 47 500 m-t is. Erich Ludendorff tábornok kezdeményezte ezen ágyúk szárazföldi bevetését, így a hadsereg felkérte a Krupp műveket egy 100 km lőtávolságú ágyú kifejlesztésére. Ezt később módosították – a hadi helyzetnek megfelelően – előbb 120, majd 130 km-es lőtávra. Így végül megszületett a Párizs-ágyú. A fegyverek tesztelését 1916 novemberében kezdték el, melyeket egy év múlva, 1917 őszén szállítottak a frontra. A három legyártott példányból kettőt vasbeton állásba szereltek, az utolsót pedig vasúti lövegtalpra helyezték. Ez utóbbiból sínekről tüzelhettek. Párizs lövetésének első napján (1918. március 23.) 21 lövést adtak le, március 24-én pedig 22 lövést. Összesen 43 lövésből 12 nem Párizs területén csapódott be. Technikai információk Mivel a cső teljes tömege 140 000 kg, a cső a saját súlya alatt meghajlott. Ezért egy önhordó csigasorral kellett egyenesben tartani. A lövedékei is speciálisak voltak, mondhatni egyedi gyártásúak, csak ehhez az ágyúhoz gyártották őket. Az egyediséget a vezetőhornyok jelentették amit közvetlenül a lövedékbe marták. Így pontosan kellett illeszteni a cső huzagolásához. A 104 kg-os lövedékeket lőttek ki, míg a lövedék hossza 900 mm volt. A töltényűrben 5–6 m hosszan elhelyezkedő lőportöltet mintegy 300 kg-ot tett ki. Ez megközelítőleg 0,01 s alatt égett el és kb. 3550 kp/cm2 nyomást kifejtve juttatta ki a lövedéket. A 37 m hosszú ágyúcső bázisa a 380 mm űrméretű hajóágyú csöve volt, ebbe egy 210 mm kaliberű betétcsövet tettek. A 37 m hossz a 380 mm-es cső 13 m-es hosszából adódott - háromszorozással, a csatlakozásokat is beleértve. Ilyen igénybevétel mellett jelentős volt az egy lövés okozta csőkopás. Emiatt a lövedéktest palástjába mart vezetőhornyokat ehhez a kopáshoz is illeszteni kellett. Ezért az egyes ágyúk lövedékeit számozták a gyártás során, és minden ötödik lövés után eggyel nagyobb lövedéket kellett tölteni. Ez volt a másik indok, ami miatt a lövedékgyártásnak egyedinek kellett lennie. Párizs város lövéséhez a cső emelkedési szöge 55°, a lövedék kezdősebessége pedig 1600 m/s nagyságú volt. Az ágyúszerű, hosszúcsövű löveggel ezért lőttek felső szögcsoporttal, mert így az elért röppálya tetőpont 38 400 m volt. Ezáltal a lövedék viszonylag hosszú utat tett meg a ritkább légrétegekben, és így érték el - a kisebb légellenállás miatt - a kívánt lőtávolságot. Az óriáslöveg lövedékeit fej- és fenékgyújtókkal egyaránt ellátták, hogy befulladás ne forduljon elő, és minden lövedék biztosan robbanjon. Forrás Dr. Kováts Zoltán: Óriáslövegek és alkalmazásuk. (Hozzáférés: 2009. július 31.) 1984-es Formula–1 San Marinó-i nagydíj A San Marinó-i nagydíj volt az 1984-es Formula–1 világbajnokság negyedik futama. Statisztikák Vezető helyen: Alain Prost: 60 (1-60) Alain Prost 11. győzelme, Nelson Piquet 10. pole-pozíciója, 10. leggyorsabb köre. McLaren 33. győzelme. Duduieni Duduieni falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Aranyosvágás mellett fekvő település. Története Duduieni korábban Aranyosvágás része volt. 1956-ban vált külön 153 lakossal. 1966-ban 162, 1977-ben 130, 1992-ben 125, a 2002-es népszámláláskor pedig 98 román lakosa volt. Libán Libán (vagy Gyergyólibántelep, (románul: Liban) falu Romániában, Hargita megyében. Története Gyergyóújfalu része. 1956-ig adatai a községéhez voltak számítva. A trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. Népessége 2002-ben 66 lakosa volt, ebből 66 magyar. Vallások Lakói döntő többségében római katolikusok. Kihalt madárfajok listája A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által szerkesztett Vörös Lista alapján 1500 óta 134 madárfaj halt ki a Földről. Mindezen fajok mellett még sok egyéb faj van, amelyek valószínűleg mára szintén kihaltak, vagy már évtizedek óta nem látták őket vagy élőhelyük oly mértékben károsodott, hogy azon már nem élhet életképes populáció a fajokból. Az IUCN besorolása szerint az 1500-as év számít a kezdőévnek, az ezt követő években kihalt fajokat tartják nyilván kihaltként listájukon. Ez az évszám a nagy földrajzi felfedezések kezdete, melytől kezdve az európai felfedezők és tengerészek nagy számban útra keltek, hogy felfedezzék az Európától távoli kontinenseket és azok élővilágát. Szintén innentől számíthatjuk a szigeti fajokra oly veszélyes patkányok, majd később macskák megtelepedését sok szigeten, melyek végzetesek voltak sok madárfajra. Természetesen a Föld különböző területein az emberek megtelepedése jóval korábban kezdődött és sok fajt már jóval korábban (egyeseket 8-10.000 évvel ezelőtt) sikerült kiirtani az embereknek. Ezek a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem a kihalt (extinct), hanem a régen kihalt (prehistoric) kategóriába sorolja. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos szakfolyóirat szerint a jelenleg élő madárfajok 12%-a tartozik a kihalástól közvetlenül veszélyeztetett fajok közé és további 12%-a a fajoknak veszélyeztetett. A tudósok előrejelzése szerint ha nem történnek sürgős változások sok faj esetében, akkor a 21. század végére évente akár 10-12 madárfaj is kihalhat a Földről. Elsősorban a különálló szigeteken kialakult endemikus fajok vannak veszélyben. A szigeti endemizmusok sérülékenységének elsőrangú példája a Hawaii-szigetek madárvilága, ahonnan az emberek és elsősorban a későbben betelepül európaik megérkezése óta számos faj kihalt. Az utóbbi években a legsúlyosabb veszteségeket Guam madárvilága szenvedte el, mióta a katonai támaszpont ellátmányaival véletlenül behurcolták a szigetre a délkelet-ázsiai, elsősorban madárfogyasztó barna mangrovesiklót. Ennek a kígyófajnak köszönhetően a sziget madárvilága nagyon lecsökkent, több faj véglegesen kihalt a Földről. A kontinensek a szigetekhez viszonyítva viszonylag kevés fajt vesztettek el. Európa mindössze egyet, az óriásalkát, bár ez is csak az Atlanti-óceán északi szigetein volt honos. 1500 óta kihalt madárfajok Struccalakúak (Struthioniformes) rendje Felföldi moa (Megalapteryx didinus) - Kb. 130 cm magas és 25 kg tömegű lehetett. Egyike volt a legkisebb moáknak: Új-Zéland magasabban fekvő, hűvösebb erdeiben élt. A moafélék (Dinornithidae) családjából, melyek valamennyien Új-Zélandon voltak honosak ez az egyetlen faj, melyről feltételezik a tudósok, hogy még élhetett a 16. század során. A többi, nagyobb termetű fajt valószínűleg a 13. század végén vagy a 14. század során végleg kiirtották az őshazájukban megtelepedett maorik. Mivel ez volt a legkisebb faj, ennek intenzív vadászatát akkor kezdték meg, mikorra a nagyobb fajok végleg kihaltak. Mire az európai felfedezők megérkeztek Új-Zélandra ez a faj sem élt már. Óriás elefántmadár (Aepyornis maximus) . Az elefántmadár-félék (Aepyornithidae) családjának legnagyobb testű tagja volt. Magassága meghaladta a 3 métert, tömege a 450 kg-ot. Kihalása (Madagaszkár néhány más állatfajával egyetemben) nem sokkal a mai malgasok őseinek betelepülése után következett be, mintegy 1000-1500 évvel ezelőtt (ld. pleisztocén megafauna). Nagyon valószínű, hogy a bennszülöttek vadászták a madarakat és tojásaikból tárolóedényeket készítettek. Az arab hajósok talán még találkozhattak egy-két példánnyal: valószínűleg az elefántmadarak adták az ihletet a Szindbád-legendák „rok madarához”. Az elefántmadár kifejezés pedig feltehetően az arab hajósokon keresztül Marco Polótól származik. Mikor az első európai hajósok kikötöttek a szigeten (15-16. század), már valószínűleg nem léteztek. De elképzelhető, hogy a családból legalább egy faj még élhetett 1500 körül. fekete emu vagy King-szigeti emu (Dromaius ater) Nicolas Baudin expedíciója fedezte fel 1804-ben. Ma a Párizsi Természettudományi Múzeumban őrzött egyetlen kitömött példányáról és egy összerakott csontvázáról ismert. A faj utolsó ismert példánya 1842-ben pusztult el 22 évesen egy párizsi növénykertben. kenguru-szigeti emu (Dromaius baudinianus) A Kenguru-szigeten és Dél-Ausztráliában élt emuféle kicsit nagyobb volt, mint a szintén kihalt fekete emu. Az összes ismert forrás Párizsban egy csontváz és Genfben egy bőrdarab, ami a feltételezések szerint egy példányától származik. Vöcsökalakúak rendje (Podicipediformes) óriásvöcsök (Podilymbus gigas) Az Észak- és Dél-Amerikában általánosan elterjedt gyűrűscsőrű vöcsök (Podilymbus podiceps) nagy termetű, röpképtelen rokon faja volt, mely kizárólag a Guatemalában található Atitlan-tavon élt. Életmódja és kihalásának folyamata jól ismert Anne LaBastille amerikai biológusnőnek köszönhetően, aki több mint 25 éven át tanulmányozta a fajt. Mivel csak egyetlen hegyvidéki tóban élt, valószínűleg sosem voltak nagy állományai, ám egészen a 20. század közepéig egyáltalán nem volt ritka faj. Megritkulásának folyamata 1958-ban kezdődött, amikor a horgászturizmus fellendítése érdekében és a helyi fehérjeszükséglet fedezésének okán idegen halfajokat telepítettek a tóba. Ezek, ragadozók lévén, elfogyasztották a vöcsök táplálékát jelentő apró vízi szervezeteket, sőt a fiatal vöcskökre is veszélyt jelentettek. Emellett intenzíven irtották a tót szegélyező nádast, a vöcskök szaporodó helyét is. 1983-ra már csak 32 egyedük élt, de aztán még tovább csökkent a számuk. 1989-re már csak kettő egyed maradt életben, de még ebben az évben ezek is eltűntek. Ekkortól számítják a fajt a kihalt élőlények közé. andoki vöcsök vagy kolumbiai vöcsök (Podiceps andinus) Dél-Amerikában, ezen belül a Kolumbiában lévő Tota-tónál (Lake Tota) valamint Boyacá és Cundinamarca tartományok tavaiban, mocsaraiban élt. Az otthonául szolgáló mocsarak a 20. század során nagyon visszaszorultak. Elsősorban a beléjük vezetett szennyvíz és a bedobált szemét miatt eliszaposodtak és java részük a század 50-es éveire végleg kiszáradt. A faj populációja ekkor összeomlott. Néhány magányos egyed még élt a '70-es években, az utolsó bizonyított egyedet 1977-ben látták a Tota-tavon. A faj utáni intenzív kutatómunka, melyet 1981-82-ben, végeztek eredménytelenül zárult; a faj végleg kihalt. Aloatra-vöcsök (Tachybaptus rufolavatus) Ezt a Madagaszkáron (ott is csak az Alato-tavon) endemikus faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján még a "kihalástól közvetlenül veszélyeztetett" kategóriába sorolja, de mivel az 1980-as években láttak utoljára élő egyedet nagy valószínűséggel mára kihalt. Eltűnését a tó körüli erdők kivágása miatti erózió általi földcsuszamlások (melyek lassan feltöltötték a tavat), a nádvágások okozták, de nagy szerepet játszott benne a rokon kis vöcsökkel való hibridizáció is. Miután az 1980-as években a ragadozó Channidae családba tartozó halakat telepítettek a tóba, nem találtak többé élő egyedet belőlük. Lúdalakúak (Anseriformes) rendje Récefélék (Anatidae) családja mauritiusi ásólúd (Alopochen mauritianus) - Valószínűleg 1698-ra halt ki végleg vadászat miatt Mauritius szigetéről. Utoljára Leguat látta 1693-ban. réunioni ásólúd (Mascarenachen kervazoi) - Kizárólag Réunion szigetéről szubfosszilis formában ismert faj. Bertrand Kerzavo találta meg maradványait 1974-ben. A faj feltehetően 1710-re kihalt. Kihalásának oka nagy valószínűséggel a vadászat volt. koreai ásólúd (Tadorna cristata) - A Természetvédelmi Világszövetség a kihalástól veszélyeztetett fajként tartja nyilván, de a biológusok többsége szerint a faj valamikor az 1980-as években kihalt. Utoljára 1985-ben látták. Finsch-réce (Chenonetta finschi) . Új-Zéland szigetéről szubfosszilis formában ismert faj. Úgy tűnik, hogy az Ausztráliában honos sörényes lúd (Chenonetta jubata) legközelebbi rokonfaja volt. Egy 1870-ben láttak Új-Zélandon egy ismeretlen récefajt, amelyik talán ennek a fajnak egy egyede lehetett. Emiatt szerepel a listán. amszterdam-szigeti réce (Anas marecula) - Kizárólag az Amszterdam-szigetről ismert, mely a francia déli területek része. A fajnak csak csontjai ismertek. Valószínűleg több száz éve kihalt már. Valószínűleg a szigeteket felkereső bálnavadászok végeztek a madárral, mely nemigen tudott elmenekülni előlük és mivel a szigeten nem éltek emlősök , nem is alakult ki benne menekülési viselkedés. mauritiusi réce (Anas theodori) - Mauritius szigetén élt. Csontjai alapján ismert faj, de a szigetet felkereső tengerészek és kereskedők is beszámoltak róla többször. Először 1681 -ben tudósítottak róla. A szemtanúk szerint szürke madár volt és nagy számban népesítette be az erdőben található tavakat és mocsarakat. A sziget betelepülése után a mértéktelen vadászat miatt 1693 -ra nagyon megritkult és utolsó ismert példányát 1696 -ban ejtették el. Mariana-szigeteki réce (Anas oustaleti) - 1981-ben látták utoljára a Csendes-óceáni Északi-Mariana-szigeteken levő hazájában rózsásfejű réce (Netta caryophyllacea , régebben Rhodonessa caryophyllacea) - Az utolsó ismert példányt C. M. Inglis lőtte 1935-ben Dabhanga közelében, Bihár államban, Indiában . Egyelőre a Vörös Listán még nem mint kihalt faj szerepel, mert a madár talán még életben lehet Mianmar északi részén, ami tudományos szempontból elég feltáratlan területnek számít. labradori réce (Camptorhynchus labradorius) - E tengeri récefaj kihalásának oka ismeretlen. Furcsa felépítésű csőre arra utal, hogy táplálkozási szokásai is különlegesek voltak: valószínűleg apró csigákon élt. Ez is hozzájárulhatott kipusztulásához, hiszen az egy bizonyos táplálékra specializálódott állatfaj mindig érzékenyebb a környezet változásaira. Észak-Amerika keleti részén a fokozódó emberi tevékenység hatására átalakult a tengerparti élőhelyek csigafaunája, ami a faj számára végzetesnek bizonyult. Az utolsó közlés egy hím példányról szól, amelyet 1875 őszén fogtak a Long Islandhez közeli vizeken. Auckland-szigeteki bukó (Mergus australis) - A faj az Auckland-szigeteken volt honos, ahol 1840 -ben fedezték fel. Kihalásához a vadászat mellett a betelepített disznók , patkányok , kutyák és macskák is hozzájárultak, melyek ellen ez a nehézkesen repülő faj nem tudott védekezni.Utolsó példányát 1902 -ben gyűjtötték be. Azóta semmi nyoma a fajnak, pedig több alkalommal is intenzíven keresték a térségben. Tyúkalakúak (Galliformes) rendje Ásótyúkfélék (Megapodiidae) új-kaledóniai ásótyúk (Megapodius molistructor) - Egykor Tonga és Új-Kaledónia szigetein őshonos faj volt. Korábban úgy gondolták, hogy a Lapita-kultúrához tartozó emberek megtelepedésével a faj kihalt Új-Kaledóniáról, nagyjából időszámításunk előtt 1500 évvel. Azonban William Anderson, (aki részt vett James Cook csendes-óceáni felfedezőútjain) útleírása során beszámolt egy nagy testű, talajlakó tyúkféle madárról Új-Kaledónia szigetéről. Ő a fajnak a Tetrao australis fajnevet adta, mivel fajdféle madárnak hitte. A fajdok nem fordulnak elő a térségben (sőt a déli féltekén egyáltalán nem), ezért valószínű, hogy a Megapodius molistructor utolsó példányait látta a szigeten. fidzsi ásótyúk (Megapodius amissus) - A Fidzsi-szigetek legnagyobb szigetén, Viti Levun egykor élt faj egyedei valószínűleg egészen a 19. századig éltek. Fácánfélék (Phasianidae) családja új-zélandi fürj (Coturnix novaezelandiae) - A madár egészen az 1860-as évekig kifejezetten gyakorinak számított Új-Zéland fő szigetein. Innentől viszont állományai drasztikusan zuhanni kezdtek és 1875 -re teljesen kihalt. Kihalásának pontos okai ismeretlenek. Korábban a bozótégetések, az intenzív vadászat és a meghonosodott patkányok , macskák és kutyák általi irtás voltak a fő okok. Mára valószínűbbnek tűnt, hogy a meghonosított fácánok és fürjek hoztak magukkal valamilyen megbetegedést, amelyre nem volt az őshonos faj felkészülve és amiatt halt ki olyan gyorsan. himalájai fürj (Ophrysia superciliosa) - Hivatalosan "csak" kihalással közvetlenül veszélyeztetett faj, de mivel 1876 óta nem látták, nagy valószínűséggel kihalt. Darualakúak (Gruiformes) rendje Guvatfélék (Rallidae) családja Nesotrochis debooyi - szubfosszilis csontok alapján ismert faj, melyeket Theodoor de Booy talált 1916-ban Puerto Rico szigetén. Hawkins-guvat (Diaphorapteryx hawkinsi) - A faj kizárólag az Új-Zélandhoz tartozó, attól 800 kilométerre keletre a Csendes-óceánban található Chatham-szigeteken volt őshonos. 1892-ben írta le Henry Ogg Forbes skót természettudós csontmaradványok (köztük egy teljesen épen megmaradt csőr ) alapján, melyet William Hawkins talált. Leírása óta feltétezték, hogy a faj 300-450 évvel az európaiak megérkezése előtt kihalt a szigetekről. Úgy gondolták, hogy a szigeteken megtelepülő moriori polinéz nép irtotta ki őket. Csak a legutóbbi időkben bukkantak rá levéltári iratok között arra a levélre, melyet Sigvard Dannefaerd ornitológus küldött 1895 -ben Lord Rothschildnak és amelyben egy nagy guvatféle madárról ír, mely a Chatham-szigetek erdeiben él. Ezek lapján ara lehet következtetni, hogy a faj egyedei egészen a 19. század végéig életben maradtak. szalonkacsőrű guvat (Capellirallus karamu) mauritiusi vörös guvat (Aphanapteryx bonasia) - Csupán csontmaradványai és néhány 17. századi rajz és festmény alapján ismert, korábban Mauritius szigetén élt faj. Az intenzív vadászat, az otthonául szolgáló mocsarak és nedves rétek lecsapolása miatt 1700-ra kihalt. Leguat-guvat vagy más néven Rodriguezi-guvat (Aphanapteryx leguati) - egykor kizárólag a Mauritius szigetétől 560 kilométerrel keletebbre az Indiai-óceánban fekvő Rodriguez szigeten élt. A fajról François Leguat francia természettudós leírása és jóval 1761-es kihalása után, 1873 -ban megtalált csontmaradványai ismertek csak. fidzsi csíkosszárnyú guvat (Nesoclopeus poecilopterus) - Mivel 1890-ben látták utoljára a Fidzsi-szigetekhez tartozó Viti Levun sokáig kihalt fajnak tartották. 1973-ban váratlanul egyetlen élő példányára bukkantak, ám ezután sok a faj holléte utáni felesleges kutatás után 1994-ben újra kihalnak nyilvánították. A szántóföld nyerésére indított mocsárlecsapolások mellett kihalásának fő okai a meghonosodott macskák voltak, melyek könnyen el tudták kapni ezt a röpképtelen fajt. új-kaledóniai bozótguvat (Gallirallus lafresnayanus) más néven (Tricholimnas lafresnayanus) - A faj 17 begyűjtött egyed alapján ismert, melyeket 1860 és 1890 között gyűjtöttek Új-Kaledónia hegyvidéki erdeiben. Ezt követően az 1960-as és az 1980-as évekből vannak meg nem erősített adatai, hogy látták a fajt, de így is majdnem 30 éve nincs hír róla, így nagyon valószínű, hogy mára kihalt. wake-szigeti guvat (Gallirallus wakensis) - A faj kizárólag a 6,5 km² területű csendes-óceáni szigeten, a Wake-szigeten volt őshonos. Sokáig elég gyakori fajnak számított, de a második világháború során a szigeten harcoló japán katonák az élelmiszerhiány miatt levadászták a faj összes egyedét. Mire véget ért a háború a faj eltűnt, 1945 óta egyetlenegyszer sem látták. tahiti guvat (Gallirallus pacificus) - A faj kizárólag Georg Forster leírása és ajza alapján ismert. Forster James Cook második csendes-óceáni útja során (ahol természettudósként vett részt az utazásban) fedezte fel Tahiti szigetén. Múzeumi példánya nincs a fajnak. 1844-ben még látták, de azóta nem bukkantak nyomára. Feltehetően a meghonosodott patkányok és macskák irtották ki a fajt. csíkos guvat (Gallirallus dieffenbachii) - A faj kizárólag az Új-Zélandhoz tartozó, attól 800 kilométerre keletre a Csendes-óceánban található Chatham-szigeteken volt őshonos. Utoljára 1872-ben látták. valószínűleg a meghonosodott patkányok, macskák és kutyák irtották ki. Chatham-szigeteki guvat (Gallirallus modestus) más néven (Caballus modestus) - szintén a Chatham-szigeteken volt honos, ahol 1871-ben fedezték fel. Utolsó példányát 1900-ban látták. A betelepített kecskék és nyulak szinte letarolták a faj élőhelyét jelentő réteket és fedezék híján könnyen áldozatul esett a meghonosodott patkányoknak és macskáknak. Szent Ilona-szigeti guvat (Aphanocrex podarces) - kizárólag az Atlanti-óceán déli részén található Szent Ilona -szigeten egykor élt fajt kizárólag csontmaradványairól ismert. Csontjait Alexander Wetmore amerikai ornitológus találta meg 1963-ban szubfosszilis állapotban a Szent Ilona-szigeti Prosperous-öbölben. Kihalása feltehetően nagyba összefügg a szigeteken megjelenő patkányokkal , melyek különböző hajókról a 16. század során települtek be a szigetre. Az első állandó települések megalapításakor még élt, de az ezután megjelenő macskák végképp kiirtották a fajt. Ascension-szigeti guvat (Mundia elpenor) - kizárólag az Atlanti-óceán déli részén található Ascension-szigeten egykor élt fajt Peter Mundy természetkutató 1656-os utazásáról készült beszámolójából, az abban szereplő ábrázolásról és csontmaradványairól ismert. Csontjait Philip Ashmole és Storrs Lovejoy Olson találták meg az 1960-as és az 1970-es években a szigeten. Kihalása feltehetően nagyban összefügg a szigeteken megjelenő patkányokkal , melyek különböző hajókról a 18. század során települtek be a szigetre. Elképzelhető, hogy az első állandó települések 1815 -ös megalapításakor még élt, de az ezután megjelenő macskák végképp kiirtották a fajt. Laysan-vízicsibe (Porzana palmeri , eredetileg Porzanula palmeri) - A faj kizárólag Laysan szigetén élt, mely egy apró földdarab a Csendes-óceánban és a Hawaii-szigetek északnyugati szigetláncának tagja. 1891-ig kifejezetten gyakori madárnak számított a szigeten, de Laysanon a század elején 15 éven keresztül guanót bányásztak, ami jelentős területátalakító tevékenységgel járt. Mindezt még talán túlélte volna a populáció, de a bányászok élelmezésének elősegítésére nyulakat engedtek szabadon a szigeten, melyek ellenség hiányában korlátlanul elszaporodva teljesen tarra rágták a sziget növényállományát. Hawaii vízicsibe (Porzana sandwichensis) - Első példányait 1779 -ben, James Cook kapitány harmadik útja során gyűjtötték a Hawaii-szigeteken . William Ellis, az Adventure nevű hajó sebésze készítette az első rajzokat róla. E képek alapján Johann Gmelin a Rallus sandwichensis tudományos nevet adta a madárnak a szigetvilág korábbi nevéről (Sandwich-szigetek). Kihalásának pontos oka nem teljesen ismert. Korábban a Hawaii-szigetekre betelepített jávai mongúzt (Herpestes javanicus) tartották a kihalás fő okának, azt feltételezve, hogy az vadászta le a repülésre képtelen fajt. Mára kiderült, hogy a mongúzok 1893-as betelepítésére a faj már gyakorlatilag kihaltnak volt tekinthető. Így feltehetően a szigeteken meghonosodott patkányok , valamint az elvadult macskák és kutyák lehettek a faj kiirtói. kosrae-szigeti vízicsibe (Porzana monasa) - A fajt Heinrich von Kittlitz fedezte fel 1827-ben a Karolina-szigetekhez tartozó Kosrae szigeten, mely ma Mikronézia államhoz tartozik. Ma is mindössze az a három egyede ismert, melyeket Kittlitz gyűjtött be Kosrae mocsaraiban. Már Kittlitz is ritka fajnak írta le és mire 1880-ban a következő kutató, Otto Finsch megérkezett a szigetre már nem talált élő egyedet. Mivel röpképtelen faj volt könnyű prédája lett az 1830-as és 1840-es években a misszionáriusokkal érkezett patkányoknak. Szent Ilonai vízicsibe (Porzana astrictocarpus) - Miután Alexander Wetmore amerikai ornitológus megtalálta 1963-ban szubfosszilis állapotban a Szent Ilona-szigeti Prosperous-öbölben a Szent Ilona-szigeti guvat maradványait, Storrs Lovejoy Olson amerikai paleontológus tíz évvel később, 1973-ban ugyanott meglelte e faj maradványait is. Sorsa és kihalása megegyezik a Szent Ilona-szigeti guvatéval, ezt a fajt is a szigeteken megjelenő patkányok irtották ki valamikor a 16. század elején. Miller-vízicsibe (Porzana nigra) Lord-Howe-szigeti fú (Porphyrio albus) - A faj kizárólag az Ausztráliához tartozó, attól 580 kilométerrel keletebbre, a Csendes-óceánban található Lord Howe-szigeten élt. Mindössze két koponya , egy szubfosszilis állapotban fennmaradt csont és néhány korabeli festmény alapján ismert csupán. Annak ellenére, hogy madár a sziget 1790 -es felfedezésekor nem volt ritka, viszonylag rövid idő alatt kiirtották a Lord Howe-szigeten kikötő bálnavadász és kereskedelmi hajók matrózai. Feltehetően a sziget állandó lakosokkal való 1834 -es betelepülése során a faj már nem élt. réunioni szultántyúk (Porphyrio coerulescens) Új-kaledón szultántyúk (Porphyrio kukwiedei) Északi-szigeti takahe (Porphyrio mantelli) más néven (Notornis mantelli) - a faj közeli rokona volt a még élő új-zélandi takahénak (Porphyrio hochstetteri) , de attól eltérően csak az északi-szigeten élt. Sokáig úgy gondolták, hogy a maorik 13. századi megérkezésével kihalt a faj (először csak szubfosszilis maradványait fedezték fel), de 1898-ban teljesen váratlanul felfedeztek egyetlen élő egyedet. Ez után úgy tűnt, hogy a 19. században még élt a faj az Északi-sziget félreeső mocsaraiban, de ma ezután hiába kutattak utána. szamoai vízityúk (Gallinula pacifica) más néven (Pareudiastes pacificus) - 1907-es utolsó észlelése miatt a fajt kihaltnak nyilvánították eredeti élőhelyéről, Szamoa szigeteiről. 1990-ben egy meg nem erősített beszámoló alapján látták, emiatt hivatalosan nem számít kihalt fajnak, de azóta sem találtak újabb élő egyedet. Trisdan da Cunha vízityúk (Gallinula nesiotis) más néven (Porphyriornis nesiotis) – A még jelenleg is élő Gough-szigeti vízityúk (Gallinula comeri) legközelebbi rokona. Philip Lutley Sclater írta le 1861-ben a Trisdan da Cunha szigetcsoport szigeteiről származó egyedek alapján. 1873-ban már mint nagyon ritka fajról írtak róla és 1882-re teljesen kihalt a meghonosodott patkányok, elvadult kutyák és disznók miatt. maszkarén szárcsa (Fulica newtoni) - 1700 körül halt ki a mértéktelen vadászat miatt élőhelyéről, Mauritius és Réunion szigeteiről. Barkentin A barkentin vitorláshajó-típus. Három árbóccal építették, de keresztvitorlát csak az első (elő-) árbócán hordott, a hátsó két árbócon (a fő- és a tatárbócon) ágvitorlázattal hajózott. A vitorlák mellett gőzgépet is építhettek rá, ilyen volt például Ernest Shackleton hajója, az Endurance is, melyet a birodalmi transzantarktiszi expedíció során használt. Barkentinek Gazela Primeiro, 1901-ben épült hajó Concordia, gyakorlóhajó, 2010-ben süllyedt el Transit, Peacemaker, 1989-ben bocsátották vízre Esmeralda, a chilei tengerészet gyakorlóhajója Forrás Alfred Lansing: A Déli-sark foglyai. Ernest Shackleton legendás antarktiszi expedíciója. Park Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 1568-426X Néhány hajós kifejezés. fahajomodell.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.) Berenice (Racine) Berenice (Bérénice) Jean Racine drámája, bemutatva 1670. november 21., Bourgogne-palota, Párizs. A drámáról A Britannicus c. drámával korántsem zárult le Racine drámaírói pályafutása, a következő évben ismét az ókori Rómából merít történetet, melyet Berenice c. drámájában dolgoz fel, Titus római császár és egy palesztinai királynő, Berenice beteljesíthetetlen szerelmi történetét. Titusnak és Berenice-nek kölcsönösen le kell mondaniok az egymás iránti szerelemről, mivel római császár idegen királynőt nem vehet feleségül. Mindenki megszegheti a szabályt Rómában, de a császár nem. Racine igazán lírai hangvételű munkája e dráma. Nincs erőszakos cselekmény, a kötelesség, a szenvedély és az akarat vívja tragikus harcát. Titus: “Nagyságom unt rabságát, ugye, szánja? Én a világ ura vagyok s legfőbb szabálya. Királyokat teremt s megint ledönt kezem, S szívemmel szabadon nem rendelkezhetem.” A drámát 1670. november 21-én mutatták be, egész könyvet is írtak e dráma ellen mindjárt bemutatásakor, hogy ti. a szerkezete nem szabályos, stb. A sok kritika még inkább felhívta a figyelmet a Racine darabokra, s nagy sikerrel játszották azokat. Tiszay Dezső Tiszay Dezső, Gyulai (Szeged, 1854. április 28. – Luzern, 1900. július 3.) színész, rendező, igazgató. Életútja 1875-ben lett színész a Népszínháznál, s mint operettbuffó és szalonkomikus a vidéki színészet egyik legkedveltebb és legrokonszenvesebb tagja lett. Temesváry Lajosnál volt népszínműénekes. 1880-ban már rendezett is Jakab Lajos társulatában, 1888-ban színigazgató lett Kassán, 1893-ban Debrecenben, 1898-ban Miskolcon és rá egy évvel Pécsett. Agilis, áldozatkész igazgató volt, előadásai mindenkor művészi színvonalon állottak. Alelnöke volt az Országos Színészegyesületnek és tevékeny részt vett a vidéki színészet mozgalmaiban. Első felesége Turner Ilka, (Matisevics Izabella) színésznő (1857, Eperjes – 1903. febr. 20, Ungvár), második neje Ellinger Ilona, énekesnő (1862, Tata – 1920). Utóbbit a vidék egyik legjobb szubrettjeként tartották számon, férje halála után átvette társulatát. Fontosabb szerepei Zsupán (Strauss: A cigánybáró) Ollendorf (Millöcker: Koldusdiák) Kancsukoff (Suppé: Fatinicza) Uriel Acosta (Gutzkow) Működési adatai 1878: Aradi Gerő; 1879–81: Jakab Lajos; 1881: Szolnok, Kecskemét; 1881–82: Lászy Vilmos; 1882: Aradi Gerő; 1882–83: Aradi Gerő; 1883: Mosonyi Károly; 1885–86: Krecsányi Ignác; 1886–93: Kassa. Ortutay Tivadar Ortutay Tivadar (Hegygombás, 1898. november 6. – Veszprém, 1999. január 4.) katonai tolmács, számvevőségi főtanácsos, idegenvezető. Élete A gimnáziumi érettségi után az orosz és az olasz fronton harcolt. A két háború közötti időszakban Magyarországon, Németországban és Csehszlovákiában élt. A második világháborúban, több szláv nyelv kitűnő ismerőjeként, magasabb katonai egységeknél tolmácsként szolgált. Horthy István kormányzóhelyettes, repülőfőhadnagy mellett volt személyi tolmács és segédtiszt. A háború végén polgári alkalmazottként került Veszprémbe, ahol tisztviselőként, tolmácsként és idegenvezetőként dolgozott. Születésének századik évfordulóján tartalékos alezredesi címet és több kitüntetést kapott. Levélben köszöntötte Göncz Árpád elnök. Életútját önálló köteteiből ismerhetjük meg. Művei 1989 Két világháború sodrában. Veszprém. 1993 Menekülés. Veszprém. Imádlak, nagy Istenség Az Imádlak, nagy Istenség az Oltáriszentségről szóló egyházi ének. Dallama a Tárkányi–Zsasskovszky énekgyűjteményből való, szövegét Amade László írta. Feldolgozás: Jegyzetek Zsasskovszky testvérek – Tárkányi Béla: Katholikus egyházi énektár. Eger: (kiadó nélkül). 1855. 45. o. Források Egyházzenei Énekverseny 2015: Imádlak nagy Istenség (H116). Szatmári Római Katolikus Egyházmegye (Hozzáférés: 2017. feb. 2.) (kotta) HOZSANNA, avagy Imádságos Zsoltároskönyv: SZVU/116: Imádlak, nagy Istenség. andre.lapok.hu (Hozzáférés: 2017. feb. 2.) (szöveg) Szent vagy, Uram!. Szerkesztette Harmat Artúr és Sík Sándor . Budapest: Szent István Társulat . 1974. ISBN 963-360-015-4 116. ének Hozsanna! Teljes kottás népénekeskönyv. Bárdos Lajos és Werner Lajos. A liturgikus reform alapján átdolgozott és bővített, 20. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2007. ISBN 978 963 361 889 9 116. ének Éneklő egyház: Római Katolikus Népénektár. 7. kiadás. Budapest: Szent István Társulat. 2005. ISBN 963 361 676 X 164. ének Bárdos Lajos : Musica Sacra: I. Vegyeskarra, 2. Pünkösd és más ünnepek. Budapest: Editio Musica. 2001. 81. o. Felvételek SZVU 116 Imádlak Nagy Istenség. Beller Barnabás YouTube. Székesfehérvár, Szent Imre templom (2014. okt. 31.) (Hozzáférés: 2017. feb. 2.) (videó) Imádlak Nagy Istenség. YouTube. Egri bazilika (2012. nov. 3.) (Hozzáférés: 2017. feb. 2.) (audió) SZVU 116 Imádlak nagy Istenség. YouTube (2011. máj. 15.) (Hozzáférés: 2017. feb. 2.) (audió) Imádlak nagy Istenség. YouTube. Sajónémeti római katolikus templom (2014. máj. 6.) (Hozzáférés: 2017. feb. 2.) (videó) Imádlak nagy Istenség.. Kántor Peti YouTube (2016. nov. 26.) (Hozzáférés: 2017. feb. 2.) (videó) 5678 DuBridge Az 5678 DuBridge (ideiglenes jelöléssel 1989 TS) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1989. október 1-én. Lee Alvin DuBridge amerikai fizikusról és egyetemi oktatóról nevezték el. Evans megye Evans megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Georgia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Claxton. Lakosainak száma 10 833 fő (2013. július 1.). Evans megye Bulloch, Bryan, Liberty, Tattnall és Candler megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Jugenheim in Rheinhessen Jugenheim in Rheinhessen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Sénoville Sénoville település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 212 fő (2015). Sénoville Baubigny, Les Moitiers-d’Allonne, Sortosville-en-Beaumont, Surtainville és Le Vrétot községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1827 Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század Évtizedek: 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek Évek: 1822 – 1823 – 1824 – 1825 – 1826 – 1827 – 1828 – 1829 – 1830 – 1831 – 1832 Események Január 11. – A brémai városállam megvásárolja a Weser torkolatában lévő Lehe falu területét a hannoveri fejedelemtől és megalapítja Bremerhavent . december 31. – elkezdődik a közvilágítás Kolozsváron Megnyílik az egyiptomi kiállítás a Louvre -ban. Első vezetője Jean-François Champollion , az első egyiptológusok egyike, akik korábban Bonaparte tábornokkal együtt bejárták a Nílus völgyét. Születések január 5. – Haan Antal festőművész († 1888 ) május 7. – Vajda János magyar költő († 1897 ) május 27. – Lázár Kálmán ornitológus, újságíró, az MTA tagja († 1874 ) július 24. – Friedrich Dietrich von Hermannsthal császári és királyi százados († 1859 ) augusztus 20. – Josef Strauß osztrák zeneszerző és karmester († 1870 ) augusztus 27. – Charles De Coster belga író († 1879 ) augusztus 30. – Martin Lajos matematikus, feltaláló († 1897 ) október 14. – Zichy Mihály festő, grafikus († 1906 ) október 16. – Arnold Böcklin svájci festő, grafikus († 1901 ) november 5. – Nyikolaj Alekszejevics Szevercov orosz kutató és természettudós († 1885 ) november 12. – Gustav Adolf Merkel német zeneszerző, orgonaművész († 1885 ) november 23. – Csintalan Alajos magyar katolikus pap († 1887 ) december 24. – Adamovich Ádám ügyvéd († 1886 ) Never Give Up on You A Never Give Up on You (magyarul: Soha nem adlak fel) című dal az Egyesült Királyságot fogja képviseli a 2017-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben. A dalt a walesi Lucie Jones fogja előadni a döntőben. Az előadó a BBC közszolgálati televízió Eurovision: You Decide (2017) című műsorán nyerte el a jogot, hogy képviselje az országát a dalfesztiválon. Csáky György Körösszeghi és adorjáni gróf Csáky György Imre (Szepesi vár, 1677. október 27. – Szepesi vár, 1741. december 4.) főúr, generális. Család származása A nevezetes Csáky család tagja és a családjának származási nyilvántartása szerint Csáky (III.) György Imre a pontos neve. Apja gróf Csáky István (országbíró) , aki a magyar családok leszármazási rendjében ritka csúccsal bír, hiszen életében 3 feleségtől 26 gyermeke született. Élete Életében végig katonai pályán a harcok kemény mezején küzdött. Dragonyos tisztként kezdte az oszmánellenes fölszabadító háborúkban. I. Lipót magyar király megbízást ad két huszárezred megszervezésére, az egyik vezetését Czobor Ádám alapította, majd 1700-tól Ebergényi László vezeti. Ebergényi huszárezredében emelkedett folyamatosan a katonai ranglétrán Csáky György Imre. 1707-ben alezredes majd 2 év múlva már vezérlőezredes. 1723-ban vezérőrnagy és 1724-ben veszi át a tulajdonát az Ebergényi huszárezrednek, mint legmagasabb rangú vezérőrnagy-tábornagy. A magyar huszárság történetében is fontos szerepet játszott. Kitüntette magát a spanyol örökösödési (1701–1704), majd a Lengyel örökösödési háborúban (1733–35). A Nádasdy múzeumban látható a róla készült festmény . Felesége báró Ebergényi Ilona volt. A házasságból 2 fiú született János aki koronaőr és országbíró lett, György pedig gömöri főispán volt. Grönland főbiztosa Grönland főbiztosa az autonóm tartomány de jure második legfontosabb személye a dán uralkodó után. Tisztsége Grönland főbiztosa a mindenkori dán uralkodó, azaz jelenleg II. Margit dán, ezáltal grönlandi uralkodó képviselője. Tisztsége elsősorban ceremoniális, inkább reprezentatív feladatokat lát el, mely betudható annak, hogy Grönland szívesebben működne önállóan, mint Dánia részeként, bár ez valószínűleg sosem, vagy esetleg a távolabbi jövőben valósul meg, elsősorban a dán kormány által nyújtott támogatások miatt. A Hihetetlen család 2. A Hihetetlen család 2. (eredeti cím: Incredibles 2) 2018-ban bemutatásra kerülő, egész estés amerikai 3D-s számítógépes animációs film, A Hihetetlen család folytatása. A film rendezője és írója az első részt is jegyző Brad Bird, producerei John Walker és Nicole Paradis Grindle, a zeneszerzője Michael Giacchino. A filmet a Walt Disney Pictures és a Pixar Animation Studios gyártásában készült, a Walt Disney Studios Motion Pictures forgalmazásában. Műfaját tekintve akciófilm, kalandfilm, sci-fi-film, filmvígjáték. Amerikában 2018. június 15-én, Magyarországon pedig 2018. július 5-én jelent meg. Cselekmény A történet közvetlenül ott folytatódik, ahol az első rész abba maradt. A Paar család felveszi a harcot az Aknakukac nevű gonosztevővel, aki egy monstrumnagyságú fúrómasinával veszélyezteti a várost, és annak lakóit. A szuperhősfamília akcióba lép ellene, ám a szülők (Helen és Bob) inkább egymaguk próbálják elhárítani a katasztrófát, míg a gyerekeket (Willt és Illanát), legnagyobb bosszúságukra a család legfiatalabb tagjának, Furinak a felügyeletével bízzák meg. A fiataloknak nincs túl nagy tapasztalatuk a bűnüldözésben (eddig mindössze csak egy akción vehettek részt), ennek ellenére mégis részt akarnak venni benne. A család közösen megállítja a romboló gépszörnyeteget, ám az Aknakukac elmenekül, és jó nagy pusztítást hagy maga után a városban. A rendőrség mindezért a szuperhősöket hibáztatja. Bár sokak életét megmentették, a kormány továbbra sem hajlandó támogatni a szuperhősöket, mert az akcióik mindig túl sok kárt okoznak, amiket az állam nem tud és nem is akar fedezni. A Szuperhős Áthelyezési Program, mely eddig lehetővé tette a szupereknek, hogy beolvadjanak a társadalomba valós személyazonosságukkal, az Aknakukac-incidens után becsődöl, és a család régi barátja, Rick Spender ügynök mindössze annyit tud tenni, hogy két hét erejéig szállást biztosít a Paar családnak egy motelben. Utána a családnak egyedül kell boldogulnia. Mivel többé már nincs joguk szuperhősi feladatot végezni, és a kormány sem támogatja őket anyagilag, a család a munkanélküliség és pénztelenség problémájával kerül szembe. Közeli barátjuk, és exszuperhős kollégájuk Lucius Best megkeresi őket azzal, hogy egy gazdag iparmágnás érdeklődést mutat a szuperhősök iránt, és szeretne beszélni velük a jövőjüket illetően. Winston Devour egy világméretű telekommunikációs vállalatot vezet a nővérével, Evelynnel együtt, és feltett szándéka, hogy segítsen visszaadni a szuperhősöknek egykori dicsőségüket. Állítása szerint azt kell elérnie, hogy az emberek pozitív szemszögből lássák a szuperhősöket, csak így kaphatnak támogatást a társadalomtól. Evelyn ötlete és találmánya nyomán a szuperruháikba kamerákat rejtenének, így az emberek folyamatosan láthatnák, milyen hősies akciókat hajtanak végre, és ezáltal nagyobb bizalmat kezdeményeznének nekik. Winston személyesen Nyúlánykát (Helen szuperhős énjét) kéri fel arra, hogy cégük képviselője legyen ez ügyben, mivel ő az egyetlen szuperhős, aki kevés pusztítást okozott múltbéli akciói során (ellentétben a férjével, Mr. Irdatlannal). Helen eleinte szkeptikus, hogy elvállalja-e a küldetést, de Bob meggyőzi, hogy muszáj megtennie, főleg a gyerekeikért, hogy legyen esélyük szuperhősökké válni. A család átmenetileg Winston egyik luxusvillájába költözik. Míg Helen Nyúlánykaként a bűn ellen harcol, Bob hátramarad, hogy "főállású apaként" a gyerekekre vigyázzon. A családfő hamarosan rájön, hogy otthonülő szülőnek lenni nehezebb küldetés, mint amit szuperhősként valaha is végrehajtott. Nemcsak Illana változó időszaka, és Will iskolai problémái okoznak gondot, de a kis Furi ellátása is kihívást jelent. Ráadásul a család komoly megpróbáltatások elé kerül, mikor felfedezik a baba eddig rejtett szuperképességeit, melyekből nem kevés akad: Furi képes az alakváltoztatásra, a teleportációra, a duplikációra, a levitációra, a tűzokádásra, és a szemével tud lézert lőni. Ezek a képességei pedig a legváratlanabb pillanatokban mutatkoznak meg, teljes beszámíthatatlanságot okozva Furinál. Bob ennek fényében úgy érzi, képtelen megbirkózni az otthoni feladatokkal, ami apaként való kudarcát jelenti. Szerencsére nincs egyedül, hiszen a gyerekei, akárcsak közeli barátai (mint Lucius és Elza Divat) segítségére vannak. Elza egy ideig a gondjaiba veszi Furit, míg rá nem jönnek az összes képességére, és azoknak a kezelésére. Bob ezalatt teljes gőzerővel beleveti magát szülői és háztartásbeli teendőibe: segít Willnek a leckeírásban és Illanának a fiúkkal való gondjaiban. Az ő kitartása és kemény munkája Helennek is ösztönzést ad szuperhősi tevékenységeihez. Feltűnik a színen egy titokzatos gonosztevő: a Démonitor, aki különböző tévécsatornák adásait meghekkelve hipnotikus üzenetekkel kimossa az emberek agyát, és ezáltal szörnyűbbnél szörnyűbb kegyetlenségekre veszi rá őket. Emiatt egyre elszaporodnak a bűncselekmények városszerte, amit Nyúlánykának meg kell állítani, és jó részt mindig sikerrel is jár. A DevTech vállalat kameráin keresztül az emberek látják a hőstetteit, és egyre nagyobb bizalommal tekintenek a szuperhősökre. A Démonitort azonban továbbra sem sikerül kézre keríteni. Evelyn és Helen összedolgoznak, hogy a Démonitor legközelebbi tévés támadásánál be tudják mérni a jeladót, amit a csatornák megszakításához használ, és ezáltal kideríthetik a pontos hollétét. A terv beválik, és Helen megtalálja a bűnöző búvóhelyét, majd egy hosszas üldözés során a városon keresztül végül sikerül levadásznia őt. Azonban, mikor lerántja róla rejtélyes maszkját, az a mögött rejtőző férfi szentül állítja, hogy nem emlékszik semmire abból, ami történt vele (hasonlóan, mint azok, akik a Démonitor hipnotikus hatása alá kerülnek). Mindez erős gyanút ébreszt Helenben. A sikeres akciót követően Winston egy nyilvános sajtókonferenciát szervez egy hatalmas jachton, ahová a világ legnagyobb vezetőpolitikusait hívja meg, remélve, hogy az ünnepség keretében megszülethet a döntés arról, hogy legalizálják a szuperhősöket. Helen közben hosszasabb nyomozást végez a Démonitor körül, és rájön, hogy az ő szuperruha-kamerája hozzá volt csatlakoztatva a Démonitor kameráihoz, vagyis a gonosztevő végig tudott róla. Továbbá azt is felfedezi, hogy a maszkjába apró képernyők voltak beszerelve, mely ugyanazt a hipnotikus üzenetet közvetítette, mint, amit a Démonitor; vagyis a fickó, akit elkapott, nem a Démonitor volt, hanem a Démonitor egy újabb áldozata. Az igazi Démonitor nem más, mint Evelyn, aki az egész cselszövést kitervelte. Amiért a szuperhősöket hibáztatja a szülei haláláért, és úgy gondolja, a társadalomnak sokkal jobb nélkülük, a végső célja, hogy a szuperek örökre illegálisak maradjanak. Ehhez Nyúlányka újdonsült hírnevét akarta felhasználni, és most a jachton tartott sajtókonferencián akarja a nyilvánosság előtt rossz színben feltünteti őt, a többi szuperhőssel együtt. Helent a hipnózisa alá vonja, majd egy csapat másik szuperhőst (akiket már szintén ő irányít) a Paar család elfogására küld. Bob előzőleg értesült arról, hogy Helen bajban van, így Mr. Irdatlanként azonnal a hajóra siet, ám Evelyn őt is elkapja és irányítása alá vonja. A Paar gyerekek ezalatt megküzdenek az ellenük küldött szuperhősökkel, Lucius (Fridzsiman) segítségével, akit végül szintén elkapnak. Ettől kezdve tehát a gyerekeken áll, hogy felvegyék a harcot a gonoszokkal, és megmentsenek mindenkit. Evelyn közben arra készteti a szuperhősöket, hogy térítsék el a jachtot, és irányítsák neki a városi kikötőnek, hogy ezzel végleg lejárassa őket. Azonban Will, Illana és Furi felszöknek a hajóra, és a szuperképességeiket bevetve legyőzik a gonosszá vált szüleiket, akiket megszabadítanak Evelyn hipnózisa alól. Ezután a többi szuperhős ellen vívnak ádáz harcot, de végül mindegyiküket sikeresen megmentenek a hipnózistól. Míg Bob, Fridzsiman és a gyerekek megállítják a kikötő felé száguldó hajót, Helen Evelyn nyomába ered, aki egy sugárhajtású repülőn akar kereket oldani. Egy másik szuperhős, Űr segítségével sikerül feljutnia Evelyn gépére, elkapnia őt, és egy féreglyukon keresztül visszavinnie a hajóra, ahol végre igazság elé állíttatja. A hajón jelenlévő szemtanúkat egytől-egyig lenyűgözi a szuperek páratlan hőstette. Immár, hogy világszerte elismert hősökké váltak, a szuperhősök végre valahára elérték céljukat: a kormány visszaállította eredeti, legális státuszukat. Szereposztás További magyar hangok : Bálint Adrienn, Barabás Kiss Zoltán , Baráth István , Barbinek Péter , Berecz Kristóf Uwe , Bergendi Áron, Bertalan Ágnes , Bogdán Gergő , Bókai Mária , Boldog Emese, Bordás János, Czető Roland , Czető Zsanett , Farkas Zita, Fehér Péter, Fellegi Lénárd, Galiotti Barbara, Hám Bertalan, Illésy Éva, Juhász Zoltán, Kajtár Róbert, Kapácsy Miklós , Kapu Hajnalka, Kassai Károly , Király Adrián , Kisfalusi Lehel, Kokas Piroska , Lamboni Anna , Laudon Andrea , Laurinyecz Réka, Mihályi Győző , Miklós Eponin, Molnár Judit, Moser Károly , Németh Gábor , Orosz Gergely, Oroszi Tamás, Ősi Ildikó, Papucsek Vilmos, Pál Tamás , Pekár Adrienn , Petridisz Hrisztosz , Pintér Mónika, Rosta Sándor , Sági Tímea , Sánta László , Sörös Miklós, Straub Martin, Straub Norbert , Szabó Andor, Szabó Endre, Szatory Dávid , Szrna Krisztián, Tóth Márk, Vámos Mónika, Varga Rókus , Zámbori Soma Hasonlóságok az első résszel A filmben számos olyan jelenet van, amelyek erős hasonlóságot mutatnak az első rész bizonyos jeleneteivel, vagy pedig azonos sémára épültek, mint, ahogy azt az első filmben láthattuk. A film eleje egy interjúval kezdődik, akárcsak az első részben. Ám, míg az első részben Nyúlányka, Fridzsiman és Mr. Irdatlan adott interjút, itt Rick Spender ügynök hallgatja ki Steve Tiprót, a fiút, akibe Illana bele van zúgva. A jelenet sokkal inkább a Furi-támadás című rövidfilmre hasonlít, amiben Spender ügynök szintén egy kihallgatást bonyolít le (még a párbeszédek is majdnem megegyeznek). Amikor a Paar család az Aknakukac ellen harcol, és váratlanul csatlakozik hozzájuk Fridzsiman, Mr. Irdatlan boldogan felkiált. Hasonlóan, ahogy az első filmben is tette, az Omnidroiddal való küzdelem során. Egy vacsorajelenet, ahol a család a szuperképességeik nyilvános használatáról vitatkozik, mindkét filmben előfordul. Amikor Helen felhívja Winstont, hogy közölje, vállalja a megbízást, a jelenet és a párbeszédek is hasonlóak az első film azon jelenetéhez, amikor Bob hívja fel Mirage-t a küldetés elvállalása kapcsán. Amikor Bob először fedezi fel Furi képességeit, a jelenet hasonlít a Furi-támadásra , ahol Lauri, a bébiszitter tett hasonló felfedezést. Szintén a Furi-támadás egyik jelenetére hasonlít, mikor Bob és Lucius közösen próbálják kezelni a képességeivel szórakozó babát. Amikor Elza megmutatja Bobnak az új szuperruhát, amit Furinak tervezett, hasonló jelenet már az első filmben is előfordult, csak épp Helennel. Amikor Bob és a gyerekek egy tudósítást néznek a tévében Nyúlánykáról, a tévé az első film egyik jelenetét mutatja. Amikor a film csúcspontja során Illana vállalja, hogy az akciózás helyett inkább Furira vigyáz, Bob büszkén megdicséri őt. "Az én lányom" mondja. Ugyanezt mondta Helen is neki az első részben, mikor Illana megmentette a családot a szupererejével egy robbanástól. A film majdnem ugyanúgy ér véget, mint az első rész. Amikor a Paarék szemtanúi lesznek egy újabb veszélynek, egyenként felveszik a maszkjaikat, és akcióba lendülnek, mielőtt a végefőcím elkezdődik. Megjelenés A filmet eredetileg 2019. június 21.-ei bemutatóra szánták, ám 2016 őszén bejelentették, hogy a premierjét megcserélték a Toy Story 4. 2018-as bemutatójával, mivel az utóbbi film még csupán készülő fázisban volt, és a stúdió nem tudta volna befejezni a tervezett időpontra. Így A Hihetetlen család 2-t 2018. június 15-én mutatták be először amerikaszerte. Magyarországon eredetileg 2018. július 19-én mutatták volna be, ám egy hónappal az eredeti bemutató előtt a filmet előbbre hozták július 5-re. Fourneville Fourneville település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 506 fő (2015). Fourneville Genneville, Gonneville-sur-Honfleur, Saint-Gatien-des-Bois és Le Theil-en-Auge községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lator Géza (jégkorongozó) dr. Lator Géza (Máramarossziget, 1889. – ?) magyar jégkorongozó, játékvezető, a Magyar Jégkorong Szövetség alapítója. Pályafutása A Budapesti Korcsolyázó Egylet jobbhátvédje. Játékosként öt Európa-, három világ- és egy olimpiai bajnokságon vett részt. Az Európa-bajnokságokon háromszor (1929, 1930 és 1931) végzett az 5., egyszer (1927) a hatodik és egyszer (1928) a 10. helyen, a világbajnokságokon a csúcsszereplést az 1930-ban elért 6. hely jelentette. Az 1928-as téli olimpián a 11. helyen végzett a magyar válogatottal. Az 1942-ben megalakult Magyar Országos Jégkorongszövetség első elnöke. A hazai jégkorong fejlődése érdekében végzett munkájáért 2011-ben posztumusz kitüntetésben részesült. Emmanuel Joseph Sieyès Emmanuel Joseph Sieyès abbé (Fréjus, 1748. május 3. – Párizs, 1836. június 20.) Chartres püspöki helynöke. A kiváltságosok elleni „Mi a harmadik rend?” (Qu’est-ce que le Tiers-État?) című röpirat szerzője, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, majd a Nemzeti Konvent, végül a Francia direktórium alatt az ötszázak tanácsának tagja, majd direktor, 1799-ben ideiglenes konzul, majd a szenátus elnöke. Furet szerint ő a francia forradalom legmélyebb politikai gondolkodója. Ifjúsága Sieyès Fréjus-ben született, egy helyi adószedő, Honoré Sieyès ötödik gyermekeként. A párizsi Saint Sulpice szemináriumába járt, teológiát a Sorbonne-on tanult, ahol megismerkedett a Felvilágosodás főbb gondolkodói tanaival. 1772-ben szentelték pappá, 1774-ben teológiai licenciátust szerzett. Befolyásos barátai révén Bretagne-ban kapott kanonoki állást, majd 1775-ben Jean-Baptiste Joseph de Lubersack, a bretagne-i Tréguier püspöke mellett lett titkár. 1780-ban a püspököt Chartres-ba helyezték, ahová Sieyès is követte. Bár maga is egyre jobb pozíciókba jutott először kanonok, végül már nagyvikárius (a püspököt helyettese) lett, mégis elkeserítette, hogy a nemesi származású papok könnyedén emelkedtek a ranglétrán, az egyházi tanítás babonaságai pedig kiábrándították a vallásból. „Mi a harmadik rend?” A francia társadalom rendi társadalom volt: az eltérő rendek eltérő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeztek. Az abszolút monarchia ezt a rendi berendezkedést konzerválta, a XVIII. század végén azonban a kormányzati impotencia, a rossz termés, a költséges és sokszor vesztes háborúk kiélezték a társadalmi ellentéteket és államcsőd is fenyegetett. Az 1789-es rendi gyűlés előtt a francia társadalom lelkiállapotának hű tükrözői a különböző panaszfüzetek (cahiers de doleance), illetve a röpiratok voltak, melyek tükrözték a kormányzati tehetetlenséggel szembeni elégedetlenséget. Az egyik leghíresebb röpirat a Sieyès által megfogalmazott volt. Sieyès a rendi társadalom felszámolását tűzte ki célul - a rendek helyett egy új fogalmat, a nemzetet állította előtérbe. A „Mi a harmadik rend?” a nemzet mibenlétéről, a nemzetnek és a rendiségnek egymáshoz való viszonyáról, valamint a társadalmi szerződésről értekezik. Sieyès véleménye szerint a rendi berendezkedésnek vége - csak az a kormányzat törvényes és eredményes, mely engedelmeskedik a nemzet akaratát tükröző alkotmánynak. Nemzet szerinte olyan emberi közösség, olyan „Társak testülete, akik közös törvények szerint élnek, azonos törvényhozás által képviselve”. A fiziokraták társadalomképéből indulva, úgy véli, hogy az emberi közösséget, így a nemzetet is a munka hozza létre, a közfeladatok ellátása pedig a munka egyik sajátos változata. A papi rend nem létezhet önálló rendként, mivel egyszerűen csak egy sajátos foglalkozás – emiatt a Harmadik Rend része. Polgári és politikai előjogai, semmittevése miatt azonban a Második Rend, azaz a nemesség elkülönül a nemzettől: mintegy államot alkot az államban, csak a tiszteletbeli állásokat tölti be, ráadásul úgy, hogy a tisztséget betöltők rokonait, akik egyáltalán nem töltenek be közfunkciót szintén jutalmazza a fennálló rend különböző kiváltságokkal. A nemesség egy kaszt, amely birtokolja a közfeladatok négy csoportjának, a Papság, a Talár, a Kard és a Kormányzat legjobb funkcióit. A Harmadik Rend emiatt semmi, bár szeretné, és meg is van a képessége, hogy minden lehessen. Erre a legfőbb eszköze az lenne, ha megkapná a lehetőséget, hogy ugyanannyi képviselőt küldhessen, mint a többi két rend együtt a rendi gyűlésbe , ahol a képviselők fejenként és nem rendenként szavazhatnának. A harmadik rend képviselőinek joguk van alkotmányt elfogadni, hogy orvosolják a társadalmi berendezkedés igazságtalanságait. Az újkori szerződéselméletek visszatérő kérdése volt, hogy a társadalmi szerződéssel jön-e létre a politikai közösség, vagy nem. Hobbes szerint a hatalomátruházás aktusa, azaz a szerződés megkötése hozza létre a közösséget, tehát amint a társadalmi szerződést felbontják, úgy a közösség visszahull a természeti állapotba, ahol mindenki mindenkinek farkasa. Locke szerint azonban két szerződés van, az elsőben a politikai közösség létrehozza saját magát, majd ez a közösség egy újabb aktussal átruházza a hatalmat az államra. Emiatt a második szerződés, azaz az alkotmány visszavonása, -módosítása nem jár együtt a természeti állapotba való visszahullással, ami nála különben sem az állandó harc. Sieyès Locke-ot követi, mikor kijelenti, hogy egyetlen nemzet sincs kötve a történelem folyamán kialakult berendezkedéshez, nincs semmi olyan hatalom, amely a korlátozhatja a nemzet szuverenitását. A nemzet ezért – mivel nem tud mindenki összegyűlni egy helyre – képviselőket választhat, akik létrehozhatják a nemzet új alkotmányát. A képviselők csak a nemzet akaratát képviselhetik, emiatt tilos számukra, hogy a nemzet akaratát tükröző alkotmányt létrehozó alkotmányozó nemzetgyűlés végeztével újból megválasszák őket képviselőnek a törvényhozó nemzetgyűlésbe. Hahner Péter értékelése szerint: Politikai pályafutása Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjaként Sieyès központi szerepet játszott annak az 1789. június 17-én elfogadott határozatnak a megfogalmazásában, mely kimondta, hogy a Harmadik Rend képviselőit a francia lakosság mintegy 96%-a választotta meg közvetlen szavazással – szemben az első két rend által delegált tagokkal – emiatt ők fejezik ki egyedül a nemzet akaratát. A határozat értelmében a gyűlés emiatt jogosult lett arra, hogy felvegye a Nemzetgyűlés nevet. Ezt a nevet július 9-én Alkotmányozó Nemzetgyűlésre változtatták. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés az ő érveit felhasználva vetette el a kétkamarás nemzetgyűlést és a végleges királyi vétójogot. Sieyès Idézte a király megnyitó beszédét, ahol a király kifejezte azon óhaját, hogy egy legyen a nemzettel – Sieyès szerint emiatt nem lehet elválasztani a nemzettől, mert ezzel felségsértést követnének el. A királynak nem lehet szava a törvények meghozatalában a törvényhozáson kívül, mivel erre a nemzet választott képviselői jogosultak csak. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata, melyet a király is elfogadott egyenlővé tette a polgárokat, emiatt minden polgárnak egy szavazata lehetséges. A király törvényhozáson belüli helyzetére pedig az a jellemző, hogy ő is szavazhat képviselőre, de – figyelemmel a jogegyenlőségre – neki is csak egy szavazata lehet. Amennyiben kevesebbje lenne, úgy megsértenék a király akaratát, hogy egy akar lenni a nemzettel. Amennyiben viszont több szavazata lenne - azaz az általános képviselőválasztási jogán túl vétójoggal felléphetne a törvényhozásban, akkor ez szembemenne a jogegyenlőség követelményével. Ez viszont ad absurdum a rendi felosztás visszaállításához vezetne, ahol az első két rendbe tartozó szavazatnak sokkal több érteke volt, mint a Harmadik Rendbe tartozónak. Az Alkotmány elfogadása után – Sieyès intencióinak megfelelően – az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagjai újraválaszthatatlannak nyilvánították magukat. A király szökésével, a pilnitzi nyilatkozattal és a porosz csapatok előrenyomulásával azonban az 1791-es alkotmányt a Törvényhozó Nemzetgyűlés tagjai felbontottnak tekintették (1792. aug. 10. - a királyság bukása), emiatt Sieyès tagja lehetett az 1792-1975 közötti Nemzeti Konventnek. A Nemzeti Konvent A Nemzeti Konvent tagjaként a Mocsarat támogatta, részt vett a girondiak alkotmánytervének kidolgozásában, amelyben egy alkotmánybíróság létrehozását javasolta. Jól érzékelve az erőviszonyok megváltozását, 1793-ban megváltoztatta álláspontját és a király halálára szavazott, azaz régicide, királygyilkos lett. A jakobinus terror alatt nyilvánosan megtagadta hitét. A Direktórium alatt Franciaország - folytatva a XIV. Lajos által megkezdett hódító politikát ún. testvérköztársaságok rendszerét hozta létre határai mentén. Sieyès tagja lett annak a delegációnak, mely 1795-ben megegyezett a legyőzött Hollandiával, létrehozva utóbbiból az első testvérköztársaságot, a Batáviai Köztársaságot. Sieyès aktív szerepet töltött be a Direktórium alkotmányának kidolgozásában, emiatt jakobinus terroristák 1797. április 12-én merényletet kíséreltek meg ellene. 1797 szeptemberében a baloldali direktorok által szervezett ún. fructidori államcsíny idején a hatalmát féltő Ötszázak Tanácsa beválasztotta abba a „közjót” szolgáló bizottságba, melynek feladata volt a hatalomátvétel megakadályozása. Ő nevezte ki Joseph Fouchét rendőrminiszternek. Hogy elhárítsa a Poroszország felől a franciákra irányuló fenyegetést 1798-ban berlini követnek nevezték ki. Sieyès - mint az már a „Mi a Harmadik Rend?” pamfletjéből is kiderül - a tulajdonosi rétegek helyzetének és politikai befolyásának megszilárdítására törekedett. Az ismétlődő baloldali és jobboldali puccskísérletekkel szemben konszolidálni akarta a forradalom alatt elért eredményeket. Egyre inkább egy erős egyszemélyi vezetőben kezdett el gondolkodni, aki védelmet nyújt a szélsőségekkel szemben. Először Joubert tábornoknak ajánlotta föl a hatalmat, majd annak halála után Moreau-nak, végül azonban az egyiptomi és itáliai hadszíntereken diadalmaskodó Napóleon mellett döntött. 1799-ben kulcsszerepe volt abban, hogy Napoléon Bonaparte tábornok megkaparinthatta a hatalmat. Az 1799-es alkotmány értelmében a szenátus elnöke lett, részt vett a konzulátus alkotmányának kidolgozásában. Ő lett a második konzul a háromtagú konzuli testületben, azonban hamarosan háttérbe szorult, mivel nem értett egyet Napóleon további hatalom-koncentráló törekvéseivel. Élete alkonyán A császárság alatt nyugállományban volt, de Napóleon - 1815-ös visszatérése után - kinevezte őt a Felsőház elnökévé. 1816-ban Brüsszelbe menekült a Második Restauráció elől. 1830-ban azonban visszatért Párizsba, ahol 1836-ban, 88 évesen halt meg. John Candy John Candy (Newmarket, Ontario, 1950. október 31. – Durango, Mexikó, 1994. március 4.) kanadai filmszínész, szinte kizárólag vígjátékokból ismert. Pályáját Torontóban kezdte, először a Second City Television tévésorozatban vált ismertté. Olyan vígjátékokban játszott, mint a Bombázók a seregnek, A nagy csobbanás, Jég veled, A nagy kiruccanás (1988), Űrgolyhók (1987) és a Belevaló papapótló. Egyik leghíresebb szerepe a túlságosan beszédes utazó ügynök, Del Griffith volt, aki zuhanyfüggönyökhöz árult karikákat John Hughes rendező komédiájában, a Repülők, vonatok, automobilok című filmben. Iskolai évek és a karrier kezdete John Candy egy kertvárosban született, Newmarketben (Ontario), Sidney James Candy és Evangeline (Aker) Candy fiaként. A munkáscsalád római katolikus volt. Édesapja angol-skót származású, míg édesanyja lengyel-ukrán bevándorló családból ered. Candy a Neil McNeil katolikus középiskolába járt, egy mindenki számára nyilvános iskolába Torontóban, ahol a kanadai labdarúgást játszó csapat tagja volt. Candy első kis filmszerepe az 1973-as Class of '44ben volt, ahol nem tüntették fel a stáblistában. Több, kis költségvetésű filmben játszott az 1970-es évek alatt, köztük egy bankrablásos thrillerben, a The Silent Partnerben Christopher Plummer és Elliott Gould oldalán. 1976-ban mellékszerepet alakított (Rick Moranisszal együtt) Peter Gzowski rövid életű, késő éjszakai beszélgetős tévéműsorában, a Ninety Minutes Live-ben. Ugyanabban az évben, mint a The Second City torontói ágának tagja, széles nyilvánosságot kapott az Egyesült Államokban, ami népszerűvé tette, amikor a torontói vígjáték-show-ban, a Second City Televisionben rendszeresen kezdett szerepelni. A NBC átvette a műsort 1981-ben, ami hamar rajongótábort szerzett magának. Az 1980-as évek Az utánozóképesség Candy egyik tehetsége volt, amit gyakran kamatoztatott az SCTV sorozatban. Ismert személyiségek, akiket Candy utánzott: Jerry Mathers, Divine (Glen Milstead), Orson Welles, Julia Child, Richard Burton, Darryl Sittler, Luciano Pavarotti, Jimmy the Greek, Andrew Sarris, Tip O'Neill, Don Rickles, Curly Howard, Merlin Olsen, Jackie Gleason, Tom Selleck, Gordon Pinsent, Ed Asner, Gertrude Stein, Morgy Kneele, Doug McGrath és Hervé Villechaize. 1980-ra megkezdődött filmes karrierje. Katonát játszott Steven Spielberg nagy költségvetésű filmvígjátékában, az 1941-ben, mellékszerepet (mint Burton Mercer) a The Blues Brothersben. Egy évvel később Candy Dewey Oxbergert, egy szerethető, jóindulatú újoncot játszott a hadseregben az 1981-es Bombázók a seregnek című filmben, ami abban az évben az egyik legsikeresebb film volt. A következő két évben Candy kisebb cameo-szerepet kapott a Harold Ramis által rendezett National Lampoon's Vacationben, megjelent a Saturday Night Live-ban kétszer (1983-ban házigazda volt), és ezalatt játszott az SCTV-ben is. 1983-ban Candy megkapta az Esze semmi, fogd meg jól! főszerepét, és megkeresték azzal, hogy játssza el Louis Tully könyvelő szerepét a Szellemirtókban (a film 1984-ben jelent meg), de végül nem kapta meg a szerepet, mert annak megformálásához más elképzelései voltak; a szerepet Rick Moranis kapta meg (ennek ellenére John Candy egyike volt azoknak, akik Ray Parker, Jr. slágerében, a Ghostbustersben énekelnek, amit a film számára írt). 1984-ben John Candy játszotta Tom Hanks nőcsábász fivérét a A nagy csobbanás című romantikus vígjátékban. Ezt a filmet tekintik az első olyan szerepének, amivel elfogadottá vált. Az 1980-as évek második felében Candy átlag alatti filmekben játszott (még egy beszélő ló hangját is alakította Bobcat Goldthwait komédiájában, a Hot to Trotban). Bár mellékszerepeket is játszott (például az Űrgolyhókban), lehetősége volt főszerepeket alakítani olyan vígjátékokban, mint az Önkéntesek (1985); Repülők, vonatok, automobilok; Szórd a pénzt és fuss! (Brewster's Millions, 1985); A nagy kiruccanás; Fegyvere van, veszélyes (Armed and Dangerous, 1986); Gyagyás nyomozás (Who's Harry Crumb?, 1989), Hóbortos vakáció (Summer Rental, 1985) és a Belevaló papapótló. Olyan emlékezetes szerepeket is alakított, mint a „furcsa” lemezlovas a Rémségek kicsiny boltja című zenés vígjátékban; vagy az országúti rendőr a Szezám utca: A madár nyomában című filmben. 1989-ben a producere volt és a főszerepet is játszotta az NBC szombat reggeli animációs sorozatának, aminek a címe Camp Candy volt. A műsor egy elképzelt nyári táborban játszódott, amit Candy vezetett. Ebben két gyermeke is szerepet kapott. A műsor alapján képregény is készült, amit a Marvel Comics Star Comics vállalkozása adott ki. Az 1990-es évek Az 1990-es évek elején Candy olyan kritikai és pénzügyi bukásokban játszott, mint a Nothing But Trouble (1991) (az ebben játszott szerepéért jelölték Arany Málna díjra „a legrosszabb női mellékszereplőnek”, mivel nőt alakított benne), a Delirious, és Once Upon A Crime, de olyan kirobbanó sikerekben is megjelent, mint a Rookie of the Year (nincs a stáblistában), a The Rescuers Down Under, a Reszkessetek, betörők! és a Jég veled! Candy megkísérelte új irányba terelni karrierjét, amikor drámaibb szerepeket is vállalt. Ilyen volt 1991-ben az Mama pici fia (Only the Lonely) című romantikus vígjáték, amiben Candy egy chicagói rendőrt játszik, aki hatalmaskodó anyja (Maureen O'Hara) és új barátnője (Ally Sheedy) között őrlődik. Ugyanabban az évben Candy egy déli államokból származó, kétes ügyekkel foglalkozó ügyvédet alakít egy drámai szerepben, Dean Andrews-t, Oliver Stone JFK - A nyitott dosszié című filmjében. 1991-ben Bruce McNall, Wayne Gretzky és John Candy társtulajdonosai lettek a Kanadai Futball-liga egyik csapatának, a Toronto Argonautsnak. Az ismertség nagy figyelmet keltett Kanadában a csapat iránt, akik rengeteg pénzt költöttek, még a National Football League-ban játszó játékosokat is szerződtettek, akik igen magas árat kértek. Az Argonauts megnyerte az 1991-es Grey Cup-ot, miután megverte a Calgary-t 36–21-re az utolsó mérkőzésen. Halála John Candy kóros elhízástól szenvedett egész felnőtt kora alatt. Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején további súlyt szedett fel, bár az utolsó időszakban erőfeszítéseket tett, hogy javítson egészségén. 1994-ben, mialatt az Elég a vadnyugatból! című filmet forgatták Durangóban (Mexikó), Candy felhívta Larry Smith kanadai politikust, aki a Kanadai Futball Liga megbízottja volt, és bejelentette neki, hogy eladja a csapatát. Egy késő esti vacsora után, amit Candy maga készített az asszisztensei számára és ami főtt tésztából állt, elment lefeküdni. Éjfél után, március 4-én John Candy szívinfarktust kapott és meghalt 43 éves korában. Gyászszertartását a St. Martin of Tours templomban tartották, és Culver Cityben temették el (Kalifornia), a Holy Cross temetőben. 1994. március 18-án korábbi alkalmi társulata, a The Second City különleges előadást tartott az emlékére, ezt egész Kanadában sugározták a tévében. Szellemi öröksége Az Elég a vadnyugatból!, aminek forgatása közben meghalt, 1994 nyarán jelent meg. Candy utolsó teljes filmje a Pajzs a résen, avagy a tökéletlen erő (Canadian Bacon) volt, egy szatirikus komédia Michael Moore rendezésében. A film 1995-ben jelent meg. A történetben Candy Bud Boomert, egy amerikai seriffet játszik, aki katonai inváziót indít Kanada ellen. Az 1990-es évek elején a The Magic 7 TV film számára Candy szinkronszerepet vállalt. A film animációs nehézségek miatt évekig dobozban maradt. John Candy csillagot kapott a kanadai Hírességek utcáján. 2006 májusában Candy egyike lett annak a négy, szórakoztató műfajban dolgozó embernek, akikről bélyeget adott ki a Kanadai Posta. A Blues Brothers 2000 című filmet három ember emlékének szentelték, köztük az egyik John Candy volt, aki mellékszerepet játszott az eredeti Blues Brothers című filmben. A Neil McNeil katolikus középiskolában (Toronto, Ontario) a John Candy Visual Arts Studio a tiszteletére vette fel a nevét halála után. John Candy, az iskola egyik leghíresebb diákja azt mondta évente megtartott egyik látogatása alkalmával: „A sikerem azokon az értékeken és elveken alapszik, amiket nekem a Neil McNeilben tanítottak.” Candy tiszteletére tartották a 2007-es Grey Cup-ot Torontóban, 2007 novemberében, amin Dan Aykroyd volt a házigazda. Ween 1994-ben megjelent Chocolate and Cheese című albumát „John Candy (1950-1994) kedves emlékének ajánlotta” Candy lánya, Jennifer Candy színésznő és televíziós producer. Olyan sorozatok készítésében vett részt, mint a Prom Queen és a Sam Has 7 Friends. The Vamps Diszkográfia Albumok Meet The Vamps (2014) Wake Up (2015) Night & Day (Night Editon) (2017) Középlemezek (EP) Can We Dance (2013) Wild Heart (2014) Last Night (2014) Somebody To You (2014) Oh Cecilia (2014) Wake Up (2015) The Christmas EP (2015) All Night (2016) Middle Of The Night (2017) Kislemezek (Single) Can We Dance (2013) Wild Heart (2014) Last Night (2014) Somebody To You (ft. Demi Lovato ) (2014) Oh Cecilia (Breaking My Heart) (ft. Shawn Mendes) (2014) Wake Up (2015) I Found A Girl (ft. Omi ) (2016) All Night (ft. Matoma) (2016) Middle Of The Night (ft. Martin Jensen) (2017) Hands (ft. Sabrina Carpenter & Mike Perry) (2017) Personal (ft. Maggie Lindemann) (2017) Hair Too Long (2018) Kislemezek közreműködő előadóként Beliya (ft. Vishal-Shekhar) (2016) Staying Up (ft. Matoma) (2017) Közösségi média Az együttes honlapja: http://www.thevamps.net/ Twitter @TheVampsBand @TheVampsBrad @TheVampsCon @TheVampsJames @TheVampsTristan Instagram @thevamps @bradleywillsimpson @connorball jamesmcvey thevampstris Montpézat Montpézat település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 242 fő (2015). Montpézat Laymont, Goudex, Montastruc-Savès, Le Pin-Murelet, Saint-Araille, Sajas, Sénarens és Saint-Lizier-du-Planté községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tania Lizardo Tania Lizardo (León, Guanajuato, Mexikó, 1989. október 10. –) mexikói színésznő. Élete Tania Lizardo 1989. október 10-én született Leónban. Karrierjét 2009-ben kezdte a Mujeres asesinasban. 2011-ben Maripazt alakította a Megkövült szívekben. 2012-ben Melisa szerepét játszotta a Menekülés a szerelembe című sorozatban. 2013-ban megkapta Marianela szerepét a Por siempre mi amor című telenovellában. Filmográfia Film Viaje de generación Sorozatok Nueva vida (2013) Como dice el dicho (2011-2012) Mujeres asesinas (2009) "María, pescadora" Gallienus római császár Publius Licinius Egnatius Gallienus, általánosan elterjedt néven Gallienus császár (Etruria, 218 körül – Mediolanum, 268 szeptembere) a Római Birodalom császára volt: 253-tól 260-ig apja, I. Valerianus társcsászára, majd 268-ig egyedül császár. Válságos időkben került a trónra (ld. harmadik századi válság) és csak részben birkózott meg a kihívásokkal: elődeinél jóval hosszabb ideig tudott a trónon maradni, sok katonai győzelmet aratott, de állandóan trónkövetelők léptek fel ellene és nem tudta megakadályozni, hogy a birodalom bizonyos részei elszakadjanak. Apja és valószínűleg anyja, Egnatia Mariniana is szenátori családból származott. A harmadik századi válság sajátossága volt, hogy az egymást követő császárok csak rövid ideig tudták megtartani a hatalmat. Gallienus kivétel. Valerianus hatalommegosztása fiával, Gallienusszal hatékonyabb kormányzást tett lehetővé, de Gallienus ellen is tucatnyinál több trónkövetelő lépett fel uralkodása folyamán. Bár kevés egyébre jutott ideje, mint trónja védelmezésére, a korszak más császáraitól eltérően Gallienus megértette, hogy a birodalom fenntartása az ideológiai alapok megerősítését követeli. Nem a terjedő kereszténységhez, hanem a régebbi antik hagyományokhoz nyúlt, anélkül hogy a keresztények üldözésébe fogott volna (ezért Eusebius dicsérőleg szól róla Ecclesiastia Historica című művében). Attikába utazva beavattatta magát az eleusziszi misztériumokba és másokat is erre ösztönzött. Plótinoszt, akit Ivar Lissner német történész „az utolsó antik embernek” nevezett, Gallienosz idejében az uralkodói család támogatta. Mindig is a központi területek légióira támaszkodott. Nagyobb központokat hozott létre a hátországban, ez rugalmas védekezést biztosított, míg a határnál kisebb egységeket különített el. Élete Jóannész Malalasz bizánci történetíró és a 4. századi Epitome de Caesaribus történeti munka szerint Gallienus körülbelül 50 éves volt, amikor meghalt, így 218 körül születhetett. Érmefeliratok Gallienust, illetve anyja családját, az Egnatiusokat az etruriai Falerii várossal kötik össze, ez lehetett szülőhelye is. Amikor apját császárrá kiáltották ki, arra kérte a Szenátust, hogy fiának adományozza az Augustus címet, és ezzel megossza vele a hatalmat. Valerianus a Birodalom keleti felét kormányozta, azt tűzve ki célul, hogy megbirkózzon az egyre erősödő perzsa fenyegetéssel, Gallienus pedig Itáliában maradt és a Rajnán és a Dunán túlról betörő germán támadások ellen védekezett. Ezen a módon az uralkodónak kisebb területért kellett felelnie és könnyebben a helyszínre siethetett, ha a barbár uralkodók akik ellene szegültek a birodalomnak magukkal egyenrangú partnerrel akartak tárgyalni. Uralkodásának kezdete és Ingenuus felkelése Gallienus ideje javát a rajnai tartományokban (Germania Inferior, Germania Superior, Raetia, Noricum), de majdnem bizonyos, hogy 253 és 258 között meglátogatta a Duna mellékét és Illyricumot. Eutropius és Aurelius Victor szerint energikusan és sikerrel védte a germán és gall tartományokat a germán támadóktól, amikor a birodalmat belső viszály gyengítette, mert 253-ban Valerianusnak Itáliába kellett vonulnia Aemilianus ellen. A numizmatikai bizonyítékok szerint is számos győzelmet aratott ott, és erre az időszakra teszik egy daciai győzelmét is. Még a vele ellenséges latin források is említik győzelmeit ebben az időszakban. 255-ben és 257-ben közt ismét consul volt. Ez talán arra utal, hogy ezekben az években futólag meglátogatta Rómát, de erről nem maradt fenn feljegyzés. Dunai kirándulása idején (Drinkwater szerint 255-ben vagy 256-ban) Caesarrá nevezte ki idősebbik fiát, II. Valerianust, és így maga és I. Valerianus örökösévé tette. A fiú valószínűleg részt vett a hadjáratban apja oldalán, majd amikor Gallienus 257-ben nyugatra ment a rajnai provinciákba, a császári fennhatóság képviselőjeként hátramaradt a Dunánál. Valamikor 258 és 260 közt ( a pontos időpont nem ismert), Gallienusnak szembe kellett néznie az uralkodása elleni első lázadással. Ingenuus, aki a pannoniai tartományok legalább egyikét kormányozta, magának követelte a bíbort, kihasználva, hogy Valerianust lefoglalta I. Sápúr szászánida király támadása keleten, miközben Gallienust is problémák kötötték le nyugaton. II. Valerianus meghalt a Dunánál, valószínűleg 258-ban, és haláláert vagy Ingenuus volt felelős, vagy tévesen annak tartották. Egy másik vélemény szerint Ingenuus, Regalianus és Postumus lázadásának kiváltója Valerianus veresége és foglyul esése volt az edesszai csatában Bármelyik eset is igaz, Gallienus sebesen cselekedett: fiát, Saloninust Caesarként a mai Kölnben hagyta, Albanus (vagy Silvanus) felügyelete alatt, a katonai parancsnokságot Postumusra bízva. Ezután sietve átvonult a Balkánon az Aureolus vezette új lovassereggel (comitatus) és Mursa vagy Sirmium mellett legyőzte a trónbitorlót. A győzelem főleg a lovasságnak és briliáns parancsnokának volt köszönhető. Ingenuust saját testőrei ölték meg, vagy öngyilkosságot követett el, miután székhelye, Sirmium elesett. Az alemann támadás Valamikor 258 és 260 közt az alemannok és más germán törzsek nagy erejű támadást intéztek a birodalom ellen. A támadókat valószínűleg az bátorította fel, hogy a határokat védő katonai erőt meggyengítette, hogy a csapatokat Gallienusnak Ingenuus ellen kellett hátravonnia. Elsőnek a frankok törtek be az Alsó-Rajnán át Galliába. Egy csapatuk egészen Hispania déli részéig jutott és kifosztotta Tarracót (a mai Tarragona). Ezután az alemannok törtek be, valószínűleg Agri Decumates provincián keresztül (a Felső-Rajna és Felső-Duna között), őket pedig valószínűleg a iutungok követték. Miutan felprédálták Germania Superiort és Raetiát (a mai Dél-Franciaország és Svájc egy része), a támadók Italiára vetették magukat. Hannibál óta, azaz több, mint 500 éve ez volt az első külső támadás Itália ellen. A támadók egészen Róma közeléig jutottak, ahol a Senatus által a helyi egységekből (valószínűleg a praetorianusokból és a polgárokból sebtében felállított sereg fogadta és verte vissza őket. Visszavonulóban a mai Milánó közelében Gallienus seregébe üköztek, amely a mediolanumi csatában legyőzte őket. Gallienus vagy Galliából volt visszatérőben, ahol a frankok ellen harcolt, vagy a Balkánról jött. A iutungoknak zsákmányukkal és foglyaikkal együtt sikerült visszavonulniuk az Alpok mögé, de a mediolanumi csata döntőnek bizonyult. A következő tíz évben az alemannok nem háborgatták a birodalmat. Egy 19. századi történész szerint a Senatus önálló akciója felkeltette Gallienus gyanakvását és féltékenységét és ennek következtében vesztették el a szenátorok katonai vezetői posztjaikat. Regalianus felkelése Az alemann invázió körül történt, hogy Regalianus, Illyricum katonai parancsnoka magának követelte a trónt. A lázadás oka nem ismert, az események egyedüli forrása, a Historia Augusta sem szolgál hihető magyarázattal. Elképzelhető, hogy a felkelés azon provinciák elégedetlenségét tükrözte, amelyek úgy érezték, védelmüket elhanyagolják. Regalianus mintegy hat hónapig bitorolta a hatalmat és még érméket is veretett saját arcképével. Nemi sikert ért el a szarmaták ellen, a Pannoniat elözönlő roxolánok azonban megdöntötték uralmát és maga Regalianus is meghalt, amikor a támadók elfoglalták Sirmiumot. Voltak feltételezések, hogy talán maga Gallienus hívta a roxolánokat Regalianus ellen, más történészek szerint azonban ez valószínűtlen. Feltételezik azt is, hogy a támadást végül Gallienus állította meg Verona közelében és hogy ő maga irányította az elpusztított tartomány újjáépítését. Valerianus fogsága, Macrianus felkelése A birodalom keleti részében Valerianus komoly bajokkal állt szemben. „Szkíták” egy serege tengeri tamadást intézett Pontus (a mai Törökország északi részében) ellen. Miután felprédálták Pontust, dél felé fordultak, Cappadocia provinciába. Valerianus ellenük vezette csapatait, de kudarcot vallott, talán, mert seregére nagy csapást mért egy járvány, és részben mert ugyanakkor I. Sápúr szászánida király lerohanta Észak-Mezopotámiát. 259-ben vagy 260-ban Valerianus vereséget szenvedett az edesszai csatában és fogságba esett. Sápúr seregei elözönlötték Ciliciát és Cappadociát és a győzelmi feliratok szerint 36 várost fosztottak ki. Az áradat csak akkor fordult vissza, amikor egy Callistus (Ballista) nevű tiszt és egy Fulvius Macrianus pénzügyi tisztviselő erőfeszítéseinek köszönhetően a keleti légiók maradványai és Odenathus palmyrai lovasai a betolakodók ellen fordultak. Nœux-les-Mines Nœux-les-Mines település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 12 188 fő (2015). Nœux-les-Mines Verquigneul, Barlin, Drouvin-le-Marais, Hersin-Coupigny, Houchin, Labourse, Mazingarbe, Sains-en-Gohelle és Verquin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Port Louis–Mahébourg-vasútvonal A Port Louis–Mahébourg-vasútvonal egy 60,2 km hosszú, normál nyomtávolságú megszűnt vasútvonal Port Louisés Mahébourg között Mauritiusban . A vonal normál nyomtávolságú, nem villamosított. 1964-ben zárt be a gazdaságtalan működés miatt. Biljača Biljača (cirill betűkkel Биљача, albánul Bilaçi) egy falu Szerbiában, a Pcsinyai körzetben, a Bujanovaci községben. Népesség 1948-ban 1 695 lakosa volt. 1953-ban 1 773 lakosa volt. 1961-ben 1 613 lakosa volt. 1971-ben 1 881 lakosa volt. 1981-ben 2 349 lakosa volt. 1991-ben 2 534 lakosa volt 2002-ben 2 036 lakosa volt, akik közül 1 704 albán (83,69%), 163 szerb (8%), 8 cigány, 2 macedón, 2 magyar (0,39%), 16 ismeretlen, a többi nem nyilatkozott és egyéb nemzetiségű. Riesz Frigyes Riesz Frigyes (Győr, 1880. január 22. – Budapest, 1956. február 28.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Riesz Marcell matematikus bátyja. Legfontosabb fölismerése az, hogy a függvények közötti összeadás, számmal szorzás és skaláris szorzás műveletét alkalmasan definiálva, a függvények egy széles osztálya ugyanúgy viselkedik, mint a vektorok. E gondolat jelentőségének fölismerésével Riesz Maurice René Fréchet-vel és Stefan Banachhal együtt a funkcionálanalízis megalapítójává vált. (A funkcionálanalízis az algebra, az analízis és a geometria módszereit egyesítő átfogó elmélet.) Kutatási területe: klasszikus analízis és funkcionálanalízis (függvényterek, absztrakt lineáris terek, lineáris operátorok, Fourier-sorok, szubharmonikus függvények). Az általános topologikustér-fogalom bevezetésének egyik kezdeményezője. Életpályája Felsőfokú tanulmányokat a zürichi műegyetemen (1897-99), a budapesti egyetemen (1899-1901) és a göttingeni egyetemen (1901-02) folytatott. Rövidebb ideig középiskolában tanított, majd a kolozsvári egyetemre került (akkori Ferenc József Tudományegyetem), mely a trianoni békeszerződés miatt 1921-ben Szegedre költözött. Riesz a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Karán a Matematikai Intézet, 1929-től Bolyai Intézet vezető professzora volt 1946-ig. Amikor 1940. október 19-én a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, Riesz nem ment oda idős kora miatt, hanem átkérte magát az éppen megalakuló Horthy Miklós Tudományegyetemre, s vezette továbbra is a Bolyai Intézetet. A Matematikai és Természettudományi Kar dékáni tisztét 1921/22-ben töltötte be, rektori megbízatást 1925/26-ban és 1944/45 második szemeszterében vállalt. Az 1945/46-os tanévben Riesz Frigyes ajánlatot kapott a budapesti egyetemtől a felélesztett egykori Suták Intézet vezetői posztjára, neve már 1936-ban, Suták József nyugdíjazásakor is felmerült, akkor azonban gazdasági okok miatt a tanszék működése szünetelt (ez elég gyakran előfordult a két világháború közti gazdasági válságokkal sújtott időszakokban). Neumann János is úgy látta jónak, ha a Szegeden létrejött világhírű matematikai centrum együtt marad, Riesz, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla. 1946-tól haláláig a budapesti tudományegyetemen (akkori Pázmány Péter Tudományegyetem, majd 1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) tanszékvezető egyetemi tanárként működött. Egyetemi oktatás a szegedi Bolyai Intézetben Az 1920-as, 1930-as években Riesz tartotta a differenciál- és integrálszámítás előadásokat, s a hozzájuk tartozó gyakorlatokat. Haar Alfréd az algebra és a számelmélet előadásokon, gyakorlatokon kívül a valószínűségszámítást is leadta. Ábrázoló geometriai előadásai és gyakorlatai révén Radó Tibor is besegített. Felváltva hirdették meg a differenciál-egyenleteket, az integrálegyenleteket és a variációszámítást. A felsőbb analízis kurzusait, Valós függvénytan, Fourier-sorok, Komplex függvénytan, áttekintve egy új tudomány, a funkcionálanalízis megszületése tárult az akkori hallgatók elébe. Riesz Frigyes nem tudván megbarátkozni Lebesgue eljárásával a róla elnevezett integrál bevezetésére, előadásaiban is folytatta a korábban elkezdett munkát a Lebesgue-integrál felépítésének átalakítására. Kétségtelen, hogy 1930 táján Szeged volt a világon az a hely, ahol a klasszikus függvénytant és a funkcionálanalízist - az utóbbit in statu nascendi - a legmagasabb színvonalon lehetett tanulni. Nem véletlen, hogy Marshall Stone, a Harvard egyetem professzora, a funkcionálanalízis első monográfiájának a szerzője Szegedre küldte tanulni munkatársát, Edgar R. Lorch-ot. Riesz meghirdette a Függvényoperációk, majd a Hilbert terek elmélete és az Integrálegyenletek című előadásokat is. Mindezek az 1940-es évek végére könyvvé ötvöződtek és megszületett a funkcionálanalízis átfogó, példátlan sikerű tankönyve Riesz Frigyes és hazai tanítványa, Szőkefalvi-Nagy Béla tollából, a kötet 1952-ben jelent meg először francia nyelven (lásd kötetei közt i.m.). Matematikai munkássága A szegedi egyetemen a matematikai élet felvirágoztatásában tagadhatatlanul úttörő szerepe volt. Ebben a tekintetben különösen nagy jelentőségű a Haar Alfréddal közösen indított Acta Scientiarum Mathematicarum című szakfolyóirat, mely a mai napig világszínvonalú a matematikai szaklapok között. Kutatásai szerteágazóak, de nagyrészt az analízis témakörébe tartoznak. 1905 -ben lineáris halmazelméleti tételeket általánosított n dimenziós terekre. Több alapvető jelentőségű tételt fogalmazott meg és bizonyított be a valós függvénytan területén. Az elsők között volt a Lebesgue-integrál fogalmának továbbfejlesztői között. Ő volt a funkcionálanalízis egyik megalapítója. Szőkefalvi-Nagy Bélával írt monográfiája máig a témakör nagy klasszikusa. Maurice Fréchet mellett ő a topologikus terek elméletének egyik megalapozója is. A többváltozós függvénytanban elért eredményei nyomán a potenciálelmélet új fejezetei nyíltak meg. Legismertebb eredménye a valós függvénytan köréből ismert Riesz-Fischer-tétel. Kötetei Les systèmes d'équations linéaires à une infinité d'inconnues. Paris, 1913. VI, 182 p. Leçons d'analyse fonctionnelle. Szőkefalvi-Nagy Bélával. Budapest, 1952. 448 p Tanulmányai facsimile kiadásban: Riesz Frigyes összegyűjtött munkái. 1-2 köt. Budapest, 1960. 1601 p. Tanulmányai Über einen Satz der Analysis Situs. Math. Ann. 1904. Über die Approximation einer Funktion durch Polynome. Jahresber. d. Deutsch. Math. - Vereinigung 1908. Untersuchungen über Systeme integrierbarer Funktionen. Math. Ann . 1910. Sur les suites de fonctions analytiques. ASciMathSze 1922-23. Über die linearen Transformationen des komplexen Hilbertschen Raumes. ASciMathSze 1930–32. Sur l'existence de la dérivée des fonctions monotones et sur quelques problémes qui s'y rattachent. Uo. 1930–32. Über Slitze von Stone und Bochner. ASciMathSze 1932-34. Sur les fonctions des transformations hermitiennes dans l'espace de Hilbert. Uo. 1934-35. Sur quelques notions fondamentales dans la théorie générale des opérations linéaires. Ann. Math. 1940. Sur la théorie ergodique. Comm. Math. Helv. 1944-45. Irodalom Szőkefalvi-Nagy Béla: Riesz Frigyes tudományos munkásságának ismertetése. Matematikai Lapok , 1949/50. 170-182 p. (Műveinek jegyzékével.) Szőkefalvi-Nagy Béla : Riesz Frigyes. Magyar Tudomány , 1980 Sain Márton ( 1974 ): Matematikatörténeti ABC. Tankönyvkiadó, Budapest. Csákány Béla – Varga Antal: Matematika. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 380-402. p. Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső . Riesz Frigyes lásd 404. p. ISBN 963-482-037-9 Császár Ákos (1998): Magyar származású matematikusok hozzájárulása a matematika fejlődéséhez. Természet Világa , Matematika Különszám. 3–10. oldal Magyar tudós-mérnök életrajzi lexikon . (Nagy F. főszerk., Bérczi Sz. és mtrsai, szerk.) (1986): Magyarok a Természettudomány és technika történetében. Országos Műszaki Könyvtár. Magyar tudós és mérnök életrajzi lexikon. (ISBN 963-592-547-6), újabb kiadása 1997-ben ISBN 963-85433-5-3) Kitüntetései, elismerései MTA nagydíj (1945) Kossuth-díj (1949) Kossuth-nagydíj (1953) Magyar Örökség díj (2010) MTA levelező (1916), rendes (1936), tiszteleti (1955) tagja a párizsi, a müncheni és a lundi akadémiának is tagja volt, a szegedi, a budapesti és a párizsi egyetem is díszdoktorává avatta, a 30306 Frigyesriesz nevű kisbolygót róla nevezték el. Gallina Károly Gallina Károly (1907 – 1986. szeptember) válogatott labdarúgó, kapus. Pályafutása Klubcsapatban A Nemzeti FC labdarúgója volt. Bátor, megbízható kapus, volt, aki minden téren az átlag felett teljesített. Kiváló volt a labdafogása és a helyezkedése a kapuban. Öklözései és kifutásai is magabiztosak voltak. 1934-ben egy súlyos fejsérülés miatt kénytelen volt az élvonalbeli szerepléstől visszavonulni. Ezt követően alacsonyabb osztályú csapatokban játszott csatár poszton. A válogatottban 1927 és 1931 között három alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Legmeggyőzőbb teljesítményét második válogatott mérkőzésén Ausztria ellen nyújtotta 1931. május 3-án. A találkozó 0–0-s döntetlennel zárult. 2001-es Nickelodeon Kids’ Choice Awards Ez a tizennegyedik Nickelodeon Kids’ Choice Awards. amelyet 2001. április 21-én rendeztek Barker Hangar, Los Angeles, Kaliforniában. Győztesek és jelöltek Kedvenc filmszínész Jim Carrey - A Grincs Eddie Murphy - Bölcsek kövére 2. – A Klump család Martin Lawrence - Gagyi mami Tom Cruise - Mission: Impossible 2 Kedvenc filmszínésznő Drew Barrymore - Charlie angyalai Halle Berry - X-Men – A kívülállók Janet Jackson - Bölcsek kövére 2. – A Klump család Cameron Diaz - Charlie angyalai Kedvenc film A Grincs Bölcsek kövére 2. – A Klump család Gagyi mami Charlie angyalai Kedvenc hang egy animációs filmből Susan Sarandon - A fecsegő tipegők Párizsban Mel Gibson - Csibefutam David Spade - Eszeveszett birodalom Kevin Kline - Irány Eldorádó Kedvenc Tv színész Carson Daly - Total Request Live Nick Cannon - Sok hűhó Drew Carey - The Drew Carey Show Jamie Foxx - The Jamie Foxx Show Kedvenc Tv színésznő Amanda Bynes - Amanda show Brandy Norwood - Moesha Sarah Michelle Gellar - Buffy, a vámpírok réme Melissa Joan Hart - Sabrina, a tiniboszorkány Kedvenc Tv show Már megint Malcolm Jóbarátok Hetedik mennyország Sabrina, a tiniboszorkány Kedvenc rajzfilm Fecsegő tipegők Pindúr pandúrok Hé, Arnold! A Simpson család Kedvenc együttes Destiny’s Child Backstreet Boys ’N Sync Baha Men Kedvenc férfi énekes Bow Wow Sisqó Will Smith Ricky Martin Kedvenc női énekes Britney Spears Christina Aguilera Pink Jennifer Lopez Kedvenc banda Blink-182 Creed Dixie Chicks Red Hot Chili Peppers Kedvenc dal Baha Men - Who Let the Dogs Out? Britney Spears - Oops! … I Did It Again Bow Wow - Bounce with Me ’N Sync - Bye Bye Bye Kedvenc videó játék Tony Hawk's Pro Skater 2 Pokémon Frogger 2: Swampy's Revenge Crash Bash Kedvenc emelkedő sztár Aaron Carter - Aaron's Party (Come Get It) Lucy Liu - Charlie angyalai Marion Jones - 2000. évi nyári olimpiai játékok Jessica Alba - Sötét angyal Best Burp Cameron Diaz Wannabe díjas Tom Cruise Aaron Lennon Aaron Justin Lennon (Leeds, 1987. április 16. –) angol válogatott labdarúgó, a Burnley középpályása. Egyike a Premier League legalacsonyabb, egyben leggyorsabb játékosainak. Pályafutása Leeds United Lennon profi pályafutását a nagy múltú helyi klubnál, a Leeds United-nél kezdte, ahol ő lett a Premier League-ben valaha pályára lépett legfiatalabb játékos. Első mérkőzésén, 2003 augusztusában 16 éves és 129 napos volt. Ellenfelük a White Hart Lane-en a Tottenham Hotspur volt, a Leeds 2–1-re kapott ki. Mielőtt a felnőtt csapatba került, a Leeds akadémiájának tagja volt. Egyetlen gólját 2004 karácsonyán a Sunderland ellen szerezte. A Leeds anyagi gondjai miatt – sok más kitűnő játékosa mellett – 2005-ben Lennont is eladta a Tottenham Hotspur-nek. Tottenham Hotspur Lennon 2005 nyarán érkezett a klubhoz 1 millió fontért. 2005. augusztus 27-én debütált egy Chelsea elleni elveszített meccsen. 2006. március 18-án megszerezte első Spurs gólját a bajnokságban a Birmingham City ellen, idegenben. A szezonban még egyszer, 2006. április 30-án volt eredményes a Bolton ellen. Csapata az ő góljával nyerte meg a találkozót. A 2005-2006-os szezonban jelölték a PFA Év Fiatal Labdarúgója díjra, de végül a Manchester United csatára, Wayne Rooney végzett az első helyen. 2006. március 28-án meghosszabbította szerződését 2010-ig. A következő szezonban ismét jelölték az Év Fiatal Labdarúgója díjra, de csak harmadik lett a manchesteres Cristiano Ronaldo és az arsenalos Cesc Fàbregas mögött. A szezonban öt gólt szerzett: 2006. november 5-én a Chelsea ellen győztes gólt a White Hart Lane-en, november 26-án a Wigan ellen, 2007. január 17-én a Cardiff City-nek a FA-kupában, február 25-én ismét a bajnokságban a Bolton ellen, majd április 12-én az UEFA-kupában a Sevilla ellen volt eredményes. 2007. január 8-án újabb 5 és fél évre szóló szerződést írt alá, így 2012-ig előreláthatóan a klubnál marad. 2008. január 22-én a 60. percben gólt lőtt az Arsenal ellen az Angol Ligakupa elődöntőjének második mérkőzésén. A Tottenham 5–1-gyel megnyerte a mérkőzést, és ezzel bejutott a döntőbe, ahol a Chelsea-t győzték le 2–1-re. A 2008-09-es szezon kezdetén megkapta a 7-es számú mezt, korábban a 25-ös szám volt az övé. A szezonban először 2008. október 29-én szerzett gólt az Arsenal ellen a bajnokságban. Az ő góljával szerzett pontot a csapat az Emirates stadionban; Lennon a 94. percben talált be az ellenfél kapujába, így a végeredmény 4–4 lett. 2008. november 23-án gólpasszt adott Roman Pavljucsenkónak a Blackburn Rovers ellen; ezzel a góllal nyert a csapat hazai pályán. Válogatottság Lennon először 2005 októberében kapott meghívást az angol U21-es válogatottba, 2006. május 8-án pedig a 2006-os világbajnokságra készülő angol válogatott keretébe. Az angol B válogatottban 2006. május 25-én a Fehéroroszország elleni mérkőzésen a Meccs Játékosának választották. A világbajnoki felkészítő mérkőzést a Madejski stadionban, Reading-ben játszották, az angolok 2–1-re veszítettek. Az angol válogatottban június 2-án debütált Jamaica ellen, második félidei csereként lépve pályára. A meccset Anglia nyerte 6–0-ra. Első világbajnoki szereplésére Trinidad és Tobago ellen került sor a 2006-os világbajnokságon. Lennon csereként lépett pályára ezen a mérkőzésen, amit Anglia 2–0-ra megnyert. Következő mérkőzése a Portugália elleni negyeddöntő volt, a sérült David Beckham helyére állt be, majd őt Jamie Carragher váltotta a büntetőpárbaj előtt, amit 3–1-re elveszítettek (Carraghar kihagyta a saját tizenegyesét). A 2008-as Európa-bajnokság selejtezőjében is játszott, Andorra ellen is csereként lépett pályára, és előkészítette Peter Crouch második gólját. Lennon először 2007. március 24-én volt kezdő az Izrael elleni Eb-selejtezőn. Sikerei, díjai Tottenham Hotspur Angol Ligakupa - 2008 Statisztika Utolsó frissítés: 2017. február 11. Források és jegyzetek Aaron Lennon TheFA.com „Tottenham 0-2 Chelsea”, BBC Sport, 2005. augusztus 27. „Birmingham 0-2 Tottenham”, BBC Sport, 2006. március 18. „Tottenham 1-0 Bolton”, BBC Sport, 2006. április 30. „Tottenham 2-1 Chelsea”, BBC Sport, 2006. november 5. „Tottenham 3-1 Wigan”, BBC Sport, 2006. november 26. „Tottenham 4-1 Bolton”, BBC Sport, 2007. február 25. „Lennon signs long-term Spurs deal”, BBC Sport, 2007. január 8. „Tottenham 5-1 Arsenal”, BBC Sport, 2008. január 22. „Tottenham 2-1 Chelsea”, BBC Sport, 2008. február 24. „Arsenal 4-4 Tottenham”, BBC Sport, 2008. október 29. „Tottenham 1-0 Blackburn”, BBC Sport, 2008. november 23. Riethnordhausen (bei Erfurt) Riethnordhausen település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Paemanok Paemanok, ókori germán néptörzs Galliában, a Mosától keletre, amely a condrusokkal, a caeraesusokkal és az eburonokkal együtt mintegy 40 000 embert állított ki Julius Caesar ellen. Nevüket Luxemburg egyik megyéje őrizte meg[forrás?], Julius Caesar tesz említést róluk. WS-Policy WS-Policy egy specifikáció, amely lehetővé teszi a webszolgáltatások számára, hogy XML-t használjanak a házirendjeik (biztonsági házirend, szolgáltatás minőségi házirend, stb.) közzétételére, továbbá a webszolgáltatás felhasználóinak számára, hogy meghatározzák az ő házirend követelményeiket. A WS-Policy a W3C 2007 szeptemberi ajánlása. A WS-Policy egy specifikáció halmazt reprezentál. Ezek írják le a biztonsági (és egyéb üzleti) házirendek képességeit és megszorításait a köztes szereplőkre és a végpontokra vonatkozólag (pl. a szükséges biztonsági tokenek, a támogatott kódolási algoritmusok, és titkosítási szabályok) és azt, hogy hogyan kapcsolhatók össze a házirendek a szolgáltatásokkal és végpontokkal. Házirend érvényességvizsgálata Az érvényességvizsgálat lehet követelménye egy webszolgáltatásnak vagy lehet a webszolgáltatás házirend hirdetése is. Operator tagek Két "operator" (XML tag) használható egy házirend összeállításkor az utasítások készítéséhez: wsp:ExactlyOne - ellenőrzés arra, hogy csak is egy gyere csomópont elégíthető ki. wsp:All - ellenőrzés arra, hogy az összes gyerek csomópont állítás ki lett-e elégítve. Logikailag egy üres wsp:All tag esetén nincs érvényesség vizsgálat. Házirend metszet képzés A házirend metszet egy új házirend, amely eleget tesz mindkét követelménynek és képességnek, vagy ha a házirendek nem kompatibilisek egymással, akkor ez mindkét oldalról felderíthető. Gyakran rokon értelmű érvényességvizsgálatok is inkompatibilisek lehetnek a házirend metszet képzés során. Ez könnyen magyarázható azzal a ténnyel, hogy a házirend metszet képzés egy szintaktikai megközelítés, nem keverendő össze az érvényességvizsgálatok szemantikájával. Továbbá figyelmen kívül hagyja az érvényességvizsgálat paramétereit is. Ellentétben azzal, amit a neve sugall, a házirend metszet nem egy halmazelméleti metszet képzés, csak meglehetősen hasonló dolog. Nevetlenfalui Aranykalász Dal- és Néptáncegyüttes A Nevetlenfalui Aranykalász Dal- és Táncegyüttes 1987-ben alakult dalolni, táncolni szerető emberekből, kik azt vallották: minden népnek, nemzetnek a saját népzenéje, néptánca, második anyanyelve vagy egyenlő az anyanyelvvel, ápolni, gondozni kötelességünk. Előzmények A kórus 1967-ben alakul meg öt község – Batár, Akli, Aklitanya, Aklihegy és Nevetlenfalu lakosainak összefogásából. A 70 tagú énekkar elsősorban kolhozistákból és falusi értelmiségből állt, akik munka után hetente kétszer látogatták a próbákat. 1970-ben a nevetlenfalui kultúrház élére új igazgatókén Kosztya Margit kerül, aki immár hosszú évtizedek óta szívén viseli a tiszántúli falvak magyar népi hagyományainak ápolását, a magyar kultúra megőrzését és továbbvitelét. Még ebben az évben új művészeti vezető kerül a művelődési házba Lehotai Katalin személyében, aki az ungvári zeneművészeti szakiskola karmesteri szakán végzett, így szakemberként állt a vegyes kórus élén. 70-ről 33-ra csökkentette a létszámot, és csak azok maradtak, akik nemcsak szerettek, hanem tudtak is énekelni. Több magyar népdalfeldolgozással bővítette a műsort. Még abban az évben 12 tagú tánccsoport alakul Kosztya Margit vezetésével. Magyar néptáncokat tanít be, a megfelelő színpadi ruhákat a helyi kolhoz varratja. 1982-ben ismét változás történt a kulturális berkeken belül. Kosztya Margit a Komszomol Kolhoz kultúr-tömegmunkáért felelős elnökhelyettese lett. Azzal a céllal változtatott munkahelyet, hogy megvalósítsa nagy álmát: egyesíteni akarta a vegyes kórust és a tánccsoportot. 1985-ben a gazdaság élére Engi Gábor került, aki előzőleg párttitkárként tevékenykedett a szomszédos Határőr Kolhozban. Ő is úgy látta, a környező falvak hagyományait csak úgy őrizhetik meg, ha kigazdálkodják a pénzt egy önálló dal- és táncegyüttes létrehozására. 1986 októberében meg is alakul, amelyet egy 10 tagú zenekar kísér Huszti József vezetésével. Utóbbiakat a beregszászi gyermek-zeneiskolából szerződteti a kolhoz szakszervezete. Érdekes megemlíteni, hogy akkor a zenekar tagjainak 20, a vezetőnek pedig 60 rubelben állapították meg a bérét. Névválasztás 1987-ben valakinek eszébe jutott, hogy az együttesnek nincs neve. Ekkor jött az ötlet, hogy mivel a formáció életre hozása a Komszomol Kolhoznak köszönhető, amely élen járt a szemesek termelésében és a tagok zöme is mezőgazdasági dolgozó, legyen Aranykalász Dal- és Táncegyüttes a neve. A döntést egyhangúlag elfogadták. A kolhoz első embere a gazdaság tiszta jövedelmének 3%-át fordította a hagyományőrző együttes működtetésére. Elkezdődött a vetélkedés a kárpátaljai magyar gazdaságok művészeti együttesei között. A megyei szemléken a mezővári, csepei, nagypaládi, tiszapéterfalvai és más műkedvelő csoportok mellett a nevetlenfalviak is kitettek magukért. Első külföldi fellépés 1988-ban megérkezett az első külföldi fellépésre szóló meghívás. Fehérgyarmat és Szatmárcseke után a romániai Szentegyháza és Kökényesd, majd egy észtországi út következett Tallinnba. A rendszerváltás után Ukrajna függetlenné válásának első évfordulóján a kijevi kultúrpalotában rendezett ünnepségen Kárpátalja magyarságát az Aranykalász Dal- és Táncegyüttes képviseli. Az 1991-es év 28 koncertet és fellépést hozott az együttes életébe. Még abban az évben megkapják a Kiváló Népi Együttes címet is. 1991-től új vezetővel dolgozott tovább az énekkar és a zenekar. Az énekkart Király Kálmán, a Chișinăui Konzervatórium friss diplomás, tehetséges, fiatal karnagya vezette tovább. A zenekart a Beregszászi Zeneiskola tapasztalt tanára, Kunák László vezette. A mezőgazdasági nagyüzem nevesítette vagyonát. Földet kaptak az együttes tagjai is. Egyre kevesebb lett a szabadidő, megszűnt az anyagi támogatás. 1996-ban volt az énekkar utolsó külföldi vendégszereplése ebben a felállásban. 1997-ben még itthon volt néhány közös fellépés és 1997 őszén az énekkar felbomlott. Az utódgazdaság a Nevetlenfalui Kft. még 2002-ig finanszírozta a tánccsoport és a kísérő zenekar utaztatásait. 2003-tól már csak a tánccsoport működik mind a mai napig. A zenei kíséret már csak felvételről szól. A színvonalat a tánccsoport megtartotta, a népi címet folyamatosan megvédte. Az együttes házatáján mindig gondosan ügyeltek az utánpótlás-nevelésre. Különböző korú csoportokban foglalkoztak a gyerekekkel és fiatalokkal, így az együttesnek mindig volt utánpótlása. A nevetlenfalui művészeti együttes így érte el megalakulásának 20. évfordulóját, amelyet 2007-ben, koncert keretében ünnepelt. Napjainkban A Nevetlenfalui Községi Tanács döntése értelmében a mindenkori éves költségvetésből elkülönítenek az együttes fennmaradásának megőrzése érdekében. A próbák és a Községházán folynak, és hosszú kihagyást követően 2012-ben ismét vendégszereplésre hívják meg a megfiatalodott, szerkezetileg igen csak átalakult együttest Magyarországra. Mivel nem szerveződött fiatal vegyes-kórus, talán ezért alakult meg a Nevetlenfalui Arany Alkony Nyugdíjasklub, az egykori Aranykalász oszlopos tagjaiból. A népi zenekar 5 tagot foglal magában. Vezetője Török Sándor. A Nevetlenfaluhoz tartozó települések: Akli, Akli Hegy, Új Akli és Batár. Ezen kis régiók kultúrház Igazgatói: Akli ( Csetneki Ferenc), Batár ( Fudella Ivett ), Új Akli ( Török Sándor ), Nevetlenfalu ( Máté János ). Fellépés-kronológia 1987: Csepe, Tiszapéterfalva, Nagypalád, Mezővári - baráti vendégszereplések. 1988: Szatmárcseke ( Magyarország ) - Kölcsey Ferenc halálának 150. évf. alkalmából megrendezett országos emlékünnepség. Tiszabecs ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. A "Komszomol" kolhoz 40 éves népünnepély az Aklihegyen. 1989: Mezőkeresztes ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Fehérgyarmat ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Nagyszőlős - járási "Arany Ősz" népünnepély. 1990: Kökényesd ( Románia ) - baráti vendégszereplés. Glibake (Csernyivci megye) - országos nemzetiségi folklór fesztivál. Ungvár - népi tehetségek fesztiválja. Szentegyáza, Homoródalmás, Zetelaka ( Románia ) - baráti vendégszereplés. 1991: Beregszász - műkedvelő csoportok seregszemléje - megkaptuk a népi címet . Ököritófülpös ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Salánk - Mikes-napok. Szentegyháza ( Románia ) - Nárcisz-fesztivál. Gyertyóagyfalu, Farkaslaka ( Románia ) - baráti vendégszereplés. Kijev - Ukrajna függetlenségének I. évfordulója, országos koncert, központi TV élő adása a Kultúrpalotából. 1992: Visk ( Huszti járás ) - IV. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál. Tarpa ( Magyarország ) - népzenei együttesek fesztiválja. Ungvár - ünnepi koncert Ukrajna függetlenségének II. évfordulója. Ipolyszakállas ( Szlovákia ) - baráti vendégszereplés. Fehérgyarmat ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Tallin, Tartu ( Észtország ) - egy hetes ünnepségsorozat a finn-ugor napok keretében. Ungvári TV stúdiófelvétel. 1993: Beregszász - V. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál. Szolyva - nemzetiségi folklórfesztivál. Bogdán ( Románia ) - nemzetiségi néptánc találkozó. Csorna ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Budapest ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Beregszász - "Ki mit tud?" vetélkedő sorozat. 1994: Szolyva - területi nemzetiségi folklórfesztivál. Pécs ( Magyarország ) - határon túli magyarok fesztiválja. Bicsérd ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Tiszapéterfalva - I. Kárpátaljai Magyar Népzene és Néptánc Tábor. 1995: Kökényesd, Halmi, Túrterebes ( Románia ) - baráti vendégszereplés. Fehérgyarmat ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Nagyszőlős - műkedvelő csoportok seregszemléje - megkaptuk a népi címet . Nagyszőlős - "Arany Ősz". 1996: Mezőkövesd ( Magyarország ) - IX. Matyóföldi Nemzetközi Néptánc Fesztivál. Budapest ( Magyarország ) - európai idősek művészeti fesztiválja. Kóka ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Napkor ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. 1997: Nagybereg - IX. Kárpátaljai magyar folklórfesztivál. Mezőkövesd ( Magyarország ) - X. Matyóföldi Népzenei Néptánc Fesztivál. Nagyszőlős - "Arany Ősz". 1998: Palágykomoróc - "Ki mit tud?" vetélkedő. Szürte - X. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál. Kiskapus ( Románia ) - baráti vendégszereplés. 1999: Ungvár - területi seregszemle. Kijev - Ukrajna függetlenségének IX. évfordulója - ünnepi nagykoncert a Kultúrpalotában, élő TV közvetítés. Nagyszőlős - járási seregszemle - megkaptuk a népi címet . Nyíregyháza ( Magyarország ) - Nyírségi Őszfesztivál. Tokaj ( Magyarország ) - baráti vendégszereplés. Palágykomoróc -"Ki mit tud?" vetélkedő. Tiszaújlak - Turul-ünnepség. 2000: Beregszász - vendégszereplés. Nagyszőlős - "Arany Ősz". Tiszaújlak - Turul-ünnepség. Nagyszőlős - műkedvelő csoportok seregszemléje. 2001: Dercen - XIII. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál. Nagyszőlős - "Arany Ősz". 2002: Ungvár - "Népi tehetségek" - megyei folklórfesztivál. Szürte - falunap. Tiszamogyoród - ( Magyarország ) - falunap. Nagyszőlős - "Arany Ősz". 2003: Nagyszőlős - műkedvelő csoportok seregszemléje - megkaptuk a népi címet . Aknaszlatina - "Sóstói melódiák" - megyei nemzetiségi folklórfesztivál. Nevetlenfalu - falunap. Nagyszőlős - "Arany Ősz". 2004: Nagyszőlős - győzelem napi ünnepi műsor. Nagydobrony - XVI. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál. Eszeny - "Égtájak" (Kárpát-medencei néptánc találkozó). Nevetlenfalu - falunap. 2005: Nagyszőlős - járási borfesztivál. Ungvár - a múzeumok világnapja. Mizshirja ( Ökörmező ) - Nemzetiségi Folklórfesztivál. Nevetlenfalu - falunap. 2006: Nagyszőlős - győzelem napi ünnepi műsor. Nevetlenfalu - falunap. 2007: Tiszapéterfalva - KKKTF (Kárpátaljai Kulturális Könnyűzenei Tánc Fesztivál). Nagyszőlős - járási borfesztivál. 2008: Aklihegy - I. Szilvafesztivál vendégszereplés. Tiszapéterfalva - KKKTF (Kárpátaljai Kulturális Könnyűzenei Tánc Fesztivál). Pécs ( Magyarország ) - IV. Magyarok Világtalálkozója. Panyola ( Magyarország ) - vendégszereplés. 2009: Szatmárnémeti (Románia) - városnapok. Halmi (Románia) - Eperfesztivál. Nagyszőlős - járási borfesztivál. Aklihegy - Cseresznyefesztivál. 2010: Tiszapéterfalva - KKKTF (Kárpátaljai Kulturális Könnyűzenei Tánc Fesztivál). Nagyszőlős - járási borfesztivál. Aklihegy - Cseresznyefesztivál. Nevetlenfalu - falunap. Kárpátalja Expressz fogadása (Kárpátalja, Nevetlenfalu). 2011: Tiszapéterfalva - KKKTF (Kárpátaljai Kulturális Könnyűzenei Tánc Fesztivál). Nagyszőlős - járási borfesztivál. Aklihegy - Cseresznyefesztivál. Kárpátalja Expressz fogadása (Kárpátalja, Nevetlenfalu). Batár - Anyák Napi Koncert. Újakli - Fiatalok Napja. 2012: Pécs (Magyarország) - Magyar Fiatalok Találkozója. Ungvár - városnapok. Tiszapéterfalva - KKKTF (Kárpátaljai Kulturális Könnyűzenei Tánc Fesztivál). Nagyszőlős - járási borfesztivál. Aklihegy - Cseresznyefesztivál. Kárpátalja Expressz fogadása (Kárpátalja, Nevetlenfalu). Történelmi Múzeum (Kolozsvár) A kolozsvári Történelmi Múzeum épülete az Óvárban, a Bástya utca (Str. Constantin Daicoviciu) 2. alatt, a Karolina tér (Piata Constantin Daicoviciu) sarkán található kétemeletes sarokház, amely a 19. század elején épült. Az épület története Építtetője Petrichevich-Horváth Dániel főstrázsamester volt, ezért Petrichevich–Horvát-ház néven ismerik. A 19. század második felében katonakórházként működött. Az épület később Rucska János ügyvéd tulajdonába került, aki végrendeletében a református kollégiumra hagyta. A kollégiumtól az egyetem vette bérbe, majd 1925-ben az állam megvásárolta az egyetem részére. A múzeum Az Erdélyi Múzeum-Egyesület által létrehozott Erdélyi Múzeum 24 000 darabos régészeti, botanikai, ásványtani, numizmatikai gyűjteményét 1872-ben átadták az akkor alakult kolozsvári egyetem használatába. Többszöri költözés után a régészeti és történelmi gyűjtemény 1937-ben került a jelenlegi helyére. (A gyűjtemény néprajzi jellegű darabjai illetve műtárgyai a Néprajzi illetve a Szépművészeti Múzeumhoz kerültek.) 1948-tól a gyűjtemény a Román Akadémia kolozsvári fiókjának a rendelkezése alá került, majd 1963-tól a múzeum önálló intézménnyé vált. A múzeum birtokában jelenleg 400 000 tárgy található, többek között a lapidáriumban megtekinthetőek a lebontott régi kolozsvári házak faragott ajtó- és ablakkereteit. Itt található Kájoni János csíksomlyói nyomdája is. Kardoskút Kardoskút község Békés megye Orosházi járásában. Fekvése Kardoskút Békés megyében, Orosházától és Tótkomlóstól is nagyjából 7–10 km-re található. Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Bogárzó és Tótkomlós között található. Története Az Orosházáról Tótkomlós felé menő út mellett kialakult település a vasútvonal 1893-as kiépítése után lett a Hódmezővásárhelyhez tartozó puszta állat- és terményszállítási központja, majd 1949-ben önálló községgé vált. Az 1950-es megyerendezéskor az addig Csongrád vármegyéhez tartozó települést Békés megyéhez csatolták. Kardoskút határában nagy kiterjedésű olaj- és gázmezőt találtak, amely révén a szénhidrogénipar központjává vált. A település a Körös–Maros Nemzeti Park mellett fekszik, közelében található a 3 kilométer hosszúságban elnyúló Fehér-tó madárrezervátuma és mellette, a sóstói telepen van a híres rackajuh és cigájajuh génbank is. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát. Népesség A település népességének változása: Nevezetességei A kardoskúti Fehér-tó területe madárrezervátum: számos madárfaj (daru, nagy lilik, kis lilik stb.) költő- illetve átvonulóhelye. E-SDS e-SDS, más néven extended MSDS, azaz kibővített biztonsági adatlap. Az 1907/2006/EK REACH rendelet előírja, hogy azokhoz az anyagokhoz, amelyeket: évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártanak és veszélyesnek minősülnek, expozíciós forgatókönyvveket kell készíteni. Ezeket az expozíciós forgatókönyveket mellékletként csatolni kell a biztonsági adatlaphoz, így létrejön az ún. kibővített biztonsági adatlap (e-SDS). Hasznos információk A továbbfelhasználók feladatai a REACH-ben A kémiai biztonsági értékelésről Marysville (Pennsylvania) Marysville város az USA Pennsylvania államában. Lakosainak száma 2535 fő (2015). Népesség A település népességének változása: Evenki ábécé Az ábécé Az evenki ábécét az evenki nyelv írására használják. A cirill íráson alapul, annak egy módosított (az Ӈ-vel kiegészített) változatát használja. Az evenki nyelvnek volt latin betűs változata is. A ma is használt cirill ábécé, melyet az 1920-as években alakítottak ki, a következő: Latrecey-Ormoy-sur-Aube Latrecey-Ormoy-sur-Aube település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 284 fő (2015). Latrecey-Ormoy-sur-Aube Dinteville, Gevrolles, Montigny-sur-Aube, Veuxhaulles-sur-Aube, Châteauvillain, Coupray, Dancevoir és Lanty-sur-Aube községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lemé Lemé település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 439 fő (2015). Lemé Chevennes, Colonfay, Franqueville, Marfontaine, Sains-Richaumont, Saint-Pierre-lès-Franqueville, Le Sourd, La Vallée-au-Blé és Voulpaix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ammoniosz (ókeresztény író) Ammoniosz (5. vagy 6. század) ókeresztény író. Ammoniosz Dániel könyvéhez, Az apostolok cselekedeteihez és János evangéliumához készített kommentárokat, katénákat. A János evangéliumához írott magyarázatainak rekonstruálása a töredékek alapján szinte teljesen sikerült, nagy részük azonban elveszett. Cseh Ferenc (bölcsész) Cseh Ferenc (Szeged, 1809. július 5. – Debrecen, 1883. március 11.) bölcsész, piarista rendi tanár. Élete A bölcseleti tanfolyam elvégzése után, 1828. október 6-án a kegyesrendiek közé lépett; 1833. augusztus 7-én misés pappá szentelték és a lévai gimnáziumban tanárnak alkalmazták, egyszersmind bölcselettudor lett. Léváról Nyitrára, innen Vácra és a kolozsvári gimnáziumhoz került. Tíz évvel később, 1843-ban az ottani líceumban a bölcselet tanára, 1848-ban társház- és gimnáziumi igazgató lett. A német kormány a tanítástól fölmentette, ebben a helyzetben volt 1852-ig. 1853-ban a sátoraljaújhelyi gimnáziumban tanított; onnan Kecskemétre helyezték át, néhány év múltán a gimnázium vezetésével bízták meg. Négy évvel később lemondott és Veszprémben tanárkodott. 1862-ben a tanterv megváltozásával Pestre helyezték, ahol nyolc évig a főgimnáziumban bölcselettel és latin nyelvvel foglalkozott. 1869-ben nyugalomba vonult és a rendház másodfőnöke lett. Munkái Az ember szellemi élete. Debrecen, 1873. (Ism. Magyar Állam 60. sz.) Kéziratban: Az ismeretek eredete és törvényei. Cikkei: A kecskeméti algymnasium története (Tanodai Lapok 1857.), A társadalmak biztosítéka a törvények iránti tisztelet (Kecskeméti Gimnázium Értesítője 1859), Ismereteink forrásairól, A tudat keletkezéséről, Az ismereteknek bizonyosság fokozat szerinti osztályozásáról. Az ismeret mint tudás, hit és véleményről, A vallási hitről (Új Magyar Sion 1874–1876.) Claudio Pieri Claudio Pieri (Pescia, 1940. október 20. – Sestri Levante, 2018. július 13.) olasz nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Az FIGC Játékvezető Bizottságának (AIA - Italian Referee Association) minősítésével a Serie B, majd 1975-től a Serie A játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1987-ben fegyelmi okok miatt búcsúzott. Serie A mérkőzéseinek száma: 137. Vezetett kupadöntők száma: 1. Az Olasz labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1983-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-világbajnokság, Labdarúgó-Európa-bajnokság), valamint Kupagyőztesek Európa-kupája, és UEFA-kupa klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 1987-ben fegyelmi okok miatt búcsúzott. Az 1985-ös U16-os labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. Az 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB bíróként foglalkoztatta. Az aktív pályafutást befejezve az egyik területi (AIA) Játékvezető Bizottságnál mentorként dolgozik. 1975-ben megkapta az AIA Modena által 1954-ben alapított Florindo Longagnani díjat, amit a legjobb, fiatal Serie A játékvezetőnek adnak. 1983-ban az olasz JB az Év Játékvezetője cím mellé a Dr. Giovanni Mauro alapítvány elismerő díjával jutalmazta. Chacachacare A Chacachacare Trinidad és Tobago egyik szigete. A sziget a Bocas-szigetek egyike, a Bocas del Dragónban, Trinidad és Venezuela között. A Chacachacare a Bocas-szigetek legnyugatabbi Trinidad és Tobagohoz tartozó szigete, mert a nyugatabbra fekvő Patos-sziget már Venezuelához tartozik. A sziget eredeti neve El Caracol (A Csiga) volt, az alakja miatt. A sziget volt gyapottermelő-, bálnavadász-, és lepratelep is. Chacachacare-t Santiago Mariño bázisként használta a venezuelai forradalomkor. Ma a sziget lakatlan a világítótorony fenntartóin kívül, ám sokan érkeznek ide vakációzni, szintúgy, mint Monos és Huevos szigetére. Történelem A szigetet Kolumbusz fedezte fel a harmadik útján, 1498-ban. A sziget később többek között apácák által lakott terület, és lepratelep is volt. 1942-ben amerikai hadihajók érkeztek a szigetre. Az amerikaiak barakkokat építettek. 2006-ban Donald Trump meglátogatta a szigetet azzal az ötlettel, hogy kaszinót és hoteleket épít ide, ám ez az ötlet nem valósult meg. Emmen vasútállomás Emmen vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Emmen városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zwolle–Stadskanaal-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Emmen Zuid vasútállomás Kisveszverés Kisveszverés (szlovákul: Malá Poloma) Veszverés településrésze, korábban önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. Fekvése Rozsnyótól 7 km-re északnyugatra, a Sajó bal partján fekszik. Története Veszverés falu a 13. század közepén keletkezett, első írásos említése 1282-ből származik. 1427-ben „Wesweres” néven említik, azonban 1470-ben már megjelenik Kisveszverés is a forrásokban „Also Wezweres” alakban. A mai Kisveszverés falut a 14. század elején telepítették be, a Bebek család birtoka volt, majd a 16. század végétől a krasznahorkai váruradalom része. Lakói állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással, szénégetéssel és fuvarozással foglalkoztak. 1557-ben a törökök foglalták el a települést. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VESZVERES. K. és N. Veszveres. Két tót falu Gömör Várm. földes Urok Gr. Andrásy Uraság, lakosaik többfélék; Kis Veszveres Nagynak filiája; amabban van deszka, fűrész malom, és réz olvasztó ház is; földgyeiknek egy része hegyes, a’ többi pedig középszerű; vas műhelyeik vagynak a’ saját, és szomszéd határokban, piatzok két, ’s három mértföldnyire.” 1828-ban 81 házában 547 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: „Veszverés (Kis- és Nagy-), (Mala-Poloma és Welka-Ploma), Gömör v. két tót falu, ut. p. Rosnyóhoz 1 órányira: az első 72 kath., 475 ev.; a második 211 kath., 563 evang. lak. Kath. és evang. anyatemplommal. Határa messze kiterjedt; erdejök, legelőjök bő, de a sok hegy miatt földjök kevés. Lakosai híres fuvarosok, s Posonig is eljárnak. F. u. a gr. Andrásy nemzetség.” 1863-ban, 1888-ban és 1908-ban az egész falu leégett. 1888-ban mindössze három ház maradt épen, 1908-ban pedig a faluval együtt az új iskolaépület is leégett. 1873 és 1875 között kolerajárvány pusztított, melynek mintegy 150 lakos esett áldozatul. Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisveszverés, sajómenti tót kisközség, 115 házzal és 596, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1327-ben már nagyobb község volt, mert ez időben a Pelsőczieknek már 23 jobbágyportájuk volt itt. A Bebekek többi birtokaival együtt ez is az Andrássyak uradalmába jutott. 1757-ben Gömöry János zálogos birtoka volt, de azután ismét visszakerült az Andrássyak kezére. 1650 körül a Szontágh családnak itt már bányái voltak. Azelőtt tót neve is volt a községnek: Mala-Poloma. Templom nincs a községben. Romokban hever régi kath. temploma, mely még a vallásvillongások korában pusztult el. A község postája Nagyveszverés, távírója és vasúti állomása Veszverés.” 1910-ben 644, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben, ezért megszállták a németek és csak 1945. január 23-án foglalta el a szovjet hadsereg. Kis- és Nagyveszverést 1958-ban egyesítették. Nevezetességei Harangtornya 18. századi , eredetileg a régi templom mellett állt. Észak-amerikai macskanyérc Az észak-amerikai macskanyérc (Bassariscus astutus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, és a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az észak-amerikai macskanyérc Oregontól keletre Nebraskáig fordul elő, ezenkívül délkeleten Alabamáig és az Amerikai Egyesült Államok egész délnyugati részén Mexikóig megtalálható. Alfajai Bassariscus astutus arizonensis Bassariscus astutus astutus Bassariscus astutus bolei Bassariscus astutus consitus Bassariscus astutus flavus Bassariscus astutus insulicola Bassariscus astutus macdougalli Bassariscus astutus nevadensis Bassariscus astutus octavus Bassariscus astutus palmarius Bassariscus astutus raptor Bassariscus astutus saxicola Bassariscus astutus willetti Bassariscus astutus yumanensis Megjelenése Az állat fej-törzs-hossza 31–38 centiméter, farok hossza 31–43 centiméter és testtömege 800–1100 gramm. Bundája feketébe hajló szürkés színezetű. Vastag, fekete-fehér gyűrűs mintázatú farka télen bozontosabb, az állat maga köré tudja tekerni, így melegíti magát. Tetszetős pofája halvány szemgyűrűjével és nagy, enyhén kerekített fülével a mosómedvére hasonlít. Erős, visszahúzható karmaival fel tud mászni meredek falakra és fatörzsekre. Életmódja Az észak-amerikai macskanyérc éjszaka aktív, és általában magányos. Egy állat revírterülete körülbelül három négyzetkilométerből áll. Tápláléka kisemlősök, madarak, hüllők és rovarok, de gyümölcsök és más növények is. A fogságban 8 évig, szabadon kevesebbet él. Egy mexikói állatkertben egy észak-amerikai macskanyérc 23 évet élt. Szaporodása A hím 2, a nőstény 1–2 éves korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak április elején van. A vemhesség 51–53 napig tart, ennek végén 2–4 kölyök születik. Születésükkor a kölykök vakok, süketek és gyér, fehér a szőrzetük, de farkukon ott van a fekete pigmentből a gyűrűs minta. Az elválasztás egy hónap után következik be, de a család csak a tél végeztével oszlik fel. Rokon fajok Az észak-amerikai macskanyérc legközelebbi rokona és a Bassariscus nem másik faja, a közép-amerikai macskanyérc (Bassariscus sumichrasti), ez Mexikó déli részétől Nyugat-Panamáig található meg. Fritz Scherer Fritz Scherer (1940. február 16. –) az üzleti adminisztráció nyugdíjazott professzora. 1985 és 1994 között az FC Bayern München elnöke, 1994 és 2012 között az egyesület alelnöke. Tagja volt a DFB-bizottságnak. Élete Fritz Scherer fiatal éveiben a BC Augsburg juniorcsapatában futballozott. Később közgazdásznak tanult. 1979-től 1985-ig az FC Bayern München pénztárosa volt. 1985-ben megválasztották az FC Bayern München elnökének a posztjából távozó Willi O. Hoffmann helyére. 1994-ben az elnöki tisztségben Franz Beckenbauer váltotta. Klubvezetése alatt számos sikert ért el a csapat. 1987-ben az egyesület Németország legsikersebbje lett, így megkapta a "Rekordbajnok" (németül: "der Rekordmeister") címet, melyet máig viselhet, mivel az FC Bayern München nyerte meg legtöbbször a bajnokságot. 1994-től 2012-ig a klub alelnöke volt. A 2012-es közgyűlésen nem indult a választáson, így utódja Karl Hopfner lett. 2003-ig professzora volt az üzleti adminisztrációnak a Hochschule für angewandte Wissenschaften Augsburg-on. Tagja volt a Német labdarúgó-szövetség adó- és üzleti bizottságának. Bill Fairbairn William John "Bill" Fairbairn (Kanada, Manitoba, Brandon, 1947. január 7.) profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb junior karrierjét a Brandon Wheat Kingsben kezdte 1963–1964-ben. Ebben a csapatban 1967-ig játszott. Utolsó szezonjában 55 mérkőzésen 142 pontot szerzett. Ezután a CPHL-es Omaha Knightsba került ahol 1969-ig játszott. Közben egy mérkőzésre meghívást kapott az NHL-es New York Rangersbe. 1969–1977 között a Rangers tagja volt. Legjobb szezonjában 30 gólt ütött és 63 pontot szerzett. 1970–1975 között mindig bejutottak a rájátszásba. 1972-ben bejutottak a Stanley-kupa döntőjébe de ott elvéreztek a Boston Bruinsszal szemben. 1976. november 11-én átkerült a Minnesota North Starsba. Ebben a csapatban összesen 57 mérkőzésen szerepelt és 30 pontot szerzett. 1977. október 24-én a St. Louis Blues megszerezte őt de a következő szezonban öt mérkőzés után visszavonult. Díjai MJHL Második All-Star Csapat: 1967 CHL Második All-Star Csapat: 1969 A Manitoba Sports Hall of Fame and Museum tagja: 2007 Tiszteletbeli tagja a Manitobai Jégkorong Hírességek Csarnokának Nádor György Nádor György (Budapest, 1943. augusztus 4. –) magyar zongoraművész, egyetemi tanár. Élete Nádor György zenei tanulmányait Budapesten kezdte. Zenei tehetsége és elhivatottsága miatt (1957) felvételt nyert a budapesti Bartók Béla konzervatóriumba ahol tanárai Zempléni Kornél és Huzella Elek voltak. Zongoraművész diplomáját 1966-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ahol tanárai Wehner Tibor és Sándor Frigyes professzorok voltak. Az akkori idők lehetőségei szerint 1966-1968-ig aspiráns a moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatóriumban. 1968- tól tanársegéd majd 1982 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense majd professor emeritusa. Az 1970 és 1980-as években mint szólista és kamara zenészként koncertezett Magyarországon, Európában és a világ számos országában. Nemzetközileg elismert művész és egyetemi oktató. Évtizedek alatt számos ország egyetemén vendégprofesszor és elismert nemzetközi zongoraversenyek aktív zsűritagja. Hosszú évek eredményes tanári munkája során sok tehetséges azóta elismert művész és egyetemi oktató volt a tanítványa (Mocsári Károly, Tóth Péter, Réti Balázs, Koczor Péter, Krausz Adrienn, Fülei Balázs, Szentpéteri Csilla ). WTA Tier I-es tornák A WTA Tier I-es tornák közé kilenc WTA-tenisztorna tartozott. 2009-től már a beosztás WTA Premier tornák alapján történik. A világranglistapontok és az összdíjazás tekintetében a Grand Slam-tornák és a WTA Tour Championships után ezek voltak a legrangosabb versenyek. A WTA-tornáknak összesen négy Tierjük, azaz kategóriájuk volt: Tier I, Tier II, Tier III és Tier IV. Stazione di Minturno-Scauri Stazione di Minturno-Scauri vasútállomás Olaszországban, Minturno településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Róma–Formia–Nápoly-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Formia-Gaeta Stazione di Santi Cosma e Damiano-Castelforte-Suio Terme Stazione di Sessa Aurunca-Roccamonfina Aasa Kajsz Majmún ibn Kajsz al-Aasa, másképp Aasa Kajsz (arab betűkkel ����� �� ��� ������ – Maymūn ibn Qays al-Aʿšā; Manfúha oázis, 570 előtt – Manfúha oázis, 629 k.) dzsáhilijja korának egyik jelentős arab költője volt. Élete Az „al-aasa” (a vaksi) melléknév a fiatalon megvakult költő gyenge látására. Jamámában született, és a források szerint sokat utazott: egy neki tulajdonított, feltehetőleg erősen túlzó költemény szerint járt Ománban, Abesszíniában, Szíriában, Palesztinában (benne Jeruzsálem városában) és Perzsiában is – költészete mindenesetre kortársainál szélesebb műveltséget mutat. A hagyomány szerint jó viszonyt ápolt a nadzsráni keresztényekkel, noha pogány maradt. Megérte az iszlám születését. Egy hagyomány szerint élete vége felé, 629-ben Medinába indult Mohamedhez, hogy áttérjen, azonban a próféta előkelő kurajsita ellenfelei a tekintélyét féltve lebeszélték. Az iszlám bortilalma mellett az általuk felajánlott száz teve győzte meg szándéka feladásáról. Költészete A hagyomány szerint ő volt az első arab költő, aki pénzért verselt, s ebből komoly vagyonra tett szert. Leginkább dicsérő költeményeket (madh) írt a kor kiemelkedő személyiségeihez, de gúnyversei (hidzsá) is hírhedten félelmetesek voltak; a borral, természettel és vadászattal kapcsolatos leírásai mesteriek. Több verse a kor politikai és vallási történéseire reflektál; különösen híres Mohamedhez írott kaszídája. Egyes alternatív Muallakát-gyűjteményekben szerepel legjobbnak tartott költeménye. Honětice Honětice település Csehországban, Kroměříži járásban. Honětice Troubky-Zdislavice, Litenčice, Zdounky, Hoštice és Cetechovice településekkel határos. Lakosainak száma 74 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: D RER-vonal A D jelű RER vonal Párizs egyik elővárosi RER vasútvonala. Színe a térképeken zöld, hossza 190 km, ezzel a RER hálózat leghosszabb tagja. Összesen 59 állomás található rajta. 1987-ben nyitották meg, legutolsó hosszabbítása 2006-ban történt. Üzemeltetője az SNCF. A járatot 145 millió utas használja évente (615 000 utas és 466 vonat naponta), ezzel az SNCF legforgalmasabb vonala. Végállomások A D jelű vonalnak, a többi RER vonalhoz hasonlóan, szintén több végállomása van: Gare de Creil (észak) Gare de Corbeil-Essonnes (dél) Gare de Melun (dél) Gare de Malesherbes (dél) Járművek Az E jelű vonalon általában az alábbi járműtípusok közlekednek: SNCF Z 5300 sorozat (23, 2017. december 20.) SNCF Z 5600 sorozat (19, 2017. augusztus 8.) SNCF Z 20500 sorozat (135, 2017. szeptember 10.) Csákány Zsuzsa Csákány Zsuzsa (Budapest, 1949. szeptember 11.) Balázs Béla-díjas (1998) vágó. Életpályája Szülei: Csákány György és Csákány Márta (1920–2006) szinkronrendező volt. 1971–1974 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmvágó szakán tanult. 1973-tól a Mafilm vágójaként dolgozott. Magánélete 1981-ben házasságot kötött Jancsó Miklós filmrendezővel. Egy fiuk született: Dávid (1982). Filmjei A határozat (1972) Zenés TV színház (1972) Tűzoltó utca 25. (1973) Csínom Palkó (1973) Álmodó ifjúság (1974) Holnap lesz fácán (1974) Bástyasétány '74 (1974) Istenmezején 1972-73-ban (1975) Hajdúk (1975) Pókfoci (1976) Budapesti mesék (1977) A kétfenekű dob (1978) Magyar rapszódia I.-II. (1979) Allegro barbaro (1979) Vasárnapi szülők (1979) Bizalom (1979) A trombitás (1979) Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1980) A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981) Mephisto (1981) Kabala (1982) Boszorkányszombat (1983) Redl ezredes (1985) Harmadik jelenlét (1986) Csók, Anyu! (1986) Szörnyek évadja (1987) Hanussen (1988) Jézus Krisztus horoszkópja (1988) Ismeretlen ismerős (1989) Isten hátrafelé megy (1991) Jó éjt, királyfi (1993) Szeressük egymást gyerekek! (1996) Hősök tere I.-II. (1997) Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999) Kínai védelem (1999) Jadviga párnája (2000) Anyád! A szúnyogok (2000) Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2001) Tíz perc: cselló (2002) Kelj fel, komám, ne aludjál! (2002) Rinaldó (2003) Európából Európába (2004) A mohácsi vész (2004) A miskolci boniésklájd (2004) Rokonok (2006) Ede megevé ebédem (2006) Utolsó jelentés Annáról (2009) Oda az igazság (2010) Ármány és szerelem Anno 1951 (2011) Díjai, kitüntetései Balázs Béla-díj (1998) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2005) [forrás?] A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2010) [forrás?] Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Australia Act 1986 Az Australia Act 1986 (Ausztrália törvény 1986) két különálló, de összefüggő jogszabály: az egyike az Ausztrál parlament törvénye a másik az Egyesült Királyság parlamentje által hozott törvény. Ezek a törvények szüntették meg a még fennálló kötelékeket Ausztrália törvényhozása és igazságszolgáltatása és az Egyesült Királyságban lévő párjuk közt. A törvények megszüntették az Egyesült Királyság parlamentjének azon jogát, hogy törvényt hozzanak az egyes ausztrál államok fölött, mely jogát a gyarmati idők óta gyakorolta és amelyet nem érintett az 1931-es westminsteri statútum. Sir Ninian Stephen, Ausztrália főkormányzója 1985. december 4-én fogadta el az ausztrál törvényt és azt 1986. március 3-án léptette érvénybe II. Erzsébet brit királynő proklamációja, melyet a canberrai Government House-ban írt alá. A két törvény életbeléptetését engedélyező törvényeket hozott az összes ausztrál állam parlamentje. A törvény egyik legfontosabb hatása az volt, hogy megszüntette a fellebbezési lehetőséget az ausztrál bíróságoktól a brit Királyi Államtanács Bírói Bizottságához. Az ausztrál Alkotmány 74-es paragrafusa feljogosította Ausztrália parlamentjét hogy olyan törvényeket hozzon, amely megakadályozza a Királyi Államtanácshoz fellebbezést és 1968-tól így is tettek, kezdve a Privy Council (Limitation of Appeals) Act 1968 törvénnyel, mely megszüntette a fellebbezés lehetőségét a szövetségi törvényhozással kapcsolatos ügyekben. 1975-ben elfogadták a Privy Council (Appeals from the High Court) Act 1975 törvényt, mely majdnem minden módját megszüntette a Legfelsőbb Bíróságtól (High Court) az államtanácshoz fellebbezésnek; ugyanakkor az egyes államok legfelsőbb bíróságaitól továbbra is lehetett a Királyi Államtanácshoz fellebbezni. Az Australia Act 11-es paragrafusa megszüntette a fellebbezések lehetőségét az állami legfelsőbb bíróságoktól. Az Australia Act elfogadása után egyetlen elméleti lehetősége maradt a fellebbezésnek, melyet az ausztrál alkotmány 74. paragrafusa határoz meg mely megtilt minden fellebezést a Királyi Államtanácshoz inter se kérdésekben (az alkotmányos jogok határairól szóló viták az Államszövetség és az államok közt, vagy az államok maguk közt), kivéve ha a Legfelsőbb Bíróság (High Court) azt végzésben engedélyezi. Bár a Legfelsőbb Bíróság elméletben még kiállíthat ilyen végzést, a Kirmani v Captain Cook Cruises (No 2) bírósági ügyben azt állítptták, hogy a jogkörük, hogy kiállítsanak egy ilyen végzést már rég lejárt és elavult. Így az Australia Act gyakorlatilag megszüntette a Királyi Államtanácshoz való fellebbezés útjait. Az Australia Act másik célja az volt hogy megalapozza az ausztrál államok bizonyos fokú függetlenségét. A birodalmi törvények, mint a westminsteri statútum biztosított az Ausztrál Államszövetség számára különböző szintű államiságot, de ez nem vonatkozott az egyes államok kormányára. Ennek következtében az Australia Act elfogadása előtt ezek az államok gyakorlatilag gyarmatok maradtak a brit Korona alatt, pl. a brit kormánynak fennállt azon joga hogy tanácsot adjon az uralkodónak az állami kormányzók személyére. Az alkotmányos helyzet átértelmezése mind szövetségi, mind állami szinten szükségessé tette, hogy minden ausztrál állam parlamentje ezt engedélyező jogszabályokat alkosson. Az állami, szövetségi és brit törvények közösen az „Australia Acts” (Ausztrália törvények) néven ismertek. KHAFT Kereskedő Házak Általános Fejlesztő Társasága (Combine Honnete Ober Advancer Mercantiles azaz: CHOAM) Frank Herbert A Dűne című regényének kitalált szervezete. Az első regényben tűnnek fel. Történetük A társaságot a Császár és a Nagy Házak tartják a kezükben. A Liga és a Bene Gesserit csendestársak. Padisah Császár és barátai kezében volt a KHAFT igazgatósági szavazatainak ötvenkilenc egész hatvanöt század százaléka. Az arrakisi felkelés után a császár részét Paul Atreides kapta. Gazdasági szerepük A Nagy Házak gazdagságához a KHAFt volt a kulcs. Minden nemesi Ház kivett pénzt a társaságból elsősorban az igazgatói hatalom útján. A KHAFT igazgató posztjai jelentették a politikai hatalom igazi bizonyítékait. Úgy változtak, ahogy változott a szavazóerő a Landsraadon belül és ahogy a Landsraad ellensúlyozni igyekezett a Császárt és támogatóit. Alig volt olyan árucikk, ami nem ment át a KHAFT-on. Minden, amit a Liga hajlandó elszállítani: bálnabőr, műalkotások, élelmiszer, gépek és persze a melanzs, amiből messze a legnagyobb profit származott. Forrás Dűne regények Periophthalmus malaccensis A Periophthalmus malaccensis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása A Periophthalmus malaccensis előfordulási területe a Csendes-óceán nyugati felén van. Szingapúr partjain fedezték fel, de azóta megtalálták a fülöp-szigeteki és az indonéziai állományait is. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 9 centiméter hosszú. A hasúszók csak részben vannak összeforrva. Az első hátúszója közepes méretű, és a széle lekerekített; 9-10 tüske ül rajta. A szélének közelében egy barna csík húzódik; emellett pedig több kis, fehér pont látható; az első tüskéje hosszabb, mint a többi. A második hátúszón egy szürke csík van. A két hátúszó nincs összekötve. Egy hosszanti sorban 47-61 pikkely ül. Életmódja Trópusi halfaj, amely egyaránt megél az édes-, sós- és brakkvízben is. Az oxigént képes, egyenesen a levegőből kivenni, azzal a feltétellel, ha nedvesek a kopoltyúi és a bőre. A víz alá is lemerülhet. In the Closet Az In the Closet Michael Jackson amerikai énekes dala. 1992 májusában jelent meg Jackson Dangerous című albumának harmadik kislemezeként. A dal az album második listavezető dala lett az amerikai Billboard R&B-slágerlistán és harmadik top 10 dala a Billboard Hot 100-on, amin a hatodik helyet érte el. Háttere A dal egy titokban tartott kapcsolatról szól. Az „in the closet” angol kifejezés a köznapi beszédben jellemzően arra utal, amikor valaki titkolja homoszexualitását (szó szerinti jelentése „a szekrényben”, erre utal a magyarba is átkerült „coming out” vagy „előbújás” szó is, ami azt jelenti, amikor valaki felvállalja szexuális irányultságát). A dal azonban féreérthető címe ellenére heteroszexuálisok titokban tartott kapcsolatáról szól. A The New York Times egy cikkében meg is jegyezte az újságíró: „Egyedül Jackson képes ezt a címet adni egy heteroszexuális szerelmes dalnak”. A Rolling Stone jellemzése szerint a dal „figyelemfelkeltő című”, de „határozottan heteroszexuális”. A dal Teddy Riley producer new jack swing stílusának tipikus példája. A keleties hangulatú háttérvokálok olyan érzéki felhangot adnak a dalnak, ami többnyire hiányzik Jackson dalaiból. A visszafogott, elsuttogott szöveget nyögések és remegés tarkítják, szövege provokatívnak minősül. A dalt eredetileg Jackson és Madonna duettjének szánták. Madonna azt nyilatkozta egy 1992-es interjúban Jonathan Ross brit újságírónak, hogy voltak ötletei a dalszöveggel kapcsolatban, de Jackson túl provokatívnak tartotta őket, így inkább nem vele énekelte fel a dalt. A dalban éneklő nőt az albumborító szövege „Mystery Girl” („a rejtélyes lány”) néven említi, később derült ki, hogy Stephanie monacói hercegnő az. A videoklipben nem ő, hanem a klipben szereplő Naomi Campbell énekel. Videoklip A szépiatónusú videoklipet Herb Ritts rendezte, 1992 márciusának végén forgatták a kaliforniai Salton Sea-ben, és április 23-án mutatták be először. Jackson Naomi Campbell modellel táncol a klipben. Az érzéki tánc miatt a klipet Dél-Afrikában betiltották. A klip felkerült a Dangerous – The Short Films és a Michael Jackson’s Vision című kiadványokra. Fellépések Jackson nem adta elő a dalt a Dangerous turnén (csak toulouse-i koncertjén játszott belőle a zenekara egy rövid instrumentális részletet a Man in the Mirror előtt), de a HIStory turnén a harmadik dal egy egyveleg volt, melyben az In the Closet egy rövidebb részlete is szerepelt a Scream és a They Don’t Care About Us, valamint a She Drives Me Wild intrója mellett. Stephanie hercegnő szövege helyett Jackson beszélt a közönséghez. Remixek Az 1990-es évek első felében elterjedt divatnak megfelelően a dalhoz számos remix készült, melyek kislemezen is megjelentek. Frankie Knuckles és Tommy Musto népszerű producer-DJ-k munkái nagy sikert arattak a zenés szórakozóhelyeken és a rádiókban. Két remix, a The Reprise és a The Underground Mix felkerültek a Dangerous – The Remix Collection cím remixalbumra. Helyezések A helyezések forrása: Stazione di Mirto-Crosia Stazione di Mirto-Crosia vasútállomás Olaszországban, Crosia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Jonica-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Calopezzati Stazione di Toscano Montreuil (Vendée) Montreuil település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 794 fő (2015). Montreuil Chaix, Doix-lès-Fontaines, Fontaines, Velluire és Vix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: General Alvarado partido General Alvarado egy partido (körzet) Argentínában a Buenos Aires tartományban. A fővárosa Miramar. Forrás Hivatalos honlap www.gba.gov.ar John D. Works John D. Works (Rising Sun, 1847. március 29. – Los Angeles, 1928. június 6.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Kalifornia, 1911–1917). Hoogeveen Hoogeveen ( kiejtése�), (Holland nyelv drenthei nyelvjárásban: ’t Hoogeveine vagy ’t Hogevéne) város és alapfokú önkormányzatú közigazgatási egység, azaz község Hollandia északkeleti részén, Drenthe tartományban. Közigazgatásilag tíz szomszédos falu tartozik hozzá: Elim, Fluitenberg, Hollandscheveld, Nieuweroord, Nieuwlande, Nieuw Moscou, Noordscheschut, Pesse, Stuifzand és Tiendeveen. A körzet területe 129 km², amelyből 1,45 km² vízfelület. Történet Viszonylag fiatal város, mindössze négyszázötven éves múltra tekint vissza. 1625. december 20-án Roelof van Echten 2000 holdnyi tőzeges földet vásárolt a környékbeli parasztoktól az akkoriban gyéren lakott, mocsaras területen azzal a szándékkal, hogy kitermelje a tőzeget. A tulajdonképpeni fejtés 1631-ben indult meg, miután megalakult az 5000 Hold Társaság. A kitermelt tőzeget vízi úton, egy csatornán szállították Meppelbe és tovább. Erre a csatornára keresztbe kisebb csatornákat építettek, egymástól 160 méternyire. Így kialakult egy csatornahálózat, amelynek legfontosabb kereszteződése mellett az árusok, munkások, számvivők és kézművesek letelepültek. Hoogeveen falu 1636-ban kezdett épülni Pieter Joostens Warmont és Johan van der Meer leideni beruházók révén, mikor is a Leienaren társaság – Roelof van Echtennel folytatott heves viták után – elhatározta, hogy a munkásait tartósan a tőzegre telepíti. Kezdetben több neve is volt a falunak: Hooch Echten, Nieuw Echten és Echten's Hoogeveen. Azonban mindenki egyszerűen Hoogeveenről beszélt, így ezt a rövid nevet tartották meg. (A név egyébként a hoog, magas és veen, tőzeges láp szavakból ered.) A falu még századokig a tőzegből élt; a címere is, amit 1819. november 19-én fogadtak el, egy tőzegtéglákból álló halmot ábrázol két méhkas között, utalva a két fő korabeli termékre. A XIX. század végén kapcsolódott be a falu a földművelésbe, állattenyésztésbe és iparba. Ebben az időben nyílt meg az azóta is működő tejgyár, (ma DOC sajtgyár), a Drenthina bádoggyár (később a Thomassen & Drijver konszern része) és a Lukas Aardenburg konzervgyár (később az Unilever része). A második világháború végén, 1944. július 8-ától az 1945. április 11-ei felszabadulásig az NSB-párti (a holland náci párt) Jan Marinus Veldhuis vezette Hoogeveent, aki Seyss Inquart birodalmi kapitány nevezett ki egy 'gyorstalpaló tanfolyam' után. A kanadaiak megérkezésekor elmelekült egy biciklin, majd később elbújt egy ház vécéjében. Néhány év börtön után Rotterdamban telepedett le és adóellenőr lett. A hatvanas években Hoogeveen volt Hollandia leggyorsabban növekvő városa. Többek között a Philips, a Fokker és a Standard Electric is a városba települt. Hogy kielégítsék az óriási mértékben megnőtt lakosság igényeit, új lakónegyedek épültek. A gyors fejlődés arra ösztönözte a városi tanácsot, hogy betemessék a várost behálózó csatornákat. Ezáltal hosszú, széles, egyenes utak jöttek létre. A nyolcvanas években mégis megállt a növekedés: a várt 100 000 helyett 'csak' 50 000 lakosa volt a körzetnek. Városvezetés Polgármester: Willem Urlings (CDA, Kereszténydemokrata Párt) Tanácsos: Thijs Leistra (CDA, Kereszténydemokrata Párt) Tanácsos: Wietze van der Zwaag (PvdA, Munkáspárt) Tanácsos: Sjoukje de Haan-Brouwer (CDA, Kereszténydemokrata Párt) Tanácsos: Jan Stoefzand (körzeti érdekű) Háztartások száma Hoogeveen háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott: Látnivalók A városközpontban, a régi kereszteződés körül ma is látható a falu néhány régi, díszes ormozatú háza, mint a Huis met de Duivengaten (ma vendéglő), és a korábbi drogéria (ma bőrszaküzlet). Homlokzatán, ami valószínűleg a legrégibb Hoogeveenben, a So Godt voor ons is Wie sal tegen ons syn felirat olvasható 1703 -ból ( Ha az isten velünk, kicsoda ellenünk , nagyon érdekes régies helyesírással). A Cascade, Európa leghosszabb műalkotása; tulajdonképpen egy szökőkúttal és vízlépcsőkkel díszített mesterséges tó, ami hullámvonalban kanyarog végig a főutcán A Van Gogh-ház: Vincent van Gogh , a festő, 1883 őszén néhány hetet töltött Hoogeveenben. A ház falán, amelyben lakott, emléktábla őrzi az emlékét Az 1904 -ben épült református templom a főutcán A de Zwalow , az 1834 -ben épült (máig működőképes) szélmalom A minden októberben megrendezett sakkbajnokság De vijfduizend morgen történeti múzeum A hoogeveeni repülőtér Híres emberek Hendrikje van Andel, a világ legöregebb embere, Hoogeveenben élt 2005 -ben, 115 éves korában bekövetkezett haláláig. Jan Bols, korcsolyázó Erik Dekker, kerékpárversenyző Evert Hartman, író Hendrik Koekoek, politikus Jan Mastwijk, politikus Albert Metselaar, helytörténész Albert Steenbergen, író és festő ZiL–41047 A ZiL–41047 a Szovjetunióban, majd Oroszországban a Lihacsov Autógyárban (ZiL) 1985–2002 között gyártott hétszemélyes, luxus kategóriájú limuzin. A ZiL–4104 járműcsalád utolsó alapváltozatú modellje. Története A ZiL–4104 1983–1985 között gyártott változatát, a ZiL–41045-ös típust váltotta fel a gyártósoron 1985-ben. Annak továbbfejlesztett, kissé módosított változata. A ZiL–41047-es kettős fényszórói az elődtípusétól eltérően négyszögletesek lettek, továbbá megnövelték a hűtőmaszk méretét és megszüntették az elülső ajtókon lévő pillangóablakokat. Ugyancsak módosították a hátsó lámpákat és néhány berendezését. A járműveket kis sorozatban építették, évente mindössze néhány darab készült. A gépkocsikat a szovjet időszakban az SZKP Politikai Bizottságának tagjai használták, valamint magas rangú külföldi delegációk szállítására vették igénybe. Az utolsó ZiL–41047-es gépkocsit 2002-ben építették a kazah elnök számára. Műszaki jellemzői A jármű orr részébe építették be a 7680 cm³ hengerűrtartalmú, benzinüzemű, V8 hengerelrendezésű, hengerenként kétszelepes ZiL–4104 típusú motort, mely 4600 1/min. fordulatszámnál 231,8 kW (315 LE) maximális teljesítményt ad le. Ez hidraulikus tengelykapcsolón és háromfokozatú automata váltón keresztül hajtja a hátsó híd kerekeit. A hátsó híd differenciálművét és a sebességváltót kardántengely köti össze. A mellső futómű független kerékfelfüggesztéssel rendelkezik, a lengőkarokat csavarrugó és lengéscsillapító kapcsolja a karosszériához. A hátsó futóművet merev hátsó híd alkotja, mely laprugókon keresztül kapcsolódik a felépítményhez. Elektromos rendszere 12V-os, egyvezetékes rendszerű. Fékrendszere hidraulikus működtetésű, vákuumos fékrásegítővel ellátva. Az első és a hátsó kerekek is tárcsafékkel rendelkeznek. Típusváltozatok ZiL–41047 – 1985–2002 között gyártott hétszemélyes alapmodell, 3880 mm-es tengelytávval. ZiL–4105 – Speciális védelemmel ellátott karosszériával épített változat, melyet 1988–1999 között gyártottak. ZiL–41052 – Speciális védelemmel ellátott karosszériával épített változat, melyet 1988–2002 között gyártottak. ZiL–41053 – Páncélozott változat, csak két példányt gyártottak belőle 1992-ben. ZiL–4107 – Speciális távközlési berendezésekkel felszerelt változat, melyet 1988–1999 között gyártottak. ZiL–41072 – A Szkorpion egység számára testőr és kísérő feladatokra kialakított változat, melyet 1989–1999 között gyártottak. ZiL–410441 – A Győzelem-napi díszszemlékre készített, fekete fényezésű, nyitott változat. Csak három darab készült belőle. Férfi jégkorongtorna a 2006. évi téli olimpiai játékokon A 2006. évi téli olimpiai játékokon a férfi jégkorongtornát február 15. és 26. között rendezték. A tornán 12 nemzet csapata vett részt. Lebonyolítás A 12 résztvevőt 2 darab 6 csapatos csoportot alkotott. Körmérkőzések döntötték el a csoportok végeredményét. A csoportból az első négy helyezett jutott tovább az negyeddöntőbe, ahonnan egyenes kieséses rendszerben folytatódott a torna. A csoportok ötödik és hatodik helyezettjei kiestek. Csoportkör A csoport Azonos pontszám esetén elsősorban az egymás elleni eredmény döntött, majd pedig a gólarány. Végeredmény Csak az első négy helyért játszottak helyosztó mérkőzéseket az egyenes kieséses szakaszban. A többi helyezést a csoportmérkőzéseken elért eredmények alapján határozták meg. Statisztikák A legjobb kapusok ranglistája M – mérkőzések száma, JP – játszott percek száma, KL – kapott lövések, G – kapott gólok, VH – védési hatékonyság (védett lövések/kapott lövések), GM – meccsenkénti gólátlag (60 percre vetítve) Csak azok a kapusok vannak a listán, akik legalább a meccsek 40%-án védtek. Kanadai táblázat M – mérkőzések száma, G – gólok száma, GP – gólpasszok száma, P – pontszám Felsőpián Felsőpián, 1912-ig Oláhpián (románul: Pianu de Sus vagy Pianu Românesc, németül: Rumänisch Pien, szászul Bleschpien) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Gyulafehérvártól húsz kilométerre délnyugatra, a Surján-hegység északi peremén fekszik. Története Alsópián határára települt román falu volt. 1451-ben Olahpen, 1488-ban Bléchis pen, 1733-ban Oláh Pián, 1808-ban Walachisch-Pien, románul Pianá, 1826-ban Piana Rumenjaszke vagy Piana din szusz alakban írták. Szászsebesszékhez, 1876-tól Szeben vármegyéhez tartozott, majd 1968-ban Fehér megyéhez csatolták. Ortodox lakói a 16–19. században az alsópiáni evangélikus lelkésznek fizették a tizedet. A 18–19. században lakói fontos jövedelemforrása volt az aranymosás. Az 1850-es évekig aranybeváltó hivatal is működött benne. 1907-ben a településen megalapították a Strugarul népbankot. 1850-ben 1789 lakosából 1723 volt román és 61 cigány nemzetiségű; 1784 ortodox vallású. 2002-ben 1588 lakosából 1578 volt román nemzetiségű; 1527 ortodox és 36 pünkösdista vallású. Nevezetességek Népi fafaragás. Fatemploma a szentélyt elválasztó gerendán található felirat szerint 1761-ben épült. 1918-ban a leromlott állagú épület hajójának nagy részét lebontották, és tornyát átköltöztették. A hajó lebontott részének helyén 1925-ben fenyőfákat ültettek. 1971–72-ben felújították. Faharangját a kőtemplomban helyezték el. A falutól keletre, a 636 méteres tengerszint feletti magasságú Cetățeaua-hegy északi nyúlványán 10–11. századi földvár 45×25 méteres, enyhén ovális alaprajzú, árokkal kerített maradványai. Százados tölgyes. Golfpályáját 1990 után Paul Tomița, a román golf doyenje kezdeményezésére építették ki, aki a faluban született 1914-ben, és 1975-től ismét itt élt. 1984–1985-ös bajnokcsapatok Európa-kupája A bajnokcsapatok Európa-kupája 30. szezonja. 15 év után ismét olasz elsőség született. A Juventus végül Michel Platini tizenegyesgóljával győzte le az ötödik diadalára hajtó Liverpool gárdáját. A döntő mégsem erről maradt híres, hanem a Heysel-tragédiáról, amelyben 39 (többségében olasz) szurkoló vesztette életét. Ezek után az angol klubokat 5 illetve 6 évre tiltották ki az európai kupákból. Eredmények 1. forduló 1 A Levszki Szofija csapata jutott tovább, idegenben lőtt több góllal. 2 A Dynamo Berlin csapata jutott tovább tizenegyesekkel (5–4). 3 A Linfield csapata jutott tovább, idegenben lőtt góllal. Nyolcaddöntő 1 A Dnipro Dnipropetrovsk csapata jutott tovább, idegenben lőtt góllal. 2 Az IFK Göteborg csapata jutott tovább, idegenben lőtt góllal. Negyeddöntő 1 A Bordeaux csapata jutott tovább tizenegyesekkel (5–3). Hoogstede Hoogstede község Németországban, Alsó-Szászországban, Bentheim-Grafschaft járásban. Lakosainak száma 2870 fő (2016. december 31.). (21201) 1994 PO18 A (21201) 1994 PO18 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 12-én. Prouvy Prouvy település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 2270 fő (2015). Prouvy Hérin, La Sentinelle, Thiant, Trith-Saint-Léger, Haulchin, Maing és Rouvignies községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ory grófja Az Ory grófja (franciául Le comte Ory) Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Eugène Scribe és Charles-Gaspard Delestre-Poirson írták. Ősbemutatójára 1828. augusztus 20-án került sor a párizsi operaházban. Magyarországon 1962-ben mutatták be. Cselekmény Fourmoutiers várának környékén feltűnik egy rejtélyes remete, akiről csak barátja, Raimbaud tudja, hogy egy szoknyavadász, Ory grófja, aki így akarja meghódítani a vár úrnőjét, Adele grófnőt. A grófnő meglátogatja a remetét és elmeséli, hogy aggódik férje miatt, aki a Szentföldre ment harcolni a keresztesekkel. A remete, kihasználva az alkalmat, azt tanácsolja neki, hogy élje boldogan életét és legyen ismét szerelmes. A grófnő, aki bízik a remetében, megfogadja a tanácsot, de a remete megrökönyödésére szerelmének célpontja az apród: Isolier lesz. Az ál-remete majdnem bejut a várba, amikor megérkezik tanítója Flambeau és leleplezi. A grófnak másodszor, apácának öltözve sikerül bejutnia a grófnő szobájába, ahol felismeri, hogy az apród már betöltötte azt a szerepet, melyre ő oly nagyon vágyott. Az apród felismeri és bolondját járatja vele: a gróf a sötétben neki udvarol. Megérkezik a grófnő férje is, aki elől Ory gróf fejveszetten menekül. Híres részletek Que les destins prospères - A gróf áriája En proie à la tristesse - Adele áriája Diszkográfia John Aler (Ory grófja), Cso Szumi (Adele), Raquel Pierotti (Dame Ragonde) stb.; Lyoni Opera Ének- és Zenekara, vez. Sir John Eliot Gardiner (1988) Philips 475 7014 Totonicapán megye Totonicapán Guatemala egyik megyéje. Az ország középső részétől kissé nyugatra terül el. Székhelye Totonicapán. Földrajz Az ország középső részétől nyugatra elterülő megye északon Huehuetenango, keleten Quiché, délen Sololá, nyugaton pedig Quetzaltenango megyével határos. Népesség Ahogy egész Guatemalában, a népesség növekedése Totonicapán megyében is gyors. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat: Nyelvek 2011-ben a lakosság 95,9%-a beszélte a kicse, 0,1%-a a mam és 0,2%-a a kakcsikel nyelvet. Cartilagines nasales accessoriae A cartilagines nasales accessoriae az orr apró porcai melyek a cartilago alaris major-hoz és a cartilago nasi lateralis-hoz csatlakoznak. 1410 Margret Az 1410 Margret (ideiglenes jelöléssel 1937 AL) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1937. január 8-án, Heidelbergben. Gornji Zagon Gornji Zagon falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Novi Vinodolskihoz tartozik. Fekvése A horvát tengerpart északi részének közepén, Novi Vinodolskitól 9 km-re északkeletre, a tengerparttól 9 km-re a hegyek között fekszik. Története 1857-ben 384, 1910-ben 402 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Novi járásához tartozott. 2011-ben 7 állandó lakosa volt. Gimouille Gimouille település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 463 fő (2015). Gimouille Apremont-sur-Allier, Cuffy, Challuy, Marzy és Saincaize-Meauce községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cseh Tamás-diszkográfia Ez a lap Cseh Tamás magyar előadóművész, énekes zenei kiadványainak diszkográfiája. Teljes, pontos zenei diszkográfia: összes LP, EP és CD 01. Psaume Rouge (Franciaország) LP Polydor 2393049 GU 1971 02. Psaume Rouge (Franciaország) EP Polydor 2056 193 1972 03. Levél nővéremnek LP Pepita SLPX 17 524 1977 04. Antoine és Désiré LP Pepita SLPX 17 548 1978 05. Antoine és Désiré történelemkönyve EP Pepita SPS 70 313 1978 06. Fehér babák takarodója LP Pepita SLPX 17 595 1979 07. Műcsarnok LP Pepita SLPX 17 656 1981 08. Hernádi Judit : Sohase mondd LP Pepita SLPX 17 718 1982 09. Hobo Blues Band : Még élünk LP Favorit SLPM 17 754 1983 10. Frontátvonulás LP Krém SLPX 17 756 1983 11. Frontátvonulás CD Mega HCD 17 756 1995 12. Jóslat LP Krém SLPM 17 857 1984 13. Cimbora (versek, dalok gyerekeknek) LP Hungaroton SLPX 13 943 1984 14. Cimbora (versek, dalok gyerekeknek) CD Hungaroton HCD 14 329 2005 15. Törőcsik Mari: Micsoda útjaim LP Krém SLPX 17 898 1985 16. Márta István : Támad a szél LP Krém SLPX 17 963 1987 17. István Márta: Sound In Sound Out CD Hungaroton HCD 31 829 1998 18. István Márta: The Wind Rises (Angliában, USA-nyomás) CD ReR Records SD 1 1998 19. Utóirat 2 LP Hungaroton SLPX 14 061 1987 20. Mélyrepülés LP Hungaroton SLPX 14 114 1988 21. Vasárnapi nép (koncertlemez) LP Hungaroton SLPX 14 155 1989 22. Cseh Tamás – Bereményi Géza: Válogatáslemez CD Hungaroton HCD 14 175 1990 23. Kaláka: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? LP Hungaroton SLPX 14 182 1990 24. Kaláka: Szabad-e bejönni ide betlehemmel? CD Hungaroton HCD 14 182 1997 25. Új dalok LP Hungaroton SLPX 14 186 1990 26. Koncz Zsuzsa : Illúzió nélkül LP QUINT QUI 106 001 1991 27. Hobo: Magyarország messzire van LP Hungaroton SLPX 14 208 1991 28. Koncz Zsuzsa: XXX. Jubileumi koncert CD EMI-Quint QUI 906029-2 1992 29. Nyugati pályaudvar CD Mega HCD 37 704 1993 30. Levél nővéremnek 2. CD Mega HCD 37 775 1994 31. Csinibaba (filmzene) CD Bouvard & Pécuchet Rec. 1996 32. A telihold dalai CD Royal Records 97 001 1997 33. The Best Of MEGAFILM (promóciós CD) CD Megafilm 98003 1998 34. „6:3 avagy, Játszd újra Tutti” (filmzene) CD Megafilm CDMF 9901 1999 35. SZÓMADÁR a szélóceánok fölött Etnofon ER-CD 034 2000 36. Republic –Cseh Tamás: Levélváltás (6 számos promóciós CD) CD Magneoton 8573-81720-2 1999 37. Republic–Cseh Tamás: Levélváltás CD Magneoton-Warner 857-82388-2 2000 38. Magyar katonadalok és énekek a XX. századból 2 CD Mega 2000/1 2000 39. Katonadalok (könyvmelléklet) CD Gryllus GCD 055 2006 40. 100 Szerelmes dal 5 CD Reader’s Digest 0102-01-05 2001 41. Udvaros Dorottya: 101 Kiskutya dalok CD Gryllus GCD 029 2002 42. Jóslat a Metrón CD Intuison IR 002-D 2003 43. A véletlen szavai CD Intuison IR 005-D 2004 44. A véletlen szavai CD Hungaroton HCD 71 249 2009 45. Ady (könyvmelléklet) CD Gryllus GCD 037 2004 46. Az igazi levél nővéremnek CD Intuison IR 007-D 2004 47. Örökzöld slágerek – híres magyar szerzőpárosoktól 5 CD Reader’s Digest 05052-1-5 2005 48. Hernádi Judit: Ráadás (válogatás) CD Hungaroton HCD 71 203 2006 49. Szabadság, szerelem (filmzene-ráadás) CD mTom 5101-18433-2 2006 50. Dönci Project: Dixi emlékalbum CD FF FilmMusic B 687582 2006 51. Esszencia (válogatás) 2 CD Hungaroton HCD 71 206-07 2007 52. A csillagokkal táncoló Kojot (indián mesék) CD Hungaroton HCD 14 340 2007 53. Ünnepeink (dalok, népszokások, népénekek) 3 CD Etnofon ER – CD 092 2008 54. Fel nagy örömre (8 számos karácsonyi) CD Gryllus GCD 079 2008 55. Karácsony 2008 (lapmelléklet, 5 dalos karácsonyi CD) CD Gryllus GCD 084 2008 56. Ózdi koncert '96 CD Life7 produkció magánkiadás 2008 57. A DAL nélkül... CD Hungaroton HCD 71 248 2009 58. Titkos dalok (CD I., CD II., külön-külön dobozos kiadvány) 2 CD MIRAX 2009 59. Titkos dalok (díszdobozos DVD melléklete) 2 CD MIRAX 2009 60. APA (Dalok apukáknak) CD Sony Music 2009 61. Dalok a mennyből (Tisztelgés az elhunyt rockcsillagok előtt) CD Hungaroton HCD 71 258 2010 62. Eszembe jutottál (Főhajtás Cseh Tamás előtt) CD Etnofon Records ER-CD 103 2012 A vastag betűs Cseh Tamás „hivatalos” sor-lemeze, míg a többin közreműködő vagy vendég, filmzene, illetve egyéb kiadvány. Minden LP megjelent CD-formában is, kivétel az 1989-es „Vasárnapi nép”, melyből eddig csak „bakelit” létezik. A listán csak az első kiadású hanghordozó–típus szerepel, ha teljes egyezést mutat (az LP és a CD) hang és borító tekintetében. Eltérések esetében a lista az alábbi példa szerint alakul: 10. Frontátvonulás LP 1983 (Első, eredeti kiadás LP-n) 11. Frontátvonulás CD 1995 (A CD-változat borítója más, módosították) 13. Cimbora LP 1984 (Egy két LP-ből álló „sorozat-kiadvány” első lemeze) 14. Cimbora CD 2005 (A két LP-s sorozat egy CD-re szerkesztett kiadvány) 16. Márta István: Támad a szél LP 1987 (Első eredeti kiadás LP-n, játékidő: 35’ 30’’) 17. István Márta: Sound In Sound Out CD 1998 (Az LP-től eltérő borító, kibővített zenei anyag, játékidő: 63’13’’) 18. István Márta: The Wind Rises CD 1998 (Angol kiadású CD, az LP-től eltérő borító, de zeneileg ugyanaz) 23. Kaláka: Szabad-e bejönni ide… LP 1990 (Eredeti első kiadás LP-n) 24. Kaláka: Szabad-e bejönni ide… CD 1997 (Módosítás a borítón, és a zenei anyag 8 perccel több) 37. Magyar katonadalok és énekek… 2 CD 2000 (Első kiadás dupla CD-n) 38. Katonadalok (könyvmelléklet) CD 2006 (Az első kiadású dupla CD-ről egy CD-nyi válogatás) 42. A véletlen szavai CD 2004 (Első kiadás az Intuison kiadótól, 2004-ben) 43. A véletlen szavai CD 2009 (A második kiadás jogát a Hungaroton vette meg 2009-ben, és a CD-re rákerült digitális formában a „szövegkönyv” is.) Forrás Cseh Tamás Kör Ziano di Fiemme Ziano di Fiemme település Olaszországban, Trento megyében. Lakosainak száma 1741 fő (2017. január 1.). Ziano di Fiemme Canal San Bovo, Pieve Tesino, Predazzo és Panchià községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Heřmánkovice Heřmánkovice település Csehországban, Náchodi járásban. Heřmánkovice Hynčice, Hejtmánkovice, Broumov és Meziměstí településekkel határos. Lakosainak száma 495 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Székely Mikó Kollégium Koordináták: é. sz. 45° 51′ 54″, k. h. 25° 47′ 15″45.865, 25.7875 A Székely Mikó Kollégium nagy múltra visszatekintő erdélyi középfokú oktatási intézmény, Erdély hét egykori református iskolájának egyike. Székhelye Sepsiszentgyörgy. 1859-ben alapították. Az intézmény névadója gróf hídvégi Mikó Imre, akinek alapítványa és a székelység adományai révén alakult meg az iskola 1857-59 között. Története A reformkorba nyúlnak vissza az első iskolaalapítási próbálkozások, majd az 1850-es évek második felében a Rikánbelőli Kommunitás Háromszéken középiskolát létesített. Főként a Kommunitás tagjai – a sepsi-, kézdi- és orbaiszéki református és unitárius lelkészek –, de főurak, tanítók és hivatalnokok is részt vettek a Gödri Ferenc esperes által irányított munkában. 1855-ben felkérték báró Kemény Ferencet, gróf Mikó Imrét, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokait, és Bodola Sámuel püspökhelyettest az iskola ügyének támogatására az Egyházkerületi Közgyűlésben. Mikó gróf felismervén iskola alapításának szükségességét, számottevő adományokat tett annak javára és latba vetette érdekében társadalmi befolyását. Több város is vetélkedett a leendő intézmény székhelyeként. A versengést a centrális elhelyezkedésű Sepsiszentgyörgy nyerte meg, telket és jelentős pénzbeli támogatást kilátásba helyezve. Az alapítók több pártra szakadtak atekintetben, hogy ipariskola, reáliskola vagy gimnázium létesüljön-e, végül utóbbi mellett határoztak. A Főtanács 1858 őszén beindíttatta a elemi negyedik osztály, a következő tanévben erre alapult a gimnáziumi első osztály. Az oktatás a református templom szomszédságában indult meg, az egyetlen kinevezett tanár Vajna Sándor volt, a tantárgyak többségét tanítók tanították. Bentlakásossá kellett válnia, hatékonyabban működhessen. Az 1863–64-es tanévben az intézmény az iskola mai helyén álló épületekben alakított ki háló- és osztálytermeket, a korábbi istálló és szekérszín helyén. A főtéri szárny 1870-76 között Zofalh Gusztáv tervei alapján épült, amelyeket Mikó Imre rendelt meg és fizetett ki. Az építőanyag zömét háromszéki lakói szekéren hordták össze. A város biztosította a telket, és alapítványt tett a ház javára. Tanév kezdetén ide költözhettek a kollégisták, a földszinti termeket egyelőre üzlethelyiségeknek adták ki. Még szeptemberben meghalt Mikó gróf, aki előző márciusban 60 000 frt. alapítványt adott az iskola további fejlesztése céljából. Az elöljáróság az alma mater mindhárom alapítóját belefoglalta annak nevébe, a református egyházat, Háromszék népét és gróf Mikó Imrét: Református Székely Mikó Tanoda, majd Református Székely Mikó Kollégium lett a neve, 1948-ig. Amint fejlődésnek indult az intézmény, s már három főállású tanár fizetésére volt lehetőség, a vezetőség a főgimnáziumi osztályok beindításával egy időben a déli épületszárny megtervezésére Alpár Ignácot kérte föl. Mire az első érettségiző évfolyam 1893-ban végzett, a kollégium már modern, jól felszerelt tanintézmény volt. A professzori pozíciókat betöltötték, a könyvtárakat, szertárakat adekvát költöztették és rendszerezték, beindult az Önképzőkör is. Az erdélyi középiskolák között elsőként itt szerveztek konviktust, kiteljesítve a kollégiumi rendszert. Az első világháborúig szépen fejlődött, a tanulólétszám évről évre emelkedett. Az elöljáróság újabb bővítés számára már meg is vásárolta a szomszédos telket, de a piac és a forgalmas utca mellett az iskola sem pedagógiai, sem egészségügyi szempontból nem ideális, ezért teljesen új internátusépületet kellett építeni a város csendesebb körzetében. Ujvárossy József főgondnok 100 000 koronát érő erdejét ajánlott fel az új telephely javára. A világháború és az impériumváltás következtében viszont legfontosabb az anyanyelvi oktatás biztosítása maradt a megye minden tanulni vágyó ifja részére. Csutak Vilmos igazgató átszervezte a Kollégiumot: az épületbe fogadta a Polgári Leány- és Fiúiskolát és az Elemi iskolát, így egész nap késő estig folyt a tanítás. Maga járta a falvakat a szülőket, s a tehetséges gyermekeket biztatva a továbbtanulásra, a Székely Mikó Kollégiumban. Ebben az időszakban a Kollégium csak saját erejére támaszkodhatott, Csutak Vilmosnak azonban sikerült közadakozásból a Református Leányiskola számára saját épületet emeltetnie. A második világháború időszaka is hatalmas károkat okozott az iskola életében. Az 1940. november 10-i földrengés úgy megrongálta az épületet, hogy át kellett költöztetni a kollégiumot a Tanítóképzőbe. A tanítás is szünetelt, amit 1944 decemberében kezdtek újra, az akkor már renbehozott saját épületében. Ekkor a fiúk mellé lánynebulókat is felvettek rendes tanulónak, és vállalták a tanítóképző beindítását is. Magánvizsgát tehettek azok a fiatalok is, akiknek a háború miatt meg kellett szakítaniuk tanulmányaikat. 1944–45-ben az alma mater a Magyar Tannyelvű Líceum néven működött, majd újra Református Székely Mikó Kollégium lett, egészen az államosításáig. Később többször változott a neve: Magyar Fiúlíceum (1948-53) X osztályos Fiú Középiskola (1953–54), 1-es számú Magyar Tannyelvű Középiskola (1954–58) 1-es számú Középiskola (1958–65) 1-es számú Líceum (1965–74) 1-es számú Reál-Humán Líceum (1974–77) Matematika-Fizika Líceum (1977–89). Ekkortól ismét Székely Mikó Kollégium. A tanügyi reformot követve bevezették a tizenegy évfolyamos oktatást, de ezt 1954 és 1957 között megint tíz évfolyamosra csökkentettek. 1955-ben kicserélhették a bútorzatot, modernizálták a tornatermet, és lebontották az udvaron levő régi épületeket. 1958-ban megépült a „kicsi épület” hat új osztályteremmel, konyhával és étkezdével. 1973-ban az egykori Jókai Nyomda épületében tanműhelyeket rendezhettek be. Az 1977-es romániai földrengés ismét komoly károkat okozott az épületben: megrongálódtak a szaktantermi berendezések, beszakadt a tető, az épület teljes statikai megerősítést igényelt. Az oktatást a kicsi épületben, a 2-es számú Általános Iskolában, valamint az Olt utcai Mezőgazdasági Líceum termeiben folytatták. 1978. szeptember 1-jén fejeződött be a főépület renoválása, a szaktantermeket évek alatt sikerült újra korszerűen felszerelni. A Matematika-Fizika Líceumban főszerep a szaktárgyak oktatásának és a termelési gyakorlatnak: a gimnáziumi tanulóknak heti két nap elméletben oktatták a szaktantárgyakat, havonta egy hétig pedig műhelygyakorlaton vettek részt. Az 1989-es romániai forradalom dupla változást hozott: visszaállt a magyar tannyelvű oktatás és a gimnáziumi jelleg lehetőséget nyújtott a fiataloknak humán értelmiségi pályára is lépni. A testvériskolai kapcsolatok, új hagyományok teremtése, hazai és külföldi versenyek, fesztiválok új horizontot nyitottak a megmérettetésre. Mára 1300 diák, 100 pedagógus keze alatt tanul az iskolában, az általános iskola alsó és felső tagozatán, illetve a gimnáziumban. A 150 éves intézmény a történelmi Háromszék (ma Kovászna megye) legnagyobb és legeredményesebb magyar tannyelvű gimnáziuma. 2012 óta a román állammal vívott, tulajdon-visszaszolgáltatási csatározások színhelye. Híres tanárai, diákjai Bágya András zenetanár 1932-1944 között Debreczy Sándor (1921–25) pedagógiai író Szabó József biológia-földrajz szakos tanár 1934–1944 között Szász Béla református teológus 1910-től 1940-ig tanított itt. Itt tanult Vitályos András orvos Szotyori Lajos elbeszélő, színpadi író. Itt érettségizett 1898 -ban Vékás Lajos 1948 -ban Verestóy Ilona 1950 -ben Mojszesz Frigyes 1953 -ban Deák Ferenc (grafikus) 1979 -ben Varga-Berde Mária 1990 -ben Veres Valér 1992 -ben Fazakas Géza színművész. 1412 Lagrula Az 1412 Lagrula (ideiglenes jelöléssel 1937 BA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Louis Boyer fedezte fel 1937. január 19-én, Algírban. Milis Milis település Olaszországban, Szardínia régióban, Oristano megyében. Lakosainak száma 1552 fő (2017. január 1.). Milis Bonarcado, Seneghe, Tramatza, Bauladu és San Vero Milis községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Cseh U21-es labdarúgó-válogatott A Cseh U21-es labdarúgó-válogatott Csehország 21 éven aluli labdarúgó-válogatottja, melyet a cseh labdarúgó-szövetség irányít. U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság 1996 : Negyeddöntő 1998 : nem jutott ki 2000 : Ezüstérmes 2002 : Aranyérmes 2004 : nem jutott ki 2006 : nem jutott ki 2007 : Csoportkör 2009 : nem jutott ki 2011 : 4. hely 2013 : nem jutott ki 2015 : Csoportkör Olimpiai szereplés 1992 : Nem jutott ki 1996 : Nem jutott ki 2000 : 14. hely 2004 : Nem jutott ki 2008 : Nem jutott ki 2012 : Nem jutott ki Forrás Hivatalos weboldal Military patrol az 1928. évi téli olimpiai játékokon Az 1928. évi téli olimpiai játékokon a military patrol versenyszámát február 12-én rendezték. A sportág bemutatóként szerepelt a programban. Az aranyérmet a norvég csapat nyerte. Magyar csapat nem vett részt a versenyen. Éremtáblázat (A rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Felsőpél Felsőpél (szlovákul Horný Pial, németül Ober-Pill) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Fekvése Lévától 13 km-re délnyugatra fekszik, az 580-as út mentén. Története 1209-ben még birtokként "Pelly" néven említik először. Pél falu 1251-ben "Peel" alakban bukkan fel először, a Bolyár-Pélyi nemzetségbeli Albert a község birtokosa. Később részben a kálnai Hunyadi család, részben a Majtényi család a földesura. 1484-ben Egyházaspél néven szerepel oklevélben. 1543 és 1583 között a töröknek fizetett adót. 1601-ben 30 háza volt. 1715-ben az adóösszeírásban szőlőskertjét említik. 1720-ban 17 adózó háztartása létezett. 1828-ban 55 házában 349 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "Alsó, és Felső pély. Két falu Bars Vármegyében, földes Ura mind a’ kettőnek Báró Hunyady, és Nagy Uraságok, lakosai katolikusok. Felső Pély az Alsónak filiája, határjaik középszerűek, vagyonnyaik külömbfélék, második osztálybéliek." Fényes Elek szerint "Felső-Pél, magyar falu, Bars vmegyében: 133 kath., 270 ref. lak. Reform. filial templom és oskola. F. u. többen." A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. 1938-ban Felsőpélen 178 birtokból három volt 20-50 hold közötti (összesen 97 hold), öt 50-100 közötti (összesen 255 hold) és egy 100-500 hold közötti (összesen 102 hold) nagyságú. Összesen 1103 holdból 945 hold szántóföld volt. Népessége 1880-ban 425 lakosából 391 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 443 lakosából 434 magyar és 6 szlovák anyanyelvű. 1900-ban 426 lakosából 423 magyar és 3 szlovák anyanyelvű. 1910-ben 419 lakosából 418 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt. 1921-ben 454 lakosából 414 magyar és 24 csehszlovák. 1930-ban 409 lakosából 354 magyar és 55 csehszlovák volt. 1941-ben 421 lakosából 415 magyar és 6 szlovák. 1991-ben 328 lakosából 198 magyar és 124 szlovák. 2001-ben 291 lakosából 152 magyar és 137 szlovák volt. 2011-ben 279 lakosából 145 szlovák és 104 magyar. Nevezetességei Római katolikus temploma 1830 -ban épült. Református temploma 1837 -ben épült, tornyát 1929 -ben építették. Temetőkápolnája eredetileg a 12. században épült, kébőbb barokk stílusban építették át. Kilburn (metróállomás) A Kilburn a londoni metró egyik állomása a 2-es zónában, a Jubilee line érinti. Története Az állomást 1879. november 24-én a Metropolitan Railway részeként nyitották meg Kilburn & Brondesbury néven. 1939-től a Bakerloo line is érintette, majd egy évvel később a Metropolitan line vonatai már nem álltak meg az állomáson. Mai nevét 1950. szeptember 25-étől viseli. A Bakerloo line-t 1979. május 1-jén a Jubilee line váltotta fel. Békepárt (1943) A Békepárt a KMP utódpártjaként működő illegális kommunista párt volt 1943 júliusa és 1944 szeptembere között, s tevékeny szerepet vállalt a Magyar Front munkájában. Története Szovjet kezdeményezésre 1943-ban feloszlatták a Kominternt, s mivel a Kádár-féle pártvezetésnek nem volt kapcsolata Moszkvával, ezt az eseményt úgy értelmezték, mint a kommunista pártok megszűnését. A feloszlatást a Központi Bizottság felhívásban jelentette be. Miután fény derült az igazságra, a kommunisták új pártot hoztak létre Békepárt néven, amely elnevezés kifejezte a párt háborúellenességét, amellyel a háborúba belefáradt lakosságot kívánták megnyerni. Az új név ezenkívül még a rendőrséggel szembeni védekezésnek is megfelelt, s elrejtette a párt kommunista voltát, nagyobb teret engedve az együttműködésre más háborúellenes csoportosulásokkal. A Békepárt tagjai tevékeny munkát fejtettek ki a szakszervezetekben, illetve az SZDP szervezeteiben; több helyen elérték, hogy az SZDP vezetősége által feloszlatott ifjúsági szervezetek újra létrejöjjenek. A polgári ellenzékkel egy részével is sikerült jó viszonyt kiépíteniük, mivel az üldözéstől félők a Békepárttal inkább mertek kapcsolatot létesíteni. Röpiratokban sürgették a demokratikus mozgalmak összefogását, és sürgették a hintapolitikát folytató Kállay Miklós leváltását, a különbéke megkötését. Követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását, a nyilaskeresztes párt, a Volksbund feloszlatását, és a hadsereg "fasiszta árulóktól" és "hitlerista kémektől" való megtisztítását. 1944 szeptemberében felvette a Kommunista Párt nevet. Everytime We Touch (Cascada-dal) Az Everytime We Touch a Cascada elnevezésű német formáció harmadik kislemeze az Everytime We Touch című albumról. A dal szerzői Yann Peifer és Manuel Reuter voltak, a produceri munkákat is ők végezték. Az Egyesült Államokban 2005. augusztus 16-án jelent meg a Robbins Entertainment gondozásában. Később nemzetközi szinten több országban is megjelent többek között a Zooland Records, All Around The World és Universal Music Group kiadók közreműködésével. Zeneileg a felvételt az eurodance stílus jellemzi, dalszövegének refrénje Maggie Reilly azonos című dalából származik. A felvétel pozitív értékeléseket kapott a kritikusoktól, többségük dicsérte az europop hangzásvilágot, valamint az amerikai sikerek mellett sem siklottak el szó nélkül. A szám viszont más országok slágerlistáin is jelentős eredményeket ért el: első helyezett lett Írországban és Svédországban, míg Ausztria, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság listáin a top 5-ös szegmensig jutott. Az USA-ban tizedik helyezett lett a Billboard Hot 100-on, valamint 1 millió eladott példány után platina minősítést kapott. A dalhoz tartozó videoklipben az együttes énekesnője, Natalia Horler látható egy könyvtárban. Háttér A dalt Stuart MacKillop, Maggie Reilly és Peter Risavy szerezték, producere DJ Manian és Yanou, a Cascada két lemezlovasa volt. A számot Németországban, Kölnben és Erkrathban vették fel. A felvétel 2005. augusztus 16-án jelent meg maxi kislemezként az Egyesült Államokban. Kislemez formájában 2006. július 14-én Csehországban került kiadásra. Később a francia iTunes-on jelent meg 2006. március 31-én maxi kislemezként, majd október 23-án digitális formában. A maxi változat különböző remixeket tartalmaz. Ausztriában 2006. szeptember 4-én jelent meg a kislemez kilenc dalos változata. 2006. december 22-én Németországban vált megvásárolhatóvá a szám. Összetétele és remixek Az Everytime We Touch egy f-mollban komponált dal. Terjedelme: három perc és tizenhat másodperc. Felismerhetőek benne az eurodance elemek, ugyanakkor jellemzi a dalt a lábdob, szintetizátor és dobgép használata is. A maxi kislemezen található remixek euro-rave stílusjegyeket tartalmaznak. Dallista USA Maxi Everytime We Touch - 03:19 Everytime We Touch (Rocco vs Bass-T Remix Radio Edit) - 3:06 Everytime We Touch (Dan Winter Radio Edit) - 3:38 Everytime We Touch (Verano Radio Edit) - 3:23 Everytime We Touch (Original Mix) - 5:34 Everytime We Touch (Rocco vs Bass-T Remix) - 5:42 Everytime We Touch (Dan Winter Remix) - 6:37 Everytime We Touch (Scarf! Remix) - 5:34 Everytime We Touch (Verano remix) - 5:50 Kelen Imre Kelen Imre Emery Kelen, Emerich Kelen (Győrsziget, 1896. december 22. – Bécs, 1978. október 9.) karikaturista, grafikus, író, televíziós rendező - az egykori genfi székhelyű Népszövetség hivatásos rajzolója Életútja A Rába folyó és a Rábca torkolata által közrezárt területet a Győriek Győrszigetnek hívják, amely helyen született Kelen Imre. Iskoláit helyben végezte, majd a fővárosba került. Az I. világháború idején behívó parancsának eleget téve harcolt az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében. Helytállásáért Magyar Katonai Kereszt kitüntetést kapott. 1917-ben hazatérte után a Szamár című politikai élclapban jelentek meg első rajzai kezdetben közel két esztendőn át. Rajzai révén egyre népszerűbb lett, s 1918-tól fogva már a kor legjelentősebb élclapja, a Borsszem Jankó is lehozta karikatúráit, de publikált a Színház, a Színházi Élet, az Érdekes Újság, valamint a Divat hetilapoknak, s rajzai megjelentek a konkurens vicclapokban, mint a Bolond Istók, és a Mátyás Diák. A Szamár nevű lap megszűnte után az Április (1918-1919) nevű politikai élclap szerkesztőségében dolgozott, olyan kollégák társaságában, mint Vértes Marcell, Major Henrik, Pólya Tibor, Bíró Mihály. A lap a Tanácsköztársaság leverését követően megszűnt, szerkesztősége feloszlott. Ebben a baloldali politikai élclapban rajzolók, a megtorlás elől külföldre távoztak. Kelen Imre 1919-ben Münchenbe emigrált, ahol kezdetben Hans Hofmann (1880-1966) müncheni festőiskolájában képezte magát. Münchenben közel három éven keresztül a Lustige Blatter számára dolgozott, de rajzai megjelentek a Jugend, és a Meggendorfer Blatter-ben is. Majd Berlinben találkozott honfitársával Dezső Alajossal (Aloysius Derso 1888–1964), aki szintén karikaturistaként kereste kenyerét a Német fővárosban. Találkozásuk és barátságuk meghatározta kettejük közös pályáját az elkövetkezendő évtizedekre. Hasonló világlátásuk, rajznyelvi azonosságuk, egymást inspiráló humoruk, bajtársias őszinteségük révén életre szóló közös munkálkodást eredményezett, legyenek a világ bármely részén. Berlinből Genfbe utaztak (1922) a nemzetközi béketárgyalások akkori helyszínére. A genfi konferencia aztán megalapozta a mi úgynevezett karrierünket - mondja Kelen majd így folytatja - Ezt a zsánert, a politikai karikatúrát, mi csináltuk először és később a konferenciák során már hivatásos és hivatalos politikai rajzolókká léptünk elő. Dezsővel együtt albumot adtunk ki, híres politikusok karikatúra-sorozatát. Az albumnak váratlanul nagy sikere lett, s ettől kezdve egymás után kaptuk a megrendeléseket a világlapoktól, egy zürichi kiadótól pedig egy megbízást újabb albumra. Kelen nemzetközi ismertsége foglalkoztatott művésszé tette. Éveken keresztül dolgozott Párizsban a Matin valamint a berlini Ullstein Kiadó szerződéses rajzolójaként. Munkái megjelentek Európa szerte, publikált egyebek mellett a brit Illustrated London News, a francia Le Rire, és a svájci Tribune de Genève, sőt túl lépve az öreg kontinens határait, az amerikai Tempo Magazin hasábjain is. 1938-ig Európát járta, de gyakorta látogatott haza, Magyarországra is. Magyar lapok számára rendszeresen küldi postai úton rajzait bárhol is állomásozzon Kelen. A Magyar Magazin (1928-1930), Az Est lapok évkönyveiben, Az Újság Vasárnapja, valamint a Tolnai Világlapja, a Délibáb hetilap, a Színházi Élet hasábjain jelentek meg Kelen rajzai idehaza. Amerikába emigrált. 1938 őszén elhagyták Dezső Alajossal közösen Európát, a fokozódó háborús helyzet, valamint a Magyarországon 1939 január elsejétől életbe lépő, korlátozó törvények miatt. 1938 október 13-án érkeztek New Yorkba, ahol Kelen és Dezső közös munkásságukat tovább folytatták. Kelen dolgozott az Esquire, New York Times, a The New York Post, Christian Science Monitor továbbá a Washington Post számára. 1948-tól a megalakuló Egyesült Nemzetek Szervezete Információs Hivatal tanácsadója, majd televíziós vezető producere lett. Nyugdíjba vonulását követően a rajztollat letéve elsősorban könyveket írt. Dag Hammarskjöld, az ENSZ második főtitkárának életútját több kötetben is nyomon követi. Termékeny íróként is. Írt több maga illusztrálta gyermekkönyvet is és számos kötete, a diplomáciával, politikusokkal foglalkozik. Utolsó éveiben Bécsben élt, és ott is hunyt el. Élete során számos kollektív kiállításon szerepeltek munkái. Kezdetben "A konferenciák aranykora" címmel Kelen és Dezső közös kiállítás-sorozatát ismerhette meg a világ 1934-ben, Genfben. Majd Londonban, ahol a gyűjteményes kiállításukat Sir John Simon, az akkori brit külügyminiszter nyitotta meg. 1977-ben Budapesten, Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére rendeztek kiállítást 80, külföldön élt vagy élő, magyar származású képzőművész munkáiból a Műcsarnokban, amelyen egyebek mellett Kelen néhány munkája is szerepelt. Több mint 900 rajzból álló örökségét a Princeton Egyetemen Könyvtára őrzi New Jerseyben, Dezső Alajos rajzaival közösen. Könyvei Emery Kelen & Alois Derso: Guignol and Lausanne (1922) Genf - 25 rajz Emery Kelen & Alois Derso: Indian Round Table Conference (1930) Emery Kelen & Alois Derso: Le Testament de Genève (1931) Paris Emery Kelen & Alois Derso: Pages Glorieuses (1932) Paris Emery Kelen: The League at Lunch (1936) Emery Kelen and George Edward Slocombe: A Mirror to Geneva ... On famous personalities of the League of Nations. - illustrations by Kelen - (1937) Emery Kelen: Yussuf the Ostrich (1943) Emery Kelen: Calling Dr. Owl (1945) Emery Kelen: Platypus at large (1960) Emery Kelen: How to judge people by their physical characteristics (1960) Emery Kelen: The Valley of Trust (1962) Emery Kelen: Peace in their time: Men who led us in and out of war, 1914-1945 (1964) - Drawings by Derso & Kelen Emery Kelen: Food for the valley (1964) Emery Kelen - Paul Scott Mowrer: School for Diplomats (1964) Emery Kelen: Hammarskjold (1966) Emery Kelen: The political platypus (1966) Emery Kelen: Proverbs of Many Nations (1966) Emery Kelen: Peace is an Adventure; The Men and Women of the United Nations in Action Around the World (1967) Emery Kelen: Stamps Tell the Story of John F. Kennedy (1968) Emery Kelen: Stamps tell the story of the United Nations (1968) Emery Kelen: Hammarskjold. The Political Man. (1968) Emery Kelen: Stamps Tell the Story of the Vatican (1969) Emery Kelen: Dag HammarskjFold / a biography (1969) Emery Kelen: Mr. Nonsense / A Life of Edward Lear - Illustrations by Edward Lear (1972) Emery Kelen: Stamps tell the story of space travel (1972) Emery Kelen: The Temple of Dendur : a visit to ancient Egypt (1972) Emery Kelen: Leonardo Da Vinci's Advice to Artists (1974), (1991) General Lamadrid megye General Lamadrid egy megye Argentína északnyugati részén, La Rioja tartományban. Székhelye Villa Castelli. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Gorno Jelovce Gorno Jelovce (macedónul: Горно Јеловце) település Macedóniában, a Pologi körzet Gosztivari járásában. Népesség 2002-ben 2 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Észak-Északnyugat Az Észak-Északnyugat (eredeti cím: North by Northwest) 1959-ben készült technicolor amerikai film Alfred Hitchcock rendezésében Cary Grant főszereplésével. Munkacímek: Breathless (USA); In a Northwesterly Direction (USA); The Man in Lincoln's Nose (USA). Történet Roger O. Thornhill ügyfeleivel ebédel a Plaza Hotel éttermében. Szerencsétlenségére éppen akkor áll fel az asztaltól, amikor egy bizonyos George Kaplant keresnek az étteremben. Nem sejti, hogy a teremben valakik azt figyelik, ki jelentkezik a felhívásra. Néhány perccel később két ismeretlen lefogja és elrabolja Thornhillt, aki nem érti a támadást, és fogalma sincs, milyen titkos információkat szeretne tőle erőszakos módszerekkel megtudni egy bizonyos Philip Vandamm, aki nem is titkolja, hogy ellenséges kém. Thornhillt végül elkábítják és egy kocsiba ültetik, majd egy szerpentines hegyi úton elindítják a halálba. A férfi csak a szerencséjének köszönheti, hogy megmenekül. Amikor rendőrökkel tér vissza fogvatartásának helyszínére, megdöbbenve kénytelen nyugtázni, hogy nyoma sincs a kémnek – a ház egy ENSZ nagykövet tulajdona. Thornhill szerencsétlenségeinek sorozata azonban még csak most kezdődik. Nem sokkal később ugyanis a nagykövet holtteste mellett találnak rá a rendőrök, miközben a gyilkos fegyvert fogja a kezében. Hiába bizonygatná ártatlanságát, senki nem hinne neki – menekülnie kell tehát és útközben megfejteni a rejtélyt: mit akarnak tőle az üldözők?! A film bővelkedik komikus helyzetekben. Feltűnik az érzéki Eve Kendall, aki finoman ingadozik a jófiúk és a rosszfiúk között. Vajon megmenekül-e Roger az üldözőitől? Ernst Lehman egyik legjobb forgatókönyvét vitte vászonra, és a filmtörténet egyik legnagyobb akciójelenetét dolgozta ki (permetező repülőgép támadása és hajsza a Mount Rushmore sziklaportréi között) Alfred Hitchcock. A film az egyik legismertebb alkotása. A Saul Bass tervezte főcím is emlékezetes, Bernard Herrmann kísérőzenéje pedig méltó vetélytársa a Psycho és a Szédülés zenéinek. Kim Novak jeges szőkeségével szemben Eva Marie Saint a sebezhető hősnők közé tartozik. Nem az a kérdés, hogy összejön-e a két főszereplő, hanem az, hogy hogyan. Díjak Az Észak-északnyugatot három kategóriában jelölték Oscar-díjra: legjobb vágás (George Tomasini), látványtervező és eredeti forgatókönyv (Ernest Lehman). A mű 40. helyezést ért el az Amerikai Filmintézet 100 év, 100 film című választásán, és az Internet Movie Database listáján a 25. helyezést érte el a Top 250-ben. Fragneto l’Abate Fragneto l’Abate község (comune) Olaszország Campania régiójában, Benevento megyében. Fekvése A megye középső részén fekszik, 70 km-re északkeletre Nápolytól, 15 km-re északra a megyeszékhelytől. Határai: Campolattaro, Circello, Fragneto Monforte, Pesco Sannita és Reino. Története A település eredetéről nincsenek pontos adatok, valószínűleg a longobárd időkben alapították. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Matteo-templom Santa Maria-templom Martini-kápolna Santa Maria dell'Assunta-templom Törzsvásárlói rendszerek A törzsvásárlói rendszer népszerű marketing eszköz, melyet számos szolgáltató és kereskedelmi cég alkalmaz vásárlási forgalmának növelésére, ügyfélköre megtartására és bővítésére. Mindemellett megjelentek a másik oldal képviselői, a vásárlók, akik szintén közösséget alkotva lépnek fel a kereskedőknél kedvezményeket kialkudva magunknak. A törzsvásárlói rendszereket ennek megfelelően két szempontból, a két különböző részt vevő kezdeményezésre alapozva vizsgálhatjuk: a kereskedő vagy szolgáltató által kínált törzsvásárlói rendszerek, valamint a vásárlók alkotta vásárlói közösségek. Kereskedő vagy szolgáltató által kínált törzsvásárlói rendszer A törzsvásárlói program azt a célt szolgálja, hogy a vevőkről és vásárlási szokásaikról minél több információt szerezzenek a kereskedők, illetve a visszatérő vásárlókat valamilyen formában jutalmazzák. Lehetőséget teremt a közvetlenebb kapcsolat kiépítésére a vevőkkel, és arra, hogy ösztönözzék őket a saját termékeik vásárlására. Ha már kialakult egy hűséges vásárlói kör, akkor egy jól kitalált jutalmazási rendszer segítségével elérhetik, hogy növeljék vásárlásaik értékét és/vagy a már megszerzett ügyfeleket megtartsák. Az így kialakuló törzsvásárlói rendszerek egy, vagy többszereplősek: Egy üzlet, vagy egy lánchoz tartozó üzletek adják ki és fogadják el a törzsvásárlói kártyát, vagy több, általában különböző területen működő cég közösen állít föl egy rendszert, mely a rendszerhez kapcsolódó cégek közötti keresztelszámolás alapján működik. A törzsvásárlói rendszer meglehetősen költséghatékony eszköz: nyugat-európai felmérések szerint 10% árkedvezmény felel meg 1,5% hűségprogramban adott kedvezménynek! A törzsvásárlói rendszer kialakításával a kereskedő olyan adatbázisra tehet szert vásárlóiról, mely a személyes adatokon túl kiterjed a vevői szokásokra is (milyen gyakran, mekkora tételben vásárol, esetleg milyen termékeket részesít előnyben). A törzsvásárlói programok a jutalmazási rendszer alapján lehetnek: Pontgyűjtő: A vásárlásaik után a vevők pontokat, matricákat, stb. kapnak, amit vagy levásárolhatnak, vagy beválthatnak ajándékokra. Kedvezményre jogosító: Ezek a kártyák vagy kuponok vásárláskor azonnali, vagy a következő vásárláskor árkedvezmény nyújtanak. Magyarországon is számos variáció megtalálható a kis- és középvállalkozások számára: PontTer.Hu törzsvásárlói rendszer ( http://www.pontter.hu ) PONT NEKEM kártya alapú törzsvásárlói rendszer ( http://www.pontnekem.hu ) Vásárlói közösségek A törzsvásárlói rendszerek másik oldalról indíttatott változata, amikor a vásárlók fognak össze. Az ilyen társulások, vásárlói közösségek arra az ötletre épülnek, hogy ha elegendő számú vásárlót fognak össze, akkor ez a csoport hatékonyan tud fellépni, és kedvezményeket tud elérni a kereskedőknél vagy szolgáltatóknál. Látszólag ez egy egyoldalú kapcsolat, de mégsem az, mert a kereskedőknek kedvezmény formájában megéri lemondaniuk a náluk keletkező haszon egy részéről, hiszen ezek a körök a több tízezer fős tagságukkal jelentősen megnövelik a forgalmukat. A plusz forgalomból származó bevétel ellensúlyozni tudja, sőt meg is haladja az árrés miatt kiesett részt. Az elv nagyon egyszerű, a vevők és a kereskedők ilyen egymásra találása mindkét fél számára előnyös. A kedvezmény elosztása tekintetében két típusú vásárlói közösségről beszélhetünk: Azonnali kedvezményt kínálók: Az ilyen típusú vásárlói körökben a vevők azonnal számla kiegyenlítésének pillanatában érvényesíthetik a kedvezményt és a pénztárnál adott százalékkal kevesebbet kell fizetniük. Visszaosztott jutalékon alapulók: A vevő a teljes árat fizeti ki a pénztárnál, a kereskedő a vásárlói körrel kialakított kedvezményt nem magának a vásárlónak, hanem a vásárlói körnek juttatja vissza. A vásárlói közösség pedig egyedülálló szabályrendszere révén osztja vissza az így jóváírt összegeket a közösség tagjainak, azaz a vásárlóknak. Ez a fajta rendszer bonyolultabbnak tűnhet, de a vásárló ilyen módon jóval nagyobb pénzvisszatérítésre/kedvezményre tehet szert, mint ha azonnali kedvezményt kapna. Nem szimpla készpénzvissztérítés történik, hanem pontgyüjtés alapú (Shopping Points) vásárlói élményfokozó visszatérítés is. Itt a kereskedői hálózat motovációja is erős. Jelenleg számtalan azonnali kedvezményt adó és egy visszaosztott jutalékon alapuló törzsvásárlói rendszer létezik Magyarországon: a Casback Word, mely egy nemzetközi vásárlói közösség. Lidečko Lidečko település Csehországban, Vsetíni járásban. Lidečko Lužná, Lačnov, Horní Lideč és Francova Lhota településekkel határos. Lakosainak száma 1802 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Az állatgyógyászati gyógyszerészet története A gyógyszerészet mérföldköveinek történetét befolyásoló tényezők megmagyarázzák, hogy az állatgyógyászati gyógyszerészet az évek során hogyan fejlődött napjainkig. Milyen tényezők vezettek azokhoz a változásokhoz, amelyek megengedték azt, hogy napjainkban az állatgyógyászati gyógyszerészet elfoglalja helyét a gyakorlati gyógyszerészetben. Történelem előtti időkben az emberek semmit nem tudtak a betegségek okairól, még a legegyszerűbb sebészi beavatkozásról a sebellátásról sem. Valószínűleg a kutya háziasításával egyidős az állatorvoslás kezdete. A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, azonban a háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum nem maradt fent, ezért csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezeréves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe. A történelmi ismeretek mérföldkövei mentén haladva lehetünk képesek igazán megérteni a modern, mindennapi gyógyítást, gyógyszerészetet, állatorvoslást, így például hogyan képesek a sebészek végrehajtani a legtöbb komplex és bravúros operációt. Így tudjuk igazán összehasonlítani az ókor és napjaink között eltelt időszakot, miközben annyira ellentétben áll, különbözik egymástól. Mérföldköveket találunk az állatgyógyászati gyógyszerészet kialakulásának történetében, amelyek mellett megállás nélkül el lehet haladni, de érdemes meg-meg állni, mert minden egyes múltbeli történés megmagyarázza azt a csodát, ami napjaink gyógyításában történik. Állatgyógyászati gyógyszerészet fogalma Az állatgyógyászati gyógyszerészet (angol: veterinary pharmacy; latin: ad usum Veterinariae/ állatgyógyászati célra) a beteg állatok állatgyógyászati készítményekkel történő ellátására irányuló egészségügyi szolgáltató tevékenység. Az állatgyógyászati készítmények készítésének, elosztásának tudománya, művészete, és az alkalmazásával összefüggő szakmai információnak a beteg állatot gondozó lakosság részére történő átadása. Ez a szakmai információ tartalmazza a recepten rendelt állatgyógyászati készítmény beszerzését, raktározását, elkészítését, elosztását, kiválasztását, az állatgyógyászati készítmény felhasználásának monitorozását, valamint kognitív szolgáltatások nyújtása az állat gondozójának állatgyógyászati készítmény és gyógyászati segédeszközök használatával kapcsolatban. Ókor (Kr. e. 4500 – Kr. u. 476) Az agrárkultúra kialakulás a Kr. e. 9000 évvel kezdődött, Kr. e. 4400-ban a ló háziasítása is megtörténik, ami két rendkívül fontos következménnyel járt. Az egyik a világ felfedezése, a kereskedelem kialakulásával beindul, mert a közlekedés megoldódik. A másik a vízgazdálkodás kialakulása, az öntözéses technológia segítségével a gabonafélék elterjedéséhez vezetett. A mezőgazdaság kezdeménye kialakul, ami a domesztikációt segíttette elő. Az ősi civilizációkban, 5000 évvel ezelőtt is különleges helyet foglaltak el az állatok pl.: Mezopotámiában, Egyiptomban, Görögországban, Rómában az ókori társadalmak mindennapjaiban. Az állatok fontos szerepet játszottak a vallás, a mitológia, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az élelmezés terén. Ezzel együtt természetesen megjelentek a haszonállatok, hobbiállatok betegségei és ezek gyógyításához értő orvok is. Egyiptom Az ókori egyiptomi művészeti alkotásokon látható, amint a „szakember” bemutatja, hogy hogyan kell vizsgálni a szarvasmarhák és kutyák egészségi állapotát. A két legkorábbi papirusz a Kahun és a Gardiner töredék (kb. Kr. e. 2000-ből), amely a nők, gyerekek és a marhák betegségeivel foglalkozik. A Szahmet papok fő működési területe a sebészetet, járványokat és állatgyógyászatot ölelte fel. Kahuni állatorvosi papirusz A Kahuni állatorvosi papiruszt Flinders Petrie fedezte fel 1889-ben, több más ókori egyiptomi papirusszal együtt. Ma Londonban található. A Kahuni papirusz nőgyógyászati–szülészeti „szakkönyv”, Kr. e. 2100–1900 k., A Középbirodalomból származik, Flinders Petrie angol régész találta El Lahunban, (régies nevén Kahun). A XII.–XIII. dinasztia korából származó, szinte érintetlen város feltárása során. Petrie rengeteg papiruszt talált, többek közt az egyetlen ismert óegyiptomi „állatgyógyászati” Papiruszt (madár, hal, kutya, marha). University College, London. Kr. e. 1900-ban fedezték fel Egyiptomban Hammurappi Törvényeiben találták meg a Kahun Veterinary Papyrus-t, ami Babilonban alkalmazott állatgyógyászati recepteket dokumentált, ezeket később Hippocrates és Aristoteles is lejegyzett. Kína I. e. 2500(wd)-ból történészek kutatásaik során állat betegségekkel kapcsolatos dokumentumokat lovak, ökrök, és bivalyokkal kapcsolatban. India 4000 éves indiai műalkotásokon férfiakat láttatnak, amint lovakat és elefántokat ápolnak, gondoznak. Varro a görög filozófus és állatorvos Varro lovak és madarak betegségeit tanulmányozta, és instrukciókat ad a kezelésre és prognosztizálja a betegség lefolyását. Róma Veterinarius terminus technicus A rómaiak használták először a „veterinarius” szót állatok gyógyításával kapcsolatban. Középkor (Kr. u. 476 – Kr. u. 1492) Róma Kr. u. 450, Vegetius laikusként írt egy cikksorozatot Könyvek címmel az állatorvoslásról. Ezeket a műveket végül átültették könyv formájában 1528-ban, ez lett az első nyomtatott könyv az állatgyógyászatban. Kr. u. 500-ban megjelenik az első Állatorvoslás című szakkönyv, ezután 1000 évig nem írnak ehhez hasonlót. Kora újkor (Kr. u. 1492 – Kr. u. 1789) Itália 1528 Kr. u. 1528. Kr. u. 450-ben, Vegetius laikusként írt egy cikksorozatot Könyvek címmel az állatorvoslásról. Ezeket a műveket végül átültették könyv formájában 1528-ban, ez lett az első nyomtatott könyv az állatgyógyászatban. Laurence Rusius: Hippiatria XIV. században, amikor Laurence Rusius, írta a Hippiatria című kiadványt, hogy széles körben terjesztették a nyomtatott kiadás után 1530-tól. Carlo Ruini: Anatomia del Cavallo Carlo Ruini, 1598-ban megírja a Ló anatómiája szakkönyvet, 1000 év telik el az első állatorvisi szakkönyv megjelenése óta. Anglia Andrew Piton: A Ló anatómiája Andrew Piton 1687-ben, A Ló anatómiája című könyvet. Franciaország Első állatorvosi egyetem Claude Bourgelat 1762 . február 13-án Lyonban ( Franciaország ) nyitotta meg, amit XV. Lajos alapított azzal a céllal, hogy megismerjék az állatállomány betegségeit és gyógyításának módszereit. Különösen a lóval kapcsolatos ismereteket oktatták magas szinten, mert a hadseregnek érdeke fűződött ehhez. Oktatott tantárgyak: anatómia, állattan, sebészet, botanika, gyógyszerészet, gyógyítás, állatgondozás és ápolás, állattartás. Állatorvosi praxis elkezdődik a XIX.sz-ban A XVIII.sz. vége: világszerte igényként jelentkezik az állatorvos-tudomány fejlesztése, a képzés megindítása (keleti marhavész) 1787. II. József 1787: II. József rendeletére megalapítják a Pesti Tudományegyetem Állatgyógyászati Tanszékét (Lyon és Bécs után harmadikként) Újkor (1789–1945) Anglia Anglia első Állatorvosi Egyeteme Frenxhman Benoit 1794-ben, Londonban alapítja. Állatsebész (Veterinary Surgeon) 1796-ban használja ezt a terminus technicust először az Angol Hadsereg katonája, megkülönböztetve az emberi orvoslásban praktizáló katonai sebésztől. (Britissh Army Boards General Officers.) Magyarország 1792. Tolnay Sándor 1792: Tolnay Sándor megalkotja az első állategészségügyi szabályzatot (az élelmiszer-higiénés alapelvek máig érvényesek) 1867 1867: a Kiegyezés után „állategészség-rendőri” feladatokat ellátó ügyosztályt hoznak létre: az állategészségügy önállósul. 1888 1888: törvénycikk az állategészségügy rendezéséről 1928 1928: Állategészségügyi Törvény és Állategészségügyi Szabályzat SBB Te III sorozat Az SBB SBB Te III egy Bo tengelyelrendezésű, 15 kV 16,7 Hz AC áramrendszerű villamosmozdony-sorozat. A 245 kW teljesítményű mozdonyok legnagyobb sebessége 60 km/h. Összesen 3 db-ot gyártottak 1965-ben az SBB részére. Miljan Zeković Miljan Zeković (Nikšić, 1925. november 15. – 1993. február 10.) montenegrói labdarúgóhátvéd, edző. A jugoszláv válogatott tagjaként részt vett az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Forrás Miljan Zeković adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Stazione di Montalto di Castro Stazione di Montalto di Castro vasútállomás Olaszországban, Montalto di Castro településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa–Róma-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Tarquinia Stazione di Capalbio Stazione di Chiarone Rigoletto A Rigoletto Giuseppe Verdi háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Victor Hugo A király mulat című színdarabja alapján Francesco Maria Piave írta. Premierje 1851. március 11-én a velencei La Fenicében volt. Magyarországon először 1852. december 18-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A mű keletkezése és társadalmi háttere Victor Hugo drámája, a Le roi s'amuse (A király mulat) bemutatója az 1830-as évek elején Párizsban botrányba fulladt. A francia kormány teljesítette a konzervatív körök kívánságát és Hugo műve többé nem szólalhatott meg a párizsi színpadokon. A királypártiak és a klerikálisok valójában persze nem a felhozott indokok miatt támadták a szerzőt. A koronás főket állította pellengérre, akik könyörtelenül eltipornak minden ellenvéleményt, a nép érdekeit feláldozzák, csakhogy saját bűnös vágyaikat kielégíthessék. A felség – Victor Hugo forradalmi erejű írásában – sima, finom modorú gavallér, valóságos lovag: táncban, bajvívásban, széptevésben legelső. A király figurája mellett ott áll Triboulet (a megzenésített változatban Rigoletto), az udvari bolond. A költő éles fénnyel világít rá a szolgára, akit a hajbókolás, hízelgés, alázatoskodás hitvány emberré tesz, farkassá, aki önnön társaiba, a többi udvaroncba is belemar. Emberek, akiket egyetlen cél hevít: minél közelebb kerülni a hatalom dúsan terített asztalához, minél többet markolni az odavetett koncból és eltiporni a versenytársakat, akik veszélyeztetik a rablott zsákmányt. Francesco Maria Piave, Verdi barátja és librettistája, húsz évvel a bemutató után kapta kézhez a dráma kéziratát. Gyorsan átdolgozta szövegkönyvvé, mert felismerte, hogy Hugo célkitűzései és Verdi drámai programja úgyszólván azonosak. A cenzúra visszautasította. Később az osztrák hatóságok mégis beleegyeznek a mű előadásába, de a következő változtatásokat követelik: a király személye helyett polgári személyt kell a dráma középpontjába állítani, a törvénytelen szerelmet egyházi esküvővel jóvá kell tenni, Gildának (a dráma hősnőjének) nem szabad erőszakos halállal, hanem valami békésebb módon meghalnia. Cselekmény Első felvonás A mantovai herceg legújabb kalandjával dicsekszik az egybegyűlt nemeseknek. Felfedezett egy ismeretlen fiatal lányt, akihez polgári öltözetben közeledett és akit el fog csábítani. Közben udvarló pillantásokat vet Ceprano gróf feleségére is, és férje jelenléte ellenére ajánlatokat tesz neki. Megérkezik Rigoletto, az udvari bolond, aki kigúnyolja a hercegi önkénynek kiszolgáltatott házaspárt. Szinte minden udvaroncot kigúnyolt és megalázott már. Marullo érkezik a hírrel, hogy Rigoletto szeretőt tart és elhatározzák, hogy visszafizetik a sok megaláztatást és ellopják a nőt. Amikor Rigoletto kigúnyolja a szerencsétlen Monteronét, akinek leányát a herceg elcsábította, a gróf megátkozza őt. Éjszaka Rigolettót megrettentette Monterone átka. Az utcában leállítja őt egy idegen, a bérgyilkos Sparafucile és felajánlja neki szolgálatait. Rigoletto elutasítja és meglátogatja lányát, Gildát, akit a világtól elzártan nevel és aki a foglalkozását és nevét sem ismeri. A lány elhallgatja előle, hogy hónapok óta találkozik egy ismeretlen diákkal, akibe szerelmes. A férfi tulajdonképpen az álruhás herceg. Miután Rigoletto távozik, megérkeznek az udvaroncok és el akarják rabolni a nőt, akiről azt hiszik, hogy a bolond szeretője. Váratlanul visszatér Rigoletto, az udvaroncok pedig meggyőzik, hogy Ceprano grófnét akarják elrabolni. Rigoletto részt vesz a játékban és túl későn eszmél rá, hogy saját lánya elrablásában segédkezett. Második felvonás Az udvaroncok felajánlják a hercegnek az elrabolt lányt. Megérkezik a kétségbeesett Rigoletto is, akiből ezúttal az udvaroncok űznek csúfot. Az apa felvilágosítja lányát a titokzatos udvarlójának kilétéről és valódi természetéről, de Gilda érzelmei továbbra is változatlanok: szereti a férfit. Rigoletto halálos bosszút esküszik. Harmadik felvonás Az éjszaka folyamán Rigoletto felkeresi Sparafucilét és megbízza a herceg meggyilkolásával, de előbb még ki akarja ábrándítani Gildát belőle. Kényszeríti, hogy nézze végig, miként udvarol Sparafucile húgának, a szép Maddalénának. A megzavarodott és kétségbeesett Gildának apja megparancsolja, hogy férfiruhában azonnal induljon Veronába. A lány azonban visszatér Sparafucile házába, ahol értesül apja gyilkos tervéről. Maddalena, a ledér fogadósnő, számításból arra kéri bátyját, hogy kímélje meg a herceg életét és ölje meg helyette az első idegent, aki a fogadóba betér. Gilda feláldozza magát, belép a házba férfiruhában és halálos sebet kap. Sparafucile egy zsákot ad át Rigolettónak azt állítva, hogy a herceg holtteste van benne. Ekkor Rigoletto meghallja a távolban a herceg hangját, kinyitja a zsákot és megtalálja benne haldokló leányát. Így teljesedik be Monterone átka. Híres áriák, kórusművek Questa o quella - Kesztyűária - a mantovai herceg áriája (első felvonás) Pari siamo! - Rigoletto áriája (első felvonás) Figlia! Mio padre! - Rigoletto és Gilda duettje (első felvonás) Gualtier Maldè! … Caro nome - Gilda áriája (első felvonás) Ella mi fu rapita! - a mantovai herceg áriája (második felvonás) Parmi veder le lagrime - a mantovai herceg áriája (második felvonás) Possente amor mi chiama - a mantovai herceg áriája (második felvonás) Cortigiani, vil razza dannata - Rigoletto áriája (második felvonás) Tutte le feste al tempio - Gilda áriája (második felvonás) Sì! Vendetta, tremenda vendetta! - Rigoletto és Gilda duettje (második felvonás) La donna è mobile - Az asszony ingatag - a mantovai herceg áriája (harmadik felvonás) Un dì, se ben rammentomi … Bella figlia dell'amore - a herceg, Rigoletto, Gilda és Maddalena négyese (harmadik felvonás) V'ho ingannato - Rigoletto és Gilda duettje (harmadik felvonás) Calendulauda poecilosterna A Calendulauda poecilosterna a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába és a Calendulauda nembe tartozó, 15-16 centiméter hosszú madárfaj. Dél-Szudán, Etiópia, Kenya, Szomália, Tanzánia és Uganda száraz szavannáin, bokros területein él. Többnyire rovarokkal táplálkozik, de magokat is fogyaszt. Monogám, az esős időszakokban költ (decembertől januárig és márciustól júniusig). Lauf an der Pegnitz Lauf an der Pegnitz település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 25 993 fő (2013. december 31.). Politika Önkormányzat Polgármester: Benedikt Bisping (Szövetség ’90/Zöldek) 30fő, ebből 11 CSU 7 SPD 5 Szövetség ’90/Zöldek 6 Független 1 FDP Lauf testvérvárosai Brive-la-Gaillarde , Franciaország Nyköping , Svédország Miljutyinszkajai járás A Miljutyinszkajai járás (oroszul: Милютинский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Rosztovi területen. Székhelye Miljutyinszkaja. Népesség 1989-ben 19 352 lakosa volt. 2002-ben 17 847 lakosa volt. 2010-ben 15 082 lakosa volt, melyből 13 962 orosz, 270 ukrán, 218 fehérorosz, 88 kazah, 59 örmény, 56 moldáv, 45 udmurt, 39 dargin, 34 kumik, 30 tatár stb. Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom (Alsószölnök) Az alsószölnöki Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom kései barokk stílusú római katolikus kegyhely Alsószölnök községben, a Vendvidéken. Ez a Vendvidék legfiatalabb temploma. Alsószölnök etnikailag napjainkban is nagyon összetett, a lakosság részben szlovén (vend nyelvjárást beszélnek), részben német és részben magyar nemzetiségű, így a templomban ma is gondot okoz az istentisztelet nyelve. A templom védőszentje a Gyümölcsoltó Boldogasszony, akinek napja március 25. a templom napja is egyben. A kegyhely története Alsószölnök lakosságának aránya az előző évszázadokban sokkal nagyobb számban volt német, mint napjainkban. A német lakosságot az 1946. évi kitelepítés csökkentette jelentősen, mert számos német tagja volt a helyi Volksbundnak a második világháború idején és ez ürügyet szolgáltatott a kommunistáknak, hogy elüldözzék a német lakosságot. Az alsószölnökiek évszázadokon át Rábaszentmártonban jártak istentiszteletre, melyet az 1786-87. évi egyházlátogatás is igazol. A faluban volt a Kisboldogasszony tiszteletére emelt kápolna is, ahol imádkoztak a hívek, azonkívül már ekkor tanítójuk volt. 1764-ben az egyik Batthyány grófnő (a falu a Batthyányak birtoka volt) oltárfülkét emelt a kápolnában, ahová egy Mária-szobrot helyeztek el. A tanítómesterre 1778-ban az alsószölnökiek panasszal éltek Szily János szombathelyi püspöknél, mondván: „miotta ez a Mester nálunk vagyon, nagy és kiss halotokrul egy polturával töbet köl fizetnünk.” Az új tanító kántor is volt egyben és kiharangozott a halottakért amiért egy polturával, azaz fél garassal többet kért, de a falusiak állítása szerint „egy halott sem lesz ki harangozva.” Ez nagy szégyen volt a szölnökiekre nézve, ami miatt a többi faluban is gyúny tárgyává váltak. A falu kegyura, Batthyány Alajos segítségével 1815-ben templomot épített, ami még hat esztendeig maradt Rábaszentmárton fiókegyháza. Az új templomot Somogy Lipót akkori püspök szentelte föl. Muraszombati Szapáry Terézia, Batthyány özvegye 1821-ben megalapította az alsószölnöki plébániát, ezzel a község teljesen önállósult a szentmártoni plébániától. Alsószölnök volt a legszűkebb területű egyházközség a környéken, mert nem tartozott hozzá egyetlen falu sem, a szomszédos Tótfalu (Rábatótfalu), Szakonyfalu, Permise, valamint Ritkaróc (Ritkaháza, Kétvölgy) községek megmaradtak az istvánfalvai (Apátistvánfalva) és dolinci (Dolány) egyházközségekben. A falu első papja nem más volt mint Kossics József, a magyarországi szlovének egyik nagy írója. Batthyány gondoskodott egy új, jó iskoláról, amelyhez egy képzett iskolamestert szerzett Stájerországból, Vogrin Jósefet, aki marburgi (Maribor) tanárképezdében tanult. Sajnos később a falu új kegyura megtagadt az iskola és templom ellátását, ami így teljesen a falura háramlott. A templomot még rendben tudták tartani, de az iskola és a tanítói lakás nagyon leromlott, s elég szegényes körülmények között élt Vogrin, ami méltatlan volt hozzá, tekintettel magasfokú tanultságára. 1886-ban Zsemlics István író rózsafűzér egyletet és „Jézus szent gyermekségének műve” nevű társulatot alapított a faluban. Előbbinek hetvenöt, míg utóbbinak 43 tagja volt. Szakovics József a templom fontos renoválásokat végzett, s igyekezett mindhárom nemzetiség nyelvén tartani a miséket. 1925-ben Kósz Vince révén már harangokat is kapott a templom. Az egyik harangot 1944. június 16-án elszállították egy lőszergyártó üzembe, a püspökség utasítása szerint a harangot nem lehetett búcsúztatni. A német nyelv használatát a templomban 1831-ben engedélyezték, majd 1855-ben lehetővé vált, hogy minden harmadik vasárnap németül tartsák a szentbeszédet. 1928-ban a német hívek levelet küldtek Szombathelyre, amelyben azt kívánták, hogy minden második vasárnap tartassék szentbeszéd, hivatkozva arra, hogy a legtöbb szlovén beszél németül. Ez ellen az állítás ellen a szlovének tiltakoztak, s kérték, hogy egyik vasárnap, egy szlovén istentisztelet helyett tartsanak magyarul szentbeszédet és imát, hivatkozva az itt élő a magyar lakosokra. 1935-ben a németek ismét kérték az anyanyelvükön történő prédikációt, de ekkor Mikes János püspök az 1829. vizitációra hivatkozott amelyben ez állt: „a vasárnap és ünnepnap a prédikáció és a keresztény tanítás vandálul (vendül) tartassék, az evangélium német nyelven is felovastassék, mindkét nyelven történjenek hirdetések.” Ennek megfelelően mindig olyan papokat igyekeztek kinevezni a plébánia élére, akik magyarul, vendül és németül is tudtak. 1940. december 30-án végül elrendelték a második vasárnaponkénti német szentbeszédet. Feltehetően közrejátszott az is, hogy Magyarország ekkorra már eléggé német-orientált volt és a faluban is terjedt a Hitler-imádat. Napjainkban már csak magyarul folyik az istentisztelet. A templom A templom homlokzatán, az ajtó felett olvasható latin felirat: „In hoC LoCo gLorIetVr VIrgo et DeIpara MaRia” A kiemelt nagy betűkből a templomévszáma MDCCLLVVIIIII, 1815 kerül ki. Magyarul: Ezen a helyen dicsértessék a Szűz és Isten anyja, Mária 1815. Mikor a templomot felépítették, a kápolnából a Mária-szobrot a templom főoltárára emelték. 1889-ben a szobrot a templom előtt állították fel, s egykori helyére Persa Iván plébános Grazból, egy művészbarátjától új, kisebb szobrot vásárolt, aminek neve a Szeplőtelen fogantatás volt. A főoltárral szemben található az új szószék, mellett jobboldalt az öregszószék látható, amin ma már nem tartanak beszédet. A templomban kizárólag magyar feliratok vannak, mint a középhajó, főhajóval határos mennyezetén egy Mária-freskó, rajta az Üdvözlégy Mária! felirat. A főhajó freskóján a Nagyboldogasszony képe. Két oldalt, mozaik-üvegablak látható, az egyiken Szent Teréz, a másikon Szent Alajos képmásai. A bejárat felett orgonakarzat áll. A jelenlegi orgona 1901-ben készült, néhány környékbeli prókátor adományából készült. Az előző orgonát 1882-ben renoválták, akkor derült ki, hogy 1724-ben készítette egy grazi mester, Georg Mitterreytter. 1881-ben Karlovitz László alsószölnöki kasznár, majd malombérlő és felesége Techet Mária három megkeresztelésének emlékére adományozott két nagyméretű festményt, melyet december 8-án mutattak be. 1903-ban Kovács Mária adománya révén Lewisch Adolf szombathelyi festő kifestette a templomot, 1912-ben pedig Szakovics révén restaurálás alá került mind a templom, mind a paplak. 1923-ban Lenarsich Imre a tornyot renoválta, melyet 1928-ban Szakovics fejezet be. 1949 és 1950 között Török Béla plébános az egész falu részvételével végzett újabb felújításokat a templomban. A szívvel és Pax-jellel díszített áldoztató rács egy része ma a plébániaház kétszárnyas kapuja. 1959-ben Hendler Teréz egykori alsószölnöki lakos, az Egyesült Államokból 100 dollárt küldött, amelyből miséző kelyhet vettek. Ugyancsak az Amerikába vándorolt Majczán József nejloncsipke oltárterítőt és miseinget küldött a templomnak. A templomtorony tetején található gömböt a harkályok annyira megrongálták 1961-ben, hogy a helyi határőröket kellett az eltávolításukra felkérni. 1970-ben még a mellékoltár terítőjén német felirat volt: „Göttliches Herz Jesu sei meine Liebe.” Az eredeti keresztúti képeket 1800. február 2-án szentelte fel Szitányi Ferenc, amelyeket 1935-ben újrakereteztek és keresztet is kaptak. Ekkor zalaegerszegi ferencesek szentelték fel. A templom mellett található az első világháborúban Szerbiában, Olaszországban és Oroszországban elesett Alsószölnökről bevonult katonák neve, összesen 13 személy. Az emlékmű felirata német nyelvű. A falu régi temetője a templom mellett volt egykor, ma már csak egy kereszt jelzi a helyét. Az új temető közvetlenül az osztrák határ mellett található, ahol nyugszik többek közt Szakovics József is, továbbá néhány német család kriptája található meg. Alsószölnök lelkipásztorai Kossics József (1816–29) Árendás Károly Imre (1829–34) Raiszár István (1834–56) Krantz István (1856–70) Zsemlics István (1870–84) Persa Iván (1887–94) Keresztury Vince (1894–1909) Szakovics József (1910–13), majd (1928–30) Lenarsich Imre (1913–24) Kósz Vince (1924–28) Tivadar József (1931–37) Fehér János (1937–40) Tóth Márton (1940–47) Sinkovich Nándor (1947–49) Török Béla (1949–50) Hargitai Ferenc (1950–66) Németh Rezső (1966–77) Harangozó Vilmos (1979–) Pailharès Pailharès település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 258 fő (2015). Pailharès Lafarre, Nozières, Saint-Félicien, Satillieu és Vaudevant községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A Journey Into Space A Journey Into Space volt Gigi D'Agostino első nagylemeze. Eredetileg 1994-ben jelent meg, de a Zyx Music 1996-ban újra kiadta. A számok mind szerepelnek különböző kiadványokon, ez a lemez gyűjti őket egybe, és zárja le a kísérletezés korszakát az 1997-es The Greatest Hitsszel együtt. Számlista Noise maker theme 8:47 The mind's journey 6:49 Panic mouse 8:56 Gillone remix 8:20 Meravillia 7:26 Creative nature vol.1 8:59 Panic mouse (Stress mix) 8:38 Creative nature vol.1 (Adam & Eve) 8:07 The mind's journey (Brain mix) 5:08 Szerzők 01, 02 & 09: L. Di Agostino - Lombardioni Ed. Musicali 03, 04, 05, 06, 07 & 08: L. Di Agostino & D. Gas - Lombardioni Ed. Musicali Kislemezek 1994 Creative Nature vol.1 Remix ("12) 1994 The Mind's Journey ("12) 1994 Noise Maker Theme/Catodic Tube ("12) Clay megye (Dél-Dakota) Clay megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Dél-Dakota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Vermillion. Lakosainak száma 13 935 fő (2013. július 1.). Clay megye Turner, Lincoln, Union, Dixon, Cedar és Yankton megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Fraissé-des-Corbières Fraissé-des-Corbières település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 235 fő (2015). Fraissé-des-Corbières Durban-Corbières, Embres-et-Castelmaure, Feuilla, Roquefort-des-Corbières, Saint-Jean-de-Barrou és Villesèque-des-Corbières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: KSE Iváncsa A Községi Sportegyesület Iváncsa egy 1920-ban alapított magyar labdarúgóklub. Székhelye Iváncsán található. Sikerek Bajnok: 2011-12, 2013-14, 2014-15 Bajnok: 1999-00, 2002-03 Viola da gamba A viola da gamba (olasz elnevezés, magyar fordítása kb. ’térdhegedű’) vagy röviden gamba, esetleg viol (angolul) egy vonós hangszer, amely hat, egymástól kvartra (középen egyikük tercre hangolt) hangolt húrral van ellátva. A hangszer egyenesen a vihuelától és a rebektől származik, kb. 1400 körül fejlődött ki, a reneszánsz, illetve barokk zene egyik fő hangszere volt. A gamba megnevezést használhatjuk a konkrét hangszer, de a teljes gamba család megnevezésére is. A gambák története A gambák gyökerét a vihuelánál kereshetjük. A hangszer valószínűleg úgy alakult ki, hogy egyesek a hangszerüket vonóhúzással szólaltatták meg, pengetés helyett. Ez a folyamat egy teljesen új hangszer kifejlődéséhez vezetett, ami igen szoros rokonságban állt a vihuelával: a lapos hátlap, az érintők és az íves húrláb, a különbség csak annyi, hogy ez már vonós hangszer, nem pengetős (a hangszer spanyol neve ezért vihuela de arco). Később a ferde, a mai csellóéhoz hasonló tartásra változott, innen a térdhegedű megnevezés. Nevének fordításával ellentétben csak távoli rokona a hegedűcsaládnak, bár néhány írás szerint a gambák a mai modern hegedűcsalád tagjainak az előfutárai; ez nem így van, mert a hegedű és társai sok mindenben különböznek a gambáktól (lásd viola da braccio). Az egyik legkorábbi ábrázolása egy Lorenzo Costa által készített oltáron van, amely a bolognai San Giovanni in Monte templomában van. Ezt a képet, amelyen két gyerek gambázik, 1497-re datálják. A 17. század végére a gambák kezdtek teljesen kiveszni (még körülbelül egy évszázadig mint műkedvelő hangszer maradtak meg), egyedül basszus változata, a violone maradt fenn tovább. Főbb művek gambákra John Dowland , William Byrd , John Jenkins, William Lawes, Henry Purcell : Művek konzort okra (gambaegyüttesekre) Johann Sebastian Bach : Szonáták gambára, 6. Brandenburgi verseny Karl Friedrich Abel: Gambaversenyek Marin Marais : Művek gambá(k)ra Felépítése Különbségek a hegedűcsalád és a gambacsalád tagjai között Fogólap : a gambáknak 6–7 húrja van a 4 helyett, a húrok kvartonként vannak hangolva, nem kvintenként . A gambákon ezenfelül megtalálhatóak a gitárra jellemző érintők is. Láb : a gamba húrlába kevésbé ívelt, ezért könnyebb rajta akkordokat játszani. Hanglyuk: eltérő formájú, F-lyuk helyett a gambán C-lyuk található Tető - és hátlapok : a hegedűcsaládnál íveltek, a gambáknál a hátlap sík. Méretek és hangolás A 16–18. században épített viola da gambák összesen hét nagy csoportra oszthatók méret és hangolás szerint: A sopranino viola da gamba hangolása: g, c 1 , e 1 , a 1 , d 2 , g 2 A szoprán viola da gamba hangolása: d, g, c 1 , e 1 , a 1 , d 2 Az alt viola da gamba hangolása: A, d, g, h, e 1 , a 1 A tenor viola da gamba hangolása: D, G, c, e, a, d 1 A basszus viola da gamba hangolása: A 1 , D, G, H, e, a; de előfordultak ennél egy nagyszekunddal, illetve kis terccel mélyebb változatok is. Az előbbiek alaphangja G 1 , az utóbbié Fisz 1 volt. A G hangolású basszus viola da gambák között előfordult, hogy a terc távolság nem a 3. és 4., hanem a 2. és 3. legmélyebb húr közé került. A kontrabasszus viola da gamba hangolása: D 1 , G 1 , C, E, A, d; előfordultak öt-, illetve hathúros változatok is E 1 alaphanggal, terctávolság nélkül, csak kvartokra hangolt húrokkal. A szubkontrabasszus viola da gamba csak öt húrral volt felszerelve, ezek hangolása: D 1 , E 1 , A 1 , D, G A hangolást különböző zenetörténészek máshogy ítélik meg. A legelfogadottabbak Michael Praetorius Syntagma Musiciumjában, illetve Jambe de Fer: Zene összegzése című művében található. Calenzano Calenzano település Olaszországban, Toszkána régióban, Firenze megyében. Lakosainak száma 17 253 fő (2013. december 31.). Calenzano Barberino di Mugello, Campi Bisenzio, Prato, Sesto Fiorentino, Vaglia, Vaiano, San Piero a Sieve és Scarperia e San Piero községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cartoon Network Japán A Cartoon Network Japán (������ ������; Hepburn: Kātūn Nettowāku; Kaatún Nettováku) a Cartoon Network rajzfilmadó japán változata, mely 1997. szeptember 1-jén indult. A székhelye Tokióban található. Programblokkok Jelenlegi programblokkok Boomerang – Az amerikai Boomerang televízióadó Japánban műsorblokként működik, amin a klasszikus amerikai sorozatok (pl. A Jetson család , Birdman) és klasszikus japán rajzfilmek is láthatóak, mint a Kimba the White Lion és a Triton of the Sea . Cartoon Midnight – Éjszakai programblokk, melyen általában művészfilmek mennek. Cartoon Network Popcorn – Hasonlít a magyar–román Cartoon Network Cartoon Network Mozi című programblokkjára. Korábban Cartoon Network Theatre néven ment, műsorán premierfilmek és mozifilmek láthatóak. Cartoonito – A 3–7 éves korosztálynak szóló műsorokat különítik el ebben a blokkban. Korábbi programblokkok Pipora Pepora – A blokk házigazdája egy mézeskalács volt és óvodásoknak szóló sorozatokat sugárzott. Toonami – Az Cartoon Netwoork világszerte ismert programblokkja, amiben akciósorozatokat vetített a csatorna. Gururi! World Tour – Különböző külföldi képregényhős-sorozatokat vetített. Műsorok A műsorát félórás blokkokra osztja föl. Kalandra fel! Pindúr pandúrok Tom és Jerry: Tengerész egerész Gumball csodálatos világa Újabb bolondos dallamok Moominok Remi, Nobody's Girl Treasure Island Ganba no Bōken Generátor Rex Ben 10: Ultimate Alien Ohayō! Spank Kaden Manzai John TV SHOW Tom és Jerry A Garfield-show Tintin kalandjai A Rózsaszín Párduc és barátai Pingu Pim & Pom Transformers Animated Time Bokan Chowder Sherlock Holmes, a mesterkopó Paco, Nouky & Lola Ben 10 és az idegen erők Az osztálytársam egy majom Batman: A bátor és a vakmerő Saari Star Wars: A klónok háborúja Raymond MuMuHug Backkom Maus-TV Komaneko Aesop's Theater The Naughty Naughty Pets The Jackson Five Hi Hi Puffy AmiYumi Tini titánok Mini Moo Moo Dr. Seuss történetek The Scooby & Scrappy-Doo/Puppy Hour Szilveszter és Csőrike kalandjai The Batman Szamuráj Jack Az igazság ligája Jungle Emperor Jonny Quest Symfollies Süsü keselyűk Superman Frankenstein Jr. & The Impossibles Gazoon Capelito Szuperdod kalandjai Droopy, a mesterdetektív Shazzan Foxi Maxi Flúgos futam Oggy és a svábbogarak Dexter laboratóriuma Demasita! Powerpuff Girls Z The Triplets Ganso Tensai Bakabon Birdman and the Galaxy Trio The Funky Phantom Tom és Jerry gyerekshow Tom és Jerry újabb kalandjai Josie and the Pussycats Bolondos dallamok Speed Buggy Batman: A rajzfilmsorozat Papillon et Mamillon Secret Squirrel Billy és Mandy kalandjai a kaszással A World of Peter Rabbit and Friends A Rózsaszín Párduc Show Fosterék háza képzeletbeli barátoknak Dili Dolly kalandjai Bébi bolondos dallamok A fantasztikus négyes Ben 10 Popeye, a tengerész A Jetson család Mr. Bean Untalkative Bunny Princess Knight Ruby Gloom Animánia Maci Laci Space Ghost Snailympics László tábor Angela Anaconda Jelszó: Kölök nem dedós Bátor, a gyáva kutya Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki Addams Family Ed, Edd és Eddy Gatchaman La Güereja y algo mas Waynehead 3000 osztálya Két buta kutya Bugs & Daffy Anpanman Jankenman Krypto, a szuperkutya Wally Gator Hé, Maci! Dragon Ball Z Varázslatos álmok Herculoids Peanuts Micsoda rajzfilm! Home Movies Radočaj Brodski Radočaj Brodski falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Delnicéhez tartozik. Fekvése Fiumétól 36 km-re, községközpontjától 7 km-re északkeletre, a horvát Hegyvidék középső részén, a Delnicéből Brod na Kupi felé menő 203-as út közelében erdők között fekszik. Története A településnek 1857-ben 130, 1910-ben 134 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben 40 lakosa volt. Montsecret-Clairefougère Montsecret-Clairefougère település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 682 fő (2015). Montsecret-Clairefougère Bernières-le-Patry, Rully, Cerisy-Belle-Étoile, Saint-Pierre-d’Entremont és Saint-Quentin-les-Chardonnets községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hungary’s Got Talent (első évad) A Hungary’s Got Talent a brit formátum licencszerződésén alapuló tehetségkutató magyar változata, melynek első évadát 2015. október 10-től sugározta az RTL Klub. A műsor házigazdái, Dombóvári István és Sebestyén Balázs voltak. A zsűrit Csuja Imre, Horgas Eszter, Kovács Patrícia és Linczényi Márkó alkotta. Válogatók A zsűri összesen 100 produkciót juttatott tovább a válogatásról, azonban csak a legjobb 30 produkció jutott be az élő középdöntőkbe. Élő műsorok Elődöntők Első elődöntő (november 28.) Sztárvendég: Oláh Gergő (Beleállok) Döntő Sztárvendég: Paul Potts Hibernate Shards A Hibernate Shards egy olyan keretrendszer, amely olyan problémákra nyújt megoldást, ahol összes szükséges adatot nem tudjuk egy relációs adatbázisban eltárolni. Az adatok egységbe zárhatók, minimalizálva ezen műveletek komplexitását, támogatást nyújtva a horizontális particionálás megvalósítására a Hibernate Core-ban. Használata abban az esetben javasolt például, amikor túl sok adattal, vagy elosztott architektúrán kell dolgozni. Ilyen esetekben több elosztott adatbázisra lehet szükség, amely kétségkívül bonyolítja egy alkalmazás fejlesztését. A shard szó jelentése cserép, szilánk, a Hibernate Shards felfogható, mint egy keretrendszer, mely ezen külön álló szilánkokat egyesíti, hogy a fejlesztő egységként tudja kezelni őket. Legfőbb tulajdonságai Sztenderd Hibernate programozási modell: lehetővé teszi, hogy az eddig használt Hibernate API (pl. SessionFactory , Session , Criteria , Query ) a szokásos módon használható legyen. Azaz aki ismerte a Hibernate használatát, már ismeri a Hibenate Shards használatát is. Rugalmas sharding (szilánkolási) stratégiák: az adatok szabadon eloszthatók a szilánkok közt. Ehhez használhatók a kész stratégiák, vagy egy a felhasználó által definiált saját stratégia. Virtuális shard-ok (szilánkok) támogatása: Amennyiben a szilánkolási stratégia változik, az új szilánkok hozzáadása és rajtuk az adatok elosztása az nehéz feladat lehet, ám a Hibernate Shards támogatja a virtuális shard-ok (szilánkok) létrehozását, amivel az adatok újraelosztása egyszerűsíthető. Ingyenes / nyílt forráskódú: A Hibernate Shards a LGPL (Lesser GNU Public License) égisze alatt bejegyezett termék Példa Az alábbi példa a világ minden pontjáról érkező időjárási adatokat dolgoz fel és tárol el egy relációs adatbázisban: Az adatbázissémát a következő sql definiálja: Egy “jelentés” modellje: A weather.hbm.xml tartalma a következő: Hozzáférés a SharedSessionFactory-hoz: Az alábbi kódrészlet az időjárás jelentő alkalmazásból 3 szilánkot használ: A fenti kódrészletből kiderül, hogy valójában 4 Configuration számára foglalunk helyet. Az első a prototípus, a létrehozott ShardSessionFactory pedig a 3 sztenderd SessionFactory objektum referenciáit tárolja. Ezek közül mind három a prototípus konfigurációját hordozza. Mindössze pár attribútumukban térnek el: Connection.url Connection.user Connection.password Connection.datasource Cache.region_prefix A 3 ShardConfiguration objektum shard-specifikus adatbázis url, adatbázis felhasználó, adatbázis kód, adatforrás azonosító és cache-régió prefix-et után fog nézni. Ez azt jelenti, hogy még ha meg is változtatjuk a kapcsolódási paramétereket a shard1.hibernate.xml-ben, a változtatások figyelmen kívül lesznek hagyva. Minden beállítás a fent felsoroltakat leszámítva a prototípus Configuration-ből származik. A Configuration objektum létrehozása után össze kell raknunk egy ShardStrategyFactory-t. Ezután következhet a ShardedConfiguration elkészítése, melynek befejeztével kérhetjük a ShardedSessionFactory létrehozását. Fontos megjegyezni, hogy a ShardedSessionFactory a SessionFactory-ből származik. Ezután vessünk egy pillantást a configuration és mapping fájlokra: A shard2.hibernate.cfg.xml tartalmát nem részletezzük, az a fentiekből egyértelműen következik. Mindegyik session factory-nek egyedi nevet adunk a session-factory elem név attribútumával. Mindegyik session factory-hoz másik adatbázis szervert adunk meg. Ezen kívúl a session factory-knak adunk egy egyedi shard id-t. Ezután a mapping file megváltozik: A Hibernate annotációk használata shard-okkal A fenti példában Hibernate mapping fájlokat használtunk, hogy a mapping-eket specifikáljuk, de ugyanezt megtehetjük Hibernate annotációkkal is: A fenti példa az annotációk használatára egy egyszerű példa. Ezután csak pár egyszerű változtatásra van szükség a createSessionFactory metódusban: Bohemian Rhapsody A Bohemian Rhapsody a tizenegyedik dal a brit Queen rockegyüttes 1975-ös A Night at the Opera albumáról. A szerzője Freddie Mercury énekes volt. A felvételei 1975 augusztusa és szeptembere között három hétig tartottak, ennek során 24 sávos felvételi technológiát alkalmaztak, és egy 180 tagú kórus atmoszféráját teremtették meg. A dal három elkülönülő szakaszra osztható: a bevezető lassú, lírai részre, a középső opera betétre, és a befejező heavy metal szakaszra. Mivel majdnem hat perc hosszú volt, ezért nem volt egyértelmű a kiadónál, hogy megjelenhet-e a kislemezen, de az együttes ragaszkodott hozzá. Az első helyet érte el a brit slágerlistán, és kilenc hétig volt listavezető, ami a maga idejében rekordnak számított. Mercury halála után, 1991-ben újra kiadták kislemezen, és újra sikereket ért el, az eredeti kiadással ellentétben immár Amerikában is. Híres videoklip készült a dalhoz, amely az egyik legelső kifejezetten promóciós céllal készült kísérőfilm volt. A klip kezdetén az együttes a Queen II album borítóján szerepelő kép szerint pózol, az opera szakasznál pedig pár akkoriban modern vizuális effektust is alkalmaztak. Már a megjelenése idején is nagyrészt pozitív kritikákat kapott, több kiadvány év végi listájára felkerült. Az idő elteltével az együttes és a rocktörténelem egyik legelismertebb alkotása lett, rendszeresen felkerül a kritikusok „minden idők legjobb dalai” listáira, és a zenehallgatók által összeállított listákra. Angliában a harmadik legnagyobb példányban elkelt kislemez. Háttér és felvételek Mercury elmondása szerint régóta foglalkoztatta egy ilyen stílusú dal felvétele, de csak a negyedik album idejére szánta el magát véglegesen. Három dalt gyúrt egybe, így jött létre a háromtételes mű. Az A Night at the Opera felvételének idején megmutatta az együttes producerének, Roy Thomas Bakernek a kezdetleges tervezetet, aki így emlékezett erre vissza: „Egy éjjel elmentünk vacsorázni, és találkoztam Freddie-vel a kensingtoni lakásán. Odaült a zongorához, és azt mondta: »szeretném lejátszani a dalt, amin épp dolgozom«. Lejátszotta az első részt, majd azt mondta: »ez az akkordsorozat«, ezt követte egy átmeneti rész, és bár nem volt még szövege, sejtettem, hogy egy balladaszerű dalról lehet szó. Tovább játszott, majd hirtelen megállt, és így szólt: »ez az, ahol az operaszekció bejön«”. A dal felvételei 1975. augusztus 24-én kezdődtek, és három teljes hétig tartottak – akkoriban általában egy egész albumot vettek fel ennyi idő alatt. A munka teljesen Mercury dalszerzői irányítása alatt zajlott, elmondások szerint a dal minden részletét saját maga tervezte, és felügyelte a kivitelezését. Kezdetnek a zongora, basszusgitár, dob részeket, és a fő vokált vették fel két napon keresztül a Rockfield stúdióban. Elkészítették a bevezető részt, és külön felvették a befejező heavy metal részt. A dal közepén Mercury kérésére kihagytak egy szakaszt, Taylor szerint ők hárman akkor még nem tudtak az opera szekcióról, ezért meglepőnek tartották a kérést. Viszont az alapot erre a részre is el kellett készíteni, ami Baker elmondása szerint nehéz feladat volt, mert normális esetben a fő vokál meghatározza a háttérvokál menetét, így viszont először kellett felvenniük a háttérvokált, majd később arra a fő vokált. A rétegezett gitár és vokálhangzást a Scorpion, Sarm East, valamint a Roundhouse stúdiókban vették fel. Sokat kísérleteztek May Red Specialjának a bemikrofonozásával. May VOX AC30-as erősítőiről hiányoztak a hátlapok, ezért betettek néhány mikrofont mögéjük és a falak közé is, hogy környezeti zajokat és a gitár teljes spektrumát be tudják fogni. Egyes mikrofonok elé fém és beton csöveket illesztettek, hogy egyfajta tülkölő hanghatást érjenek el. Mercury nem hagyta rá teljesen Mayre a gitárhangzás kidolgozását, ahogy May emlékszik: „félrevont, és azt mondta »ez az a pont, ahol szükség lesz a szólóra, és ezeket az akkordokat szeretném ha használnád«. Így a szóló akkordmenete hasonlít az előtte lévő versszakéhoz, de a végén már behoztam pár új akkordot is, hogy előkészítsem az átmeneti részt a következő szakaszba.” Bár Mercury a felvételek elején mindössze harminc másodpercesre tervezte az opera részt – ezt előre közölte Bakerrel is –, a felvételek során napról napra új ötletekkel toldotta meg, így közel egypercesre nyújtva azt. Ennek a résznek a felvétele egy hétig tartott, nem utolsósorban az állandó változtatások miatt. Gary Lagan, a hangmérnök asszisztense így emlékszik erre: „Az opera rész felvétele hét napig tartott, napi 10-12 óra folyamatos énekléssel és röhögéssel, mert olyan mulatságosnak találtuk, hogy állandóan kibukott belőlünk. Megcsináltuk az elejét és a rock részt, de a közepét alaposan meg kellett szerkeszteni. Egyre nyújtottuk aszerint, hogy alakult a vokális anyag, mert Freddie megdöbbentő ötletekkel állt elő. Egyszer azzal jött, hogy van néhány ötlete a kórushoz, s akkor beraktunk néhány Galileót…” Az együttes tagjai napi tíz-tizenkét órán keresztül énekeltek, míg megkapták a végső keveréshez szükséges felvételmennyiséget. A hangszerek és a vokálok felvétele után kétnapos keverőmunkával fejezték be a dalt, amelyet Baker és Mercury az év októberében, a Sarm East stúdióban végeztek el. Pályafutásuk során először 24 sávos felvételi technikával dolgozhattak, és a dal ténylegesen kihasználta a technika minden lehetőségét: Lagan szerint 10-12 csatornát foglalt el a ritmusszekció, a zongora és a ritmusgitár, a maradék 12 csatorna a vokálnak volt fenntartva. Baker állítása szerint a felvételek jó hangulatban teltek, bár néha előfordultak nézeteltérések is, ezért külön erre a célra rendszeresített egy szobát, hogy az együttes tagjai ne a stúdiómunkások előtt veszekedjenek. Dalszerkezet A dal több jól elkülöníthető részekre tagolható, leggyakrabban három nagy részre osztják: a bevezető lírai rockra, a középső opera részre, és a befejező hard rock részre. Mindegyik 4/4-es ütemben íródott, kivétel a bevezető rész egy sorát, amely 9/8-os ütemű. A lírai rész két versszakát leszámítva nem található dallamismétlés benne. Az együttes diszkográfiájában Mercury dalai között nem volt előzmény nélküli ez a fajta zenei stílus, előzménynek tekinthető a Queen albumról a „My Fairy King” és a „Liar”, vagy a Queen II albumról a „The March of the Black Queen” című dal. Ezeknek jellegzetessége a hangulat és tempóváltozások, a többtételes dalszerkezet, és az operaszerű ének. Judith Peraino a dal egyes megoldásait a Beatles „A Day in the Life” című dalában hallottakhoz hasonlította. A dal egy négyszólamú a cappella felvezetéssel indul, amelyet egyedül Mercury énekel (B-dúrban VI. fokú terckvart akkord). 15 másodperc után belép a hangversenyzongora, és felváltva hallható Mercury és a kórus hangja. A kromatikus „easy come, easy go” sorok az álomszerű hangulatot erősítik. Az ez utáni rész rögtön a hangversenyzongora és a basszusgitár közös mély hangzásával indít, Mercury hangja pedig harmonikusból szenvedélyesbe megy át. 1:19-nél belépnek Taylor dobjai is. A kromatikus basszusjáték esz felé modulál, így kétségbeesett hangulatot kelt. A zongora ugyanazt a motívumot játssza ütemről ütemre, viszont helyenként s fő harmónia „szolgálatába áll”. Egy bizonyos ponttól kezdve az ének érzelmi telítettsége és hangszíne nő, ehhez csatlakozik a kíséret is, majd a legmagasabb ponton bekapcsolódik a gitár hangja, és elhangzik a gitárszóló. A szóló képezi a hidat a ballada és az opera rész között. Baker visszaemlékezései szerint egy sávra vették fel, ahelyett, hogy rétegezték volna a hangzását. May saját maga alakította a szólót, elmondása szerint egy olyan dallamot akart alkotni, amely nem hasonlít a fő melódiához. A harmadik percet elérve hirtelen elcsendesül a gitár hangja, és az ütemes zongorahang bevezeti az opera részletet. Ezt a részt többnyire csak ez egyszerű zongoramotívum követi, amely utánozza az énekhangot. Az erőteljesebb vokális részeknél emellé a dob is felhangzik, megerősítve a hangzást. Ez a rész a dal legkiműveltebb, vokál szempontjából legbonyolultabb része, amelynek a felvételei egy egész hétig tartottak. Taylor szerint hármójuk összhangja eredményezte a magas minőséget, és a széles hangterjedelmet: „Brian nagyon mélyre tudott lemenni, Freddie-nek nagyon erőteljes hangja volt középen, én pedig a magas hangokban voltam jó”. Taylor az utolsó ütemben egy oktávval magasabban énekli a kórust. Az opera részt rögtön a hard rock rész követi, amely egy hagyományos rockdalhoz hasonlít gitárvezérelt hangzásával, erőteljes ritmusszekciójával, és agresszív énekével. A gitárriffet Mercury írta. Egy versszak a gitárhang kiteljesedik egy duplán játszott melódiában (amelynek feljátszásához May a John Deacon által épített Deacy Amp erősítőt használta), majd fokozatos ereszkedés következik, és egy zongorás levezető. A dalt gong zárja le. Szöveg és értelmezés Rögtön a megjelenésétől kezdve, egészen napjainkig találgatások folynak, hogy mire utal a dal szövege. Az úgynevezett opera rész több nehezen értelmezhető kulturális utalást is tartalmaz. A szöveg megemlíti a „scaramouche” szót, ami utalhat az 1921-ben kiadott ugyanazon című regényre. Operai hatást mutat a „figaro” szó, ami a Figaro házassága című Mozart operából származik. A „fandango” egy spanyol eredetű táncstílus. Belzebub a Sátán egyik említési formája Máté evangéliumából. A „biszmillah” arab kifejezés, amely nagyjából annyit jelent: „Allah nevében”. Többször hallható az olasz fizikus, Galileo Galilei keresztneve is. Maga Mercury nem szeretett ilyen ügyekben nyilatkozni, mert jobban szerette, ha a hallgató maga dönti el, mit ért ki dalból: „Ez azon dalok egyike, amelyeknek erős fantáziavilága van. Szerintem az embereknek egyszerűen csak meg kellene hallgatniuk a dalt, elgondolkodniuk, és aztán kitalálniuk, hogy nekik mit mond… A „Bohemian Rhapsody” természetesen nem a semmiből jött. Végeztem először egy kis kutatást, bár a dal alapvetően egy nyelvtörő és egy ál-opera keveréke.” Brian May szerint a szöveg önéletrajzi ihletésű, szerinte Mercury egyik gyermekkori traumáját énekelte meg. Valószínű, hogy mélyebb jelentéstartalmat May sem ismer, bár elmondása szerint ha tudná, sem árulná el, mert abban az időben hallgatólagos megegyezés volt a tagok között, hogy egymás dalszövegeit, a dalok jelentését magánügyként kezelik. Roger Taylor azt nyilatkozta, hogy a dal mondanivalója komoly, és csak a dal közepi rész paródia. Kritikusok és akadémikusok is tanulmányozták a szöveget, és különböző feltevésekre jutottak. Egyes vélemények szerint egy gyilkosságot mesél el, majd a gyilkos harcát a démonokkal, esetleg a lelkiismeretével. Mások szerint az öngyilkosság előtti tudatállapotot ábrázolja, kapcsolatba hozva Albert Camus Közöny című regényével, amelyben a főszereplő megöl egy embert, majd a kivégzése előtt dühösen utasítja el a pap feloldozását. Volt olyan feltételezés is, hogy a szöveg csak mellékes része a dalnak, követi annak fordulatait, ennélfogva nincs különösebb értelme. Ezt támasztja alá Kenny Everett nyilatkozata is, amelyben azt mondta, hogy maga Mercury árulta el neki, hogy a szöveg véletlenül rímbeszedett ostobaságok sorozata. Néhányan szoros összefüggéseket láttak a szöveg és Mercury magánélete között. Sheila Whiteley zenei szakértő szerint a dal írásakor Mercury fontos magánéleti változáson ment keresztül, és talán épp akkor kezdett bele az első homoszexuális kapcsolatába. Hasonló feltételezések szerint a szöveg egyfajta metafora a coming outra. A Greatest Hits kazetta iráni kiadásának füzetében olvasható egy laza értelmezés a dallal kapcsolatban. E szerint a szöveg egy olyan fiatalemberről szól, aki megölt valakit, majd eladta a lelkét az ördögnek, mint Dr. Faust. A kivégzése előtti éjszakán azonban az Isten, és az ő angyalai kiszabadítják a Sátán fogságából. Megjelenés és fogadtatás Az A Night at the Opera felvételekor még nem volt eldöntve, melyik dal lesz a legelső kislemez – egy bizonyos ponton komolyan fontolgatták, hogy a „The Prophet’s Song” legyen az, habár az majd két perccel hosszabb volt a Bohemian Rhapsodynál. Mercury később kitartott a dal mellett, de az EMI vezetői nem értettek egyet azzal, hogy egy majdnem hatperces dal legyen a vezető kislemez, mert tartottak attól, hogy nem kap játékidőt a rádiókban: „csak az első néhány taktust játsszák le, aztán lekeverik”. Azt javasolták, hogy rövidítsék le három perc környékére, de Mercury elképesztőnek tartotta, hogy miután összegyúrt három dalt egybe, azt kérik tőle, hogy szedje őket szét. Az együttes kikérte Kenny Everett rádiós műsorvezető tanácsát, aki akkoriban Mercury közeli barátja volt. Miután lejátszották neki, Everett azt mondta, hogy a dal sikeres lehet, és kért egy másolatot a szalagokból, amit meg is kapott azzal a feltétellel, hogy nem mutatja meg senkinek. May később azt mondta, hogy Mercury és Everett összekacsintottak, amikor erről beszéltek, így utalva arra, hogy azzal a reménnyel adták oda a szalagokat, hogy Everett lejátssza a dalt a rádióban. Ez meg is történt, az rákövetkező két napon Everett tizennégy alkalommal leadta a dalt teljes hosszában. A rádióhallgatók felfigyeltek a dalra, de mivel a lemezboltokban nem volt kapható, elárasztották telefonhívásokkal az EMI irodáját. A kiadó vezetői dühösen reagáltak az együttes felé, amiért aláásták a tekintélyüket, de mivel kereslet volt rá, megjelenhetett a kislemez. Furcsa módon Amerikában is hamarabb lejátszották a rádióban, mint ahogy megjelent volna: Paul Drew, az RKO rádió lemezlovasa Londonban hallotta a dalt, és sikerült szereznie egy másolatot. A kislemez végül mind Angliában, mind Amerikában vágás nélkül, teljes hosszában jelenhetett meg. A fokozott várakozás és folyamatos rádiójelenlét ellenére csak a 47. helyen kezdett a brit slágerlistán, ami az addig megjelent kislemezeik közül a legalacsonyabb kezdés volt. Viszont rohamosan javult a helyezése, három hét után már a kilencedik helyre került, egy hétre rá pedig az első helyre ugrott, és kilenc egymást követő héten listavezető volt. Ez a teljesítmény 1975-ben rekordnak számított, addig más kislemez sosem szerepelt ennyi összefüggő ideig a slágerlista első helyén. Az angliai eladásai nagyon kedvezőek voltak, 1976 elején aranylemez lett (ami 600 ezer eladott példányt jelent), és pár hónap alatt több mint egymillió példány kelt el belőle. Amerikában mérsékeltebb volt a kereskedelmi sikere: a 81. helyen nyitott a Billboard Hot 100-on, 24 hetet töltött a listán, és a 9. helyen tetőzött. A mérsékeltebb fogadtatás ellenére 1976-ban itt is aranylemez lett (500 ezer példány feletti eladással). Listavezető lett több országban, úgy mint Kanadában, Hollandiában, Belgiumban, Új-Zélandon, Írországban és Ausztráliában. A későbbi sikerei ellenére megjelenésekor vegyes kritikákat kapott. A Melody Maker magazin kritikusa szerint olyan, mintha egy amatőr operatársulat előadná a Penzance kalózait, ellenben a New Musical Express szerint az album meghatározó dala, és nagyszerű példája a Queen mesteri produceri és zeneírási képességeinek. Az 1975-ös év végi listákon a Record Mirror magazin a kilencedik, a New Musical Express az negyedik legjobb dalnak sorolta. 1976-ban Mercury Ivor Novello-díjat kapott érte. Freddie Mercury 1991-es halála után kívánsága szerint újra megjelent: Angliában dupla A-oldalas kislemezen, másik oldalán a „These Are the Days of Our Lives” című dallal. Tizenhét évvel a legelső megjelenése után már kultstátuszban volt a rajongók szemében, és a Mercury halála miatti sajtóvisszhang is elősegítette a sikerét, így rögtön az első helyen nyitott a brit slágerlistán, és öt hétig volt listavezető. A kiadvány még abban az évben aranylemez lett, ami 400 ezer példány feletti eladást jelent. Amerikában 1992 februárjában jelent meg (B-oldalán a „The Show Must Go On” című dallalnal), gyengébben szerepelt: az első négy héten még a Top 10-be sem került be, mert az itteni klasszikus-rock rádióadók nem játszották a hossza miatt. Ugyanebben az időszakban jelent meg a Wayne világa című vígjáték, amelynek a bevezetőjében elhangzik a dal egy részlete – a film készítői később összevágtak egy videoklipet is, amely a filmből való jeleneteket az eredeti videoklippel vegyítette, és amelyet az MTV is a műsorára tűzött. Ennek köszönhetően a dal népszerűsége jelentősen megnőtt, és végül a második helyet érte el a slágerlistán. Az ugyanakkor megjelenő filmzene albumnak a „Bohemian Rhapsody” volt az egyik húzódala, az album pedig az első helyet érte el a Billboard Top 200-on. A kislemez 1992-ben Amerikában is aranylemez lett, ami 500 ezer példány feletti eladást jelent. Az évek elteltével nagy kritikai elismerésre tett szert, napjainkban pedig a legjobb rockdalok között tartják számon. Gyakori jellemzés a dallal kapcsolatban, hogy jól kifejezi az 1970-es évek bombasztikusságát, és hogy mértéket állított a progresszív zenekarok elé. Már két évvel a megjelenése után, 1977-ben elismerte a jelentőségét a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (BPI), amikor az 1952 és 1977 közötti korszak legjobb brit kislemezének nevezte. 1998-ban a Guitar World magazin olvasói a „Minden idők 100 legjobb gitárszólója” listán a 20. helyre szavazták. A Rolling Stone magazin „Minden idők 500 legjobb dala” listáján a 166. helyre került. A Q magazin 1999-es „Minden idők 100 legjobb kislemeze” listáján a harmadik, a 2003-as „100 dal, amely megváltoztatta a világot” listáján a 32. helyre került. A VH1 zenei csatorna „Minden idők 100 legjobb rockdala” listáján a 27. helyre került. Felkerült a Rock and Roll Hall of Fame „500 dal, amely formát adott a rock and rollnak” listájára. A népszerűsége a zenehallgatók körében is folyamatos volt. Egy felmérés szerint 2009-ig Angliában a második legtöbbször játszották le a zenegépeken az elmúlt 75 évben. 2004-ben beiktatták a Grammy Hírességek Csarnokába, a mai napig ez volt az egyetlen Grammy, amit az együttes megnyert. A népszerűsége a rajongók között napjainkig töretlen, a Nielsen Soundscan felmérése szerint 2010 szeptemberéig több mint kétmillió alkalommal vásárolták meg az erre szakosodott weboldalakról. Videoklip Az együttest 1975 novemberére meghívták a BBC népszerű Top of the Pops zenei műsorába, hogy adják elő a dalt. May elmondása szerint ezt két okból sem akarták: egyfelől tudták, hogy egy ilyen komplex szerzeményt nem tudnának hitelesen elutánozni (a dalokat szalagról játszották a műsorban, az előadók csak tátogtak), ráadásul novemberre már előre be voltak tervezve az angliai koncertkörút időpontjai. Ezek miatt döntöttek úgy, hogy egy felvételt küldenek maguk helyett, amelyen előadják a dalt. A rendezésre Bruce Gowers televíziós rendezőt kérték fel, akivel 1974-ben, a Rainbow Theatre-ben előadott koncertjük felvétele során már dolgoztak együtt. A klipet 1975. november 10-én, mindössze négy óra hossza alatt, 4500 font költséggel vették fel. A rendező felhasználta az együttes ötleteit is a kivitelezésnél. A klip bevezető részénél az együttes rögtön felveszi azt a híres pózt, amely később az egyik ismertetőjegyükké válik: sötét háttér előtt, sötét ruhákban, az arcukat megvilágítva állnak, felül May, alul Mercury, szemből nézve balról Deacon, jobbról pedig Taylor helyezkedik el. A jelenetet a Queen II album borítóján lévő hasonló kép inspirálta (amely egy ikonikus Marlene Dietrich fényképről lett mintázva). A dal következő szakaszában az együttes a színpadképében látható, ahogy előadják a dalt. Az opera szakasznál újra visszatérnek a bevezető képéhez, a furcsa dalrészleteket ilyen pózban adják elő. Itt alkalmazták az akkoriban újdonságnak számító video-visszacsatolás nevű effektust. Az úgynevezett „hard rock” résznél visszatérnek a színpadképhez, a befejező pár mondatot pedig újra az alapfelállásban adják elő. A klip nagy elismertségre tett szert. Gyakran hallható róla az a leegyszerűsített kijelentés, hogy ez volt az első videoklip, de már jóval korábban is készültek kísérőfilmek a dalokhoz. A „Bohemian Rhapsody” klipje mindazonáltal az elsők között használta a videó médiumát egy dal reklámozásához, és közvetve, a befolyása által hozzájárult az 1980-as évek videoklip korszakának kialakulásához. A filmet később több előadó is parodizálta, az együttes is hivatkozott rá az 1985-ös „One Vision” című dal klipjében: itt ugyanazzal a jelképes pózzal indul a film, csak az együttes tagjai tíz évvel öregebbek. Az 1992-es amerikai újrakiadáshoz szintén készítettek videoklipet, amely egyaránt felhasznált elemeket az 1975-ös klipből, és a Wayne világa című filmből. Elhíresült a klip azon része, amikor az autóban ülő szereplők erőteljes gesztikulációkkal éneklik a kazettáról hallgatott dal operarészletét, majd pedig ütemre rázzák a fejüket a hard rock szakasznál. Shelton Waldrep szerint a jelenet jó példa arra, hogy a rajongótábor „rituálisan tanúja legyen egy dal kanonizációjának”. Ez a változat 1992-ben MTV Video Music Awards díjat nyert a „legjobb videoklip egy filmből” kategóriában. Élőben Az a cappella bevezető túl bonyolult volt ahhoz, hogy élőben is ezzel kezdjék a dalt. Amikor a „Mustapha” című daluk koncertkedvenc lett, Mercury gyakran használta a „Bohemian Rhapsody” bevezetőjének, egyetlen énekhanggal így sokkal könnyebb volt belekezdenie a dalba. A Hot Space Tour során, majd néha később is zongora improvizációval, gyakran a „Death on Two Legs” bevezető zongoraszólamaival indította. Több esetben ha Mercury a zongoránál ült, és az előző dal után egyből a ballada szekciót kezdte játszani, minden bevezetés nélkül. Közvetlenül a dal megjelenése után nem találtak megoldást rá, hogyan játsszák le élőben a bonyolult opera szekciót. Emiatt az A Night at the Opera Tour előadásai során darabokra szedték, a bevezető és befejező ballada részt egy nagy keverék részeként játszották, a „Killer Queen” és a „The March of the Black Queen” dalokat illesztve az opera és a heavy metal szekciók helyére. Az A Day at the Races turnétól kezdve kialakult egy végleges formája a színpadi lejátszásának: a bevezető balladát egészen a gitárszólóig élőben játszották, majd elsötétedett a színpad, és amíg az együttes háttérbe vonult, addig az operaszekciót szalagról bejátszották. Miután elhangzott Roger Taylor „for me” éneke, egy pirotechnikai robbanással visszatért az együttes, és a hátra maradt részeket ugyancsak élőben adta elő. Minden koncertjükön előadták egészen az 1986-os Magic Tourig, így szerepelt a Live Killers, Live Magic, Live at Wembley ’86 koncertalbumokon, és a Queen Live at Wembley Stadium, Queen Rock Montreal, Queen on Fire – Live at the Bowl és Return of the Champions DVD-ken. Az 1992. április 20-án lezajlott Freddie Mercury emlékkoncerten Elton John és Axl Rose adta elő a Queen három tagjával. A bevezető ballada részt Elton John, a befejező heavy metal részt Axl Rose énekelte. A 2005/2006-os Queen + Paul Rodgers koncerteken az 1986-os Wembley Stadionban adott koncerten felvett filmet játszották a kivetítőn, ahol Mercury adja elő a dalt, ennek megfelelően az opera szekció is felvételről hangzott. Az előadás közben Paul Rodgers énekes levonult a színpadról, és az egész színtér elsötétedett – May és Taylor viszont élőben kísérték Mercury énekét. Rogers a heavy metal szekcióra tért vissza, itt már ő énekelte a szöveget. Feldolgozások A dal az egyik legtöbbször feldolgozott Queen művek közé tartozik. Annak ellenére, hogy viszonylag bonyolult akár stúdióban, akár élőben előadni, mindkét változatban készültek feldolgozások. Több későbbi kislemezen is megjelent feldolgozás előkelő helyet érte el a brit slágerlistán. Az egyik legelső feldolgozás a Bad News nevű paródia/glam metal együttes 1987-es Bad News albumára készült. Ez a feldolgozás kislemezen is megjelent, és a 44. helyet érte el az angol slágerlistán. A dal producere Brian May volt. Hasonlóan humoros átdolgozásban jelent meg Weird "Al" Yankovic 1993-as Alapalooza albumán, polka stílusban, Bohemian Polka néven. Az Iron Maiden énekese, Bruce Dickinson és Montserrat Caballé spanyol opera-énekesnő duettben adták elő 1997-es Friends for Life albumukon. A G4 nevű pop-opera formáció verziója kislemezen is megjelent 2005-ben, és a 9. helyet érte el az angol slágerlistán. A Flaming Lips alternatív rock együttes a 2005-ös Killer Queen: A Tribute to Queen tribute albumon dolgozta fel. Később koncerteken is előadták. Kétszer adták elő jelentősebb angliai jótékonysági rendezvényen: először 1993-ban a vezető TV hálózatok Comic Relief rendezvényén (az eredeti videoklip paródiáját adták elő), majd 2005-ben a BBC News hírolvasóinak előadásában a Children in Need szervezet javára. 2009 decemberében a Muppet Show bábjainak szereplésével készítettek feldolgozást. A Dream Theater progresszív metal együttes gyakran adta elő koncertjein. Az együttes 1995-ös A Change of Seasons című középlemezén is szerepelt a The Big Medley című, több mint tíz perces, több dalból álló keverékben. Newton Faulkner folkzenész egyetlen gitárral, és szóló énekkel adta elő. A kelta zenét játszó Dannan együttes Hibernian Rhapsody címmel adta elő ugyanezen című 1996-os albumán. A hangszeres elrendezés a hagyományos ír népzene hangszereit alkalmazta. A Phish rockegyüttes 1996 szilveszterén adta elő, egy gospel kórussal kiegészülve. A The Ten Tenors egy berlini koncerten adták elő a saját verziójukat, a feldolgozásuk felkerült a Tenology című albumukra is. A hangszerek nagy részét a hangjukkal utánozták. 2008-ban Emilie Autumn amerikai énekesnő dolgozta fel Girls Just Wanna Have Fun/Bohemian Rhapsody című középlemeze egyik címadó dalaként. Több American Idol-versenyző előadta: Kellie Pickler, Michael Johns, Constantine Maroulis. Magyarországon 2009-ben, az RTL Klub televízió Csillag születik című tehetségkutató műsorának második szériájának győztese, Tabáni István adta elő. Wien Spittelau Wien Spittelau vasút- és metróállomás Ausztriában, Bécsben. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: U4 U6 Ferenc József-vasút Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Wien Heiligenstadt Friedensbrücke Jägerstraße Nußdorfer Straße Wien Franz-Josefs-Bahnhof Heiligenstadt Veczkó József Veczkó József (Zalavég, 1926. november 4. –) magyar pedagógus, magyar pszichológus. Kutatási területe: Az iskola pszichés klímája, tanulási motívumok; a szociokulturális ártalmak és személyiségzavarok összefüggése gyermek- és ifjúkorban; a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai és pszichológiai kérdések. A zenepszichológia alapkérdései. Életpályája Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott 1952-től 1957-ig, középiskolai tanári pedagógus diplomát szerzett 1957-ben. A gyermekfelügyelet és a gyermekvédelem területén dolgozott Kecskeméten. Egyetemi doktori disszertációját 1965-ben védte meg Duró Lajos egyetemi docensnél a Neveléstudományi és Lélektani Intézetben. 1970-ben a JATE Pszichológia Tanszékére került adjunktusi beosztásba, ahol 1974/75-ös tanévben egyetemi docensi kinevezést kapott. 1975-ben a szegedi egyetemen rendezett jubileumi tudományos ülésen előadást tartott mint egyetemi docens Duró Lajos tanszékvezető egyetemi docenssel, előadásuk címe: Korszerűsítési törekvések a tanár-szakos egyetemi hallgatók pszichológiai oktatásában, ugyanekkor önálló előadást is tartott, címe: A tanári magatartás vizsgálata az iskolában. 1974-1980-ig dékán-helyettesi tisztséget töltött be Csukás István dékán mellett. 1989. december 30-án nyugdíjazták. Nyugdíjazása után a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán adott órákat, s folytatta tudományos tevékenységét, megszerezte 1994-ben a kandidátusi fokozatot a neveléstudományok területén, s sikeres szakkönyveket írt. Szakkönyveiben összegezte azon tapasztalatokat, amelyeket a gyermekfelügyelet és -védelem területén és az egyetemi neveléslélektani oktatásban szerzett. Tanítványai Démuth Ágnes (Szeged, 1952. december 22.) főiskolai docens (Felnőttképzési Intézet Szeged, SZTE, JGYPK) írásából: "Sajnos, testvérem meghalt, egykeként sokat voltam egyedül, s rengeteget olvastam, így nem csoda, ha magyar szakra jelentkeztem. Másik szakom az orosz volt, de azt - mivel csak átlagosan (közepes) teljesítettem - lecseréltem pedagógia szakra. (Abban a reményben, ott több pszichológiát tanulhatok, mint az átlag tanár szakosok.) Veczkó József tanár úr hatására eljegyeztem magam a gyermekvédelem mellett. Szakdolgozatom címe: Barátválasztási motívumok nevelőotthonban és családban élő gyerekek esetében. 12 évig dolgoztam a Rigó Utcai Nevelőotthonban." Démuth Ágnes az ELTE pszichológia szakát is elvégezte, az USA-ban is szerzett szakmai tapasztalatokat, kiváló pedagógus és pszichológus vált belőle. A 20. századi pedagógiai és pszichológiai irányzatok megismerésében Pukánszky Béla saját kutatásaira támaszkodott és mentorai segítették, Veczkó József pszichológus, aki számára a "követendő tanár-modellt jelentette" még a Liszt Ferenc zeneművészeti főiskolán. Gácser József tanszékvezető, Mészáros István neveléstörténész professzor is Veczkó Józseftől tanult pszichológiát. Művei Kötetek Gyermek- és ifjúságvédelem. Budapest : 1965. 162 p. Általános lélektan. A gyermekfelügyelő-képző szakközépiskolák 2. osztálya számára. Budapest, 1969. 187 p. Általános- és zenepszichológiai szöveggyűjtemény ; összeáll. Veczkó József; Tankönyvkiadó, Bp., 1969 Szociológia, szociálpszichológia és neveléstudomány. Összeállítás a TIT szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból ; szerk. Veczkó József; TIT Csongrád megyei Szervezet, Szeged, 1973 A pszichológia szerepe az oktatási és nevelési folyamat hatékonyságának növelésében. Összeállítás a TIT szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból ; szerk. Veczkó József; TIT Csongrád megyei Szervezet, Szeged, 1975 Pedagógiai kutatások az iskolai oktatási rendszer és szerkezet fejlesztésének szolgálatában. Összeállítás a TIT 11. szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemén elhangzott előadásokból ; szerk. Veczkó József; TIT Csongrád Megyei Szervezet, Szeged, 1975 Az iskolai értékelés problémái. Szeged, 1976 ; szerk. Veczkó József; TIT, Szeged, 1976 Duró Lajos–Gergely Jenő–Veczkó József–Zakar András: A személyközi viszonyok fejlődése a gimnázium első osztályában ; JATE, Szeged, 1979 ( Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Sectio paedagogica et psychologica. Series specifica paedagogica ) Bibliográfia a politikai oktatás pedagógiai és pszichológiai szakirodalmából ; 2. bőv., átd. kiad.; szerk. Vezér Károly; Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat, Szeged, 1982 Gyerekek, tanárok, iskolák. Gyerekeink viszonya az iskolához ; Tankönyvkiadó, Bp., 1986 ( Pszichológia nevelőknek ) A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai ; Tankönyvkiadó, Bp., 1990 A gyermek- és ifjúságvédelem alapjai : [A gyermek központú társadalomért]. Gyula : APC Stúdió, 2000. 151 p. ISBN 9639135348 Gyermek- és ifjúságvédelem : család- és gyermekérdekek. Gyula : APC Stúdió, 2002. 319 p. ISBN 9639135542 Gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai nézőpontból : társadalmi-, család- és gyermekérdekek ; [az illusztrációkat Papp György rajzolta]. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2007. 364 p. ISBN 9789631958652 Tanulmányok Dr. Geréb György ( 1923 - 1982 ). [Nekrológ]. In: Pedagógiai Szemle, 1982. 32.évf. 6.sz. pp. 571–572. Az egyén, a csoport és a közösség kölcsönhatása zeneiskolában : (1-2. rész.) In: Parlando , 1982. 24.évf. 2.sz. 1-4.p., 3.sz. 5-8.p. A gyermek és környezete Várkonyi Hildebrand Dezső nevelés-lélektani műveiben. In: Várkonyi (Hildebrand) Dezső emlékkötet. Szeged, 1988. 30. pp. 171–178. Memoár Veczkó József tanár úr visszaemlékezése. (A visszaemlékezés 2009. május 25-én Rekeczki Amarillával folytatott beszélgetés alapján készült. A beszélgetés Veczkó József otthonában történt.) In A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen, 1929-2009. i.m. 184-201. p. Díjak Kiváló Munkáért-díj ( 1979 , 1989 ) György Júlia emlékplakett ( 1990 ) Várkonyi Hildebrand Dezső-emlékérem ( 2008 ) Ménes-patak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) A Ménes-patak a Zempléni-hegységben ered, Szögliget településen, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 380 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délkeleti irányban halad, majd déli irányban folytatja útját Szögliget felé majd Perkupától északra éri el a Jósva patakot. Főbb mellékvizeit a következő völgyekből kapja: Ménes-völgy, Lizina-völgy, Köpűs-völgy, Mocsolya patak-völgye, Zúgó forrás-völgye, Patkós-völgy, Bába-völgy, Acskó-völgy és a Kútfej-völgy. Főbb források, melyek a Ménes-patakot táplálják: Mogyorós-kút, Medvekerti-forrás, Zúgó-forrás, Tetves-forrás. A Ménes-patak vízgyűjtő területének nagysága különböző számítások alapján 30 és 34 négyzetkilométeres terület között változik. Élővilága Faunája A patak alsó folyásán betelepített halfaj a Sebes pisztráng (Salmo trutta m fario) és az Szivárványos pisztráng (Onchorchychus mykiss). A patakban védett, bizonyos esetekben veszélyeztetett természetvédelmi státuszú, olykor ritka tegzesfajok élnek, mint például a Rhyacophila fasciata, a Rhyacophila obliterata, a Hydropsyche bulbifera, a Hydropsyche pellucidula, a Hydropsyche saxonica, a Lype reducta, az Anabolia furcata, az Annitella obscurata, a Chaetopteryx fusca, a Halesus digitatus, a Halesus tesselatus. 2011-es MotoGP katalán nagydíj A katalán nagydíj volt a 2011-es MotoGP-világbajnokság ötödik futama. A versenyt Montmelóban rendezték június 5-én. A MotoGP-ben Casey Stoner végzett az élen Jorge Lorenzo és Ben Spies előtt, a Moto2-ben Stefan Bradl győzött, megelőzve Marc Márquezt és Aleix Espargarót, míg a nyolcadliteres géposztályban Nicolás Terol, Maverick Viñales és Jonas Folger állhattak dobogóra. A 125 cm³ végeredménye * - Johann Zarco 20 mp-es büntetést kapott szabálytalan előzés miatt. Felsőszerdahely Felsőszerdahely (1898-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Horná Streda) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Fekvése Vágújhelytől 11 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik. Története A mai falu területén már a Nagymorva Birodalom idején szláv település állt. A települést 1263-ban "Zeredahel" alakban említik először, amikor IV. Béla király a pannonhalmi bencés apátságnak adta. Régi gótikus templomát 1353-ban építették, helyére 1728-ban új templomot építettek. A 17. századtól birtokosai a nagyszombati jezsuiták, majd 1773-tól az esztergomi érsekség volt. A 18. században az Erdődy család szerzett birtokot a településen. 1715-ben 16 malma és 76 háztartása létezett. 1753-ban 88 család lakta. 1787-ben 86 házában 453 lakos élt. 1828-ban 84 háza és 585 lakosa volt. 1813-ban a Vág okozta nagy árvízben majdnem az egész falu megsemmisült. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van." Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh-), tót falu, Nyitra vmegyében, 584 kath., 9 zsidó lak. A Vágh bal partján, Pőstyéntől északra 1 órányira, termékeny sík határral, vizimalmokkal. F. u. gr. Erdődyné." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. Népessége 1910-ben 796, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1266 lakosából 1246 szlovák volt. 2011-ben 1288 lakosából 1206 szlovák. Neves személyek Itt született 1868-ban Marek József Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Nevezetességei A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728 -ban épült, a korábbi gótikus templom helyén. 1924 -ben bővítették. 17. századi jezsuita kolostorának romjai, mely az 1813-as árvízben pusztult el. 18. századi barokk Szentháromság -oszlop. Radoši kod Žbandaja Radoši kod Žbandaja (olaszul: Radossi di Sbandati) ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 5 km-re keletre, a Porečből Tinjan felé vezető úttól északra fekszik. Története 1880-ban 46, 1910-ben 42 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 115 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak. Jegenyei József Jegenyei József (Kolozsvár, 1691. január 25. – Kecskemét, 1762. január 31.) kegyes tanítórendi áldozópap. Élete Kolozsváron született, ahol apja, Jegenyei Mihály az unitariusok püspöke volt (anyja Csomortányi Erzsébet). 1709-ben elhagyván atyja vallását, Gyulafejérvárt római katolikussá lett. Szlopnyai Elek debreceni igazgató szárnyai alá menekült, ki tanulás végett Nyitrára küldte, hol a piaristák közé állott. De nem végzé be az ujonc évet, már is elküldték. Erre Bécsbe vonult és a hittant megtanulván a győrmegyei papság közé lépett. 1726. július 26-án Nagyszombatban miséspappá szentelték föl. Itt kilenc évet töltött mint hitszónok; midőn azonban Groll Adolf kegyesrendű főkormányzó győri megyés püspökké kinevezték, tőle a megyéből való elbocsáttatást kérte és meg is nyerte. 1735-ben másodszor lépett a piaristák közé. 1736-ban hitszónoknak rendelték Debrecenbe, 1740-ben Nagykárolyba. Mindkét helyen a nem katolikusok által is becsültetett. 1742-től 1743-ig Vácon volt hitszónok és hitoktató; 1744-ben Nyitrán hitoktató; 1745-től 1747-ig Kecskeméten vicerector és hitszónok; 1748-tól 1751-ig Veszprémben hitszónok a plébániatemplomban. (Egy alkalommal a veszprémi főegyházban Biró Márton püspök előtt beszédet tartott; ennek végeztével rosszul lett és féloldali szélütés érte; ezután folytonosan betegeskedett.) 1752-től 1754-ig Kecskeméten, 1755-től 1758-ig Szegeden és 1759-től 1762-ig ismét Kecskeméten tartózkodott, ahol 1762. január 31-én meghalt. Munkája Supr custodiam meam stabo. & figam gradum super munitionem. Habacuc 2. v. 1. Az én vigyázó helyemen állok, és megállapodom az erősségen ... Ama kivált emlékezettel nevezendő méltóságnak mélt. Zajezdai Patachich Gábor Herman kalocsai érsek ... életének 47., Szeremség tartományának, Szirmiai püspökségének hat, kalocsai érsekségének majdan 12 esztendő elfolyása alatt, maga álhatatos vigyázó helyén tartó rés őrállása. És a mennyei hegyek erősségén nyert, örökös megállapodása. Mely méltóságnak ily tartós vigyázó helyéről, az egek erősségén épült megállapodására által költözése alatt, nyert rövid időben ... élő nyelvvel kezdé elé hozakodni Pater József. Nagyszombat, 1746. Billboard Japan Music Awards A Billboard Japan Music Awards (����������������������) egy évente átadásra kerülő díj, mely a japán zeneipar az évi eredményeit hivatott elismerni. A díj két főbb, a „slágerlistás” és a „művész” kategóriákra van felosztva. Az előbbiben szerepelő díjakat az előadók a Hanshin Contents Link által összeállított Billboard Japan slágerlistákon való teljesítménye alapján ítélik oda, míg az utóbbit internetes szavazással döntik el. A díjátadót először 2010-ben rendezték meg. Kategóriák A „slágerlistás kategóriában” az az évi Billboard Japan slágerlistás szereplések, míg a „művész kategóriákban” a zenerajongók leadott szavazatai szerint osztják ki a díjakat. Díjátadó ünnepség A díjátadó ünnepséget Tokióban, a Billboard Live Tokyo épületében tartják meg. A díjátadót 2009-ben és a 2010-ben a Fuji TV Next, míg 2011-ben a TV Osaka televízióadó közvetítette. A televíziós sugárzás joga 2012-től a TXN adónál van. Díjazottak 2009 Slágerlistás kategória Billboard Japan Hot 100 of the Year 2009: B’z — Icsibu Billboard Japan Album of the Year 2009: Exile — Exile Ballad Best Billboard Japan Hot 100 Airplay of the Year 2009: Rock ’A’ Trench — My SunShine Billboard Japan Hot 100 Singles Sales of the Year 2009: Akimoto Dzsunko — Ai no mama de… Billboard Japan Adult Contemporary of the Year 2009: The Black Eyed Peas — I Gotta Feeling Billboard Japan Jazz Albums of the Year 2009: Uehara Hiromi — Place to Be Billboard Japan Classical Albums of the Year 2009: Cudzsii Nobujuki — Debut Billboard Japan Overseas Soundtrack Albums of the Year 2009: Michael Jackson — This Is It Billboard Japan Independent of the Year 2009: Flumpool — Unreal Különdíjak US Billboard Publisher’s Award: Judith Hill, BoA Billboard Japan Special Award (Rising International Artist): Vamps Billboard Japan K-pop New Artist of the Year: After School Billboard Japan New Artist of the Year: Júszuke Művész kategória Artist of the Year: Exile Top Pop Artists: Ai, Exile, Kobukuro, Remioromen Jazz Artist of the Year: Akiko Classical Artist of the Year: Cudzsii Nobujuki Independent Artist of the Year: HY 2010 Slágerlistás kategória Billboard Japan Hot 100 of the Year 2010: Arasi — Troublemaker Billboard Japan Album of the Year 2010: Exile — Aiszubeki mirai e Billboard Japan Hot 100 Airplay of the Year 2010: Owl City — Fireflies Billboard Japan Hot 100 Singles Sales of the Year 2010: Arasi — Troublemaker Billboard Japan Adult Contemporary of the Year 2010: Maroon 5 — Misery Billboard Japan Jazz Albums of the Year 2010: Norah Jones — The Fall Billboard Japan Classical Albums of the Year 2010: Nodame Cantabile — Nodame Cantabile szaisú gakusó Billboard Japan Overseas Soundtrack Albums of the Year 2010: Michael Jackson — This Is It Billboard Japan Independent of the Year 2010: Lia/Tada Aoi — My Soul, Your Beats! /Brave Song Különdíjak New Artist of the Year: Tee — Baby I Love You International Collaboration Special Award: Chaka Khan, Ai Korea Billboard Special Award: 4Minute Daiwa House Special Award (Active Artist of the Year): HY Művész kategória Artist of the Year: Exile Top Pop Artists: AKB48 , Exile, Mizuki Nana, Nisino Kana, Sid Jazz Artist of the Year: J.A.M Jazz Artist of the Year: Nodame Cantabile Independent Artist of the Year: HY 2011 Slágerlistás kategória Billboard Japan Hot 100 of the Year 2011: AKB48 — Everyday, Katyusa Billboard Japan Top Album of the Year 2011: Mr. Children — Sense Billboard Japan Hot 100 Airplay of the Year 2011: Avril Lavigne — What the Hell Billboard Japan Hot 100 Singles Sales of the Year 2011: AKB48 — Everyday, Katyusa Billboard Japan Adult Contemporary of the Year 2011: Lady Gaga — Born This Way Billboard Japan Digital and Airplay Overseas of the Year 2011: Lady Gaga — Born This Way Billboard Japan Hot Animation of the Year 2011: Kanjani Eight — T.W.L Billboard Japan Classical Albums of the Year 2011: Cudzsii Nobujuki — Kamiszama no karute: Cudzsii Nobujuki dzsiszaku-sú Billboard Japan Jazz Albums of the Year 2011: Uehara Hiromi the Trio Project feat. Anthony Jackson & Simon Phillips — Voice Billboard Japan Independent of the Year 2011: AK-69 — The Red Magic Billboard Japan Overseas Soundtrack Albums of the Year 2011: Binan (ikimen) deszu ne Különdíjak New Artist of the Year: Kaoru to Tomoki, tamani Mook — Maru maru mori mori! US Billboard Publisher’s Award: Juki Szaori Korea Billboard Special Award: Gummy Daiwa House Special Award (Active Artist of the Year): Bigmama Művész kategória Artist of the Year: AKB48 Top Pop Artists: AKB48 , Avril Lavigne , Juju, T-ara , TVXQ Jazz Artist of the Year: Uehara Hiromi Classic Artist of the Year: Mijamoto Emiri Animation Artist of the Year: Mizuki Nana Independent Artist of the Year: AK-69 2012 Slágerlistás kategória Billboard Japan Hot 100 of the Year 2012: AKB48 — Manacu no Sounds Good! Billboard Japan Top Album of the Year 2012: Mr. Children — Mr. Children 2005-2010: Macro Billboard Japan Hot 100 Airplay of the Year 2012: Carly Rae Jepsen — Good Time with Owl City Billboard Japan Hot 100 Singles Sales of the Year 2012: AKB48 — Manacu no Sounds Good! Billboard Japan Digital and Airplay Overseas of the Year 2012: Carly Rae Jepsen — Good Time with Owl City Billboard Japan Hot Animation of the Year 2012: Fukujama Maszaharu — Ikiteru ikiteku Billboard Japan Adult Contemporary of the Year 2012: Norah Jones — Happy Pills (siavasze no tokkójaku) Billboard Japan Jazz Albums of the Year 2012: Uehara Hiromi the Trio Project — Move Billboard Japan Classical Albums of the Year 2012: Macui Szakiko — Kokjú szuru Piano Billboard Japan Independent of the Year 2012: Ajaka — The Beginning Billboard Japan Overseas Soundtrack Albums of the Year 2012: Disney — Disney Date: Koe no ódzsi-szama Különdíjak New Artist of the Year: Ieiri Leo Daiwa House Special Award (Active Artist of the Year): Bigmama Művész kategória Artist of the Year: AKB48 Top Pop Artists: AKB48 , Amuro Namie , Arasi, Exile, Mr. Children Jazz Artist of the Year: Norah Jones Classical Artist of the Year: Cudzsii Nobujuki Animation Artist of the Year: Mizuki Nana Independent Artist of the Year: Golden Bomber 2013 Slágerlistás kategória Billboard Japan Hot 100 of the Year 2013: AKB48 — Koi szuru Fortune Cookie Billboard Japan Top Album of the Year 2013: Arasi — Love Billboard Japan Hot 100 Airplay of the Year 2013: Daft Punk — Get Lucky feat. Pharrell Williams Billboard Japan Hot 100 Singles Sales of the Year 2013: AKB48 — Szajonara Crawl Billboard Japan Digital and Airplay Overseas of the Year 2013: Daft Punk — Get Lucky feat. Pharrell Williams Billboard Japan Hot Animation of the Year 2013: Linked Horizon — Guren no jumija Billboard Japan Adult Contemporary of the Year 2013: Daft Punk — Get Lucky feat. Pharrell Williams Billboard Japan Jazz Albums of the Year 2013: Jasiro Aki — Joru no Album Billboard Japan Classical Albums of the Year 2013: Ótomo Naoto, Tokiói Szimfonikus Zenekar — Szamuragócsi Mamoru szakkjoku: Kókjó kjokudai 1-ban „Hiroshima” Billboard Japan Independent of the Year 2013: Jazava Eikicsi — All Time Best Album Billboard Japan Overseas Soundtrack Albums of the Year 2013: Universal Pictures — Les Misérables Soundtrack Különdíjak New Artist of the Year: Kerakera — Star Loveration Daiwa House Special Award (Active Artist of the Year): Morning Musume Művész kategória Artist of the Year: AKB48 Top Pop Artists: AKB48 , Arasi, Kyary Pamyu Pamyu, Exile, B’z Jazz Artist of the Year: Jasiro Aki Classical Artist of the Year: Ótomo Naoto, Tokiói Szimfonikus Zenekar Animation Artist of the Year: Linked Horizon Independent Artist of the Year: Golden Bomber Erózió (orvostudomány) Az orvostudományban eróziónak (hámhiány, hámfoszlás; lat. erosio = felmaródás) nevezzük a fedőhám elvesztésével járó sérüléseket. Ha az elváltozás túlterjed a hámrétegen, már fekélyről (ulcus) beszélünk. Az eróziók heg nélkül gyógyulnak. Eróziók a szervezetben mindenütt előfordulhatnak, ahol fedőhám található: a bőrön, a nyálkahártyákon, a szem szaruhártyáján és kötőhártyáján, az erekben stb. Forrás Dobozy, Farkas, Horváth, Hunyadi, Schneider: Bőrgyógyászat. (3., jav. kiadás) Eklektikon Kiadó és Nyomdai Szolgáltató Kft., Budapest, 2004. ISBN 963-86661-3-7 Bosemüller farkasfalka A Bosemüller farkasfalka a Kriegsmarine tengeralattjárókból álló második világháborús támadóegysége volt, amely összehangoltan tevékenykedett 1941. augusztus 28. és 1941. szeptember 2. között az Atlanti-óceán északi részén, főleg a Brit-szigetektől északnyugatra. A Bosemüller farkasfalka nyolc búvárhajóból állt, amelyek egy hajót (10 298 brt) süllyesztettek el. A tengeralattjárók nem szenvedtek veszteséget. A farkasfalka elnevezése valószínűleg Werner Beumelburg első világháborús frontregényére, az 1930-ban napvilágot látott Gruppe Bosemüllerre utal. Heinrich von Tenner Heinrich von Tenner (1865. február 9. – 1949. január 23.) osztrák kardvívó, olimpikon, nemes. A párizsi, 1900. évi nyári olimpiai játékokon indult egy vívószámban, a kardvívásban. Ez amatőröknek, vagy nem vívómestereknek volt kiírva. A döntőig jutott, ahol 7. helyen végzett 2 győzelemmel és 5 vereséggel. Calhoun megye (Arkansas) Calhoun megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arkansas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Hampton. Lakosainak száma 5241 fő (2013. július 1.). Calhoun megye Ouachita és Union megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Aquincum megállóhely (HÉV) Aquincum megállóhely egy budapesti HÉV-megálló, melyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) üzemeltet. A megállóhely eredetileg a vasúti elágazásnál, az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el. Ezt később a vasúti híd északi oldalára, a Zsófia utca két oldalára helyezték át, majd 2015–16-ban a déli irányú megálló is a vasút és a Zsófia utca közé került. Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel Vasút: S72 G72 Z72 Busz: 34 , 106 , 134 Éjszakai busz: 923 , 934 Győr-Gönyű kikötő A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Győr-Moson-Sopron megyében, nagyrészt Gönyű község közigazgatási területén, a Duna 1794-es folyamkilométerénél található, összesen 110 hektár területű folyami kikötő. Ezenkívül található itt egy teljesen közművesített, 25 hektáros területen lévő terminál. A kikötőben három hajóállás üzemel. 2000-ben került átadásra a RO-Ro terminál. 2001 óta határként is működik. Kamionvizsgáló és átrakóállomás is létesült, és ezáltal lehetővé vált a vízi szállítmányok közvetlen be- és kiléptetése. A forgalom nagy részét mezőgazdasági termékek adták. A forgalom növekedése miatt határozta el a Győr-Gönyű Kikötő Kft. további három hajóállás kialakítását. Konténerterminál megépítésére is sor került. Győr városa a Mosoni-Duna partján az 1980-as évekig kikötővárosnak számított, azonban a rendszeresen alacsony vízállás miatt a hajózás lehetetlenné vált. 1992-ben néhány vállalkozó megalakította a Győr-Gönyű Kikötő Kft.-t lehetőséget látva a vízi szállítás fejlesztésében. A tervekhez csatlakozott a Győr-Moson-Sopron megye, Győr város és Gönyű község önkormányzata. A fejlesztési elképzeléseket támogatták az országgyűlési képviselők és más állami vezetők is. A kikötő fejlesztésének tervei A 2360/1996. (XII. 17.) Kormányhatározat alapján, a beruházás eredményeként megvalósul a vízi, a közúti és a vasúti közlekedés kapcsolatrendszere. A fejlesztés biztosítja a kikötő, vasúti és közúti kapcsolatát az országos hálózathoz, és egyben a páneurópai közlekedési folyosóhoz. A Duna menti nemzetközi kikötők sorában az országos közlekedési koncepció is kiemelt szerepet szán a Győr-Gönyűi kikötőnek. Győr város is érdekelt a Győr-Gönyűi Nemzetközi Kikötő kiépítésében. A Mosoni-Duna torkolatánál már több éve, ideiglenes rakodókkal működő kikötő a Győr-Gönyű Kikötő Rt. tulajdonában van, melyben a gönyűi önkormányzat is részvényes. A rakodó éves forgalma 300-500 ezer tonna volt. Az Rt. PHARE CBC források segítségével indította meg egy kombinált, RO-RO port megépítését. A kikötő további kiépítésére az állam koncesszióba adással kíván forrásokat biztosítani, vasúti kapcsolatát pedig központi költségvetési pénzekből fogja fedezni. A kikötő a tervezett, állami célok között szereplő logisztikai központot is magában foglalná. A kikötő fejlődése A Győr-Gönyű Kikötő Kft. 1992-ben alakult 5,7 millió forint törzstőkével, majd 1993-ban átalakult részvénytársasággá. A társaság célja, hogy az Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésében, kiépítésében úttörő szerepet vállaljon, és a kiépítését követően az üzemeltetéssel járó feladatokat ellássa. Ennek érdekében megépítették először az úgynevezett ideiglenes rakodót, valamint ezt követően az Országos Közforgalmú Kikötő I. ütemeként a Ro-Ro kikötőt. A Mosoni-Duna torkolatában, 1993-ban helyezték üzembe a mai napig is működött. Az itt kiépített 40 folyóméter hosszú függőleges rakodó partfalat, valamint két hajóállás részére kialakított rézsűs partszakaszt rövid időn belül kinőtte a társaság. A KöViM és az FVM Phare program segítségével 1997-ben ismét nagy beruházást valósított meg. Megépítették a Győr - Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő első ütemeként a Ro-Ro terminált, amely már 240 méter hosszú függőleges vasbeton partfallal rendelkezik, és a határvízi kikötő funkcióját is betölti. A Nemzeti Fejlesztési Terv 6 milliárd forintos támogatásával, több mint 8 milliárd forint összköltségvetéssel elkészült a kalandos sorsú Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő Intermodális Központja, így lehetővé vált a három közlekedési alágazat, azaz a vasúti, a közúti és a kikötői áruszállítás összekapcsolása. A beruházással a Nyugat-Dunántúl legnagyobb közlekedési terminálja jött létre. A döntéstől számított 16 év múltán befejeződött a győr-gönyűi kikötőfejlesztés.2007-ben negyedik nekifutás után hirdettek a gönyűi kikötő tízmilliárdos fejlesztési tenderén eredményt. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig) ugyan még 2006-ban nyerte el a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 75 százalékos támogatását az összesen 9,7 milliárd forint költségűre becsült beruházáshoz. A pénz azonban egy évig trezorban állt, mert nem találtak kivitelezőt. A Közbeszerzési Döntőbizottság, végül 2007 júniusában a Colas Dunántúl Zrt., valamint a Colas Eger Zrt. alkotta Colas 2007 konzorciumot hirdette ki nyertesként. A fejlesztés megteremti a kikötő vasúti és közúti kapcsolatát az országos hálózathoz, és egyben a páneurópai közlekedési folyosóhoz. Elkészült a gönyűi kikötőt a Bécs-Budapest vasútvonallal összekötő, 12 kilométeres iparvágány, valamint a vízi és a vasúti áru átrakására lehetőséget adó, intermodális terminál belső vasútja is. Ugyancsak ebből a pénzből készült el és 2008 nyár végén már átadták a Komárom és Győr között - az 1-es főút 1,1 kilométeres új szakaszán - az iparvágány felett átívelő felüljárót. A gazdasági terminál 25 hektáros területén teljesen új közművet fektettek le. Így a csatornázás, ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, villamosenergia-ellátás mellett a térvilágítás, hírközlés, gázellátás mintegy 16 kilométer hosszan készült el. Összekötő vágány épült, mintegy 8,5 kilométer hosszan, melynek feladata az összeköttetés biztosítása a Győr-Gönyű kikötő és a Budapest-Hegyeshalom vonal között, aminek kivitelezése érintette a MÁV Győrszentiván állomását is. Szolanzs A Szolanzs latin eredetű francia női név, a jelentése: ünnepi, ünnepélyes. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok május 10. John Frost (chartista) John Frost (Newport, Monmouthshire grófság, 1784. május 25. – Stapleton, 1877. július 27.) a walesi chartista mozgalom kiemelkedő egyénisége, a newporti felkelés egyik meghatározó alakja. Fiatalkora John Frost apja (szintén John) a newporti Royal Oak Inn nevű kocsma tulajdonosa volt. Édesanyja, Sarah korán elhunyt, s Johnt a cipész nagyapja nevelte fel. Előbb nagyapja műhelyében inaskodott, majd tizenhat évesen elhagyta szülővárosát és előbb Cardiffban, majd Bristolban egy gyapjúszövet készítő műhelyben vállalt tanulta ki a szakmát illetve a szabóságot. Később Londonba költözött, ahol kiskereskedőként tartotta fenn magát. 1806-ban tért vissza Newportba, ahol saját üzletet nyitott. 1812-ben házasságot kötött az özvegy Mary Geach-vel, aki tizenegy éves házasságuk alatt nyolc gyermeknek adott életet. Frostot nagy tiszteletben tartották vonzó jellemének, igazságérzetének, önzetlenségének, következetességének és elvhűsége miatt. Politikai nézeteit Thomas Paine és William Cobbett befolyásolták. Politikai pályafutása 1821-ben Frost vitába keveredett egy newporti ügyvéddel, Thomas Protheróval, aki egyben a város főjegyzője is volt, és akit azzal vádolt, hogy miatta maradt ki nagybátyja végrendeletéből. Prothero rágalmazás vádjával beperelte és a bíróság ezer font kártérítés kifizetésére kötelezte Frostot. Ezt követően Frost helytelen munkavégzéssel vádolta meg Protherót, aki ismét beperelte és ismét nyert. 1823. februárjában Frostot hat hónapra börtönbe zárták és tudatták vele, hogy további vádaskodásaival csak börtönbüntetését hosszabbítja meg. Szabadulása után harangjának kereszttüzébe Prothero barátai és üzletfelei kerültek, mint például Charles Morgan, 1. Tredegar báró, aki jelentős telkeket, bérházakat és ipari üzemeket birtokolt Dél-Walesben. Egy 1830-ban íródott röpiratában Frost azzal vádolta meg Morgant, hogy rosszul bánik bérlőivel és választási reformokat követelt, hogy Morgant és a hozzá hasonló birtokosokat felelősségre lehessen vonni. Az 1830-as évek elején Frost az általános választójog egyik fő szószólójává vált. Miután megalapozta chartista karrierjét, 1835-ben beválasztották a városi tanácsba. Egy esztendővel később polgármesterré választották. Agresszív viselkedése miatt, valamint 1838-as beválasztásával a Chartista Gyülekezetbe, régi támogatóinak nagy része elidegenedett tőle. Ennek következtében le kellett mondani polgármesteri tisztségéről, és az akkori belügyminiszter visszavonta elöljárói jogosultságait is. Válaszként Frost egy vitriolos hangvételű levelet írt John Russel belügyminiszternek, amelyben szóvá tette a walesi szénbányászok elégedetlenségeit is. Noha a walesiek forradalmi kedve egyre nőtt, Frost mégsem támogatta egy felkelés azonnali kirobbantását. Október végére a chartisták napi gyűléseket tartottak Monmouthshire-ben megpróbálva minél hamarabb kirobbantani a felkelést. Végül, Frost minden törekvése ellenére, a felkelés kirobbantásának időpontját illetően a chartisták november 3-ban egyeztek meg. A newporti felkelés 1839. november 3-7-én Frost vezette a chartista felvonulást a newporti Westgate Hotel elé. Ennek oka máig tisztázatlan. Valószínűleg Frost személyes sérelmeitől vezetve próbálta meg a newporti városi vezetést megdönteni, akik katonai védelem alatt a szállodában gyülekeztek. A szállodában állomásozó katonák tüzet nyitottak a felkelőkre, akik mindössze húsz perc után, jelentős emberi veszteségek után visszavonultak. Ezt követően a helyi hatóságok azonnal ellentámadásba lendültek. A chartisták három vezetőjét és százötven követőjüket letartóztatták. Frostot letartóztatták és hazaárulás vádjával elítélték. 1840 elején őt és két chartista társát, William Jonest és Zephaniah Williamszet bíróság elé állították a monmouthi Shire Hall-ban. Mindhármukra halálos ítéletet szabtak ki. Ők lettek egyébként az utolsó halálraítéltek Nagy-Britanniában. Az ítélet hatalmas közfelháborodást keltett, így Lord Melbourne miniszterelnök bejelentette, hogy ítéletüket életfogytiglani száműzetésre változtatják. A mai Tasmaniába (akkoriban Van Diemen-föld) száműzték, ahol azonnal kétéves nehéz közmunkára ítélték, mivel inzultálta Lord Russelt, a helyi kormányzó titkárát. Három évig dolgozott inasként egy üzletben, majd nyolc évig tanárkodott. Ezt követően engedélyezték távozását. Eközben Nagy-Britanniában chartista hívei folyamatosan kampányoltak szabadulásáért. 1854-ben sikerült amnesztiát kieszközölni számára, azzal a feltétellel, hogy sohasem térhet vissza Nagy-Britanniába. Szabadulása után Frost az Egyesült Államokba utazott lányával, Catherine-nel, ahol előadásokat tartott a brit kormányzat igazságtalanságairól. Utolsó évei 1856-ban engedélyezték hazatérését. Stapletonba vonult vissza, utolsó éveit írással töltötte további kormányzati reformokat követelve. 1877-ben, 93 évesen hunyt el. Végrendeletének megfelelően a horfieldi templomban helyezték örök nyugalomra. Sírját az 1980-as években Richard Frame találta meg, és a newporti városi tanács pénzügyi támogatásával egy új sírkövet emeltetett emlékére. Kottingbrunn Kottingbrunn település Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, a Badeni járásban. Tengerszint feletti magassága 251 méter, területe 11,63 km². Lakosainak száma 7409 fő (2016. január 1.). Kottingbrunn Baden bei Wien, Bad Vöslau, Leobersdorf, Schönau an der Triesting, Günselsdorf és Teesdorf településekkel határos. 143-as busz (Budapest) A budapesti 143-as jelzésű autóbusz a III. kerületben a békásmegyeri HÉV-állomás és a Pince köz között közlekedik. A járat útvonala a két irányban eltérő. Kora reggel és esténként a 143-as busz és a 186-os busz helyett 243-as jelzéssel egy másik járat közlekedik, amely betér a 186-os busz Donát utcai végállomásához. Története 1977. szeptember 1-jén 143-as jelzéssel új járatot indítottak a békásmegyeri Emőd utca (Rómaifürdő) és a Pince köz között. 1979. április 10-én útvonala a békásmegyeri HÉV-állomásig rövidült. 1982. július 13-án csatornázás miatt a Donát utcába nem tért be, pótlására 186-os jelzéssel indítottak új járatot. A munkálatok végén a 186-os járat végül megmaradt, a 143-as pedig körforgalomban közlekedik. 2008. szeptember 6-ától késő esténként és hétvégében hajnalban a 243-as busz közlekedik helyette Donát utcai és Pince közi betérésekkel. 2012. január 16-ától első ajtós felszállási rend van érvényben. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között a 243-as busz nincsen feltüntetve, mert a 143-as üzemidején kívül közlekedik. Liebstadt Liebstadt település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 1367 fő (2012. június 5.). Liebstadt Bad Gottleuba-Berggießhübel, Bahretal, Glashütte és Altenberg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: SB/DV 32d sorozat Az SB/DV 32d sorozat a Déli Vasút mellékvonali szertartályosgőzmozdony-sorozata volt, melynek egyes példányai a Duna–Száva–Adria Vasútnál (DSA) is tovább szolgáltak és e vasút állami kezelésbe vételével a mozdonyok a MÁV-hoz kerültek, ahol a 361 sorozatjelet kapták. Kifejlesztése A Déli Vasút 22 db három kapcsolt kerékpárú kis mozdonyt szerzett be 1884 és 1907 között helyi érdekű vonalainak ellátására. A mozdonyok közül 12 db-ot a Floridsdorfi Mozdonygyár, 10 db-ot pedig a Bécsújhelyi Mozdonygyár készített. További 11 db készült a Barcs–Pakráci HÉV, 2–2 db pedig a Rohitschi HÉV és a Sulmtalbahn számára. Az első világháború után Az első világháború után 1923-ban a Római Egyezmény osztotta fel a Déli Vasút járműállományát az utódállamok között. Az Déli Vasút 32d sorozatú mozdonyaiból 13 db az SHS -hez, 6 db a BBÖ -höz, 3 db a Déli Vasút magyarországi jogutódjához, a Duna–Száva–Adria Vasúthoz (DSA) került. A HÉV-ek mozdonyai közül: a Rohitschi HÉV és a Barcs–Pakráci HÉV mozdonyai kivétel nélkül az SHS -hez, a Sulmtalbahn mozdonyai a BBÖ -höz került. Ausztria A BBÖ a mozdonyokat 394.01–08 pályaszámokkal sorozata be állagába, de a Déli Vasút-eredetű gépeket már 1927-ben, Sulmtalbahn-eredetűeket pedig 1930-ban eladta a Graz–Köflacher Bahn (GKB) részére. A GKB ez utóbbi két mozdony kivételével a többit 1934-ig kiselejtezte. A két megmaradt gépet az 1950-es években iparvállalatoknak adták el. Jugoszlávia A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság vasútja, az SHS változatlan sorozat- és pályaszámokon üzemeltette tovább a mozdonyokat, illetve néhányat leselejtezett. Utódja, a JDŽ 1933-ban a megmaradtaknak a 151-001–018 sorozat- és pályaszámokat adta. A második világháború alatt a mozdonyok a DRB-nél a 98.7041–7046 és 7051 pályaszámokat viselték, illetve két mozdony az StLB-hez került. A járművek a második világháború után visszatértek a JDŽ-hez. 03-014–015 pályaszámokkal sorozott be állagába. A mozdonyok közül hármat is megőriztek. Magyarország A DSA az állagába került 32d 1801–1803 pályaszámú mozdonyokat nagyobb állomásokon tolatószolgálatban, illetve a brennbergi bányavasút kiszolgálására használta. A DSA 1932-es állami kezelésbe vételével a mozdonyok rendre a 361,001–003 pályaszámokat kapták. A pályaszámtáblákon a „MÁV (Sud)” tulajdonjelzés szerepelt. A mozdonyok közül ekkor már csak egy üzemelt. A három 361-es közül kettőt 1935-ben, a harmadikat 1936-ban kiselejtezték. Komáromfüss Komáromfüss (szlovákul Trávnik, 1927–-1948 között Fiš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában. Közigazgatási területe 18,7 km². Általában csak Füss néven emlegetik, így szerepel a szlovákiai táblatörvény mellékletét alkotó listán is. Fekvése Az Alsó-Csallóközben, a történelmi Komárom vármegye területén, Nagymegyertől 13 km-re délkeletre, Komáromtól 28 km-re nyugatra fekszik. Almásmajor (Jabloňové) tartozik hozzá. Keletről Kolozsnéma, nyugatról Csicsó, északról Tany, délről Vének és Gönyű községek határolják. Mellékutak kötik össze Tannyal (4,5 km), Csicsóval (1 km) és Kolozsnémával (5 km). Élővilága A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. Fészkelésről ezidáig nincs adat. Itt található a Lyon mocsár. Története A települést 1216-ban említik először Fys néven, a pápai tizedre vonatkozó összeírásban, mint a pannonhalmi apátság birtokát. 1268-ban IV. Béla a falu egy részét báró Cseszneky Jakab királyi kardhordozónak adományozta. A középkorban a bencés rend birtoka volt, de 1383-ban lakóit katonai szolgálataikért az egyházi nemesség rangjára emelték (önállóan választottak alispánt és tisztségviselőket egészen 1848-ig). Egykor két faluból, Kis- és Nagyfüssből állt. A 17. században portyázó törökök mindkét falut elpusztították, de Nagyfüss lakói később visszatértek. Kisfüss azonban nem épült újjá, román stílusú régi templomának maradványait a Duna töltése temette maga alá. Eredetileg katolikus lakossága Kolozsnémával és Csicsóval együtt tért át a református hitre, 1737-ben azonban egyházát erőszakkal felszámolták, a prédikátort elűzték. A református lakosság egy része Nemesócsán telepedett le, templomuk elpusztult. A falu sokat szenvedett az árvizektől, 1867-ben pedig teljesen leégett egy nagy tűzvészben. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Füss, magyar falu, Komárom vármegyében, Komáromhoz nyugotra 2 3/4 mfd., az öreg Dunától 1/4 mfd. A szentmártoni főapát adományzása alá tartozó papnemesi helység, s egy illy papnemesi szék innen veszi nevét. Határa 2536 722/1200 hold, mellyből belsőség 31 h., szántóföld 834, kaszálló 615 h., nádas 142, legelő 913 hold. Földje igen jó, s mindent megterem; a szarvasmarha és lótenyésztés virágzó. Népessége 849 lélek, kik közt 845 r. kath., 4 zsidó. Nevezetesebb épületei a kath. egyház, s a szentmártoni főapátság administratori és lelkészi laka. Az egész határ majorsági birtok s birják: a szentmártoni főapát, Ghyczy, Szabó, Matkovics, Kajdacsy, Orbán, Pázmány, Priviczer, Markovics, gr. Somogyi, Pach." A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. Az 1965-ös árvíz itt is nagy károkat okozott. A faluhoz tartozott: Kisfüss-puszta, Ronka-puszta, Almás-puszta, Erecs-puszta és Bezdán-csárda (Csicsó határában), Ásványtői-csárda, Balogh-puszta, Szelleház-puszta, juhászház. Népessége 1910-ben 645, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 703 lakosa volt, melynek 91%-a magyar nemzetiségű 2011-ben 698 lakosából 570 magyar és 123 szlovák volt. Oktatás, kultúra A faluban magyar nyelvű óvoda működik. 2007-ben megszűnt a magyar alapiskola, azóta a komáromfüssi tanulók főként a szomszédos Csicsón folytatják tanulmányaikat. Nevezetességei A bencések templom a eredetileg a 14. században épült, (Szent Vendelnek szentelt) 1665 -ben a török lerombolta. 1762 -ben új templomot emeltek (Szent Benedeknek szentelt), melyet a 19. század első felében klasszicista stílusban átalakítottak. Az egyhajós építmény szentélyének északi falához épült a Szűz Mária-kápolna. A templom mellett áll az egykori kolostor 18. századi klasszicista épülete, melyet a helyiek kastélynak neveznek. Itt volt az apátsági birtok intézői hivatala és a plébánia. Ma könyvtár és plébánia működik itt. Kisnemesi kúriái közül a Balogh- és az almásmajori Hriastély-kúria maradt fenn. Itt élt és alkotott, itt van eltemetve Szeder Fábián János bencés író, néprajzkutató, nyelvtudós. Tiszteletére 1996 -ban emlékszobát rendeztek be. Síremléke a füssi temetőben található. A Farkasrét-dűlő sásssal borított szikes-tőzeges terület. Emlékművek, szakrális kisemlékek Szeder Fábián emléktáblája a volt bencés kolostor épületének falán. A két világháborúban elesett füssiek emlékműve a községháza melletti parkban található. Talapzatán 1996 -ban honfoglalási emléktáblát helyeztek el. A falu Tany felé eső végén 19. századi Mária-képoszlop található. A temetői nagykereszt et 1886 -ban állították. A világháborús emlékmű mellett 2002 -ben állított fa emlékkereszt et a koronás magyar címer díszíti. A templom mellett található a 19. század végéről származó kálvária . A faluban található fakereszt et 2008 -ban állították egy régebbi kereszt helyére. A falu határában, a Balogh-tagon, kis mesterséges dombon egy 19. századi kőkereszt található. Híres emberek Itt hunyt el és itt van eltemetve 1859 . december 13-án Szeder Fábián János benedek-rendi szerzetes, tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja. Itt született 1785 . április 24-én Bartal György , magyar királyi udvari tanácsos, Szent István rendi és aranysarkantyús vitéz , az MTA tagja. Testvértelepülés Vének , Magyarország Plectrohyla teuchestes A Plectrohyla teuchestes a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Guatemala endemikus faja. Természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi nedves síkvidéki erdők, szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidéki erdők, folyók. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Norvégia az 1976. évi téli olimpiai játékokon Norvégia az ausztriai Innsbruckban megrendezett 1976. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 7 sportágban 42 sportoló képviselte, akik összesen 7 érmet szereztek. Alpesisí Férfi Női Biatlon 20 km egyéni indításos A célpont egy külső és egy belső körből állt. A külső körön kívüli találat 2 perc, a külső kör találata 1 perc büntetőidőt jelentett. 4 × 7,5 km váltó A lövéseket követően a lövőhibák számának megfelelő mennyiségű 200 m-es büntetőkört kellett teljesíteni a versenyzőknek. Északi összetett A három ugrás közül a két legjobb pontszámát adták össze. A sífutás végén 1 perces időkülönbség 9 pontnak felelt meg. * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredménnyel végzett a sorozatban a 15. helyen Gyorskorcsolya Férfi * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ~ - a futam során elesett Női Sífutás Férfi Női Síugrás Férfi * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredménnyel végzett a sorozatban a 15. helyen *** - három másik versenyzővel azonos eredménnyel végzett a sorozatban a 37. helyen Békés megyei zsidók Története Letelepedés A Békés megyei zsidóság története az 1700-as évek első felében kezdődött. Ekkoriban még csak egy szeszfőző zsidóról esett szó. Almásy Dániel békési főszolgabíró összeírása szerint 1768-ban még csak Váriban élt három zsidó. A Harruckern uradalom kezdettől fogva tiltotta a letelepedést, így a legtöbb helyen az 1800-as évek közepéig nem engedélyezték a zsidók beköltözését (Implom 1971, 65-66). Az 1700-as évek végétől kezdve Váriban, Ványán, és Szentandráson kialakultak az első zsidó közösségek, majd 1840-től kezdve megyeszerte felgyorsult a letelepedés. Virágkor Míg 1836-ban csak 542, 1870-ben már 6255 izraelitát írtak össze a megye területén. A XIX. század közepétől az első világháborúig terjedő időszakban megalakultak a hitközségek, felépültek a megye legnagyobb és legszebb zsinagógái (Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szeghalom, Békés, Szarvas, Battonya, Sarkad), és létrehozták a mikvéket, iskolákat, Chevra Khadisákat és a különböző egyesületeket. Ez az időszak a Békés megyei zsidóság fejlődésének, és a századfordulón már virágkorának időszaka. Az első világháború és az azutáni politikai és gazdasági események, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság, a román megszállás, a trianoni békét követő területelcsatolások, a gazdasági világválság, az antiszemitizmus térhódítása és a zsidótörvények bevezetése jelentős változásokat idéztek elő az ország és a megye zsidóságának életében is. Az őszirózsás forradalom idején különösen a megye déli részében, Tótkomlóson, Mezőkovácsházán, Medgyesegyházán és sok más településen pogromok során kirabolták a zsidó kereskedéseket, házakat, egy esetben gyilkosság is előfordult. Holokauszt Az első zsidótörvénnyel kezdődött meg az a folyamat, amely a zsidó férfiak munkaszolgálatra való behívásával, a hontalanoknak minősített családok Ukrajnába való kiszállításával és meggyilkolásával folytatódott, majd 1944 tavaszán a vidéki zsidóság gettóba zárásával, deportálásával és többségük meggyilkolásával fejeződött be. Békés megye zsidóságát 18 gettóból a békéscsabai és szolnoki gyűjtőtáboron keresztül hurcolták az auschwitzi koncentrációs és a strasshofi munkatáborba. A holokausztnak mintegy 5000 Békés megyei zsidó is áldozatul esett. A háború után A mintegy kétezer túlélő egy része a háború után kivándorolt, elköltözött, csak kevesen maradtak Békés megyében. Ma már csak Békéscsabán van zsidó hitközség. 2003-2004-ben épült fel az új zsinagóga, a Széchenyi-liget és a Kórház utcai stadion mögött. Holokauszt-megemlékezések Békéscsabán, Orosházán, Gyulán, Szarvason, Tótkomlóson és Dobozon minden évben tartanak holokauszt-megemlékezést Megmaradt emlékek Az épített zsidó emlékek több mint fele elpusztult. Értékes emlékek zsinagógák (Békéscsaba, Gyula, Békés, Orosháza, Füzesgyarmat), imaházak (Medgyesegyháza), iskolaépületek (Békéscsaba, Orosháza, Dévaványa), egyéb hitközségi és nem hitközségi ingatlanok, temetők (Körösnagyharsány, Dévaványa), ravatalozók (Battonya), emléktáblák és emlékművek maradtak az utókorra. Almdorf Almdorf település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 539 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Boskovitz Wolf Boskovitz Wolf (Boskowitz Benjamin Ze'ev Hálévi, Boskowitz, 1740 – Bonyhád (?) 1818) rabbi, a Pesti Izraelita Hitközség első főrabbija. Életrajza Szülőhelye, a csehországi Boskowitz (ma: Boskovice) után vette fel nevét. A település ekkoriban a Habsburg Birodalomhoz, azon belül pedig Morvaországhoz tartozott. Édesapja a helyi rabbi, Samuel Kolin a bohémiai (Prága közeli) Kolínban született. Előbb Óbudán lakott, mikor 1785-ben Aszód rabbija lett, majd 1786-tól 1790-ig a morvaországi Prossnitz (jelenleg Prostejov) rabbijaként működött. Innen tért vissza Óbudára. Pest város zsidósága 1787-ben mozgalmat indított, hogy Óbudától különváltan hitközséget alkothasson. Minthogy a két várost híd nem kötötte össze, a vallási kérdések elbírálása, valamint az ünnepnapok megtartása szükségessé tették, hogy egy rabbit állandósítsanak, jóllehet Münz Mózes óbudai főrabbi tekintélye föltétlenül irányadó maradt. A választás Boskovitzra esett, aki ismert talmudista is volt. 1793-tól kezdve működött, mint pesti rabbi, de valamivel több, mint két év múlva a függetlenedés miatt közte és Münz Mózes között dúló viszály lezárásaként 1796-ban megfosztották hivatalától, mire elhagyta az országot. A pesti hitközség ettől függetlenül megtarthatta önállóságát, ami ekkor egy új rabbi, Israel Wahrmann megválasztásával véglegesült is. 1797-ben Balassagyarmatra ment szolgálni, majd 1802-ben újra Csehországba, apja szülővárosába, Kolínba. 1809-ben visszajött, mert Bonyhádra meghívták rabbinak. Itt is működött haláláig. Jámborsága miatt nagyon népszerű volt. Halála után a következő műveit adták ki: Széder Misna (kommentár Maimonidész Jad ha-Chazaka-jához); Maámer Eszter (hitszónoklatok). A Talmudhoz írott kommentárjai az 1830. bécsi Talmud-kiadásban jelentek meg. The X Factor (harmadik évad) Az X Factor harmadik szériáját az Egyesült államokban és Írországban is közvetítették. Az első show-t 2006. augusztus 19-én sugározták. Az X factor 3. szériájában csökkentették a korhatárt 16 évre. Csaknem tizenkét millió ember nézte a végső döntőt december 16-án. A harmadik széria győztese a Simon Cowell által mentorált Leona Lewis lett. A győztes Leona Lewis bemutatkozó kislemeze, a Moment like this 4 napra a verseny döntőjére megjelent. Meghallgatás 2006. június 7-én kezdődött, közel 100.000 ember jelentkezett, ebből 20.000-ren kerültek be a meghallgatásokra. A meghallgatások több helyszínen zajlottak, Londonban, Manchesterben, Dublinban, Glasgow-ban, Birminham-ben és Leeds-ben. A bírák háza Eredetileg minden mentorhoz 7 versenyző jutott volna az élő show-ba való bejutásért folyó küzdelembe, de végül 24 versenyző került a bírák házába. Ebből a 24 versenyzőből csak 12 juthatott az élő X Factor show-ba. Csoportok: 4Sure , Eton Road , The MacDonald Brothers, A Unconventionals 16-24 év közöttiek: Leona Lewis , Nikitta Angus , Ashley McKenzie , Ray Quinn 25 év felettiek: Dionne Mitchell , Robert Allen Kerry McGregor , Ben Mills Képlékeny alakítás A képlékeny alakítás a fémek alakításának az a módszere, amikor a darab alakját úgy változtatjuk meg, hogy arra megfelelő nagyságú erőt fejtünk ki, miközben az anyagfolytonosság nem szakad meg (nincs szakadás, törés) és a test tömege változatlan marad. Az alakítás befejezése után a darab alakja megmarad (maradó alakváltozás), szemben a rugalmas alakváltozással. Az esetlegesen leváló anyagmennyiség nem forgács alakban távozik, ezért régebben használták az eljárásra a forgács nélküli megmunkálás elnevezést is. A fémek képlékeny alakítására számos módszer alakult ki. Ide tartoznak – csak a fontosabbakat említve – az öntés, a kovácsolás, a hengerlés, a húzás, a kisajtolás, a varrat nélküli csőgyártás stb. A képlékeny alakítás feltételezi az adott fém képlékenységét. A képlékenység a fémeknek az a tulajdonsága, hogy alakjuk megfelelő nagyságú külső terhelés hatására maradandóan megváltoztatható anélkül, hogy az anyag atomjai közötti kötés megszakadna. A fémek képlékeny alakítása – általában – rugalmas deformációval kezdődik. A képlékeny alakváltozás akkor következik be, amikor a ható feszültség meghaladja a rugalmassági határt vagy folyáshatárt (σf). Ez a folyamat látható a mellékelt ábrán, ami egy szakítódiagram általános jellegét mutatja be. A görbe végpontja a szakadás (törés), eddig a képlékeny alakító folyamatok természetesen nem mennek el. A képlékeny alakváltozás úgy tud végbemenni, hogy a fém atomsíkjai egymáson elcsúsznak, ezt a jelenséget hívjuk csúszásnak. A képlékeny alakváltozás másik lehetséges módja az ikerképződés. Az elcsúszás meglehetősen nagy külső erőt igényel. Kisebb erőre (feszültségre) van szükség akkor, ha az atomok nem egyszerre, hanem egyenként mozdulnak el, például egy pontszerű rácshiba („vakancia”) segítségével. A képlékeny alakváltozás mindig diszlokációk közvetítésével megy végbe. A fémek képlékeny alakítása történhet melegen, hidegen vagy félmelegen. A felmelegített darabok kisebb erőhatással alakíthatók, mert ilyenkor kisebb az alakítási szilárdság (kf) értéke. Egy régebbi felfogás szerint melegalakításnak azt a műveletet nevezték, amikor alakítás előtt felmelegítik a darabot. Ettől helyesebb az a meghatározás, amely szerint a meleg- és a hidegalakítás között az adott fémre jellemző újrakristályosodási hőmérséklet a választóvonal, nem pedig a darab tényleges hőmérséklete. Ebben az értelemben például az ólom szobahőmérsékleten végzett alakítása melegalakításnak minősül, míg a volfrámot 1000 °C-on még „hidegen” alakítjuk. Az újrakristályosodási hőmérséklet fölött az egymást követő alakítási műveletek között a fém újrakristályosodik, azaz nem lép fel keményedés. Ezzel szemben a hidegalakítás során a darab keményedik, ami egy idő után akár lehetetlenné is teheti a további alakítást. Ilyenkor – ha további képlékeny alakításra van szükség – a fémet lágyítással ismét alakítható állapotba kell hozni. A képlékenyen alakító technológiai eljárásokat a külső alakítóerő által létrehozott mechanikai feszültség és a művelet jellege szerinti feszültségek alapján lehet csoportosítani: Nyomásos alakítás : a fő alakváltozást egy-vagy többtengelyű nyomófeszültség hozza létre ( kovácsolás , hengerlés , kisajtolás , folyatás ). Húzó-nyomó alakítás : az alakváltozás húzó- és nyomófeszültségek együttes hatására jön létre ( rúd-, drót- és csőhúzás , mélyhúzás ). Húzó jellegű alakítás : egy- vagy többtengelyű húzófeszültség segítségével történik az alakítás (nyújtvahengerlés, feltágítás, domborítás). Hajlító alakítás : vékony termékek hajlítása, például a lemezek élhajlítása, a görgőkkel végzett idomhajlítás tartozik ide. Alakítás csúsztatófeszültséggel : a szabadalakító kovácsolás technológiai műveletei közül az áttolás és a csavarás sorolható ide. Az alakítástechnológiai eljárások tehát különböző jellegű mechanikai feszültségeket „alkalmaznak”. Ettől eltekintve azonban a képlékeny alakító technológiáknak közös sajátosságaik is vannak. A gyártástechnológiák egységes elvet megfogalmazó rendszerében Kurt Lange nyolc kategóriába sorolja a kapcsolódó fogalmakat. A mellékelt ábra a hengerlés, a húzás és a kisajtolás példáján mutatja be a rendszert. Alakítási zóna : az a térrész, amelyben a képlékeny alakváltozás végbemegy (geometriai viszonyok, feszültségállapot, alakváltozás, sebességviszonyok, hőmérséklet-eloszlás stb.). Az alakítandó anyag jellemzői : kémiai összetétel , mechanikai és fizikai tulajdonságok, kristályszerkezet , fémtani jellemzők. Az alakított anyag jellemzői : minőség, méretek és ugyanazok a jellemzők, mint az előző pontban (de többségük változó értékkel). Határréteg : az alakított anyag és az alakító szerszám határrétegeiben lezajló sajátos jelenségek, súrlódás , kenőanyagok, kopás. Alakító szerszám : szerszámgeometria, szerszámanyag, szerszám méretezése, kopása, mechanikai és termikus igénybevétele stb. Az alakított anyag és a környezet közötti kölcsönhatások : a fém felületén végbemenő fizikai és kémiai folyamatok, oxidáció , adszorpció stb. Alakító gép : az alakítási folyamatok kinematikai és dinamikai feltételeinek biztosítása, méretpontosság, kapacitás, energiaigény. Gyártó üzem : alakító gépek rendszere, segédberendezések, melegítő és hűtő egységek, anyagmozgatás, ergonómia, környezetvédelem, üzemszervezés, automatizálás stb. Kitamura Kunio Kitamura Kunio (Sizuoka prefektúra, 1968. augusztus 4. –) japán labdarúgó. Futsal-világbajnokság A japán válogatott tagjaként részt vett az 1989-es futsal-világbajnokságon. Makray Katalin Makray Katalin (Vasvár, 1945. április 5. –) olimpiai ezüstérmes tornásznő, Schmitt Pál felesége. Pályája Sportolóként Tízéves korában kezdett el sportolni, 1957-től lett a Postás SE igazolt tornásza. Utánpótlás korú versenyzőként tagja lett az ifjúsági válogatottnak. Első jegyzett felnőtt eredményét 1961-ben érte el, amikor a mesterfokú tornász országos bajnokságon első helyezett lett felemás korláton, valamint bronzérmes talajon és egyéni összetettben. A következő évben már a felnőtt válogatott tagjaként indulhatott a prágai világbajnokságon, ahol csapatban negyedik, felemás korláton hatodik helyen végzett. Az ob-n megvédte bajnoki címét. 1963-ban a Porto Alegre-i universiadén bajnok lett egyéni összetettben és csapatban. Az országos bajnokságon három szeren győzött (egyéni összetett, felemás korlát, talaj), gerendán pedig második lett. Edzői Kovács Lászlóné és Nagy Jenőné voltak.1964-ben tagja lett a tokiói olimpián induló csapatnak. Itt második lett felemás korláton, 5. csapatban, 10. talajon, 16. gerendán, 18. egyéni összetettben és 51. lóugrásban. Az ob-n újra győztes lett felemás korláton. Ebben az évben megkapta az év magyar tornásza címet is. A következő szezonban a budapesti universiadén győzelmet szerzett csapatban, és harmadik lett egyéni összetettben. Az ob-n újabb bajnokságot nyert felemás korláton, amit 1966-ban egy ezüstérem követett. 1968-ban újra olimpiai csapattag volt. Csapatban ötödik helyen zárt, felemás korláton 13., egyéni összetettben 26., lóugrásban 27., gerendán 29., talajon 33. lett. Sportolói pályafutását egy újabb felemás korláton szerzett magyar bajnoki arannyal zárta. A ’70-es években tűnt fel újra, a Magyar Televízió tv-torna műsorának volt állandó szereplője gyermekeivel. Sportvezetőként 1978-ban szerzett diplomát a Testnevelési Főiskolán. Edzőként a Postás SE-ben tevékenykedett. Az aerobik egyik hazai meghonosítója volt, 1983-ban az elsők között kezdte meg a sportág edzőképzését Magyarországon. 1991-ben részt vett a Magyar Aerobik Szövetség megalapításában, és elnökségének tagja lett. A 2002-es budapesti tornász-világbajnokságon a protokolligazgatói teendőket látta el. Közszereplőként 2003 júliusában alapító tagja volt a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség sportszekciójának. 2006-ban résztvevője volt a Fidesz női kampányának, valamint a Fidesz női tagozata rendezvényeinek. Családja Vasváron született, ahová Budapesten élő családja menekült a második világháború fővárosi harcai elől. Anyai nagyapja, Akay László tüzérségi tábornok volt 1945 előtt, ezért kitelepítették a Hortobágyra. Férjével, Schmitt Pállal 1962-ben ismerkedett meg a tatai edzőtáborban, majd négy év múlva kötöttek házasságot. Három gyermekük (Gréta, Petra, Alexa) és hat unokájuk (Gergő, Grácia, Vanda, Vendel, Vince, Flórián) született. Díjai, elismerései Az év magyar ifjúsági női sportolója választás második helyezettje (1962) Az év magyar ifjúsági női sportolója (1963) Az év magyar tornásza (1964) Vasvár díszpolgára (2011) az V. kerület díszpolgára (2012) Bosmoreau-les-Mines Bosmoreau-les-Mines település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 254 fő (2015). Bosmoreau-les-Mines Masbaraud-Mérignat, Saint-Dizier-Leyrenne és Thauron községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Megismerés A megismerés a materialista filozófiában, közelebbről az ismeretelméletben a valóság gondolati visszatükrözésének a folyamata. Ez a folyamat a gyakorlat során valósul meg, célja az objektív igazság feltárása. Leírás A megismerési folyamat során alakul ki az emberi tudatban a külvilág reális képe, az így szerzett ismeretek alkalmazhatóvá válnak a környezet megváltoztatására a gyakorlati tevékenység során. A gyakorlati tevékenység ugyanakkor alkotóan visszahat a megismerésre, gazdagítja, pontosítja azt. A tárgyak eleven szemlélete az érzéki gyakorlati tevékenység kezdeti mozzanata, amely az észlelés és a képzet formájában ismerteteket ad a dolgok konkrét külső tulajdonságairól. Ezeket az adatokat a tudat elvont logikai gondolkodás útján dolgozza fel, amelynek formái a fogalom, az ítélet és a következtetés. Végső soron a fogalmak is az ember társadalmi-gyakorlati munkáján alapuló gondolati tevékenység eredményei és eszközei. A megismerés eredményei a nyelv segítségével rögzülnek. A gondolkodás folyamata sokféle formában valósul meg, mint az indukció és dedukció, analízis és szintézis, hipotézisek és elméletek felállítása. Jelentős szerepe van az alkotó fantáziának, a képzelőerőnek is. A megismerés eredményeinek végső mércéje a társadalmi-történeti gyakorlat. Komáromi Jókai Színház Koordináták: é. sz. 47° 45′ 49″, k. h. 18° 07′ 34″47.763530555556, 18.126069444444 A Komáromi Jókai Színház a kassai Thália-színház mellett a Szlovákiában működő két magyar nyelvű színház egyike. Az 1952-ben alakult Magyar Területi Színház (Matesz) utódjaként fontos szerepet tölt a szlovákiai magyarság közművelődésében. 1990-ben vette fel jelenlegi nevét. Fenntartója a Nyitrai kerület önkormányzata, jelenlegi igazgatója (2003 óta) Tóth Tibor. Története A Magyar Területi Színház 1952. október 1-jén alakult meg központi pártutasításra. Első előadását a Katolikus Legényegylet egykori (azóta lebontott) székházában 1953. január 15-én tartotta Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabjának bemutatásával. A színház élén Fellegi István (1952–1962), Krivosik István (1963–1969), Dráfi Mátyás (1969–1971), Krivosik István (1971–1979), Konrád József (1977–1979), Takáts Emőd (1979–1989) Beke Sándor (1989–1994), Holocsy István (1994–1996), Mokos Attila (1996–1997), Németh Ica (1997–1998), Takáts Emőd (1998–1999), Kiss Péntek József (1999–2003) és Tóth Tibor (2003–) követték egymást. 1989 végén költözött a színház jelenlegi épületébe, 1990. június 1-jén pedig felvette jelenlegi nevét. 1996-ban a Mečiar-kormányzat megszüntette jogalanyiságát, melyet csak 1999-ben szerzett vissza. 2002-ben átadták új kamaratermét. A színház épülete A színház modern épülete (eredetileg a Városi Művelődési Központ székházának épült) a komáromi Megyercsi út és Petőfi utca sarkán áll, a Kikötői városrész északi szélén. Több mint egy évtizeden át építették, 1987-ben adták át rendeltetésének. Az előcsarnokot díszítő plasztikát Bártfay Tibor szobrász, az emeleti plasztikákat Tibor Kavecký szobrász, a falikárpitot pedig Mester Péter festőművész készítette. Domitianus római császár Imperator Caesar Domitianus Augustus, általánosan elterjedt néven Domitianus császár, született Titus Flavius Domitianus (Róma, 51. október 24. – Róma, 96. szeptember 18.) a Flavius-dinasztia római császára, Vespasianus fia és Titus öccse volt. Uralkodását abszolutisztikus törekvések jellemezték, és az emiatt jelentkező ellenállás letörésére terrorisztikus eszközöket alkalmazott. Ifjúsága Domitianus 51. október 24-én látta meg a napvilágot Róma városában az akkor még egyszerű senatori rangú Vespasianus és Flavia Domitia második fiaként, tíz évvel bátyja, a Claudius udvarában nevelkedett és szép katonai pályát befutott Titus születését követően. Mivel ekkorra Vespasianus kegyvesztetté vált, Domitianus első éveit nagy szegénységben töltötte. (Ezt egyes történészek vitatják, csak a későbbi szerzők rosszindulatának tudják be hangsúlyozását.) Suetoniusnál maradt fenn az a szóbeszéd, hogy egy praetornak felajánlkozott, sőt talán még későbbi utóda, Nerva is fajtalankodott vele ifjú korában. Domitianus nem lépett katonai pályára, amellett még fiatal is volt, amikor apja és fivére keletre ment a zsidó háborúba hadakozni. A négy császár évében nagybátyjával, Flavius Sabinusszal együtt részt vett a Vitellius elleni harcokban, ahonnan csak nagy viszontagságok árán tudott megmenekülni (többek között Ízisz-papnak öltözött) és elrejtőzni. Vespasianus bevonulásakor merészkedett csak elő, amikor consuli hatalommal ruházták fel, Caesarként köszöntötték és praetori rangot ruháztak rá. Suetonius szerint már ekkor megmutatkoztak természetének zsarnoki vonásai – ekkor még elsősorban nők elcsábításában mutatkoztak meg. Felesége, Domitia Longina – Nero zseniális hadvezére, Corbulo leánya – is egy senator, a később kivégeztetett Lucius Aelius Lamia Aemilianus hajdani házastársa volt. Két gyermekük született, egy fiú és egy lány 71-ben és 74-ben, ám mindketten meghaltak, mielőtt atyjuk trónra jutott volna. Vespasianus és Titus uralkodása alatt Domitianus csak reprezentatív, hatalommal nem járó funkciókat töltött be, többek között papi tisztségeket. Hat alkalommal volt consul suffectus. Atyjával és bátyjával nem ápolt túlzottan bensőséges viszonyt, sőt amikor értesült arról, hogy Titus haldoklik, azonnal a testőrgárda táborába sietett magát császárrá kiáltatni a praetorianusokkal. Út a hatalomig Nem javult helyzete bátyja, Titus trónra lépésével sem. Igaz, további kitüntetéseket kapott, bátyja egyre gyakrabban szerepeltette érmeken, és azt hangoztatta, hogy ő a társa és jövendőbeli utódja. Hivatali hatalmat azonban ő sem adományozott neki. Domitianus ráadásul meg volt győződve arról, hogy apjuk eredeti szándéka szerint a hatalmat megosztva kellett volna kormányozniuk, csak Titus, a gyakorlott kézíró, átírta Vespasianus végakaratát. Amikor 81-ben meghalt bátyja, Domitianus annak rendje és módja szerint intézkedett Titus istenné avatása felől, amivel tovább emelhette családja tekintélyét. Az új császár azonban rákényszerült, hogy áthidalja a feltűnő különbséget elődei katonai eredményei és saját ilyen irányú hiányosságai között. Kitartott a nagy hadvezér, Corbulo leányával kötött házassága mellett, és feleségét, Domitia Longinát Augustává választották. A trónon Domitianus legfőbb célja volt, hogy diadalmas hódítóvá váljon. Ennek érdekében 81-ben befejezte a Felső-Rajna-vidék és a Felső-Duna-vidék között fekvő un. Agri Decumanes még apja idején elkezdett meghódítását. Eltiporta a chattus törzset, annektálta a Taunus-hegységet, a határt pedig kiterjesztette a Lahn és Majna folyókig. Ezek a sikeres hadjáratok feljogosították a Germanicus cím felvételére. Ezután lényegesen megemelte a katonák zsoldját, ami a magas inflációt kissé ellensúlyozta. A senatus, mintegy előrevetítve a későbbi rossz viszonyát az uralkodóval, előbb tüntetőleg búcsúztatta Titust, csak utána ismerték el Domitianust császárnak. Ő bizonyos szempontból tovább vitte a Flaviusok örökét: alatta fejeződtek be az újjáépítési munkálatok a 64-es tűzvész és a 69-es harcok során leégett Rómában (ekkor készült el az Amphitheatrum Flavium, Iuppiter capitoliumi temploma, de új stadium, odeum, naumachia és thermák is épültek) és 86-tól kezdve négyévente megrendezte a capitoliumi játékokat, ahol a plebs nagy örömére nem takarékoskodott a pénzzel és az érdekes ötletekkel (például éjszakai gladiátorharcok, törpék és nők küzdelmei). Bőségesen osztogatta az ingyen ételt is Róma lakóinak. Pénzügyek, gazdaságpolitika Pazarló bátyjával ellentétben Domitianus a bevételekről és a kincstár stabilitásáról is gondoskodott. Mindjárt uralkodása elején megemelte a denarius ezüsttartalmát mintegy 12%-kal, így az elérte az Augustus korabeli szintet. Később, 85-ben ugyan le kellett szállítania a nemesfémtartalmat, de ez a szint még így is magasabb volt, mint Vespasianus és Titus idején. Az ő császárságához köthető az első, Itália gazdaságának fellendítését – pontosabban hanyatlásának megakadályozását – hivatott intézkedések. Az Appennini-félszigeten ekkor már jobbára luxustermékek, elsősorban bor termelése folyt. Az 1. század folyamán azonban a provinciák is elkezdtek felzárkózni, exportnehézségeket okozva a birodalom központi területének. Domitianus ezért elrendelte a tartományok szőlői egy részének kiirtását, és megtiltotta az új ültetvények telepítését Itáliában. Ezzel egyúttal a gabonatermelést is fellendítette volna, ha végrehajtották volna a rendeletet. A korabeli adminisztráció azonban nem tudta keresztülvinni az intézkedés végrehajtását. Feltehetően hozzá kötődik az Antoninusok idején kibontakoztatott alimentatio alapjainak megvetése, és pénzügyi nehézségekkel küszködő városok megsegítésére kirendelt curatorok kinevezése. Több tartomány igazgatását is megreformálta. Hadügyek Britannia Domitianus egyik legnagyobb hadvezére Cnaeus Iulius Agricola volt, aki még Vespasianus idején került a britanniai legiók élére. 84-ben leállított hadjárata alatt meghódította Skócia déli részét, felfedezte az Ír-szigetet (latinul Hibernia), végül a történelem során először körbehajózta Britanniát. Agricola tevékenységét veje, a történetíró Tacitus örökítette meg. Szerinte Domitianus féltékenységből parancsolta meg a hadjárat leállítását és a római seregek visszavonulását. A dák háború A legsúlyosabb problémát a császár uralkodása alatt a dákok jelentették. A Kárpát-medence Duras vezette dák törzsei 85-ben rátörtek Moesiára, és legyőzték Oppius Sabinus helytartó egy legióját. Sabinus is odaveszett a harcokban. Domitianus talán ezzel összefüggésben rendelte el a britanniai visszavonulást, hogy Pannonia és az ekkor kialakított Moesia Inferior és Moesia Superior területére minél több egységet csoportosíthasson át. 86-ban sikerült legyőzni a dákokat – Domitianus meg is ragadta az alkalmat a triumphusra –, akiknek ekkor került az élére Diurpaneus király (aki a 88-ban a Decebal, "Nagy" nevet vette fel). A római haderőt 87-ben a praefectus praetorio, Cornelius Fuscus vezette, de egy összecsapásban odaveszett. Végül a 88-as tapae-i csata során döntő római győzelem született, ennek ellenére 89-ben Decebalusnak kedvező béke született: szövetségesnek ismerték el, és még a rómaiak adtak erődépítő mérnököket és pénzt a dákoknak azért, hogy átvonulhassanak a tartományon. A dák hadjárat a siker ellenére kudarcot vallott. Egyetlen eredménye a limes kiépítése volt az Ister (Al-Duna) mentén. Germania és Pannonia 83-ban egy kisebb germaniai csetepaté történt a Rajna vidékén. Ezt követően szervezte meg a császár a korábban meghódított területen Germania Inferior és Germania Superior tartományokat. Ekkor tartotta a császár első diadalmenetét. A dák háború felemás befejezésének az volt az oka, hogy 89. január 1-jén Lucius Antonius Saturninus helytartó fellázadt Mogontiacumban (Mainz), ráadásul kisebb kvád támadás érte Pannoniát. A császár ezért azonnal nyugatra rendelte a hadsereget, Decebalus ezért tarthatta meg trónját. Saturninust végül Aulus Lappius Buccius Maximus, a szomszédos Germania Inferior helytartója verte le, de Hispania egyetlen legiója élén is megindult a provincia kormányzója, Marcus Ulpius Traianus is. Ha időben odaért volna, akkor sem nyomott volna sokat a latban a négy lázadó hadsereg ellen, de legalább biztosította hűségéről a császárt, és 91-ben consul lehetett. Ezt követően őt nevezték ki germaniai helytartónak, és ilyen minőségben lett később Nerva császár kijelölt utódja, majd császár. Germania katonaságát ekkor megfelezték, megszüntetve a kettős táborokat. Ezentúl csak 4 legio állomásozott a rajnai határok mentén. 89-ben ehhez járult az ún. Agri Decumates („tizedes földek”, talán az innen fizetendő adóról) megszervezése, ami a germaniai hódító törekvések végpontját jelentette. 92-ben germán és jazigok törtek be Pannonia területére. Az elhúzódó háború több vereséget hozott a rómaiak számára, és Domitianus meggyilkolásáig mindössze a jazygokat sikerült pacifikálni. A császár ovatiót tartott ennek örömére, kiterjesztette a limest Pannonia területére és csapatokat vont össze a határ mentén, de a hadjárat befejezése már Nerva feladata lett. Domitianus, dominus et deus A császár katonai kudarcai ellenére rendkívül népszerű volt a hadsereg körében, többek között annak köszönhetően, hogy zsoldemelést hajtott végre először Augustus óta. Ekkor az évi zsold 300 denariusra emelkedett. Domitianus másik támasza a játékokkal és ajándékokkal bőségesen ellátott római nép volt – a senatusszal viszont kezdettől fogva feszült volt viszonya. Ez elsősorban abszolutisztikus törekvéseinek volt köszönhető. Domitianus ugyanis az amúgy csak jelképes hatalmú senatust háttérbe szorítva kormányzott, mindössze a bizalmasaiból (amici principis) szervezett császári tanáccsal (consilium principis) működött együtt, magát úrnak és istennek (dominus et deus) szólíttatta. 85-ben felvette a censor perpetuus (örökös censor) címet, ami hivatalosan is feljogosította a senatus összetételének kedve szerinti formálására. Saturninus felkelésében a senatori ellenzék is szerepet vállalt, ettől kezdve fordult a császár terrorisztikus eszközökhöz. 93-ban legalább 11 consularist kivégeztetett, és sokakat – elsősorban a sztoicizmus követőit – száműzetett, és lecsapott minden köztársasági érzelmű megnyilvánulásra (így halt meg egy Thrasea Paetust dicsőítő szónok is). Ugyanakkor a potenciális ellenzéknek számító filozófusokat kitiltotta a fővárosból, és 94-ben a keresztények is ugyanerre a sorsra jutottak. Zsidó és keresztény szimpátiája miatt a császár rokonát, Flavius Clemenst is kivégeztette. Az első kivégzéshullámot a seianusi időkre emlékeztető besúgórendszer, felségsértési perek és újabb kivégzések, száműzések és vagyonelkobzások követték. A bukás A gyűlölt Domitianusszal egy senatori berkekben szövődő összeesküvés végzett, amelyben felesége és számos előkelőség részt vett. 96. szeptember 18-án magántitkára gyilkolta meg a császárt, és a senatus még aznap a trónra emelte egyik bizalmasát, a konspirációban feltehetően részt vállaló Marcus Cocceius Nervát. Domitianus halála után damnatio memoriae áldozata lett, hasonlóan Caligulához és Neróhoz. Dadogás A dadogás egy beszédfogyatékosság, amely esetében a beszédfolyamatosság akadályozott, akaratlan ismétlések, hangok, szavak illetve kifejezések elnyújtása által, valamint önkéntelen szünetek vagy olyan blokkok által amelyekben a dadogó személy képtelen a hangok produkciójára. A „dadogás” kifejezés alatt általában akaratlan hangismétléseket értünk, azonban a kifejezés magában foglalja a beszéd előtti szokatlan mértékű hezitálásokat és szüneteket, amelyekre a mondatokban vagy szavakban dadogó emberek hivatkoznak, valamint bizonyos hangok elnyújtása is ide tartozik. Watkins és munkatársai szerint a dadogás „a beszédprodukcióhoz szükséges motoros folyamatok kiválasztásának, beindításának és végrehajtásának” zavara. Sok dadogó számára az elsődleges probléma az ismétlésekkel van. A „dadogás” kifejezés súlyosság szempontjából széles skálát fed le, és magában foglalja azokat az alig észrevehető akadályokat is, amelyek elfedhetik azokat a komoly tüneteket, amelyek gátolják az orális kommunikációt. A világon kb. 70.000.000 ember dadog, ami a világ populációjának nagyjából 1%-a. A nemek aránya 3:1 a férfiak javára. A zavar 65%-ban kialakul még három éves kor előtt és 85%-a három és fél éves kor után. A dadogás komoly kihatással lehet egy személyiség működésére és érzelmi állapotára. Ilyenek lehetnek például: félelem attól, hogy bizonyos magánhangzókat illetve mássalhangzókat ki kell ejtenie, vagy, hogy szociális szituációkban dadogni fog, valamint az önként vállalt izoláció, idegesség, stressz, szégyenérzet, zaklatás (bullying) lehetséges célpontjának lenni (ez különösen gyermekkorban jellemző), szavak helyettesítése vagy átrendezése egy mondaton belül abból a célból, hogy a dadogást elrejtse, vagy a „kontroll elveszítésének” érzése beszéd közben. A dadogást néha az idegesség egy tünetének tekintik, de valójában nincs konkrét összefüggés a kettő között (azonban ennek az ellentéte előfordulhat, a dadogás eredményeként fokozódhat a szociális szorongás). A dadogás általánosan nem a beszédhangok fizikai produkciójának vagy a szavaknak való jelentésadás problémája. Az akut idegesség és stressz nem okozója a dadogásnak, de lehetnek a kiváltói beszédfogyatékos embereknél. Dadogó beszéd szindróma: a szociális bevonódásra vonatkozó nyílt, vagy rejtett dadogás, amely pánik félelemmel és a beszédkontroll hiányával jár együtt. Ezek a tünetek a dadogás mint beszédesemény, és a szociális fóbia mint egy pszichoszociális patológia kölcsönhatásából erednek. A dadogók sokszor arról számolnak be, hogy dadogásuk fluktuáló, és vannak „jobb” napjaik, „rosszabb” napjaik és „dadogás-mentes” napjaik. Dadogó gyermekek szülei gyakorta jelzik, hogy ha gyermekük fáradt, akkor a beszédzavar is súlyosabb. A dadogás fluktuálása időben teljesen véletlenszerűen jelentkezik. Habár a dadogás pontos etiológiája, illetve oka ismeretlen, feltételezhető, hogy mind a genetika, mind pedig a neurofiziológia hozzájárul. A dadogók 70%-ának genetikai eredetű a beszédfogyatékossága. Agyi folyamataik eltérnek a tipikus fejlődéstől. Abnormális cerebrális dominancia áll fenn a két agyfélteke működése között. Normális esetben a nyelvi tervezésért felelős idegsejtek aktiválása már azelőtt megjelenik, hogy a centrális területek bevonódnának a beszédbe. Egy dadogó személynél ez a folyamat akár fordítva is lezajlódhat. Sokféle kezelés és logopédiai terápia létezik, amelyek néhány dadogó embernél segíthetnek a dadogást olyan szintre redukálni, hogy egy laikus fül már ne érzékelje a problémát, azonban jelenleg lényegében nincs „gyógymód” a kezelésére. A dadogás súlyossága megegyezik a diszfluencia csökkentéséhez szükséges logopédiai terápia mennyiségével. Súlyos dadogás esetében hosszútávú terápia és kemény munka szükséges mindehhez. Jellemzők Alapvető magatartás Az alapvető dadogó magatartás jellemzői a nyilvánvaló és megfigyelhető diszfluenciák a beszédben, amik a hangok, szótagok, szavak és kifejezések ismétlése, néma blokkok és hangok elnyújtása. Ezek eltérnek azoktól a normál diszfluenciáktól, amelyek ép fejlődésű embereknél is jelen vannak, a dadogó személyeknél jelenlevő diszfluenciák hosszabb idejűek, gyakrabban fordulnak elő, és több erőfeszítésbe kerülnek, valamint változó minőségűek: gyakran jelennek meg ismétlések, rögzített testtartás vagy együttcselekvések. Ezt a három kategóriát még alkategóriákra osztották: Ismétlések Szótag ismétlés: magában álló szótag ismétlése (pl.: egy-egy-egy széken) vagy szóban lévő szótag ismétlése (pl.: al-al-alatta vagy nyi-nyi-nyitva). Hiányos szótag ismétlése: egy hiányos szótag ismétlése, ami pl. egy mássalhangzó magánhangzó nélkül (pl.: f-f-f-farkas). Többszótagú ismétlés: egy szótagnál több, pl. egy teljes szó, vagy több szó ismétlése (pl.: én tudom-én tudom- én tudom a választ). Rögzített testtartás Hallható légáramlattal: egy hang elnyújtása (pl. mmmmmmm). Hallható légáramlat nélkül: pl. egy néma beszédblokk vagy feszült szünet, amiben az erőfeszítés ellenére nincs beszéd. Együttcselekvések Verbális: ez lehet indulatszó, töltelékszó, vagy javítás (pl.: Én----Nekem volt…). Nonverbális: ezek látható vagy hallható cselekvések, pl. cuppogás, fejrángás, torokköszörülés stb. általában ezekkel próbálják megtörni vagy megkerülni a dadogó ciklusokat. Variabilitás A dadogás mértéke gyakran nem állandó még súlyos dadogók esetében sem, mivel sokszor ez szituáció függő. Dadogó emberek sokszor számolnak be a diszfluencia nagymértékű csökkenéséről olyan esetekben, mint pl. valaki mással egyszerre történő beszélés, mások beszédének másolása, suttogás, éneklés, színészkedés, kisgyermekekhez való beszéd közben, vagy magukban való beszéd közben. Más esetek pedig, úgymint telefonbeszélgetés vagy publikus beszéd, félelemmel töltik el őket, és a dadogás növekedésről számolnak be ezekben az esetekben. Érzelmek és attitűd A dadogás jelentős negatív kognitív és affektív hatással van a dadogó személyre. Sokszor azonosítják egy jégheggyel, mivel a dadogás vizuális és auditív tünetei a felszín felett hirtelen jelennek meg, a tünetek egy széles köre pedig, úgymint a negatív érzelmek, a felszín alatt bújnak meg. Az olyan érzelmek, mint a szégyenérzet, frusztráció, félelem, idegesség és bűntudat gyakran jelennek meg dadogóknál, és növelik a rájuk nehezedő nyomást, ami pedig növeli a dadogást is. Idővel ezek a rossz tapasztalatok a beszédben negatív énképet okozhatnak. Sokan a diszfluencia miatt úgy érzékelik, hogy a dadogók kevésbé intelligensek, azonban ez nem így van. Dadogó személyek körében ugyanolyan arányban található magas és alacsony intelligencia hányados, mint nem dadogó személyeknél. Ha viszont fejlesztést kap a gyermek, akkor az a kognitív képességeire is hatással van, ezért gondolhatják néhányan azt is, hogy a dadogók kiemelkedően magas IQ-val rendelkeznek. A dadogó személy néha saját attitűdjét másokra vetíti ki és emiatt azt gondolja, hogy idegesnek vagy butának nézik. Saját megvallásuk szerint mikor ismételgetnek, hosszú szünetet tartanak, vagy eltorzult arccal próbálnak kiejteni egy szót, olykor igen komoly érzelmi megterhelés a számukra. Néhányan az egész életüket igyekeznek beszabályozni, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, amikor feleslegesen kell beszélniük. Sok dadogó személy elég magas érzelmi árat fizet, beleértve a munkahelyi és párkapcsolati problémákat egyaránt. Az ilyen negatív érzéseknek hangsúlyt kell kapniuk a terápiában. Fluencia és diszfluencia A nyelvi feladatok diszfluenciát idézhetnek elő, melyek különbözőek lehetnek. Az olyan feladatok, amelyek diszfluenciát váltanak ki, általában kontrollált nyelvi feldolgozást követelnek, amely magában foglalja a nyelvi tervezést. Sok dadogónál nem jelentkezik diszfluencia, amikor olyan feladatokat kapnak, amelyek lehetővé teszik számukra az automatikus feldolgozást, az alapos feldolgozás nélkül. Például a „Boldog szülinapot” dal éneklésekor, vagy más ehhez hasonló nyelvi szerkezet esetében a dadogók is jól teljesítenek. Az ilyen feladatok csökkentik a szemantikai, szintaktikai és prozódiai tervezést, míg a spontán, „kontrollált” beszéd vagy a hangos olvasás megköveteli a gondolatok nyelvi részekké, majd szintaktikai és prozódiai elemekké való átalakítását. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy a kontrollált nyelv által aktivált folyamatok következetesen rosszul működnek a dadogó emberekben, míg a nem dadogók esetében csak néha jelenik meg diszfluens beszéd vagy abnormális folyamat. Okok A tudomány egyetlen olyan kizárólagos okot sem ismer, ami a dadogás kialakulásának hátterében állhat. Azonban számos hipotézis és elmélet megjelöl bizonyos faktorokat, amelyek együtt járnak a dadogás kialakulásával. Ezek között erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a dadogásnak genetikai alapja van. A neurális szervezettség anomáliája mellett, a szenzitív temperamentum is hozzájárul a dadogás kialakulásához. Családfa kutatások bizonyítják, hogy azok a gyermekek, akiknek valamelyik elsőfokú rokona dadog, háromszor nagyobb valószínűséggel fognak dadogni. Azonban sokszor jelentkeznek a tünetek olyan gyermekeknél, akiknek nincs hasonló beszédzavart mutató felmenője. Az ikerkutatások a genetikai tényezők és környezeti tényezők kölcsönhatására mutatnak rá a dadogás előfordulásával kapcsolatban. Maguk a gének sok esetben nem okoznak dadogást önmagukban, hacsak nem járul hozzá, egy külső környezeti faktor, például egy prenatális stressz, egy nyelvi késés, vagy egy a családból érkező kommunikációs nyomás. Bizonyítékok szolgálnak arra is, hogy dadogás esetében magas a komorbiditás beszédbeli, nyelvi, tanulási vagy motoros nehézségekkel. Robert West, a dadogás genetikai tanulmányozásának úttörője szerint a dadogás léte ahhoz a tényhez kapcsolódik, hogy a tagolt beszéd az emberi fejlődés utolsó legfontosabb eredménye. Egy másik nézet szerint a dadogás egy összetett tic jelenség. Ugyanis mindig hangok vagy szavak ismétlésével keletkezik. A gyermekek szeretnek ismételgetni, és minél feszültebbnek érzik maguk, annál inkább választják ezt a feszültségük levezetésére – ami egy érthető és normális reakció. Képesek az összes viselkedés másolására, ismétlésére. Minél nagyobb a nyomás valakin, annál kevésbé szeret változtatni. Minél nagyobb a változás, annál több lehet az ismétlés. Tehát, amikor egy 3 éves gyermek ráeszmél, hogy lett egy új kistestvére, elkezdhet hangokat ismételgetni. Az ismétlések kondícionálódhatnak, automatikussá válhatnak és az ismétléssel szembeni küzdelmek a szavak meghosszabbítását, valamint a beszéd darabosságát eredményezheti. Több fiú dadog, mint lány, az arány 3 fiú : 1 lány. Ez azért van, mert a férfi hipotalamusz-hipofízis-mellékvese-tengely (Hypothalamic-Pituritary-Adrenal, HPA) aktívabb. Miközben több kortizolt termelnek a nőknél azonos ingerlés mellett, idegességet, feszültséget vagy szorongást érezhetnek és hajlamosak lehetnek ismételni, ismétlővé válni. Egy 2010-es cikkben háromféle gént hoztak kapcsolatba a dadogással: GNPTAB, GNPTG és NAGPA. Néhány dadogó esetében a kongenitális tényezők is szerepet játszhatnak. Ide tartoznak a születéskor, vagy annak környékén fellépő fizikai trauma, a tanulási nehézségek vagy a cerebral palsy (újszülöttkori agykárosodás). Vannak egyértelmű empirikus bizonyítékok arra, hogy a dadogók agyában strukturális és funkcionális eltérések vannak. A kutatást némileg bonyolítja, hogy lehetséges, hogy ezek az eltérések inkább a dadogás következményei, mintsem okai. A hallási feldolgozás deficitjei szintén lehetséges okai a dadogásnak. A dadogás kevésbé gyakori a siket, illetve hallássérült egyének esetében, és a dadogás csökkenhet megváltozott auditív visszacsatolások esetében, mint például a maszkolás, a késleltetett hallási visszacsatolás (DAF) vagy a megváltoztatott frekvenciás visszacsatolás. Bizonyíték van a dadogó és nem dadogó emberek nyelvi feldolgozásában jelentkező különbségekre. Dadogó felnőtt emberek központi idegrendszerüknek szkennelése során a jobb agyfélteke fokozottabb aktiválódását mutatták ki, ami az érzelmekkel áll összeköttetésben, a bal agyféltekével szemben, ami a beszédhez kötődik. Ezen felül a baloldali hallókéreg csökkent aktivizációját mutatták ki A kapacitás és elvárások modellt javasolták figyelembe venni a rendellenesség heterogenitásával kapcsolatban. Ebben a szemléletmódban a beszéd teljesítménye attól függően változik, hogy milyen az egyén teljesítménye a folyékony beszéd terén, illetve hogy az adott beszédhelyzet milyen elvárásokat támaszt az egyén felé. A folyékony beszéd képességét befolyásolja a rendellenességre való hajlam, az auditív feldolgozás, a motoros beszédben jelentkező deficitek, illetve a kognitív és affektív problémák. Az elvárásokat fokozhatják belső tényezők, úgymint a magabiztosság,az önbecsülés hiánya, inadekvát nyelvi készségek, vagy külső tényezők, úgymint a társas nyomás, idői nyomás, stresszes beszédszituációk, a tökéletes beszédhez való ragaszkodás és hasonlók. A dadogás súlyossága növekedhet ha az egyén elé állított beszéd és nyelvi elvárások meghaladják az egyén kapacitását, mellyel a nyomást és a stresszhelyzetet kezelni képes. A kapacitás pontos jellegét azonban nem határozták meg. Mechanizmus Élettan/ Fiziológia Bár a képalkotó eljárásokat használó tanulmányok nem találtak jellemző neurológiai együttjárást, több bizonyíték is van arra, hogy a dadogó felnőttek idegrendszere különbözik a nem dadogókétól.Számos képalkotó eljárás kimutatta, hogy dadogás közben az agyi folyamatok jelentősen változnak. Több különbséget is találtak összehasonlítva a nyugalmi helyzetet a folyamatos beszéd-tevékenységgel dadogó és nem dadogó személyeknél. Bizonyíték van arra is, hogy a dadogó személy az artikuláció és a nyelvi feldolgozás elindítása előtt motoros programokat aktivál. Az elsősorban felnőttekre fókuszáló agyi képalkotó eljárások neurológiai eltéréseket találtak dadogó és nem dadogó személyek között, azonban ez nem bizonyítja, hogy a gyermekkori dadogás okozza ezeket az eltéréseket vagy fordítva. Pozitron kibocsátó tomográfiát (PET) használó kutatások azt mutatják, hogy feladatvégzés közben, a diszfluens beszédre hivatkozva, a dadogó személyek hipoaktivitást mutatnak a nyelvi feldolgozáshoz kapcsolódó kérgi területeken, mint pl a Broca terület, és hiperaktivitás figyelhető meg a motoros funkciókkal kapcsolatos területeken. Egy ilyen tanulmány, ami a dadogó periódust értékeli, azt mutatja, hogy magas volt az aktivitás szintje a nagyagyban és a kisagyban és relatív deaktiváció a bal félteke hallási központjában és a fronto-temporális régióban. A Funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) eltérő aktivitást mutatott ki az agy jobb frontális operkulum régióján, ami az idői becslési feladatért felelős és néha a komplex beszédben egyesül. Kutatók a temporális kérgi aktivizációt kutatták magnetoenkefalográf segítségével (MEG). Az olyan feladatokban, ahol egyetlen szót kellett felismerni, kortikális aktivációt mutattak a nem dadogók, első sorban az occipitális területen, majd a baloldali inferior-frontális régiókban, mint pl a Broca-terület és végül a motoros és a premotoros kéregben. A dadogó személyeknél először szintén az occipitális kéregben van kortikális aktivitás, de a baloldali inferior-frontális régiók csak a motoros és a premotoros kéreg aktiválása után aktiválódnak. A beszédprodukció közben a dadogó személyeknél túlzott aktivitás figyelhető meg az anterior insulában, a kisagyban és a bilaterális középagyban. Alacsony aktivitás van a ventrális premotoros kéregben, a Rolandic operkulumban, a bilaterális szenzomotoros kéregben és a bal féltekei Heschl-tekervényekben. Mindezek mellett a beszédprodukció alacsony aktivitást eredményez a dadogó személyeknél a kérgi motoros és premotoros területeken. Eltérő lateralizáció A képalkotó eljárásokból származó több bizonyíték is alátámasztja azt az elméletet, hogy a dadogóknál a jobb félteke gátolja a bal féltekét a beszédprodukcióban. Azonban kimutatható különbség a két félteke között csak akkor van, ha egy olyan felnőtt személy idegrendszerét vizsgálják meg, aki egész életében dadogott. Dadogó felnőtteknél anatómiai különbségek figyelhetők meg a tekervényekben a perisylvian fronto-temporális területen. A jobb féltekében nagyobb mennyiségben található fehérállomány, beleértve a fölső temporális agytekervény régióját. Ezt Voxel-típusú morfometriával (VBM) fedezték föl. Kevesebb mennyiségű fehérállomány figyelhető meg a temporális és frontális területet összekötő bal oldali alsó ívelt kötegben a dadogó felnőtteknél. Az eredmények azt mutatják, hogy kisebb a bal féltekei koordináció a beszéd mozgató és tervező régióiban dadogó felnőtteknél, a nőknél még inkább, összehasonlítva a nem dadogó kontroll csoporttal. A dadogó férfiaknál kifejezetten a jobb oldali motoros kapcsolat figyelhető meg. A nem dadogók beszéd közben, a PET vizsgálatok alapján, hogy mindkét félteke aktív, de a bal aktívabb lehet. Azonban a dadogóknál a jobb agyfélteke nagyobb aktivitása gátolhatja a bal félteke beszédprodukcióját. Más összehasonlító vizsgálatoknál az anterior homloklebeny régiói aránytalanul aktívak a dadogóknál, amíg a post-rolandic régiók viszonylag inaktívak. Amikor összehasonlították a dadogókat és a nem dadogókat, kétoldali növekedést és szokatlan jobb-bal aszimmetriát találtak a planum temporale területén. Ezek a vizsgálatok anatómiai eltéréseket is felfedeztek a Rolandi operkuláris és az ívelt kötegekben. Más anatómiai eltérések A corpus callosum információt szállít a jobb és bal agyfélteke között. A corpus callosum, a rostrum és az elülső középső rész a dadogó felnőtteknek nagyobb, mint a fluensen beszélőknél. Ez a különbség a dadogó felnőtteknél az agyi szervezés szokatlan funkcióinak következménye lehet és befolyásolhatja azt, hogy hogyan teljesítenek a nyelvi szempontból releváns feladatoknál. Továbbá korábbi kutatások azt mutatják, hogy a dadogó felnőtteknek olyanok az agyféltekéi, amelyek a szürke és a fehérállomány szöveteinek ritka eloszlását és arányát tartalmazzák. Dopamin Friss kutatások kimutatták, hogy a dadogó felnőtteknél magas mennyiségű dopamin nevű transzmitter van jelen és így találtak rá a dopamin anatognistákra, amelyek csökkentik a dadogást (a dadogás elleni gyógyszerekről később olvashatsz). A középagyi túlműködést a substantia nigra szintjén találták, ami kiterjed a vörös magra és a subthalamicus magra, ez mind hozzájárul a dopamin termelődéséhez. Azonban a dopamin emelkedett szintje nem azt jelenti, hogy magasabb a serkentő funkciója, mivel a dopamin lehet serkentő és gátló hatású is, attól függően, hogy mely dopamin receptorok stimuláltak (D1-D5 feliratú). Kialakulása és fejlődése Mindig 12 éves kor alatt kezdődik; az érintettek felénél három- négyéves korban, 90 százalékánál hatéves kor előtt. A gyerekek nagy részénél véget ér a serdülőkor előtt. Lányoknál korábban kezdődik, de náluk nagyobb annak a valószínűsége, hogy elmúlik. Felnőttkorban a tünetmentesség elérése nehéz, vagy lehetetlen. Diagnózis A BNO szerint dadogásról van szó, ha a beszédelemek megnyújtása, ismétlése, a gyakori szünetek visszatérők; ezek a beszéd folytonosságának zavarához vezetnek, és ez az állapot legalább három hónapja fennáll. Megállapításához reprezentatív adatok kellenek a beszéd folytonosságáról, mert előfordul, hogy a szokásostól eltérő beszédhelyzet miatt a páciensek folytonosabban beszélnek, mint egyébként. Ezért kikérdezik a pácienst és a hozzátartozóit. Jó, ha vannak hangfelvételek a mindennapi helyzetekről. A dadogás beszédbeli jellegzetességei nem mindig felismerhetők a gyakorlatlan fül számára. Ez azt jelenti, hogy a dadogás diagnosztizálásához szükséges szakember tudása (speech-language pathologist). A diagnózis a direkt megfigyelésből és az egyén hátterét leíró anamnézisből szerez információt. Előfordul, hogy az információk begyűjtéséhez mindkét esetben több alkalmat kell kijelölni a vizsgálatokhoz. A logopédus az anamnézist egy részletes interjú vagy beszélgetés során veszi föl a szülővel (abban az esetben, ha gyermekről van szó). Előfordul, hogy a szülő-gyermek kapcsolatot és a szülői beszédmintát is megfigyelik.A logopédiai vélemény legfőbb céljai, hogy (1) megállapítsák a megakadásjelenségek létét és (2) meghatározzák, hogy a súlyosság alapján milyen további kezelés szükséges. A közvetlen megfigyelés során a logopédus a különböző aspektusokat és az egyénre jellemző beszédbeli jellemzőket is megvizsgálja. A terapeuta többnyire különböző tényezőket tart szem előtt, beleértve a meglévő megakadások fajtáját (tesztek segítségével, mint pl. a Diszfluencia Típus Index, DTI), előfordulását, időtartamát (az ismétlések számát, a dadogott szótagok százalékát (%SS)) és a verbális megnyilvánulás arányát (szótagok percenként (SPM), szavak percenként (WPM)). Vizsgálhatják még a természetességet és a folyamatosságot a beszédben (természetességet mérő skála (NAT), a gyermekkori dadogást vizsgáló teszt (TOCS)) és a velejáró tüneteket beszéd közben (Riley féle Dadogás súlyosságot mérő eszköz (SSI-4)).Használhatnak olyan tesztet is, amely értékeli a súlyosságot és bejósolja az irányt. Egy ilyen teszt magába foglalja a Kisgyermekek dadogás előrejelző eszközét (SPI), ami elemzi az anamnézist, a szó részek ismétlését és megnyújtását, a dadogás gyakoriságát, azért, hogy meghatározza a diszfluencia súlyosságát és a prognózist a jövőre nézve. A dadogás egy multifaktoriális és komplex zavar, amely számos módon befolyásolhatja az egyén életét. A gyerekeket és felnőtteket megfigyelik, a látottakat értékelik, hogy bizonyítékot szerezzenek a lehetséges stresszhez kapcsolódó szociális, pszichológiai és érzelmi jelekről, amik a zavarhoz társulhatnak. Néhány ilyen vizsgálat az olyan faktorokat méri, mint a szorongás (Endler multidimensional anxiety scales (EMAS)), attitűd (personal report of communication apprehension (PRCA)), a személy saját észlelése (stutterers’ self-rating of reactions to speech situations (SSRSS)), az életminőség (overall assessment of the speaker’s experience of stuttering (OASES)), viselkedés (older adult self-report (OASR)) és mentális egészség (composite international diagnostic interview (CIDI)). A logopédus ezek után megpróbálja összegezni az esettanulmányból gyűjtött és az értékelésből szerzett információkat és ezek alapján alkotja meg a végleges diagnózist a beszédfolyamatossági zavarról, majd előírja a megfelelő terápiát. A dadogás klinikai szakpszichológusok által, megfelelő szakértelemmel a DSM-5 diagnosztikai rendszer alapján is diagnosztizálható.A legújabb DSM-5 a Gyermekkorban kialakuló beszédfolyamatossági zavart (dadogás) használja a fejlődési dadogásra és ezen felül létrehozta a Felnőttkorban kialakuló beszédfolyamatossági zavar kategóriát. Azonban a módosítás konkrét oka a DSM-4-hez képest az, hogy az Amerikai Pszichológiai Társaság szakirodalmi publikálása nem volt megfelelő, így a fluencia és a diszfluencia fogalom használata zavart keltett. Klasszifikáció A fejlődési dadogás kifejezés onnan eredeztethető, amikor a gyermek beszélni tanul, majd akkor nyilvánul meg, amikor a felnőtt korba lép. A dadogás tüneteihez hasonló más rendellenességek lehetnek: autizmus, hadarás, Parkinson-kór, esszenciális tremor, (a legelterjedtebb remegés zavar, melyet mozgási és testtartási remegés jellemez palilaia (szavak és kifejezések ismétlése kis késéssel), görcsös diszfónia, szelektív mutizmus, szociális szorongás. Fejlődési A dadogás általában egy fejlődési zavar, ami kora gyermekkorban kezdődik és az érintett gyermekek 20%-a még felnőtt korában is dadog.Az átlagos megjelenési időszak 30 hónapos kor körül jellemző.Habár a tünetek változatosak, a korai dadogásra jellemző a szó vagy szótagismétlés, miközben a másodlagos jellemzők, mint például a feszültség, az elkerülés vagy menekülő viselkedés hiányoznak. A gyermekek nagy része tudatában van a beszédükben megjelenő szüneteknek.A fiatalabb dadogóknál a megszakítottság epizodikus is lehet, valamint a dadogó periódusok után olyan szakaszok jönnek, amikor viszonylag csökken a diszfluencia. Annak ellenére, hogy a felépülés százalékos aránya igen magas a korai életszakaszban, az idő múlásával a dadogóknál előfordul, hogy a könnyed, nyugodt ismétlések sokkal feszesebb és erőteljesebb dadogást eredményeznek, beleértve az akadályokat és a megnyúlásokat egyaránt. Akad olyan, aki azt feltételezi, hogy a szülői reakció befolyásolhatja a krónikus dadogás fejlődését. A gyermek és a szülő verbális és nonverbális kommunikációja változhat, ahogy a gyermek idővel észreveszi a különbséget, ahogy a szülő igyekszik figyelmem kívül hagyni a gyermek diszfluenciáit. Illetve, az olyan tanácsok, hogy „lassíts le”, „vegyél egy mély levegőt”, „mondd még egyszer”, stb. növelhetik a gyermekben a szorongást és a félelmet, ami még nagyobb nehézségeket okoz a beszédben és a „dadogás körforgásában”, még több a félelem, a szorongás és nagyobbak az elvárások. Az idő múlásával jelentkezhetnek a másodlagos tünetek, mint a menekülő magatartás, a pislogás és az ajkak mozgatása, amiket azért használnak mert félnek és szeretnének elkerülni bizonyos hangokat, szavakat, embereket vagy beszédhelyzeteket. Sokan teljes tudatában vannak az akadályozottságuknak, ezért elkezdik magukat dadogónak titulálni. Ezzel növekszik a frusztráció, a feszengés/zavar és a szégyen.Más, ritkább dadogási mintázatok fejlődése is leírt, beleértve a minden próbálkozás ellenére is hirtelen fellépő beszédképtelenséget.A gyermek képtelen kiejteni a mondat első hangját és magas szintű tudatosságot és frusztrációt mutat. Másik variáció, amikor gyakori szavaknál, kifejezéseknél ismétel és nem tartalmazza a másodlagos tüneteknek a megjelenését. A dadogás eredeztethető a fejlődésből. Számos kisgyermek és kisiskolás elkezd dadogni, amikor beszélni tanul, de a szülői aggodalom ellenére, a legtöbb gyermek kinövi ezt és idősebb korára folyamatos lesz a beszéde. Mivel ezeknek a gyermekeknek a nagy része nem dadog felnőtt korára, így ez a beszédfejlődés normál állomása, amit általában nonfluens beszédnek vagy élettani dadogásnak hívnak. Amikor a gyerekek beszélni tanulnak, előfordul, hogy megismételnek bizonyos hangokat, megbotlanak vagy rosszul ejtenek egy szót, hezitálnak szavak között, hangokat egymással helyettesítik és képtelenek bizonyos hangokat kiejteni. Az olyan gyermekek, akiknél ez a normál diszfluencia áll fönn, általában röviden ismételnek bizonyos hangokat, szótagokat vagy rövid szavakat, azonban a dadogás könnyen fluktuál, amikor a gyermek izgatott, feszült vagy nagyon kimerült. A dadogásnak lehet neuropszichológiai háttere is. A neurogén eredetű dadogás a beszédfolyamatossági zavar egy olyan formája, amikor az egyénnek nehézségei vannak a normál, gördülékeny beszéd létrehozásában. A beszédfolyamatossági zavarral rendelkezőknek lehet töredezett vagy akadozó a beszéde, gyakori megszakításokkal, valamint nehezen ejt szavakat, de erőfeszítés vagy szenvedés nélkül. A neurogén eredetű dadogás akkor lép föl, amikor valamilyen sérülés vagy betegség éri a központi idegrendszert. Olyan sérülések, amik érintik a gerincoszlopot, a kérget, a kéreg alatti területeket, a kisagyat és még az idegi pályák régióit is. Szerzett dadogás Ritkábban fordul elő, hogy valaki felnőtt korban kezd el dadogni valamilyen neurológiai sérülés következtében, mint pl.: fejsérülés, tumor, stroke vagy droghasználat miatt. A dadogásnak eltérő jellemzői vannak a fejlődéses fajtától, általában a szavak részeit, hangokat ismétel és kapcsolódhat a szorongás és a másodlagos tünetek hiányához. Az olyan technikák, mint pl a megváltoztatott hallási visszajelzés, amely csökkentheti a diszfluenciát a fejlődés eredetű dadogásnál, azok nem használnak a szerzett típusnál. A pszichogenetikus dadogás traumatikus élményből is eredhet, mint például bánat, egy párkapcsolat vége vagy egy tényleges fizikai traumára adott válasz. A tünetek homogének: a dadogás hirtelen jelenik meg és köthető valamilyen jelentős eseményhez, állandó és a különböző beszédhelyzetek nem befolyásolják, jellemző az aggodalom és az alacsony tudatosság a beszélő részéről. Kezelése A kezelés megkezdése előtt, szükség van egy kiértékelésre, mivel a dadogás diagnosztizálásához egy logopédus képességeire van szükség. Bár a dadogásra nincs egységes gyógymód, számos kezelés létezik, mely segít az illetőnek abban, hogy beszédét jobban tudja irányítani. Az elérhető kezelések közül sok a tanulási stratégiákra fókuszál, hogy csökkentse a dadogást a beszéd sebességének csökkentésével, a légzésszabályozással, illetve fokozatos fejlesztéssel, az egyszótagú válaszoktól a hosszabb szavakig és végül a még összetettebb mondatokig. Továbbá, számos dadogás terápia segít a szorongás kezelésében. Ezt a kezelési módot átfogó megközelítésnek nevezik, melynek lényege, hogy a kezelést arra irányítják, hogy a beszélő kommunikációhoz való hozzáállása javuljon, és hogy a lehető legkisebb legyen a beszélő életére az a hatás, melyet a dadogása okoz. A beszédterápia, kortól függetlenül bármely dadogó ember számára előnyös és eredményes. A logopédusok arra tanítják a dadogókat, hogy irányítsák és megfigyeljék a beszédük ritmusát. Továbbá, azt is megtanulhatják, hogy hogyan mondjanak ki szavakat sokkal lassabban és kevésbé erőteljes módon. Azt is megtanulhatják, hogy hogyan figyeljék és irányítsák a légzésüket. Amikor a beszéd sebességének irányítását gyakorolják, gyakran azzal kezdik, hogy sima folyékony beszédet gyakorolnak, sokkal lassabban a megszokott beszédnél, rövid kifejezéseket és mondatokat használva. Idővel megtanulnak egyszerű beszédet képezni gyorsabb ritmusban, hosszabb mondatokkal, és nagyobb kihívást jelentő szituációkban, amíg a beszédük folyékonynak és természetesnek nem hat. A kutatók szerint, a gyermekkorban kezelt dadogásnál 3 havonta ajánlott ellenőrizni a kezelési módszert, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a kiválasztott kezelés a leghatékonyabb. A visszaesés elkerülése érdekében fontos a kezelés befejezése utáni utánkövetés, a szintentartás. Külföldi terápiák A dadogás kezelésében alkalmazott módszerek nagyon változatosak. A külföldi terápiák közül általában a poszthipnotikus szuggesztió és a relaxáció eszközeit használják a terápián belül. Ez előbbi segítségével kialakul a dadogó személy önszuggesztiója. Ennek következtében csökken a beszédtől való félelem. A másik széles körben alkalmazott módszer a relaxáció, ami segít a görcsös mozgások leküzdésében. Gördülékenység formáló terápia A gördülékenység formáló terápia vagy másnéven „beszélj folyékonyabban”, „elnyújtott beszéd”, összefüggő beszéd”, úgy képzi a dadogókat, hogy megtanítja nekik, a légzésük, a hangképzésük, s az artikulációjuk irányítását (ajkak, állkapocs és nyelv). Ez az operáns kondicionálás technikákon alapszik. A dadogók megtanulják lelassítani a beszédritmusukat, azzal, hogy elnyújtják a magán,- és mássalhangzókat, illetve egyéb megakadásjelenségeket csökkentő technikákat használnak, mint pl.: folyamatos légáramlás és a puha beszédérintkezés. Ez a folyamat nagyon lassú, monoton, de folyékony beszédet eredményez és csak beszédklinikákon alkalmazzák. Miután a dadogó elsajátítja ezeket a képességeket, a beszéd ritmusa és intonációja, nagyságrendekkel fejlődik. Ez a természetesnek ható folyékony beszéd lesz átvíve a mindennapos életre a beszédklinikáról, de a természetesség hiánya a kezelés végén, még mindig gyakori kritika tárgya. A gördülékenység formáló megközelítéseket gyakran csoportterápiás keretek között tanítják, amik két- három hétig is eltarthatnak, de a CAMPERDOWN módszer, amely sokkal rövidebb időt vesz igénybe is eredményesnek minősül. Modifikációs terápia A korábbi dadogásterápiák elsődleges célja a konkrét beszédzavar tüneteinek a megszüntetése volt. Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban kidolgozott IOWA-módszer nagy hangsúlyt fektetett a dadogás elfogadására. Elve az volt, hogy a dadogók szabadon tudjanak beszélni a kommunikációs zavarukról, ezáltal csökken a bennük lévő félelem, szorongás. A logikája ennek az, hogy a félelem és a szorongás fokozott dadogást okoz, így az enyhébb dadogás, az alacsonyabb félelemszint és elkerülés által a dadogás csökkenni fog. A legszélesebb körben ismert megközelítést Charles Van Riper tette közzé 1973- ban, ami a záró modifikációs technika néven ismert. Ennek ellenére a pácienstől függően a terápia hatástalan is lehet. Technikai eszközök alkalmazása a dadogás terápiájában Késleltetett hallási visszacsatolás (KHV) Hallási visszacsatolás megváltozott frekvencián Maszkolásos (zavaró) hallási visszacsatolás A megváltozott auditív visszacsatolás/ visszajelzés, ami által a dadogók másképp hallják vissza a hangjukat, már 50 éve használatos a dadogás kezelésére. A hangos visszacsatolás hatása előidézhető azáltal, hogy kórusban beszél egy másik személlyel, a dadogó személy hangjának beszéd közbeni kizárásával, a dadogó hangjának késleltetésével (késleltetett hangos visszacsatolás) vagy a visszacsatolás frekvenciájának módosításával (módosított frekvenciájú visszacsatolás). Ezeknek a technikáknak a tanulmányozása megosztó eredményekkel járt, míg egyes dadogóknál jelentős dadogás csökkenést eredményezett, másoknál csak nagyon keveset vagy egyáltalán semmit. Egy 2006- os felülvizsgálat során a dadogást fejlesztő kezelések közül egyik módosított hangos visszacsatolásos kezelés sem érte el a minőségi kritériumokat, mint pl.: a kontroll csoport jelenléte. Magyar terápiás módszerek Magyarországon is több terápiás módszer létezik. Intenzív terápia Az intenzív terápia Vinczéné Bíró Etelka nevéhez fűződik. A terápia szükségességét, a súlyos dadogó gyermekek gyakori kezelése hívta elő. A foglalkozások hetente négy alkalommal ambuláns (bejáró) keretek között zajlanak. A terápiás alkalmak gyakorisága nagyon megterhelő lehet a családok számára. A terápia ezért csak egy évig tart. A kezelés csoportban zajlik. Az intenzív terápia optimális időszaka 5-6 éves kor. A terápia célja összetett: nemcsak a beszédtünetre irányul, hanem a mozgás, ritmusfejlesztésen keresztül az általános beszédfejlesztéssel próbálja segíteni a gyerekeket. A terápia részét képezi a pszichés befolyásolás, ami beszédfélelem enyhítését, az önbizalom növelését jelenti. A terápia a szülők együttműködésével teljes. Terápiás játék dadogókkal (Klaniczay Sára) Főként óvodáskorú gyermekek terápiája, ahol a gyermek szavak helyett a játékon keresztül mondja el élményeit, vágyait, traumáit, gondolatait, érzéseit, félelmeit. A játék alatt előtérbe kerülő témák alapján lehet megérteni a tüneteket létrehozó összefüggéseket. Ezeket az összefüggéseket az életkornak megfelelő szinten a gyermek számára tudatosítani kell, ezáltal a tünetek csökkennek. A terápián továbbá az Én fejlődés támogatása a cél. Művészeti terápia (Balás Eszter) Balás Eszter módszere, mely a Kokas Klára által kidolgozott, Kodály-koncepción alapuló módszer. A komplex művészeti terápia a művészeti élmény katartikus hatása révén a személyiségben idéz elő változásokat, segítségével a dadogó gyermek beszédfélelme leküzdhető. A művészet önkifejezés, egyfajta kommunikáció, amely lehetővé teszi, hogy a dadogó ne a beszéd útján fejezze ki belső érzéseit, gondolatait. A komplex művészeti terápia az ének-zene, mozgás és ábrázolás hármas egységéből áll. Hipnorelaxáció (Szentmiklóssy Margit) A módszer elmélete szerint a dadogást kiváltó traumák, konfliktusok kizáródnak a tudatból, elfojtódnak. Ezeket a kiváltó tényezőket hipnorelaxációban sikerül felszínre hozni és reagálni rá. Komplex kezelés (Vékássy László) A kezelés azért komplex, mert orvosi, pszichológiai és logopédiai eljárásokat is tartalmaz. Nyolc éves kortól lehet alkalmazni. Két részből áll: vizsgálati és terápiás részből. Az orvosi és pszichológiai vizsgálat alapján készül el a dadogó diagnózisa, amelyre a terápia épül. Rituális terápia (RIT) A rituális terápia olyan mozgásos csoportmódszer, amelyben a résztvevők megjelenítik és eljátsszák az őket foglalkoztató problémákat. A rituális terápia gyermekeváltozatát Lajos Péter és Rudas Zsuzsanna hozta létre. Soha többé dadogás terápia Dr. Martin F. Schwartz terápiájának neve a „Soha többé dadogás”, melynek lényege a passzív levegőkiengedés technikája. A módszert úgy kell elképzelnünk, mint egy sportot, amit kellő elszántsággal, kitartással és gyakori rendszerességgel kell űznünk, ahhoz, hogy sikert érjünk el, illetve itt nem a nagy izmaink dolgoznak, hanem sokkal kisebb izmaink végeznek nagyon finom mozgásokat. A terápiát végigcsinálók 90%-ának javult a beszéde a hónapok során. Győzd le a dadogásod! Ez a honlap egy online tanfolyamot ajánl a dadogó személyeknek, ahol tíz könyvön keresztül foglalkozhatnak a beszédzavarukkal. A kapott anyagok számos témát dolgoznak fel többek között azt, hogy mi a folyékony beszéd elérésének a titka, a beszédfélelem és a beszéd szabadsága. Gyógyszerek Az Amerikai Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) egyetlen gyógyszert sem engedélyezett a dadogás közvetlen kezelésére, mivel hosszútávon súlyos mellékhatásokat okozhat. Azonban a gyógyszerészeti ágensek hatékonysága, mint pl.: a benzodiazepinek, az antikonvulzív szerek, az antidepresszánsok, az antipszichotikumok, az antihipertenzív gyógyszerek és a dopamin antagonisták hatásosságát kimutatták mind gyermekek és felnőtteknél egyaránt.A gyógyszertani kezelések 2006- os kiértékelésében néhány gyógyszerpróba elméletileg megalapozottnak bizonyult. Ezek közül egyetlen egy hiba nélküli tanulmánymutatta ki, a dadogás gyakoriságának 5%-os csökkenését. Továbbá potenciális mellékhatásokként megjelenteka súlygyarapodás, a szexuális rendellenességek és a nagy esélyű vérnyomásnövekedés. Egyetlen egy új gyógyszer volt a dadogással kapcsolatban tanulmányozva, a pagoklon, amely könnyedén viselhető mellékhatásokkal járt, mint pl.: fejfájás és a fáradtság. Támogatás A meglévő viselkedési, protetikai és gyógyászati kezelésekkel, amelyek korlátozott mértében enyhítik a dadogás tüneteit, a támogató csoportok és az önsegítő mozgalmak továbbra is népszerűséget és támogatást élveznek a szakemberek és a dadogók által egyaránt. Az önsegítő csoportok egy fórumot és támogatást kínálnak a dadogóknak, olyanoktól akik hasonló kihívásokkal kell, hogy szembenézzenek. Budapesti önsegítő csoport a Démoszthenész Egyesületen belül, DÖCÖGŐK néven érhető el. Ez egy olyan beszédhibások által létrehozott közösség, ahol szívesen fogadnak minden érdeklődő személyt. Az önsegítő csoportok egyik legalapvetőbb tanítása, hogy mivel nem létezik gyógymód, az élet minősége csak úgy javítható ha hosszabb ideig nem gondolunk a dadogásra. A pszichoanalízis is sikeresnek mondható a dadogás kezelésében.A hipnoterápia is újonnan felfedezett alternatíva. A támogató csoportok pedig tovább hangsúlyozzák azt a tényt, miszerint a dadogás nem egy fizikai korlátoltság, hanem egy pszichológiai. Pszichológiai megközelítés Pszichoterápiát és kognitív viselkedésterápiát is alkalmaznak a dadogás kezelésére. Létezik egy szociológiai megközelítés is, amely azt vizsgálja, hogy a szociális csoportok hogyan tartják fent a dadogást szociális normákon keresztül. A diafragmás/rekeszizom légzés Több kezelési kezdeményezés, mint pl.: McGuire módszerés a Tengeri Csillag (Starfish) projekt támogatja a diafragmás/hasi légzés alkalmazását, mint módszert, mellyel a dadogás irányíthatóvá válik. Prognózis Az óvodások között a felépülési prognózis jónak mondható. A kutatások alapján, a dadogó óvodások 65%-ánál spontán megszűnik a dadogás az első két évbenilletve 74%-nál a korai kamaszkorra. A lányok esetében különösen nagy valószínűséggel szűnhet meg spontán a dadogás. Másoknál a korai beavatkozás is hatékony abban, hogy a gyermek leküzdje a megakadásokat. Amikor a dadogás megalapozottá válik, illetve a gyermek a másodlagos viselkedéseket is mutat, a prognózissal óvatosabban kell bánnicsak a gyerekek 18%-ánál szűnik meg spontán a dadogás 5 év alatt. Ennek ellenére, a kisgyerekek kezelése, kevés nyomát hagyja a dadogásnak. A felnőtt dadogóknál nincs ismert gyógymód, de részleges javulást vagy teljes javulást képesek elérni a beavatkozások. A dadogók megtanulnak kevésbé gyakran dadogni, míg másoknál egyáltalán nem mutat eredményt a kezelés. A beszédzavarral járó érzelmi következmények elsősorban az állapottól függő szorongás által kapcsolódnak a beszédzavarhoz. Mindenesetre, ez tipikusan olyan szociális helyzetekre korlátozódik, amelyek beszédet igényelnek, amely nem egy szorongásos vonás, és a szorongás nem marad fenn, ha a dadogás spontán mérséklődik. A kutatások, amelyek a dadogás és az általános szorongásos állapot, személyiségprofil, traumatörténet és az alacsony IQ közti korrelációt keresték, nem tudtak empirikus alapot adni ezeknek a feltételezéseknek. Epidemiológia 5% körül van azoknak a személyeknek a megjelenési aránya, akik az egész életükben dadogtak vagy az életük során legalább egyszer dadogók voltak, és általában a férfiak kétszer-ötször gyakrabban érintettek, mint a nők. Azonban még nincs elég információ a hátrányos nemi arányok kiváltó okairól. A legtöbb dadogás kora gyermekkorban kezdődik és az e téren végzett kutatások szerint az 5 éves kor alatti gyerekeknek a 2,5%-a dadog. Ahogy a kezdő dadogó gyerekeknél tapasztalható, ekkor még egyenlő arányban dadognak a fiúk és a lányok. Azonban a nemek közötti különbség növekedést mutat a gyermekek korának előrehaladtával: az óvodáskor végén a dadogó fiúk 2:1-hez arányban nagyobb létszámban vannak, mint a lányok. Ez az arány első osztályban 3:1-re nő, majd 5:1-re az ötödik osztályig, mivelhogy ez idő alatt a lányok magasabb gyógyulási rációval rendelkeznek. A korai gyógyulás magas (hozzávetőleg 65-75%) aránya miatt a dadogás teljes lakosságra nézett gyakoriságát hozzávetőlegesen 1%-ra becsülik. A dadogás gyakoriságát vizsgáló, kultúrákon átívelő tanulmányok nagy számban voltak jelen a XX. század elején és közepén, különösen Wendell Johnson munkásságának hatására, aki azt állította, hogy a dadogás kialakulása összefügg a kulturális elvárásokkal és a szorongó szülők kisgyermekeikre gyakorolt nyomásával. Johnson azt feltételezte, hogy vannak kultúrák, ahol a dadogás nincs jelen, sőt maga a „dadogás” szó sem létezik (például az amerikai indiánok egyes törzsei között). Későbbi kutatások már azt találták, hogy Johnson állításai nem voltak tényekkel alátámasztva, épp ezért a dadogással kapcsolatos kutatásokban a kulturális tényezők befolyását kizárták. Általánosan elfogadott tény a kortárs tudósok körében, hogy a dadogás minden kultúrában és fajban jelen van, bár a tényleges előfordulási arányokkal kapcsolatos vélemények eltérnek. Egyesek úgy vélik, hogy a dadogás minden kultúrában és fajban hasonló arányban fordul elő és a teljes földi lakosság 1%-át (és a kisgyermekeknek körülbelül az 5%-át) érinti. Egy amerikai kutatás szerint nincs faji vagy etnikai különbség a dadogás előfordulásának tekintetében az óvodáskorúak között. Ugyanakkor, léteznek olyan kultúraközi tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy a kultúrák közötti eltérés létezik. Például a gyakorisági vizsgálatok összegzésével E. Cooper és C. Cooper a következőt állapította meg: „A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a beszédfolyamatosság zavarainak gyakorisága a világ kultúrái között eltér, és bizonyos jelek szerint a beszédfolyamatosság zavarai közül a dadogás gyakrabban fordul elő a fekete lakosság körében, mint a fehér vagy az ázsiai populáció között” (Cooper & Cooper, 1993:197). Mark Onslow a „Dadogás és kezelése: Tizenegy előadás” c. tanulmányában megjegyezte, hogy „egy, a közelmúltban végzett, sok résztvevős (N=119,367) tanulmány meggyőzően számolt be arról, hogy az afroamerikai lakosság körében több dadogó van jelen, mint más amerikai lakosság esetében. Hogy miért lehet ez így, azt nehéz megmagyarázni.” A világ különböző régióiban végzett vizsgálatok nem egyenlő arányban képviselik magukat. A legtöbb kutatást Európában és Észak-Amerikában végezték, ahol a szakértők egyet értenek abban, hogy a teljes lakosságot tekintve a dadogás gyakorisága 1% (Bloodtein, 1995. A Handbook on Stuttering). Az afrikai lakosság körében, különösen Nyugat-Afrikában a legmagasabb a dadogás előfordulási gyakorisága a világon – egyes lakosság esetében a kutatott eredmények elérik az 5%-ot, 6%-ot, sőt akár 9% feletti átlagot is. A világ számos régióiban nincs elegendő kutatás az előfordulás vizsgálatához, sőt, egyes területeken nincs is semmiféle kutatás (például Kínában). Néhányan úgy tartják, hogy ez utóbbinak az oka az, hogy alapvetően alacsonyabb a dadogás előfordulási aránya a kínai lakosság körében. Történet A dadogás okozta szokatlan hangzás és a hozzá tartozó magatartás, valamint az ehhez való hozzáállás miatt a dadogást régóta övezi tudományos érdeklődés, de a diszkrimináció és nevetség tárgya is egyben. A dadogó emberek jelenléte évszázadokig visszavezethető, akár egészen Démoszthenészig, aki a szájába kavicsokat tett, hogy kontrollálni tudja beszédhibáját. A Talmud-féle bibliaértelmezés szerint, Mózes is dadogó volt, aki a szájába helyezett égő szén miatt „lassan és tétován beszélt” (Exodus 4, v.10). Galénosz testnedvi elmélete évszázadokon át hatással volt a középkori Európára. Az elmélet a dadogást a négy testnedv – sárga epe, vér, fekete epe és nyálka – kiegyensúlyozatlanságának tulajdonította. Hieronymus Mercurialis, olasz nyelvész és orvos a XVI. században írta le a testnedv-egyensúlyhiány orvoslására szolgáló módszereit, amely betegségnek a tünetei közé tartozott az étrend megváltozása, a csökkent libidó (csak férfiaknál) és hányás. Abból a hitből kiindulva, hogy a félelem súlyosbítja a dadogást, különféle technikákat javasolt annak leküzdésére. A testnedvek manipulálását egészen a XVIII. századig a legnépszerűbb kezelési módszerként tartották számon. Részben testi fogyatékossága, részben a feltételezett értelmi fogyatékossága mellé társuló dadogása miatt, Claudius római császárt kezdetben elzárták a publikum elől, és kirekesztették hivatásából is. A XVIII. és XIX. századi Európában a dadogás kezelésére sebészeti beavatkozásokat ajánlottak, beleértve a nyelv ollóval történő levágását, a nyelv hátsó részén található nyelvfék eltávolítását és az idegek vagy a nyak- és ajakizmok elvágását. Mások az uvula rövidítését javasolták vagy a mandulák eltávolítását. Végül mindegyik próbálkozással felhagytak a halálos elvérzések és a dadogás elmulasztásának sikertelensége miatt. Kevésbé drasztikus módszert használt Jean Marc Gaspard Itard, aki kis villás aranytányérokat helyeztetett a nyelv alá, hogy így segítse a „gyenge” izmokat. Olasz patológus, Giovanni Morgagni a dadogást a nyelvcsont eltérésének tulajdonította, e következtetését boncoláson keresztül vonta le. Boldog St. Galleni Notker (c. 840–912), más néven Notker Balbulus („Dadogós Notker) szembeszállt a dadogásával, akit az életrajzírója következőképp jellemezte: „testileg gyenge, de az elméje nem, dadogó nyelvű, de az értelme nem, merészen törtet az Isteni dolgok felé”. VI. György brit király, aki szintén dadogott, éveken át járt beszédterápiára. A terápia az ausztrál Lionel Logue mellett volt a legsikeresebb. Ezzel foglalkozott az Oscar-díjas A király beszéde (2010) című film, amiben Colin Firth játszotta VI. Györgyöt. A film eredeti forgatókönyvét David Seidler írta, aki gyerekként szintén dadogott, egészen 16 éves koráig. Szinén figyelemre méltó Winston Churchill brit miniszterelnök esete. Bár Churchill azt állította, talán nem feltétlenül önmaga megcáfolására, hogy „néha az enyhe és nem kellemetlen dadogás vagy beszédbeli megakadás egyfajta segítséget nyújt a közönség figyelmének bebiztosítására”. Azonban akik ismerték Churchill-t és nyilatkoztak a dadogásáról, úgy tartották, hogy valójában jelentős probléma volt a számára. A titkára, Phyllis Moir az 1914-es könyvében, a „Winston Churchull magántitkára voltam”-ban azt írta, hogy „Winston Churchill a dadogásával született és nőtt fel”. Egy esetet meg is nevezett: „It’s s s s simply s s splendid” dadogta, ahogy mindig, amikor izgatott volt.” Louis J. Alber, aki segített az amerikai előadássorozatot megszervezni, a The American Mercury 55. számában azt írta, hogy „Churchill igyekezett kifejezni az érzéseit, de a dadogása torkon ragadta és az arca ellilult” valamint „dadogással született és pöszeséggel, mindkettőt a szájpadlásának a hibája nagymértékben befolyásolta, Churchill a kezdettől fogva gátolt volt a nyilvános beszédében. Az emberi kitartás jele az, hogy a döbbenetes hátránya ellenére is korunk egyik legnagyobb szónokává vált.” Évszázadokon át használtak különféle „gyógymódokat”, mint például a rendszeres vízivás egy csigaházból az egyén élete végéig, „arcon csapni a dadogót, amikor felhős az idő”, vagy a nyelv mint izom erősítése, és más, különböző gyógynövények. A múlt emberei szintén feljegyeztek elméleteket a dadogás okával kapcsolatban, amik azonban ma már nem használatosak. Az akkor feltételezett okok közé tartozott a csecsemő túl sokszor történő csiklandozása, a nem megfelelő szoptatás, a csecsemő tükörbe nézése, a csecsemő hajának levágása az első szava előtt, túl kicsi nyelv, de hitték még az „ördög munkájának” is a dadogást. Néhány dadogó, akik a fogyatékosügyi mozgalmakban is részt vesznek, már elkezdték megragadni a dadogó hangjukat, mint az identitásuk fontos részét. 2015 júliusában, az Egyesült Királyság Védelmi minisztériuma bejelentette, hogy elindítja a Dadogás Védelmi Hálózatát, hogy támogassa és pártfogolja azon brit katonai személyeket és köztisztviselőket, akik dadognak és ezáltal felhívják a figyelmet a dadogásra. Társadalom és kultúra Bilingvális dadogás Identitásbeli azonosulás A kétnyelvűek azok az emberek, akik születésük és egész gyerekkoruk óta több, mint egy nyelven képesek kommunikálni. Tekintve, hogy a nyelv és a kultúra viszonylag változó tényezőknek számítanak a beszédértés és beszéd létrehozásában, érthető, hogy a kétnyelvűség fontos befolyásoló tényező lehet beszéd folyamatosságára. Számos mód van a dadogás felfedezésére a kétnyelvű gyerekek körében, többek között a következők: A gyermek keveri a szókincset (kódkeverés) mindkét nyelvből egy mondaton belül. Ez egy normális folyamat, amely segít a gyermeknek a gyengébb nyelvben használt készségeinek fejlesztésében, de átmeneti folyamatosságbeli zavart idézhet elő. A gyermek nehezen találja a megfelelő szavakat, hogy kifejezze gondolatait, ami a beszéd normális folyamatában zavart okozhat. A gyermeknek nehezen hoz létre grammatikailag komplex mondatokat egy vagy minkét nyelven a kortársaihoz képest. Emellett a gyermek grammatikai hibákat is véthet. A nyelvtudás fejlődése minkét nyelv esetében fokozatos lehet, ezért a fejlődés a két nyelv között okozhat egyenlőtlenségeket. Azt is meg kell jegyezni, hogy a dadogás a használt nyelvektől függően eltérően jelenhet meg. Például, a nyelvek közötti morfológiai és más nyelvi különbségek miatt a beszédfolymatosság zavara másként jelenhet meg, nagyobb vagy kisebb problémaként, az egyéntől függően. Kutatás Sok kutatást végeznek jelenleg is a dadogás előfordulásáról a kétnyelvű lakosság esetében, valamint a különböző nyelvek között megjelent különbségekről. Például, egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azon kétnyelvű gyerekek között, akik angolul és egy másik nyelven beszélnek, nagyobb a dadogás kialakulásának kockázata, és kisebb a gyógyulás esélye, mint az egynyelvű gyerek körében. Egy másik tanulmány, bár módszertanilag gyenge, viszonylag megkülönböztethetelen részarányokat mutatott az egynyelvű és a kétnyelvű dadogók között. Az egymásnak ellentmondó adatok miatt, a kétnyelvűség és a dadogás közötti kapcsolatot rejtélyesnek nevezik, amely megmutatja a téma bonyolultságát, és további kutatásokra ösztönöz annak érdekében, hogy rendezzék az elméleteket a kétnyelvűség és a dadogás kapcsolatáról. Dadogás a popkultúrában A Dzsessz és Eurodance zenész, Scatman John egy dalát, a „Scatman (Ski Ba Bop Ba Dop Bop)” azért írta, hogy segítsen a dadogó gyerekeken, hogy leküzdjék az ezzel járó viszontagságaikat. A John Paul Larkin néven született Scatman szintén dadogott, és megnyerte az Amerikai Beszéd-Nyelv-Hallás Szövetségének (ASHA) Annie Glenn Díját a dadogó közösségnek adott kiváló szolgálatáért. A brit Nyitva éjjel-nappal (Open All Hours) című sit-comból ismert Arkwright karakter dadogott, és a sorozat humorának nagy része eköré épült. Reginald Barclay-t, egy visszatérő karaktert, a Star Trek franchise-ból, és Claudius császárt az Én, Claudius sorozatból úgy ábrázolták, hogy láthatóan szenvedtek a dadogástól, amiből próbáltak ugyan kigyógyulni. A Bolondos dallamokból ismert Cucu malac egy figyelemre méltó dadogó, a karakter jól ismert szólásában is dadog ("Th-th-th-that's all, folks!"). A karakter dadogása Joe Dougherty szinkronszínésztől származik. Dougherty dadogása miatt a felvételek hosszabb ideig tartottak, mint ami egyébként szükséges lett volna, ezért a Warner Bros. egy idő után Dougherty-t lecserélte Mel Blanc-ra, aki onnantól kezdve Cucu Malac hangja volt élete végéig. S.T.R.A.M.M. – A kém kutya rajzfilmsorozatban is van egy dadogó karakter, Keswick. Az 1996-os Legbelső félelem című filmben, Edward Norton játssza a félénk ministráns fiút, Aaron-t, aki szintén dadog, és megvádolják a befolyásos püspök meggyilkolásával. A 2003-ban megjelent Supernem dal, a "K-k-kétszer" is a dadogásról szól. A 2015-ös indiai film, Su.. Su... Sudhi Vathmeekam, Jayasurya főszereplésével egy valós személy életét mutatja be, aki legyőzi a dadogás okozta félelmeit. A 2016-os orosz filmben, az Állati csetepatéban láthatunk egy Skinny nevű, dadogó farkast. Lofat A lofat egy középkori kínzóeszköz feltételezett neve. A források kétféle eszközt említenek: egy karót és egy fából készült, háromoldalú, piramisszerű emelvényt, ami a Júdásszék, Júdásbölcső néven is ismert spanyol inkvizíciós eszközhöz hasonlít. A piramis csúcsára ültetett áldozatot a bokáihoz csomózott kötél segítségével húzták lefelé, míg a végbele szét nem repedt. A kínzás általában nem volt halálos kimenetelű, de gyakran maradandó sérülést okozott. A karóbahúzás szintén a végbélen keresztül történt és ebbe a megkínzott bele is halt. A név Az eszköz nevének eredete és jelentése nincs egyértelműen feltárva. A források lofat néven hivatkoznak rá, török eredetűnek említik, és állítólag innen származik a „lófasz a seggedbe”, azaz húzzanak karóba a törökök, illetve „Inog, mint bíró seggibe’ a lofat” vulgáris kifejezés. Azonban a lofat vagy lofathoz hasonló alakú és értelmű szó nem ismert a török nyelvben (a fasulye karóbabot jelent, a ’karó, cölöp’ pedig yığın, küme vagy istif), így nem kizárt, hogy ez csak városi legenda. Horace Walpole Horace Walpole (London, 1717. október 5. – London, 1797. március 2.) angol író, Robert Walpole államférfi fia. Élete Cambridge-ben tanult, és beutazta a kontinens nagy részét. Miután Angliába visszatért, beválasztották az alsóházba, apja halála után pedig a felsőházba jutott. De Walpole nem vett részt a törvényhozásban, és 1758-ban visszavonult Strawberry Hill nevű birtokára, amelyet középkori várrá alakított át és ahol könyvekből, műkincsekből és egyéb drágaságokból értékes gyűjteményt rendezett be. 1791-ben az Orford grófja címet örökölte. Sokféle munkáiból kiemelkedik a Catalogue of engravers who have been born or resided in England (1763) és Catalogue of the royal and noble authors of England, Scotland and Irland (1758) című írása. Kísértetregénye, a The castle of Otranto, amely 1764-ben jelent meg először, mintául egy egész regénysorozatnak. Az Aedes Wlapolianae (London, 1747) a houghtoni műkincsek kimutatását tartalmazza szakszerű összeállításban. A nagy értékű műkincseket később II. Katalin orosz császárnő vásárolta meg. Walpole igazi hírnévre leveleivel és memoárjaival tett szert. Levelei 1840-ben jelentek meg hat kötetben, kiegészítve az 1851-ben megjelent üzenetekkel, amelyeket William Mason költővel váltott. A levelek szellemessek, és a kort, valamint szereplőit érintő kíméletlen gúny hatja át. Memoárjai, amelyeket 1751-től írt, fontos adatokat tartalmaznak koráról, II. és részben III. György király uralkodásáról. Főbb munkái Some Anecdotes of Painting in England (1762) The Castle of Otranto (1764), magyarul: Az otrantói kastély , in: Kalandos históriák , Európa, 1974 The Mysterious Mother (1768) Historic Doubts on the Life and Reign of Richard III (1768) On Modern Gardening (1780) A Description of the Villa of Mr. Horace Walpole (1784) Hieroglyphic Tales (1785) Magyarul Az élet felé. Egy pompás fiú regénye . A Jeremiás ifjúsági kiadása ; Pantheon, Bp., 1930 Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Lofer Lofer település Ausztriában, Salzburg tartományban a Zell am See-i járásban található. Területe 55,63 km², lakosainak száma 1 951 fő, népsűrűsége pedig 35 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 626 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A település részei: Au (165 fő, 2011. október 31-én ) Faistau (57) Hallenstein (140) Lofer (1094) Mayrberg (43) Scheffsnoth (423) 10176 Gaiavettori A 10176 Gaiavettori (ideiglenes jelöléssel 1996 CW7) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. M. Tombelli és U. Munari fedezte fel 1996. február 14-én. Clemenceau osztály A Clemenceau osztály Franciaország flottájának első, második világháború utáni, teljesen önálló fejlesztésű repülőgép-hordozó osztálya, amelynek két hajóegysége 1961 és 2000 között, majd negyven éven át szolgált. Két hajó tartozik az osztályba: Clemenceau - 1961-től 1997-ig állt hadrendben. Miután nyugdíjazták, szétbontották, a zászlóshajó szerepét pedig a Charles de Gaulle vette át. Foch , a Clemenceau testvérhajója, jelenleg is hadrendben áll. 2000 -ben Brazília megvásárolta (repülők nélkül), majd felújítás után ma is (2011) hadrendben tartja NAe São Paulo néven. Oscar Alfredo Gálvez Oscar Alfredo Gálvez (Buenos Aires, 1913. augusztus 17. – Buenos Aires, 1989. december 16.) argentin autóversenyző. Pályafutása Több alkalommal is megnyerte a neves argentin túraautó-bajnokságot, a Turismo Carreterat. 1953-ban részt vett a Formula–1-es világbajnokság argentin versenyén. A futamot egy kör hátrányban a győztes Alberto Ascari mögött az ötödik helyen zárta. Bátyja, Juan Gálvez szintén sikeres autóversenyző volt. Buenos Airesben autóverseny-pályát neveztek el róluk, amely a Autódromo Juan y Oscar Gálvez nevet viseli. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Az élőhalottak éjszakája (film, 1968) Az élőhalottak éjszakája (Night of the Living Dead) egy 1968-as amerikai horrorfilm, amelyet George A. Romero rendezett. Ez a film mérföldkőnek számít a horrortörténelemben, hiszen ez volt az első zombis film. Az élőhalottak éjszakája Ben, Barbra és öt másik ember történetét mutatja be, akiket megtámadtak a zombik egy pennsylvaniai farmon. Most hőseinknek ki kell találniuk egy megoldást, hogyan győzzék le a gonosz teremtményeket. Az élőhalottak éjszakája egy kultuszfilm lett, és klasszikus alapműnek számít a filmtörténelemben. A siker hatására később remake-ek és folytatások is készültek. A film magyar bemutatója ismeretlen. Az 1990-es feldolgozás nem lett annyira népszerű. 2006-ban 3D-ben is feldolgozták az Élőhalottak éjszakája című mozgóképet. Xenophón (szobrász) Xenophón (Kr. e. 2. század) görög szobrász Pauszaniasz Periégétész tesz említést róla, márvány- és bronzszobrokat készített. Athénban nevezetes volt Zeuszt ábrázoló munkája.[forrás?] Művei nem maradtak fenn, római másolataik sem beazonosíthatóak. Oscar Calics Oscar Osvaldo Calics (Buenos Aires, 1939. november 18. –) argentin válogatott labdarúgó. Az argentin válogatott tagjaként részt vett az 1966-os világbajnokságon és az 1967-es Dél-amerikai bajnokságon. Sikerei, díjai Argentin bajnok (1): 1968 Metropolitano Kolumbiai bajnok (1): 1973 Solitude-ösztöndíj A Solitude-ösztöndíj a stuttgarti Akademie Schloss Solitude és a József Attila Kör 2005 őszén indult közös irodalmi csereprogramja, melynek keretében évente két-két, majd egy-egy fiatal művész utazik Magyarországról Németországba és a stuttgarti Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasai közül Magyarországra, hogy három-három hónapot töltsenek alkotói ösztöndíjjal Budapesten, illetve Stuttgartban. Létrejötte Az együttműködés egy 2004-es magyar–német minisztériumok közti konferenciát követően jött létre, a projektet a megállapodás értelmében a rendelkezésre álló források alapján egyenlő arányban támogatja a hazai kultúráért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (korábban Nemzeti Erőforrás Minisztérium) és Baden-Württemberg tartomány Tudományos-, Kutatási- és Művészeti Minisztériuma. A program keretében több közös rendezvényt tartott már a József Attila Kör a stuttgarti Magyar Kulturális Intézettel együttműködve, akikkel kölcsönösen fontos partnernek tekintik egymást. Célja A három hónapos külföldi tartózkodás a magyar szerzők számára a nemzetközi kapcsolatépítés fontos és ritka fóruma, tehát kiemelt szerepet játszik a magyar irodalom és kultúra külföldi megismertetésében. Az ösztöndíjasok rendszeresen részt vesznek a fogadó fél által szervezett felolvasásosokon, workshopokon, fesztiválokon, konferenciákon. Az Akademie Schloss Solitude-ben körülbelül harminc, nemzetközileg elismert, de még többnyire pályája elején járó művésszel élnek együtt, közelről nyernek bepillantást különböző országok művészeti és irodalmi életének működésébe, más területeken dolgozó kollégák munkamódszereibe. Az Akademie Schloss Solitude irodalmi sorozatában való megjelenési lehetőség belépő a német nyelvű könyvkiadás terepére. Ennek keretében olyan szerzők jelenhettek meg német nyelven, mint Térey János, Nagy Koppány Zsolt, Krusovszky Dénes és Gerevich András. A szintén három hónapra hozzánk érkező külföldi íróktól az itthoni irodalmi közeg kap lehetőséget egy másik irodalmi közeg megismerésére, tapasztalatcserére, és a vendégszerző is mélyebb képet kap a magyar irodalmi életről. Az ösztöndíjasoknak minden alkalommal külön rendezvényt szervez a József Attila Kör az érkezésüktől függően ősszel vagy télen, műveik magyar nyelvre történő átültetése során pedig fiatal műfordítókat foglalkoztatnak és indítanak el a pályán. Csak a 2010 óta eltelt időszakban három korábbi ösztöndíjas (a lengyel írőnő, Katarzyna Sowula, a kanadai Jonathan Garfinkel, valamint a német Franziska Gerstenberg) könyve jelent meg a József Attila Kör Világirodalmi Sorozatában, amelyeknek bemutatókat is szerveztek. Magyar ösztöndíjasok 2005 : Selyem Zsuzsa 2006 : Térey János 2006 : Harcos Bálint 2007 : Lanczkor Gábor 2008 : G. István László 2009 : Krusovszky Dénes 2009 : Nagy Koppány Zsolt 2010 : Tóth Krisztina 2010 : Csehy Zoltán 2011 : Nagy Ildikó Noémi 2012 : Gerevich András 2013 : Tóth Kinga 2014 : Nemes Z. Márió 2015 : Szőcs Petra Külföldi ösztöndíjasok 2005 : Margareth Obexer 2006 : Tilman Rammstedt, Anja Utler, Hans-Werner Klohe, Sumi Jang 2007 : Esi Edugyan, Sarnath Banerjee 2008 : Ulrike Syha, Kaiwan Mehta 2009 : Katarzyna Sowula, Jonathan Garfinkel 2010 : Franziska Gerstenberg 2011 : Mikolaj Lozinski 2011 : Lina Mounzer 2013 : Katharina Bendixen 2014 : Michelle Sterling Források és jegyzetek A Solitude-ösztöndíj a József Attila Kör honlapján Gamal Abden-Nasszer Gamal Abden-Nasszer (arabul: ���� ��� ������; tudományos átiratban Gamāl ʿAbd an-Nā�ir; magyarosan Gamál Abd en-Nászer) (Alexandria, 1918. január 15. – Kairó, 1970. szeptember 28.) Minden idők egyik legismertebb és egyik legkarizmatikusabb arab politikusa, Egyiptom második köztársasági elnöke. Az arab nacionalizmus egyik prominens képviselője az 1950-es és 60-as években. Saját, iszlámtól független, arab nacionalista ideológiája, a nasszerizmus jelentős hatást gyakorolt a Közel-Kelet modernkori történetére. Az el nem kötelezettek mozgalmának egyik fő szervezője. Nevéhez fűződik a mintegy 72 évig tartó brit katonai jelenlét teljes felszámolása Egyiptomban. Életrajza Nasszer köznépi családból származott, apja postatisztviselő, 6 fiú- és 1 leánytestvére volt. A gyermek Nasszer általános és középiskolás éveit családi okokból sok különböző városban és iskolában végezte, így megismerhette Egyiptom társadalmának legkülönbözőbb rétegeit. A kairói Királyi Katonai Akadémia elvégzése után Felső-Egyiptomban, majd Szudánban szolgál. 1943-tól a kairói katonai akadémia tanára. Egyiptom 1948-49-es első arab izraeli háborúban elszenvedett veresége hatására fiatal tiszttársaival létrehozta a Szabad Tisztek Bizottságát, majd 1952-ben Mohamed Nagib (angol írásmóddal Naguib) mellett vezetője volt a népfelkeléssel támogatott katonai puccsnak, amely során elűzték a népszerűtlen, gyenge kezű, Londonhoz hű I. Faruk királyt, lezárva a török eredetű Mohamed Ali dinasztia uralkodását Egyiptomban és Szudánban. Az Egyiptomi Köztársaságot 1953. június 18-án kiáltották ki. Első elnöke Mohamed Nagib volt, bár a valódi vezetés már ekkor is Nasszer kezében volt. Nagib lemondása (1954) után Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája vette át az elnöki hatalmat. Nasszer lelkesítő szónoklataival, karizmatikus egyéniségével hamarosan az arab nacionalizmus legfőbb szellemi atyja lett. Nasszer olyan arab nemzetről álmodott, amely nem a régi berögződések alapján szerveződik. Nem volt hajlandó egyezkedni a nyugati hatalmakkal, és nem kötött az országa számára előnytelen kompromisszumokat. A félelem legkisebb jele nélkül szállt szembe a régi gyarmatbirodalmakkal és új szövetségeseikkel. Nasszer igyekezett terjeszteni a forradalmi eszméket, és ezzel nem csak a szomszédos országokban okozott nyugtalanságot, hanem az európai hatalmak afrikai gyarmatain is. Az arab nép modern történetének egyik fordulópontjaként 1956-ban nyíltan szembeszállt a hagyományos gyarmatbirodalmakkal, és államosította a brit-francia magánkézben levő Szuezi-csatornát. A brit és francia politika érthető módon nem kedvelte Nasszert, a nyugat-európai sajtóorgánumok Mussolini-stílusú fasiszta diktátorként igyekeztek őt beállítani, akinek forradalmi politikája és öntörvényű személyisége a háború szélére sodorhatja a világot. Valójában Nasszer nem hódolt a fasizmus fajgyűlölő ideológiájának, s nem volt az európai értelemben vett kommunista eszme, a szovjet ideológia elkötelezettje sem. Nasszer 1954-re elérte, hogy a brit kormány kivonja az első világháború befejezése óta Szuezi-csatorna övezetében állomásozó csapatait, lezárva a mintegy 72 éves angol katonai jelenlétet. 1956-ban Nasszer kormánya államosította a Szuezi-csatornát, hogy annak bevételeiből teremtse elő Egyiptom korszerű fejlődésének alapjait. A pénzből akarták felépíteni a Níluson az Asszuáni-gátat és vízierőművet, e létesítményektől jelentős mezőgazdasági, ipari fejlődést reméltek. Vezetésével az egyiptomi nép birtokába vette a Szuezi-csatornát, mely 1956-ban a szuezi válság kirobbanásához vezetett. Nasszer céljai közt szerepelt az arabok közös államban, pánarab unióban való egyesítése. Támogatásával 1958–1961 között Egyiptom és Szíria rövid életű uniót alkotott Egyesült Arab Köztársaság néven. Az 50-es évek a nasszerizmus és az arabok dicsőséges időszakát jelentette. Nasszer kezdetben mind a nyugati hatalmaktól, mind a Szovjetuniótól független utat kívánt járni, az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítója volt. A szuezi válság alatt fokozódó ellentétbe került a NATO-tagállamokkal, miközben az ideológiailag el nem kötelezett mozgalmat támogatta. Később egyre szorosabb kapcsolatot épített ki a Szovjetunióval, amely Egyiptom fő hitelezőjévé és fegyverszállítójává vált. 1967-ben az ún. hatnapos háborúban az izraeli haderő súlyos vereséget mért Egyiptomra és Szíriára, megszállta a Sínai-félszigetet és a Golán-fennsíkot. Ez a vereség vetett véget Nasszer arab országokat egy szövetségbe olvasztó törekvéseinek. 1970-ben, 52 évesen Gamal Abden-Nasszer váratlanul, szívroham következtében halt meg. Kairói temetésén mintegy 5 milliós tömeg búcsúztatta. Halála után hű támogatója, Anvar Szadat vette át a helyét. Piazza del Plebiscito A Piazza del Plebiscito Nápoly legnagyobb tere. Az 1860-as népszavazás után kapta a nevét, amikor is eldöntötték Nápoly csatlakozását az Savoya-ház által létrehozott egyesült Olaszországhoz. Keleten a királyi palota határolja, nyugaton a San Francesco di Paola kiterjedt kolonádjaival. A 19. század elején Joachim Murat nápolyi király megbízásából épült Napóleon császár dicsőítésére. Miután Napóleon hatalmát megdöntötték, a Boubonok kerültek vissza a nápolyi trónra. I. Ferdinánd folytatta az építkezést. Ekkor fejezték be a templom építését is. Bergères Bergères település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 123 fő (2015). Bergères Bligny, Couvignon, Meurville és Urville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Montviron Montviron település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 351 fő (2015). Népesség A település népességének változása: Emánueltelep Emánueltelep (szerbül Шумарак / Šumarak, németül Schumarak) falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik. Fekvése Kevevárától 18 km-re északkeletre, a Delibláti-homokpuszta déli peremén fekszik. Rillo de Gallo Rillo de Gallo település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Lakosainak száma 46 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Ampilly-les-Bordes Ampilly-les-Bordes település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 83 fő (2015). Ampilly-les-Bordes Magny-Lambert, Quemigny-sur-Seine, Baigneux-les-Juifs és Jours-lès-Baigneux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: New York Mining EP(ES) Az EP Spanyolországban és Portugáliában jelent meg. Logan megye (Illinois) Logan megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Illinois államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Lincoln. Lakosainak száma 29 964 fő (2013. július 1.). Logan megye Tazewell, McLean, DeWitt, Macon, Sangamon, Menard és Mason megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Csehszlovák férfi jégkorong-válogatott A csehszlovák férfi jégkorong-válogatott Csehszlovákia 1992 utáni szétválásával megszűnt. Jogutóda a cseh válogatott, szlovák részről pedig egy új szlovák válogatott jött létre. Története A csehszlovák elődjének a bohémiai válogatottat tartják. Ezen csapat alapjain építették ki a csehszlovák jégkorong-válogatottat. A csehszlovák volt az első európai csapat, amely nagy világtornán érmet szerzett Kanada és az Egyesült Államok mögött. A csehszlovák jégkorong-válogatott 6 világbajnoki címének köszönhetően a világ negyedik legeredményesebb csapata. Bár olimpiát nem sikerült nyerniük, világszerte ismert csapattá vált. A Szovjetunió és Kanada volt a legnagyobb ellenfele, Európából pedig Svédország, akikel sokszor küzdöttek a második helyért világversenyeken. A csehszlovák válogatott 8 alkalommal játszhatott hazai közönség előtt és mind a nyolc alkalommal érmet szerzett, amiből 3 arany-, 1 ezüst- és 4 bronzérem volt. Csehszlovákia 1992 utáni szétválását követően a csehszlovák jégkorong-válogatott is szétesett, utódai cseh jégkorong-válogatott, amit az IIHF elismert Csehszlovákia utódjaként, így maradt az elit osztályban. Az új szlovák válogatottat azonban a C csoportos vb-be sorolták vissza. Eredmények 1920 és 1968 között a téli olimpia minősült az az évi világbajnokságnak is. Ezek az eredmények kétszer szerepelnek a listában. Világbajnokság 1920 – 3 Bronzérem 1924 – 6. hely 1928 – 7. hely 1930 – 6. hely 1931 – 5. hely 1932 – nem indult 1933 – 3 Bronzérem 1934 – 5. hely 1935 – 4. hely 1936 – 4. hely 1937 – 6. hely 1938 – 3 Bronzérem 1939 – 4. hely 1947 – 1 Aranyérem 1948 – 2 Ezüstérem 1949 – 1 Aranyérem 1950 – nem indult 1951 – nem indult 1952 – 4. hely 1953 – 4. hely 1954 – 4. hely 1955 – 3 Bronzérem 1956 – 5. hely 1957 – 3 Bronzérem 1958 – 4. hely 1959 – 3 Bronzérem 1960 – 4. hely 1961 – 2 Ezüstérem 1962 – nem indult 1963 – 3 Bronzérem 1964 – 3 Bronzérem 1965 – 2 Ezüstérem 1966 – 2 Ezüstérem 1967 – 4. hely 1968 – 2 Ezüstérem 1969 – 3 Bronzérem 1970 – 3 Bronzérem 1971 – 2 Ezüstérem 1972 – 1 Aranyérem 1973 – 3 Bronzérem 1974 – 2 Ezüstérem 1975 – 2 Ezüstérem 1976 – 1 Aranyérem 1977 – 1 Aranyérem 1978 – 2 Ezüstérem 1979 – 2 Ezüstérem 1981 – 3 Bronzérem 1982 – 2 Ezüstérem 1983 – 2 Ezüstérem 1985 – 1 Aranyérem 1986 – 5. hely 1987 – 3 Bronzérem 1989 – 3 Bronzérem 1990 – 3 Bronzérem 1991 – 6. hely 1992 – 3 Bronzérem Olimpiai játékok 1920 – 3 Bronz 1924 – 6. hely 1928 – 7. hely 1932 – nem indult 1936 – 4. hely 1948 – 2 Ezüst 1952 – 4. hely 1956 – 5. hely 1960 – 4. hely 1964 – 3 Bronz 1968 – 2 Ezüst 1972 – 3 Bronz 1976 – 2 Ezüst 1980 – 5. hely 1984 – 2 Ezüst 1988 – 6. hely 1992 – 3 Bronz Legendás játékosok Ladislav Troják Szlovákia Jaroslav Drobný Csehország Vladimír Dzurilla Szlovákia Jozef Golonka Szlovákia Dominik Hašek Csehország Ivan Hlinka Csehország Jiří Holeček Csehország Jan Hrdina Csehország František Kaberle, Sr. Csehország Karel Koželuh Csehország Igor Liba Szlovákia Vincent Lukáč Szlovákia Josef Maleček Csehország Vladimír Martinec Csehország Václav Nedomanský Csehország Milan Nový Csehország František Pospíšil Csehország Jaroslav Pouzar Csehország Vladimír Růžička Csehország Anton Šťastný Szlovákia Marián Šťastný Szlovákia Peter Šťastný Szlovákia Jan Suchý Csehország František Tikal Csehország Jaromír Jágr Csehország Tomáš Kaberle Csehország A csehszlovák jégkorong-válogatott szövetségi kapitányai 1946 - 1948 Matej Buckna (első hivatalos edző) 1949 - Antonín Vodička 1950 - 1951 Josef Herman 1951 - 1952 Jiří Tožička , Josef Herman 1952 - 1953 Josef Herman, Eduard Farda 1953 - 1956 Vladimír Bouzek 1956 - 1957 Vladimír Kostka, Bohumil Rejda 1957 - 1958 Bohumil Rejda 1958 - 1959 Vlastimil Sýkora 1959 - 1960 Eduard Farda, Ladislav Horský 1960 - 1962 Zdeněk Andršt, Vladimír Kostka 1962 - 1964 Jiří Anton 1964 - 1966 Vladimír Bouzek, Vladimír Kostka 1966 - 1967 Jaroslav Pitner 1967 - 1973 Vladimír Kostka, Jaroslav Pitner 1973 - 1979 Karel Gut, Ján Starší 1979 - 1980 Karel Gut, Luděk Bukač, Stanislav Neveselý 1980 - 1985 Luděk Bukač, Stanislav Neveselý 1985 - 1988 Ján Starší, František Pospíšil 1988 - 1990 Pavel Wohl, Stanislav Neveselý 1990 - 1991 Stanislav Neveselý, Josef Horešovský 1991 - 1993 Ivan Hlinka, Jaroslav Walter Vágner Love Vágner Love (született: Vágner Silva de Souza) (Rio de Janeiro, 1984. június 11. –) brazil labdarúgó, a török Beşiktaş játékosa. Pályafutása Klubszinten A Palmeirasban kezdte a pályafutását és a 2003-as szezonban nagy részt vállalt a brazil Série A-ba való feljutásban. 2004 nyarán a CSZKA Moszkva körülbelül 8 millió dollárért leigazolta. Szerződését követően egy évvel az a híresztelés jelent meg, hogy nem akar Moszkvában maradni, és a Corinthiansba igazol, végül ez nem történt meg. 2009-ben a Palmeiras, 2010-ben pedig a Flamengo együttesénél szerepelt kölcsönjátékosként. A 2005-ös UEFA-kupa-döntőben a Sporting ellen 3–1-re megnyert mérkőzésen gólt szerzett. Abban az idényben még orosz bajnok és orosz kupagyőztes lett. 2006-ban az orosz szuperkupa győzelmet ünnepelhetett csapatával. Abban az évben ismét bajnoki aranyat és orosz kupagyőzelmet szerzett. 2007-ben harmadik helyezettek lettek a bajnokságban, viszont megnyerték az orosz szuperkupát. 2008-ban újra elhódították az orosz kupát, a bajnokságban pedig ezüstérmes helyen végeztek. Abban az idényben első ízben megszerezte az orosz bajnokság gólkirályi címét, valamint második külföldiként megválasztották az év orosz labdarúgójának is. A 2008–2009-es UEFA-kupa csoportkörét követően a góllövőlistát nyolc góllal vezette, melyeket négy mérkőzésen szerzett. A gólkirályi címet végül meg is nyerte 10 mérkőzésen elért 11 találatával. 2016. augusztus 30-án kétéves szerződést kötött a török első osztályban érdekelt Alanyaspor csapatával. 2018. január 25-én a Beşiktaşhoz igazolt. A válogatottban Tagja volt a 2004-es Copa América-győztes brazil válogatott keretének. Abban az időben a brazil szövetségi kapitánytól, Carlos Alberto Parreirától kevés játéklehetőséget kapott, majd az új szövetségi kapitány, Carlos Dunga visszahívta a Seleçãoba csapattársaival, Daniel Carvalhóval és Dudu Cearensével együtt. A negyedik válogatottsága alkalmával Wales ellen megszerezte az első gólját a nemzeti csapatban. Sikerei, díjai Klubcsapattal CSZKA Moszkva : Orosz bajnok : 2005, 2006 Orosz bajnoki ezüstérmes : 2004, 2008 Orosz bajnoki bronzérmes : 2004, 2007 Orosz kupagyőztes : 2005, 2006, 2008 Orosz szuperkupa -győztes: 2006, 2007, 2009, 2013 UEFA-kupa -győztes: 2005 Válogatottal Copa América -győztes: 2004 , 2007 Egyéni Az év orosz labdarúgója : 2008 Orosz gólkirály: 2008 Brazil másodosztály gólkirálya: 2003 Az UEFA-kupa gólkirálya: 2009 2008-ban a sports.ru a Premjer-Liga legjobb külföldi labdarúgójának választotta meg. Rillé Rillé település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 312 fő (2015). Rillé Breil, Parçay-les-Pins, Channay-sur-Lathan, Continvoir, Gizeux és Hommes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jak–50 (1972) A Jak–50 (orosz írással: Як–50) szovjet műrepülőgép, melyet az 1970-es évek elején fejlesztettek ki a Jakovlev tervezőirodában. A gép a Jak–18PSZ továbbfejlesztett, modernizált változata. A gép számos nemzetközi műrepülő versenyen szerepelt jó eredménnyel. A Jak–50 kétszemélyes, alapszintű kiképzésre szolgáló változata a Jak–52. Története A Jak–18PSZ műrepülőgép alapján fejlesztették ki az 1970-es évek elején. A gép főkonstruktőre Vjacseszlav Kondratyjev volt. Megtartották a Jak–18PSZ aerodinamikai elrendezését és kialakítását, de a sárkányszerkezetet jelentősen átdolgozták. A Jak–18-tól eltérően az egész törzs fémépítésű félhéjszerkezet, csupán a kormányfelületek borítására használtak vásznat, továbbá az M–14-es csillagmotor nagyobb teljesítményű változatát építették be. Az első prototípus 1972-re készült el, majd elkezdődött a tesztelése. A nyilvánosság 1975-ben szerezhetett tudomást róla, amikor június 30-án a Novosztyi hírügynökség hírt adott a teszteléséről. A következő évben a szovjet válogatott már ezzel a géppel repült a kijevi műrepülő világbajnokságon. Sorozatgyártása 1973-tól 1986-ig folyt az arszenyjevi Progressz repülőgépgyárban. Ez idő alatt 312 darabot építettek. 1976–1983 között a szovjet műrepülő válogatott ezt a gépet használta. A gépet a Szovjetunión a DOSZAAF egyes repülőklubjai üzemeltették. A Szovjetunión kívül elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban (10 darab) és Bulgáriában (hét darab) használták, de Csehszlovákia és Lengyelország is használta, valamint néhány példányát Nyugatra is exportálták. 1982-től egyes példányait háromtollú Hoffmann légcsavarral szerelték fel. A gép gyenge pontja volt a szárnyfőtartó, amely a nagy igénybevétel hatására több gépnél károsodott. Ebből halálos baleset is előfordult. Később az üzemelő gépek főtartóit megerősítették. A szovjet műrepülő válogatott által használt gépeket az extrém igénybevétel miatt átlagosan 50 repült óra után selejtezték. A Jak–50-est a repülőkluboknál a Jak–55-ös és a Szu–26-os váltotta fel. Műszaki jellemzői Teljesen fémépítésű repülőgép. A szerkezeti elemei D1 és AK–6 jelzésű duralumíniumból készültek. A törzs félhéj szerkezetű. Szárnya a Jak–20-as szárnyának megerősített változata. A szárnyprofil Clark YH, a relatív szárnyvastagság a szárnytőben 14,5%, ez kifelé csökken, a szárnyvégen 9%. A gép orr-részében helyezték el a 355 LE maximális teljesítményű Vegyenyejev M–14P típusú, kilenchengeres, benzinüzemű csillagmotort, amely egy 2,4 m átmérőjű, V–530TA–D35 típusú, változtatható állásszögű légcsavart hajt. A motorburkolat egy alsó és egy felső fél hengerpalástból áll, amely leszerelhető. A burkolat elülső részén a sugárirányban elhelyezett 28 darab elfordítható lamellát tartalmazó zsalurendszer segítségével manuálisan szabályozható a motor hűtése. A gép 55 literes üzemanyagtartálya a törzs középső részén, a pilótafülke és a motor tűzfala között kapott helyet, míg a 20 literes kenőolaj-tartály a tűzfalon kívül, a motor mögött található. Műszaki adatai Geometriai méretek és tömegadatok Fesztáv: 9,5 m Hossz: 7,676 m Magasság: 3,16 m Szárnyfelület: 15 m² Üres tömeg: 780 kg Üzemanyag-mennyiség: 40 kg Olajmennyiség: 14 kg Maximális felszálló tömeg: 915 kg Motor Típus: Vegyenyejev M–14P kilenchengeres csillagmotor (egyes gépeken M–14PF, vagy M–14R) Száma: 1 db Teljesítménye: 265 kW (360 LE) Repülési jellemzők adatok Maximális sebesség: 420 km/h Utazósebesség: 320 km/h Leszálló sebesség: 110 km/h Átesési sebesség: 100 km/h Emelkedőképesség: 16 m/s Felszállási úthossz: 200 m Kigurulási úthossz: 250 m Maximális túlterhelés: -6g / +9g Hatótávolság: 390 km Silver Meteor A Silver Meteor egy vasúti járat az Amerikai Egyesült Államokban. Az Amtrak üzemelteti 1971 május 1. óta. 2010-ben összesen 352 286-an utaztak a járaton, naponta átlagosan 965 utasa volt. New York és Miami (Florida) között közlekedik, a 2235 kilométert 32 megállással teszi meg. A két város között napi egy pár járat közlekedik. Nagy Lajos (tanító, 1867–1929) Nagy Lajos (Perbete, 1867. január 20. – Nagykanizsa, 1929. július 13.) református tanító, lapszerkesztő. Élete Nagy Mihály és Nyirő Zsuzsanna fiaként született. Tanult Pozsonyban, majd a pápai református kollégiumban, ahol az algimnázium végeztével a tanítóképző intézetbe iratkozott be. Azonban szüleinek időközben történt elszegényedése miatt a képzőt el kellett hagynia és több évig segédtanítóskodott a komáromi református egyház területén: Csúzon, Deákiban, Madaron és Zsigárdon. 1890-ben tanítói oklevelét megszerezte, azután Csehibe (Komárom megye) a református iskolához választották meg rendes tanítónak, ahonnét a közoktatási minisztérium az 1896-ban Magyarrégen (Maros-Torda megye) községben szervezett iskolához kinevezte. 1906-tól a nagykanizsai állami iskolánál tanított, itt saját kérelmére nyugdíjazták 1922-ben. 1892-ben vette feleségül Stetter Borbálát. Tagja volt az Országos Gárdonyi Irodalmi Társaságnak, a Nagykanizsai Zrínyi Irodalmi és Művészeti Körnek és kaposvári székhelyű Berzsenyi Társaságnak. Amikor ezen társaság 1926. szeptember 12-én Niklán országos emléktábla leleplezési ünnepséget rendezett, saját ódáját szavalta el nagy tetszést aratva vele. Tárcacikkeket, társadalmi, tanügyi, humorisztikus cikkeket és költeményeket írt a Komárommegyei Közlönybe, majd az Érsekujvár és a Budapest hozott tőle gyakran dolgozatokat; 1897-től a marosvásárhelyi Székely Lapokba írt, melynek huzamos ideig belmunkatársa is volt; állandó munkatársa a Székely Tanügynek és Ref. Tanítók Lapjának; írt még a következő lapokba: Komáromi Lapok, Barsi Ellenőr, Székesfehérvár és Vidéke, Székelység, Néptanítók Lapja, Tanügy, Magyar Szó, Székely-Udvarhely, Csiki Lapok és Képes Családi Lapok, mely cikkek összegyűjtve 7-8 kötetet tennének ki. A Lázas napokból és Nehéz órákban című kötetei fia, Nagy Győző verseit is közölték. Alapította és szerkesztette a Régenvidék c. hetilapot 1899. febr. 1-től jún. 1-ig Szászrégenben és az ugyanott megjelenő Marosvölgy felelős szerkesztője volt 1902. aug. 15-től 1903. jan. 20-ig. Munkái Mult idők. Érsekújvár, 1893. / Marosvásárhely, 1894. Versek. Marosvásárhely, 1900. Ujabb versek. Marosvásárhely, 1902. Lázas napokból. Nagykanizsa, 1915. Nehéz órákban. Nagykanizsa, 1919. Könnyek. Nagykanizsa, 1926. Álnevei és jegyei Sirály Lajos, Csehi Püspök, -gy -s és §. Flavigny-sur-Moselle Flavigny-sur-Moselle település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 1725 fő (2015). Flavigny-sur-Moselle Azelot, Benney, Burthecourt-aux-Chênes, Ceintrey, Lupcourt, Méréville, Pulligny, Richardménil és Tonnoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Abaújvár Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban, Miskolctól 72 kilométerre északkeletre, a szlovák határ mellett, a Hernád folyó bal partjának lankás, 240 m-ig emelkedő dombjain. Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt, aminek történelmi központja közvetlenül a folyó mellett, a várdombon és a mai Petőfi utca nyugati oldalán helyezkedett el. Mai, dombvidéki halmazfalu szerkezete a 15. század közepére alakult ki. Körjegyzőség központja. Fekvése A falu közigazgatásilag legkorábban a nagyidai vár tartozéka volt. A XIX. században a füzéri járáshoz tartozott, az 1913-as helységnévtár szerint a járás kisközsége. Az 1920-as összeírás szerint már a gönci járás része. 1946. január 1-jétől Abaúj vármegye része, majd 1950. március 16-tal életbe léptetett közigazgatási területi reform értelmében Borsod-Abaúj-Zemplén megye része, illetve 1950. június 1-jétől (a gönci járás megszüntetését követően) az abaújszántói járás egyik települése, majd ennek megszűnése után, 1962. július elsejével átkerült az encsi járáshoz. 1965-ben a Kéked, Pányok és Zsujta községekkel közösen kialakított községi közös tanács székhelye lett. 1984. január 1-jével felszámolták az encsi járást és településeit Encs és Miskolc város városkörnyéki községeivé nyilvánították, így került Abaújvár Encshez. 1991. január elsejétől az abaújvári körjegyzőség központja volt. 1994 és 2012 között az Abaúj-Hegyközi kistérség része volt, majd 2013-tól újra a gönci járáshoz tartozott. A falut a Hasdát-patak osztja ketté, mely A Zempléni-hegység felől, Pányok irányából, nyugati felé folyik. A patak vízhozama ingadozó, a puha, vulkanikus eredetű kőzetben 15-20 méteres magas partot alakított ki. A 2010 tavaszán bekövetkezett erős esőzések miatt a föld több helyen is csúszni kezdett, ami több lakó-és gazdasági épületben is kárt tett, egyet pedig le is kellett bontani. Mivel a legsúlyosabb helyzet a Hasdát-patak közelében alakult ki, a belügyminisztérium által jogosnak ítélt 70 milliós összegből ezt a szakaszt 2013-ra kármentesítették. Abaújvár közelében a következő települések találhatók: Kéked (3 km), Pányok (4 km), Zsujta (8 km) Legközelebbi város: Gönc (12 km) Története Területén, illetve határában bronzkori leletek kerültek elő. A falutól keletre kővel kirakott tűzhelyek nyomaira bukkantak. Az előkerült leletek között volt egy bronzfibula darabja, illetve egy agyaggyöngy, mindkettő a Felső-Magyarországi Múzeum gyűjteményébe került. A várban a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványai is előkerültek. Középkor A település neve feltehetően azért lett Újvár, hogy megkülönböztessék a közeli Abaújszina melletti, 10. századi, Óvár nevű földvártól. Valószínűsíthetően Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár (első írott említése 1046-ból: Novum Castrum) nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában. A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal Az 1046-ban hazatérő két Árpád-házi herceg, Levente és András itt gyűjtötte össze seregeit. Csaknem fél évszázaddal később, 1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, Álmos tartotta hatalmában, amíg meg nem adta magát a várat ostromló bátyjának, Könyves Kálmánnak. A tatárjárás (1241-42) idején Újvár volt Északkelet-Magyarország legerősebb erődítménye – olyannyira, hogy ellent tudott állni a tatárok támadásának. Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét a „kiskirály” tartományurak felett. A győzelem után megfosztotta hatalmas birtokaktól Amadé nádor fiait, és a vidék kormányzását Itáliában született hívére, Drugeth Fülöpre bízta. Megyeszékhelyként a település egyben a király tulajdona is volt, azonban a XIV. században a Károly Róbert király közeli híve családjának kezére jutott, ugyanis 1350-1351-ben Drugeth Fülöp özvegye birtokai egy részét, köztük Újvárt is eladományozta leányának (akit 1350-ben Klárának 1351-ben viszont Margitnak neveznek), és vejének, pölöskei Eördögh Miklós szlavón bán fiának, Ákosnak. Abaújvár 1394 májusáig maradt a család birtokában, amikor a király Vas megyei birtokáért elcserélte Eördögh Sárával - Szécsi Péter (Miklós nádor fia) feleségével - aki Eördögh Ákos Miklós fiának volt a lánya. A csere hátterében az állt, hogy a birtokot hűséges hívének, Perényi Péternek adományozza, részben egy újabb csereügylet részeként, részben új adományként, Perényi hű szolgálataiért. A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét. 1430-ban a Perényi család két ága (nádori és bárói) közötti szerződés értelmében birtokaikat, így Abaújvárt is kicserélték egymást között. A szerződés háttere nem teljesen tisztázott, hiszen Perényi Péter országbíró fiainak (János és Miklós) birtokrésze jóval szerényebb értéket képviselt, mint amit nádori ág tagjai (István és János) kínáltak fel cserébe. Feltételezések szerint István és János arra számított, hogy az országbíró fiai hamar és örökös nélkül fognak meghalni, és így megszerezhetik birtokaikat. Az iktatásokra is sor került, azonban hamarosan felmondták a szerződést (feltehetően azért mert időközben megszülettek a nem várt utódok), visszaállítva az eredeti állapotokat . Ezt erősíti az a tény is, hogy 1441-ben Perényi Péter fia János Ulászló híveként szembekerült Giskra Jánossal, aki elfogatta és 24 000 aranyat követelt tőle. Mivel Perényi nem tudta a teljes összeget kifizetni, így szabadulása fejében elzálogosította neki a nagyidai várat és tartozékait. Giskra 1449-ben pénzzavarai miatt továbbzálogosította Modrar Pál, körmöcbányai polgárnak. A zavaros zálogügylet végére 1460-1461 fordulóján került pont, amikor Modrár Pál özvegye, Anna és Perényi János fia János felosztották maguk között a birtokokat, Újváron 1460. december 31-én jártak. A megegyezéshez hozzájárult, hogy Perényi János feleségül vette Modrar lányát, Katát. Török hódoltság Perényi János unokája, Ferenc a három részre szakadt ország különböző pártjai között ingadozott. 1556-ban Ferdinándtól Izabella királyné oldalára állt, ennek súlyos következményei lettek. Ferdinánd csapatai lerombolták nagyidai várát, Perényit családjával együtt elfogták és javait elkobozták, így testvére, Mihály kezébe került Újvár is. Az 1557-ben kelt adománylevélben szerepel először a település nevében az Aba előtag. Ezután nem sokkal újabb veszedelem ütötte fel a fejét; megjelentek a törökök. A megye déli fele Egere eleste után a hódoltság területéhez került, Kassán császári zsoldosok állomásoztak, így a Hernád völgye hosszú időre ütközőzónává vált. A falu meg is sínylette ezeket az időket, egy 1602-es adat arról szól, hogy a környéket két héten át fosztogatták a törökök, elvitték a jobbágyok terményét. A végeredménye az lett, hogy a falu lakosainak annyi pénze-terménye sem maradt, hogy az éves adót le tudják róni, ezért el kellett azt engedni. A természet is nehezítette az itt élők sorsát; 1611-ben földrengést rázta meg Újvárt, 1659-ben pedig a Hernád áradása okozott hatalmas károkat Abaúj vármegyében. A helyzetet nem is tudta saját erejéből megoldani a vármegye, segítséget kellett kérnie a szomszédos Szepes és Sáros vármegyéktől. Az 1680-as években a falu fő birtokosa már a Csáky család volt (Ferenc), de Orlay Miklós és a Perényi család, valamint a Melczerek is bírtak tulajdonnal a faluban. Egy 1686-ban készített összeírás Fekete Istvánt is birtokosként nevezi meg. XIX - XX. század Vályi András 1796-ban a következőképpen írja le a falut: "ÚJVÁR. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; határja középszerű." 1834-ben újra földrengés rázta meg Újvárt. Az 1848-49-es szabadságharc során a vármegyét is elérték a hadakozó csapatok. A harcok közül a kassai volt a legjelentősebb, de voltak összeütközések Gönc és Hidasnémeti térségében is, ahol a cél a Hernád-híd birtoklása volt, ami az csapatok vonulása számára nélkülözhetetlen volt. A falu közvetlen érintettségéről csak annyi információval rendelkezünk, hogy az átvonuló cári csapatok jelentős mennyiségű takarmányt és jószágot vittek magukkal. A század közepén Fényes Elek a következő jellemzést írta a faluról: "Ujvár (Aba), Abauj vmegyében, magyar falu, Kassához délre 2 mfldnyire, közel a Hernádhoz: 183 kath., 530 ref., 82 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Synagóga. Régi vára, melylyet Aba Sámuel épittetett, s mellytől a vmegye nevét vette, most omladékokban hever. F. u. Zombory b. Perényi b. Rudnyánszky, gr. Forgács és Csáky. Ut. p. Hidas-Németi." 1860. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a Tisza-vidéki vasúttársulat kezelte pályának azt a szakaszát, mely Miskolcot kötötte össze Kassával. E vasútvonal mentén kapott Abaújvár közös megállóhelyet Kenyheccel. 1877-ben Abaújvárt is bekapcsolták a postaforgalomba, 1896-ban pedig megnyitották a helyi postahivatalt. 1892-ben Abaújvár lett az Alsókékedet, Felsőkékedet, Pányokot és Zsujtát összefogó körjegyzőség központja. Az első világháború a falutól nem csak a hősi halált halt fiait vette el. A trianoni békeszerződés kettészelte Abaúj-Torna vármegyét, így a falu határszélre került, elvesztve földjeinek nagy részét; egyik jelentős piacát, Kassát; és vasútállomását is. Stromfeld Aurél a Felvidék visszafoglalása során jelentős sikereket ért el a csehek ellen. Abaújváron 2 napig tartott a harc, a csehek a Hernád nyugati oldala felől közelítettek és a temetőnél csaptak össze. Az újabb véráldozat azonban hiába való volt, mikor az elfoglalt területeket feladták román csapatok szállták meg a vidéket. A két világháború közötti legjelentősebb fejlesztés a faluban az első távbeszélő felszerelése volt, 1920-ban. Megindult a közvilágítás is, amit pótadóból fedeztek. A II. világháború újabb áldozatokat követelt. A front a faluhoz közel, Abaújnádasdnál húzódott, Abaújváron pedig pedig a vártetőn helyeztek el 3 üteget. A falu lakosságát a Zsujta felé kialakítandó lövészárok ásására, valamint a kékedi tábori konyhára vezényelték ki. A falu egyik házában orosz hadikórházat rendeztek be (Petőfi u. 6). A háború vége felé felrobbantották a falu hídját, melyet csak 1948-ban sikerült újra felépíteni. 2015-ben tették le annak az Abaújvár és Kenyhec között a Hernád folyón átívelő határátkelő hídnak az alapját, mely közvetlen kapcsolatot teremt a két település között, 4,5 kilométerre csökkentve az addig 22 km-es útvonalat. A 72 méter hosszú híd költsége 4,2 millió euró, melynek 85%-át az Európai Unió finanszírozza. A híd átadására 2015. december 16-án került sor. Népessége Az első népességre vonatkozó adatok 1427-ből származik, ekkor a faluban 61 adóztatható porta volt, ami körülbelül 450 adózót jelenthet, viszont a földnélküliek, máshol szolgálók kimaradtak). Ezzel a számmal a legnagyobbak közé tartozott, csak Gönc (191), Jászó (70), Tornyosnémeti (71), Mislye (66), Perény (72), Göncruszka (62), Szántó (109), Szepsi (200), Szina (91), Somodi (76), Újváros (62), Petőszinye (70) előzte meg. Az 1715-ös összeírás szerint Abaújvárnak 7 jobbágycsaládja van, körülbelül 42 holdon gazdálkodnak 9 hold körüli rétet kaszálnak. Az 1720-as összeírás szerint a faluban 9 család gazdálkodik 114 holdon. 1767-ben Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés okán az ország egész lakosságát számba vették; ekkor (az összeírásra 1772-ben került sor) a településen 47 jobbágycsalád gazdálkodott 677 holdon, 4 házas zsellér volt a faluban, háznélküli egy sem. A település népességének változása: Látnivalók Földvár - XI. században építettek, benne egy esperesi templom maradványai is előkerültek. Az élet a várban valószínűleg a XV. században szűnt meg. Református templom 14. században épült, egyhajós templom félkörös, gótikus szentéllyel végződik. Állagmegóvás céljából a századok során tizenöt támpillérrel vették körbe – amint később kiderült, ezek nemhogy javítanák a templom állapotát, de kimondottan rontják azt. 1866-ban neogótikus stílusban nyolcszögletű tornyot építettek hozzá, amely olyan jól sikerült, hogy még a szakavatott szemet is megtévesztheti. 1912-ben egy felújítás során kerültek elő a falfestmények. 1966-ban az egész északi falat borító falfestményre találtak rá. Csáky kastély, majd Ferdinandy-kastély - A településen már a XVI-XVII. században is állhatott egy kastély. A kastélyt az 1680-as években fából készültnek mondják és elhagyatottként írják le; ekkor Csáky Ferenc a tulajdonosa. 1686-ban az összeírók Csáky Ferenc tulajdonából megemlítik, a "Nemesi curia fundusa" t, a "majorsági házzal" együtt, melyet 50 Forintra értékeltek. A korábbi kastély pusztulása után Csáky János a 18. században újat építtetett. Ez a kastély földszintes, 7 tengelyes volt, keleti szárnyán emeletes. A XX. században tsz és községi tanács is működött benne. 1955-ben renoválták. A kastély a 20. század elején került Ferdinandy Gyula tulajdonába. A két világháború hősi halottainak emlékművét 1958-ban emelte „a falu dolgozó népe”. A zsinagóga (tulajdonképpen egy imaház) már 1851-ben állt; maradványait szintén a 20. században bontották el. (A falu határában van a zsidó temető). A falu malmát, 1449-ben említik először források, abban az birtokátruházó oklevélben, melyben Giskra Modrár Pálnak zálogosítja el a nagyidai várat és tartozékait. Az évszázadok során a malom ugyanazon a helyen állt. 1686-ban arról szólnak a források, hogy a malom akkoriban elpusztult, csak a helyét írták össze, valamint, hogy egykor (a kendertörő kölyűvel együtt) három kőre forgott. Az 1772-es összeírásban rögzítik, hogy "Vízimalom a helységünkben vagyon" A malom, mely 7 embernek adott munkát még az 1920-as években is működött, ekkor már turbina hajtotta motor működtette. ebben az évtizedben azonban a Hernád áradása kétszer is elsodorta és már nem építették újjá, melyben feltehetően közrejátszott a modernebb és jobb infrastrukturális adottságokkal jellemző encsi és mérai malom létrejötte.. Gépeit 1926-ban szerelték le és vitték el, köveit pedig a bikaistálló és a körjegyzői hivatal épületében használták újra. Nevezetes lakói 1620-ban Bethlen Gábor , a habsburgellenes harcok egyik legnevesebb alakja táborozott seregei élén a faluban. 1810-től 1824-ig a falu lelkésze volt Sárkány Pál, aki az abaúji református egyházmegye esperese volt Ferdinandy Gyula rövid ideig igazságügy-, majd belügyminiszter az 1920-as években. 1917-ben vásárolt Abaújváron egy 50 holdas birtokot, és családjával itt telepedett le. Mészáros István , a Tiszáninneni református egyházkerület későbbi püspöke az 1950-es években segédlelkész volt Abaújváron. Érdekességek 1270 és 1472 között említik Vereng települést, ami egyben vámszedőhely is volt. Pontos helye nem ismert, de a korabeli források alapján a füzéri vár tartozéka volt, és egy 1396-ban kelt oklevél egy telkibányai határjárás során a Verengből Újvárra vezető útról tesz említést. Budapest XVIII. kerületében létezik egy Abaújvár nevű utca Franco Nero 2007. június 12-től Abaújváron és a környező településeken forgatta a Mário, a varázsló című filmjét. 2008 júniusának elején attól a leányanyától volt hangos a sajtó, aki 11 évesen szülte meg egészséges gyermekét, Mirandát a miskolci kórházban, május 31-én. A lány, P. Mónika abaújvári lakos nem hajlandó elárulni, ki a gyermek apja, állítása szerint nem ismeri. A nyomozás során DNS vizsgálattal próbálják kideríteni az apa kilétét. Hasonló eset 1998-ban történt, amikor egy boldogkőújfalui lány szült, szintén 11 évesen. Genial baszk herceg Genial (ur. 602 – 626) volt a később Gascogne-nak nevezett Baszk Hercegség első hercege. Kinevezéséről és uralkodásáról csak a Fredegar-krónika szűkszavú beszámolójából tudunk: „Theudebert és Theuderic sereget küldött a baszkok ellen, és az Úr segedelmével legyőzték őket, kiterjesztették rájuk fennhatóságukat, és adó fizetésére kötelezték őket. Hercegükké egy bizonyos Genialist neveztek ki, aki jól vezette őket.” A kevés adatot elemző történészek szerint Genial valószínűleg több lehetett, mint egyszerű törzsfő — alighanem egy frank udvari nemest küldtek a frissen hódoltatott nép élére. 612-ben vagy kevéssel utána Sisebut nyugati gót király visszafoglalta Baszkföld Pireneusokon túli (és pireneusi) részeit, a Baszk Hercegség területét a jelenleg Franciaországhoz tartozó részekre szorítva össze. 1958–1959-es magyar női röplabdabajnokság Az 1958–1959-es magyar női röplabdabajnokság a tizennegyedik magyar női röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tizennégy csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Ettől az évtől kezdve a győzelemért két, a vereségért egy pont járt, ki nem állás esetén nem járt pont. A Ganz Villamossági SK új neve Vasas Turbó lett. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1960 Szolláth Dávid Szolláth Dávid (Kecskemét, 1975. október 8. –) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, fordító és szerkesztő. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos segédmunkatársa. Élete és munkássága Kecskeméten folytatott tanulmányai után Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem magyar szakán tanult, ahol 2002-ben diplomázott. Az irodalomtudományi doktori iskolában 2008-ban védte meg A kommunista aszketizmus esztétikája című disszertációját. A következő négy évben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, 2018-ig a Jelenkor folyóirat szerkesztője. Jelenleg (2018) a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. Fő kutatási területe Mészöly Miklós munkássága és a két világháború közti baloldali irodalom. Írásai francia, angol és lengyel nyelven jelentek meg. Kappanyos András, Kiss Gábor Zoltán és Gula Marianna mellett annak a csoportnak a tagja, akik 2012-ben újrafordították James Joyce Ulysses című regényét. 2012-ben Déry-díjat kapott. Főbb művei A kommunista aszketizmus esztétikája. Kontextuális vizsgálatok a huszadik századi magyar irodalom néhány munkásmozgalom-történeti vonatkozásáról. (PhD-értekezés) 2008. A kommunista aszketizmus esztétikája - A 20. századi magyar irodalom néhány munkásmozgalom-történeti vonatkozása . Balassi Kiadó, Budapest, 2011. Gare de Saint-Erme Gare de Saint-Erme vasútállomás Franciaországban, Saint-Erme-Outre-et-Ramecourt településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Reims-Laon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Amifontaine Gare de Coucy-lès-Eppes O jelölés A Landautól származó ordó-jelölés (O jelölés) az analízisben és alkalmazásaiban (valószínűségszámítás, analitikus számelmélet, számításelmélet) függvények becslését megkönnyítő jelölésmód. Nagy ordó Ha és valós vagy természetes számokon értelmezett függvények, amelyeknek nagy x helyeken felvett értékeit, vagy éppen (a,b valós számok) melletti viselkedését vizsgáljuk, akkor azt jelenti, hogy teljesül alkalmas C valós konstansra a megadott helyen. Kiejtése: „ egyenlő (nagy) ordó ”. Ezt leggyakrabban hibatagok menet közbeni becslésére alkalmazzuk, például mellett, hiszen a hibatag , legfeljebb 3x minden -re. Hasonlóképpen írható például , ahol . Tulajdonságok Ha egy f függvény felírható mint véges sok függvény összege, akkor a növekedési ütemet a leggyorsabban növekvő határozza meg. Például: Kapcsolódó jelölések Kis ordó Ha nemcsak , de is teljesül a megadott határátmenetben, azt -szel jelöljük és azt mondjuk, hogy „ egyenlő kis ordó ”. Eszerint például mellett, vagy szintén esetén. Omega Ha nem felülről, hanem alulról adunk becslést, azt omegával jelöljük. Eszerint azt jelenti, hogy a megadott helyeken teljesül alkalmas konstansra. Theta Ha az függvényekre és is teljesül, azt -szel jelöljük. Így például Csebisev tétele a prímszámok számáról így fogalmazható: A theta-jelölés helyett használják az jelölést is. Vinogradov-szimbólum Vinogradov vezette be -t jelölésére. Ewan McGregor Ewan Gordon McGregor [ˈjuː�n ˈg�rdn m�ˌgr�g�r] (Crieff, Skócia, 1971. március 31. –) Golden Globe-díjas skót színész. Élete James McGregor és Carol Lawson [ˌk�r(�)l ˌl�s�n] gyermekeként született Skóciában. A Crieffi Morrisons's Academy után beiratkozott a Kirkaldy Főiskola drámatagozatára, később csatlakozott a Perth Repertory Theatre társulathoz. Majd felvételt nyert Londonban a Guildhall School of Music and Drama [ˈg�ldˌh�l] iskolába és a kollégiumban Jude Law szobatársa volt. Első tévészerepét 1993-ban kapta a Lipstick on Your Collar sorozatban, melyben egy Elvis rajongót alakított. Első feltűnése a filmvásznon 1994-ben Robin Williams mellett az Ember a talpán című filmben volt. Ebben az évben ismerte meg Danny Boyle rendezőt, Andrew MacDonald producert és John Hodge forgatókönyvírót. Elkészítette velük a Sekély sírhant című filmet, mely nagy sikert jelentett Ewan számára. Ezután Peter Greeneway Párnakönyv című filmjében vállalt erotikus tartalmú szerepet. 1995-ben feleségül vette Eva Mavrakis francia látványtervezőt, akit egy tévéfilm forgatása közben ismert meg, 1996-ban lányuk született. 1996-ban ismét együtt dolgozott a trióval: Irvin Weshl Trainspotting című regényét adaptálták vászonra. A filmben egy kábítószerfüggő fiút alakít - a szerep miatt 15 kilót fogyott. A Trainspotting kultuszfilmmé vált az egész világon. A Fújhatjuk, az Élet sója és még néhány jelentősebb és jelentéktelenebb filmszerep után szerepet kapott George Lucas Csillagok háborúja filmsorozatának Obi-Wan Kenobi szerepére. McGregornak ezzel gyermekkori álma vált valóra. Rengeteget készült a szerepére, együtt edzett Liam Neesonnal, és tanulmányozta Alec Guinness filmjeit (Ő játszotta az idős Obi-Want a Star Warsban), hogy játéka emlékeztessen az övére. Danny Boyle a Part című filmjére Ewant akarta, de a stúdióvezetés Leonardo DiCaprio mellett döntött. A pletykák szerint azóta McGregor és Boyle nem áll szóba egymással. Pár évvel később filmgyártó vállalatot alapított Natural Nylon néven Jonny Lee Miller és Jude Law társaságában. Első filmjük a Nora volt. Később ismét egy amerikai szuperprodukcióban vállalt szerepet, a Moulin Rouge című filmben, ami Golden Globe jelölést hozott a színész számára. Majd szerepet kapott Ridley Scott A Sólyom végveszélyben című filmjében. A következő években alkoholproblémákkal küzdött, de sikeresen túljutott rajta. 2002-ben elvállalta a Young Adam főszerepét, melyben az egyik jelenetben szemből meztelenül látható. A film hatalmas sikert aratott, de az amerikai cenzúra kivágatta ezt a jelenetet a filmből. Ewan nagyon felháborodott ezen, amit szóvá is tett a film londoni bemutatóján. A teljes meztelenség megmutatása nem idegen a számára. Már felfedte bájait a Trainspotting, Velvet Goldmine és a Párnakönyv című filmekben is. Állandó magyar hangja Anger Zsolt. Díjak és jelölések Díjak 2010 : Európai Filmdíj - legjobb férfi alakítás ( Szellemíró ) 2001 : MTV Movie Awards - legjobb zenés jelenet ( Moulin Rouge! ) Jelölés 2011 : Golden Globe-jelölés - legjobb színész ( Lazacfogás Jemenben ) Giorgio Napolitano Giorgio Napolitano (Nápoly, 1925. június 29. –) olasz politikus, szenátor, az Olasz Köztársaság elnöke. 2006. május 10-én választották meg, május 15-én vette át hivatalát elődjétől, Carlo Azeglio Ciampitól. 2013. április 20-án a parlament újraválasztotta. 2015. január 14-én előrehaladott kora miatt lemondott. Élete Út a kommunista pártba 1942-ben, 17 éves korában a nápolyi II. Federico Egyetemre iratkozott be. Itt lett a helyi fasiszta egyetemi szervezet, a GUF (Gruppo Universitario Fascista) követője. Ahogy később írta, itt olyan fiatalokra talált, akik osztották negatív nézeteit a fasiszta rezsimről. A csoport, mint önéletrajzában írta „valójában az antifasiszta intellektuális energiák rejtett és valahogy eltűrt tenyészhelye volt." Később antifasiszta kommunista csoportot alapított, amely az olasz fegyverszünet után az olasz ellenálló mozgalom számos akciójában vett részt a németek és Benito Mussolini követői ellen. 1945-ben, a második világháború után csatlakozott az Olasz Kommunista Párthoz (Partito Comunista Italiano, PCI). 1947-ben befejezte jogi tanulmányait. Először 1953-ban választották meg az olasz parlament alsóháza (Camera dei Deputati) tagjává. Később pártja Nemzeti Bizottságába választották és itt 1956-tól Dél-Itáliáért volt felelős. A magyar forradalom szerepe életében Ugyanennek az évnek a vége felé kelt fel a magyar nép a kommunizmus és a szovjet dominancia ellen, de a forradalmat vérbe fojtották a szovjet tankok. A PCI vezetősége a magyar felkelőket ellenforradalmároknak tartotta (a párt hivatalos lapja, a l'Unità „rablógyilkosoknak" és „provokátor ügynököknek" nevezte őket) és Napolitano csatlakozott a pártvonalhoz. Évekkel később többször is kifejezte, hogy megbánta és hogy ezt részben a párt egységének megőrzéséért tette, illetve főleg „azon nézet alapján, amely szerint a PCI szerepe és tevékenysége elválaszthatatlan a Szovjetunió vezette 'szocialista tábortól', amelyet az 'imperialista' frontnak szükségszerűen érintetlenül kell hagynia". Az 1956-os állásfoglalás a PCI szakadásához vezetett. A CGIL, a legfontosabb olasz szakszervezet, amely ekkor a kommunisták befolyása alatt állt, visszautasította a pártvezetőség véleményét és azt állította, hogy a magyar forradalom jogos volt. A szakszervezetből sokan a mellett érveltek, hogy az „olasz út a szocializmus felé" csakis a demokrácián alapulhat. Nézeteiket részben Giorgio Amendola is támogatta. 1956 után A PCI Amendola vezette szárnyához közel, Napolitano lassan a PCI egyik legbefolyásosabb vezetője lett. Mivel gyakran látták őket együtt, barátaiktól a Giorgio ’o chiatto és a Giorgio ’o sicco nevet kapták (nápolyi nyelvjárásban "Giorgio, a kövér" és "Giorgio, a sovány". Napolitano különböző posztokat töltött be a pártban: az 1970-es és 1980-as években először a kultúráért, majd a gazdaságpolitikáért és a nemzetközi kapcsolatokért lett felelős. A párton belül a nézetei mérsékeltek voltak, a párt „meliorista" szárnyához sorolták Gerardo Chiaromontéval és Emanuele Macalusóval együtt. Az 1970-es évek közepén a Massachusetts Institute of Technology (kb. massachusettsi műszaki egyetem) előadást tartani hívta meg, de az Amerikai Egyesült Államok akkori nagykövete, John A. Volpe kommunista pártbeli tagsága miatt nem adott neki vízumot. 1977 és 1981 között Napolitano többször találkozott titokban Richard Gardner amerikai nagykövettel. A PCI kapcsolatokat keresett az amerikai kormánnyal, mert el kívántak szakadni a Szovjetunió kommunista pártja vezette vonaltól és a Nyugat-Európa demokratikus országaiban elfogadhatóbb politikai teóriát és gyakorlatot kialakítani (eurokommunizmus). 2006-ban, miután Napolitanót államelnökké választották, Gardner „igazi államférfi", „a demokrácia igaz hive" és „az Egyesült Államok barátja" kifejezéseket használta rá. Az 1980-as évek óta, részben Giulio Andreotti segítségének köszönhetően, már utazhatott az Egyesült Államokba, és többek közt az aspeni, illetve a Harvard egyetemen előadásokat is tartott. A kommunista párt után Az Olasz Kommunista Párt 1991-es feloszlatása után Napolitano a Baloldali Demokratikus Párthoz csatlakozott (későbbi neve Baloldali Demokraták, olaszul Democratici di Sinistra, DS). 1992 és 1994 közt a parlament alsóházának elnöke volt, 1996 és 1998 közt pedig ő lett az első korábbi kommunista, aki betölthette az olasz belügyminiszteri hivatalt. 1999 és 2004 közt az Európai Parlament tagja volt. 56-osok tiltakozása 2006. május 24-én az 1956-os magyar forradalom ismert résztvevői – Wittner Mária, Rácz Sándor, Balás Piri László – nyílt levélben tiltakoztak, amiért Sólyom László magyar államfő meghívta Napolitanót a forradalom 50. évfordulójára rendezendő budapesti hivatalos ünnepségekre: „az élő 56-osok nevében a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy olyan politikust hívjon meg a Forradalom és Szabadságharc kitörésének 50. évfordulójára, még akkor is, ha jelenleg ő az Olasz Köztársaság elnöke, aki nemzetközi segítséget nyújtott a magyar szabadságvágy vérbefojtásához a szovjet gyilkosoknak". Trivia Fiatal korában Napolitano színész is volt. Játszott például Salvatore Di Giacomo egyik komédiájában és William Butler Yeats Cardiffi utazás (Viaggio a Cardiff) című darabjában. (Mindkettő a nápolyi Mercandante színházban.) Gyakran utalnak rá, mint egy nápolyi nyelvjárásban írt szonettgyűjtemény írójára, amely Tommaso Pignatelli álnéven jelent meg. Ezt 1997 -ben cáfolta, és legutóbb elnökké választásakor is, stábja „újságírói legendának" nevezte. Gyakori gúnyneve volt az Umberto király , hasonlósága miatt II. Umbertó királyra, illetve kimért modora miatt. Egy másik gyakori gúnyneve: Il principe rosso ('a vörös herceg'). A nápolyi matematikus Renato Caccioppoli barátja volt. A harmadik nápolyi Enrico De Nicola és Giovanni Leone után, akit az Olasz Köztársaság elnökének választottak. Pajor Miklós Pajor Miklós (Turdossin, 1884. február 2. – 1956) ügyvéd, csehszlovákiai magyar politikus. Élete Kolozsvárott és Budapesten folytatta jogi tanulmányait, majd Kassára került ügyvédnek. Ott a főiskolások Szent Imre Egyletének elnöke lett. A csehszlovák államfordulat után évekig a kassai városi tanács tagjaként tevékenykedett, illetve az Országos Keresztényszocialista Párt egyik helyi vezetője volt. 1935-1938 között az OKP listájáról a csehszlovák nemzetgyűlés szenátora volt. Az első bécsi döntést követően a magyar parlament behívott képviselője lett. 1858 Lobacsevszkij Az 1858 Lobacsevszkij (ideiglenes jelöléssel 1972 QL) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Vasziljevna Zsuravljova fedezte fel 1972. augusztus 18-án. Nevét Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij (1792–1856) orosz matematikus után kapta. Csehszlovákia az 1936. évi téli olimpiai játékokon Csehszlovákia a németországi Garmisch-Partenkirchenben megrendezett 1936. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 8 sportágban 44 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Gambia (folyó) A Gambia egy folyó Nyugat-Afrikában. A Guinea északi részén a Fouta Djallon hegységben 438 méteren eredő folyó nyugati irányba Banjulnál éri el az Atlanti-óceánt. Útja során keresztülfolyik Guineán, Szenegálon és Gambián, mely utóbbi a folyóról kapta nevét. Hossza 1130 km, vízgyűjtő területe 77000 km², maximális vízhozama 2000 m³/s. A kezdetben északnyugatra tartó folyó Szenegálba belépve átfolyik a Niokolo-Koba Nemzeti Parkon, majd felveszi a Nieri Ko és a Koulountou folyók vízét mielőtt Fatotonál átlépne Gambiába. Innen a folyó számos kanyaron és holtágon keresztül már nyugatra tart. Az utolsó 100 km-en a folyó kiszélesedik, a torkolatnál már 10 km szélességben ömlik az óceánba. Mellékfolyói: Bao Bolong, Bintang Bolong, Koulountou, Nieri Ko, Sandougou, Niokolo Koba. Jellemzően alföldi folyó. Vízgyűjtő területének nagy része, kb. 70%-a 100 m-nél mélyebben helyezkedik el, 30%-a pedig 40 m alatt. A száraz évszakban az Atlanti-óceán vize messze behatol a folyóba (kb. 200 km-re), így az ilyenkor öntözésre sem alkalmas. Az esős évszakban a folyó kiárad, elönti a partokat és néhány km távolságra behatol az óceánba is. A folyó gambiai szakasza (kb. 500 km) végig hajózható, Janjanbureh-ig (kb. 300 km) óceánjáró hajók is használhatják. Fontos szerepe volt a rabszolga-kereskedelemben. A torkolattól mintegy 30 km-re található a James-sziget, mely egykor a rabszolga-kereskedelem fontos bázisa volt, jelenleg az UNESCO Világörökség része. Ewighausen Ewighausen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Ausztrál költők, írók listája Írók A-D Jessica Anderson Sarah Armstrong (sz. 1968) Wayne Ashton (sz. 1959) Thea Astley Bunty Avieson (sz. 1962) Murray Bail Max Barry (sz. 1973) Barbara Baynton (1862–1929) Carmel Bird John Birmingham Merlinda Bobis Rolf Boldrewood Martin Boyd James Bradley (sz. 1967) Lily Brett Paul Brickhill (1916–1991) Damien Broderick Geraldine Brooks Thomas Alexander Browne (1826–1915) Ada Cambridge (1844–1926) Marion May Campbell (sz. 1948) Rosa Campbell Praed (1851–1935) Gabrielle Carey Peter Carey Isobelle Carmody (sz. 1958) Steven Carroll (sz. 1949) Brian Castro Nancy Cato (1917–2000) Marcus Clarke James Clavell Jon Cleary (sz. 1917) Charmian Clift (1923–1969) Bernard Cohen Kenneth Cook Bryce Courtenay (1933–2012) Jessie Catherine Couvreur (1848–1897) Eleanor Dark (1901–1985) Helen Darville (Helen Demidenko) (sz. 1972) Liam Davison (sz. 1957) Carlton Dawe (1865–1935) Kathryn Deans Robert Dessaix Robert Drewe E-K Nick Earls Greg Egan (*1961–), sci-fi -író M. Barnard Eldershaw Sumner Locke Elliott (1917–1991) Richard Flanagan Tom Flood David Foster Miles Franklin Mary Eliza Fullerton (1868–1946) Joseph Furphy Helen Garner Mary Gaunt (1861–1942) Andrea Goldsmith (sz. 1950) Peter Goldsworthy Posie Graeme-Evans Germaine Greer (*1939–) Kate Grenville Kerry Greenwood Marion Halligan Traci Harding Frank Hardy Elizabeth Harrower (sz. 1928) Sonya Hartnett (sz. 1968) John Harwood (sz. 1946) John David Hennessey (1847–1935) Mark Henshaw Xavier Herbert Dorothy Hewett Kathryn Heyman (sz. 1965) Ian Irvine (sz. 1950) Charlotte Jay Kate Jennings (sz. 1948) George Johnston Martin Johnston Elizabeth Jolley Gail Jones Rae Desmond Jones (sz. 1941) Thomas Keneally Robin Klein Christopher Koch (sz. 1932) L-P Eric Lambert John Lang (1817–1864) Eve Langley Simone Lazaroo Kathy Lette (sz. 1958) Joan Lindsay Amanda Lohrey (sz. 1947) Melissa Lucashenko Morris Lurie (sz. 1938) Catherine Edith Macauley Martin (sz. 1847–1937) Mardi McConnochie Colleen McCullough (1937–2015) Sandy McCutcheon Ronald McKie (1909–1991) David Malouf Frederic Manning (1882–1935) Kathleen Mannington Caffyn (c. 1855–1926) John Marsden Olga Masters Louisa Anne Meredith (1812–1895) Alex Miller (sz. 1936) Drusilla Modjeska Frank Moorhouse Sally Morgan Mudrooroo (formerly Colin Johnson) Gerald Murnane Alice Nannup Simpson Newland (1835–1925) Nerida Newton John Henry Nicholson (1838–1923) Judy Nunn Elizabeth O'Conner (sz. 1913) John O'Grady Ouyang Yu (sz. 1955) Ruth Park Elliot Perlman (sz. 1964) D.B.C. Pierre, 2003 Man Booker-díj Doris Pilkington Katharine Susannah Prichard (1883–1969) R-Z Matthew Reilly Henry Handel Richardson Jacqui Ross Jennifer Rowe (sz. 1948) Philip Salom (sz. 1950) Henry Savery (1791–1842) Conrad Sayce (1888–1935) John A. Scott (sz. 1948) Kim Scott Rosie Scott (1948–2017) Nevil Shute Helen de Guerry Simpson (1897–1940) Kimberley Starr Christina Stead, author of The Man Who Loved Children ( 1940 ) Dal Stivens (1911–1997) Randolph Stow Colin Thiele (1920–2006) Kylie Tennant Peter Temple Carrie Tiffany P. L. Travers ( 1899 vagy 1906 – 1996 ) Christos Tsiolkas Ethel Turner (1872–1958) Janette Turner Hospital Arthur W. Upfield Lin Van Hek Mary Theresa Vidal (1815–1869) Brenda Walker (sz. 1957) Clinton Walker Sam Watson Archie Weller Herb Wharton Patrick White (1912–1990), Irodalmi Nobel-díj ( 1973 ) Tim Winton Amy Witting Sue Woolfe Morgan Yasbincek (sz. 1964) Markus Zusak (sz. 1975) Költők A-B Arthur Henry Adams (1872–1936) Robert Adamson (sz. 1944) Adam Aitken Jordie Albiston (sz. 1961) Kaye Aldenhoven James Alexander Allan (1889–1956) Leslie Holdsworthy Allen (1879–1964) Richard James Allen (sz. 1960) Ethel Anderson (1883–1958) Timoshenko Aslanides (sz. 1943) Thea Astley (1925–2004) Tilly Aston (1873–1947) Dorothy Auchterlonie (1915–1991) Albert Gordon Austin (1918–1990) Peter Bakowski (sz. 1954) Lex Banning (1921–1965) Ken Barratt (sz. 1906) Ramona Barry (sz. 1972) Arthur Bayldon (1865–1958) William Baylebridge (1883–1942) Eric Beach Bruce Beaver (1928–2004) Lisa Bellear (1961–2006) Anthony J. Bennett Judith Beveridge (sz. 1965) Maurice Biggs (sz. 1915) Peter Bladen (sz. 1922) John Blight (1913–1995) MML Bliss (aka Jenny Boult) Barcroft Boake (1866–1892) Merlinda Bobis Ken Bolton (sz. 1949) Jenny Boult (aka MML Bliss) The Bracket Creeps (aka Jimmy Andrews, Daniel East, Patrick Lenton & Lachlan Williams) James Bradley (sz. 1967) E. J. Brady (1869–1952) John Jefferson Bray (1912–1995) Christopher Brennan (1870–1932) Michael Brennan (sz. 1973?) John Le Gay Brereton (1871–1933) Lily Brett (sz. 1948) David Brooks (sz. 1953) Pam Brown (sz. 1948) Vincent Buckley (1925–1988) Charles Buckmaster Joanne Burns C-D Caroline Caddy (sz. 1944) Ada Cambridge (1844–1926) David Campbell (1915–1979) Kieran Carroll Lee Cataldi Nancy Cato (1917–2000) Robert Clark (sz. 1911) Justin Clemens Laurence Collinson (sz. 1925) Anna Couani (sz. 1948) Alexander Craig (sz. 1923) Louise Crisp Alison Croggan (sz. 1962) M. T. C. Cronin (sz. 1963) Zora Cross (1890–1964) James Cuthbertson (1851–1910) Lidija Cvetkovic Victor Daley (1858–1905) Kathleen Dalziel (1881–) Jack Davis (1917–2000) Norma L. Davis (1905–1945) Bruce Dawe (sz. 1930) Sarah Day Dulcie Deamer (1890–) C. J. Dennis (1876–1938) Enid Derham (1882–1941) James Devaney (1890–1976) Barry Dickins Rosemary Dobson (sz. 1920) Michael Dransfield (1948–1973) Laurie Duggan (sz. 1949) Jas H Duke (1939–1992) Max Dunn (1895–) Mary Durack (1913–1994) Geoffrey Dutton (1922–1998) Edward Dyson (1865–1931) E-G Chris Edwards (sz. 1955) Louis Esson (1879–1943) G. Essex Evans (1863–1909) Diane Fahey (sz. 1945) W. S. Fairbridge (1918–1950) Michael Farrell (sz. 1965) Mary Finnin R. D. Fitzgerald (1902–1987) Lionel Fogarty (sz. 1958) Mary Hannay Foott (1846–1918) John Forbes (1950–1998) William Forster (1818–1882) Brentley Frazer (sz. 1972) Mary Eliza Fullerton (1868–1946) William Gay (1865–1897) Edwin Gerard (sz. 1891) Jane Gibian (sz. 1972) G. H. Gibson (1846–1921) Kevin Gilbert (1933–1993) Mary Gilmore (1865–1962) Peter Goldsworthy (sz. 1951) William T. Goodge (1862–1909) Adam Lindsay Gordon (1833–1870) J. W. Gordon (1874–1949) Alan Gould (sz. 1949) Paul Grano (1894–1975) Jamie Grant (sz. 1949) Robert Gray (sz. 1945) H. M. Green (1881–1962) Judith Green (sz. 1936) H-I Rodney Hall (sz. 1935) Philip Hammial (sz. 1937) Susan Hampton (sz. 1949) Lesbia Harford (1891–1927) W. E. Harney (1895–1963) Charles Harpur (1813–1868) Edward Harrington (1896–) Max Harris (1921–1995) Robert Harris (1951–1993) Jennifer Harrison Martin Harrison J. S. Harry (sz. 1939) Kevin Hart (sz. 1954) P. J. Hartigan (1879–1952) William Hart-Smith (1911–1990) Gwen Harwood (1920–1995) Kris Hemensley (sz. 1946) Dorothy Hewett (1923–2002) Charles Higham (sz. 1931) Richard Hillman (sz. 1964) Philip Hodgins (1969–1995) Harry Hooton (1908–1961) Ada Verdun Howell (1902–1981) A. D. Hope (1907–2000) Peter Hopegood (1891–1967) Flexmore Hudson (1913–1988) Frieda Hughes (sz. 1960) Barry Humphries (sz. 1934) Coral Hull (sz. 1965) Rex Ingamells (1913–1955) Eric Irvin (sz. 1908) Margaret Irvin (sz. 1916) J-L Clive James (sz. 1939) Alan Jefferies (sz. 1957) John Jenkins (sz. 1949) Sydney Jephcott (1864–1951) Martin Johnston (1947–1990) Evan Jones (sz. 1931) Jill Jones Rae Desmond Jones (sz. 1941) Jayne Fenton Keane Nancy Keesing (1923–1993) Antigone Kefala (sz. 1935) Christopher Kelen S. K. Kelen (sz. 1956) Anne Kellas (sz. 1951) Henry Kendall (1839–1882) John Kinsella (sz. 1963) Peter Kocan (sz. 1947) komninos (aka Komninos Zervos) (sz. 1950) Eve Langley (1908–1974) Louis Lavater (1867–1953) Anthony Lawrence (sz. 1957) Henry Lawson (1867–1922) Sylvia Lawson (sz. 1932) William Lawson (1876–1957) Bronwyn Lea John Leonard (sz. 1965) Geoffrey Lehmann (sz. 1940) Emma Lew (sz. 1962) Cassie Lewis (sz. 1974) Kate Lilley (sz. 1960) Jack Lindsay (1900–1990) R. H. Long (1874–1948) Kerry Loughrey Robert Lowe (1811–1892) Beryl Llywelyn Lucas David Lumsden (sz. 1964) M Frederick T. Macartney (1887–1980) Noel Macainsh (sz. 1926) James McAuley (1917–1976) Ian McBryde George Gordon McCrae (1833–1927) David McCooey (sz. 1967) Hugh McCrae (1876–1958) Ronald McCuaig (sz. 1908) Nan McDonald (1921–1973) Roger McDonald (sz. 1941) Greg McLaren (sz. 1967) Dorothea Mackellar (1885–1968) J. A. R. McKellar (1904–1932) Kenneth Mackenzie (1913–1955) Rhyll McMaster (sz. 1947) Jennifer Maiden (sz. 1949) Ern Malley (hoax poet) David Malouf (sz. 1934) John Manifold (1915–1985) Mary Manning Chris Mansell (sz. 1953) Billy Marshall Stoneking (sz. 1947) David Martin (1915–1997) Philip Martin (1931–1995) John Mateer (sz. 1971) Ray Mathew (sz. 1929) Harley Matthews (1889–1968) Furnley Maurice (1881–1942) Don Maynard (sz. 1937) Sudesh Mishra Ernest G. Moll (1900–1997) T. Inglis Moore (1901–1979) Mal Morgan (1935–1999) Frank Morton (1869–1923) Ian Mudie (1911–1976) R. D. Murphy (1910) Les Murray (sz. 1938) N-R John Shaw Neilson (1872–1942) Oodgeroo Noonuccal (Kath Walker) (1920–1993) Mark O'Connor (sz. 1945) Bernard O'Dowd (1866–1953) – co-founder of paper Tocsin Will H. Ogilvie (1869–1963) Dowell O'Reilly (1865–1923) Ouyang Yu (sz. 1955) Jan Owen (sz. 1940) Geoff Page (sz. 1940) Nettie Palmer (1885–1964) Vance Palmer (1885–1959) Banjo Paterson (1864–1941) Adam Pettet (sz. 1973) James Picot (1906–1944) Pi O (П O) (sz. 1951) Marie E. J. Pitt (1869–1948) Marcella Polain (sz. 1958) Dorothy Porter (sz. 1954) Hal Porter (1911–1984) Peter Porter (sz. 1929) Roderic Quinn (1867–1949) Jennifer Rankin (1941–1979) Vicki Raymond (sz. 1949) Elizabeth Riddell (1910–1998) Nigel Roberts (sz. 1941) Roland Robinson (1912–1992) Judith Rodriguez (sz. 1936) Eric Rolls (sz. 1923) Zan Ross (sz. 1951) David Rowbotham (sz. 1924) Noel Rowe (sz. 1951) J. R. Rowland (sz. 1925) Graham Rowlands (sz. 1947) Gig Ryan (sz. 1956) Tracy Ryan S-V Kristopher Saknussemm (sz. 1958) Philip Salom (sz. 1950) Jen Saunders Dipti Saravanamuttu (sz. 1960) Jaya Savige (sz. 1978) John A. Scott (sz. 1948) Margaret Scott (1934–2005) Thomas W. Shapcott (sz. 1935) Jemal Sharah (sz. 1969) Michael Sharkey (sz. 1946) Winifred Shaw (sz. 1905) Andrea Sherwood (sz. 1962) R. A. Simpson (sz. 1929) Robert Simpson (sz. 1969) Alex Skovron (sz. 1948) Peter Skrzynecki (sz. 1949) Kenneth Slessor (1901–1971) Peter Smiley (sz. 1791) Vivian Smith (sz. 1933) Charles H. Souter (1864–1944) Thomas E. Spencer (1845–1910) Nicolette Stasko (sz. 1950) Brunton Stephens (1835–1902) Amanda Stewart (sz. 1959) Douglas Stewart (1913–1985) Harold Stewart (1916–1995) Randolph Stow (sz. 1935) Jennifer Strauss (sz. 1933) Roberta "Bobbi" Sykes (sz. 1944?) Andrew Taylor (sz. 1940) thalia (sz. 1952) Charles R. Thatcher (1831–1882?) Sandra Thibodeaux Colin Thiele (1920–2006) John Thompson (sz. 1907) Tim Thorne (sz. 1944) Michael Thwaites (1915–2005) Hugh Tolhurst Charles Tompson (1806–1883) John Tranter (sz. 1943) Dimitris Tsaloumas (sz. 1921) Val Vallis (sz. 1916) Vicki Viidikas (1948–1998) Brian Vrepont (1882–1955) W-Z Chris Wallace-Crabbe (sz. 1934) Ania Walwicz (sz. 1951) Samuel Wagan Watson (sz. 1972) Alan Wearne (sz. 1948) Francis Webb (1925–1973) William Charles Wentworth (1790–1872) Deb Westbury Herb Wharton Les Wicks (sz. 1955) Donna Williams (sz. 1963) Lauren Williams Stephen J. Williams Liz Winfield (sz. 1964) A. J. Wood (sz. 1906) David McKee Wright (1869–1928) Judith Wright (1915–2000) Morgan Yasbincek (sz. 1964) Komninos Zervos (sz. 1950) Fay Zwicky (1933–2017) Szeget szeggel A Szeget szeggel (angolul: Measure for Measure) William Shakespeare egyik vígjátékok között említett darabja, amit pontosabb az úgynevezett „problémás” darabok közé sorolni. A Bécsben játszódó műben a Herceg, aki idáig túl engedékeny volt a törvénykezésben, ideiglenesen átadja a hatalmat a szigorú erkölcsű Angelónak, hogy a város morális rendje helyreálljon. A darab komoly etikai dilemmákat vet fel az egyéni, a társadalmi és a teológiai értékek szembeállításával. Szöveg keletkezése és ideje Az 1604-5-ös Revels accounts szerint a Szeget szeggel első feljegyzett előadása 1604. december 26-án történt. A szövegben több utalás van olyan eseményekre, amik korábban voltak aktuálisak, ezért megalapozott az a gyanú, miszerint a darab nem volt teljesen új 1604-es előadásakor. A Szeget szeggelt 1623. november 8-án adta hozzá a Könyvkereskedők és Papírárusok Társaságának regiszteréhez Edward Blount és Isaac Jaggard. A darab az Első Folióban 1623-ban jelent meg nyomtatásban először, szövegét Ralph Crane másolta át valószínűleg egy súgópéldányból. A mű forrásai A Szeget szeggelnek két fő forrása van. Az egyik Giovanni Battista Giraldi (Cinthio) Epitia (1573) című tragédiája, de nagyobb mértékben George Whetstone két részes Promos és Cassandra (1578) című darabja. A kora Jakab-kori színházban az „álruhás uralkodó” közkedvelt szereplőtípus volt. A Shakespeare által kedvelt „ágy-trükk” az olasz regényekből is híres, de már az Ószövetségben is előfordult (Teremtés könyve 38). A mű cselekménye Első felvonás Első jelenet A Herceg Angelo-ra bízza Bécs ideiglenes kormányzását, a bölcs és öreg Escalust pedig helyettesének teszi meg. Angelo arra kéri a Herceget, valami kisebb módon próbáltassa meg őt, mielőtt ilyen nagy felelősséggel ruházza fel, de a Herceg biztos döntésében és elviharzik rejtélyes dolgára. Második jelenet Az utcán Lucio és két nemesúrfi beszélgetését megszakítja Tekeriné és elújságolja, hogy Claudiót elítélték paráznaságért és három napon belül a fejét veszik. Pompeius közli Tekerinével, hogy a bordélyházakat is, köztük az övét is, bezáratják. Miközben Claudiót elvezetik a börtönbe, a porkolábtól megtudjuk, hogy Angelo különös rendelkezése szerint cselekszik. Claudio megkéri Luciót, hogy tudassa húgával, Izabellával, szerencsétlen helyzetét és kérjen tőle segítséget. Harmadik jelenet A Herceg egy monostorban megkéri Tamás barátot, hogy bújtassa őt el és adjon neki szerzetes ruhát. Elmagyarázza, hogy azért bízta Angelóra a város vezetését és ezzel a törvények szigorúbban való betartatását, mert azelőtt éppen ő volt, aki túl elnéző volt a törvényeket illetően, ezért zsarnokság lenne annyi év után hirtelen betartatnia azokat. A Herceg szerzetesnek álcázva tervezi kikémlelni Angelo uralkodását és valódi jellemét. Negyedik jelenet Ez idő alatt Izabella épp az apácakolostorban készül a fogadalomtételre, amikor Lucio értesíti bátyja, Claudio, helyzetéről. Arra kéri Izabellát, könyörögjön kegyelemért és vesse be minden báját Angelónál, hogy bátyját szabadon engedje. Második felvonás Első jelenet Escalus azzal vádolja Angelót, hogy túlzásba esik Claudio halálra ítélésével, és megkérdi, vele nem fordult-e már elő, hogy kísértésbe esett. Angelo kitérő választ ad, és kijelenti, ha ugyanezt a bűnt ő követte volna el, saját magát is halálra ítélné. Mivel Angelót untatja a gyanúsítottak kihallgatása a bíróságon, ideiglenesen Escalusra hagyja az igazságszolgáltatást. Hólyagot és Pompeiust is paráznasággal kapcsolatos vádakkal állították elő, de Escalus mindkettőjüket elengedi egy figyelmeztetéssel. Második jelenet A porkoláb megkérdi Angelótól, biztos-e a Claudióról hozott ítéletében, de Angelo hajthatatlan. Izabella a kegyelmesség mellett érvelve kéri Angelót, hogy engedje el Claudiót. Addig győzködi Angelót, míg az vissza nem rendeli a őt másnapra, mondván, hogy addig meggondolja a dolgot. Angelo emészti magát, mert rájön, hogy Izabella vágyat ébresztett benne. Harmadik jelenet A Herceg szerzetesnek álcázva meglátogatja a börtönt, ahol találkozik Júliával. A Herceg megkérdi tőle, hogy bánja-e a bűneit és felajánlja, hogy segít a feloldozásban. Júlia ekkor tudja meg, hogy szerelmét másnap reggel kivégzik és siránkozni kezd. Negyedik jelenet Másnap Angelo fogadja Izabellát, és megkérdi tőle, hajlandó lenne-e feláldozni szüzességét bátyja életéért cserébe. Amikor világossá válik Izabellának, hogy Angelo ezt nem elvont értelemben kérdi, hanem saját testi vágyára utal, Izabella megfenyegeti, hogy elhíreszteli milyen képmutató Angelo valójában. Angelo nem riad meg, mert szerinte úgy sem hinne Izabellának senki. Angelo másnap reggelig ad időt Izabellának, hogy átgondolja az ajánlatát. Izabella úgy dönt, meglátogatja Claudiót; biztos benne, hogy Claudio egyetért majd vele abban, hogy az ő tisztasága fontosabb Claudio életénél. Harmadik felvonás Első jelenet A Herceg szerzetei álruhájában készíti fel Claudiót a halálra, amikor Izabella megérkezik. A Herceg kihallgatja, amikor Izabella elmondja testvérének Angelo milyen alkut kínált. Eleinte Claudio is úgy véli, Izabellának nem szabad feladnia szüzességét, de úrrá lesz rajta a halálfélelem, és arra kéri testvérét, tegye meg ezt az áldozatot érte, hiszen a körülmények miatt ez a bűn jótettnek minősül majd. Izabella felháborodik, és gyávának nevezi Angelót, mikor a Herceg közbelép. Azt mondja, Angelo csak próbára akarta tenni Izabella erényét, de Claudiót így is úgy is kivégeztette volna. A Herceg megoldást kínál Izabellának. Angelo otthagyta jegyesét, Mariannát, amikor az elvesztette egy hajótörésben a hozományát. A Herceg azt javasolja, Izabella fogadja el Angelo alkuját, de Mariannát küldje hozzá helyette, így Angelo kénytelen lenne megkegyelmezni Claudiónak és Mariannát is el kéne vennie. Második jelenet Tuskó a börtönbe vezeti Pompeiust kerítés vádjával. Lucio rosszindulatú pletykálkodásba kezd a Hercegről az álruhában rejtőzködő Herceggel. Tekerinét is letartóztatják amiért éveken át bordélyházat vezetett, aki ekkor elárulja, hogy Lucio is bűnös, mivel teherbe ejtette a bordélyház egyik munkását. A Herceg kijelenti egy monológban, hogy Angelo képmutatása szégyenletes és ezért megleckézteti őt. Negyedik felvonás Első jelenet A Herceg és Izabella meglátogatja Mariannát, és beavatják az Angelo leleplezéséről szóló tervbe. Marianna izgatott a terv hallatán és boldogan belemegy a játékba. Második jelenet A porkoláb a börtönben felajánlja Pompeiusnak, hogy elengedi őt, ha segít Claudio és egy másik rab kivégzésében. Egy követ levelet hoz Angelótól, amiben nem Claudio szabadon engedését parancsolja meg (ahogy az az alkunak megfelelne), hanem Claudio kivégzését sürgeti és azt, hogy a fejét küldjék meg neki bizonyítékképp. A Herceg ráveszi a porkolábat, hogy Claudio feje helyett Bernát, a gyilkos, fejét küldje el Angelónak, akit szintén aznap végeznek ki. Harmadik jelenet Bernát másnaposságra hivatkozva nem kel fel a kivégzésére, mert nem áll rá készen. A Herceg szerint bűn olyan embert kivégezni, aki nem áll arra készen, ezért a porkoláb javaslatára inkább Ragozin, a nem régen meghalt kalóz fejét küldik el Angelónak. A Herceg megírja Angelónak, hogy hamarosan visszatér. Amikor Izabella megérkezik és Claudióról kérdez, a Herceg azt hazudja, hogy kivégezték. A Herceg azzal nyugtatja Izabellát, hogy amikor a Herceg visszaérkezik Bécsbe, akkor igazságot szolgáltat. Negyedik jelenet Angelo és Escalus a Herceg levelén tanakodnak. A levélben a Herceg arra kötelezi őket, hirdessék ki, hogy ha valakinek panasza van, terjessze azt elő az utcán. Angelo bevallja, hogy azért nem tartotta be az alku ráeső részét, mert félt, hogy Claudio bosszút állt volna. A Herceg megérkezik saját ruhájában Péter szerzetessel, és megkéri őt, hogy kézbesítsen pár levelet. Varrius megjelenik és sétál egyet a Herceggel. Ötödik felvonás A Herceg a városkapunál fogadja Escalust és Angelót. Izabella a Herceghez fordulva igazságért kiált, és leleplezi Angelo zsarnoki uralkodását és képmutató énjét. A Herceg úgy tesz, mintha nem hinne neki és megkérdi, ki tanúsíthatja azt, amit elmondott. Izabella „Lajos barátot”, az álruhába bújt Herceget nevezi meg és elvezetik. Mariannát fekete fátyolban Angelo elé vezetik, aki bevallja, hogy ő Angelo jegyese és valójában nem Izabellával, hanem vele bujálkodott. A Herceg a szerzetesi álruhájában tér vissza, és megvádolják, hogy ő biztatta Izabellát és Mariannát Angelo rágalmazására. Lucio lerántja a Herceg csuklyáját és a Herceg felfedi magát. Luciót letartóztatják. Angelo halálbüntetést kér, de a Herceg arra utasítja, vegye el Mariannát. Hogy megfizessen Claudio haláláért, Angelóra ugyanolyan büntetést szab ki a Herceg, amilyet Angelo Claudióra. Izabella arra kéri a Herceget, hogy kegyelmezzen meg Angelónak. A porkoláb elővezeti Bernátot, Claudiót és Júliát és a Herceg megkegyelmez nekik, Izabellát pedig feleségül kéri. A Szeget szeggel témái A Szeget szeggel fő témája az igazság illetve igazságosság kérdése. Már a címbeli bibliai utalás, szó szerint fordítva „mértéket mértékkel”, arra utal, hogy a darabban igazságtétel folyik, a szereplők azt kapják, amit megérdemelnek. A darabban a Herceg, Vincentio, veszi magára az igazságtevő szerepét, aki szerzetesi álruhájában képes volt az emberek valós természetét és szándékát kiismerni és ítéletét ehhez mérten meghozni. Érdekes kérdés lehet azonban, hogy a Herceg igazságtétele mennyiben tükrözi a szemet szemért mentalitást, és mennyiben hajlik inkább a kegyelem és megbocsátás felé. A Szeget szeggel kiinduló problémája Bécs társadalmának általános morális leépülése és az uralkodó, avagy erkölcsi vezető, felelőssége ebben. Vincentio úgy érzi a városban az erkölcstelenség a végletekig fajult, ezért az azelőtt is létező, ám ez idáig betartatlan törvényeket a Herceg Angelo felhasználásával tartatja be újra. A városban a paráznaság tűnik fel, mint legelterjedtebb bűn, így az aszkéta Angelo első végzéseként a jegyesét házasságon kívül (előtt) teherbe ejtő Claudiót ítéli halálra. Ez az eltúlzott mértékű „igazságszolgáltatás” az, amiért felmerülhet bennünk az kérdés, hogy jogszabályokat lehet-e, illetve milyen mértékben lehet tenni erkölcsi kérdésekben. Lényeges morális dilemmája a darabnak Angelo tisztességtelen ajánlata Izabellának testvére életéért cserébe. Izabella előbb adná fel saját életét, mint tisztaságát, így nem megy bele Angelo alkujába, Claudio viszont úgy érzi kis ár ez, sőt, önfeláldozó jó cselekedet, ha ezt az ő életének megmentéséért teszi. Ez a probléma olyan feloldhatatlannak minősül, hogy külső megoldásként végül az „ágy-trükk” bevetése segít. A Szeget szeggel a magyar színházakban Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet digitális adattára szerint a Szeget szeggel 1927 és 2014 között 21 különböző rendezésben került előadásra. Az első előadás a budapesti Nemzeti Színházban Hevesi Sándor fordításának felhasználásával 1927. március 11-én történt. Az összes további magyar színházi bemutatón Mészöly Dezső fordítását használták. A Szeget szeggel Budapesten összesen hat alkalommal került a színházak repertoárjába. Ebből kétszer a Nemzeti Színházban, először 1927-ben Hevesi Sándor rendezésében és fordításában, másodszor pedig 1973-ban Mészöly Dezső fordításában és Major Tamás rendezésében. 1964-ben az Universitas Együttes nevű társulat vitte színre a darabot a budapesti Egyetemi Színpadon Ruszt József rendezésében. A következő budapesti rendezés Szirtes Tamásé volt a Madách Színházban 1985-ben, azután Máté Gáboré a Katona József Színházban 1996-ban. A legutóbbi budapesti bemutatója a darabnak 2014-ben a Budapesti Kamaraszínház Ericsson Stúdiójában, Csiszár Imre rendezésében történt. Pécsett és Marosvásárhelyen egyaránt összesen három-három alkalommal rendezték meg a darabot. Pécsett mindhárom alkalommal a Pécsi Nemzeti Színházban mutatták be a darabot először 1947-ben, aztán 1966-ban és végül 1990-ben. Marosvásárhelyen először a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi Tagozata rendezte meg a darabot 1996-ban, utána pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 2008-ban és 2014-ben. A Szeget szeggelt ezen kívül megrendezték még (időrendi sorrendben) Debrecenben, Kaposváron, Miskolcon, Veszprémben, Szolnokon, Sepsiszentgyörgyön, Székesfehérváron és Nyíregyházán. A Szeget szeggel filmes adaptációi 1943. Measure for Measure Olaszország Rendezte: Marco Elter 1979. BBC Measure for measure Nagy-Britannia Rendezte: Desmond Davis Izabella: Kate Nelligan; Herceg: Kenneth Colley; Angelo: Tim Pigott-Smith 1980. Shakespeare: Szeget szeggel Magyarország Rendezte: Babarczy László 1994. Measure for measure Nagy-Britannia Rendezte: David Thacker Izabella: Juliet Aubrey; Herceg: Tom Wilkinson; Angelo: Corin Redgrave 1997. Conjuring Shakespeare Nagy-Britannia Rendezte: Fiona Shaw Angelo: David Tennant 2006. Measure for Measure Nagy-Britannia Rendezte: Bob Komar Izabella: Josephine Rogers; Herceg: Simon Phillips; Angelo: Daniel Roberts 2016. Measure for measure/Shakespeare’s Globe Nagy-Britannia Rendezte: Dominic Dromgoole Selenicereus atropilosus A Selenicereus atropilosus egy nagyon ritkán termesztett epifita kaktusz. Elterjedése és élőhelye Mexikó: Jalisco állam, a Mascota és Puerto Vallarta közötti út mentén 800 m tszf. magasságban.. Jellemzői Kapaszkodó hajtású növény, 4-5 bordával tagolt szára matt zöld, areolái 3-4 rövid fehér tövist hordoznak. Virágai 90–110 mm átmérőjűek a külső szirmok zöldesfehérek, a belsők fehérek, a pericarpium feketés szőrökkel fedett, termése megnyúlt gömbölyded, 50–60 mm átmérőjű borvörös bogyó. Rokonsági viszonyai Közel állhat a Weberocereus fajokhoz. Lacadée Lacadée település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 162 fő (2015). Lacadée Hagetaubin, Labeyrie, Mesplède és Sault-de-Navailles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Muscicapa A Muscicapa a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjának egyik, magyarul egyszerűen légykapónak nevezett neme. Rendszerezés A nembe az alábbi 24 faj tartozik: szürke légykapó (Muscicapa striata) Muscicapa gambagae Muscicapa griseisticta Muscicapa sibirica barna légykapó (Muscicapa dauurica) Muscicapa randi Muscicapa segregata Muscicapa ruficauda Muscicapa muttui Muscicapa ferruginea Muscicapa ussheri Muscicapa infuscata Muscicapa boehmi Muscicapa aquatica Muscicapa olivascens Muscicapa lendu Muscicapa itombwensis natali légykapó (Muscicapa adusta) Muscicapa epulata Muscicapa sethsmithi Muscicapa comitata Muscicapa tessmanni Muscicapa cassini fehérszemű légykapó (Muscicapa caerulescens) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Arab tavasz Arab tavasznak nevezik a 2011 elején kirobbant kormányellenes tüntetéssorozatokat, amelyek az arab államokban törtek ki. Az elnevezés a „népek tavasza” kifejezéshez visszanyúlva terjedt el, amely az 1848-as európai forradalmi hullámra utal. Tunézia A 2010–2011-es tunéziai tüntetések, más néven a jázminos forradalom erőszakos tüntetéssorozat volt Tunéziában. A folyamat Tunézia több városára is átterjedt, és a 23 éve államfő Zín el-Ábidín ben Ali elnöki pozíciójáról való 2011. január 14-ei lemondásához vezetett. A résztvevők elsősorban a munkanélküliség, a korrupció, a szólásszabadság hiánya, az élelmezési gondok és az alacsony életszínvonal miatt mentek az utcákra. A 2010 decemberében kezdődött tüntetésekhez hasonlóra három évtizede nem volt példa az országban. Végül összecsapásokra került sor, melyeknek áldozatai is voltak. A tüntetéseket az váltotta ki, hogy egy zöldségeket és gyümölcsöket áruló boltos öngyilkos lett. Nem volt meg a szükséges engedélye, emiatt a rendőrök lefoglalták az autóját. Hatvan éve ez volt az első olyan eset, hogy egy arab kormányzatot közvetlenül az utcai tüntetések hatására távolítottak el. Algéria December 29-én Algéria fővárosából, Algírból is olyan hírek érkeztek, melyek szerint a lakáshiány miatt összetűzésekre került sor a tüntetők és a rendőrök között. A jelentések szerint legalább 53 ember megsebesült, 29-et pedig letartóztattak. 2011 januárjában a tüntetés tovább folytatódott. Ekkor a rossz életkörülmények és az élelmiszerek magas inflációja miatt erős biztonsági ellenőrzés mellett két napig tiltakoztak. A tüntetések harmadik napján három ember meghalt, többen megsebesültek. Jordánia 2011. január 14-én Jordánia fővárosában, Ammánban, Maánban, Karakban, Irbidben és több más városban is tüntetések kezdődtek. A szakszervezetek és jobboldali aktivisták hívására a pénteki ima után gyűltek össze. A tömeg Szamir Rifai miniszterelnök és kormánya lemondását követelte. Kormányellenes jelszavakat skandáltak, és Rifait gyávának nevezték. Egy kitűzőn a következő felirat szerepelt: „Jordánia nemcsak a gazdagoké. Ügyeljünk a kenyérre is. A mi mérgünkkel és éhségünkkel is foglalkozni kellene.” A tömeg ezt skandálta: „Le Rifai kormányával! Fogjatok össze, vagy a kormány kiszívja a véreteket! Azért emelitek az üzemanyagok árát, hogy a zsebetek tele legyen milliókkal!” Tawfiq al-Batoush, Karak volt vezetője ezt mondta: „A kormány politikája, a magas árak az ismételt adóztatás ellen tüntetünk. Ez az, amiből elege lett Jordánia népének.” Többen hasonlóságot látnak a két tüntetés között. A Muszlim Testvériség és 14 szakszervezet bejelentette, hogy másnap a kormány gazdaságpolitikája elleni tiltakozásképp ülősztrájkot tartanak a parlament előtt. A tüntetések hatására a jordániai kormány visszavonta az üzemanyagok áremelését. Az al-Dzsazíra előrejelzése szerint az élelmiszerárak emelkedése miatt a tüntetések még hetekig is eltarthatnak. A tiltakozások hatására végül II. Abdullah király menesztette a kormányt. Egyiptom Hossam el-Hamalawy egyiptomi blogger szerint "Nagy az érdeklődés. Az egyiptomi nép és a közvélemény nagy figyelemmel követi a tunéziai fejleményeket. Sokan párhuzamot vonnak az ottani és az egyiptomi állapotok között." Január 16-án az egyiptomi tőzsdén sokan arra spekuláltak, hogy a zűrzavar tovább fog terjedni, emiatt estek a részvények árfolyamai. Az egyiptomi tüntetések addig fajultak, míg az egyik étterem tulajdonosa, Abdel-Moneim Jaafara felgyújtotta magát. Január 18-án Mohamed Farouk Hassan ügyvéd és egy 25 éves alexandriai munkanélküli borította magát lángba. Több felbőszült egyiptomi a Facebookon olyan profilt hozott létre, mely január 25-re az erőszak, a szegénység, a korrupció és a munkanélküliség ellen indított forradalmat szervez. Egyiptom egy olyan köztársaság, mely félig elnöki irányítás alatt áll, és az 1958. évi 162. törvény alapján jelenleg szükségállapot van a területén. Csak az 1980-as évek elején volt egy 18 hónapos szünet. A Nobel-békedíjjal kitüntetett Mohammed el-Barádei arra figyelmeztetett, hogy az országban „a tunéziaihoz hasonló robbanás” alakulhat ki. A tüntetések 846 halálos áldozatot követeltek, de végül, február 11-én Mubarak elnök lemondott tisztségéről. Jemen Január közepén az ország északi és déli részén is több helyütt az ellen tüntettek, hogy a kormány módosítani akarta az alkotmányt. Ezen felül az okok között szerepelt a munkanélküliség magas aránya és az éppen aktuális gazdasági állapotok. Január 20-án több ezren vonultak fel Taizz utcáin. Ádenben 18-án, 19-én, és 20-án voltak jelentősebb megmozdulások. Ádenben kerékabroncsokat égettek, utakat zártak el, és ezalatt hét ember – katonák és tüntetők vegyesen – sebesült meg. Két tüntető bement a Szanaa-i Egyetemre, és transzparensükön a következőt lehetett olvasni: „Menj el, mielőtt még elküldenek.” Ez a Reuters újságírói szerint az "autokrata arab vezetők, mindenekelőtt Száleh" kritikája. A Jemeni Reformkongresszus, a legnagyobb ellenzéki párt vezetői azt mondták: „Alkotmányos változtatásokat akarunk, de nem olyanokat, melyek hatására a vezető nem marad örökké hatalmon, és nem is olyat, mely alapján a hatalmat gyermekei öröklik.” Március 21-én egy jemeni tábornok páncélos alakulatával együtt átállt a felkelők oldalára. Május folyamán az egyik legerősebb jemeni törzs, a Hasid is az ellenzék oldalára állt, ezért Száleh elnök katonai lépéseket foganatosított velük szemben. Emiatt a törzs fegyveresei támadást intéztek a fővárosban levő kormányzati épületek ellen. Egy, az elnöki rezidencia ellen végrehajtott támadásban az elnök is súlyosan megsebesült és egy szaúd-arábiai kórházba menekítették. Szeptember 25-én hazatért, amiért jelentős módon megnőtt egy polgárháború kitörésének veszélye. Az elnök végül november végén lemondott hatalmáról és elhagyta az országot. Februárban megkísérelt visszatérni a politikai életbe, de az országba érkezésének hírére ismét jelentős tömegdemonstrációk kezdődtek. Ennek hatására február 27-én formálisan is átadta a hatalmat korábbi alelnökének, Abbed Rabbo Manszúr Hádinak. Líbia 2011 februárjában a tunéziai és egyiptomi forradalmi eseményeket követően Líbiában tiltakozás kezdődött a Moammer Kadhafi 1969 óta fennálló diktatúrája ellen. Kadhafi ritka brutalitással lépett fel a fegyvertelen tüntetők ellen: katonái és Afrika más területeiről toborzott zsoldosai vérengzésbe kezdtek és terrorista módszerekkel igyekeztek visszaszerezni az ország feletti irányítást. Február végére a nemzetközi diplomácia komoly nyomást gyakorolt Kadhafira, hogy hagyjon fel a vérontással és távozzon a hatalomból, miközben egyre többen szorgalmazták a vérengzés felelőseinek nemzetközi bíróság elé állítását is. Március 1-jétől a konfliktus polgárháborúvá fajult. 20-án a nyugati hatalmak az ENSZ-határozat alapján légi és tengeri intervenciót kezdtek Kadhafi hadereje ellen. A felkelők az ország nyugati felén az ún. Nefúsza-hegység nagy részét, az ország keleti részét és Miszráta városát hajtották uralmuk alá. Keleten egészen Rász Lánúf városáig sikerült előretörniük, de Kadhafi katonái innen visszaverték őket, majd a frontvonal megállapodott a Brega és Adzsdábija közötti útvonalon. Március 7-én Bengáziban a felkelők megalapították a Líbiai Nemzeti Tanácsot, amelyet eddig 15 ország ismert el. Hosszú harcok után először a Nefúsza-hegység berber felkelőinek sikerült kitörniük, majd nemsokára a keleti arcvonalon is változás történt. A felkelők augusztusra teljesen bekerítették Tripolit, majd augusztus 20-28. között teljesen el is foglalták. Októberre már csak két város maradt Kadhafi erőinek kezén: Bani Valíd és Szurt. Az előbbi október 17-én esett el, majd a NATO hathatós támogatásával október 20-án elesett Szurt is, melynek ostroma közben Kadhafi is - tisztázatlan körülmények között - meghalt. Az ÁNT október 23-án kinyilvánította az ország felszabadulását. Szíria Szíriában kisebb tüntetések már januárban és februárban is zajlottak, de ezek nem voltak nagy jelentőségűek. A konfliktus március 6-án fajult el, amikor a rendőrség Dara városában letartóztatott 15 gyereket, akik a rendszer és Bassár el-Aszad elnök bukását követelő graffitikkel írták tele a falakat. Tiltakozásul tüntetések kezdődtek, amely ellen a rendfenntartók erőszakkal léptek fel és a tömegoszlatás során négy ember meghalt. Ezt követően elszabadultak az indulatok, több ezer fő vonult az utcára, a tömeg pedig felgyújtotta a Baasz Párt irodáit. A rendfenntartók éles lőszert is bevettek a fegyvertelen tüntetők ellen. Ezt követően a tüntetések átterjedtek több városra, így a fővárosra, Damaszkuszra is. A kormány válaszul a hadsereget is mozgósította. Március 29-én az addigi miniszterelnök lemondott, helyette al-Aszad elnök négy nappal később Ádel Szafar politikust bízta meg kormányalakítással, azonban ezzel nem sikerült tüntetéseknek véget vetnie. Április 21-én az elnök feloldotta a majdnem 50 éve érvényben levő rendkívüli állapotot, amely a tüntetők fő követelése volt, valamint lehetőséget ígért békés demonstrációk tartására is. Másnap ennek tesztelésére az ellenzék "óriási méretű" demonstrációt hirdetett meg, de a rendőrség az ígéret ellenére még nagyobb brutalítással támadt a tüntetőkre, éles lőszert használva összesen 103 tüntetőt öltek meg. Nem sokkal később a hadsereg páncélos alakulatok támogatásával megszállta Darát, ahol, mintegy 220 tüntetőt öltek meg, a hadsereg vesztesége 25 fő volt. Május 7-én a tankok bevonultak Banijaszba és Homszba, a két városban összesen mintegy 50 embert meggyilkoltak, majd néhány nap múlva Tallkalahot, Rasztant és Talbisehet szállták meg. Június elején - a kormány közlése szerint - ismeretlen tettesek Dzsiszr-es-Szúgur városában 120 rendfenntartóval végeztek. Erre válaszul a hadsereg nagyarányú hadműveletbe kezdett a város ellen. A város környéki falvakat nehéztüzérséggel bombázták le, míg a várost magát helikopterekkel és harckocsikkal vették tűz alá. A hadsereg brutális fellépése elöl mintegy 5000 ember menekült át Törökországba. Novembertől a Rijád al-Aszad tábornok vezetésével megalakult SZSZH indított gerillaháborút a hadsereg ellen. A kezdetben kizárólag könnyűfegyverekkel rendelkező lázadók a szomszédos arab országoknak és Törökországnak hathatós támogatásával jelentős katonai erővé nőtték ki magukat, 2012 őszéig már az ország több települését ellenőrzésük alá vonták. A helyzetet azonban tovább bonyolította, hogy 2012 nyarán az ország északkeleti részén lakó kurdok milíciái is beavatkoztak a harcba, Aleppóig nyomulva előre. A kurd lázadók egyszerre kerültek összetűzésbe a kormányerőkkel és az SZSZH-val. Mindemellett a konfliktusnak erősen szektariánus jelleget ad az a tény is, hogy a helybéli keresztények és alaviták a többségben alavitákból álló Aszad-rezsimet támogatják, míg a lázadók többsége a szunnita lakosság soraiból kerül ki. A szélsőségesebb felkelők rendszerint hajtanak végre támadásokat a keresztény és alavita közösség ellen, míg a hadsereg és a kormányt támogató Sabiha milícia az ellenzéket támogató szíriai települések lakossága közt rendez időnként kisebb-nagyobb vérfürdőket. A konfliktus 2012 júniusának közepére olyannyira eszkalálódott, hogy az ENSZ szabályos polgárháborúnak minősítette. Más arab államok Hasonló tüntetések voltak Mauritániában is, ahol Yacoub Ould Dahoud, Mohamed Ould Abdel Aziz politikája elleni tiltakozásként felgyújtotta magát az elnöki palota közelében. Szaúd-Arábiában 2011. január 21-én egy eddig azonosítatlan 65 éves ember gyújtotta fel magát és halt meg Dzsizán Samtah falujában. Ez volt az első példa arra, hogy valaki a királyságban felgyújtotta magát. Szudánban letartóztatták a Kongresszusi Néppárt elnökét, Hasszán al-Turabit. Az volt az ok, hogy egy hasonló tüntetéssorozattal el akarta kergetni a szerinte választási csalással győzedelmeskedő vezetőket. Az arab tavasz halálos áldozatainak száma országonként Az arab tavasz halálos áldozatainak száma országonként: Tunézia: 338 halott Algéria: 8 halott Jordánia: 3 halott Mauritánia: 3 halott Szudán: ~200 halott Omán: 2 - 6 halott Jemen: ~ 2000 halott Szaúd-Arábia: 24 halott Egyiptom: ~4300 halott Szíria: ~160 000 halott Marokkó: 6 halott Irak: ~250 halott Bahrein: 120 halott Líbia: 25 000 - 30 000 halott Dzsibuti: 2 halott Huzesztán tartomány, Irán: 12 halott Összesen tehát mintegy 189 670 - 194 702 halott (2014 augusztusáig) Prva plovidba A Prva plovidba a Galija együttes első, 1979-ben megjelent nagylemeze, melyet az RTB adott ki. Katalógusszáma: LP 5322. Az album dalai A oldal ("Isplovljenje") Avanturista (4:25) Letnja pesma (4:37) Pesma za dobro jutro (3:12) Posrednik (7:30) B oldal ("Uplovljenje") Mađioničar (4:42) Gospi (4:49) Decimen (4:48) Közreműködők Nenad Milosavljević - ének, akusztikus gitár, harmónika Goran Ljubisavljević - gitár Predrag Branković - basszusgitár Ljubodrag Vukadinović - billentyűs hangszerek Boban Pavlović - dob Vendégzenész Predrag Milosavljević - vokál Forrás http://rateyourmusic.com/release/album/galija/galija/ Hordszárnyas hajó A hordszárnyas hajó (vagy szárnyashajó) olyan hajótípus, amely a hajótest vízvonal alatti részén kialakított hidrodinamikai szárnyprofilok segítségével részlegesen kiemelkedve közlekedik a vízben, nagy sebességgel, jellemzően belsőégésű erőforrással (dízelmotorral) hajtva. A kialakítás célja a víz mint sűrű közeg, hajótestre gyakorolt súrlódási ellenállásának csökkentése. A szárnyashajó hordszárnyrendszerének kialakítása miatt, azon felhajtóerő keletkezik. A dinamikus felhajtóerő a határsebesség elérését követően olyan nagy lesz a hordszárnyon, hogy általa a hajótest kiemelkedik a vízből, és a további sebességnöveléssel már csak a hordszárny által keltett víz-közegellenállást kell a hajtásnak legyőznie, ezáltal a hajó még nagyobb vízfelszíni sebességet képes elérni. A szárnyprofilok hasonló kialakításúak a repülőgépeken alkalmazottakhoz, azonban a sűrűbb közeg sajátos örvényadottságai (kavitáció) miatt a vízi szárnyprofilokat nagyobb igénybevételekre kell méretezni, valamint szintén a nagy víz alatti sebességre kialakított hajócsavarokat kell alkalmazni. A hordszárnyas hajók üzemeltetése csak a hordszárnyon való kiemelkedés során elért magasabb sebességtartományokban célszerű, mert a teljesen vízbe merült (kis menetsebességű) hordszárnyas hajó közegellenállása, szárnyainak köszönhetően, közel kétszerese a hagyományos hajókénak, ami megnöveli a tüzelőanyag-fogyasztást. A hordszárny jellemzően merev kialakítású, de léteznek menet közben manuálisan és önműködően mozgatható változatok is.Angol szakirodalomban hydrofoil-nak nevezik mind az ilyen felszerelésű hajót és magát a többsíkú szárnyrendszert is. A hordszárnyas hajók jellemzően álló- és folyami, vagy part menti vizeken tudják ezt a hatást előnyösen kihasználni, a tengervizek felszíni hullámzása jelentősen csökkenti ennek hatékonyságát. Az úgynevezett „tengerjáró” hajótestek nagy méretéhez és tömegéhez alkalmazható szárnyrendszerek jelentős teljesítménytöbbletű erőforrásokat igényelnek, nagy sebességüket a nagyobb tengeri hullámok lecsökkentik, illetve a hullámokon való nagy sebességű mozgásuk válik kérdésessé. Ezek a szárnyashajók tengeri üzemeltetésének gazdaságosságát akadályozzák. A hordszárnyas hajó közegellenállás-csökkentő elveit alkalmazza a SWATH rendszer is (a homlokprofil kis keresztmetszetű), melynél azonban a hajótest katamarán jellegű, jellegéből adódóan tengerjáró. Hasonló elveket alkalmaznak az amerikai haditengerészet Independence osztályánál, amely egy háromtestű (trimarán) hajóosztály, valamint az USA 17 elnevezésű hordszárnyrendszerrel kombinált sport trimaránján is, amely képes a valós szélsebesség 2-2,5-szeresével is haladni. Hordszárnyas hajókat hadi feladatokra az amerikai haditengerészet is alkalmazott: a USS High Point-ot, a USS Tucumcari-t, a USS Flagstaff-t, valamint a Pegassus osztályt. Szovjet fejlesztésűek voltak a 206-os tervszámú (Sersen osztály), a 206E tervszámú (Mol osztály), a 206M tervszámú (Turja osztály) és a 206MR tervszámú (Matka osztály) szárnyashajók, melyek nagy sebességű (hordszárnyas) torpedónadszádként lettek alkalmazva több szovjetbarát ország haditengerészetében. Az olasz és japán haditengerészetek is üzemeltettek Sparviero osztályú hajóegységeket. A leggyorsabb fegyvertelen hadihajó címet a kanadai királyi haditengerészet, ma már hadrendjéből kivont, HMCS Bras d'Or szárnyashajója tartja: egy 1969-es futáspróbáján elérte a 63 csomós (117 km/h-s) csúcssebességet. Polgári célra többek között a Boeing gyártott szárnyashajókat (Boeing 929), illetve még napjainkban is a hongkongi TurboJET. A magyar vonatkozású MAHART is üzemeltet szovjet gyártású szárnyashajókat. A Metyeor osztályból (342E) kettőt (Sólyom II és Sólyom III), a Voszhod 2 osztályból (352) hármat (Vöcsök II, Vöcsök III, Vöcsök IV) és a Poleszje osztályból négyet (Bíbic I, Bíbic II, Bíbic III, Bíbic IV). Egy magyar fejlesztésű kísérleti szárnyashajó is készült „Fecske” néven, azonban az 1962–1963 közötti tesztelések során felmerült problémák – magas üzemeltetési költség és a szovjet lobbi – miatt a rendszeresítés és sorozatgyártás elmaradt. Ez a magyar hajó Nadap néven, szárnyak nélkül, a Velencei-tavon közlekedik. Difoszfor A difoszfor P2 a foszfor egyik allotróp módosulata. A stabil, hármas kötést tartalmazó N2 molekulával ellentétben a P2 reakciókészsége nagy. A foszfor a tetraéderes P4 formában stabilabb, mivel a P2-ben a pi-kötések gyengék. Disszociációs energiája 117 kcal/mol vagy 490 kJ/mol, ami a dinitrogénének a fele. A P2-ben a kötési távolság 1,8934 Å. Difoszfort fehérfoszfor 1100 K hőmérsékletre hevítésével lehet előállítani. Mindemellett előrelépések történek a molekula szobahőmérsékleten, normál körülmények között homogén oldatban történő előállítása terén is, valamilyen – például volfrám vagy nióbium centrumú – átmenetifém-komplex segítségével. A molekula iránt 2006-ban bontakozott ki nagy érdeklődés, amikor egy új szintézis módszert dolgoztak ki az előállítására, mely már enyhébb körülmények között is elvégezhető. Ez a módszer a nitrogén azidokból – nitrénképzésen keresztül – történő kiűzésének egyik változata. A difoszfor prekurzorának szintézise terminális nióbium-foszfid és klóriminofoszfán reakcióján alapul: Ha ezt a vegyületet 1,3-ciklohexadiénben, mint oldó- és csapdázószerben 50 °C-ra melegítik, akkor reaktív difoszfor lép ki, mely kettős Diels–Alder-adduktumot és nióbium-imido vegyületet képez: Ugyanez az imido vegyület keletkezik akkor is, ha a hőbontást toluolban végzik, de a keletkező difoszfor sorsa ekkor nem ismert. Felmerült, hogy a P4 fotolízise során köztitermékként P2 keletkezik, és hogy 2,3-dimetilbutadién jelenlétében újra difoszfán képződik. Mindezidáig azonban nincs közvetlen bizonyíték arra nézve, hogy a P4 fotolízise során P2 keletkezne. Calldetenes Calldetenes település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 2446 fő (2017). Földrajza Calldetenes Folgueroles, Sant Julià de Vilatorta, Santa Eugènia de Berga és Vic községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2011-es jordán rali A 2011-es jordán rali volt a 2011-es rali-világbajnokság negyedik versenye. Április 14. és 16. között került megrendezésre. 20 gyorsasági szakaszból állt volna a verseny, de az első napi szakaszokat törölték így csak 14 gyorsasági szakaszon futottak, mely 259.56 kilométert tett ki. A 31 indulóból 23 versenyző ért célba. Monumental (metróállomás) Monumental egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 2-es metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Tetuan (Paral·lel) Sagrada Família (Badalona Pompeu Fabra) Istár alvilágjárása Az Istár alvilágjárása címen ismert akkád mitikus eposz Istár alvilági útjáról és visszatéréséről szól. A sumerek között rendkívül népszerű uruki eposzok egyikének, az Innin alvilágjárása címűnek fordítása és átdolgozása. Az eredeti akkád átdolgozás nem ismert, az „első asszír verzió” néhány töredéke a legrégebbi ismert példánya. I. Tukulti-apil-ésarra könyvtárából kerültek elő. Assur-bán-apli könyvtárában más átdolgozást találtak, ez a „második asszír verzió”, ez egyben mutatja, hogy legalább az újasszír kor végéig ismert és népszerű költemény volt. A hatalmától és ékességeitől, sőt ruhájától is megfosztott termékenységistennő alvilági kalandja egyértelműen az évszakváltásokhoz köthető mítoszok körébe tartozik. Az újasszír korban már kiforrott, terjedelmes elbeszélés olvasható az Alvilágról. A mítosz ekkorra eltávolodott az eredeti mondanivalótól, még a sumer változatban jelentős szerepet játszó Dumuzi akkád megfelelője, Tammúz is csak érintőleges kapcsolatban van a cselekménnyel. A mítosz kezdete: Ebben a műben Ereskigal Istár nővéreként tűnik fel, aki azt hiszi, Istár alviláglátogatása a hatalmának végét jelenti. Ezért parancsolja meg a kapuőröknek, hogy halott halandóként bánjanak vele. A hét kapun viszont a halandók csak úgy juthatnak át, ha megajándékozzák az őröket. Az utolsó kapuőrnek már csak a szeméremkendő maradt, így Istár meztelenül állt nővére elé. Istár nem tudja, miért történt vele mindez, de Ereskigal magyarázat helyett Namtar felügyelete alatt bezáratja. Éa beavatkozása a Nergal és Ereskigal történethez hasonló, ahol szintén az Alvilágba látogató isten elcsábítja Ereskigalt. Itt Aszúsu-námir hódította meg, Ereskigal valóban beleszeretett Aszúsu-námirba, ám rájött, mit akar, ezért megátkozta. Ekkor tűnik fel Tammúz, aki Orpheuszként zenélve, táncosnőkkel együtt érkezett. A zenétől megnyugvó Ereskigal végül elengedte Istárt, aki visszament a felszínre, miközben ruhadarabjait is egyenként visszakapta. Ez a motívum az isteni erő visszaszerzésé jelképezi. Ezzel "följutott a fényre". I. Lubarna I. Lubarna (Ilu-bar-ni) az Alalah–Ugariti Királyság első ismert királya. Nem tudni, hogy a királyság megalapítója-e, vagy valakit követett a territórium trónján. Az 12–11. századot Szíriában „sötét kornak” nevezik a történészek, mivel a térség minden diplomáciai kapcsolata megszakadt a tengeri népek, majd az arameusok vándorlásának idején, ezért ez a két évszázad erősen forráshiányos. Lubarna már a névből adódóan is nyilvánvalóan a hettita hagyományokra építkező személy volt. A név csak asszír forrásból ismert, ezért nem kizárható, hogy valójában Labarnasz volt a neve. Ez pedig egyértelműen utal Labarnaszra és a Hettita Birodalomra. A szíriai homály az i. e. 10. században kezd oszladozni, bár ekkor sem a korábbi élénk diplomáciai levelezéshez hasonló okból, hanem az asszírok nyugati és délnyugati hadjáratai, az asszír évkönyvek kapcsán. Az asszír királyok előszeretettel sorolták fel az általuk legyőzött népeket. Hattina első említésére azonban még várni kell az asszír forrásokban is. Először II. Assur-nászir-apli i. e. 877-es hadjáratának leírásában fordul elő. Ekkor Hazazu (tidūku ša URU�azazi) és Urime meghódítása után fordult PA-at-ti-na felé, és „Lubarna, Pattina urának erődített városa” lerombolásáról van szó. Ez az erődítmény – mint a továbbiakból kiderül – Kinalua városa. Assur-nászir-apli támadása az újhettita királyságokat váratlanul érte, sem Szangarasz, Kargamis királya, sem Lubarna nem tudott lépéseket tenni az ellen, hogy az asszírok átkeljenek az Eufráteszen, így a folyó nyújtotta stratégiai előny elenyészett. A Hattina által védett libanoni területek felé megnyílt az út, és az asszírok ki is fosztották Fönícia összes jelentősebb államát. Lubarna több asszír évkönyvben nem tűnik fel, Hattina következő asszír említésekor már Szapalulme az uralkodó, akiről nem tudjuk, milyen viszonyban állt elődjével. Szolnoki Péter Szolnoki Péter (Debrecen, 1970. május 22.) magyar zenész, énekes, zeneszerző, a Bon Bon együttes énekese. Életútja Nyolcévesen kezdett zenével foglalkozni fuvolistaként. 1984-től 1989-ig a Zalka Máté Zeneművészeti Tiszthelyettesképző Szakközépiskola diákja volt, ahol klasszikus tanulmányai mellett belekóstolhatott a könnyű műfajba is. Sziluett nevű popegyüttesével A rock gyermekei című zenei műsor slágerlistáján több hétig a harmadik helyen szerepelt. 1989-ben, az iskola elvégzése után a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Fúvós-szimfonikus Zenekarának tagja lett. 1990 első felében a tatai katonazenekarban dolgozott, szeptembertől pedig már a Police Big Band tagjaként muzsikált. Itt lehetősége nyílt a fuvola mellett énekelni és basszusgitározni is. Egy kis ideig Végvári Ádám zenekarában basszusgitározott. Ezzel párhuzamosan pedig a Lehár Ferenc Operettzenekarban fuvolázott 1993-ig. 1993-ban a Ki mit tud? elődöntőjében jazz kategóriában szerepelt. Ebben az évben találkozott Török Tamással, akivel 1995-ben megalakította a Bon Bon formációt. Ezt követően végigjárta a magyar könnyűzene szamárlétráját, így szinte minden híres előadóval, együttessel dolgozott. Közreműködések 1993 Tomsits Rudolf jazz trió - ének A kiscelli romtemplomban megrendezett „ Koldusopera ” című színdarabban - fuvola Bang Bang - vokál Kádek Heni „Mesebál” című gyereklemez - közreműködő Rapülők együttes „ Rapeta ” című lemezén és koncert turnéján - éneke, vokál, fuvola Pierrot „Levelek a Holdba” című lemezén - fuvola Dés László „Patika” című filmzenei lemezén -ének és vokál 1994 Buldózer turnéján - basszusgitár 1998 duettet énekelt Auth Csillával , a Féltelek című Color-dalt. 2001 Freddie Mercury emlékkoncert - ének Hydrox: Nekem a Föld a Hazám - fuvola, vokál, hangszerelés 2002 Juventutis szimfonikus zenekar - fuvola 2003 Cserháti Zsuzsa emlékére rendezett koncert - ének 2004 Havasi Balázs koncertjén - ének Fool Moon (szegedi acappella fesztivál) - ének Zséda (Kongresszusi Központ) - ének Stúdió 11 - ének Rapülők Riszájkling album - közreműködő 2006 Rapülők (Sport Arén) - vokál Budapest Jazz Orchestra és a Jazzpressionnel - ének Charlie lemezén - vokál Rácz Gergő lemezén - vokál Dés László lemezén - vokál 2007 Csináljuk a fesztivált című műsor Kálloy-Molnár Péter lemezén - vokál-hangszerelés és vokál 2008 „Disney on Ice” jégrevü - ének Takács Tamás Free Jazz Band - fuvola Ricardo Salsa Club zenekar - ének Kölyök című musical - ének 2009 Ivannal közösen elindították az Összhang dalt, amelyhez klipet forgattak a Corvinus Quartett közreműködésével. Auth Csilla Nekem így című lemezére 2 dalt írt, Lakatos Pali lemezén - fuvola Szulák Andrea Musical, meg nem is című albuma - közreműködő 2010 a 15 éves jubileumukat ünneplő Bon-Bon zenekar új lemezt adott ki Mindig úton címmel. Kulka János „Akarod, vagy nem” című albuma - fuvola A március 15-ei ünnepi műsorban Ambrus Ritával énekelt duettet. Csináljuk a fesztivált hatodik évadjában szerepelt Tűz és Jég címmel dalt írt Homonnay Zsolt - Polyák Lilla duett lemezére. Dalokat komponált a "Bőröndmese" című gyerek zenés darabhoz. Szeptember 4-én 15. jubileumi Bon-Bon koncertet adtak Tomival a Népligetben. Farkasházi Réka - "Hajnali csillag peremén" című gyereklemeze - vokál Irigy Hónaljmirigy - "Lady Gaga" paródiája - vokál Győri Friends Big Band-el - ének Szeretet.Éhség ökumenikus szervezet jótékonysági koncertjén - ének Összhang kórus (Iparművészeti Múzeum) - ének 2011 "Hajrá Peti!" Alapítvány "Váltsd valóra" című közös dalában énekelt. Vida József Mássalhangzók című lemeze - ének Polgár Péter sing-up estjén - sztár vendég Erdőhegyi Brigitta Swing koncertje - sztárvendég Jávory Dávid - Jávory Vilmos emlékére készülő - lemeze - vokál Aegon konferencia (Danubia szimfonikus zenekarral) - ének Megyeri János szobrászművész nyírbátori, reneszánsz panoptikumának Syma csarnokbeli leleplezésére (sajtótájékoztatójára) zenét komponált. Király L. Norbinak, Sánta Lászlónak és Serbán Attilának írt dalokat. Fool Moon acappella együttes 10 éves jubileumi és szegedi Városházi koncertje - ének Gesztivál Rapülők koncertje - ének Never címmel Fethullah Gülen török filozófus, költő, vallási vezető angol nyelvű versére írt dalt. Szulák Andrea lemezén a „Christmas song” című dalban - vokál és fuvola Báthory Erzsébetről írt musicalt Moravetz Levente író-rendező-színművésszel. Bágya András születésének 100. évfordulójára rendezett emlékkoncert - ének Török Tamással együtt elkészítette az 5.1 című új Bon-Bon EP-t. 2012 Elkezdett dolgozni az első szólólemezén. Összefogás koncert - ének Nóta tv Slágergyár döntője - zsűri Swing koncertet adott a Budapest Jazz Orchestrával a Budapest Jazz Club-ban. Tunyogi Bernadett jubileumi koncertjén énekelt az Uránia Színházban. Énekelt és vokálhangszerelt a Csomópont közös dalában, az “Égjen örökké”-ben. Fellépett a Kiskőrösi Big Band és a Csepeli Auth Henrik Fesztivál Fúvószenekar koncertjén. A Nők Lapja mellékleteként megjelent Cserháti Zsuzsa, Szécsi Pál, Máté Péter, Demjén Ferenc és Balázs Ferenc válogatás lemezeken - ének Fellépett a Hajdúszoboszlói Dixiland Fesztiválon a Debrecen Big Band kíséretében. Rajzfilm énekek 2000 : Toy Story 2 2002 : Szilaj 2003 : Mackótestvér 2005 : Amerikai Sárkány, Csodacsibe 2006 : Mackótestvér 2. 2007 : Robinson család, Bűbáj 2009 : Micimackó, Bűvész Show, Hercegnő és a béka 2010 : Toy Story 3 2011 : Disney on Ice 2013: Phineas és Ferb 2013: Sanjay és Craig Szinkron szerepek A Simpson család Batman rajzfilmsorozat - Első kötet 20-21. rész Gyurmaarc / Teddy Lupus Monk felügyelő - Mr. Monk és a Keresztapa / Vince a testőr / Oleg Zatsepin Rablópandúrok - Sauveur / Moussa Maaskri Tündéri keresztszülők - Sylvester Calzone Tron - Legacy - Conrad Coates Városfejlesztési osztály - Joe a csatornázásiaktól / Kirk Fox / 2. évad 6., 9., 22. rész, 3. évad 10. rész Muppets - Floyd Pepper és Dr. Teeth Toy Story - Kék kuka Szuperhősök Ligája - Sinestro Touch - Érintés Akikkel együtt dolgozott A brakazabra, Alapi István, Auth Csilla, Ambrus Rita, Ángyán András, Aradszky László, B acsó Kristóf, Bagi Iván, Balázs Elemér, Balázs Ferenc, Balázs József, Balázs Klári, Baló István, Balogh László, Balogh Roland, Balogh Zoltán, Bársony Attila, Bársony Bálint, Bencze Attila, Bereczki Zoltán, Béres Alexandra, Berkes Gábor, Bíró Eszter, B. Bíró Zoltán, Bodrogi Attila, Bolba Tamás, Boros Sándor, Bördős Lajos, Bradányi Iván, Bródy János, Bubenyák Zoltán, Buch Tibor, Budapest Jazz Orchestra, Bujtor Balázs, Bussy Gábor, B. Tóth László, C harlie, Cotton Club Singers, Csányi István, Császár Előd, Csejtei Ákos, Csejtei Tamás, Cserháti Zsuzsa, Csipa, Csiszár Ferenc, Csizmadia Dávid, Csondor Kata, Csonka András, Czerovszky Henriett, D ajka Krisztián, Dandó Zoltán, Debrecen Big Band, Delhusa Gjon, Demeter György, Demjén Ferenc, Demkó Gergely, Dennert Árpád, Dér Heni, Dés László, Dévényi Tibor, Dobay Brigitta, Dolly, Duba Gábor, E dda, Egri János, Elek István, Erdőhegyi Brigitta, Esztergályos Cecília, F ábián Juli, Falusi Mariann, Farkasházi Réka, Farkas Zsófia, Farkas Zsolt, Feke Pál, Fekete-Kovács Kornél, Fenyő Iván, Fenyő Miklós, Fool Moon, Freeport, Frey György, G anxsta Zolee, Gátos Bálint, Gátos Iván, Gém Zoltán, Gesztesi Károly, Geszti Péter, Gerendás Péter, Gergely Róbert, Gőz László, Group’n’ Swing, Gyenes Béla, Gyulai Zsolt, Győri Friends Big Band, H aagen Imre, Háda János, Hajdu Klára, Halász János, Happy Gang, Harsányi Gábor, Hastó Zsolt, Havasi Balázs, Herendi Gábor, Hevesi Tamás, Honvéd Férfikar, Hoff Marcell, Homonnay Zsolt, Horváth Ákos, Hrutka Róbert, Hujber Ferenc, Hydrox I rigy Hónaljmirigy, J áksó László, Jávori Dávid, Jazz+Az, Juventutis Szimfonikus Zenekar, Jamie Winchester, K ádek Heni, Kálloy-Molnár Péter, Kamarás Iván, Kamarás Máté, Kapácsy Miklós, Kapitány Iván, Kassai Róbert, Kaszás Attila, Kaszás Péter, Kautzky Armand, Kerekes József, Keresztes Ildikó, Király Attila, Király Linda, Király Viktor, Kiskőrös Jazz Orchestra, Kohánszky Roy, Koncz Zsuzsa, Korda György, Koós János, Koós-Hutás Áron, Koós György, Kovács Dániel, Kovács Kati, Kovács “Jazzkovács” László, Kozma Orsi, Körmendi Péter, Kránitz Lajos András, Kukely Júlia, Kulka János, L akatos Pali, Lang Györgyi, László Attila, Lattmann Béla, Lehár Ferenc Operett Zenekar, Liptai Klaudia, Lovegun, Lepés Gábor, Lerch István, Lukács Peta, M adarász Gábor, Magyar Csaba, Magyar Zsolt, Majsai Gábor, Makovics Dénes, Malek Andrea, Magna Cum Laude, Markos György, Mészáros Árpád Zsolt, Mészáros Péter, Mező Mihály, Meződi József, Modern Art Orchestra, Mester és Tanítványai, Mezei Kitty, Miklósa Erika, Miller Zoltán, Moravetz Levente, Moór Bernadett, Abbas Murad, N acsa Olivér, Nagy-Kálózy Eszter, Nagy Tibor, Nárai Erika, Németh Zoltán, Neumann Balázs, Nikodém Gerda, Nikola Parov, Nyírő Bea, O láh Ibolya, Omega, Oroszlán Gábor, Oroszlán Szonja, P aczolai Béla, Pándi Piroska, Patai Anna, Pejtsik Péter, Pély Barna, Pflum Orsolya, Pierrot, Pindroch Csaba, Pintér András, Pocsai Kriszta, Polyák Lilla, Presser Gábor, R ácz Gergő, Rakonczai Viktor, Rapülők, ifj. Rátonyi Róbert, Révész Richárd, Ricardo Salsa Club, Rock Színház Zenekara, Roy, Rudolf Péter, Rúzsa Magdi, S ánta Ferenc, Sárközi Anita, Sárik Péter, Sasvári Sándor, Scorpions, Selmeczi Roland, Serbán Attila, Silló István, Sipos Péter, Sipos Tamás, Sipos F. Tamás, Soho Party, Somló Tamás, Soós Márton, Stohl András, Stúdió 11, Studniczky László, Sturz András Quartet, Sz abó Ágnes, Szabó Győző, Szabó Zé, Szalontai Szilvia, Szatmári Péter, Szekeres Adrienn, Szekeres Tamás, Szendőfi Péter, Szentmihályi Gábor, Szikora Róbert, Szinetár Dóra, Szloszjár "DJ Dali" Tibor, Szőke András, Sztevanovity Zorán, Szulák Andrea, Szűcs Judith, T akács Tamás, Taxfree, Temesi Bertalan, Tisza Bea, Tomsits Rudolf, Tóth Edina, Tóth Vera, Török Ádám, Tulkán Péter, Tunyogi Bernadett, Tunyogi Orsi, Tunyogi Péter, U llmann Mónika, Ullmann Ottó, Unisex, V áci Eszter, Valla Attila, Vámos Zsolt, Varga Miklós, Várkonyi Mátyás, Vass Attila, Végvári Ádám, Veréb Tamás, Veres Mónika, Z akariás Éva, Zanzibár, Závodi Gábor, Zsédenyi Adrienn, Zsemlye Sándor Albumok A Bon Bonnal: 1995 – Kapaszkodj meg! (PolyGram-3T) 1996 – Just A Fool (PolyGram-3T) 1997 – Csak a holnapnak élek (PolyGram-3T) 1998 – Nem vagyunk mi angyalok (PolyGram-3T) 1999 – The Name Is Bon... (Universal-3T) 2000 – Időutazás (1995-2000) (Universal-3T) 2001 – Irány a légió! (Universal-3T) 2003 – 008 (Universal-3T) 2004 – Kapod, amit látsz! (RWR) 2006 – Dupla élvezet (Gold) 2007 – All In (EMI) 2008 – Swing (EMI) 2010 – Mindig úton (Universal - Zebra) 2011 – 5.1 (Super Sound Kft.) Forrás Allmusic Más is volt kamasz: Szolnoki Péter, zenész (Bon-Bon) Fanclub http://zene.hu/20110625_muveszportre_szolnoki_peter_zeneszenekessel Külügyi és Külgazdasági Intézet A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) a Demokrácia Központ Közalapítvány (DEMKK) kutatóintézeti és agytröszt feladatokat ellátó, önálló jogi személyiségű intézete. A KKI a magyar külpolitikai prioritásokat lefedő, aktív kutatási tevékenységet végez. Kutatói és elemzői, valamint külső szakértői nyilvános, illetve nem nyilvános elemzésekkel, tanulmányokkal, szakmai anyagokkal vannak jelen a magyar tudományos életben, illetve segítik a magyar külpolitika és külgazdaság meghatározó szereplőit. Jogelődje A Magyar Külügyi Intézet (MKI) általános jogutódja. Az MKI 2014. július 31. napjával, az Intézetbe történő beolvadással megszűnt. Magyarország Kormánya 2016. nyarán, az állami bürokrácia csökkentését célzó intézkedések kapcsán hozott döntést arról, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet, mint központi hivatal, 2016. december 31-én megszűnik, és feladatait ezt követően a Demokrácia Központ Közalapítvány látja el. Ez a döntés egy másfél éves, 2014. decemberében megkezdett átalakítási folyamat fontos mérföldkövét jelentette, hiszen lehetőséget biztosított arra, hogy a KKI feladataihoz, működéséhez, átalakuló szakmai profiljához jobban illeszkedő szervezeti formában működjön tovább, és a KKI életében 2017. január 1-től új fejezet kezdődjön. Az Intézet honlapja: http://kki.hu/hu/ Feladata és működése Az Intézet gondozásában jelenik meg Magyarország egyetlen külpolitikai szakmai folyóirata, a Külügyi Szemle . Online kiadványok közé tartozik a KKI-tanulmányok , a KKI-elemzések , illetve ezek angol nyelvű kiadványai, a KKI Studies és a KKI Policy Brief . A Külügyi és Külgazdasági Intézet feladatának tekinti továbbá, hogy a külpolitikához és külgazdasághoz kapcsolódó hazai szakmai közélet aktív alakítója legyen, beleértve a szélesebb nyilvánosság elérését is. Az Intézet heti több alkalommal – rendszerint – nyilvános szakmai kerekasztalokat, háttérbeszélgetéseket, vitafórumokat, műhelybeszélgetéseket, kisebb és nagyobb konferenciákat szervez magyar és angol nyelven, miközben exkluzív helyszíne a kormányzat magas rangú külföldi vendégei nyilvános előadásainak és fórumainak is. A KKI számos nemzetközi szerveződés, hálózat, szakmai együttműködés tagja és résztvevője, intézetünk kezdeményező szerepben lép fel külföldi konferenciák, kerekasztal-beszélgetések társszervezésében, előadók biztosításában, illetve aktív résztvevője nemzetközi network-öknek, think tank hálózatoknak. A KKI számos, hasonló profilú külföldi kutatóintézet és egyetem partnere. A KKI szoros együttműködésben végzi tevékenységét a Külgazdasági és Külügyminisztérium háttérintézményeivel: az EXIM-mel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt-vel, illetve a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel. A KKI kutatói között neves, Magyarországon és külföldön elismert szakértők, fiatal kutatók és elemzők is megtalálhatók. A kutatók klasszikus külügyi és a külgazdasági témák feldolgozása mellett, kurrens tematikus kutatásokat is végeznek, illetve résztvevői az Intézet által szervezett előadásoknak, konferenciáknak. Mindemellett rendszeres meghívott vendégei külpolitikai és hírműsoroknak hazánk vezető médiumaiban. A KKI szakmai tevékenysége, publikációi nem csupán a honlapon elérhetőek, hanem a közösségi médiai csatornáin is (Facebook, Twitter, LinkedIn és Academia.edu). A KKI Magyarországon egyedülálló módon külpolitikai tematikájú podcast csatornával is rendelkezik, amelynek neve " Kilátás a hegyről ". Az Intézet csapata A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezetését Schőberl Márton nagykövet, a KKI igazgatója látja el. Az Intézet operatív és szakmai tevékenységét két igazgatóhelyettes támogatja. A Külügyi és Külgazdasági Intézet csapatának tagjai a KKI honlapján tekinthetők meg. Kiadványok Külügyi Szemle . A KKI gondozásában jelenik meg Magyarország vezető, magyar nyelvű külpolitikai folyóirata a Külügyi Szemle. A Külügyi Szemle a külpolitikai és külgazdasági diskurzust kívánja segíteni. Teret ad a szakmai vitáknak, és bemutatja a magyar külügyi tevékenység nemzetközi mozgásterét befolyásoló trendeket, azok főbb összefüggéseit. Szakmai és elméleti háttérrel támogatja a magyar külpolitika és külgazdaság folyamatait. Fontos cél a hazai külpolitikai gondolkodás fő irányainak és az azokat alakító tényezőrendszernek a bemutatása. A folyóirat feladata a fontosabb külföldi események bemutatása, a történések hátterének elemzése. KKI Elemzések . A Külügyi és Külgazdasági Intézet magyar nyelvű, online elérhető szakmai elemzései. KKI Policy Brief. . A Külügyi és Külgazdasági Intézet angol nyelvű, online elérhető szakmai elemzései. KKI Tanulmányok. A Külügyi és Külgazdasági Intézet magyar nyelvű, online elérhető szakmai tanulmányai. KKI Studies. A Külügyi és Külgazdasági Intézet angol nyelvű, online elérhető szakmai tanulmányai. KKI 4:1. A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Átalakulás A Külügyi és Külgazdasági Intézet 2016. december 31. napjával, az Áht. 11. § (5) bekezdése alapján jogutód nélkül megszűnt. A KKI-nek a Külügyi és Külgazdasági Intézetről szóló 182/2014. (VII. 25.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti feladatait 2017. január 1-jével a külpolitikáért felelős miniszter a Demokrácia Központ Közalapítvány (a továbbiakban: DEMKK) közreműködésével látja el. Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó ingó eszközállomány és az 1016 Budapest, Bérc utca 13-15. szám alatti - Budapest, I. kerület 5320/2 helyrajzi számú - ingatlan a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Külképviselet Igazgatásának a vagyonkezelésébe kerül, az átvett feladatokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni jogokat és kötelezettségeket annak Központi Igazgatása gyakorolja, illetve teljesíti. A külpolitikáért felelős miniszter a (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátására a DEMKK önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységével 2017. január 1-jével hatályos közszolgáltatási szerződést köt. A KKI által korábban foglalkoztatott kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve munkavállalók munkaviszonya 2017. január 1-jétől a DEMKK önálló jogi személyiségű szervezeti egységénél fennálló, azonos idejű és tartalmú munkaviszonnyá alakult át. Muscisaxicola A Muscisaxicola a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 13 faj tartozik: földitirannusz (Muscisaxicola rufivertex) Muscisaxicola albifrons Muscisaxicola albilora Muscisaxicola alpinus vagy Muscisaxicola alpina Muscisaxicola capistratus vagy Muscisaxicola capistrata Muscisaxicola cinereus vagy Muscisaxicola cinerea Muscisaxicola flavinucha Muscisaxicola fluviatilis Muscisaxicola frontalis Muscisaxicola griseus Muscisaxicola juninensis Muscisaxicola maclovianus vagy Muscisaxicola macloviana Muscisaxicola maculirostris Titánia A Titánia a Titán férfinév női párja, jelentése óriáslány, mivel a titánok eredetileg az ősi görög istenek egy csoportja volt. A név később latin és germán–frank mondákban is felbukkant. Rokon nevek Titanilla : a Titánia latin kicsinyítőképzős alakja. Gyakorisága Az 1990-es években a Titánia szórványos, a Titanilla igen ritka név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok Titánia, Titanilla január 26. február 6. február 11. Híres Titániák, Titanillák Bogdányi Titanilla színésznő, szinkronszínész Tündérkirálynő Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékában. Az Uránusz bolygó egyik holdjának neve Titánia Móra Ferenc Aranykoporsó c. történelmi regényének szereplője Titanilla Fiáth Titanilla börtönpszichológus, a Ludditák egyik tagja Anna Maria Nilsson Anna Maria Nilsson (Östersund, 1983. május 13. –) svéd sílövő. 2000-ben kezdett el foglalkozni a sílövészettel. Nemzetközi szinten, a felnőttek mezőnyében 2002-ben mutatkozott be. A világkupán, rendszeresen a 2006/2007-es szezontól kezdődően volt jelen. Legjobb eredménye két hatodik helyezés, melyeket a 2006/2007-es szezonban érte el egyéniben illetve sprintben a szlovéniai Pokljukában. Világbajnokságon 2005-ben indult először, az oroszországi Hanti-Manszijszkban megrendezett vegyes váltó viadalon. Legjobb eredménye egy ötödik helyezés Phjongcshangbol, melyet a svéd váltó tagjaként könyvelhetett el. Indult a 2010-es olimpián, Vancouverben, ahol a svéd váltó tagjaként elért ötödik pozíció volt a legjobb eredménye. Csehsüvegboltozat A csehsüvegboltozat gömbsüvegből származtatott boltozatforma. A süvegből lemetszik az alapkörébe írható, tetszőleges méretű négyszög vagy egyéb sokszög oldalaira állított síkokon kívül eső részeket. Hasonlít a csehboltozatra, de a sarokpontok az alapkörön (alapellipszisen) belül helyezkednek el. Ezért a sarokpontok fölé nagyobb kupola, forgási ellipszoid kerül, így a csehsüvegboltozat felülete a csehboltozaténál laposabb, és ezért jobban megfelel a hosszúkás közbülső helyiségek lefedésére. A gömbből származtatott csehsüvegboltozat homlokívei körszeletek; magasságuk a csehboltozaténál jóval kisebb. Szabályos és szabálytalan négy- vagy sokszögű terek lefedésére egyaránt alkalmas. A barokk építészet általánosan alkalmazott fedőszerkezete, mert egymás melletti terek, illetve térszakaszok fölött sorozatosan, mintadeszkázat nélkül építhető. Theix Theix település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 6946 fő (2013). Theix Treffléan, Sulniac, Lauzach, La Trinité-Surzur, Surzur, Noyalo, Séné, Vannes és Saint-Nolff községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: John Hughes (filmrendező) John Wilden Hughes, Jr. (Lansing, Michigan, 1950. február 18. – New York, 2009. augusztus 6.) amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Nevéhez olyan 1980-as és 1990-es évekbeli sikerfilmek kötődnek, mint Családi vakáció, Meglógtam a Ferrarival, Különös kísérlet, Nulladik óra, Valami kis szerelem, Tizenhat szál gyertya, Álmodj rózsaszínt, Repülők, vonatok, autók, Beethoven, Belevaló papapótló, Fogd a nőt és ne ereszd!, 101 kiskutya, Reszkessetek, betörők!, Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban és Reszkessetek, betörők! 3., melyeknek többségét rendezőként jegyezte. A tinédzserfilmek királyaként ismert Hughes szárnyai alól olyan színészek kerültek ki, mint Michael Keaton, Bill Paxton, Matthew Broderick, John Candy, Molly Ringwald vagy a Brat Pack-ként emlegetett feltörekvő, fiatal színészek. Élete Hughes 1950. február 18-án, Lansingban született. Anyja önkéntes volt egy segélyszervezetnél, apja, idősebb John Hughes pedig kereskedelmi alkalmazott volt. Tizenkét éves koráig Grosse Pointe-ban élt. Egy interjúban önmagát csendes gyerekként jellemezte. 1963-ban Hughes családja Northbrookba, Chicago egyik külvárosába költözött, ahol apja tetőfedő anyagokat árult. A Glenbrook North Középiskolába járt, és az ott eltöltött évek inspirálóan hatottak későbbi filmjeire. Családja Feleségével Nancy Ludwig-al, akit a középiskolában ismert meg, 1970-ben házasodtak össze. Két fiuk, és négy unokájuk volt. Pályafutása Miután az kirúgták az Arizonai Egyetemről (University of Arizona), befutott humoristáknak (Rodney Dangerfield, Joan Rivers) kezdett vicces szövegeket írni. 1970-ben, vicceit felhasználva a chicagói Needham, Harper & Steers reklámcégnél, majd 1974-ben a Leo Burnett Worldwide reklámügynökségénél dolgozott szövegíróként. Ezalatt az idő alatt készítette az Edge borotvahab híressé vált bankkártyás borotválkozós tesztjéről szóló reklámot. Amikor a Virginia Slims cigarettamárka kampányával bízták meg gyakran utazott New Yorkba, a Philip Morris székhelyére. New York-i útja alkalmat adtak arra, hogy meglátogassa a National Lampoon humormagazin irodáit is. Amikor megírt egy gyerekkori családi nyaralás által ihletett történetet, a magazin munkatársává választották. A „Vakáció '58” című történetéből készült később a Családi vakáció című film. A Lampoonban megjelent egyéb művei mellett az áprilisi tréfának íródott „Az én péniszem” és „Az én vaginám” című történetekben már kirajzolódott Hughes érzékenysége a kamaszok életének jellemzőire és beszédmódjára. Első forgatókönyvét (Haláli buli) a magazin munkatársaként írta, azonban ez a film nem vált sikeressé. Következő forgatókönyve, az 1983-as Családi vakáció sikerének köszönhetően a Lampoon újra visszakerült a filmgyártás térképére. Rendezői debütálása, a Tizenhat szál gyertya 1984-es bemutatása szinte csak dicséretet kapott, melyben annak is szerepe volt, hogy a felső középosztálybeli középiskolások életét őszintébben mutatta be, mint az 1982-es Malackodókból inspirálódó korabeli tinédzserfilmek. A Tizenhat szál gyertya volt az első a középiskolai életről szóló Hughes-filmek sorában. Hogy elkerülje a tinifilmek rendezőjeként való beskatulyázást, Hughes 1987-ben megrendezte a bombasikerű Repülők, vonatok, autók című filmet, melynek főszereplői Steve Martin és John Candy voltak. Későbbi rendezései már nem bizonyultak annyira sikeresnek, de a Belevaló papapótló viszonylag népszerű volt. Pénzügyileg legsikeresebb filmje a Reszkessetek, betörők!, melynek forgatókönyvírója és producere volt. A film egy karácsonykor véletlenül otthon felejtett gyerekről szól, aki önmagát és házukat védi két botcsinálta betörőtől. A film 1990 legjövedelmezőbb filmje volt, és azóta is minden idők legsikeresebb valós felvételű (live-action) vígjátékának számít. Rendezőként utolsó filmje az 1991-es Huncutka volt. Forgatókönyveket is írt Edmond Dantes álnév alatt, mely nevet Alexandre Dumas Monte Cristo grófja című regényének főhősétől kölcsönzött. Edmond Dantes álnév alatt többek között az Álmomban már láttalak és a Fúrófej Taylor című filmeket írta. 1994-ben visszavonult a nyilvánosságtól és visszaköltözött Chicago környékére. Jelentősen megviselte John Candy az évben történt hirtelen halála. Vince Vaughn, Hughes egyik barátjának elmondása szerint: „Sokat beszélt arról, mennyire szerette volna, ha John Candy tovább él. Azt gondolom, hogy akkor John több filmet rendezett volna.” A következő években Hughes ritkán adott interjúkat, kivéve egy néhányat 1999-ben, amikor az általa írt, A szerelem rabja (Fogda bújócska) című film zenei albumát kellett népszerűsíteni. Az albumot fia, John Hughes III állította össze, és annak chicagói lemezkiadójánál, a Hefty Records-nál jelent meg. 1999-ben felvett egy audiokommentárt a Megléptem a Ferrarival DVD-kiadásához. Filmjeinek jellegzetességei Hughes filmjeinek többsége Chicago északi részének külvárosaiban játszódik. Bizonyos filmekben a helyszín a kitalált Shermer nevű városka, mely Northbrook egykori nevére Shermerville-re utal. Filmjeinek másik következetesen fennmaradó eleme a popzenei elemek hangsúlyos megjelenése. Gyakran alkalmazott olyan filmes eszközöket mint a negyedik fal áttörése egyes szereplők által; a stáblista közben bevágott jelenetek; nemlineáris montázsok; befagyasztott kép alkalmazása a film végén, a stáblista előtt. Halála Hughes 2009. augusztus 6-án szívrohamban halt meg Manhattanban, ahol éppen családját látogatta meg. Azon a reggelen Hughes a manhattani Nyugati 55. utcán érte a szívroham. Az eszméletlen rendezőt a St. Luke's-Roosevelt Kórházba szállították, és később halottá nyilvánították. Az 59 éves rendezőt augusztus 11-én Chicagóban búcsúztatták, majd a Lake Forest-i temetőben helyezték örök nyugalomra. Az NBC Balfékek (Community) című sorozatának pilot epizódját (2009. szeptember 17.) Hughes emlékének szentelték. Az epizódban számos jelenet utal a Nulladik órára, és a végén elhangzik a Don't You (Forget About Me) egyik feldolgozása is. A Tuti gimi 7. évadjának „Don't You Forget About Me” című része hasonlóan végződik mint a Tizenhat szál gyertya, és Hughes többi filmjére való utalásokat is tartalmaz. 2011-ben a Bob burgerfalodája animációs komédia „Sheesh! Cab, Bob?” című része ugyancsak a Tizenhat szál gyertya előtt tiszteleg. Tisztelgés az Oscar-gálán 2010. március 7-én, a 82. Oscar-gála keretein belül megemlékeztek a nemrégiben elhunyt rendezőről. Az esemény alatt Hughes filmjeiből vetítettek jelenteket, és az egykori szereplők (Molly Ringwald, Matthew Broderick, Macaulay Culkin, Judd Nelson, Ally Sheedy, Anthony Michael Hall, Jon Cryer) megemlékeztek a rendezőről és munkásságáról. Gyakori szereplők Számos színész többször is feltűnik Hughes különböző filmjeiben. A csúcstartó John Candy, aki mindenkinél többször, nyolc alkalommal játszott Hughes filmjeiben. Gyakori szereplők: John Ashton (3 film) Macaulay Culkin (4 film) Bill Erwin (3 film) Anthony Michael Hall (4 film) Larry Hankin (3 film) John Kapelos (3 film) Edie McClurg (5 film) Molly Ringwald (3 film) William Windom (4 film) Könyv The National Lampoon Sunday Newspaper Parody (1978) (P. J. O'Rourke-al közösen) Don't You Forget About Me A Don't You Forget About Me (Ne felejts el) egy 2009-es dokumentumfilm, melyben négy kanadai rendező Hughes keresésére indul, miután az 1990-es évek elején kikerült a rivaldafényből. A filmben Hughes egykori szereplői is megszólalnak. A dokumentumfilm címe utalás a Nulladik óra himnuszának is számító Simple Minds dalra. 2007-ben Jaime Clarke szerkesztésében, Ally Sheedy előszavával jelent meg a Don't You Forget About Me című antológia, melyben kortárs írók John Hughes filmjeiről írnak. Pleslin-Trigavou Pleslin-Trigavou település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 3524 fő (2015). Pleslin-Trigavou Taden, Languenan, Ploubalay, Plouër-sur-Rance, Tréméreuc és Pleurtuit községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bulan (Hautes-Pyrénées) Bulan település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 60 fő (2015). Bulan Batsère, Arrodets, Asque, Escots, Espèche, Laborde és Lomné községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Meyn Meyn település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Abbey Road Studios Az Abbey Road Studios, az EMI 1931 novemberében megnyílt londoni hangstúdiója olyan zenészek révén vált világhírűvé, mint a Beatles, Cliff Richard, Al Stewart, a Pink Floyd és a Shadows. A stúdió a St John's Wood-i Abbey Roadon található, Westminsterben. A stúdió története Az 1831-ben épült György-korabeli lakóházat a Gramophone Company 1931-ben vásárolta meg, és stúdiókat alakított ki benne. A szomszédos ház szintén a stúdió tulajdona, ahol az épp ott dolgozó zenészek szállhatnak meg. Az 1900-as évek közepén Sir Malcolm Sargent karmester gyakran használta a stúdiót, amitől csak egy saroknyira lakott. A Gramophone Company később egyesült a Columbia Graphophone Companyvel, létrehozva ezzel az EMI-t. A stúdió hivatalos neve 1970-ig csupán EMI Studios volt, ekkor vette fel az Abbey Road nevet. A 2. stúdió 1958-ban vált a rockzene egyik központjává: Cliff Richard és The Drifters nevű zenekara (később Cliff Richard and The Shadows) ekkor vette fel Move It című dalát, az első európai rock and roll-kislemezt. Ugyancsak itt dolgozott a Beatles; az 1960-as évek közepéig Cliff Richarddal és a Shadows-zal szinte a stúdió kizárólagos tulajdonosaivá váltak. A két zenekar között barátságos küzdelem folyt a stúdióidőért. A Beatles a későbbiekben rengeteg új felvételi technikát dolgozott ki, kiterjesztve ezzel az akkori könnyűzene határait. Az új effektek közé tartozott a flanging (peremezés), a visszafelé felvett zene, az automatikus duplázás (ADT) és a feedback (visszacsatolás). Az itt dolgozó zenekarok közül kétségkívül a Beatles a leghíresebb. 1962 és 1970 között szinte minden dalukat itt vették fel. 1969-es albumukat a stúdió előtti utcáról nevezték el (a stúdiót pedig 1970-ben az albumról). A borítón látható képet Iain MacMillan készítette 1969. augusztus 8-án. A stúdió előtti gyalogátkelőhely hamarosan a Beatles-rajongók zarándokhelyévé vált. Gyakran firkálják össze a stúdió kerítését, az utcanévtáblákat pedig rendszeresen ellopják. Szintén itt alkotott a Pink Floyd egészen az 1970-es évek közepéig. Itt vették fel a The Piper at the Gates of Dawn (1967), az A Saucerful of Secrets (1968), a Music from the Film More (1969), az Ummagumma (1969), az Atom Heart Mother (1970), a Meddle (1971), a The Dark Side of the Moon (1972-1973) és a Wish You Were Here (1975) című albumokat. Következő itteni munkájuk a Delicate Sound of Thunder (1988) című koncertalbum keverése és a The Division Bell (1994) néhány rájátszása volt. David Gilmour 2006-ban megjelent On an Island című albumának néhány dala is itt készült. Syd Barrett két 1970-es szólóalbumának (The Madcap Laughs, Barrett) munkálatai is itt folytak. A Shadows Live at the Abbey Road című albumának borítója a Beatles-albumborító paródiája. A 2. stúdióban dolgozott még a The Hollies, Manfred Mann és a Gerry & The Pacemakers is. A stúdióban dolgozó ismert producerek és hangmérnökök közé tartozik Sir George Martin, Geoff Emerick, Norman Smith, Ken Scott, Mike Stone, Alan Parsons, Phil McDonald, Richard Lush és az ADT feltalálója, Ken Townshend. A stúdió főhangmérnöke Chris "Vinyl" Blair volt, aki pályáját egyszerű magnókezelőként kezdte. Az évek során kitartó munkával a stúdió élére került. Karrierjének csúcspontja a Radiohead Kid A című albumáért kapott díj volt. Blair 2005. november 7-én halt meg. Mérens-les-Vals Mérens-les-Vals település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 167 fő (2015). Mérens-les-Vals Aston, Ax-les-Thermes, L’Hospitalet-près-l’Andorre, Orgeix, Orlu, Savignac-les-Ormeaux, Angoustrine-Villeneuve-des-Escaldes és Porté-Puymorens községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Newgate Newgate a City of Londont körülvevő városfal (London Wall) hét kapujának egyike volt, ezen belül az egyik abból a hatból, amely keletkezése a római időszakra datálható. A kaputól a rómaiak idején út vezetett nyugat felé, Silchesterbe. Az eredeti római szerkezetet 1904-ben tárták fel. A kapu része volt két négyzetes alaprajzú őrtorony is. Valószínűsíthető, hogy Newgate már a városfalak előtt is létezett. A megerősített kapu épületét a 12. századtól börtönnek használták, ahová egyaránt kerültek adósok és törvényszegők is. A kaput 1422-ben újjáépítették és kibővítették. 1555-ben egy tűzvészben elpusztult, de 1628-ban helyreállították. Az 1666-os nagy londoni tűzvész során ismét a lángok martalékává vált, hat évvel később, 1672-ben, azonban ismét újjáépítették. Ekkor került rá négy szobor is, melyek a Szabadságot, Békét, Bőséget, és a Harmóniát szimbolizálták. A kaput végül 1777-ben lebontották, a szobrok a börtön tulajdonába kerültek. A hírhedt börtön egészen 1904-ig működött. A kapu nevét őrzi a mai Newgate Street, melynek nyugati végében állt egykor a kapu. Az utca nagyrészt a városfalakon belül húzódik, Cheapside-tól nyugat felé vezet, majd egyesül a Holborn Viaducttal. 10213 Koukolik A 10213 Koukolik (ideiglenes jelöléssel 1997 RK7) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. M. Tichý, Z. Moravec fedezte fel 1997. szeptember 10-én. 1866 Sisyphus Az 1866 Sisyphus (ideiglenes jelöléssel 1972 XA) egy földközeli kisbolygó. Wild, P. fedezte fel 1972. december 5-én. Berjozovkai járás (Krasznojarszki határterület) A Berjozovkai járás (oroszul: Берёзовский район) Oroszország egyik járása a Krasznojarszki határterületen. Székhelye Berjozovka. Népesség 2002-ben 37 821 lakosa volt. 2010-ben 37 841 lakosa volt. Látnivaló Krasznojarszki sziklaoszlopok (természetvédelmi terület). Az északnyugati részén a keleti Szaján-hegység található. A természetes határai: a Jenyiszej jobb oldali mellékfolyói, északkeleten a Bazajika , délen és délnyugaton a Mana folyók. Az északkeleti területén határos Krasznojarszk külvárosával. A Világörökség lehetséges helyszínének jelölték. Radějovice (Strakonicei járás) Radějovice falu és önkormányzat (obec) Csehország Dél-Csehországi kerületének Strakonicei járásában. Területe 2,25 km², lakosainak száma 34 (2008. 12. 31). A falu Strakonicétől mintegy 13 km-re délkeletre, České Budějovicétől 40 km-re északnyugatra, és Prágától 104 km-re délre fekszik. A település első írásos említése 1334-ből származik. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2018-as Giro d’Italia A 2018-as Giro d’Italia volt a háromhetes olasz kerékpáros körversenyének 101. kiírása. A verseny Izrael fővárosában, Jeruzsálemben rajtolt május 4-én és május 27-én Rómában ért véget. A címvédő Tom Dumoulin volt, aki ebben az évben is az esélyesek között volt többek között Chris Froome, Fabio Aru és Thibaut Pinot mellett. A győztes végül Chris Froome lett, aki 19. szakaszon aratott domináns győzelmével vette át a rózsaszín trikót Simon Yatestől, aki azt a 6. szaksz óta viselte. A második helyen 1 percnél is kevesebb hátránnyal az egy évvel ezelőtti győztes Tom Dumoulin végzett. A harmadik helyért – és egyben a fehér trikóért – még az utolsó hegyi szakaszon is ádáz küzdelem folyt Miguel Ángel López és Richard Carapaz között, amit végül a kolumbiai nyert meg. A további esélyesek közül Domenico Pozzovivo az 5., Simon Yates a 21. helyen végzett, valamint az utolsó szakaszig dobogós helyen haladó Thibaut Pinot pedig az utolsó előtti szakszon adta fel a viadalt. Froome ezzel a győzelmével egyszerre volt címvédő az olasz, a francia és a spanyol körversenyeken. Részt vevő csapatok A versenyen 22 csapat képviseli magát 176 versenyzővel. Összefoglaló 1. szakasz Jeruzsálem → Jeruzsálem 2. szakasz Haifa → Tel-Aviv 3. szakasz Beér-Seva → Eilat 4. szakasz Catania → Caltagirone 5. szakasz Agrigento → Santa Ninfa 6. szakasz Caltanissetta → Etna 7. szakasz Pizzo → Praia a Mare 8. szakasz Praia a Mare → Montevergine 9. szakasz Pesco Sannita → Gran Sasso 10. szakasz Penne → Gualdo Tadino 11. szakasz Assisi → Osimo 12. szakasz Osimo → Imola 13. szakasz Ferrara → Nervesa della Battaglia 14. szakasz San Vito al Tagliamento → Zoncolan 15. szakasz Tolmezzo → Sappada 16. szakasz Trento → Rovereto 17. szakasz Riva del Garda → Iseo 18. szakasz Abbiategrasso → Prato Nevoso 19. szakasz Venaria Reale → Bardonecchia 20. szakasz Susa → Cervinia 21. szakasz Róma → Róma Brienno Brienno település Olaszországban, Lombardia régióban, Como megyében. Lakosainak száma 341 fő (2017. január 1.). Brienno Argegno, Carate Urio, Laglio, Nesso és Schignano községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A jogdoktor Roman J. Israel (eredeti címén: Roman J. Israel, Esq.) egy 2017-es amerikai filmdráma, melyet Dan Gilroy írt és rendezett. A főbb szerepekben Denzel Washington, Colin Farrell és Carmen Ejogo. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2017. november 17-én mutatta be a Columbia Pictures, Magyarországon DVD-n adták ki. Szereposztás (Zárójelben a magyar hangok feltüntetve) Denzel Washington –– Roman J. Israel jogdoktor ( Kálid Artúr ) Colin Farrell –– George Pierce ( Czvetkó Sándor ) Carmen Ejogo –– Maya Alston ( Pikali Gerda ) Amari Cheatom –– Carter Johnson ( Dolmány Attila ) DeRon Horton –– Derrell Ellerbee Amanda Warren –– Lynn Jackson Nazneen Contractor –– Melina Nassour Annie Sertich –– Kate Becker ügyész ( Kocsis Mariann ) Tony Plana –– Jassie Salinas ( Jakab Csaba ) Eli Bildner –– Michael Wesley ügyész ( Holl Nándor ) Rae Dawn Chong Rae Dawn Chong (Edmonton, 1961. február 28. –) kanadai színésznő. Legismertebb filmes szerepei: A tűz háborúja (1981), Beat street (1984), Bíborszín (1985), Az idő száműzöttje (1993). Ő alakította Peggy Fowler-t, a racionális gondolkodású pszichiátert a Rejtélyek kalandorai (2000) című misztikus sci-fi televíziós sorozatban. Élete Chong 1961-ben született Kanadában, a színész Tommy Chong és Maxine Sneed első lányaként. Apja skót-ír származású, anyja Black Canadian és Cherokee. Húga, Robbi Chong modell és színésznő. Van még további négy féltestvére. Rajta kívül két lánytestvére és egy féltestvére, Marcus Chong futott be színészi karriert. Chong apai nagyapja Kínából származott, és az 1930-as években elhagyta az országot és Kanadába költözött. Beszélte a kantonéz nyelvet is, de nem tanította meg azt gyermekeinek. Karrier Néhány televíziós szerepet követően Chong A tűz háborúja (1981) c. filmben történő alakításáért elnyerte a legjobb színészi játékot nyújtó női főszereplőnek járó Genie award díjat. Filmekben leginkább 1980 és 1990 között szerepelt. Játszott Mick Jagger videójában "Just Another Night". Magánélet Chong első férje egy bróker, Owen Bayliss volt, Tőle egy gyermeke született, Morgan. 1982-ben váltak el. 1989-ben hozzáment C. Thomas Howell színészhez, 1990-ben elváltak. 2011-ben Nathan Ulrich-val kötött házasságot, 2014-ben viszont elvált Tőle is. Boirebisztasz Boirebisztasz (ógörögül: Βοιρεβίστας, vagy Burebista, Rubobostes, i. e. 82 – i. e. 44) a Dák Királyság létrehozója volt, alatta élte az ország fénykorát. Ez az állam egyesítette a kárpát-medencei dákok és szkíták, az al-dunai géták területeit. Iustinusnál az incrumenta Dacorum per Rubobostem regem meghatározás szerepel, de a dák politikai viszonyokat tekintve Rubobostes nem lehet Boirebisztaszt megelőző dák-géta király. A Boirebisztasz név utótagja a basztarnákra utal. Élete, uralkodása Boirebisztasz fiatalkoráról semmit nem tudunk. Hatalomra kerülése az erdélyi szkíták ellenében történt, akik az i. e. 4. század óta uralták azt a területet. A dákok Boirebisztasz előtt bár számbelileg többségben voltak Erdélyen kívül az összes többi dák területen, politikai szerephez nem jutottak. Uralkodásának kezdetére vonatkozóan bizonytalan történetírói utalások vannak, így a Iordanes által megadott párhuzam (eszerint Sullával egyidőben került volna trónra) is a megbízhatatlan források közé tartozik. A pontoszi VI. Mithridatész i. e. 64-ben a róma elleni hadjárata alkalmával még nem számol a dákokkal, holott a pannonok már szóba kerülnek. Valószínűleg Boirebisztasz ekkor még nem volt hatalmon. Amikor viszont Caius Iulius Caesar i. e. 59-ben a galliai mandátuma mellé megkapta Illyricumot is, azt nem a pannonok vagy a scordiscusok, hanem a dákok magyarázhatják. Ugyanebben az évben a boiok és tauriscusok királya, Kritaszirosz vereséget szenvedett Boirebisztasztól. Így a trónra lépés i. e. 64 és i. e. 60 közé tehető. I. e. 64–60 körül barátja Dekaineosz főpap segítségével egyesítette a különböző dák törzseket, létrehozva az egységes Dák Királyságot, amely eleinte csak a történelmi Erdély és Moldva területére terjedt ki, de hamarosan keleti és nyugati irányban is megnövekedett. Boirebisztasz hadjáratait nem lehet pontosan datálni, de „néhány év” leforgásáról van szó. Egy hadjáratban legyőzte a keltákat országa határait a Tiszáig tolva ki, majd elfoglalta a Fekete-tenger partján levő görög gyarmatvárosokat. Ezek i. e. 63-ig VI. Mithridatész fennhatósága alatt álltak. Ekkor Caius Antonius Hybrida, Macedonia helytartója foglalta el és i. e. 61-ig tartotta azokat a basztarnákkal szemben. Nagy valószínűséggel ezen harcokban tört ki Boirebisztasz a Kárpát-medencéből, és a római forrásokban említett basztarnák valójában az ő hadserege voltak, vagy szoros szövetség állt fenn köztük. Hadjáratai még a Cseh-medence vidékére is kiterjedtek, itt a morvaországi germánok egyik törzsével harcolt. Halálakor országa határa északon az Erdős-Kárpátok, keleten a Fekete-tenger és a Bug torkolatvidéke, nyugaton a középső-Duna, délen pedig a Balkán-hegység volt. Országa védelmére egy erődrendszert építtetett ki a Déli-Kárpátok mentén, amelyek ellenőrizték a legfontosabb szorosokat, ezzel később sok bajt okozva a rómaiaknak. Eredeti székhelye egy dionüsziopoliszi töredék alapján Zargidava lehetett – Vékony Gábor szerint a mai Poianával azonos, de még vitatott helyzetű –, ahol rengeteg görög gyarmati árut halmoztak fel, és három méter magas földsánc védte. A szöveg szerint már Boirebisztasz apja is itt lakott. Később, az ötvenes években fővárosává a mai Várhely közelében fekvő Sarmisegethusát tette meg. Ez egybeesik a Dák Királyság hatalmi struktúrájának kiépítésével. I. e. 48-ban Boirebisztasz a Caesar és Pompeius között folyó harcba beleavatkozva Pompeiust kezdte támogatni. A dionüszioszi Acorniont küldte egy dák sereggel a hadvezér segítségére, Pompeius azonban ennek ellenére elvesztette a háborút. Az elkövetkező eseményekre két elképzelés is létezik. Egyfelől az, hogy Caesar meg akarta bosszulni Boirebisztasz csatlakozását Pompeiushoz, ennek érdekében hadjáratot tervezett ellene, amely azonban nem indulhatott el, mivel i. e. 44 március 15-én a senatus tagjai Caesart meggyilkolták. Ezen elképzelés szerint Boirebisztasz i. e. 44-ben halt volna meg. A másik lehetőség, hogy Boirebisztaszt még i. e. 45-ben eltávolította a trónról egy lázadás, amely a kemény adórendszer ellen tört ki. Ez esetben Caesar a dákok belső összeomlását akarta volna kihasználni i. e. 44-ben. Boireisztasz utódja addigi barátja és az állam főpapja, Dekaineosz lett, aki azonban gyenge utódnak bizonyult és a dák állam hamar szétesett, uralma csak az Erdélyi-medence fölött maradt meg. Ezzel Dacia nagy korszaka lezárult. Kim Dzsonghjon (énekes) Kim Dzsonghjon (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Gim Jonghyeon; Csung-ku, 1990. április 8. – Kangnam-ku, 2017. december 18.), művésznevén Jonghyun, dél-koreai énekes–dalszerző, rádiós műsorvezető. A dél-koreai SHINee fiúegyüttes énekese volt. Karrierje 2008-2014: karrier kezdete Dzsonghjon a SHINee koreai banda tagjaként debütált az SM Entertainment alatt, 2008 Május 25-én. 2009-ben elkezdett közreműködni a csapatban mint dalszerző is, a "Juliette" című dalszövegét neki köszönhetjük, ami a "Romeo" albumukban kapott helyet. Dzsonghjon azt nyilatkozta, a szám megírásához Rómeó és Júlia története adott ötletet. 2010 November 29-én debütált a Traxos Jayel, a Super Junioros Kyuhyunnal és az újonc énekes Jino-val mint SM the Ballad, az ügynökség új project csapata. A debüt mini albumuk, az I Miss You, ballada és R&B stílusú dalokat tartalmazott. 2011 Júniusában részt vett az Immortal Songs 2-ben, egy televíziós verseny programban, ahol a versenyzők zenei legendák dalait adják elő. Megnyerte az első fordulót, majd elfoglaltsága miatt ott kellett hagynia a műsort. 2013 Októberében dalszerzőként is debütált, a dallal "A Gloomy Clock", ami IU 3.albumában, a The Modern Times tracklistájában szerepelt. Két hónappal később Son Dam Bi kiadta a dalt "Red Candle", amit szintén Dzsonghjon kompozált és írt. Négy év szünet után, 2014 Február 4-én visszatért az SM the Ballad, egy teljesen új felállással, Dzsonghjon volt az egyetlen régi tag. A Girl's Generationos Taeyeonnal kiadták a Breath című dalt, amit együtt promotáltak. 2014 Júliusában debütált mint az MBC rádió program, "Blue Night" rádiós műsorvezetője. Az MBC azt nyilatkozta, zene iránti elkötelezettsége és szenvedélye miatt választották őt. Dzsonghjon csapattársa, Taemin első mini albumán is közreműködött, ő írta és szerezte a "Pretty Boy" című számot, ami 2014 Augusztusában jelent meg. 2015-2016: Base és She Is 2015 Január 12-én megjelent Dzsonghjon első mini albuma, a "Base". Az album fő száma eredetileg a "Crazy (Guilty Pleasure)" volt, de miután a "Déjà-boo" szám nagyon jól teljesített a toplistákon, azt tették meg a fő számmá. Ebben a dalban Zion.T is közreműködött. Az album hatalmas siker lett és első helyen szerepelt a "Billboard World Album Chart"-on és a "Gaon Album Chart"-on. Január 10-én az "Mnet" közölte, hogy Dzsonghjon meg fog jelenni a "4 things show" 2. évadának első részében. Taemin, Minkyung (Davichi) és Zion.T is megjelentek az epizód során, mint Dzsonghjon barátai. 2015 Márciusában Dzsonghjon megírta a "Playboy" című dalt, ami az Exo második albumán (Exodus) jelent meg. Áprilisban Lim Kim kiadta 3. mini albumát a "Simple Mind"-ot, amin szereplő "No more" című szám szintén Dzsonghjon általt volt írva és kompozálva. 2015 Augusztusában megtartotta az első szóló koncertjét "The story by Jonghyun". Szeptember 17-én kiadta a "Story Op.1" nevű albumát. Majd Októberben 12 koncertet tartott meg, mindig másik vendégelőadóval együtt fellépve. Szeptemberben kiadta könyvét: Skeleton Flower: Things That Have Been Released and Set Free. Ugyanabban a hónapban, a rádió programjában bemutatott 9 új dalt, amiket vagy teljesen ő írt és szerzett, vagy a dalszerző csapatával, WeFreaky-vel közreműködve írt. Októberben 40 névtelen zenei hivatalnok megválasztotta az "5 legjobb K-Pop vokalista" egyikének. Dzsonghjon megírta az "Already" című számot Taemin első teljes albumához, a Press It-hez, ami 2016 Februárjában jelent meg. Szintén ő szerezte Lee Hi "Breathe" című számát, ami Márciusban jelent meg. Március 18-án kiadott egy közös számot Heritage-el a "Your Voice"-t, az SM Station nevű project részeként. 2016 Május 24-én megjelent első stúdióalbuma, a "She is", ami 9 számot tartalmazott, legtöbbjüket Dzsonghjon szerezte. Az albumon található dalok sokféle stílusban íródtak, mint például Electro-punk, EDM és R&B. 2017: Otthagyja a Blue Nightot és Story Op.2 2017 Március 9-én az MBC megerősítette, hogy Dzsonghjon otthagyja a Blue Night rádió programot. A Shinee küszöbön álló Japán és Észak-Amerikai turnéja miatt született meg a döntés. Az Esquire Magazin interjúja során így írta le a program vezetésével szerzett tapasztalatait: "Azelőtt úgy gondolom, sokkal magabiztosabb voltam mint az énekes Kim Dzsonghjon [...] Mert ez volt az amit én (és a nyilvánosság) megszokott. Habár ez megváltozott amikor elkezdtem a rádiós műsorvezetést. Elkezdtem megmutatni az emberi oldalamat másoknak és elkezdtem kényelmesebben érezni magamat,mint az a Kim Dzsonghjon, akit a rádión keresztül mutattam meg." 2017 Április 24-én megjelent második teljes albuma, a Story Op.2. Május és Július között 20 koncertet tartott meg. Utolsó albuma: Poet | Artist 2017. december 9–10-én Inspired néven tartott koncertet a Dél-Koreai Olimpiai Kézilabda Tornacsarnokban. Ezzel egy időben Dzsonghjon új albumán dolgozott, amely 2018 januárjára volt beharangozva. Az album végül Poet | Artist néven 2018. január 23-án jelent meg posztumusz. Az album bevételéből származó összegből Dzsonghjon édesanyja egy alapítványt hozott létre „segítségül azoknak, akik nehéz körülmények között élnek”. A Poet | Artist a 177. helyen debütált a Billboard 200-on, ezzel Dzsonghjon egyike lett azon K-pop előadóknak, akik felkerültek a slágerlistára. Halála 2017. december 18-án eszméletlenül találtak rá szöuli lakásában, majd a kórházba szállítást követően életét vesztette. Korábban nővérének küldött üzenetében elbúcsúzott, emiatt a rendőrség öngyilkosságként kezeli a halálát. A halál oka feltehetően füstmérgezés, mivel égő briketteket találtak a lakásban egy serpenyőben. Diszkográfia She Is (2016) Story Op.1 (2015) Story Op.2 (2017) Base (2015) (29115) 1981 EW38 A (29115) 1981 EW38 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. Mason megye (Washington) Mason megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Washington államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Shelton. Lakosainak száma 60 497 fő (2013. július 1.). Mason megye Jefferson, Kitsap, Pierce, Thurston és Grays Harbor megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Sóhivatal A sóhivatal a só kitermelésével és a sójövedékkel (a só állami monopóliumából származó adóbevétellel) kapcsolatos ügyeket intéző hivatal volt. Az adót erre kijelölt tisztviselők szedték be, ők voltak a sótisztek. Számos sóhivatal működött Ausztria területén, főleg a sóbányák környékén, illetve Bécsben és Linzben. A bécsi sóhivatal 1500-1824-ig működött a legrégibb templom, a Ruprechtskirche szomszédságában. Ma a szó főként átvitt értelemben használatos: elintéz(het)etlen ügyekkel kapcsolatban emlegetett, nem létező hivatal. A feleslegesen bürokratikus hivatalokra, azok részeire utaló pejoratív értelmű kifejezés. A sóhivatal (Salzamt) kifejezés az osztrák-német nyelvhasználatban is él, az elintézhetetlen ügyek hivatalait nevezik így.[forrás?] A kitermelt erdélyi sót három útvonalon szállították nyugat felé: két vízi úton a Sóvidékről a Maroson Szegedig, a máramarosi bányákból a Tiszán Tokajig és a szalacsi sóúton Szolnokig. A Gellért-legendából ismerjük, hogy Szent István korában, már királyi emberek őrködtek a Maroson leúsztatott kősó fölött, melynek elosztása Szegedről történt meg. Az aranybulla rendelkezése szerint az ország belsejében csak Szalacson és Szegeden, valamint a határokon tarthattak fenn királyi sólerakatokat. A sóregálét (államkincstárt illető sókereskedelemből származó jövedelem) csak a 15. században iktatták törvénybe, amikor az 1492. évi 32. t.c. elrendelte, hogy minden sóbánya a király tulajdona. A kitermelt sót részben vízi utakon részben tengelyen szállították. A bányászásnál is ennek megfelelően alakították a tömböket. A "kocsisó" 9,52 kg, a "hajósó" kisebb súlyú volt és 3,06 vagy 5,56 kg-ot jelentett. Dés, Kolozs, Szék, Torda a sóbányáinak köszönhette városi rangra jutását és gyors fejlődését. A máramarosi öt koronaváros: Huszt, Visk, Hosszúmező, Máramarossziget és Técső szintén a sónak köszönhette fejlődését, mert ezekben a városokban telepedtek le a sóbányászok. A Magyar Királyság törvényeiben sok adat van arra, hogy a török és görög és még perzsa kereskedők is a Tiszán egészen Szegedig hajóztak, és nagy mennyiségben szállították el az ott vásárolt sót. Sóhivatalok a Kárpát-medencében A honfoglalással egykorú bizánci krónikák megemlékeztek arról, hogy az Erdélyt megszálló magyarság ellenőrzése alá vonta az erdélyi bolgár fennhatóság alatt állt sóbányákat. Kolozs, Torda, Doboka vármegyék kialakulásában is közvetlen szerepe volt a sóbányászatnak. A vármegyék székhelyeit úgy választották meg, hogy a bányák közvetlen szomszédságukba, ellenőrzésük alá eshessenek. A só szervezett kitermelésével, elosztásával függenek össze Sóvár, Sófalva, Szalacs, Szalárd helyneveink. A magyar államalapítást követő évszázadokban, a kora középkorban már jelentős volt sóbányászatunk. A só kisebb része a földfelszíni termelésből, a sós tavak és sósforrások lepárlásából, nagyobb része harang-vagy kamrafejtésekből került a sópiacra. A sótermelés, a sóvágás bevétele a királyi jövedelmek kb. 10%-át tette ki ebben a korszakban. Ám a 13. század végére az uralkodók a királyi sókamarákat bérbe adják, s ezzel a sókitermelés, a sószállítás és a sóvámok jövedelme bérlők kezébe jut. Ezzel a hazai sóügyek tényleges ellenőrzése évszázadokon át a mindenkori bérlők lehetőségévé vált. Az Aranybulla rendelkezésénél fogva a török hódoltságig az ország két fő-sóraktára Szolnokon és Szegeden volt. Az Erdélyből a Maroson leúsztatott só elosztására legalkalmasabb hely Szeged volt, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely volt. A szegedi királyi kővár 1260 és 1280 között épült fel, mely a sószállító utat védte. A szegedi Sóhordó utca a város legrégibb utcáinak egyike. Az egykori sópajtákhoz vezetett. Már Szent István is a mai Fölsőváros területén jelölte ki az országos sóraktár helyét. Itt volt a királyi sóhivatal, s a mai Széchenyi tér felől ide vezetett a város első kikövezett útja. A régi sóházak közül már csak egy maradt meg mutatóba: a Felső Tisza-parton egy hosszan elnyúló, földszintes raktár-áruház jellegzetes zsalus-szellős ablaknyílásaival. I. Lipót király az udvari kamarának a magyarországi és erdélyi só kihasználása és szállítása ügyében 1698. évi december 12-én kelt emlékiratát jóváhagyván, még ugyanazon év végén az első – 11,510 drb kősóból álló – szállítmány Szegedre megérkezett. Khaich Lajos kamarai tisztviselő 3 frtért árulta mázsáját, melyen túl még 6 dr. mázsapénzt szedhetett. 1700. április 19-én Lipót király a szegedi sóhivatalhoz mázsa-tisztnek Müller József bécsi udvari kamarai írnokot nevezte ki, mely időtől a sószállítás és árulás nagyobb arányokat öltött. A sópajták számára egyre nagyobb területre volt igény, ezért a sóhivatal a város telkeit egyszerűen elfoglalta. Emiatt város és a kincstár közt több összeütközés történt, s a kincstár által elfoglalt területekért a város soha sem kapott kárpótlást. Erdélyi Sóvidék A Sóvidék megnevezés legelőször egy 18. századi határfelosztásban, az egyes falvakhoz tartozó közlegelők pontos megnevezésében fordul elő. Az elnevezéssel később Orbán Balázs művében, A Székelyföld leírásában találkozhatunk: A sóbányászat messze a római időkbe nyúlik vissza, ebben az időben már bányák működtek Szovátán és Parajdon. A bányászatot az erre a hivatalra kinevezett „kancellár” szervezte, irányította. A kancellár Sóváradon székelt. A római légiók kivonulása után a kancellár hatalma megszűnt, a sóhivatal feleslegessé vált. Az egykor kitermelt sót szekeresek vették át a parajdi sóhivataltól és hiánytalanul át kellett adniuk az árendásnak, a boltosnak, aki a sót árulta. A sóbányák a középkorba visszanyúló, szigorú munkaszervezéssel dolgoztak. Minden bánya saját sóhivatallal rendelkezett, melynek élén a bányanagy, régies nevén kamaraispán állt. A bánya tisztikarának nagyobb részét a különböző ellenőrök alkották. A sóvágóknak már a 15. században is két csoportját ismerjük: az egyiket posztós sóvágó, a másikat vendégvágó néven tartják számon a korabeli iratok. Az előbbiek nemcsak sót, hanem pénzt és posztót is kaptak munkájukért, míg az utóbbiakat csak sóval fizették. A 17. századi összeírások szerint szálláshelyük is külön volt. A 19. században megkülönböztettek összeírt és önkéntes sóvágókat; fizetségük ugyan egyforma, de az előbbiek nyugdíjat kaptak, míg az utóbbiak nem. Munkájuk alapján viszont a sóvágókat három osztályba sorolták, bérük ehhez igazodott. A sóvágók fizetségének nagyobb részét a természetbeni juttatás tette ki, ami időnként a kivágott sómennyiség egytizedét is megközelítette. A napi teljesítményt a múlt században körülbelül tíz mázsányi kősó kivágásában határozták meg. A sóvágók a sófejtés mellett a só felkutatását, a bánya karbantartását, vízvédelmét, új aknák kiépítését, de a szükséges eszközök és felszerelések elkészítését is maguk végezték. Ezen munkákért külön meghatározott fizetést kaptak. A sóvágóbíró, akit kapitányként is említenek a 15-16. században, mindezen munkákban irányítóként vett részt, ezért külön pénzbeni juttatást kapott. A 17. században a sóvágók által kivágott kősót a millyések, kerekesek rakták bőrtömlőkbe vagy kosarakba, amit aztán a gépelyesek, a lovak által működtetett felvonószerkezet kezelői vontattak a napvilágra. Külön sóhordók is voltak, akik a bányából felhúzott sót pajtákba, épületekbe cipelték. A felszínre hozott sótömbök számlálását a mágiások végezték. Feladatkörüknek megfelelően kontra, ellenőr nevet is kaptak. Ezek helyébe később a mázsatisztek és felőrök, valamint a bányaőrök léptek. A sóvágók munkáját segítette a bányakovács, aki a szerszámok használhatóságáról gondoskodott. Az Erdélyi Fejedelemség idején a sóbánya és a sóhivatal, illetve a sókamara Sófalván működött. Az első írásban fennmaradt sófalvi sókamarás 1583-1591 között Székely Mózes, a későbbi egyetlen székely fejedelem. További sófalvi kamarásokat I. Rákóczi György idejében Koncz Boldizsár, Apafi Mihály fejedelem idejében Bencsér Pál, majd Dályai Ferenc. Sófalva területén a székely őslakosság már a középkorban foglalkozott „só-vágással” Ez a kifejezés az akkori bányászkodás módjára is utal, amikor is a közel szabályos kősó testeket körbevájták, majd felhasították. A székely katonai lustrák (összeírások) tanusága szerint az Erdélyi Fejedelemség idején a legtöbb sóvidéki sóbányász Sófalváról került ki, sőt még később az 1700-as évek végén is a két Sófalva lakói közül került ki a legtöbb sóbányász. A magyarországi kősóbányászat általánosan gyakorolt módja a mélyművelés. A szálban álló, nagy tisztaságú sót kézi fejtéssel termelték ki. A sófejtésnek egészen más technikáját alkalmazták Székelyföld egyetlen sóbányájában, Sófalván. Ez tulajdonképpen felszíni művelésnek számított, amit a magasan kiemelkedő sószikla oldalain végeztek. II. János magyar király a székelyek sorozatos lázongása miatt fegyveres erővel leverte az ellene lázadó székelyeket 1562-ben, a székely nemzet tulajdonát képező sót fejedelmi, állami tulajdonba vette, a só őrzésére őröket állított. Így jött létre 1564-ben Parajd települése, de a sóhivatal vagy másképpen a sókamara Sófalván székelt egészen az 1720-1750-es évekig, amikor a Habsburgok a sokkal kisebb településre, Parajdra helyezték a sóhivatalt. A felszíni művelés nyomai másutt is előfordultak, de a munkatechnika egyedül Parajdon őrződött meg, ami a hajdani sóvágás módszerére is fényt vet. Parajdon az alaksót, a sótömböt nem gerendákban metszették ki, hanem gömbölyített aljazatú sótesteket vágtak, amit nem daraboltak tovább. A parajdi sóbánya a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. A bányában 120 méter mélyen templom, játszótér is van. A templomnak Nepomuki Szent János nevet adták, aki a bányászok védőszentje, és akinek két méter magas szobra is itt található. Az ökumenikus kápolnában naponta istentiszteletet tartanak ortodox, katolikus és református lelkipásztorok. A bolthajtásos kupolatermek, Dózsa György, Erzsébet és József nevet viselik. Szomszédságában található a 19. század elején épült volt sóhivatal, a Sókamara, amely ma egészségügyi rendelő. A parajdi művelődési otthonban megtekinthető néprajzi kiállításon (Falumúzeum) közel 2000 helybeli és környéki tárgy, történelmi emlék kapott helyet. Különösen a sóvágással és sószállítással kapcsolatos eszközök, szerszámok és makettek, valamint fényképek sokasága látható. A székelyek 1562-ig szabadon használhatták a sót. Ekkor az emlékezetes lázadás után tartott segesvári országgyűlés kimondja a só kitermelésének és árusításának, a székely székek e fontos jövedelmi forrásának az állami monopóliummá tételét. Az országgyűlés után a segesvári vár piacán fejezték le a lázongó székelyek huszonhat vezetőjét. Teljesen légből kapott és semmivel nem bizonyítható egyesk állítás, hogy, 1568-ban nem fogadták valami kitörő örömmel János Zsigmondot parajdi látogatásakor. Erről a látogatásról semmilyen dokumentum nincs. Amit tudni lehet, hogy Brassóból keltezett II. János magyar király egy oklevelet a székely sóra vonatkozóan, hogy Literáti Székely János sókamarás a székely lófőknek továbbra is adhat ingyen a székely sóból. Az oklevélben semmilyen településről nincs szó. Literáti Székely János fia Székely Mózes az első írásban említett sókamarás, de őt sófalvi sómarasként írják az oklevelekben. A Maros-menti Lippán már Nagy Lajos idejében kincstári sóraktár és pénzverőház működött. Sófőzés A só vizes oldatából párolással egyedül Sóváron (Sáros megyében) nyertek sót, ahol a 16. században megnyitott kősóbányát 1752-ben teljesen elöntötte a víz. Ez időtől a bányaaknákból ökörbőr tömlőkkel merítették ki a sósvizet, amit csatornák segítségével medencékbe vezettek, és innen juttatták a főzőház üstjeibe. Így főzték Sóváron a sót gróf Teleki Domokos leírása szerint: Sószállító utak A "sóút" kifejezés mögött – melyet közkeletűen használunk a sószállító útvonalak megnevezésére – nincs olyan tartalom, amely a többi útvonaltól eltérő műszaki-technikai tartalmat takarna. Sószállító útvonal már a népvándorlás idején is működött, a mai Szolnoktól a mai Megyeri révig, tehát a Tiszától a Dunáig vezetett; a Máramarosi havasokból a Tiszán leúsztatott sót szekerek szállították Pest felé. A régi időkben afféle egyenes pusztai csapás lehetett, "toronyiránt", egyenes vonalvezetése ekkor alakulhatott ki. Az egykor forgalmas kereskedelmi út mellett 10–15 km-nyire egymástól voltak az útszéli csárdák, és számos út menti kereszt. Magyarországon a só miatt sem a 18. sem pedig a 19. században nem épültek távolsági utak, de a meglévő úthálózatnak voltak olyan kedvezőtlen adottságú átkelési szakaszai, melyeken a só miatt történtek beruházások. A Duna-Tisza közti útvonal jelentősebb átkelőhelyeinek kiépítése Fortunato di Prati nevéhez fűződik aki 1720-ban a kamara utasítására kezdte meg a szolnoki Tisza-híd, valamint a Kakat-ér és a Büdös-ér felett átvezető fahidak tanulmányozását. A közérdekű só- és hadiszállítások zökkenőmentes lebonyolítása miatt a kisebb fahidakat kőből épültekkel helyettesítette. A Kakat-ér és a Büdös-ér felett a szolnoki sóhivatal még 1715-ben fahidakat épített. A gyorsan korhadó faanyag helyett Prati mindkét hidat 1723-ban kőből építtette. A sószállítás szekérrel tipikusan időjárás és évszak függő paraszti vállalkozás volt. Hasonlóképpen a vízi utakon (Tisza, Maros)érkező sót is kizárólag nyáron – megfelelő vízállás esetén – hozták a tutajok. A sószállító útvonalakról, elosztóközpontokról és a hivatalok helyéről több kéziratos térképet őriznek az Országos Széchényi Könyvtárban. A sófuvarozás, amely a magyarországi parasztoknak évszázadokon át jövedelemforrást jelentett, a vasúthálózat kiépülésével a 19. század utolsó évtizedeiben fokozatosan elveszítette jelentőségét. Ismertebb sóhivatalok A 18-19. századi Magyarországon a sóhivatalok a fontosabb sóelosztó és sótovábbító helyeken működtek. Ilyen volt például Tokaj, ahonnét a máramarosi sóbányákból a Tiszán tutajokon érkező só megérkezett, s innét – a sóhivatali adminisztrációt követően – szekerekkel szállították tovább. A Tisza balpartján szekerezők által használt kanyargó "sóút" is itt lépte át a Tiszát, s tokaji sólerakat (Sóház) látta el konyhasóval a hevesi és borsodi, illetve részben az alsó-zempléni településeket. E sóforgalmazásban, sóelosztásban szerepet kapott a város és vára is. A mai Széchenyi Kollégium szomszédságában áll az egykori sóház ikerkastélya. Az északi kastély a sóhivatal volt, déli része pedig a hivatalnokok lakásaként szolgált, melyet a helytörténetkutatás tévesen Rákóczi-Dessewffy kastélynak nevez. Tiszaújlak jelentős szerepet játszott a Tiszán folyó sószállításban, kamarai sóhivatallal, hajókikötővel rendelkezett. Elsősorban tiszai révéről és sókikötőjéről vált nevezetessé. Az aknaszlatinai és rónaszéki sóbányákból kitermelt sót főleg tutajokon szállították a Tiszán Tiszaújlakra és az 1417-ben épült sóraktárban, mai nevén sóházban raktározták el, innen szállították tovább szekerekkel az ország belseje felé. Esze Tamás - később a kuruc sereg jobbágy származású főtisztje - rendszeresen sót szállított szekerével Máramarosból Debrecenbe. 1702-ben egyik útján a tiszaújlaki sóház tisztviselői megvádolták só lopással és elvették a sórakománnyal teli szekerét és kifosztották tarpai portáját. Később, amikor Rákóczi hívására kitört a szabadságharc Esze Tamás ezért bosszút állt, s 1703. május 24-én reggel a hadrakelt szegénylegényekből verbuvált két gyalogoscsapattal és 40 lovassal rajtaütött a tiszaújlaki sóházon, elfoglalta azt. Az esemény a történetírás szerint a Rákóczi-szabadságharc hadieseményeinek kezdetét jelentette. A 18. század végén kincstári sóhivatal és sóelosztó működött a heves megyei Lőrinciben is. A lakosok egy része sófuvarozással foglalkozott, Poroszlóról és Szolnokról hozták ide a sókockákat. 1768-ban az állam is elismerte Kiscell, a német vásártelepülés (ma: Celldömölk) létét és fontosságát azzal, hogy sóhivatalt telepített oda. Ez a hivatal akkoriban nemcsak a környék sóellátását biztosította, hanem a helyieknek jelentős bevételt hozott nagy fuvarozási megrendeléseivel. 1869-ben Szolnokon a Kiegyezés után újjáéledő városban a kincstári sóhivatal ispánjának lakásán, a mai parókia helyén (Tiszaparti sétány 1.) létesült ismét református imaház. (A korábbi épület tűzvész martaléka lett.) A sóhivatalok épületei a 48-as forradalom idején az osztrák államhatalom szimbólumává váltak. Jelentős eseménynek számított, hogy a helybéli sóhivatalok épületére a magyar nemzeti színű zászlót helyezték el. Így például Nagykanizsán a helybéli fiatalok letépték a sóház feletti kétfejű sast és magyar zászlókat raktak a helyükre. Révkomáromban, a Klapka György tér 8. szám alatt található épület telkén eredetileg a Ghyczy-kúria állt. A telek hátsó részét a királyi sóhivatal foglalta el, azonban 1848-as tűzvész mindkét épületet elhamvasztotta. Makón a Csanád vezér téren az 1821. évi árvízkor egy méter magasan hömpölygött a Maros vize, ezért a közelben álló sóház pajtáiban 10 600 bécsi mázsa sót mosott el a víz. 1856-ban a makóiak a tizenhárom aradi vértanúra emlékezve a sóház elé titokban 13 nyárfát ültettek. A gimnázium helyén álló, 1754-ben emelt sóház elavult épületegységnek számított 19. század második felében. A rozzant sópajta már a közlekedést is zavarta. Barcson, a Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 155. szám alatt áll város legrégebbi épülete, az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú volt dohány- és sóraktár, mely ma műemlék lakóház. Az eredetileg kikötői raktárnak szánt épületet az akkor még erre kanyargó Dráva partjára telepítették. Egerben az állami sóház épületében volt a tűzoltók első őrtanyája. Ez azonban ideiglenesnek bizonyult, 1881-ben ugyanis a kincstár eladta az épületet. Pécsett a Baranya Megyei Levéltár épületének helyén állt hajdan másfél évszázadon át a Sóház barokk stílusú, emeletes épülete, amit többször átépítettek, bővítettek, majd az 1850-es évektől a kibővült jogkörű állami hivatal, a pénzügyigazgatóság lett jogutódként az épület használója. Ezt 1870-ben lebontották. Sóhivatalok mai emlékei A szlovákiai Nagytárkányban, az egykori kincstári sóhivatal épületében, ahova a középkorban évszázadokon keresztül érkezett a só a Tiszán, ma kiállítás mutatja be a só fontosságát. A kárpátaljai Tiszaújlakon az egykori Sóhivatal falán Esze Tamás-emléktábla, a következő felirattal: Az utóbbi években a sóháznál gyűlnek össze a győztes csata minden évfordulóján a kárpátaljai magyar és ruszin társadalmi szervezetek képviselői, a környékbeli falvak lakosai, hogy emléktáblájának megkoszorúzása után átmenjenek a Tiszán átívelő hídon a község határában álló turulmadaras Rákóczi-emlékoszlophoz A kárpátaljai Aknaszlatinán a település életét meghatározó sóbányászat történetét a helyi bányamúzeum mutatja be. Pesten Fővám tér 13-14-15. sz. alatti épület Budapest európai nagyvárossá fejlődésének időszakában épült a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank részére, Ulrich Keresztély tervei szerint. A Duna-parti Központi Vásárcsarnok, a Fővámház, a Közraktárak és a volt Sóhivatal építészeti együttese egymásba kapaszkodva őrzi egy városteremtő korszak emlékét. Ma a felújított Sóház-épület a Budapesti Corvinus Egyetem informatikai képzésének ad otthont. A csongrád megyei Szegváron álló 18. századi sóház jelenleg falumúzeumként működik. A szentendrei 18. századi sóház épületében később postaállomás, majd kereskedőház volt. Ma itt működik a Kovács Margit Múzeum, amely a keramikusművésznő egyedülálló munkáit mutatja be. Szigetváron, a Vár utca 1. szám alatt található egy 19. század elején épült klasszicista stílusú ház, amely előbb sóház, majd postakocsi-állomás volt, most pedig kávézónak és a helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. Sopronban a városi jégveremre az egykori sóház földszintje alatt bukkantak rá (ma: Jégverem utca). A kőből falazott, körte formájú verembe ma a Jégverem fogadóból tekinthetünk le. A famennyezetes épületben vendégszobákat alakítottak ki. Kürschák József Kürschák József (Buda, 1864. március 14. – Budapest, Józsefváros, 1933. március 26.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd igazgató tagja. Kürschák Endre bátyja. A magyarországi matematika, azon belül az algebra kiemelkedő jelentőségű alakja, nevéhez fűződik többek között a Waring-sejtés Hilbert-féle bizonyításának egyszerűsítése, valamint a rendezett testek értékeléselmélete. 1904 és 1933 között a budapesti műegyetem matematikai tanszékének vezetője volt. Életútja Budai iparoscsaládban született Kürschák András és Teller Jozefa gyermekeként. Középiskolái elvégzése után 1881-től 1886-ig hallgatott fizikát és matematikát a Budapesti Tudományegyetemen, ahol többek között Kőnig Gyula és Hunyady Jenő tanítványa volt. Ezzel párhuzamosan a Budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet tagjaként filozófiai és irodalmi előadásokat is látogatott az egyetemen. 1886-ban a debreceni főreáltanoda helyettes tanáraként kezdte el pályáját, de még ugyanabban az évben – kihasználva a kínálkozó lehetőséget – a Budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumban helyezkedett el próbaéves tanárjelöltként. 1888-ig tanított a gimnáziumban, ekkor szerezte meg a Budapesti Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelét, s a rozsnyói premontrei főgimnázium tanára lett. 1890-ben bölcsészdoktori oklevelét is megszerezte, s az 1890/1891-es tanévben a budapesti Markó utcai állami főgimnázium helyettes tanára volt. 1891-ben matematikából magántanári képesítést szerzett a budapesti Királyi József Műegyetemen, s itt tanított egészen haláláig. Eleinte a középiskolai oktatást sem adta fel, 1893-tól 1896-ig beosztott tanár volt fővárosi középiskolákban. A műegyetemen 1891–1892-ben magántanári (repetítori) működése mellett a geometria helyettes tanáraként, 1896-tól címzetes nyilvános rendkívüli, 1900-tól nyilvános rendkívüli tanári címmel, 1904-től pedig a matematika nyilvános rendes tanáraként oktatott a műegyetemen. 1906 és 1909 között az egyetemes és vegyészmérnöki osztály dékáni, 1916 és 1918 között pedig a műegyetem rektori tisztét is ellátta. Munkássága Tudományos munkásságának fő területe az algebra és a számelmélet volt. Az 1910-es években nemzetközi elismerést hozott számára a rendezett számtestekre vonatkozó értékeléselmélete, amely alapján az abszolút érték és a határérték általánosításával e fogalmakat absztrakt struktúrákra is kiterjeszthetjük, s bármely számtest olyan algebrailag zárt testté bővíthető, amelyben a minden Cauchy-sorozat határértékkel rendelkezik. Elméletét később Alexander Ostrowski tette teljessé. Számos cikket publikált a determinánsok és mátrixok irreducibilitásával kapcsolatban. Nevéhez fűződik az additív számelmélet egyik nevezetes problémaköre, a Waring-sejtés Hilbert-féle bizonyításának egyszerűsítése. Munkásságával hozzájárult a geometria elméleti alapjainak fejlesztéséhez is. Többek között rámutatott arra, hogy a körző használatának voltaképpeni célja nem a körvonal húzása, hanem egy szakaszhossz átvitele, és bebizonyította, hogy az euklideszi szerkesztésekben a változtatható nyílású körző helyettesíthető rögzített terpeszűvel. Kimutatta, hogy egy adott szakasszal egyenlő hosszúságú szakasz szerkesztéséhez elegendő egy ún. egységátrakó etalon is. Kürschák eljárását később Hilbert is alkalmazta a Grundlagen der Geometrie című alapműve második és további kiadásaiban. Foglalkozott a variációszámítással és a parciális differenciálegyenletekkel. A variációszámítás fordított műveletére vonatkozó egyik munkájának érdeme a modulo fogalmának általánosítása. Jelentős volt pedagógiai munkássága is, legnevezetesebb tanítványai Neumann János és Kőnig Dénes voltak. Az Országos Közoktatási Tanács tagjaként hozzájárult a matematikatanítás korszerű tantervének kidolgozásához. A versenyfeladatok megírásában is közreműködő fő szervezője volt az érettségiző korosztály számára 1894-től évenként megrendezett Eötvös matematikai versenyeknek, amely 1949 óta az ő nevét viseli (Kürschák József Matematikai Tanulóverseny). Százat meghaladó tanulmánya jelent meg Magyarországon és külföldön egyaránt. Főként a Mathematikai és Physikai Lapok, valamint a Matematikai és Természettudományi Értesítő című szakfolyóiratokban publikált, emellett részt vett a Mathematische und Naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn szerkesztésében. Réthy Mórral és Tötössy Bélával közösen 1897 és 1904 között sajtó alá rendezték Bolyai Farkas Tentamenjének (1832–1833), valamint Bolyai János Appendixének (1831) kritikai kiadását. Társasági tagságai és elismerései Tudományos eredményei elismeréseként 1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1914-ben rendes tagjává választották. 1931-től haláláig a tudóstestület igazgató tagja, valamint a matematikai és természettudományi osztály titkára volt. 1896-tól jegyzőként közreműködött a Matematikai és Fizikai Társulat munkájában. Főbb művei A körmérés története és elmélete. in: Mathematikai és Physikai Lapok 1892. Az invariánsok elméletének alaptételéről. in: Mathematikai és Physikai Lapok 1894–1895. A másodrendű partialis differential-egyenletek egy különosztályáról. in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1897. A variatioszámítás partialis differenciál egyenleteinek transformatiójáról. in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1897. Az általánosított kinetikai potenciál létezésének feltételei. in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1905. Propriétés générales des corps des variétés algébriques. in: Encyclopédie des sciences mathématiques. Paris–Leipzig, 1910. ( Jacques Hadamard -ral) Über Limesbildung und allgemeine Körpertheorie. in: Journal für die Reine und Angewandte Mathematik 1913. A kettős integrálásnál fellépő főegyenletek azonos eltűnéséről. in: Matematikai és Természettudományi Értesítő 1915. Analízis és analtikus geometria. Budapest, 1920. Irreduzible Formen. in: Journal für die Reine und Angewandte Mathematik 1922. Megemlékezés Bolyai Jánosról. Budapest, 1926. Az utolsó száz év a matematika történetéből Magyarországon. Budapest, 1926. Matematikai versenytételek. Szeged, 1929. Egy analitikus geometriai determináns irreducibilitása. in: Mathematikai és Physikai Lapok 1931. Teramo Teramo város, megyeszékhely (közigazgatásilag comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Teramo megyében. Fekvése A város Abruzzo régió északi részén fekszik a Gran Sasso d’Italia lábainál a Val Tordino kistérségben, a Tordino és Vezzola folyók összefolyásánál. Határai: Basciano, Bellante, Campli, Canzano, Castellalto, Cermignano, Cortino, Montorio al Vomano, Penna Sant’Andrea és Torricella Sicura. Nevének eredete A föníciaiak Petrutnak nevezték el (jelentése folyók által körülvett magaslat). A latinizáció során neve átalakult Praetut, majd Praetutium és Ager Praetutianusszá. A rómaiak Interamniának nevezték (jelentése folyók között), de korabeli feljegyzésekben szerepel Praetuttium, Praetutianomrum sőt Praetutia név alatt is. A középkorban Aprutium néven volt ismert, valószínűleg innen származik a régió, Abruzzo elnevezése is. Története Az ókorban a pretuzik legjelentősebb települése volt. I. e. 290 foglalták el a rómaiak és nyilvánították municípiummá. Ezt a kiváltságát a római polgárháborúk idején veszítette el, amikor Pompeius seregeit támogatta. A város Augustus és Hadrianus császárok uralkodása idején gyorsan fejlődött, ekkor épültek fel templomai, thermái és színházai. 410-ben a vizigótok fosztották elpusztították és csak később, 568-ban alapították újra. A longobárdok érkezésével a Fermói, majd a Spoletói Hercegség része lett. 1155-ben a normannok pusztították el, de rövid időn belül újjáépült. 1395-től kezdődően Atri hercegeinek birtoka volt. Később az altavillai grófok birtokolták. 1861-ben lett az egyesült Olasz Királyság része. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Duomo – Szent Berardus (város védőszentje) tiszteletére emelt templomot 1158-ban építették román stílusban . Madonna delle Grazie-szentély – 1153-ban épült San Getulio-templom – a város régi katedrálisa volt. Egy római templom alapjaira épült. 1155-ben a normannok pusztították el. Romjai tanúskodnak a kora középkori Teramoról. római-kori emlékek : amfiteátrum, színház, thermák romjai Corso San Giorgio – a város főutcája, melyet nemesi paloták szegélyeznek (Érseki palota, Palazzo Constantini stb.) Castello della Monica – középkori erődítmény az 1800-as évek elején építették újjá. Múzeumok Teramói Régészeti Múzeum Galileium – Fizikai és asztrofizikai gyűjtemény Tudományos intézetek Teramói Tudományegyetem – 1993-ban lett önálló. Addig a Chieti Egyetem kihelyezett tagozataként működött. Obszervatórium – 1890-ben alapította Vincenzo Cerulli. Híres teramóiak Berardo da Pagliara, Teramo egykori püspöke, ma a város védőszentje Glauco Barlecchini, festő Luigi Brigiotti, költő Guglielmo Cameli, költő Vincenzo Cerulli, asztrofizikus Pasquale De Antonis, fényképész Melchiorre Dèlfico, történész és filozófus Gennaro Della Monica, festő Nicola Mezucelli, építész Giannina Milli, költő Alfonso Sardella, költő Francesco Savini, történész Grazia Scuccimarra, színésznő Államok vezetőinek listája 1001-ben Ezen az oldalon az 1001-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Amalfi – I. Mansone herceg ( 966 – 1004 ) Barcelona – III. (Rajmond-) Borrell, Barcelona grófja ( 992 - 1018 ) Beneventói Hercegség – II. Pandulf herceg ( 981 – 1014 ) Bulgária – Sámuel cár ( 997 – 1014 ) Burgundia – III. Rudolf király ( 993 – 1032 ) Bizánci Birodalom – II. Baszileiosz császár ( 976 – 1025 ) Capuai Hercegség – VII. Landulf herceg ( 999 – 1007 ) Córdobai Kalifátus Kalifa – II. Hisám Omajjád kalifa ( 976 – 1008 , 1010 – 1012 ) Tényleges úr – Al-Manszur Ibn Abi Aamir, hajib ( 978 – 1002 ) Dánia – Villásszakállú Svend király ( 985 – 1014 ); Norvégia királya is Anglia – Tanácstalan Ethelred király ( 978 – 1013 , 1014 – 1016 ) Franciaország – Jámbor II. Róbert francia király ( 996 – 1031 ) Anjou – III. Fulk gróf ( 987 – 1040 ) Aquitánia – V. Vilmos herceg ( 990 – 1029 ) Blois – II. Thibaut gróf ( 995 – 1004 ) Bretagne – I. Geoffrey herceg ( 992 – 1008 ) Burgundi Hercegség – Nagy Henrik herceg ( 965 – 1002 ) Champagne – I. István gróf ( 993 – 1019 ) Flandria – IV. Balduin gróf ( 988 – 1036 ) Gascogne – Bernát Vilmos herceg ( 984 – 1009 ) Maine – III. Hugó III gróf ( 992 – 1015 ) Normandia – II. Richárd herceg ( 996 – 1027 ) Provence – III. Roubaud gróf ( 961 – 1018 ) Reims – Arnould érsek ( 995 – 1021 ) Toulouse – III. Vilmos gróf ( 950 – 1037 ) Csehország – III. Vörös Boleszláv cseh herceg ( 999 – 1002 , 1003 ) Gaeta – III. János herceg ( 991 – 1012 ) Grúzia – III. Bagrat király ( 978 – 1014 ) Német-római Birodalom – III. Ottó császár ( 983 – 1002 ) Német Királyság Ausztria – I. Henrik őrgróf ( 994 – 1018 ) Bajorország – IV. Henrik herceg ( 995 – 1005 ) Karinthia – III. Henrik herceg ( 995 – 1004 ) Alsó-Lotaringia – Ottó herceg ( 991 – 1012 ) Meissen – II. Eckard őrgróf ( 985 – 1002 ) Szászország – I. Bernát herceg ( 973 – 1011 ) Svábföld – II. Herman herceg ( 997 – 1003 ) Felső-Lotaringia – I. Dietrich herceg ( 978 – 1027 ) Itáliai Királyság Aquileia – IV. János pátriárka ( 984 – 1017 ) Milánó – Arnolfo da Arsago milánói érsek ( 998 – 1018 ) Spoletói Hercegség – Nagy Hugó herceg ( 989 – 1001 ) Toszkána – Nagy Hugó toszkán őrgróf ( 961 – 1001 ) Magyarország – I. István király ( 997 – 1038 ) Horvátország – III. Kresimir horvát király ( 997 – 1030 ) Írország – II. Mael Seachlainn főkirály ( 979 – 1002 ) León és Galiciai Királyság – V. Kasztíliai Alfonz León királya és Galicia királya ( 999 – 1028 ) Portugália – II. Mendo gróf ( 999 – 1008 ) Nápolyi Hercegség – IV. János herceg ( 999 – 1002 ) Navarra – III. Sancho király ( 1000 – 1035 ) Norvégia – Villásszakállú Svend király 999 – 1014 ); Dánia királya is Tényleges uralkodó: Håkon Jarl Pápai állam – II. Szilveszter pápa ( 999 – 1003 ) Lengyelország – I. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelem , ( 992 – 1025 ) Kijevi Rusz – I. Nagy Vlagyimir nagyfejedelem ( 980 – 1015 ) Salernói Hercegség – III. Waimar herceg ( 994 – 1030 ) Skócia – III. Kenneth király ( 997 – 1005 ) Svédország – I. Kincses Olaf király ( 995 – 1022 ) Velence – II. Orseolo Péter dózse ( 991 – 1009 ) Wales Gwynedd – Cynan ap Hywel király ( 999 - 1005 ) Powys – Llywelyn ap Seisyll király ( 999 - 1023 ) Deheubarth – Cynan ap Hywel király ( 999 - 1005 ) Afrika Egyiptom és Levante – Husszein al-Hákim bi-Amr Alláh, Fátimida kalifa ( 996 – 1021 ) Ifríkija (a Fátimidák hűbérese) – Abu Katada Naszir ad-Davla Bádísz bin Manszúr , Zíríd emír ( 995 – 1015 ) Etiópia – Germa Szejum császár ( 999 – 1039 ) Marokkó – Zírí, Maghrawa emír ( 987 – 1001 ) Mukurra – Raphael király ( 999 – 1030 ) Ázsia Abbászida Kalifátus – Al-Kadír bagdadi kalifa ( 991 – 1031 ) Aleppó – Szaid ad-Davla Szaid, Hamdanida aleppói emír ( 991 – 1002 ) Ani (Örményország) – Gagik, Ani királya ( 989 – 1020 ) Asszám , Pala Dinasztia, Kamarupa – Gopala király ( 990 – 1015 ) Bokhara – II. Iszmail, Szamanida emír ( 999 – 1004 ) Buvajhida Emírség – Firuz Abu Naszr Baha ad-Davla emír ( 989 – 1012 ) Bizánci Birodalom – II. Baszileiosz császár ( 976 – 1025 ) Csalukja – Szatjasraja Irivabedanga király ( 997 – 1008 ) Khmer Birodalom – I. Dzsajavarman király ( 968 – 1001 ); I. Udajaditjavarman király ( 1001 – 1002 ?) Kína (Északi Szong Dinasztia) – Zsenzsong császár ( 997 – 1022 ) Csola – I. Radzsaradzsa Csola Csola király ( 985 – 1012 ) Ghazni – Ghazni emír ( 998 – 1030 ) Gudzsarát – Csamundaradzsa király ( 995 – 1010 ) Japán Uralkodó – Ichijo császár ( 986 – 1011 ) Tényleges úr – Fujiwara no Michinaga ( 995 – 1017 ) Keralaputra – Bhaszkara Ravivarman I király ( 962 – 1019 ) Kitán Birodalom – Sengzsong ( 982 – 1031 ) Korea ( Korjo ) – Mokcsong király ( 997 – 1009 ) Malwa – Szindhuradzsa király ( 995 – 1010 ) Manipur – Kainou Irengba király ( 983 – 1073 ) Mataram – Dharmavangsza ( 985 – 1006 ) Moszul – Huszan ad-Davla al-Mukallad emír ( 996 – 1001 ) Multan – Nasr ibn Hamid emír ( 997 -?) Orissza – Bhimaratha Mahabhavagupta király ( 1000 – 1015 ) Pála Birodalom – I. Mahiapála király ( 988 – 1038 ) Perzsia – Samsz al-Muali Abu I-Haszan Ghabúsz ibn Vushmgir Zijárida uralkodó ( 976 – 1012 ) Pratihara – Radzsjapala király (kb. 990 – 1018 ) Szaurashtra – I. Kavat király ( 982 – 1003 ) Transzoxánia – Ahmad Nasr al-Haqq Qutb ad-Dawla, Qarakhanida emír ( 998 – 1017 ) Nyugat-Ganga – Rakkasza Ganga király ( 985 – 1024 ) Themistokles von Eckenbrecher Karl Paul Themistokles von Eckenbrecher (Athén, 1842. november 17. – Goslar, 1921. december 4.) német tájkép- és tengeritájkép-festő, a késő romantika és a historizmus alkotója. Élete Családja és fiatalkora Apja porosz katonatiszti családból származott, de filozófiát, majd orvostudományt tanult, és hosszabb időt töltött keleti országokban. Anyja olasz volt, egy köztiszteletben álló trieszti kereskedő lánya. A szülők sokat utaztak; Themistokles von Eckenbrecher Athénban született, ahol 1842-ben éltek. Apja széles érdeklődési körébe főleg a keleti és az ókori kultúrák, a görög történelem és művészet tartoztak; barátja volt Heinrich Schliemann, akit fontos információkkal látott el Trója romjainak keresése közben. 1843-ban a család átmenetileg visszatért Berlinbe, ahol az ifjú Themistokles az angol-amerikai iskolába járt; később, mikor elkísérte apját utazásaira, magántanárok oktatták. Ebben az időben kezdték megihletni a vitorláshajók, amelyek későbbi műveiben visszatérő motívumot jelentettek. 1850 és 1857 közt a család Konstantinápolyban élt, majd Potsdamba költöztek, ahol 1861-ig éltek. Eckenbrecher 1875-ben feleségül vette egy mecklenburgi földbirtokos lányát, Johanna (Jane) Stevert. Festőként Szülei támogatták Eckenbrechert abban a törekvésében, hogy tájkép- és tengeritájkép-festészettel foglalkozzon. Apja ebben az időben Potsdamban praktizált, 1859-60-ban az ottani udvari festőhöz, Carl Gustav Wegenerhez küldte fiát tanítványnak. 1861 és 1867 között a család Düsseldorfban élt, ahol Eckenbrecher 1861 és 1863 közt Oswald Achenbach magántanítványa volt; hamar egyik kedvenc tanítványává lépett elő. Achenbach hatását mutatják festményeinek élénk színei, fényhatásai, kompozíciójának élénksége, bár mellékalakjai alulmaradnak mestere alkotásaihoz képest. Düsseldorfban a Malkasten művészegyesület tagja volt. Beutazta egész Európát – mindenekelőtt Norvégiát – és a Közel-Keletet, és új motívumokkal tért vissza. 1881 telén Egyiptomba utazott, ezután készítette el kollégájával, Wilhelm Simmlerrel 1882-ben 118×15 méteres, A mekkai karaván bevonulása Kairóba című panorámaképét Hamburg városa számára. 1892-ben bejárta többek között Afrikát és a Fülöp-szigeteket. 1889-ben Berlinben telepedett le, ahol szoros kapcsolatot tartott fenn Jane von Arnimmal (született von Walsleben). 1919-ben, két évvel halála előtt Goslarba költözött, az itteni régi temetőben helyezték örök nyugalomra. Eckenbrecher a latin és a görög mellett kilenc nyelven beszélt. Festményei mellett képeslapokat is készített. Utódai Fia, Gustav Heinrich Themistokles von Eckenbrecher (1876–1935) élete jelentős részét töltötte el katonatisztként és gazdálkodóként az akkor német gyarmat Délnyugat-Afrikában (a mai Namíbiában), Okombahe településen. Felesége, Margarethe von Eckenbrecher, született Hopfer (1875–1955) könyvet írt itteni életükről. Utazásai Eckenbrecher számos festményét datálta, ebből azonban nem feltétlenül lehet következtetni utazásai időpontjára, mert több képét később, a stúdiójában festette meg vagy festette újra. A következő lista egy kísérlet utazásai nagyjábóli idejének a rekonstruálására: 1862 Svájc, Berni felföld 1865 Svájc, Berni felföld 1871 Konstantinápoly 1872 Anglia, Skócia, Izland 1873 Románia, Közel-Kelet, Görögország, Olaszország 1874 Orosz sarkvidék 1875 Törökország, Görögország, Olaszország 1876 Svájc 1880 Anglia, Franciaország, Dánia, Skócia, Svájc, Norvégia 1881 Egyiptom, Kairó (?) 1882 Norvégia (többször) 1884 Anglia 1890 Podólia 1892 Afrika (többek közt a mai Tanzánia, Ruanda és Burundi) 1898 (?) Tenerife 1894 Lofoten 1905 Szicília, Spitzbergák 1907 Románia, Konstantinápoly, Görögország, Olaszország 1910 Portugália, Tenerife Kiállításai Eckenbrecher 1870-től állította ki képeit Berlinben, Düsseldorfban, Münchenben és számos más városban. Egyik festménye, a Tér a konstantinápolyi „Yeni Dzsámi” mecset előtt az 1873-as bécsi világkiállításon is szerepelt (No. 366). 1879-ben első díjat nyert a sydney-i világkiállításon. Eckenbrecher 100. születésnapja alkalmából Goslar 1942-ben emlékkiállítást rendezett a művész 135 alkotásából. Napjainkban ritkán állítják ki műveit, bár a műkincspiacon igen népszerűek, különösen a keleti témájú festményei. Kisebb alkotásainak egy gyűjteménye látható Bremerhavenben, a Német Hajózási Múzeumban. Művei Illustrationen zu Hinter den Coulissen. Lustspiel. Fünfundzwanzigjähriges Jubiläum des Künstler-Unterstützungs-Vereins zu Düsseldorf . Düsseldorf 1869 ( Digitalisierte Ausgabe ) Strauchritter farkasfalka A Strauchritter farkasfalka a Kriegsmarine tengeralattjárókból álló második világháborús támadóegysége volt, amely összehangoltan tevékenykedett 1942. április 29. és 1942. május 5. között Skandináviától északra, a Spitzbergáktól délre. A Strauchritter (Rablólovag) farkasfalka kilenc búvárhajóból állt, amelyek egy hajót elsüllyesztettek, kettőt megrongáltak. A hajók összesített vízkiszorítása 20 500 brt volt. A tengeralattjáróknak nem volt vesztesége. Elsüllyesztett és megrongált hajók * A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott ** Megrongálódott hadihajó Sókaku osztályú repülőgép-hordozó A két Sókaku osztályú repülőgép-hordozót a Japán Birodalmi Haditengerészet építtette az 1930-as évek végén. Röviddel az 1941-ben kezdődő csendes-óceáni háború előtt készültek el. Elkészültükkor a világ legjobb repülőgép-hordozói között tartották számon őket. A midwayi csata kivételével minden nagyobb tengeri akcióban részt vettek a Csendes-óceánon, többek között Pearl Harbor megtámadásában, a korall-tengeri csatában és a guadalcanali hadjáratban. A tapasztalatlan repülőcsoportjaik miatt a Pearl Harbor-i támadások során csak a repülőterek támadása volt a feladatuk, azonban később elsüllyesztettek két amerikai flotta-hordozót és egy öregedő brit könnyű hordozót. A testvérhajók a korall-tengeri csata után visszatértek Japánba, a sérülések kijavítása, és az elvesztett repülőgépek pótlása miatt, így egyikük sem vehetett részt a midwayi csatában 1942. júniusában. Az ottani katasztrofális veszteségek után a két Sókaku osztályú hajó képezte a Japán Haditengerészet repülőgép-hordozóinak gerincét a háború hátralevő részében. Így ők voltak a fő ellentámadó erő, amit Guadalcanal amerikai inváziója ellen vetettek be 1942. augusztusában. Két hónappal később a Japán Hadsereget próbálták támogatni egy jelentős offenzívában, aminek a célja az amerikai tengerészgyalogosok kiszorítása volt Guadalcanalról. Ez a Santa Cruz-szigeteki csatába torkollott, ahol megbénítottak egy amerikai hordozót és egy továbbit megrongáltak, cserébe a Sókaku és egy könnyű hordozó megrongálódott. Mivel az amerikaiak kiszorítása sikertelen volt, így a japánok 1943. elején kivonták a maradék haderejüket Guadalcanalból a Zuikaku repülőgépcsoportjainak fedezetében. A következő évben a legénység képzése után dél felé vették az irányt, hogy megakadályozzák az amerikaiakat a Marianna-szigetek vagy a Fülöp-szigetek elfoglalásában. 1944. júniusában a filippínó-tengeri csatában egy amerikai tengeralattjáró elsüllyesztette a Sókakut, négy hónappal később az engano-foki csatában a Zuikakut feláldozták csaliként. Építésük és paramétereik A két Sókaku osztályú repülőgép-hordozót 1937-ben rendelték meg, a 3. haditengerészeti flottabővítési program keretében. A Washingtoni haditengerészeti szerződés 1936 decemberi lejártával nem voltak költségvetési korlátok, így a birodalmi haditengerészet minőségi fölényt akart elérni az ellenfeleivel szemben. A már létező hordozókra építve a tengerészeti vezérkar nagyratörő követelményekkel állt elő egy hajóra, aminek a repülőgép-kapacitása megegyezett az Akagi és Kaga 96-os kapacitásával, ugyanolyan gyors volt, mint a Hirjú, és védelmi fegyverzete megegyezett a Kagáéval. Továbbá nagyobb páncélzatúnak és nagyobb hatótávolságúnak kellett lennie, mint bármely létező hordozónak. A haditengerészeti műszaki osztály alapvető tervezésért felelős részlege egy megnagyobbított és továbbfejlesztett Hirjú modell mellett döntött, a szigettel (a hajó felépítményének azon része, amely a felszállófedélzet felett helyezkedik el) a bal oldalon, középtájt. Miután az építések megkezdődtek, a haditengerészet repülésügyi műszaki osztályának kétségei támadtak a sziget elhelyezkedése felől, mivel úgy gondolták, hogy a bal oldali elhelyezés negatív hatással volt a légáramlásra a felszállófedélzet felett, csakúgy, mint a Hirjún és az Akagin. További problémát jelentett a sziget középső elhelyezése is, mivel így kevesebb leszállási terület állt rendelkezésre. Ez a későbbiekben problémát jelenthetett a repülőgépek fejlődéséből kifolyólag, mivel egyre nagyobb leszállási sebességek alakultak ki a tömegnövekedések hatására. Hogy megerősítsék ezeket a feltevéseket, a repülésügyi műszaki osztály több száz fel- és leszállást filmezett le az Akagi fedélzetén 1938. októbere és novembere között. Végül arra jutottak, hogy a sziget jobb oldalra fog kerülni, kissé előrébb, körülbelül a hajó orrától számítva 1/3-os távolságra. Ekkor a Sókaku építése már előrehaladott állapotban volt, mivel a hajóhíd tartószerkezete már készen volt. Mivel ennek átépítése késleltette volna az építést, így végül úgy hagyták, ahogy volt. Ennek hatására a szigettel ellentétes oldalon a felszállófedélzetet meghosszabbították 1 méterrel, ennek megfelelően a jobb oldalon 50 centiméterrel megrövidítették, továbbá 100 tonna ballasztot helyeztek bal oldalra, hogy kiegyensúlyozzák a hajót. A hajó hosszúsága 257,5 méter volt, szélessége 29 méter, merülése 9,32 méter (teljesen feltöltve), mélysége 23 méter. Vízkiszorítása 32 000 tonna volt teljes töltöttségnél. A Jamato osztályú csatahajókon elvégzett hidrodinamikus kutatásokon alapulva a Sókaku osztályt bulbaorral látták el, továbbá dupla kormánylapátokat kaptak, amiket a hajó középvonala mentén helyeztek el, a propellerek mögött. A legénység 1 660 főből állt, a légi személyzet kivételével. A Sókaku osztályú hajókat 4 db Kampon típusú gőzturbinával látták el, amelyek egyenként egy-egy 4,2 méteres propellert hajtottak meg. A turbinákat 8 db Kampon Type Model B típusú vízcső kazánból származó gőzzel hajtották meg. A kazánok egyenként 30 kg/cm2 nyomáson működtek, amelyek így összesen 160 000 lóerőt adtak le a tengelyekre. A hajó így 34,5 csomó névleges sebességre volt képes. Ez volt a legerősebb meghajtórendszer a Birodalmi Haditengerészet birtokában. Ez a Jamato osztályhoz képest 10 000 lóerő többletet jelentett, a Mogami osztályhoz képest 8 000 lóerőt. A tengeren végzett kísérletek alatt a két Sókaku 34,37–34,58 csomós sebességet ért el, 161 290–168 100 lóerő segítségével. 5 000 tonna üzemanyagot vittek magukkal, amely 9 700 tengeri mérföldes (18 000 km) hatótávolságot jelentett 18 csomós sebességnél. A kazánok kivezetése jobb oldalon történt, középtájt. A kiáramoltatás a felszállófedélzet alatt, 2 db lefelé kanyarodó kéményen keresztül valósult meg. A Sókaku osztályt továbbá 3 db 600 kilowattos turbógenerátorral és 2 db 350 kilowattos dízelgenerátorral látták el, amelyek egyenként 225 volton működtek.. Felszállófedélzet és hangárok 242,2 méteres felszállófedélzet maximális szélessége 29 méter volt és a felépítményen túlnyúló részeket mindkét oldalon pillérekkel támasztották alá. A fedélzeten 10 db elfogókábelt helyeztek el keresztirányban, amelyek képesek voltak megállítani egy 4 000 kilogrammos repülőgépet. Ha a repülőgép elvétette ezeket, akkor még megállíthatta azt 3 db ütközőbarikád. Habár volt hely 2 darab repülőgép-katapultnak, a két Sókaku elsüllyedt, mire a fejlesztésük befejeződött. A hajókba 2 darab egymás tetejére helyezett hangár került. A felső hangár körülbelül 200 méter hosszúságú volt, szélessége 18,5 és 24 méter között mozgott, magassága 4,85 méter volt. Az alsó hangár 20 méterrel volt rövidebb, szélessége 17,5 és 20 méter között mozgott, magassága 4,7 méter volt. Az alsó hangár méretei miatt csak vadászgépek befogadására volt képes. A két hangár teljes alapterülete 5 545 m2 volt. A hangárokat felosztották 5-6 darab tűzfüggönyre, mindegyikben mindkét oldalt tűzoltó hab adagoló készülékek voltak elhelyezve. Az alsó hangárba még szén-dioxidos tűzelnyomó készülék is került. Mindegyik szektort ellátták egy pár elzárt és páncélozott állomással, hogy onnan irányítsák a tűzfüggönyöket és a tűzoltó berendezéseket. A repülőgépeket a hangárok és a fedélzet között 3 lifttel szállították. Összesen 15 másodpercbe telt az alsó hangárból a fedélzetre szállítani a repülőgépeket. Az első lift (13 × 16 méter) nagyobb volt, mint a többi, hogy az éppen landolt repülőgépek szárnyuk összecsukása nélkül hangárba kerülhessenek. A másik két lift keskenyebb volt (13 × 12 méter). A hajókra egy darut helyeztek a felszállófedélzet jobb oldalára, a hátsó lifttel egy vonalban, amely összecsukott állapotban nem emelkedett ki a fedélzetből. A Sókaku osztályú repülőgép-hordozóknak 96-os repülőgép kapacitást terveztek, a 24 tartalékrepülővel együtt. Ebbe tartozott 12 db Mitsubishi A5M típusú vadászgép, 24 db Aichi D1A2 Type 96 típusú zuhanóbombázó, 24 db Mitsubishi B5M Type 97 No. 2 típusú torpedóbombázó és 12 db Nakajima C3N Type 97 típusú felderítő repülőgép. Ezen repülőgépek közül mindegyiknél készült nagyobb és modernebb változat, miközben a hordozókat még építették. Ezért végül 18 db Mitsubishi A6M Zero típusú vadászrepülő, 27 db Aichi D3A típusú zuhanóbombázó és 27 db Nakajima B5N típusú torpedóbombázó alkotta a repülőgépcsoportot. Továbbá 2 db Zero, 5 db D3A és 5 db B5N állt rendelkezésre tartalékként. Így a Sókaku osztályú repülőgép-hordozó 84 darabos repülőgép kapacitással rendelkezett. Fegyverzet és érzékelők A hordozók elsődleges légvédelmi fegyverzete 8 db dupla ágyús lövegtalpból állt, 40-es kaliberű 12,7 cm-es Type 89 típusú kettős célú lövegekkel felszerelve, amelyeket párokba rendezve a hajó két oldalán elől és hátul levő kinyúlásokra helyeztek. Ezeknek a lövegeknek 14 700 méteres hatótávolsága volt és 9 440 méteres maximális magasságig tudtak ellőni 90 fokos dőlésszögnél. A maximális tűzgyorsaság 14 lövedék volt percenként, azonban az elért tűzgyorsaság csak 8 lövedék volt percenként. Mindegyik lövegpárra egy-egy Type 94 típusú tűzvezető rendszer került, hogy irányítani tudják azokat, habár a szigeten lévő tűzvezető rendszer is képes volt erre. A könnyű légvédelmi fegyverzet tucatnyi triplaágyús lövegtalpból állt, amelyekre licencépítésű Hotchkiss 25 mm Type 96 típusú légvédelmi ágyúk kerültek. Ezekből 6-6 darab volt a fedélzet két oldalán. Ez az ágyútípus volt a japán könnyű légvédelmi fegyverzet alapja a második világháborúban, azonban súlyos tervezési hiányosságokban szenvedett, amelyek miatt nagyban hatástalan volt. Mark Stille történész szerint a fegyverzetnek sok hibája volt, többek között „képtelen volt kezelni a nagy-sebességű célpontokat, mivel nem lehetett elég gyorsan forgatni vagy emelni se kézi, se gépi erővel. A célzórendszere sem volt megfelelő, továbbá hatalmas vibráció mellett hatalmas torkolattüze volt.” Ezeknek az ágyúknak az effektív hatótávolsága 1 500–3 000 méter volt és maximálisan 5 500 méteres magasságig tudtak ellőni 85 fokos dőlésszögnél. Az effektív tűzgyorsaság mindösszesen 110–120 lövedék volt percenként mivel a 15 lövedékes tárakat gyakran kellett cserélni. A 25 mm-es ágyúkat 6 darab (páronként egy) Type 95 típusú tűzvezető rendszer irányította. 1942. júniusában a Sókaku és a Zuikaku légvégelmét is megerősítették 6 darab tripla 25 mm-es ágyúval, 2-2 a hajó orránál és a tatnál, 1-1 a sziget előtt és mögött. Az orrnál és tatnál levő párok kaptak 1-1 Type 95 típusú tűzvezető rendszert. Októberben még egy tripla 25 mm-es agyút raktak az orrhoz és a tathoz. 10 további szimpla lövegtalpat szereltek fel az 1944. júniusi fülöp-szigeteki csata előtt. A csata után a Zuikaku légévelmét megerősítették 26 szimpla lövegtalppal, így összesen 96 db 25 mm-es ágyú volt a fedélzeten, 20 db tripla lövegtalpban, 30 darab szimpla lövegtalpban. Ezeket még 8 db 28 lövedékű 12 cm-es rakétakilövő támogatta. Ezek a rakéták egyenként 22,5 kilogrammot nyomtak és maximális sebességük 200 m/s volt. Maximális hatótávolságuk 4 800 méter volt. A Sókaku volt az első repülőgép-hordozó a birodalmi haditengerészetnél, amelyre Type 21 típusú korai figyelmeztető radar került. Ez 1942. szeptemberében történt meg, amikor a sziget tetejére szerelték fel. A Zuikakura való felszerelés időpontja ismeretlen, de minkét hajó kapott egy második Type 21-es radart egy lecsukható installációban, a felszállófedélzet mellett. 1944. júniusa előtt egy Type 13 típusú levegőpásztázó radar került egy könnyű háromlábú állványzatra a sziget mögé. A Sókaku osztályú hordozókat még felszerelték egy Type 91 típusú hidrofónnal a hajó orrában, amely csak akkor volt használható, amikor a hajó nagyon lassan haladt, vagy lehorgonyzott. Páncélzat A Sókaku osztály vízvonali páncélöve 46 mm nem cementált rézötvözet páncélzatból állt, amely szinte a hajó egész hosszát befedte. Ez a páncélöv 4,1 méter magas volt, amiből 2 méter volt víz alatt. A páncélzat alsó lemezsorát 50 mm Ducol acéllal erősítették meg. A töltényraktárakat 165 mm új Vickers nem cementált páncélzattal védték. Ez a páncél a 25 fokos dőlést is elérhette. Ebben az esetben elvékonyították a páncélt 55–75 mm-esre. A felszállófedélzet és a hangárok nem voltak páncélozva. A kazánház és a további meghajtó berendezések 65 mm nem cementált rézötvözet páncéllal voltak védve. A lőszerraktár feletti páncél 132 mm-es volt, a repülőgép-üzemanyag tárolók felett 105 mm. Az összes fedélzeti páncélzatot még beborították 25 mm Ducol acéllal. A Sókaku osztályú repülőgép-hordozók voltak az első japán hordozók, amelyek rendelkeztek torpedóöv rendszerrel. 1935-ben kezdődő modelleken való kísérletezéseken alapulva, a torpedó válaszfalon kívül levő folyadékkal megtöltött rekeszek „szendvicséből” állt. A kísérletek azt mutatták, hogy egy vékony, folyadékkal megtöltött rekesz szükséges volt ahhoz, hogy szétoszlassa egy torpedó vagy egy akna robbanási erejét a torpedó válaszfal egész felületén, továbbá megállítsa a robbanás által keletkezett repeszeket. Ennek külső felén 2 rekesz volt, hogy a robbanáskor keletkezett gázok erejét eloszlassa. A két legbelső rekeszt üzemanyag olajjal töltötték meg, amelyet később vízre cseréltek, ahogy fogyasztották az üzemanyagot. Maga a torpedó válaszfal egy külső 18–30 mm-es Ducol acéllemezből állt, amelyet egy 12 mm-es lemezhez szegecseltek. A birodalmi haditengerészet számított arra, hogy találatot kap a torpedó válaszfal, így egy vékony válaszfal lemezt helyeztek kicsit beljebb, hogy meggátolja azt, hogy a szivárgások elérjék a hajó létfontosságú részeit. Pályafutásuk Röviddel elkészülésük után a Sókaku és a Zuikaku az 5. Repülőgép-hordozó Hadosztályba került beosztásra, ami az 1. légi flotta része volt. Ezután elkezdtek felkészülni Pearl Harbor megtámadására. Mivel a repülőcsoportjaik tapasztalatlanok voltak, ezért a kevésbé igényesebb feladatot, a repülőterek támadását kapták feladatul, a hajóellenes küldetések helyett, amelyeket a tapasztaltabb hordozók kaptak. A Sókaku osztály hangárjaiban 18 db Zero vadászgép, 27 db D3A zuhanóbombázó és 27 db B5N torpedóbombázó állt. A két hordozó összesen 12 db Zeróval és 54 db D3A-val járult hozzá az első támadóhullámhoz 1941. december 8-án reggel. Ez az 54 zuhanóbombázó mért csapást a Wheeler Katonai Repülőtérre, Hickam Field-re és a Ford Island-i Haditengerészeti Légibázisra, míg a vadászgépek ágyútűz alá vették a Kaneohe Bay-i Tengerészgyalogsági Légibázist. Csak az 54 zuhanóbombázó vett részt a második hullámban lecsapva Ford Island-re, Hickam Field-re és Kaneohe Bay-re. Az 5. Hordozó Hadosztály repülői végezték a repülőterek elleni támadások nagy részét, a másik 4 hordozó repülői csak vadászgépekkel támogattak. Mindösszesen a Sókaku egyik zuhanóbombázója veszett oda a támadásokban, cserébe 314 amerikai repülőgép rongálódott vagy semmisült meg. Alan Zimm történész elmondása szerint „a fiatal pilóták ragyogó teljesítményt nyújtottak, nagyban túlteljesítve az elvárásokat, felülmúlva a többi, tapasztaltabb hordozó zuhanóbombázóit.” 1942. januárjában az 1. Repülőgép-hordozó Hadosztály tagjaival, az Akagival és a Kagával együtt támogatták Rabaul megszállását a Bismarck szigetvilágban, ezzel kiterjesztve a déli védelmi határvonalat egy esetleges ausztrál támadással szemben. Mind a négy hordozó repülőgépekkel támadta az ausztrál bázist Rabaul városában 1942. január 20-án. Az 1. Hordozó Hadosztály folytatta támadásait a város ellen, míg az 5. Hordozó Hadosztály nyugat felé vette az irányt és megtámadta Lae és Salamua városát Új-Guineában. Fedezték a partraszállásokat Rabaul és Kavieng városánál január 23-án, mielőtt visszatértek Truk szigetére a hónap végén. A február 1-jei Marshall és Gilbert szigeteki rajtaütések után az 5. Hordozó Hadosztály a japán partok közelében állomásozott március közepéig, hogy védekezni tudjanak az esetleges amerikai rajtaütések ellen. Indiai-óceáni rajtaütés A testvérhajók ismét csatlakoztak az 1. légi flottához Staring Bay kikötőjében, a Celebesz szigeten, ahol az indiai-óceáni rajtaütésre készültek. Ekkorra már újjászervezett repülőcsoportokkal, amelyekben 21-21 db Zero, D3A és B5N szerepelt. A japánok szándéka a brit keleti flotta legyőzése volt, valamint a brit légierő megsemmisítése a körzetben, annak érdekében, hogy a burmai hadművelet során ne érje őket meglepetés. A Sókaku és a Zuikaku repülőgépeket küldött az április 5-ei húsvétvasárnapi rajtaütésre Colombo városához, Sri Lanka szigetén. Habár a civil hajókat kimenekítették Colombo kikötőjéből, a japánok elsüllyesztettek egy fegyveres kereskedőcirkálót, egy rombolót és súlyos károkat mértek néhány támogató létesítményre. Az 1. légi flotta visszatért Sri Lankára 4 nappal később, és megtámadta Trincomalee kikötőjét. A két Sókaku elsüllyesztett egy nagy teherhajót és megrongálták az HMS Erebus monitort. Eközben a japánok felderítették az HMS Hermes könnyű-hordozót, az HMS Vampire romboló kíséretében. Minden rendelkezésre álló D3A-t elindítottak a hajók megtámadására. A Sókaku és a Zuikaku repülői értek oda először, és el is süllyesztették a két brit hajót. Korall-tengeri csata Úton Japán felé, az 5. Repülőgép-hordozó Hadosztály Truk szigete felé vette az irányt, hogy támogassa az MO hadműveletet (Port Moresby elfoglalása Új-Guineában). Miközben a küldetésre készültek, az amerikaiak lehallgatták és dekódolták a japán hadműveletről szóló üzeneteket, ezért útnak indították a USS Yorktown és a USS Lexington repülőgép-hordozót, hogy megállítsák a japán inváziót. A japánok elsőként május 3-án elfoglalták Tulagi szigetét a Salamon-szigeteken. Amerikai szárazföldi támaszpontú repülőgépek május 6-án felderítették a fő megszállóerő szállítóhajóit, a Sóhó könnyű-hordozó kíséretében, ezért az amerikai hordozók nyugat felé vették az irányt, hogy előkészítsék a következő reggeli támadást. A Sóhót hamar felderítették reggel, és elsüllyesztették. Ezután a japánok felderítették a Neosho üzemanyag-ellátó hajót és az azt kísérő rombolót, amelyeket először összetévesztettek egy hordozóval és egy könnyű-cirkálóval. Egyetlen zuhanóbombázó elvesztésével elsüllyesztették a rombolót, és megrongálták az üzemanyag-ellátót annyira, hogy pár nappal később az amerikaiaknak el kellett süllyeszteniük. Késő délután a japánok egy téves felderítési jelentésre alapozva egy kis légicsapást indítottak, vadászgép kíséret nélkül. Az amerikai hordozók sokkal közelebb voltak, mint azt gondolták, és nagyjából egy vonalban az eredetileg elképzelt célpontjukkal. A japán repülőgépek megjelentek a radarokon, így az amerikaiak néhány levegőben járőröző repülőgépet odairányítottak, hogy elfogják azokat. A maradék járőrök a hordozók környékén maradtak a rossz időjárási viszonyok és a lemenő nap miatt. Az amerikai vadászok szitává lőtték a japán bombázókat, akik arra kényszerültek, hogy lefújják a támadást. Néhány életben maradt pilóta összezavarodott a sötétben, és megpróbált leszállni az amerikai hordozókra, mielőtt azok elhajtották őket. Május 8-án reggel, mindkét oldal nagyjából egy időben észlelte egymást, és elindította repülőgépeit, körülbelül 9 óra tájékán. Az amerikai zuhanóbombázók 3 találattal használhatatlanná tették a Sókaku felszállófedélzetét, azonban a rádobott torpedókat sikeresen elkerülte. Egy zivatar által elrejtve, a Zuikakut nem tudták felderíteni, így az elkerülte a támadásokat. A másik oldalon a japán repülőgépek két torpedó- és két bombatalálattal súlyosan megrongálták a Lexington repülőgép-hordozót, és további egy bombatalálatot jegyeztek a Yorktown hordozón. A torpedótalálatok a Lexingtonon megrongálták az egyik repülőgép-üzemanyag tartályt, és az ebből kiáramló gőzök sorozatos robbanásokat okoztak, ami miatt később az amerikaiaknak el kellett süllyeszteni. A testvérhajók repülőcsoportjait erősen megtizedelték, ami arra kényszerítette a őket, hogy visszatérjenek Japánba újratöltésre és pilótaképzésre, így egyikük sem vehetett részt a midwayi csatában júniusban. Japán felé menet a Sókaku egy hatalmas viharba keveredett, amely miatt majdnem felborult, mert a tüzek eloltására használt víz megbontotta az egyensúlyát. A javítások 3 hónapot vettek igénybe, így a Sókaku nem volt kész egészen késő augusztusig. Kelet-Salamon-szigeteki csata Az 1942. augusztus 7-ei amerikai partaszállások Guadalcanalon és a Tulagi szigeten meglepetésként érték a japánokat. A következő nap a Rjúdzsó könnyű-hordozó csatlakozott a testvérhajókhoz az 1. Repülőgép-hordozó Hadosztályban, amely Truk felé vette az irányt augusztus 16-án. A midwayi csatából tanulva a japánok megerősítették a vadászgép részlegüket, a torpedóbombázók kárára. A Sókaku osztályon így összesen 53 db Zero, 51 db D3A, 36 db B5N és 2 db Yokosuka D4Y1-C típusú felderítő repülőgép volt jelen. Miután augusztus 21-én felderítettek egy amerikai hordozót a Salamon-szigetek mellett, a hadosztályt arra utasították, hogy kerüljék ki Truk szigetét, és hajózzanak tovább dél felé. Augusztus 24-én a Rjúdzsó levált a hordozó hadosztályról, hogy a Guadalcanal felé tartó csapatszállító hajók elé hajózva megtámadja az amerikai Henderson Field légi támaszpontot, amennyiben nem találnak ellenséges hordozót. A két flotta-hordozó hátramaradt, felkészülvén arra, hogy megtámadják az amerikai hordozókat. A Rjúdzsó és a kísérői voltak az első japán hajók, amelyeket aznap reggel felderítettek és elsüllyesztettek az amerikaiak. A Zuikakut és a Sókakut csak délután derítették fel. Röviddel egy sikertelen amerikai zuhanóbombázó támadás előtt (amelyek egyben fel is derítették őket), a testvérhajók elindították a zuhanóbombázóik felét, hogy megtámadják az amerikai USS Enterprise és USS Saratoga repülőgép-hordozókat. A legtöbb amerikai repülőgép már a levegőben volt. Légi járőrözésen, felderítőküldetéseken, vagy a Rjúdzsó elsüllyesztéséről tértek vissza. Ebből kifolyólag csak egy kis légicsapást tudtak indítani a felderítési jelentésre. Egy órával az első japán légicsapás elindítása után egy másodikat is indítottak, a maradék zuhanóbombázók részvételével, azonban a célpontjuk helyzetét hibásan adták meg, így nem találták meg az amerikaiakat. Az első hullám megtámadta a két amerikai hordozót, egy találatot jegyeztek a USS North Caronlina csatahajón, és három találatot az Enterprise hordozón, azonban a jelentős számú amerikai repülőgép és az erős légvédelmi tűz miatt visszafordultak. Nem tudva arról, mekkora károkat okoztak egymásnak, a két oldal még aznap este visszafordult. Santa Cruz-szigeteki csata Az 1. Repülőgép-hordozó Hadosztály immáron a Zuihó könnyű-hordozóval kiegészülve október 11-én elhagyta Truk kikötőjét, hogy támogassa a japán hadsereget a guadalcanali Henderson Field repülőtér elfoglalásában. Ekkor a testvérhajókon 54 db Zero, 45 db D3A és 36 db B5N volt jelen. Négy nappal később a japánok felfedeztek egy kis amerikai hajókonvojt, amely egy vontatóhajó által húzott üzemanyag szállító uszályból és a Meredith rombolóból állt. A Sókaku és a Zuikaku repülőgépei elsüllyesztették a rombolót, de a vontatót nem támadták meg. A japán és amerikai hordozó flották október 26-án, kora reggel fedezték fel egymást, és támadást indítottak. A Sókaku súlyosan megrongálódott a USS Hornet repülőgép-hordozó zuhanóbombázói által bevitt 6 találattól. A Zuikakut nem derítették fel, így nem is támadták meg, mivel rejtve maradt a felhős időben, csak úgy, mint a korall-tengeri csatában. Válaszcsapásként a japánok megbénították a Hornetet két torpedóval és 3 bombával. Ráadásul még két repülőgép is belecsapódott az amerikai hordozóba, komoly károkat okozva. Az Enterprise is károkat szenvedett 2 bombatalálattól és egy közeli robbanástól, továbbá egy rombolót is megrongáltak, mikor az találatot kapott egy torpedóbombázótól. Később a nap folyamán a további támadások okozta károk miatt az amerikaiak elhagyták a Hornet fedélzetét, amit később a japán Makigumo és Akigumo rombolók süllyesztettek el. A japánok a repülőgépeik közel felét elvesztették, a tapasztalt és pótolhatatlan pilótáikkal együtt. November 2-án az 1. Repülőgép-hordozó Hadosztályt hazarendelték javításokra és kiképzésre. A Sókaku javításai egészen 1943. márciusáig tartottak, eközben a Zuikaku a frissen feljavított Zuihóval január 17-én Truk szigetére hajózott, hogy támogassák a Guadalcanalon lévő japán erők közelgő evakuációját. Január 29-én a két hordozó 47 db Zerót indított Rabaul és a Kahili repülőtér irányába. a Zuihót ezután az evakuáció fedezetére használták, míg a Zuikaku Truk szigeténél maradt a 2 Jamató osztályú csatahajóval, egy kihajózásra készen álló flottaként. Májusban a Sókakut és a Zuikakut egy ellentámadási küldetésre osztották be az Aleut-szigeteki amerikai offenzíva ellen, azonban ezt a küldetést lefújták az 1943. május 29-ei Attu szigetén elért szövetséges győzelem után. A testvérhajókat ezután júliusban Truk szigetére irányították. A szeptember 18-i Tarawa korallzátonynál történt rajtaütésre válaszolva, a hordozók és a flotta nagy része kihajózott az Eniwetok korallzátonyhoz, hogy amerikai erők után kutasson. Mivel ez sikertelennek bizonyult, szeptember 23-án visszatértek Truk kikötőjébe. A japánok lehallgattak néhány amerikai rádióüzenetet, amelyek egy következő támadást sugalltak Wake szigetére, ezért október 17-én a Sókaku, a Zuikaku és az 1. Flotta zöme Eniwtok közelébe hajózott, hogy megakadályozza ezt a támadást. Mivel nem történt semmilyen akció, ezért a flotta visszatért Trukra. November elején a repülőcsoportok zöme Rabaul városához lett csoportosítva, hogy megerősítsék az ottani védelmet. Ez pont időben történt, mivel pár nappal később a szövetségesek megtámadták a kikötőt. A japánok itt szinte semmit sem értek el, erejük felének elvesztése után november 13-án visszatértek Truk szigetére. A testvérhajók decemberben visszatértek Japánba. 1944. februárjában a Sókakut és a Zuikakut Szingapúrba küldték. Március 1-jén a hordozó hadosztályt megerősítették a Taihó flotta-hordozóval, ami a Zuihót váltotta a hadosztályban. Az 1. Repülőgép-hordozó Hadosztály május közepén kihajózott a Fülöp-szigeteken található Tawi-Tawi szigetekhez. Az új bázis közelebb volt a borneói olajkutakhoz, amire a japánok elsődlegesen támaszkodtak, továbbá Palauhoz és a nyugati Karolina-szigetekhez, ahova a következő amerikai támadást várták. Az új bázison nem volt repülőtér, ahol pilótákat képezhettek volna, valamint az amerikai tengeralattjárók a kikötőhöz láncolták a hajókat. Filippínó-tengeri csata Az 1. Mobil Flotta június 13-án éppen úton volt a Guimaras szigetre, a Fülöp-szigetek központjában, ahol hordozó hadműveleteket terveztek gyakorolni, mivel jobban védve volt a tengeralattjáróktól, amikor Ozava Dzsiszaburó altengernagy tudomást szerzett az előző napi Mariana-szigeteki amerikai offenzíváról. Guimares kikötőjét elérve a flotta feltankolt, majd kihajózott a Filippínó-tengerre, ahol június 18-án felderítették az 58. Hordozó Harci Köteléket. Ekkor a két Sókakun összesen 54 db Zero vadászgép, 60 db D4Y zuhanóbombázó és 36 db Nakajima B6N típusú torpedóbombázó volt megtalálható. Ahogy a hordozók az első támadóhullámot elindították másnap reggel, a Taihót egy amerikai tengeralattjáró megtorpedózta és később elsüllyedt. Kicsit később, egy másik tengeralattjáró, a USS Cavalla, a Sókakut torpedózta meg. Három vagy négy torpedó több tüzet gyújtott a hangárban, amelyek felgyújtották az újratöltő repülőgépeket, valamint rengeteg víz tört be a hangárokba. Ahogy a hajóorr süllyedni kezdett, a repülők és a lőszer előrecsúszott, ezzel berobbantván egy bombát a hangárban. Ez begyújotta a gázokat és az olajgőzöket, így négy további robbanás történt, amelyek belülről rombolták szét a hajót. A Sókaku néhány perccel később elsüllyedt 1 263 emberrel a fedélzetén. 570 embert kimentett egy könnyűcirkáló és egy romboló. A Taihó és a Sókaku elvesztésével a Zuikakunak kellett összegyűjtenie a hadosztály megmaradt repülőgépeit a súlyos veszteségek után (összesen 102 repülőgép maradt a fennmaradó 7 hordozón). Ezután az 1. Mobil Flotta folytatta a visszavonulását Okinava felé. Az amerikaiak nem derítették fel a japán hordozókat másnap délutánig, így az azok ellen indított hatalmas légicsapás csak egy bombatalálatot ért el a Zuikakun, amelytől egy tűz keletkezett a hangárban. Csata a Leyte-öbölben 1944. októberében Ozava Dzsiszaburó tengernagy északi elterelő flottájának zászlóshajója a Zuikaku volt, amely flotta a Só-Gó 1 terv (japán ellentámadás a szövetséges partraszállás ellen a Leyte-öbölnél) része volt. Ekkor a Zuikakun 28 db A6M5 Zero vadászgép, 16 db A6M2 vadászbombázó, 7 db D4Y felderítő és 15 db B6N torpedóbombázó volt. Október 24-én reggel 10 vadászt, 11 vadászbombázót, 6 torpedóbombázót és 2 felderítőt indított útnak, ezzel hozzájárulva ahhoz a légicsapáshoz, amelynek az amerikai hordozók figyelmét kellett elvonnia a többi flottáról, amelyek a partraszálló erőket próbálták megsemmisíteni. Azonban ez kevés volt, mivel a japán repülők nem tudtak áttörni az amerikai vadászokon. A megmaradt repülők Luzon szigetén szálltak le. Az amerikai erők el voltak foglalva a többi japán flottával és a légitámadásokkal, így csak késő délután találtak rá Ozava északi flottájára, azonban William Halsey Jr. tengernagy, a 38. Hordozó Harci Kötelék kapitánya, úgy döntött, hogy már túl késő van ahhoz, hogy egy hatékony támadást indítsanak. Ezután az összes hajóval észak felé fordultak és felkészültek a reggeli támadásra. Az amerikai hordozók légicsapást indítottak röviddel napkelte után. A Zuikakut három bomba és egy torpedó találta el, amely mindkét hangárjában tüzet keltett és megrongált egy propellerrudat. A hajó ezután 29,5 fokkal balra dőlt. Tizenöt perccel később a tüzeket eloltották és a dőlést sikerült 6 fokra csökkenteni a másik oldal elárasztásával. A második támadóhullám nagyrészt figyelmen kívül hagyta, azonban a harmadik hullám fő célpontja volt, amely további 6 torpedóval és 4 bombával találta el a Zuikakut. A bombák ismét tüzet keltettek a hangárokban, és a torpedók hatalmas áradásokat okoztak, amelyek nagyban megnövelték a dőlést, majd kiadták a parancsot a hajó elhagyására. Először a tat kezdett süllyedni, majd végül az egész Zuikaku elsüllyedt. Összesen 49 tiszt és 794 legénységi tag veszett oda, 47 tiszt és 815 legénységi tagot kimentettek a kisérő rombolók. Raf Vallone Raffaele Vallone (Tropea, 1916. február 17. – Róma, 2002. október 31.) olasz filmsztár, film- és színházrendező; korábban újságíró, profi futballista, partizán. Giuseppe de Santis Vallone egy riportjából készítette a Keserű rizs című filmjét 1948-ban, amelyben Vittorio Gassman mellett Vallone játszhatta a másik főszerepet és egyből megbecsült színész, majd a neorealizmus egyik legismertebb sztárja lett. Az olasz sikerei mellett sok európai és amerikai filmben játszott, így a Pillantás a hídról című Sidney Lumet filmben, Sophia Lorennal az El Cid és a La Ciociara című filmben, Otto Preminger A kardinális című alkotásában, a Keresztapa III-ban is. Szerepelt Koltay Gábor Julianus barátjában is. Filmjeiből 1990 A Keresztapa III. 1981 A sivatag oroszlánja 1978 A görög mágnás 1975 Szerelmi hadviselés 1971 Pisztolypárbaj 1970 Ágyú Cordobának 1969 Az olasz munka 1966 Nevada Smith 1964 Titkos küldetés 1962 Phaedra 1961 El Cid 1961 Pillantás a hídról 1960 Egy asszony meg a lánya 1958 A bosszú 1957 Rose Bernd 1953 Thérése Raquin 1952 Bocsáss meg! 1952 Róma 11 óra 1951 A tiltott Krisztus 1951 Törvényen kívüli lovag 1950 Nincs béke az olajfák alatt 1950 A reménység útja 1948 Keserű rizs Lüdenscheid Lüdenscheid település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lüdenscheid Kierspe községgel határos. Fekvése Hagentől délkeletre fekvő település. Története Lüdenscheid és környéke már a neolitikum alatt is lakott helynek számított, az itt felszínre került leletek tanúsága szerint. Maga Lüdenscheid azonban valószínűleg csak a 9. században jött létre, mint egy szász település, melyen egy katonai út vezetett keresztül és valószínűleg már a 9. században felállították a Megváltó mai egyházának első elődjét is. A helyet először 1067-ben említették egy dokumentumban, amikor a falu tized részét átruházták az újonnan alapított Köln-i Szent Georg apátságra.1114-ben V. Heinrich császár vár (castrum munitissimum imperatoris) építéséhez kezdett Lüdenscheidben, melyet ár 1115-ben az egy év elteltével Friedrich von Arnsberg elpusztított. A kis létesítmény helyét a mai óvárosi térség területén feltételezik. Nevezetességek Vizivár Evangélikus templom Vasúti múzeum Népesség A település népességének változása: Tourville-en-Auge Tourville-en-Auge település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 245 fő (2015). Tourville-en-Auge Coudray-Rabut, Saint-Gatien-des-Bois és Saint-Martin-aux-Chartrains községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Teraucsi Hiszaicsi Gróf Teraucsi Hiszaicsi (�� ��; Hepburn: Hisaichi Terauchi; 1879. augusztus 8. – 1946. június 12.) a Japán Birodalmi Hadsereg tábornagya volt, és a második világháború idején a Déli Expedíciós Hadseregcsoportot vezette. Élete Fiatalkora Teraucsi Jamagucsi prefektúrában született, mint Teraucsi Maszatake miniszterelnök legidősebb fia. 1900-ban végezte el a Japán Császári Katonai Akadémiát és harcolt az orosz-japán háborúban. A háború után Teraucsi beirakozott a Japán Vezérkari Akadémiára és 1909-ben el is végezte azt. Ezután Németországban tevékenykedett, mint katonai attasé és előadó a Katonai Akadémián. Felemelkedése 1919-ben megkapta a kazoku arisztokrácia-rendszer grófi (hakusaku) rangját és ezredessé léptették elő. 1924-ben pedig vezérőrnagy lett. 1926-ban a Szanjó vasútvonalon utazott, amikor a vonat kisiklott és 34 ember meghalt. Teraucsi nem sérült meg a balesetben.1927-ben a Koreai Hadsereg vezérkari főnöke lett. Miután 1929-ben vezérőrnaggyá léptették elő, megkapta az 5. hadosztály parancsnoki tisztét, majd 1932-ben a 4. hadosztályhoz helyezték át. 1934-ben a japán Tajvani Hadsereg főparancsnoka lett. 1935. októberében tábornoki rangra emelkedett. Ekkor kezdett el belefolyni a politikába a Császári Út Párt (���, Kódóha) tagjaként. Az 1936-os február 26-i incidens után a katonai körök őt szemelték ki a hadügyminiszteri posztra, és ez tovább mélyítette a hadsereg és a polgári pártok közötti ellentéteket. Ezt a pozíciót egészen 1937-ig töltötte be. Kínában Az aktív katonai szolgálatba akkor tért vissza, mikor 1937-ben megindult a második kínai–japán háború, és a japán Észak-Kína Területi Hadsereg vezetésével bízták meg. 1938-ban kapta meg a Felkelő Nap Rendje kitüntetés 1. osztályát. 1941. november 6-án áthelyezték a Déli Expedíciós Hadseregcsoporthoz, és ezután nem sokkal hozzálátott megvitatni a japán háborús terveket Jamamoto Iszoroku admirálissal. Délkelet-Ázsia A Délkelet-ázsiai hódítás idején a britektől elfoglalt Szingapúr városában rendezte be főhadiszállását. 1943. június 6-án léptették elő tábornaggyá, és 1944. májusában a Fülöp-szigetekre helyezte át központját. Mikor az amerikaiak fenyegetni kezdték a területet, az Indokínában található Szaigonba menekült. 1945. május 10-én, amikor tudomására jutott, hogy Burmát a britek visszafoglalták, gutaütést kapott. 1945. szeptember 12-én 680 000 japán katona adta meg magát Délkelet-Ázsiában, az őt helyettesítő Itagaki Szeisiró vezetésével. Teraucsi maga november 30-án külön kapitulált Lajos Ferenc battenbergi herceg előtt. 1946. június 12-én halt meg börtöne cellájában agyvérzés miatt. Hagyatéka Családi tulajdonát, vakizasi rövidkardját november 30-án adta át Lajos Ferenc battenbergi hercegnek. A kard 1413-ban készült és mind a mai napig a Windsori kastélyban található. A fegyver majdnem diplomáciai botrányt kavart, amikor Naruhito japán trónörökös '80-as években történt látogatásakor az anyakirályné azt javasolta, hogy a kardot jól látható helyre tegyék a fogadáson. A királynő azonban elvetette az ötletet. Karl-Erik Palmér Karl-Erik Palmér (Malmö, 1929. április 17. – Malmö, 2015. február 2.) svéd válogatott labdarúgó. Sikerei, díjai Klub Malmö FF Svéd első osztály bajnoka: 1948–49 , 1949–50 , 1950–51 Svéd kupa : 1951 Juventus Olasz kupa : 1959 Digitalizálódó oktatás Maga a digitalizálódás egész életünket behálózza manapság, mindennapjaink már elképzelhetetlenné váltak a web 2.0 nélkül, internet, telefon, sőt, okos telefon és applikációk nélkül, ez akaratlanul elérte az oktatási szinteket is. Már az iskolánkban is lecserélték az írásvetítőt, a zsúrkocsikra, majd megjelentek az osztálytermekben a digitális táblák. Ezeket a fokozatokat csoportosíthatjuk akár 4 különböző generációra, annak függvényében, hogy milyen eszközökkel dolgoztak az iskolában, akár csak Benedek András írja, de azt gondolom, nincs ilyen éles határ, abban biztosan, hogy nem generációnként változtak a különböző eszközök a tanításban. A digitális eszközök fajtáit is érdemes áttekinteni. OECD jelentések az oktatásról „Az Education at a Glance: OECD Indicators (Oktatási körkép: OECD-mutatók) hiteles információforrást nyújt az oktatás állapotáról szerte a világon. A kiadvány adatokat tartalmaz a 34 OECD ország, valamint számos partnerország oktatási rendszereinek struktúrájáról, finanszírozásáról és teljesítményéről.” A digitalizálás szükségességének okai A 2015. évi kiadás egy főbb témája között szerepel a magyar oktatás digitalizálása. Eszerint a végzősök csupán 55%-a találja a magyar oktatási szektort rendkívül innovatívnak, európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb elért eredmények közé rangsorolva hazánkat. Nem meglepő értékek azonban ezek a 2012-es PISA vizsgálat után, amikor is kiderült, hogy a digitális szövegértésnél sokkal gyengébben teljesítettek a diákok, mint a papír-ceruza alapúnál. A 15 éves gyermekeket vizsgálva kiderült, hogy a fiúknál ez 35, míg a lányoknál 42 pont mínuszt jelent a digitális szövegértések esetében. Az átlag pontkülönbség a fiúknál 4, a lányoknál pedig 8 pont. Mindkét esetben így, Magyarország a második helyen szerepel ezekkel a különbségekkel. Jelenleg ezek a legfrissebb adatok, és minden jel arra mutat, hogy igenis szükségszerű korszerűsíteni az iskolákat, a hátrányunk behozása érdekében. Finanszírozás Az oktatásra szánt összegek évről-évre egyre alacsonyabbnak bizonyulnak. Ez számszerűsítve 2008-2010 között 11%-os csökkenést mutat, majd 2010-2012 között ez az érték 13%-os csökkenést ért el a kiadásban. Ezek az eredmények szintén az utolsók közé sorolják hazánkat. Ezek az adatok azért is bírnak jelentőséggel, mert 2013 óta a kormány megkezdte az iskolák államosítását, ettől függetlenül természetesen maradnak egyházi és magán iskolák is, de ez így nagy jelentőséggel bír. A digitális szövegértés fejlesztésének számos módja létezik, az iskolák sajnos ezekhez a digitális eszközökhöz sok esetben nem tudnak hozzájutni. A Smartmobil 2015 konferencián az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége oktatási szakértője, Horváth Ádám arról nyilatkozott, hogy az iskolák nagy része korszerűtlen számítógépeket kénytelen használni, és hogy ezen gépek karbantartására sincs lehetőség. A felmérés szerint egyébként igen sokan, azaz 20%-uk bele sem kezdtek a digitális feladatokba. Ezek adódhatnak ugyan a megfelelő kompetenciák hiánya végett, de az is közrejátszhatott, hogy az elavult számítógépek és rendszerek nem bírták a terhelést. Tanári hozzáállás Fontos azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy a korszerűsítés nem minden. A finanszírozás mellett más hiányosságok is megfigyelhetőek: a tanárok körülbelül 40 százaléka elméletben tudna valamilyen informatikai eszközt használni, valamilyen okból kifolyólag azonban, az oktatás során ez nem valósul meg. Egy európai kutatás adati szerint a 40%-nak csak a fele, vagyis körülbelül 20 százalékuk használja ki a gyakorlati oktatás során az IKT-lehetőségeket. A probléma tehát összetettebb; sajnos milliárdok hiányoznak ahhoz, hogy Magyarország iskoláinak korszerűsítése megtörténhessen, és jobb eredményeket érhessünk el Európai viszonylatban, ez azonban kevés a tényleges fejlődéshez. Fontos számításba venni azt, hogy számos pedagógus több évtizede tanít már, ők így a virtuális világban digitális bevándorlóknak számítanak. (Marc Prensky, 2001) Segítség a fogyatékkal élőknek Egyik pozitív eredménye a digitalizációnak, hogy a fogyatékkal élők mindennapjait nagymértékben befolyásolja a jó irányba, ugyanis utat nyithat nekik egy teljesebb iskolai életért, legalábbis egy ideális felszereltségű iskolában biztosan. A hangos könyvek pl. a gyermekek óvodás korú fejlődését szolgálhatják. Továbbmenvén pedig a tananyag felmondható többek között egy telefon diktafon applikációjának segítségével, majd megosztható az interneten, vagy akár videóra is vehetjük magát a tanárt, aki akár kísérletekkel támasztja alá előadását, így megkönnyíthetjük a megértést és érdekesebbé tehetjük a tanulást. A videóra vett nyelvbeszéddel tartott óra a siketek számára nyújthat segítséget a fejlődésükben. A kerekes székes diákok az interaktív táblához kapcsolódhatnak kézi táblájukkal (School Pad) és tölthetik ki válaszaikkal a feladatot, anélkül, hogy kigurulnának a táblához, megannyi erőfeszítést megspórolva, megőrizve önbecsülésüket. Nyilván valóan ezek a lehetőségek a mai magyarországi felálláshoz képest igen messze vannak, távlatoknak azonban felvethetőek, és bízzunk benne, hogy egyszer egy ilyen szintet fog elérni az iskolák nyitottsága, rugalmassága és felszereltsége. Digitális eszközök az oktatásban Eddigi eredmények Számos kutató foglalkozott – habár én csak párat említek közülük – a digitális oktatás fejlődésével, lehetőségeivel, az oktatási szoftverek minőségeivel, IKT eszközök és tanulmányi rendszerek összekapcsolódásáról elmúlt évtizedben is, jelentős eredményekre jutva kutatásaikkal. Ez alatt értek folyóiratokban megjelent cikkeket, többek között az Új Pedagógiai Szemlében megjelent Komenczi Bertalan által íródott cikket, aki az e-learning mikéntjét dolgozza fel, kihangsúlyozván azt, hogy a digitalizálódás és maguk a digitális eszközök nem kizárólagos eszközei a tanulásnak, szükséges egy folyamatos irányítás és támogatás a diákok számára a megfelelő eredmény elérése érdekében. Úgy gondolom ezt nagyon fontos, mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak szem előtt tartani, hogy a digitális eszközök bevonása a mindennapokba és az oktatásba ne mozduljon el egy másik, negatív irányba. Fontos a mértékletesség a digitális eszközök alkalmazásakor is. Kárpáti Andrea – számos jelentős cikk jelent meg a témában általa – többek között az oktatási szoftverek milyenségét mérlegeli a folyóiratban megjelent egyik cikkében. Az Iskolakultúrában is találunk jelentős olvasmányokat, természetesen Kárpáti Andrea neve alatt is, főbb témája közül egy; a tanárok informatikai kompetenciáját tartja szem előtt, nehezményezvén azt, hogy az oktatáspolitikusok csupán utolsóként kerítettek sort a tanárok felzárkózatására az új rendszerhez. Igen fontos erre is figyelni, ugyanis fontos befolyásoló tényező az, hogy a tanárok miként viszonyulnak ezekhez az újításokhoz. Mint ahogy már szó is esett róla, sokan a pedagógusok közül már több évtizede ebben a szakmában dolgoznak, és életkori adottságaik miatt ők még digitális bevándorlóknak számítanak, míg tanítványaik már digitális bennszülöttek, így ami nekik mindennapos, amibe beleszülettek és számukra természetes, arra a pedagógusoknak fel kell készülniük. Igen fontos. hogy legyen lehetőségük tanároknak felzárkóztatáson részt venni, ha a fejlesztések megvalósulhatnak intézményükben, ki is tudják használni ezeket a lehetőségeket úgy, hogy nekik sem frusztráló, és a diákoknak is érdekes. Az Agria Média Konferenciákon többek között Füvesi István a multimédia a tanulás és a tanítás szolgálatáról beszélt már 2004-ben. A konferenciát azóta többször is megrendezték már. Számos más kutatót tudnék még felsorolni, akiknek munkájuk a digitalizálódó oktatással kapcsolatos, ők csak néhányak, akik forrásként szolgáltak a dolgozat megírásakor. A digitális eszközökről Számos digitális eszközt bevontak már az oktatásba, ez ügyben vannak országok, akik hazánk előtt járnak egy lépéssel, és iskoláik zöme rendelkezik ezen eszközökkel, én most azokról ejtenék itt szót, melyek a mai magyar iskolákban fellelhetőek, és a pedagógusaink rendelkezésére állnak. Ugyan szót ejthetnék az iskolai táblák generációjáról, vagy arról, miként helyezték el a nagy dobozos TV-ket elzárható szekrényben egy videó kazetta lejátszóval a tetején, de azt gondolom az osztálytermek igaz infrastruktúra fejlesztése a digitális zsúrkocsik megjelenése óta lépett igazán nagyot előre. A digitális zsúrkocsi olyan eszköz együttes, amelyhez általában tartozik egy laptop, egy kivetítő projektor, egy DVD lejátszó és hangfalak. Nagy előnye, hogy bárhová el tudjuk mozdítani, így mindig abban a teremben, és azon az órán használható, ahol éppen szükség van rá, nem függ az osztálytermektől, ami megkönnyítheti mind a tanárok, mind a diákok életét. Általában ugyanis minden osztálynak megvan a maga osztályterme, és ha már a diákok berendezkedtek a következő órára, csak úgy lehet őket kimozdítani, hogy mindenki fel van háborodva a csoportból. Ezt a digitális zsúrkocsival el tudjuk kerülni. Hátrányuk azonban az, hogy a lépcsőn való mozgatás sérüléseket okozhat, és olykor nincs belőle elegendő számmal az iskolákban. A digitális táblák már termekhez kötöttek, van belőlük többféle fajta. Léteznek olyan digitális táblák, amelynek a felületére színes filctollakkal lehet írni, a tábla színe fehér, ezért biztosítja a kivetítőnek a felületet, amit egy projektor old meg egy laptoppal összekapcsolva. Hátrányuk, hogy ezek a tollak hamar kifogynak, és az utánpótlás nem mindig áll rendelkezésükre a tanároknak, így sokszor meghiúsul a munka, amint elhalványodva végül kifogy a toll. A másik fajta táblára már csak a saját tollával lehet írni, ami valójában a tábla nyomásérzékelőjével teszi láthatóvá az írásunkat. A tábla össze van kötve a projektorral és a laptoppal, így amit bármelyik felületen írunk, akár a laptopon, akár a táblán, megjelenik mindegyik eszközön. Ezek a tartalmak háttér tárolóra menthetőek. Míg az előbbi digitális táblánál mind a laptop, mind a projektor bármikor elmozdítható, az utóbbinál a táblához szorosan kapcsolódik a projektora. Ez utóbbi rejti magában a legtöbb lehetőséget. Marge Simpson Marge Bouvier Simpson egy kitalált szereplő a Simpson család animációs rajzfilmsorozatban. Férje Homer, gyerekei: Bart, Lisa és Maggie. Minden nagyszerű férfi mögött áll egy nő. Marge éppen rossz helyen áll. Marge az emocionális központja a családnak, az édes zselé a Simpson fánkban. Megmagyarázhatatlanul megértő, határtalanul optimista és riasztóan segítőkész. Bár az egyik epizód szerint gyerekeit csak drogokkal tudja elviselni. Különleges háziasszonyi képességei csodákat tesznek. Régi csirkecsontokból képes nyakláncot varázsolni, maradékokból teli tálat és tűzhangya invázióból oktató és izgalmas rovar cirkuszt. Energiájának nagy része erősen diszfunkcionális családjával való törődésre fordítódik, amire Marge azt mondaná: „a titkos összetevő a kedvesség”. Pastrengo Pastrengo település Olaszországban, Veneto régióban, Verona megyében. Lakosainak száma 3112 fő (2017. január 1.). Pastrengo Bussolengo, Cavaion Veronese, Lazise, Pescantina, Sant'Ambrogio di Valpolicella és Bardolino községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tapody Lajos Tapody Lajos (Szank, 1901. augusztus 17. – 1984) főtörzsőrmester, a magyar hadsereg tagjaként a második világháborúban a Don melletti harcokban vett részt. A Magyar Arany Vitézségi Érem birtokosa. Szakmai életrajz Korai éveiről nincs információ. A második világháborúban a 2. magyar hadseregben harcolt. 1942 decemberében vezényelték a Donhoz, itt a soproni 7. önálló huszárszázad szakaszparancsnokaként irányította az egységet. Az egység feladatai főként felderítések és járőr feladatok voltak. Nem sokkal megérkezését követően – december 10-én – felterjesztették a Magyar Vitézségi Érem arany fokozatára. 1943 januárjában a szovjetek offenzívába kezdtek. Tapody egységével komoly összecsapásokban vett részt Boldirjovka – Jablocsnoje – Repjevka – Kurszkaja települések körüli harcokban. Érdemeket szerzett a túlerőben lévő ellenséges gyalogsággal és harckocsikkal szembeni harcokban. A harcok során megmentette egyik alárendeltje életét. Ez utóbbi cselekedetéért és az ellenség előtt tanúsított kimagaslóan vitéz magatartásának elismeréseként részesült a Magyar Arany Vitézségi Éremben. Később szovjet hadifogságban volt (1945 májusától - 1947 júliusáig). Szabadulását követően a civil életben helyezkedett el. A Kecskeméti Köztemető S parcellájának XVII. sorában a 7. számon található sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2009-ben a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította. Kitüntetései Arany, Kisezüst (kétszer) és Bronz Vitézségi Érem Magyar Bronz Érdemérem Nemzetvédelmi Kereszt Szolgálati Jel Felvidéki Emlékérem Délvidéki Emlékérem Német Vaskereszt 2. oszt. Magyar (kard, sisak nélküli), osztrák és bolgár háborús emlékérem Soltész Erzsébet (színművész) Soltész Erzsébet (becenevén Soltész Bözse) (Budapest, 1974. május 21. –) magyar színésznő. Élete Édesapja mozdonyvezető, édesanyja bölcsődei gondozónő. 1988-1992 között az Óbudai Gimnázium tanulója. Már gyerekként színésznek készült. A gimnázium után egy évig a Térszínháznál játszott. 1993-1996 között a Nemzeti Színiakadémia hallgatója volt Bodolay Géza és Peremartoni Krisztina osztályában. 1996-ban a Nemzeti Színház szerződtette, előbb ösztöndíjas segédszínészként, aztán a társulat beadványára - a Balkáni Gerle bemutatója után - 1998-ban színészként, majd a névváltást követően, 2000-től is a Pesti Magyar Színház tagja. Az Agárdy-emlékláncot 2006-ban ő kapta meg elsőként. Színészi palettája széles, amely magába foglalja az operettet, zenés-táncos darabokat, abszurdot, bohózatot ugyanúgy, mint a drámát, vagy tragédiát. Vendégművészként játszott a Maladype társulat alternatív darabjaiban (2002-es megalakulásuk óta), a Bárka Színházban is. Színházi szerepei mellett időnként szinkronizál és filmekben is látható. Nevét 2004-től változtatta Erzsébetről Bözsére, amit közelebb érez magához. Hobbijai a futás, kerékpározás, evezés, kézművesség. Színházi szerepei Jelenleg játszott szerepei Az utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2017. február 16., 22:37 (CET) A Pesti Magyar Színházban: Janikovszky Éva : Égigérő fű - AZ EGYIK FIATAL Háy János : Házasságon innen, házasságon túl - FELESÉG (ERZSI) Astrid Lindgren , Tótfalusi István : Harisnyás Pippi - HARISNYÁS PIPPI Carlo Goldoni , Török Tamara: Chioggiai csetepaté - ORSETTA (Orsolina), fiatal lány, Libera húga Jeney Zoltán : Rév Fülöp - AKARATTYA Molière : A fösvény - FROSINE házasságszerző Filmjei Téltemetés (2001) Andersen, avagy a mesék meséje (2007) Kelj fel és járj! (2007) Kaméleon (2008) Állomás (2008–2011) Holnap Tali! (2016–) Szinkronszerepei 28 nap : Andrea - Azura Skye A belső tenger : Rosa - Lola Duenas A mindenttudó : Dahlia - Kat Dennings Yorkshire-i szívügyek: Clare Burns - Sunetra Sarker Díjai Farkas–Ratkó-díj (1999) Soós Imre-díj (2002) Főnix díj (2004) Jászai Mari-díj (2005) Agárdy-emléklánc (2006) Sík Ferenc-emlékgyűrű (2007) Szendrő József-díj (2008) Iglódi István-emlékgyűrű (2015) Megjegyzések 2014. december 28-i lekérdezés Hivatkozások Soltész Erzsébet honlapja Színházi adattár: Előadások adatbázis Chioggiai csetepaté színlap, pestimagyarszinhaz.hu A fösvény, pestimagyarszinhaz.hu (hozzáférés: 2017. február 15.) Évadnyitó társulati ülés, szinhaz.hu - 2008. szeptember 16. Eperjes musicalt rendez a Magyar Színházban, szinhaz.hu/MTI - 2015. június 10. Forrás A Magyar Színház honlapján: életrajza ; vele készült interjúk MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Soltész Bözse a PORT.hu -n (magyarul) Soltész Bözse az Internet Movie Database oldalon (angolul) Who is who Magyarországon Soltész Bözse Pastriz Pastriz település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Pastriz Alfajarín, El Burgo de Ebro, Zaragoza és La Puebla de Alfindén községekkel határos. Lakosainak száma 1314 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Mérifons Mérifons település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 46 fő (2015). Mérifons Brenas, Octon, Pézènes-les-Mines, Salasc és Valmascle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kulin György által felfedezett égitestek listája Kulin György 1935 és 1947 között volt a budapesti Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa. 1936 elején bízták meg kisbolygók követésével, ekkor kezdett el dolgozni az intézet főműszerével, a Heyde-Zeiss gyártmányú, 60 cm átmérőjű és 3,6 m gyújtótávolságú tükörrel felszerelt távcsővel. Észlelési munkáját a II. világháború előrehaladtáig, illetve látása megromlásáig végezte. A beszámolók szerint 1936 és 1943 között 2229 felvételt készített kisbolygók figyelése céljából. Ezalatt összesen 84 kisbolygót fedezett fel, és egy üstököst. Néhányról később kiderült, hogy mások már korábban felfedezték, vagy nem tudott elegendő észlelést és adatot gyűjteni ahhoz, hogy a következő években is megtalálhatóak legyenek. Végül a Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó Központja (Minor Planet Center, Cambridge, USA) 21 kisbolygó felfedezőjeként ismeri el Kulin Györgyöt. Tizenhárom azoknak a száma, melyeket ő keresztelhetett el (az általa kiszámított pályák jónak bizonyultak, vagyis a későbbi megjelenéskor azonosítani lehetett az objektumokat). Ezek többségében magyar vonatkozású nevek: Salonta, Pannonia, Konkolya, Hunnia, Mátra, Detre, Izsák, Gothard, Ortutay, Róka stb. Kés A kés mindennapi használati eszköz, melynek két lehetséges alkalmazási területe a vágás és szúrás. A kés szavunk az ótörök kes- (vágás) ige rokona, a prototörök *kes- leszármazottja. A finnugor rokonságot a hanti keszi és a manysi keze szavak alapján rekonstruált *kecse szóban vélik megtalálni. Felépítése Penge : a tulajdonképpeni munkát végzi. A két párhuzamos síkját pengelapok nak hívják. Pengecsúcs (hegy): a penge markolattól legtávolabbi, elvékonyodó része. Többféle kialakítása lehet, pl. ásó vagy levél alakú, stb. Nem minden késnek van hegye. Pengetükör ( tálung , ricasso ): a pengelap köszörületlen része. A markolat kezdete és az él kezdete között helyezkedik el. (A képen 8-as számmal.) Pengehas: a penge vágási irányába kidomborodó (vagy egyenes), fokozatosan elkeskenyedő rész. Általában ezen van a kés éle. Él: a penge köszörült része (egyes késeken ezt fűrészfogazat helyettesíti, illetve néha fogazat és él is van egymástól függetlenül.) Létezik ún. fokél is, ez a penge hátának csúcshoz közeli harmadán helyezkedik el, és a szúrást könnyíti meg. Az él kialakítása lehet konvex (kétoldalról köszörült) vagy konkáv (egyoldalról köszörült). Gerinc (vagy hát): a penge azon oldala, melyen vágóél nem található. Léteznek kétélű kések is. Fok: a gerinc széle, mely az éllel átellenesen helyezkedik el. A penge vastagsága általában itt a legnagyobb. Markolattüske: a penge azon elvékonyodó része, mely a markolat anyagában rejtve található (jellemzően a markolat nagyobb részén végigfut). Markolat (vagy nyél): a kés tartását segíti elő. A hasán gyakran ujjbarázdák vannak. Állhat egy vagy több részből. Felerősítése többféle módszerrel történhet: jellemzően két oldalról a markolattüskére szegecselik, vagy pedig egy tömbből faragják (öntik) ki, és a markolattüskét beleragasztják. A markolat változatos alapanyagokból készülhet: fa, műanyag, szaru, feltekert bőrszíjak stb. Ujjvédő (vagy kézvédő): a markolat és a penge határán található. Megakadályozza, hogy pl. szúrás közben megsérüljön a kéz, illetve megvédi a markolat anyagát az ütésektől. Egyes késeken csak egy rátét, mely a markolat profiljából nem emelkedik ki számottevően. Ilyenkor bakni a neve. Általában fémből készül. Anyaga A modern kések pengéjének alapanyaga szinte minden esetben acél. A markolat elkészítéséhez használt anyagok listája sokkal bővebb. A leggyakoribb, és legegyszerűbb választás a műanyag, más kések egyetlen fémdarabból vannak megmunkálva. Hagyományos késeken gyakran találunk fa-, agancs-, vagy csontmarkolatot. A leggyakoribb markolat alapanyagok: bőr – jó tapadást biztosít nedvesen is, tapintása meleg hatású, de a cserzett bőr idővel változtatja a tulajdonságait, öregszik, oxidálhatja a fémet. Egzotikus változatai cápa-, vagy rájabőrből is készülhetnek, melyek különlegesen durva felülete még inkább elősegíti a biztos fogást. csont, szaru – kemény, felülete típustól és kikészítéstől függően változó. Leggyakrabban vadászkéseken, vagy díszkéseken alkalmazzák. lakkozott fa – közkedvelt választás, főként keményfa alapanyagból készül, tapintása meleg, tapadása megfelelő, bár a lakkozás miatt kissé csúszós. fém – nagyon erős, ellenálló választás, a felülete rengetegféleképpen kiképezhető, könnyen kialakítható rajta a megfelelő tapadási felület. Hátránya, hogy a legtöbb fém tapintása hideg, ez télen, vagy nagy melegben kellemetlen. A többi alapanyaghoz képest nagy fajsúlya miatt gyakran úgynevezett csontváz formában – könnyítő furatokkal készítik. gumi – legtöbb tulajdonságában hasonlít a műanyagra, de annál jobb tapadású, puhább, de éppen ezért sérülésekre, karcolásokra érzékenyebb. műanyag – napjaink leggyakoribb választása, viszonylag kemény, meleg tapintású anyag, felülete elkészítésfüggő. Típusai A késnek két fő típusa van: nyitható és fixpengés kések. A fixpengés kések – felépítésükből adódóan – megbízhatóbbak, és nagyobb terhelés elviselésére képesek. A penge anyaga a markolat egész hosszán, vagy legalább nagy részén végighúzódik, ezt nevezzük markolattüskének. Ezáltal a tulajdonképpeni munkát végző alegység egyetlen homogén tömböt alkot. A zsebkések vagy bicskák a praktikusabb tárolás érdekében összecsukhatóak, ennek elősegítése érdekében nem rendelkeznek markolattüskével. A penge és a markolat teljesen különálló részegységet alkot, amit egy, vagy bizonyos esetekben két tengely kapcsol egymáshoz. Olyan zsebkések is léteznek, amelyek pengéje egy rugós mechanizmus segítségével a markolatba visszahúzhatók, ezek a rúgós kések. A rugós kések további alfaja, amely a pengét nem csak kilöki magából, hanem azt ki is tudja lőni, mint egy nyilat. Ez halált okozó fegyvernek számít. Nyitható pengés kések típusai automata kések (rugós kések) – a penge nyitását, egyes változatoknál a zárást is, egy rugó (típustól függően spirál- vagy laprugó) végzi, amely gombnyomásra lép működésbe. félautomata kések – a penge nyitását kézzel kell megkezdeni, majd a műveletet a rugó fejezi be. egykezesek – a pengén elhelyezett vágat, vagy kitüremkedés segítségével a kés egyetlen (általában csak a jobb) kéz hüvelykujjának használatával nyitható. Zárásukhoz általában, de nem kötelezően két kéz szükséges – a keresztzáras késeknél azonban mind a nyitás, mind a zárás egy kézzel történik. pillangó kések (balisong) – a markolat két részből áll, zárt állapotban egyik az él felől, másik a penge háta felől kagylószerűen takarja azt. Nyitáskor mindkét markolatszár félkörívet rajzolva záródik egymás mellé a penge meghosszabbításaként, annak markolatát alkotva. klasszikus nyitható pengés kések – a nyitáshoz két kezet igénylő kések, a penge hátán általában, de nem mindig található egy keskeny, sekély vágat a bal kéz hüvelykujjkörmének beakasztására. Zárszerkezete gyakorlatilag bármilyen lehet, jellemzően (eltekintve a balisongtól, illetve egyedi esetektől) ennek a variációnak a legstabilabb a zárása. Pengetípusok A pengék két típusát – sima és fogazott – különböztetjük meg az élprofil alapján. Ha a kés megszakítatlan, egyenletesre élezett vágófelülettel rendelkezik, sima élről beszélünk. Ez általában a penge tengelyére merőleges, vagy ahhoz közeli irányú vágások esetén használatos, ebben a munkában teljesít a legjobban. Az él nekifeszül a vágandó anyagnak, kissé szétválasztja, majd a penge teste szétfeszíti azt. Ez a fajta élezés, és késhasználat akkor előnyös, ha a pengénél jóval puhább anyaggal dolgozunk. Végeredményül sima, tiszta vágási felületet kapunk, az ilyen késsel ejtett seb gyorsan gyógyul. A másik, manapság divatos éltípus a fogazott penge. Az ilyen késeken néhány milliméteres apró csúcsok – fogak – és homorú mélyedések váltják egymást. Fűrészelő mozdulatot végezve a sima pengéénél nagyobb hatékonysággal vágja át magát a legtöbb anyagon. A fogak belemarnak a megcélzott felületbe, kitépnek némi anyagot, helyet csinálva ezáltal a penge behatolásához. További előnye a sima pengével szemben, hogy kevesebb ápolást, élesítést igényel, kopása viszonylag kevéssé befolyásolja vágási képességeit. Az ilyen késeket gyakran tüntetik fel "örökélűként". Hátránya, hogy az így kapott vágási felület durva, tépett szélű. Aprólékos, pontos munka nehezen végezhető az ilyen késsel. Ezen a területen komoly hátrányba kerül a sima pengével szemben. További problémát jelent az élesítés. Bár ennél a típusnál viszonylag ritkán van szükség rá, csak speciális, az adott mintázathoz készített kővel, vagy élesítő szerszámmal végezhető el. Harmadik típusként kezelhetjük a részben fogazott pengéket. Ezek élének egyik szakasza sima, másik (általában a markolathoz közelebb eső) fogazott. Sajnos ez a típus legalább oly mértékben örökli mindkét típus hátrányait, mint előnyeit. Az igazán hatékony fűrészeléshez túl rövid a fogazott felület, az aprólékos munkavégzéshez pedig a sima penge elhelyezése nem megfelelő. A finom faragáshoz előnyösebb lenne, ha a sima él kerülne a markolat közelébe, ahol a kés a legjobban koordinálható. Azonban ezzel a választással elvesztenénk a sima él szempontjából előnyös pengehajlat kihasználásának lehetőségét, ahol az a legnagyobb hatásfokkal dolgozik, míg a fogazott élezés számára nem jelent számottevő különbséget a penge hajlítottsága. Negyedik a mikrofogazású él. Ebben az esetben a fogak mérete nagyon apró, ezért nem annyira hatékony fűrészelésre, mint a hagyományos fogazású, viszont a szelési képességet nagyban javítja. Karbantartása elméletben szinte lehetetlen, a gyakorlatban azonban a mikrofogazás egyenértékű egy nagyon durva koronggal/kővel létrehozott éllel, így ugyanolyan koronggal/kővel élezhető, ilyenkor a csiszolási iránynak az élszalagra merőlegesnek kell lennie. A penge alakjának főbb típusai: Alapelvek: a hegy minél közelebb helyezkedik el a kés hossztengelyéhez, annál pontosabb a szúrás, ezzel szemben a vágóél hosszának értelemszerűen a hegy vágásiránnyal ellentétes oldalra való eltolása kedvez. tőrhegy – a penge szimmetrikus, mindkét oldala élezett, ezért főleg merev pengéjű késeken alkalmazzák, inkább harcra, mint munkára való. A hegy a kés hossztengelyén helyezkedik el, ami ideálissá teszi szúráshoz, s egyúttal megrövidíti a vágóél hosszát. Hátránya, hogy egy azonos vastagságú, egyélű pengénél vagy tompább és kicsivel gyengébb, vagy ugyanolyan éles, de jóval gyengébb. „konyhakés” – a hegy a háton van, az él felfutása jellemzően íves. Szúrása pontatlan, hétköznapi munkavégzésre azonban az egyik legjobb forma ellenálló képessége miatt. letörő hegy – a hegy a hossztengelynél valamivel feljebb található, az él jellemzően ívesen fut fel, a hát lefutása egyenes vagy nagyon enyhén domború. A hát lefutása lehet élezett, felköszörült vagy felköszörülhetetlen. kivágott hegy – ugyanaz, mint az előző, de a hát lefutása homorú, általában, de nem kötelezően élezett. íves hegy – a hegy a pengehát fölött helyezkedik el, így az élhossz jóval nagyobb, mint más esetekben. Egyenes szúrásra szinte teljesen alkalmatlan, íves szúrás során azonban pontossága jó. vésőhegy – nem valódi hegyforma, a hegy ez esetben egy hossztengelyre merőleges rövid élszakasz. Általában búvárkések sajátossága. birkaláb – a „konyhakés” ellentéte, a hegy az élen van, így nagyon erős. Szúrása pontatlan, a lefutó tompa hát jellemzően az él irányába tolja a pengét a sebben. kampós hegy – a hegy az él alatt van. Klasszikus szúrásra szinte teljesen alkalmatlan, csakúgy, mint a legtöbb munkafeladatra. Kedvelt forma önvédelmi kések esetében, mivel szélsőségesen mély sebet ejt vágás során. Jelentős hátránya, hogy amennyiben nincs borotvaélesre fenve, vastagabb ruházatban elakadhat. Speciális kések Az étkészlet késein felül, a konyha igényel néhány speciális méretű, formájú kést is. A megfelelő kiválasztásával megkönnyítik a konyhai munkát. Zsebkés (a nyelvújítás előtt bicska) – összehajtható és a ruházatban elrakható kisméretű kés. Kenyérvágó kés – nagy méretű, (fűrészfogas), hosszú, vékonyabb pengéjű kés. Szeletelő kés – nagy méretű, sima, nem recés élű, hosszú vastagabb pengéjű kés. Sajtkés – a kés közepe általában lyukas, vagy hornyolt, hogy a sajt ne tapadjon hozzá vágás közben. Sajtszelő – a pengét a sajtra fektetve húzva vág szép szeleteket a sajtból. Csontozó kés – közepes méretű, erős, hegyes, keskeny pengéjű kés. Filéző kés – közepes méretű, éles és hajlékony kés, halak filézésére alkalmas Zöldség szeletelő kés – kis méretű, vékony pengéjű kés. Hámozó kések – kis méretű, vékony pengéjű kés, vagy külön erre a célra kialakított hámozó és formázó, kiszúró "kések". Kerámia kés – bővebben... Húsvágó bárd – széles, nehéz bárd, csontos húsok darabolására. Tojásszeletelő – A tojást késsel nehéz úgy vágni, hogy a tojás sárgája is a helyén maradjon. A tojásszelőben több vékony fémszál vágja a tojást szeletekre. A kereskedelemben kaphatók olyan hámozó-"kések", amelyek inkább a férfiak borotvájához hasonlíthatók. Ezeket alma, krumpli, karalábé, vagy vastagabb zöldségek hámozásához használják. Némelyeken kiszúró, vagy vájó funkció is található, ami pl.: almahámozás után a magház kiszúrását teszi lehetővé. A zöldségfélék szeleteléséhez is nagyon sokféle, általában műanyag szeletelők, vágók szerezhetők be. 58 (szám) Az 58 (római számmal: LVIII) egy természetes szám, félprím, a 2 és a 29 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 58-as a kettes számrendszerben 111010, a nyolcas számrendszerben 72, a tizenhatos számrendszerben 3A alakban írható fel. Az 58 páros szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 21 · 291 szorzattal, normálalakban az 5,8 · 101 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 29 és 58. Az első hét prímszám összege. Smith-szám. Tizenegyszögszám. Nonkotóciens szám. Az 58 egyetlen szám valódiosztó-összegeként áll elő, ez a 68. Az 58 négyzete 3364, köbe 195 112, négyzetgyöke 7,61577, köbgyöke 3,87088, reciproka 0,017241. Az 58 egység sugarú kör kerülete 364,42475 egység, területe 10 568,31769 területegység; az 58 egység sugarú gömb térfogata 817 283,23444 térfogategység. Az 58 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 28, a Möbius-függvényé 1, a Mertens-függvényé 0. A szám mint sorszám, jelzés A periódusos rendszer 58. eleme a cérium. Keleti kerület (Hongkong) Keleti kerület (kínaiul: ��, jűtphing (jyutping): Dung1 keoi1, magyaros: Tung khöü) Hongkong egyik kerülete, mely Hongkong-sziget városrészhez tartozik. Itt található a Hongkongi Partvédelmi Múzeum. John Lanchbery John Arthur Lanchbery (London, 1923. május 15. – Melbourne, 2003. február 27.) angol, később ausztráliai zeneszerző és karmester, balett zene író-hangszerelő. Életpályája A Royal Academy of Music-beli tanulmányait a háború szakította félbe. A Metropolitan Ballet-hez szerződött karmesternek, első fellépése 1948-ban volt Edinburgh-ben. A társulat ugyan tönkrement, de a balett műfajjal való kapcsolata élethosszig tartott. Klasszikus balettek jelentős átdolgozásai, újrahangszerelései fűződnek nevéhez. Elsőként adaptált balett színpadra operákat. Világszerte ismert balettzenéi között a Rosszul őrzött lány-t, A szilfidek-et, a Don Quijote-t, a Mayerling-et, a Bajadér-t a Magyar Állami Operaházban is nagy sikerrel játszották, játsszák. Almási József Almási József (18. század) evangélikus lelkész. Kemény József „Halotti beszédek gyűjteménye" című jegyzékében egy halotti prédikációja van följegyezve, amelyet 1768-ban mondott. Magyar verset írt Páldinak Székely István fölött mondott gyászbeszédéhez, amely Kolozsvárott 1769-ben jelent meg; hasonló verset írt a Szathmár-Némethi Sámuel kolozsvári református tanár felett tartott halotti beszédhez csatolva 1768-ban. Gamla bron Gamla bron (Öreg híd) Umeå legrégebbi fennmaradt hídja az Ume-folyó fölött Svédországban. 301 méter hosszú. Története A hidat 1863-ban nyitották meg, és hosszú ideig az utazóknak hídvámot kellett fizetniük a használatáért. Alig egy évtizeddel később az eredeti faszerkezetet ki kellett cserélni. 1894-95-ben acélból építették újra és ezzel a híd elnyerte jelenlegi formáját. A híd ma Ma a híd csak gyalogosok és kerékpárosok részére van nyitva. 2013-ban hibákat fedeztek fel, amiket javítani szükséges. Helbing Ferenc Helbing Ferenc (Érsekújvár, 1870. december 25. – Budapest, 1958. január 28.) magyar grafikus, festőművész és litográfus. Az Iparművészeti Főiskola egykori rektora. Életpályája Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. 1906-ban az Iparrajzisk., 1910-től az Iparművészeti Isk. grafika tanárává nevezik ki, majd rektora volt 1927 és 1936 között. A Wodiáner-féle könyvtábla pályázaton tűnt fel, majd a Révai-féle pályázaton is sikerrel szerepelt. Címlaptervei szorosan a könyv tartalmához igazodnak. 1898-ban a Költők albumára hirdetett pályázaton első díjat nyert. Karrierje szorosan kötődik a litográf technikához, kezdetben. Magyar bankjegyek tervezésével is hírnevet szerzett. A Magyar Nemzeti Galériában megtekinthetőek az alkotásai. 1920 és 1935 között számos bélyeg tervét készítette el, az 1920-as évek meghatározó bélyegtervezője volt Magyarországon. A Koronás Madonna sorozat 5000 koronás értékének tévnyomata, a Fordított Madonna az egyik legértékesebb magyar bélyegritkaság. Művészeti munkássága jobbára az alkalmazott grafikához kapcsolódott. Szecessziós stílusú könyvillusztrációkat (Keleti mesék, Magyar-hun mondák képekben), kötés-, címlap- és fedélterveket, ex libriseket, bélyeg-, bankjegy- és éremterveket (Corvin-koszorú), egyedi grafikai lapokat, díszokleveleket és plakátokat készített. Jelentős érdemei vannak a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításában. Kiváló réz-, fametsző és litográfus volt, s a magyar reklámgrafika úttörői közé tartozott. Munkáival sikeresen szerepelt a hazai és a nemzetközi kiállításokon és pályázatokon. Tagja volt a századelő és a két világháború közti korszak művészeti egyesületeinek (Magyar Aquarell- és Pasztelfestők Egyesülete, Magyar Grafikusok Egyesülete, Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete stb.), valamint egyik vezetője a művészetirányító kormányzati szerveknek (Magyar Országos Képzőművészeti Tanács, Műemlékek Országos Bizottsága, Egyházművészeti Tanács, Országos Ösztöndíj Tanács). A 40-es években még részt vett kiállításokon, s mivel művésztanári működése során festő- és grafikusnemzedékek egész sorát nevelte fel, hatása kitapintható a XX. sz. második felének magyar művészetében is (tanítványai közé tartozott - többek között - Kaesz Gyula, Szántó Piroska, Bálint Endre, Amerigo Tot, Sigismund Kolos-Vary). Művei Bankjegyek tervei Plakátokat, könyvillusztrációkat és üvegfestményeket, freskókat ( Lillafüredi Palotaszálló ) is készített. Magyar férfi arcok (tus, 1921) Bélyegtervei Hadifogoly (sorozat, 3 érték, 1920) Koronás Madonna (sorozat, 10 érték, 1921 – 1925) Petőfi (I.) (sorozatból a 25 és az 50 K érték, 1923) Jótékonyság (sorozatból 1000 k érték, 1924) Jókai (I.) (sorozat, 3 érték, 1925) Sport (I.) (sorozat, 8 érték, 1925) Pengő-fillér (I.) (sorozat 16 értékéből 12 érték, 1926) Keskeny Madonna (sorozat, 3 érték, 1926) Pengő-fillér (II.) (sorozat 14 értékéből 9 érték, 1928) Szent István (I.) (sorozat, 3 érték, 1928) Szent István (II.) (sorozat, 3 érték, 1929) 10 éves kormányzói évforduló (sorozat, 5 érték, 1930) Szent Imre (sorozat, 4 érték, 1930) Nagy Madonna (sorozat, 4 érték, 1932) Repülő (sorozat, 9 értékből a 10 és 16 fill., 1933) Pázmány (sorozat, 6 értékből a 6, 16 és 20 fill., 1935) Fleischhacker János Fleischhacker János (Galgóc, 1740. március 20. – Ürmény, 1803. január 17.) jogász, jogakadémiai tanár. Élete Tanulmányainak bevégezte után korrepetitor volt a bécsi Theresianumban; azután a gróf Zichy családnál uradalmi ügyész; 1777-től a nagyszombati, 1784-től 1800-ig a pozsonyi jogakadémián a magánjog tanára, jogkari dékán és 1785–1800-ig aligazgató volt. Betegeskedése miatt letette hivatalát, egy ideig Pozsonyban és egy évig Ürményben visszavonultan élt. Művei Positiones historiae, juris hungarici. Tyrnaviae, 1778. Divus Ivo oratione panegyrica celebratus, dum in academica soc. Jesu D. Joannis Baptistae basilica inclyta facultas juridica annuos honores eidem divo tutelari suo solenni ritu instauraret. Anno 1791. mense Majo die XXXI. Tyrnaviae, 1791. Historia juris hungarici. Posonii, 1791. (Hozzá: Prolegomena juris hungarici.) Institutiones juris hungarici, praemissis ejusdem historia ac prolegominis, tres in libros divisae. Posonii, 1792. (2. kiadás. Posonii, 1795. Tentamen publicum ex universo jure publico hungarico, ac jurisprudentia-criminali quod auctoritate et consensu… Josephi e comitibus Szapáry… in regia academia Posoniensi 1796. e praelectionibus J. N. F. subierunt Mich. Gegus, Kamber Joannes, Franc. Reichl. Posonii. Kéziratos művei: Jus civile hungaricum és Questiones ex universo jure hungarico, Posonii, 1791. Escazeaux Escazeaux település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 298 fő (2015). Escazeaux Beaumont-de-Lomagne, Bouillac, Faudoas és Gariès községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ausztrália az Eurovíziós Dalfesztiválokon Ausztrália eddig négyszer vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon; először 2015-ben. Az ausztrál műsorsugárzó a Special Broadcasting Service (SBS), amely társult tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának. Története Az ausztrál SBS televízió több mint 30 éve, 1983 óta közvetíti az Eurovíziós Dalfesztivált. A Dalfesztivál évről évre népes nézőközönséget vonz és nagy népszerűségnek örvend Ausztráliában, elsősorban az ország erőteljes európai politikai és kulturális kapcsolatai miatt. A 2008-ban volt először ausztrál kommentátora a versenynek Julia Zemiro személyében, aki azóta is ellátja a feladatot – 2009-től pedig Sam Panggel közösen. Ausztrália 2014-ben küldött egy produkciót, melyet versenyen kívül, a második elődöntő szavazási szünetében közvetítettek. Ekkor Jessica Mauboy adta elő Sea of Flags című dalát. 2015. február 10-én jelentették be, hogy Ausztrália is küld dalt a versenyre. Emellett jogot kaptak arra, hogy szavazzanak mindkét elődöntőben és a döntőben is. Az ausztrál versenyző közvetlenül a döntőbe jutott, és ugyanazokkal a feltételekkel versenyzett ott, mint a többi ország. Minden országnak lehetett szavazni akár az ausztrál dalra is, viszont továbbra is fennállt az a szabály, hogy senki sem szavazhat a saját országára. (Ausztrália automatikus döntőbe jutásának az volt a magyarázata, hogy nem szerették volna, ha csökkenti a többi, elődöntőkön résztevevő országok döntőbe jutási esélyét.) Ha Ausztrália megnyerte volna a versenyt, akkor az SBS lett volna a társ-házigazdája a következő versenynek, melyet egy európai országban rendeztek volna meg egy EBU-tag műsorszolgáltató társasággal. Ausztrália az eredeti tervek szerint csak egyszeri lehetőséget kapott a részvételre, viszont ha megnyerte volna a versenyt, akkor jogot nyert volna arra, hogy a következő Eurovízión is részt vegyen. Később, 2015. november 17-én bejelentették, hogy az ország a soron következő, stockholmi versenyen is indulhat, ezúttal viszont részt kell vennie az egyik elődöntőben. Az SBS Dami Im Sound of Silence című dalát választotta az ország képviseletére, így ő lett az első dél-koreai származású énekes az Eurovízión. 2016-ban új szavazási rendszert vezettek be; az 1975-2015 között használatos rendszer szerint Ausztrália nyerte volna a 2016-os versenyt. Az új szabályok értelmében viszont a második helyen végeztek. 2017-ben a 9. helyet érték el. Szavazástörténet Megjegyzés: A táblázat csak a döntőbeli pontokat mutatja, és nem tartalmazza a 2004 óta megrendezett elődöntőkben adott, illetve kapott pontokat. Horinka Richárd Horinka Richárd (Cserepesi puszta, Szabolcs megye, 1846. február 1. (keresztelés) – 1898 körül) magyar királyi adóhivatali pénztárnok, Horinka Imre testvérbátyja. Élete A főreáliskolát Pozsonyban 1868-ban, a gimnáziumot ugyanott 1869-ben végezte és a jogakadémián mint magántanuló, két évig iratkozott be; azonban kedvezőtlen anyagi helyzeténél fogva, azt be nem fejezhette, hanem a pozsonyi magyar királyi pénzügyigazgatóságnál, mint pénzügyi gyakorló, később mint segédtiszt, tiszt, ellenőr és pénztárnok Chinorán, Nyitrán, Malackán, Szenicen és Komáromban működött. Betegeskedése miatt, saját kérelmére 1893. április 1-jén ideiglenesen nyugdíjazták. Ezen szolgálati idő alatt 1869-ben pénzügy-gyakorlói vizsgát tett Pozsonyban, 1870-ben pénztári főtisztit Nyitrán, 1879-ben adófelügyelői szakvizsgát Pozsonyban és 1888-ban községi jegyzőit Komárom megye törvényhatósága előtt. Cikkeket írt a Pozsonyvidéki Lapokba s a Magyar Tisztviselőbe. Művei Segédszámító kulcs a városi és jegyzői hivatalok részére az 1875. évi XLVII. t.-cz. alapján kirovandó általános jövedelmi pótadóra nézve. Szenicz, 1876. okt. Győr és Pozsony. Bélyeg- és jogilletéki szabályok betüsoros tára 1850. évtől 1892. deczember végeig terjedő időben megjelent törvény, rendelet és döntvényekre nézve, különös tekintettel a még érvényben levő tételekre... Budapest, 1893. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896. Julia Schruff Julia Schruff (Augsburg, 1982. augusztus 8.) német teniszezőnő. Pályafutása legjobb világranglista-helyezését 2006-ban érte el amikor az ötvenkettedik helyet foglalta el. Egyéni tornákon még nem ért el győzelmet, párosban pedig három ITF-torna sikert jegyez. Több, jelentős játékos ellen aratott már győzelmeket, mint: Jelena Janković, Katarina Srebotnik, Flavia Pennetta, Jelena Dokić, Elena Likhovtseva és Aljona Bondarenko. Luis Fajardo Luis Alfonso Fajardo Posada (Medellín, 1963. június 18. –), kolumbiai válogatott labdarúgó. A kolumbiai válogatott tagjaként részt vett az 1990-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Kolumbiai bajnok (1): 1991 Copa Libertadores győztes (1): 1989 Exireuil Exireuil település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 1578 fő (2015). Exireuil Chantecorps, Clavé, Fomperron, Nanteuil, Saint-Georges-de-Noisné, Saint-Maixent-l’École és Saivres községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pakisztán a 2011-es úszó-világbajnokságon Pakisztán a 2011-es úszó-világbajnokságon három úszóval vett részt. Moorgate (metróállomás) A Moorgate a londoni metró egyik állomása az 1-es zónában, a Circle line, a Hammersmith & City line, a Metropolitan line és a Northern line, illetve a Northern City Line érinti. Története Az állomást 1865 decemberében adták át a Metropolitan Railway egyik állomásaként. Napjainkban a Circle line, a Hammersmith & City line és a Metropolitan line része. A mai Northern line állomását 1900 februárjában helyezték üzembe. 1904 februárjától a Northern City Line vonatai is használják az állomást. Férfi műlesiklás a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi műlesiklás versenyszámát február 27-én rendezték Whistlerben. Az eredetileg tervezett rajthelyhez képest a szervezők a női műlesiklás rajthelyéhez, 20 méterrel lejjebb hozták a rajtot. Az első futamban több, mint 40 kieső volt, az első 30 indulóból tíz versenyző. A versenyt az olasz Giuliano Razzoli nyerte meg. A Magyarországot képviselő Bene Márton az első futamban nem ért célba, helyezetlenül zárt. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Life (Haddaway-dal) A Life (Everybody Needs Somebody To Love) című dal a trinidad-német származású eurodance előadó Haddaway második kimásolt kislemeze a The Album című stúdióalbumról. A dal 1993 novemberében jelent meg, a dalhoz az év végén a Bass Bumpers csapat is készített remixet, mely egy remix maxi cd-n, és 12-es bakeliten jelent meg. A dal néhány országban volt csupán slágerlistás helyezés, úgy mint Svédország, Finnország és Spanyolország, ahol első helyezést ért el 1994 márciusában. A kislemezből 1,5 millió példányt értékesítettek a világon. Megjelenések CD Single Franciaország Scorpio Music 190 458.2 Life (radio edit) - 4:15 Life (club life/radio edit) - 3:55 7" Egyesült Királyság Logic Records 74321 16421 7 A Life (radio edit) - 3:56 Life (instrumental) - 4:18 Portugália történelme A portugál állam történelme a kora középkorra nyúlik vissza. A mai Portugália területét az ókorban kelták lakták, akiket az i. e 3. században meghódított a Római Birodalom. A lakosság romanizálódott és a mai portugál nyelv is a latinból származik. A birodalom bukása után az ország területe az ibériai vizigót királysághoz tartozott, majd a 8. században észak-afrikai mórok hódították meg. A mai állam 868-ban vette kezdetét, mikor megalakult a Portugál Grófság. A kasztíliai hűbérura ellen fellázadt Alfonz gróf 1143-ban vált függetlenné és 1179-ben a pápa királyságnak ismerte el államát. Portugália és Kasztília közösen foglalta vissza a móroktól az Ibériai-félszigetet a reconquista során. A 15. században Tengerész Henrik kezdeményezésére a portugál hajósok elkezdték az atlanti szigetek és az észak-afrikai partvidék felderítését. Elsőként kerülték meg Afrikát és Indiába eljutva virágzó kereskedőbirodalmat hoztak létre. Az Újvilágban gyarmatosították Brazíliát. 1580-ban kihalt a uralkodóház és Portugália perszonálunióba került Spanyolországgal. A függetlenség elvesztése gazdasági hanyatlással is járt és az Indiai-óceánon levő portugál birtokok nagy része elveszett. Az 1640-ben kezdődő restaurációs háborúval Portugália újra kivívta függetlenségét. A 18. század nagy részében a király helyett a felvilágosult, de diktatórikus Pombal márki uralkodott. A napóleoni háborúk idején Portugáliát megszállták a franciák és a főváros Brazíliába költözött. Brazília 1822-ben elszakadt az anyaországtól. A 19. század második felében Portugália belpolitikai nyugalmat élvezett, de fokozódott gazdasági leszakadása. 1910-ben megdöntötték a monarchiát és kikiáltották az első köztársaságot, amely azonban nagyon instabilnak bizonyult, egymást váltották a kormányok és a hadsereg beavatkozásai, míg 1926-ban jobboldali tisztek megdöntötték a köztársaságot és autoriter jobboldali rezsimet vezettek be. António de Salazar félfasiszta rendszere egészen 1974-ig tartott. Ekkor a szegfűs forradalom során Portugáliában demokratikus kormány jutott hatalomra, amely függetlenséget adott valamennyi egykori gyarmatának. Portugália csatlakozott az Európai Unióhoz és az eurozónához, de a 2008-as gazdasági válság és az eurozóna válsága különösen súlyosan érintette. Nevének eredete Portugália neve Portus Cale (Cale kikötője) római város nevéből ered. Cale a Douro folyó torkolatánál elhelyezkedő korai település volt. I. e. 200 körül a rómaiak a második pun háborúban kiszorították a karthágóiakat az Ibériai-félszigetről és eközben elfoglalták Calét és átnevezték Portus Caléra. A germán hódítás után a szvébek és a vizigótok az egész régiót Portucale néven emlegették, ami a 7-8. századra Portugale verzióra változott. A 9. században a Douro és a Minho folyók közötti terület viselte ezt a nevet, majd a 11-12. században már az egész ország. Cale település nevének eredete és alapítóinak származása bizonytalan. Egyes vélemények szerint görögök alapították és neve a kallisz (καλλις) szóból ered, ami szépet jelent. Mások szerint a kelta gallaecusok törzsének nevét őrzi, esetleg a kelta cala, kikötő szóból ered. Portus Cale helyén ma Portugália egyik legnagyobb települése, Porto terül el; Cale nevét pedig a Portótól délre, a Douro túlpartján fekvő Vila Nova de Gaia őrzi. Őstörténet Európa legrégibb, 1,1-1,2 millió éves hominida maradványait az Ibériai-félsziget északi részén találták. A mai Portugália területéről előkerült legősibb, 300-500 ezeréves emberi maradványok a neandervölgyi emberektől származnak. 1998-ban a Lapedo-völgyben megtaláltak egy négyéves gyermek 24 500 éves csontvázát, aki egyes vélemények szerint a neandervölgyiek és cro-magnoniak kereszteződéséből származott. A Côa-folyó völgyében több ezer, i. e. 10-22 000-ből származó, lovakat, bölényeket és egyéb állatokat ábrázoló karcolatokat és véseteket, az Escoural-barlangban pedig barlangrajzokat találtak. A 11-12 ezer évvel ezelőtti utolsó eljegesedés után a javuló éghajlat lehetővé tette a mezőgazdaság térhódítását, egyes gabonafélék termesztését és patás háziállatok tartását. Az újkőkor végén megalitikus kultúrájú népek lakták Portugália déli részét, ahol az egész Ibérai-félsziget egyik legnagyobb dolmenjét, menhireket és kőköröket hagyták maguk után. A réz és bronz (és emellett az arany, ezüst és különféle kerámiák) használata a félsziget déli részén kezdődött el legkorábban, mintegy i. e. 4000 körül. Az időszámítás előtti első évezred elején Közép-Európából származó kelták áramlottak be Ibériába, ahol elkeveredtek a helyi népességgel és kialakították a mai Portugália területén északon a gallaecusok, középen a luzitánok, délen pedig rómaiak által celticusoknak (celtici) és coniusoknak (conii) nevezett törzseket. A karthágóiak a déli partvidéken elszórtan kereskedőtelepeket hoztak létre. Római uralom A rómaiak a második pun háborúban, i. e. 218-ban érkeztek meg a félszigetre. Eleinte fő céljuk a karthágóiak elűzése és az ibériai réz-, ón-, arany- és ezüstbányáktól való megfosztásuk volt, de aztán megszállták a Földközi-tenger partvidékét és onnan fokozatosan nyugatra, északnyugatra haladva az egész félszigetet. Eközben a luzitánok különösen makacsul védekeztek, Viriatus vezetésével évekig sikeresen folytattak gerillaháborút a római légiók ellen, míg i. e. 140-ben árulás révén meg nem ölték a tehetséges hadvezért. Az Ibériai-félsziget teljes elfoglalása mintegy két évszázadba telt, csak i. e. 19-ben, a kantábriai háborúk végével zárult le teljesen. A mai Portugália nagyobbik része Lusitania provinciához, az északi pedig Tarraconensis, a 293-as közigazgatási reform után pedig Gallaecia provinciához tartozott. I. sz. 74-ben Vespasianus latin jogot adott Lusitania legtöbb településének, 212-ben pedig a Constitutio Antoniniana alapján a birodalom minden szabad lakosa római polgárjogot nyert. A római időkben fejlődött a mezőgazdaság és a bányászat. Elsősorban gabonát és szőlőt termesztettek, a partvidéken pedig jelentékeny volt a halászat. Az itt termelt erjesztett halszószt, a garumot az egész birodalomba szállították. Akárcsak a birodalom többi részén, sűrű úthálózat, vízvezetékek, hidak épültek és fejlődtek a városok: Olisipo (ma Lisszabon), Bracara Augusta (Braga), Aeminium (Coimbra), Pax Julia (Beja). A római uralom egyik legfontosabb örökségeként a lakosság a korábbi kelta nyelvek helyett latinul kezdett beszélni, amely a mai portugál nyelv elődje. A kereszténység a harmadik századtól kezdett terjedni az ibériai provinciákban. Germán hódítás Az 5. század elején a rajnai limes összeomlásával germán törzsek lepték el Galliát, majd 409-ben a vandálok, szvébek és alánok betörtek Hispániába. 411-ben Honorius császár engedélyezte a szvébeknek és a vizigótoknak a letelepedést, ahol azok két független királyságot alapítottak: a szvébek északnyugaton, Braga központtal, a vizigótok pedig Toledo központtal az Ibériai-félsziget többi részét foglalták el (miután 429-ben délre űzték a vandálokat és alánokat). A barbárok térhódításával a városok lakossága meredeken lecsökkent, a kereskedelem és a gazdaság visszaesett. A korábbi római adminisztráció eltűnt, csak az egyház rendszere maradt meg, mert a betelepülő germánok hamar felvették a kereszténységet, eleinte inkább annak ariánus és priscilliánus változatát, majd a katolicizmust. A vizigótok csak az állam kisebb, uralkodó rétegét alkották, amely sokáig nyelvében, szokásaiban és vallásában (arianizmus) is különbözött a romanizált lakosságtól, de fokozatosan átvették a többségi lakosság nyelvét, vallását és törvényeit. 470-től kezdve megromlott a szvébek és vizigótok kapcsolata és végül 585-ben Leovigild vizigót király elfoglalta Bragát és annektálta a szvéb királyságot, uralma alatt egyesítve a teljes Ibériai-félszigetet. Iszlám hódítás és a reconquista 711-ben a II. Agila és Roderich közötti polgárháborút kihasználva Tárik ibn-Zijád észak-afrikai hadvezér berber és arab harcosaival megdöntötte a vizigót királyságot és annak északi részének kivételével megszállta egész Hispániát. A meghódított területet Al-Andalusz néven az Omajjád kalifátushoz csatolta. A félsziget nyugati, mai portugál részét a hódítók Garb al-Andaluz vagy csak Al-Garb néven emlegették (innen ered a mai Algarve neve). A lakosok megtarthatták korábbi, keresztény vagy zsidó vallásukat, de a nem-muzulmánoknak extra adót kellett fizetniük. A muszlimok hosszú távra rendezkedtek be, fejlesztették az infrastruktúrát és a mezőgazdaságot, meghonosították a rizs, a citrus- és barackfélék termesztését. 756-ban az abbászidák megdöntötték az Omajjida kalifátust, de Andalúziában I. Abd ar-Rahmán fellázadt ellenük és megalapította a független Cordobai Emirátust (később kalifátust). Az ibériai államban virágzott a gazdaság, a művészetek és a tudomány. A 10. században Córdoba a világ egyik legnagyobb városa volt. Egy 1009-ben kezdődő polgárháború több rivális királyságra szakította szét a kalifátust. Portugália muszlim uralom levő részén Badajoz, Sevilla és Silves uralkodója osztozott. 1090-ben a sevillai emír behívta az észak-afrikai Almorávidákat az agresszívan terjeszkedő VI. Alfonz kasztíliai király ellen. Az Almorávidák újraegyesítették az ibériai muszlim államot, amely azonban a dinasztia bukásával néhány évtizeddel később újra szétesett. 1144-1151 között három taifa osztozott Portugália területén: a mértolai, silvesi és tavirai független állam. A Marokkóból érkező Almohád dinasztia egy időre újraegyesítette a félsziget déli részét, de hosszú távon képtelenek voltak megállítani a keresztény előrenyomulást. A Portugál Királyság kialakulása Az muszlim hódítás után a vizigót nemesség egy része az északi partvidéken talált menedéket, ahol megalapították az Asztúriai Királyságot. 868-ban III. Alfonz a Douro határfolyó és a Limia folyó közötti területet Vímara Peresnek adományozta, ahol az megalapította a Portugál (vagy Portói) Grófságot. 959-ben a Dourótól délre a mohamedánoktól elfoglalt területen megalakult a Coimbrai Grófság, amit azonban Almanzor (al-Manszúr cordobai kalifa) 987-ben visszavett. Coimbra területét I. Ferdinánd kasztíliai király foglalta vissza 1064-ben. 1070-ben Nuño Mendes portugál gróf fellázadt a király ellen, de elbukott és II. Garcia a birtokát Coimbrához csatolta. 1093-ban VI. Alfonz vejének, Burgundiai Henriknek adományozta a Portugál Grófságot, aki három évvel később megszerezte Coimbrát is. Halála után özvegye kormányozta régensként a grófságot, míg fia, Alfonz tizennégy évesen szembe nem szállt anyjával és 1128-ban fegyveres erővel magához ragadta a hatalmat. Alfonz ezután legyőzte VII. Alfonz király seregeit is és kikiáltotta a független Portugál Hercegséget. Ezután dél felé terjeszkedett és 1139-ben döntő győzelmet aratott a mórok ellen az ourique-i csatában. 1143-ban Kasztília és León királysága is elismerte a független hercegség létét. 1147-ben Alfonz észak-európai keresztesek segítségével elfoglalta Lisszabont, 1179-ben pedig a pápa királyságnak ismerte el államát. A mai Portugália teljes területét 1249-re sikerült teljesen visszafoglalni a móroktól és 5 évvel később a fővárost Coimbrából Lisszabonba helyezték át. A szomszédos spanyolok csak 240 évvel később, 1492-ben foglalták el teljesen az utolsó ibériai muszlim állam, Granada területét. 1290-ben az állam hivatalos nyelve a latinról a "vulgáris nyelvre", a nép által beszélt latin eredetű portugálra változott. Ugyanebben az évben megalakult a Coimbrai Egyetem, a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme. 1297-ben az alcanizesi szerződésben Portugália és Kasztília-León megállapodott a két ország közötti határokról: ezek a határok érdemben azóta sem változtak. 1319-ben a Templomos Lovagrend megszüntetését követően a rend portugál birtokait az újonnan alapított Krisztus Lovagrendjébe szervezték át; a lovagrend fontos szerepet játszott később az ország gyarmati terjeszkedésében (Portugália területén két további lovagrend tevékenykedett: a Santiago Rend és az Aviz Rend). Dinasztikus válság 1369-ben I. Péter halálával megürült a kasztíliai trón, I. Ferdinánd portugál király pedig bejelentette trónigényét. Szövetségre lépett Aragóniával és a mórokkal, de a pápa közbenjárására lemondott igényéről és eljegyezte riválisának, II. Henriknek a lányát. Ehelyett azonban szeretőjét vette feleségül, ami miatt Kasztília hadat üzent és megostromolták Lisszabont. Ferdinánd a szintén a kasztíliai trónra pályázó angol herceggel, Genti Jánossal kötött szövetséget. Ferdinánd 1383-as halála után csak egy lánygyermeket, Beatrixot hagyott maga után, aki a kasztíliai I. Jánoshoz ment feleségül, veszélyeztetve ezzel az ország függetlenségét, sőt létét. A nemesség egy része fellázadt ellene és 1385-ben Péter király törvénytelen fiát, I. Jánost, az Avis-rend nagymesterét választották királynak, aki megalapította az Avis-házat. Kasztília mindenképp saját jelöltjét szerette volna a portugál trónon látni, ezért seregeket küldtek I. János ellen. A János király és Nuno Álvares Pereira vezette, angol katonákkal kiegészült portugál hadsereg döntő győzelmet aratott az aljubarrotai csatában a túlerőben lévő kasztíliai-francia-aragóniai seregek fölött. A portugál király országa megóvása érdekében stabil, Kasztília ellen bevethető szövetséges próbált keresni. Ezért Genti János lányát vette feleségül és 1386-ban a windsori szerződésben szövetséget kötött Angliával. A szerződés a mai napig is érvényben van, így a legrégebbi ilyen szerződés a világon. A szerződés aláírását követően a portugál csapatok támadásba lendültek és elfoglalták Badajozt, mire a kasztíliaiak bosszúból elfoglalták Viseu városát és felgyújtották. A két fél csak 1402-ben kötött békét. János a háború befejezését követően afrikai hódításokra törekedett és 1415-ben elfoglalta Ceutát. A felfedezések kora és a gyarmatbirodalom A portugál expanzió 1415-ben kezdődött, amikor elfoglalták Ceutát a polgárháborúba bonyolódó Marokkótól. A király harmadik fia, Tengerész Henrik által finanszírozott expedíciók sorával felderítették Afrika északnyugati partvidékét és az óceáni szigeteket. A tengeri utakat nagymértékben segítette a tengerálló, gyors vitorlás, a karavella kifejlesztése. 1419-ben felfedezték és betelepítették az addig lakatlan Madeirát, majd 1427-ben az Azori-szigeteket. A Kanári-szigeteken már 1336-tól kezdve próbáltak megtelepedni, de Kasztília is jogot formált a szigetekre, ahonnan az utolsó portugál telepeseket 1459-ben űzték ki. 1434-ben Gil Eanes túlhaladt az ismert világ addigi déli határán, a Bojador-fokon, ezzel megkezdődött az afrikai partvidék felderítése. 1448-ban erődöt építettek a mauritániai partvidék menti kis szigeten, Arguinon, ahonnan az arabokat megkerülve közvetlenül tudtak kereskedni a szubszaharai királyságokkal és támaszpontot nyújtott a további felfedezésekhez. Sorra fedezték fel a Zöld-foki szigeteket és a Guineai-öbölben Fernão Póo, São Tomé és Príncipe szigeteit. Tengerész Henrik 1460-as halála némileg visszavetette az expedíciókat, de az új kereskedelmi lehetőségek behozták a felderítő utak költségeit. 1471-ben a portugálok több próbálkozás után elfoglalták Tangert; 1482-ben a mai Ghána partvidékén megépült az aranyparti kereskedelmet biztosító elminai erőd, 1483-ban pedig Diogo Cão elérte a Kongó torkolatát. 1484-ben egy genovai tengerész, Cristoforo Colombo támogatást kért a portugál udvartól egy Indiába vezető nyugati útvonal felfedezésére, de elutasították. Ehelyett Afrika megkerülésére összpontosítottak; 1487-ben Bartolomeu Dias elérte a Jóreménység-fokot, 1498-ban pedig Vasco da Gama Afrikát megkerülve Indiába hajózott, megnyitva ezzel az indiai kereskedelmet. Ugyanebben az évben João Fernandes Lavrador felfedezte Észak-Amerika észak-atlanti partjait, 1500-ban pedig Pedro Álvares Cabral elérte Brazíliát. Cabral után a következő két évben további hajósok: Gonçalo Coelho, Fernando do de Noronha és Amerigo Vespucci érkeztek Brazíliába, akik felmérték a kiterjedt brazil partvidéket. Mivel 1492-től kezdődően a spanyol felfedezőutak is megindultak, a két ország, megelőzendő a konfliktusokat, VI. Sándor pápa közvetítésével tordesillasi szerződésben megállapodott, hogy a Zöld-foki szigetektől 370 leaguára nyugatra levő hosszúsági foktól nyugatra eső területek spanyol, míg az attól keletre levők portugál érdekszférába esnek. 1505-ben Francisco de Almeida felégette vagy megszállta a kelet-afrikai kereskedővárosokat (Kilwát, Mombasát és Zanzibárt), elpusztítva ezzel a virágzó kereskedelmet az Indiai-óceán nyugati felén. Ezután erődöket emelt Indiában a kereskedőállomások védelmére, 1510-ben pedig, miután Kalikutot nem sikerült elfoglalniuk, a portugálok megszállták Goát. Öt évvel később elfoglalták a Perzsa-öböl bejáratát őrző Hormuzt, ahol erődöt emeltek és ezután 80 évre megszállták Bahreint. Miután 1511-ben meghódították a Malakkai-szorost biztosító Malakkát, két expedícióval felderítették a Fűszer-szigeteket és kereskedőtelepeket hoztak itt létre. Fernão Pires de Andrade 1517-ben elérte Kantont és megnyitotta a kínai kereskedelmet. 1557-ben állandó telep céljára megkapták Makaót. 1542-ben három portugál kereskedő véletlenül felfedezte Japánt és néhány éven belül oda is kereskedőket és misszionáriusokat küldtek. Spanyol-portugál unió 1578-ban a keresztesháborúk lázában élő, fiatal és idealista Sebestyén király törvényes örökös hátrahagyása nélkül elesett Marokkóban. Nagyapjának idős öccse, Henrik bíboros foglalta el a trónt, de két évvel később ő is meghalt. II. Fülöp spanyol király, aki anyai ágon a portugál uralkodóházból származott, erre hivatkozva bevonult Portugáliába és a két országot perszonálunióban egyesítette. A spanyol uralmat ellenzők I. Mánuel törvénytelen leszármazottjában, António cratói perjelben reménykedhettek, akit meg is koronáztak, de a bevonuló spanyol csapatok elől kénytelen volt az Azori-szigetekre menekülni. Antal mellett felbukkantak további trónkövetelők is. Több ember is állította, hogy ő a halottnak hitt Sebestyén király és összesen négy ál-Sebestyént jegyzett fel a történetírás. A 16. századi aranykor után az portugálok gazdagsága megcsappant. Bár Portugália formálisan önálló állam volt, a gyakorlatban Madridból kormányozták. Külpolitikája a spanyolokéhoz volt kötve, így hadat viselt régi szövetségese, az angolok ellen (emiatt elveszett Hormuz). Nagyobb veszteséggel járt, hogy a dinasztikus unió miatt szembekerült a karibi térségben és az Indiai-óceánon aktívabb Hollandiával. 1624-ben a hollandok elfoglalták a brazil gyarmat teljes északi partvidékét és a székhelyet, Salvadort. Bár a következő évben spanyol segítséggel nagyrészt sikerült kiszorítani őket, a hollandok hosszú távú versenytársak maradtak és kalózhajóik rendszeresen fosztogatták a portugál kereskedőket. A restaurációs háború A korábban formálisan függetlenként kezelt Portugáliát IV. Fülöp (III. Fülöp portugál királyként) megpróbálta Spanyolország tartományává tenni és az addig jelentős előnyöket élvező portugál nemesek kiszorultak az udvarból. A két ország gazdaságilag is komoly problémákkal küzdött, Spanyolország pedig belebonyolódott a harmincéves háborúba. 1640-ben a portugálok fellázadtak és Braganza hercegét IV. János néven királlyá választották. Fülöp ebbe nem egyezhetett bele és erővel próbálta visszaterelni Portugáliát a Habsburg-uralom alá. A háború 28 évig tartott, de nagyrészt határmenti fosztogatásokból és portyákból, illetve néhány alulfinanszírozott inváziós próbálkozásból állt. Portugália a franciák és az angolok támogatását élvezte, de eközben háborúban állt a hollandokkal. Spanyolország azután sem volt képes elegendő pénzt és katonát előteremteni a döntő hadjáratra, hogy 1648-ban véget ért a harmincéves háború. IV. János halála után kiskorú, beteg fia, VI. Alfonz és a régensként uralkodó anyakirálynő belpolitikai problémákkal is küzdött. 1662-ben a spanyolok elfoglaltál Évorát, de a portugálok angol segítséggel kiszorították őket és több győzelmet arattak a csatatéren. Spanyolország végül 1668-ban elismerte Portugália függetlenségét. Portugália a 18. században Az Alfonzt 1683-ban követő II. Péter feloszlatta a nemesi országgyűlést, a cortest és abszolút monarchiát bevezetve, egyedül kormányozta az országot. 1697-ben nagy kiterjedésű arany-lelőhelyekre bukkantak Brazíliában, ami nagyban gyarapította Portugália gazdaságát és közel harmincéves gazdasági fellendülést hozott. 1703-ban Péter király megkötötte Angliával a methueni szerződést, mely rendkívül fontos volt a két ország kereskedelme szempontjából és garantálta a mindenkori portugál borexportot Angliába (az egyezmény 1810-ig maradt érvényben). A király 1706-os halála után utódja, V. János, a „portugál Napkirály” nem hívta össze a nemesi országgyűlést, az abszolutizmus jegyében kormányzott és a brazíliai aranynak hála hatalmas építkezésekbe kezdett és fényűző udvartartást vezetett be. Uralkodása alatt virágzott az országban az építészet, a kultúra és a művészet. A király 1714-ben, József herceg születését követően egy grandiózus építmény, a Mafra-palota építésére adott megbízást. Az épület a tervek szerint a spanyol El Escorial-i kolostor mintájára épült volna meg, az épületegyüttes fő homlokzata 200 m hosszú; középső része a bazilika, két szárnya a palota, illetve a kolostor. 880 szobát, 300 cellát, 4500 ajtót, illetve ablakot, 154 lépcsőt, 29 belső udvart foglalt magába. Az építkezést 1730-ban fejezték be, és ez a palota lett a portugál királyok nyári rezidenciája. A nagy fényűzés ellenére a Brazíliából jött gazdagság jóvoltából a portugál mezőgazdaság és ipar sokáig nem fejlődött, a földművelő parasztság rendkívüli szegénységben tengődött. V. János 1750-ben meghalt. Fia és örököse, I. József szinte teljesen visszavonult a napi politikától és a kormányzást tehetséges miniszterére, Sebastião de Melóra, Pombal márkijára hagyta. De Melo angol mintára gazdasági reformokat léptetett életbe, eltörölte a rabszolgaságot az anyaországban és az indiai gyarmatokon, átszervezte a hadsereget és a flottát és megújította a coimbrai egyetemet. Európában elsőként szabályozta a portói bor termelést, hogy garantálhassa a minőségét. 1755. november 1-én hatalmas földrengés rázta meg Lisszabont, a földdel téve egyenlővé a várost. Becslések szerint a 200 ezres lakosságból 30-40 ezer veszett oda a rengés, a szökőár és a tűzvész miatt. A szervezett mentésnek köszönhetően nem tört ki járvány és az újjáépített belváros épületeit modelleken kipróbálva úgy tervezték meg, hogy ellenálljanak a földrengéseknek. 1758-ban a diktátorként kormányzó de Malóval elégedetlen nemesek megpróbálták meggyilkolni a királyt. A főminiszter kemény kézzel torolta meg a kísérletet, kivégeztette Aveire hercegét, bebörtönöztett mindenkit, aki csak gyanúba került és kitiltotta az országból a jezsuita rendet. A Pombal márkijává előléptetett miniszter egészen 1779-ig uralkodott felvilágosult diktátorként a király helyett, egészen József haláláig. Utódja, Mária királynő nem kedvelte Pombalt és megtiltotta neki hogy 20 mérföldnél közelebb tartózkodjék hozzá, véget vetve a hatalmának. Portugál-spanyol háborúk 1707-ben a spanyol örökösödési háború egyik hadműveleteként a Minas márkija, António Luis de Sousa által vezetett portugál-angol-holland sereg bevette Madridot, bár a Bourbon-hű spanyol csapatok a következő évben visszafoglalták a fővárost. 1762-ben Franciaország és Spanyolország megpróbálta rákényszeríteni Portugáliát, hogy adja fel Nagy-Britanniával való szövetségét, mert az a hétéves háborúban túlságosan megerősödött. I. József ezt megtagadta, mire spanyol-francia csapatok lépték át az északi és északkeleti határt, és elfoglalták Almeidát. A brit segítség megérkezése után a portugálok a Valencia de Alcántara-i csatában legyőzték és kiűzték a megszállókat. A következő évben békét kötöttek. 19. század Napóleoni háborúk 1801-ben Bonaparte Napóleon francia császár azzal a követeléssel fordult Portugáliához, hogy az kössön katonai és gazdasági szövetséget Franciaországgal és területe egy részét engedje át. Ezt az uralkodó nem fogadta el, mire áprilisban először a francia, majd májusban a spanyol csapatok is megtámadták az országot. A Manuel Godoy vezette spanyol sereg elfoglalta Olivença városát, majd továbbnyomult Lisszabon felé. Az utókor által csak a „narancsok háborújának” nevezett konfliktust az 1801. júniusában megkötött badajozi béke zárta le, aminek értelmében Portugáliának le kell zárnia kikötőit az angol kereskedelmi hajók előtt, jóvátételt kellett fizetnie, továbbá Olivença városát át kellett adnia a spanyoloknak, Brazília egyes részeit pedig Francia Guyanához csatolták. A nem túl tartós béke megkötése ellenére a portugál vezetés igyekezett kijátszani az Európa szerte kialakuló kontinentális zárlatot. 1807. október 27-én a Francia császárság és Spanyolország megkötötte a fontainebleau-i szerződést, amelyben a két fél megegyezett Portugália megszállásáról és három részre osztásáról. 1807 novemberében Napóleon felszólította az országot régensként irányító János herceget, hogy Portugália csatlakozzon a kontinentális zárlathoz. Ezt a régens elutasította, mire a Junot tábornok vezette francia csapatok lépték át az ország határát. A többszörös túlerőben lévő francia csapatok december 1-én harc nélkül elfoglalták Lisszabont. A királyi család angol hadihajók segítségével Brazíliába menekült. Néhány hónappal a megszállás után, 1808-ban Portóban francia-ellenes felkelés tört ki. Két hónappal később a Arthur Wellesley vezette angol intervenciós csapatok Coimbrában partra szálltak, s rövid idő alatt legyőzte a főváros környéki francia csapatokat. A megmaradt francia csapatok egyezséget kötöttek az angolokkal, s szabadon elvonultak a nagy hadizsákmánnyal együtt. Napóleon azonban nem adta fel, s újra megtámadta Portugáliát. A franciák ellen felálló angol hadnak megint Wellesley lett a vezetője, akivel további tisztek érkeztek, hogy kiképezzék az újra felálló portugál hadsereget. A támadó franciák most is sikereket értek el, s egészen Portóig megszállták az országot, de az angolok kiszorították őket. Az angol nagykövet, William Beresford vikomt által kiképzett és betanított, és marsalli rangban általa vezetett új portugál hadsereg 1810 szeptemberében esett át a tűzkeresztségen, mikor Arthur Wellesley csapatai mellett részt vett a bussacói csatában. A harmadik francia támadást a portugál lakosok nagy erőfeszítései által emelt árok és sáncrendszer segítségével tudták véglegesen megállítani, de a brit brit intervenció teljesen csak 1812-re szabadította fel teljesen Portugáliát a megszállás alól. A francia megszállás miatt a főváros Rio de Janeiróba költözött és csak 1821-ben, Brazília függetlenné válása után került vissza Lisszabonba. Az 1820-as forradalom és a portugál polgárháború Napóleon bukását követően az ország gyakorlatilag brit megszállás alatt volt, mellyel a lakosság széles rétegei tápláltak nagyfokú ellenszenvet, s szervezkedés indult a britek ellen. Az események azután gyorsultak fel, amikor a bécsi születésű, a napóleoni háborúk alatt kitüntetett Gomes Freirét összeesküvés vádjával letartóztatták és hazaárulásért kivégezték. A kivégzés után a megszállókkal szembenállók mártírként tisztelték Freirét, s Beresfordot hibáztatták a haláláért. Az elégedetlenség 1820. augusztus 24-én Portóban forradalomba csapott át, ahol nyolcvan kereskedő és arisztokraták egy csoportja nyíltan kinyilvánította véleményét az angol megszállásról. A forradalom azonban radikálisabb útra tért, mikor az szeptember 15-én átterjedt a fővárosra is, ahol katonák egy csoportja vezette a tömeget. A két város mozgalmainak vezetői Coimbrában találkoztak, hogy megfogalmazzák követeléseiket, miszerint az angoloknak el kell hagyniuk hazájukat, a királyság intézményét helyre kell állítani és a brazíliai kereskedelmet újra kell indítani. A forradalmárok ezután választásokat írtak ki, s az ezt követően felálló alkotmányozó országgyűlés feladata az volt, hogy megírják az ország alkotmányát. Az alkotmány készítő óvatos szerénységgel láttak hozzá feladatukhoz, de csakhamar a parlament két táborra szakadt, s végül az elhúzódó törvénykezés a meglepően radikális 1822-es alkotmányban csúcsosodott ki, mely a spanyolok 1812-es cádízi alkotmányán alapult. A király a követeléseknek megfelelően visszatért, de hatalma meggyengült, miután Brazília kikiáltotta a függetlenségét fia, I. Péter brazil császár vezetésével. Az ország a polgárháború szélére sodródott, s az a veszély is fennállt, hogy a radikális alkotmány miatt a francia csapatok támadhatják meg az országot, Spanyolországhoz hasonlóan. A Portugália életében jelentős ideig elhúzódó forradalom első szakasza az akkor még ismeretlen João Carlos de Saldanha dandárparancsnok puccsával ért véget, aki bevonult Lisszabonba és alkotmányos kompromisszumot ajánlva a király részben visszakapta uralkodói hatalmát, s evvel a forradalomnak egy időre vége szakadt. VI. János halála után örökösödési krízis lépett fel. Legidősebb fia, Péter Brazília császára volt és rövid ideig mindkét országot kormányozta. Azonban egyik fél sem akart közös monarchiát és Péter lemondott a portugál koronáról hétéves lánya, Mária javára azzal a feltétellel, hogy ha nagykorúvá válik, Péter öccséhez, Miguelhez megy feleségül. A Péter alkotmányos reformjaival elégedetlen nagybirtokosok és az egyház 1828-ban Miguelt kiáltotta ki királynak, minek következtében kitört a polgárháború és 1834-re Péter lemondásra kényszerítette öccsét és Máriát visszahelyezte a trónra. Az abszolutisták veresége után a liberálisok két ága, a mérsékelt cartisták és a progresszív setembristák közötti küzdelemmel zajlott a következő évtized. 1838-ban hatályba lépett az új alkotmány, azonban a cartistákat támogató királynő Antónió de Costa Cabral igazságügy-miniszternek adta át a hatalmat. Costa Cabral puccsot hajtott végre és 1848-ig diktátorként kormányzott, de egy újabb forradalom kirobbanása emigrációba kényszerítette egy rövid ideig, de tárgyalásokat követően újra vezető posztra került három évig, mikor is 1851-ben Carlos de Saldanha vezette katonai puccs véget vetett hatalmának, amivel együtt véget ért a forradalmak ingatag időszakának. A „megújulás” korszaka és a brit ultimátum Az országban 1851-ben, João Carlos de Saldanha herceg miniszterelnökké válásával kezdődő ún. megújulás demokratikus időszaka egy kétpártrendszeren alapuló kormányzatot hozott létre, mely modernizálni igyekezett az országot és annak gazdaságát. Az országban kezdeményezett közmunkaprogramok segítségével sikerült létrehozni először a korszerű posta intézményét (ekkor adták ki az ország első bélyegeit II. Mária arcképével), villanytávíró-rendszert építettek ki, továbbá fejlett útrendszer kiépítésébe kezdtek. Ugyan ebben az időben lendült fel a vasútépítés is, melynek a Spanyolországgal és rajta keresztül Európával való összeköttetés mellett az országon belüli közlekedés felgyorsítása is célja volt. 1853-ban meghalt Mária királynő, utódja V. Péter lett, aki felett néhány évig özvegy férje, II. Ferdinánd volt régens. Hosszú uralkodásuk idején az ország az alkotmányos monarchia, egyéni jogok és a szabad sajtó biztosította belső stabilitást élvezett. Ferdinánd, Péter és I. Lajos felismerték, milyen fontos, hogy ha az ország két pártja felváltva gyakorolja a hatalmat, akkor többen részesülhetnek a kormányhivatalokkal járó előnyökből, s így csökken a politikai összecsapások hőfoka. 1869-ben névlegesen megvalósult a liberálisok régi célja, eltörölték a rabszolgaságot a gyarmatokon. Az 1850-es években a bor magas árának köszönhetően az Portugália virágzó ország volt. Azonban az 1860-as években a portugál bor iránti kereslet jelentősen megcsappant, ezzel szemben az import búza ára az egekbe szökött, s ez nehéz gazdasági helyzetbe sodorta az országot. 1870-ben az európai gazdasági visszaesés következményeként újabb pénzügyi válság tört ki, s a tehetetlen kormányt Saldanha vezetésével újabb puccs söpörte el. A puccsot követően visszatért a politikába több régi parlamentalista politikus is, köztük Fontes Pereira de Melo, aki három alkalommal is miniszterelnök tisztséget vállalt és harmincöt éven keresztül a portugál politika meghatározó alakja volt. Az ún. fontismo időszaka alatt nőtt a közmunkák száma, nőtt a gyári termelés és a vasútépítések száma, ezen kívül a megbízható vasúti szállításnak hála a mezőgazdasági bevételek is megnőttek. Ennek ellenére az 1890-es évekre Portugália gazdaságilag kezdett leszakadni Európa többi országától, s 1913-ra már lényegesen elmaradt az európai gazdasági normáktól, bár világviszonylatban nem lehetett ugyanezt mondani. A romló gazdasági helyzet azonban iparosítás ügye mellett újra felvetette a gyarmatosítás ügyét. A portugál politikusok gyarmati elképzeléseit az ún. rózsaszínű térkép (Mapa cor-de-rosa) foglalta magába, ami egy nagy kiterjedésű, egységes afrikai portugál gyarmatot ábrázolt, összekötve az akkor portugál uralom alatt álló Angolát és Mozambikot, magába foglalva a mai Zambiát, Zimbabwét és Malawit. A portugál elképzelésnek azonban véget vetett Belgium és Nagy-Britannia gyarmati törekvései. II. Lipót belga király igényt támasztott az egész Kongó-Zaire-i hátországra, ami a portugál királyi házzal (Szász–Coburg–Gothai) való rokonsága miatt nem is nélkülözött minden alapot. Belgium ügyesen előkészített diplomáciai húzásával másfél millió négyzetkilométernyi, elefántban és gumiban gazdag területet szerzett magának, ami magába foglalta Katanga tartomány régi rézbányáit is. Portugáliát a hatalmas terület elvesztését követően a Cabinda-öböl feletti fennhatóság jogával kárpótolták, de ez a terület csak hatvan évvel később vált az ország számára rendkívül fontossá, amikor olajat találtak a területén. Nagy-Britannia dél-afrikai gyarmatának vezetője, Cecil Rhodes angol segítséggel igényt támasztott a Zambézi-medencére, amely többek közt azért is fontos volt az angolok számára, mivel vasúttal akarták összekötni Kairót és Fokvárost, saját gyarmataikat. Lord Salisbury, Nagy-Britannia miniszterelnöke 1890-ben ultimátumban követelte a terület átadását a Portugál királytól, I. Károlytól. I. Károly mindenképp el akarta kerülni a háborút a kor legerősebb nagyhatalmával, az ország régi szövetségesével. Ezért kénytelen volt elfogadni a brit kormány ultimátumát, amely arra kényszerítette a Angola és Mozambik között állomásoztatott csapatokat, hogy vonuljanak ki a területről. A brit ultimátum elfogadásával szertefoszlott az egységes afrikai portugál gyarmat és a Transzafrikai Vasút terve. Az ultimátum elfogadása a republikánusok segítségével hamar nyilvánosságra került. Az általános vélemény szerint Anglia hátbaszúrta legrégebbi szövetségesét. Az ultimátum elfogadása belső válsághoz vezetett, a kormány megbukott és 1891-ben Portóban köztársaságpárti felkelés tört ki. A felkelést leverték, cenzúrát vezettek be, de a monarchia veszélyesen megingott. Az első köztársaság A külpolitikai kudarc, a királyi család költekezései és az ország egyre nyilvánvalóbb gazdasági lemaradása aláásták a monarchia tekintélyét és általános elégedetlenséghez vezettek. Ez csak tovább fokozódott, mikor az egymás után megbukó kormányokat követően a király a parlamentet megkerülve João Francót nevezte ki miniszterelnöknek, akinek autoriter kormányzása következtében tüntetésekre került sor. 1908. február 1-jén meggyilkolták a fővárosba hintón visszatérő I. Károly királyt és örökösét, Lajos Fülöp herceget. Az új király Mánuel herceg lett, azonban nem birtokolhatta sokáig a trónt. 1910. október 5-én a brazil elnök látogatását kísérő tüntetések a hadsereg és flotta egy részének felkeléséhez és forradalomhoz vezettek. Az NRP Adamastor lövéseit követően katonák egy csoportja letartóztatta a király éppen felébredő tisztjeit, majd a tömegnek fegyvereket osztva harc nélkül átvették a főváros feletti uralmat. Csekély véráldozattal az egész ország a felkelők irányítása alá került, a hadsereg ezredei nem ragadtak fegyvert a királyi hatalom védelmében. A király Londonba menekült, a Republikánus Párt pedig kikiáltotta a köztársaságot. 1911-ben elfogadták az új alkotmány, miszerint Portugália parlamentáris köztársasággá vált. A belpolitikai helyzet azonban a király elűzését követően is feszült maradt, és ezen nem segített a kormányzó republikánusok szélsőséges egyházellenessége sem, mely külföldön is sok ellenzőre talált. Az első világháború A világháború kitörésekor Portugália – bár Anglia szövetségese volt – semlegesnek nyilvánította magát. Ennek ellenére Angola és Német Délnyugat-Afrika határvidékén rendszeresek voltak a halálos áldozatokat is követelő katonai incidensek. Nyilvánvaló volt, hogy Németország nem tudja megvédeni afrikai gyarmatait az antant erőitől és a portugál kormány attól tartott, hogy a háború utáni újraosztáskor Angola és Mozambik is sorra kerülhet. 1916. február 23-án Portugália lefoglalta a gyarmatai kikötőiben horgonyzó menedéket kereső német szállítóhajókat és a rajtuk lévő szállítmányt elkobozták, amely ellen a német diplomácia hevesen tiltakozott. A gyarmatai területén történt incidenseket követően az ország egységeket küldött Angolába és Mozambikba. 1916. március 9-én a növekvő portugál részvételt látva a Német Birodalom, majd március 15-én az Osztrák–Magyar Monarchia is hadat üzent Portugáliának. A Nyugati-frontra 1917-ben küldték ki az előző év folyamán felállított Portugál Expedíciós Hadsereget (Corpo Expedicionário Portuguęs, röviden CEP), amely kb. 55 ezer főnyi katonát számlált, parancsnoka Fernando Tamagnini de Abreu tábornok volt. A hadsereg első komoly összecsapására 1918. április 9-én került sor. A Manuel Gomes da Costa tábornok vezette 2. hadosztály védelme alatt álló, Neuve Chapelle közelében húzódó 12 kilométeres frontszakasz a meginduló német offenzíva (Georgette hadművelet) középpontjába került. A jelentős túlerővel szemben a portugál egységek helyenként hevesen védekeztek, de a jól kiképzett rohamcsapatokat is bevető 6. német hadsereg elől kénytelenek voltak visszavonulni. A csatában mintegy 327 portugál tiszt és 7000 katona halt-vagy sebesült meg, további 6000 ember pedig a németek fogságába esett. Ez a csata a portugál hadtörténelem legjelentősebb vereségének számít az 1578-ban, Alcácer-Quibir mellett a móroktól elszenvedett vereség után. A lys-völgyi csatát követően jelentősebb összecsapásokban a CEP már nem vett részt. Az ország mintegy 7 ezer katonája vesztette életét a világháborúban, ezzel szemben mintegy 82 ezer civil halt meg az élelmiszerhiány, 138 ezer pedig a spanyolnátha-járvány következtében. A versailles-i békeszerződés értelmében Portugál Kelet-Afrika (Mozambik) megkapta a volt Német Kelet-Afrika területéhez tartozó kiongai háromszöget. Estado Novo 1917 decemberében Sidónio Pais felkelése megdöntötte a kormányt és autoriter rezsimet vezetett be. Alig egy évvel később azonban Paist úton Portó felé meggyilkolták, és monarchista lázadás tört ki. A lázadást leverték, de az instabilitás maradt: 1910 és 1924 között 45 kormánya volt Portugáliának. 1921-ben egy katonai puccskísérlet során számos konzervatív politikust (köztük António Granjo miniszterelnököt) meggyilkoltak, ami hatalmas felzúdulást keltett a közvéleményben és megmutatta, mennyire gyengék az ország demokratikus intézményei. 1926. május 28-án Manuel Gomes da Costa tábornok vezetésével katonai felkelés tör ki az ultrakatolikus Braga városában, s csakhamar az egész hadsereg a felkelők oldalára áll. Bernardino Machado köztársasági elnök néhány nappal később lemond. A felkelők komolyabb harcok nélkül vonulnak be Lisszabonba, amelyet követően Gomes da Costa véget vetett a köztársaságnak és katonai vezetésű jobboldali diktatúrát vezetett be. 1928-ban az ország új pénzügyminisztere a gazdasági kérdésekhez értő António de Oliveira Salazar lett. Salazar kemény feltételekkel foglalta el a tárcát: teljes kincstári ellenőrzést biztosítottak a számára a többi minisztérium felett. Az új pénzügyminiszter tevékenységének köszönhetően hosszú idő után az államháztartás pozitív mérleget könyvelhetett el, javultak az ország gazdasági mutatói. 1933-ban Óscar Carmona Salazart nevezte ki miniszterelnöknek, aki kikiáltotta az Új Államot (Estado Novo) egy egypárti, korporatív, autoriter, félfasiszta rendszert, amit gyakorlatilag diktátorként vezetett. A rezsim egészen 1974-ig állt fenn. A spanyol polgárháború idején Salazar a nacionalista felkelők vezérével, Francisco Francóval szimpatizált. Az 1936-1944 között a had-és pénzügyi tárcát is betöltő miniszterelnök lőszerszállítmányokkal, logisztikai segítséggel, továbbá több mint 20 000 önkéntessel („Viriatos”) támogatta a későbbi spanyol diktátor csapatait. A második világháborúban Portugália hivatalosan semleges volt, de a gyakorlatban együttműködött a Szövetségesekkel; gumit és wolframot adott el Angliának és 1943-ban engedélyezte, hogy az Azori-szigetekről figyeljék a német tengeralattjárok mozgását. A németek által megszállt nyugati országok zsidó lakosságának egy része Lisszabonon keresztül jutott el Angliába vagy az Egyesült Államokba. 1961-ben India fegyveres erővel szerezte meg Goát, véget vetve a 450 éves portugál jelenlétnek a szubkontinensen. A 60-as években függetlenségi mozgalmak indultak az afrikai portugál gyarmatokon: Angolában, Mozambikban, a Zöld-foki szigeteken, Portugál-Guineán, São Tomé és Príncipe szigeteken. A demokratikus rendszer hiánya nem gátolta meg az országot abban, hogy jó kapcsolatokat tartson fent Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal; Portugália alapító tagja volt a NATO-nak, az OECD-nek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA). Salazar 1970-es halála után utódja, Marcelo Caetano az általános remények ellenére csak kevéssé engedett a rendszer elnyomó jellegéből, nem engedte szabadon a politikai foglyokat, a cenzúra a régi módon működött és a választási rendszer az uralmon levő párt szoros ellenőrzése alatt maradt. A harmadik köztársaság 1974. április 25-én a hadsereg vértelen puccsal és a lakosság támogatásával, a szegfűs forradalomban megdöntötte az Estada Novót és új, demokratikus rendszert, a harmadik köztársaságot vezettek be. Az új kormány függetlenséget adott valamennyi korábbi afrikai gyarmatának, aminek következtében legalább egymillió állampolgár költözött vissza az anyaországba. 1976-ban Indonézia megszállta Kelet-Timort, még mielőtt függetlenné válhatott volna. 1999-ben az utolsó tengerentúli területet, Makaót is visszaadták Kínának. A portugál gyarmatbirodalom de jure 2002-ben ért véget, mikor Kelet-Timor elnyerte függetlenségét. 1986-ban Portugália belépett az Európai Gazdasági Közösségbe és alapító tagja volt az Európai Uniónak. 1999-ben az ország csatlakozott az euróövezethez. Portugáliát – más dél-európai országokkal együtt - különösen súlyosan érintette a 2008-as gazdasági válság. A kormánynak jelentős hiteleket kellett felvennie és az EU gazdasági mentőcsomagjára szorult. Az eurozóna 2011-es válságakor közel állt az államcsődhöz. 2013-ban államadóssága megközelítette a GDP 130%-át. Mezei kökörcsin A mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) a boglárkafélék családjába tartozó növényfaj. Közép- és Kelet-Európa száraz rétjein, világos fenyőerdeiben nő. Jellemzői Lágy szárú, évelő, selymesen-borzas növény. 8–30 cm magasra nő meg. Levelei tőrózsásak, csak a virágok elnyílta után jelennek meg. Két- vagy háromszorosan szárnyalt levelei szálas-lándzsásak. A száron 3 fellevél található. Virágai bókolók, 2–3 cm átmérőjűek. A visszahajló csúcsú lepellevek 15–25 mm-esek, másfélszer hosszabbak a porzónál. Csoportos aszmagtermése van, a terméskék bibeszála tollas. Életmódja, termőhelye Március–májusban virágzik. Magyarország több tájegységén megtalálható növényfaj, többek között a Bakony északi részén is él. Alfajai Négy alfaja ismeretes: Pulsatilla pratensis subsp. pratensis Pulsatilla pratensis subsp. bohemica Skalický Pulsatilla pratensis subsp. hungarica Soó – magyar kökörcsin ; fokozottan védett, értéke 100 000 Ft Pulsatilla pratensis subsp. nigricans – fekete kökörcsin (Störck) Zämelis; védett, értéke 10 000 Ft. Egyes szerzők szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans) . A Pulsatilla pratensis subsp. hungarica, vagy magyar kökörcsin Magyarországon endemikus, védett növény. Nyílt homokos síkokon fordul elő, kerüli a meszes talajt. A Nyírségben és a Bodrogközben nő. Régebben a mezei kökörcsin alfajának tekintették az Erdélyből is ismert hegyi kökörcsint P. pratensis subsp. zimmermannii néven, de erről a Mátrában, a Bükk-vidék csúcsrégiójának déli részén és a Zempléni-hegységben előforduló taxonról kiderült, hogy nem azonos a valódi hegyi kökörcsinnel (Pulsatilla montana), hanem ennek és a fekete kökörcsinnek az introgressziója. Azóta ezt a taxont Zimmermann-kökörcsin (Pulsatilla zimmermannii) néven önálló fajnak tekintik. Hatóanyagai A friss növényben protoanemonin található, ami szárításkor anemoninsavvá alakul, továbbá triterpén-szaponinok. Felhasználása A többi kökörcsin fajhoz hasonlóan frissen szedve mérgező, a bőrt irritálhatja. Fekélyek és szemgyulladás kezelésére használják. Homeopátia Változó, helyüket változtató tünetek és bő, sűrű, sárgászöld, nyálkás váladékok szere. Hideg, friss levegőn javulnak a tünetei, ágymelegben és zsíros ételtől rosszabbodnak. Gyakorta használják sírós, nyűgös, érzékeny gyermekeknél. 4308 Magarach A 4308 Magarach (ideiglenes jelöléssel 1978 PL4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1978. augusztus 9-én. Strbovo Strbovo (macedónul: Штрбово) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Reszeni járásában. Népesség 2002-ben 184 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Simbach (bei Landau) Simbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3392 fő (1987. május 25.). Simbach Falkenberg (Niederbayern), Arnstorf és Malgersdorf községekkel határos. Abdelatif Bahdari Abdelatif Bahdari (Gáza, 1984. február 20. –) palesztin labdarúgó, a jordán élvonalbeli Al-Wehdat hátvédje. Miloš Adamović Miloš Adamović (cirill betűkkel: Mилoш Aдaмoвић ; Belgrád, 1988. június 19. –) szerb labdarúgó, jelenleg a Vasas SC játékosa. Sikerei, díjai OFK Beograd: Szerb labdarúgó-bajnokság bronzérmes: 2009–10 Julian Draxler Julian Draxler (Gladbeck, 1993. szeptember 20.) világbajnok német válogatott labdarúgó, aki 2017-től a Paris Saint-Germain játékosa. Pályafutása Klubcsapatokban Fiatal évei Pályafutását 6 évesen kezdte a szülővárosában lévő BV Rentfort csapatában, de pár hónappal később, a SSV Buer csapatába került, ahonnan 2001-ben, 8 éves korában csatlakozott a Schalke 04 akadémiájához. Az elkövetkező években folyamatosan lépkedett fel a szamárlétrán, az U9-es válogatottól az ifjúsági csapatokat kinőve egészen az U19-es csapatig. Az U17-es bajnokságban a Schalke alapembere volt. A Borussia Dortmund, az 1. FC Köln, a Arminia Bielefeld és kétszer a Alemannia Aachen ellen volt eredményes. A következő szezonban ennél is hatékonyabban játszott, több gólt szerzett és társait is helyzetbe hozta. Duplázott a Troisdorf és a Arminia Bielefeld ellen. A szezonban 9 gólt szerzett és 3 mérkőzésen szerepelt az U19-es csapatban, ahol első mérkőzésén két gólt szerzett. Először a FC Viktoria Köln, majd a Borussia Dortmund ellen volt eredményes. A 2010/11-es szezonban már a legfontosabb szereplője volt az U19-es együttesnek, ahol több fontos gólt szerzett és mesterhármast jegyzett a Bonner SC ellen. Schalke 04 2011. január 15-én mutatkozott be a Bundesligában 17 évesen és 177 naposan a Hamburger SV ellen elvesztett mérkőzésen, ahol a 83. percben cserélték be Ivan Rakitić helyére. Ezzel ő lett a Schalke történetének legfiatalabb pályára lévő játékosa a Bundesligában. Nuri Şahin, Ibrahim Tanko és Jürgen Friedl után a negyedik legfiatalabb kezdő a német profifutball történetében. Pályára való lépése után 3 nappal később 2014-ig meghosszabbította ideiglenes szerződését. A következő mérkőzésen a Hannover 96 ellen már kezdőként lépett pályára. Raúl révén szereztek vezetést, majd az 58. percben lecserélték és helyére Christian Pander került. 2011. január 25-én megszerezte első gólját a felnőttek közt az 1. FC Nürnberg ellen a Német kupában, ahol a 116. percben lépett pályára és 3 perccel később be is talált a kapuba, később kiderült, fontos gólt szerzett, mert a mérkőzést a Schalke 3-2-re nyerte meg. 2011. február 15-én debütált a Bajnokok Ligájában a Valencia CF ellen. Az első Bundesliga-gólját április 1-jén szerezte meg a FC St. Pauli ellen. Ezzel a találattal a második legfiatalabb gólszerző lett a Bundesliga történetében Nuri Şahin után. 2011. május 21-én a MSV Duisburg ellen szerzett góljával a legfiatalabb góllövő lett Német kupa-döntőben és a legfiatalabb Német kupa-győztes is egyben. 17 évesen és 243 naposan döntötte meg Horst Trimhold 1959-es rekordját, amit a Borussia Neunkirchen ellen szerzett. 2011. májusában a hónap góljának választották meg a találatát. 2011. június 19-én meghosszabbította szerződését még 2 évvel, ami azt jelentette, hogy 2016. június 30-ig szerződése van a gelsenkircheni együttessel. A 2011/12-es szezonban alap emberré vált klubjában. Az Európa-ligában a HJK Helsinki ellen mutatkozott be, majd a visszavágón gólt is szerzett. 2 hónappal később az AEK Larnaca ellen is eredményes volt. 2011. december 21-én a Német kupában talált be a Borussia Mönchengladbach ellen. 2012. január 21-én a bajnokságban megszerezte a szezonbeli első gólját a VfB Stuttgart ellen. A mérkőzésen emellett egy gólpasszt is jegyzett. A 2012/13-as bajnoki szezonban 10 gólt szerzett, majd a későbbi idényekben is tartotta a jó formát és a Schalke csapatának vezéregyénisége lett igen fiatalon. VfL Wolfsburg 2015. augusztus 31-én, az átigazolási időszak utolsó napján a VfL Wolfsburg a hivatalos honlapján bejelentette, hogy leigazolták a Draxlert 43 millió euróért. A csapatban szeptember 12-én mutatkozott be egy Ingolstadt elleni döntetlennel zárult mérkőzésen. Későbbi meccsein gólpasszokat jegyzett a Hertha ellen megnyert, illetve a Bayern München ellen elvesztett találkozókon. Első gólját az új csapatában szeptember 15-én szerezte a CSKA Moszkva ellen a Bajnokok Ligája csoportkörében. A mérkőzést ezzel a góllal nyerte meg a wolfsburgi együttes. Október 17-én a meccs emberévé választották a Hoffenheim elleni 4-2-es győzelemmel zárult meccsen. Julian két gólpasszt adott azon az összecsapáson. A bajnokságban később gólt jegyzett a Köln, az Ingolstadt, a Borussia Mönchengladbach és a Hannover ellen is. A Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszában a Wolfsburg egészen a negyeddöntőig jutott, ahol a Real Madrid állította meg a németeket. A szezont végül 8 góllal és 8 gólpasszal zárta az összes sorozatot figyelembe véve. A következő szezonra Draxler nem igazán tudott jó formát előhúzni és a bajnokság augusztus végi kezdésétől egészen december 17-ig nem tudott semmi értékelhetőt felmutatni. Azonban az e napi meccsen a Frankfurt ellen gólpasszt jegyzett, majd ezt megismételte három nappal később a Mönchengladbach otthonában. A decemberi hónapban kialakult találgatások sejtették, hogy Julian boldogtalan a klubnál. Paris Saint-Germain 2016. december 24-én a VfL Wolfsburg hivatalos honlapján jelentette be, hogy a Paris Saint-Germain szerződtette Draxlert sajtóinformációk szerint 36 millió euróért. Első tétmérkőzését a kupában játszotta az SC Bastia ellen, csereként beállva gólt szerzett a 7-0-ra megnyert mérkőzésen. Egy héttel később, január 14-én a bajnokságban is bemutatkozott és a Stade Rennes ellen gólt is szerzett. Ezután a Ligue 1 kiírásában betalált még a Marseille és Lyon ellen is. A kupában folytatta jó formáját és a Stade Rennes elleni 4-0-ra megnyert találkozón duplázott. Mindeközben bemutatkozott a Bajnokok Ligájában is, mint PSG-futballista és az FC Barcelona ellen még gólt is szerzett az ugyancsak 4-0-ra megnyert odavágón (a visszavágón később 6-1-re kikapott a francia csapat, ami a búcsúzást jelentette). A Monaco elleni kupa-elődöntőben is találatot jegyzett (ezt a sorozatot később meg is nyerte a PSG), valamint betalált újra a hercegségiek ellen a Coupe de la Ligue döntőjében is, amit szintén megnyert a csapatával. A bajnokságban még egyszer eredményes volt a Saint-Étienne ellen is, azonban a Ligue 1-ben csak második lett az együttese. A "félszezont" végül 25 lejátszott meccsen tíz góllal és három gólpasszal zárta. Válogatottban Korosztályos 2010. október 8-án debütált a német U18-as válogatottban Ukrajna ellen. 2010. december 14-én Izrael ellen szerezte meg első válogatottbeli gólját. 2011. augusztus 9-én lépett először pályára a német U21-es válogatottban és rögtön gólt szerzett és gólpasszt adott Ciprus ellen, a mérkőzést a németek nyerték 4-1-re. 2011. október 6-án bemutatkozott a német U19-ben is a Észak-Írország ellen, majd két nappal később a Montenegró ellen gólt szerzett. Felnőtt-válogatott A német labdarúgó-válogatottban 2012. május 26-án debütált egy Svájc ellen elveszített találkozón. Draxler gólpasszt jegyzett a meccsen. Egészen sokáig csak perceket játszott a válogatottban, de 2013-ra már erős csereként számított rá Joachim Löw. Első gólját egy barátságos összecsapáson szerezte az USA ellen 2013. június 2-án. Később szerepelt a világbajnoki-selejtezősorozatban is. 2014. május 13-án a csapat kapitányaként játszott Lengyelország ellen. A meccs vége 0-0 lett. Később Joachim Löw nevezte a 2014-es brazíliai világbajnokság 23-as keretébe. A német győzelemmel záruló tornán egy meccsen, a Brazília elleni elődöntőben kapott szerepet 13 percig. A világbajnokság megnyerése után sokáig nem kapott meghívót Löwtől, ám 2016-ban tizenkét meccsen is magára ölthette a címeres mezt (köztük a 2016-os Európa-bajnokság öt mérkőzésén), Szlovákia és Észak-Írország ellen pedig gólt is lőtt. Később részt vett a 2017-es Konföderációs kupa küzdelmeiben is. Két meccs kivételével mind az öt mérkőzést végigjátszotta csapatkapitányként, szerzett egy gólt Ausztrália ellen, valamint kiosztott egy gólpasszt is a Kamerun ellen 3-1-re megnyert találkozón. A torna legjobb játékosának választották meg. Statisztikája Klubcsapatban 2018. április 15-i adatok Sikerei, díjai FC Schalke 04 Német kupa -győztes (1): 2010–11 Német szuperkupa -győztes (1): 2011 PSG Francia kupa -győztes (1): 2016–17 Francia ligakupa -győztes (1): 2016–17 Német válogatott Világbajnokság : Aranyérmes ( 2014 ) Konföderációs kupa : Aranyérmes ( 2017 ) Egyéni A 2017-es Konföderációs kupa legjobb játékosa Fritz Walter -érem: legígéretesebb U18-as tehetség ( 2011 ) John Little John Little (Calgary, Kanada 1930. július 8. – 2017. január 18.) válogatott skót labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1948 és 1951 között a Queen's Park labdarúgója volt. 1951 és 1962 között a Rangers csapatában játszott, ahol öt bajnoki címet és két skót kupa győzelmet ért el az együttessel. 1962-63-ban a Morton játékosa volt. 1953-ban egy alkalommal szerepelt a skót válogatottban. Sikerei, díjai Skót bajnokság bajnok (5): 1952–53, 1955–56, 1956–57, 1958–59, 1960–61 Skót kupa győztes (2): 1953, 1960 Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (röviden ACsEV) egy magyar vasúttársaság volt. 1893-ban alakult az Arad–Körösvölgyi Vasút és az Arad–Csanádi Vasút egyesítésével. A vasúttársaság és előd vasútjai a helyiérdekű vasutak első sikeres hazai példájának tekinthető. Vonalai behálózták Arad, Csanád és Békés vármegyét. Az ACsEV elsőként vezette be a mozdonyos vonatok helyetti motorvontatást, mely a kiadások jelentős csökkenésével járt. Építkezései és üzletvitele példát jelentett a hazai mellékvonalak számára. A trianoni békeszerződés után vonalainak jelentős része Romániához került. A Magyarországon maradt hálózat 1927-től 1945-ös államosításáig Szeged–Csanádi Vasút néven üzemelt tovább. Előzményei Az 1867-es kiegyezés után lehetővé vált a magyar vasúthálózat hazai érdekek alapján történő fejlesztése. Elsődleges cél a vasúti fővonalak építése volt, mely hatalmas kiadásokkal járt, és nem ritkán hatalmas panamákkal és botrányokkal. A vasútfejlesztési tervek csak a legnagyobb városok között, illetve fő kereskedelmi útvonalak mentén kiépítendő vasutakkal számoltak, melyek nyereségét a nagy forgalom garantálta. Nyugat-Európai példák alapján Hollán Ernő vezette be Magyarországon az „olcsó vasutak” fogalmát, melyek később helyiérdekű vasútként vonultak be a köztudatba. Ezek a vasutak egyszerű üzletvitellel, olcsón megépíthető pályával rendelkeznek. Távoli nagybankok és befektetők pénze helyett a helyi földbirtokosok, települések pénzén épülnek, a befektetett tőke kamatát elsősorban nem a vasútüzemi nyereség, hanem az vasútépítésben érintett birtokosok vasúti szállításból eredő közvetlen haszna garantálja. Az Arad–Körösvölgyi Vasút A vasút építésének elindítója borosjenői Atzél Péter volt, aki 30 000 holdas uradalommal rendelkezett Arad vármegyében. A vasút tervezésével és kivitelezésével Boros Béni mérnököt bízta meg, aki már több hazai vasútvonal építésében részt vett. Boros 1873-ban készítette el az Arad–Körösvölgyi vasút tervezetét, mely egy Aradtól Borosjenőig terjedő 58 km hosszú vonallal számolt. A megvalósításhoz a minisztériumtól engedélyt kértek, kamatbiztosítást azonban nem. A minisztérium 1875. május 24-én iktatta törvénybe a vállalkozás engedélyokiratát. A vasúttársaság 1875. december 29-én tartotta alakuló közgyűlését. Elnöke Atzél Péter, a vezérigazgató Boros Béni lett. A vonal tervezett költsége 1 162 500 Ft volt, melyből 735 000 Ft-ot jegyeztek részvényben a tulajdonosok, a hiányzó összeget hitelből fedezték. A helyi birtokosok és községek bevonása az építkezésbe előnyös volt a kisajátítási költség alacsony volta miatt. Ezzel elkerülhetővé vált a spekuláció. Magyar mérföldenként mindössze 4631 Ft volt a kisajátítás ára, míg a Tiszavidéki vasút esetében ez 16808, A Magyar Keleti Vasút esetében 37500, a Kassa-Oderbergi Vasút esetében 64200 Ft volt. 1876 tavaszán indult meg az építkezés. Az Arad és Pankota közötti 40 km-es vonalszakaszt 1877. február 1-jével, míg a Pankota–Borosjenő közötti 21 kilométeres szakaszt 1877. május 10-ével adták át a forgalomnak. A vonal építési költsége a fővonali építkezések töredéke volt. Ezt az egyszerű műszaki kialakítás, a síkvidéki terep és a nagy építkezésekkel együtt járó panamázások elmaradása indokolta. A vasút a forgalmat saját járműparkkal bonyolította le, mivel a Tiszavidéki Vasút túl drágán vállalta volna a vonal kiszolgálását. Kezdetben a járműpark 3 mozdonyból és 68 vagonból állt. Az első Arad nevű mozdonyt a bécsi Siegl gépgyártól vették 18 000 forintért, míg a másik kettő Világosvár és Borosjenő nevű mozdonyt 21 000 forintért a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárától. A vonalon napi két személyvonatpár közlekedett, valamint piacnapokon még egy vonatpár. A tehervonatokat igény szerint közlekedtették. A vasút jövedelmezőnek bizonyult. Az első 1877-es csonka évet 3,83%-os nyereséggel zárták, míg 1879-ben 10,14% nyereséget termelt. A vasúttársaság négy év múlva már tovább is terjeszkedett, 1881. szeptember 25-én nyílt meg a 26 kilométeres Borosjenő–Borossebes szakasz. Az Arad–Körösvölgyi Vasút az olcsón kiépíthető helyiérdekű vasutak (HÉV) előfutára volt. A magyar állam is felismerte ezen vonalak fontosságát, „a helyi érdekü vasutakról” szóló 1880. évi XXXI. törvénycikk lefektette építésük, üzemeltetésük jogi kereteit. Ennek hatására eljött a HÉV-ek korszaka, a következő évtizedekben egészen az első világháború kitöréséig soha nem látott mértékben bővült az ország vasúthálózata. Az Arad–Csanádi Vasút Az Arad–Csanádi Vasút a borosjenői vonal mintájára épült. Csanád megyei érdekeltek Boros Bénit bízták meg a tervezéssel, aki egy Arad–Szeged vonallal, és egy belőle leágazó Mezőhegyes–Kétegyháza vonallal számolt. A vasút építését az 1881. évi XLVII. törvénycikk engedélyezte: Az építkezés 1882. tavaszán kezdődött. A vonalhálózat több részletben épült ki: 1882 . november 5. Szőreg – Kiszombor (19 km) 1882 . november 25. Arad – Battonya – Mezőhegyes (32 km) 1883 . január 5. Kiszombor– Makó (5 km) 1883 . május 20. Makó–Mezőhegyes– Kétegyháza (77 km) Kétegyházától külön vonalként épült meg a hálózathoz szervesen kapcsolódó Kétegyháza–Kisjenő vonal, mely 1884. január 1-jén nyílt meg. Az ACsEV évei Az Arad–Csanádi Vasút vonalainak építését és üzletvezetését az Arad–Körösvölgyi Vasút végezte. Kézenfekvő volt a két vasúttársaság egyesítése. 1885. december 28-ától közös igazgatóság alatt működtek, majd az alapító okiratok egyesítésével 1893-ban létrejött az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (ACsEV). A vasút 1917-ig mindig nyereséges volt. A részvényesek évente 5% osztalékot kaptak, a többlet nyereségből tartalékot képeztek a rosszabb évekre. A tartalék magánvagyonba földek, bányák faiskolák, erdők és gyárak tartoztak, melyek értéke 1910-ben 1 281 788 K-t tett ki. 1890-ben az ACsEV előd vasútjai is bevezették a Baross Gábor nevéhez köthető zóna-díjszabást. A vasútvonalakat 15 kilométeres zónákra osztották, ezzel együtt a személyszállítás díját 30%-kal csökkentették. A személyforgalom ennek hatására ugrásszerűen megnőtt - mind az utasok számában, mind az utazások hosszában. 1888-ban 294 992 utas összesen 1 959 500 kilométert utazott, míg 1891-ben 475 300 utas 18 105 000 km-t. A hálózat már a közös igazgatóság fennállása alatt is tovább bővült a Kisjenő–Újszentanna (1887. december 25.) és a Borosjenő–Csermő (1889. január 5., 14 km) vonalakkal. Több részletben készült el a hegyvidéki, Brádig tartó vasútvonal: 1889. december 5. Borossebes–Gurahoncz (22 km) 1895. november 7. Gurahoncz–Nagyhalmágy (26 km) 1896. december 6. Nagyhalmágy–Brád (29 km) ACsEV felismerte a ráhordó jellegű keskeny nyomközű vasutak építésének jelentőségét, melyek a következő évtizedekben sorra épültek ki a helyiérdekű vasutak mellett. A részvénytársaság maga is részt vett kisvasutak alapításában: Wenckheim Frigyes nagybirtokos saját költségén építette ki 1892-ben a Borossebes–Menyházafürdő közötti 22 kilométer hosszú, személyszállításra is berendezett 760 mm nyomközű kisvasutat. Boros Béni kezdeményezésére 1894-ben kezdődött az Alföldi Első Gazdasági Vasút hálózatának kiépítése, mely Csanád és Békés megyéket behálózó hatalmas kisvasúti hálózattá nőtte ki magát. A társaságban a részvények ötödét jegyezte az ACsEV. A társaság elnöke Boros Béni lett, aki 1896-ban bekövetkezett haláláig viselte a tisztséget. Az első vonal Mezőkovácsháza–Kupapuszta között épült 15,4 km hosszan, kizárólag áruszállításra. Az igazi üzleti sikert a Mezőkovácsháza–Békéscsaba (korabeli megnevezéssel Kovácsháza–Csaba) vonal jelentette, melyen a személyszállítás is megindult. Az AEGV támogatta leágazó tanyai vágányok építését, még közelebb hozva a birtokosokhoz a vasutat. Mind az ACsEV, mind az AEGV élen járt a motorvontatás bevezetésében, mely sokkal gazdaságosabb volt a személyforgalom számára, mint gőzmozdonyok üzemeltetése. 1902-ben kísérleti jelleggel egy Daimler-féle és egy Bánki-féle benzinmotoros motorkocsi beszerzését tervezték. A Daimler-féle kocsi mellett szólt, hogy Württembergben már sikerrel üzemelt. A kocsi 100 liter benzinnel 200 km távolságot tudott megtenni 40 km/h átlagsebességgel. 8 másodosztályú és 30 harmadosztályú ülőhellyel rendelkezett. A próbaüzem 6 hónapon át tartott, maga Daimler is Aradra utazott, de sorozatos meghibásodások sokáig lehetetlenné tették a menetrend szerinti forgalomba állítását. A benzinmotortól hibái miatt a Ganz cégtől Bánki-motor helyett de Dion-Bouton rendszerű gőzmotorkocsit rendeltek. A két motorkocsit végül sikeresen üzemképes állapotba hozták. Műtanrendőri próbájukat 1903. március 15-én tartották Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter és mintegy 70 szakmabeli jelenlétében. Aradtól Makóig, majd Mezőhegyesig 126 km-t tettek meg a Boros Béni 2 névre keresztelt Ganz gőzmotorkocsival, majd Mezőhegyesről Mezőkovácsházára utaztak (12,7 km) a benzinmotoros kocsival. Végül Mezőkovácsházáról Békéscsabára az AEGV gőzmotorkocsiján utazva tették meg az 50 km-es távot. Az ACsEV és AEGV sikeres motorkocsi üzeme áttörést jelentett a helyiérdekű vasutak számára, országos figyelem irányult az új járművek felé. Az ACsEV így 23 évvel megelőzte az állami vasúttársaságot: A MÁV sokáig elvetette a motorvonati üzem lehetőségét, inkább kis teljesítményű „motorpótló” gőzmozdonyok gyártásába kezdett. Végül csak 1926-ban állt rá motorkocsik beszerzésére a BCmot sorozattal. 1903. március 15-étől megindult a rendszeres motorkocsi forgalom Arad és Mezőhegyes között, majd három újonnan beszerzett kocsival Arad–Pankota és Arad–Kisjenő között. A gőzmotorkocsi-üzem költsége kilométerenként 12,7 fillér, a benzinmotorkocsik 14,8 fillér volt, szemben a gőzmozdonyos üzem 38 filléres költségével. Az utasforgalom is fellendült. Az 1897-1902 évek átlagos évi 1 000 000 utasával szemben 1903-ra 1 218 303, 1905-re 1 586 036-ra nőtt az utasszám. A Daimler-gyár ugyan felajánlotta egy új, megbízhatóbb kocsi elkészítését 50–60 km átlagsebességgel, viszont az ACsEV a de Dion-Bouton gyár benzin-villamos rendszerű motorkocsijaiban látta a fejlődés útját, melyből 22 darab 40 lóerős és 14 darab 70 lóerős motorral felszerelt példányt vásároltak. Az vonatok férőhelyének növelése érdekében a motorkocsik mellé 37 darab mellékkocsit is beszereztek. A kocsik az aradi Weitzer-gyárban készültek. 1906. március 1-jétől Arad–Szeged, június 10-étől Arad–Brád között az országban elsőként kizárólagosan motorkocsik bonyolították le a forgalmat. A megnövekedett utasszám azonban mellékkocsik közlekedtetését igényelte, amelyek vontatásához sokszor kevés volt a motorkocsik teljesítménye. Ezért a Le Havre-i Westinghouse gyártól 80, majd 90 lóerős motorokat vásároltak, amiket a meglévő motorkocsikba építettek be. A kocsik átalakításával 1913 őszére lett kész a társaság. Az első négy gőzmotorkocsit, valamint a Daimler-motorkocsit ekkorra már üzemen kívül helyezték, előbbieket pótkocsiként használták fel. Alkalmazott felépítmény Az Arad–Körösvölgyi Vasút az első vonalait még a HÉV-törvény előtt építette, így könnyebbséget kapott, elegendő volt 18 kg/fm tömegű síneket beépítenie. A vasúttársaság azonban előrelátásának köszönhetően vállalta a többletköltséget, és nagyobb, 23,6 kg/fm tömegű, „e” jelű vassíneket fektetett. A 6,0 m hosszú 7 db 2,20m hosszú talpfára erősítették, szilárd sínillesztéssel. Az ACsEV két előd társasága ugyanazokat a sínrendszereket alkalmazta, kivéve két vonalon: a csermői vonalon 5,5m hosszú, 32,5 kg/fm tömegű „b” jelű, az újszentanna-kisjenői vonalon 8 méter hosszú, 24,92 kg/fm tömegű „k” jelű síneket fektettek. Az egyesült társaság később is az „e” jelű síneket használta a cserékhez, azonban a kifogásolható sínminőség miatt később „eI” síneket használtak. A tölgyfa aljakat a társaság a saját erdeiből nyerte. A 2,8 m széles, 25 cm vastag ágyazathoz az építésekhez közeli helyekről kitermelt bánya- és folyami kavicsot, illetve homokot használtak. A bányákhoz sokszor több kilométer hosszú saját iparvágányt is építettek, amelyeket később más vasúttársaságok is igénybe vettek. Az alacsony teherbírású felépítményen 7,5 t tengelyterhelést és 23 km/h sebességet engedélyeztek. A mozdonyokon-kalauzkocsikban a sebességet már akkor, folyamatosan ellenőrizték, tachográf-szerű berendezéssel. Az Arad-Csanádi HÉV társaság több nagy hidat is épített: 1882-ben a Maroson négynyílású, összesen 103,2m hosszú, Howe-rendszerű, faszerkezetű hidat, a Maros árterében pedig egy 18 nyílású, 116,2 méter hosszú és egy 10 nyílású, 66,14 méter hosszú, feszítőműves, faszerkezetű hidat építettek. A többi viszonylag nagyobb fahíddal együtt ezeket is fokozatosan átépítették vasszerkezetűre. A Fehér-Körösön 1881 és 1896 között nyolc híd épült, eleinte fagerenda hidak, később kőpilléreken fekvő vasgerenda, illetve rácsos hidak. 1895-ben a Gurahoncz-Nagyhalmágy vonalszakaszon egy 246,6 méter hosszú, burkolt falazatú alagutat is építettek. Az engedmények folytán az állomások épületei is szerényebbek voltak, sőt több helyen vert falat is alkalmaztak – szemben a HÉV-szabvány téglaépületeivel. A felvételi épületek többsége földszintes, a jelentősebb épületek esetében a vágánytér felőli oldalon az épület két végén oromzatos végpavilont, középen faragásos díszítéssel ellátott verandákat alakítottak ki. Az ACsEV értékes technikatörténeti emlékei a Zielinski Szilárd mérnök-professzor tervei alapján felépített vasbeton szerkezetű áruraktárak. A társaság a legegyszerűbb jelző- és távíróberendezéseket alkalmazta, az útátjárók túlnyomó részét nem védte sorompó. Trianon után A trianoni békeszerződés szétszabdalta az egységes magyar vasúthálózatot, vonalakat, tájegységeket és gazdasági egységeket vágva szét. Az ACsEV különösen nagy vesztese volt a szerződésnek, összes vonalhosszának kétharmada román részre került. Magyarországon maradtak a Szőreg–Mezőhegyes–Kétegyháza, Mezőhegyes–Battonya és Kétegyháza–Elek vonalszakaszok valamint az AEGV teljes hálózata, a határ Battonya és Ópécska, illetve Elek és Ottlaka között metszette a társaság vonalait. Romániához került az ACsEV székhelye, Arad is. 1919-20-ban a megszálló román hadsereg kifosztotta az országot. 1920. március 29-én a román hadsereg kivonulásával az ACsEV összes motorkocsiját román területre vitték. A vonalakat a járműállományban szintén nagy károkat szenvedett MÁV szolgálta ki mozdonyos vonatokkal. Az ACSEV Románia által elcsatolt területeken fekvő szakaszai 1923-tól voltak a CFR kezelésében, míg 1927-ben megváltotta azokat. 1920–24 közt a CFR bekötötte Nagyszalontáról a trianoni államhatárt meghúzó kisantant-korridorvonalat az ACSEV Újszentanna–Kétegyháza vonalszakaszába. A 35 km új pálya építését valószínűleg már 1919 első felében elrendelték. 1933-ig a két nyomvonal találkozásánál nyíltvonali elágazás üzemelt (Nădab Ramificaţie), a Fehér-Körösön pedig fahíd. Ennek kiváltásakor épült párhuzamos egyvágányú pálya. Az 1924. V. 27-én átadott vonalon Illye határában új állomást létesített a CFR, belekötvén a Mátra–Körösvidéki HÉV vonalának megszerzett részét, Kötegyán felé pedig felhagyván azt, a régi Illye állomással együtt. A magyarországi vonalakat 1923-tól a GYSEV kezelte. 1927. február 5-étől a Szeged–Csanádi Vasút vette át az ACsEV hálózatát, melyet 1945 november 16-án államosítottak, így a vonalait ma a MÁV kezeli, jelenleg a 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged és a 125-ös számú Mezőtúr–Battonya vonalakat alkotják. A Kétegyháza–Elek vonalszakasz és az AEGV teljes hálózata megszűnt. Hurry Go Round A Hurry Go Round hide japán gitáros és énekes tizenegyedik szóló kislemeze, és a negyedik a Ja, Zoo című albumról. 1998. október 21-én jelent meg, az előadó halálát követően. 2. helyezett volt az Oricon slágerlistáján, és 567 890 eladott példánnyal az év 41. legsikeresebb kislemeze volt, platina minősítést szerzett. 2007. május 2-án újra kiadták. 2010. április 28-án hanglemez formátumban is megjelent. Háttér 2016-ban a Visual Japan Summit során Teru, a Glay énekese úgy nyilatkozott, hogy a dalt az ő együttesük However című 1997-ben megjelent száma ihlette. A dal hide halálakor befejezetlen maradt. Eric Westfall, a Ja, Zoo album egyik hangmérnöke szerint hide halálát követően egy héttel ő és I.N.A próbálták befejezni a dalt, ami érzelmileg nagyon megterhelő folyamat volt a számukra, a könnyeikkel küszködtek. I.N.A hide korábbi hangfelvételei alapján fejezte be a vokált a dalban. A Hurry Go Round dalszövege olvasható hide sírkövén, a jobb felső sarokban. A Ruróni Kensin manga 251. fejezetének címe Hurry Go Round, amit a dal után kapott. Vacuki Nobuhiro sokat hallgatta a dalt rajzolás közben és úgy érezte, a dal jól illik a szereplőkhöz. Számlista Az összes szám szerzője hide. Unni érsek Unni érsek (Bréma, ? (880 körül) – Birka, 936. szeptember 17.) Hamburg-Bréma hatodik érseke volt a 10. század első felében 918-936 között. I. Konrád keleti frank király misszionáriusaként a skandináv népeket igyekezett kereszténnyé tenni, végül ezen tevékenysége közben mártíromságot szenvedett. Élete A korabeli források nagyon szegényesek, későbbi forrásból lehet tudni, hogy 934-ben Dániában járt követség élén Dánia uralkodójánál, III. Gorm dán királynál, aki megátalkodott pogány volt. Hittérítő tevékenységében Szent Ansgar követője volt. A dánok végül halála után csak Gorm fia, Kékfogú Harald alatt vették fel a kereszténységet. Ugyancsak 934-ben Norvégiában járt. Halála 936-ban Svédország akkori fővárosában, Birkában térített. A pogány svédek nem nézték jó szemmel tevékenységét és még abban az évben, szeptember 17-én kivégezték. Brémai Ádám szerint a testét Birkában temették el, a fejét viszont a brémai székesegyházban. Amikor 1840-ben az oltárt lebontották, egy ólomlemezt találtak a 'XV KAL. OCTOB(ris) O(biit) VNNIS ARCHIEP(is)-C(opus)' (936. szeptember 17.) felirattal. Faust (opera) A Faust Charles Gounod 1859. március 19-én, Párizsban bemutatott operája. A műnek rendkívül nagy kultusza van Franciaországban. A párizsi opera folyamatosan műsoron tartja a darabot, de a szerző más műveit is színpadra szokták állítani. A mű története Gounod már 1855-ben foglalkozott a Faust-témával. A szövegkönyv még kész sem volt, de a szerző számára a cím már véglegesnek tűnt: Margaréta. Vagyis Goethe hatalmas drámai kompozíciójának csak az első része, annak is csak azon részletei, melyek szorosan kötődnek Faust és Margit szerelméhez, keltették fel a zeneszerző érdeklődését. Gounod az opera megvalósításának érdekében a Théâtre Lyrique akkori vezetőjével, Carvalho igazgatóval tárgyalt. Abban állapodtak meg, hogy a szövegkönyvet Jules Barbier és Michel Carré fogja elkészíteni. A munka már jócskán előrehaladott állapotban volt, amikor kiderült: a Théâtre de la Porte számára Saint Martin is a Faust-téma feldolgozásával foglalkozik. Gounod és szövegkönyvírói nem voltak hajlandóak darabjuk átalakítására, csak azért, hogy a premier ne ütközzön a konkurencia előadásával. Gounod egy ideig letett a bemutatóról, és megkomponálta a Molière vígjátékát feldolgozó Botcsinálta doktor című vígoperáját. Közben a szomszédos színházban jó nagy bukás lett Saint Martin Faustja. Carvalho direktor ekkor gyorsan elővette Gounod-ék alkotását. A próbák 1858 szeptemberében végre elkezdődtek, de a premier csak a következő év márciusában zajlott le. A hosszadalmas előkészületek okai szereposztási nehézségek voltak. Margit szerepét a színházigazgató felesége, Marie Caroline Miolan-Carvalho kapta meg, míg a férfi főszerepet Guardi énekelte. Aztán a tervezett bemutató előtt berekedt, és kénytelen volt lemondani a szereplést. A férfi főszereplő így Joseph-Théodore-Désiré Barbot lett. Émile Balanqué alakította Mefisztót, és bár a többi énekes is derekasan megállta a helyét a premieren, a darabot elsősorban az ő remek alakítása vitte sikere. Érdekesség, hogy az jelenet, amikor Margit kilép a templomból és Mefisztó útját állja, a cenzúra miatt kimaradt az ősbemutatón. Franciaország ugyanis nem rég kötött paktumot a Vatikánnal, és nem akarta máris provokálni a szentszéket. Az opera Magyarországi ősbemutatója 1863. szeptember 2-án volt. Már a 19. században is jó pár felújítást megért, és a 20. században is többször elővették, utoljára 1996-ban újították fel. Ez a változat műsoron maradt az Erkel Színház bezárásáig. Azóta nem játsszák. Az opera szereplői és helyszínei Kórus: diákok, katonák, polgárok, fiatal lányok, asszonyok, nép, szellemek, démonok és angyalok Történik: egy német városban és Mefisztó birodalmában a 16. században. Színhelyek: I. felvonás: Faust dolgozószobája, II. felvonás: egy fogadó előtti tér, III. felvonás: Margit kertje, IV. felvonás: 1. kép: Margit szobája, 2. kép: egy templomban, 3. kép: Margit háza előtt, V. felvonás: 1. kép: A Harz-hegységben, 2.kép: börtön Megjegyzés: A mai előadások a IV. felvonás 1. képének nagy részét el szokták hagyni, a 2. és a 3. képet pedig felcserélik. Ez lehetővé teszi, hogy a felvonást egy díszlettel adják elő. A felvonások beosztását is többször váltogatják, annak érdekében, hogy a darabot öt helyett háromfelvonásossá tudják alakítani. Így az előadás nem nyúlik olyan hosszúra. Játékidő: 3 óra. Az opera cselekménye I. felvonás Az öreg és az életből kiábrándult Faust dolgozószobájában öngyilkosságra készülődik. Éppen egy méreggel elegyített italt készül felhajtani, amikor a nyitott ablakon át behallatszik a fiatalok éneke, akiket az öreg tudós megátkoz. Végül nem issza meg a mérget, hanem megidézi az ördögöt, aki meg is jelenik Mefisztó képében. Faust az ifjúságát szeretné visszakapni, de mielőtt eladná a lelkét, bizonyítékot kér Mefisztó varázserejére, aki megidézi neki Margit alakját. Faust aláírja szerződést, a mérgezett italt Mefisztó kiönti. II. felvonás Búcsújelenettel indul a felvonás, a fiatalság vidáman iszogat és énekel. A vidám forgatagban Valentin búcsúzik barátjától. Hadba kell vonulnia, és nagyon félti húgát, Margitot. Siebel felajánlja, hogy gondját viseli a lánynak, amíg barátja távol van. Megérkezik Mefisztó, elénekli híres rondóját, ami nagy sikert arat, a társaság borral kínálja. Ezután a kocsma cégéréből bort fakaszt (Goethe drámájában nem mást, mint tokajit!), majd jövendőt mond a fiataloknak. Siebelnek azt mondja: elhervad a virág, amit a kezével érint, Wagner rossz véget ér, Valentinnek dicstelen halála lesz, majd Margit egészségére mond köszöntőt. Valentin egyből felpattan és kérdőre vonja Mefisztót: kardot ránt, de az ördög védő kört von maga köré. Valentin nem tud hozzálépni, kardja eltörik. Ekkor maga elé tartja a kard kereszt alakú markolatát. Mefisztó a kereszt láttán hátrálni kezd. Az ivó többi tagja is keresztet mutat felé, mire elszalad. Faust lép színre, akit semmi más nem érdekel, csak Margit. Mefisztónak aggályai támadnak: a lány túlságosan erényes. Színre lép Margit és Faustot egyből megbabonázza. Mefisztó hiába próbálja magával rángatni a tudóst, az odalép a lányhoz és felkínálja neki a karját, amit Margit visszautasít. III. felvonás Siebel virágot helyez Margit házának küszöbére. Rémülten fedezi fel, hogy a keze által érintett szirmok elhervadnak. Elszalad, hogy szentelt vízbe mártsa kezeit. Ezzel hinti meg a virágokat is, amik ennek következtében újra életre kelnek. Faust és Mefisztó titokban kilesi a jelenetet. Mefisztó ékszereket helyez Siebel virágai alá. A két férfi ismét elrejtőzik, Margit lép színre, és egyre csak Faustról ábrándozik. Észreveszi Siebel virágait, majd az ékszereket is felfedezi. Jön Márta a szomszédból, aki az ékszerek láttán ájuldozni kezd. Mefisztó előlép rejtekéből, és úgy tesz, mintha Mártához jött volna. Közli az asszonnyal férje állítólagos halálát. Előlép Faust is. Mefisztó Mártának, Faust Margitnak kezd el udvarolni. Az ördög kereket old, a szomszédasszony követi. A két szerelmes kettesben marad, közben leszáll az éj. Elbúcsúznak. Margit ablakában megvallja szerelmét, Mefisztó pedig visszatuszkolja Faustot a lányhoz. IV. felvonás Margit a templomban a szenteltvíztartó előtt térdel. Bocsánatot kér bűnéért, de Mefisztó ott leselkedik a háttérben, és azt suttogja, hogy nem nyerhet bocsánatot. Démonok egész hada szólítja meg Margitot. Ezután megszólal a papok kórusa, de mintha ők is a lányt vádolnák bűne miatt. Mefisztó hangja szép lassan úrrá lesz a jeleneten: Margit átkozott vagy, a pokol már vár rád. Valentin eközben hazatért a hadjáratból, de csak Siebel fogadja. A férfi húga után tudakozódik, Siebel zavartan felel. Valentin egyből tudja, hogy valami történt Margittal, amíg távol volt. Faustot lelkiismeret-furdalás gyötri, látni akarja még utoljára szerelmét. Mefisztó szerenádot énekel a lány ablaka alatt. Ez úgy hangzik, mintha valami kocsmaszépségnek szólna. Az ének hallatán Valentin ront ki a házból. Rátámad Faustra, aki leszúrja. A tettes és Mefisztó elmenekül, a halott köré gyülekezni kezd a környék lakossága, majd Margit is megjelenik. Valentin utolsó szavaival megátkozza húgát. V. felvonás A Harz hegységben boszorkányok vigadoznak. Mefisztó azért hozza ide Faustot, mert azt reméli, hogy el tudja vele feledtetni a történteket a gyönyörök palotájában. Faust éppen a Walpurgis-éj csodaitalát készül felhajtani, amikor látomása lesz: Margitot pillantja meg a börtönben, a nyakán egy égő, vörös sávval. Feltámad a lelkiismeret-furdalása és elrohan felkeresni a lányt. Margit börtönbe került, mert megölte gyermekét. Most börtönében alszik, Faust hangjára riad fel. Megrohanják az emlékek, majd elméje ismét elborul. Már majdnem szerelemesen öleli át Faustot, de akkor meglátja Mefisztó árnyékát és elborzad. Faust kezén bátyjának a vérét látja. A férfi meg akarja menteni szerelmét, de az elutasítja. Közben egyre jobban hallatszik a közeledő őrség éneke. Mefisztó is megpróbál hatni Margitra, de minden hiába, Fausttal együtt elmenekül. Megjelenik az angyalok kórusa és a mindenkinek megbocsátó Krisztusról énekel. A börtön falai leomolnak. A szövegkönyv A librettóírók lemondtak arról, hogy Goethe művének filozófiai mélységeit átmentsék az operaszínpadra. Lényegében a „Gretchen-epizódot” dolgozták fel, ezzel a démonikus fausti gondolatkör átalakult csábítási jelenetté. Korábban szokás volt emiatt lenézni Gounod művét és méltatlanak tekinteni Goethéhez, pedig éppen ez volt a darab szerencséje. Gounod ugyanis nem volt filozofikus alkat, híján van annak monumentalitásnak, ami Wagnert naggyá tette, de nincs meg benne az a romantikus szenvedély sem, amely Liszt Ferenc vagy Hector Berlioz munkáit járja át. Ő maga adta a műnek a Margit címet, ezzel is mindegy utalva rá, hogy inkább az elcsábított lány tragédiáját szeretné feldolgozni, nem a tudásvágy hajtotta tudósét. A Faust cím csak jóval később honosodott meg, elsősorban a külföldi színházak tűzték ezzel a címmel műsorra a darabot. Gounod nagy érdeme, hogy ezzel a művel képes volt hidat verni a francia és a német szellem közé. Az opera zenéje A korabeli német-francia viszonyokat ismerők talán nem lepődnek meg, hogy a darabot hazájában sokáig túlságosan németesnek, még német nyelvterületen túlságosan franciásnak találták. Tény, hogy a művében a grand opéra több kelléke is felfedezhető: a látványos tömegjelenetek, a balett, a katonák nagy felvonulása, Mefisztó varázslata, mint természetfeletti elem. Az első felvonás első része a szólistákra összpontosít: Faust elénekli nagy áriáját, majd megjelenik Mefisztó, és szép kettőst énekelnek. Aztán a felvonás következő jeleneteiben hatalmas kórusrészletek váltakoznak szóló számokkal. A következő felvonás szinte teljesen a szólistáké. Látványos jelenet a katonák felvonulása és Walpurgis-éj a balettel. Gounod zenéje érzelmes, behízelgő, biztos érzékkel ragadja meg a történetet, sohasem közönséges. Hatásos a nagy kórus és meggyőzőek az egyházi jelenetek. Az eredetileg prózai párbeszédeket a szerző később recitativókkal helyettesítette, ezzel megteremtette a opera lyrique tizenkilencedik századi műfaját, a már hanyatló grand opéra és a népszerű opéra comique mellett. A szerző az előjáték és az egymást megszakítás nélkül követő számokkal átfogó zenei dramaturgiára törekedett, ennek következtében feloldódott a zárt számok elkülönült jellege. De említsük meg Gounod hibáit is: dallamvilága érzelmes és gazdagon áradó, de drámai ereje nem túlságosan nagy, a kitűnő színpadi érzékkel megkomponált hatásos jelenetek mellett adós maradt a mélyebb lélekábrázolással. A szerző a hangzatos operai pátosz helyébe gazdagon áradó dallamvilágát állította. Az opera népszerű részletei Avant de quitter ces lieux – Valentin imája a II. felvonásban Le veau d’or est toujours debout – Mefisztó rondója a II. felvonásban Faites-lui mes aveux – Siebel dala a III. felvonásban Salut demeure chaste et pure – Faust kavatinája a III. felvonásban Il était un roi de Thulé – Margit balladája Thulei királyáról a III. felvonásban Ah! Je ris de me voir si belle – Margit ékszeráriája a III. felvonásban Il se fait tard, adieu – Faust és Margit szerelmi kettőse a III. felvonásban Seigneur, daignez permettre – Mefisztó és Margit templomjelenete a IV. felvonásban. Dépons les ares – Katonakórus a IV. felvonásban Vous qui faites l’endormie – Mefisztó szerenádja a IV. felvonásban Diszkográfia Franco Corelli (Faust), Nikolaj Gjaurov (Mefisztó), Dame Joan Sutherland (Margit), Robert Massard (Valentin) stb., Ambrosian Operakórus, Londoni Szimfonikus Zenekar , vezényel Richard Bonynge (1966). DECCA 470563-2. José Carreras (Faust), Robert Lloyd (Mefisztó), Katia Ricciarelli (Margit), Bernd Weikl (Valentin) stb., Bécsi Állami Operaház, Berlin Filharmonikus Zenekar, vezényel Herbert von Karajan (1977). Deutsche Grammophon 578 3374. Alberto Cupido (Faust), Simon Estes (Mefisztó), Rosalind Plowright (Margit), Juan Pons (Valentin) stb., rádió Franciaország kórusa, Franciaország nemzeti zenekara, vezényel Seiji Ozawa (1989). Deutsche Grammophon 426 596-2. Jerry Hadley (Faust), Samuel Ramey (Mefisztó), Cecilia Gasdia (Margit), Alexandru Agache (Valentin) stb.; Walesi Nemzeti Opera Ének- és Zenekara, vezényel Carlo Rizzi (1993). Warner–Teldec 2564 67691-5. Részlet az operából Faust: "O merveille! ... A moi les plaisirs" Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése. Mezei pocok A mezei pocok (Microtus arvalis) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó faj. Az állat a Microtus emlősnem típusfaja. Előfordulása A mezei pocok hazája Közép- és Észak-Európa, valamint Közép- és Észak-Ázsia nyugati része. Magyarországon a zárt erdők kivételével szinte mindenütt megtalálható. Megjelenése Nagyon kicsi rágcsáló, hossza mindössze 8-10 centiméter, a farka 3-4 centiméter, testtömege 20-30 gramm. Háta, oldala barnásszürke a hasa fölött sárgásbarna csík, hasa piszkosfehér. Lábai fehérek. Életmódja Fátlan, nyílt területek, szántók, rétek lakója. Nemcsak száraz, hanem mocsaras réteken is előfordulhat. Leggyakrabban mezőgazdaságilag megművelt területeken él. Ősszel a gúlákba rakott kukoricaszárak, illetve a gabonakeresztek, bálarakások, szalmakazlak alatt sok pockot lehet találni. Télen behúzódhat a házakba, istállókba is. A föld alatt kb. 20–30 cm mélységben járatokat ás. Járatai egy központi kamrából és sugáralakban elhelyezkedő kijáratokból állnak. A központi lakrészt száraz fűvel, szalmával, levelekkel béleli ki. Téli álmot nem alszik. Télen a hótakaró alatt ás hosszú folyosókat, melyeket fűvel bélel ki. Gradáció Kedvező időjárási körülmények között, ha enyhe a tél, kevés a csapadék és sok a táplálék, a mezei pockok nagymértékben elszaporodhatnak. Ilyen években néha vándorösztönük is feltámad, és a lemmingekhez hasonlóan tömegesen kelnek útra. A gradáció később magától összeomlik, mert a nagy egyedsűrűség olyan stresszhatást vált ki, melynek hatására viselkedésük megváltozik, és tömegesen pusztulnak el. Ellenségei A mezei pockok természetes ellenségei: róka, borz, vadmacska, hermelin, menyét, ölyvek, baglyok, görény. Táplálkozása A mezei pocok nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Mindenféle növényi anyagot megeszik: magok, füvek, gyökerek, levelek, gyümölcsök, bogyók, makk és dió is szerepel az étlapján. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. Szaporodása A mezei pocok nagyon szapora állat egy évben akár 10-szer is ellik. Kora tavasszal, márciusban-áprilisban elkezd szaporodni. A nőstények 21 napig vemhesek, egyszerre 8-12 kölykük van. Az újszülöttek 1-3 g súllyal jönnek a világra, csupaszok és vakok. Öt napos korukra már egész testüket finom szőr borítja és 7 naposan a szemük is kinyílik. 18-20 napos korukig szopnak, ekkor a nőstény elválasztja őket. Mivel ellés után azonnal újra párzanak, ekkor már kell a hely a következő nemzedéknek. A mezei pocok nagyon korán, 2 hetes korban válik ivaréretté. Élettartama 0,5-2 év. Bekezdés (nyelvészet) Általános értelemben a bekezdés írott, nyomtatott szöveg összefüggő, bizonyos egységet alkotó része, amely a szövegben új, önálló gondolat(csoport)ot, összefüggő mondanivalót tartalmaz. Jelzési módja az, hogy új sorban kezdődik, hagyományosan beljebb való írással. A bekezdés a nyelvészet szövegtannak nevezett tudományágába került, a diskurzuselemzés tárgya lett, amelyben legalábbis egyes nyelvészek a „diskurzus” és a „szöveg” terminusokat szinonimáknak tekintik, úgy vélve, hogy olyan produktumra vonatkoznak, amely úgy írott, mint szóbeli lehet. A bekezdés jellegzetességei A szövegnek/diskurzusnak mikroszintű, mezoszintű és makroszintű szerkezete van, a bekezdés pedig egyik koherens része, amely mezoszinten keletkezik. Az alábbiak jellemzik: Szemantikai (jelentéstani) és funkcionális egység. Egy előtérben álló téma vagy értelemszerkezet fogja össze. Belső szerkezete van, amelyben gyakran központi egységként egy csúcspont létezik. Amennyiben van csúcspont, a bekezdés elején vagy végén található, és megnevezi annak témáját. A bekezdés belső szerkezetét, határai megalkotását, saját értelemszerkezetén kívül a szöveg típusa, a téma, a kontextus és a szöveg kibocsátójának motivációja befolyásolja. A bekezdés kohéziója Általában a bekezdés több egyszerű mondatot és/vagy összetett mondatot tartalmaz. Ezeket jellegzetes eszközök kapcsolják össze, amelyek biztosítját a kohézióját (összetartását). Mikroszinten Ezen a szinten a kapcsolatok egyik típusa olyan nyelvi elemekkel valósul meg, mint: anaforikus elemek, amelyek egy bizonyos mondatban vannak, és az előző mondatban található valakire/valamire utalnak vissza, például: névmások , igék , határozószók : (angolul) He did that there ’Ő ezt ott tette’, amely mondatban mindegyik szó olyan őt megelőző lehetséges mondat elemeire utal, mint John painted this picture in Bermuda ’John ezt a képet Bermudában festette”; a határozott névelő : Tegnap hárman kértek szállást a fogadóban. A vendégek két napig maradtak ; toldalékok : Péter bejött a szobába. Leült, és olvasni kezdte az újságot. Mari is eljött. A barátja azonban otthon maradt (A -t rag és a -ja birtokos személyjel Péter -re, az előző mondat alanyára utal.); megismételt vagy szinonimájával helyettesített elem: A szomszédék a bejárat elé állították kocsijukat. A kocsi/jármű még egy hét múlva is ott volt ; kataforikus elemek, amelyek egy bizonyos mondatban vannak, és a következő mondatban található valakire/valamire utalnak előre, például: (angolul) I said this/the following: … ’Ezt/A következőket mondtam: ...’, Here is the 9 o’clock news ’A 9 órás hírek következnek’, Ezt kóstold meg! Ilyen jó halászlét még nem ettél . Mezoszinten Az egyik mezoszintű kapcsolattípust a mondat topik–predikátum szerkezetének az egyik tagjának a megismétlése valósítja meg. Példák: (szerbül) / (horvátul) Slavko vidi Olgu. Olgu vidimo i mi ’Slavko látja Olgát. Olgát látjuk mi is’. A első mondat topikja Slavko (a címzett által már ismert információ), predikátuma pedig vidi Olgu (a címzett számára új információ). Az első mondat predikátumának a főrésze (Olgu) a következő mondat topikjává válik. Holnap az idő vagy esős lesz vagy napsütéses. Ha esik, itthon maradunk. Ha süt a nap, elmegyünk kirándulni . Az első mondat predikátumának két fontos része van, esős és napsütéses . Az első a második mondat topikjává válik, a második pedig a harmadik mondat topikjává. Különböző módon kapcsolódva össze, a topikok és a predikátumok tematikus progressziót (előrehaladást) valósítanak meg a bekezdésben. Egy másik fajtája a mezoszintű kapcsolatoknak az összetett mondatban lehetséges mellérendeléssel analóg, ugyanazokkal a viszonytípusokkal, de független szomszédos mondatok között jön létre. A kapcsolatos viszony két mondat egyszerű egymás után való következésével valósul meg, amikor történések sorát fejezik ki: Péter bejött a szobába. Leült, és olvasni kezdte az újságot. A mellérendelés bizonyos szavak és szócsoportok révén is létrejön, amelyeket egyes szerzők „kapcsolatjelzők”-nek (franciául marqueurs de relation) neveznek. Ezek az ún. konnektorok nagyobb osztályához tartoznak, amely az egyszerű és az összetett mondaton belül működő kötőszókat is tartalmazza, valamint egyéb olyan szavakat, amelyek tagmondatokat vezetnek be. Kapcsolatjelzőkkel megvalósuló mellérendelő viszonyok a következők: ellentétes viszony: (franciául) Michel est d’accord avec le projet. Par contre, il refuse de travailler avec cette équipe ’Michel egyetért a tervvel. Azonban nem hajlandó ezzel a csapattal dolgozni’; választó viszony: (franciául) Tout le monde a une métaphysique. Patente, latente. Je l’ai assez dit. Ou alors on n’existe pas. ’Mindannyiunknak van metafizikája. Nyilvános vagy rejtett. Elégszer mondtam már. Vagy ha nincs, akkor nem létezünk.’ ( Charles Péguy ); következtető viszony: (angolul) There has been no rainfall for some time. The ground is therefore very dry. ’Valamennyi idő óta nem esett az eső. Ezért a talaj nagyon száraz.’ magyarázó viszony: Tavasszal alaposan fel kell újítani a töltéseket. Az őszi árvizek ugyanis megrongálták a gátakat a folyó igen hosszú szakaszán. Egyéb viszonyokat is kifejeznek kapcsolatjelzők (franciául): hozzáadás: Internet est une source inépuisable d’informations. De plus, c’est un remarquable outil de communication. ’Az Internet kimeríthetetlen információforrás. Ráadásul kitűnő kommunikációs eszköz.’; felsorolás: Internet est une source d’informations facilement accessible. Premièrement, de plus en plus de gens sont « branchés » au bureau ou à la maison. Deuxièmement, ces dernières années, une multitude de cafés Internet ont vu le jour, partout dans le monde. ’Az Internet könnyen elérhető információforrás. Elsősorban egyre több ember kapcsolódik rá irodájában vagy otthon. Másodsorban az utóbbi években Internet kávézók sokasága jelent meg mindenütt a világban.’; engedmény: La Toile est un outil de communication d’une rare efficacité. Bien sûr, il arrive parfois que le réseau soit débordé […] ’A Világháló különös hatékonyságú kommunikációs eszköz. Persze előfordul, hogy a hálózat túlterhelt […].’; összefoglalás: Bien qu’Internet soit perfectible et que la qualité des informations qu’on y retrouve laisse parfois à désirer, de plus en plus de gens […] en découvrent les multiples possibilités. En somme, l’inforoute demeure un merveilleux outil d’information et de communication. ’Bár az Internet tökéletesíthető, és a rajta található információk minősége olykor kívánni valót hagy maga után, egyre több ember […] fedezi fel számos lehetőségeit. Mindent összevetve az információs sztráda gyönyörű információs és kommunikációs eszköz.’; időbeli helyezkedés: En 2001, 46% des Québécois naviguaient dans Internet mensuellement. On peut maintenant présumer que la moitié des Québécois visitent la Toile fréquemment. ’2001-ben a québec -iek 46%-a böngészett az Interneten havonta. Jelenleg feltételezhető, hogy a québec-iek fele gyakran látogatja a Világhálót.’ Ezeken kívül is vannak kapcsolatjelzők által kifejezett viszonyok, például Čirgić 2010 szerint: térbeli helyezkedés: Ušli su u jednu sobicu na kraju hodnika. Onđe nije bilo ničega. ’Bementek egy szobácskába a folyosó végén. Ott nem volt semmi.’; mód: Obilazio je pogon triput dnevno. Tako je mogao imati uvid u sve što se događa. „Háromszor naponta járta be az üzemet. Ilyképpen betekintése lehetett mindenre, ami történik.”; cél: Hoćahu da obiđu sve glavne gradove južne Evrope. S tom namjerom krenuše na put krajem prošle neđelje. ’Dél-Európa mindegyik fővárosában akartak járni. Ezzel a céllal indultak el a múlt héten.’; feltétel: Ljekove nikako ne smijete prestati uzimati. U tome slučaju bilo bi uzaludno sve što smo dosad napravili. ’Semmi esetre se hagyja abba a gyógyszerek bevételét. Ilyen esetben hiábavaló lenne minden, amit eddig tettünk.’; kizárás: Svi su bili onđe već u osam. Samo se on pojavio tek poslije devet. ’Mindenki ott volt már nyolc órakor. Csak ő jelent meg kilenc után.’; nyomatékossá tevés: Mislim da je krajnje vrijeme za odlazak. Štoviše trebali smo otići i prije. ’Azt hiszem, nagyon itt az ideje a távozásnak. Sőt, már előbb kellett volna elmennünk.’ A bekezdések közötti kapcsolat A bekezdés csak részben elszigetelt a vele szomszédos bekezdésektől. Közöttük átmeneteket szoktak képezni a logikai konnektorok egyik alosztálya, az ún. „szövegszervezők” (franciául organisateurs textuels) segítségével, melyek ugyanakkor a gondolatok sorrendjét és progresszióját is jelzik. Ezzel megvalósul a diskurzus koherenciája makroszinten is. A kapcsolatjelzők lehetnek szövegszervezők is, főleg érvelő diskurzusban, sorra vezetve be az érveket és egy következtetést. Többnyire a bekezdések elején találhatók. Például az első bekezdés megnevezi a diskurzus témáját, és megfogalmaz róla egy tételt. A második bekezdés, amely olyan kifejezésekkel kezdődhet, mint (franciául) D’abord,… ’Előszöris…’ vagy Premièrement,… ’Elsősorban…’, megfogalmazza az első érvet. A harmadik bekezdés például azzal kezdődvé, hogy Ensuite,… ’Aztán meg…’ vagy Deuxièmement,… ’Másodszorban…’ a második érvet fogalmazza meg. A negyedik bekezdés esetleg megengedést fogalmaz meg azzal, hogy a Bien sûr,… ’Persze…’ kifejezéssel kezdődik, amelyet elutasíthat egy Mais… ’De…’ vagy Cependant,… ’Mégis…’ kezdetű mondattal. Az utolsó bekezdés következtetést tartalmaz, és olyan kifejezéssel kezdődhet, mint En somme,… ’Mindent összevetve…’ vagy En conclusion,… ’Következésképpen…’ A szövegszervezők tipológiája részben a kapcsolatjelzőkével azonos. Megjegyzendő, hogy lehetnek általánosak vagy alkalmiak. Vannak a következőkre vonatkozók (franciául): idő: ensuite ’majd, azután’, au cours du XXe siècle ’a 20. század folyamán’; tér és hely: à côté ’mellette’, au bord de la rivière ’a folyó partján’; felsorolás vagy sorrend: pour commencer ’kezdetben’, enfin ’végül’; magyarázás vagy indoklás: autrement dit ’más szavakkal’, pour cette raison ’ezért’; rangsorolás: surtout ’főleg’, par-dessus tout ’mindenekelőtt’; ellentét és megengedés: au contraire ’ellenkezőleg’, certes ’persze’; következtetés: en somme ’mindent összevetve’, en conclusion ’következésképpen’. Olyan szövegszervezők is vannak, olykor teljes mondat alakjában, amelyek nem léteznek kapcsolatjelzőkként is. Többségük ugyancsak bekezdés elején van. Példák egy mondából: (franciául) Une vingtaine d’étés durant,… ’Húsz nyáron át…’, Elle était toute jeune encore… ’Még nagyon fiatal volt…’, Depuis que le vieillard était disparu,… ’Amióta az öregember eltűnt,…’, Tous les jours, l’été, lorsque le soleil commençait à baisser,… ’Nyáron, minden nap, amikor a nap lemenőben volt…”, Cet automne-là,… ’Azon az őszön…’, Et puis un soir,… ’Majd egy estén…’ A Krypton epizódjainak listája Ez a lista az Krypton című amerikai filmsorozat epizódjait tartalmazza. 2011. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztivál A 2011. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztivált hivatalos nevén a X. téli európai ifjúsági olimpiai fesztivál egy több sportot magába foglaló nemzetközi sportesemény, melyet 2011. február 13. és 18-a között rendeztek Csehországban, Liberecben és a környező hegyvidéki üdülőövezetben. A versenyek helyszínei Ještěd - alpesisí és északi összetett. Ještěd-i síugrósánc - síugrás. Vesec - sífutás és északi összetett. Tipsport Aréna - jégkorong. Svijanská Arena - műkorcsolya. Rejdice sportközpont - hódeszka. Břízky - biatlon. Résztvevő nemzetek Az alábbi 44 nemzet képviseltette magát a sporteseményen: Albánia (2) Andorra (4) Ausztria (41) Belgium (2) Bosznia-Hercegovina (10) Bulgária (21) Ciprus (2) Csehország (61) Dánia (3) Észtország (19) Fehéroroszország (19) Finnország (55) Franciaország (42) Görögország (14) Grúzia (6) Hollandia (5) Horvátország (11) Izland (11) Írország (3) Lengyelország (32) Lettország (44) Liechtenstein (4) Litvánia (14) Luxemburg (2) Macedónia (3) Magyarország (7) Moldova (2) Monaco (1) Montenegró (4) Nagy-Britannia (16) Németország (35) Norvégia (31) Olaszország (42) Oroszország (61) Örményország (10) Románia (29) Spanyolország (5) Svájc (59) Svédország (22) Szerbia (6) Szlovákia (50) Szlovénia (33) Törökország (31) Ukrajna (38) Azerbajdzsán, Izrael, Málta, Portugália és San Marino nem vett részt a fesztiválon. Menetrend A 2011. évi téli európai ifjúsági olimpiai fesztivál menetrendje: Ausztráliai delfin Az ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj, amelyet 2005-ben írtak le először. Neve és felfedezése Ez a delfinfaj a nevét George Heinsohn ausztrál biológusról kapta. A holotípus, QM JM4721 (JUCU MM61) 1972. április 21.-én került elő; ez egy a Queensland vizeiben cápa elleni hálóba gabalyodott és megfulladt hím példány koponyája és néhány csontja. Feltételezések szerint halálakor 11 éves lehetett, azaz már felnőtt volt. Habár 1972-ben került elő, 2005-ig, a pontosabb leírásáig nem számított önálló fajnak. Előfordulása Az ausztráliai delfin a Szahul-self endemikus delfinje, bár az egyedek többsége Ausztrália északi partjain honos. A Csendes-óceán partján levő Townsville közelében körülbelül 200 példány fordul elő. Nem számít gyakori fajnak, emiatt szigorú védettségre szorul. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a mérsékelten fenyegetett fajok közé sorolja. Egyes példányokat hajók sebesítenek meg, mások pedig halászhálókba vagy cápa elleni hálókba gabalyodnak be és ezáltal pusztulnak el. A Washingtoni egyezmény (CITES) és a bonni egyezmény (Convention on the Conservation of Migratory Species of Wild Animals, CMS) is védelmezi. Megjelenése A hím 270 centiméteres, a nőstény átlagos hossza 210 centiméter. A háti része barnás, az oldalai világos barnák, a hasi része fehér. A homloka gömb alakú. A hátúszója más ausztrál delfinekhez képest nagyon kicsi, csökevényes. Az ausztráliai delfint legközelebbi rokonától, a kúposfejű delfintől (Orcaella brevirostris) a színek száma - az ausztráliai háromszínű, míg a kúposfejű kétszínű -, az oldalairól hiányzó barázdák és a nyaki gyűrődések különböztetik meg. A két Orcaella-faj a koponyaalak és a mellúszók alapján is megkülönböztethető egymástól. Érdekesség A kutatók megfigyelték amint egyes példányok Sousa sahulensis delfineknek próbáltak udvarolni, és ezek viszonozták az udvarlást. Észtország az 1994. évi téli olimpiai játékokon Észtország a norvégiai Lillehammerben megrendezett 1994. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 26 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Északi összetett * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Reithouse Reithouse település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 66 fő (2015). Reithouse Alièze, Moutonne, Beffia, Essia, Présilly és Varessia községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Saáry Éva (költő) Saáry Éva (Larroudé-Saáry Éva) (Balatonkenese, 1929. november 28. – Lugano, 2014. szeptember 26.) magyar gyémántdiplomás geológus, utazó, költő, író, festő- és fotóművész, irodalmi szervező. Első férje Dedinszky János geológus, országgyűlési képviselő, 1956-os munkástanácstag volt. Második férje Joseph Larroudé olajmérnök, akivel 1960-tól Svájcban élt. Temetése 2014. október 2-án a Lugano–Castagnola-i temetőben volt. Élete Apja orvos, anyja fényképész volt. 1948-52 között Szimon Jenő magániskolájában tanult festészetet, ezzel párhuzamosan a Fényképész Szakiskolában Sevcsik Jenő tanítványaként fényképész mesterlevelet szerzett. 1952-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológia szakán. 1952-56 között kutató geológusként dolgozott a Göcsejben a MASZOLAJ Ásványi Olajkutató és Mélyfúró Vállalatnál, majd a Balatonvidéki és Pestvidéki Ásványbánya Vállalatnál. 1956. novemberben, a forradalom leverése után menekült nyugatra. Először a svájci Lausanne-ban, Párizsban, majd Francia Egyenlítői-Afrika Gabon tartományában, a SPAEF (Société des Pétroles d'Afrique Équatoriale Francaise) alkalmazásában, olajkutatóként tevékenykedett. Az 1960-as évek elején felhagyott a földtani munkákkal, azt követően a dél-svájci Luganóban élt és szabad újságíróként, festő- és fotóművészként tevékenykedett. 1959-től jelentek meg írásai rendszeresen nyugati magyar lapokban (Bécsi Magyar Híradó, Nemzetőr, Irodalmi Újság, Új Látóhatár, Katolikus Szemle, Kanadai Magyarság, Új Világ, Amerikai Magyar Hírlap, az ausztráliai Magyar Élet stb.). 1992-től kezdődően magyar lapokban is publikált. 1975-től a Ticinói Magyar Egyesületnek (TME) hol elnöke, hol alelnöke, 1976-92 között a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Körnek (SMIKK) ügyvezető elnöke; a Lugánói Tanulmányi Napok szervező-rendezője volt. Az egyesület tanulmányköteteit nagyrészt ő szerkesztette, és a fedőlapokat is ő tervezte. Cikkei, interjúi jelentek meg képzőművészekről is. Saját rajz- és fotóillusztrációival jelent meg több önálló kötete és mások munkáit (például Tollas Tiboréit) is illusztrálta. 1969-től néhány éven át a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége svájci titkára 1965-től kiállító művész, tárlatain fotóit általában együtt szerepelteti festményeivel. Fotográfusként - portrék és tájképek mellett - természeti alakzatokat, különös formákat rögzített legszívesebben. Festményein elvont természeti formákkal, szín- és formaritmusokkal szembesülhetünk. Újkonstruktivista, a figurativitást nélkülöző, az op-art tanulságait egyéni, dinamikus kompozíciókban kiaknázó festő. A 90-es évektől küldemény-művészettel is foglalkozott. Első budapesti kiállítására 1992-ben, a Károlyi palotában került sor. Festményeit, fotóit, művészi és irodalmi dokumentumainak jelentős részét a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban helyezte el, sokat nekik is ajándékozott. Fontos irodalmi, irodalomtörténeti anyaga van az Országos Széchényi Könyvtárban, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Lakiteleki Népfőiskola Emigráns Gyűjteményében, a Magyar Állami Földtani Intézetben, és az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban, míg fényképészeti anyaga a kecskeméti Fotótörténeti Múzeumban található meg. Utazásai Sokat utazott, és utazásai nagyon fontosak voltak életében, életművében. Bejárta Afrika és Ázsia nagy részét. Évekig tagja volt a Svájci Alpinista Clubnak, 1969-ben részt vett velük egy Kilimandzsáró-expedícióban is. Az utazásokkal kapcsolatos írásaiért, fotóiért kapta 2013-ban a Magyar Földrajzi Társaság Teleki Sámuel-emlékérmét. Önmagáról így vallott: Díjai és kitüntetései 1973-tól számos díjban, kitüntetésben és elismerésben részesült. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszt adományozásával ismerték el a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör létrehozásában és eredményes működtetésében végzett kiemelkedő tevékenységét. 2009-ben, 80. születésnapján a Pro Cultura Hungarica kitüntetésben részesült. Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztályának tiszteletbeli tagsága (2010) A Magyar Földrajzi Társaság Teleki Sámuel emlékérme (2013) A Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékérem kitüntetése (2014) További fontosabb díjai: Árpád Akadémia ezüstérme, Cleveland USA, 1973. Árpád Akadémia ezüstérme, Cleveland, USA, 1982. Herman Otto Társaság dísztagsága és emlékérme, Budapest, 1994. Irodalmi művei Megjelent kötetek: Átható csend (versek), München, 1973 Érdekes emberek (riportok Vadnay Zsuzsával), SMIKK, Zürich, 1981. Százféle szerelem (versek), SMIKK, Zürich, 1984. Hol volt, hol nem volt (karcolatok), Újváry-Griff, München, 1985. Silence profond (versek franciául), Cayey, Puerto Rico, 1986. Lugánói tavasz (versek), Lugánó, 1987. Káprázatok (versek), Lugánó, 1987. Tüzes tarló (versek), Lugánó, 1988. Sírjunk vagy nevessünk? (anekdóták), Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1991. A Lugánói Tanulmányi Napok tizenöt éve (dokumentum), Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2003. Éjbe szórt szavak (versek), Pannon Tükör, Zalaegerszeg, 2007. Magyarok Dél-Svájcban (szociográfia), Antológia, Lakitelek, 2009. Elvarázsolt kert (önéletrajzi mozaik), Mundus, Budapest, 2009. Téli utazás (versek), Nemzetőr, München, 2010. Olajtornyok az Egyenlítő alatt (afrikai emlékeimből), Hét Krajcár, Budapest, 2010. Érdekes emberek (új válogatás, riportok Vadnay Zsuzsával), Antológia, Lakitelek, 2011. Kerényi Károly és a humanizmus (szerkesztés Szépfalusi Istvánnal), SMIKK, Zürich, 1978. Magyar Mérleg I. (szerkesztés), SMIKK, Zürich, 1979. Magyar Mérleg II. (szerkesztés), SMIKK, Zürich, 1980. Magyar Mérleg III. (szerkesztés), SMIKK, Zürich, 1980. 1956-A befejezetlen forradalom (szerk.), SMIKK, Zürich, 1982. Gesta Hungarorum I. (szerk.), SMIKK, Zürich, 1984. Gesta Hungarorum II. (szerk. Steinmann Judittal) SMIKK, Zürich, 1985. Gesta Hungarorum III. (szerk.) SMIKK, Zürich, 1990. Dénes Tibor: Holnap, holnapután, tegnapelőtt (szerk.), SMIKK, Zürich, 1984. Kölley György:Értetek és miattatok (szerk.), Nemzetőr, München, 1986. Erővonalak a két világháború közötti magyar szellemi életben (szerk.), SMIKK, Zürich, 1987. Arcok és eszmék a nyugati magyar irodalomban (szerk.,), SMIKK, Zürich, 1989. Kiállításai A kiállítások listája Egyéni kiállítások 1965 • G. Elite, Lugano 1967 • G. Kirchgasse, Zürich • G. Elite, Lugano 1969 • Atelier, Lugano • Galerie Kirchgasse, Zürich 1970 • G. Santo Stefano, Velence • G. Gi3, Seregno (OL) 1971 • G. del Corso, Macerata (OL) • G. La Virgola, Fabiano (OL) • G. Amtsgericht, Bad Vilbel • Galerie Suisse-Majestic, Montreux (CH) • Haus der Begegnung, München 1975 • Centre Culturel, Giromagny (FR) • Mission Catholique Hongroise, Párizs 1977 • Galerie La Mandragore, Párizs 1979 • Rathausfletz, Neuburg-Donau 1980 • Université de Genève, Genf 1989 • G. Poltera, Lugano 1992 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest • Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórház, Mosdós 1993 • Kaposfüredi Galéria, Kaposvár-Kaposfüred • Dombóvári Galéria, Dombóvár 1994 • Göcseji Múzeum-Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg • Református Gyülekezet-Magyar Olajipari Múzeum, Balatonkenese 1995 • Jász Múzeum-Magyar Olajipari Múzeum MVSZ járási csoportja, Jászberény 1996 • Népfőiskolai Alapítvány, Lakitelek 1997 • Batthyány-kastély, Körmend 1998 • Várkastély, Egervár • Ex Municipio, Lugano-Castagnola (CH) 1999 • Féja Géza Közösségi Ház, Esztergom 2000 • Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház, Nagykanizsa 2001 • Bartók Béla Művelődési Otthon, Gellénháza 2002 • Vigadó Galéria, Budapest 2004 • Magyar Földrajzi Múzeum, Érd 2011 • Bánffy Galéria, Lendva Válogatott csoportos kiállítások 1967 • Innovazione Arte, Lugano 1968 • King of Prussia, Philadelphia 1970 • Galerie Kirchgasse, Zürich • Palazzo Cetica, Lugano 1972 • Haus der Begegnung, München 1973 • Bertrand Russell House, Nottingham 1974 • Galerie International, Zürich-Örlikon 1976 • Salon des Indépendants, Párizs • Rathaus, Augsburg 1978 • G. Calypso, Lugano 1979 • STBA, Malpensata, Lugano • Galerie Maag, Löhningen (CH) 1981 • Artisti Ungheresi 1956-1981, Malpensata, Lugano • Ungarischen Künstler, Rathaus, München • Primexpo, Lugano 1982 • G. Calypso, Lugano • STBA, Malpensata, Lugano • V. Ausztráliai Magyar Találkozó, Magyar Központ, Sydney 1983-85 • XXIII-XXV. Magyar Találkozó, Cleveland 1992 • Mail Art, Kassák Lajos Múzeum, Budapest 1994 • III. Monstra Internacional de Arte Postal, Bauru (BRA) • Exposition Internationale Mail Art, Magyar Intézet, Párizs 1995 • I. Biennale Internationale Post-Mail-Art, Hajdúszoboszló • 2. Nemzetközi Mail-Art kiállítás, Somogy Megyei Művelődési Központ, Kaposvár 1997 • Hommage à Bartók, UNESCO, Párizs • 8. Monstra Internazionale de Arte Postale, Pergola (OL) • Közép-Kelet-Európai Képeslap 3. Nemzetközi Mail-Art kiállítás, Kaposvár 1998 • International Mail-Art Project, Comuna Baires Agorá Club, Milánó • Growing Old. International Mail-Art Project, Frankfurt am Main 1999 • Registered Literature. International Mail Art Exhibition, Miskolc 2000 • Közép-Kelet-Európai Képeslap. Mail Art Exhibition, Kaposvár Művek közgyűjteményekben Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Zalaegerszeg Magyar Állami Földtani Intézet Magyar Földrajzi Múzeum, Érd Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Emigráns Gyűjtemény, Lakitelek Duna-melléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének Múzeuma, Kecskemét. Személyével, életével foglalkozó irodalom SÉDY M.: Életöröm és ragyogás, Nemzetőr (München), 1968/7. MERCURI, M.: A létezés örök értelme, Új Európa (München), 1971/5. Kocsis Gábor: A józanság varázsa. Nemzetőr, 1973. július-augusztus DÉNES T.: Nyitó szavak Saáry Éva tárlatán, Dies Academiens genevensis, Genf, 1981 Csiky Ágnes Mária: Álmok és antiálmok, Katolikus Szemle, 1987/1. POMOGÁTS B.: Átható csend. Saáry Éva kiállítása Budapesten, Kanadai Magyarság (Toronto), 1992. július 4. Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon, Hitel, 1992. NAGY CS.: A magyar emigráns irodalom lexikona, Budapest, 2000. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2001. Sümegi György: Fényképek 1956. novemberéből, Fotoművészet 2003. 3-4. szám Artportál Litera irodalmi portál Kunstadressbuch, Prominent Hungarians home and abroad / edited by Márton Fekete. - 5th ed. - Budapest : HVG, 1991 Xove Xove település Spanyolországban, Lugo tartományban. Xove Viveiro, O Valadouro és Cervo községekkel határos. Lakosainak száma 3342 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kulpa kán Kulpa vagy Kulna, Kildibég (tatárul Külp�, ? – 1360 januárja) az Arany Horda kánja néhány hónapig. Kulpa származása bizonytalan, saját állítása szerint I. Dzsanibég kán fia volt. 1359 augusztusában megölte az Arany Horda akkori kánját, Dzsanibég fiát, Berdibéget, és ő lépett a trónra. Uralkodását az emírek nagy része nem ismerte el, köztük Mamaj, Berdibég beglerbégje és veje, aki a Volga jobb partját tartotta uralma alatt. Néhány emír a Dzsocsi-ulusz keleti részének, a Fehér Hordának vezetőjét, Csimtajt hívta meg a trónra, aki öccsét, Orda Sejket küldte maga helyett. Őt azonban útközben megölték. 1359 végén újabb trónkövetelő, Khidr kán jelentkezett. 1360 januárjában Nawrüzbég, Dzsanibég egy másik állítólagos fia megölte Kulpát. Hidvéghi Balázs Hidvéghi Balázs (Budapest, 1970. november 28.) magyar politikus, egykori országgyűlési képviselő, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettese, jelenlegi kommunikációs igazgatója. Tanulmányai 1989-ben érettségizett a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban, majd 1995-ben diplomázott magyar és angol szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1991-ben a Leedsi Egyetemen nemzetközi tanulmányokból szerzett oklevelet. 2005-ben a strasbourgi Robert Schuman egyetemen DEA mesterképzést végzett az Európai Tanulmányok Intézetében. 2015-től a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója.[forrás?] Munkahelyei 1994 és 1996 között az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola középiskolai tanáraként és a CIVITAS Egyesület programigazgatójaként tevékenykedett. 1997-től 2008-ig Franciaországban és Belgiumban élt. 2000-ig a CIVITAS International nemzetközi civil szervezet ügyvezető igazgatója, valamint szóvivője, 2001 és 2004 között az Európa Tanács ifjúságpolitikai tanácsadója volt Strasbourgban. 2014 őszétől az MNB elnöki tanácsadója, 2016 áprilisától szóvivője. Politikai pályája 1989 óta tagja a Fidesznek. A ’90-es években a párt külügyi csoportjában tevékenykedett. 2004-től az Európai Parlament Magyar Néppárti Képviselőcsoportjának titkára, Szájer József politikai tanácsadója. 2008 és 2010 között a Fidesz országos kampányfőnök helyettese. 2010 és 2012 között a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért, európai uniós ügyekért és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. A magyarországi OECD Nemzeti Tanács elnöke 2011 és 2012 között. 2012 novemberétől a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős stratégiai igazgatóhelyettese. 2013 júliusától a 2014-es országgyűlési választásokig országgyűlési képviselő, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja és a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke. 2016 szeptemberétől a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség kommunikációs igazgatója. Családja Nős, felesége jogász. Négy gyermekükkel Budapesten élnek. 1986-os labdarúgó-világbajnokság (döntő) Az 1986-os labdarúgó-világbajnokság döntőjét a mexikóvárosi Estadio Azteca stadionban rendezték, amely 1986. június 29-én helyi idő szerint 12 órakor kezdődött. A mérkőzés két résztvevője az 1978-as világbajnok Argentína és az akkor korábbi kétszeres világbajnok NSZK volt. A találkozó győztese nyerte a 13. labdarúgó-világbajnokságot. Argentína 2–0-ra vezetett, de az NSZK egyenlített, végül a dél-amerikai csapat még egy gólt szerezve, 3–2-re megnyerte a mérkőzést és a világbajnokságot. Történelmi érdekességek A világbajnokságok történetében ezen a döntőn volt a legtöbb sárga lap, a 2010-es fináléig. Az 1986-os döntőn a játékvezető hat sárga lapot osztott ki. Az NSZK az ötödik vb-döntőjét játszotta, amely 1986-ban rekord volt. Jamaicai labdarúgó-szövetség A jamaicai labdarúgó-szövetség (JFF) (angolul: Jamaica Football Federation). Történelme Rendelkezésre álló feljegyzések szerint Jamaicában a 19. századi végén 1893-ban alakították az első futball klubot. 1910-ben alapították meg a labdarúgó-szövetséget. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) 1962-től tagja. 1965-től az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (CONCACAF) tagja. Fő feladata a nemzetközi kapcsolatokon kívül, a Jamaicai labdarúgó-válogatott férfi és női ágának, a korosztályos válogatottak illetve a nemzeti bajnokság szervezése, irányítása. A működést biztosító bizottságai közül a Játékvezető Bizottság (JB) felelős a játékvezetők utánpótlásáért, elméleti (teszt) és cooper (fizikai) képzéséért. 1877 az irodalomban Az 1877. év az irodalomban. Megjelent új művek Ion Creangă író, mesemondó meséje: Harap Alb (A fehér szerecsen) Gustave Flaubert Három mese című gyűjteményes kötete, az alábbi elbeszélésekkel: Egy jámbor lélek (Un cœur simple) Irgalmas Szent Julián legendája (La Légende de saint Julien l'Hospitalier) Heródiás (Hérodias) Gottfried Keller kötete: Züricher Novellen (Zürichi novellák) Jan Neruda cseh író elbeszélésgyűjteménye: Povídky malostranské August Šenoa horvát író regénye: Seljačka buna (Parasztlázadás) Theodor Storm elbeszélése: Aquis Submersus (Elmerülve a vizekben) Ivan Turgenyev utolsó regénye: Töretlen föld (Новь) Jules Verne regényei: Fekete Indiák (Les Indes noires) Hector Servadac Émile Zola regénye: A patkányfogó (L'Assommoir) Költészet Giosuè Carducci : Odi Barbare (Barbár ódák). Ugyanezen a címen további két verseskötete is megjelent 1882 -ben, illetve 1889 -ben Dráma Henrik Ibsen drámája: A társadalom támaszai (Samfundets stötter), bemutató és megjelenés Koppenhágában José Echegaray y Eizaguirre spanyol drámaíró színműve: O locura o santidad (Őrület vagy szentség) Magyar nyelven Arany János Margit szigeti nyaralásán három hónap alatt harminc költeményt ír, ezekből áll össze az Őszikék. Lírai versek: A tölgyek alatt, Vásárban, Epilógus, balladája: Hídavatás Jókai Mór regényei: Egy az Isten Névtelen vár Vajda János elbeszélő költeménye: Találkozások Születések február 5. – Nagy Endre író, konferanszié, kabaréigazgató; „a magyar kabaré atyja” († 1938 ) április 12. – Pásztor Árpád író, riporter, műfordító († 1940 ) július 2. – Hermann Hesse Nobel-díjas (1946) német-svájci író, költő és festő († 1962) augusztus 25. – Janis Jaunsudrabiņš lett író, drámaíró († 1962) november 22. – Ady Endre , a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője († 1919 ) december 7. – Fenyő Miksa író, a Nyugat alapító főszerkesztője († 1972) 1877 – Said Nursî kurd származású muszlim vallástudós († 1960) Kondó Iszami Kondó Iszami (japánul: �� �, Hepburn-átírással: Kondō Isami) (1834. november 9. – 1868. május 17.) japán kardforgató és tiszt az Edo-kor végén. A Sinszengumi parancsnokaként lett híres. Élete Iszami, első nevén Kacugoró, Mijagava Hiszadzsiró, egy földműves fiaként született. Szülőfaluja Kami-Isihara, Muszasi tartományban (a mai Csófu Nyugat-Tokióban). Kacugoró 1848-tól kezdve a Sieikan dódzsóban edzett (ez volt a Tennen Risin-rjú fő dódzsója). Fiatal korában állítólag rengeteget olvasott, különösen kedvelte a 47 rónin históriáját és A három királyság regényes történetét. Műveltsége, és az, hogy egyszer legyőzött egy csapat tolvajt, akik be akartak törni a házába, közkedveltté tették. Ezzel magára vonta Kondó Súszuke, a Tennen Risin-rjú harmadik mesterének figyelmét, aki 1849-ben örökbe is fogadta. Kacugoró ekkor felvette a Simazaki Kacuta (����) nevet. Egy dokumentum szerint 1858-ban már a Simazaki Iszami Fudzsivara (no) Jositake (�������) volt a teljes neve, vagyis ekkor már használta az Iszamit. Állítólag a birtokában volt egy Kotecu nevű kard, amelyet egy 17. századi kardkovács, Nagaszone Kotecu készített, ám a kard valódisága erősen megkérdőjelezhető. Valószínűleg Minamoto no Kijomaro készítette, aki nagyjából Kondó idejében tevékenykedett, mint elismert kovács. Kondó 1860-ban vette el feleségét, Ocunét. A házasság előnyös volt Kondó számára, mivel a nő apja Macui Jaszogoró, a Simizu-Tokugava család szolgálatában állt. 1861. szeptember 30-án Iszami lett a Tennen Risin-rjú negyedik mestere, átvette a Sieikan dódzsó vezetését, és felvette a Kondó Iszami nevet. Egy évvel később megszületett lánya, Tamako (1862-1886). Kondó egyetlen unokája, Kondó Hiszataró az orosz-japán háborúban esett el. Bár a Sinszengumit megelőzően nem állt a sógunátus szolgálatában, 1862-ben jelölték a Kóbuso iskola edzői közé, ahol a sógunátus csatlósait képezték. A Sinszenguminál 1863-ban a Tokugava-sógunátus nagyobb csapatot szervezett róninokból azzal a céllal, hogy megvédjék Iemocsi sógunt kiotói útja során. Kondó közeli barátjával, Hidzsikata Tosizóval, és a Sieikan más tagjaival és vendégeivel, így Jamanami Keiszukéval, Okita Szódzsival, Harada Szanoszukéval, Nagakura Sinpacsival, Tódó Heiszukéval és Inoue Genzaburóval közösen csatlakozott a Rósigumi néven ismertté vált alakulathoz. Miután a parancsnokuk, Kijokava Hacsiró felfedte igazi szándékát, miszerint a császárt kívánja támogatni, Kondó, Hidzsikata, az egykor mitói szolgálatban álló Szerizava Kamo, és még néhányan Kiotóban maradtak és megalapították a Mibu Rósigumit. A sógunátus közvetlen csatlósához, az aizui Macudaira Katamorihoz szegődtek, és így Kiotó hadi biztosának szolgálatában a császári főváros rendfenntartó erejeként működtek. Az augusztus 18-i incidens után kapta meg az alakulat a Sinszengumi nevet. 1864 júniusában (holdnaptár szerint) a csapat hírnevet szerzett magának az Ikeda-ja incidens során, amelynél letartóztattak egy csoport forradalmárt. 1867. július 10-én Kondó és a Sinszengumi többi tagja is elnyerte a hatamoto rangot. A Bosin-háború és halála A toba-fusimi-i ütközetet követően (1868. január) visszatért Edóba és előléptették vakadosijori rangba (����). Felvette a harcot a császári seregekkel, de többször is vereséget szenvedett, így Kósú-Kacunumánál és Nagarejamánál. Miután feladta magát, 1868. május 17-én (holdnaptár szerint április 25-én) Szakamoto Rjóma meggyilkolásának vádjával Itabasiban lefejezték. Férfi nyolcas evezés a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon az evezés férfi nyolcas versenyszámát augusztus 11. és augusztus 17. között rendezték a Shunyi evezőspályán. A versenyt a kanadai hajó nyerte a brit és az amerikai egység előtt. Eredmények Az idők másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: QA : Az A-döntőbe jutás helyezés alapján Előfutamok Két előfutamot rendeztek, négy-négy résztvevővel. Az első helyezettek automatikusan bejutottak a döntőbe, a többiek a reményfutamba kerültek. Reményfutam A reményfutamot hat résztvevővel rendezték, az első négy helyezett az A-döntőbe jutott, a többiek a B-döntőbe kerültek. Döntők B-döntő A B-döntőt két résztvevővel rendezték. A futam első helyezettje összesítésben a 7. helyen végzett. A-döntő Az A-döntőt hat egységgel rendezték. Ligamentum cricothryoideus anterior A ligamentum cricothryoideus anterior egy apró szalag a pajzsporc (cartilago thyroidea) és a gyűrűporc (cartilago cricoidea) között. Középvonalban helyezkedik el. Bély Mihály Bély Mihály (Pest, 1863. június 2. – Budapest, 1920. december 25.) polgári iskolai igazgató (testnevelő tanár), testnevelési szakfelügyelő, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa, vívómester. Életpályája Sportpályafutása Mint aktív versenyzőként és sportoktatókén rendkívül sokoldalú volt, művelte az atlétikát (magasugrás, rúdugrás), ökölvívást, tornászott, vívott és a labdarúgást is élvezettel játszotta. Vívómesteri oklevelét Keresztessy József állította ki, aki rajta kívül csak Sándor fiának (1843–1897) és Vay Lajosnak (1854-1908) „oklevelére írta alá a nevét, ezért őket lehet Keresztessy-utódoknak elismerni.” Legkiemelkedőbb vívó versenyeredménye 1896-ban Santelli ellen a millenniumi mesterversenyen elért győzelme. 1892. októberében a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) tornászai, Bély Mihály, Demény Károly, Follért Károly és Dr. Téry Ödön Norvégiából ajándékba kapott Telemark típusú síken kezdték meg a síelést a Sváb-hegy oldalán. Síismereteiket egy német ifjúsági folyóiratban megjelent cikkből merítették. A sportos megmozdulás nagy sikert aratott a nézők között, majd egyre több követőjük lett. Az 1918-as magyar atlétikai bajnokságon magasugrásban, a BBTE színeiben 170 centiméterrel aranyérmes lett. Sportvezetői pályafutása Sportvezetőként nagy érdeme van a sísport meghonosításában. Az iskolai testnevelés fellendítése érdekében 1908-ban megszervezte és elindította a fiú- és leányiskolák számára a tornaünnepélyeket. A Bárczy István-féle iskolaépítési programban javaslatára korszerű tornatermek létesültek. 1913-ban elkészítette az első fővárosi helyi testnevelési tanterveket, amely a svéd módszert helyezte előtérbe. A vívás, a tenisz, a torna, a műkorcsolyázás és a labdarúgás versenyszabályainak kidolgozásában tevékenyen vett részt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására tantervi javaslatait a különböző iskolatípusok is magukévá tették (középiskolák 1916-ban, felső kereskedelmi iskolák 1917-ben, polgári iskolák 1917-ben, elemi iskolák 1918-ban). Írásai Az első – nem lektorált - magyar nyelvű labdarúgó szabálykönyv. A történelmi források rögzítették, hogy a játékszabályok angol nyelven érkeztek Magyarországra, a játék szabályait elsőnek 1897-ben magyar nyelven, Bély Mihály a BBTE jeles művezetője és Szaffka Manó az Angol rugósdi /Futball/ címen írta meg. A szerzők - nem ismerve a játék igazi felépítését - eredeti magyarsággal fordították az angol kifejezéseket. Így a kirúgást elrúgásnak, a labdának leesés nélkül megrúgását lebegőrúgásnak, a gólrúgást berepítésnek, az ollóbafogást közrefogásnak, stb. nevezik. Ez volt az első magyar nyelvű szabálykönyv - mindenki által tanulmányozhatott -, amely helyes irányba indította el a bíráskodást is. Biztosította, hogy a szájhagyomány útján terjedő szabályokat konkrétan megismerhessék az alkalmazók. Kiadványai Az angol rugósdi – Budapest, 1897 A svéd nevelőtornázás – Budapest. 1909 A szánkázás budapesti szabályai – Budapest, 1910 Mozgástan – Budapest, 1913 A tornaképzés reformja – Budapest, 1913 A középiskolai testnevelés új tanterve – Budapest, 1915 A torna elmélete – Budapest, 1916 Hogyan tanuljunk sízni – Budapest Porva Porva község Veszprém megye Zirci járásában. A Magas-Bakonyban fekszik Zirctől közúton 9 km-re észak-északnyugati irányban. Elhelyezkedés, adottságok A Hódos-ér patak kisebb forráságai között, északi tájolású völgyben fekszik. Az újabb házsorok a dombokra is felkúsztak. Nyugat-északnyugat felé a tájkép meghatározója a Kőris-hegy és Kék-hegy tömbje, amely a Bakony legmagasabb pontja (709 m). Éghajlata hűvös, a völgyzugokban akár nyáron is előfordul fagyos hajnal. A sokéves átlag szerint csapadékban gazdag, de az utóbbi néhány év aszályai az átlagosnál erősebben érintették.A megművelt területek többé-kevésbé lejtősek. A lösztakarón képződött erdőtalaj meglehetősen kifakult, a termények közül leginkább a burgonyának kedvez. Külterületi részei Pálihálás Közelítőleg déli irányban, légvonalban 5 km távolságra található a Halománytető déli lábánál. Közúton Zirc-Tündérmajor felől lehet megközelíteni, gyér autóbuszjáratai az anyaközségétől függetlenül közlekednek. Területén bő, jó minőségű vizet adó forrás fakad, amely Borzavár és Porva fő ivóvízbázisa. Aszályos években azonban már nem képes a megnövekedett igényeket ellátni, ilyenkor Zircről érkezik pótlás. Néhány háza még lakott, másokat hétvégi vagy üdülőháznak használnak új tulajdonosaik. Szépalmapuszta Délnyugati irányban, a Halománytető északi oldalán települt. Évszázadokon keresztül az Eszterházyak majorja volt, majd a rokonságukba került Pejacsevich Mikó család lett a gazdája. A 17. század óta tartottak itt ménest. 1962-től a bábolnai gazdasághoz tartozott, majd 1994-ben svájci tulajdonba került. Jelenleg a fő működési terület a vendéglátás; hotel és konferenciaközpont épült, ehhez inkább bemutató jelleggel csatlakozik kis gazdaság, ahol régi, hagyományos állatfajták: magyar szürkemarha, mangalica sertés találhatók. A környezetet kis tó, arborétum, szelídgesztenye-liget egészíti ki. A könnyebb elérhetőség kedvéért új aszfaltozott út készült, amely Borzavárral köti össze. Ménesjáráspuszta Porvától nyugatra, a nagy hegytömb lábánál fekszik. A község északnyugati végétől, a futballpályától induló murvás úton érhető el. A murvás út rajta áthaladva délnek fordul Szépalmapuszta felé. A bábolnai időszakban még itt is jelentős állattartó telep működött. Régi gazdasági épületek és néhány lakóház alkotják. Rövid története A környék az őskortól kezdve lakott. Ezt az előkerült kőeszközök igazolják. A környéken sok sírhalom és sánc is található, főként a bronzkorból. Első írásos említése 1086-ból való. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának alapján Porva, személynévből keletkezett településnév. A személynév szláv eredetű lehet, a szerbeknél és horvátoknál ma is előfordul Prva alakban, ez pedig a Prvoslav (kb. ’első dicső(ség)’) névből rövidült. A magyarok Szent Imre tiszteletére kápolnát emeltek, amelyet V. István király 1261-ben a pannonhalmi bencéseknek adott. IV. Béla több királyi rendeletet is keltezett a községből. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura. Zsigmond király 1398-ban a Garaiaknak adományozta Porvát, akik vadászterületként említik. Garai Miklós nádor letelepítette a pálos szerzetesrendet, amely az 1450-es években monostort építtetett. Ez a monostor a török hódítás alatt elpusztult, helyére csak 1782-ben épült meg a katolikus templom. A pápai pálosok az 1730-as években telepítettek új lakosokat Porvára, ausztriai és morvaországi németeket. Magyar családok csak később költöztek ide. A lakosság 300-900 fő között ingadozott a politikai-gazdasági körülmények, a megélhetési lehetőségek függvényében. A szocializmus idején termelőszövetkezet alakult, amely a korlátozott adottságok miatt nagyobb szervezeti egységhez csatlakozott; a központ Zirc volt. Jelentős volt a melléküzemági tevékenység: például fafeldolgozás, építőipari működés. A lakosság többségének ez nyújtott szerény, de tisztes megélhetést. Jelentős munkaalkalom volt még az erdészetnél, de jártak dolgozni a távolabbi környékre is, például Dudarbánya. 1989 után a TSZ kisebb társaságokra esett szét, a munkalehetőségek száma csökkent. Megjelent a munkanélküliség, illetve a dolgozók kénytelenek nagyobb távolságra járni. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 26,9% németnek, 2,7% cigánynak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65%, református 3,2%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 6,1% (23,7% nem nyilatkozott). Nevezetességek A gótikus és barokk jegyeket viselő templom műemlék, oltárképét Roskovitz Ignác festette. Északi falában díszes vörösmárvány emléktábla jelöli Zápolyai Orsolya nyughelyét. Államok vezetőinek listája 1927-ben Ezen az oldalon az 1927-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Albánia (köztársaság) Államfő – Ahmet Zogu (1925–1928), lista Kormányfő – Iliaz Vrioni (1927–1928), lista Andorra (parlamentáris társhercegség) Társhercegek Francia társherceg – Gaston Doumergue (1924–1931), lista Episzkopális társherceg – Justí Guitart i Vilardebó (1920–1940), lista Ausztria (köztársaság) Államfő – Michael Hainisch (1920–1928), lista Kormányfő – Ignaz Seipel (1926–1929), lista Belgium (monarchia) Uralkodó – I. Albert király (1909–1934) Kormányfő – Henri Jaspar (1926–1931), lista Bulgária (monarchia) Uralkodó – III. Borisz cár (1918–1943) Kormányfő – Andrei Ljapcsev (1926–1931), lista Csehszlovákia (köztársaság) Államfő – Tomáš Garrigue Masaryk (1918–1935), lista Kormányfő – Antonín Švehla (1926–1929), lista Danzig Szabad Város (szabad város a Nemzetek Szövetsége protektorátusa alatt) Főbiztos – Joost Adriaan van Hamel (1925–1929) Államfő – Heinrich Sahm (1920–1931) Dánia (monarchia) Uralkodó – X. Keresztély király (1912–1947) Kormányfő – Thomas Madsen-Mygdal (1926–1929), lista Egyesült Királyság (parlamentáris monarchia) Uralkodó – V. György Nagy-Britannia királya (1910–1936) Kormányfő – Stanley Baldwin (1924–1929), lista Észtország (köztársaság) Államfő – Jaan Teemant (1925–1927) Jaan Tõnisson (1927–1928), lista Finnország (köztársaság) Államfő – Lauri Kristian Relander (1925–1931), lista Kormányfő – Väinö Tanner (1926–1927) Juho Sunila (1927–1928), lista Åland – Kormányfő – Carl Björkman (1922–1938) Franciaország (köztársaság) Államfő – Gaston Doumergue (1924–1931), lista Kormányfő – Raymond Poincaré (1926–1929), lista Görögország (köztársaság) Államfő – Pavlosz Kunturiotisz (1926–1929), lista Kormányfő – Alexandrosz Zaimisz (1926–1928), lista Hollandia (monarchia) Uralkodó – Vilma királynő (1890–1948) Miniszterelnök – Dirk Jan de Geer (1926–1929), lista Izland (parlamentáris monarchia) Uralkodó – X. Keresztély (1918–1944) Kormányfő – Jón Þorláksson (1926–1927) Tryggvi Þórhallsson (1927–1932), lista Írország (monarchia) Uralkodó – V. György Nagy-Britannia királya (1910–1936) Főkormányzó – Tim Healy (1922–1928), lista Kormányfő – W. T. Cosgrave (1922–1932), lista Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (monarchia) Uralkodó – I. Sándor király (1921–1934) Kormányfő – Nikola Uzunović (1926–1927) Velimir Vukićević (1927–1928), miniszterelnök Lengyelország (köztársaság) De facto országvezető – Józef Piłsudski (1926–1935), Lengyelország valódi vezetője Államfő – Ignacy Mościcki (1926–1939), lista Kormányfő – Józef Piłsudski (1926–1928), lista Lettország (köztársaság) Államfő – Jānis Čakste (1918–1927) Pauls Kalniņš (1927), ügyvivő Gustavs Zemgals (1927–1930), lista Kormányfő – Marģers Skujenieks (1926–1928), lista Liechtenstein (parlamentáris monarchia) Uralkodó – II. János herceg (1859–1929) Kormányfő – Gustav Schädler (1922–1928), lista Litvánia (köztársaság) Államfő – Antanas Smetona (1926–1940), lista Kormányfő – Augustinas Voldemaras (1926–1929), lista Luxemburg (monarchia) Uralkodó – Sarolta nagyhercegnő (1919–1964) Kormányfő – Joseph Bech (1926–1937), lista Magyarország (monarchia) Államfő – Horthy Miklós (1920–1944), lista Kormányfő – Bethlen István gróf (1921–1931), lista Monaco (monarchia) Uralkodó – II. Lajos herceg (1922–1949) Államminiszter – Maurice Piette (1923–1932), lista Németország Államfő – Paul von Hindenburg (1925–1934), lista Kancellár – Wilhelm Marx (1926–1928), lista Norvégia (monarchia) Uralkodó – VII. Haakon király (1905–1957) Kormányfő – Ivar Lykke (1926–1928), lista Olasz Királyság (monarchia) Uralkodó - III. Viktor Emánuel király (1900–1946) Kormányfő – Benito Mussolini (1922–1943), lista Pápai állam (abszolút monarchia) Uralkodó – XI. Piusz pápa (1922–1939) Portugália (köztársaság) Államfő – Óscar Carmona (1926–1951), lista Kormányfő – Óscar Carmona (1926–1928), lista Románia (monarchia) Uralkodó – I. Ferdinánd király (1914–1927) I. Mihály király (1927–1930) Régensek – Miklós herceg (1927–1930) + Miron Cristea pátriárka (1927–1930) + Gheorghe Buzdugan (1927–1929) Kormányfő – Alexandru Averescu (1926–1927) Barbu Știrbey herceg (1927) Ion I. C. Brătianu (1927) Vintilă Brătianu (1927–1928), lista San Marino (köztársaság) San Marino régenskapitányai: Giuliano Gozi és Ruggero Morri (1926–1927) Gino Gozi és Marino Morri (1927) Marino Rossi és Nelson Burgagni (1927–1928), régenskapitányok Spanyolország (köztársaság) Uralkodó – XIII. Alfonz király (1886–1931) Kormányfő – Miguel Primo de Rivera (1923–1930), lista Svájc (konföderáció) Szövetségi Tanács : Giuseppe Motta (1911–1940, elnök), Edmund Schulthess (1912–1935), Robert Haab (1917–1929), Ernest Chuard (1919–1928), Karl Scheurer (1919–1929), Jean-Marie Musy (1919–1934), Heinrich Häberlin (1920–1934) Svédország (parlamentáris monarchia) Uralkodó – V. Gusztáv király (1907–1950) Kormányfő – Carl Gustaf Ekman (1926–1928), lista Szovjetunió (szövetségi népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Joszif Sztálin (1922–1953), a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára Államfő – Mihail Kalinyin (1919–1946), lista Kormányfő – Alekszej Rikov (1924–1930), lista Afrika Dél-afrikai Unió (monarchia) Uralkodó – V. György Nagy-Britannia királya (1910–1936) Főkormányzó – Alexander Cambridge (1924–1931), Dél-Afrika kormányát igazgató tisztviselő Kormányfő – J. B. M. Hertzog (1924–1939), lista Egyiptom (monarchia) Uralkodó – I. Fuád király (1910–1936) Kormányfő – Adli Jakan Pasa (1926–1927) Abd el-Hálik Szarvat Pasa (1927–1928), lista Etiópia (monarchia) Uralkodó – Zauditu császárnő (1916–1930) Kormányfő – Habte Gijorgisz Dinagde (1909–1927) Hailé Szelasszié (1927–1936), lista Libéria (köztársaság) Államfő – Charles D. B. King (1920–1930), lista Dél-Amerika Argentína (köztársaság) Államfő – Marcelo Torcuato de Alvear (1922–1928), lista Bolívia (köztársaság) Államfő – Hernando Siles Reyes (1926–1930), lista Brazília (köztársaság) Államfő – Washington Luís (1926–1930), lista Chile (köztársaság) Államfő – Emiliano Figueroa (1925–1927) Carlos Ibáñez del Campo (1927–1931), lista Ecuador (köztársaság) Államfő – Isidro Ayora (1926–1931), lista Kolumbia (köztársaság) Államfő – Miguel Abadía Méndez (1926–1930), lista Paraguay (köztársaság) Államfő – Eligio Ayala (1924–1928), lista Peru (köztársaság) Államfő – Augusto B. Leguía (1919–1930), lista Kormányfő – Pedro José Rada y Gamio (1926–1929), lista Uruguay (köztársaság) Államfő – José Serrato (1923–1927) Juan Campisteguy (1927–1931), lista Venezuela (köztársaság) Államfő – Juan Vicente Gómez (1922–1929), lista Észak- és Közép-Amerika Amerikai Egyesült Államok (köztársaság) Államfő – Calvin Coolidge (1923–1929), lista Costa Rica (köztársaság) Államfő – Ricardo Jiménez Oreamuno (1924–1928), lista Dominikai Köztársaság (köztársaság) Államfő – Horacio Vásquez (1924–1930), lista Salvador (köztársaság) Államfő – Alfonso Quiñónez Molina (1923–1927) Pío Romero Bosque (1927–1931), lista Guatemala (köztársaság) Államfő – Lázaro Chacón González (1926–1931), lista Haiti (USA-megszállás alatt) Amerikai képviselő – John H. Russell, Jr. (1919–1930) Államfő – Louis Borno (1922–1930), lista Honduras (köztársaság) Államfő – Miguel Paz Barahona (1925–1929), lista Kanada (parlamentáris monarchia) Uralkodó – V. György király (1910–1936) Főkormányzó – Freeman Freeman-Thomas (1926–1931), lista Kormányfő – William Lyon Mackenzie King (1926–1930), lista Kuba (köztársaság) Államfő – Gerardo Machado (1925–1933), lista Mexikó (köztársaság) Államfő – Plutarco Elías Calles (1924–1928), lista Nicaragua (köztársaság) Államfő – Adolfo Díaz (1926–1929), lista Panama (köztársaság) Államfő – Rodolfo Chiari (1924–1928), lista Új-Fundland (monarchia) Uralkodó – V. György király (1910–1936) Kormányzó – Sir William Allardyce (1922–1928) Kormányfő – Walter Stanley Monroe (1924–1928) Ázsia Afganisztán (monarchia) Uralkodó – Amanullah Kán király (1919–1929) Kormányfő – Szardar Sír Ahmad (1927–1929), lista Aszír (idríszida emírség) Uralkodó – Szajjíd al-Haszan ibn Ali al-Idríszi al-Haszani, emír (1926–1930) Hidzsáz és Nedzsd Királyság (monarchia) Uralkodó – Abdul-Aziz király (1902–1953) Japán (császárság) Uralkodó – Hirohito császár (1926–1989) Kormányfő – Reidzsiró Vakacuki báró (1926–1927) Tanaka Dzsiicsi báró (1927–1929), lista Jemen (monarchia) Uralkodó – Jahia Mohamed Hamidaddin király (1904–1948) Kína Pekingi Kormányzat Államfő – Wellington Kú (1926–1927), ügyvivő Csang Cuo-lin (1927–1928), Kína katonai kormányzatának generalisszimusza Kormányfő – Wellington Kú (1926–1927), ügyvivő Pan Fu, Kína Államtanácsának ideiglenes elnöke (1927–1928) Nemzeti Kormányzat (köztársaság) Államfő – Tan Jan-kaj (1926–1927) Vang Csing-vej (1927) Tan Jan-kaj (1927–1928), Kína Nemzeti Kormánya Állandó Bizottságának elnöke, lista Tibet (el nem ismert, de facto független állam) Uralkodó – Tubten Gyaco , Dalai láma (1879–1933) Maszkat és Omán (abszolút monarchia) Uralkodó – Tajmur szultán (1913–1932) Mongólia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Ceren-Ochirün Dambadordzs (1924–1928), a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának elnöke Államfő – Peldzsidín Genden (1924–1927) Dzsamcangín Damdinszüren (1927–1929), Mongólia Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke, lista Kormányfő – Balingín Cerendordzs (1923–1928), Mongólia Népi Komisszárok Tanácsának elnöke, lista Nepál (alkotmányos monarchia) Uralkodó – Tribhuvana király (1911–1950) Kormányfő – Csandra Samser Dzsang Bahadur Rana (1901–1929), lista Perzsia (monarchia) Uralkodó – Reza Pahlavi sah (1925–1941) Kormányfő – Mostoufi ol-Mamalek (1926–1927) Mehdi Óli Hedajat (1927–1933), lista Sziám (parlamentáris monarchia) Uralkodó – Pradzsadhipok király (1925–1935) Törökország (köztársaság) Államfő – Mustafa Kemal Atatürk (1923–1938), lista Kormányfő – İsmet İnönü (1925–1937), lista Ararát (köztársaság) 1927. október 28-án kiáltotta ki függetlenségét. Államfő – Ibrahim Heski (1927–1930) Tuva (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Mongus Bujan-Badürgü (1926–1927) Szodnam Balcsir Ambün-nojon (1927–1929) Államfő – Nimacsjan (1924–1929) Kormányfő – Donduk Kuular (1925–1929) Óceánia Ausztrália (parlamentáris monarchia) Uralkodó – V. György Ausztrália királya (1910–1936) Főkormányzó – John Baird (1925–1931), lista Kormányfő – Stanley Bruce (1923–1929), lista Új-Zéland (parlamentáris monarchia) Uralkodó – V. György Új-Zéland királya (1910–1936) Főkormányzó – Sir Charles Fergusson (1924–1930), lista Kormányfő – Gordon Coates (1925–1928), lista Boissets Boissets település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 249 fő (2015). Boissets Berchères-sur-Vesgre, Saint-Lubin-de-la-Haye, Civry-la-Forêt, Gressey és Tilly községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Massat Massat település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 675 fő (2015). Massat Biert, Boussenac, Ercé, Le Port, Rabat-les-Trois-Seigneurs és Saurat községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lacs (Indre) Lacs település Franciaországban, Indre megyében. Lakosainak száma 661 fő (2015). Lacs Briantes, La Châtre, Lourouer-Saint-Laurent, Montgivray, Montlevicq és Thevet-Saint-Julien községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Molinát A molinát a tiokarbamátok közé tartozó szerves vegyület; aromás, fűszeres illatú átlátszó folyadék, a rizs szelektív gyomirtója. A gyökérzeten keresztül gyorsan felszívódik. Egy- és kétszikű gyomok ellen is hat. Kelés után repülőgéppel kijuttatható vagy az árasztóvízbe keverhető. Veszélyek LD50-értékei patkány esetén szájon át: 972 mg/tskg 24 órán belül, 689 mg/tskg 7 napon belül, 549 mg/tskg 14 napon belül. Emésztőrendszeri tünetek: fakó széklet, bővérűség (hyperaemia). Bőrön át ugyancsak patkánynál: 5150 mg/tskg 48 órán belül, 4350 mg/tskg 14 napon belül. Adagtól függően a patkány testsúlya csökkent klinikai tünetek nélkül. 90 napon át patkányoknak adva 10 mg/tskg fölött nem visszafordítható herekárosodás, 50 mg/tskg fölött máj-, vese- és mellékvese-károsodás lépett fel. A molinát enyhén irritálja a bőrt és a szemet. Patkány esetén 0,2 mg/tskg molinát nem okozott kimutatható tüneteket. Ebből kiindulva az ausztrál kormány az ember számára megengedett napi mennyiséget 0,002 mg-ban állapította meg 100-szoros biztonsággal számolva (10-szeres a fajon belüli, 10-szeres a fajok közötti lehetséges eltérések miatt). A talajban a molinát legnagyobb részét mikroorganizmusok bontják le. Felezési ideje 12 nap. Femtoszekundumos impulzusok alakformálása Az optikában a femtoszekundumos impulzusok alakformálása egy olyan technológia, amely az ultrarövid (mintegy 10−15 másodperc hosszúságú) lézerimpulzusok változó tulajdonságait módosítja. Az impulzus-alakformálás során célként jelenhet meg az optikai impulzus rövidítése vagy meghosszabbítása, de bonyolultabb impulzusok generálása is megvalósulhat. Bevezetés Az ultrarövid optikai impulzussorozatok generálása kulcsfontosságú az ultragyors optikai hálózatok megvalósításában. Erre példák az Optical Code Division Multiple Access rendszerek (Optical Code Division Multiple Access (OCDMA), vagyis a minden vevő hozzáférésén alapuló kódosztásos optikai multiplexelési technika, lásd még: CDMA), kémiai és biológiai reakciók triggerelése és monitorozása stb. Az impulzusformáló berendezés tervezésekor számításba kell venni, hogy a kívánt eredmény a bemenő impulzus megnyújtása, rövidítése vagy impulzussorozattá alakítása-e. Impulzussorozatok generálása femtoszekundumos vagy pikoszekundumos elválasztással az optikai információ igen nagy sebességű továbbítását is magába foglalja. Technikák Az impulzusformálót egy modulátorként tudjuk elképzelni. A bemenő impulzust megszorozzuk egy moduláló függvénnyel, hogy a kívánt kimenő impulzust kapjuk. A moduláló függvény lehet az idő vagy a frekvencia függvénye is (melyet az impulzus időprofiljának Fourier-transzformációjából kaphatunk). Ez kétféle ismert femtoszekundumos impulzus-alakformáló technikát eredményez: a) Közvetlen tér-idő megfeleltetésen alapuló impulzus-alakformálás (Direct space-to-time Pulse Shaping, továbbiakban DST-PS) b) Fourier-transzformációval történő impulzus-alakformálás (Fourier transform Pulse Shaping, továbbiakban FT-PS) Közvetlen tér-idő megfeleltetésen alapuló impulzus-alakformálás A DST-PS módszerben a kimenő impulzussorozat egyenesen arányos a rendszer moduláló függvényével. Feleljen meg egy optikai impulzus jelenléte 1, hiánya 0 értékeknek. Ekkor az impulzusok közlésével vagy kihagyásával információ szállítható, amely így egy egyesekből és nullákból álló jelsorozat lesz. A DST-PS jellemzője, hogy a moduláló függvény bármilyen kívánt kimenő jelsorozat esetén azonos. Például, ha a rendszer moduláló függvénye binárisan 1101, a kimenő optikai impulzus-jelsorozat is 1101 lesz. Fourier-transzformációval történő impulzus-alakformálás Ellentétben a DST-PS módszerrel a FT-PS során olyan moduláló függvényt használunk, amely a kívánt sorozatnak Fourier-transzformáltja. Ez magával vonja, hogy egy meghatározott időbeli impulzussorozatnak a moduláló függvény a Fourier-transzformáltja a frekvencia szerint. Ezt a technológiát azért használjuk, mert az optikában egy lencse a bemenő fény Fourier-transzformáltját állítja elő. Egy tipikus FT-PS a bemenő lézerből, a Fourier-transzformációt végző lencséből (az idő-információ frekvencia-információvá alakítása), egy moduláló függvényből (ami lehet fázis- vagy intenzitásmoduláció) és egy második lencséből áll, amely egy második Fourier-transzformációt végez (a frekvenciában tárolt információt visszaalakítja időben tárolt információvá). Az FT-PS során egy meghatározott kimenő jel eléréséhez a moduláló függvény egyszerűen annak Fourier-transzformáltja. Az FT-PS részletei Egy jól definiált elektromos térrel rendelkező ultrarövid impulzus egy megfelelő, frekvenciában ható szűrővel módosítható. Matematikailag Fourier-transzformált, szűrt és visszaalakított impulzus alkotja az új impulzust: Olyan optikai elrendezés is elképzelhető, amely egy tetszőleges, akár komplex értékű szűrőfüggvényt tartalmaz, amíg . Az 1. ábra bemutatja, hogyan lehet egy sávszélesség-korlátozott impulzust egy chirp-elt impulzussá alakítani (olyan szűrő segítségével, amely csak a fázisra hat) vagy egy még bonyolultabb impulzussá (egy olyan szűrővel, amely a fázisra és az amplitúdóra is hat). Optikai tervezés Alapelvek Általában az impulzus-alakformáló egy 4f konfigurációjú impulzusnyújtón alapszik, amelyben a nyújtó éppen nem nyújtja és nem is rövidíti a beérkező impulzust. Ezt mutatja be a 2. ábra. Egy diffrakciós rács a különböző frekvenciájú (hullámhosszú) komponenseket különböző irányokba irányítja, és minden frekvenciakomponens a fókuszsík egy meghatározott pontjába fókuszálódik. Egy második rács és egy tükör újra egyesíti a különböző frekvenciakomponenseket. A két lencse fókusztávolsága f, és az első rács közepének a második rács közepétől vett távolsága . A fókuszsíkban a nem kívánt frekvenciakomponensek könnyen blokkolhatók, amely egy valós értékű szűrőfüggvényt jelent, amely a frekvenciát nem befolyásolja. Annak érdekében, hogy a szűrő a frekvenciakomponenseket befolyásolja, használhatunk egy átlátszó anyagból készült, változó vastagságú lapot. Így egy frekvencia-függő késleltetést alkalmazunk, amint a 3. ábra is mutatja. Felvetődhetne, hogy nagyobb hullámhosszúság mellett a rendszerben további eltolás lép fel (az ábrán vörös szín jelzi), ám a valóságban az impulzus együttesen rövidebb utat tesz meg, mivel a fény kevesebb utat tesz meg a jobb szélső rácsig. Ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy egy Fourier-szűrő (lineáris fázistolás) ekvivalens egy idő-eltolással. Az impulzus alakjának még érdekesebb formálására négyzetes, vagy magasabb rendű fázistolást kell alkalmazni, mint ahogyan a 4. és 5. ábrák mutatják. Aktív szűrők A fenti példákban statikus szűrők működnek. A folyadékkristályos technológiával tetszőleges szűrőket is alkalmazhatunk, amelyek fázis- és amplitudóspektrumát számítógép segítségével állíthatjuk be. A Multiphoton Intrapulse Interference Phase Scan (MIIPS) egy, a számítógép-vezérlésű térbeli fénymoduláló eszköz visszacsatolt fázis-vezérlésén alapszik. Ebben az esetben a fókuszsíkban elhelyezett statikus fázistoló eszköz helyett elektronikusan változtatható fázistolású térbeli fénymodulátort alkalmazunk. A klasszikus folyadékkristályos alakformáló kimenetét egy nemlineáris kristállyal és egy spektrométerrel vizsgáljuk, amelyek kimenetét használjuk a folyadékkristályos alakformáló frekvenciafüggő fázistolásának optimalizálására. Ezzel a módszerrel alakítani és jellemezni is tudjuk az impulzust, például optimalizált csúcsenergia és vagy az adott spektrummal elérhető legrövidebb impulzus (Transform-Limited pulse) eléréséhez. Ez a technológia egy egyszerű optikai elrendezésben, mozgó elemek nélkül teszi lehetővé az ultrarövid impulzus teljes kalibrációját és kontrollját. Egy másik lehetőség az akuszto-optikai eszközökkel módosítja az impulzusok alakját. A gyakorlatban kétféle konstrukcióra van példa. Az egyikben a hang- és fényimpulzusok csoportsebessége párhuzamos, és a különböző frekvenciájú hangkomponensek fázisai közvetlenül a megfelelő frekvenciájú fénykomponensek fázisait tolják el. Ilyen például a Dazzler, amelynek problematikája az impulzus-ismétlődési frekvencia, amelynek a hangsebesség szab korlátot. A másik konstrukcióban az akuszto-optikai elem nagyfrekvenciájú lézeroszcillátorokkal is alkalmazható, mert a hangsebesség nem korlátoz, hiszen a hang és a fény csoportsebessége nem párhuzamos. Itt több keskenysávú akusztikus frekvencia-csatornát alkalmazunk, amelyek fázisa egymástól függetlenül állítható és együttesen lefedik a lézerimpulzus spektrumát. Jó példa erre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is kutatott többfrekvenciás, nemkollineáris AO szűrőt alkalmazó rendszer. Tervezés egyszeres és kétszeres áthaladással A fenti elrendezésben a fény mindkét rácsot kétszer érinti. Sok alkalmazásban a jobb oldali visszareflektáló tükröt elhagyják, ami a rendszert egyszerűsíti. Egy ilyen egy utas elrendezés legfőbb hátránya abban áll, hogy a különböző frekvenciakomponensek térben nem fedik egymást, ahogyan a 4. és 5. ábrán is látható. Ugyanakkor számos alkalmazás ezt a térbeli szétválást tolerálja. Hasonló technológiák Multiphoton Intrapulse Interference Phase Scan (MIIPS) ezzel a módszerrel az ultrarövid impulzusok karakterizációjára és manipulálására van lehetőség. Autentikus kínai harcművészet Az autentikus vagy tradicionális (kínai írásjegyekkel:��� pinjin: chuan tong, magyaros kiejtéssel: csuan tong, azaz „eredeti”) kínai harcművészet, azokat a stílusokat foglalja magában, amelyek tanításai, technikái és módszerei a keletkezés óta nem változtak. Az autentikus kínai stílusok közös jellemzői: egy vallásalapító - „Nagy Tanító” – ideológiáját követik (ld.: buddhizmus , taoizmus ), azonban egyik iskola sem nem végez térítő tevékenységet. mélyen gyökerezik a kínai kultúrában, tanításai pedig gyakran filozófiai magaslatokig törnek Az autentikus kínai stílusok jól működő - harci értékeiben kimagasló - technikákból állnak, sajátosságaik a szemléletben tükröződnek: a tartalom és a forma együttesen értékesek. Egy autentikus kínai harcművészeti stílus gyakorlásának hagyományos iskola ad otthont. Az Iskola közösség, mely egészen az alapító mesterig vezethető vissza és mindig a „Végső Tanítás átadásáról” szól. Mester-tanítvány láncolaton keresztül valósul meg, elméletben a szent iratokra, tanításokra, gyakorlatban pedig a Mester útmutatásaira támaszkodik. A Közösségen belül a Végső Tanítást csupán egy tanítvány kapja meg, amely tanítás idővel semmit sem változik. A későbbi Mesterek nem alakítanak át és nem keverik más stílussal, nem változtatnak. Nem követik a divat hullámzását, ezért talán ma nem népszerű stílusok. A tanítvány gyakorlása során a megtapasztalásra törekszik, a Mester (a Közösség vagy Iskola) az azonos tanítások követésén és a közös gyakorláson túl nem köti semmilyen kizárólagos, előre megírt formához. A gyakorlás - tradíció és hagyományőrzés a hagyományok és az autentikusság A régi kínai közösségekben a tapasztalat a tudás forrásának számít, mely felbecsülhetetlen érték. Nagy tapasztalattal és tudással rendelkező Mester könnyen átlátja a dolgok valódiságát (a nagy természet, az égi jelenségek, az évszakok változása, a qi keringése és összhangja stb.…) Tapasztalatai bölcsen átgondolt összessége képzi a tudása alapját. Az autentikus harcművészetek Mesterei napjainkban is felismerik a hagyományok hordozta tapasztalatok értékeit. Bármely irányzatról legyen is szó, az autentikusság az egyik legfontosabb tényező: bölcsek, mesterek ezreinek számtalan nemzedéke által összegyűjtött tapasztalatból alakulva. A Mesterek úgy tekintenek örökül kapott hagyományokra, mint felbecsülhetetlen kincsre, amelyet pénzért nem lehet megvásárolni. Módszerek, amelyeket évezredeken keresztül a hit és a gyakorlati tapasztalat formált, gyakran veszélyesek, ha egyedül gyakorolják (illetve ha sokan, hiszen ekkor nem alakul ki az a fajta kapcsolat, amelyet közvetlen Mester Tanítvány kapcsolatnak is hívunk). Az autentikus stílusok oktatása nem populáris gyakorlás. A Közösségben (Iskolában) nem lehetnek sok százan tanítványok, a Mesterrel közösen gyakorlók száma korlátozott. A „Végső Tanítás átadása” élő hagyomány. „Szívből szívbe” történik. Nem folyamatként fogható fel, hanem két időbeli pont, illetve két személy közötti viszonyként (a Mester és a Tanítvány). Az autentikus harcművészet egyik jellegzetessége, hogy a készség és képesség kialakítását helyezi előtérbe. Így hát nem léteznek előre megírt formagyakorlatok, nincsenek övek és nincsenek rangok. Azonban vannak következetes módszerek, kiforrott alapgyakorlatok, adott az „Út” minden gyakorló számára. Mester és Tanítvány létezik tehát, mely különleges és termékeny kapcsolatban a Tanítvány mesterré válik. A tartalom az évszázadokon keresztül öröklött tanítások, módszerek, azok amelyek által a forma lényeggel telik meg. A gyakorlás során nem csak értenie, hanem meg is kell tapasztalnia azokat. Az autentikus harcművészetben a Mester-Tanítvány láncolat egészen az Alapító Mesterig vezethető vissza. Az autentikus stílusokban a gyakorlás a kiteljesedésért zajlik, amely a Wude (��) beteljesítésével veszi kezdetét. A harci moralitásként vagy harci tudatként is fordítható fogalom két kalligráfiával írható: elsőként a „wu” (�) jele, amely „harcos”, vagy „harci”-, másodikként a „de” (�) szó moralitást jelent. Wude (��) gyakorlati jelentése azonban kettős: igaz cselekvésként és valódi tudatként is magyarázható. Az elsőt a Tanítvány a hétköznapi életben, a gyakorlásban tartja meg. A második így segítségére lesz, mely a belső harmóniát erősíti meg az érzelmi tudat (Xin, �) és a szabad tudat (Yi, �) közt. Ha ez beteljesül, a Tanítvány megvalósítja a Wuji állapotát (��, taoista harci művészeteknél wu wei-nek is mondják), így már Mesterré válhat, a Végső Tanítás birtokában. Az autentikus stílusok napjainkban A kínai harcművészet évezredes történelme során a fejlődés több irányban indult el - ezért különböztetünk meg napjainkban autentikus harcművészeti stílusokat. Megjelentek az északi (��) és déli (��) stílusok, kialakultak a külső (���) és belső (���) irányzatok a három nagy vonal mentén: családi irányzatok (�, jiā), szekták (�, pai) és az iskolák (�, men) közt. Számos stílus is több változatban van jelen, hiszen Mesterei gyakran tettek hozzá és vettek el belőle, formálták, alakították azokat. Jó példa erre a TaiJi Quan művészete, amely számos stílust alkotott az idők során (Wu-, Chen-, Yang-, Sun) és ezeken belül is markáns eltérések fedezhetők fel. Az autentikus kínai stílusok napjainkban eltűnőben vannak. A globalizálódás, a reklámok és a fogyasztói társadalom egyáltalán nem kedvez ezen értékes és csodálatos harcművészetek fennmaradásának. A legfontosabbak problémák között az alábbiakat emelhetjük ki: Globalizálódás . Szövetségek jönnek létre, amelyek szívesen egyesítenek iskolákat, stílusokat annak érdekében, hogy "életképesebbé" váljanak e társadalomban (hiszen megjelenik a konkurencia fogalma is). Ahhoz, hogy egy nagy szervezet működjön, szabályokra van szükség, olyan irányelvekre, amelyek alapvető működését (így a gyakorlásokat is), tevékenységeit szabályozzák. Szinte kivétel nélkül igaz: e szabályok nem feleltethetőek meg az autentikus harcművészetek gyakorlásainak, azoknak a morális és íratlan szabályoknak, amelyek évszázadokon keresztül a hatékony Mester-Tanítvány viszonyt jellemzik. A sport és versenyek . Mindennapossá vált a szövetségek tagintézményei közti versengés, amelyre modern szabályok vonatkoznak. Az ilyen versenyek társadalmi eseményekké nőttek, ahol az ügyesség, a technikai tudás azaz minden olyan képesség, amely világosan látható - került előtérbe. A gyakorlók feladata tehát a látványosság minél magasabb szintű elérése, így a stílusok és irányzatok komoly átalakuláson mennek keresztül. Napjainkban megkülönböztetünk küzdősportokat és harci művészeteket. Ez utóbbi kicsit közelebb áll az autentikus harci művészetekhez. „Minél több tanítvány” . Ha minél több gyakorló tartozik egy szövetséghez vagy iskolához, az annál nagyobb bevételt ér el. A mai világot a pénz mozgatja, ha tehát kevés a gyakorló, életképtelenné válhat egy nagy szervezet. A „sok mester - sok tanítvány” típusú gyakorlások teljesen más alapokon működőképesek. Fogyasztói társadalom . A társadalomra a reklámok hatnak igazán, amelyek vásárlásra, fogyasztásra buzdítják az embereket a nap minden szakában. A felgyorsult modern világ, a reklámok, a szüntelen változó divat és divatirányzatok a harci művészetek világát is közvetett módon befolyásolják. Napjainkban a fentiek hatására egyre kevesebben kezdenek bele olyan tanulmányokba, amely talán évtizedekig tart, amelyek szemlélete eltér a sport vagy küzdősport szemléletétől, és más, mint a nyugati szemlélet. Az autentikus kínai harcművészet világa régi, tradicionális világ. A Mester feladata a „Végső Tanítás” átadása, a hagyomány megőrzése. Autentikus kínai stílusok Általában a belső vagy átmeneti irányzatok közt fellelhetőek még autentikus kis iskolák, közösségek. Felbecsülhetetlen munkát végeznek, őrzői annak a tanításnak, amely az "aranykorban" a stílus születése időszakában segítette a tanítványok fejlődését. Azon tanítványokét, akik legendás mesterekké váltak. Bafaquan (���) Taijiquan Xing-I Quan Baguazhang (���; Bagua Zhang) Liuhebafa Chuan (����; Liu He Pa Fa, Lok Hup Ba Fa) San Huang Pao Chui (����) Rou Quan (��) Rou Gong Quan (���), (Bai Mei Quan stílussal ötvözött dél-kínai változata 1950-es évektől van jelen Yau Kung Mun néven) Zu Yin Men Da Cheng Quan (���) Personal Taste A Personal Taste (hangul: ��� ��, Keini cshühjang, alternatív angol címén Personal Preference) az MBC által 2010-ben vetített dél-koreai televíziós sorozat I Minho és Szon Jedzsin főszereplésével. A sorozat I Szein (���) azonos című regénye alapján készült, melyben egy bútortervezőnő összeköltözik egy építésszel, abban a hitben, hogy a férfi homoszexuális. A sorozat Koreában átlagos nézettségű volt, ennek ellenére több külföldi televíziótársaság is megvette: Japánban, Kínában, Hongkongban, Tajvanon, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön is vetítették. Történet Pak Kein bútortervezéssel foglalkozik, édesapja híres építész. Kein nem igazán nőies alkat, feledékeny, imád enni, kényelmes tréninruhákban szeret járni, nem foglalkozik a külsejével, rendetlen, ügyetlen, naiv és egyáltalán nem felel meg a koreai szépségideálnak. Egyedül lakik az édesapja által tervezett, Szanggodzse (���) nevű modern hanokban. Szerelme, Han Cshangnjol építész, aki azonban durva játékot űz a lánnyal: Kein legjobb barátnőjét, Inhit akarja feleségül venni, és erre Kein csak az esküvő napján döbben rá. A véletlen folytán Kein összeakad egy másik fiatal építésszel, Cson Dzsinhóval, aki Cshangnjol legnagyobb riválisa. Cshangnjol apja korábban kisemmizte Dzsinho családját, ezért a férfi igyekszik építészi tehetségét kihasználva visszaszerezni, amit elvettek tőle. Egy neves galéria új épületének tervére mindkét férfi cége pályázik, csahogy Cshangnjolék cége jóval nagyobb és ismertebb, apja befolyásos és kapcsolatai árán bármit elér. A galéria igazgatója, Cshö Dobin nagy rajongója a Szanggodzse hanoknak, ezért koncepciónak a házat jelöli meg. Dzsinho, amikor rádöbben, hogy Kein a hanokot tervező építész lánya, megpróbál hozzá közelebb férkőzni, hogy megnézhesse magának a hanokot, ahová idegenek nem léphetnek be. Miután Kein anyagi gondokkal küzd, úgy dönt, kiadja a hanok egyik szobáját. Egy félreértés következtében Kein úgy hiszi, Dzsinho homoszexuális, ezért nyugodt szívvel felveszi a férfit társbérlőnek, aki kapva kap az alkalmon, hogy közelebb juthasson a híres ház tervezési titkaihoz. Csakhogy az együttélés során, amikor is Dzsinhónak tettetnie kell, hogy meleg, számos olyan szituációba keverednek, ami érzelmileg közel hozza egymáshoz őket. A nőnek lassan rá kell ébrednie, hogy beleszeretett „meleg” lakótársába, miközben Dzsinho egyaránt küzd a lány iránti érzéseivel, a valódi szexuális irányultsága eltitkolásából fakadó nehézségekkel és a bűntudattal, hogy többszörösen becsapja a nőt. Közben egyéb bonyodalmakba is keveredik, a galéria igazgatója ugyanis valóban homoszexuális, és a Dzsinhót övező pletykák kapcsán érdeklődni kezd a jóképű, fess építész iránt. Szereplők ��� Pak Kein: Szon Jedzsin ��� Cson Dzsinho: I Minho ��� Han Cshangnjol: Kim Dzsiszok ��� Kim Inhi: Vang Dzsihje ��� Cshö Dobin: ��� Lju Szungnjong Építészet A sorozat egyik szponzora a Design and Arts Arcadia of Myungseung volt, a történet szerint ennek a kulturális központnak az építészeti terveit kell a versengő építészeknek elkészíteni. A sorozat középpontjában álló és fő helyszíneként szolgáló Szanggodzse hanok valódi neve Lakkodzse (���), amely Szöul Csongno kerületében, az úgynevezett Pukcshon hanokfaluban (������) található panzió. Díjak és elismerések 2010 MBC Drama Awards: Kiválóság-díj (I Minho) 2010 GyaO! Awards (Japán): Legjobb külföldi sorozat Pakrác Pakrác (horvátul Pakrac) város és község (járás) Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. A község (járás) települései Pakrác község 42 településből áll (2006-os állapot): Badljevina, Batinjani, Bjelajci, Branešci, Brusnik, Bučje, Cicvare, Cikote, Dereza, Donja Obrijež, Donja Šumetlica, Donji Grahovljani, Dragović, Glavica, Gornja Obrijež, Gornja Šumetlica, Gornji Grahovljani, Jakovci, Kapetanovo Polje, Koturić, Kraguj, Kričke, Kusonje, Lipovac, Mali Banovac, Mali Budići, Novi Majur, Omanovac, Ožegovci, Pakrác, Ploštine, Popovci, Prekopakra, Prgomelje, Rogulje, Srednji Grahovljani, Stari Majur, Španovica, Tisovac, Toranj, Veliki Banovac és Veliki Budići. Fekvése A város Nyugat-Szlavóniában, Lipiktől 4 km-re északkeletre, a Pakra folyó völgyében fekszik. Története A települést 1238-ban említik először ’’Petricz’’ néven, mivel fennmaradt egy donációkat megerősítő oklevél, amit II. András magyar király és Imre magyar király adtak a johannitáknak. Úgy tűnik, számítottak arra, hogy aranyat találnak, mert azt írták, hogyha Kálmán, Szlavónia királya és hercege a bányászkodás során aranyra lelne, át kell neki adni a földek ötödét; ha a bányászatot leállították, illetve nem lelnének itt aranyra, ezt a föld ötödöt vissza kell adni a johannitáknak. Ha a rend birtokában maradt négyötöd földeken, vagy más egyéb olyan földjeiken lelnének aranyra, vagy ezüstre, melyet királyságunk részeként kaptak adományba, elrendeljük, hogy az arany és az ezüst jövedelem egyharmadával, a mondott rend szabadon rendelkezhessen, ám a kétharmada a királyi kincstáré legyen. Határában állnak Pekrec várának, más néven a Szent János várnak a romjai, amit már a 14. században megemlítettek az oklevelek. A pakráci Szent János vár volt a johannita lovagrend és vránai priorátus itteni, területi székhelye, abban az időben, amikor Pakrác még a Dubica vármegyéhez tartozhatott. Itt székeltek később a vránai priorok, de már Vrána elvesztése előtt is gyakran jöttek ide. 1450-ben Szentgyörgyi Tamás perjelé. 1537-ben Pakrác már Zrínyi Miklós tulajdona, de már azt megelőzően az itteni priorátus jószágait megszerezte. Amikor a törökök elfoglalták Szlavóniát, két szandzsákra osztották: pozsegaira és pakrácira, de Pakrác nem azonnal vált székhellyé. 1570-ben szandzsákszékhely lett, miután 1559-ben a csázmai szandzsákot továbbköltöztették a támadások miatt Monoszlóra, innen pedig Pakrácra. 1580-ban a pakráci szandzsákot a boszniai pasalikhoz csatolták. Később elveszíti székhely jellegét, Csernik vette át a szandzsákhelyi szerepkört. 1598-ban a törökök ellen felkelő Erdődy Péter betört Szlavóniába és elfoglalta Pakrácot és Pozsegát átmenetileg. Végül 1691. október 17-én Charles Eugène de Croÿ császári tábornok szabadította fel a török uralom alól. Ezt követően Pakrác előbb Imbsen báró tulajdona lesz, majd az ő özvegye Trenk bárónak adta el. Utána Pakrácot Mária Terézia magyar királynő a szlavniczai Sándor grófoknak ajándékozta, 1760-ban, az akkori alispán, daruvári Jankovich vette meg. 1695-ben a szerbek III. Arsenije Čarnojević vezetésével tartott bajai gyűlésén Pakrác és Pozsega környékét is magáénak követeli az önálló állam részeként. 1750-ben Pakrác ortodox püspöki székhely lett. 1897. november 29-én megnyílt a Dugoselo-Novska, a Banovajaruga–Pakrác közötti vasútvonal, melynek hossza 113 km. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye Pakráci járásának székhelye volt. A város a szerb-horvát háborúban a harcok egyik központja volt és súlyos károk érték. Lakossága A városnak 1910-ben 3254 lakosából 1466 fő horvát, 782 szerb, 366 magyar és 291 német volt. 2001-ben a hozzá tartozó falvakkal együtt 8855 lakosából 6048 fő horvát, 1514 szerb, 559 olasz, 269 cseh, 65 magyar volt. Látnivalók Plébániatemploma 1402-ben épült, 1726-ban újjáépítették. Az 1991–95-ös szerb-horvát háborúban súlyos károkat szenvedett, ezért a harcok után ismét meg kellett újítani. Osman Nuri Topbaş Osman Nuri Topbaş (1942.) neves török szúfi vezető és termékeny író, aki az iszlám vallásról és civilizációról értekezik. Az Aziz Mahmut Hüdayi Alapítvány szellemi vezetője. Isztambul Üsküdar nevű kerületében él. Élete 1942-ben született Isztambul Erenköy nevű kerületében, az egyik naksibendi szúfi tarika harmincötödik nagymestere. Tanítója és mestere saját édesapja, Musa Topbaş volt. Édesanyja Fahri Kiğılı. A Zihni Paşa Általános Iskolába járt, majd az ötvenes években elvégezte az imámképző középiskolát. Ismert tanárai között találjuk Zekai Konrapát, Yaman Dedét (Abdülkadir Keçeoğlu), Ahmet Davutoğlut, Mahmud Bayramot és Ali Rızâ Sağmant. 1962-ben Siirt városában töltötte le sorkatonai szolgálatát. Művei Magyar nyelven Magyarul három könyve jelent meg a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány gondozásában. Iszlám, hit, istenszolgálat Mohamed, a Kegyelem prófétája A szív könnyei Török nyelven Bir Testi Su, İstanbul 1996 Rahmet Esintileri, İstanbul 1997 Nebiler Silsilesi I- IV, İstanbul 1997-1998 Tarihten Günümüze İbret Işıklar, İstanbul 1998 Abide Şahsiyetleri ve Müessesleriyle Osmanlı, İstanbul 1999 İslam İman İbadet, İstanbul 2000 Muhabbetteki Sır, İstanbul 2001 İmandan İhsana Tasavvuf, İstanbul 2002 Vakıf-İnfak-Hizmet, İstanbul 2002 Son Nefes, İstanbul 2003 Wilhelm Born Wilhelm Heinrich Born (1881. augusztus 7. – ?) az 1906. évi nem hivatalos olimpiai játékokon aranyérmet nyert német kötélhúzó. Az 1906. évi nyári olimpiai játékokon indult kötélhúzásban. Ebben a számban aranyérmes lett a német csapattal. Férfi nehézsúlyú birkózásban 7. lett. Selnica (Velika Gorica) Selnica (régebben Selnica Šćitarjevska) falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 12 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Túrmező síkságának északi peremén, a zágrábi repülőtér közelében fekszik. Története A település Šćitarjevo plébániájához tartozott és tartozik ma is. 1857-ben 89, 1910-ben 166 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben 532 lakosa volt. Jemen az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Jemen az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Tar Gabriella-Nóra Tar Gabriella-Nóra (Nagybánya, 1977. február 17.) erdélyi magyar színház- és irodalomtörténész. Életútja Középiskoláit Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceumban végezte (1995), majd a BBTE-n német–magyar szakos tanári diplomát szerzett (1999), utána ugyanott magiszteri képzésen vett részt (1999–2001). Doktori disszertációját (Gyermekszínjátszás a 18. századi Magyarországon) 2005-ben védte meg a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén. 2000 szeptemberétől előbb a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban, majd a Gyermekpalotában tanított német nyelvet; 2002-től a BBTE Német Nyelv és Irodalom Tanszékén tanársegéd, 2005-től adjunktus. Közben a tanszék keretében működő gyermekirodalom-kutatócsoport koordinátora, a Robert Bosch Alapítvány helyi lektora, a THÉ Egyetemi Irodalmi Színpad német tagozatának szakmai irányítója. Munkássága Első cikkét a kolozsvári Helikonban közölte 2000-ben. Tanulmányaiban a 18. és 19. századi magyarországi és erdélyi gyermekszínjátszás múltját kutatja. E témakörből több folyóiratban (Zeitschrift der Germanisten Rumaniens, Symbolon, Erdélyi Múzeum), valamint gyűjteményes és konferenciakötetekben közölt: Theátrumi könyvecske (szerk. Egyed Emese , Kolozsvár, 2002); A honi színjátszás honi és európai gyökerei (szerk. Demeter Júlia, Miskolc , 2003); Nyelvek, szövegek, identitások. RODOSZ-tanulmányok. I. (szerk. Szabó Levente , Kolozsvár, 2003); Néző, játék, olvasó (szerk. Egyed Emese, Kolozsvár, 2004); Labor omnia vincit. Tanulmányok Tüskés Gábor 50. születésnapjára (szerk. Bretz Annamária, Csörsz Rumen István és Hegedűs Béla, Budapest, 2005); Ismeretség: interkulturális kapcsolatok a színház révén (szerk. Egyed Emese, Kolozsvár, 2005); Színházvilág – Világszínház (szerk. Czibula Katalin, Budapest, 2008). Részt vett a Piarista iskoladrámák (Budapest, 2007) II. kötetének sajtó alá rendezésében. Kötetei Gyermek a 18. és 19. századi Magyarország és Erdély színpadjain. (Kolozsvár, 2004. Erdélyi Tudományos Füzetek ) Deutschsprachiges Kindertheater in Ungarn im 18. Jahrhundert ; LIT, Berlin–Münster, 2012 ( Thalia Germanica ) Szerkesztései Überlegungen zum Literaturunterricht im Bachelor-Studium des Bologna-Processes (társszerkesztők Lucia Gorgoi és Ute Michailowitsch, Kolozsvár, 2008); Siebenbürgische Studien zur Kinderkultur (társszerkesztő Erika Kommer, Kolozsvár, 2008); Felix Berner 1758-as magyarországi turnéjáról írott tanulmánya (in: Gedachtnis und Erinnerung in Zentraleuropa. Szerk. Balogh F. András és Mitterbauer Helga, Bécs , 2008); Árpádházi Szent Erzsébet. Magyar–német kultúrkapcsolatok Kelet-Európában (társszerkesztők Gábor Csilla és Kriecht Tamás, Bécs, 2009) Grenzüberschreitungen. Didaktische Anregungen durch interdisziplinäre Seminare mit deutschsprachigen Lehramtsstudierenden. Eine Dokumentation der 8. Klausenburger Konferenz zur Kinder- und Jugendkultur anlässlich des Europajahres 2009 der Kreativität und Innovation ; szerk. Ute Michailowitsch, Mirona Stănescu, Tar Gabriella-Nóra; Verbum, Klausenburg, 2009 (Dráma)szövegek metamorfózisa. Kontaktustörténetek. A 2009. június 4-7-i kolozsvári konferencia szerkesztett szövegei ; szerk. Egyed Emese, Bartha Katalin Ágnes, Tar Gabriella Nóra; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2011 Bela Čikoš Sesija Bela Čikoš Sesija (Eszék, 1864. január 27. – Zágráb, 1931. február 11.) horvát szimbolista festő, a Zágrábi Képzőművészeti Akadémia egyik alapítója. Élete Apja, az Osztrák Császárság hadseregének tisztje 1849-ben a novarai csatában szerzett érdemeiért kapta a Sesia vitéze címet. Bela Čikoš Sesija 1874–79-ben Kőszegen tanult a katonai reáliskolában, a kadétiskolát Karlovacon végezte. 1882-ben Josip Šokčević gyalogsági ezredéhez került Eszékre. 1887-ben fegyelmi okok miatt elhagyta a katonai pályát és 1891-ig a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult Julius Victor Bergernél, történeti festészetet Leopold Carl Müllernél, majd rövid itáliai tanulmányútra indult. Végül a Müncheni Szépművészeti Akadémián tanult egy évig Wilhelm Lindenschmitnél. 1894 –95-ben már részt vett a hazai képzőművészeti kiállításokon, és Vlaho Bukovacnak segédkezett a Horvát Nemzeti Színház kortinájának megfestésében. Műtermet kapott Zágrábban az Ilica utcában, és mellette tanított az Iparművészeti Iskolában. Részt vett az 1896-os millenniumi kiállításon Budapesten, 1897-ben alapító tagja volt a Horvát Művészek Társaságának. Festményeit szülőföldjén kívül külföldön is kiállította (Koppenhága, Szentpétervár, Párizsban a világkiállításon 1900-ban). Máriabesztercén festett tájképeket, 1895-97-ben a kőrösi görögkatolikus templom ikonosztázának hat képét festette meg (Krisztus megkeresztelkedése, Utolsó vacsora, Krisztus feltámadása, Krisztus keresztre feszítése, Szűz Mária, Szent János apostol). A templom Utolsó vacsora falfreskója is tőle származik. A bélavári Szentlélek templom számára is festett ikonokat. Megromlott a kapcsolata a festőtársakkal, ezért Robert Auerrel az Egyesült Államokba utazott, de hat hónap után visszajött. Menci Clement Crnčić-csel festőiskolát nyitott, amely 1921-ben a Képző- és Iparművészeti Akadémiává alakult. A Horvát Történeti Intézetben láthatók antik témájú falfestményei (Szapphó, Prométheusz, Héraklész és Antaiosz küzdelme). 2003-as Formula–1 európai nagydíj A 2003-as Formula–1 világbajnokság kilencedik futama az európai nagydíj volt. Statisztikák Vezető helyen: Kimi Räikkönen: 19 (1-15/22-25) Ralf Schumacher: 41 (16-21/26-60) Ralf Schumacher 5. győzelme, Kimi Räikkönen 1. pole-pozíciója, 4. leggyorsabb köre. Williams 110. győzelme. Jos Verstappen 100. versenye. Hajdú-Bihar megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület A Hajdú-Bihar megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület egyike annak a 106 választókerületnek, amelyre a 2011. évi CCIII. törvény Magyarország területét felosztja, és amelyben a választópolgárok egy-egy országgyűlési képviselőt választhatnak. A választókerület nevének szabványos rövidítése: Hajdú-Bihar 02. OEVK. Székhelye: Debrecen Területe Debrecen választókerülethez tartozó területének határvonala: Budapest felől a 4-es főút középvonala a városhatáron való belépési ponttól a Tócó csatornáig, a Tócó csatorna északi irányban a Kishegyesi útig, a Kishegyesi út páros oldala a Segner János térig, a Segner János tér (házszám nélkül), a Hatvan utca páros oldala, a Piac utca (1-től a 11-es házszámig), a Csapó utca páratlan oldala, a Rakovszky Dániel utca (1-től a 25-ös házszámig) az Ótemető utcáig, az Ótemető utca páratlan oldala a vasútvonalig, a vasútvonal dél felé a Faraktár utcáig, a Faraktár utca páratlan oldala a vasútvonaltól a Komáromi Csipkés György térig, a Komáromi Csipkés György tér déli oldala a Vámospércsi útig, a Vámospércsi út páratlan oldala a Panoráma útig, a Panoráma út északi irányban a 4908-as jelű útig, a 4908-as jelű út északkeleti irányban a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig. Országgyűlési képviselője A választókerület országgyűlési képviselője Pósán László (Fidesz-KDNP). Országgyűlési választások 2018 A 2018-as országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak: 13 jelölt: DK (Demokratikus Koalíció) : Varga Zoltán Együtt : Dr. Orosz Tamás Fidesz - KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) : Dr. Pósán László FKGP (Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt) : Nyiri László Ernő Iránytű: Szabó Ferenc Jobbik : Kőszeghy Csanád Ábel LMP : Görög Jenő MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) : Szabados István Munkáspárt : Varga Imre MIÉP (Magyar Igazság és Élet Pártja) : Orosz Attila Nemzet és Béke: Fegyverneki László Momentum : Mándi László Összefogás : Apáti-Gárdonyi Edina 2014 A 2014-es országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak: Demográfiai profilja 2011-es adatok szerint a Hajdú-Bihar megyei 2. sz. választókerületben 92 023 ember él; közülük 75 448 felnőtt, 42 865 férfi és 49 158 nő. A lakosok közül 16 041 diplomás, 43 451 érettségizett és 73 775 végezte el az általános iskolát. Wilhelm Christian Suhrke Wilhelm Christian Suhrke (Fredrikshald, 1863. november 2. – 1950. május 10.) német származású norvég politikus és építész. Édesapja Németországból költözött Norvégiába. Osmi nervni slom Az Osmi nervni slom (magyarul: Nyolcadik idegösszeomlás) a Riblja čorba együttes 1986-ban megjelent stúdióalbuma, melyet az RTB adott ki. Katalógusszáma: 2320355. Az album dalai A oldal Nemoj da ideš mojom ulicom Južna Afrika '85 (Ja ću da pevam) Jedan čovek Ljuti Rock 'n' Roll Sutra me probudi B oldal Amsterdam Tu nema boga, nema pravde Crno je dole Cava Prokleto sam Forrás http://rateyourmusic.com/release/album/riblja_corba/osmi_nervni_slom/ Frédéric Chopin Zeneiskola 1974-ben alakult meg a gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskola, melynek fő feladata a hangszertanítás, a zenei nevelés. Az iskola a 2007/2008-as tanévben elnyerte a „Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet. A Frédéric Chopin Zeneiskola a hangszertanítás mellett hangversenyeket, művészeti táborokat, zenei kurzusokat, megyei és országos zenei versenyeket, valamint fesztiválokat is rendez. Története 1974-ben négy tagozattal alakult meg Gödöllőn a zeneiskola Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola néven, mely 1984-től viseli Frédéric Chopin lengyel zeneszerző nevét. Az 1990-es évektől jelentős fejlődés következett be az iskola életében, növekedett a diákok száma és a tanári létszám, szinte minden hangszer tanítása megkezdődött az intézményben. 1994-ben Gödöllő város önkormányzata bővítette az iskola épületét. 2010-ben újraavatták Margó Ede 1929-ből származó, hányattatott sorsú, egyedülálló Chopin-szobrát. Az iskolában folyó munka színvonalának növekedését jól jelzi, hogy az utóbbi években szinte minden zeneiskolai országos versenyre eljut egy-két növendékük. A zeneiskolában különböző növendékzenekarok, kamarakórusok, kamaraegyüttesek alakultak, valamint megyei és országos szintű rendezvényeket is szerveznek, például itt kerül megrendezésre az Országos Népzenei Verseny. Zeneiskolában könyvtár is működik, ahol lehetőség nyílik zenehallgatásra, hangversenyek megtekintésére, kották, könyvek olvasására. Önálló Pedagógiai Programmal 1999-től rendelkezik az iskola, mely a Kodály-módszeren alapul. Az iskola pedagógiai elképzeléseinek alapgondolata: Tanszakok Fafúvós tanszak Tanszakvezető: Fodor László furulya fuvola oboa klarinét szaxofon fagott Rézfúvó – ütő tanszak Tanszakvezető: Somodi Károly trombita kürt tenorkürt harsona tuba ütőhangszerek Szolfézs – magánének tanszak Tanszakvezető: Tápai Dóra szolfézs zeneelmélet zeneirodalom kórus magánének Népzene – jazz tanszak Tanszakvezető: Albertné Joób Emese népi hangszerek népi ének jazz-zongora jazz-gitár jazz-bőgő jazz-basszusgitár Vonós – pengetős tanszak Tanszakvezető: Gálné Bagi Márta hegedű cselló bőgő gitár Zongora tanszak Tanszakvezetők: Barta Katalin és Szkordiliszné dr. Czitrovszky Ilona zongora Zenekarok, Együttesek Növendék-együttesek, ifjúsági zenekarok Animato Consort Cibri Énekegyüttes Cilibri Énekegyüttes Cipóriska Énekegyüttes Dixix Rhythm Együttes Gitárzenekar Gyermek Vonószenekar Ifjúsági Fúvószenekar Ifjúsági Vonószenekar Kalapos Énekegyüttes Kiscibri Énekegyüttes Klarinét Kvartett Kórus Saltarello Reneszánsz Együttes Sercli Énekkettős Sivadó Testvérek Kamaraegyüttese Tanáraink és volt növendékeink zenekarai Arpeggio Gitárzenekar Colla Parte Consort Cuento Gitártrió Gödöllő Consort Gödöllői Szimfonikus Zenekar Gödöllői Városi Fúvószenekar Gödöllői Városi Vegyeskar Eredmények Az iskola növendékei 1994 óta rendszeresen szerepelnek megyei, területi, országos és nemzetközi versenyeken egyaránt, főbb eredményeik a következők: 1994/1995 Országos Klarinétverseny: Bene Sándor Országos Zeneiskolai Oboa- és fagottverseny: Danku Eszter, Farkas Ágnes, Krassay Katalin, Országos Zeneiskolai Furulyaverseny: Danku Eszter, Krassay Katalin, Danku Márton, Guba András – kamaracsoport, II. díj, Szalay Borbála furulya I. díj Országos Zeneiskolai Kürtverseny: Kiss Dániel Országos Zeneiskolai Zongoraverseny: Ume Kelly, Györe Bence 1995/1996 Országos „Alba Regia” Kamarazenei Verseny: Krassay Katalin, Danku Eszter, Danku Márton, Guba András-blockflőte, Meleg Anna, Nagy Marianna, Mázik Katalin-gitártrió Országos Koncz János Hegedűverseny: Gémesi Gabriella (országos döntő) Országos Ütőhangszeres Kamarazenei Verseny: Ángyán Péter, Danku Márton, Gémesi Gergely, Molnár Csaba Országos Továbbképzős Verseny: Mészáros Judit, Herczenik Anna I. díj, Nagy Kinga Országos Népzenei Verseny : Oroszi Erzsébet, Szász Anna népi ének Kiemelt Nívódíj, Szűcs Miklós-furulya, Kiemelt Nívódíj KI MIT TUD? Herczenik Anna – opera, NAGYDÍJ Ádám Jenő Nemzetközi Dalverseny: Barabás Erzsébet, Herczenik Anna I. díj Országos Fuvoladuó Találkozó: Illésy Orsolya Kiemelt Nívódíj 1996/1997 Országos Zeneiskolai Zenekari Verseny: Fúvószenekar III. díj, Gitárzenekar Dicséret Országos Ütőhangszeres Fesztivál: Danku Márton, Gémesi Gergely, Molnár Csaba, Ángyán Péter Országos Zeneiskolai Gitárverseny: Nagy Marianna III. díj Békéstarhosi Nemzetközi Kürtverseny: Kiss Dániel I. díj 1997/1998 Várpalotai Gitáros Találkozó: Quartett I. díj Országos Zeneiskolai Kürtverseny: Kiss Dániel II. díj Országos Zeneiskolai Furulyaverseny: Klacsmann Nóra blockflőte Zathureczky Hegedűverseny: Lovász Leila Különdíj Országos Zeneiskolai Zongoraverseny: Major Zsófia Országos Zeneiskolai Oboaverseny: Krassay Katalin II. díj Országos Zeneiskolai Furulyaverseny: Szalay Borbála blockflőte I. díj 1998/1999 Országos Kodály Zoltán Szolfézsverseny: Ume Kelly, Klacsmann Nóra Országos Népzenei Verseny: Szűcs Miklós-furulya, Szász Anna-ének Észak-Magyarországi Zene és Művészeti Iskolák Magánének Szakos Tanulóinak Találkozója: Barabás Erzsébet, Deák Csaba Ádám Jenő Nemzetközi Dalverseny: Barabás Erzsébet IV. díj Országos Továbbképzős Verseny: Kiss Dániel-kürt, Nagy Kinga-zongora, Kiemelkedő szereplésért díj Országos Továbbképzős Verseny: Gábriel Péter-klarinét Pest és Nógrád megyei Mélyrézfúvós Verseny: Hubert József III. díj Országos Koncz János Hegedűverseny: Lovász Leila III. díj Országos Zeneiskolai Trombitaverseny: Ambrus Szabolcs 1999/2000 Országos Gitárverseny: Sleisz Ádám IV. díj, Mázik Katalin, Nuszbaum Ferenc, Pintér Adrienn, Szőke Bálint Országos „Alba Regia” Kamarazenei Verseny: Langer Ágnes, Nagy Hanna, Langer Dóra Kimagasló szereplésért oklevél 2000/2001 Országos Zeneiskolai Furulyaverseny: Szalay Borbála II. díj Országos Zeneiskolai Kürtverseny: Kiss Anna Alina Országos Zeneiskolai Fuvola Duóverseny: Illésy Orsolya, Dornyi Georgina Országos Zeneiskolai Klarinétverseny: Pólya Éva, Nagy Attila Országos Zeneiskolai Furulyaverseny: Szalay Borbála-furulya III. díj, Klacsmann Nóra-furulya, Klacsmann Borbála-cselló, Prokai Dorina-csembaló Országos Népdaléneklési Verseny: Bozsik Fruzsina, Horváth Sára, Drippey Veronika, Magyar Borbála, Tóth Beáta Nemzetközi Gitárzenekari Fesztivál: Arpeggio Gitárzenekar 2001/2002 IV. Országos Továbbképzős Verseny: Orova Katalin zongora Nívódíj, Különdíj X. Országos Koncz János Hegedűverseny: Langer Ágnes II. díj, Lovász Leila Különdíj Kadosa Pál Zongoraverseny: Nagy Polina II. díj VII. Kodály Zoltán Szolfézsverseny: Nagy Hanna Különdíj, Langer Dóra III. Országos Népzene Verseny: Énekes csoport Kiemelt Nívódíj, Horváth Sára Nívódíj X. Országos Ütőhangszeres Kamarazenei Verseny : Ferenczi Tamás, Illésy Mihály, Molnár Péter, Szekeres Tamás II. díj 2002/2003 Ferenczy György Centenáriumi Zongoraverseny: Nagy Polina Dicséret – tanár: Sári Erika IX. Országos Gitárverseny: Sándor Krisztina, Sleisz Ádám – tanáruk: Kósáné Szabó Beáta VII. Országos Zeneiskolai Mélyrézfúvós Verseny: Baglyas Gellért-harsona – zsűrielnöki Különdíj, – tanár: Ella Attila Zathureczky Emlékverseny: Langer Ágnes-hegedű I. díj, Szabó Réka-hegedű Dicséret – tanáruk: Béres Ágota VI. Országos Zeneiskolai Zongora Négykezes és Kétzongorás Verseny: Nagy Polina – Langer Dóra Kiemelt Nívódíj tanár: Sári Erika, Sz. Czitrovszky Ilona, Pollák Kinga – Molnár Nikolett Dicséret – tanár: Barta Katalin, Orova Katalin – Nagy Kinga Kiemelt Nívódíj, Különdíj a kortárs zene tolmácsolásáért, Láng Gabriella felkészítő tanár – a Varró Margit Alapítvány Különdíja Észak-Magyarországi Művészeti Iskolák Magánének Szakos Tanulóinak Találkozója: Reményi Anna-magánének – Opera, I. díj, Műdal, Kiemelt Nívódíj, Szász Anna-magánének – Műdal, I. díj, Opera, Nívódíj, Pál Nóra-magánének – Műdal, Nívódíj, Kálny Zsuzsa – „A legjobb felkészítő tanár”díja, Ferenczy Beáta – „A legjobb korrepetitor” díja Békéstarhos Nemzetközi Kürtverseny: Kiss Anna Alina III. díj, tanára: Lázár Attila 2003/2004 IX. Országos Klarinétverseny: Marton Luca Különdíj – tanárai: Nádas Csaba, Kohán István X. Országos Zeneiskolai Oboa és fagottverseny: Marton Lili II. díj, Szkordilisz Emília III. díj – tanár: Buka Enikő X. Országos Zeneiskolai Zongoraverseny: Langer Dóra Különdíj – tanár: dr. Czitrovszky Ilona IX. Országos „Alba Regia” Kamarazenei Verseny: Gál Márta, Deák Tamara, Juniki Anna, Tóth László Bronz, oklevél– tanár: Gálné Bagi Márta, Sivadó Testvérek: Sivadó Brigitta, Mónika, Zsófia, Balázs, Dávid Bronz, oklevél – tanár: Novák Gyuláné, Sivadó Zsófia-furulya - Különdíj a legfiatalabb versenyzőnek – tanár: Székely Judit Zeneiskolai Területi Gitárverseny: Sándor Krisztina I. díj, Kurucz Ádám III. díj, Török Zoltán Különdíj – tanár: Kósáné Szabó Beáta, Fehér Anita III. díj – tanár: Nuszbaum Ferenc, Lukács Dóra Dicséret – tanár: Gábor Erzsébet Farkas Ferenc Zongoraverseny: Gosler Judit II. díj – tanár: Sári Erika, Burgyán Annamária III. díj – tanár: Philippné Legeza Judit Kreatív Zenei Fesztivál: Szalai Gergő-zongora, Különdíj – tanár: Láng Gabriella, Holczinger András-cselló, Különdíj – tanár: Tóthné Pataki Anikó V. Országos Zeneiskolai Furulyaverseny: Laurán Apolka – tanár: Zagyváné Molnár Ildikó, Kis Dorottya, Gecse Adrienn – tanáruk: Székely Judit VI. Országos Bartók Béla Hegedű-duó Verseny: Gál Márta, Deák Tamara II. díj– tanár: Gálné Bagi Márta 2004/2005 XI. Koncz János Hegedűverseny: Langer Ágnes II. díj – tanár: Béres Ágota Tanári díj II. Ferenczy György Zongoraverseny: Gosler Judit Ezüst díj, – tanár: Sári Erika, Szántó Dániel Dicséret – tanár: Láng Gabriella, Turóczi Anett Dicséret – tanár: Philippné Legeza Judit IV. Országos Népzenei Verseny: Juniki Anna, Juniki Mária Nívódíj – tanár: Szikora Réka I. Pest Megyei Fuvolaverseny: Kemény Judit I. díj, Gémesi Boglárka Különdíj – tanár: Vargáné Korchma Fruzsina Tanári díj II. Nógrád-Pest Megyei Gitárverseny: Sándor Krisztina II. díj, Kurucz Ádám III. díj, Gyenes Attila, Szabó Roland, Török Zoltán Dicséret – tanáruk: Kósáné Szabó Beáta, Simon Bence Különdíj – tanár: Gábor Erzsébet VIII. Országos Kodály Zoltán Szolfézsverseny: Langer Ágnes I díj, Langer Dóra II. díj, Pintér Richárd Különdíj, Nagy Hanna Különdíj – tanár: Lázárné Nagy Andrea Kiemelt tanári díj Országos Továbbképzős Verseny: Szörényi Tamás-zongora, Kiemelt nívódíj, Legjobb Pest Megyei versenyző díja – tanár: Törpényi Sándor, Jámbor Anna, Szabó Réka, Langer Ágnes-hegedű, Nívódíj – tanáraik: Béres Ágota, Bali János, Simon Márk - trombita, Dicséret – tanár: Ella Attila, Szalai Gergő-zongora, Dicséret – tanár: Láng Gabriella, Gosler Judit-zongora, Dicséret – tanár: Sári Erika VI. Országos Rajeczky Benjamin Ének és Népi hangszeres Verseny: Manninger Ágota és Annus Réka Kiemelt arany díj – tanár: Szikora Réka, Szűcs Krisztina-furulya Arany fokozat, szóló – Ezüst fokozat – tanár: Szabó Károly Nemzetközi Chopin verseny: Szalai Gergő-zongora, IV. díj – tanár: Láng Gabriella V. Országos Zeneiskolai Zenekari Verseny: Gyermek Vonószenekar I. díj, Ifjúsági Vonószenekar II. díj – tanár: Lázárné Nagy Andrea Tanári Különdíj, Colla Parte Consort III. díj – tanár: Zagyváné Molnár Ildikó, Ifjúsági Fúvószenekar Különdíj – tanár: Ella Attila 2005/2006 I. Pest Megyei Kamarazenei Verseny és Fesztivál: Tücsök Együttes Kiemelt Nívódíj – tanár: Gálné Bagi Márta, Gitáregyüttes Kiemelt Nívódíj – tanár: Kósáné Szabó Beáta, Sivadó Testvérek Kiemelt Nívódíj – tanár: Novák Gyuláné, Colla Parte Consort Kiemelt Nívódíj – tanár: Z. Molnár Ildikó, Saltarello Reneszánsz Együttes Nívódíj – tanár: Székely Judit, Gecse Adrienn, Kis Dorottya-furulya Kiemelt Nívódíj – tanáraik: Székely Judit, Bali János, Juniki Ádám, Szajkovics Ádám Kiemelt Nívódíj – tanáraik: T. Pataki Anikó, Törpényi Sándor. Országos Zeneiskolai Hegedű-duó Verseny: Albert Julianna – Lázár Bíborka I. díj – tanáraik: Béres Ágota, Gálné Bagi Márta. Langer Ágnes – Ella Orsolya I. díj tanáruk: Béres Ágota. V. Országos Jeney Zolán Ifjúsági Fuvolaverseny: Kemény Judit III. díj: – tanár: V. Korchma Fruzsina. Gémesi Boglárka, Czirle Fanny (országos döntőbe jutott) – tanáruk: V. Korchma Fruzsina Országos Gitárverseny: Simon Bence (döntőbe jutott)– tanár: Gábor Erzsébet, Sándor Krisztina (döntőbe jutott) – tanár: Kósáné Szabó Beáta II. Pest Megyei Fuvolaverseny: Kemény Judit, Gémesi Boglárka I. díj – tanáruk: Vargáné Korchma Fruzsina, Neubrandt Eszter I. díj tanár: Gordos Éva, Czindrity Réka II. díj – tanár: Deákné Ella Beatrix, Pálhegyi Virág III. díj, Czirle Fanny Különdíj – tanáruk: V. Korchma Fruzsina, Nádas Kinga – tanár: Gordos Éva, Tanári díjat kapott: Gordos Éva, Deákné Ella Beatrix, Vargáné Korchma Fruzsina. Nemzetközi Zongoraverseny: Nagy Polina – tanár: Láng Gabriella. VII. Országos Zongora Négykezes és Kétzongorás Verseny: Nagy Ella, Wirnhardt Júlia Különdíj – tanár: dr. Czitrovszky Ilona. 2006/2007 „Palócgála 2006” Népzenei Fesztivál – Bartók Béla Népdal-éneklési Verseny : Kakucs Katalin I. díj, Bozsik Fruzsina Kincső III. díj – tanáruk: Benedek Krisztina. X. Országos Oboa- és Fagottverseny: Tóth Eszter-fagott Különdíj – tanár: Várnai Miklósné, Marton Lili-oboa – tanár: Buka Enikő II. Pest Megyei Kamarazenei Verseny: Tücsök Együttes Kiemelt Nívódíj – tanáraik: Gálné Bagi Márta, Tóthné Pataki Anikó, Gitártrió (Lukács Dóra, Fehér Anita, Török Zoltán), Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Kósáné Szabó Beáta, Juniki Ádám, Farkas Péter, dicséret – tanáraik: Tóthné Pataki Anikó, Törpényi Sándor. Tanári díj: Gálné Bagi Márta, Kósáné Szabó Beáta, Tóthné Pataki Anikó Országos Zongoraverseny – területi válogató: Szilágyi Zsuzsanna, Gungl Ádám Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Barta Katalin, Szalai Gergő Nívódíj – tanár: Láng Gabriella, Szabó Petra Dicsére – tanár: Ferenczy Beáta. XI. Országos Zongoraverseny: Szalai Gergő II. díj – tanár: Láng Gabriella. Szilágyi Zsuzsanna, Gungl Ádám – tanár: Barta Katalin. III. Pest és Nógrád Megyei Zeneiskolai Gitárverseny: Fodor Katalin Különdíj – tanár: Kósáné Szabó Beáta. X. Országos Alba Regia Kamarazenei Verseny: Sivadó Testvérek Kamaraegyüttese Nívódíj – tanáruk: Novák Gyuláné. ALDO kvartett (Ella Orsolya, Kis Dorottya, Tóth László, Szajkovics Ádám) III. díj – tanáraik: Béres Ágota, T. Pataki Anikó, Törpényi Sándor, Bali János, Ibert Duó (Kemény Judit, Baranyi Anett) tanáraik: V. Korchma Fruzsina, Kósáné Szabó Beáta. Tücsök Kvartett (Lázár Bíborka, Bréda Zsófia, Asztalos Dorottya, Gungl Ábel) – tanáraik: Gálné Bagi Márta, T. Pataki Anikó, Barta Katalin. III. Pest Megyei Fuvolaverseny: Pálhegyi Virág I. díj, Kemény Judit, Czirle Fanny III. díj – tanár: Vargáné Korchma Fruzsina Tanári különdíj, Ferenczy Beáta Zongorakísérői Különdíj VI. Országos Czidra László Furulyaverseny: Kis Dorottya és Laurán Apolka I. díj – tanáruk: Bali János Tanári díj, Sivadó Zsófia II. díj – tanár: Székely Judit, Colla Parte Consort Dicséret – tanáruk: Z. Molnár Ildikó, Barta Katalin Zongorakísérői díj, Legeredményesebb Iskola Különdíja Országos Kreatív Fesztivál és Verseny: Nagy Ábel Márton-zongora, Különdíj – tanár: dr. Czitrovszky Ilona. VII. Országos Bartók Béla Hegedű-duó Verseny: Gál Márta – Deák Tamara I. díj – tanáraik: Gálné Bagi Márta, Juniki Spartakus. Tanári díj, Lázár Bíborka - Bréda Zsófia II. díj – tanár: Gálné Bagi Márta Tanári különdíj, Albert Julianna – Retzler Zsófia III. díj – tanár: Béres Ágota II. Nemzetközi Gitárzenekari Verseny, Rheine, Németország: Arpeggio Gitárzenekar. III. díj– tanár: Kósáné Szabó Beáta 2007/2008 VII.Vass Lajos Népzenei Verseny Regionális Válogatója: Cibri Együttes Arany minősítés, Kalapos Együttes Ezüst minősítés – tanár: Benedek Krisztina, Gecse Adrienn Arany minősítés, Gergely Mihály, Széphalmi Pál Bronz minősítés – tanár: Bolya Dániel XII. Országos Koncz János Hegedűverseny: Lázár Bíborka Különdíj, Bréda Zsófia (országos döntő), tanár: Gálné Bagi Márta, Albert Julianna, Ella Orsolya (országos döntő), tanár: Béres Ágota III. Ferenczy György Zongoraverseny : Szabó Áron II. díj – tanár: Telek Zsuzsa, Katona Márk III. díj – tanár: Törpényi Sándor, Szabó Petra Dicséret – tanár: Ferenczy Beáta, Rehorovszky Anna Dicséret – tanár: Láng Gabriella, Wirnhardt Júlia Dicséret – tanár: dr. Czitrovszky Ilona Karácsonyi énekek és pásztorjátékok IV. Nemzetközi Versenye: Cibri Énekegyüttes Grand Prix Nagydíj, Annus Réka, Manninger Ágota Betlehemi Aranycsillag díj – tanáruk: Benedek Krisztina III. Pest Megyei Kamarazenei Verseny és Fesztivál: Animato Consort Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Zagyváné Molnár Ildikó, Tücsök Együttes Kiemelt Nívódíj – tanáraik: Gálné Bagi Márta, T.Pataki Anikó, Sivadó testvérek Kamaraegyüttese Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Novák Gyuláné, Baranyi Anett, Szabó Roland, Gyenes Attila Nívódíj – tanáruk: Kósáné Szabó Beáta, Tanári Különdíj: Novák Gyuláné, Gálné Bagi Márta, T. Pataki Anikó III. Országos Zathureczky Ede Emlékverseny: Langer, Ágnes I. díj és Különdíj Albert Julianna II. díj és Különdíj – tanáruk: Béres Ágota, Lázár Bíborka Különdíj – tanár: Gálné Bagi Márta, Béres Ágota Tanári különdíj, Soós Gabriella Zongorakísérői Különdíj VI. Országos Zeneiskolai Továbbképzős Verseny: Kis Dorottya-furulya, Langer Ágnes-hegedű Fődíj – tanáraik: Béres Ágota, Bali János, Tóth Viktória-zongora I. díj – tanár: Szkordiliszné dr.Czitrovszky Ilona, Sivadó Balázs-hegedű I. díj – tanár: Novák Gyuláné, Szántó Kinga és Szajkovics Ádám II. díj – tanáraik: Deákné Ella Beatrix, Törpényi Sándor IV. Pest Megyei Fuvolaverseny: Pálhegyi Virág II. díj, Czirle Fanny Különdíj – tanár: Vargáné Korchma Fruzsina Tanári Különdíj, Szántó Kinga II. díj, Hamza Alexandra III. díj – tanár: Deákné Ella Beatrix Tanári Különdíj Nógrád és Pest Megyei Művészeti Iskolák IV. Gitárversenye: Sándor Krisztina I. díj – tanár: Kósáné Szabó Beáta Tanári Különdíj Kreatív Zenei Fesztivál: Kis Dorottya-furulya, zeneszerzés Különdíj – tanár: Bali János V. Országos Népzenei Verseny: Kalapos Énekegyüttes Kiemelt Nívódíj, Sercli Énekkettős Kiemelt Nívódíj, Kiscibri Énekegyüttes Kiemelt Nívódíj, Annus Réka Nívódíj, Cibri Énekegyüttes Dicséret – tanáruk: Benedek Krisztina, Szűcs Krisztina-pásztorfurulya Kiemelt Nívódíj – tanár: Bolya Dániel VII. Országos Fuvoladuó Verseny: Neubrandt Eszter és Szántó Kinga III. díj – tanár: Deákné Ella Beatrix VI. Országos Zeneiskolai Zenekari Verseny: Gyermek Vonószenekar I. díj, Ifjúsági Vonószenekar III. díj – tanár: Lázárné Nagy Andrea, Apoyando Kamaraegyüttes III. díj – tanár: Kósáné Szabó Beáta IX. Kodály Zoltán Országos Szolfézsverseny: Pintér Richárd II. díj, Bense Ákos III. díj, Improvizációs verseny Különdíj, Bréda Zsófia Különdíj, – tanáruk: Lázárné Nagy Andrea Tanári Különdíj 2008/2009 III. Országos Bartók Zongoraverseny: Juniki Mária – tanár: Ferenczi Anna VII. Országos Vass Lajos Népzenei Verseny Kárpát-medencei döntő: Kakucs Katalin-népi ének, Cibri Énekegyüttes Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Benedek Krisztina III. Népdalkincs – Népdaléneklési Verseny: Thuránszky Mihály-népi ének III. díj, Annus Réka-népi ének I. díj – tanáruk: Benedek Krisztina Friss Antal Országos Csellóverseny: Asztalos Dorottya – tanár: T.Pataki Anikó IX. Országos Zeneiskolai Gitárverseny: Fodor Katalin, Gyenes Attila – tanáruk: Kósáné Szabó Beáta Yuri Yankelevitch Nemzetközi Hegedűverseny: Langer Ágnes – hegedű III. díj és Közönségdíj – tanár: Béres Ágota VIII. Országos Zongora négykezes verseny: Juniki Mária, Kakucs Katalin – tanár: Ferenczi Anna, Lázár Zsófia, Szabó Petra – tanáraik: dr. Czitrovszky Ilona, Ferenczy Beáta, Dóra Dominika, Mikulik Márton, Csíki Anna Zsófia, Kovács Emma – tanáruk: Telek Zsuzsa Pest Megye Rézfúvós Verseny: Ágoston Bence-trombita– tanár: Somodi Károly, Sápi Viktor-tuba II. díj – tanár: Ella Attila IV. Pest Megyei Kamarazenei Verseny és Fesztivál: Kis furulyaegyüttes Kiemelt Nívódíj, Animato Consort Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Zagyváné Molnár Ildikó, Tücsök Együttes Kiemelt Nívódíj – tanáraik: Gálné Bagi Márta, T. Pataki Anikó, Colour Strings Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Béres Ágota, Apoyando Kamaraegyüttes Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Kósáné Szabó Beáta, Sivadó Együttes Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Novák Gyuláné, Dixix Rhythm Együttes Kiemelt Nívódíj, Klarinét Kvartett Kiemelt Nívódíj – tanáruk: Fodor László Országos Mélyrézfúvós Verseny: Sápi Viktor-tuba II. díj – tanár: Ella Attila Notre-Dame-de-Lorette (metróállomás) A Notre-Dame-de-Lorette egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 12-es metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 12-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Saint-Georges (Front Populaire) Trinité – d’Estienne d’Orves (Mairie d’Issy) Champ-sur-Barse Champ-sur-Barse település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 27 fő (2015). Champ-sur-Barse La Loge-aux-Chèvres, Vendeuvre-sur-Barse, La Villeneuve-au-Chêne és Villy-en-Trodes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Solymári-ördöglyuk A Solymári-ördöglyuk egy fokozottan védett barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai-hegységben, a hegység északi részén, a Zsíros-hegycsoport északkeleti oldalában, 348 méter tengerszint feletti magasságban található. A hossza 5 550 méter és a mélysége 78 méter. Messziről is látható a 20. század elején felhagyott, hatalmas kőfejtő, amelynek a felső peremétől alig néhány méterre nyílik a főbejárata. A főbejárat egy több, mint másfél méteres, keletre tekintő, majdnem kerek nyílás. A másik, kisebb, boltozatos bejárata a Pipa, amely a főbejárattól északnyugatra, 70 méterre található. A harmadik, legfelső bejáratát, a Rókalyukat, ami a főbejárattól nyugatra, 90 méterre, 20 méterrel magasabban nyílt, az 1950-es években bontották ki, de omlásveszély miatt az 1970-es években lebetonozták. Genetikája A barlang a Zsíros-hegyet alkotó triász időszaki dachsteini mészkőben alakult ki. Korábban víznyelőbarlangnak tartották, az ötvenes évek vizsgálatai azonban a hévizes eredetet támasztották alá. Az üregesedés egyesek szerint már a pliocénben, mások szerint a pleisztocénben indult meg, mintegy fél-egy millió évvel ezelőtt. A felfelé áramló meleg és a beszivárgó hideg vizek keveredése folytán újból oldóképessé vált víz bonyolult alaprajzú, térbeli labirintus-hálózattá tágította a repedéseket, hasadékokat. Ez a barlang mai képére is rányomja bélyegét: keskeny, magas folyosók, ezeket összekötő szűk járatok, a hasadékok kereszteződésében kialakult termek, függőleges szakaszok váltakoznak. A barlang magasabb részeire jellemzőek a gömbüstök, gömbfülkék. A később szárazzá vált barlangot a felülről beszivárgó vizek alakították tovább, részben átalakítva az eredeti hévizes formákat. A hidegvizes tevékenység legszembetűnőbb nyomai a cseppkőképződmények, melyek a barlang egyes részein több négyzetméter felületeket is beborítanak, sajnos ma már erősen rongált állapotban. A folyosók falfelületein, kőzetélein gyakori kiválás a borsókő is, néhány mm-től a centiméteres méretig. A barlang egyes részein gipsz kristálycsoportok is láthatók. Kutatástörténete Az első felfedezők A barlang bejáratát és kezdeti szakaszát a helybeliek már ismerték a 19. században, a barlang első kutatójának, Koch Antal geológusnak is ők hívták fel a figyelmét rá, aki 1868-ban szintén csak az első szakaszt (a Siklóig) járta be, mert felszerelés és idő hiányában az innen induló aknába leereszkedni nem tudott. A barlang leírását a Földtani Közlöny 1871-ben megjelent első számában tette közzé. A 15 méter mély Siklóba vagy Nagy Kürtőbe valószínűleg a 19–20. század fordulója táján ereszkedtek le kötelek segítségével budapesti turisták. Ezzel megnyílt az út a barlang további részei felé, melyek feltárása és bejárása szintén megkövetelte a sziklamászásban, kötélkezelésben való jártasságot. A barlangot akkor a legnehezebben járható hazai barlangként tartották számon. A tudományos kutatás kezdetei 1926-ban, az újonnan megalakult Magyar Barlangkutató Társulat egyik fontos feladatául tűzte ki a Solymári-ördöglyuk tudományos vizsgálatát, járhatóvá tételét és további feltárását. Létrehozta a Solymári Bizottságot, majd a következő évben együttműködésre lépett a Magyar Turista Egyesület barlangkutató tagjaival. Utóbbi egyesület az 1928-ban a Zsíros-hegyen épített turistaházában (Zsíros-hegyi turistaház) külön szobát biztosított a barlangkutatók számára, akik így öltözőhelyiséghez és ruháik, felszereléseik, műszereik, szerszámaik számára raktárhoz jutottak. A barlang egyre inkább felkeltette a szakkörök érdeklődését is, amit bizonyít az is, hogy az 1927-ben megrendezett német-magyar barlangkutató konferencia résztvevői meglátogatták, és élénk szakmai vitát folytattak a helyszínen. Idegenforgalmi célú kiépítése A Magyar Barlangkutató Társulat Solymár Bizottsága (vezetője: Barbie Lajos) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 500 pengő segélyéből a védelem érdekében 1929. december 21-én vasajtóval lezárta a barlangot. A bejáratok előtti térséget rendezték és turistautat építettek. A kulcsot a közelében lévő M.T.E. Péntek-Asztal „Fritsch”-féle menedékházból lehetett felvenni, megfelelő díj ellenében még felszerelést is kölcsönözhettek. A barlangban a bejárat utáni mélységet (Pince) áthidalták, a Siklóban pedig két nagy falépcsőt helyeztek el. A barlang látogatását egyelőre a barlangjárásban gyakorlott csoportok számára tették lehetővé – abban évben 246 látogató élt a lehetőséggel. 1930. november 30-án a Budapesti Turista Egyesület Alpin Osztálya vándorgyűlést tartott a barlang Farkasverem részén. A harmincas évek elejére-közepére a barlang igen rossz állapotba került. Kezelését végül 1935-ben a Budapesti Turista Egyesület Alpin Osztálya vette át. 1935. június 16-án újra le kellett zárni. A kőfejtő bejárata közelében levő bányaőrházat bérbe vették, ahol a látogatók és a barlangi túravezetők számára öltözőt, étkezőt, mosdót és szükség esetére hálóhelyet alakítottak ki (a háznak ma már nyoma sincs). A forgalom fokozása érdekében több diavetítést is tartottak, az év második félévében már 327-en látogatták meg a barlangot. 1935. november 10-én ismét vándorgyűlés volt a barlang útvesztőjében. A barlang különböző szakaszaiban biztosító sodronyokat, gömbvaskorlátokat helyeztek el, a Siklóban pedig 1936-ban a korábbi, már korhadásnak indult falépcsőt – a jelenleg is használt – betonlépcső (Jellinek-lépcső) létesítésével váltották ki. A barlangot ez évben 486 látogató tekintette meg. Ekkor jelentette meg Jellinek János a barlangot ismertető füzetét, melyben részletesen leírta a barlang túraútvonalait. A kezelésbe vétel 1942-ben ismét a Magyar Barlangkutató Társulat vette át a barlang kezelését. Újból létrehozta a Solymári Bizottságot, kibérelte a barlangházat, és kidolgozta a barlang látogatására vonatkozó szabályzatát, mely szerint a barlang csak belépődíj ellenében látogatható; a Bejárat–Kupola-terem közötti szakasz utcai ruhában is bejárható, a Bejárat és a Kijárat közötti szakasz túrái vasár- és ünnepnapokon 10 és 16 órakor indulnak; a barlangház használatáért szintén díj fizetendő. Az Országjárás 1942. évi évfolyamában meg lett említve, hogy a Pilis hegységben körülbelül 30 barlang van és ezek között az egyik jelentős barlang a solymári, cseppköves barlang. A barlangot kezelő egyesületek természetesen további járatok, összefüggések után is rendszeresen kutattak. Feltáró kutatásaik eredményeként jelentősen megnőtt a barlang ismert járatainak hossza. Az 1960-as években további új járatokat tártak fel Szentes György és társai. A barlang feltérképezése A barlang első térképét 1914-ben a Magyarhoni Földtani Társulat keretében nem sokkal előbb megalakult Barlangkutató Szakosztály megbízásából Kmetty Béla és Szűts Pál készítette, amit a 20-as, 30-as években az újabban feltárt szakaszokkal kiegészítettek. Miután időszerűvé vált a barlang korábbiaknál pontosabb felmérése, a Ferencvárosi Természetbarát Sportkör Barlangkutató Szakosztálya – Hartig Miklós és Horváth János vezetésével – 1972-ben megkezdte a munkát. Sajnos a barlang térképe mai napig sem készült el teljesen. A hiány pótlására 1996-ban több barlangkutató csoport összefogásával és együttműködésével térképezési kampány indul, mely el is jutott a barlangnak körülbelül a feléig, a munka azonban nem folytatódott, így ez a térkép sem készült el. Balesetek a barlangban A második világháború után a barlangot sokáig csak barlangkutatók, továbbá vállalkozó szellemű turisták és kalandvágyó fiatalok látogatták. A barlang rendkívül bonyolult, labirintusszerű, nehezen kiismerhető járathálózata, valamint az alkalmi látogatók hiányos felszerelése és tapasztalata eredményeként eddig közel 200 eltévedt, világítás nélkül maradt vagy megsérült látogató köszönheti szabadulását a kényszerű fogságból a Barlangi Mentőszolgálatnak. Napjaink barlangvédelme A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság éppen ezért 1993-ban újból lezáratta az időközben tönkrement bejáratokat, és a Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetének szakmai irányításával rendbe hozatta és létrákat, s a lépcsőket korláttal is ellátták. A kijáratig (Pipa) terjedő szakaszon pedig a közlekedést megkönnyítő biztosító sodronyokat (két helyen) és létrákat (6 helyen) helyeztek el. Ezt követően a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat a háború előtti túravezetések felújítására céljából újból létrehozta a Solymári Bizottságot, majd megkérte a természetvédelmi hatóságtól a barlangra a hasznosítási engedélyt, és 1994–1998 között május eleje és október közepe között túravezetőkkel vezette az érdeklődő látogatókat a turista (rövid) túra (főbejárattól a Pihenőig és vissza), illetve az overallos (hosszú) túra (főbejárattól a Pipáig) útvonalon. Az ötéves üzemeltetés alatti 250 látogatási napon összesen 5600 látogatót vezettek le a barlangba. Ásatások a barlangban Bekey Imre Gábor a Pipa bejáratban neolit cserépedény-töredékeket talált, és további ásatásokra tett javaslatot ott (Bekey 1924). A belső részekről eddig még sehonnan sem került elő emberi eredetű tárgy. Emberi csontra is csak a Főbejárattól nyugatra, attól 30 méterre, a Farkasverem fölé eső töbörszerű mélyedés kutatásával kapcsolatban bukkantak. Ott 8–10 métert ástak le egy erősen korrodált falú üregben, ahonnan egy kora hallstatti kultúrabeli dísztelen cserépedény töredékei kerültek elő, néhány recens állatcsont (görény és ló) mellett. A barlangból kiindulva az alatt egy kürtőt kimászva szintén ráakadtak ugyanarra a kitöltésre, benne csontokkal (ember, ló és medve) (Vértes 1950). A barlangban már korábban is találtak elszórtan különböző eredetű csontokat, de tudományos igényű feltárást, ásatást csak 1939–1943 közötti időben, a Magyar Barlangkutató Társulat megbízásából Vértes László végzett ősállati csontleletek után kutatva. 1951-ben Jánossy Dénes paleontológus végzett ásatást a Magyar Természettudományi Múzeum részéről. Az őslénytani ásatások gazdag anyagot eredményeztek. Legjelentősebb a teljes jávorszarvas-csontváz, melynek kora azonban bizonytalan. A talált kisemlős-anyag (például cickányok, több pocokfaj, egérfajok) a pleisztocén fiatalabb szakaszába (70–75 ezer év) helyezhető, a nagyemlős-anyag (például barlangi medve és barlangi oroszlán) egy része (bölény, Merk-orrszarvú) ennél régebbi is lehet. A barlang gerinces őslénytani leletei hazánk hasonló barlangjainak maradványai közt egyedülállóak, de sok, korban eltérő csont rétegtani hovatartozása bizonytalan, további ásatások lennének kívánatosak. Kiemelkedő jelentőségű a barlangban talált csigák vizsgálata, melynek alapján a Kis-körút vörös agyagja a középső pleisztocénben, míg a járat végénél eltömődött kürtő világosabb színű kitöltése az ezt követő hűvösebb szakaszban képződött. Élővilág A barlangban élő denevérek nagy számára már korán felfigyeltek. A századforduló táján egy külföldi vállalkozás bérelte, és hatalmas gépekkel tonnaszámra termelte ki innen guanót a talajok feljavítására, de a második világháború után is a becslések szerint még körülbelül 75 m³ kitermelésre érdemes mennyiség maradt a járatokban. Jól példázza, hogy a Cirkusz termének mélyedését szinte színültig töltötte ki a guanó, aminek ma nyoma sincs ott. Mennyisége több vagon volt. Egykoron az útvesztőben is méter vastag guanórétegen lehetett járni. A guanón kívül a máig megtalálható denevércsontok bizonyítják, hogy zömmel kereknyergű patkósdenevérek, hosszúszárnyú denevérek, hegyesorrú és közönséges denevérek nagy tömegekben éltek a barlangban (az első kettő ma már nem). Ma már inkább a közönséges, a kis és nagy patkósorrú, valamint a hegyesorrú, a nagyfülű, a csonkafülű és vízi denevér fordul elő. A guanókitermelés óta és az évtizedek óta tartó rendszeres túrázások hatására manapság a denevérek már csak igen kis számban láthatóak. Korábban a denevérekben élősködő denevérlegyek közül négy faj (Penicillidia conspicua, Mycteribia blasii, Nyeteribia schmidti, Nycteribia biaticulata) itteni előfordulását is igazolták. Az ördöglyukban előforduló barlangi rovarok között is több érdekes és ritka példányt írtak le, így kétfajta szárnyatlan ősrovart és egy addig teljesen ismeretlen sertefarkú rovart is. Látogatása 1942-ben a barlangot és a felszínét védetté nyilvánították. A barlang mindkét bejárata le van zárva, de régen rendszeresen feltörték őket. A barlangot gyakran és sokan látogatják, és helyenként, a takarító túrák ellenére is, rendkívül szemetes. Jelenleg a Ifjúsági Barlangtúra és Barlangi Sportterápia Egyesület vezet overallos sporttúrákat és gyerektúrákat a barlangba. A barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogathatók. A kulcsát és a látogatási engedélyt a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adja ki. Túraleírás A bejárattól a Pihenőig minden nehézség nélkül járható, csak világítás kell. A bejárat néhány lépcsőjén az Előcsarnokba jutunk le. Balra a Pince mélysége sötétlik. Néhány méter után a Sikló, vagy más néven a Nagy-Kürtő betonlépcsői indulnak lefelé. Több forduló után érünk le a 15 méter mélyebben fekvő Kupola-terembe, ahol már néhány cseppkőképződmény is látható. Innen meredek vaslépcső vezet tovább, majd éles forduló után ismét betonlépcsők vezetnek az úgynevezett Pihenőbe. A könnyű túra itt véget ér. Ennek a túrának az időtartama körülbelül 20 perc. A további, a Pipáig tartó részben kiépített szakaszon barlangjáró alapfelszerelés szükséges. A Pihenő déli végében levő nyílás a Cirkuszba vezet, melynek bal oldali párkányán, sodronykötél segítségével lehet a másik oldalra jutni, ahonnan kanyargós, szűk járat vezet az ismét nagy méretű Labirintusba. Néhány méter után két létra, majd sodronykötél segítségével mászunk fel a Szemüreghez, majd onnan ismét két létrán le a Guanó-terembe. Az innen induló szűk Cseppkő-folyosó, majd az ezt követő igen szűk Szuszogó a túra legkellemetlenebb része, melyen áthaladva létrán ereszkedünk a magas Kulissza-folyosóba. Ennek végén kissé körülményesen kapaszkodunk fel körülbelül két métert, majd az elért kanyargós folyosó végén létra vezet a kijárat előtti vízszintes szakaszba. Itt lábbal előre csúszunk le a járat alakjára utaló Pipa elnevezésű kijáratba. Ennek a túrának az időtartama körülbelül egy óra. A barlang további szakaszainak felkeresése barlangjárási gyakorlat vagy vezető nélkül nem ajánlott. Neve Előfordul az irodalmában Sojmári-ördögluk, Solymári-barlang, Solymári barlang (Thuróczy 1964), Solymári Ördöglyuk, solymári Ördög-lyuk, Solymári-ördöglyuk 4.sz. eltömődött bejárata és Solymári-zsomboly néven is. Érdekességek Az 1950-es évek derekán néhány évig működtetett, a barlang kijáratától függőleges vetületben mintegy 300 méterre, de jóval mélyebben nyitott Solymár II. táró több olyan törést és hévizes járatot is határolt, melyek minden bizonnyal dinamikus kapcsolatban lehetnek a barlangrendszer ismert járataival ; a kapcsolat pontos mikéntjét ugyanakkor ezidáig nem sikerült feltérképezni. A kérdéses táró ma nem bejárható, mert a bejárati szakaszát berobbantották, de a körülbelüli helye felismerhető. Notre-Dame-de-Sanilhac Notre-Dame-de-Sanilhac település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 3113 fő (2015). Notre-Dame-de-Sanilhac Périgueux, Chalagnac, Atur, Boulazac-Isle-Manoire, Coulounieix-Chamiers, Coursac, Église-Neuve-de-Vergt és Marsaneix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Simo Ojanen Simo Juhani Ojanen (Urjala, 1940. november 9. –) finn író, forgatókönyvíró. Élete Simo Juhani Ojanen 1940. november 9-én született a finnországi Urjalában. Tanulmányai befejezése után tíz évig mint újságíró dolgozott, majd 1972-től mint szabadúszó író, de első regénye már két évvel korábban megjelent. A Finnországban, Poriban élő írónak eddig több mint 20 műve jelent meg, amelyek közül a legtöbb a gyermek- és ifjúsági irodalom; köztük mesék, regények és két sci-fi is. A 2000-es évtől pedig pályafutását mint drámaíró folytatta. Forgatókönyveket is ír. Több irodalmi díjat kapott; köztük a Pertsa és KILU Award díjat 1999-ben. Lánya Soila Ojanen is író. Mũvei Käymään eikä olemaan (1970) Kukkia rouva Koivistolle (1972) Käppärän rautajengi (1975) Joka paikassa syksy (1976) Takuulla taivaaseen (1978) Varastettu vaihdepyörä (1980, Mirja Sarasjoki rajzaival) Heli ryhtyy ystäväksi (1981) Meeri järjestää (1982) Sirkuspelle Hermanni (1982, Satu-Sisko Sintonen rajzaival) Ikioma kesäloma (1983) Pelle Hermannin uudet seikkailut (1983, Satu-Sisko Sintonen rajzaival) Kunta konkurssissa (1984) Pelle Hermannin viikonpäivät (1984, Satu-Sisko Sintonen rajzaival) Pelle Hermanni ja äitiliini (1985, Satu-Sisko Sintonen rajzaival) Hälytys, Harakat Suomessa (1986, Raimo Huittinen rajzaival) Pelle Hermanni isänsä jäljillä (1986, Satu-Sisko Sintonen rajzaival) Pelle Hermannin mansikkaloma (1987, Satu-Sisko Sintonen rajzaival) Harakat aikakeikalla (1987, Raimo Huittinen rajzaival) Neljä ällää kuusipuussa (1987) Pakkaskurssi eli Halla Finlandiassa (1987) Hanna ja Mozart (1991) Kuningasmatka (1991) Päivä autonäyttelyssä (2000, Mikko Kunnas rajzaival) Lelutehtaassa kummittelee (2000, Mikko Kunnas rajzaival) 3 Ässää ja karkulainen (2001, Mikko Kunnas rajzaival) Massimo Bruno Massimo Bruno (Boussu, 1993. szeptember 17. –) belga korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg az RSC Anderlecht játékosa. Család Olasz szülők gyermeke, édesanyja nápolyi, míg apja szicíliai. Ő pedig Belgiumban Hainaut tartományban született, Boussu városában. Pályafutása Az RSB Frameries csapatában kezdte a labdarúgás alapjait, majd a RAEC Mons csapatának ifjúsági csapataiban szerepelt. 2002-ben az RSC Anderlecht akadémiájának lett a játékosa, ahol Frédéric Peiremans szakmai stábja alatt dolgozott. Tizenkét évesen súlyos sarok sérülést szenvedett, ami következtében a 4 hónap kényszer pihenő várt rá. 2006-ban elhagyta az Anderlecht csapatát és visszatért egykori nevelőegyesületéhez a Monshoz. 2009-ben a Sporting Charleroi akadémiájára került és itt lett profi labdarúgó. 2011. március 23-án debütált a belga első osztályban a Cercle Brugge csapata ellen. A következő szezonban hároméves szerződést kötött az egykori nevelőegyesületével az Anderlechttel. 2012. augusztus 12-én debütált régi-új klubjában a Cercle Brugge ellen a 85. percben váltotta Dieumerci Mbokanit. Egy hónappal később a KRC Genk ellen 2-2-s döntetlennel záruló bajnoki mérkőzésen megszerezte első gólját a klub színeiben. Az angol Liverpool FC és a Tottenham Hotspur is érdeklödőt iránta, de Bruno kijelentette, hogy marad Belgiumban. A következő két szezonban a Bajnokok Ligájában is alapembere volt a klubjának. 2014. nyarán elhagyta Belgiumot és Németországba az RB Leipzig csapatába igazolt 5 millió euróért 2019. júliusáig. Az új klubja rögtön kölcsön adta a testvércsapat Red Bull Salzburgnak, amely csapat az osztrák Bundesliga címvédője. Sikerei, díjai RSC Anderlecht Belga bajnok : 2012-13, 2013-14 Belga szuperkupa : 2012, 2013 Red Bull Salzburg : Osztrák Bundesliga : 2014–15 Osztrák kupa : 2015 Alof de Wignacourt Alof de Wignacourt (latin forrásokban Adolphus Vignacurtius; 1547, Franciaország - 1622. szeptember 14., Málta) francia nemes, a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 54. nagymestere 1601-től haláláig. 1564-ben lépett be a Lovagrendbe. Következő évben Málta ostromában már kitüntette magát. Uralkodói modorú és ízlésű ember volt, erről tanúskodik díszes páncélzata, mely a vallettai múzeum egyik kincse. 1601-ben választották nagymesterré. Kedvelt volt alattvalói körében. Ő adott megbízást Michelangelo Merisi di Caravaggiónak Máltán készült műveire. Nevéhez fűződik az állandó könyvtár megnyitása, mégis leginkább építkezései miatt emlékeznek rá: a partok védelmére egy sor őrtornyot telepíttetett, Valletta vízellátására pedig 15 kilométer hosszú vízvezetéket építtetett Rabattól a mai Floriana határáig. Építményei Wignacourt-vízvezeték (máltaiul Akvedott , angolul Wignacourt Acqueduct , 1610 - 1615 ): tervezője a messinai Natale Tomasucci, a munka nagy részét a bolognai Bontadino de Bontadini kivitelezte. Kőfaragóként Tumas Dingli építész is részt vett a munkákban. Rabat dombjaitól Attardon , Balzanon , Santa Venerán és Ħamrunon keresztül kígyózott föld alatt és föld fölött Valletta külterületéig. Wignacourt 1615. augusztus 21-én avatta fel. Tornyai St. Paul's Bay Tower (1610, San Pawl il-Baħar ) Torri ta' San Luċjan ( St. Lucian Tower ; 1610-11, Marsaxlokk ): a britek erőddé bővítették. Ma a Nemzeti Tengerbiológiai Kutatóközpont foglalja el Torri ta' San Tumas ( St. Thomas Tower ; 1614, Marsaskala ): az Il-Ħamriga félsziget csúcsára épült, a Marsaskala Creek és a Szent Tamás-öböl közé. Marsaskala városa ma már körbeveszi a tornyot Torri tax-Xagħra ( Marsalforn Tower ; 1616, Marsalforn ): 1716-ban a szikla pusztulásával a tengerbe omlott Torri ta' Santa Marija ( St. Mary's Tower vagy Comino Tower ; 1618, Comino ): egy kétszáz évvel korábban félbehagyott tornyot fejeztetett be, hogy ellenőrizze a Malta és Gozo közti csatornát és távoltartsa a kalózokat a szigettől. Tervezője Vittorio Cassar Santa Maria delle Grazie Tower (1620, a mai Xgħajra helyén): a britek 1888 -ban lebontották Escontria A monotipikus Escontria nemzetségbe jelenleg egyetlen elismert faj, az Escontria chiotilla tartozik. Jellemzői Kistermetű fa, magassága nem éri el a 4 m-t. Törzse 400 mm-nél kisebb átmérőjű, számos oldalága a 200 mm átmérőt sem éri el. Kandeláberszerűen növő ágain kevés (3-5 központi és 10-15 radiális), 70 mm-nél rövidebb tövis fejlődik, 30 mm átmérőjű sárgás virágai nappal nyílnak. Termése húsos, barnásvörös bogyó. Elterjedése Mexikó: Guerrero, Michoacán, Oaxaca, Puebla. Etimológia Joseph Nelson Rose a névadással a mexikói Don Blas Escontría († 1906) urat tisztelte meg. Oberkatz Oberkatz település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 277 fő. Oberkatz Kaltennordheim, Oepfershausen és Aschenhausen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szeretetláng mozgalom A Szeretetláng olyan magyar alapítású katolikus lelkiségi világmozgalom, amely a római katolikus egyház tanítását vallva megvalósítani igyekszik az úgynevezett Szeretetláng Lelkinaplóban rögzített tanításokat. Az alapító élete és a kezdetek Kindelmann Károlyné - Szántó Erzsébet 1913. június 6-án született Kispesten a (a későbbi Wekerle-telep területén), Szántó József és Mészáros Júlia Erzsébet házasságából, hatszori ikerszülést követő tizenharmadik gyermekként. A Kispesti Főplébánián keresztelték meg június 13-án. 1925-ig bezárólag minden szülője és testvére (testvérei közül kilencen influenza járványban, egy diftériában, ketten balesetben) meghalt. 11 éves korában már önmagát kellett ellátnia. Sok gyermekkori nélkülözés és megpróbáltatás után a Krisztus Király egyházközség plébánosa szép énekhangjára felfigyelve beajánlotta az egyházközség énekkarába. Itt ismerkedett meg a nála 35 évvel idősebb özvegy Kindelmann Károllyal, aki harmadrendi ferences volt. A férfi megkérte a kezét és 1931. május 25-én házasságot kötöttek. 1932 és 1942 között hat gyermekük született. Az egész család segített a rászorulókon, imádságos életet éltek, rendszeresen jártak misére és imádkozták a rózsafüzért is. Kindelmann Károly 1945. április 25-én, Húsvét vasárnap délután 3 órakor hunyt el. Ekkor Erzsébet asszony 32 éves volt. 1946-ban Kármelhegyi Boldogasszonyról nevezett Jolánta rendi néven harmadrendi kármelita lett a Budapest, Huba utcai Kármelben. 1948-tól a "B-listázás" és a "klerikális beállítottság" miatt (nyíltan vállalta katolikus hitét, gyermekeit beíratta hittanra, és nem volt hajlandó aláírni a Mindszenty József hercegprímás elleni ívet) újabb megpróbáltatások vártak az egész családra. 1961-re minden gyermeke önállóvá vált, és ez évben kapta az "Égi megbízatást". 1962. április 13-tól haláláig kinyilatkoztatásokat kapott az Úr Jézustól és Szűz Máriától, melyeket lelki naplójában jegyzett föl.1962-től 1963-ig a Budapesten (Pesthidegkúton) lévő otthonukhoz tartozó kert egyik lányának eső hányadára, egy-két önkéntes mesterember segítségével saját kezűleg épített fel egy remetelakot, a Kisházat, ami kb. 16 m2 alapterületű volt. Nagy hidegek kivételével ezen a helyen élt, imádkozott, és sok kinyilatkoztatásban volt része. A bejáratból kifelé nézve jobbra, 3-4 méterre egy Lourdes-i barlangocska állt, egy kemény-gránitból faragott Szűzanya szoborral, előtte egyszerű kis kertecskével. Erzsébet asszony éjszaka és kora reggel imádkozott, nappal pedig a családjáról gondoskodott. 1985-ben bekövetkezett halálát követően a szülői házban lakó lányáék a Kisházat a Lourdes-i barlanggal együtt ismeretlen okokból lebontották, és még a nyomait is elsimították. Ugyanakkor a Szeretetláng lelkisége tovább terjedt. Már Erzsébet asszony életében elkezdődött a közös engesztelés - közös imaóra keretében - az otthonokban és a templomokban, családokban és imacsoportokban. 1984-ben, Erzsébet asszony utolsó lelki vezetőjével indult először a hívek egy kis csoportja "Szeretetlángot gyújtani". Az ország különböző városainak, falvainak plébániáira hívták őket, és mind többen csatlakoztak hozzájuk. Ma már több száz imacsoportban több ezren végeznek engesztelést a Szeretetláng szellemében. Ebben segítségükre van az "Engesztelő imaóra" című füzet is. 1985. április 11-én Törökbálinton hunyt el Erzsébet asszony, egy támogatói által biztosított szobában. Halála helyén kápolnát emeltek a Szeretetláng Királynőjének tiszteletére, amely 11 évnyi előkészítés és egy év építkezés után 1997 nyarán készült el. Az oltárba Szent Fausztina nővér csontereklyéje került. A Szeretetláng Lelkinapló A Szeretetláng üzeneteket és tanításokat Erzsébet asszony mindig lelke "bensőjében" élte meg. Ennek ellenére mégis világosan tudta, hogy ki az aki beszél, sőt azt is "látta", hogy az Égiek tekintete szomorú, vagy derűs volt. A misztikus irodalom ezt a jelenséget értelmi látomásnak nevezi. Mária-jelenésnek azért nevezik, mert a Szeretetláng kegyelmét az Istenanya esdte ki a Mennyei Atyától. Erzsébet asszony az Úr Jézus és olykor a Szűzanya kérésére írta le az égi közléseket. A Szeretetláng üzeneteit elsődlegesen 4 db A/4-es napló tartalmazza (3 spirálos, 1 db gerincsapkázott). A négy napló, Erzsébet asszony halálát követően utolsó lelkivezetőjéhez került, aki 1992-ben egy lelkileányával elküldte Dr. Takács Nándor fehérvári püspökhöz kivizsgálás végett. Három év elteltével ez a lelkileány elhozta a naplókat a püspöktől, melyet máig közösségében őriz, egy atya felügyelete alatt. A napló első három spirálfüzet kötetéből Erzsébet asszony készített egy másolatot. Ez lett az ötödik napló, ami egy Mirjam nevű zongoraművészhez került. A napló nem folyamatosan lett vezetve, pl. 1983-ban került leírásra az 1962-ben adott Üdvözlégybe mondandó Szeretetláng könyörgés. Néhány üzenet, tanítás pedig egyáltalán nem került leírásra, melyeket Erzsébet asszony égi közlésekként mesélt el munkatársaival való beszélgetései során. Ezek közül néhány feljegyzésre került általuk pl. a "Szeretetláng hevében" c. könyvben. A Szeretetláng Lelkinapló az összes világnyelven olvasható, még kínaiul is. A Lelkinaplóban leírt üzenetek hatására lelki mozgalmak jöttek létre szerte a világon, püspöki, bíborosi jóváhagyással. A napló szerint a Szűzanya imát és áldozathozatalt kér a Szeretetláng kiáradásáért, valamint azt, hogy Gyertyaszentelő Boldogasszony napját a Szeretetláng szellemében ünnepeljék az ország nyolc legnépesebb kegyhelyén és az ország szívében, a Szűzanya tiszteletére szentelt négy templomban. Ez a kérés 2011. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén teljesült először. Részletek a Lelkinaplóból (Szűz Mária üzenetei): "Leányom! Vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg vele a tiédet és add tovább! E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek szívről szívre járva, gyújtsátok meg mindenkiét s annak fénye megvakítja a sátánt. Ez az összetartó szeretet tüze. Veletek összefogva mentelek meg benneteket. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni. Nagyon kérlek benneteket, fogadjátok megértéssel..." (1962. III. 13.) "Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt!" (1963. V. 19.) A mozgalom nemzetközivé válása 1963. augusztus 4-én Erzsébet asszony lélekben felszólítást kapott, hogy a Szent Szűz üzenetét és ajándékát juttassa el az illetékesekhez. Első római útjára 1976. február 17-én gyóntatója, Kosztolányi István, a Budapesti Hittudományi Akadémia professzora és Fuhrmann Ernő pápai kamarás segítette és kísérte el, hogy átadják VI. Pál pápának és a Rómában élő bíborosoknak a Szeretetláng üzenetét és mibenlétét. Indulás előtt Erzsébetnek az Úr Jézus kérésére negyven napig kellett kenyéren és vízen böjtölnie. Rómában a sokak által ismert és tisztelt Mester István prelátus kalauzolta a zarándokokat. Erzsébet asszony Rómában diktált kéziratát a pápa átvette, többlet anyagot kért, de kézbesítve lett negyven bíborosnak is, köztük az éppen Rómában tartózkodó Lékai Lászlónak. Róna Gábor jezsuita szerzetest a negyvenes években rendje Dél-Amerikába küldte tanulni. A rendek 1950-es feloszlatása után azonban a fiatal pap Ecuadorban maradt. 1980-ban hazalátogatott, s egy Szeretetlángról szóló könyvecske került a kezébe. Indíttatást érzett arra, hogy spanyol nyelvre lefordítsa a Naplót. Ecuadori szolgálatának utolsó éveiben (1985-86-ban) ez meg is történt. Hatására Ecuadorban, Mexikóban, Argentínában, Chilében, Costa Ricában, Kubában, Peruban, Salvadorban, Uruguayban, az USA-beli Floridában és Puerto Ricoban, valamint Brazíliában tömegek csatlakoztak a Szeretetlánghoz, de Kanadában is több imacsoport jött létre, rajtuk keresztül pedig francia Közép-Afrikában is megalakultak Szeretetláng-csoportok. Bernardino Echeverria Ruíz ecuadori bíboros 1996-ban levélben kérte a Szentszéktől a Szeretetláng Mozgalom egyházi jóváhagyását. A Vatikáni Államtitkárság 1997-es válaszában pozitívan nyilatkozott a Szeretetláng lelki mozgalom célkitűzéseiről. 1999. július 12-25 között rendezték meg az első Nemzetközi Szeretetláng Konferenciát Mexikóvárosban, amelyen Bernardino Echeverria Ruíz ecuadori bíboros, mint a Szeretetláng Lelkiségi Mozgalomnak a Szentszék által megbízott nemzetközi vezetője elnökölt. A konferencián öt ország meghívottai vettek részt. Azóta évente rendezik meg a találkozót. A Szeretetláng Mozgalom ma már az egész világon elterjedt, különösen Dél-Amerikában, a legjobban Brazíliában, ahol több mint 120 városban és helységben vannak Szeretetláng imacsoportok. 2002-ben a világtalálkozót is itt rendezték meg. Zsoldos Imre atya, az Isteni Ige Társaság tagja (verbiták), a tajvani egyetem tanszékvezető nyilvános rendes tanára 25 éves misszionáriusi munka után Magyarországon töltött egy hónapot. Ekkor találkozott a világhírnevet befutott Szeretetláng kiválasztottjával, Erzsébet asszonnyal, pesthidegkúti, maga építette kis otthonában. A találkozás nagy hatással volt rá. Lefordította kínaira a Szeretetláng Naplót, ami több kiadást ért meg, sok kínai keresztény lelki életét gazdagítva. A mozgalom egyházi jóváhagyása Magyarországon Magyarországon 2009. június 5-én Erdő Péter bíboros érsek hagyta jóvá a mozgalmat: "Jelen soraimmal a Krisztushívők jogi személyiséggel rendelkező egyházi magántársulásaként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében megalapítom a Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom Társulást. Egyben jóváhagyom a főegyházmegye területére nézve is a társulás 2008. augusztus 15-én, a brazíliai Sao Paulóban elfogadott és 2008. december 11-én a mexikói Hermosillói Főegyházmegyében jóváhagyott szabályzatát. A társulás életére és munkájára Isten bőséges áldását kérem. Szolgáljon működésük hazánk lelki megújulására!” (494-1/09 sz. Jóváhagyási Dekrétum). Június 6-án (Erzsébet asszony születésnapján) Kispesten, a Jézus Szíve Plébánián rendezték meg a X. Országos Szeretetláng Találkozót, ahol Erdő Péter bíboros kihirdette a „Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom” jóváhagyását: "A Szeretetláng mozgalom kezdeményezője, Erzsébet asszony Lelki Naplóját hamarosan – szerkesztett változatban –, egyházi jóváhagyással közreadjuk. A jóváhagyás nem jelenti, hogy ezzel bármilyen magánkinyilatkoztatás tényét hitelesítenénk ünnepélyesen. Azt azonban jelenti, hogy azoknak az üzeneteknek a tartalma, amelyek a kiadványba bekerülnek, megfelel a katolikus hit igazságainak. ... Mivel a Szeretetláng Mozgalom az utóbbi évtizedekben világszerte elterjedt, Brazíliában, Mexikóban, de még Tajvanon is imaközösségek alakultak és a hívők olyan magántársulásai, amelyeket a helyi püspök jóváhagyott, különös öröm a számunkra, hogy ennek a lelkiségnek a születési helyén, hazánkban is elismerhetjük ezt a mozgalmat. Hosszú évekig tartott a Lelki Napló teológiai átvizsgálása. Kapcsolatban voltunk a Mozgalom külföldi vezetőivel és tagjaival is. Meghallgattuk olyan lelkipásztorok véleményét, akik tanúsíthatták, hogy milyen gyümölcsöket terem az életben ez a lelkiség. Így érkeztünk el – hitem szerint a Gondviselés akaratából – arra a pontra, hogy hazánkban is elismerhetjük a mozgalmat." 2010-ben Nihil obstat- és Imprimaturral a Szent István Társulatnál megjelenhetett a teljes Lelki Napló kritikai kiadása. A megjelent, teológiailag ellenőrzött és engedélyezett Lelki Naplóhoz is a magyar katolikus egyházfő írt Előszót, hangsúlyozva, hogy a mozgalom, „amely a világon számos egyházmegyében püspöki elismeréssel működik, és keletkezésének helyén, itt, Magyarországon is elevenen él, hitelesen katolikus lelkiséget és Mária-tiszteletet hordoz.” A Szeretetláng Lelki Mozgalom A Szeretetláng Lelki Mozgalom alapja az Evangéliumon, az Egyház tanításán és Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony Lelki naplója hármas "pillérén" áll, mindenkor szem előtt tartva az egyházi hierarchia útmutatását és döntését. Vallják, hogy a Szeretetláng olyan Szűz Mária szívéből induló kegyelmi kiáradás, melyet az Istenanya esdett ki a Mennyei Atyától, ami a gonosz lélek hatalmát megtöri, s így elősegíti a hívő lelki növekedését és megerősíti az üdvösség felé vezető úton (különösen halála óráján), a halál után pedig megtisztulásának folyamatát gyorsítja. Ugyanakkor a Szeretetláng maga Jézus Krisztus. Célok és eszközök A mozgalom céljai, melyek megvalósítását az Egyház hagyományos eszközeiben látják: Az életszentség (katolikus hitelvek alapján való) elérése és a Jézussal való benső egyesülés. Eszközei többek között: szentségek rendszeres vétele, szentmise, szentségimádás, állapotbeli kötelességek teljesítése, imádság, böjt, önmegtagadás, áldozathozatal, a vágyak kordában tartása, a nyelv megfékezése, elcsendesülés, virrasztás a tisztítótűzben szenvedő lelkek kiszabadításáért és a Szeretetláng kegyelmi kiáradásáért, az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása, életfelajánlás. Magyarország és az egész világ újraevangelizálása. Eszközei többek között: rendszeres rózsafüzér imádság (a Szeretetláng egyetemes könyörgésével bővítve), jó példa, apostolkodás a lelkek megmentése, a családok és papok megszentelődése érdekében. A lelkek megmentése, harc a gonosz ellen, minden ember bűneinek jóvátétele engesztelés által. Eszközei többek között: bűnbánat, alázatosság, engedelmesség, bizalom Istenben. Szűz Mária Szeplőtelen Szíve titkának, vagyis a tökéletes Isten- és emberszeretetnek a megélése és kinyilvánítása. A tagság A magyarországi Szeretetláng Lelki Mozgalom tagjának számít regisztráció nélkül is, aki katolikus hite gyakorlása mellett a Szeretetláng Üzenetek és így a mozgalom hitelét, tisztaságát és célját elfogadja és életpéldájával valóra váltani igyekszik azokat, és lehetőség szerint bekapcsolódik valamely magyarországi szeretetláng-közösség életébe. A megvalósítás során a "Szűzanya lélekmentő szándékára" egyénileg vagy közösségben a rózsafüzért rendszeresen imádkozza és az Üdvözlégyekbe vagy a tizedek után hozzáfűzi a Szeretetláng egyetemes könyörgését ilyen formában: Üdvözlégy Mária... imádkozzál érettünk bűnösökért és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján! Ámen. vagy a tizedek végén: Szűzanyánk, áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján! Ámen. A mozgalom vallja, hogy keretén belül, a Jézus és Mária Szíve szerinti engesztelést valósítják meg azok, akik egészségi és állapotbeli lehetőségeik figyelemben tartása mellett alkalmanként vagy rendszeresen böjtölnek, virrasztanak a tisztítótűzben szenvedő lelkek kiszabadításáért, illetve a Szeretetláng kegyelmi kiáradásáért. Tevékenysége A mozgalomhoz csatlakozottak imaórája lelki olvasmánnyal kezdődik, majd rózsafüzért és egyéb imádságokat végeznek. A templomokban rendszerint a szentmise előtt tartják az engesztelés óráját közös rózsafüzérrel, valamint szentségimádással. Sok helyen havonta tartanak éjszakai virrasztást. A mozgalom rendszeresen szervez zarándoklatokat hazai és külföldi kegyhelyekre, illetve országos és nemzetközi kongresszusokat. 2011–2012-es jemeni forradalom A 2011–2012-es jemeni tüntetések a tunéziai felkelés után, a fiatalok forradalmával és más megmozdulásokkal egyszerre kirobbanó megmozdulás 2011-ben. A résztvevők egyszerre tüntettek az alkotmány terezett módosítása, a munkanélküliség, a gazdasági helyzet és a korrupció ellen. Végső követelésük Ali Abdullah Száleh elnök lemondása lett. Január 27-én Szanaában több mint 16 000 tüntető vett részt egy megmozduláson. Tavakkul Karmán február 3-ra meghirdette a düh napját. Előzmények Jemenben az egyik legalacsonyabb az emberi fejlettségi index értéke az arab országok között. Jemennek akkoriban gondjai voltak az al-Káida Arab-félszigeten tevékenykedő szárnyával. A problémát tovább nehezíti, hogy a déli országrész el akar szakadni. (Az országnak ebből a részéből származik Oszáma bin Láden.) A felkelők az egykori Dél-Jement akarják újból létrehozni. Mindezen felül az ország északi részén a függetlenedni vágyó síita hútik lázadoznak. Ali Abdullah Száleh már több mint 30 éve az ország első embere. Sokak szerint fiát, Ahmed Száleht választotta ki, hogy halála után ő kövesse az ország élén. Az ország majdnem felének napi legfeljebb 2 dollárból kell megélnie. A lakosság egyharmada krónikus éhségtől szenved. Jemen a Transparency International korrupciós listáján a 146. legtisztább ország helyét foglalja el. A kormányzat gyengeségét mérő listán 2010-ben a15. helyen volt. Jelenleg a parlament előtt fekszik egy javaslat, mely az ország alkotmányát kívánja módosítani. Az ellenzék ez ellen hevesen tiltakozik. A tervezet értelmében Saleh élete végéig betölthetné az elnöki posztot. Sürgette az ellenzéket, hogy vegyenek részt az április 27-re tervezett választásokon. Ezzel el lehetnek kerülni a politikai öngyilkosságot. A hatalmon lévő parlament mandátumát az ellenzék és a Általános Nemzeti Kongresszus egyetértésével 2009. februárban két évvel meghosszabbították. A megállapodás értelmében ezalatt kidolgoznak egy folyamatot, melynek a végére az elnöki rendszerből egy arányos képviseletre alapuló irányítási szisztémát vezetnek be. Ennek érdekében azonban még mindig nem tettek semmit. A rózsaszín szín A jemeni tüntetők a jázminos forradalomra emlékezve és békés szándékukat kifejezve rózsaszín szalagot hordtak. Shawki al-Qadi, törvényalkotó, az ellenzék egyik vezére azt mondta a színről, hogy ezzel a szeretetet és a békességet akarják jelképezni.A rózsaszín szalagok túlsúlya a megmozdulás szervezettségét is megmutatta. Tüntetések Január közepén 2011. január közepétől több ezer jemeni tüntetett Szanaa utcáin. a kormány ellen, Ezeknél még keményebbnek számítottak az ország déli részén érzékelhető megmozdulások. Ezek a tüntetések az első komoly fellépések, melyek kikezdik Ali Abdullah Száleh elnök hatalmát. A tüntetők leggyakrabban az elűzött tunéziai elnökhöz, Zín el-Ábidín ben Alihoz hasonlítják, és a korrupcióra, valamint az elmaradt jemeni gazdaságra utalnak. Jemen északi és déli részén is tüntettek. Leginkább az ellen vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak a kormány alkotmánymódosító javaslata, a munkanélküliség és a gazdasági helyzet ellen. Január 20-án több ezren tüntettek Taizz kormányzóság központjában. Ádenben 18-án, 19-én és 20-án is voltak megmozdulások. Adenben kerekeket gyújtogattak, utakat zártak el, és legalább heten megsebesültek. Szanaában január 20-án csillapodott a tüntetések hevessége.Két tüntető megjelent a főváros egyetemén, és eg transzparenst lógattak ki. Azon a következő szöveg szerepelt: „Menj el, mielőtt téged küldenek el.” Ezt a Reuters úgy értelmezte, mint a Salehhez hasonló autokrata arab vezetők ellen irányuló kritikát. Január 27. óta Január 27-én Szanaa utcáit legalább 16 000 tüntető lepte el, akik közül legaláb 10 000 az egyetem hallgatója volt. Miután a kormány bejelentette, hogy milyen politikai reformokra szánta el magát, a tüntetők kijelentették, hogy ezek nem elégségesek. Ezek miatt Saleh és fia még időtlen időkig az ország élén maradhat. A tüntetők sokkal inkább reformokat, és nem egy Tunéziábn lejátszódott forradalomhoz hasonló eseménysorozatot akartak. Egy jemeni újságíró a következőket mondta: "Ezek a megmozdulások az egyiptomival ellentétben nem spontán tömeges csoportosulások voltak, és elsődleges céljuk nem Saleh megbuktatása volt. Ez csak az áprilisi jemeni parlamenti választások előtt lezajló kampány utolsó fordulója." Január 29-én Szanaában a tüntetők Saleh távozását követelték. A következőt skandálták: „Takarodj Ali, takarodj!” és „Először Tunézia, aztán Egyiptom, majd pedig Jemen!” Ezután civil ruhás rendőrök támadtak a tüntetőkre. Sérülésekről nem érkezett jelentés. Tavakkul Karmán, az Iszláh Párt egyik vezetője arról számolt be, hogy a biztonsági erők egyik embere tőrrel támadt rá, de a tüntetőknek sikerült megfékezniük. Hozzátette: "Egész addig folytatjuk, míg meg nem dől Ali Abdullah Saleh rendszere. Délen a Déli Mozgalom, északon a síita húszi felkelők, a parlamentben pedig az ellenzék követel változásokat." Február 3-ra meghirdette a düh napját. Február 3. – a "düh napja" Karman február 3-ra meghirdette a "düh napját." A Xinhua News értesülései szerint a szervezőknek az volt a célja, hogy egymillió ember vonuljon fel Szanaában a tüntetésen. Február 2-án a belügyminiszter bejelentette, hogy a tervezett tüntetések előtt jelentős mértékben megemelik a helyszínen a biztonsági erők létszámát, ugyanakkor az elnök pedig bejelentette, hogy nem indul a 2013-as elnökválasztáson, így próbálva meg elejét venni a tüntetéseknek. Így akarták távol tartani a fegyvereket, és ezzel akarták megakadályozni, hogy a nagyobb városokban gyanús alakok férkőzzenek a tömegbe. A jelentések szerint legfeljebb 20 000 ember vett részt a megmozdulásokon Szanaában. A helyszín felé azonban több tízezer kormánypárti közeledett, így meg kellett változtatni a tüntetés helyszínét. Adenben a biztonsági erők feloszlattak egy tüntetést. Állítólag könnygázt és éles lőszert is bevetettek. Mohammed al-Sabri, a Közös Front vezetője Saleh feloszlatási kísérletét elfogadhatatlannak nevezte, Hozzátette, hogy a csoport meg fogja vitatni az elnök bejelentését. Az Al Jazeera szerint másnap nagyon megnövelték Jemenen a biztonsági készenlétet. Tüntetések februárban Február 12-én újabb kormányellenes tüntetésekre került sor, de ugyanakkor a kormánypártiak is az utcára vonultak, így a demonstráció összecsapásba torkollott. A kormánypárti tüntetők botokkal és késekkel megfutamították az ellenzéki tüntetőket. Február 16-án ismét összecsaptak a két tábor tüntetői, az összecsapásnak a rendőrség gumibotokkal és könnygázzal vetett véget. A jemeni parlament egyik ellenzéki képviselője is megsérült, amikor kormánypárti tüntetők megkísérelték megölni. Február 18-ra összesen öten vesztették életüket az összecsapások során. Február 21-re a halálos áldozatok száma már 12-re emelkedett, többségüket a dél-jemeni Ádenben ölték meg. Időközben Ali Abdullah Száleh elnök visszavonta ígéretét, mely szerint nem indul újra a 2013-as elnökválasztáson. Tüntetések márciusban Március 13-án a rendfenntartók éles lőszert és könnygázt használva támadtak a kormányellenes tüntetőkre, több száz ember megsebesült és legkevesebb 31-en meghaltak. A tüntetések hatására az elnök szükségállapotot hirdetett. Mikor Száleh elnök március 20-án az egész kormányt menesztette, másnap egy jemeni tábornok, Ali Mohszen al-Ahmar, az egyik páncélos hadosztály parancsnoka televíziós beszédben közölte, hogy átáll a tüntetők oldalára. Erre a hírre az elnök fia tankokat vezényeltetett a legfontosabb kormányzati épületek megvédésére. Számos befolyásos politikus, diplomata és üzletember is átállt az ellenzék oldalára. Száleh elnök azt üzente al-Ahmar tábornoknak, hogy nem hagyja katonai puccsal megdönteni az uralmát, puccskísérlet esetén "véres polgárháború lesz" - jelentette ki. Az újabb tüntetések hatására kijelentette, hogy csak akkor hajlandó átadni a hatalmat, ha biztosítottnak látja a békés átmenetet. Tüntetések áprilisban Az Öböl Menti Együttműködési Tanács kidolgozott egy béketervet, amelynek értelmében az elnök lemondása esetén mentesülne a felelősségre vonás alól. A tüntetők azonban a béketerv elleni tiltakozásként több nagyvárosban is az utcára vonultak. A rendfenntartók ismét éles lőszerrel támadtak a tüntetőkre, sokan megsebesültek, a fővárosban pedig nyolcan életüket vesztették. Május 18. Május 18-án az a hír járta be a világot, hogy megállapodott az államfő az ellenzékkel, hogy egy hónapon belül átadja a hatalmat, de addig nem mond le. Nem sokkal ezután azonban meggondolta magát és mégsem írta alá a megállapodást. A "szanaa-i csata" Az egyik legerősebb jemeni törzs, a Hasid az elnök ellenzékének oldalára állt, ezért Száleh katonai lépéseket foganasított vele szemben. Ezzel kivívta a törzs fegyvereseinek támadását, akiknek az oldalára állt Ali Mohszen al-Ahmar tábornok is katonáival együtt. A lázadók heves harcok eredményeként több kormányzati épületet is elfoglaltak a fővárosban. A közel 120 halálos áldozatot követelő, öt napig tartó harcnak május 28-án fegyverszüneti szerződés vetett véget, amelynek értelmében a harcosok kivonultak az általuk megszállt kormányzati épületekből, de a város egy része továbbra is ellenőrzésük alatt marad. Május 30-án a rendfenntartók Taizz városban a tüntető tömegbe lőttek, 20 ember halálát okozva. Erre válaszul a Hasid törzs felmondta a fegyverszüneti megállapodást és újra támadásba lépett. A lázadók rakétákat és aknagránátokat lőttek ki több kormányépületre is. Az elnöki rezidenciát is lőni kezdték tüzérségi lövedékekkel a támadásban az elnök is megsebesült és a Védelmi Minisztérium kórházába került, majd Szaúd-Arábiába vitték kezelésre, innen szeptember 23-án tért vissza. Hazatértével felerősödött a polgárháború kitörésének esélye. Hazatérését követően, szeptember 24-én a kormányerők rátámadtak az ellenzéki tüntetők sátorvárosára és 17 embert megöltek, további 55-t megsebesítettek. Az elnök hazatérése után Súlyos harcok törtek ki szeptember 29-én a fővárosban, az Ahmed Száleh vezette Köztársasági Gárda és a tüntetők oldalára állt Ali Mohszen al-Ahmar egységei között. A harcoknak, melyek során ágyúkat is bevetnek a szembenálló felek, már több halálos áldozata és legalább egy tucatnyi sebesültje van. Száleh elnök bejelentette, hogy ígéretével ellentétben a választások után sem távozik a hatalomból, amennyiben az ellenzék is indulhat a választásokon, egyúttal polgárháborúra is figyelmeztetett, amennyiben az ellenzék továbbra sem hagy fel a lázadással. Időközben az összecsapások is tartanak tovább az ellenzéki harcosok és a kormányerők közt, már legkevesebb 170-en haltak meg. Október 15-én Száleh elnök már sokadjára megígérte lemondását, de csak a választások után. Az ENSZ különmegbízottja, Dzsamal Benomar azonban az elnök azonnali lemondását akarja elérni. November 23-án Száleh elnök Rijádba utazott, ahol a várakozások szerint alá fog írni egy tervezetet hatalma békés átadásáról, amelyet az Öbölmenti Együttműködési Tanács dolgozott ki. Rögtön az elnök távozása után ismét kitörtek az utcai harcok a felkelő csapatok és a Köztársasági Gárda között. Száleh lemondása Száleh elnök végül november 23-án este aláírta a lemondásáról szóló dokumentumot, habár még kilencven napig megtarthatja tiszteletbeli elnöki címét, annélkül, hogy majdani utódja döntéseire befolyása lenne. A volt elnök már nem is tér vissza Jemenbe, hanem az Egyesült Államokba utazik, ahol gyógykezelést fog kapni, a hatalmat ideiglenes hatállyal eddigi alelnöke, Abbed Rabbo Manszúr Hádi veszi át. A megállapodással azonban sem a kormány támogatói, sem az ellenzék nagy része nem ért egyet, az utóbbiak azért, mert szerintük az alku lehetővé teszi a rendszer prominens figuráinak a hatalmon maradását, emiatt újabb tömegtüntetéseket terveznek. November 26-án újabb összecsapásokra került sor a kormányhadsereg és a lázadó csapatok között a fővárosban, a szemben álló felek gépfegyverekkel és aknavetőkkel lőtték egymást. Szintén a nap folyamán több jemeni nagyvárosban is tüntettek a lemondott elnök felelősségre vonása végett. December 1-jén éjjel a jemeni kormányhadsereg támadást indított az ellenzék kezén levő Taizz város ellen. A harcokban reggelig legkevesebb 5-en vesztették életüket. December 4-re a halálos áldozatok száma már 30 fölé emelkedett, miközben az ostrom változatlan hevességgel tartott tovább. A kormányerők harckocsikkal, ágyúkkal és rakétákkal lövik a város ellenzékiek kezén levő negyedeit, akik nagyrészt könnyű fegyverekkel próbálják viszonozni a tüzet. December 10-én nemzeti egységkormány alakult az ellenzék által jelölt, de független Mohamed Bászindva vezetésével. A kormány feladatának tűzte ki az ország átvezetését a fegyveres konfliktusból egy békés, gazdaságilag fejlődő társadalom irányába. December 24-én a Száleh bíróság elé állítását követelő tömegre a Köztársasági Gárda alakulatai támadtak, éles lőszert, könnygázt és vízágyút bevetve. Az összecsapásban 9-en meghaltak, több mint 90-en megsebesültek. 2012 januárjára az ország nagy részében fellángoltak a tüntetések és sztrájkok, az emberek a régi hatalom kulcsfiguráinak lemondását követelték. Január 24-én négy katonai légi támaszpontra is kiterjedt a lázadás, a tüntető katonák páncélozott járművekkel zárták el a légi támaszpontok kifutóit, a volt elnök fivérének, Mohamed Száleh vezérőrnagynak a lemondását követelve, aki jelenleg a légierő főparancsnoka. Ellenzéki stratégiák A hallgatók és az emberi jogi aktivisták nem értenek egyet a politikai pártokkal, hogy milyen taktikát kövessenek a jemeni politikai változások levezénylése közben. Vannak olyan pártok, melyek Saleh vezetése alatt akarnak politikai reformokat bevezetni, mg mások a régió eseményeinek akarnak utat nyitni ebben az országban is. Khaled al-Anesi, a tüntetések szervezésében részt vevő jogász a következőket mondta: "Jemenben egyszerre van társadalmi és politikai mozgalom is ebben a témában. A politikai pártok azonban nem támogatják a szervezetlen politikai mozgalmakat. Ezek a szerveződések még gyengék és kezdetlegesek." Letartóztatások és nyomásgyakorlás A jemeni biztonsági erők letartóztatták Tawakul Karmant, a szanaai két hallgatói szervezet vezetőjét. Ezek a csoportok Saleh eltávolítását támogatták. Férje semmit nem tudott arról, hogy merre tartják fogva. A Szanaai Egyetem előtt is több százan álltak neki tüntetni. Január 24-én a foglyot feltételesen szabadlábra helyezték. Az újságírók védelmében szervezett bizottság szerint a jemeni újságíróknak nagyon sok zaklatást kell elviselniük. Reakciók Belföldön Mutaher al-Maszri belügyminiszter azt mondta, "Jemen nem Tunézia." Mohammed al-Sabry, a legnagyobb ellenzéki erő, a Jemeni Reformkongresszus vezetője azt mondta: "Alkotmányos változásokat akarunk, de nem olyanokat, melyekkel valaki örökké a hatalom csúcsán maradhat, és et még tovább is örökítheti a gyermekeire." Külföldön Hillary Clinton külügyminiszter jemeni látogatása alatt úgy nyilatkozott, hogy nem csak az USA s Jemen közti katonai együttműködésről akar tárgyalni, hanem olyan összefüggő stratégiát akar kidolgozni, mellyel meg lehetne oldani azokat a problémákat, melyekkel Jemennek szembe kell néznie. "Jemen tudatában van annak, mekkora fenyegetést jelent a számára az al-Káida arab-félszigeti szárnya, és megértette, hogy szükség van egy széles körő, terrorizmusellenes összefogásra. Ugyanakkor kiegyensúlyozottan kell Jement kell kezelnünk, melybe éppúgy beletartozik a társadalmi, a gazdasági és politikai segítségnyújtás is. Az al-Káida mindenki számára közös ellenséget jelent. Nemcsak a rövid távú veszélyekkel, hanem a hosszú távú kihívásokkal is szembe kell néznünk.” Jövőképében egy egységes, stabil, demokratikus és reményteli Jement vizionált. Ebben az országban a civil társadalom kifejtheti véleményeit, de az al-Káida nem. Philip Crowley, a külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az USA kormánya támogatja a jemeniek szabad véleménynyilvánítását. Waldemar de Brito Waldemar de Brito (São Paulo, 1913. május 17. – São Paulo, 1979. február 21.) brazil labdarúgócsatár. Kongdok állomás Kongdok (Gongdeok) állomás a szöuli metró 5-ös, 6-os, AREX és Kjongi‑Csungang (Gyeongui‑Jungang) vonalának állomása, mely Mapho-ku (Mapo-gu) kerületben található. Államok vezetőinek listája 1956-ban Ezen az oldalon az 1956-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Albánia (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Enver Hoxha (1944–1985) Államfő – Haxhi Lleshi (1953–1982), lista Kormányfő – Mehmet Shehu (1954–1981), lista Andorra (parlamentáris társhercegség) Társhercegek Francia társherceg – René Coty (1954–1959), lista Episzkopális társherceg – Ramon Iglesias i Navarri (1943–1969), lista Ausztria (szövetségi köztársaság) Államfő – Theodor Körner (1951–1957), lista Kancellár – Julius Raab (1953–1961), szövetségi kancellár lista Belgium (parlamentáris monarchia) Uralkodó – I. Baldvin király (1951–1993) Kormányfő – Achille Van Acker (1954–1958), lista Bulgária (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Todor Zsivkov (1954–1989), a Bolgár Kommunista Párt főtitkára Államfő – Georgi Damianov (1950–1958), lista Kormányfő – Vulko Cservenkov (1950–1956) Anton Jugov (1956–1962), lista Csehszlovákia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Antonín Novotný (1953–1968), a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára Államfő – Antonín Zápotocký (1953–1957), lista Kormányfő – Viliam Široký (1953–1963), lista Dánia (parlamentáris monarchia) Uralkodó – IX. Frigyes király (1947–1972) Kormányfő – H. C. Hansen (1955–1960), lista Feröer Kormányfő – Kristian Djurhuus (1950–1959), lista Egyesült Királyság (parlamentáris monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet Nagy-Britannia királynője (1952–) Kormányfő – Sir Anthony Eden (1955–1957), lista Finnország (köztársaság) Államfő – Juho Kusti Paasikivi (1946–1956) Urho Kekkonen (1956–1981), lista Kormányfő – Urho Kekkonen (1954–1956) Karl-August Fagerholm (1956–1957), lista Åland – Kormányfő – Hugo Johansson (1955–1967) Franciaország (köztársaság) Államfő – René Coty (1954–1959), lista Kormányfő – Edgar Faure (1955–1956) Guy Mollet (1956–1957), lista Görögország (monarchia) Uralkodó – Pál király (1947–1964) Kormányfő – Konsztantinosz Karamanlisz (1955–1958), lista Hollandia (parlamentáris monarchia) Uralkodó – Julianna királynő (1948–1980) Miniszterelnök – Willem Drees (1948–1958), lista Izland (köztársaság) Államfő – Ásgeir Ásgeirsson (1952–1968), lista Kormányfő – Ólafur Thors (1953–1956) Hermann Jónasson (1956–1958), lista Írország (köztársaság) Államfő – Seán T. O'Kelly (1945–1959), lista Kormányfő – John A. Costello (1954–1957), lista Jugoszlávia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Josip Broz Tito (1936–1980), a Jugoszláv Kommunista Liga Elnökségének elnöke Államfő – Josip Broz Tito (1953–1980), Jugoszlávia Elnöksége elnöke, lista Kormányfő – Josip Broz Tito (1943–1963), lista Lengyelország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Bolesław Bierut (1948–1956) Edward Ochab (1956) Władysław Gomułka (1956–1970), a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára Államfő – Aleksander Zawadzki (1952–1964), lista Kormányfő – Józef Cyrankiewicz (1954–1970), lista Liechtenstein Uralkodó – II. Ferenc József herceg (1938–1989) Kormányfő – Alexander Frick (1945–1962), lista Luxemburg (parlamentáris monarchia) Uralkodó – Sarolta nagyherceg (1919–1964) Kormányfő – Joseph Bech (1953–1958), lista Magyarország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Rákosi Mátyás , (1945–1956) Gerő Ernő (1956) Kádár János (1956–1988), a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára Államfő – Dobi István (1952–1967), az Elnöki Tanács elnöke, lista Kormányfő – Hegedűs András (1955–1956) Nagy Imre (1956) Kádár János (1956–1958), a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány vezetője, lista Monaco Uralkodó – III. Rainier herceg (1949–2005) Államminiszter – Henry Soum (1953–1959), lista NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Walter Ulbricht (1950–1971), a Német Szocialista Egységpárt főtitkára Államfő – Wilhelm Pieck (1949–1960), az NDK Államtanácsának elnöke Kormányfő – Otto Grotewohl (1949–1964), az NDK Minisztertanácsának elnöke NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) (szövetségi köztársaság) Államfő – Theodor Heuss (1949–1959), lista Kancellár – Konrad Adenauer (1949–1963), lista Norvégia (parlamentáris monarchia) Uralkodó – VII. Haakon király (1905–1957) Kormányfő – Einar Gerhardsen (1955–1963), lista Olaszország (köztársaság) Államfő – Giovanni Gronchi (1955–1962), lista Kormányfő – Antonio Segni (1955–1957), lista Portugália (köztársaság) Államfő – Francisco Craveiro Lopes (1951–1958), lista Kormányfő – António de Oliveira Salazar (1933–1968), lista Románia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Gheorghe Gheorghiu-Dej (1955–1965), a Román Kommunista Párt főtitkára Államfő – Petru Groza (1952–1958), lista Kormányfő – Chivu Stoica (1955–1961), lista San Marino (köztársaság) San Marino régenskapitányai: Primo Bugli és Giuseppe Maiani (1955–1956) Mario Nanni és Enrico Andreoli (1956) Mariano Ceccoli és Eugenio Bernardini (1956–1957), régenskapitányok Spanyolország (totalitárius állam) Államfő – Francisco Franco (1936–1975) Kormányfő – Francisco Franco (1938–1973), lista Svájc (konföderáció) Szövetségi Tanács : Philipp Etter (1934–1959), Max Petitpierre (1944–1961), Markus Feldmann (1951–1958, elnök), Hans Streuli (1953–1959), Paul Chaudet (1954–1966), Giuseppe Lepori (1954–1959), Thomas Holenstein (1955–1959) Svédország (parlamentáris monarchia) Uralkodó – VI. Gusztáv Adolf király (1950–1973) Kormányfő – Tage Erlander (1946–1969), lista Szovjetunió (szövetségi népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Nyikita Hruscsov (1953–1964), a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára Államfő – Kliment Vorosilov (1953–1960), lista Kormányfő – Nyikolaj Bulganyin (1955–1958), lista Vatikán (abszolút monarchia) Uralkodó – XII. Piusz pápa (1939–1958) Államtitkár – Nicola Canali bíboros (1939–1961), lista Apostoli Szentszék – Domenico Tardini bíboros (1952–1961), lista Afrika Dél-afrikai Köztársaság (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet Dél-Afrika királynője (1952–1961) Főkormányzó – Ernest George Jansen (1951–1959), Dél-Afrika kormányát igazgató tisztviselő Kormányfő – Johannes Gerhardus Strijdom (1954–1958), lista Egyiptom (köztársaság) Államfő - Gamal Abden-Nasszer (1954–1970), lista Kormányfő - Gamal Abden-Nasszer (1954–1962), lista Etiópia (monarchia) Uralkodó – Hailé Szelasszié császár (1930–1974) Miniszterelnök – Makonnen Endelkacsu (1942–1957), lista Libéria (köztársaság) Államfő – William Tubman (1944–1971), lista Líbia (monarchia) Uralkodó – I. Idrisz király (1951–1969) Kormányfő – Musztafa Ben Halim (1954–1957), lista Marokkó (alkotmányos monarchia) Marokkó francia protektorátus 1956. március 2-án nyerte el függetlenségét, Spanyol Marokkó 1956. április 7-én csatlakozott hozzá. Francia főrezidens – André Dubois (1955–1956) Spanyol főbiztos – Rafael García Valiño (1951–1956) Uralkodó – V. Mohammed szultán (1955–1961) Kormányfő – Mbarek Bekkai (1955–1958), lista Szudán (köztársaság) Angol–Egyiptomi Szudán 1956. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Államfő – Függetlenségi Tanács, (1956–1958), lista Kormányfő – Iszmail al-Azsari (1954–1956) Abdallah Khalil (1956–1958), lista Tunézia (monarchia) Tunézia francia protektorátus 1956. március 20-án nyerte el függetlenségét. Uralkodó – Mohamed király (1943–1957) Kormányfő – Tahar Ben Ammar (1954–1956) Habib Burgiba (1956–1957), lista Dél-Amerika Argentína (köztársaság) Államfő – Pedro Eugenio Aramburu (1955–1958), lista Bolívia (köztársaság) Államfő – Víctor Paz Estenssoro (1952–1956) Hernán Siles Zuazo (1956–1960), lista Brazília (köztársaság) Államfő – Nereu Ramos (1955–1956), ügyvivő Juscelino Kubitschek (1956–1961), lista Chile (köztársaság) Államfő – Carlos Ibáñez del Campo (1952–1958), lista Ecuador (köztársaság) Államfő – José María Velasco Ibarra (1952–1956) Camilo Ponce Enríquez (1956–1960), lista Kolumbia (köztársaság) Államfő – Gustavo Rojas Pinilla (1953–1957), lista Paraguay (köztársaság) Államfő – Alfredo Stroessner (1954–1989), lista Peru (köztársaság) Államfő – Manuel A. Odría (1950–1956) Manuel Prado Ugarteche (1956–1962), lista Kormányfő – Roque Augusto Saldías Maninat (1954–1956) Manuel Cisneros Sánchez (1956–1958), lista Uruguay (köztársaság) Államfő – Luis Batlle Berres (1955–1956) Alberto Fermín Zubiría (1956–1957), lista Venezuela (köztársaság) Államfő – Marcos Pérez Jiménez (1952–1958), lista Észak- és Közép-Amerika Amerikai Egyesült Államok (köztársaság) Államfő – Dwight D. Eisenhower (1953–1961), lista Costa Rica (köztársaság) Államfő – José Figueres Ferrer (1953–1958), lista Dominikai Köztársaság (köztársaság) De facto országvezető – Rafael Trujillo Molina (1930–1961) Államfő – Héctor Trujillo (1952–1960), lista Salvador (köztársaság) Államfő – Óscar Osorio (1950–1956) José María Lemus (1956–1960), lista Guatemala (köztársaság) Államfő – Carlos Castillo Armas (1954–1957), lista Haiti (köztársaság) Államfő – Paul Magloire (1950–1956) Joseph Nemours Pierre-Louis (1956–1957), ideiglenes, lista Honduras (köztársaság) Államfő – Julio Lozano Díaz (1954–1956) Katonai Kormányzat Tanácsa (1956–1957), lista Kanada (parlamentáris monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő, Kanada királynője, (1952–) Főkormányzó – Vincent Massey (1952–1959), lista Kormányfő – Louis St. Laurent (1948–1957), lista Kuba (népköztársaság) Államfő – Fulgencio Batista (1952–1959), lista Miniszterelnök – Jorge García Montes (1955–1957), lista Mexikó (köztársaság) Államfő – Adolfo Ruiz Cortines (1952–1958), lista Nicaragua (köztársaság) Államfő – Anastasio Somoza García (1950–1956) Luis Somoza Debayle (1956–1963), lista Panama (köztársaság) Államfő – Ricardo Arias (1955–1956) Ernesto de la Guardia (1956–1960), lista Ázsia Afganisztán (köztársaság) Uralkodó – Mohamed Zahir király (1933–1973) Kormányfő – Mohammed Daúd Khan (1953–1963), lista Bhután (abszolút monarchia) Uralkodó – Dzsigme Dordzsi Vangcsuk király (1952–1972) Kormányfő – Dzsigme Palden Dordzsi (1952–1964), lista Burma (köztársaság) Államfő – Ba U (1952–1957) Vin Maung (1957–1962), lista Kormányfő – U Nu (1948–1956) Ba Szve (1956–1957), lista Ceylon (alkotmányos monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet , Ceylon királynője (1952–1972) Főkormányzó – Sir Oliver Ernest Goonetilleke (1954–1962), lista Kormányfő – Sir John Kotelawala (1953–1956) Sirimavo Bandaranaike (1956–1959), lista Fülöp-szigetek (köztársaság) Államfő – Ramon Magsaysay (1953–1957), lista India (köztársaság) Államfő – Radzsendra Praszad (1950–1962), lista Kormányfő – Dzsaváharlál Nehru (1947–1964), lista Indonézia (köztársaság) Államfő – Sukarno (1945–1967), lista Kormányfő – Burhanuddin Harahap (1955–1956) Ali Sastroamidjojo (1956–1957), lista Indonézia Iszlám Állam (el nem ismert szakadár állam) Vezető – Sekarmadji Maridjan Kartosuwirjo (1949–1962), imám Irak (monarchia) Uralkodó – II. Fejszál iraki király (1939–1958) Kormányfő – Nuri asz-Szaid (1954–1957), lista Irán (monarchia) Uralkodó – Mohammad Reza Pahlavi sah (1941–1979) Kormányfő – Hoszejn Alá (1955–1957), lista Izrael (köztársaság) Államfő – Jichák Ben Cví (1952–1963), lista Kormányfő – Dávid Ben-Gúrión (1955–1963), lista Japán (parlamentáris monarchia) Uralkodó – Hirohito császár (1926–1989) Kormányfő – Icsiró Hatojama (1954–1956) Tandzan Isibasi (1956–1957), lista Jemen (monarchia) Uralkodó – Ahmed bin Jahia király (1955–1962) Jordánia (alkotmányos monarchia) Uralkodó – Huszejn király (1952–1999) Kormányfő – Ibrahim Hasem (1955–1956) Szamir al-Rifai (1956) Szaíd al-Mufti (1956) Ibrahim Hasem (1956) Szulajman al-Nabulszi (1956–1957), lista Kambodzsa (monarchia) Uralkodó – Norodom Szuramarit herceg (1955–1960), lista Kormányfő – Norodom Szihanuk (1955–1956) Um Csheang Szun (1956) Norodom Szihanuk (1956) Khim Tit (1956) Norodom Szihanuk (1956) Szam Jun (1956–1957), lista Kína (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Mao Ce-tung (1935–1976), főtitkár Államfő – Mao Ce-tung (1949–1959), lista Kormányfő – Csou En-laj (1949–1976), lista Dél-Korea (köztársaság) Államfő – Li Szin Man (1948–1960), lista Észak-Korea (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Kim Ir Szen (1948–1994), főtitkár Államfő – Kim Tubong (1947–1957), Észak-Korea elnöke Kormányfő – Kim Ir Szen (1948–1972), lista Laosz (monarchia) Uralkodó – Sziszavangvong király (1946–1959) Kormányfő – Kataj Don Szaszorith (1954–1956) Szuvanna Phuma herceg (1956–1958), lista Libanon (köztársaság) Államfő – Camille Chamoun (1952–1958), lista Kormányfő – Rasid Karami (1955–1956) Abdallah El-Dzsafi (1956) Szami asz-Szolh (1956–1958), lista Maszkat és Omán (abszolút monarchia) Uralkodó – III. Szaid szultán (1932–1970) Mongólia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Dasiin Damba (1954–1958), Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára Államfő – Dzsamcarangín Szambú (1954–1972), Mongólia Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke, lista Kormányfő – Jumdzságin Cedenbál (1952–1974), lista Nepál (alkotmányos monarchia) Uralkodó – Mahendra király (1955–1972) Kormányfő – Mahendra (1955–1956) Tanka Praszad Acsarja (1956–1957), lista Pakisztán (köztársaság) Pakisztán domínium államformája 1956. március 23-án változott Pakisztáni Iszlám Köztársaságra. Uralkodó – II. Erzsébet Pakisztán királynője (1952–1956) Főkormányzó – Iskander Mirza (1955–1956) Államfő – Iskander Mirza (1956–1958) Kormányfő – Csaudri Muhammad Ali (1955–1956) Huszejn Szahíd Szuhravardi (1956–1957), lista Szaúd-Arábia (abszolút monarchia) Uralkodó – Szaúd király (1953–1964) Kormányfő – Fejszál koronaherceg (1954–1960) Szíria (köztársaság) Államfő – Sukri al-Kuvatli (1955–1958), lista Kormányfő – Szaid al-Gazzi (1955–1956) Szabri al-Asszali (1956–1958), lista Tajvan (köztársaság) Államfő – Csang Kaj-sek (1950–1975), lista Kormányfő – Ju Hungcsun (1954–1958), lista Thaiföld (parlamentáris monarchia) Uralkodó – Bhumibol Aduljadezs király (1946–2016) Kormányfő – Plaek Phibunszongkhram (1948–1957), lista Törökország (köztársaság) Államfő – Celal Bayar (1950–1960), lista Kormányfő – Adnan Menderes (1950–1960), lista Dél-Vietnám Államfő – Ngô Đình Di�m (1955–1963), lista Észak-Vietnam A kommunista párt főtitkára – Trư�ng Chinh (1941–1956) Ho Si Minh (1956–1960), főtitkár Államfő – Ho Si Minh (1945–1969), lista Kormányfő – Ph�m Văn Đ�ng (1955–1987), lista Óceánia Ausztrália (parlamentáris monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő , Ausztrália királynője, (1952–) Főkormányzó – Sir William Slim (1953–1960), lista Kormányfő – Sir Robert Menzies (1949–1966), lista Új-Zéland (parlamentáris monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő , Új-Zéland királynője (1952–) Főkormányzó – Sir Willoughby Norrie (1952–1957), lista Kormányfő – Sidney Holland (1949–1957), lista Kumagai Szaki Kumagai Szaki (�� ��; Hepburn: Saki Kumagai; Szapporo, 1990. október 17. –) világbajnok japán válogatott labdarúgó, hátvéd. Jelenleg az 1. FFC Frankfurt csapatának a játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 2009 és 2011 között az Urava Red Diamnods csapatában játszott. 44 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és nyolc gólt szerzett. 2011-ben a német 1. FFC Frankfurt csapatához szerződött. A válogatottban 2008 óta 27 alkalommal szerepelt a japán válogatottban. Tagja volt a 2011-es németországi világbajnokságon győztes csapatnak. Ő lőtte a döntőn a világbajnoki győzelmet jelentő tizenegyest. Sikerei, díjai Olimpiai játékok ezüstérmes: 2012, London Világbajnokság aranyérmes: 2011, Németország John Michael Bishop John Michael Bishop (York, 1936. február 22.) amerikai immunológus és virológus. 1989-ben Harold Varmussal közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat annak felfedezéséért, hogy a vírusok tumort okozó onkogénjei eredetileg a gazdasejtből származnak. Pályafutása Michael Bishop 1936. február 22-én született a pennsylvaniai Yorkban. Apja id. John Michael Bishop lutheránus lelkész, anyja Carrie Bishop (lánykori nevén Grey) volt. Vidéken nőtt fel, elemi iskolájának csak két osztályterme volt. Szüleinek köszönhetően korán érdeklődni kezdett a zene iránt, az iskolában pedig beléoltották a történelem szeretetét. A családorvosuk hatására azonban a középiskola után orvostudományt kezdett tanulni a Gettysburg College-ben. A BSc oklevél 1957-es megszerzése után tanulmányait a Harvard Egyetemen folytatta. Harmadévesen kezdte el kutatni az állati vírusokat Elmer Pfefferkorn laboratóriumában; a kutatómunka miatt évet is halasztott. 1962-ben kapta meg orvosi diplomáját és ezután két évig a Massachusetts General Hospitalban végezte klinikai gyakorlatát. 1964-től a National Institutes of Health (NIH) munkatársaként a poliovírus szaporodását tanulmányozta. 1967-68-ban egy évet Hamburgban töltött vendégkutatóként, majd korábbi NIH-es főnökét követve a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen (University of California, San Francisco, UCSF) helyezkedett el. Retrovírusok és onkogének San Franciscó-ban kezdetben korábbi poliovírusos munkáját folytatta, de hamarosan nekilátott, hogy megfejtse a retrovírusok (konkrétan a csirkéket megfertőző Rous-szarkómavírus) akkor még rejtélyes szaporodásmódját. Bár nem sokkal a munka kezdete után Howard Temin és David Baltimore bejelentette, hogy felfedezték a reverz transzkriptázt és a rejtély megoldódott, Bishop folytatta a retrovírusok kutatását, melyben 1970-ben csatlakozott hozzá az akkor doktorált Harold Varmus. Korábban már ismert volt, hogy a vírus tumort okozó tulajdonságáért egy src-nek elnevezett gén felelős, Bishop és Varmus bebizonyították, hogy a gén a csirke DNS-ében is megtalálható, ahol egy, az embrionális fejlődésben és sejtosztódásban szerepet játszó tirozin-kináz enzimet kódol. A vírus genomjába feltehetően rekombináció révén került és egy mutáció révén kontrollálatlan sejtosztódásra késztette a megfertőzött sejteket. A későbbiekben a kutatópáros más onkogének eredetét is felkutatta és felfedezésükkel fényt derítettek a tumorok (nem feltétlenül virális) genetikai hátterére. Elismerései J. Michel Bishopot 1972-ben az UCSF mikrobiológiaprofesszorává, 1982-ben pedig biokémiaprofesszorává nevezték ki. 1989-ben Harold Varmussal közösen orvostudományi Nobel-díjban részesültek "a retrovirális onkogének sejtes eredetének felfedezéséért". Megkapta az orvostudományi alapkutatásért járó Albert Lasker-díjat, a General Motors Rákkutató Alapítványának Alfred P. Sloan-díját és számos egyéb díjat (többségüket Varmus-szal közösen). 1998-2009 között ő volt az UCSF kancellárja. 2003-ban Nemzeti Tudományos Éremmel tüntették ki. Családja J. Michael Bishop még a főiskolán ismerkedett meg leendő feleségével, Kathryn Ione Putmannal. Két fiuk született, Dylan Michael Dwight Bishop (fizikus) és Eliot John Putman Bishop (építész). Bishop fivére, Stephen is a fizikusi pályát választotta, nővére, Catharine pedig általános iskolai tanár. Bishop gyerekkora óta zenerajongó - állítása szerint ha újjászületne, vonósnégyesben játszana - és könyvbarát (a sci-fi és a krimik kivételével). Helgoland–Zanzibár-egyezmény Az 1890. július 1-jén életbe lépett Helgoland–Zanzibár-egyezmény az Egyesült Királyság és a Német Birodalom között létrejött, az afrikai területi érdekeket rendező szerződés. Feltételei Az egyezmény értelmében a Német Birodalom megkapta az Északi-tengerben fekvő, 1814 óta brit fennhatóság alatt álló Helgoland szigeteket, a napjainkban Namíbia területéhez tartozó Caprivi-sávot, és szabad kezet kapott Dar es-Salaam tengerpartjának irányításában, amiből később Német Kelet-Afrika alakult ki (előbb Tanganyika, napjainkban Tanzánia szárazföldi része). Cserébe Németország átadta az Egyesült Királyságnak a kenyai tengerparton fekvő Német Witu-föld szultanátus feletti protektorátus jogát, továbbá Kelet-Afrika egyes olyan területeit, melyek létfontosságúak voltak a britek számára a Viktória-tó felé vezető vasút megépítéséhez, és ígéretet tettek arra, hogy nem avatkoznak Zanzibárban (Unguja és Pemba szigetek) a brit érdekekbe. Az egyezmény ezen túlmenően megalapította a német érdekszférát Német Délnyugat-Afrikában (napjainkban Namíbia), Németországnak a Caprivi-sávon keresztül kijárata lett a Zambézi-folyóhoz, továbbá megállapította a határokat Német Togoföld és Brit Aranypart (ma Ghána), valamint a német Kamerun és a brit Nigéria között. Következményei Az Egyesült Királyság megszabadult egy távoli, fegyveres konfliktusban nehezen megvédhető szigettől. Azonnali hatállyal protektorátust hozott létre Zanzibárban, majd 1896-ban az ezt követő angol-zanzibári háborúban teljesen átvette a szultanátus irányítását. A szerződés jól szolgálta Leo von Caprivi német kancellár céljait a britekkel való megállapodásban. Az 1884-es Berlini Konferenciát követően Németország már elvesztette a „hajszát Afrikáért”: a Karl Peters vezette Német Kelet-Afrika Társaság elfoglalt ugyan egy kis földterületet a tanganyikai tengerparton (mely aztán az 1888-as Abushiri-felkeléshez vezetett), de soha nem szereztek irányítást Zanzibár szultanátusának szigetei felett, így a németek nem is mondtak le létfontosságú érdekekről. Viszonzásképpen megszerezték a Német-öböl feletti irányítás szempontjából stratégiailag fontos Helgolandot, ami a Kieli-csatorna 1887-es megépítésétől fogva fontos szerepet játszott II. Vilmos német császárnak a német birodalmi haditengerészet bővítésére vonatkozó terveiben. Vilmos tengerészeti politikája vezetett végül az Egyesült Királyság és Harmadik Francia Köztársaság kapcsolatainak normalizálódásához, melyet 1904-ben az Entente cordiale szerződésben rögzítettek. Az egyezmény félrevezető neve Otto von Bismarck korábbi kancellártól származik, aki így próbálta támadni általa megvetett utódját, von Caprivit a még Bismarck hivatali ideje alatt előkészített szerződés megkötéséért. Bismarck elnevezése azt sugallta, hogy Németország egy egész afrikai birodalmat cserélt el az aprócska Helgolandért. Ezt az álláspontot készségesen átvették azok a birodalomépítő politikát valló körök, melyek a német érdekek elárulását látták az egyezményben. Karl Peters és Alfred Hugenberg kezdeményezte az Össznémet Szövetség (Alldeutscher Verband) létrehozását, amit aztán 1891-ben meg is alapítottak. Malady 2003 elején a Pg. 99 feloszlott, több mint 5 évi működés, 14 kiadott lemez és 13 országban több mint 400 fellépést tudhatnak maguk után, de pár hónappal később testvérzenekara, az ugyancsak legendás City Of Caterpillar is megszűnt létezni és sok méltó zenei formációkat hagytak maguk után, és alakítanak extagjaik a mai napig. Ebből az egyiket 2004 februárjában Chris Taylor, Jeff Kane, Johnny Ward, Jonathan Moore és Kevin Longendyke alakították meg Malady néven. E projekt létrejöttét az ösztönözte, hogy olyan érdekes zenét készítsenek, amiben ötvözik a grind, punk, screamo, garage, indie rock tapasztalataikat valamint zenéjükre nagy hatással lévő együttesek, mint pl.: Blonde Redhead, Pavement, Guns N’ Roses és a Nirvana zenéjét. Az ötös minden nap találkozott és teljesen belemerültek a kreativitás és az új ötletek özönébe. Ennek eredménye képen alig négy hónap alatt megírtak 8 teljes számot és fel is vették a házi stúdiójukban és ezzel a nagylemezükkel debütáltak. A lemezt 2004 tavaszán vették fel és még ez év őszén a Level-Plane kiadó gondozásában jelent meg CD-n és bakeliten. 2004 őszén nekifogtak az első amerikai turnéjukhoz és 2005 januárjában egy-két hetes keleti parti és közép déli turnéjuk volt a legendás japán Envy zenekarral. Ez a formáció csak erre az egy lemezre és erre az 1-2 évre létezett, de tagjaik újabb fenomenális zenekarokkal ajándékoztak meg, mivel Jeff, Jonathan és Kevin megalapította a 2007-ben debütáló Verse En Coma-t és Chris és Johnny viszont a Pygmy Lush-t, amelynek első lemeze 2007-ben jelent meg. Tagok Chris Taylor: vokál (további zenekarai: Mannequin; Pg. 99; Pygmy Lush; Agoraphobic Nosebleed 2003 lemezén segédkezett) Kevin Longendyke: basszusgitár (további zenekarai: City Of Caterpillar; Haram; Pg. 99; Verse En Coma) Johnny Ward: dob (további zenekarai: Pg. 99; Pygmy Lush; City Of Caterpillar-kisegítő) Jonathan Moore: gitár (további zenekara: Pg. 99; Verse En Coma) Jeff Kane: gitár (további zenekarai: City Of Caterpillar; Haram; Verse En Coma) Diszkográfia "self-titled" CD/LP (level-plane records; 2004; nyomási info: 300 barack színben, és a többi fekete lemez) Férfi páros tenisz a 2004. évi nyári olimpiai játékokon A 2004. évi nyári olimpiai játékok férfi páros teniszversenyét a Fernando González, Nicolás Massú alkotta chilei duó nyerte, a németek kettőse előtt. Faxaflói A Faxaflói egy öböl az Atlanti-óceánhoz tartozó Irminger-tenger északkeleti részén, Izland délnyugati partjainál. A Snæfellsnes és a Reykjanes félszigetek fogják közre. Délkeleti partján fekszik az ország fővárosa, Reykjavík. Több kisebb öböl, fjord nyílik belőle, például a Kollafjörður a fővárostól északra, ahol Viðey szigete is található. Korábban a part menti halászat jelentős élelemforrása volt a helyieknek, napjainkban azonban a mélytengeri halászat váltotta fel. Oberkorn vasútállomás Oberkorn vasútállomás vasútállomás Luxemburgban, Differdange településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: 60-as vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Differdange vasútállomás Belvaux-Soleuvre vasútállomás St. Andrews-i Egyetem A St Andrews-i Egyetem (University of St Andrews) Skócia legrégebbi, az angol nyelvterület harmadik legrégebbi felsőoktatási intézménye (Oxford és Cambridge után). Az egyetem Fife grófságban, Skócia keleti partján, a golf szülőhazájában található. Az oxfordi és a cambridge-i egyetemmel együtt az Egyesült Királyság elit egyetemei közé tartozik. 1645 és 1646 között itt hívták össze a skót parlamentet, 1862-ben pedig itt iratkozott be Nagy-Britannia első diáklánya. Vilmos cambridge-i herceg 2005 júniusában végezte el az egyetemet. A világ több, mint száz országából vonzza az egyetem a hallgatóit. A hallgatók 20%-a az Egyesült Állomokból, 20-25%-a a világ többi országából, 30%-a Angliából és csupán 20-25%-a származik Skóciából. St Andrews, a kis egyetemi város 16 ezer fős lakossága, a szeptembertől januárig tartó Martinmas szemeszter, valamint a márciustól májusig tartó Candlemas szemeszter alatt nagymértékben megnő, a 7 ezer főnyi egyetemi hallgatónak köszönhetően. Az egyetemi statisztikák szerint a hallgatók többsége Oxbridge-ről lemaradt, túlnyomóan fizetős (bentlakásos) középiskolákból felvételiző diák. Az egyetem elitista hírneve külön megerősödött, amikor az angol királyi cím várományosának tartott Vilmos herceg felvételt nyert 2001-ben. A kedveltebb szakok (például kémia, pszichológia, matematika, történelem, közgazdaságtan, menedzsment, nemzetközi kapcsolatok) az Egyesült Királyságban a legmagasabb ponthatárral bírnak. Az egyetem egykori hallgatói Jean-Paul Marat (orvos, természettudós, filozófus és forradalmár) John Napier (matematikus) matematikus Vilmos cambridge-i herceg (Prince William) Kate Middleton (Catherine, Duchess of Cambridge) James W. Black orvostudományi Nobel-díjas Walter Haworth, Kémiai Nobel-díjas Alan MacDiarmid, Kémiai Nobel-díjas Georgius Buchananus, angol költő Diákélet Hasonlóan az első két angol egyetemhez, az egyetemi és diákélet nagy tradíciókkal rendelkezik. Mindenkinek van egyenruhája, aminek a viselési módja az egyetemi rangtól függ. Az egyetemen akademikus családok működnek, amelyek biztosítják az új hallgatók integrálódását. Az elsőéves hallgatók közül kerülnek ki az egyetem férfi és női klub tagjai. Szinte minden második diák golfozik, az egyetem diákjai ugyanis elenyésző összegért játszhatnak a világ legrégebbi és legelitebb golfklubjának a pályáján, az Old Course-on. Niaouliolaj A niaouliolaj a niaouli illóolaja. Hatásai Könnyíti a légzést és oldja a nyálkát. Gyulladásgátló hatású. Fertőtlenítő, fájdalomcsökkentő és keringésszabályozó. Használata Köptető, nyákoldó hatása miatt jól használható köhögés, hörghurut, megfázás esetén. Torokgyulladás esetén öblögetve, nehézlégzéskor száraz inhalálással alkalmazható. Párologtatva jó nátha és influenza esetén. A hólyag és a húgyutak gyulladása esetén szintén használható. Élénkíti és serkenti a sejtnövekedést. Segít pattanás, furunkulus és bőrparaziták esetén. Alkalmas égési sebekre is. Reuma ellen bedörzsölőszerként és fürdőolajként használható. Erős hígítással alkalmas hüvelyöblítésre. Lásd még Természetgyógyászat Terápia Forrás Frank Zsófia-Kürti Gábor: Gyógyítás illóolajokkal, Puedlo Kiadó, 2003, ISBN 9789632490076 Harpastum Harpastum, vagy Harpustum egy, a rögbire hasonlító labdajáték volt a Római Birodalomban, továbbá valószínűleg a labdarúgás elődje. A rómaiak „kislabdajáték” néven is hivatkoztak rá, mivel a labda kicsi volt (nem olyan nagy, mint a follis, paganica, vagy a mai focilabda) és kemény, körülbelül a softballal egyenlő méretű és szilárdságú lehetett. A játék neve a görög ἁρπαστόν (arpaszton) latin változata, az ἁρπαστός (arpasztosz) semleges alakja, „elvitte”, az ἁρπάζω (arpazó) „megragadni” igéből. Ugyanakkor a játék maga vagy a görög φαινίνδα (phanininda) római változata volt, vagy a szintén görög ἐπίσκυρος (episzkürosz) játéké. A játék jelentős gyorsaságot, mozgékonyságot és fizikai megterhelést igényelt. A játék pontos szabályaiból kevés maradt fent, de a források azt mutatják, hogy erőszakos játék volt, amiben gyakran földre kerültek a játékosok. A labda mintája Sinj városában, egy ókori katonai tábor romjai között találtak egy sírkövet, amin egy Harpastát tartó fiú látható. Érdekesség, hogy a labda mintája, ami az emlékművön szerepel ugyanúgy öt- és hatszögekből épül fel, mint a mai focilabda. Selva de Mar (metróállomás) Selva de Mar egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 4-es metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Poblenou (Trinitat Nova) El Maresme-Fòrum (La Pau) Jen Ledger Jennifer Carole „Jen” Ledger (Coventry, 1989. december 8. –) angol dobos és háttérénekes az amerikai keresztény rock és hard rock együttesben, a Skilletben. 18 évesen, miután a csapat előző dobosa, Lori Peters visszavonult, ő vette át szerepét ezen a hangszeren. Coventryban született, Angliában, de 16 évesen az Amerikai Egyesült Államokba költözött dobot tanulni a Living Light School of Worshipban, Wisconsin államban. Ezt követően a Skillet dobosa és női énekese a 2008-as Comatose Tour óta. 2014-ben Jen Ledger bejelentette, hogy Korey Cooper zenésztársával belekezdenek egy saját készítésű pop szólóalbumba. 1986–1987-es magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1986–1987-es labdarúgó bajnokságot, 29 év után újra az MTK-VM nyerte az Újpesti Dózsa és a Tatabányai Bányász előtt. Az 1982-es és az 1983-as bajnokságot megnyerő Rába ETO trénerének, Verebes Józsefnek ez most az MTK-VM-mel is sikerült. Három ponttal voltak jobbak a második Újpestnél. A Honvéd és a Ferencváros is gyengén szerepelt, csak a negyedik-ötödik helyig jutottak. A két újonc csapat, a Dunaújváros és az Eger egyből ki is estek. Feljutott a Vác és a Kaposvár. Az év végén a legjobb magyar labdarúgó, Détári Lajos az Eintracht Frankfurtba szerződött. Változatok Johann Sebastian Bach Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című kantátája témájára A Változatok Johann Sebastian Bach Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen című kantátája témájára (röviden Weinen, Klagen-variációk vagy változatok) Liszt Ferenc Johann Sebastian Bach BWV 12-es kantátájának témájára, 1862-ben készített zongoravariációja (később orgonaváltozatba is átírta). A mű kottája 1864-ben jelent meg Berlinben, ajánlása Anton Rubinstejnnek szólt. Jegyzékszáma: S.180. A mű születése Liszt már fiatal zongoraművészként is gyakran és szívesen játszotta Johann Sebastian Bach zongoradarabjait (például a Wohltemperiertes Klavier prelúdiumait és fúgáit, valamint a Goldberg-variációkat), sőt a barokk mester orgonára írt darabjaiból is számosat átdolgozott zongorára. Bachról így írt 1863. szeptember 10-én barátjának, Carl Gillének: „Händel iránti minden tiszteletem ellenére továbbra is mindenekelőtt Bachért rajongok; és ha beteltem Händel hármashangzataival, a passió, a h-moll mise kincset érő disszonanciái és a bachi polifónia más csemegéi felé húz a szívem.” Több saját művét is Bach ihlető hatása alatt írta (például Szent Erzsébet legendája, Krisztus, Via crucis, B-A-C-H fantázia és fúga). Liszt a BWV 12-es Bach-kantáta és a h-moll mise (BWV 232) Crucifixus-tételének egyik témájára már 1859-ben írt egy rövidebb prelúdiumot (S.179), amit Anton Rubinstejnnek ajánlott. Az újabb mű, a Weinen, Klagen-változatok írására egy szomorú esemény, Blandine, Liszt első lányának a halála indította a komponistát. Blandine 1862. szeptember 9-én, szülés szövődményeként hunyt el – még 27 éves sem volt. Ezelőtt két évvel, 1859. december 15-én, Liszt már elvesztette fiát, Danielt is. Őt az első Gyászóda megírásával siratta el, Blandine-t Bach témájának a segítségével. A Liszt életművében is jelentősnek számító Weinen, Klagen-variációkat a berlini Schlesinger kiadó jelentette meg 1864-ben, ajánlása ennek is Anton Rubinstejnnek szólt. A művet valószínűleg maga Liszt mutatta be 1875. április 28-án, Hannoverben. A variációkat Liszt 1863-ban átírta orgonára is. Az előadóművészek egyforma gyakorisággal játsszák a zongora- és az orgonaváltozatot is. A zene A Bach-témára írt variációk a zongorairodalom legjelentősebb kompozíciói közé tartoznak. Hamburger Klára ezt írja az alkotásról: „Érvényre jutnak benne legnagyobb zeneszerzői erényei: a még a szokottnál is tömörebb-szervesebb és mégis változatos formálás, az új utakat megnyitó, zseniális harmóniai és hangszeres fantázia. Műfaja következtében anyagában rendkívüli és Lisztnél kivételes módon homogén. Teljességgel hiányoznak belőle mind az édeskés, mind a bombasztikus hatások. Sem túl rövid, sem hosszadalmas. Igazi, nagy hatású, lisztferenci, technikailag is igen igényes hangversenydarab, amelyből mindvégig – és ebben is kivételes – őszinte, mély érzés, fájdalom sugárzik.” A mű felépítése: téma, kilenc variáció, kóda. Liszt maga a változatokat nem számozta, de a kottában kettős vonalakkal jelezte a határokat. A felépítés a klasszikus ciklikus nagyforma építkezési sémáját idézi, amelyben gyakorlatilag a VII–VIII. variáció képviseli a lassú tételt. A témaként szereplő négyütemes Bach-motívum állandóan jelen van a műben. Ez a kromatikus, ereszkedő motívum kiválóan alkalmas a sírás, a sóhajtás kifejezésére, de alkalmas Lisztnek a tizenkét hangot egyenrangúként kezelő komponálási gyakorlatának a megvalósítására is. Liszt a változatok metrumát szabadon módosítgatja (ez a barokk hagyományoktól némiképp idegen): például a III–VII. variációban a 3/4-es ütem 4/4-essé alakul, a VIII–IX-ben ismét páratlan: 3/2, illetve 3/4; a kódában ismét 4/4. Az első variáció a leghosszabb, a második a legrövidebb, a többi szinte teljesen egyforma hosszúságú. Sóstó megállóhely Sóstó megállóhely egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútállomás, Nyíregyháza településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Nyíregyháza vasútállomás Sóstóhegy vasútállomás Autigny-le-Grand Autigny-le-Grand település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 152 fő (2015). Autigny-le-Grand Osne-le-Val, Thonnance-lès-Joinville, Vecqueville, Autigny-le-Petit és Chatonrupt-Sommermont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mérő Ferenc Mérő Ferenc (eredeti neve: Mihályi Ferenc) (Zagyvapálfalva, 1916. – ?) magyar író, költő, műfordító, művészettörténész. Az Amerikai Magyar Kiadó Levelei szerkesztője volt. Életpályája Tanulmányait az Egri Tanárképző Főiskolában végezte el. 1945-ben katonaként Németországba, majd angol hadifogságba került. 1946-ban Németországban maradt. Fizikai munkás volt. 1950-től az Amerikai Magyar Kiadó munkatársa, majd vezetőhelyettese lett. 1966-ban az Árpád Akadémia tagja lett. Művei megjelentek a Magyar Nőkben, a Szétszórt parazsakban, a Pásztortűzben és a Magyar Könyvbarátokban is. Művei Emigrációnk erőforrásai (1952) A fáradhatatlan harcos. Kolping Adolf élete és műve (regény, 1957) A rózsafüzér (útikalauz, 1958) Világtörténelem zseblexikona (1958) Az Amerikai Magyar Kiadó katalógusa (szerkesztette, 1960) Magyar történelem zseblexikona (1962) Bódi Blanka rövid boldogsága (elbeszélés, 1963) Citerás lány (elbeszélés, 1963) Egy élet mérlege (regény, 1964) Csodálatos aratás (vers, 1965) Emigrációs magyar irodalom lexikona (1966) Ragnarök. (Az istenek alkonya) Így történt (1970) Műforddításai D. Gickler: Dicsőség... békesség... (München, 1957) D. M. Schlüter: Az ember, az ismeretlen lény (München, 1957) D. M. Schlüter: A rózsafüzér (Köln, 1958) A paradicsommadár tánca (műfordítások, Köln-Detroit-Bécs, 1966) D. M. Schlüter: Korunk atheizmusa (Köln-Detroit-Bécs, 1966) Díjai Árpád érem (1964) Vörösmarty-díj (1965) Kacura Maszakazu Kacura Maszakazu (� ��; Hepburn: Masakazu Katsura; Fukui, 1962. december 10. –) japán mangarajzoló. Kacura legismertebb művei az Ai, a videólány, a Shadow Lady, a Zetman, a DNA², a Dream Fighter Wingman és az I"s. Pályája Kacura Maszakazu már kiskorában szeretett rajzolni, ki eleinte hobbiként, majd barátai unszolására komolyabban is elkezdett foglalkozni a manga rajzolással. Először egy Tezuka Oszamu által megrendezett versenyen bukkant fel, amit meg is nyert a Transfer Student névre hallgató alkotásával. Habár saját bevallása szerint csak egy hi-fi berendezést akart, innentől fogva nem volt megállás. Sokakkal ellentétben Kacura nem szegődött valamelyik híresebb mangaka asszisztensének, hanem saját maga akarta hiányosságait pótolni. Első sorozata a Wingman volt, mely a Sónen Jump magazinban jelent meg, ami 1985-ben ért véget, és tizenhárom kötetet valamint egy anime sorozatot is magának tudhatott. Ezek után betegsége miatt kórházba került, azonban mikor újra jelentkezett történeteivel, pár kötetnél többet egyik sem ért meg. Következő nagy sikerét az 1989-ben megjelent Ai, a videólánynak köszönhette. A történet az egész világot - köztük Magyarországot is - meghódította, és sokan ezt tartják a mangaka első valódi sikerének. Az Ai stílusa Kacura védjegyévé vált, ami későbbi sikereihez is hozzájárult. A szerző egyedi módon elegyítette benne a dráma, a mahó sódzso és a vígjáték elemeit. A mű magában hordozta Kacura életfelfogását és gondolkodás módját is. A sorozat 15 kötetet ért meg, és 6 OVA részt is készítettek hozzá. Ezek után ismét hullámvölgyhöz érkezett Kacura karriere, aki a DNA² mangával jelentkezett, azonban csak az 5. kötetig jutott a génmanipulációval foglalkozó története. Ezek után a Shadow Ladyvel igyekezte meghódítani a közönséget 1995-ben. Ebben ötvözte a saját stílusát a nyugati képregényekre jellemző szuperhősnővel -akit Batmanről mintázott - és a képregényekre jellemző történetvezetéssel. De 3 kötet után ezt a történetet is be kellett fejeznie. Azonban 1997-ben debütált az I"s címet viselő sorozata a Sónen Jump magazinban. Ez a történet egy egyszerű középiskolai romantikus vígjáték volt, mely mégis tele volt gyönyörű rajzokkal és Kacura stílusával. A történet a barátságról, szerelemről, hűségről és önfeláldozásról szólt. A manga 15 kötetet ért meg, és készült hozzá egy 2, majd 6 részes OVA sorozat. A mangaka 2001-ben a Dr. Chambalee című rövid történettel, majd a Zatman folytatásával foglalkozott, amiket már a Young Jump magazinban publikált. Kacura jelenleg a K2K stúdióval - a rajzoló saját stúdiója, ami a saját nevéből származik (K= Ka, 2 = Cu (Two), R =Ra )- párhuzamosan dolgozik többféle grafikai munkán. Reklámoknak terveznek karaktereket és dizájnokat, és ezen kívül még animékhez, videojátékokhoz és kisebb történetekhez. Forrás AnimeStars magazin - 2008. május-júniusi szám. A cikket melyet felhasználva ez a szócikk készült, Varga Gábor írta. Virág Mihály (kanonok) Virág Mihály (Taszár, 1806. január 3. – Pécs, 1867. augusztus 19.) teológiai doktor, pécsi kanonok, tolnai főesperes. Élete Varga Mihály és Fodor Katalin fia. Apját hároméves korában elvesztvén, anyjával Kaposvárra költözött, ahol a gimnáziumot végezte és a bölcseleti osztályt Zágrábban hallgatta. 1821. szeptember 5-én a pécsi növendékpapok közé vették föl; teológiai tanulmányait Pécsett és a pesti központi papnevelőben 1827-ben végezte. 1828 februárjában diakónus lelkész lett Mohácson és március 1-jén a püspöki udvarba hívták. 1829. január 6-án fölszentelték, február 11-én pedig a pesti egyetemen teológiai doktori oklevelet nyert. Márciusban Pécsváradra küldték káplánnak, innét 1831-ben Pécsre rendelték teológiai tanárnak; 1833-tól az egyháztörténetet és a kánonjogot adta elő. 1835 áprilisától könyvtárnok, 1846-től szentszéki ülnök, 1841. július 2-án paksi plébános lett; innét 1850-ben Kővágószőlősre helyezték át. 1851 őszén kanonok és a szeminárium rektora, 1860-ben bolyi apát, majd tolnai főesperes, a pécsi hittani kar igazgatója lett. Munkái Assertiones ex universa theologia. Pestini, 1829. A nagy pap és nagy hazafi példányképe. Halotti beszéd... Scitovszky János esztergomi érsekprímás gyászünnepélye alkalmára 1866. nov. 27. Pécs. 1866. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914. Agyaghadsereg Az agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírhelyét „őrző” agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése. Senhszi (Shaanxi) tartományban, Hszian (Xi'an) tartományi főváros központjától mintegy 30 kilométerre, Lintung (Lintong) kerületben található. A szobrokat helyi földművesek kútásás során fedezték fel 1974 márciusában, négyméteres mélységben. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 nagy egységre tagolódó árok- és gödörrendszerben körülbelül 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve. Bevezetés A hadsereget Csin Si Huang-tivel (Qin Shi Huangdivel) temették el i. e. 210-209-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is. Sze-ma Csien (Sima Qian) történetíró írásai szerint (i. e. 145 – i. e. 90) a mauzóleum építése i. e. 246-ban kezdődött, 700 000 munkás részvételével. A száz évvel később élt történetíró azt írja, hogy az első császár palotákkal, csodás tornyokkal, hivatalokkal, értékes és csodás használati tárgyakkal lett eltemetve, higanyfolyókkal, tavakkal övezve. Napjaink tudományos felmérései bebizonyították, hogy a sírt rejtő piramis talajában magas a higanykoncentráció, ami Sze-ma Csient (Sima Qiant) igazolja. A történész viszont egyáltalán nem tett említést a terrakotta hadseregről. 2007-ben kínai régészek távérzékelők segítségével egy 30 méter magas épületet mértek be a piramis mélyén. Úgy tűnik, hogy négy lépcsőszerű fala van. A sírt még nem nyitották ki. Tekintettel arra, hogy a már feltárt leletek állagmegóvása is komoly gondokat okoz, az a döntés született, hogy erre a feltárásra csak 2050 körül kerítenek majd sort, megvárva a további technikai fejlődést. Az agyaghadsereget a sírt rejtő piramis közelében helyezték el föld alatti árkokban, mintegy a sír védelmére. Építkezés A terrakotta figurákat állami munkások és helyi mesteremberek készítették. A fejek, karok, lábak és a törzs külön készültek el, és a végén rakták őket össze. A tanulmányok azt mutatják, hogy nyolcféle fejmintát használtak, és utána agyaggal egyedire formázták az arcokat. Különféle arckifejezéseket is formáltak nekik. Úgy tartják, hogy a katonák lábait hasonló módon készítették, mint abban a korban a terrakotta szennyvízcsatornákat. Ez azt jelenti, hogy szinte futószalagszerűen lehetett a katonák lábait elkészíteni. Tehát több kisebb részt kiégettek és úgy rakták össze, nem pedig kiformázták az egészet, és úgy égették ki. Azok a műhelyek, amelyek csempéket és más mindennapi használati tárgyakat gyártottak, utasítást kaptak ezeknek a katonáknak az elkészítésére. Abban az időben minden műhelynek bele kellett vésnie a saját védjegyét a minőség-ellenőrzés miatt. Ez lehetővé tette a mai történészeknek, hogy kiderítsék, kik készítették őket. Az elkészített figurák pontos katonai alakzatban lettek elhelyezve az árkokban, rangjuk alapján. Az agyaghadsereg figurái életnagyságú és élethű szobrok. Magasságban, egyenruhában és hajviseletben rangtól függően eltérnek. Az égetett agyagot lakkborítás fedte, ami már lehetővé tette a festést. Az egyedi arcmegformálás, a valódi fegyverek és vértek segítségével lettek a szobrok élethűek. A fegyvereket nagy részét a temetés után nem sokkal kirobbant polgárháború során ellopták, a szobrok festése pedig az évezredek során megkopott. Ugyanakkor a létezésük tanúsítja az alkotóik tehetségét. Tanúsítja a császár hatalmát és erejét is, amelyek lehetővé tették egy ilyen hatalmas munka elrendelését. Jellegzetessége a szobroknak, hogy valamennyien fegyvert tartanak a kezükben, de egyetlenegy pajzsos vagy sisakos katona sincsen, pedig a császár seregében használták ezeket az eszközöket. Megtalálhatók köztük lándzsások, alabárdosok, baltások, kardosok és íjászok is. Az íjászok ez időben már számszeríjat is használtak. Az árkok Négy árkot tartanak számon, amelyek kb. 1,5 kilométer hosszúságúak a keleti dombon és kb. 5 méter mélyek. Ezek a sírhely falain kívül helyezkednek el, mintegy a sírt védve a keleti leigázott államok ellen. Az árkok falai döngölt földből készültek, egyenként 500 kg súlyú fagerendákkal fedték be azokat. A 230 méter hosszúságú első árok tartalmazza a 6000 katonából álló fő hadsereget. A második árokban lovassági és gyalogos csapatok találhatóak, valamint harci szekerek, amik mintegy katonai őrséget állnak. Itt körülbelül 1500 katona szobrát találták. A harmadik árokban a vezérállás található, 68 szoborral, magas rangú tisztekkel és egy harci szekérrel. A negyedik árok üres, valószínűleg nem fejezték be az építői. Megtalálásuk 1974-ben kutat ásó földművesek égetettagyag-darabokat találtak Hszianban, akik aztán értesítették Csao Kang-mint, aki akkoriban a korszakkal foglalkozó egyik múzeum kurátora volt. Csao arra kérte a földműveseket, gyűjtsék össze ezeket, helyezzék el három teherautóban, amely az agyagmaradványokat a múzeumba szállította. Csao ezekből a - gyakran körömnagyságú - darabokból kezdte összerakni a szobrokat. Csao később azt vallotta, hogy mivel a kínai kulturális forradalom időszakban sokan ellenezték a régi tárgyak restaurálását, úgy döntöttek, hogy titokban tartják a dolgot, de a hatóságok mégis megtudták ezt és régészcsapatot küldtek, hogy segítsenek Csaonak. A kínai államtanács később elismerte, Csao Kang-minnek köszönhető az agyaghadsereg felfedezése. A kínaiak az agyagkatonákat ezeréves civilizációjuk egyik jelképének tekintik. A leletek állagának védelme A terrakotta hadsereget védő faboltozatot egy tűz elpusztította, amire bizonyítékok is vannak. Szema Csien (Sima Qian) történetíró azt írja róla, hogy a tűz az uralkodó halála utáni években, egy felkelés alkalmával tört ki, amit Hsziang Cu (Xiang Zu) hadvezér vezetett. A sereg kifosztotta az agyaghadsereg vermeit, főleg a szobrokhoz illesztett igazi fegyverek után kutatva, közben fáklyáikkal felgyújtották az árkokat fedő gerendázatot. A tűz az oxigénszegény körülmények között valószínűleg hónapokig izzott. A beszakadó mennyezet miatt csak egy szobor maradt épen, egy térdelő íjászé, a többit rekonstruálni kellett. Az 1990-es években a terrakotta leleteket penész támadta meg, amit a megemelkedett hőmérséklet, a páratartalom és a turisták lehelete okozott. Hamarosan 48 különböző penészgomba-fajtát azonosítottak. 2000-ben a kínai restaurátorok felvették a kapcsolatot a belga Janssen Pharmaceutica gyógyszergyárral, majd négy kínai céggel társulva létrehoztak egy laboratóriumot a probléma megoldására. A laboratórium aztán néhány év alatt Kína legfejlettebb gombatani intézetévé fejlődött. Az intenzív munka eredményeképpen 2006-ra közleményben jelenthették be, hogy a terrakotta hadsereg múzeuma hivatalosan is gombamentessé vált. Ezzel egy időben új megállapodást kötöttek a belga céggel, és a kutatást kiterjesztették a környéken talált összes leletre, a selymek, faanyagok, csontok vizsgálatára is. A hadsereg világ körüli utazása Legelőször az 1982-es világkiállításon jelent meg hivatalosan a hadsereg, 4 harcost és a lovaikat mutatták be. Ez azért is fontos eseménynek számított, mert Kínának ez volt az első világkiállítási szereplése 1904 óta. Előtte már 1981-ben Londonban 6 katonát kiállítottak egy Selfridge bevásárlóközpontban. 1988. március 8-tól a Magyar Nemzeti Múzeum is kiállított 11 szobrot és 22 darab eszközt, köztük fegyvereket is. 2007 óta a vallettai Régészeti Múzeumban a sírból származó 81 eredeti tárgy van kiállítva, köztük 10 katona. Londonban, a British Museumban 2007. szeptember 13-tól 2008. április 6-ig volt látható az agyaghadsereg. 2008. január 20. és április 13-a között a michigani Alden B. Dow Múzeumban nyílt tárlaton 50 tárgyat, köztük 2 katonát, kerámiákat, fegyvereket, állatokat és használati tárgyakat állítottak ki. 2008. május 18. és október 12-a között a Santa Ana-i Bowers Múzeumban volt megtekinthető 120 tárgy a sírból, köztük életnagyságú terrakotta figurák. További kiállítási helyük: Houstoni Természettudományi Múzeum (2009. május 18. – szeptember 25.) és a National Geographic Múzeum (2009. november 19. – 2010. március 31.) Helicoprion A Helicoprion a porcos halak (Chondrichthyes) főosztályának fosszilis Eugeneodontida rendjébe, ezen belül az Agassizodontidae családjába tartozó nem. Tudnivalók A Helicoprion cápaszerű porcos hal volt, amely a késő karbon óceánjaiban jelent meg, 280 millió évvel ezelőtt, túlélte a perm–triász kihalási eseményt, de a triász elején, 225 millió évvel ezelőtt végül kihalt. Az egyik leghosszabb életű nem volt. Az állat maradványai csak fogakból állnak, de felfedezésükkor ezek nagyon fura alakban helyezkedtek el a földben; körfűrészre emlékeztettek. Csak miután a Helicoprion rokonának, az Ornithoprionnak a fejét is megtalálták, a tudósok rájöttek, hogy a fogak az alsó állkapcson ültek. Ebben a csigaszerű állkapocsban a régi, kisebb fogak középre húzódtak, míg az új, nagyobb fogak az állkapocs tövénél ültek. Az állatot összehasonlítva a többi Eugeneodontidával, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Helicoprion átlagosan körülbelül 3-4 méter, legfeljebb pedig 7,5 méter hosszú lehetett. A pontos elhelyezkedése a csigaszerű fogazatának az alsó állkapcson még nem ismert. A legtöbb rekonstrukcióban az állkapocs elejére helyezi; de ez rontotta volna az állat áramvonalasságát, lassítva az úszást, és hullámokat keltett volna, amelyek idejében figyelmeztették volna a zsákmányt. A Smithsonian Intézet számára készített rekonstrukció, amelyet Mary Parrish alkotott Robert Purdy, Victor Springer és Matt Carrano felügyelete alatt, a „körfűrészt” a torokba helyezte. Ha valóban itt ült a képződmény, akkor a Helicoprion a puhatestű állatok fogyasztására specializálódott. A fogak széle fűrésze, ami kimondott ragadozó életmódra utal. Mivel Helicoprion koponyát még nem találtak, a csigaszerű fogazat elhelyezkedése és a zsákmányt elfogó módszere még vita tárgya. Egyik feltételezés szerint az állat ammoniteszekkel táplálkozott, és „körfűrésze” alkalmas volt a házak feltöréséhez. Más feltételezés szerint a Helicoprion egy halraj közepébe úszott és csavart állkapcsával elkapott egy halat (ez a módszer hasonlít a tintahal és kalmárok vadászmódszeréhez). A legjobban megmaradt Helicoprion fogak Kelet-Idahóban, Észak-Utahban és Wyoming középnyugati részén találhatók. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoztak: Helicoprion bessonovi - típusfaj Helicoprion davish Helicoprion ergasaminon Helicoprion ferrieri Helicoprion mexicanus Helicoprion nevadensis Helicoprion sierrensis Préjuce Nakoulma Préjuce Nakoulma (Ouagadougou, 1987. április 21. –) Burkina Fasó-i válogatott labdarúgó, a Mersin İdman Yurdu játékosa. A Burkina Fasó-i válogatott tagjaként részt vett a 2012-es és a 2013-as afrikai nemzetek kupáján. Sikerei, díjai Afrikai nemzetek kupája döntős (1): 2013 SL Benfica B A Benfica B egy portugál labdarúgócsapat, az SL Benfica fiókcsapata. A portugál labdarúgó-bajnokság másodosztályában szerepelnek. Jelenlegi játékosok 2016. május 11-én Malajzia a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Malajzia az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő országa volt. Az országot az olimpián 9 sportágban 40 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Sportlövészet * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Geoff Crossley Geoffrey Crossley (1921. május 11. – 2002. január 7.) brit autóversenyző. Pályafutása 1950-ben a Formula–1-es világbajnokság két futamán vett részt. Jelen volt a sorozat első versenyén Silverstone-ban. 29 év 2 napos korával ő volt a mezőny legfiatalabb résztvevője a viadalon, ahol azonban már nem ért célba. Részt vett a szezon ötödik futamán, a belga nagydíjon is. Ezen a versenyen a győztes Juan Manuel Fangio mögött, öt kör hátrányban a kilencedik helyen zárt. Több, a világbajnokság keretein kívül rendezett Formula–1-es futamon is rajthoz állt ebben az időszakban. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Nottinghami vár A nottinghami vár egy középkori erőd az angliai Nottinghamben. Egy természetes, a nyugati és dél oldalán 40 m magas hegyfokra épült, amit ma Castle Rocknak neveznek. A középkorban jelentős királyi erődítménynek és alkalmi rezidenciának számított. A 16. században azonban hanyatlásnak indult, 1649-ben nagyrészt lerombolták. Később Newcastle hercege, Henry Cavendish palotát emelt a vár helyén. A palota 1831-ben egy felkelés során leégett. A romokon később múzeumot és művészeti galériát alapítottak, az épület ma is ezen funkciókat látja el. Az eredeti várnak csupán töredéke látható ma is, ennek segítségével azonban még kivehető a terület egykori kialakítása. Története A középkorban Bizonytalan, hogy a helyszínen állt-e valamilyen erődített építmény a normann hódítás előtt. Ha állt is, nagyságában és építészetében is eltörpülhetett a középkori kővár mellett. Az első normann erőd egy fából készült földhalomvár volt, mely 1067-ben, egy évvel a hastingsi csatát követően épült Hódító Vilmos parancsára. A favárat II. Henrik idején egy sokkal erősebb és jobban védhető kővárrá alakították át. A legmagasabb ponton a felsővár kapott helyet, ettől északra helyezték el a királyi rezidenciáknak otthont adó középső várudvart, míg keletre egy hatalmas külső várudvar terült el. A vár évszázadokon keresztül Anglia egyik legfontosabb nemesi és uralkodói központja volt. A Trent folyó átkelőjének közelsége miatt stratégiailag fontos területen helyezkedett el, míg Tideswell, Varnsdale és Sherwood királyi vadászterületeinek közelsége miatt a kikapcsolódás lehetősége is biztosítva volt. Ezek mellett közvetlenül nyugatra saját szarvasparkja is volt a várnak. Ezt a területet ma is The Parknak nevezik. Amíg Richárd király az angol nemesek oldalán a keresztes háborúban harcolt, Nottingham vára János herceg támogatói, többek között Nottinghamshire sheriffje, kezére jutott. A legenda szerint a Robin Hood és a sheriff közötti végső leszámolásra is itt került sor. 1194 márciusában történelmi csatára is sor került a várban, miután Richárd hadjáratot indított János herceg felkelése ellen. Az ostromhoz Richárd olyan ostromgépeket is építtetett, amilyeneket korábban a keresztes hadjáratban vetett be. A királyt Chester earlje, Ranulph de Blondeville és Huntingdon earlje is segítette. A várvédők néhány nap után megadták magukat. 1330. október 19-én, nem sokkal 18. születésnapja előtt III. Eduárd néhány hűséges segítőjével és Sir William Montagu vezetésével a nottinghami várban hajtott végre puccsot anyja, Franciaországi Izabella angol királyné, és annak szeretője, Roger Mortimer, March 1. grófja ellen. Mindketten régensként kormányozták az országot miután a kis Eduárd apját, II. Eduárdot a berkeley-i kastélyban meggyilkolták. William Montagu-t és társait William Eland kísérte, aki tudott egy titkos alagútról, amely a vár egy magasabb pontjához vezette őket. Montagu és csapata sikeresen bejutottak a várba III. Eduárd vagy egy hozzájuk hű szolga segítségével, ahol megölték Mortimer testőreit. Mortimert megkötözték és kivezették az alagúton keresztül és letartóztatták Izabella királynéval együtt. Mortimert a londoni Towerba szállították, ahol egy hónap múlva felakasztották. Izabellát erőszakkal lemondatták és Castle Rising várába száműzték. Ezek után kezdődött meg III. Eduárd uralkodása. Királyi rezidenciaként III. Eduárd berendezkedett a várban és még az országgyűléseket is itt tartotta. 1346-ban itt raboskodott II. Dávid skót király. 1365-ben Eduárd a középső várudvar nyugati oldalán új toronnyal, a Magastorony alatt pedig új börtönnel bővítette az épületkomplexumot. A vár 1403 és 1437 között IV. Henrik feleségének, Johannának volt a fő rezidenciája. Ezt követően a vár karbantartása csökkent. A következő alkalom, amikor hadászati célokra használták a várat a rózsák háborúja idején jött el. IV. Eduárd Nottingham királyává nevezte ki magát és 1476-ban egy új torony és királyi lakosztály építését rendelte el. Az új épületrészek szépségéről és pompájáról 1540-ben még John Leland történész is elismerően írt. Nottingham VII. Henrik uralkodása idején is királyi erőd maradt. VIII. Henrik 1511 augusztusában tett látogatást itt, előtte azonban még új faliszőnyegeket rendelt a kastélyba. 1536-ra a várőrséget is megerősítette, létszámukat néhány tucatról pár száz emberre emelte. 1538-ban a várkapitány, Thomas Manners, Rutland első earlje jelentést írt, amiben a vár karbantartását sürgette. 1525-ben egy szemle során rögzítették, hogy a vár nagyon rossz állapotban van és a nagyterem tetejének egy része beomlott, valamint az új épületrészek fa-, ólom- és üvegszerkezetei is pusztulnak. Az angol forradalom idején A vár királyi rezidenciáját 1600-ig használták, védelmi rendszerei azonban a 16. században már elavultnak bizonyultak. Nem sokkal az angol forradalom kitörése után az erőd már félig romokban állt a területet érintő korábbi harcok miatt. 1642 augusztusában I. Károly itt gyűjtötte össze csapatait, ám távozása után a várhegyet a köztársaságpártiak kaparintották meg. John Hutchinson ezredes vezetésével számos támadást visszavertek, I. Károly 1649-es kivégzését követően azonban szándékosan lerombolták, hogy később ne használhassák. A jelenlegi hercegi palota A II. Károly által elrendelt felújítást követően a jelenlegi hercegi palotát Henry Cavendish, Newcastle második hercege építtette 1674 és 1679 között. Az új épülethez a korábbi szerkezetek alapjait használták fel. A felsővár öregtornyának és falainak elbontása ellenére néhány középkori sziklába vájt pince és csúcsív a mai napig fennmaradt a palota alatt. Egy középkori járat, mely a várhegy alján (Mortimer's Hole) végződik, a mai napig egy vezetett túra részét képezi, mely a várban kezdődik és a Brewhouse Yardnál végződik. A palota építőmestere a lincolni Samuel Marsh volt, aki korábban a herceg bolsoveri kastélyán dolgozott. Terveire nagy hatást gyakorolt Peter Paul Rubens Palazzi di Genova című könyvének metszetei. A palota az angol manierista építészet kevés fennmaradt példáinak egyike. Mindezek ellenére a palota az ipari forradalom idején sokat vesztett vonzerejéből. Nottingham arról vált híressé, hogy India után itt alakultak ki a birodalom leghírhedtebb nyomornegyedei, így a hercegek egyre kevésbé kívánták itt tölteni idejüket. Amikor ezen telepek lakói 1831-ben fellázadtak Newcastle hercege, Henry Pelham-Clinton ellen, aki nem volt hajlandó elfogadni az 1832. évi nagy reformtörvényt, porig égették az épületet. Az épület elhagyatottan állt egészen 1875-ig, amikor Thomas Chambers Hine felújíttatta. 1878-ban Eduárd walesi herceg Nottinghami vármúzeumként megnyitotta a nagyközönség számára. Londont leszámítva ez volt az első városi művészeti galéria Nagy-Britanniában. Az új belső tereket úgy alakították ki, hogy nem vették figyelembe az eredeti padlószinteket és ablakkiosztást. Így jöhetett létre egy felső megvilágítású képtár, melynek előképe a Louvre volt. A hivalkodó új magastetőt sokan bírálták. Néhány évvel később a külső falakat megmagasították, a homlokzatokat pedig áttört kőbalusztráddal zárták le, melynek köszönhetően az arányok is megváltoztak. A balusztrád mögött sétányt alakítottak ki, így a látogatók kisétálhattak a tetőre és gyönyörködhettek a város és a Trent völgyének panorámájában. A középkori erőd kaputornya és a külső vár falai ma a hercegi palota kerítését alkotják. A külső vár legészakibb részét azonban az 1830-as években elbontották a korábbi szarvaspark helyére épülő The Park Estate nevű lakópark bekötőútja kedvéért. A területet később a nottinghami közkórház bővítéséhez is felhasználták. A külső várból ma is látható kőszerkezetek nagy része VII. Eduárd idejéből származik. 1996 karácsonyán egy szivárgó vízvezeték földcsuszamlást okozott a palota mellett. A baleset miatt a felszínre került az eredeti vár alapozásának egy része, valamint a fekükőzet. A károkat 2005-ben állították helyre. A megcsúszott terasz hagyományos kőhomlokzatot kapott, ez alatt azonban egy vasbeton szerkezetet alakítottak ki, amelynek köszönhetően a palota még ma is látogatható. A teraszról a város déli része felé tárul kilátás. Egy nottinghami dohánygyár, a John Player & Sons cigarettáinak csomagolását a hercegi palotáról készült rajzzal díszítette. A várban még ma is múzeum és képtár működik, ami a város szépművészeti gyűjteménye mellett Nottingham és környékének történelmi és régészeti emlékeit is bemutatja. Étienne Balibar Étienne Balibar (Avallon, Yonne (megye), Burgundia, 1942. április 23. – ) francia marxista filozófus. Tanára, Louis Althusser halála után gyorsan a francia marxista filozófia vezető képviselőjévé vált. Élete és munkássága Althusser kiemelkedő tanítványa volt az École normale supérieure-ön. Balibar részt vett Louis Althusser Karl Marx A tőke című művét elemző szemináriumán, melynek eredményeként született meg a Lire le Capital (A tőke olvasása) című könyv Althusser és tanítványai, Pierre Macherey, Jacques Rancière, Roger Establet társszerzőségével. Althusser véleménye szerint Balibar hozzájárulása volt a legjelentősebb. 1961-től tagja volt a Francia Kommunista Pártnak, ahonnan 1981-ben kizárták egy a „Le Nouvel Observateur”-ben megjelent publikációja miatt, melyben leleplezte a párton belül jelenlévő rasszizmust. Balibar jelenleg a „Université Paris Ouest Nanterre La Défense” (az egykori Paris X) – ahol 2002-ig politikai filozófiát és etikát tanított – professzor emeritusa; a University of California (Irvine, USA) antropológia tanszékének tiszteletbeli professzora, és a Columbia Egyetem (New York) vendégprofesszora. Balibar felesége, Françoise Balibar fizikus, lánya, Jeanne Balibar színművész. Művei Magyarul Marx filozófiája. Typotex Kiadó 2012. 267 old. ISBN 9789632796703 Franciául Lire le Capital (Louis Althusser, Pierre Macherey, Jacques Rancière, Roger Establet), Éditions François Maspero, 1965. Cinq études du matérialisme historique , F. Maspero, 1974. Sur la dictature du prolétariat , F. Maspero, 1976. Spinoza et la politique , P.U.F., 1985. újabb kiadás: 2011. Race, Nation, Classe , (Immanuel Wallersteinnel) La Découverte, 1988. Écrits pour Althusser , La Découverte, 1991. La Crainte des masses. Politique et philosophie avant et après Marx , Galilée, 1997. Droit de cité. Culture et politique en démocratie, Editions de l'Aube , 1998. bővített kiadás: P.U.F, Collection Quadrige, 2002. Sans-papiers : l’archaïsme fatal , La Découverte, 1999. La philosophie de Marx , La Découverte, 1993. Nous, citoyens d’Europe ? Les frontières, l’État, le peuple , La Découverte, 2001. L'Europe, l'Amérique, la Guerre. Réflexions sur la médiation européenne , La Découverte, 2003. Antisémitisme : l'intolérable chantage – Israël-Palestine, une affaire française ? (összegyűjtött művek), La Découverte, 2003. Europe, Constitution, Frontière , éditions du Passant, 2005. Très loin et tout près , Bayard Centurion, 2007. Pensées critiques : dix itinéraires de la revue Mouvements : 1998–2008 (összegyűjtött művek), La Découverte, 2009. Violence et civilité : Wellek Library Lectures et autres essais de philosophie politique , Éditions Galilée, 2010. La proposition de l'égaliberté , PUF, 2010. Citoyen Sujet et autres essais d'anthropologie philosophique , PUF, Pratiques théoriques, 2011. Angolul 1970: Reading Capital (London: NLB). With Louis Althusser. Trans. Ben Brewster. 1977: On the Dictatorship of the Proletariat (London: NLB). Trans. Grahame Lock. 1991: Race, Nation, Class: Ambiguous Identities (London & New York: Verso). With Immanuel Wallerstein. Trans. Chris Turner. 1994: Masses, Classes, Ideas: Studies on Politics and Philosophy Before and After Marx (New York & London: Routledge). Trans. James Swenson. 1995: The Philosophy of Marx (London & New York: Verso). Trans. Chris Turner. 1998: Spinoza and Politics (London & New York: Verso). Trans. Peter Snowdon. 2002: Politics and the Other Scene (London & New York: Verso). Trans. Christine Jones, James Swenson & Chris Turner. 2004: We, the People of Europe? Reflections on Transnational Citizenship (Princeton & Oxford: Princeton University Press). Trans. James Swenson. Magyar Légiforgalmi Rt. A Magyar Légiforgalmi Rt., rövidítve ML Rt. majd 1931-től Malert magyar légitársaság, amelyet 1922. november 19-én alapítottak és 1944-ig működött. 1944-ben a MAEFORT-tal (Magyar Aeroforgalmi R.T.) egybeolvadva, a szovjet Aeroflottal együtt hozták létre a Maszovletet (Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt.), a MALÉV elődjét. Megalakulását követően hat darab holland gyártású Fokker F.III-as utasszállító repülőgéppel rendelkezett, melyek a Budapest–Bécs és Budapest–Belgrád vonalon repültek. A Fokkereket 1929-ig használták. A fő flotta 1939 előtt öt darab hárommotoros német Junkers Ju 52/3m típusú repülőgépből állt, HA-JUA és HA-JUE közötti lajstromjelekkel, ezeket 1936–1939 között szállították le, és öt HA-SMA és HA-SME közötti lajstromjelű, némileg hasonló hárommotoros olasz Savoia-Marchetti SM.75 típusú repülőgépet szállítottak le 1938 és 1939 között. A légitársaság 1938 és 1939 között naponta üzemeltette a Budapest-Krakkó-Varsó, a Budapest-Prága és a Budapest-Bécs járatokat. Hajdú Lajos (tanár) Keszi Hajdú Lajos (Szentes, 1813. augusztus ? – Kisújszállás, 1901. február 24.) református gimnáziumi tanár. Élete Hajdú András tanítónak (őse keszi Hajdú Balázs 1625-ben Bethlen Gábortól kapott nemesi oklevelet) és Gorzás Lídia fia. Korán árvaságra jutván, nagyanyja Hajdú Andrásné nevelte. A gimnázium hat osztályát szülővárosában végezte Fésős András, Sasku Károly és Lózsi Imre igazgató vezetése alatt; 1831-től a debreceni református kollégiumban a bölcseleti, jogi és teológiai tantárgyakat hallgatta hat évig; ekkor esküdt felügyelő és segédkönyvtárnok lett, 1838-ban pedig egy elemi osztály tanítósága bizatott reá. 1839-ben a derecskei középiskola igazgatóságára küldetett ki. A szokásos három év leteltével engedélyt nyervén felsőbb helyről, külföldi egyetemre ment és Berlinben hosszabb ideig tartózkodott. Itt 24 magyar tanulóval megalapította az egyetem magyar könyvtárát. 1843 tavaszán hazatért és Pozsonyba ment az országgyűlésre; letette a lelkészjelöltségi vizsgát és a Bernáth-családnál, majd Beöthy Ödön fia Ákos mellett nevelő volt. 1845 végén a szentesi református egyház hívta meg igazgatótanárnak, ahol a harmadik évben az első szónoklati osztályt is fölállította. 1847-ben lelkésznek avatták fel és tanári vizsgát tett. Ez évben a hosszúpályi református egyház hívta meg lelkészének. Az 1848-49-ben írt hazafias cikkeiért szeptember 10-én elfogatván, előbb a szegedi várba zárták; onnét Pestre az Újépületbe vitték és november 27-én kötél általi halálra ítéltetett; ezz azonban húsz évi vasban töltendő várfogságra, vagyon- és hivatalvesztésre változtatták. Olmützi, majd josefstadti fogságából kegyelem útján, 1856. április 3-án kiszabadult. A kisújszállási református egyház azonnal megválasztotta a gimnáziumhoz vallástanárnak; később a magyar irodalmat, történelmet, latin és görög nyelvet tanította. 1891-ben hivataláról lemondott és 300 forint évi fizetéssel nyugalomba vonult. Ezután Kisújszálláson élt és az irodalommal foglalkozott. 1861. április 8-án a Hajdú-kerület megtisztelte törvényszéki tiszteletbeli táblabírói címmel és díszpolgári joggal. Írásai 1848-49 ben a debreceni Alföldi Hirlapba, a Tiszavidéki Ujságba és a Szegedi Hirlapba politikai cikkeket írt; a Vasárnapi Ujságban (1869. Börtön-krónika, Illésy János, 1873. Nemzeti halottak emlékezete), a Hazánk és a Külföldben (1869. Az 1848-49. magyar államfoglyok Josefstadti börtöne, 1870. Börtön-krónika, 1871. A régi napokból, Martir halottak statisztikája, 1872 Uj honvéd-zászlók, honvéd-emlékek, szobrok, Magyar foglyok útja 1850-ben Budától Olmüczig, Szilveszteréj 1849.), a Tanuló Ifjúság Lapjában (1870. Figyelmeztető szó az ifjúsághoz és mesék angolból ford., 1875. Eszmecsere középtanodánk ügyében, Őszinte szó középtanodáink ügyében, u. erről 1877-ben is, Egyházi iskolai ügyeink, 1878. Igénytelen szó a protestáns tanáregylet ügyében és könyvism.), Vutkovich, Magyar Irók Albumában (1873. Nagy Imre költő életrajza), a Figyelőben (1871. Misztótfalusi Kis Miklós életrajza, Irodalmunk külföldi képviselete a XVI. és XVII. században, 1876. Börtönköltészet, Simai Mező István, Böngészet a magyar költészeti világból, 1877. Háló Kovács József, 1881. A börtöndalokról), a kisujszállási ref. gymnasium Értesítőjében(1877-78. Kis-ujszállási ref. gymnasium dióhéjba szorított múltja s jelene), a Czelder Márton Figyelőjében (1879. Halál és élet, A kis-ujszállási ref. egyház áldozatkészsége. Szerény észrevételek és vélemény gymnasiumunk szervezete kérdéséről, 1880. Gymnasiumi ügyünkben, 1885. Egyháztörténeti adat gyám- és nyugintézetünk köréből, A reformátusok iskoláinak tanügyi állapota a tiszántúli egyházkerületben a reformadótól 1825-ig, Az igehirdetésről, 1887. Egyháztörténeti adat a kisujszállási ref. egyházról és lelkészeiről sat.); írt még a Magyar Protestáns Figyelmezőbe, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba, a Csokonai-Emlénybe, a Pozsonyvidéki Lapba, Debreczen, Nagy-Kunság, Karczag és Vidéke, Jásznagykúnság, Lehelkürt, Közérdek, Kisujszállás, Tiszavidék és a Nagyváradi Lapokba. A Politikai Ujdonságokban éveken át rendesen az év végén a kisujszállási évi eseményeket közölte. Dolgozótársa volt a Szabad Egyház, A mi Otthonunk, Debreczen (1883. 258. sz. Egy szilveszter éj, régi emlék), Nagy-Kunság, Tisza-Füred c. lapoknak és ritkábban az egyházi lapokba is írt. Champagne (Charente-Maritime) Champagne település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 604 fő (2015). Champagne La Gripperie-Saint-Symphorien, Pont-l’Abbé-d’Arnoult, Saint-Agnant, Sainte-Gemme, Saint-Jean-d’Angle, Sainte-Radegonde és Trizay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Obermayer Ernő Obermayer Ernő (Nagyszőllős, 1888. december 13. – Szeged, 1969. május 27.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, mezőgazdász, növénynemesítő. Nemzetközileg is elismert eredményeket ért el a magyar fűszerpaprika nemesítésében. Az MTA levelező tagjává választotta (1953). Élete, munkássága Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte, felsőfokú tanulmányokat a budapesti műegyetem vegyészmérnöki karán folytatott, 1910-ben kapta meg a vegyészmérnöki diplomáját, a búza virágzásbiológiája mellett már ekkor elkezdett foglalkozni a fűszerpaprika olajtartalmának vizsgálatával. Pályakezdőként a magyaróvári Országos Növénynemesítési Intézetben (1910-1918) szerzett tapasztalatokat. 1918-ban a budapesti Országos Chemiai Intézetbe került, innen pedig Kalocsára, a fűszerpaprika-termelés egyik hazájába, itt indította el a fűszerpaprika nemesítését, több csípős és nem csípős (csemege) fajtát sikerült meghonosítania. 1927-ben a szegedi Vegykísérleti Állomásra került, három év múltán (1931) a Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Állomás igazgatójaként (1931-) további eredményeket ért el a szegedi fűszerpaprika nemesítésében és termesztésének fejlesztésében. A hazai termesztésben meghonosodott csípős fajták mintegy 80%-a az ő kísérleteinek eredménye. A szárazságtűrő étkezési paprika előállításával kapcsolatos kísérletei is eredményre vezettek. Neki és Szent-Györgyi Albert kísérleteinek köszönhetően (Szent-Györgyi a fűszerpaprikából tudott legtöbb C-vitamint nyerni) vett újabb lendület a fűszerpaprika-termelés Szegeden az 1930-as, 1940-es években és még több évtizeden át. A rizstermesztés meghonosításában a fajtakérdést sikerült megoldania, kikísérletezte, hogy melyik fajta a legalkalmasabb hazai termesztésre, számos hazai eredménytelen kísérlet előzte meg már évszázadok óta. (Tévesen a rizstermesztés meghonosításának célját gyakran a Rákosi-kurzushoz kötik, holott ez már jóval korábban kezdődött, a török időkre nyúlik vissza.) A paprikán és a rizsen kívül a gabona-, szója-, fűszerkömény, ricinus és a gyapot termesztése is foglalkoztatta. Az MTA által 1961-ben életre hívott Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Agrár és Földtudományi szakbizottságának irányításával Obermayer Ernőt, az MTA levelező tagját bízták meg. Emlékezete 1978. december 12-én, születésének 90. évfordulója tiszteletére mellszobrot állítottak fel róla Szegeden a Gabonakutató parkjában. A szobor Lapis András szobrászművész alkotása. Tudományos közleményei és kötetei (válogatás) A paprika mint magyar fűszer-különlegesség és kiviteli cikk. Budapest : Pallas Ny., 1929. 10 p. ; (Klny. a Kísérletügyi Közlemények 1928. évfolyamából). Ärztliche Meinungen über die physiologische Wirkung des ungarischen Paprikas. Budapest : Pallas , 1935. 12 p., 2 t. (Klny.: a Kísérletügyi Közleményekből). A magyar fűszerpaprika szántóföldi termesztése. Budapest : Pallas , 1938. 46 p. A magyar fűszerpaprika helyes termesztése és ipari feldolgozása. Társszerzők: Horváth Ferenc, Szanyi István. Budapest : Fűszerpaprikát Értékesítő Közp. Szöv., 1938. 95 p. Négyéves kísérlet a Baross-féle nőivarú ricinussal . Budapest : Pátria Ny., 1942 4 p. ; (Klny. a Köztelekből). Magyarország gabonatermesztése . Budapest : Pallas Ny., 1942. 6 p. ; (Klny.: Kísérletügyi közlemények "Szemle" melléklete) Szójababtermesztés háborús jelentősége. Budapest : Stephaneum Ny., 1942. 4 p. ; (Klny.: a Növényvédelemből). Útmutató a konyhakömény termesztésére. Szeged : Áll. Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Intézet, 1948. (Szeged : Ablaka Ny.) 8 p. Tájékoztató a gyapotnövény termesztéséről külföldi és hazai vonatkozásban. Szeged : Áll. Növénytermesztési és Növénynemesítő Kísérleti Int., 1948? (Szeged : [Ablaka Ny.]) 8 p. A paprika. Társszerzők Mándy György, Benedek László. Budapest : Akadémiai Kiadó , 1955. 125 p. A fűszerpaprika legjobb ültetési idejének megállapítása szakaszos ültetési idő-kísérletekkel. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955. pp. 279–305. (Klny. a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának Közleményeiből). Díjak, elismerések (válogatás) Kossuth-díj (1949) Kells (County Meath) Kells (/ˈk�lz/; Irish:Ceanannas) kisváros Meath megyében, Írországban. Az M3-as autópályánál fekszik, 16 km-re Navan-tól és 65 km-re Dublintól.. Neve Eredetileg az ír nevén (Ceannanas vagy Ceannanus) volt ismert, és valószínű, hogy a Kells név ennek angolosított változata. 1929-ben mind az ír, mind az angol neve Ceannanus Mór lett, majd az Ír Szabad Állam létrejöttével rengeteg település kapott új nevet, ennek eredménye a Kells. Népesség Kells népessége (a 2011-es népszámlálás alapján) 5888 fő. Ez jelentős népességnövekedést jelez a 2006-os népszámláláshoz képest. 1996 és 2002 között 24,8%-os népességnövekedés következett be. Both András (színművész) Both András (Budapest, 1962. december 1. –) magyar színművész, narrátor, szinkronszínész. Életpályája 1962-ben született Budapesten. 1982-1986 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1986-1989 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 1989-ben a Független Színpad alapító tagja volt, egészen annak megszűnéséig (1993) a társulat tagja maradt. 1998-tól az RTL Klub csatornahangja (station voice). Korábban (2003, 2009) két vesetranszplantáción esett át. Fontosabb színházi szerepei Tybalt (Shakespeare: Rómeó és Júlia) Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) Kreon (Szophoklész: Antigoné) Filmes és televíziós szerepei A Szórád-ház (1997) Kisváros (1994-2000) Komédiások (2000) A hídember (2002) Tűzvonalban (2007) Stazione di Parghelia Stazione di Parghelia vasútállomás Olaszországban, Calabria régióban, Parghelia településen. Az állomás 1894-ben nyílt meg. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Battipaglia–Reggio di Calabria-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Tropea Karl Immermann Karl Lebrecht Immermann (Magdeburg, 1796. április 24. – Düsseldorf, 1840. augusztus 25.) német regény- és drámaíró. Élete 1813-ban a hallei egyetemre ment, majd beállt katonának. Jelen volt a waterlooi csatában, Párizsba is bevonult és tisztként vált meg a hadseregtől, hogy Halléban tovább folytassa tanulmányait. 1817-től a törvényszéknél működött, előbb Magdeburgban, majd Münsterben, ahol megismerkedett Lützownak, a szabad csapatok vezetőjének nejével, született Elisa Ahlefeldt grófnővel. 1824-ben visszahelyezték Magdeburgba, ahová a most már férjétől elvált Lützowné is követte, de felajánlott kezét nem fogadta el. 1826-ban mint törvényszéki bírót Düsseldorfba helyezték át Immermannt, ahová Elisa ismét követte, neje azonban most sem akart lenni. Érdemeket szerzett magának Immermann Düsseldorfban egy magánáldozatokból létrehozott színház fenntartásában és vezetésében (1836-37). Egyéni és művészi újjászületését jelzi 1838-ban Niemeyer kancellár unokájával, Mariannával kötött házassága s az ennek következtében Elisával való szakítása. Munkássága Immermann mint költő a romantikából indult ki, később azonban azon igyekezett, hogy műveinek megadja a reális alapot. A tragédiában, főtörekvése tárgyában, sokszor elhomályosítja tehetségét a romantikusoktól örökölt shakespeareománia. Drámai művei Das Trauerspiel in Tirol (1828; később átdolgozva Andreas Hofer címen) Die Prinzen von Syrakus (1821) Trauerspiele (1822, 2 kötet) König Periander (1823) Das Auge der Liebe (1824) Cardenio und Celinde (1826) Die schelmische Gräfin (1828) Kaiser Friedrich II. (1828) Die Verkleidungen (1828) Die Schule der Frommen (1829) Merlin (mitus drámai alakban, 1832) Alexis (1832) Ghismonda (1839) Elbeszélő művei Münchhausen (1838) Die Epigonen (1836) Tristan und Isolde (Gottfried von Strassburg után, töredék) Tulifäntchen (tréfás hősköltemény, 1830) Egyéb munkái Schriften (1835-1843, 14 kötet) Memorabilien (1840-43, 3 kötet) Theaterbriefe (1851) Sämmtliche Werke (kiadta Boxberger 1883, 20 kötet) A kertész titka A kertész titka (eredeti cím: Rosemari) egy 2016-os norvég-dán-német filmdráma. A filmet Sara Johnsen rendezte saját forgatókönyve alapján, a zenét Nikolaj Torp Larsen. Az eredeti címben szereplő Rosemari-t Ruby Dagnall alakítja, további szerepekben megtalálható még többek közt Tuva Novotny, Laila Goody és Kristian Fjord. A filmet Norvégiában 2016. szeptember 9-én, Németországban 2017. május 25-én, Magyarországon pedig 2017. június 8-án mutatták be. A filmet hazánkban magyar felirattal vetítették, szinkron jelenleg nem készült hozzá. Cselekmény Unn Tove francia újságírónő az esküvői vacsoráján egy újszülöttet talál a női mosdóban. A nő le is adja őt a gyámhatóságnak, ám 16 év múlva a felcseperedett lány, Rosemari ismét feltűnik, hogy az újságíró segítségét kérje. Ketten együtt elindulnak, hogy megtalálják Rosemari biológiai szüleit, útjuk pedig egy exbokszoló és pornófilmproducer férfihez vezetnek. A Le Canal du Centre négy hajóemelője és környéke, La Louvière és Le Rœulx A Le Canal du Centre négy hajóemelője a belga Hainaut tartományban, La Louvière és Le Rœulx környékén találhatók. A régi Canal du Centre 7 km-es szakaszán található, amely a Meuse folyó völgyét a Schelde folyóval és az Északi-tengerrel köti össze. Ezen a szakaszon a két folyó között a szintkülönbség összesen 66,2 méter. Ennek áthidalására 4 hajóemelőt építettek a 19. század végén: a 15,4m-es liftet Houdeng-Goegnies környékén 1888-ban adták át, a másik három hajóemelő, mindegyik 16,93 méter magas, 1917-ben nyílt meg. Minden hajóemelő két részből áll, két mozgó tartályból (keszonból) áll, amelyeket a tartályok közepén egy vasoszlop támaszt alá. A két tartály össze van kötve és amikor az egyik emelkedik, a másik lesüllyed - a két tartály kiegyensúlyozza egymást. A hajóemelők megépítésére a Kanadában, Peterborough és Kirkfield környékén épített hajóemelők adták az inspirációt. Az 1800-as években a belga hajóemelők tervezője Richard Birdsall Rogers meglátogatta ezeket a helyszíneket, hogy ötleteket gyűjtsön. 1998-ban vették fel az UNESCO világörökségi listájára a hajóemelőket. A 19. század végén – 20. század elején összesen 8 hajóemelő épült, de eredeti formájában már csak ez a négy működik. 2002 óta a hajóemelők már nem szolgálnak ki teherhajókat, csak szabadidős célból működnek. A teherhajókat a közeli Strépy-Thieu hajóemelő szolgálja ki, amely 73 méteres magasságával a világ legmagasabb hajóemelője volt. 2002 januárjában az 1. számú emelőnél baleset történt. Az emelő egy motoros bárka kihajózása alatt elkezdett emelkedni. Ezt követően az emelőt lezárták, a felújítás 2005-ben kezdődött. 2008-ban az 1. és 4. emelők felújítása továbbra is folyik. 2018-as szlovéniai parlamenti választások A 2018-as szlovéniai parlamenti választásokat, amelyeket június 3-án, vasárnap tartottak, a Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt (szlovénül Slovenska demokratska stranka, rövidítve SDS) nyerte, megszerezve a 90 mandátum közül 25-öt. A jobboldali, liberális konzervatív, bevándorlásellenes SDS nehéz koalíciós tárgyalásokra számíthat. Az előrehozott választásra azután került sor, hogy Miro Cerar, a Modern Közép Párt miniszterelnöke március 14-én lemondott a posztjáról. A harmadik egymást követő előrehozott választás volt Szlovéniában 2011 és 2014 után. Választási rendszer Szlovéniában a Parlamentnek összesen 90 mandátuma van, amit kétféle módon osztanak ki: 88 mandátumot nyílt, preferenciás listás, arányos képviseleti szavazás során osztanak ki, a 11 szlovéniai többmandátumos választókerületben, amikben választókerületenként 8-8 képviselőt lehet megválasztani. A választás során a Droop-kvótát is alkalmazzák. A töredékszavazatokat azoknak a pártoknak osztják ki a D'Hondt-módszer szerint, akik átlépték a 4%-os bejutási küszöböt. A maradék 2 mandátumot többségi szavazási rendszer értelmében az olasz és a magyar kisebbségek jelöltjei adják. 2018-as túraautó-világkupa A 2018-as túraautó-világkupa (WTCR) lesz a Túraautó-világbajnokság, illetve a TCR nemzetközi sorozat által összeolvadt széria első szezonja. Csapatok és versenyzők Maximum 26 állandó indulója lehet a WTCR-nek, amit minden fordulóban megtoldhatnak két helyi szabadkártyás versenyzővel. A nevezési időszak 2017. december 15-én indul és 2018. január 18-ig tart, ám a legfrissebb hírek szerint az utóbbi időpontot szeretnék kitolni legalább február elejéig, közepéig. A sorozat hivatalos gumiabroncs beszállítója a Yokohama. Versenynaptár Az előzetes versenynaptár helyszínei 2017. december 22.-én lettek megnevezve. 2018. március 28-án hivatalos keretek között megtartották az új Túraautó-világkupa évadnyitó eseményét, ahol többek között hivatalosan is bejelentették az október 7-én megrendezésre kerülő második kínai nagydíjat, amit vuhanban rendez meg a sorozat. 2018. június 7-én hivatalosan is bejelentették, hogy az augusztus 4-én és 5-én megrendezendő argentin nagydíjat a szlovák nagydíj helyettesíti majd július 14-én és 15-én. Érdekesség, hogy ezen a hétvégén rendezik az FIA által regulált Kamion-Európa-bajnokság szlovák nagydíját is, így két neves versenysorozat magyar indulója (Michelisz Norbert és Kiss Norbert) is egy hétvégén versenyez a Slovakiaringen. Szabályváltozások - Csak privát csapatok nevezhetnek majd, tehát megszűnik a gyártói jelenlét, amit a WTCC utolsó évében a Honda és a Volvo képviselt. - Csapatonként minimum két autót kell nevezni, egy kétkocsis felállásra 150 ezer eurós (47 millió forint) indulási díjjal (2017-ben 39 ezer euró volt az egykocsis indulás, tehát ez komoly drágulás). - Az új érában a korábbi kettő helyett már három futamot rendeznek egy hétvégén, és ezt két időmérő edzéssel toldják meg. - 2017. december 6-án Kiadták hivatalos pontrendszert is, mindhárom versenyen más szisztéma szerint értékelik majd a pilótákat. A szombati első futamon 27 pontot kap a győztes, a vasárnapi másodikon a WTCC-ben eddig használt fordított rajtrácsos rendszer lesz életben, míg a harmadik verseny az eddigi főfutamot viszi tovább, azaz a győztes 30 pontot kap. A WTCR-ben egyszersmind eltörlik az időmérőn szerezhető pontokat. Mostanáig a WTCC-ben a Q3-ba jutók 5-4-3-2-1 pontot kaptak a helyezésük szerint. - 2018-ban két hivatalos FIA Világkupa címet osztanak ki, egyet a versenyzőknek, egyet pedig a csapatoknak. A TCR nemzetközi sorozattal ellentétben tehát nem lesz pontverseny a különböző autótípusoknak, legalábbis olyan nem, amit az FIA elismer. - 2018-tól csak TCR autókkal lehet majd rajthoz állni a WTCR-ben, és azok közül is csak olyannal, amelyek hivatalos FIA Világkupa dokumentumokkal rendelkeznek, amit a Nemzetközi Szövetség ad ki. A Túraautó Világbajnokság két éven keresztül, azaz 2019-ig használhatja a TCR kategóriát. A felek azt is eldöntötték, hogy a technikai szabályokat 2019 végéig biztosan érintetlenül hagyják. Geoff Waugh Geoff Waugh (Kanada, Manitoba, Winnipeg, 1983. augusztus 25.) profi jégkorongozó. Karrier Komolyabb karrierjét a Northern Michigan University-n kezdte 2002–2003-ban. Az egyetemi csapatban 2005–2006-ig játszott. Legjobb szezonjában 14 pontot szerzett. Közben a 2002-es NHL-drafton a Dallas Stars kiválasztotta a harmadik kör 78. helyén. 2006–2007-ben játszott az AHL-es Springfield Falconsban és az ECHL-es Johnstown Chiefsben. 2007–2008-as idényben végig az AHL-es Binghamton Senators szerepelt. A 2008–2009-es idényben kettő mérkőzésen jégre lépett az ECHL-es Elmira Jackalsban majd visszakerült a Binghamton Senatorsba. A bajnoki évet végül az AHL-es Portland Piratesben fejezte be. 2009–2010-ben a szintén AHL-es Manitoba Moose-hoz írt alá és 29 mérkőzésen egy asszisztot adott. A következő évben még játszott a Moose-ban mindösszesen kettő mérkőzést, a többit (57-et) az ECHL-es Victoria Salmon Kings töltötte. 2011–2012-ben Európába, Horvátországba jött a zágrábi profi csapatba. Sandro Ricci Sandro Ricci (Poços de Caldas, Minas Gerais, 1974. november 19. –) brazil nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása köztisztviselő, 2003-tól profi bíró. Teljes neve Sandro Meira Ricci. Pályafutása A játékvezetésből 1988-ban vizsgázott. A CBF Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével 2003-tól a Série C, 2006-tól a Série B, majd 2007-től a Serie A játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói szolgálatot is végez. Serie A mérkőzéseinek száma: 118 (2016.06. 24.) A Brazil labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2011-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt és a spanyolt beszéli. A COMNEBOL/FIFA JB besorolása szerint elit kategóriás bíró. Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-világbajnokság. Copa América), valamint Copa Libertadores és Copa Sudamericana klubmérkőzést vezetett. Az brazil nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság sorrendjében többedmagával a 3. helyet foglalja el 3 találkozó (2014) szolgálatával. Válogatott mérkőzéseinek száma: 11 (2013. március 26. –2015. október 13.). Vezetett kupadöntők száma: 2. A 2013-as U20-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. A 2014-es labdarúgó-világbajnokságon, valamint a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket az COMNEBOL zónában irányított. 2012-ben a FIFA JB bejelentette, hogy a brazil labdarúgó-világbajnokság lehetséges játékvezetőinek átmeneti listájára jelölte. A kiválasztottak mindegyike részt vett több szakmai szemináriumon. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 3. A 2015-ös Copa América labdarúgó tornán a COMNEBOL JB játékvezetőként vette igénybe. A FIFA-klubvilágbajnokságon első CONMEBOL játékvezetőként irányíthatta a döntőt. A COMNEBOL JB küldésére a Copa Libertadores döntőt vezette. A 2016. évi nyári olimpiai játékokra a FIFA JB bírói szolgálatra jelölte. 2010-ben Brazíliában az Év játékvezetője címet kapta. 2011–2012-es szlovák labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2011–2012-es Corgoň Liga volt a szlovák labdarúgó-bajnokság legmagasabb szintű versenyének 20. alkalommal megrendezett bajnoki éve. A pontvadászat 10 csapat részvételével 2011. július 15-én kezdődött, a záró fordulót 2012 májusában rendezték. A címvédő a Slovan Bratislava együttese, mely a 2010–11-es szezonban 10. szlovák bajnoki címét ünnepelte. A bajnokság rendszere A pontvadászat 12 csapat részvételével őszi-tavaszi lebonyolításban zajlott, mely során a csapatok körmérkőzéses rendszerben mérkőztek meg egymással. Minden csapat minden csapattal háromszor játszott, egyszer pályaválasztóként, egyszer vendégként, majd a 22. fordulót követően a 2010–11-es bajnoki helyezésnek megfelelően még egyszer pályaválasztóként vagy vendégként. A bajnokság végső sorrendjét a 33 bajnoki forduló mérkőzéseinek eredményei határozták meg a szerzett összpontszám alapján kialakított rangsor szerint. A mérkőzések győztes csapatai 3 pontot, döntetlen esetén mindkét csapat 1-1 pontot kap. Vereség esetén nem jár pont. A bajnokság első helyezett csapata a legtöbb összpontszámot szerzett egyesület, míg az utolsó helyezett csapat a legkevesebb összpontszámot szerzett egyesület. Azonos összpontszám esetén a bajnoki sorrendet az alábbi szempontok alapján határozzák meg: a bajnoki mérkőzések gólkülönbsége a bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok száma A bajnokság győztese lett a 2011–12-es szlovák bajnok, a 12. helyezett csapat pedig kiesett a másodosztályba. Változások a 2011–2012-es szezont követően MFK Dubnica, 12. helyezettként AS Trenčín , a másodosztály győzteseként A bajnokság állása Utolsó frissítés: 2011. július 31. Forrás: Szlovák Labdarúgó-szövetség (szlovákul) A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma.1A 2011–2012-es szlovák kupa győztese 2012–2013-as Európa-liga 2. selejtezőkörében indulhat. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Eredmények Az 1–22. forduló eredményei Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2011. július 31. Forrás: Szlovák Labdarúgó-szövetség (szlovákul) 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. A 23–33. forduló eredményei Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2011. július 31. Forrás: Szlovák Labdarúgó-szövetség (szlovákul) 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Sandro Sukno Sandro Sukno (Dubrovnik, 1990. június 30. –) olimpiai bajnok (2012), világbajnok (2017) és Európa-bajnok (2010) horvát vízilabdázó, a Pro Recco támadója. 2013-ban Aleksandar Ivović-csal a világbajnokság gólkirálya volt. Apja, Goran Sukno (született: 1959), szintén olimpiai bajnok (1984) vízilabdázó. Az ük-ük-üknagyanyánk (Bűbájos boszorkák) Az Az ük-ük-üknagyanyánk a Bűbájos boszorkák című televíziós sorozat első évadjának kilencedik epizódja. Cselekmény 1692-ben járunk Massachusetts állam Salem nevű településén. Egy vállig érő hajú férfi beállít egy fogoly nőhöz, akit Melindának hívnak. Beszélgetésükből kiderül, hogy a férfi, Matthew volt az, aki feladta Melindát boszorkányságért, miután sikerült megszereznie az erejét. A warlockot ezek után azonban Melinda átveri, s egy medál segítségével a férfit a medálba zárja egy rövidke varázsige elkántálásával. 306 évvel később, 1998-ban Prue Halliwell irodájába új tárgyak érkeznek aukció előtti vizsgálatra. Miután Rex magára hagyja a legidősebb Halliwell-testvért, Prue szeme rögtön megakad egy medálon, ugyanazon a medálon, amelybe több mint három évszázada őse, Melinda Warren bezárta Matthewt. A nőnek sikerül kinyitnia a medált, s kiszabadítania a kora újkori ruhában megjelenő Matthew-t, akinek sikerül Prue erejét megszereznie rögtön azután, hogy a lány rajta használja a telekinézis erejét. Matthew célja, hogy megszerezze, amit mindig is akart: a három Warren-erőt, s már tudja is hol kezdje: a vezetéknév Halliwell. Ezt követően új erejével kitöri az egyik ablaküveget, s leugrik, majd épen és egészségesen érkezik meg a járdára, a járókelők és éttermi vendégek legnagyobb ámulatára. A rendőrség már nyomoz, ki lehetett az a rejtélyes idegen, aki képes volt 12 emeletnyit zuhanni anélkül, hogy megsérült volna. A jelenlévő nyomozók, Andy és Darryl szemtanúkat hallgatnak ki, Andy pedig már ránézésre is tudja, hogy az irodaház azon irodája kié. Eközben a házban Phoebe igyekszik rávenni arra Pipert, hogy hívja el Leo-t randevúra, de Piper nem meri megtenni, mert fél a visszautasítástól. Ekkor érkezik Prue a hírrel: nagy bajban vannak. A nyomozók Rexet és Hannah-t is meghallgatják az esetről, akik furcsa hangokról számolnak be, illetve arról, hogy az esetet követően Prue se szó se beszéd kifutott az épületből. Rex irodájában a warlock-pár úgy tűnik újabb tervét szövögeti. A terv része volt a legendás medál kinyittatása Prue-val, így, miután Matthew a három nővér erejét mind megszerzi, átvenni tervezik az irányítást. Prue a padláson beszámol húgainak a történtekről, eközben Phoebe-t a medál érintésére látomás éri: a múltat látja ezúttal (mely utal arra, hogy az erejük folyamatosan fejlődik), ahol Melinda éppen a medálba küldi Matthew-t, aki időközben úgy érzi, „megtalálta” a keresett személyt. Egy Arnold Halliwell nevű kerületi ügyvédet szegez erejével a falnak, s annak ellenére, hogy a férfi bevallja: nincsenek lánytestvérei, Matthew megöli, majd eltűnik. A Bűbájosok eközben utánanéznek Melinda legendájának, s találnak róla egy régi rajzot, illetve a történetet is megtalálják, melyben az olvasható, hogy amennyiben Matthew kiszabadul a medálból, a Warren-családot teljes mértékben kipusztítja. Prue sztorija már a híradásokban is fut, amikor becsönget Andy. Phoebe nyit ajtót, s először azt hazudja, Prue nincs itthon, de később, miután Andy kifejti, hogy az irodás ügy és az a tény, hogy egy fura figura egy Halliwell nevű ügyvédet gyilkol meg, rendkívül gyanús, Phoebe visszavág azzal, hogy Andynek úgy sincs letartóztatási parancsa. A lányok összedugják a fejüket, s arra jutnak, hogy elő kell hívniuk Melindát a múltból, hogy a segítségét kérjék az ügyben. A varázsige helyes működéséhez némi vér kell mindhármójuktól, de Piper kissé akadékoskodik, mivel nem bírja a vér látványát. Később azonban Phoebe megszúrja, így mindhárman a medálra csöpögtethetnek egy kicsit a vérükből. A varázsige elmondása után pedig hús-vér valójában megjelenik előttük ük-ük-üknagyanyjuk: Melinda Warren. Melindát sikerül felöltöztetni modern ruhákba, s némi információt adni neki a XX. század világáról. Leóval is megismerkedik, s közösen elszavalnak néhány sort Shakespeare Ahogy tetszik című művéből („én becsületes munkás vagyok; én megkeresem, a mit megeszem; senkivel sem tartok haragot; nem irigyelem senkinek szerencséjét”(Rákosi Jenő fordítása)). Egy újabb Halliwell vezetéknevű - ezúttal egy szerszámboltot vezető férfi - meggyilkolása után Matthew találkozik Rexszel és Hannah-val, akik alkut ajánlanak neki: ők segítenek neki megtalálni az igazi Halliwelleket, ő pedig összegyűjti a három Warren-erőt. Matthew hosszas bizalmatlankodás ellenére végül belemegy az egyezségbe. A házban ezalatt Melinda elmeséli, hogy azért nem varázsolta ki magát a máglyáról, mert volt egy lánya, Prudence, akit meg akart védeni. A Warren-ág folytatódásához feltétlenül szükségesnek tartotta ezt az áldozatot. Emellett beszámol arról is, hogy Matthew Tate képessége, hogy a rajta használt erőket „lemásolja” a boszorkányoktól, akik azt azután már nem tudják ellene használni, ezért rendkívül veszélyes lenne, ha Piper és Phoebe erejét is megszerezhetné. A terv tehát az, hogy visszaküldik a warlockot a medálba. Hannah épp az irodában öltözteti a fejlett világon ámuló-bámuló Matthew-t, amikor beállít Rex, s feldúltan arra kéri a warlockot, cselekedjen végre. Terveik szerint ha megszerezte amit akart, visszaküldik a medálba. Melinda ezalatt az Árnyékok Könyvéből igyekszik kiírni a szükséges bájital hozzávalóit, közben mesél a boszorkányságról a még újonc lányoknak. Rex megmutatja a három Halliwell képét Matthew-nak, majd Hannah-t arra utasítja, vezesse el a férfit a Quake-be, ahol Piper erejét is lemásolhatja. A konyhában ezalatt a lányok megpróbálkoznak az átokhoz szükséges bájital összeállításával, azonban néhány gyógynövény és egy foltos bagolytól származó toll hiányzik az otthoni készletből. A gyógyfüvek beszerzését Piper vállalja, Prue pedig elindul egy foltos bagoly keresésére. Hannah és Matthew ezalatt már a Quake előtt várakoznak Piper érkezésére. A Quake konyhájában Matthew megtámadja Phoebe-t, akit, mihelyst a férfi megérinti, látomás ér arról, hogy a warlock megpróbálja majd megölni Melindát. Eközben azonban Matthew a látomás erejét is sikeresen átmásolja, s eltűnik. Prue elindul egy múzeumba, ahol sikerült egy foltos bagolyt találnia, a ház előtt parkoló Andy pedig elkezdi követni a nő autóját. Phoebe és Piper hiába hagynak üzenetet a házban egyedül hagyott Melindát, hogy támadás éri a közeljövőben, Matthew már az ajtóban vár. Elmondja, hogy már csak egy erőre van szüksége, de Melinda érintésére őt is látomás éri arról, hogy a Bűbájosok Melinda segítségével bájitalt készítettek az átokhoz. Ezt megakadályozandó Matthew Prue keresésére indul, akit Melinda úgy informál, hogy az állatkertben van. Rex a Bucklandsben magán kívül van az idegességtől, hogy Hannah szem elől tévesztette azt a warlockot, aki megszerezhette volna nekik a Hármak Erejét, s azt parancsolja neki, keresse meg. Ezalatt a hazaérkező Pipernek és Phoebe-nek sikerül megnyugtatniuk a támadás sokkja alatt lévő Melindát. Prue eközben éppen sikeresen kisomfordál a múzeum egyik kijáratán, a kezében egy foltos bagoly tollával, Andy azonban elviszi magával. Hannah végre megtalálja Matthew-t, akinek már feltett szándéka megtalálni Prue-t, nehogy a bájitalt ismét összeállíthassák, Rex azonban ragaszkodik a tervhez: meg kell szereznie a fagyasztás képességét is. Ennek elérése érdekében egy felhúzott pisztolyt nyom a salemi warlock kezébe. Andy a rendőrkocsiban kérdőre vonja volt kedvesét, mire volt jó, hogy ellopott egy értékes tollat a múzeumból. Prue azonban nem hajlandó elmondani neki, s mivel úgy érzi, nincs más választása, erejével kibontja az Andy előtti kormányban rejtező légzsákot, így sikerül kiszabadulnia az autóból. A főzet már majdnem készen van a konyhában, s már csak a toll hiányzik az összetevők közül. Matthew azonban még Prue előtt megjelenik, s Piperre, majd Phoebe-re szegezve Rex pisztolyát arra kötelezi őket, hogy Piper használja ellene a fagyasztás erejét. Prue azonban épp időben toppan be a hátsó bejáraton: erejével kiröpíti a revolvert Matthew kezéből, s egy székes lök felé. A toll hozzáadása után Melinda elmondja az időközben megfagyasztott warlockra a varázsigét, így Matthew örök időkre visszazáródik a medálba. Rex és Hannah eközben épp veszekednek az irodában, Hannah szerint ugyanis már az elejétől kezdve nekik kellett volna megküzdeniük a Bűbájosokkal. A rendőrségen újabb vita alakul ki, Darryl ugyanis próbálja arról meggyőzni Andyt, hogy nem érdemes ilyen előítéletekkel feladni Prue-t, s végül sikerül is meggyőznie. Másnap reggel az érkező Leóval Piper megbeszél egy randit, majd visszatér a padlásra, ahol épp Melindát búcsúztatják. Ük-ük-üknagyanyjuk elmondja, mennyire boldog órákat élhetett át a Bűbájosok között, s Phoebe-t megérintve elmondása szerint látja maga előtt a következő Warren-generációkat is, mint erejük teljében lévő boszorkányok. Ezzel beteljesültnek érzi álmait, s nagy könnyek közepette búcsúzik el ük-ük-ükunokáitól, akiknek igazán a szívükbe lopta magát e néhány nap alatt. Árnyékok Könyve Igézetek Melinda Warren megidézése Melinda Warren, vér a vérünkből, ük-ük-üknagyanyánk, megidézünk téged! Melinda Warren visszaküldése Melinda Warren, vér a vérünkből, elengedünk. Matthew legyőzése Az időn túl, s hasznon túl, Légy bezárva örökre, kínoktól gyötörve! Szereplők Állandó szereplők Prue Halliwell szerepében Shannen Doherty Piper Halliwell szerepében Holly Marie Combs Phoebe Halliwell szerepében Alyssa Milano Andy Trudeau szerepében T. W. King Mellékszereplők Leo Wyatt (a ház karbantartója) szerepében Brian Krause Hannah Webster (Rex Buckland személyi titkára és szeretője) szerepében Leigh-Allyn Baker Rex Buckland (a Buckland aukciós ház vezetője) szerepében Neil Roberts Epizódszereplők Matthew Tate (a Melinda erejére áhítozó warlock) szerepében Billy Wirth Melinda Warren (a Bűbájosok ük-ük-üknagyanyja) szerepében Tyler Layton Arnold Halliwell (Matthew egyik áldozata) szerepében Terry Bozeman Éttermi kuncsaft szerepében Michael Mitz A pincérnő szerepében Catherine Kwong A televíziós tudósító szerepében Jodi Fung Apróságok Meglehetősen meghitt jelenet, hogy Melinda és Leo felváltva idézik Shakespeare munkáját, azonban a helyzet az, hogy Melinda hiába élt abban a korszakban, amikor a drámaíró alkotott, munkáit csupán Londonban és Stratford-upon-Avonben adták ki, s a világ csak a XVIII - XIX. században ismerte meg drámáit. Ez az első epizód, hogy valaki pislantással közlekedik. Honnan tudhatta Andy és a San Franciscó-i rendőrség, hogy Matthew volt az ügyvéd Halliwell gyilkosa? A warlock ugyanis a gyilkosság elkövetése után rögtön elpislantott máshová. Amikor Phoebe észreveszi, hogy fejlődik a látomási képessége, azt mondja, remélte, hogy repülni fog ereje fejlődésének eredményeként. A sors iróniája, hogy a Vigyázz, mit kívánsz! epizódban Phoebe képes lesz repülni, később pedig (3. évad) elsajátítja a levitáció, azaz a tartós lebegés képességét. Melindának fogalma sincs arról, mi valójában a vízvezeték. Az rendben van, hogy az ő korában mesterségesen elkészített csövek nem hálózták be az emberek otthonait, de a vízvezetékrendszerek már évezredek óta léteztek. Lehetetlen, hogy nem hallott róla. Amikor Matthew Tate kiugrik az emeleti ablakon, miután földet ér, nem követik őt különféle méretű üvegszilánkok. Salemben egyetlen boszorkányt sem égettek el, a gyanúsítottakat ugyanis felakasztásos módszerrel végezték ki. A lakás, amelyet a Halliwell nevezetű ügyvéd irodájaként mutattak, teljes egészében megegyezik Skye, a pincérlány lakásával, amely az 1. évad Álomlovag c. epizódjából ismert. A televízióban látszik, hogy a közvetítő mögött elhalad Andy és Darryl. A felvételeket élőben közvetítik, de eközben már csengetnek, s az érkező vendég Andy. Vajon Andy is pislant, hogy valahová gyorsan odaérjen? Az epizódban a következő dalok hangzanak el: Holly McNarland: In the Air Tonight Counting Crows: Around Here Chorax A Chorax a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik bolygója. Tudnivalók A Chorax a Rachuk szektorban levő Chorax rendszer egyetlen bolygója. A Chorax rendszer a Folor és a Talasea rendszerek között helyezkedik el. A bolygót buja növényzet borítja. A hatalmas dzsungeleket széles tavak törik meg. A Chorax a csempészek és kalózok legfőbb búvóhelye volt az Új Rend idején. Rutkai Bori Rutkai Bori (Budapest, 1973. január 20. –) magyar képzőművész, énekes, zeneszerző. Pályafutása A Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Szakán, videó-tervezői szakon diplomázott 2001-ben. Képzőművészettel, költészettel, előadóművészettel egyaránt foglalkozik. 2002-ben Nyolcas Istvánnal közösen megnyerték az ARC óriásplakát-kiállítás díját a Fájdalom és humorérzék című alkotásukkal. 2005-ben az ARC hivatalos reklámfilmjét már ők készítették. Első zenekara az egyetemen alapított Karajoké, ezt követte a Special Gizda. Második koncertjükön felfigyelt rájuk Halász Péter és havonta egy alkalommal fellépési lehetőséget kaptak az általa vezetett Városi Színházban. A Special Gizda együttes utódja, a Specko Jedno 2003-ban alakult. Az együttes elsősorban orosz és latin zenei hagyományokat követ – az együttes tagjai ma: Bujdosó János (gitár), Darvas Kristóf (billentyű), Dudás Zsombor (dobok), Rutkai Bori (ének), Szerető Dániel (basszusgitár). Rutkai Bori dalszövegei egyszerre ironikusak és melankolikusak. Előadásai gyakran színházi, vagy kabaré elemekkel színezett koncertek. Könnyűzenei nosztalgiái hol tangót, hol bossanovát, máskor népdalokat, indulókat, rock and rollt, régi sanzonokat, szovjet slágereket, gyerekdalokat idéznek fel. Együttese, Abbas Muráddal kiegészülve alkotja a Hébe-Hóba bandát, mellyel a zenét szolgáltatják a Vacka Rádió, népszerű gyermek-hangjáték sorozatban. A zenekar A Specko Jedno tagjai: Rutkai Bori – ének, Mizsei Zoltán – zongora, Szesztay Dávid – gitár, Szerető Dániel – basszusgitár, Dudás Zsombor – dob, Németh Csaba – ütőhangszerek Lemezek Specko Jedno A szerelem kísérő tünetei / The By-effects of Love (szerzői kiadás, 2006) Whatevergreens - édesmindegy szerenádok (NarRator Records, 2009) Anticity (NarRator Records, 2013) Rutkai Bori és a Hébe-Hóba Banda A „Vacka Rádió”-ban elhangzott dalok szövegét Gaál Zsuzsa írta. A zenét Rutkai Bori mellett Bujdosó János és Darvas Kristóf szerezte. A CD borítóját is Rutkai Bori készítette. Vacka dalok (Retro Media Kft CD, 2009) Rutkai Bori Banda Pizsamátor; 2016 Űrdöngölők; 2018 Könyv Málna ünnep; versek (Szerzői Kiadás, 2002) Festménymesék és Dalversek (Scolar kiadó, 2012) Sárkányjárgány (Rutkai Bori Banda) – könyv + CD melléklet ( Kolibri kiadó, 2014) Budapest Bár Budapest Bár Volume 1. (2007 – R. B. in: Este fess a Pesti nő ) Budapest Bár Volume 2. Tánc (2009 – R. B. in: Várjál inkább Reám!; La route enchantée ) Budapest Bár Volume 4. (2011. Kék vonat (Goluboj Vagon); Fekete szemek (Ocsi Csornije); Bolyongok a város peremén ) Hang és kép Specko Jedno Égősor Mammamaria Bácsi a biciklin Mackódal Vacka Rádió Főcímdal Dal a gyönyörűséges Lötyög-patakról Budapest Bár Este fess a pesti nő Hajmási Péter Bori Don Quijote Egyéni kiállítások 2002 Cirkó Gejzír Filmszínház: Szerény Káosz - Chaos Modest 2004 Liget Galéria: Üzenet a Szikraparkból Újszínház Galéria: Vissza a Szikraparkba 2005 Liget Galéria: Kovácsné Gyapjas Betonka 2006 MU Színház Galéria: Czifra Hormon Kőleves Vendéglő: Babszem Bunker (Akvarell képek) 2008 Liget Galéria: Krónikus receptek Szabadkőmíves Kelemenné módra 2009 Székesfehérvár, Öreghegyi Közösségi ház: Egyéni kiállítás 2010 Castro Bisztró: Vákuummal beszélgető néni Zacc Kávézó: Vándorló kiállítás Miskolc, Művészetek Háza: Alacsony Testek-Magas Fények 2011 Makett Labor, Budapest: Kétezer Eleven If Kávézó: Csendéletek és Partizánok 2012 Liget Galéria: És Mégis Lapos a Föld Bori 2016: Majd ha piros hó esik; Győr Díjai, elismerései Párhuzamos Kultúráért díj (2013) (29780) 1999 CJ50 A (29780) 1999 CJ50 egy marsközeli kisbolygó. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. február 10-én. 2018-as Észak-Korea–Egyesült Államok csúcstalálkozó A 2018-as Észak-Korea–Egyesült Államok csúcstalálkozó 2018. június 12-én zajlott Észak-Korea és az Amerikai Egyesült Államok vezetői között a szingapúri Sentosa-szigeten fekvő Capella Hotelben. Ez volt az első találkozó egy hivatalban lévő amerikai elnök és Észak-Korea vezetője között. A Fehér Ház 2018. március 8-án erősítette meg Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun (Kim Jong-un), a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöke között tervezett csúcstalálkozót. A Fehér Ház sajtótitkára, Sarah Huckabee Sanders úgy nyilatkozott, hogy "eközben minden szankciónak és a maximális nyomásnak maradnia kell". Kim a találkozóra való készülődést először a Koreai Munkáspárt Politikai Irodájának tett április 9-ei megjegyzéseiben említette. Észak-Korea 2018. május 15-én váratlanul megszakította a tárgyalásokat Dél-Koreával, és a csúcstalálkozó lemondásával fenyegetőzött, okként az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatait megnevezve. Kilenc nappal később Trump elnök kiadott egy közleményt, amelyben lefújta a találkozót. Azonban a következő napon Trump elnök visszafordította az események folyamát és nyilatkozatában nyitva hagyta a június 12-ei csúcstalálkozó megtörténésének lehetőségét. Mindezt egy Észak-Korea által küldött levélnek köszönhetően, melyben még mindig hajlandóak voltak találkozni Trumppal és a denuklearizációról tárgyalni „bármikor”. Miután Trump találkozott Kim Jongcshollal a Fehér Házban, június 1-én bejelentette, hogy a csúcstalálkozó szervezése visszatér a tervezett kerékvágásba és június 12-e a kitűzött időpont. Június 6-án bejelentették, hogy Szingapúrban is zajlanak az előkészületek. Előzmények Korea 1945 óta nem egységes. Az 1950–1953-as koreai háború tűzszünettel ért véget, a felek nem kötöttek békét. Szétszórt összetűzések azóta is történnek. Az 1990-es évek óta Észak-Korea nukleáris programja miatt a nemzetközi aggodalom egyre nőtt. George W. Bush egy 2002-es beszédében Észak-Koreára egy „gonosz tengely” tagjaként hivatkozott, de az elnöksége vége felé Észak-Korea önként adott információt a nukleáris programjáról a szankciók enyhítése fejében. Ez után nem sokkal Észak-Korea lekerült a terrorizmust támogató országok listájáról. Ennek ellenére 2008 vége felé megtiltották bármelyik észak-koreai katonai létesítménybe való bejutást nemzetközi ellenőrök számára. Az Obama adminisztráció észak-koreai politikája a „stratégikus türelem” volt. Több nukleáris tesztet is lefolytattak az elkövetkező években, és Jonphjong 2010-es bombázása jelentősen növelte az Észak és Dél közti feszültséget. Észak-Korea nukleáris programja különösen fejlődésnek indult Kim Dzsongun (Kim Jong-un) uralma alatt, aki apja, Kim Dzsongil (Kim Jong-il) halála után 2011. decemberében lett az ország vezetője. Donald Trumpot 2016-ban választották amerikai elnöknek. Észak-Koreával szembeni politikája ellentétes Barack Obama „stratégikus türelem” politikájával. A kemény kiállás támogatása mellett a párbeszédre való nyitottságát is kifejezte, mondván, hogy készen áll „megenni egy hamburgert” Kim Dzsongun (Kim Jong-un) elnökkel. Viszonzásképpen egy Észak-Koreához köthető weboldal „bölcs politikusként” írta le Trumpot. 2017-ben Dél-Korea elnöke Mun Dzsein (Moon Jae-in) lett azzal az ígérettel, hogy visszatér a Napfénypolitikához, amelynek központjában az Észak-Koreával való barátságos kapcsolatok kialakítása áll. Az év folyamán Észak-Korea sikeresen tesztelte a Hvaszong-14 nevű interkontinentális ballisztikus rakétáját. Válaszul Donald Trump figyelmeztette Észak-Koreát, hogy bármilyen támadásra „tűzzel, haraggal és olyan erővel fognak válaszolni, amilyet még a világ sosem látott ezelőtt”. Erre Észak-Korea bejelentette, hogy Guam környéki rakétateszteket fontolgat. Észak-Korea 2017. szeptember 3-án hajtotta végre hatodik nukleáris tesztjét. A tesztet nemzetközi közösség rosszallással fogadta és további gazdasági szankciókhoz vezetett. November 28-án Észak-Korea kilőtt egy rakétát, amely - szakértők szerint - képes lehet az egész Egyesült Államok területét elérni. A tesztelés következtében az ENSZ Biztonsági Tanács további szankciókat fogadott el. Az Egyesült Államok pedig kilenc év után újra felvette az országot a terrorizmust támogató országok listájára. A 2018-as újévi beszédében Kim Dzsongun (Kim Jong-un) javasolta egy delegáció küldését a Dél-Koreában megrendezendő 2018-as téli olimpiára. Januárban egy rakétatámadásra felhívó téves riasztást kaptak a Hawaiion tartózkodók. A Szöul-Pyongyang (Phenjan) telefonvonalat majdnem két év után újra megnyitották. Észak- és Dél-Korea együtt vonult fel az olimpia nyitóünnepélyén és közös női jégkorongcsapattal vett részt. Sportolók mellett Észak-Korea példátlanul magas szintű delegációt küldött, amelyet Kim Jodzsong (Kim Yo-jong), Kim Dzsongun (Kim Jong-un) húga, és Kim Jongnam (Kim Yong-nam), az ország névleges államfője vezetett. A delegáció átadott Mun Dzsein (Moon Jae-in) elnöknek egy meghívást Észak-Koreába. Bejelentés 2018. március 5-én Dél-Korea különleges delegációja beleegyezett a harmadik Korea-közi találkozó 2018. április 27-én való megrendezésébe. Május 6-án, Dél-Koreába történő visszatérése után, a nemzetbiztonsági szakértő, Csong Ijong (Chung Eui-yong), és a Dél-koreai hírszerzés vezetője, Szo Hun (Suh Hoon) az Egyesült Államokba utazott, hogy tájékoztassák Donald Trumpot a közelgő Korea-közi találkozóról, és közvetítették az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun (Kim Jong-un) meghívását. A dél-koreai nemzetbiztonsági szakértő Csong Ijong (Chung Eui-yong) informálta a nyilvánosságot, hogy az Észak-Korea–Egyesült Államok csúcstalálkozót valamikor 2018. májusában tartják majd. A Fehér Ház bejelentette, hogy az ENSZ szankciók az Egyesült Államok és Észak-Korea közti megegyezés megszületéséig érvényben maradnak. Március 6-án Sarah Sanders azt nyilatkozta, hogy a Fehér Háznak Észak-Korea nukleáris leszerelése felé tett "konkrét és igazolható lépéseket" kellene látnia mielőtt a Trump-Kim találkozó létrejöhetne. Még aznap egy azonosítatlan hivatalnok elmondta a The Wall Street Journalnak, hogy Trump ennek ellenére elfogadta a meghívást. Dél-koreai nemzetbiztonsági szakértő Csong Ijong (Chung Eui-yong) Kínába látogatott 2018. március 12. és 13. között, és találkozott Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai vezetővel, hogy tájékoztassa a tervezett Korea-közi találkozóról és az Észak-Korea–Egyesült államok csúcstalálkozóról, és, hogy tanácsot és támogatást kérjen. A dél-koreai hírszerzés igazgatója, Szo Hun (Suh Hoon) látogatást tett Japánba és Abe Sinzó miniszterelnökkel konzultált a nukleáris leszerelésről és az állandó békeállapot megteremtéséről a Koreai-félszigeten. Előkészületek Előkészítő tárgyalások Dél-Korea külügyminisztériuma március 18-án bejelentette, hogy kiválasztott informális észak-koreai, dél-koreai és amerikai delegációk fognak valamikor április folyamán a finnországi Vantaaban találkozni, hogy a nukleáris leszerelésről értekezzenek. A dél-korei Yonhap hírügynökség szerint Cshö Gangil (Choe Kang-il), az észak-koreai külügyminisztérium észak-amerikai ügyekkel foglalkozó részlegének vezérigazgató helyettese is részt fog venni. Kim Dzsongun és Hszi Csin-ping találkozói Észak-Korea legfelsőbb vezetője Kim Dzsongun (Kim Jong-un) 2018. március 25. és 28. között Peking (Beijing)ben tartózkodott, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping)gel tárgyaljon. Ez volt az első ismert országon kívüli utazása a hat évvel ezelőtti hatalomra jutása óta. Kína állítása szerint Észak-Korea "elkötelezett a nukleáris leszerelés mellett", és hajlandó egy csúcstalálkozót tartani az Egyesült Államokkal. A találkozó alatt Kim Dzsongun (Kim Jong-un) hivatalosan is meghívta Hszi Csin-ping (Xi Jinping)et az észak-koreai fővárosba, Pyongyang (Phenjan)ba, aki a meghívást örömmel elfogadta. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) arra ösztökélte Kim Dzsongun (Kim Jong-un)t, hogy erősítse meg Észak-Korea a jövőbeli stratégiai és diplomáciai partnerségét Kínával. Kim Dzsongun (Kim Jong-un) kiemelte, hogy Kína és Észak-Korea régóta kommunista országok és sokféle módon működhetnek együtt a jövőben. Kim és Hszi (Xi) 2018. május 7-én újra találkozott Talien (Dalien) városában. Bejelentés Észak-Koreában Észak-Korea állami hírügynöksége – a Koreai Központi Hírügynökség – alapján Kim elnök a Koreai Munkapárt politikai irodájának április 9-ei gyűlésén beszélt először a tervezett csúcstalálkozóról. Észak-Korea által javasolt feltételek Április 11-én Észak-Korea közzétette az nukleáris fegyverek szállítására alkalmas ballisztikus rakétái leszerelésének öt feltételét: Az Egyesült Államok és Dél-Korea nem fog nukleáris fegyvereket a Koreai-félsziget közelébe helyezni Az Egyesült Államok és Dél-Korea be fogja szüntetni a közös hadgyakorlataik idején történő nukleáris fegyver fejlesztést és működtetést Az Egyesült Államok nem fogja megtámadni Észak-Koreát sem hagyományos, sem nukleáris fegyverekkel Az 1953-as koreai tűzszüneti megállapodás békeszerződéssé lesz alakítva Az Egyesült Államok és Észak-Korea között hivatalos diplomáciai kapcsolat lesz kialakítva Habár korábban Észak-Korea részéről az Egyesült Államok Hadserege Koreai Erői (USFK) visszavonásának kérése is várható volt, Észak-Korea bejelentette, hogy elfogadnák 25 000 USFK katona folyamatos állomásoztatását Dél-Koreában addig, amíg Észak-Korea biztonsága garantálva van. 2018 április Korea-közi találkozó A 2018. április 27-ei Békeházban megtartott Korea-közi találkozón Észak- és Dél-Korea vezetői megállapodtak, hogy még az év vége előtt befejezik a koreai háborút. Feszültség, lefújás és visszaállítás Az Egyesült Államok alelnöke Mike Pence nyilatkozta 2018. május 21-én, hogy „ez éppen úgy fog végződni, mint a líbiai modell, ha Kim Jong-un nem köt alkut a nukleáris fegyverkezési programjának leállításáról”. Trump hasonló megjegyzéseket tett május 17-én, ahogy ő leírta, Líbia sorsa fog megismétlődni, ha nem sikerül alkut kötni. Ezen megjegyzések a Moammer Kadhafi amerikai és európai közbeavatkozás utáni meggyilkolására tettek utalást. Líbia még 2003-ban önként feladta nukleáris fegyverkezési programját és teljesítette a nyugati hatalmak feltételeit. Ennek eredményeként az észak-koreai külügyminiszter helyettese Cshö Szonhi (Choe Son-hui) a megjegyzéseket „műveletlennek és hülyének” nevezte. Trump lemondta a találkozót 2018. májust 24-én egy Kim elnöknek címzett levelében, amelyben azt írta, hogy „a legutóbbi nyilatkozatában megjelenő hatalmas harag és nyílt ellenségeskedés miatt nem tartom helyénvalónak most megtartani ezt a hosszú ideje tervezett találkozót... A saját nukleáris kapacitásáról beszél, de a miénk olyan nagy és erőteljes, hogy imádkozom Istenhez, hogy ne soha ne kelljen használni.” Habár Trump fújta le a találkozót, hozzátette, hogy „ha meggondolja magát a találkozóval kapcsolatban, kérem ne habozzon, hívjon engem vagy írjon.” Dél-Korea elnöke Mun Dzsein (Moon Jae-in) meghökkent a hírek hallatán. A Korea-közi ügyekért felelős dél-koreai miniszter azt nyilatkozta, hogy Észak-Korea „őszinte marad a nukleáris leszerelés és a béke létrehozásának irányába tett erőfeszítéseivel kapcsolatban.” Trump lépésére válaszként az észak-koreai külügyminiszter helyettes Kim Gjegvan (Kim Kye-gwan) elmondta, hogy országa hajlandó szemtől-szembe leülni az Egyesült Államokkal és megoldani a problémákat „bármikor és bármilyen formában”, és időt és lehetőséget ad az Egyesült Államoknak a Koreai-félsziget békéje és stabilitása miatt. Trump pont azon a napon mondta le a csúcstalálkozót, amikor Észak-Korea felrobbantotta az egyetlen ismert nukleáris tesztlétesítményét, a Pungyye-ri nukleáris teszthelyet, nemzetközi újságírók előtt. Május 25-én azonban Trump bejelentette, hogy a csúcstalálkozó a tervezettek szerint megtörténhet miután egy „nagyon kedves nyilatkozatot” kapott Észak-Koreától, és hogy a tárgyalások folytatódnak. A következő napon a Fehér Ház sajtótitkára Sarah Sanders megerősítette egy nyilatkozatában, hogy a terveknek megfelelően egy előkészítő csapat elindul Szingapúrba. A csapat, amely körülbelül harminc fehér házi és külügyminisztériumi dolgozót foglal magában, a háborús hősök emléknap hétvégéjén találkozott az észak-koreai kollégáikkal. Május 30-án az észak-koreai tábornok Kim Jongcshol (Kim Yong-chol) megérkezett New Yorkba, hogy találkozzon az Egyesült Államok külügyminiszterével, Mike Pompeoval. Kim és Pompeo között a tárgyalások folytatódtak másnap is, és Pompeo később azt nyilatkozta egy sajtótájékoztatón, hogy jól haladnak. Kim Jongcshol (Kim Yong-chol), aki a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának alelnöke, a legmagasabb rangú észak-koreai tisztviselő, aki meglátogatta az Egyesült Államokat 2000 óta (amikor Jo Myong-rok találkozott az akkori elnök Bill Clintonnal). Június 1-én Trump bejelentette, hogy a csúcstalálkozó visszatér a tervezett kerékvágásba miután találkozott Kim Jongcshol (Kim Yong-chol)lal a Fehér Házban. Kim Jongcshol (Kim Yong-chol) egy levelet kézbesített Kim Dzsongun (Kim Jong-un)tól Trumpnak, amelyről először azt mondta az újságíróknak, hogy "egy nagyon kedves" és "nagyon érdekes levél"; mégis nyolc perccel később Trump azt mondta, hogy "Még nem láttam a levelet. Szándékosan nem nyitottam ki." Észak-koreai tábornokok leváltása Június 3-án Kim Dzsongun (Kim Jong-un) leváltott három magas rangú tábornokot, akik Észak-Korea ballisztikus nukleáris fegyvereinek fejlesztéséért voltak felelősek. A nukleáris leszerelés lehetséges folyamata Az észak-koreai küldöttséggel való találkozáskor Donald Trump azt nyilatkozta, hogy ő fogja megválasztani a "nukleáris leszerelés lefolyásának mikéntjét". A Észak-Koreában készült nukleáris tölteteket és ballisztikus rakétákat elszállítanák az országból, majd ezek után a szankciókat részlegesen enyhíteni lehetne. A következő lépés Észak-Korea nukleáris létesítményeinek és nukleáris programjainak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség általi átfogó átvizsgálása lenne. Logisztikai előkészületek Június 3-án egy "különleges eseménynek fenntartott területet" jelölt ki a szingapúri belügyminisztérium a Shangri-La Hotel környékén, és szigorú biztonsági intézkedés lesznek érvényben június 10. és 14. között. Ugyanazon a napon egy kisebb "különleges zónát" jelölt ki a területen belül a szingapúri rendőrség, ahol megnövelt rendőri jelenlét lesz június 10. és 14. között. Június 5-én a szingapúri belügyminisztérium az egész Sentosa-szigetet és a délnyugatról határoló vizeket "különleges eseménynek fenntartott területté" nyilvánította június 10-től 14-ig. A találkozó helyszíne, a Capella Hotel, a "különleges eseménynek fenntartott területen" belül található. A kormány kiadott egy olyan rendeletet, amely mentesít négy golyó- és bombaálló járművet bizonyos forgalmi szabályok alól június 5. és 30. között. Június 6-án a szingapúri légügyi hatóságok bejelentették, hogy ideiglenes légtér-korlátozások lesznek érvényben június 11. és 13. között. A Szingapúr-Changi repülőtérre érkezők gépeknek csökkentett sebességgel kell haladniuk, és a kifutópályák használatát is korlátozzák. A pilótáknak továbbá a szingapúri Paya Lebar légibázistól is távol kell maradniuk. A Szingapúri Pénzverde is kiadott egy emlékérmét, hogy megemlékezzen a csúcstalálkozóról. Két, a dél-koreai műsorsugárzó KBS Newsnak dolgozó embert tartóztattak le amiért birtokháborítást követtek el az észak-koreai nagykövet otthonánál. A KBS News később kiadott egy hivatalos bocsánatkérést, amiért nem voltak elővigyázatosak. A két munkatársat a következő napon, június 10-én deportálták az országból. Június 9-én a szingapúri rendőrség és a Szárazföldi Közlekedési Hatóság bejelentette, hogy biztonsági intézkedések, mint például útlezárások és biztonsági ellenőrzések, lesznek érvényben. Tanglin körzet néhány buszmegállója üzemen kívül lesz, és biztonsági ellenőrzések lesznek a Shangri-La Hotel és a St Regis Hotel környékén. A Santosa-szigetre érkező látogatók táskáit is átkutathatják. Június 11-én Vivian Balakrishnan Szingapúr külügyminisztere bejelentette, hogy a szingapúri kormány fizeti az észak-koreai kontingens szállodai számláját. Diplomáciai előkészületek Június 5-én Vivian Balakrishnan Szingapúr külügyminisztere látogatást tett az Egyesült Államokba és találkozott az Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel és John R. Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval. Észak-Koreát is meglátogatta június 7. és 8. között, amely látogatás keretében találkozott Ri Yong-ho észak-koreai külügyminiszterrel és Kim Jongnam (Kim Yong-nam) Legfelsőbb Népi Gyűlés elnökkel. Az Egyesült Államok nem hívott össze kabineti-szintű Nemzetbiztonsági Tanács gyűlést, hogy megvitassa a Észak-Koreával tartandó csúcstalálkozót. Trump elnök a következőt mondta: "úgy gondolom, jól fel vagyok készülve… nem hiszem, hogy sokat kellene készülnöm… ez nem a felkészülés kérdése, hanem azé, hogy az emberek akarják-e, és azt nagyon hamar tudni fogjuk". A találkozó helyszíne Előzmények Március 31-én és valószínűleg április 1-én az akkor még CIA igazgató Mike Pompeo és Kim Dzsongun (Kim Jong-un) titokban találkoztak Pyongyang (Phenjan)ban, hogy lefektessék a csúcstalálkozó alapjait, beleértve a lehetséges helyszínek megbeszélését. Április 17-én, Trump és Abe Sinzó mar-a-lagoi találkozásának napján, források felfedték a Pyongyang (Phenjan)i tárgyalások résztvevőinek személyazonosságát. Fontolóra vett helyszínek Trump adminisztráció-beli források április 28-án azt nyilatkozták, hogy a találkozót vagy Szingapúrban, vagy Mongóliában tartják meg. Április 30-án Trump megjegyezte annak lehetőségét, hogy a demilitarizált övezetben, a közös biztonsági területen (Joint Security Area) fekvő Békeház és Szabadságház fog helyszínként szolgálni. A Békeház adott helyet a 2018-as Korea-közi találkozónak, amelyet áprilisban tartottak. Szingapúr volt a helyszíne a 2015-ös Kína–Tajvan csúcstalálkozónak. Mongólia az elmúlt években számos regionális és nemzetközi szereplő részvételével zajló tárgyalást szponzorált, és elérhető vonattal Észak-Koreából. Április 30-án Trump megerősítette, hogy Szingapúr, a Békeház és a Szabadságház áll megfontolás alatt. Amerikai tisztviselők állítása szerint mindkét fél számára megfelelő helyszín Délkelet-Ázsiában vagy Európában lenne, különösen valamelyik a következő helyszínek közül: Szingapúr, Vietnam (az Egyesült Államok által elismert kommunista ország), Thaiföld, Svájc (ahol Kim és két testvére járt iskolába), vagy Svédország (amelynek nagykövetsége gyakran közvetítői szerepet lát el Észak-Koreába utazó amerikaiknak). Egy másik lehetséges helyszín lehet Ulánbátor, Mongólia. További javasolt helyszínek közé tartozik Phenjan (Pyongyang) (Kim által előnyben részesítve); a közös biztonsági területen fekvő Békeház (a 2018. áprilisi Korea-közi találkozó helyszíne); az orosz kikötőváros Vlagyivosztok (Észak-Koreából szárazföldön és tengeren is elérhető); valamelyik kínai város, mint például Senjang (Shenyang), Csangcsun (Changchun,) vagy Peking (Beijing) (Kína által előnyben részesítve); Szöul vagy a Csedzsu-sziget; egy amerikai hajó fedélzete nemzetközi vizeken. A szingapúri helyszín bejelentése A CNN május 9-én bejelentette, hogy Szingapúr fog otthont adni a június 12-ei találkozónak. Trump ezt május 10-én megerősítette és bejelentette, hogy a találkozó időpontja június 12. A phenjan (pyongyang)i Szunani nemzetközi repülőtértől 4700 km távolságra elhelyezkedő Szingapúr könnyen elérhető Kim szovjet-gyártmányú Il–62 repülőgépével. A helyi média szerint a legvalószínűbb helyszín az Orchard Road közelében fekvő Shangri-La Hotel, ahol minden évben megrendezésre kerül a Shangri-La Párbeszéd, és amely a 2015-ös Kína–Tajvan találkozónak is helyet adott. Egy dél-koreai jelentésben az Istana neve is előkerült mint lehetséges helyszín. Szingapúr külügyminisztériuma további információt szolgáltatott a találkozóval kapcsolatban, mikor azt nyilatkozták, hogy "Szingapúr örül, hogy házigazdája lehet az Egyesült Államok elnöke, Donald J. Trump és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Államügyi Bizottság elnöke, Kim Kim Dzsongun (Kim Jong-un) közötti június 12-ei találkozónak. Reméljük, hogy a találkozó elősegíti a békét a Koreai-félszigeten". Azonban a minisztérium nem szolgáltatott semmilyen információt a helyszínről és az előkészületekről. Miután Trump június 1-én újra elkötelezte magát a találkozó mellett, Szingapúr védelmi minisztere Ng Eng Hen üdvözölte az amerikai elnök lépést és azt nyilatkozta, hogy Szingapúr fedezni fogja a találkozó költségének egy részét. Az amerikai és észak-koreai delegációk már az előző hetekben találkozó feleiről úgy hiszik, hogy a Capella Hotelben vagy a Fullerton Hotelben szálltak meg, mely hotelek szintén lehetséges helyszínek voltak. A Fehér Ház június 4-én bejelentette, hogy a találkozó szingapúri idő szerint reggel kilenc órakor kezdődik, és megerősítette a következő napon, hogy a Capella Hotel lesz a találkozó helyszíne. Az Egyesült Államok tisztázta, hogy nem fogja az észak-koreai tisztviselők szállását fizetni. Megerősítették azt is, hogy kérés esetén tárgyalnak Dél-Korea és Japán kormányaival a koreai háború lehetséges befejezéséről. 2018. június 9-én a G7 csúcstalálkozó egyik sajtótájékoztatóján Trump azt nyilatkozta, hogy a Kim Dzsongun (Kim Jong-un) és közte lévő kémia döntő tényező lesz a csúcstalálkozó sikerére nézve, és hogy Észak-Koreának csak egy esélye lesz alkut kötni. A találkozó A vezetők érkezése Donald Trump a tervezettnél négy órával előbb hagyta el a 44. G7 csúcstalálkozót és közvetlen Szingapúrba indult. Jelentések szerint úgy tekintett a G7 találkozóra, hogy az csak elveszi a figyelmét a Kimmel való találkozásról. Trump a szingapúri Paya Lebar légibázison landolt helyi idő szerint 20:20-kor, és Szingapúr külügyminisztere, Vivian Balakrishnan köszöntötte. Az Amerikai Légierő egy C–17 Globemaster III szállítógépe már a megérkezése előtt is a légibázison tartózkodott. Trump a szingapúri Shangri-La Hotelben fog tartózkodni a csúcstalálkozó ideje alatt; a hotel már előző amerikai elnökök ideiglenes otthonaként is szolgált. Észak-korea vezetője Kim Dzsongun (Kim Jong-un) helyi idő szerint vasárnap 14:35-kor landolt a Szingapúr-Changi repülőtéren. Szingapúr külügyminisztere, Vivian Balakrishnan és oktatási minisztere, Ong Ye Kung köszöntötte. A kezdeti hírekkel ellentétben nem a saját repülőgépén, hanem egy Air China Boeing 747 repülőgépen utazott a helyszínre. Médiajelentések szerint Kim érkezése előtt egy Air Koryo Il–62 teherszállító repülőgép érkezett étellel és más romlandó termékekkel a fedélzetén. A rakományt hűtött teherautókkal szállították a szingapúri St Regis Hotelbe, ahol Kim szállása található. Egy harmadik repülőgép, egy másik Air Koryo Il–62 érkezett Szingapúrba nem sokkal Kim érkezését követően. Feltételezések szerint Kim testvére, Kim Jodzsong (Kim Yo-jong) a fedélzeten tartózkodott. Trump és Kim is külön találkozik Szingapúr miniszterelnökével, Lee Hsien Loonggal. Kim vasárnap délután találkozott Lee-vel az Istanánál, Trump pedig hétfőn találkozott az ország miniszterelnökével. Wilhelm Philipp Schimper Wilhelm Philipp Schimper (Dosenheim, 1808. január 12. – Strassburg, 1880. március 20.) német paleontológus, Andreas Franz Wilhelm Schimper (1856-1901) apja, Karl Friedrich Schimper (1803-1867) és Georg Wilhelm Schimper (1804-1878) unokaöccse. Életútja A strassburgi egyetemen végezte tanulmányait, 1839-ben kinevezték a város természettudományi múzeumának igazgatójává. 1862 és 1879 között a strassburgi egyetemen tanított. Nevezetesebb munkái Bryologia europaea (Stuttgart, 1836-55, 6 kötet, 640 tábla, Supplementuma u. o. 1864-66, 40 tábla); Monographie du gres bigarré des Vosges (Lipcse, 1844); Stirpes normales bryologiae europaea (Strassburg, 1844-54); Recherches anatomiques et morphologiques sur les mousses (u. o. 1849); Icones morphologicae (Stuttgart, 1860); Mémorie pour servir a l'histoire naturelle des Sphagnum (Párizs, 1854, németül: Stuttgart, 1857); Palaeontologica alsatica (Strassburg, 1854); Synopsis muscorum europaeorum (Stuttgart, 1860, 2. kiad. 1876); Le terrain de transition des Vosges (Strassburg, 1862, Köchlinnel); Traité de paléontologie végétable (Párizs, 1869-74, 3 kötet). Forrás Bokor József (szerk.). Schimper, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X I. Rádzsarádzsa Csola csola király I. (Nagy) Rádzsarádzsa Csola (Tamil: ������� �����) egyike a Csola-dinasztia legjelentősebb uralkodóinak. 985 és 1014 között uralkodott. Ő fektette le a hatalmas Csola-birodalom alapjait, meghódítva a környező, dél-indiai királyságokat. A birodalom délen Srí Lankáig, északkeleten pedig egészen Kalingáig (Orisza állam) terjedt. A Vengi királyság meghódításával megalapította a késői Csola-dinasztiát. Ő foglalta el Srí Lankát is, megkezdve ezzel a sziget mintegy száz évig tartó tamil megszállását. Megújította a közigazgatási rendszert is, kerületekre osztva országát. Ő építtette a lélegzetelállító Brihadesvara templomot Tandzsávúrban. Sikerei lehetővé tették, hogy fia, Radzsendra Csola még tovább tolja ki a birodalom határait. Rádzsarádzsa, eredeti nevén Arulmozhi Varman, II Parantaka (Szundara) Csola és Vanavan Maha Dehi második fiaként látta meg a napvilágot. Apja unokaöccse, Uttama Csola halála után szállt rá a trón 985-ben. Már apja életében kitüntette magát a csatákban, csakúgy mint idősebb testvére, Aditja Karikalan, aki azonban titokzatos körülmények között elhalálozott, mielőtt uralkodóvá válhatott volna, 969-ben. Az sem egészen tisztázott, miként szállt Uttama Csolára a trón, Parantaka Szundara Csola halála után. II Parantaka Uttama apjának volt az öccse. Ám mikor Uttama apja, Arindzsaja Csola meghalt, Uttana még nagyon kicsi gyermek volt, ezért örökölte nagybátyja, II Parantaka a trónt. Amikor II Parantaka 970-ben meghalt, Uttama lett a király. Ezt úgy sikerült elérnie, hogy kompromisszumot kötött nagybátyjával: halála után nem saját fia, hanem Arulmozhi Varman (későbbi nevén Rádzsarádzsa) válik uralkodóva. Uttama 985-ben hunyt el. "Miután felismerte az annak testén látható jelekből, hogy Arulmozhi maga a földre szállt Visnu, a három világok védelmezője, Uttama örökösévé tette őt, ő maga pedig magára vette a földi kormányzás gondjait." Hódítások Pándja, Szinhála és Cséra dél-indiai királyságok gyakran szövetkeztek a Csolák ellen. Ez történt abban az évben is, amikor Rádzsarádzsa uralkodóvá vált. Ugyanakkor nincs arra vonatkozóan bizonyítékunk, hogy Rádzsarádzsa uralkodása nyolcadik éve előtt útnak indított volna bármilyen hadsereget. Feltételezések szerint arra szánta ezt az időt, hogy csapatát jól felkészítse a csatákra. Az első regisztrált hadi esemény 994-re történt, amikor is legyőzött egy hadi flottát Kandalur kikötőjében. Bár későbbi források szerint Kandalur kikötője ez időben Bhaskara Ravi Varman Thiruvadi (978–1036) Cséra király fennhatósága alatt állt, valószínűbbnek tűnik, hogy a terület valójában a Pándják királyságához tartozott, amikor Rádzsarádzsa megszállta azt. Amikor évek hosszú csatája után Rádzsarádzsa végül legyőzte ősi riválisait, felvette a Mummudi-Csola (a Csola király, aki három koronát visel) címet, utalva arra, hogy most már nem csak a Csola területeket kormányozza, hanem a Csérák és a Pándják királyságát is. A Csérák elleni egyik csatában, még 1008 előtt, Rádzsarádzsa elfoglalta Udagai városát is. A Csola sereget Rádzsarádzsa fia, Radzsendra vezette. A Kalingattuparani, egy hősi költemény, mely a 12. század elején íródott, röviden utal rá, hogy az agresszió kiváltó oka egy, a Csolák követe elleni akció volt a Cséra udvarnál. Egy másik tamil költő, Vikkirama Csolan pedig arról tesz említést, hogy a Malai Nádu elleni támadás kiváltó oka is egy Csola küldött elleni inzultus volt. A megtorlás során 18 herceget végeztek ki. Hogy a régi Csola-ellenes szövetség harmadik tagját, a Szinhála királyságot is legyőzze, Rádzsarádzsa 993-ban elfoglalta Srí Lankát. Egy rézből készült tábla említi, hogy Rádzsarádzsa hadiflottája átszelte a tengert, és felégette Srí Lanka királyságát, amikor V. Mahinda volt a Szinhála király. Még 991-ben Mahinda hadserege felkelt uralkodója ellen, aki Rohana délen található területére volt kénytelen menekülni. Ezt az alkamat használta ki Rádzsarádzsa, hogy megtámadja a szigetet, és hogy elfoglalja Srí Lanka északi régióit. Anuradhapurát, a Szinhála királyok 1400 éves székhelyét lerombolta, amely ezután lakatlanná vált. Helyette a Dzsananathamangalammá keresztelt Polonnaruva vált a terület központjává. Itt Rádzsarádzsa építtetett egy templomot Sivának. A város fekvése tisztán mutatja Rádzsarádzsa azon szándékát, hogy az egész szigetet elfoglalja, hiszen az akkori határvidék peremén található. Ez végül neki nem, de fiának, I. Radzsendra Csolának sikerült. Rádzsarádzsa északi irányban is terjeszkedett, bekebelezte Gangapadi, Nolambapadi és Tadigaipadi területeit (a mai Karnátaka állam) 998 és 999 között. Ezt nagyban segítette az a tény, hogy a Csolák már II Parantaka (Szundara) Csola óta folyamatosan intéztek támadásokat e királyságok ellen. A Nolambák, akik akkoriban a Gangák fennhatósága alá tartoztak, végül segítették a Csolák törekvéseit, ami sorsdöntőnek bizonyult a csatában. A másik döntő tényező a Rashtrakuta-dinasztia eltűnése volt 973-ban. Az ő területeiket a Csálukják kebelezték be. Ettől kezdve a Csolák legfőbb ellensége északnyugaton a Csálukják voltak. 996-ban Szatjaszrádzsa lett a Csálukják királya. Nem teljesen tisztázott, milyen körülmények között robbant ki az ellenségesedés a két királyság között, annyi azonban bizonyos, hogy Gangapadi és Nolambapadi bekebelezésével Rádzsarádzsa közvetlen kapcsolatba került a Csálukjákkal. Mindkét királyság erős volt és jól szervezett, így csak idő kérdése volt, mikor csapnak össze, hogy eldöntsék, kié az elsőbbség. Ilyen körülmények között bármilyen csekélység elég lehetett egy nyílt konfliktus kirobbantására. Ugyanakkor a Csálukjákat északról is támadta egy másik területre éhes dinasztia, a malvai Paramarák, így ők különösen nehéz helyzetbe kerültek egy új front nyitásával. Rádzsarádzsa serege fia, Radzsendra vezetésével 1003-ban elfoglalta Rattapadi városát. Egy 1007-ből/1008-ból származó leírás szerint Rádzsarádzsa kifosztotta az egész országot, legyilkolta a nőket, gyerekeket és papokat, a lányokat pedig házasságra kényszerítette, felszámolva így az eredeti nemzetségeket. Rádzsarádzsa leírásai arról számolnak be, hogy a hadserege harci elefántjai, akiknek döntő szerep jutott a győzelemben, legázolták a Tungabhadra folyó partjait. Rádzsarádzsa győzelme után hadi sarc és jóvátétel fizetésére kötelezte Szatjaszrádzsát, aki viszont ígérete ellenére később nem ismerte el a Csolák fennhatóságát. Rádzsarádzsa fia, Radzsendra Csola kebelezte be végül a királyságot. Rádzsarádzsa ennek ellenére nagy jelentőséget tulajdonított a győzelemnek, amit az is mutat, hogy hazatérte után arany virágokból álló áldozatot mutatott be Radzsaradzseszvara templomában. Ez után a győzelem után a Tungabhadra folyó jelentette a határvonalat a két birodalom között. I Parantaka Csola (907-950) már foglalt el területeket a vengi királyságból, ami 913 körül még virágzó birodalomnak számított. II Parantaka (Szundara) Csola is folytatta a hódításokat, legalábbis a talált leírások szerint, amik Orisza állam megtámadásáról szólnak. Amikor Rádzsarádzsa is hadba indult a vengik ellen, személyesen is aktív szerepet vállalt a hadvezetésben. Az egyik ránk maradt leírás szerint saját kezűleg végezte ki az egyik vezetőt, aki elmulasztotta parancsát teljesíteni. A vengik elleni támadások hátterében valószínűleg a terület kényelmes fekvése áll, ami kitűnő bázisul szolgálhatott a nyugati régiók elleni további támadásokhoz. A Csolák más elfoglalt területeken is kiépítettek katonai bazisokat, a Pándják királyságában éppúgy, mint Srí Lankán. Vengi után aztán Kalinga királyságát is elfoglalták a csola csapatok. Rádzsarádzsa idejében véghezvitt hódítások között meg kell említeni a Maldív-szigetek bekebelezését is, ami a királyság tengeri flottájának erejét bizonyítja. A tengeri erő bázisául a Bengáli-öböl partján fekvő Nagapattinam kikötője szolgált. Tandzsávúr temploma Rádzsarádzsa jelentős eredményei közé tartozik a hódításokon túl építészeti remekművek megalkotása is. Ezek közül kiemelkedik a Tandzsávúr templom, amit Siva istenségnek szenteltek, és Rádzsarádzseszvarának neveztek. Ez a 11. századi dél-indiai építészet legjelentősebb alkotása. Méltó figyelmünkre nem csak nagysága, de egyszerűsége miatt is. Ma az UNESCO világörökségének része, mint a nagy Csola templomegyüttes része. A hagyomány úgy tartja, hogy az építkezést Rádzsarádzsa uralkodásának 25. esztendejének 275. napján fejezték be. Felavatása után Tandzsávúr a birodalom gazdasági és vallási központjává vált. A vidékről évről évre érkeztek emberek és alapanyagok a templomegyüttes fenntartására. Államigazgatás Rádzsarádzsa uralkodásának huszonharmadiktól huszonkilencedik évéig béke uralkodott a birodalomban, így a király figyelmét a belső közigazgatás tökéletesítése felé fordíthatta. A tandzsávúri építkezés és az ide irányuló erőforrások koordinálása minden bizonnyal sok idejét lekötötte a királynak ezekben az években. A közigazgatási rendszert is tökéletesítette kiépítve egy centralizált államszerkezetet. A területi kormányzatok élére vezetőket nevezett ki. A helyi közgyűléseket és egyéb közügyekkel foglalkozó szerveket ellenőrzése alá vonta, kis mértékben csorbítva csak autonómiájukat. Hadsereg Általánosságban elmondható, hogy a hadsereg Rádzsarádzsa és fia uralma alatt nagy tiszteletnek örvendett, ami minden bizonnyal hozzájárult az elért katonai sikerekhez. A dicsőségből és a zsákmányból is kivették részüket. A ránk maradt feljegyzésekből az derül ki, hogy szinte egész csapattesteknek a nevében előnévként szerepel a király vagy annak fia neve. Feltételezések szerint a katonák hadi eredményeikkel vívhatták ki maguknak ezt a megtiszteltetést. A hadsereget elefántos hadtestek, lovasok, és gyalogosok alkották. Némely hadtestnek feladata volt egyes kisebb vallási szertartások elvégzése is a templom körül. Mások kamatra pénzt kölcsönöztek a templomtól, és azt készpénzben fizették meg, kamattal együtt. Azt nem tudjuk pontosan, mire használták ezeket az összegeket. Mindez mutatja, mennyire törekedett a király arra, hogy hadseregét saját személyéhez, és a valláshoz, a templomhoz kösse. Hivatalnokok Rádzsarádzsa kinevezte alkirálynak fiát, Radzsandra Csolát uralkodásának utolsó éveire. Ő volt a legfelsőbb vezetője az északi - északnyugati területeknek is. A Paluvettaraiyar család tagjai, Thiruchirapalli területéről szintén fontos tisztségeket töltöttek be. A kapcsolat még I Parantaka (907-950) idejére száll vissza, aki egy e családból származó hercegnőt vett feleségül. Láthatóan teljes felelősségük és igazgatásuk alá tartozott például Paluvur régiója. Madurantakan Gandaradityan, Gandaraditya (király 950-től 956-ig) fia is magas hivatalt töltött be, a templom körüli ügyekkel kapcsolatban. Más nevekkel is találkozunk az írásokat olvasva, hadvezérekkel, az országos földosztás felügyelőjével, az állami bevételek felügyelőjével, hercegekkel. Írások Rádzsarádzsa előtt is éltek már nagy hódítók Dél-Indiában, de egyikük sem jegyezte fel hadi sikereit, vagy életének fontosabb eseményeit, mint Rádzsarádzsa. Ezek közül sok írás korunkig fennmaradt. Ami a vallási életet illeti, bár maga Rádzsarádzsa elkötelezett Siva-hívő volt, figyelemre méltó toleranciát mutatott más vallások iránt is. Ő maga is építtetett Vishnunak szentelt templomokat is. A buddhista Chudamani Vihara templom építését is szorgalmazta. Egyik falvából származó bevételeket ennek a templomnak a fenntartására áldozta. Személyiség, magánélet Rádzsarádzsa Parantaka Szundara Csola harmadik gyermeke volt. Nagyon kötődött idősebb nővéréhez, Kundavaihoz. Sok időt töltött társaságában, és nagyon tisztelte őt. Kundavai egy Bana herceghez ment eleségül, de idős korában bizonyosan Tandzsávúrban élt. Túlélte szeretett öccsét is. Joggal feltételezhetjük, hogy Kundavai nagy hatással volt Rádzsarádzsa uralkodására, és karakterére is. Rádzsarádzsának számos felesége volt, de kevés gyermeke. Egyik felesége, Panchavan Maha Devi támasza volt Radzsaradzsának a mindennapi kormányzásban is, de az első feleség valószínűleg Loka Maha Devi volt. A tandzsavuri templomegyüttes feljegyzéseiből ismerjük más feleségek nevét is. Némelyikük, mint például Loka Maha Devi is, saját maga is építtetett egy templomot a városhoz közel, ami aztán az ő nevét viseli. Radzsendra Csoli Rádzsarádzsa egyetlen általunk ismert fia. Anyja Vanavan Maha Devi volt, Velir hercegnője. Radzsaradzsának biztosan volt három lánya is, kettőjüknek a neve is fennmaradt: Kundavi, aki egy kelet-csálukjai herceghez ment feleségül, és Madevadigal, aki buddhistává lett, és hajadon maradt. Bár sok mindent tudunk az életéről, sokáig nem tudtuk, hogyan is nézett ki Rádzsarádzsa, mivel nem maradt fenn róla ábrázolás sem kép, sem szobor formájában. Aztán a régészek felfedeztek egy rég elfeledett, titkos folyosót a tandzsávúri templomok egyikében, aminek fala csodálatos festményekkel van díszítve, amik a 11. századra szállnak vissza. A festmények nagy része Siva életének egyes eseményeit ábrázolja, de egyikükön maga Rádzsarádzsa tűnik fel, guruja, szellemi vezetője társaságában, aki mögött áll, és akire csodálattal tekint. Ez a kép az eddig talált egyetlen, hiteles ábrázolása a nagy királynak. Eisenberg (Pfalz) Eisenberg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 9162 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Club Baloncesto Breogán A Club Baloncesto Breogán profi kosárlabdacsapat, 1966-ban alapították. Jelenleg a spanyol bajnokságban ACB. Hazai arénák Pavillón dos Deportes de Lugo (1966–92). Pazo dos Deportes (1992–napjainkig). Játékosok Jelenlegi keret a vastagon szedettek válogatott játékosok Edzők José Antonio Figueroa 1984-1985, 1991-1992 Pablo Casado 1985-1986 Ángel Serrano 1986-1987 Juan Prada 1987-1988 José Clavijo 1988-1989 Ricardo Hevia 1989-1991, 1992-1993 Andreu Casadevall 1993-1994, 2002-2004 Joaquín Costa 1994-1995 Paco García 1997-2002, 2006-2008 Moncho López 2004-2006 Sergio Valdeolmillos 2008–2009 Rubén Domínguez 2009–napjainkig Eredmények, helyezések Kupák Liga Española de Baloncesto (1) : 1998-99 Herceg kupa (1) : 2007-08 Galicia kupa (11) : 1986, 1987, 1998, 2000, 2002, 2003, 2004, 2005, 2007, 2008, 2009. Egyéni díjak ACB Three Point bajnokság Jacobo Odriozola – 2002 Nebojša Bogavac – 2005 ACB First Team Charlie Bell – 2005 ACB gólkirály Alfredo Pérez – 1971, 1973 Bob Fullarton – 1976 Velimir Perasović – 1993 Charlie Bell – 2005 LEB legértékesebb játékosa Eric Coleman – 2010 Rekordok Legtöbb pont: CB Breogán 1119-109 Girona (2002/03) Legnagyobb pontkülönbség (a Breogán javára): 36 - CB Murcia 62-98 CB Breogán (1972/1973) Legnagyobb pontkülönbség: 60 - Real Madrid 125-65 FC Barcelona (1973) és Real Madrid 138-78 FC Barcelona (1977) Legtöbb meccset játszó játékos: Manel Sánchez (243) Legtöbb percet játszó játékos: Manel Sánchez (8.409) Legtöbb pontot dobott játékos: Manel Sánchez (4.302) Legtöbb lepattanót szerző: Devin Davis (1.583) Legtöbb blokk: Ken Orange (92) Legtöbb 3 pontos kosarat szerző: Manel Sánchez (480) Mészáros András (karikaturista) Mészáros András (Budapest, 1922. április 8. – Budapest, 2007. október 19.) magyar karikaturista, grafikus, könyvillusztrátor. Életrajza A Képző- és Iparművészeti Szakiskola grafika szakán végzett. 1943-57-ig reklámgrafikusként dolgozott. Filmplakátokat és politikai plakátokat tervezett. A Népszava munkatársa volt 1949-55 között, és ebben az időszakban a SZOT dekorációs osztályát is vezette. 1957–92-ig a Népszabadság karikaturistája volt, ahol 1960-1990 között Heti rajzos kommentárunk címmel volt állandó rovata, és heti egy alkalommal, ugyanitt a Levelesné című rovata. Több mint tízezer rajza jelent meg, hazai és külföldi lapokban, könyvekben illetve karikatúra-albumban. A Ludas Matyi rendszeresen közölte karikatúráit 1957-90-ig. 1965-től a német nyelvű Budapester Rundschau című lapban a Mitten am Rande című rovatban heti egy alkalommal rendszeresen jelentették meg rajzait. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt: Csepel, Siófok, Szeged, Szombathely, Szófia, Moszkva (arany- és ezüst érem), Országos Karikatúra Biennálé – Nyíregyháza (1983, 1985). Krakkóban 1963-ban, Skopjéban 1969-ben, a Montreáli Nemzetközi Karikatúra kiállításon 1974-ben és 1976-ban, Gabrovóban 1977-ben, Anconában 1979-ben, Isztambulban 1988-ban nyert díjat. Önálló karikatúra albuma 1985-ben jelent meg Néztem, láttam címmel, a könyvhöz az utószót Árkus József írta. A Képzőművészek Szövetsége szakosztálynak titkára volt. Szignója: Mészáros Díjai Munkácsy-díj (1978) Munka Érdemrend (arany fokozat, 1982) Érdemes művész (1983) Jelentősebb kiállításai Skopje (1969. 1971) Szeged (Móra Ferenc Múzeum, 1971) Isztambul (1974) Magyar Karikatúrakiállítás (Műcsarnok, Budapest, 1968) Magyar Karikatúrakiállítás (Ernst Múzeum, Budapest, 1970) Jubileumi Karikatúrakiállítás (Műcsarnok, Budapest, 1975) Szófia (Magyar Intézet, 1978) 1. Országos Karikatúra Kiállítás (1983) Összefoglaló kiállítása (Műcsarnok Dorottya utcai kiállítóterme, Budapest, 1984) 2. Országos Karikatúra Kiállítás (1985) Komárom (1987) 4. Országos Karikatúra Kiállítás (1989) Könyvei Körülbelül 30 könyvet illusztrált (Corvina-, Gondolat-, Kossuth-, Móra-, Zrinyi- stb. kiadók) Mindenki benne van (1960) Mikes György: Hogy mik vannak! (1963) Szász Imre: Stop! (1965) Máté György: Ki lehet bírni. (1967) Teknős Péter: Jártunk a jövőben (1968) Világkalendárium (1968) Mikes György: Szép lehetsz... (1970) Teknős Péter: Százados szenzációk (1970) G. Blond: Évezredek asztalánál (1971) Surányi Endre: Az autó és én (1972) Ráth-Végh István: A fáraó átka (1977) Ráth-Végh István: A tengeri kígyó (1980) Alaksza Tamás: Egy utas eltűnt (1983) Néztem, láttam (1985) Publikációi Népszava Szabad Száj Népszabadság Ludas Matyi Hétfői Hírek Füles Vöröskereszt Családi Lapja Ország-Világ Világ Ifjúsága Képes Újság 80 rajzzal a Föld körül Dolgozók Lapja Anna Bál Néplap Ludas Matyi Magazin BÚÉK Plajbász és Paróka Nők Lapja Képes Sport Tollasbál Kincses Kalendárium Theoren Fleury Theoren Wallace "Theo" Fleury (Kanada, Saskatchewan, Oxbow, 1968. június 29.). A játéktól visszavonult NHL-ben szerepelő és kanadai válogatott jégkorongozó, aki Stanley-kupát és olimpiai aranyérmet is nyert pályafutása során. Fleury jobb szélsőként játszott. Szerepelt a Calgary Flames, a Colorado Avalanche, a New York Rangers és a Chicago Blackhawks csapataiban. Kis termete ellenére ismert volt testjátékáról és eredményességéről. Sosem rettent vissza a verekedésektől, emberhátrányban is kiválóan teljesített. Ő vezeti az NHL-ben az egy mérkőzésen a legtöbb emberhátrányos gólt szerző játékosok listáját, három találattal. Játékos pályafutás Junior évek Fleury a Moose Jaw Warriors csapatában szerepelt utánpótlás játékosként a Western Hockey League-ben. Fleury junior világbajnokságon tagja volt a kanadai válogatottnak. 1987. január 4-én Pöstyénben a világbajnokságon belekeveredett egy verekedésbe, amely elindított egy rossz hírű tömegverekedést a Szovjetunió csapata ellen. Ennek következményeként mind a két csapatot kizárták a küzdelmekből és Kanada elesett egy biztos éremtől. A draft Fleuryt a Calgary Flames csapat draftolta 1987-ben 166. játékosként. Kezdetben túl kicsinek tartották ahhoz, hogy az NHL-ben helytálljon. Fleury bebizonyította, hogy adottságai és stílusa alkalmassá teszi a legmagasabb osztályban való szereplésre. Calgary Flames Tagja volt az 1989-ben Stanley-kupát nyerő Calgary Flames csapatának. Első teljes szezonjában 1989–1990-ben Fleury 31 gólt és 35 passzt szerzett. Fleury két száz pontos és egy 50 gólos szezont és három 40 gólos szezont ért el a Flames színeiben. Az 1998–1999-es szezonban a Calgary nem volt képes megtartani Fleuryt, aki korlátlan szabadügynökként túl drága lett volna a Flamesnek. Így elcserélték Rene Corbet-ért, Wade Belakért és Robyn Regehrért a Colorado Avalanche-csel. Fleury az utolsó hírmondó volt a Flamesben a kupagyőztes gárdából és számos klub és NHL rekord birtokosa. Colorado Avalanche/New York Rangers/Chicago Blackhawks Denverbe érkezése után Fleury a szezonban 15 mérkőzésen szerepelt a Coloradoban és 24 ponttal zárt, a playoffban 18 mérkőzésen 17 pontot szerzett. A Colorado sikerei ellenére Fleury nem hosszabbított szerződést a Coloradoval és 1999. július 5-én a New York Rangershez igazolt, majd három év után a 2002–2003-as szezonban Chicago Blackhawksban fejezte be NHL-es pályafutását. Belfast Giants Néhány mérkőzésen még szerepelt egy alacsonyabb osztályú észak-amerikai ligában. Majd a 2005–2006-os szezonban a Belfast Giantsben szerepelt a Brit bajnokságban, melyet meg is nyert csapatával. Egy mérkőzésen összetűzésbe került a nézőkkel és a játékvezetőkkel. Az eset után bejelentette, hogy a következő szezonban nem tér vissza csapatához. Díjai WHL Kelet Első All-Star Csapat: 1987 Bob Clarke-trófea : 1988 JVB-A All-Star Csapat: 1988 WHL Kelet Második All-Star Csapat: 1988 Alka-Seltzer Plus Award Marty McSorley-val megosztva: 1991 NHL Második All-Star Csapat: 1995 NHL All-Star Gála: 1991, 1992, 1996, 1997, 1998, 1999, 2001 Elite League bajnok: 2006 Up! Az Up! egy magyar popegyüttes. Legismertebb daluk a "Nap". 1998-ban alakultak. Első nagylemezük ugyanebben az évben került piacra. 2000-ben megjelent a második albumuk is. Ezt követően hosszabb ideig inaktív volt a zenekar, egészen 2009-ig, amikor a második albumuk is megjelent. A lemezt a "Mindenki táncoljon" című dallal vezették fel. Ujvári Péter alapította az együttest. (A név is valószínű utalás a kezdőbetűkre.) Tagok Ujvári Péter - ének Perness János - dob Rónai Zoltán - gitár Cser Dániel - basszusgitár Faragó Krisztián Volt tagok Dési Tamás - dob Havas Miklós - basszusgitár Hámori Máté - gitár Simó Tamás - billentyűk Diszkográfia Up! (1998) Sírj és nevess! (2000) Backup (2009) Válykó Koordináták: é. sz. 48° 28′ 08″, k. h. 19° 49′ 25″48.468938888889, 19.823713888889 Válykó (szlovákul: Vaľkovo) Csehberek településrésze, 1972-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban. Fekvése Losonctól 28 km-re északkeletre, Csehberektől 2 km-re délkeletre fekszik, a Szuha-patak (Suchá) völgyében, melynek forrása a falu felett van. Egyike a Csehbereket alkotó két kataszteri területnek, területe 10,1828 km². Története Az osgyáni uradalom része volt. Vályi András szerint "VALYKÓ. Tót falu Hont Vármegy. Valkó név alatt, földes Urai több Uraságok, fekszik Nagy Szuhának szomszédságában, ’s ennek filiája." Fényes Elek szerint "Valykó, Gömör-Kis-Honth vmegyében, tót falu, közel Rima-Brezóhoz: 15 kath., 326 evang. lak. F. u. többen." Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Valykó, szuhavölgyi tót kisközség 36 házzal és 200 lakossal. E község hajdan az osgyáni uradalomhoz tartozott. Most a rimamurány-salgótarjáni vasmű r.-t.-nak van itt nagyobb birtoka. A lakosok régebben híres faedényeket és kerekeket készítettek és ma is sokan foglalkoznak ezzel. Ág. h. ev. templomának építési ideje ismeretlen. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Pádár." 1910-ben 212 lakosa volt, túlnyomórészt szlovákok. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1972. január 1. óta Csehberek része. Nevezetességei Evangélikus temploma. Kumáradzsíva Kumáradzsíva (kínai: ����, pinjin: Csiu-mo-luo-si, 344–413) buddhista szerzetes, tudós és fordító volt a Kucsa királyságban. Először szarvásztiváda iskolában tanult, majd egy Buddhaszvámin nevű szerzetestől, végül pedig a mahájána buddhizmus mellett kötelezte el magát, és Nágárdzsuna madhjamaka tanait hirdette. Kumáradzsíva a kínai Csangan városában telepedett le a Tizenhat királyság korában. Leginkább a magas színvonalú buddhista fordításairól ismert, amelyeket szanszkrit nyelvről fordított le kínaira az élete második felében. Élete Származása és a kezdetek Kumáradzsíva apja, Kumárájana híres indiai nemesi család sarja Kasmírból, anyja kucsai hercegnő, Dzsívaka, aki nagy hatással volt Kumáradzsíva korai tanulmányaira. Apja elhagyta Kasmírt, amikor beállt szerzetesnek és Kucsában királyi egyházi ember vált belőle. A király nővére, Dzsívaka, let Kumárájana felesége. Dzsívaka csatlakozott a Cio-li (Tsio-li) zárda apácáihoz, amikor Kumáradzsíva hétéves volt. Amire édesanyja zárdába vonult, Kumáradzsíva állítólag már rengeteg szútrát fújt kívülről. Megtanulta az Abhidharmát is, majd kilencévesen elvitte őt édesanyja Kasmírba, hogy jobb oktatást kapjon az ott élő Bandhudatta mestertől. Az ott töltött három év alatt tanulmányozta a Dírgha-ágamát, a Madhjama-ágamát és a Ksudrakát. A Baktrián és Kasgaron át vezető hazaúton egy arhat megjövendölte, hogy Kumáradzsívára fényes jövő vár és sok emberhez eljuttatja a buddhizmust. Kumáradzsíva egy évig Kasgarban maradt és a szarvásztiváda Abhidharma-pitakát és brahmin védikus szent szövegeket tanulmányozott. Ebben az időben főleg ágamákat és szarvásztiváda tanokat tanult. Kumáradzsíva 12 éves korában a királyság északkeleti részében található Turpán városába került, ahol több mint 10 000 szerzetes élt. Ekkoriban találkozott egy Szurjaszoma nevű buddhista mesterrel, aki bevezette őt a mahájána szútrákba. Kumáradzsíva áttért a mahájána irányzatra és Nágárdzsuna szövegeit kezdte tanulmányozni. Kumáradzsíva neve gyorsan elterjedt, amikor Turpanban legyőzött egy nem buddhista tanítót vitázásban, és a király maga jött el Kumáradzsíváért, hogy magával hívja az udvarába. A király lányának tanítója lett, aki később maga is beállt apácának. Kumáradzsíva 20 évesen elnyerte a teljes jogú szerzetesi címet és a király által újonnan épített kolostorban élt. Előszeretettel vett részt tudományos vitákban és külföldi szerzetesekkel is dialógust folytatott. Viszontagságos évek 379-ben Kumáradzsíva hírneve elért Kínába, ugyanis egy Szeng Csun (Seng Jun) nevű Kucsába ellátogató kínai szerzetes beszámolt Kumáradzsíva képességeiről Fu Csian (Fu Jian) császárnak, aki elrendelte, hogy hozzák el Kumáradzsívát az udvarába, Csanganba. Ennek érdekében a császár egyik tábornoka, Lu Kuang (Lu Guang) elindult egy hadsereggel, hogy elfoglalja a Kucsa királyságot és magával hozza Kumáradzsívát. Amikor azonban Fu Csian (Fu Jian) serege vereséget szenvedett a Kucsa fővárosban, akkor Lu Kuang (Lu Guang) tábornok kikiáltotta saját országát és hadúrként lépett az állam élére 386-ban. Elfogta az akkor negyvenéves Kumáradzsívát és bebörtönözte. Váltságdíj reményében éveken át tartotta fogva Kumáradzsívát. Kumáradzsíva feltehetően ebben az időszakban tanult meg kínaiul. Jao Hszing (Yao Xing) császár hosszú ideig kérlelte hiába a Lu családot, hogy engedjék szabadon Kumáradzsívát és küldjék Csanganba. Ezt követően erőszak erejével győzték le a Lu családot háborúban és sikeresen kiszabadították Kumáradzsívát 401-ben. Csanganban Csanganban bemutatták Kumáradzsívát a császárnak, az udvarnak és a buddhista vezetőknek. A kor buddhista köreiben azonnal magas pozícióba került és a "Nemzet Tanítója" cím is az övé lett. A császár közvetlen tanítója is volt, akinek a kérésére Kumáradzsíva fordítóirodát vezetett, amely révén rengeteg tanítás juttathatott el a kínai emberekhez. Kumáradzsíva nagy hatással volt a császárra, aki onnantól kezdve kegyesebben bánt ellenségeivel is. A birodalom területén óriási építési munkákat hajtottak végre, megnövekedett a buddhista templomok száma és a kínai lakosság 90%-a a buddhizmust gyakorolta. Csíkos kéregjáró A csíkos kéregjáró vagy bibirke (Mniotilta varia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az újvilági poszátafélék (Parulidae) családjába tartozó Mniotilta nem egyetlen faja. Előfordulása A Észak-Amerikában fészkel, telelni Közép-Amerikán és a Karib-térségen keresztül Dél-Amerika északi részéig vonul. A természetes élőhelye erdők és bokrosok. Megjelenése Átlagos testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-22 centiméter, testtömege 9-15 gramm. Tollazata fekete és fehér csíkos. Életmódja Fák törzsén és ágain keresgéli rovarokból álló táplálékát. Brioni (divatmárka) A Brioni egy divatmárka, amely 1945-ben alakult meg Olaszországban és a kézzel készített öltönyökre specializálódott. A cég székhelye ma Penne. A cég bevétele 2006-ban 200 millió euró volt. A cég vezető testületének elnöke Andrea Perrone 2006-óta. Kollekció Nagy értékű elismert alkalmi férfi divatöltönyöket állít elő a cég, ezek egy része kézi munkával készül. Brioni szabásvonalában tipikus az alak és a csípő hangsúlyozása. Megrendelésre mérték után is készülnek öltönyök, de sorozatgyártásban 1100 munkatárs közel 100.000 férfi öltönyt készít évente. Története 1945-ben alapította Nazareno Fonticoli szabó és Gaetano Savini divattervező Róma városában a céget. A céljuk egy Haute-Couture-címet létrehozni a férfi divat területén. Az első divatbemutató 1952-ben Firenzében a Palazzo Pittiben volt. 1956-ban jelent meg az első női divatkollekcióval a divatház. 2002-ben a cég a kiemelkedő minőség és kreativitása miatt az IGEDO European Fashion Diamond Modeprice díjat. Németországban a cég úgy tette ismertté magát, hogy az akkori kancellárnak Gerhard Schrödernek készített mérték utáni öltönyt. A James Bond filmsorozat címszereplőjét a "GoldenEye" filmmel kezdve a "Casino Royale" filmig Brioni öltöztette a karakterisztikus Dinner Jackettel és a mellékszereplők nagy részének öltözéke is a cégtől származik. "A Quantum csendje" filmtől kezdődően ezt a feladatot átvette a Tom Ford International. A Brioni név az Adria Brijuni szigetétől kapta a nevét. Az alapítók egyike a sziget meglátogatásakor annyira el volt bűvölve attól, hogy elnevezte róla a céget. Ismert személyiségek Brioni öltönnyel Henry Fonda Clark Gable Peter Jennings Al Pacino Paul McKenna Anthony Quinn Robert Wagner John Wayne Pierce Brosnan James Belushi Robert Kennedy Donald Trump Rick Pitino John Gotti Tobias Künzel Tobias Künzel (Lipcse, 1964. május 26.) a Die Prinzen nevű német együttes frontembere és billentyűse. 1982-ben játszott első zenekarában, amely a Puma nevet viselte. 1984-88 között a lipcsei zeneakadémián tanult. Emellett hatalmas sikereket ért el Amor und Kids nevezetű bandájával az NDK színpadain. Legnagyobb slágerük a „Komm doch mit zu ’nem Ritt auf dem Sofa” (Gyere velem egy kis lovaglásra a kanapéra) címet viselte. A fordulat után felszámolta az Amor együttest és a Die Prinzen frontembere lett. 1997-ben az Elixier musical zeneszerzőjeként a hatalmas premiersiker jubileumát ünnepelte A+ (programozási nyelv) Az A+ magas szintű, interpretált, tömbalapú programozási nyelv (esetenként vektoros nyelvnek mondják), mely az A nyelv leszármazottja. Az A nyelvet az APL nyelv lecserélésére fejlesztette ki Arthur Whitney, majd később a Morgan Stanley-nél fejlesztették tovább, így kialakítva az A+ programozási nyelvet. Az A+ matematikai, statisztikai és gazdasági alkalmazási területekre lett fejlesztve. Elsősorban Unix variánsokra fejlesztették. Terminológia A nyelv a mai modern nyelvekhez képes más terminológiát alkalmaz. Függvénynek nevez mindent, ami adatokon végez műveletet. Operátornak, ami egy (vagy két) függvényt kap paraméterül, és függvénnyel tér vissza. Megkülönbözteti a függvényeket argumentumszámaik alapján: Szintaxis Mivel az A+ az APL leszármazottja, így örökölte annak különleges karakterkészletét, mely lehetővé teszi a matematikai szimbólumok megjelenítését. Például: Az APL-től eltérően viszont lehetőség van más bemeneti módokban is megírni a programot, ezek az alábbiak: APL ASCII UNI Ezek közül csak az APL módban van szükség a speciális betűtípusra. Így az előbbi példa ASCII módban a következő: Egy másik fontos különbség a mai modern nyelvekhez képest, hogy a műveleteknek a kiértékelési sorrendje nem követi a matematikai precedenciát. A kiértékelésük minden esetben jobbról balra történik. Példa: Az egy, illetve két paraméterrel rendelkező függvények esetén lehetőség van azokat infix írásmóddal is meghívni. Példa: Mely ekvivalens a következővel: Lukas Klünter Lukas Klünter (1996. május 26. –) német labdarúgó, aki jelenleg az 1. FC Köln játékosa. Statisztika 2015. július 29. szerint. Sikerei, díjai Németország U21 U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság : 2017 10374 Etampes A 10374 Etampes (ideiglenes jelöléssel 1996 GN19) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1996. április 15-én. Chorényi József (kanonok) Chorényi József István János (Nyitra, 1817. május 6. - Nyitra, 1889. november 18.) plébános, nyitrai kanonok, tanár. Élete Chorényi János és Klekner Anna fia. 1836-tól Pesten volt papnövendék. 1840. július 26-án szentelték fel pappá, előbb viszolyai, majd bolesói plébános, alesperes és címzetes prépost. 1860-ban a nyitrai, 1861 a trencséni piarista gimnáziumban tanított nyelveket és természetrajzot, majd nyelvtant. 1880 után nyitrai kanonok. Művei 1840 Vurum József nyitrai püspök életrajza. Munkálatok. Plouigneau Plouigneau település Franciaországban, Finistère megyében. Lakosainak száma 4901 fő (2015). Plouigneau Lanmeur, Lannéanou, Trémel, Botsorhel, Garlan, Morlaix, Plouégat-Guérand, Plouégat-Moysan, Plougonven és Le Ponthou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Donald Riegle Donald Riegle (Flint, 1938. február 4. – , ) politikus, az USA michigani szenátora volt 1977–1995 között. Ploumagoar Ploumagoar település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 5372 fő (2015). Ploumagoar Saint-Péver, Coadout, Grâces, Guingamp, Lanrodec, Saint-Adrien, Saint-Agathon és Saint-Jean-Kerdaniel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Étourvy Étourvy település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 182 fő (2015). Étourvy Balnot-la-Grange, Chaserey, Chesley, Villiers-le-Bois, Mélisey, Quincerot és Trichey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Államok vezetőinek listája 2015-ben Ezen az oldalon a 2015-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Lásd még Választások 2015-ben Kortárs uralkodók listája Jegyzetek Civil kézben a hatalom Burkina Fasóban. www.afriport.hu (2014. nov. 17.) (Hozzáférés: 2014. nov. 17.) Forrás Uralkodók A BBC honlapja folyamatosan Geoffroyus A Geoffroyus a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe a papagájfélék (Psittacidae) családjába és a nemespapagáj-formák (Psittaculinae) alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik. pirosfejű Geoffroy-papagáj (Geoffroyus geoffroyi) zöldfejű papagáj (Geoffroyus simplex) aranyfejű papagáj (Geoffroyus heteroclitus) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása 15-ös villamos (Budapest) A budapesti 15-ös jelzésű villamos a Jászai Mari tér és a Megyeri csárda között közlekedett. A járatot megszűnése előtt a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Betétjárata a 15A Jászai Mari tér és a Váci út között közlekedett. A 15-ös villamos a 15A-hoz képest ritkábban járt, így a 15A kitérők nélkül végállomásozhatott a Váci útnál. Története 1910-ben a villamos a Városliget – Rottenbiller utca – Rákóczi út – Károly körút – Szabadság tér – Margit híd – Dunapart – Ferenc József híd – Vámház körút – Múzeum körút – Rákóczi út – Thököly út – Városliget útvonalon közlekedett. 1915-ben útvonala módosult, a Margit híd után nem kanyarodott le a rakpartra, hanem a Délivasút (ma: Déli pályaudvar) felé haladt és a Krisztina körút – Erzsébet híd – Rákóczi út útvonalon tért vissza Pestre. 1919 decemberében megszüntették, majd 1921-ben újraindították a korábbi útvonalán. 1930. szeptember 14-én a Kiskörútról Rákóczi útra kanyarodó vágányok elbontásával a 15-ös villamost megszüntették. 1935. január 1-jén a 2-es villamos útvonalát kettévágták, a Rudolf (ma: Jászai Mari) tértől délre a 2-es, északra az új 15-ös villamos közlekedett a Vágány utcáig. 1944. november 24-én megszüntették, de már 1945. április 30-án újraindult a Vágány utca és a Pozsonyi út között, majd május 26-ától ismét a Rudolf térig járt. 1950 októberétől a csúcsidei zsúfoltság miatt pótkocsival közlekedtették. December 21-én a Dózsa György úti aluljáró átadásával lerövidült, már csak a Váci út és a Jászai Mari tér között közlekedett (pótkocsi nélkül). 1955. január 1-jén a Dózsa György út – Rudas László utca – Szinyei Merse utca – Bethlen utca – Baross tér – Fiumei út – Orczy út útvonalon a Nagyvárad térig hosszabbodott. Január 10-én elindult 15A jelzésű betétjárata a Jászai Mari tér és a Váci út között. Május 16-án a 15-ös útvonalát a Keleti pályaudvarig visszavágták. 1956. október 23-ától közlekedése szünetelt, hivatalosan 1957. január 21-én szűnt meg. Február 1-jén a Dózsa György út – Baross tér kapcsolat lebonyolításának érdekében elindult a 79-es trolibusz. Ezt követően a 15-ös ismét járt a korábbi betétjárat útvonalán: a Jászai Mari tér és a Váci út között. 1963. december 15-én elkészült a Dráva utca és a Váci út kereszteződésében a kanyarodó vágány, így lehető vált a 15-ös észak irányú meghosszabbítása: új végállomása Újpest, vasúti híd lett. Ugyanezen a napon újraindult a 15A is a Jászai Mari tér – Váci út útvonalon. 1977. október 5-én az Árpád úti vágányépítési munkálatok miatt a 15-ös útvonalát a Megyeri csárdáig hosszabbították. A Kárpát utcai lakótelep építése miatt november 14-én a 15-ös és a 15A villamost megszüntették, helyettük a 15-ös jelzéssel villamospótló buszjárat indult a 79-es trolibusz Dózsa György út – Jászai Mari tér szakaszának kiépítéséig a Dráva utca – Váci út – Tisza utca – Hegedűs Gyula utca – Gogol utca – Rajk László utca – Csanády utca – Fürst Sándor utca – Budai Nagy Antal utca – Pozsonyi út – Dráva utca útvonalon, körjárati jelleggel. A pótlóbusz 1978. március 4-én megszűnt, másnap már a 79-es trolibusz közlekedett helyette a Jászai Mari térig. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon (Jászai Mari tér – Váci út) közlekedő 15A villamos nincs feltüntetve! A kis Marat A kis Marat (olaszul Il piccolo Marat) Pietro Mascagni négyfelvonásos operája. A mű librettóját Giovanni Targioni-Tozzetti és Gioacchino Forzano írták. 1921. május 2-án mutatták be a római Teatro Costanziban. Magyarországon először 1924. május 14-én játszották a Szegedi Nemzeti Színházban. A mű keletkezésének története Az első világháborút követő olasz gazdasági és politikai élet háború miatti gyors romlása a háború következményeként arra ösztönözte Mascagnit, hogy egy forradalmi témájú műben valljon igazság- és szabadságeszméjéről. Noha az ötlet már a háború kitörésekor megfogalmazódott benne, a szikrát Gioacchino Forzano librettója adta, amelyet Robespierre élete ihletett. Ezt a librettót nem tartotta vonzónak, viszont komolyan gondolkodott egy, a nagy francia forradalomból ihletett mű megírásán. Forzano ekkor egy újabb librettóvázlatot mutatott neki Louis Gosselin Les Noyades de Nantes (Nantes elsüllyedése) és Victor Martin Sous la terreur (Félelem alatt) című művei alapján. A mű A kis Marat címet viselte. 1919 áprilisában Mascagni Rómába utazott és hozzálátott a komponáláshoz. Júniusban megszakította munkáját és Livornóba utazott, mert elvállalta az operai szezon vezénylését. Ezt követően ismét hozzálátott A kis Marat komponálásához, a munka azonban nem ment zökkenőmentesen, hiszen magánéleti válságba került: szeretője, Anna Lolli el akarta hagyni. Bánatában Mascagni A kis Marat komponálásába temetkezett. 1920 januárjában készen állt A kis Marat első és harmadik felvonása. A második felvonáson dolgozott Forzanóval, amikor Puccini Torinóba hívta a librettistát az Il trittico bemutatójára. Mascagni úgy érezte, hogy Forzano cserben hagyta őt, ezért felkérte Targioni-Tozzettit, hogy segítsen befejezni a művet. A politikai helyzet normalizálódásával 1921. május 2-án a római Teatro Costanziban bemutatták A kis Marat-t. A bemutató hatalmas siker volt, a kritikusok is kedvezően fogadták. Az operát hamarosan Olaszország más városaiban is bemutatták, de eljutott Európa és Dél-Amerika jelentős operaházaiba is. Hatalmas sikere ellenére azonban hamarosan lekerült repertoárról, mivel csak kevés énekes vállalta a nagyon nehéz és megerőltető főszerepeket. Cselekmény Helyszín: Párizs , Idő: a francia forradalom győzelme utáni időben. Első felvonás A francia forradalom győzelme utáni időkben hatalmas a zűrzavar uralkodik, hiányzik az egységes rend, az áttekinthető irányítás, az utcát ellepő csőcseléket hangzatos jelszavakat hirdető helyi hatalmasságok vezénylik. Az arisztokrácia tagjai – és mindazok, akiket a forradalom ellenségének nyilvánítottak – vagy már sírba téve, vagy börtönökben sínylődnek sorsukra várva, vagy száműzetésbe menekültek, vagy rejtekhelyre húzódtak. Csak kevesen vannak, akik megpróbálnak szembeszállni, legalább saját hozzátartozóik életének megmentésére kísérletet téve. Ez utóbbiak egyike Jean-Charles de Fleury herceg, aki magát forradalmárnak álcázva, börtönbe zárt anyját szeretné kiszabadítani. Határozott fellépésével, szónoki képességeivel csakhamar tekintélyre tesz szert és „kis Marat”-ként kezdik emlegetni. Sikerül beférkőznie a forradalmi tanács helyi elnökének bizalmába is. Egy alkalommal, amikor az éhező és emiatt hangosan zúgolódó tömeg egy ennivalóval teli kosarat cipelő fiatal lányt vesz körül és rejtőzködő arisztokrata bújtatásával vádolva éppen meglincselni készül, határozott közbeavatkozása – a kosár szegényes tartalmának szétosztása – egy pillanat alatt lecsillapítja a hangoskodókat. A megmentéséért hálás szívvel köszönetet mondó lányról kiderül, hogy az elnök unokahúga, Mariella és éppen nagybátyjának vitt volna ennivalót. Megérkezik forradalmi katonái élén a nagy hatalmú elnök is, de már nem kell közbeavatkoznia. Félrehívja legbizalmasabb embereit, a besúgót, a „tigris” gúnynevű forradalmárt, a kapitányt és az ácsot, és sötét tervet készít elő. Tudja, hogy a forradalomnak még csak az első szakaszán vannak túl. Sok az éhes száj, de kevés a kenyér. Ki kell ezért üríteni a börtönöket – az odazártak vérpadra küldésével –, hogy újabb tömegeket juttathassanak falaik közé, mindenkit, aki megbízhatatlan, aki nem ért egyet a „forradalmi célokkal”. Azt tervezik, hogy egy hajó felgyújtásával álmerényletet hajtanak végre és ez majd okot szolgáltat az újabb tisztogatásra. Az ács azonban megretten a tervtől, mint mondja, végrehajtja a rászabott feladatot, de nem akarja ismerni a részleteket. Az elnök gyengének, a forradalom katonájához méltatlannak ítéli a férfit és példát akar statuálni. Parancsot ad letartóztatására. Börtönbe kerül ő is, mint a forradalom többi ellensége. Éppen elfognák, amikor előlép egy katona és a forradalom legfelső vezetésének üzenetére hivatkozva félrehívja az elnököt. Szemére veti, hogy önkényeskedő, hatalmaskodó intézkedéseivel aláássa a vezetők tekintélyét. Közbeavatkozása lehetővé teszi, hogy a figyelem elterelődjön az ácsról, akinek így sikerül kereket oldania. Kis Marat is felhasználja az alkalmat, hogy eltűnjön. Útja a börtönhöz vezet, ahol anyja is raboskodik és a börtönőr megtévesztésével sikerül néhány szót is váltaniuk. Második felvonás Az elnök házában keresi föl az ács Mariellát, közbenjárását kérve nagybátyjánál, hogy mentesüljön a várható bebörtönzéstől. Elmondja, hogy kislánykora óta ismeri őt, egykor sokat dédelgette az ölében. Az első tartózkodó szavak után felbátorodva, együtt emlékeznek a régi, békés évekre, a karácsonyokra, a templomba járás szabadságára, a család és a családtagok szeretetére, tiszteletére, a virágzó parkokban játszó gyermekseregre, a vidám kirándulásokra és a boldogan összefonódó szerelmesekre. Visszaemlékezésüket kis Marat érkezése szakítja félbe. Megfeddi az ácsot, hogy a tilalmat megszegve, a régi ismeretséget kihasználva, otthonában kereste fel az elnököt, bocsánatát remélve. Mindazonáltal megígéri, hogy segít a büntetéstől való mentesülés kieszközlésében, ha ő is segít neki. Megegyeznek, hogy éjjel a folyóparton egy hajóval vár majd rá, s ha kis Marat a fedélzetén lesz, kapja meg az ács a büntetéstől mentesítő iratot. Rövidesen megérkezik az elnök, majd bizalmasai, foglyokat terelve be a házba, akiktől értékeik elvételével busás haszonhoz juthatnak. A foglyok egyike de Fleury hercegné. Bár megdöbben fia forradalmárok közötti megjelenésében, nem árulja el magát. Kis Marat-nak sikerül felébresztenie az elnök kapzsiságát, ez és a katona újbóli megjelenése átmenetileg megmenti e fogolycsoportot a vérpadtól, s egyelőre a ház pincéjébe zárják őket. Amikor Mariellával kettesben maradnak és a lány a foglyok kizsákmányolásával, aljas érdekeket szolgáló kémkedéssel vádolja meg, kis Marat felfedi igazi kilétét: az ifjú de Fleury herceg ő, s azért bújt a forradalmi jelmezbe, hogy kiszabadítsa anyját. Valóban a kém szerepét játssza, de soha, egyetlen embert sem juttatott hóhér kezére, sőt, ahol és akin tudott, mindig segített. Mariella boldogan öleli át és segítségét ígéri. Harmadik felvonás Az elnök kissé sokat ivott az arisztokratáktól elkobzott és pincéjében jól elrejtett borból. Víziók gyötrik, mindenütt az általa vérpadra vagy börtönbe juttatottak képét látja maga előtt. Lázálmaiból kis Marat ébreszti, akinek sikerült időközben anyját kiszabadítania és Mariella segítségével a házból kijuttatnia. Az elnök a kezében van, egyedül, a cinkosai nyújtotta védelem nélkül, végre fejére olvashatja bűneit. Mielőtt azonban befejezhetné amit eltervezett, közben teljesen magához tért ellenfele egy észrevétlenül előrántott tőrrel megsebesíti. Most fordul a kocka, a lelepleződött herceg élete kerül veszélybe. Az elnök már-már célhoz ér, keze mind szorosabbra kulcsolódik kis Marat nyakán, az idejében érkező ács azonban fokosa egyetlen jól irányzott csapásával megöli. Az ács, Mariella, a herceg és anyja boldogan hajóznak a szabadság felé. Híres áriák, kórusművek Io non o fatto nulla - Mariella áriája (első felvonás) Da un tuo ricordo tanto salve - Marat áriája (első felvonás) Mariella! Chi é? - Mariella és az ács kettőse (második felvonás) Sei tu? Che cosa vieni a fare - Mariella és Marat szerelmi kettőse (második felvonás) Perché non sono stat io ferita - Mariella és Marat kettőse (harmadik felvonás) 2018 a légi közlekedésben Ez a lista a 2018-as év légi közlekedéssel kapcsolatos eseményeit tartalmazza. Események január január 8. – A HA-TUL lajstromjelű, kétüléses Scottish Aviation Sk 61 Bulldog kisrepülő Zichyújfalu térségében szántóföldre zuhan, egyedül utazó pilótája nem éli túl a becsapódást. január 13. – A Pegasus Airlines 8622-es járata, egy Boeing 737-82R típusú utasszállító repülőgép leszállás közben kicsúszik a leszállópályáról Trabzon közelében Törökországban. (A gépen lévő 168 főből - 162 utas, 6 fő személyzet - senki sem sérül meg.) január 17. – 18:00 körül (helyi idő szerint), Raton város mellett. Lezuhan Roy Bennett ellenzéki politikussal a fedélzetén egy Bell UH-1H Iroquois típusú helikopter. Lajstromjele N658H. A balesetben hat fő életét veszti és egyetlen túlélője van. február február 11. – Lezuhan a Saratov Airlines An–148 –100V típusú repülőgépe a Domogyedovói nemzetközi repülőtér közelében, röviddel a felszállás után. (A baleset során a hatfős személyzet és a hatvanöt utas életét veszti.) február 12. – Két fő életét veszti, amikor egy kis repülőgép lezuhan a holland határ közelében a belgiumi Hasselt -nél. február 16. – Izmir közelében, a Cigli légibázis mellett a Török Légierő egyik SIAI–Marchetti SF.260 D típusú kiképző repülőgépe lezuhan. (A két pilóta életét veszti a balesetben.) február 16. – Oaxaca állam . Lezuhan a mexikói Belügyminisztérium helikoptere. A gépen utazik a Mexikó belügyminisztere és Oaxaca állam kormányzója is, akik nem szenvednek komolyabb sérüléseket. Kettő fő életét veszti, a földön tartózkodó személyek közül, többen megsérülnek. február 18. – 09:00 körül (helyi idő szerint), Jaszujtól 22 kilométernyire, a Zagrosz-hegység területén. Az Aseman Airlines légitársaság ATR-72 500-as típusú, EP-ATS azonosítójú utasszállító repülőgépe a Teheránban található Mehrábád repülőtérről tart Jászúdzs városba. Az EP 3704-es járat Jaszuj közelében, a Zagrosz-hegység területén fekvő Dena-hegyen lezuhan. A 6 fős személyzet és 60 utas, azaz összesen hatvanhat fő életét veszti a tragédiában. március március 6. – 15:00 körül, Hmeimim Légibázis, Latakia közelében Technikai meghibásodás miatt lezuhan az Orosz Légierő An–26 -os repülőgépe leszállás közben, a kifutópályától 500 méternyire. 39 katona életét veszti a tragédiában. március 11. – Shahre Kord, Zagrosz-hegység . Lezuhan a Başaran Holding TC-TRB lajstromjelű Bombardier Challenger 604 típusú utasszállító gépe. A gépen utazó 8 utas és 3 fős személyzet minden tagja életét veszti. március 11. – East River , New York . Lezuhan a Liberty Helicopters N350LH lajstromjelű Eurocopter AS350 Écureuil típusú városnéző helikoptere. A gépen utazó 5 utas és 1 fő pilóta közül 5 fő életét veszti, 1 fő megsérül. március 12. – Katmandu . A US-Bangla bangladesi légitársaság BS211-es járata, egy Bombardier Dash 8 Q400-as típusú utasszállító repülőgépe lezuhan. Negyvenkilenc fő életét veszti a balesetben, 22 fő megsérül, többen fő súlyos sérüléseket szenvednek. 33 fő nepáli, 32 fő bangladesi, 1 kínai és egy maldív-szigeteki utas utazott a gépen. A gép személyzete 4 fő. március 17. – Plaridel, Bulacan tartomány. Lezuhan egy Piper 23 Apache típusú kis repülőgép. A gépen utazó 4 fő és a pilóta, valamint a földön tartózkodó két gyermek (7 és 10 évesek), valamint egy 17 éves fiatal is meghal a balesetben. A repülőgép lakott területre zuhan. április április 11. – A felszállást követően lezuhan az algériai légierő egyik Iljusin Il-76-os típusú szállító repülőgépe a Boufark-i légitámaszpont közelében, a fővárostól, Algírtól mintegy 20 km-re. A szerencsétlenség 257 áldozatot követelt. (A fedélzeten főleg katonák és családtagjaik utaznak 10 fős személyzettel. A gépen tartózkodik a nyugat-szaharai függetlenségi mozgalom, a Polisario Front 26 tagja is.) április 12. – Az Égei-tengeri , Szkírosz szigetétől északra a Görög Légierő egyik Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőgépe lezuhan. A pilótát keresik. április 17. Pennsylvania felett. A Southwest Airlines 1380-as járata, egy Boeing 737-7H4 típusú utasszállító hajtóműve meghibásodik. A gép ablaka megsérül és az ablak melletti utast majdnem kitépi a légnyomás különbség a gépből. A többi utas megpróbálja megmenteni, de sikertelenül. A gép kényszerleszállást hajt végre. Az eset során a 144 utas és az 5 fős személyzet közül 1 fő életét veszti, 8 fő megsérül. május május 2. – Port Wentworth közelében. Puerto Rico Légi Nemzeti Gárdájának Lockheed Martin WC–130H típusú katonai repülőgépe zuhan le. A tragédiában 9 fő veszti életét, 4 utas és 5 fő személyzet, akik mindannyian a repülőgépen utaznak. május 18. – A kubai Cubana de Aviación állami légitársaság Havannából a sziget keleti részén található Holguínba tartó Boeing 737 -es utasszállító repülőgépe, röviddel a felszállás után lezuhan. (A katasztrófát a fedélzeten tartózkodó 113 főnyi utasból és személyzetből csak ketten élik túl.) június június 28. – Jagruti Nagar. Az UY Aviation légiforgalmi vállalat Beechcraft C90 King Air típusú repülőgépe lezuhan. A gépen 4 fős személyzet tartózkodik a baleset idején. Senki sem éli túl közülük. július július 6. 01:57 – A Lengyel Légierő MiG–29 típusú vadászgépe lezuhan Pasłęk közelében. (A pilóta katapultál, de életét veszti a kórházban.) július 10. – Pretoria , a Wonderboom repülőtér közelében. Egy Convair 340 típusú repülőgép próbarepülés során lezuhan. A balesetben 1 fő életét veszti. A gépen 16 utas és 3 fő személyzet utazik. július 28. Port Vila . Az Air Vanuatu légitársaság 241-es járata (lajstromjele YJ-AV71), egy ATR-72 típusú utasszállító repülő egyik hajtóműve kigyullad a levegőben. A gépen utazó 39 utas és 4 fő személyzet közül 13 fő megsérült, halálos áldozat nincs. július 31. – Az Aeroméxico légitársaság Embraer 190-es típusú gépe, amely belföldi járatként a Victoria de Durango és Mexikóváros között 2431-es járatként közlekedik, felszállást követően lezuhant, majd később kigyulladt. A gépen utazó 99 utas és 4 fős legénység túlélte a balesetet. augusztus augusztus 4. 10:00-előtt, Luzern közelében, Hergiswil mellett. Egy kis repülőgép lezuhan egy erdős területen, majd kigyullad. A hatóságok korábban még nem tudják pontosan megállapítani az áldozatok, vagy sérültek pontos számát, de vasárnapra kiderül, hogy a balesetben 4 fő veszti életét. augusztus 4., a Piz Segnas-hegység nyugati oldalán, 2540 méteren, Graubünden kantonban . A Ju Air légitársaság 1939-es gyártású Junkers Ju–52-es típusú repülőgépe hegyoldalnak csapódik. A repülőgép útja során Ticinóból Dübendorfba tart. A gép fedélzetén 17 utas és 3 fős személyzet tartózkodik. augusztus 4. 18:00 (helyi idő szerint), Denalitól 14 mérföldnyire délnyugatra. A K2 Aviation légiforgalmi vállalat de Havilland Canada DHC-2 Beaver típusú repülőgépe lezuhant. A gépen 4 lengyel állampolgárságú utas és a pilóta tartózkodott. A balesetben 4 fő életét vesztette. augusztus 10., Ketron-sziget. Ellopják a Horizon Air légitársaság N449QX lajstromjelű Bombardier Dash 8 Q400 típusú repülőgépét. A gép a tolvaj képzetlensége miatt lezuhan, saját halálát okozva ezzel. augusztus 16., Manila . Leszállás közben enyhén nekicsapódik a kifutónak a Xiamen Airlines 8667-es járata, egy Boeing 737-800 típusú utasszállító repülőgépe. A gépen utazó 157 fő utas és 8 fős személyzet közül mindenki megmenekül. szeptember szeptember 1. Szocsi repülőtér. A UTAir orosz légitársaság Boeing 737-es típusú utasszállító repülőgépe leszállás közben túlfut a leszállópályán és a repülőtér melletti folyóban köt ki, miközben kigyullad. A repülőgépen 164 utas és 6 fős személyzet tartózkodik. Mindenkit kimenekítenek a hatóságok, ám számos sérültje van a balesetnek. szeptember 5. – Lezuhan egy Robinson típusú helikopter a csehországi Plzeň közelében. A gépen 4 fő tartózkodott, mindannyian életüket vesztették. szeptember 9. Yirol-tó. Lezuhant a Baby Airlines LET 410-es típusú utasszállító repülőgépe. A gépen utazó 22 utas közül 18 fő életét vesztette, három túlélője van a balesetnek. szeptember 28. – Az Air Niugini légitársaság járatának, Boeing 737 ( P2-PXE ) típusú utasszállító repülőgépének egyik hajtóműve kigyullad a levegőben Chuuk-sziget felett. (A gépen utazó 36 utas és 11 fő személyzet közül 13 fő megsérül, halálos áldozat nem volt.) szeptember 28. 11:45 körül (helyi idő szerint) – Az Amerikai Egyesült Államok Légierejének egyik F-35B típusú vadászgépe lezuhan, Beaufort, Gray Hill közösség közelében. (A gép pilótája katapultál és túléli a balesetet.) Minas megye (Córdoba) Minas egy megye Argentínában, Córdoba tartományban. A megye székhelye San Carlos Minas. Települések Önkormányzatok és települések (Municipios y comunas) Ciénaga del Coro El Chacho Estancia de Guadalupe Guasapampa La Playa San Carlos Minas Talaini Tosno Forrás /muniweb/muniweb.nsf IV. Henrik kasztíliai király IV. (Tehetetlen) Henrik (1425. január 5. – 1474. december 11.), a Trastámara-házból származó kasztíliai és leóni király (1454 – 1474). Ő volt az utolsó Kasztília gyengekezű, késő középkori királyai közt. Uralkodása idején a nemesség hatalma megnőtt és az ország központi hatalma meggyengült. Származása II. János (1405 – 1454) királynak a fia és utóda. Édesanyja a király első felesége, Aragóniai Mária (1396 – 1445) volt, I. (Antequera-i) Ferdinánd (1380 – 1416) aragóniai királynak és feleségének, Leonor de Alburquerquének (1374-1435) a lánya. Mint herceg 1425-ben született a néhai Casa de las Aldabasban a Teresa Gil utcában, Valladolidban. Ekkor ő lett a kasztíliai trón várományosa, Asztúria hercege, és kiszorította nénéjét, Eleonórát. Születésének idején Kasztíliát Álvaro de Luna, Trujillo hercege ellenőrizte, aki ki akarta választani Henrik barátait és igazgatni neveltetését. Legközelebbi bizalmasává Juan Pacheco vált, aki vele egykorú volt. A hatalomért folyó küzdelmek, egyeztetések és cselszövések a nemesség, Álvaro de Luna és az aragon infánsok közt állandósult. 1444. október 10-én Jaén első és egyetlen hercegévé vált. 1445-ben megnyerte az első olmedói csatát, amelyben vereséget mért az aragon infánsokra. Az olmedoi győzelem következtében Álvaro de Luna hatalma hanyatlásnak indult és Henrik hercegé és Juan Pachecoé pedig emelkedett. Uralkodása IV. Henrik uralma válságos időszak a két királyság történetében, annak ellenére, hogy uralkodása alatt – 1462-ben – a kasztílaiaknak sikerült Gibraltárt visszafoglalniuk a granadai móroktól. Országai anarchiába süllyedtek, a nemességen belül fegyveres konfliktusok törtek, mind a polgárok, mind a király megszenvedték az uralkodó viszálykodó kegyenceinek, két főúrnak, Juan Pacheconak, Villena márkijának és Beltrán de la Cuevának küzdelmeit. A király 15 éves korában házasságot kötött Navarrai Blankával (1424 – 1464), a házasságot – állítólag – nem hálták el, és innen ered a király jelzője; házasságukat egyébként később a pápa érvénytelenítette. (Blanka a Trastámarai-ház aragóniai ágából származott, az apja II. János (1398 – 1479) aragóniai király (aki szintén II. János néven navarrai király volt), I. Ferdinándnak a fia; az édesanyja II. János első felesége, az Évreux-házból származó I. Blanka (1387–1441) navarrai királynő (akinek II. János egyébként a második férje volt). IV. Henrik 1455-ben feleségül vette Portugáliai Johannát (1439 – 1475), az Avis-házból származó I. (Ékesszóló) Duarte (1391–1438) portugál királynak és feleségének, Aragóniai Eleonórának (1402 – 1455) a lányát. A házasságból született lányt, Johannát (1462 – 1530), La Beltraneja néven emlegették, ugyanis sokak szerint az apja valójában Beltrán de la Cueva volt. IV. Henrik halála után Kasztíliában polgárháború tört ki. Ugyanis még IV. Henrik életében a nemesség jelentős része arra kényszerítette a királyt, hogy a lányával, Johannával szemben, féltestvérét, II. János királynak a második házasságából született lányát, Izabellát (1451 – 1504) ismerje el örököseként. A király halálakor azonban a kasztíliai nemesség egy része mégis szembefordult Izabellával, Johanna mellé állt, akinek érdekében a portugálok is beavatkoztak a küzdelembe. A polgárháború, illetve a Portugáliával folytatott harcok 1479/1480-ban Izabella győzelmével értek véget, ő lett I. (Katolikus) Izabella) kasztíliai és leóni királynő (1474 – 1504). Johanna Portugáliába vonult vissza, ott is halt meg. Bermbach Bermbach település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 544 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Sometimes I Feel Like a Motherless Child A Sometimes I Feel Like a Motherless Child („Néha úgy érzem magam, mint az anyátlan gyermek”) néger spirituálé; dal, amely népzenei forrásból származik, és a rabszolgák érzelmeit fejezi ki, költői formában. A dalt eredetileg Williams E. Darton jegyezte le 1899-ben. Történelmi háttere A dal története visszanyúlik a rabszolgaság korai időszakába. Akkoriban bevett gyakorlat volt az Egyesült Államokban, hogy a gyermekeket elvették a szüleiktől, és eladták, mint egy zsák búzát; azonnal, amint akkorára nőttek, hogy munkára lehetett fogni őket. Ezek a gyerekek fájdalommal gondoltak vissza anyjukra, apjukra, otthonukra, ahonnan elszakították őket. A rabszolgákra vonatkozó törvényeket itt olvashatjuk. Ismereteink szerint a dalt először a Fisk Jubilee Singers előadásában lehetett hallani 1870 körül. Mint általában a népdalokat, több változatban is lejegyezték. Ezek listáját a hivatkozásokban találjuk. A dal tökéletesen adja vissza azt a fájdalmat és szenvedést, azt a reménytelenséget, amelyet a szüleitől elszakított gyermek érez. Van átirat, amelyben a sometimes (néha) szó visszatérően ismétlődik, kifejezve a reményt, hogy talán valamikor nem érzi már többé elhagyottnak magát. A fájdalmasan ismétlődő szavak metaforikusan hangzanak el. Érthetőek úgy is, hogy az előadó egykori afrikai hazája után vágyakozik. Erre utal az a sor, amely azt mondja: Messze, messze az otthonomtól, amely már mint a menyek országa jelenik meg a képzeletében. Dalszöveg Melódiája alapjában pentaton, moll hangulattal. Az F-dúr lezárás némi befejezetlenséget, nyugtalanságot kelt a hallgatóban. Az első ízben lejegyzett szöveg 1899-ből (3/4-es ritmusban): Legemlékezetesebb feldolgozásai Paul Robeson előadásában eredetileg 1930-ban rögzítették az EMI stúdiójában, és megjelent Songs of Free Men (Szabad emberek dalai, 1997) című albumában is, majd Paul Robeson: The Complete EMI Sessions 1928–1939 (EMI összkiadás, 2008) formában is. Marian Anderson (kontraalt) Mahalia Jackson Harry Belafonte The Golden Gate Quartet Leontyne Price (szoprán) Nana Mouskouri Elmer Keeton a Northern California Negro Chorus előadásában rádióműsort készített a Federal Music Project (Szövetségi Zenei Program), Works Progress Administration számára 1942-ben. Ezt később a Szovjetunió Amerika-ellenes propaganda céljaira használta fel a "Black and White" című filmhez, amellyel az amerikai politikát bírálta. Louis Armstrong Louis and the Good Book ( 1958 ) Lou Rawls és a Pilgrim Travelers The Soul Stirring Gospel Sound of the Pilgrim Travelers (1962) című albumában. Odetta élő koncertjéből készült film; "Odetta at Carnegie Hall" (1960), amelynek hangfelvételét Pier Paolo Pasolini felhasználta a Máté evangéliuma (1964) című filmjéhez. Odetta 2008-as utolsó turnéján is elénekelte a dalt. Simon Sisters népdalénekesek az 1960-as években Darlene Love a Gospel Medley első részében Elvis Presley's '68 Comeback Special (1968) című produkcióban ""Jimmy Scott"" a The Source (1969) című albumában Ike & Tina Turner 1969-es Outta Season albumában A Les Humphries Singers a Rock My Soul című albumában 1970-ben, kíséretükben Liz Mitchell Richie Havens ennek a dalnak a lírai elemei alapján improvizált a Woodstock Festivalon , 1969-ben, amikor a közönség olyan sokszor tapsolta vissza, hogy kifogyott a dalokból. Boney M. a Love for Sale című 1977-es albumán. Van Morrison a Poetic Champions Compose (1987) és a The Best of Van Morrison Volume Two (1993) címűalbumokban Martin L. Gore a Counterfeit e.p. (1989) albumában Crime and the City Solution , a Paradise Discotheque (1990) albumában harlie Haden és Hank Jones a Steal Away: Spirituals, Hymns, and Folk Songs lemezén A The Kelly Family a Honest Workers (1991) produkciójában Hootie & the Blowfish , a Cracked Rear View (1994) Kevin Eubanks : Live at Bradley’s (1996, Blue Note) Prince : élő előadás, koncerteken (1999, 2002, 2004, 2013) Tom Jones , ( Portishead társaságában): Reload (1999) Keesha énekelte az I Can Do Bad All By Myself produkcióban, amelyet Tyler Perry írt (1999) Amy Jo Johnson a "Sweetwater: A True Rock Story" című filmben (1999) Waterson : Matchbox Selection (2000) Aidan Moffat , Lucky Pierre néven operarészlet formájában "Sometimes I feel like a motherless child" és Hypnogogia szólóalbumában 2002-ben. John Legend : Solo Sessions Vol. 1: Live at the Knitting Factory (2005) és a Hope for Haiti Now: A Global Benefit for Earthquake Relief telethon (2010). Wishbone Ash : Clan Destiny (2006) Ghostface Killah : Ironman (album) (1996) Wynton Marsalis trombitára komponálva: you see that child... 14-es szám: Traditional Spiritual from Portrait of Wynton Marsalis, SONY Classical, 1989/92 John Frusciante élő adásból rögzítve: Hollywood Moguls 3/28/97. Over the Rhine élő felvétele a Live from Nowhere: Volume Three (2007) számára Eric Burdon The Blue Hour : (2007) című filmben. Matthew Perryman Jones : Swallow the Sea (2008) Beth Nielsen Chapman a 2008-as compilation album azámára: Song of America Loren Connors és Suzanne Langille : 1987–89 (2000) John Scofield : Piety Street (2009) Arms and Sleepers : "The Motorist" (2009) The Wailin' Jennys : "Live At The Mauch Chunk Opera House" (2009) Clutch : "Strange Cousins from the West" (2009) Mr. Blotto : "Blottopia X" 2009 Sweet Honey in the Rock : a ...Twenty-Five... (1998) albumában Stazione di Pescara Porto Stazione di Pescara Porto 1963-ban bezárt vasútállomás Olaszországban, Pescara településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Pescara-Penne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Vieux-Port Vieux-Port település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 47 fő (2015). Vieux-Port Petiville és Saint-Maurice-d’Ételan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A Liverpool FC sikerei Jelenleg a Liverpool FC a legsikeresebb angol csapat, nem csak hazai szinten. Leginkább nemzetközi szinten húz el az olyan csapatoktól, mint a Manchester United, vagy az Arsenal, hiszen az előbbi csapat például „csak” háromszor, míg utóbbi még egyszer sem nyert Bajnokok Ligája trófeát. Bajnokság – első osztály 18-szoros angol bajnok: 1901, 1906, 1922, 1923, 1947, 1964, 1966, 1973, 1976, 1977, 1979, 1980, 1982, 1983, 1984, 1986, 1988, 1990 További 12 alkalommal angol bajnoki ezüstérmes: 1899, 1910, 1969, 1974, 1975, 1978, 1985, 1987, 1989, 1991, 2002, 2009 Bajnokság – másodosztály 4-szeres angol másodosztályú bajnok: 1894, 1896, 1905, 1962 Angol kupa 7-szeres FA-kupa-győztes: 1965, 1974, 1986, 1989, 1992, 2001, 2006 A döntők bővebben: 1965: 2–1 a Leeds United ellen, 1974: 3–0 a Newcastle United ellen, 1986: 3–1 az Everton ellen, 1989: 3–2 ( h.u. ) az Everton ellen, 1992: 2–0 a Sunderland ellen, 2001: 2–1 az Arsenal ellen, 2006: 3–3 (3–1 ti. ) a West Ham United ellen. További 7 alkalommal FA-kupa ezüstérmes: 1914, 1950, 1971, 1977, 1988, 1996, 2012 A döntők bővebben: 1914: 0–1 a Burnley ellen, 1950: 0–2 az Arsenal ellen, 1971: 1–2 ( h.u. ) az Arsenal ellen, 1977: 1–2 a Manchester United ellen, 1988: 0–1 a Wimbledon ellen, 1996: 0–1 az Manchester United ellen, 2012: 1–2 a Chelsea ellen. Angol ligakupa 8-szoros Ligakupa (League Cup/Carling Cup)-győztes: 1981, 1982, 1983, 1984, 1995, 2001, 2003, 2012 A döntők bővebben: 1981: 2–1 (újrajátszás az 1–1 után) a West Ham United ellen, 1982: 3–1 ( h.u. ) a Tottenham Hotspur ellen, 1983: 2–1 ( h.u. ) a Manchester United ellen, 1984: 1–0 (újrajátszás a 0–0 után) az Everton ellen, 1995: 2–1 a Bolton Wanderers ellen, 2001: 1–1 (5–4 ti. ) a Birmingham City ellen, 2003: 2–0 a Manchester United ellen, 2012 : 2–2 (3–2 ti. ) a Cardiff City ellen. További 3 alkalommal Ligakupa (League Cup/Carling Cup) ezüstérmes: 1978, 1987, 2005 A döntők bővebben: 1978: 0–1 (újrajátszás a 0–0 után) a Nottingam Forest ellen, 1987: 1–2 az Arsenal ellen, 2005: 2–3 ( h.u. ) a Chelsea ellen. Angol szuperkupa 15-szörös Angol szuperkupa (Charity/Community Shield)-győztes: 1964*, 1965*, 1966, 1974, 1976, 1977*, 1979, 1980, 1982, 1986*, 1988, 1989, 1990*, 2001, 2006 (* megosztva) A döntők bővebben: 1964: 2–2 (cím megosztva) a West Ham United ellen, 1965: 2–2 (cím megosztva) a Manchester United ellen, 1966: 1–0 az Everton ellen, 1974: 1–1 (6–5 ti. ) a Leeds United ellen, 1976: 1–0 a Southampton ellen, 1977: 0–0 (cím megosztva) a Manchester United ellen, 1979: 3–1 az Arsenal ellen, 1980: 1–0 a West Ham United ellen, 1982: 1–0 a Tottenham Hotspur ellen, 1986: 1–1 (cím megosztva) az Everton ellen, 1988: 2–1 a Wimbledon ellen, 1989: 1–0 az Arsenal ellen, 1990: 1–1 (cím megosztva) a Manchester United ellen, 2001: 2–1 a Manchester United ellen, 2006: 2–1 a Chelsea ellen. További 6 alkalommal Angol szuperkupa (Charity/Community Shield) ezüstérmes: 1922, 1971, 1983, 1984, 1992, 2002 A döntők bővebben: 1922: 0–1 a Huddersfield Town ellen, 1971: 0–1 a Leicester City ellen, 1983: 0–2 a Manchester United ellen, 1984: 0–1 az Everton ellen, 1992: 3–4 az Leeds United ellen, 2002: 0–1 az Arsenal ellen. Bajnokok ligája 5-szörös BEK/Bajnokok ligája-győztes: 1977, 1978, 1981, 1984, 2005 A döntők bővebben: 1977: 3–1 a Borussia Mönchengladbach ellen Rómában , 1978: 1–0 a Club Brugge ellen Londonban , 1981: 1–0 a Real Madrid ellen Párizsban , 1984: 1–1 (4–2 ti. ) az AS Roma ellen Rómában , 2005 : 3–3 (3–2 ti. ) az AC Milan ellen Isztambulban . További 2 alkalommal BEK/Bajnokok ligája ezüstérmes: 1985, 2007 A döntők bővebben: 1985: 0–1 a Juventus ellen, Brüsszelben , (lásd: Heysel-tragédia ) 2007 : 1–2 az AC Milan ellen, Athénban . UEFA-kupa 3-szoros UEFA-kupa-győztes: 1973, 1976, 2001 A döntők bővebben: 1973 : 3–2 a Borussia Mönchengladbach ellen, 1976 : 4–3 a Club Brugge ellen, 2001 : 5–4 ( h.u. ) az Alavés ellen. Kupagyőztesek Európa-kupája 1 alkalommal KEK ezüstérmes: 1966 A döntő bővebben: 1966-os kupagyőztesek Európa-kupája-döntő : 1–2 ( h.u. ) a Borussia Dortmund ellen. UEFA-szuperkupa 3-szoros UEFA-szuperkupa-győztes: 1977, 2001, 2005 A döntők bővebben: 1977: 7–1 a Hamburg ellen, 2001: 3–2 a Bayern München ellen, 2005: 3–1 ( h.u. ) a CSZKA Moszkva ellen. További 2 alkalommal UEFA-szuperkupa ezüstérmes: 1978, 1984 A döntők bővebben: 1978: 3–4 a Anderlecht ellen, 1984: 0–2 a Juventus ellen. FIFA-klubvilágbajnokság 4 alkalommal Világkupa/FIFA-klubvilágbajnokság-döntős: 1978, 1981, 1984, 2005 A döntők bővebben: 1978: a Liverpool FC visszalépett (az ellenfél a Boca Juniors lett volna), 1981: 0–3 a Flamengo ellen, 1984: 0–1 az Independiente ellen, 2005: 0–1 a São Paulo ellen. Egyéb Szuperkupa (Screen Sport Super Cup)-győztes: 1986 A döntő bővebben: 1986: 7–2 az Everton ellen. 1-szeres Lancashire liga-bajnok: 1893 3-szoros Carlsberg-trófea (Carlsberg Trophy)-győztes: 1998, 1999, 2000 Utánpótlás 3-szoros Ifjúsági-kupa (FA Youth Cup)-győztes: 1996, 2006, 2007 17-szeres Tartalék-bajnok (Division 1): 1957, 1969, 1970, 1971, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1979, 1981, 1982, 1984, 1985, 1990, 2000, 2008 1-szeres Dallas-kupa-győztes: 2008 Szergej Vlagyimirovics Kosztarev Szergej Vlagyimirovics Kosztarev (oroszul: Сергей Владимирович Костарев) (?, 1966. március 25. –) szovjetként világbajnok, az Egyesített Csapat színeiben olimpiai bronzérmes orosz párbajtőrvívó. Vámos Miklós Vámos Miklós (eredetileg Vámos Tibor Miklós) (Budapest, 1950. január 29. –) író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető. Életpályája Édesapja, dr. Vámos Tibor (1911–1969), pécsi származású volt, aki a háború előtt jogi diplomát szerzett, később rendőr lett, majd Rajk László titkára, de dolgozott marósként is, végül az Újpesti Bőrgyárban jogász lett. Édesanyja, Ribárszky Erzsébet (1917–1986), asztalos család sarja volt. Egész életében előadóként dolgozott, először a FŐMAV-nál (Fővárosi Mezőgazdasági Alkatrészellátó Vállalat), majd utódjánál, a MEGÉV-nél. Vámos Miklós 19 éves koráig használta a Tibor nevet, amikor Jovánovics Miklósnak, az Új Írás szerkesztőjének javaslatára a másik anyakönyvezett utónevére, Miklósra változtatta. A VI. kerületben, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett francia tagozaton, 1968-ban. 1966-tól 1971-ig a Gerilla együttes tagja volt, amivel külföldön is fellépett. Elsőre nem vették fel az ELTE bölcsészkarára, politikai okokból. 1969-ben kéziszedő ipari tanuló volt az Egyetemi Nyomdában, ebbéli emlékei tükröződnek Borgisz című regényében. Ugyanebben az évben felvették a budapesti jogi karra, így 1969–70-ben előfelvételisként Kalocsán katonáskodott. 1975-ben szerzett jogászdiplomát. 1972-ben szerkesztője lett a Jelenlét című, a bölcsészettudományi karon megjelenő irodalmi folyóiratnak. A diploma után mégsem jogászként, hanem az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott 1992-ig. Ezután három évig az Ab Ovo Kiadó igazgatója volt. 1988–1990 között az USA-ban élt: Fulbright-ösztöndíjas volt, és tanított több egyetem film- és színművészeti karán (Yale School of Drama, City University of New York). 1990-től a The Nation amerikai hetilap kelet-európai tudósítója. 1995 és 2003 között televíziós műsorvezetőként is dolgozott, sikeres sorozata volt a Rögtön, és a Lehetetlen valamint a 2 ember. 1997 és 2003 között az International Buda Stage színházának művészeti vezetője volt. 2005-től az Alexandra Könyvesházban a Vámos Klub keretén belül neves írókkal és költőkkel beszélget. A beszélgetéseket a Pax televízióban, illetve a Duna 2 Autonómia csatornán közvetítik. A The Washington Post magyar tudósítója, rendszeresen olvashatjuk írásait. Magyar nyelven kívül németül, angolul és franciául beszél, de spanyolul, oroszul és latin nyelven is olvas. 2009 februárjában, 19 év után megvált az Ab Ovo Kiadótól, és átszerződött az Európa Könyvkiadóhoz, mely az ő életművét adja ki. Ennek első darabja a Félnóta, amely a 2009-es Könyvfesztiválra jelent meg. Írói álnevei: VT, Vámos Tibor, MT, Miklós Tibor, ZJ, Zakariás Jeromos. Családja Egy nővére van, dr. Vámos Éva, aki az OMM főigazgatója volt 1994-től 2004-ig. Első házasságából, amelyet Pataki Judittal, a híres fejszámoló művész, Pataki Ferenc lányával kötött, született 1977-ben Anna lánya, aki apja nyomdokait követve dramaturgként és fordítóként dolgozik. Esze Dórával való házasságából, amely 2000-től 2009-ig tartott, 2003-ban ikerfiai születtek, Péter és Henrik. Vámos és az informatika Különleges alakja a kortárs magyar irodalomnak. Elsőként ismerte fel, hogy az írónak a regényíráson, az alkotáson túl is fontos dolga fenntartani az IT technológiák iránti érdeklődést. Amerikai tartózkodása alkalmával vette élete első számítógépét, egy Commodore szettet. Hazaérkezése után író barátait is beavatta az „új” tudományba. 2000. december 20-án mutatta be nyilvánosan cégek által szponzorált honlapját. A honlapon az író munkásságának, önéletrajzi adatainak bemutatása mellett betekintést kaphattak az érdeklődők a Rögtön jövök! című televíziós műsor részleteibe is. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a létrehozott fórumon az olvasókat folyamatosan beavatta az aktuális mű keletkezésébe, így szinte ők is úgy érezték, hogy részeseivé válnak ennek a folyamatnak. 2008. november 5-én elindította saját honlapját. Művei 35 kötete jelent meg, írt regényeket, színműveket, novellákat, filmforgatókönyveket is. Legismertebb regényei: Zenga zének, A New York–Budapest metró, Anya csak egy van, Apák könyve. Magyarországon 4 drámáját mutatták be (például Asztalosinduló, Világszezon). Műveiben elsősorban a család és a történelem összefüggéseit ábrázolja a legszívesebben. 2008. október 31-én az Apák könyve terjesztési jogait megvásárolták az amerikaiak az Amerikai Egyesült Államok területén. Regények Borgisz , Kozmosz könyvkiadó, Budapest, (1976). Nyomdász élményeit dolgozza fel. Én és én , Magvető Könyvkiadó , Budapest, (1979). Háromszoros vivát , Szépirodalmi Könyvkiadó , Budapest, (1981), drámák, hangjátékok. Hanyatt-homlok és Emily néni szakálla , Magvető Könyvkiadó, Budapest, ( 1983 ), kisregények. Zenga zének , Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, (1983), 1996-ban újra kiadták, más borítóval az Ab Ovo Kiadóban . Félnóta , Magvető Könyvkiadó, Budapest, (1986). A Gerilla (együttes)ben megélt élményeiről írta. 2009-ben a mű újraírt változatát az Európa Könyvkiadó adta ki. Jaj , Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, (1988), kisregény. A New York–Budapest metró , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (1993). További kiadások: 2006, Anya csak egy van , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (1995). 135 lehetetlen történet , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (1997). Elbeszéléskötet. Szerkesztő: Szoboszlai Margit, Pataki Judit, illusztrátor, Szurcsik József. Megjelent 14 kiadásban, utoljára 2004 -ben. Apák könyve , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (2000), Illusztrátor: Szurcsik József . Öt Kis Regény , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (2002), A kötetben szereplő kisregények: a Borgisz, az Én és én, az Emily néni szakálla, a Hanyatt-homlok és a Jaj. A legkorábbi írás az 1970-es évek elején, a legutolsó a '80-as évek végén jelent meg először. Első átdolgozott újra kiadásuk. Sánta kutya , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (2003), Regény, szerkesztő Szoboszlai Margit, illusztrátor Fodor Anikó, fotó Gordon Eszter. Márkez meg én , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (2004) Utazások Erotikában (Ki a franc az a Goethe?) , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (2007), ISBN 9789639378612, Tiszta tűz , Európa Könyvkiadó , Budapest, 2009. szeptember, ISBN 978-963-07-8821-2, páros novellák és kisregények. A csillagok világa , Európa Könyvkiadó, Budapest, (2010), mesés regény, helytelen ISBN kód : 9630790208 Szitakötő , Európa Könyvkiadó, Budapest, (2012), regény Hattyúk dala, Európa Könyvkiadó, Budapest, (2016), regény Álmaimban valahol ; Európa, Bp., 2016 Novelláskötetek Szenvedélyes emberek , Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, (1985) Bár , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (1998) A Bárkapcsolat című novellából, Spáh Dávid forgatókönyve alapján készült, az Aqua című rövidfilm 2005 -ben. Hogy volt , Ab Ovo Kiadó, Budapest, (2005), irodalmi portrék. Elbeszélések Előszó az ábécéhez, Magvető Könyvkiadó, Budapest, (1972). Jelenleg tizenharmadik a listán , Magvető Könyvkiadó, Budapest, (1973). Váltás , Magvető Könyvkiadó, Budapest,(1977). Valaki más , Magvető Könyvkiadó, Budapest, (1981). Drámák Égszakadás-földindulás (ősbemutató: Veszprémi Petőfi Színház), (1975) Asztalosinduló ˙(ősbemutató: Szolnoki Szigligeti Színház), (1976) Háromszoros vivát ( 1981 ) (ősbemutató: Egri Várszínház), (1979) Világszezon (ősbemutató: Szegedi Nemzeti Színház), (1981) Valaki más – Vegyes páros (két egyfelvonásos) (ősbemutató: Játékszín) (1982), (Yale Cabaret) (New Haven, CT) (1989), Valaki más - Vegyes páros (Palmer Auditorium New London, CT, 1990) And the Sky is Falling Down (Source Theater, Washington DC, 1986) Az égszakadás-földindulás angol változata. Egyéb Dr. Orángutay Tivadar , Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1980 ) Mesekönyv, 2006-ban újra kiadták változatlan borítóval. Háromszoros vivát, Szépirodalmi könyvkiadó, Budapest, ( 1981 ), Színművek és hangjátékok. Ki nem küldött tudósítónk jelenti, Magvető könyvkiadó, Budapest, ( 1985 ), Publicisztikák. Teniszezz velem!, Magvető könyvkiadó, Budapest, ( 1988 ), esszé . Ha én Bródy volnék, Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1994 ), memoár . Zwack, így tovább! , Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1995 ), szerkesztő. Társszerzők: Borbíró Zsóka, Pataki Judit, Szoboszlai Margit , Szokács Eszter. Szamba , Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1996 ), Könyvmozi. Társszerzők: Ákos Judit, Bajomi András, Koltai Róbert . The Xenophobe's® Guide to the Hungarians Alcím: Idegengyűlölők kalauza a magyarokhoz , Oval Books, ( 1999 ), Sárközy Mátyással írt könyve, útikönyv. 14 országban adták ki különféle nyelveken. NAGY EGÉRKÉZIQÖNYV, Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1998 ), társszerző. Szerkesztő: Pataki Judit és Szoboszlai Margit. Kereskedelmi forgalomba nem került, a Compaq PC-k mellé adták ajándékba. Kedves kollégák , 1-2. Európa Könyvkiadó, Budapest, ISBN 9789630789332, ( 2010 ) Húrok , Európa Kiadó, Budapest, ( 2013 ) ISBN 978963079588 3, Lehetetlen + Rögtön. Két tévéműsor emlékére ; Európa, Bp., 2017 Antológiák Ahol a sziget kezdődik , Magvető Könyvkiadó, Budapest, ( 1971 ), Fiatal prózaírók antológiája. (VM, Kisfiúk és Nagyfiúk) Add tovább! , Kozmosz könyvek, Budapest, ( 1976 ), 55 mai költő és író /Antológia, Ifjúság, ifjúság! … , Kossuth Könyvkiadó, Budapest, (1976), (VM, Az ember dolgozni kezd) Ember születik , Kossuth Könyvkiadó, Budapest, ( 1979 ), Novellák, (VM, Pofon) Százszorszínház , Magvető Könyvkiadó, Budapest, ( 1983 ), (VM: Égszakadás, földindulás) Rivalda 86-87 , Csirkefej, Világszezon, Le az öregekkel, Magvető kiadó, Budapest, ( 1988 ). drámák. Rakéta Irodalmi Kávéház , Magvető Könyvkiadó, Budapest, (1988), (VM, Folyt.köv.) Foglaljon helyet! , Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1992 ), Szíves kalauz valamennyi (?) étteremről, kávéházról,… stb./Budapest és környéke Budapesti aggadák , Múlt és jövő kiadó, Budapest, ( 1999 ), Novella antológia/Holocaust utáni próza. Angyalföldi antológia , XIII. Kerület Közművelődéséért Közalapítvány, Budapest, ( 2001 ), (VM, Barbár) A víziló, Sziporka és Bamba Géza , Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 2002 ), Meseantológia, szerkesztő: Szoboszlai Margit. Alibi hat hónapra, Szerencse, 6. , Alibi Kiadó Kft, Budapest, ( 2004 ), (VM, Dupla vagy semmi) Euróvízió , Litera-könyvek, Budapest, (2004), Kortárs magyar irodalmi antológia 2004, (VM, Eurépa) Az év esszéi 2005 , Magyar Napló kiadó, ( 2005 ), szerkesztő: Molnár Krisztina. Novellisták könyve , Noran Kiadó, (2005), szerkesztő: Kőrössy P. József. Playboy nagyinterjúk , MAP Magazin Kiadó Kft., Budapest, ( 2006 ), A magyar Playboy 30 legizgalmasabb interjúja (VM, Semmi sem lehetetlen), Fotózta, Burger Barna . Hogy írunk mi? , Kiadta a DFT. Hungaria Kft., ( 2007 ), szerkesztő: Oroszlán Éva. Ők a nők , Parlando Könyvkiadó, ( 2008 ), szerkesztő: Szily Nóra . Ismeretlen katona , Szoba Kiadó könyvkiadó, Miskolc , (2008), szerkesztő: Kukorelly Endre , antológia. Hasítás , Magvető könyvkiadó, Budapest, (2008), Magyar rockantológia, szerkesztő: Tóth Krisztina, Békés Pál Publicisztika 1969-ben publikált először az Új Írásban, (Új Írás, 1969. 3. sz. 37-44.p. Kisfiúk és nagyfiúk. (+ rövid jegyzet a szerzőről.) akkor még Vámos Tibor néven. Azóta is rendszeresen ír a napi- és hetilapokba. Novelláit rangos külföldi lapok közölték, Németországban, Franciaországban, Skandináviában, a volt szocialista országokban, és 1986-tól főleg az Egyesült Államokban (The New York Times, The Nation, The Harpers Magazine, The Atlantic Monthly és a The New Haven Register). 1990 és 2005 között a The Nation amerikai hetilap tudósítója. Az Élet és Irodalomban 1993-tól jelennek meg írásai. A Népszabadságban rendszeresen jelennek meg cikkei. A Washington PostGlobál európai tudósítójaként havonta publikál. Az ELLE Magazin havonta közöl riportokat tőle. Fordításai A. R. Gurney, Love Letters, Szerelmes levelek], Levél-dráma, Ősbemutató, ( 1992 . november 14. ) Elliot Aronson és Anthony Pratkanis: Rábeszélőgép (Age of Propaganda – The Everyday Use and Abuse of Persuasion) /1992, W.H. Freeman and Company, New York-Oxford, USA; magyar változat: Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1992 ), C. M. Schulz: Snoopy világhírű író lesz! , Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 1994 ). (Vámos Annával közösen). Angol - magyar képregény sorozat. Hangoskönyvek Hogy volt ( 2006 ) Írók egymás közt , Alexandra Kiadó , Budapest, (2008) Válogatás a Vámos klub legjavából Külföldön megjelent művei Külföldön főleg novellái jelentek meg tekintélyes amerikai és nyugat-európai folyóiratokban, de több országban kiadták a legsikeresebb regényeit. Buch der Väter , Random House btb Verlag, Németország , Berlin , (2004), fordító: Zeltner Ernő. Il Libro dei Padri , Einaudi kiadó, Olaszország , (2006), (január), fordító: Bruno Ventavoli. The Book of Fathers , Little Brown kiadó, Anglia , (2006), (augusztus), fordító: Peter Sherwood . Knjiga očeva , Laguna könyvkiadó, Szerbia , (2006), fordító: Ignjatovic Tóth Mária. Le Livre Des Pères , Denoël kiadó, Franciaország , (2007), fordító: Joëlle Dufeuilly. Księga ojców , Albatros könyvkiadó, Lengyelország , Varsó , (2008), fordító: Sobolewska Elżbieta. Het Boek der vaders , Contact könyvkiadó, Hollandia , (2008), fordító: Frans van Nes. Book of Fathers , Other Press, USA, 2009. október, fordító: Peter Sherwood, ISBN 9781590513392 El libro de los padres , Lumen, Spanyolország , 2010. január 15. Knjiga očeva (Tvrdi uvez) , Znanje Horvátország , Zágráb , (2011), fordító: Xenia Detoni. ISBN 9789533240121 Vom Lieben und Hassen , Random House, Németország, Berlin, (2006), fordító: Zeltner Ernő. Majka je samo jedna , Laguna könyvkiadó, Szerbia, (2008), fordító: Maria Toth Ignjatović. La Neige Chinoise , Kínai hó L'Harmattan, Franciaország, Párizs, (2003), fordító: Clara Tessier. Borgis, Smena könyvkiadó, Szlovákia , (1980), fordító: Katarina Králová-Ordodyová. Borgis, Iskry könyvkiadó, Lengyelország, Varsó, (1980), fordító: Krystyna Pisarska. Borgis, Mlada Fronta, Csehország, Prága, (1989), fordító: Milan Navratil. Ak og ve , Gyldendal, Dánia , Koppenhága , (1991), fordító: Eszterhás Péter. Meine zehn Frauen , btb Verlag kiadó, Németország, (2010), fordító: Andrea Ikker. Kamrat Stalins glorie , Cappelen, Norvégia , (1986), fordító: Terézia Schandl Sangen har vinger , Gyldendal, Dánia, (1987), fordító: Eszterhás Péter. Kamrat Stalins gloria , regény, Albert Bonniers kiadó, Svédország , Stockholm , (1988), fordító: Robert Mashult. Filmográfia Boldog születésnapot, Marylin! , ( 1980 ), író. Hanyatt-homlok , ( 1983 ), író. Boszorkányszombat , ( 1983 ), dramaturg Villanyvonat ( 1984 ), író. Vigyázat mélyföld! , ( 1986 ), társszerző. Csók, Anyu , ( 1987 ), író. Szamba , ( 1995 ), író, társszerző Koltai Róbert . Ámbár tanár úr , ( 1998 ), író. A döntés , DEGA Filmstúdió, kortörténeti tanulmány, ( 1998 ), szereplő. Aqua , adaptáció Vámos Miklós Bárkapcsolat című novellájából, ( 2006 ). Vallomás , 2008 , dramaturg Gondolj rám , 2016 , író, társszerző Kern András Televíziós műsorok Lehetetlen , (1995-1998), Magyar Televízió , 80 adás után szűnt meg. Rögtön , (1999-2000), Magyar Televízió Rögtön jövök , (2001). Kész regény , (2001-2002), IBS színpad. 2 ember , (2002-2003), Magyar Televízió, tíz páros portréfilm. Vámos Klub , (2005-, Alexandra Könyvesház). SZÓSZ?!:) , Nyelvi vetélkedő sorozat, szereplő. 2009. Színházi előadásai Hogyan hódítsuk meg a nőket(férfiakat)? , író, előadó. Bemutató: 2003. január 18. IBS Színpad. (International Buda Stage) Pajzán históriák , író, előadó. Bemutató: 2003. október 30. IBS Színpad. (International Buda Stage) Hogyan legyünk riportalanyok? , író, riporter. Bemutató: 2006. október 20. Belvárosi Színház. Marilyn Monroe csodálatos halála , író Bemutató: 2012. október 12. Karinthy Színház Társadalmi szerepvállalásai A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája ügyvivője (1993) A Prima Primissima Junior Alapítvány kuratóriumának tagja A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) állandó szakmai kollégiumának tagja (Szépirodalmi Szakmai Kollégium) (2007) A Pulitzer József -emlékbizottság tagja Szervezeti tagságai A Szépírók Társaságának tagja A PEN Club magyar tagozatának tagja A MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) tagja Díjak Kritikusok díja (1977) KISZ-díj (1983) József Attila-díj (1984) EURÓPA 1968 pályázat díja (1993) MSZOSZ-díj (1996) Schell-Washington-díj (1997) Kamera Hungaria (2000) Könyvtárosok Fitz József-díja (2001) Pro Cultura Urbis (2002) Kolumbusz-díj az értékekért – Magyarország díja (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004) Bárka-díj (2005) Budapest XIII. kerület díszpolgára (2010) Arany Medál-díj (2012) Prima Primissima díj (2016) Róla, műveiről, műveiből írták Koncz Zsuzsa , Fordul a világ című LP ( 1988 ), Zenga zének dala, melyet Vámos Miklós regénye ihletett. Vincze Attila Tamás , " Netközelben ", Gabo Kiadó, ( 2002 ), riportkönyv, szereplő. Gerendás Péter: Apák könyve , CD, Artisjus, Budapest, ( 2005 ), 12 dal Vámos Miklós regényéhez. Alapi Zita , Vámos Miklós: A könyvek városa , szövegnyelvészeti szempontú elemzés. ( 2006 ) Lénárt Gábor : Szerepéletek - Vámos Miklós regényeiről , Ab Ovo Kiadó, Budapest, ( 2007 ). Vácziné Takács Edit , Megszólításformák Vámos Miklós Apák könyve című regényében szövegnyelvészeti szempontú elemzés. ( 2007 ). Érdekességek Kedvenc sportja a tenisz. A Teniszezz velem! Én se tudok még! című könyvét is, ennek a nemes sportnak a szeretete ihlette. Nagy állatbarát, kedves állata a kutya. Szereti a papagájokat is. Mészáros István (lelkész) Dr. Mészáros István (Pácin, 1929. április 3. – Miskolc, 2007. február 14.) református lelkész, a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke 1990-től 2002-ig. Életpályája Mészáros István Zemplén megyében született földművelő családban. A gimnáziumot Sárospatakon, a Református Kollégiumban végezte, ahol 1947-ben érettségizett. A teológiát Sárospatakon és Debrecenben végezte. Az első lelkészképesítő vizsgát 1952. november 20-án, a másodikat 1953. október 5-én tette le. 1952. július 1-jén Nagyrozvágyra került, és több gyülekezetben végzett segédlelkészi szolgálatot (Mád, Újfehértó, Debrecen, Abaújvár-Pányok). 1956 és 1984 között a Borsod megyei Kisgyőr lelkipásztora volt, majd 1984. július 16-án a Miskolc–avasi gyülekezet lelkipásztorává választották, ezt a tisztségét 2003-as nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Miskolc városa 2002-ben díszpolgári címet adományozott számára (Kisgyőrnek is díszpolgára). 1978-ban rendszeres teológiai tárgyból summa cum laude minősítésessel doktori fokozatot szerzett Debrecenben, 1982/83-ban az Amerikai Egyesült Államokban a Princetoni Egyetem ösztöndíjasa volt. A Tiszáninneni Református Egyházkerület 1978-ban főjegyzővé, 1990-ben püspökké választotta. Ez utóbbi tisztséget 2002-ig töltötte be. A Sárospataki Teológiai Akadémián 1991 és 2003 között tanszékvezető tanár volt. Családja Felesége Bernáth Klára lelkipásztor, gyermekeik: Klára, Zsuzsanna és István mindhárman lelkipásztorok. Gare de Schirmeck - La Broque Gare de Schirmeck - La Broque vasútállomás Franciaországban, Schirmeck településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Strasbourg–Saint-Dié-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Rothau Gare de Russ - Hersbach KkStB 24 sorozatú szerkocsi A kkStB 24 szerkocsi sorozat egy szerkocsitípus volt a k. k. Staatsbahnen-nél, melyek eredetileg az SNDVB-től (ÖNWB) származtak. Az SNDVB ezeket a szerkocsikat 1872-től 1875-ig vásárolta Ringhoffer-től Praga-Smichov-ból és a Floridsdorfi Mozdonygyár-tól. Hasonlóan a többi azonos üres tömegű szerkocsihoz, a 11 sorozatba lettek sorolva. Az államosítás után a kkStB a 24 szerkocsi sorozatába osztotta őket. A 133 sorozatú (ex ÖNWB IVa és IVb) mozdonyokhoz voltak kapcsolva. Kuna Konavoska Kuna Konavoska falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik. Fekvése A Dubrovnik városától légvonalban 24, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 19 km-re keletre, a Sniježnica-hegység területén, 690 méteres magasságban fekszik. Története Kuna területe már az ókorban lakott hely volt. Első ismert lakói az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kőből rakott halomsírokba temetkeztek. Erődített településeik maradványai találhatók Kuna határában is a Gradina és Gradac nevű magaslatokon. Halomsírjuk maradványai megtalálhatók a településtől délre fekvő területen. A rómaiak az i. e. 2. században győzték le az illíreket és Epidaurum központtal e területet is a birodalomhoz csatolták. A római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték. A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A várakat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült. A pridvorjei plébániát, melyhez Kuna is tartozik 1584-ben alapították. A falu mindkét templomát a 17. században építették. Az 1806-ban a Konavléra rátörő orosz és montenegrói sereg a település házait is kifosztotta, közülük sokat fel is gyújtottak. A köztársaság bukása után 1808-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 126, 1910-ben 159 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg, valamint szerb és montenegrói szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság nagy része a jól védhető Dubrovnikba menekült és csak 1992 októberének végén térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. A fogyatkozó lélekszámú településnek 2011-ben már csak 17 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak. Nevezetességei A temetőben álló Szent Tamás templom a 17. században épült. Mai formáját az 1911-es átépítés során kapta. Belsejét 2007-ben újították fel. Oltárképe 1778-ban készült, 2006-ban restaurálták. A Szent Miklós templom a 17. században épült, közvetlenül a délszláv háború előtt újították fel. Ma már nem működik. Ókori vármaradványok a Gradinán. Ókori erődített település maradványai a Gradac nevű magaslaton. Ókori halomsír a település déli részén. Oktatás Az iskola régen a mai hegyi menedékház épületében működött. Ez ma Horvátország legdélebbre fekvő hegyi menedékháza. Menedékházzá történő átalakítása azután történt, hogy előző tulajdonosa a Pavlić család elhagyta az épületet. A ház árammal és egy ciszternából biztosított vízzel is rendelkezik. A faluban ma iskola már nem működik. Az alsó tagozatos iskola Pridvorjén, a felső tagozatos pedig Grudán van. Alpay Özalan Alpay Özalan (İzmir, 1973. május 29. –), török válogatott labdarúgó. A török válogatott tagjaként részt vett az 1996-os Európa-bajnokságon és a 2000-es Európa-bajnokságon, a 2002-es világbajnokságon és a 2003-as konföderációs kupán. Sikerei, díjai Török bajnok (3): 1994–95 Török kupagyőztes (2): 1993–94, 1997–98 Világbajnoki bronzérmes (1): 2002 Saint-Jean-de-Cuculles Saint-Jean-de-Cuculles település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 487 fő (2015). Saint-Jean-de-Cuculles Cazevieille, Les Matelles, Saint-Mathieu-de-Tréviers, Le Triadou és Valflaunès községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Turnovo (Boszilovo) Turnovo (macedónul: Турново) település Macedóniában, a Délkeleti körzet Boszilovói járásában. Népesség 2002-ben 941 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Scata Scata település Franciaországban, Haute-Corse megyében. Lakosainak száma 48 fő (2015). Scata Casalta, Ficaja, Piano, La Porta, San-Damiano és San-Gavino-d’Ampugnani községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Karl Ruß Karl Ruß (Baldenburg, 1833. január 14. – Berlin, 1899. szeptember 29.) német író, ornitológus. Eleinte gyógyszerész volt, aztán orvostant tanult Berlinben, ahol 1862-től élt. Fontos szerepet játszott a madarak életének ismertetésében. Művei In der freien Natur (1 kötet, 2. kiad. Berlin 1875, 2 kötet u. o. 1868) Meine Freunde (u. o. 1866, 2. kiad. u. o. 1879) Durch Feld und Wald (2. kiad., Lipcse, 1875) Natur- und Kulturbilder (Boroszló, 1868) Deutsche Heimatsbilder (Berlin, 1872) Handbuch für Vogelliebhaber, -züchter und -händler (1 kötet, 3. kiad. Magdeburg, 1887; 2 kötet, 2. kiad. 1881) Der Kanarienvogel (4. kiad. Hannover, 1885) Die Brieftauba (u. o. 1877) Fremdländische Stubenvögel (u. o. és Magdeburg 1875-88, 4 kötet) Vögel der Heimat (Lipcse, 1866-88) Der Wellensittich (2. kiad. Magdeburg, 1866) Sprechende papageien (2. kiad. u. o. 1887) Lehrbuch der Stubenvogelpflege (u. o. 1888) Die Amazonen-Papageien (1896) Die Grau-Papageien (1896) Forrás Bokor József (szerk.). Russ, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Annéot Annéot település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 137 fő (2015). Annéot Annay-la-Côte, Avallon, Étaule, Girolles, Pontaubert, Tharot és Vault-de-Lugny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Somkuthy Dezső Somkuthy Dezső; Szolárszky (Komárom, 1906. október 4. – São Paulo, 1993. január 17.) színész, festőművész. Életútja Szolárszky Gusztáv MÁV alkalmazott és Acsády Mária fia. 1934-től Gyöngyösön játszott Radó László társulatában. Később Újpesten lépett fel, majd 1937-ben Miskey Józsefnél szerepelt. 1939 és 1941 között tagja volt vitéz Bánky Róbert és Thuróczy Gyula stagione-színházának, ezt követően 1942-44-ben a Vidám Színház művésze volt. 1950-ben Brazíliába költözött, s São Paulóban telepedett le. Itt fellépett a dél-amerikai Magyar Színjátszó Társaság estjein, s egyik alapító tagja volt a São Pauló-i Magyar Művészek Klubjának. 1965-ben előadást tartott a Könyves Kálmán Szabadegyetemen, melynek címe A színész művészete volt. Emellett festett is, művei több kiállításon szerepeltek. Fontosabb szerepei Jószágigazgató (Martonffy E.: Nemes rózsa) Francia követ (Scribe: Egy pohár víz) Brack (Ibsen: Hedda Gabler) Fouché (Sardou: A szókimondó asszonyság) A főapát (Lavery: Az Úr katonái) Filmszerepe Halálos csók (1942) - orvos Ur-Zababa Ur-Zababa a sumer királylista szerint Kis királya Sarrukínt megelőzően. E lista szerint a IV. kisi dinasztiát alapító Ku-Baba unokája, és az Aksaktól a hatalmat visszaszerző Puzur-Szín fia. 400 év uralkodás után egy közelebbről ismeretlen személy, Szimudár, és még négy uralkodó követte a trónon, mielőtt az uruki Lugalzaggeszi legyőzte volna a várost. Ugyanez a szöveg közli azt is, hogy Sarrukín az ő pohárnoka volt, mielőtt király lett Agadében, majd megszerezte a Kis feletti uralmat is, valamint legyőzte Urukot is. Ebből arra lehetne következtetni, hogy Ur-Zababát Lugalzaggeszi győzte le, és Sarrukín tőle vette át Kist, viszont Sarrukín szövegei Ur-Zababa legyőzéséről is szólnak, Lugalzaggeszi pedig egyáltalán nem említi sem Kist, sem Ur-Zababát. Az Ur-Zababát követő kisi uralkodók viszont teljesen értelmezhetetlenek. A kisi uralkodók évnevei nem maradtak fenn – a sumer királylista egyetlen példánya említ hihető hatéves uralkodási időt a 400 helyett –, egykorú szöveg nem említi őket. A Sarrukín-legendák legalább fél évezreddel későbbiek, és mitikus megközelítésben adják elő Ur-Zababa és Sarrukín viszonyát. Nagyon valószínű, hogy Ur-Zababa csak egy mitikus személy, akinek szerepe a Sarrukín-legendában annyi, hogy tőle szerzi meg az Akkád és Kis feletti hatalmat, míg a Sumer területet Lugalzaggeszitől. A saját halálos ítéletét hordozó követ egy irodalmi toposz, amely a homéroszi Iliaszban Bellerophón révén világirodalmi hagyomány lett. Az Ur-Zababa név a sumer nyelvből származik, annak ellenére, hogy Kisben ekkor már sémi nyelvű törzsek éltek. Az „ur” rendkívül sok jelentésű szó. Az itt alkalmazható jelentés lehet az „ember”, vagy valakinek a „saját teste”, esetleg mutató névmás is lehet („olyan mint”). A Zababa istennév Kis város ősi háborúistene. A név jelentése tehát „Zababa embere”, vagy „aki olyan, mint Zababa”. Kemej Kemej Magyarország egyik régi, megszűnt területi egysége volt a kora középkorban, a Tiszántúlon; a polgári közigazgatás rendjében feltételezések szerint vármegyei, egyházi méltóságként főesperességi jogállással rendelkezhetett, bár az előbbi tényét több történész vitatja. Területe nagyjából a mai Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti és Hajdú-Bihar megye délnyugati részére terjedhetett ki, de egy része egy időben Heves vármegyéhez is tartozhatott. A szomszédos vármegyék Heves, Szabolcs, Bihar, Békés, Csongrád és Külső-Szolnok vármegyék lehettek. Ezen a néven a 15. században szűnhetett meg, de érdekes módon 1876-ban egy ízben ismét felmerült javaslatként a terület régi nevének visszaállítása. Kiterjedése Kemej a Tisza bal partján terült el, magában foglalva hozzávetőlegesen a Tiszafüred, Nagyiván, Szerep, Karcag, Kétpó és Törökszentmiklós települések által határolt területet; nyugat felől a Tisza a természetes határa volt. Korábban vita tárgyát képezte kutatói körökben, hogy Kemej területe átterjedt-e a folyó jobb partjára és a Jászságra, vagy sem. A vármegye egykori létezését történeti földrajzi adatokkal igazolni igyekvő kutatók közül Botka Tivadar ezen az állásponton volt, Balássy Ferenc viszont kétségbe vonta, hogy jobb parti területek is tartozhattak a vármegyéhez. Egyházjogilag Kemej főesperességhez tartoztak, a pápai tized befizetését rögzítő feljegyzések szerint: Abád, Bala vagy Tisza-Bala, Beõ vagy Tisza Beõ, Derzs, Fegyvernek, Gyanda, Roff, Zayla vagy Szajol, Sent-Imre, Szõllõs, és Tomaj egyházközségek, illetve utóbbi település apátsága. További, önálló egyházközségnek nem, csak fiókegyháznak minősülő települések voltak még: Bala-Sz.-Miklós, Bánhalma, Bura, Csejt vagy Csuth (elpusztult település), Domaháza, Füred, Hegyesbor, Igar, Kenderes, Kunhegyes, Nagy-Iván, Szakállos, Szent-György predium, Szent-Tamás puszta, Tisza-Püspöki, Tisza-Szalod vagy Tisza-Szalók, Taxon (Taskony puszta) és Túr-Pásztó. Története Anonymus leírása szerint Kemej már a 10. században létezett: Taksony fejedelem ugyanis a Tomaj nemzetség őse, Urkund számára adományozott területet „a Kemej részeken”, Abádszalók és Tomajmonostora térségében (utóbbi település neve azóta is a Tomaj nemzetség emlékét őrzi). A Váradi Regestrum 96. pontjában Quemei provincia formában említik. Hajdani létezését igazolja az 1100 körül, Kálmán király korában keletkezhetett Gesta Ladislai regis címen ismert krónika is, amely többek között a Salamon király és Géza herceg csapatai közti kemeji ütközetről is beszámol. Különös, hogy azonos néven település létét ezidáig nem lehetett kimutatni, de mégis valószínűsíti a létezését az, hogy ismeretes olyan okirat, amelyet Kalandás András szolnoki alispán 1377-ben „in Keme” keltezett. A kemeji ütközet Salamon és Géza 1073-ban kibékültek Esztergomban, s hogy a "béke" tartós legyen, még túszokat is cseréltek: Salamon Vid és Ernyei ispánokat adta át Gézának (az előbbi az a német, Gut nemzetségből származó nemes volt, aki Salamont a hercegek ellen uszította), míg Géza a váradi püspököt és Vathát adta át. Géza azonban őrizet alatt tartotta Videt, így Salamon is a püspök őrizetét rendelte el, amitől ismét elmérgesedett kettejük viszonya. Ezt a helyzetet a püspökök közbenjárására sikerült feloldani, oly módon, hogy a felekkel egy, Szent Márton napjától (1073. november 11-től) Szent György napjáig (1074. április 24-ig) szóló fegyverszünetet köttettek, illetve rávették őket a túszok elengedésére és visszaküldésére. Ilyen előzmények után Géza vadászatra indult és ezt kihasználva Vid unszolására Salamon megindult Géza felé, aki időben értesülvén a közeledtükről összeszedte a tiszántúli (a szatmári, szabolcsi, borsovai és talán a szolnoki) zászlóaljakat és elindult Lászlóhoz és a morva csapatokhoz. Egyek és Karcag között a Tiszántúlon, az akkor Kemej néven nevezett területen, Salamon csapata utolérte Gézát és csatára kényszerítette. Gézát rögtön cserbenhagyta több ispán, az utóbb árulónak bizonyuló Petrud, Bikás és Zounuk, akik három zászlóaljat vezettek. Bár Salamon seregének egy része az árulók után vonult, mert a megbeszélt jeladást (fölemelt pajzsok) Salamon elfelejtette a seregével közölni, de Gézának és megmaradt csapatának így is túlerővel kellett szembenéznie. Géza Péter nevű lovagja párbajra hívta ki az ellenséget, mire az Opos nevezetű vitéz szíven szúrta a párbaj során. Ekkor egyéni párbajok sokasága alakult ki, s ebben az ütközetben Géza vitézeinek zöme odaveszett. Végül Géza egy maroknyi csapattal az oldalán valahol Tokaj alatt (Cothoydnál, ami feltevések szerint Tokajjal lehet azonos) a befagyott Tiszán át tudott jutni és Vácon tudott csatlakozni Lászlóhoz. Salamon Pest felé vette az irányt. A kemeji ütközet bizonyos szempontból csak előjátéka volt a Salamon és a Béla-fiak közti végső összecsapásnak, amelyre bő két héttel később, 1074. március 14-én a mai Pest megye területén fekvő Mogyoród mellett került sor. A mogyoródi csata néven ismertté vált összecsapás, melyben a király már Géza és László egyesített csapataival ütközött meg, Salamon totális vereségével zárult. Feldolgozásai A kemeji ütközet eseményei megjelennek a Gesta Ladislai regis című 12. századi, László király hősiességét bemutató gesztában, habár annak történetvezetésében a mogyoródi csata kapta a központi szerepet. A Salamon és a Béla-fiak trónharcaival foglalkozó, modern kori feldolgozások közül kiemelést érdemel a 2001-ben bemutatott Sacra Corona című játékfilm, amely ugyancsak elsősorban László király szemszögéből jeleníti meg az 1070-es évek magyarországi történéseit. A filmben a mogyoródi csata lényegében egyértelműen beazonosítható; a kemeji ütközet ahhoz képest kissé elnagyoltabban, s a történelmi események szabadabb értelmezésével jelenik meg a mozivásznon (a film 54-55. percében). A filmben az ispánok közül Vid ezen a néven, míg a három másik áruló ispán Peterd, Bikács és Szolnok néven szerepel; utóbbit a filmben Vid még az ütközet előtt megöli. Ruzsa Ferenc Ruzsa Ferenc (Budapest, 1957. október 14.) magyar indológus, filozófus, egyetemi tanár. Ruzsa Imre (1921–2008) filozófus, logikus, egyetemi tanár fia. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium speciális matematika tagozatán érettségizett. Az ELTE filozófia-indológia szakát 1982-ben végezte el. 1982–1983-ban a kezdetben tűrt, majd rendőrileg üldözött országos Dialógus békemozgalom egyik vezetője. Tíz éven át programozóként dolgozott. 1992 óta tanít az ELTE BTK Ókori és Középkori Filozófia Tanszékén, 1998 óta docensként. Szakterülete az ind (hindu és buddhista) filozófia. 1994 és 2009 között a A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán is tanított, 2007-től 2009-ig a rektora volt. A filozófiai tudomány kandidátusa címet 1995-ben nyerte el. Széchenyi ösztöndíjas (1998–2005). Az ind filozófia történetének elsősorban a korai szakaszával foglalkozik, különös tekintettel az ind kultúra nem brahmanikus gyökereire. Kutatja az ind nyelvtörténetet, a görög-ind filozófiai kapcsolatokat. Több publikációjában foglalkozik a klasszikus metafizika megvédésével az analitikus bírálatokkal szemben. Kísérletezett klasszikus filozófiai érvek modern logikai rekonstrukciójával is. Könyvei Sankara : A Brahma-szútra magyarázata , Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1996 A klasszikus szánkhja filozófiája , Bp., Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1997 A' meta-physica mívelésének hasznárúl ; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2005 Pierre Boulle Pierre Boulle (Avignon, 1912. február 20. – Párizs, 1994. január 30.) francia író, a Híd a Kwai folyón (1952) és a A majmok bolygója (1963) szerzője. Élete Pierre-François-Marie-Louis Boulle-ként született a franciaországi Avignonban. Katolikus családban nevelkedett, bár később szabadgondolkodásúvá vált. Mérnöknek tanult. 1936-tól három éven keresztül technikusként dolgozott egy brit gumiültetvényen a mai Malajzia területén. A második világháború kitörésekor behívták a hadseregbe. Francia Indokínában harcolt. Miután a német csapatok megszállták hazáját, belépett a szingapúri szabad francia haderő kötelékébe. A háború alatt Charles de Gaulle pártján állt. A háborúban Peter John Rule álnéven Kínában és Burmában az ellenállási mozgalomnál volt titkosügynök. 1943-ban németpárti csapatok fogták el a Mekong partjánál. Szolgálataiért több kitüntetést is kapott. A háború után még rövid ideig a gumiiparban dolgozott, de később Párizsba költözött. Itt írta meg híres regényét, a Híd a Kwai folyónt, amely azonnal világsiker lett. 1957-ben a műből filmváltozat is készült, amely több Oscar-díjat is nyert. 1963-ban több sikertelen könyv után megjelent A majmok bolygója, ami alapján több film is készült. A francia fővárosban hunyt el 82 éves korában. Magyarul megjelent művei Híd a Kwai folyón ; ford., utószó Rubin Péter; Európa, Bp., 1966 Ahol a Kwai folyó ered ; ford. Halász Anna; Irodalmi, Bukarest 1969 ( Horizont könyvek ) Nagyúri mesterség. Regény ; ford. Parancs János; Egyetemi Ny., Bp., 1970 ( Kozmosz könyvek ) A majmok bolygója. Tudományos fantasztikus regény ; ford. Kováts Miklós, utószó Gánti Tibor; Bp., 1971 ( Kozmosz fantasztikus könyvek ) Heroincsempészek ; ford. Balla Katalin; Fátum-ars, Bp., 1994 A kém. Színjáték ; ford. Balla Katalin; Merényi, Bp., 1995 A dzsungel harcosai ; ford. Balla Katalin; Merényi, Bp., 1997 ( Bestseller sorozat ) Pierre Boulle–Zórád Ernő: A majmok bolygója ( képregényváltozat ) Egy véget nem érő éjszaka ( Galaktika , X. évfolyam, 4. szám, 1981) Azeglio Vicini Azeglio Vicini (Cesena, 1933. március 20. – 2018. január 30.) olasz labdarúgó, fedezet, edző. Pályafutása Játékosként 1953 és 1956 között a Vicenza, 1956 és 1963 között a Sampdoria, 1963 és 1966 között a Brescia labdarúgója volt. A Vicenzával és a Bresciával egy-egy bajnoki címet nyert a másodosztályban. Edzőként 1967–68-ban utolsó csapatánál a Bresciánál lett vezetőedző. 1976 és 1991 között az olasz válogatottnál dolgozott. 1975–76-ban az U23-as, 1977 és 1986 között az U21-es válogatott szakmai munkáját irányította. Az 1986-os U21-es Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett a csapattal. Ezt követően lett az olasz válogatott szövetségi kapitánya. Az 1988-as NSZK-beli Európa-bajnokságon elődöntős, az 1990-es hazai rendezésű világbajnokságon bronzérmes lett a csapattal. Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőin nem sikerült kiharcolnia a csapatnak a részvételt és emiatt távozni kényszerült. Utódja Arrigo Sacchi lett. 1992–93-ban a Cesena, 1993–94-ben az Udinese vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Játékosként Olasz bajnokság – másodosztály (Serie B) bajnok: 1954–55 Olasz bajnokság – másodosztály (Serie B) bajnok: 1964–65 Edzőként U21-es Európa-bajnokság ezüstérmes: 1986 Európa-bajnokság bronzérmes: 1988, NSZK Világbajnokság bronzérmes: 1990, Olaszország Férfi súlylökés a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon az atlétikai versenyszámok közül a férfi súlylökés versenyeit július 19.-én rendezték Utrechtben. Obersovszky Gyula Obersovszky Gyula [írói név: Oby Gyula] (Pécs, 1927. január 1. – Budapest, 2001. március 15.) költő, író, újságíró, Obersovszky Péter újságíró nagybátyja. Élete 1927-ben született Pécsett lengyel eredetű családban. Felesége Kecskeméti Maria. Gyerekei: Gyula, Éva és Kata. A gimnáziumot nem fejezte be, mivel taníttatására nem volt pénz, így 15 évesen (1942) jegyzőgyakornokként dolgozni kezdett Ibrányban, később Püspökladányban. 1944-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1945-ben a helyi földosztó bizottság elnökének az adminisztrátora lett. 1945-1949 között a Színművészeti Főiskola hallgatója. 1946-tól Népi Kollégiumok Országos Szövetségének munkatársa, a Szabó Dezső Népi Kollégium és a Horváth Árpád Színészkollégium alapítója. 1949-ben Debrecenbe költözött és a Dongó című hetilap művészeti rovatvezetője, a Dongó Színpad alapítója. 1950-ben a Hajdú Megyei Néplap rovatvezetője és a megye népművelési vezetőhelyettese. Megalakította a Sztanyiszlavszkij Munkásstúdiót, amiért megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Részt vett az Építők című lap és az Írószövetség Hajdú-Bihar megyei csoportjának a létrehozásában. 1954-től a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kulturális szakosztályának vezetőségi tagja. 1954-ben minden állásából elbocsátották és kizárták a pártból. Budapestre költözött, és a Népművészeti Intézet megbízásából színházi tanfolyamokat szervezett. 1956 nyarán rovatvezetőként dolgozott a Hétfői Hírek című lapnál. 1956. október 23-án részt vett a Magyar Rádió ostromában, másnap megalapította az Igazság című lapot, melynek szerkesztője volt. 1956. november 4-e után Élünk címmel indított illegális újságot. Részt vett az 1956. november 23-ai "néma"- és az 1956. december 4-ei nőtüntetés megszervezésében. 1956 december elején letartóztatták. 1957 júniusában 1. fokon izgatás vádjával 4 év szabadságvesztésre ítélték. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság 1957. június 24-én az államrend ellen irányuló szervezkedés vádjával halálra ítélte. Nemzetközi tiltakozás indult meg az ítélet meghozatala után, végül 1957 nyarán a Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást emelt, az ítéletet felfüggesztették, és új eljárásban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1963-ban közkegyelemmel szabadult. 1967-1989 között a Sportfogadás című lap szerkesztője. Irodalmi alkotásait Oby Gyula álnéven jelentette meg. Csupán a rendszerváltás után publikálhatott szabadon. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja. 1991-ben az újrainduló Igazság, majd az Élünk szerkesztője valamint a Vagyok című folyóirat vezetője. Unokaöccse Obersovszky Péter újságíró. Díjai Nagy Imre-emlékplakett ( 1994 , 1996 ) Aranytoll ( 1996 ) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje ( 1997 ) Petőfi Sándor Sajtószabadság Díj ( 1999 ) Táncsics Mihály-díj ( 2001 ) Művei Ha lennél Zenés örökkévalóság ( 1971 ) Azt megírni nem lehet ( 1981 ) A kikericsek mind kinyíltak ( 1987 ) Piros levelek ( 1989 ) Piros egér - Piros madár ( 1990 ) Levelem X-hez ( 1991 ) Terek ( 1991 ) Jövök a tisztességből, megyek az árvaságba ( 1991 ) Levelek a szerelmek tárgyköréből ( 1993 ) Egy mondat a tengerről ( 1993 ) Piros történetek a vörös pokolból ( 1994 ) Prelűd halál után ( 1995 ) Fekete levelek ; Belvárosi, Bp., 1997 Piros levelek. Három kurzus három belügyminiszterének ; Codex Print, Bp., 1998 Prelűd halál után 1-4. ; Szabad Tér, Bp., 1998-2000 Piros kalitka ; Codex Print, Bp., 1999 Tíz éve ; Codex Print, Bp., 1999 Tóth Ilona, a magyar Jeanne d'Arc ; Codex Print, Bp., 1999 Rippel fivérek A Rippel fivérek (Rippel Ferenc 1971. június 14. és Rippel Viktor 1973. május 26. ) nemzetközi hírű magyar artisták, többszörös Guinness-rekorderek. Egyforma testfelépítésük (180 cm, 90 kg) miatt számos különleges produkciót tudnak létrehozni. Műsorszámaikban Viktor van alul, Ferenc felül, és állítólag ez a szereposztás az oka annak, hogy Viktor kopasz, mivel a sok fogyástól a haja erősen hullott. Karriertörténet A Rippel testvérek szülei szintén artisták voltak, Trio Cortez néven járták a világ színpadait. Viktor születése után felhagytak az utazással, és idejüket főleg fiaik tanítására szánták. A családi legenda szerint a testvérek előbb tanultak meg gumiasztalon szaltózni, mint járni. Négyéves korukban kezdtek szertornázni. 1981-ben felvették őket az Állami Artistaképző Intézetbe. A nyolcéves oktatás után diplomát kaptak, majd részt vettek a kötelező turnékon: előbb negyed évig Magyarországon, aztán fél évig Bulgáriában, egy évig pedig a Szovjetunióban. E turnékkal alapozták meg későbbi pályafutásukat, és produkciójuk tökéletesítéséhez sok segítséget kaptak az orosz kollégáktól. Egyre több meghívást kaptak Nyugatról is, így például felléptek a Bahamákon és Amerikában. 1996-ban a párizsi cirkuszfesztiválon elnyerték a zsűri és a közönség díját. 1997-ben és 1998-ban az Amerikai Egyesült Államok összes nagyvárosát bejárták a Ringling Bros. Barnum and Bailey Show-val. Felléptek többek között Jay Leno és Rosie O’Donnell show-műsoraiban is. A párizsi Moulin-Rouge állandó tiszteletbeli tagjai. 2000-ben Ezüst Pierrot-díjat nyertek a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett 3. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. Egy héttel később Párizsban különdíjat kaptak a Massyi Nemzetközi Cirkuszfesztiválon előadott produkciójukért. 2004 augusztusában a Duna felett mutattak be egy lélegzetelállító számot: egy helikopterről lelógatott pallón oldalmérleg-tartási rekordot állítottak fel. Az erős szél miatt a mutatvány különösen veszélyes volt. 2006 októberében újabb különleges produkciót láthatott tőlük a közönség: egy 75 km/h sebességgel haladó kamion mögé szerelt vasszerkezeten mutattak be egy látványos akrobataszámot. 2008 júliusában arról számolt be a magyar média, hogy a testvérek újabb világrekord-kísérletbe fogtak, ami eddigi pályafutásuk legveszélyesebb produkciójának ígérkezik. Edzésprogram A fivérek magyarországi tartózkodásuk idején naponta edzenek. Edzésprogramjukban a bemelegítést a páros gyakorlatok követik, a soron következő műsorszám elemeinek gyakorlása. A súlyzós edzés azért fontos, mert produkcióikat testhez álló kosztümökben adják elő. Végül lazítással zárják az edzést. A konditermi munka mellett azonban más módon is formában tartják magukat: szabadidejükben kerékpároznak, búvárkodnak és falat másznak. Díjak (A fesztiválok számozása valószínűleg a helyszínekhez kötődik.) 1985 Aranyérem a Wiesbadenben megrendezett I. Nemzetközi Cirkuszfesztiválon 1994 Különdíj a Wiesbadenben megrendezett IX. Nemzetközi Cirkuszfesztiválon 1996 A nemzetközi zsűri különdíja a Párizsban megrendezett Cirkuszfesztiválon 2000 Massy-díj a Párizsban megrendezett VIII. Nemzetközi Cirkuszfesztiválon 2000 Ezüstérem és Yoshimoto-díj a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett III. Nemzetközi Cirkuszfesztiválon 2001 Bronzérem a hollandiai Enschedében megrendezett V. Nemzetközi Cirkuszfesztiválon 2002 Hortobágyi Károly-díj 2006 Pro Palota-díj Lenkovics Barnabás Lenkovics Barnabás (Rakamaz, 1950. július 26. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár. Kutatási területe a tulajdonjog fejlődésének és szabályozásának elméleti kérdései. 2001 és 2007 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. 2007 és 2016 között az Alkotmánybíróság tagja, amelynek 2015. február 25. és 2016. április 21. között elnöke is. Életpályája A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán. Itt szerzett 1974-ben jogi diplomát. Szakdolgozatát Sárándi Imréhez írta. Diplomájának megszerzése után az egyetemi polgári jogi tanszékénél gyakornokoskodott, majd 1976-ban tanársegédként véglegesítették a tanszéken. 1983-ban adjunktusi, 1992-ben egyetemi docensi megbízást kapott. 2000-ben kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Budapesti állása mellett 1996-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar győri kihelyezett tagozatánál a polgári jogi tanszék vezetőjévé nevezték ki, amely tisztséget a győri Széchenyi István Egyetem (ezen belül a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar) megalakulása után is megtartott. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 1992-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 1999-ben habilitált. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. Az Országgyűlés Gönczöl Katalin utódjaként 2001-ben megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosává, helyettese Takács Albert későbbi igazságügy-miniszter lett. 2007-ben az Országgyűlés az ellenzéki pártok javaslatára az Alkotmánybíróság tagjává választotta, emiatt lemondott országgyűlési biztosi pozíciójáról. 2014. december 1-én a Parlament az Alkotmánybíróság elnökévé választotta 2015. február 25-i hatállyal. Elnöki és tagi mandátuma 2016. április 21-én járt le. Munkássága Kutatási területe a tulajdonjog fejlődésének és szabályozásának elméleti kérdései, emberi és dologi jog. Jelentős tankönyv- és jegyzetszerző: számos egyetemi, illetve főiskolai tankönyv, jegyzet megírása és kiadása fűződik a nevéhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alkotmánybíróvá választásáig Harmathy Attilával felváltva oktatták önállóan a polgári jog teljes anyagát (a szemináriumi szinten oktatott öröklési jogot kivéve). Nevéhez fűződik a győri egyetemen a polgári jog oktatásának megszervezése, illetve oktatási programjának kialakítása. 1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel tüntették ki, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével. Főbb publikációi A magzat élethez való jogáról (1990) Tulajdonjog (jegyzet, 1991) A dologi jog vázlata (jegyzet, először 1993) Közdolgok joga, avagy a közjog magánjogiasodása (1994) Magyar polgári jog – Általános tanok (Bíró Györggyel, először 1997) A személyi jog vázlata (Székely Lászlóval, először 2000) Polgári jogi alapok (2002) The Respective Powers of the Ombudsmen and the Courts (2004) Polgári alanyi jogok – Alkotmányos alapjogok (2005) Az új Polgári Törvénykönyv tervezete – értékek és építő kritika (2007) Elismerések Trefort Ágoston-emlékérem (1994) A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2017) Veli Nieminen Heikki Veli Nieminen (Finnország, Kanta-Häme, Hattula, Tyrväntö, 1886. február 1. – Finnország, Kanta-Häme, Hämeenlinna, 1936. április 1.) kétszeres olimpiai bronzérmes finn tornász és sportlövő. Élete Az 1908. évi nyári olimpiai játékokon indult, és mint tornász versenyzett. Csapat összetettben bronzérmes lett. Az első világháború után az 1920. évi nyári olimpiai játékokon ismét indult, de ekkor mint sportlövő. Összesen 6 versenyszámban indult és férfi csapat sportlövészetben, nagyöbű puskával 300 méterről fekvésből bronzérmes lett. A következő olimpián, az 1924. évi nyári olimpiai játékokon indult utoljára és ismét sportlövészetben. Összesen két versenyszámban és érmet nem szerzett. Klubcsapata a Riihimäen Ampumaseura volt. IV. Krešimir horvát király IV. (Nagy) Krešimir horvát király (? – 1075, uralkodott: 1058 – 1075), a középkori Horvát Királyság uralkodója volt. Nevezetesen energetikus király volt, uralma alatt Horvátország elérte területi kiterjedésének tetőpontját, ami miatt kapta a „Nagy” ragadványnevet. Székhelyét Nin és Biograd városokban tartotta, valamint megalapította Šibenik városát, melyet manapság „Krešimir városának” becéznek. Uralkodása Kresimir I. István és Orseolo Joscella fia volt. Velencében nőtt föl. Apja halála után örökölte a trónt és a következő évben lett megkoronázva. Nem tudni hol történt meg a koronázás, de egyes történészek szerint Biogradban lehetett. Uralkodása kezdetétől apja hódító politikáját követte. 1059-ben, majd ismét 1060-ban II. Miklós pápa megparancsolta, hogy a horvát egyházban vezessék be a római liturgiát. Ez kiváltképp fontos volt a pápaság számára, miután 1054-ben bekövetkezess a nagy egyházszakadás a katolikus és az ortodox egyház közt. Kresimir és a főnemesség támogatták a pápát. Az alacsony nemesség és a parasztok viszont nem lelkesedtek a reformok iránt. Az akkori horvát papok a bizánci liturgiát követték, beleértve a hosszú szakállakat és a házasodást. Továbbá a szertartásokat szláv (glagolita) nyelven tartották, amig a pápa a latin nyelv bevezetését követelte. Emiatt 1063-ban föllázadott a papság, de válaszul 1064-ben eretnekeknek lettek bélyegezve és ki lettek közösítve az egyházból. Kresimir kíméletlenül elbánt a lázadókkal és teljesen a nyugati egyház mellé sorakozott. Szándéka a dalmát lakosság integrálása volt, ugyanis az egyház segítségével csökkenthetné a városokban lakó nemesség hatalmát. Kresimir uralmának vége felé a feudalizmus elterjedt az egész országban, Dalmácia pedig sikeresen egybefűződött a horvát állammal. A feudalizmus terjedésével növekedett az állami bevétel is. Kresimir a pénzt hatalma erősítésére használta, valamint új városok és templomok alapítására. Ekkor jöttek létre vagy ki lettek bővítve Biograd, Nin, Šibenik, Karin, és Skradin városok. Többek között a biográdi Keresztelő Szent János bencés monostort is ő alapította, valamint földet adományozott az egyháznak. 1066-ban Zárában megalapította a Szent Mária-monostort, melynek első apácája, Čika, saját rokona volt. Területi hódítások Kresimir kiterjesztette Horvátország határait az Adriai-tengermelléken, valamint a Balkán-félsziget belsejébe is. A szlavóniai Dmitar Zvonimir bánt kinevezte Horvátország bánjának. Így sikerült újból egyesítenie a két különálló horvát tartományt. 1069-ben a bizánci császár elismerte Kresimir uralmát Dalmácia azon területei fölött, melyek 997 óta Bizánc uralma alatt álltak. A Bizánci Birodalom ugyanis kétfrontos háborút vívott a szeldzsuk törökök és a normannok ellen, és Kresimir kihasználta az alkalmat, hogy elkapja a regnum Dalmatiae et Chroatia címet. 1071-ben a Manzikerti csatában a bizánciak katasztrofális vereséget szenvedtek a szeldzsuk törököktől, mire a szerbek fellázadtak Makedóniában. 1072-ben Kresimir segítséget nyújtott a lázadóknak. 1075-ben a normannok megtámadták Horvátországot. Amico gróf április végétől május elejéig ostromolta Rabot, de nem tudta elfoglalni a szigetet. Viszont sikerült neki fogságába ejteni a horvát királyt. Szabadságáért Kresimirnek át kellett adnia sok városát, beleértve mindkét fővárosát, valamint Zárát, Spalatót és Traut is. Hívei nagy váltságdíjat is fizettek érte. Ennek ellenére nem engedték szabadon a királyt. A következő két évben a Velencei Köztársaságnak sikerült kiűzni a normannokat, de a városokat megtartotta magának. Halála és az öröklődési gondok Uralkodásának vége felé Kresimirnek nem volt fia, csak egy lánya, Neda. Testvérei már elhunytak, és ezzel véget ért a III. Kresimir oldaláról származó Trpimir-ház. IV. Kresimir rokonát, Dmitar Zvonimir szlavóniai bánt nevezte ki utódának, aki a család Szvetoszláv Szuronja oldaláról származott. Miután Kresimir meghalt normann fogságban, Dmitar vette át az uralmat. Casirate d’Adda Casirate d’Adda település Olaszországban, Lombardia régióban, Bergamo megyében. Lakosainak száma 4096 fő (2017. január 1.). Casirate d’Adda Calvenzano, Arzago d’Adda, Cassano d’Adda, Rivolta d’Adda és Treviglio községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1962-es labdarúgó-világbajnokság (döntő) Az 1962-es labdarúgó-világbajnokság döntőjét 1962. június 17-én rendezték a santiagoi Estadio Nacional-ban. Ez volt a labdarúgó-világbajnokságok történetének hetedik fináléja. A döntőben Brazília és Csehszlovákia találkozott. A világbajnoki címet Brazília hódította el, miután 3–1-re megnyerte a mérkőzést. Ezzel a Seleção története második világbajnoki címét szerezte. Brazília az 1950-es Uruguay–Brazília mérkőzés figyelembevételével a vb-k történetében már harmadszor került döntőbe, ami 1962-ben egyedülálló volt. 1987 a jogalkotásban 1987-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg: Magyarország Törvények (12) 1987. évi I. törvény a földről 1987. évi II. törvény a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének a végrehajtásáról 1987. évi III. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 1987. évi IV. törvény a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról 1987. évi V. törvény az általános forgalmi adóról 1987. évi VI. törvény a magánszemélyek jövedelemadójáról 1987. évi VII. törvény a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról 1987. évi VIII. törvény a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről 1987. évi IX. törvény az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról 1987. évi X. törvény az Alkotmány módosításáról 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról 1987. évi XII. törvény az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről Törvényerejű rendeletek (29) Forrás : Törvényerejű rendeletek teljes listája (1949 - 1989) 1987. évi 1. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a kulturális és tudományos együttműködésről Budapesten, 1986. október 22-én aláírt egyezmény kihirdetéséről és az 1961. évi 16. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről 1987. évi 2. törvényerejű rendelet a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény módosításáról 1987. évi 3. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőháza Végrehajtó Tanácsa között a tudományos, oktatási és kulturális együttműködésről Belgrádban, 1986. március 24-én aláírt egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 4. törvényerejű rendelet a külföldiek ingatlanhasználati jogáról 1987. évi 5. törvényerejű rendelet az államtitokról és a szolgálati titokról 1987. évi 6. törvényerejű rendelet az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosításáról 1987. évi 7. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Bolíviai Köztársaság között Budapesten, 1985. június 21-én aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 8. törvényerejű rendelet a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 9. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról 1987. évi 10. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről szóló 1986. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról 1987. évi 11. törvényerejű rendelet egyes polgári jogi szabályok módosításáról 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről 1987. évi 13. törvényerejű rendelet a konzuli kapcsolatokról Bécsben , 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 14. törvényerejű rendelet az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és jogszabály-módosításokról 1987. évi 15. törvényerejű rendelet az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény módosításáról 1987. évi 16. törvényerejű rendelet a vállalkozói adóról 1987. évi 17. törvényerejű rendelet a Magyar Kereskedelmi Kamara elnevezésének megváltoztatásáról 1987. évi 18. törvényerejű rendelet a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról 1987. évi 19. törvényerejű rendelet a versenytárgyalásról 1987. évi 20. törvényerejű rendelet az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről 1987. évi 21. törvényerejű rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, a kétszintű igazgatás bevezetéséről 1987. évi 22. törvényerejű rendelet a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról 1987. évi 23. törvényerejű rendelet a kincstárjegyről 1987. évi 24. törvényerejű rendelet a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 25. törvényerejű rendelet a külföldre utazásról és az útlevélről 1987. évi 26. törvényerejű rendelet egyes devizarendelkezésekről 1987. évi 27. törvényerejű rendelet az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1987. évi 28. törvényerejű rendelet a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. törvényerejű rendelet módosításáról 1987. évi 29. törvényerejű rendelet a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. törvényerejű rendelet módosításáról Minisztertanácsi rendeletek (100) 1/1987. (I. 27.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a határt alkotó és a határ által átmetszett vizekkel kapcsolatos vízügyi kérdések szabályozásáról Bukarestben, 1986. évi június hó 25. napján kötött egyezmény kihirdetéséről 2/1987. (II. 9.) MT rendelet a Vasúti Árufuvarozás Szabályzatának módosításáról 3/1987. (II. 9.) MT rendelet a munkaügyi ellenőrzésről 4/1987. (II. 9.) MT rendelet a munkavédelemről szóló 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet módosításáról 5/1987. (II. 9.) MT rendelet az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet módosításáról 6/1987. (II. 24.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya között 1986. november 4. napján aláírt, a magyar-szovjet közös gazdálkodó szervezetek alapításának rendjéről és tevékenységük alapelveiről szóló egyezmény kihirdetéséről 7/1987. (III. 10.) MT rendelet a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló egyes jogszabályok módosításáról 8/1987. (III. ?.) MT rendelet ? 9/1987. (III. 28.) MT rendelet egyes szolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatos várakozási időről 10/1987. (III. 28.) MT rendelet az állami kitüntetések és kitüntető címek után járó nyugdíjkedvezményekről szóló 30/1985. (VI. 22.) MT rendelet módosításáról 11/1987. (IV. 3.) MT rendelet a raktári dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről 12/1987. (IV. 13.) MT rendelet a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, illetőleg emeléséről 13/1987. (V. 4.) MT rendelet az akadémikusok és hozzátartozóik nyugdíjával kapcsolatos egyes kérdésekről 14/1987. (V. 13.) MT rendelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról 15/1987. (V. 13.) MT rendelet az illetékhivatalokról 16/1987. (V. 13.) MT rendelet a távközlési beruházási hozzájárulásról 17/1987. (VI. 9.) MT rendelet az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. törvényerejű rendelet végrehajtásáról 18/1987. (VI. 14.) MT rendelet az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet módosításáról 19/1987. (VI. 14.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet módosításáról 20/1987. (VII. 10.) MT rendelet a vállalati forgóeszköz-gazdálkodás egyes kérdéseinek szabályozásáról 21/1987. (VII. 10.) MT rendelet az állategészségügyi intézetek létesítéséről szóló 175/1951. (IX. 22.) MT rendelet hatályon kívül helyezéséről 22/1987. (VII. 20.) MT rendelet a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, illetőleg emeléséről 23/1987. (VII. 22.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1986. évi november hó 24. napján aláírt, a magyar-csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről 24/1987. (VII. 22.) MT rendelet a vagyonvédelmi tevékenységről és a magánnyomozás tilalmáról 25/1987. (VII. 28.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtásáról 27/1987. (VII. 30.) MT rendelet a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról 28/1987. (VIII. 9.) MT rendelet a Bécsben , 1986. szeptember 26-án aláírt, a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről szóló egyezmény kihirdetéséről 29/1987. (VIII. 9.) MT rendelet a Bécsben , 1986. szeptember 26-án aláírt, a nukleáris baleset, vagy sugaras veszélyhelyzet esetén való segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről 31/1987. (VIII. 24.) MT rendelet a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 1.) MT rendelet módosításáról 32/1987. (IX. 1.) MT rendelet az egyetemek kari tagozódásáról, valamint az egyetemi továbbképző intézetekről szóló 37/1986. (VIII. 31.) MT rendelet módosításáról 33/1987. (IX. 1.) MT rendelet az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtására kiadott 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet módosításáról 34/1987. (IX. 8.) MT rendelet a mezőgazdasági beruházások 1987. évi támogatási okirat kiadásának felfüggesztéséről 35/1987. (IX. 15.) MT rendelet a Közlekedési Főfelügyeletről szóló 15/1983. (VI. 1.) MT rendelet módosításáról 36/1987. (IX. 29.) MT rendelet egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezéséről 37/1987. (X. 12.) MT rendelet az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 38/1987. (X. 12.) MT rendelet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 39/1987. (X. 12.) MT rendelet a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről 40/1987. (X. 13.) MT rendelet a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról 41/1987. (X. 13.) MT rendelet az adóreformmal összefüggő árváltozásokról 42/1987. (X. 13.) MT rendelet a tisztességtelen ár megállapításáról 43/1987. (X. 13.) MT rendelet az árszabályozásról szóló 38/1984. (XI. 5.) MT rendelet módosításáról 44/1987. (X. 14.) MT rendelet a vállalati bérszabályozásról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről 45/1987. (X. 14.) MT rendelet egyes gazdálkodó szervezeteknek a bérszabályozási előírások alól történő mentesítéséről 46/1987. (X. 14.) MT rendelet egyes munkaügyi rendelkezésekről 47/1987. (X. 14.) MT rendelet a központi műszaki fejlesztési alap képzéséről és felhasználásáról 48/1987. (X. 14.) MT rendelet az egyes szövetkezetek közös alapjainak képzéséről és felhasználásáról szóló 7/1985. (II. 9.) MT rendelet módosításáról 49/1987. (X. 14.) MT rendelet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapjáról szóló 31/1980. (VII. 31.) MT rendelet módosításáról 50/1987. (X. 14.) MT rendelet az adóigazgatási eljárásról 51/1987. (X. 14.) MT rendelet a vagyonjegyről 52/1987. (X. 15.) MT rendelet a Foglalkoztatási Alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazásról 53/1987. (X. 24.) MT rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról 54/1987. (X. 24.) MT rendelet az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 12/1980. (IV. 5.) MT rendelet módosításáról 55/1987. (X. 30.) MT rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról 56/1987. (XI. 6.) MT rendelet a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról 57/1987. (XI. 15.) MT rendelet az általános forgalmi adóról szóló 1987. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 37/1987. (X. 12.) MT rendelet módosításáról 58/1987. (XI. 15.) MT rendelet a központi államigazgatási szervek vezetőinek és ügyintézőinek képesítési rendszeréről 59/1987. (XI. 29.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről 60/1987. (XI. 29.) MT rendelet a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtására kiadott 6/1976. (III. 31.) MT rendelet módosításáról 61/1987. (XI. 29.) MT rendelet egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról 62/1987. (XI. 29.) MT rendelet a takarékbetétekből származó 1988. évi jövedelmek utáni adó megfizetésének módjáról 63/1987. (XII. 2.) MT rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról 64/1987. (XII. 2.) MT rendelet a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 65/1982. (XII. 4.) MT rendelet módosításáról 65/1987. (XII. 2.) MT rendelet a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58/1981. (XI. 19.) MT rendelet módosításáról 66/1987. (XII. 2.) MT rendelet az adótanácsadói tevékenységről 67/1987. (XII. 2.) MT rendelet a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló rendelet és a lakosság borforgalmi adójáról szóló rendelet módosításáról, továbbá az ebadóról szóló rendelet hatályon kívül helyezéséről 68/1987. (XII. 7.) MT rendelet a repülési pótlékról 69/1987. (XII. 7.) MT rendelet a gazdasági bírságról szóló 32/1984. (X. 31.) MT rendelet módosításáról 70/1987. (XII. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a nukleáris létesítményeket érintő, kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról Bécsben, 1987. április 29-én aláírt egyezmény kihirdetéséről 71/1987. (XII. 10.) MT rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya között a vízumkényszer megszüntetéséről szóló egyezmény kihirdetéséről 72/1987. (XII. 10.) MT rendelet a fogyasztási adóról 73/1987. (XII. 10.) MT rendelet az Egészségvédelmi Alap létrehozásáról 74/1987. (XII. 10.) MT rendelet a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásáról és javítószolgálatáról szóló 35/1978. (VII. 6.) MT rendelet módosításáról 75/1987. (XII. 10.) MT rendelet az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet módosításáról 76/1987. (XII. 10.) MT rendelet a lakásépítés (-vásárlás) pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló * 61/1985. (XII. 27.) MT rendelet módosításáról 77/1987. (XII. 14.) MT rendelet a fogyasztói árkiegészítésről 78/1987. (XII. 14.) MT rendelet a javító-karbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. (VI. 4.) MT rendelet módosításáról 79/1987. (XII. 23.) MT rendelet a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről 80/1987. (XII. 24.) MT rendelet vasúti közlekedéssel összefüggő egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról 81/1987. (XII. 27.) MT rendelet az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége alóli felmentésről 82/1987. (XII. 27.) MT rendelet a nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetőleg kiegészítéséről, valamint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet módosításáról 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról 84/1987. (XII. 27.) MT rendelet a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet módosításáról 85/1987. (XII. 28.) MT rendelet az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet módosításáról 86/1987. (XII. 29.) MT rendelet az 1960 előtt kibocsátott kormányszintű jogszabályok rendezéséről 87/1987. (XII. 30.) MT rendelet a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet módosításáról 88/1987. (XII. 30.) MT rendelet a tudomány doktora fokozattal rendelkezők illetmény- és nyugdíj-kiegészítéséről 89/1987. (XII. 30.) MT rendelet a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló 34/1985. (VII. 1.) MT rendelet módosításáról 90/1987. (XII. 30.) MT rendelet a műszaki alkotói díj alapításáról 91/1987. (XII. 30.) MT rendelet a műszaki főtanácsosi és a műszaki tanácsosi cím adományozásáról 92/1987. (XII. 30.) MT rendelet a gazdálkodási kötelesség megszegésének bűncselekményével kapcsolatos jogszabályokról 93/1987. (XII. 30.) MT rendelet egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról 94/1987. (XII. 31.) MT rendelet egyes minisztertanácsi rendeletek módosításáról 95/1987. (XII. 31.) MT rendelet a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról szóló 40/1987. (X. 13.) MT rendelet módosításáról 96/1987. (XII. 31.) MT rendelet az állami alapjuttatásról szóló 42/1985. (X. 8.) MT rendelet módosításáról 97/1987. (XII. 31.) MT rendelet a gazdasági munkaközösségekről szóló 28/1981. (IX. 9.) MT rendelet módosításáról 98/1987. (XII. 31.) MT rendelet a kisvállalkozások részére kifizetett ellenérték adójáról szóló 1/1985. (I. 10.) MT rendelet módosításáról 99/1987. (XII. 31.) MT rendelet az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT rendelet módosításáról 100/1987. (XII. 31.) MT rendelet a mezőgazdasági őrszolgálatról szóló 25/1980. (VI. 27.) MT rendelet módosításáról Miniszteri rendeletek Április 4/1987. (IV. 3.) KM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok ( CIM ) mellékleteinek kihirdetéséről Május 16/1987. (V. 4.) PM rendelet a lakásnyeremény-takarékbetétről Június 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról Augusztus 40/1987. (VIII. 24.) PM rendelet a szövetkezeti tagok által jegyzett részjegyekről, célrészjegyekről és egyéb vagyoni hozzájárulásról szóló 33/1983. (XI. 3.) PM rendelet módosításáról Október 45/1987. (X. 14.) PM rendelet a gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozásáról December 17/1987. (XII. 30.) ÉVM-MÉM-PM. számú együttes rendelet az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30. ) Korm. számú rendelet végrehajtására kiadott 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-iMÉM-PM számú együttes rendelet módosításáról 99/1987. (XII. 30.) EVM-KBM számú együttes rendelet a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976.(XI.10) PM-KkM számú együttes rendelet módosításáról 2/1987.(XII.30.) SZEM-PM számú együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983.(VI.29.) EüM-PM.számú együttes rendelet módosításáról Brit-sziget A Brit-sziget vagy Nagy-Britannia szigete (angolul Great Britain) a Brit-szigetek legnagyobb szigete, amely az európai kontinenstől északnyugatra és az Ír-szigettől keletre fekszik. A Brit-sziget képezi az Egyesült Királyság területének nagy részét. Elnevezéseinek története és használata Hol van Kis-Britannia? Geoffrey of Monmouth Historia Regum Britanniae című művében (1136 körül) Britannia major (azaz „Nagyobb Britannia”) néven említi a Brit-szigetet, hogy megkülönböztesse a Britannia minor néven említett területtől, amely nagyjából a mai franciaországi Bretagne-nak felel meg. A "Bretayne the grete" (Nagy-Britannia) név már 1338-tól kimutatható a krónikákban, de hivatalossá csak akkor vált, amikor I. Jakab angol király 1604. október 20-án „Nagy-Britannia királyának” nyilvánította magát a bonyolultabb „Anglia és Skócia királya” cím helyett. Az ír nyelv Walest jelöli An Bhreatain Bheag néven, ami Kis-Britanniát, vagy pontosabban „Kisebb Britanniát” jelent. Az írrel közeli rokonságban álló skót gael nyelv azonban Bretagne-t nevezi "A'Bhreatainn Bheag" néven. Kis-Britannia (Little Britain) a címe a BBC televízió és rádió egy műsorának és Londonban van ilyen nevű utca is. Földrajza A sziget 209 000 km²-es területével a Brit-szigetek közül messze a legnagyobb. Európa legnagyobb szigete, a világon pedig a nyolcadik legnagyobb. Jáva és Honsú után a világ harmadik legnépesebb szigete. A sziget 10 szélességi fokot fog át észak-déli irányban. Földrajzilag keleten alacsonyan fekvő, hullámos tájak, nyugaton és északon dombos és hegyes vidékek jellemzik. A legutóbbi eljegesedés, a Würm-glaciális vége előtt a Brit-sziget az európai kontinenssel összefüggő félsziget volt. A Würm-glaciális végén a jégtakaró olvadásával jött létre a La Manche csatorna, amely ma elválasztja a kontinenstől. A csatorna legszűkebb részén 31 kilométer. A Brit-sziget éghajlata enyhébb, mint az északi félteke azonos szélességi fokon lévő más területei, a szigetek mellett elhaladó meleg Golf-áramlatnak köszönhetően. A legtöbb év a Brit-szigeten hűvös, de nem hideg, gyakoribbak a felhős, mint a tiszta napok és sok az eső. Közigazgatási beosztás A szigeten 3 tagállam létezik: Anglia Skócia Wales Palatális, zöngétlen réshang A palatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ç jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig C. (A ç jel nem más, mint egy cédille-jel ellátott c betű, amit a francia nyelv is használ, bár ez a betű a francia helyesírásban nem palatális, zöngétlen réshangot, hanem /s/-t, vagyis alveoláris, zöngétlen réshangot jelöl.) A magyarban a j allofónjaként fordul elő pl. a kapj szó végén, illetve a német ich szóban lévő hangként is ismert. A ty elnyújtott ejtésével (illetve a helyén képzett réshanggal) közelíthető. A palatális réshangok ritka fonémák, a /ç/ hang pedig a világ nyelveinek csupán 5%-ában fordul elő fonémaként. Elöl képzett magánhangzók mellett viszont nem ritka ez a hang a /x/ és a /h/ (ill. a magyarban a /j/) allofónjaként. Jellemzői A palatális, zöngétlen réshang jellemzői: Képzésmódja réshang , vagyis létrehozásakor a légáramlat egy szűk csatornába (résbe) terelődik a képzéshelyen, s ott légörvényt kelt. Képzéshelye palatális , vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre. Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik. Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket. Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél. Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang. Ladvánszky József Ladvánszky József (Szeged, 1889. február 26. – Szeged, 1940. június 14.) pártmunkás, szakszervezeti titkár, eredeti foglalkozását tekintve kőműves. Élete Az első világháború idején szülővárosában vett részt a munkásmozgalomban. 1919-ben merényletet követtek el ellene. 1921-től fogva dolgozott a Kommunisták Magyarországi Pártjának, ám a következő évben lefogták, majd három és fél évig tartó börtönbüntetést szabtak ki rá. 1925-ben a kommunista párt legális fedőszerveként működő Magyarországi Szocialista Munkáspártot szervezte Szegeden, emellett pedig a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) titkára volt. 1930-ban, majd 1937-ben és 1940-ben is börtönbe került, majd nem sokkal kiszabadulása után elhunyt. Emlékezete 1993-ig mészkőből készült emléktáblája volt Szegeden, a Szent–Györgyi Albert utca 1. sz. alatti házon. Csengey Emőke Csengey Emőke (Baja, 1943. december 22. –) jelmeztervező. Életpályája Szülei: Csengey Gyula és Török Terézia. 1962-ben ruhaipari technikumot végzett. 1962–1997 között a Magyar Televízió jelmeztervezője volt. 1972–1973 között a Mikroszkóp Színpad jelmeztervezője volt. 1975–1977 között a Győri Nemzeti Színházban dolgozott. 1998–2001 között a Veszprémi Petőfi Színház jelmeztervezője volt. 2003–2006 között a Soproni Petőfi Színházban tervezett jelmezeket. Színházi munkái A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 62. Megjegyzések 2013. december 6-i lekérdezés Pierre Cahuzac Pierre Cahuzac (Saint-Pons, 1927. július 3. – 2003. augusztus 31.) francia labdarúgó-középpályás, edző. Unokája a szintén labdarúgó Yannick Cahuzac. Forrás Pierre Cahuzac adatlapja a footballdatabase.eu oldalon (angolul) 15083 Tianhuili A 15083 Tianhuili (ideiglenes jelöléssel 1999 CJ34) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. február 10-én. Gueudecourt Gueudecourt település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Gueudecourt Beaulencourt, Ligny-Thilloy, Flers, Ginchy és Lesbœufs községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 7i villamos (Budapest) A budapesti 7i jelzésű villamos a Rákospalota, Kossuth utca és Újpest, Fóti út között közlekedett. A járatot megszűnése előtt a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. Története 1961. június 5-én indult R jelzéssel Rákospalota, Kossuth utca és Újpest, Fóti út között. 1966. június 15-én jelzése 7i-re módosult. A többi „i” betűvel jelölt időszakos járathoz hasonlóan, ez is alkalomhoz kötve közlekedett: az újpesti gyárak műszakváltásainak idején közlekedett tehermentesítő járatként. A Budapest–Szob-vasútvonal villamosítása miatt az Árpád úti villamos-felüljáró elbontásra került, emiatt a 7i villamost 1971. október 4-én megszüntették. 1974-től az Árpád úti felüljáró átadása után a 7i pótlására a 10-es villamost hosszabbították meg a Kossuth utcáig. Decurio (városi magisztrátus) A decurio a coloniák és municipiumok városi tanácsának, az ordo decurionum-nak a tagja, a római senator megfelelője. A megbízatás igen nagy megtiszteltetésnek számított. Városi tisztségek A városi cursus honorumnak megfelelően római mintára a decurio végigjárta a városi magistratusok ranglétráját, s lehetett először városi quaestor, aedilis, végül a consulnak megfelelő duumvir, azaz polgármester. Ötévente a két duumvirt kiterjesztett - a censornak megfelelő - hatáskörrel, mint duumviri iure dicundo quinquennales-t választották meg, hogy kiegészíthessék a tanács névjegyzékét, az album decurionum-ot. Ordo decurionum A decurio megbízatása általában élethossziglan szólt, s igen nagy megtiszteltetésnek számított. Tagjai a római senatorok (ordo senatorius) és lovagok (ordo equester) mellett a birodalom felső rétegéhez számítottak, és harmadik vezető rend módjára elkülönültek az alsó rétegektől. A rend tagjai helyi szinten gazdagoknak számítottak, azonban általában jóval kevésbé voltak gazdagok, mint a másik két rend, általában a legszegényebb lovagoknak feleltek meg. A városok fenntartásának költségeit a decurioknak kellett biztosítaniuk, ezért a rendhez való tartozás nagy anyagi terhet is jelentett, ami a köztársaság és a principatus idejének virágzása esetén nem jelentett túl nagy gondot. A Marcus Aurelius korában kezdődő általános gazdasági válság a rendet nagyon erősen megterhelte. Általános munkaerőhiány lépett fel a rabszolgahiány következtében, ami elsősorban a decuriók középbirtokait sújtotta, a másik két vezető rendet, akinek birtokai a birodalom sok részén voltak szétszórva, kevésbé. A munkaerőhiány miatt visszaesett az élelmiszertermelés, a kereskedelem, és infláció lépett fel, ami miatt a városi kézművesség is visszaesett. Az egész birodalomban, de különösen a nyugati felén kötelezni kellett a fiúkat apjuk foglalkozásának űzésére. Így kellett tenni a decuriókkal is, mert a tisztséggel járó anyagi terheket már egyre kevésbé tudták viselni. A birodalom végére a rend elszegényedett, a városokkal együtt. Viski János (festő) Viski János (Szokolya, 1891. szeptember 12. – Budapest, 1987. május) festő; elsősorban állatfestőként és a falusi élet hiteles tolmácsolójaként vált ismertté világszerte. Életútja Viski János és Csúrja Julianna fiaként született. Elemi iskoláit a szokolyai református iskolában végezte. Rajztehetségére hamar felfigyeltek, így került 1905-ben, 14 évesen Budapestre, az Iparos Rajziskolába, majd az Iparművészeti Főiskolára. Tanulmányi végeztével a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be. Mestere Zemplényi Tivadar volt. 1912-ben a kecskeméti művésztelepen dolgozott, 1913-tól voltak tárlatai. 1920. június 8-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Juhász Juditot. 1923-29-ig Dél-Amerikában dolgozott. Amerre csak járt, mindenütt kiállították képeit, ünnepelték. Hazatérése után, 1944-ig a budapesti tárlatokon nyolc kitüntetést nyert. 1961-ben a Képzőművészeti Alap tagja lett. Minden alkotása a magyar múlt, a magyar élet egy-egy kiragadott és megörökített darabja. A falusi tájat, a magyar pusztát jelenítette meg, de előtérbe kerülő fő alakjai mindig a lovak. Mozgásérzetet keltő kompozícióin – a ménes vad fújtatásában, erőtől duzzadó, feszülő izmaikban is – a könnyed lágyságot kereste. Festett arcképeket és történelmi témákat is, például Koppány leveretése (1938), Rákóczi búcsúja (1941). Várakozó kocsi című képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. 1982 őszén Kuruclesen című nagyméretű olajfestményét szülőfalujának, Szokolyának ajándékozta. 96 éves korában hunyt el, 1987. május 21-én délután helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben. Kovács János (plébános, 1833–1898) Kovács János (Vajszló, 1833. november 21. – Vokány, 1898. július 28.) római katolikus plébános. Élete Góczán János, kisasszonyfai plébános gondnoksága alatt nevelkedett; később fölvétetett a pécsi árvák intézetébe, ahonnét nyolc évvel később a teológiai szemináriumba került. 1858. július 6-án miséspappá szentelték fel; segédlelkész volt Abaligeten, Berkesden, Rácpetrén, Szekcsőn, Himesházán és Bölcskén összesen 11 évig; utóbbi helyen főnöke elhalálozása után 1869. június 13-án plébánosnak nevezték ki, itt mint kerületi esperes is működött. Munkája Szentbeszéd a szent-andrási kápolna fölszentelése alkalmából. Pécs, 1885. King Crimson A King Crimson nevű angol progresszív rock-együttest Robert Fripp gitáros és Michael Giles dobos alapította 1969-ben. Bár stílusát leggyakrabban a progresszív rock kategóriájába sorolják, zenéjükre a dzsessz, a klasszikus zene, a kísérleti zene, a pszichedelikus rock, az új hullám, a heavy metal, a gamelan és a folkzene is komoly hatást gyakorolt. Annak ellenére, hogy az együttes dalait a rádiók ritkán játsszák, az elmúlt évtizedekben széles rajongótáborra tett szert, ennek ellenére sosem értek el olyan széles sikereket, mint az olyan progresszív rockegyüttesek, mint a Genesis, a Pink Floyd vagy az Emerson, Lake and Palmer. Első, In the Court of the Crimson King című albumukat a progresszív rock egyik mérföldkövének tartják. Későbbi zenei kísérleteik több más együttesre hatottak. Az 1960-as évek végén az együttesnek fontos szerepe volt a mellotron népszerűsítésében. Az 1970-es évek elején – a dzsesszel és a funkkal való kísérletezés idején – a King Crimson felállása gyakran változott. Az 1970-es évek közepe felé az együttes sajátos improvizációs stílust alakított ki és a felállás is stabilnak mutatkozott – egészen 1974-ig, amikor a King Crimson feloszlott. Az együttes 1981-ben három évre újjáalakult, hangzását ekkoriban a gamelan és az új hullám befolyásolta. Az 1994-es második újjáalakulást követően a King Crimson sikerrel ötvözte az 1970-es és 1980-as évekre jellemző hangzását. A 90-es években készült lemezeken megfigyelhető az indusztriális zene és a drum and bass befolyása is, de az együttes kísérletezőkedvét bizonyítják a MIDI eszközök és a gitárszintetizátorok használata is. Bár a King Crimsonban rengeteg zenész megfordult, az együttes még ma is aktív. Fripp, az együttes egyetlen állandó tagja több jellegzetes felállást hívott életre, ám saját megfogalmazása szerint nem tartja magát az együttes vezetőjének. Szerinte a King Crimson „a dolgok alakításának egyik módja”, és megjegyezte, hogy sosem akarta, hogy az együttes vezetőjének tartsák. Fripp nevéhez számtalan projekt fűződik, de az együttes korábbi és jelenlegi tagjainak a nevéhez is számtalan egyéb formáció köthető. Az együttes története Az együttes történetét öt különböző, stílusában elkülönülő, rövidebb-hosszabb szünetekkel megszakított szakaszra lehet osztani: 1969–1971 – Az első négy album időszaka, amelyben az együttes zenéjét elsősorban a klasszikus zene , a dzsessz és a pszichedelikus rock határozta meg. Ebben a korszakban az együttes zenéjére a műfaji változatosság és a gazdag hangszerelés a legjellemzőbb. 1972–1975 – Az együttes teljes személyi átalakulását követően az együttes hangzásvilágára erőteljes befolyást gyakorol Stravinsky zenéje, a free jazz és a hard rock ; emellett mind a stúdióalbumokon, mind a koncertfelvételeken jellemzővé válnak az elnyújtott improvizációk. 1981–1984 – Az együttes 1980-as években rögzített három lemezén a modern, sokszor minimalista hangzásvilág, és az új hullám (new wave) jegyei uralják az együttes zenéjét. 1995–1997 – Az együttes 1990-es években kialakított „dupla-trió” kísérletének időszaka, melynek lemezein egy, a korábbiaknál keményebb hangzásvilág jelenik meg az együttes zenéjében, éppúgy, mint az az együttes tagjai által, ebben az időszakban létrehozott mellékprojekteknél (ProjeKct One, a ProjeKct Two, a ProjeKct Three és ProjeKct Four) tapasztalható. 2000–napjainkig – Az együttes Belew, Fripp, Gunn és Mastelotto nevével fémjelzett „dupla-duó” korszaka. A kezdetek A King Crimson közvetlen előzményét a Giles, Giles & Fripp elnevezésű együttes képezi, amelyet Michael Giles dobos, Peter Giles basszusgitáros és Robert Fripp gitáros alapított 1967-ben. 1968 nyarán az együttes, az angol Deram Records lemezcég (a Decca Record leányvállalata) égisze alatt elkészítette első és egyetlen nagylemezét, a The Cheerful Insanity of Giles, Giles and Fripp című albumot és a One In a Million című kislemezt. Az együttes bemutatkozó albuma gyászos fogadtatásra talált a nagyközönség részéről, mindössze 600 példány talált gazdára belőle. Még az album felvételei alatt megkezdődtek a személyi változások az együttesen belül. 1968 júniusában csatlakozott az együtteshez a számos hangszeren játszó Ian McDonald és barátnője, Judy Dyble énekesnő, aki csupán pár hétig vett részt a zenekar munkájában. Ezzel egy időben érkezett az együtteshez McDonald korábbi kollégája, a szövegíró Peter Sinfield, aki később a szövegíráson felül szintetizátoron is játszott, és az együttes színpadi megjelenésének részét képező fénytechnikáért volt felelős. A kiábrándult Peter Giles 1968 októberében bejelentette távozását, melynek következtében helyét Fripp gyermekkori barátja, Greg Lake basszusgitáros énekes vette át, aki pont akkor lépett ki korábbi zenekarából, a Gods elnevezésű formációból, ahol olyan zenészekkel játszott együtt, mint Lee Kerslake és Ken Hensley, későbbi Uriah Heep tagok. Az így létrejött kvartett (Sinfielddel együtt kvintett) hamarosan King Crimsonra változtatta az együttes nevét. A név Peter Sinfield ötlete volt és az együttes bemutatkozó albumának a címadó, In the Court of the Crimson King című dalának szövegéből származik. A formálódó együttes első próbáját a londoni Fulham Palace Café alagsorában tartotta 1969. január 13-án. Ezt az időpontot tartják a King Crimson hivatalos megalakulásának. A próbán Ian McDonald bemutatta új kiszélesített zenei arzenálját, amely már különféle fafúvós hangszereket és egy forradalmian új billentyűs hangszert, a mellotront is magában foglalt. Greg Lake pedig megcsillogtatta összetéveszthetetlen tenorját, amely később kifinomult légiességet adott az együttes gazdagon hangszerelt hangzásvilágának. Tíz nappal később az együttes leszerződött az E.G. menedzserirodával, amelyet David Enthoven és John Gaydon hozott létre 1969 elején. Az együttes első fellépésére 1969. április 9-én, a londoni Speakeasy Clubban került sor, amelyet 1969. május 16-án, a Marquee Clubban megtartott koncert követett, ahol az együttes az amerikai Steppenwolf együttes előzenekaraként lépett fel. A két koncerttel az együttes egyből komoly népszerűségre tett szert a londoni underground zenei körökben. Az igazi áttörést azonban az 1969. július 5-én a londoni Hyde Parkban megrendezett szabadtéri koncert hozta meg, ahol a Rolling Stones előzenekaraként 650.000 ember előtt léptek fel elsöprő sikerrel. 1969–1971 In the Court of the Crimson King (1969) A King Crimson első, In the Court of the Crimson King című albuma 1969. október 10. napján látott napvilágot az Atlantic Records lemezkiadó gondozásában. Az albumot a szakirodalom a rockzene egyik legkiemelkedőbb bemutatkozó albumának tartja. Pete Townshend, a The Who együttes gitárosa az albumot egy "hátborzongató remekműnek" nevezte, míg néhány kritikus egyenesen az első eredeti progresszív rock albumnak kiáltja ki a lemezt. Bár az időbeli elsőségen lehet vitatkozni, az azonban elvitathatatlan, hogy az album, és különösen annak nyitódarabja, a 21st Century Schizoid Man című szám a progresszív rock éra egyik legmeghatározóbb darabjává, és az együttes védjegyévé vált. A zenének a baljós szövegek, a terebélyes mellotron szólamok egy egészen komor, nagyzenekari hangzásvilágot kölcsönöznek, amely uralja a lemez túlnyomó részét. A lemezen a nyugodt, földöntúli hangulatokat drámai ritmusváltások és Fripp szögletes gitárjátéka szakítják meg, míg több számban, így különösen a 21st Century Schizoid Man című nyitódarabban a kemény rockzene és a dzsessz-elemek fúziója kölcsönöz a zenének egy egészen sajátos, újfajta hangzást. A különböző zenei stílusok bátor, újszerű vegyítése már a bemutatkozó albumon is megmutatja az együttes zenei kísérletezésre való hajlamát, amely gyakorlatilag végigkíséri a King Crimson egész életművét. A lemez azonban nem csupán a zenei tartalom terén hozott máig ható elismertséget az együttesnek, az album borítóját mind a mai napig az egyik legjellegzetesebb rock album borítóként tartják számon. A lemez (Edvard Munch Sikoly című festményének hangulatát idéző) nyugtalanító hatású, neo-gótikus borítóját Pete Sinfield egyik barátja, a tragikusan fiatalon elhunyt Barry Godbeer grafikája díszíti. Bár a lemez a progresszív rock szárnypróbálgatásának egyik legeredetibb és legkísérletezőbb képviselője, valahogy mégis utat talált a nagyközönséghez: 1969 novemberében az angol lemezeladási listán az 5. helyig, míg pár hónappal később Amerikában a 28. helyig kapaszkodott fel. Néhány angliai koncert után, 1969 novemberében az együttes az Egyesült Államokba utazott, hogy egy turné keretében népszerűsítsék a bemutatkozó lemezük tengeren túli kiadását. Az együttes lelkes fogadtatása ellenére Fripp és társai még karácsony előtt visszatértek Angliába. Az együttesen belüli személyi ellentétek folytán Michael Giles és Ian MacDonald bejelentette, hogy a továbbiakban nem kívánnak a zenekar tagjai maradni. Fripp, annak érdekében, hogy egyben tartsa az együttest, maga is felajánlotta, hogy kilép. Azonban ezen igyekezete hasztalannak bizonyult; Michael Giles és Ian MacDonald elhagyta az zenekart. A King Crimson eredeti felállásában 1969. december 16-án adta utolsó koncertjét. MacDonald később, egy Michael Gilkes-lel kiadott közös lemezt követően megalapította a Foreigner-t, majd 1974-ben a King Crimson Red című albumának felvételeinél ismételten találkozhatunk a nevével. Ezek az 1970. eleji változások kétségessé tették az együttes jövőjét. A korabeli szóbeszédek Robert Fripp-et hírbe hozták a Yes együttessel, és a Blue Whale formációval is. Greg Lake pedig még egy san francisco-i koncert során megállapodott a The Nice együttes billentyűsével, Keith Emersonnal egy közös zenekar alapításában. In the Wake of Poseidon (1970) Ilyen körülmények között különös szerencse volt az, hogy Fripp-nek sikerült meggyőznie Greg Lake-et és Michel Giles-t, hogy közreműködjenek az előkészületben lévő új lemez, az In the Wake of Poseidon felvételeinél. Az együttes az elkövetkező pár hónap során kiegészült a Fripp által toborzott vendégzenészekkel, többek között Keith Tippett dzsessz zongoristával és Mel Collins fúvóssal. Mivel a felvételek során Greg Lake már csak mint énekes szerepelt, néhány szám basszusgitár szólamait Peter Giles játszotta fel. Miután Lake 1970 áprilisában végleg elbúcsúzott a zenekartól, hogy teljes intenzitással új együttese, az Emerson, Lake & Palmer munkálataira tudjon koncentrálni, Fripp gyermekkori barátja, az énekes-basszusgitáros Gordon Huskell került a helyére. A lemezt egy számot leszámítva még Lake énekelte fel, azonban a Cadence and Cascade című darabban már Huskell énekhangja hallható. A vendégzenészekkel kiegészült együttes 1970 első negyedévében vette fel az új album, az In the Wake of Poseidon hanganyagát. A Catfood / Groon címet viselő, beharangozó szólólemez 1970 márciusában, míg maga a nagylemez 1970 májusában került a lemezboltokba. Az albumot a szaksajtó meglehetősen fanyalogva fogadta. A kritikák a bemutatkozó album, az In the Court of the Crimson King másolatának tartják a lemezt, amelyet Fripp mellotron és gitárszólamai uralnak. Az utóbbiakkal kapcsolatban azonban nem árt szem előtt tartani, hogy a lemez felvételei során, állandó zenészek híján, Fripp egymaga játszotta fel az album összes gitár és mellotron szólamát, így nem csoda, ha ezek a hangszeren határozzák meg a lemez hangzásvilágát. Az album Angliában a 4. helyig, az Egyesült Államokban pedig a 31. helyig jutott az eladási listákon, ami kifejezetten elismerésre méltó teljesítmény, figyelembe véve azt a tényt, hogy ebben az időszakban a King Crimson egy vendégzenészekkel kiegészített, folyton változó összetételű formáció volt, így gyakorlatilag nem volt állandó együttes, amely koncertekkel népszerűsíthette volna a lemezt. Lizard (1970) 1970 augusztusában Mel Collins és Gordon Haskell az együttes állandó tagja lett, szintúgy mint Andy McCulloch dobos, akit Keith Emerson ajánlott Frippnek. Az együttes ebben a felállásban készítette el harmadik, Lizard című albumát. A felvételek során - már-már szokásosnak mondható módon - számos vendégzenész segítette az együttes munkáját. A vendégzenészek közül feltétlenül kiemelést érdemel az In the Wake of Poseidon munkálatainál már közreműködő Keith Tippett zongorista, Marc Charig oboa (és angolkürt) virtuóz és nem utolsósorban Jon Anderson, a Yes énekese. A vendégzenészek jelenléte, és különösen Tippett zongorajátéka valamint a fúvósszekció dominanciája meghatározó befolyást gyakorolt a lemez stílusára. Az album hangszerelése a canterburyi szcéna hangzásvilágát idézi, amelybe Tippett zongorajátéka erőteljes dzsesszes színezetet vitt. Az alapvetően akusztikus hangszerekre támaszkodó kompozíciókhoz igazodva, Fripp maga is több felvételen akusztikus gitáron játszott. Az album teljes második oldalát a négytételes címadó darab foglalja el, amelyet Jon Anderson első tételben (Prince Rupert Awakes) hallható földöntúli énekhangja tesz egészen különlegessé. Pete Sinfield szürrealisztikus szövegei még a korábbi albumok elvontságán is túltesznek. Az elkészült lemez zenei és szövegbéli bonyolultsága nem egyezett Huskell és McCulloch művészi elképzeléseivel, így 1970 októberében mindketten elköszöntek az együttestől. Huskell a búcsút követően szólókarrierbe kezdett, McCulloch pedig csatlakozott David Greenslade együtteséhez. A Lizard című lemez 1970 decemberében jelent meg. Az albumot sokan a King Crimson lemezek fekete bárányaként tartják számon, azonban az biztosan elmondható, hogy ez az album az együttes egyik legművésziesebb alkotása, és jól tükrözi a progresszív rock együttesek 70-es évek eleji művészi útkeresését. Islands (1971) Huskell és McCullogh távozását követően Fripp egyből hozzálátott, hogy új tagokat keressen az együttesbe. Néhány meghallgatást követően (melyek során Brian Ferry, későbbi Roxy Music énekes is megfordult a próbákon) végül Ian Wallace dobosra és Raymond "Boz" Burrell énekesre esett Fripp választása, akik 1970. év végén csatlakoztak a zenekarhoz. Mivel Fripp megfelelő basszusgitárost nem talált, ezért végül úgy döntött, hogy Burrellt tanítja meg basszusgitározni. Az együttes ezen felállásban (Fripp, Burrell, Collins, Wallace) koncertkörútra indult, melynek első németországi állomásán, 1971 áprilisában, 1969 decembere óta először lépett a nagyközönség elé. Az Európára, az Egyesült Államokra és Kanadára kiterjedő turné során az együttes főként az első három lemez anyagát játszotta, azonban a repertoárban már megjelentek az időközben született új szerzemények is. A turné során került felvételre a King Crimson negyedik, Islands című albuma, amely 1971. december 3. napján jelent meg. Az album stílusára leginkább a zenei sokszínűség jellemző. Azon a dzsessz-rockos, dzsessz-fúziós (Formentera Lady, Sailor's Tale) és bluesos (Ladies of the Road) stílusjegyek éppúgy megtalálhatók, mint a klasszikus kamarazenei témák (Prelude: Song of the Gulls, Islands). A majd’ 12 perces címadó dal az együttes egyik legszebb felvétele, melynek témája Keith Tippet finom zongorakíséretére és a pasztorálokat idéző énekre épül. Az album megjelenésével egyidejűleg, 1971 decemberében Peter Sinfield, aki Fripp mellett az utolsó megmaradt alapító tag volt, Fripp kérésére elhagyta az együttest. Sinfield egy rövid szólópróbálkozást követően az Emerson, Lake & Palmer állandó szövegírója lett. Earthbound (1972) Az 1972. eleji tengerentúli koncertsorozat során már érezhető volt a feszültség az együttesen belül. Wallace, Collins és Burrell játékstílusában egyre inkább teret nyertek a nyers bluesos és rhythm and blues-os elemek, amely egyértelműen megmutatkozik, az együttes első (igen rossz minőségben felvett), Earthbound című koncertlemezén is. Végül 1972 áprilisában Burrell, Collins és Wallace magára hagyta Frippet, és mindhárman csatlakoztak az angol blues-legenda, Alexis Korner által létrehozott Snape együtteshez. Burrell később a Bad Company együttesben, míg Collins egy rövid ideig a Camel-ben játszott, majd session zenészként folytatta pályafutását. A magára maradt Robert Fripp – a maga bohém módján – a következőképpen kommentálta az együttes felbomlását: „Felfedeztem, hogy mindenki mit akar csinálni, és úgy találtam, hogy én nem akarom azt tenni.” Az együttes tagjai A King Crimson együttesben számtalan zenész megfordult. Az együttes történetének 19 tagján felül, szinte megszámlálhatatlan számú zenész közreműködött a stúdióalbumok felvételeinél, vagy a koncertek során. Az együttesben megfordult zenészek túlnyomó többsége a King Crimsonon kívül is említésre méltó zenei karriert futott be. A közreműködő zenészek számát és kiterjedt munkásságát jól mutatja, hogy az ezernégyszázat is meghaladja azon nagylemezek száma, amelyet a King Crimson tagjai és volt tagjai készítettek. A jelenlegi felállás Robert Fripp – gitár, elektromos zongora, mellotron, billentyűsök (1969–napjainkig) Adrian Belew – gitár, ének (1981–napjainkig) Tony Levin – basszusgitár, chapman stick, háttérvokál (1981–85; 1994–99; 2003–napjainkig) Pat Mastelotto – dob, ütőhangszerek (1994–napjainkig) Gavin Harrison – dob (2007–napjainkig) Korábbi tagok Greg Lake – basszusgitár, ének ( 1969 – 1970 ) Michael Giles – dob, ének ( 1969 – 1970 ) Ian McDonald – szaxofon, klarinét, fuvola, mellotron, ének ( 1969 ; 1974 ) Peter Sinfield – szöveg, szintetizátor ( 1969 – 1971 ) Mel Collins – szaxofon, fuvola, ének, mellotron ( 1970 – 1972 ; 1974 ) Gordon Haskell – basszusgitár, ének ( 1970 ) Andy McCulloch – dob ( 1970 ) Boz Burrell – basszusgitár, ének ( 1971 – 1972 ) Ian Wallace – dob, ütőhangszerek, ének ( 1971 – 1972 ) John Wetton – basszusgitár, ének ( 1972 – 1974 ) Jamie Muir – ütőhangszerek ( 1972 – 1973 ) Bill Bruford – dob, ütőhangszerek ( 1972 – 1998 ) David Cross – hegedű, brácsa, fuvola, mellotron, elektromos zongora, billentyűs hangszerek ( 1972 – 1974 ) Richard Palmer-James – szöveg ( 1972 – 1974 ) Trey Gunn – Warr-gitár , chapman stick ( 1994 – 2003 ) Alkalmi és vendégzenészek Peter Giles, Michael Giles testvére és a Giles, Giles & Fripp együttes korábbi tagja, az In the Wake of Poseidon című albumon basszusgitárosként szerepelt, mivel ezen az albumon Greg Lake már csak énekesként közreműködött. Az együttes Lizard és Islands című albumain hallható jazzes hangzásvilágban is igen nagy szerepe volt a nevezett albumokon segédkező vendégzenészeknek, melyek közül kiemelést érdemel Keith Tippett (zongora), Mark Charig (szárnykürt), Nick Evans (harsona) Harry Miller (nagybőgő), Robin Miller (oboa) és Paulina Lucas (ének). Fontos megemlíteni Jon Andersont is a Yes együttesből, aki a Lizard című album címadó dalában énekelt. Az 1975-ben kiadott USA koncertalbumon Eddie Jobson közreműködött hegedűn (Larks' Tongues in Aspic Part 2) és elektromos zongorán (Lament). Diszkográfia In the Court of the Crimson King (1969) In the Wake of Poseidon (1970) Lizard (1970) Islands (1971) Larks’ Tongues in Aspic (1973) Starless and Bible Black (1974) Red (1974) Discipline (1981) Beat (1982) Three of a Perfect Pair (1984) Thrak (1995) The ConstruKction of Light (2000) The Power to Believe (2003) Források és jegyzetek allmusic.com - King Crimson Bruce Eder: King Crimson Biography Allmusic "King Crimson`s first album, In the Court of the Crimson King (released 1969), had an especially powerful impact on the nascent progressive rock movement, and just may be the most influential progressive rock album ever released. … Unlike the first releases of Yes, Genesis, Van der Graaf Generator, and Jethro Tull, which do not represent a fully matured musical vision, this album display every major element of the mature progressive rock genre."; Edward Macan: Rocking the Classics - English Progressive Rock and the Counterculture, 23. oldal Prog Archives: King Crimson Biography Prog Archives (progarchives.com) Eric Tamm: Robert Fripp - From Crimson King to Crafty Master Archiválva 2015. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Progressive Ears (progressiveears.com) Richie Unterberger: The Gods Biography Allmusic The Marquee Club: King Crimson Biography Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben The Marquee Club (www.themarqueeclub.net) (Elérés: 2008. augusztus 14.) DGM: King Crimson Biography Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Discipline Global Mobile (dgmlive.com) Virgin Radio: King Crimson Biography Virgin Radio (www.virginradio.co.uk) The Never Complete List of King Crimson-related albums Rate Your Music (rateyourmusic.com) (Elérés: 2008. augusztus 1.) Cláudio Botelho Cláudio Botelho (Araguari, 1964 –) brazil zeneszerző. Ismert színészként és műfordítóként is, számos színpadi művet fordított le angolról az anyanyelvére. Minden kút Rómába vezet A Minden kút Rómába vezet (When in Rome) 2010-es amerikai romantikus vígjáték, melynek egyik producere és rendezője Mark Steven Johnson. A fiatal rendezőt akciófilmekben már megismerhettük, hiszen ő rendezte többek közt a Daredevil – A fenegyerek és A szellemlovas című filmemet is. Szereplők Beth - Kristen Bell Nick - Josh Duhamel Lance - Jon Heder Antonio - Will Arnett Gale - Dax Shepard Celeste - Anjelica Huston Joan - Alexis Dziena Bevételi adatok A filmet az Egyesült Államokban 2010. január 29-én mutatták be. Az első héten 20 millió dollár bevételt hozott, a 32 millió USD összbevételt április 15-ig érte el. 2010. április 4-ig további 24 országban mutatták be, amelyekből összesen közel 5 millió dollár bevétel érkezett, azonban több, rendszerint nagy bevételt hozó országban - mint Anglia és Németország - csak 2010. áprilisban, májusban mutaják be. Kritika és fogadtatás A film mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon rossz kritikát kapott. Sem az eddig akciófilmeket rendezett Mark Steven Johnson munkája nem nyerte el a kritikusok tetszését, sem a két főszereplőt játszó színész alakítása, akiknek a filmkritikusok szerint nem erősségük a komédia. Azon színészek akik otthonosan mozognak már a komédia stílusú filmek világában - Danny DeVito, Jon Heder vagy Will Arnett - nem kaptak megfelelően hangsúlyos szerepet. Negatívumként jelenik meg még, hogy a címével ellentétben szinte az egész film New Yorkban játszódik, alig van olyan képkocka mely Róma városának szépségét mutatja be és teljes mértékben nélkülözi az olasz színészeket. A Rotten Tomatoes oldalán 16% a tetszési indexe. Uralkodónők listája Az alábbi lista a történelem uralkodónőit, azaz monarchiák női államfőit sorolja föl időrendben. A köztársaságokban hatalomra került női államfőket a Nem örökletes női államfők és kormányfők listája tartalmazza. Arangyel Arangyel (macedónul: Арангел, albánul Haranjelli) település Macedóniában, a Délnyugati körzet Kicsevói járásában, 2013-ig az Oszlomeji járás része volt, ami teljes egészében beolvadt a Kicsevói járásba. Népesség 2002-ben 709 lakosa volt, akik közül 708 albán és 1 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Ez a Divat Az Ez a Divat magazin egy országos divatlap volt. 1949 telén jelent meg az első, 1993-ban az utolsó száma, majd 2000–2002 között jogutóda, Mai Ez a Divat címen. Több budapesti kiadó is működtette. Eleinte az Állami Lapkiadó (1949–1954), majd a Műszaki Kiadó (1955), a Lapkiadó Vállalat (1955–1987), a Pallas (1989–1991), végül pedig a Hírlapkiadó, a 2000-es években a Magazin Média Kft. adta ki. Története A második világháború után első, kizárólag divattal foglalkozó lapként, 1949 végén jelent meg. A kor szelleme miatt – ugyanis nemcsak az üzleteket, a tervezést is államosították, ezért – az Ez a divat lapjain a ruhatervezők, a híres ruhaszalonok ruhái helyett a névtelenség és a konfekciógyártás modelljei váltak uralkodóvá, a Ruhaipari Tervező Vállalat rajzai jelentek meg, miközben a francia, angol divat híreit száműzték. A cikkek szerzői előszeretettel állították szembe a kapitalista rendszer hibáit az új szocialista célkitűzésekkel. Csupán 1953-tól jelentek meg rendszeres képes tudósítások az újságban Párizs, London, Róma újdonságairól, és átfogó körképek a magyar tervezők alkotásairól. A lap rajzait, divattanácsait az 1960-as években már rendszerint Lukács Zsuzsa készítette. A férfidivat Magyarországon a Nők Lapja és 1958-tól az Ez a Divat oldalain jelent meg elsőként. Az államosított lapkiadás véleményformáló, divatra specializálódott, széles közönséghez szóló lapja, ekkor az ország egyetlen divatsajtó-orgánuma volt. A divatlap eleinte rendszertelenül, évenként többször jelent meg, majd 1953-ban negyedévenként, 1954–1956 között kéthavonta, azután pedig havonta 1993-ig. 1957 tavaszára a Nők Lapja mellett az Ez a Divat érte még el – 2 év alatt megduplázva – a számonként százezres példányszámot. Az addig jellemző divatrajzokat egyre inkább a divatfotók váltották fel, míg a termelési riportok és propagandacikkek helyére fokozatosan társasági jellegű írások kerültek. A lap a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején vált színessé. 1966-ban az országban legelőször az Ez a Divatban lehetett a térd fölé érő „rövid szoknyáról” olvasni és fotón látni a combközépig érő miniszoknyát, amit neves színésznőkkel (Ruttkai Éva, Torday Teri) is népszerűsítettek, noha korábban ezek nem feletek meg a hivatalos ízlésnek, erkölcsnek. Az 1970-es, 1980-as években Zsigmond Márta volt az Ez a Divat havilap főszerkesztője. Olyan újításokat vezetett be, melyeknek köszönhetően nemzetközi színvonalú divatlappá emelte a havilapot. Ezekben az években elérte a 250 ezres példányszámot. Ehhez hozzájárultak a későbbi években, szorosan hozzá kötődő olyan kiadványok, mint az 1977 és 1990 között évente, 256 oldalon, kemény borítóval megjelenő Ez a Divat évkönyv, az 1985-ben elinduló Átváltoztatjuk magazin, illetve az ingyenes, általános ismereteket oktató fotómodellképző Ez a Divat-tanfolyam is. Zsigmond Márta a fotósokkal folyamatosan egyeztetve úgy látta, hogy a divatlapban elsősorban nagy, jól láttató és beszédes képeket kell közölni. A nem szigorúan beállított „mozgásban modellkedést” Safranek Anna, Tálas Kati és – az élen – Pataki Ági kezdték el megvalósítani, így a következő években a modellek már ebbe a fotózási stílusba csöppentek bele. Az Ez a Divat – és a különböző alkalmi divatkiadványok – a lapban megjelenő termékekhez nyújtott szabásminta szolgálata, illetve az előbb kérésre küldött szabásminták, majd pedig a rendelhető mellékletek útmutatást adtak a legutolsó divat szerinti modellek elkészítéséhez. A lapot szinte uralták az átalakítási tanácsok (például toldás, passzékészítés, változatos formájú gallérok, mandzsettaapplikációk, a „két ruhából egy ruha” ötletek, a háncstalp-készítés, a maradékok hasznosítása stb.). A varrás volt a nyugati divat követésének legkreatívabb, legolcsóbb és néha az egyetlen lehetősége. Neves tervezők konfekciógyártásban és házilag elkészített modelljeit így már az alsóbb osztályok tagjai is megengedhették maguknak. Gyakran előfordult, hogy az akkoriban tiltott nevesebb külföldi lapok (Vogue, L'Officiel(wd), Elle) ruhafotóit – ha több éves késéssel is – újranyomták vagy egyszerűen leutánozták, de megtörtént az is, hogy nem nevezték nevén vagy többször összekeverték a nyugati tervezőket, majd a ruhákat mint magyar konfekció-modelleket szerepeltették. Eközben az Ez a Divat elismert újság lett Magyarországon és külföldön – elsősorban a Szovjetunió országaiban, mivel fölvállalta a legújabb trendek, a nyugati divat megjelenítését, mint Balmain(wd), Dior, Chanel és mások – egyaránt. Így oroszul: Это модно címmel is megjelent. Zsigmond Márta az eleinte szerény brosúrát európai színvonalú színes magazinná fejlesztette, ezért a későbbiekben úgy emlegették, hogy „a divatújságírás nagyasszonya”. A rendszerváltáskor Medgyessy Ildikó lett a lap főszerkesztője. Az ezt követő médiapiac-változás azonban megpecsételte a lap sorsát. Mivel nem volt önkéntes befektető 1993-ban ideiglenesen meg is szűnt, pedig az új főszerkesztőnek komoly rálátása volt a nemzetközi, elsősorban a francia divatlappiacra. Megváltoztatta az újság külsejét – azáltal, hogy az ofszet is bekerült a mélynyomás mellé – és tartalma újra inkább egy olvasmányos kiadvánnyá vált. Bár mindezek által a lap korszerűbb, de drágább is lett, és további nehézséget jelentett, hogy idővel egyre több divatlap jelent meg. Az eladott példányszám lecsökkent, majd további nehézséget okozott, hogy a kiadó Lapkiadó Vállalatot is elkezdték összevonni a Hírlapkiadó Kiadási és Hirdetési Részvénytársasággal. Végül a kiadói jogokat eladták. Később, a 2000-es évek elején két éven át Mai Ez a Divat néven jelent meg. A lap igazgató-főszerkesztője Szilárd Gábor, menedzsere Kovács Péter, főmunkatársa pedig Vámos Magda a Magyar Divat Szövetség elnöke volt. Különszámai Az Ez a Divat különszáma 1980–1985 között, majd 2000-ben. 1986–1988 és 1993–2000 között kiadása szünetelt. Főszerkesztője Zsigmond Márta volt. Gyerekdivat magazin 5 (óvoda, alsó- és felső tagozat) korosztálynak: Tinivilág, sulibuli, nebuló, ovimódi, bébisarok. Az Ez a divat és a Hungarocoop közös, 1988–1990 között negyedévente megjelent kiadványa. Főszerkesztője Medgyessy Ildikó volt. Az Ez a divat füzetsorozata 1985–1988 között. Főszerkesztője Zsigmond Márta, szerkesztője Bányász Irén volt. 1989-től Pesti divat - pesti sport címmel a Népszava Kiadó Vállalat kéthavonta megjelenő képes magazinjaként folytatódott Zsigmond Márta szerkesztésében. Az Ez a Divat 1977-ben mindössze egy (ősz/tél) példányban megjelent különszáma, Zsigmond Márta főszerkesztésében. Az Ez a Divat 1987-1990 között, Zsigmond Márta szerkesztésében fél évente megjelenő más nyelvű kiadása, oroszul: Это модно. Az Ez a Divat különszámaként jelent meg 1976–1979, majd Gabi-mami címmel 1980–1985 között. Az Ez a Divat különszáma 1977–1983 között, Zsigmond Márta főszerkesztésében. Az Ez a Divat különszáma 1976-ban. Az Ez a Divat különszáma 1976–1979 között, Zsigmond Márta főszerkesztésében. Az Ez a divat füzetsorozata 1986–1987 között. Főszerkesztője Zsigmond Márta, szerkesztője Bányász Irén volt. Az Ez a Divat évi két alkalommal megjelenő különszáma 1987–1988 között, Zsigmond Márta főszerkesztésében. Az Ez a Divat különszáma 1977–1985 között, Zsigmond Márta főszerkesztésében. Egy önálló cím nélküli különszám 1969–1976 között jelent meg. Mellékletei: Ez a Divat kézimunka melléklet (1960–1963) Ez a Divat kötött album (1953–1955) Szabásminta melléklet (1975–) Rovatok Ki lesz az év manekenje?; Átváltoztatjuk; Mindnyájunk szakácskönyve; Ez a divat konyhája; Gombolyag; Cérnaegyetem; Művészbejáró; Szerkesztői üzenetek; Ez a divat szabásminta melléklete; Fortélyok; Az Ez a divat lakberendezési rovata; Ez a divat Klub; Az Ez a divat szépségiskolája; Ádám férfidivat, Tervezők asztala, Gombolyag rovat, Gyárról gyárra című rovat, Lakberendezési rovat, Fortélyok című rovat; Ez a divat konyhája Receptek című rovat; Cérnaegyetem című rovat; Szépségápolás, Fodrászat; Makramé iskola c. rovat. Munkatársak Főszerkesztők 1949 - szerkesztő az induláskor nincs megadva Zsigmond Márta - helyettesei: Szabó Márta és Várhelyi L. Tamás Medgyessy Ildikó Szerkesztők Lengyel Miklós (fotós, átmenetileg volt a lap képszerkesztője is) Várhelyi Tamás Újságírók Hámori Judit, Bangó Éva, Baróti Géza , Mérő Éva, Komlósi Gábor . , Faragó Ilona; Nádor Vera; Vámos Magda (divattervező) ; Sárdi Mária; Dobay Miklós; Brád András , Vas Júlia újságíró Tervezők asztala című rovat, stb; Prósz Veronika (iparművész); Moldován Katalin, Ruszti Béláné; Dr. Medgyessy Ildikó; Filep István; Bedecs Éva újságíró; Baranyai Judit, S. Nagy Márta újságíró; Somos Ágnes újságíró; Pilhál György újságíró; Pelle Józsefné; Czeglédi Katalin; Faluhelyi Györgyi, Tankó Judit (iparművész); Jánossi Anikó újságíró; Dolezsál Mária; T. András Emil; Vincze Gizi (iparművész); Kalász Katalin újságíró; Körmöczy Éva újságíró. Fotósok Komlós Lili, Módos Gábor , Lengyel Miklós , Bacsó Béla, Fenyő János , Fábry Péter István , Dióssi Ferenc , Rózsavölgyi Gyöngyi, Kotnyek Antal , Almási László , Varró Géza, Novotta Ferenc, Vinkovich László Fodrász Hajas László Sminkes Sipos Zita Manökenek, fotómodellek Barna Ilona (1977–1985), Csató Mari , Szentpéteri Györgyi , Lantos Piroska , Pataki Ágnes , Pintér Mária, Badonyi Vali , Felkai Anikó , Schmidt Bea , Takács Éva , Szőnyi Kinga , Safranek Anna , András Judit, Halász Ilona, Welzer Erzsébet , Zuggó Erika , Szedres Mariann , Kristyán Judit , Molnár Vali, Hegedüs Mari, Komjáthy Ágnes , Bálint Ági, Bíró Ilona , Rák Kati , Tálas Kati , és Háfra Mari . Továbbá: Takáts Szilvi, Patz Dóri , Diós Kati . Dobrovolszki Ági, Sütő Enikő , Gaál Zsuzsa, Baróti Györgyi, Borsovszky Ágnes, Hajós Judit, Hízó Erika, Bolyos Ibolya, Farkas Márta, Vadász Éva , Lajkovits Ági, Rábaközi Andrea , Fekete Klári , Kovács Valéria , Bozzay Margit , Zám Edit, Bayer Kató , Bakos Ilona , Keresztes Orsi , Szőnyi Ildikó , Hágelmayer Veronika , Kemenes Mari , Garamvölgyi Adrien , Balonyi Kyra, Pintér Szilvia, Férfimanökenek, fotómodellek Müller Péter, Baráth Zoltán, Forgó Ferenc, Vida Sándor, Fabinyi János, Magyari Beck Eduárd, Sántha István, Bárányi Zoltán, Benkő István, Mátyók József, Vinkovich László, Girardi Géza, Klinszky Gábor, Sauska Ádám, Balassa Gábor, Bakos János, Bártfai Róbert, Norman Gábor, Ollári Béla, Szőcs András, Moczó Dénes, Albertini János, Honvéd Tibor, Gajdos Tamás , Budai István, Varga Lajos, Kádi László, Czebe László, Lajkó István, Hugai István, Várszegi József, Tábori Iván, Tóth György Tibor, Boross Ferenc, Horváth Attila, Pál Sándor, Szablya Ákos, Varga Sándor Coucy (Ardennes) Coucy település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 509 fő (2015). Coucy Amagne, Ambly-Fleury, Doux, Lucquy, Novy-Chevrières, Seuil és Thugny-Trugny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bunty aur Babli A Bunty Aur Babli (Hindi: ���� �� �����, Urdu: ���� ��� ����), egy 2005-ös, bollywoodi film; rendezte: Shaad Ali; főszereplők: Amitábh Baccsan, Abhisek Baccsan, és Ráni Mukherdzsi. Zene Énekesek: Alisha Chinai, Shankar Mahadevan, Javed Ali, Udit Narayan, Sunidhi Chauhan, Nihira Joshi, Sonu Nigam, Mahalaxmi Iyer, Sowmya Raoh, Loy Mendonsa, Sukhwinder Singh, Jaspinder Narula és Blaaze Dalok "Dhadak Dhadak" – Udit Narayan, Sunidhi Chauhan, Nihira Joshi "Chup Chup Ke" – Sonu Nigam, Mahalaxmi Iyer "Nach Baliye" – Shankar Mahadevan, Somya Raoh, Loy Mendonsa "Bunty Aur Babli" – Sukhwinder Singh, Jaspinder Narula, Shankar Mahadevan, Siddharth Mahadevan "BnB" – Blaaze, Shankar Mahadevan, Loy Mendonsa "Kajra Re" – Alisha Chinai, Shankar Mahadevan, Javed Ali Díjak A filmet hét kategóriában nevezték Filmfare díjra, háromban nyert díjat: legjobb playback énekesnő, legjobb zenei rendezés, legjobb dalszöveg. legjobb film – Aditya Chopra legjobb színész – Abhishek Bachchan legjobb színésznő – Rani Mukerji legjobb férfi mellékszereplő – Amitabh Bachchan legjobb zenei rendezés – Shankar-Ehsaan-Loy legjobb női playback – Alisha Chinai for "Kajra Re" legjobb dalszöveg – Gulzar Floored A Floored, a Sugar Ray amerikai együttes második albuma, amelyet 1997-ben adtak ki. Számok "RPM" – 3:21 "Breathe" – 3:26 "Anyone" – 3:29 "Fly" – 4:52 "Speed Home California" – 2:42 "High Anxiety" – 3:31 "Tap, Twist, Snap" – 3:12 "American Pig" – 4:01 "Stand and Deliver" – 2:58 "Cash" – 1:35 "Invisible" – 3:10 "Right Direction" – 2:53 "Fly" – 4:05 Simon Zoltán (képzőművész) Simon Zoltán (Törökszentmiklós, 1950. augusztus 6. –) magyar képzőművész, grafikus. Életpálya 1950-ben pedagógus szülők második gyermekeként született Törökszentmiklóson. Édesapja, dr. Simon Sándor első generációs értelmiségi (mérnök-tanár), édesanyja polgári családból származó tanítónő. A család, az apja foglalkozása miatt, többször változtatott lakhelyet, míg végül 1962-ben Újpesten állapodtak meg. A munkásnegyedben töltött kamaszévek meghatározóivá váltak szociális érzékenységének és nagyban befolyásolták gondolkodásmódját, világképének alakulását. Első stúdiumait Nagybányai Nagy Zoltán szabadiskolájában végezte, ám a képzőművészet iránti fogékonyságát, a haladó szellemű Újpesti Könyves Kálmán gimnázium kiváló rajzpedagógusa, Gábor Béla terelte a művészi elkötelezettség felé. Ezzel párhuzamosan látogatta a Vasutasok Képzőművész Körének foglalkozásait és a Szabados Árpád vezette Derkovits kör stúdiumait, valamint korrekciós órákat vett Vén Emil festőművésztől. Az 1968-tól 1975–ig terjedő intervallum az útkeresés és a felvételi kísérletek ideje a Magyar Képzőművészeti Főiskolára miközben több, a kreativitását fejlesztő munkában próbálta ki magát (keramikus, fazekas, díszletfestő, dekoratőr és több grafikai műhely). Munkái, rajzai jelentek meg az Élet és Irodalom című irodalmi-művészeti és kulturális hetilapban. Tagja lett az autodidakta Művészek Társaságának (1977) és maradt annak megszűnéséig, és még ugyanabban az évben (1979) tagfelvételt nyert a Fiatal Művészek Klubjába, melyről két évvel később lemondott. 1967-től alkalmazott grafikusként a könyvkiadás területén dolgozott: illusztrációkat készített, könyvborítókat tervezett, reklámgrafikai munkákat végzett, mígnem 1989-ben felhagyott ez irányú tevékenységeivel, és az egyedi képgrafikák felé fordult. Metszett papír-technika 2002-től alkalmazta az általa „metszett papír”-nak nevezett képalkotást, mely különböző tónusú papírfelületek egymásba illesztéséből és metszéséből áll, ahol a különböző – az utóbbi időben, szinte jellé redukált – homogén formákat, különböző grafikai technikákkal oldotta fel, és tette egységessé. Tagságai 1977 Autodidakta Művészek Társasága – annak megszűnéséig 1977–1979 Fiatal Művészek klubja 1994 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 1998 Belvárosi Művészek Társasága Részvétele kiállításokon, bemutatókon, pályázatokon 1967 Budapest , Újpesti Munkásotthon 1968 Tokaj , Derkovits Kör művésztelepi bemutatók 1969 Tokaj, Derkovits Kör művésztelepi bemutatók 1970 Budapest, Vasutas Képzőművészek országos kiállítása 1978 Budapest, Országos Amatőr Tárlat 1980 Budapest, Autodidakta Művészek Társasága 1988 Budapest, Derkovits Kör jubileumi kiállítása 1991 Budapest, Fasori református templom – Amerikai-Magyar jótékonysági kiállítás Budapest, Hotel Aquincum – Amerikai–magyar jótékonysági kiállítás 1994 Budapest, Derkovits Kör jubileumi kiállítása 1995 Budapest, Képzőművészet a Mezőgazdaságban 1997 Esztergom , II. Pasztell biennále 1998 Veszprém , „1948" 150 éves jubileumi tárlat Budapest, Nádor Galéria – „Belső rajz” 1999 Kaposvár , GROTESZK IV. Salgótarján , Tavaszi tárlat Budapest, ART EXPO Pécs , Parti galéria Hrabal emlékkiállítás Verőce , KRAFTWERK Verőce, Gorka-ház Budapest, Országos kis színes rajz 2000 Budapest, Nádor Galéria – „Tér-rajz” 2001 Salgótarján, Tavaszi Tárlat 2003 Salgótarján, Tavaszi Tárlat Budapest, Nádor Galéria – „Kerék" 2005 Toronto , AWOL Gallery Kaposvár, GROTESZK Budapest, Nádor Galéria – „Művészpénz” Párizs , INSTITUT HONGROIS 2006 Budapest, Nádor Galéria – „Mandarin” Bécs , Gigant Galéria – „Schachmatt” Budapest, Nádor Galéria – „Harangszó” 2007 Budapest, Nádor Galéria – „Mű-Tér” Budapest, Nádor Galéria – „Stressz” Budapest, Gellért Hotel 2008 Százhalombatta , Matrica Múzeum – „László Bandy és barátai” 2009 Budapest, Nádor Galéria – „Vízió” Kaposvár, GROTESZK Budapest, Nádor Galéria – „Hálózat” 2010 Szentendre , Régi Művésztelep Galéria – BMT gyűjteményes kiállítás Salgótarján, I. Országos Rajztriennálé Budapest, Nádor Galéria – „Arányosság” 2011 Budapest, Nádor Galéria – „Liszt” Budapest, Alle plaza – Liszt ihlete Budapest, Nádor Galéria – „Művésztérkép” 2012 Kaposvár, GROTESZK 8 Pécs , GROTESZK 8 Pécsett 2013 Baja , VÍZ-JEL Nemzetközi Biennálé Salgótarján, Tavaszi Tárlat 2014 Budapest, Nádor Galéria – Jubileumi Tárlat 2015 Kaposvár 9. Groteszk triennálé Szeged , XVIII. Nyári tárlat 2016 Salgótarján III. Országos rajz triennálé 2017 Salgótarján Tavaszi Tárlat Tipográfiai munkái 1978 - Ifjúsági parlamentek /Kossuth/ - A büntetés társadalmi, jogi, kriminológiai kérdései /Jogi/ - Nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés /Jogi/ - Készletek a gazdaságban /Jogi/ 1979 - Gazdasági állatok fehérje ellátása /Mezőgazdasági/ - Takarmányértékesítési feltételek /Mezőgazdasági/ - Lesz-e sas 2000-ben /Natura és Zemizdat kiadó/ - Mikroszkóp használata /Natura/ - Szarvasmarha tenyésztés /Natura/ - Talajmikrobiológiai módszerek /Natura/ 1980 - Nagy teljesítményű traktorok /Natura/ - Karbamid a kérődzők takarmányozásában /Natura/ - Hibrid nemescirok /Natura/ - Joshephin Baker /Gondolat/ - Kócsagok birodalma /Natura/ - Szeszesipari vizsgálati módszerek /Natura/ - Az uborka szabadföldi termesztése /Mezőgazdasági/ - Állati vírusok /Natura/ - Állattenyésztési ágazatok szervezése és optimalizálása /Mezőgazdasági/ - A világ mezőgazdasági rendszerei /Mezőgazdasági/ 1981 - Örömök és csalódások /Gondolat/ - Gyümölcsfélék értékelése /Mezőgazdasági/ - Tömegtakarmányok előállítása /Mezőgazdasági/ - Madarak világa /Natura/ - Szántóföldi növények /Mezőgazdasági/ - Az élővilág evoluciója I. kiadás /Mezőgazdasági/ - Nőivarú állatok szaporodásbiológiája /Mezőgazdasági/ - Baromfitenyésztők kézikönyve /Mezőgazdasági/ - Tavunk a Balaton /Natura/ - Korszerű beruházások az élelmiszer gazdaságban /Mezőgazdasági/ - Az élelmiszer biokémiai alapjai /Mezőgazdasági/ - Takarmányfehérjék minősítése /Mezőgazdasági/ 1982 - Halélettan - Vadgazdaságtan - Az égbolt felfedezői /Gondolat/ - Az élővilág evoluciója II. - Gyakorlati kalkulációk a mezőgazdaságban - Mezőgazdasági számvitel /Mezőgazdasági/ - Agrártermelésünk 2000-ben /Mezőgazdasági/ 1983 - Vadhús és halételek - Hímivarú állatok szaporodásbiológiája /Mezőgazdasági/ - Terrárium /Natura/ - Gyomirtás /Mezőgazdasági/ - Az őz és vadászata - Hullámos papagáj 1995 - Világbanki Iroda ELTE Nyelvi Projekt /négykötetes nyelvtankönyv és munkafüzet tipográfiai tervezése és illusztráció/ 2000 - Verbényi József: Vitázok önmagammal –illusztráció 2001 - Deutsch mit Grips I. – illusztráció /Ernst Klett GmbH., Stuttgart / 2002 - Deutsch mit Grips II. – illusztráció /Ernst Klett GmbH., Stuttgart/ 2004 - Bene Zoltán : Út –fedél 2005 - Szentmihályi Szabó Péter : Felőlünk az idő szól majd –fedél 2007 - Bene Zoltán: Év-Könyv –illusztráció. (A fedélterv az Őrzők című grafika felhasználásával készült.) /Tiszatáj Könyvek/ 2010 - Bene Zoltán: Keserédes -illusztráció, fedél /Hungarovox/ 2016-ban kiadta első képzőművészeti albumát, harmincnyolc kortárs művész írásával, amelyek saját rajzaihoz készültek. Az album címe: Apám kalapja Grafikái közgyűjteményben Vaszary képtár, Kaposvár AWOL Galery, Kanada Katona József Múzeum, Kecskemét Asioninae Az Asioninae a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó alcsalád. Rendszerezés Az alcsaládba 3 nem és 10 faj tartozik. Asio (Brisson, 1760 ) – 7 faj Styx fülesbagoly (Asio stygius) erdei fülesbagoly (Asio otus) etióp fülesbagoly (Asio abyssinicus) madagaszkári fülesbagoly (Asio madagascariensis) réti fülesbagoly (Asio flammeus) galápagosi fülesbagoly (Asio galapagoensis) – 2008-ban nyilvánították különálló fajnak, előtte a réti fülesbagoly alfajának tartották mocsári fülesbagoly (Asio capensis) Nesasio (Peters, 1937 ) – 1 faj félelmetes bagoly (Nesasio solomonensis) Pseudoscops (Kaup, 1848 ) – 2 faj jamaicai bagoly (Pseudoscops grammicus) trópusi fülesbagoly (Pseudoscops clamator) más néven (Asio clamator) Bipoláris zavar A bipoláris zavar (bipolar disorder (BD)) – úgy is ismert, mint mániás depresszió (manic depression (MD)) – pszichiátriai kórkép, utalva a mánia (vagy hipománia, vagy kevert fázis) és a klinikai depresszió (depressziós, vagy egykedvű/levert hangulat) váltakozásaira, egy hosszabb időtartamon keresztül. Az egészséges átlagemberek által időnként tapasztalható feldobott jókedvvel, és levert hangulattal szemben egy bipoláris zavarban szenvedő beteg rendkívül szélsőséges hangulatingadozásokon megy keresztül, melyek akár hónapokig is eltarthatnak. A legtöbb páciens már tizenéves kora vége felé mutatja a betegség egyes tüneteit. Ezeket a panaszokat gyakran pubertáskori zavaroknak tudják be. Nem ritka, hogy a helyes diagnózis felállítására akár 8 évet is várni kell, ami általában a 25–40 éves kor között történik meg. A bipoláris zavar a teljes népesség kb. 1%-át érinti, így egyes becslések szerint Magyarországon 100 ezren, az Amerikai Egyesült Államokban mintegy 3 millióan szenvednek e betegségben. A betegek megfelelőn beállított gyógyszeres kezelés mellett teljes értékű életet élhetnek. Bipoláris zavar A bipoláris zavar megállapításához legalább egy mániás vagy kevert epizód előfordulása szükséges, de hipomániás vagy klinikai depressziós epizód megjelenése is lehetséges. Mániás diagnózis akkor állítható fel, ha a következő tünetek közül egyidejűleg legalább három, legkevesebb egy hétig fennáll: Fokozott önértékelés Csökkent alvásigény Fokozott beszédkésztetés Gondolatrohanás Könnyen elterelhető figyelem Szokatlanul felfokozott aktivitás Nyugtalanság Kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek Depressziós diagnózis felállításához szükséges, hogy az alábbi tünetek közül legalább öt, legalább két héten keresztül fennálljon.: A nap legnagyobb részében levert hangulat, majdnem minden nap Az örömérzet jelentős csökkenése Jelentős súlygyarapodás vagy -csökkenés Álmatlanság vagy aluszékonyság Pszichomotoros nyugtalanság vagy levertség Fáradtság vagy csökkent energiaszint Feleslegesség- vagy ok nélküli bűntudatérzés Koncentrációs, gondolkodási képességek csökkenése Halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérletek A bipoláris zavar fázisai A bipoláris zavar különböző fázisaira úgy lehet tekinteni, mint egy-egy pillanatnyi stádiumra. A betegség természetéből fakadóan a páciens kedélyállapota ezen stádiumok között folyamatosan változik. Depresszív fázis A bipoláris zavar depresszív fázisának jelei és tünetei többek között a szomorúság, nyugtalanság, ok nélküli bűnösségérzet, dühös kedélyállapot, elhagyatottság-, magányosságérzet, alvási és evési zavarok, fáradtság, érdeklődésvesztés a napi tevékenységek iránt, koncentrálási problémák, lehangoltság, önutálat, apátia vagy nemtörődömség, deperszonalizáció (a saját személyiségre vonatkozó tudat zavara), érdeklődés elvesztése, a szexuális tevékenységek iránt érzett vágy csökkenése, vagy hirtelen felfokozódása, félénkség vagy szorongás társaságban, ingerlékenység, krónikus fájdalom (ismert okkal vagy anélkül), a motiváció hiánya és halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok. Hipománia A hipománia a mánia egy kevésbé súlyos fajtája, pszichózis előfordulása nélkül. A mánia sok tünete jelen van, de sokkal kisebb fokban, mint a mániás epizódnál. A hipomániás emberek általánosan úgy jellemezhetőek, mint energikus, euforikus személyek, túláradó ötletekkel, akik sokszor igen magabiztosak és karizmatikusak. A kiteljesedett mániával ellentétben képesek az összefüggő, logikus gondolkodásra, így képesek megállni a helyüket a mindennapi életben. Mánia A Duke Egyetem kutatói kiegészítették Emil Kraepelin mánia-osztályozását, ami így magában foglalja a hipomániát (főként eufória), a súlyos mániát (ide értve az eufóriát, az abszurd túlzásokat, a szexuális ösztön, az ingerlékenység, a változékony hangulat, a pszichózis, az üldözési mánia, az ellenséges érzelmek és az agresszió magas szintjeit), a szélsőséges mániát (erősen rossz közérzet, örömérzet megszűnése), a diszforikus (boldogtalan) mániát, és a kevert mánia két formáját (ahol a depresszív és a mániás tünetek egyszerre vannak jelen). A Mayo Klinika és egyéb források megemlítik még mint a mánia lehetséges tüneteit: az áradozó jókedvet, a túlzott optimizmust, a gyors, megállíthatatlan beszédet, a hevesen cikázó gondolatokat, az izgatottságot, a gyenge ítélőképességet, a meggondolatlanságot vagy olyan kockázatok vállalását, melyeket az egyén normális esetben nem vállalna, a túlzott aktivitásra való hajlandóságot, az alvászavarokat vagy a szükséges alvás csökkenését, a figyelem könnyű elterelhetőségét (folyamatosan vált egyik témáról a másikra), a koncentrálásra való képesség elvesztését, a szertelen és hivalkodó vagy túlzottan színes öltözködést, az ellentmondást nem tűrő modort, és a hajlamosságot abban a hitben, hogy kifogástalan szellemi állapotban vannak. A mániás betegek fáradhatatlanul, mértéktelenül és megfontolás nélkül kerülnek olyan szituációkba, amelyekben nem képesek felmérni a bennük rejlő, vagy a társadalom által rájuk háruló veszélyeket. A pszichózis tünetei a hallucinációk (hallani, látni vagy egyéb módon érzékelni olyan dolgok jelenlétét, amelyek valójában nincsenek jelen) és a delúziók (téves személyes meggyőződések, melyeknek nincs valós alapja vagy nyilvánvalóan ellentmondásosak és nem magyarázhatóak az illető kulturális körülményeivel). Üldözési mánia érzete is kialakulhat, amely során a beteg úgy gondolja, hogy őt ellenséges szervezetek vagy földöntúli erők üldözik vagy megfigyelik. Erőteljes és szokatlan vallásos hit szintén jelen lehet, mely során a beteg például erős meggyőződéssel lehet az iránt, hogy Isten-adta szerepe van a világban, nagy, sorsdöntő küldetése van, vagy természetfeletti képességeket tulajdonít magának. A delúziók a hangulattól függhetnek, de lehetnek attól függetlenek is. Kevert fázis A bipoláris zavar vonatkozásában a kevert fázis egy olyan állapot, ahol a mánia és a klinikai depresszió tünetei egyaránt jelen vannak (például nyugtalanság, szorongás, agresszivitás, zavarodottság, kimerültség, álmatlanság, ingerlékenység, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, félelem, paranoia, üldözéses téveszmék, felgyorsult beszéd, rohanó gondolatok és dühroham). A kevert fázisok többnyire a legkevésbé stabil fázisok (negatív hangulatok könnyen megjelenhetnek, de hamar el is múlhatnak) magukban foglalhatnak pánik rohamokat, rombolási hajlamot és öngyilkossági kísérletet. Egy hosszabban tartó kevert fázisban a beteg érzelmi fájdalma olyannyira súlyosbodhat, hogy egy pont után fizikai fájdalommá válik, mely sok beteget öncsonkításra késztet, mint vágás, égetés, vagy más önmaguknak fájdalmat okozó tett, kizárólag azért, hogy elvonja a figyelmüket az érzett fizikai vagy érzelmi fájdalomtól. Az öngyilkossági arány a kevert fázisban a legnagyobb. Diagnózis A diagnózis kritériumai Az állandó fluktuáció a mániás depresszió alapvető természete. Az erőnlét, a hangulat, a gondolkodás, az alvás és az aktivitás mind a folyamatosan változó biológiai jegyek között van, melyet a mániás depresszióban szenvedő páciensek tapasztalnak. A betegségnek altípusai a bipoláris I., bipoláris II., ciklotímia. Bipoláris I. A BNO szerint a bipoláris I. zavar esetén egy vagy több mániás vagy kevert epizód állt fenn. A depresszív epizód megléte nem szükséges a bipoláris I. diagnózishoz, habár a bipoláris I. betegségben szenvedők túlnyomó többsége depressziós epizódon is átesett. Bipoláris II. A bipoláris II. a sokkal gyakoribb, de nem kevésbé súlyos diagnózis, ekkor rendszerint egy vagy több hipomániás epizód és egy vagy több súlyos depressziós epizód állt fenn. Egy hipomániás epizód fennállása is elég a diagnózis felállításához. Ez a kikötés különbözteti meg az unipoláris depressziótól. Bipoláris II. esetén nincs súlyos mániás epizód, ez különbözteti meg a bipoláris I.-től. Ciklotímia Nagyon enyhe bipoláris zavar, a depresszió, illetve mánia csak nagyon gyenge formájában van jelen, kezelést többnyire nem igényel. Talaján könnyen alakulhat ki bipoláris I, vagy bipoláris II. A mániás depresszió lefolyása A hangulatingadozások fázisainak gyakorisága szerint megkülönböztetünk normál vagy klasszikus, rapid, ultra rapid és ultradián ciklusú lefolyást. Klasszikus Évente négy hangulatingadozás. Rapid ciklus Évente több mint négy hangulatingadozás. Ultra rapid ciklus Havonta több hangulatingadozás váltakozik. Ultradián ciklus Egy napon belül váltakoznak a fázisok. Nagyon nehéz megkülönböztetni a kevert fázistól. Félrediagnosztizálás A bipoláris zavart gyakran diagnosztizálják félre unipoláris depressziónak, szorongásos zavarnak, kényszerképzetes/rögeszmés zavaroknak és a személyiség zavar különböző formáinak, például borderline személyiségzavarnak. A bipoláris zavar súlyos mániás, súlyos depressziós és súlyos kevert fázisaiban előfordulhatnak a pszichózis tünetei, vagy pszichotikus tünetek lehetnek. A bipoláris zavarral küzdő betegeket, akiknél előfordulnak ezen szimptómák, néha helytelenül skizofréniával, vagy egyéb súlyos mentális betegséggel diagnosztizálják. Kezelés A mániás depressziót jelenleg nem lehet gyógyítani, de lehet megfelelően kezelni. A mániás depresszió kezelésével kapcsolatban a fő hangsúly a betegség hosszútávú megfelelő kontrollálásán van. A kezelés magában foglalja a gyógyszertani és pszichológiai eljárásokat. A mániás depresszió kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre, a legtöbb betegnek gyógyszerkombinációra van szüksége. Az úgynevezett hangulatstabilizáló gyógyszerek a mániás, illetve depressziós epizód megelőzésére, illetve súlyosságuk enyhítésére használatosak. A bizonyítottan hatékony hangulatstabilizáló gyógyszerek a lítium és az antikonvulzív szerek, mint a valproát sav, a carbamazepin és a lamotrigin. Az atípusos antipszichotikumok (neuroleptikumok) a mánia akut kezelésében elfogadottak. (quetiapin, olanzapin, risperidon) Általánosságban elmondható, hogy a hangulatstabilizáló gyógyszerek sokkal hatékonyabbak a mánia kezelésében, azonban néhányuk (például a lamotrigin) a depresszió megelőzésére javallott. Minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, a bipoláris zavar kezelésére használatos gyógyszerekkel sincs ez másként. Mindegyik gyógyszernek egyedi mellékhatásai vannak. A lítium gyomor-bél működési zavarokat (hányinger, hasmenés), súlygyarapodást és egyéb mellékhatásokat okozhat. A magasabb dózisoknak több mellékhatása van, míg az alacsonyabbnak (a még hatásos tartományon belül) kevesebb, vagy nincs. Az antikonvulzív szereknek gyakran van nyugtató hatása, súlygyarapodást, illetve egyéb mellékhatásokat okozhatnak. Ha egy páciensnek nem válik be az egyik antikonvulzív szer, meg lehet próbálni egy másik alkalmazását. Kettő vagy több antikonvulzív szer kombinációja az egyes szerek tekintetében alacsonyabb dózissal is hatékony lehet, kevesebb mellékhatással. Az antipszichotikumok mellékhatás-profilja széleskörűen változik a hatóanyagok tekintetében. A leggyakoribb mellékhatás a nyugtató hatás, illetve az anyagcserezavarok (mint súlygyarapodás, kóros vérzsírösszetétel, tartósan magas vércukorszint). Extrapiramidális (különböző mozgási) rendellenességeket, illetve nyugtalanságot is okozhatnak. Az antipszichotikumok tardív diszkinéziát (TD) is okozhatnak, ami egy akaratlan mozgásokkal jellemezhető betegség, leggyakrabban a száj, ajkak, nyelv, néha a törzs és a végtagok mozgását idézi elő. E betegség előfordulásának valószínűsége már sokkal kisebb az újabb atípusos hatóanyagok, mint a régebbi szerek (például haloperidol) esetében. Mivel a hangulatstabilizálók általában hatékonyabbak a mánia, mint a depresszió esetében, a depressziós fázisokat néha antidepresszánsokkal (például fluoxetin) kezelik. Ez utóbbi esetben fennállhat a mánia kiváltásának veszélye, melyet úgy lehet csökkenteni, ha csak hangulatstabilizálókkal megfelelően kiegyensúlyozott beteg kap antidepresszánst. A gyógyszerelés hatása személyenként változhat, és jelentős időt vehet igénybe, hogy kiderüljön az adott szer hatásos-e, tekintve, hogy a mániás depresszió ciklusosságából adódóan az állapotban jobbulás következhet be kezelés nélkül is. Ebből kifolyólag nem várható azonnali egyértelmű hatás, habár a pszichotikus mánia gyorsan reagál az antipszichotikumokra, a bipoláris depresszió pedig gyorsan enyhíthető elektrokonvulzív terápiával (ECT) (köznapi szóhasználatban elektrosokk). Teljes stabilizálódás nem érhető el három-négy hétnél rövidebb idő alatt (némely antidepresszáns hatásának kifejlődéséhez például négy-hat hét szükséges). A helyes gyógyszerelés betartása is komoly probléma lehet, mivel ahogy a beteg kezd mániás állapotba kerülni, elveszti a betegségérzetét, és gyakran abbahagyja a gyógyszerelést. A páciensek gyakran akkor is abbahagyják a gyógyszerek szedését, amikor a tünetek elmúlnak, helytelenül azt gondolván, hogy meggyógyultak a mániás depresszióból, és néhányan élvezik a kezeletlen hipománia tüneteit is. A depresszió nem reagál azonnal az újrakezdett gyógyszerelésre, tipikusan 6 hétig is eltarthat a megfelelő reakció. A mánia lassan alábbhagyhat, vagy átmehet depresszióba. A további okok, amiért a betegek abbahagyják a gyógyszerelést a mellékhatások, a költségek és a pszichiátriai zavar miatt érzett megbélyegzés. A jog által meghatározott relatíve kis számú esetben (a jogszabályoknak megfelelően, amikor a beteg önmagára ésvagy másokra nézve veszélyt jelent) a pácienst, aki nem ért egyet a pszichiátriai diagnózissal, vagy kezeléssel, a beleegyezése nélkül jogszerűen kezelés alá lehet helyezni. Visszaesés A betegek még gyógyszeres kezelés hatása alatt is tapasztalhatnak enyhébb fázisokat, vagy teljes mániás, illetve depressziós fázist. A bipoláris zavar úgy jellemezhető, hogy a felépülés alacsony, a visszaesés magas százalékban jelentkezik, valamint a fázisok között gyakori a gyengébb teljesítőképesség. A következő viselkedések depresszív, illetve mániás visszaeséshez vezethetnek: A gyógyszerelés abbahagyása, vagy csökkentése a pszichiáterrel való konzultáció nélkül. A gyógyszerelés adagolásának nem megfelelő megválasztása. Általánosságban elmondható, hogy a hangulatstabilizálók alacsonyabb szintje mániába való visszaesést válthat ki. Az antidepresszánsok alacsonyabb szintje depresszióhoz , magasabb szintje kevert fázishoz, illetve mániához vezet. Pszichoaktív drogok, mint alkohol , amfetaminok , marihuana, hallucinogének, kokain , ópiátok , stb. rendszeres, illetve alkalmankénti fogyasztása. Ezek az állapot romlásához vezethetnek. A rendszertelen alvás esetén az állapot egyensúlya megbomolhat. A túl sok alvás (okozhatják a gyógyszerek is) depresszióhoz , míg a túl kevés alvás kevert fázishoz, illetve mániához vezethet. A koffein az állapot stabilitását ronthatja, ingerlékenységhez és mániához vezethet. Alacsony dózisban lehet antidepresszáns hatása, de mániát is kiválthat. A nem megfelelő stresszkezelés, illetve életvitel. Kezeletlen stresszhelyzetek visszaesést okozhatnak. A gyógyszerek valamelyest növelik a stressztűrőképességet, de a túl nagy stressz visszaeséshez vezethet. BNO kód Bipoláris affektív zavar F31 F31.00 – Bipoláris affektív zavar, hipomániás epizód F31.10 – Bipoláris affektív zavar, mániás epizód pszichotikus tünetek nélkül F31.20 – Bipoláris affektív zavar, mániás epizód pszichotikus tünetekkel F31.30 – Bipoláris affektív zavar, enyhe vagy közepes depressziós epizód F31.40 – Bipoláris affektív zavar, súlyos depresszió, pszichotikus tünetek nélkül F31.50 – Bipoláris affektív zavar, súlyos depresszió, pszichotikus tünetekkel F31.60 – Bipoláris affektív zavar, jelenleg kevert tünetek észlelhetők F31.70 – Bipoláris affektív zavar, jelenleg remisszióban F31.80 – Egyéb bipoláris affektív zavar F31.90 – Nem-meghatározott bipoláris affektív zavar Bipoláris zavar a játékfilmekben Egy hatás alatt álló nő (A Woman Under the Influence), 1974 Rendező: John Cassavetes Szereplők: Peter Falk , Gena Rowlands, Fred Draper, Lady Rowlands, Katherine Cassavetes, Matthew Laborteaux Mr. Jones – Jogában áll meghalni (Mr. Jones), 1993 Rendező: Mike Figgis Szereplők: Richard Gere , Lena Olin, Anne Bancroft Eszelős szerelem (Mad Love), 1995 Rendező: Antonia Bird Szereplők: Drew Barrymore , Chris O'Donnell Csodabogár (Phenomenon), 1996 Rendező: Jon Turteltaub Szereplők: John Travolta , Kyra Sedgwick, Robert Duval, Forest Whitaker, Ashley Buccille Grazia szigete (Respiro), 2002 Rendező: Emanuele Crialese Szereplők: Valeria Golino, Vincenzo Amato, Francesco Casisa, Veronica D’Agostino Napos oldal (Silver lining playbooks), 2012 Rendező: David O.Russell Szereplők: Bradley Cooper , Robert De Niro, Jennifer Lawrence, Julia Stiles James Deen James Deen (született Bryan Sevilla; Pasadena, Kalifornia, USA, 1986. február 7. –) amerikai pornószínész, színész és rendező. 2004-ben kezdte pályafutását 18 évesen, azóta több mint 2000 filmben szerepelt. Életrajz James zsidó családba született. 12 évesen látott egy riportot Jenna Jamesonnal, és már akkor elhatározta, hogy ő is pornószínész lesz és ez az érdeklődés a középiskolában is megmaradt. Mindent elkövetett azért, hogy színész lehessen egy pornófilmben. Családját hátrahagyta, és még 18 éves sem volt amikor hajléktalanná vált. Ekkoriban hatalmas divat volt a Csatorna punk(Gutten punk) szubkultúra melynek az utcánélés, és a tisztátalanság volt a fő jellemzője. Megismerkedett Pamela Peaks big boob modellel, aki beajánlotta Deen-t a legjobb ügynökségekhez. Eközben egy kávézóban dolgozott mint pincér. Lakása még ekkor sem volt. Jelenleg párkapcsolatban él Joanna Angel alternatív, punk pornószínésznővel, akivel 2008-ban ismerkedtek meg. Pornófilmes karrier Filmjeiben általában idősebb nőkkel szerepel, de több száz videófilmet készített a Sex and Submission nevű internetes oldalnak is, amely a BDSM pornóra szakosodott. Sokan kritizálták Deen szereplését, egyesek szerint túl hitelesen "kínozza" a nőket. Filmjeiben általában egy hétköznapi fiút, vagy egy utca-punkot játszik. Közel 2000 filmet készített, $20,000 dollárt keres havonta. Ugyan már magas költségvetésű filmekben is szerepel, pornós karrierjét nem hanyagolja el, s nem hajlandó feladni sem. Több mint 1405 pornófilmben szerepelt, további 11-et rendezett is. Mozifilmes karrier Színészi tehetségére felfigyelt Hollywood, és szerepet kapott a The Canyons című amerikai erotikus thrillerben, ahol partnere (és filmbeli szeretője) nem más, mint Lindsay Lohan, de szerepet kapott a filmben Gus Van Sant is, ám azt, hogy a színész-rendező milyen szerepet kapott még nem tudni. A filmet 2013-ban mutatják be, hatalmas várakozás övezi. Felröppentek olyan pletykák, hogy Lohan és Deen a való életben is szeretőkké váltak, ám ezt mind ketten cáfolták. Lindsay a női nemhez való vonzódására, Deen pedig párkapcsolatára hivatkozott cáfolatában. Deen egyre nagyobb figyelmet kapott a médiában, várhatóan újabb filmekben tűnik majd fel. Díjai 2008 - XRCO Awards (Unsung Swordsman) 2008 - XRCO Awards (Best On-Screen Chemistry) 2009 - AVN Awards (Az év férfi pornósztárja) 2009 - XBIZ Awards (Az év férfi pornósztárja) 2010 - XBIZ Awards (Az év férfi pornósztárja) 2013 - AVN Awards (Az év férfi pornósztárja) További 90 díjra jelölték. 2013-ra több jelölést is díjra válthat, köztük a legnevesebb felnőttfilmes díjakat is mint az XBIZ Awards és az AVN Awards. Pécsi Nemzeti Színház Koordináták: é. sz. 46° 04′ 35″, k. h. 18° 13′ 50″46.076388888889, 18.230555555556 A Pécsi Nemzeti Színház 1895. október 5-én nyitotta meg kapuit a műkedvelők előtt a Bánk bán című darabbal. Az épület 90 évig szolgálta Pécs és a térség színház szerető közönségét, de életveszélyessé vált. Az 5 éven át, tartó felújításnak köszönhetően (1986-tól-1991-ig), korszerű, több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpadot, új fény-, hang-, és videórendszert szereltek be, valamint egy 4 részben süllyedő zenei árkot is kapott. A pécsi színházi élet, színház nélkül 1895-ig A 19. század közepén Pécs soknemzetiségű város volt: magyarok, németek, horvátok éltek itt, és évszázadok alatt keveréknyelvük alakult ki. A tiszta magyar és német irodalmi nyelvet a vándorszínészek hozták el, akik különféle helyeken léptek fel, míg állandó színházuk nem volt: fogadókban, magánházakban, például az ún. Elefántos Házban, vagy a tettyei kisszínpadon. Színház építését már 1815 óta tervezték, az első állandó színház végül 1839-ben nyílt meg a Mária utcában, a Királyi Ítélőtáblának a polgári leányiskola felé eső részén. Az épületnek csak homlokzati rajza maradt fenn; 1886-ban bezárták a rossz állapota miatt. Ez követően ideiglenes jelleggel egy fából épült nyári színkört emeltek a tornacsarnok mellett. Építése és a megnyitó Az új színházépület felépítéséhez a város Színügyi Bizottságot állított fel. A kiválasztott helyszínen, a mai Színház téren akkor katonai csapatkórház állt. Az 1890 májusában kiírt tervpályázatot Láng Adolf és Steinhardt Antal nyerte. A város pótadó kivetésével és adománygyűjtéssel igyekezett előteremteni az építéshez szükséges pénzt, de ez nem járt sikerrel, ezért hitelt vettek fel. 1894-ben adták volna át eredetileg, de az építési nehézségek miatt 1 évet csúszott az átadás, és 1895. október 5-én nyitották meg a színházat Erkel Ferenc Bánk bán című előadásával. Az épület felújítása Mivel az épület egy évszázad alatt életveszélyessé vált, ezért 1986. június 5-én bezárták, és Siklós Mária tervezésében öt év alatt felújították. Ennek során az épület teljesen megújult. Ekkortól több szín megjelenítésére alkalmas forgószínpad, négy részben süllyedő zenekari árok, új fény-, hang- és videorendszer, s klimatizált nézőtér áll rendelkezésre. 2011. nyarán ismét felújították az épületet. Többek között megújult a teljes homlokzat és az épület belseje. A színház igazgatói Kövessy Albert (1905-1911) Asszonyi László (1923-1926) és Kürthy György (1923-1924) Fodor Oszkár (1927-1938) Hlatky László (1942-1943) Székely György (1943-1948) Szendrő József (1949-1952) Katona Ferenc (1955-1962) Nógrádi Róbert (1962-1988) Lengyel György (1988-1993) Balikó Tamás (1993-2011) Rázga Miklós (2011-) Társulat (2018/2019) Igazgató: Rázga Miklós Zeneigazgató: Gulyás Dénes Művészeti tanácsadó, rendező: Méhes László Produkciós vezető: Juhász Ferenc Örökös tagok Illyés Gyula Babarczi Etelka Bakos László Bódis Irén Czímer József Csaba Zita Csanálossy Zoltánné Eck Imre Faludy László Fülöp Mihály Galambos György Gyurász Ferenc Kós Lajos Kovács Dénes Labancz Borbála Marczis Demeter Mester István Monori Ferencné Németh Alice Nógrádi Róbert N. Szabó Sándor Paál László Péter Gizi Simon István Sík Ferenc Sólyom Katalin Szabó Samu Szívler József Takács Margit Tóth Sándor Uhrik Dóra Unger Pálma Vári Éva Vata Emil Wágner József A társulat híresebb tagjai Színészek Avar István Bálint András Bán János Bánffy György Bessenyei Ferenc Bősze György Buss Gyula Haumann Péter Holl István Faludy László Fekete András Győry Emil Kézdy György Koltai Róbert Kovács Dénes Kulka János Láng József ifj. Latabár Kálmán Marczis Demeter Mendelényi Vilmos Mester István Páger Antal Sas József Szabó Ottó Somló Ferenc Szegvári Menyhért Széplaky Endre Tomanek Nándor Végvári Tamás Wunderlich József Színésznők Cseh Mária Esztergályos Cecília Labancz Borbála Margitai Ági Máthé Erzsi Pásztor Erzsi Pécsi Ildikó Péter Gizi Ronyecz Mária Sólyom Katalin Szabó Tünde Vajda Márta Vári Éva Bir-Hakeim (metróállomás) A Bir-Hakeim egy felszíni metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 6-os metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 6-os metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Passy (Charles de Gaulle - Étoile) Dupleix (Nation) Uras (Szardínia) Uras település Olaszországban, Szardínia régióban, Oristano megyében. Lakosainak száma 2853 fő (2017. január 1.). Uras Marrubiu, Masullas, Mogoro, San Nicolò d'Arcidano, Terralba és Morgongiori községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Mordred Sir Mordred brit lovag, a mondabeli Arthur Pendragon király törvénytelen fia, aki féltestvérétől, Lady Morgan LeFay-től (Morgana Le Fay) született. Származása A legenda elbeszélése szerint Morgan, aki anyai nagynénje, Vivian főpapnő gyámsága alatt töltötte gyermekéveit a mesebeli és varázslatos Avalon szigetén, amikor már fiatal lánnyá serdült, részt kellett vennie egy ősi, hagyományos beavatási szertartáson. A rítus szerint a lány úgy nyer beavatást az ősi, kelta hit követőinek sorába, hogy az a szerencsés fiatalember, aki azon az éjszakán a legfürgébbnek és legügyesebbnek bizonyul, és levadássza az erdő legszebb szarvasát, jogot nyer arra, hogy elvegye a fiatal lány ártatlanságát. Egész este álarc fedi mindkettejük arcát, így nem ismerhetik meg a másik kilétét. Pont így történhetett meg, hogy Artúr és nővére nem tudták egymásról, hogy kicsodák, s megfogant Mordred, a fiuk, aki születése után állítólag Morgan másik anyai nagynénje, Morgause otthonában nevelkedett, aki az orkney-i Lót király felesége volt. Mordred és Arthur Mordred létezéséről apja mit sem sejtett, egészen addig, amíg az ifjúvá serdült fiú fel nem kereste idősödő atyját annak Camelot nevű várában. Mordred elmondta Artúrnak, hogy ő Lady Morgan és a király fia. Morgause varázserejének köszönhetően Ginevra, Artúr felesége házasságuk sok éve alatt képtelen volt gyermeket szülni férjének. A gonosz asszony azért bocsátott átkot a királynéra, hogy Artúr kénytelen legyen majd Mordred-et megnevezni trónörökösnek, aki mindigis úgy tekintett Morgause-ra, mint egy édesanyára. Ezt a ragaszkodó szeretetet kihasználva akarta az asszony kielégíteni mérhetetlen hatalomvágyát, mivel azt tervezte, ha Mordred trónra lép, ő majd anyakirálynőként tündökölhet mellette. Mivel Artúr látta, hogy a gőgös és keményszívű Mordred-ből úgysem válhatna jó király, megtagadta tőle, hogy örökösének tegye meg, aki erre nyíltan szembeszegült apja akaratával, és követelte jogos jussát, a koronát. Sereget szervezett a királytól elforduló nemesekből, és a camlann-i ütközetben fegyvert fogott Artúr ellen. A legenda szerint közelharc bontakozott ki apa és fia között, s előbb Mordred döfte a királyba kardját, aki még utolsó erejével leszúrta a forrófejű ifjút, majd pedig szinte egyszerre haltak meg mindketten a csatamezőn, így hát Lady Morgan egyszerre gyászolhatta egyetlen fiát, és szeretett öccsét is. IV. Mehmed Giráj krími kán IV. Mehmed Giráj vagy Szofu Mehmed Giráj (krími tatár: IV Mehmed Geray, � ���� ����; Sofu Mehmed Geray, ���� ���� ����), (1606 – 1674) krími tatár kán. Első uralkodása Mehmed I. Szelamet Giráj kán fia volt. Dzsanibek Giráj uralma alatt magas méltóságot viselt. Miután I. Bahadir kán meghalt Azov 1641-es balsikerű ostroma után, a szultán őt nevezte a Krím kánjává és egyúttal 12 000 dukátot küldött neki egy újabb Azov elleni támadás költségeire. A török csapatokat az egyiptomi pasa vezette, ám ostromra nem került sor, mert a kozákok felgyújtották a várost majd elmenekültek. A törökök újjáépítették és megerősítették az erődöt. 1644-ben az Észak-Kaukázusi cserkeszeknél belső viszálykodás támadt. Az egyik fél, Antonak bég, IV. Mehmedet hívta segítségül akinek tatárjai végigpuszították a másik vezér, Hakasmak bég területeit. Hakasmak Isztambulba menekült és bepanaszolta a tatár kánt. Mehmed Törökországban élő bátyja, Iszlám is a cserkesz bég pártját fogta és végül Ibrahim szultán leváltotta Mehmedet és helyére Iszlámot ültette. Mehmed ezután tíz éven át Rodoszon élt bátyja 1654-es haláláig. Második uralkodása Iszlám halála után a szultán újból Mehmedet helyezte a Krím élére. Nem sokkal azután, hogy átvette a hatalmat, kitört az északi háború, melyben Lengyelországot szinte minden szomszédja megtámadta. A lengyel király százezer forintot küldött Mehmednek, hogy cserébe támadják meg a Bohdan Hmelnyickij vezette oroszpárti kozákokat. A lengyel-tatár ollóba került kozákok fizettek a krímiek elvonulásáért, majd 1656-ban, miután a török követ megmérgezte Hmelnyickijt, békét kötöttek a lengyelekkel. 1657-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Porta intelme ellenére csatlakozott a lengyelellenes szövetséghez és hadat vezetett Lengyelországba. A szultán parancsára IV. Mehmed kétszázezres hadsereggel indult a lengyelek segítségére és a Czarny Ostrow-i csatában vereséget mért az erdélyi fejedelem hatvanezres hadára, ahol az erdélyi-moldvai-oláh sereg egyharmada ottveszett, egyharmada pedig fogságba esett. A foglyul ejtett erdélyi nemeskért hatalmas váltságdíjat fizettek. Erdély, Moldva és Havasalföld élére új fejedelmet állíttatott a szultán. 1658-ban a lemondatott Rákóczi György visszatért, mire a tatárok feldúlták Erdélyt és kifosztották Gyulafehérvárat. Ötvenezren estek a dúlás áldozatául, melynek kétharmadát megölték, egyharmadát pedig rabszolgának hurcolták el. Ukrajnában Hmelnyickij halála után Ivan Vihovszkij lett a kozákok hetmanja, akik neki igen kedvező, szinte függetlenséget biztosító szerződést kötött a lengyelekkel. A poltavai kozákok viszont az oroszok szövetségesei maradtak és megölték Vihovszkij krími kánhoz küldött követét. 1658-ban egy lengyel-tatár sereg elfoglalta és kifosztotta Poltavát, majd a szövetségeseik megsegítésére érkező, Alekszej Trubeckoj herceg vezette oroszokat győzték le a konotopi csatában. Ezután sorra foglalták el az oroszbarát kozákok erődjeit és két héten át pusztították a cár földjeit. Az orosz veszteség mintegy százhúszezer halott és tizenötezer rabszolgának elhurcolt ember volt. A nagy győzelem hírére Isztambulban hétnapos ünnepséget tartottak. IV. Mehmed egy esetleges oroszellenes szövetség ajánlatával követséget küldött XI. Károly svéd királyhoz, de a kölcsönös sérelmek miatt az ajándékcserén kívül több nem történt. 1661-ben a szultán által támogatott Apafi Mihály és Kemény János küzdelme miatt a krími tatárok megint Erdélybe indítottak hatvanezres sereget. Az egyesült török-tatár csapatok végigpusztították Hátszeg környékét és felégették Szászvárost és Szászsebest. A tatárok egészen Szatmárig portyáztak és Domahidán több ezer rabot és jószágot gyűjtöttek össze. 1663-ban kitört a háború a Habsburgok és törökök között. Százezer krími tatár és húszezer kozák dúlta fel Morvaországot és Sziléziát. 1665-ben a szultán újból parancsot adott egy magyarországi hadjáratra. Mehmed a fiát, Ahmedet küldte, míg maga a besszarábiai nogájokra támadt, hogy meghódoltassa őket. Mivel azok formálisan a szultán fennhatósága alá tartoztak, a dühös Mehmed szultán lemondatta IV. Mehmedet káni méltóságáról és Adil Girájt nevezte ki a helyére. Mehmed Giráj a dagesztáni Komukba vonult vissza, ahol dervisként élt még nyolc éven keresztül. Életében sokat foglalkozott a költészettel, elsősorban vallási és filozófiai témában írt verseket. A szúfizmus iránti érdeklődése miatt kapta a Szúfi (tatárul: Sofu) melléknevet. 1674-ben halt meg, holttestét Bahcsiszerájban temették el. 8-as busz (Ózd) Az ózdi 8-as jelzésű autóbusz egy helyi járat, ami Susa, autóbusz-forduló és az Autóbusz-állomás között közlekedik. Egy munkanapi menet a Kórház végállomásig jár. A viszonylatot az ÉMKK Zrt. üzemelteti. Molnár Gál Péter Molnár Gál Péter (MGP) (Budapest, 1936. július 11. – Budapest, 2011. július 27.) színikritikus, újságíró, dramaturg, színháztörténész. Ronyecz Mária színésznő férje volt. Életpályája A Nemzeti Színházban nőtt fel, a Blaha Lujza téren: édesanyja Major Tamás titkárnője volt. 1961-ben szerzett diplomát a Színművészeti Főiskolán, majd a Petőfi Színház dramaturgja lett. 1961 és 1978 között a Népszabadság munkatársa volt (Koltai Tamás szerint csak legenda, hogy kulturális rovatvezető lett volna). 1978-ban a ferihegyi repülőtéren megtalálták nála egy kicsempészni akart ellenzéki írás mikrofilmjét, ezért eltávolították munkahelyéről, a Népszabadságtól. 1978-tól 1980. augusztus 31-ig tudományos főmunkatársként dolgozott a Magyar Színházi Intézetben. Ezután ismét dramaturg volt: 1980–81-ben a Pécsi Nemzeti, 1981–82-ben a Békés Megyei Jókai Színház, 1982–83-ban a Veszprémi Petőfi Színházban. 1983-tól 1989-ig a Mozgó Képek, majd a Népszabadság főmunkatársa volt. Több tanulmánykötete jelent meg, amelyekben a magyar színházművészet helyzetét, problémáit, egyes színházművészek pályáját elemezte. Miután 2004-ben ügynökmúltja miatt ismét eltávolították a „papír” Népszabadságtól, a Színház.hu portálon folytatta periodikáját. 2006-tól már más médiumokba is írt kritikákat, recenziókat, 2009-től haláláig újra publikált a Népszabadságban is. A Magyar Televízióban készült színészportrék (Mestersége színész) riportereként beszélgetett többek között Dajka Margittal, Tolnay Klárival és Turay Idával. Megítélése Kritikusi munkásságát Ablonczy László így jellemezte: „... Molnár Gál Péter - MGP(U), alias "Luzsnyánszky Róbert", mint utóbb értesülhettünk róla, ... az elmúlt fél évszázad teátrumi Cipollája, akire ugyan nem lőttek, de mételyes vélekedését azért két-három pofon tudatta. Ördögi volt, mert értette a színházat, de folyamatosan elárulta, gyakran nem hitte, amit írt, és pontosan tudta, hogy mikor és mivel árt. És sokáig központi helyről diktálta a közhangulatot, a Népszabadságban - nyolcszázezer példányban, ahol egy-egy jelző, ítélet politikai üzenetet is kódolt. Amikor kiderült spiclimúltja, találóan mondta Bessenyei Ferenc: "Mindannyiunkat börtönben tartott e rendszer, eszméivel, úgy, ahogy Molnár Gál kritikáival."” Ellentmondásos lényét, tudását, kritikusi pályáját nekrológírói így jellemezték: "írt egy tucatnyi könyvet, de fő műve alighanem ez: a Népszabadságban hétről hétre megjelenő színi kritika folyam, amely nélkül a magyar színháztörténet elmúlt fél százada nem lesz rekonstruálható. Iskolát teremtő különleges stílusa, roppant eredeti írásművészete, kegyetlen humora sem fedte, feledtette el azt, amit ellenségei sem vontak kétségbe: hallatlan tudású, nyugodtan mondhatjuk, tudós ember volt. Nem is engedték tanítani a főiskolán, soha." (Bächer Iván) "Színházi kritikáit azok is olvasták, akik letagadták. Mert halálra sértett, pályáról eltanácsolt, egész életre sebzett. Sokan, akik túlélték, a barátai lettek, életének utolsó éveiben partnerek a hosszúra nyúlt telefonbeszélgetéseihez. A képességesek MGP szitkait is boldogan számon tartották. Csak a bagatell színházi darabbérmunkások hullámoztak a dühtől, és kéjesen lihegtek, amikor MGP coming outra kényszerült. Aki veszi magának a fáradságot, és beleolvas ügynöki jelentéseibe, láthatja, hogy megjelenhető színikritikákkal, színházjobbító kisesszékkel nevelte a tartótisztjét. Igen, mindenkinek jobb lett volna, ha nem így történik, de az élő szerkesztőségből, a papírról néhány online-ra száműzni, majd negyven évvel az események után megjelenési bojkottal sújtani nagyobb bűn volt, mint amit évtizedeken át hurcolt. Azoknak a bűne, akik elfelejtették észrevenni, hogy a valaha volt legfelkészültebb, leghitelesebb, legmegbízhatóbb és legtehetségesebb színházi írónk kezéből rúgják ki a klaviatúrát. Az igazság, a feddhetetlenség, a tiszta erkölcs és a becsület nevében. Ne legyenek rá büszkék." (Sándor Erzsi) Ügynökmúltja 2004 novemberében elismerte, hogy 1963-ban aláírta a beszervezési nyilatkozatot. 2004 decemberében megjelent A rivaldafény árnyékában című könyv, amelyben Fonyódi Péter tudományos kutató, a Corvina együttes egykori dobosa Molnár Gál Péter titkos jelentéseit gyűjtötte össze, amelyeket a BM III/III-as főcsoportfőnökségének adott, és amelyeket Luzsnyánszky Róbert fedőnéven írt 1963 és 1978 között. A kötet összeállítója így fogalmazott: "Azért nem volt aggályom, mert semmi olyat nem írt, ami durván bántotta volna azokat, akikről írt, egyszerű, megmaradt színikritikusnak...". Nem szégyellte a kb. 90 színészről leadott jelentését, bocsánatot senkitől sem kért, csak saját lelkiismeretével tartotta elszámolandónak. Bár több cikk beharangozta közeli kiadását, Coming out című, ügynöki beszervezéséről szóló könyve soha nem jelent meg. A készülő önéletrajzi ihletésű műből kiszivárgott az, hogy a színikritikus azért lépett a III/III-as csoportfőnökség kötelékébe, mert homoszexualitása miatt megzsarolták. Művei Könyvek Honthy Hanna és kora ; Egyetemi Nyomda, Bp., 1967 ( Százezrek színháza , 3.) Olvasópróba. Színészportrék ; Szépirodalmi, Bp., Kiadó Rendelkezőpróba. Major Tamás, Marton Endre, Várkonyi Zoltán műhelyében ; Szépirodalmi, Bp., 1972 ( Műhely ) Törőcsik Mari ; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–Népművelési és Propaganda Intézet, Bp., 1975 ( Filmbarátok kiskönyvtára ) Izgága színház ; Szépirodalmi, Bp., Kiadó Színházi holmi ; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976 Emlékpróba ; Szépirodalmi, Bp., 1977 Helyünk a deszkákon. Gellért Endre színházi írásai ; szerk. Molnár Gál Péter; NPI, Bp., 1982 ( Szkénetéka ) A Latabárok. Egy színészdinasztia a magyar színháztörténetben ; Népművelési és Propaganda Intézet, Bp., 1983 ( Szkénetéka ) Molnár Gál Péter–Sándor Pál: Csak egy mozi. Technikai forgatókönyv ; Hunnia, Bp., 1984 A Páger-ügy ; Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1988 Latinovits ; Szabad Tér, Bp., 1990 Molnár Ferenc: Pesti napló ; vál., utószó Molnár Gál Péter; Nyilvánosság Klub–Századvég, Bp., 1993 ( Ars scribendi ) Hogyan csináljunk rossz színházat? ; Budapest : Századvég, Bp., 1994 B. I.–M. G. P. [Bächer Iván–Molnár Gál Péter]: Helyek ; Göncöl, Bp., 1998 Eck Imre és a Pécsi Balett ; Jelenkor, Pécs, 2000 ( Teatrum mundi ) A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez ; Helikon, Bp., 2001 Coming out (2004) - kéziratban Bächer Iván–Molnár Gál Péter: Helyek ; Göncöl, Bp., 2005 Latinovits ; Budapest-Print, Bp., 2005 Zenthe Ferenc ; Duna, Bp., 2006 Molnár Gál Péter–Markos Zoltán: A pesti kabaré. 40 éves a Mikroszkóp Színpad ; Kossuth, Bp., 2007 Forgatókönyvek Kísértet Lublón (film) (1976) A névtelen vár (1981) Fogadó az "Örök világossághoz" (1982) Linda (televíziós sorozat) (1984) Csak egy mozi (1985) Forrás Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Molnár Gál Péter az IMDb honlapján Brit angol nyelv Az angol nyelvnek a Nagy-Britanniában, és több britek által gyarmatosított országban beszélt változatát brit angol nyelvnek hívjuk. Jelenleg a brit angolnak körülbelül hatvanötmillió anyanyelvi beszélője van, így az amerikai angol után a legbeszéltebb angol nyelvváltozat. Az amerikai angoltól való eltérések átfogóan minimálisak, de van annyi különbség, ami még az anyanyelvi beszélők körében is félreértést okozhat. Kiejtés Nagy-Britanniában, sokféle kiejtés létezik. Például: Egy londoni ember nem úgy ejti az "r" betűt, mint egy skót ember, vagy egy ír ember. Az országban az akcentusok különbözők. Liverpoolban sokan "scouse" akcentussal beszélnek, Londonban sokan pedig "cockney" akcentussal beszélnek. Cornwall-ban a "cornwall dialektus" a beszélt. Más nyelvek Nagy-Britanniában nem csak angol nyelv van. Walesben beszélhetnek az emberek walesi nyelven, Skóciában skótul, Írországban írül. Azonban, ezek nem hivatalosak. Beszéd a brit angolban A brit angolnak több hagyományos (tradicionális) szava van, mint az amerikai angolnak: néhány brit angol szó "re"-re végződik (francia), míg néhány amerikai angol szó egyszerűsítés miatt "er"-re Brit angol: centre, litre, metre. Amerikai angol: center, liter, meter. néhány brit angol szó "our"-ra végződik (francia), ezek az egyszerűsítés miatt "or" az amerikai angolban: Brit angol: colour, labour, neighbour, humour Amerikai angol: color, labor, neighbor, humor néhány brit angol szó görög eredetű (ph), ez az amerikai angolban "f" lesz : Brit angol: Sulphur, és nem sulfur néhány brit angol szó "s" betűt használ, ahol az amerikaiban "z" van: Brit angol: colonisation, realisation, organisation Amerikai angol: colonization, realization, organization szürke: a brit angolban "grey" , az amerikai angolban "gray" Szókincs a brit angolban Néhány különbség a brit angol, és az amerikai angol közt: Brit - Amerikai accelerator – throttle autumn – fall biscuit – cookie bonnet – hood (of a car) boot – trunk (of a car) bum, arse – butt, ass car – automobile caravan – trailer, mobile home chips – French fries courgette – zucchini crisps – chips face flannel – washcloth flat – apartment football – soccer garden – yard handbag – purse jumper – sweater lift – elevator lorry – truck manual gearbox – stick shift metro, underground, tube – subway motorway – freeway mum – mom nappy – diaper number plate – license plate pants - underpants pavement – sidewalk pram – stroller petrol – gas or gasoline phone box - phone booth post – mail, mailbox railway – railroad shifting – moving shopping trolley – shopping cart surname – last name take-away – take-out tap – faucet trousers – pants to let – to rent torch – flashlight tram – streetcar Különböző nyelvek behatása a brit angolba Francia A francia nyelvből nagyon sok szó jött be, és számos szó kiejtése is, köszönhetően a két ország egymás közti közelségének. (pl.: a szavak "re" végződése, nem rotális akcentus, stb.) Néhány példa: litre metre finish offer recieve law employ justice rich tissue Spanyol A spanyol nyelv behatása néhány növénynévben mutatkozik: marijuana, tomato, yucca, barracuda Német Néhány alapszó a német hatása: white, show, make, sport, have, cake Helyesírás Tudnivalók a helyesírásról a brit angolban Sokszor "our" szócskát használunk szó végén (flavour, neighbour, humour, labour) "ae", "oe" használata a latinból jött be a brit angolba (encyclopaedia, diarrhoea) "ce" használata (defence, pretence) "re" használata, szintén francia eredetű (here, litre, metre) "ise" használata (apologise, fertilise, otherwise, realise) Nyelvtan Present Perfect igeidő rendszeri használata Ellentétben az amerikai angollal, a brit angolban használják a befejezett jelen-t, amikor kell. Az amerikaiak gyakran a past simple-t használják a present perfect helyett. 'To have' ige használata Néhány hétköznapi kifejezés (zuhanyzás, reggelizés, stb.) a have ige segítségével képződik. (Az amerikaiak a take igével képzik ezeket). Britek: have a shower, have a breakfast, have lunch. Have you got? A britek a birtoklást 'have got' szókapcsolattal, kérdés esetén 'have you got' szókapcsolattal kérdezik meg. (például: I have got a car. - Nekem van egy autóm; Have you got a car? - Van autód?). Az amerikaiak simán a have-vel, kérdés esetén do you have-vel kérdezik meg. Persze a britek is használják a do you have kérdezést, méghozzá akkor, amikor általánosságban van-e valamije valakinek. (például: Do you have bread at home? - Szokott nektek lenni kenyér?). Azonban a have you got gyakoribb a briteknél. Többes szám A brit angolban azoknak a szavaknak, melyek csoportot jelölnek (team, stuff, group,...) a létigéje többes számú lesz, ha a benne lévő egyes tagokról beszélünk (például: The team are clever. - „A csapatban játszó emberek okosak”.). Azonban, ha azt akarjuk kifejezni, hogy nem a tagok, hanem a csapat mint egész csinált valamit, akkor az E/3 ragozású lesz. (pl.: The team has lost the match. - „A csapat elvesztette a meccset”.) Forrás Oxford University Press One Day in Your Life (Anastacia-dal) A One Day in Your Life Anastacia amerikai énekesnő második kislemeze második, Freak of Nature című albumáról. Ez az album egyetlen kislemeze, ami az Egyesült Államokban is megjelent, ahol vezette a Billboard Hot Dance Club Play slágerlistát. Fogadtatása Bár a One Day in Your Life nem került fel a Billboard Hot 100-ra, a Billboard Hot Dance Club Play slágerlistáján listavezető lett, egy hétig állt az első helyen. Más országokban még nagyobb sikert aratott, a top 10-be került Ausztráliában és több európai országban, és a 11. helyig jutott a brit kislemezlistán. Videoklip Ez volt Anastacia első klipje, melyet Dave Meyers rendezett, aki korábban olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Janet Jackson, Britney Spears és Pink. A klipet 2002. január 16–17-én forgatták a kaliforniai Los Angelesben és Santa Monicában. Készült a kliphez egy másik változat is, ami az Egyesült Államokban jelent meg, ebben szerepel pár olyan jelenet, amit ugyanakkor forgattak, de az első változatba nem került be. Mindkét változat szerepel a The Video Collection című DVD-n (2002). Koncerteken Anastacia gyakran adta elő a dalt koncerteken, többek közt 2002. február 27-én az Edison Awards díjkiosztóján (ahol elnyerte a legjobb nemzetközi énekesnőnek járó díjat), május 23-án a VH1 Divas Las Vegas című rendezvényén, december 2-án a Royal Variety Performance-on és 2006. május 20-án a Life Ballon. Előadta több televíziós műsorban is: az USA-ban a Live with Regis and Kellyben, az Egyesült Királyságban a Top of the Popsban, Németországban a Wetten, dass..?-ban és Ausztráliában a Rove Live-on. 2004–2005-ös Live at Last turnéján és 2009-es Heavy Rotation turnéján is előadta, bár nem került fel a Live at Last DVD-re. Számlista One Day in Your Life (Album Version) – 3:26 One Day in Your Life (M*A*S*H Classic Mix) – 8:48 One Day in Your Life (Album Version) – 3:26 One Day in Your Life (M*A*S*H Classic Mix) – 7:40 One Day in Your Life (Almighty Mix) – 7:44 One Day in Your Life (videoklip) One Day in Your Life (Album Version) – 3:26 One Day in Your Life (M*A*S*H Classic Mix) – 8:48 One Day in Your Life (M*A*S*H Dub Mix) – 7:14 One Day in Your Life (Almighty Mix) – 7:44 One Day in Your Life (Almighty Dub) – 5:58 One Day in Your Life (Album Version) – 3:29 One Day in Your Life (M*A*S*H Radio Mix #2) – 3:42 One Day in Your Life (Almighty Mix) – 7:46 One Day in Your Life (M*A*S*H Classic Mix) – 7:40 One Day in Your Life (videoklip) One Day in You Life – 3:26 Bad Girls (Live at the Brits 2002 with Jamiroquai ) One Day in Your Life (M*A*S*H Radio Edit) – 3:56 One Day in Your Life (Almighty Dub) – 5:58 Esparragalejo Esparragalejo település Spanyolországban, Badajoz tartományban. Esparragalejo La Garrovilla és Mérida községekkel határos. Lakosainak száma 1463 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 1962–1963-as bajnokcsapatok Európa-kupája A bajnokcsapatok Európa-kupája 8. szezonja. A kupát első alkalommal nyerte az olasz AC Milan csapata, a döntőben felülmúlva a 3. győzelmére készülő portugál Benfica csapatát. A döntőt az angol Wembley Stadionban (London) rendezték 1963. május 22-én. Eredmények Selejtező 1A Feyenoord egy harmadik mérkőzésen 3–1-re legyőzte a Servette csapatát, így továbbjutott a következő körbe. 1. forduló (Nyolcaddöntő) 1A Feyenoord egy harmadik mérkőzésen 1–0-ra legyőzte a Vasas csapatát, így továbbjutott a következő körbe. Gólszerzők José Altafini ( AC Milan ) Szernuri járás A Szernuri járás (oroszul Сернурский район, mari nyelven Шернур кундем) Oroszország egyik járása Mariföldön. Székhelye Szernur. Népesség 1989-ben 27 263 lakosa volt. 2002-ben 25 280 lakosa volt, melynek 75,3%-a mari, 23,1%-a orosz. 2010-ben 25 672 lakosa volt, melynek 76,6%-a mari, 21,4%-a orosz, 0,8%-a tatár. 442 (szám) A 442 (római számmal: CDXLII) egy természetes szám, szfenikus szám, a 2, a 13 és a 17 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 442-es a kettes számrendszerben 110111010, a nyolcas számrendszerben 672, a tizenhatos számrendszerben 1BA alakban írható fel. A 442 páros szám, összetett szám, azon belül szfenikus szám, kanonikus alakban a 21 · 131 · 171 szorzattal, normálalakban a 4,42 · 102 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 13, 17, 26, 34, 221 és 442. A 442 négyzete 195 364, köbe 86 350 888, négyzetgyöke 21,02380, köbgyöke 7,61741, reciproka 0,0022624. A 442 egység sugarú kör kerülete 2777,16791 egység, területe 613 754,10718 területegység; a 442 egység sugarú gömb térfogata 361 705 753,8 térfogategység. Alpesisí az 1998. évi téli olimpiai játékokon Az 1998. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí versenyszámait a Hakuba és a Shiga Kogen-hegyen rendezték február 10. és 21. között. Éremtáblázat (Az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Sankt Georgen am Längsee Sankt Georgen am Längsee osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 3690 lakosa volt. Elhelyezkedése Sankt Georgen Karintia középső részén fekszik, a Klagenfurti-medence északi felén a Krappfeld és a Zollfeld síkjai között. Legnagyobb állóvize a 75 hektáros Längsee. A községi tanács hat katasztrális községben 38 falut és településrészt fog össze, amelyek lakossága 1158 (Launsdorf) és 2 (Garzern) között változik. A környező települések: északra Mölbling, északkeletre Kappel am Krappfeld, keletre Eberstein, délkeletre Brückl, délre Magdalensberg, délnyugatra Sankt Veit an der Glan, nyugatra Frauenstein. Története A régió középkori történelmét a Szt. Györgynek szentelt bencés apátság határozta meg, amelyet, 1002 és 1008 között alapított I. Hartwig bajor palotagróf lánya, Wichburg. Az önkormányzat legnagyobb falva Launsdorf, amelyet templomának védőszentje után a 18. századig Maria am Sand-nak neveztek. Launsdorfot az írott források 1103-ban említik először. A vasút (a Kronprinz-Rudolf-Bahn) 1868-ban ért el a régióba. A községi tanács 1850-ben alakult. Sankt Georgen ekkor még St. Donathoz tartozott, amelyet 1895-ben különválasztottak (ma Sankt Veit része). Az önkormányzat területét 1973-ban kiterjesztették a felszámolt Meiselding egy részére. Lakosság A Sankt Georgen-i önkormányzat területén 2016 januárjában 3690 fő élt, ami némi növekedés a 2001-es 3551 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,4%-a volt osztrák állampolgár. 83,3%-uk katolikusnak, 6,1% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 6,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Látnivalók Hochosterwitz vára Niederosterwitz vára a valamikori Szt. György-apátság Taggenbrunn vára Rottenstein vára Drasendorf vára Gösseling temploma Testvértelepülések Zoppola, Olaszország Guibemantis A Guibemantis a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az aranybékafélék (Mantellidae) családba tartozó Mantellinae alcsalád neme. A nem nevét Jean Marius René Guibé francia herpetológus tiszteletére kapta. Elterjedése Az nembe tartozó fajok Madagaszkár endemikus fajai. Rendszerezésük A nembe a következő fajok tartoznak: Guibemantis albolineatus (Blommers-Schlösser & Blanc, 1991) Guibemantis annulatus Lehtinen, Glaw & Vences, 2011 Guibemantis bicalcaratus ( Boettger , 1913) Guibemantis depressiceps ( Boulenger , 1882) Guibemantis flavobrunneus (Blommers-Schlösser, 1979) Guibemantis kathrinae (Glaw, Vences & Gossmann, 2000) Guibemantis liber (Peracca, 1893) Guibemantis methueni (Angel, 1929) Guibemantis pulcher ( Boulenger , 1882) Guibemantis punctatus (Blommers-Schlösser, 1979) Guibemantis tasifotsy Lehtinen, Glaw, Andreone , Pabijan & Vences, 2012 Guibemantis timidus (Vences & Glaw , 2005) Guibemantis tornieri (Ahl, 1928) Guibemantis wattersoni Lehtinen, Glaw & Vences, 2011 Bokorgébicsfélék A bokorgébicsfélék (Malaconotidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi 8 nem és 47 faj tartozik: Nilaus – 1 faj Malaconotus – 6 faj Bocagia – 1 faj mocsári csagra (Tchagra minuta) Tchagra – 4 faj Dryoscopus – 6 faj Telophorus – 5 faj Chlorophoneus – 6 faj Laniarius – 18 faj Forrás Biolib szerinti rendszerbesorolása Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar nevek egy része Pierre Kerkhoffs Pierre Kerkhoffs (Geelen, 1936. március 26. –) holland labdarúgócsatár. 1963-ban holland, 1965-ben holtversenyben svájci gólkirály lett. Forrás Pierre Kerkhoffs adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon Sövényes Sövényes (Leasa) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Nagyhalmágytól nyugatra, a Fehér-Körös jobb partja mellett fekvő település. Története Sövényes, Lésza nevét 1439-ben említette először oklevél Leza néven. 1670-ben Lésza, 1760–1762 között Leasza, 1808-ban Lyásza ~ Lász, Laas 1888-ban Leásza (Sovántfalva, Lyásza), 1913-ban Sövényes néven írták. 1910-ben 563 lakosából 560 román, görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott. Konstantinápoly Konstantinápoly (a mai Isztambul, görögül: Κωνσταντινούπολις, latinul: Constantinopolis, törökül: Konsztantinije és İstanbul, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt. A trák Boszporusz déli kijáratánál feküdt. A Bizánci Birodalom régi fővárosa, azaz a mai szorosabb értelemben vett Isztambul háromszöget alkot mintegy 15 km-es kerülettel; északnyugaton az Aranyszarv-öböl, nyugaton a szárazföld, délen és délkeleten pedig a Márvány-tenger határolja. Története Büzantion (Byzantium) Bizánc (Büzantion, latinosan Byzantium) eredetileg megarai görögök alapította település volt (i. e. 667), amit Büzasz királyról neveztek el, és Sarayburnu (Szeráj csúcs) területére épült. Római kor Miután a város Pescennius Nigert támogatta Septimius Severus-szal szemben, a rómaiak 196-ban ostrom alá vették a várost, amely súlyos károkat szenvedett el. Septimus Severus újjáépíttette Bizáncot, melyet fia után Augusta Antoninának nevezett át. Konstantinápolyt I. Constantinus alapította 330. május 11-én a korábbi Büzantion (görögül: Βυζάντιον, latinosan Byzantium) görög gyarmatváros területén. Ekkor kezdődött el világtörténeti szerepe. Hivatalos neve (1453-ig) Νέα Ῥώμη (Nea Rómé), latinul Nova Roma, azaz Új Róma volt, de a gyakorlatban a Κωνσταντινούπολις (Konsztantinupolisz, azaz Konsztantin városa) név terjedt el, s a történelmi emlékezetben is ez a név maradt meg. Bizánci kor A Római Birodalom kettéválása után Konstantinápoly lett a Kelet-római Birodalom fővárosa. 500 körül a Római Birodalom nyugati része hanyatlásnak indult mind politikai, mind kulturális és gazdasági téren, miközben a Keletrómai Birodalom virágzott. A történészek ettől az időponttól számítva nevezik Bizánci Birodalomnak, hogy megkülönböztessék a Római Birodalomtól. A birodalom kultúráját tekintve teljes egészében görög volt. A 6. században I. Justinianus császár korában egymillió lakosával a világ legnagyobb városa. A 7. század végére nagyság és gazdagság tekintetében Bagdad túlszárnyalta, de Konstantinápoly lakossága ekkor is elérte az 1 milliót. A századok során a várost sok támadás érte: Attila, a hunok fejedelme 447-ben idáig hatolt, de beérte azzal, hogy Bizáncot évi adó fizetésére kötelezze. Az avarok 610-ben Bizánc elővárosáig jutottak el, 626 nyarán azonban már magát a várost is elfoglalással fenyegették. Bizánc akkori történelmének egyik legsúlyosabb válságát élte. Ezt követően az ázsiai parton Khalkédónt (mai nevén Kadiköyt) a perzsák ostromolták, Bizáncot azonban ez alkalommal se sikerült elfoglalni. 655-ben nagy arab törzs jelent meg Bizánc falai alatt: Yezid kalifa megsemmisítő flottája a város meghódítását is fenyegette. 781-ben Harun ar-Rasid kalifa hódította meg a város jelentős területeit, de évi adófizetés ellenében visszavonult. Később a legnagyobb veszélyt a bolgár-törökök jelentették. Krum kán 813-ban a hadrianopoliszi (Edirne) csatamezőn megsemmisítette a bizánci hadsereget (→ Hadrianopoliszi csata) és a várost is ostrom alá vette és meghódítással fenyegette. A kalandozások korában a magyar hadak is megjelentek itt, az erős falak azonban megvédték a várost. A nagy egyházszakadást követően (1054) az ortodox kereszténység központja lett. A negyedik keresztes hadjáratban (1204) a keresztesek elfoglalták a várost, majd VIII. (Palaiologosz) Mihály 1261-ben újra visszafoglalta a Nikaiai Császárság részére. A különféle hódítási kísérletek után Bizánc helyzete akkor vált igazán súlyossá, amikor a török hadak döngették a hatalmas városkapuit. Oszmán-török kor Végül II. Mehmed szultán foglalta el Konstantinápolyt 1453. május 29-én. Az oszmán időkben mindkét név: Konstantinápoly és Istanbul is használatban volt, habár a nyugatiak inkább Konstantinápolynak nevezték a várost. Csak 1930 után lett a város török neve hivatalosan is İstanbul (magyar helyesírás szerint Isztambul). Amikor 1923-ban megalakult a Török Köztársaság, a fővárost Ankarába helyezték át. 4435 Holt A 4435 Holt (ideiglenes jelöléssel 1983 AG2) egy marsközeli kisbolygó. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1983. január 13-án. Stazione di Piteccio Stazione di Piteccio vasútállomás Olaszországban, Piteccio településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Porrettana-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Valdibrana Stazione di Corbezzi Lawrence D. Tyson Lawrence D. Tyson (Pitt megye, 1861. július 4. – Strafford, 1929. augusztus 24.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Tennessee, 1925–1929). Wallaszky Pál Wallaszky Pál (Bagyan, 1742. január 29. – Jolsva, 1824. szeptember 29.) irodalomtörténész, evangélikus lelkipásztor. Élete Szlovák földműves szülők, Wallaszky Jakab és Tomischovicz Mária fia. 1753-tól Selmecbányán, 1756-ban Rimaszombatban, 1757-től Pozsonyban végezte iskoláit. Már tanuló korában beszélt magyarul, szlovákul, latinul és németül, értett görögül és héberül. 1761-ben tanárai a Sembery családhoz küldték nevelőnek Losoncra. Két évig ott volt nevelő, majd tanítványával újra a pozsonyi evangélikus gimnáziumba ment és tovább képezte magát. 1767-ben Lipcsébe utazott hittudományt hallgatni. Közben tanulmányozta a bölcseletet, a régi nyelveket és a történelmet is. Tanulmányaiban Bél Mátyás fia, a lipcsei egyetemen tanárként működő Bél Károly András irányította. Ekkor már gyűjtötte az adatokat irodalomtörténeti munkájához. Halléban és Wittenbergben is tanult, az utóbbi helyen átnézte Rotarides Mihály hátrahagyott kéziratait. 1769 végén a Békés vármegyei Tótkomlós evangélikus gyülekezete meghívta papjának. Később a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Cinkotán volt prédikátor, ekkor került kapcsolatba pesti tudós körökkel, többek között Cornides Dániellel és Horányi Elekkel. Néhány évvel később betegsége miatt lemondott állásáról és a Gömör vármegyei Jolsva magyar-szlovák evangélikus gyülekezetének lelkipásztora lett, itt is maradt haláláig. Mint gömöri alesperes tagja volt a pesti zsinatnak (1791). Ötvenéves papi jubileumán, 1819-ben falujában széleskörű ünneplésben részesítették. Irodalomtörténeti munkája A magyar irodalomtörténet rendszerezésre törekvő első áttekintését ő írta meg Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria… (1785) című könyvében. Ebben összefüggően igyekszik tárgyalni a magyar irodalom és művelődés történetét. Bevezetésül bíráló észrevételek kíséretében ismerteti az addig megjelent rokon tárgyú munkákat. Magát a munkát két részre és ezeket két-két fejezetre osztja. Az első rész két fejezete a hunok korával és a 11–15. századok történetével foglalkozik; a második rész első fejezete a 16. századtól (a mohácsi csatától) 1776-ig, a második innen a szerző koráig terjed. Sorban veszi az egyes tudományágakat, mindegyiknél csoportokba gyűjti az írók neveit; az életükre és munkáikra vonatkozó ismertetéseket jegyzetekben adja meg. Jóval nagyobb teret szentel az iskolák, a nyomdák és a könyvtárak ismertetésének. Az utolsó fejezet alig több, mint a Ratio Educationis kiadása után átszervezett különféle iskolák tanulmányi, szervezeti rendjének ismertetése. A szorosan vett irodalomtörténetet csak a fejezetek elején, röviden tárgyalja, így az háttérbe szorul. A szerző elsősorban anyaggyűjtő munkát akart végezni, rendszerezése inkább csak első kísérletnek tekinthető. Művei De Stephano Werbőczyo jurisconsulto Hungariae celeberrimo dissertatio historico epistolica... dno Andreae Semberi de Felső Szud... quum 16. Maji A. D. 1768. in Gymnasio Evangelico Posoniensi studiis schoasticis valediceret jus Hungariae auspiaturus dicata... (Lipcse, 1768. Werbőczy István életrajza és jogtudományi érdemei.) Tentamen Historiae Literarum sub Rege Gloriosissimo Mathia Corvino de Hunyad in Hungaria. (Lipcse, 1769. A magyar műveltség Mátyás király korában.) Vindiciae opusculi Pestiensis inscripti Fundata B. Tolerantialis Decreti sequela, contra Anonymi Jurisperiti Examen. (Pest, 1782) Conspectus Reipublicae Litterariae in Hungaria , ab initiis Regni ad nostra usque tempora delineatus. (Pozsony és Lipcse, 1785. Irodalomtörténetét később javítva, adatait a 19. század első évtizedéig bővítve második kiadásban is közreadta: Buda, 1808. Online ) De bibliothecis quibusdam veterum memorabilibus , oratio Inauguralis Bibliothecae Senioratus Ev. Gömöriensis, dicata honori Illustr. Domini Leopoldi a Comitibus Andrássy de Szent-Király et Krasznahorka etc. dicta die 26. Junii 1816. in splendissima Panegyri Betlerini. Cassoviae. Ismeretesek szlovák nyelvű munkái és kéziratai is. Florencia de Saracho Florencia de Saracho (Hermosillo, Sonora, Mexikó, 1982. december 4. –) mexikói színésznő. Élete Florencia de Saracho 1982. december 4-én született. Karrierjét 2002-ben kezdte A szerelem ösvényei című telenovellában, ahol Pamela szerepét játszotta. 2006-ban a Rebeldében megkapta Romina szerepét. Karrierjét a Yo amo a Juan Queredón és a Juro que te amo című telenovellákban folytatta. 2009-ben A szerelem tengere című telenovellában megkapta Elena szerepét. 2010-ben szerepelt az Időtlen szerelem című telenovellában, ahol Adriana szerepét játszotta. 2014. január 9-én megszületett kisfia, Santiago. Clérey-sur-Brenon Clérey-sur-Brenon település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 74 fő (2015). Clérey-sur-Brenon Autrey, Ceintrey, Gerbécourt-et-Haplemont, Houdreville és Omelmont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: John Toland John Toland (1670. november 30. – 1722. március 11.) angol materialista filozófus, szabadgondolkodó és egyben író. Írországban született, tanított Glasgow, Edinburgh, Leiden és Oxford egyetemén is. Ő hirdette meg az anyag és a mozgás egységének elvét, a gondolkodást az agy termékének tartotta. Megalkotta a panteizmust is, mint fogalmat. Politikailag liberális eszméket vallott, az angol liberális burzsoázia leghaladóbb rétegeinek szószólója volt. Az irodalom terén szatíráival tűnt ki, nagy hatást gyakorolt John Locke-ra, de a francia felvilágosodásra is, elsősorban Diderot, Helvétius és Holbach munkásságán keresztül. Magyarul Levelek Szerénához ; ford., tan., jegyz., bibliográfia Vassányi Miklós; Áron–Brozsek, Bp., 2011 Szénfy Gusztáv Szénfy Gusztáv, Kohlmann (Nyíregyháza, 1819. augusztus 17. – Miskolc, 1875. november 22.) zeneszerző. Élete Apja Kohlmann Sámuel evangélikus tanító volt, akitől zongorázni tanult. Középiskoláit Nagykállóban, a jogot Eperjesen végezte és 1846-ben Pesten ügyvédi oklevelet nyert. Jurátus korában egy grófi családnál nevelő volt, sok évig Nyiregyházán mint városi hivatalnok működött. Két évig a Magyar Tudományos Akadémia megbizásából Magyar- és Erdélyországban, valamint Romániában és a dunai tartományokban tudományos utazást és kutatásokat tett, hogy összeszedve a különböző népfajok közt élő népdalokat, azok egybehasonlításából megírja a magyar zene rendszerét tudományos alapon. Munkája azonban nem nyert elismerést; azért 1861-ben visszatért Nyíregyházára; később Miskolcon telepedett le mint zenetanár. Majd visszatért Nyíregyházára, ahol városi tanácsosnak választották. 1872-ben féloldali szélütés érte és emiatt elvesztette állását, és zongoraórákból tengődött. 1875. november 22-én hunyt el a miskolci kórházban. Nagy művét a magyar zene nagy kárára megsemmisítette és abból csak egyes részeket bocsátott nyilvánosságra az 1860-as években az Ábrányi Kornél által szerkesztett Zenészeti Lapokban. Zenészeti cikkeket írt a Pesti Divatlapba (1845-46), a Magyar Sajtóba (1855-59), a Pesti Naplóba (1885. 138., 1859. 208. sz.), a Vasárnapi Ujságba (1855., 1860.), a Sárospataki Füzetekbe (1859-60), a Magyar Szinházi Lapba (1860). Munkája Karének Sz. István királyról vegyes és férfi karra. Eger, 1860. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909. Urbania Urbania település Olaszországban, Marche régióban, Pesaro és Urbino megyében. Lakosainak száma 7071 fő (2017. január 1.). Urbania Acqualagna, Apecchio, Cagli, Fermignano, Peglio, Piobbico, Urbino és Sant’Angelo in Vado községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Azidálás Az azidálás a lehető legkisebb kémiai módosítás, mely fotoreaktívvá tehet egy molekulát (3 nitrogénatom hozzáadását jelenti), és nem változtatja meg az eredeti vegyület biológiai aktivitását. Előnye Az azidált vegyületeknek három fő előnyük van: a kismolekulás interaktóm nagy hatékonyságúvá válik, a gyenge kölcsönhatások is felfedezhetőek lehetnek, melyre eddig nem volt lehetőség; javítja a biológiailag aktív vegyületek farmakodinamikai és farmakokinetikai tulajdonságait, mivel a kovalens kötés meghosszabbítja a hatásukat; nemrég kimutatták, hogy a 2-foton besugárzással kiváltható a keresztkötés (lásd molekuláris tetoválás ), ennek eredményeképp egy molekula hatását akár femtoliteres térfogatban jól meghatározottan lokalizálhatóak. Ez az eddig példátlan térbeli és időbeli kontroll elősegíti a biológiailag aktív molekulák hatásának lokalizációját in vivo vizsgálatokban, mind sejtes, mind szubcelluláris szinten. Pescara del Tronto Pescara del Tronto (helyi dialektusban La Pescara) egy 135 lakosú olaszországi falu Marche tartományban, Arquata del Tronto része (Ascoli Piceno megye). A település 2016. augusztus 24-én hajnalban egy földrengés következtében rombadőlt. Neve jelentése A Tronto folyón lévő halfogó hely. Földrajza Arquata del Tronto frakciójaként, önkormányzatilag ahhoz tartozó, két nemzeti parkot: a Parco Nazionale dei Monti Sibillini és a Gran Sasso e Monti della Laga nevűnek helyet adó község. Pescara del Tronto vára a Tronto-folyó völgyéből, a jobb parton kiemelkedő magaslaton van. Főként erdővel, mezővel borított területe a fakitermelés és az állattartás számára ad lehetőséget. Története A 2016-os földrengés 2016. augusztus 24-én, a hajnali órákban egy 6,2-es (Richter-skála) földrengés és utórengései rombadöntötték a kisvárost, tucatnyi áldozatot követelve. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Pescara del Tronto című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Bibliográfia Narciso Galiè és Gabriele Vecchioni Arquata del Tronto - il Comune dei due Parchi Nazionali , Società Editrice Ricerche s.a.s., Via Faenza 13, Folignano (AP), Stampa D'Auria Industrie Grafiche s.p.a., Sant'Egidio alla Vibrata (TE), Edizione, 2006. március, 18., 105-106. o. ISBN 88-86610-30-0 ; Le Trame del Romanico, Tesori Medioevali nella Città del Travertino , Provincia di Ascoli Piceno - Assessorato alla Cultura, FastEdit di Acquaviva Picena, 2007, 87–89. o. Giuseppe Marinelli, Dizionario Toponomastico Ascolano - La Storia, i Costumi, i Personaggi nelle Vie della Città , D'Auria Editrice, Ascoli Piceno, 2009. március, 245. o. Negenborn Negenborn település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 682 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Patkó Béla Kiki Patkó Béla Kiki, született: Patkó Béla (Budapest, 1957. július 19. – ) magyar énekes. Zenei karrierje közel négy évtizedet fog át. Pályafutását 1976-ban kezdte a Jeep zenekar énekes- basszusgitárosaként, majd az Első Emelet zenekar frontembereként vált ismertté. A nyolcvanas évek egyik legsikeresebb zenekarával több mint egy millió albumot adtak el. 13 arany- és 3 platinalemezt tudhatnak magukénak és több mint ezer élő koncertet adtak országszerte és a határon túl is. További olyan sikeres kiadványokban is közreműködött, amelyek révén újabb arany-, platina-, és gyémántlemezekkel gazdagodott. Szóló énekesként 1995-ben mutatkozott be a közönség előtt, Szerelem-sztrájk című albumával. 2013 év végén, a Papp László Budapest Sportarénában véglegesen elköszönt közönségétől az Első Emelet zenekar. Ezután Kiki 2014 év elején egy zenés színházi darabban kapott szerepet. 2015. március 13-án rendezte meg első önálló akusztikus koncertjét. 2016. október 28-án újabb koncertre készül, Pop&Folk címmel. Ezúttal nem csak zenésztársaival, de vendégművészekkel együtt lép majd színpadra, ahol a pop és népzenei hangzás ízlésesen keveredik majd. Életpályája Budapesten született 1957. július 19-én. Patkó Béla Kiki, aki autószerelőnek tanult, hamar rájött, hogy igazából a zene az, ami érdekli, így egy percet sem dolgozott a szakmában. Egy helyi amatőr együttes után bekerült az Óceán zenekarba, akikkel 1981-ben elindultak a Táncdalfesztiválon Kuka blues című dalukkal, ami egy Hobó paródia volt. Ezután rövid időre a Nino együttesben énekelt, majd 1983 végén bekerült az Első Emelet zenekarba, és ez meghozta számára az országos ismertséget és sikert. A zenekar éveken keresztül különböző kategóriák díjait nyerte el, a Pop-Meccs gálán pedig elsősorban a közönség szavazatai alapján. Négy éven keresztül, 1986-tól 1989-ig sorozatban vehette át az év énekese díjat. 1987-ben, helyet kapott a Poptarisznya All Stars csapatban, melyben az ország nagy énekesei közösen adták elő Demjén Ferenc Jelszó: Love című dalát. A következő év egy új fajta sikert hozott, hiszen Vincze Lillával énekelt duettjük a Júlia nem akar a földön járni az ország kedvence lett és heteken át vezette a slágerlistát. A zenekar 1992-től nem zenélt aktívan, Kikit viszont felkérték, hogy vegyen részt a Filmslágerek magyarul című produkcióban. Ezeken a kiadványokon, Zoltán Erikával énekeltek duettet, a Grease című zenés film slágereit adták elő. Jakab György, Zámbó Jimmy és Gergely Róbert társaságában a Kokomo valamint önállóan, a Végtelen történet című film főcímdalát énekelte. 1995-ben jelent meg Szerelem-sztrájk című szólóalbuma, melyen Bogdán Csabával dolgoztak együtt. Ezen a lemezen hallható az Éretlenek című dal, amely a hasonló című televíziós filmsorozat főcímdala volt. A zenekar „pihenőideje” alatt nyolc éven keresztül volt szerkesztő, műsorvezető a Juventus Rádiónál, In-Team és Est-beszéd című műsoraiban kérdezte vendégeit. A Művészetek Palotájában négy éven át volt a magyar produkciókért felelős külsős munkatárs. Az Első Emelet a SYMA Csarnokban egy telt házas koncerttel ünnepelte 25. jubileumi évfordulóját 2008-ban. Ekkor döntöttek úgy, hogy újból elkezdenek koncertezni és öt éven keresztül járták az országot élő koncertjeikkel. A Magyarországon elsőként 2010-ben megrendezett X-Faktor televíziós műsor fináléjában, az Első Emelet volt az est extra produkciója, ahol a Ma van a te napod című legújabb szerzeményükkel álltak színpadra. Az előadás érdekessége az volt, hogy a nézők ekkor láthattak először flash mob, vagyis villámcsődületet a televízió képernyőjén. 2013-ban, a zenekar harmincadik életévében, nagy bejelentést tettek: december 28-án a Papp László Budapest Sportarénában adnak koncertet, amely a zenekar utolsó koncertje lesz. Azon az estén az Első Emelet végleg elköszönt a közönségétől, és lezárult egy korszak az énekes életében. 2014. márciusában, a Turay Ida Színházban, bemutatták a Csakazértis Szerelem zenés játékot, melyben Patkó Béla Kiki is szerepet kapott. A színdarab két szálon fut, Kiki egy levél olvasása közben visszaemlékszik a nyolcvanas évek történéseire. Az ő emlékeit láthatja a néző, amelyben az énekes is aktívan részt vesz, igyekszik a múltban egyengetni a szereplők útját. A színdarab nagy sikert aratott, több nagyváros szabadtéri színpadán adták elő a nyár folyamán. Jelenleg az új otthonába költözött Turay Ida Színházban látható Budapesten. Jelenleg, a színház mellett szólókarrierjét építi. 2014-es év végén Berkes Gáborral új dalokon kezdtek el dolgozni. Első közös daluk az Útitárs eltér a megszokott Első Emelet hangzástól: rockosabb, dinamikusabb stílussal tér vissza a népszerű énekes. Szövegírónak az Anti Fitness Club énekes–gitárosát, Molnár Tamást kérte fel. Kiki első önálló akusztikus koncertjét 2015. március 13-án láthatja a közönség. A zene mellett életének másik fontos meghatározó eleme a sport. Focizott, jégkorongozik és újabban úszással valamint kardió edzésekkel tartja karban magát. 2016. májusában új dallal jelentkezett - Engedd el címmel, melynek zeneszerzője Johnny K. Palmer, szövegírója Molnár Tamás. 2016. augusztus 20.-a alkalmából állami kitüntetésben részesítették, több évtizedes, népszerű eladóművészi tevékenységéért. 2016. október 28-án nagysikerű önűlló koncertet adott a RaM Colosseumban Pop&Folk címmel. Népzenei hangszerekkel ötvözték a popzenét. Vendégei, Illényi Katica hegedűművész, Fehér Zsombor a Kerekes Band furulyása, Unger Balázs a Cimbalibandből és Ott Rezső harmónikán játszották a jól ismert Első Emelet dalokat. A különleges és jól sikerült estén Kiki legkedveltebb Első Emelet dalait, valamint régebbi és legújabb szóló dalait hallhatta a közönség. 2017. május közepén, kollégájával Berkes Gáborral nagy bejelentést tettek. Megalakították az Emelet elnevezésű zenekart. A két előadó elhatározta, hogy nem hagyják a régi Első Emelet dalokat elveszni és koncertezésbe kezdenek. Az előadásokon nem csak az Első Emelet dalokat hallhatják, hanem Kiki új dalait. A két zenész az Emelettel párhuzamosan, külön-külön is dolgoznak. Kiki minél több új dallal szeretne megjelenni, míg Berkes Gábor a Rapülőkkel és színházi darabjain dolgozik. 2017. május végén megjelent Várj című új dala. A korábbi közös munka során jól megtalálta a hangot a két fiatal szerzővel, így a Várj című dal szerzői is Johnny K. Palmer és Molnár Tamás. Egy héttel az új dal és videó megjelenése után, az Engedd el című dal akusztikus változatát is bemutatta. 2018. februárjában, a PetőfiTV Akusztik sorozatában az A38 Hajón adott az Emelet Akusztik koncertet, amely 2018. március 5-én került adásba. A koncert magas színvonalát a meghívott vendégek is emelték. Unger Balázs a Cimbalibandból, Fehér Zsombor a Kerekes Bandből valamint Molnár Tamás a Jetlagből zenéltek együtt egy-egy dalban a zenekarral. Zenekarai Jeep Nino Óceán Első Emelet Emelet Lemezei Hanghordozók Első Emelet 1 – 1984 Első Emelet 2 – 1985 Első Emelet 3 – 1986 Első Emelet 4 – 1987 Első Emelet Turné ’88 Első Emelet – Naplemez – 1988 Első Emelet – Vadkelet – 1989 Első Emelet – Kis generáció – 1990 Első Emelet Best Of – 1997 Kiki – Szerelem-sztrájk – 1995 Első Emelet – Megyek a szívem után – 2011 Patkó Béla Kiki - Útitárs - 2014 Patkó Béla Kiki feat. BLR - Engedd el- 2016 Patkó Béla Kiki - Várj - 2017 Patkó Béla Kiki - Engedd el - akusztik - 2017 Patkó Béla Kiki feat. Emelet - Az Utazó - 2018 Egyéb kiadványok, amelyeken közreműködött Mondd Love 1987 Filmslágerek Magyarul I. II. III. 1992–1993 Mindannyian mások vagyunk (válogatás) 1994 Best of Kisberkes (válogatás) 1997 Sztárcsengő (válogatás) 1999 Sláger slágerek 5. / Minden idők legnagyobb slágerei (válogatás) 2001 Gyorsabban, magasabbra, erősebben (válogatás) 2004 Nagy hazai házibuli lemez - Mix (válogatás) 2005 A 80-as évek magyar slágerei karaoke DVD 2 (válogatás) 2006 A nagy retromix album (válogatás) 2007 Retro-Pop-Tarisznya B. Tóth Lászlóval (válogatás) 2007 Juventus Summer Hits 2008 (válogatás) 2008 Díjai, elismerései Pop-Meccs – Az év énekese (1986, 1987, 1988, 1989, 1990) ISM különdíj (2000) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2016) Színházi szerepe A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1. Horrorra akadva 5. Horrorra akadva 5. (Scary Movie 5) egy 2013-as amerikai vígjáték, amely az ötödik része a Horrorra akadva filmsorozatnak. A filmet a The Weinstein Company és a Dimension Films gyártotta. Rendezte Malcolm D. Lee, és írta David Zucker. A film 2013. április 12-én jelent meg, és a hollywoodi Arclight színházban a premier április 11-én volt. Ez az egyetlen olyan rész, amelyben nem szerepel Cindy Campbell (Anna Faris) vagy Brenda Meeks (Regina Hall). A Horrorra akadva filmsorozat több horrort dolgoz fel egy filmben, úgy hogy vicces legyen. Ez a rész az Újabb parajelenségeket, a Gonosz halottat, A fekete hattyút, a Majmok bolygóját és a Mamát parodizálja. Történet Charlie Sheen és Lindsay Lohan összejöttek, akik több mint 20 kamera mellett szexelnek, Sheen ágyán. Ahogy az idő gyorsan telik a szalagon előrefelé, ők ketten mindenféle bohóckodást csinálnak a hálószobában, beleértve a tornagyakorlatokat és a lovaglást is, miután bohócok bújnak a takaró alá. Sheent egy paranormális erő emeli a levegőbe és neki dobálja a falnak, a polcnak és az ajtónak, majd vissza az ágyba. Lohan megijed és ezért úgy dönt, hogy hazamegy, de ő is a levegőbe repül és megszállott lesz, majd nekidobja Sheent a kamerának, amellyel megöli őt. A szöveg kifejti, hogy Charlie holttestére május 15-én talált rá a rendőrség, de a hullája egészen május 23-áig bulizott, és nagy erőkkel keresték a három eltűnt gyermekét, ám már megszokásból letartóztatták Lohant. Néhány hónappal később, Ja'Marcus és D'Andre a Humboldt megyei erdőben sétálnak, ahol kannabisz növényt akarnak lopni. A lopás után elmenekülnek egy menedékbe, és ott meglátnak egy házat az erdő mélyén. Ahogy belépnek, látnak három különös lényt, akikről később megállapítják, hogy Sheen gyerekei, majd bezsákmányolják a jutalmat. Az elvadult gyerekek elszigetelten egy fejlődéssel foglalkozó kutatóközpontba kerülnek, míg el nem ítélik biztosan őket, hogy visszakerüljenek családi felügyelet alá. Amikor Sheen bátyja, Dan Sanders és felesége, Jody megérkeznek hogy elvigyék őket, annak feltételében, hogy ha egy külvárosi középosztályú otthonba mennek, amely el van látva biztonsági kamerákkal. Jody nem hajlandó a gyerekekkel együtt lenni, és azt szeretné ha visszaadnák őket. Arra törekszik, hogy mindene legyen az új gyerekek, de rémisztőnek tartja őket. Később Jody egy balettelőadásra megy a színházba, A hattyúk tava meghallgatására, ahol a vezetői szerepet szeretné megnyerni, mint hattyúkirálynő. Előző részek Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyárson (2000), Horrorra akadva 2. (2001), Horrorra akadva 3. (2003), Horrorra akadva 4. (2006) 2023 Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század Évtizedek: 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek Évek: 2018 – 2019 – 2020 – 2021 – 2022 – 2023 – 2024 – 2025 – 2026 – 2027 – 2028 Várható események Határozott dátumú események április 20. - hibrid napfogyatkozás Délkelet-Ázsia , Ausztrália , a Fülöp-szigetek és Új-Zéland felett október 14. - gyűrűs napfogyatkozás Észak-Amerika , Közép-Amerika és Dél-Amerika felett Ryan Mendes Ryan Isaac Mendes da Graça (Mindelo, 1990. január 8. –) zöld-foki labdarúgó, a francia élvonalbeli Lille csatáraként kölcsönszerződését tölti az angol Nottingham Forest együttesénél. Lombard (Doubs) Lombard település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 198 fő (2015). Lombard Byans-sur-Doubs, Pessans és Quingey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Eklektika Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat. A hellenizmusban Az eklektika elnevezést leggyakrabban a 19. század egyik építészeti irányzatára alkalmazzák, pedig érdemes tudni, hogy a hellenizmus korában már hasonló, önálló eredményekben szegény szobrászati irányzatot is jelöltek vele. A hellenisztikus eklektikus szobrászat leginkább sémákkal dolgozik, több szobron, más testtartással ugyan, de ugyanaz a fej felbukkan, holott a művek megalkotása között akár száz év is eltelt. Ilyen eklektikus szobor az Idolino, Boedasz műveinek többsége, a Tüskehúzó fiú, Stephanos atlétája. A 19. században A nyugat-európai eklektika A korai eklektikát a romantikától nehéz elkülöníteni. A londoni Parlament például neogótikus-romantikus, de mivel szerkezetében modernebb anyagok is előfordulnak, téralakításában pedig egyáltalán nem gótikus, gyakran eklektikusnak mondják. Az eklektika a historizmus egyik legérdekesebb, leginkább tanulmányozható ága. A 19. századi építészeti eklektika a technikai fejlődés új lehetőségei és a korábbi formák együttes megjelenítésén dolgozott. Elsősorban a gótikus, reneszánsz, bizánci stílusokat jelenítette meg egymással keverten, majd divatba jöttek a barokk elemek is. Párizsban a Sacré Cœur-bazilika és a Garnier tervezte Opera jelentős, Rómában II. Viktor Emánuel emlékműve. Az 1900 után is számos épületen kimutatható az ellenhatásként létrejött szecesszió ellenére. A korszak építészetéhez tartozik a vasszerkezetek egyre jelentősebb felhasználása is. Kezdetben csak erkélyeken és galériákon alkalmazzák az öntöttvasból és üvegből készült elemeket, de Sir Joseph Paxton Kristálypalotája már 1851-ben rámutatott az önálló alkalmazás lehetőségeire. Gustave Eiffel és cége kimondottan a vasszerkezet szinte korlátlan lehetőségeinek kiaknázására törekedett (Eiffel-torony, Nyugati pályaudvar). A magyar eklektika A magyarországi eklektikus építészetet újabban összefoglalóan a tiszta neostílusokkal együttvéve historizmusnak nevezik. Eklektikáról ott lehet beszélni, ahol keverednek egymással a stílusok, s ez előfordul szinte az összes korszakban épült építményen, lakóházaktól kezdve középületeken át emlékművekig. A kifejezést a rendszerváltozás előtt egyöntetűen használták kissé negatív értelemben a neostílusokra is, ez is hozzájárul ahhoz, hogy máig lángol a vita, melyik kifejezés a jogos, ha a 19. század második felének építészetéről van szó. Az eklektikus törekvések elsősorban városépítészeti tevékenységekkel és az életmód színvonalának javulásával függenek össze. Különösen igaz ez Budapestre, e város a korszakban fejlődött világvárossá, városképe a világon egyedülállóan egységes. Általában elmondható az, hogy a magyarországi eklektika a neoreneszánszból fejlődött ki (Jókai Mór balatonfüredi villája, Ybl Miklós: Szent István-bazilika, Operaház). A késő eklektika átnyúlik a 20. századba, képviselői Hauszmann Alajos (a volt Királyi Kúria, ma Néprajzi Múzeum) és Alpár Ignác (Városligeti Vajdahunyadvár, Mezőgazdasági Múzeum). Kezdetben (1860 körül) a reneszánsz elemeit használta, a homlokzattagolás visszafogott volt, az armírozással kiemelt rizalitok kevésbé ugrottak ki 1870-től megjelentek a rusztikus, súlyos lábazatok és a hangsúlyos rizolitos homlokzattagolás, az épületeken néha fellelhető a valódi kőburkolat, azonban az a jellemzőbb, hogy az épületdíszeket faragott kő és stukkó helyett vakolatból készítették. 1880-tól az öntöttvas szerkezetek megmutatása lett jellemző, a díszítés nyerstégla, terrakotta, mázas kerámiadíszekkel történt. 1890-től a figyelemfelkeltő, díszes stílusok váltak dominánssá (németalföldi késő reneszánsz, barokk, rokokó), megjelentek a meredek oromzatok. Szobrászati eklektika A 19. század második felére a szobrászat alkotóereje kifulladt, eklektikus és stílusukban historizáló művek születtek, főként köztéri szobrok. A 19. század második fele a köztéri szobrok virágkora Nyugat-Európában és Magyarországon is. A francia szobrászat mesterei Aimé-Jules Dalou és Frédéric Bartholdi voltak. Dalou műve a Köztársaság allegóriája, Bartholdi a New York kikötőjében álló Szabadság-szobor alkotója. Magyarországon a szobrászati eklektikát szintén szokták historizmusnak nevezni, legjellegzetesebb példája Savoyai Jenő szobra a budai Várban, Róna József alkotása. A magyar köztéri szobrok neobarokk szellemben készültek. A 20. században Az eklektika mint jelző felbukkan a 20. században is, az 1920-as-30-as években főként egyszerű lakóházak épültek így. A létrejövő totális hatalmak (Német Birodalom, Szovjetunió) ugyanekkor űzték el a modern szellemű művészeket, és „birodalmi stílusukat” teremtették meg. Csak a szocreál építészet élte túl a második világháborút. Stiláris értelemben a posztmodern is eklektikus. Irodalom, képzőművészetek Az irodalomban az eklektika fogalma csak áttételes, ugyanakkor egyénhez kötött. Lehet szándékoltan eklektikusan alkotni, ha a módszer igazolja az írót, leginkább azonban az eklektikus alkotó hasonló művét nem tekintik szépirodalmi alkotásnak. Ez a festészetre is fennáll. Eni Az eni a világ egyik vezető multinacionális olaj- és gázvállalata, világszerte 73 országban aktív, nagyjából 33 000 embernek ad munkát. Fő tevékenységei között a nyersanyag kitermelés, finomítás, kereskedelem, valamint környezetbarát és megújuló energia központú beruházások szerepelnek. Az elnevezés eredete Az eni eredetileg az Ente Nazionale Idrocarburi (Nemzeti Szénhidrogén[ipari] Hatóság) rövidítése volt, 1995 óta az elnevezésnek már nincs jelentősége, de rövidítésként a hárombetűs márkanevet megtartották. Tulajdonosi struktúrája A Cassa Depositi e Prestiti SpA 25,76%-os tulajdonrészt birtokol az eni-ben, további 4,34%-kal rendelkezik az olasz Gazdasági Minisztérium. 0,91% az eni tulajdona, a fennmaradó 68,99%-ot pedig egyéb részvényesek birtokolják. Magyarországi tevékenysége Az eni Magyarországon a tigáz többségi tulajdonosa. A tigáz részvényeinek 98,48%-át az eni s.p.a., míg 1,52%-át egyéb részvényesek birtokolják. Autópálya-szükségrepülőtér A szükséghelyzeti autópálya-repülőtér (németül:Autobahn-Behelfsflugplatz; angolul: Highway strip) olyan autópálya-szakasz, amelyet szükség esetén repülőtérként lehet használni. Az első autópályák nyomvonalán fekvő szükséghelyzeti repülőterek a Harmadik Birodalom autópálya-építési programjának eredményeként keletkeztek. A hidegháború során Svájc, az NDK és Nyugat-Németország is épített az ország védelmi rendszerét szolgáló ilyen autópálya-szakaszokat, de Európában találkozhatunk velük cseh és lengyel területeken; az USA-ban és a világ más részein is. A megfelelő hosszúságú, egyenes, felüljáró nélküli útszakasz nem csak katonai repülőgépek, hanem vészhelyzetben lévő polgári repülőgépek leszállására is alkalmas lehet. Kialakítás A szükséghelyzeti repülőterek nagyjából azonos karakterisztikájúak. Maga a leszállópálya körülbelül három kilométer hosszú egyenes autópálya-szakasz, amely fölött nincsen felüljáró. Ezeken a szakaszokon korábban nem telepítettek nagy méretű portál-táblákat sem, az elektromos távvezetékeket pedig földkábellel vezették át az útpálya alatt. Más autópálya-szakaszoktól eltérően a két haladási irányt nem zöldsáv választja el, hanem mindössze egy gyorsan lebontható szalagkorlát, vagy pedig elmozdítható betonelemek. A legtöbb esetben a zöldsávot le is betonozták. A közelben minden esetben egy főút, vagy egy párhuzamosan futó autópálya található, amelyre az autóforgalmat terelhetik. A reptér végén egy-egy első pillantásra befejezetlen pihenőhelynek tűnő betonozott területet építettek, amely a repülőgépek tárolását és megfordítását szolgálja. A repülőtér mobil katonai eszközök telepítésével válik teljessé. A közeli laktanyákban mobil radarberendezések és irányítóközpontok várakoznak indulásra készen. A leszállóhelyekhez külön kiépített út is vezet. Szükség esetén a kijelölt autópálya-szakaszokat 24 óra alatt komplett katonai repülőtérré lehet alakítani. Történet A második világháború utolsó hónapjaiban a szövetséges hatalmak légiereje használhatatlanná tette Németország katonai repülőtereinek jelentős részét. Az elpusztult repülőterek kiváltására a Luftwaffe az ország 1930-as években lezajlott útépítési programja során keletkezett autópályák használatát találta a leginkább kézenfekvő megoldásnak. Az autópályák nagyobb átalakítás nélkül is alkalmasak voltak a repülőgépek kiszolgálására. A háború lezárulta utáni a kettéosztott Németország a NATO és a Varsói Szerződés összecsapásának egyik legvalószínűbb helyszínévé vált, ezért mindkét német állam fenntartotta a korábban kialakított szükséghelyzeti reptereket, de sor került újabbak építésére is. Az NSZK-ban kezdettől fogva, míg az NDK-ban az 1970-es évek végétől került sor autópálya-szakaszok leszállópályává alakítására. A hidegháborús készülődés során a semleges Svájcban is alkalmassá tettek egyes autópálya-szakaszokat repülőgépek fogadására. 1990 óta az autópálya-repterek elveszítették jelentőségüket, jelentős részük a lezajlott átépítések és fejlesztések következtében nem alkalmas többé repülőgépek fogadására. Nem csak autópályákon, de egyenes főúti szakaszokon is jelöltek ki leszállópályákat. A kevés gyorsforgalmi úttal rendelkező Svédországban egyszerű vidéki utakat jelöltek ki reptérnek, ezeken rendszeres hadgyakorlatokat is tartottak. Az országutakra épült leszállópályák kiépítettsége sohasem érte el az autópálya-repterekét. Leszállópályák Közép-Európa autópályáin Magyarországon nincsenek olyan autópálya-szakaszok, amelyeken lehetséges lenne repülőgépek leszállása. Az interneten keringő „városi legendák” szerint kis átalakítással repülőgépek fogadására lehet alkalmas az M5-ös autópálya Gyál, illetve az M7-es autópálya Székesfehérvár melletti szakasza. Bizonyos hírek szerint a 6-os főút Szekszárd melletti 4 sávos szakasza is ilyen jellegű üzemeltetésre lett kiépítve. (Az út egyébként szinte végig kétsávos). Vigny (Moselle) Vigny település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 346 fő (2015). Vigny Buchy, Goin, Liéhon, Pagny-lès-Goin, Saint-Jure, Secourt és Solgne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hildrizhausen Hildrizhausen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 3599 fő (2014). Palazzo Barberini A Palazzo Barberini egy 17. századi palota Róma Trevi kerületében, a Piazza Barberinin. Ma többek közt a Galleria Nazionale d'Arte Antica otthona. Története A lejtős domboldalon korábban kert volt, amelyben a Sforza-család palazzettója épült, 1549-ben. A lejtős helyszín a 16. század folyamán egyik bíborosról a másikra hagyományozódott, anélkül, hogy teljes beépítését tervezték volna. Amikor Alessandro Sforza pénzügyi nehézségekkel szembesült, a még félig kész városi területet 1625-ben megvásárolta Maffeo Barberini, a későbbi VIII. Orbán pápa. Három nagy építész dolgozott, hogy létrehozza a Palazzón saját stílusát. Carlo Maderno amikor a Szent Péter-bazilika hajójának kibővítésén dolgozott, megbízást kapott, hogy csatoljon a Villa Sforzán belül egy hatalmas reneszánsz blokkot a Palazzo Farnese mellé; és a design gyorsan a fejedelmi hatalom városi székhelyének előzményeit meghatározó kombinációjává fejlődött, amely egy kerti előcsarnokkal volt ellátva, s egy félig zárt udvarral rendelkező elővárosi villa jellegét tükrözte. Maderno 1627-ben kezdett a munkához unokaöccse, Francesco Borromini segítségével. Amikor a mester 1629-ben meghalt, Borromini háttérbe került, s a bizottság Bernininek, a fiatal, akkor még inkább szobrászként ismert művésznek ítélte a folytatás lehetőségét. Borromini maradt, függetlenül attól, hogy még két építész dolgozott rajta, bár rövid időre ezen is, majd a Palazzo Spada építésén munkálkodott. A palotát Bernini 1633-ban fejezte be. A Castro-háborúk és VIII. Orbán pápa halála után, a Pamphili X. Ince pápa által elkobzott palotába a Barberinik csak 1653-ban költözhettek vissza. Épülete Bernini a palotát egy nagy udvar köré építette, a kétszintes csarnok mögött egy ovális szalon kiterjesztett szárnyával uralja az alacsonyabb szinten lévő teret. A hátsó, hosszú szárny védte a kertet az alatta lévő tértől, amelyből kiemelkedett egy kicsit ütött-kopott alagsor, olyan mint egy katonai erőd. A fő blokk három nagyszerű íves ablakot mint mázas árkádokat ábrázol, olyan képletet, amely inkább velencei, mint római. A legfelső emeleten Borromini ablakai hamis perspektívában vannak elhelyezve, ami extra mélységet sugall, amit még a 20. században is másoltak. A folyosón két lépcsősor vezet a piano nobilére, bal oldalt Bernini négyszögletes lépcsőháza és jobbra Borromini kisebb ovális lépcsője. Borromini ide tervezett, hamis perspektívájú ablakait más jelentős épületekben is Európa-szerte alkalmazták a központi blokk kétszintes csarnoka mögött, egy ovális szalon kiterjesztett, szimmetrikus szárnyaival úgy, hogy a főépületben cour d’honneurt hozzon létre. A szalon mennyezetét Pietro da Cortona remekműve, Az Isteni Gondviselés diadala allegóriája című barokk freskó díszíti. Ez a hatalmas panegyricus allegória nagy hatással volt a dicsőséges és egyházi mennyezet díszítésére; befolyása más panorámajelenetekben is megfigyelhető, mint például a Sant’Ignazio (Andrea Pozzo) freskófalak; vagy a Villa Pisani Stra városában, a királyi terem (Madridban), és a Ca'Rezzonico Velencében (Giovanni Domenico Tiepolo). Ebben a palotában is remekművet készített Andrea Sacchi, Cortona stílusában, az Isteni Bölcsesség kortárs kritikájaként. A piano nobile szint festett mennyezetei más, olyan tizenhetedik századi művészek, mint Giuseppe Passeri, Andrea Camassei munkái, ráadásul a múzeum gyűjteményének értékes családi freskói Polidoro da Caravaggiót és szeretőjét Maturino da Firenzét ábrázolják. A giardino segreto (titkos kert) egyik szegletében, a kívülállók elől rejtetten bújik meg a Bertel Thorvaldsen-emlékmű, amely a Teatro delle Quattro Fontane közelében a szobrász műterme volt 1822–1834 között. Modern története, látnivalók Manapság a Palazzo Barberini ad otthont a Galleria Nazionale d’Arte Antica számára, amely a legfontosabb festménygyűjtemények egyike Olaszországban. Itt látható Raffaello Pékleány portréja, Caravaggio Judit lefejezi Holofernest , valamint Hans Holbein portréja VIII. Henrik angol királyról. A palotában van az olasz Numizmatikai Intézet is. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által összeállított Az emberi jogok európai egyezménye (EJEE), amelyet 1950. november 4-én itt írtak alá, mérföldkő az emberi jogok védelmében. Pincékbe rejtve, az épület hátsó részében találtak egy valószínűleg második századbeli Mithrász-szentélyt a Villa Savorgnan di Brazzà 1936-ban folyt építkezése során. One Piece A One Piece (�����; Van Píszu; Hepburn: Wan Pīsu) 1997 óta futó, nemzetközileg sikeres mangasorozat a japán mangaka Oda Eiicsiró tollából, ami a televízió és mozi számára animévé lett feldolgozva. 2013-ban több mint 345 millió példányban kelt el és ezzel a One Piece lett minden idők legnagyobb példányszámban eladott mangája. És ezzel messze megelőzte fő riválisát a Dragon Ballt, amelyből 152 millió példányt adtak el. A sorozat kezdetétől a Súkan Sónen Jump magazinban, már 900 fejezet jelent meg. A történet egy fiatal kalózbandáról szól, egy kitalált világban a legendás kincset, a „One Piece”-t keresik. A főszereplő Monkey D. Luffy, akinek álma, hogy kalózkirály lehessen. A One Piece hivatalos honlapján hétfőn bejelentették, hogy a One Piece manga bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, méghozzá „a mostanáig legnagyobb példányszámban kiadott képregény sorozat” címén. 2014 decemberéig mintegy 321 millió példányban nyomtatták ki és vásárolták meg világszerte. 2017 júniusa óta 416 millió példányt adtak el. Történet A világon valaha élt legszabadabb ember kétségkívül nem más, mint Gol D "Gold" Roger vagy ahogyan manapság emlegetik a kalózkirály. A kivégzése napján az összegyűlt tömegből valaki kikiabált és megkérdezte, hogy hova rejtette el a legendás kincsét a One Piece-t. Erre ő így felelt: "A kincseimet akarjátok? Keressétek meg! Mindet egy helyen hagytam." Az emberek, hogy az álmaikat és vágyaikat beteljesítsék elindultak a Grand Line felé. Ezzel elkezdődött a Kalózok Kora. Egy kis faluból a 17 éves Monkey D. Luffy is útnak indult egy csónakkal azért, hogy megszerezze a volt kalózkirály kincsét a One Piece-t és, hogy beteljesítse az álmát, ami a kalózkirállyá válás. Az útja során szegődnek hozzá a legénysége tagjai akiknek mind van egy-egy céljuk, amit el akarnak érni. A kalózcsapatot Luffy "kincséről" nevezték el, ami a szalmakalapja; ők a Szalmakalapos kalózok. A legénység tagjai mind kitűnnek az általuk szeretett foglalkozásban, ez alól talán úgy tűnhet, hogy maga a kapitány, Luffy bújik ki, de a kalandok során rájövünk, hogy az ő erőssége a barátaival való kötelékeken alapul. A kalandjaik során a hajójukon a Going Merry-n utazva eljutnak Grand Line legkülönösebb szigeteire, mint például Little Garden-re, ahol két óriás évtizedek óta harcol egymással, vagy Skypiea-ra az égi szigetre. Harcolnak a tengerészekkel, más kalózokkal, olyan emberekkel akik démongyümölcsöt ettek és ezáltal különleges képességeket kaptak. Ilyen démongyümölcs használó Luffy is. Ő a gumigyümölcsöt ette meg és gumiember lett; képes megnyújtani bármely testrészét és ellenáll az erős ütéseknek. Más démongyümölcs erőt használok is vannak a legénységében, de vannak olyanok is akik másféleképpen harcolnak Luffy oldalán. A hajó kardforgatója, a volt kalózvadász, Roronoa Zoro a három kardos technikáját, vagy a kitűnő szakács, Sanji az elképesztő erejű rúgásait használja a csatákban. Elképesztő kalandjaikon mind együtt harcolnak, barátokat szereznek és védenek meg. Kiállnak egymásért még ha a világgal is kell szembenézniük. A manga és a tévésorozat több különböző cselekményszakaszra van felbontva, amelyekben a Szalmakalapos kalózok egy-egy főellenség ellen küzdenek meg, akit Luffy egy végső, döntő csatában legyőz, míg a társai mellékellenségekkel küzdenek meg, és így küzdelemről küzdelemre erősebbek lesznek. A manga a melléktörténetek által egy második cselekményszálat kap, amely a főszáltól eltérő történést mutatja be, már legyőzött ellenfelek, hátrahagyott barátok vagy küzdőtársak által, illetve új karaktereket mutat be. Ez esetben nem lehet kizárni, hogy a melléktörténet ismét a főcselekmény része lesz. Erre egy jó példa a rajongók által Buggy mellékcselekményszálnak elnevezett történet: Miután Buggyt Luffy legyőzte, Buggy egy kisebb odüsszeiát él meg a fő cselekményszálon kívül, és később visszatér a főtörténetbe, hogy bosszút álljon Luffyn. Az egyes fontosabb karakterek háttértörténete mindig visszatekintésekben van felgöngyölve. One Piece A One Piece a Gol D. Roger – a köznép által Gold Rogernek nevezett – kalóz legendás kincse, amelyet a legveszélyesebb tenger, a Grand Line utolsó szigetén Raftelen rejtett el. Az a kalóz, aki ezt megtalálja az lesz az új kalózkirály. Mivel ez még senkinek sem sikerült, így egyesek már a kincs létezésében is kételkednek. Edward Newgate, Fehérbajszos a halála előtt megerősítette a One Piece létezését. A világ A One Piece világa a négy nagy Kék tengerből áll: Északi, Keleti, Déli és Nyugati. A négy Kék tenger között húzódik a Grand Line, ami részben egy kereskedelmi útvonal. A Grand Line-on található a Világkormányzat és a Tengerészet központja, továbbá a legerősebb kalózok. Állítólag valahol a Grand Line-on található az All Blue, ahol a világ összes halfaja megtalálható. Az egyetlen kontinens a Red Line, amely észak-déli irányban terül el a bolygón, így kétszer is lemetszi a Grand Line-t. A One Piece világának legveszélyesebb területe az úgynevezett Új Világ, ami a Grand Line második fele. A Grand Line széleit Calm Beltnek hívják, ott állandó szélcsend uralkodik. A Grand Line-on hét lehetséges útvonalon lehet haladni, amelyek legvégül Raftel-en, az utolsó szigeten – ahová idáig csak Gol D. Roger és társai értek el – futnak egybe. Az útvonalak keresztezik egymást még a Gyojin (Halember) szigeten, amely a Red Line alatt fekszik. Mivel a szigeteknek erős mágneses terük van, iránytűt nem lehet használni a tájékozódáshoz. Ezért úgynevezett Log Pose-okat használnak. Ezek speciális iránytűk, amik az egyes útvonalon fekvő, következő szigetre mutatnak- illetve Eternal Pose-okat, amelyek egyes bizonyos szigetekre mutatnak. További különlegességei a világnak az úgynevezett démongyümölcsök, amelyek azoknak, akik belőlük esznek, különleges képességeket adnak. Viszont megfosztja őket az úszás képességétől, megbénulnak a tengervízben és így megfulladhatnak. A kairusekei -tengerkő- is ugyanazt váltja ki mint a tengervíz. Vira Bár soha sem látták, de két évvel ezelőtt Nami olvasott egy újságot, hogy nemrég megdöntötték a kormányát. Vira Alabastával összehasonlítva egy kis ország. A Jaya Arcban ezt a helyet is említették Montblanc Noland felfedezései között. Norland június 21-én indult el onnan. Körülbelül 1122 AOS írta azt, hogy egy napos város. Két évvel ezelőtt, egy államcsíny történt Virában. Ezt az eseményt először a mangában a 96. fejezetben említették. Nami később megjegyezte, hogy a világ bajban van és volt Virában egy másik puccs. Virát szintén néhány szkennelő által Villaként betűzték a fordítók. Démongyümölcs A démongyümölcs azoknak, akik esznek belőle különleges képességet ad, de megfosztja őket az úszás képességétől és ha tengervízbe esnek, vagy kairouseki-vel -tengerkő- érintkeznek, akkor megbénulnak, amíg ki nem segítik őket a vízből, vagy eltávolítják a közelükből a kairouseki-t. Egyszerre csak egy démongyümölcs képességgel lehet rendelkezni. Aki mégis kapzsi módon megpróbál többet is megenni az meghal, kivéve Feketeszakállat,aki két képességet is birtokol, valószínűleg a saját démongyümölcse képessége által. Ha egy démongyümölcs erővel rendelkező ember meghal akkor a démongyümölcse valahol a világon újra megjelenik, ahogy Ace tűzgyümölcsével is történt. Ezt láthattuk Smiley halálakkor is. Az újratermelődés mechanikája ennél sokkal bonyolultabb, pontos leírása még várat magára. A legelterjedtebb típus az, amelyik valamilyen képességet ad használójának, aki nem tud átváltozni és nem is sérthetetlen, ez a típus a paramecia. Ilyenek pl. Luffy-gumitest, Mr.1-acélpengék növesztése, Fehérbajusz-földrengés előidézése, Nico Robin – bárhol ki tudja növeszteni karjait, illetve más testrészeit pl. szemeket, lábat stb., Eustass Kid – mágneses teret hoz létre. Egy másik típus a zoan. A zoan típus valamilyen állattá alakítja annak használóját, aki így nagy sebességre, állóképességre, erőre és gyógyulásra tesz szert. Ilyen típussal rendelkeznek pl. Kaku-zsiráf, Dalton-bika, Chopper-ember, Pell-vándorsólyom, Chaka-kutya/sakál. Különös módon nem minden madár típusú démongyümölcsöt evők rendelkeznek a repülés képességével. A zoan típusú démongyümölcsöknek van 3 altípusa: vérszomjas, ősi és misztikus. A leggyakoribb ezek közül a vérszomjas, aki ilyen gyümölcsöt eszik az képes lesz valamelyik hétköznapi állattá átváltozni pl.: farkas, leopárd, zsiráf. Ősi zoan típust X. Drake képviseli, aki dinoszaurusszá képes átalakulni. Ebből a típusból eddig ezt az egyet láttuk, de feltételezhetően a többi is valamilyen mára már kihalt állattá alakítja át ez embert. A misztikus zoan típusú démongyümölcsre példa eddig Marco, aki főnixszé tud átváltozni. A legerősebb típus a logia típusú. A logia típusú képesség a használója testét valamilyen más anyaggá alakítja, így azt hiába támadják, a testen csak átmegy... Azonban ezeknek is lehet gyengéje, pl. a tűz semlegesíti a jeget, vagy a magma a tüzet. Így csak egy másik logia típusú embernek vagy egy haki használónak van ellene esélyük. Ilyen típusú ereje van pl. a következő szereplőknek: Smoker-füst, Enel-villám, Aokiji-jég, Ace-tűz, Crocodile-homok, Akainu-láva/magma, Kizaru-fény. Az eddig megismert legerősebb démongyümölcs erejével Feketeszakáll rendelkezik, a sötétséggyümölccsel. Az ő démongyümölcse is logia típusú. Elképesztő ereje abban rejlik, hogy más gyümölcshasználók képességét ideiglenesen meg tudja szüntetni. Hátránya, hogy az ellenség csapásait nem tudja átengedni testén, viszont képessége hamar meggyógyítja a támadás elszenvedése után. Haki A haki egy olyan erő, ami a One Piece világában minden élőlényben jelen van, de a legtöbb ember nem is tud róla és vagy hiába próbálkozik, nem sikerül neki felszínre hoznia. A hakinak három fajtája van. Az első egy olyan képesség, ami segít kitalálni az ellenfél mozdulatait, ezt a Megfigyelés Színének (Kenbunshoku no Haki) nevezik. Ha sikerül elsajátítani, akkor használója képes lesz előre látni ellenfele mozdulatait és így előnyre tesz szert. Ezt a fajta hakit Skypiea-ban mantra néven ismerik, használója pl. Enel. A másik elnevezése a Fegyverzet Színe (Busoshoku no Haki). Ez használójának egy láthatatlan páncélzatot ad, ami blokkolja az ellenfél támadásait és használója támadását felerősíti. Továbbá ez a fajta haki az egyetlen olyan erő amely képes semlegesíteni a démongyümölccsel rendelkezők erejét és így egy logia típusú démongyümölcs használót is képes megütni. Ez az erő fegyverekbe is tölthető, így azok még erősebbek lesznek. E képesség használója pl. Sentomaru. E két fajta hakit használják a tengerészet erősebb tagjai, elsősorban az al-admirálisok, továbbá képzett kalózvadászok és kalózok. Viszonylag gyakorinak mondható, mivel tanulással elvileg bárki elsajátíthatja - persze vannak, akik már tanulás nélkül is rendelkeznek vele, de ritka az ilyen. Létezik a hakinak egy harmadik fajtája, a Király Akarata (Haoshoku no Haki), a megfélemlítés ereje. Ezt csak nagyon kevesen képesek használni, de használói szinte mindig világhírűvé válnak. Ez a képesség nem fejleszthető, nem erősíthető, a használója lelki erején alapszik. Csak kevesekben található meg és csak az irányítását lehet megtanulni. Eddig ismert használói : Rayleigh, Luffy, Ace(+), Hancock, Fehérbajusz (+), Shanks, Donquixote Doflamingo, Chinjao, Naguri. A Szalmakalap-kalózok kalandjai A kalózkirály, Gol D. Roger kivégzése után egész kalózrajok indultak a One Piece keresésére. A fiatal Luffy elhagyja szülőfaluját, hogy társakat keressen a kalózbandájához, azzal a céllal, hogy az ígéretét, amit Vöröshajú Shanksnek adott, hogy felállít egy ütős kalózbandát és kalózkirály lesz, beváltsa. Az első kalandjában ráveszi a kardforgató, kalózvadász Zorót és a navigátort Namit, hogy csatlakozzanak hozzá, majd együtt győzik le Buggyt és legénységét. Ezután a mesterlövész Usopp is csatlakozik és megszerzik első hajójukat, a Going Merryt. Következő útjuk egy étteremhajóra vezet, mivel nagyon megéheztek. A hajót megtámadják a Krieg kalózokat, akiket sikerül legyőzniük és az egyik szakács, Sanji is csatlakozik hozzájuk. Ezután Nami szülőfalujába érkeznek, ahol legyőzik a zsarnok Arlongot, majd a Grand Lineon folytatják kalandjaikat. Miután Chopper, a hajóorvos is a banda tagja lesz, segítenek Vivi hercegnőnek, az otthona, Alabasta királyság megmentésében az egyik shichi bukai, Crocodile és az általa vezetett Barokk Művek(Baroque Works) ellen. Ezután Nico Robin is csatlakozik hozzájuk. Így jutnak később a sokak által csak mesének tartott Szkípiába. A felhők fölötti társadalomban forradalom folyik, egy önjelölt isten, Enel tartja rettegésben Szkípia lakosait, akit Luffynak nehezen, de sikerül legyőznie. Hálából Szkípia lakói arannyal árasztják el őket. Crocodile és Enel legyőzése közben találkoznak Aokiji admirálissal, aki először barátságosnak tűnik és segít a Szalmakalap kalózoknak, de később Robin átadását követeli. Mivel kérése süket fülekre talál, Luffyékra támad, akiknek esélyük sincs legyőzni őt. Végül Aokiji legyőzi Luffyt és ígéretéhez híven távozik. Mivel a hajó az utolsó kalandok óta erősen megrongálódott, Luffy és bandája útra kelnek, a hajódokkjáról híres Water Sevenbe, hogy megjavíttassák. Ezért, még a hatalmas kincset is beáldoznák, viszont a dokk dolgozói úgy gondolják, hogy a hajó már nem javítható. Hogy új hajót vegyenek vagy keressenek egy módot hogy, hogyan javíthatják meg Luffy és Usopp összevesznek, végül Usopp kilép a bandából. Feltűnik a CP9 nevű szervezet, ami a saját oldalára állítja Robint, majd egy, a polgármester, Iceberg ellen megkísérelt merénylettel a Szalmakalap kalózokat vádolják, így a banda teljesen összeomlik. Végül úgy döntenek, megkeresik Robint és kiderítik mi folyik itt valójában. Megtudják, hogy a CP9 a Világkormányzat titkos osztaga és egy fegyver tervrajzait akarják megszerezni, amit Iceberg és Franky őriznek. A CP9 elfogja Frankyt és Enies Lobbyba, az igazság szigetére viszik, hogy Robinnal együtt ítélkezzenek fölöttük, Luffyék ezt elmondják Icebergnek is, így nevük tisztázódik. A Szalmakalap kalózok, Franky és Iceberg barátai úgy döntenek, felveszik a harcot Enies Lobbyval és a CP9-cel. A hosszú ostrom és párharcok végül a Szalmakalap kalózok győzelmével zárulnak és Franky is csatlakozik hozzájuk, mivel vérdíjat tűztek ki rá. Új hajót is szereznek, a Thousand Sunnyt, amit Franky épített. Miközben a csapat a következő sziget, a Halember-sziget felé tart, átkelnek a Rejtélyes Háromszögön, ahol már sok hajó nyomtalanul eltűnt. Itt egy sziget méretű hajóra keverednek, ahol Gecko Moria, a 7 shichi bukai egyike áldozatokat gyűjt, hogy végrehajthassa tervét és kalózkirállyá váljon. Miután Luffy legyőzi őt csatlakozik hozzájuk Brook, aki egy legendás élő csontváz. Luffy és Moria harcát Bartolomew Kuma is végignézte, aki szintén egy shihi bukai. A Világkormányzattól azt a feladatot kapta, hogy a hajón mindenkit öljön meg. Kuma elkezdi a feladat végrehajtását, de mikor rádöbben, hogy a Szalmakalap kalózok képesek lennének feláldozni magukat Luffyért, akkor meghagyja életüket és távozik a hajóról. Ezután a Sabandony Archipelago nevű szigeten Luffy megtámadja a Világkormányzat megalapítóinak egyik leszármazottját, így neki is és a szigeten lévő többi kalóznak is menekülnie kell, ugyanis ez főbenjáró bűn. Megérkezik Kizaru admirális és Bartolomew Kuma, hogy az összes kalózzal végezzen. Kizaru több, mint 400 kalózt elfog, Kuma Luffyt és társait a képessége segítségével szétszórja a világ különböző szigeteire. Luffy Amazon Lillybe kerül, ahol megismerkedik a shichi bukai női tagjával, Boa Hancockkal, aki szerelmes lesz a fiúba és mindenhol segít neki ahol tud. Luffy megtudja, hogy Marshall D. Teach, közismertebb nevén Feketeszakáll, elfogta Ace-t és 1 hét múlva kivégzik. Luffy ki akarja szabadítani bátyját az Impel Down nevű börtönből. Luffy a börtönben Ace után kutatva összefut Buggyval, aki épp szökni próbál és együtt szálnak szembe Impel Down őreivel. Buggy rengeteg foglyot szabadít ki, akik közül sokan csatlakoznak legénységéhez. Luffy az okamák segítségét kéri, így Bon Clayjel és Emporio Ivankovval az oldalán indul Ace kiszabadítására, de elkésik. Acet a tengerészek már a vesztőhelyre vitték. Luffy ezért kiszabadítja Crocodilet és a 7 shichi bukai egy bebörtönzött tagját, Jimbeit, akik hálából az ő oldalán harcolnak. Impel Down főigazgatóját, Magellant nem tudják legyőzni, de sikerül elmenekülniük a börtönből és Bon Clay önfeláldozásának hála a tengerészek elől is el tudnak menekülni. Mikor megérkeznek Marinefordba Ace kivégzésére, akkor már javában zajlik a harc a Fehérbajusz kalózok és a Tengerészet között. Luffy megismerkedik Fehérbajusszal, majd Ace megmentésére indul. Rátámad az általa megmentett Coby, a nagyapja, Garp, a shichi bukai Juraquille Mihawk és Kizaru admirális többször. Cobyt könnyedén legyőzi, Mihawkot Vista lefoglalja, Kizarutól többször is sikerül megszöknie, Garp pedig hagyja magát, így sikerül kiszabadítania Acet. Időközben Akainu Fehérbajuszra támad. Habár Akainu logia típusú nem tudja őt megölni, de így is legyőzi, majd a megérkező Feketeszakállal küzd, ami során életét veszti. Az Akainu ellen folytatott harcban Fehérbajusz több súlyos sérülést is elszenved, halála előtt utolsó szavai, hogy nem Feketeszakáll a kiválasztott, aki a "D akaratát" hordozza, és akire Gold Roger várt. Luffynak ugyan sikerül megmentenie Acet, de Ace életét veszti, mikor megvédi Luffyt Akainu admirálistól. Mindez Luffy szeme láttára történik és ezt látva elájul. Jimbeij menekíti az ájult Luffit Akainu elöl, közben mind a ketten életveszélyesen megsérülnek. Buggy elviszi Luffyt és Jimbeit Akainu közeléből, majd Trafalgar Law Amazon Lillybe menekíti és útközben meggyógyítja őket. Ekkor jelenik meg Shanks, aki lenyugtatja a kedélyeket és mindenki lerakja a fegyvert, majd eltemeti Acet és Fehérbajuszt. Luffy magához térve nem akarja elhinni, hogy Ace meghalt. Mikor felgyógyul és elfogadja Ace halálát, Jimbeijel és Rayleighttel behatol Marinefordba, ahol 16-szor megkongatja az Ökör harangot, amivel egyrészt üzenetet küld legénysége tagjainak, másrészt a harang 16-szori kongatása egy régi korszak végét és egy új kezdetét jelenti. Ezután körbehajózzák a várost, ami a tengeren a temetést jelenti, így hadat üzenve a Tengerészetnek. Luffy csapatának többi tagja megérti a kódolt üzenetet, hogy nem 3 nap, hanem 2 év múlva találkoznak. Ezért mindent elkövetnek, hogy erősebbek legyenek. Az eltelt időt hangsúlyozandó, hogy a Manga is szünetel 4 hétig. 2 év telt el mióta a Világkormányzat, a Shichi bukai és a Fehérbajusz kalózok összecsaptak. A Szalmakalap kalózok 2 évre eltűntek, mindenki azt hitte róluk, hogy halottak. Egy nap azonban Shabandony Archipelagon arról kezdtek beszélni, hogy váratlanul ismét feltűntek a szigeten és legénységet toboroznak. Közel 100 kalóz csatlakozott hozzájuk, azonban ezek a Szalmakalap kalózok Luffyék utánzatai. Több ismeretlen kalóz, akik Luffy és társai képére formálták magukat, hogy egy magas létszámú kalózbandát hozzanak létre. Arra még ők sem számíthattak, hogy egyből az igazi Szalmakalap kalózokba futnak. Miután Luffyék szétverték a csalókat elindulnak a Halember-szigetre. Több kisebb-nagyobb kaland után meg is érkeznek. Megérkezésükkor találkoznak az Új-halember kalózokkal, akik Arlong példáját követve rabszolgasorba kívánják hajtani az emberiséget. Meghívást kapnak a királyi palotába, amit "véletlenül" előbb ők, majd a megérkező Hodi foglal el. Ezek után ki-ki a saját módján a főtérre utazik, ahol a Szalmakalapos csapat (9+Jimbei) összecsap a Hodi csapattal (100.000). Hodi tábornokai, majd maga Hodi is vereséget szenved. A Szalmakalaposok szökni akarnak, nehogy hősnek kiáltsák ki őket, de végül egy buli erejéig maradnak, ahol kiderül a pusztító fegyver, a Poseidon titka. Megszerzik a továbbjutás eszközét, egy 3 Log Pose-ból álló iránytűt, és elhagyják a szigetet. A következő szigeten meglepő képek fogadják őket: kétféle időjárás, egy élő sárkány és egy 3-felé vágott szamuráj. Az üldözésükre induló Smoker összeütközésbe kerül, majd vereséget szenved a magát a sziget jelenlegi urának mondó Trafalgar Law Shichibukaitól. Miután a csapatot a "Mester" utasítására kettébontják, Namiék egy laborban ébrednek, ahonnan megmentenek pár óriásira nőtt gyereket.Szökés közben Law összecseréli Chopper, Nami Sanji és Franky lelkét, Luffyék eközben elfogják a szigeten levő Barnaszakállt, majd a csapat egy régi labor romjainál újra egyesül. itt kifaggatják Barnaszakállt, akitől megtudják, hogy a sziget jelenlegi ura Ceasar Clown, aki Lawwal szövetségben titkos kísérleteket folytat. Sanji, Zoro, Brook és a szamuráj elindul megkeresni a szamuráj középső részét.A laborból megmentett gyerekek őrjöngeni kezdenek egy a testükbe juttatott drog miatt, így Usopp elaltatja őket. A felfordulás közben Luffyékon rajta üt Ceasar két óriása, akik megölik Barnaszakállt, aztán a Franky testébe zárt Namival távoznak. Luffy és Chopper elindulnak megmenteni Namit, majd Law segítségével mindkét óriást legyőzik. A shichibukai szövetséget ajánl Luffynak egy Yonkou legyőzése érdekében. Luffynak egy feltétele van: Law segítsen legyőzni Ceasart. A csendes támadás hála Luffynak meghiúsul, és a rajtaütés sem válik be, Ceasar gázgyümölcsével elkábítja a támadókat, majd Smokerrel és Tashigivel együtt ketrecbe zárja őket. Caesar kiereszti a kísérletei folyamán létrejött tömegpusztító fegyvert a szigeten, a Halálországot, mely minden élő szervezetet képes elpusztítani. Miközben a Szalmakalaposok a Kinemon nevű szamurájjal, az apró sárkány Momonosukéval, az óriáskölykökkel, a G5 Tengerészettel, valamint Law-val a Halálország elől menekülnek, Caesar és Joker bérgyilkosai készen állnak arra, hogy lecsapjanak rájuk és végezzenek velük. A végén sikerül legyőzniük Caesart, és megmenteni az óriásgyerekeket. Luffyék foglyul ejtik Caesart, és Lawwal együtt elmennek Dressrosára, hogy átadják Caesart Doflamingonak. Eközben Doflamingo is a sziget felé tart, hogy leszámoljon a Szalmakalaposokkal és a G5 Tengerészettel. A G5-öt sikerül lemészárolnia, de Aokiji közbe lép, így Doflamingo visszamegy Dressrosára, ahol közben Den-Den Mushival beszél Lawwal. Law alkut ajánl Doflamingonak, átadja Caesart, de cserébe le kell mondania Shichibukai rangjáról. A következő szigeten a szerelem és a szenvedély országába érkeznek, ami nem más, mint Dressrosa szigete. Emberek és játékok élnek. Az újságokban megjelenik a hír, hogy Doflamingo lemondott a Shichibukai rangjáról. A Szalmakalaposok álcázva elvegyülnek Dressrosán, ahol találkoznak az új admirálissal Fujitorával. Luffy benevez Lucy néven a Corrida Kolosszeumban zajló versenyről, ahol Ace erejét, a lánggyümölcs a főnyeremény. Különböző versenytársakkal kerül szembe, ahol mindenki meg akarja nyerni a lánggyümölcsöt, emellett megismerkedik Rebeccával a gladiátorral, aki Dressrosa előző királya, Riku király unokája. Apja Kyros a legendás gladiátor harcos, aki játékká változtatták, de emlékezetét nem törölték ki, így ő is tud Dressrosa múltjáról. Kiderül, hogy ő Rebecca apja. Mindeközben megismerhetjük Dressrosa múltját, ahol Doflamingo erőszakkal vette át a királyságot, elűzve az előző királyt, és föld alatt működő munka van, ahol megdolgoztatják az átváltozott játékokat. Law, Nami, Sanji, Chopper és Brook Green Bitre tartanak, ahol Caesar átadása történne, amikor megjelenik Fujitora Admirális és Doflamingo. Law és Doflamingo összecsapnak, ahol Doflamingo kerül ki győztesen. Robin és Usopp a Tontatták királyságában találják magukat, ahol különös törpékkel találkoznak, és ők szervezik az SOP hadműveletet, ahol le lehet rombolni a Smile gyárat. Luffy egy különös emberrel találkozik a Kolosszeumban, akiről kiderül hogy ő Sabo, a forradalmár sereg tábornoka, akiről azt gondolta, hogy régen meghalt. (A vége fele meséli el Luffy barátainak, hogyan került Dressrosára). Luffy helyett harcol a Kolosszeumban, ahol ő kerül ki győztesen és így övé lesz a lánggyümölcs ereje és ezáltal a Kolosszeumot megsemmisíti. Luffy, Zoro, és Violet, aki Rebecca nagynénje, a palota felé tartanak, ahol összefutnak Picával az Elit tisztjével, aki szintén démongyümölcs erejével rendelkezik. Usopp, Robin és a Tontatták támadást terveznek Sugar ellen, aki képes bárkit játékká változtatni. Az elkeseredett csatában végül Usopp legyőzi, őt, így akik játékká változtak, visszanyerték emberi külsejüket, Kyros is, aki azonnal rögtön támadást indít Doflamingo ellen, hogy kiszabadítsa Ryku királyt. De ez végül sikertelen volt, hiszen Doflamingo életben maradt. Doflamingo elzárja Dressrosát a külvilágtól egy kalitkával, ami húrokból áll, és ez a kalitka akkor tűnik el, ha legyőzik Doflamingot. Közben számos ellenséggel összefutnak. Zoro Picával csap össze, Franky Senior Pinkkel csap össze, aki a Smile gyárat őrzi. Így ezzel elkezdődött Dressrosán a forradalom, ahol Luffyék elindulnak a királyi palota felé. Hosszas akadály után Luffy és Law megérkeznek a királyi palotába, ahol heves küzdelem veszi kezdetét. Közben megismerkedhetünk Law és Doflamingo szörnyű múltjáról, valamint Doflamingo testvéréről Corazonról, aki az életéért feláldozva megmenti Law-t a biztos haláltól, ő neki adta a műtétgyümölcsöt. Hosszas küzdelmek után, a Szalmakalaposok és más kalózok egymás után győzték le a tiszteket, Luffy és Doflamingo összekerül egymással, mindeközben megindul a kalitka, ami feldarabolja Dressrosát. Luffy a Gear Fourth erejével sikerül legyőznie Doflamingot, ezáltal a kalitka is eltűnik. Ezek után hatalmas hírként jelenik meg Doflamingo bukása, és különböző szigetekről kapcsolódnak be a helyszínen történtekről. Bartolomeóék szeretnének csatlakozni a Szalmakalaposokhoz, ezáltal egy szövetséget alakítva a Szalmakalapos Flotta megalakulását. Megfogadják, hogy hűséges beosztottjaik lesznek, majd ezután ünneplés kezdődik, hogy legyőzték a Donquixote családot. Ezután útra kelnek a következő sziget felé, ahol Namiék tartózkodnak. A Szalmakalapos Flotta megérkeznek Zou szigetre, ami furcsa módon egy elefánt hátán található. A log pose sem tudja beazonosítani mivel állandó mozgásban van. Ezen a szigeten tartózkodnak Sanjiék. Illetve ezen a szigeten laknak a Mink törzsek, akik már 1000 éve nem léptek kapcsolatba emberekkel. Luffy-ék elbúcsúznak Bartolomeóéktól, így egy új kaland veszi kezdetét, hogy megtalálják barátaikat. Zou-ra megérkezve Luffy-ék megtalálják Namiékat, Sanji kivételével. Hogy visszaszerezzék Sanjit, egy felderítő csapatot alkotnak a Szalmakalaposok, hogy elinduljanak a Sütemény sziget felé, ahol a Négy császár egyike Big Mom tartózkodik. Luffy, Nami, Chopper, Brook, Pedro and Carrot (a Mink törzsek tagjával) elindulnak a Sütemény sziget felé, hogy megmentsék Sanjit az érdekházasságtól, ami a Charlotte család és a Vinsmoke család között alakult ki. A Sütemény sziget, a Négy császár egyikének, Big Momnak otthona. Garay Attila Garay Attila (névváltozat: Garai; Orosháza, 1931. december 2. – 2013. április 25.) magyar dzsesszzongorista, zeneszerző, énekes, zenepedagógus. Élete A 20. század második felének egyik legendás zenésze volt. Szólistaként, zenekarvezetőként egyaránt nagy sikerrel játszott. Triókat és kvartetteket vezetett. 1956-ban a zenész szakszervezet forradalmi bizottságának a tagja volt. Ezután egy zenészkollegája ajánlatára Törökországba ment egy zenekarral, és Ankarában a legfelkapottabb éjszakai mulatóban dolgozott. Játszott a kor szinte minden kiemelkedő muzsikusával, például a később világhírűvé lett Szabó Gábor gitárossal a Marika étterem kerthelyiségében. A hetvenes évek második felében sokat játszott a vendéglátóiparban; klubokban lépett fel, gyakran kísérte Kósa Zsuzsát. Különböző fesztiválokon vett részt, többek között a varsói Jazz Jamboree-n (1962), a svéd (1963), a prágai (1964), a bledi és a nürnbergi (1966) fesztiválokon. 1962-ben elnyerte a Karlovy Vary-i Jazzfesztivál fődíját. Első bakelitlemezét 1962. május 30-án Prágában a Supraphon lemezgyár adta ki, az egyik oldalán saját triójával, amelyben Scholz Péter nagybőgőzött és Szúdy János dobolt. A másik oldalon pedig két igen ismert cseh muzsikus volt a közreműködő, a Karel Vlach zenekar ritmusszekciójának jeles tagjai: Jan Arnet nagybőgős és Vladimir Zizka dobos. Élete utolsó éveiben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen docensi beosztásban éneket tanított fiataloknak. Kunice (Kelet-prágai járás) Kunice település Csehországban, a Kelet-prágai járásban. Kunice Petříkov, Strančice, Mirošovice, Mnichovice, Velké Popovice és Pyšely településekkel határos. Lakosainak száma 1495 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Indusi folyamidelfin A indusi folyamidelfin vagy más néven indusi csőrösdelfin (Platanista minor) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a fogascetek (Odontoceti) alrendjébe és a gangeszi folyamidelfin-félék (Platanistidae) családjába tartozó faj. Elterjedése Kizárólag az Indus folyóban fordul elő, Pakisztán Szindh és Pandzsáb tartományaiban. Népességének 80%-a szorult a Sukkur és Gubbu duzzasztógátak közti 170 km-es szakaszra. Elterjedésének felső határa a Jinnah-gát, északnyugat Pandzsábban, alsó határát pedig a Kotri-gát szabja meg Sind tartományban. Előfordul még a Chenab folyóban is. 1930 óta számos gátat építettek öntözési és energiahasznosítási céllal, melyek korlátozzák az állatok mozgását, elterjedését, és felszabdalták az eredetileg egységes populációt. Megjelenés A felnőtt mérete 1,5-2,5 méter, tömege 70-90 kilogramm. A indusi folyamidelfin legközelebbi rokona az gangeszi folyamidelfin, olyannyira, hogy a két fajt sokáig egynek tartották, de 1970-ben felfedezték, hogy koponyájuk eltér, jelenleg vérfehérjéiket vizsgálják és úgy tűnik, hogy valóban önálló fajok. Noha földrajzilag elkülönültek, külsőleg azonosnak tűnnek élőhelyeik is hasonlóak. Mindkét faj egyedi magányosan és párosával fordulnak elő, a legnagyobb eddig látott csoportjuk példányszáma is 10 alatt volt, az együtt elő állatok száma függ a populáció nagyságától (a 19. századi beszámolók gyakran tesznek említést nagyobb "iskolákról"). Különlegessége, hogy nincs szemlencséje és gyakorlatilag vak. A fény irányát, és erősségét valószínűleg érzékeli, de táplálékukat kifinomult echolokációs rendszerükkel találják meg. Mindkét faj egyedei néha az oldalukon úsznak, főként a sekély vizekben. Az állatok általában a jobb oldalukra fordulva a folyó aljzata közelében mozognak, a farkuk kissé magasabban tartják a fejüknél (amivel folyamatosan bólogatnak) és egyik mellúszójuk gyakran az iszapot szánja, táplálék után kutatva. Egyes beszámolók szerint esténként és főképp éjszaka úsznak oldalukon. Az állatok gyakran köröznek a víz alatt, általában az óramutató járásával ellentétes irányban. Mindkét faj legfeltűnőbb jellemzője a hosszú, keskeny arcorr, amely az állatok teljes hosszának 1/5-ét is elérheti. Ez különbözteti meg őket ránézésre is a kúposfejű delfintől és a rücskösfarkú disznódelfintől, melyeknek nincs jellegzetes arcorra (ezek elsősorban tengeri fajok, de gyakran felúsznak Ázsia nagy folyórendszereiben). A púposdelfinek és a palackorrú delfin szintén felúszhat néhány kilométerre a folyókban, de ezeknek feltűnő hátúszójuk van. Életmódja A folyami delfinek felszíni kilégzése nyugodt időben elég messzire hallható, nevük urdu nyelven susu (hindiül soosoo), a tüsszentésszerű kilégzésüket utánzó szó. Az indusi és a gangeszi folyamidelfin egyaránt gyakran emelkedik a felszínre lélegezni olyan szögben, hogy egyes helyeken ránézésre összetéveszthető a gangeszi gaviállal. A delfinek teljes arcorra és feje, de néha csak a homlokzsírpárna és a fej felső része látható az arcorral. Mindkét faj egyedei látszólag pihenő nélkül éjjel-nappal úsznak és "beszélgetnek". Többet mutatnak magukból a felszínen, mint más folyami delfinek és úszás közben néha arcorruk kiáll a vízből. Ha megriadnak, ugorhatnak is, ekkor majdnem teljes testük kiemelkedik a vízből és fejjel előre érkeznek vissza, általában egy hangos farkcsapás kíséretében. A nőstények a hátukon a felszínre emelhetik borjaikat. Általában 30-45 másodpercenként jönnek a felszínre, és gyakran hirtelen irányváltoztatás után tűnnek el a vízben. Többnyire lassan mozognak, de képesek gyors kitörésre is. Átlagos csoportmérete 1-2 egyedből áll. Tápláléka halakból és világító krillekből vagy egyéb rákokból áll. Szaporodása Az újszülött mérete 70–90 cm, tömege 7,5 kg. Hilgermissen Hilgermissen egy község Németországban, a Weser-Nienburgi járásban. Lakosainak száma 2181 fő (2016. december 31.). Dupla KáVé A Dupla KáVé magyar könnyűzenei együttes, többszörös arany- és platina minősítésű nagylemezek szerzője, „a mulatós-dance műfaj koronázatlan királya”. A Betli Duóból kinőtt együttes 1998-ban alakult meg; a zenekar elnevezése a tagok neveinek kezdőbetűjéből ered: Köteles István (Ká) és Váradi Jenő (Vé). Első albumaik főleg 1980-as évek-beli amerikai slágerek – különösen Modern Talking-számok – feldolgozásait tartalmazzák, és a saját szerzemények is Modern Talking-hangzásúak. Miután kiadtak hat albumot ebben a stílusban, megpróbáltak megújulni, ám új stílusuk nem volt sikeres, így néhány év múlva visszatértek az eredeti hangzáshoz. A Dupla KáVénak – főleg vidéken – nagy rajongótábora van, különösen első három albumuk örvendett nagy sikernek; ám a kritikusok felróják középszerűségét, az eredetiség hiányát. Diszkográfia Lemezek Se veled, se nélküled (1998) Ha nem tudom, nem fáj Egyszer fenn, egyszer lenn Soha nem elég Dupla KáVé 5. Valami új, valami régi (2002) ...és szeretlek téged (2003) Aki rózsát kap (2004) Szerenád (2005) Karácsony Aranyalbum Country&Retro (2008) Best of 2001–2004 Kalocsai kertök alatt Országút (2014) Szegfű (2016) Egyéb kiadványok Köteles István: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország Dupla KáVé: Sikersztori Ostichthys kaianus Az Ostichthys kaianus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának nyálkásfejűhal-alakúak (Beryciformes) rendjébe, ezen belül a mókushalfélék (Holocentridae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Ostichthys kaianus elterjedési területe az Indiai-óceánban, Réuniontól Északnyugat-Ausztráliáig tart, míg a Csendes-óceánban, a Japán Rjúkjú-szigetek déli része és Észak-Ausztrália között terül el. Indonézia és Pápua Új-Guinea vizeiben is megtalálható. Megjelenése Általában 25 centiméter hosszú, de akár 36 centiméteresre is megnőhet. Vörös testén, ezüstös-fehér vonalak futnak a pikkelysorok mentén. Úszói vöröses-fehérek. Életmódja Mélytengeri halfaj, amely leginkább 310-640 méteres mélységekben tartózkodik. Észrevették azokban a barlangokban is, amelyekben a bojtosúszós maradványhalak szoktak tartózkodni, 182-192 méter mélyben. Felhasználása Az Ostichthys kaianust ipari mértékben halásszák. Todor Becsirov Todor Becsirov (cirill betűkkel: Тодор Бечиров) (Plovdiv, 1927. április 15. –) bolgár nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Labdarúgóként A Botev Plovdiv csapatában 1943-1946 között, Lokomotiv Plovdiv egyesületben 1947-1956 között kapusként szerepelt. Boterv csapattal 1943-ban bronzérmes a bajnokságban, a Lokomotívval 1948-ban kupadöntőt játszottak. 1948-ban egy alkalommal szerepelt a nemzeti válogatottban. Nemzeti játékvezetés Az aktív labdarúgástól visszavonulva 1957-ben sikeres vizsgát tett. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1974-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Bolgár labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1966-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzést vezetett. A bolgár nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 6. helyet foglalja el 3 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1974-ben vonult vissza. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Mexikóba a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Olaszországba a III., az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokságra és Belgiumba a IV., az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Sikerei, díjai 1967-ben kiváló szakmai felkészültségét elismerve a FIFA Játékvezető Bizottsága arany jelvény kitüntetésbe részesítette. Champtonnay Champtonnay település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 97 fő (2015). Champtonnay Cresancey, Arsans, Noiron, Onay, Valay és Venère községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Harschbach Harschbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Bouchamps-lès-Craon Bouchamps-lès-Craon település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 556 fő (2015). Bouchamps-lès-Craon Châtelais, La Boissière, Chérancé, Craon, Niafles, Renazé és Saint-Martin-du-Limet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: L’Astrée A L'Astrée Honoré d'Urfé francia író pásztorregénye, az irodalomban a manierizmus jellegzetes képviselője. A 17. század folyamán rendkívül népszerű volt művelt körökben. A munka négy része 1607–1627 között, folytatásokban jelent (1607, 1610, 1619, 1627); a fennmaradó részt a szerző titkára, Balthazar Baro fejezte be és adta ki később. A pásztorregény Az óriási terjedelmű regény eredetileg a spanyol nyelven író, de portugál Jorge de Montemayor Diana (1559) című pásztorregényének átdolgozásaként született, megírására Torquato Tasso Amintája (1573) is hatással volt. Az első könyv sikere láttán a szerző folytatta a szerelmi témát, „alapját vetve meg egy regénytípusnak, amely lehet történelmi vagy társadalmi témájú, de a cselekmény középpontja mindig a sok arculatú szerelem.” A történet az V. század idealizált világában játszódik, amikor a gallok a barbárok hódítása elől a természet világába vonultak. Pásztor hőseinek és hősnőinek alakjában azonban a szerző korának egy-egy nevezetes személyisége rejtőzik, pásztorai az udvari élet gáláns modorában viselkednek és fejezik ki magukat. Celadon pásztor a Lignon folyó partján, akire Astrée, a pásztorlány megharagszik, ezért beleöli magát a folyóba, de egy nimfa kimenti. Ezután több könyvön keresztül epekedik és térdenáll – írja Szerb Antal a maga könnyed stílusában –, míg Astrée végre kiengesztelődik és színe elé bocsátja. A cselekmény központi szálát rengeteg epizód szakítja meg, mellékszereplők sokasága meséli el a maga történetét, néha szinte külön kisregényt alkotva. A könyvben végig szerelemről van szó – ez a nagy francia szerelmi pszichológia egyik első jelentkezése. A manierista ábrázolásmód elsősorban a szereplők választékos és kissé szertartásos szellemességében nyilvánul meg. Hősének neve, Celadon talán az egyetlen, ami a pásztori műfajból élve maradt a tudatban, – a név sokáig az epekedő szerelmes szimbóluma volt. Hatása, utóélete Mai szemmel nézve a pásztorregények unalmasak, idejétmúltak. D'Urfé pásztor-hősei azonban a külsőségektől eltekintve udvari emberek, és ezzel – a valóságtól messzire elrugaszkodott lovagregények világa után – a korabeli valóság egy darabja vonult be a regény műfajába: az udvar. Az előkelő világ minden stilizáció ellenére önmagát látta d'Urfé epekedő pásztoraiban. Könyvének óriási sikere volt. Nyelvezetével, a finom vagy finomkodó érzések rajzával, a pásztori élet egyszerű képeivel a 17. századi olvasóközönség egész nemzedékeire hatott, Rousseau-ra is nagy befolyást gyakorolt. A szerelemnek, a gáláns viselkedésnek, az érzelmekről való beszédnek valósággal iskolája lett, különösen a nők számára közvetített viselkedési mintát. A regény mintegy száz levelet is tartalmaz, és maga a levél mint érintkezési forma „az Astrée-n keresztül viselkedési és megnyilatkozási mintát ad az [korabeli] olvasóknak, majd hétköznapi-társasági divattá válik.” A L'Astrée-t számos európai nyelvre lefordították, rövidített és átdolgozott variánsainak sokasága jelent meg. Teljes szövegének korai publikációi közül megemlítendő az 1637. évi (5 kötet) és az 1647. évi (5 kötet) kiadás. Már a teljes kiadás előtt a regénynek több követője támadt. Negyven éven át a L'Astrée-ból merítették témájukat a francia színműírók (pl. Georges de Scudéry: Lydamon et Lydias, 1631), Madeleine de Scudéry d'Urfé regényét tartotta követendő mintának. Jean Ogier de Gombauld megírta L'Endimion-ját (1624), Marin Le Roy de Gomberville pedig előbb La Carithée (1621), majd a Polexandre (L'exil de Polexandre) című regényét (első rész: 1629), melynek szintén hatalmas sikere volt, bár jóval alacsonyabb színvonalú, mint az Astrée. 1642-től kezdve La Calprenède kötetek sorában jelentette meg történelmi témájú Kasszandrá-ját (Cassandre), melyet Báróczi Sándor fordított magyarra. D'Urfé szerelmeseinek történetét Éric Rohmer francia rendező filmesítette meg 2007-ben: Les amours d'Astrée et de Céladon (Astrée és Céladon szerelmei), ez volt a híres filmrendező utolsó munkája. 1051 Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek Évek: 1046 – 1047 – 1048 – 1049 – 1050 – 1051 – 1052 – 1053 – 1054 – 1055 – 1056 Események III. Henrik német-római császár Magyarországra támad, a Dunán felvonuló ellátó hajóit a magyarok csellel visszafordítják. Az éhező német sereget Béla herceg a Vértes hegységben megveri és menekülésre kényszeríti. Ilarion metropolita, az első orosz főpap lesz az orosz egyház feje. A szeldzsuk törökök elfoglalják Iszfahán városát. Anasztaszija Alekszandrovna Kapacsinszkaja Anasztaszija Alekszandrovna Kapacsinszkaja (oroszul: Анастасия Александровна Капачинская; Moszkva, 1979. november 20. –) olimpiai ezüstérmes orosz atlétanő, futó. Négy érmet jegyez a szabadtéri világbajnokságról. 2003-ban Párizsban bajnok lett kétszáz méteren, valamint tagja volt hazája ezüstérmes, négyszer négyszázas váltójának. További két alkalommal, 2001-ben Edmontonban és 2009-ben Berlinben végzett harmadikként a négyszer négyszázas váltóban. A pekingi olimpián ezüstérmes lett az orosz váltóval, valamint ötödikként zárt a négyszáz méter döntőjében. Egyéni legjobbjai Szabadtér 200 méter - 22,38 300 méter - 36,61 400 méter - 49,97 Fedett pálya 200 méter - 22,59 300 méter - 37,94 400 méter - 52,10 Gare de Tagolsheim Gare de Tagolsheim vasútállomás Franciaországban, Tagolsheim településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Mulhouse-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Walheim Gare d’Illfurth Tarján Imre (biofizikus) Tarján Imre (Richter, Szabadka, 1912. július 26. – 2000. január 19.) magyar biofizikus, egyetemi tanár. Életpályája 1939-ben doktorált fizikából a debreceni Tisza István Tudományegyetemen. 1935 és 1950 között több helyen munkálkodott különböző beosztásokban, gimnáziumi és egyetemi tanárként egyaránt. 1950-ben nevezték ki az Orvosi Fizikai Intézet vezetőjévé. Fizika orvosok és biológusok számára címmel tankönyvet írt, ez 1964-ben jelent meg. Rengeteg tudományos közéleti funkciója mellett a SOTE orvoskarának dékánja, tudományos rektorhelyettese, majd 1976–1990 között a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya elnökeként munkálkodott. Díjai között szerepel a Kossuth-díj, a Magyar Népköztársaság Állami Díja és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje. 1982-ben vonult nyugdíjba, de egészen haláláig naponta bejárt intézetébe, és továbbra is tevékenykedett a tudományos közéletben. Saint-Jean-le-Blanc (Calvados) Saint-Jean-le-Blanc település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 355 fő (2015). Saint-Jean-le-Blanc Danvou-la-Ferrière, Lassy, Lénault, Montchauvet, Le Plessis-Grimoult, Roucamps és Saint-Vigor-des-Mézerets községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A Magyar Érdemrend középkeresztje A Magyar Érdemrend középkeresztje a magyar állam által adományozható egyik kitüntetésnek, a Magyar Érdemrendnek 3. fokozata. 2011 óta adományozzák e néven, korábbi megfelelője a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje. Leírása A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) leírása: A kereszt külalakja megegyezik a „nagykereszt a lánccal” fokozatnál leírtakkal. Azonban a kereszt előlapján középen zöld babérkoszorúval körülvett kerek sötét smaragdzöld mező van. Anyaga: aranyozott ezüst, zománc. Mérete: 52 mm. A keresztet 40 mm széles szalagon a nyakban viselik. A szalagon levő 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles vörös sáv szegélyez. Tartozékai: kisdíszítmény, szalagsáv, gomblyukjelvény (rozetta). A kisdíszítmény a vállszalaggal megegyező színű háromszög szalagon függő smaragdzöld szegélyes lovagkereszt, szegélyén a kereszt miniatűrjével. A lovagkereszt szalagján a 34 mm széles sötét smaragdzöld sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles piros sáv szegélyez. A kisdíszítmény anyaga: aranyozott ezüst, zománc. A kereszt mérete: 42 mm, a kereszt miniatűrje 18 mm. A szalagsáv smaragdzöld fehér szegélyes, 40 mm széles, a rajt levő kereszt mérete: 10 mm. A gomblyukjelvény kerek smaragdzöld zománcos mezőben a kereszt miniatűrjét ábrázolja. A gomblyukjelvény mérete: 15 mm. A Magyar Érdemrend középkeresztje (katonai tagozat) leírása: A kereszt külalakja megegyezik a „nagykereszt a lánccal” fokozatnál leírtakkal. Anyaga: aranyozott ezüst, zománc. Mérete: 52 mm. A keresztet 40 mm széles szalagon a nyakban viselik. A szalagon levő 34 mm széles sötét vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles smaragdzöld sáv szegélyez.Tartozékai: kisdíszítmény, szalagsáv, gomblyukjelvény (rozetta). A kisdíszítmény a vállszalaggal megegyező színű háromszög szalagon függő vörös szegélyes lovagkereszt, szegélyén a kereszt miniatűrjével. A lovagkereszt szalagján a 34 mm széles vörös sávot jobbról-balról 1,5 mm széles fehér és 1,5 mm széles zöld sáv szegélyez. A kisdíszítmény anyaga: aranyozott ezüst, zománc. A kereszt mérete: 42 mm, a kereszt miniatűrje 18 mm. A szalagsáv vörös fehér szegélyes, 40 mm széles, a rajt levő kereszt mérete: 10 mm. A gomblyukjelvény kerek vörös zománcos mezőben a kereszt miniatűrjét ábrázolja. A gomblyukjelvény mérete: 15 mm. Díjazottak 2018 Dr. Antus Sándor Széchenyi-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének professor emeritusa Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Művészetek Palotája vezérigazgatója Dr. Lang György a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Országos Onkológiai Intézete bázisán működő Mellkassebészeti Klinika megbízott igazgatója, egyetemi tanár Dr. Latkóczy Antal László, az Országházi Dolgozók Érdekképviseleti Szövetségének elnöke Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Medveczky Ádám Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas karmester, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes tanára Pintér István a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a Rába Futómű Kft. ügyvezető igazgatója Rost Andrea Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke Dr. Stépán Gábor Széchenyi-díjas gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Műszaki Mechanikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Szász Domokos Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézete Sztochasztika Tanszékének professor emeritusa Dr. Vámossy Ferenc Széchenyi-díjas építész, építészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kara Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének professor emeritusa Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke Bernd Storck a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya Marian Adam Waligóra a częstochowai Jasna Góra Pálos Kolostor házfőnöke Maximilian Turnauer nagykövet, a Szuverén Máltai Lovagrend liechtensteini képviselője, az osztrák ILAG ingatlan- és befektetési holding elnöke 2017 Gróh János Gáspár irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, szerkesztő, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának igazgatója Ben Hodges altábornagy, az Amerikai Egyesült Államok Európában állomásozó Szárazföldi Erőinek és 7. hadseregének parancsnoka Kieselbach Tamás művészettörténész, a Kieselbach Galéria tulajdonosa és ügyvezetője Rókusfalvy Pál a pszichológiai tudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár Szabó Dániel lelkipásztor, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnöke, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tiszteletbeli doktora Varga Koritár Pál Magyarország volt mexikóvárosi és Buenos Aires-i nagykövete Vető Miklós (wd) filozófiatörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktora, a melbourne-i Ausztrál Katolikus Egyetem tiszteletbeli professzora, a messinai Accademia Peloritana dei Pericolanti levelező tagja, a párizsi Jean-Marie Lustiger Intézet és a Francia Katolikus Akadémia tagja 2016 Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal volt főigazgatója Dr. Beluszky Pál , Széchenyi-díjas geográfus, a földrajztudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézetének emeritus tudományos tanácsadója Dr. Fodor Pál , a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a Történettudományi Intézet igazgatója Kovács Gábor , a Bankár Holding Zrt. igazgatóságának elnöke, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Kakasszéki Emberekért Alapítvány alapítója Dr. Mesterházi Zsuzsanna, gyógypedagógus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának professor emeritája Dr. Radoszláv Miklós, a Csányi Alapítvány a Gyermekekért Közhasznú Alapítvány operatív igazgatója Dr. Sárközi Péter, a római La Sapienzia Tudományegyetem Magyar Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója Sohár Pál Miklós, Széchenyi-díjas vegyészmérnök, az MTA rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet Szervetlen Kémia Tanszékének volt tanszékvezető egyetemi tanára és professor emeritusa Polgári tagozat Balás Béla , a Kaposvári Egyházmegye megyés püspöke Bálint Géza, az orvostudomány doktora, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főorvosa Barsi Balázs , a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány volt provinciálisa, a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom igazgatója, a sümegcsehi Newman-kegyhely gondozója, lelkigyakorlat-vezető lelkipásztor Böszörményi Zoltán József Attila-díjas író, költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a Gönci Református Egyházközség lelkipásztora Csukás István Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írószövetség örökös tagja Kassai Lajos lovasíjász, íjkészítő Lozsádi Károly, az orvostudomány doktora, az Országos Kardiológiai Intézet volt főigazgatója, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa Merkely Béla, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Központja Kardiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Kardiológiai Szakmai Tanács elnöke Penke Botond Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytan Intézetének egyetemi tanára Prugberger Tamás, az állam- és jogtudomány doktora, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munka- és Agrárjogi Tanszékének professor emeritusa Rajna Gábor, producer, a Laokoon Filmgroup ügyvezetője Sipos Gábor producer, a Laokoon Filmgroup ügyvezetője Somogyi Balázs, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület alapító elnöke, a New York-i 1956-os Magyar Emlékmű Bizottság alelnöke Szakály Sándor , a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója Szél Ágoston , a biológiai tudomány doktora, a Semmelweis Egyetem rektora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója Szepesi Kálmán, az orvostudomány doktora, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kara Ortopédiai Klinikájának ortopéd szakorvosa, professor emeritus Totik Vilmos Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Halmazelmélet és Matematikai Logika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Udvardy György , a Pécsi Egyházmegye megyés püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese Varga Attila , a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Karának egyetemi docense. 2015 Aradi Mária balettmester Benkó Sándor előadóművész Benkó Ágota a Népesedési Kerekasztal koordinátora Bércesi Ferenc egyetemi docens Blaskó Gábor kémikus Csorba László történész Dávid Ferenc művészettörténész Faragó Sándor erdőmérnök Göröcs János labdarúgó Inzelt Péter Sándor mérnök Jankovich-de Jeszenice József Béla Magyarország hollandiai tiszteletbeli konzulja Kibédi Varga Áron irodalomtörténész Lehel László a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke Mariano Hugo Windisch-Graetz, a Szuverén Máltai Lovagrend szlovéniai nagykövete Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke Pethő Bertalan pszichiáter Pukánszky Béla vegyészmérnök Sótonyi Péter Tamás állatorvos Szász Károly SOTE-kancellár Udvaros Béla színházi rendező Vigh László kémikus Dr. Beer Miklós , a Váci Egyházmegye püspöke Dr. Beke Dezső, a fizikai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Fizikai Intézet Szilárdtestfizikai Tanszékének egyetemi tanára Dóczi Tamás Péter, az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinika egyetemi tanára Dr. Dulácska Endre, Széchenyi-díjas építészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék professor emeritusa Foltin Jolán , Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas táncművész, táncpedagógus, rendező, a Bihari János Táncegyüttes koreográfusa Kálmán Alajos , Széchenyi-díjas kémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézetének nyugalmazott tudományos osztályvezetője Dr. Matolcsy H. György, stúdióvezető, producer, a Pannónia Rajz- és Animációs Filmstúdió alapítója Orosz István , az MTA rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének professor emeritusa Dr. Poór Gyula , az MTA doktora, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostovábbképző Karának professzora Somfai László , Széchenyi-díjas és Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa, Dr. Taxner-Tóth Ernő , Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa. Ugyancsak augusztus 20-a alkalmából kapták kézhez a kitüntetést: dr. Bogner István nyugalmazott egyetemi tanár, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Doktori Iskolájának mentora, Dimitrios Takas, Magyarország thessaloniki tiszteletbeli főkonzulja, Edmund Wittbrodt, a lengyel parlament képviselője, a Felsőház Európai Ügyek Bizottságának elnöke, Erdoğan Erken, Magyarország tekirdaği tiszteletbeli konzulja, Jørgen Vig Knudstorp, a LEGO cégcsoport vezérigazgatója, dr. Jürgen Vocke, a Bajor Vadász Szövetség elnöke, Lars E. Kann-Rasmussen, a Velux építőipari vállalat nyugalmazott elnök-vezérigazgatója, a Villum Alapítvány felügyelőbizottsági elnöke, Sebestyén Ernő Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a müncheni Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanszékvezető professzora 2014 Ágai Ilona gyógypedagógus Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság alapítója és örökös elnöke Herbert de Balkany, a La Société Générale Immobiliére ingatlanforgalmazó-fejlesztő cégek elnök-tulajdonosa Benyó Zoltán a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnök és Informatikai Karának professor emeritusa Bereményi Géza író, rendező Bíró Péter az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutató professor emeritusa Bogyay Katalin , Magyarország UNESCO nagykövete, az UNESCO Közgyűlés volt elnöke Budai Ilona az Óbudai Népzenei Iskola népi ének tanára de Châtel Rudolf belgyógyász professor emeritus Dévény Anna intézményvezető gyógytornász Dux László tanszékvezető egyetemi tanár Gadó János az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója dr. Gedai István a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója Gógl Árpád orvos, volt egészségügyi miniszter Grósz Andor orvos dandártábornok Hamza Gábor jogász, tanszékvezető egyetemi tanár Huszti Péter színész Kaszás Ildikó balettmester Kocsár Miklós zeneszerző Komlósi Ildikó operaénekes Kövesné dr. Gilicze Éva Széchenyi-díjas közlekedésmérnök, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának professor emeritája Orosz Zoltán a Honvédelmi Minisztérium vezérkari főnök-helyettese Pintér Lajos veronai tiszteletbeli főkonzul Pintér Sándor az orvostudomány kandidátus Szakály György balettművész Szalay Károly író, irodalomtörténész Szekeres Tamás egyetemi tanár Szuromi Szabolcs pap, kanonok, rektor Tamássy Lajos a matematikai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar professor emeritusa Tarnai Tibor mérnök Taróczy Balázs wimbledoni bajnok, háromszoros világbajnok és Európa-bajnok teniszező, az Európai Nemzetközi Teniszszövetség Junior Bizottságának tagja Tőkéczki László a történelemtudomány kandidátusa Ütő Endre , a Magyar Állami Operaház volt igazgatója, operaénekes Huszár László, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Tudományos Tanácsának elnöke 2013 Acsády György orvos, akadémiai doktor, egyetemi tanár Bedő György könyvkiadó Berczik Árpád állami díjas hidrobiológus, zoológus, ökológus, professor emeritus Béres Ilona színésznő Dr. Christoph Bergner, parlamenti államtitkár Bitskey Tibor színész Bokor József Széchenyi-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár Borda Lajos antikvárius, könyvkiadó Dr. Brassai Attila Miklós, tanszékvezető egyetemi tanár Claude Chéruy, a Belga Szövetségi Gazdasági Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős főigazgatója Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő Dunai Antal olimpiai bajnok labdarúgó Egyed Ákos történész Dr. Fenyvesi Máté magyar válogatott labdarúgó, állatorvos Ferencz István építész Dr. Finta József Állami és Kossuth-díjas építész Geskó Judit művészettörténész Hajnal András állami díjas matematikus, professor emeritus Dr. Horváth Péter , a Stuttgarti Egyetem professor emeritusa, a Horváth AG felügyelőbizottságának elnöke, az IFUA Horváth & Partners alapítója Janáky György Ybl Miklós-díjas építész Dr. Jávor András (*1952) a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, rektorhelyettes Dr. Kilian István irodalomtörténész Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész Kozák Imre gépészmérnök Kulin Ferenc kritikus, irodalomtörténész, színműíró Levente Péter , Jászai Mari-díjas színművész, rendező, meghívott tanár dr. M. Kiss Sándor , a történelemtudomány kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, professor emeritus Dr. Major István nagykövet Mátyás Csaba , erdőmérnök, ökológus, egyetemi tanár dr. Metzinger Éva, nyugalmazott jegyző Mezey Katalin prózaíró, költő, műfordító Sérgio Eduardo Moreira Lima, a Brazil Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete Nagy Ferenc István biológus Patthy László , Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóprofesszor Petrányi Győző, Állami és Széchenyi-díjas immunológus, tudományos és egészségügyi szakértő, professor emeritus Pitti Katalin operaénekes Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész, érdemes művész Serényi István újságíró Philippe Suinen, a Belgiumi Francia Közösség külkapcsolatokért felelős főigazgatója Dr. Szabó Imre az állam- és jogtudomány kandidátusa, dékán Széles Sándor úszó, öttusázó, edző Szőnyi Zsuzsa , író (Az Okmány száma: VIII-1/03319/34/2013, dátuma: 2013. június 24, aláírója: Áder János köztársasági elnök. Indoklás: a magyar kultúra több évtizedes, áldozatos szolgálatáért, sokoldalú irodalmi munkásságáért, példaértékű életútja elismeréseként. Tóth József professor emeritus, címzetes egyetemi tanár Tóth Tibor nagykövet Tőke László vegyészmérnök Trogmayer Ottó muzeológus, régész Dirk Wouters nagykövet, a Belga Királyság EU mellett működő képviseletének állandó képviselője Dr. Zalaváry Lajos Kossuth-díjas építészmérnök Petrusz Tibor ezredes 2012 Adamik Tamás , professor emeritusa Balassa Sándor , zeneszerző Béres József , vegyész, a kémiai tudomány kandidátusa Bíró László , tábori püspök Bodó Sándor múzeumi főigazgató Dr. Botos Katalin, egyetemi tanár Ottavio Cinquanta Csaba László , közgazdász Habsburg-Lotharingiai Mihály Hadlaczky Gyula, genetikus Hermann Róbert , történész Gao Jian volt nagykövet Kocsis Fülöp , megyés püspök Kondor Katalin , újságíró Kovács István , költő, műfordító, történész Lator László , költő, műfordító, irodalomtörténész Roman Majewski, lengyel pálos házfőnök Náray-Szabó Gábor , kémikus Papp Gyula , orvos Romani Rose Dejan Šahović, volt nagykövet Ricardo Espírito Santo Silva Salgado, bankár Schlett István , politológus Serfőzó Simon, költő, író Snétberger Ferenc , gitárművész Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök Szoboszlai Sándor , színész Tetsuo Ito, volt nagykövet Juca Volonté, politikus Hans Zehetmair, alapítványi elnök Kovács József altábornagy 2011 Polgári tagozat Jim Cloos, az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága főigazgató-helyettese René Roudaut, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete Barsiné Pataky Etelka , az EU Duna Régió Stratégiáért felelős kormánybiztos Simonné dr. Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkára Randolph L. Braham nyugalmazott történészprofesszor Eberhard Diepgen ügyvéd, Berlin volt kormányzó polgármestere Diego López Garrido, Spanyolország Külügyi és Együttműködési Minisztériuma európai ügyek államtitkára dr. Wendel Schindele, a Wentech International Consulting Kft. ügyvezető igazgatója dr. Buzsáki György, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Rutgers-Newark Egyetem professzora, agykutató Somogyi Péter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Oxfordi Egyetem Anatómiai és Neuropharmakológiai Intézet igazgatója, neurobiológus dr. Dávid László mérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, egyetemi tanár dr. Rabó Gyula Kossuth-díjas vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Sisa István író dr. Tarics Sándor olimpiai bajnok vízilabdázó Bernd Posselt európai parlamenti képviselő, a Németországi Páneurópai Unió elnöke, a Szudétanémet Szövetség szóvivője Árkai Péter , Széchenyi-díjas geológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutatóintézete kutatóprofesszora Besznyák István , Széchenyi-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa Dr. Bod Péter Ákos , a közgazdaságtudomány kandidátusa, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára Dr. Boross Imre, nyugalmazott ügyvéd Dr. Csókay András, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház idegsebészeti osztályvezető főorvosa Frank Dreves, az AUDI AG Igazgatótanács tagja Dr. Entz Béla , Állami-díjas biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézete nyugalmazott tudományos főmunkatársa Fekete Gábor , Széchenyi-díjas ökológus, botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kutatóprofesszora Hans Kaiser, volt miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány Budapesti képviselete vezetője Dr. Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze Kiss Imre, a Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft. vezérigazgatója Klinghammer István , a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar egyetemi tanára dr. Korzenszky Richárd Miklós, a Tihanyi Bencés Apátság vezetője Lapis Károly , Széchenyi-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professor emeritusa Dr. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke Pásztor Emil , Széchenyi-díjas idegsebész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet professor emeritusa Dr. Szendi József , nyugalmazott veszprémi érsek Albert Flórián labdarúgó, a Nemzet Sportolója Arató Péter , az MTA rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék egyetemi tanára Dr. Bodor Miklós, az MTA külső tagja, az IVAX Gyógyszerkutató Intézet Kft. nyugalmazott ügyvezető igazgatója Buda Ferenc Kossuth-díjas költő, műfordító Domonkos István nyugdíjas gépészmérnök, volt önkormányzati képviselő, az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője Dr. Fodor György teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, egyetemi tanár Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA rendes tagja, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója Horváth József Széchenyi-díjas növény virológus, az MTA rendes tagja, a Kaposvári Egyetem kutatóprofesszora, a keszthelyi Pannon Egyetem professor emeritusa Dr. Kahler Frigyes, a Veszprém Megyei Bíróság bírája Dr. Nánási László címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyésze Dr. Patkó Gyula , a műszaki tudomány kandidátusa, a Miskolci Egyetem rektora Dr. Préda István , az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ professor emeritusa Romics László , az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas belgyógyász, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika professor emeritusa Rózsás János író, történész Szépfalusy Péter , az MTA rendes tagja, Széchenyi-díjas fizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézet professor emeritusa Szinte Gábor festőművész, nyugalmazott egyetemi tanár Tar Pál volt nagykövet Dr. Török József egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára Töttös Pál, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Tolna megyei Szervezete elnöke Uhrik Teodóra Kossuth-díjas táncművész, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola táncművészeti igazgatóhelyettese Dr. Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke Katonai tagozat dr. Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány 2010 Polgári tagozat dr. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója dr. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezete ügyvezető alelnöke Demetrovics János Széchenyi-díjas magyar matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Gábos Zoltán fizikus, az MTA tagja Gordos Géza Széchenyi-díjas villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék egyetemi tanára, a MTESZ elnöke Györkös Péter a Magyar Köztársaság zágrábi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Halász Péter , emigráns író és újságíró Hegedűs Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, a miniszterelnök kabinetfőnöke dr. Kaposvári Bertalan a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott elnökhelyettese Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára Kusai Sándor Zoltán, a Magyar Köztársaság pekingi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete dr. Manherz Károly , a nyelvtudomány kandidátusa, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára Mátyus Sándor, a Magyar Köztársaság volt kabuli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Palcsó Sándor , a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese, Kiváló Művész dr. Sándor László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács elnöke Somlyódy László , Széchenyi-díjas magyar vízépítő mérnök, gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja dr. Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára Sztevanovity Dusán , szerb származású magyar dalszövegíró, dramaturg, zenész dr. Tordai Csaba , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára Varnus Xavér , orgonaművész és író dr. Vastagh Pál , az állam- és jogtudomány kandidátusa, a Magyar Köztársaság ottawai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Katonai tagozat Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy október 23. dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek dr. Boleratzky Lóránd egyházjogász dr. Bolyki János nyelvtudományi doktor, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa Borhidi Attila botanikus, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa Böjte Csaba ferences rendi szerzetes Csák János Zoltán üzletember dr. Csom Gyula gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa Demjén Ferenc énekes, zeneszerző és szövegíró Deutsch Róbert főrabbi dr. Edvi Péter Tamás az állatorvos tudomány kandidátusa, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke Erdélyi Géza a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház nyugalmazott püspöke dr. Erőss Pál ügyvéd, volt legfelsőbb bírósági bíró Fodor István villamosmérnök dr. Halzl József a Rákóczi Szövetség elnöke Ittzés János evangélikus lelkész, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke dr. Kálmán Attila a Dunántúli Református Egyházkerület volt főgondnoka Keviczky László villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete kutatóprofesszora Kulcsár Győző olimpiai bajnok vívó, mesteredző dr. Olofsson Placid a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia bencés szerzetese, tanára dr. Pakucs János az Olajterv Holding Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke dr. Pálos Miklós ügyvéd, volt államtitkár dr. Pápai Lajos győri megyés püspök dr. Péntek János a Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora, a Szabó T. Attila Nyelvtudományi Intézet szakmai igazgatója dr. Uttó György a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke Krasznay Béla nyugalmazott ezredes, a Recski Szövetség elnöke 2009 Aján Tamás , a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnöke Baranyai János, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke Cseh Tamás , zeneszerző , énekes, előadóművész Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke Farkas István közgazdász, a PSZÁF Tanácsának volt elnöke Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Gyarmati István , a HM Oktatási és Tudományos Tanácsának elnöke Györfi László , Széchenyi-díjas matematikus Hodicska Tibor bukaresti főkonzul Horváth Jenő, a Magyar Ügyvédi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke Járay Jenő, az orvostudomány doktora Jobst Kázmér , Széchenyi-díjas orvos Kiss Tibor, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Kovács Ferenc , az MTA rendes tagja Külkey László , a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekese Láng István , a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója Maár Gyula , Balázs Béla-díjas filmrendező Mőcsényi Mihály , a mezőgazdasági tudomány doktora Murányi Katalin, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyettese Nagy Frigyes volt földművelésügyi miniszter Nagy Kálmán, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség fellebbviteli főügyésze Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke Orbán Miklós , Széchenyi-díjas vegyészmérnök Páczelt István , a Miskolci Egyetem Gépészmérnök és Informatikai Kar Mechanikai Tanszék egyetemi tanára Peisch Sándor, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Rainer M. János , a Magyar Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány főigazgatója Ráday Mihály Kossuth-díjas operatőr, rendező, szerkesztő Sándor György , a Budapesti Kamaraszínház Jászai Mari-díjas előadóművésze Simonyi András , a washingtoni külképviselet volt vezetője Szőke László, a prágai külképviselet vezetője Katonai tagozat Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka 2008 Berényi Dénes magyar atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Cser László , fizikus, tanszékvezető egyetemi tanár Daróczy Zoltán , Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Halász Gábor , magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Kincses Veronika , opera-énekesnő Pataki Ferenc , Széchenyi-díjas magyar szociálpszichológus Pavlics Ferenc kutató Szolcsányi János Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Tordy Géza , a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező Varga Tamás kétszeres olimpiaibajnok, vízilabdázó Wichmann Tamás kilencszeres kenuvilágbajnok 2007 Bogsch Erik , a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. vezérigazgatója, Széchenyi-díjas Esterházy Péter , Kossuth-díjas író Hatvani László , akadémikus, SZTE Bolyai Intézet egyetemi tanár Horeczky Károly, Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke Jovánovics György , Kossuth-díjas szobrászművész Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke Kántor András Richárdné, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke Kásler Miklós , az orvostudomány kandidátusa, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosának, tanszékvezető egyetemi tanár Kende János Kossuth-díjas filmoperatőrnek, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektori megbízottjának, a Magyar Operatőrök Társasága elnöke Losonczi Ágnes , a szociológiai tudomány doktorának, az MTA Szociológiai Kutatóintézet alapító tagjának, professor emeritus Markó Iván balettművész, koreográfus Nádas Péter Kossuth-díjas író Olasz Nándor, a Legfelsőbb bíróság ny. tanácselnöke Roóz József, a közgazdaságtudomány kandidátusa, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, tanszékvezető főiskolai tanár Szabó Gyula , a székesfehérvári Vörösmarty Színház Kossuth-díjas színművésze, kiváló művész Szabó Miklós , az MTA rendes tagja, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet egyetemi tanár Székely Éva , a Nemzet Sportolója , olimpiai és világbajnok úszó, mesteredző Varga János, a történelemtudomány doktora, az MTA rendes tagja, a Magyar Országos Levéltár ny. főigazgatója 2007. március 15. Polgári tagozat Ágh Attila , a filozófiai tudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára Bali József, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai szakállamtitkára Báger Gusztáv , a közgazdaságtudomány kandidátusa, az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára Gécseg Ferenc , a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Számítástudományi Tanszék tudományos tanácsadója, egyetemi tanár Ginsztler János , a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagtudományi Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára, a Mérnöktovábbképző Intézet igazgatója Görög Sándor Széchenyi-díjas kémikus, az MTA rendes tagja, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. tudományos tanácsadója Illovszky Rudolf nyugalmazott edző, szövetségi kapitány Koncz Gábor , a Budaörsi Játékszín Kossuth-díjas színművésze, rendezője Kovács Apollónia előadóművész Lovag Zsuzsa muzeológus, az Iparművészeti Múzeum volt főigazgatója Márta Ferenc kémikus, az MTA rendes tagja, nyugalmazott egyetemi tanár Nász István virológus, immunológus, az MTA rendes tagja, professor emeritus Péntek Imre költő, kritikus, lapszerkesztő Sánta Ferenc író Sass Sylvia operaénekes Varga Gyula, a közgazdaságtudomány doktora, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, a Doktori Iskola vezetője 2006 Bródy János Kossuth-díjas előadóművész, dalszövegíró Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár Friedrich Péter Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Koncz Zsuzsa Liszt Ferenc-díjas énekesnő, előadóművész Mészáros Tamás közgazdász Mihály György Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Paládi-Kovács Attila magyar etnográfus, muzeológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1986 és 2004 között az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója Pantó György Széchenyi-díjas magyar geológus, geokémikus, vulkanológus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Pálinkás Gábor Széchenyi-díjas magyar fiziko-kémikus, tudományos kutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Pál Tamás karmester Perényi Miklós gordonkaművész, tanár Pléh Csaba Széchenyi-díjas magyar pszichológus, nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Rostoványi Zsolt közgazdász, egyetemi tanár Sebő Ferenc énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök Tardos Márton magyar közgazdász, politikus Tigyi József magyar orvos, biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Tréfás György Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes Vida Gábor Széchenyi-díjas magyar biológus, genetikus, ökológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 2005 Balázs Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaság-tudományi Kar Európa Tanszék egyetemi tanára, Bartus Pál, a Co-op Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója, Bródi Gábor, ENSZ-nagykövet Buváriné Mádl Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke Domokos Jenő, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke Gabányi Józsefné, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke Gecse Attila, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára Csapodi Pál, az Állami Számvevőszék főtitkára Dobai Péter, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara dékánja, egyetemi tanár Farkas Árpád , erdélyi magyar író, költő, műfordító Füredi Károly, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára Hazai György , az MTA r. tagja, turkológus, orientalista Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyésze Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos Kátai Imre matematikus, akadémikus Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész Kovács László Széchenyi-díjas magyar orvos, fiziológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Lax Péter magyar származású amerikai matematikus Leitner Sándor festőművész, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese Mészáros Ernő , az MTA r. tagja, a Veszprémi Egyetem tszv. egyetemi tanára Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező Molnár Károly Széchenyi-díjas (2007) gépészmérnök, egyetemi tanár, politikus Monostori Lajosné közgazdász, a KEHi elnöke Móna István olimpiai bajnok öttusázó, vívó, edző, sportvezető Nemecz Ernő geokémikus, az MTA r. tagja, a Veszprémi Egyetem ny. egyetemi tanára Oltványi Ottó az MTI volt vezérigazgatója, Öllős Géza vízépítő mérnök, ny. egyetemi tanár Prékopa András matematikus, akadémikus Rajk László építész, díszlettervező Scharle Péter , a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese, egyetemi tanár Sebestyén Márta előadóművész, népdalénekes Somogyi László ny. építésügyi és városfejlesztési miniszter Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora Szepesi György magyar rádiós sportkommentátor Sztevanovity Zorán , Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző Tarr Béla filmrendező Tétényi Pál magyar kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Tóth Aladárné, a Legfelsőbb Bíróság ny. tanácselnöke Török Ferenc öttusázó, edző, a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke Udvari László , közgazdász, egyetemi docens, Zubovics Lászlóné, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke Katonai tagozat Béndek József hőr. vezérőrnagy , a Határőrség országos parancsnoka 2004 Beck Mihály , magyar kémikus, tudománytörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Benedek Tibor , háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó Biros Péter , háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Bodrogi Gyula , a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező Fodor Rajmund , kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó Gottfried Péter , külügyekre specializálódott magyar politikus Gyulai József , Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Horn Péter , Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Kaján Tibor , grafikus, karikaturista Konkoly István , Szombathely XIV. püspöke Konok Tamás , Kossuth-díjas magyar festő- és szobrászművész Leindler László , matematikus, akadémikus Sótonyi Péter , Széchenyi-díjas magyar orvos, patológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Storcz Botond , olimpiai bajnok kajakozó Telegdy Gyula , Széchenyi-díjas magyar orvos, neuroendokrinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 2003 Bazsa György , a kémiai tudomány doktora Bán Ferenc Kossuth-díjas építész Csató Béla, a marosvásárhelyi Római Katolikus Plébánia főesperese Detrekői Ákos , a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora Dimény Imre agrármérnök, professor emeritus Dinnyés János egyetemi tanár Eckhardt Sándor , az Országos Onkológiai Intézet Klinikai Onkológiai Tanszék szaktanácsadója Fehér János , az orvostudomány doktora Frenyó V. László egyetemi tanár Gönczöl Katalin kriminológus Halász Béla Széchenyi-díjas magyar orvos, anatómus, neuroendokrinológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Hámori József , Széchenyi-díjas magyar biológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Hunya Miklós, a Pest Megyei Bíróság kollégiumvezetője Kemenes Ernő, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem egyetemi docense Kemény Dénes , a férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya Koloszár József, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa Kondor Imre fizikus Korinek László magyar jogász, kriminológus, egyetemi tanár Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke Kónyáné Kutrucz Katalin, a volt Történeti Hivatal elnökhelyettese Lengyel Balázs szerkesztő, kritikus Manninger Jenő , az orvostudomány doktora Matl Péter , kárpátaljai szobrászművész Mészáros Rezső , a Szegedi Tudományegyetem volt rektora Nyitrai Ferencné , a Központi Statisztikai Hivatal nyugalmazott elnöke Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke Polgár László szakpedagógus, sakkedző, menedzser Schultheisz Emil magyar orvos, egyetemi tanár Szász Endre festő, grafikus Tóth József geográfus, egyetemi tanár Varga Imre Kossuth-díjas magyar szobrászművész Váczi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság bírója Verő Gábor, történész, az Új Magyar Központi Levéltár nyugalmazott főigazgatója 2002 Alföldi László , a földtudomány doktora, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. tudományos tanácsadója, kutatóprofesszor Almási Éva Kossuth-díjas színművész, kiváló művész Antal László közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem tanára Ascher Tamás magyar rendező Bodor Pál író, újságíró Böjtös László építész, Magyarország tiszteletbeli főkonzulja ( Cleveland ) Bujtor István Balázs Béla-díjas színművész, rendező Dr. Csillik Bertalan, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Professzor Emeritusa Damjanovich Sándor Széchenyi-díjas magyar orvos, laboratóriumi szakorvos, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke Feldmájer Péter ügyvéd Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Fischer Ádám , a Mannheimi Nemzeti Színház karmestere Frech Ágnes, a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője Gáti István Széchenyi-díjas orvos, akadémikus, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet főigazgató-helyettese Gonda János magyar zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, főiskolai tanár Horváth Ádám tévérendező, egyetemi tanár Horváth József , a Katona József Színház Kossuth-díjas színművésze, kiváló művész Ijjas István, a műszaki tudományok kandidátusa, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízgazdálkodási Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet igazgatója Janikovszky Éva József Attila-díjas író Jordán Tamás Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színigazgató Karády Viktor (1936) franciaországi magyar szociológus, társadalomtörténész, az MTA tagja Kornai János Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Kósa András , a matematika tudomány kandidátusa, a Szent István Egyetem Szent Györgyi Albert-díjas egyetemi tanára, Professzor Emeritus Pereszlényi Zoltán nagykövet Persányi Miklós , a politikatudomány kandidátusa, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója Prandler Árpád nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője Sahin-Tóth Gyuláné, a Pest Megyei Bíróság megyei bírósági tanácselnöke, bírósági tanácsos Sárközy Tamás Állami díjas, az állam- és jogtudomány doktora, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem egyetemi tanára Somogyvári István, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára Szabó Endre, a közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége elnöke Szilágyi Tibor , az Új Színház Jászai Mari-díjas színművésze, kiváló művész T. Sós Vera matematikus, az MTA tagja Ugrin Gábor , a Bartók Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Liszt Ferenc-díjas zenetanár-karnagya Vitray Tamás újságíró, főszerkesztő, riporter Weiss Emília, az állam- és jogtudomány doktora, Professzor Emeritus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Apáczai Csere János-díjas egyetemi tanára Zentainé Dr. Darabos Ágnes, a Pest megyei Bíróság tanácselnöke, bírósági főtanácsos Zsámbéki Gábor Kossuth-díjas rendező, Érdemes Művész, a Katona József Színház igazgatója 2001 Boda Domokos Széchenyi-díjas magyar orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár Polcz Alaine magyar pszichológus, írónő Püski Sándor magyar könyvkiadó 2000 Ihász Mihály magyar orvos, sebész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Kollár Lajos (1926–2004) építőmérnök, az MTA tagja Kubovics Imre geológus, egyetemi tanár Solymosi Frigyes Széchenyi-díjas kémikus, fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Supka Magdolna Széchenyi-díjas művészettörténész Vékás Lajos Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja 1999 Dobozy Attila Széchenyi-díjas magyar orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Gyires Béla matematikus, akadémikus 1998 Bacsó Péter Kossuth-díjas magyar filmrendező Domokos Géza erdélyi magyar író, politikus, műfordító Gál Sándor vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus Lovász László Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Medzihradszky Kálmán magyar kémikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Molnár Tamás magyar-amerikai katolikus filozófus, történész, politológus Monoszlóy Dezső magyar költő, író Muszbek László Széchenyi-díjas magyar orvos, hematológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Palánkai Tibor Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Radnóti Sándor Széchenyi-díjas magyar kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár Szepes Mária író, forgatókönyvíró, költő, színész 1997 Csalog Zsolt író, szociográfus, szociológus Demény Lajos romániai magyar történész Keresztes Szilárd nyugalmazott hajdúdorogi megyés püspök, miskolci apostoli kormányzó Klinger András demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal nyugalmazott elnökhelyettese Kovács Magda villamosmérnök, egyetemi doktor Kőrös Endre (1927–2002) kémikus, az MTA tagja Marx György Kossuth-díjas magyar fizikus, az MTA tagja Máthé Erzsi Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő Obersovszky Gyula költő, író, újságíró Sütő András Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író Szegedy-Maszák Mihály Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Várallyay György Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, agrogeológus, talajkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Venetianer Pál magyar biológus, biokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas magyar orvos, farmakológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja 1996 Balázs Sándor kertészmérnök Bárdy György Jászai Mari-díjas magyar színművész Benyhe János műfordító, publicista és irodalomtörténész Csipes Ferenc olimpiai bajnok magyar kajakozó Domokos Péter finnugrista irodalomtörténész, nyelvész Hajdu István erdélyi magyar származású francia szobrász Körmendi János magyar színművész Laczkovich Miklós matematikus, akadémikus Litván György magyar történész, a történelemtudományok doktora Magay Dániel olimpiai bajnok magyar kardvívó Orbán István vegyészmérnök Papp László olimpiai bajnok magyar ökölvívó Stefanovits Pál magyar vegyészmérnök, talajtanász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Szántay Csaba Széchenyi-díjas magyar kémikus, feltaláló, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja Széchy Tamás úszóedző Teplán István Széchenyi-díjas magyar kémikus, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Vámos Tibor Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1995. augusztus 20. Polgári tagozat Bokorné dr. Szegő Hanna, az állam- és jogtudomány doktora, az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tudományos tanácsadója Cselőtei László akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állami díjas kutató-professzora Flerkó Béla akadémikus, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómia, Szövettani és Fejlődéstani Intézet nyugalmazott igazgatója, állami díjas Karátson Gábor festőművész, író Kállai Ferenc , a Nemzeti Színház Kossuth-díjas színművésze, kiváló művész Kisváriné dr. Glozik Anna, a Nógrád Megyei Bíróság kollégiumvezetője Lőrincz Lajos akadémikus, az Államigazgatási Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára Mezei Ferenc akadémikus Soltész István, a Magyar Országgyűlés főtitkára Somogyi Ferenc , a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára Török István teológus, egyetemi tanár Katonai tagozat Fehérvári Tamás vezérőrnagy 1995 Agárdy Gábor Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész Garas Dezső Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező Kiss Roóz Ilona keramikus Patkós Irma magyar színésznő, primadonna Psota Irén a Nemzet Színésze címmel kitüntetett kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari díjas magyar színművésznő Ritoók Zsigmond filológus Törőcsik Mari A Nemzet Színésze címmel kitüntetett kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő 1994 Balczó András magyar olimpiai bajnok, az öttusasport történetének legnagyobb alakja, a Nemzet Sportolója Benkő Samu Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas magyar színművész Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár Császár Ákos matematikus, akadémikus Domokos Mátyás magyar irodalomkritikus, -történész, szerkesztő, könyvtáros Feledy Gyula grafikus, festő Gerzson Pál festőművész Godó Mihály tanár, jezsuita szerzetes Határ Győző Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, filozófus Ilia Mihály irodalomtörténész Juhász Ferenc költő Károlyi Amy költő, műfordító Király Tibor Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Körmöczy Zsuzsa minden idők legsikeresebb magyarországi teniszezője volt Kurnik Ernő (1913–2008) agrármérnök, növénynemesítő, az MTA tagja Marton László Kossuth-díjas magyar színházi rendező, színigazgató Méray Tibor író, újságíró Michelberger Pál Széchenyi-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja M. Szabó Miklós nyugállományú altábornagy, hadtörténész, az MTA rendes tagja Orosz Júlia magyar opera-énekesnő Rolla János hegedűművész Róna Viktor táncművész, koreográfus Sára Sándor Kossuth-díjas magyar operatőr, filmrendező Szívós István olimpiai és világbajnok magyar vízilabdázó, edző, sportvezető, fogorvos Szőkefalvi-Nagy Béla matematikus, akadémikus Szrogh György építész 1993 Benkő Gyula színművész Csurgay Árpád Széchenyi-díjas magyar villamosmérnök, nanotechnológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Cziffra György zongoraművész Gera Zoltán színművész Gergátz Elemér szaporodásbiológus szakállatorvos, c. egyetemi tanár, politikus Kuroli Géza magyar mezőgazdász, növényvédelmi szakmérnök, egyetemi tanár Láng István Széchenyi-díjas magyar agrokémikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Muráti Lili színművésznő Nagy Károly Széchenyi-díjas magyar fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Sándor Károly labdarúgó Schnell László gépészmérnök, egyetemi professzor Szeleczky Zita színművésznő Szendrői Jenő építész Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus Tuschák Róbert Széchenyi-díjas magyar gépész- és villamosmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Wass Albert erdélyi magyar író és költő 1992 Antal Károly Kossuth-díjas magyar szobrászművész Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó, sportvezető Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok magyar úszó Fekete Gyula író, szociográfus, újságíró Halmos László zeneszerző, karnagy Harmathy Attila magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Jókai Anna író, esszéista Lukács Margit Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, operaénekes Mensáros László Kossuth-díjas kiváló művész Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok Sinkovits Imre színész Szervátiusz Tibor szobrász Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész Varga Domokos magyar író, újságíró Visszaadott kitüntetések 2016 előtt Randolph L. Braham politológus, történész. (2014-ben a Szabadság téren felállított „ német megszállási emlékmű ” miatt.) 2016-ban a Bayer Zsolt-ügy kapcsán Kaltenbach Jenő országgyűlési biztos Rajk László építész, díszlettervező Megjegyzés 2014-ben visszaadta kitüntetését. Szopo Gelovani Szopo Gelovani (1984. március 21. –) grúz énekesnő. Ő képviselte Grúziát Nodi Tatishvilivel a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon Malmőben, a Waterfall című dalukkal. Nodit és Sophie-t 2012. december 31-én választotta ki a grúz köztévé az Eurovíziós Dalfesztiválon való szereplésre. Dalukat az Eurovízió-veterán Thomas G:son és Erik Bernholm szerezte. Anasztaszija Kosztyantinyivna Prihogyko Anasztaszija Kosztyantinyivna Prihogyko (ukránul: Анастасія Костянтинівна Приходько; Kijev, 1987. április 21. –) ukrán énekesnő. Élete A kijevi Nemzeti Szépművészeti Egyetemen népdaléneklést és kórusvezetést tanult. Fuvolán, gitáron és zongorán játszik, részben maga komponálja a dalait. Ismertségét a Фабрика звёзд (Fabrika Zvjozd, magyarul "Csillaggyár") nevű orosz tehetségkutató műsor hetedik szériájában elért győzelmének köszönheti. 2009. május 16-án vett részt Oroszország színeiben a 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon. "Мамо" (Anya) című popballadájával 11. helyezést ért el, melynek zenéjét producere és mentora, Kosztyantin Meladze szerezte. Ez a dal orosz versszakokkal és ukrán refrénnel rendelkezik, ami miatt Oroszország hozzájárulása erősen vitatott volt. 91 pontot kapott és így a középmezőnyben landolt, csekéllyel az örmény Inga & Anush Jan Jan című száma mögött, mely a végén 92 pontot ért el; de szorosan honfitársa, Szvitlana Loboda előtt, aki 76 pontjával a 12. helyet szerezte meg Ukrajna részére. Anasztaszija tulajdonképpen szülőföldje, Ukrajna nevében szeretett volna belépni a versenybe, de egy szabály megsértése miatt diszkvalifikálták. Amikor azonban a rövid ideig tartó orosz selejtezőn vett részt, tizenöt versenyzővel szemben érvényesíthette önmagát. 2011-ben ismét részt próbált venni szülőföldje színeiben a Dalversenyen, de az ukrán nemzeti előválogatón az "Action" című elektropop dalával a nyolcadik helyet szerezte meg a huszonegy fős döntőben. Ukrajnát végül Mika Newton képviselte "Angel" című popballadájával, aki a Dalverseny döntőjében hazájának a negyedik helyet szerezte meg. 151659 Egerszegi A 151659 Egerszegi (151659) 2002 YF3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Piszkéstetőn fedezték fel 2002. december 25-én. Florian Baak Florian Baak (Berlin, 1999. március 18. –) német utánpótlás-válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Hertha BSC játékosa. Statisztika 2018. szeptember 29-i állapot szerint. Kővágótöttös Kővágótöttös község Baranya megyében, a Pécsi járásban. Fekvése Baranya megyében, Pécstől északnyugatra, Bakonya és Kővágószőlős között fekvő település. Megközelíthető Kővágószőlősön vagy Cserkúton át. Története A honfoglalás korából származó, ősmagyar település. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említették először Thutheus néven. 1332-ben Thetheus, 1397-ben Teuteusnak írták. Egy 1332-ben készült összeírás szerint a legkisebb méretű települések csoportjába sorolható. Kővágótöttös birtokosa mindvégig a pécsi káptalan volt. A falu a török hódoltság alatt ugyan mindvégig lakott maradt, népessége azonban megfogyatkozott. A 18. században a Rákóczi-szabadságharc itteni hadmozdulatai, majd a „rácdúlás” a falu lakosságának is sok kárt okozott. A településnév helyesírása 2004 január 1-jéig Kővágótőttős volt. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 22% cigánynak, 1,2% horvátnak, 4,5% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlovénnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 3,3%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 19,9% (24,6% nem nyilatkozott). Nevezetességei A Szent Miklós-templom, a falu temploma a 13. században épült. E korszakból maradt fenn a félköríves szentély, a déli bejárat és három ablak. A hódoltság idején majdnem megsemmisült, mert a török támadások mellett a rácok is megtámadták a települést 1704-ben. A templomot 1726-ban tatarozták, 1780-ban pedig barokk tornyot építettek hozzá. 1893-ban újra kifestették és a tornyot is felújították. Hajója síkmennyezettel fedett, a bejárati részen csehsüvegboltozatos kórus van. Szenteltvíztartója a román korból származik. Az 1871-ben átadott Angster-orgonáját 2011-ben restaurálták. A templom egy domboldalon áll, szépen gondozott park veszi körül egy első világháborús emlékművel. Pécsudvard Pécsudvard község (horvátul Udvar) Baranya megyében, a Pécsi járásban. Fekvése A Baranyai-dombság szívében fekszik a település. Északról Pécs, délről Pogány, Szőkéd és Egerág határolja. Története A Pécstől délre fekvő település kedvező természeti adottságait látszik alátámasztani az a tény, hogy már a kőrézkortól lakott hely volt (Baden-péceli kultúra). Régészeti emlékeket a bronzkor kultúrái: a Somogyvár-Vinkovci és a mészbetétes kultúra népei, illetve az őket követő rómaiak is hátrahagytak. A Pécsi-medence és a Baranyai-dombság határán fekvő település kialakulásában a földművelés játszott fontos szerepet. Az először 1181-ben említett település (Udwarch) az Árpád-korban a közeli Koaszt (a mai Kozármisleny melletti) várához tartozott. Feltételezhetően tekintélyes udvarház állott itt. A település neve is az udvar -d kicsinyítőképzős változata. Feltehetően ekkor jelentősebb épület állt a településen, s a község elnevezése is erre utal. Magyarságát a török időkig megőrizte, utána viszont teljesen megváltozott: főként katolikus horvátok telepedtek be, kisebb részben németek. 2001-ben lakosságának 22,2%-a volt horvát. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 17,5% horvátnak, 3,6% németnek, 2,1% szerbnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 6,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (26,4% nem nyilatkozott). Nevezetességei Kápolna és harangláb – a falu főterén áll. Helmut Qualtinger Helmut Qualtinger (Bécs, 1928. október 8. – Bécs, 1986. szeptember 29.) osztrák színész, humorista, színpadi szerző. Élete Egy tanár és egy háziasszony gyermekeként született Bécsben. Az iskolát követően orvosnak tanult, ám hamarosan megszakította tanulmányait és újságíró és filmkritikus lett helyi lapoknál. Emellett színésznek tanult a bécsi Max-Reinhardt-Seminar keretében. 1947-től kabaréjelenetekben lépett fel, majd 1949-ben bemutatták első darabját Jugend vor den Schranken címmel Grazban. 1960-ig Qualtinger számos kabaréprogramban vett részt a Namenloses Ensemble nevű társulattal, amelynek tagja volt Carl Merz is. Leghíresebb darabját, a Karl úr (Der Herr Karl) címűt Merz-cel közösen írta. 1961-es bemutatásával Qualtinger egy csapásra ismert színésszé vált német nyelvterületen. A hetvenes évektől kezdve saját és mások szövegeinek felolvasásaival járta a színházakat, így estéin felolvasott többek között Adolf Hitler Mein Kampfjából és Karl Kraus Az emberiség végnapjai című drámájából. A nagy népszerűségnek örvendő felolvasások lemezen is megjelentek. Qualtinger számtalan színdarabban és tévéfilmben szerepelt, de egy-egy mozifilmben is felbukkant. Utolsó szereplése Sean Connery oldalán volt 1986-ban A rózsa neve című alkotásban. 1986. szeptember 29-én hunyt el alkohol okozta májzsugorodásban. Férfiszenvedély A Férfiszenvedély (eredeti cím: The Lost Weekend) 1945-ben bemutatott fekete-fehér amerikai filmdráma Billy Wilder rendezésében. A Férfiszenvedély előtt az amerikai filmekben nevetséges, komikus figuraként jelenítették meg az iszákosokat. Billy Wilder elhagyta a csetlő-botló, megmosolyogtató részegesek ábrázolását, az alkoholizmus bomlasztó hatásának valódi, felnőtt és kíméletlen bemutatásával. Történet Don Birman New York-i író, aki folyamatosan küzd szenvedélybetegsége ellen. Folyamatosan, lépésenként ábrázolja a lefelé húzó örvényt, azaz az alkoholizmus pusztító hatását. A férfi kész akár hazudni, lopni és csalni, hogy megszerezze a napi italadagját. Egy fiatal lány, Helen kitart mellette, megpróbálja szerelmével megszabadítani a férfit alkoholfüggőségétől. Egy időre sikereket is ér el, de hosszabb távon Don nem tud magán uralkodni, becsapja a lányt is. Végállomásként Don egy kórház detoxikálójában találja magát, amint a rémülettől sikoltozik a delírium okozta hallucinációk miatt. Így készült a film A film egy részét manhattani helyszíneken forgatták. Az operatőr a száraz utcákat fakónak és ridegnek fényképezte, mintha Birman zavaros, önutálattól égő tekintetével látnánk. Egy jelenetben az író utolsó kincsét, az írógépét próbálja zálogházba adni. Vonszolja utcáról utcára magát és a súlyos gépet, de szombat lévén, a jom kippur miatt minden zálogház zárva van. Egy elegáns éjszakai bárban egy hölgy táskáját akarja elragadni, de rajtakapják és megalázó módon kidobják a helyiségből. Rózsa Miklós kísérőzenéje mesterien használja ki a korai elektronikus zenét, melynek kísérteties csapongó ritmusa Birman széteső világlátását fejezi ki. A Hays-kódex megszorításai arra kényszerítették Wildert, hogy a szokásos boldog véggel zárja a filmet. A Paramount nem bízott a film sikerében, valamint a megriadt szeszipar 5 millió dollárt ajánlott fel a stúdiónak, ha nem mutatják be a filmet. A Férfiszenvedély hatalmas szakmai és közönségsikert aratott. „Ezzel a munkámmal értem el, hogy az emberek elkezdtek komolyan venni” (Billy Wilder) A később készült alkoholizmusról szóló filmek mind tisztelegtek a Férfiszenvedély előtt. Szereplők Ray Milland ( Latinovits Zoltán ) – Don Birnam Jane Wyman ( Béres Ilona ) – Helen St. James Phillip Terry ( Mensáros László ) – Wick Birnam Howard Da Silva ( Hadics László ) – Nat Doris Dowling (?) – Gloria Frank Faylen (?) – 'Bim' Nolan Díjak, jelölések Cannes-i filmfesztivál (1946) díj: Nagydíj – Billy Wilder díj: legjobb férfi alakítás díja – Ray Milland Oscar-díj (1946) díj: legjobb film díj: legjobb adaptált forgatókönyv – Billy Wilder, Charles Brackett díj: legjobb férfi főszereplő – Ray Milland díj: legjobb rendező – Billy Wilder jelölés: legjobb operatőr – John F. Seitz jelölés: legjobb vágás – Doane Harrison jelölés: legjobb eredeti filmzene – Rózsa Miklós Golden Globe-díj (1946) díj: legjobb filmdráma díj: legjobb rendező – Billy Wilder díj: legjobb férfi főszereplő – Ray Milland New York-i Filmkritikusok Egyesülete (1946) díj: legjobb film díj: legjobb rendező – Billy Wilder díj: legjobb színész – Ray Milland National Board of Review (1945) díj: legjobb színész – Ray Milland Ines Pellegrini Ines Pellegrini (Milánó, 1954. november 7. –) olasz színésznő. Az 1970-es években és az 1980-as évek első felében számos, részben erotikus színezetű mozifilmben játszott kisebb-nagyobb szerepeket. Pályafutása Ines Pellegrini 1954-ben született Milánóban. Életéről nem sokat lehet tudni, mivel egyike volt azon csillagocskáknak, akik csak ideig-óráig tündököltek hazájuk filmiparának egén, és akikről nem szokás a filmlexikonokban megemlékezni. Hogy róla mégsem feledkezett el teljesen a világ, az kizárólag Pier Paolo Pasolininek köszönhető, aki 1973-ban rábízta Zumurrud szerepét Az Ezeregyéjszaka virágai című filmjében. Pasolini adta neki „A fekete Mangano” becenevet, mivel Ines szépsége és eleganciája Silvana Manganót idézte számára. Pellegrini ezt megelőzően már két, nem túl jelentős filmben is szerepelt, Pasolini alkotásában nyújtott alakítása azonban egy csapásra ismertté tette nevét. Noha ez a film jó belépőt jelenthetett volna számára a művészi igényű produkciók világába, a szerep erotikus jellegét felhasználva a siker könnyebb útját választotta, amikor a szexvígjátékok és meztelenkedéssel tarkított közönségfilmek felé fordult. Ezt az imázsát erősítették meg az olasz férfimagazinokban megjelent fotósorozatai is, melyeken Pellegrini a kávébarna bőrű, egzotikus és erotikus idol szerepében pózolt. A csók című dráma és a neves olasz horrorspecialista, Umberto Lenzi Az ördög szeme című horrorja még az igényesebbnek mondható munkái közé tartoznak, akárcsak Pasolini Salò, avagy Szodoma 120 napja című filmjében játszott kisebb szerepe. A rendező utolsó alkotásában Pellegrini alakította a néger szolgálólányt, akinek életébe kerül a fiatal katonával folytatott titkos szerelmi viszony. Szerepkörének jellegéből következett, hogy neve viszonylag hamar egyre lejjebb került a stáblistákon, és ritkultak szerepajánlatai is. Utolsó filmszerepét Sergio Corbucci Paranormális fenomén vagyok című vígjátékában játszotta. Filmes pályafutása során a Macia Pellegrini és a Micky Pilgrim neveket is használta. Az új évezredben Giulio keresztnevű olasz férjével Los Angelesben él, ahol önkéntesként dolgozik a szegények és hajléktalanok érdekében. Filmszerepei 1973 : Il Brigadiere Pasquale Zagaria ama la mamma e la polizia 1973 : Noa Noa 1974 : Az Ezeregyéjszaka virágai (Il fiore delle mille e una notte) 1974 : A csók (Il bacio) 1975 : Salò, avagy Szodoma 120 napja (Salò o le 120 giornate di Sodoma) 1975 : Az ördög szeme (Gatti rossi in un labirinto di vetro) 1976 : Scandalo in famiglia 1976 : Una bella governante di colore 1976 : La Madama 1976 : La fine dell'innocenza 1977 : Orazi e curiazi 3-2 1977 : Italia ultimo atto 1978 : La guerra dei robot 1978 : Comincerà tutto un mattino: io donna tu donna 1978 : Le Evase – Storie di sesso e di violenze 1980 : Peccato originale 1980 : L’Ebreo fascista 1985 : Paranormális fenomén vagyok (Sono un fenomeno paranormale) Juneau Juneau az Amerikai Egyesült Államok Alaszka tagállamának székhelye, egyben önálló közigazgatási egység (borough). Nevét Joe Juneau aranyásóról kapta. Tlingit elnevezése Dzántik'i Héeni ('lepényhal patak'). A város maga a Juneau-hegy lábánál, valamint a Gastineau-csatorna túloldalán lévő Douglas-szigeten helyezkedik el, de közigazgatási határai jóval tágabbak: 8430,4 km2-nyi területével Sitka után a második legnagyobb kiterjedésű város az USA-ban (két tagállam, Rhode Island és Delaware is kisebb nála). A 2000-es népszámlálás idején Alaszka második legnépesebb települése volt, pár száz fővel többen lakták, mint Fairbankset. Bár a város nagy része nem szigeten helyezkedik el, csak vizen vagy levegőben közelíthető meg, az úthálózatba nem kapcsolódik. Évek óta viták folynak arról, hogy a képviselők és a polgárok kényelme érdekében a tagállam székhelyét Anchorage-ba vagy Fairbanksbe kellene költöztetni. Mások – köztük Frank Murkowski kormányzó – egy Juneau és Skagway közötti autópálya megépítését szorgalmazzák. Története Az európai telepesek megérkezése előtt a tlingitek auke és taku törzsei éltek a területen. 1880-ban egy sitkai bányamérnök, George Pilz jutalmat ígért az indiánoknak, ha aranylelőhelyre vezetik. Az első próbálkozás a Gold-pataknál egy Kowee nevű főnök útmutatásai alapján nem járt sikerrel, de az indián meggyőzte Pilzcet, hogy folytassa a kutatást. Pilz emberei, Joe Juneau és Richard Harris a Snow Slide szakadéknál végül „borsó és bab nagyságú” aranyrögöket találtak. 1880. október 18-án kijelöltek egy 0,6 km2 nagyságú földterületet a táboruknak, ahol egy éven belül már egy kisebb város állt, az első település, amit Alaszka eladása (1867) után alapítottak. Az 1881-ben alakult város neve kezdetben Richard Harris után Harrisburg volt, majd Rockwellre változtatták, végül még abban az évben a másik aranyásó után Juneau lett. A bálnavadászat és a szőrmekereskedelem visszaesésével az addigi főváros, Sitka (mely Új-Arhangelszk néven Orosz-Amerika fővárosa volt) jelentősége csökkent, a kormányzat 1906-ban Juneau-ba költözött. A századfordulóra a felszíni bányászat abbamaradt, de több mélyművelésű bánya létesült, és Juneau egész az 1940-es évekig jelentős bányavárosnak számított. Mint sok más alaszkai város, Juneau fejlődése is a tagállammá váláskor (1959), illetve az északi olajmezők feltárásakor és a Transzalaszkai Csővezeték megépülésekor kapott lendületet. A növekedés az 1990-es évekre lelassult. Aboncourt-Gesincourt Aboncourt-Gesincourt település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 215 fő (2015). Aboncourt-Gesincourt Fouchécourt, Arbecey, Gevigney-et-Mercey, Lambrey és Purgerot községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (29992) 2000 AY39 A (29992) 2000 AY39 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. január 3-án. Turócszentgyörgy Turócszentgyörgy (szlovákul Turčiansky Ďur, vagy Sväty Jur, németül Sankt Georg) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Fekvése Turócszentmártontól 20 km-re délnyugatra a Turóc bal partján fekszik. Története A település a Szent György tiszteletére szentelt ősi templom körül alakult ki a 14. században. Templomát és papját már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi "(plebanus) Sancti Georgii" alakban. 1591-ben birtokának egy részét a zniói jezsuiták szerezték meg. A szerzetesrendek megszüntetését követően a 18. század végén a birtok a helyi plébániáé lett. 1784-ben 6 háza és 48 lakosa volt. 1828-ban 11 ház állt a településen 64 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.. Vályi András szerint " SZENT GYÖRGY. Tót falu Túrócz Várm. földes Ura a’ helybéli Plébánia, lakosai katolikusok, fekszik Znió-Várallyához 1/4 mértföldnyire; határja jól termő." Fényes Elek szerint " Szent-György, tót falu, Thurócz vármegyében, a posoni országutban, 63 kath., 1 evang. lak., termékeny határral. F. u. többen." A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. Népessége 1910-ben 74, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 188 lakosából 187 szlovák volt. 2011-ben 172 lakosából 171 szlovák volt. Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban . 1602 -ben bővítették, ekkor épült tornya is. A plébánia barokk épülete. Negyedik koalíciós háború Ausztria legyőzése után Napóleon császár tovább folytatta a harcot az Orosz Birodalom és az Egyesült Királyság ellen. A negyedik koalíció 1806 szeptemberében alakult meg, miután a Porosz Királyság belépett a háborúba. III. Frigyes Vilmos porosz király nagyon határozatlan király volt, a „háború pártjának” igazi vezére Lujza királyné volt. Az volt az általános vélekedés, hogy a porosz hadsereg a legerősebb a világon. Ezért 1806. október 2-án ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak Poroszország ellen. A porosz hadsereg nem volt felkészülve az akkori idők modern hadviselésére. A csapatok nagyon lassan mozogtak. Napóleon 1806. október 14-én megütközött a porosz hadsereg kisebbik részével Jéna közelében, és győzött. Ugyanekkor Davout marsall az auerstädti csatában a porosz főerőkkel ütközött meg. A napóleoni hadsereg egyik legtehetségesebb marsalljának, a sokat tapasztalt Davout-nak határozottsága és a porosz tábornokok tehetetlensége következtében a porosz haderő felmorzsolódott. 1806. október végén Napóleon bevonult Berlinbe, és november 21-én kihirdette a kontinentális zárlatot, amelynek értelmében az egész francia birodalomnak és a hozzá tartozó országoknak tilos volt Angliával kereskedni. A cél Anglia gazdaságának tönkretétele volt. Poroszország legyőzése nem jelentette egyértelműen a franciaellenes koalíció legyőzését, mivel Oroszország még mindig folytatta a háborút. Napóleonnak két véres ütközetben kellett kiharcolnia a győzelmet. 1807. február 7-én Eylaunál és április 14-én Friedlandnál. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedtek, ezért béketárgyalásokba kezdtek. Az 1807-es tilsiti békében Franciaország és Oroszország békét és szövetségi szerződést kötött. A szerződés gyakorlatilag azt jelentette, hogy Európában két nagyhatalom uralkodik, jelentős francia túlsúllyal. Az 1793–95-ben Poroszországhoz került lengyel területeken Napóleon 1807-ben létrehozta a csatlós Varsói Hercegséget, amely 1815-ig állt fenn. Forrás Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest 2004 . Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig. ISBN 963-04-6874-3 Pléioné Pléioné (görög betűkkel eredetileg Πληιόνη – Pléioné, később Πλειόνη – Pleioné) a görög mitológiában a világot átölelő tengeristen Ókeanosz és Téthüsz lánya, ókeanisz, Atlasz felesége. Tizenkét lányuk és egy fiuk született – köztük Élektra (Dardanosz anyja) és Hüasz. Hét leányából, a Pleiaszokból lettek a Plejádok istennői. A további öt leánya is az égboltra került, a Hüaszoknak nevezett esőcsillagzat képében. Pleionét leányaival együtt Órión üldözte, és Zeusz kegyéből, akárcsak gyermekei, ő is csillaggá változott. Forrás Pauszaniasz Periégétész : Görögország leírása Walter Burkert: Greek Religion , Harvard University Press, 1985. ISBN 0-674-36280-2 (angolul) Kerényi Károly : A görög mitológia , 1997. ISBN 9789639020924 Dami Im Dami Im (�� �) (Szöul, 1988. október 17. –) énekesnő és dalszerző. Megnyerte az ausztráliai X-Faktor ötödik évadját, majd a Sony Music Australia szerződtette. Az X-Faktor megnyerése után Im kiadta debütáló dalát, az „Alive”-et, amely első helyezést ért el az ARIA Singles Chart-on. Ezt követte második, majd harmadik stúdióalbuma, a Heart Beats, mely 2014-ben jelent meg. Ő képviselte Ausztráliát a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon, Stockholmban a Sound of Silence című dalával, ahol második lett. Élete Dami Im 1988. október 17-én született Szöulban. Ötéves korában kezdett zongorázni. Egyedül tanult, utánozva kedvenc művészeinek alkotásait. Kilenc évesen költözött Ausztráliába anyjával és öccsével, Kennyvel, mivel szüleik úgy gondolták, hogy itt jobb körülmények között nőhetnek fel. Brisbane-i nagybátyjuknál éltek, míg apja Dél-Koreában dolgozott, hogy eltartsa őket. 11 évesen kezdte tanulmányait a Young Conservatorium of Music-on, a Griffith Universityn. Országos döntős volt a Yamaha Ifjúsági Zongoraversenyen, többször is megnyerte a Nora Baird Ösztöndíjat és a Queenslandi Zongoraversenyt. A János Pál Főiskolát a Queensland-i Daisy Hillben végezte el, 2005-ben diplomázott. A Griffith University kortárs hangon végzett mesterképzést. Dr. Irene Bartlett tanította, aki szintén számos más ausztrál énekesnek tartott képzést, köztük Katie Noonannak, Megan Washingtonnak, Kristin Berardinek és Elly Hoynak. Mielőtt az X-Faktorban szerepelt, Im zene- és zongoratanár volt. Pályafutása 2010-2012 Dami Im rövid ideig egy gospel műfajban dolgozó énekesnő volt Koreában. 2010-ben megjelent debütáló stúdióalbuma, a Dream. Célja az volt, hogy pénzt gyűjtsön a gyülekezeti törekvésekért. 2011 júliusában Im újra kiadott egy albumot, majd ugyanebben az évben, december 5-én megjelent a Snow & Carol nevű karácsonyi játéka. 2012. július 9-én adta ki az Intimacyt. 2013-2015 Az X-Faktor megnyerése után Im megjelentette „Alive” című dalát az iTunes Store-on. Emellett felvételi szerződést kapott a Sony Music Australia-val. Négy nappal a kiadás után az „Alive” első helyezést ért el az ARIA Singles Chart-on. Az Ausztrál Recording Industry Association által hitelesített platina volt, több mint 70 000 példányszámban kelt el. Im saját, második stúdióalbuma 2013. november 15-én jelent meg, s olyan dalok stúdiófelvételeit szerepeltette, amelyekkel az X-Factorban szerepelt. 2014. január 19-én bejelentették, hogy Dami Im az Alannah Hill által tervezett őszi és téli kollekció arculata lesz. 2014 májusában a Priceline Pharmacy You Beauty kampányának nagykövetévé vált, amely az ausztrál nők sokszínűségét ünnepli. Im harmadik stúdióalbuma, a Heart Beats, 2014. október 17-én jelent meg, s az ARIA Album Charts 7. számában debütált. Im hatodik vezető single-je, a „Smile” 2015. május 29-én jelent meg. 2015 júniusában megerősítést nyert, hogy Im a közelgő negyedik stúdiólemezén dolgozik. 2016 Meghívást kapott a kínai BTV televíziós csatorna nemzetközi bemutatójára, melyet a tavaszi fesztivál második napján sugároztak. Im egy „Close to You” című akusztikus kiadványt készített, majd csatlakozott a kínai kazah Tasikenhez (���), hogy duettként előadja a népszerű „365 Mile Road”-ot (�������) kínai nyelven. Március 3-án jelentették be, hogy Im képviseli Ausztráliát a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon, a „Sound of Silence” című dalával. Áprilisban kiadta új albumát, a Classic Carpenters-et. A 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon. bejelentették, hogy a második elődöntőben kerül megrendezésre. Im tizedikként lépett színpadra, és sikeresen haladt a döntőbe a legmagasabb pontszámmal. Im volt az első ausztrál képviselő, aki előrelépést tett az elődöntőből a döntőbe. A döntőben Im tizenharmadikként énekelt, és 320 pontot ért el. A 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon második lett. A verseny után Im „Sound of Silence” című dala hatalmas sikert ért el Európa-szerte, s több mint ötvenezer példányban értékesítették. 2016 októberében Im kiadta a „Fighting for Love” című dalát. A divatban Amellett, hogy Im énekesnő, divatirányzóként is elismerik őt. Az X-Factor alatt az extravagáns ruhákról volt ismert. Miután megnyerte az X-Factort, Imet különböző tervezők és divatcégek keresték, hogy megmutassák alkotásaikat, beleértve Alannah Hillt és Carla Zampattit is. Az Eurovíziós Dalfesztiválon Im ikonikus ruháját a jól ismert ausztrál dizájner, Steven Khalil tervezte. Magánélete Im keresztény. Noah Kim-mel 2012 szeptemberében, Szöulban házasodtak össze. Im és férje a Daisy Hill-en, a Logan City külvárosában Queenslandben élnek. 2013 októberében a Logan City kulturális nagykövete volt. Dami lelkesedik az édességekért. Gyakran oszt meg Instagram oldalán különböző ínyencségeket. Egy Facebook interjú során, amelyet a New Idea magazin 2016-ban jelentetett meg, Im azt nyilatkozta, hogy szeret otthon főzni. Azt mondta, kedvenc étele anyja házi készítésű koreai palacsintája. Jótékonykodása Im a Compassion Australia egyik legaktívabb tagja és szenvedélyes támogatója. A 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál után Ugandában Dami koncertet szervezett 200 ugandai gyermek számára. Fel szeretné hívni a világ figyelmét a szegénységére és arra, hogy támogassuk az embereket ilyen körülmények között. Azt nyilatkozta, hogy ugandai utazása célokat szolgáltat az életében és a munkájában. Fellépései Im keresett művész mint Ausztráliában, mint bárhol másutt a világon. Számos jelentős rendezvényen jelent meg, mint például: 2016 . február 10. - Dami Im a pekingi TV-ben, a tavaszi fesztivál megünneplését sugárzó Global Spring Fesztivál gálán mutatkozott be. A „(They Long to Be) Close to You” dallal szerepelt, valamint duettet alakított a kínai kazah énekessel, Tasikennel, a „365 Mile Road” (�� �� �� �) című szerzeménnyel lépett színpadra több mint 200 millió ember előtt. 2016 . május 12-15. - a „Sound of Silence” című dalával a 2016-os Eurovíziós Dalfesztiválon második lett Stockholmban , Svédországban . 2016 . november 1. - A 2016-os Melbourne Cup-ban, a világszerte több mint 700 millióra becsült televíziós közönség előtt vett részt. A Royal Melbourne Philharmonic zenekar és kórus kíséretében szerepelt. Kőváry-ház A kolozsvári Kőváry-ház műemlék épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07300 sorszámon szerepel. Raisza Makszimovna Gorbacsova Raisza Makszimovna Gorbacsova (oroszul: Раиса Максимовна Горбачёва), lánynevén Tyitarenko (Rubcovszk, Szovjetunió, 1932. január 5. – Münster, Németország, 1999. szeptember 20.) orosz társadalmi személyiség, Mihail Gorbacsov felesége. Életrajz Raisza Tyitarenko szülőhelye Nyugat-Szibériában van (ma: Altáji terület). Apja, Makszim Tyitarenko vasúti mérnök volt, eredetileg ukrajnai. Anyja, Alekszandra Petrovna tősgyökeres szibériaiként született. A család az apa foglalkozása miatt gyakran költözött. Raisza gyerekkorát Szibériában és az Urálban töltötte. 1949-ben kitűnően, aranydiplomával érettségizett Sztyerlitamakban. Ennek köszönhetően felvételi nélkül kerülhetett be a moszkvai egyetemre, ahol filozófia szakra járt (1950). Az egyetemi kollégiumban ismerkedett meg későbbi férjével, Gorbacsovval, aki a jogi karon tanult. 1953-ban összeházasodtak. Az egyetem befejezését követően aspirantúrába kezdett. Rövidesen azonban férjét követve a Sztavropoli határterületre költözött. Ott négy évig nem jutott szakmájának megfelelő munkához, így egyedül Gorbacsov fizetéséből éltek, aki a helyi Komszomolban dolgozott. 1957-ben lányuk született: Irina. Ugyanebben az évben egy társbérlethez jutottak, két nagyméretű szobával. Sztavropolban Raisza Gorbacsova a Znanyije nevű társaságnál talált lektori munkát és a helyi egészségügyi főiskolán filozófiát tanított, ugyanakkor szociológia disszertációján is dolgozott a sztavropoli mezőgazdasági főiskolán. 1967-ben Moszkvában védte meg disszertációját, és filozófiai kanditátusi fokozatot nyert. 1978-ban (más adatok szerint 1976-ban) a család Moszkvába költözött. Gorbacsov SZKP főtitkárrá választásáig Raisza Gorbacsova a Moszkvai Egyetemen oktatott, miközben folytatta Znanyije-beli munkáját is. Miután 1985-ben Gorbacsovot az SZKP főtitkárává választották, kezdődött meg Raisza Gorbacsova társadalmi tevékenysége is. Lihacsov és Mjasznyikov akadémikussal és másokkal együtt létrehozta a Szovjet Kultúra Alapítványt és annak elnökségi tagjává vált. Gorbacsovnak köszönhetően is ez az alapítvány támogatta aztán többek között a Rubljovról elnevezett régi orosz kultúra és festészet múzeumát, a Marina Cvetajeva Múzeumot, és sok mást is. Ugyancsak támogatták építészeti emlékek helyreállítását, és a kulturális múlt sok örökségének ápolását, restaurálását, összesen mintegy 100 millió dollár értékben. Mint a főtitkár, később az elnök felesége, rendszeresen fellépett a nyilvánosság előtt, részt vett a delegációkban, beszédeket mondott, szerepelt a televíziók képernyőjén. A külföld élénken érdeklődött iránta, és szimpatizált vele. 1987-be a brit Woman’s Own folyóirat szerint ő volt az év hölgye. Az 1991-es Gorbacsov elleni puccs egészségét megviselte, egy enyhe agyvérzést követően látása is megromlott. 1999-ben leukémiát diagnosztizáltak nála. A betegséget kiváltó okok között feltételezték az 1949-es szemipalatyinszki atomkísérleteket, az 1986-os csernobili katasztrófát (Raisza Gorbacsova ugyanis nem sokkal az esemény után ott járt), korábbi kezeléseket és az elviselt stresszt is. Férje és lánya kíséretében Münsterbe utaztak, ahol a vesztfáliai egyetem hírneves klinikáján kezelték, de meggyógyítani nem sikerült. Hatvanhét éves korában hunyt el. Lánya, Irina Virganszkaja orvosegyetemet végzett, ma a Gorbacsov Alapítvány elnökhelyettese. Románc Raisza Gorbacsova halálának tizedik évfordulóján hét kedvenc románca jelent meg egy CD-n, ami kereskedelmi forgalomba nem került, viszont egy jótékonysági árverésen publikálták Londonban. A lemezen maga Mihail Gorbacsov és Andrej Vlagyimovics Makarevics (Masina Vremenyi együttes) énekel. YouTube Jegyzetek The Gorbachev Foundation, http://www.gorby.ru/en/gorbacheva/biography/ http://www.gorby.ru/gorbi_fund/guide/show_27832/ Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Горбачёва, Раиса Максимовна című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Fecskefarkú gyurgyalag A fecskefarkú gyurgyalag (Merops hirundineus) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Afrikában, a Szaharától délre eső területeken honos. Alfajai Merops hirundineus hirundineus Merops hirundineus chrysolaimus Merops hirundineus furcatus Merops hirundineus heuglini Merops hirundineus strenuus Megjelenése Testhossza 20–22 centiméter. Kék farka a fecskékhez hasonló. Életmódja Rovarokkal, darazsakkal és méhekkel táplálkozik. Hilmi Ok Hilmi Ok (Isztambul, 1931. december 1. –?) török nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1974-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1981-ben vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Török Kupa Szakmai felkészültségének elismeréseként a Török JB megbízta a döntő találkozó koordinálásával. Nemzetközi játékvezetés A Török labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1976-ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A török nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 3. helyet foglalja el 6 találkozó szolgálatával. Az Ök vezetéknévvel 1976-ban a legrövidebb nevű játékvezető volt a FIFA JB keretben. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1981-ben búcsúzott. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Jugoszláviába az V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokságra és Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Jugoszláviába úgy kapott az UEFA JB-től bírói feladatot, hogy a csoportmérkőzéseken egyetlen találkozón sem tevékenykedett bíróként. Bíbicfejű kolibri A bíbicfejű kolibri (Stephanoxis lalandi) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjához tartozó Stephanoxis nem egyetlen faja. Előfordulása Dél-Amerikában Argentína, Brazília és Paraguay területén honos. A természetes élőhelye az erdős és bokros részek aljnövényzete. Alfajai Stephanoxis lalandi lalandi (Vieillot, 1818) Stephanoxis lalandi loddigesii (Gould, 1831) Megjelenése Testhossza 9 centiméter. A hímnek bíbichez hasonló vékony tollbóbitája van. Életmódja Tápláléka nektár és rovarok. Szaporodása Vízszintes ágakra, növényi rostokból és pókhálóból készíti kehely alakú fészkét. Sencseni Értéktőzsde A Sencseni Értéktőzsde (SZSE) (egyszerűsített kínai: �������) a Kínai Népköztársaság három értéktőzsdéjének egyike. A 9. legnagyobb értéktőzsde Ázsiában. Sencsenben van. 1990. december 1-jén alapították. A cég kulcsfigurái Chen Dongzheng és Song Liping. A Sanghaji és a Sencseni értéktőzsdén több mint 1500 cég van bejegyezve. Gradac (Tutin) Gradac (cirill betűkkel Градац) település Szerbiában, a Raškai körzet Tutini községében. Népesség 1948-ban 152 lakosa volt. 1953-ban 176 lakosa volt. 1961-ben 177 lakosa volt. 1971-ben 184 lakosa volt. 1981-ben 209 lakosa volt. 1991-ben 151 lakosa volt. 2002-ben 95 lakosa volt, akik mindannyian bosnyákok. Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Boudy-de-Beauregard Boudy-de-Beauregard település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 413 fő (2015). Boudy-de-Beauregard Saint-Eutrope-de-Born, Beaugas, Cancon, Castelnaud-de-Gratecambe és Monflanquin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Valle de Hecho Valle de Hecho község Spanyolországban, Huesca tartományban. Valle de Hecho Puente la Reina de Jaca, Canal de Berdún, Ansó, Fago, Huesca, Aragüés del Puerto, Aísa, Jaca és Santa Cilia községekkel határos. Lakosainak száma 852 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Ügyvéd kupa Az Ügyvéd Kupa Nagyhajós Regatta egy balatoni vitorlásverseny, amelyet 2006 óta rendeznek meg minden évben az igazságszolgáltatásban dolgozók számára. A rendszeresen három napos eseményen a részt vevő csapatok egy túrafutamon, valamint további túra- vagy pályaversenyeken mérik össze tudásukat az Ügyvéd Kupa elhódításáért. A versenyen való részvétel feltétele, hogy a hajó legénységéből legalább egy fő Magyarországon bejegyzett ügyvéd alkalmazásában álló alkalmazott – ügyvéd, ügyvédjelölt, jogász vagy bíró – legyen. A rendezvény kiírója 2008 óta a Magyar Ügyvédi Kamara, szervezője a Lellei Vitorlás Egylet. Történelem A szervezők 2006. június 24-re írják ki az ekkor még csak egy napos túraversenyt. A verseny helyszíne a balatonlellei kikötő. Az első regattán 56 hajó vett részt, melyet a Faterka nevű Elan 333 hajó nyert. 2007-ben a regatta az Aranysekli Vitorlás Versenysorozat részeként, június 16-ra kerül kiírásra a BAHART balatonlellei kikötőjében. Az ügyvéd regattára 72 hajó nevezett, melyet a Sirocco nyert a Kovács, Barborják és Társai Ügyvédi Iroda színeiben. 2008-tól a verseny kiírója a Magyar Ügyvédi Kamara lett. A versenyre 68 hajó nevezett, mely ismét a Sirocco győzelmét hozta a szombati napon, ebben az évben a Dr. Kiss Pál Ügyvédi Iroda csapatával. Vasárnap a pályaversenyen a Westport, a Rubin Hód és a Rapa Iti nyert az osztályában. 2009-ben viharos időjárás miatt a szombati verseny elmaradt, a vasárnapi futamot a Csók és Társa Ügyvédi Iroda nyerte a Sponsor Wanteddel, megelőzve a címvédő Takács és Kiss Ügyvédi Irodák színeiben versenyző Siroccot. 2010-ben, az ötödik alkalommal megrendezett Ügyvéd Kupa Nagyhajós Regattán 51 hajó vett részt, a szombati versenyt a Lisa nyerte, megelőzve a Sponsor Wanted-et és a Krajcárt. 2011-ben, a verseny első alkalommal, a Balaton keleti medencéjében került megrendezésre. A Csók és Társai Ügyvédi Iroda ebben az esztendőben is győzni tudott megelőzve az Ecsedi és Ács Ügyvédi Irodát, valamint a Gergely és Társai Ügyvédi Irodát. Ebben az évben került kiírásra első alkalommal az ügyvéd kormányosok versenye, amelyet dr. Prédl Tamás nyert meg. Egészen biztos, hogy emlékezetes marad a 2011-es verseny, hiszen a Litkey Farkas kormányozta Lisa egy hirtelen jött viharban felborult ezzel elveszítve a versenyben vezető pozícióját. Alpuente Alpuente település Spanyolországban, Valencia tartományban. Alpuente Aras de los Olmos, Chelva, Titaguas, Torrijas, Tuéjar, La Yesa és Arcos de las Salinas községekkel határos. Lakosainak száma 644 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Fenékpuszta megállóhely Fenékpuszta megállóhely egy Zala megyei vasútállomás, Keszthely településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Keszthely vasútállomás Balatonszentgyörgy vasútállomás 1059 Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század Évtizedek: 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek Évek: 1054 – 1055 – 1056 – 1057 – 1058 – 1059 – 1060 – 1061 – 1062 – 1063 – 1064 Események január 24. – X. Benedek ellenpápa lemondása. Alp Arszlán lesz a szeldzsuk törökök uralkodója. Canterburyi Anzelm megalapítja Bec apátságát. I. András összehívja a várkonyi királytalálkozót. december 6. – II. Miklós pápa megválasztása. december 25. – X. Kónsztantinosz bizánci császár trónra lépése, miután elődje I. Iszaakiosz lemondott. Születések Foucher de Chartres az első keresztes hadjárat krónikása. feltehetően az év folyamán – VII. Mikhaél bizánci császár († 1090 körül) Melanopareiidae A Melanopareiidae a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Régebbi besorolások a fedettcsőrűfélék (Rhinocryptidae) családjába sorolják, 2009-től szerepelnek külön családként. Rendszerezés A család az alábbi egyetlen nem tartozik: Melanopareia ( Reichenbach , 1853 ) – 4 faj Melanopareia torquata Melanopareia maximiliani Melanopareia elegans Melanopareia maranonica Forrás A Jboyd.net rendszerbesorolása szerint önálló családba tartoznak. (Hozzáférés: 2010. május 9.) Az ITIS rendszerbesorolása szerint fedettcsőrűfélék családjába tartoznak. (Hozzáférés: 2010. május 9.) Lazar Brankov Lazar Brankov (Óbecse, 1912. július 17. – Párizs, 2011. december 3.) szerb nemzetiségű jugoszláv kommunista politikus, aki a második világháborút követően a magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jugoszláv delegációjának vezetője volt. A szovjet-jugoszláv viszony kiéleződését követően szembefordult Titóval és Magyarországon maradt, de 1949-ben letartóztatták és a Rajk László nevével fémjelzett koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban amnesztiával szabadult, majd Franciaországba emigrált, itt élt élete végéig. Élete Lazar Brankov az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Óbecsén született. Az elemi iskolát szülővárosában végezte, majd gimnáziumi tanulmányait Újvidéken folytatta. 1931-ben beiratkozott a belgrádi egyetem jogi karára, ahol két évig tanult, de tanulmányait végül anyagi nehézségek miatt nem fejezte be. Egyetemi hallgatóként belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba, ahol a párt ifjúsági szervezetén belül töltött be vezető pozíciót. 1933-ban hazatért Óbecsére és tisztviselőként helyezkedett el. 1940-ben megnősült (1945-ben azonban feleségével elváltak egymástól). 1941 áprilisában behívták katonai szolgálatra, részt vett a németek elleni harcban, de fogságba esett. Rövid idő múlva kiszabadult és az időközben ismét magyar uralom alá került Óbecsére menekült. Itt, kommunista múltja miatt, a magyar hatóságok ismét őrizetbe vették, de pár hét múlva feltételesen szabadlábra helyezték. Szabadulását követően bekapcsolódott a bácskai partizánmozgalomba, 1943-ban a bácskai-baranyai partizánalakulatok politikai biztosává nevezték ki. A Bácska visszaszerzését követően a Vajdasági Katonai Hatóság katonai igazgatási osztályának vezetését bízták rá. Tisztségét 1945 februárjáig töltötte be. Brankov 1944-45 között tisztázatlan szerepet töltött be a magyar lakosság elleni atrocitásokban. Tagja volt annak a rögtönítélő bíróságnak, mely mintegy 150 halálos ítéletet hozott Újvidéken és ő volt az egyik tagja annak a háromtagú bíróságnak, mely halálra ítélte Andrée Dezső újságírót és 11 társát (az ítéletet rögtön az ítélethozatal után végrehajtották, golyó által). 1945. március 10-től a Szövetséges Ellenőrző Bizottság jugoszláv delegációjának lett a vezetője, egyúttal a budapesti jugoszláv nagykövetség ügyvivőjének is kinevezték. 1947-től követségi tanácsos lett, még ugyanebben az évben Tildy Zoltán köztársasági elnök a Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta neki. A szovjet-jugoszláv viszony kiéleződését és Jugoszlávia kizárását a Kominformból követően szembehelyezkedett Titoval, lemondott tisztségéről és Magyarországon maradt. 1948-tól - szovjet utasításra - Tito-ellenes propagandát fejtett ki. Ennek ellenére 1949. június 29-én Moszkvában letartóztatták, mint "titoista kémet", majd kiadták Magyarországnak, ahol az MDP-n belüli tisztogató hullám egyik főszereplőjének "szemelték" ki. Brankovot azzal vádolták meg, hogy Rajk Lászlóval, Szőnyi Tiborral és társaikkal együttműködve a magyarországi "demokratikus államrend" megdöntésére törekedett és ki akarta szolgáltatni Magyarországot Titonak és rajta keresztül a nyugati "imperialistáknak". 1949. szeptember 16-án a Rajk-perben harmadrendű vádlottként ültették a vádlottak padjára, a budapesti népbíróság szeptember 24-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1956. április 3-án elnöki kegyelemmel kiszabadult a börtönből, a Rajk-per többi elítéltjével ellentétben nem rehabilitálták. November 9-én Ausztriába menekült, majd Franciaországba emigrált. 1987-ben látogatott vissza Magyarországra, Aczél György meghívására. Kérésére a Legfelsőbb Ügyészség igazolta, hogy a magyar törvények értelmében nem minősül büntetett előéletűnek. A rendszerváltás után, 1998-ban, Göncz Árpád Budapesten Köztársasági Elnöki arany Emlékéremmel tüntette ki. Karma (album) A Karma című album Tarkan török popénekes ötödik albuma. Csak Törökországban jelent meg, és Tarkan teljesen új imidzset hozott létre vele. Dalok Karma , 2001 1: Ask (Szerelem) – 4:22 2: Ay (Oh) – 4:20 3: Kuzu Kuzu (Mint egy bárány) – 3:53 4: Gitti Gideli (Mióta elment) – 4:42 5: Uzak (Messze) – 4:46 6: Yandim (Végem van) – 3:12 7: O'na Sor (Őt kérdezd) – 3:23 8: Hüp (Lélegzet; részlet ) – 3:39 9: Sen Başkasin (Te más vagy) – 4:16 10: Taş (Kő) – 4:24 11: Her Nerdeysen (Akárhol is vagy) – 3:30 12: Verme (Ne adj) – 4:56 Fordítás: Ali Yildirim, Baksa Tímea Közreműködők Engineering: Ken Deranteriasian, Serkan Kula, Frederic Blanc Garin, Frank Redlich, Matthew Murat Erdem Mixing: Brad Gilderman, Devrim Karaoglu, Kivanch K, Murat Matthew Erdem, Ozan Çolakoğlu , Ulaş Agce További mixerek: Chandler Bridges, Deshaun Washington, Michael Huff, Myriam Correge, Keith Armstrong Mastering: Murat Matthew Erdem, Ulas Agce CD kiadó: Odeon A.S Fénykép: Sevil Sert Marbling: Hikmet Barutçugil Grafika: Stars Reklam Hizmetleri A.S Nyomtatás: Onur Ofset PR: HITT Production Kritika Elismerések 2001 Kral TV Díjátadó Yılın Şarkısı (Az év dala) : Kuzu Kuzu 2002 MGD Altin Objektif Ödülleri Yılın Albümü (Az év albuma) Vendégzenészek Háttérvokál : Berna Keser Cihan Okan Deniz Seki Murat Matthew Erdem Özkan Ugur Özlem Tekin Zenészek : Gitár (Akusztikus, elekrto) – Bilgehan Tuncer Gitár – Annas, Erdem Sökmen, Erdinç Senyaylar 12 húros gitár, Laud – Jean Louis Solon Baglama – Ahmet Koç, Çetin Akdeniz Basszusgitár – Avo Harutunian, Ismail Soyberk, Janik Top Úd – Yildiran Güz Szóló hegedű – Lawrence Monti Vonós hangszerelés és vezénylés – Ozan Çolakoglu Vonósok – Armen Aharioan Los Angeles Strings, Hossam Ramzy Strings Group, Orchestra Opera de Marseille ( Karmester : Rene Perinelli) Szitár , Didgeridoo , Sarode – Jeffrey Slatnick Fuvola – Muhammed Fouda Angolkürt – Jean Claude Latic Klarinét – Kirpi Bülent Harmonika – Mohsen Allaam Ütőhangszerek – Cengiz Ercümer, Hossam Ramzy, Marc Chontereau, Luis Conte, Seyfi Ayta Videók Kuzu Kuzu (Két videó készült, az egyik az eredeti verzióhoz, a másik az akusztikus verzióhoz) Hüp (Két videó készült a dalhoz, az eredeti verzióhoz készített videót Ferzan Özpetek rendezte. A Pepsi által szponzorált videó a valaha forgatott legdrágább török videoklip, mely botrányt is okozott: sokan felháborodtak a videóban látható csókjelenet miatt. A második klip a dal Ozinga Remix verziójához készült és a „Korsana Hayir” (Mondj nemet a kalózmásolatokra) kampány része volt.) Verme (Két videó készült hozzá. A második verzió szenvedő gyerekeket mutat be, és az első olyan török videoklip volt, ahol metamorfikus speciális effekteket használtak.) Extra infó A Karma szó jelentése törökül "vegyes, kevert"; kritikusok szerint ez valóban jellemző az albumra, melyet Tarkan első crossover zenei albumának tartanak. Mindemellett a karma filozófiai értelemben is jellemző az albumra, Tarkan maga a borító hátsó oldalán magyarázza meg miért választotta ezt a címet, és hogy miért is készült az album borító marbling (vízre festés) technikával. Források és jegyzetek TarkanDeluxe: Karma Dalszövegek Turkish Pop Music Comes Of Age – The Iranian Kral TV Awards: Best song - video MGD Ödülleri Sahiplerini Buldu. [2008. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 19.) Togói hírességek Politika Sylvanus Olympio (1902–63), aki a függetlenségi háborúban népének vezetője volt, majd az ország első elnöke lett. Gnassingbé Éyadéma (szül. Étienne Éyadéma, 1937-2005), 1967-től haláláig Togo elnöke. Edem Kodjo (szül. 1938), az OAU (Afrikai Unió) főtitkára 1978–től 1984-ig. Faure Gnassingbé , Togo jelenlegi elnöke, Gnassingbé Éyadéma fia. Komlan Mally , exminiszterelnök. Gilbert Houngbo , 2007 óta ő a jelenlegi miniszterelnök. Kultúra Sokey Edorh , festő. Paul Ahyi plasztikáiról híres, nemzetközileg elismert szobrász. Sport Emmanuel Adebayor , labdarúgó. Kader Coubadja-Touré , labdarúgó. Nibombé Daré , labdarúgó, védőjátékos. Benjamin Boukpeti , olimpiai kajak szlalom bronzérmes 2008-ban, ő volt az első togói olimpiai éremszerző. Aleksandar Jovetić Aleksandar Jovetić (Szabadka, 1989. január 5. –) vajdasági magyar labdarúgó, a Sopron hátvédje. Forrás Aleksandar Jovetić adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Gare de Thuès-Carença Gare de Thuès-Carença vasútállomás Franciaországban, Thuès-Entre-Valls településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ligne de Cerdagne Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Thuès-les-Bains (Gare de Villefranche - Vernet-les-Bains) Gare de Fontpédrouse-Saint-Thomas-les-Bains (Gare de Latour-de-Carol - Enveitg) 2035 Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század Évtizedek: 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek – 2080-as évek Évek: 2030 – 2031 – 2032 – 2033 – 2034 – 2035 – 2036 – 2037 – 2038 – 2039 – 2040 Események A 2002 AY1 földközeli objektum még inkább megközelíti a Föld pályáját. Donje Podotočje Donje Podotočje falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Velika Goricához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 18 km-re, községközpontjától 6 km-re délkeletre, a Túrmező síkságán fekszik. Története 1880-ig Podotočje néven egykor a Túrmezei Kerülethez, ezen belül a Polje (Campus) járáshoz tartozott település volt. Ekkor két részre, Donje és Gornje Podotočjéra vált szét. Egyházilag a vukovinai plébániahoz tartozik. Lakosságát csak 1890-óta számlálják önállóan. 1890-ben 63, 1910-ben 160 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 335 lakosa volt. Brizon (Haute-Savoie) Brizon település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 472 fő (2015). Brizon Bonneville, Mont-Saxonnex és Le Petit-Bornand-les-Glières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Molnár Nikoletta Molnár Nikoletta (Oroszlány) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Életpályája Oroszlányban született. 2006-ban végzett az Új Színház stúdiójában. 2008-ban egy színházi meghallgatásra érkezett a Szolnoki Szigligeti Színházba, amely olyan jól sikerült, hogy azóta a színház tagja. Első szerepe rögtön Júlia, a Rómeó és Júlia című Shakespeare drámában. Anyaszínházi munkái mellett vállal vendégszerepléseket is. 2013-2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor-színjátékos szakos hallgatója volt. Fontosabb színházi szerepei Shakespeare: Romeó és Júlia - Júlia Wassermann: Kakukkfészek - Flinn nõvér Molnár: Liliomfi -Erzsi Katona: Bánk bán - Melinda Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok - Viola Leigh-Darion-Wasseermann: La Mancha lovagja - Antonia Molnár: Az üvegcipõ - Irma Bródy: A tanítónõ - Tanítónõ Schiller: Ármány és szerelem - Lujza Rice-Webber: Jézus Krisztus Szupersztár - Mária Magdolna Molnár: Liliom - Juli Fenyő-Tasnádi: Made in Hungaria - Vera Maugham-Nádas-Szenes: Imádok férjhez menni - Dennis Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig - Bella Tamás Ferkay: Mirandolina - Denjanira Miller: A salemi boszorkányok - Abigail Dunn: Öt nő az esőben - Jenny Várkonyi-Miklós: Sztárcsinálók - Poppea Csiky: A nagymama - Márta Feydeau: A női szabó - Yvonne Shakespeare: A makrancos hölgy - Bianca Presser-Sztevanovity-Horváth: A padlás - Süni Shakespeare: A makrancos hölgy - Bianca, Baptista leánya Wilder-Stewart: Hello, Dolly! - Minnie Hašek: Švejk, a derék katona - Kákonyiné Etelka Vajda: Anconai szerelmesek - Viktória, magyar lány Coward: Vidám kísértet - Ruth Shaw: Szent Johanna - Johanna Jókai-Bőhm-Korcsmáros. A kőszívű ember fiai - Edit Heltai: Naftalian - Terka Filmes és televíziós szerepei # Sohavégetnemérős (2016) Díjai és kitüntetései Mensáros László-díj (2011) Junior Príma-díj (2013) Jászai Mari-díj (2016) Cserdiny Cserdiny (oroszul: Чердынь) város Oroszország Permi határterületén, a Cserdinyi járás székhelye. Régi nagy jelentőségét a 19. században végleg elvesztette. Lakossága: 4920 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A Permi határterület északkeleti részén, Permtől kb. 300 km-re, a Kolva (a Visera mellékfolyója) jobb partján terül el. Az ősi város az Északi-Urál előterében, a két folyó találkozásától 6 km-re alakult ki. A legközelebbi vasútállomás a 102 km-re délre fekvő Szolikamszk, a Perm–Szolikamszk vasútvonal végpontja. Története A mai város helyén a 11-12. században komi-permják település volt. A komi-permjak чер szó jelentése 'mellékfolyó'; a дын jelentése 'torkolat', cserdiny jelentése tehát: 'mellékfolyó torkolata'. Írott forrás először 1451-ben említi mint Perm Velikaja (Nagy-Perm) fővárosát. 1462-ben kolostort alapítottak, mely 1784-ig állt fenn. 1472-ben III. Iván moszkvai nagyfejedelem seregei elfoglalták, és a moszkvai orosz állam része lett. Az Urál vidékén elsőként, 1535-ben városi rangot kapott. Ekkor kezdődött a kreml építése, mely a 18. század elejéig állt. Itt volt a kiindulópontja az Urálon át Nyugat-Szibériába vezető ősi kereskedelmi útvonalnak (Cserdinyszkij trakt). 1598-ban egy másik, kedvezőbb szibériai útvonalat nyitottak; a délebbre fekvő sófőző telepek terjedése és Szolikamszk gyors fejlődése miatt a 18. század elejére Cserdiny elvesztette „stratégiai” jelentőségét. 1781-től városi rangban a Cserdinyi ujezd székhelye volt. 1792-ben egy tűzvész során a város csaknem teljesen leégett. Az újjáépítés után, a 19. század folyamán is jelentős kereskedelmi központ maradt, de az ipari fejlődés és a kiépülő vasúti közlekedés elkerülte. 1924-ben a Cserdinyi járás székhelye lett. A történelmi város A város hét, árkokkal elválasztott dombra épült, a legmagasabb dombon egykori komi-permják erődítmények nyomai láthatók: az egyik a 8-9., a másik a 13-14. századból származik. Egy délkeleti dombra építették a 16. században a kremlt (a 18. századig állt fenn), egy másik dombon áll a város legrégebbi fennmaradt temploma. A 18. században a városközpont az egykori kremltől északnyugatra, a mai Szobornaja (Székesegyház-) térre helyeződött át. Evangelista Szent Jánosnak szentelt templom (cerkov Ioanna Bogoszlova). Az 1462-ben alapított kolostor temploma, az Urál első téglaépítésű épülete volt. Ezt a templomot a szovjet korszakban csak 1940–1947 között tartották zárva, egyébként végig működött. Feltámadás-székesegyház (Voszkreszenszkij szobor). 1750–1754-ben épült; az ötkupolás templom 1792-ben kiégett, a következő évben felújították és újra felszentelték. Megváltó színeváltozása-templom (Szpaszo-Preobrazsenszkaja cerkov, 1756). Úr megjelenése-templom (Vízkereszt) (Bogojavlenszkaja cerkov, 1751–1761). Istenanya elszenderedése-templom (Uszpenszkaja cerkov, 1784). A polgári épületek közül fennmaradt az egykori Arzenál (18. sz. első fele), a kereskedői udvar (1857), a kereskedői sor és néhány tekintélyes, téglaépítésű kereskedői ház. A városban 1899-ben, Puskin születésének centenáriumán múzeumot alapítottak, és ugyanabban az évben egy régészeti múzeum is nyílt. 1918-ban a két múzeumot egyesítették, az új intézményt a költőről nevezték el, 1922-ben helytörténeti múzeummá nyilvánították. Cserdiny szomorú nevezetessége, hogy 1934-ben itt töltötte száműzetése idejét Oszip Mandelstam író. Rontásűzők I. – Az időkút A Rontásűzők I. - Az időkút Böszörményi Gyula könyve, 2009-ben adta ki a Könyvmolyképző Kiadó. Az Álomfogók világában játszódik, de csak a valóságban, a "világfán" nem. Cselekmény Angelina és Endzsi, a Kőbánya-Kispesten lakó ikerpár egymás ellentétei. Emiatt gyakran veszekednek is. Egy ilyen vita után Angelina a szobájában ismét beleképzel a tükörbe egy korabeli fiút (aki a Savanyác névre hallgat), és beszélget is vele. Nem sokkal később a lányok kapnak egy csomagot a nagymamájuktól, aki egy távoli szanatóriumban él. A csomagban két nyaklánc van. Van mellette egy levél, melyben ez áll: "Drágáim, a vészterhes idők immár elérnek minket. Nem halogathatjuk tovább a találkozást, s mivel szerető szüleitekre ez ügyben nem számíthatunk , értetek küldetek tehát valakit, akiben legalább annyira bízom, mint önmagamban, sőt, talán még jobban is! Az illető fiatal ugyan, de már mindent tud a közelgő árnyakról, továbbá a surranás, lopakodás és cselszövés elismert tudora, aki a bűnös ki titkokon úgy lát át, mint röntgenorvos az előző esti vacsorátokon. Tudom, hogy halálosan meg fogtok rémülni, különösen Angelina, aki olyan érzékeny lélek, de ha folyamatosan viselitek a medált, amit küldtem, nem lesz semmi baj. Hamarosan láthatjuk egymást, s ettől máris olyan izgatott a ti nagyitok, mint egy elsőbálozó bakfis. Anyát és apát, amíg még önmaguk, csókoltatom, de miután átváltoztak, már ne fáradjatok az üzenet átadásával, hisz úgyse értenék meg. Ezer puszi és csak nyugi: Jetta nagyi". Szépművészeti Múzeum (Brassó) A brassói Szépművészeti Múzeum 1949-ben létesült a megyei múzeum részlegeként. 1990-től önálló intézményként működik, kiállítása a Szász Iparosegylet (Gewerbeverein) egykori székházában található. Főleg román festők képeit mutatja be. Története 1949-ben hozták létre, mint az ugyanebben az évben megalapított Brassói Állami Múzeum részlegét. A múzeumnak helyet adó régi városháza egyik termében festményeket állítottak ki, majd 1950-től állandó képzőművészeti kiállítás létesült. A részleg 1970-ben a jelenleg is használt épületbe, a Rezső körúti Szász Iparosegylet házába költözött. 1990. június 11-én kivált a megyei múzeumból, és önálló intézménnyé alakult. 2016-ban a látogatók száma 6000 körül volt. Leírása A múzeum gyűjteménye több, mint 4300 darabot számlál. Az épület három szintjén tekinthetőek meg tárlatok: az alagsorban porcelán és üveg dísztárgyak, a földszinten időszaki, az emeleten állandó kiállítások. Ez utóbbi darabjai az erdélyi (főleg brassói) festészet 18–19. századi és a román festészet és szobrászat 19–20. századi fejlődését mutatják be. A román festők közül megemlíthető Nicolae Grigorescu, Theodor Aman, Mișu Popp, Ion Andreescu, Ștefan Luchian, Theodor Pallady, Constantin Lecca, Nicolae Tonitza, Ion Țuculescu, a brassói szász festők közül pedig Mattis Teutsch János, Hans Eder, Friedrich von Bömches. A szobrászok közül Dimitrie Paciurea és Ion Irimescu munkái tekinthetőek meg. A múzeum épülete változatos kulturális rendezvényeknek is helyet ad (koncertek, könyvbemutatók, konferenciák). Ugyanebben az épületben található a helyi néprajzi múzeum. Jegyzetek Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 451–452. o. (2016). ISBN 9789737706416 „Managerii muzeelor brașovene resping orice idee de comasare”, Monitorul Expres, 2017. február 6. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 1.) Forrás A múzeum honlapja. Muzeul de Artă Brașov. (Hozzáférés: 2017. augusztus 1.) Hakpisz Hakpisz [vagy Hakmisz, ����� vagy ����� URU�a-ak/g-pí/mi-iš, �ākmīš, �ākpīš, �āgmīš, �āgpīš) Felső-Hatti (màtum elìtum) ismeretlen helyen fekvő hettita települése, amely fontos szerepet játszott a Hettita Birodalomban. Helyzetére vonatkozóan annyi bizonyos, hogy Hattuszasztól észak-északnyugati irányban keresendő, Hattuszasz és Nerik között. Azonban Nerik is ismeretlen helyen fekszik. Első említései az i. e. 14. század elejére datálhatók ebben a formában. Az i. e. 16. századból származó Hakmisz alak a KUB 11.4 és KUB 36.120 dokumentumokban, ahol Huccijasz hercegi székhelyeként említik, valószínűleg szintén Hakpiszt takarja. Éppígy a CTH#661 („Hettita királylista”) is külön kiemeli a hakmiszi Huccijaszt. Az i. e. 14. századtól, amikor a kaszkák terjeszkedése miatt az ősi szent város, Nerik elesett, említései gyakoribbá válnak. Ekkor a neriki Vuruszemusz kultuszát, a Viharisten és a Nap fesztiváljait a birodalmi fennhatóság alatt lévő Hakpiszba költöztették I. Arnuvandasz uralkodása alatt (a tavaszi purulijasz-fesztivált már I. Hantilisztól Hattuszaszban rendezték meg), és ettől kezdve ez lett Nerik helyett az északi Szent Város. A kaszkák tartósan berendezkedtek a Marasszanta alsó folyásától keletre lévő tengerparti övezetben (a későbbi Pontosz területén), így Hakpisz akkor is megtartotta jelentőségét, amikor II. Muvatallisz visszafoglalta Neriket. Sőt ekkor kapott igazán nagy szerepet. II. Muvatallisz ugyanis Tarhuntasszasz városába költözött, és Hattuszaszban öccse, Hattuszilisz maradt kormányzónak, aki azzal kezdte önálló ténykedését, hogy a fogságban lévő Bentesinát kiengedte börtönéből és Hakpiszt jelölte ki kényszerlakhelyéül. Muvatallisz halála után III. Murszilisz csak úgy tudott megszabadulni nagybátyjától, hogy Hakpiszt önálló királyság fővárosává tette. Ennek a – névleg – vazallus országnak Hattuszilisz lett a királya, és feladata lett a kaszkák visszatartása. Területét jól körbeírták, Iszhupitta, Mariszta, Hiszaszapa, Katapa, Hanhana, Darahna, Hattina, Turmitta, Tummana, Kaszijasz, Szappa és Isztahara városok határolták, valamint a Hulana folyó. Ide tartozott a fontosabb városok közül Ancilijasz és Tapikka is. Az itt felsorolt települések nagy része azonban azonosíthatatlan vagy azonosítatlan. Ez a rendszer nem volt szokatlan, és Karkemis esetében már hosszú ideje jól működött. A hakpiszi királyság éléről azonban Hattuszilisz a teljes birodalom megszerzésére tört, és sikerrel járt. Már a kádesi csatában Hakpisz önálló haderejét vezette (500 harci szekeres), amely sereg a kaszkák elleni harcokban edződött. Ekkor még nem szállt szembe bátyjával, csak annak halála után, III. Murszilisszal szemben lépett fel trónkövetelőként, egyesek szerint azért, mert Murszilisz nem törvényes utód volt, hanem egy ágyastól származott. Fuentespreadas Fuentespreadas település Spanyolországban, Zamora tartományban. Fuentespreadas El Piñero, San Miguel de la Ribera, Argujillo, El Maderal, Cuelgamures, Santa Clara de Avedillo és Jambrina községekkel határos. Lakosainak száma 315 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Florin Gardoș Florin Gardoș (Szatmárnémeti, Románia, 1988. október 29. –) román labdarúgó, aki jelenleg a Southamptonban játszik, hátvédként. Pályafutása Steaua București Gardoș a Concordia Chiajnában kezdte a pályafutását, majd 2010. június 17-én a Steaua Bucureștihez igazolt. Augusztus 16-án mutatkozott be a román élvonalban, a Victoria Brănești ellen. 2011 szeptemberében tízmeccses eltiltást kapott, amiért eltörte Cosmin Băcilă lábát egy Pandurii Târgu Jiu elleni találkozón. Southampton 2014. augusztus 14-én a Premier League-ben szereplő Southamptonhoz szerződött. Az átigazolás összegét nem hozták nyilvánosságra a felek, de egyes források szerint az angol klub 7,5 millió eurót fizetett érte. Egy West Ham United elleni mérkőzésen mutatkozott be csereként. Kezdőként szeptember 23-án, egy Arsenal elleni Ligakupa-meccsen játszhatott először, melyet csapata 2-1-re megnyert. 2015. július 23-án a Southampton akkori menedzsere, Ronald Koeman bejelentette, hogy Gardoș hét hónapig nem játszhat, miután térdsérülést szenvedett egy Feyenoord elleni felkészülési meccsen. A válogatottban A román válogatottban 2011. február 8-án, egy Ukrajna elleni barátságos meccsen debütált. Sikerei, díjai Román bajnok : 2012/13, 2013/14 Román kupagyőztes : 2011 Román szuperkupagyőztes : 2013 Assago Assago település Olaszországban, Lombardia régióban, Milánó megyében. Lakosainak száma 9008 fő (2017. január 1.). Assago Milánó, Rozzano, Zibido San Giacomo és Buccinasco községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kovács Sarolta Kovács Sarolta (Tapolca, 1991. március 12. –) világbajnok magyar öttusázó, a székesfehérvári Alba Volán SC sportolója. Sportpályafutása Négytusában 2007-ben az ifjúsági "A" Európa-bajnokságon (négytusa) egyéniben hatodik, csapatban és váltóban első helyezést ért el. Az ifjúsági "B" Európa-bajnokságon (négytusa) egyéniben első lett. Az ifjúsági világbajnokságon (négytusa) csapat harmadik helyezett volt. 2008-ban az ifjúsági "A" világbajnokságon (négytusa) csapatban és váltóban arany-, egyéniben ezüstérmes volt. Az ifjúsági "A" Európa-bajnokságon (négytusa) csapatban és váltóban első, egyéniben harmadik lett. 2009-ben az ifjúsági "A" világbajnokságon (négytusa) Egyiptomban csapatban első helyezés, egyéniben ötödik helyezést ért el. Az ifjúsági "A" Európa-bajnokságon (négytusa) Antalyaban, egyéniben, csapatban és váltóban aranyérmet szerzett. Öttusában 2006-ban a junior Európa-bajnokságon 11. volt egyéniben, második csapatban. 2007-ben a felnőtt Európa-bajnokságon váltóban szerzett bronzérmet. A világbajnokságon negyedik lett váltóban. A junior vb-n ötödik volt egyéniben. 2008-ban junior Európa-bajnok volt egyéniben és csapatban, váltóban bronzérmet szerzett. A budapesti vb-n váltóban lett világbajnok. A junior vb-n csapatban és váltóban első, egyéniben bronzérmes lett. A 2009-es junior Eb-n mindhárom számban aranyérmes lett. Az Európa-bajnokságon egyéniben hatodik, csapatban bronzérmes, váltóban negyedik volt. A junior világbajnokságon egyéniben és csapatban negyedik, váltóban harmadik volt. Az öttusa vb-n csapatban harmadik, egyéniben 10., váltóban hetedik volt. 2010-ben a junior Eb-n egyéniben nyolcadik, csapatban második, váltóban harmadik volt. Az Európa-bajnokságon csapatban második, egyéniben 18., váltóban első lett. A junior vb-n egyéniben első, csapatban második, váltóban ötödik volt. A világbajnokságon egyéniben 10, csapatban negyedik, váltóban kilencedik helyen végzett. 2011-ben az Európa-bajnokságon egyéniben hetedik, csapatban és váltóban első helyen zárt. A világbajnokságon egyéniben és csapatban második, váltóban (Gyenesei Leila, Kovács Sarolta és Tóth Adrienn) első lett. A junior vb-n egyéniben arany-, csapatban bronz-, vegyes váltóban aranyérmes lett. 2012-ben a vb-n egyéniben kilencedik, csapatban második, váltóban hatodik volt. A junior Eb-n egyéniben első lett. Az Európa-bajnokságon egyéniben hetedik, csapatban harmadik lett. A 2012-es londoni olimpián a 33. helyen végzett. Az olimpia után néhány héttel térdműtéten esett át, ami miatt kihagyta a junior világbajnokságot. A 2013-as világbajnokságon 32. helyezést szerzett egyéniben, hetediket csapatban. Váltóban ezüstérmes volt. A 2014-es Európa-bajnokságon egyéniben hatodik, csapatban hetedik, vegyes váltóban hetedik lett. A világbajnokságon egyéniben hatodik, csapatban ötödik, vegyes váltóban tizedik helyezést ért el. A 2015-ös világbajnokságon egyéniben 6., csapatban bronzérmes lett. Az Európa-bajnokságon egyéniben 25., csapatban ötödik helyen végzett. A 2016-os világbajnokságon egyéniben és csapatban is első helyezett volt. Az Európa-bajnokságon túljutott a selejtezőn, de a döntőben nem indult. Az olimpián a 17. helyen végzett. A 2017-es kairói világbajnokságon csapatban aranyérmet szerzett. 2017-ben katonai világbajnokságon harmadik lett egyéniben, második vegyes váltóban (Kasza). A 2018-as székesfehérvári Európa-bajnokságon csapatban aranyérmes lett, míg egyéniben bronzérmet szerzett. A mexikóvárosi világbajnokságon csapatban aranyérmes lett. Díjai, elismerései Az év legjobb magyar juniorkorú sportolója (Heraklesz) (2008) Az év legjobb magyar juniorkorú sportolója, harmadik helyezett (Heraklesz) (2009) Az év legjobb magyar juniorkorú sportolója, második helyezett (Heraklesz) (2010) Az év legjobb magyar utánpótláskorú sportolója , második helyezett (2010) (a Nemzeti Sportszövetség díja) Az év legjobb magyar utánpótlás korú sportolója (Heraklesz) (2011) Az év Fejér megyei sportolónője (2011) Az év magyar sportolónője, harmadik helyezett (2011) Az év magyar öttusázója (2011, 2014, 2015, 2016 ) Az év legjobb magyar utánpótláskorú sportolója (2011) (a Nemzeti Sportszövetség díja) MOB Nők sportjáért díj (éves teljesítmény) (2012) Junior Prima díj (2012) Az év utánpótláskorú öttusázója (2012) Channay-sur-Lathan Channay-sur-Lathan település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 824 fő (2015). Channay-sur-Lathan Breil, Meigné-le-Vicomte, Courcelles-de-Touraine, Hommes, Rillé, Saint-Laurent-de-Lin és Savigné-sur-Lathan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lagny-le-Sec Lagny-le-Sec település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 2075 fő (2015). Lagny-le-Sec Rouvres, Saint-Pathus, Ève, Le Plessis-Belleville és Marchémoret községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Believe (Dima Bilan-dal) A Believe (magyarul: Hinni) című dal volt a 2008-as Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala, melyet az orosz Dima Bilan adott elő angol nyelven. Bilan 2006-ban is részt vett a versenyen, akkor a második helyen végzett. Az Eurovíziós Dalfesztivál A dal a március 9-én rendezett orosz nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát. A dal egy ballada, melyben az énekes a célok melletti kitartás fontosságát hangsúlyozza. Az előadásban közreműködött Jevgenyij Pljuscsenko olimpiai bajnok orosz műkorcsolyázó, és Edvin Marton magyar hegedűvirtuóz. A május 20-án rendezett első elődöntőben a fellépési sorrendben tizennyolcadikként adták elő, a román Nico és Vlad Pe-o margine de lume című dala után, és a görög Kalomira Secret Combination című dala előtt. A szavazás során százharmincöt pontot szerzett, mely a harmadik helyet érte a tizenkilenc fős mezőnyben, így továbbjutott a döntőbe. A május 24-én rendezett döntőben a fellépési sorrendben huszonnegyedikként adták elő, a szerb Jelena Tomašević Oro című dala után, és a norvég Maria Haukaas Storeng Hold on be Strong című dala előtt. A szavazás során kétszázhetvenkettő pontot szerzett, mely az első helyet érte a huszonöt fős mezőnyben. Ez volt Oroszország első győzelme. A következő orosz induló Anastasiya Prikhodko Mamo című dala volt a 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A következő győztes a norvég Alexander Rybak Fairytale című dala volt. Slágerlistás helyezések *Lh. = Legjobb helyezés. Kiotói-iskola Kiotói-iskola (����, Kyōto-gakuha) a neve egy a XX. század elején Kiotóban kialakult filozófiai irányzatnak Japánban, melynek központja a Kiotói Egyetemen volt. Ez az irányzat magába olvasztotta a nyugati filozófiai és vallási nézeteket és erkölcsi belátásokat az észak-ázsiai kulturális hagyományban egyedülálló módon. Ám úgyis le szokták írni, mint különböző tudományágakból érkező háború utáni tudósok közösségét, akik egyazon egyetemen tanítottak és akiket a kiotói filozófiai iskola alapító gondolkodói inspiráltak. Szellemi atyjának az akkor a kiotói egyetemen tanító Nishida Kitaro (1870–1945) professzort tartják. Körülötte alakult ki az iskola 1914–1920 között. Az iskola alatt nem egy meghatározott, szisztematikus tant értünk, amelyet követői képviselnek, hanem egy intellektuális közeget, melynek központja a kiotói egyetem volt. A kiotói iskola ugyan a nyugati filozófiai hagyomány terminológiáját használja, ám teljességgel egyedi témáival elkülönül mind a nyugati, mind a japán hagyományoktól. Sokszor buddhista eszmékre és tapasztalati alapvetésekre hivatkozik, így egyedülálló ázsiai-japán filozófiát hoz létre. Középpontban leginkább az emberre és a világra vonatkozó kérdések állnak. Nagy hírnévnek örvend vallásfilozófiája, bár ez csak egy az iskolában tárgyalt témák közül. Történet és tagok A kiotói iskola nevet először 1932-ben Nishida egyik diákja, Tosaka Jun használta, aki önmagát az iskola marxista bal szárnyának nevezte. Később a média és más tudományos intézmények Japánon kívül szintén elkezdték használni ezt a megnevezést és 1970-re az egész világon ismertté vált. Masao Abe írja Nishida művének angol fordításának bevezetőjében, hogy ha valaki a kanti vagy hegeli eszmékre gondol, akkor nincsen olyan, hogy japán filozófia. Ám, ha Szent Ágostonra vagy Kierkegaardra gondolunk, akkor Japán gazdag filozófiatörténettel rendelkezik, olyan nagy gondolkodókkal, mint Kúkai (a singon japán elterjesztője), Sinran (dzsódó sinsu), Dógen (szótó) és mások. A kiotói iskola tagjai sokszor elég különböző szociális háttérrel rendelkeztek, és a vita hevében olykor nem haboztak kritizálni egymás munkáját. Van azonban néhány tulajdonság, ami általában jellemezte az iskola tagjait: tanítottak a Kiotói Egyetemen vagy annak valamely tagintézményében a filozófiai alapot mindenkinél Nisida abszolút semmi/üresség fogalma képezte jellemezte őket a kritikus elhatároltság a világ nyugati-metafizikus felfogásától ambivalens hozzáállás a modernitás nyugati formájával szemben Nisida által bevezetett filozófia terminológia használata Bár a csoport nem alkotott nagyon szoros és zárt kört, azt állíthatjuk, hogy a szellemi középpontjában mindig a Kiotói Egyetem modern filozófia tanszékének vezetője állt. Ez 1913–1928-ig Nisida volt, akit az 1930-as évek közepén egyik diákja, Hadzsime Tanabe követett. 1955 és 1963 között Nisitani Keidzsi volt a tanszékvezetői cím birtokosa, aki 1937 és 1939 között Freiburgban hallgatta Martin Heidegger felolvasásait és szemináriumait. Nisitani leköszönése után az iskola még lazább csoporttá esett szét. Rjószuke Óhasi így határozza meg az iskola tagjainak generációit: első nemzedék: Nisida Kitaró, Hadzsime Tanabe második nemzedék: Sinicsi Hiszamacu, Nisitani Keidzsi, Kószaka Maszaki, Simomura Torataró, Kójama Ivaó, Szuzuki Sigetaka harmadik nemzedék: Takeucsi Josinori, Cudzsimura Kóicsi, Ueda Sizuteru Bret W. Davis szerint a negyedik nemzedék tagjai: Abe Maszaó, Rjószuke Óhasi, Hasze Sótó, Horió Cutomu, Ómine Akira, Fudzsita Maszakatcu, Mori Tecuró, Kavamure Eikó, Macumura Hideó, Nakaoka Narifumi, Okada Kacuaki és Keta Maszakó. A csoporttal összefüggésben meg kell még említenünk D.T. Szuzuki rósit is, aki Nisida régi barátja volt, és akinek Amerikában sokat köszönhetünk a zen buddhizmus terjesztéséért. Témák Az iskola legtöbb tagja erősen kötődött a buddhista tanításokhoz, bár a legtöbb tagot befolyásolta a német filozófiai hagyomány, különösképp Kant, Hegel, Nietzsche és Heidegger gondolatai is. Bár munkásságukat nem jellemezhetjük egyértelműen vallásosként, a vallásosság mégis áthatotta azt. Tanabe és Keidzsi Nisitani például mind a ketten írtak a kereszténység és a buddhizmus közös elemeiről. Emiatt néhány tudós az iskola szellemi termékeit „vallásos filozófiaként” aposztrofálta. Az abszolút semmi A nyugati filozófiai hagyomány legelső kérdései, a létezésre irányultak. Arisztotelész számára a lét lényege a szubsztancia, és legmagasabb rendű létezőként a mozdulatlan mozgatót határozta meg. Míg ebben a Heidegger által Ontoteológiának nevezett eljárásban a kérdés a Lét körül forog („Mi a Lét?”), addig a kiotói iskola a semmire irányuló kérdést helyezte a középpontba („Mi a semmi?”). A nyugaton létrejött ontológia keleti megfelelőjeként így a meontológiát (gr. meon; Nem-létező) határozhatjuk meg. A meontológia a semmi fogalma alatt nem a létezés ellentétét érti, hanem abszolút értelemben beszél róla (���, zettai mu; „abszolút semmi“). Heidegger „Mi a metafizika?” című tanulmányában a Semmiről úgy beszél, mint a Lét egyfajta szükségszerű és azzal egyenrangú velejárójáról, amely minden megjelenő létezőnek előfeltétele. Tehát Lét nincsen Nem-lét (Semmi) nélkül, és fordítva. Erre a gondolatra utalva mondja Tanabe, hogy a filozófia az a tudományág, amely a Semminek kell, hogy szentelje magát: minden más tudományág a Létezőkkel (objektumokkal, tárgyakkal) foglalkozik, míg a filozófia fő témája a Semmi. Nisitani kutatásaiban foglalkozott a Semmi fogalmának nyugati értelmezéseivel is, elsősorban Eckhart Mester, Heidegger és Nietzsche művei alapján. Kutatásai legfőképp arra irányultak, hogy a nyugati értelmezésben a Semmi fogalma nem abszolút, hanem relatív (a Lét ellentettje). Így hát az abszolút semmi fogalmának gyökereit inkább a keleti hagyományban kell keresnünk. Nisida végül egészen addig merészkedik, hogy azt állítja: a nyugati kultúra a valóság alapjának a Létezést tekinti, míg a keleti a Semmit, a Nem-létet. Abbani igyekezetében, hogy az Abszolút Semmi fogalmának filozófiai értelmezést adjon, a kiotói iskola a mahájána buddhizmus üresség-tanítására (súnjatá, �, kū) és a taoizmus és zen-buddhizmus által szívesen használt Wu (�, mu) fogalmára támaszkodik. A kiotói iskola értelmezése a súnjatával kapcsolatban szoros összefüggésben van a korai buddhizmus egyik központi tanításával, az éntelenséggel. Az éntelenség azt jelenti, hogy mivel minden létező kölcsönös függésben van egymástól, nem létezhet semmilyen független és önmagában álló Én. Éppen ezért az Abszolút Semmiről sem beszélhetünk úgy mint a világtól független fogalomról. A Szív-szútrában is megjelenik az üresség és a létezés egymásba fonódó kettőse: „A forma nem különbözik az ürességtől, az üresség nem különbözik a formától.” Kritika Bár a kiotói iskola gondolkodói a modernitás nyugati formáját elutasították, másfelől viszont belátták annak elkerülhetetlenségét. Leginkább úgy álltak hozzá, mint valami olyan folyamathoz, amit egyszerűen csak „túl kell vészelni”. Erre példaként egyesek azt hozták fel, hogy a japán nemzet milyen különleges szerepet töltött be a világtörténelemben. Mivel ezt többek között második világháborús példákkal támasztottak alá, és igenlően álltak hozzá az imperialista császársághoz is, ez iskola hosszú ideig támadó kritikáknak volt kitéve. Utóélet Az iskola fontossága még ma is kiemelkedő, és az amerikai vallás- és filozófiatudományban egyre népszerűbb. Az 1980-as évek közepe óta nő az érdeklődés Kelet és Nyugat párbeszéde iránt, különösképp vallási téren. Maszao Abe például bejárta az egyetemi tanszékeket az Egyesült Államok mindkét partján, a buddhizmus és a kereszténység kapcsolatáról szóló előadásával. Dino Risi Dino Risi (Milánó, 1916. december 23. – Róma, 2008. június 7.) olasz filmrendező, újságíró, filmkritikus, forgatókönyvíró Élete Egyetemi tanulmányait a Milánói Egyetem orvosi karán végezte. 12 évesen (1928) árva lett, így rokonok nevelték. 1940-től Mario Soldati, 1942-től pedig Alberto Lattuada rendezőasszisztense volt. A második világháború idején Svájcba menekült, ahol Jacques Feyder rendező tanítványa Genfben. 1945–1949 között Olaszországban volt újságíró, filmkritikus. 1946–1949 között rövidfilmeket rendezett. 1951–től játékfilmrendező volt. Rendezései Nápoly utcái (1947) Udvarok (1948) A város kiáltása (1948) Segantini, a hegyek festője (1949) 1848 (1949) Vakáció a gengszterrel (1952) Szerelem a városban (1953) A vasárnap hősei (1953) Vénusz jegyében (1955) Kenyér, szerelem és... (1955) Szegények, de jóképűek (1956) (forgatókönyvíró is) Sabella nagymama (1957) Szépek, de szegények (1957) (író is) Velence, a Hold és te (1958) (forgatókönyvíró is) Szegény milliomosok (1959) (forgatókönyvíró is) Szerelem Rómában (1960) (író is) A matador (1960) A siker ára (1961) Római menetelés (1962) Előzés (1962) (forgatókönyvíró is) Siker (1963) Szörnyetegek (1963) (író, forgatókönyvíró is) A csütörtök (1963) Gaucho (1964) Cicababák (1965) Komplexusok (1965) (író is) San Gennaro kincse (1966) (forgatókönyvíró is) A napernyő (1966) (író is) A tigris (1967) (forgatókönyvíró is) Egy remete Rómában (1967) (író, forgatókönyvíró is) Ölj meg, csak csókolj! (1968) (író os) Meztelennek látom (1969) (író is) Egy rendes fiú (1969) (forgatókönyvíró is) A pap felesége (1970) (író is) Az olasz nép nevében (1972) Harapj és fuss (1973) Piszkos hétvége (1973) (forgatókönyvíró is) A nő illata (1974) (forgatókönyvíró is) Fehér telefonok (1975) (író, forgatókönyvíró is) Elveszett lélek (1977) (forgatókönyvíró is) A püspök szobája (1977) Új szörnyetegek (1977) Első szerelem (1978) (forgatókönyvíró is) Kedves papa! (1979) (forgatókönyvíró is) Fotogén vagyok (1980) (író is) Szerelmi lázálom (1981) (forgatókönyvíró is) Vasárnapi szeretők (1981) A pajzán Dagobert király (1984) (forgatókönyvíró is) A háború bolondja (1985) Teresa (1988) Egy asszony meg a lánya (1988) (forgatókönyvíró is) Egyedül a gyermekeimmel (1990) (író, forgatókönyvíró is) Nem zavarok tovább (1991) (forgatókönyvíró is) A misszionáriuslány (1992) (forgatókönyvíró is) Fiatalok és jóképűek (1995) (forgatókönyvíró is) Stílusgyakorlatok (1996) Miss Italia (2000) (forgatókönyvíró is) Forrás Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4 Állóvíz Az állóvíz földrajzi fogalom, amely az olyan vizeket jelenti, melynek nincs, vagy csak kismértékű a természetes lefolyása. Leggyakoribb és legismertebb képviselői a tavak. Állóvíz mederben vagy földfelszíni mélyedésben levő, jelentős mennyiségű víztömeg, amelynek jellege és állapota a befolyó vizek tisztaságától vagy szennyezettségétől, és hordaléktartalmától függ. Feltöltődésének mértéke szerint lehet: tó, fertő, mocsár, vagy láp. Az édesvizekkel a limnológia, (tótan), elsősorban az édesvizű állóvízekkel, szűkebb értelmezésben a tavakkal foglalkozik. Lehet természetes: (például tó, mocsár, láp) és mesterséges: (például tározó, bányató, halastó, horgásztó, üdülőtó stb.). A tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz. A tómedence alapvetően kimélyüléssel vagy elgátolással alakul ki. A tavakat a tómedence kialakulása szerint osztályozzák. Belső erők által létrehozott tómedencék tektonikus árok - például Balaton vulkanikus eredetű (krátertó, kalderató, maar tó) Külső erők által létrehozott tómedencék glaciális tómedencék (jég felszínformáló hatása), a tavak többsége ilyen folyók által kialakított tavak (morotvatavak - holt medrekben kialakult tavak) - például Szelidi-tó szél által elgátalt tavak - például nyíregyházi Sóstó lagúnatavak (a tengertől teljesen elzárt, kiédesedett tavak), például Landes tavai (Franciaország) hegyomlással elgátalt tavak, például Gyilkos-tó (Erdély - Hargita megye) Fugger család A Fugger család a középkori és kora újkori Európa meghatározó bankár-kereskedő családja. Történetük A család, illetve a vállalkozásuk központja a dél-német Augsburg városa volt. A dinasztia alapítója Hans Fugger, aki szegény falusi takácsként költözött Augsburgba. Másfélszáz év múlva leszármazottai kezében volt a Német-római Birodalom vagyonának körülbelül egytizede. A gazdasági befolyáshoz növekvő mértékű politikai befolyás társult. A 15-16. századi Európában sem pápa, sem császárválasztás az ő megkerülésükkel nem történhetett. Fugger Jakab (1459-1525) és Fugger Antal (1493-1560) leghíresebb ilyen irányú tranzakciói közé tartozik az 1519. évi császárválasztás, amikor az általuk biztosított kölcsönnek köszönhetően foglalhatta el a császári trónt V. (Habsburg) Károly, kiszorítva ezzel a cím másik aspiránsát, a francia Valois Ferenc királyt. Áttételesen a reformáció kirobbanásához is hozzájárultak, hiszen Albert mainzi érsek a tőlük felvett kölcsön törlesztésére rendelte el pápai jóváhagyással a búcsúcédulák árusítását német területen, ami ellen Luther Márton 1517. október 31-én a híressé vált 95 tézissel tiltakozott. A kortárs Ulrich von Hutten például így írt róluk: „A Fuggerek megérdemlik, hogy a kurtizánok fejedelmének nevezzék őket. (…) Felállították piaci standjukat, és amit megvásárolnak a pápától, azt később jóval drágábban adják tovább, nemcsak egyházi javadalmakat, hanem tartós kegyeket is; bullákat árulnak, diszpenziumok mennek át bankjukon, és ha a Fuggerek barátaid, mi sem könnyebb annál, mint hogy papi hivatalhoz juss. (…) Egyedül őnáluk érhető el minden Rómában.” A Fuggerek tevékenysége is okolható a Németországban a 16. század eleje után egyre-másra kirobbanó társadalmi konfliktusokért. A család érdekeltségei nem csupán a kora újkori bankszektorra terjedtek ki, kezükben tartották a korabeli Európa bányászatának, érckereskedelmének jelentős részét, így Magyarországon Jacob Fugger Thurzó János bányavállalkozóval társulva megszerezte a felvidéki kiaknázatlan bányák egész sorát, és tőkéjét párosítva Thurzó szakértelmével (ő tudta, hogyan lehet a rézbányákat ezüst kinyerésére is felhasználni) hámorokat, feldolgozó üzemeket létesítettek, új tárnákat nyitottak és fellendítették a felvidéki rézbányászatot. Amikor II. Lajos a bányákat saját kezelésébe vette, ők pénzügyi blokáddal válaszoltak (1525-26). Ezt követően visszatérhettek, de a bizonytalan politikai viszonyok miatt 1547 után végleg kivonultak az országból. Ennek hatására a felvidéki rézbányászat tőkehiány miatt visszaesett. A Magyarországon újabban szárnyra kapó legendák - mint például a Fuggerek állítólagos "zsidó eredete" és döntő jelentőségük a mohácsi katasztrófában - teljesen alaptalanok. Ugyanakkor ténykedésük körül kialakult negatív közhangulatot jellemzi, hogy a magyar nyelv „fukar” szava a család nevéből származik. Jakob Fugger az 1520-as években Augsburgban létrehozta a Fuggereit, az újkori történelem első szociális lakótelepét. Ez egyébként a mai napig működik. A pápák egyik bankházaként is funkcionáltak 1476-tól a Fuggerek, akiknek hírnevét és vagyonát az 1459-ben született Jakob Fugger alapozta meg. Őt először papi pályára küldték, de később, több fivére elhunytával, bevonták a családi cégbe. Akkoriban a Fuggerek már a fél világgal kereskedtek. Az egyik báty, Ulrich ráadásul nagyvonalúan kisegítette az Augsburgban tartózkodó III. Frigyes német-római császárt és fiát, Miksát. A Habsburgok jóindulata nem egy későbbi ügyletben fialt. Jakob 1488-ban megszerezte a tiroli ezüstbányák kitermelési jogát. Ettől kezdve nagyban játszott: Miksából előbb királyt csinált, aztán annyi pénzt adott a Habsburgoknak, hogy megvehették a választófejedelmek kegyét és ezzel a német-római császári koronát, – előbb Miksának (1508), aztán unokájának, a spanyol trónon addig csak királykodó (császárként V.) Károlynak (1519). 1500-tól a Fuggerek pápai bankházként részt vesznek a hírhedt búcsúlevelek forgalmazásában, 1503-tól ők verik a pénzt a pápának, 1524-ig összesen 64-féle érmét – cserébe ők finanszírozzák a pápai testőrséget, a svájci gárdát. Amikor tézisei miatt Luther Mártont a pápát képviselő Kajetán bíboros elé idézik, az augsburgi Fugger-házak szolgálnak az esemény színhelyéül. Ezt a reformátor nem felejti el: kereskedőellenes beszédeiben mindig szentel néhány név szerinti kirohanást a Fuggereknek. A Fugger-birodalom 1546-ban – ekkor már Anton Fugger „ügyvezetésével” – van zenitjén. Mivel azonban a Fuggerek változatlanul kölcsönöznek a Habsburg-ház spanyol ágának is, ugyancsak megtépázzák őket a sorozatos spanyol államcsődök. Amikor 1618-ban kitör a harmincéves háború, a vagyon nagy részét már ingatlanokba mentették: földbirtok, erdő, legelő, kastély és házak, vizek és mezők. Kivonulnak Spanyolországból, lemondanak a tiroli bányajogokról, felszámolják filiáléikat – végül 1658-ban magát a céget is. Jól megélnek birtokaikból is, csak már nem állnak rivaldafényben. Napjainkban a jórészt grófi és hercegi címeket viselő Fuggerek birtokaikkal vagy a kastélyaik révén kézenfekvő idegenforgalommal foglalatoskodnak, netán polgári pályákra léptek. Ami összeköti őket, az a Fugger-alapítványhalmaz, amelynek szeniorátusába minden ág a maga doyenjét delegálja. Valamint a Fürst Fugger Privatbank – a délnémet régió egyetlen cum laude minősítésű pénzintézete –, amelynek székházán és papírjain máig ott virít az elsőként elnyert nemesi címer, a kettős liliom. Újításuk Vállalkozásaikban ők vezették be a hármas könyvelés rendszerét, a cég főkönyvelője Matthäus Schwarz „Könyvelési minta” címmel írt könyve évszázadokig a kereskedelmi-pénzügyi szakma megkerülhetetlen alapművének számított. Ma is eredeti alapító okirata szerint működik Augsburgban a világ legrégibb szociális települése, amelyet a 16. században alapítottak a Fuggerek – bűntudatuk csillapítására. FÉL ÉVEZREDES ALAPÍTVÁNYOK Fugger Egyetlen hely van a világon, ahol éjfél után nagyobb a kapupénz, mint az egész éves lakbér. Ez az augsburgi Fuggerei, ahol azonban egyáltalán nem mohó a kapu éber őre. Este 10 és 12 között mindössze 50 centet kér, és éjfél után is csak ennek a dupláját. Csakhogy a Fuggereiban élők éves bére napjainkban csupán 0,88 euró. A lakbér összegét csaknem ötszáz éve állapították meg 1 rajnai guldenban, és ez ma kevesebbet ér, mint 1 euró. Ennek fejében elvárják a lakóktól, hogy az alapítványtevő és családtagjai lelki üdvéért mindennap mondjanak el három imát, egy hiszekegyet, egy miatyánkot és egy üdvözlégyet. Ez utóbbi persze azt is magában foglalja, hogy mindegyik Fuggerei-lakó katolikus. További előfeltétel, hogy rászorult helyzetű augsburgi polgárnak kell lenniük. Amikor Jakob Fugger 1514-ben megvetette a Fuggerei, a világ legrégibb, ma is létező szociális lakótelepe alapjait, ezeket az elvárásokat szabta ahhoz, hogy valaki bebocsátást nyerjen az akkor a város szélén – ma csaknem a központjában - elhelyezkedő valóságos kisközség valamelyik lakásába. Az újkor hajnalának pénzügyi-kereskedő zsenije (lásd Pénzcsinálók című írásunkat) nemegyszer a sajátjaként forgatott egyházi pénzeket, s a hittudósok dörgedelmei ellenére sem vetette meg a kamatot, ezért – mintegy üdvözülésének megalapozására – úgy gondolta, Istennek tetsző cselekedet, ha maga is tesz szülővárosa elesetteiért. Jakob Fugger létrehozta a jótékonysági beruházásokat fedező Szent Ulrik-számlát is, amelybe rendre átutalták a Fugger-ház bevételeinek egy részét. Ezzel nem csupán a gazdasági-pénzügyi ügyeskedései és a hagyományos keresztény értékek között feszülő morális konfliktust enyhítette, de egyúttal egyfajta választ adott azoknak is, akik akkoriban, a reformáció előestéjén gátlástalan kamatszedőkként ostorozták őt és a Fugger-céget. Mindenesetre Fugger megbízta Conrad Peutinger augsburgi humanistát és Johann Eck vallástudóst, támasszák alá teológiai érvékkel, hogy az általa űzött pénzügyi eljárások nem ütköznek az isteni tanításokba. A családról elnevezett, később szabályos városfallal bekerített településrész egyre nagyobb lett. 1581-ben Jakob örökösei templomot és papot is adtak a Fuggereinak, amit persze az is motivált, hogy a reformáció térhódításával az augsburgi templomok zöme, köztük a Fuggerek sírkápolnáját őrző Szent Anna is „református hitre tért”, míg a Fuggerek, nem utolsósorban gazdasági kapcsolataik miatt, ragaszkodtak a pápához. A szociális lakások mellett a további alapítványok szegény sorsú diákok tanulását, betegek gyógyítását szolgálták. Amikor a 19. század elején a frissen létrehozott Bajor Királyság az összes alapítványt felszámolta felségterületén, a Fuggerekéi - amelyek között vallási, tanulástámogatási és egészségügyi is akad - mentességet nyertek. 1944 februárjában egy bombatámadás a Fuggereinak csaknem a felét súlyosan megrongálta, már 1948-ban visszaköltözhettek a lakók, mégpedig olyan házakba, amelyekben a lakások el- és berendezése megfelel a 20. század kényes elvárásainak, ugyanakkor a történelmi külső megőrzésével, szigorúan hagyományos és természetes anyagok felhasználásával épültek. Ma a 67 ház 140 lakásában mintegy 150, többségükben idős ember lakik. Hogy kit vesznek fel, azt a Fugger család szeniorátusa által kinevezett adminisztratúra dönti el, az említett félezer éves feltételek alapján. Igaz, az imák elmondása és a templomba járás lelkiismereti kérdés, a hitbuzgóságot senki nem ellenőrzi. A Szent Márk-templom így is tele van. Ma a Fuggerei Augsburg egyik legfőbb turistavonzó látványossága. Évente több százezren lépnek be kapuin, hogy a 2 eurós belépti díjat befizetve megszemléljék a kétszintes meseházakat, a múzeumot, amelynek egyik szobája az ötszáz évvel ezelőtti berendezést mutatja, a lakók kölcsönkönyvtárát, a Fuggerei kávészobácskáját. A Fuggerek üzleti érzéke változatlan: céges vagy magánrendezvények céljára időnként kölcsönadják az adminisztratúra épületében található gótikus Leonhard-kápolnát. Az alapítványok anyagi háttere ennél persze jóval szélesebb: Augsburg 30 kilométeres körzetében a Fuggereknek összesen 3200 hektárnyi erdőgazdaságuk, valamint több földbirtokuk van, az utóbbi negyven évben hatvan augsburgi lakásingatlant vásároltak, hogy az onnan befolyó bérekből is állhassák a teleppel kapcsolatos költségeket, elvégre csak az épületek állagmegóvása évi 600 ezer eurót igényel. Márpedig a világ legrégibb szociális települése egyetlen eurót nem kap - és nem is igényel - sem a szövetségi államtól, sem a bajor kormányzattól, sem Augsburg városától. Hírszolgálatuk Korukat jóval megelőzve ismerték fel az információszerzés fontosságát. Jakob Fugger magánhírszolgálatot hozott létre, fizetett ügynököket alkalmazott, akik a minden jelentősebb európai városban meglévő fugger képviseleten keresztül (Faktoriák) juttatták el híreiket az augsburgi központba. (A különösen fontos híreket tükrök segítségével továbbították.) Később, a nyomtatás előnyeit kihasználva, a legfontosabb híreket publikálták, így lényegében a modern kori újságírás elindítói is ők voltak. Ismert szoros összefonódásuk a Habsburg-házzal. Később ez a kapcsolat a házra nézve végzetesnek bizonyult, a kellő politikai hatalom megszerzése után a Habsburgok már kevés hajlandóságot mutattak a kölcsönök visszafizetésére, így a ma élő Fugger leszármazottak számítása szerint a családnak a Habsburgok mai áron számítva kb. 120 milliárd euró körüli összeggel tartoznak. Transamerica A Transamerica egy Golden Globe-díj-győztes és Oscar-díjra jelölt, 2005-ben készült filmdráma a The Weinstein Company gyártásában. A film elmeséli Felicity Huffman alakításában a transzszexuális Bree történetét, aki egy hosszú utazásra indul fiával, Tobyval. Történet A történet kezdetén megtudjuk, hogy Bree - korábbi nevén Stanley - egy végleges lépésre szánja el magát: a nemátalakító műtéthez már csak a barátja és pszichológusa hozzájárulására van szüksége, aki azonban addig nem hajlandó aláírni a papírokat, amíg Bree nem rendezi múltját. Bree ugyanis megtudja, hogy van egy tizenhét éves fia, akinek nemrég elhunyt az anyja, ráadásul a fiút a New York-i rendőrség letartóztatta prostitúció és drogügyek miatt. Bree kényszeredetten elmegy a fiáért és leteszi az óvadékot, de a fiút nem avatja be, hogy ő az apja. Keresztény szociális munkásnak adja ki magát. Miután megtudja, hogy Toby nevelőapja még él, elhatározza, hogy visszaviszi hozzá a fiút. Ám próbálkozása balul sül el: kiderül, hogy Toby anyja a részeges férje miatt lett öngyilkos, ráadásul a férfi Tobyt szexuálisan zaklatta korábban, ezért lépett le otthonról a fiú. Bree így képtelen otthagyni a fiút, aki amúgy is Los Angelesbe szeretne menni, hogy hivatásos pornószínész legyen. Bree úgy dönt, hogy kocsival átvágva Amerikán elviszi a fiút. Bree transzszexuális volta csak a közös utazás felénél derül ki, amikor Bree egyik szintén transzszexuális ismerősénél szállnak meg éjszakára. Tobyt nagyon kiakasztja ez, de mivel szüksége van a fuvarra, kénytelen-kelletlen Bree-vel marad. Miután egy hippi stoppos csellel ellopja az autójukat és benne mindenüket (a fiú spórolt pénze, Bree hormonjai stb.) nekik kell fuvart keríteniük. Egy indián fickó felajánlja az otthonát éjszakára, és hogy elviszi őket valameddig. Bree és Toby így érkezik meg Bree szüleihez. Bree-nek komoly problémát jelent, hogy ellopták a hormontablettáit és a pénzét, ráadásul mihamarabb haza kellene érnie a műtét miatt. Miután Bree szülei és testvére megtudják, hogy Toby valójában Stanley fia, marasztalni akarják a fiút. Toby nem érti a hirtelen nagy kedvességet, de hamar megtudja az igazságot: amikor szexuálisan felajánlkozik Bree-nek, Bree közli vele az igazat. Toby első reakciójában elszökik és Los Angelesbe megy. Bree végre valahára átesik a régóta vágyott műtéten, így végre teljesen nővé válik. Néhány hónappal később Toby meglátogatja Bree-t. A Transamerica elsősorban nem a szexualitásról, hanem az emberi természetről ad elgondolkodtató és érzelmes képet. A film egyszerre szórakoztató és megrendítő, köszönhetően Felicity Huffmann mesteri és őszinte játékának. Szereplők Felicity Huffman (Stanley 'Bree' Osbourne) Kevin Zegers (Toby) Fionnula Flanagan (Elizabeth Osbourne) Graham Greene (Calvin Manygoats) Burt Young (Murray Osbourne) Carrie Preston (Sydney) Díjak (10) & jelölések (8) Independent Spirit Awards győzelem -legjobb női alakítás ( Felicity Huffman ) győzelem – legjobb első forgatókönyv (Duncan Tucker) jelölés – legjobb első film – (Duncan Tucker, Sebastian Dungan, Linda Moran, Rene Bastian) Oscar-díj jelölés – legjobb színésznő ( Felicity Huffman ) jelölés – legjobb dal ( Dolly Parton , a Travelin' Thru című dalért) Berlini Nemzetközi Filmfesztivál győzelem – Reader Jury of the "Siegessäule" Broadcast Film Critics Association jelölés – Legjobb színésznő ( Felicity Huffman ) jelölés – legjobb dal ( Dolly Parton , "Travelin' Thru" Deauville Film Festival győzelem – legjobb forgatókönyv (Duncan Tucker) jelölés – Grand Special Prize GLAAD Media Award győzelem – Outstanding Film – Limited Release Golden Globe-díj győzelem – legjobb női alakítás ( Felicity Huffman ) jelölés – legjobb eredeti dal ( Dolly Parton , "Travelin' Thru" National Board of Review győzelem – legjobb színésznő ( Felicity Huffman ) Phoenix Film Critics Society Awards 2005 győzelem – legjobb eredeti dal ( Dolly Parton , "Travelin' Thru" Satellite Awards győzelem – legjobb színésznő ( Felicity Huffman ) Screen Actors Guild Award jelölés – legjobb női alakítás ( Felicity Huffman ) Tribeca Film Festival győzelem – legjobb színésznő ( Felicity Huffman ) 2000 Awards győzelem – legjobb színésznő ( Felicity Huffman ) jelölés – legjobb film (Transamerica) Nicolas Isimat-Mirin Nicolas Isimat-Mirin (Meudon, 1991. november 15. –) guadeloupei származású francia labdarúgó, a élvonalbeli PSV Eindhoven középpályása. Pályafutása A sportág alapjait a Clairefontaine akadémián sajátította el, majd csatlakozott a Rennes utánpótlásához. 2009-ben került a Valenciennes FC csapatához és a 2009-2010-es szezonban a klub amatőrcsapatában játszott. Az első csapatban 2010 szeptember 21-én mutatkozott be az Nîmes elleni ligakupa mérkőzésen. 2013-ban az AS Monaco igazolta le, de a kevés játéklehetőség miatt először kölcsönben, majd 2015 június 26-án végleg a holland PSV Eindhovenhez került. James Marsden James Paul Marsden (1973. szeptember 18., Stillwater, Oklahoma, USA) amerikai színész, énekes és egykori modell. Ő alakítja az ismert szuperhőst, Küklopszot az X-men mind a három részében, továbbá a 2011-es Hopp című filmben Fred szerepében ő a főszereplő. Tévésorozatai Westworld (HBO 2016) Teddy Flood A stúdió (2012) Criss Modern család (2011) Barry Robot csirke (2009) Jason Chambers / Lion Ally McBeal (2001-2002) Glenn Foy Végtelen határok (1998) Brav Extreme Ghostbusters (1997) Ghost Apocalyptic Future (hang) Second Noah (1996-97) Ricky Beckett Angyali érintés (1995) Jake Ötösfogat (1995) Griffin Holbrook Blossom (1995) Josh Boogies Diner (1994) Jason A dadus (1993) Eddie Joe élete (1993) Brian Saved by the Bell: The New Class (1993) Chad Westerfield Waco: Az út a pokolba (1993) Steven Willis Neidling Neidling település Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, a Sankt Pölten-Land járásban. Tengerszint feletti magassága 312 méter, területe 18,57 km². Lakosainak száma 1449 fő (2016. január 1.). Psittacosaurus A Psittacosaurus (nevének jelentése papagájgyík, a görög ψιττακός (pszittakósz; papagáj) és σαῦρος (szaűrosz; gyík) szavakból összetéve) a ceratopsia dinoszauruszok egy neme, amely a kora kréta korban, mintegy 130–100 millió évvel ezelőtt élt a mai Ázsia területén. Ez az egyik legfajgazdagabb dinoszaurusznem, amelynek legalább tíz faja vált ismertté a mai Kína, Mongólia és Oroszország területéről előkerült fosszíliák alapján, de Thaiföldön is találtak a feltételezés szerint ehhez a nemhez tartozó maradványokat. A Psittacosaurus nem változatos, általában közepes méretű, két lábon járó növényevők gyűjtőcsoportja, melyeknek állkapcsa magas, erőteljes csőrré alakult. Legalább egy faja hosszú, tollszerű struktúrákkal rendelkezett, melyek az állat hátának alsó részén és farkán helyezkedtek el, és feltehetően a párkeresés közbeni pózolásnál volt szerepük. A psittacosauridák rendkívül korai ceratopsiák, és míg számos szokatlan tulajdonságot fejlesztettek ki, sok olyan anatómiai jellemzőjük volt, amelyek a későbbi ceratopsiáknál, például a Protoceratopsnál és az elefántméretű Triceratopsnál is megtalálhatóak. Bár a Psittacosaurus nem annyira ismert a nagyközönség előtt, mint távoli rokona, a Triceratops, mégis az egyik legjobban ismert dinoszaurusznemnek számít. Több mint 400 példány fosszíliája került elő, melyek között sok teljes csontváz is található. A maradványok a legkülönfélébb korosztályokat képviselik, a fiókáktól a felnőttekig, ami lehetővé teszi a Psittacosaurus részletes tanulmányozását többféle területen, például növekedési arány és szaporodásbiológia szempontjából. Maradványainak gyakori előfordulása a fosszilis rekordban lehetővé teszi, hogy korjelző fosszíliaként használják Közép-Ázsia kora kréta kori rétegeinél. Anatómia A Psittacosaurus egyes fajai különböző méretűek, koponyájukon és csontvázukon pedig egyedi jellegzetességek fedezhetők fel, de testük alakja hasonló. A legjobban ismert faj a P. mongoliensis, melynek hosszúsága elérte a 2 métert, felnőtt példányainak maximális testtömege pedig meghaladhatta a 20 kilogrammot. Egyes fajok megközelítették a P. mongoliensis méretét (P. major, P. neimongoliensis, P. xinjiangensis), míg mások valamivel kisebbek voltak (P. sinensis, P. meileyingensis). A legkisebb ismertté vált faj, a P. ordosensis, 30%-kal kisebb volt a P. mongoliensisnél, míg a két legnagyobb, a P. lujiatunensis és a P. sibiricus, nem volt sokkal nagyobb nála. A Psittacosaurus koponyája nagy mértékben eltér a kortárs madármedencéjűekétől. Rendkívül magas és rövid, egyes fajoknál oldalnézetből nagyjából kör alakúnak látszódik. A szemnyílások előtti rész csupán 40%-a a teljes koponya hosszúságának, ez az arány pedig kisebb annál, ami a többi ismert madármedencéjűre jellemző. A Psittacosaurusok állkapcsán gumós függőleges tarajok helyezkednek el a fogak középpontja alatt. A felső állkapocs és az állkapocs rosztrális és predentális csontja határozott csőrszerű formát alkot. A csőr csontos magját valószínűleg keratin burkolat fedte, ami éles vágófelületet biztosított a növények darabolásának megkönnyítésére. A nem nevének megfelelően a rövid koponya és a csőr emlékeztet a ma élő papagájokéra. A Psittacosaurus koponyákon a fejlettebb ceratopsiákéhoz hasonló módosulások találhatók, például az egyedi rosztrális (csőrös) csont a felső állcsont hegyénél és a hajlított pofacsontok. Azonban még nem található meg náluk a csontos nyakfodor, sem a szarv, ami a későbbi ceratopsiáknál fejlődhetett ki. A P. sibiricus koponyáján csontos nyúlványok találhatók, de ezeket a konvergens evolúció példájának tekintik. A Psittacosaurus csontvázának koponya alatti (posztkraniális) része sokkal jobban emlékeztet az átlagos két lábon járó madármedencéjűekére. A P. mongoliensisnél ez a rész hasonlít a többi fajéra, a mellső lábak a hátsók hosszának 58%-át érik el, ami arra utal, hogy ezek az állatok szinte kizárólag két lábon közlekedtek. A mellső lábaikon mindössze négy ujj volt, ellentétben a legtöbb madármedencéjűvel (és ceratopsiával), melyek öt ujjal rendelkeztek. A négyujjú hátsó láb viszont általánosságban nagyon hasonlított a többi kis méretű madármedencéjűéhez. Taxonómia A Psittacosaurust Henry Fairfield Osborn, őslénykutató, az Amerikai Természetrajzi Múzeum (American Museum of Natural History) vezetője nevezte el, 1923. október 19-én megjelent cikkében. A nem neve a pszittakosz (görögül: ψιττακος, 'papagáj') és szaürosz (görögül: σαυρος, 'gyík') szavak összetételéből származik, ami ezen állatok papagájszerű csőrére és hüllő természetére utal. Fajok Több mint egy tucat faj tartozik a Psittacosaurus nemhez, bár mindössze 9–11 van köztük, amit jelenleg érvényesnek tekintenek. Ez az érvényes fajszám a legnagyobb, ami egyetlen dinoszaurusznemhez tartozik (nem számítva a madarakat). Ezzel ellentétben a legtöbb dinoszaurusznem monospecifikus, azaz, csupán egyetlen ismert faja van. A különbség leginkább a fosszilis rekord tökéletlenségének tudható be. Míg a Psittacosaurus több száz fosszilis maradvány alapján ismert, a legtöbb egyéb nemből sokkal kevesebb példány került elő, így sokukat csak egyetlen egyed képviseli. A magas minta arány révén a Psittacosaurus nem változatossága jobban kutatható, mint a legtöbb dinoszaurusznemé, ami több faj felismerését teszi lehetővé. A legtöbb ma élő állatnemhez több faj tartozik, ami arra enged következtetni, hogy ez a kihalt dinoszaurusznemek esetében is így volt, azonban a legtöbb faj valószínűleg nem őrződött meg. Továbbá a legtöbb dinoszaurusz kizárólag csontmaradványok alapján ismert, és csak morfológiai kiértékelés végezhető rajtuk, miközben a ma élő fajok csontváza morfológiai szempontból gyakran nagyon hasonló, a köztük levő eltérések csak más módon fedezhetők fel, ehhez azonban a fosszilis rekordban szokványos esetben nem található elég információ, például a viselkedésre vagy a színezetre vonatkozóan. Ezért nem tudható, hogy az ismert fosszíliák önálló fajként leírt egyedei mennyiben tekinthetők önálló fajnak, és mennyiben lehetett ez az egyedfejlődés során bekövetkező változások, a nemi kétalakúságból következő morfológiai különbség, illetve fajon belüli változatosság következménye. Emellett a 30 millió éves evolúciós idő azt a feltevést is megengedi, hogy egyes korai leletek fajilag is azonosak lehetnek a későbbi leszármazottakkal. Ennek figyelembevételével elképzelhető, hogy a fajok száma jóval nagyobb lehetett a jelenleg ismertnél, a Psittacosaurus és a többi dinoszaurusznem esetében is, ugyanakkor a külön fajokként leírt példányok nem biztosan tartoztak valóban külön fajhoz. Érvényes Psittacosaurus fajok Psittacosaurus mongoliensis – Mongólia, Észak-Kína Psittacosaurus sinensis – Északkelet-Kína Psittacosaurus meileyingensis – Északközép-Kína Psittacosaurus xinjiangensis – Északnyugat-Kína Psittacosaurus neimongoliensis – Északközép-Kína Psittacosaurus ordosensis – Északközép-Kína Psittacosaurus mazongshanensis – Északnyugat-Kína Psittacosaurus sibiricus - Oroszország ( Dél-Szibéria ) Psittacosaurus lujiatunensis - Északkelet-Kína Psittacosaurus major - Északkelet-Kína Psittacosaurus gobiensis - Belső-Mongólia Lehetséges Psittacosaurus fajok ? Psittacosaurus sattayaraki - Thaiföld Osztályozás A Psittacosaurus az Osborn által 1923-ban elnevezett Psittacosauridae család típusneme. Jelenleg csak egyetlen másik nem, a Hongshanosaurus tartozik ide. A psittacosauridák bazálisabbak a legtöbb ismert ceratopsiánál, kivéve a Yinlongot és talán a Chaoyangsauridae családot. Bár a Psittacosauridae a ceratopsiák családjának egyik korai ágát képviseli, maga a Psittacosaurus feltehetően nem közvetlen őse egyetlen más ceratopsia csoportnak sem. Az összes többi ceratopsia mellső lábán öt ujj található, ami a plesiomorfia eredménye vagy egy korai jellegzetesség lehet, miközben a Psittacosaurus valamennyi fajának mellső végtagja négy ujjal rendelkezik. Emellett a koponyán, a szemek és az orrlyukak között elhelyezkedő oldalsó nyílások (fenestra antorbitalis) feltehetően elvesztek a Psittacosauridae evolúciója során, míg a többi ceratopsiánál megmaradtak, ahogy a legtöbb archosaurusnál. Nagyon valószínűtlen, hogy az ötödik ujj vagy az oldalsó nyílások másodlagosan fejlődtek ki, ezért a psittacosaurusok nem a csoport közös ősei, hanem elkülönült mellékágát képezik az alrendnek. Habár számos Psittacosaurus fajt neveztek el, az egymással való kapcsolatuk még nem teljesen tisztázott, és nincs egységes tudományos álláspont a témát illetően. A legújabb és legrészletesebb kladisztikai elemzést Alekszandr Averjanov és kollégái publikálták 2006-ban: A P. lujiatunensis állítólag bazálisabb a többi fajnál. Ez egyezést mutathat a fosszilis rekordban való korábbi megjelenésével. Eredet A Psittacosaurus több mint 400 egyed maradványai alapján ismert, melyek közül 75 a típusfajhoz, a P. mongoliensishez tartozik. Valamennyi Psittacosaurus fosszíliát Ázsia kora kréta kori rétegeiben fedezték fel, a Dél-Szibériától Észak-Kínáig terjedő területen, de elképzelhető, hogy a Thaiföldről előkerült maradványok is ehhez a nemhez tartoznak. Leggyakrabban a kora kréta kor barremi–albai korszakához tartozó, 125–100 millió éves rétegeket tartalmazó geológiai formációkban fordul elő. Szinte valamennyi, ehhez az korhoz tartozó mongóliai és kínai szárazföldi üledékes formációban megtalálták a Psittacosaurus fosszíliáit, ami ahhoz vezetett, hogy az adott időszak korjelzőjeként használják ebben a régióban, a szintén nagyon gyakori Dsungaripterus nevű pterosaurus mellett. A legkorábbi ismert faj a P. lujiatunensis, ami a Yixian-formáció (Jihszien) legalsó részéről került elő. E formáció különböző rétegeiben több mint 200 Psittacosaurus példányt találtak, a koruk azonban viták tárgyát képezi. Több korábbi radiometrikus kormeghatározást alkalmazó vizsgálat jura időszakinak minősítette ezt a formációt, ami több tíz millió évvel korábbra esik a Psittacosaurus számára valószínűsített kornál, az újabb keletű művek azonban inkább a kora krétára datálják. Kínai tudósok egy csoportja az argon-argon kormeghatározási módszer segítségével megállapította, hogy a legalsó réteg 128, a legfelső pedig körülbelül 122 millió éves. A legújabb kínai vizsgálatnál urán-ólom kormeghatározást alkalmaztak, ami szerint a legalsó réteg újabb, nagyjából 125 millió éves, míg a legfelsőnél igazolták a 122 millió éves kort. Ez alapján a Yixian a kora apti vagy esetleg a késő barremi – kora apti alkorszakhoz tartozik. Ősbiológia Táplálkozás A Psittacosaurusok fogai félig élesek, így alkalmasak a durva növényi anyagok vágására és szeletelésére. Azonban a későbbi ceratopsiákkal ellentétben a fogazatuk nem volt alkalmas a táplálék megőrlésére vagy megrágására. Emiatt (a fosszíliák között gasztrolitokként ismert) zúzóköveket kellett nyelniük, hogy az étel átjuthasson az emésztőrendszerükön. A gasztrolitok, melyek esetleg a zúzában helyezkedtek el, ahogyan a modern madaraknál is, alkalmanként megtalálhatók a fosszíliák hasüregének környékén, a számuk pedig néha meghaladhatja az ötvenet is. Növekedési arány Számos fiatal Psittacosaurust találtak. A legkisebb az Amerikai Természetrajzi Múzeum gyűjteményében levő egyik P. mongoliensis fióka, melynek teste 11–13, a koponyája pedig mindössze 2,8 centiméter hosszú. Ugyanebben a gyűjteményben található egy másik fióka is, 4,6 centiméteres koponyával. Mindkét példány Mongóliából került elő. A nagyobbhoz hasonló korú egyedeket fedeztek fel a Yixian-formációban is Egy felnőtt Psittacosaurus mongoliensis hosszúsága elérhette a 2 métert. A P. mongoliensis szövettani vizsgálata segítségével megállapították az egyes állatok növekedési arányát. A vizsgálatban szereplő legkisebb példány körülbelül hároméves volt, a testtömege pedig valamivel 1 kilogramm alatt lehetett, míg a legnagyobb korát kilenc évre, a tömegét pedig 20 kilogrammra becsülték. Ez ezt jelzi, hogy a legtöbb hüllőhöz és erszényes emlőshöz képest a növekedési arányuk gyors volt, de elmaradt a ma élő madarakétól és méhlepényes emlősökétől. A Psittacosaurus mongoliensis maradványain a csontok növekedési gyűrűinek megszámlálásával elvégzett kormeghatározási vizsgálat arra utal, hogy e bazális ceratopsia 10 vagy 11 évet élhetett. Kültakaró A Psittacosaurus kültakarója egy kínai egyed alapján ismert, amely a liaoningi Yixian-formációból került elő, és jelenleg egyik fajhoz sincs besorolva. A lelet, amit törvénytelenül juttattak ki az országból és adtak el egy német múzeumnak, egy megegyezés keretében került vissza Kínába. A teste nagy részét pikkelyek borították. A nagyobb pikkelyek szabálytalanul helyezkedtek el, a köztük levő helyeket pedig kisebbek töltötték ki, azokhoz a bőrlenyomatokhoz hasonlóan, amiket más ceratopsiáknál, például a Chasmosaurusnál találtak. Egy sor pikkely üreges, csőszerű tüskének tűnik, a hosszuk 16 centiméter, és a farok felső (háti) részén helyezkednek el. Egyes tudósok szerint azonban jelenleg nincs meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy ezek a struktúrák megegyeznek (homológok) a theropodák eltérő szerkezetű tollaival, illetve prototollaival. Amennyiben csak a farkon, egy sorban helyezkedtek el, valószínűtlen, hogy hőszabályzásra szolgáltak, inkább a kommunikációban vagy a párválasztás során történő pózolásnál lehetett szerepük. 2008-ban új tanulmány jött ki a Psittacosaurus sp. két példányának kültakarójáról és bőréről. A bőrmaradványok természetes keresztmetszetét összevetve a mai állatokéval kiderült, hogy a dinoszauruszok bőrrétegei más nagytestű gerincesekével párhuzamosan fejlődtek. A Psittacosaurus kollagénrostjai bonyolultak, struktúrájuk szinte megegyezik az összes többi gerincesével, de különösen vastagok, kb. 40 rétegből állnak. Mivel a bőrmintákat az állat pikkelytelen hastájékáról szedték, a rostok talán a gyomor és a belek izomzatát erősítették és a ragadozók ellen védelmet nyújtottak. Egy 2016-os tanulmány alapján a kültakaróval megkövült Psittacosaurus példány melanoszómáinak tanulmányozása kimutatta, hogy az állat rejtőszíneket viselt, valószínűleg mivel a mai erdőlakó szarvasokhoz és antilopokhoz hasonlóan a sűrű, sötét erdőket kedvelte. A végtagjain lévő csíkok és foltok a segítettek a rejtőzködésben. A példányon ezen túl sűrű pigmentfoltok fedezhetők fel a vállon, pofán (talán magamutogatásra) és kloákán (aminek talán antimikrobiális szerepe volt), valamint a hátsó lábát egy nagy bőrlebeny kötötte össze a farok tövével. Nagy szemei arról tanúskodnak, hogy jó látása lehetett, ami hasznos volt a táplálék fellelésében és a ragadozók elkerülésében. A szerzők rámutattak, hogy az állatfaj színezetében lehetett némi variáció attól függően, hogy milyen fényes környezetben éltek. A koponya olyan állapotban őrződött meg, hogy a szerzők nem tudták megállapítani, a lelet a Jehol Formáció melyik Psittacosaurus fajához tartozott. Viszont a medencéjének tulajdonságai alapján kizárták, hogy a P. mongoliensis fajhoz tartozna. Egy másik 2016-os tanulmány lézeres fluoreszcencia leképezéssel elemezte a tövisek belső szerkezetét. Az erősen elszarusodott tüskék szoros csomókban helyezkedtek el, egyenként három-hat tövissel, belsejükben pedig pépes anyag volt. A szerzők szerint a tövisek azonos neműek a Tianyulong tüskéivel, a Beipiaosaurus hosszú, széles, pihetollaival, és talán a madarak tollával is. A mai madarak közül az egyszarvú csáján láthatók hasonló tövisek. Ezek abban különböznek a tollaktól, hogy nem tüszőből nőnek ki, hanem különálló sejthalmazokból fejlődnek ki. Sötétebb színű, puha szövetből álló struktúrát fedeztek fel a pofacsont kitüremkedésénél, ami vagy keratin, vagy bőrlebeny jelenlétét jelzi. Szülői gondoskodás és társas viselkedés Egy vulkáni sárfolyam által elpusztított, és elkülönülve megtalált hat egyedből álló Psittacosaurus csordában legalább két különböző korcsoportba és két fészekaljba tartozó utódok maradványai találhatók. Ezt a leletet bizonyítéknak tekintik arra nézve, hogy a csoporthoz való ragaszkodás és a társas viselkedés kiterjedt a fészkelési időszakon túlra is; ez a legkorábbi ilyen bizonyíték a ceratopsiákkal kapcsolatban. Az igen fiatal Psittacosaurus példányok fogain sérülések láthatók, ami azt jelzi, hogy ezek az állatok maguk rágták meg a táplálékot és talán fészekhagyók is voltak. Egy másik, kimondottan fiatal egyedeket tartalmazó kövületcsoportban különböző korú egyedek gyűltek össze. Ezek a fiatal állatok talán védelemért vagy táplálékszerzésért alkottak szoros, kevert korú csordákat, vagy a szülők fészkei körül segédkeztek. Konkrét szülői gondoskodásra nincs bizonyíték. 2004-ben, a Yixian Formációban talált leletet a dinoszauruszok szülői gondoskodásának bizonyítékaként említették. Ez egy felnőtt (egyik fajhoz sem besorolt) Psittacosaurus példány, ami 34 tagolt, és három dimenzióban megőrződött fiatal csontvázával együtt került elő. A fiatalok nagyjából hasonló korúak, és a felnőtt alatt találhatók összegyűlve, de mindegyikük koponyája a testük felett helyezkedik el, ahogy az az élő állatok esetében lenni szokott. Ez azt jelenti, hogy még éltek az eltemetődéskor, ami nyilván rendkívül gyorsan, talán egy üreg beomlása következtében ment végbe. Viszont egy 2013-as tanulmány rámutatott, hogy a felnőtt egyed nem tartozott a fészekhez, ugyanis a koponyája más üledékből származott, mint a fiatal példányokat tartalmazó tömb, és csak utólag ragasztották hozzá. Ebből a félreértelmezésből származott az az elképzelés, hogy a koponya egy olyan egyedhez, esetleg "anyához" tartozott, amely szülői nevelést nyújtott a 34 fiókának – ez az állítás azonban alaptalan. A felnőtt példányról továbbá kiderült, hogy hat éves volt, márpedig szövettani elemzések szerint a P. mongoliensis csak tízéves korától volt szaporodóképes. Az sem valószínű, hogy egyetlen nősténynek egyszerre ennyi fiókája legyen. 2014-ben újból megvizsgálták a leletet, és ugyanerre jutottak. Összegzésük szerint a hatéves példány fiókákhoz való közelsége a fiókák együttműködésére enged következtetni, azaz a hatéves egyed talán egy gondviselő volt. Ragadozók Egyes Yixian-formációból előkerült Psittacosaurus fosszíliák talán a ragadozók támadásaira szolgálnak bizonyítékkal. Egy nagy testű gobiconodonta emlős, egy Repenomamus robustus csontváza, a hasüregében egy fiatal Psittacosaurus maradványaival együtt őrződött meg. A Psittacosaurus csontjai jól tagoltak, ami azt jelzi, hogy a húsevő emlős nagy falatokban nyelte le a zsákmányát. A lelet arról nevezetes, hogy ez az első ismert példa arra, hogy a mezozoikumi emlősök élő dinoszauruszokra vadásztak. Az r és K-szelekció elmélet kimutathatja a fiatal Psittacosaurusok körében gyakori vadászat okozta elhullást, ami több utód létrehozásával ellensúlyozható. Patológia A több mint 400 ismert Psittacosaurus példány közül csak eggyel kapcsolatban számoltak be kóros elváltozásról. A kérdéses példány egy teljes felnőtt csontváza, ami a kínai Yixian-formáció alsó rétegeiből került elő, és amit ideiglenesen a P. mongoliensis fajhoz soroltak be. Csonttörésnek nincs nyoma, de egy fertőzés jelei tisztán láthatók a szárkapocs csont középpontja közelében. A csonton egy nagy kör alakú bemélyedés fedezhető fel az üszkösödés bizonyítékaként, amit talán a terület vérellátásának hiánya okozott. Az üreget nagyméretű duzzanat vette körül, a csont alsó harmada mentén. A sérülést körülvevő nagy mennyiségű csontlerakódás arra utal, hogy az állat életben maradt egy ideig a sérülés, és az általa okozott fertőzés ellenére. Mivel a Psittacosaurusok két lábon járó állatok voltak, egy, a súlyt megtartó lábcsontot ért hasonló sérülés végzetes lehetett. Azonban a combcsonttal és a sípcsonttal ellentétben a szárkapocs csont nem a súly megtartására szolgál, így az állat bizonyos mértékig járóképes maradhatott. A sérülés eredete ismeretlen. Birmingham Wheel A Birmingham Wheel több óriáskerék neve, melyeket a birminghami Centenary Square-en állítottak fel. Története Az óriáskerék Párizsból érkezett Birminghambe. A szétszerelhető és áthelyezhető Roue de Paris 2000-2002-ben állt Párizsban a Concorde téren, majd 2003-ban szállították új helyére. A látványosság 2003. november 6-án kezdett működni és teljesen zárt, fűtött gondoláit következő év januárjáig próbálhatták ki utasai. A kerék következő állomása Manchester volt, ekkor működtetője, a World Tourist Attractions nevű társaság épített ugyanazon a helyen egy új birminghami kereket. A második kerék 2004. október 21-én nyílt meg a Centenary Square-en. Az újabb design már nagyobb és teljesen átlátszó, légkondicionált gondolákkal forgott, melyekbe egyenként nyolc utas fért be. 2006. szeptember 5-én az óriáskereket bezárták, mert egy ausztrál társaság vette meg, így szétszerelése után el is szállították Ausztráliába. A harmadik Birmingham Wheel már VIP gondolát is tartalmaz, melyben DVD és pezsgő is elérhető az utasok számára. A 13 perces menetidő alatt a kerékről látható környék kommentárja is hallgatható. Rivadavia partido Rivadavia egy partido Argentína középpontjától keletre, Buenos Aires tartományban. Székhelye América. Népesség A partido népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Ràdio i Televisió d’Andorra A Ràdio i Televisió d’Andorra (röviden: RTVA, magyarul Andorrai Rádió és Televízió) az Andorrai Hercegség állami rádió és televíziótársasága. A szervezet az 1930-as években kezdte meg működését Ràdio Andorra néven, és 1936-tól sugárzott rendszeresen rádióadásokat. A társaság két rádióállomást (Ràdio Nacional d’Andorra (RNA) és Andorra Música) és egy televíziós csatornát (Andorra Televisió, ATV) üzemeltet. Ez a struktúra hasonlít a Spanyolországban alkalmazott struktúrához. A Ràdio i Televisió d’Andorra 2002-től tagja az EBU-nak. 2011-ben anyagi okok miatt felmerült kilépése, de 2012-ben a kormány úgy döntött, tovább finanszírozza a tagságot. 2004-től 2009-ig az Eurovíziós Dalfesztiválon is részt vett. Története A Ràdio Andorra létrehozásáról a Consell General döntött, és az 1930-as években kezdte meg működését, ám a korai években többnyire csak zenét sugárzott. Rendszeres műsoraival 1936-ban jelentkezett először. A két szomszédos ország, Spanyolország és Franciaország egyre romló viszonya rányomta bélyegét Andorra életére is, amely sajátos hűbéresi viszonyban van mindkét országgal. Ez meghatározta a Ràdio Andorra működését is. A Spanyol Polgárháborútól kezdve a második világháborún át egészen 1961-ig zaklatott volt a Hercegség kapcsolata hűbéruraival. Ez a viszony 1961-re kezdett rendeződni. Ekkor a Ràdio Andorra 20 éven át tartó üzemeltetésére koncessziós szerződést írtak alá, egyrészt a francia SOFIRAD-dal, másrészt a spanyol EIRASA-val. A szerződés értelmében a Ràdio Andorra vezetője Jacques Tremoulet, francia kommunikációs szakember és vállalkozó lett. Ezzel a megállapodással Andorra "rádiofónikus békét kötött" szomszédaival. Az üzemeltetési szerződés 1981-ben járt le. Ekkorra nemcsak a műsorszórás területén voltak jelentős változások, de a politikai viszonyok is gyökeresen megváltoztak. 1981-re a SOFIRAD-ot privatizálták, és a tevékenységét Toulouse-ba költöztette. 1983-ra az EIRASA is felhagyott az üzemeltetéssel. A Consell General 1989. október 12-én döntött egy új testület, az Organisme de Ràdio i Televisió d’Andorra (röviden: ORTA, magyarul: Andorrai Rádió és Televízió Szervezet) létrehozásáról, melynek kiváltságos jogot biztosított az RTVA üzemeltetésére. Az új üzemeltetés alatt, 1990-ben jött létre a Ràdio Nacional d’Andorra, és 1995-ben az Andorra Televisió. 2000. április 13-án az ORTA-t felszámolták, és helyette az üzemeltetés jogát a részvénytársasági formában működő Ràdio i Televisió d’Andorra, SA vette át. Az ORTA megszüntetésével egyidőben a Consell General létrehozta az Andorrai Audiovizuális Tanácsot (Consell Andorrà de l’Audiovisual), mely egy, az andorrai kormány mellett működő értékelő és tanácsadó testület. Digitális műsorszórás Andorrában már elindult a digitális műsorszórás, és jelenleg a párhuzamos analóg és digitális műsorszórás időszakát élik. Az analóg rádióadást a DAB rendszer, míg az analóg televízióadást a DVB-T váltja fel. Informatikatörténeti Muzeális Gyűjtemény A szegedi Informatikatörténeti Muzeális Gyűjtemény az Informatikatörténeti Múzeum Alapítvány kiállításának összefoglaló neve, melynek kiállított anyaga a hazai informatika fejődése során előforduló számítástechnikai eszközök részleges vagy akár működőképes példányai. A gyűjtemény története Az 1970-es évek közepén Kovács Győző kezdeményezésére jöttek létre a gyűjtemény alapjai, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Országos Műszaki Múzeum koordinációjával és számos nagyobb cég segítségével, akik a kiselejtezett eszközeiket így egy múzeumnak ajánlhatták fel a költséges selejtezések helyett. Kezdetben a Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt algyői telephelye biztosította a gyűjteménynek a tárolási helyszínt, ahova az ország minden részéről érkeztek leselejtezett számítógépek. A gyűjteményben szerepel számos magyar fejlesztésű eszköz és megoldás is, illetve az OMFB által átadott „Zentai-féle hagyaték”, ami széles körű számítógép tárgyú dokumentációkat tartalmazott a világ minden részéről. 1985-ben az olajipar használni kezdte a barakkok nagy részét, így a gyűjtemény egy 500 m2-es részre zsúfolódott össze. A kényszerű áthelyezések sok eszközben okoztak kisebb-nagyobb kárt. 1992-ig részben a KFKI biztosított tárolóhelyet a mintegy 25 tonnányi gépnek. 1992-ben létre jött az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány, ami a gyűjteményt azóta is gondozza. Ekkor kapott új helyszínt az Állami Számítógépes Szolgálat székházában a tárlat. Azonban a folyamatosan növekvő gyűjtemény kinőtte az ÁSzSz raktárait, így Cegléden létesült egy új gyűjtőhely. 1997-ben a Szegedi Nemzetközi Vásár szervezői egy számítástechnikatörténeti-kiállítást szerveztek, és így az ÁSzSz anyagok a támogatásukkal Szegedre költöztek. A kiállítás annyira népszerű volt, hogy a Vásár után még egy hónapig látogatható volt. Még ebben az évben a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tulajdonába került volt laktanya 900m2-es szerelőcsarnokba költözhetett a gyűjtemény, melynek költöztetését több cég támogatásával lehetett lebonyolítani. 2002-ben a gyűjtemény egy új, szintén az Egyetem tulajdonában levő volt szovjet laktanya területére, egy 2400 m2-es területre költözhetett, ahol végre lehetőség volt nem csak a tárolásra, de az eszközök strukturált elhelyezésére és látogatására is. 2005 évben a becslések szerint 160-180 tonnányi, kb. 10000 egységből álló gyűjtemény állt rendelkezésre. 2006 év folyamán rendeződtek az ITMA alapítványi okiratainak jogi problémái, így az eddigi akadályoztatott napi adminisztratív ügyek intézése is felgyorsult. Ebben az évben több, mint 1200 látogató nézte meg a kiállítást annak nehéz elérhetősége ellenére. 2007 elején a gyűjtemény hivatalosan is megkapta a múzeumi besorolást, és mint Informatikatörténeti Muzeális Gyűjtemény szerepel a kulturális intézmények listájában. 2008-ban az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT) és az IBM támogatásával, illetve állami támogatással sikerült számos rekonstrukciós és restaurációs feladatot befejezni, illetve olyan feladatokat, amelyek a gyűjtemény látogathatóságához járultak hozzá. A kiállítás 2012. december 13-a óta a Szent-Györgyi Albert Agórában látható. Helyszínek A gyűjtemény kisebb része a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra kulturális központ második és harmadik emeletén tekinthető meg, míg az eszközök nagyobb része a Szeged melletti öthalmi régi laktanya épületében található gyűjteményi és kutatói raktár keretében látható, egyeztetés alapján. Tokajense flórajárás A Tokajense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék legkeletibb, hazánk határain túlnyúló flórajárása. A tágabb értelemben vett Tokaj-Zempléni hegyvidék tartozik ide, tehát Magyarországon a Zempléni-hegység és a tokaji Nagy-hegy. A Felvidéken az Északkeleti-Kárpátokkal határos. Földtan, természetföldrajz, növényföldrajzi felosztása A Zempléni-hegység hazánk vulkáni eredetű hegyvidékei közé tartozik: hegyei miocén korú andezitből, riolitból és azok piroklasztikumaiból állnak. A hegyek közötti laposokat (amelyek közül a legnagyobb a Hegyköz) zömmel ezek lepusztulásából származó, fiatal üledékek töltik föl. A hegység legmagasabb csúcsa (és egyben legészakibb, hazánk területére eső pontja) a Szlovákia határán emelkedő Nagy-Milic (itt van az országos kék túra végpontja). A Nagy-Milic tömbje, tehát a hegységnek a Kemence-patak völgyétől északra eső része már a kárpáti flóratartomány Eucarpaticum flóravidékéhez tartozik. Jellegzetes növénytársulása a kárpáti bükkös (Dentario glandulosae-Fagetum) olyan növényekkel, mint: ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) , nagylevelű koronafürt (Coronilla elegans) , ernyős körtike (Chimaphila umbellata) , egyvirágú körtike (Moneses uniflora) , korpafűfélék stb. Ettől délnyugatra, Telkibánya környékén volt hazánk egyik legjelentősebb ezüstbányája. Kisebb nemesfém-ércesedéseket a hegység több más pontján is feltártak. Az ércesedések szóródási udvarain kialakult talajokban gyakorta a hazánk egyéb tájegységein szokásos értékeknél 1-2 nagyságrenddel is több az arzén és az antimon koncentrációja. A hegység délkeletnek, a Bodrog felé néző letörése a Tokaj-hegyaljai borvidék, amit a pleisztocén korú folyóvízi üledékekből és löszből álló Szerencsi-dombsággal összevonva, Hegyalja néven gyakorta önálló tájegységnek írnak le. A kordonos szőlőművelés térhódításával a szőlőket fokozatosan leköltöztették a vulkáni eredetű kőzetekből álló hegyekről a hegylábi törmelékkúpra, azaz a borvidék a Tokajense flórajárásból az Eupannonicum flóravidék Samicum flórajárásába tolódott át. Növénytársulásai és növényzete A hegység növényzete az alföldi és a kárpáti közötti, átmeneti jellegű. Északon, a két flóratartomány határán montán bükkösöket találunk ikrás fogasírrel (Dentaria glandulosa). Az erősen savanyú talajú (főleg északi) lejtőkön mészkerülő erdők (tölgyesek, bükkösök nőnek. Aljnövényzetükben megjelenik: a fekete és a vörös áfonya (Vaccinium myrtillus, Vaccinium vitis-idaea) , a közönséges laposkorpafű (Diphasium complanatum) , a részeg korpafű (Huperzia selago) , a csarab (Calluna vulgaris) és több magashegységi mohafaj . Hasonló helyzetben találjuk a nyíres fenyéreket. Ezekben nő: havasi ribiszke (Ribes alpinum) , havasalji rózsa (Rosa pendulina) , fekete lonc (Lonicera nigra) , aminek Magyarországon ez az egyetlen termőhelye. A patakok völgyeiben égerligetek nőnek; bennük erdei zsurló (Equisetum sylvaticum) , struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) . A hegység középső és déli területein, valamint a Szerencsi-dombságon gyakoriak a száraz gyepek, számos szárazságtűrő (xeroterm) pusztai fajjal: tátorján (Crambe tataria) , hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) , gyapjas őszirózsa (Aster cinereus) , gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) , törpe mandula (Amygdalus nana) . Péntek Sándor Péntek Sándor (Tatabánya, 1951 – 2016. március 9. előtt) labdarúgó, csatár, sporttudósító, újságíró, szakíró. Pályafutása Labdarúgóként Az NB II-es tatabányai KOMÉP SC-ből igazolt az NB I-es dorogi csapathoz 1976-ban. Az 1976-1977-es bajnoki évad legtöbb mérkőzésén pályára lépett, valamint az MNK meccseken is szerepelt. Összesen 34 NB I-es mérkőzést játszott a Dorog színeiben és 5 gólt szerzett. Ezen felül többször volt eredményes a kupa-mérkőzéseken is. A csapat 1977-ben kiesett az első osztályból, majd ezt követően még egy évadot játszott az NB II-ben is. 1978-ban visszaigazolt tatabányára és mindjárt az első szezonban a Dorog ellenfeleként is játszott. Sporttudósító és szakíróként Az aktív játékot követően is kapcsolatban maradt a sporttal, miután a legnagyobb Komárom megyei napilapnál, a Dolgozók Lapjánál - majd későbbi nevén, 24 Óra - volt sporttudósító és cikkíró. Többek között a dorogi csapat mérkőzéseiről is ő írta a beszámolókat. Az újságírás mellett a legjelentősebb alkotásaként, egyik fő társszerzője és szerkesztője volt a dorogi klub 75 éves évfordulójára készült könyvnek, amely a Dorogi Bányász SC 75. éves Jubileumi Emlékkönyve címen jelent meg 1989-ben. Érdekesség Nem sokkal később, 1981-1986 között a dorogi csapat játékosa volt Péntek Béla. Azonban ez csak egy véletlen egybeesés, a két játékos csak névrokon. Křinice Křinice település Csehországban, Náchodi járásban. Křinice Suchý Důl, Jetřichov, Hejtmánkovice, Broumov, Police nad Metují és Martínkovice településekkel határos. Lakosainak száma 435 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Mathias Corvinus Collegium A Mathias Corvinus Collegium a Tihanyi Alapítvány által 1996 óta működtetett budapesti tehetséggondozó intézmény. Eredetileg egyetemisták képzésére szakosodott, később a közép- és általános iskolás korosztályok számára szabott programok is megjelentek kínálatában. Igazgatója Szalai Zoltán, kuratóriumának elnöke Lánczi András. Története Magyarország legnagyobb multidiszciplináris kollégiuma 1996-ban magánkezdeményezésre jött létre. Az alapító, Tombor Balázs jelentős összeget ajánlott fel kiemelkedően tehetséges, a szűkebb közösségük és az ország jóléte iránt egyaránt elkötelezett fiatalok képzésére. A képzési programok kialakítását, a megfelelő szakmai és pénzügyi támogatók megkeresésének és meggyőzésének feladatát hazai és külföldi minőségi képzési rendszerekben jártasságot szerzett fiatal szakemberek vették át. A Collegiumot irányító Tihanyi Alapítvány szellemiségének kialakításáért és következetes képviseletéért védnökeink és a kuratórium tagjai feleltek. Munkájuk első látható eredményeként a Tihanyi Alapítvány hat diákja tanulhatott rangos német középiskolákban. A középiskolás diákok többsége havi rendszerességgel megrendezett előadássorozaton vett részt, míg az Alapítvány egyetemi hallgatói ez idő alatt tutori képzésen tanultak. Az anyagi források szűkössége miatt a cél egyre inkább olyan patrónusok megnyerése volt, akik felmérték a kezdeményezés hosszú távú jelentőségét, és készek voltak anyagilag is támogatni azt. 1999 augusztusában az Alapítvány tekintélyes kormányzati támogatást nyert, és hozzálátott a bentlakásos Collegium megszervezéséhez. A feladathoz mérten, a szakmai munkálatokkal párhuzamosan megindult a szervezet átalakítása is. Intézményünk első igazgatója Maróth Miklós volt. A mindennapos teendők ellátását professzionális titkárság vette át; a stratégiai döntések meghozatalára a Collegiumban oktatott valamennyi szakirányt képviselő irányító testületek alakultak. A szponzorkeresés eredményeként számos, a hazai oktatás fejlesztéséért elkötelezett vállalat nyilvánította ki szándékát a Mathias Corvinus Collegium támogatására, s a nyugati szervezeti és gazdálkodási mintáknak megfelelően döntés született az Alapítvány szakmai és gazdasági ügyeinek vezetői szintű szétválasztásáról. A sikeres előkészítő munkák befejezése után 2001 szeptemberében a Collegium 47 hallgatóval a Gellért-hegyen, a Somlói út 51. szám alatt megnyitotta kapuit. A diákok hamar megszerették és birtokukba vették az épületet a kezdeti nehézségek és akadályok ellenére. Az induló csapat csaknem elveszett a hatalmas és titokzatos épületben, amely egykor a munkásőrség tisztképző intézményeként funkcionált. A saját szoba és külön fürdőszoba sokaknak először biztosította a független, önálló életvitel és a zavarmentes tanulás lehetőségét. A Collegium szobái mára megteltek, s az épület minden zegzugát kihasználjuk. Tevékenysége Az intézet korosztályi bontásban a felső tagozatos általános iskolásoknak (Fiatal Tehetség Program, FIT, 375 fő) és a középfokú oktatásban részt vevőknek (Középiskolás Program, KP, 1300 fő) alapvetően e-learning alapú, de gyakran havonkénti személyes találkozókkal megerősített tehetséggondozó programokat kínál, a nappali egyetemre készülő diákoknak (Juniorképzés) és az egyetemi hallgatóknak (szakirányos képzés) pedig a legnevesebb oktatók és tanárok tartanak kurzusokat. A programok személyes találkozóira döntően Budapesten kerül sor, de az alap- és középfokú oktatásban részt vevők számára a programok Szolnokon, Pécsett, Miskolcon, Veszprémben, illetve Kolozsváron és Székelyudvarhelyen is elérhetőek. A tehetséggondozás mellett a Mathias Corvinus Collegium egyetemi mesterképzésen részt vevők számára tandíjas vezetőképző programokat is kínál. Képzések Fiatal Tehetség Program (FIT) A Fiatal Tehetség Program a Mathias Corvinus Collegium szervezésében megvalósuló, egyedülálló oktatási forma, amely felső tagozatos diákoknak nyújt iskolán túli, komplex szemléletű tehetséggondozást. Programunk 2015-ben indult, és felmenő rendszerben kíséri végig ötödik osztálytól a középiskoláig diákjaink tanulmányait. Jelenleg öt városban (Budapest, Szolnok, Miskolc, Pécs, Veszprém) működik a FIT Program, ahol otthonosan berendezett központjainkban a régióvezetők irányításával valósulnak meg egész napos, szombati képzési alkalmaink. A képzés során a FIT-résztvevőket olyan, a mindennapi élethez szorosan kapcsolódó területekre kalauzoljuk el, mint az egészségügyi vagy a környezeti tudatosság, a média vagy a természettudományos kísérletek világa. Gyakorlatközpontú képzéseinken szakavatott, fiatalos szemléletű oktatóink játékos feladatokkal hozzák közelebb e témaköröket a FIT-diákoknak, így a robotépítéstől kezdve a kisfilmek forgatásán át egy újraélesztési gyakorlatig nálunk minden kipróbálható, megtapasztalható. Nagy hangsúlyt fektetünk a közösségépítésre, az élményprogramokra; meggyőződésünk, hogy tehetséggondozó munkánk csak egy jó csapatban, egymást motiválva valósulhat meg. Munkánk során széleskörű együttműködést alakítottunk ki. A szülőkkel, illetve a pedagógusokkal folyamatos párbeszédben állunk, ugyanis csak együtt érhetjük el céljainkat: a gyermekek mentális és pszichés kiteljesedését, az egyéni érdeklődési területek felfedezését és a későbbi tudatos pályaválasztást. Hosszabb távon célkitűzésünk a tehetséges diákok érvényesülési lehetőségeinek biztosítása, a tudatos, jövőalkotó állampolgárrá válás elősegítése, a szűkebb és tágabb közösségük sorsáért felelősen gondolkodó és cselekvő értelmiségi bázis kialakítása. A FIT Program saját honlapja az alábbi linken érhető el. A FIT Program Facebook-oldala az alábbi linken érhető el. Középiskolás Program (KP) A Mathias Corvinus Collegium középiskolásoknak szóló programja az országban egyedülálló módon ingyenes internetes (e-learning) társadalomtudományi képzést kínál olyan fiatal tehetségek számára, akik az átlagnál olvasottabbak, tájékozottabbak szeretnének lenni és érdeklődnek a XX. és a XXI. század legfontosabb társadalmi, gazdasági, politikai eseményei iránt. A képzésben részt vevő középiskolások tudományos igényű tanulmányok, videóelőadások segítségével ismerkedhetnek meg a jelenkor legaktuálisabb és legérdekesebb társadalmi, gazdasági problémáival. Mindeközben tagjaivá válnak egy azonos korú fiatalokból álló, intelligens közösségnek, amelynek rendkívüli hatása lehet gondolkodásuk fejlődésére, világszemléletük tágulására. A Középiskolás Program célja, hogy a benne részt vevő diákok anyagi helyzetüktől függetlenül a lehető legszínvonalasabb képzésben részesülhessenek. Társaikhoz képest jelentős előnyhöz jutnak az érettségi és felvételi vizsgáik sikeres letételéhez, illetve nagyobb eséllyel kerülhetnek be a Collegium egyetemi képzésébe. Felkészülési lehetőséget biztosít olyan diákok számára, akik már tudják, hogy a jövőben a magyar közélet szempontjából jelentős alkalmazott társadalomtudományokkal (jog, közgazdaságtan, business, diplomácia, nemzetközi kapcsolatok, egyéb bölcseleti tudományágak) kívánnak foglalkozni. A program az e-learning és a személyes találkozásokra építő tréning alkalmak legelőnyösebb tulajdonságait egyesíti. Az e-learning felületen heti rendszerességgel válnak elérhetővé a videóelőadások, szakirodalmak, amelyek többnyire valamely külföldi vagy magyar szakember középiskolások számára érthető, feldolgozható szövege.A rendszerben az olvasmányok és videók mellett szintén heti rendszerességgel választható feladatok is megjelennek. A félév teljesítéséhez és így programbizonyítvány szerzéséhez bizonyos számú pont összegyűjtése szükséges, ez kurzusonként változó. A félév során a diákok leadott feladatait kurzusvezető tanáraink pontozzák és személyre szóló megjegyzésekkel, fejlesztési javaslatokkal látják el. Választható e-learning kurzusaink 4, 8, valamint 2x8 hét hosszúságúak: Közgazdaságtan (2x8 hét) Nemzetközi kapcsolatok (2x8 hét) Modern kori történelem (2x8 hét) Társadalmi tanulmányok (2x8 hét) Pszichológia (8 hét) Állam, jog, szabadság, kötelezettség (8 hét) Íráskészség-fejlesztés (4 hét) Academic Writing (4 weeks - EN) Képzésünk kezdő és záró időpontját úgy alakítottuk ki, hogy tanévkezdéskor és a (fél)év zárásakor ne terhelje a diákokat. A diákok havonta egyszer Budapesten, a Collegium épületében személyesen is találkoznak egymással, illetve tanáraikkal. Gyakorlati szakemberek által tartott, az adott félév témájához kapcsolódó előadáson vesznek részt, illetve bekapcsolódhatnak egyéb szakmai jellegű programokba, pályaorientációs beszélgetésekbe. Ezen kívül minden felvételt nyert diákunk részt vehet nyári, illetve téli táborunkban, melyeknek elsődleges célja a közösségépítés. 3-4 napos táborainkban csapatépítő játékokkal, versenyekkel, vitakörökkel és egyéb szakmai programokkal várjuk diákjainkat! A Collegium a rászorulók utazási költségeit, kérésre részben vagy egészben megtéríti. A képzés lehetővé teszi a programban részt vevő diákok számára, hogy: felkészüljenek az önállóan végzendő egyetemi stúdiumokra, az értő tanulásra; megtanulják, hogyan osszák be a rendelkezésre álló időt vizsgaszituációban; tréningjeink segítségével nagyobb önismeretre tehetnek szert, jobban megismerhetik erősségeiket, pályaválasztásuk tudatosabbá válik; segítséget kapnak az emelt szintű történelem érettségi vizsga sikeresebb letételéhez; felhasználóként megtanulják az e-learning rendszerek alkalmazását; jelentős magyar szaktekintélyekkel köthetnek személyes ismeretséget; nagyobb eséllyel felvételizhetnek egyetemi képzésünkre (kollégiumi szállás, nyelvtanulás, kurzusok, előadások). Az érdeklődő diákok felvételi eljárás után vehetnek részt a képzésben. A jelentkezés pontos menete és a program részletesebb leírása a Collegium honlapján, valamint a KP Facebook-oldalán olvasható. Erdélyi Középiskolás Program 2014-ben a hazai KP sikereire alapozva indítottuk el az Erdélyi Középiskolás Programot (e-KP), amely romániai helyszíneken (Kolozsvár és Székelyudvarhely) valósít meg hasonló képzéseket, közösségformáló és tehetséggondozó összejöveteleket határon túli diákok számára. 2016-ban 150 lelkes diák volt tagja az erdélyi programnak, a 2017-es évet már több mint 350 tehetséges, az átlagnál többet tenni akaró középiskolással kezdtük, akik 16 különböző városból érkeztek. A diákok az e-learning kurzusokon, valamint havonta egyszer az e-KP szombati rendezvényein vehetnek részt, amelyeket Kolozsváron, illetve Székelyudvarhelyen rendezünk meg. Ezeken a képzési napokon különböző külföldi, illetve belföldi, ismert és elismert előadókat, trénereket látunk vendégül, akik a legkülönfélébb témákról beszélnek a résztvevőknek. Az úgynevezett KP-szombatokra Erdély minden szegletéből érkeznek diákok, a legtöbben már péntek este. Ilyenkor mindannyian különböző csapatépítő programokon vesznenk részt, hiszen az MCC Középiskolás Programja nemcsak oktatási, hanem közösségi teret is teremt a diákok számára. A közösségépítésre remek alkalmak a téli és a nyári táborok is. A téli tábort minden évben más-más helyszínen, Erdélyben tartjuk, a nyári tábor alkalmával pedig az erdélyi programtagok Magyarországra utaznak, hogy az anyaországi KáPésokkal együtt eltölthessenek néhány fantasztikus napot. Egy másik meghatározó momentum az erdélyi KáPés létben, hogy a végzős, azaz 12. osztályos programtagok kiutaznak Budapestre, hogy átvegyék jól megérdemelt bizonyítványukat. Ezt az alkalmat egy budapesti kirándulással is összekötjük. Egyetemi Program A Mathias Corvinus Collegium egyetemi programjának célja, hogy a Kárpát-medencében a felsőoktatást kiegészítő, Nyugat-Európában már régóta eredményesen működő, magas színvonalú, extrakurrikuláris képzési formát honosítson meg. A tömegoktatás – jellegénél és sajátosságainál fogva – egységesítésre törekszik, sokkal inkább a lemaradók felzárkóztatására, hiányosságaik pótlására koncentrál, mint a legjobbak kiemelésére. A Mathias Corvinus Collegiumban egyénre szabott oktatás keretei között kiemelkedően tehetséges diákokat támogatunk abban, hogy a bennük rejlő tehetséget – szociokulturális helyzetüktől függetlenül – a legnevesebb oktatók és tanárok segítségével kibontakoztathassák és kamatoztathassák. Szigorúan szakmai alapú nevelőmunkánk eredményeképpen a kisközösségek és a nemzet iránt elkötelezett, azért tenni akaró, európai színvonalú szakmai ismeretekkel rendelkező fiatalokat kívánunk képezni. Az MCC a fiatal tehetségek oktatásával, nevelésével és felkarolásával a tehetséggondozás minőségi formáját valósítja meg: felelős értelmiséget kíván nevelni. Diákjaink kreatívak, innovatívak, reagálásuk gyors és rugalmas. A nálunk töltött évek alatt a projektmunkának, a vállalt feladatoknak, saját kezdeményezéseiknek köszönhetően szert tesznek a vállalkozási és a változások kezelésével összefüggő kompetenciákra, felkészülnek a kockázatvállalás kihívásaira. A szélesebb és minőségi szaktudás és műveltség birtokába juttatott collegiumi tagok az MCC-ben a közösségi életnek a kollektív szellem által irányított, intellektuálisan és emocionálisan gazdagító élményét élik meg. Mindez lehetővé teszi, hogy olyan felsőfokú végzettséggel és szemlélettel rendelkező diplomásokká váljanak, akik leendő munkahelyükön ösztönzően és tevékenyen lesznek képesek befolyásolni az ország életét. Az Egyetemi Program első állomása a Juniorképzés, amelynek során félévente 2–3 kurzust kell kötelezően elvégezni, illetve a felsőfokú angol nyelvvizsga megszerzéséig kötelezően kell tanulni az angol nyelvet. Később, ennek megszerzése után lehetőség van további nyelvek tanulására is. A Juniorképzés kurzusainak sikeres elvégzése előfeltétele a szakirányú képzés megkezdésének: a hallgatók 5 szakosodott képzés közül választhatnak, amelyek elvégzése után folytathatják MCC-s tanulmányaikat a Vezetőképző programon. Juniorképzés A Juniorképzés készségfejlesztő és lexikális tudást átadó kurzusokat egyaránt tartalmaz. A nyelvi képzésre különösen nagy hangsúly esik, aminek célja, hogy a szakirányos képzés megkezdésére valamennyi hallgató minden nehézség nélkül elmélyedhessen az idegen nyelvi stúdiumokban és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalomban. Minden félév során 2–3 kurzust kell kötelező jelleggel abszolválni, amelyek közül a politikai filozófia, valamint a mikro- és makroökonómia szakhoz kötött, hiszen ezeket a hiánypótló céllal bevezetett tárgyakat azok tanulják, akik egyetemi tanulmányaik során nem, illetve nagyon felszínesen találkoznak velük. A formális és informális logika kurzusok keretében hallgatóink elsajátítják az érveléstechnikát, fejlődik vitakészségük, előadói képességük, továbbá megtanulják alkalmazni és felismerni a különböző érveléstechnikai fogásokat, és így magabiztosan kerülhetik ki a viták során kialakuló logikai csapdákat.A protokoll órák során a hallgatók elismert szakemberektől kapnak olyan útravalót, amely nemcsak munkájukra, hanem hétköznapi életükre is alapvető hatással lesz. Az elméleti alapok (bemutatkozás, ültetési rend, öltözködés stb.) elsajátítása mellett megtanulnak magabiztosan viselkedni olyan szituációkban, amelyekbe középiskolásként még aligha kerülhettek, azonban egyetemistaként, illetve főleg a későbbiekben, vezetőként egészen biztosan mindennapjaik részévé válnak majd. Mindezek mellett az angol felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséig az angol nyelv tanulása kötelező. Az angol felsőfokú nyelvvizsga megszerzése után a hallgatóknak lehetőségük van német, francia, orosz, spanyol és kínai nyelvet tanulni. A Juniorképzés kurzusainak sikeres elvégzése előfeltétele a szakirányú képzés megkezdésének. Szakirányos képzés Az MCC szakirányos képzésére az első egyetemi évüket sikeresen befejező hallgatók jelentkezhetnek, és öt szakirány közül választhatnak. A szakirányok koherensen egészítik ki a különböző felsőoktatási intézményekben folyó oktatást, biztosítják az interdiszciplinaritást. A szakirányoknak önálló képzési tantervük van, a tematikát a védnökök és neves szakemberek dolgozták és dolgozzák ki, a szakirányvezetők pedig a szaktanárok bevonásával a hallgatók igényeihez igazítva tartalmasítják. A szakirányos képzésben kiemelt helye van a gyakorlati képzésnek: neves ügyvédi irodákban, az Alkotmánybíróságon, kereskedelmi televíziókban, a Külügyi Intézetben, a Külügyminisztériumban stb. helyezkedhetnek el diákjaink. Jog A jog szakirány koncepcióját számos tehetséges munkatársa segítségével Sólyom László tanár úr dolgozta ki. Az alapító atyák a következő problémákra kerestek gyógyírt a curriculum megalkotásakor: a jogi egyetemi képzés túlzottan jogszabályközpontú; a joghallgatók általános jogi tudása csekély és nem alapos; a jogszabálycentrikus oktatás ellenére a képzés nem problémaközpontú, abból teljesen hiányzik a gyakorlati oldal. A szakirány célja, hogy a világra nyitott, tettre kész és elkötelezett joghallgatók és végzett jogászok közösségét épüljön ki. Problémaközpontú, gyakorlatorientált programokat kínálunk a jog területén, illetve igyekszünk a jog területéről akár messzebbre is elkalandozni, annak érekében, hogy a világot a maga komplexitásában láthassuk. A kurzuskínálatban a jogi területek mellett rendre készségfejlesztő és határterületi tárgyak is helyet kapnak. Közép-Európa A Közép-Európa szakirány célja olyan egyedülálló képzést nyújtani a hallgatóknak, amely segítségével nemcsak a tágabban vett régió történelmét és aktuális helyzetét ismerik meg, hanem gyakorlatorientált, piacképes tudást is kapnak. Regionális szakértőket képzünk, s ennek megfelelően a hallgatóknak nemcsak elméleti tárgyakat oktatunk, hanem a régióra vonatkozó közgazdaságtani, illetve politikai elemzői kurzusokat is tartunk. A Közép-Európa szakirány a térség történelmi, politikai, gazdasági, illetve kulturális aspektusai iránt érdeklődő, elhivatott hallgatók számára nyújt az egyetemi tanulmányokon túlmutató piacképes tudást, továbbá kivételes lehetőségeket is kínál a fejlődés és az elhelyezkedés terén. A szakirányon régiós szakemberek képzése folyik nem csupán elméleti, hanem gyakorlati kurzusok keretében is, melyek színvonalát a hazai és a nemzetközi téren elismert tanárok, előadók garantálják. Mindemellett a tagok szabadon kísérletezhetnek, megvalósíthatják elképzeléseiket, kipróbálhatják magukat a különböző, akár saját kezdeményezésű szakmai eseményeken, projektekben, ami tovább emeli a kurzusok által szavatolt nívót. A szakirány a collegiumi kétéves képzésen belül négy önálló modulra épül: egy elméleti, egy aktualitásokat boncolgató módszertani modult, egy kisebbségekkel, kisebbségi jogokkal foglalkozó, illetve egy országtanulmányokra épülő modult. Az órák széles nyelvi spektrumot fednek le: angol, illetve magyar tannyelvű órák között válogathatnak a hallgatók, de német nyelvű órára is lehetőséget biztosít a képzés. A szakirány a térségbeli nyelvek elsajátítására is módot kínál, hiszen a régió átfogó ismerete nyelvtudás nélkül elképzelhetetlen. A gyakorlatorientált tudás elsajátítása érdekében nagykövetségek és intézetek látogatása, vállalatok részéről meghívott előadók egészítik ki a curriculumot. Ennek keretében nagy hangsúly kerül a hallgatók szakmai gyakorlatának biztosítására, kapcsolati tőkéjének építésére. A szakirány profiljának megfelelően, a képzés rendszeres közép-európai kirándulásokkal, tanulmányutakkal egészül ki. Közgazdaságtan/Business A Mathias Corvinus Collegium Közgazdaságtan/Business szakirányának fő célja, hogy a kiemelkedően tehetséges, közgazdasági és üzleti terület iránt érdeklődő hallgatók számára olyan képzési lehetőséget biztosítson, amelynek segítségével holisztikus és strukturált szemléletet alakíthatnak ki, az egyetemi tananyagnál mélyebb és szélesebb körű tudásanyagra tehetnek szert, fejleszthetik problémamegoldó képességüket, kritikus gondolkodásukat és kommunikációs készségeiket, valamint megtanulhatnak hatékonyan csapatban dolgozni.Hallgatóink háttere igen változatos: a közgazdász mellett pszichológus és mérnökhallgatók is megtalálhatók a szakirányon. A szerteágazó ismeretek pedig a képzésben hangsúlyos csapatmunkák során új nézőpontokat hoznak be és egyedi megoldásokhoz vezetnek, miközben diákjaink megtanulnak a különböző hátterű társaikkal együtt dolgozni. Diákjaink a tanórákon és projekteken együtt dolgozva keresnek megoldásokat napjaink komplex problémáira. A képzés haladó jellege egyaránt segíti az alapvető közgazdasági modellek mélyebb megértését és gyakorlati alkalmazását Szakirányunk nemcsak hallgatók szakmai közössége, hanem egy jó baráti társaság is. Évente két alkalommal szervezünk szakirányos kirándulást, több alkalommal könnyed hangulatú szakirányos vacsorákat, bulikat. Ezen felül szakmai projektjeink (MCC Energy Summer Academy, Konferencia) kiváló lehetőséget nyújtanak, hogy hallgatóink a tanórák után is közösen dolgozva, egymástól tanulva teremtsenek értéket a társadalom számára. Az elméleti közgazdasági és üzleti ismereteket a vasárnap esti szakirányos összetartások (szeánszok) ötvözik aktuális gazdasági témák feldolgozásán keresztül, ahol hallgatóink angol nyelvű prezentációit az adott téma meghívott szakértői értékelik. Emellett hallgatóink lehetőséget kapnak a stratégiai tanácsadói szerep kipróbálására. Képességeiket ismert hazai és nemzetközi vállalatok stratégiai problémáinak feldolgozásával, és az eredmények menedzsment prezentációjával tehetik próbára business projektek keretében. A szakirányos képzés sokoldalúságát igazolja, hogy hallgatóink az elmúlt három évben minden jelentősebb hazai vállalati (esettanulmányi) verseny dobogóján megfordultak, emellett nemzetközi versenyeken is jól szerepeltek. Az MCC-t követően pedig többen toplistás egyetemek doktori képzésére nyertek felvételt vagy ismert hazai és nemzetközi vállalatoknál vállaltak munkát. Média/Kommunikáció A BKF és az MCC az „Együttműködés a legjobbak tehetséggondozásáért” projekt során a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola médiaoktatás terén szerzett többéves tapasztalatát alapul véve fejleszti tovább az MCC-ben nemrég elindított média szakirányt. A demokráciában a média a társadalmi nyilvánosság elemi fontosságú része, működését ezért is fontos tanulmányozni és megérteni. Az újságírás, a kommunikáció is szakma, olyan szabályokkal, amelyeket hosszú ideje tökéletesítenek és vitatnak a liberális demokráciákban. A Mathias Corvinus Collegiumban elsősorban az angolszász hagyományok szerint tanítjuk a médiumok működésének titkait és működtetésének fortélyait. Kiindulópontunk a szabad sajtó és a felkészült újságíró ideálja, s az ebből eredő szemléletnek a magyarországi média világa ad kontextust. A Collegium oktatói között tekintélyes szakmai múlttal rendelkező szakemberek éppúgy megfordulnak, mint a fiatalabb generáció képviselői. A Collegium ideált és praxist ötvöző médiaprogramja egyszerre ad elméleti és gyakorlati képzést; a gyakorlati képzés nem korlátozódik az írott és az elektronikus újságírásra, hanem a public relations és a kampánykommunikáció alapjait is megtanulhatják diákjaink. A média és a kommunikációs szakma napjainkban egyre nagyobb mértékű átalakuláson esik át, amelyre a szakmában elhelyezkedni kívánóknak késlekedés nélkül reagálniuk kell. Az újságírók üzleti ismeretek birtokában, akár saját platformokat is létrehozhatnak, míg a kommunikációs szakemberekre tartalomalkotóként hárul egyre sokszínűbb feladat. Mindemellett a médiához bármely ponton kapcsolódó szakembereknek ismerniük és követniük kell az aktuális trendeket, és hogy mi zajlik az őket körülvevő világban: ennek érdekében értő, elemző látásmóddal kell rendelkezniük. A szakirányon ezért a fent felsorolt készségek elsajátításához szükséges gyakorlatközpontú képzés zajlik, amely komplex elméleti alapokra épül. A médiaelmélet, médiaetika, médiajog és az újságírás különböző műfajelméleti alapjait tágabb perspektívából szemlélve, egyfajta interdiszciplináris gyakorlatot követve tanulják a diákok. A már stabil alapokra könnyedén lehet építeni, így a gyakorlati képzés során a szakirány tagjai az olyan aktuális trendek és szakterületek felől közelíthetik meg a médiát, mint az adatelemző vagy gazdasági újságírás, és az online tartalommarketing. Emellett az angolszász újságírási hagyományok és az angol nyelvű újságírás gyakorlatának megismerése és elsajátítása is nagy hangsúlyt kap a képzés során, Budapesten élő brit tudósítók közreműködésével. Az üzleti kommunikációs tárgyakat pedig olyan ügynökségek bevonásával sajátíthatják el a diákok, mint a Café Communications, a Mitte Communications vagy az Uniomedia. Mindezek mellett a karrierépítés során jól használható tudást adó kurzusokon írásgyakorlatot és prezentációs technikákat tanulhatnak a diákok. A szakirányhoz fűződik a Komáromy Gábor-ösztöndíj megalapítása is, amelyet a Cook Communications és az MCC 2010-ben alapított Komáromy Gábor, a szakirány korábbi oktatójának emlékére. A pályázat célja, hogy a média kritikus megközelítésére ösztönözze a diákokat, és segítse a gyakorlatorientált újságíróképzést. Mi sem bizonyítja jobban a szakirányos képzés sikerességét és az itt tanuló diákok elhivatottságát, mint az, hogy a Mindset pszichológiai szaklap és az Amigos a gyerekekért nonprofit szervezet alapítói is közülük kerültek ki, míg mások a TV2, a Procter & Gamble, vagy épp a Prezi munkatársai. Nemzetközi kapcsolatok A Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok szakiránya egy igen színes közösség: a tagok között vannak közgazdaságtan, nemzetközi gazdálkodás, nemzetközi kapcsolatok, politológia, jog, pszichológia és mérnök hallgatók is. Mi tud összehozni ilyen különböző személyiségeket? Valószínűleg az, hogy egytől egyig nyitottak a világra, az érdeklődési körük nagyon sokszínű, és szeretnek az ország határain átívelő kérdésekről is gondolkodni. A képzés célja olyan kutatókat képezni, akik tudományos hátteret biztosítanak egy határozott, céltudatos külpolitika számára, továbbá olyan gyakorló szakértőket, akik ezt a külpolitikai gépezetet működtetik. A szakmai kurzusokon magyar és angol nyelven tanulhatnak a diákok az ország legelismertebb szakértőitől különböző témákban: többek között diplomáciai protokollról, Indiáról, az EU keleti partnerségéről, belekóstolhatnak a nemzetközi gazdaságtanba, lehetőségük van látogatásra menni különböző nagykövetségekre, külügyminisztériumba. A 2016/2017-es évtől a DiploMaci blog vezetése is a szakirány keretei közé kerül. A kurzusok három tágabb kategóriába sorolhatóak. Az első év során kerül sor a módszertani modulra, amely a hallgatók írás- és szövegalkotási készségének (Academic Writing) fejlesztésére irányul, valamint egyedülálló módon kutatásmódszertant is (Research Methods and Design) hallgatnak a szakirány tagjai. Emellett szerepelnek a tematikus kurzusok, amelyek a hallgatók érdeklődéséhez igazodva merítenek a nemzetközi politikai gazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok elmélete, biztonságpolitika, nemzetközi jog, valamint az európai integráció témáiból. Ehhez illeszkednek a harmadik modul olvasószemináriumai, amelyek műhelykeretek között segítik a nemzetközi tér alapvető kérdései mögött meghúzódó filozófiai, társadalom-és politikaelméleti problémák elmélyült feltérképezését. Előadások, konferenciák szervezése is szerves részét képezi a szakirány szakmai életének, az eseményeken mindig aktuális témákat járunk körbe elismert szakértőkkel. Hagyományindító szándékkal került megrendezésre először nemzetközi kapcsolatok esettanulmányi verseny is 2016 tavaszán. Az angol nyelvű megmérettetésen a résztvevők feladata az, hogy tanácsot adjanak nemzetközi konfliktus, krízis kezelésére, az első helyezett pedig automatikusan felvételt nyer a szakirányra. Mindegyik szakirányos képzésről elmondható, hogy közösségi életük is igazán aktív: vacsorák, különböző közös programok, kirándulások stb. biztosítják, hogy egy igazi csapat, közösség alakuljon a hallgatókból. Vezetőképző program A Vezetőképző program célja, hogy Magyarországon egyedülálló felkészültséget, világlátást és nemzetközi gondolkodásmódot adjon diákjainknak. A világ legrangosabb egyetemeinek képzési színvonala és hozzáállása jellemzi a programot. A nemzetközi hírű professzorok valódi eligazodást nyújtanak a globális világban, és az elsajátított tudás biztos támpontot jelent egy-egy későbbi fontos döntés meghozatalakor. Olyan kapcsolati háló és közösség részeseivé válnak diákjaink, amely végigkíséri őket egész pályafutásuk során. A kurzusokon megismert megoldásorientált, gyakorlati eszköztár (mint az esettanulmányok, a szimulációs gyakorlatok) egyedülálló versenyelőnyhöz juttatja a program résztvevőit. A Vezetőképző elvégzése után a hallgatók nemcsak szakterületükön lesznek képesek kiemelkedő teljesítményt nyújtani, hanem olyan munkacsoportok irányítására is alkalmassá válnak, ahol felelős vezetőként, különböző területek szakembereivel valósítanak meg közös célokat. A program oktatói kiváló, szakmájukban elismert, többéves vezetői tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik az egyetemi képzés során a hagyományos rendszerben elsajátíthatatlan gyakorlati tudást, tapasztalatokat és ötleteket adnak át a collegistáknak. A program oktatóinak legnagyobb része azonban a világ első húsz egyetemének és üzleti iskolájának professzora. Vendégprofesszoraink a London School of Economics, az IESE Business School, az ESADE Business School vagy a Vlerick Management School oktatói. A program alapvető törekvése, hogy nagyon szoros kapcsolat alakuljon ki a piaci szektor legfontosabb szereplőivel, akiknél a hallgatók céglátogatásokon, gyakorlatokon és egyéb szakmai programokon vehetnek részt. A képzéshez kapcsolódó mentori rendszer segítségével a collegisták személyre szabott tanácsadásban és karriertervezésben részesülnek. A vezetőképzés legfontosabb minőségi eleme, hogy a hallgatók a legkiválóbb gyakorlati szakemberektől és a világ legjobb professzoraitól sajátítsák el ismereteiket, kiemelkedő tudású személyeken keresztül ismerhessék meg egy szervezet, az államigazgatás, egy cég vagy vállalat működését. Kolozsvári Program Ahhoz, hogy Magyarországon, illetve a világban a jelenlegi gazdasági válság leküzdhető legyen, a globális gondolkodásra és a lokális cselekvésre együttesen szükség van. Ennek megfelelően olyan kezdeményezésekre van szükség, amelyek felelősségteljes, kiemelkedő nyitottságú és kulturális érzékenységű értelmiség képzését tekintik fő küldetésnek. Az MCC a kolozsvári Gazdasági Tanácsadó Klubbal (GTK) együtt ezért indította el a Kolozsvári Programot, amelynek fő törekvése önreflexióra képes, kiemelkedő tájékozottságú és egyedi világlátással rendelkező tehetségek képzése és támogatása. Az MCC célja társadalmi háttértől függetlenül hozzáférhetővé és elérhetővé tenni a tudást. Hiszünk abban, hogy a tudás a versenyképesség alapja. A Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK) egy, az MCC-éhez hasonló küldetéssel és szellemiséggel rendelkező magánkezdeményezés: kiemelkedően tehetséges fiatalok egyetemi oktatáson kívüli egyéni szakmai fejlődéshez kíván hozzájárulni. Ennek megfelelően a Kolozsvári Program elkötelezett a kiemelkedő tájékozottságú és képességű, interdiszciplináris szakemberek képzése iránt, akik megfelelnek a megváltozott gazdasági és munkaerő piaci elvárásoknak. Az MCC Kolozsvári Programja a Vezetőképző program és a Középiskolás Program területén jelenik meg. Az Erdélyi Középiskolás Programot 2014-ben a hazai KP sikereire alapozva indítottuk el. Ennek keretében romániai helyszíneken (Kolozsvár és Székelyudvarhely) valósítunk meg a KP-hoz hasonló képzéseket, közösségformáló és tehetséggondozó összejöveteleket határon túli diákok számára. Reméljük, hogy a Kolozsvári Programmal szakadékok áthidalását elősegítő interkulturális fórumot teremtünk, így a nemzeti értékek globális rendszerbe helyezésén keresztül, valamint a közös európai értékek hangsúlyozásával hozzájárulunk majd a Kárpát-medencei összefogáshoz. Diákprojektek A Collegium kiemelten támogatja az önálló ötletek kivitelezését, megvalósítását. Ennek az elvnek a szellemében minden, szakirányos képzésre jelentkező diáknak feladata egy önálló projektterv készítése és leadása. A beérkezett tervek közül a Collegium szakmai testülete választja ki azokat, amelyeknek a megvalósítását támogatja. A kiválasztott projektekhez kell – szimpátia vagy elkötelezettség alapján – valamennyi tanulónak csatlakozni. A kialakuló projektcsapatok feladatai: a feladatkörök kijelölése; a projekt pontos célrendszerének kidolgozása; a megvalósítási ütemterv elkészítése; az eszközigény felmérése; a támogatók felkutatása; a projekt előmenetelének és eredményeinek dokumentálása. Minden projektcsapat szakterületén elismert, felkészült tanácsadó segítségét veheti igénybe mentorként. Mindez lehetőséget és teret biztosít a diákok számára, hogy mind egyéni, mind csapatbeli képességeiket, illetve vezetői készségeiket kipróbálják, megmutathassák. Emellett a félévi értékelés szerves részét képezi. Lezárult projektek Hajléktalanokkal a hajléktalanokért hét (3H): hajléktalanok számára fenntartott tehetségkutató és adománygyűjtő rendezvény; A cigány út nem cigányút : kerekasztal-beszélgetés elismert roma személyiségekkel; A játék, amely valóra válik : jótékonysági kezdeményezés, mely során egy sportpályát adományoztak a Brenzó közi Bolyai Gyermekotthonnak; Startup Pirates Futó projektek Bonus Intra történelemverseny: középiskolásoknak rendezett kétfordulós történelemverseny; Corvin Jótékonysági bál : diákok által szervezett bál, melynek bevételét egy közhasznú alapítványnak ajánlják fel; Debate Melior Tudástár : Neighhbourhood Dialogues : Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny (OKPV) : középiskolásoknak rendezett verseny, amelyen a feladat komplex történelmi események újraértelmezése; MCC Summer Academy : ötven magyar és külföldi tanulót befogadó nyári egyetem; Tantermen túl : Diákjaink önálló kezdeményezései Ars Boni folyóirat Mindset Amigos Közhasznú tevékenységek Ösztöndíjak Komáromy Gábor-ösztöndíj A Komáromy Gábor-ösztöndíjat 2010-ben alapította az MCC és az irodáival Budapesten, Prágában, Szófiában, Bukarestben és Varsóban jelen lévő, teljes körű kommunikációs szolgáltatást nyújtó PR-ügynökség, a Cook Communications, ezzel ösztönözve a média kritikus megközelítését és segítve a gyakorlatorientált újságíróképzést. A pályázat nyitott minden nappali tagozatos egyetemi vagy főiskolai hallgató számára, képzési területtől függetlenül. Az ösztöndíj keretében felajánlott pénzügyi támogatás összesen 1200 euró, amelyből a nyertes pályázó 900 euró ösztöndíjban részesül, munkájához mentori segítséget kap egy tapasztalt, nemzetközi közegben jártas újságírótól, valamint felvételt nyer az MCC Média/Kommunikáció szakirányára. A Komáromy Gábor-ösztöndíjat annak a pályázónak ítéli oda a bizottság, aki véleményük szerint a legvonzóbb projekttervet nyújtja be. A témakörtől függetlenül (legyen az politika, üzlet, sport, gazdaság, kultúra, tudomány stb.) a pályázatnak választ kell adnia arra, hogy miért éppen az adott témát szeretné feldolgozni a pályázó, miért tartja azt fontosnak és aktuálisnak, és miért fogja a történet az olvasókat is érdekelni. A sikeres pályázónak egy minimum háromrészes cikksorozatot kell elkészítenie megadott határidőre, magyar és angol nyelven, amely a magyar és nemzetközi médiában publikálható. Az ösztöndíj névadója Komáromy Gábor, a Cook Communications magyarországi alapító partnere és az MCC média/kommunikáció szakirányának egykori szakirányvezetője, aki 45 évesen hunyt el 2010-ben. Gábor a sajtószabadság és az objektív, független újságírás rendíthetetlen híveként korán felismerte az internet világában rejlő lehetőségeket, az online média egyik korai élharcosa volt. Riporteri és hírszerkesztői hátterének segítségével ismertette meg diákjait az angol nyelvű újságírás gyakorlatával, és bátorította őket, hogy kritikusan közelítsenek a média, a vállalati kommunikáció, a reklám és a gazdaság kérdéseihez. Gábor Kaliforniában riporteri díjat nyert, majd felelős szerkesztője lett Magyarország első online újságjának, a magazix.hu-nak. Tanulmányait Magyarországon, Líbiában és az Egyesült Államokban végezte. Los Angelesben, a University of Southern California-n szerzett MA-fokozatot nyomtatott sajtó szakirányon. 1997-ben hazatért, majd angol nyelvű újságírást tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció szakán, és multimédia labort hozott létre az egyetemen. Gábor az elsők között írt magyarul az internet világáról és működéséről; ebben a témában íródott első könyvének a címe Légy boldog az interneten, amely 1995-ben jelent meg. Ezt további hat mű követte a világháló és a számítástechnika világáról. Fordítóként is dolgozott, hét kötetet ültetett át magyarról angolra és viszont. Ezek közül az utolsó a Bársony–Daróczi szerzőpáros által szerkesztett, az IDEAnál kiadott Pharrajimos: Romák sorsa a Holokauszt idején volt. Gábort felesége, Ágota és fia, Julian gyászolja. Quinnipiac Az amerikai Quinnipiac Universityvel létrejött hallgatói ösztöndíjprogramunk keretében a neves amerikai egyetem 2009 őszétől évente két hallgatónkat fogadja a külön e célra szervezett MBA programján. „A Quinnipiac University-n a diákok a mi elsőrendű prioritásunk. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogató és stimuláló környezetet biztosítunk intellektuális és személyes fejlődésükhöz. Az Egyetem minden tevékenységét három alapvető érték mentén végzi: magas minőségű akadémiai programok, diákorientált környezet és erős közösségtudat. A Quinnipiac tanulmányi környezete meglehetősen testre szabott, megjelenítve intézményünk elkötelezettségét a kiemelkedő színvonalú oktatás, a tudományos munka és a szakmai fejlődés iránt. A minőségi partnerintézmény keresése során a Mathias Corvinus Collegiumban rokon szellemre akadtunk. Az MCC egy rendkívüli hely azon diákok számára, akik tevékenységük minden területén a tökéletességre törekszenek. Az MCC kiváló, személyre szabott környezetet kínál, amelyben erős a közösségtudat, és amely a kiemelkedő színvonalú oktatásra helyezi a hangsúlyt. A Quinnipiac University büszke arra, hogy partneri viszonyra lépett a Mathias Corvinus Collegiummal. Ez egy olyan amerikai-magyar partnerség, amely a közös értékekre és a diákjaink fontosságába vetett közös hitre alapszik.” (John L. Lahey, a Quinnipiac University rektora) „Az évek során gyakran idéztem a híres, az üzleti világgal foglalkozó írót, Jim Collinst, aki a nagy teljesítmények elérésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy »a jó a nagyszerű ellensége«. Pont ezt a gondolatot használtam érvként a Quinnipiac-en is, mondván, hogy ma azon jó dolgokra kell építenünk, amelyeket már megvalósítottunk, annak érdekében, hogy még magasabb szintet érjünk el diákjaink, tanáraink és az általunk kínált programok tekintetében. Aligha lehet tehát meglepő, hogy amikor egy jelentős külföldi oktatási intézményt kerestünk, a választásunk azon Mathias Corvinus Collegiumra esett, amelynek hivatalos mottója a »bonus intra, melior exi«, azaz »Jöjj, ha jó vagy és még jobbként távozz!«. Már az MCC-nél tett első látogatásomkor egyértelmű volt, hogy ez olyan egyének csoportja, akik szenvedélyesen törődnek a diákjaikkal, de egyúttal sokat várnak el tőlük és hangsúlyozzák, hogy mindnyájan egy nagyobb közösség részei. Az MCC innovatív a kiemelkedő tudományos és szakmai partnerek odavonzásában és minden, amit tesznek, erősen a diákok igényei mentén orientálódik. Ezek olyan értékek, amelyeket mindkettőnk intézménye oszt. Nem volt kétséges, hogy a QU és az MCC jól fognak tudni együttműködni és nemzetközi programokat kialakítani.Reméljük, hogy ez a program egy szélesebb körű együttműködés alapjaként szolgálhat és még sok évre fényes jövőt kínál mindkét intézmény diákjainak.” (Mark A. Thompson, a Quinnipiac University akadémiai- és diákügyekért felelős rektorhelyettese) „Az amerikai-magyar vállalatvezetői képzési program célja az, hogy a jövendőbeli magyar vállalati vezetőkben tudatosítsa az amerikai üzleti gyakorlatban rejlő előnyöket. Ezek között említhetjük többek között az ügyfélközpontú hozzáállást, a kemény munka, és magas erkölcsi elvárások iránti elkötelezettségeket. E célok megvalósítása hívta életre a Quinnipiac Egyetem (Amerikai Egyesült Államok) és a Mathias Corvinus Collegium partneri együttműködését, melynek keretei között a legjobb és legígéretesebb magyar diákok folytathatnak külföldi tanulmányokat. E program a következő három pilléren alapul: Az első pillér egy amerikai MBA program elvégzésére épül a Quinnipiac Egyetemen. Az MBA képzés a magyar elméleti oktatást egészíti ki oly módon, hogy mindenek előtt a gyakorlati alkalmazásokra összpontosít, a csapatmunkára, a vezetési technikákra és más egyéb, világviszonylatban is fontos készségekre. A második pillér széles spektrumú tapasztalatszerzést jelent amerikai cégeknél. A programban részt vevő diákok MBA tanulmányaik alatt részmunkaidőben dolgoznak különböző cégeknél, majd ezt követően egy éven át folytatnak – teljes munkaidőben- gyakorlatot valamely amerikai vállalatnál. Ez a pillér egyedülálló lehetőség, hiszen a diákok számára gyakorlati üzleti képzést nyújt a világ legjelentősebb vállalatainál. A harmadik pillér az ún. Vezetői Mentori program, melynek során vezető magyar üzleti személyiségek vállalnak mentori szerepet. A mentorok üzletvezetői tanácsokkal is ellátják a hallgatókat, illetve összeköttetést biztosítanak részükre egy magas színvonalú magyar üzleti hálózathoz. A mentorok úgy irányítják a diákokat és magát a programot, hogy a résztvevők képesek legyenek kritikusan értékelni a külföldi tartózkodásuk során tanultakat annak érdekében, hogy ezt a tudást a későbbiekben alkalmazni tudják a magyar piaci körülmények között. A képzési terv a Quinnipiac Egyetemen három tanulmányi évre épül. Még a programba való belépés előtt megtörténik a kiválasztás; a jelentkezők közül kiváló tanulmányi eredményeik alapján elsősorban azokat választják ki, akik megfelelő érettséget mutatnak, és a program sikeres elvégzését ígérő készségekkel rendelkeznek. A hallgatókat és a vállalatokat, illetve a diákokat és mentoraikat a közös érdeklődés alapján párosítják össze. Az első két év folyamán a hallgatók MBA kurzusokon vesznek részt és részmunkaidőben (heti 20 órában) dolgoznak. A harmadik évben a diákokat már teljes munkaidőben (heti 40 órában) foglalkoztatják. A hallgatóknak egész idő alatt rendszeres levelezési kapcsolatban kell állniuk mentorukkal, részletes tájékoztatást nyújtva az Egyesült Államokban folytatott tanulmányaikról. Az utolsó amerikai évet követően kötelesek visszatérni Magyarországra, ahol az MCC-vel és mentorukkal együtt dolgoznak tovább azon, hogy az érdeklődési körüknek és megszerzett készségeiknek legmegfelelőbb munkát találjanak ahhoz, hogy a magyar üzleti élet vezető egyéniségeivé váljanak.” (Cristopher P. Ball, a Közgazdaságtudományok egyetemi docense, Quinnipiac Egyetem) Szociális ösztöndíj A Tihanyi Alapítvány fenntartásában működő Mathias Corvinus Collegium egyik fontos küldetése, hogy hátrányos helyzetű fiataloknak is lehetőséget nyújtson színvonalas oktatási programban való részvételre. Ez a törekvés már a Fiatal Tehetség Programban és a Középiskolás Programban is megjelenik, ahol hátrányos helyzetű térségek iskoláit is igyekszünk elérni és tájékoztatni a Programok nyújtotta lehetőségekről. Egyetemi Programunk, akárcsak a többi képzésünk, a hallgatók számára teljesen ingyenes, collegiumi lakhatásuk pedig kedvező áronon biztosított, ezáltal szeretnénk elérni azt, hogy a hallgatók bekerülése ne anyagi hátterüktől függjön, hanem kizárólag képességeiktől és motiváltságuktól. A hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében az Alapítvány minden évben pályázatot ír ki lakhatási támogatás elnyerésére, melynek keretén belül a szociálisan hátrányos helyzetű collegisták 50%-os kollégiumi díjkedvezményben részesül. Konferenciák, rendezvények A Mathias Corvinus Collegium számos szakmai és tudományis rendezvényt, konferenciát, kerekasztal-beszélgetést szervez. Ezekről az MCC honlapjára föltett események, hírek, valamint az intézmény Facebook-oldalán létrehozott események folyamatosan tájékoztatnak. Könyvkiadás A Mathias Corvinus Collegium húsz éve elkötelezett a tudományos és közéleti témák felvetése, az intellektuális csaták megvívását körülvevő nyitott és érdeklődő légkör megteremtése iránt. Ebben a szellemben szervezzük képzési programjainkon túl szakmai összejöveteleinket, konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket és vitákat, és ezért kezdtünk 2008-ban könyvkiadói tevékenységet is. Az első kiadványokat társkiadóként jegyeztük, 2011 óta azonban önállóan működünk. Azóta számos kötetünk jelent meg, több közülük kereskedelmi forgalomban is kapható. Könyvkiadói tevékenységünkkel több célunk valósul meg: a hazai olvasóközönséget bekapcsoljuk Magyarországon kevéssé ismert, az angolszász világban már megvívott vitákba; az intézmény számára példaértékű személyek életével és munkásságával ismertetjük meg őket, ezen kívül publikálási lehetőséget biztosítunk az intézmény hallgatóinak, volt diákjainak, de akár oktatóinak is. A Mathias Corvinus Collegium – Tihanyi Alapítvány gondozásában megjelent kötetek ifj. Bertényi Iván (szerk.) 2015. Törvény, jog, igazság. Széll Kálmán életműve. Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány – Széll Kálmán Alapítvány. John D. Mueller 2015. A közgazdaságtan megváltása. A hiányzó elem újrafelfedezése. Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Lámfalussy Sándor 2008. Pénzügyi válságok a fejlődő országokban. Tanulmányok a globalizált pénzügyi rendszer sérülékenységéről. Budapest: Akadémiai Kiadó. Lamfalussy, Christophe – Maes, Ivo – Péters, Sabine 2014. Lámfalussy Sándor. Az euró bölcse. Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Papp Z. Attila 2017. Változó kisebbség. Kárpát-medencei magyar fiatalok. A GeneZYs 2015 kutatás eredményei. Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány – MTA TK KI. Stachó László – Molnár Bálint (szerk.) 2009. Médiaerőszak. Tények, mítoszok, viták. Budapest: Mathias Corvinus Collegium – Századvég Kiadó. Szalai Zoltán (szerk.) 2011. Felsőoktatás Magyarországon és a világban. Tendenciák és lehetőségek. (Higher Education in Hungary and the World. Tendencies and Potentialities). Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Szalai Zoltán (szerk.) 2012. MCC Leadership Programme Reader I. Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Szalai Zoltán (szerk.) 2013. Tudástár 1. (Knowledgebox 1.) Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Szalai Zoltán (szerk.) 2013. Tudástár 2. (Knowledgebox 2.) Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Szalai Zoltán (szerk.) 2013. Vezetés válság idején. Az I. MCC Nemzetközi Leadership Konferencián elhangzott előadások leiratai. (Leadership in Times of Crisis. Speeches of the First MCC International Leadership Conference). Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány). Szalai Zoltán (szerk.) 2014. Elit, képzés, trendek. Nemzetközi példák és minták a magyar elitképzés megújításához. Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Van den Broeck, Herman – Venter, David 2017. Lépésről lépésre a boldogsághoz. Az egyensúly megteremtése. Budapest: Mathias Corvinus Collegium–Tihanyi Alapítvány. Tudományos tevékenység Kutatások A határon túli magyar ifjúság jövőképkutatása A Kolozsvári Program kapcsán az MCC nagymértékben bekapcsolódott a határon túli magyarság jövőjének alakításba, éppen ezért fontos, hogy hiteles és precíz képünk legyen arról, hogy mi történi a határon túli magyar társadalmakban, különösen az ifjúság tekintetében. 2015-ben két kutatást is végeztünk a témakörben. Először is a Babeş-Bolyai Tudományegyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutatójával együttműködésben készítettünk egy kétnyelvű kutatást a magyar és a román egyetemisták között. Az internetes kérdőívet több mint 3400-an töltötték ki, így a kutatás során létrejött a Kárpár-medence jelenleg legnagyobb ilyen jellegű adatbázisa. A minta alapján jó eséllyel lehet megállapításokat tenni az államalkotó és a kisebbségi nemzet továbbtanulási szokásaiban és jövőképében jelentkező különbségekről, ugyanakkor semmit nem tudunk azokról, akik korábban abbahagyták az egyetemet, vagy esetleg már dolgoznak, illetve érdekes lehet megvizsgálni, hogy ezek a különbségek Erdély specifikusak-e. A kutatás második, „GeneZYs” névre keresztelt szakaszában, az MTA-val együttműködve, ezekre a kérdésekre kerestük a választ, ezúttal nem csak egyetemista fiatalok között, a négy legfontosabb határon túli régióban Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaságban. A kutatások eredményei jelenleg még feldolgozás alatt vannak. Elitképzés-kutatás Az egyetemi és főiskolai képzés már régen nem az elit privilégiuma. Ha egy évfolyam közel fele a felsőoktatásban tanul tovább, nem beszélhetünk arról, hogy az egyetemek csupán a legkiválóbbakat veszik fel. De megtehetik-e az egyetemek, hogy a jövő elitjét ignorálják? Ha felsőoktatási kiválóságról van szó, akkor igen gyakran az oktatói-kutatói kiválóságot veszik figyelembe, lemondva a hallgatói kiválóság elismeréséről. A tömegoktatás – jellegénél és sajátosságainál fogva – egységesítésre törekszik, sokkal inkább a lemaradók felzárkóztatására, hiányosságaik pótlására koncentrál, mint a legjobbak kiemelésére. Vajon a tehetségesek önállóan is eligazodnak? Vagy a legjobbak támogatását a magánintézményekre kell bízni? E kérdéskörnek kívánt a kutatás utánajárni. Kutatóink – egytől egyig az intézmény alumnusai – célja az volt, hogy az elitképzés témakörében, a világ számos képzőhelyét és annak módszertanát feltérképezve, egy best practice-eken alapuló módszertani eszköztárat hozzon létre, amely a Mathias Corvinus Collegium és a hozzá hasonló képzőhelyek fejlesztéséhez használható irányokat és modelleket mutatja be. Az eredményeket kötetbe rendezve 2014-ben adtuk ki Elit, képzés, trendek, Nemzetközi példák és minták a magyar elitképzés megújításához címmel. Migrációkutató Intézet A Migrációkutató Intézet 2015 szeptemberében kezdte meg működését a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány együttműködéseként. Az intézet létrehozását az a felismerés motiválta, hogy bár több szakember több perspektívából foglalkozik a migráció témakörével, nem áll azonban rendelkezésre olyan tudás, amely integrálná a különböző területeken meglévő ismereteket, és amely segítene megérteni és kezelni az Európával, a világgal napjainkban történő eseményeket. Olyan, a különböző megközelítéseket egyaránt érvényre juttató, interdiszciplináris kutatások és elemzések konstruálta tudás kialakítása a cél, amely képes befolyásolni a tudományos életet, a szakmai diskurzust, és amelyet a társadalom számára prezentálva képes a nyilvánosság előtt is elmagyarázni, megértetni, más színben láttatni azt, ami történik a világgal jelen pillanatban, és azt, amit tenni érdemes. Mindezek mellett az intézet figyelme irányul a legfontosabb származási, tranzit- és célországok politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetének tanulmányozására, a tagállami és uniós migrációs politikák jogi és fejlesztési vetületeire, továbbá a bevándorlás biztonságpolitikai összefüggéseinek vizsgálatára is. Az intézet megalakításakor ezért kiemelten fontos szempont volt az, hogy valamennyi tudományterületet képviselje egy-egy olyan szakember, aki a migráció témakörével foglalkozik. A munkatársak közt így többek között vannak, akik menekültügyi területtel foglalkoznak, akik a biztonságpolitikai megközelítést képviselik, akik a vallási, kulturális, integrációs hátteréhez is értenek, illetve közgazdászok is. Ezeken túl több külsős szakember is részt vesz az intézet munkájában. A kiváló szakemberek közül az intézetet Orbán Balázs főigazgató és Gallai Sándor tudományos igazgató vezeti. A Mathias Corvinus Collegium rendkívül sok segítséget nyújt, hiszen a Migrációkutató Intézet fizikailag is az MCC épületében működik, illetve az intézet egyik kollégája is a collegiumból érkezett. Továbbá több olyan eseményt is rendezett az intézet az MCC-vel együtt, amelyek az álláspontok ütköztetését, konstruktív viták születését célozták. A Migrációkutató Intézet tehát két agytrösztnek az intézete: a Századvég Alapítvány klasszikus think tankként, a Mathias Corvinus Collegium pedig a tehetséggondozás magyarországi fellegváraként képviseli azt az erőt és minőséget, amelyek együttesen megteremtik a gyümölcsöző munkához kellő kontextust. Versenyek Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny (OKPV) A verseny célja, hogy a fiatalokkal már középiskolás korban megismertesse a problémamegoldás módszertani hátterét, valamint bővítse a diákok történelmi tudását. A verseny során a 11–13. évfolyamos középiskolás diákok háromfős csapatokban egy történelmi döntési helyzetet dolgoztak fel. Az otthoni felkészülés után a megoldott esettanulmányokat közösen prezentálják egy vállalati vezetőkből és történészekből álló szakmai zsűri előtt. Bonus Intra Történelemverseny A 2010 óta megrendezésre kerülő esemény célja, hogy az érettségi előtt álló (11., 12., 13.) évfolyamok számára lehetőséget nyújtsunk tudásuk versenyszituációban való megmérettetésére. A verseny célja továbbá, hogy népszerűsítse a Collégiumot a középiskolások között, megszólítsa a határon túli magyar diákokat, és egy színvonalas, izgalmas, újszerű történelemverseny formájában segítse az érettségire való felkészülést. A háromfordulós programot többnyire a junior hallgatóink szervezik. Az első forduló során a versenyzőknek egy online tesztet kell kitölteniük, a második fordulóban egy esszét kell írniuk, amelyet az utolsó fordulóban szakmai zsűri előtt védenek meg. A verseny az olyan középiskolások jelentkezését várja, akik érdeklődnek a történelem iránt, akik szeretnék tárgyi tudásukat, kreatív gondolkodásukat, történelmi műveltségüket használni és fejleszteni, bővíteni. MCC Debate Az MCC Debate verseny egy új kezdeményezés, amely az angolszász vitakultúra népszerűsítésével kíván hagyományt teremteni a középiskolások körében. A versenyen 3 fős csapatokban törvényszéki tárgyalás formátumú vitában mérhetik össze a diákok tudásukat, kreativitásukat, érvelési készségüket. A felkészülés során adott tételmondat mellett vagy ellen kell érveket gyűjteniük, amelyeket logikusan egymásra építve. A verseny első fordulója online történik. A csapatok egy-egy érvelő esszé megírásával jelentkezhetnek, majd a további két forduló során élő vitán vesznek részt a Mathias Corvinus Collegiumban. Saint-Julien-de-l’Herms Saint-Julien-de-l’Herms település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 144 fő (2015). Saint-Julien-de-l’Herms Villeneuve-de-Marc, Bossieu, Cour-et-Buis, Meyssiez, Pisieu, Pommier-de-Beaurepaire és Primarette községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Morijama Daiszuke Morijama Daiszuke (����; Hepburn: Daisuke Moriyama; Szukumo, Kócsi prefektúra, 1971. szeptember 11. –) japán mangaművész, legismertebb sorozata a Chrono Crusade. Munkássága Morijama Daiszukénak Chrono Crusade című sorozata hozta meg a hírnevet, amely 1999 és 2004 között futott a Kadokawa Shoten Gekkan Dragon Age magazinjában. A mangából egy 24 részes animesorozat is készült a Gonzo gyártásában. A nyolckötetes mangát Magyarországon a MangaFan adta ki, az anime pedig az Animax-en került vetítésre. 2002-ben megjelent egy novellája Koko ni iru szuiren címmel, melyet a Kadokawa Shoten adott ki egy gyűjteményben. 2005-ben Planet Blue címmel egy one-shotja jelent meg az Akita Shoten Champion Red magazinjában. 2005 óta a World Embryo című sorozatán dolgozik, amely a Shonengahosha Young King Ours magazinjában jelenik meg. 2008-ban egy újabb one-shotja jelent meg Mahó ineko to ibarahime címmel az ASCII Media Works Dengeki Daió magazinjában. 2009-ben egy újabb one-shotját jelentette meg Csóricusi címmel a Wani Magazine. Legújabb sorozata a 2010-es Mószó kikó – Adolescence Avatar, amely a Dengeki Daió Genesisben futott és egy tankóbon kötetben ki is adtak. Munkái Chrono Crusade (1999–2004) Koko ni iru szuiren ( ������� ; Hepburn : Koko ni iru suiren ) (2002) Planet Blue ( ��������� ; Puranetto Burú ; Hepburn : Puranetto Burū ) (2005) World Embryo (2005–) Mahó ineko to ibarahime ( ��������� ; Hepburn : Mahō ineko to ibarahime ) (2008) Csóricusi ( ��� ; Chouritsushi ; Hepburn : Puranetto Burū ) (2009) Mószó kikó – Adolescence Avatar ( ����―Adolescence Avatar ; Hepburn : Mōsō kikō – Adolescence Avatar ) (2010) Gáspár Imre (újságíró) Gáspár Imre (Nagycsalomja, 1854. február 24. – Budapest, 1910. augusztus 19.) hírlapíró, költő, műfordító. Élete Gáspár György, hontmegyei szolgabíró és Karassiay Mária fia. Kétéves korától Kalauz Pál volt országgyűlési képviselő és alispán hajniki (Zólyom megye) házában növekedett, aki nejével Gáspár Bertával önfeláldozó szeretettel környezték. Tanult Zólyomban, Beszterczebányán, 1866-77-ben Pesten Batizfalvy István nevelőintézetében. Az 1868-69. tanévet a selmeci líceumban végezte; azon házban lakott, ahol a szlovákok nagy költője Andrej Sládkovič és Lenau laktak. A magyar irodalmi társulatnak, mint egykor Petőfi és Mikszáth, úgy ő is tagja volt; az V. és VI. osztályt Rimaszombatban járta, ahol az önképzőt alapította. A VII. osztályt Pozsonyban folytatta, ahol Lichner Pál tanár karolta föl és buzdította leginkább az irodalomra. Itt a Magyar ifjak országos szövetsége c. kalandos hazafias és irodalom-pártoló egylet fogamzott meg agyában, melynek Eperjesen, Miskolczon és Budapesten is voltak tagjai. Betegen tért vissza Hajnikra. 1872-ben Pestre ment és itt is alapított egy irodalmi társulatot, melynek tagjai voltak dr. Závodszky (Széchy) Károly, Ballagi Géza, Dolinai Gyula, Benedek Aladár, Márki Sándor, Kvassay Jenő és mások; de csakhamar újra Hajnikra tért vissza, ahol négy évet töltött el súlyos betegen. Sok íróval levelezett; érintkezett Sládkovič szlovák iróval, akinek útmutatása szerint kezdett a hazai szlovák irodalom ismertetésébe. Ezután kizárólag az irodalomnak élt a fővárosban és a vidéken; így alapította 1891-ben a Debreczeni Hirlapot; 1890-ben a Pesti Napló belmunkatársa és 1891-ben helyettes szerkesztője volt, melybe sok tárcát irt, néha Gasparone álnév alatt, ezenkívül színibírálatokat és karcolat-féléket; 1892 végén a nagybecskereki Torontál című napilap társszerkesztője lett; 1893. februártól a Debreczeni Ellenőr című napilapot szerkeszti (előbb Vértesi Arnolddal). Arcképe a Hölgyek Lapja mellékletének műlapján (1880.) Munkássága 1871-ben lépett föl nyilvánosan Oly régi ének... c. dalával a Fővárosi Lapokban, ámbár ezt a Tanulók Közlönye, Üstökös, Gömöri Lapok által hozott művei jóval megelőzték; írt még a Figyelőbe (1876), a Budapesti Napilapba (1878. belmunkatárs), Budapestbe (1879-ben rövid ideig és több ízben is főmunkatárs), a Népszavába (1879. 36-37. sz. Munkások a költészetben), a Pesti Naplóba (1880. Sic vivamus c. verses elbeszélése, 1881. A parlament c. szatirája és Szent István c. ódája. 1882-1883-ban belmunkatárs 1885. 1890. 182. sz. Mickiewicz, 264. sz. Shakespeare Velenczei kalmárja, 287. sz. Shakespeare, Sok hűhó semmiért, 293. sz. A százéves magyar szinészet), czikkeket és költeményeket irt még a következő lapokba és folyóiratokba: Vasárnapi Ujság (1871-74. A tót irodalomból, 1875. A «Matica», 1878., 1880-85., 1890., költemények), Figyelő (1876. A tót irodalomból), Családi kör (1877-78. Jókai Mór mint regényiró (1879-80.) Kelet Népe (1877. 284. sz.), Havi Szemle (1879.), Erdélyi Figyelő) 1880. Molière poétái), Magyarország és a Nagyvilág (1880. Leirás a költészetben), Magyarország (1881. 317-18. sz. Jellemvonások a költészetben), Debreczen-Nagy-Váradi Értesítő (1884. 7. sz. A dal, aesthatikai tanulmány), Arad és Vidéke (1886. költ.), Függetlenség (1886. 11. sz. Jókai Mór és Kossuth Lajos), Magyar Szalon (1890-92. költemények), Szegedi Napló (1890. 29., 30. sz.) és Délmagyarországi Közlöny (1890. 29. sz. Petőfi ideálja, selmeczi emlék.) Munkái A bálkirálynő dalai. Pest, 1872. Válogatott költemények. Bpest, 1876. (Ism. Családi Kör 34. sz.) Babérok. Bpest, 1877. (Díszkiadás és commentáros külön kiadás. Ism. Bud. Szemle XIV. A 2. és köv. kiadásokat nem ő szerkesztette.) Uj nemzedék. Költészeti gyűjtemény, jellemzésekkel. Nagyvárad, 1877. (Ism. Viszhang 1. sz. Bud. Szemle XIV.) Kri-Kri Naptár. Bpest, 1877. Dalok az időnek. Bpest, 1877. (2. bőv. kiadás Bpest, 1879.) Ujabb dalok az időnek. Bpest, 1878. Hazánk tót népe. (A tót nép, a tót költészet.) Bpest, 1879. (Ism. Koszorú). Krimi sonettek. Miczkievicz után a lengyel eredetiből ford. Bpest, 1880. A harang. Schiller Frigyes után ford. Bpest, 1881. A világirodalom története. Képekkel és irodalmi szemelvényekkel. Scherr János és mások után átdolgozva. I. kötet. Bpest, 1881-85. (az 1-12. füzeteket fordította.) Szerkesztette még a Cigarette c. humorisztikus lapot 1877. jan.-márcz. Budapesten; a Szabadságot 1881. dec. 18-tól 1883. jan. 7-ig Székesfejérvárt és a Debreczen c. napilapot 1885. márcziustól 1889. dec. 31-ig; a Debreczeni Hirlapot 1890. dec. 24-től 1891. július 15-ig. Költeményei közül németre Steinacker fordított a bécsi Dichterstimmenben és szlovákra Sládkovič az Orolban és Wyborban. Álnevei és jegyei Gil Blas, Gili Balázs, Epigon, Veteranus, Fehér Gyula, (r. e.) sat. Hyds Hyds település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 320 fő (2015). Hyds Beaune-d’Allier, La Celle, Colombier, Louroux-de-Beaune, Malicorne, Montvicq és Lapeyrouse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hartley Sawyer Hartley Sawyer (Goshen, 1985. január 25. –) amerikai színész, producer és író. Több filmben is szerepelt, jelenleg a Flash – A Villám szereplője. 2017 júliusában a CW és a DC Entertainment bejelentette, hogy Hartley lesz Ralph Dibny, más néven Elongated Man a Flash – A Villám sorozat új szezonjában. A Manchester City FC szezonjai Ez a lista a Manchester City szezonjait foglalja össze, beleértve a hazai és nemzetközi porondon elért eredményeket is. Forrás James, Gary. Manchester City – The Complete Record. Derby: Breedon (2006). ISBN 1-85983-512-0 Baskcomb, Julian (ed.). Manchester City F.C. Official Handbook 1997–98. Leicester: Polar (1997) Richard Rundle: Manchester City. Football Club History Database. (Hozzáférés: 2007. május 26.) MCFCStats. (Hozzáférés: 2007. május 26.) Palazzo del Sedile A Palazzo del Sedile vagy Sedile dei Nobili (jelentése a nemesek székháza) palota Bari óvárosában, a Piazza Mercantilén. Története Az épületet 1543-ban építették a Nemesek és Polgármesterek Tanácsa részére. Ebben az épületben működött évszázadokon át a város vezetősége, itt székelt a polgármester is. Az épületben tartotta gyűléseit a királyi bizottság is, amely a bírósági feladatokat látta el. A 17. század elején egy tűzvész során elpusztult. A 18. század elején építették újjá, ekkor épült hozzá az óratorony is valamint a másik nevezetessége, a tetőtéri loggia. 1820-ban színházzá alakították át. 1835-ben a leromlott állapota miatt elhagyták. Azóta magántulajdonban van. A gyenge statikája miatt jelentős beavatkozásokra lenne szükség újbóli megnyitása érdekében. Renal Ramilevics Ganyejev Renal Ramilevics Ganyejev (oroszul: Ренал Рамилевич Ганеев) (Ufa, 1985. január 13. –) Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes orosz tőrvívó. Ebszékfű Az ebszékfű (Tripleurospermum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó nemzetség. Az ide sorolt fajok egy részét korábban a székfű (Matricaria) nemzetségbe helyezték. A székfű és az ebszékfű neveket gyakran szinonimaként használják. Kárpát medencei fajok Bánsági ebszékfű (T. tenuifolium) Tengerparti ebszékfű (T. maritimum) Kaporlevelű ebszékfű (T. inodorum) Fajok A lista nem teljes. Tripleurospermum auriculatum (Boiss.) Rech. f. Tripleurospermum baytopianum E. Hossain Tripleurospermum callosum (Boiss. & Heldr.) E. Hossain Tripleurospermum caucasicum (Willd.) Hayek Tripleurospermum transcaucasicum (Manden.) Pobed. Tripleurospermum conoclinium (Boiss. & Balansa) Hayek Tripleurospermum corymbosum E. Hossain Tripleurospermum decipiens (Fisch. & C. A. Mey.) Bornm. Tripleurospermum disciforme (C. A. Mey.) Sch. Bip. Tripleurospermum elongatum (DC.) Bornm. Tripleurospermum fissurale (Sosn.) E. Hossain Tripleurospermum heterolepis (Freyn & Sint.) Bornm. Tripleurospermum hookeri Sch. Bip. Tripleurospermum hygrophilum (Bornm.) Bornm. Tripleurospermum inodorum (L.) Sch.Bip. Tripleurospermum kotschyi (Boiss.) E. Hossain Tripleurospermum maritimum (L.) W.D.J.Koch Tripleurospermum microcephalum (Boiss.) Bornm. Tripleurospermum monticola (Boiss. & A. Huet) Bornm. Tripleurospermum parviflorum (Willd.) Pobed. Tripleurospermum pichleri (Boiss.) Bornm. Tripleurospermum repens (Freyn & Sint.) Bornm. Tripleurospermum rosellum (Boiss. & Orph.) Hayek Tripleurospermum sannineum (Thiéb.) Mout. Tripleurospermum sevanense Tripleurospermum subpolare Pobed. Tripleurospermum tempskyanum (Freyn & Sint.) Hayek Tripleurospermum tenuifolium (Kit.) Freyn Belize-i labdarúgó-válogatott A belize-i labdarúgó-válogatott – avagy becenevükön a jaguárok – Belize nemzeti csapata, amelyet a belize-i labdarúgó-szövetség (angolul: Football Federation of Belize) irányít. A CONCACAF-tag közép-amerikai ország a legfiatalabb UNCAF-nemzet, amely még nem rendelkezik kiemelkedő nemzetközi eredménnyel. Következő mérkőzések Nincs lekötött mérkőzésük. Világbajnoki szereplés 1930 - 1994 : Nem indult . 1998 - 2018 : Nem jutott be . CONCACAF-aranykupa-szereplés 1991 : Nem indult . 1993 : Nem indult . 1996 - 2002 : Nem jutott be . 2003 : Nem indult . 2005 - 2011 : Nem jutott be . 2013 : 12. helyezett 2015 : Nem jutott be . Kontor Records A Kontor Records egy hamburgi székhelyű lemezkiadó vállalat, mely számos híres zenészt tudhat soraiban. Nevét egy hamburgi éjszakai bárról kapta. Főként az elektronikus zenei stílusokat művelő zenészeket támogatja. Vezetője Jens Thele, alapítói pedig a Scooter tagjai voltak, az első időkben a stúdiójuk egyik helyiségében működött a kiadó, majd miután kinőtte magát, egy sokkal impozánsabb helyre költözött. Kódja LC 2182 / LC 02182. Ismert még Do It Yourself Entertainment Germany és Sheffield Tunes neveken. A StarShirt nevű oldalon a Scooter és ATB témájú relikviákat is árusítják. Saját válogatáslemezeket is kiad előadóitól: Dream Dance, House of House, Top Of The Clubs. Ismertebb előadói ATB Aquagen Blank & Jones Chris Avantgarde David Carson Dirty Disco Youth DJ Dean DJ Shog DJ's At Work D.O.N.S. Fedde Le Grand Florida Inc. Jan Wayne Klubbingman Lexy & K-Paul Markus Gardeweg Moonbootica Scooter Sheffield Jumpers Special D Spiller Starsplash Sunbeam Sunset Strippers The Disco Boys Tiesto Vinylshakerz Vikomt A vikomt („algróf” latinul: vicecomes, franciául vicomte, angolul viscount, olaszul visconte, németül Vizegraf, hollandul Burggraaf „várgróf”, spanyolul vizconde) a gróf és a báró közötti főnemesi cím. A vikomti címet eredetileg a grófok helyettesei, tisztviselői viselték Nyugat-Európában, később a király által adományozott rangként volt ismeretes, a tulajdonképpeni társadalmi státusz egyfajta kiemelő jelzőjeként. Sok esetben magasabb rangú (hercegi, őrgrófi, grófi) családok nem rangidős tagjai viselték a vikomti címet. Magyarországon az alispánnak megfelelő cím lenne, de az itt nem alakult nemesi címmé, ahogy a főispán gróffá igen. Másik megfelelője a várnagy lehetne, ha nemesi címmé alakult volna, mint a németalföldi Burggraaf. A vikomti cím Magyarországon rendkívül ritka, magyar királyok nem adományozták, csak hazánkba költözött idegen családok, illetve külföldi uralkodók által vikomti rangra emelt magyar nemesek használták. Ilyen volt például alsó- és felső-kereskényi Kereskényi Miklós vikomt (1709-1789) lotaringiai hercegi belső kamarás, aki 1773. július 9-én kapott vikomti rangot és ezzel lotaringiai főnemesi címet is. A két világháború közötti magyar közéletben ismert Rothermere lord vikomt volt. A magyar nemesi szokásjog szerint a család valamennyi tagja viseli a címet. Vicomte Egyes európai országokban főnemesi rang a gróf és a báró között. Angolul viscount, olaszul visconte, franciául vicomte, latin vicecomes, algróf, helyettes gróf értelemben. A Karoling-korban a grófok (comes) alá rendelt időszakos vagy állandó segítők, akik a grófot hivatalában helyettesítették. A vicomte címre vonatkozó szórványos adatok a 9. században felbukkannak a kapitulárékban (királyi rendeletekben), királyi és magánoklevelekben, ítéletlevelekben, amelyek az egykori Római Birodalom nyugati frank területeire és Itáliára vonatkoztak. A Rajna jobb partján fekvő keleti frank területeken azonban szinte teljesen hiányoztak. A 9. század utolsó harmadában szinte minden nyugati frank és itáliai grófságban volt vicomte. Olykor a grófság egy területét is megkapta. A gróf távollétében, vagy a hivatal időszakos üresedésekor a vicomte teljes jogkörben járt el. Eredetileg a vicomte a grófnak és az uralkodónak is hűbéri hűséggel tartozott, a gyakorlatban azonban inkább a gróftól függött, ezért a 9. század második felétől származnak, a 10. századtól vált általában örökölhetővé, a 11. században pedig létrejöttek a vicomte~i birtokok, ekkor különvált a birtok és a hivatal. Dél- és Délnyugat-Franciaországban is a vicomte előbb a grófok alá rendelt hivatalnokokat, a 9-10. századtól a Nyugati Frank Birodalom felemelkedő hercegségeit (a vicomte irányítása alatt álló terület, vicomté) jelentette. A feudális rend kiépülése és az örökletesség kialakulása folyamán egyes családok hatalmas birtokokat tudtak egy kézben egyesíteni. Hatalmukat csak az albigensek elleni háború törte meg a 13. században. A délnyugat-franciaországi területeken gyakran az Ancien régime bukásáig megőrizték jelentőségüket. Normandiában a vicomte-ok mindvégig a helyi közigazgatás alappillérei voltak, így a cím örökletessége sem alakult ki. Ez a normann rendszer terjedt el dél-Itáliában is, azzal a különbséggel, hogy nemcsak az uralkodó, hanem egyes grófok is neveztek ki vikomtokat. A 11. század végén a vikomt hivatala, amelyet korábban a normann vezető réteg tagjai is betöltöttek, veszített jelentőségéből, feladata a jogszolgáltatásban és közigazgatásban való részvétel lett. Az angolok 1387-től ismerik a franciáktól átvéve a rangot. Az első brit viscountot VI. Henrik nevezte ki 1440-ben (Beaumont viscountját). Az uradalmát „viscountship”-nak vagy „viscounty”-nak nevezték a női változatát „viscountess”-nek. Az angolszászoknál megyei felvigyázó, felügyelő feladatokat ellátó személyek (shire reeve = sheriff) nem nemesi címként kapták, hanem királyi hivatalt töltöttek be. A viscount koronája 16 ezüst golyóval díszített ágból áll körben elhelyezve. A koronát, mint heraldikai koronát a címerpajzs felett hordják. Olaszországban gyakran a grófi család fiatalabb tagjait nevezték visconte-nak, kisebb saját földbirtokkal. Portugáliában az első visconde-t V. Alfonz nevezte ki. 1848–1880 között 86 új címet osztottak ki. Spanyolországban IV. Fülöp (1621–65) kezdte el adományozni a címet, és folytatták ezt az adományozást 1846-ig a királyok. Coccothraustes A Coccothraustes a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe a pintyfélék (Fringillidae) családjába és a Carduelinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) kései meggyvágó (Coccothraustes vespertinus) nyugati meggyvágó (Coccothraustes abeillei vagy Hesperiphona abeillei) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolás 1069 (szám) Az 1069 (római számmal: MLXIX) az 1068 és 1070 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1069-es a kettes számrendszerben 10000101101, a nyolcas számrendszerben 2055, a tizenhatos számrendszerben 42D alakban írható fel. Az 1069 páratlan szám, prímszám. Kanonikus alakja 10691, normálalakban az 1,069 · 103 szorzattal írható fel. Két osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1 és 1069. Az 1069 negyvenkét szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül a legkisebb a 2451. Csillagászat 1069 Planckia kisbolygó Pouillon (Landes) Pouillon település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 3042 fő (2015). Pouillon Bénesse-lès-Dax, Cagnotte, Cauneille, Estibeaux, Gaas, Labatut, Mimbaste, Misson és Saugnac-et-Cambran községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mi nem vagyunk idevalósiak (Így jártam anyátokkal) A Mi nem vagyunk idevalósiak az Így jártam anyátokkal című televízió-sorozat harmadik évadának második epizódja. Eredetileg 2007. október 1-jén vetítették, míg Magyarországon egy évvel később, 2008. december 4-én. Ebben az epizódban Ted és Barney vidékieknek adják ki magukat, hogy felszedhessenek két nőt. Robin kénytelen szembesülni azzal, hogy már nem olyan az élet, mint Argentínában volt, Marshall és Lily pedig a haláluk esetére egymásnak írt levelek miatt problémáznak. Cselekmény Lily és Marshall elmondják a többieknek, hogy kis üzeneteket írtak a másiknak arra az esetre, ha meghalnának. Marshall később megvallja, hogy ő elfelejtette még megírni, mire Ted és Barney, kihasználva a babonás természetét, elkezdik azzal cikizni, hogy addig nem halhat meg, amíg meg nem írja. El is készíti, tele szívvel és érzelemmel, majd kíváncsiságból elolvassa, mit írt Lily. Megdöbben, mert a levél teljesen tárgyilagos és csak utasításokat tartalmaz. Ezen összevesznek (ami az első hitvesi veszekedésük), Lily ugyanis dühös lesz, amiért idő előtt felbontotta Marshall a levelet. Eközben Robin azt állítja magáról, hogy teljesen új ember lett, de Barney szerint nem, és hamarosan ki fogja rúgni Gaelt is. Gael egyébként rendkívül népszerű a nők körében, amit Ted és Barney irigykedve néz. Mikor rájönnek, hogy ez azért lehet, mert Gael nem idevalósi, kitalálják, hogy úgy fognak felszedni két nőt, hogy vidékieknek adják ki magukat. A terv eleinte jól működik, habár idegesíti őket kicsit, hogy mennyire buták a lányok. Közben Robin megvallja Lilynek, hogy sok dolog, amit Argentínában még szépnek és jónak látott, mostanra már szimplán idegesítő. Bár elhatározza, hogy ettől még éli az új életét, egyik nap zuhanyzás közben egy ausztrál turista nyit rá. Kiderül, hogy Gael egy csomó turistát fogadott be a lakásba., akiket egyszerűen képtelenség kezelni és nem akarnak távozni sem. Ted, Barney, és a lányok a barátaik bulijába mennek, ami Dél-Bronxban van. A veszélyes környéken egyből kirabolják őket, de még így is folytatni akarják a dolgot. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy a lányok New Jersey-ből származnak, és oda akarják őket vinni. Ted, aki utálja New Jersey-t, ekkor leleplezi magukat. Lily közben megvallja Marshallnak, hogy nem tudna érzelmes levelet írni, mert a gondolatától is fél, hogy egy napon elveszítheti őt, és mert úgyis felbontaná azt a levelet is. Marshall megígéri, hogy nem fogja kinyitni, de azt kéri, hogy az új levél legyen tele malacságokkal és legyenek benne szexi fotók is. Aznap este Robin rémálmot lát: a saját vakációzó énje kezd ki vele és a szemére veti, hogy milyen ember volt. Bongódobok hangjára ébred: a szomszéd szobában a turisták dobolnak. Elege lesz belőlük, ezért pisztolyt ragad és kiüldözi őket a házból, majd Gaelt is kidobja. Barney üdvözli a régi Robin visszatérését. Az epizód végén Jövőbeli Ted elmondja, hogy Marshall megtartotta az ígéretét, nem nyitotta ki a levelet, egészen 2029-ig. Az öreg és szemlátomást megtört Marshall, akiről feltételezzük, hogy meghalt a neje, amikor felbontja azt, nem talál benne semmit, csak szemrehányást, amiért idő előtt kinyitotta. Átkiabál Lilynek, aki nagyon is életben van, és vitatkozik vele, amiért nem írta meg rendesen a levelet, hiszen még malac képek sincsenek benne. Lily azt mondja erre, hogy majd most csinál, mire Marshall csak annyit felel, hogy most már nem kell. Ezen Lily feldühödik, és veszekedni kezdenek. Kontinuitás A 2029-es előretekintésben a Marshall mögöti falon látható egy bekeretezett újság, amin az olvasható, hogy "A New York-i ügyvéd elkapta Nessie-t". Marshall vonzódása a természetfelettihez és a Loch Ness-i szörny höz, " A párkereső " című részben volt először látható. Barney "A közös este" című részben pontosan úgy nézett ki, ahogy itt Gaelt szidta. Jövőbeli utalások A "Selejtező" című részben utal rá Barney, hogy kb. 4-5 alkalommal volt része "el sem hiszem, hogy megkérték a kezem" szexben. A "Selejtező" illetve a "Szívzűrök" című epizódokban történik erre visszautalás. Ted az "Én szeretem New Jersey-t" című részben is ugyanúgy utálja a várost. Érdekességek Marshall és Lily azt állítják, hogy ez volt az első hitvesi veszekedésük, pedig ha szigorúan vesszük a 3. évad bónuszvideói között vannak a nászúton készült videóik, amelyeken már korábban is veszekedtek. Robin 2007 júniusában ment Argentínába, ott azonban, mivel a déli féltekén fekszik, olyankor van tél. Viszonylag hűvös lenne mindahhoz, amit Robin előadott, bár az is igaz, hogy ő kanadai, és többször utaltak rá, hogy bírja a hideget. Ted, aki elvileg utálja New Jersey-t, az első két évadban párszor már odalátogatott, és akkor egyszer sem emelte fel a szavát ez ellen.ű Amikor az egyik elüldözött turista azt mondja, hogy " Michael Moore igazat mondott az amerikaiakról", akkor ezzel a 2002 -es " Kóla, puska, sültkrumpli " című filmre utalt, ami a fegyvertartás problémáját járta körül. Stazione di Quattro Ville Stazione di Quattro Ville vasútállomás Olaszországban, Modena településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Verona-Mantova-Modena-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Modena Stazione di Soliera Modenese Ivan Franjo Čikulin Ivan Franjo Čikulin, magyarul: szomszédvári báró Chikuliny János Ferenc, latinul: Ioannes Franciscus Chiculin; névváltozatok: Cikulini, Cikulinyi, Ciculini, Chikulini (Oroslavje, 1681. június 3. – Konjščina, 1746. június 17.) író. Élete Zágrábban, Nagyszombatban, Grazban és Bolognában tanult. A bölcseletet és jogot a bonni egyetemen hallgatta. I. József, mint magyar király, 1706. augusztus 20-án grófi rangra emelte. Az 1723-iki országgyűlésen szerepelt, majd a báni tábla ülnöke volt, 1730-ban pedig mint ezredes, a kaproncai határezred parancsnoka. A Zrinyi–Frangepán-féle összeesküvés idejében bizalmas embere volt Lipót császárnak, aki hűségét Zrínyi elkobzott javainak egy részével jutalmazta. Ezek közt volt Szomszédvár (horvátul Susedgrad) is, amelytől előnevét kapta. Tudós ember volt és latin verseket írt. Ővele, az egyetlen szomszédvári Cikulini gróffal, a grófi család fiúága 1746-ban kihalt. Munkái Žalost i javkanje turskih, a radost i veselje keršćanskih duš, koje se leto 1697. na Ivanje pod Bihaćem s teli razlučiše (1703) Slike srčanosti ilirske i panonske (Ideae magnanimitatis Illyricae et Pannonicae, 1705) Izabrani junaci Savske Panonije (Delecti Pannoniae Saviae Heroes. Bononiae, 1723.) Elegia ad amicos Graecii Anno Domini 1727. Kézirati munkája: Josephidos Carolinae libri XII. 4rét 192 levél. (Az előbeszéd kelte: Csáktornyán 1718. jún. 22. A budapesti Egyetemi Könyvtárba került.) Gare de Trith-Saint-Léger Gare de Trith-Saint-Léger vasútállomás Franciaországban, Trith-Saint-Léger településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lourches-Valenciennes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Valenciennes Süketgyíkfélék A süketgyíkfélék családja (Lanthanotidae) a hüllők (Reptilia) osztályába a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és a gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó család. A család egyetlen ismert faja a borneói süketgyík (Lanthanotus borneensis). Minden más gyíkcsaládtól elkülönülő jellegzetessége a gyenge látás, csökevényes végtag, vastag test. Éjszakai állatok. Yerres Yerres település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 28 921 fő (2015). Yerres Limeil-Brévannes, Brunoy, Crosne, Montgeron, Valenton és Villecresnes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Campagnola Emilia Campagnola Emilia település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Reggio Emilia megyében. Lakosainak száma 5639 fő (2017. január 1.). Campagnola Emilia Correggio, Fabbrico, Novellara, Reggiolo és Rio Saliceto községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Antal József (református lelkész) Antal József (Kup, 1799. június 11. – Görzsöny, 1866. május 5.) magyar református lelkész. Élete Kupi Antal János és Nórápi Mészáros Susanna hetedik gyermeke. Felesége Katona Borbála, Katona Mihály lelkész leánya. 1825 és 1828 között Kenesén volt rektor, 1828-1829-ben Rédén káplán, 1829-1830-ban ugyanitt ideiglenes lelkész. 1829-ben candidáltatott, 1831-ben felszenteltetett. 1830 és 1835 Rédén szolgált. 28 éven át pápai esperes volt, ezen kívül 1835-től haláláig, 33 éven át töltötte be a görzsönyi református közösség lelkipásztori tisztét. Egy helytörténeti munka is kötődik nevéhez: a Tudományos gyűjtemény 1827. évfolyamának XII. kötetében Jászapáti városát írta le. Vízkórban halt meg. Munkái Gyászbeszéd Kenessey Badicz Katalin felett. Pápa, 1839. Egyházi beszéd, melylyel… Széki Béla egyházkerületi főjegyző urat a pápai helvét hitv. lelkészi hivatalba iktatta aug. 14. 1859. U. ott, 1859. Öröm ünnep a pápai helv. hitv. templomi orgona felszentelésekor. U. ott, 1859. 4506 Hendrie A 4506 Hendrie (ideiglenes jelöléssel 1990 FJ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Brian G. W. Manning fedezte fel 1990. március 24-én. Urocitellus Az Urocitellus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem. Rendszertani eltérés A legújabb DNS vizsgálatok alapján, a korábban alnemként kezelt taxonokat nemi rangra emelték. Tehát az Urocitellus alnem tagjai manapság többé nem tartoznak az ürge (Spermophilus) nembe. Rendszerezés A nembe az alábbi 12 faj tartozik: Uinta ürge (Urocitellus armatus) Kennicott, 1863; régebben: Spermophilus armatus – nem fenyegetett. Belding-ürge (Urocitellus beldingi) Merriam, 1888; régebben: Spermophilus beldingi – nem fenyegetett. Idahói ürge (Urocitellus brunneus) A.H. Howell, 1928; régebben: Spermophilus brunneus – végveszélyben. Merriam-ürge (Urocitellus canus) Merriam, 1898; régebben: Spermophilus canus – nem fenyegetett. Kanadai ürge (Urocitellus columbianus) Ord, 1815; régebben: Spermophilus columbianus – nem fenyegetett. Wyomingi ürge (Urocitellus elegans) Kennicott, 1863; régebben: Spermophilus elegans – nem fenyegetett. Piute-ürge (Urocitellus mollis) Kennicott, 1863; régebben: Spermophilus mollis – nem fenyegetett. Sarki ürge (Urocitellus parryii) Richardson, 1825; régebben: Spermophilus parryii – nem fenyegetett. Richardson-ürge (Urocitellus richardsonii) Sabine, 1822; régebben: Spermophilus richardsonii – nem fenyegetett. Townsend-ürge (Urocitellus townsendii) Bachman, 1839; régebben: Spermophilus townsendii Rőt ürge (Urocitellus undulatus) Pallas, 1778; régebben: Citellus rufescens Keys.-Bl., vagy Spermophilus undulatus – nem fenyegetett. Washingtoni ürge (Urocitellus washingtoni) A.H. Howell, 1938; régebben: Spermophilus washingtoni – veszélyeztetett, sebezhető. Thievery Corporation A Thievery Corporation egy Washington, D.C.-ből származó DJ duó, név szerint Rob Garza és Eric Hilton. Zenei stílusuk ötvözi a dubot és acid jazzet az indiai és brazil népzenei motívumokkal (bossa nova), s az egészhez hozzáad egy kis loungeot. A fő kiadójuk az Eighteenth Street Lounge Music, de számos maxijuk a 4AD-nél és a Studio ! K7-nél jött ki. Az 1999-es Dj-Kicks válogatásalbumuk több számát is felhasználta a Dockers a "Nice Pants" tv kampányuk során. 2002-ben kiadták a The Richest Man in Babylon c. lemezüket, az ESL-nél. Ez a tizenöt számos kiadvány hangzásában és hangszínében is a The Mirror Conspiracy albumukra hasonlít, s olyan vokalisták segítségével készült, mint Emiliana Torrini, Pam Bricker vagy Lou-Lou. A 2005-ös évben jött ki a The Cosmic Game album, amely sötétebb, pszichedélikusabb hangzást hozott magával, mint a The Richest Man in Babylon. A vendégszereplők között volt Perry Farrel, David Byrne és Wayne Coyne a The Flaming Lipsből. 2006 magával hozta a Versions kiadását, mely a Thievery Corporation által más zenészeknek készített remixek gyűjteménye. Ezzel az albummal turnézták végig az Egyesült Államokat, s a Lollapaloozában is játszottak. Dalszövegeik angol, francia, perzsa, portugál és hindi nyelvűek. Ezzel utalnak a zenekar nemzetköziségére és kollaboratív felépítésére. Diszkográfia Albumok Sounds from the Thievery Hi-Fi (1997) The Mirror Conspiracy (2000) The Richest Man in Babylon (2002) The Cosmic Game (2005) Versions (2006) Radio Retaliation (2008) Culture of Fear (2011) Saudade (2014) The Temple of I & I (2017) Treasures from the Temple (2018) Maxik 2001: A Spliff Odyssey ( 1996 ) Dub Plate, Vol. 1 ( 1996 ) The Foundation ( 1996 ) Lebanese Blonde ( 1998 ) DC 3000 ( 1999 ) It Takes a Thief ( 1999 ) Focus on Sight ( 2000 ) Bossa Per Due ( 2001 ) Revolution Solution Warning Shots The Heart's a Lonely Hunter Sol Tapado The Richest Man in Babylon The Lagos Communique Halfway Around the World Incident at Gate 7 Encounter in Bahia ESL Dubplate Shaolin Satellite Chaplin Swankster Vendégművészek A Thievery Corporation egyik jellegzetessége, hogy számos vendégelőadóval dolgoznak/dolgoztak együtt, például: Astrud Gilberto Bebel Gilberto David Byrne Emiliana Torrini Gigi Rezende Gunjan Jim Morrison Loulou Djine Notch Norah Jones Pam Bricker Patrick de Santos Perry Farrell of Jane's Addiction Rob Myers Rootz Sista Pat Sister Nancy Sleepy Wonder Verny Varela Wayne Coyne of The Flaming Lips Zeebo Dinánti Dávid Dinánti Dávid (1160 körül – 1217 körül) középkori németalföldi panteista filozófus. Erősen hatottak rá az amalrikánus panteista szekta tanai, amelynek valószínűleg ő is tagja volt. 1210-ben az egyház elítélte a Quaternuli (Kis jegyzetek) című írását. Ezért kénytelen volt elhagyni Párizst. Halálának időpontja, helye és körülményei ismeretlenek, annyit lehet tudni, hogy 1217 után már nem volt életben. Mivel Dinánti Dávid munkáit betiltotta az egyház és nagy részét megsemmisítette, amit tudunk róla főleg a kortársai és ellenfelei írásaiból származik, mint Albertus Magnus és Aquinói Szent Tamás. Filozófiájának alapja az, hogy mindent fel lehet osztani testre, lélekre és öröké való szubsztanciára. A testnek az oszthatatlan alapegysége az anyag, a léleknek az intellektus, és a öröké való szubsztanciának Isten. Ez a három egy és ugyanaz Dinanti Dávid szerint. Így minden létező, legyen az anyagi, intellektuális vagy spirituális ugyanazzal az eszenciával rendelkezik ami nem más mint Isten. Ezt a gondolatmenetet a Szentháromság modernebb értelmezéseként is fel lehet fogni, amit a kor vallási vezetői nem akartak elfogadni. Élete és munkássága Kevés információ áll rendelkezésünkre Dinánti Dávid életéről. Nem tisztázódott még az sem, hogy a belgiumi Dinant-ban vagy a britanniai Dinan-ban született. Egy ideig magiszter vagy tanár volt Párizsban. Arisztotelész kevésbé ismert munkáinak a megismertetésével foglalkozott amelyekkel Görögországban találkozott és Európa számára még ismeretlenek voltak. Valószínűleg hatással voltak rá Arisztotelész Fizika és Metafizika című munkái. 1210-ben Párizsban elítélték a Quaternuli című írását (amit el is égettek), valamint betiltották Arisztotelész műveit is. Akinek a tulajdonában megtalálták Dinánti Dávid valamelyik írását azt eretneknek nyilvánították. Ezt az eljárást megismételték 1215-ben is Robert Courcon kardinális levele szerint. Albertus Magnus "Compilatio de Novo Spiritu" című munkájából kiderül, hogy Dinánti Dávid elszökött Franciaországból, így elkerülte a büntetését. A Quaternuli mellett egy másik művét is említi amelynek címe "De Tomis, seu Divisionibus". Viszont nem kizárt, hogy ez csak a Quaternuli egy másik címe. Mivel az egyház megsemmisítette a műveit, csak a kortársai és ellenfelei kritikáin keresztül alkothatunk képet róluk. Filozófiai és teológiai nézetei Dinánti Dávid panteista gondolkodó volt. Istent minden létező materiális szubsztrátumával azonosította. A valóság szerinte három elemre bontható, testre, elmére és örökkévaló szubsztanciára. Ezeknek az alapelemei az anyag, az intellektus és a szellem, de ez a három egy és ugyanaz. Tehát minden dolog, legyen az materiális, intellektuális vagy spirituális ugyanazzal az esszenciával rendelkezik és ezt Istennek nevezzük. Egyesesek úgy gondolják, hogy Dinánti Dávid filozófiájának alapját a 9. században élt újplatonista gondolkodó Johannes Scotus Erigena tanain képezik. Erigena művei széles körben ismertek voltak 13. század elején és nagyon valószínű, hogy Dinánti Dávid kapcsolatba került velük. Albertus Magnus aki kortársa volt azt állítja, hogy csak egyszerűen megújította egy Alaxander nevezetű eretnek tanait, aki azt hirdette, hogy Isten, az intellektus és az anyag ugyanaz. Sajnos nem lehet megállapítani pontosan kire gondol Albertus Magnus. Valószínűleg egy görög filozófus lehetett mert úgy is említi mint Xenophanész tanítványa. Más kritikusok szerint az elsődleges forrást Segoviai Gundislav munkái képezték. Bármi is volt a kiindulási alapja hozzájárult a panteista világnézet kiteljesítéséhez. Egyes történészek szerint Albertus Magnus és Aquinói Szent Tamás nem Dinánti Dávid panteizmusától való félelem miatt szálltak vitába vele, sokkal inkább az Arisztotelészi tanokra ráruházott panteista eszméket szerették volna megcáfolni és bizonyítani, hogy a panteista eretnekek nem tőle származtatják az istenképük alapját. Campanario Campanario egy község Spanyolországban, Badajoz tartományban. Campanario Castuera, Quintana de la Serena, La Haba, Magacela, La Coronada, Orellana la Vieja, Orellana de la Sierra és Esparragosa de Lares községekkel határos. Lakosainak száma 5025 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Szabó Erika (színművész) Szabó Erika (Dabas, 1984. november 24.) magyar színésznő, koreográfus-asszisztens. Pályája Ismertségét a Barátok közt sorozatnak köszönheti, melyben Mátyás Tildát alakította 2003 és 2009 között. 2015-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, eredeti végzettsége szerint közgazdász. 2014-ben az év legígéretesebb fiatal tehetségének járó Arany Medál-díjat kapta meg. Rendszeresen játszik a Vígszínházban (pl.: Michel Tremblay: Sógornők - Pierette Guérin). 2016-tól a Thália Színház tagja. Filmjei Barátok közt (2003–2009)…Mátyás Tilda Üvegtigris 3. (2010)…Niki Nagyárpi (2013)…Ági Évforduló (2015)…Kitty Holnap Tali! (2017–)…Dalma, a pszichológus Csak színház és más semmi (2018)…Színésznő Holnap tali – A premier (2018)…Dalma Parázs a szívnek (2018)…Viki Színházi szerepei Szarka – Apám beájulna Antonius és Kleopátra -Kleopátra Lenke – A doktor úr bemutató: 2005. december 25. Körúti Színház Vera – Fiú, leány bemutató: Kamara Savaria Salemi nép – Istenítélet bemutató: 2008. október 10. Pécsi Nemzeti Színház Egri Barbara, táncosnő – Kell egy színház bemutató: Körúti Színház Egri Barbara, táncosnő – Második szereposztás bemutató: Körúti Színház Lótuszvirág – Teaház az augusztusi holdhoz bemutató: 2005. április 8. Körúti Színház Beatrice Rasponi – A főnök meg én meg a főnök bemutató: 2017. április 29. Thália Színház Koreográfus-asszisztensként Mágnás Miska Mária főhadnagy Menyasszonytánc Párizsi élet Rudolf Szentivánéji álom A Szépség és a Szörnyeteg A víg özvegy Hangjáték Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára) (2018)…Narrátor és Lilian Sükő Sükő (románul Cireșeni) falu Romániában Hargita megyében. Fekvése Székelyudvarhelytől 8 km-re nyugatra a Sükő-patak völgyfőjében fekszik. Története Kavicsbányájában őskori kőbaltát, Temető nevű határrészén avar kori sírokat találtak. A tatárjáráskor a lakosság a Temetés nevű helyen sáncolta el magát, de a tatárok meglepték és legyilkolták őket. A reformációkor a lakosság az új hitre tért. Első fatemploma 1667-ben épült, de ez összedőlt. Következő református kőtemploma 1774 és 1777 között épült fel, de 1810-re ez is tönkrement. Mai temploma 1827 és 1840 között épült, tornya 1833 és 1841 között készült el. 1881-ben és 1969-ben renoválták, de az 1970-es években csuszamlás miatt a hajót el kellett bontani, csak a tornya maradt meg. A falunak 1910-ben 268, 1992-ben 164 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. Helyzetszám A helyzetszámok a szerves kémiai nómenklatúrában használatosak. Az alapvegyületben jelölik ki azt az (esetleg több) atomot, amire a nevezéktani művelet vonatkozik. Többféle művelet van, ez adja meg, hogy az alapvegyület helyzetszámmal megjelölt része mire változik. Egy vegyületnév előtagokból, alapnévből és esetleg egy utótagból áll, melyeket külön-külön kell megszámozni a komponens típusa szerinti módon. A számozás módjával e szócikkben nem foglalkozunk, csak azzal, hogyan lehet hivatkozni a már megszámozott atomokra. Arab számmal megadott helyzetszám Az etánból úgy képezünk alkoholt, hogy valamelyik hidrogénatomját hidroxilcsoportra (–OH) cseréljük. Teljesen mindegy, melyiket, hiszen forgatással a két változat fedésbe hozható. Ez azonban általában nincs így. A nevezéktani művelet neve szubsztitúció. A hidroxilcsoportot megadhatjuk az etán előtagjaként, ilyenkor a neve hidroxi-. A kapott vegyület neve hidroxietán. Megadhatjuk utótagként, ilyenkor a neve -ol, a kapott vegyület neve etanol (az etán á-ja lerövidül, a nyár–nyarat alakhoz hasonlóan). A vegyületnek más nevei is vannak, a legismertebb az etil-alkohol, mely egy másik nevezéktani művelettel kapott ún. csoportfunkciós név. A propán esetén már nem mindegy, hogy a hidroxilcsoport valamelyik szélső vagy a középső szénatomhoz csatlakozik-e. A két szélső szénatom között nincs különbség, hiszen forgatással a két eset egybevágóvá tehető. A helyettesítő csoport helyét úgy adjuk meg, hogy megszámozzuk a molekula atomjait, és az atom sorszámát a szubsztituens előtt kötőjellel jelezzük. Ez akkor is így van, ha az szubsztituenset utótagként adjuk meg, bár néha a hagyomány miatt kivételt tesznek. A propán esetén a hidroxilcsoportot előtagként megadva 1-hidroxipropán / 2-hidroxipropán, utótagként propán-1-ol ill. propán-2-ol lesz a kapott alak. Latin betűs kiegészítés A helyzetszámot latin betű követheti. A kondenzált széngyűrűk közös szénatomjai nem kapnak külön számot; ezeket jelzik latin betűkkel. Jelöléses kiegészítés Több gyűrű esetén a második gyűrűt jobbra dőlő aposztróffal (′, neve prime, HTML-neve ′) jelöljük meg, a harmadik gyűrűt kettős jellel (′′), stb. Görög betűs helyzetszámok A helyzetszámot néha görög betűvel helyettesítik. Ez olyankor szokás, ha a vegyület fő csoportja maga is tartalmaz szénatomot. Tipikus példa a karboxilcsoport (–COOH). A görög betűs számozás nem veszi figyelembe a főcsoport szénatomját, az arab viszont igen, így α-val a 2-es, β-val a 3-as szénatomot jelölik. A propánsav a propánból képzett csoportfunkciós név. Az alapnév a propán, a sav a monokarbonsavakat jelölő utótag. A számozási szabályok szerint a karboxilcsoport szénatomja az 1-es, a CH2 a 2-es, a CH3 a 3-as. Az alanin az egyik legegyszerűbb fehérjealkotó aminosav. Neve triviális név. Az NH2– aminocsoport a propán 2-es (középső) szénatomjához kapcsolódik az egyik hidrogén helyére. A szubsztitúciós műveletben az NH2– előtagneve amino-, így az alanin rendszertani neve 2-aminopropánsav. A helyzetszámot görög betűvel jelölve: α-aminopropánsav. (A helyzetszámmal kiegészített előtagot egybeírtuk a propán alapnévvel.) A fehérjealkotó aminosavak azért α-aminosavak, mert mindegyikben a karboxilcsoporttal szomszédos szénatomhoz kapcsolódik az (egyik) aminocsoport. Másik példa: a γ-aminovajsav (GABA). A vajsav (CH3–CH2–CH2–COOH) 4. szénatomjához kapcsolódik az NH2– csoport. A GABA (NH2–CH2–CH2–CH2–COOH) tehát – a fehérjealkotó aminosavakkal ellentétben – γ-aminosav. Nagybetűs helyzetszámok Ha egyértelműen meghatározott, a helyzetszámot egy atom vegyjelével is meg lehet adni. Helyzetszámként a vegyjelet dőlt betűvel írjuk. Hidrogén esetén a jelölés gyűrűs vegyületekben kiemelt vagy hozzáadott hidrogént jelent. Szubsztitúciós művelet esetén a megjelölt elemhez kapcsolódó hidrogénatomo(ka)t cseréljük ki más atomcsoporttal. Kisbetűs helyzetszámok A benzol kétszeresen szubsztituált származékait hagyományosan az orto-, meta- és para szóval jelezzük, melyek rövidítése a dőlt betűvel írt o-, m- ill. p-. Az orto az 1,2 helyzetszámpárt, a meta az 1,3-at, a para az 1,4-et helyettesíti. Például: A kisbetűs helyzetszámok csak akkor használhatók, ha a benzolnak pontosan két hidrogénje szubsztituonált, egyébként helyzetszámokat kell használni. Helyzetszámok összehasonlítása A helyzetszámok összehasonlítása azért fontos, mert ha egy vegyület atomjai a nevezéktani szabályok után is többféleképpen számozhatók, a számozást úgy kell megválasztani, hogy a helyzetszámok sorozata a legkisebb legyen. Ha két helyzetszám számmal kezdődik, az a kisebb, amelyik kezdő száma kisebb. Azonos kezdő szám esetén: 2 < 2′ 2 < 2a 8a < 8b 4′ < 4a 4′a < 4a′ a dőlt kis- vagy nagybetűs helyzetszám kisebb, mint a görög betűs a görög betűs helyzetszám kisebb, mint az arab. Két helyzetszám-sorozat (vesszővel elválasztott, nagyság szerint rendezett helyzetszámok) közül az a kisebb, amelyikben az első nem egyező helyzetszám kisebb. Ballabio Ballabio település Olaszországban, Lombardia régióban, Lecco megyében. Lakosainak száma 4055 fő (2017. január 1.). Ballabio Cremeno, Mandello del Lario, Pasturo, Abbadia Lariana, Lecco és Morterone községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stupnički Obrež Stupnički Obrež falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Stupnik községhez tartozik. Fekvése Zágráb központjától 12 km-re délnyugatra, a régi károlyvárosi út és az A3-as autópálya között fekszik. Története 1857-ben 73, 1910-ben 145 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. Stupnik községet 1995-ben alapították, 1996 februárjában választották le a főváros területéről. A falunak 2011-ben 340 lakosa volt. Hylands Park A Hylands Park az Egyesült Királyságban, Essex megye megyeszékhelye, Chelmsford mellett található. Területe 574 acre (angol hold). Jelenleg a park a város lakóinak nyújt kikapcsolódási és sportolási lehetőséget, gyakran pedig fesztiváloknak és rendezvényeknek ad helyet. 2007-ben adott helyet a 21. Cserkész Világdzsemborinak, melynek több mint 40 000 fiatal résztvevője volt. A park használatáról Chelmsford Városi Tanácsa dönt. A Ház A parkban található egy ház, melyet a helyiek egyszerűen Hyland House néven említenek. A házat 1730 körül Sir John Comyns építette. Különböző tulajdonosai az évek alatt kibővítették a házat a kelet és nyugati szárnnyal, egy oszlopsorral és fehér stukkóval burkolták le, amely így neoklasszikus stílusban látható ma. Utolsó birtokosa, Mrs. Hanbury 1962-ben halt meg, így a ház üresen maradt és sok kárt szenvedett tűzvészben és a vandalizmusnak köszönhetően. Chelmsford Városi Tanácsa 1966-ban megvásárolta a parkot és a hozzá tartozó Hylands House-t is, majd 1986-ban elkezdte a felújítási programját. Sok munkafolyamat után a látogatók bejárhatják a szobákat teljesen helyreállított és újra régi formájukban. Christian Benteke Christian Benteke (Kinshasa, 1990. december 3.) zairei születésű belga labdarúgó, jelenleg a Crystal Palace és a belga válogatott csatára. Sportpályafutása Benteke a JS Pierreusse csapatánál kezdett el focizni, innen igazolt a belga élcsapat Genk akadémiájára. Itt mutatkozott be a felnőttek között. A Standard Liége volt pályája következő állomása, ahonnan többször kölcsönadták, előbb a Kortrijk, majd a Mechelen csapatának. A Mechelennél mutatott teljesítményére 2011-ben újra leigazolta a Genk. Innen az Aston Villa vette meg, ahol kiszorította a korábbi angol válogatott Darren Bent-et, és csapat házi gólkirálya lett, 19 góllal. Statisztika 2018. április 28-án frissítve Válogatottban 2017. március 28-án frissítve Válogatott góljai 2017. március 28. szerint. Hylexetastes uniformis A Hylexetastes uniformis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptidae) alcsaládjába tartozó faj. Rendszerezés Eredetileg a Hylexetastes perrotii faj alfaja volt, Hylexetastes perrotii uniformis néven. Egyes szervezetek még mindig ide sorolják. Előfordulása Bolívia és Brazília területén honos. Bíró Dezső Bíró Dezső, olykor Biró, 1897-ig Buxbaum (Budapest, 1880. szeptember 15. – Budapest, 1932. május 10.) könyvkötő, szociáldemokrata politikus, a Népszava kiadóhivatalának vezetője. Élete Buxbaum Miksa és Ney Róza fia. Fiatalkorában két évig Németországban dolgozott, ahol bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Hazatérése után a könyvkötők szakszervezetének vezetőségi tagja, illetve a Könyvkötők Lapjának szerkesztője lett. 1903-tól a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott. 1917-ben a berni nemzetközi szakszervezeti konferencia magyar küldöttje volt, 1918-ban az őszirózsás forradalom alatt a Népőrséget szervezte. A következő év februárjában részt vett a II. Internacionálé berni konferenciáján, a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrséget vezető politikai népbiztos, illetve április 7-étől a Testnevelési Ügyek Direktóriumának elnöke volt. Később emigrált, s 1923-ig Bécsben élt, majd visszatért Magyarországra, és ismét a Népszava kiadóhivatalának vezetőjeként dolgozott, továbbá a sportrovat egyik cikkírója lett. 1925-ben a fővárosi törvényhatóság bizottságának tagja, majd a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. igazgatósági tagja, illetve a Magyar Labdarúgók Szövetsége alelnöke lett. 1932. május 10-én délelőtt negyed 12-kor hunyt el. Megjegyzések Eredetileg a Budapesten tartózkodó katonák fosztogatásai ellen, a polgárok vagyonának védelmében jött létre 1918. november 2-án. Ám csak munkásokat (kb. 80 ezret) vettek fel, és felszerelték őket a hazatérő katonák fegyvereivel, amely azt eredményezte, hogy mivel a fővárosban sem megbízható rendőrség, sem a csendőrség nem teljesített szolgálatot, a végrehajtói hatalom egyre inkább a munkásokból álló Népőrség, s így a szociáldemokraták kezébe került. Forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, 1928-1942. (Hozzáférés: 2015. május 10.) Lumma A lumma (Uria aalge) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó faj. Elterjedése Az északi félteke óceánjaiban a partok és szigetek sziklafalain fészkel, találkozhatunk vele Kanada, Alaszka, Grönland, Észak-Európa és Oroszország sziklás partjai körül is. Az Európában költő populáció 500 000 párból áll, ezekből 1000 Helgolandban (Németország) költ. Megjelenése Testhossza 40-43 centiméter, szárnyfesztávolsága 64-70 centiméter és testtömege 800-1000 gramm. Nyáron a madár hátoldalának és fejének tollazata sötétbarna. Az északabbra élő madarak színe egyre sötétebb, feketébe hajló. Télen az áll, a mellkas, a torok és a nyak fehér. A madár szemétől vékony fehér vonal húzódik hátrafelé. A madár csőre hosszú, keskeny és hegyes, halfogásra különösen alkalmas. Életmódja E madár társas lény, a költési időszakban nagy kolóniákat alkot. Tápláléka halakból, rákokból és tintahalakból áll. Szaporodása Az ivarérettséget ötéves korban érik el. A költési időszak április-július között van. Évente egyszer költ. Egy fészekaljban egyetlen fehér tojás van, amely csúcsban végződik. Ez a forma biztosítja, hogy a tojás ne essen le a sziklák kiszögelléseiről. A tojáson mindkét szülő felváltva kotlik 30-35 napig. A fiatal madarak 18-24 nap után hagyják el a fészket, ekkor még nem is tudnak repülni, de azért a nyílt tengerre vezeti őket a hím. Courcerault Courcerault település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 163 fő (2013). Courcerault Corbon, Colonard-Corubert, Maison-Maugis, Mauves-sur-Huisne és Saint-Maurice-sur-Huisne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: London School of Economics A London School of Economics and Political Science, rövidebben London School of Economics (LSE, ejtsd: eleszí) a University of London speciális jogokkal rendelkező részlege. London belvárosában, az Aldwych mellett fekszik. Nemzetközi rangsorok alapján a világ vezető társadalomtudományi és közgazdasági oktatási és kutatási intézete. Ezen rangsorok alapján társadalomtudmányokból csak a Harvard Egyetem előzte meg. Története Az LSE-t 1895-ben a Fabian Society (Fabiánus Társaság) tagjai, Sidney és Beatrice Webb, Graham Wallas és George Bernard Shaw alapította. A London School of Economics számos kiválóságot adott a jog, történelem, közgazdaságtan, üzlet, irodalom, média és politika területéről. Volt diákjai között 52 volt, vagy jelenlegi kormány és államfő található és 20 jelenlegi tagja a brit alsóháznak. Jelenleg 28 százaléka (13 a 47-ből) a közgazdasági Nobel-díjaknak LSE-hez kötődő személyek kapták, emellett 4 Nobel Békedíj és két Irodalmi Nobel Díj is az intézményhez köthető. Az összes európai egyetem közül az LSE-n tanult a legtöbb milliárdos egy 2014-es felmérés szerint. Az LSE-ről kikerülő diákok keresik a legtöbbet bármelyik angol egyetemhez viszonyítva. Hallgatói voltak John F. Kennedy (az USA elnöke) Óscar Arias Sánchez , Costa Rica miniszterelnöke, Nobel-díjas Ralph Bunche (Nobel-díjas) Bertrand Russell (Nobel-díjas) Philip Noel-Baker (Nobel-díjas) Sir John Hicks (Nobel-díjas) Friedrich August von Hayek (Nobel-díjas) James Meade (Nobel-díjas) Sir Arthur Lewis (Nobel-díjas) Merton Miller (Nobel-díjas) Ronald Coase (Nobel-díjas) Amartya Sen (Nobel-díjas) Robert Mundell (Nobel-díjas) George Akerlof (Nobel-díjas) Juan Manuel Santos (Kolumbia elnöke, Nobel-díjas) Romano Prodi (olasz miniszterelnök) Cherie Booth ( Tony Blair felesége) Edwina Currie (politikus, író, rádióbemondó) Mick Jagger (zenész) Sir David Attenborough (természetfilmes) Robert Kilroy (politikus, médiaszemélyiség) Soros György (milliárdos) Richard Layard (brit közgazdász) Haakon Magnus Norvégia koronahercege David Rockefeller (milliárdos) 30 St Mary Axe A 30 St Mary Axe (becenevén The Gherkin azaz Az Uborka), vagy más néven Swiss Re Building egy felhőkarcoló London fő üzleti negyedében, a City of Londonban. Az épületet 2003-ban fejezték be és 2004 április 28-án nyitották meg. 180 méteres magasságával, valamint 40 emeletével egy új korszak kezdetét szimbolizálja, melyre a magasépítésű irodaházak robbanásszerű növekvő száma jellemző. Az épületet Norman Foster és Ken Shuttleworth építészek tervezték az Arup tervezőirodával együttműködve, a kivitelezés pedig a Skanska vállalat feladata volt 2001 és 2004 között. A helyszín történelme A torony területén állt egykor a Baltic Exchange épülete, melyben a globális tengeri-szállítmányozási tőzsde központja kapott helyet. 1992. április 10-én az IRA pokolgépet robbantott a tőzsde közelében, amelynek hatására az épületben és a környező házakban komoly károk keletkeztek. Az angol kormány történelmi értékekért felelős tanácsadója, az English Heritage és a City of London kormányzati testülete úgy gondolták, hogy bármilyen felújítási terv a régi épület St Mary Axe utcára néző homlokzatának eredeti állapotba való visszaállítását kell hogy tartalmazza. Az Exchange Hall (tőzsdecsarnok) egy ünnepelt része volt a tengeri-szállítmányozó cégnek. Mivel a Baltic Exchange nem tudott akkora összeget ráfordítani az épület helyreállítására, a Trafalgar House vállalatnak adta el a telket 1995-ben. A terület fennmaradt épületeit kellő óvatossággal elbontották, az Exchange Hallt, illetve annak homlokzatát pedig eredeti állapotába visszaállították, és elzárták a természet erői elől. Miután az English Heritage arra a következtetésre jutott, hogy a károk sokkal súlyosabbak, mint azt előzetesen feltételezték, felhagytak a teljes visszaállításra vonatkozó tervükkel, bár a műemlékvédők tiltakoztak és a rekonstrukció mellett kardoskodtak. A Gherkin elnevezés eredete 1996-ban a Trafalgar House készített egy tervet a Millennium Tower (egy 386 méter magas, több, mint 90,000 négyzetméter iroda-területtel rendelkező épület, melynek tetején, 300 méter magasan egy nyilvános kilátó kapott volna helyet) megépítésére. Ezt a tervet elutasították, azonban átdolgozást követően egy alacsonyabb torony tervét elfogadták. A The Gherkin név 1999-re vezethető vissza, és a terv szabad elvű kidolgozására, valamint az épület megjelenésére utal. Az épület fallikus kinézete más elnevezéseket is ihletett, így például Erotic Gherkin (Erotikus uborka), a Towering Innuendo (Tornyosuló célzás) és Christal Phallos (Kristály-fallosz). Utóbbi a Christal Palace, azaz a Kristálypalota névből formált szójáték eredménye. Az építkezés 2000. augusztus 23-án John Prescott, az akkori miniszterelnök-helyettes kiadta az engedélyt egy - az eredetinél - jóval nagyobb épület megépítéséhez. A helyszín különlegesnek számított, hiszen a Baltic Exchange korábbi épületéről volt szó, teljes rekonstrukcióra szorult, és nem helyezkedett egyik „látósáv” útjában sem (a londoni építési irányelvek előírják, hogy bizonyos látószögből a Szent Pál-katedrális jellegzetes kupolájának város minden részéből látszania kell, a kilátást pedig nem takarhatja el semmilyen épület). Az eredeti terv a Baltic Exchange épületének helyreállítását tartalmazta. A GMW Architects csoport készített egy javaslatot egy háromszög alaprajzú épületre, amely a helyreállított tőzsde épületét vette volna körül - a négyzet alakú alaprajz ugyanakkor lehetőséget adott volna nagy területű irodaszintek kialakítására, amit a bankok előnyben részesítenek. Végezetül azonban a tervezők ráeszméltek, hogy a tőzsde épülete nem helyreállítható, így aztán az építésre irányuló buzgóságuk alábbhagyott. Úgy gondolták, hogy egy építészeti szempontból rendhagyó, és jellegzetes épület könnyebben jóváhagyást kapna a városvezetésnél. Ez a momentum arra sarkallta az építészeket, hogy szabadjára engedjék a fantáziájukat és kötetlenebb keretek között gondolkodjanak, vagyis az a korlátok közé szorított elképzelés, mi szerint egy tőke kímélő, "pénzgyár" típusú épület jobban tetszene az ügyfeleknek háttérbe szorult. Egy másik fontos befolyásoló tényező a tervek készítésekor Canary Wharf volt. Abban az időben a bankok és a kereskedelmi intézmények jellemzően költöztek ki Canary Wharfra, mert a terület adottságai miatt nagyobb területű irodakomplexumok építése nem volt akadály. A City of London területén ilyen épületek építésére nem volt lehetőség, ezért a legtöbb vállalat arra kényszerült, hogy az alkalmazottait szétszorja város szerte a különböző telephelyein. Amikor a city vezetősége felismerte az építési irányelvei sebezhetőségét, a magas irodaházak építése iránti kifogásai alábbhagytak. A svájci illetőségű Swiss Re biztosító társaság visszafogott tervei egyeztek az építési hatóság elképzeléseivel, mely szerint olyan épületre van szükség, amely megőrzi a terület jellegzetes városképét a viszonylag szűk utcákkal. A Swiss Re terveiben szereplő torony tömege nem volt túl impozáns. A Barclays bank korábbi központjához hasonlóan a terv szerint a járókelő mit sem sejt az épület létezéséről amíg egészen a tövéhez ér. Ilyen és ehhez hasonló tervek adják a city vizuális egyediségét, míg például New York FAR limitje (ez az érték határozza meg, hogy egy adott terület adottságaihoz igazodva legfeljebb mekkora össz-alapterületű irodaház építhető) és kedvezőtlen építési szabályai hatalmas csapást eredményeztek abban, ahogy a város ma kinéz ellentétben akár Párizzsal vagy Londonnal. Tervezés és építés Az épületet a Skanska vállalat építette 2003 decemberéig és 2004. április 28-án adták át. A tervezéskor fontos szempont volt a gazdaságos energiafelhasználás elve, így az épület nagyjából fele annyi energia felhasználásával üzemel, mint egy azonos méretű, hagyományos építési technológiával készült irodaház. A szintek között kialakított rések természetes szellőzést biztosítanak, ugyanakkor egy esetleges tűz esetén hat emeletenként az ilyenkor "kéményként" viselkedő járatok elzárhatók. A szintek közötti rések hatalmas, mesterséges dupla falú szigetelőréteget képeznek, mintegy szendvicsként közre fogják a levegőt, amely aztán szigeteli az irodaterületeket. Az építészek általában limitálják az ehhez hasonló dupla falú szigetelőrétegek kialakítását magán-lakóházak esetén, gondolva a nem hatékony hőáramlás problémájára, ez az épület azonban kiaknázza ezt a jelenséget. Az üregben a légáramlás fizikai törvényei alapján nyáron a meleg levegő a járatokon keresztül távozik a belső, napfénytől védett területekről áramló hűvösebb levegő tolóereje révén, míg télen passzív napenergia melegíti a beltereket. A kialakított réseken a napfény bejut, így az épület világosabb, kellemesebb munkahelyeket biztosít és a világítási költséget jelentősen visszaszorítja. A szél okozta kilengés mérséklésének elsődleges lépése a merevség fokozása, illetve lengéscsillapítók alkalmazása. A Swiss Re terveiben a háromszög-elemekből összeállított héjszerkezet az épületet megfelelően merevvé, szilárddá teszi, így nincs szükség további merevítés alkalmazására. Annak ellenére, hogy az épületet teljes egészében látszólag domború üvegtáblák fedik, valójában mindössze egyetlen domború üvegtábla található az irodaház külsején, ez pedig a lencse alakú csúcsfedő elem a torony legtetején. A felhőkarcoló elsődleges bérlője a svájci Swiss Re biztosítótársaság, amely itt rendezte be az egyesült királyságbeli regionális központját. A társaság nevéről kapta az épület a Swiss Re Tower becenevet, noha ez soha nem volt a torony hivatalos neve. A torony legfelső, 40. emeletén egy bárt alakítottak ki a bérlők és vendégeik részére, amelyből páratlan, 360 fokos panoráma nyílik Londonra. A 39. emeleten étterem üzemel, valamint a 38. emeleten privát ebédlők találhatók. A legtöbb hasonló épület kiterjedt liftrendszerrel rendelkezik, amely sok értékes területet elvesz a kihasználhatóságból, a Gherkin esetén azonban a legfelső emeleten kialakított bár miatt ez nem volt megoldható. Így a tervezők csak a 34. emeletig építettek hagyományos liftet. Onnan a legfelső emeletig egy másik lifttel lehet feljutni, amely nem kábel-felfüggesztésű, hanem alulról mechanikus karok tolják fel speciális szerkezet segítségével. Felül egy márványborítású lépcsőház és egy mozgáskorlátozottak szállítására kialakított lift is található, amelyen a kupolában lévő bárba lehet feljutni. Az épület nagy távolságból is látható. Így például északon az M11-es autópályán már 32 kilométer távolságból, míg nyugaton a Windsor Great Parkban található III. György szobortól is látható. Ugyanígy élvezhető a látványa a London Eye-ról, ugyanakkor keleten az A10-es főútról a Bishopsgate területén épült tornyok eltakarják. Az építkezés befejezése után 2005. április 25-én az újságokban megjelent, hogy 18-án egy üvegtábla levált az épület felső harmadáról és 180 méter zuhanást követően a lenti térre csapódott. A teret lezárták, de az épület továbbra is nyitva maradt. Egy ideiglenes, fedett bejáró készült a járókelők védelmére, amely a tér sarkától egészen a recepcióig vezet. A mérnökök ezek után megvizsgálták mind a 744 üvegpanelt az épület külsején. 2005 decemberében a felhőkarcolót a Világ legcsodáltabb új épületének nyilvánították egy felmérés alapján, melyet a világ legnagyobb építész vállalataival készítettek. A felmérés eredményét a 2006 BD World Architecture 200 publikálta. 2006 szeptemberében az épületet eladásra bocsátották 600 millió font kikiáltási árral. A potenciális vevők között voltak a British Land és Land Securities ingatlan-befektetési alapok, a Prudential pénzügyi vállalat, az ING bank, valamint az Abu-Dzabi királyi család. A 40 emeletes felhőkarcoló maximális kihasználtsággal várhatóan évi 27 millió font bevételt termelhet. 2006 decemberében került nyilvánosságra, hogy a német IVG Asticus vállalat (az IVG Immobilien AG ingatlankezelő cég leányvállalata) lehet a 30 St Mary Axe tulajdonosa. 2007. február 21-én az IVG Immobilien AG és a brit Evans Randall befektetési vállalat lett az új tulajdonos, 630 millió fontért megvásárolva az épületet. MyEclipse A MyEclipse 2014 egy kereskedelmileg elérhető Java EE és Ajax IDE, melyet Genuitec cég hozott létre és tart karban. Ez a cég az egyik alapító tagja az Eclipse Foundation. A MyEclipse az Eclipse platformra épül és integrálja mind a kereskedelmi, mind a nyílt forráskódú részeket a fejlesztői környezetbe. A MyEclipse-nek két elsődleges verziója létezik (eltekintve következőktől: a "Blue Edition és a "MyEclipse Spring Edition): professzionális és sztenderd kiadás. A sztenderd kiadás további adatbázis eszközöket, vizuális web tervező, perzisztencia eszközöket, Spring eszközöket, Struts és JSF eszközöket és számos más funkciót ad hozzá az alap Eclipse Java Developer profilhoz. A MyEclipse vetekszik a Web Tools Projekttel, amely része magának az Eclipse-nek, de a MyEclipse teljesen szeparált projekt és attól különböző funkció halmazt kínál. A MyEclipse 2015 Continuous Integration Stream version 7 (2014. november 13.) jelenleg elérhető a fejlesztők számára, akik a MyEclipse legutolsó verzióját akarják használni a rendszeres frissítések engedélyezésével. MyEclipse elérhető a Secure Delivery Center-en keresztül, amely technológia a Pulse (ALM)-ból nőtt ki, és egy provisioning eszköz melyet az Eclipse Szoftver tart karban, olyan profil, amit a MyEclipse is használ. Továbbá a MyEclipse az IBM termékek testre szabott változatát is nyújtja "MyEclipse Blue Edition", amely speciális támogatást nyújt a Rational Software-hez és a WebSphere fejlesztéshez. Jelenleg ez a változat elérhető Windows-hoz és Linux-hoz, de Mac változat nem támogatott. 2011 júliusában a Genuitec kiadta a MyEclipse "Bling"-et, amely kombinálta a MyEclipse Blue Edition és MyEclipse for Spring termék vonalakat egy egységesített termékbe. 2015 januárjában Genuitec elindította a MyEclipse China oldalt (www.myeclipsecn.com) hogy a valódi MyEclipse szoftvert biztosíthassák a Kínában lévő nagy felhasználói bázisnak. Funkciók a 2014-es verzióban Ami a sztenderd kiadásból hiányzik A funkciók, melyek ide tartoznak (kivéve a sztenderd kiadást): Javascript debugger Matisse4MyEclipse - a NetBeans GUI design tool -on alapul (korábban Matisse-ként ismert) UML támogatás Maven4MyEclipse - Apache Maven 2 alapú adatbázis konnektorok a következőkhöz: Oracle Database , MySQL , Microsoft SQL Server, Sybase HTML 5 mobil eszközök REST API felhő alapú eszközök Ami a Spring vagy Bling kiadásokból hiányzik A funkciók melyek ide tartoznak (kivéve a Spring vagy Bling kiadásokat): HTML5 Visual Designer Apache Cordova (PhoneGap) támogatás Minden kiadásban jelen van Néhány funkció, mely minden kiadásban benne van: Ajax eszközök Java Persistence eszközök: Hibernate , TopLink, Apache OpenJPA Spring keretrendszer eszközök Apache Struts Designer JavaServer Faces Designer alkalmazásszerver konnektorok JavaServer Pages fejlesztés Enterprise JavaBeans 3.0 támogatás Cascading Style Sheets editor JSTL támogatás J2EE fejlesztőeszközök Közösen forgalmazott termékek A MyEclipse for Spring-et közösen fejlesztették a Skyway Software-rel. Vellerot-lès-Vercel Vellerot-lès-Vercel település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 59 fő (2015). Vellerot-lès-Vercel Courtetain-et-Salans, Bremondans, Landresse, Orsans, Villers-Chief és Villers-la-Combe községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Aßlar Aßlar település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 13 772 fő (2015. március 4.). Aßlar Hohenahr, Wetzlar, Solms, Ehringshausen és Mittenaar községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szpirídon Lazárosz Szpirídon Lazárosz (Görögország, 1867. – ?) az 1906-os nem hivatalos olimpiai játékokon ezüstérmet nyert görög kötélhúzó. Az 1906. évi nyári olimpiai játékokon indult kötélhúzásban. Egyenes kieséses volt a verseny. Az első körben megverték a svédeket, majd a döntőben kikaptak a németektől. Testvére, Konsztandínosz Lazárosz szintén a csapat tagja volt. Schilberszky Károly Schilberszky Károly (Buda, 1863. november 26. – Budapest, 1935. szeptember 10.) botanikus, növénypatológus, egyetemi tanár. Életrajza Budán született 1863. november 26-án. A budapesti egyetemen 1886-ban végezte el a természetrajzföldrajz szakot. 1887–1888-ban a vetőmagvizsgáló állomás munkatársa, 1888–1894-ben Jurányi Lajos mellett volt tanársegéd a budapesti egyetem növénytani tanszékén, 1893-ban bölcsészdoktorátust tett. 1894-től a Kertészeti Tanintézet növénykórtantanára. 1904-ben a tudományegyetemen, 1911-ben a műegyetemen, 1923-ban pedig a közgazdasági karon lett egyetemi m. tanár, 1926-ban az akkor szervezett mezőgazdasági karon a növénykórtan helyettes, majd nyilvános rendes tanára. 1934-ben ment nyugdíjba. Budapesten hunyt el, 72 évesen, 1935. szeptember 10-én. Munkássága Munkássága nagy részét a gombák, illetve a növénykórtan területén végezte. Különösen a burgonya betegségei foglalkoztatták, ő fedezte fel a burgonyarákot. Foglalkozott a gyümölcsfák és a szőlő (monilia, lisztharmat stb.), valamint a gabonafélék (rozsda) betegségeivel is. Ismeretterjesztő tevékenységet is kifejtett. 1902 – 1906 között szerkesztette a Növénytani Közleményeket. Főbb munkái Ein neuer Schorfparasit der Kartoffelknollen (Berichte Deutsch Bot. Gesellsch. 1896) A burgonyavész gombájának ökológiája (Budapest, 1928) Die Gesamtbiologie des Kartoffelkrebses (München, 1930) Estación de Albacete-Los Llanos Estación de Albacete-Los Llanos vasútállomás Spanyolországban, Albacete településen. Része a spanyol nagysebességű vasúthálózatnak. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Madrid–Levante nagysebességű vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Estación de Villena Alta Velocidad Kur (mitológia) Kur (KUR, ékírással �, GIN3) a sumer mitológia legendás őshazája, a sumerek eredetmítoszainak földrajzi jelzője, ahol Meluhha volt. Alapvető jelentése „hegy”, „hegység”, utal arra a ma már régészeti ténynek tekintett sumer migrációra, amellyel a sumerek valamelyik hegyvidékről Mezopotámia területére érkeztek. KUR helye ismeretlen, lokalizálására nagyon sok elmélet létezik. Amikor nem mitikus témában használják, akkor a Sumertől keletre fekvő Zagrosz megnevezésére használták. Átvitt értelemben „idegen földet” is jelent. Mitológiai szövegekben ezzel ellentétesen éppen Sumert, az otthont jelenti, kiterjesztett értelemben az egész világot. A KUR rendkívül sok jelentésű szó. A KI (�) fogalom – amely közvetlenül földet jelent (egyben Ki istennő neve) – mellett a KUR.GAL (��), azaz „Jó Föld” magát Sumer országát is jelenti. A KUR.GAL ugyanakkor „nagy hegy” is. Az Ékur „hegyi templomot” jelent. Alkalmazhatták az „alvilág” megjelölésére is, a „halottak otthona” értelemben. A KUR utóbbi értelme a KI.GAL („Nagy Föld”, ��) összetétellel is megegyezik, ez jelenik meg Ereskigal nevének etimológiájában. Az ékírásban használatos jele szójelként is alkalmazható, ugyanakkor determinatívumként állam vagy territórium nevének egyértelműsítésére használták. A KUR.URU (��) kifejezés regionális, országos jelleget takar. Ugyanezzel a jellel írták a GIN3, hegy, hegység, hegyek jelentésű szót is. Asszír kiejtése mât, a jelet a hettiták is használták, de a hettita nyelvben hangértéke egyelőre nem ismert. A KUR legfontosabb jelentései: égni, fényleni (= óakkád napā�u – megütni, fénylik, emelkedik) alvilág, föld, ország, hegy, hegyek, kelet, keleti ember, keleti szél (= óakkád erşetu – föld, mātu – föld, vidék, šadû (= GIN 3 ) – hegy, hegyek, a mitikus sumer őshaza) írásban ezek a jelentések a sumer IDIM és KIR 5 jellel ( ) is szerepelhetnek. Közel azonos hangalakú, de eltérő jelentésű a KUR2-vel (= különböző, idegen, ellenséges, ellenséggé válni, változó, akkád nakāru és šanû) – ezt a GUR jelével is írhatták –, a kur4–kur8 szótagokkal, és a KUR9 (= KU4, belépni, óakkád erēbu) szavakkal. Valószínűleg „kur” kiejtése van a kurx(DU) és a kurx(LIL) szavaknak is. Campbell megye (Tennessee) Campbell megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Tennessee államban található. Megyeszékhelye Jacksboro, legnagyobb városa LaFollette. Lakosainak száma 40 238 fő (2013. július 1.). Campbell megye Whitley, Anderson, Claiborne, Union, Scott és McCreary megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Álszenteskedés Álszenteskedésnek (hipokrita viselkedésnek vagy cselekedetnek) nevezzük azt a gyakorlatot, amikor valaki olyan hitről, hiedelemről, érzésekről vagy erényekről prédikál, amelyek belőle hiányoznak, vagy amelyek neki nincsenek. Az álszenteskedéssel kapcsolatos a köpönyegforgatás, amikor valaki álszent módon mindig az uralkodó nézet képviselőihöz csatlakozik (sokszor ellentétes, vagy ellenséges nézetek közt váltva), kizárólag személyes előnyök szerzése céljából. A latin hypocrisis, szerepjátszás, színlelés szóból, a görög hupokrisis, hupokrnesthai szavakból, szerepet játszani, színlelni: hupo-, hypo- + krnesthai, magyarázni, a krnein középső mód, megítélni, eldönteni; krei indo-európai gyökök között. Az irodalom talán leghíresebb álszentje Molière Tartuffe-je. Campbell’s Hall of Fame Championships A Campbell’s Hall of Fame Championships korábban Hall of Fame Championships minden év júliusában megrendezett tenisztorna az Egyesült Államokban található Newport városában, Rhode Island államban. A versenyt csak férfiak számára rendezik, az ATP 250 Series tornák közé tartozik. A mérkőzéseket füvön játsszák. Az összdíjazása 455 750 dollár. Az első versenyt 1976-ban rendezték meg, jelenleg a tornán 32 egyéni teniszező vehet részt. Érdekessége, hogy ez az egyetlen profi tenisztorna, amelyet fű borításon rendeznek Észak-Amerikában. A verseny neve abból adódik, hogy a teniszlegendáknak állítanak emléket a Newportban található International Tennis Hall of Fame múzeumban. Kajszibarack A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack (Prunus armeniaca L vagy Armeniaca vulgaris Lam) egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona. Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás, vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint 2018-ban. Elnevezése A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag. A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.) A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kā�ys�, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack. Jellemzése A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak. A sárgabarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag. A Kárpát-medencében Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak. Talajigénye A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mész-szegény, savanyú talajokon. Ökológiai igény A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszi hő- és fényigényes növény. A korona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszi a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége. Gyümölcse Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima. Felhasználása Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát.Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést. Nicosia Nicosia (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. Fekvése A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található. Az éghajlat Nicosiaban félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh). Története Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat. A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.) Dél-Nicosia Látnivalók János-katedrális Ikonmúzeum Archeológiai múzeum Városrészek Ájosz Dométiosz Aglandziá Akrópoli Éngomi Kaimaklí Laciá Lakatámia Sztróvolosz Testvértelepülések Athén , Görögország ( 1988 ) Bukarest , Románia ( 2004 ) Odessza , Ukrajna ( 1996 ) Sanghaj , Kína ( 2004 ) Schwerin , Németország ( 1974 ) Siráz , Irán ( 1999 ) Észak-Nicosia Látnivalók Arabahmet mecset Selimiye mecset Mahmut szultán könyvtár Atatürk-tér Múzeum Török etnográfiai múzeum (Mevlevi Tekke) Nemzeti harc múzeuma II. Mahmud szultán könyvtár Közlekedés Fontos közúti csomópont. Miniopterus zapfei A Miniopterus zapfei az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjéhbe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Miniopteridae családjába tartozó fosszilis faj. Tudnivalók A Miniopterus zapfei Franciaország délkeleti részén élt, a középső miocén korszakban. Az állatot csak a La Grive-Saint-Alban lelőhelyről ismerik. Ezt a fosszilis denevérfajt 2002-ben írták le először. E faj nagyobb testű volt, mint a Miniopterus fossilis. A Miniopterus zapfeit öt alsó állkapocsnak és egy kisőrlőnek köszönhetően ismerünk. A negyedik alsó kisőrlő orális (a szájüreg felé mutató) felszíne karcsúbb, mint a M. fosszilisnél, és kevésbé fejlettebb, mint a mai Miniopterusok. Az első-alsó kisőrlő hossza 1,57-1,60 milliméter. Rendszertani besorolása Ezt a fajt először 2002-ben írta le Pierre Mein és Léonard Ginsburg. E két tudós leírása a délkelet-franciaországi La Grive-Saint-Alban lelőhely állatvilágáról szóló írásban található meg. Mein és Ginsburg az írásban megemlítik, hogy a szlovákiai Miniopterus fossilis után ez a második fosszilis Miniopterus-faj, amit valaha találtak. A két paleontológus nem említi meg a lengyelországi, pliocén kori Miniopterus approximatust, a kínai, pleisztocén kori Miniopterus taót, és a 2003-ban felfedezett németországi, miocén kori Miniopterus rummelit. Az állat a fajnevét („zapfei”) Helmuth Zapfe-ről kapta, aki felfedezte és leírta a Miniopterus fossilist. A Miniopterus nembe 27 élő faj tartozik; ezt a nemet korábban a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába sorolták. A mai fajok megtalálhatók Eurázsia, Afrika és Ausztrália területein. Előfordulása és lelőhelye A Miniopterus zapfei csak a Saint-Alban-de-Roche falu melletti La Grive M lelőhelyből ismert; ez Délkelet-Franciaországban van. Ez a lelőhely igen gazdag megkövesedett állati maradványokban. Körülbelül 11-13 millió évvel ezelőtt élt állatokat lehet itt találni. A Miniopterus zapfei ezen az egyetlen lelőhelyén is igen ritka, ellentétben rokonával, a Miniopterus fossilisszel, amely nemcsak itt, hanem Szlovákiában és más európai lelőhelyeken is előfordul. Megjelenése A Miniopterus zapfei ismert maradványai közé tartozik egy alsó állkapocs, megmaradt negyedik előzápfoggal (p4), első zápfoggal (m1) és második zápfoggal (m2); egy állkapocs m1-gyel; egy állkapocs m1 és m2-vel; egy állkapocs m2 és m3-mal; egy fogak nélküli állkapocs; egy különálló negyedik felső előzápfog (P4). Egyes állkapcsokon látszanak a meg nem őrződött fogak előbújásának nyílásai (alveoli) is. A p4 fog méretei (hosszúság és szélesség) 1,03 × 0,88 mm; az m1-é 1,57–1,60 × 1,01–1,07 mm; az m2-é 1,51–1,64 × 0,95–1,05 mm; az egyedüli m3-as 1,41 mm hosszú és az egyedüli p4-es 1,38 × 1,52 mm-es. Egy jól konzervált állkapocsban az első metszőfog nyílásától az m3 végéig 8,80 mm a távolság, az m1-nél az állkapocs mélysége 1,50 mm. A Miniopterus zapfei-t a három alsó előzápfog (p2, p3 és p4, mivel ez eredeti p1 elveszett) alapján sorolták be a Miniopterus nembe; egy kétgyökerű p3 és a nyctalodont (a Nyctalus nemre jellemző) zápfogak, a posterolophid (a zápfog hátulján lévő taréj) az entoconid csúcs (az alsó fogak hátsó/nyelv felőli (posztero-lingvális) csúcsa) mögött van. Az M. zapfei mérete mintegy 30%-kal haladja meg az M. fossilis-ét, p4-e karcsúbb. A ma élő Miniopterus-okéhoz képest a p4-et körülvevő cingulum (a fognyakon övszerűen kiemelkedő tompa léc) kevésbé fejlett, a parastyle taréja gyengébb. Lagâri Hasan Çelebi Lagâri Hasan Çelebi a legenda szerint a repülés 17. századi úttörője; oszmán pilóta, aki Evliya Çelebi beszámolója szerint sikeres repülést hajtott végre rakétával. A beszámoló Evliya Çelebi írása szerint Lagari Hasan Çelebi 1633-ban ötven oka (63,5 kg) puskapor segítségével egy hétszárnyú rakétát indított útnak az isztambuli Topkapı palota alatti Sarayburnuról. A repülésre állítólag IV. Murád szultán lányának születésekor került sor. Evliya Celebi beszámolója szerint Lagari a kilövés előtt kijelentette: „Ó, szultánom! Légy áldott, beszélni fogok Jézussal!” Felszállás után a tengerben landolt, a partra úszott és tréfálkozva megjegyezte: „Ó, szultánom! Jézus üdvözletét küldi neked!” A szultán ezüsttel jutalmazta és szpáhivá tette az oszmán hadseregben. Evliya Çelebi arról is írt, hogy Lagari testvére, Hezârfen Ahmed Çelebi egy évvel korábban siklórepülővel repült. A kultúrában Az Isztambul a szárnyaim alatt című, 1996-os film Lagari Hasan Çelebi, valamint testvére, a szintén repülő Hezârfen Ahmed Çelebi életéről szól, valamint az oszmán kori társadalomról a 17. század elején, ahogyan azt Evliya Çelebi átélte és megírta. A legendával foglalkoztak az Állítólag… (MythBusters) televíziós sorozat 2009. november 11-én bemutatott epizódjában. A csapat megjegyezte, hogy Evliya Çelebi nem írta le pontosan a Lagâri Hasan által állítólag elkészített tervet, és hogy a 17. században, modern acélötvözetek és hegesztés nélkül rendkívül nehéz lett volna biztonságban földet érni vagy akár felemelkedni. Bár az epizódban elkészítették a rakétát és az a levegőbe is emelkedett, repülés közben felrobbant. Szexpozíciók A kulturált nemi élet magában foglalja, hogy minden pár megtalálja azokat a maga számára megfelelő szexpózokat, amelyek összhangban állanak testi felépítésükkel, érzéki fogékonyságuk jellegével és pszichikai szükségletükkel. Mást jelent egy hosszú keskeny hüvelyű nő számára, aki a hüvely hátsó falának ingerlésére reagál és mást jelent egy olyan nőnek, akinek rövid, széles hüvelye van és a méhszája ingerlésére reagál a legjobban. A pozíciók száma több száz lehet. Ebből alapvetőnek 6-ot számítunk, a többi ezek változata, kombinációja. A közösülési pozíciók közül a legnépszerűbb a misszionárius pozíció. Ezt a partnerek kb. 70%-a alkalmazza. A nőknél ezt a fekvő, egymás felé forduló követi, majd a lovagló pozíció. A nők általában nem kedvelik az álló pozíciókat, illetve a hátulról történő közösülést. A férfiak második helyre azt a helyzetet teszik, amikor a nő rajtuk fekszik. Ezt követik az oldalt fekvő, egymáshoz forduló változatok, majd a lovagló helyzet. Ez azt jelenti, hogy a nemek között nem jelentős az eltérés, de egyénenként ez rendkívül eltérő lehet. Az alapvariációk Misszionárius póz A szeretkezés legelterjedtebb formája az úgynevezett „klasszikus póz”. A nő alul, a férfi felül van. A nő hanyatt fekszik, combjait felhúzza és széttárja. Talpaival kényelmesen kitámaszkodik, vagy lábaival akár a férfi derekát is körbeölelheti. A férfi a könyökére támaszkodik, altestével ránehezedik a partnerére. A péniszét bevezeti a nő vaginájába. A bevezetés a társ segítségével is megtörténhet. A nőnek nem kell mozognia, de a férfival szinkronban megteheti azt. A szeretkezők az egész testfelületükkel érintkeznek egymással. Közben csókolózhatnak, vagy nézhetik egymást. Hátrány lehet, hogy a nő mozgása e pozitúrában akadályozva van. Mély behatolást biztosító pozíció, ha a nő a hátán fekszik, a férfi pedig rajta. Ilyenkor a kényelmesebb behatolásért a nő dereka esetlegesen alátámasztható (pl. párnával). A nő lába a férfi nyakában is pihenhet. A figura lehetővé teszi a hímvessző mély bevezetését. Ez hátrahajló méh esetében előnyös. Kedvező azon nők számára, akik a hüvely hátsó falának ingerlését igénylik. A nő izmainak feszült állapota miatt jó kondíciót igényel számára. Ebben a pozícióban az aktus viszonylag rövid idejű. A megtermékenyítés szempontjából azonban előnyös e póz. Ebben a helyzetben a nő nemi szerve teljesen szabad utat enged az ondósejtek méhbe való áramlásának. A „mély” nők illetve rövid hímvessző esetén kedvező. Meditációs pozíció Másképpen: ülő pozíció. Szemtől szemben mindketten ülnek. A nő lábai a férfi csípőjére fonódnak. A helyzet elősegíti a kézzel történő stimulálást. A párok keze szabad, átölelhetik, simogathatják, csókolhatják egymást. Testsúlyuk egyikükre sem nehezedik és hosszabb ideig így maradhatnak anélkül, hogy eljutnának az orgazmusig. Ilyenkor a pénisz fele vagy negyede érintkezik a hüvellyel. Szokták az aktus bevezetőjeként alkalmazni. Viszonylag gyakori szeretkezési helyzet. Ez úgy történik, hogy a nő ül a férfi ölébe. Egymással szembefordulva, úgy hogy a nő a combjai közé engedi a férfi testét. Mindkét karjukkal átölelik egymást, azzal a jellemző különbséggel, hogy a férfi egyik kezével a nő csípőjét fogja át. Ha akarják, hosszabb ideig eltarthat. Túl nagy mozgásokra nincs lehetőség. Előnye, hogy bárhol megvalósítható, ahol le lehet ülni (széken, padon, autóülésen). Az utóbbi esetben a nő nem lógathatja a lábát, hanem fel kell húznia az ülés szélére, ami nem is baj, mert így jobban befogadhatja magába a hímvesszőt. Másik variációban az eredetileg hanyatt fekvő férfi félig ülő helyzetbe emelkedik, két kezével hátra támaszkodik. Lábait kinyújtja. A nő így nem tud a lábaira támaszkodni, inkább térdel, karjaival átöleli a férfi fejét. A közösülés ilyenkor sem szakad félbe. Ha a nő teljesen térdeplő helyzetbe emelkedik, akkor a pénisz kicsúszhat a vaginából. Ebben a helyzetben is lehet közösülni. Másrészt egy ölelkezésért abba is lehet hagyni. Ez a pozíció alkalmas lehet arra, hogy a hosszúra nyúlt aktusban a szereplők kissé pihenjenek. Lovagló helyzet Az egyik leggyakoribb helyzet, amikor a nő van felül. Félig guggoló helyzetben van, de a térdére is támaszkodhat, részben a kezére is, amit a férfi mellére vagy vállára helyez, miközben ő, nyújtott lábbal hanyatt fekszik. A testhelyzet előnye, hogy nemcsak látják egymást, de ha a nő előrehajol, még csókolózhatnak is. A férfi is, a szabadon maradó kezével foglalkozhat a nővel (simogathatja a mellét vagy akár a csikló környékét is). Ez fokozhatja a nő örömérzését, hogy hamarabb kielégüljön, illetve akár többszörösen is kielégüljön (orgazmushoz jusson). Ez a helyzet a szexuális zavarok gyógykezelésében is fontos. Változata a helyzetnek, ha a nő háttal lovagol a férfin. Amikor a nő lovagló helyzetben van, terpesztett lábakkal a férfi péniszére csúszik és egyenes tartásban ül. Csípőjével körkörös mozgásokat tud végezni. A férfi az ujjaival tudja a klitoriszt ingerelni. Ebben a pózban a nő csípőjének körkörös mozgását lehet kombinálni a csípő lefelé és felfelé irányuló mozgásával. A mélyre hatolt hímvessző a hüvely minden részét érinti. A látványingereket kedvelő partnerek szeretik e pozíciót. Előnyös legyengült (betegség, keringési zavarok) férfiak számára, akiknél a férfi aktivitása nem ajánlott. Ha a nő ráguggol a férfi péniszére a behatolás mélységét ő irányítja. Kezével meg is foghatja a férfi vesszőjét, és annak mozgatásával fokozhatja a szeretkezés örömét. (A párok segítik egymást, a férfi megfogja a nő bokáját, a nő kitámasztja magát a férfi mellkasán.) Kutyapóz Másként: közösülés hátulról helyzet. Ez a közösülési forma hátulról történik. Több változata van. Alaphelyzetben a férfi térdel. A nő hozzá képest előtte, háttal, szintén térdel és előrehajol, úgy, hogy meg tudja figyelni a hímvessző mozgását. E pozícióban a hímvesszőt mélyen lehet felvezetni. Másik változatban a férfi fekszik az ágyon. Lábát térdben behajlítja. A nő hozzá képest háttal áll és előrehajol. Mindkét fél számára kényelmes helyzet, a férfi számára erős vizuális ingereket nyújt. Az eddigiekből is kiderülhetett, hogy közösülni legkényelmesebben fekvő helyzetben lehet. Nemcsak hagyományos módon, hogy a nő hanyatt fekszik a férfi pedig rá, hanem úgy is, hogy a nő hasra fekszik, s így ráfekve, a férfi hátulról hatol belé. Tetszés dolga, hogy melyik a jobbik póz. Elég sokan szeretik, mert változatosságot jelent. A nő összezárt, kinyújtott lábakkal fekszik hason, könyöklő bal kezét a férfi fejéhez emeli, simogatja. A férfi úgy fekszik rajta, hogy a könyökével és a térdével kicsit támaszkodik. Ez fontos, mert a nő így nem viseli a férfi teljes súlyát. A közösülés megkezdéséhez a nőnek kicsit fel kell emelnie a csípőjét. Lábait széjjelebb kell nyitnia, hogy a hímvessző hozzáférjen a hüvelyhez. A továbbiakban a férfi végzi a mozgást. Álló helyzet A szeretkezés során az apróbb testhelyzet-változtatások mellett nagyobbak is lehetségesek. Szeretkezni fekve, ülve és állva is lehet. A testhelyzet egy kicsit a táncra emlékeztet. Így is lehet közösülni, bár a hímvessző bevezetése ebben a helyzetben nem könnyű (magasságbeli különbségek). Ha már benne van, akkor „összeragadtan” lassan táncolni is lehet. Leginkább álldogálni vagy ölelkezni lehet benne. Ez azon párok részére lehet megoldás, akik nem tudnak maguknak megfelelő helyet szerezni. A kielégülés szempontjából nem ez a legelőnyösebb testhelyzet. Kipróbálása inkább az érdekesség kedvéért, vagy kíváncsiság céljából történhet. A sikerre a fiatal, jó erőben lévő párok esetében van kilátás. A helyzetet megkönnyíti a hasonló testmagasság. Fő változata az, hogy a nő mindkét karjával a férfi nyakába kapaszkodik, egyik lábát térdben behajlítva a férfi derekához emeli, hogy szabaddá tegye a hímvessző útját a hüvelybe. A testhelyzet hátránya, hogy kissé fárasztó, különösen a nő számára, akinek féllábon kell állni, néha még lábujjhegyen ágaskodnia is kell. Időnként cserélgetheti a lábait, de azért elég edzettnek lennie ahhoz, hogy izomláz nélkül megússza. Oldalt fekvő pozíció A fekvő pár nőtagja az egyik lábát átveti a vele szemben lévő férfi derekán. A férfi alkalmazkodva a pózhoz, átöleli a nőt és egyik lábát felhúzza a csípőjéhez. A párok nem nehézkednek egymásra. Az együttlétük bensőséges, mert ebben a helyzetben sokáig elidőzhetnek. Hátránya a korlátozott mozgás. A másik pozitúra az, amikor a férfi hátulról közelíti meg a nőt. Mindkettőjüknek kényelmes és egész testfelületükkel érintkeznek. A férfi keze szabadon mozoghat, ujjaival a nő vállát, melleit, klitoriszát egyaránt ingerelheti. Ha a nő felsőtestét kissé hátra fordítja csókolózhatnak és beszélgethetnek. Ez a pozíció a terhes nőnek ajánlható. A férfi a súlyával nem nyomja a nőt. A pénisz behatolásának a mélysége jól szabályozható. A nő felemelt combja lehetővé teszi a hímvessző mélyebbre hatolását. E helyzet legfőbb előnye, hogy egyiküket sem nyomja a másik súlya. Az oldalt fekve póz a legelőnyösebb a terhes nőnek. Ekkor kerülni kell a párzómozgás erőteljesebb nyomásait, és vissza kell fogni a pénisz mélyre hatolását. Csak akkor lehet így szeretkezni, ha panaszmentes a terhesség. A terhes nő a terhesgondozáson részletes útmutatót kaphat nemi életére vonatkozólag. Ha nyitott a méhszáj, akkor a fertőzés elkerülése érdekében nem szabad nemi életet élni. Ilyen időszakban ajánlott orális szexet folytatni. Bartramia (növénynemzetség) A Bartramia egy lombosmoha-nemzetség a Bartramiaceae családból. Először Johann Hedwig írta le ezeket a növényeket 1801-ben és a nemzetség a nevét John Bartram (1699–1777) amerikai botanikusról kapta. Jellemzésük A Bartramia nemzetségbe tartozó növények 2–12 cm magasak, világos-, sárgás- vagy kékeszöld színűek, száruk lehet elágazó. Leveleik hosszúkásak, erősen fogazott levélszéllel. A levélér erőteljes. A levéllemez sejtjei a levél alján hosszúkásak világos színűek, a többi sejt négyzetes, zöld színűek, mamillásak (sejtkitüremkedéssel borítottak). A spóratok felálló gömb vagy megnyúlt gömbös alakú, szárazon barázdált. A perisztómium lehet fejlett vagy fejletlen. A spórák lehetnek gömb vagy vesealakúak. Elterjedés Kozmopolita nemzetség, fajai megtalálhatóak a sarkköri régiók kivételével az egész földön. Elsősorban a mérsékelt égövben találhatóak meg és a trópusokon, de a magashegységi, alpi régiókból hiányoznak. A nedvesebb élőhelyeket kedvelik, árnyas sziklákon, vízesések, patakok közelében a köveken fordulnak elő Európában. A Magyarországon megtalálható fajok a középhegységek árnyas szikláin élnek. Rendszertan, fajok Jelenlegi tudásunk szerint 72 faj tartozik a nemzetségbe, melyből a legtöbb a trópusi régió hegységeiben él. Magyarországon három fajuk él, melyek mind a középhegységek árnyas szikláin élnek. A leggyakoribb hazai faj a Gömbtokú moha. Bartramia halleriana Hedw. Bartramia ithyphylla Brid. Bartramia pomiformis Hedw. A kőszívű ember fiai (film) A kőszívű ember fiai 1965-ben bemutatott egész estés magyar film, amely Jókai Mór azonos című regényéből készült. A rendezője Várkonyi Zoltán, az írója Erdődy János, a főszereplői Sulyok Mária, Major Tamás, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza és Béres Ilona, a zeneszerzője Farkas Ferenc. A mozifilm a Mafilm stúdió gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmdráma. Magyarországon 1965. április 1-jén, felújított változatban 1976. április 1-jén mutatták be a mozikban. Történet I. rész A reformkor idején Nemesdombon haldoklott a mindenható főispán, Baradlay Kazimír, aki konzervatív főúrként feltétlen híve volt az osztrák császárnak. Szívkoszorúér-kövesedésben szenvedett, de nem csak ezért bizonyult "kőszívű" embernek. Kegyetlen és kíméletlen végrendeletben rendelkezett három fia sorsáról és felesége jövőjéről. Ödönt diplomatának szánta, képviselje az uralkodó érdekeit Oroszországban. Richárd katonaként emelkedjék egyre magasabb rangra, ne nősüljön meg soha, ha csatában meghalna, csak a család fényét emelné. Jenő hivatalnokként Bécsben dolgozzék. Küzdje magát a saját erejéből feljebb a ranglétrán, soha ne tudja meg, hogy a kőszívű ember őt szerette a gyermekei közül a legjobban. A felesége hat héttel a főúr halála után menjen feleségül Rideghváry Bencéhez, a császár által a vármegye élére kinevezett adminisztrátorhoz. A szigorú ember halála után az özvegye megfogadta, hogy a férje által parancsoltaknak az ellenkezőjét fogja végrehajtani. Hazahívta három gyermekét, hogy mindannyian Magyarország szabadságáért küzdjenek. Ödön éppen Szentpétervárott mulatozott, amikor megkapta édesanyja hazahívó levelét. Egy percig sem gondolkozott, azonnal útnak indult a fagyos orosz télben. Barátja, Leonin segítette a szánúton, ahol hamarosan farkasokkal is meg kellett küzdeniük. Jenőt és Richárdot Bécsben látjuk a Plankenhorst-palotában. Jenő Alfonsine-nek, a bátyja Liedenwall Editnek udvarolt. Alfonsine valójában Palvicz Ottóba szerelmes, titokban egy gyermeket is szült neki, de Ottó szegény katonatiszt, így nem lehetnek egymáséi. Richárdot egy idő után elszakították Edittől, a lányt a rokonai a Brigitta-szüzek kolostorában rejtették el. Baradlayné próbára tette Lánghy Aranka hűségét Ödön iránt, ám a lány becsülettel kiállta a próbát. Nemesdombon esküvőre gyülekeztek a megye nagyjai, eltelt a végrendeletben megszabott hat hét, de meglepetésre nem Mária asszony adta a kezét Rideghvárynak, hanem Ödön és Aranka kézfogóját ünnepelhette az egybegyűlt tömeg. A megyegyűlésen egyre erőteljesebb a fekete és a fehér tollasok közötti harc. A haladók egyre jobban a sarokba szorították a követeléseikkel a maradiakat. Rideghváry Bence a gyűlés feloszlatását tervezte, de a haladók készen álltak akár fegyverrel is ellenállni, de nem került sor összetűzésre, mert megérkezett Ödön, aki rendet tett a torzsalkodók között. Átvette a megye irányítását, Rideghváryt elmozdította a posztjáról. A császárpárti főúr, mielőtt visszatért volna Bécsbe, figyelmeztette az özvegyet, hogy a fiával letért a Baradlay Kázmér által megszabott útról. Valóban magasra juthatnak, de ennek a magaslatnak a neve, ahová hamarosan felérnek: a vérpad. 1848. március 13-án Bécsben kitört a forradalom. Plankenhorsték látszólag átálltak a forradalmárok oldalára, de valójában a császár hívei maradtak, sőt kémtevékenységet is folytattak Windisch-Grätz herceg számára. Richárd megmentette Edit kolostorát a csőcseléktől, összebarátkozott a forradalmár fiatalokkal. Jenőt is belépett a bécsi diáklégió tagjai közé, de nem meggyőződésből, hanem a szerelem vezette lépteit. Richárdot édesanyja rábeszélte, hogy szökjön huszárcsapatával Magyarországra. Edit kihallgatta soror Remigia és Plankenhorsték titkos megbeszélését, és nem hagyta elveszni kedvesét. A korábban megtudott titkos kódokat használva megtévesztette Palvicz Ottót, így a huszársereg egérutat nyert üldözői elől. A bécsi forradalom napjai meg voltak számlálva, a barikádharcokban a tüzérséggel megerősített túlerőben lévő császári csapatok vereséget mértek a felkelőkre. A bécsi fiatalok menekültek, eközben Mausmann megmentette Edit életét. Goldner haldoklott, a Plankenhorst-ház felé menekült, de az otthon lévő nők nem segítettek neki. A hős forradalmár halála előtt még látta, hogy a szeretett nő házának erkélyén szorgos kezek zászlót cseréltek. A német trikolór helyett az osztrák császár zászlaját lobogtatta a szél. II. rész Baradlay Richárd huszárcsapatával emberfeletti akadályokon keresztül tört utat magának Magyarország felé. Nyomukban Palvicz Ottó és vértesei haladtak, két különálló hegyorom tetején a két vezér pisztolypárbajt vívott. Egy kőbányában – elsősorban Pál úr cselének köszönhetően – a huszárok kitörtek a bekerítésből. Bécsben Jenőt Plankenhorsték és Rideghváry megpróbálták behálózni, s arra rávenni, hogy fogadja el bátyja követségi titkári beosztását, vegye el feleségül Alfonsine-t. A legkisebb Baradlayt felkereste az édesanyja is, és szelíd, szívre ható szavakkal rábeszélte, hogy tartson vele haza Magyarországra. A három Baradlay hazatért, mindhárman magyar földre léptek. Ödön kormánybiztos, Richárd az életéért harcoló magyar sereg huszártisztje, Jenő az ősi kastélyban védelmezte az otthon maradottakat. Az isaszegi csata döntő küzdelem volt az 1849-es tavaszi hadjáratban. Richárd embereivel bekapcsolódott a küzdelembe, a Bécsből elmenekült diáklégió maradványával harcoltak az osztrák császár fölényben lévő serege ellen. Richárd ismét összecsapott Palviczcal, a kardpárbajban mindketten megsebesültek, leestek a lovukról. A két lovascsapat menteni akarta a saját parancsnokát, de a két hős életveszélybe került. Pál úr rávetette magát szeretett gazdájára, így Richárd testét a sajátjával védte meg, őt taposták halálra a lovak patkói. Palvicz a halálos ágyán megkérte Richárdot, hogy keresse meg a gyermekét, minden fontos iratot átadott erről korábbi ellenfelének. A magyar sereg győzelmet győzelemre halmozott, a bécsi haditanács kétségbeesetten készült Bécs – magyarok általi – ostromára. A honvédsereg azonban 1849 májusában Buda ostromát kezdte meg – hatékony ostromágyúk nélkül. A kezdeti magyar támadások nem jártak sikerrel, az osztrák várvédők visszaverték a forradalmi csapatokat. Heinrich Hentzi vezérőrnagy lövetni kezdte Pestet, köztük az Al-Dunasor palotáit, épületeit. Az osztrák tüzérek pontos lövései nem kímélték azt az épületet sem, ahol a magyar sereg haditanácsa tartózkodott. Egy áruló, Rideghváry Bence éjszaka, fényjelekkel segítette az osztrákokat. Mihály mester leleplezte a kémet, a két ember küzdelméből a hazafi csizmadia került ki győztesen. Ödön és Richárd forradalmi párbajt vívott egymással, mert a haditanácsban Richárd gyávának nevezte a bátyját. A párbajból Ödön került ki győztesen, ráadásul megmentette öccse életét, a vár fokán békült meg egymással a két testvér. Mausmann, a verselő diák az ostrom közben hősi halált halt. A szabadságharc elbukott, emigráció, börtön, halálbüntetés várt a forradalomban és szabadságharcban részt vevő magyarokra. Ödön is úttalan utakon menekült, Richárd börtönben várta a rá váró kíméletlen ítéletet. Ödön hazajutott Nemesdombra az ősi kastélyba, a hatalom felé jelezte hollétét, várta a bíróság elé idéző hivatalos iratot. Levelet azonban Eugén von Baradlay kapott, aki – bár a családja nyugtalanul faggatta – nem árulta el, hogy honnan, kitől kapott levelet. Egy véletlen névcsere következtében őt idézték meg a bátyja helyett a hadbíróság elé. Az Ödön nevet nem Edmundra fordították le, ahogyan kellett volna, hanem Eugénre (ami valójában Jenőt jelent). A legfiatalabb Baradlay bátran állt bírái előtt, vállalta Ödön tetteit, ezért őt ítélték halálra és végezték ki az osztrákok. Alfonsine bosszút esküdött a Baradlay család ellen, ezért felkereste Haynau táborszernagyot, hogy értesítse, a teljhatalmú urat hamarosan leváltják, mert Európában nagy a felháborodás a magyarok elleni kegyetlen bosszúhadjárat miatt. A delnő kérte Haynaut, hogy a még ítéletre váró rabok kapják meg gyorsan a méltó büntetésüket. A fejgörcsök embere megtudván, hogy feleslegessé vált, másnap útilaput kötnek a lába alá: megkegyelmezett valamennyi, még a börtönében várakozó fogolynak. Baradlay Richárd is így menekült meg a biztos haláltól. Bécsbe utazott, hogy megkeresse szerelmét, Editet. A Palvicz által korábban átadott dokumentumokkal kényszerítette Plankenhorstékat, hogy adják ki számára a lányt, egy árva gyermek számára kellett anyát szereznie. A nemesdombi kastélyba érkező csendőr Baradlay Eugén hagyatékát és levelét hozta. Az édesanya szívszaggatóan zokogva borult rá kedves gyermeke golyók által lyuggatott mellényére. Szereplők Sulyok Mária – Baradlayné, Mária Major Tamás – Baradlay Kazimír Bitskey Tibor – Baradlay Ödön Mécs Károly – Baradlay Richárd Tordy Géza – Baradlay Jenő Básti Lajos – Rideghváry Bence, adminisztrátor Szemere Vera – Plankenhorst Antoinette Béres Ilona – Plankenhorst Alfonsine Barsy Béla – Lánghy Bertalan Nádasi Myrtill – Lánghy Aranka Polónyi Gyöngyi – Liedenwall Edit Nagy Attila – Palvicz Ottó Bujtor István – Ramiroff Leonin, orosz tiszt Kálmán György – Goldner Fritz Fonyó József – Mausmann Hugó Somogyvári Rudolf – a bécsi titkosrendőrség főnöke Benkő Gyula – Krámer, besúgó Páger Antal – Pál vitéz Rajz János – Mihály mester, csizmadia Várkonyi Zoltán – Haynau tábornagy Bessenyei Ferenc – Görgei Artúr tábornok Molnár Tibor – magyar tábornok Greguss Zoltán – magyar tiszt Inke László – magyar tiszt Makay Margit – soror (apácanővér) Remigia Kiss Ferenc – Tormándy Gózon Gyula – kanonok Keleti László – bankár Szendrő József – élelmezési tiszt Raksányi Gellért – vármegyei úr György László – vármegyei úr Kovács Károly – vármegyei úr Gombkötő Erzsébet – Jéza, táncosnő Bárdy György – osztrák hadbíró ezredes Márkus László – osztrák tiszt Velenczey István – párbajsegéd Miklósy György – párbajsegéd Ambrus András – Baradlayék szolgája Balogh Emese – álruhás tiszt menyasszonya Bánhidi László – fogadós Makláry János – lakáj Koncz Gábor – Franz, forradalmár Sándor Iza – grófnő Fodor Zsóka – Plankenhorsték szobalánya További szereplők: Bay Gyula, Budai István, Deák Sándor, Dömsödi János, Farkas Antal, Fenyő Aladár, Fenyő Emil, Gelley Kornél, Hadics László, Horváth Ferenc, Horváth Jenő, Horváth József, Huszti Péter, Joó László, Kamarás Gyula, Kiss Gábor, Kollár Béla, Kovács István, Ladányi Ferenc, Lázár Tihamér, Prókai István, Pásztor János, Siménfalvy Sándor, Sugár Lajos, Szigeti András, Szokolay Ottó, Szüry György, Tomanek Nándor, Torma István, Viktor Gedeon, Vándor József Érdekesség Az utószinkron készítésénél a farkasok vonyítását Alfonzó adta elő. Magyar adók MTV / MTV-1 / TV-1 / M1 (korábban) , MTV-2 / M2 (korábban) , Sió TV , Duna TV (korábban) , TV2 , Duna World (korábban) , Filmmúzeum , ATV M1 (később) M2 (később) , Duna (később) , Duna World (később) , Film+ , Cool TV Novo Selo (Vrnjačka Banja) Novo Selo (szerbül: Ново Село), település Szerbiában, a Raškai körzet Vrnjačka Banja-i községében. Népesség 1948-ban 2 244 lakosa volt. 1953-ban 2 340 lakosa volt. 1961-ben 2 421 lakosa volt. 1971-ben 2 651 lakosa volt. 1981-ben 3 168 lakosa volt. 1991-ben 3 619 lakosa volt. 2002-ben 3 952 lakosa volt, akik közül 3 838 szerb (97,11%), 13 montenegrói, 4 jugoszláv, 2 macedón, 2 szlovén, 1 horvát, 1 magyar (0,02%), 1 muzulmán, 1 orosz, 1 szlovák, 10 nem nyilatkozott és 78 ismeretlen. Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Antall József (politikus, 1932–1993) Dörgicsei és kisjenei Ifjabb Antall József Tihamér (Pestújhely, 1932. április 8. – Budapest, 1993. december 12.) magyar politikus, könyvtáros, orvostörténész, muzeológus, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke a rendszerváltás után. Családja Antall József ősi kisnemesi családban született. Apja, id. Antall József (1896–1974) jogász, hivatalnok, az FKGP egyik alapítója, több minisztérium dolgozója volt, a második világháború alatt menekülteket mentett, valamint a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. Édesanyja Szűcs Irén, akinek apja, Szücs István is politikai pályát járt be, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban volt köztisztviselő, nyugdíjba vonulása előtt a népiskolai oktatásért felelős helyettes államtitkár volt, majd 1927–1935 között országgyűlési képviselő. Antall Józsefnek egy testvére volt, Antall Edit. Antall Edit lányának, Héjj Editnek lett a férje Jeszenszky Géza későbbi külügyminiszter. Feleségétől, Fülepp Klárától két gyereke született: Antall György ügyvéd és Antall Péter fotóriporter. Tanulmányai Gyermek- és ifjúkorát a családi neveltetés határozta meg, melynek meghatározó elemei a demokrácia iránti elkötelezettség, a nemzeti érzelem, a keresztény erkölcs és társadalomszemlélet voltak. Antall 1942-től a budapesti Piarista Gimnáziumban tanult, ahol 1950-ben érettségizett. Már 16 évesen eldöntötte, hogy politikai pályára lép – amire később természetesen sokáig nem volt lehetősége. Az érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának 12 éven át volt hallgatója, 1950 és 1954 között nappali, majd kiegészítő szakon tanult. Történelem-magyar nyelv és irodalom szakon szerezte középiskolai tanári, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi diplomáját. Szakdolgozatát Eötvös József népiskolai politikájából, bölcsészdoktori disszertációját Eötvös József politikájáról valamint az 1867-es kiegyezés előkészítéséről írta. Néprajzi, antropológiai, jogi, közgazdasági és orientalisztikai tárgyakat is hallgatott. Életút a miniszterelnökségig A diploma megszerzése után Antall a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. 1955-ben az Eötvös József Gimnáziumban kezdett tanítani, ahol 1956 októberében a forradalmi bizottság élére került. Részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében és a Keresztény Ifjú Szövetség megalapításában. A forradalmat követően a szovjet és a magyar hatóságok többször őrizetbe vették, szabadlábra helyezése után is folyamatosan kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene, ennek ellenére továbbra is taníthatott. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi eljárással, ám 1959-ben politikai magatartása miatt végleg eltiltották a pedagógusi pályától. Ezt követően két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar életrajzi lexikonba ő írta meg nyolcvan orvos életrajzát, s ekkor ismerte fel, hogy a gyógyítás története fontos, és részben feldolgozatlan tudományos téma. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltárban előbb mint tudományos kutató dolgozott, majd igazgatóhelyettes, 1974-től pedig mb. főigazgatója, 1985-től főigazgatója volt az intézetnek (felettese, egyben segítője Schultheisz Emil volt előbb főigazgatóként, majd egészségügyi miniszterként). Több száz orvostörténeti publikációja jelent meg, s számos művet lektorált, szerkesztett. Elsősorban Benedek István orvostörténeti köréhez, a Hiúzokhoz kapcsolódott. 1968 és 1990 között szerkesztője illetve főszerkesztője volt az Orvostörténeti Közleményeknek. Kutatásai kapcsán számos alkalommal került kapcsolatba külföldi orvosokkal, történészekkel. 1986-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett. Először 1974-ben kapott nyugati országba szóló útlevelet, ekkor előbb Svájcba hívták, majd az NSZK-ban tartott több egyetemen is előadást (Düsseldorf, Marburg, Köln, Bonn, München). Élete során több III/III-as ügynök írt róla jelentést, akik közül talán a festőművész Mikus Gyula fia a legismertebb. Visszatérés a politikába Csoóri Sándor hívására kapcsolódott be az MDF munkájába, a párt rendezvényein 1988 elejétől vett részt. Az Ellenzéki Kerekasztal 1989. március 22-én jött létre, s az akkor már pártszerűen működő Magyar Demokrata Fórum Antallt is delegálta a megbeszélésekre. Antall az alkotmánymódosítást előkészítő I/1-es bizottságában dolgozott. Számos indítványa, kompromisszumkészsége, szakmai felkészültsége tette egyre ismertebbé. Antall Józsefet 1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnökévé, s ez alapján egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. Az 1990-es választások győztese az MDF lett (Antall a budapesti területi listáról jutott mandátumhoz), így május 23-án ő alakíthatott kormányt. Aznap este az Országgyűlés 219 igen, 126 nem és 8 tartózkodással választotta meg a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé, egyúttal kormányprogramjának irányelveit is elfogadta. Lélekben, érzésben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Antall koalíciót kötött a kisgazda- és a kereszténydemokrata frakciókkal, s kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. Az Antall-kormány fogadtatta el és hajtotta végre az átalakulást elősegítő törvényeket, a gazdaságot pedig növekedési pályára állította a ciklus végére. Halála és temetése 1990 nyarán non-Hodgkin limfómát (a nyirokér-rendszer rákja) állapítottak meg nála. Októberben, két nappal a taxisblokád előtt sikeresen megműtötték, de fél év múlva a rák kiújult. Halála előtt egy nappal Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét adományozta neki. A családján kívül csak kabinetfőnökét, Marinovich Endrét, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét, Kajdi Józsefet és Boross Pétert fogadta, telefonon Tölgyessy Péterrel és Orbán Viktorral beszélt még. Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt. Temetése 1993. december 18-án szombaton déli 12 órakor vette kezdetét, a koporsót a Kupolateremből az Országház előtt felállított ravatalhoz vitték ki. Szabad György, az Országgyűlés elnöke, Sütő András író és Bolberitz Pál címzetes apát búcsúztatták. Innét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe indult a menet, ahol a politikust Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek, Hegedűs Lóránt református püspök, Harmati Béla evangélikus püspök, Schweitzer József főrabbi és Tőkés László nagyváradi református püspök mondtak beszédet a sírnál. Utóda a miniszterelnöki székben Boross Péter belügyminiszter lett. Emlékezete Dr. Antall Józsefnek Magyarországon elsőként a Fejér megyei Mány községben állítottak szobrot – Domonkos Béla alkotását –, 1996-ban, id. Szabó Zoltán helyi lakos kezdeményezésére. Ezt az emlékművet a felállítása óta már restaurálni is kellett (2011-ben), mivel a gránitlapokkal burkolt talapzata a rossz ragasztási technológia miatt szétfagyott, és megrongálták a területet körülvevő kerítést is. . A felújított szobrot a néhai miniszterelnök születésének 79. évfordulóján, 2011. április 8-án avatták. Mány után Csongrádon (2000. augusztus 13.), a Vas megyei Jánosházán (2001), majd 2002 márciusában a horvát fővárosban, Zágrábban állítottak szobrot Antall Józsefnek. Csongrádon a piroskavárosi templomhoz került a politikus szobra, avatása előtt Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök celebrált ünnepi szentmisét, szentbeszédében méltatva a néhai miniszterelnök érdemeit. A szentmise befejezésekor a templom plébánosa elmondta, hogy Antall József halála előtti napokban Bolberitz Pál , a miniszterelnök lelki vezetője éppen ebben a csongrádi templomban tartott lelkigyakorlatot, és innen vitte a betegek szentségét a miniszterelnöknek. A szobrot Dávid Ibolya igazságügyi miniszter leplezte le, és Gyulay Endre szentelte meg. A közadakozásból készült bronz mellszobor Varga István Luigi szobrászművész alkotása. Szombathelyen 2002 . tavaszán állítottak emléket a néhai miniszterelnöknek, a Petőfi Sándor utca és a Kőszegi utca sarkán. Eredetileg az érintett kis teret is Antall Józsefről szerették volna elnevezni, ez a terv azonban meghiúsult. A mellszobor Veres Gábor szobrászművész alkotása, és 2002. április 8-án, Antall József születésének 70. évfordulóján avatták fel. Miskolci , bronzból készült portrészobra Jószay Zsolt alkotása, melyet 2003. december 5-én avattak fel a Miskolci Nemzeti Színház mögötti téren, amely azóta úgyszintén a néhai politikus nevét viseli. Szintén 2003-ban került felavatásra Antall József mellszobra a fővárosi (I. kerületi) Apród utcában is, a Szarvas csárda és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár épülete között, a vár déli feljárójának elején. A gránit talapzaton álló bronzszobor Veres Gábor és Pomsár András alkotása, felállítási helye pedig arra is utal, hogy Antall az 1964-ben megnyílt orvostörténeti intézmény munkatársa volt, előbb tudományos kutatóként, majd igazgatóhelyettesként, 1974–1990 közt pedig főigazgatóként. Ez utóbbi szobrot a felállítása óta többször is megrongálták, vörös festékkel öntötték le. 2003-ban állítottak szobrot Antall József emlékére a fővárosi XV. kerületben, a Pestújhelyi téren is, a volt miniszterelnök ugyanis Pestújhelyen született, ott is járt iskolába, sőt családja a városrész alapítói közé tartozik. Ez utóbbi szobor sorsa szintén viszontagságosan alakult: 2007-ben két alkalommal is ellopták . A bronzból készült fejszobor először 2007. májusában tűnt el, de négy nappal később rátaláltak egy XXI. kerületi családi ház előtt. Másodjára, 2007. november elején vélhetően fémgyűjtők lopták el a szobrot, Hajdu László kerületi polgármester akkori nyilatkozata szerint erre utalt, hogy az elkövetők a szobrot tartó két, másfél centis acélrudat is el tudták vágni. Szintén 2003-ban emeltek emlékművet Antall József emlékére a balatonfüredi Tagore sétányon. Az emlékmű Balatonfüred Önkormányzata, a Demján Sándor Alapítvány, Kő Pál , illetve a veszprémi Reguly Alapítvány felajánlásából, illetve közadakozásból valósult meg, május 23-i avatásán részt vett Orbán Viktor és Dávid Ibolya is. 2004. április 30-án a Balaton-felvidéki Paloznak községben is szobrot állítottak dr. Antall József emlékére. A bronz fejszobor a falu templomkertjében áll. A község vélhetően azért tartotta fontosnak, hogy szobrot állítson a politikus emlékére, mert miniszterelnökként Antall József avatta fel a paloznaki Faluházat (amint erről egy, a Polgármesteri Hivatalra kihelyezett emléktábla is tanúskodik). A szobrot ugyancsak Jószay Zsolt szobrászművész készítette, öntését pedig Varga Imre szoboröntő mester végezte. 2009 márciusában avatták fel az Európai Parlament brüsszeli épületkomplexumának két új, Antall Józsefről és Willy Brandt egykori nyugatnémet kancellárról elnevezett szárnyát. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke méltatta Antallt, amiért komoly szerepet vállalt az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítésében. 2013-ban Gödöllőn a Városi Könyvtár és Információs Központ belső udvarát róla nevezték el és itt egy domborműves emléktáblát is avattak tiszteletére . A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátyodon általános iskolát és szabadidő központot neveztek el róla Gyűjteményes írásai A múlt magyar orvostörténészei. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Előszó: Schultheisz Emil. Budapest, 2002. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Bemutatja Antall József orvostörténeti munkásságát is.) Antall József: Modell és valóság. 1–2. köt. Bp., 2007. Kapronczay Károly, Gazda István: Az orvostörténész, művelődéstörténész és tudományszervező Antall József írásaiból. Bp., 2012. Magyar Orvostörténelmi Társaság – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – Magyar Tudománytörténeti Intézet. 500 old. http://real.mtak.hu/21009/ Nagyobb szakkönyvei Ruttkay László: Jeszenszky Jessenius János és kora. 1566–1621. Szerk.: Antall József et alii. Bp., 1971. Medicina. Fekete Sándor: Tauffer Vilmos 1851–1934. Adatok a magyar szülészet és nőgyógyászat történetéhez. Sajtó alá rend.: Antall József, Buzinkay Géza. Bp., 1971. Medicina. Képek a gyógyítás múltjából. Társszerző: Szebellédy Géza. Bp., 1973. Corvina. (Több nyelven, több kiadásban) Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről . Írta: Antall József et al. Bp., 1973. Szépirodalmi. Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae. 25-31 Augusti 1974 Budapestini. Red. Antall, József et alii. Budapest, 1976. SOMKL. Medicina in nummis. Hungarian coins and medals related to medicine / by Lajos Huszár and Gyula Varannai. Preface by József Antall. Bp., 1977. Medicina. Medicina in nummis. From the numismatic collection of the Semmelweis Museum for the history of medicine = Eine Auswahl aus der numismatischen Sammlung des Semmelweis-Museums für medizinische Geschichte. Edited, compiled and written by József Antall, Lajos Huszár. Bp., 1979. Medicina. Antall József (összeáll.): Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. Bp., 1981. Corvina. (Több nyelven is megjelent) Germanus Gyula: Gondolatok Gül Baba sírjánál. Művelődéstörténeti tanulmányok. Vál., szerk. és az utószót írta: Antall József. Bp., 1984. Gondolat. Az 1934. évi középiskolai reform. A törvényjavaslat előkészítése és vitája. Összeáll., szerk. és a bev. tanulmányt írta: Antall József. Bp., 1986. OPI . Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Összeáll. és szerk.: Antall József, Birtalan Győző, Schultheisz Emil. Bp., 1988. Medicina. Kosáry Domokos - Németh G. Béla (szerk.): 1848–1867. Írta: Antall József et alii. Bp., 1985. MTA. Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Szerk.: Antall József. Bp., 1988. Téka. Semmelweis Ignác emlékezete. Összeáll.: Gazda István, Kapronczay Károly, Szállási Árpád. Budapest, 2001. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum - Magyar Tudománytörténeti Intézet. (Közli Antall József Semmelweis kutatásait.) Az 1848–1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk.: Pálmány Béla. Írta: Antall József et alii. Bp., 2002. Magyar Országgyűlés. 20539 Gadberry A 20539 Gadberry (ideiglenes jelöléssel 1999 RT86) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 7-én. M113 Az M113 az USA haderejének meghatározó járműve, a világ egyik legelterjedtebb harcjárműve, és az USA legnagyobb számban használt hidegháborús páncélosa, egyben a legnagyobb számban gyártott csapatszállító. Az 1962 óta frontszolgálatban álló, az FMC (Food Machinery Corp) által tervezett lánctalpas csapatszállító harcjármű és későbbi specializált változatai adták a hidegháborúban az amerikai haderős gépesített gyalogságának alapját. A jármű különlegessége, hogy teljes egészében alumínium testtel készült, de egyszerű és könnyen gyártható kialakítása miatt mégis rendkívül olcsó. Fejlesztése és felépítés A jármű fejlesztésének fő célja a korábbi lánctalpas gyalogsági járműveknél ( M59 és M75) lényegesen kisebb tömeg elérése volt, hogy biztosítsák az úszóképességet, légi desszantolhatóságot és egyben a mobilitást. A korabeli 11 fős rajokból egyet kellett szállítania teljes felszereléssel. A jármű nem gyalogsági harcjármű, hanem csapatszállító, azaz harci taxinak szánták, nem venne részt közvetlenül a harcokban, ezért páncélzata és fegyverzete nem túlzottan erős (bár a legtöbb későbbi IFV sem kapott erősebb védettséget). Ez az akkor várt atomháborúkban azért is kiemelt jelentőségű volt, mert az ellenség főerőire dobott taktikai töltetek által szennyezett területeken e járművek egyszerűen átrobogtak volna, és csak az ellenség nem lebombázott hátországában / második vonalában kezdtek volna harcba, ahol a 11 fős raj a járművet elhagyva gyalogsági harcmodorban küzdött volna. A feltételek kielégítésére két változat készült, a T117 acél és a T113 alumínium páncélzattal, a két jármű azonos védettséggel rendelkezett, azonban az utóbbi némileg könnyebb volt. A T113-ra épülő M113 tömegcsökkentésének elérése érdekében a Kaiser Aluminum and Chemical Co. vállalat által kikísérletezett 5083 jelű speciális alumíniumból készültek a sorozatpéldányok. Ez bár háromszor gyengébb védettséget biztosít mint az acél azonos vastagság mellett, de annál háromszor könnyebb is (2,7 kg/dm3), mivel azonban a vastagabb lemezek kevesebb merevítést igényelnek a jármű nagyjából 5-10%-al kisebb tömegből nyújt ugyan akkora védettséget és szerkezeti jellemzőket. A jármű további előnye, hogy a könnyű gyárthatóság és a letisztult tervek révén a drága alapanyag ellenére is olcsón és tömegesen előállítható, megbízható APC lett. A járművet hamar módosítani kezdték, először 1964-ben az M113A1 változat alakult, ki, melyben az eredeti benzin motort 215 lóerős diesel erőforrás váltotta fel, mivel ez találat esetén sem gyullad ki. Jelentős módosítást az 1979-től rendszeresített M113A2 változat jelentett, ez újratervezett, hatékonyabb hűtést kapott, megemelt, erősebb futóművet, külső üzemanyagtartályokat (fél köbméter belső tér szabadult fel!), valamint ködgránátvetőket kapott. A tömegnövekedés miatt a jármű innentől csak korlátozottan úszóképes. Az A3 jelzésű továbbfejlesztett példányok 1987 után erősebb motort, javított felfüggesztést és belső repeszfogó védőréteget kaptak. A jármű altváltozatait szintén módosították ezek szerint (M106A1, M901A3, stb), ezek részletesen: Változatok M113 armored cavalry assault vehicle (ACAV) - felderítő változat 2-3 fős felderítő egységet szállító változat. Három nagy méretű pajzsot kapott, melyek mögül egy 12,7 és két 7,62 mm űrméretű géppuska működtethető. Vietnámban ez a változat sikeresnek bizonyult, mert körkörösen tudott tüzelni és a jó mobilitás miatt még a felázott földeken is tudott haladni. Érdekesség, hogy a változatot a Dél-Vietnámi Hadsereg dolgozta ki és csak néhány év késéssel terjedt el az USA állományában. A dandárok felderítő szakaszai és a lovassági ezredek használták. M58 Wolf - füstképző jármű az ellenség zavarására, a kémiai ködöítő berendezés a jármű hátuljában kapott helyet. M106 mortar carrier - aknavető jármű, gyakorlatilag azonos az alap M113-mal, de a raj helyén egy M30 aknavető (106.7 mm) kapott helyet és a hat fős személyzet mellett 88 lőszert szállít. 81mm-es aknavetővel felszerelt konverziója az M125 M1064 mortar carrier - M121 típusú, 120 mm-es aknavetővel felszerelt verzió. M132 Armored Flamethrower - Lángszóróval felszerelt változat M150 - TOW indítóval felszerelt páncélvadász kivitel. M163 VADS - Vulcan 20 mm-es gattling rendszerű gépágyúval felszerelt légvédelmi változat. A fegyver manuális célzású, csak távmérő radarral rendelkezik, ezért legfeljebb helikopterek és lassú, alacsonyan haladó repülőgépek ellen hatásos. Leginkább a gyalogság tűztámogatására alkalmazták a konfliktusok során a nagy tűzgyorsaság miatt. M48 Chaparral - Légvédelmi rakéta indító jármű, M113 alvázon. M548 - Teherszállító jármű, M113 alvázzal (nem páncélozott!) M577 Command Post - Megnövelt magasságú M113, generátorokkal, amely mobil parancsnoki központként szolgál a zászlóalj- és dandárparancsnokok számára, valamint a híradó- és ECM/ELNIT csapatok részére. M806 - Műszaki mentő jármű, amely nem csak vontatja a sérült járműveket, de teljes javító felszereléssel is rendelkezik. Minden gyalogsági század rendelkezett legalább egy járművel (a szovjet blokk országaiban nem a századok, hanem a zászlóaljak rendelkeztek mentő járművekkel). M901 ITV (improved TOW vehicle) - Fejlesztett páncélvadász különleges indító- és megfigyelő toronnyal. M113 "C&R" - sikertelen rövidített és csökkentett magasságú felderítő verzió, a kisebb hossz jelentősen rontotta a terepjáró képességet ezért nme alkalmazták széles körűen. AIFV - M113 alapján kialakított Gyalogsági harcjármű. A sors fintora, hogy bár tökéletesen megfelelt a kitűzött céloknak (MICV-65 program) a sokkal drágább, de nem hatékonyabb M2 Bradley került az US Army állományába. M113A3 TLAV - Kompozit lánctalppal felszerelt változat, mely 100 km/h sebességet, csendes és gazdaságos üzemet tett lehetővé. E változat ötvözte a gumikerekes csapatszállítók sebességét, a lánctalpas járművek terepjáró képességével. Az US Army a technológiát fel akarta használni az FCS programban, azonban később azonban a sokkal gyengébb terepjáró képességű és sokkal drágább Stryker ICV került rendszeresítésre. A lánctalpakat Dánia rendszeresítette az M113G járműveken. A járművet számos alkalmazó ország tovább módosította saját igényei szerint, így a fenti lista a teljesség igénye nélkül készült. Harci alkalmazása A járművet kiterjedten használta az amerikai hadsereg az összes 1960 utáni háborúban. Vietnámban kis tömege és úszóképessége révén felderítőnek is előszeretettel alkalmazták. A közel-keleti és grenadai műveletekben előnyös volt a jármű jó manőverezőképessége, mert akár egy kis udvaron is helyben meg tudott fordulni, a kerekes járművekkel ellentétben. 2001 után az afganisztáni és iraki műveletekben a járművet rácspáncéllal látták el, ezáltal részlegesen védetté vált az RPG találatok ellen. Megbízhatósága miatt ezen országokban jobban is vált be, mint a leváltására szánt M2 Bradley és Stryker ICV. A jármű a legtöbb fronton bevált, megbízható és a feladatát kis költségek mellett képes ellátni, kielégít minden, a csapatszállítókkal szembeni igényt. A specializált változatokkal pedig a hadsereg járműigényének jelentős részét sikerült lefedni, azonban végsebességét csak a hidegháború utáni kompozit lánctalpakkal sikerült fokozni, amikor már megindult a járművek kivonása. Alkalmazók Jelenlegi alkalmazók: Afganisztán: 173 M113A2 Albánia: 130 Argentína: 400 M113A1 / A2 Ausztrália: 340 M113AS4 és 91 M113AS3 (1990 előtt még 840 M113A1 volt hadrendben) Bahrein: 239 Bolívia: 50 Bosznia és Hercegovina: 80 Brazília: brazil hadsereg: 590; Brazilian Marine Corps: 29 Kanada: 289 (az 1960-as évek közepétől az 1990-es évekig 1143 volt) Chile: 369 Kolumbia: 54 Kongói: 12 Dánia: 632 Ecuador: 20 Egyiptom: 2447 M113A2 Németország: a hidegháború alatt 4000 volt hadrendben Görögország: 1399 M113A1 és M113A2 Irán: 400 M113A1 (mára 200 maradt) Irak: 173 M113, 1026 M113A2 Indonézia: Legfeljebb 150 volt Belga jármű Izrael: 6131 (minden változat). 500 aktív üzemben marad, további 5000 raktáron Jordánia: 1124 M113A1 és M113A2 (370 még üzemben) Hezbollah: Ismeretlen szám, ebből 150 M577 valószínű (egy nagy részük a libanoni hadseregtől zsákmányolva) Kuvait: 126 M113A1 és M113A2 Libanon: 1300+ Litvánia: 361 M113A1 / A2 került át Németországból 2000 és 2006 között, 168 M577 szállítás alatt Marokkó: 1200 Macedón Köztársaság: 30 használt M113A1 Norvégia: 288 felújított M113, (97 db M113F3 gumi lánctalppal) Pakisztán: 1600 Peru: 140 M113A1 (120 üzemben) Fülöp-szigetek: 120 M113A1 1967-től. Lengyelország: 35 (parancsnoki és orvosi evakuációs változatok) Portugália: 180 M113A1/A2(150 hadrendben), 4 M901 ITV, 30 M48A3 Chaparral (ma 25), 47 M577A2 (36 üzemel) Szaúd-Arábia: 1190 Szingapúr: 1000 M113A1 és M113A2 (720 üzemben) Dél-Korea: 420 Spanyolország: 1214 M113A1 és M113A2 (453 üzemben) Svájc: 1475 (mindegyik változat), 238 üzemben Kínai Köztársaság (Tajvan): 675 Thaiföld: 465 M113A1 és M113A2 (már csak 430) Tunézia: 140 M113A2 üzemel. [55] Törökország: 3,068 M113A1 és M113A2 szállított új és használt, és 2813 üzemben marad. [54] [55] Egyesült Államok: 32 000 (összes változat), 8000 raktárban és 5000 hadrendben, egy részük rácspáncéllal ellátva Uruguay: 24 M113A2 Vietnám: 1635 M113A1 (ma még 200 üzemben) Jemen: 107 M113A1 Korábbi üzemeltetők Al-Mourabitoun: egyesek a libanoni hadseregből [86] Amal Mozgalom: zsákmány a libanoni és az izraeli hadseregtől (ebből további helyi mozgalmak is szereztek) Szabad Libanon hadserege : libanoni hadsereg állományait lefoglalták Belgium: 500 (fokozatosan leváltva Pandur járművekkel) Kambodzsa: 210 (már csak 20 működőképes) Ciprus: 1 (kiállítási példány) Etiópia: 90 M113A1 Hezbollah: zsákmány a libanoni és az izraeli hadseregtől Olaszország: 3697 (minden változat, kis részüket a csendőrség használta), raktáron 115, a többi kivonva Laoszi Királyság : 20 M113, valószínűleg másodkézből Hollandia: kivonva, a YPR-765 váltotta Új-Zéland: 120 (helyébe NZLAV lll) Dél-Vietnam (észak vietnámi kézre kerültek, ebből kapott a Szovjetunió tesztpéldányokat) India (indiai hadsereg) Civil alkalmazók Franciaország : Néhány M113 működik a Haute-Corse tűzoltókkal Egyesült Államok: 4 M113 vészhelyzeti evakuációs jármű a NASA szolgálatában. Az USA rendőri alakulatai kisebb számban alkalmazzák. Boulogne (Vendée) Boulogne település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 859 fő (2015). Boulogne Chauché, Dompierre-sur-Yon, Essarts-en-Bocage és La Merlatière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pszilocin A Pszilocin (4-hidroxi-dimetil-triptamin, 4-HO-DMT) hallucinogén gomba-alkaloid. A legtöbb pszichodelikus gombában megtalálható foszforizált változatával, a pszilocibinnel együtt. 3–8 óráig hat az emésztéstől, ételektől függően, és hatása egyénenként nagyon különböző. A stresszhez hasonló hatása van (szapora szívverés, pupilla kitágulás, nyitott vagy csukott szemmel látott képek (médiumok esetén, akik nagy dózisban szedik), szinesztézia (pl. hangmagasság színnel társítása). Szerkezetileg nagyon hasonlít a szerotoninra, azt utánozza a szerotonin-2A (5-HT2A)-receptoron. Agonistája az 5-HT2C és 5-HT1A receptornak is. A dopamin-receptorokra nincs, a noradrenalin-receptorokra csak igen nagy dózisban van hatással. (5586) 1990 RE6 Az (5586) 1990 RE6 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1990. szeptember 9-én. Aveizieux Aveizieux település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 1593 fő (2015). Aveizieux Saint-Médard-en-Forez, Chambœuf, Chevrières, La Gimond, Saint-Bonnet-les-Oules és Saint-Héand községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kende Rezső Kende Rezső (Rákospalota, 1908. december 31. – Budapest, 2011. június 19.) magyar tornász, olimpikon. Élete Gimnáziumi diákként ismerkedett meg a tornasporttal. 1925-től indulhatott versenyeken, egy év múlva a KISOK (Középiskolák Országos Kupája) bajnokságán összetettben és nyújtón szerzett első helyezést. Az érettségi után az UTE színeiben folytatta a versenyzést. 1927-ben meghívták a válogatott keretébe, ahol kiharcolta az olimpiai szereplés jogát. Az 1928. évi nyári olimpiai játékokon csapatban tizedik lett, egyéniben pedig legjobb eredményét korláton érte el – a 33. helyig jutott. 1929-ben a Magyar Posta alkalmazásába került. Előbb Szolnokon, majd a vb-felkészülését elősegítve Budapesten jutott álláshoz. Az 1930-as luxemburgi világbajnokságon csapatban 4., összetett egyéniben 27. helyen végzett. A vb után a növekvő munkahelyi elfoglaltságai, a sorkatonai szolgálata és a jogi egyetemi tanulmányai miatt befejezte élsportolói pályafutását, de kisebb versenyeken továbbra is részt vett, később a Postás SE tornaszakosztályának az elnöki tisztét látta el. 1940-től 2000-ig versenybíróként is tevékenykedett. 2011. június 19-én, 102 éves korában bekövetkezett haláláig a Máriaremetei úton, az idősek otthonában élt, itt látogatták meg naponta négy gyermeke, tizenkét unokája és négy dédunokája. 100. születésnapja alkalmából is ők köszöntötték fel, és így ő lett Magyarország legidősebb élő olimpikonja. A81-es autópálya (Németország) Az A81-es autópálya (németül: Bundesautobahn 81) egy autópálya Németországban. Hossza 276 km. Türk Sándorné Türk Sándorné, Stern Fanny (Szlanica, 1867. április 24. – 1934 után) író, fényképész. Élete 1873-tól 1877-ig a námesztói elemi iskolába járt, 1877-től 1882-ig a budapesti V. kerületi leányiskolába: 1882-ben a budai állami tanítónőképzőbe vétetett fel; itt két évi tanfolyamot végzett. 1884-ben Stern József földbirtokos gyermekeinél nyert nevelőnői alkalmazást. Innét 1886-ban Szabolcsmegyébe került Grossmann gazdálkodó családjához; 1888-tól Mnischben Krausz Hermann gyermekeit tanította a magyar nyelvre. 1890-ben férjhez ment Türk Sándor szikszói lakoshoz. Férje 1907. április 28-án meghalt és ettől fogva ennek mesterségét, a fényképészetet önállóan folytatta Szikszón. 1897-ben kezdett a kassai Felsőmagyarországba és a miskolci lapokba irogatni. Cikke a Miskolci Naplóban (1904. 106. sz. Emlékezés Jókaira). Munkái Egy mama könyve. Rajzok a gyermekéletből. Miskolcz, 1904. Árvamegyei emlékek. és egyéb történetek ... Givors Givors település Franciaországban, Métropole de Lyon különleges státuszú nagyvárosban (métropole: nagyjából „megyei jogú város”). Lakosainak száma 19 374 fő (2015). Givors Montagny, Saint-Andéol-le-Château, Saint-Romain-en-Gier, Ternay, Chasse-sur-Rhône, Chassagny, Échalas, Grigny és Loire-sur-Rhône községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi Az Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi az 1960-as A dicső tizenegy című Frank Sinatra főszereplésével készült Rat Pack film 2001-es újrafeldolgozása. Steven Soderbergh rendezte George Clooney, Brad Pitt, Matt Damon, Elliott Gould, Casey Affleck, Scott Caan, Don Cheadle, Bernie Mac, Andy García és Julia Roberts főszereplésével. Általánosan elfogadott tény, hogy a film siker volt mind a kasszáknál, mind a kritikusok szemében. 2004-ben Soderbergh megrendezte a második részt is Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét címmel. A harmadik rész, az Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik bemutatójára 2007-ben került sor. Jegyzetek A film az ISzDb-n További információk Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi a PORT.hu -n (magyarul) Cselekmény Daniel Ocean (George Clooney), miután kiengedték a börtönből, felkeresi régi barátját (Brad Pitt), és összeszerveznek egy bandát, melybe 11 ember kerül bele. Ocean (George Clooney), Ryan (Brad Pitt), Caldwell (Matt Damon), Tess Ocean (Julia Roberts), Catton (Bernie Mac), Reuben (Elliot Gould), Dell (Eddie Jemison), Robbantós (Don Cheadle), Malloy (Scott Caan), Malloy (Casey Affleck), Yen (Shaobo Qin). Céljuk egyszerre három kaszinót kirabolni. Ám Ocean számára más is van emögött... Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó (áfa, angolul Value Added Tax (VAT)) a forgalmi adók egyik típusa. A modern gazdaságban állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért elméletileg minden vásárló megfizeti. Mivel azonban az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek jövedelmük nagyobb részét – általában teljes egészét – napi cikkek vásárlására fordítják, míg a gazdagabbak megtakarítása, külföldi fogyasztása gyakran mentes az áfától, ezért az áfát a „szegények adójának” is nevezik. A magasabb áfa és az alacsonyabb jövedelemadó a jövedelmi különbségek széthúzását eredményezi a társadalomban, viszont hívei a versenyképesség fokozódását várják tőle. Magyarországon A magyar adórendszerben az általa hozzáadott érték, vagyis az értéknövekedés után az eladónak minden kereskedelmi szinten meg kell fizetnie. Mivel a hozzáadott és nem a teljes érték után fizetendő, az áfa végső összege egy termékre nézve független attól, hogy hány vételen és eladáson megy keresztül. Az áfa indirekt adó, hiszen nem az fizeti be az államnak, akitől a forrás összege származik. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák. Az adócsalások elhárítása érdekében vezették be a fordított adózási rendet (2007. évi CXXVII. tv. 142. §). Ilyenkor a kiállított szállítói számlában nem kell szerepeltetni a szolgáltatás áfáját, azt a vevő/megrendelő fizeti/vallja be a saját áfabevallása során az adóhatóságnak. Az áfa szabályozásáról a 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról című jogszabály rendelkezik, amely az 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról című törvényt helyezte hatályon kívül. Magyarországi története Magyarországon már az 1929-es törvényekben megjelenik: "1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről" (1929 a jogalkotásban) Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezzel egy időben az áfakulcsok is változtak: 0% helyett 5%, 12% helyett 15%; 25% változatlan maradt. 5% adó terheli többek között a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, valamint a korábbi 12%-os besorolás alá tartozó könyveket. 15%-os adót kellett felszámítani többek között az élelmiszerekre, tüzelőanyagokra, vendéglátóipari étkeztetésre, személyszállításra. 25%-os kulccsal adózott a villamos áram is - az addigi 12% helyett. 2009. július 1-től az eddigi 20 százalékos áfakulcsból két kulcsot hoztak létre, egyrészt felemelték 25 százalékra, másrészt egyes termékekre a kedvezményes 18 százalékos áfakulcsot vezették be. 2012. január 1-től a 25%-os áfakulcs 27%-ra emelkedett, ezzel Magyarországon lett a világon a legmagasabb az általános áfakulcs. Franciaországi története Kitalálója Maurice Lauré, a francia adóhatóság munkatársa, az adóforma francia neve taxe sur la valeur ajoutée (TVA). Eredetileg 1954. április 10-étől a legnagyobb cégek fizették, később fokozatosan kiterjesztették az összes szektorra. A francia állami adóbevételeknek még mindig ez a legnagyobb, 45%-os forrása. Az EU tagállamai kötelesek a befolyt áfa bizonyos százalékát átutalni a közösségi költségvetésbe. Az EU-s terminológia: héa (hozzáadott érték-adó). Helyesírás Az általános forgalmi adó rövidítése: áfa, mert a közneveket kisbetűvel írjuk. Jegyzetek A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók (magyar nyelven) (html). MTA A Spiegel az ÁFA emelésének előnyeiről (németül) RÁFÁzunk? Áfa változások 2004. optiprofit.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 28.) Schlág Judit: Az áfakulcs változása. haszon.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 28.) 27%-os áfakulcs kezelése, áfakulcs változás 2012. naturasoft.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. március 28.) EU VAT Rates 2015. VATLive, 2015. (Hozzáférés: 2015. március 27.) Federation of International Trade Associations: country profiles A magyar helyesírás szabályai. 12. kiadás. A rövidítések, a jelek és a mozaikszók Jogszabályok A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről net.jogtar.hu/afa-tv – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról net.jogtar.hu/art – 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Half-Life 2 A Half-Life 2 egy belső nézetes, lövöldözős (FPS) sci-fi számítógépes játék, a nagy sikerű Half-Life folytatása. A Valve Software adta ki 2004. november 16-án, 5 éves fejlesztés után, csúszva, ugyanis a játék forráskódja egy hackertámadást követően nem sokkal az eredeti megjelenés időpontja előtt kikerült az internetre. A játék egybehangzóan jó kritikákat kapott, 35 Év Játéka díjat bezsebelve 2004-ben. Eredetileg csak Windows-alapú PC-kre adták ki, de azóta átírták Xbox 360 és PlayStation 3 alá. 2010-ben megjelent Mac OS X, 2013-ban Linux platformon is. A játék a fikcionális City17-ben és környékén játszódik a közeljövőben. A főszereplő a tudós Gordon Freeman, aki doktorátust szerzett elméleti fizikából. Dr. Freeman egy disztópikus környezetbe csöppen, ahol a Black Mesában történt baleset következtében nyílt portálkapukon érkezett idegenek uralják a Földet. Freeman hamar rákényszerül arra, hogy a túlélés érdekében felvegye a harcot a növekvő számú ellenfelekkel. Harcához idővel sokan csatlakoznak, többek közt a régi kollégái Black Mesából, City17 lázadó polgárai, és a Vortigauntok. A játék Source grafikai motort használja, ami magában foglalja a Havok fizikai motor egy nagyban módosított verzióját. A Half-Life 2 jó kritikáinak oka a komputeranimáció, hang, narráció, grafika, mesterséges intelligencia (MI) és fizika terén végzett úttörő tevékenysége. A forráskód kiszivárgásának eredményeképp nagyjából 4 millió másolt példányt adtak el. A Steam digitális eladásainak és hagyományos eladások számait nem fedték fel, de mindent összevetve a Half-Life 2 márkanév - beleértve a Counter-Strike és Day of Defeat játékot - 15 millió eladott példányt jelent… Történet Prológus Az eredeti Half-Life, amelyet 1998. november 19-én adtak ki, legnagyobbrészt a Black Mesa Kutató Intézménynek nevezett civil és katonai laboratórium-komplexumban játszódik. Egy kísérlet során, a kutatók véletlenül egy baleset folytán „kényszerrezgés-gerjedést” (resonance cascade) idéznek elő, amely portált nyit a Black Mesa és a Xen nevű, földönkívüliek által lakott dimenzió között. A Xenről agresszív élőlények özönlenek a Black Mesaba a dimenziókapun keresztül és mindenkivel végeznek, akit csak találnak. A játékos Gordon Freemant irányítja – aki egyike azon kutatóknak, akik részt vettek a tragikus kimenetelű kísérletben – a létesítmény elhagyására tett kísérletei során. A játék végén Gordon a Xenen végez a Nihilanthtal, aki nyitva tartotta portálkapu Xen felőli oldalát, majd állást kap a titokzatos G-Mantől. Freemant G-Man végül sztázisba (mélyalvásba) helyezi. Half-Life 2 azt a vonalat viszi tovább, amelyikben Freeman elfogadja G-Man ajánlatát. A Half-Life 2 ott veszi fel a történet fonalát, amikor G-Man felélesztette Gordont a sztázisból, és feltette egy vonatra, amely City17-be viszi őt, meghatározatlan idővel a black mesa-i incidens után. Hivatalos források szerint a játék 10 évvel az első rész után játszódik (Mark Laidlaw író és a fejlesztők szerint), míg a Half-Life 2: Episode One hivatalos honlapja a cselekményt "majd' két évtizeddel" a Half-Life történései utánra helyezi Fejezetek 1. Point insertion / Bekapcsolódási pont 2. Red letter day / Pirosbetűs ünnep 3. Route canal / Csatornajárás 4. Water hazard / Veszélyes vizeken 5. Black Mesa East / Black Mesa Kelet 6. We don't go to Ravenholm / "Nem járunk Ravenholmba.." 7. Highway17 / 17-es főút 8. Sandtraps / Homokcsapdák 9. Nova Prospekt / Nova Prospekt 10. Entanglement / Összefonódás 11. Anticitizen One / Első számú antipolgár 12. Follow Freeman! / Kövessétek Freemant! 13. Our Benefactors / A jótevőink 14. Dark energy / Sötét energia 15. Credits / Készítők Cselekmény A játék elején, G-Man beszél Gordon Freemanhez egy hallucinációszerű vízió során, mielőtt Freeman kikerült a mélyalvásból. A Föld fölött egy Combine néven ismert idegen faj vette át az uralmat. Gordon összefut Barney Calhounnal, akivel elindulnak Doctor Isaac Kleiner laborjába, mialatt a Civil Védelem katonái üldözik őket. Freeman végül találkozik Alyx Vance-szel, akinek segítségével bejutnak a laborba. A rejteklaborban megkísérlik Alyxot és Gordont átteleportálni Black Mesa Eastbe, ám csak a lánynak sikerül átjutnia, Gordont a meghibásodott szerkezet – Dr. Breen irodája után (ami miatt Combine-t is riasztják) a labor melletti udvarba teleportálja. Barney tanácsára Gordon elindul Eli Vance laborja felé. Mialatt gyalog menekül a város csatornarendszerében, Gordont a Combine emberei üldözik, majd egy lázadó előőrs ellátja őt egy kétéltű járművel. Hogy, hogy nem, a Combine hamar kiszúrja a járművet és egy vadász-támadó helikoptert küldenek ellene. Egy hasonló típusú helikopterről kimentett fegyverrel Gordon végül lelövi az üldöző gépet. Nem sokkal később megérkezik Black Mesa Eastbe és végre találkozik Doctor Eli Vance-szel és Doctor Judith Mossmannal, s újra láthatja Alyxot. A lánytól itt kapja meg azt az eszközt – amelyet eredetileg veszélyes eszközök mozgatására fejlesztettek ki –, a "Zéro-Pont Energiamező Manipulátort" (Gravity Gun néven is ismert) és megtanítja Gordont a kezelésére, miután megismerkedhettünk DOG-gal, az ő óriási házikedvenc robotjával. A labort megtámadják a Combine emberei, emiatt Gordont szökésre kényszerül egy régi alagúton keresztül, amely Ravenholmba vezet. Ravenholm egy a Combine által headcrabekkel és zombikkal benépesített szellemváros, ahol Grigori atya az utolsó emberi túlélő. Grigori segít Gordonnak átkelni Ravenholmon, s ő mutatja meg az utat City17 hajógyára felé. Alyx értesíti Freemant rádión keresztül, hogy Elit elfogták és egy Nova Prospekt nevű börtönlétesítménybe szállítják, ahol kínzások várnak rá. Freeman elindul Nova Prospekt felé egy buggyval, s egy kis kitérő alkalmával segít Odessa Cubbage ezredesnek a Combine egyik nehéz csatahajójának elpusztításában, egy lázadó bázison. Cubbage hálából egy RPG-vel ajándékozza meg. Utazását az antlionok és egy antlion királynő teszi még nehezebbé. Miután a királynővel végzett, egy vortigaunt pheropodokat szed ki a tetemből. Ezek segítségével Gordon képessé válik az Antlionok irányítására (a királynők esetében erre nem képes). Nova Prospektben, Freeman Eli Vance keresésére indul. Alyx ismét csatlakozik Gordonhoz, majd közösen megtalálják Elit és Doctor Judith Mossmant (akiről közben kiderül, hogy a Combine kémje). Mossman kihasználva a keletkezett zavart, átteleportálja magát és Elit a Citadelbe. Gordon és Alyx dr. Kleiner laborjába teleportálja magát, ám a szerkezet meghibásodásából hatalmas robbanás rázza meg Nova Prospektet, s ők egy héttel a teleportáció után érkeznek meg a laborba. A kiesett hét alatt sok minden történik: a robbanást az – időközben jelentősen megerősödött – ellenállás jelnek veszi, s az összecsapások a Combine és az Ellenállás között háborús zónává változtatják City17-et. Gordon vezeti az ellenállás harcosait a Citadelig, hogy kiszabadítsa Elit, míg Alyx dr. Kleinernek segít a laborja kiürítésében. Később, a lány is csatlakozik hozzá, s vele tart a Combine egyik erőműve elleni támadás során, de az ellenség elfogja őt. Barneyval, Freeman végül eléri a Citadelt, s ártalmatlanná tesz jó pár Stridert is. Gordon egy földalatti járaton keresztül jut be a Citadelbe. Az összes fegyverét elveszti egy "elkobzó mező" miatt, kivéve a Gravity gunt, amit a mező megerősít, s organikus testek mozgatására is alkalmassá tesz, segítve Gordont bosszúja kitöltésében a Citadelben. Freeman belép egy szűkítő berendezésbe, mely elviszi őt Doctor Breenhez. Doctor Judith Mossman Breennél van, s a férfi behívja Elit és Alyxot, akik hasonló berendezések rabjai. A szembesítés során dr. Wallace Breen megjegyzi, hogy Freeman szolgáltatásai egy magasabb célt szolgálnak. Ahogy Breen a Vanceket fenyegeti, végül ellene fordítja Judithot. Breennek végül sikerül a "Sötét Energia Reaktorba" szöknie, a Citadel tetejére, azzal a céllal, hogy egy teleporttal távozzon a Földről. Gordon és Alyx üldözőbe veszi, s Gordon elpusztítja a reaktort, s ezzel nem csak áramtalanítja a Citadelt, de Breen szökését is meghiúsítja. A reaktor pusztulása hatalmas robbanást idéz elő, mely Alyx és Gordon életét is veszélyezteti. A reaktor robbanásának pillanatában azonban az idő megáll, G-Man felbukkan, s Freeman sikeres erőfeszítéseit méltatja, mielőtt visszahelyezi Gordont a sztázisba, s egy tiszta fényből készült ajtó mögé helyezi. A játék ugyanúgy végződik, mint ahogy kezdődött: sötétségben. A történet fonalát innen a Half-Life 2: Episode One viszi tovább. Narráció Végig, az egész játék alatt, Freeman sosem beszél, s az akció kizárólag az ő szemszögéből látszódik: nincsenek átvezetők, jelenetkimaradások, időbeli ugrások, vagy befejezetlen cselekmények. Sok kritika érte a narráció teljes hiányát a Half-Life-ban, hisz' korlátozza, hogy mennyire ismerhetjük meg a háttértörténetet. Az átvezetők és egyéb magyarázatok hiányának következtében a játékos sosem láthatja közvetlenül, hogy mi történt, míg Gordon mélyalvásban volt. Végtére is, nem teljesen tiszta, hogy mennyire létezik Gordon, mint különálló karakter, a játékos személyiségén kívül. A Half-Life kezdete óta a Valve igyekszik hangsúlyozni, hogy a játékos és Gordon Freeman élménye egy és ugyanaz. A Valve játékossal szemben alkalmazott stratégiája Eli laborjában látszik a legjobban: a Gordon arcára kiülő emóciókra reagálnak az NPC-k, s "válaszolnak rá". Helyszín A Half-Life 2 változatos terekkel operál, a kelet-európai stílusú City 17-től és a zombik által fertőzött Ravenholmtól, a tengerparti úton keresztül, amely Nova Prospektbe vezet, a masszív Combine Citadelig. Viktor Antonov, – a Half-Life 2 művészeti vezetője – szerint Kelet-Európa remek helyszín a játék számára, hisz itt keveredik a régi és a modern építészet, a történelem szálai összefutnak, s „a gótikus témák és a vámpírok hallatán Prágára asszociál az átlagember”. A játék helyszínein sokszor láthatunk cirill betűket a falfirkáknál és feliratokon. Öreg kocsik láthatóak mindenhol szétszórva, hasonlóak, mint amilyeneket Kelet-Európában lehet találni, például Zaporozsecek, Moszkvicsok, LIAZok, ZiLek Trabantok és Volgák. Gordon a játék során egy Új Kis-Odesszának nevezett tengerparti lázadó előőrsön is jár: Odessza egy fontos parti város Ukrajnában. Grigori neve szokványos Kelet-Európa országaiban, s az atya akcentusa sztereotipikusan kelet-európai. Egy Laszlo nevű férfi is szerepel a játékban, aki az Antlionok áldozatává válik. Zene A zenét, hasonlóképpen az első részhez, Kelly Bailey szerezte. Számlista: Pietro Arcari Pietro Arcari (Casalpusterlengo, 1909. december 2. – Cremona, 1988. február 8.) világbajnok olasz labdarúgó, csatár, edző. A sportsajtóban Arcari III néven ismert. Két bátyja Carlo Arcari (Arcari I) és Angelo Arcari (Arcari II) továbbá öccse Bruno Arcari (Arcari IV) szintén labdarúgók. Pályafutása Klubcsapatban 1927-ben a Codogno csapatában kezdte a labdarúgást. 1930 és 1936 között az AC Milan, 1936 és 1939 között a Genoa, 1939 és 1942 között a Cremonese, 1942–43-ban a Napoli labdarúgója volt. 1944-ben egy rövid ideig a Vastese csapatában szerepelt. A második világháború után egy idényre még visszatért anyaegyesületéhez a Codogno csapatához, majd visszavonult az aktív labdarúgástól. A válogatottban Tagja volt az 1934-es világbajnoki címet nyert az olasz csapatnak, de pályára nem lépett és a válogatottban sem mutatkozott be soha. Edzőként 1947 és 1949 között korábbi klubja, a Codogno vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Világbajnokság világbajnok: 1934, Olaszország Olasz kupa (Coppa Italia) győztes: 1936 Bíró Péter (labdarúgó) Bíró Péter (Debrecen, 1985. szeptember 20. –) magyar labdarúgó, a Hajdúszoboszlói SE játékosa. Sikerei, díjai Magyar bajnok : 2009, 2010 Magyar szuperkupa -győztes: 2009 Ligakupa -győztes: 2010 Magyar kupa -győztes: 2010 Rajthy Tivadar Rajthy (Raith) Tivadar (Budapest, 1893. szeptember 21. – Budapest, 1958. február 22. Budapest) költő, író, üzemgazdasági szakíró. Életútja Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. 1921-ben Magyar Írás címmel irodalmi és művészeti folyóiratot alapított és szerkesztett 1927-ig, amely a magyar irodalom és a haladó értelmiség egyik fóruma volt. Anyagi okok miatt lapja megszűnik, ezután nem foglalkozik többet irodalommal. Mint az üzem- és irodaszervezési, vállalati ügyviteli és könyvvizsgálati kérdések szakértője, 1941-48 között üzemgazdaságtant ad elő a kolozsvári egyetemen. A Magyar Könyvvitel főszerkesztője. Munkássága Szépirodalmi művei (Raith Tivadar néven) Alkonyi szimfónia (versek, Békéscsaba 1914); Párizs-Liège-Trencsénteplitz (novellák, Budapest 1917); Szerelem, harc, hit (karcolatok, Budapest 1923); Ölelés keresztje (versek, Budapest 1923); Rilke -fordításait szintén önálló kötetben adta ki (Ének Rilke Kristóf kornétásról . Budapest 1923); A XX. század magyar irodalma az európai szellem áramlatában ( Korunk 1926. nov.); Kelet-Európa, ismeretlen föld (Budapest 1927. A Magyar Írás különszáma). Szakmunkái A vállalkozás az irányított és a nagytérgazdaságban . Kolozsvár 1943 (Vállalatgazdasági könyvtár 2); Mérlegtan (Kolozsvár. 1944); A vállalat elszámolása. Jószágelszámolás (Kolozsvár 1946); Vagyon- és eredményértékelés ingadozása pénzérték esetében (Kolozsvár. 1946); Bevezetés a könyvvitelbe (Cseke Vilmossal, Kolozsvár 1947); Relativitás a vállalat költségeinek alakulásában (Kolozsvár. 1947); A számvitel szervezési irányelvei (Kolozsvár. 1948). Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3 Pietro Aretino Pietro Aretino (Arezzói Péter) (Arezzo, 1492. április 20.–Velence, 1556. október 21.) itáliai reneszánsz író és költő volt. Színdarabok és vallásos tárgyú könyvek mellett nagy számban írt irodalmilag és kultúrtörténetileg is jelentős leveleket. Ezen kívül Marcantonio Raimondi erotikus újságja, az úgynevezett modi számára érzéki, szerelmi szonetteket szerzett. Aretino azon tehetséges emberek közé tartozott, akik az udvari társaságban saját szellemi teljesítményük alapján emelkedtek fel és mégis függetlenek maradtak. Utolsó könyveinek címoldalán „Pietro Aretino, az Isten kegyelméből szabad férfi”-nek nevezte magát. Életrajza Fiatalsága Apja, Luca del Tora cipész volt Arezzóban. Anyját Margherita (Tita) Boncinak hívták. Aretino valószínűleg szégyellte származását, mivel apja nevét nem akarta használni, sőt saját bevallása szerint egy nemes ember fia volt, s ezért ellenségei törvénytelen származásúnak is gúnyolták. Fiatal koráról nincsenek biztos adatok. Nyilvánvalóan nem részesült jó iskolai képzésben és nem oktatták a latin nyelv ismeretére. 14 évesen, 1506-ban elhagyta családját és Perugiában valószínűleg festészetet tanult. Bejárt a helyi egyetemre is, ott szerezte első irodalmi műveit. Róma, Mantova 1517 táján Rómába ment, ahol egyik pártfogója, a bankár Agostino Chigi közvetítésével Giulio de’Medici kardinális mellett kapott állást, akinek a segítségével bejutott X.Leó pápához is. Az 1521. évi konklávé ideje alatt írta első hírhedt és félelmetes gúnyversét, melyet a római Piazza Navona közelében álló Pasquino szoborra tűzött ki, ahová egyébként az egyetemisták is szokták névtelen alkotásaikat. A maró hangú, a közállapotokat és a pápai udvart kritizáló vers ezért a Pasquinate címet kapta. Ennek és más hasonló témájú és hangvételű írása nyomán növekvő népszerűségre, de ugyanakkor számos ellenségre tett szert. 1522-ben a jámbor és szigorú erkölcsű VI.Hadrián került a pápai trónra. Ennek következtében Aretinónak Rómától messze kellett új mecénások után néznie. Szerencséjére már 1523-ban régi támogatója, Giulio de’Medici lett a pápa VII.Kelemen néven, s így Aretino is visszatért Rómába. Szerzőként első, valóban nagy sikerét 1525-ben aratta obszcén szonettjei (sonetti lussuriosi) kiadásával, melyeket Giulio Romanos rajzai nyomán Marcantonio Raimondi által készített rézmetszetekhez írt. Aretinót mindenekelőtt a pápa patronáltjának tartották. De az írásaival megsértett „áldozatok” részéről több ízben érte halálos fenyegetés, és 1525. júliusában Achille della Volta egy sikertelen merényletet is elkövetett ellene. Ezek után Aretino örökre elhagyta Rómát és Mantovába ment, ahol bekerült II. Federico Gonzaga és Giovanni de’Medici környezetébe. Innen 1527-ben költözött végleg Velencébe. Állítólag Gonzaga, hogy a testvére részére a kardinális választáson biztosítsa a pápa jóindulatát, merényletet tervezett Aretino ellen, s ezért kellett ennek menekülnie. Velence Itt gyorsan bejáratos lett a város legfelső köreibe és élvezte Andrea Gritti dózse pártfogását. A művészek közül barátságot kötött Tizianóval, Sebastiano del Piombóval és Sansovinóval. A 16. század eleji Velencében ideálisak voltak a feltételek Aretino irodalmi tevékenysége számára. Művei és levelei gyorsan és széles körben terjedtek, melyek gúnyos hangvétele miatt belekeveredett a különböző köztársaságok és államok politikai ügyeibe, s kapcsolatba került mind a német-római császárral, mind a francia királlyal. Ekkoriban már olyan hírnévre tett szert, hogy I. Ferenc francia király és V. Károly német-római császár is igyekezett ajándékokkal megszerezni a jóindulatát abban a reményben, hogy Aretino ennek fejében írásaival a lehető legnagyobb kárt okozza a politikai ellenfélnek. Aretino lényegében irodalmi szolgálatait mindig annak adta el, aki a legtöbbet fizette, „condottiere della penna”, azaz a „toll zsoldosa” lett. Életének ebben a korszakában már gazdag volt, nem vetette meg a világi örömöket sem, de nagyszámú ellensége mellett immár hízelgőinek száma is megnőtt. Írásai, melyek a hízelkedések, a célzott leleplezések, szidalmazások, bújtatott és nyílt fenyegetések – melyeket alkalmanként tettlegesség követett – keverékét képezték, egész Itáliában olvasottak voltak. 1535-től műveit a „Veritas odium parit” (Az igazság gyűlöletet kelt.) mottóval látta el. Velencében szívesen neveztette magát „Divus Petrus Aretinus, flagellum principum”-nak, vagyis az „Isteni Pietro Aretino, a fejedelmek ostorá”-nak. Michelangelónak írt leveléből ismert, hogy a Sixtus-kápolna oltárfestményei teológiai koncepciójának megalkotásához tanácsadónak ajánlkozott. S amikor ezt Michelangelo visszautasította, a sértődött Aretino erre homoszexualitással vádolta meg a művészt. Leveleit egy könyvben összegyűjtve 1538-ban adta ki, s ez olyan sikeres volt, hogy egy év alatt tíz újranyomást ért meg. Emellett számos szatírát, polémiát és színdarabot írt. 1550-51-ben III.Gyula pápát dicsőítő művet írt egy bíborosi kalap elnyerésének reményében, de csalatkoznia kellett. 1556. október 21-én halt meg Velencében, valószínűleg gutaütésben. A legenda szerint azonban állítólag annyira nevetett valamin, hogy leesett a székről és nyakát törte. Halála után művei a IV. Pál pápa által elsőként elrendelt „Index Librorum Prohibitorum”-ra, azaz a tiltott könyvek listájára kerültek. Irodalmi munkássága Aretino már Perugiában megírta első verseit, melyeket 1512-13-ban adtak ki nyomtatásban. Ezek canzonek az akkoriban kedvelt Petrarca-stílusban, amit Aretino később oly nagyon kigúnyolt és parodizált. E költemények Rómában nagyon jó ajánló levélnek bizonyultak a számára az udvari körökben. 1525 körül jelentetett meg három, VII. Kelemen pápát dicsőítő canzonet. 1524 és 1525 között jelentek meg az úgynevezett sonetti lussuriosi írásai, melyek után a pornográf irodalom klasszikusa lett. Ezeket a szonetteket Giulio Romano rajzaihoz írta, melyekből aztán Marcantonio Raimondi készített rézkarcokat. A szonettekben a testi szerelmet Aretino naturális pontossággal, durvasággal és primitívséggel ábrázolta. Későbbi erotikus írásainak rafinériája, humora és eleganciája itt még messze nem mutatkozik meg. 1525-től kezdett foglalkozni Baldassare Castiglione „Il cortegiano” (Az udvari ember) című könyve alapján egy komédia megírásával, melynek a „La cortigiana” (A kurtizán) címet adta. A darab a sienai Messer Maco kalandjáról szól, aki Rómába utazik, hogy kardinális legyen. Ám ott beleszeret egy nőbe, de rá kell jönnie, hogy csak mint udvari ember van esélye. Ezért egy csalótól vesz tanórákat, aki az udvaroncok erényeire oktatja. Tehát megtanul csalni, hazudni és órákat ül a tükör előtt. A műnek „az a legfőbb érdeme, hogy kora társadalmát előítéletek nélkül állítja pellengérre, humora élesszemű és szabadszájú.” Aretino egyidejűleg a darabban kritika alá vonja az uralkodó irodalmi és filozófiai divatáramlatokat, mint a platonizmus és a petrarkizmus. 1533 és 1536 között írta meg a „Ragionamenti” (Beszélgetések) két változatát, melyekben hetérák beszélgetnek. A mű alcíme: A hetérák tudománya, vagy hogyan oktatta ki Nanna, a híres kurtizán leányát, Pippát a szerelem művészetére. A két prostituált, Nanna és Antonia a jövőről és Nanna leányának helyes életmódjáról társalog. Nanna, aki életében már apáca, feleség és szajha is volt, a párbeszéd során arra a következtetésre jut, hogy egy nő képességei és adottságai csak egy szajha életében tudnak teljesen kibontakozni, csak így adódik meg számára az optimális lehetőség a társadalmi életben való részvételre. De a legfontosabb, hogy ne szeressen bele a férfiakba és ne engedje magát becsapni és kihasználni. Aretino a Ragionamentiben parodizálja korának felfogását az erényről és gúnyolódik a nő idealizálásán, ahogy az Petrarca nyomán az itáliai irodalomban szokásos volt. A műből nyilvánossá lett Velence számos kiválóságának erkölcsi elbukása is. A Ragionamentivel nagyjából egyidőben dolgozott Aretino az „Il Marescalco” (Az udvarmester) című vígjátékon, melyben mecénása a mantovai herceg személyesen mint „deus ex machina” lép fel. A komédiában egy homoszexuális udvaroncról van szó, aki semmi esetre sem akar megházasodni, s akinek a házasság előnyeit különböző oldalakról komikus módon adják elő. A menyasszony, akivel a herceg összeboronálja, végül is örvendetes módon egy csinos ifjú. Aretino a későbbiekben több vallásos témájú művet jelentetett meg. Így egy Jézus szenvedéstörténetet és Dávid hét bűnbánó zsoltárát, s ugyanígy Szűz Mária, Szent Katalin és Aquinói Szent Tamás életének történetét. A két utóbbit a császári helytartó, del Vasto megrendelésére. 1542 és 1546 között két komédiája és egyetlen tragédiája, az „Orazio” került kiadásra. A levelek Aretino 1538-ban jelentette meg a több mint háromezer levélből álló hatkötetes gyűjteményét egyetlen könyvben. A levelek korábban már egyenként nyomtatásban hozzáférhetőek voltak. A kiadó Aretino barátja, a nyomdász Francesco Marcolini volt, aki már Aretino néhány verseskötetét is kiadta. Ezek a levelek már nem latinul íródtak, mint a humanistáké, hanem népnyelven. A kor nagyjaival folytatott levelezés dokumentálja az Itáliában végbement mélyreható társadalmi változást, melyet feszültségek, a Francia Királyság és a Német-római Császárság közötti háborús konfliktusok, a németországi reformáció következtében fellépő politikai szembenállás és az itáliai udvarok korábbi hatalmi egyensúlyának megbomlása nyomán egy általános destabilizáció jellemeztek. A levelek a szerző leplezetlen, elfogulatlan és hébe-hóba cinikus látásmódjával, a politikai eseményekben, a művészetben és az irodalomban, valamint a pletykálkodásban és mindenféle intrikában való élénk és elkötelezett részvételén keresztül a kor színes képét mutatják meg. Aretino, ahogy a könyveire nyomtatott mottóban írta, az „igazság” elkötelezettjének érezte és függetlennek, szabadnak tekintette magát egy olyan politikai rendszerben, ami az egyént gazdasági, politikai és szellemi függőségben tartotta. Magyarul A hetérák tudománya, vagy Hogyan oktatta ki Nanna, a hires kurtizán, lányát, Pippát, a szerelem művészetére ; Hellas, Wien, 1921 Pietro Aretino válogatott írásai ; vál., ford., bev., jegyz. Koltay-Kastner Jenő; Gondolat, Bp., 1959 ( Európai antológia. Reneszánsz sorozat ) Beszélgetések / Az apácák élete / A hetérák tudománya ; Littera, Pécs, 1990 Beszélgetések, avagy A Hat nap ; ford. Simon Gyula; Eötvös, Bp., 2002 ( Eötvös klasszikusok ) Absurd Az Absurd egy német nemzetiszocialista black metal zenekar. Korábban pagan black metalt is játszott. 1992-ben alakult meg Sondershausen-ben. A zenekar botrányba is keveredett már szövegei témái miatt, de a legnagyobb botrányt azzal keltették, amikor az együttes eredeti tagjai meggyilkoltak egy 15 éves fiút. Ezt az aljas tettet azért követték el a tagok, mert a fiú pletykákat terjesztett a zenekar tevékenységeiről. Diszkográfia Stúdióalbumok Facta Locquuntur (1996) Werwolfthron (2001) Totenlieder (2003) Blutgericht (2005) Der Fünfzehnjahrige Krieg (2008) Egyéb kiadványok Eternal Winter (demó, 1992) God's Death (demó, 1992) Death from the Forest (demó, 1993) Sadness (demó, 1993) Out of the Dungeon (demó, 1994) Ubungsraum (demó, 1994) Thuringian Pagan Madness (demó, 1995) Sonnenritter (demó, 1999) God's Death / Sadness (EP1994) Totenburg / Die Eiche (split lemez a Heldentum-mal, 1997) Asgardsrei EP (1999) Wolfskrieger/Galdur Vikodlaks split lemez a Pantheon-nal ( 2002) Raubritter EP (2004) Ein kleiner Vorgeschmack (EP, 2005) Grimmige Volksmusik EP (2005) Raubritter / Grimmige Volksmusik (EP, 2007) Weltenfeind split lemez a Grand Belial's Key-jel és a Sigrblot-tal (2008) I. e. 226 Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek – i. e. 170-es évek Évek: i. e. 231 – i. e. 230 – i. e. 229 – i. e. 228 – i. e. 227 – i. e. 226 – i. e. 225 – i. e. 224 – i. e. 223 – i. e. 222 – i. e. 221 Események Római consulok : M. Valerius (Maximus) Messala és L. Apustius Fullo Iberus ( Ebro )-szerződés Róma és Karthágó között a hispaniai befolyái övezetekről kelta támadás Észak-Itáliában Asszonyfalva (Románia) Asszonyfalva (románul Axente Sever, korábban Frâua, németül Frauendorf) falu Romániában Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Fekvése Medgyestől 15 km-re délnyugatra, Kiskapus déli szomszédságában fekszik. Nevének eredete Neve arra utal, hogy egykor a királyné birtoka volt. Román nevét a falu szülöttéről, Axente Sever 1848-as román népvezérről kapta 1950-ben. Története A község területén neolitikumi, kora bronzkori, kora vaskori leleteket, illetve a Kr. e. 3. századból származó római ezüsdénárokat találtak. A 12. században németeket telepítettek ide, ők építették a korábbi román kori templom romjain gótikus erődtemplomukat, amely 1330-ban már állott. Erődfala 15. századi. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásához tartozott. 1910-ben 1624, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. Híres emberek Itt született 1821 -ben Ratiu-Baciu Ioan néven Axente Sever román népvezér, aki 1849 -ben szabadcsapatai élén a császári seregek oldalán részt vett az érchegységi harcokban. A Sever vezette román szabadcsapatok egyebek között részt vettek Abrudbánya és Nagyenyed elpusztításában. Látnivalók 14-16. századi evangélikus erődtemplom Evangélikus lelkészlak (16-18. század) Podastrana Podastrana falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Gospićhoz tartozik. Fekvése Gospićtól légvonalban 18 km-re közúton 22 km-re északnyugatra fekszik. Története 1527-ben a vidék több mint százötven évre török megszállás alá került. 1689-ben a terület felszabadult a török uralom alól és a szabaddá vált területre katolikus horvátok települtek. A falunak 1857-ben 362, 1910-ben 306 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Lika-Korbava vármegye Perušići járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben a független Horvátország része lett. A falunak 2011-ben 51 lakosa volt. Lakosság (1857-től 1900-ig Pod Stranom, 1910-től 1948-ig Podstrana, 1953-tól Podastrana néven. 1869-ben és 1880-ban lakosságát Vaganachoz számították.) Általánosított Riemann-hipotézis Az általánosított Riemann-hipotézis a Riemann-hipotézis általánosítása. Maga a Riemann-hipotézis a matematika egyik legfontosabb sejtése. Ennek általánosítása a különféle geometriai és algebrai objektumokon a Riemann-féle zéta-függvényhez hasonlóan definiált L-függvényekről szól. Az általánosított Riemann-hipotézis ezeknek a nullhelyeit próbálja meg leírni; ha a sejtés igaz, akkor ezeknek a függvényeknek csak ezek a nullhelyeik vannak. Sok matematikus szerint ezek a sejtések igazak, de csak a függvénytestek esetére sikerült bebizonyítani. A globális L-függvényekkel számos objektum, így elliptikus görbék, számtestek (Dedekind-féle zéta-függvények), Maass-formák, és Dirichlet-karakterek (Dirichlet L-függvények). A Dedekind-féle zéta-függvények esetén kiterjesztett, a Dirichlet-féle L-függvények esetén általánosított Riemann-hipotézisről beszélnek. Cikkünk a továbbiakban ezekről szól. Sok matematikus az összes L-függvényre vonatkoztatja az általánosított Riemann-hipotézist. Általánosított Riemann-hipotézis Az általánosított Riemann-hipotézist a Dirichlet-féle L-függvényekre először valószínűleg Adolf Piltz állította fel először 1884-ben. Az eredeti Riemann-hipotézishez hasonlóan ennek is van következménye a prímszámok eloszlására. A hipotézis a következőt állítja: Legyen χ Dirichlet-karakter, azaz egy teljesen multiplikatív számelméleti függvény, amihez van k úgy, hogy χ(n + k) = χ(n) minden n-re, és χ(n) = 0, valahányszor gcd(n, k) > 1. Ekkor a χ Dirichlet-karakterhez tartozó Dirichlet-féle L-függvény: minden s komplex számra, aminek valós része > 1. Analitikus folytatással ez a függvény kiterjeszthető a teljes komplex síkon értelmezett meromorf függvényre. Az általánosított Riemann-hipotézis állítása szerint minden Dirichlet-karakterre és minden s komplex számra, hogyha L(χ,s) = 0, és s valós része 0 és 1 közötti, akkor egyenlő 1/2-del. Speciálisan, a Riemann-féle zéta-függvény a konstans χ(n) = 1 Dirichlet-karakter Dirichlet-féle L-függvénye. Következmények A Dirichlet-tétel szerint, ha a egy számtani sorozat első eleme, d pedig a differenciája, és a és d relatív prímek, akkor az a, a+d, a+2d, a+3d, … számtani sorozat végtelen sok tagja prím. Jelölje π(x,a,d) a számtani sorozat által tartalmazott x-nél nem nagyobb prímek számát. Ha az általánosított Riemann-hipotézis teljesül, akkor minden a, d relatív prím párra és minden ε > 0-ra ahol φ(d) az Euler-függvény, és az ordo jelölés. Ez a prímszámtétel valódi erősítése. Ha a hipotézis teljesül, akkor minden multiplikatív csoport mellőz egy 2(ln n)2-nél kisebb számot, és egy n-hez relatív prím 3(ln n)2-nél kisebb számot. Más szavakkal, a csoport generálható néhány 2(ln n)2-nél kisebb számmal. Ezt gyakran felhasználják, így ha a hipotézis teljesül, akkor annak számos következménye van, például a következő algoritmusok mind garantáltan polinomiális idejűek: A Miller–Rabin prímteszt A Shanks–Tonelli algoritmus A polinomok véges testek fölötti faktorizálását végző Ivanyos-Karpinski-Saxena determinisztikus algoritmus Ha a sejtés teljesül, és p prím, akkor létezik olyan primitív gyök modulo p, ami kisebb, mint A gyenge Goldbach-sejtés is következik a hipotézisből. Harald Helfgott a bizonyítás részeként igazolta a hipotézist néhány ezer kis karakterre egy bizonyos kis képzetes részig, így kapott egy korlátot, amivel minden 1029-nél nagyobb számra belátta a sejtést. Az ennél kisebb számokat korábban már ellenőrizték próbálgatással. Ha a hipotézis igaz, akkor a Pólya–Vinogradov-egyenlőtlenségben levő becslés a karakterösszegre -ra javítható, ahol q a karakter modulusa. Kibővített Riemann-hipotézis Legyen K számtest, azaz Q véges algebrai bővítése, és egészgyűrűjét jelölje OK. Ha a ideál, de nem nullideál OK-ban, akkor jelöljük normáját Na-val. Ekkor K Dedekind-féle zéta-függvénye minden s komplex számra, aminek valós része > 1, és az összeg befutja OK összes nem null ideálját. A Dedekind-féle zéta-függvény egy függvényegyenlet egyértelmű megoldásaként analitikusan folytatható a teljes komplex síkon. A kiterjesztett függvény fontos információkat hordoz K-ról. A kibővített Riemann-hipotézis szerint minden K számtestre az összes 0 és 1 közötti valós részű gyök valós része 1/2. A közönséges Riemann-hipotézis ennek speciális esete, ahol a számtest Q, és az egészek gyűrűje Z. A hipotézis következménye Csebotarev sűrűségi tételének erősítése: ha L/K véges Galois-bővítése, aminek Galois-csoportja G, és C G néhány konjugáltosztályának uniója, akkor K x-nél kisebb normájú nem elágaztatott prímjeinek száma, aminek Frobenius-féle konjugáltosztálya C része: ahol az ordo jelölés konstansa abszolút, n L foka Q fölött, és diszkriminánsa Δ. Jegyzetek Bach, Eric (1990). „Explicit bounds for primality testing and related problems”. Mathematics of Computation 55 (191), 355–380. o. DOI:10.2307/2008811. (2009) „Schemes for Deterministic Polynomial Factoring”. Proc. ISAAC, 191-198. o. DOI:10.1145/1576702.1576730. Shoup, Victor (1992). „Searching for primitive roots in finite fields”. Mathematics of Computation 58 (197), 369–380. o. p5. Helfgott, Harald: Major arcs for Goldbach's theorem. arXiv. (Hozzáférés: 2013. július 30.) (1977) „Effective Versions of the Chebotarev Theorem”. Algebraic Number Fields, 409-464. o. Forrás Harold Davenport. Multiplicative number theory . Third edition. Revised and with a preface by Hugh L. Montgomery. Graduate Texts in Mathematics, 74. Springer-Verlag, New York, 2000. xiv+177 pp. ISBN 0-387-95097-4. Cserhát Művész Kör A Cserhát Művész Kör országos művészeti társadalmi szervezet, amely költőket, képzőművészeket, zenészeket és egyéb társművészeket tömörít. Mintegy háromszáz tagja van. A Batsányi előnév még nem hivatalos, mert most kérte a kör a bíróságtól, hogy előnévként használhatja. A kör honlapján még nem szerepel. Története 1969 decemberében Veszprémben alakult, a város ifjú versíróinak, képzőművészeinek, zenészeinek klubjából. Nevét a város 1969. augusztus 6-án elhunyt költőjéről, Cserhát Józsefről kapta. A költő édesanyja, valamint élete párja, Ihász-Kovács Éva engedélyével, 1969 decemberében, a SZOT Művelődési Házban, a Veszprémi Művész Színpad (Pintér Tibor vezetésével) műsorral összekötött névadó ünnepséget tartott. E névadó gáláján, a veszprémi értelmiség, a helyi Napló szerkesztői, Koncz István, Csaba Imre, Bodó Sándor, majd a szekszárdi Csányi László költő, szerkesztő, a Budapesten élő Fodor András költő, Peremartoni Krisztina, a Színművészeti Egyetem hallgatója, a festőművészek közül Kórusz József és Somogyi István jelenlétében alakult meg a Cserhát Klub. Több városban (Litér, Devecser, Pápa, Tapolca, Várpalota) adtak műsort, Inotán mutatkoztak be, 1970 májusában. Ténylegesen ekkor kezdtek működni. A klub egy stenciles (szamizdat) újságot adott ki Kiáltás címmel, melynek szerkesztői Szentesi István, Bornemisza Attila voltak. Ezt a lapot a rendőrség kétszer elkobozta. A kör két vezetőjét: Bornemisza Attila és Ihász-Kovács Éva Somogyban hívták meg népművelőnek, kinevezéssel mentek dolgozni Somogyfajszra. A veszprémi társaság feloszlott. Somogyban alakult újjá a kör, a Somogyfajszi - Pusztakovácsi Tanács engedélyével, és hét évig működött mint Ifjúsági Klub. (Somogyfajsz, Pusztakovácsi, Libickozma, Szőkepuszta, Osztopán, Nikla) tartozott hozzá. Több kitüntetést kaptak (Kiváló Ifjúsági Klub, 1974–1975), Az Ifjúságért Kitüntetés). Bekapcsolódott a Somogy megyei Vakok és Gyengénlátók Somogy Megye Csoportjának munkájába, megalakították a Marcali Körzeti csoportját, melynek elnöke Ihász-Kovács Éva lett. 1981 júniusáig működött Somogyban. Niklán, Öreglakon, Kaposváron, Marcaliban, Somogyváron, Barcson, Csurgón adtak rendszeresen műsorokat. Budapestre költözött vezetőség 1980-ban (Bornemisza Attila, Ihász-Kovács Éva). Az Óbudai Klubházban, majd a XIV. Kerületi Művelődési Házban, végül a Hűvösvölgyi Petőfi Művelődési Központban kaptak helyet. Elnöke Bornemisza Barnabás János festőművész volt, haláláig. Itt a II. Kerületi Művelődési Osztály, a Marcibányi Művelődési Központban működtette. (1992-1996), a Tinódi Klub-Cserhát Művész Köreként működtek. 1996 szeptemberében mint társadalmi szervezetet bejegyezte a Fővárosi Bíróság 7178 szám alatt. 2002 októberétől, a XVI. kerületi – Corvin Művelődési Házban kaptak helyet. Székhelye: 1162 Budapest, Dezsőfia u. 7. Működési helye: Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház, 1164 Budapest, Hunyadvár u. 43/c. Célkitűzése Célkitűzései az alábbiak: Cserhát József író, költő, újságíró életművének feldolgozása, az ő nyomdokaiban az általa megkezdett Batsányi-kultusz folytatása A Tapolcai Batsányi János polgári költő célkitűzéseinek megvalósítása saját régiójában Tehetségek felfedezése A falvak kultúrájának művelése Könyvkiadás, lapkiadás, a tagok publikálási lehetőségeinek megvalósítása Hagyományként Batsányi Jánoshoz fűződő értékek felmutatása Hagyományőrzés megvalósítása Egy Batsányi-szoba vagy kis múzeum létesítése hagyományőrzés céljából Alapított díjai Legnagyobb kitüntetése: A "Cserhát Nívódíj arany fokozata" Cserhát József Irodalmi Művészeti Díj (arany, ezüst, bronz) Cserhát-díj Cserhát nívódíj I., II., III. Art-díj I., II., III. Aranydiploma Aranyoklevél Magyar Kultúra-díj I., II., III. Kitüntetett művész Örökös tag cím Díszelnöki cím Platina-díj Gyémánt-diploma Aranyecset-díj Aranytoll-díj Aranykéz-díj Radnóti emlékdíj Batsányi-emlékdíj Munkácsy emlékdíj Liszt emlékérem Cserhát Művészkörért emlékérem Szent István emlékérem.díj Vezetői Bornemisza Attila elnök-főszerkesztő, író, újságíró, Dezső Ilona Anna festőművész, titkár, Simon M. Veronika Munkácsi-emlékérmes, Art-díjas festőművész, Elnökség Bornemisza Attila elnök, Dezső Ilona Anna író, festőművész titkár, Dáma Simon M. Veronika festőművész, A legújabb polgári törvénykönyv iránymutatása mellett javítani kellett az alapszabályban. Díszelnökök Fazekas Sándor karcagi polgármester, vidékfejlesztési miniszter Gujás Márta költő, festőművész Janotka Mária főorvos Kesztyűs Ferenc festőművész, irodalomtörténész Losonci Miklós irodalomtörténész (2009-ben elhunyt) Kovács Péter Budapest XVI. kerületének polgármestere, országgyűlési képviselő (Fidesz) Szendrei Ferenc Tura város polgármestere Örökös tagok Bacsa Ferenc gitárművész Balázsi Judit előadóművész Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő Baráti Molnár Lóránt költő Dévai Nagy Kamilla Liszt-díjas énekművész Dezső Ilona Anna író, költő, festőművész Holló Ila költő, festőművész Janotka Mária tüdőgyógyász főorvos Keres Emil színművész O’sváth István festőművész Pallagi Zoltán vállalkozó Simon M. Veronika festőművész Tamás István író, költő, újságíró Baráth Marica író Jászberény Kecskés Borbála Frankó Anna Encs 2012 Varga Gábor Zirc vitéz chev. Török Ádám nagyperjel vitéz chev. Bognár László kancellár Ihász-Kovács Éva postumus Mizser Zsolt Tiszadada polgármestere Prof. Dr. Márton Gyula geológus, barlangkutató Dr. Janotka Mária főorvos (2015. X. 18-án kapta) Csoportjai Putnoki Tóth Ede Alkotókör (vezetője: Tamás István költő, újságíró, elnökségi tag) Székesfehérvári csoport (vezetője: Simon M. Veronika festőművész, elnökségi tag) Győri csoport (vezetője: Dáma Erdős Anna költő, író Váci csoport (vezetője: L. Praszna Mária költő, elnökségi tag) Debreceni csoport (vezetője: Sarkadi Gyula író) Turai csoport (vezető:vitéz Sándor Irén festőművész, író,) Somogyi Csoport(Vezető) Siess Zsuzsa ikonfestő Fonyód Lovag Kovács Imre Alkotóműhely Csoport Ősi Fóti Regionális csoport: Vezetője Schmatz Béla festőművész Veszprémi megyei csoport Zirc. Elnöke: Varga Gábor költő Zirc Lapjai Központi lap: Délibáb (1992-től; főszerkesztő: Bornemisza Attila) A székesfehérvári csoport elektronikusan megjelenő lapja: Művészek Székesfehérvárért Délibáb folyóirat virtuális változata , delibab-cserhat.hu Fontosabb kiadványai Amulett, 1989 Megsejtett szavak, 1999 Térj vissza, Judavíd, 1999 Délibáb-antológia, 1992, 2000, 2003, 2006–2007 Batsányi-antológia, 2003 Így felelt Jób, 1997 Szeretőim a szavak, 2001 Napisten udvarában, 1999 Szemfényvesztő jelenben, 2004 Tollamnak akkor csillaghegye volt, 2004, 2005 Kőbe vésett szavak, 2005 Virágok az út mentén, 2002 Összetartozás, 2001 Tűzmadár, 2005 Szerelem mágusai, 2006 Mitológia, 2006 Fények az éjszakába, 2006 Kócos óriások, 2006 Az áldást hozó szent kő, 2006 Nehézségek ajándéka, 2008 Zeneművészek Bánfalvi Anna hegedűművész "Art-díjas" Bánfalvi Béla id. hegedűművész "Art-díjas" Bánfalvi Zoltán ifj. hegedűművész,"Art-díjas" Bánfalvi Béla csellóművész "Art-díjas" Dévai Nagy Kamilla Liszt-díjas énekművész, "Örökös tag" Pekarik Katica gitárművész "Art-díjas" Bacsa Ferenc gitárművész "Örökös tag" Dragony Tímea zeneművész, zeneszerző (Platina-díjas)és (Magyar Kultúra Nagydíjas). T. Sárosi Rózsa nótaszerző "Cserhát díjas" Klimó Judit sanzonénekes "Art-díjas" Maczkó Mária állami-díjas népi énekes " Közönségdíjas" Dáma Semes-Bogya Eszter előadóművész, (gitár) Cserhát-díjas) Nagy Péter (Sebastian) klarinétművész Török Szabó Ottilia előadóművész, énekes Genetheim Richárd operaénekes https://www.facebook.com/richard.genetheim?ref=br_rs ARt-díjas 2017. Támogatói voltak: Takarékszövetkezet, Szociális Minisztérium, Nemzeti Alapítvány, Művelődési Minisztérium, Holland Királyság Nagykövetsége, II. kerületi önkormányzat, XVI. kerületi önkormányzat, Magyar Országgyűlés stb. Sinc-szűrő A jelfeldolgozásban a sinc-szűrő egy idealizált szűrő, mely egy adott sávszélesség felett eltávolít (elnyom) minden frekvencia komponenst, és csak az alacsony frekvenciás jeleket engedi át, és lineáris fázist valósít meg. A szűrő impulzusválasza az időtartományban a sinc-függvény, és a frekvenciaválasza a négyszögletes függvény (Lépcsős függvények). A sinc-szűrő egy ideális aluláteresztő szűrő a frekvencia tartományban, mely teljesen átereszti az alacsony frekvenciákat, és teljesen levágja a magas frekvenciákat, ezért úgynevezett ‘téglafal- szűrő’nek is tekinthető. A valós idejű szűrők csak megközelítik az ideális állapotokat, mivel a sinc-szűrő egy nem kauzális szűrő és véges késleltetése van. A kívánt frekvenciaválasz matematikai kifejezéssel (négyszögletes függvény): ahol egy tetszőleges határfrekvencia. A szűrő impulzusválaszának inverz Fourier-transzformáltja a normalizált sinc-függvénnyel kifejezve: Mivel a sinc-szűrőnek végtelen az impulzusválasza mindkét idő irányban, közelíteni kell a gyakorlatban; az úgynevezett ablak-függvényt kell használni. Téglafal-szűrők A téglafal-szűrők olyan elektronikus szűrők, melyek teljesen transzparensek az áteresztő tartományban, és teljes mértékben elnyomják a jelet a frekvenciatartomány többi részében. A sinc-szűrő egy ilyen aluláteresztő téglafal-szűrő, mely könnyen átalakítható téglafal típusú sávszűrőnek és felüláteresztő szűrőnek. Stabilitás A sinc-szűrő nem egy BIBO stabil szűrő. A BIBO (Bounded-Input–Bounded-Output) azt jelenti, hogy a bemeneti jel és a kimeneti jel is korlátos. A sinc-szűrőnél a korlátos bemeneti jel, egy korlátlan kimeneti jelet produkál, mert a sinc-függvény abszolút értékének integrálja végtelen. A kimenő jel: sgn(sinc(t). Irodalom Mark Owen: Practical signal processing. (hely nélkül): Cambridge University Press. 2007. ISBN 978-0-521-85478-8 Kapcsolódó szócikkek Frekvencia Sávszűrő Impulzus Témához kapcsolódó szócikkek az interneten http://www.analog.com/static/imported-files/tech_docs/dsp_book_Ch16.pdf Stádlec Stádlec település Csehországban, a Tábori járásban. Stádlec Rataje, Bernartice, Dobronice u Bechyně, Bečice, Řepeč, Malšice és Opařany településekkel határos. Lakosainak száma 568 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Grallaria carrikeri A Grallaria carrikeri a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászpittafélék (Grallariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Peru területén honos. Természetes élőhelye az Andok szubtrópusi és trópusi esőerdjeiben van. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 13.) Tarrasch-szabály A Tarrasch-szabály a sakkban alkalmazott elv (tehát szó szerint nem a játék szabálya), amely érvényes a középjátékok és végjátékok többségére; lényege, hogy a bástyát az előrenyomuló gyalog mögé érdemes helyezni, nem pedig elé, legyen szó akár saját gyalogról, akár az ellenféléről. A saját gyalog előrenyomulását védi a mögé helyezett bástya, az ellenfél pedig nehezebben tudja biztosítani saját gyalogja előrehaladását, ha mögötte ellenséges bástya áll. Az elvet Siegbert Tarrasch (1862–1934) fektette le. Tarrasch eredeti idézete, „A sakkjáték” című könyvéből (1938): Fő okok Egy gyalog előrehaladása csökkenti az előtte lévő bástya mozgásterét és növeli a mögötte lévő bástyáét. A gyalogot elölről kísérő bástyát előbb-utóbb el kell vinni onnan, hogy ne akadályozza a gyalog előrenyomulását, és ilyenkor a gyalog védtelenül maradhat. A gyalog mögött lévő bástya pedig nagyobb teret ad az ellenjátékra. Christian Høgni Jacobsen Christian Høgni Jacobsen (Runavík, 1980. május 12.) feröeri labdarúgó, az NSÍ Runavík csatára. Pályafutása Pályafutását az NSÍ Runavík csapatában kezdte 1997-ben, majd dán kluboknál játszott. 2004-ben visszatért Feröerre, ahol 2005-ben és 2006-ban is gólkirály lett, mindkétszer 18 góllal. Egy rövid dániai kitérő után 2010-ben újra a csúcsra ért: 22 góllal – Arnbjørn Hansen mellett – újra gólkirály lett. Pietro Fittipaldi Pietro Fittipaldi (Miami, 1996. június 25. –) brazil-amerikai autóversenyző, jelenleg a Lotus pilótája a Formula V8 3.5 sorozatban. Nagyapja a korábbi Formula–1-es világbajnok pilóta Emerson Fittipaldi. Nagybátyja, Christian Fittipaldi szintén szerepelt a Formula–1-ben, a Daytonai 24 órás autóversenyt kétszer is megnyerte. Másik nagybátyja Max Papis, aki szintén szerepelt a Formula–1-ben egy fél szezon erejéig. Pályafutása 2011-ben megnyerte első szezonjában a NASCAR Whelen All-American Series regionális sorozatát, majd 2013-ban Európában indult nyitott versenyautókkal. 2014-ben megnyerte a Brit Formula Renault bajnokságot 10 győzelemmel. A 2015 végén és 2016 elején megrendezett MRF Challenge sorozatot is megnyerte, majd a Formula V8 3.5 sorozatba szerződött. Teljes eredménylistája Karrier összefoglaló * A szezon jelenleg is tart. † Pietro vendégpilótaként nem volt jogosult pontokra. Teljes Formula V8 3.5 eredménysorozata (Félkövér: pole-pozíció, dőlt: leggyorsabb kör, a színkódokról részletes információ itt található) * Szezon folyamatban. Marija Todorova Marija N. Todorova (Szófia, 1949 –) bolgár történész, a balkanológia kiemelkedő alakja. Nevéhez fűződik a „balkanizmus” fogalmának bevezetése. Edward Said orientalizmus fogalma alapján azt a gondolatot vetette fel, hogy a nyugati világ a Balkánt valamilyennek elképzeli, ebbe a képbe sok nem reális dolgot projektál, és ezek az elgondolások aztán mintegy valóságként funkcionálnak a közbeszédben és a nyugatiak hozzáállásában a térséghez. Ezen kivetített képek közé tartozik többek között az a meggyőződés, hogy a Balkán régióban a nemzetiségi kérdés alapvetően átláthatatlan, békés megoldása pedig lehetetlen. Ennek egyik legszemléletesebb példája Lawrence Eagleburger amerikai külügyi államtitkár érvelése az 1990-es évek elején: „Ha ezek az emberek ragaszkodnak ahhoz, hogy egymást gyilkolják oly módon, hogy a külvilág nem léphet közbe anélkül, hogy maga is számottevő áldozatot hozna, akkor én azt mondom: sajnálom, de a gyilkolásnak addig kell folytatódnia, amíg ki nem fárasztják egymást és lesz annyi eszük, hogy maguktól abbahagyják.” Délkelet-Európa népei részlegesen beépítettek a nyugatról importált „Balkán” képet a saját identitásukba, az irracionális, érthetetlen erők által mozgatott Balkánt, a racionális, kiszámítható Nyugat-Európa ellenpontját. Ugyanakkor nyíltan tulajdonképpen Bulgária az egyetlen ország, amely „Balkán”-ként láttatja magát, itt található Balkán légitársaság, szálloda, étterem stb. A régió többi népe (román, délszláv, görög, albán) sokszor sértőnek érzi magára nézve a Balkán megjelölést. A szófiai egyetemen tanult angol nyelvet és történelmet, és itt szerzett PhD-fokozatot. Később több külföldi egyetemen is oktatott, így a törökországi Sabanci Egyetemen, és az Amerikai Egyesült Államokban. Jelenleg a University of Illinois Urbana-Campaign történelem tanszékén tanít. Pete Wilson Pete Wilson (Lake Forest, 1933. augusztus 23. – , ) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Kalifornia, 1983–1991). Grallaria haplonota A Grallaria haplonota a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászpittafélék (Grallariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi hegyi erdők, valamint erősen leromlott egykori erdők. Állandó, nem vonuló faj. Alfajai Grallaria haplonota haplonota - P. L. Sclater, 1877 Grallaria haplonota pariae - Phelps, Sr. & Phelps, Jr., 1949 Grallaria haplonota parambae - Rothschild, 1900 Grallaria haplonota chaplinae - Robbins & Ridgely, 1986 Megjelenése Testhossza 24 centiméter. Hivatkozások A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. BirdLife International. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.) (angolul) Stájer Elő-Alpok A Stájer Elő-Alpok (németül: Steirisches Randgebirge, szlovénül: Štajersko Robno hribovje) az Alpok keleti részében található hegyvonulat, melyet az Alpok SOIUSA (Suddivisione Orografica Internazionale Unificata del Sistema Alpino, angolul: International Standardized Mountain Subdivision of the Alps) szerinti felosztása során különítettek el. Főként Ausztriában terül el, de keleten átnyúlik Magyarországra, délen pedig Szlovéniába. Földrajz Az egész hegyvonulat a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Innen ered számos magyarországi folyó: Rába, Pinka, Gyöngyös, Répce és a Lajta. A Mura keresztülfolyik rajta, míg a Dráva délről határolja. SOIUSA szerinti osztályozás A SOIUSA szerint a Stájer Elő-Alpok a Keleti-Alpok egy körzete az alábbi osztályozásnak megfelelően: fő rész (settore) = Keleti-Alpok övezet (grande settore) = Középső Keleti-Alpok körzet (sezione) = Stájer Elő-Alpok kód = II/A-20 A Stájer Elő-Alpok felosztása A Stájer Elő-Alpok körzete 4 alkörzetre (sottosezione), továbbá 12 szupercsoportra (supergruppo) osztható. Ezek rendre a következőek a legmagasabb csúcsaikkal, illetve SOIUSA-kódjaikkal: Északnyugati Stájer Elő-Alpok – II/A-20.I. Stubalpe – Ameringkogel 2184 m – II/A-20.I.A. Gleinalpe – Lenzmoarkogel 1991 m – II/A-20.I.B. Westgraz – Heiggerkogel 1098 m – II/A-20.I.C. Délnyugati Stájer Elő-Alpok – II/A-20.II. Koralpe – Großer Speikkogel 2140 m – II/A-20.II.A. Reinischkögel – Reinischkögel 1463 m – II/A-20.II.B. Kobansko – Hühnerkogel 1522 m – II/A-20.II.C. Középső Stájer Elő-Alpok – II/A-20.III. Fischbachi-Alpok – Stuhleck 1782 m - II/A-20.III.A. Ostgraz – Hochlantsch 1720 m – II/A-20.III.B. Keleti Stájer Elő-Alpok – II/A-20.IV. Wechsel-Joglland – Wechsel 1743 m – II/A-20.IV.A. Bucklige Welt – Eselberg 947 m – II/A-20.IV.B. Borostyánkői-hegység és Kőszegi-hegység – Hutwisch 896 m – II/A-20.IV.C. Rozália-hegység és Soproni-hegység – Heuberg (Rozália-kápolna) 748 m – II/A-20.IV.D. Nevezetesebb csúcsok A Stájer Elő-Alpok néhány nevezetesebb csúcsa: Ferdénúszó pontylazac A ferdénúszó pontylazac (Thayeria boehlkei) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe, ezen belül a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Dél-Amerika, Brazília, Amazonas gyenge folyású folyói. Megjelenése A ferdénúszó pontylazac felismerhető a fekete csíkról, mely az egész testén végighúzódik. Ameddig fiatalok, nehéz megkülönböztetni a hímet a nősténytől, de felnőtt korban a nőstény felismerhető a gömbölyded hasáról. Ferde, 45 fokos testtartása és a víz szintje alatti elhelyezkedése, társaságszeretete sok mindent elárul igényeiről. Nagy akváriumban, lehetőleg kisebb csapatban tartsuk, mert egyedül félénken meghúzódik az akvárium sarkában vagy növényei között. Legfeljebb 3,2 centiméter hosszú. Életmódja Minimum 90 literes akváriumba telepítsük őket. 120 literre maximum 6-7 halat számoljunk. Sötét talajt csináljunk. Legyen sűrű, főleg a felszínen úszó növényzet. Szaporodása Szaporításhoz különítsük el a halpárt egy 20-30 literes lágy (a keménység kisebb, mint 2,8 NK°) és savas vizű (pH érték 6 körül) 22-26°C fokos akváriumba, melyet előzőleg jávai mohával (Vesicularia dubyana) és MyriophylIum-szálakkal béleltünk ki. A hím a nőstényt oldalához simulva ingerli, míg az végül nagy mennyiségű sötét színű ikrákat bocsát ki, melyek szétszóródnak az akváriumban. A szülőket ezután azonnal ki kell venni az akváriumból, mert felfalják az ikrákat. Az ivadékok 24 óra múlva megjelennek, és nagyon érzékenyek a víz minőségére. Négy nap múlva lehet először kerekesférgekkel megetetni őket. Molschleben Molschleben település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Lonely Days / Man For All Seasons Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Maurice Gibb – ének, gitár, zongora, basszusgitár Robin Gibb – ének Geoff Bridgeford – dob stúdiózenekar Bill Shepherd vezényletével hangmérnök – Lew Hahn A lemez dalai Lonely Days (Barry, Robin és Maurice Gibb) ( 1970 ), stereo 3:45, ének: Barry Gibb , Robin Gibb , Maurice Gibb Man For All Seasons (Barry, Robin és Maurice Gibb) ( 1970 ), stereo 2:58, ének: Barry Gibb , Robin Gibb Top 10 helyezés Lonely Days: #1.: Kanada , #3.: Amerika , Hollandia , #8.: Ausztrália , #10.: Új-Zéland Nagyboldogasszony-székesegyház (Zacatecas) A Nagyboldogasszony-székesegyház a mexikói Zacatecas városának egyik legfontosabb barokk műemléke, a Zacatecasi egyházmegye központja. A belváros részeként a világörökség részét képezi. Története A zacatecasi, ma Plaza de Armasnak nevezett téren korábban már több templom is állt ott, ahol a mai székesegyház található. Az első pap, akiről írásos feljegyzés maradt, Fernando Maldonado volt, aki az első templomban 1558 és 1562 között tevékenykedett, ám 1567 és 1585 között új templom épült. Ez azonban a 17. század elején romossá vált, így 1612 és 1625 között egy még újabbat létesítettek, valószínűleg Francisco Jiménez tervei alapján. Kevesebb mint egy évszázad alatt azonban ez is tönkrement, így 1718-ban megkezdődött a ma is álló épület kivitelezése. Nagyboldogasszonynak való felajánlására 1752. augusztus 14. és 17. között került sor, bár ekkor még csak a főhomlokzat és a déli torony egy része állt. Az építkezések még sokáig tartottak, 1844-ben a már megépült kupolát lecserélték egy újabbal, amely a mexikóvárosi Loreto-templomét utánozta, az északi torony (amelyet Dámaso Muñetón a déli torony pontos másaként tervezett meg) és ezzel a teljes épület pedig csak 1904-re készült el. Felszentelését 1841-ben végezte Francisco García Diego püspök, a székesegyház rangot 1862-ben nyerte el. Az épület A nagy méretű, háromhajós, latin kereszt alaprajzú bazilika három bejárattal rendelkezik, leglátványosabb a főhomlokzat bejárata, de van egy-egy kapu a két oldalán is. A középső hajó magasabb, a mellékhajók alacsonyabb mennyezettel rendelkeznek, a központi kupola nyolcszög alakú alapokon nyugszik, tartóoszlopai négyzet keresztmetszetűek. A sekrestye a főhajó hátsó részében található. Az oltárok modern stílusúak, ezért nem illeszkednek megfelelően a környezetükbe, csakúgy, mint a szegélypárkányon létesített korlátos folyosó. A templom legfeltűnőbb része a főhomlokzat díszítése. A kapu mellett mindkét oldalon 3–3 gazdagon díszített, vastag oszlop áll, közöttük szoborfülkék kaptak helyet különféle szentek szobraival. Ugyanez a minta ismétlődik a bejárati kapu fölötti szinten, ahol középen egy elliptikus rózsaablak is helyet kapott. A legfelső, harmadik szinten 6 rövidebb oszlop (ezek közül a szélső 2–2 az alsóbb szintek oszlopainak folytatását képezi), közöttük 5 szoborfülke látható. Le Bonhomme Le Bonhomme település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 780 fő (2015). Le Bonhomme Orbey, Lapoutroie, Sainte-Marie-aux-Mines, Plainfaing, La Croix-aux-Mines és Fraize községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Michael Adamthwaite Michael David Adamthwaite (Toronto, Ontario, Kanada, 1981. szeptember 1. –), kanadai színész, számos animesorozat karakterének hangja. Egyik legismertebb szerepe a Csillagkapu sorozat Herak Jaffaja. Szerepei X-Men: Evolúció (Colossus) Hikaru no Go (Seiji Ogata) Boys Over Flowers (Tsukasa Domyoji) Dragon Drive (Hikaru Himuro) Dragons: The Metal Ages (Dev herceg) Infinite Ryvius (Fu Namuchai) Master Keaton (Heinrich) MegaMan NT Warrior (Mr. Hikari) Melty Lancer Mobile Suit Gundam Seed (Yzak Joule) Mobile Suit Gundam Seed Special Edition (Yzak Joule) Mobile Suit Gundam Seed Destiny (Yzak Joule) Project ARMS Rockman.EXE Axess (Dr. Hikari) Ronin Warriors (Mukala) Star Ocean EX Trouble Chocolate (Truffle) 2058 Róka A 2058 Róka (ideiglenes nevén 1938 BH) kisbolygó a Naprendszer kisbolygóövében, a Themis-család közelében. 1938. január 22-én fedezte föl Kulin György a budapesti Svábhegyi Obszervatóriumban. A csillagász az 1444 Pannonia, az 1445 Konkolya és a 3427 Szentmártoni kisbolygók felfedezésének megerősítése céljából készített felvételen bukkant először a nyomára, ezt követően március 5-éig tudta követni. 1962-ben és 1963-ban több éjszakán is megfigyelték az égitestet az amerikai Goethe Link Obszervatóriumban. Az aszteroida a nevét Róka Gedeon magyar csillagászról kapta, aki három évtizeden át vett részt a csillagászati ismeretek terjesztésében, a csillagászat népszerűsítésében. Morning Glory (film, 1933) A Morning Glory egy Lowell Sherman rendezésében készült 1933-ban bemutatott amerikai filmdráma. A film egy lelkes, de egyben naiv leendő színpadi színésznő útját követi nyomon a sztárrá válásig. Katharine Hepburn alakításáért elnyerte az Oscar-díjat "legjobb női főszereplő" kategóriában. Történet Eva Lovelace (Katharine Hepburn) egy kisvárosi színház színésze azt reméli, hogy fényes karriert futhat be a New York-i Broadwayen. Elmegy egy meghallgatásra a híres színházi producer Louis Eastonhoz (Adolphe Menjou) azzal a szándékkal, hogy szerepet kap a következő darabjában. A meghallgatáson számos más színésznő is jelen van, és őket válogatják be, mert sokkal több színpadi tapasztalatuk van. Eva viszont találkozik Robert Harley Hedges (C. Aubrey Smith) színházi oktatóval, aki a pártfogásába veszi. Később találkozik az iránta gyengéd érzelmeket tápláló színdarabíróval, Joseph Sheridannel (Douglas Fairbanks Jr.), aki felajánl neki egy kisebb szerepet a soron következő Broadway darabjában. Az előadás előtt a színdarab főszereplője, a szőke színházi sztár Rita Vernon (Mary Duncan) anyagi természetű vitába keveredik Eastonnal. Amikor Easton nem teljesíti túlzott követeléseit Vernon elviharzik, és a darab főszereplő nélkül marad. Kétségbeesetten igyekeznek megtalálni a helyettesét, végül a választás Eva Lovelacere esik, aki hatalmas sikert ér el alakításával, ami meghozza számára a várva várt áttörést. Rádiós adaptációk 1942. októberében a Lux Rádiószínház feldolgozta a történetet, Judy Garland kapta Eva Lovelace szerepét, Louis Eastonként pedig a filmből ismerős Adolphe Menjou volt hallható. Négy évvel később egy újabb adaptáció született, ezúttal Elizabeth Taylorral a főszerepben. Kendji Girac Kendji Girac, eredeti nevén Kendji Maillé (Périgueux, 1996. július 3.) katalán roma származású francia énekes, aki megnyerte a francia The Voice 3. évadját. Zenei stílusára legfőképpen a flamenco van hatással. Biográfia Girac az anyja leánykori neve. 2013. augusztusában tűnt fel Maître Gims Bella című számának flamenco stílusú átdolgozásával az Interneten. A videó több mint 5 milliós nézettséget ért el a Youtube-on. Ez a népszerűség tette lehetővé számára a The Voice 3. évadjában az előbbre jutását. Sikeresen továbbjutott a casting-okon, és győztesen került ki belőlük, a szavazatok több mint 51%-ával, Maximilien (21%), Amir (18%) és Wesley (10%) ellen, ez a magas százalék egy rekord volt a francia The Voice történetében. 2014. június 14-én Kendji Girac kiadta az első középlemezét, ami a Color Gitano nevet kapta, négy átdolgozott dallal együtt: Bella Maître Gims-től, Toi et moi Guillaume Grand-tól, Ma philosophie Amel Bent-től és Tous les mêmes Stromae-tól. Az első lemezét, aminek címe Kendji, 2014. szeptember 8-án adta ki. Ez első helyezést ért el a franciaországi lemezeladásban 2014. szeptemberében, több mint 68 000 eladott példánnyal, ami valójában 2014 legjobb kezdését jelenti egy eredeti lemezzel, és Christophe Willem 2007-es feltűnése óta ő az első, aki egy tehetségkutató megnyerése után rögtön a zenei listák első helyére került, és a legjobb karrierkezdő egészen Christophe Willem óta a francia zeneiparban. 2014. szeptember 20-án meghívták a The Voice Kids műsorba, ahol Kendji személyesen kapott egy dupla platina lemezt az első albumáért. 2014. december 30-án az albuma elérte az 537 000 eladott példányszámot, így gyémánt lemezzé avanzsálták. 2014. december 13-án az NRJ Music Awards két díjjal jutalmazta őt, egyet az év francia nyelv terjesztéséért, és egyet az év francia anyanyelvű daláért, a Color Gitano-ért. 2015. július 23-án az albuma két hétig az első helyen maradt a franciaországi eladott lemezek listáján. 2015 februárjában Ariana Grande-val közösen lépett fel, ahol Kendji franciául énekelt. A 2015-ös év folyamán koncert turnét adott Franciaországban, sőt Genfben és Brüsszelben is. Ugyan ebben az évben bejelentette, hogy 2016. márciustól júniusig világkörüli turnéra indul. 2015. szeptember 2-án egy újabb szóló lemezt adott ki, a Me quemo-t, az Ensemble című albumáról válogatott dalokat, ami 2015. október 30-ától már elérhető. 2015. október 9-én az első albuma, Kendji, elérte az egy milliós eladott példányszámot. 2015. október 30-án kiadta második albumát, az Ensemble-ot, ami elérte a 101 200 eladott példányszámot az első héten. 2015. november 7-én az NRJ Music Awards díjátadó ünnepségen a Conmigo című száma megkapta az év francia dala címet. Az előadott dalok a The Voice 3-ban Meghallgatások : Bella : Tous les mêmes (contre Youness) : Hotel California 1. élő adás : Ma philosophie 2. élő adás : Mad World : Allumer le feu Elődöntő : Belle , Papaoutai (en duo avec Élodie) : Amor de mis amores / Volare , L'Aigle noir (mesterével, Mika -val), Temps à nouveau (Jean-Louis Aubert-val) Bibliográfia Thierry Cadet, La légende de Kendji , Moment kiadó, 2015 június, ISBN 978-2-35417-415-6. Schindler listája A Schindler listája (Schindler's List) egy 1993-ban bemutatott fekete-fehér amerikai életrajzi film Steven Spielberg rendezésében. A film Oskar Schindler német üzletember történetét mutatja be, aki több mint ezer lengyel zsidó életét mentette meg a második világháború során a holokauszt alatt. A forgatókönyvet Thomas Keneally Schindler bárkája című regénye alapján Steven Zaillian írta. A címszerepben Liam Neeson látható, Ralph Fiennes játssza Amon Göthöt, a Schutzstaffel tisztjét, és Ben Kingsley alakítja Schindler könyvelőjét, Itzhak Sternt. A film egyszerre vált anyagi sikerré és hét Oscar-díj nyertesévé, köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában. Cselekmény A film 1939-ben kezdődik, amikor a németek kezdeményezésével a lengyel zsidókat a környező területekről a krakkói gettóba helyezik át röviddel a második világháború kitörése után. Eközben Oskar Schindler (Liam Neeson), egy német üzletember érkezik a városba, azzal az elképzeléssel, hogy a háború alatt vagyont szerez. A hadsereg által támogatott Schindler szert tesz egy gyárra, ahol étkezdei felszereléseket gyártanak. Mivel nem tudja pontosan, hogy kell egy ilyen gyárat vezetni, felvesz egy segítőt, Itzak Sternt (Ben Kingsley), majd zsidókat kezd foglalkoztatni, megmentve ezzel őket a haláltól. Schindler az akkor a nemzetiszocialista Németországhoz tartozó cseh területre költözik és magával viszi a gyárából a zsidó munkásait, akiket pénzért vesz meg Amontól. A hadseregnek lőszerhüvelyeket kezd gyártani, de szándékosan selejteseket. Hét hónap alatt elfogy a vagyona, de szerencsére ekkorra véget ér a háború, és a "Schindler-zsidók" megmenekülnek. Szereplők Liam Neeson ( Oskar Schindler )....magyar hangja: Gáti Oszkár Ben Kingsley ( Itzhak Stern )....magyar hangja: Végvári Tamás Ralph Fiennes ( Amon Göth )...magyar hangja: Forgács Péter Caroline Goodall (Emilie Schindler)....magyar hangja: Csere Ágnes Jonathan Sagall (Poldek Pfefferberg)....magyar hangja: Holl Nándor Embeth Davidtz (Helen Hirsch)....magyar hangja: Györgyi Anna Malgoscha Gebel (Victoria Klonowska) Shmulik Levy (Wilek Chilowicz) Elina Löwensohn (Diana Reiter) Fontosabb díjak és jelölések Oscar-díj (1994) díj Legjobb film díj Steven Spielberg (Legjobb rendező) díj Janusz Kamiński (Legjobb operatőr) díj Steven Zaillian (Legjobb adaptált forgatókönyv) díj Ewa Braun és Allan Starski (Legjobb látványtervezés) díj Michael Kahn (Legjobb vágás) díj John Williams (Legjobb eredeti filmzene) jelölés Liam Neeson (Legjobb férfi főszereplő) jelölés Ralph Fiennes (Legjobb férfi mellékszereplő) jelölés Anna B. Sheppard (legjobb kosztümtervező) jelölés (legjobb smink) jelölés (legjobb hang) Golden Globe-díj (1994) díj Legjobb film - drámai kategória díj Steven Spielberg (Legjobb rendező) díj Steven Zaillian (Legjobb forgatókönyv) jelölés Ralph Fiennes (Legjobb férfi mellékszereplő) jelölés John Williams (Legjobb filmzene) jelölés Liam Neeson (Legjobb színész - drámai kategória) BAFTA-díj (1994) díj legjobb film díj Steven Spielberg (legjobb rendező (David Lean-díj)) díj Steven Zaillian (legjobb adaptált forgatókönyv) díj Ralph Fiennes (legjobb férfi mellékszereplő) díj John Williams (legjobb eredeti filmzene) díj Janusz Kamiński (legjobb operatőr) díj Michael Kahn (legjobb vágás) jelölés Liam Neeson (legjobb színész) jelölés Ben Kingsley (legjobb férfi mellékszereplő) jelölés Anna B. Sheppard (legjobb kosztümtervező) jelölés Allan Starski (legjobb díszlettervező) jelölés (legjobb smink) jelölés (legjobb hang) Estación de Madrid-Chamartín Estación de Madrid-Chamartín egy vasútállomás Madridban, Spanyolországban. Az állomás kétszintes, fontos vasúti csomópont, hiszen több különböző kategóriájú vasúti járat fut itt össze. Megállnak itt a nagysebességű AVE vonatok, az Alvia járatok és a Cercanías Madrid járatai is. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: 10-es metróvonal 1-es metróvonal Linie C-1 Linie C-2 Línea C-3 Línea C-4 Línea C-7 Línea C-8 Línea C-9 Madrid–Valladolid nagysebességű vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bambú Begoña Fuente de la Mora Nuevos Ministerios Estación de Ramón y Cajal Estación de Fuencarral Plaza de Castilla Plaza de Castilla Estación de Puertollano Estación de Calatayud Estación de Segovia-Guiomar Duće Duće falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dugi Rat községhez tartozik. Fekvése Split központjától légvonalban 19, közúton 22 km-re délkeletre, Omištól 1 km-re nyugatra a tengerpart és a 8-as számú főút mentén, a Mošnica-hegy alatt fekszik. Településrészei Luke, Rogača, Vavlja, Golubinke, Glavice és Dočina. Története A térség már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az északnyugatra fekvő Jesenice Zeljovići nevű településrésze felett található Turska peć-barlangból, valamint a tőle nem messze fekvő Ponistrice-barlangból a kőkorszaki ember használati eszközei kerültek elő. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak. Jelenlétüket a község területén található több várrom, halomsír és határt jelölő, kőből épített töltés bizonyítja. Az itt található kőhalmok közül jó néhány temetkezési célra szolgált, de van olyan amelyik az illír nemesi birtokok közötti határt jelölte. Ilyen kőtöltés húzódik az Orij-foktól a dućei Szent Márk templomig. A Duće feletti Jurišić gradinától keletre a legkeletibb Babnjači magaslaton Prika gradina felett szintén egy kőből épített töltés látható. Romanizált illírek Nareste nevű települése feküdt Jesenicén a tengerpart közelében. A rómaiak az i. e. 1. században foglalták el ezt a térséget, ahol több villagazdaságuk is volt. Ezek maradványait találták meg a dugi rati Žilić-háznál, valamint Krilo Gradišće nevű településrészén is. A közeli Omiš városának a helyén állt a római Oneum, mely egészen a horvát betelepülésig fennállt. A horvátok ősei a 7. században érkeztek ide és elpusztíották a még fennmaradt ókori településeket. A korai horvát államban ez a terület a tengermelléki, Klisszai zsupánság része volt. A supetari kartular már 1080-ban említi a stomoricai Szűz Mária templomot, hely a falu mai területének első temploma volt. Duće alapítását a 12. századra tehetjük, amikor a Szent Márk templomot építették. Ezt a tényt írásos forrás is megerősíti. Luka Jurčević plébános 1762-ből származó feljegyzésének másolata, mely a plébánia historia domusában szerepel arról szól, hogy a templomot 1150. január 10-én kezdték építeni. Ezt az állítást a templom román stílusú elemei is alátámasztják. Előbb az omiši Kačić nemzetség birtoka volt, majd a 14. századtól az ún. Poljicai Köztársaság részeként viszonylagos önállóságot élvezett. Ezen belül Donja Poljicához tartozott. 1444-ben a Velencei Köztársaság uralma alá került, mely az 1482-es Poljicai Statutumban megerősítette a poljicaiak kiváltságait. A török betörések már a 15. század második felében megkezdődtek, majd a 16. század elején területe török uralom alá került. Bár egyházilag a spliti érsekséghez tartozott, az állandó török fenyegetés miatt az érsekség nem tudta biztosítani a lelkipásztori szolgálatot. Ezért 1590-ben létrehozták a poljicai helynökséget, mely egészen a Poljicai Köztársaság megszűnéséig működött. A török fennhatóság az 1699-es karlócai békéig tartott, amikor újra velencei uralom alá került. Az 1718-as pozsareváci békével immár nyugodtabb élet és viszonylagos jólét következett erre a vidékre. Házak épültek, megújultak a templomok, nőtt a lakosság létszáma. A velencei uralom 1797-ben ért véget, amikor Dalmáciával együtt ez a terület is osztrák uralom alá került. 1807. június 5-én a Split közelében fekvő Stobreč határában zajlott csatában francia csapatok véget vetettek Poljicai Köztársaságnak. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. Az 1849-es területi átrendezéskor Duće önálló káplánságként az omiši plébánia irányítása alá került. A településnek 1857-ben 78, 1910-ben 224 lakosa volt. A 20. század elején a lakosság a Mošnica aljáról a tengerpart felé kezdett áttelepülni, ahol újabb településeket hozott létre. A lakosságnak a part felé való átköltözése a régi települések teljes elnéptelenedéséhez vezetett. A régi faluban csak a 20. század közepéig éltek emberek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A század közepén népesültek be a part közeli Polje, Luka, Rogač, Vavlje, Glavica és Dočine településrészek, vagyis a mai értelemben vett Duće részei, melyek ma már egyetlen hosszú települést alkotnak. A plébánia is csak az 1960-as évekig működött a régi településen. A település 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1561 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek. Nevezetességei Szent Antal és a Havas boldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a Vavlje nevű településrészen, a tengerpart közelében áll. A betonból épített templomot 1982. szeptember 19-én szentelte fel Franić érsek, de akkor még nem volt teljesen befejezve. A templomnak kettős titulust adtak, ezzel is tisztelegni akartak a régi plébániatemplom előtt. A modern épület Eugenija Hamzić építész tervei szernt épült. Harangtornyát pótlólag építették elé. Az oltár kőből faragott menzája a hajók kapitányi hídját formázza. A mennyezetet betonból készült kazetták tagolják. A kápolna bejáratánál áll a keresztelőmedence. A Szűz Mária, vagy más néven Stomoricai boldogasszony templom a régi Selo település feletti Vršina nevű magaslaton talűlható. A Supetari kartular említi először 1080-ban, tehát mindenképpen ez előtt az időpont előtt épült. Valószínűleg a Szűz Mária templom volt Duće legelső plébániatemploma, ma a templomtól északnyugatra fekvő Truše településrész is ide tartozik. 1944. szeptember 17-én a templomot teljesen leromlolták, de már 1946-ban uganazon a helyen újjáépítették a helyi lakosok. A felszentelés alkalmával egy a résztvevők számára szokatlan jelenség történt. A mise előtt 10 óra tájban a templom felett hóvihar támadt. A hópelyhek nem estek le a földre, hanem lebegtek a levegőben és esőcseppekké alaklultak át. Az egész jelenség mintegy 20 percig tartott. A Szent Márk templom a régi Selo falutól nyugatra található. Hosszú ideig ez volt a település plébániatemploma, majd 1864-től temetőkápolnaként szolgált. Az épületnek román stílusú elemei vannak, de a pengefalú harangtorony gótikus stílusú. A mai épület összességében az átépítések miatt keveset őrzött meg eredeti formájából, ezért keverednek benne a különböző építészeti stílusok. A plébánia historia domusában található az a levélmásolat, melynek eredetijét 1762-ben írta Luka Jurjević atya. Ebben azt állítja, hogy a templom építése 1150. január 10-én kezdődött. A templomot azután a 14. és a 15. században is átépítették. A templom harangja 1468-ból való, ez is a régiségét bizonyítja. 1711-ben Cupilli érsek plébániatemplomnak nevezi. Eredetileg egy hajója és apszisa volt, majd a 15. században északi oldalát bővítették, így kapta mai kettős templom formáját. Boltozata csúcsíves, gótikus, homlokzatán kis kereszt alakú nyílás látható. Oltárának menzája falazott oszlopon áll. A menzán hatszögű csillag és félhold látható, mely azt jelzi, hogy egykor sírkőlap volt. Az északi bővítményben áll a Szent Antal oltár, melynek oltárképe egy triptichon középen Szűz Mária és a gyermek Jézus alakjával. A tető kőlapokkal van befedve. A Szent Anta templom is Selon található. Mai formájában 1864-ben építették a régebbi templom helyére, amely még a 18. század második felében épült. Tágasabb tere miatt és mert a faluban állt az új plébániatemplom felépítéséig ez volt a falu plébániatemploma. Piramis záródású harangtornyát 1939-ben építették, a harangok szintjén minden oldalon két-két félköríves, hosszúkás ablaknyílás látható rajta. Az oltáron a Szűzanya és a kis Jézus képe állt, Vlaho Bukovac munkája, melyet ma a plébánián őriznek. A homlokzaton a bejárat felett kereszt motívummal díszített körablak, két oldalt egy-egy husszúkás félköríves ablak, az oromzaton pedig két harang számára kialakított nyitott harangtorony látható. Az épületet 1991-ben teljesen felújították. Az új temetőben áll a Keresztelő Szent János kápolna, melyet 1972-ben építettek. Modern épület, homlokzatán nagy kereszttel, felette pedig egy nagy kerék ábrázolással, mindkettőt fémmel burkolták. Egyszerű, szembemiséző oltára van a szent külön talapzaton álló szobrával. A Duće feletti Jurišić gradinától keletre a legkeletibb Babnjači magaslaton Prika gradina felett széles, erős, kőből épített töltés látható. A helynek stratégiai jelentősége volt, mert innen ellenőrizni lehetett a Brači-csatornát, a Mosor-hegység előterét, egyúttal előretolt őrhelye volt a Zakučac feletti fontos Gradac nevű erősségnek. Az itt található kőhalmok közül jó néhány temetkezési célra szolgált, de van olyan amelyik az illír nemesi birtokok közötti határt jelölte. Ilyen kőtöltés húzódik az Orij-foktól a dućei Szent Márk templomig, melyet a Sumpetari oklevél Mucla longa , az osztrák kataszteri térkép pedig Per sassa néven jelöl. A Piščenica nevű kőtöltés a Putuntina és a Narestina nemzetségek közötti határt jelölte. Gazdaság A helyi gazdaság alapját hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezte. Ma a lakosság fő bevételi forrása a turizmus. I. e. 24. század Események i. e. 2300-ban alapíthatták Homsz városát Umma uralkodója, Lugalzaggeszi egységes Sumer államot hoz létre. Sarrukín akkád király megdönti Lugalzaggeszi államát és egyesíti Sumert és Akkádot . El Puente del Arzobispo El Puente del Arzobispo település Spanyolországban, Toledo tartományban. El Puente del Arzobispo Alcolea de Tajo községgel határos. Lakosainak száma 1279 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Le Boulay Le Boulay település Franciaországban, Indre-et-Loire megyében. Lakosainak száma 818 fő (2015). Le Boulay Authon, Château-Renault, Monthodon, Neuville-sur-Brenne, Saint-Laurent-en-Gâtines és Villedômer községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pattanók A pattanók, vagy ugró ősrovarfélék (Machilidae) egy népes rovarcsalád a rovarok osztályába sorolt ugró ősrovarok rendjében. Körülbelül 250 fajuk ismert. Származásuk, elterjedésük Világszerte előfordulnak a füves, illetve erdős élőhelyektől a tengerpartokig. Magyarországon tucatnyinál is kevesebb fajuk él. Megjelenésük Megnyúlt testű, olykor 20 mm-nél is hosszabb, szárnyatlan rovarok. Testüket pikkelyek borítják, emiatt fémfényűek, tarka mintázattal. Fejük eleje elkeskenyedik. Csápjuk hosszú, 7 ízből áll. Összetett szemeik nagyok, közöttük a fényviszonyokat jelző pont- vagy homlokszemek is vannak. Állkapcsi tapogatóik térdszerűen hajlottak, még a járásban is segítik a pattanókat. Toruk magasan domború. Potrohuk 3 fonálszerű sertében végződik, közülük a középső a leghosszabb, rugalmas. A potroh hasoldalán pálcika alakú, ún. lábcsutáik és csípőhólyagaik is vannak. Életmódjuk Kövek alatt, sziklákon, avarban, korhadó növényi maradványok közt élnek. Táplálékukat is ezen növényi törmelék adja, zuzmók és moszatok mellett. Ha veszélyt éreznek, középső, rugalmas fartoldalékukat az aljzathoz csapva tovapattanak. Szaporodás Petéiket kis csomókban, résekben, repedésekben helyezik el. Közvetlen, átalakulás nélküli fejlődésük során, utódaik körülbelül 2 év alatt válnak ivaréretté. Balls to the Wall Balls to the Wall a német Accept zenekar albuma. Számok listája Balls to the Wall London Leatherboys Fight It Back Head over Heels Losing More Than You've Ever Had Love Child Turn Me On Losers and Winners Guardian of the Night Winter Dreams Közreműködők Udo Dirkschneider – ének Herman Frank Jr. – gitár Wolf Hoffmann – gitár Peter Baltes – basszusgitár Stefan Kaufmann – dob Videoklip Balls to the wall Dan Stevens Daniel Jonathan "Dan" Stevens (született: 1982. október 10.) angol színész. Pietro Vierchowod Pietro Vierchowod (ukránul: Петро Іванович Верховод, oroszul: Пётр Иванович Верховод; Calcinate, 1959. április 6. –) olasz labdarúgó, 2001 óta edzősködik. Játékos-pályafutása alatt származása miatt a lo Zar (a Cár) becenevet kapta, mert ukrán édesapja a Munkás-paraszt Vörös Hadseregben szolgált. hyperSPARC A hyperSPARC, kódnevén „Pinnacle”, egy az SPARC Version 8 utasításkészlet-architektúrát (ISA) megvalósító mikroprocesszor, amelyet a Ross Technology fejlesztett a Cypress Semiconductor cég számára. A SPARC Version 8 specifikáció szerint tehát ez egy 32 bites, big-endian bájtsorrendű processzor, egyszeres, kétszeres és négyszeres pontosságú lebegőpontos aritmetikával. A hyperSPARC processzort 1993-ban mutatták be, és a Sun SuperSPARC processzoraival versengett. A hyperSPARC mikroarchitektúráját Raju Vegesna tervezte, ennek első szimulátoros verzióját pedig Jim Monaco készítette. Tervezésekor célul tűzték ki a teljes SPARC kompatibilitást (SPARC V8 architektúra, az MMU és a 2. szintű MBus kompatibilitással együtt), a CMOS technológiát, az azonos kiszerelést, valamint a SPARC processzoroknál 3–5-ször gyorsabb működést. A hyperSPARC volt a Sun Microsystems első számú riválisa az 1990-es évek közepén. Mikor a Fujitsu megszerezte a Ross Technology-t a Cypress-től, az elemzők szerint az új tulajdonos a hyperSPARC kialakítást sokkal fontosabbnak tartotta, mint a HAL Computer Systems – szintén a Fujitsu leányvállalata – által fejlesztett SPARC64 tervezetet, amely 64 bites, SPARC Version 9 specifikációnak megfelelő processzor, és 1995-ben készült el. Leírás A hyperSPARC processzort egy szorosan csatolt csipkészlet formájában valósították meg, amely többlapkás (multi-die packaging, MDP) tokozásban, szabványos SPARC MBus modulként készült. A hyperSPARC CPU 256, 512 vagy 1024 KiB második szintű gyorsítótárat támogat, és minden modul 1 vagy 2 CPU-t tartalmazhat. A csipkészlet elemei az RT620 központi egység, az RT625 vagy RT626 gyorsítótár-vezérlő, memória- és „tag”-kezelő egység (CMTU), és négy RT627 gyorsítótár-adategység (CDU) 256 KiB második szintű gyorsítótár, négy RT628 CDU 512 KiB második szintű gyorsítótár, vagy nyolc RT628 CDU 1 Mbyte második szintű gyorsítótár esetén. A csipkészlet konfigurálható egyprocesszoros működésre 1. szintű MBus mellett, vagy multiprocesszoros működésre, ekkor 2. szintű MBus-t alkalmaz. A hyperSPARC központi egysége egy kétutas szuperskalár mikroprocesszor. Négy végrehajtóegysége van: egy fixpontos egység, egy lebegőpontos egység, egy betöltő-tároló egység és egy elágazáskezelő egység. A hyperSPARC-nak egy lapkára integrált 8 KiB-os utasítás-gyorsítótára van, amiből a rendszer két utasítást hív le és dekódol ciklusonként. A dekóder nem képes dekódolni az újabb utasításokat, ha a kibocsátási puffere betelt, azaz ha már dekódolt utasítások várakoznak kibocsátásra a végrehajtó egységekhez. Az egész-aritmetika számára rendelkezésre álló regisztertár 136 regisztert tartalmaz, amelyek felett nyolc globális regisztert és nyolc 24 regiszteres egymást átfedő regiszterablakot biztosít – ez a SPARC ISA (utasításkészlet-architektúra) által meghatározott szokásos tulajdonság. A regisztertárnak két olvasási kapuja van. A fixpontos egység egy négy fokozatú utasítás-futószalaggal rendelkezik, amelyben két fokozat csak amiatt szerepel, hogy a futószalag hossza megegyezzen a többi nemlebegőpontos futószalagéval – a betöltő-kiíró (load/store) és elágazási futószalagokkal. A futószalagok négy fokozata a szokásos: végrehajtás, gyorsítótár-olvasás, gyorsítótár-írás, és regisztertár frissítés. A fixpontos számítóegység nem használja ki a gyorsítótár-fokozatokat, de azok ennél is megvannak, a fokozatok szinkronizációja miatt. A SPARC architektúra V8-as verziójában megjelent egész típusú szorzás- és osztás-utasítások a hyperSPARC processzornál viszonylag hosszúak: a szorzás 18, az osztás 37 ciklusos várakoztatással hajtódik végre, azaz ennyi ciklus idejére megállítja az utasításfeldolgozó futószalagot és blokkolja az új utasítások kibocsátását. A processzor támogatja multiprocesszálást a SPARC MBus sínrendszerű gépekben. Fizikai jellemzők A hyperSPARC 1,2 millió tranzisztorból áll. A Cypress gyártotta saját 0,65 µm-es, két fémrétegű CMOS folyamatával. A hyperSPARC későbbi modelljeinek több tranzisztora volt, a bevezetett új tulajdonságok miatt, és ezeket alkalmassá tették újabb folyamatokkal történő gyártáshoz is. Az 1997-ben bemutatott 200 MHz-es hyperSPARC processzor a Fujitsu 0,35 µm-os három fémrétegű (TLM) CMOS technológiájával készült. A processzorokat a Fujitsu gyártotta, kivéve az utolsó sorozatot, amit a NEC Corporation. Tokozás A hyperSPARC többcsipes felépítésű. Kerámia tokos többcsipes modulként (multi-chip module, MCM) készült, 131 lábú pin grid array (PGA) csatlakozással. Maguk a processzorok standard MBus processzorkártyákra szerelve kerültek forgalomba. Csipkészlet A hyperSPARC a Cypress SparcSet csipkészletet használta, amit 1992 július végén mutattak be. Ezt a kaliforniai Santa Clara-beli Nimbus Technologies, Inc. start-up cég fejlesztette a Cypress-nek, amely a kialakítást gyártotta. A SparcSet más SPARC mikroprocesszorokkal is kompatibilis. Modellek A táblázat a különböző megjelent változatok fontosabb adatait mutatja. Kirgizisztán az 1994. évi téli olimpiai játékokon Kirgizisztán a norvégiai Lillehammerben megrendezett 1994. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 1 sportoló képviselte, aki érmet nem szerzett. Kirgizisztán önállóan először vett részt az olimpiai játékokon. William Hunter (politikus) William Hunter (Newport, 1774. november 26. – Newport, 1849. december 3.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Rhode Island, 1811–1821). Le Bourget Le Bourget település Franciaországban, Seine-Saint-Denis megyében. Lakosainak száma 16 239 fő (2015). Le Bourget Dugny, La Courneuve, Drancy és Le Blanc-Mesnil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rácz Félix Rácz Felix (Szatmárnémeti, 1973. május 23. –) sportmenedzser. Életpálya 1973-ban született Erdélyben, Szatmárnémetiben. 1991 óta él Magyarországon. A magyar nyelv mellett románul, franciául és angolul beszél. 2002-ben megalapította a Felix Promotiont. Eddigi működése alatt 148 profiboksz-eseményt szervezett, ezen belül 78 címmérkőzést, 10 magyar-, 32 kisvilágbajnoki, 9 Európa-, 27 világbajnoki címet magyar és külföldi ökölvívók számára. 2004 és 2006 között a Magyar Ökölvívó Szövetség profi tagozat szakmai bizottságának elnöke volt. A Felix Promotion mai napig tartja Magyarországon minden idők legnézettebb magyar érdekeltségű sporteseményének a rekordját, a 2003-as „Csonttörő”–Chacon összecsapással, amit 3,2 millió tévénéző követte figyelemmel (TV2) és ezzel beírta magát a televíziós sporttörténelembe. Ugyancsak az iroda nevéhez fűződik az első, Egyesült Arab Emirátusokban (Dubaj, Aviator Center) megrendezett profi bokszgála 2002. május 7-én. Az istálló sportolói gárdájának legismertebb tagjai: Dr. Csábi Bettina, Miló Viktória, Kovács Attila, Nagy „Csonttörő” János, Nagy „Hóhér” József. A Felix Promotion 2010 óta több sportoló, Bedák Zsolt (ökölvívás) Berki Krisztián (tornász), Erdei Zsolt (ökölvívás), Érdi Mária (vitorlázás), Farkas Norbert (alpesi sí), Kelemen Balázs (ökölvívás), Kovács Attila (ökölvívás), Kovács Sarolta (öttusa) Nagy Sándor (ökölvívás), Nguyen Anasztázia (atlétika), Rapport Richárd (sakk) képviseletével foglalkozik, és több szakágban szervez eseményeket. A Felix Promotion szervezte meg 2014 márciusában Erdei Zsolt búcsú mérkőzését amit az M1 csatorna élőben közvetített és 2006 óta a legnézettebb magyar profi ökölvívó esemény volt. A Felix Promotion 2014-ben megvásárolta a Fighters' Run brandet és azóta végzik a futóverseny szervezési feladatait. Díjak, elismerések 2001-től 2006-os visszavonulásáig öt alkalommal választották meg Magyarországon az Év Bokszmenedzserének 2003-ban a Bahamákon az Év Felfedezettje díjjal jutalmazták 2004-ben Svájcban az Év Titánja díjat vehette át 2011-ben ő lett Magyarország Év Sportmenedzsere 2014-ben megkapta a Magyar Ökölvívásért Érdemrendet (5845) 1988 QP Az (5845) 1988 QP a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Robert H. McNaught fedezte fel 1988. augusztus 19-én. Rendszerdinamika A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere. Míg más tudományágak a világot kicsi- és kisebb részeikben tanulmányozzák, addig rendszerdinamikusok a dolgokat időbeli változásaikkal együtt, teljességükben vizsgálják. A rendszerdinamika központi témája a rendszert alkotó részek közötti kölcsönhatások, azaz a rendszer viselkedésének megértése. A rendszerdinamika szempontjából rendszernek tekinthető bármilyen két- vagy több, egymással kölcsönhatásban lévő részből álló felépítmény, mint például egy gőzgép, bankszámla, vagy egy focicsapat. A rendszeren belüli tárgyak és emberek egymással un. “visszacsatolásokon” keresztül érintkeznek, azaz az egyik paraméter időben való megváltozása befolyásolja a rendszer egy vagy több másik paraméterének értékét, mely(ek) visszahatással van(nak) az eredeti paraméterre… és így tovább. Említsük meg példaként egy bankszámlán lévő pénz értékét. A számlán lévő pénz kamatot hoz, mely növeli a számla értékét. A megnövekedett számlán lévő pénz azután még több kamatot hoz… A számla értéke egyre nagyobb iramban nő. Az egyszerű visszacsatolás másik példája lehet a szabadon tenyésztett csirkék esete is. Feltételezve, hogy a csirkék egészségesek és kakas is van az ólban, elvárhatjuk, hogy a tojások számával a csirkeállomány egyre gyorsuló iramban növekedni fog. Ez a két eset az ún. pozitív visszacsatolásra példa. A csirkék esetében viszont megfigyelhetjük, hogy az úton való átkelések az állományra csökkentően hat, s minél nagyobb az állomány annál több csirkét üt el az autó minden alkalommal. Ez példázza az ún. negatív visszacsatolást. A rendszerek viselkedését e két fő folyamat irányítja: a hosszútávlatú átlagos egyensúlyt (dinamikus equilibrium) a növekedési- és rombolási folyamatok időbeni kölcsönhatása tartja fenn. A rendszerdinamika tehát a rendszer alapszerkezetének tanulmányozása révén értelmezi a rendszer viselkedési módjait. Az analizált rendszerek és problémák nagy része számítógépen is modellezhetőek és így a rendszerdinamika kihasználja, hogy e számítógépes modellek megnövekedett számítási sebessége lehetővé teszi az emberi elme képességeit lényegesen meghaladó bonyolultságú rendszerek egyidejű számításainak elvégzését. Rendszerdinamika kezdetei A hidegháború elején Jay W. Forrester az MIT Lincoln Laboratóriumában vezette a “Whirlwind” és SAGE nevű haditengerészeti programokat, melynek során Forresterben egy nagy fokú elismerés alakult ki a vállalati vezetőkkel szembenéző nehézségek iránt. E tapasztalatok győzték meg Forrestert arról, hogy a haladás legfőbb akadályát nem az ipari problémák mérnöki megoldása, hanem a kivitelezés menedzselése jelenti. Ennek okát abban látta, hogy a társadalmi rendszereket sokkal nehezebb megérteni és vezérelni, mint a fizikai rendszereket. 1956-ban (38 éves korában) elfogadta az MIT újonnan alapított Sloan Menedzsment Iskolájának vezetését, s a kezdetektől fogva az a cél vezette, hogy tudományos- és mérnöki hátterét a vállalatok sikerét vagy sikertelenségét befolyásoló alaptényezők meghatározására alkalmazza. Az ’50-es évek közepén a General Electric vezetésével való kapcsolata során alkalma nyílt a mérnöki- és menedzselési problémák közös vonásaiba bepillantást nyerni. Abban az időben ugyanis GE vezetését zavarba hozta, hogy a Kentuckyban lévő készülékgyárukban egy hároméves ciklusú jelentős munkaerőingadozást figyeltek meg, melyre az üzleti ciklus által okozott ingadozások számukra elégtelen magyarázatokat adtak. A munkafelvételt és elbocsátást irányító vállalati döntés-hozatal egyszerű modellezésével, a GE gyáregységek készlet-áram-visszacsatolás szerkezetének kézzel végzett számításai segítségével Forrester sikeresen bizonyította, hogy a GE munkaerőingadozásai nem külső erők, mint az üzletciklusok, hanem a cég belső szerkezeti felépítésének következménye. Ez a majdnemhogy egy vacsora közbeni szalvétára vázolt kézi szimuláció volt a rendszerdinamika területének kezdete. Ezt követően, az ’50-’60-as évek folyamán Forrester szakmérnöki hallgatók egy csoportjával a rendszerdinamika tudományterületét nagyon gyorsan mozdította a kézi szimuláció szakaszából a fejlett számítógépes szakaszba. Richard Bennett alkotta az első rendszerdinamikai modellezési nyelvet, melyet 1958-ban ő a SIMPLE (egyszerű ~ Simulation of Industrial Management Problems with Lots of Equations) nevet adta. 1959-ben Phyllis Fox és Alexander Pugh írta meg a SIMPLE jelentősen javított változatát a DYNAMO-t (DYNAmic MOdels), mely a következő harminc évben általános használatba került. Forrester 1961-ben adta ki a még mindig érvényesnek számító Ipari Dinamika című könyvét. Korai sikerek E hősi kezdetektől a rendszerdinamika csaknem kizárólag vállalatvezetési problémák értelmezését szolgálta, de 1968-ban egy váratlan esemény hirtelen jelentősen kiszélesítette e fiatal tudományág alkalmazási területét. Az történt, hogy Boston korábbi polgármesterét John Collinst az MIT Városi Ügyek vendég professzorának nevezték ki. Collins aki az ’50-es évektől paralízisben szenvedett, egy könnyen elérhető irodát keresett. A véletlen úgy hozta, hogy a Forrester irodája melletti használatlan iroda pontosan megfelelt igényeinek. Így Collins és Forrester munkanapi szomszédok lettek. Rendszeres beszélgetéseket folytattak a város problémáiról és azok megoldásairól. E beszélgetések eredményeként született a Városi Dinamika című könyv. Az ebben leírt modell képviselte a rendszerdinamika első nem-vállalati alkalmazását és nagy vitákat kavart – sőt, még kavar ma is. A mű világosan bizonyította, hogy sok közismert városi rendelkezés vagy nem hatékony, vagy egyenesen káros. A modell néhány, a közfelfogással ellenkező intézkedést javasolt, melyek az első pillantásra hibásnak tűntek, de meglepően hatékony eredményeket hoztak. A Városi Dinamika modellje szerint például lakóházak építése az alacsonyjövedelműek számára nem segíti a várost, hanem inkább annak fejlődését akadályozó nyomorcsapdát teremt, míg a szegénytelepek lerombolása lehetőséget nyújt új munkahelyek teremtésére és a városi lakosság általános életszínvonalának emelkedéséhez vezet. Kifejlődés A következő nem-vállalati alkalmazás nem sokkal követte az elsőt: 1970-ben a Római Klub meghívta Jay Forrestert egy berni találkozóra Svájcba. Közismert, hogy a Róma Klub egy olyan szervezet, melynek tagjai – saját szavaikkal – “az emberiség bajai” megoldásán fáradoznak, azaz céljuk a föld megújítható- és meg nem újítható erőforrásai kimerüléséből, a szennyeződés felhalmozódásából és a népesség exponenciális növekedéséből adódó, a jövőben bekövetkező globális krízis elkerülése. Ezen a találkozón Forrestert megkérdezték, hogy a rendszerdinamika alkalmazható-e az “emberiség bajainak” megoldására? ’’Természetesen’’ – válaszolta. Hazafelé repülve felvázolta a világ társadalmi-gazdasági rendszerének első modelljét, amit WORLD1-nek nevezett. Hazaérkezése után, a Római Klub tagjainak látogatására készülve, Forrester finomította modelljét és a Világ-Dinamika című könyvében WORLD2címmel hozta nyilvánosságra. Ez a munka azonnal óriási, világméretű érdeklődést keltett. A WORLD2 feltérképezte a világ népessége, az ipari termelés, a szennyezettség, az erőforrások és az élelmiszerek közötti fontos összefüggéseket. A modell a világ társadalmi-gazdasági rendszerének teljes összeomlását jósolta a 21. században, hacsak nem teszünk komoly lépéseket, hogy megelőzzük a föld teherbíróképessége kimerülését. A modell azt is megmutatta, hogy mik azok a változások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a globális rendszert viszonylag magas szinten lehessen fenntartani hosszú távon. A nagy figyelemre való tekintettel a Római Klub felajánlotta, hogy fedezi az emberiség bajainak a rendszerdinamika módszereivel való kiterjedt és részletes tanulmányozása költségeit. Forrester ebben az időben a Város-Dinamika továbbfejlesztésén dolgozott és maga helyett korábbi doktori tanítványát, Dennis, Donella Meadows férjét ajánlotta, aki sikeresen vezette azt a munkát, ami a WORLD3 nevű modellt hozta létre. Ezt a munkát A Növekedés Határai című könyvében írta le. Annak ellenére, hogy ez a modell sokkal részletesebb volt mint a WORLD2, megállapításai azzal azonosak voltak, s mégis a könyv barátságos nyelvezete a nem-szakértő olvasók számára is elérhetővé tette a nem csak a végkövetkeztetések lényegét, hanem azok elérésének módját is, így A Növekedés Határai még a Világ-Dinamika sikerét is felülmúlta. 1991-ben A Növekedés Határainak eredeti szerzőhármasa a huszadik évforduló alkalmából újra írták tanulmányukat és eredményeiket A Határokon Túl című könyvükben jelentették meg korábban nem létező adathalmazzal és korábbi kritikus véleményeket megválaszoló gondosan előkészített előadással egészítették ki. Az újraépíttetett modelljüket WORLD3-91 néven mutatták be. Rendszerdinamika ma Az utóbbi húsz évben Jay Forrester figyelme két területre összpontosul: 1) az Egyesült Államok gazdasága rendszerdinamikai modellje és 2) a rendszerdinamika oktatásának kiterjesztése az óvodától a főiskoláig. Forrester számára az előbbi feladat a közgazdasági tudomány és a makrogazdasági rendszer működésének alapvető megértését jelenti, míg az utóbbit az emberi társadalom jövőbeli egészsége biztosításának tekinti. Bár a nemzeti gazdasági modell egyelőre befejezetlen, korai és közvetlen eredmények már nyilvánosak. A modell legemlítésreméltóbb eredménye a “hosszú hullám”-nak nevezett 40-60 éves gazdasági ciklus, mely az 1930-as évek nagy gazdasági válságát nem csak megmagyarázza, hanem az ahhoz hasonló helyzeteket a kapitalista gazdaságok ismétlődő jellegzetességeként mutatja be. Emellett, a ’90-es éveket a legutóbbi hosszú hullám felfelé ívelő szakaszának jósolta és a tőkepiac túlfűtését helyezte kilátásba (ami a rendszerdinamika nyelvén az összeomlás veszélyét jelenti). Megjegyzendő, hogy a modell alkotói számára valószínűleg nem jelentett nagyobb meglepetést mikor az évtized végén az amerikai tőkepiac az értékének csaknem felét villámgyorsan elvesztette… Forrester későbbi életének másik nagy célja egy teljes kör bizonyos értelemben való bezárását jelentheti. Az élet úgy hozta, hogy Forrester az MIT-ban végzett tanulmányai kezdetén első szárnypróbálgatásait Gordon Brown tanár, a Szervodinamikai Laboratórium alapítójának keze alatt végezte. Amikor Brown 1973-ban nyugdíjba ment, az Arizonabeli Tucson-ban kezdett telelni. A ’80-as évek végén Brown a Tucson iskolarendszer tanítóinak tartott egy rendszerdinamikát bemutató előadássorozatot – említésre méltó eredményekkel. Rendszerdinamika nemcsak a felső tagozatban terjedt futótűzként, hanem az egész iskolarendszerben. Ezt a kezdeményezést Forrester előrelátó útmutatással, Jim és Faith Waters önzetlen anyagi támogatással és John Bemis szükséges információ hálózat teremtésével támogatta, és ma, ezekben az iskolákban Shakespeare-től kezdve, gazdaságtanon keresztül egészen a fizikáig teljesen, vagy részben rendszerdinamika segítségével végzik az oktatást. Sőt, az iskolarendszer maga is használja a rendszerdinamikát, hogy maga is egy tanuló szervezetté váljon. A rendszerdinamika általános oktatásának jövője meglehetősen ígéretesnek tűnik. Egy egész nemzetközi elosztóhálózat alakult ki, és az interneten keresztül sok honlap segíti az információk elérését. Az Egyesült Államokban, de a világ más részein is számos általános- és középiskolai tanár kezdte el a rendszerdinamika oktatását és használatát saját tantervébe olvasztani és e témában rendezett nemzetközi konferenciákra járást. Mindezek a fejlemények arra utalnak, hogy a jövő vállalatainak és közigazgatási szervezeteinek döntéshozói a velük szembenéző problémákat a rendszerdinamika lencséjén keresztül nézik majd… A tudományág jelentősebb nevei Kenneth Germeshausen Jay Wright Forrester John Sterman Nelson Repenning Peter Senge I. e. 268 Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek Évek: i. e. 273 – i. e. 272 – i. e. 271 – i. e. 270 – i. e. 269 – i. e. 268 – i. e. 267 – i. e. 266 – i. e. 265 – i. e. 264 – i. e. 263 Események Római consulok : P. Sempronius Sophus és Ap. Claudius Russus Ariminium latin colonia megalapítása Aemiliában Beneventum latin colonia megalapítása a samnisok földjén a samnisok megkapják a római polgárjogot Gârde Gârde falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Bisztra községhez tartozik. Fekvése Dealu Muntelui mellett fekvő település. Története Gârde korábban Dealu Muntelui része volt. 1956 körül vált külön településsé 219 lakossal. 1966-ban 366, 1977-ben 431, 1992-ben 437, 2002-ben pedig 399 román lakosa volt. 1553 Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század Évtizedek: 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek Évek: 1548 – 1549 – 1550 – 1551 – 1552 – 1553 – 1554 – 1555 – 1556 – 1557 – 1558 Események Határozott dátumú események július 6. – A tébécében szenvedő tizenöt éves VI. Eduárd angol király halálát követően Lady Jane Grey kerül trónra. július 10 – 19. – Lady Jane Grey kilencnapos uralkodása. Határozatlan dátumú események az év folyamán – Országgyűlés Sopronban . Az év témái 1553 az irodalomban Lyonban megjelent Bakfark Bálint első önálló műve, szóló lantra komponált műveinek gyűjteménye, az ún. Lyoni lantkönyv. Tinódi Lantos Sebestyén megírta Eger históriás énekét, mely Gárdonyi Géza : Egri csillagok című történelmi regényének forrásául szolgált. Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában megjelenik az első magyar ábécéskönyv. Gârliciu Gârliciu község Constanța megyében, Dobrudzsában, Romániában. Fekvése A település az ország délkeleti részén található, Konstancától kilencvennégy kilométerre északnyugatra, a legközelebbi várostól, Hârşovától tizenkilenc kilométerre, északnyugatra. Története A község területén találhatóak Cius, római kori erdőd maradványai, melyet a későbbiekben Gratana, majd 1417 után törökül Asarlâc néven említenek. Gârliciu első írásos említése egy 1843-1844-es térképen szerepel. Lakossága A nemzetiségi megoszlás a következő: Balmaz A Balmaz török, közelebbről valószínűleg kun eredetű régi magyar személynév, jelentése: nem létező. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok ajánlott névnap február 3. Balmazújváros Balmazújváros egy város Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járás székhelye. Fekvése Balmazújváros az Alföld sajátos, mezővárosi jellegű települése Hajdú-Bihar megyében. A nagy kiterjedésű város két jellegzetes alföldi táj, a Hortobágy és a Hajdúság határán fekszik. A város közigazgatási területén két természetes élővíz található, a Hortobágy folyó és a belterületi főgyűjtő vizét befogadó Kadarcs-Karácsonyfok-csatorna. A várostól 3 kilométerre folyik az 1953-ban épített Keleti-főcsatorna. Balmazújváros Debrecentől 23 km-re, Hajdúböszörménytől 16 km-re, Hajdúszoboszlótól 21 km-re található. Vonattal elérhető a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon. Története A mai Balmazújváros környéke már ősidők óta lakott terület. Az Árpád-házi királyok idejében több kisebb helység alakult ki a határában, nevüket egy-egy határrész vagy dűlőnév még ma is őrzi (Bakóc, Cucca, Balmaz, Hímes, Darassa, Hort stb.). Az a település, ami a honfoglalás után alakult, a tatárjárás idején teljesen elpusztult. A mai település belterületén keresendő Hímes birtokot a pápai tizedjegyzék először 1332-ben említi. Balmaz nevével – pusztabirtokként – írott forrásokban csak a 15. század elején találkozunk, amikor Zsigmond király (1411-ben) mint Debrecen tartozékát Lázárevics István szerb vajdának adományozta. A település neve 1465-től bizonyosan Újváros. Mátyás király 1465-ben kelt oklevele 3 országos vásár és egy egyheti vásár tartását engedélyezte Újvárosnak. Az oklevél a vásártartási jog mellett mezővárosi jogokkal is felruházta a települést. A Hunyadiak alatt Újváros virágzó mezővárossá fejlődött. Az állandósult hadiállapotok miatt a település 1591 és 1610 között lakatlan volt, majd csak az 1720-as évekre érte el ismét korábbi lélekszámát. Mária Terézia 1753-ban az Andrássy családnak adományozta az egész újvárosi határt. Ők alakították ki a majorsági gazdálkodást. Ekkor került sor arra, hogy a városi joggal bíró Újvárost ismét robotra kötelezhető faluvá süllyesztették vissza (1773). A másik nevezetes akciójuk volt a német lakosság Újvárosra telepítése 1766-ban. A falu 1798-ban a Semsey család birtoka lett. A Semseyek telepítettek a faluba Kassa környékéről félszlovák katolikusokat uradalmi cselédnek. A 19. század második felében megindult itt is a kapitalizálódás. A már korábban is differenciált lakosság rétegződése felgyorsult. Újvároson a zsellérek száma mindig az országos átlag felett volt. Emiatt is a magyarországi agrárszocialista szervezkedések és mozgalmak egyik legerősebb bázisa és színhelye lett. 1877-ben megváltozott a település közigazgatási beosztása, Újváros Szabolcs vármegyétől Hajdú vármegyéhez került és járási székhely lett. Az első világháborúban 600 újvárosi ember esett el. A proletárdiktatúra nem hozta meg a kívánt változásokat. A megszálló román csapatok 1919. április 23-án értek ide és csak egy év múltán vonultak ki. 1944. október 22-én ért véget a II. világháború. Ezt követően a legjelentősebb esemény a földreform volt, a földnélküliséggel sújtott Újvároson. A községben, elsőként az országban, 1945. március 20-án jelentették be a földosztás megkezdését. Az 1950-es évek kényszerű kollektivizálását követően 10 termelőszövetkezet alakult, míg végül két termelőszövetkezet maradt a községben. A Lenin és a Vörös Csillag Termelő Szövetkezetek egészen az 1980-as évek végéig jól működtek, és a település legnagyobb foglalkoztatói voltak. Balmazújváros 1989. március 15-én ismét városi címet kapott. Polgármesterek 2018.08.12.-én Hegedűs Pétert (független) választották polgármesterré. 2014-ben 67%-os többséggel a független Veress Margitot választották polgármesterré. A sajtó 2018. április 17-én adta hírül, hogy Veress Margit öt év letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott olyan cselekményért, amit még polgármesterré választása előtt, jegyzőként követett el. A 2018. augusztus 12-én megtartott időközi polgármester-választáson a szavazatok 53,17%-ával Hegedüs Péter független jelöltet választották polgármesterré. Népesség Népességének változása a közelmúltban: Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Oktatási intézmények Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény Balmazújvárosi Általános Iskola (4 egyesített iskola) Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda Balmazújvárosi Alapfokú Művészeti Iskola Nevezetességei Helytörténeti Múzeum Veres Péter Emlékkiállítás Semsey-kastély Termálfürdő Nagyháti park: Hajdú-Bihar megye védett természeti értéke Himes Néptáncegyüttes Bekton Ifjúsági Fúvószenekar Turulszobros világháborús emlékmű 3 méteres túzokszobor a kastélykertben (2015) A város szülöttei Kállai Bori ( 1948 –) színész Lengyel Menyhért ( 1880 – 1974 ) drámaíró Mihalkó Zoltán(1924–2009) kalaposmester R. Tóth Sára ( 1880 – 1957 ) nőmozgalmi vezető Sarkadi Imre ( 1921 – 1961 ) író, drámaíró Soós Imre ( 1930 – 1957 ) színművész Veres Péter ( 1897 – 1970 ) író, politikus Nádasdi Péter ( 1920 – 1976 ) író, újságíró, Veres Péter fia Testvérvárosai Łańcut, Lengyelország Érmihályfalva , Románia 82-es busz (Budapest) A budapesti 82-es jelzésű autóbusz Kőbánya-Kispest és Pestszentimre, Benjamin utca között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. Története 1957. július 1-jén a Nagyvárad tér és a pestlőrinci Béke tér között közlekedő 35A jelzésű járatot módosították, a Szarvas csárda térnél letérve a Halmi dűlőig közlekedett. Mivel betétjárati jellege ezzel megszűnt, ezért 1957. december 30-án az E jelzést kapta, útvonala változatlan maradt. 1960. november 21-én végleg kivált a 35-ös buszcsaládból, a Nagyvárad tértől a Vörös Hadsereg útjáig rövidítették (Szarvas csárda tér), így csak ráhordó szerepet kapva. Útvonalát mindössze hat perc alatt megtette. 1961. március 8-án kísérleti jelleggel bevezették a kalauz nélküli üzemet, a jegyek kiadása a sofőrök feladata lett, az utasok le- és felszállása is az első ajtónál volt lehetséges. 1966. június 1-jén a járat jelzését 82-esre módosították. 1979. szeptember 24-én meghosszabbították a Halmi dűlőtől a pestimrei Benjamin utcáig. 1988. január 1-jén a másik végállomása is módosult, a Szarvas csárda tértől Kőbánya-Kispesthez került át és nagy utasforgalom miatt még ez év októberében 82A jelzéssel új betétjáratot indítottak Kőbánya-Kispest és a Szarvas csárda tér között időszakos jelleggel. A 82A-t 1990. június 15-én meghosszabbították az Alacskai úti lakótelepig, ezzel betétjárati szerepe és időszakos jellege megszűnt. Halottak napja környékén 82B jelzésű temetői járat is közlekedett, 1994-ben Kőbánya-Kispest és a Szarvas csárda tér, 1995-ben pedig Kőbánya-Kispest és a Lőrinci temető (Ráday Gedeon utca) között. 2002. május 15-én a kispesti Derkovits utca tehermentesítése miatt a 82-es és 82A viszonylatok közlekedési rendje megváltozott. 182-es és 182A jelzéssel új gyorsjáratok indultak, melyek ezt a környéket a Gyömrői úton elkerülték, így a járatok fele a Gyömrői úton át közlekedett. Az első hónapokban a gyorsjáratok nemcsak a Gyömrői úti megállókat hagyták ki, hanem számos pestszentlőrinci kertvárosi megállót is, ahol így duplájára nőtt a várakozási idő. Ezért rövidesen a gyorsjáratokat megállították valamennyi megállóhelyen a Nefelejcs utcától kifelé. 2007. szeptember 3-án a 82-est 184-esre, a 182-est 284E-re, a 82A-t 182-esre, a 182A-t 282E-re változtatták és változatlan útvonalon közlekedtek tovább. Ptiloprora A Ptiloprora a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 6 faj tartozik: szürketorkú mézevő (Ptiloprora plumbea) Meek-mézevő (Ptiloprora meekiana) vörösvállú mézevő (Ptiloprora erythropleura) Mayr-mézevő (Ptiloprora mayri) vöröshátú mézevő (Ptiloprora guisei) csíkos mézevő (Ptiloprora perstriata) Bolgárszegi evangélikus templom A bolgárszegi szász evangélikus templom (németül: Obervorstädter Kirche) Brassó Bolgárszeg városrészében, a Porond utca (Angergasse, Str. Prundului) 3. szám alatt található. Barokk stílusban épült 1790 és 1793 között. Parókiájával együtt ma is a szász közösséget szolgálja. Története A brassói városerődtől nyugatra elhelyezkedő Bolgárszeg hagyományosan románok által lakott városrész volt; az itt élő szász családok jellemzően a városfalhoz közeli részen, az úgynevezett Alsóbolgárszegen (Groaveri) laktak. A lakosság – így az evangélikus szászok száma is – folyamatosan nőtt, és a 18. század második felében új templomokra volt szükség. A bolgárszegi evangélikus templomot 1790 és 1793 között építették fel. Barokk oltárja 1691-ben készült, eredetileg az 1689-es tűzvészben megrongálódott Fekete templom számára. 1865-ig a Fekete templom oltárjaként szolgált, majd 1937-ben jelenlegi helyére költöztették. 1860-ban 1245 lélek tartozott az egyházközséghez. 1903-ban létesült az egyházközség mai temetője és egykori paplakja. A templomban 1970–1989 között oltár-, 1973–1998 között szőnyegrestauráló műhely működött. Tetőszerkezetét 2013-ban kijavították. Leírása Barokk stílusú kétszintes épület, rizalittal és oszlopokkal tagolt főhomlokzata háromtengelyes. A romániai műemlékek jegyzékében az épületegyüttes a BV-II-a-A-11530 sorszámon szerepel. A paplak épülete ad helyet a Romániai Német Demokrata Fórum Brassó megyei szervezetének. Avesnes-en-Bray Avesnes-en-Bray település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 312 fő (2015). Avesnes-en-Bray Beauvoir-en-Lyons, Bosc-Hyons, Elbeuf-en-Bray, Ernemont-la-Villette, Gournay-en-Bray és Montroty községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bernáth Csaba Bernáth Csaba (Debrecen, 1979. március 26. –) visszavonult magyar labdarúgó. Hétszeres magyar bajnok, hatszoros magyar kupagyőztes, ötszörös magyar szuperkupa-győztes és egyszeres magyar ligakupa-győztes. Pályafutása Pályafutását Debrecenben kezdte, előbb az ifi, majd a felnőtt csapatban. Az 1998–1999-es szezonban kettős játékengedéllyel rendelkezett, ami az jelentette, hogy a Debreceni VSC és a Kabai Cukor FC–Hajdúszoboszló együttesében is játszott párhuzamosan. Mivel a hajdúsági csapatnál jó teljesítményt mutatott a következő szezontól meghatározó ember lett Debrecenben. 2003-ban egy kis kitérőt tett Belgiumba, de nem sikerült jól ez az időszak, így visszatért anyaegyesületéhez, ahol azóta is alapembernek számít. Sándor Tamás visszavonulása után rövid ideig a DVSC csapatkapitánya volt, majd ezt a titulust Kiss Zoltán vette át. Anno nem volt könnyű helyzetben, amikor az első csapat ajtaján kopogtatott, hiszen több jó jobb oldali védője és középpályása volt a Lokinak, de helyet követelt magának. A jobb oldali védő posztjáról indulva sokszor húzta meg az ellenfél védelmét és pontos beadásaiból számtalan gólt szereztek játékostársai. 2014 év végéig szóló szerződése ellenére 2014 júniusában úgy döntött, hogy visszavonul az aktív futballtól, búcsúmeccse a 2014. július 5-én rendezett Lyon elleni barátságos mérkőzés lesz a Nagyerdei Stadionban. Szima Gábor a DVSC elnöke minden segítséget felajánlott neki, ha a labdarúgásban szeretne dolgozni a klubon belül. Sikerei, díjai Ő az egyetlen játékos, aki a Debrecen csapatának mind a 7 bajnoki címben és mind a 6 Magyar Kupa győzelem megszerzésében segítette a Lokit. Debreceni VSC : Magyar bajnok : 2004–05 , 2005–06 , 2006–07 , 2008–09 , 2009–10 , 2011–12 , 2013–14 Magyar kupa : 1998–99, 2000–01, 2007–08, 2009–10 , 2011–12 , 2012–13 Magyar szuperkupa : 2005 , 2006 , 2007 , 2009 , 2010 Magyar ligakupa : 2010 1909-es Grand Prix-szezon Az 1909-es Grand Prix-szezon volt a Grand Prix-versenyzés negyedik szezonja. Az idény során mindössze 3 versenyt rendeztek. Enterprise csillaghajó A mindenkori Enterprise csillaghajó - pontos nevén USS Enterprise - tradicionálisan a Csillagflotta (eredetileg Egyesült Föld Csillagflotta) zászlóshajója a Star Trekben. A hajókhoz legendás tettek kötődnek, mindegyik hajó és legénységük nagy tetteket vitt véghez. Az Enteprise csillaghajó, mint minden más Csillagflotta-hajó, diplomáciai, katonai és felderítő feladatokat lát el. A kezdetek: NX-01 Az első híressé vált Enterprise csillaghajó az NX osztályba tartozott, és Jonathan Archer kapitány parancsnoksága alatt állt. Az NX-01 kódjelű hajó Zefram Cochrane és dr. Henry Archer közös álmának végterméke, az első olyan földi csillaghajó, mely képes volt elérni az 5-ös szubtéri fokozatot. A hajó 2151-ben indult első küldetésére, mely elindította az emberek és a klingonok közötti kapcsolatfelvételt. A hajó legénysége a küldetésük alatt baráti kapcsolatot alakított ki a Föld és más bolygóközi fajok között, mely végül a Bolygók Egyesült Föderációjának megalapításához vezetett 2161-ben. A hajó feltehetően harcolt a Romulán Háborúban is. A hajót 2161-ben vonták ki a forgalomból, miután megjelentek az első hetes fokozatra képes földi hajók. Egy új legenda: NCC-1701 2245-ben siklott ki a szárazdokkból korának legjobb hajója, a Constitution osztályú, NCC-1701-es kódjelű USS Enterprise, Robert April kapitány parancsnoksága alatt. Aprilt Christopher Pike váltotta fel, őt követte James Tiberius Kirk. Kirk kapitány parancsnoksága alatt, a hajó ötéves küldetése megalapozta a Csillagflotta aranykorát. Kirk és legénysége gyakran ütközött meg a klingonokkal és a romulánokkal, s az Enterprise mindig felülmúlta az ellenséges csillaghajókat. A hajót 2270-ben, Kirk első küldetése után átépítették, külső-belső berendezéseit modernizálták. Az újjáépített Enterprise első küldetése a fenyegető V'Ger szonda megfékezése volt. A hajó súlyosan károsodott nem sokkal ezután a Khan Noonien Singh elleni csatában, majd 2285-ben elpusztult, mikor Kirk admirális egy "öngyilkos trükkel" elpusztította a hajót megszálló klingonokat a Genezis bolygó pályáján a hajó önmegsemmisítésével. Tisztelgés a nagy elődnek: NCC-1701-A Közvetlenül miután 2286-ban Kirk admirálist parancsmegtagadás miatt lefokozták kapitánnyá, ő és emberei új hajót kaptak a közben egy, a Földet fenyegető idegen szonda ártalmatlanításáért tett erőfeszítéseikért: a USS Enterprise NCC-1701-A kódjelű, fejlesztett Constitution osztályú csillaghajót. A hajó külsőre teljesen megegyezett azzal, amit Kirk a Genezis bolygónál felrobbantott, csak az NCC-1701 helyett az NCC-1701-A kódjel szerepelt a hajón. Az eredetileg USS Yorktown néven futó hajó műszaki felszereltségében túltett elődjén, noha útjára indításakor már kezdett elavulni. Az Excelsior osztály hadrendbe állításával pedig végleg elavult. A hajó két nagy küldetésen vett részt. Az elsőn Spock féltestvére, az illogikus Sybok ragadta el a hajót, hogy megkeresse a titokzatos Sha'Ka'Ree bolygót, s rajta Istent. A küldetés a Galaxis középpontjába vezette az Enterpriset, ahol egy hamis "istenséggel" és egy orvul támadó klingon Ragadozómadárral kellett szembenéznie. A második küldetésen az Enterprise és a USS Excelsior (NCC-2000) a Klingon Kithomeren megakadályozta a Föderáció és a Klingon birodalom közötti fegyverszünet megkötése elleni összeesküvést, és a Föderáció elnöke elleni merényletet, utat nyitva így a békének. Kirkék így összesen háromféle Enterprise csillaghajón szolgáltak. A Constitution osztályú Enterprise-t ezután, 2293-ban véglegesen leszerelték. Katasztrofális küldetés: NCC-1701-B Az Excelsior osztály fejlesztett változatába tartozó NCC-1701-B kódjelű csillaghajó az NCC-1701-A leszerelése után nem sokkal állt hadrendbe, John Harriman kapitánysága alatt. A hajó próbaútján még nem építették be a támadó és védelmi fegyvereket, s ez később komoly gondokat okozott. A próbaúton részt vett Kirk kapitány, Scott főgépész és Chekov biztonsági parancsnok, az NCC-1701 és NCC-1701-A főtisztjei. A próbaút folyamán a hajó a Nexusnak nevezett energiasávban rekedt El'Aurian hajók segítségére sietett, s ott súlyos károkat szenvedett. Bár sokakat meg tudott menteni a legénység, Kirk kapitányt elnyelte a Nexus. Hősies önfeláldozás: NCC-1701-C Keveset tudunk az Ambassador osztályba tartozó NCC-1701-C kódjelű Enterprise csillaghajóról. A hajó a Romulánok ostromolta Narendra III bolygót, és a bolygón élő klingonokat védte, s elpusztult a csatában. A legénység önfeláldozása sokat segített a Föderációs-Klingon kapcsolatok elmélyítésében. Egy tér-idő-anomália hatására a hajó két évtizedet ugrott előre az időben, mielőtt még a romulánok elpusztították volna. Ez egy alternatív univerzum kialakulását eredményezte, melyben a klingonok a Föderáció ellenségei maradtak és hosszan tartó, véres háború tombolt a két fél között, melyben a Föderáció állt vesztésre. Jean-Luc Picard kapitány meggyőzte a hajó kapitányát, Rachel Garretet, hogy térjen vissza a múltba, még ha az a halálát is jelenti. Garret kapitány hajójával és legénységével végül visszatért, a hajó pedig "annak rendje-módja szerint" elpusztult a Romulánok támadásában. Ezt követően visszaállt az eredeti idővonal. Színre lép az új nemzedék: NCC-1701-D 2364-ben indult hétéves küldetésére a Galaxy osztályú NCC-1701-D kódjelű Enterprise csillaghajó, Jean-Luc Picard kapitány parancsnoksága alatt. A hajó és legénysége hasonló történelmi küldetést mondhatott magáénak, mint Kirk kapitány legénysége és hajója. Az Enterprise-D és legénysége számos addig ismeretlen fajjal lépett kapcsolatba, ilyenek voltak Q és a Borg. A hajó 2371-ben pusztult el, miután egy ellenséges klingon hajó reaktorhasadást idézett elő a hajtóműben. A Nemezis felé: NCC-1701-E A Sovereign osztályú NCC-1701-E kódjelű Enterprise 2372-ben állt szolgálatba, Picard kapitány parancsnoksága alatt, az előző Enterprise teljes főtiszti gárdájával. A hajó első komoly küldetése a Borg ellen vezette a legénységet, mikor a múltba visszatérve megakadályozták a Föld asszimilálását, és lehetővé tették, hogy az emberek kapcsolatot teremthessenek a Vulkániakkal. A következő nagy küldetés alkalmával az Enterprise-E legénysége fellázadt a Csillagflotta egy korrupt admirálisának parancsai ellen, s megvédték a békés Ba'Ku bolygó lakóit. A harmadik küldetés a Romulán Csillagbirodalomba vezetett, ahol az emberi származású Shinzon praetor (aki nem mellesleg Picard kapitány klónja volt) csapdába akarta csalni a hajót és legénységét, hogy Picardot elfoghassa. Az Enterprise súlyos sérüléseket szenvedett Shinzon hajója, a Scimitar ellen vívott nagy küzdelemben, de hála a Shinzon ellen szegülő romulánok közbeavatkozásának, győzelmet aratott. A küldetés közben a hajó másodtisztje (leendő elsőtisztje), Data hősiesen feláldozta magát az Enterprise legénységéért, amikor elpusztította a remán hajó fegyverét, a thalaron-sugárzót és vele együtt a hajót is. Ezt követően a tisztikar nagy részét átvezényelték, csak Picard kapitány, LaForge és Beverly Crusher maradt a hajón. Az Enterprise-E 2379-ben még aktív szolgálatot teljesít, mint a Csillagflotta zászlóshajója. A jövő védelmezője: NCC-1701-J Hogy meggyőzze Jonathan Archer kapitányt a jövő veszélyességéről, az időutazó ügynök Daniels a 26-ik századba teleportálta a kapitányt és önmagát, a USS Enterprise NCC-1701-J csillaghajó fedélzetére. A hajó éppen a Delphi Térséget létrehozó Gömbépítők interdimenzionális faja ellen harcolt Procyon V-nél, többek között a Klingonok és a Xindik segítségével. Bár a Gömbépítőket már a 22-ik században legyőzték a megváltoztatott múltban, aminek következtében így létrejöhetett a Föderáció, és az Enterprise-J a szövetséges hajókkal győzelmet arathatott a Procyon V-nél. Burkina Faso a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Burkina Faso a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 6 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Cselgáncs Női Úszás Férfi Női Vívás Férfi Gare de Bodri Gare de Bodri vasútállomás Franciaországban, L'Île-Rousse településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ponte-Leccia-Calvi-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de L'Île-Rousse Gare de la Marine de Davia Dance Dance Dance A Dance Dance Dance a nyugatnémet Arabesque együttes nyolcadik nagylemeze, amely 1983-ban jelent meg. A felvételi munkálatok a frankfurti Europasound Studiosban zajlottak. Énekesnők: Sandra, Michaela és Jasmin. Az LP bizonyos országokban Loser Pays The Piper címmel jelent meg. A dalok A oldal Loser Pays the Piper 3.21 Heart on Fire 3.38 Pack It Up 3.41 For Your Smile 2.58 Sunrise In Your Eyes 3.18 B oldal Dance Dance Dance 3.10 Angel Face 3.15 You Better Get A Move On 2.52 Stupid Boys 3.07 Bye Bye Superman 3.21 (Valamennyi dal a Jean Frankfurter – John Moering páros szerzeménye.) Közreműködők Felvételvezető: Jean Frankfurter Hangmérnök: Klaus Wilcke Producer: Wolfgang Mewes Legnagyobb slágerek Loser Pays the Piper Pack It Up Sunrise In Your Eyes Dance Dance Dance Jesper Grønkjær Jesper Grønkjær (Nuuk, Grönland, 1977. augusztus 12. –) egy dán válogatott labdarúgó, aki 2011-ben vonult vissza a sportágtól az FC København játékosaként. Egy villámgyors szélső játékosnak tartották, akiről pályafutása elején azt tartották, hogy gyorsasága alapján sprinter is lehetne. A dán labdarúgó-válogatott tagjaként részt vett mind a 2002-es, mind a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon, és a 2000-es, illetve a 2004-es labdarúgó Eb-n. Forrás A grönlandi sztár gyászolt és életet mentett (magyar nyelven). Nemzeti Sport online. (Hozzáférés: 2011. július 15.) Ancy-le-Libre Ancy-le-Libre település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 181 fő (2015). Ancy-le-Libre Tanlay, Ancy-le-Franc, Argentenay, Gland, Lézinnes, Pacy-sur-Armançon és Pimelles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szíriai polgárháború A szíriai polgárháború 2011 márciusában kezdődött eleinte kormányellenes demonstrációkkal, a tunéziai események hatására. Az emberek a jelenlegi politikai elit autoritárius hatalomgyakorlása ellen tiltakozva vonultak utcára, de a demonstrálók kezdetben csak reformokat követeltek, nem rezsimváltást. A rendfenntartók erőszakos beavatkozása miatt a tüntetések zavargássá fajultak, majd a rendőrség éles lőszerrel lőtt az emberekre, a lázongások gyorsabb elfojtása érdekében pedig harckocsikat is bevetettek. Novembertől a Rijád el-Aszad tábornok vezetésével megalakult SZSZH indított gerillaháborút a hadsereg ellen. A kezdetben kizárólag könnyűfegyverekkel rendelkező lázadók a szomszédos arab országok és Törökország hathatós támogatásával jelentős katonai erővé nőtték ki magukat, 2012 őszéig már az ország több települését ellenőrzésük alá vonták. A helyzetet azonban tovább bonyolította, hogy 2012 nyarán az ország északkeleti részén lakó kurdok milíciái is beavatkoztak a harcba, Aleppóig nyomulva előre. A kurd lázadók egyszerre kerültek összetűzésbe a kormányerőkkel és az SZSZH-val. Mindemellett a konfliktusnak erősen szektariánus jelleget ad az a tény is, hogy a helybéli keresztények és alaviták a többségben alavitákból álló Aszad-rezsimet támogatják, míg a lázadók többsége a szunnita lakosság soraiból kerül ki. A szélsőségesebb felkelők rendszeresen hajtanak végre támadásokat a keresztény és alavita közösség ellen, míg a hadsereg és a kormányt támogató Sabiha milícia az ellenzéket támogató szíriai települések lakossága közt rendez időnként kisebb-nagyobb vérfürdőket. 2012 júniusának közepére az ellenzék és a kormányerők közötti harc annyira kiszélesedett, hogy az ENSZ vezető személyei és az Egyesült Államok a felkelést már szabályos polgárháborúnak minősítették. A többségében szunnita felkelőket hivatalosan Szaúd-Arábia, Katar, az Öböl-menti államok, Törökország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország támogatják. Nem állami szinten iraki szunniták, csecsenek, afgánok, nyugat-európai dzsihádisták harcolnak az oldalukon. E széles koalíciót főként Aszad megbuktatásának terve kapcsolja össze, de a vélemények eltérőek a későbbi rendezéssel kapcsolatban, nem utolsó sorban az Iszlám Állam felemelkedése miatt. A kormányerők támogatása ennél jóval korlátozottabb, 2015 előtt elsősorban Irán és a libanoni Hezbollah nyújtott segítséget, ugyanakkor az Irak lakosságának közel 70%-át kitevő síiták szimpátiájára is számíthatnak. A 2015-ben kezdődő orosz beavatkozás, ugyanakkor nagy segítség a területei jelentős részeit elveszítő Aszad-kormányzatnak. Előzmények Szíria 1944-ben nyilvánította ki függetlenségét Franciaországtól, amelynek azt megelőzően gyarmata (mandátumterülete) volt, de igazi függetlenségét csak 1946-ban a francia hadsereg teljes kivonulása után nyerte el. Két évtizeddel később, 1963-ban a Baasz Párt vette át a hatalmat az ország felett, majd 1966-ban puccsszerűen kizárták a többi pártot a kormányzásból, később azonban az 1967-es hatnapos háborúban elszenvedett vereség és az addig Szíriához tartozó Golán-fennsík izraeli megszállása belső ellentéteket okozott a Baasz Párton belül is, így 1970-ben az ún. Javító forradalom keretében az addigi védelmi miniszter, Háfez el-Aszad vette át a hatalmat, diktatórikus hatalmat építve ki. Háfez el-Aszad harminc évig irányította az országot, mikor 2000-ben elhalálozott, fia, Bassár el-Aszad vette át a hatalmat. Az ő elnökségének első éveiben enyhített az állam diktatórikus berendezkedésén és jelentős mértékben javított az ország külpolitikai helyzetén is. Szabadon bocsátotta a politikai foglyokat és nagyobb szabadságot adott a médiának, de rövid idő múlva ezeket az intézkedéseit visszavonta, a korlátozott reformokat csak gazdasági téren folytatta. Al-Aszad uralmának elnyomó jellegét növeli, hogy az országban 1963 óta érvényben van egy rendkívüli állapotot elrendelő törvény, amely hatalmi visszaélésekre ad lehetőséget: erre hivatkozva a rendszer ellenségeit rutinszerűen bebörtönözhetik. Az emberek elkeseredését tovább fokozta a munkanélküliség ugrásszerű növekedése is, valamint vallási feszültségek is súlyosbítják a kormány viszonyát az ország lakosságával. Aszad elnök és a körülötte csoportosuló hatalmi elit a síiták alavita ágához tartoznak, a lakosság nagyobb része azonban szunnita. A felkelés során az ellenzékiek legnagyobb része is a szunniták köréből került ki, ellenben Aszadnak a muszlim vallás síita ágához való tartozásnak köszönhetően sikerült elnyernie a legnagyobb síita ország, Irán támogatását. A szíriai lázadásnak további erős vallási színezetet ad az a tény, hogy a lakosság mintegy 10%-át kitevő keresztény lakosság nem csatlakozott a kormányellenes felkeléshez, sőt egy jelentős részük nyíltan támogatja az Aszad-rezsimet. Ennek legfőbb oka, hogy Aszad biztosította a keresztények számára a teljeskörű vallásszabadságot, sőt számos keresztény személy magas pozíciókat tölthetett be az Aszad-rezsim idején. A tüntetések során viszont a demonstrálók néhány radikálisabb ága alavita- és keresztényellenes transzparenseket is felmutatott, ezzel előre elriasztva a keresztények többségét a tüntetések támogatásától. A polgárháború során ismét felszínre került az ország kurd kisebbségének problémája is. A kurd számít az ország legnagyobb etnikai kisebbségének, közel kétmillió fővel, mely az összlakosság 9%-át teszi ki. A népesség legnagyobb része az ország északi részén él, legjelentősebb városaik Kamisli (Qamişlo), Haszaka (Hesîçe) és Ajn al-Arab (Kobanê). A szíriai kurd lakosságot számtalan diszkriminatív intézkedés sújtotta Háfez és Bassár el-Aszad uralma alatt. A hatóságok betiltották a kurd zászló használatát, a kurd nyelv használatát hivatalos ügyek intézésekor, illetve a kurd gyermekek kizárólag arab nevet kaphattak. A kurdok helyzetét tovább nehezítette, hogy 1962-ben több mint 20%-uk elvesztette szíriai állampolgárságát, egy, a nemzetközi jogot sértő rendelet értelmében, többségük azóta sem vált állampolgárrá. Kormányellenes tüntetésekre már sor került 2004-ben is, az ország északkeleti részén fekvő Kamisli városában, ekkor a rendfenntartókkal vívott harcban 30 tüntető vesztette életét. Az egy évvel későbbi tüntetésben három személy halt meg. Az első tüntetések A legelső tüntetésekre 2011 január végén került sor, de ezek még korántsem voltak nagy horderejűek és egyelőre a rendőrség sem lépett fel erőszakos módszerekkel a tüntetőkkel szemben. Az első erőszakos tömegoszlatásra február 2-án került sor, amikor a rendőrség egy 20 főből álló csoportot vert szét Damaszkuszban, akik szimpátiatüntetést tartottak a Mubarak rendszerét megdöntő tüntetők mellett. Bassár Al-Aszad elnök január 31-én, hogy a tüntetéseknek elejét vegye, a The Wall Street Journalnak adott interjújában bejelentette, hogy fontos gazdasági és politikai reformokat fog bevezetni. Egyúttal kinyilvánította rokonszenvét az arab országokban zajló tüntetésekkel és felszólította az országok vezetőit, hogy tegyenek eleget a tömegek követeléseinek. Az elnök nyilatkozata ellenére azonban elkezdődött a Twitter és Facebook internetes közösségi oldalakon a tüntetések szervezése. A szervezők kijelentették, hogy nem az elnök személye ellen van kifogásuk, hanem az autoriter országvezetési stílus, a korrupció és a "vagyon nem igazságos elosztása" miatt tiltakoznak. Utóbbi alapja, hogy Bassár el-Aszad rezsimje nagyméretű privatizációba kezdett az eseményeket megelőző években, ami a korrupcióval párosodva óriási magánvagyonok felhalmozódásához vezetett, míg az átlagemberek életszínvonalát a 2008 óta tartó monetáris válság erősen megviselte. Február 4-re meghirdették a harag napját, amely azonban elbukott, mivel senki sem jelent meg az utcákon. Ajman Abdel Núr szerint ez annak köszönhető, hogy a szíriaiak nem voltak hozzászokva az interneten szervezett tüntetésekhez, másrészt pedig az ellenzéki csoportok is túlzottan megosztottak voltak. Február 18-án Damaszkuszban sor került egy nagyobb demonstrációra. Ekkor mintegy 1500 ember gyűlt össze, egy helybeli üzlettulajdonos brutális megverése miatt tiltakozva. Erőszak alkalmazására nem került sor, a belügyminiszter megígérte az ügy kivizsgálását. Február 22-én mintegy 200 főnyi csoport vonult a líbiai nagykövetség elé, tiltakozva Moammer Kadhafi erőszakos fellépéséért a líbiai tüntetők ellen, és egyúttal követelték a nagykövettől az ország elhagyását. A rendfenntartók szétverték a tüntetést, 14 személyt letartóztattak, de később szabadon engedték őket. A felkelés A konfliktus március 6-án tovább súlyosbodott, amikor az ország déli részén található Dara városában a hatóságok letartóztattak 15 gyereket, akik a rendszer bukását követelő graffitikkel írták össze a falakat. Tiltakozásul tüntetések kezdődtek, melyben a rendfenntartók a tömegbe lőttek, melynek következtében négy ember meghalt. Ugyanezen a napon az al-Dzsazíra Szíria a következő dominó a sorban? címmel jelentetett meg cikket, melyben kijelentik, hogy "a fiatal és jól képzett szíriai rétegek akarják maguknak és megérdemlik a szabadság ízét", majd Ribal al-Aszad, a régebb óta az Egyesült Államokban élő, rendszerkritikus Aszad-családtag kommünikéjét közölték. Március 11-én hajnalban azonosítatlan elkövetők éles lőszert használva a sötétség leple alatt támadtak a darai Omari-mecset mellett éjszakára letáborozó tüntetőkre. A lövöldözésben legkevesebb 5 ember halt meg, többek között egy orvos, egy ápoló és egy mentősofőr is. A tüntetők szerint az orvlövészek végeztek az áldozatokkal; a kormány ezt tagadta. Március 15-ére a kormányellenes tüntetések átterjedtek több más városra is, többek között Damaszkuszra, Homszra és Banijaszra. Március 25-ig Darában már 44 embert gyilkoltak meg a biztonsági erők. Ugyanezen a napon a várostól 40 km-re fekvő Szanamejnben a biztonsági erők sortüze 20 emberrel végzett. A Darában demonstrálók ledöntötték a volt elnök, Háfez el-Aszad szobrát. Időközben egyéb nagyvárosokban is zavargások zajlottak, ezek közül Homszban és Latakiában is életét vesztette egy-egy tüntető. A szíriai kormány reformok bevezetését ígérte, valamint Bassár el-Aszad elnök elrendelte a letartóztatott tüntetők szabadon bocsátását is, egyúttal pedig ígéretet tett arra, hogy bíróság elé állítják azokat, akik részt vettek a darai tüntetők meggyilkolásában. Március 26-ára a szíriai ellenzék egyes tagjai Facebookon keresztül népfelkelésre szólították fel az embereket. Időközben a kormány katonai egységeket vezényelt Latakiába, valamint el-Aszad elnök hívei is tüntetéseket tartottak az ország nagyvárosaiban. Március 27-én két újabb tüntető halt meg Latakiában. A hatóságok szerint a gyilkosságot „fegyveres banditák” követték el, a tüntetők szerint azonban a két személyt katonák lőtték le. Március 29-én a zavargások hatására Muhammad Nádzsi al-Otari miniszterelnök lemondott és feloszlatta kormányát. Egy nappal később el-Aszad elnök beszédet tartott, amelyben összeesküvésnek nevezte a szíriai eseményeket, de egyúttal általános reformokat ígért és a szíriai tüntetők haláláért felelős személyek bíróság elé állítását. Az "összeesküvés" jelző elleni tiltakozás gyanánt már másnap újabb tüntetésre került sor Latakiában, a katonák pedig tüzet nyitottak a tömegre. A lövöldözésben újabb 25 ember halt meg. Április 1-jén újabb nagyarányú tüntetésekre került sor Szíria több nagyvárosában. A rendfenntartók ismét a tömegbe lőttek, tíz ember halálát okozva (nyolcan Damaszkuszban, ketten Darában vesztették életüket). Április 3-án a szíriai elnök Ádel Szafar addigi mezőgazdasági és agrárreformügyi minisztert bízta meg kormányalakítással. Április 8-án újabb nagyarányú tüntetésekre került sor Szíria nagyvárosaiban. A karhatalom ismét a tömegbe lőtt, Darában mintegy 25 ember meghalt. A kormány továbbra is tagadta, hogy a rendfenntartó erők állnának a mészárlás mögött, a hivatalos közlemények szerint fegyveres bandák támadásai okozták az emberek halálát. Április 15-én ismét több tízezer fős tüntetésekre került sor Damaszkuszban és Szíria nagyvárosaiban. A damaszkuszi tüntetők a futballban használatos jelzést, sárga lapot lobogtatva figyelmeztették a kormányt, a rendőrség azonban ismét közbeavatkozott, könnygázzal és gumibottal feloszlatva a tömeget. Április 17-én letette az esküt az új kormány, ennek alkalmából el-Aszad elnök bejelentette, hogy pár nap múlva feloldja a rendkívüli állapotot, és újabb politikai reformokra tett ígéretet. Ennek ellenére még aznap tüntetés kezdődött Homszban, ahol a kormányerők újra éles lőszerrel lőttek a demonstrálók közé, 17 ember halálát okozva. Másnap újabb tüntetésekre került sor, melynek következtében újabb négy tüntető vesztette életét. Április 19-én egy - állítólag - titkosrendőrök által halálra kínzott törzsi vezető temetése után újabb tüntetés kezdődött Homszban. A rendőrség a tömegbe lőtt, legkevesebb 20 ember halálát okozva, valamint lelőttek egy katonát is, aki nem volt hajlandó tüzet nyitni. Április 21-én az elnök feloldotta a csaknem ötven éve érvényben levő szükségállapotot, amelynek eltörlése a tüntetők fő követelése volt. A szíriai nagyvárosokban azonban ennek ellenére sem értek véget a tiltakozások, az ellenzékiek többsége már el-Aszad távozását követelte. Az elnök hivatalos proklamációjában lehetőséget ígért békés demonstrációk tartására is, ezért április 22-re "óriás méretű" demonstrációt hirdetett meg a szíriai ellenzék, a kormányígéret komolyságának tesztelésére. A rendőrség azonban továbbra is a szokásos módon lépett fel a tüntetők ellen, éles lőszerrel a tömegbe lőve. A nap folyamán összesen 103 tüntető vesztette életét. Letartóztatások és nyomásgyakorlás A szíriai rendőrség már a tüntetések kezdeti szakaszában több neves ellenzéki személyt letartóztatott. Az események eszkalálódását követően a letartóztatások nagyobb méreteket öltöttek, a szíriai kormány a vonatkozó jogszabályt is módosította, lehetővé téve a hatóságoknak, hogy minden gyanúsítottat nyolc napig fogságban tarthassanak vádemelés nélkül is. Ezt a jogszabályt különösen akkor alkalmazták jelentős mértékben, mikor április végén a hadsereg a lázadás fészkeinek számító városok ellen offenzívát indított. Az érintett városok több száz férfi lakosát helyezték vizsgálati fogság alá. A letartóztatott politikai aktivistákat és ellenzéki civileket fogva tartóik rendszeresen kínozták. A Human Rights Watch által gyűjtött adatok szerint a szíriai titkosszolgálatok 27 "kínzóközpontot" működtetnek országszerte, a fogva tartottak száma pedig több tízezerre tehető. Néhány, a börtönökből kiszabadult ellenzéki elmondásai alapján az emberjogi szervezet legalább húsz alkalmazott kínzási módot jegyzett fel, ilyenek például az emberek bottal és sodronnyal való verése, savval leöntése, körmük kitépése vagy akár nemi erőszaknak való kitétele. Különösen nagy port kavart amikor 2011 júniusában a szíriai hatóságok Darában halálra kínoztak egy 13 éves fiút. A kisfiú holttestéről videó felvételt is készítettek, melyen a fiút ért ütések és lövések nyomai is látszanak. A kormány a belföldi médiára is teljes körű nyomást gyakorolt a rendfenntartók által alkalmazott erőszak eltussolására. Néhány újságírót, akik szimpatizáltak a tüntetőkkel, letartóztattak. A hivatalos propaganda (mindenekelőtt a hivatalos állami hírügynökség, a SANA) az ellenzékieket kollektíven "fegyveres bandáknak" és terroristáknak nevezi, az egész konfliktust pedig "külföldről kezdeményezett összeesküvésnek" tekinti. A kormány több esetben is korlátozta a mobilszolgáltatást és az internetet. Amikor augusztus 14-én a hadsereg támadást indított Latakia kikötőváros ellen, a települést az offenzíva ideje alatt teljesen lekapcsolták a távközlési hálózatról. Mindkét fél propaganda gépezete előszeretettel tett közzé olyan - másik felet lejáratni akaró - videofelvételeket, melyekről később kiderült, hogy más országokban zajló konfliktusok idején készültek. A kormány engedményei A kormány - a demonstrációk visszaszorítása érdekében - politikai és gazdasági reformokat helyezett kilátásba. Mindenekelőtt márciusban csökkentették a sorkatonai szolgálat idejét, valamint el-Aszad elnök menesztette a korrupciós botrányairól hírhedt darai kormányzót is. A kormány ígéretet tett továbbá politikai foglyok szabadon bocsátására, az adók csökkentésére, a közalkalmazottak fizetésének növelésére, a sajtószabadságra és új munkahelyek teremtésére, mindazonáltal ezen ígéretek egyikét sem valósították meg. A kormány tett néhány engedményt a többségi szunnita lakosság irányába is. Engedélyezték a nikáb használatát a szunnita rítust követő tanárok számára, illetve bezárták az ország egyetlen kaszinóját, melyet a konzervatív muszlimok többsége az "iszlámhoz nem méltónak" tekintett. A legjelentősebb engedmény azonban a már közel ötven éve érvényben levő szükségállapot eltörlése volt. El-Aszad elnök emellett egy nyilatkozatban engedélyezte a békés tüntetések tartását is, ennek ellenére a rendfenntartók továbbra is erőszakkal léptek fel az utcára vonulók ellen, éles lőszert is használva. Hadműveletek az ellenzéki városok ellen Április 25-én a biztonsági erők 33 személyt lőttek agyon Dzsabla és Dúma városokban. Ugyanaznap a hadsereg páncélos alakulatokkal offenzívát indított a felkelés fészkének tartott Dara ellen, melyet megszállt. A katonákkal szemben helybéli fegyveresek vették fel a harcot, az összecsapásokban legkevesebb 50 fegyveres és civil vesztette életét, illetve 25 katona meghalt, további 177-en megsebesültek. A BBC értesülései szerint az ostrom alatt 81 dezertőr katonát végeztek ki. Banijaszban szolidaritási tüntetést tartottak a darai ellenzéki tüntetők mellett, a rendfenntartók itt azonban kivételesen nem avatkoztak közbe. Április 30-án a hadsereg megrohamozta és elfoglalta a kormányellenes tüntetések központjának számító darai al-Omari mecsetet. A tüntetők vezetőjét, Ahmed asz-Szajaszin imámot nem sikerült elfogni, de az imám fiát és hat további embert megöltek. Május 6-án egy újabb mészárlás hatására, amelynek során Homszban legkevesebb hatan meghaltak, az ENSZ szankciókat vezetett be a szíriai vezetés több tagja ellen, így Bassár el-Aszad elnök ellen is. Az érintett politikusok külföldi bankszámláit zárolták és utazási korlátozást alkalmaztak velük szemben. Május 5-re a hadsereg nagyrészt elfojtotta a darai lázongást, így a tankok és katonák többségét kivonták a városból, majd Banijasz szunniták által lakott negyedeibe küldték őket, amelyek a helyi kormányellenes tüntetések központjának számítottak. A tüntetők élőláncot vontak a negyedek köré, így próbálva megakadályozni a katonai műveletet. 2011. május 14-én a nemzetközi tiltakozások hatására a szíriai kormány bejelentette, hogy visszavonják a katonai alakulatokat a megszállt Darából és Banijaszból, valamint megígérte, hogy párbeszédet kezd a tüntetőkkel. Június 1-jén Aszad aláírta az általános amnesztiáról szóló rendeletet és bejelentette, hogy létrehozzák a nemzeti párbeszéd bizottságát, amelynek feladata lesz a alkotmánymódosítás előkészítése. Ennek ellenére már június 4-én nagyarányú vérengzésre került sor, amikor Hamában a rendfenntartók és mesterlövészek támadtak a tüntetőkre, 34 ember halálát okozva. Június elején Dzsiszr-es-Szugúrban a kormány közlése szerint a felkelők közel 120 rendőrrel és biztonsági emberrel végeztek. Erre válaszul a hadsereg újabb hadműveletbe kezdett. A város környéki falvakat nehéztüzérséggel bombázták, a várost magát helikopterekkel és harckocsikkal lőtték. Két nap alatt több mint négyezer lakos a szomszédos Törökországba menekült át, számos katona dezertált és a biztonsági erők mintegy 50 tagja átállt a felkelők oldalára. Az alig nyolc napos katonai hadműveletben azonban a hadsereg győzelmet aratott, a harcokban legkevesebb 172 lázadó és civil vesztette életét. Június 19-én a szíriai emigrációs ellenzék létrehozta a Szíriai Nemzeti Tanácsot, melynek a tanács szóvivője szerint célja, hogy összefogja az ellenzéki erőket a rezsim megbuktatására valamint egy szalonképes ellenzéki szervezet létrehozása, mely kivívhatja magának a nemzetközi közvélemény támogatását el-Aszad megbuktatására. Július 11-én a kormánypárt mellett demonstrálók megtámadták és megrongálták az Egyesült Államok szíriai nagykövetségét, valamint megkíséreltek bejutni Franciaország nagykövetségére is, de ezt a biztonsági őrök megakadályozták. A tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy a két ország nagykövetei az ellenzék egyik legfontosabb városába, Hamába utaztak és itt éles hangon elítélték a kormányerők brutális fellépését az ellenzéki tüntetőkkel szemben. A nagykövetség megrongálása miatt az Egyesült Államok kifejezte tiltakozását és kártérítést követelt a szíriai kormánytól. Július 15-én sor került a szíriai forrongások addigi legnagyobb tüntetésére, melynek során több tízezren vonultak az utcára a rezsim bukását követelve. A rendfenntartók ismét a tömegbe lőttek, legkevesebb 17 ember halálát okozva és több százat megsebesítve. Július 31-én a hadsereg tankokkal intézett támadást az ellenzék központjának számító Hamá ellen. A tankok és gépfegyveres katonák válogatás nélkül lőttek az emberekre, az épületek tetejéről pedig mesterlövészek támadták a tömeget. Az ellenállók barikádokat emeltek - amelyeket azonban a tankok áttörtek - és kőzáporral, Molotov-koktélokkal, valamint könnyűfegyverekkel próbálták meg felvenni a harcot. Az egy hónapos ostromnak - mely a hadsereg ideiglenes győzelmével végződött - 216 halálos áldozata volt. 2011 augusztusának első hetében a hadsereg nagy erejű offenzívát indított a felkelők kezén levő városok ellen. A legnagyobb horderejű támadás Dajr ez-Zaur ellen indult, melyet felfegyverzett törzsi harcosok (majd később a Szabad Szíriai Hadsereg katonái) védtek a kormánycsapatokkal szemben, a harcokban több mint 200 ember vesztette életét. A lázadóknak 2012. augusztus 13-án egy MiG–23 vadászgépet is sikerült lelőniük, ez volt az első alkalom a Szíriai Légierő számára, hogy harcban elvesztett egy repülőgépet, a jom kippuri háború (1973) óta. Mikor a szíriai páncélosok megszálltak több, a török határ mellett fekvő települést is, Szaúd-Arábia, Kuvait és Bahrein tiltakozásként visszahívta nagykövetét az országból. Törökország is tiltakozását fejezte ki a történtek miatt, de a diplomáciai kapcsolatok megszakítására ekkor még nem került sor. Augusztus 14-én a hadsereg harckocsikkal indított támadást Latakia kikötőváros ellen, a városra két hadihajó is tüzet nyitott. A települést ugyanakkor lekapcsolták a távközlési hálózatról is. Az alig hat napos sikeres offenzívának 52 halálos áldozata volt. Szeptember 25-én atrocitás érte Franciaország szíriai nagykövetét, Éric Chevalliert, akit egy rendszerpárti milíciához tartozó fiatalok kővel és tojással dobáltak meg, miközben egy Bassár el-Aszad elnököt éltető szöveget skandáltak. Ugyanaznap néhány átállt katonatiszt Rijád el-Aszad repülős tábornok vezetésével létrehozta a Szabad Szíriai Hadsereget. Időközben ismeretlenek feltörték hét nagyobb szíriai város és több kormányhivatal honlapját, amelyre megtámadott ellenzékiekről készült videókat és a kormányt bíráló üzeneteket töltöttek fel. Az amerikai nagykövet, Robert Stephen Ford egy ellenzéki vezetővel találkozott, aki a felkelők nevében kijelentette, hogy elutasítják a nemzetközi erők katonai segítségét, legyen szó a NATO-ról, az Egyesült Államokról, vagy akár Törökországról. A találkozó után kormánypárti tüntetők támadtak a nagykövet gépkocsijára, tojásokkal és kövekkel dobálva meg. Hillary Clinton külügyminiszter tiltakozását fejezte ki a történtek miatt és követelte, hogy a szíriai kormány tegyen eleget a diplomáciai képviseletek védelmének, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően. Az ismételt támadásokra hivatkozva azonban a nagykövet október 24-én elhagyta Szíriát, egyúttal az ellen is tiltakozva, hogy a szíriai hatóságok korlátozták mozgásszabadságát. Október 6-án a szíriai hadsereg menekülő ellenzékieket üldözve betört Libanon területére és egy menekültet agyonlőtt. Október 7-én ismeretlen hovatartozású fegyveresek saját házában megölték Mesál Tamo kurd aktivistát. Az ellenzéki vezető temetésén a biztonsági erők a tömegbe lőttek, két embert megölve, többeket megsebesítve. Az eset miatt felháborodva, Berlinben szolidaritási tüntetést tartottak, melynek során több mint harminc tüntető betört az ország szíriai nagykövetségére, miközben társaik festékbombákkal dobálták az épületet. A szíriai nagykövet segítséget kért a német rendőrségtől, akik a behatolókat kikísérték az épületből, az incidensben senki sem sérült meg. A szíriai tüntetések október közepére alábbhagytak, de miután elterjedt a híre, hogy a líbiai felkelők végeztek Moammer Kadhafi diktátorral, új erőre kaptak. 2011. október 28-án szíriai katonák 40 ellenzéki tüntetőt öltek meg és tankokkal kezdték lőni Homsz központját. A homszi felkelők az utcára vonulva követelték, hogy az ENSZ Szíriát is repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa. Az ENSZ főtitkár és az Arab Liga is ismételten elítélte a civilek elleni erőszak alkalmazását, válaszul el-Aszad elnök a felkelés kitörése óta először nyilatkozott egy nyugati újságnak, a Sunday Telegraphnak, melyben nem várt következményekkel fenyegette meg a nyugati országokat, egy szíriai katonai beavatkozás esetére. Kijelentette, hogy Szíria "nem Egyiptom, nem Tunézia és nem Jemen", a nyugati beavatkozás pedig legalább olyan súlyos konfliktust idézne elő, mint Afganisztánban. Az elnök elismerte, hogy a felkelés kezdete óta valóban "sok hibát" követtek el, de szerinte most már kizárólag terroristák ellen harcolnak - akik a Muszlim Testvériséggel és az Al-Káidával vannak összeköttetésben - de már közel vannak győzelem kivívásához. December 22-én a szíriai hadsereg körbevette a török határ melletti Kfar Ovajd falut, majd tankokat, rakétavetőket és nehézgéppuskákat használva vérengzést rendeztek a lakosok között, összesen 110 személy életét kioltva. Miután az Arab Liga kijelentette, hogy egy megfigyelő delegációt küld az országba, a hadsereg gyors offenzívába kezdett az ellenállás letörésére. December 23-án heves támadást indítottak Homsz ellen, ahol az ágyúkkal, gránátvetőkkel és gépfegyverekkel végrehajtott támadásban három nap alatt legkevesebb 20-an haltak meg. December 27-én, az 50 fős megfigyelőcsoport érkezése napján az ellenzék Homszban egy több mint tízezer fős tüntetést szervezett, a tömeget a rendfenntartók könnygázzal igyekeztek feloszlatni. A megfigyelők időközben találkoztak Homsz tartomány kormányzójával, majd a város azon körzeteit látogatták meg, ahol korábban a legsúlyosabbak voltak a harcok a lázadók és a rendfenntartók között. December 30-án Szíriában összesen 74 településen, több mint negyedmillió ellenzéki tüntető vonult utcára. A szíriai biztonsági erők legkevesebb 12 tüntetővel végeztek, a lövöldözésben pedig ellenzéki források szerint 5 rendfenntartó vesztette életét. Időközben a Hamász palesztin szervezet megkezdte kivonulását az országból, arra hivatkozva, hogy az elnök elleni lázadással bizonytalanná vált az ország belpolitikai helyzete, másrészt pedig a szíriai kormány által támogatott Hamász nem szeretné ha nevét összekapcsolnák a tüntetőket sújtó megtorlással. 2012. február 3-án offenzíva indult a felkelők fellegvárának számító Homsz város ellen, melyben a kormányerők nehéztüzérséget és tankokat is bevettek, sőt február 15-én két vadászrepülőgép mért csapásokat városbeli célpontokra, lebombázva a helybeli olajfinomító üzemét ellátó vezetéket is. Február 15-én a hadsereg páncélozott harcjárművek fedezetével behatolt Damaszkusz egyik belső negyedébe, ahol házkutatásokat tartottak és embereket vettek őrizetbe. Február 16-án ismét a déli Dara város lett a kormánycsapatok katonai műveleteinek célpontja. A hadsereg harckocsik támogatásával ostrom alá vette a Szabad Szíriai Hadsereg által ellenőrzött városrészeket, akik jórészt Kalasnyikov gépkarabélyokkal viszonozták a tüzet. Február 22-én Homszban legkevesebb 30 fő vesztette életét a tüzérségi támadásokban, köztük a The Sunday Times-nak tudósító Marie Colvin amerikai és Rémi Ochlik francia újságíró is, akiknek tartózkodási helyét tüzérségi lövedékekkel lőtték szét. Habár az ellenzék szerint a külföldiek tudatos támadásnak estek áldozatul, a szíriai kormány visszautasította a vádat. Február 25-én a hadsereg a hosszas tüzérségi előkészítés után szárazföldi offenzívát indított Homsz ellen. A Szabad Szíriai Hadsereg közölte, hogy a Homszra nehezedő nyomás enyhítésére az ország más részein fokozzák az ellenállást. 2012 március elején a szíriai hadsereg taposóaknákat telepített a Szíriából menekülők által használt főbb útvonalakra, Libanon és Törökország felé. A Human Rights Watch az akció azonnali beszüntetésére szólította fel a kormányt, amely azonban válaszra sem méltatta az emberjogi szervezetet. A szerveződő ellenzéki mozgalmak A felkelés kitörését követően megkezdődött az ellenzéki mozgalmak aktivitása is, egy, a líbiaihoz hasonló nemzeti tanács létrehozására, mely sikerrel vehetné fel a tárgyalásokat a külföldi államokkal a felkelés támogatásáért. A kezdeti periódusban több kisebb ellenzéki szervezet is létezett, melyek végül egyesülve létrehozták a Szíriai Nemzeti Tanácsot, melynek megalakulását 2011. augusztus 23-án jelentették be, Isztambulban. A szervezet magában egyesítette a legtöbb szíriai ellenzéki szervezetet, valamint a Szírián kívüli politikai száműzötteket, a tanács élére Burhán Galiún professzort nevezve ki. Egy belső konfliktust követően azonban Galiún 2012. május 17-én lemondott pozíciójáról, helyette a kurd Abdulbászet Sziedát választották meg június 10-én. 2012 novemberéig nyolc állam ismerte el hivatalosan is az SZNT-t tárgyalópartnernek, köztük az Amerikai Egyesült Államok is. A polgárháborút megnyerő líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács 2011. október 19-én az SZNT-t a szíriai állam egyedüli hivatalos képviselőjévé nyilvánította. 2012. november 9-én Abdulbászet Szieda lemondott a nemzeti tanács vezetéséről, helyére egy keresztény politikust, George Szabrát választották meg a szervezet elnökévé. 2011 nyarán megalakult a Nemzeti Koordinációs Bizottság egy Demokratikus Változásért (NKBDV) nevű szervezet, melyet az ellenzéki Hasszán Abdel Azim alapított. A bizottság sokáig az SZNT riválisának számított, elsődleges céljának a rezsimmel való békés megegyezést tekintette, ennek is köszönhető, hogy a konfliktus militarizálódásának következtében jelentősen csökkent a befolyása. Az SZNT és az SZSZH is az Aszad-rezsim titkolt támogatásával vádolta meg a szervezetet. Ennek ellenére, az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) hathatós közbenjárásával megegyezés jött létre az SZNT és az NKBDV között, melynek eredményeként 2012. november 11-én Dohában megalapították a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalícióját (röviden Szíriai Nemzeti Koalíció), elnökké Moaz al-Hátib egykori imámot téve meg. A tanácsot már másnap elismerte Szíria egyedüli hivatalos képviselőjévé Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán illetve Szaúd-Arábia. Két nappal később Franciaország is elismerte a szervezetet Szíria hivatalos képviselőjének, majd november 15-én Törökország, 19-én Olaszország, hosszas tárgyalások után pedig 20-án az Egyesült Királyság részéről történt meg az elismerés. Wiliam Hague külügyminiszter egy sajtókonferencián kijelentette, hogy az ellenzék megsegítésére egy katonai akciót sem tart kizártnak, de - mint fogalmazott - a helyzet megoldásában a diplomáciának kell dominálnia. Laurent Fabius francia külügyminiszter november 15-én fegyverek szállítását helyezte kilátásba. December 12-én Barack Obama amerikai elnök is elismerte a koalíciót Szíria hivatalos képviselőjének. Az új koalíció létrejötte azonban nem aratott osztatlan sikert a szíriai fegyveres csoportok között. Míg az SZSZH üdvözölte az egységes ellenzéki szervezet létrejöttét, addig Aleppóban 14 iszlamista fegyveres alakulat, köztük a jelentős létszámot kitevő Al-Nuszra Front és a Tavhíd Brigád tagjai egy videóüzenetben szembehelyezkedtek a nemzeti koalícióval, majd kinyilvánították szándékukat, miszerint Szíriából egy iszlamista államot kell létrehozni, a saría törvénykezés alapján. December 24-én ezek a csoportosulások egy közös koalíciót hoztak létre, Szíriai Iszlám Front néven, melynek fő mozgatóelvének az iszlám vallást tették meg. 2013. március 18-án a Szíriai Nemzeti Koalíció (SZNK) miniszterelnököt választott a szervezet élére Hasszán Hitto személyében. Habár Hittot a 48 szavazó közül 35 támogatta, az SZSZH nem volt hajlandó elismerni miniszterelnökként. Nem sokkal később, március 24-én az ellenzéki képviselők közötti egyenlőtlenségekre hivatkozva Moaz al-Hátib bejelentette lemondását a koalíció éléről. Utódjául George Szabrát, az SZNT elnökét választották meg április 22-én az ellenzéki mozgalmakat tömörítő szervezet élére ideiglenes jelleggel. Kurd ellenzéki szervezetek A szíriai kurdok aktivizálódásában a legfontosabb szerepet a Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) töltötte be, melyet 2003-ban hoztak létre illegalitásban kurd aktivisták, a Kurd Munkáspárt (PKK) támogatásával. Mindazonáltal 2012 nyarán a párt elnöke, Száleh Muszlim Mohammed egy, a török kormánynak címzett beszédében tagadta, hogy a PKK-val együttműködne a szervezet, mint fogalmazott: "a két párt közt csak ideológiai hasonlóság van." A PYD a konfliktus kitörését követően a Nemzeti Koordinációs Bizottság egy Demokratikus Változásért szervezethez csatlakozott, míg riválisa, a 2011. október 26-án Irakban létrejött Kurd Nemzeti Tanács az SZNT-vel lépett koalícióra. A két kurd szervezet közti kezdeti ellenségeskedésnek (melynek során a KNT még Mesál Tamo kurd aktivista meggyilkolásával is megvádolta a PYD-et) végül egy 2012. július 12-én Erbílben aláírt megegyezés vetett véget, melynek során létrejött a Kurd Legfelsőbb Bizottság, mely a két szervezet tevékenységét igyekszik összehangolni. Az erbíli megegyezés eredményeképpen állították fel a Népi Védelmi Alakulatokat (YPG), mely a bizottság fegyveres szárnyaként vesz részt a kormányellenes harcokban. A szervezet 2012 nyarán 4000-4500 fegyveressel rendelkezett. Terrorizmus a konfliktus alatt Iszlamista szervezetek Az országban harcoló lázadók közé iszlamista szervezetek is beszivárogtak. Ezek egy része bizonyítottan szoros kapcsolatban állt az Al-Káidával, főként annak az iraki szárnyával. Ezek az iszlamista szervezetek elsősorban egy, az iszlám vallási törvénykezésen, a saríán alapuló állam felépítéséért fogtak fegyvert. 2012 februárjában maga Ajman az-Zavahiri, az Al-Káida jelenlegi vezetője szólította fel szimpatizánsait az Aszad-rezsim elleni harcra, de egyúttal figyelmeztette őket, hogy tartózkodjanak Törökország és a Nyugat segítségének igénybevételétől. Június 12-én az al-Kaida újabb videofelvételt tett közzé, melyen a szervezet második számú vezetője, Abu Jahja al-Líbi (akit egy amerikai drón Pakisztánban megölt, egy héttel a felvétel közzététele előtt) Aszadot zsarnoknak nevezte, kormányát pedig bűnös rezsimnek és felszólította a szervezet szíriai tagjait a harc folytatására, valamint az iraki, jordániai és török tagokat arra buzdította, hogy keljenek szíriai "testvéreik" segítségére. Ennek megfelelően, rendszeresen érkeztek is az országba dzsihádista harcosok, főként Irakból, Líbiából, Tunéziából és Szaúd-Arábiából. A CIA információi szerint ezek az iszlamisták a főként Katarból és Szaúd-Arábiából érkező fegyverszállítmányok révén jutnak utánpótláshoz. Az Al-Káida szíriai jelenlétét az is alátámasztja, hogy a kormányerők és lázadók közti harcok idején az Idlib kormányzóság területén több településen is kitűzték az Al-Kaida zászlaját. A Szíria területén tevékenykedő iszlamista szervezetek közül a két legjelentősebb az Ahrar as-Sám és az Al-Nuszra Front. Mindkettő 2011 végén alakult meg, szalafista muszlim harcosok részvételével, és al-kaidás kapcsolattal bírnak. A szervezetek többé-kevésbé együttműködnek a Szabad Szíriai Hadsereggel a kormány elleni harcban, de saját parancsnokokaik vannak. Az iszlamistákat felelősség terheli a szíriai vallási kisebbségek, főként az alaviták elleni támadások miatt. Az Al-Nuszra Front vállalta a felelősséget a Szíriában elkövetett öngyilkos és robbantásos merényletek többségéért, valamint egy szíriai újságíró kivégzéséért. A szervezet mindamellett, hogy "szent háborút" hirdetett a szíriai kormány és hadsereg ellen, rendszeresen hajt végre támadásokat az ország vallási kisebbségei ellen, valamint az Amerikai Egyesült Államokat és Izraelt az iszlám ellenségeinek nyilvánította. Mindezek ellenére az SZSZH rendszeresen hajt végre az Al-Nuszra Fronttal közösen hadműveleteket. Az SZSZH egyik parancsnoka egyik nyilatkozatában egyenesen a lázadók elitalakulatának nevezte a csoportot, melynek tagjai - állítása szerint - a legtöbb harci tapasztalattal rendelkeznek a lázadók közül. A terrortámadásokra hivatkozva az Egyesült Államok kormánya a szervezetet terrorista alakulatnak nyilvánította. A döntés ellen a Muszlim Testvériség szóvivője tiltakozását fejezte ki. 2013 márciusában a szervezet hivatalosan is bejelentette az Al-Káidához fűződő kapcsolatait. 2013 júliusában az Al-Nuszra Front fegyveresei meggyilkolták az SZSZH egyik parancsnokát, Kamal Hamamit. A 2013-as év folyamán egyre inkább megsokszorozódtak az iszlamista és mérsékeltebb lázadók közti összecsapások. Ennek folyományaként szeptember 25-én 11 iszlamista fegyveres szervezet (élén az Al-Nuszra Fronttal) megtagadta a Szíriai Nemzeti Koalíció fennhatóságának elismerését, kijelentve, hogy annak tagjai "idegenek által mozgatott bábok". 2013. november 22-én hét iszlamista lázadó szervezet (az Ahrar as-Sám, a Dzsájs al-Iszlám, a Szukor as-Sám, a Liva al-Tavhid, a Liva al-Hakk, az Anszar as-Sám és a Kurd Iszlám Front) egy közös Iszlám Frontot hozott létre, a közös célért küzdő szervezetek tevékenységének összehangolására. A konfliktusban új fejezetet nyitott az Iraki és Levantei Iszlám Állam fellépése, mely 2013 áprilisától kezdve egy gyors előrenyomulás következtében az SZSZH fegyvereseit kiűzve elfoglalta Szíria északi részét, ezzel a legjelentősebb lázadó fegyveres szervezetté válva. A szervezet 2014 nyarára Szíria közel 1/3-át birtokolta, majd ugyanez év nyarán váratlanul gyors előrenyomulásba kezdett Irak északi részén, jelentős területeket hajtva uralma alá. Az elfoglalt területen a szervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta az Iszlám Kalifátust, saját magát téve meg kalifának. Az Iszlám Állam tevékenysége korlátozott méretű amerikai intervenciót vont maga után Irak területén, de az amerikai védelmi minisztérium közlése szerint 2014 júniusában amerikai kommandósok Szíria területén is végrehajtottak egy hadműveletet a szervezet fegyveresei ellen. A hadműveletekre válaszul az iszlamisták kivégeztek egy amerikai túszt, James Foley amerikai újságírót, akit még 2012-ben ejtettek foglyul Északkelet-Szíriában. Néhány héttel később hasonló sorsra jutott Steven Sotloff újságíró is. Terrortámadások 2011. december 23-án két öngyilkos merényletet hajtottak végre Damaszkuszban, egy-egy biztonsági épületet támadva meg. A felkelés kezdete óta ez volt az első ilyen jellegű incidens. A 44 halálos áldozatot követelő támadást végül az Al-Nuszra Front vállalta magára. Pan Gimun ENSZ főtitkár elítélte a történteket, terrorista cselekménynek nevezve a támadást. 2012. január 3-án újabb öngyilkos merényletre került sor Damaszkuszban egy autóbusz ellen, a támadásban több mint egy tucat ember - főként rendőrök - halt meg. Az ellenzék a kormányt vádolta meg a robbantással, mely szerintük így próbálja meg lejáratni őket. Március 17-én autóba rejtett pokolgépekkel robbantottak fel egy rendőrségi épületet és egy felderítő központot. A detonációban 27-en meghaltak, 97-en megsebesültek. A terrorcselekménnyel a kormány az Al-Káidát vádolta meg. Egy nappal később újabb gépkocsiba rejtett pokolgép robbant fel Aleppóban, a biztonsági szervek helyi központjánál. A robbanásnak halálos áldozatai is voltak. Április 27-én újabb öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Damaszkusz központjában. A robbantásnak 10 halálos áldozta volt és további 20-an megsérültek. Két nappal később fegyveresek elraboltak két magyar állampolgárságú férfit Dajr ez-Zaur város közelében. A magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai május 4-én az országba utaztak, a túszok kiszabadítása érdekében, időközben a damaszkuszi nagykövet is a térségbe utazott a terület kormányzójának társaságában. Május 5-én egy pokolgépes merényletet követtek el Damaszkuszban katonai járművek ellen, míg Aleppóban kettőt: egyet egy autómosó ellen - melynek tulajdonosa a Sabiha milícia tagja - és egyet egy katonákat szállító autóbusz ellen. Az aleppói merényletekben összesen nyolcan vesztették életüket, Damaszkuszban emberéletben nem esett kár, de a pokolgépek detonációi megrongáltak kilenc járművet. Május 10-én két öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Damaszkuszban, egy katonai létesítmény mellett. A robbanásnak 55 halálos áldozata és 372 sebesültje volt, ekkor ez a merénylet járt a legtöbb halálos áldozattal a konfliktus kitörése óta. Május 19-én az észak-szíriai Dajr ez-Zaurban egy autóba rejtett pokolgép hét embert megölt, megközelítőleg százat megsebesített. Május 22-én libanoni források szerint szíriai szunnita lázadók elraboltak 12 síita felekezetű libanoni zarándokot, akik Irakból tartottak hazafele. Az SZSZH vezetősége tagadta, hogy ők állnának az emberrablás mögött, ennek ellenére Bejrút síita lakossága tüntetést tartott az SZSZH ellen, autógumikat égetve. Végül, négy nap múlva fogva tartóik elengedték a túszokat, akik épségben hazatérhettek Bejrútba. Július 18-án egy testőrnek álcázott öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Damaszkuszban, a Szíriai Biztonsági Szolgálat vezetőinek ülésén, a támadásban meghalt a korábbi védelmi miniszter és Aszad elnök sógora, Asszef Savkat. Aznap estére estére belehalt sérüléseibe Davúd Radzsa hivatalban lévő és Hasszán Turkmani egykori védelmi miniszter, valamint Hisám Ihtijár, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője is. A támadást az SZSZH és egy szélsőséges szervezet, a Liva al-Iszlám egyaránt magára vállalta. Pan Gimun ENSZ főtitkár elítélte a támadást, elfogadhatatlannak nevezve azt. Október 4-én az Al-Nuszra Front újabb öngyilkos merényleteket hajtott végre Aleppóban, a támadásban 48 ember vesztette életét. Ezt követően újabb pokolgépes merényletre került sor Homszban, amelyben 14-en vesztették életüket és legkevesebb 24 fő megsebesült. 2013 januárjában tisztázatlan körülmények között rakétatámadás érte az aleppói egyetemet, melyben 82 személy vesztette életét, több mint százan megsebesültek. A lázadók a légierőt vádolták meg célzott légitámadás végrehajtásával, míg a kormány a lázadókat vádolta meg a támadással, melyre szerintük előre eltervezve az egyetemi vizsgák első napján került sor. Március 6-án 21 fülöp-szigeteki ENSZ békefenntartót ejtettek foglyul magukat Jarmúk mártírjainak nevező fegyveresek a Golán-fennsík határvidékén. A lázadók saját elmondásuk szerint ezzel a szíriai hadsereg visszavonulását szerették volna elérni egy közeli faluból. Pan Gimun ENSZ-főtitkár, a Fülöp-szigetek kormánya és az ENSZ BT elnöke, Vitalij Csurkin azonban elítélte a történteket és a békefenntartók azonnali szabadon engedését követelte. Szálim Idrisz ezredes, az SZSZH egyik parancsnoka is felszólította a lázadókat a túszok szabadon engedésére. Ez március 9-én meg is történt, a békefenntartók Jordánia területére távozhattak. Március 21-én Damaszkuszban egy sikeres pokolgépes merényletet követtek el egy kormánypárti szunnita egyházi személyiség ellen. A merényletnek összesen 14 halálos áldozata volt és több mint 40 sebesültje. A Szabad Szíriai Hadsereg gerillaharca A Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) megalakulását 2011. július 29-én jelentette be a hadseregből dezertált katonatisztek egy csoportja, Rijád el-Aszad korábbi repülős ezredes vezetésével. A szervezet főhadiszállása 2012 szeptemberéig Törökországban, a szír határ mellett fekvő Hatay tartományban volt, a török hadsereg védnöksége alatt. Az SZSZH-t rövidesen az SZNT, az NKBDV és a nyugati államok többsége is elismerte a lázadók fő katonai erejének. Az SZSZH felszerelése a kezdeti időszakban főként Kalasnyikov gépkarabélyokból és RPG–7 kézi páncéltörő gránátvetőkből állt, később azonban a Szaúd-Arábiából és Jordániából érkező fegyverszállítmányok, illetve a feketepiac révén M16, FN FAL és Heckler & Koch G3 gépkarabélyokhoz, illetve PKM géppuskákhoz is jutottak. 2012 februárjában - az SZSZH közleménye és fényképfelvételek alapján - a lázadók zsákmányoltak három tankot, melyeket Homszban vetettek be a kormányerők ellen. Időközben légvédelmi rakétákhoz is jutottak, melyek segítségével 2012 októberében lelőttek egy MiG–23 vadászrepülőgépet Dajr ez-Zaur közelében. 2011. november 14-én az SZSZH végrehajtotta első szervezett támadását a kormányerők ellen a jordániai határ mellett, a rajtaütés azonban döntetlenül végződött. November 16-án hajnalban szintén a lázadó hadsereg katonái gépfegyverekkel és gránátvetőkkel támadtak a Damaszkusz elővárosában levő légierő titkosszolgálatának a székhelyére. Ez idő alatt egy másik alakulat rátámadt a szír hírszerzés épületére is. A lázadók közlése alapján a légierő titkosszolgálatának épülete megsemmisült, a hivatalos állami források azonban a harc hírét sem erősítették meg. November 20-án hajnalban két rakéta csapódott be a Baasz Párt damaszkuszi irodáiba. Mivel az épület jórészt üres volt, személyi sérülés nem történt. Az SZSZH a támadást állításuk szerint csak üzenetnek szánta a kormány számára. December folyamán is szinte mindennaposak voltak az összecsapások a dezertőrök és a hadsereg között. December 19-én dezertőr katonák Homsz környékén kilőttek három páncélos járművet, valamint összecsaptak a hadsereggel a Törökországgal szomszédos Idlib kormányzóságban. A harcokban 14 civil és 6 katona halt meg. Ildib tartományban szíriai katonák kíséreltek meg átállni a dezertőrökhöz, de saját társaik fordultak velük szembe, legéppuskázva 60-70 dezertőrt, a lojális katonák közül hárman vesztették életüket. December 30-án a szervezet bejelentette, hogy az Arab Liga megfigyelőinek szíriai tartózkodásának idejére felfüggeszti tevékenységét, a megfigyelők iránti tiszteletből és annak demonstrálására, hogy nincsenek fegyveres "terrorista bandák" Szíriában. 2012. január 8-án újabb heves összecsapásokra került sor az ország déli részén, Dara kormányzóságban a két fél között. A harcokban legkevesebb 11-en vesztették életüket, a kormányhadsereg további 20 katonája megsebesült. A harcok alatt 9 katona átszökött a dezertőrökhöz. Január 19-én saját katonái Hamában megölték a katonai titkosszolgálat egyik tábornokát, miután megtagadták a tőle kapott tűzparancsot. A kormánycsapatok ostrom alá vették az ország északi részén lévő Zabadáni települést. A Szabad Szíriai Hadsereg katonái és a lakosság azonban együttes erővel verte vissza a nehéztüzérséget is bevető katonaságot, így a hadsereg végül hat nap ostrom után visszavonult, az ellenállók kezén hagyva a települést. Február elején azonban egy újabb offenzíva során a hadsereg sikeresen visszafoglalta a települést. Január 27-ére az SZSZH-nak komoly áttörést sikerült elérnie, amikor bevette Damaszkusz elővárosát, Dúmát. A kormányerők gránátvetők és páncélosok bevetésével próbálták visszafoglalni a területet, a felkelők azonban - annak ellenére, hogy csak Kalasnyikov gépkarabélyokat használnak - rendre visszaverték a támadásokat. A felkelő hadsereg időközben Homsz városában is harcolt a kormányerőkkel, akik erőteljes offenzívát indítottak a város ellen. Dezertőr katonák ugyanitt elfogtak hét iráni katonát, akik a Forradalmi Gárda tagjainak vallották magukat. Az eset után az SZSZH vezetői felszólították Iránt, hogy vonja ki csapatait Szíria területéről. Január 29-én hajnalban a szíriai hadsereg minden eddiginél nagyobb offenzívát indított Damaszkusz külvárosának visszafoglalásáért. Az ellenzék által ellenőrzött területet mintegy 2000 katona ostromolta folyamatosan, legkevesebb 50 tank támogatásával. A támadás következményeként a Szíriai Nemzeti Tanács az ENSZ BT-hez fordult segítségért, a civil lakosság megvédését kérve. Január 30-án végül az SZSZH kénytelen volt visszavonulni Damaszkusz megszállt területeiről, habár saját kijelentésük szerint csak taktikai visszavonulást hajtottak végre. A három napos csatában több mint 200-an vesztették életüket, a terület visszafoglalása után pedig a szíriai hadsereg több tucat helyi lakost letartóztatott és elhurcolt. Március 2-án a SZSZH feladta Homsz városának védelmét és a civil lakosság védelmére hivatkozva kivonult a városból. Erre válaszul a szíriai ellenzék tüntetést szervezett Damaszkuszban, de a biztonsági erők AK–47 gépfegyverekkel tüzet nyitottak a tömegre. Március 11-én a hadsereg nagy erejű offenzívát indított Idlib kormányzóság több települése ellen. Velük szemben az SZSZH alakulatai vették fel a harcot, a hadsereg azonban április 14-re visszavonulásra kényszerítette őket a térség legjelentősebb településeiről. Március 19-én heves tűzharc robbant ki Damaszkusz délnyugati külvárosában, Mazzé negyedben, ahol az ENSZ szíriai irodája és a nagykövetségek többsége is található (többek között a magyar is). A harcokban a kormányerők rakétagránátokat is bevetettek. A sorozatos támadásokra válaszul, a hadsereg március 21-én hajnalban harckocsik és helikopterek támogatásával indítottak támadást Damaszkusz két külvárosa, valamint a Damaszkusz-Aleppó országút mentén levő felkelő állások ellen. A rövid életű fegyverszüneti megállapodás 2012. április 12-én, helyi idő szerint reggel hat órakor a Kofi Annan nemzetközi különmegbízott által kidolgozott béketerv értelmében tűzszünet lépett életbe a kormányerők és az SZSZH között (köszönhetően Oroszország és Kína felszólításának, valamint a Nagy-Britannia által kilátásba helyezett megtorló lépéseknek). A kormányhadsereg és a lázadók is kijelentették, hogy habár nem intéznek támadást a másik fél ellen, de továbbra is teljes fokú készültségben maradnak. Ugyanakkor a kormány amnesztiát ajánlott fel mindazok számára, akiknek "nem tapad vér a kezükhöz", valamint felszólították őket, hogy adják le fegyvereiket, cserébe nem indul ellenük eljárás. Az SZSZH szóvivője bejelentette, hogy a szervezet 100%-ig betartja a fegyverszünetet, de kihangsúlyozta, hogy a fegyverszüneti megállapodás betartását nemzetközi ENSZ megfigyelőknek kellene biztosítaniuk. Ezt a megoldást Franciaország is erőteljesen szorgalmazta. A tűzszünet életbe lépése ellenére, április 13-án szórványos összecsapásokra került sor az ország több településén, melyek három ember halálát okozták, valamint heves tűzpárbaj bontakozott ki a kormányerők és az SZSZH között a török határ melletti Hirbet al-Dzsoznál. A kormányerők viszont az SZSZH-t vádolták meg azzal, hogy pokolgépet robbantottak Aleppó közelében, egy katona halálát okozva (az SZSZH ezt tagadta, szerintük a kormány csak ürügyet próbált keresni a harcok folytatására). Az ENSZ a helyzet koordinálására kidolgozott egy tervet megfigyelők küldésére az ország területére. Április 14-én éjjel a kormányerők nehéztüzérséggel ismét lőni kezdték Homsz óvárosát. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet elítélte a történteket és a fegyverszünet egyértelmű megszegésének minősítette a támadást. Az ENSZ BT április 15-én egyhangúlag jóváhagyta egy 30 fős, fegyvertelen megfigyelőcsoport Szíriába küldését, azonban hosszú távon egy mintegy 250 katonából álló békefenntartó erőt is küldeni szándékoznak az országba, amennyiben Pan Gimun ENSZ főtitkárnak sikerül erről megállapodnia Aszad elnökkel. A bejelentés szerint a békefenntartó missziónak olyan afrikai, ázsiai és dél-amerikai országok katonái képezik a részét, amelyek jelenléte elfogadható lesz az Aszad-rezsim számára. Május 7-én megkezdődtek fél évszázad óta az első többpárti parlamenti választások Szíriában, a megalakulandó parlamentnek elvileg Aszad reformjainak végrehajtása lenne a feladata, azonban az ellenzék a voksolás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Bassár el-Aszad a választásokra hivatkozva június 8-án Rijád Fárid Hidzsáb korábbi gazdasági minisztert nevezte ki Szíria miniszterelnökévé. Május 14-én a kormányerők a Homsz tartománybeli Rasztanban elszenvedték legsúlyosabb veszteségüket a konfliktus kitörése óta, itt ugyanis az SZSZH katonái 23 katonával végeztek az aznapi harcok során. Időközben a hadsereg tüzérségi előkészítésbe kezdett Hamá ellen, és megszállta a város környéki falvakat felkészülve egy újabb offenzívára a település ellen. Május 25-én első ízben támadt a szíriai hadsereg az ország északi, kurdok által lakott részére, helikoptereket is bevetve, a harcokban a biztonsági erők vesztesége négy fő volt. Időközben páncélos alakulatok hatoltak be az eddig békés városnak számító Aleppóba, ahol az utóbbi hetekben jelentős mértékben megnőtt Aszad ellenzékének az aktivitása. Ugyanaznap heves összecsapások történtek Húla városban, melynek 108 civil áldozata volt, köztük 49 gyerek. Az atrocitás hírére az ENSZ megfigyelők a városba utaztak, az eset kivizsgálására. Az SZSZH katonai tanácsa május 26-án további támadásokra ösztönözte katonáit, valamint felszólították a "baráti országokat", hogy nyújtsanak légi támogatást a lázadó fegyvereseknek. Május 29-én szíriai katonák a libanoni határtérségben rálőttek néhány, a határ libanoni oldalán tartózkodó fegyveresre, egyet megölve, hármat megsebesítve. Mint utólag kiderült, az áldozatok vadászok voltak. Június 4-én az SZSZH szóvivője bejelentette, hogy a szervezet felmondta a tűzszünetet és az alakulat újabb heves támadásokba kezdett a kormánycsapatok ellen. Ezzel a tűzszüneti megállapodás hivatalosan is kudarcba fulladt. Az ENSZ missziója Az ENSZ BT vonatkozó rendelete értelmében 2012. április 15-én este megérkezett Damaszkuszba az ENSZ megfigyelők első hatfős csoportja. Az elkövetkező napokban további 24 fegyvertelen megfigyelő érkezett a térségbe. A megfigyelők április 18-i látogatásakor Damaszkusz egyik külvárosában újra harcok robbantak ki az SZSZH fegyveresei és a kormányerők között. A nap folyamán egész Szíria területén összesen 32-en vesztették életüket. Április 21-én a megfigyelők ellátogattak Homszba, amelynek bombázását ennek ellenére a kormányerők továbbra is folytatták. Időközben a hadsereg offenzívát indított Damaszkusz külvárosai ellen is. Időközben az ENSZ BT megszavazta a megfigyelők számának 300 főre való növelését. Április 23-án a kormánycsapatok tovább folytatták hadműveleteiket Damaszkusz külvárosaiban, valamint Hamában és Homszban. Tankok nyomultak be a török határ melletti Zabadániba is, de a szíriai megfigyelők városba látogatásakor ideiglenesen felhagytak az ostrommal. Május 9-én Dara városban ismeretlenek felrobbantottak egy katonai teherautót, közvetlenül az ENSZ-megfigyelők átvonulásakor. A megfigyelőknek nem esett baja, de hat szíriai katona megsebesült. Május 13-ra már 143 ENSZ-megfigyelő tartózkodott az országban. Május 15-én az ENSZ megfigyelők szeme láttára lőttek egy temetési menetbe a szíriai kormányerők Idlib kormányzóság egyik településén. A támadásban legkevesebb 20-an életüket vesztették. Az incidenst követően az egyik ENSZ gépkocsi mellett egy pokolgép is felrobbant, személyi sérülés nem történt, de még aznap evakuálták őket a településről. Három nappal később, május 18-án az ENSZ megfigyelők jelenléte mellett több ezer fős kormányellenes tüntetés kezdődött Aleppóban. A kormányerők könnygázzal és figyelmeztető lövésekkel kísérelték meg feloszlatni a tömeget. Robert Mood norvég tábornok, a misszió akkori vezetője kifejezte abbeli kételyeit, hogy az ENSZ megfigyelők jelenléte képes lesz véget vetni az erőszaknak, ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy egy esetleges külföldi intervenció sem oldaná meg a helyzetet. Június 7-én, miután a megfigyelők sikertelenül próbáltak meg bejutni egy 78 halálos áldozattal járó mészárlás helyszínére, szíriai katonák Hamá térségében gépkarabélyokkal támadtak a konvojra, személyi sérülés azonban nem történt. Június 12-én az ostromlott el-Haffébe tartó ENSZ konvojt egy kis falucska lakói az útra feküdve, élő torlaszként akadályozták meg a kisvárosba való eljutásban. Nemsokkal később kormánypárti tüntetők lőfegyverekkel, fémrudakkal és kövekkel támadtak az ENSZ-gépkocsikra. Június 16-tól kezdve felfüggesztették tevékenységüket az elmúlt időszak támadásaira hivatkozva. Robert Mood tábornok szerint további utasításokig az állomáshelyükön maradnak. Az UNSMIS május 31-ig összesen 297 katonai megfigyelőt küldött a térségbe, emellett a misszió feladatában 71 külföldi és 14 helyi civil is részt vett. Utóbbiak közül egy személy életét vesztette a misszió során. Július 20-án Mood helyére a szenegáli Babacar Gaye tábornokot nevezték ki az UNSMIS vezetőjének, az ENSZ BT pedig további harminc nappal hosszabbította meg a misszió mandátumát. Augusztus 19-én az UNSMIS megbízatási ideje lejárt és befejezte tevékenységét. Folytatódó harcok 2012. június 7-én szíriai kormánykatonák lemészárolták Kubair falu 78 lakosát. A mészárlás hírére az ENSZ megfigyelők a faluba készültek, de a hatóságok lezárták előttük az utakat, annak ellenére, hogy a kormány hivatalosan tagadta a mészárlás tényét. Lázadók június 27-én megrohamozták az egyik állami televízió, az Al-Ibrahíja székházát. Több biztonsági őrt megöltek, az épületben pedig robbanószerkezeteket helyeztek el, ezek egy részét fel is robbantották. Időközben megtámadták a Damaszkusz külvárosában a Szíriai Köztársasági Gárda alakulatait, melyet az elnök testvére, Maher el-Aszad vezet és a főváros fő védőerejeként a szíriai rezsim legfőbb belső támaszát képezi. Egy nappal később szíriai lázadók megrongálták pokolgéppel a damaszkuszi igazságügyi komplexumot, a támadásban legkevesebb három személy megsérült. Az SZSZH szóvivője szerint a támadást csak figyelmeztetésnek szánták. Július 7-én két alkalommal is szíriai lövedékek csapódtak be egy észak-libanoni településen, három embert megölve, többeket megsebesítve. Július 16-ra virradólag az SZSZH nagyszabású offenzívába kezdett a kormánycsapatok ellen, melyet saját elmondásuk szerint végső offenzívának szántak. A lázadók két nap alatt több mint száz katonával végeztek, illetve most első alkalommal benyomultak Damaszkusz központi területeire is. A kormány harckocsikat és helikoptereket vezényelt a lázadók ellen, különösen Kabún és Barza negyedekben zajlottak súlyos harcok, melyeket körülzároltak a hadsereg alakulatai. Július 19-én az SZSZH szintén nagyszabású hadműveletet indított Aleppó városában, amelyben három nap alatt a város központjában levő katonai főhadiszállásig törtek előre, melyet ostrom alá vettek. Az aleppói offenzíva miatt a kormány visszavonta csapatai jelentős részét a török határ mellől és Aleppóba küldte őket. Időközben Damaszkuszban is tovább zajlottak a harcok, itt azonban a kormányerők értek el sikereket, visszavéve a lázadóktól több, korábban elfoglalt negyedet. Augusztus 4-re az SZSZH visszavonult a város teljes területéről. A győzelmet követően, augusztus 15-én a hadsereg nagyszabású offenzívába kezdett Damaszkusz kormányzóság területén a lázadók kifüstölésére. Ennek során, augusztus 17-én sikeresen visszafoglalták az SZSZH egyik legfontosabb térségbeli bázisát, Al-Tallt is. A hónap elejére a felkelők aleppói offenzívája is megakadt, annál is inkább, mivel a kormányerők segítségére siettek a kormányhű Al-Barre törzs fegyveresei (akiknek törzsfőnökét, Zino Berrit korábban SZSZH fegyveresek kivégezték). Egy hónapnyi állandósult harcok után, az SZSZH szeptember 27-én újabb offenzívába kezdett, melyet - saját elmondásuk szerint - szintén a háború eldöntő csatájának szántak. Áttörést azonban nem sikerült elérniük. A júliusban aktivizálódott kurd lázadó szervezet, a PYD a város két negyedét vonta ellenőrzése alá. A harcok során - a fennálló formális szövetségi rendszer ellenére - az SZSZH és a kurd fegyveresek közt több összecsapás is történt, elsőként július elején, Afrin városban, majd október folyamán Aleppó kurdok által ellenőrzött negyedeiben. A konfliktust lezárandó, november 5-én az SZSZH és a PYD parancsnoksága szövetséget kötött egymással a hadsereg elleni kooperáció érdekében, ezt valószínűleg nagymértékben befolyásolta a törökországi Kurd Munkáspárt közleménye, melyben megfenyegette a szíriai lázadókat egy esetleges intervencióval a PYD védelmében. Az egyezmény ellenére azonban még november közepén is történtek incidensek a két lázadó szervezet közt. Szeptember 23-án Rijád el-Aszad tábornok bejelentette, hogy az SZSZH parancsnoksága Törökországból Szíriába, a már "felszabadított" területekre költözik, a tábornok azonban nem közölte, hogy pontosan hova. Október 8-án az SZSZH és az Al-Nuszra Front alakulatai közösen támadást indítottak Maarrat an-Numán ellen, mely a stratégiai fontosságú Aleppó-Damaszkusz főút mellett fekszik (a főút birtoklása létfontosságú a kormányerők számára, mivel rajta keresztül látják el utánpótlással az Aleppóban harcoló katonai egységeket). A lázadók két nap alatt elfoglalták a város nyugati részét, a hadsereg azonban nagy erejű ellentámadást indított, melynek során vadászgépeket is bevetettek, míg a lázadók legalább egy elfoglalt tankot állítottak harcba. Október végére a felkelők sikeresen bekerítették és ostrom alá vették a Vádi Deif katonai bázist (mely a szíriai hadsereg török határ mellett fekvő legnagyobb bázisa), melyet a hadseregnek még november elejére sem sikerült felmentenie. November 1-jén ismét erős ellentámadás indult a lázadók visszaverésére, ennek során - tíznapos harc után - a város körüli falvak többségét sikeresen visszafoglalták. Október 25-én a szíriai kormány három napos tűzszünetet hirdetett az Íd al-Adhá muszlim ünnep idejére. A fegyverszünetnek már az első napján ismeretlen tettesek autóba rejtett pokolgépet robbantottak Damaszkusz déli külvárosában. A merénylet öt ember halálát okozta, 32-en megsebesültek. A hadsereg és lázadók közti harcok is tovább zajlottak, a SOHR szerint azonban kisebb intenzitással, és az ünnep ideje alatt a légierő sem hajtott végre támadásokat. A lázadók előrenyomulása (2012. november – 2013. március) November 18-án a lázadók elfoglalták a Dajr ez-Zaur kormányzóság területén levő Hamdán repülőteret, melyet a hadsereg korábban a környékbeli felkelő állások elleni légitámadások kiindulási pontjaként használt. November 25-én egy Damaszkuszhoz közeli légibázis került a felkelők kezére, majd három nappal később a damaszkuszi nemzetközi repülőteret támadták meg, de a hadsereg már másnap nagyszabású ellenoffenzívát indított a lázadók által megszállt kelet-damaszkuszi területek visszavételére. A harcok miatt a repülőtér összes járatát törölték, amelynek szomszédságában heves harc bontakozott ki. A hadsereg azonban vadászrepülők és helikopterek bevetésével visszavetette a lázadókat, a repülőteret pedig ismét megnyitották. December 12-én - a konfliktus kitörése óta először - a hadsereg Scud kis hatótávolságú ballisztikus rakétákkal támadta a felkelők állásait. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közleményében tiltakozott a rakéták használata ellen. December 16-án - a konfliktus kitörése óta először - súlyos harcok robbantak ki a Damaszkusz déli részén található Jarmúk palesztin menekülttáborban. A harcok során a tábort elfoglalni próbáló felkelőkkel szemben az NFPF harcosai és a kormányerők próbálták megvédeni azt. A Szíriai Légierő légitámadásokat is végrehajtott a vitatott területen, ennek ellenére a felkelők nagyrészt elfoglalták azt. A hadsereg egy ultimátumának hatására a palesztinok többsége elhagyta a tábor területét, közülük legkevesebb kétezren Libanon területére menekültek. December 28-án heves harcok után az SZSZH elfoglalta a Dajr ez-Zaur melletti et-Tanak kőolajmezőt, a kormánycsapatok azonban két nap múlva Homszban értek el áttörést, visszafoglalva a város egy negyedét a felkelőktől. 2013. január 6-án Bassár el-Aszad elnök hosszú idő óta először tartott nyilvános beszédet a szíriai állami televízióban. Ebben a beszédében a szíriai ellenzéket a nyugat "szolgáinak", Allah ellenségeinek és terroristáknak nevezte, valamint kifejezte készségét a párbeszédre, de mint fogalmazott, kizárólag csak a lázadók mögött álló hatalmakkal hajlandó tárgyalni, a "gazdákkal", nem a "szolgálókkal". Ugyanakkor felajánlotta saját elképzelését a konfliktus rendezésére, ennek érdekében a Nyugatnak be kéne fejeznie a lázadók felfegyverzését, cserébe a kormányerők is felhagynának hadműveleteikkel, majd a kormány felvenné a kapcsolatot a "megbízhatóbb" ellenzéki csoportokkal, és közösen kidolgoznának egy, az új parlamenti választásokra vonatkozó tervezetet. Aszad beszédét azonban előbb a nemzeti koalíció, majd az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Törökország is elítélte. December-január folyamán a lázadók stratégiai okokból elsődlegesen benzinkutakat és repülőtereket támadtak meg és kísértek ellenőrzésük alá vonni vagy megsemmisíteni. Ennek során pokolgépeket is bevetettek, egy január 4-i pokolgépes támadásban Damaszkuszban 9 személy vesztette életét, megközelítőleg 40-en megsebesültek. A hadsereg azonban - elsősorban kizárólagos légifölényének segítségével - igyekezett megakadályozni a lázadó kézre került benzinkutak használatát, egy ilyen akció során Damaszkusz egyik, felkelők kezén levő negyedében található benzinkút elleni légitámadásban legkevesebb 30 civil vesztette életét. Hosszú harcok eredményeként, 2013. február 12-én a lázadók elfoglaltak egy katonai repülőteret Aleppótól északra, ahol - a konfliktus kitörése óta elsőként - működőképes repülőgépek és helikopterek kerültek a felkelők kezére. Március 4-én szíriai katonák lépték át az iraki határt Anbár tartománynál a lázadókkal vívott harcok következtében. Az iraki szunnita lázadók fő bázisának számító térségben rövidesen ismeretlen fegyveresek támadtak rájuk és visszaűzték őket a határ szíriai oldalára. A harcokban a katonai egység vesztesége meghaladta a 40 főt. Ugyanezen a napon a lázadók támadást indítottak a Rakka kormányzóság központjaként funkcionáló Rakka város elfoglalásának céljából. Március 6-ra a felkelők elfoglalták az egész várost, és ezzel az első tartományi székhelyt szerezték meg az Aszad-rezsimtől. A jelentések szerint Rakka lakói ünnepelve fogadták a várost elfoglalókat, leszakították az elnököt ábrázoló posztereket és ledöntötték az előző államfő, Háfez el-Aszad életnagyságú bronzszobrát. Ugyanezen értesülések szerint a lázadók két vezető kormányzati tisztviselőt is elfogtak. Március 25-én egy pokolgépes merényletben Dajr ez-Zaur mellett súlyosan megsebesült Rijád el-Aszad ezredes, az SZSZH alapítója. A robbanás következtében elvesztette az egyik lábát és életveszélyes állapotban szállították egy törökországi kórházba, ahol stabilizálták az állapotát. A kormány hadműveletei (2013. április – július) 2013 áprilisában a kormányerők nagyerejű offenzívát indítottak a Maarrat an-Numán mellett található ostromlott Wadi Deif bázis ellen. A katonai akció sikerrel járt, április 14-én a katonák áttörték a katonai bázist ostromló lázadók gyűrűjét. Ezzel vette kezdetét egy újabb offenzíva a hadsereg részéről, előbb Damaszkusz kormányzóság majd Hamá kormányzóság területén. Az offenzívák a lázadók részleges vereségét hozták magukkal, a hadsereg több települést is visszafoglalt Hamá kormányzóság területén, valamint visszafoglalták Halfaja várost. A Damaszkusz környékén indított offenzíva legjelentősebb eredménye a főváros szomszédjában található, stratégiai fontosságú Jdaidet al-Fadl visszavétele volt a felkelőktől. Április 24-én a kormányerők visszafoglalták Otaiba városát öt hétnyi harcok után Damaszkusz keleti részén. A város nyolc hónapon át volt a lázadók kezén, szolgálva a fegyverutánpótlást. Eközben az ország északi részén, Aleppóban, a lázadók megkaparintották Mennagh nevű hadireptér egy olyan stratégiailag fontos részét, amellyel elkezdhették a reptér közvetlen ostromát. Május 2-án a hadsereg elfoglalta Kajsza városát, Damaszkusz mellett. A csapatok emellett visszafoglalták Vádi al-Szajeh nevű negyedet Homszban. Május 8-án a kormányerők megszerezték a stratégiai fontosságú Hirbet Gazaleh városát, mely a Jordánia felé irányuló autópályán fekszik. Több mint 1000 lázadó vonult ki a városból utánpótlás hiánya miatt. A város visszaszerzésével sikerült újra megnyitni a kormány utánpótlási útvonalát Darába. Május 11-én a lázadóknak sikerült az elvágni az utánpótlást az aleppói Mennagh repülőtér felé. Május elejéig a hadsereg kisebb, de stratégailag fontos területeket szerzett meg. A katonai elemzők szerint így az Aszad-rezsim nagyobb előnyökkel fog rendelkezni bármely esetleges békekonferencián. Kormánypárti, lázadó és független elemzők arra mutattak rá, hogy a kormány előnyei abból származnak, hogy újjáépítik a fegyveres erőiket irreguláris milíciákból amelyeket a Hezbollah és Irán képez ki. A kormány további előnyének számít egyes elemzők szerint, hogy stratégiailag fontos területeket szerez meg és nem próbálja visszahódítani az egész országot. Május 13-án az Aszad-párti erők elfoglalták Haidarijeh és Es al-Warwar települést, meggátolva a lázadók utánpótlását Al-Kuszeirbe. A Hamá és Damaszkusz környékén indított offenzívákkal párhuzamosan a hadsereg offenzívát indított a felkelők kezén levő Kuszair ellen is, a libanoni határ mellett, mely stratégiai fontosságú mindkét fél számára, elsősorban annak köszönhetően, hogy a homszi felkelők a városon keresztül jutnak utánpótláshoz. A harcokba bekapcsolódott a szíriai hadsereg oldalán a libanoni Hezbollah is, az SZSZH parancsnokának, Szálim Idrisznek állítása szerint több mint 7000 Hezbollah harcos "özönlötte el" a város környékét. A Hezbollah támadása következtében a harcok időnként átterjednek Libanon határvidékére is. Május 16-án a lázadók azt állították, hogy visszaszerezték Kajszát-ot, Damaszkusz kormányzóságban, miután egységes ellenoffenzívát indítottak. Május 17-én a lázadók elfoglaltak 4 falut Hamá kormányzóság keleti részén. A falvakat előzőleg elhagyták az ott élők. Május 19-én a hadsereg elfoglalta Halfajat Hamá kormányzóságban. Május 29-én a kormányerők elfoglalták az al-Daba nevű katonai bázist Al-Kuszeir északi részén. Június 5-én a szíriai hadsereg és a Hezbollah közös erővel visszafoglalta a Al-Kuszairt. A város visszahódításával megszűnt a lázadók utolsó nagyobb utánpótlási vonala Homsz irányába. Június 6-án a lázadók támadást indítottak és részlegesen elfoglalták Kunejtíra határállomást. A hadsereg még aznap erősítést küldött a határátkelő visszaszerzéséért. Június 7-e és 14-e között a hadsereg, kormánypárti milíciák, és állítólag a Hezbollah katonái offenzívát indítottak Aleppó kormányzóságban. Egy héten át a kormányerők előrenyomultak magában Aleppoban és a város vidékén, visszaverve a lázadókat, 14-én azonban a lázadóknak sikerült megállítani egy katonai konvojt két napig. A harcok során a felkelők szerint sikerült megsemmisíteni egy tankot és megölni 20 katonát. Mielőtt megállították volna a hadoszlopot, a hadsereg megszerzett egy magasan fekvő helyet Maaret al-Arteek környékén, fenyegetve a lázadók állásait. A kormánynak sikerült beljebb nyomulni Aleppó térségének a déli részére, elfoglalva Ajn-Asszan falut. Június 13-án a hadseregnek sikerült beljebb nyomulni a lázadók kezén lévő aleppói Szahúr negyedbe, de hamarosan visszaverték őket. Június 10-én síta kormánypárti erők Hatlából kiindulva megtámadtak egy lázadó állást Dajr ez-Zaur keleti részén, megölve négy lázadót. A következő napon, megtorlásból, több ezer lázadó rohanta le a falut, megölve 60 helyi lakost. 10 lázadó is meghalt a támadásban. Június 14-én az Al-Nuszra Front iszlamista milícia elfoglalt több katonai barakkot Idlib közelében, háromnapos harc után. Június 15-én a szíriai hadsereg elfoglalta Damaszkusz Ahmadijeh nevű negyedét a város repterének közelében. Június 22-én a kormányerők elfoglalták az egyik lázadó erődítményt, Tallkalah várost. Négy nappal később Al-Kariatain lett visszafoglalva Homsz kormányzóságban. További harcok, lázadók belharcai (2013. július – október) Június 28-án a fegyvereseknek sikerült elfoglalni egy stratégiailag fontos katonai ellenőrzőpontot Darában. Június 29-én a hadsereg egy nagyobb támadást indított a lázadók kezén lévő térség ellen Homszban. A kormányerők tüzérségi ütegeket és repülőket vetettek be. Július 12-én iszlamista fegyveresek megölték a Szabad Szíriai Hadsereg egyik parancsnokát, Kamal Hamamit. Öt nappal később, az SZSZH állítólag elfoglalta Nava városának déli részét, miután megszerzett 40 katonai őrhelyet. Július 18-án A kurd milíciáknak sikerült kiűzni az Al-Nuszra Front harcosait az észak-szíriai Rasz al-Ajnból. Július 22-én a lázadók siekresen megszerezték Han al-Asszalt, Aleppó nyugati külvárosát. A település elfoglalása után iszlamista fegyveresek kivégeztek 123 embert, helybéli lakosokat és foglyul ejtett katonákat egyaránt. 3 nappal később a hadsereg biztosította Szuhna városát, kiűzve az Al-Nuszra Front fegyvereseit. Július 27-én Homszban a kormányerők megszerezték a Hálid ibn al-Válid nevű mecsetet. Két nappal később sikerült elfoglalniuk a teljes Haldije negyedet. Augusztus 10-én egy lázadó brigád, mintegy 2.000 fővel támadást indított a nagyrészt kormány kezén lévő Latakia kormányzóság ellen. A lázadók állítólag elfoglaltak egy tucat falut. Augusztus 5-ig már 20 kilométerre nyomultak előre Kardaha (Háfez el-Aszad szülőfaluja) előtt. Augusztus 6-án a lázadóknak sikerült elfoglani Menagh katonai repteret Aleppoban, 10 hónapos ostrom után. Augusztus 19-ig a hadseregnek sikerült visszafoglalni a latakiai lázadók kezén lévő falvak többségét. Mindössze két falu maradt a fegyveresek kezén. Augusztus 26-án a lázadók megkaparintották Hanaszir falut Aleppó kormányzóságban. A stratégiai jelentőségű falu elvesztésével a kormányerőknek nincs további utánpótlási vonala a városba, így lényegében körülzárták őket. Szeptember 8-án az Al-Nuszra Front fegyveresei elfoglalták Maalulát, amely Damaszkusztól 43 km-rel északra található. A hadsereg viszont szeptember 15-én visszafoglalta a települést. A falu lakosai főként keresztényekből állnak és az arámi nyelvet (Jézus anyanyelvét) beszélik. Szeptember 18-án iszlamista fegyveresek lerohanták az SZSZH által ellenőrzött Azaz városát Észak-Szíriában, megölve öt SZSZH tagot és foglyul ejtve mintegy 100 főt. A két fegyveres szervezet között súlyos harc bontakozott ki, melynek végül egy szeptember 19-én elfogadott fegyverszüneti szerződés vetett véget. Szeptember közepe táján a hadsereg további sikereket ért el Damaszkusz külvárosaiban, megszerezve Dajr Szalman és Seba városrészeket. További hat falut is elfoglalt Homsztól keletre. Szeptember 28-án, iszlamista lázadók megszereztek egy fontos határátkelőt Dara kormányzóságban többnapos harc után. 26 katona és legalább 7 külföldi fegyveres halt meg. Október 3-án a kormányerőknek sikerült visszafoglalni Hanasszer kisvárost Aleppó kormányzóságban, így a hadsereg képes utánpótlást szállítani ismét a városba. A SOHR szerint a harcokban tucatnyian haltak meg mindkét oldalon. Október 9-én a felkelők sikeresen elfoglalták Hajanar őrállomást Jordánia határán, Dara városának közelében. Ezzel a lázadók egy nagy kiterjedésű földre tették rá a kezüket Dara külvárosától a Golán-fennsíkig. Ugyanezen a napon a Hezbollah fegyveresei és iraki síta harcosok, légi és tüzérségi támogatással, elfoglalták Sejk Omar települést Damaszkusz kormányzóság déli részén. Két nappal később további két települést, al-Tiabijat és Husszeinija-t, foglalták vissza az SZSZH-tól. A három település a Jordániába vezető két legfontosabb autópályánál fekszik, így a kormány megerősítette saját utánpótlási vonalát és még inkább nyomás alatt tartja a lázadókat, amelyek lényegében ostrom alatt vannak Kelet-Gútában és környékén. Október 11-én a lázadók elfoglalták Reszefa és Sinaa negyedeket Dajr ez-Zaurban, beleértve a város katonai kórházát is. Október 16-án a hadsereg visszafoglalta a lázadóktól a stratégiai fontosságú Bweida várost Dél-Damaszkuszban. Október 17-én A szíriai hírszerzés egyik magas rangú tisztjét és a dajr ez-zauri katonai kerület főparancsnokát, Dzsameh Dzsameh tábornokot egy lázadó orvlövész meggyilkolta Dajr ez-Zaurban. Október 21-én a Dara környékén vívott a harcokban elesett a lázadók egyik befolyásos parancsnoka, Jasszer al-Abúd. A kormányerők és a kurdok újabb offenzívái, nyílt háború LIÁ és lázadók közt (2013. október – ) Október elején a hadsereg nagyszabású offenzívát indított a körülzárt Aleppó felmentéséért. A sereg először az Asz-Szafira város szomszédságában lévő falvakat foglalta el, majd magát a települést is november elsejére, így a kormányerők sikeresen biztosították az utánpótlási vonalaikat Aleppóba. A hadsereg több napos kemény harc árán visszafoglalta az aleppói reptér északi részén elfekvő ún. 80-as bázist, amelyet a felkelők 2013. februárjában foglaltak el. Ezután, november 15-én a katonaság bevonult Tall Hasszel faluba is. Október folyamán az YPG kurd milícia támadást indított az Északkelet-Szíriában aktív Al-Nuszra Front és az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) iszlamista szervezetek ellen. A harcok során, október 24-én, a YPG erői sikeresen elfoglalták a stratégiai fontosságú Jarublja települést az iraki határnál. 4 nappal később az ISIS erői gyakorlatilag összeomlottak a Çil Axa elnevezésű, olajban gazdag térségben, miután a kurdok több települést is elfoglaltak. November folyamán az YPG egységei további területeket szabadítottak fel az iszlamistáktól. Ezalatt Damaszkusz térségében a hadsereg további területeket foglalt vissza a felkelőktől. Ezek a hadműveletek főként a főváros külvárosi területeit érintették, céljuk a felkelők utánpótlási vonalainak teljes elvágása volt. November 15-én a hadsereg támadást indított a Damaszkusz-kormányzóság északi részén található Kalamún-hegység térségének felkelő állásai ellen. A stratégiailag fontos térség elvesztésével a lázadók elveszítenék az utánpótlási vonalaikat a főváros általuk megszállt területeire, ugyanakkor a térség feletti uralom megszerzésével a kormány teljesen biztosítani tudná a Damaszkuszt Homsszal összekötő autópályát. November 19-én a hadsereg elfoglalta a hegységben található Kara városát. Ugyanaznap elfoglalták al-Dvajrineh falut, amely Aleppóhoz vezető főútvonaltól nem messze fekszik. December 2-án az SZSZH egységei ismét bevonultak a keresztény többségű Maalula faluba, Damaszkusztól északra. A harcok után, több forrás szerint, a felkelők 12 helyi apácát elraboltak és helyi erődjükbe, Jabrud városba hurcolták őket. December 7-én az Iszlám Front erői kisöpörték az SZSZH egységeit az Idlib-kormányzóságbeli Atme városából, melyet egyben főhadiszállásnak is használtak a mérsékelt felkelők. Az ISIS terroristái ezenkívül több fegyverraktárat is megszereztek, amelyek nyugati fegyvereket tartalmaztak. 5 ember halt meg a csetepatéban, nem tisztázott a frakciójuk. Két nappal később December 9-én a hadsereg ismét megnyitotta a forgalom előtt a Damaszkusz-Homsz autópályát, miután a legnagyobb részét biztosították, habár, a SOHR jelentése szerint, az autópálya nem teljesen biztonságos a lázadók folyamatos támadásai miatt. December 10-én az Iszlám Front elfoglalta a Bab al-Hava nevű határátkelőt az SZSZH egységeitől. Ugyanazon a napon hadsereg bevette a stratégiai fontosságú An-Nabk települést Kara közelében. Körülbelül 100 lázadó esett el vagy került fogságba. Két nappal később az SZSZH legfőbb parancsnoka, Szálim Idrisz tábornok, egyes állítások szerint elmenekült Katarba, miután az Iszlám Front seregei továbbnyomultak a lázadók által ellenőrzött térségekben. Az USA és az Egyesült Királyság felfüggesztette a mérsékelt lázadóknak szánt segélyeket. December 11-én a hadsereg hozzákezdett a libanoni határ mentén lévő utolsó lázadó erődítmény, Jabrud városának ostromához. December 12-én az Al-Nuszra Front fegyveresei lerohanták Adra városát, Damaszkusztól északkeletre, és lemészároltak kb. 40 civilt, többségükben alavitákat. December 13-án a kormányerők ostrom alá vették a várost. 2014 januárjában a mérsékelt és iszlamista lázadók egymással szövetkezve megtámadták a Levantei Iszlám Állam erőit országszerte. Kezdetben a lázadók sikeresen kiszorították a LIÁ erőit Aleppoból, és ostrom alá vették Ar-Rakka városát. Több, mint 24 kisvárosban szerezték meg a LIÁ bázisait szerte Szíriában. A hónap közepére viszont úgy tűnik, hogy fordult a kocka. A LIÁ erői megtartották Ar-Rakka városát és elfoglalták Manbij-ot többnapnyi harc után. Január 24-én a LIÁ elfoglalta Darkush-t Idlib tartományban. Heves harcok folynak a török határnál található Azaz városában is. Eközben a kormányerők tovább folytatják hadműveleteiket Aleppóban, előrenyomulva a város ipari részlegében. Ha a területet biztosítaná a hadsereg, a lázadók utánpótlási útvonalát elvághatná Törökországból. Január 14-én a kormányerők további erőfeszítéseket tettek az aleppói hőerőmű megszerzésére, elfoglalva Tell Alamt és Huwejnat, a várostól keletre levő területen. Január 25-én az elnökhöz hű erők megszerezték Karam Al Qasr nevű negyedet Aleppo keleti részén, háromnapnyi harc után. Szövetséges légitámadások Észak-Szíriában 2014. szeptember 22-én - az észak-iraki hadműveletekkel párhuzamosan - az Amerikai Egyesült Államok, Jordánia, Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek légiereje légitámadásokat kezdett az Iszlám Állam állásai ellen Észak-Szíriában is. A légitámadások többek között az ISIS központját, Rakkát is sújtották. A hadműveletekhez később több más ország légiereje is csatlakozott. Az Iszlám Állam mellett az Al-Káidához kötődő Horászán iszlamista tervezetet is sújtották a légicsapások. A koalíciós intervenció eredményeinek javítása érdekében az Amerikai Egyesült Államok megkezdte a mérsékeltnek tekintett szíriai lázadók felfegyverzését, ezt a lépést azonban komoly kritikák érték, mivel a támogatott fegyveres csoportok között valószínűleg iszlamista szervezetek is fegyverhez jutnak. Októberben az amerikai légierő légi úton juttatott fegyvereket az ISIS által ostromolt Kobane kurd védőinek, ezek egy része azonban az Iszlám Állam lázadóinak kezére került. Erre azért volt szükség, mert Törökország mereven elzárkózott attól, hogy területéről fegyverszállítmányt küldjenek a kurdoknak. Törökország egyébként is sokkal inkább csupán névleg harcol az Iszlám állam ellen – az iszlám fanatikusok ellen harcoló kurdokat sokkal inkább ellenségnek tekinti, rendszeresen támadja őket. Vegyi fegyverek veszélye és állítólagos bevetése A térségben Szíria rendelkezik a legnagyobb vegyifegyver-készlettel és a környező államok illetve a nyugati országok egyaránt tartottak attól, hogy a kormány a felkelés leverése érdekében be is veti ezeket, illetve, hogy ezek a fegyverek terroristák kezébe kerülhetnek. Sajtóhírek szerint több ország (így pl. Izrael) is titkosszolgálati és titkos katonai akciókat indított Szíria területén, hogy a vegyi fegyverraktárak helyét meghatározza és azokat ellenőrzése alá vonja. A NATO és Izrael is kilátásba helyezte azonnali katonai beavatkozását, arra az esetre, ha a konfliktus során a kormány a vegyi fegyvereket beveti, más félnek átadja, vagy ezekre készül. 2013 januárjában olyan sajtóértesülések láttak napvilágot a francia Le Monde napilapban, hogy 2012 decemberében, az Aszad-rezsim Homsz városánál végül vegyi fegyvereket vetett be a felkelők ellen, ezek azonban - mint a Le Monde fogalmazott - nem voltak halálosak. A szíriai kormány mindazonáltal ismételten tagadta a vegyi fegyverek bevetésének eshetőségét. Március 19-én meg nem erősített értesülések szerint egy Aleppó melletti településen vegyi fegyvertámadás történt, mely több ember halálát okozta. A kormány a lázadókat vádolta meg a támadással, míg a lázadók szerint a kormány áll a történtek mögött. Az ENSZ az eset kivizsgálására egy szakértői csoportot tervez az országba küldeni. Április 23-án az izraeli katonai hírszerzés (Aman) egy közleményt adott ki, melyben kijelentették, hogy tudomásuk szerint a szíriai hadsereg a konfliktus folyamán több ízben is vetett be vegyi fegyvereket a lázadók ellen. A szíriai kormány azonban a közleményre reagálva ismételten tagadta a vegyi fegyverek használatát. Április 25-én Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter is kijelentette, hogy az amerikai hírszerző ügynökségek elemzése szerint Szíriában több alkalommal vetettek be szaringázt. Bejelentette azt is, hogy tanulva a korábbiakból (az iraki háború 2003-as megindítását hasonló hírszerzési forrásokra alapozták, ám utóbb kiderült, hogy azok tévesek voltak) a hírszerzők még további bizonyítékokat gyűjtenek. Ugyanaznap a brit külügyminisztérium bejelentette, hogy Szíriából kicsempészett földmintákban szaringáz nyomait mutatták ki. Május 6-án azonban az ENSZ szóvivője, Carla Del Ponte kijelentette, hogy a szervezet bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a felkelők szaringázt vetettek be a kormányerőkkel vívott harcok során, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a kormányerők is használták a vegyi fegyvert. 2013. augusztus 21-én meg nem erősített információk szerint a szíriai hadsereg szaringáz támadást hajtott végre a Damaszkusz kormányzóság területén fekvő Gútában. A támadásnak a SOHR szerint legkevesebb 322, ellenzéki források szerint legtöbb 1729 halálos áldozata volt. A támadás helyszínére ENSZ vizsgálóbizottság érkezett, azonban már a vizsgálatok befejezése előtt az Egyesült Államok légitámadással fenyegette meg Szíriát, ehhez Franciaország is támogatását fejezte ki. Kezdetben David Cameron brit miniszterelnök is támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat egy esetleges katonai intervenció során, a miniszterelnök kezdeményezését azonban az Egyesült Királyság parlamentje leszavazta. A későbbiekben a NATO 28 tagállamából legkevesebb 12 kizárta részvételét egy esetleges Szíria elleni hadműveletben. Obama elnök az amerikai kongresszushoz fordult felhatalmazásért a légitámadáshoz, szavazásra azonban már nem került sor, mivel időközben egy orosz - amerikai megállapodás született, Szíria vegyifegyver-készleteinek nemzetközi ellenőrzés alá vonásáról, esetleg megsemmisítéséről, melyhez a szíriai kormány is támogatását fejezte ki (kihangsúlyozva azonban, hogy nem az amerikai fenyegetés hatására, hanem az orosz elnök kérésére teszi). Időközben az Associated Press hírügynökség értesülése szerint a Gúta környéki lázadók beismerték a vegyifegyver használatát, melyet - az értesülés szerint - Szaúd-Arábiából kaptak. Hosszas egyeztetés után a szíriai kormány beleegyezett az ország vegyifegyver-készletének az ENSZ szakértői által történő megsemmisítésébe. A fegyverkészlet és a gyártóközpontok megsemmisítése 2013. október 6-án kezdődött meg, a fegyvereket a norvég és a dán flotta egységei szállítják Olaszországba, ahonnan az amerikai és brit flotta veszi át a szállítmányt a megsemmisítés végett. A kurd felkelés A rendszerellenes felkelés kezdeti fázisában a szíriai kurdok csak nagyon kis számban vettek részt, dacára Háfez- és Bassár el-Aszad diszkriminatív intézkedéseinek, mellyel a kurd lakosságot sújtották. Ennek legfőbb okaiként a rezsim "megelőző" fellépését (a kurd aktivisták többségét letartóztatták), valamint a szíriai ellenzék Törökország felé való orientálódását lehet tekinteni. A kurd lakosság a hagyományos török-kurd ellentét miatt Törökországban a nép érdekeinek legfőbb veszélyeztetőjét látja, így - mint Száleh Kado kurd aktivista megfogalmazta - nem bíznak sem a török kormányban, sem az általa képviselt politikai irányvonalban. A kurdok kezdeti semlegességének azonban Mohammed Száleh Muszlim, a PYD vezetőjének szerint taktikai okai is voltak. Míg a szíriai hadsereg a rendszerellenes tüntetők és később felkelők elleni harccal volt elfoglalva, Szíriai Kurdisztánt elkerülték a harcok, a kurd ellenzéki szervezetek pedig zavartalanul készülhettek a hatalom átvételére a rezsim összeomlásának esetén. A PYD ezen álláspontjának megfelelően a hozzá közelálló Kurd Munkáspárt megfenyegette a török kormányt, hogy amennyiben beavatkozik a felkelők oldalán a konfliktusba, a szíriai kormányt segítve Törökország keleti részét "háborús övezetté változtatja". A kurd álláspont azonban gyökeresen megváltozott, mikor ismeretlen fegyveresek 2011. október 7-én otthonában meggyilkolták Mesál Tamo kurd aktivistát. A gyilkossággal a kormányt vádolták meg, Tamo temetése pedig rendszerellenes tüntetésbe torkollott, melyen a rendfenntartók a tömegbe lőttek, öt embert megölve. Október folyamán a kurd politikai szervezetek aktivizálódtak, október 26-án Észak-Irakban létrejött a Kurd Nemzeti Tanács, mely a Szíriai Nemzeti Tanácshoz csatlakozott. Az új szervezetnek a PYD-hez fűződő kezdeti rossz viszonyának egy, a Masszúd Barzáni észak-iraki kurd vezetőnek közvetítésével, 2012. június 11-én Erbílben megkötött egyezmény vetett véget, melynek értelmében a két párt megalapította a Kurd Legfelsőbb Bizottságot, és felállították a Népi Védelmi Alakulatokat (YPG), a bizottság fegyveres szárnyát. A fegyveres felkelés 2012. július 19-én kezdődött, mikor az YPG megtámadta és elfoglalta Ajn al-Arab (kurdul: Kobanê) várost. Másnap a kurdok kezére került Amuda (Amûdê) és Afrin (Efrîn) is. A kurdok gyors előnyomulása annak volt köszönhető, hogy a hadsereg nem tanúsított számottevő ellenállást, inkább kivonultak a városokból. Július végére az YPG elfoglalta Malikíja (Dêrika Hemko), Rasz al-Ajn (Serê Kaniyê), Darbászija (Dirbêsî) és Mabada (Girkê Legê) településeket, viszont sikertelenül ostromolta Kamisli (Qamişlo) várost. Augusztus 2-án a PYD egy közleményben tudatta, hogy az északkelet-szíriai városok - Kamisli kivételével - mind a kurd ellenzék igazgatása alá kerültek. Szeptember elejére 365 település került kurd fennhatóság alá, valamint Aleppó két negyede: Aszrafije és Sejk Masszúd. A kurd előrenyomulás következtében az YPG és az SZSZH között is összecsapások robbantak ki. Legelőször július 29-én törtek ki harcok a két fél között, Afrin városban. Az összecsapás két arab és egy kurd lázadó halálát okozta. Az incidensek többsége azonban Aleppó kurdok által ellenőrzött negyedeiben zajlott le, melyeket az SZSZH és a Tavhíd Brigád október végén többször is megkísérelt ellenőrzése alá vonni. Október 26-án a lázadók támadást indítottak a Sejk Masszúd negyed ellen, de az YPG visszaverte a támadást. A harcokban 19 lázadó halt meg, míg a kurdok legkevesebb három főt vesztettek. Válaszul az SZSZH fegyveresei egy aleppói kurd kormányellenes tüntetésen a tömegbe lőttek, 8 ember halálát okozva. A harcok következményeként az YPG 20 lázadót ejtett fogságba, válaszul a felkelők 180 kurd civilt raboltak el. Közülük egyet október 29-én halálra kínoztak, válaszul az YPG előző napi akciójára, melynek keretében megölték a lázadók egyik vezetőjét, Abú Ibrahimot (aki korábban 11 libanoni síita zarándok elrablásával vált ismertté). A lázadóparancsnok embereivel egy kis észak-szíriai kurd várost kísérelt meg ellenőrzése alá vonni, mikor kurd fegyveresek lelőtték. November 5-én az SZSZH és az YPG egy megállapodást kötött, melyben vállalták foglyaik kölcsönös szabadon engedését és egy szövetségi rendszer kialakítását az Aszad-rezsim ellen. Ennek eredményeképp november 8-án heves harcok kezdődtek Rasz al-Ajn városért, ahol az SZSZH és a helyi kurd lakosság egymással szövetségben vette fel a harcot a hadsereggel. A lázadók támadása sikeres volt, a kormányerők kivonultak a városból. Ezzel párhuzamosan az YPG teljes egészében birtokba vette Malikija várost. Az együttműködés azonban rövid ideig tartott, mivel november 19-én Rász al-Ajnban az SZSZH megtámadott egy YPG ellenőrzőpontot, egy lázadó orvlövész pedig meggyilkolta Abed Halilt, a helyi PYD tanács elnökét. Az összecsapásokban 29 lázadó (az SZSZH és az Al-Nuszra Front tagjai) illetve 5 kurd harcos halt meg. Három nap harc után végül a két fél meghatározatlan időre fegyverszünetet kötött egymással. Rijád el-Aszad a Kurd Nemzeti Tanáccsal közösen elítélte a két lázadó szervezet közti összecsapásokat és kijelentette, hogy a rasz al-ajni lázadók többsége a Guraba as-Sám iszlamista szervezet tagja, melynek - állítása szerint - semmi köze az SZSZH-hoz. Az SZSZH főparancsnoka egyúttal elítélt minden kísérletet, mely az arab és kurd lakosság közti kapcsolatok megrontását próbálja kieszközölni, az iszlamista lázadók Rász al-Ajnban való tartózkodását pedig értelmetlennek nevezte. 2013. január 17-én mintegy 300 szíriai lázadó indított támadást a kurdok állásai ellen Rász al-Ajnban. A harcban három - korábban zsákmányolt - tankot is bevetettek, ebből kettőt a kurd lázadók sikerrel elfoglaltak. A heves harcok következtében január végére 73 személy vesztette életét, többségében dzsihádista harcosok. Július 30-án pokolgépes merényletben életét vesztette Isza Huszo kurd parancsnok, az észak-szíriai Kamisli-ben. Habár a merényletért senki nem vállalta a felelősséget, a PYD egyértelműen az iszlamista lázadókat tette felelőssé a történtekért és válaszul az YPG harcra szólította fel fegyvereseit az iszlamisták ellen. Az iszlamisták és kurdok között kibontakozó harcokra válaszul Masszúd Barzáni, az autonóm Iraki Kurdisztán vezetője kijelentette, hogy amennyiben az iszlamista "terroristák" fenyegetik a szíriai kurd lakosság életét, az iraki kurdok fegyveresen fognak fellépni a szíriai kurdok védelmében. November 13-án a PYD vezetői elhatározták, hogy létrehoznak egy átmeneti, autonóm kormányt, mely 82 főből állna, a képviselőket pedig a kurd lakosságú kormányzóságokból választanák. A döntés ellen a Szíriai Nemzeti Koalícióhoz közelálló Kurd Nemzeti Tanács és Törökország is tiltakozását fejezte ki, de a PYD angliai szóvivője leszögezte, hogy a szervezet nem törekszik a Szíriai Kurdisztán függetlenítésére, ez csak egy ideiglenes lépés és nem jelent veszélyt a térség stabilitására. Szíriai-török határkonfliktus A szíriai-török kapcsolatok a felkelés kitörését követően súlyosan megromlottak, mivel a török kormány az elsők között karolta fel az ellenzéket. Az ország védelmet nyújtott a Szíriai Nemzeti Tanács tagjainak, valamint török védnökség alatt alakult meg az SZSZH, mely Hatay tartományból kiindulva indította meg gerilla akcióit a szíriai hadsereg ellen. A török kormány mindemellett fegyverekkel és katonai felszereléssel is ellátta a lázadókat. A két ország közti feszültség azt követően érte el a mélypontot, hogy 2012. június 22-én a szíriai légvédelem lelőtt egy, az ország felségterületének számító tengerrész felett repülő F–4 Phantom II török vadászrepülőt, mely valószínűleg felderítést hajtott végre a kormányellenes erők számára. A kétfős személyzet katapultált, de eltűnt, a török és szíriai parti őrség csak július 4-én talált rá a pilóták holttesteire. Az esetet követően a török kormány Ankarában válságtanácskozást hívott össze, majd Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök a NATO gyűlésén kijelentette, hogy a török gép lelövésére válaszul bármely szíriai katonai elemet, amely megközelíti a török határt fenyegetésnek fognak tekinteni és katonai célpontként fogják kezelni. A bejelentést követően Törökország azonnal megkezdte rakétavetők és légvédelmi rendszerek telepítését a szíriai határ vidékére, annak ellenére, hogy Bassár el-Aszad elnök személyesen fejezte ki sajnálatát az incidens miatt. Október 4-én a szíriai nehéztüzérségi lövedékek a törökországi Akçakale városban csapódtak be, a támadásban öt személy, két nő és három gyermek vesztette életét, 13 személy - köztük rendőrök is - megsérült. Válaszul a török légierő felderítő repülést hajtott végre szíriai felségterületen, melynek során felmérték a szíriai hadsereg határmenti állásainak pontos koordinátáit, majd az adatokat a török hadvezetéssel ismertették, mely parancsot adott az Akçakale körüli egységeknek ezen állások bombázására. A T-155 Firtina önjáró lövegekkel végrehajtott támadás három szíriai katona halálát okozta. Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze Ankarában, ahol engedélyezték egy esetleges katonai akció indítását Szíria területére, mindazonáltal a török miniszterelnök közölte, hogy erre csak "végső esetben" kerülhet sor. Október 6-án egy szíriai tüzérségi lövedék ismét török területre csapódott be, erre válaszul a török tüzérség ismét szíriai célpontokat vett tűz alá. A támadás - török közlés alapján - 12 szíriai katona halálát okozta. Október 13-án Törökország megtiltotta a szíriai polgári repülőgépeknek a belépést az ország légterébe, erre válaszul másnap Szíria megismételte a lépést, a török polgári repülőgépekkel szemben. Néhány kisebb incidenst követően október 29-én két légvédelmi tüzérségi lövedék csapódott be Hatay tartomány egy kis határ menti falujában. Válaszul a török tüzérség szíriai célpontokat vett tűz alá, de egyik oldalon sem történtek személyi sérülések. November 12-én a török határ melletti Rasz al-Ajn város környékén vívott csata alatt egy szíriai repülő lázadó állásokat bombázott le. A légitámadás a határ török oldalán fekvő Ceylanpınar várost is sújtotta, néhány épület megrongálódott és egy katona valamint két civil megsérült. Török válaszcsapásra azonban ezúttal nem került sor. December 4-én a NATO hozzájárult egy, a török-szíriai határra telepítendő MIM–104 Patriot rakétavédelmi rendszer létrehozásához, melynek a szervezet szerint fő célja a határ védelme lesz. Ezt a fegyverrendszert a tervek szerint 360 holland katona fogja működtetni. Habár Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár kihangsúlyozta, hogy a fegyverrendszer kizárólag védelmi célokra lesz alkalmazva, Vlagyimir Putyin orosz elnök tiltakozását fejezte ki miatta. 2014 januárjában egy török vadászrepülő az Iszlám Állam egyik konvojára mért csapást Észak-Szíriában, válaszul egy merényletre, melyet a szervezet hajtott végre Törökország területén. 2014. március 23-án török F-16-os vadászgépek lelőttek egy szíriai vadászrepülőt a szíriai - török határ térségében, mely állításuk szerint belépett a török légtérbe. Később a török hadsereg tankokkal és tüzérségi fegyverekkel vette tűz alá a szíriai hadsereg állásait Kasab város térségében, ahol a hadsereg a lázadókkal harcol az egyik szíriai - török határátkelő birtoklásáért. A Szíriai Külügyminisztérium példátlan agressziónak minősítette a történteket, követelve Törökországtól, hogy azonnal szüntesse be támadásait a szíriai állások ellen. Szíriai-izraeli határkonfliktus 2012. november 3-án három szíriai tank és két csapatszállító jármű hatolt be az Izrael fennhatósága alatt álló Golán-fennsík demilitarizált övezetébe, az izraeli hadsereg azonban nem lépett fel erőszakosan, csupán a térségben állomásozó ENSZ békefenntartóknál tettek panaszt. November 5-én Szíriából érkező lövedékek egy izraeli katonai járművet találtak el, majd november 8-án három (valószínűleg eltévedt) aknagránát csapódott be a Golán-fennsík egyik településére. Az ismétlődő támadások miatt, Móse Jaalon izraeli miniszterelnök-helyettes november 9-én egy nyilatkozatában figyelmeztette Aszad elnököt, hogy országa megvédi szuverenitását, ha a harcok a Golán-fennsíkra is átterjednek. Mikor november 12-én újabb lövedékek hulltak le izraeli területre, az izraeli tankok viszonozták a tüzet, szíriai tüzérségi állásokat támadva, személyi sérülésről azonban nem érkeztek hírek. Másnap ismét szíriai aknagránátok csapódtak be a Golán-fennsík területén, az izraeli tüzérség pedig ismét visszalőtt, legkevesebb két szíriai katonát megsebesítve. November 17-én szíriai lövedékek ismét a Golán-fennsíkon csapódtak be, megrongálva egy AIL Storm katonai terepjárót. Az izraeli tüzérség válaszul rálőtt a hadsereg állásaira, mire szíriai katonák aknavetőkkel intéztek választámadást. Az izraeli tüzérség egy célzott csapással megsemmisítette az aknavetőt. Az izraeli hadvezetőség állítása szerint elképzelhető, hogy a támadásban szíriai katonák is haltak meg. November 25-én egy, a hadsereg és az SZSZH között zajló harc alatt eltévedt golyók csapódtak be a határ izraeli oldalán egy katonai terepjáró mellett. Személyi sérülés nem történt, így izraeli válaszcsapásra sem került sor. A határincidensekre válaszul az SZSZH egy közleményt bocsátott ki, melyben óva intette Izraelt egy esetleges szíriai katonai beavatkozástól, valamint megvádolta az izraeli hadvezetést, hogy a szíriai területre leadott lövéseivel is "Aszad gyilkos rezsimjét" támogatta. 2013. január 6-án Benjámín Netanjáhú miniszterelnök bejelentette, hogy mivel a szíriai hadsereg kénytelen volt feladni Kunejtíra kormányzóság területét, mely így a felkelők kezére került, Izrael a "dzsihádisták" ellen védekezésképpen egy védelmi falat fog kiépíteni a határterületen. Január 31-én éjjel izraeli repülőgépek légitámadást hajtottak végre Szíria területén. A támadás célpontja nem tisztázott - az izraeli kormány hallgatása miatt. Egyes források szerint a támadás egy katonai konvojt ért, mely fegyvereket szállított Szíriából Libanonba, valószínűleg a Hezbollah számára. A kormány hivatalos közleménye szerint azonban a repülőgépek egy Damaszkusz egyik külvárosában, Dzsamrajában található gyárat rongáltak meg, két dolgozót megölve, ötöt megsebesítve. A légitámadás tényét a libanoni kormány is megerősítette, közölve, hogy a libanoni légvédelmi egységek észlelték az izraeli gépeket, melyek Libanon területén keresztül hatoltak be a szíriai légtérbe. A légitámadást mind Oroszország, mind Irán határozottan elítélte. Oroszország szerint Izrael a légitámadással megsértette a nemzetközi jogot. Bassár el-Aszad elnök Izraelt megvádolta, hogy a légitámadással Szíria destabilizálását szeretné elérni. Ehúd Bárák izraeli védelmi miniszter február 3-án egy sajtótájékoztatón első ízben beszélt az incidensről, elismerve az izraeli támadás tényét, kijelentve, hogy a támadással azt próbálták megakadályozni, hogy Szíriából fegyverek juthassanak el Libanonba. Az izraeli hadsereg ez irányú politikáját látszik megerősíteni, hogy február 13-án az iráni Forradalmi Gárda egyik ezredese, Hasszán Shateri ismeretlen körülmények között életét vesztette a szíriai-libanoni határ térségében. Meggyilkolásának körülményei nem tisztázottak, de a szíriai lázadók és a kormány is egyértelműen Izraelt vádolta meg a gyilkosság végrehajtásával. Az izraeli kormány nem nyilatkozott az ügyben. Március elején felkelők hatoltak be a Golán-fennsík Izrael által megszállt területeire. Válaszul az izraeli hadsereg teljes harckészültségbe helyezte a térségben állomásozó csapatait. Március 24-én egy géppuska szíriai területről izraeli állásokat vett tűz alá a Golán-fennsíkon. Az izraeli katonák válaszul rakétát lőttek ki a támadóállásra, megsemmisítve azt. Az incidensnek izraeli részről nem volt áldozata. Május 4-én izraeli repülőgépek Szíria és Libanon határtérségében megsemmisítettek egy fegyvereket szállító konvojt. Habár az izraeli hadvezetőség nem kommentálta a történteket, Michel Szulejmán libanoni elnök megerősítette a támadás tényét, kijelentve, hogy a libanoni radarok érzékelték az izraeli repülőgépeket. Az elnök egyúttal tiltakozását is fejezte ki Izrael akciója ellen, kijelentve, hogy az ország ezáltal megsértette a nemzetközi jogot. Egy nappal később izraeli részről támadás ért egy fegyver-előállító üzemet Damaszkusz egyik külvárosában. A szíriai kormány élesen elítélte a támadást, megvádolva Izraelt, hogy légicsapásaival a lázadók útját egyengeti a győzelemhez. Május folyamán több határincidensre is sor került a Golán-fennsík térségében Izrael és a szíriai hadsereg között. Május 21-én szíriai támadás ért egy izraeli katonai járművet, melyre válaszul izraeli katonák szíriai célpontokat vettek tűz alá. Áldozatokról nincsenek adatok, a szíriai hadsereg szóvivője kijelentette, hogy megsemmisítettek egy izraeli terepjárót, mely átlépte a két ország közötti demarkációs vonalat, az izraeli hadsereg azonban mindkét állítást tagadta. 2014. márciusában újabb incidensre került sor, amikor egy szíriai felségterületről érkező tüzérségi lövedék megsebesített négy izraeli katonát a Golán-fennsík határtérségében. Az izraeli hadsereg válaszul szíriai katonai célpontok ellen hajtott végre légitámadást Kunejtíra térségében. A támadásban egy szíriai katona meghalt, hét megsebesült. 2014. június 22-én egy szíriai felségterületről érkező tüzérségi lövedék eltalált egy civil gépjárművet, az egyik utas meghalt, négyen súlyosan megsebesültek. Az izraeli tüzérség válaszul ismét szíriai katonai célpontokat vett tűz alá. Oroszország hadba lépése 2015. szeptember 30-án Putyin elnök felhatalmazást kért az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsától az orosz fegyveres erők szíriai bevetésére. A Szövetségi Tanács a felhatalmazást egyhangú döntéssel megadta. Ugyanaznap a Aszad elnök hivatalosan is kérte az orosz fegyveres beavatkozást, így Putyin, mint a fegyveres erők főparancsnoka, utasítást adott a légierőnek az Aszaddal szembenálló erők állásainak bombázására. A második kunajtirai offenzíva A második kunajtirai offenzívát a szíriai felkelők indították 2015 októberében, hogy elfoglalják a kormánynak a kormányzóságban meglévő erődítményeit. Október 4-én két napnyi harc után a Szabad Szíriai Hadsereg felkelői elfoglalták Tall Ahmart, és október 10-én az ENSZ-hegy is a kezükre került. Október 24-re azonban mindazt, amit a felkelők a harcok alatt szereztek és rövid időre birtokoltak, a kormány visszaszerzett, és győzelmével ért véget az offenzíva. A visszaszoruló Iszlám Állam 2017 tavaszától orosz és amerikai támogatással a szír kormányerők és a kurd csapatok folyamatosan szorították vissza az Iszlám Állam harcosait az iraki határ felé. Az év végére Szíria egész területén sikerült felszabadítani a megszállt területeket. Atrocitások a civil lakosság ellen A kormányerők atrocitásai A felkelés kitörését követően a kormányerők brutális eszközök bevetésével léptek fel a fegyvertelen rendszerellenes tüntetőkkel szemben is, majd a Szabad Szíriai Hadsereggel kialakult konfliktus során sem kímélték a civil lakosságot. Homsz ostroma során a civil lakosságra való tekintet nélkül bombázták a város lakónegyedeit, melynek köszönhetően 2012 áprilisáig az ostromlott városban 4464 fegyveres felkelő és civil vesztette életét A bombázásokban hunyt el Gilles Jacquier és Rémi Ochlik francia, illetve Marie Colvin amerikai újságíró is. 2012. március 9-én 30 tank hatolt be Homsz Karm al-Zejtún negyedébe, majd az azokat kísérő szíriai katonák (egyes források szerint a Sabiha kormánypárti paramilitáris alakulat tagjai) lemészároltak 47 nőt és gyermekeket, áldozataiknak elvágva a torkukat. A szíriai kormány nem tagadta a mészárlás tényét, de elkövetését a "fegyveres, terrorista bandákra hárította". A legnagyobb nemzetközi felhördülést a 2012. május 25-i húlai mészárlás okozta. Ennek során a Sabiha milícia tagjai 108 fegyvertelen civilt mészároltak le, 25 férfit, 34 nőt és 49 gyermeket. további 300 személyt pedig megsebesítettek. Az országban tartózkodó ENSZ misszió tagjai másnap a városba látogattak, ahol részt vettek az áldozatok temetésén. Az esetet követően több ország megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, és a mészárlás nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az SZSZH felmondja az akkorra már amúgy is csak papíron létező fegyverszünetet. Június 6-án a Sabiha és a hadsereg közös akció keretében lemészárolta Kubair falu 55 - 78 lakosát. Az ENSZ megfigyelők azonnal megkíséreltek eljutni a helyszínre, egy szomszéd falu kormánypárti lakosai azonban meggátolták őket ebben, majd a visszaforduló ENSZ konvojra lőfegyverekkel támadtak rá. Mire végül sikerült eljutniuk a helyszínre, a legyilkolt lakosok hulláit eltüntették. Augusztus 17-én Al Tall városban - miután visszafoglalták a lázadóktól - 58 helyi lakost végeztek ki a katonák az SZSZH támogatásának vádjával. November 26-án a Szíriai Légierő lázadó állásokat támadott Damaszkusztól keletre, ennek során egy vadászrepülő - a nemzetközileg betiltott - kazettás bombát dobott egy falura. A támadásban tíz gyermek életét vesztette, a damaszkuszi kormány azonban tagadta a vádakat, miszerint egyáltalán kazettás lőszerek lennének a hadsereg birtokában. 2013 januárjában egy Homsz melletti faluban, Haszvijában 106 személyt mészároltak le szíriai katonák. Néhányukat élve megégették, másoknak a torkukat késsel elvágták. Májusban heves harcokat követően szíriai katonák elfoglaltak egy Banijasz melletti szunnita falut, ahol ellenzéki aktivisták jelentései szerint 51 - 100 civilt végeztek ki, majd május 3-án Banijasz szunniták által lakott negyedét rohamozták meg és itt is legyilkoltak 62 - 77 civilt. Atrocitások a felkelők részéről A kormánycsapatok mellett a Human Rights Watch valamint az orosz kormány az SZSZH tagjait is megvádolta atrocitásokkal, melyek főként a kormánypártiak rovására történő gyilkosságokban, részben a vallási kisebbségek elleni atrocitásokban merülnek ki. A szíriai kormány jelentése szerint június 22-én az Aleppóhoz közeli Daret Izza faluban 26 kormánypárti személyt lőttek agyon felkelők. Az aleppói csata idején számos esetben előfordult, hogy szíriai lázadók hadifoglyokat és Aszad-párti személyeket végeztek ki, tetteikről pedig amatőr videó felvételeket készítettek, melyeket videómegosztó portálokra töltöttek fel. A Human Rights Watch elítélte a történteket, háborús bűntettnek nevezve azt. A The Sunday Times értesülései szerint az aleppói harcok alatt a lázadók élő pajzsként használták a civileket. Kisebb-nagyobb atrocitások azonban Aleppón kívül is előfordultak az ellenzéki fegyveresek részéről. 2012. augusztus 7-én felkelők egy Homsz melletti vendégházban 16 fegyvertelen civilt gyilkoltak le. Az áldozatok többsége keresztény és síita felekezetű volt, de szunniták is voltak köztük. A fegyveres felkelés kitörését követően rendszeresen érik atrocitások a keresztény lakosságot a szélsőségesebb lázadók részéről. Homszban, a városért vívott csata idején fegyveresek többször támadtak keresztényekre, illetve rongáltak meg templomokat. Az ismétlődő támadások hatására a város teljes keresztény lakossága elmenekült, a Homsz melletti Kuszairban pedig június folyamán több helybéli keresztényt meggyilkoltak, a többieket pedig menekülésre kényszerítették. 2013 február 17-én a frissen elfoglalt al-Saddadi településen legkevesebb 10 helybéli munkást végeztek ki az Al-Nuszra Front lázadói. Nagy felháborodást okozott egy május 14-én közzétett videófelvétel, melyen egy homszi lázadócsoport parancsnoka, Abu Sakkar (akit a Human Rights Watch már régóta háborús bűnök elkövetésével vádol) kivágta egy halott szíriai katona szívét, majd beleharapott, utána megfenyegetve az Aszad elnökhöz lojális katonákat, hogy hasonló sorsra fognak jutni. Abu Szakkar tettét több ország is hivatalosan elítélte, az ellenzéki koalíció pedig kijelentette, hogy ezért elszámoltatás vár a lázadóparancsnokra. Június 10-én iszlamista felkelők nyilvánosan kivégeztek egy 15 éves fiút Aleppóban, aki állítólag ateistának mondta magát. Június 12-én a kelet-szíriai Hatla faluban iszlamista felkelők 60 alavita felekezetű személlyel végeztek, akik állításuk szerint egy nappal korábban fegyveresen támadtak a lázadók állásaira. Szeptemberben a keresztények által lakott Maalula faluban zajló harcok idején iszlamista fegyveresek egy helybéli keresztényt meggyilkoltak, egy másikat pedig erőszakkal áttérítettek az iszlámra. A Human Rights Watch jelentése szerint 2013 augusztusában a lázadók egy offenzíva során atrocitásokat hajtottak végre Latakia kormányzóság több alaviták által lakott falujában. A jelentés szerint lázadó fegyveresek 190 alavita felekezetű személlyel végeztek, jelentős részüket szabályosan kivégezték, valamint mintegy 200 személyt túszul ejtettek és magukkal hurcoltak, miután a kormányerők ellentámadása következtében ki kellett üríteniük a megszállt területet. A mészárlás elkövetői elsősorban az iszlamista szervezetek voltak, az SZSZH részvételére vonatkozóan nem kerültek elő bizonyítékok. A HRW fegyverembargó életbe léptetését javasolta az ENSZ-nek a mészárlásban részt vevő szervezetek ellen. A Sabiha milícia A Sabiha (nevének jelentése: szellem) szervezetet az 1980-as években alapította Namír el-Aszad, Háfez elnök unokatestvére. Háfez el-Aszad uralma alatt a milícia a szíriai rezsim egyik alappillérévé nőtte ki magát, Bassár el-Aszad uralmának kezdetén azonban - az elnök által elkezdett politikai reformok idején - jórészt feloszlatták őket. A tüntetések, majd a fegyveres felkelés kitörésekor azonban ismét felállították a Sabihát és főként rendvédelmi feladatokra alkalmazták őket. A konfliktus alatt a szervezetet többször is megvádolták az ellenzéki tüntetők és civil lakosság elleni erőszakos cselekményekkel. Legelőször 2011 márciusában, Latakiában tűnt fel a Sabiha, amikor a milíciához tartozó géppuskások és mesterlövészek 21 tüntetővel végeztek. Alig egy hónappal később a Homsz elleni invázióban is szerepeltek, itt - ellenzéki állítások szerint - további 21 főt gyilkoltak meg. Júniusban szíriai menekültek azzal vádolták meg a Sabihát, hogy a hadsereggel együttműködve a felperzselt föld taktikáját alkalmazza a török határ menti térségben. A szervezet nemzetközi hírnévre a húlai mészárlást követően tett szert, mikor a 108 halálos áldozattal járó gyilkossággal a Sabihát vádolták meg (a túlélők vallomásaira alapozva). A szíriai kormány azonban tagadta a szervezet vagy a hadsereg érintettségét. 2012. június 6-án a 78 halálos áldozattal járó kubairi mészárlást követően is a Sabiha felelőssége merült fel. December 12-én vitatott körülmények között életét vesztette megközelítőleg 150 alavita személy a Hamá melletti Akrab faluban. Az SZSZH és a Human Rights Watch állítása szerint a faluban Sabiha milicisták sáncolták el magukat, akik az SZSZH támadását követően élő pajzsként használták a civileket. A tűzharc során a légierő is támadást hajtott végre több épület ellen, ezzel civilek halálát is okozva. Az eset körülményei azonban egyelőre nem tisztázódtak, Alex Thomson brit újságíró szemtanúkra hivatkozva a lázadókat vádolta meg a mészárlás elkövetésével. A vallási kisebbségek állásfoglalása A keresztények A szíriai keresztények - az alaviták mellett - az ország legnagyobb vallási kisebbségének számítanak. A számuk becslések szerint eléri a 2,5 milliót, ezzel a lakosság mintegy 10%-át teszik ki, legnagyobb számban Aleppó vidékén és Damaszkusz egyes negyedeiben élnek. Háfez és Bassár el-Aszad uralma alatt az általános vallási toleranciának köszönhetően teljeskörű vallásszabadságnak örvendtek. Ebben az időszakban több szíriai keresztény is ért el jelentős állami és társadalmi pozíciót, így például a 2012 júliusában öngyilkos merényletben meggyilkolt Davúd Radzsa, aki 2011 augusztusától haláláig az ország honvédelmi minisztere volt. Ennek ellenére a felkelés kezdeti szakaszában a keresztények egy része is csatlakozott az ellenzékhez, csakhamar azonban visszakoztak egyes szélsőséges megnyilvánulások hatására. A konfliktus kezdeti szakaszában több szélsőséges szunnita tüntető olyan jelszavakat skandált, mint "a keresztényeket Bejrútba, az alavitákat koporsókba", valamint egy ellenzéki harcos kezében kettétört kereszttel, papi stólában fotózkodott. A keresztény lakosság így inkább megmaradt a kiszámíthatóbb Aszad-kormányzat oldalán. A fegyveres felkelés kitörését követően azonban rendszerint érik atrocitások a keresztény lakosságot a szélsőségesebb lázadók részéről. Homszban, a városért vívott csata idején a lázadók többször támadtak keresztényekre, illetve rongáltak meg templomokat. Az ismétlődő támadások hatására a város teljes keresztény lakossága elmenekült. A konfliktus alatt többször történtek pokolgépes merényletek Damaszkusz és Aleppó keresztény negyedeiben is, a Homsz melletti Kuszairban pedig június folyamán több helybéli keresztényt meggyilkoltak, a többieket pedig menekülésre kényszerítették. A támadásokra válaszul Aleppó keresztény férfilakossága a lázadók előrenyomulásának hírére fegyverkezésbe kezdett. Szeptemberben, mikor az SZSZH megkísérelte a keresztények által lakott negyedek birtokbavételét, a helybeli örmény és ortodox lakosság a szíriai hadsereg védelmére sietett és súlyos harcok árán visszaverték a támadást. A konfliktus eszkalálódását követően keresztények százezrei választották a menekülést az országból, jelentős részük nem is számol a visszatérés lehetőségével. A menekültek - elmondásuk szerint - attól félnek, hogy a rezsim bukása esetén hittársaik az iszlamisták támadásainak célpontjaivá válnak, akárcsak az iraki keresztények Szaddám Huszein rendszerének bukását követően. Az SZNT azonban a keresztény lakosság félelmeinek csökkentése és az ellenzék oldalára való állítása érdekében, 2012. november 9-én Dohában egy keresztényt választott meg a szervezet elnökévé, George Szabra személyében. Ennek ellenére a keresztény lakosság zaklatása továbbra is folytatódott. December végén egy lázadó csoportosulás lerohanással fenyegette meg Hamá kormányzóság két, többségében keresztények által lakott települését, amennyiben a lakosok nem kelnek fel fegyveresen a kormánycsapatok ellen. Április 23-án Aleppó mellett iszlamista fegyveresek elrabolták az Asszír és a Görög Ortodox Egyházak püspökeit. Júniusban Francois Mourad ferences szerzetest lőtték agyon az Al-Nuszra Front fegyveresei, azzal az indokkal, hogy megtalálták nála a szíriai kormány néhány tisztségviselőjének az elérhetőségét. 2013 októberében a szíriai görögkatolikus pátriárcha azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az országban élő keresztény lakosság mintegy negyede, hozzávetőlegesen 450 000 ember menekült el addigi lakóhelyéről. Az alaviták és drúzok A keresztények mellett Szíria legjelentősebb vallási kisebbségei a közel 2,6 millió főt kitevő alaviták és a 700 000 főt kitevő drúzok Az alaviták hagyományosan csak az ország nyugati, Földközi-tengerrel határos részén éltek, de az (ebbe a közösségbe tartozó) Aszad-család hatalomra kerülését követően jelentős méretű alavita közösségek alakultak ki Hamá és Homsz városokban, de kisebb-nagyobb számban Szíria más nagyvárosaiban is élnek, így Damaszkuszban is. Becslések szerint a konfliktus kitörésekor megközelítőleg az ország lakosságának 12%-a tartozott ehhez a felekezethez. A szíriai alaviták többsége a konfliktus kitörését követően leginkább a fennálló politikai hatalom oldalán sorakozott fel. Többségük úgy gondolja, hogy Aszad támogatásával a "nemzeti egységet" tartja fenn, míg a lázadók súlyos veszélyt jelentenek az ország vallási kisebbségeire nézve. Ezt az álláspontot alátámasztani látszik, hogy már a tüntetések kezdeti szakaszában egyes ellenzékiek a "keresztényeket Bejrútba, alavitákat a koporsóba" jelmondatot skandálták, a későbbi fegyveres harcok során pedig egyes szélsőséges lázadók atrocitásokat hajtottak végre alaviták ellen. Egyes alavita politikai körök a rezsim bukása esetére egy tervet is kidolgoztak az 1920 - 1936 között francia fennhatóság alatt létezett alavita állam újbóli felállítására, mely Latakia és Tartúsz kormányzóságokat foglalná magába (mindkét közigazgatási egység lakosságnak többsége ehhez a felekezethez tartozik). 2012 októberében Háfez el-Aszad szülőfalujában, Kardahában az alavita otmán klán és Bassár el-Aszad nagybátyja, Mohamed el-Aszad Sabiha-parancsnok között konfliktus robbant ki, melynek kiváltó oka a klán vezetőjének Aszad elnököt elítélő nyilatkozata volt. A két fél közt fegyveres összecsapásra került sor, melynek során Mohammed el-Aszad súlyosan megsebesült. A szíriai kormány katonákat küldött a faluba az otmán klán fegyvereseinek megfékezésére. Szíria drúz lakossága nem foglalt egyöntetűen állást egyik oldalon sem. A főként Dzsebel al-Drúznak nevezett térségben (az ország déli részén, Szuvajdá kormányzóságban) élő vallási kisebbség igyekszik kimaradni a konfliktusból, ennek köszönhető, hogy a régió maradt Szíria legbékésebb térsége. Habár néhány, az ellenzék oldalán agitáló drúz aktivista megkísérelte a kormányellenes tüntetések szervezését, a lakosság csak kis része vett részt benne. Az Idlib kormányzóság területén, mintegy 15 településen élő drúz lakosság azonban jobbára az ellenzéket támogatja. Habár fegyveresen nem vesznek részt a harcokban, falvaikban kórházakat működtetnek, ahol a harcok során megsérült lázadókat részesítik orvosi ellátásban. A polgárháború megosztotta az Izrael által 1967 óta megszállva tartott, de a nemzetközi közösség által de iure Szíria részének tekintett Golán-fennsík mintegy 20 000 fős drúz lakosságát is (a megosztottság előidézésében fontos szerepet játszottak a Szíriából ideérkező menekültek). Míg egyesek Aszad mellett foglalnak állást, akit a Golán-fennsík "jövendőbeli felszabadítójának" tekintenek, mások az elnökben az erőszak kezdeményezőjét látják. A megosztottság időnként heves összeütközésekbe torkollott, mikor 2012 júliusában lázadópárti tüntetők vonultak fel, Aszad lemondását követelve. A drúz közösség vezetői megtiltották a nyílt állásfoglalást, száműzetést helyezve kilátásba a "felforgatók" ellen. Augusztus folyamán Mazsdal Samsz faluból két személyt ki is tiltottak. A polgárháború kitörése óta több tucat drúz lakos folyamodott izraeli állampolgárságért, melyet korábban - Szíriához való hűségük jeleként - nem voltak hajlandóak felvenni. Az állampolgárságért folyamodó drúzok többsége abbeli aggályait fejezte ki, hogy Aszad félreállítása intoleranciát fog szülni a szíriai vallási kisebbségekkel, így a drúzokkal szemben is. Külföldi állampolgárságú civil áldozatok A konfliktus kitörése óta 642 - 1548 külföldi állampolgárságú személy vesztette életét. Ezeknek többsége az országban levő menekülttáborokban élő palesztinok közül kerül ki. A táborok ellen - mindkét fél részéről - végrehajtott támadásoknak megközelítőleg 700 civil áldozata volt a PFSZ szerint, ezeknek többsége a Damaszkusz melletti Jarmúk menekülttáborban halt meg. Szíria területén további 21 iraki civil halt meg (köztük két újságíró), akik az országban dolgoztak. Szeptemberben a Dajr ez-Zaur kormányzóságban zajló harcok során egy eltévedt lövedék egy iraki határvárosban csapódott be, egy négyéves kislány életét vesztette, négy másik személy pedig megsebesült. A szíriai harcok különösen gyakran kiterjedtek Libanon területére, melynek határvidékét a mindkét fél gyakran felvonulási területként használta. A harcok és határincidensek során legkevesebb 24 libanoni halt meg. Egy síita zarándok egy busz elleni aknagránát támadásban halt meg a szíriai határon (négy szíriai határőrrel együtt), májusban pedig egy, a határ térségében tartózkodó vadászt lőttek le szíriai katonák. 2012. júliusában SZSZH lázadók lépték át a libanoni határt, az őket üldöző katonai alakulatok aknavetőkkel intéztek támadást néhány észak-libanoni falu ellen. Az incidensben 5 személy vesztette életét. Néhány nappal később a hadsereg egy újabb bombázásában három fő vesztette életét. Az ismétlődő támadásokra hivatkozva, libanoni ellenzéki csoportok kéréssel fordultak az ENSZ-hez, hogy az ország déli részén állomásozó békefenntartók egy részét telepítsék át a szíriai határra, ezt azonban a Szíria-barát kormány határozottan ellenezte. A harcok folyamán 16 török állampolgárságú civil vesztette életét, öt fő egy határincidensben, három egy robbanásban a szíriai határ mellett a többiek a Szíria területén zajló harcokban. A konfliktus alatt több külföldi újságíró is életét vesztette, köztük a japán állampolgárságú Mika Jamamoto Aleppóban, a francia állampolgárságú Gilles Jacquier és Rémi Ochlik Homszban, az amerikai állampolgárságú Marie Colvin szintén Homszban, valamint két brit újságíró egy török határ melletti faluban. 2013. január 18-án Yves Debay belga-francia kettős állampolgárságú újságíróval végzett egy mesterlövész Aleppóban. 2013. decemberében egy brit állampolgárságú sebész - akit Damaszkuszban tartottak börtönben - ismeretlen körülmények között életét vesztette. A halálos áldozatok száma országonként: A lista kizárólag a civil áldozatokat tartalmazza, a lázadók közt harcoló külföldi harcosokat nem. Menekültek Az egyre súlyosbodó konfliktus elől több százezer szíriai menekült külföldre, 2012 októberében számukat már legkevesebb 470 000 főre becsülték. A menekülők elsődleges célpontja Törökország, ahol legkevesebb 120 000 szíriai lelt menedékre. A török kormány az őket befogadó menekülttáborokat Hatay tartományban, a szíriai határ mellett hozta létre. További mintegy 185 000 ember menekült Jordánia területére, Libanonba pedig mintegy 90 000. Mintegy 35 000 szíriai kurd menekült Észak-Irakba, az autonóm Kurdisztán régióba. Ehúd Bárák izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy országa nem hajlandó fogadni egy menekültáradatot az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon, viszont hozzájárult néhány - főként alavita és drúz - menekült ideiglenes letelepedéséhez. Emellett izraeli karitatív csoportok segítenek Jordániában a menekültek letelepítésében és ellátásában. Dezertálások Már a kezdeti tüntetések során elkövetett erőszakos cselekmények, esetleg a tüntetőkhöz fűződő kapcsolat arra késztetett több befolyásos közéleti személyiséget, politikust és katonát, hogy az elnök támogatóinak táborát otthagyja és átálljon az ellenzékhez. Az al-Dzsazíra által 2012. november 25-én közzétett lista alapján, eddig a dátumig 73 magas rangú politikus és katonatiszt dezertált, köztük a kormány három minisztere, négy parlamenti képviselő, 13 diplomata és 53 katona főtiszt. Az Aszad-rezsimet legsúlyosabban Rijád el-Aszad ezredes dezertálása érintette, aki a már átállt katonatisztekkel együtt megalapította a Szabad Szíriai Hadsereget. Ennek az alakulatnak elsőként szintén a hadseregből szökött katonák lettek a tagjai. Neves dezertálók voltak még Manaf Tlassz, a Szíriai Köztársasági Gárda korábbi dandártábornoka, Navaf al-Fáresz, Szíria iraki nagykövete, illetve a legmagasabb rangú politikus, aki átállt az ellenzékhez, Rijád Fárid Hidzsáb volt, aki 2012. június 23. - augusztus 6. között az ország miniszterelnökének a tisztségét töltötte be. December elején a külügyminisztérium szóvivője, Dzsihád Makdiszi is elhagyta az országot, előbb Bejrútba, majd Londonba menekülve. December 26-án a katonai rendőrség főparancsnoka, Abdel-Azíz Dzsászim as-Salal hagyta el a kormány támogatóinak táborát és hitet tett a felkelők mellett. Nemzetközi reakciók A szíriai tüntetők elleni erőszakot az ENSZ, az EU és több ország is elítélte. Venezuela elnöke, Hugo Chávez megjövendölte, hogy az Egyesült Államok Líbiához hasonlóan Szíriában is be fog avatkozni a zavargásokba. Az USA külügyminisztere, Hillary Clinton azonban kijelentette, hogy habár elítélik az erőszak alkalmazását, az ország nem tervez katonai beavatkozást. 2012. szeptemberében Hillary Clinton felvetette a szíriai légtér részleges lezárásának ötletét. Az április 25-i eseményeket, mikor a szíriai hadsereg tankokat is bevetett a darai tüntetők ellen, a világ több országa elítélte. Olaszország és Franciaország felszólította az ENSZt szankciók bevezetésére Szíria ellen, Nagy Britannia és az Egyesült Államok közölte, hogy mérlegeli a lehetséges lépéseket. A szíriai vezetés erőszakos fellépését Pan Gimun ENSZ főtitkár is elfogadhatatlannak nevezte. Az ENSZ BT április 28-án egy elítélő nyilatkozatot szeretett volna közzétenni, amelyet Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Portugália közösen nyújtott be, de ez azonban Oroszország, Kína és Libanon tiltakozása miatt meghiúsult. Az orosz ENSZ nagykövet-helyettes, Alekszandr Pankin az ország ellenkezését azzal magyarázta, hogy még a szíriai események nem jelentenek fenyegetést a nemzetközi biztonságra, de egy esetleges ENSZ beavatkozás polgárháborúvá mélyíthetné a konfliktust. Augusztus 23-án az ENSZ szankciókkal sújtott öt szíriai tábornokot, a teljes szíriai katonai- és polgári hírszerzést, valamint az iráni Forradalmi Gárda Al-Kudsz (Jeruzsálem) nevű különleges egységét is, mert az a vádak szerint a zavargások kitörése óta technikai segítséget nyújt a szír biztonsági erőknek a mozgalom elfojtásához. November 12-én az Arab Liga 18 támogató és 3 ellenző (Libanon, Jemen és Szíria) szavazattal kizárta az országot tagjai közül. Szíriával szemben szankciókat is bevezettek és visszahívták nagyköveteiket az országból, illetve meghívták az ellenzéki mozgalom vezetőit egy tárgyalás megkezdésére a békés átmenetről. A kizárásra válaszul másnap kormánypárti tüntetők támadtak Katar, Törökország és Szaúd-Arábia nagykövetségeire Damaszkuszban. Válaszul Katar és Törökország visszahívta nagyköveteit az országból. II. Abdullah jordán király az arab országok vezetői közül elsőként felszólította Aszad elnököt a lemondásra. Ugyanakkor kijelentette, hogy az elnöknek kötelessége gondoskodni egy békés átmenetről. November 15-én a Szíriai Nemzeti Tanács ismét elutasította egy esetleges külföldi katonai beavatkozás lehetőségét és Oroszországot kérte fel az elnök lemondásának elérésére. Az orosz külügyminisztérium ígéretet tett az Arab Ligával való együttműködésre, de az ellenzéki tanács elismerése fel sem merült. Moszkva tárgyalásra szólította fel a feleket és az erőszak beszüntetésére. 2011. november 19-én az al-Dzsazíra cikke felteszi a kérdést, miszerint "Szíriában vajon polgárháború van-e". Megállapítja, hogy "a szíriai felkelés vezetői mindig is békés tüntetéseket akartak, de a katonaságból átállók ellenállnak és harcolnak." Elgondolkodik továbbá azon, hogy mi lesz Szíria sorsa és a megosztott nemzetközi közösség vajon mit fog tenni az ügyben. Miután november 22-én egy szaúdi állampolgárt is meggyilkoltak a biztonsági erők, a Perzsa-öböl menti országok felszólították állampolgáraikat az ország elhagyására. Február 4-én, a szíriai hadsereg előző napi brutalitása ellen tiltakozva (melynek 260 civil esett áldozatul), tüntetések zajlottak Szíria londoni, berlini és washingtoni nagykövetségénél, valamint tüntetők megrongálták Szíria kuvaiti nagykövetségét és megostromolták, valamint felgyújtották a kairói nagykövetséget. Később hasonló támadás érte a canberrai és varsói nagykövetségeket is. Szintén február 4-én az ENSZ BT megkísérelt egy - az Aszad-rezsimet nemzetközi nyomás alá helyező - dokumentumot elfogadtatni a tanács tagjaival, a tervezetet a 15 tagból 13-an támogatták, de Kína és Oroszország megvétózta. Susan Rice amerikai ENSZ nagykövet az esetet követően kijelentette, hogy az orosz és kínai vétó szégyenletes és azt mutatja, hogy a két ország célja a szíriai népet "felkínálni egy zsarnoknak". Február 18-án az NBC News az amerikai védelmi minisztérium munkatársaira hivatkozva beszámolt arról, hogy amerikai drónok (pilóta nélküli repülőgépek) figyelik a szíriai hadsereg mozgását, műveleteit, valamint lehallgatják a kormány és a hadsereg parancsnoksága közötti üzenetváltásokat. Az NBC forrásai azonban leszögezték: a felderítések nem tekinthetőek egy esetleges amerikai katonai beavatkozás előkészítésének Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen. A szíriai kormány erre válaszul "terrorista cselekedettel" vádolta meg az Egyesült Államokat, felszólítva az ENSZ-et, hogy lépjen fel a szíriai belügyekbe való beavatkozás ellen. Február 24-én Tunézia fővárosában, Tuniszban nemzetközi konferenciára került sor a szíriai válság rendezése kapcsán, az Arab Liga, az EU, Törökország és a szíriai ellenzék képviselőinek jelenlététben, a konferencián azonban Kína és Oroszország tiltakozásként nem vett részt. A mintegy 70 ország külügyminisztereinek tanácskozásán számos lehetséges megoldás felmerült a válság kezelésére, így az EU részéről bevezetendő embargó és a szíriai lázadók felfegyverzése is szóba került a lehetséges megoldások között (ez utóbbit főként Franciaország és Szaúd-Arábia képviselői támogatták), sőt a tunéziai elnök, Monszef Marzúki felajánlotta lehetséges megoldásnak, hogy a szíriai elnök Ali Abdullah Száleh jemeni elnök példájára vonuljon önkéntes száműzetésbe Oroszország területére, a javaslat azonban nem nyerte el a szíriai ellenzék tetszését, akik háborús bűnösként tekintenek Aszadra, és bíróság elé szeretnék állítani. A konferencia zárónyilatkozatában végül ismételten felszólították Damaszkuszt, hogy hagyjon fel az erőszak minden formájával és tegye lehetővé a nemzetközi segélyszervezetek bejutását az országba. Egy konkrét lépés kidolgozásának a hiánya miatt azonban Szaúd-Arábia külügyminisztere Szaúd al-Fejszál tiltakozásként elhagyta a konferenciát még annak befejezése előtt. Szíria hivatalos közleményében ellenséges lépésnek nevezte a tuniszi konferenciát és kijelentette, hogy ellenségeinek tekinti annak résztvevőit, a szóvivő szerint a gyűlés a "szíriai terrorizmus" támogatására szolgált. A Szíriai Nemzeti Tanács március 12-én az ENSZ BT sürgős összehívását kérte, miután a szíriai hadsereg az SZSZH által kiszivárogtatott információk szerint 47 nőt és gyermeket lemészárolt Homszban. A felkelők videófelvétellel is alátámasztották állításukat. A szíriai állami televízió azonban a "fegyveres terrorista bandákat" vádolta meg a mészárlással. A Human Rights Watch március végén nyilatkozatot tett közzé, melyben a biztonsági erők tagjai és Aszad támogatói elleni atrocitásokkal vádolta meg a felkelőket is, ugyanakkor kijelentette, hogy ezek nem a Szíriai Nemzeti Tanács utasításaira történnek, viszont az SZNT feladata felszólalni a kínzások és kivégzések ellen. Április 1-jén több mint 70 ország képviselői Isztambulban újabb konferenciát tartottak, melynek végén Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ismételten felszólította Bassár el-Aszad elnököt a vérontás befejezésére. William Hague brit külügyminiszter ezt nyomatékosítva kijelentette, hogy országa jelentős mértékben megnöveli a továbbiakban a szíriai ellenzéknek nyújtott pénzügyi támogatás mértékét. Április 5-én az ENSZ BT egyhangú nyilatkozatban felszólította a szíriai kormányt, hogy öt napon belül vonja ki katonáit a lázongó városokból. A szíriai kormány közleményében kijelentette, hogy elfogadják a Kofi Annan megbízott által kidolgozott tűzszünetről szóló javaslatot, amennyiben a felkelők írásban garantálják annak betartását. Rijád el-Aszad, az SZSZH elnöke azonban leszögezte, hogy a szervezet hajlandó elfogadni a tűzszünetet, de nem hajlandó ezt írásban garantálni a kormány irányába, mivel nem ismeri el azt az állam hivatalos képviselőjének. Később azonban, április 12-én a tűzszünet az írásos garancia nélkül is életbe lépett. Nagy nemzetközi felháborodást okozott a május 25-i húlai mészárlás, melynek során a szíriai hadsereg és/vagy a Sabiha milícia 108 fegyvertelen civilt mészárolt le Húla városban. Az eseményre válaszul, Franciaország kiutasította a szíriai nagykövetet az országból, valamint Ausztrália is távozásra szólított fel két szíriai diplomatát, egyúttal buzdítva más országokat is, hogy hasonlóképpen cselekedjenek. Néhány nap múlva az Egyesült Államok is kiutasította a szíriai diplomácia képviselőit az országból, majd május 31-én Panama is hasonlóan cselekedett. Válaszul a szíriai kormány "nemkívánatos" személyekké nyilvánította több ország diplomatáit. Június 12-én Hervé Ladsous, az ENSZ békefenntartó misszióinak főfelelőse kijelentette, hogy a szíriai felkelést már "nyugodt szívvel" lehet polgárháborúnak tekinteni, mert a harcok intenzitása akkora, hogy ezt a fokot tulajdonképpen el is érte. A lázadó erők már nagy területeket is az ellenőrzésük alatt tartanak, melyekért a szíriai hadsereg szabályos, nyílt csatákat vív. December elején az EU közölte, hogy minimálisra csökkenti a jelenlétét a szír fővárosban, egy korábbi fegyveres támadásra hivatkozva, melyben két osztrák ENSZ megfigyelő megsebesült. Ezt követően biztonsági okokra hivatkozva Magyarország is felfüggesztette diplomáciai tevékenységét a fővárosban. A kormány támogatói A szíriai kormány legjelentősebb támogatóinak Oroszország és Irán számítanak. Oroszország támogatása elsősorban a - már hidegháború idején kialakult - hagyományos orosz - szíriai gazdasági és politikai szövetségnek köszönhető, melynek "jelképeként" Tartúszban orosz haditengerészeti kikötő működik. Oroszországnak így érdeke fenntartani az Aszad-rezsimet, egyrészt mivel bukása esetén az összes orosz - szíriai szerződés és orosz befektetés semmissé válhatna, másrészt presztízs okokból is, mivel a tartúszi katonai támaszpont az egyetlen olyan orosz katonai bázis, mely a néhai Szovjetunió határain kívül található. Az orosz politikai vezetés ennek megfelelően a konfliktus során fegyvereket és katonai kiképzőket küldött a szíriai hadsereg számára. Január 13-án Tartúsz kikötőjében egy orosz hadihajó kötött ki, 30-60 tonna lőszerrel, megsértve ezzel az ENSZ által Szíria ellen elrendelt fegyverembargót. A hajó két nappal azelőtt a tomboló vihar elől Ciprus Limassol nevű kikötőjében keresett menedéket, ahonnan a hatóságok csak azt követően engedték el, hogy a kapitány megígérte az útvonal módosítását. A kikötő elhagyása után azonban kikapcsolták a jármű nyomkövetését célzó berendezéseket és a török haditengerészet információi szerint megérkezett eredeti rendeltetési helyére. Pár nappal később Moszkva 36 darab Jak–130-as harci repülőgépet adott el Szíriának. A Human Rights Watch szervezet "erkölcstelennek" nevezte, hogy Oroszország támogatja a szíriai rezsimet. A fegyverszállítmányok miatt előbb a Human Rights Watch, majd az Amnesty International is tiltakozását fejezte ki. Március végén Oroszország bejelentette, hogy leállították az SZ–300-as rakétarendszer szállítását Szíriának, az erőteljes nyugati nyomás hatására. A védelmi minisztérium azonban közölte, hogy továbbra is folytatja a Buk-M-2 és Pancyr légvédelmi rakéták szállítását. Ennek ellenére, 2012 júniusában Vlagyimir Putyin orosz elnök cáfolta a vádakat, miszerint az ország állást foglalna a polgárháborúban. 2012 decembere és 2013 januárja között az orosz hadvezetés több hadihajót - fedélzetén hadianyaggal és katonákkal - a Földközi-tenger Tartúsz környéki részére vezényelt, az orosz védelmi minisztérium hivatalos közlése szerint csak azért, hogy szükség esetén kimenekíthessék az országban tartózkodó orosz állampolgárokat. 2013 májusában pedig Oroszország Yakhont hajó-elleni rakétákat küldött a szíriai hadvezetés számára, melyet feltételezések szerint egy esetleges külföldi intervenció esetén vetne be a szíriai hadsereg. A fegyveres támogatás mellett azonban Oroszország és Kína rendre megvétózta az összes ENSZ BT elé kerülő javaslatot, mely a szíriai kormány ellen irányult. A kínai külügyminiszter szerint erre országa részéről azért került sor, mert Kína Szíriában egy békés átmenetet szeretne biztosítani és nem a fennálló rezsim támogatása volt a cél. A kormány másik nagy támogatója, Irán, nemcsak passzívan, hanem aktívan is részt vett a konfliktusban. Az iráni országvezetés a Forradalmi Gárda 15 000 elit katonáját küldte Szíriába, Aszad megsegítésére. Az ország emellett rendszeresen küldött fegyvert, üzemanyagot és technikai eszközöket a szíriai hadseregnek. A lázadók drónok bevetésével is megvádolták az iráni hadsereget. 2012 márciusban szíriai ellenzéki szervezetek Bassár el-Aszad egy bennfentesének köszönhetően feltörték az elnök és felesége e-mail postafiókját, melynek révén kiderült, hogy az elnök a felkelés kitörése óta mintegy 3000 üzenetet kapott az iráni országvezetéstől, melyek az ellenzéki mozgalmak vérbefojtására vonatkozó tanácsokat tartalmaztak. Július 25-én a Forradalmi Gárda egyik tisztje országa nevében kijelentette, hogy Irán soha, semmilyen körülmények között nem fog hozzájárulni egy szíriai rezsimváltáshoz. Oroszországon és Iránon kívül a kormány aktív fegyveres támogatásban részesült a libanoni (síita) Hezbollah részéről is. A szervezet harcosai főként a Damaszkuszért és Zabadániért vívott összecsapásokban vettek részt, az egyik incidens során a Hezbollah egyik parancsnoka és alapítója, Ali Husszein Nasszif is életét vesztette. A szíriai konfliktus megosztotta a teljes iraki közvéleményt és politikusi réteget is. Az ország többségében síita lakossága és a szintén főként síitákból álló kormány Aszad rezsimjével szimpatizál. Núri el-Máliki miniszterelnök szerint ennek főként stratégiai okai vannak, ugyanis egy szunnita kormány hatalomra kerülése Damaszkuszban az Irak nyugati részén lakó szunnita lakosság megerősödését vonná maga után, mely Szaddám Huszein és az iraki Baasz Párt bukása óta "szent háborút" vív az ország síita lakossága ellen. Az iraki kormány ennek megfelelően tüntetőleg távol maradt az Arab Liga azon üléséről, melynek keretében megfosztották Szíriát tagságától, valamint hozzájárult az iráni Forradalmi Gárda alakulatainak átkeléséhez az ország területén, az iráni fegyverszállítmányok célba jutása ellen sem emelt akadályt. Mindemellett az iraki kormány rendszeresen szállít üzemanyagot a szíriai hadsereg számára, az országból pedig önkéntes síita harcosok érkeztek Szíriába, a kormány támogatására. Velük szemben az iraki szunnita mudzsáhidek rendszeres fegyveres támogatásban részesítik a szíriai felkelőket, illetve sokan közülük nagy számban vesznek részt az SZSZH vagy az iszlamista szervezetek katonáiként a polgárháború harcaiban. Egy londoni újság értesülése szerint 2013-ban több mint 200 jemeni síita (húti) harcos érkezett Szíriába, ahol a Hezbollahhal szorosan együttműködve vesznek részt a harcokban. A felsoroltakon kívül a szíriai kormány még kisebb mértékű támogatásban részesült Venezuela részéről, mely legkevesebb három hajónyi üzemanyagot küldött Szíriába. Az ország elnöke, Hugo Chávez nyíltan is kifejezte támogatását Aszad elnök irányába. Az ENSZ Észak-Koreát is megvádolta fegyverek küldésével a szíriai hadsereg számára. 2012. szeptember 21-én az iraki hatóságok megtagadták az ország légterébe való belépést egy, valószínűleg fegyvert szállító észak-koreai repülőgép számára, mely Szíriába tartott. Az ellenzék támogatói A szíriai harcok során a felkelők ügyét már a kezdetektől felkarolta több ázsiai és európai ország is. A nyugati nagyhatalmak közül Franciaország és az Egyesült Királyság bizonyult a legaktívabbnak a lázadók támogatását illetően. A Reuters értesülései szerint 2012 júniusában brit SAS kommandósok felderítő akciókat hajtottak végre a szíriai-török határ vidékén az SZSZH számára. A Brit Fegyveres Erők ugyanakkor ciprusi bázisairól nyiltan logisztikai támogatásban részesíti az Aszad-rezsim ellen harcoló lázadókat. A brit alakulatok mellett a német BND-t is megvádolták a felkelők számára való kémkedéssel. 2013 márciusában William Hague külügyminiszter bejelentette, hogy a brit kormány a konfliktus kitörése óta első ízben katonai járműveket szándékozik küldeni a felkelőknek. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia emellett katonai felszereléssel is ellátta az ellenzéki fegyvereseket, mindenekelőtt kommunikációs eszközökkel és orvosi felszereléssel. Az Amerikai Egyesült Államok - habár igyekszik óvatosnak mutatkozni a szíriai ellenzék támogatását illetően - 2012 nyaráig 15 millió dollárt utalt át a Szíriai Nemzeti Tanács részére. Ugyanakkor egyes információk szerint a szíriai-török határon CIA-ügynökök tevékenykednek, akiknek feladata a Törökország felől érkező külföldi fegyveresek szelekciója lenne (így próbálva megakadályozni az Al-Káidához közel álló fegyveresek bejutását az országba). 2013. szeptemberétől az amerikai kormány kézifegyver szállítmányokkal is segíti a felkelőket. A lázadók legfőbb támogatói azonban a Szíriát körülvevő szunnita országok, elsősorban Katar, Szaúd-Arábia és Törökország. 2012 tavaszától az érvényben levő fegyverembargó ellenére Katar és Szaúd-Arábia nyíltan megkezdte a felkelők felfegyverzését és pénzelését. A támogatásból Törökország is aktívan kivette a részét, megalakulásától kezdve 2012 nyaráig az ország területén, Hatay tartományban rendezték be az SZSZH főhadiszállását, a török hadsereg tisztjei pedig katonai kiképzésben is részesítették a szervezet tagjait. Legkésőbb 2012 májusától a török kormány fegyverekkel is segíti a felkelőket. Az ellenzéknek nyújtott támogatás nagyon megrontotta az ország viszonyát Szíriával, ez egy, a szíriai légteret megsértő török vadászrepülőgép lelövésében, majd ezt követően 2012 októberében határincidensekben csúcsosodott ki. A szíriai lázadók támogatásban részesülnek az arab világ több másik országa részéről is. Mindenekelőtt a nyugat-iraki Anbár kormányzóság területének szunnita lakossága támogatja aktívan a lázadókat, fegyverekkel és harcosokkal egyaránt. 2012 folyamán szunnita önkéntesekből megalakult a Szabad Iraki Hadsereg, mely az SZSZH-t támogatva vesz részt a kormány elleni harcokban. Az Aszad elleni szunnita együttműködésre, illetve az Aszad melletti síita támogatásra hivatkozva több külpolitikai ellenző is megalapozottnak tartja azt az álláspontot, hogy a szíriai polgárháború esetében tulajdonképpen egy indirekt háború (proxy war) zajlik a szunnita és síita országok között. A szíriai lázadók Líbia részéről is aktív támogatásban részesültek. Az észak-afrikai ország 2011. októberében elsőként ismerte el az SZNT-t Szíria egyedüli hivatalos képviselőjének, majd 2012 áprilisában megalakult a Liva al-Umma katonai szervezet a líbiai polgárháborús veterán, Mahdi al-Harat vezetésével, amely főként líbiai, egyiptomi, palesztinai és szudáni harcosokat foglalt magába, illetve a későbbiek során szíriaiakat is. A Liva al-Umma befolyásos támogatóinak köszönhetően a szíriai lázadók legjobban felszerelt alakulatának számít. Líbia mindemellett fegyverszállítmányokkal is segíti az SZSZH-t. 2012 áprilisában a libanoni hatóságok feltartóztattak egy sierra leone-i papírokkal ellátott szállítóhajót, mely - mint hamarosan kiderült - líbiai fegyvereket csempészett volna Szíriába. A szíriai ellenzéket kisebb mértékben más országok is részesítik fegyveres támogatásban. 2012 április 27-én a libanoni hatóságok egy, az egyiptomi Alexandriából induló hajót tartóztattak fel, mely Szíria felé tartott, fedélzetén nagy mennyiségű fegyverrel és lőszerrel. A hatóságok elkobozták a fegyvereket, a legénységet pedig letartóztatták. 2014. március 8-án Abdullah szaúdi király hivatalosan terrorista szervezetté nyilvánította az ISIS-t, az Al-Nuszra Frontot és a Muszlim Testvériséget, egyúttal felszólítva a külföldön (elsősorban Szíriában) harcoló szaúdi állampolgárokat, hogy térjenek haza, ellenkező esetben büntetőjogi lépéseket foganatosítanak ellenük. Elemzők szerint a szaúdi király eme váratlan nyilatkozata annak köszönhető, hogy a szaúdi uralkodói dinasztia az egyre radikálisabb iszlamista lázadókat veszélyforrásnak tekinti a saját hatalmára. Külföldi kísérletek a harcok beszüntetésére A konfliktus eszkalálódását követően mind az ENSZ, mind az Arab Liga megkísérelte a két fél közti harcok beszüntetésének elérését, azonban egyelőre még egyik tervezet sem járt sikerrel. Először az Arab Liga megbízottjai dolgoztak ki egy fegyverszüneti tervet a harcok beszüntetésére. A tervezet értelmében a kormány vállalta, hogy visszavonja csapatait a megszállt városokból, szabadon bocsátja a politikai foglyokat és tárgyalásokba kezd az ellenzékkel. Az ígéretek betartatása végett az Arab Liga megfigyelőket küldött Szíriába, Mohamed Ahmed Musztafa al-Dabi szudáni tábornok vezetésével. A megfigyelők szíriai jelenléte azonban egyik fél körében sem aratott osztatlan lelkesedét, sőt a Human Rights Watch is erősen kritizálta az Arab Ligát, amiért egy olyan személyt nevezett ki a misszió élére, akit a dárfúri konfliktusban betöltött szerepe miatt köröz a Nemzetközi Büntetőbíróság. A megfigyelők 2011. december 26-án érkeztek meg az országba. Mivel azonban jelenlétük sem szüntette meg az erőszakot, 2012. január 22-én Szaúd-Arábia visszavonta megfigyelőit. Január 28-án az Arab Liga teljesen felfüggesztette a missziót. 2012. február 23-án az ENSZ és az Arab Liga közösen Kofi Annan volt ENSZ főtitkárt bízta meg a szíriai válság rendezésének előkészítésével. Március elejére Annan ki is dolgozott egy javaslatot a konfliktus rendezésére. Ez hat pontból tevődött össze, melyekben felszólította a szíriai kormányt a harcok azonnali beszüntetésére és a nehéztüzérség, valamint a tankok azonnali kivonására a városokból, az országba küldendő ENSZ-békefenntartókkal való együttműködésre, a humanitárius segítségnyújtás lehetővé tételére, a politikai foglyok szabadon bocsátására, a külföldi újságírók szabad mozgásterének tiszteletben tartására és a gyülekezési és békés tüntetési jog tiszteletben tartására. Az ENSZ BT tagországainak elnökei közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat az Annan-terv irányában, de Oroszország külügyminisztere, Szergej Viktorovics Lavrov leszögezte, hogy Annan javaslatait nem szabad ultimátumnak tekinteni. Az Annan-tervet ideiglenesen mind a két fél elfogadta, betartatására az ENSZ 300 fegyvertelen katonai megfigyelőt küldött az országba. Az első megfigyelők április 15-én érkeztek az országba, de nem sikerült a tűzszünetet betartatniuk. A szerződést mind a két fél sorozatosan megsértette, majd június 4-én az SZSZH hivatalosan is felmondta a fegyverszüneti egyezményt. Az ENSZ megfigyelői június 16-ig teljesítették szolgálatukat, de miután ismételten támadásokat hajtottak végre ellenük, visszavonultak állomáshelyeikre. Július 25-re már a megfigyelők felét hazaküldték Augusztus 19-én az ENSZ-megfigyelők mandátuma hivatalosan is lejárt. Tervezete sikertelenségét látva Annan augusztus 2-án lemondott megbízatásáról. Az ENSZ augusztus 17-én Lahdár Brahimi algériai politikust nevezte ki a helyére. Összecsapások Libanonban A szíriai krízis jelentős befolyással bírt libanoni belpolitikai helyzetre is. Ennek legfőbb oka, hogy Libanon fennállása során mintegy ütközőzónát képezett Izrael és Szíria között, így Szíria erős befolyása alá vonta a térséget, hosszú ideig katonákat is állomásoztatott az országban. Libanon megosztottságát még jobban elősegíti, hogy az ország legjelentősebb politikai csoportosulása, a síta Hezbollah a szintén síta (alavita) szíriai rezsim feltétlen támogatója, ellenben a lakosság jelentős része (27%) szunnita és a közülük kikerülő ellenzéki politikusok az Egyesült Államok bizalmát élvezik. A szíriai konfliktus kipattanása főként az ország északi részén levő Tripoli kikötővárosban éreztette hatását. Tripoli a libanoni szunniták történelmi központja, a lakosság mintegy 80%-a ehhez a felekezethez tartozik, de a városban jelentős alavita kisebbség is él, ők a lakosság mintegy 8-12%-át teszik ki és főként a város Dzsabal Mohszen negyedében laknak. A két felekezet között már régóta ellenségeskedés zajlik, a legelső véres összecsapásokra a libanoni polgárháború kitörését követően, 1976-ban került sor és azóta is rendszeresen történnek összecsapások a Babb al-Tabaneh és Dzsabal Mohszen negyedek területén, melyek megfékezésére a libanoni hadsereg nagy erőkkel felügyeli a térséget. 2011-ben a tripoli alaviták nyíltan kinyilvánították támogatásukat a szíriai rezsim iránt, a szunniták viszont elítélték a rezsimet és az ottani ellenzéki tüntetők támogatásra június 17-én egy szimpátiatüntetést tartottak, a felvonuló demonstrálókra azonban alavita fegyveresek tüzet nyitottak, mire ők is fegyverrel védekeztek. A kialakuló tűzpárbajnak végül a hadsereg vetett véget, az összecsapásnak hét halálos áldozata volt, köztük egy katona is. 2012. február 10-én újabb fegyveres összecsapások robbantak ki a városban, mely három halálos áldozattal járt. A hadsereg közbelépett és hat sebesült katona árán másnapra helyreállította a rendet a városban. A május 13-ra virradó éjszaka ismét alaviták és szunniták támadtak egymásra gépfegyverekkel és rakétagránátokkal. Az összecsapásokban egy fegyveres és egy katona meghalt. Május 20-án libanoni katonák lelőttek Bejrútban egy, a szíriai ellenzéket nyíltan támogató szunnita vallási vezetőt, aki kocsijával megállás nélkül akart áthajtani egy katonai ellenőrzőponton. Válaszul a városban az éjszaka folyamán összecsaptak a szíriai ellenzéket támogató helyi szunniták és az Aszad-párti síiták, akiknek megfékezésére a katonaság is beavatkozott. Az összecsapások két halálos áldozatot követeltek, további 18-an megsérültek. Június 2-án Tripoliban ismét alaviták és szunniták csaptak, össze a konfliktusnak 8 halálos áldozata volt és 21 sebesültje. A krízis súlyosbodásának megakadályozására a libanoni hadsereg megszállta a Babb al-Tabaneh és Dzsabal Mohszen negyedeket. Szeptember 22-én az SZSZH katonái támadást hajtottak végre egy libanoni határőrállomás ellen. Az incidensre válaszul a libanoni hadsereg erősítést küldött a térségbe. Október 19-én egy bombamerényletben meggyilkolták a libanoni belső hírszerzés főnökét, Visszám al-Hasszán tábornokot. A szunnita lakosság jelentős része a szíriai kormányt vádolta meg a támadással, mivel Hasszán ismert volt az Aszad-rezsimhez fűződő rossz viszonyáról. A tábornok temetése október 21-én politikai tüntetésbe torkollott, a tüntetők a "Szíria bérenc"nek titulált Nadzsíb Míkáti lemondását követelték, majd megtámadták a miniszterelnök hivatalát, de a rendőrség könnygázzal szétoszlatta a tömeget. Nem sokkal később azonban a város déli részén rövid tűzharc zajlott le a biztonsági erők és civil fegyveresek közt. Időközben Tripoliban ismét összecsaptak a síita és szunnita fegyveresek, a tűzharcban három személy vesztette életét, köztük egy kilencéves kislány. A síita Hezbollah részvétele a szíriai konfliktusban tovább mérgesítette a libanoni helyzetet, 2013-ra szinte napi rendszerességűvé válltak a fegyveres összecsapások síita és szunnita fegyveresek között. Egy ízben két rakéta csapódott be Bejrút déli, Hezbollah által ellenörzött részén, a támadást valószínűleg szunnita fegyveresek hajtották végre. Hypo-Arena A Hypo-Arena (korábban Wörtherseestadion) egy kettős használatú stadion az ausztriai Klagenfurtban. Az SK Austria Kärnten itt játssza hazai mérkőzéseit. A régi stadion A régi stadion, a Wörtherseestadion 1960-ban épült; befogadóképessége 10 900 fő. 2005-ben lerombolták; helyét az új Hypo-Arena vette át, amit 2007. június 30-áig Wörtherseestadionnak neveztek. Az új stadion A stadion egyike a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokságnak otthont adó 8 építménynek, amelyeket kibővítettek, hogy 32 000 nézőt befogadhassanak. A sportesemény után a lelátókat 12 500-asra csökkentik le. A hivatalos megnyitóra 2007. szeptember 7-én került sor, amikor a pálya az osztrák–japán mérkőzésnek adott otthont 26 500 néző előtt. 4589 McDowell A 4589 McDowell (ideiglenes jelöléssel 1933 OB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1933. július 24-én. Saint-Laurent-de-Muret Saint-Laurent-de-Muret (okcitán nyelven Sant Laurenç de Muret) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 181 lakosa volt. Fekvése Saint-Laurent-de-Muret az Aubrac-hegység délkeleti peremén fekszik, 1160 méteres (a községterület 976-1381 méteres) tengerszint feletti magasságban, Marvejols-tól 11 km-re északnyugatra az 1324 m magas Pic de Mus déli lábánál. A község területén emelkedő vulkáni kúpok (truc) még a Truc de Muret (1 244 m) és a Tournelle (1 208 m). A falutól nyugatra két táblahegy (mesa) magasodik: Mesa de Rabios (1 353 m) és Mesa du Faltre (1 381 m); utóbbi egyben a község legmagasabb pontja. A község területének 15%-át (677 hektár) erdő borítja. Nyugatról Marchastel, északról Prinsuéjols és Le Buisson, keletről Antrenas, délről Chirac, délnyugatról pedig Les Salces községekkel határos. Nyugati határát a Bès-folyó, déli határát a Biourière alkotja. A falut érinti a Marvejolst Nasbinals-lal (19 km) összekötő D900-as megyei út. A községhez tartozik Le Faltre, Chaldecoste, Taupinet, La Blatte, Sinières-Planes, Vergnecroze, Le Cornage, Chantegrenouille, Bonalbert és Le Mas. Története A település a történelmi Gévaudan tartományban fekszik, 1380 előtt a Canilhaci, majd a Peyre-i bárósághoz tartozott. Egyházközségét 1424-ben V. Márton pápa a marvejols-i káptalannak adományozta. Területén három feudális uradalom is létezett: Saint-Laurent, Chailar és Mazel. 1794-ben kivégezték a falu esküt megtagadó káplánját, Emmanuel Delzerst. Nevezetességei Temploma 1876 -ban épült. A Notre-Dame-de-la-Montagne szobra a Pic de Mus csúcsán (régi zarándokhely). La Blatte hídja a 16. századból származik. A község területén 12 kereszt található: Croix de Bonnal (gránit) Temetővel szemben álló kereszt ( 1822 ) Croix de Carrefour ( 1901 ) A falu nyugati szélén álló gránitkereszt ( 1700 ) Croix de la Faysse ( 1816 ) Croix de Cornage ( 1861 , gránit) Croix de Muret ( 1832 , gránit) Croix de la Blatte Croix du Riou ( 1870 , gránit) Taupinet régi keresztje ( 1650 , homokkő) Taupinet új keresztje (19. század, gránit) Útmenti kereszt Chaldecoste közelében Híres emberek Jean Rustique író a faluban született. Balnot-sur-Laignes Balnot-sur-Laignes település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 156 fő (2015). Balnot-sur-Laignes Avirey-Lingey, Buxeuil, Neuville-sur-Seine, Polisy és Les Riceys községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 458 (szám) A 458 (római számmal: CDLVIII) egy természetes szám, félprím, a 2 és a 229 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 458-as a kettes számrendszerben 111001010, a nyolcas számrendszerben 712, a tizenhatos számrendszerben 1CA alakban írható fel. A 458 páros szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 21 · 2291 szorzattal, normálalakban a 4,58 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 229 és 458. A 458 négyzete 209 764, köbe 96 071 912, négyzetgyöke 21,40093, köbgyöke 7,70824, reciproka 0,0021834. A 458 egység sugarú kör kerülete 2877,69887 egység, területe 658 993,04139 területegység; a 458 egység sugarú gömb térfogata 402 425 083,9 térfogategység. E–8 JSTARS Az E–8 JSTARS (Joint Surveillance Target Attack Radar System) egy egyesített rádiólokációs felderítő és csapásrávezető rendszer, mely egy Boeing 707-300 típusú repülőgép átalakításával készül. A rendszert az amerikai légierő állította hadrendbe és használja. Fejlesztése A Joint STARS program két, egymástól függetlennek indult légierős és hadseregi program ötvözete, amelyek célja a frontvonalak mögött elhelyezkedő ellenséges páncélos egységek észlelése, lokalizálása és megtámadásának levezénylése volt. 1982-ben a két programot összevonták, és a projekt vezetését a légierő vette át - a "Joint" kifejezés is erre a többfegyvernemi együttműködésre utal. Az E–8 koncepcióját és a szenzorai technológiáját a Tacit Blue kísérleti repülőgépen fejlesztették ki. 1985 szeptemberében a Northrop Grumman nyerte el a két E–8A fejlesztésének tenderét. Ezeket a gépeket 1991-ben bevetették az öbölháborúban, bár akkor még mindig fejlesztés alatt álló rendszerekről volt szó. A két JSTARS sikeresen és pontosan derítette fel az iraki haderők mozgásait, többek között a tankokét és a Scud-rakéta kilövőket. A két E–8A az öbölháborúban 49 harci bevetésen vett részt, összesen több mint 500 óra időtartamban. 1995-ben a NATO boszniai békefenntartó hadműveletek támogatására újra bevetették az E–8A, valamint a nullszériás E–8C gépeket is. A daytoni békeszerződés betartásának ellenőrzésére összesen 95 bevetésen vettek részt, több mint 1000 óra időtartamban. Tervezése Az E–8 alapjául egy Boeing 707-300 sorozatú utasszállító szolgál, amely jelentős változtatásokon esett át. A kitűzött célok végrehajtásához radarral, valamint távközlési, operatív és bevetésirányító alrendszerekkel szerelték fel. Kívülről leginkább a 12 méter hosszú, kenu alakú radarkupola tűnik szembe, amelyben a 7,3 méter hosszú, oldalra néző, fázis-rendezésű APY-7 lokátor található. A 19 gépből álló JSTARS flottánál a US Air Force új hajtóművek bevezetése mellett döntött. A Pratt & Whitney és a Seven Q Seven közös vállalata gyártja majd le és szállítja be a JT8D-219 hajtóműveket. A korszerű hajtóművek a korábbiaknál nagyobb hatásfokkal üzemelnek, ezért az üzemanyag-takarékosságnak köszönhetően egy bevetés hosszabb ideig tarthat. A Joint STARS gépeket várhatóan legalább 2025-ig üzemeltetik. További vizsgálatok céljából 2008. október 24-én a JT8D-219 hajtóműveket átszerelték az N707HE lajstromszámú Boeing 707-330C hajtómű-kísérleti gépről egy JSTARS gépre. Lokátora és egyéb rendszerei Az AN/APY-7 radar számos üzemmódra képes: nagyterületű felügyelet, mozgó cél megjelenítése, álló cél megjelenítése, valamint szintetikus apertúra. A radar a Doppler-effektus elve alapján lokalizálja a mozgó célokat, a visszavert jel frekvencia-eltolódását vizsgálja. Az antenna a repülőgép mindkét oldalán 120 fokos látószög befogására képes, ezzel 250 km távolságra összesen közel 50 000 km² lefedésére képes. A radar gyakorlatilag minden elég nagy méretű és mozgó tárgyat képes észlelni, például járműveket. Ebben az üzemmódban azonban álló tárgyakat nem észlel. Szintetikus apertúra módban a radar álló tárgyakról készít képeket. Ebben az üzemmódban annál jobb radarképet lehet kapni egy tárgyról, minél több zárt szöge van, ahonnan a radarhullámok visszaverődnek, például egy teherautó platójáról. A nagyszámú földi jármű felderítésén túl ebben az üzemmódban korlátolt mértékben fel lehet deríteni helikoptereket, forgó antennákat és lassan repülő, merevszárnyú gépeket. Az E–8C lokátora és számítógépes alrendszerei segítségével nagy mennyiségű és részletes információ nyerhető a harcmezőről. Az események közel valós időben jelennek meg, így nyomon követhető az ellenséges és a saját erők pozíciója és korábbi mozgása. Az információkat a hadsereg zavarásnak ellenálló felderítési és vezetésirányítási adatkapcsolatán (Surveillance and Control Data Link, SCDL), illetve műholdas kapcsolatokon át továbbítják. A gép fedélzetén 18 operátori munkaállomás található, amelyeken a számítógép által feldolgozott adatok grafikus és táblázatos módon is megtekinthetők. A bevetésirányítási, felderítési, hírszerzési, távközlési és karbantartási feladatokat technikusok és operátorok látják el. Bevetésirányítás A levegő-föld bevetések támogatására az E–8C szinte valós idejű adatokat szolgáltat, segítségével a hírszerzési, a bevetés-támogatási és a célmegjelölési funkciók hatékonyabban képesek a légi támogatás, a haditengerészeti és a szárazföldi tüzérség, valamint a baráti erők helyzetfelismerését elősegíteni. Az E–8C-t számos feladat támogatására lehet bevetni, a békefenntartó hadműveletekkel kezdve a teljes méretű háborúig. Bármennyire is érzékenyek azonban az E–8C harci rendszerei, az általuk gyűjtött információ kevés részletet tartalmaz. A Joint STARS például képes egy csatatéren két, egymástól több száz kilométerre található jármű detektálására, ám magukról a járművekről kevés további információt tud szolgáltatni. A kinyerhető információk a járművek darabszámára, elhelyezkedésére, sebességére, utazási irányára és a detektálás időpontjára korlátozódnak. A cél azonosítását, a jármű felszereltségét, a barát vagy ellenség eldöntését azonban a rendszer nem képes ellátni. A több haderőnemű felhasználás ebből a szempontból is fontos - a JSTARS által szolgáltatott adatokat más, egyéb rendszerek által gyűjtött információkkal együtt lehet döntéstámogatáshoz felhasználni. Bevetései Az E–8C-t a világ bármelyik részén viszonylag gyorsan be lehet vetni. A rendszert kifejezetten felkészítették az elektronikus hadviselésre, a rendszerei jelentős mértékű zavarás esetén is működőképesek. A gép egy utántöltéssel 9 órát képes repülni, amelyet légi utántöltéssel még tovább lehet növelni. Az amerikai légierő 93. légiirányítási ezredét (93rd Air Control Wing) 1996. január 29-én aktiválták, június 11-én megkapta az első Joint STARS gépét és októberben már be is vetették a boszniai Joint Endeavor-hadművelet támogatására, ahol a békeszerződés betartását ellenőrizte. A gépeket a későbbi koszovói háború során is bevetették. 2002. október 1-jén a 93. légiirányítási ezredet összeolvasztották a 116. bombázóezreddel (116th Bomb Wing), amely a légi nemzetőrség ezrede a georgiai Robins Air Force Base-en és B–1 Lancer-ekkel repül. Változatai E-8A - Az eredeti kiírás szerinti konfiguráció TE-8A - Egyetlenegy darabban készült, operatív berendezések nélküli kiképzőgép pilótaképzés céljából. E-8C - Szériagyártott Joint STARS konfiguráció. Üzemeltetői Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje Légi Nemzeti Gárda (ANG) Az Amerikai Egyesült Államok hadereje Osztrakon Az osztrakon (ὄστρακον) görög eredetű szó, jelentése: agyagcserép. Olyan cserépdarabot hívunk így, amelyre az ókorban tintával írtak vagy amelybe a betűket belevésték. Az ókori Egyiptomban is gyakori volt íráshoz, mivel jóval olcsóbb volt a papirusznál; a kezdő írnokok is ezen gyakoroltak. Az ókori Görögországban jelentősége volt pl. a cserépszavazásnál. (A szavazók a száműzendő polgár nevét törött agyagedények darabjaira, cserépdarabokra írták, mivel ez jóval nagyobb mennyiségben és olcsóbban állt rendelkezésre, mint a papirusz, amelyet Egyiptomból kellett behozni.) Főbb lelőhelyek Palesztina Arad Petra Kartauzi rend A karthauzi rend (lat. Ordo Cartusiensis, röviden: OCart) egy római katolikus félremete rend, amelyet Kölni Szent Brúnó alapított. Jelmondatuk: Stat crux dum volvitur orbis (A kereszt szilárdan áll, míg a világ forog). Története 1085-ben Kölni Szent Brúnó (1032 – 1101), a karthauzi rend alapítója, hat társával vonult La Chartreuse-be, egy egyedülálló hegységbe a franciaországi Grenoble mellett. Ezt a területet Grenoble-i Szent Hugó adományozta nekik, aki akkor Grenoble püspöke volt, miután látomása volt. Álmában látta, hogy hét csillag hullik le La Chartreuse-ben. Brúnó és társai kis remeteségeket építettek maguknak, kolostori közösségi helyiségeket és egy templomot. Minden helyiséget egy körfolyosó kötött össze. Nemsokára további férfiak csatlakoztak hozzájuk, megnőtt a közösség létszáma és a La Grande Chartreuse, a Nagy Karthauzi Kolostor lett a karthauzi rend anyakolostora, és innen kapta a nevét a rend. Brúnó maga nem írt regulát. Az első remeték életmódját átvették a későbbiek. Miután más országokban is csatlakoztak férfiak a karthauziak életmódjához, a karthauziak életszabályait már írásban is le kellett rögzíteni. 1127-ben Szent Guigo de Chastel, aki 1109 és 1136 között volt a Nagy Karthauzi Kolostor perjele, írta meg a Consuetudines Cartusiae c. művében a karthauziak életszabályait. 1133-ban II. Ince pápa elfogadta a regulát. 1170-ben III. Sándor pápa a közösséget szerzetesrenddé nyilvánította. További változtatások a regulában: 1259 (statuta antiqua), 1367 (statuta nova), 1509 (tertia compilatio statutorum) és végül 1581-ben (nova collectia statutorum). Nők első alkalommal 1145-ben csatlakoztak, akik átvették a karthauzi életmódot, ezzel megalakult a karthauzi rend női ága. A XVIII. században 5 karthauzi apácakolostor működött. A szigorú életmód ellenére a rend a kezdeti nehézségek után kb. 1200 után gyors terjedésnek indult. 1137-ben már 4 karthauzi kolostor, 1151-ben 14 és végül 1258-ban 56 rendi központ működött, a XIV. században 175 és a XV. században már 220 kolostorban éltek karthauziak. A rend a virágkorát a késő középkorban a misztika idején élte (1480 körül). Különös hatással volt a rend fejlődésére a devotio moderna mozgalom, amelynek kapcsán megjelentek a városlakó karthauzi szerzetesek is. Karthauzi kolostorokat egészen eddig távoli, félreeső helyeken építettek, mostantól azonban városi új alapítások is kialakultak, például London és Köln. Ezek a városi karthauzi kolostorok a humanizmus központjaivá lettek. A karthauzi rend azonban nem tudta magát távoltartani az egyháztörténelmi folyamatoktól, így 1378 és 1415 között a rend két ágra szakadt a Nagy nyugati egyházszakadás (skizma) idején, egy római és egy avignoni ágra. A skizma végén mindkét konkurens generális visszavonult, majd Johannes von Greiffenhagen lett a rend generálisa. 1508-ban a pápa határozatára a rendet mindig a La Chartreuse perjelje irányítja. A XVI. századi reformáció a rend hanyatlásához vezetett protestáns területeken. Azóta a karthauzi szerzetesek száma stagnált ill. folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott. Angliában VIII. Henrik idején a karthauzi szerzetesek folytonos üldözésnek voltak kitéve, mivel ők megtagadták, hogy elismerjék VIII. Henriket, mint az angliai egyház fejét. Ezért is a londoni karthauzi kolostor szerzetesei ellen a király meglehetős brutalitással járt el. A felvilágosodás idején a kontemplatív karthauziak életét kétségbe vonták, és sok kolostort megszüntettek például II. József császár alatt 1782-ben. A felvilágosodás, a jozefinizmus és a francia forradalom hatására a karthauziak száma erősen lecsökkent. Németországban a szekularizáció hatására minden karthauzi kolostort felszámoltak. 1869-ben a Düsseldorf melletti Unterrathban alapították meg a Maria Hain kolostort elsőként német földön. Bár a kultúrharc (Kulturkampf) idején a Birodalom területéről minden nem a birodalomhoz tartozó szerzetest kiutasítottak, a kolostor mégis megmaradhatott, a hasznosságát a szegényekről való gondoskodásuk miatt ismerték el. A Nagy Karthauzi Kolostorban több ellenállót is bújtattak. Ma a karthauzi rend az egyetlen olyan rend, amely egy szigorúan szemlélődő élet késő középkori eszményével a mai napig fenn tudott maradni. Más szemlélődő rendek, mint a bencések és a ciszterciek nyitottabbak lettek a világ felé és a feladatukat mindenekelőtt az oktatásban és a lelkipásztorkodásban határozták meg. A karthauzi szerzeteseknek ma 18 férfi és 4 női kolostoruk van, amelyekben 335 testvér él (köztük 170 pap) és 48 női szerzetes (apáca) (2004. december 24-i állapot szerint Annuario Pontificio 2006). Az utóbbi 50 évben a rend tagjainak mintegy 50%-át vesztette el. Alapításaik vannak Európában, Amerikában és Ázsiában. A németországi Bad Wurzachban, Baden-Württembergben ma is létezik a német nyelvterület egyetlen karthauzi kolostora, a Marienau karthauzi kolostor. Itt 1964 óta laknak szerzetesek. Az 1869-ben alapított Maria Hain kolostor helyett alapították, mivel onnan a nagyváros terjeszkedése miatt távozniuk kellett a szerzeteseknek. Szerzetesek „Fáradozásunk és hivatásunk elsősorban az, hogy a hallgatásban és a magányban találjuk meg Istent.” (Statútumok 12,1). Ezt az eszményt minden karthauzi alkalmasságának és személyes mentalitásának megfelelően éli meg. A karthauziak háromfajta szerzetest különböztetnek meg: papi szerzetesek (lat. patres ), akiket kórusszerzeteseknek is neveznek, azért mert a celláik a nagy körfolyosó körül helyezkednek el, laikus testvérek (lat. fratres conversi ), donátusok Szerzetespapok (atyák) Az atyák a nagy körfolyosó körül épített kis kertes házikókban laknak. Ezek a házikók négy helyiségből állnak: A cellába belépve az atya először egy előszobába jut, amely a házat a körfolyosóval köti össze. Ezt Ave Mariának is nevezik, itt egy Mária-oltár is található, amelynél az atya be- és kilépéskor egy Üdvözlégy Máriát imádkozik. A fő helyiség a cubiculum, ahol egy dolgozóasztal, egy étkező asztal, egy kis imádkozó hely (oratorium), egy ruhásszekrény, egy ágy és kályha van. A házat egy fatüzelésű kályha fűti, amelybe az atya maga vágja a fát. Az atyák szalmával borított ágyon alszanak. Az atyák hagyományszerűen hideg vízben mosdanak meg. Műhely is tartozik a házhoz, amelyben az atya mindennapi munkáját végzi. A házak hagyomány szerint kétszintesek, de a modern alapításoknál egyszintesek is lehetnek. Napirend Az atyák napirendje 22:40 órakor kezdődik. Kb. négyórás alvás után kelnek fel először és elkezdik a zsolozsma végzését, ami a karthauzi szerzeteseknél még nyolc imaidőből áll: Olvasmányos Imaóra, Reggeli dicséret, Prima, Délelőtti Imaóra, Déli Imaóra, Délutáni Imaóra, Esti dicséret és Befejező Imaóra, amint a zsoltáros mondja „Naponta hétszer éneklem dicséretedet és éjjel is felkelek, hogy imádjalak Téged.” (vö. Zs 119,62.64) a többi testvérrel együtt a kápolnában. Kb. 1:30 órakor ér véget az éjjeli zsolozsma, amelyben az Olvasmányos imaórát és a Reggeli dicséretet együtt imádkozzák el a testvérek a kápolnában, és az atyák másodszor is lefekszenek. 5:40 órakor újra felkelnek. Akkor mondják el a zsolozsma másik részét majd utána szemlélődő idő kezdődik. 7:00 órakor minden atya összegyűl egy tizenöt perces imára a kápolnába, majd utána kezdődik a napi konventmise. Ezután minden atya egyedül is csendes misét mond el kis kápolnájában, ebben segít neki egy novícius (rendi újonc), mint ministráns. A nap további részében ima (összesen 8 óra), tanulás és kézi munka váltják egymást rendes időközönként. Az éjszakai alvás már legkésőbb este 7:00 órakor megkezdődik. Az atyák vasárnap kivételével egyedül étkeznek, vasárnap közösen ünnepi ebéden vesznek részt a Refektóriumban. Reggeli hagyományosan nincs az atyáknál, csak ebéd és vacsora. A téli félévben (Szent Kereszt felmagasztalása ünnepétől (szeptember) egészen nagyszombatig) csak délben van meleg étel, esténként csak egy kis kenyér és víz van. Közös pihenőidő (rekreáció) csak vasárnap van, amikor az atyák közösen négyórás sétára mennek. (spatiamentum – séta (lat.)) Rendi képzés A szerzetespapi képzés legalább hét évig tart. Aki szeretne belépni a rendbe, legalább 20 évesnek kell lennie és legyen középiskolai végzettsége, amely feljogosítja a főiskolai tanulmányok elvégzésére. Ezenkívül jó, ha tud a jelölt latinul és tud énekelni. Mind a két készséget azonban elsajátíthatja a rendbe való belépése előtt is. E külső feltételek mellett a karthauziak a jelölt belső hozzáállását, indíttatását is fontosnak tartják. Aki szeretne csatlakozni a rendhez, annak lelkiségével is tudnia kell azonosulni. A komoly érdeklődő ezután 3-12 hónapos próbaidejét, a jelöltidőt (postulatum), kezdi el egy karthauzi kolostorban. Ekkor megismeri a szerzetesek szokásait és hagyományait, és megtudhatja, hogy alkalmas-e erre az életmódra. Ezt a rend is megvizsgálja a maga részéről is. Ha letelik a jelöltségi idő, és a jelölt úgy dönt, hogy maradni szeretne, akkor az atyák hagyományaik szerint fekete és fehér babokkal szavaznak arról, hogy maradhat-e a jelölt vagy nem. Ha szerzetesek a jelölt mellett szavaznak, akkor felvételt nyer a noviciátusba (újoncidőszak) és megtörténik a rendi beöltöztetés a rendi ruhákba. Ez hagyományosan egy fehér tunika és egy kapucnis, a ruhával megegyező színű skapuláré. Az újoncidő alatt a novícius celláján kívül egy fekete kabátot is visel a rendi ruhája fölött. A novíciátus két évig tart, a második évtől az újonc megkezdi sajátos rendi teológiai tanulmányait. A noviciátus végén az újonc újra dönt arról, hogy útját tovább akarja-e folytatni a rendben, és az atyák újból szavaznak erről. Ha a szerzetes a rendben marad, úgy három évre tesz fogadalmat (ideiglenes fogadalmas), ezzel három évre elkötelezi magát a rendnek. Ezt újabb két évre megújíthatja. Ha ezután a rend és a szerzetes is egymás mellett döntenek, úgy a szerzetes leteszi az ünnepélyes fogadalmát és ezzel örökre elkötelezi magát a rendnek. A hagyományok szerint minden kórusszerzetest pappá szentelnek a karthauziak. „A cellai szerzetes (kórusszerzetes) Krisztus példája szerint pap és áldozat lesz egyszerre, Istennek kedves illatáldozat és a közösség által az Úr szolgálatával részesedik Szívének kimeríthetetlen gazdagságából.” (Statútumok 3,8) Ha rendfőnök szerint eljött az ideje a szentelésnek, úgy először diakónussá szentelik majd legalább hat hónap után következhet a papszentelés Laikus szerzetesek (testvérek) Az atyák mellett a karthauzi kolostorokban laikus testvérek is élnek. „A testvérek sajátosan élik meg a magányos életet. Ők gondoskodnak munkájukkal a ház szükségleteiről, amely különleges módon rájuk van bízva. A testvérek segítségének köszönhetően szerzetes atyák szabadabban tudják magukat átadni a cellai magánynak és hallgatásnak” (Statútumok 11,5). Míg az atyák főként az imának szentelik magukat, addig a testvéreknél hangsúlyosabb helyet kap a fizikai munka. Az atyák és a testvérek egymást kölcsönösen kiegészítik. Az atyák nem tudnának boldogulni a testvérek nélkül, akik róluk gondoskodnak, és a testvérek nem tudnak élni az atyák nélkül, mivel ők szolgáltatják ki nekik a szentségeket és a lelki pásztorként szolgálnak nekik. A testvérek az atyáktól külön egy másik épületben laknak. Hagyományosan a testvéreknek sincs saját házuk, hanem csak egy szobájuk van, amely megfelel az atyák cubiculumának. Naponta kimennek a testvérek a szobáikból, hogy a műhelyeikben (oboedientia) vagy más szolgálati helyeiken (pl. a portánál), a kolostor irodáiban, a sekrestyében szolgáljanak. Azért, hogy a testvérek el tudják látni a feladataikat, rájuk kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak. Így például a napi zsolozsma nem annyira terjedelmes, mint az atyáknál. A böjti szabályok sem olyan szigorúak számukra. Ezért a testvérek reggelit is kapnak. A klauzúrás szabályok is enyhébbek, mivel ők intézik a kolostor külső ügyeit a környező városokban. Főként kézműves vagy más fizikai munkával gondoskodnak a testvérek a kolostor fenntartásáról. Híresek a karthauziak az állat- és növénytermesztésükről: a legismertebbek a karthauzi macskák (Chartreuse bleu), a karthauzi lovak, a karthauzi rózsák. A karthauzi szegfűket is a karthauzi rendről nevezék el. Fő bevételi forrásuk az ismert karthauzi likőr, a Chartreuse, amelyet egy voironi gyárban készítenek 130 féle fűszerből és onnan adják el világszerte (a gyáruk a Nagy Karthauzi Kolostor közelében található). Aki laikus testvérként szeretne belépni a rendbe, legalább 20 éves legyen és legyen egy lezárt szakmai képesítése, mindenekelőtt kézműves vagy más fizikai szakmákhoz. A jelöltidő után, ami 3-12 hónapos, következik a beöltözés és a felvétel a novíciátusba, ami kétéves. Ezután teszi le három évre szóló ideiglenes fogadalmát a testvér, majd további két évre megújíthatja azt. Ha ezután is maradni szándékozik, akkor leteszi az örökfogadalmát, amellyel örökre elkötelezi magát a rendnek. A donátusok A donátusoknak ugyanazok a feladataik, mint a testvéreknek. Csak abban különböznek a testvérektől, hogy ők nem kötik magukat fogadalmakkal a rendhez, hanem egy ún. donációs szerződést kötnek a renddel. A donátusok ugyanazt a kiképzést kapják, mint a testvérek. Az első novíciusi év után a testvérnovícius dönthet arról, hogy donátusként folytatja-e tovább a rendi életét. Az ideiglenes fogadalmak helyett a donátus ideiglenes donációt tesz előbb három évre, majd két évre. Ezután következik az örökdonáció, ha a donátus a rendben akar maradni. A kolostoron belül a donátusok teljes szegénységben élnek, de kolostoron kívül lehet személyes tulajdonuk és szabadon rendelkezhetnek felőle. A napirendjük alakításában szabadabbak a testvéreknél, és külön könnyítéseket is kaphatnak. Apácák 1145 óta vannak karthauzi apácák is. Eleinte az életük még különbözött a szerzetesekétől. A magány és a böjt tekintetében a nővérek élete nem volt olyan szigorú, mint a szerzeteseké. Az apácák például nem kis házakban laktak, hanem külön szobákban (cellákban). Naponta közösen étkeztek és nemcsak hetente egyszer volt közös pihenőidejük, hanem naponta. Ma már a karthauzi apácáknál is felmerült az a vágy, hogy az eredeti kartazi eszményt autentikusabban éljék meg. Így az 1970-es években már a második női közösséget alapították meg, ahol az apácák élete már a szerzetesekéhez jobban illeszkedett. 1971-ben költöztek be az apácák a Beauregard kolostorba, amely a Nagy Karthauzi Kolostor közelében, Voironban épült fel. 1977-ben érkeztek apácák az olaszországi Vedana kolostorába, ahol korábban szerzetesek laktak, de utánpótlás hiányában meg kellett szüntetni a férfi közösséget. Időközben a megnövekedett Beauregard-i közösség átköltözött a Felső-Provence-ban található Reillane-i karthauzi kolostorba. Ma a karthauzi rend összesen 5 apácazárdával rendelkezik a világon, ebből kettő Franciaországban és Olaszországban és egy Spanyolországban. Dél-Koreában 2004-ben költöztek be a szerzetesek egy új kolostorba, és egy apácazárdát is terveznek ott megnyitni. Az apácáknál is háromféle szerzetesi állapot létezik: a kórusnővérek, egyszerű nővérek és donátusnők. A feladatkörök is nagyjából azonosak, mint a szerzeteseknél. Kívánságra a nővérek megkaphatják a szűzszentelést is. A kórusnővérek kiképzése a diakonisszaszenteléssel végződik[forrás?]. Ekkor stólát kapnak a püspöktől és a szentmisén, valamint az Olvasmányos imaóra alatt olvashatják az evangéliumot is. Ez a karthauziak különlegessége és sajátos joga. A diakónusszentelést a világegyház a Niceai zsinat óta eltörölte a nők számára[forrás?]. A karthauzi apácák a celláikban általában varrómunkákat végeznek, főként oltárterítőket és miseruhákat készítenek. Az apácaközösségeket egy perjelnő irányítja. A rendi ruházat a szerzetesekhez hasonlóan fehér színű. Efölött az apácák egy fekete fátylat viselnek. A nővérek zárdáiban egy különálló épületszárnyban kissé távolabb az apácáktól még három férfiszerzetes is él, két atya és egy testvér. Az atyák töltik be a vikáriusi és a koadjutori állást a zárdában. Ők végzik a lelkipásztori szolgálatot a kolostorban. A testvér segít az apácáknak az aktuális munkákban. A reillane-i karthauzi kolostor építésénél már figyelembe vették a rend új előírását, miszerint a testvérek és az egyszerű apácák is kertes házikókban laknak, amelyek a magányt jobban elviselhetőbbé teszik, mint a külön szobák. A tapasztalatok jók voltak és hamar kiterjeszthették a rend többi részén is. Szervezet A karthauzi rend legfelsőbb szerve a generáliskáptalan, amit két évente hívnak össze a Nagy Karthauzi Kolostorban, és az egyes házak perjeleiből (házfőnökökből) áll. Itt hozzák a rend törvényeit. Ebből választanak egy grémiumot, az ún. definitóriumot, amely nyolc szerzetesből áll, ez az elnöki tanács. A generáliskáptalanon tárgyalják meg a rend legfontosabb ügyeit. Két kaptalan között a rendet a Nagy Karthauzi Kolostor perjele (házfőnöke) irányítja (a reverendus pater), akit csak a Nagy Karthauzi Kolostor szerzetesei választanak meg, bár ő az egész rend élén áll. Ő a legszigorúbb klauzúrás szabályok alatt áll, mint a remeterend főnöke, hivatali idejében soha sem hagyja el a kolostorát. Így például számára lehetetlen, hogy a Szent Székbe, Rómába látogasson el és ott képviselje a rendet. Ezt egy külön ezzel a feladattal megbízott szerzetes atya végzi el. Az egyes karthauzi kolostorokat a perjel (házfőnök) irányítja, akit az adott ház szerzetesei két évre választanak meg. A perjel helyettese a vicarius. A procurator felel a pénzügyekért. A novíciusmester (magiszter) felelős szerzetesnövendékek képzéséért. A laikus testvérek és a donátusok képzéséért rendszerint a vicarius felel. A kolostori fegyelem betartását kétévente végzi két perjel egy másik rendházból. XI. Ince pápa ismert mondása: Cartusia numquam reformata, quia numquam deformata (A karthauzi rendet sosem reformálták meg, mivel sosem deformálódott), utal a karthauziak eredetükhöz való hűségükre. Ennek ellenére a karthauzi rend is változtatott a szabályain az idők folyamán. 1917-ben például az addig kötelező gyónást a perjel előtt el kellett törölni az egyházjoghoz való igazodás miatt. A II. vatikáni zsinat után az 1970-es évek elején állították össze a „Karthauzi rend megújult Statútumát”. Ezt előbb 1983-ban az egyházjoghoz való alkalmazkodás érdekében megváltoztatták, majd utoljára ismét 1987-ben. Lelkiség A karthauziak lelkisége egy élet Krisztus újraeljövetelének várakozásában. A magányba visszavonulva csak arra törekszenek, hogy Krisztusnak tetsszenek és az evangélium szerint kövessék Krisztust. Lelkiségüket ez a mondat foglalja össze a legjobban: „Isten dicséretére és dicsőségére Krisztus, az Atya Igéje a Szentlélek által kezdettől embereket választott ki, hogy őket a magányba vezesse és bensőséges szeretetben egyesítse őket magával.” (Statútumok 1,1). Különleges értéke van még a lelkiségükben a Jézus-imának is. A karthauziakra jellemző a hallgatás, a magány és az ima. Magányon a karthauziak a világtól való elválást értik, amely mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy mindenfajta apostoli kiváltságról lemondanak. Nincs közvetlen hozzáférésük a tömegtájékoztatási eszközökhöz. Csak a perjel olvassa az újságokat és ő tájékoztatja a szerzeteseket a fontosabb eseményekről. Látogatókat nem fogadnak, kivéve a szerzetesek hozzátartozóit, akik évente két napot tölthetnek a karthauzi kolostorban, valamint a rend iránt érdeklődő látogatókat. A karthauziak élete főleg az imára irányul. Ennek megfelelően saját liturgiájuk van, amely életmódjukhoz igazodik. A rend visszavonult élete miatt a rend csak egy püspököt (az alapítót, Szent Brunót) és nagyon kevés szentet emelt ki. Három szentet és 15 boldogot tisztelnek vértanúként, akik 1535-40-ben az angliai reformáció idején haltak meg. A karthauziak vegetáriánusok. Szigorú böjti időszakok határozzák meg az életüket, így például minden pénteken kenyérrel és vízzel böjtölnek. Reggeli hagyományosan nincs a karthauziaknál, a karthauzi apácáknál viszont szokás, hogy a reggeli mise után valami kis apróságot, rendszerint kenyeret és egy kis italt magukhoz vegyenek. Az első étkezés az ebéd. A nyári félévben, azaz húsvéttól Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepéig van meleg vacsora is. A téli félévben a szerzetesek este csak egy kis kenyeret és italt fogyasztanak. Minden karthauzi kolostor, néhány kivétellel Máriának, a karthauziak egyedüli anyjának (Mater Singularis Cartusensium) van szentelve. Ő a rend legfelsőbb védőszentje és különleges helyet foglal el a rend lelkiségében. A tiszteletére naponta ajánlanak fel szentmisét. A kanonikus zsolozsma mellett a Szűz Mária-zsolozsmát is imádkozzák, valamint naponta háromszor az Úrangyalát is eléneklik. A rend második védőszentje Keresztelő Szent János. A karthauziak életmódjukkal szeretnének tanúságot tenni a világnak; a konzekvensen megélt hitüket tekintik a rendtagok a legjobb prédikációnak. Az életüket helyettesítő istentiszteletként élik mindazok számára, akik nem akarnak vagy nem tudnak imádkozni, és bűnbánatot szeretnének gyakorolni azok helyett is, akik nincsenek tudatában vétkeiknek. Kritika A karthauziak életmódját kritika is éri. Gyakran azt róják fel nekik, hogy elzárkóznak a világtól és bezárják a szemüket embertársaik problémái előtt. Ezt a kritikát a karthauzi életmód támogatói sem tudják érvekkel alátámasztani, ez érinti minden szemlélődő rend alapelvét, amelyet hit nélkül alig érthetünk meg igazán. Gyakran figyelmen kívül hagyják azt is, hogy a szemlélődő rendek feladatul tűzik ki maguk elé, hogy imádkozzanak másokért a világban, pont azokért, akik talán nem is tudnak vagy akarnak imádkozni, így minden ember számára a helyettesítő ima útját képviselik. Működő és már nem működő karthauzi kolostorok A ma működő vagy korábban megszűnt karthauzi kolostorok nemzetközi listája itt található: Karthauzi kolostorok listája A karthauziak filmen 2005-ben Philip Gröning készített egy dokumentumfilmet a „A nagy csend” címmel (eredeti cim: Die Große Stille, angol cim: Into Great Silence). Ez a film a Grenoble melletti Nagy Karthauzi Kolostorban készült és az ott élő szerzetesek mindennapjait mutatja be. A karthauziak az irodalomban Eötvös József: A karthauzi. Ivanoe Bonomi Ivanoe Bonomi (Mantova, 1873. október 18. – Róma, 1951. április 20.) olasz reformszocialista politikus, miniszterelnök és hadügyminiszter volt. Élete Ivanoe Bonomi 1873. október 18-án született Mantuában. 1898-ban - jogi és természettudományi tanulmányai befejezése után - újságírással kezdett foglalkozni. Az Olasz Szocialista Párt tagjaként az Avanti!-ban és a Critica Socialistában publikált. 1909-ben parlamenti képviselőnek választották. Ezt követően a pártból való kizárása után megalapította a reformszocialista mozgalmat. Az első világháború alatt és után több miniszteri (közmunkaügyi és hadügyminiszteri) pozíciót is betöltött, 1921-ben pedig rövid ideig a miniszterelnöki tisztséget is ellátta. 1924-ben visszavonult, mivel ellenezte Benito Mussolini politikáját. A második világháború alatt ő volt az olasz antifasiszta mozgalom vezetője. Szicília 1943. augusztusi megszállása nehéz helyzetbe hozta Mussolinit. Nyilvánvaló volt, hogy a sziget egy Olaszország elleni invázió bázisa lesz. A Fasiszta Nagytanács július 24-én tartott ülésén elfogadták Galeazzo Ciano javaslatát, amely szerint Olaszország különbékét köt a szövetségesekkel. A következő napon III. Viktor Emánuel olasz király leváltotta Mussolinit. Előbb Pietro Badoglio, majd 1944 júniusában Bonomi lett a miniszterelnök. A Mussolini elleni egységfront megteremtéséért Bonomi kormányába bekerültek olyan régi antifasiszták, mint Carlo Sforza, Benedetto Croce és Palmiro Togliatti (az Olasz Kommunista Párt vezetője) is. Bonomi megbízatása 1945-ig tartott. Három évvel később megválasztották az olasz szenátus vezetőjének. 1951. április 20-án hunyt el Rómában. Ingénue Az 1992-es Ingénue k.d. lang második szólólemeze. Ez a legsikeresebb albuma, Kanadában és világszerte is a listák elejére került. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. A Miss Chatelaine ironikus; a Chatelaine egy kanadai női magazin, amely egyszer az év nőjének választotta lang-ot, a dal klipje lang-ot túlzottan nőies szerepben ábrázolta. A Constant Craving dalért elnyerte a Grammy-díjat a legjobb női popénekes teljesítményért. 1558 az irodalomban Az 1558. év az irodalomban. Új művek Megjelenik Bécsben Bornemisza Péter drámája: Magyar Elektra (Tragoedia magiar nyelvenn, az Sophocles Electraiabol); Szophoklész Élektra című tragédiájának fordítása, illetve átdolgozása. Joachim du Bellay francia költő verseskötetei (zömmel szonettek): Róma régiségei (Les Antiquités de Rome) Panaszok (Les Regrets) Falusi játékok (Divers Jeux Rustiques) Születések július 11. (keresztelő) – Robert Greene angol elbeszélő, pamflet- és színműíró, „a kor egyik legsokoldalúbb tehetsége” († 1592 ) november 3. – Thomas Kyd angol drámaíró, a Spanyol tragédia (The Spanish Tragedy) szerzője († 1594 ) Tartozás fedezetének elvonása A tartozás fedezetének elvonása egy bűntett, a gazdasági bűncselekmények egyike. A magyar szabályozás Fogalma Aki a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik. Forrás Btk. 297. § (1) és (2) Hypsibema A Hypsibema egy kevéssé ismert dinoszaurusznem, amely a késő kréta korban (a campaniai korszakban) élt, mintegy 75 millió évvel ezelőtt. Óriási fosszíliáit az Egyesült Államok Észak-Karolina és Missouri államaiban fedezték fel. A feltételezés szerint a hadrosauroideák közé tartozik, bár a Missouriban talált maradványokat először egy kis sauropoda (a „Neosaurus”, későbbi nevén Parrosaurus) részeinek hitték. A típusfajról, a Hypsibema crassicaudáról Edward Drinker Cope készített leírást 1869-ben. A második faj, a H. missouriensis (a Parrosaurus), Missouri hivatalos állami dinoszauruszává vált, de mindkét faj csak töredékes maradványok alapján ismert, és nomen dubiumnak tekintendő. Klaus Scheurell Klaus Scheurell dr. (Wusterhausen, 1941. augusztus 23. – 2016. augusztus 12.) német nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása vegyészmérnök. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A Német Demokratikus Köztársaságban (NDK) 1971-ben szerezte meg a játékvezetői vizsgát, 1974-ben lett hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának játékvezetője. Az aktív játékvezetéstől 1991-ben vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 223. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 2. NDK Kupa Az NDK történetében az ő nevéhez kötődik az utolsó, az 1991-es kupadöntő koordinálása. Nemzetközi játékvezetés Az NDK labdarúgó-szövetségének játékvezető-bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1975-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A német nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 20. helyet foglalja el 4 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1990-ben búcsúzott. Nemzetközi kupamérkőzéseinek száma: 16. Válogatott mérkőzéseinek száma: 14. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra és Mexikóba a XIII., az 1986-os labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra és Franciaországba a VII., az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Olimpia Az 1980. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájának mérkőzésein a FIFA JB bírói szolgálattal bízta meg. A Mozilla Firefox története A Mozilla Firefox projektet Dave Hyatt és Blake Ross hozta létre a Mozilla projekt kísérleti ágaként. A Firefox 1.0 2004. november 9-én, az 1.5 2005. november 29-én, a 2.0 2006. október 24-én, a 3.0 verzió pedig 2008. június 17-én jelent meg. A Firefox kezdete Hyatt és Ross a Mozilla Alkalmazáscsomag (kódneve: SeaMonkey) elhízását látva fogott bele az új projektbe. A SeaMonkey tartalmazott IRC klienst, e-mail és hírolvasó klienst valamint egy WYSWYG HTML szerkesztőt. A Firefox megőrizte az eredeti Mozilla böngésző platformfüggetlen jellegét a XUL használatának köszönhetően. A XUL használata lehetővé tette, hogy a program képességeit kiegészítők segítségével növeljék, valamint külsejét különböző témákkal variálják. A kiegészítők fejlesztései és telepítései felvetettek bizonyos biztonsági problémákat, így a Firefox 0.9 verzió megjelenésével egyetemben a Mozilla Alapítvány elkészítette a Mozilla Update webhelyet, ahol ellenőrzött, jóváhagyott kiegészítők és témák kerültek fel. A XUL használata különbözteti meg a Firefoxot a többi böngészőtől, beleértve más olyan projekteket, melyek a Mozilla-alapú Gecko böngészőmotort használják, valamint azokat a böngészőket, melyek a rendszer natív megjelenéséhez igazodnak (a Galeon és Epiphany a GTK+, a K-Meleon az MFC, a Camino pedig a Cocoa megjelenést használja). Ezek közül sok projekt előbb keletkezett, mint a Firefox, és valószínűleg inspiráló hatással voltak rá. Habár a Mozilla Alapítvány tervei szerint az elavult Mozilla Alkalmazáscsomag helyét a Firefox vette volna át, az alkalmazáscsomag fejlesztése mégis 2006. április 12-ig tartott, ugyanis sok vállalat használta a programot. A Mozilla közösség továbbra is fejleszti az alkalmazáscsomagot, és új verziókat ad ki SeaMonkey néven, ezzel elkerülve az esetleges Mozilla Alkalmazáscsomag névből származó félreértéseket. 2004. február 5-én az AMS a Mozilla Firefoxot (akkor még Firebirdnek hívták) a legjobb nyílt forrású projektnek nevezte, és a "Tier 1" díjjal jutalmazta (ami azt jelenti "A kategória legjobbja). Ezzel tulajdonképpen az AMS a Firebirdet (ahogy akkoriban hívták) egy biztonságos és egy technológiai szempontból erős szoftvernek ismerték el. Név A projekt, melyből a Firefox keletkezett a Mozilla Alkalmazáscsomag kísérleti ága volt, melyet m/b-nek hívtak, mely a mozilla/böngésző rövidítése. Mikor már elég jól haladt a fejlesztés, 2002 szeptemberében kiadták egy nyilvános béta változatot (binárisokat) Phoenix néven. A Phoenix nevet 2003. április 14-én Firebirdre változtatták védjegy vita miatt, ugyanis volt egy ilyen BIOS gyár Phoenix Technologies néven. A Firebird név elég vegyes reakciókat váltott ki, ugyanis volt már egy ilyen nevű adatbázis szerver (amely mellesleg szintén nyílt forrású). Április végén a Mozilla Alapítvány hivatalosan bejelentette, hogy a böngésző neve Mozilla Firebird, így különböztetve meg a Firebirdtől. Végül a Firebird (adatbázis szerver) közösség nyomására 2004. február 9-én megváltoztattak Mozilla Firefoxra. A Firefox névre esett a választás részben azért, mert hasonlított a Firebirdre, valamint egyedinek számított a számítógépes közegekben. Annak bebiztosítására, hogy ne kelljen még egyszer nevet cserélni, a Mozilla Alapítvány 2003 decemberében elkezdte a védjegy bejegyzés folyamatát az Amerikai Egyesült Államok védjegyekkel foglalkozó szervezeténél. A bejegyzés folyamata végül a Firefox 0.8 megjelenését késleltette, ugyanis kiderült, hogy az Egyesült Királyságban a Firefox név a "The Charlton Company" által védett név (a szoftverük neve). A cég azonban megengedte a név használatát. A név körüli bonyadalmak ihlették a "Firesomething" (jelentése: Firevalami) kiegészítő elkészítését, mellyel a felhasználók átnevezhették a programot bármire. Így születtek olyan nevek, mint a Mozilla Firesomething, Mozilla Firebadger (jelentése: borz) és a Mozilla Hypnotoad (jelentése: hipnotizáló varangy). Vizuális megjelenés A szabad szoftvereket gyakran vádolják azzal, hogy csupán programozók írják - nem pedig grafikusok és használhatóságot figyelembe vevő specialisták -, így a grafikus felületek (pl. ikonok) el vannak hanyagolva. A Firefox korai verzió, azaz a Firebird és Phoenix kiadásakor a fejlesztők igyekeztek a vizuális látványra is odafigyelni, de még így sem érte el bizonyos professzionális programok színvonalát. 2003 októberében megjelent egy Steven Garrity által írt cikk, melyben kifejti, miért nem megfelelő a Mozilla grafikus-vizuális állapota. A cikk nagy figyelmet kapott. (Annyian látogatták a cikket, hogy egy időre elérhetetlenné vált.) Nem sokkal később a Mozilla Alapítvány meghívta Garrity-t az új vizuális felület kifejlesztésének vezetőjének. A 2004 februárjában megjelent Firefox 0.8 verzióban már az új felület debütált, valamint a silverorange (webfejlesztők egy csoportja, akiknek már tartós és jó kapcsolata volt a Mozillával) által tervezett új ikonok is helyet kaptak, melyen Jon Hicks finomított még egy kicsit. Hicks egyébként korábban már dolgozott a Caminón is. Később a logót frissítették, mivel nagyításkor néhány hibát észrevettek. A logón egy róka látható, annak ellenére, hogy a tűzróka igaziból a vörös pandának a neve. A logó célja az volt, hogy szép legyen, de ne egy túlzott művészeti alkotás. A logónak könnyen megjegyezhetőnek és felismerhetőnek kellett lennie, ugyanakkor fontos volt, hogy a többi ikon közt jól mutasson. Ennek kellett lennie a termék végső logójának. Forrás Mozilla Developer News » Blog Archive » Sunset Announcement for Fx/Tb 1.0.x and Mozilla Suite 1.7.x Keating, Wick (2004. február 5.). „Open source: Swimming with the tide. In Consultants' Briefing”. CIO Magazine. Sablon:US trademark Sablon:UK trademark http://futurama.wikia.com/wiki/Hypnotoad Garrity, Steven: Branding Mozilla: Towards Mozilla 2.0, 2003. október 23. (Hozzáférés: 2009. február 8.) Garrity, Steven: Branding Mozilla: Towards Firefox 1.0, 2004. február 9. (Hozzáférés: 2009. február 8.) Hicks, Jon: Branding Firefox. Hicksdesign, 2004. február 8. (Hozzáférés: 2009. február 8.) Hicks, Jon: Spot the Difference. Hicksdesign, 2004. december 16. (Hozzáférés: 2009. február 8.) Magyar jelképek és ereklyék listája Az alábbi listában szereplő jelképek és ereklyék nem mindegyike számít hivatalosan a magyarság jelképének illetve ereklyéjének. Az összeállítás célja, hogy bemutassa, felsorolt forrásai mit tekintenek e körbe tartozónak. A magyarság legfontosabb jelképei és ereklyéi Vallási ereklye Szent Jobb (1083) Szent László hermája Irodalmi ereklyék Halotti beszéd és könyörgés (1200) Ómagyar Mária-siralom (1300 körül) Szózat (1835-1836) Nemzeti dal (1848) Nemzeti jelképek Szent Korona Állami címereink (1202) Himnusz (1823) Piros-fehér-zöld (1848) További jelképek Csodaszarvas Turul Hármas halom Árpádsáv Kettős kereszt Magyar történelmi zászlósor Kopjafa Székelykapu Lehel kürtje Hunnia a magyarság megszemélyesítője, szerepel az 1920-ban kiadott 500 koronás bankjegyen is. Tulipán , Tulipán a magyar népművészetben Magyar rovásírás A Nimród tamga – Az Orion csillagkép Világmodellek Déli harangszó A felszámolt vasfüggöny darabjai Magyar himnuszok 90. genfi zsoltár Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga Boldogasszony Anyánk Rákóczi-nóta Székely himnusz Magyar koronázási ékszerek Szent Korona Koronázási palást Királyi jogar Országalma Modern jelképek H nemzetközi autójelzés .hu TLD Rubik-kocka A szentek ereklyéi A szentek ereklyéinek különböző elnevezésük van aszerint, hogy honnan származnak: ex ossibus (csontokból), ex pilis (szőrzetből), ex carne (húsból), ex vestibus (ruházatból), ex capsa (ládából, azaz a koporsóból), a contactu (érintéssel, azaz a szóban forgó tárgyat hozzáérintették a szent holttestéhez). Venczel János Venczel János (Györgyfalva, 1940. március 19. –) erdélyi magyar grafikus. Életútja, munkássága Középiskoláit a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban és párhuzamosan a Képzőművészeti Középiskola kerámia szakán végezte (1958). Később a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika tagozatán szerzett diplomát (1967). 1960–61-ben a kolozsvári Arta Populară, 1968–73 között az Arta Decorativă Szövetkezetben dolgozott mint keramikus, 1973–88 között az Arta Textilă Szövetkezetben volt formatervező. 1988-tól előbb az Utunk, majd 1989-től nyugdíjazásáig, 2005-ig a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok grafikai szerkesztője. Illusztrációi, önálló grafikai munkái 1967-től jelennek meg. Számos könyvhöz készített borítótervet, illusztrációkat. James–Lange-érzelemelmélet William James (1842–1910) 1884-ben publikálta érzelemelméletét, mely szerint az érzelemkeltő helyzetek bizonyos testi válaszokat váltanak ki, és ezeknek a válaszoknak a bennünk kialakuló tudatossága az érzelem érzése. Az idézet James híres tankönyvéből, a The Principles of Psychologyból (1890) való, amely megerősíti érzelemelméletét, és mely őt szinte egy nap alatt Amerika egyik leghíresebb pszichológusává tette. 1885-ben egy dán fiziológus, Carl Lange Jamestől függetlenül hasonló elméletet publikált, ennek következtében ezt az elméletet James–Lange-féle érzelemelméletnek nevezzük. Lange változatában az autonóm idegrendszer által létrehozott változásokra helyezte a hangsúlyt – ez az idegrendszernek azon része, amely olyan akaratlan folyamatokat hoz létre, mint a szívritmus, a véredények tágulása és az izzadás. Bár James is hangsúlyozta az anatóm hatásokat, ő az izmokból, ízületekből és bőrből érkező visszacsatolást sem zárta ki. Általában úgy véljük, hogy egy inger (például egy telefonhívás, melyben közlik, hogy nyertünk a lottón) valamely érzelmet hoz létre (például örömöt), és az vált ki valamilyen fiziológiai válaszokat (például megnövekedett szívritmust, kiabálást stb.). Az érzelemelmélet ezt a sorrendet fordította meg, azt állítja, hogy a stimulus először a választ váltja ki, és a válasz tudatossága alapján jön létre az érzelem. Tehát nem azért mosolygunk, mert boldogok vagyunk, hanem boldogok vagyunk, mivel mosolygunk. James így ír elméletéről: Kritikák 1927-ben James egyik volt tanítványa, a harvardi fiziológus Walter Bradford Cannon (1871–1945) több oldalról is, látszólag sikerrel támadta az elméletet. Többek között amellett érvelt, hogy a szimpatikus idegrendszer ingerlése az organizmust „harcolj vagy menekülj” állapotra hangolja fel és bevezette a homeosztázis terminust, a test viszonylagos állandó belső állapotának leírásához. A James–Lange-elmélet két, Cannon által felvetett kritikája Az első szerint, a belső szervek teljes elkülönülése a központi idegrendszertől nem változtatja meg az érzelmi magatartást. E kritika alátámasztásához Cannon olyan kísérletet végzett, mely kimutatta, hogy miután a kísérleti állatoknál elvágta a belső szervek és az idegrendszer közötti érzékszervi idegeket az érzelmi válaszok azután is megjelentek. Azonban attól, hogy feedbacktől megfosztott állat továbbra is mutatja a düh külső jeleit nem jelenti azt, hogy valóban érez dühöt. Ezen kívül James nem állította, hogy minden érzelem viscerális feedbacktől függ. Szerinte Cannon műtétei nem szüntették meg az izmokból eredő feedbacket, pedig ezek is fontosak. Cannon másik ellenvetésében úgy gondolja, hogy az erős érzelmeknek megfelelő mesterséges belső szervi változások létrehozása nem idéz elő érzelmeket. Kísérleteiben a kísérleti személyeknek adrenalint adtak, amely olyan testi változásokat idéz elő, amik általában erős érzelmekhez kapcsolódnak, azonban az érzelmekkel járó fiziológiai változások mesterséges előidézése, nem hozott létre valós érzelmet. Feltételezhetően a Cannon által áttekintett vizsgálatokban az alanyok azért nem éreztek semmilyen különös érzelmet, mert a fiziológiai változásokat semleges környezetben élték át, melyhez nem tudtak semmilyen címkét ragasztani. A MÁV Igazgatóság épülete (Miskolc) A miskolci MÁV Igazgatóság épülete a Szemere Bertalan utca (26. szám) és a Mindszent tér sarkán áll. A 19. század végén épült, s ma is Miskolc egyik legnagyobb középülete. Története A mai épület helyén – többek között – a tapolcai apátság serfőző műhelye és a Bárányka (Arany Bárány, Mindszenti Vendégfogadó) nevű fogadó állt. A helyükre 1892-ben építették fel a görögkatolikus püspökség neobarokk székházát. A megbízó Firczák Gyula (1836–1912), a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke volt, a terveket a miskolci építész, Blau Gyula (1855–1917) készítette. Az építkezés gyorsan haladt, a kezdés után alig három hónappal, 1892. augusztus 5-én már tető alatt állt a ház. A hatalmas épületben nyert elhelyezést a miskolci vasúti igazgatóság is. Miskolcon korábban, 1881-ben már létesült a vasútnak egy területi irányító hivatala (Kazinczy utca, Szemere utca), de ezt 1886-ban megszüntették. A város szerette volna visszakapni a vasúti regionális üzletvezetőséget, ám ez a törekvése a kormányzat és az ellenzék politikai harcainak a középpontjába került. Végül Baross Gábor közlekedési miniszter az ugyanezért küzdő másik két várossal (Kassa, Debrecen) szemben Miskolcot választotta. A város és a püspök közötti megállapodás eredményeként kapott helyet a püspöki székházban a vasúti üzletvezetőség négy osztálya, Görgey László MÁV-üzletvezető vezetésével. Görgey 1910-ig, országgyűlési képviselővé választásáig állt az intézmény élén. A MÁV Igazgatóság máig lakja az épületet. Az épület sarkán, a felső részen az 1930-as évek közepéig a görögkatolikus püspöki címer volt látható, ezután a magyar címer. Ma a MÁV emblémája látható a helyén. A sarkon Aszalay Gyula első világháborús emlékműve áll, amelyet 1936-ban, országos ünnepség keretében lepleztek le. „A M. Kir. Államvasutak Miskolci Üzletvezetőség hősi halottainak emlékére 1914–1918” felirattal készült márványtábla 155 miskolci áldozat nevét sorolja fel. A tábla alatt helyezték el 1992-ben az 1956-os forradalom vasutas résztvevőinek és mártírjainak emléktábláját. A keleti homlokzaton, a főbejárattól balra Szemere Bertalan emléktáblája helyezkedik el, míg a jobb oldali részen a MÁV Igazgatóság újjáalakulásának 100. évfordulójára (1882–1992) emlékező tábla van. Az épület homlokzatát fennállása alatt többször is felújították, legutóbb 2017–18-ban. Megjegyzések Az alku tárgya az volt, hogy Miskolc ne adjon helyet az Apponyi Albert által vezetett Nemzeti Párt felvidéki szervező megmozdulásának. A görögkatolikus püspökség eltávozásának pontos időpontja nem ismert, de feltehetően az 1930-as években történt. Ma a Görögkatolikus Püspöki Hivatal a Szeles utcán található. Saint-Laurent-des-Combes (Charente) Saint-Laurent-des-Combes település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Saint-Laurent-des-Combes Brie-sous-Chalais, Châtignac, Montboyer, Saint-Félix és Saint-Martial községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Astigarraga Astigarraga település Spanyolországban, Gipuzkoa tartományban. Astigarraga Donostia-San Sebastián, Errenteria és Hernani községekkel határos. Lakosainak száma 6077 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kurszán A Kurszán török eredetű régi magyar személynév, a jelentése: keselyű. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok november 24. Híres Kurszánok Kurszán fejedelem Frank Biela Frank Biela (Neuss, 1964. augusztus 2. –) német autóversenyző, aki ötször nyerte meg a Le Mans-i 24 órás autóversenyt. Pályafutása Pályafutását a Formula Ford sorozatban kezdte, majd a DTM-ben folytatta. 1990-ben csatlakozott az Audi csapatához, és 1991-ben már DTM bajnoki címet szerzett az összkerekes Audi V8 DTM-mel. Miután az összkerékhajtású autókat túlzott dominanciájuk miatt elüldözték a szervezők, a négykarikások más túraautó bajnokságokat kerestek maguknak. A sikeres túraautós korszak után nem volt kérdéses, hogy az Audi Sport csapat Emanuele Pirro-hoz és Rinaldo Capello-hoz hasonlóan viszi magával a Le Mans programba Biela-t is. 1999-től kezdve Pirroéval együtt versenyzett, lévén állandó társak lettek minden versenyen, eleinte Tom Kristensennel, majd Marco Wernerrel kiegészülve. Pirroval annak ellenére hamar megtalálták a közös hullámhosszt, hogy teljesen más személyiségek. 4 alkalommal nyerte a Sebringi 12 órás futamot, ötször a Le Mans-i 24 órást. 2008 után, olasz barátjával együtt vonultatta vissza az Audi az LMP versenyektől, de természetesen a márkánál maradva, privát csapatokat segítve az R8 LMS-sel továbbra is aktív. Eredményei Teljes brit túraautó-bajnokság eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes DTM eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) 1 - Sanghaj nem volt a bajnokság része. Teljes Porsche Supercup eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Son of Thunder A Son of Thunder egy dupla CD-s Lee "Scratch" Perry válogatásalbum 2000-ből. Longford megye Longford megye, Írország 32 megyéje közül az egyik. Leinster tartományban található és része a Midlands Régiónak. Longford városáról kapta a nevét. 32 megye közül 4. legkisebb területű és 2. legritkábban lakott megye. Történelem A területen a Farrell klán alapította Annalyt, a középkori Írország uradalom központja volt. A normann invázió után a 12. században, Hugh de Lacy, Annalyt, Liberty a Meathhez csatolta. Angol település jött létre Granard, normann ciszterciek hozták létre és Ágostoni kolostorokat alapítottak, Ardagh, Abbeylara, Abbeyderg, Abbeyshrule. A 14. században az angol befolyás csökkent. 1315-ben Granardot, Edward Bruce hadserege kifosztotta. Hamarosan O'Farrells visszaszerezte a teljes ellenőrzést a terület fölött. A megye 1586-ban került I. Erzsébet uralma alá, de az angol szabályozás nem volt teljes mértékű, mígnem ki nem tört a kilencéves háború. I. Jakab 1608-ban Longford megyét Leinster tartományhoz csatolta (korábban Connacht tartományhoz tartozott), és 6 báróságra osztotta. 1620-as években a megyébe angol és skót földbirtokosokat települtek, sok O'Farrell birtokot koboztak el. 1650-es években Cromwell ültetvények jöttek létre. A megye az 1798-as lázadás egyik központja volt Humbert által vezetett francia expedíciós hadsereg, szeptember 8-án Ballinamuck falu mellett vereséget szenvedett Cornwallis által vezetett brit hadseregtől. A britek jelentősen megtorlást végeztek a megye lakóin. A forradalmi szellem ismét fel élénkült az ír függetlenségi háborúban. Földrajz A megye nyugati oldalán a Shannon folyó folyik és a Lough Ree tóba ömlik. A megye északkeleti részén Erne folyó folyik, a megye belsejében a Lough tavak vannak. Megye tavas legelős területei legalacsonyabb terület, míg a legmagasabb pont északnyugaton a Carn Clonhugh 279m. A megye északi részének harmada dombos, míg a déli terület alacsonyabb, legeltetés szántás folyik. Városok és falvak Abbeylara Abbeyshrule Ardagh Aughnacliffe Ballinamuck Ballymahon Brickeens Cloondara Colehill Drumlish Edgeworthstown Ennybegs Granard Keenagh Killashee Killoe Lanesborough Lisryan Longford Moydow Mullinalaghta Newtowncashel Newtownforbes Taghshinny Niedersohren Niedersohren település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Niedersohren Nieder Kostenz, Dillendorf és Dill községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Frank Boya Frank Thierry Boya (Douala, 1996. július 1. –) kameruni válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Mouscron játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 2015 és 2017 között hazájában az APEJES csapatában szerepelt, majd innen került a német 1860 München-hez. 2017 nyarán innen a belga Mouscron játékosa lett. A válogatottban 2016. január 6-án debütált a kameruni labdarúgó-válogatottban a ruandai labdarúgó-válogatott ellen. Tagja volt a győztes válogatottnak, amely a 2017-es afrikai nemzetek kupáján vett részt. Sikerei, díjai Kamerun Afrikai nemzetek kupája : 2017 Stanoje Bošković Stanoje Bošković vagy magyarosan Boskovics István (? – Belgrád, 1865. július 6.) szerb mérnök, író. Munkáiban leginkább a szerb nép népdalait, néphagyományait kutatta. Munkái Ljudevita Stura knjiga o narodnim pesmama i pripovedkama slavenskim. Ujvidék, 1857. (Stur Lajos könyve a népdalokról és a szláv népmesékről.) Jug i jogovici. U. ott. 1860. (Déli és déliek.) Večera kneževa. U. ott, 1861. (A fejedelem vacsorája, a szerb nemzet történetéből.) Bacwanske pjesme U. ott, 1862. (Bácsmegyei népdalok.) Bojna Kosovu. U. ott, 1862. (A rigómezei ütközet. Történeti kép.) Theoretisch-praktisches Lehrbuch zur Erlernung der serbischen Sprache. Pest, 1864. (2. kiadás. U. ott, 1871. 3. k. Bpest, 1878. 3. k. U. ott, 1883. A három utóbbi kiadást öcscse János belgrádi főiskolai tanár adta ki s előszót irt hozzá.) Vitry-la-Ville Vitry-la-Ville település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 356 fő (2015). Vitry-la-Ville Cheppes-la-Prairie, Faux-Vésigneul, Pogny és Togny-aux-Bœufs községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tviszt A tviszt (gyakran magyar szövegkörnyezetben is angolos írásmóddal: twist) egy tánczenei műfaj, illetve az ilyen zenékre előadott, jellegzetes testmozgásokkal előadott tánc neve, amely leginkább az 1960-as években volt világszerte igen népszerű. Története Az 1950-es évek végéhez közeledve az előző évek rock and roll őrülete már alábbhagyott, amikor Hank Ballard és a The Midnighters együttes egy új, The Twist című számmal állt a közönség elé, mely a Teardrops on Your Letter című, 1959-ben kiadott kislemezük B oldalán jelent meg. A szám eredetileg csak mérsékelt sikert aratott, ám amikor a következő év nyarán Chubby Checker is feldolgozta, az ő változata azonnali siker lett, s ezáltal egy új könnyűzenei, illetve táncstílus első képviselőjévé vált. A Philadelphiában élő afroamerikai énekes ettől kezdve éveken keresztül szerzett hasonló számokat, és számos ilyen stílusban szerzett slágerrel tette ismertté a nevét. A sikeres fogadtatás hatására több más előadó is megjelentetett (illetve a repertoárjára vett) hasonló stílusban írott szerzeményeket. A tviszt irányzat egyik legismertebb számát, a "Twist and Shout"-ot például előbb az Isley Brothers vitte sikerre, de később a Beatles is feldolgozta. Feltétlenül említést érdemel még Checker Let’s Twist Again cím száma, vagy Sam Cooke dala, a Twistin' the Night Away. A tvisztről és a tvisztzene hatására kialakult újabb táncőrületről több film is készült: ilyen volt például a Twist Around the Clock vagy a Don't Knock the Twist, és számtalan táncversenyt is rendeztek. A tánchoz igen egyszerű és érzékletes útmutatást adtak: „a kezeiddel csinálj úgy, mintha a hátadat dörzsölnéd egy törülközővel. Közben a tested az egyik irányba mozog ide-oda, a kezeid a másik irányba. Az egyik lábaddal pedig tegyél úgy, mintha éppen egy cigarettát nyomnál el a földön.” A tviszttánc alapmozgásai közé tartozó csípőtekergetés eredete egyébként valószínűleg a kongói származású afroamerikai rabszolgák táncáig vezethető vissza, a „twist” kifejezés is az ilyen táncokkal kapcsolatban bukkan fel először, még a 19. századból. Az 1960-as évek derekára a tviszt iránti lelkesedés némileg alábbhagyott, az 1980-as évek végén azonban volt még egy fellángolása, amikor a Fat Boys "The Twist" című, Chubby Checker közreműködésével előadott rapszáma hozott ismét népszerűséget az irányzatnak. A későbbi időszakban azonban a tviszt stílusú számok már inkább csak a retro jellegű bulikon, illetve a 60-as évek zenéit játszó rádiókon bukkantak fel. A legsikeresebb tviszt számok a Billboard slágerlistán The Twist (Hank Ballard és a The Midnighters – 1959 , 28. hely) The Twist ( Chubby Checker – 1960 , 1. hely) Let's Twist Again (Chubby Checker – 1961 , 8. hely) Twistin' U.S.A. (Danny & the Juniors – 1961, 20. hely) Slow Twistin (Chubby Checker – 1962 , 3. hely) Peppermint Twist - Part 1 (Joey Dee & the Starliters – 1962, 1. hely) Hey, Let's Twist (Joey Dee & the Starliters – 1962, 20. hely) Dear Lady Twist (Gary "U.S." Bonds – 1962, 9. hely) Twist, Twist Senora (Gary "U.S." Bonds – 1962, 9. hely) Twistin' Postman ( The Marvelettes – 1962, 34. hely) Twistin' the Night Away ( Sam Cooke – 1962, 9. hely) Twist and Shout ( The Isley Brothers – 1962, 17. hely) Twist-Her (Bill Black's Combo – 1962, 26. hely) Soul Twist (King Curtis & His Noble Knights – 1962, 17. hely) Bristol Twistin’ Annie (The Dovells – 1962, 27. hely) Percolator (Twist) (Billy Joe & the Checkmates – 1962, 10. hely) Do You Know How To Twist (Hank Ballard és a The Midnighters – 1962, 87. hely) Twist It Up (Chubby Checker – 1963 , 25. hely) Limbo rock (Chubby Checker - 1963, 99. hely) Twist and Shout ( The Beatles – 1964 , 2. hely) A leleplezett Vatikán A leleplezett Vatikán Paul L. Williams író oknyomozó stílusban megírt könyve, amely a katolikus egyház, a pápaság és egyben Vatikán Állam 20. századi történetének árnyoldalait tárgyalja, részletes pénzügyi és politikai elemzésekkel. A könyv témája A 20. század elejére a katolikus egyház vagyona, tekintélye és világi dicsősége az azt megelőző korszakhoz képest jelentéktelenre csökkent. A reformáció miatt az Észak- és Nyugat-Európából korábban beáramló adók, hűbéri járulékok, örökségek és adományok elapadtak. A felvilágosodás is további pénzügyi gondokat okozott. A francia forradalmat követően az egyházi vagyonokat Franciaországban a nemzet rendelkezése alá vonták és megtiltották a francia püspököknek, hogy a pápának addig küldött szokásos „római adót” fizessék. Az olasz nemzeti egység megteremtése után 1860-ra a pápa a római székhelyű Lazio kivételével minden itáliai területét és birtokát elvesztette. 1870-ben a pápa a „Vatikán foglya” lett. Az 1910-es 1920-as években a katolikus egyház gazdasági és politikai befolyása a mélyponton volt. Ebben az időben ismerte fel Benito Mussolini, hogy a katolicizmus jó szolgálatot tehet politikai előmenetelének és pozíciója megszilárdításának. A könyv tárgyalja a Vatikánnak egyes diktatúrákkal kötött szerződéseit, például az 1929-es lateráni egyezményt és az 1933-as német-vatikáni konkordátumot. A szerző kritizálja a Vatikán egykori náci- és későbbi maffia-kapcsolatait is. Tartalomjegyzék Bevezetés: Koldusból királyfi Mussolini Adománylevele A csodálatos pénzszaporítás A mammon diadala A Vatikáni Bank megalapítása A katolikus Horvátország és a náci arany Kincsek a „patkányjáratokon” át Mérhetetlen gazdagság A rózsaszín pápa Montini utolsó szalmaszála Az ifjú cápa A titkos társaság Barátok közt A meghamisított egyház A „Vatikán Rt.” összeomlása Halálra szánva Az Ambrosiano-ügy Tájkép csata után Minden a régiben Bevehetetlen erődítmény Utószó: És így tovább I. Függelék A pápák listája II. Függelék A lateráni egyezmény III. Függelék Konkordátum a szentszék és a Német Birodalom között Jegyzetek Niedervisse Niedervisse település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 256 fő (2015). Niedervisse Bisten-en-Lorraine, Coume, Denting, Momerstroff, Narbéfontaine és Obervisse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Belley Belley település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 9058 fő (2015). Belley Andert-et-Condon, Arbignieu, Brens, Chazey-Bons, Magnieu, Parves, Virignin, Arboys-en-Bugey és Parves-et-Nattages községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mellérendelt mondatok a román nyelvben Ez a szócikk a román nyelv mondattanának az összetett mondattal foglalkozó azon részére szorítkozik, amely a tagmondatok közötti mellérendelés típusait tárgyalja, a hagyományos grammatika szemlélete szerint. Kapcsolatos mellérendelés (coordonare copulativă) Ez a mellérendelés-típus olyan egyszerű mondatokat köt össze, amelyek egyidejű vagy egymást követő, társított cselekvéseket fejeznek ki, a következő nyelvi eszközökkel: közvetlenül, főleg ha kettőnél több egyszerű mondatból álló mondatról van szó: Fata e frumoasă, are de lucru și știe să gătească ’A lány szép, van munkája és főzni is tud.’ Az első két mondat van közvetlenül összekötve, amit írásban vessző jelöl. kötőszóval : kötőszó értékű szókapcsolattal: Kizáró választó mellérendelés (coordonare disjunctivă) Ez a mellérendelés-típus olyan történéseket kapcsol össze, amelyek kizárják egymást választás nyomán, azaz amelyek közül csak az egyik lehet igaz egy adott pillanatban. Összeköthet főmondatokat vagy (többnyire) egyazon fajtájú mellékmondatokat, az alábbi eszközökkel: közvetlenül, ha több mint két mondat kötendő össze: Refuzi, accepți sau te mai gândești? ’Visszautasítod, elfogadod, vagy még alszol rá egyet?’ kötőszóval: Megengedő választó mellérendelés (coordonare alternativă) Ez a mellérendelés-fajta váltakozókként vagy egymást követve választottakként mutat be történéseket. Úgy főmondatok (Ba râde, ba plânge ’Mikor sír, mikor nevet’), mint mellékmondatok között lehetséges: Vedeam că ba râde, ba plânge ’Azt láttam, hogy mikor sír, mikor nevet’. Nyelvi eszközei: A közvetlen összekötés elsősorban akkor fordul elő, ha kettőnél több mondat van egymás mellé rendelve: Duminica se plimbă, citesc sau merg la teatru ’Vasárnap sétálnak, olvasnak vagy színházba mennek’ (közvetlen összekötés a két első mondat között), de olyan összetett mondat két mellékmondata között is, amelyben nincs más mellékmondat: Vrei, nu vrei, o să vii ’Akarva, akaratlanul, csak el fogsz jönni’. A megengedő választó mellérendelésnek vannak azonos eszközei a kizáró választó mellérendeléssel (a sau , ori , fie kötőszók), de jellegzetesek is: az aci …, aci , acum …, acum , ba …, ba , când …, când határozószó-párosok (mindegyik jelentése ’mikor …, mikor’), és a că kéthelyű kötőszó: Că vrei, că nu vrei, o să vii ’Akár akarod, akár nem, el fogsz jönni’. Ellentétes mellérendelés (coordonare adversativă) Ez a mellérendelés-féle ellentétesekként mutat be történéseket. Főmondatok és mellékmondatok között is lehetséges. Nyelvi eszközei: kötőszó: közvetlen összekötés: N-a telefonat, a scris ’Nem telefonált, írt’. A kötőszós vagy a közvetlen összekötést határozószók és határozószó értékű szókapcsolatok is erősíthetik: közvetlen mellérendelés esetében: N-am neglijat, dimpotrivă, m-am interesat zilnic ’Nem hanyagoltam el, ellenkezőleg, naponta érdeklődtem’; kötőszós mellérendeléskor: E bolnav și slăbit, dar cu toate acestea lucrează ’Beteg és legyengült, de ennek ellenére dolgozik’. Következtető (vagy magyarázó) mellérendelés (coordonare conclusivă) Ez a mellérendelés-típus egy történést, mindig sorrendben a másodikat, egy másik történés következményeként mutatja be. Többnyire főmondatok között fordul elő (Am promis, deci vin ’Megígértem, tehát eljövök’), de egyazon fajtájú mellékmondatok között is: Repet că am promis, deci vin ’Megismétlem, hogy megígértem, tehát eljövök.’ Nyelvi eszközei: a következtető mellérendelés szempontjából nem jellegzetes și ’és’ kötőszó: Am promis și mă simt dator ’Megígértem, és kötelességemnek érzem’. jellegzetes, a kötőszók és a határozószók közötti határsávban elhelyezkedő elemek: deci , așadar , ca atare ’tehát’; de aceea ’ezért’; prin urmare ’következésképpen’: Se hotărâse să plece definitiv, așadar își făcu bagajele ’Elhatározta, hogy végleg elmegy, tehát összecsomagolt’; și + az előző elemek egyike: și deci , și de aceea , și prin urmare ; közvetlen mellérendelés: Ești major, descurcă-te singur! ’Nagykorú vagy, boldogulj egyedül!’ Csernely Csernely község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban. Fekvése Az Upponyi-hegységtől délnyugatra, a Csernely-patak völgyében, tagolt medencedombsági területen helyezkedik el, Miskolctól 60 kilométerre nyugatra, Ózdtól 11 kilométerre délkeletre, az Ózdról Egerbe vezető közút mentén. Környezetében az erdők aránya jelentős. Története 1236-ban említik először oklevélben. Neve vagy a csermely szóból, vagy a szláv cerna, azaz fekete szóból származik. 1552-ben az egri Káptalan feljegyzéseiben is említés történt róla. A község zárt fekvésének köszönhetően a török nem sok kárt tett benne. A 16. századtól kezdve lakói bortermeléssel foglalkoztak. Népcsoportok A település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Nevezetességei Sturman kastély: 1780 – 1790 között épült. Római katolikus templom: copf stílusban épült, belső berendezése rokokó ; jelenlegi formáját az épület 1783 -ban nyerte el. Oltárképe Szent Lőrinc vértanúságát ábrázolja. Környező települések Csernely Bükkmogyorósdtól mintegy 2 kilométerre északra, Lénárddaróctól pedig körülbelül 3 kilométerre nyugatra fekszik. A legközelebbi város Ózd, amely innen 11 kilométerre északra terül el. Inkakakadu Az inkakakadu (Cacatua leadbeateri) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj. Egyes rendszerbesorolások a Lophocroa nembe sorolják Lophocroa leadbeateri néven. Előfordulása Ausztrália belső területén honos. Alfajai Cacatua leadbeateri leatbeateri - ez az alapfaj. Cacatua leadbeateri mollis - az alapfajnál kisebb, bóbitája sötétebb vörös, a narancsszínű sáv halványabb, olykor teljesen hiányzik. Megjelenése E kakadu testhossza 38 centiméter. Alapszíne fehér, feje, nyaka és begye lazacszínnel átszőtt, homloka sötétvörös. Bóbitája előregörbül és ha kinyitja teljes pompájában látható. Bóbitájának bázisa skarlátvörös, ezt narancsszínű sáv követi, majd ismét skarlátvörös, végül a toll csúcsa fehér. Szárnya 27 centiméter, farka 14 centiméter hosszú, az evezők és a faroktollak alsó felületén a tollak bázisa skarlátvörös. A hím írisze (szivárványhártyája) fekete, a tojóé sötét vörösesbarna. Mindkét nem csőre fehéres szaruszínű, lába szürke. A tojó bóbitáján a narancsszínű sáv szélesebb. A fiatal madarak halványabbak. Életmódja A fával borított száraz övezetek lakója, párban vagy kis csoportban él. Meglehetősen félénk faj. Röpte aktív szárnycsapásokból és siklórepülésekből áll, akrobatikus, ha kell hátrafelé is repül. Tápláléka magvakból, gyümölcsökből, diófélékből áll, nagyon szereti az akáciák és a vaddinnye magját. Hangja kéttagú remegős kiáltás, vészjele három vagy négy harsány rikoltás. Szaporodása Költési időszaka augusztus és december közé esik. Fészkét a keskeny törzsű mallee-eukaliptusz üregében építi. Fészekalja 2-4 tojásból áll, melyen 25 napig kotlik. A hím éjjel, a tojó nappal kotlik. A kirepülési idő nagyjából hat hét. A fiókákat mindkét szülő eteti, a fiatal madarak sokáig a családi kötelékben maradnak. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 4.) ITIS rendszerbesorolása szerint Cacatua leadbeateri STS–85 Az STS–85 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 86., a Discovery űrrepülőgép 23. repülése. Küldetés A 11 napos repülés célja operatív űrszolgálat teljesítése. Jellemzői A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kar 50 méter kinyúlást biztosított a műszaki szolgálat teljesítéséhez (műholdak indítása/elfogása, külső munkák: szerelések, hővédőpajzs ellenőrzése). Első nap 1997. augusztus 7-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 89,6 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 249 kilométer, az apogeuma 261 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 104 364 kilogramm, leszálló tömeg 98 847 kilogramm. Szállított hasznos teher 9191 kilogramm Hasznos teher Middle Atmosphere High Resolution Spectrograph Investigation (MAHRSI) – hasonlóan, mint a CRISTA–SPAS–2 a Föld középső rétegeinek vizsgálatát végezte UV ( ultraibolya ) spektrométer segítségével. Egy ózon és nitrogén-monoxid térképet készített a vizsgált területről. Surface Effects Sample Monitor (SESAM) – a világűrben jelen lévő atomi elemek vizsgálatát passzívan végezte. Manipulator Flight Demonstration (MFD) – a kísérletet a Japán Űrügynökség (NASDA) támogatta. Az újonnan kialakított robotkar (JEM) tesztelését végezték, amit később a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) helyeztek működésbe. Technology Applications and Science Payload (TAS-01) – tudományos hasznos teher, nyolc kísérletet végeztek. SOLCON – a belga űreszköz a Nap légköri tevékenységét vizsgálta, következtetéseket kívántak kialakítani a földi éghajlatok változásának okairól. Infrared Spectral Imaging Radiometer (ISIR) – infravörös képalkotó rendszer, a Föld felhőzetéről készített felvételeket, elősegítve a meteorológiai előrejelzések pontosságát, új technológiák alkalmazásának lehetőségét. Shuttle Laser Altimeter (SLA) – lézeres távérzékelés, magasságmérés. Méteres pontossággal térképezte a Föld felszínét. Critical Viscosity of Xenon (CVX) – kritikus viszkozitás (gáz-folyadék, folyadék-gáz) kísérlet mikrogravitációban , xenon nemesgáz környezetben. Space Experiment Module (SEM) – a NASA és iskolák programjában zárt tartályokban végeztek kísérleteket Two Phase Flow (TPF) – kapilláris szivattyú (CPL) megbízhatóságát tesztelték mikrogravitációs környezetben. A CPL nem tartalmazott mozgó alkatrészt, csak kis mennyiségű elektromos fűtőelemet. COOLLAR Flight Experiment (CFE) – a jövőbeni űrbeli küldetések hűtési technológiájának tesztelése. SAAMD – alacsony frekvenciájú önálló adatgyűjtő rendszer - a Space Shuttle indításakor és leszállásnál használták. WBSAAMD – magasabb frekvenciájú önálló adatgyűjtő rendszer a Space Shuttle indításakor és leszállásnál. International Extreme Ultraviolet Hitchhiker (IEH – 02) – a NASA és az Olasz Űrügynökség (ASI) közös kísérletei: a világűr ultraibolya vizsgálata, extrém ultraibolya (EUV) vizsgálatok a Jupiter Io holdja irányában. Southwest Ultraviolet Imaging System (SWUIS) – ultraibolya (UV) képalkotó távcső A1/MgF2, egy UV-érzékeny (ICCD) Xybion kamerával. A Hale–Bopp-üstököst , távoli csillagokat, a földi légkört vizsgálta. Műhold A tehertérben rögzített tudományos platformot Davis a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állította. A platform pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 3,1 kilométerre eltávolodott. CRISTA–SPAS–2 Gyártotta a német DASA, üzemeltette a Német Űrügynökség (DLR) és az amerikai NASA-MSFC. Az első repülés az ATLAS–3 név alatt történt az STS–66 fedélzetén. Német-amerikai közös tudományos platform (laboratórium), a Föld középső rétegeinek vizsgálatát végezte UV (ultraibolya) spektrométer segítségével. A programmal azonos időben a Földről, Amerikában és Németországban 66 meteorológiai léggömböt eresztettek ugyanezen légköri magasságba. Megnevezései: Cryogenic Infrared Spectrometers and Telescopes for the Atmosphere - Shuttle Palet Autonomous Satellite (CRISTA–SPAS–2); CRISTA–SPAS–2 (1997-039B); CRISTA–SPAS–2. Kódszáma: SSC 24890. 1997. augusztus 12-én állították pályára. Az orbitális egység pályája 90,44 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 291 kilométer, az apogeuma 301 kilométer volt. Hasznos tömege 1900 kilogramm. Szolgálati ideje 7 nap volt. Tizenegyedik nap 1997. augusztus 19-én a Kennedy Űrközponton (KSC), kiinduló bázisán szállt le. Összesen 11 napot, 20 órát, 28 percet töltött a világűrben. 7 600 000 kilométert repült, 185 alkalommal kerülte meg a Földet. Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–85 küldetéssel együtt) Curtis Lee Brown (4), parancsnok Kent Vernon Rominger (3), pilóta Nancy Jan Davis (3), teheráru parancsnok Stephen Kern Robinson (1), küldetésfelelős Robert Lee Curbeam (1), küldetésfelelős Bjarni Valdimar Tryggvason (1), rakomány specialista – Kanadai Űrügynökség (CSA) Visszatérő személyzet Curtis Lee Brown (4), parancsnok Kent Vernon Rominger (3), pilóta Nancy Jan Davis (3), teheráru parancsnok Stephen Kern Robinson (1), küldetésfelelős Robert Lee Curbeam (1), küldetésfelelős Bjarni Valdimar Tryggvason (1), rakomány specialista Város A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van. A város élén ma általában a polgármester áll. A város az emberi településformák legmagasabb szerveződési szintje. Alapvető jellegzetessége, hogy egyetlen faj igényeit hivatott kiszolgálni: az emberét. Az ember számára a város az egyetlen olyan élőhelytípus, ahol nagy egyedszámban és sűrűségben, lényegében természetesen van jelen. A város ezért a legtöbb diszciplína, például a történelemtudomány, szociológia, orvostudomány, a mérnöki tudományok (például várostervezés/urbanisztika) a közgazdaságtan és a természettudományok művelői számára egyaránt jelentős kutatási terepnek számít. A város (vagyis „urbanizált terület”) egy széles körben értelmezhető kifejezés, amely földrajzi értelemben egy régió területhasznosítására vonatkozik. Olyan hely, ami „meglehetősen nagy”, sűrűn lakott, és ipari, kereskedelmi és lakóövezetekkel jellemezhető. Történelem Az első állandó emberi települések és a letelepedett életmód a sikeres mezőgazdasági technikák egyenes következményei voltak. Körülbelül 9000 évvel ezelőttre tehető a kor, amikor a mind hatékonyabbá váló földművelési módszerekkel – az emberiség történetében először – tartósan táplálékfelesleg keletkezett, ami lehetővé tette más munkaformák, más tevékenységek fejlődését is. Az állandó települések sikere abban állt, hogy bennük egyszerre több, egymást kiegészítő tevékenység koncentrálódott, és ez a fejlődő kézműipar, a kereskedelem fokozódását is lehetővé tette. Nem mellékes, hogy városok fejlődésén át vezetett a kereskedelmi útvonalak, így a kereskedő városok hálózatának kialakulása is. A városok és a falvak közti különbség azonban nem pusztán azok méretében vagy az ott lakók számában rejlik. A funkció az, ami megkülönbözteti a két fő településformát – vagyis a jellemzően agrár és az ipari-kereskedelmi településeket – egymástól. A huszadik században lejátszódó urbanizációs robbanás, a városi lakosság ugrásszerű növekedése feltételezi, hogy rendelkezésre áll az a táplálékfelesleg, ami a termelők igényein túl a táplálékot nem termelők (t.i. városi lakosság) szükségleteit is kielégíti. A 80 százalékosan urbanizálódott USA-ban a fejlett technológiák alkalmazása lehetővé teszi, hogy egy mezőgazdasági termelő átlagosan 125 másik embernek elegendő táplálékot termeljen. A világ egy másik jelentősen urbanizálódott országában, Hollandiában a mezőgazdasági termeléssel a lakosságnak elenyésző hányada (2%) foglalkozik úgy, hogy az nem a termelés visszafogását jelenti. A történelem során városok lettek naggyá, majd tűntek el, miközben máshol más városok váltak meghatározóvá. E jelenséget már a görög történetíró, Hérodotosz is megemlíti Kr.e. 440 körül írt könyvében: „For most of those which were great once are small today; And those that used to be small were great in my own time. Knowing, therefore, that human prosperity never abides long in the same place, I shall pay attention to both alike.” (ford. Aubrey de Sélincourt) Ami magyarul, annyit tesz: „A legtöbb város mostanára kicsi, amely egykoron nagy volt; és azok, amelyek kicsik voltak, még életemben naggyá lettek. Tudván ezek alapján, hogy az emberi jólét soha nem virágozhat sokáig egy helyen, ezeket a jelenségeket mindenképpen figyelemre méltónak kell tartanom.” Városiasodás Két fontos dolgot érdemes kiemelni a fenti idézetből. Az egyik az időtényező, amelyet alapul véve a városok történetét, múltját is figyelembe vehetjük. Így elkerülhetjük a hibát, hogy a városokat örök, statikus és megváltoztathatatlan egységként kezeljük. A másik fontos tényező pedig maga az ember, amelynek jelenléte nélkül a városnak nehezen értelmezhető. Ez a két, szorosan összefüggő dolog lényegében a településeknek az emberi történelembe ágyazott, az ember tevékenysége által befolyásolt fizikai és funkcionális értelemben vett fejlődését jelenti, amely a laza szerkezetű mezőgazdasági település irányából a sűrű beépítettségű ipari és/vagy kereskedelmi település felé mutat. Ezzel máris megadtuk az urbanizációnak egyfajta definícióját is. Marc Antrop kissé összetettebben fogalmaz: az urbanizáció olyan összetett folyamat, amelynek hatására a vidéki vagy természetes területek egy csillagszerű térbeli mintázatot felvéve városi és ipari területekké alakulnak át, és ezt a folyamatot az adott terület fizikai jellege, elérhetősége és a szállítási útvonalak szabályozzák. Jelenkor A városiasodás, a sűrűn beépített emberi települések terjedése napjainkban már globálisan jelentkező tendenciát mutat. Korábbi becslések már tíz évvel ezelőtt utaltak rá, hogy – a történelem során először – 2005-re az emberiség nagyobbik hányada már városlakó lesz. A becslés lényegében bevált, hiszen az ENSZ adatai szerint 2005-ben a világ lakosságának 48,7 százaléka (3 150 451 000 fő) volt városlakó. Azonban az iparosodott országokban ez az arány már a 80 százalékot is meghaladja (ENSZ, 2005 ). A városok minden időszakban jelentős kiváltságokban és más elbírálásban részesültek más településeknél, ami miatt máig sokaknak kívánatos a városba költözni. A realitás azonban sokszor kiábrándító, és a bevándorlókra még a vidékinél is alacsonyabb életszínvonal vár(ENSZ, 2005 ). Napjainkban jellemző urbanizációs trend, hogy a városi lakosság többsége kikötővárosokba, fővárosokba koncentrálódik. A lakosság ilyetén egyenetlen eloszlása a gazdaság nagy fokú polarizáltsága (város – vidék) mellett jelentős környezeti károkozással is jár. Az ilyen „uralkodó” városok jelenléte a politikai hatalom koncentrációjából, az infrastrukturális beruházások egy területre irányuló allokációjából fakad, ami a kereskedelem és ipar lokális fellendülésével jár. Ez a folyamat végül – megfelelő méretű és fejlettségű vidéki hátország vagy piac hiányában – az adott nagyváros további növekedését váltja ki. Henderson bemutatta, hogy egy ország adott urbanizációs koncentráltsága (tehát a városi lakosság százalékos megoszlása) a gazdasági növekedésre is hatással van. A koncentráció túl magas, vagy túl alacsony foka egyaránt negatív hatást gyakorolhat. Gyors következtetések levonása előtt óvatosságra int az ENSZ fentebb hivatkozott kimutatása, amelyből kiolvasható, hogy számos magas GDP-jű, fejlett európai ország (például Ausztria, Finnország, Izland, Írország) lakosságának több mint 40%-a a fővárosban él. Ez az arány a jelen cikkben leírt vizsgálatok két célországa – Magyarország és Dánia – esetében hasonló, 25,3 és 23,4%. A fenti két ország eltérő mértékben, de egyaránt jelentősen urbanizálódott. Az ENSZ felmérései szerint hazánk lakosságának 66,3, míg Dánia lakosságának 85,6 százaléka él városokban, és a becslések 2030-ra további növekedést jeleznek. Az urbanizáció globális terjedésének okai igen összetettek, és regionálisan eltérőek lehetnek. Fontos tényezők lehetnek még egy ország vagy régió ipari fejlettsége mellett a háborúk, természeti csapások, de bizonyos források (például víz) hiánya (ENSZ, 2005 ), ami nagy szerepet játszhat a városiasodás dinamikus terjedésében is. Városok fejlődését a hálózatelmélet segítségével vizsgálja Geoffrey West fizikus. Vizsgálatában összehasonította az infrastruktúra fejlődése a növekedéssel csökkenő fajlagos energiafelhasználást jelent, hasonlóan egy biológiai szervezethez. Viszont szocioökonómiai tekintetben, pl. a bérek, a kriminalitási ráta, vagy a szabadalmak száma ezzel ellentétesen, növekvő tendenciát mutat. Az ipari forradalom óta ismert korlátlam fejlődés elmélete eszerint nem fenntartható, másképp kell strukturálni a társadalmat. Kérdésessé válik, hogy dinamikus életszínvonalunkat ezen elmélet nélkül tudjuk-e folytatni. Várostípusok Városok alakultak ki szárazföldi és vízi utak mentén, illetve a nemzetközi kereskedelem útvonalai és csomópontjai, például kikötők hatására, de jellemzőek a nyersanyagbázisok (szén, vas, olaj stb.) kitermelése körül kialakult városok is. Vannak továbbá tipikus iskolavárosok és zarándokhelyek, gyógyvárosok, üdülő- és fürdővárosok, amelyek speciális okot szolgáltatnak az emberek összejövetelére, tartós egy helyben tartózkodására. Németországban és Franciaországban a népességszám alapján tesznek különbséget a város és a falu között. Sok országban meg van szabva, mekkora népességszámtól lehet város egy település; ez Japánban a legmagasabb (30 000 fő) és Izlandon a legalacsonyabb (200 fő). Az angol nyelvben két szó is megfelel a magyar város kifejezésére: city és town. Az Egyesült Királyságban city az a város, amely királyi chartát kap erről, az Egyesült Államokban pedig államonként eltérő a települések helyzete a közigazgatási és önkormányzati rendszerben, ezért itt nem lehet jogilag egységes városkategóriáról beszélni. Magyarországon történelmi okoknál fogva (lásd: trianoni békeszerződés) viszonylag kevés a nagyobb város, azaz az olyan település, amely természeti adottságánál, gazdasági erejénél, fejlettségénél, funkcióinál és a munkamegosztásnál fogva olyan dolgokat kínál a lakóinak, amelyek csak városban érhetők el. Egy biztos, hogy a város sokkal bonyolultabb és mozgalmasabb környezet, nagyobb és színesebb életmódbeli lehetőségeket kínáló helyszín, a faluhoz képest központi és meghatározó, vezető szerepet betöltő közösségi mozgástér. Külön jelenség a nagyváros (100 000 lakosnál népesebb) településkategória, amely méreténél, gazdasági erejénél és esetleg kivételezett helyzeténél fogva elvileg magasabb technikai, infrastrukturális szinten működhet, mint az önmaguk eltartására nem képes, kisebb városok és települések. Magyarországon napjainkban (2013) nyolc város (Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét ) népessége nagyobb 100 000 főnél. A nagyvárosok fejlődését emellett a városba irányuló migráció alakítja. Magyarország városai Története Az ország első privilégiumokkal rendelkező települése Székesfehérvár volt, amely a hagyomány szerint I. Istvánnak köszönhette különleges jogállását, ezt sem cáfolni, sem alátámasztani nem lehet. A fennmaradt írásos bizonyítékok III. István nevéhez kötik a híres fehérvári jogcsalád kiállítását, mellyel Székesfehérvár hazánk első városává vált. Az elkövetkező évszázadokban csak azt a települést lehetett városnak tekinteni, amely rendelkezett a fehérvári jogokkal, vagy legalább is azok egy részével. A középkorban alakult ki a mezőváros és a szabad királyi város, illetve az utóbbi válfajaként az ún. tárnoki város. A 17. századi Erdélyben egy sajátos várostípus is megjelent, a nemes város. Napjainkban A várossá nyilvánítás és egyéb területszervezési kérdések (megyei jogú várossá nyilvánítás, település másik megyéhez csatolása, településegyesítés vagy annak megszüntetése, új község alakítása, megye elnevezése és székhelyének megállapítása, fővárosi kerületi tagozódásról való döntések) a 2011 évi CLXXXIX. törvény 96.§-a értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, és a döntések meghozására évente egy alkalommal kerül sor. A várossá nyilvánítási kérelmet a település polgármestere a közigazgatási hivatal vezetője útján terjeszti fel az Önkormányzati Minisztériumnaknak. A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége. Magyarországon 2009. július 1-jén 328 település rendelkezik városi ranggal, beleértve a fővárost és a 23 megyei jogú várost is. A városok jelentős része (mintegy 280 település) az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. A teljes népesség 64,6%-a él városban, ezzel hazánk közepesen városiasodott országnak számít. Várossá nyilvánítások Magyarországon 1900 óta 1905: Szekszárd 1907: Újpest 1918: Békéscsaba 1921: Kalocsa , Magyaróvár 1922: Csongrád , Kispest , Salgótarján 1923: Balassagyarmat , Erzsébetfalva , Rákospalota 1924: Mohács 1925: Hajdúhadház 1926: Budafok 1936: Pestszentlőrinc 1945: Hatvan 1946: Orosháza 1947: Tatabánya 1949: Csepel , Ózd 1951: Dunaújváros , Komló , Várpalota 1952: Törökszentmiklós 1954: Kazincbarcika , Keszthely , Oroszlány , Tata 1959: Ajka 1966: Gödöllő , Szarvas , Szigetvár , Tapolca , Tiszaújváros 1968: Sárospatak , Sárvár , Siófok 1969: Kapuvár , Mátészalka 1970: Dombóvár , Kisvárda , Százhalombatta 1971: Balatonfüred , Csorna , Nagyatád 1973: Békés , Kiskőrös , Mezőkövesd , Nyírbátor 1977: Bonyhád , Dunakeszi , Marcali , Siklós 1978: Barcs , Berettyóújfalu , Celldömölk , Érd , Fehérgyarmat , Körmend , Lenti , Paks , Vásárosnamény 1981: Tamási 1983: Szentgotthárd 1984: Dorog , Encs , Heves , Mór , Pásztó , Sümeg , Szeghalom , Szerencs , Tamási , Tiszafüred , Zalaszentgrót , Zirc 1986: Bácsalmás , Bicske , Boglárlelle , Budaörs , Edelény , Kisbér , Kunszentmárton , Mezőkovácsháza , Püspökladány , Sárbogárd , Szécsény , Szigetszentmiklós , Tiszakécske , Tiszavasvári , Tokaj , Vasvár 1989: Balatonalmádi , Balmazújváros , Bátonyterenye , Battonya , Biharkeresztes , Csenger , Csurgó , Dabas , Dunaföldvár , Fonyód , Füzesabony , Gárdony , Gyomaendrőd , Hajdúdorog , Hajdúhadháztéglás , Jánoshalma , Jászapáti , Kiskunmajsa , Kistelek , Kunhegyes , Kunszentmiklós , Letenye , Martfű , Mezőberény , Mezőhegyes , Monor , Mórahalom , Nádudvar , Nagykálló , Nagykáta , Nyergesújfalu , Pétervására , Putnok , Ráckeve , Rétság , Sajószentpéter , Sarkad , Szikszó , Tab , Tolna , Záhony 1991: Aszód , Balatonboglár , Balatonlelle , Derecske , Hajdúhadház , Jászárokszállás , Mezőcsát , Téglás 1992: Balatonföldvár , Enying , Hévíz , Lengyeltóti , Lőrinci , Nyíradony , Tiszalök , Újfehértó 1993: Abony , Baktalórántháza , Ibrány , Jászfényszaru , Kecel , Lajosmizse , Máriapócs , Mindszent , Nagyhalász , Pécsvárad , Polgár , Soltvadkert , Tiszaföldvár , Tótkomlós 1995: Bátaszék , Csepreg , Fertőd , Sásd , Simontornya , Szabadszállás 1996: Elek , Létavértes , Nagymaros , Pécel , Szendrő , Szentlőrinc 1997: Bóly , Devecser , Felsőzsolca , Gyál , Izsák , Nagyecsed , Pilisvörösvár , Polgárdi , Sellye , Solt , Újszász , Zalakaros 1999: Göd , Harkány , Herend , Veresegyház 2000: Balatonfűzfő , Budakeszi , Dévaványa , Dombrád , Dunaharaszti , Ercsi , Füzesgyarmat , Pannonhalma , Pomáz , Rakamaz , Szob , Tiszacsege , Villány , Visegrád , Zalalövő 2001: Borsodnádasd , Demecser , Emőd , Gönc , Gyömrő , Kerekegyháza , Komádi , Nagybajom , Répcelak , Tét , Tököl , Tura , Vámospércs , Vecsés , Vésztő 2003: Albertirsa , Bábolna , Kaba , Nyékládháza 2004: Abaújszántó , Adony , Badacsonytomaj , Balkány , Bélapátfalva , Berhida , Cigánd , Dunavarsány , Dunavecse , Fót , Hajdúsámson , Jánossomorja , Kenderes , Lábatlan , Örkény , Szigethalom , Tompa , Velence 2005: Abádszalók , Csorvás , Kadarkút , Kemecse , Kisköre , Kistarcsa , Martonvásár , Nyírlugos , Nyírtelek , Ócsa , Őriszentpéter , Pálháza , Pilis , Sándorfalva , Üllő 2007: Ács , Alsózsolca , Biatorbágy , Bük , Kozármisleny , Körösladány , Maglód , Mándok , Törökbálint 2008: Bodajk , Fertőszentmiklós , Hajós , Halásztelek , Isaszeg , Pusztaszabolcs , Rudabánya , Zamárdi 2009: Balatonkenese , Beled , Budakalász , Csanádpalota , Gyönk , Igal , Jászkisér , Mágocs , Medgyesegyháza , Mezőkeresztes , Mélykút , Nagymányok , Nyírmada , Pacsa , Rácalmás , Rákóczifalva , Sajóbábony , Tápiószele , Újkígyós , Vaja , Vép , Zsámbék 2013: Kondoros , Onga , Csákvár , Aba , Lébény , Verpelét , Gyöngyöspata , Besenyszög , Fegyvernek , Tát , Újhartyán , Őrbottyán , Piliscsaba , Diósd , Sülysáp , Kerepes , Ajak és Jánosháza Dipodillus A Dipodillus az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó nem. A Dipodillus-fajokat korábban a Gerbillus nembe sorolták, de manapság saját nemet alkottak nekik. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 alnem és 13 faj tartozik: Dipodillus Lataste, 1881 rövidfarkú futóegér (Dipodillus maghrebi) Schlitter & Setzer, 1972 - korábban Gerbillus maghrebi Dipodillus simoni Lataste, 1881 - típusfaj ; korábban Gerbillus simoni Dipodillus zakariai Cockrum, Vaughn, & Vaughn`, 1976 - korábban a Dipodillus simoni -nak tekintették Petteromys Pavlinov, 1982 Dipodillus bottai Lataste, 1882 - korábban Gerbillus bottai nagy futóegér (Dipodillus campestris) Loche, 1867 - korábban Gerbillus campestris , Gerbillus quadrimaculatus Wagner-versenyegér (Dipodillus dasyurus) Wagner, 1842 - korábban Gerbillus dasyurus Dipodillus harwoodi Thomas, 1901 - korábban Gerbillus harwoodi Dipodillus jamesi Harrison, 1967 - korábban Gerbillus jamesi Dipodillus lowei Thomas & Hinton, 1923 - korábban Gerbillus lowei Dipodillus mackillingini Thomas, 1904 - korábban Gerbillus mackillingini Dipodillus rupicola Granjon, Aniskin, Volobouev, & Sicard, 2002 Dipodillus somalicus Thomas, 1910 - korábban Gerbillus somalicus Dipodillus stigmonyx Heuglin, 1877 - korábban Gerbillus stigmonyx Alekszandrovszki önkormányzati járás Az Alekszandrovszki önkormányzati járás (oroszul Александровский район) Oroszország egyik járása a Permi határterületen. Székhelye Alekszandrovszk. Népesség 1989-ben 36 989 lakosa volt. 2002-ben 31 108 lakosa volt, melynek 91,2%-a orosz, 2,8%-a tatár, 1,4%-a ukrán nemzetiségű. 2010-ben 31 477 lakosa volt, melyből 28 025 orosz, 690 tatár, 251 ukrán, 210 komi, 196 német, 184 udmurt, 129 fehérorosz stb. Frank Fahrenhorst Frank Fahrenhorst (Kamen, 1977. szeptember 24. –) német labdarúgóhátvéd. Fehér Oroszlán-rend A Fehér Oroszlán-rend (csehül Řád Bílého lva) Csehország legmagasabb állami kitüntetése, amit a köztársasági elnök adományoz az ország számára különleges szolgálatot nyújtott cseh állampolgároknak és külföldi személyeknek. Története 1922–1961 A kitüntetést 1922-ben hozták létre olyan külföldi polgárok számára, akik nagy szolgálatot tettek Csehszlovákiának. Ekkor öt fokozata és két, katonai (keresztbe tett kardokkal az ezüstből és aranyból készült jelvény fölött) és polgári (keresztbe tett pálmaágakkal a jelvény fölött) osztálya létezett. A kitüntettek számát korlátozták de a későbbiekben a korlát változott. Az alapszabályon 1924-ben, 1930-ban és 1936-ban is változtattak. A rendjel egy ötágú, vörösre zománcozott csillag volt, amelynek háromcsúcsú ágainak végét kis aranygyöngyök díszítették. Az ágak között aranylevelek találhatóak. A csillag közepére a nemzeti címert, az ágaskodó, kétfarkú, fehér oroszlánt helyezték. A hátoldalt szintén vörösre zománcozták, a csillag ágain Csehszlovákia régióinak (Csehország, Morvaország, Szilézia, Szlovákia és Kárpát-Ruténia) címerét helyezték el. A hátoldal közepén a ČSR betűk (Československá republika, Csehszlovák Köztársaság), körülötte pedig a rend jelmondata: PRAVDA VÍTĚZÍ (az igazság diadalmaskodik) olvasható. A kitüntetés fokozatai a következők voltak: I. fokozat aranylánccal, csak államfők kaphatták I. fokozat, nagykereszt, a kitüntetettek száma maximum 250 lehetett II. fokozat, főtiszt, maximum 400 fő III. fokozat, parancsnok, maximum 900 fő IV. fokozat, tiszt, maximum 1500 fő, a rendjel kisebb mint a II/III fokozatnál V. fokozat, lovag, maximum 3000 fő, a rendjel ezüstből készült A második világháború után a Fehér Oroszlán-rendet főleg olyan katonáknak osztották, akik segítettek felszabadítani Csehszlovákiát a német megszállás alól. A szövetséges haderők főtisztjei nagy számban kapták meg a kitüntetést. 1961–1992 Miután 1960-ban az ország neve Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változott és a címer is kisebb változáson ment át, a kitüntetést is ennek megfelelően áttervezték. Átírták a szabályzatot, a fokozatok számát háromra csökkentették. A láncot továbbra is csak baráti országok államfői kaphatták. I. fokozat – rendjel és szalag csillaggal II. fokozat – nyakban viselendő rendjel és a mellkas jobb felén hordandó csillag III. fokozat - nyakban viselendő rendjel A kitüntetés Csehszlovákia 1993. január 1-i felbomlásával megszűnt. 1994 óta 1994 július 7-én a Fehér Oroszlán-rendet újraalapították, ezúttal mint a Cseh Köztársaság legmagasabb állami kitüntetését, amelyet már cseh állampolgárok is megkaphattak. Öt fokozatból áll, a 4. és 5. fokozata rendjel, a 3. nyakban viselendő, a 2. szintén, de együtt jár vele a mellkasra tűzött csillag, az 1. fokozat pedig a nagykereszt. A kitüntetést a köztársasági elnök adományozza, aki egyben jogosult az 1. fokozat jelvényeinek viselésére, beleértve az aranyláncot is. Hivatalának elhagyása után a parlament döntése alapján élethosszig megtarthatja őket. Pihem Pihem település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 964 fő (2015). Pihem Helfaut, Cléty, Hallines, Herbelles, Inghem és Remilly-Wirquin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ráday Gedeon (belügyminiszter) Rádai gróf Ráday Gedeon (Budapest, 1872. október 18. – Iklad, 1937. szeptember 22.) főispán, politikus, belügyminiszter. Családja Ráday Gedeon és Philippine von Pergen második gyermeke. 1899-ben feleségül vette szirmabessenyői Szirmay Alice-t (1869–1943), gyermekük azonban nem született. Élete Iskoláit Bécsben és Budapesten végezte. Pályáját mint közigazgatási gyakornok kezdte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. Politikusként Tisza István hívei közé tartozott, és a főrendiházban is több jelentős sikert könyvelhetett el mint szónok. 1910-ben kinevezték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét törvényhatósági jogú város főispánjává, de ezen tisztségeiről lemondott, amikor 1917-ben bevonult a hadseregbe. A tanácsköztársaság idején fogságba esett, de megmenekült, majd Bécsbe ment, ahol a gróf Bethlen István vezette Antibolsevista Comité alelnöke volt. Ebben a minőségében szoros összeköttetésben volt a szegedi ellenforradalmi kormánnyal. A tanácsköztársaság bukása után Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kormánybiztos főispánja lett, ezen kívül Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Kecskemét kerületi kormánybiztosa. 1921 áprilisától decemberéig belügyminiszterként működött. 1922-ben Nagykőrös város nemzetgyűlési képviselőjévé választotta. Melnica (Barban) Melnica (olaszul: Melnizza) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik. Fekvése Az Isztria délkeleti részén, Pólától 30 km-re északkeletre, Labintól 10 km-re délnyugatra, községközpontjáról 2 km-re északnyugatra fekszik. Története A falunak 1880-ban 184, 1910-ben 206 lakosa volt. Az I. világháború után a falu Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A II. világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 149 lakosa volt. Malonsav-anhidrid A malonsav-anhidrid vagy oxetán-2,4-dion heterogyűrűs vegyület. Tekinthető a malonsav anhidridjének, vagy az oxetán kettős ketonjának. 1988-ban állították elő először diketén ozonolízisével. Ismert néhány származéka, pl. a 3,3-dimetil-oxetán-2,4-dion. A szén-szuboxid a malonsav-anhidrid anhidridjének (azaz a malonsav második anhidridjének) tekinthető. 20 év 10 kedvence A 20 év 10 kedvence az Irigy Hónaljmirigy 2010-ben megjelent válogatásalbuma. Az album aranylemez státuszt ért el, de csak a 24. helyig jutott a lemezeladási listán. Az album dalai Felkapott dal (Quimby - Ajjajjajj paródia) A Pici az agy (eredetileg a csapat 2005-ös Retro Klub albumán jelent meg ez a szám) Halandzsa (Péterfy Bori paródia, sőt, maga Péterfy Bori énekli a saját dalának paródiáját) Necceshármas (Fásy Ádám - Bunyós Pityu - Sláger Tibo paródia) Ki ez az Éva? (Kispál és a Borz paródia) Uni Cum Laude (Magna Cum Laude paródia, ez a szám eredetileg a 2007-es K.O.Média lemezen jelent meg) Mikor még Pécsett Bonviván (Hungária - Csókkirály paródia) Jajj mit tettem (eredetileg a 2004-es Bazi nagy lagzi című lemezen jelent meg a dal) El Dívány (eredetileg ez a dal is a K.O.Média albumon jelent meg) Brooks megye (Georgia) Brooks megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Georgia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Quitman. Lakosainak száma 15 516 fő (2013. július 1.). Brooks megye Cook, Madison, Lowndes, Colquitt, Jefferson és Thomas megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Mira Nair Mira Nair (Bhubaneszvar, Orissza, 1957. október 15.) indiai filmrendező, producer. Életpályája Édesapja köztisztviselő volt, édesanyja szociális munkás. Egyetemi tanulmányait a Delhi Egyetemen és a Harvard Egyetemen végezte el szociológia szakon. Egy kalkuttai kísérleti színház tagja, a Harvard Egyetemen dokumentum- és játékfilmeket készít, a Columbia Egyetem tanársegéde. 1988-ban debütált a Salaam Bombay! című játékfilmjével, melynek forgatókönyvét Sooni Taraporevala írta. Ezzel a filmmel megnyerte az Arany Kamera-díjat, és jelölték az Oscar-díj a legjobb idegen nyelvű filmnek kategóriába. A következő filmje a Mississippi Masala (1991) volt, amelyben Denzel Washington és Sarita Choudhury voltak a főszereplők. A Perez család (1995) Christine Bell könyve alapján készült el, melynek egyik főszereplője Anjelica Huston volt. 1996-ban ő volt a rendezője a Kámaszútra című filmnek, amelyet Helena Kriellel közösen írt. 2001-ben látott napvilágot az Esküvő monszun idején című filmje, amelynek forgatókönyvét Sabrina Dhawan készítette el. 2004-ben készült el a Hiúság vására című film, melynek főszereplői Reese Witherspoon és Romola Garai voltak. 2006 őszén mutatták be az Idegen név című filmjét. 2008-ban egy rövidfilmet készített New York, I Love You címmel. 2009 őszén mutatták be életrajzi filmjét az Amélia - Kalandok szárnyán címűt. Magánélete Első férjével, Mitch Epstein fotóssal a Harvard Egyetemen találkozott. 1988-ban házasságot kötött Mahmood Mamdani egyetemi tanárral. Filmjei Rendezőként Bártáncosnők Indiában (1985) (forgatókönyvíró is) Salaam Bombay! (1988) (író és producer is) Mississippi Masala (1991) (producer is) A Perez család (1995) (színész is) Kámaszútra (1996) (producer és forgatókönyvíró is) Az én országom (1998) (producer és színész is) Esküvő monszun idején (2001) (producer és színész is) 11'09'01' - szeptember tizenegy (2002) Pasifogó kísérletek (2002) Hiúság vására (2004) Idegen név (2006) (producer is) 8 (2008) (producer is) New York, I Love You (2008) Amélia - Kalandok szárnyán (2009) Díjai cannes-i Arany Kamera -díj (1989) velencei Arany Oroszlán díj (2003) T. Sós Vera T. Sós Vera (Turán Pálné; Budapest, 1930. szeptember 11.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a számelmélet, a kombinatorika és a matematikai analízis. Híres eredménye az Erdős–Rényi–Sós-féle barátságtétel a gráfelméletben. Férje Turán Pál (1910–1976) matematikus, akadémikus. Életpályája 1948-ban érettségizett, majd beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakára, ahol az addigra már az Eötvös Loránd Tudományegyetemmé (ELTE) átszervezett intézményben szerzett 1952-ben tanári diplomát. Mesterei többek között Erdős Pál és Rényi Alfréd voltak. Diplomájának megszerzése után az ELTE analízis I. (ma: analízis) tanszékén kapott tanársegédi állást. 1957-ben adjunktusi, később egyetemi docensi kinevezést kapott. 1980-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. Két évvel később az analízis tanszék vezetésével bízták meg. Ekkortól már az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kombinatorikai kutatócsoportjának vezetője is volt. 1987-ben a kutatóintézetben kutatóprofesszori megbízást kapott, emellett címzetes egyetemi tanárrá avatták (ekkor mondott le a tanszékvezetői tisztségéről). Számos külföldi intézményben volt vendégprofesszor. A Budapest Semesters in Mathematics egyik alapítója volt. 1957-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1980-ban akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. később elnöke. 1985-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1990-ben pedig rendes tagjává választották meg. 1995-ben az Osztrák Tudományos Akadémia is felvette a tagjai sorába. 1988 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, 1996 és 1998 között a Magyar Ösztöndíj Bizottságot is vezette. 2013-ban a londoni székhelyű Academia Europaea tagja lett. A Bolyai János Matematikai Társulat tiszteletbeli elnökévé választották. Munkássága Fő kutatási területei a számelmélet, a kombinatorika és a gráfelmélet. Egyik legjelentősebb eredménye az úgynevezett Erdős–Rényi–Sós-féle barátságtétel: ha egy véges gráfban bármely két pontnak pontosan egy közös szomszédja van, akkor van pont, aminek az összes többi szomszédja. Számelméleti kutatásainak jelentősebb témakörei a diofantikus approximáció, a diszkrepanciaelmélet, valamint a kombinatorikus számelmélet. A Magyarországon jelentős kombinatorikai iskola egyik megalapítója és szervezője volt. E témakörben számos kutatást indított és felügyelt. Ezekhez tartozik a Ramsey–Turán-típusú problémakör, valamint a metszetproblémák általános megfogalmazása halmazrendszerek mellett található gráfokra és egész számok részhalmazaira. A diszkrepanciaelmélet területén annak kombinatorikus vizsgálatát végezte különböző gráfokra és szerkezetekre/struktúrákra. A kombinatorikus számelmélet területén sikerült általános megfogalmazásokat megadnia egyes alapkérdésekben az algebrai struktúrák tekintetében. Műveit magyar és angol nyelven publikálja. Családja 1952-ben házasodott meg Turán Pál matematikussal, a matematikai analízis világhírű kutatójával. Házasságukból két fiúgyermek született: Turán György matematikus, kandidátus és Turán Tamás filozófus-hebraista. Díjai, elismerései Szele Tibor-emlékérem (1974) Akadémiai Díj (1983) Széchenyi-díj (1997) – A kombinatorikában és a számelméletben elért eredményeiért, az utánpótlás nevelésben szerzett múlhatatlan érdemeiért. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002) Hazám-díj (2006) Akadémiai Aranyérem (2015) Főbb publikációi On the Distribution Mod 1 of the Sequence {n alpha} (1958) Strong Irregulations of the Distribution of á Sequences 1983) Sidon Sets in Groups and Induced Subgraphs of Cayley Graphs (1985) Uniformity and Irregularity (társszerző, 1995) On Sum Sets of Sidon Sets I–II. (társszerző, 1995) Analízis I–II. , ( Laczkovich Miklóssal , 2005–2007), ISBN 963-19-5704-7 és ISBN 978-963-19-6084-6 Grancey-sur-Ource Grancey-sur-Ource település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 211 fő (2015). Grancey-sur-Ource Cunfin, Essoyes, Mussy-sur-Seine, Verpillières-sur-Ource, Autricourt és Charrey-sur-Seine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Oddbods Az Oddbods CGI-animációs sorozat. A sorozatot az One Animation (Szingapúr) készítette. Magyarországon a Boomerang sugározza a sorozatblokkok közötti reklámszünetekben, minden sugárzott szakasz körülbelül 5 percig tart. Az Amerikai Egyesült Államokban a Disney XD sugározza. Az Oddbodsban a karakterek nem beszélnek. Az animációs sorozatban 7 karakter van. Minden epizód a kalandjaikat követi nyomon végig látszólag hétköznapi szituációkban, gyakran váratlan következménnyel. Minden Oddbods-karakter különböző személyiségtípust testesít meg. Reneszánsz zeneszerzők listája Időskála Az alábbi időskálán a reneszánsz zene legnagyobb zeneszerzői találhatóak: Betűrendes lista A legismertebb reneszánsz zeneszerzők voltak: Martin Agricola (1466 – 1506) Filippo Azzaiolo (16. század) Bakfark Bálint (1507-1576) Jacoues Barbireau (1408 – 1491) Gilles Binchois (1400 k. – 1460) Antoine Brumel (1475 k. – 1520 k.) Antoine Busnois († 1492) William Byrd (1543 – 1623) Thomas Campion (1567 – 1620) Emilio de Cavalieri (1550 – 1602) John Cooper (1570 k. – 1626) Josquin des Prez (1440 k. – 1521) Sigismondo d’India (1582 – 1629) John Dowland (1563 – 1626) Guillaume Dufay (1400 k. – 1474) Costanzo Festa (1495 k. – 1545) Miguel de Fuenllana (1500 k. – 1579) Andrea Gabrieli (1510 k. – 1586) Giovanni Gabrieli (1557 – 1612) Vincenzo Galilei (1520 – 1591) Carlo Gesualdo (1561 k. – 1613) Orlando Gibbons (1583 – 1625) Claude Goudimel (1510 k. – 1572) Nicolas Gombert (1490 k. – 1560 k.) Tobias Hume (1569 k. – 1645) Heinrich Isaac (1450 k. – 1517) Clément Janequin (1485 – 1558) Orlande de Lassus (1532 k. – 1594) Vicente Lusitano (16. század) Luzzasco Luzzaschi (1545 k. – 1607) Luca Marenzio (1554 – 1599) Claudio Monteverdi (1567 – 1643) Thomas Morley (1557 – 1603) Alonso Mudarra (1510 k. – 1580) Hans Newsidler (1508-1509 – 1563) Clemens Non Papa (1512 k. – 1555/6) Jacob Obrecht (1450 k. – 1505) Johannes Ockeghem (1410 k. – 1497) Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525 k. – 1594) Michael Praetorius (1571/1572 – 1621) Josquin des Prez (1450 – 1521) Cipriano de Rore (1516 – 1565) Vincenzo Ruffo (1510 k. – 1587) Thomas Tallis (1505 k. – 1585) John Taverner (1490 k. – 1545) Thomas Tomkins (1573 – 1656) Philippe Verdelot (1475 k. – 1550 k.) Tomás Luis de Victoria (1548 – 1611) Thomas Weelkes (1570/80 – 1623 John Wilby (1574 – 1638) Adrian Willaert (1480 k. – 1562) Oswald von Wolkenstein (1377 – 1445) Giuseppe Zarlino (1517 – 1590) Sinistra körzet A Sinistra körzet – Egy regény fejezetei Bodor Ádám, kolozsvári születésű, Kossuth-díjas magyar író első regénye. 1992-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, később ugyanitt négy további kiadást ért meg. Az addig is jelentős novellistaként, tárcaíróként számon tartott Bodornak ez a könyv hozta meg az egyöntetű kritikai- és közönségsikert, a műnek azóta tizenhárom nyelven jelent meg fordítása. A megjelenés előzményei A Sinistra körzet az író 1982-es, Magyarországra való áttelepülése utáni második megjelent könyve. A Holmi folyóirat 1990 novemberében hirdetett novellapályázatán egy, később némileg módosított változatban a regény egyik fejezeteként (Gábriel Dunka neve napja) szereplő novellával (Természetrajzi gyűjtemény Sinistra körzetben címmel) Bodor Ádám nyerte el az első díjat. Az 1991-es év során több magyarországi (Magyar Napló, Holmi, Élet és irodalom, Jelenkor, Kortárs) és romániai (Helikon) folyóiratban az író által leközölt tizenkét darab novella ugyanezen elv alapján - tartalmában, megfogalmazásában némileg módosítva és más címmel szerepeltetve – később a Sinistra körzet fejezeteiként bukkant fel. A regény ihletéséről az író a következőképpen nyilatkozott: „ Ilyen történetek szereplője én soha nem voltam, és nem is találkoztam olyan emberekkel, akikkel hasonló dolgok megestek. Egy bizonyos tájat, egy sajátos földrajzi környezetet, persze, ismertem a Kárpátok talán legismeretlenebb részén. Nekem ezeket a történeteket a táj sugallta. Egytől egyig, e tekintetben nincs kivétel.” Cselekmény A névtelen elbeszélő megérkezik Sinistra körzetbe, egy román-ukrán határmenti faluba valahol az Északkeleti Kárpátokban. Az egyik helybéli, Nikifor Tescovina fogadja, és elvezeti ideiglenes szálláshelyére, egy romos egykori vízimalomba. Itt várakozik, amíg a helyi hatóságiak, a „hegyivadászok” vezetője, Puiu Borcan ezredes néhány nap múlva föl nem keresi. Azt kell mondja, elvesztek az iratai (a valóságban is ez történt), ekkor Borcan ezredestől új nevet kap: Andrej Bodor – ezt dögcédulán rögtön a nyakába erősítik. Andrej az erdeigyümölcs-begyűjtő központ vezetője lesz, ahonnan a körzet belsejében lévő rezervátumban élő medvéket etetik. Idővel a hegyivadászok bizalmi emberévé válik. Felbukkan egy különös idegen, a „Vörös Kakas”, aki Andrejnál hagy egy halat, hogy továbbítsa Borcan ezredesnek, aki ekkorra már halott – a csonttollú maradak által terjesztett járványba, a tunguz náthába halt bele. A körzetbe új ezredes érkezik, egy Izolda Mavrodin-Mahmudia nevű nő (a regényben többnyire becenevén, Coca kisasszonyként szerepel). Andrej ekkoriban egy Aranka Westin nevű varrónőnek udvarol, akinek férjét az újdonsült ezredes kitelepítette Sinistra körzetből. Kiderül, hogy Andrej azért jött ide, hogy fogadott fiát, aki évek óta él a körzetben internáltként, kiszabadítsa, és együtt távozzanak „a napfényes Balkánra”. Coca Mavrodin először Andrejt is ki akarja tiltani a körzetből, később eláll ettől a szándékától. Egy sikertelen, motozásos vámvizsgálat során, amelyet később Coca Mavrodin „csak gyakorlat”-nak nevez, Andrej megismerkedik az óriás török-német kamionossal, Mustafa Mukkermannal, aki felajánlja, hogy hússzállító kamionjában magával viszi Délre. Idővel Andrej az új ezredesnek is bizalmi emberévé válik: névleg útkaparói, helyettes halottkémi tisztséget tölt be, szolgálati lakásként kiutalnak neki egy házat, és az egyik helybéli, Severin Spiridon feleségét, Elvira Spiridont, mint „társat”. Egyik megbízatása során végül bejut a rezervátumba, és találkozik fogadott fiával, Béla Bundasiannal, aki azonban közli, hogy nem hajlandó vele menni sehova, és még aznap éjjel följelenti a hegyivadászoknál. Andrej később, szintén megbízásból élve befalaz egy barlangba egy nyugalmazott erdőkerülőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy fertőző beteg. Visszatekintésből kiderül, hogy Béla Bundasian egy bukovinai nővel, Cornelia Illarionnal (álnevén Connie Illafelddel) folytatott viszonya miatt került Sinistra körzetbe: az itteni elmegyógyintézetben kapott kényszergyógykezelést Connie Illafeld is, aminek hatására emlékeit, identitását teljesen elvesztette, és „buja tündér”-ből „szőrös állat”-tá változott. Connie Illafeld a medvészethez kerül, valaki azonban végez vele. Időközben lezajlik egy rejtélyes lázadás, amelyet valószínűleg elfojt a karhatalom. Andrej végül elmegy: megpróbálja magával vinni Elvira Spiridont is, de őt Mustafa Mukkerman nem hajlandó felvenni a kamionjába. Elvira Spiridonra anyaszült meztelenül Gábriel Dunka, a törpe talál rá, egy ideig otthonában bújtatja, végül feljelenti. A körzet kiürültével Béla Bundasian is leereszkedik hegyen lévő kényszerlakhelyéről, de miután megtudja, hogy mindenki elmegy, és Mustafa Mukkerman sem jön többé, öngyilkos lesz: felgyújtja magát egy kanna benzinben. Évekkel később Andrej Bodor „vadonatúj négykerék-meghajtású metálzöld Suzuki terepjárón” visszatér Sinistra körzetbe, ahol találkozik egykori kedvesével, Aranka Westinnel. Még hajnal előtt rátalálnak a hegyivadászok, és örökre kitiltják a körzetből. Formai jelleg, elbeszélésmód A Sinistra körzet alcíme (Egy regény fejezetei) megnehezíti az egyértelmű műfaji besorolást, a forma is egyaránt utal regényre és novellafüzérre: „az egész könyv egyetlen lebegés regény és novella között”. A mű 15 fejezetből áll, a fejezetek címei egy-egy szereplő nevét állítják birtokos viszonyba, zárójelben (pl.: 1. (Borcan ezredes esernyője)). „Valamennyi cím birtokos szerkezet: az adott kispróza kulcsfiguráját és annak tulajdonát (attribútumát) állítja homloktérbe. ” Az elbeszélés az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8., 9., 10., 15. fejezetekben a narrátor-főszereplő Andrej Bodor egyes szám, első személyű beszámolója, a 7., 11., 12., 13., 14. fejezetekben egyes szám harmadik személyű, ugyanakkor stílusa mindvégig homogén. A cselekmény nem lineárisan, olykor nagy időbeli kihagyásokkal rajzolódik ki, az egymásutániságot a fejezetek sorrendje többször megbontja. Az elbeszélés ugyanakkor keretes szerkezetű: „A nagyszerkezet egy úgynevezett keretes történetmondás alapján van megkonstruálva: Andrej Bodor […] immár külföldi állampogárként […] érkezik vissza korábbi élete színterére, a Sinistra körzetbe – ez az első és utolsó novella alaphelyzete, ez fogja közre a köztük elterülő „regényt”.” A főszereplő-elbeszélő Andrej Bodor autisztikus közönnyel, érdektelenséget mutatva dokumentálja a körülötte lezajló eseményeket, saját cselekedeteit, még érzéseit, érzelmeit is (pl.: Aranka Westin iránti gyengéd vonzalmát). „Az a csodálatos ebben a figurában, hogy nyugodtan kifejezheti erősen romantikus, nosztalgikus belső világát, anélkül hogy valami nyúlós ragacsos szentimentalizmusba csapna át.” A körzet diktatórikus világának sokszor elborzasztó, embertelen, máskor csak meghökkentő történéseit ugyanaz a narrátori hang regisztrálja, amelynek a szöveget mindvégig átszövő, költői szépségű tájleírások, természeti képek tulajdoníthatók. „A természeti képek úgy simulnak bele a mesélésbe, mintha nem is lenne önálló létük. Mind más és más jellegű részletekből buggyannak ki, hogy megint más jellegű részekbe torkolljanak” Az előforduló beszédhelyzetekkor a szereplők nyelvhasználata ugyancsak sajátos. „Régi társalgási fordulatok keverednek itt a legcsikorgóbb bürokrata szóhasználattal vagy éppen otromba trágárságokkal. […] nagyon körmönfont, bizonytalanul, mintegy mentegetőzve megfogalmazott mondatok ezek” Egyenes, határozott kijelentések, felszólítások szinte csak a hatóságiak (főként Coca Mavrodin ezredes) részéről hangzanak el. A szereplők közti kommunikációt összességében a groteszk esetlegesség jellemzi – mintegy rímelve a regénybeli szituációk, viszonyok hasonlóan groteszk mivoltára -, és némi bizarr, morbid humoros jelleget sem nélkülöz. Az idő összezavarása szintén fontos stílusjegy: „Hetek, hónapok, vagy talán már évek óta éltem Andrej Bodor álnéven Sinistra körzetben”. „Az Idő, akár Bahtyin szerint a hellenisztikus regényekben, fokozatosan absztrahálódik, sokasodnak az ilyen típusú időpontjelölések: „azon a tavaszon”, „akkoriban”, stb. , de egyáltalán nem lehet megmondani, hogy mi mikor történt. A lezárt határ mellett a megszüntetett Idő is csapdába rejti a körzet lakóit. Bár az idő múlik, erre kétségtelen bizonyossággal csak a hófoltok változásaiból lehet következtetni (21.)” A regényben mindvégig, szinte folyamatosan jelen levő mesei, vagy éppen mágikus-mitikus jelleg a motívumháló és az elbeszélésmód szintjén is a Sinistra körzet egyik legszembetűnőbb jellemzője. Gyakoriak az alakváltó dolgok, melyek „egyik” alakjukban a „másik” alakjukhoz hasonlíttatnak (pl.: a Vörös Kakas hala: „homályosan áttetsző műanyag tasakot lóbált, amelyben, mint valami ezüsthasú hal, fényes tálca fickándozott”, „Tasakjában, amelyet jobb kézben tartott, kevés zavaros vízben, mint egy tálca, ezüsthasú hal fickándozott.”) Ilyen motívumpárok még: a vadludak hangja és a bakter klarinétja, Géza Kökény és a mellszobra, Borcan ezredes repülő esernyője és a hatalmas denevér. Bizonyos szereplők különös, állatszerű attribútumokkal bírnak: Bebe Tescovinának éjjel világít a szeme, Jean Tomoioaga ezredesnek griffmadárkarmai vannak, a hegyivadászok „hiú szarvasok”, a hatóságiak „szürke gúnárok”, Coca Mavrodin ezredesnek „bogárszaga” van. A török kamionos, Mustafa Mukkerman is meseszerű vonásokkal bír: hatszáz kilós óriás, aki egy tarkára festett kamionnal utazik, „megálmodja” hogy meg fogják motozni, és puszta jóságból megajándékozza Andrejt. A Béla Bundasian tűz általi öngyilkosságakor megjelenő borzderes lónak „mint valami mennyei küldöttnek, sörénye körül titkos fényjelek villóztak”. A 8. fejezet címszereplője, Hamza Petrika valójában egy ugyanazzal a névvel, és teljesen azonos megjelenéssel bíró ikerpár: „A két Hamza Petrika, aki…” – indul a fejezet. Kritikai fogadtatás, értelmezések A könyvet a szakma és a közönség egyaránt pozitív fogadtatásban részesítette. „Főmű – ezt a kategóriát nemigen írta le magyar kritikus az elmúlt időkben. Főmű – ez több mint egyszerűen a legjobb alkotás egy művész pályáján, nem az összehasonlítás és viszonyítás kategóriája tehát, hanem összefoglalása és ideálisan végleges formába öntése egy nagy életmű eredményeinek.” A lehetséges irodalmi előképek között Gabriel García Márquez, Iszaak Babel, Franz Kafka, Tamási Áron nevét említette a kritika, Tarján Tamás még Danilo Kiš-t, Milorad Pavić-ot említi Márton László jegyzi meg a táj, a természeti közeg kiemelt szerepét: „ […] a táj szó szoros értelemben címszereplő; a többi szereplő irányítója, a történeteknek nem annyira díszlete, mint inkább apparátusa” A kritika egyöntetűen elfogadja a totalitárius diktatúra világát a regény miliőjeként: „[a] megjelenített világállapotban a valóság létezése egyáltalán nem evidencia, az elnyomásnak ezen a fokán a valóság pusztán a hatóságok koholmánya. És mivel semmi esély arra, hogy bármi más léphetne e rendszerbe tákolt ráfogássorozat helyébe, a koholt válik az egyedüli Valósággá is valóban.” Bengi László a gyakran előforduló ismétléseket a mitikus szövegek elbeszéléstechnikáival rokonítja, említi továbbá a diktatúra velejárójaként megjelenő deszakralizálást – ennek fő példájaként a medverezervátum helyszínéül szolgáló lerombolt kápolnát. H. Nagy Péter szerint „A területről szökni akaró emberpár alakja […] biblikus motívumokat idéz. […] A Paradicsomból való kiűzetés motívumával ellentétben a regény végén az emberpár elválik egymástól: Andrej Bodor el tud szakadni Sinistra világától, mert […] (kívülről érkezett), a nő nem” A regény néhol groteszkbe hajlóan brutális, irracionális világában az ellensúlyozás, kiegyensúlyozás szerepét – a természeti képek, meseszerű attribútumok mellett – Bán Zoltán András szerint a humor tölti be: „ […] mégis keletkezik ez valóságkoholmány fölött álló elv, mely képes annak érvénytelenítésére. A humor elve ez. Dobrin City – és vele az úgynevezett szocializmus – rémületes álvilága legyen mégoly fogvacogtató, mégis nevetségessé válik, lerombolódik a luciferi humor Bodor támasztotta tisztító, megszabadító fergetegében.” Sajófelsősebes Sajófelsősebes (románul Sebiș, németül Oberschebesch, erdélyi szász nyelven Ewerst-Sches) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Fekvése Besztercétől délkeletre található település. Keleten a Kelemen-havasok határolja, nyugatról Friss és Sajósebes falvakkal szomszédos. Története 1319-ben említették először. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint papjának ebben az évben Gotfrid volt a neve, ez középkori német lakosságra enged következtetni, amely azonban még a középkor folyamán nyomtalanul eltűnt, mert a 17. században már mint román lakosságú települést említik. A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott. Népesség 1910-ben 970 fő lakta, ebből 944 fő román, 11 magyar, 3 német, 12 egyéb nemzetiségű volt. 2002-ben 901 lakosából 894 fő román nemzetiségűnek és 7 fő cigány etnikumúnak vallotta magát. Bellona (község) Bellona község (comune) Olaszország Campania régiójában, Caserta megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik, Nápolytól 35 km-re északra valamint Caserta városától 14 km-re északnyugati irányban. Határai: Camigliano, Capua, Pontelatone és Vitulazio. Története A település alapítására vonatkozóan nincsenek pontos adatok. Valószínűleg a kora középkorban alapították, bár egyes régészek szerint alapítása a rómaiak idejére nyúlik vissza. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Michele Arcangelo-templom San Secondino-templom Balogh Elemér (közgazdász) Almási Balogh Elemér (Budapest , 1871. október 22. – Budapest, 1938. augusztus 10.) közgazdász, közgazdasági író, üzletember, felsőházi politikus. Élete Az almási Balogh család sarja. Apja, almási dr. Balogh Tihamér orvos és író, anyja, Hajnik Paula volt. A Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár hivatalnoka, ezzel párhuzamosan az osztrák Allgemeine Depositenbank egyik munkatársa Bécsben 1893 és 1894 között, majd Berlinben az Erlanger-bankcsoport egyik intézetének dolgozott 1894-től két éven át. Ezután újabb egy évig a párizsi Société Générale pour l'Industrie en Russie munkatársa volt. 1898-tól részt vett a magyar szövetkezeti mozgalom fellendítésében a Magyar Gazdaszövetség és személyesen Károlyi Sándor felkérésére. A Hangya Fogyasztási Szövetkezeti Központban dolgozott, előbb 1898 és 1900 között annak titkáraként, 1900-tól 34 éven keresztül ügyvezető igazgatóként, végül 1934 és 1938 között elnökeként. 1906-ban ő szervezte meg a Háztartási Fogyasztási Szövetkezetet, melyben elnökölt is, 1916-tól pedig a Hangya Ipar Rt. alapító elnöke. Az első világháborút követően létrehozta a Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságot, ennek szintén alelnöke volt. 1920-ban az ő kezdeményezésére szervezték meg a József Műegyetem Közgazdaságtudományi Karát, ahol 1925-ben tiszteletbeli doktorrá avatták. 1927-ben a Horthy Miklós kormányzó a Felsőház élethossiglan tagjává nevezte ki, mely tisztét haláláig be is töltötte. Művei A valuta szerepe a gazdasági válságban , Budapest, 1896 Forrás 1871-ben még nem volt Budapest. Vagy Pest, vagy Buda a születés helye. Révai új lexikona (II. kötet, BAK–BIA) Dyke March A Dyke March egy jellemzően leszbikus nők által szervezett, inkluzív gyülekezés és demonstráció, a többi LMBTQ Pride felvonuláshoz hasonlóan. Külföldön a dyke felvonulások általában az LMBTQ Pride felvonulásokat megelőző pénteken vagy szombaton kerülnek megrendezésre. Nagyvárosokban a felvonuláshoz kapcsolódó közösségépítő eseményeket (bulik, rendezvények, táncesemények) is szerveznek a rendezvény előtt és után, amelyek az LMBTQ közösségen belül gyakran egy-egy kiemelt társadalmi réteget szólítanak meg (művészek, szülők, idősebb nők, stb.). A Dyke Felvonulások célja, hogy növeljék a leszbikus nők láthatóságát és aktivizmusát. Az elmúlt években egyre inkluzívabbá váltak a felvonulások, és megszólítják a biszexuális, interszex és transznemű nőket is. Az egyik legelső datált leszbikus pride felvonulást 1981 májusában rendezték meg Kanadában, Vancouver belvárosában. Körülbelül 200 leszbikus nő vett részt a felvonuláson, amely a Bi-National Lesbian Conference nevű konferencia (Biszexuális Nemzeti Leszbikus Konferencia) részét alkotta. 1981 októberében a Lesbians Against the Right (Jobboldal elleni Leszbikusok) nevű szervezet rendezte meg Torontóban a második felvonulást. Az első országos Dyke Felvonulást 1993. április 24-én tartották Washington D.C.-ben. A Lesbian Avengers szervezte az eseményt, és több mint 20 000 nő vett részt rajta. A magas részvételi arány annak köszönhető, hogy egybeesett a March on Washington for Lesbian, Gay, Bi Equal Rights and Liberation Felvonulással (Washingtoni Felvonulás a Leszbikus, Meleg és Biszexuális Egyenlő Jogokért és Felszabadításért). Kizárólag nők részére rendezte meg a Lesbian Avengers az eseményt, akik arra bátorították a meleg és biszexuális férfiakat, hogy támogatókként buzdítsák a felvonulókat, egy hagyomány, amely a mai napig fennmaradt. 21-es busz (Sopron) A soproni 21-es jelzésű autóbusz Autóbusz-állomás és Ágfalvi úti lakótelep végállomások között közlekedik. Az Ágfalvi úti lakótelep autóbusz-közlekedése A 21-es járat egészen 2001-ig a GYSEV pályaudvartól indult, ezután rövidítették le mostani útvonalára, a lerövidítés miatt megszűnt a 21A jelzésű betétjárata, ami a Lackner Kristóf utcától indult (később ezt a járatot újraindították). 2011. augusztus 1. óta a járatot a Sopron-Ágfalva között közlekedő helyközi autóbuszok szolgálják ki, amelyek az Autóbusz-állomás és az Ágfalvi úti lakótelep között helyi utazásra is igénybe vehetők. A 21-es buszok betétjárataként hétköznap reggelente 21A jelzésű busz közlekedik. Ez a busz csak abban különbözik az alapjárattól, hogy nem az autóbusz-állomásra érkezik, hanem annak Lackner Kristóf utcai megállójába. Az Ágfalvi úti lakótelep utasait a 4-es, 16-os, 21-es, 21A és 22-es jelzésű autóbuszok szállítják. A 4-es busz az Ipar körútról indul, és a vasútállomás érintésével, majd a Várkerületen és a Baross úton jár. Ellenkező irányban viszont csak az Autóbusz-állomásig közlekedik! A 16-os busz az autóbusz-állomásról indul, és a Baross úton közlekedik. A 22-es busz az Ipar körút, vámudvartól indul, és a Széchenyi tér-II. Rákóczi Ferenc utcán át éri el a lakótelepet. Mivel a 4-es és a 22-es buszok csak időszakosan járnak, ezért tulajdonképpen a lakótelepre a belvárosból csak a 16-os és 21-es buszokkal lehet eljutni. A lakótelepet szolgálta korábban a 3A jelzésű busz, amely a 16-os vonalán közlekedett, és a lakótelep után Brennbergbányára ment, valamint a 18-as busz is, amely a Jereván lakótelepről indult, és a Várkerület-Vasútállomás-Baross út útvonalon közlekedett. 2013. december 14-ig a 22-es buszok csak az Ágfalvi úti lakótelep és a TESCO áruház között közlekedtek. Az Ágfalvi úti lakótelep Sopron kellemesen családias, kertvárosi része, éppen ezért az autóbuszok csak a főútvonalakon közlekednek. Közlekedés A vonalon Ikarus 260, Ikarus 263, Ikarus 395, Ikarus 415, Credo EC 11, Credo EC 12, Credo IC 11 és Credo IC 12 típusú járművek közlekednek. Az autóbusz munkanapokon és hétvégén is 60 percenként közlekedik. Külső hivatkozások A járat menetrendje az Ágfalvi úti lakótelep felé A járat menetrendje az Autóbusz-állomás felé Interaktív térkép Soproni online utastájékoztató rendszer és dinamikus járműkövetés Sopron hivatalos honlapja Forrás Az ÉNYKK Zrt. honlapja Sopron autóbusz menetrendkönyv 2000-2001. év Sopron autóbusz menetrendkönyv 2001-2002. év Elaine Marley Elaine Marley a LucasArts Monkey Island-sorozatának egyik főszereplője. Elaine az unokája Horatio Torquemada Marley kapitánynak, aki a legendás kincs a Big Whoop (Nagy Dobás) keresésére indult. Ezenkívül Elaine a Tri-Island Area (Három Sziget Körzet) kormányzója is. Szereplések Háttér Elaine egy gyönyörű, fiatal nő, akinek kormányzósága alatt már számos kérője akadt. Ezek közül az egyik a félelmetes kalóz, LeChuck volt, aki egy rosszindulatú, öntelt, aljas, gonosz ember. Az Elaine-LeChuck történet "rövid változata" egy, a The Secret of Monkey Island-beli kalóz szerint úgy szól, hogy Elaine azt mondta LeChuck-nak hogy "drop dead" (fordulj fel), és ő így is tett. A hosszabb változat szerint viszont LeChuck le akarta nyűgözni Elaine-t azzal, hogy megtalálja Monkey Island titkát. Amint elérte a sziget partját, egy természetfeletti vihar elsüllyesztette a hajóját, nem hagyva túlélőket. LeChuck mindkét változatban meghal, de ez nem állítja meg abban, hogy feleségül vegye Elaine-t (ha kell, akár erőszakkal is). The Secret of Monkey Island A sorozat főhőse, a szerencsétlen, kalóz-jelölt kamasz, Guybrush Threepwood akkor találkozik először Elaine-nel, mikor kirabolja őt. Guybrush miközben be akarja bizonyítani, hogy igazi kalóz, három próbát igyekszik teljesíteni. Ezeknek a próbáknak az egyike, hogy lopja el a "The Idol of Many Hands"-t (sok kéz bálványa), ami egy szobor a kormányzó villájában. Mêlée Island seriffje, Fester Shinetop megpróbálja letartóztatni Guybrush-t a lopásért, de Elaine közbelép, és elbocsátja Fester-t. Egy rövid párbeszéd közben Elaine elmondja Guybrush-nek, hogy hallott már róla és egyből kíváncsivá tette a neve. Azt is mondja neki, hogy nem néz ki kalóznak, mert túl "édes" arca van. Guybrush a gyönyörtöl elámulva semmi értelmeset nem tud szólni a "párbeszéd" során. Elaine hamarosan újra feltűnik, miután Guybrush-nek ismét sikerül kicsúsznia Shinetop seriff kezei közül. Ekkor bevallja Guybrush-nek hogy mélyen vonzódik hozzá, majd egy különös becézés sorozatba kezdenek ("Plunder bunny!" és hasonlók). Elaine-t és Guybrush-t nem láthatjuk együtt nyilvánosság előtt, mert Elaine sok kalóznak azt mondta, hogy megígérte apukájának hogy soha nem szeret bele kalózba. Elaine megígéri Guybrush-nek, hogy amint megcsinálja a három próbáját, várja őt a villájában. Természetesen mire Guybrush végez a próbákkal, LeChuck és szellem legénysége elrabolja Elaine-t. A jószándékú főhős megpróbálja kimenteni a nőt, és látszólag épp időben zavarja meg az esküvőt. Valójában romba dönti Elaine tervét, miszerint lefújta volna LeChuck-ot "szellem-ellenes" varázsitallal, de a nő figyelembe veszi Guybrush megmentési kísérletét. Guybrush-nek végül sikerül legyőznie LeChuck-ot, és a játék zárójelenetében a boldog pár végignézi a "tűzijátékot", amint LeChuck szellemének felrobbanása okoz. Monkey Island 2: LeChuck's Revenge Bár Elaine szerepe sokkal csekélyebb a második részben, a történet nagy része kapcsolódik hozzá. A játék kezdetén, Guybrush kötélen lóg egy óriási aknába. Ekkor Elaine feltűnik, és felajánlja a segítségét, de csak ha Guybrush elmeséli, hogy került oda. (körülbelül a játék 90%-a azt mutatja be, amit Guybrush Elaine-nek mesél. A beszámóló csak akkor "szakad meg", mikor Guybrush meghal. Elaine türelmesen hallgatja az elbeszélést, de ekkor rámutat, hogy Guybrush nem hallhat meg, ha el tudja mesélni a vele történteket. Ezután a játék visszaugrik, és a játékos kap még egy lehetőséget, hogy kimentse Guybrush-t a veszélyes helyzetből.) A visszaemlékezésben Elaine dühös Guybrush-ra valamilyen okból. Ebben a részben a kormányzó már a Booty Island-en lévő kormányzói villában tartózkodik, ahol van egy lusta, szemét kutyája, aki a Guybrush névre hallgat. Mikor Guybrush Threepwood megérkezik Elaine azt reméli, hogy bocsánatot akar tőle kérni, valójában viszont, a nagyapja Horatio Torquemada Marley térképének egyik darabjáért jött. Ez felbosszantja a nőt, aki ezek után nem akar szóba állni Guybrush-sal. Mikor végül Guybrush elér a mesélés végére (tehát a jelenig), a kötele elszakad, és lezuhan az aknába. Ezután Elaine-nek már csak egy rövid jelenete lesz a játékban. A stáblista közben hangosan tűnődik (látszólag aggódóan), hogy Guybrush vajon áldozatául esett-e LeChuck gonosz varázslatának. The Curse of Monkey Island Ennek a résznek már a legelején láthatjuk Elaine-t, aki épp nagyban egyezkedik hajdani kérőjével, LeChuck-kal. Miután ismét megmenti Guybrush-t, Guybrush megkéri Elaine kezét, azzal az elátkozott gyémántgyűrűvel, amit LeChuck hajóján talált. A gyűrű Elaine-t azonnal aranyszoborrá változtatja. A játék nagy részében ebben az állapotában is marad (egy ütő-mozdulat közepén, haragos arccal). Mikor Guybrush-nek végül sikerül megtörnie az átkot, a nő megbocsát neki, majd a játék zárójelenetében összeházasodnak. A CMI-ben Elaine-és Guybrush szinte csak az átvezető animációkban lépnek kapcsolatba, a normális játék helyett. Elaine-nek ebben a játékban a legcsekélyebb az aktív szerepe, de számos jelenetben feltűnik szoborként. Testet öltés Az Escape from Monkey Island hírhedt volt a rajongók közt arról, hogy ellentmondásokat vitt a Monkey Island meglévő történetébe. Amíg Herman Toothrot személyazonossága nyilvánvaló, addig Elaine életkorával kapcsolatban kétségek merülnek fel. Az EMI-ben Elaine azt állítja, hogy a nagyapja, Horatio húsz éve tűnt el, de akkor már ő volt Mêlée Island kormányzója (és LeChuck már udvarolt neki). Guybrush viszont mindössze 21 éves a játék szerint, ami jelentős korkülönbséget jelent köztük. Ez egy nagy tévedés lehet, mert Elaine és Guybrush nagyjából egyidősnek néznek ki. Ezt az EMI-ben lévő párbeszédet leszámítva viszont az elképzelés, miszerint Marley kapitány húsz éve tűnt el, megállja a helyét. Bár a Monkey Island-sorozat inkább a humort állítja előre, nem pedig a komoly elképzeléseket, a sorozat számos ellentmondást, korhűtlenséget és tévedést tartalmaz, egyszóval nem ígéretes hitelesség vagy következetesség terén. Érdekességek Elaine Marley neve szinte biztos, hogy utalás Bob Marley -ra. A sorozat zenéjének nagy része eléggé " reggae -izű", ami a karibi környezetnek köszönhető. A The Secret of Monkey Island -ben számos közeli képet láthatunk a szereplők arcáról, amikor éppen Guybrush-sel beszélgetnek. Elaine képe a pletyka szerint Avril Harrison-ról, a LucasFilm Games (a LucasArts elődje) egyik művészéről lett mintázva. Az első játék végén, ha a játékos egy bizonyos párbeszéd-lehetőséget választ, Elaine tesz egy megjegyzést, miszerint Guybrush 'sounds like her husband' (úgy beszél, mint a férje). Ez valószínűleg csak egy vicces csattanó, nem pedig egy komoly kijelentés. Inkább csak viccet csinálnak abból a tényből, hogy Guybrush beleszeretett Elaine-be, és egy mentőakció közepébe vetette magát, anélkül, hogy egyáltalán tudta volna hogy Elaine foglalt-e. Bár ez a "férj" soha előtte nem volt megemlítve, sem pedig a későbbi játékokban, Elaine lehet akár elvált, vagy özvegy is (de valószínűbb hogy csak egy újabb vicces momentum, ami nem tekinthető komolynak). Elaine hangját a The Curse of Monkey Island -ban Alexandra Boyd (brit) adja, az Escape from Monkey Island -ben pedig Charity James (amerikai). Ezáltal Elaine az egyetlen főszereplő, akinek a harmadik és negyedik részben nem ugyanaz a hangja. A Monkey Island 2: LeChuck's Revenge -ben a Phatt Island -en lévő könyvtárban találhatunk számos romantikus regényt, amiket Melanie Leary írt. Ez a név az Elaine Marley anagrammája, ami azt jelzi, hogy Elaine álnév alatt írt a Guybrush-sel való szakítás után. Érdekességképp van egy másik "romantikus" regény is, amit Elaine az igazi nevén írt, és a Guybrush-sel való bosszantó kapcsolatukat részletezi. Traunreut Traunreut település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 19 278 fő (1987. május 25.). AEGEE Az AEGEE (francia rövidítése az Association des Etats Généraux des Etudiants de l’Europe -nak, magyar jelentése: Európai Hallgatók Egyesülete) egy politikailag független, non-profit, európai diákszervezet, mely nyitva áll Európa minden országának egyetemistái és főiskolásai előtt. Ma Európa 40 országában körülbelül 13 ezer taggal rendelkezik, megalakulása óta több mint 100.000 tagja volt. Magyarországon három helyi egység, úgynevezett antenna működik. Az AEGEE-t az európai egység gondolata hozta létre. Célja, hogy a különböző nemzetiségű diákok konferenciákon, csereprogramokon és nyári egyetemeken találkozzanak, megismerjék egymást és "európai barátokká" váljanak. Konferenciákat, szemináriumokat rendez a legkülönbözőbb témákban, például: ex-Jugoszlávia, kisebbségek, borkonferencia, sport, tánc, nemzetközi terrorizmus stb. Legnagyobb rendezvényei a nyári egyetemek, Európa közel 100 városában. Az AEGEE azon kevés szervezetek egyike, amelyeket az Európai Unió elismer. Támogatja az Európai Bizottság, az Európa Tanács, és tanácskozási, illetve véleményezési joggal bír az UNESCO-ban. Története A szervezetet 1985-ben, párizsi egyetemisták alapították. Az alapötlet egy konferencia volt Párizs 5 Grand Ecole-jának közreműködésével, amely lehetőséget teremtett a fiatal európaiaknak Európa eseményeiről, jelenjéről, jövőjéről vitatkozni, ötleteket gyűjteni, stb. Ez volt az úgynevezett óriás EGEE konferencia, amelyet még követett néhány, és ennek apropóján több helyi iroda, úgynevezett antenna is megalakult Párizson kívül. Az 1980-as években az AEGEE tagjai főleg EU országok egyetemei voltak. 1987-ben az AEGEE kezdeményezésére és jelentős közreműködésével létrehozták az ERASMUS programot, majd 1988-tól az AEGEE legsikeresebb rendezvényét, a nyári egyetemet - akkor még csak 11 helyszínnel. 1990-ben nyitottak Közép- és Kelet Európa felé is (1991-ben Magyarországon, Budapesten létesült antenna), valamint elkezdte munkáját az East-West Working Group, megkezdődött a hálózat nagyiramú terjeszkedése. Ebben az évtizedben együttműködési és partneri kapcsolat alakul ki a szervezet és az Európa Tanács között. 1995-ben megszületett az első nem európai antenna Törökországban. 1996-ban a vezetés áttette székhelyét Brüsszelbe, valamint létrejött az AEGEE-Academy. Magyarországi antennák listája AEGEE-Budapest AEGEE-Debrecen AEGEE-Pécs Korábban aktív, ma már megszűnt antennák AEGEE-Baja AEGEE-Dunaújváros AEGEE-Eger AEGEE-Gödöllő http://www.central.aegee.org/~erth/others/godollo/ AEGEE-Győr AEGEE-Kőszeg-Szombathely Miskolc (csak Contact Antenna) AEGEE-Piliscsaba AEGEE-Szeged AEGEE-Székesfehérvár AEGEE-Veszprém http://www.vein.hu/~aegee/index.html A láthatatlan kéz (film) A láthatatlan kéz (The Moving Finger) egy 1985-ben bemutatott bűnügyi film Roy Boulting rendezésében, mely Agatha Christie azonos című regényének adaptációja. Szereplők Joan Hickson (Miss Marple) Michael Culver (Edward Symmington) Sandra Payne (Eryl Griffith Richard Pearson (Mr. Pye) Andrew Bicknell (Gerry Burton) Elisabeth Counsell (Angela Symmington) Paul Bosvelt Paul Bosvelt (Doetinchem, 1970. március 26.) holland válogatott labdarúgó. Jelenleg segédedző a Go Ahead Eagles csapatánál. Pályafutása Klubcsapatok 1989-ben kezdte pályafutását a Go Ahead Eagles-ben, mint Hátvéd. Az első évében sikerült bekerülnie a csapatba. 32 bajnokin lépett pályára első évében. 1993-1994-ben Bosvelt egy igen erős szezont tudhatott maga mögött. 32 bajnokin 9 gólt szerzett, amivel csapata 12. helyen végzett Eredivisieben , a legjobb helyezése volt ez a klubnak 1986 óta, amikor is a 10. helyen végeztek. A nagyszerű teljesítménye más csapatok figyelmét is felkeltette. Az 1994-1995-ös szezonban a bajnoki rivális FC Twente csapatába igazolt. Rögtön kezdőjátékos lett új klubjában. Három év után eligazolt a szintén holland Feyenoord csapatához. Ekkor a Feyenoord az aranykorát érte. 1999-ben megnyerték a Eredivisie-t, majd 2000-ben a Holland kupát. Legnagyobb sikere mégis a 2002-es UEFA-kupa serleg elhódítása volt. A döntőben a csapatkapitányi karszalagot ő viselte. A német Borussia Dortmund ellen hódították el, a mérkőzés 3-2-re végződött. Később, esélyük lett volna az UEFA-szuperkupa serleg elhódítására is, de 3-1-re kikaptak Real Madrid ellen a II. Lajos Stadionban, Monacóban. 2003-ban Angliába igazolt a Manchester City csapatába. 2005-2006-os szezonban visszatért Hollandiába a SC Heerenveen csapatához, majd 2007. májusában visszavonult. Válogatott 2000 és 2004 között 24 alkalommal viselte magán a Hollandia válogatott narancssárga mezét. Tagja volt a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságon és a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon részt vevő keretnek. A 2000-es Európa-bajnokságon az elődöntőben az Olasz válogatott ellen a rendes játék idő után a tizenegyespárbajon kihagyta csapata 4-ik büntetőjét. Az olaszok 3-1-re nyerték a tizenegyespárbajt. 2004-ben visszavonult a válogatottságtól. Sikerei, díjai Klub Feyenoord Eredivisie : 1999 Holland kupa : 2000 UEFA-kupa : 2002 Horváth József (sakkozó) Horváth József (Budapest, 1964. augusztus 13. –) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, háromszoros sakkolimpikon, sakkcsapat világbajnokságon egyéni bronzérmes, nemzetközi versenybíró, edző, FIDE mesteredző. A magyar női sakkválogatott kapitánya és edzője (2002-2010) , a Maróczy Géza Központi Sakkiskola oktatója. 1988-ban elvégezte a Külkereskedelmi Főiskolát, majd a Testnevelési Egyetemen 2002-ben kitüntetéssel szerzett sakk szakedző diplomát. Testvére Horváth Csaba ugyancsak nemzetközi sakknagymester. Pályafutása 1980-ban megnyerte az U17 korosztályos magyar bajnokságot, 1981-ben az U20 junior magyar bajnokságot. 1982-ben Hamburgban az Ifjúsági Sakkfesztiválon 1. helyezést ért el. 1984-ben megnyerte Budapest bajnokságát. Az 1983/1984-ben Groningenben rendezett U20 korosztályos Junior sakk-Európa-bajnokságon a 6-8. helyen végzett. 1987-ben, 1993-ban és 1994-ben, majd 2012-ben megnyerte a magyar nyílt sakkbajnokságot. 1992-ben és 1994-ben a magyar sakkbajnokságon bronzérmet szerzett. 1984-ben lett nemzetközi mester, 1990-ben szerezte meg a nemzetközi nagymesteri fokozatot. 1996 óta nemzetközi versenybíró, 2010-ben kapta meg a FIDE mesteredző címet. A 2016. augusztusban érvényes Élő-pontértéke a klasszikus sakkjátékban 2514. A magyar ranglistán az aktív játékosok között a 20. helyen állt. Legmagasabb pontértéke a 2009. júliusban elért 2567 volt. Csapateredményei 1990-ben, 1992-ben és 1998-ban tagja volt a sakkolimpián szereplő magyar válogatott csapatnak. 1989-ben a Sakkcsapat világbajnokságon 4. helyen végzett csapat tagjaként a mezőnyben a 3. legjobb eredményt érte el. 1989-ben és 1992-ben tagja volt a Sakkcsapat Európa-bajnokságon szereplő magyar válogatottnak. 1988-1995 között a Budapesti Honvéd sakkcsapatának tagjaként szerepelt a Bajnokcsapatok Európa Kupájában, amelyen 1988-ban, 1993-ban és 1995-ben 2. helyezést értek el. Az 1990-ben 2., 2013-ban 5. helyezést elért magyar válogatott tagja volt a MITROPA Kupa versenyen. Kiemelkedő versenyeredményei Balatonberény Open (1986) Noviki nagymesterverseny (1988) Budapest (1988, 1989, 1993, 1994 és 1997) Andorra (1989), Cannes (1992), Leukerbad (1992), Zalakaros (1995, 1996, 2012 ), Velden am Wörther See (1995), Paks (1996), Bischwiller (1999) Helsinki (2001), Chambery (2001, 2009. 2010, 2011 ), 2012-ben 2. helyezést ért el, 2014-ben körversenyen 1. Zalakaros (2002, 2004), Val Thorens (2002, 2006), Paris (2003) Verona (2005) Château de Lacroix-Laval (2005), Feffernitz (2008) Aschach (2008) Perugia (2013) Edzői tevékenysége 1985/1986 - Ivánka Mária szekundása volt, aki bejutott a Női Zónaközi döntőbe (1986 Veliko Tirnovo, Bulgária) 1986 - Szekundáns a női válogatott mellett, akik ezüstérmet szereztek a Dubai sakkolimpián 1988 - Szekundáns az aranyérmes női válogatott mellett (Szaloniki Sakkolimpia - Polgár Zsuzsa , Polgár Judit , Mádl Ildikó és Polgár Zsófia ) 2002 - Csapatkapitány, edző a női válogatott mellett 2007 - Plovdiv Európa-bajnokság, kapitány az ezüstérmes női válogatott mellett Tanítványai Fogarasi Tibor nemzetközi nagymester Horváth Ádám nemzetközi nagymester Antal Gergely nemzetközi nagymester Boros Dénes nemzetközi nagymester Mihók Olivér nemzetközi nagymester Gara Anita és Gara Tícia magyar női bajnokok Díjai, elismerései Pro Urbe díj (2003) A Zalaegerszegi Csuti-Hydrocomp SK sakkcsapatának tagjaként. Ecuador zászlaja A lobogó színei a napsütést, a gabonát, a gazdagságot jelképezik (sárga), az eget, a tengert és a folyókat (kék), továbbá a szabadságért és igazságért küzdő hazafiak vérét (vörös). A Chimborazo hegy és a folyó az ország belső vidékeinek és a partvidéknek a kapcsolatát szimbolizálja; a gőzhajó az első dél-amerikai gőzhajót idézi, amelyet 1841-ben építettek Guayaquilben. A nap a szabadság szimbóluma, a zodiákus jelek pedig az 1845-ös forradalom négy emlékezetes hónapjára utalnak (márciustól júniusig). A kondorkeselyű az erő és a bátorság szimbóluma, a fasces (vesszőnyaláb) pedig a köztársaság szuverenitását jelzi. A lándzsákra kötöttt zászlók arra emlékeztetnek, hogy a hazát olykor fegyverrel is meg kell védeni. Hennie Meijer Hennie Meijer (Paramaribo, 1962. február 17. –) holland válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A holland válogatottban 1 mérkőzést játszott. Brothers In Arms: Road to Hill 30 A Brothers In Arms: Road to Hill 30 egy first-person shooter, melyet a Gearbox Software fejlesztett és a Ubisoft jelentetett meg 2005 elején Microsoft Windows, PlayStation 2 és Xbox platformokra. A játék a második világháborúban játszódik. A BiA-ban a hangsúlyt a "csapatjátékra" helyezték, ellentétben a Medal of Honor című játékkal, ahol inkább a "fuss és lőj" taktikát alkalmazzák. 2005. február 24-én a Brothers In Arms: Road to Hill 30 "aranyra került" és a rákövetkező héten már el is kezdték a forgalmazását. Az Xbox-os változat március 1-jén került a boltok polcaira, a PC-s és PS2-s változatok pedig néhány nappal később, március 15-én. Történet A BiA a híres 101. Ejtőernyős Hadosztály (101st Airborne Division) 502. Ejtőernyős Ezred-ének (502nd Parachute Infantry Regiment) valós történetén alapul. Ezt a hadosztályt dobták le a német vonalak mögött a D-Nap-on. A játék a Chicago Hadművelet (Opeartion Chicago) eseményeit követi végig, ahol a játékos a 101-esek valódi küldetéseit élheti át, például a 4. Kijárat (Exit 4) biztosítását, vagy St.Come-Du-Mont elfoglalását. A folytatás, a Brothers In Arms: Earned in Blood küldetései is részben a 101-esek végső feladatait mutatják be. Ezek közt például, a 82. Ejtőernyős Hadosztállyal való találkozást, vagy St. Saveur elfoglalását. A játékos, Matt Baker őrmester bőrébe bújhat a játékban. Matt egy ejtőernyős őrmester, aki a Fox század (Fox Company) egy raját vezeti (Matt többek közt Harrison C. Summers karakterén alapul). A játék cselekménye a június 6-ai ledobástól, a 30-as domb (Hill 30) védelméig tart. Baker-nek a nehéz pillanatokban is vezetnie kell az embereit, és döntései néha emberéletet is követelnek, ami nagy szívfájdalmat okoz az őrmesternek. Baker csapatába tartozik többek közt Joe "Red" Hartsock tizedes, Sam Corrion tizedes, Jack Courtland őrvezető, Stephan "Obi" Obrieski őrvezető, Larry Allen, Johnny Rivas, Michael Desola, David Muzza, Thomas Zanovich, Michael Garnett, Dale McCreary közlegények, és a rádiós: Benjamin Kevin "Legs" Legget. Matt csapata Greg "Mac" Hassay szakaszparancsnok helyettes irányítása alatt áll. "Mac", Baker apja alatt szolgált az első világháborúban, akit nagyon tisztelt, ezért megfogadta hogy jó katonát csinál Matt-ből. Továbbá találkozhatunk még Baker legjobb barátjával, George Risner őrmesterrel is, akivel együtt nőttek fel. George egy M5-ös tankot irányít. George segít Mattnek egész addig, amíg egy francia kisvárosban, St. Come du-Mont-ban, ki nem lövik egy Panzerfaust-tal (páncélököl). A játékban vannak valós szereplők is, például Dwight D. Eisenhower tábornok, az európai szövetséges haderő főparancsnoka, vagy Robert G. Cole alezredes, aki megkapta a Becsület Medált (Medal of Honor) egy német erődítményen végrehajtott, vakmerő rajtaütés miatt. Grafika A Brothers In Arms: Road to Hill 30 az Unreal motor-t használja, igaz jelentős változásokkal. A pixel shader-ek használata jobban előtérbe került. Valamint használja a Soft Lighting effektet is. Játékmenet A játék pályáin a játékos irányíthat egy vagy két (legfeljebb 3 emberből álló) csapatot, vagy 1 csapatot és egy tankot (egy tank egy egész csapatot helyettesít). Van néhány olyan eset is, hogy egyáltalán nincs csapata a játékosnak, illetve olyan is, hogy 2 tankot irányíthat. Két fajta csapat van a játékban, melyeket külön célokra lehet használni. Fire Team (Tüzelő csapat): A csapat tagjai M1 Garand, és Browning Automatic Rifle típusú fegyverekkel vannak ellátva, és főleg az ellenség tűz alatt tartására használhatóak. Assault Team (Támadó csapat): A csapat tagjai M1 Carabine-t és Thompson submachine gun-t (Thompson gépkarabély) használnak. A csapat kiválóan alkalmas az ellenség bekerítésére, amíg a tüzelő csapat tűz alatt tartja azt. A csapat tagjait nem a játékos választja ki. A BiA híres a parancs-rendszeréről. A csapatoknak és tankoknak számos utasítást adhatunk, például hogy mozogjon, nyújtson fedezőtüzet, gyülekezzen, vonuljon fedezékbe, vagy támadja meg az ellenséget. A játék számos pontján hatékonyan használhatjuk a "Four Fs" (Négy F) taktikát. Ahogy a játék oktatórészében is elmondják, a taktika négy lépésből áll, "Find, Fix, Flank, Finish" (Megtalálni, Beszorítani, Bekeríteni, Végezni vele), azaz tüz alá venni és bekeríteni az ellenfelet. Ebben a játékban nem igazán lehet végigfutni a pályán és mindenkit lelőni. A taktikázás itt fontos, amelyet néhány játékos ismétlődőnek találhat. Ellentétben a Medal of Honor, vagy Call of Duty játékokkal, ahol a géppuskatűz "csak" komoly sérülést okoz, a BiA-ban azonnali halálhoz vezet. Folytatások Earned in Blood A Brothers in Arms folytatása. Az Earned in Blood 2005 októberében jelent meg, minden olyan platformra, melyre az első rész. Hell’s Highway A Brothers in Arms-sorozat harmadik részét 2005 szeptemberében jelentették be. Egy tech demo-t is bemutattak 2005. szeptember 22-én a Gearbox "Liberation Party"-ján. A 2006-os E3-on a játékot bemutatták futás közben is. A játék az Unreal Engine 3-at használja. Valószínűleg a játék megjelenik minden next-gen platformra, és PC-re is. 2006 májusában fény derült arra, hogy a játék címe Brothers In Arms: Hell’s Highway lesz. Érdekességek A Brothers in Arms: Earned in Bloodban megemlítik, hogy a Brothers In Arms: Road to Hill 30-ban a West Point-i Katonai Akadémián tanult gyalogsági taktikákat láthatjuk. Andelot-Morval Andelot-Morval település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 93 fő (2015). Andelot-Morval Véria, Florentia, Gigny, Louvenne, Montagna-le-Reconduit, Nantey, Saint-Julien, Thoissia és Villechantria községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Barátság A barátság összetett, támogató emberi viszony. Tartalma és meghatározása koronként és kultúránként eltérő, valamint az alanyok társadalmi helyzete és személyiségjegyei is befolyásolják. A barátság egyéni vonatkozásban lelki, vagyis érzelmi, anyagi és kognitív erőforrás. A barátság az egyik emberi kapcsolat, mely emberek között alakul ki több örömteli találkozás, beszélgetés által. Jellemzi a kölcsönös elfogadás, rokonszenv, szeretet, bizalom, szövetség, együttérző képesség, nyitottság, törődés. A barátság jellemzői Albert Fruzsina és Dávid Beáta szerint e különleges minőségű emberi kapcsolat tudományos igényű meghatározásával máig adós a szociológia tudománya. Hamvas Béla Barátság című esszéjében úgy foglal állást, hogy a „A barátság az emberi affektivitás legtermészetesebb kifejezése, az érzelmi fejlődés minden fokán megtalálható, és mint az egyik legfontosabb emberi kapcsolat, minden társadalomban jelen volt és van.” Irenäus Eibl-Eibesfeldt etológus szerint a barátkozásra való képesség alapja az anya és a gyermek közötti szeretetkapcsolatban rejlik, mely az evolúció során alakult ki. A szülői gondoskodás kialakulásának egyik folyománya hogy a felnőtt is tud szerető és gyengéd emberi kapcsolatokat teremteni. Ehhez kapcsolódóan kifejlődik az egyéni kötődés (individual bonding), amely a szerelem képességének alapeleme. A barátság legősibb formái mindenütt egybeesnek a rituális rokonsággal, a családi kötelékek valamilyen változatával –- az intézményesített barátságok megpecsételésének formái voltak a vérszerződés vagy a komatál-küldés. A barátkozási képességét ezenfelül befolyásolják a barátkozásról alkotott elképzelések is, és a hasonlósági elv, a homofília is, a személyközi viszonyok egyik alapelve: közelebb érezzük magunkat azokhoz, akik hasonlóak hozzánk. Természetesen a földrajzi közelség is szerepet játszik: könnyebben barátkoznak azok, akiknek a tágabb környezet is több alkalmat szolgáltat a közös időtöltésre. Abszolút szubjektív, kit tartunk barátunknak, és a barátok sem mindig egyformán ítélik meg kapcsolatukat. A barátság fejlődése, fennállása egyáltalán nem automatikus, szemben az elterjedt közkeletű véleménnyel: az emberek nagy részében nem, vagy csak későn tudatosul, mit kellett volna tennie egy barátság fennmaradásáért. Fontos eleme az aktív hallgatás. Rodin szerint a barátság a barátságra nem alkalmas személyek elutasításával kezdődik. Mivel akik fogékonyan reagálnak ránk, azokhoz jobban vonzódunk, velük szívesebben osztjuk meg gondolatainkat is. Allan szerint a barátság olyan kapcsolat, amely egyének között áll fenn, személyes jellegű, és a személy a maga valójában, nem pedig valamely csoport tagjaként vesz részt benne. A barátság önkéntes jellegű, a barát pedig nem helyettesíthető. Egy barát kiválasztása szabad és tudatos cselekvés eredménye.[vitatott] Sok más emberi kapcsolattól eltérően a baráti viszonyoknak nincs intézményes hátterük, a barátokat nem kötik össze formális kötelezettségek, sem szankciók, a barátságot nem szabályozza törvény. Viszonosság jellemzi: akit barátomnak választok, az is barátjának választ engem. Fontos tehát az önkéntes jelleg, a kölcsönösség, az egyenlőség, a bizalom, az intimitás és az együttműködés, de ugyanennyire lényeges szempont a közelség és a hozzáférhetőség is. William Blake aforizmája szépen jeleníti meg a napjainkban a barátságkutatásra is rávetülő hálózati szemléletet: „Madárnak fészek, póknak háló, embernek barátság.” Platón Lüszisz című dialógusában Szókratész ekképpen vélekedik: …„A barátság kritériuma még az egyenlőség és a hasonlóság, mégpedig az erényesség szempontjából. Fontos, hogy a barátok hasonlóan gondolkodjanak, ami nem szükségszerűen jelenti azt, hogy mindenben egyet kell értsenek. Ha a hasonlóság nem teljesen érvényesül, az arányosság biztosíthatja az egyensúlyt.” Lukianosz, illetve az általa megszólaltatott Toxarisz a következőkben foglalja össze a barátság, illetve a baráti szerződés jelentőségét a szkíták körében: „Mert tudd meg ezt is: a scythák mitsem tartanak nagyobbnak a barátságnál, s nincs is valami a miért a scytha inkább büszkélkednék, mintha együtt fáradoz s bajakban részesül baráti férfiuval; valamint nincs is nagyobb gyalázat nálunk, mintha valakiröl azt tartják, hogy elárulta a barátságot.” – „Ha pedig barátul választottunk már valakit, következik a szövetség s a legnagyobb eskü, hogy bizonyára egymással fogunk élni, s ha kell, egymásért meghalni. És igy teszünk is; mert mihelyt bemetszvén ujjainkat serlegbe csöpögtetjük a vért s kardjaink hegyét bemártván egyszerre iszunk mindketten belőle; semmi sincs mi ezután minket szétválaszthatna.” – Toxarisz, avagy barátság (Télfy János fordítása). Immanuel Kant fektette le a modern barátságértelmezés alapjait: szerinte a „barátság (tökéletességében tekintve) két személy egyesülése ugyanazon kölcsönös szeretet és tisztelet révén… Azt is könnyű belátni, hogy a barátság puszta (jóllehet gyakorlatilag szükségszerű) eszme, a gyakorlatban ugyan elérhetetlen, de hogy törekedjünk rá (mint az egymás iránti jó érzület maximumára), az ész által ránk rótt, mégpedig nem közönséges, hanem tiszteletre méltó kötelesség.” Ralph Waldo Emerson, az „amerikai Montaigne-nek” is nevezett gondolkodó nemcsak a hasonlóságot találja fontosnak a barátságban: „A barátság a ritka középszert kívánja meg hasonlóság és különbözőség közt, úgyhogy mindkét felet a másikban jelenlévő erőtöbblet és megegyezés vonzza.” Nietzsche az egyéniségből kiindulva gondolkodik és ír a barátságról, szerinte a barát az ember önteremtését, önformálását, azaz az önmagává válás lehetőségét segíti elő. „Nincs cicomád barátodhoz elég méltó: mert kell, hogy neki nyílvessző légy, az emberfölötti ember felé sóvárgó. (…) A jövő és a legtávolabbi légyen mád oka: barátodban szeressed az emberfölötti embert, mint okodat.” C. S. Lewis világhírű fantasy-írót idézve szögezi le Albert Fruzsina és Dávid Beáta, hogy a baráti közösségekből felépülő társadalom az uralkodó rendszer számára paradox módon nem feltétlen kívánatos, sőt akár veszélyforrássá is válhat: „…minden baráti kör az ellenállás egy lehetséges szigete. Azokat, akiknek igaz barátai vannak, nehezebb kordában tartani… Ezért van az, hogy a vezető erőszak vagy propaganda – az egységről való papolás – útján, vagy azzal, hogy lehetetlenné teszik a bensőséges együttlétet és a spontán szórakozást, egy olyan világot hoznak létre, ahol mindenki (baj)társa, de senki sem barátja a másiknak, bizonyos veszélyforrásokat egyszer s mindenkorra kiküszöböltek, és egyben elvették tőlünk a teljes szolgaság elleni legbiztosabb oltalmunkat.” Hozzáfűzik ehhez, hogy a volt kommunista országok polgárai az elmúlt ötven évben a bőrükön érezték, amikor a hatalom megfojtotta a civil társadalmat az egyesületek feloszlatásával, a közösségek szétverésével: a hatalomnak meg kellett akadályoznia, hogy lázadásra felbujtó kapcsolatok alakulhassanak és erős egyéniségek formálódjanak. A demokratikus nyugati világban a huszadik század végére a közösségek szerveződése nehézségekbe ütközik, köszönhetően olyan finomabb módszereknek, mint a fogyasztói kultúra mindenek elébe helyezése és a tévénézéshez szoktatás. Pahl szerint a barátság természetes, és minősége igen jelentős változáson megy keresztül napjainkban: ahelyett, hogy a családi kapcsolatok alternatívája lenne, sokkal elmosódottabb kölcsönhatás van családi és baráti viszonyok között. A társadalmi mobilitásból következően a barátok átvesznek bizonyos klasszikus családi feladatokat: öntözik a virágot, vigyáznak a gyerekre, ha beteg. A barátság nemi eltérései A nők közötti barátságokra inkább jellemző az érzelmi gazdagság, holisztikusabbak és komplexebbek, míg a férfiak barátságai jóval inkább a meghatározott, strukturált cselekvésekhez kapcsolódnak, vagyis specializáltabbak. Egybevág a hagyományos nemi szereposztással és szocializációs mintákkal, hogy a nők inkább a kölcsönös segítségnyújtás, a bizalom és az érzelmi támogatás elemeit hangsúlyozzák a barátság kapcsán, míg a férfiak a közös tevékenységekét és tapasztalatokét. A nők barátságait fokozottabb intimitás jellemzi, a férfiaknak viszont több és változatosabb korú barátaik vannak. A férfiak a nőnemű barátaikkal nyitottabbak, többet árulnak el magukról, és jóval intimebb a kapcsolatuk, mint férfi barátaikkal. Ezzel szemben a nők jóval kevésbé alakítanak ki intim viszonyt férfi barátaikkal. A (magyar és nemzetközi) kutatások azt mutatják, hogy a nők mind barátnőiktől, mind párjuktól több önmegerősítést és támogatást kaptak, mint férfi barátaiktól, viszont a férfiak női és férfi barátaiktól is alacsonyabb szintű személyes „jutalmat” kapnak, mint párjuktól. Star Trek: Voyager A Star Trek: Voyager amerikai sci-fi, a Star Trek univerzum negyedik televíziós sorozata, melynek alkotói Rick Berman, Michael Piller és Jeri Taylor voltak. A sorozat hét évadot élt meg 1995-től 2001-ig, és ez különlegessége, hogy az egyetlen olyan Star Trek-sorozat, melyben a hajónak női kapitánya volt, Kathryn Janeway személyében. A filmsorozat a USS Voyager föderációs csillaghajó történetéről szól, amely egy idegen lény közbeavatkozása után, a galaxis másik szegletébe, 70 000 fényévre kerül a Földtől. A történet elején a föderációs legénységhez csapódik egy maquis hajó személyzete is. A néző hét éven át követheti a legénység életét, melynek legfőbb célja a hazajutás. A sorozatot, hét éves eredeti sugárzása alatt 78 különböző díjra jelölték, melyből csak az Emmy-díj jelölések 35-t tesznek ki. Cselekmény A Voyager alapszituációja: 2371-ben a Csillagflotta megbízza a szárazdokkból frissen kifutott Voyager csillaghajót azzal, hogy kerítsen kézre a maquis terrorista csoport egyik hajóját és annak legénységét, amelyet utoljára a Vadvidék elnevezésű, csillagközi anomáliákkal teli területen észleltek. Ezen a területen a Gondviselő nevű, nagyhatalmú idegen lény, a galaxis túlsó végéből elragadja a Voyagert, mely így a Delta kvadránsba kerül. A csillaghajó az incidens közvetlen következményeképpen súlyos károkat szenved. Ezen felül életét veszti az első tiszt, a kormányos, a főgépész és a teljes egészségügyi szervezet is. Mint kiderül Gondviselő haldoklik, viszont nem akarja magára hagyni a rábízott bolygó népét, az ocampákat, akik még nem elég felkészültek a planéta elhagyására vagy az agresszív kazonok elleni védekezésre. A Voyager feladata, hogy átsegítse az ocampákat a Gondviselő elvesztésén, illetve hogy elpusztítsa a Gondviselő otthonaként szolgáló űrállomást, amit az ocampák ellen lehetne fordítani. Ezzel ugyan elvágják az azonnali hazafelé vezető utat, ám Janeway kapitány fontosabbnak ítéli egy nép létbiztonságát a saját érdeküknél. Még az incidens során a legénységhez verődik a talaxiai Neelix és barátnője, az ocampa Kes. Előbbi a Voyager szakácsa és „hangulatfelelőse”, utóbbi pedig a Doktor asszisztense lesz. Az üldözött maquis legénység is a Voyager fedélzetére kerül, miután a kazonokkal való harcokban az ő hajójuk megsemmisül. Chakotay, a maquis-k kapitánya Voyager első tisztje (parancsnoka), B’Elanna Torres (egy félig ember, félig klingon) annak főgépésze lesz. Tuvok (vulkáni), aki a Föderáció kémje volt a maquis soraiban, a Voyager biztonsági főnöki posztját tölti be. Tom Paris, aki eddig csak megfigyelő volt a hajón, ideiglenesen hadnagyi rangot kap, és a főkormányosi széket foglalja el, az orvosi főtiszt helyébe pedig a Orvosi Segédhologram (OSH) lép. Így kezdődik a Voyager hosszú, kalandokkal szegélyezett útja az Alfa Kvadráns irányába, amelyet a hajó legnagyobb sebességével is csak 75 év alatt érhetnek el. Janeway abban reménykedik, hogy megtalálják Gondviselő társát, aki segíthetne nekik hazajuttatni. A későbbiekben a legénységhez csatlakozik egy borg dolgozó, Hét Kilenced, akit majd a kapitány vesz a szárnyai alá, hogy segítse az emberré válás folyamatában. A Voyager kalandjai nem csak különálló részekben élvezhetőek, érdemes végigkövetni a szereplők alakulását a közösen átélt viszontagságok során. Újraindítása könyvként A Voyager kalandjaihoz kapcsolódóan két könyv jelent meg magyar nyelven: 1. John Gregory Betancourt: Klánháború Szukits Könyvkiadó, 2001. ISBN 963-9393-67-3 2. Diane Carey: Equinox Szukits Könyvkiadó, 2002. ISBN 963-9393-90-8 3. L. A. Graf: A Gondviselő Szukits Könyvkiadó, 2011. 4. Dean Wesley Smith és Kristine Kathryn Rusch: A szökés Szukits Könyvkiadó, 2012. A könyvekben olyan történeteket olvashatunk el, amelyek soha nem szerepeltek a Star Trek: Voyager című filmsorozat epizódjai közt, mégis beilleszthető azok közé. Kivételt képez a második és a harmadik könyv, mely a sorozat két dupla részes epizódját adja az olvasó kezébe nyomtatott változatban. Főszereplők gyakran ismételt és emlékezetes mondatai a sorozatban „Az Én orvos vagyok, nem pedig...” és vonatkozó variánsai „ Orvos vagyok, Mr. Neelix, nem lakberendező. ” „ Én orvos vagyok, nem bárpincér. ” „ Orvos vagyok, nem kukkoló. ” A Doktor: „ Nem kell emlékeztetnem önt, én orvos vagyok... ” „ Orvos vagyok, nem előadó. Nincs időm ilyen ostobaságokra. ” „ Én orvos vagyok, nem forradalmár. ” A Doktor: „ Én orvos vagyok, nem adatbázis. ” Orvos vagyok, nem leskelődő. Gondolja, hogy nem láttam még ilyent? A Doktor: „ Lezárni a programomat? Miért? ” „ Akármilyen furán hangzik, orvos vagyok, nem pedig sárkányölő. Programom alapelve, hogy ne bántsak mást. ” „ Orvos vagyok, nem állatgondozó. ” „ Én orvos vagyok, nem pedig gépész ” Variánsok A Doktor: „ Ebből elég! Ez gyengélkedő, nem tárgyalóterem. A látogatási időnek vége. A betegemen kívül haladéktalanul távozzon mindenki! ” „ Ezek klingonok, nem apácák ” Neelix: „ Hol a fenében aludjunk? ” „ Fegyverek? Ez gyengélkedő, nem lőszerraktár. ” „ Ő pszichológus, hadnagy úr, nem gépész. ” (A Doktor válasza Reginald Barclaynak, miután az azt kérte Diana Troytól, hogy pontosítsa, mi a probléma a Doktor holomátrixával.) „ Ez egy föderációs csillaghajó, nem a Halál Bárkája. ” „ Ez nem igazság, hanem bosszú. ” Továbbiak Doktor: "Kedvem lenne tűt és cérnát használni." Paris és Neelix: "Na de Tuvok!" Tuvok: "Kérem Mr. Neelix, hagyjon magamra!" Tuvok: "..., azonban ..." Tuvok: "...Nincs hatás..." Tuvok: "Nem vágyom semmi »tök jó«-ra!" Hetes: "Naomi Wildman! Samantha Wildman" alegysége." ; "Naomi Wildman! Mi célból tartózkodsz itt?" Hetes: "Fejtse ki!" ; "A(z) ... érdektelen." ; "..., ez elfogadhatatlan!" Hetes: "..., hatékony!" Neelix: "Mosolyogjon vulkáni úr!" Kapitány Neelixnek: "Köszönöm, de még egy kávé és teret váltok." Kapitány Tuvoknak: "Most jön az, hogy »azonban«." Paris: "B'Elanna-t meggyőzni arról, hogy uralja az érzelmeit olyan, mint meggyőzni egy ferengit, hogy ossza szét a vagyonát." B'Elanna: "A Borg akkor sem szórakozna, ha egy vidámparkot asszimilálna." Paris: "Szükség lesz egy jó pilótára!" Paris: „ Az egyetlen klingon, akitől félek, az a feleségem, dupla műszak után. ” Bakik A Feltámadás ( Mortal Coil ) epizódban Neelix kiüti dühében Hetes kezéből a trikordert. A kellék ekkor a látószögön kívül a kamerának csapódik, amtől a kép egy kicsit megremeg. Az A préda ( Prey ) című epizódban Neelix Tuvokot hadnagynak szólítja a magyar szinkronban, ám ekkor Tuvok már parancsnokhelyettesi rangban van. A Káprázat ( Bliss ) című epizód elején Hetes az űrkompban hadnagynak szólítja Parist, aki ekkor már (és még) zászlósi lefokozása alatt van. Később az étkezőben ismét zászlósként emlegeti Parist. A Prophecy c. epizódban B'Elanna a klingon kapitánytól egy ősrégi bat'leth-et kap ajándékba, melyet a kabinjának falára akaszt. A Munkarő epizód második részében B'Elanna és Paris kabinjában a falon már nem ugyanaz a típusú bat'leth lóg, hanem egy "sztenderd" változat. A Persistence of Vision c. epizódban Chakotay és a Kapitány együtt mennek a turbóliftben, és mikor Janeway kiszáll, Chakotay nincs sehol. Az A gyilkos játszma második részében ( The Killing Game, Part II ) a háttérben (00:50-nél) feltűnik egy Citroën 2CV. A történet 1944-ben játszódik. Az autót viszont csak 1948-ban kezdték gyártani. A Phage c. epizódban amikor TC:00:07:33-nál Neelix belép egy barlangba, a fején látszódik a belógatott mikrofon árnyéka. A Tsunkatse epizód elején a harogin győzelme után felteszi a kezét, amely egy emberi kéz, később láthatók, hogy a hibát kijavították, a továbbiakban már a kezén is harogin bőr van. A Továbbképzés ( Learning curve ) epizód 32-edik percnél a konyhában Tuvok a bioneurális áramkörök helyett bionukleáris áramköröket mond (a magyar szinkronban). A Living Witness epizód szerint a doktor 700 évig a Delta kvadránsban maradt(igaz kikapcsolva) , de az utolsó epizódban mégis visszatér a többiekkel a Földre. Az Életre halálra második részében, 0:11:20-kor a doktor kérdésére a kompjuter elmondja a legénység létszámát, kifelejti az egy fő kardassziait - Seskát. Az Ellenpont ( Counterpoint ) című részben a vizsgálatot vezető felsorolja a telepatákat, köztük Tuvokot, Suder és Vorik zászlósokat, azonban nem kerül említésre sem Kes, sem az a vulkáni nővér, aki az első ( A gondviselő / Caretaker ) részben meghal, sem pedig az a vulkáni nő, aki Maquis sorai közül kerül a hajóra. Hasonló baki van a Vérláz ( Blood Fever ) című részben, ahol utóbbi vulkáni nőről nem tudnak. Az epizód szerint mindössze két vulkáni szolgál a hajón: Tuvok hadnagy és Vorik zászlós. Érdekességek A sorozatban a filmkészítés szempontjából jellemzőek némely esetben a hosszú snittek , melyek akár 2-3 percesek is és több helyszínesek lehetnek (pl. a jelenet a Voyager tárgyalójában kezdődik, majd a szereplők áthaladnak a hídra és onnan tovább a kapitányi irodába). Elsősorban ott jellemzőek a hosszú snittek, ahol a főszereplők az eléjük tárt problematika megoldásának tervét igyekeznek létrehozni. A Doktor frázisai (mint például az "Én orvos vagyok, nem pedig...") párhuzamba állítható az eredeti sorozat hajóorvosának, Dr. McCoynak a híres mondataival. Továbbá a Doktor jelleme hasonlóságot mutat McCoyéval (valamint a VOY-ban a Doki alapvetően egy komikus figura, akárcsak a TOS-ban Bones), ami arra enged következtetni, hogy a Doktor-karaktert nagy részt McCoyról mintázhatták. Alapvetően jellemző a Star Trek univerzumára ez a fajta kijelentés, szinte mindegyik sorozatban majdnem minden főbb szereplőnek a száját legalább egyszer-kétszer elhagyja ez a mondat: "Én ... vagyok, nem pedig ..." A Voyager asztrometriai laborjában a háttérműszerek képein olykor a csillagászattal kapcsolatos populáris kultúrában leggyakrabban ábrázolt Helix-köd és az M2-9 -es nebula látható. Ám ez a díszlet-dekoráció baki, hiszen a Galaxisunk azon végéből, ahol a Voyager jár ugyanezeket a csillagászati objektumokat más szögből látnánk, de a labor képernyőin a földi megfigyelőpontból készült, ráadásul 20. századi felvételek láthatóak. A kapitányi iroda falán Leonardo da Vinci Önarckép c. festménye lóg. Tom Parist alakító Robert Duncan McNeill feltűnik a Star Trek - Next Generation sorozat 5. évadának 19. részében, ahol Nicolas Locarno néven kadétot alakít, akit a rész végén kizárnak az akadémiáról. A TNG és DS9 ellentétben a sorozat alatt az egyenruhák nem változnak meg. Érdekesség, vagy baki? Tuvok a Star Trek mozifilm Nemzedékek részében egy embert alakít, nem pedig vulkánit. Bár nem sokat, de a hídon tűnik fel a film elején, emberi füllel, viszont Barclay hadnagy idegesítő karaktere változatlan maradt mindenhol. A Doktor alapértelmezés szerint nem képes önmagát kikapcsolni, így akárki tetszés szerint ki-be kapcsolhatta, végül a Kapitány az 1. évadban megadta neki a programja fölötti részleges uralmat (Saját maga kikapcsolhatta magát stb.) A Doktort legfeljebb 1500 óra működésre tervezték, utána a mátrixa leépül. Ezt a 3. évadban sikerül a személyzetnek orvosolnia. A Doktort nem programozták semmilyen szórakozásra (sport, tánc, zene), az évek folyamán viszont bővítette programját és saját hobbija, barátai lesznek. Az Intrepid osztályú hajók képesek leszállni egy bolygóra, illetve onnan könnyen felszállni, leszállótalpakkal rendelkeznek. Az első évadban csak 8-as osztályú kompokat használnak, aztán a 2. évadtól egyre inkább a 9-es osztályúakat. A 9-es osztályú komp végsebessége 4-es fokozat. Az első epizódban meghal legalább 12 ember a legénységből, az elsőtiszt Cavit (neki valamiért parancsnokhelyettesi rangjelzése van), a főgépész (soha sem említik de valószínűleg ő is egy parancsnok helyettes volt) a főorvos, őt látjuk a gyengélkedőn, már találkozott Tommal; neki látjuk a rangját, ő is egy parancsnokhelyettes. Illetve meghalt a transzporter főnök is, neki nem tudjuk a rangját. Kim szerint legalább a hídtisztek fele meghalt. Az összes Alpha Kvadráns belli Csillagflotta személyzettel ellentétben a legénység nem cserélte le az egyenruháját a ST Kapcsolatfelvétel óta és a DS9 5. évad 10. részétől látható szürke egyenruhára. Ezt a egyenruhát először az Üzenet a palackban c. részben láthatjuk e sorozatban. Szintén e részben láthatjuk hogy egy Nebula osztályú hajú szubtér fokozat közbe flézer tüzet nyit a új USS Prometheussra. Illetve hogy Csillagflotta hajók először pusztítanak el egy Romulán Warbidot. Tuvok az 1. évadban 9. részéig parancsnok helyettesi rangjelzést visel (2 teljes mag és 1 üres mag), viszont mindenki hadnagyként szólítja. Az 1 évad végén javítják ezt a hibát, és rendes hadnagy jelzést kap (2 teljes mag). Nem valószínű hogy Őt le fokozták volna, ez egy kosztüm hiba lehet. A 4. évadban viszont a kapitány elő lépteti parancsnok helyettessé . Az egész sorozat alatt legalább 38 tiszt meg hal a személyzetből és legalább 10 űrkomp elpusztul, valamint 7 súlyosan megsérül. Gare de l’avenue Henri Martin Gare de l'avenue Henri Martin vasútállomás és RER állomás Franciaország fővárosában, Párizsban. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Ermont-Eaubonne-Champ-de-Mars-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de l'avenue Foch Boulainvilliers Bourguignons Bourguignons település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 291 fő (2015). Bourguignons Bar-sur-Seine, Chauffour-lès-Bailly, Courtenot, Fralignes, Jully-sur-Sarce, Magnant, Marolles-lès-Bailly és Virey-sous-Bar községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Songs of Faith and Devotion Live A Songs of Faith and Devotion Live a Depeche Mode 1993-ban megjelent koncertlemeze, mely egy az egyben tartalmazza az ugyanezen évben megjelent Songs of Faith and Devotion stúdióalbum számainak koncertváltozatait. A lemez tartalma: 1993 MUTE / LStumm 106 "I Feel You" – 7:11 "Walking in My Shoes" – 6:41 "Condemnation" – 3:56 "Mercy in You" – 4:20 "Judas" – 5:01 "In Your Room" – 6:47 "Get Right with Me" – 3:11 "Rush" – 4:35 "One Caress" – 3:35 "Higher Love" – 7:30 Valamennyi szám Martin Gore szerzeménye. Brouennes Brouennes település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 149 fő (2015). Brouennes Bièvres, Baâlon, Chauvency-le-Château, Chauvency-Saint-Hubert, Lamouilly, Nepvant, Quincy-Landzécourt és Stenay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: FCI fajtacsoportok A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (Fédération Cynologique Internationale, FCI) megjelenés vagy szerep alapján a kutyafajtákat tíz csoportba osztotta. Csoportok és szekciók - kutyafajták listája (I.) Juhász- és pásztorkutyák (kivéve svájci pásztorkutyák) (1.) Juhászkutyák Abruzzói juhászkutya Ausztrál juhászkutya Ausztrál kelpie Bearded collie Beauce-i juhászkutya Belga juhászkutya Groenendael Laekenois Malinois Tervueren Bergamói juhászkutya Border collie Brie-i juhászkutya Csehszlovák farkaskutya Délorosz juhászkutya Holland juhászkutya Horvát juhászkutya Kárpáti pásztorkutya Katalán pásztorkutya Komondor Kuvasz Lengyel alföldi juhászkutya Lengyel hegyi juhászkutya Mallorcai pásztorkutya Mudi Német juhászkutya Óangol juhászkutya Pikárdiai juhászkutya Pireneusi juhászkutya Hosszúszőrű pireneusi juhászkutya Félhosszúszőrű pireneusi juhászkutya Portugál juhászkutya Puli Pumi Saarloosi farkaskutya Schapendoes Schipperke Shetlandi juhászkutya Skót juhászkutya Hosszúszőrű skót juhászkutya Rövidszőrű skót juhászkutya Szlovák csuvacs Tátrai juhászkutya Welsh corgi Cardigan welsh corgi Pembroke welsh corgi (2.) Pásztorkutyák Ardenni pásztorkutya Ausztrál pásztorkutya Flandriai pásztorkutya (II.) Pinscherek, schnauzerek – molosszerek – svájci hegyi- és pásztorkutyák (1.) Pinscherek és schnauzerek (1.1) Pinscherek Affenpinscher Dobermann Német pinscher Osztrák pinscher Törpe pinscher (1.2) Schnauzerek Óriás schnauzer Közép schnauzer Törpe schnauzer (1.3) Smoushond Holland smoushond (1.4) Orosz fekete terrier Orosz fekete terrier (2.) Molosszerek (2.1) Masztiff típusú kutyák Angol buldog Angol masztiff Argentin dog Azori-szigeteki kutya (Cão Fila de São Miguel) Bordeaux-i dog Boxer Brazil masztiff Broholmer Bullmasztiff Cane corso Mallorcai masztiff Nápolyi masztiff Német dog Rottweiler Shar pei Tosza inu (2.2) Hegyi típusú kutyák Alentejo masztiff Anatóliai juhászkutya Atlaszi hegyikutya Bernáthegyi Castro Laboreiro-i pásztorkutya Estrelai hegyikutya Hovawart Karszti pásztorkutya Kaukázusi juhászkutya Közép-ázsiai juhászkutya Landseer Leonbergi Pireneusi hegyikutya Pireneusi masztiff Sarplaninai juhászkutya Spanyol masztiff Tibeti masztiff Újfundlandi (3.) Svájci hegyi- és pásztorkutyák Appenzelli havasi kutya Berni pásztorkutya Entlebuchi havasi kutya Nagy svájci havasi kutya (III.) Terrierek (1.) Nagy és közepes méretű terrierek Airedale terrier Bedlington terrier Border terrier Brazil terrier Foxterrier Simaszőrű foxterrier Drótszőrű foxterrier Glen of Imaal terrier Ír terrier Kerry blue terrier Lakeland terrier Manchester terrier Német vadászterrier Soft coated wheaten terrier Welsh terrier (2.) Kis méretű terrierek Ausztrál terrier Cairn terrier Dandie Dinmont-terrier Jack Russell-terrier Japán terrier Norfolk terrier Norwich terrier Sealyham terrier Skót terrier Skye terrier West highland white terrier Cseh terrier (3.) Bull típusú terrierek Amerikai staffordshire terrier Bullterrier Staffordshire bullterrier Amerikai pit bull terrier (4.) Apró méretű terrierek Kis angol terrier Ausztrál selyemszőrű terrier Yorkshire terrier (IV.) Tacskók (1.) Tacskók Tacskó (V.) Spiccek és ősi típusú kutyák (1.) Északi szánhúzó kutyák Alaszkai malamut Grönlandi kutya Szamojéd Szibériai husky (2.) Északi vadászkutyák Jämthund Finn spicc Karéliai medvekutya Lajka Nyugat-szibériai lajka Kelet-szibériai lajka Orosz-európai lajka Norrbotteni spicc Norvég elghund Szürke norvég elghund Fekete norvég elghund Norvég lundehund (3.) Északi őrző- és terelőkutyák Finn lapphund Izlandi juhászkutya Lapp pásztorkutya Norvég buhund Svéd lapphund Svéd juhászspicc (4.) Európai spiccek Német spicc Wolfspicc Nagyspic Középspicc Kisspicc Törpespicc Olasz volpino (5.) Ázsiai spiccek és rokon fajták Akita inu Amerikai akita inu Csau csau Eurázsiai Hokkaido inu Japán spicc Kai ken Kishu ken Koreai jindo kutya Siba inu Shikoku inu (6.) Ősi típusú kutyák Basenji Fáraókutya Kánaán kutya Mexikói meztelen kutya Perui szőrtelen kutya (7.) Ősi típusú vadászkutyák Cirneco dell'Etna Ibizai kopó (Podenco ibicenco) Kanári-szigeteki kopó (Podenco canario) Portugál kopó (Podengo portuges) Drótszőrű portugál kopó Simaszőrű portugál kopó Thai ridgeback (VI.) Kopók és rokon fajták (1.) Kopók (1.1) Nagy méretű kopók Amerikai rókakopó Angol véreb Angol rókakopó Billy Fekete-cser mosómedvekopó Francia kopó Trikolor francia kopó Fehér-fekete francia kopó Fehér-cser francia kopó Nagy angol-francia kopó Trikolor nagy angol-francia kopó Fehér-fekete nagy angol-francia kopó Fehér-cser nagy angol-francia kopó Nagy gascogne-i kék kopó Nagy gascon-saintonge-i kopó Nagy vendée-i griffon Poitevin Vidrakopó (1.2) Közepes méretű kopók Ariége-i kopó Artois-i kopó Beagle harrier Boszniai kopó Bretagne-i cserszínű griffon Dunker Erdélyi kopó Finn kopó Gascogne-i kék griffon Görög kopó Halden kopó Hamilton-kopó Hygen kopó Harrier Isztriai kopó Rövidszőrű isztriai kopó Drótszőrű isztriai kopó Kis angol-francia rókakopó Kis gascogne-i kék kopó Kis gascon-saintonge-i kopó Lengyel kopó Montenegrói hegyikopó Nivernais-i griffon Olasz kopó Osztrák kopó Porcelánkopó Schiller-kopó Smålandi kopó Spanyol kopó Stájeri drótszőrű kopó Svájci kopó Berni kopó Jurai kopó Luzerni kopó Schwyzi kopó Szávavölgyi kopó Szerb kopó Szerb trikolor kopó Szlovák kopó Tiroli kopó Vendée-i griffonkopó (1.3) Kis méretű kopók Basset hound Beagle Bretagne-i cserszínű basset Drever Gascogne-i kék basset Kis svájci kopó Kis berni kopó Kis jurai kopó Kis luzerni kopó Kis schwyzi kopó Német kopó Vendée-i griffon basset Nagy vendée-i griffon basset Kis vendée-i griffon basset Vesztfáliai tacskókopó (2.) Vérebek Alpesi tacskókopó Bajor hegyi véreb Hannoveri véreb (3.) Rokon fajták Dalmata Afrikai oroszlánkutya (VII.) Vizslák (1.) Kontinentális vizslák (1.1) Kontinentális típusú vizslák Ariége-i vizsla Auvergne-i vizsla Bourbonnais-i vizsla Burgosi vizsla Francia vizsla Gascogne-i francia vizsla Pireneusi francia vizsla Magyar vizsla Rövidszőrű magyar vizsla Drótszőrű magyar vizsla Német vizsla Drótszőrű német vizsla Rövidszőrű német vizsla Szálkásszőrű német vizsla Olasz vizsla Ősi dán vizsla Pont-Audemer-i spániel Portugál vizsla Pudelpointer Saint-germaini vizsla Szlovák drótszőrű vizsla Weimari vizsla (1.2) Spániel típusú vizslák Breton spániel Drenti vizsla Francia spániel Fríz vizsla Hosszúszőrű német vizsla Münsterlandi vizsla Kis münsterlandi vizsla Nagy münsterlandi vizsla Pikárdiai spániel Pikárdiai kék spániel (1.3) Griffon típusú vizslák Cseh szálkás szakállú vizsla Drótszőrű griffon Olasz drótszőrű vizsla Szlovák drótszőrű vizsla (2.) Brit és ír pointerek és szetterek (2.1) Pointerek Angol pointer (2.2) Szetterek Angol szetter Gordon szetter Ír szetter Vörös ír szetter Vörös-fehér ír szetter (VIII.) Retrieverek, hajtókutyák, vízi vadászkutyák (1.) Retrieverek Chesapeake Bay retriever Golden retriever Göndörszőrű retriever Labrador retriever Simaszőrű retriever Vadkacsavadász retriever (Nova Scotia duck tolling retriever) (2.) Hajtókutyák Amerikai cocker spániel Angol cocker spániel Angol springer spániel Clumber spániel Field spániel Kooikerhondje Német fürjészeb Sussexi spániel Welsh springer spániel (3.) Vízi vadászkutyák Amerikai vízispániel Barbet Fríz vízikutya Ír vízispániel Lagotto romagnolo Portugál vízikutya Spanyol vízikutya (IX.) Társasági kutyák (1.) Bichonok és rokon fajták (1.1) Bichonok Bolognai pincs Bolognese Bichon frisé Havannai pincs Máltai selyemkutya (1.2) Coton de Tuléar Coton de tuléar (1.3) Kis oroszlánkutya Kis oroszlánkutya (2.) Uszkárok Uszkár Óriás uszkár Közép uszkár Törpe uszkár Toy uszkár (3.) Kis méretű belga kutyák (3.1) Griffonok Belga griffon Brüsszeli griffon (3.2) Brabanti kis griffon Brabanti kis griffon (4.) Meztelen kutyák Kínai meztelen kutya (5.) Tibeti fajták Lhasa apso Si-cu Tibeti spániel Tibeti terrier (6.) Csivavák Csivava (7.) Angol apró termetű spánielek Cavalier King Charles spániel King Charles spániel (8.) Japán csin és pekingi palotakutya Japán csin Pekingi palotakutya (9.) Kontinentális apró termetű spánielek Kontinentális apró termetű spániel Papillon Phalène (10.) Kromfohrlandi Kromfohrlandi (11.) Kis termetű molosszerek Boston terrier Francia buldog Mopsz (X.) Agarak (1.) Hosszú szőrű agarak Afgán agár Orosz agár Perzsa agár (2.) Durva szőrű agarak Ír farkaskutya Skót szarvasagár (3.) Rövid szőrű agarak Angol agár Arab agár Azawakh Kis angol agár (Whippet) Lengyel agár Magyar agár Olasz agár Spanyol agár Előzetesen fölvett fajták Dán-svéd őrkutya – Dansk-svensk gårdshund (II. 1.1) Tornjak (II. 2.2) Lengyel vadászkutya – Gonczy Polski (VI. 1.2) Cimarrón Uruguayo (II. 2.1) Orosz toy terrier – Russkiy Toy (IX. 9.) Mioritic pásztorkutya – Ciobanesc Romanesc Mioritic (I. 1.) Ausztrál csonkafarkú pásztorkutya – Australian Stumpy Tail Cattle Dog (I. 2.) Tajvani kutya – Taiwan Dog (V. 7.) Svájci fehér juhászkutya – Berger Blanc Suisse (I. 1.) Kanári-szigeteki kutya – Dogo Canario (II. 2.1) Fodor Katalin (pszichológus) Fodor Katalin (Majsamiklósvár, 1931. február 15. – Kolozsvár, 1994.) magyar pszichológus. Életútja Gimnáziumot Szatmáron, pedagógia-lélektan szakot a Bolyai Tudományegyetemen végzett. 1958-ban a Babeș-Bolyai Egyetem lélektani tanszékén lektor, majd az egyetem kutatói központjában főkutató. 1956-tól publikált a Korunk, A Hét, Dolgozó Nő, Tanügyi Újság hasábjain. A Gondolkozáslélektani tanulmányok (1958) c. kötetben 8 tanulmány fő- vagy társszerzője. Román nyelvű szaktanulmányai a Studia Universitatis Babeș-Bolyai hasábjain jelentek meg. A nyelvtudomány és lélektan határkérdései foglalkoztatták a szójelentés kapcsán, így a nyelvi szabad asszociációk információ- és jelelméleti analízise a nyelvi intelligencia függvényében. Több lélektani tankönyv magyar fordítója. 1989 után bekapcsolódott a romániai magyarság közéletébe, közreadta például a Hírhordóban (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, 2001. márciusi szám) A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okai c. tanulmányát. Dirichlet-sor A matematikában Dirichlet-sor minden sor, ami alakú. Itt s komplex, és a egy komplex sorozat. Az általános Dirichlet-sor speciális esete. Az analitikus számelméletben a Dirichlet-sornak számos meghatározó szerepe van. A Riemann-féle zéta-függvényt és a Dirichlet-féle L-függvényt is ilyen sorozatokkal definiálják. Azt sejtik, hogy a sorok Selberg-osztálya az általánosított Riemann-hipotézisnek engedelmeskedik. A sort Peter Gustav Lejeune Dirichlet után nevezték el. Kombinatorikai jelentősége A Dirichlet-sorozatok generátorsorozatként használhatók súlyozott halmazok leszámlálásához, ha az elemek súlya összeszorzódik a Descartes-szorzatban. Ha A w: A → N függvények halmaza, ami súlyt rendel minden elemhez, akkor a súlyfüggvény szerint tetszőleges természetes szám ősképe véges halmaz. A súlyozott halmaz egy (A,w) alakú halmaz, ahol A és w megfelel a fenti tulajdonságoknak. Legyen továbbá an az A halmaz n súlyú elemeinek halmaza. Ekkor A w szerinti formális Dirichlet-féle generátorsora Ha A, B egy (U, w) súlyozott halmaz diszjunkt részhalmazai, akkor uniójuk Dirichlet-sora a két részhalmaz Dirichlet-sorának összege: Továbbá, ha (A, u) és (B, v) súlyozott halmazok, akkor definiálhatjuk a Descartes-szorzatukat a következőképpen: Legyen a súlyfüggvény w: A × B → N, , és a tartóhalmaz . Ekkor: ami annak következménye, hogy . Példák A legismertebb Dirichlet-sor a Riemann-féle zéta-függvényt definiálja: A konvergenciatartománytól eltekintve: mivel minden természetes szám egyértelműen felbontható prímhatványok szorzatára. Ez a tény insipálta az Euler-szorzatot. Ismert továbbá, hogy: ahol µ a Möbius-függvény. Ez és több más sorozat a Möbius-féle megfordítási formula és a Dirichlet-konvolúció ismert sorozatokra való alkalmazásával megkapható. Ha χ(n) egy Dirichlet-karakter, akkor ahol L(χ, s) a Dirichlet-féle L-függvény. Egy másik példa: Továbbá: ahol φ(n) az Euler-függvény, ahol Jk a Jordan-függvény, és ahol σa(n) az osztóösszeg-függvény. A d=σ0 specializációval A zétafüggvény logaritmusa: minden Re(s) > 1-re. Itt Λ(n) a von Mangoldt-függvény. A logaritmikus derivált: Az utóbbi kettő a Dirichlet-sorok deriváltjainak általánosabb kapcsolatának speciális esetei. A λ(n) Liouville-függvény esetén: Egy másik példa a Ramanujan-összegről: Még egy példa a Möbius-függvénnyel: Formális Dirichlet-sorok Egy R gyűrű feletti formális Dirichlet-sor kapcsolatba hozható egy bizonyos függvénnyel (jelöljük a-val), ami a pozitív egészek halmazából R-be képez. ahol az összeadás és szorzás definíciója: ahol a pontonkénti összeg, és a és b Dirichlet-konvolúciója. A formális Dirichlet-sorok gyűrűje, sőt algebrája R fölött Ω, ahol az azonosan nulla függvény a nullelem, és δ(1)=1, δ(n)=0 minden n>1-re az egységelem. A gyűrű egy eleme invertálható, ha a(1) invertálható R-ben. Ha R kommutatív, akkor Ω is; ha R integritási tartomány, akkor Ω is az. A nem nulla multiplikatív függvények az egységek részcsoportjának részcsoportját alkotják Ω-ban. A komplex számok fölötti Dirichlet-sorozatok gyűrűje izomorf a megszámlálható sok változós formális hatványsorok gyűrűjével. Konvergencia Legyen {an}n ∈ N. Vizsgáljuk azt a tartományt, ahol előáll, mint a komplex s változó függvénye. Figyelembe véve a fenti sor konvergenciatulajdonságát: ha {an}n ∈ N komplex számok korlátos sorozata, akkor a fent definiált f abszolút konvergens a Re(s) > 1 felső félsíkján. Általában, ha an = O(nk), akkor a sor abszolút konvergens a Re(s) > k + 1 felső félsíkján. Ha az an + an + 1 + ... + an + k összeg korlátos n-ben és k ≥ 0, akkor a fenti végtelen sorozat konvergál a Re(s) > 0 felső félsíkján. Mindkét esetben f analitikus a fenti tartományokon. Általában, a Dirichlet-sor konvergenciaabszcisszája a valós tengely metszete a függőleges egyenessel, amelynek a jobb oldalán a sorozat konvergál, és amitől balra divergál. Ez a Dirichlet-sorokra a hatványsorok konvergenciasugarának analogonja. A Dirichlet-sorok esete bonyolultabb, mert az abszolút konvergencia és az egyenletes konvergencia félsíkja különbözhet. Sok esetben a Dirichlet-sor által definiált függvény analitikusan folytatható egy nagyobb tartományon. Deriválás Adott függvény esetén megmutatható, hogy feltéve, hogy a jobb oldal konvergál. Ha ƒ(n) teljesen multiplikatív, és feltesszük, hogy a sor konvergál minden Re(s) > σ0-ra,akkor konvergál Re(s) > σ0-n. Itt Λ(n) a von Mangoldt-függvény. Integráltranszformációk A Dirichlet-sor Mellin-transzformációját a Perron-képlet adja meg. Kapcsolat a hatványsorokkal Az an sorozat, amit egy olyan Dirichlet-sor, mint generátorfüggvény generál, ami megfelel a következőnek: ahol ζ(s) a Riemann-féle zéta-függvény, akkor an közönséghes generátorfüggvénye Magyar labdarúgó-bajnokság (negyedosztály) A magyar labdarúgó-bajnokság negyedosztályát a jelenlegi rendszerben a megyei labdarúgó-bajnokságok első osztálya (megyei I.) jelenti, illetve a fővárosban a Budapest-bajnokság I. osztálya (BLSZ I). (A bajnoki rendszer átszervezésétől függően voltak olyan szezonok is, amikor az NB III jelentette a negyedosztályt, legutóbb 2004–2005-ben). A bajnokságokat az MLSZ megyei igazgatóságai (a fővárosban a budapesti igazgatósága) szervezik. A 2013–14-es szezontól kezdve a 20 bajnokcsapat párokba sorsolva osztályozót játszik. A párharcok győztesei feljutnak az NB III-ba, ahol a területileg megfelelő csoportba sorolják be őket. Helyükre összesen tíz csapat kiesik az NB III-ból. Az osztályozók vesztesei maradnak a negyedosztályban. A megyei másodosztályú bajnokcsapatok feljutnak, a helyükre kiesők száma függ az adott megyei II. osztály csoportjainak számától, illetve attól, hogy mely megyék bajnokcsapatai nyerik az osztályozókat és melyik megyének hány csapata esik ki az NB III-ból. Bács-Kiskun Bács-Kiskun megyei Molnár Fatelep-I. osztály Baranya Baranya megyei Szalon-I. osztály Békés Békés megyei I. osztály Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arany Fácán-I. osztály Budapest BLSZ I. osztály Csongrád Csongrád megyei Szertár Sportbolt-I. osztály Fejér Fejér megyei Road Masters-I. osztály Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron megyei Duna Takarék-I. osztály Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar megyei I. osztály Heves Heves megyei Arany Fácán-I. osztály Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megyei I. osztály Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom megyei (Atlasz Geodézia) I.osztály Nógrád Nógrád megyei I. osztály Pest Pest megyei I. osztály Somogy Somogy megyei Borsodi Liga-I. osztály Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szi-Zo-I. osztály Tolna Tolna megyei I. osztály Vas Vas megyei I. osztály Veszprém Veszprém megyei I. osztály Zala Zala megyei I. osztály (6347) 1995 BM4 A (6347) 1995 BM4 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda Szeidzsi és Kaneda Hirosi fedezte fel 1995. január 28-án. Malsburg-Marzell Malsburg-Marzell település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 1446 fő (2014). Szendrő Oszkár Szendrő Oszkár (Budapest, 1889. április 11. – Budapest, 1947. augusztus 1.) válogatott labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Klubcsapatban 1907 és 1914 között a BTC labdarúgója volt, ahol kétszer lett bronzérmes a csapattal, 1908–09-ben és 1912–13-ban. A válogatottban 1908 és 1913 között 13 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1908–09, 1912–13 Podolszk Podolszk (cirill: Подо́льск) ipari város Oroszországban, a Moszkvai terület Podolszki járásának központja. A Moszkva folyó mellékfolyójának, a Pahra folyónak a partján fekszik. A terület egyik legnagyobb városa. Lakossága: 187 961 fő (a 2010. évi népszámláláskor); 180 963 (2002), 209 178 (1989), 183 000 (1974); 129 000 (1959); 72 000 (1939). Története Podolszk városa a Podol nevű faluból nőtt ki, amely a 18. században a moszkvai Danyilov-kolostor birtoka volt. II. Katalin adott neki városi jogot 1791-ben, abban az időben, amikor Oroszország-szerte kijelölték a nagyobb járásokat, kormányzókat neveztek ki és új városokat alapítottak. Az 1917-es októberi orosz forradalom előtt a város az ország egyik legiparosodottabb városa volt. A Singer varrógépgyártó vállalatnak is volt itt egy gyára. Podolszkban élt az Uljanov család is, Lenin többször ellátogatott a városba, ahol kis telke és háza is volt. 1900-ban Podolszkban találkozott moszkvai és más városbeli szociáldemokratákkal, hogy elnyerje támogatásukat a készülő Iszkra nevű újsághoz. 1971-ben Podolszkot kitüntették a Munka Vörös Zászló érdemrendjével. A szovjet időkben Podolszk a Moszkvai terület egyik legfontosabb ipari városa volt, több mint hetven gyár működött a városban, ezek adtak munkát a lakosság nagy részének. 2000-ben jelentős katonai bázist hoztak létre itt és a városban működik az Orosz Védelmi Minisztérium Központi Levéltára. Testvérvárosok Podolszk testvérvárosai: Amstetten , Ausztria Bălți , Moldova Bar , Montenegró Bariszav , Fehéroroszország Csernyivci , Ukrajna Henan , Kína Kavarna, Bulgária Kladno , Csehország Ohrid , Macedónia Saint-Ouen , Franciaország Sumen , Bulgária Szuhumi , Abházia Trier-Land, Németország Vanadzor , Örményország Varmia-mazúriai vajdaság , Lengyelország Tervezik a testvérvárosi kapcsolat kialakítását a következő városokkal is: Beni-Mellal, Marokkó Koper , Szlovénia Petrozavodszk , Oroszország Glauchau Glauchau település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Népesség A település népességének változása: Daniel Arenas Daniel Arenas (Bucaramanga, 1979. március 30. –) kolumbiai színész és modell. Élete Daniel Arenas 1979. március 30-án született Bucaramangában. Karrierjét 2002-ben kezdte a Protagonistas de novela című sorozatban. 2013-ban Octavio szerepét játszotta a Maricruz című sorozatban. 2014-ben főszerepet kapott A macska című telenovellában Maite Perroni, Laura Zapata, Jorge Poza, Paloma Ruiz de Alda mellett. Filmográfia Telenovellák Mi marido tiene familia (2017) Robert Cooper / Juan Pablo Álmodj velem! (Despertar contigo) (2016) Pablo Leal Ventura A Macska (La gata) (2014) Pablo Martínez Negrete Maricruz (Corazón indomable) (2013) Octavio Narváez Amorcito corazón (2011) William 'Willy, Willy Boy' Guillermo Pinzón Hernández Teresa (2010) Fernando Moreno Guijarro Doña Bella (2009) Nicolás Ayala La sucursal del cielo (2009) Samuel Lizcano Nuevo Rico, Nuevo Pobre (2008) Edwin Alfonso Infieles anonimos (2007) Decisiones (2007) Asi es la vida (2007) Los Reyes (2005-2006) Santiago Iriarte Un ángel llamado Azul (2003) Francisco el Matemático (2003) Hans Protagonistas de novela (2002) Önmaga Színház Que rico mambo (2012) Hercules (2012) Gaitan, el hombre a quien ame (2009) Jesucristo Superestrella (2006) Astérix (műhold) Az Astérix–1 (eredeti neve: A–1) az első francia műhold. Az Astérix-1 fellövésével Franciaország a Szovjetuniót és az Amerikai Egyesült Államokat követve harmadik államként vált saját hordozórakétával is rendelkező űrhatalommá. Küldetése Az űreszköz feladata a hordozórakéta tesztadatainak rögzítése, illetve a telemetria biztosítása volt. Franciaország ezzel a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada és Olaszország után a hatodik ország lett, amely műholdat állított pályára; a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok után a harmadik, amely ezt saját fejlesztésű hordozórakétával valósította meg. Jellemzői Gyártotta a SEREB (Société pour l'étude et la réalisation d'engins balistiques) és a Matra, üzemeltette a Francia Űrügynökség (CNES). Megnevezései: Astérix–1; Armées (A–1); COSPAR: 1965-096A; USAF kódszáma: 1778. 1965. november 26-án a Hammaguiri (Algéria) Centre interarmées d'essais d'engins spéciaux katonai kísérleti telepről a Diamant–A hordozórakétával juttatták magas Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 108,6 perces, 34,3° inklinációjú, elliptikus pálya, perigeuma 527 kilométer, az apogeuma 1697 kilométer volt. Az Astérix–1 magassága 54, legnagyobb átmérője 55 centiméter, tömege 42 kilogramm. A rádió technikai okok miatt nem biztosított kapcsolatot, de az amerikai felderítő rendszer adatai szerint sikeresen végezte pályaprogramját. Energiaellátását akkumulátorok biztosították. Tervezett szolgálati ideje 2 nap volt. Magas pályája miatt a légkörbe történő belépése csak évszázadok múlva várható. Dzadzíki A dzadzíki (görögül τζατζίκι, kiejtve [caciki] is, angolos átírással: tzatziki) egy ismert török és görög ételkülönlegesség. A görög szó a török cacıkból (ejtve [dzsadzsık]) származik. A dzadzíki főbb összetevői a joghurt (amely Görögországban és Törökországban általában juh- vagy kecsketejből készül), az uborka (pépesítve és leszűrve vagy kimagozva és felaprítva) és ízesítőként a fokhagyma (Görögországban akár egy teljes fej fokhagymát is használnak egy tál dzadzíkihez). Általában olívaolajjal, különféle fűszerekkel (kaporral, mentával) és egy kanál borecettel ízesítik. Gyakran előételként pitával vagy fekete olívabogyóval fogyasztják. A dzadzíki egyben a török kebab mellé felszolgált kísérők illetve előételek; a görög szuvláki, illetve gírosz egyik fő összetevője is. Lásd még Recept Borecetkészítés Forrás Middle East Explorer (angolul) Bite It Like a Bulldog A Bite It Like A Bulldog, a finn Lordi együttes első kislemeze, a negyedik, Deadache nevű stúdióalbumáról. A kislemez szeptember 1-jén jelent meg, és csakhamar első lett a finn toplistán. A dal szövegét, és zenéjét Mr. Lordi énekes, és Ox basszusgitáros írták, és szerezték. A dalhoz készült egy speciális kiadás Espoo város fennállásának, 550. évfordulójára, mivel a zenekarból három tagnak Kitának, Awának, és Oxnak is van Espoo-i vonatkozása. Tartalma 1. Bite It Like A Bulldog (3. 26) Közreműködött • Mr. Lordi: ének • Amen: gitár • Kita: dobok • Awa: billentyűs • Ox: basszusgitár Speciális Kiadás A kislemezhez készült egy Speciális Kiadás, mivel 2008-ban ünnepli, Finnország egyik legnagyobb városa Espoo, fennállásának 550. évfordulóját. A zenekarnak három tagja (Ox, Awa, Kita) rendelkezik Espoo-i vonatkozással, így készítette el a zenekar a speciális kiadást. A speciális kiadás borítóján nem az a buldog látható, mint az eredeti kiadáson, hanem egy szörnyfej, amely hasonlít a basszusgitáros Ox maszkjára. Sajószentkirály Sajószentkirály (szlovákul Kráľ) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Fekvése Tornaljától 11 km-re délre, a Sajó bal partján, a magyar határ mellett fekszik. Élővilága A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. Története A hagyomány szerint Szent László királynak volt kastélya a faluban és a mai kastély ennek alapjaira épült. A település első írásos említése 1282-ből származik "Zenthkyral" alakban. 1288-ban "Sanctus Rex", 1300-ban "Zenthkyral", 1337-ben "Scenthkyral" alakban említik. A helyi nemes Szentkirályi család birtoka volt, majd a 16. század végétől a Rákóczi-családé, akiktől a szabadságharcot követően a császár elvette. Ezután több nemes család tulajdonában állt. A török harcok következtében 1680-ban elnéptelenedett, de újratelepítették. A 19. század elején 279 lakosa volt. 1828-ban 43 házában 295 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "SZENT KIRÁLY. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Pletrich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik napkel. Sajó vize partyához, és Putnokhoz nem meszsze, mellynek filiája. Némellyek eredetét, vólt hajdani nevezetes Szentegyházának építtetését, sőt nevezetét is Sz. István Királynak tulajdoníttyák; határja termékeny, fája, réttye, legelője, és malma is hasznos." Fényes Elek szerint "Szentkirály, helység, Gömör vmegyében, felülről Recske, alólról Abafalva helységekkel határos, a Tornaljától Putnok felé vivő országut mellett, lapos helyen fekszik. Diszesiti ezen helységet Jankovics Antal urnak nagy kastélya s több épületei. A lakosok száma 314, kik közül rom. kath. 194, reform. 120. – Van 12 4/8 urbéri, 23 majorsági telek, 24 zsellér, és 714 hold erdeje, s a Sajó vizén jó malma. – Szántófölde mindent megterem; rétje jó és sok takarmányt ad; a lakosok a szarvasmarhatenyésztésnek nagy kedvelői. Az egész helységnek ura Jankovics Antal." Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Szentkirály, sajómenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 136 házzal és 665 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. A Szentkirályi család ősi fészke. 1386-ban már birtokában találjuk a községet és ekkor Zenthkyral alakban van említve. 1443-ban a Perbesházy család bírja zálogjogon, azután a Jánosfalvyaké lesz, 1487 körül pedig a Fügedyeké, majd az Abaffyaké. 1489-ben a Bekény családot is itt találjuk, azután pedig a Pletrich, Vécsey és a Jankovich családot. Most Szilárdy Bélának, Walther Gyulának és Balázs Antalnénak van itt nagyobb birtokuk. A Szilárdy-féle nagyobb szabású kastély érdekes régi épület, kath. templommal. Az épületnek egy része a hagyomány szerint még László király idejéből való és ennek kastélya volt. Építését csak a Pletrich György és neje Szentmiklóssy Anna idejére lehet visszavezetni, vagyis a 17. századig. Ezektől a Vécseyek birtokába került, azután a Jankovich családé lett. Ettől a családtól vette meg a mostani tulajdonos. Walther Gyula úrilakát Jankovich Antal építtette. A községben két templom van. A róm. kath. templom 1752-ben, a református 1829-ben épült. Szentkirályhoz tartoznak Holya, Peres, Czifra és Lóczi puszták, mely utóbbi hajdan külön község volt és már 1230-ban villa Louch udvarnicorum néven van említve, vagyis mint a királyi udvari népek faluja. Később Alsó és Felső jelzőkkel mint két puszta van megkülönböztetve. A község postája, távírója és vasúti állomása Bánréve." A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. 1947-ben Kárpátaljáról érkeztek ide szlovák lakosok. Közúti határátkelőhely Magyarországra. Népessége 1910-ben 661-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 932 lakosából 649 magyar. 2011-ben 969 lakosából 532 magyar, 201 szlovák és 192 cigány. Nevezetességei A Jankovich család barokk-klasszicista kastélya 1744 -ben épült, egy korábbi kastély alapjain. A kastély jobb szárnya alkotja az 1752 -ben épült Szent László templomot. A református templom 1829 -ben létesült. Az evangélikus templom 1972 -ben épült. Mörk Leonóra Mörk Leonóra újságíró, író, szerkesztő, műfordító. Életpályája Miskolcon született, egyetemi tanulmányait Debrecenben, illetve Budapesten végezte, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiáján pedig újságíró diplomát. Első írásai egyetemista korában jelentek meg. Dolgozott a Pest megyei Hírlapnál, a Világ című független politikai hetilapnál, majd 10 évig a Nők Lapja szerkesztőségében. 2001-ben az Elle magazin akkor induló magyar kiadásának főszerkesztő-helyettese lett. Jelenleg az Elle vezető szerkesztője. Fordítóként első munkája Brooke Shields önéletrajza, az És hullott az eső volt. 2009-ben jelent meg a Jaffa Kiadónál első regénye, Az utolérhetetlen Mr. Yorke, amelyet azóta három további regény követett: A Hellinger-Madonna, a Holdfény szonáta és a Lány igazgyöngyökkel. A regényeken kívül készített interjúkötetet neves pszichológusok, köztük dr. Csernus Imre, Feldmár András és dr. Bagdy Emőke közreműködésével (A vámpír vonzásában – Miért szeretjük a sötét lényeket?), legújabb kötete, a Luther-útról szóló személyes hangú útirajz pedig 2017-ben jelent meg A papagájos ablak címmel. Emellett rendszeresen fordít német és angol nyelvből. Könyvei Az utolérhetetlen Mr. Yorke (Jaffa Kiadó, 2009) A vámpír vonzásában – Miért szeretjük a sötét lényeket? (Jaffa Kiadó, 2011) A Hellinger-Madonna (Jaffa Kiadó, 2014) Holdfény szonáta (Jaffa Kiadó, 2015) Lány igazgyöngyökkel (Jaffa Kiadó, 2016) A papagájos ablak (Jaffa Kiadó, 2017) Műfordításai Brooke Shields : És hullott az eső – Szülés utáni depresszióm és boldogságom naplója (KVHÁZAK, 2005) Leena Kiviluoma: A fiatal arc titka – Szépítő arctorna (Central Médiacsoport Zrt., 2013) Theresa Caputo: Élet az élet után - Rendkívüli történetek és gyógyító üzenetek a túlvilágról a Született Médium sztárjától (Jaffa Kiadó, 2014) Regina Swoboda: Női rafinéria (Jaffa Kiadó, 2014) Theresa Caputo: Ilyet nem lehet kitalálni – Sorsfordító üzenetek a mennyországból (Jaffa Kiadó, 2015) Dr. Eva-Maria Kraske: Sav-bázis egyensúly – A jobb egészség kulcsa (Central Médiacsoport Zrt., 2015) Thomas Voigt: Jonas Kaufmann – A tenor (Rózsavölgyi és Társa, 2016) John E. Upledger: Találkozás a Belső Gyógyítóddal - Craniosacralis terápia és SomatoEmotional Relese (Bioenergetic Kiadó, 2017) Dirk Caspers Dirk Caspers (Duisburg, 1980. május 31. –) német labdarúgóhátvéd. Générest Générest település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 100 fő (2015). Générest Lombrès, Saint-Bertrand-de-Comminges, Aventignan, Montégut, Sacoué, Seich és Tibiran-Jaunac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vitályos Ildikó Vitályos Ildikó (Erzsébetváros, 1935. április 8. – Kolozsvár, 2018. február 8.) erdélyi magyar színésznő. Életútja 1935-ben született Erzsébetvárosban a család legkisebb gyerekeként. Édesapja dr. Vitályos Gábor táblabíró, édesanyja Farkas Ilona tanítónő volt. 1940-ig, a második bécsi döntésig élt itt a családjával. Miután a szülővárosa Magyarország határain kívül esett, a szülők úgy döntöttek, Marosvásárhelyre költöznek. Ötéves korától a szülei franciaórára járatták, zongorázni tanult a Kultúrpalotában, és rendszeresen járt táncórákra. Az első és második elemi osztályt a helyi református leányiskolában kezdte, de a háború kitörésével népi iskolába került. Az édesanyjának járó lapok (Magyar Úriasszonyok Lapja, Új idők, Színház és Mozi) és a városi mozi hatására alakult ki benne a színház iránti érdeklődés. Tanulmányait a marosvásárhelyi leánygimnáziumban, majd a sepsiszentgyörgyi lány-Mikóban folytatta bentlakóként. 1952 őszén a családot a Securitate kilakoltatta a Deák Farkas utcai házból, így Sepsiszentgyörgyre, az anya szülőházába költöztek. Egy – az apa hivatásával kapcsolatos – félreértés következtében nem hagyták érettségizni, így a tizenkettedik osztály második felében az esti líceumba iratkozott be, és elment dolgozni mint titkárnő a helyi borvízpalackozó céghez. Színészi pályája 1954-ben bejutott a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolára, Kolozsvárra, ahol tanárai Delly Ferenc, Bisztrai Mária, Kovács György, Lohinszky Loránd voltak. A másodév megkezdése előtt a főiskolát Marosvásárhelyre költöztették, a Köteles Sámuel utcába, 1955-ben már itt folytatta az egyetemet. A főiskola utolsó évében Dauer András, a nagyváradi színház igazgatója felkérte, hogy szerződjön a társulatához. 1957-től tizenegy évig a nagyváradi színház színésze volt. A társulat vásárhelyi vendégszereplése alkalmával Kovács György felkérte, hogy Madách Imre tragédiájában, Kolozsvárott játssza el Éva szerepét. Az 1965-ös Rappaport Ottó-rendezés nagy sikert aratott. Három évig vendégszerepelt Kolozsváron az átszerződés előtt. 1968-tól a kolozsvári színház társulatának tagja lett. Itt a Szabó József rendezte Kegyenc előadásban Júlia szerepével debütált. A szakma a Sánta angyalok utcája című, Szabó József rendezte 1972-es előadás Böske szerepének megformálását tartja egyik legnagyobb alakításának. Kolozsvári pályája lezárásának Tompa Miklós 1990-es, utolsó rendezésében, a Bernarda Alba házában eljátszott címszerepét tekinti. 1995-ben vonult nyugalomba. Ugyanebben az évben megkapta a Szentgyörgyi István-díjat. Utoljára 1996-ban, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház nyitóelőadásán, a Nem élhetek muzsikaszó nélkülben lépett színpadra Zsani néni szerepében. Szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 18.. A főiskolán Szereplő – Gyárfás Miklós: Koratavasz (Rendező: Tompa Miklós), 1955. 05. 27. Anarda – Lope de Vega: A kertész kutyája (Rendező: Kőmíves Nagy Lajos), 1956. 01. 06. Szereplő – C. Goldoni: Mirandolina (Rendező: Tompa Miklós), 1957. 01. 21. Szereplő – M. Sebastian: Névtelen csillag (Rendező: Tompa Miklós), 1957. 06. 08. A Nagyváradi Állami Színházban Tercsi – Jókai Mór – I. Schnitzler: A cigánybáró (Rendező: Gróf László), 1957. 09. 15. Éva – Szabó Lajos: Menekülés (Rendező: Gábor József), 1957. 10. 08. Linda – A. Stein: Hotel Astoria (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1957. 10. 31. Melinda – Katona József: Bánk bán (Rendező: Gróf László), 1958. 04. 05. III. szobalány – Szálljon a dal (Rendező: Gróf László), 1958. 02. 22. Mirandolina – C. Goldoni: A fogadósné (Rendező: Bárdi Teréz), 1958. 10. 23. Eliza – L. Demetris: Hárim nemzedék (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1958. 11. 23. Zilia – Heltai Jenő: Néma levente (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1959. 08. 15. Varja – K. Szimonov: Legény a talpán (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1959. 12. 04. Elena Herescu – D. Dorian: Ha egyszer megkérdeznék (Rendező: Gábor József), 1960. 02. 18. Boronkayné – Móricz Zsigmond – Móricz Virág – Thurzó Gábor: Rokonok (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1960. 03. 30. Diana – A. Mirodan: A hírhedt 702-es (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1960. 12. 05. Flora – A. Voitin: Emberek, akik hallgatnak (Rendező: Gábor József), 1961. 04. 08. Lizocska – Al. Szalinszkij: Nyila (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1961. 11. 04. Marcela – Lope de Vega: A kertész kutyája (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1961. 06. 15. Antigóné – Szophoklész: Antigoné (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1962. 01. 11. Corina Tone – Al. Stefănescu: Forró kamra (Rendező: Gábor József), 1962. 04. 04. Nelli – H. Lovinescu: Láz (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1962. 10. 14. Eboli hercegnő – Fr. Schiller: Don Carlos (Rendező: Borbáth Magda), 1962. 06. 26. Júlia – Hubay Miklós – Vass István: Egy szerelem három éjszakája (Rendező: Borbáth Magda), 1963. 01. 26. Mária – L. Demetrius: Visszatérés az álmokból (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1963. 10. 13. Rozika – Móricz Zsigmond: Úri muri (Rendező: Szabó József), 1964. 02. 20. Mónika – Földes Mária: Baleset az Új utcában (Rendező: Borbáth Magda), 1964. 04. 09. Lady – T. Williams: Orpheust alászáll (Rendező: Szabó József), 1964. 10. 03. Ismeretlen nő – M. Sebastian: Névtelen csillag (Rendező: Szabó József), 1964. 12. 13. Éva – B. Brecht: Puntila úr és szolgája, Matti (Rendező: Borbáth Magda), 1965. 04. 25. Olympia – Molnár Ferenc: Olympia (Rendező: Szabó József), 1965. 06. 17. Elizabeth Proctor – A. Miller: Salemi boszorkányok (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1965. 12. 19. Epifania Ognisanti – G. B. Shaw: A milliomosnő (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1966. 04. 07. Tofana – M. Sorbul: Szenvedély (Rendező: Borbáth Magda), 1966. 12. 15. Magdaléna – Al. Mirodan: A boldogságfelelős (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1967. 03. 05. Teréz – Méhes György: 33 névtelen levél (Rendező: Borbáth Magda), 1967. 03. 26. Neuburgi Márta – V. Hugo: Királyasszony lovagja (Rendező: Farkas István), 1967. 06. 24. Tilitta – Méhes György: Barbár komédia (Rendező: Szabó József), 1967. 10. 21. Máli – Mikszáth Kálmán – Benedek András – Karinthy Ferenc: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Rendező: Borbáth Klára), 1968. 06. 16. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban Éva (mint vendég) – Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Rappaport Ottó), 1965. 11. 26. Júlia – Illyés Gyula: Kegyenc (Rendező: Szabó József), 1968. 11. 29. Hilda – J.-P. Sartre: Az ördög és a jóisten (Rendező: Rappaport Ottó), 1969. 02. 26. Boriska – Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok (Rendező: Horváth Béla), 1969. 06. 06. Annie – Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (Rendező. Rappaport Ottó), 1969. 10. 28. Lady Bracknell – O. Wilde: Hazudj igazat – Bunbury (Rendező: Rappaport Ottó), 1970. 05. 22. Alina – P. Everac: Az albérlő (Rendező: Rappaport Ottó), 1970. 12. 11. Raymonde – G. Feydau: Bogár a fülben (Rendező: Liviu Ciulei), 1971. 05. 24. Elena – S. Fărcăşan: A Soveja-ügy (Rendező: Rappaport Ottó), 1971. 11. 19. Szofja – M. Gorkij: Az utolsók (Rendező: Anatol Constantin), 1972. 03. 08. Jenny – E. Albee: Mindent a kertbe (Rendező: Rappaport Ottó), 1972. 03. 12. Mona – M. Sebastian: Névtelen csillag (Rendező: Bereczky Péter), 1972. 04. 07. Böske – Bálint Tibor: Sánta angyalok utcája (Rendező: Szabó József), 1972. 05. 05. Marta – T. Popovici: Hatalom és igazság (Rendező: Bán Ernő), 1973. 02. 07. Ortenzia – C. Goldoni: A fogadósnő (Rendező: Bán Ernő), 1973. 06. 16. Uránia – Molière: A Nők iskolájának bírálata (Rendező: Márton János), 1974. 02. 17. Hedda Gabler – H. Ibsen: Hedda Gabler (Rendező: Rappaport Ottó), 1974. 06. 12. Lidike – Jókai Mór–Méhes György: A nagyenyedi két fűzfa (Rendező: Horváth Béla), 1975. 02. 28. Ilona – Méhes György: Drágalátos gyermekeim (Rendező: Horváth Béla), 1976. 02. 17. vendégjáték Sepsiszentgyörgyön Claire Zachanassian – Fr. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (Rendező: Kiss Attila) Armida – E. De Filippo: Várnak még kísértetek (Rendező: Horváth Béla), 1976. 12. 15. Baradlayné – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (Rendező: Dehel Gábor, Márton János), 1978. 01. 27. Erika – Örkény István: Kulcskeresők(Rendező: Major Tamás), 1978. 05. 03. Iokaszté – Szophoklész: Oidipusz király (Rendező: Senkálszky Endre), 1978. 11. 07. Eurüdiké – Szophoklész: Antigoné (Rendező: Senkálszky Endre), 1979. 01. 29. Vaszilissza – M. Gorkij: Éjjeli menedékhely (Rendező. Harag Györg), 1979. 03. 21. Eugénia – Molnár Ferenc: Olympia (Rendező: Horváth Béla), 1979. 06. 02. Dacia – T. Muşatescu: Titanic keringő (Rendező: Aurel Manea), 1979. 11. 09. Málcsi – Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Rendező: Harag György), 1980. 03. 28. Nő – Szophoklész: Élektra (Rendező: Senkálszky Endre), 1980. 12. 27. Heléna – Euripidész: Oresztész (Rendező: Senkálszky Endre), 1980. 12. 27. Bíróné – Nóti Károly–Köllő Béla: Nyitott ablak (Rendező: Horváth Béla), 1981. 01. 02. Phaedra – Euripidész: Hippolütosz (Rendező: Senkálszky Endre), 1981. 10. 14. Nő – Euripidész: Fönciai nők (Rendező: Senkálszky Endre), 1981. 10. 14. Champigny báróné – E. Labiche–M. Michel: Olasz szalmakalap (Rendező: Harag György), 1982. 03. 10. Valéria – G. Scarnici–R. Tarabusi: Kaviár és lencse (Rendező: Victor Tudor Popa), 1983. 01. 22. Elena – C. Cubleşan: Csábítás (Rendező: Aurel Manea), 1983. 10. 26. Márta – Csiky Gergely: A kaviár (Rendező: Márton János), 1983. 11. 25. Irma – Dehel Gábor: Az ártatlan (Rendező: Tompa Gábor), 1984. 07. 09. Amadine – G. Feydeau: Zsákbamacska (Rendező: Tompa Gábor), 1984. 11. 30. Ilona – Méhes György: Drága gyermekeim (Rendező: Dehel Gábor), 1986. 12. 05. Gaby – R. Thomas: Nyolc nő (Rendező: Dehel Gábor) 1987. 04. 14. Chiriţa ténsasszony – V. Alecsandri: Két kisasszony s egy ténsasszony (Rendező: Kovács Ildikó), 1987. 04. 17. Agatha – Sir A. W. Pinero: A rendőrbíró (Rendező: Salat Lehet), 1988. 02. 26. Baradlayné, Antoinette – Jókai Mór–Dehel Gábor–Márton János: A kőszívű ember fiai (Rendező: Dehel Gábor), 1989. 06. 25. Catinca Gorăscu – H. Lovinescu: Boga nővérek (Rendező: V. A. Vîţă), 1989. 12. 17. Bernadra – F. García Lorca: Bernarda Alba háza (Rendező: Tompa Miklós), 1990. 10. 26. Manci – Heltai Jenő: Naftalin (Rendező: Tompa Gábor), 1990. 11. 23. Margarita – Ny. Erdman: Az öngyilkos (Rendező: Seprődi Kiss Attila), 1991. 12. 13. Cicoma – Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai (Rendező: Mózes István), 1992. 09. 26. Ráhel grófnő – Hunyady Sándor: Erdélyi kastély (Rendező: Dehel Gábor), 1993. 04. 14. Máli néni – Füst Milán: Máli néni (Rendező: Árkosi Árpád), 1994. 10. 08. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban Zsani néni – Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Rendező: Merő Béla), 1998. november 6. Pódiumműsorok Összeállítás Vlagyimir Majakovszkij verseiből (Rendező: Bárdi Teréz), 1959. 10. 24. Csehov-est (Rendező: Szombati Gille Ottó), 1960. 01. 28. József Attila-est (Rendező: Halasi Gyula), 1960. 05. 28. Összeállítás Arany János verseiből (Rendező: Kelemen István), 1967. 04. 11. Madách-emlékműsor (Rendező: Rappaport Ottó), 1973. 03. 22. Kós Károly 90. éves (Rendező: Bán Ernő), 1974. 01. 11. Újévi ajándékműsor (Rendező: Dehel Gábor–Tompa Gábor), 1988. 12. 31. Herkules bonbon (Rendező: László Gerő), 1990. 12. 30. Miért múlik el minden, ami szép? (Rendező: Csíky András–László Gerő), 1991. 12. 31. Pézsma borznyest A pézsma borznyest (Melogale moschata) a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Alfajai Melogale moschata moschata Melogale moschata subaurantiaca Melogale moschata hainanensis Melogale moschata taxilla Melogale moschata sorella Előfordulása Kínában, Tajvanon, Hainanon és Vietnámban honos. Megjelenése A pézsma borznyest a legkisebb méretű a borznyestek között. Hossza 30-40 centiméter, súlya 1-3 kilogramm. Bundája a hátoldalán szürkésbarna vagy csokoládébarna, hasán fehér, feje fekete, fehér foltokkal. Életmódja Mindenevő. Fő táplálékai rovarok, rágcsálók, kétéltűek, csigák és gyümölcsök. Éjszakai állat. Fogságban átlagosan 10 évig élnek, de volt egy példány, amely 17 évig is elélt. Szaporodása A nőstények egy évben kétszer hoznak világra utódokat: késő tavasszal és késő ősszel. Átlagosan 2-3 kölyköt hoznak a világra. A kölyköket 2-3 hónapos korukig az anyjuk eteti. Tătaru (Prahova megye) Tătaru község Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Podgoria és Siliștea. Fekvése A megye keleti részén található, a megyeszékhelytől, Ploieşti-től, negyvenegy kilométerre északkeletre, a Szubkárpátok dombságain. Történelem A 19. század végén a község Prahova megye Cricovul járásához tartozott és csupán Tătaru faluból állt. A következő években elveszítette községi rangját és Cărbunești községhez csatolták. 1931-ben ismét községközpont lett. 1938-ban Prahova megye Urlați járásának a része volt. 1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a Prahova-i régió Urlați rajonjához került, majd 1952-ben a Ploiești régióhoz csatolták. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község az újból létrehozott Prahova megye része lett. Ekkor kerültek az irányítása alá Podgoria és Siliștea falvak. Lakossága A nemzetiségi megoszlás a következő: AFC East Az AFC East az NFL AFC konferenciájának keleti csoportja. Jelenleg négy csapat található a csoportban: Buffalo Bills, Miami Dolphins, New England Patriots, és New York Jets. A csoportot 1970-ben hozták létre, ekkor még a Baltimore Colts is ide tartozott. Egészen 2002-ig 5 csapatos volt a csoport, amikor az NFL átszervezését követően az 1984 óta Indianapolisban működő Colts átkerült az AFC Southba. Wild Carddal továbbjutók 1970 – Miami Dolphins 1971 – Baltimore Colts 1972 – Senki 1973 – Senki 1974 – Buffalo Bills 1975 – Senki 1976 – New England Patriots 1977 – Senki 1978 – Miami Dolphins 1979 – Senki 1980 – Senki 1981 – Buffalo Bills, New York Jets 1982 – * 1983 – Senki 1984 – Senki 1985 – New England Patriots, New York Jets 1986 – New York Jets 1987 – Senki 1988 – Senki 1989 – Senki 1990 – Miami Dolphins 1991 – New York Jets 1992 – Buffalo Bills 1993 – Senki 1994 – New England Patriots 1995 – Indianapolis Colts, Miami Dolphins 1996 – Buffalo Bills, Indianapolis Colts 1997 – Miami Dolphins 1998 – Buffalo Bills, Miami Dolphins, New England Patriots 1999 – Buffalo Bills, Miami Dolphins 2000 – Indianapolis Colts 2001 – Miami Dolphins, New York Jets 2002 – Senki 2003 – Senki 2004 – New York Jets 2005 – Senki 2006 – New York Jets 2007 – Senki 2008 – Senki 2009 – New York Jets 2010 – New York Jets 2011 – Senki 2012 – Senki 2013 – Senki 2014 – Senki 2015 – Senki 2016 – Miami Dolphins * – 1982-ben játékossztrájk miatt az alapszakaszból csupán 9 fordulót játszottak le, ezért ebben az évben egy 16 csapatos különleges rájátszást szerveztek, és a csoportbeli eredményeket nem vették figyelembe. Lakatos Béla Lakatos Béla (Salgótarján, 1984. szeptember 26. –) magyar labdarúgó, középpályás. Jelenleg a Mezőkövesdi SE labdarúgója. Életpályája Diósgyőr 2007 nyarán került Diósgyőrbe a középpályás-védő, de kezdőként nem gyakran kapott játéklehetőséget, csak a 2009 őszi szezonban volt stabil kezdő játékos. Mégis két és fél évig volt a Diósgyőr játékosa, ami alatt 42 meccsen lépett pályára, gólt nem szerzett. 2010 februárjában megvásárolta a Mezőkövesdi SE. Korábbi klubjai SBTC Kaposvölgye DVTK NB1-es pályafutása Játszott meccsek: 42 Gólok: - Sinkovics Mátyás Sinkovits Mátyás (horvátul Mate Šinković) (Kópháza, 1927. április 27. – Sopron), 1972. december 24.) magyarországi horvát költő, a nyugat-magyarországi horvát irodalmi hagyományok folytatója. Élete túlnyomó részét szülőfalujában töltötte, ahol könyvelőként dolgozott. Műveit gradistyei horvát nyelven írta. Sírja a kópházi temetőben található. Műve A mi hegyünk (vers) 1981. Baróthy Károly Baróthy Károly (angolul: Charles Barothy; Nagyvárad, 1846. – Omaha, Nebraska, 1944.) magyar származású amerikai farmer, az amerikai polgárháború egyik közkatonája. Életútja A világosi fegyverletétel után szüleivel együtt vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba. A család Omahában, Nebraska államban telepedett meg. Baróthy Károly 18 éves farmerfiú volt, amikor 1864 február 18-án beállt az unionisták oldalán az 1. számú lovas zászlóalj „B” századába, később az 1. számú nebraskai lovas ezred „G” századába helyezték át. Három évet szolgált mint közlegény az amerikai polgárháborúban, 1866 januárjában szerelt le. Egy alkalommal tagja volt egy katonai expedíciónak, amelyet ellenséges indiánok ellen küldtek, Baróthy tehát azon kevés számú amerikai magyar katonák egyike, akik indiánok ellen is harcoltak. A polgárháború után feleségével együtt Omahában (Nebraska) élt, különböző üzleti vállalkozásokban vett részt. Idős korában katonai nyugdíjat kapott az amerikai kormánytól. 1938-ban az amerikai kormány találkozóra hívta az északi és a déli hadseregek veteránjait a gettysburgi csata 75. évfordulója alkalmából a pennsylvániai Gettysburgba, erre a találkozóra Baróthy Károly is elment. Halmay Árpád Halmay Árpád (Kassa, 1900. december 15. – Budapest, 1945 tavaszán) magyar újságíró. Életpályája Iskoláit Pozsonyban, Bécsben, Nagyváradon és Kecskeméten végzi, budapesti műegyetemi tanulmányai közben Párizsból, Berlinből és Prágából tudósít erdélyi lapokat. 1924-ben Fehér Dezső meghívására került a Nagyváradi Naplóhoz. 1925-től a Nagyváradi Friss Újság munkatársa, később felelős szerkesztője, egyben a kolozsvári Ellenzék tudósítója, 1930-ban az akkor induló Magyar Szó napilap munkatársa. Mint rajzoló riporter ebben a minőségben egyedülálló Erdélyben. Budapest ostromakor halt meg. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár . Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Serfőző Anikó Serfőző Anikó (Nova, 1955. január 26. –) magyar énekesnő, pedagógus. Élete Ének és zenetagozaton tanult, amatőr együttes tagjaként énekelt. Egy gimnáziumi buli alkalmával találkozott Illés Lajossal, aki a Csongor és Tünde c. musicalhez keresett egy jó énekhanggal rendelkező lányt. A választása Serfőző Anikóra esett, akit megkért, hogy néhány számot énekeljen fel magnókazettára. A kész anyaggal a Fővárosi Operettszínházba mentek, ahol a meghallgatást követően a musicalt elfogadták. Serfőző hamarosan az 1974 őszén újjáalakult Illés-együttes tagja lett, a Boldog város című lemezen megjelent Csongor és Tünde musical betétszámait már ő énekelte. 1979-ben Drezdában léptek fel egy nemzetiközi fesztiválon, ahol megismerkedett a német Peter Paulick énekes-gitárossal, s nemsokára szerelem bontakozott ki közöttük. Ő írta a dalokat Serfőző NDK-ban megjelent német nyelvű lemezéhez. Tizenegy évig éltek együtt, egy fiúgyermekük született. 1989-ben némettanári oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd az óbudai Árpád Gimnáziumban helyezkedett el, ahonnan 2015-ben vonult nyugdíjba. Saint-Loup-sur-Semouse Saint-Loup-sur-Semouse település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 3256 fő (2015). Saint-Loup-sur-Semouse Aillevillers-et-Lyaumont, Ainvelle, Anjeux, Bouligney, Corbenay, Fontaine-lès-Luxeuil, Francalmont, Hautevelle, Magnoncourt és La Pisseure községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Venisey Venisey település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 147 fő (2015). Venisey Saponcourt, Buffignécourt, Contréglise, Magny-lès-Jussey, Montureux-lès-Baulay és Tartécourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Aranytinóru Az aranytinóru (Xerocomellus chrysenteron) a valódi gombák (Fungi) országához, azon belül a tinórufélék családjába tartozó, Magyarországon is megtalálható faj, amelyet korábban a tinóru (nemezestinóru, Xerocomus) nemzetségbe soroltak, majd 2008-ban a cseh mikológus, Josef Šutara az újonnan létrehozott Xerocomellus nemzetségbe sorolta be. Előfordulás Májustól novemberig, lomb és fenyőerdőben, parkokban növő gyakori faj. Kalap 3–10 cm átmérőjű; félgömb alakú, domború, majd kiterül; sárgásvöröses vagy olívbarnás; felülete nemezes, gyakran erősen felrepedezik, a repedésekben a hús vöröses. Csöves rész Tág pórusú; sárgás majd zöldessárga, olívzöld lesz, nyomásra kékül. Tönk 3–6 cm hosszú, 0,5–1,5 cm vastag; karcsú, gyakran görbe, töve többnyire elvékonyodik; sárgás alapon vöröses korpázottság díszíti. Hús A kalapban gyorsan megpuhul, a tönkben keményebb; sárga, a kalap bőre alatt vöröses, vágásra kissé kékül; gyenge gyümölcsillatú, jóízű. Étkezési érték Ehető, árusítható, de gyorsan megromlik. Összetéveszthetőség Összetéveszthető az ehető recéstönkű nemezestinóruval, és hasonlít hozzá még az ehető piros tinóru és a mérgező farkastinóru. Szenebszen Szenebszen ókori egyiptomi királyné a XIII. dinasztia idején, I. Noferhotep felesége. Az uralkodó egy felirata említi a Szehel-szigeten. Egy Szenebszen nevű királynét, a sírtulajdonos feleségének felmenőjét említik egy Reniszeneb nevű hivatalnok El-Kab-i sírjában, a 9-es számú sírban, egy ajtókeretre vésett genealógián. Lehetséges, hogy a két Szenebszen azonos, bár nem bizonyított. Vensat Vensat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 495 fő (2015). Vensat Saint-Priest-d’Andelot, Aigueperse, Champs, Chaptuzat, Montpensier, Saint-Agoulin és Saint-Genès-du-Retz községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jonathan Robinson (politikus) Jonathan Robinson (Hardwick, 1756. augusztus 11. – Bennington, 1819. november 3.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Vermont, 1807–1815). 1990–1991-es osztrák labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1990–1991-es osztrák labdarúgó-bajnokság az osztrák labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának nyolcvanadik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 12 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot az Austria Wien csapata nyerte. Lebonyolítási rendszer Az alapszakasz 12 csapat részvételével zajlott, melyben a csapatok oda-vissza játszottak egymással. Az alapszakasz végén az első 8 helyen végzett együttes a felsőházban (Meister-Playoff), az utolsó 4 helyezett együttes a másodosztály első négy helyezettjével kiegészülve az alsóházban (Mittleres Playoff) folytatta. Rájátszás Alsóház (D2) – Másodosztályú csapatok. Az Austria Wien az 1990-91-es szezon bajnoka. Az Austria Wien részt vett az 1991–92-es bajnokcsapatok Európa-kupájában . Az SV Stockerau részt vett az 1991–92-es kupagyőztesek Európa-kupájában . A Swarovski Tirol és Sturm Graz részt vett az 1991–92-es UEFA-kupában . A Wiener SC kiesett a másodosztályba (Erste Liga). A madarak evolúciója A madarak evolúciójának kezdetét a jura korra teszik, ekkor alakultak ki az első madarak a theropoda dinoszauruszokból. A madarak külön biológiai osztályt alkotnak (cl. Aves). A madarak osztályába sorolt legkorábbi ismert madár az Archaeopteryx lithographica, habár az Archaeopteryxet többnyire még nem tekintik valódi madárnak. A modern filogenetika a madarakat a Theropoda kládba sorolja. Jelenleg közmegegyezés alapján a madarak és egy testvércsoportjuk, a krokodilok rendje (Crocodilia) az egyedüli fennmaradt képviselői a hüllők besorolatlan Archosauria kládjának. Mivel az Archaeopteryx és a többi Theropoda közti rokonsági viszony máig tisztázatlan, az Aves csoportot filogenetikailag a modern madarak (Neornithes), a modern madarak közeli rokonai (pl.: Hesperornithiformes) illetve az Archeopteryx legkésőbbi közös ősének leszármazottaiként definiálják. Ezt az osztályozást használva a nagyobb taxon neve Avialae. Eredet Ma már egyértelműen bizonyítottnak tekintik, hogy a madarak a theropoda dinoszauruszokból alakultak ki, pontosabban, hogy annak Maniraptora csoportjába tartoznak. Rajtuk kívül ide sorolják még többek között a Dromaeosauridae és Oviraptoridae családokat is. A madarakkal közeli rokonságot mutató nem madár therapodák felfedezésével a régebben tisztázottnak tekintett kapcsolat a madarak és nem madarak között mára ismét bizonytalanná vált. Ehhez hozzájárultak többek között a Kína északkeleti részén (Liaoning tartományban) nemrég talált leletek, melyek bizonyították, hogy számos kis termetű theropoda dinoszaurusz is rendelkezett tollakkal. A 19. század végén felfedezett jura kori Archaeopteryx-leletek a madarak és a hüllők közti hiányzó láncszemként ismertek, és mint ilyet az evolúciós-elmélet alátámasztására használták, habár ma már nem őket tekintik a madarak közvetlen ősének. A Confuciosornis szintén az első madarak közé tartozik, a korai kréta korban élt. Mindkettőjükre vadászhatott a Protoavis texensis, de ez utóbbiról a leletek töredékessége miatt nem dönthető el, hogy tekinthető-e a ősmadárnak. Más mezoziokumban élt madarak mint a Confuciusornis, Enantiornithes, Yanornis, Ichthyornis, Gansus, és a Hesperornithiformes (a röpképtelen búvármadarak egy csoportja) a vöcsök- és búváralakúakra hasonlítottak. A 2002-ben felfedezett, Dromaeosauridák közé tartozó Cryptovolans (egy Microraptor) képes volt repülni; tarajos szegycsonttal, és modern madarakéhoz hasonló horognyúlványokkal rendelkezett. Valójában a Cryptovolans sokkal inkább hasonlít a mai madarakhoz, mint az Archaeopteryx, ugyanis ez utóbbi nem rendelkezett ezekkel a madárjegyekkel. Néhány paleontológus ezért azt feltételezi, hogy a Dromaeosauridák (amik közül a nagyobb testűek másodlagosan röpképtelenek voltak) alakultak ki a madarakból, és nem fordítva. Erre az elméletre meggyőző bizonyíték egyelőre még nincs, de további ásatások folynak (főleg Kínában) a tollas dromaeosauridák fosszíliái után. Az mindenesetre biztos, hogy a középső jurában élt theropodák között volt olyan, amelyik tollas szárnyát használta repüléshez, és a krétakor közepéig ennek számos formája kialakult (ilyen volt például a Confuciusornis). Ez utóbbi fajnak volt néhány sajátos ismertetőjegye. Ilyen például az elcsökevényesedett a farok, mely így nem volt alkalmas a kormányzásra, valamint szárnyának alakja is eléggé specializálódott (habár a kar csontváza még mindig inkább dinoszaurusszerű volt). Habár a madármedencéjű dinoszauruszok (Ornitischia) medencéje struktúráját tekintve megegyezik a madarakéval, a madarak a hüllőmedencéjűek (Saurischia) leszármazottai. A két csoport hasonló felépítésű medencéje egymástól függetlenül alakult ki, sőt a theropodák egy harmadik csoportjánál, a Therizinosauridae-nél is kialakult ilyen szerkezet. A madarak dinoszaurusz-származását magyarázza egy alternatív elmélet is, amelyet azonban csak néhány tudós támogat, nevezetesen Larry Martin és Alan Feduccia. Az elmélet szerint a madarak (és a maniraptorák is) a korai Archosauriáktól származnak, mint amilyen például a Longisquama. Ezt az elméletet azonban a legtöbb paleontológus és evolúciókutató vitatja. A madarak adaptív radiációja A mai madarak alkotják a Neornithes (modern madarak) csoportot, amely a kréta kor végére két fő ágra vált szét: a futómadár-szabásúakra, vagy paleognath koponyájúakra (Paleognathae), és az újmadárszabásúakra, vagy neognath koponyájúakra (Neognathae). A futómadár-szabásúak Ebbe az alosztályba tartozik a tinamualakúak (Tinamiformes) és a struccalakúak (Struthioniformes) rendje, képviselőik szinte kizárólag a déli féltekén élnek. A struccalakúak nagy testű, röpképtelen madarak, ide tartoznak a struccfélék, az emufélék, a kazuárfélék, és a kivifélék. Néhány kutató szerint a struccalakúak mesterséges taxont alkotnak, amelybe nem feltétlenül rokon madarakat soroltak be, melyek egymástól függetlenül vesztették el röpképességüket. Az evolúciójukra vonatkozó információk meglehetősen bizonytalanok. Az újmadárszabásúak Az újmadár-szabásúak egyik ága a Galloanserae csoport, amelyből a tyúkalakúak (Galliformes) és lúdalakúak (Anseriformes) alakultak ki. A másik ág a Neoaves, ahová az összes többi madár tartozik. A két ág szétválásának időpontja egyelőre vitatott. A kutatók abban egyetértenek, hogy a kréta és a harmadidőszak határán bekövetkezett tömeges kihalás előtt történt, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a fennmaradt újmadárszabásúak a dinoszauruszok kihalása előtt vagy után terjedtek-e el. Ennek oka részben az, hogy a bizonyítékok nem egyértelműek: egyrészt a molekuláris vizsgálatok, valamint egy krétakorból származó, kétes értékű Neoaves-fosszília alapján már krétában elterjedtek; másrészt viszont a mai madárcsaládok csak jóval később, a paleogénben tűntek fel. Két másik tényt is figyelembe kell vennünk: először is azt, hogy a molekuláris órák nem tekinthetők megbízhatónak, amíg nincsenek fosszíliákkal „hitelesítve”. Másodszor, a filogenetikus törzsfák megalkotásakor az egyes fejlődési vonalak szétválásának ideje és mintázata csak az egyes karakterek (pl. morfológiai jegyek) evolúcióját mutatja, nem pedig a fejlődési vonalak tényleges evolúciós mintázatát. Ideális esetben a kettő természetesen egybeesik, vagy legalábbis evolúciós szempontból elhanyagolható mértékben tér el; a gyakorlatban viszont ez gyakran nem így van. Mindezeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a fosszíliák általában megbízhatóbb források a molekuláris óráknál, ezeket használva viszont gyakran alábecslik a szétválás idejét, ugyanis az egyes morfológiai jegyek általában csak kis idővel azután jelennek meg, hogy az új fejlődési vonal genetikailag elkülönült - főleg, ha sok a csendes mutáció a genomban. A mai madarak osztályozása A madarak filogenetikus rendszerezése jelenleg is vitatott téma. Sibley és Ahlquist amerikai kutatók Phylogeny and classification of birds című 1990-ben megjelent munkája mérföldkő volt a madarak osztályozásában (annak ellenére, hogy még ma is sok vita alapját képezi, és folyamatosan átdolgozzák). A tények döntő többsége arra utal, hogy a mai madárrendek gyakorlatilag kládokat (monofiletikus csoportokat) alkotnak. A kutatók azonban nem értenek egyet abban, hogy milyen kapcsolat van az egyes rendek között, noha rengeteg anatómiai, DNS és fosszilis leletekről szóló tanulmány készült. A 2000-es évek közepe óta felfedezett fosszíliák és molekuláris kutatások fényében azonban egyre tisztább képet kapunk a modern madarak evolúciójáról, és az egyes rendek viszonyáról. Például a lilealkatúak valószínűleg egy ősi, különálló ágat képviselnek, két újonnan javasolt taxon (a Mirandornithes és Cypselomorphae csoportok) létjogosultságára pedig számos anatómiai és molekuláris bizonyítékot találtak. Az alacsonyabb taxonok közti kölcsönös kapcsolatokat is egyre pontosabban ismerjük, főleg a verébalkatúak rendjén belül. 2007. június 27-én tették közzé a madarak genetikai kapcsolatával foglalkozó eddigi legnagyobb tanulmányt, amely rengeteg addig feltételezett kapcsolatot cáfol meg, és amely valószínűleg szükségessé teszi a madarak teljes törzsfájának újraszerkesztését. Napjaink evolúciós változásai Az evolúciós változások emberi mértékkel mérve többnyire túl lassúak ahhoz, hogy közvetlenül megfigyeljük őket. Mindazonáltal a madárfajok sokkal nagyobb mértékben tűnnek el, mint bármely más élőlénycsoport fajai. A populációk, alfajok, fajok eltűnése a génkészlet folyamatos szegényedését okozza. Egy másik evolúciós hatás, a feltehetően növekvő mértékű hibridizáció, szintén gondot jelent. Ennek oka a környezet ember általi megváltoztatása, amely lehetővé teszi, hogy rokon allopátrikus fajok élőhelye átfedésbe kerüljön. Az erdőirtásokkal növekszik a nyílt területek mérete, így a valamikor elszigetelt nyílt élőhelyek kapcsolatba kerülnek egymással. Ezeken a területeken keveredhetnek az olyan populációk, amelyek már ugyan elég régen elváltak egymástól ahhoz, hogy jelentős eltérés alakuljon közöttük, de ahhoz még nem, hogy ne legyenek képesek szaporodni. Így a két populáció végül teljesen egybeolvadhat, visszaállítva az eredeti fajt. Jó példa erre számos dél-amerikai hibrid kolibrifaj. Számos fogságban kitenyésztett madárfaj van, amelyek a vadon élők változatai. Néhány fajnál, ez csak eltérő színváltozatot jelent, más fajoknál ez nagyobb tojást, több húst, vagy például röpképtelenséget eredményezett. Néhány faj, például a szirti galamb vagy néhány varjúfaj emberi környezetben is megél. Mivel ez az új környezet eltér a természetes élőhelyüktől (amelyből egyre kevesebb áll rendelkezésre), ezek a fajok jelenleg is bizonyos mértékű adaptációs folyamatokon mennek keresztül. Ez a szócikk részben vagy egészben a Bird evolution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Gépipari Formatervezési Triennálé A Gépipari Formatervezési Triennálékat Székesfehérváron rendezték meg, értelemszerűen három évente. A II. Gépipari Formatervezési Triennáléra 1987-ben került sor, Zsoffay Róbert csoportos kiállításon szerepelt műveivel. Dr. Lissák György Munkácsy-díjas ipari formatervező, mûvészettörténész 1987-ben Triennálé Díjjal lett kitüntetve. A III. Gépipari Formatervezési Triennálét 1990-ben rendezték meg. Treatment A treatment egy film történetének a forgatókönyvíró által megfogalmazott rövid, néhány oldalas összefoglalója, amiből ki kell derülnie kik a film fő karakterei, mi történik velük, nagy vonalakban leírja a felmerülő főbb, lényeges konfliktusokat és a történet megoldását. Mindezt jelen idejű prózában teszi, elmesélve a történetet. Nagyon hasonlít a szinopszishoz (egyoldalas cselekményváz), illetve lényege gyakorlatilag ugyanaz: a forgatókönyvből a kurátoroknak és szakértőknek készített sűrített kivonat, ez alapján döntenek arról, hogy melyik könyvet tartják támogatásra érdemesnek. Terjedelme a 4-6 oldalastól a 12-18 oldalasig terjed. Kleineutersdorf Kleineutersdorf település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Mario Erb Mario Erb (München, 1990. június 16. –) német korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Rot-Weiß Erfurt játékosa. Sikeri, díjai Németország U17 U17-es labdarúgó-világbajnokság bronzérmes: 2007 Grand Theft Auto III A Grand Theft Auto III (GTA III vagy GTA 3) a Rockstar Games Grand Theft Auto videojáték-sorozatának harmadik része, egyben az első ezek közül, amelyben a megjelenítés teljesen 3D-s. A történet Liberty City-ben, egy New Yorkra nagy vonalakban hasonlító városban játszódik. A játékot hatalmas ováció követette, Amerikában több tízmillió darabot adtak el belőle. A sorozat előző részeihez képest rengeteget javult grafikailag, történetileg, és sokkal kidolgozottabbak a karakterek is. 2007-ben a játékot a 35. helyre sorolták az IGN „minden idők 100 legjobb játéka” listáján. Helyszín Bár a város kitalált, egyértelműen New York-ról mintázták. Az első generációs város térképe szakasztott mása volt az amerikai nagyváros térképének, a másodikban pedig az épületek, környékek is hasonlítanak nagy vonalakban, noha az elrendezésük nem mindig azonos az eredetivel. A harmadik generációs Liberty City már nagyságrendekkel több hasonlóságot mutat a valós várossal, több híd, felhőkarcoló és egyéb épület szinte pontos mását helyezték el benne a fejlesztők, ezenkívül a városrészek elhelyezkedése is megegyezik a New York-iakkal. Városrészek A város három nagyobb városrészből tevődik össze, ezeket egy hosszabb alagút és két híd köti össze. Portland : Liberty City ipari negyede. Főbb részei: Saint Marks, Chinatown (Kínai negyed), Red Light District (Piroslámpás negyed), Hepburn Heights, Portland Harbor, Atlantic Quays, és Harwood. Saint Marksban tevékenykedik a Maffia (Leone család), és itt lakik a szervezet vezetője, Salvatore Leone. Ezen részben főleg éttermek és lakások találhatók. A Kínai negyed a Triádok telephelye, a Piroslámpás negyedben főleg a prostitúció és a pornográfia gyakori. Itt található a Luigi Sex Club Seven klubja. Portland Harbor Portland kikötője. Hepburn Heights-ban a Diablo banda található, melynek főnöke El Burro. Staunton Island : A város kereskedelmi negyede. Itt található a város egyeteme, a St. Matthias University (melyet a világ legrosszabb egyetemének tartanak) és a város futballcsapatának stadionja, a Liberty Memorial Coliseum is, melynek a falán egy hatalmas felirat hirdeti a város legnépszerűbb sportegyesületének, a Cocks („kakasok”) nevét. Főbb részei: Aspatria, Fort Staunton, Belleville Park, Torrington. Fort Stauntonban a kolumbiai kartell tevékenykedik, Aspatria-ban a Yardie-k, Torrington és környéke pedig a Yakuza felségterülete. Shoreside Vale : A város vidéki területe egy alacsony heggyel. Itt található a város reptere, a Francis International Airport és a Cochrane-gát is. További városrészei: Cedar Grove (itt található a kolumbiaiak főhadiszállása is), Pike Creek, Wichita Gardens (kb. Bronx megfelelője). Történet A játék néma és név nélküli főhőse, Claude éppen egy bankrablást hajt végre barátnőjével, a latin-amerikai származású Cataliná-val, amikor az lelövi. Egy újságból kiderül, hogy Claude-ot gyilkosság és fegyveres rablás miatt tíz év börtönbüntetésre ítélték. Amikor éppen átszállítják a rabokat Portlandre, a kolumbiai Kartell megkísérel egy kiszabadítási merényletet, ám egy korábban elhelyezett bomba miatt a híd felrobban, valamint a rabok és a rendőrök is meghalnak. 8-Ball, egy fogolytársa elszállíttatja magát egy rejtekhelyre a Piroslámpás Negyedbe. Ezután elviszi Luigi Goterelli-hez, egy helyi stricihez, a Sex Club Seven tulajdonosához. Innentől munkákat ad neki, főleg a lányaival kapcsolatban, míg egyszer el kell szállítani egy lányt, Misty-t a nagyfőnök fiához, Joey Leone-hoz. Innentől kezdve ő is ad munkákat. Joey később megismerteti Toni Cipriani-val, az olasz maffia egy befolyásos emberével. El kell szállítanunk egy kínai mosodába, ahonnan védelmi pénzt akar szedni, azonban az akció kudarcba fullad, így Toni-t kikergetik a mosodából, ezek után vissza kell szállítani az anyja éttermébe, majd szitkozódások közt kijelenti, hogy jöjjünk vissza, van munka számunkra. Toni egyik munkájában el kell szállítani Joey-t, Luigi-t, és Toni-t a helyi „keresztapához”, Salvatore Leone-hoz egy családi megbeszélésre, aki nem akarja, hogy a felesége halljon az üzleti ügyekről, ezért el kell szállítani egy drogdílerhez, majd egy buliba, aminek a kommandósok közbelépése vet véget. Ezek után szoros kapcsolatba kerül Mariá-val, erre sajnos Salvatore is rájön, és a SPANK gyár felrobbantása után megkéri, hogy szállítson el egy bombával telerakott autót, viszont Maria szól, hogy az autó csapda, így jakuza barátnőjét, Asukát kéri meg, hogy vigye át Claude-ot Staunton Island-re egy csónakkal. Érdekes módon ezután rögtön megjavult a Callahan-híd. Ezek után főhősünk Asuká-nak, valamint később bátyjának, Kenji-nek dolgozik. Asuka első feladata, hogy Claude végezzen Salvatore Leone-val, így bizonyítva, hogy már nem ápol kapcsolatokat az olaszokkal. Asuka egy korrupt rendőrrel, Ray Machowsky-val ismerteti meg, aki azonban rendkívül paranoiás, így csak akkor találkozhat vele, ha a városban levő telefonok közül legalább ötöt felvesz ahol közli vele a következő telefon helyét. Ezután találkoznak a Belleville Park nyilvános WC-jében. Ezután ő is ad munkákat, például a helyi médiacsászár, Donald Love ellen szóló bizonyítékokat kell megsemmisíteni, aki hálaképpen szintén munkákat ad főhősünknek. Egy építkezésen a kolumbiai kartell, köztük Catalina kerül elő, itt a jakuzák segítségével sikerül elfogni Miguel-t, Catalina új élettársát, aki értékes információkkal szolgál. Amíg Asuka Miguel-t vallatja, Maria meglátogatja ott. Azonban később Catalina megöleti Miguel-t és Asuká-t, Mariá-t pedig elraboltatja. 500 ezer dollár váltságdíjat követel, amit azonban a pénz ellopása, és Claude meggyilkolásának kísérlete követ, a menekülő Cataliná-t kell követnie a Cochrane-gáthoz, ahol egy rakétavetővel ki kell lőni a helikoptert. Szereplők Bemutatkozás: A bankrablási jelenet Claude a főszereplő, tehát őt irányíthatjuk a játék folyamán. Érdekesség, hogy a játék folyamán egyszer sem szólal meg, feltehetőleg azért, mert a játék eleji bankrablásnál Catalina torkon lövi, és elnémul. Ennek a feltételezésnek ellentmond az, hogy a San Andreas évekkel előbb játszódik és már abban is néma volt. Teljes neve a GTA: San Andreas-ból derül ki, melyben ő, és Catalina egy szerelmespár, mely átköltözik Liberty City-be. A GTA San Andreas-ban le kell győzni egy autóversenyben, ekkor Carl Johnson utal rá, hogy Claude rossz sofőr. A történet folyamán sok kalamajkába keveredünk vele. Bemutatkozás: A rabszállítós jelenet Utolsó szereplés: "Bomb da Base" Afroamerikai bombaszakértő, akivel a játék elején, a híd felrobbanásakor ismerkedünk meg. Az övé az a rejtekhely, ahová később visszajárhatunk, valamint van egy bombaboltja Harwood-ban, valamint Staunton Island-en, és Shoreside Vale-en is. A GTA Advence-ből derül ki, hogy kezét egy lángszóróval égette meg, mikor üzletét megtámadta a Kolumbiai Kartell. 8-Ball helyezi el a bombát, mikor Claude segítségével felrobbantják a SPANK gyárat Portland-ben. Bemutatkozás: "Give Me Liberty" Utolsó szereplés: "Salvatore Called a Meeting" Luigi egy strici, a Sex Club Seven tulajdonosa a Vöröslámpás Negyedben. 8-Ball ismertet meg vele, ő ad elsőként munkát. Ő alkalmazza Mickey Hamphistet, a Leone család kidobóemberét. Luigi már 1998 után lett a Sex Club Seven tulajdonosa, mert mint az kiderül a Liberty City Storiesből, akkoriban még Paulie's Revue Bar-nak hívták, és a tulajdonos Joseph Daniel O'toole volt. Luigi kapcsolatban áll a Leone család fejével, Salvatore Leone-val. Az angol eredetiben Joe Pantoliano szinkronizálta. Bemutatkozás: "Drive Misty For Me" Utolsó szereplés: "Salvatore Called a Meeting" Joey egy autószerelő, Don Salvatore fia, ő a második munkaadó. Nincsenek kapcsolatai, ezt Salvatore is a szemére hányja, bár a küldetések elején Mistyvel láthatjuk. Joey-nak továbbá zűrös ügyei vannak a Liberty Cityben maradt Forelli fivérekkel. Bemutatkozás: "Cipriani's Chauffeur" Utolsó szereplés: "Blow Fish" Toni egy befolyásos maffiózó a Leone családban, az édesanyjának étterme van Saint Marks-ban. Amióta nem sikerül védelmi pénzt szedni tőlük, hadilábon áll a Triádokkal, és nekünk kell felrobbantani a gyárukat. Toni a főszereplője a három évvel korábban játszódó Liberty City Stories-nak, amelyben még feltörekvő maffiózó, a Leone család szolgálatában. Toni Cipriani eredeti hangja Michael Madsen volt. Bemutatkozás: "Salvatore Called a Meeting" Halál: "Sayonara Salvatore" Salvatore a Leone családban a keresztapa, akinek a barátnőjével , Mariával mélyreható kapcsolataink lesznek, ezért megpróbál meggyilkolni minket egy autóbombával, de a következmények azok, hogy a Jakuza utasításba adja, hogy végezzünk vele. Salvatore halála után bandaháború tör ki a Jakuzák és a Leone család között. Salvatore a Yakuzák mellett a Kolumbiai Kartelt is ellenségének tekinti, mert Liberty City utcáit SPANK-kel, egy fikcionális kábítószerrel árasztják el. Bemutatkozás: Last Requests Halál: Ransom Asuka Maria barátnője, a Yakuzák vezetője Liberty Cityben. Bátyja, Kenji a vaka-gasira, a Jakuza klán második embere. Asuka utasítja Claude-t arra, hogy gyilkolja meg Salvatore Leone-t. Miután Claude elkapja Miguelt, fogva tartja, ám Catalina megöli Asukát, és Miguelt, és elrabolja Mariát. Asukának gyakran szadista, és vélhetően leszbikus hajlamai vannak, továbbá mazochista.[forrás?] Bemutatkozás: Payday For Ray Utolsó szereplés: "Marked Man" Ray Machowsky egy korrupt rendőrnyomozó, aki a Jakuza szolgálatában áll. Rendkívül paranoiás, Claude-dal is csak egy nehéz feladat után hajlandó találkozni. Dolgozik továbbá Donald Love-nak, Liberty City médiakirályának. Mikor kompromittáló adatok kerülnek elő Donaldról, Ray utasítja Claude-ot, hogy semmisítse meg azokat. Ray barátságban áll továbbá Phil Cassidy-vel, egy illegális fegyverkereskedővel. Bemutatkozás: A bankrablási jelenet Halál: The Exchange Claude egykori barátnője, míg le nem lövi egy bankrablásnál. Miguellel is barátkozik, de kinyírja Asukával együtt. A helikopterét felrobbantjuk és meghal. Teljesen őrült és kiszámíthatatlan, s a pénzén kívül semmi nem érdekli. Bemutatkozás: Under Surveillance Halál: Waka-Gashira Wipeout Asuka bátyja, a Yakuzák vaka-gasirája, alvezére. Kezdetben Claude üzleti partner vele, ám ez változni fog, amikor Donald Love utasítására Kartellnek álcázva eltesszük láb alól. Ezzel a kolumbiaiak és a jakuzák között kirobban a háború. Majd mikor Asuka megtudja, elindul a Kartell főhadiszállásra és bosszúból elfogja Miguelt. Bemutatkozás: Liberator Eltűnik: Love's Disappearance Közismert vállalkozó és emberbarát. Sok helyi lakosnak segített már elhelyezkedni, ezért nagyon népszerû Liberty Cityben. Titokban alvilági üzleteket bonyolít le, amiben nem egyszer segédkezünk neki. Ügyes titoktartásának köszönhetően soha nem lepleződik le. Bemutatkozás: Chaperone Utolsó szereplés: "The Exchange" Salvatore Leone felesége, akit Claude egyenget, míg a Leone család ügyeivel foglalkozik. A történet folyamán nagyon megkedveli karakterünket, ezért gyakran húzzák ki egymást a csávából. Maria egyszer még a Chatterbox FM névre hallgató rádiócsatornán is felszólal, ahol arról panaszkodik, hogy Claude milyen hallgatag… Bemutatkozás: Turismo Utolsó szereplés: Big'n'Veiny El Burro (spanyol jelentése: "a Szamár"), a Puerto Rico-ból származó Diablos banda vezére, aki Portland szigetén tűz ki feladatokat Claude számára, egy nyilvános telefonon keresztül. Tudni lehet róla, hogy rajong a felnőtt magazinokért. Amint befejeztük a küldetéseit, a portlandi házunknál lesz egy csomag pornómagazin. Később, a yardie-k küldetései során a bandája ellen kell tevékenykednünk. Bemutatkozás: Bling-Bling Scramble Utolsó szereplés: Kingdom Come A Jamaikából származó Yardies banda feje. Hasonló stílusban adja le küldetéseit karakterünknek, melyek legtöbbször egy-egy rivális banda kiiktatásáról szólnak. King az utolsó küldetésében csapdába küld minket és ezzel a karakterünk megtudja, hogy a Yardiek meg a kolumbiaiak szövetségesek, majd miután kinyírtuk a kamikaze embereket, King bandája megutál. Szoros kapcsolatban áll Catalinával és Miguellel, valamint számos kolumbiai kartell-taggal. Bemutatkozás: Uzi Money Utolsó szereplés: Rumble A Red Jacks névre hallgató szervezet vezére, aki hasonlóan King Courtney-hoz és El Burro-hoz, szintén egy nyilvános telefon használatával tűzi ki feladatait Claude-nak. Legfőbb ellenségei a Purple Nines névre hallgató banda tagjai, akik próbálnak folyamatosan területeket szerezni a Red Jacks-től. Végül D-Ice testvérével végleg kiirtják a Nines bandát. Bemutatkozás: The Crook Halál: Her Lover Marty kissé szociopata beállítottságú gyártulajdonos, aki a Bitchin' Dog Food kutyaeledel előállító gyár tulajdonosa. Sok mellékküldetéssel rendelkezik Claude számára, melyeknek végkimenetele majdnem arról szól, hogy bedarálja kutyakajának a neki gondot okozó személyeket. Rádióállomások A játékban lehetőségünk van zenét hallgatni a járművek rádióján keresztül. Összesen kilenc, különféle zenei stílusú állomás közül választhatunk, ebből két adó slágerei külön a játékhoz lettek elkészítve. A játék PC verziójában ha kedvünk tartja, akár mi magunk is összeállíthatunk egy zenei válogatást, amit MP3 player néven találunk meg a rádiók között. A nyolc zenei adó mellett található egy beszélgetős rádió is, amiben a műsorvezető a betelefonáló városiakkal és a meghívott vendégekkel beszélget. Double Cleff FM (komolyzene) Flashback 95.6 (A Sebhelyesarcú (Scarface) betétdalai) Game Radio FM (hiphop) Head Radio (rock) K-Jah (reggae) Lips 106 (pop) MSX FM (drum and bass) Rise FM (techno, trance) Chatterbox FM (beszélgetős rádió) Bandák Leone's Mafia : Vezére Don Salvatore Leone, aki később a GTA: San Andreasban, és a Liberty City Storiesban is feltűnik. Tagjai olasz származásúak, székhelyük Portlandon található. Ez az egyik legbefolyásosabb maffia Liberty Cityben. Salvatore Leone halála után a család vezetője feltehetőleg fia, Joey Leone lesz. Fegyverük kezdetben a pisztoly és a géppisztoly, később néhányuk sörétespuskát hord magánál. Forelli Mafia : A Forelli család a legkisebb szervezet Liberty Cityben. Vezetője 2001-ben Mike Forelli, akit a főszereplő Claude megölt, Joey Leone utasítására. A Forelli család az 1980-as években Liberty City egyik legerősebb bandái közé tartozott, de a banda az évek során folyamatosan gyengült. 2001-ben a banda egyetlen területe a Marcos Bistro, ami egy étterem Saint Mark's kerületben. A banda kábítószer-kereskedelemmel és éttermek irányításával foglalkozik. A bandát Mike Forelli halála után kiirtotta a Leone család. Diablos : Gyengén felszerelt utcai banda. Nekik is teszünk néhány szívességet, de többnyire ellenségeskedünk velük. Vezérük El Burro. Főleg Portlandon, a Hepburn Heights negyedben kószálnak. Tagjai puerto ricó-iak. Triads : Főleg halkereskedelemből élő kínai banda. 9 év alatt gyorsan hanyatlottak, ugyanis a San Andreasban még befolyásos maffia, itt pedig már csak utcai banda szerepét töltik be. Velük is találkozunk a játékban, és abban nincs köszönet számukra. Portland nagyobb részén megtalálhatók. Az alpha verzióban még a második részből ismerős Zaibatsu vállalat lettek volna, a játék végleges publikálásakor cserélték le őket Triádra. Kolumbiai Kartell : A legnagyobb ellenségünk ez a banda. Kolumbiai származásúak, és a vezérük a volt barátnőnk, Catalina, illetve annak új élettársa, Miguel. Staunton Island-en, és Shoreside Vale-en is megtalálhatóak. Bevételük főként a SPANK nevű drog terjesztéséből származik, ami a játék folyamán sok bonyodalmat okoz. Yakuza : Ők úgy tudják, hogy barátok vagyunk, de titokban néha keresztbe teszünk nekik. Nagyon befolyásosak, több rendőrt és fontos személyt a markukban tartanak. Nagyon felszereltek, így rivalizálásban állnak az olasz maffiával. Japán tagokból tevődnek össze, törzshelyük Staunton Island-en, Torrington környékén helyezkedik el. Sokszor vagyunk pozitív hősök a bandatagok szemében, de egy alkalommal titokban megöljük egyik vezetőjüket, Kenji Kasen-t. Yardie-k : Leginkább a Diabloshoz hasonló, jamaikai banda. Vezetőjük King Curtney, aki telefonon ad megbízatásokat. A tagjai aktív fogyasztói a SPANK-nek, így jó kapcsolatban vannak a Columbian Cartellel. Először ők is barátnak tűnnek, de később átvernek, és csellel próbálnak meg megölni. Staunton Islanden helyezkednek el. Red Jacks : Egyszerű, gettós banda, tagjai vörös melegítőjükről ismerhetőek fel. Wichita Gardens a területük. Vezérük D-Ice, akivel telefonon tartjuk a kapcsolatot egy ideig. Fő riválisuk a Purple Nines, de gyakran tűzharcba keverednek a kolumbiaiakkal is. Purple Nines : Ugyanolyan banda, mint a Red Jacks, azt leszámítva, hogy lila melegítőjük van. Wichita Gardensben, a Red Jacks-el közösen kószálnak. A 100% feltétele Mint minden Grand Theft Auto játékban, a történet végigjátszása a 100%-hoz nem elegendő. Itt találhatók a full-végigjátszás feltételei: A story végigjátszása : Luigi (6 db), Joey (6 db), Toni (5 db), Salvatore Leone (4 db), Asuka (5+3 db), Kenji (5 db), Donald Love (3+3 db), Ray (5+1 db), és Catalina (1 db) küldetéseinek teljesítése. A telefonos küldetések teljesítése : El Burro (4 db), King Courtney (4 db), D-Ice (5 db), Marty Chonks (4 db) küldetéseinek teljesítése. Közszolgálati küldetések teljesítése : mentőzés (12 szint), rendőrködés (60 elkapott bűnöző), tűzoltás (60 eloltott tűz), taxizás (100 db fuvar) teljesítése. Egyéb tevékenységek : rejtett csomagok begyűjtése (100 db), különleges ugratások (20 db), őrjöngések (20 db) teljesítése. Járműexportálás : 16 db jármű (Portlandi garázs), 15 db jármű (Shoreside Vale-i garázs), 7 közszolgálati jármű (Portlandi kikötői daru) leszállítása. Járművekkel kapcsolatos küldetések : idő és terepversenyek (4 db), Toyz furgonos küldetések (4 db) teljesítése. Hatása a médiára Bár a játéknak sok milliós rajongótábora lett, sokan ellenezték a GTA III által képviselt brutalitást. Sokan kegyeletsértőnek találták, hogy a játék egy virtuális New Yorkban játszódik, mivel nem sokkal a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után adták ki. Éppen ezért a játékban nem szerepel a World Trade Center, és egyéb vitatott elemek. Ausztráliában, Németországban és Franciaországban betiltották a játék árusítását, és csak egy 2008-ban kiadott cenzúrázott verziót engedélyeztek forgalmazni. Ebben a verzióban nincs vér, „dühöngések” +(rampage-ek), csonttöréshangok, nem lehet rugdosni a földön fekvő embereket, és a játék szövegét is kevésbé trágárra módosították. Ezenkívül a fegyverek is mérsékeltebbek (nincs például lángszóró, a baseball-ütő pedig egyszerűen használhatatlan). Ezt a verziót 18+ korhatár helyett 15+-ra változtatták. Megjegyzések A játék Xboxos portját a Rockstar Vienna készítette. A 10 Year Anniversary Edition névvel ellátott mobilverziókat a War Drum Studios fejlesztette. Odin (Marvel Comics-szereplő) Odin a 9 birodalom és az élet védelmezője és Aasgard királya. ÉLETE: Odin apja Boor. Anyja neve ismeretlen. Fiai Thor (a mennydörgés istene) és Loki (a csínytevés istene) mostoha testvérek voltak. Odinnak volt egy lánya Hela (a halál istennője) akit száműzött mert túl gonosz volt. De Odin halála után Hela kiszabadult és elfoglalta Aasgardot. Odin, Thor, Loki és Hela a Marvel Comics szereplői mind kitalált személy. Marvel Mánia Galaxis (2018. június 10.). „Marvel Mánia - Odin sötét múltja a végtelen kövekkel - teória”. Érdekesség Odin (film) Az Odin, teljes címén Odin: Photon Sailer Starlight (������ ����������; Ódín: Kosi hanszen Szutáraito; Hepburn: Ōdīn: Koshi hansen Sutāraito; Odin: Koshi Hansen Starlight) vagy Odin: Starlight Mutiny 1985-ben bemutatott japán animációs sci-fi film. Producere Nisizaki Josinobu, rendezője Maszuda Tosio volt, zenéjét Mijagava Hirosi szerezte. Mindhármuk neve már a Ucsú szenkan Yamato után is ismert volt. A film a Toei Animation és a West Cape Production gyártásában készült. Japán bemutatója 1985. augusztus 10-én volt. Az Egyesült Államokban a U.S. Manga Corps forgalmazta, 90 percre vágott szinkronizált és feliratos vágatlan változatban is. Magyarországon 1991-ben a VICO adta ki VHS-en a vágott változatot. A film többnyire negatív fogadtatásban részesült a döcögős cselekményvezetés és a megfelelő konklúzió hiánya miatt, ezért nem teljesítette a Toei hozzá fűzött céljait, a Yamato-sorozat népszerűsítését. Cselekmény A 21. században az emberi technológia lehetővé teszi, hogy távoli bolygókat fedezzen fel. Egy hipermodern űrvitorlás, a Starlight, amelyet foton-sugárnyalábok és egy kísérleti gravitációs hajtómű repít egy frissen felfedezett idegen civilizáció felé a Jupiteren túlra, fedélzetén néhány tapasztalt veteránnal és egy csapat lelkes újonccal. Egy mentőkapszulában rátalálnak egy rejtélyes leányra, Sarára, akinek a hajóját ismeretlen idegenek pusztították el. Saráról kiderül, hogy láncszem a földi és egy földönkívüli faj között, amely az Odin nevű bolygón élt. A hajó azonban a földről azt a parancsot kapja, hogy térjenek vissza, ezért a legénység fiatal tagjai kénytelenek fellázadni idősebb feletteseik ellen, hogy folytathassák útjukat az Odinra. Rövidesen viszont szembe kerülnek egy önállósodott, magát Asgardnak nevező, emberpusztító szuperkomputerrel és robothajó seregével. Szereplők További magyar hangok: Csonka András, Kerekes József, Stohl András, Zalán János Filmzene Gotta Fight : előadója a Loudness Odin ( ������ ; Ódín ; Hepburn : Ōdīn ) : előadója a Loudness Platonic (������): előadója Katori Joko Vatasi no Odin - Odin no otome ( ������������������� ; Hepburn : Watashi no Odin - Odin no otome ) : előadója Katori Joko Mitológiai háttér A történet kiindulópontját a skandináv mitológiából ismert Odin alakja adja. A filmben Odin népe egy idegen civilizáció, amely hatott az emberiségre történelme hajnalán, és Odin istenség ezen nép révén került a köztudatba, majd épült be a mondavilágba. Ezen civilizáció magokat küldött szét a világűrbe, amelyekben saját génállományát helyezte el. Ezekből a magokból a Földre is juthatott, mivel Sara, az anime főhősnője különös álmokat lát Odin világáról, ismeri a nyelvüket és hallja ősei hívását. Az idegenek adattároló kristályaiból kiderül, hogy a tűz birodalma pusztította el a paradicsomot. Ez az idegen civilizáció napjára, a Canopusra vonatkozik, amely megöregedve vörös óriássá vált, s felperzselte Odin földjét. A skandináv eredetmonda szerint a kezdetben létező káosz jégországra (Niflheim) és tűzországra (Muspellheim) vált szét, melynek következtében megszületett az első isten, Ymir, a déróriás. A filmben sajátos módon ábrázolják Asgardot, ami az istenek otthona a skandináv mondavilágban, a filmben viszont a szuperkomputer bázisa, ahol Odin népének talán utolsó tagjai sínylődnek. Fogadtatás Az űrhajók tetszetős dizájnja és a szép animáció ellenére a film többnyire negatív fogadtatásban részesült a döcögős cselekményvezetés és a megfelelő konklúzió hiánya miatt, ezért nem teljesítette a Toei hozzá fűzött céljait, a Yamato-sorozat népszerűsítését. Bár az Odint eredetileg trilógiának tervezték, az alacsony bevétel miatt elvetették a további részek készítését. Sokan úgy tekintenek a filmre, mint Nisizaki kísérlete a Yamato témáinak újrafelhasználására. A Loudness japán metalegyüttes zenei aláfestése üdvözlést, de kigúnyolást is kapott. Múmiakutatás A múmiakutatás ma már önálló tudományterület, amely az egyiptomi múmiák iránti kíváncsiságból indulva fejlődött a különböző tudományágak szakembereit tömörítő tudományos tevékenységgé. A múmiakutatás fejlődése Európában mindig is nagyon szokatlannak, ám érdekesnek tartották a mumifikálás művészetét. Hérodotosz (i. e. 484-425 körül), a nagy görög történetíró volt az első, aki részletesen leírta a különböző mumifikáló eljárásokat, ezért őt nevezhetjük az első múmiakutatónak. Később római, arab és keresztény szerzők is írtak az egyiptomi múmiákról, sőt még a Biblia is megemlíti, hogy az egyiptomiak bebalzsamozták halottaikat. Sajnos maguk az egyiptomiak semmit sem jegyeztek fel technikájukról, így örökre homályban marad a tökéletes mumifikálás ismerete. A 12. századtól Európában orvosságként használták a múmiákból őrölt port, ezért elsősorban gyógyszerészek és orvosok kutatták a mumifikálás titkait. Paracelsus (1493-1541), a híres orvos, részletes tanulmányt írt a múmiák gyógyszerészeti felhasználásáról. Pierre Belon (1517-1564) korának neves francia gyógyszerésze, Egyiptomba utazott és ott tanulmányozta a múmiákat – eredményeiről részletes feljegyzéseket készítve. Abban, hogy a múmiák iránti puszta érdeklődés tudományos kutatási területté fejlődött, jelentős szerepe volt Bonaparte Napóleon tábornoknak, aki egyiptomi hadjáratai során maga is megnézte a múmiákat, sőt néhányat magával vitt Franciaországba. Érdeklődésének köszönhető, hogy az egyiptológia tudományának kutatási nyelve ma is a francia. A Bonaparte tábornokot kísérő természettudósok írták az elő könyvet „Description d’Egypte” címmel, illetve ők rajzolták az első szemléletes térképeket a thébai sírterületről. Munkájuk nyomán Európa szerte megnőtt az érdeklődés Egyiptom és a múmiák iránt. Ekkoriban kezdődött az európai – elsősorban brit – nemesek körében az un. „múmia-partik” rendezésének furcsa szokása: egyesek Egyiptomba utaztak, hogy múmiákat szerezzenek, majd a testeket a társasági élet látványosságaként nyilvánosan kicsomagolták. Elsőként egy brit orvos, Sir Thomas Joseph Pettigrew (1791-1865) vizsgálta meg tudományos módszerekkel a múmiákat. Alaposan tanulmányozta az ókori egyiptomiak kultúráját, vallását és a mumifikáló technikákat. Orvosként nagyon érdekelték a mumifikálás és a holttestek megmaradásának titkai. 1895-ig, a röntgen felfedezéséig a tudósok csak úgy tudták megnézni a múmiákat, ha felbontották a többrétegű pólyát; gyakran előfordult, hogy közben megsértették a maradványokat. Wilhelm Conrad Röntgen (1845-1923) felfedezése óta a kutatók károsítás nélkül is vizsgálhatják az értékes leleteket. Az egyiptomi múmiák a 19. században és a 20. század elején a világ nagy múzeumaiba kerültek, legtöbbjük ma is látható. A legszebb kiállítások Kairóban az Egyiptomi Múzeumban, Londonban a British Múzeumban, illetve a berlini Egyiptomi Múzeumban és Luxorban a Mumifikálás Múzeumában láthatók. Az utóbbi néhány évtizedben az elemzési módszerek és a számítógépes programok fejlődése új lehetőséget nyitott a múmiakutatók számára. Ma már CT-vizsgálatok, mágneses rezonancia-vizsgálatok révén tökéletes képet kaphatunk e konzervált testekről; a kutatók virtuálisan le tudják fejteni a múmiák pólyáit, és megnézhetik az arcot, eltávolíthatják a bőrt és bepillantást nyerhetnek a koponya belsejébe is. A múmiák DNS-vizsgálata lehetőséget biztosít a betegségek, fejlődési rendellenességek, a fáraódinasztiák leszármazási vonalainak elemzésére; sőt még a múmiák klónozásának ötlete is felmerült. (Az első kísérletek alanya a „Gyima” nevű gyapjas mamutbébi múmiája volt. A tudósok megpróbálták az állat DNS-ét elkülöníteni, hogy élő mamutot klónozhassanak. A próbálkozások sikertelenek maradtak.) A mai modern természettudományos szemléletű múmiakutatás arra törekszik, hogy a múlt embereinek életét megfejtse. Így napjaink múmiakutatói különböző tudományágak szakemberei – biológusok, antropológusok, történészek – akik sok apró részletből rakják össze a minket megelőző korok képét, olykor költséges vizsgálati módszereket és a legmodernebb technikai eszközöket alkalmazva. Ma már a múmiák nem egy ősi kultúra különleges látványosságai, hanem olyan emlékek, amelyek a modern vizsgálati eljárások révén rég letűnt korokról mesélnek. Mely kérdésekre keres választ a múmiakutató A múmiák rendkívül értékesek a tudományos elemzések szempontjából. Szövetmintáik vizsgálata során kimutathatók a régen élt emberek betegségei, táplálkozási, öltözködési szokásai; ezek alapján bepillantást nyerhetünk olyan korok embereinek mindennapi életébe is, amelyről nem maradtak ránk írásos emlékek. Ritkaságszámba megy, de még a közel 5000 éves természetes múmiáknál is ki lehet mutatni, hogy életükben miféle betegségek kínozták őket. Kimutathatóak, hogy melyek voltak az egyes korszakokra jellemző születési, vagy fejlődési rendellenességek. A leletek kora A kormeghatározás elsődleges segítői a múmiák mellett elhelyezett tárgyak, a sír jellege és díszítése. Ezekből többnyire meghatározható, hogy mely időből származik a tetem. Néhány esetben, különösen a lápban megtalált természetes múmiáknál ez a módszer nem alkalmazható; az egyiptomi múmiák esetében pedig azért nagyon fontos a kormeghatározás, mert előfordulhat, hogy egy régi koporsót vagy sírkamrát a későbbi nemzedékek is felhasználtak, tehát a múmia fiatalabb, mint azt a koporsó formája, vagy felirata, illetve a sírkamra freskóinak jellege mutatja. Egy múmia korát legpontosabban szénizotópos kormeghatározással lehet meghatározni. A módszer alapja, hogy minden élőlény élete során folyamatosan építi be a testébe a szén 14-es izotópját. Amikor a test elpusztul, a 14C lassan fogyni kezd, mert radioaktív elemként bomlik, de már hiányzik az utánpótlás. A 14C felezési ideje 5730 év; mintavétellel kiszámítható a még megmaradt izotóp mennyisége, amelyet összehasonlítva az eredeti 14C mennyiséggel meghatározható, mikor pusztult el a vizsgált élőlény. A módszer minden szerves anyagnál kitűnően működik, de befolyásolja a légkör szén-dioxid-tartalma is. Ezért a legújabb kutatások szerint 10-15%-os eltérés is előfordulhat a lelet valódi korához képest. Férfi vagy nő? Ha jó állapotban van a csontváz és a test maradványai, könnyen fel lehet ismerni, hogy a múmia férfié vagy nőé. Segítenek még a ruhadarabok maradványai, illetve a vele temetett tárgyak. Előfordulhat azonban, hogy a mumifikálás során annyira összezsugorodnak az izmok és a testszövetek, hogy a külső nemi jegyek már nem felismerhetőek, vagy a testnek csak egy része maradt meg. Ilyenkor DNS-vizsgálattal állapítják meg a holttest nemét. Manapság gyakori, hogy a kutatók számítógépes modellezéssel rekonstruálják a halott arcát is. Először a röntgenvizsgálat során megállapítják a koponya pontos méreteit, amit azután az igazságügyi orvosok által is alkalmazott módszerrel, azaz a koponyacsontra tapadó arcizmok tömegének kiszámításával rekonstruálnak. Az izom tömege és az izomtapadási helyek erőssége alapján ismét kialakul a halott arca. Jellegzetes betegségek A legtöbb múmián (legkönnyebben azokon, amelyek kiszáradtak, megfagytak vagy más természetes módon mumifikálódtak, de a mumifikált testeken is) meg lehet állapítani korábbi betegségeit, sérüléseit, fejlődési rendellenességeit. Felismerhetőek a rosszul összeforrt csonttörések, harci sebesülések és megállapítható a halál oka. - V. Ramszesz fáraónál, aki i. e. 1157-ben ebben a betegségben halt meg, jól felismerhetőek a himlő jelei; Sziptah fáraónak például ferdén nőtt a lábfeje; az Yde-i lány pedig gerincferdülésben szenvedett. A kutatók többször találtak az egyiptomi múmiákban olyan élősködők nyomait, amelyek a bilharzia féreg okozta betegség, a malária és a tuberkulózis kórokozói – ezért tudjuk, hogy ezektől a betegségektől már a történelem előtti időkben is szenvedtek az emberek. A múmiák belső szerveinek vizsgálata bebizonyította, hogy a régmúltban szinte minden ember szenvedett a különböző bélparazitáktól. Ilyen élősködőket találtak még a lápi természetes múmiáknál és a híres jégmúmiánál, Ötzinél is. A mai kutatási módszerekkel már meghatározhatóak a betegséget okozó baktériumok DNS-ei, vagy a szervezet által termelt antitestek is. Ezen elemzésekből tudjuk, hogy a múlt legjellemzőbb betegségei a fentieken túl a himlő és a vérmérgezés voltak. A kutatók megállapították, hogy a tetvek is évezredek óta élősködnek az emberen. Ötzin, az 5000 éves tiroli gleccsermúmián éppúgy megtalálták, mint az egyiptomiakon, vagy a perui múmiákon. A tetvek nemcsak kellemetlen viszketést okoznak, hanem halálos betegségek terjesztői (például tífusz); a tetvek testében megmaradt vérből szintén kimutathatóak a pusztító vírusok és betegségokozó baktériumok. Táplálkozási szokások A béltartalom mikroszkopikus vizsgálatakor arra derülhet fény, hogy mivel táplálkoztak az emberek, milyen magvakat, leveles zöldségeket, vadon termő gyümölcsöket ettek, milyen gyökereket gyűjtöttek, milyen szinten volt az állattenyésztés, vagy mit evett utoljára az elhunyt. A röntgenvizsgálatok révén kimutathatóak az un. Harris-vonalak (vékony kis keresztvonalak a kéz és a láb csontjaiban), amelyek elárulják, hogy az ember növekedése során mindig elegendő táplálékhoz jutott-e. A fogkővizsgálatok is elárulják, mivel táplálkoztak az emberek; – az egyiptomi múmiáknál e vizsgálatokból tudjuk, hogy többnyire gabonafélékből készült kenyeret, babot, borsót és halféléket fogyasztottak. A mumifikálás módszerei A mumifikálás titkait szinte egyetlen letűnt kultúra sem őrizte meg, nem maradtak feljegyzések a módszerekről. Így ma kémiai vizsgálatok segítségével próbálják megfejteni, milyen balzsamozószereket használtak a múltban. Az egyiptomi eljárásról már sokat tudnak a kutatók, de a kínai vagy a dél-amerikai múmiáknál még csak a kutatás elején tartanak a tudósok. A kutatás peremterületei A sírokban talált virágok és növények maradványai a korabeli növényvilág jobb megismerését segítik. A ruhák, illetve ruhafoszlányok bemutatják az öltözködési szokásokat, a gyakran használt anyagokat, vagy a különböző szövési technikákat; sőt néha sokat elárulnak az akkori idők divatjáról is. Az egyes tudományágak összekapcsolódásának érdekes példája a kínai Tarim-medencében talált 3000 éves Tokhár leletcsoport. Az Európát Kínával összekötő régi selyemút mentén, a Takla-Makán sivatagban Niya város közelében az ásatások során tökéletes állapotban fennmaradt természetes múmiákra (férfiakra, nőkre, gyermekekre egyaránt) leltek. Színes gyapjúból készült ünnepi ruha és olyan magas lovaglócsizma volt rajtuk, amilyet még ma is hordanak arrafelé. A leletek valódi értékét mégsem a ruhák jelentették, hanem az, hogy ezek a tetemek nem ázsiainak, hanem európainak tűntek. A kínaiaktól eltérően nagy orruk volt, és a férfiak gondosan vágott körszakállt viseltek. A szénizotópos vizsgálat kimutatta, hogy a testek i. e. 1000 körüliek és a sivatag szélső vidékein vándorló tokhár nép tagjai. E leletegyüttes a népvándorlásról alkotott korábbi elméletek felülvizsgálatára késztette a kutatókat. Boltzmann-tényező A Boltzmann-tényező a fizika egyik szakterminusa, egy súlyzó tényező, amely meghatározza egy többállapotú rendszerben az i állapotban lévő részecske relatív valószínűségét, amikor a rendszer termodinamikus egyensúlyban van T hőmérsékleten. Normál esetben a Boltzmann-tényezőt a kanonikus halmazok leírásánál alkalmazzák. A nagy kanonikus halmazok esetén a Gibbs-tényező használata előnyösebb, mely figyelembe veszi a részecske mozgását a rendszer és a környezet között. Annak a valószínűsége, hogy egy rendszer állapotban van: ahol : a partíció függvény (statisztikai mechanika) a Boltzmann-állandó, a hőmérséklet az állapot energiája A Boltzmann-tényező : Levezetés Tekintsünk egy egyatomos rendszert energia állapotokkal. Ez a rendszer kapcsolatban van egy hőtárolóval és a teljes energia: ahol a rendszer teljes energiája és a a teljes tárolt energia. Egyensúlyban és állapotai száma többszöröse. Így a teljes energia : Az ekvipartíció-tételből következően annak valószínűsége, hogy egy atom állapotban van, összefüggésben van a tároló állapotainak számával. Tekintsük a két valószínűség arányát: az állapotok száma összefüggésbe hozható az entrópia elméletével a amely adja: Az alapvető termodinamikus összefüggésből következik, hogy a tároló (a kémiai potenciált elhanyagolva): ahol az entrópia, a belső energia, a nyomás, és a térfogat. Gázoknál indokolt feltételezni, hogy , így: Energia tároláskor: and melyből A valószínűség arányt behelyettesítve: ahol egy tetszőlegesen definiált jel, a Boltzmann-állandó és a hőmérséklet szorzatának reciproka. A változók szeparálása után írhatjuk: és ezáltal: Megjegyzés A Boltzmann-tényező önmagában nem egy valószínűség, mert nincs normalizálva. A normalizáló tényező egy osztva a partíciófüggvénnyel, amely a Boltzmann-tényezők összege a rendszer összes állapotára vonatkozóan. Ez adja a Boltzmann-eloszlást. A Boltzmann-tényezőből le lehet vezetni a következő statisztikákat: Maxwell–Boltzmann-statisztika, a Bose–Einstein-statisztika, és a Fermi–Dirac-statisztika, amelyek leírja a klasszikus részecskék mozgását, valamint a kvantummechanika bozonjait és fermionjait. Subrahmanyan Chandrasekhar Subrahmanyan Chandrasekhar (tamilul: ������������� ����������� [Szubrahmanjan Csandrasekhar]; Lahor Brit-India, 1910. október 19. – Chicago, 1995. augusztus 25.), Nobel-díjas indiai származású amerikai fizikus, asztrofizikus és matematikus. Élete Lahorban született, Brit Indiában (jelenleg Pakisztán). Apja kormányhivatalnok. Anyja a család nevelése mellett irodalmi műveket (Ibsen: Nóra) fordított tamilra. Szubrahmanyan a harmadik a tízgyermekes családban. Unokaöccse a Nobel-díjas Csandrasekhar Venkat Rámannak. A család Madraszba költözött, ahol 1922-től 1925-ig hindu középiskolába, majd 1925-től 1930-ig egyetemre járt. Ezután egyetemi évei következtek az indiai kormány ösztöndíjával Cambridge-ben és (Paul Dirac tanácsára) a dán Koppenhágában. 1933-ban szerezte meg a PhD fokozatot. 1937-ig Cambridge-ben kutató ösztöndíjas. Tartós barátságot kötött az asztrofizikus Arthur Eddingtonnal és Arthur Milne-nel. Nevéhez fűződik a Chandrasekhar-határ kiszámítása, amely határérték egy csillag magtömegére vonatkozóan megszabja, hogy egy csillag fehér törpeként végzi életét vagy szupernóvaként szétrobban. 1936-ban Indiában házasságot kötött a még ott megismert Lalita Doraiszvamival. 1937-től a Chicagói Egyetemen dolgozott. 1953-ban szerezte meg az amerikai állampolgárságot. 1983-ban fizikai Nobel-díjjal tüntették ki „a csillagok szerkezetének és fejlődésének megismerésében fontos fizikai folyamatok elméleti vizsgálataiért”. Kutatási területei az energia terjedése sugárzással csillaglégkörökben a napfelszín konvekciója a fekete lyukak matematikai elmélete (1929–1939) Emlékezete A NASA egy 1999-ben indított röntgenműholdat nevezett el a tiszteletére, a Chandra röntgenobszervatóriumot. Odo Loewe Odo Loewe (Ludwigslust, 1914. szeptember 12. – Farvel-fok, 1943. május 9.) német tengeralattjáró-kapitány volt a második világháborúban. Két hajót elsüllyesztett, ezek összesített vízkiszorítása 17 335 brt volt. Pályafutása Odo Loewe 1934. április 8-án csatlakozott a német haditengerészethez. Három hajó kapitánya volt, ezekkel egy-egy járőrutat tett. 1942. április 1-jén sorhajóhadnaggyá léptették elő. 1943. május 19-én tengeralattjáróját, az U–954-et az Atlanti-óceán északi részén, a Farvel-foktól délre az HMS Jed brit fregatt és az HMS Sennen brit szlúp mélységi bombákkal elsüllyesztette. Loewe és teljes legénysége, köztük Karl Dönitz Peter nevű fia, életét vesztette. Aranyváry Emília Aranyváry Emília, Aranyvári (Pest, 1839. június 11. – 1868 után) magyar táncművésznő, koreográfus, az első magyar prímabalerina. Pályafutása Jómódú szülők gyermeke. Már mint kis leány világos jeleit adta jövendőbeli művészetének. Első tanítását François Crambé-től, a pesti német színház francia balettmesterétől nyerte; ezután két évig Bécsben az első balletmestertöl, Carré-tói tanult és annyira tökéletesítette magát, hogy apja elhatározta, hogy lányát teljes kiképeztetése végett Párizsba küldi. 1848-ban játszott a Nemzeti Színházban. 1850-től a párizsi Théátre Lyrique első táncosnője volt, itt Artur Saint-Léon oktatta. Aranyváry egy éven át szorgalommal tanult, s mint kiképezett magántáncosnő tért szülővárosába vissza. Egy évre a bécsi császári és királyi udvari, karinthi kapu melletti színházhoz szerződött, mint magántáncosnő, s ezután néhányszor a magyar nemzeti színpadon vendégszerepelt. 1854. május 4-én és június 27-én a Theatre Lyrique tagjaként lépett színpadra, majd szeptemberben a Violetta című balettban vendégszerepelt Bécsben. A közönséget táncbani jelessége által annyira megnyerte, hogy az akkori színházigazgatóság mindjárt lépéseket tett, hogy őt a Nemzeti Színház számára állandó tagként megnyerje. 1854 és 1859 között volt az intézmény tagja, ekkor készítette Toborzók című kétfelvonásos balettjét, ezért Aranyváry számít az első magyar koreográfusnőnek. 1858-ban Londonban is fellépett vendégként. Legkitűnőbben szerepelt a „Szerelmes ördög“, a „Festő álomképe“ és „Esmeralda"-ban; különösen pedig Verdi Guzman Johanna operájának ősz évszakában, melyet művészete és kelleme által egyedül ő emelt a közönség kedvenc darabjává. 1859 után Szegeden, Aradon, 1860. március 10-én Kolozsvárott, áprilisban pedig Londonban, a Her Majesty's Theatre-ben lépett fel. 1860-ban a Havi Mihály-féle tánctársaság tagja lett, megfordult velük júniusban Bukarestben, 1867-ben Fiuméban, majd Milánóban, Bolognában, Torinóban. 1868-ban még Parmából adott hírt magáról. Legjobb szerepének a Porticii némát tartották. Fontosabb szerepei Molnárnő (Aranyváry: Toborzó) Ősz (Campilli: Négy évszak) Fenella (Auber: A portici néma) Gizella, Esmeralda, Katalin, a rablóvezérnő, A furfangos szobalány (Campilli) Alella Alella település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 9625 fő (2017). Földrajza Alella El Masnou, Santa Maria de Martorelles, Teià, Tiana, Vallromanes és Montgat községekkel határos. Testvértelepülések Brogliano Carquefou Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alembon Alembon település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 635 fő (2015). Alembon Hermelinghen, Licques, Sanghen, Bouquehault, Boursin, Colembert és Hardinghen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Opoul-Périllos Opoul-Périllos település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 1135 fő (2015). Opoul-Périllos Embres-et-Castelmaure, Feuilla, Fitou, Salses-le-Château és Vingrau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tasnádi Fekete család A tasnádi Fekete család egy régi református erdélyi család, mely 1684-ig tudja visszavezetni a családfáját. 1684-ben Fekete István és öccse, György tasnádi lakosok a fejedelemtől nemességet kérnek, említik, hogy már Báthori Zsófia fejedelemasszony szabadon bocsátotta őket. Híres családtagok: - Tasnádi (más írásmóddal Tasnády) Fekete Mária Címer Kék mezőben zöld hármas halmon egy dús termésű tölgyfaágon jobbra forduló fehér galamb áll csőrében egy kis gallyat tart. Sisakdisz: a tölgyfaágon álló pajzsbeli galamb. Takarók: jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. Dzsabal el-Garbi tartomány El-Dzsabal el-Garbi tartomány (arabul ����� ����� ������ [Šaʿbiyyat al-Ǧabal al-Ġarbī]) Líbia huszonkét tartományának egyike. A történelmi Tripolitánia régióban, az ország északnyugati részén fekszik: északon en-Nukát el-Hamsz, ez-Závija, el-Dzsifára és Tripoli, északnyugaton el-Markab, keleten Miszráta, délkeleten Szurt és el-Dzsufra, délen Vádi es-Sáti, nyugaton pedig Nálút tartomány határolja. Székhelye Garján városa. Lakossága a 2006-os népszámlálás adatai szerint 304 159 fő. Szabó Péter (matematikus) Szabó Péter (Marosvásárhely, 1867. május 2. – Budapest, 1914. szeptember 24.) magyar matematikus, a tanárképző intézeti főgimnázium (a „Minta”) tanára, a Bolyai-kutatás kiemelkedő adatfeltárója, forrásgyűjtője, a budapesti akadémiai Bolyai-gyűjtemény létrehozásának egyik megalapozója. Tanulmányai és munkássága A Kolozsvári Tudományegyetemen folytatott tanulmányai után 1891-ben tanári oklevelet szerzett. 1892–1893-ban a Berlini Egyetemen, 1894–95-ben a Párizsi Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1894-ben Kolozsvárott doktorátust szerzett és a kolozsvári polgári fiúiskolában tanított. 1896-tól Budapesten az egyik felsőbb leányiskola, 1900-tól a tanárképző intézeti főgimnázium (A „Minta”) tanára. Néhány értekezésben a Bolyai-geometria egyes kérdéseivel és a determinánsok elméletével foglalkozott. Kiemelkedő a két Bolyaival kapcsolatos itthoni és külföldi levéltári adatfeltáró, forrásgyűjtő munkássága. Tanulmányai alapvetőek a Bolyai-kutatásban. Fontos Bolyai-dokumentumok beszerzésével meghatározó szerepe volt az Akadémiai Könyvtár Bolyai-gyűjteményének létrehozásában. Főbb tanulmányai Az abszolút geometria egyik alaptételéről. Mathematikai és Physikai Lapok , 1903. Adalékok Gauss és Bolyai levelezéséhez és Bolyai Farkas életrajzához. Mathematikai és Természettudományi Értesítő , 1907. Bolyai János ifjúsága 1802-1822. Mathematikai és Physikai Lapok , 1910. Bolyai Farkas törekvései az erdészi pályára. Akadémiai Értesítő , 1914. Ralph Boston Ralph Harold Boston (Laurel, 1939. május 9. –) olimpiai bajnok amerikai atléta. Pályafutása A Mississippi állambeli Laurelben született. Hatszor állított fel új világrekordot távolugrásban. Az 1960. évi nyári olimpiai játékokon Rómában arany, négy évvel később Tokióban ezüst, majd az 1968-as Mexikói olimpián bronzérmet nyert. Az Olimpiai játékokon túl jelentős sikereket ért el a Pan Amerikai Játékokon. Stazione di San Lazzaro di Savena Stazione di San Lazzaro di Savena vasútállomás Olaszországban, San Lazzaro di Savena településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Bologna–Ancona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Ozzano dell’Emilia Stazione di Bologna San Vitale Stazione di Mirandola-Ozzano 1991-es Formula–1 brazil nagydíj A brazil nagydíj volt az 1991-es Formula–1 világbajnokság második futama. Futam Brazíliában ismét Senna indult az első helyről, Patresét és Mansellt megelőzve. Mansell a rajt után feljött a második helyre, de Sennát nem tudta megelőzni. A boxkiállások után Mansell már 7 másodpercre volt lemaradva, de közeledett az éllovashoz, akinek váltóproblémái voltak. Az 50. körben Mansellnek defekt miatt ki kellett állnia a boxba, majd a 60. körben váltóhiba miatt kiesett. Senna először a negyedik, majd az ötödik és a harmadik sebességi fokozatát is elveszítette, de vezető helyét sikerült megőriznie Patresével szemben. A futam végén eleredt az eső, Prost megelőzte Piquet-t, de az első három sorrendje nem változott. Senna nyert Patrese és Berger előtt. Statisztikák Vezető helyen: Ayrton Senna: 71 (1-71) Ayrton Senna 28. győzelme, 54. (R) pole-pozíciója, Nigel Mansell 17. leggyorsabb köre. McLaren 88. győzelme. Sala Baganza Sala Baganza település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Parma megyében. Lakosainak száma 5592 fő (2017. január 1.). Sala Baganza Calestano, Collecchio, Felino, Fornovo di Taro, Parma és Terenzo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Szijártó Ernő Szijártó Ernő (Győr, 1945. január 6. –) MAFOSZ ezüstdiplomával díjazott magyar fotóművész. Pályafutása Szijártó Ernő 1945. január 6-án született Győrött. A gimnáziumi érettségit követően nyomdásznak tanult és mint betűszedő, korrektor és könyvtervező dolgozott 39 éven keresztül a szakmában. 1978-ban Győr-Moson-Sopron megye legnagyobb példányszámú lapjánál a Kisalföld napilapnál szervezett Újságíró Stúdión két éven keresztül folytatta tanulmányait. Sorkatonai szolgálata alatt – 1967-ben – egy két hónapos képzés keretein belül ismerkedett meg a meg a fényképezés technikai alapjaival. Mestere tanítása szerint (Szijártó Ernő saját szavaival): „...nem baj, ha többször is leejtem a gépet, csak a kép jó legyen! A gépet sohasem ejtettem le, sok rossz képet készítettem, de amelyik sikerült, annak egy része a kiállításon látható.” Sorkatonai szolgálatának letöltése után vásárolt egy tükörreflexes fényképezőgépet, hogy saját ötleteit valósítsa meg. 1970-ben lépett be a Győri Fotóklubba, ahol rengeteg tapasztalt fotóművésztől tanulhatott. Leginkább az emberábrázolás témái jellemzőek munkáira. 1971. óta rendszeresen jelennek meg képei külföldi és magyarországi kiállításokon egyaránt, illetve nyomdai munkák és könyvek illusztrációjaként. Három képe került be mint „örökös darab” a Magyar Fotográfiai Múzeumba. Díjai 2003. Ezüstdiploma – Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége Kiállításai Önálló kiállítások 1974 Műcsarnok, Győr 1975 Tanácsakadémia, Veszprém 1975 Flesch Károly Művelődési Ház, Mosonmagyaróvár 1975 Salgótarjáni Fotógaléria 1976 Győri Újságíró- és Jogászklub 1987 Városi Művelődési Központ , Mosonmagyaróvár 1993 Petőfi Sándor Művelődési Ház, Győr 1995 Árkád Presszó – Városi Önkormányzat, Pápa 1998 „Kérdések Hálózata” Balázs Béla Művelődési Központ, Győr 2001 „A Város Peremén” Arany János Vasutas Művelődési Ház, Győr 2003 Városi Művészeti Múzeum, Győr 2007 VOKE Arany János Vasutas Művelődési Ház, Győr 2018 VOKE Arany János Vasutas Művelődési Ház, Győr Valószínűségi tömegfüggvény A valószínűségszámítás elméletében és a statisztikában a valószínűség tömegfüggvény annak a valószínűségét adja meg, hogy valamely diszkrét valószínűségi változó egy pontosan határozott értéket vesz fel. A valószínűség tömegfüggvény gyakran a diszkrét valószínűség-eloszlás meghatározásának az elsődleges módszere. Segítségével az eloszláshoz egyértelműen hozzárendelhető egy eloszlásfüggvény. Megfordítva, egy diszkrét eloszláshoz tartozó eloszlásfüggvény is egyértelműen meghatározza a valószínűségi függvényt. Többnyire olyan eloszlásokat vizsgálnak, amelyek természetes számokat vesznek fel értékként. A függvény minden természetes számhoz hozzárendeli annak valószínűségét. Például egy szabályos dobókockával való dobáshoz egytől hatig az egészekhez -ot, ezen kívül nullát rendel. A valószínűség tömegfüggvény abban különbözik a sűrűségfüggvénytől, hogy ez utóbbi inkább folytonos eloszlások jellemzője, mint a diszkrét eloszlásoké. Mértékelméleti szempontból sűrűségfüggvény a számossági mérték szerint. Általánosabb összefüggésben súlyfüggvénynek is nevezik. Formális meghatározás Az ábrán egy dobókocka valószínűség tömegfüggvénye látható. Minden számnak egyenlő esélye van, és határozott értéke van. Tegyük fel, hogy X: S → A (A R) egy diszkrét valószínűségi változó, mely az S mintatérben van. Ekkor a valószínűség tömegfüggvény fX: A → [0, 1] ahol X: A valós számokra kiterjesztve a definíció }} Jegyezzük meg: fX valós szám, fX(x) = 0 minden x X(S)-re. Lényegében hasonló meghatározás érvényes a diszkrét valószínűségi vektorokra is: X: S → An, ahol a skalár értékeket vektorra cseréljük. A teljes valószínűség minden X-re 1-gyel egyenlő. Mivel a X ábrázolása megszámlálható mennyiség, a valószínűség tömegfüggvény fX(x) mindenhol zéró, kivéve az x megszámlálható értékeire. A valószínűség tömegfüggvény diszkontinuitása azért van, mert egy diszkrét valószínűségi változó kumulatív eloszlásfüggvénye is diszkontinuit, azaz nem folytonos. Ahol differenciálható, a deriváltja zéró, pont úgy, ahogy a valószínűség tömegfüggvény is zéró minden ilyen ponton. Valószínűségeloszlás konstrukciója Adva legyen az függvény, amit jellemeznek a következők: minden esetén. Tehát minden természetes számhoz hozzárendel egy nulla és egy közötti valós számot. normált abban az értelemben, hogy értékeinek összege egy. Azaz Ekkor valószínűségi tömegfüggvény, és definíciója Valószínűségeloszlásból származtatva Adva legyen egy valószínűségeloszlás az természetes számokon, ellátva a eseményalgebrával. Legyenek továbbá értékei az halmazból! Ekkor az függvény, aminek definíciója a valószínűségi tömegfüggvénye. Hasonlóan, az függvény az definícióval az valószínűségi tömegfüggvénye. Példák Tegyük fel, hogy egy érem minden dobásnál egy S térben van, és X a valószínűségi változó, mely 0, ha ’írás’, és 1, ha ’fej’. Mivel az érem szabályos, a valószínűség tömegfüggvény: Ez a binomiális eloszlás egy speciális esete. A binomiális eloszlás valószínűségi tömegfüggvénye ahol és az eloszlás paraméterei ( természetes, valós szám). A normáltság következik a binomiális tételből, hiszen A geometriai eloszlás valószínűségi tömegfüggvénye egy rögzített paraméterrel. A normáltság a geometriai sorból következik, mivel Általánosabb valószínűségi tömegfüggvény A definíció kiterjeszthető általánosabb diszkrét eloszlásokra is, ahol az értékek nem feltétlenül természetes számok, de legfeljebb megszámlálhatóan végtelen van belőlük. Legyen egy ilyen halmaz, és legyen függvény úgy, hogy ekkor alapján definiálható egy eloszlás: Ez az eloszlás egyértelmű az eseményalgebrán. Megfordítva, ha valószínűségeloszlás az eseményalgebrán, és egy valószínűségi változó, amely értékeit az halmazból veszi fel, akkor az függvény, amelynek definíciója a valószínűségeloszlás általánosított valószínűségi tömegfüggvénye. Továbbá az valószínűségi változó valószínűségi tömegfüggvénye egy függvény: Alternatív definíció Egyes szerzők először definiálják a valós sorozatokat azzal, hogy minden esetén és . Elnevezik ezeket a sorozatokat valószínűségi vektoroknak vagy sztochasztikus soroknak, vektoroknak.. Ekkor a valószínűségi tömegfüggvény egy függvény, melynek definíciója Vannak továbbá szerzők, akik magát a valószínűségi vektort nevezik valószínűségi tömegfüggvénynek. További példák Tipikus példa a diszkrét egyenletes eloszlás egy véges halmazon. Ekkor a valószínűségi tömegfüggvény Véletlen sorozatok segítségével is konstruálható a valószínűségi tömegfüggvény: Legyen pozitív valós számok legfeljebb megszámlálhatóan végtelen sorozata, az indexhalmazzal, azzal együtt, hogy Ekkor Ezzel sztochasztikus sorozat, ami valószínűségi tömegfüggvényt definiált. Ha például az sorozatot tekintjük, akkor Tehát a valószínűségi tömegfüggvény Valószínűségi változók mérőszámai A valószínűségi változók és valószínűségeloszlások fontos mérőszámai meghatározhatók a valószínűségi tömegfüggvény alapján. Várható érték Ha valószínűségi változó -beli értékekkel, és valószínűségi tömegfüggvénnyel, akkor várható értéke Ez mindig létezik, de lehet végtelen is. A várható érték általános esetben hasonlóan számítható, de nem biztos, hogy létezik. Legyen legfeljebb megszámlálható végtelen halmaz, és vegyen fel az valószínűségi változó -beli értékeket, továbbá legyen valószínűségi tömegfüggvénye , ekkor a várható érték, ha létezik, akkor Szórás A szórásnégyzet, szórás is kiszámítható. Legyen valószínűségi változó -beli értékekkel, és valószínűségi tömegfüggvénnyel, akkor szórásnégyzete ahol a várható érték. Az eltolási tételt felhasználva Hasonlóan, ha az értékek -ból valók: feltéve, ha a szórás létezik. Módusz A diszkrét valószínűségi változó módusza a valószínűségi tömegfüggvény alapján értelmezhető: Ha az valószínűségi változó -ből vesz fel értékeket, és valószínűségi tömegfüggvénye , akkor módusza . A módusz hasonlóan értelmezhető, ha a valószínűségi változó helyett valószínűségeloszlásból indulunk ki. A módusz szintén Általában, ha legfeljebb megszámlálható végtelen, és rendezhető az sorozatba úgy, hogy , akkor módusz, hogyha Tulajdonságok Eloszlásfüggvények Ha valószínűségi tömegfüggvény -en, akkor az eloszlásfüggvény a megfelelő valószínűségi mérték szerint ahol az egészrészfüggvény, azaz a legnagyobb egész szám, ami nem nagyobb -nél (kisebb, vagy egyenlő vele). Ha a legfeljebb megszámlálható végtelen halmazon van értelmezve, akkor a valószínűségi mérték eloszlásfüggvénye Például lehet , vagy . Valószínűségi változók összege és konvolúciója A diszkrét valószínűségi változók esetén a valószínűségeloszlások konvolúciója visszavezethető a valószínűségi tömegfüggvények konvolúciójára. Legyenek valószínűségeloszlások, és valószínűségi tömegfüggvényeik rendre és , ekkor ahol a és , az és konvolúciója. Tehát a valószínűségeloszlások konvolúciójának valószínűségi tömegfüggvénye ugyanaz, mint valószínűségi tömegfüggvényeik konvolúciója. Ez a tulajdonság egyszerűen átvihető független valószínűségi változókra. Ha független valószínűségi változók rendre az és valószínűségi tömegfüggvényekkel, akkor Tehát az összeg valószínűségi tömegfüggvénye a valószínűségi változók valószínűségi tömegfüggvényének konvolúciója. Valószínűséggeneráló függvény -en minden valószínűségeloszláshoz hozzárendelhető valószínűséggeneráló függvény. Ez polinom vagy hatványsor, melynek együtthatói rendre éppen a valószínűségi tömegfüggvény értékei. Így a definíció ahol egy valószínűségeloszlás valószínűségi tömegfüggvénye. Hasonlóan definiálható valószínűségi változó valószínűséggeneráló függvénye is. A valószínűséggeneráló függvények megkönnyítik a valószínűségeloszlások vizsgálatát és a velük való számolást. Így például konvolúció helyett elég szorozni, majd a valószínűséggeneráló függvényből visszakövetkeztetni. Az eloszlás fontos adataira (mint várható érték, szórás) is lehet a valószínűséggeneráló függvényből következtetni. Ócuki Ócuki (japánul ���, átírással Ócuki-si) település Japánban, a Csúbu régió Jamanasi prefektúrájában. A várost 1954. augusztus 8-án alapították. 2008. január 1-jén népessége 29 803 fő, népsűrűsége 106 fő/km² volt. A teljes területe 280,30 km². A vasúti közlekedésének alapja a Csúó-fővonalon és a Fudzsi Kjúkó-vonalon fekvő ócuki vasútállomás. Mühlenrade Mühlenrade település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 182 fő (2014. január 2.). Mühlenrade Köthel (Lauenburg) és Köthel (Stormarn) községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Salacca ramosiana A Salacca ramosiana az egyszikűek (Liliopsida) osztályának pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Salacca ramosiana előfordulási területe Ázsia délkeleti részén levő szigetek. A természetes állományai kizárólag a Fülöp-szigeteken, valamint az indonéziai Borneó szigeten és találhatók. Megjelenése A növény vékony szárát számos tüske borítja. A levelei mélyen hasadtak, páfrányszerűek. Sziki homokfutrinka A sziki homokfutrinka (Calomera littoralis) Magyarországon is honos, a futrinkafélékhez tartozó bogárfaj. Megjelenése Teste lapított, hossza 10–17 mm. Szárnyfedői rezesen csillogó sötét fakózöldek, szimmetrikusan elhelyezkedő világos foltokkal, alulról kékesszürkén irizáló. Lábai hosszúak, elősegítik a homokfutrinka gyors mozgását, lábfeje öt ízből áll. Elterjedése és életmódja A sziki homokfutrinka Dél- és Kelet-Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában fordul elő. Kiterjedt élőhelye miatt több alfajra oszlik, egyedül Európában öt ismert. A nyílt, kevés növényzettel borított szikes és sós pusztákat valamint a tengerpartokat kedveli. Elviseli a magas sótartalmú vizeket. Nappal aktívak, csak akkor jönnek elő búvóhelyükről ha a környezet elegendően felmelegedett. Zavarásra felrepülnek és néhány métert szállva térnek vissza a talajra. Meleg időben jól repülnek, ám alacsony hőmérsékletnél csak szükség esetén kelnek szárnyra. Táplálékául más rovarok és egyéb ízeltlábúak szolgálnak. A nőstény futrinkák a homokba rakják petéiket, a kikelt lárvák kiássák magukat a felszínre. Lárvái szintén ragadozó életmódot folytatnak. Sziki tölgyes A sziki tölgyes (Festuco pseudovinae – Quercetum) az enyhén lúgos kémhatású szolonyec szikes talajok jellemző növénytársulása. A sziki tölgyesekben a kisebb-nagyobb erdőfoltok füves tisztásokkal váltakoznak, ezért az erdős sztyepp társulások közé soroljuk őket. A leggyakrabban ősi morotvák, régi folyómedrek kanyarulataiban maradtak fenn. Magyarországon Néhány kisebb foltban megmaradtak a Tiszántúlon (Crisicum flórajárás), amin kívül csak egyetlen állományuk nő a Kisalföld és a Kemenesalja határvidékén. Legismertebb tiszántúli képviselői: a bélmegyeri Fás erdő, az ohati erdő, az újszentmargitai erdő, a hencida – gáborjáni Cserje-erdő. Termőhelye, kialakulása A kevés tápanyagot tartalmazó talajban a sok nátriumsó vízelvonó hatása fiziológiai szárazságot idéz elő. Az A szint kilúgzott (inkább sztyeppesedő réti) szolonyec szikes, a mélyebb rétegek kémhatása enyhén lúgos. A talajvízszint viszonylag magas, évi ingadozása jelentős. Mai állományai zömmel a folyószabályozások és ezzel a talajvíz szintjének csökkenése után alakultak ki a korábbi üde sziki tölgyesekből vagy keményfás ártéri erdőkből. Elvileg kialakulhatott tatár juharos lösztölgyes elszikesedésével is, de konkrét példát erre nem ismerünk. Degradáló tényezői: erdőgazdálkodás, kiszárítás, vadtúltartás, (a puszta felől) legeltetés. Megjelenése A sziki tölgyes olyan ligetes kocsányos tölgyes, amelynek aljnövényzetében az erdei elemek sztyeppi és sziki fajokkal keverednek. Tisztásain: sziki magaskórósok, ecsetpázsitosok, löszgyepek, nádasok nőnek, némelyiken kisebb ürmöspuszta foltokat találunk. Lombkoronája nem magasabb 15 méternél, az erdő szélein még kevesebb. Közönséges fajokból álló cserjeszintje összeolvad a lombkoronaszinttel. A kontinentális, pontusi és szubmediterrán flóraelemek együttes mennyisége 20% körüli. Bennszülött fajokat ritkán tartalmaz. Növényei Uralkodó fafaja a kocsányos tölgy (Quercus robur). A széleken előfordul: a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és a csertölgy (Quercus cerris) is (feltehetően csak ültetve, illetve elvadulva). Az alsó lombkoronaszintben fává nő a tatár juhar (Acer tataricum). A cserjeszint jellemző növénye a vadkörte (Pyrus pyraster) A sziki tölgyesek gyepszintjében számos védett növény: magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) , epergyöngyike (Muscari botryoides) , réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) nő. További, jellemző fajok: bársonyos tüdőfű (Pulmonaria mollis) , magas gyöngyperje (Melica altissima) , A főleg az erdőszéleken élő sótűrő növények: orvosi kocsord (Peucedanum officinale) , sziki üröm (Artemisia maritima) , bárányüröm (Artemisia pontica) , pettyegetett őszirózsa (Aster punctatus) , aranyfürt (Aster linosyris) . Alsónyárló Alsónyárló (korábban Alsókékesnyárló, románul: Chichișa) falu Romániában, Szilágy megyében. Fekvése A Meszes-hegység lábánál, az Egregy patak mellett, Alsóegregy, Romlott és Felsőnyárló közt fekvő település. Nevének eredete Réthy László az egykor Doboka vármegyéhez tartozó kékes nevét a kéklő, sötétlő erdőségre vezette vissza, melyek körülvették a községet. Petri Mór szerint Alsókékesnyárló határát a szomszéd községek lakosai egykor nyári legelő-nek használták. Román nevéből (Chichisa, Kikisa, Tytyse) pedig nyárfás terület-re következtethetünk. Története Alsókékesnyárló nevét 1408-ban, majd 1438-ban említették először az oklevelek Nyarlo, Also Nyarlo néven. 1470-ben Alsókékes, 1522-ben Kékesnyárló, 1760-ban Alsókékesnyárló néven írták. Hodor szerint Alsónyárló határa Romlott várához tartozott. Az 1408-as adat szerint Dobokai János erdélyi alvajda néhai Bonyó (Bogyó?) Miklós alsó és felsőkékesi részbirtokait magához váltotta, majd visszaadta Ördög Lászlónak, Egyed fiának, akit az eredetileg is illetett volna. Alsó- és Felsőkékes 1470-ben Dobokai Miklós azon hátramaradt részbirtokai közt szerepelt, melyet az erdélyi vajdák foglaltak el. 1520-ban Dobokai Miklós Kekes és Nyárló nevű birtokait Deésházi Péternek zálogosította el, majd 1521-ben ugyanő Kékest és Nyárlót Tótpronnai Kherubin, Kolozs vármegyei főispánnak adta el. 1552-ben pedig Kékesnyárló felét Dobokai Miklós Bélteki Jánosnak adta el. 1638-ban Kékes Nyarlón Dobokai Katának és Somlyai Juditnak is voltak részbirtokai. A kuruc harcok alatt a település magyar lakossága elpusztult. 1715 után Nyárlóba román lakosság telepedett le. 1760-ban Alsó-Kékesnyárlón ifjú Daniel István, Bágyoni Zsigmond, Toldi Ádám és Boros-Jenei Székely Ádám grófok voltak birtokosok. 1837-ben Alsó-Kékesnyárló birtokosai voltak az Eszterházi, Bethlen, Vass, Rédei, Kun grófi családok, báró Wesselényi család, a Kakucsi, Hadfaludi, Székely, Ketheli, Ujfalvi, Henter nemesek, valamint özvegy Hadfaludiné. 1837-ben a feljegyzések szerint a falunak az Egregy-patak vizén gubaványoló malma is volt. 1890-ben 289 lakosa volt, ebből 27 magyar, 1 német, 261 román, melyből 195 görögkatolikus, 46 izraelita volt. Az 1910-es népszámláláskor Alsókékesnyárlónak 367 lakosa volt, ebből 15 magyar, 350 román, melyből 279 görögkatolikus, 72 görögkeleti ortodox, 15 izraelita volt. A 20. század elején a település Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus, utóbb ortodox temploma 1739 -ben épült a szent arkangyalok tiszteletére. Anyakönyvet 1836 -tól vezetnek. Szabó Sándor (magánnyomozó) Szabó Sándor János (Székesfehérvár, 1979. március 28. –) magyar magánnyomozó. Életrajz Baján nőtt fel, itt járt gimnáziumba is. Az érettségi vizsgát követően a Csopaki Rendőr-Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, majd elvégezte a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakát. 1998 és 2004 között rendőrségi nyomozóként dolgozott, majd 2006-ban megalapította a Hesber Magánnyomozó Irodát. Sikeres munkájának köszönhetően Magyarország 2000-es éveinek egyik elismert detektívje lett. Magánnyomozóként közreműködött számos, a társadalom vagy a közvélemény szempontjából jelentős súlyú ügy nyomozásában, mint például a West-Balkán-tragédia. Az eredményes nyomozásoknak köszönhetően egyre több híresség kereste fel, mely által a "celebek nyomozójaként" is több helyütt említik. Számos esetben mint szaktanácsadó vesz részt különböző, bűncselekményekkel és magánéleti problémákkal foglalkozó televízió- és rádióműsorokban. Marisa Tomei Marisa Tomei (Brooklyn, New York, 1964. december 4. –) amerikai színésznő. A Vinny, az 1ügyűben (1992) nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott, ezt követően pedig A hálószobában (2001) és A pankrátor (2008) című filmekért Oscar-díjra jelölték. Olyan kereskedelmileg sikeres filmekben játszott, mint a Mi kell a nőnek? (2000), a Ki nevel a végén? (2003) és a Faterok motoron (2007). Kritikai elismerést pedig a Csillagot az égről (1996), a Mielőtt az ördög rádtalál (2007) és A pankrátorért (2008) kapott. Élete Marisa olasz-amerikai házaspár gyermekeként született Brooklynban (New York). Szülei Patricia "Addie", angoltanár, apja Gary A. Tomei, ügyvéd. Öccse Adam Tomei szintén színész. Marisa Midwoodban, Brooklyn mellett nőtt fel. Érettségi után – az Edward R. Murrow gimnáziumban végzett – egy évig járt a Boston Egyetemre. 1983-ban az As The World Turns című szappanoperában vállalt szerepet. Nem sokkal ezután kimaradt az iskolából. Karrier Az As the World Turns után 1987-ben a The Cosby Show spinoffjában A Different Worldben játszott. Az áttörést a Vinny, az 1ügyű hozta meg, amelyért Oscar-díjat kapott a legjobb női mellékszereplő kategóriában. Ezután a Legviccesebb női mellékszereplő kategóriában jelölték American Comedy Awardra, a Beverly Hills csóróiban, Tamara Jenkins megformálásáért. Satellite-díjra jelölték a Mi kell a nőnek? mellékszerepéért. A hálószobában című filmért megkapta az első Golden Globe-díj jelölést, és a második Oscar-díj jelölés a legjobb női mellékszereplő kategóriában Todd Field filmjében. 2003-ban a Ki nevel a végén?-ben együtt játszott Adam Sandlerrel és Jack Nicholsonnal. 2005-ben a Hanes reklámkampányában vett részt, több más hírességgel együtt: Michael Jordan, Jennifer Love Hewitt, Damon Wayans, Matthew Perry, és a spanyol nyelven: Aracely Arámbula és Pablo Montero. 2006-ban visszatérő szerepet, Johnny Gavin exfeleségét Angie játszotta a Rescue Me című televíziós sorozatban. 2007-ben a Faterok motoronban szerepelt John Travolta, Tim Allen, William H. Macy és Martin Lawrence mellett. A film egyike volt a legnagyobb bevételt hozó filmeknek abban az esztendőben. Ugyanebben az évben Sidney Lumet filmjében, a Mielőtt az ördög rádtalál-ban Philip Seymour Hoffman és Ethan Hawke partnere volt. Ez a szerep külön figyelmet kapott, mert Marisa meztelen szerelmes jeleneteket forgatott Hawke-kal és Hoffmannal is. 2008-ban meztelen táncot lejtett A pankrátorban Mickey Rourke-kal. Ezt az alakítását BAFTA-, Golden Globe- és Oscar-díjra jelölték. 2009-ben #18. lett az FHM magazin a "100 legszexisebb nő a világon" listáján. Díjak, jelölések Vinny, az 1ügyű Oscar-díj – Legjobb színésznő Mi kell a nőnek? Satellite Award – Legjobb mellékszereplőnek - musical vagy vígjáték kategória jelölés A hálószobában Oscar-díj (2002) - Legjobb női mellékszereplő jelölés A pankrátor Golden Globe-díj (2009) - Legjobb női mellékszereplő jelölés Oscar-díj (2009) - Legjobb női mellékszereplő jelölés BAFTA-díj (2009) - Legjobb női mellékszereplő jelölés Castelnau-Tursan Castelnau-Tursan település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 194 fő (2015). Castelnau-Tursan Bahus-Soubiran, Geaune, Payros-Cazautets, Pécorade, Saint-Loubouer és Urgons községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Paul Kantner Paul Lorin Kantner (San Francisco, 1941. március 17. – San Francisco, 2016. január 28.) amerikai gitáros és énekes, a Jefferson Airplane, valamint utódegyüttesei, a Jefferson Starship és a Jefferson Starship – The Next Generation alapítója. Ifjúkora Paul Lorin Kantner 1941. március 17-én született a kaliforniai San Franciscóban. Apja Paul Kantner, egy utazó ügynök, anyja Cora Lee Fortier volt. Paulnak két idősebb féltestvére – egy bátyja és egy nővére – volt. Anyja 1949-ben meghalt; későbbi visszaemlékezésében azt mondta: ahelyett, hogy elengedték volna a temetésre, a cirkuszba küldték. Mivel apja nem tudta egyedül nevelni a gyermeket, a jezsuiták bentlakásos iskolájába íratta. Paul rengeteg időt töltött az iskola könyvtárában, ahol felfedezte a sci-fi irodalmat, ami nagy hatást gyakorolt későbbi pályájára. Kantner 1959-től 1961-ig a University of Santa Clara, 1961-től 1963-ig pedig a San Jose State College hallgatója volt. Miután félbehagyta tanulmányait, a helyi folkklubokban kezdett gitározni. San Joséban ismerkedett meg David Crosbyval, David Freiberggel és Jorma Kaukonennel, a Jefferson Airplane későbbi szólógitárosával. Jefferson Airplane 1965 márciusában Kantner visszatért San Franciscóba, ahol esténként a Drinking Gourd nevű klubban zenélt. Itt történt, hogy Marty Balin, egy helybeli énekes megkérdezte, hogy akar-e az együtteséhez csatlakozni. Kantner elfogadta az ajánlatot, így létrejött a Jefferson Airplane. Kantner tanácsára Jorma Kaukonen lett az együttes szólógitárosa. Bár Kantner „csak” ritmusgitáron játszott, idővel az együttes egyik fő dalszerzőjévé vált. Olyan dalok kötődnek a nevéhez, mint a Crown of Creation, a We Can Be Together, valamint a David Crosbyval és Stephen Stillsszel közösen írt Wooden Ships. A We Can Be Togetherben hallható „up against the wall, motherfucker” sor miatt az RCA Records nem akarta kiadni az együttes Volunteers című albumát. Viszont a Hair RCA által kiadott albumváltozatán is elhangzott a fuck szó, így a kiadó megadásra kényszerült. 1970-ben az Airplane nem adott ki új albumot. Ezalatt Kantner Blows Against the Empire című szólóalbumán dolgozott. A munkában a Jefferson Airplane, a Crosby, Stills & Nash és a Grateful Dead tagjai vettek részt. Legfőbb segítője Grace Slick volt, akivel az album felvételeinek idején kezdett élettársi kapcsolatot. Az album cselekménye szerint egy fiatalokból álló csoport egy eltérített űrhajóval menekül el a Földről, hogy egy másik bolygón új életet kezdjenek. Az albumot 1971-ben a legjobb sci-finek járó Hugo-díjra is jelölték. Ugyanebben az évben született meg Slick és Kantner lánya, China Kantner. Kantner és Slick – a Jefferson Starship név használata nélkül, de ugyanazokkal a zenészekkel – még két közös albumot készített. Az 1971-es Sunfighterrel China születését ünnepelték meg; az 1973-ban megjelent Baron von Tollbooth & the Chrome Nun címét David Crosbytól kapott beceneveik ihlették. Utóbbin David Freiberg, a Quicksilver Messenger Service énekes-basszusgitáros-billentyűse egyenrangú partnerként szerepelt Slickkel és Kantnerrel. Freiberg még idejében csatlakozott a Jefferson Airplane-hez, hogy szerepelni tudjon az együttes Thirty Seconds Over Winterland című koncertalbumán. Jefferson Starship 1971-ben Kantner fedezte fel Craig Chaquicót, egy tizenhét éves gitárost, aki először a Sunfighter című albumon, majd 1991-ig a Jefferson Starshipben és a Starshipben játszott. Később a smooth jazz területén sikeres szólókarriert épített fel. 1973-ban feloszlott a Jefferson Airplane. Míg Jorma Kaukonen és Jack Casady a Hot Tunával foglalkozott, addig 1974-ben a Baron von Tollbooth zenészeiből egy új együttes alakult, mely a Jefferson Starship nevet vette fel. Kantner, Slick, Freiberg és Chaquico mellett az együttes tagja volt John Barbata dobos (az Airplane utolsó dobosa) és Papa John Creach hegedűs (aki az Airplane-ben és a Hot Tunában is játszott), valamint Pete Sears basszusgitáros-billentyűs. Bár Marty Balin nem volt az együttes eredeti tagja, az első album felvételei közben ő is csatlakozott a Jefferson Starshiphez. 1974–1979 között az együttes első hat albuma bekerült az amerikai Top 20-ba. Az 1975-ben megjelent, listavezető Red Octopus lett a Jefferson Airplane/Starship legtöbbször eladott albuma. 1984-ben Kantner, a Jefferson Airplane utolsó alapító tagja is kilépett az együttesből. Pert indított korábbi zenésztársai ellen, hogy azok ne használhassák tovább a Jefferson nevet. Kantner megnyerte a pert, így az együttes új neve Starship lett. Kantner 1985-ben Balinnel és Casadyvel megalapította a KBC Bandet, melynek egyetlen albuma, a KBC Band 1986-ban jelent meg. A KBC Band megteremtette a lehetőséget a Jefferson AIrplane újraalakulására. 1988-ban Kantner és a Hot Tuna közös koncertjén Slick is feltűnt. Ezután természetesnek tűnt az Airplane újraalakulása Balinnel (ám Spencer Dryden nélkül, akit 1970-ben kirúgtak). Az együttes új albumát, a Jefferson Airplane-t a Columbia Records adta ki, de nem aratott átütő sikert. A turnét kedvezően fogadták, de a közös munka nem tartott sokáig, és a Jefferson Airplane örökre feloszlott. 1991-ben Kantner és Balin megalapította a Jefferson Starship új változatát, a Jefferson Starship – The Next Generationt. A ma is aktívan működő együtteshez 2005-ben David Freiberg is csatlakozott. Diszkográfia Szólóalbumok Sunfighter ( 1971 , Grace Slickkel ) Baron von Tollbooth & the Chrome Nun ( 1973 , Grace Slickkel és David Freiberggel) Planet Earth Rock and Roll Orchestra ( 1983 ) Jefferson Airplane Jefferson Airplane Takes Off ( 1966 ) Surrealistic Pillow ( 1967 ) After Bathing at Baxter’s (1967) Crown of Creation ( 1968 ) Bless Its Pointed Little Head ( 1969 ) Volunteers (1969) Bark ( 1971 ) Long John Silver ( 1972 ) Thirty Seconds Over Winterland ( 1973 ) Early Flight ( 1974 ) Jefferson Airplane ( 1989 ) Paul Kantner/Jefferson Starship Blows Against the Empire ( 1970 ) Jefferson Starship Dragon Fly ( 1974 ) Red Octopus ( 1975 ) Spitfire ( 1976 ) Earth ( 1978 ) Gold ( 1979 ) Freedom at Point Zero (1979) Modern Times ( 1981 ) Winds of Change ( 1982 ) Nuclear Furniture ( 1984 ) Jefferson Starship at Their Best ( 1993 ) KBC Band KBC Band ( 1986 ) Jefferson Starship – The Next Generation Deep Space/Virgin Sky ( 1995 ) Miracles (1995) Windows of Heaven ( 1999 ) Greatest Hits: Live at the Fillmore (1999) Extended Versions ( 2000 ) Across the Sea of Suns ( 2001 ) Deeper Space/Extra Virgin Sky ( 2003 ) Stara Diklenica Stara Diklenica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik. Fekvése Belovártól légvonalban 8, közúton 9 km-re északra, községközpontjától légvonalban 2 km-re délkeletre, Kapela és Srednja Diklenica között a Birnica- és Borakusa-patakok által övezett területen fekszik. Története A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1775-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztara Diklenicza” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Deklenicza (Sztara)” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Diklenicza (Stara)” néven 15 házzal, 56 katolikus és 38 ortodox vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 126, 1910-ben 176 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 57%-a horvát, 38%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 56 lakosa volt. BL755 A BL755 egy kazettás páncéltörő bomba, melyet az Egyesült Királyságban terveztek és gyártottak. Főleg páncélozott járművek és harckocsik ellen használják, de élőerő ellen is bevethető. Leírás A BL755 kazettás bombát az 1970-es években fejlesztették ki az ampthill-i Hunting Engineering cégnél. Kinézetre egy hagyományos bombára hasonlít, de megkülönböztető jellegzetessége a nagy turbina-szerű légi élesítő lapátok az orr-részen. A négy hátsó vezérsík négyzetes megjelenésű, de közelebbről megvizsgálva láthatóan üreges és teleszkópos. Egy sajtolt alumíniumból készült váz hét szekcióra osztja a bomba belső terét, mindegyik 21 résztöltetet tartalmaz (így összesen 147 darabot). A résztölteteket egy felfúvódó légzsák préseli ki addigi tárolóhelyükről. A légzsák felfújását az eredeti BL755 bomba esetében a légi élesítő lapátok forgása végzi, melyet a légáramlás forgat. A résztölteteket a biztosító és élesítő egységben tárolják, amely teleszkóposan záródik. Kioldáskor egy rugó löki ki a résztölteteket. Ezután a töltetek elején lévő gyújtószerkezet élesedik, a végükön pedig kinyílnak stabilizátor-szárnyak. Minden egyes résztöltet páncéltörő hatású kumultatív robbanóanyaggal van töltve, burkolatuk pedig robbanáskor nagyjából 1400 darab élőerő elleni repesszé hasad szét. Egy egyszerű kazettás bomba több, mint kétszárezer repeszt szórhat szét. Korszerűsítések Az eredeti BL755 bombát kétszer korszerűsítették. Az IBL755 egy résztöltet korszerűsítés, amely növelte a megbízhatóságot és a páncélátütő képességet. Az RBL755 az alapmodell magasságmérő radarral ellátott változata, amely közelségi gyújtóként funkcionál, ezzel a résztölteteket képesek optimális magasságban kioldani, így a bombavetést biztonságos távolságban és magasságban végezhetik. A típus kifejlesztését az 1991-es öbölháború tapasztalatai hívták életre. A Panavia Tornado-val végrehajtott támadások során a BL755 bombákat csak előre meghatározott kis magasságban oldhatták ki, így a repülőgépet és személyzetét kiszolgáltatták az ellenséges légvédelmi gépágyúk és kis hatótávolságú légvédelmi rakéták tüzének. Alkalmazás A bombát eredetileg a Brit Királyi Légierő vadászbombázó repülőgépein rendszeresítették: Sea Harrier, Harrier, SEPECAT Jaguar, Panavia Tornado. Egyesült Királyság A BL755 bombákat a Brit Királyi Haditengerészet használta a Falkland-szigeteki háború során, a Brit Királyi Légierő pedig az Öbölháború és a Boszniai háború során. Jugoszlávia 1991 október 21-én az esti órákban egy jugoszláv MiG–21 két darab BL755 Mk.3 kazettás bombát dobott Barcs városának külső részére, ezzel személyi sérülést nem, de jelentős anyagi kárt okozva. Az incidenst követően a Magyar Légierő hadrendbe állított 28 darab MiG–29 típusú vadászgépet. Zimbabwe A zimbabwei légierő BAE Hawk típusú repülőgépeit felszerelték BL755 bombákkal, melyeket a ruandai, ugandai és kongói lázadók ellen vetettek be a második kongói háború alatt. Irán Az iráni légierő intenzíven használta a BL755 bombákat az iraki katonák és páncélozott járművek ellen a irak-iráni háború alatt. A bombákat F–4D és F–4E Phantom repülőgépekkel hordozták. Rendszeresítők Egyesült Királyság – 2007/2008-ban vonták ki a hadrendből. India – MiG–27 repülőgépekkel használják. Irán Németország – Lassan kivonják a hadrendből, váltótípusuk nincs. Szerbia – J–22 Orao repülőgépekkel használják. 11041 Fechner A 11041 Fechner (ideiglenes jelöléssel 1989 SH2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1989. szeptember 26-án. Nevét Gustav Fechner (1801 – 1887) német fizikus után kapta. Tasolya Tasolya (szlovákul: Tašuľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában. Fekvése Nagymihálytól 34 km-re keletre, a Szobránc-patak és az Ung közötti síkságon fekszik. Története A település valószínűleg már a 11. század előtt is létezett, de csak 1288-ban említik először. Az időközben elnéptelenedett települést a 15. században soltész telepítette újra. 1599-ben 16 jobbágyháza volt. 1715-ben 7, 1720-ban 13 háztartása adózott. A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „TASOLYA. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Gr. Berényi Uraság, lakosai több félék, fekszik Tenkéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek.” 1828-ban 29 házában 283 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tasolya, magyar falu, Ungh vmegyében, Jenkéhez 1/4 órányira: 32 romai, 56 görög kath., 158 ref., 10 zsidó lak. F. u. Pribék, gr. Barkóczy, Mokcsay, s m. Ut. p. Ungvár.” A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. Népessége 1910-ben 360, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 223 lakosa volt. 2011-ben 201 lakosából 178 szlovák. Jan Lichardus Jan Lichardus (Rózsahegy, 1939. január 24. – St. Ingbert, 2004. március 8.) szlovák-német régészprofesszor. Élete Rózsahegyen, majd Liptószentmiklóson tanult, ahol 1956-ban érettségizett. Ezek után Pozsonyban tanult tovább és ugyanitt 1961-ben végzett a Comenius Egyetemen. A nyitrai Régészeti Intézet munkatársa lett. 1963-ban a Domica barlangban végzett régészeti feltárást. 1968-ban Brünnben (Univerzita J. E. Purkyně) promovált, szakdolgozatát a Bükk-kultúráról írta. 1965-1966-ban és 1969-ben a Saarbrückeni Egyetemen volt ösztöndíjas. 1971-ben feleségül vette Marion Itten őskorászt. A kommunista rendszer elől Németországba disszidált és a Saarbrückeni Egyetemen helyezkedett el. 1973-ban habilitált, 1986-ban rendes professzor lett. Elsősorban a neolitikum és eneolitikum időszakával foglalkozott. 1983-tól Bulgáriában is ásatott. 2004-től Pozsonyban a Márton-temetőben nyugszik. Elismerései 2002 SzTA tiszteletbeli doktora Ľudovíta Štúr aranymedál Emlékérem a Károly Egyetem alapításának 650. évfordulójára Művei 1974 Studien zur Bükker Kultur. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde Band 12. Bonn. 1976 Rössen - Gatersleben - Baalberge. Ein Beitrag zur Gliederung des mitteldeutschen Neolithikums und zur Entstehung der Trichterbecher-Kulturen. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde Band 17. Bonn. 1985 La Protohistoire de l'Europe. Le Néolithique et le Chalcolithique entre la Méditerranée et la mer Baltique. La Nouvelle Clio Ibis. Paris. (tsz. M. Lichardus-Itten - G. Bailloud, J. Cauvin) 1991 Die Kupferzeit als historische Epoche. Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde Band 55. Bonn. (szerk.) 2000 Forschungen in der Mikroregion von Drama (Südostbulgarien). Zusammenfassung der Hauptergebnisse der bulgarisch-deutschen Grabungen in den Jahren 1983–1999. Bonn. (tsz. A. Fol - L. Getov - F. Bertemes - R. Echt - R. Katinčarov - I. K. Iliev) Schmitt Jenő Henrik Schmitt Jenő Henrik (Znaim, 1851. november 5. – Schmargendorf, 1916. szeptember 14.) gnosztikus filozófus, anarchista. Élete Szülővárosában édesapja, Schmitt Károly Nándor mint császári és királyi kapitány és a katonai mérnöki akadémia tanára működött. Az apa korai halála után édesanyjával (Bulla Karolina zombori származású) visszaköltözött Zomborba. Ötéves korától fogva Magyarországban nevelkedett, előbb Nagyszombatban, 1858-tól Zomborban, ahol a reáliskola alsó osztályait, a felsőbbeket pedig Budán végezte. 1868 végén a temesvári hadosztály-iskolát látogatta, azonban betegsége miatt a katonai pályát elhagyta. 1869-ben Bács-Bodrogmegyénél volt gyakornok és írnok, majd a zombori királyi törvényszéknél volt ugyancsak írnok. Eközben bölcseleti tanulmányokat folytatott, a Magyar Philosophiai Szemlében többször publikált. 1870-ben a szabadkai főgimnáziumban tett érettségi vizsgát. 1887-ben, más források szerint 1888-ban a berlini filozófiai társaság pályázatán munkáját megjutalmazták és azt a társulat kiadványai közé is felvették, Trefort ösztöndíjban részesült, mellyel egyetemi tanulmányokat folytathatott Budapesten és Berlinben. 1888-ban Budapesten bölcseletdoktorrá avatták; ugyanazon év őszén külföldi tanulmányútra ment. 1890-től Budapesten az igazságügy-minisztériumnál működött irodatisztként és könyvtárőrként. 1892-ben tette közzé a Krisztus istensége a modern ember szellemében c. munkát (magyarul Budapesten, németül Lipcsében) és vallásbölcsészeti iskola létrehozásán működött a Szellem vallása c. művével. A modern anarchista mozgalom ideális irányban való átalakítására Lipcsében 1894 és 1896 között szerkesztette és kiadta Die Religion des Geistes című folyóiratot s közreműködött a berlini Der Sociallist c. anarchista közlönyben. Az 1896. szeptember 9-én a Magyarország című lapban közzétett, az akkori igazságügy-miniszterhez intézett nyílt levelében lemondott, miután a miniszter irodalmi munkásságának idealista-anarchisztikus irányát kifogásolta. Ekkor minden erejét anarchizmus terjesztésének szentelte; Állam nélkül, Ohne Staat és Erőszaknélküliség címmel lapokat adott ki, melyeknek Lev Tolsztoj is munkatársa volt. 1897-ben több cikke miatt sajtópert indítottak ellene, azonban az esküdtszék mindannyiszor fölmentette. 1898-1899-ben a Földművelő című lapban publikált. Lapjait 1900-ban megszüntette és erejét újra szaktudományának szentelte és Budapesten, Berlinben, Nürnbergben, Hamburgban és Majna-Frankfurtban iskolákat alapított, melyek Bund der Gnostiker címmel nemzetközi szövetséggé alakultak. 1904-ben a berlini Giordano-Bruno Bund választmányi tagul választotta és a szövetség 1905-ben előadások tartására hívta meg. Élete utolsó néhány évét Berlin közelében élte le. Kezdetben Hegel, később Kropotkin herceg volt nagy hatással gondolkodására, majd saját gondolatrendszert hozott létre, az újgnoszticizmust, amely nem nélkülözte az anarchizmust, illetve a teozófiát sem csakúgy, mint Friedrich Nietzsche, illetve Tolsztoj elképzeléseit. Képviselte az ideális anarchizmust, Krisztusra hivatkozva hirdette az erőszakmentességet. Az 1890-es évek vége felé a Várkonyi István által vezetett szocialista mozgalomra volt hatással, s jelen volt 1897-ben a ceglédi kongresszuson is. Az alföldi parasztság körében rendszeresen hirdette az anarchizmust, volt hatása a munkásmozgalomra, csakúgy, mint egyes magyar írókra, így a századforduló táján kibontakozókra, például Juhász Gyulára. Munkái Moderne und antike Schiksalstragödie. Berlin, 1874. Das Geheimniss der Hegelischen Dialektik. Frankfurt a. M., 1888. (A berlini filozófiai társaság által dicsérettel kitüntetett és kiadásra elfogadott pályamunka.) Dr. Fichte. Budapest, 1888. Tigellinus. Tragödie in fünf Aufzügen. Berlin, 1900. Krisztus istensége a modern ember szellemében. Felhívás hivőkhöz és hitetlenekhez. Budapest, 1892. (Németül: Lipcse, 1892.) Herodes oder gegen wen ist die Umsturzvorlage gerichtet? Lipcse, 1894. Das Geheimniss Christi. Ein Mysterium. U. ott, 1895. Warum ist eine religiöse Bewegung Notwendigkeit. U. ott, 1895. An die Socialdemokraten. U. ott, 1895. Mammon und Belial. U. ott, 1895. A szellemvallás katekizmusa. Budapest, 1895. (2. kiadás. U. ott, 1897. Németül: Lipcse, 1895.). Felekezetnélküli testvérközösségek. Budapest, 1899. Friedrich Nitzsche an den Grenze zweier Weltalter. Lipcse, 1900. Graf Leo Tolstoy und seine Bedeutung für unsere Kultur. U. ott, 1901. Die Kulturbedingungen der christlichen Dogmen und unsere Zeit. U. ott, 1901. Die Gnosis. Leipzig, Jena, 1903-1907. Két kötet. (Ism. Fővárosi Lapok 1902. 33. sz.). Der Idealstaat. Berlin, 1904. Anarkizmus. (A Társadalomtudományi Társaságban tartott előadások. Írták gróf Batthyány Ervin , Migray József és Schmitt Jenő.) Budapest, 1904. Religion und Kultur. Berlin, 1905. Die höheren Bewustseinsformen als Lebensformen. Eine positiv-wissenschaftliche Darstellung der höheren Dimensionen. Leipzig, 1907. Die Kritik der Philosophie vom Standpunkte der Erkentniss. U. ott, 1907. Több munkáját lefordították orosz, svéd, angol, rumén és szerb nyelvre. Szerkesztette az említetteken kívül: Die Religion des Geistes három évfolyamát Lipcsében. Thomas Helveg Thomas Lund Helveg (Odense, 1971. június 24. –) dán labdarúgóhátvéd, 2011 óta edzősködik. A dán élvonalbeli Odense BK csapatával 1989-ben megnyerte a bajnokságot. Öt évet töltött az olasz AC Milan csapatánál, 1999-ben a Serie A-ban, 2003-ban a Bajnokok Ligájában diadalmaskodott. 1994-ben Helveg lett az év dán labdarúgója, ebben az évben debütált a válogatottban is. 108 találkozón 2 gólt lőtt. Három különböző szövetségi kapitány is számított rá, részt vett az 1996-os, 2000-es és 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságokon, ott volt az 1998-as és a 2000-es labdarúgó-világbajnokságon is. Bizonyítékokon alapuló orvoslás A bizonyítékokon alapuló orvoslás a beteggel kapcsolatos egyedi döntéshozatal olyan megközelítési módja, melynek során az orvos a legmegbízhatóbb, szisztematikusan feldolgozott tudományos bizonyítékok ismeretében, az egyéni klinikai tapasztalat felhasználásával, a beteggel konzultálva dönti el, hogy melyik lehetőség a leghatásosabb, leghatékonyabb és legmegfelelőbb az adott beteg számára. A bizonyítékokon alapuló orvoslás három fő pillére: 1. a kezelő orvos saját gyakorlati tapasztalata, 2. a beteg által megfogalmazott értékek és kérések, 3. a klinikai kutatás aktuális állása. A Cochrane Kollaboráció a bizonyítékokon alapuló orvoslás megvalósulását támogató nonprofit szervezet; kb. 18 000 kutató, orvos, betegjogi képviselő és egészségügyi döntéshozó közreműködésével tevékenykedik a prevenció, terápia és rehabilitáció területein. A Cochrane Kollaboráció számos országban, így Magyarországon is képviselteti magát. Georges Bokwé Georges Motase Bokwé (1989. július 14. –) kameruni válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Mjøndalen IF játékosa. Pályafutása 2014 és 2017 között a Coton Sport játékosa volt. 2017. március 23-án aláírt a Mjøndalen IF együtteséhez. Május 25-én 2020-ig meghosszabbította szerződését. 2017-ben került a válogatott keretébe, de egyetlen alkalommal sem lépett pályára. Tagja volt a győztes válogatottnak, amely a 2017-es afrikai nemzetek kupáján vett részt. A 2017-es konföderációs kupára utazó keretben is lehetőséget kapott. Statisztika 2017. november 18-i állapotnak megfelelően. Sikerei, díjai Kamerun Afrikai nemzetek kupája : 2017 Historiográfia A historiográfia (görögül: ιστοριογραφία) a történetírás történetével foglalkozó, a történettudomány résztudományát képző szakág. A név a görög ιστορὴ (kutatni, kérdezősködni, vizsgálódni) és γραφὼς (írás, jegyzet) szavak összetételével a latinon keresztül vezethető le. A historiográfia eredeti jelentése szerint „a történelem lejegyzése”, azaz a történetírás, ma azonban a történetírás jellemzőivel és fejlődésével foglalkozó tudományág neve. A történetírást befolyásolják a következő tényezők: a történetíró személye, felkészültsége, elfogultsága, lényeglátása, függetlensége, szelektív adatfeldolgozás képessége a kor az uralkodó világnézet a kor tudományának fejlettségi szintje a hatalom részéről jelentkező igény Prehellén történetírás A történetírás elsődleges feltétele az írás kialakulása. Amint megjelenik az írás, már ismertek történelminek tekinthető feliratok. A preklasszikus történetírást Collingwood „kvázi történetírásnak” nevezte, ebből is megkülönözteti a mitikus- és teokratikus kvázi-történetírást. Ez nem egyéb, mint események feljegyzése, életrajzi feliratok készítése. A későbbi korok elsődleges forrásai, de maguk nem történetírói alkotások. A demitizált és humanizált eseményleírás racionális és analitikus. A görög történetírás A korábbi mitikus történetírás (istenekről, isteni hősökről szól, tér és idő megjelenítése nélkül) helyét a görög poliszokban vette át elsőként a teokratikus történetírás (megjelennek a tér- és időkorlátok). Itt jelentek meg ugyanis a Kr. e. 7-5. században azok a gondolkodásbeli változások, amik a tér-idő, ok-okozat kategóriájának elterjedését eredményezték. Humanizálták a múltat, a mindennapi embert állították a középpontba. Azonban a görögség szellemiségében is van mitikus szakasz, ezt az időszakot Homérosz neve fémjelzi. Mind az Iliasz, mind az Odüsszeia eseménye időtlen, helyszín nélküli, kevés az előtörténete. Fontosabb görög történetírók Hésziodosz – Munkák és napok Hellanikosz – Troika, Atthisz Hérodotosz – A görög-perzsa háború Thuküdidész – A peloponnészoszi háború Kötekedő Theopomposz – Philippika, Hellenica Tauromeniai Timaiosz – Magna Graecia , Sicelia Xenophón – Kürosz nevelkedése, Anabaszisz ( Magyar Elektronikus Könyvtár ) Polübiosz – Történetek Diodórosz – A történelem könyvtára Plutarkhosz – Párhuzamos életrajzok ( Magyar Elektronikus Könyvtár ) A római történetírás Róma nem mutatott olyan kreativitást a történetírásban, mint a tudomány más területein. A görög, hérodotoszi példát próbálta követni. A múlt nagyságát közös római élményként mutatja be. A források feltárására a római történetírók nem igazán törekedtek. A III. században görögül szólalnak meg az első történetírók, ugyanis azt hitték, hogy a latin nyelv nem alkalmas a szándékok kifejezésére. A latin nyelvű történetírást az annalisták indították meg (Pictor, Alimentus), majd fokozatosan terjedt az életrajz (Nepos). A késői császárkorban, 313-tól (milánói ediktum) a történettudomány teológiailag alárendelt műfajjá vált, az időszemlélet a ciklikus helyett kezdő- és végponttal rendelkező. A történetírás fontos szerepe lett az Ótestamentum történeti átültetése és kapcsolatai az aktuális világgal, valamint az isteni gondviselés, mint történelemformáló erő kidomborítása. Jelentős római történetírók Köztársaságkor Quintus Fabius Pictor – Róma története Cincinnus Alimentus Cornelius Nepos – Híres férfiak Marcius Portius Cato Maior – A kezdetekről, A földművelésről Caius Sallustius Crispus – Iugurtha háborúja, Catilina összeesküvése Caius Iulius Caesar – Commentarii de bello Gallico Marcus Tullius Cicero – történeti elemzések Korai császárkor (Pax Romana) Dionysius Halicarnasseus – Romae Archaeologia Titus Livius – A római nép története a város alapításától ( Magyar Elektronikus Könyvtár ) Publius Cornelius Tacitus – Germania, Annales, Historiae ( Magyar Elektronikus Könyvtár ) Caius Suetonius Tranquillus – Caesarok élete ( Magyar Elektronikus Könyvtár ) Ammianus Marcellinus – Res Gestae Késői császárkor Cassius Dio Appianus – Róma története Marcus Iunianus Iustinus – Világkrónika Historia Augusta – hat ismeretlen szerző 30 életrajza Sextus Iulius Africanus – Chronica Sextus Aurelius Victor – De vita et moribus imperatorum Romanorum ex libris S. Aurelii Victoris a Caesare Augusto usque ad Theodosium imperatorem A középkori keresztény történetírás A keresztény történetírás visszakanyarodik a homéroszi mitikus történetíráshoz, valamivel objektivizáltabb formában. Az esemény valódi, de a szándékok és okok tevőleges isteni beavatkozásra vezethetők vissza. A történetírás az összes írott irodalomhoz képest visszaszorul, az Isten jelenléte nem teszi szükségessé. Az első keresztény történetírók a 4. században éltek, az egyházatyák közül kerültek ki. A munkák a történelmi idővel is foglalkoznak, megpróbálják szakaszolni a történelmet. A középkor századai során a gondolkodás visszafejlődött. Ezt azzal is magyarázzák, hogy nagyon minimális szintre süllyedt a feldolgozható forrásanyag, a történetírás veszített jelentőségéből. A valóság az, hogy hiába lettek volna írott források, a szándék hiányzott. A történetírók nem törekedtek arra, hogy az emberi történelem folyamataival, összefüggéseivel foglalkozzanak, nem folytatták a tágabb, oknyomozói történetírást. Nem érdekelte a történetírókat, hogy az események mögött okokat keressenek. Középkori keresztény történetírók Kaiszareiai Euszebiosz – Khronikoi kanónesz Paulus Orosius – Történelem a pogányok ellen Aurelius Augustinus – Confessiones, De civitate Dei Cassiodorus Iordanes Tours-i Gergely – Historia francorum Sevillai Izidor Beda Venerabilis Einhard – De Vita Caroli Magni Nithard – Historiarum Libri IV. Paulus Diaconus – Historia Romana Freisingi Ottó – Két nép krónikája Corvey-i Widukind – Res gestae saxinicae Merseburgi Thietmar – Chronici libri VIII. Matthew Paris – Chronica maiora, Historia Anglorum A középkori történetírás legjelentősebb műfajai Annales , kolostori krónikák, egyházi személyek és intézményeik története Gesta (historia), tematikus, nem feltétlenül időrendi néptörténet (eredet, vándorlás, letelepedés) Világkrónika , időrendi néptörténet vagy népek átfogó története Biográfia , egy-egy személy életrajza, cselekedetei Legenda , mitikus biográfia Reneszánsz, humanista történetírás A középkori keresztény történetírói szemlélet a 14–15. században megváltozott, de csak fokozatosan, éles határ nélkül. A reneszánsz kor és humanista történetírás is két elkülönülő szakaszra osztható. A választóvonal 1499, ezért a quattrocento és cinquecento stílus jó meghatározás. Az 1499-es dátum az itáliai háborúk több évtizedig tartó szakaszának kezdete, ezért szokták a calamita előtti humanisták és a calamita utáni humanisták meghatározást is használni. Emellett a humanizmus, amióta a középkor végét 1492-től számítjuk a nagykorszakok közül is kettőben fordul elő, a késő középkorban (calamita előttiek) és a korai újkorban (calamita utániak). Ez az időszak a korai tőkés fejlődés kialakulásának korszaka. Ekkor a városi polgárság Észak-Itália középső területein (Firenze, Genova, Milánó, Velence) városállamokban élt, szemléletük átalakulóban volt. Az itt élő polgárság életviteléből adódóan levonta azt a következtetést, hogy talán nem Isten a legnagyobb történelemformáló erő. A városállamok irányítását ügyes és ravasz kereskedőcsaládok vették át, akik a külpolitikai életet uralták. Az új típusú szemlélet megteremtői tehát a városállamok voltak (mint az antik világban a poliszok). A történelemfelfogás újra humanisztikussá válik, az ember kerül a középpontba, az Isten helyett az ember lesz az alakító tényező. A műfaji keretek sokáig nem változtak, de ez mégis gyökeres fordulatot jelent. A reneszánsz eszmeiség alapján a klasszikus antikvitáshoz nyúlnak vissza, a 14-15. századi műveltséget, saját korának kultúráját az a klasszikus antikvitás újjászületéseként értékeli. Ezt nevezik reneszánsz, humanista történelemszemléletnek. Reneszánsz, humanista történetírók A calamita előttiek (középkori humanisták) (Caffaro – velencei előfutár a 12. századból ) Enea Silvio Piccolomini Leonardo Bruni - Historiarum Florentini populi libri XII Bernardo Giustiniani – A lovasrendek valódi eredetének kronológiai történetei, lovagrendi vallások Flavio Biondo – Historiam ab inclinatione Romanorum decades III Lorenzo Valla - Értekezés a konsztantinoszi adománylevél hamis voltáról (a forráskritika alapjait fektette le benne) A calamita utániak (újkori humanisták) Pietro Bembo Niccolò Machiavelli - Il Principe , Értekezés Titus Livius első tíz könyvéről, Firenze története Francesco Guicciardini - Firenze története, Itália népeinek története Carlo Sigonio – De regno Italiae libri viginti Paolo Giovio – Historiarum sui temporis libri XLV Johannes Sleidanus – De statu religionis et rei publicae Carolo V. caesare commentarii, De quattour summis imperiis Morus Tamás – Historia Ricardi Tertii A romantikus történelemszemlélet A romantika mint stílusirányzat a művészet számos területére hat, csakúgy a múltról való gondolkodásra is. Ezek mögött romantikus világkép húzódik meg, melyet a jelenben való csalódottság épített fel. A tőkés rendszer eszmei, ideológiai megalapozottságát jelentős mértékben végezte el a felvilágosodás eszmerendszere és a francia polgári forradalom. Ezekben olyan politikai elképzelések fogalmazódtak, meg, hogy az állam irányítása mielőbb kerüljön a tőkések kezébe. Ugyanis csak így tudnak megvalósulni a forradalom eszméi. A francia forradalom után kialakult a tőkés állami berendezkedés, de a meghirdetett célok nem valósultak meg, nem jött el a testvériség világa. Ez eredményezte a társadalmi csalódottságot, mely alapja lesz a romantikus világképnek. Az emberek olyan szélsőségekbe menekültek, mint a távoli egzotikus világok felfedezése, ész helyet az érzelem, általános helyett az egyedi. A világos helyett a misztikus, ködös múlt ábrázolása. Ezek a jegyek először a romantikus regényekben jelentkeztek. Számos romantikus regény tükrözi a romantikus világképet. Megteremtője Walter Scott, aki egyben a romantikus történetírói iskola megalapítója. Megírta Skócia történetét, írt Napóleonról és Angliáról is. Ezekben felhasznált olyan forrásokat, melyeket korábban nem (krónikák, legendák). Ezért az ő művei sokkal életszerűbbek, színesebbek, romantikusabbak. Ugyanakkor ezek a történeti művek nem értéktelenek, keveredik bennük a történeti hitelesség, az irodalmi, írói fikció. Ezzel olyan képet rajzolnak le a múltról, mely minden romantikus történetíró számára példa lesz. A francia romantikus történetírók Napóleon bukása után a Bourbon restauráció korában írtak, de nem a Bourbonok eszméit érvényesítették, hanem a francia forradalomra szórt igaztalan vádak megcáfolói lesznek. Jules Michelet - A francia forradalom története Augustin Thierry Alexis de Tocqueville - A demokrácia az Egyesült Államokban Angol romantikus történetírók Thomas Carlyle - Oliver Cromwell élete és iratai, A francia forradalom története Thomas Macaulay - Anglia története II. Jakab után A marxista történetírás Alig hatott saját korára. Létrehozója Karl Marx és Friedrich Engels. Tudományos szocializmus filozófiai rendszerét dolgozták ki műveikben és a történelem menetéről is elmondják véleményüket. A történelemben társadalmi formák követik egymást, az ázsiai, antik, germán, kapitalista, kommunista társadalmi formációk, mindegyikéhez tartozik egy termelési mód, mely a természeti erők és természeti viszonyok összhangját jelentik. Mikor e természeti erők ellentétbe kerülnek, akkor egy új társadalmi forma születik, melyben a termelő erők és természeti viszonyok közötti egyensúly helyreáll. A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely- és tulajdonviszonyok alapján a társadalom osztályokra szakad. Kibontakozik az osztályok közötti osztályharc. Ez a történelem objektív törvényszerűsége. A gazdaság az, ami a történelemben mindent alapvetően meghatároz. A kultúrában és a társadalomban is szerepe van a gazdaságnak. (Gazdasági determinizmus) Karl Marx - Tőkés termelés előtti tulajdonformák, A tőke, Kommunista kiáltvány , Osztályharcok Franciaországban Karl Marx és Friedrich Engels - A munkásosztály helyzete Angliában, Német parasztháború, Család, Magántulajdon, Az állam eredete Források, bővebb irodalom Ernst Breisach: Historiográfia , Osiris Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 9633894956 Czakó Kálmán: A történetírás fejlődése , Budapest, 1976 Erőss Vilmos: Modern historiográfia – az újkori történetírás egy története , Budapest, 2015 Gunst Péter: A magyar történetírás története , Debrecen, 2000 Kriston Pál: A történetírás története , 9. kiad., Budapest, 2000 Mokry Benjáminː Közönséges Históriai-Biográphiai Kézi-lexikon, Trattner János Tamás, Pest), 1819-1820 I. , II. , III. , IV. Schnaittach Schnaittach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6990 fő (1987. május 25.). Fermat-tétel (analízis) A matematikai analízisben Fermat tétele szükséges feltételt szab a differenciálható függvények lokális szélsőértékének létezéséhez. A tétel szerint egyváltozós, differenciálható függvénynek az értelmezési tartomány belső pontjában csak akkor lehet lokális szélsőértéke, ha ott a derivált nulla. Motiváció A tétel rendkívül szemléletes, hiszen azt mondja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén maximum, illetve minimum csak ott lehet, ahol a függvény grafikonjához rajzolt érintő „vízszintes”. Szemléletünk alapját a polinomfüggvények és a valós analitikus függvények alkotják, melyek a történetileg kialakult függvényfogalmak legkorábbi típusai. Polinomfüggvény esetén, ha u-ban lokális minimum van, akkor van u-t megelőzően egy olyan intervallum, melyben f szigorúan monoton csökken, illetve ott a derivált negatív és u-t követően egy olyan intervallum, ahol f szigorúan monoton nő, illetve ahol a derivált pozitív. Mivel ekkor a deriváltfüggvény is folytonos, ezért Bolzano tétele miatt u-ban f ' -nak fel kell vennie a nulla értéket, nullának kell lennie. Valójában egy intervallumon értelmezett deriváltfüggvény mindig teljesíti a Darboux-tulajdonságot, azaz definíció szerint igaz rá a Bolzano-tétel állítása, így ha olyan a függvény, hogy u előtt a derivált negatív, u-t követően pedig pozitív, akkor ebből f '(u) = 0 kell hogy következzen. Nem kell azonban feltennünk még azt sem, hogy legyen u előtt és után olyan intervallum, ahol a derivált negatív, illetve pozitív, ami szerencse is, hiszen vannak a modern függvényfogalomnak olyan esetei, amikor ez nem teljesül. A Fermat-tétel az előbb említetteknél jóval gyengébb, pusztán lokális megszorításokat tartalmazó feltételek mellett is igaz. A bizonyításban ekkor szerephez jutnak olyan elemek, melyek a függvény, a függvényhatárérték és a differenciálhatóság definíciójának kontraintuitív tartalmait képviselik, így lesz igaz a nem intuitív esetekben is az intuitív tétel. A tétel Legyen f valós-valós differenciálható függvény, u az értelmezési tartományának belső pontja. Ha u-ban f-nek lokális maximuma vagy lokális minimuma van, akkor ott deriváltja nulla: Bizonyítás A derivált definíciójából Tegyük fel, hogy u-ban a függvénynek lokális minimuma van (ellenkező esetben alkalmazzuk a tételt -f-re). Legyen V olyan nyílt környezete u-nak, ahol f értékei nem kisebbek, mint f(u) (azaz a lokális minimumérték). Tetszőleges, V-beli és az értelmezési tartománybeli olyan x-szel, melyre x > u teljesül: így tehát a határérték és a rendezés tulajdonságai miatt: ahol az egyenlőség az u-beli differenciálhatóság miatt igaz. Hasonlóképpen, ha x olyan V-beli, hogy x < u, akkor tehát a határérték és a rendezés tulajdonságai miatt: f'(u) ≥ 0 és f'(u) ≤ 0 miatt pedig: Megjegyzés. A bizonyításból kiderül, hogy a tétel akkor is igaz, ha u nem feltétlenül belső pontja az értelmezési tartománynak, hanem olyan pontja, mely mind bal oldali, mind jobb oldali torlódási pontja. Természetesen ekkor a derivált definícióját ki kell terjeszteni az ilyen pontokra. Ekkor azonban fontos megjegyezni, hogy például egy intervallum két végpontjára, mint u-ra felírva nem teljesül a Fermat-tétel feltétele (ahogy nem is igaz a tétel sem!). Átviteli elvvel A határértékre vonatkozó átviteli elvet általában akkor célszerű használni, ha tudjuk, hogy egy adott határérték létezik, csak meg kell állapítanunk az értékét. A mostani pont ez a szituáció. Legyen B(u,δ) olyan környezete u-nak, mely teljes egészében az értelmezési tartományban van és melyre leszűkítve f-et u-ban minimuma van. Legyen Az u-beli differenciálhatóság és az átviteli elv miatt a lent szereplő határértékek léteznek és a következő egyenlőtlenségek igazak rájuk: ahonnan f '(u) = 0 következik. ■ A nemsztenderd analízis eszközeivel A differenciálhatóságból következik, hogy létezik olyan c sztenderd valós szám, hogy tetszőleges h végtelenül kicsiny nemsztenderd számra: Tegyük fel, hogy u-ban a függvénynek lokális minimuma van (ellenkező esetben alkalmazzuk a tételt -f -re). Ebből következik, hogy tetszőleges h pozitív végtelenül kicsiny számra: így , amiből – tekintve, hogy c sztenderd szám – a kívánt f '(u) = c = 0 egyenlőség következik. ■ Többdimenziós általánosítás Kétváltozós, valós értékű differenciálható függvény esetén a Fermat-tétel szemléletes jelentése, hogy a szélsőértékekhez rajzolt érintősík „vízszintes”. Ha f valós értékű, az U ⊆ R² nyílt halmazon értelmezett differenciálható függvény, és az U halmaz egy u pontjában minimuma vagy maximuma van, akkor df(u)=0 illetve a parciális deriváltakra: (mindez a szükséges változtatásokkal Rm-ben is igaz). Bizonyítás. A tétel az egyváltozós tétel következménye, hiszen ha feltesszük a totális differenciálhatóságot, akkor a parciális deriváltak is léteznek és a differenciál leképezés nem lesz más mint az a lineáris leképezés, amit a parciális deriváltakból álló sormátrix (f Jacobi-mátrixa) meghatároz. Ha tehát szélsőértéke van u=(u1,u2)-ben f-nek, akkor az f( . ,u2) parciális függvénynek is szélsőértéke van u1-ben és az f(u1, . ) parciális függvényeknek is szélsőértéke van u2-ben, tehát deriváltjaik az adott pontban nullák. Odry Odry település Csehországban, Nový Jičín-i járásban. Odry Jindřichov, Vražné, Větřkovice, Mankovice, Heřmanice u Oder, Heřmánky, Spálov, Fulnek, Suchdol nad Odrou, Vítkov, Jakubčovice nad Odrou és Bělotín településekkel határos. Lakosainak száma 7236 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 1991-es cannes-i filmfesztivál A 44. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál 1991. május 9. és 20. között került megrendezésre, Roman Polański francia filmrendező elnökletével. A hivatalos versenyprogramban 19 nagyjátékfilm és 11 rövidfilm szerepelt; az Un certain regard szekcióban 20, míg versenyen kívül 7 alkotást vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 8 egész estét betöltő és 7 rövidfilmet mutattak be, a Rendezők Kéthete elnevezésű szekció keretében pedig 17 nagyjátékfilm és egy kisfilm vetítésére került sor. A filmes seregszemlén 25 ország 18 335 filmese jelent meg, s mintegy 2795 újságírót akkreditáltak. Az 1991-es fesztivál filmkiválasztásában alapvetően két nagy tendencia érvényesült: az egyik inkább a művészi európai filmeket hozta helyzetbe, a másik a független amerikai film cannes-i jelenlétének végleges megerősödését jelezte. Ez utóbbinak kézzel fogható jele, hogy a Hollywoodi lidércnyomás – a fesztivál történetében példátlan módon – három díjat is besöpörhetett (Arany Pálma, a legjobb rendezés és a legjobb férfi alakítás díja). Az ünnepelt művészeket felsorakoztató zsűri döntését a közönség és a kritikusok többsége ellentmondásosnak és erősen vitathatónak találta. Ők inkább A szép bajkeverőt vagy Veronika kettős életét részesítették volna fődíjban. Ez utóbbiaknak be kellett érniük a nagydíjjal, illetve a FIPRESCI-díjjal, valamint Veronika szerepének megformálásáért Irène Jacobnak ítélt legjobb női alakítás díjával. A legjobb színész a Barton Finket alakító John Turturro lett. Ő szerepelt a Dzsungellázban is, amelynek egyik mellékszerepéért kapott díjat Samuel L. Jackson. A zsűri elismerésében részesült még Maroun Bagdadi (Életen kívül) és Lars von Trier (Európa). Képi világáért ez utóbbi film a technikai nagydíjat is elnyerte. A „nagy vesztesek” közé tartozott Marco Ferreri A hús, Chén Kǎigē (Csen Kaj-ko) Az ezredik húr, valamint Maurice Pialat Van Gogh című versenyfilmje. A verseny, illetve a párhuzamos rendezvények fiatal rendezői között több, később befutott alkotó mutatkozhatott be, így Gaspar Noé (Carne), Atom Egoyan (A kárbecslő), vagy Sean Penn (Indián vér). Első alkalommal jelentkezett Cannes-ban, A francia filmművészet perspektívái (Perspectives du cinéma français) elnevezésű, kizárólag francia filmek részére szervezett, a fesztiváltól független, párhuzamos vetítéssorozatban, az apai részről magyar származású Mathieu Kassovitz, Cauchemar blanc című rövid játékfilmjével. A fesztivál vendégsztárja Eddie Murphy volt, aki a díjazott Samuel L. Jacksonnal, valamint a Lövöldözés Harlemben című filmdráma főszereplőjével, Forest Whitakerrel egy valóságos afroamerikai hullámot indított el Cannes-ban. A filmcsillagok közül a hölgyek voltak a keresettebbek. Közülük a legszégyenlősebb és legvisszafogottabb Irène Jacob volt, a többiek mind filmjeikben, mind a bevonulás során inkább kihívóak, provokatívak. Közülük is kitűnt Emmanuelle Béart (A szép bajkeverő), valamint Susan Sarandon és Geena Davis (Thelma és Louise), és persze Madonna, akit 14-én este a bevonuláskor addig nem látott médiaérdeklődés fogadott. Az énekesnő rózsaszín leplét kibontva mutatta meg magát kúpos melltartójában. Élénk érdeklődés fogadta a színészként már ismert, s most rendezőként is bemutatkozó Sean Pennt, s a pályakezdő Brad Pittet (Thelma és Louise). Nagyszerű alakítást nyújtott és vívta ki a közönség rajongását Marcello Mastroianni és Jeanne Moreau (A gólya függő lépése), Robert De Niro és Martin Scorsese (Feketelistán), Isabelle Huppert (Malina), Michel Piccoli és Jane Birkin (A szép bajkeverő), Forest Whitaker (Lövöldözés Harlemben), valamint Jacques Dutronc, aki nagy hitelességgel játszotta Van Goghot (és aki egyszerűen nem ment el a sajtókonferenciára…). A Rendezők Kéthete rendezvényen volt a világpremierje a belga Jaco van Dormael Toto, a hős című filmdrámájának, amely megkapta az Arany Kamerát és az ifjúság díját. Ugyancsak e rendezvény adott helyt Atom Egoyan A kárbecslő és a mexikói Maria Novaro Danzón című alkotása világpremierjének. Sikerrel szerepelt Jocelyn Moorhouse Bizonyíték (Arany Kamera külön dicséret), Ken Loach Lim-lom, Sean Penn Indián vér című filmje, s tetszést aratott Youssef Chahine Kairót bemutató rövid filmetűdje. A magyar filmművészetet két film képviselte a rendezvényeken. A versenyprogram Un certain regard szekciójában vetítették Kamondi Zoltán Halálutak és angyalok című filmdrámáját és a Rendezők Kéthete szekcióba hívták meg Kézdi-Kovács Zsolt És mégis című alkotását. A fesztivál magyar vonatkozásaként megemlíthető, hogy Werner Schroeter Malina című német versenyfilmjében szerepelt Can Togay is. Zsűri Versenyprogram Roman Polański , filmrendező – Franciaország – a zsűri elnöke Férid Boughedir, filmrendező – Tunézia Whoopi Goldberg , színésznő – Amerikai Egyesült Államok Margaret Ménégoz, filmproducer – Franciaország Natalja Nyegoda, színésznő – Oroszország Alan Parker , filmrendező – Egyesült Királyság Jean-Paul Rappeneau, filmrendező – Franciaország Hans Dieter Seidel, filmkritikus – Németország Vittorio Storaro , operatőr – Olaszország Vangelis , zeneszerző – Görögország Arany Kamera Geraldine Chaplin , színésznő – Amerikai Egyesült Államok – a zsűri elnöke Jan Aghed, újságíró – Svédország Didier Beaudet, hangmérnök, filmproducer – Franciaország Gilles Colpart, filmkritikus – Franciaország Roger Kahane, filmrendező – Franciaország Fernando Lara, filmkedvelő – Spanyolország Eva Sirbu, újságíró – Románia Myriam Zemmour, filmkedvelő – Franciaország Hivatalos válogatás Nagyjátékfilmek versenye A Rage in Harlem (Lövöldözés Harlemben) – rendező: Bill Duke Anna Karamazovff – rendező: Rusztam Kamdamov Barton Fink (Hollywoodi lidércnyomás) – rendező: Ethan Coen és Joel Coen Bian zou bian chang (Az ezredik húr) – rendező: Chén Kǎigē (Csen Kaj-ko) Bix (Bix - Változat egy legendára) – rendező: Pupi Avati Careubijca – rendező: Karen Saknazarov Europa ( Európa ) – rendező: Lars von Trier Guilty by Suspicion (Feketelistán) – rendező: Irwin Winkler Homicide (Homicide) – rendező: David Mamet Hors la vie (Életen kívül) – rendező: Maroun Bagdadi Il portaborse (A táskahordozó) – rendező: Daniele Luchetti Jungle Fever (Dzsungelláz) – rendező: Spike Lee La belle noiseuse (A szép bajkeverő) – rendező: Jacques Rivette La carne (A hús) – rendező: Marco Ferreri La double vie de Véronique (Veronika kettős élete) – rendező: Krzysztof Kieslowski Lune froide – rendező: Patrick Bouchitey Malina – rendező: Werner Schroeter To meteoro vima tou pelargou (A gólya függő lépése) – rendező: Theo Angelopoulos Van Gogh (Van Gogh) – rendező: Maurice Pialat Nagyjátékfilmek versenyen kívül Hachi-gatsu no kyôshikyoku (Augusztusi rapszódia) – rendező: Kuroszava Akira Madonna: Truth or Dare (Madonnával az ágyban) – rendező: Alek Keshishian Jacquot de Nantes (Nantes-i Jacquot) – rendező: Agnès Varda Le film du cinéma suisse – rendező: Michel Soutter, Freddy Buache, Jacqueline Veuve és Markus Imhoof Life Stinks (Az élet büdös) – rendező: Mel Brooks Prospero’s Books (Prospero könyvei) – rendező: Peter Greenaway Thelma and Louise (Thelma és Louise) – rendező: Ridley Scott Un certain regard A Captive in the Land (Az örök jég fogságában) – rendező: John Berry Boyz n the Hood (Fekete vidék) – rendező: John Singleton Dar kouchehay-e eshq (A szerelem utcái) – rendező: Khosrow Sinai Halálutak és angyalok – rendező: Kamondi Zoltán Hearts of Darkness: A Filmmaker's Apocalypse (Hearts of Darkness: A Filmmaker's Apocalypse) – rendező: Fax Bahr és George Hickenlooper Holidays on the River Yarra – rendező: Leo Berkeley Ishanou – rendező: Aribam Syam Sharma Jumedzsi – rendező: Szuzuki Szeidzsun La mujer del puerto – rendező: Arturo Ripstein Laada – rendező: Drissa Toure Lebewohl, Fremde – rendező: Tevfik Baser L’entraînement du champion avant la course – rendező: Bernard Favre Meszt – rendező: Ermek Sinarbajev Perekhod tovariscsa Cskalova cserez szevernij poljusz – rendező: Makszim Pezsemskij Pogrzeb kartofla – rendező: Jan Jakub Kolski Sango Malo – rendező: Bassek Ba Kobhio Ta Dona – rendező: Adama Drabo Treasure Island (Kincses sziget) – rendező: Raoul Ruiz Ucieczka z kina 'Wolnosc' (Menekülés a Szabadság moziból) – rendező: Wojciech Marczewski Ystävät, toverit – rendező: Rauni Mollberg Rövidfilmek versenye Broken Skin – rendező: Anna Campion Casino – rendező: Gil Bauwens Ja Walesa – rendező: Jacek Skalski La noce – rendező: Joëlle Bouvier és Regis Obadia La vie selon Luc – rendező: Jean-Paul Civeyrac Les éffaceurs – rendező: Gérald Frydman Mal de blocs – rendező: Marc Saint-Pierre és Nathalie Saint-Gelais Nokturno – rendező: Nikola Majdak Push Comes to Shove – rendező: Bill Plympton W.A.L. – rendező: Robert Turlo Z podnyeszjonjmi rekami – rendező: Mitko Panov Párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete Nagyjátékfilmek Diably, diably (Ördögök, ördögök!) – rendező: Dorota Kedzierzawska La vie des morts (La vie des morts) – rendező: Arnaud Desplechin Laafi, tout va bien – rendező: S. Pierre Yameogo Liquid Dreams – rendező: Mark Mano Robert’s Movie – rendező: Canan Gerede Sam and Me – rendező: Deepa Mehta Trumpet Number 7 – rendező: Adrian Velicescu Young Soul Rebles – rendező: Isaac Julien Rövidfilmek A Nice Arrangement – rendező: Gurinder Chadha Carne (Carne) – rendező: Gaspar Noé Die mysreriosen Lebenslinien – rendező: David Rühm Livraison à domicile – rendező: Claude Philippot Once Upon a Time – rendező: Kristian Petri Petit drame dans la vie d’une femme – rendező: Andrée Pelletier Une symphonie du havre – rendező: Barbara Doran Rendezők Kéthete Nagyjátékfilmek Annabelle partagée – rendező: Francesca Comencini Caldo soffocante – rendező: Giovanna Gagliardo Chichkhan – rendező: Fahdel Jaibi és Mahmoud Ben Mahmoud Danzon (Danzón) – rendező: María Novaro És mégis – rendező: Kézdi-Kovács Zsolt O Drapetis – rendező: Lefteris Xanthopoulos Ovo Malo Duse (Egy kis lélek) – rendező: Ademir Kenovic Paris Trout (Veszettség – Paris Trout) – rendező: Stephen Gyllenhaal Proof (Bizonyíték) – rendező: Jocelyn Moorhouse Rebro Adama – rendező: Vjacseszlav Kristofovics Riff-Raff (Lim-lom) – rendező: Ken Loach The Adjuster (A kárbecslő) – rendező: Atom Egoyan The Cabinet of Dr. Ramirez – rendező: Peter Sellars The Indian Runner (Indián vér) – rendező: Sean Penn Toto le héros (Toto, a hős) – rendező: Jaco van Dormael Une histoire inventée – rendező: André Forcier Zaterjannii v Szibiri (Lost in Siberia) – rendező: Alekszandr Mitta Rövidfilmek Le Caire – rendező: Youssef Chahine Díjak Nagyjátékfilmek Arany Pálma : Barton Fink (Hollywoodi lidércnyomás) – rendező: Ethan Coen és Joel Coen A zsűri nagydíja : La belle noiseuse (A szép bajkeverő) – rendező: Jacques Rivette A zsűri díja : Europa ( Európa ) – rendező: Lars von Trier Hors la vie (Életen kívül) – rendező: Maroun Bagdadi Legjobb rendezés díja : Barton Fink (Hollywoodi lidércnyomás) – rendező: Ethan Coen és Joel Coen Legjobb női alakítás díja : Irène Jacob – La double vie de Véronique (Veronika kettős élete) Legjobb férfi alakítás díja : John Turturro – Barton Fink (Hollywoodi lidércnyomás) Legjobb mellékszereplő díja : Samuel L. Jackson – Jungle Fever (Dzsungelláz) Rövidfilmek Arany Pálma (rövidfilm): Z podnyeszjonjmi rekami – rendező: Mitko Panov A zsűri díja (rövidfilm): Push Comes to Shove – rendező: Bill Plympton Arany Kamera Arany Kamera : Toto le héros (Toto, a hős) – rendező: Jaco van Dormael Külön dicséret: Proof (Bizonyíték) – rendező: Jocelyn Moorhouse Sam & Me – rendező: Deepa Mehta Egyéb díjak FIPRESCI -díj: La double vie de Véronique (Veronika kettős élete) – rendező: Krzysztof Kieslowski Riff-Raff (Lim-lom) – rendező: Ken Loach Technikai nagydíj : Europa ( Európa ) – rendező: Lars von Trier Ökumenikus zsűri díja : La double vie de Véronique (Veronika kettős élete) – rendező: Krzysztof Kieslowski Ökumenikus zsűri külön dicsérete: La belle noiseuse (A szép bajkeverő) – rendező: Jacques Rivette Jungle Fever (Dzsungelláz) – rendező: Spike Lee Ifjúság díja külföldi filmnek : Toto le héros (Toto, a hős) – rendező: Jaco van Dormael Ifjúság díja francia filmnek : Cheb (Cheb) – rendező: Rachid Bouchareb Castelnau-sur-l’Auvignon Castelnau-sur-l’Auvignon település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 159 fő (2015). Castelnau-sur-l’Auvignon Blaziert, Caussens, Condom, Gazaupouy, Marsolan és La Romieu községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bizánci császárok családfái Források Ez a szócikk részben vagy egészben a Byzantine emperors family tree című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. http://genealogy.euweb.cz/pan/byzant.html http://sitemaker.umich.edu/mladjov/files/romanemperors2.pdf http://www.friesian.com/romania.htm#anastasius You’re So Good to Me A You're So Good To Me Brian Wilson, és Mike Love szerzeménye, ami először az 1965-ös The Beach Boys nagylemezen a Summer Days (And Summer Nights!!)-on, majd egy évvel később, mint a Sloop John B kislemez B-oldalaként jelent meg. A dal érdekessége, hogy a dalban a dob csak a negyedekre ad ütést, ez nagyon ritka, és szokatlan volt a Beach Boys-nál. Helyezések Az A-oldalán található "Sloop John B" nagyon sikeres volt, és az amerikai kislemezlista 3. helyéig jutott, ezzel szemben a "You're So Good To Me" sem Amerikában sem Angliában nem került fel a listákra, viszont 17. helyet érte el Ausztráliában. Georges Cadoudal Georges Cadoudal (Brech, Bretagne, 1771. január 1. – Párizs, 1804. június 25.), néha egyszerűen csak Georges, francia politikus, a francia forradalom idején a "huhogók" vezetője. Élete Brech-ben született, miután befejezte az iskoláit, hű maradt a királyhoz és katolikus hitéhez a forradalom idején. 1793-ban a lázadás élére állt Morbihanban a Nemzeti Konvent ellen az első köztársaság idején. Ezt hamar leverték, majd csatlakozott a Vendée-ban kitört felkeléshez, részt vett a Le Mans és Savenay körüli harcokban ugyanezen év decemberében. Morbihanba visszatérve Cadoudalt letartóztatták, és Brestben bebörtönözték. Sikerült megszöknie, és újra kezdte harcát a forradalom ellen. Annak ellenére, hogy pártja vereséget szenvedett, és hogy kénytelen volt többször is Angliába menekülni, Cadoudal nem adta fel a harcot, és királypárti összeesküvést szervezett Lajos Szaniszlónak, Provence grófjának a trónra ültetésére. Nem volt hajlandó egyezkedni a kormánnyal, bár Napoléon Bonaparte, az Első Konzul több ajánlatot tett neki, mert csodálta elszántságának örökké lobogó tüzét. 1800-tól már esélye sem volt a nyílt háborúnak, így összeesküvés szervezésébe kezdett. Decemberben közvetve részt vett Pierre Saint-Regent merényletében az első konzul ellen, és Angliába menekült újra. 1803-ban tért vissza Franciaországba, hogy újra megkíséreljen egy összeesküvést Bonaparte ellen. Bár névlegesen rendőri felügyelet alatt állt, sikerült hat hónapig szervezkednie, végül letartóztatták. Bűnösnek találták és halálra ítélték. Nem volt hajlandó kegyelmet kérni, tizenegy társával együtt lenyakazták. Stazione di San Vito al Tagliamento Stazione di San Vito al Tagliamento vasútállomás Olaszországban, San Vito al Tagliamento településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Casarsa–Portogruaro-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Cordovado-Sesto Stazione di San Giovanni di Casarsa Stazione di Sesto al Reghena ČSD T 435.0 A ČSD T 435.0 sorozat, később ČD 720 sorozat és ŽSR 720 sorozat egy csehszlovák dízelmozdony-sorozat volt. A ČKD gyártotta 1958 és 1962 között. Összesen 287 db készült belőle. Selejtezése 1995-ben kezdődött. 1108 Évszázadok: 11. század – 12. század – 13. század Évtizedek: 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek – 1150-es évek Évek: 1103 – 1104 – 1105 – 1106 – 1107 – 1108 – 1109 – 1110 – 1111 – 1112 – 1113 Események Álmos herceg és bátyja Könyves Kálmán király kibékülnek, Álmos vezeklésképpen lázadásáért a Szentföldre zarándokol, de visszatérve újra fellázad. Álmos herceg V. Henrik német-római császárhoz megy, aki őt akarja felhasználni Magyarország meghódítására. Henrik ostrom alá veszi Pozsony várát. Könyves Kálmán , hogy a déli területeket biztosítsa, kiváltságokat ad a dalmáciai városoknak, majd visszaveri a császár támadását. A császárral szövetségben Szvatopluk cseh fejedelem is betör az országba. I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár és I. Bohemund antiochiai fejedelem békét kötnek. Fügenberg Fügenberg település Ausztriában, Tirolban a Schwazi járásban található. Területe 58,5 km², lakosainak száma 1 358 fő, népsűrűsége pedig 23 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 681 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. 324 (szám) A 324 (római számmal: CCCXXIV) egy természetes szám, négyzetszám, a 18 négyzete. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 324-es a kettes számrendszerben 101000100, a nyolcas számrendszerben 504, a tizenhatos számrendszerben 144 alakban írható fel. A 324 páros szám, összetett szám, azon belül négyzetszám, kanonikus alakban a 22 · 34 szorzattal, normálalakban a 3,24 · 102 szorzattal írható fel. Tizenöt osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 4, 6, 9, 12, 18, 27, 36, 54, 81, 108, 162 és 324. Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként. A 324 négyzete 104 976, köbe 34 012 224, négyzetgyöke 18, köbgyöke 6,86829, reciproka 0,0030864. A 324 egység sugarú kör kerülete 2035,75204 egység, területe 329 791,83040 területegység; a 324 egység sugarú gömb térfogata 142 470 070,7 térfogategység. AK–103 Az AK–103 orosz gyártmányú gépkarabély, amelyet az AK–74M típusú gépkarabély alapján fejlesztettek ki és a 7,62×39 mm-es M43 jelzésű köztes lőszert tüzeli, hasonlóan a korábbi AKM gépkarabélyhoz. Leírás A fémrészek ellenálló védőréteggel vannak bevonva a korrózió ellen. Az előagy, tölténytár, markolat és a puskatusa erős műanyagból készült. Az AK–103 kompakt változata az AK–104. CSőszájfékje a korábbi AKSZ–74U kompakt gépkarabélytól származik. Ugyancsak a 7,62×39 mm-es köztes lőszert tüzeli. Változatok AK–103 Alap automata változat katonai felhasználásra. AK–103–1 Rendőrségi és polgári piacra szánt félautomata változat. AK–103–2 Ezt a változatot ellátták egy külön hármas (3) sorozattal, amely a tűzváltó karon a sorozatlövés (AB) és az egyeslövés (ОД) között kapott helyet. Rendőrségi és polgári célra tervezték. AK–103N2 Az 1PN58 éjjellátó rögzítéséhez szükséges szereléksínnel ellátott változat. AK–103N3 Az 1PN51 éjjellátó rögzítéséhez szükséges szereléksínnel ellátott változat. AK–104 Rövidebb csővel ellátott karabély változat. Alkalmazók Etiópia - Az etiópiai Gafat Armament Engineering Complex gyártja a fegyvert. India - A haditengerészet speciális egységei használják a típust. Az orosz Izsmas cég tárgyalásokat folytat indiai privát cégekkel a fegyver gyártási jogainak eladásáról. Irán - Az iráni hadsereg egyes alakulatait fogják felszerelni az AK–103 gépkarabéllyal. Líbia - A polgárháború során mindkét oldal fegyveresei kezében látható volt több fényképen. A szóban forgó fegyverek AK–103–2 altípusúak. Namíbia - A namíbiai tengerészgyalogság használja. Oroszország - Különböző speciális rendőrségi és katonai alakulatok használják. Emellett az orosz hadsereg is használja kisebb számban. Pakisztán Panama - A rendőrség és a határőrség rendszeresítette. Szaúd-Arábia - A szaúdi hadsereg ejtőerős és különleges alakulatai használják. Venezuela - A venezuelai hadsereg alap lőfegyvere. A CAVIM gyártja licenc alapján 2012 óta, a hadsereg 2013-ban rendszeresítette a fegyvert. Granges (Saône-et-Loire) Granges település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 543 fő (2015). Granges Givry, Bissey-sous-Cruchaud, Buxy, La Charmée, Rosey, Saint-Désert és Saint-Germain-lès-Buxy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Paloma Quintero Siles Paloma Quintero Siles (1971. szeptember 28. –) spanyol női nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Spanyol labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2002-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Németországba a 6., a 2011-es női labdarúgó-világbajnokságra valamint Kanadába a 7., a 2015-ös női labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Svédországba a 2013-as női labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Graniszetron A graniszetron hatékony antiemetikus hatású, nagymértékben szelektív 5-hidroxitriptamin (5-HT3) receptor antagonista vegyület. A farmakológiai vizsgálatok alapján a graniszetron hatékony a citosztatikus kezelés okozta émelygés és hányás csillapítására. A graniszetron nem hat a prolaktin és az aldoszteron plazmaszintekre. A graniszetron akár profilaxisra, akár kezelésre alkalmazva, intravénásan hatékonyan szünteti a citosztatikus gyógyszerek vagy teljestest-besugárzás okozta hányingert és hányást. FC Metz A Football Club de Metz (röviden Metz) egy 1932-ben alapított francia labdarúgócsapat, melynek székhelye Metzben található. A klub színei: vörös és fehér. Hazai pályájuk a Stade Municipal Saint-Symphorien, melynek befogadóképessége 26 700 fő. Jelenlegi keret 2014. július 21. Sikerlista Első osztály Ezüstérmes (1): 1997–98 Másodosztály Aranyérmes (3): 1934–35, 2006–07, 2013–14 Francia kupa Aranyérmes (2): 1984, 1988 Ezüstérmes (1): 1938 Francia ligakupa Aranyérmes (2): 1986, 1996 Ezüstérmes (1): 1999 UEFA Intertotó-kupa Ezüstérmes (1): 1999 Henri Philippe Pétain Henri Philippe Benoni Omer Joseph Pétain, ismertebb nevén Philippe Pétain vagy egyszerűen Pétain marsall (Cauchy-à-la-Tour, 1856. április 24. – Port-Joinville (L’Île-d’Yeu), 1951. július 23.) francia marsall, az első világháború hadvezére. 1934-ben rövid ideig hadügyminiszter, a Harmadik Köztársaság 87. miniszterelnöke, 1940–1944 között a Vichy-Franciaország köztársasági elnöke. Az első világháborúban A világháborút megelőzően a hadiakadémia gyalogsági karának tanára volt 1901 és 1910 között. Részt vett az első marne-i csatában, a második artois-i csatában, a második champagne-i csatában, majd 1916. február 25-én Verdun védelméhez hívták. Nagy szerepe volt a francia hadsereg állóképességének helyreállításában. A Chemin des Dames-on elszenvedett vereség után Robert Nivelle-től átvette a hadsereg parancsnokságát 1917. május 15-én, és meg is tartotta a háború befejezéséig. 1918 novemberében Franciaország marsallja, majd a Legfelső Hadi Tanács alelnöke lett. A két világháború között Mint az első világháború egyik győztes katonai vezetője, ő volt 1931-ig a francia hadsereg főfelügyelője. 1925-ben Marokkóba küldték a Rif-hegységbeli törzsek által kirobbantott Abd el-Krim-féle felkelés elfojtására. 1934-ben ő lett Gaston Doumergue kormányának hadügyminisztere. 1939–1940-ben a Franco vezette Spanyolországban nagykövetként képviselte hazáját. A második világháború alatt 1940. május 18-án a Reynaud-kormány miniszterelnök-helyettese, majd a német megszállás idején, Párizs eleste után, 1940. június 16-án Franciaország miniszterelnöke lett. Miután június 22-én fegyverszüneti megállapodást kötött a nemzetiszocialista Németországgal és a fasiszta Olaszországgal, a július 11-én Vichy-ben összehívott nemzetgyűlés teljhatalommal ruházta fel: köztársasági elnök (1944-ig) és miniszterelnök (1942-ig) volt egyidejűleg. A Vichy-kormány tehát személyileg végig összekapcsolódott Pétain tevékenységével. Politikája ingadozott a németbarátság és a németekkel szembeni ellenállás között. Jellemző, hogy a németbarát miniszterelnök-helyettest, Pierre Lavalt, 1940 decemberében menesztette, ám a németek nyomására 1942-ben vissza kellett helyeznie pozíciójába. 1941-ben tapogatózó tárgyalásokat kezdett a nyugati szövetségesekkel. Amikor 1944. szeptember 7-én a németek több más kormánytaggal együtt először Belfort-ba, majd Sigmaringenbe vitték, Pétain megtagadott velük minden együttműködést, és lemondott hivatalos funkciói gyakorlásáról. Innen később az amerikaiak szabadították ki. Svájcba ment, ahonnan 1945 áprilisában saját elhatározásából hazatért. A második világháború után Pétaint egy különleges bíróság elé állították, amely őt halálra ítélte. Charles de Gaulle tábornok közbenjárására a büntetést először életfogytig tartó várfogságra változtatták, majd a Yeu-szigetre száműzték, de végül megkegyelmeztek neki, és felmentették. A Yeu-szigeten, Port-Joinville-ben halt meg 95 éves korában, itt is temették el. Értékelése Pétain értékelése máig is viták tárgya. Vannak, akik nemzeti hősként tartják számon, ám főleg a második világháborút követő években sokan náci-kollaboránsnak tekintették, illetve tekintik. Forrás Magyar Nagylexikon A második világháború teljes története, 1.kötet Stari Bar A montenegrói Stari Bar (magyarul Régi Bar) romváros az Adriai-tenger partjától, a kikötővárosként és turistacentrumként működő modern Bartól 5 kilométerre keletre, a Rumija-hegység lábánál terül el. A romváros környékén, Stari Bar közigazgatási területén a 2003-as adatok szerint nagyjából 1800-an élnek. Története A helyszínen talált kerámia- és fémleletek szerint i. e. 800-ban már lakták a területet, valószínűleg valamely illír törzs. A városkát öt évszázaddal később, a kelet-adriai partvidék római megszállásának idején lerombolták. A régészeti feltárások azt mutatják, hogy a rómaiak nem használták a települést, helyette inkább új várost építettek a tengerparthoz közel. A 6. században, I. Jusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt új, erődítménnyel megerősített város épült a régi illír település romjain. A 10. században, VII. Kónsztantinosz bizánci császár idejében Antibáriumnak nevezték a várost, ugyanis a tenger túlpartján található az itáliai Bari. A következő században a terület a parti szláv állam része, fontos politikai és gazdasági központja lett az adriai partvidéknek. 1089-ben a város prímási székhely lett. A Velencei Köztársaság 1443-ban leigázta a várost, majd 1571-ben a törökök foglalták el. 1878-ban Montenegró része lett, majd az évtizedek során elnéptelenedett. Szerepét a gyorsan fejlődő parti város vette át. A romváros A romváros legősibb részét II. Jusztinianosz bizánci császár építtette, de egyes elemek valószínűleg az 5. századból származnak. A jó állapotban megmaradt felső erődöt a második világháborúban börtönnek használták a megszállók. Ma már csak az alapjai állnak a város védőszentjéről, Szent Györgyről elnevezett, román stílusban épült templomnak, amelyet a 17. században mecsetté alakítottak át, majd 1882-ben megsemmisült egy lőporrobbanásban. Két másik, a 14. században épült templom valamivel jobb állapotban vészelte át az évszázadokat, de belőlük is csak romos, düledező falak maradtak. A város nyugati részén állnak a volt ferences kolostorhoz tartozó templom maradványai. A falakon nagyon rossz állapotban fennmaradt freskótöredékek láthatók. Jó állapotban maradt fenn az óratorony, valamint egy 18. századi török gőzfürdő. Szintén megkímélte az idő a településhez vezető akvaduktot, amelynek tövében ma lakóházak állnak. Megközelítés Stari Bar mindössze öt kilométerre fekszik a modern parti várostól, Bartól, így autóval vagy akár gyalog is könnyen megközelíthető. A romváros reggel 8 és este 8 óra között látogatható, a belépő két euróba kerül egy felnőtt látogató részére. FC Midtjylland Az FC Midtjylland, teljes nevén Football Club Midtjylland egy dán labdarúgócsapat. A klubot 1999-ben alapították, két klub, az Ikast FS és a Herning Fremad egyesítésével. Székhelye Ikast és Herning. Visszavonultatott mezszámok 14 Mohamed Zídán , Csatár , 2003-2004 32 Kristian Bak Nielsen, Hátvéd , 2000-2007 Ismertebb játékosok Simon Busk Poulsen Rasmus Daugaard Simon Kjær Thomas Røll Larsen David Nielsen Peter Sand Morten Skoubo Peter Skov-Jensen Dennis Sørensen Christian Traoré Magnus Troest Urmas Rooba Razak Pimpong Kwadwo Poku Nikola Gjoševski Serghei Dadu Akeem Agbetu Justice John Erhenede Adeshina Lawal Ayinde Lawal Ade Runsewe Abdul Sule Jon Knudsen Ola Tidman Sikerek Bajnokság (első osztály) Bajnok (2): 2014-15, 2017-18 Második (2): 2006-07, 2007-08 Bajnokság (másodosztály) Bajnok (1): 1999-00 Kupa Döntős (4): 2002-03, 2004-05, 2009-10, 2010-11 Fury and Flames Fury and Flames címmel jelent meg az amerikai Hate Eternal negyedik nagylemeze. A korongot a Metal Blade Records adta ki 2008. február 19-én. Dél-Amerikában az EMI Records jelentette meg az anyagot, egy Inside című bónuszdallal kiegészítve. Az albumon mutatkozott be Shaune Kelley, mint másodgitáros, aki korábban már játszott Erik Rutan mellett a Ripping Corpse soraiban. A lemezen Alex Webster kezeli a basszusgitárt, aki főállásban a Cannibal Corpse tagja. A dobos személyében szintén változások történtek, hiszen az anyagon Jade Simonetto dobol, aki hasonló kvalitásokkal rendelkezik, mint elődje Derek Roddy. Jade maga is nagy Hate Eternal és Roddy rajongóként került a zenekarba, így hamar be tudott illeszkedni a többiek közé. Zenei szempontból az I, Monarch anyaghoz hasonlóan intenzív korong született, habár néhány kritikában megjegyezték, hogy az albumon nem hallhatóak olyan markáns dalok, mint elődjén. Erik Rutan elmondása szerint az albumon hallható keserű és dühödt hangulatot Jared Anderson halála ihlette, aki korábban a zenekar tagja volt.[forrás?] A borítót Paul Romano készítette, aki már olyan zenekarokkal dolgozott együtt, mint a Mastodon, az Animosity vagy a The Red Chord. Számlista "Hell Envenom" - 4:09 "Whom Gods May Destroy" - 3:42 "Para Bellum" - 4:30 "Bringer of Storms" - 5:18 "The Funerary March" - 4:15 "Thus Salvation" - 3:58 "Proclamation of the Damned" - 4:14 "Fury Within" - 3:34 "Tombeau (Le Tombeau de la Fureur et Des Flames)" - 4:42 "Coronach" - 1:40 "Inside" - 2:40 (bónuszdal a dél-amerikai kiadáson.) Minden dalt Erik Rutan írt, kivéve a Hell Envenom és a Para Bellum címűeket, melyekben Shaune Kelly is szerepel, mint dalszerző. Zenészek Erik Rutan - ének/gitár Shaune Kelley - gitár Alex Webster - basszusgitár Jade Simonetto - dob Produkció Producer: Erik Rutan Hangmérnök: Shawn Ohtani és Erik Rutan Borító: Paul Romano Maszter: Alan Douches Forrás http://metal-archives.com/release.php?id=178422 Metal Hammer (magyar kiadás) 2008/március 98.o. Metal Hammer (magyar kiadás) 2008/március 58.o. Népi hiedelem Erdélyben Népi hiedelem Erdélyben – a világról szerzett tudás ellenőrizhetetlen, igazolatlan része, s mint ilyen, a folklór egyik területe. A kultúra elvont világképéhez kapcsolódva gyakorlati, világértelmező és normatív szerepet tölt be. Hamis tudattá a kor hivatalos tudományossága minősíti át. Hiedelem és tudás A hiedelem és a tudás közötti határ koronként, társadalmanként, olykor egyénenként más- és máshol húzódik. A hiedelem egyaránt lehet a tudomány által még nem igazolt vagy már elvetett állítás. A népi hiedelem minden kor tudatának része; részben öröklődik, részben pedig – a világgal való szakadatlan kontaktus során – termelődik. A népi hiedelem elemei a világkép körül rendszerbe szerveződnek. Területei a mitikus lényekre vonatkozó képzetek, meggyőződések (népi mitológia, alsó mitológia), és a személytelen varázserőt aktivizáló gyakorlati eljárások (mágia). A valóságban a két terület szétválaszthatatlanul összekapcsolódik, s együtt hálózzák be a kozmikus, a természeti és társadalmi környezetre, az ünnep- és hétköznapi életre vonatkozó ismereteket, és ebből kifolyólag a rájuk irányuló cselekvéseket. A hiedelemkutatás irányvonalai A magyar népi hiedelem kutatásának elkülöníthető néhány irányvonala. Ipolyi Arnold Magyar Mythologia (1854) című monumentális munkája a kultúra nemzeti gyökereit kutató romantikus iskola (a Grimm testvérek) szemléletében fogant. A szintézis koncepciója alapjában véve elhibázott volt, adatai azonban a népi hiedelem kutatásában máig hivatkozott tények. Ipolyi nyomdokain indultak el olyan későbbi kutatók, mint Kálmány Lajos és Katona Lajos. Ezt az eredetkutatást folytatva jelentette ki Róheim Géza: "Egyáltalában nem túlzás, ha röviden azt mondjuk: a magyar néphit szláv néphit." A másik úton, a keleti kapcsolatokat kereső Jankó János és Reguly Antal nyomdokain Diószegi Vilmos haladt, és azonosította a magyar hiedelemrendszerben a "pogány magyarok hitvilágának" maradványait: a világfa- és lélekképzetet, a táltos- és garabonciáshiedelmeket. A harmadik út Ipolyi kutatásaitól a néphit, a rítusok vizsgálatán át vezet napjainkig. A teljesség igénye nélkül említjük a Frazer-követő Marót Károly, a varázscselekvéseket vizsgáló Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos, a mese- és hiedelemkutató Solymossy Sándor, a mese világképét rekonstruáló Berze Nagy János, a regöséneket vizsgáló Sebestyén Gyula, az agrárrítusokat vizsgáló Gunda Béla, továbbá a folklórműfajok és népi hiedelem, valamint vallásosság kapcsolatát kutató Dégh Linda, Pócs Éva, Erdélyi Zsuzsanna, Jung Károly nevét. Hiedelemrendszer a romániai magyar nyelvterületeken A romániai magyar nyelvterület népi hiedelemrendszerének jellege és állapota szórványosan adatolt. Kutatását sem a teljesség igénye, sem egy sajátos tudomány hipotézis nem jellemezte. A 19-20. század fordulójának törekvése az adatgyűjtés volt. Népi hiedelemmel kapcsolatos erdélyi közlések olvashatók Jankó János, Sebestyén Gyula, Szendrey Zsigmond, Wlislocki Henrik és W. Dörfler Anna, Luby Margit, később Kovács Ágnes tollából. K. Kovács László hóstáti szokásmonográfiája, Vajkai Aurélnak a népi gyógyászatról írott munkája szintén bővelkedik néői hiedelem adatokban. Napjainkban Bosnyák Sándor végzett hiedelemgyűjtést a bukovinai, moldvai és gyimesi csángók körében. Gyimesi hiedelemmondákat és ráolvasásokat közölt Salamon Anikó, barcaságiakat Seres András, magyarózdiakat Horváth István. A gyimesiek Babba Mária-kultuszáról értekezett Daczó Árpád, háromszéki hiedelemlényekről Seres András, tordatúri mágikus cselekvésekről T. Csőgör Enikő. Albert Ernő könyvet jelentetett meg a gyimesi boszorkány-hiedelmekről, Keszeg Vilmos a mezőségi hiedelemmondák morfológiai sajátosságairól doktori disszertációt készített: Jóslások a Mezőségen. A népszokások népi hiedelem általi meghatározottságát Balázs Lajos, Vasas Samu, Salamon Anikó, a népi gyógyászat hiedelemalapú eljárásait Vasas Samu, Keszeg Vilmos rögzítette, a népi növényismeret és hiedelem viszonyát Péntek János és Szabó T. Attila vizsgálta. Disszertáció készült a népi kozmogóniai ismeretekről (Zsigmond Győző). A romániai magyar hiedelemrendszer földrajzi helyzetéből és a román kultúrával való állandó kapcsolatából kifolyólag konzervatívabb és archaikusabb az általános magyar népi hiedelemnél. Olyan hiedelemkörök, mint a boszorkány, a szépasszony, a lüdérc, a tojásból kiköltött ördögsegítő hiedelemköre napjainkig megőrizték világértelmező és a cselekvéseket szabályozó szerepüket. Moldvában az időjárást szabályozó és jósló képességekkel rendelkező garabonciás képzete napjainkban is újabb hiedelemtörténeteket termel. Háromszéken az állatokat megnyergelő, forgószélben közlekedő szépasszonyokról szóló történetek máig hallhatók. A partiumi vidékeken a mágikus erejű tudós kocsis emléke őrződött meg. A csángó közösségek körében a katolikus szentek alakjához kapcsolódnak hiedelemtörténetek. Az erdélyi Mezőségen a román hiedelmek hatására napjainkig aktív a lüdérc, a prikulics, a boszorkány hiedelemköre. A csángó, valamint a mezőségi településeken ma is gyakori a halottlátók igénybevétele. Az ortodox papok mágikus szolgáltatásait minden tájegységben magyarok is igénybe veszik. Háromszéken a 20. század első feléig megőrződött a regösének; Moldvában és a Gyimesben az archaikus imák mágikus célú használata ma is általános; a Mezőségre a román kultúrából átvett ráolvasások a jellemzőek. Hasonlóképpen hiedelmekkel terheltebbek az emberi élet átmeneti rítusai és a népi kalendárium jeles napjai. FC Nitra Az FC Nitra egy szlovák labdarúgócsapat, amelynek székhelye Nyitra. A klubot 1909-ben alapították NYÖTTSO (Nyitrai Önkéntes Tűzoltó Testület Sportosztálya) néven. A klub eddigi legnagyobb sikere, hogy 1962-ben a második helyen végzett a csehszlovák bajnokságban, míg 2008-ban, a szlovák bajnokság harmadik helyén zárt. A csapat története Csehszlovák-bajnokság A klub az 1959/60-as szezonban szerepelt először első osztályú-bajnokságban, ekkor a csehszlovák ligában a nyolcadik helyen végeztek. A következő évadban tizenegyedikek lettek, míg az 1961/62-es szezont ezüstérmesként fejezték be. Ez máig a legelőkelőbb helyezésük bajnoki küzdelmeik során. 1963-ban búcsúztak az első osztálytól. Végül az 1971/72-es szezonra tértek vissza. Négy év után újra búcsúztak, miután utolsóként zárták, az 1974/75-ös szezont. Az 1979/80-as évadban hatodikként végeztek újoncként a csehszlovák-bajnokságban. A következő években ingadozó teljesítményt nyújtottak, voltak negyedikek, és tizennegyedikek is, míg 1984-ben újra kiestek. Két szezon után sikerült a visszajutás, de a liga megszűnéséig, kiugró eredményt már nem tudtak elérni, az 1989-es bronzérmen kívül. A történelem utolsó csehszlovák-bajnokságát, a tizenkettedik helyen fejezték be, 1993-ban. Szlovák-bajnokság Az 1993/94-es szlovák bajnokságot, ami az első szezonja volt a ligának, utolsóként zárták, ezzel búcsúztak. A visszajutás nem váratott sokáig, hiszen egy szezont töltöttek el mindössze a másodosztályban, és 1995-ben már újra az első osztályra készülhettek. A következő szezont szintén a legjobbak között kezdhették el, de a létszámcsökkentés miatt, 2000-ben kiestek. Öt év másodosztályú száműzetés után, a 2005/06-os szezonra jutottak fel újra, amelyet végül ötödikként fejeztek be. A 2007/08-as szezonban bronzérmesek lettek, viszont a következő évadban utolsó előttiként zártak, de a 2009/10-es bajnoki küzdelmek alatt újra feltámadtak, és az előkelő negyedik pozícióban végeztek. Névváltozások 1909–1911 Nyitrai ÖTTSO 1911–1919 Nyitrai TVE 1919–1921 Nyitrai SC 1921–1923 SK Nitra 1923–1948 AC Nitra 1948–1949 Sokol Nitra 1949 ZSJ Sokol spojene zavody Nitra 1949–1953 ZK KP Nitra 1953–1956 DSO Slavoj Nitra 1956–1966 TJ Slovan Nitra 1966–1976 AC Nitra 1976–1990 TJ Plastika Nitra 1990– FC Nitra Sikerek 1961–62 2007–08 1974–75, 1982–83, 1986–87, 1990–91 Čabrunići Čabrunići (olaszul: Zabroni) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Svetvinčenathoz tartozik. Fekvése Az Isztria délkeleti részén, Pólától 21 km-re északra, községközpontjától 8 km-re délre a Vodnjan-Svetvinčenat úttól nyugatra fekszik. A falu halad át a Póla-Divača vasútvonal. Története Területe már az ókorban lakott volt, ezt bizonyítják a határában található római villamaradványok. A mai település a 16. században népesült be, amikor a velenceiek Dalmáciából a török elől menekülő horvátokat telepítettek ide. A svetvinčenati plébániához tartozott. A falunak 1880-ban 265, 1910-ben 344 lakosa volt. Az I. világháború után Olaszországhoz került. Az Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A II. világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 148 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal (szőlő és olajbogó termesztés) és kisállattartással foglalkoznak. Sokan dolgoznak Vodnjanon és Pólán is. A faluban jó állapotban maradtak fenn a tradicionális népi építészet szép példái, a magas falakkal körülvett zárt udvaros házak és épületek. Határában sok kažun (kőből épített kis gazdasági épület) is található. Árnyékhalfélék Az árnyékhalfélék (Sciaenidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe tartozó család. Az árnyékhalfélék családjába 66 élő halnem és 283 élő faj tartozik. Rendszerezés A családba az alábbi 66 nem tartozik: Aplodinotus - 1 faj Aplodinotus grunniens Rafinesque, 1819 Argyrosomus - 9 faj Aspericorvina - 1 faj Aspericorvina jubata (Bleeker, 1855) Atractoscion - 2 faj Atrobucca - 10 faj Austronibea - 1 faj Austronibea oedogenys Trewavas, 1977 Bahaba - 3 faj Bairdiella - 6 faj Boesemania - 1 faj Boesemania microlepis (Bleeker, 1858) Cheilotrema - 2 faj Chrysochir - 1 faj Chrysochir aureus (Richardson, 1846) Cilus - 1 faj Cilus gilberti (Abbott, 1899) Collichthys - 2 faj Corvula - 2 faj Ctenosciaena - 2 faj Cynoscion - 25 faj Daysciaena - 1 faj Daysciaena albida (Cuvier, 1830) Dendrophysa - 1 faj Dendrophysa russelii (Cuvier, 1829) Elattarchus - 1 faj Elattarchus archidium (Jordan & Gilbert, 1882) Equetus - 2 faj Genyonemus - 1 faj Genyonemus lineatus (Ayres, 1855) Isopisthus - 2 faj Johnius - 33 faj Kathala - 1 faj Kathala axillaris (Cuvier, 1830) Larimichthys - 3 faj Larimus - 6 faj Leiostomus - 1 faj Leiostomus xanthurus Lacepède, 1802 Lonchurus - 2 faj Macrodon - 3 faj Macrospinosa - 1 faj Macrospinosa cuja (Hamilton, 1822) Megalonibea - 1 faj Megalonibea fusca Chu, Lo & Wu, 1963 Menticirrhus - 9 faj Micropogonias - 7 faj Miichthys - 1 faj Miichthys miiuy (Basilewsky, 1855) Miracorvina - 1 faj Miracorvina angolensis (Norman, 1935) Nebris - 2 faj Nibea - 10 faj Odontoscion - 3 faj Ophioscion - 10 faj Otolithes - 2 faj Otolithoides - 2 faj Pachypops - 3 faj Pachyurus - 10 faj Panna - 3 faj Paralonchurus - 6 faj Paranebris - 1 faj Paranebris bauchotae Chao, Béarez & Robertson, 2001 Paranibea - 1 faj Paranibea semiluctuosa (Cuvier, 1830) Pareques - 7 faj Pennahia - 5 faj Pentheroscion - 1 faj Pentheroscion mbizi (Poll, 1950) Petilipinnis - 1 faj Petilipinnis grunniens (Jardine & Schomburgk, 1843) Plagioscion - 7 faj Pogonias - 1 faj Pogonias cromis (Linnaeus, 1766) Protonibea - 1 faj Protonibea diacanthus (Lacepède, 1802) Protosciaena - 2 faj Pseudotolithus - 6 faj Pteroscion - 1 faj Pteroscion peli (Bleeker, 1863) Pterotolithus - 2 faj Roncador - 1 faj Roncador stearnsii ( Steindachner , 1876) Sciaena - 4 faj Sciaenops - 1 faj Sciaenops ocellatus (Linnaeus, 1766) Seriphus - 1 faj Seriphus politus Ayres, 1860 Sonorolux - 1 faj Sonorolux fluminis Trewavas, 1977 Stellifer - 24 faj Totoaba - 1 faj Totoaba macdonaldi (Gilbert, 1890) Umbrina - 17 faj Forrás Sciaenidae FishBase Kalcium-tartarát A kalcium-tartarát (E354) a borkősav kalciummal alkotott vegyülete, mely a bortermelés melléktermékeként keletkezik. Élelmiszerekben savanyúságot szabályozó anyagként, emulgeálószerként, valamint fémek megkötésére alkalmazzák. Előfordulhat halakból, gyümölcsökből, és tengeri növényekből készült ételekben, valamint egyes gyógyszerekben. Maximum beviteli mennyisége 30 mg/testsúlykg. A szervezetben borkősavvá alakul. Usztics Mátyás Usztics Mátyás (Penészlek, 1949. április 9. – Budapest, 2017. április 29.) magyar színművész, rendező, szinkronszínész és író. Életpálya 1968-ban indult karrierje a Nemzeti Színházban, ahol 1971-ig játszott. 1973-1975 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja volt mint gyakornok. 1975-ben átszerződött a 25. Színházhoz 1978-ig. 1978–1990 között a Mafilm művésze volt, később szabadfoglalkozásúvá vált. 1977–1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmszínész szakán tanult. 2003-tól a Nemzeti Kamara Színház igazgatója volt haláláig. A Rock Színház alapító tagja, 1982-ben a Sztárcsinálók című, első magyar rockoperában Seneca szerepében aratott zajos sikert. Az 1990-es évek derekán a Kisváros című filmsorozat Hunyadi Jánosaként tűnt fel a televíziók képernyőjén. Mind a komédia, mind a komolyabb műfajok terén megállta a helyét, gyakran szerepelt a Rádiókabaréban, ezen belül híressé vált Mondom az uramnak, Tibi jelenetéről és a Csáti falugyűlés kabarésorozat Orsós Vendeljeként. A Magor-mozgalom és a Magyar Gárda Egyesület alapítója. Solymáron élt. Színházi munkái A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész - 32; rendező - 11; szerző - 2. Színészként Madách Imre : Az ember tragédiája....Harmadik tanuló William Shakespeare : Athéni Timon....Varro második szolgája Edward Albee : Mindent a kertbe!....Roger William Shakespeare : Romeo és Júlia....Második zenész Ciprian: Gácsérfej.... Gorkij: A mélyben - Éjjeli menedékhely....Aljoska Schmidt: Negyven fok árnyékban....Jim Curry Ránki György : Egy szerelem három éjszakája....Fiatal katona Jonson: Volpone....Nano Kopkov: Aranyelefánt....Szvjoklin Baum: Óz, a nagy varázsló....Totó Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit.... Presser Gábor : Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról....Frantisek Molière: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember....Kullancs; Biztos Bartsch: A has.... William Shakespeare : Lear király....Oswald Kopit: Indiánok....Alekszej nagyherceg Remenyik-Katona: Pokoli disznótor....Második vándorló Heller: A 22-es csapdája....Aarfy Miller: Pillantás a hídról....Marco Várkonyi Mátyás - Miklós Tibor : Sztárcsinálók ....Seneca Bernstein: West Side Story....Gland Hand Kemény Gábor - Kocsák Tibor - Stefan Heym - Miklós Tibor: A krónikás....Őrparancsnok Arisztophanész: A nők diadala....Spártai Pető Sándor: Makk Marci csodálatos cirkusza....Orrotlennhordó; Hasahatalmas Alexandre Dumas : A három testőr....Rochefort Eisemann Mihály : Én és a kisöcsém....Zolestyák Polgár András : Húsdaráló.... Polgár András : A pesti beteg....Kocsenda Gyula Lázár Ervin : A négyszögletű kerek erdő....Dömdödöm Bilisics - Szabadhegyi: Kocsonya Mihály házassága.... Rendezőként William Shakespeare : Rómeó és Júlia (1992) Wilde: Rózsák, szerelmek (1996) (író is) Kocsonya Mihály házassága (2004, 2009) Polgár András : Húsdaráló (2004) Thész János: Kötéltánc (2008) Váradi Nagy Bella: Holnap kedd van (2008) Polgár András : A pesti beteg (2008) Lázár Ervin : A négyszögletű kerek erdő (2008) Síppal, dobbal, nádi hegedűvel (2008) Móricz-Benedek-Weöres-Tamkó: Süss fel, nap! (2009) Filmjei Csutak és a szürke ló ( 1961 ) Égi csikón léptet a nyár ( 1976 ) – Parkőr, úszómester Allegro barbaro ( 1978 ) Baleset ( 1978 ) Kinek a törvénye? ( 1978 ) – Csatkai Csúzli ( 1978 - 1981 ) Angi Vera ( 1979 ) Imre ( 1979 ) Magyar rapszódia ( 1979 ) Rosszemberek ( 1979 ) – Vekóczi Szervusz, Szergej ( 1979 ) A stiglic ( 1980 ) A mérkőzés ( 1980 ) Circus maximus ( 1980 ) – Öcsi Fábián Bálint találkozása Istennel ( 1980 ) – Balla Károly unokája Süsü, a sárkány 2-9. ( 1980 - 1984 ) – Pék (hangja) TV Krimi ( 1980 ) Vasárnapi szülök ( 1980 ) – Juli sógora A hamu alatt ( 1981 ) A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon ( 1981 ) Petőfi ( 1981 ) Requiem ( 1981 ) – Szabadult fogoly Wagner ( 1981 - 1983 ) – Franz Cha-Cha-Cha ( 1982 ) – Sztásni Holtak hallgatása – Requiem egy hadseregért ( 1982 ) Liszt Ferenc ( 1982 ) Víkendszerelem ( 1982 ) – Délibábok országa ( 1983 ) Hosszú vágta ( 1983 ) – Svéd Klapka légió ( 1983 ) Könnyű testi sértés ( 1983 ) Nagy Anna, kis Anna ( 1983 ) Varázstoll ( 1983 ) Viadukt ( 1983 ) – Gömöri Az óriás ( 1984 ) Délibábok országa ( 1984 ) Faustus doktor boldogságos pokoljárása ( 1984 ) Házasság szabadnappal ( 1984 ) – Csaba Kíváncsi Fáncsi ( 1984 - 1989 ) – Krokro / Mackó Muckó (hangja) Szemet szemért ( 1984 ) Szirmok, virágok, koszorúk ( 1984 ) – Rendőrparancsnok T.I.R. ( 1984 ) – Vologya Gyalogbéka ( 1985 ) (5. részben) Mata Hari ( 1985 ) – Tartós Uramisten ( 1985 ) Gréti…! (egy kutya feljegyzései) ( 1986 ) – Fekete kutya (hangja) Lutra (1986) - Jancsi, a halász A világ legrosszabb gyereke ( 1987 ) – Toldi Miklós, kulcsmásoló Bucó, Szetti, Tacsi és az ékszertolvajok ( 1987 ) – Patkány (hangja) Halottak gyertyafényben ( 1987 ) Női uszoda ( 1987 ) – Gondnok Utazás az öreg autóval ( 1987 ) – Bakter A nagy ho-ho-horgász II. ( 1988 ) – Halbolt tulajdonosa / Macska (hangja) Az erdő kapitánya ( 1988 ) – Szarka Szaniszló (hangja) Krisztofóró ( 1989 - 1994 ) Vili, a veréb ( 1989 ) – Spagyi (hangja) A nagy ho-ho-ho-horgászverseny ( 1990 ) – Zsűrielnök / Taxis (hangja) Angyalbőrben ( 1990 - 1991 ) – Karádi őrmester Ekkehard ( 1990 ) – Gerold Walaki ( 1990 ) Élő hócipő ( 1991 ) – Orsós apuka, cigány Kutyabaj ( 1992 ) Sztálin ( 1992 ) – Nyikolaj Ivanovics Jezsov (1993-as magyar változat) Kisváros ( 1993 – 1999 ) – Hunyadi János főtörzsőrmester / hadnagy Családi album ( 2000 ) Kérnék egy kocsit ( 2000 ) – Kandúr Macskafogó 2. – A sátán macskája ( 2007 ) – Mióka (hangja) Az ember tragédiája ( 2011 ) – Lucifer (archív felvétel) (hangja) Végzős kezdők ( 2013 ) – Bossányi ezredes Könyvek Esküdtek (1998) Isten tenyerén (regény, 2002) Meddig viszel? (versek, 2003) Elátkozott szeretők (2006) ABC. A ház körül (2007) Magor nyelv és történelem (2011) Árulás (2016) Hanghordozók Sztárcsinálók Pepita SLPX 17702 (1982) A krónikás SLPM 17904-905 (1985) Illyés Gyula: Háromszor hét magyar népmese Isten tenyerén (2003) Bertrand Gille Bertrand Gille (Valence, 1978. március 24. –) francia olimpiai, világ- és Európa-bajnok kézilabda-játékos. 2002-ben a Nemzetközi Kézilabda-szövetség a világ legjobbjának választotta. Bátyja Guillaume Gille szintén válogatott kézilabdázó, akivel pályafutása alatt végig azonos csapatokban játszott. Pályafutása Bertrand Gille a kézilabdával szülővárosában, Valence-ben ismerkedett meg, juniorként a városi csapatban játszott, aztán igazolt a Chambéry SH-hoz, amely csapattal 2001-ben francia bajnoki címet szerzett. Pályafutása legeredményesebb szakaszában 2002-től 10 éven át a HSV Hamburg csapatában játszott. 2006-ban megnyerte csapatával a Német kupát, majd 2007-ben a Kupagyőztesek Európa-kupáját. 2011-ben sikerült megnyernie a Bundeligát. Az Hamburgban töltött tíz szezon során 379 mérkőzésen lépett pályára, és 1338 gólt szerzett. 2012-ben visszatért korábbi francia csapatához, újra a Chambéry játékosa lett. 2015-ben zárta le játékospályafutását. A 2000-es évek elején a francia válogatott sikersorozatának aktív résztvevője volt, meghatározó játékos volt minden világeseményen. Így nyert csapatával két-két olimpiai, világ- és európa-bajnoki címet. A 2008-as pekingi olimpián 35 góljával a 10. helyezett lett a góllövőlistán, és a torna legjobb beállósának is megválasztották. Pályafutása során 2000 és 2012 között négy olimpián vett részt. Első világversenye az 1999-es világbajnokság volt, az utolsó pedig a 2012-es londoni olimpia. Három világbajnokságon is bekerült az All-star csapatba. Sikerei Olimpiai bajnok: 2008 , 2012 Világbajnokság győztese: 2001 , 2011 3. helyezett: 2003 Európa-bajnokság győztese: 2006 , 2010 3. helyezett: ( 2008 ) Kupagyőztesek Európa-kupája győztese: 2007 Francia bajnokság győztese: 2001 2. helyezett: 1998, 1999, 2000, 2002 Francia-kupa győztese: 2002 Német bajnokság győztese: 2011 2. helyezett: 2004, 2007, 2009, 2010 Német-kupa győztese: 2006, 2010 Német szuperkupa győztese: 2004, 2006, 2009, 2010 MIÉP – Jobbik a Harmadik Út A MIÉP – Jobbik a Harmadik Út egy, a 2006-os választásokra alakult, radikális jobboldali (harmadik utas), később alkalminak bizonyult pártszövetség volt. Története A pártszövetség a két névadó, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) és a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt (Jobbik) vezetésével alakult, de tagja volt még a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) néhány tagja, illetve a Polgári Körök és az Egy Szebb Jövőért Társaság nevű szervezetek is. A két párt azért ezt a formáját választotta az együttműködésnek, mert közös lista állítása esetén a területi listás szavazatok 10%-át kellett volna megszerezniük a bejutáshoz. Az országgyűlési választásokon 2,2%-os eredményt értek el, így parlamenti mandátumot nem szereztek. Szlogenjük a „Megszállás, vagy Harmadik út” volt. A választások után a szövetség feloszlott, tagjai azóta önállóan szerepelnek. Főbb célkitűzéseik a minimálbér kétszeresére emelése, a Magyarországra való bevándorlás szigorítása, az igazságosabb adózási-rendszer bevezetése, a magyar termőföldek magyar tulajdonban tartása, a jelenlegi teljes politikai elit leváltása, Trianon-emléknap bevezetése, a magyarországi cigánybűnözés felszámolása, a magyar nemzeti öntudat ápolása, az Amerika-barát külpolitika felülvizsgálata, a parlamenti képviselők létszámának drasztikus csökkentése és egy igazságosabb választási rendszer kidolgozása voltak. A szövetség a 2006-os választások után nem sokkal szétesett, a szervezet számára választási eredménye alapján járó évi 40 milliós állami támogatás elosztása körül azonban viták bontakoztak ki. A társelnököket azzal vádolták meg, hogy a pénzt az előzetesen megállapodott 50-50%-os elosztás (MIÉP-Jobbik) helyett a választási pártban tartják, ahonnét különböző jogcímeken és módszerekkel többségét saját maguknak és környezetüknek utalják ki. Az ügyből bírósági tárgyalás lett, mely elsőfokon elmarasztalta a MIÉP – Jobbik a Harmadik Út vezetőségét és megsemmisítette a legutolsó tisztújító közgyűlés eredményeit. Választási eredmények Megjegyzés Lásd még: A magyar választási rendszer A Pingvinkirály A Pingvinkirály (eredeti címén The Penguin King vagy Penguins 3D) 2012-es 3D-s természetfilm, amelyet David Attenborough rendezett. Az alkotást október 24-én mutatták be az Egyesült Királyságban, Magyarországon is ebben az évben jelent meg, az MTVA forgalmazásában. DVD-n is kiadták. Történet A film egy királypingvin életét követi nyomon. A nézők láthatják, milyen viszontagságokon kell átmennie az állatnak: hiszen számtalan veszély leselkedik rá, az albatroszoktól kezdve az elefántfókákon át egészen a többi fókáig. Ezek az állatok mind-mind a pingvin vérét akarják. A "Rex" (király) nevű főhősnek be kell illeszkednie a társadalomba, elnyerni a többi pingvin tiszteletét, és elkerülni a veszedelmes ragadozókat. David Attenborough kamerája Rex életét követi. Attenborough a film narrátoraként is szolgál. Fernand Léger Joseph Fernand Henri Léger (Argentan, Orne, 1881. február 4. – Gif-sur-Yvette, Essonne, 1955. augusztus 17.) francia festő. Élete, munkássága Fernand Léger parasztcsaládba született a normandiai Argentanban. Eleinte, 1897-től 1899-ig építészeti műszaki rajzot tanult, de 1900-ban Párizsba ment, ahol az École des Beaux-Arts-on tanult. 1902-től katonai szolgálatot teljesített Versailles-ban, majd ezt követően ismét a Beaux-Arts-ra járt, ahol többek között Jean-Léon Gérôme stúdiumain vett részt, bár hivatalosan nem vették fel az intézménybe. Közben látogatta a Julian Akadémiát is. Komolyabban csak 25 éves korától festett, de nem mutatott semmi különöset, egyike volt a sok kezdő festőnek. Az 1907-es Öszi Szalonon megismerkedett Cézanne képeivel, és ez döntő hatással volt művészetének alakulására. 1909-ben a Montparnasse-ra költözött, és a kor jelentős avantgárd művészeivel ismerkedett össze (Guillaume Apollinaire, Max Jakob, Henri Rousseau, Alexander Archipenko, Marc Chagall, Robert Delaunay, a következő évben Picasso és Braque). Fontos műve ebből az időszakból az Aktok az erdőben, amit a függetlenek kiállításán mutatott be 1911-ben. Ezen a képen már megjelentek a Léger-re jellemző hengeres, csőszerű formák (nevezték is ezért sajátos kubista stílusát „tubizmus”-nak – angolul tube=cső). Művésztársaival együtt részt vett Jaques Villonnál tartott összejöveteleken, ahol létrehozták a kubizmus mellékágaként a Section d’Or-t. 1912-ben a Kékruhás nő című képe szerepelt az Őszi Szalonon. Léger ebben az időben került kapcsolatba a futurizmussal is, aminek hatására képei egyre elvontabbakká, absztraktabbakká váltak. Képein jobbára csak az alapszíneket használta, zölddel, feketével kiegészítve, alapformái pedig a henger, a kúp és a poliéder voltak. Ily módon készült a Formák kontrasztjai című sorozata. 1914-ben behívták katonának, és a fronton rengeteg rajzot készített katonatársairól, lövegekről, repülőgépekről. 1916-ban Verdunnél gázmérgezést szenvedett, és emiatt leszerelték. Míg a „klasszikus” kubisták nagy része ekkor a mindennapi élet részeit (palackok, hangszerek, újságok stb.) választották témául, addig Léger 1918–1919-ben ipari elemeket alkalmazott (fogaskerekeket, hajókat, hengereket), de emberi alakokat is szerepeltetett képein (Korongok, Város). Képein nem a tényleges látványt ábrázolta, hanem az elemeket öntörvényűen, sajátos rendszerbe szervezve fogta össze. Képei statikusak, formái mozdulatlanok, de az ember hangsúlyozottan van jelen (Mozdonyvezető, 1920; A nagy uzsonna, 1921). 1919 decemberében megnősült, felesége Jeanne-Augustine Lohy. A következő évben találkozott Le Corbusier-vel, akivel életre szóló barátságot kötött. Az 1923–1924-es évek igen mozgalmasak voltak számára: kísérleti animációs filmet rajzolt, majd Dudley Murphy, George Antheil és Man Ray közreműködésével futurisztikus filmet készített Ballet Mécanique (Mechanikus balett) címmel. Amédée Ozenfant kubista festővel összefogva festészeti szabadiskolát indított, amiben Alexandra Exter és Marie Laurencin is segítségére voltak. 1924-től absztrakt falfestményeket készített, 1935-ben a brüsszeli nemzetközi képzőművészeti kiállítás egyik termét díszítette (Sportok), meg a párizsi Découverte palotát (Az erdő átvitele). Emellett díszleteket és jelmezeket tervezett a Svéd Balett számára. Realisztikus természeti tanulmányokat készített és ebben a stílusban megfestette a Három muzsikust. A II. világháború idején Marseille-be menekült (itt készítette Vízbeugrók című sorozatát), majd Amerikába menekült tovább, ennek emlékeként készült hazatérése után az 1946-os Adieu, New York. 1945-ben belépett a Francia Kommunista Pártba. 1946-ban festett néhány arcképet (pl. Paul Éluard), majd az emberi szabadidő témája kezdte érdekelni (Biciklisták sorozat, 1943–1951; Vidéki kirándulás sorozat, 1952–1954; Nagy parádé, 1954). 1950-ben meghalt a felesége. 1952-ben ismét megnősült, új felesége Nadia Khodossevitch (Nadja Hodosevics) lett. Közben olyan technikákkal próbálkozott, amivel addig nem volt dolga: mozaikot készített az assyi kápolna számára, üvegablakokat az audincourte-i és a courfaivre-i templomokba, valamint a caracasi egyetemre, muráliát a New York-i ENSZ-palota nagytermébe. Készített még szőnyegterveket, illusztrációkat és színes kerámiaszobrokat is. Fernand Léger 1955-ben halt meg, otthonában érte a halál. Gif-sur-Yette-ben temették el. 1960-ban Léger-múzeumot nyitottak Biot-ban. Léger-t az 1950-es években induló pop-art az elődjének tekintette. Schnifis Schnifis település Ausztria legnyugatibb tartományának, Vorarlbergnek a Feldkirchi járásában található. Területe 4,87 km², lakosainak száma 775 fő, népsűrűsége pedig 160 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 657 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Jan Svěrák Jan Svěrák (Žatec, 1965. február 6. –) cseh színész, forgatókönyvíró, Oscar-díjas filmrendező. Élete Zdeněk Svěrák cseh színész, forgatókönyvíró fia. 1983 és 1988 között a Prágai Filmművészeti Egyetem hallgatója dokumentumfilm-szakon. Az Olajfalók című világsikerű kisfilmje még egyetemi vizsgamunka volt. Filmjei Olajfalók (Ropáci) 1988 Általános iskola (Obecná škola) 1991 Akkumulátor 1. (Akumulátor 1.) 1994 Száguldás (Jízda) 1994 Kolja 1996 Sötétkék égbolt (Tmavomodrý svět) 2001 Tatínek (Tatínek) 2004 dokumentumfilm Csereüvegek (Vratné lahve) 2007 Rejtélyek (Tajnosti) 2007 - producer Az Akkumulátor 1. a valaha volt legdrágább cseh film volt és 1994 legnézettebb filmje Csehországban. Könyve magyarul Bubu visszatér ; ill. Jakub Dvorský, ford. Forgács Ildikó; Méry Ratio, Somorja, 2012 Díjai, jelölései Student Academy Award 1988 díj: Egyetemi hallgatók Oscar-díja (Student Academy Award) – Olajfalók Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál 1994 díj: Kristály Glóbusz – Az Akkumulátor 1. 2008 díj: Közönségdíj – Kritikus tömeg Oscar-díj 1997 díj: legjobb idegennyelvű film – Kolja 1991 jelölés: legjobb idegennyelvű film – Általános iskola Forrás Jan Svěrák az Internet Movie Database oldalon (angolul) Jan Szejum Jan Szejum Etiópia császára volt, vagy az etiópok használta cím szerint n�gusä nägäst (a „négusok négusa”, vagy „királyok királya”). A Zagve-dinasztia tagja, Taddesse Tamrat szerint Mara Takla Hajmanot, a dinasztia alapítójának fia, elődjének, Tatadim korábbi és utódjának, Germa Szejum későbbi császárnak testvére és Jemrehana Kresztosz későbbi császár apja. Uralkodásának idejét a 10. századra tehetjük, a pontos évszámok bizonytalanok. Stark András (súlyemelő) Stark András (Tarján, 1949. november 27. –) magyar súlyemelő, edző. Unokaöccse Stark Tibor Európa-bajnok súlyemelő . Villabona Villabona község Spanyolországban, Gipuzkoa tartományban. Villabona Aduna, Andoain, Berastegi, Tolosa, Ibarra (Gipuzkoa), Irura, Anoeta, Asteasu és Zizurkil községekkel határos. Lakosainak száma 5878 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Fusz János Fusz János (németül Johann Evangelist Fuss) (Tolna, 1777. december 16. – Buda, 1819. március 19.) magyar zeneszerző és karnagy, külföldön is megbecsült zenei író. Sváb nemzetiségű volt, és az 1800-as évek németes irányzatát követte, de jól beszélt magyarul és érdeklődött a magyar és a szláv népzene iránt is. Magyarországon „ő volt az első képviselője az önálló, független zenész típusának, aki a főúri-templomi szolgálatot mellőzve kísérelt meg zenészként egzisztenciát teremteni.” Élete Baján volt énekesfiú. Ifjú korában Tolna megyében tanítóként tevékenykedett, majd az 1790-es évek végén Végh Ignác zenekedvelő főúr verebi kúriáján lett zenetanár és karmester. 1801-től Pozsonyban, 1804-től Bécsben működött. A kor legkeresettebb zeneszerzés-professzora, Johann Georg Albrechtsberger egyik legjobb tanítványaként tartotta számon. Kapcsolatban állt az idős Joseph Haydn-nal is, aki személyesen ígérte meg neki, hogy legújabb egyfelvonásos melodrámájának főpróbájára ellátogat. Beethoven pedig úgy nyilatkozott Fuszról, hogy „az énekhez jól ért, és annál kell maradnia, mert fogalma sincs a hangszeres zenéről”. 1809-ben Fusz János így írt a tárogatóról:[forrás?] „A magyaroknak legrégibb hangszerük a háborúsíp, egy nyikorgó, erősen átható, kétségkívül fülsértő messzire hallatszó rokona a schalmeynek, mely az oboára hasonlít, de valamivel rövidebb.” 1810-től a lipcsei Allgemeine musikalische Zeitung munkatársa volt. Publikációiban nevét magyaros írásmóddal Fuszként jegyezte. 1815-től haláláig ismét Pozsonyban és Budán élt. Emlékét szülővárosában emléktábla őrzi a róla elnevezett zeneiskola bejáratánál. Művei 1807-ben a lipcsei Allgemeine Musikalische Zeitung közzétette basszetkürtre és vonóstrióra írt kvartettjét (op. 2), 1810. június 27-én újabb négy darabját: a Dankgebet című, vegyeskarra és zongorára írt művét, az Agnes Cyr versére készült Das Fischermädchen című dalt, és két szláv táncot, amelyeket Magyarországon jegyzett le dudaszó nyomán. Több operát, duo- és melodrámát (Watwort, Isaac, Judith, Jakob und Rachel, Pyramus és Thisbe, Romulus és Remus), sőt operettet is szerzett (Der Kräftig), Schiller Messinai arájához nyitányt írt nyolc kézre. Ennek bemutatója 1811-ben volt Bécsben, később meg is hangszerelte. Színpadi művekhez szerzett zenéinek és tizenöt egyházi művének nagy része elveszett. Zongoradarabjai, kamarazenéje és dalai nyomtatásban is megjelentek. Egyetlen magyar nyelvű dala Csokonai A tavasz című versének megzenésítése. Áron (keresztnév) Az Áron bibliai név, talán héber eredetű, jelentése: ihletett, tisztánlátó, vagy a bátorság hegye. Gyakorisága Az 1990-es években gyakori, a 2000-es években a 14-48. leggyakoribb férfinév. Névnapok április 2. július 1. Idegen nyelvi változatai ������� ( héber ) Aarón ( spanyol ) Aaron ( angol ) Hárún ( arab ) Harun ( török ) Híres Áronok Áron , Mózes testvére a Bibliában Benedek Áron lelkész Berde Áron jogász, közgazdász, egyetemi tanár, rektor, meteorológus, klimatológus, az MTA tagja Bessenyei Áron költő Buzogány Áron miniszteri tanácsos, író Chorin Áron főrabbi Gábor Áron tüzér őrnagy, az önálló székely tüzérség megteremtője Aaron Jeffery ausztrál színész Kibédi Varga Áron hollandiai magyar irodalomtörténész, költő Aaron Lennon angol labdarúgó Losonczi Áron építészmérnök Márton Áron erdélyi pap, Gyulafehérvár római katolikus püspöke Őze Áron színművész Elvis Aaron Presley amerikai énekes Aaron Ramsey walesi labdarúgó Hárún ar-Rasíd arab kalifa Aaron Sorkin amerikai író, színpadi szerző, producer Sövegjártó Áron színművész Aaron Swartz amerikai programozó, szerző, wikipédista Szilády Áron nyelvész, irodalomtörténész, akadémikus Szilágyi Áron olimpiai és világbajnok magyar kardvívó Tamási Áron író Oenanthe Az Oenanthe a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 22 faj tartozik: koronás hantmadár (Oenanthe leucopyga) csuklyás hantmadár (Oenanthe monacha) feketefejű hantmadár (Oenanthe albonigra) kormos hantmadár (Oenanthe leucura) hegyi hantmadár (Oenanthe monticola) szomáli hantmadár (Oenanthe phillipsi) hantmadár (Oenanthe oenanthe) gyászos hantmadár (Oenanthe lugens) Oenanthe lugentoides Oenanthe lugubris türk hantmadár (Oenanthe finschii) szarka hantmadár (Oenanthe picata) fakófejű hantmadár (Oenanthe moesta) déli hantmadár (Oenanthe hispanica) apácahantmadár (Oenanthe pleschanka) ciprusi hantmadár (Oenanthe cypriaca) vörösfarkú hantmadár (Oenanthe xanthoprymna) sivatagi hantmadár (Oenanthe deserti) földi hantmadár (Oenanthe pileata) pusztai hantmadár (Oenanthe isabellina) barnamellű hantmadár (Oenanthe bottae) Oenanthe heuglini A Prizzik becsülete A Prizzik becsülete (Prizzi's Honor) egy 1985-ben bemutatott amerikai bűnügyi vígjáték John Huston rendezésében. A filmet nyolc Oscar-díjra jelölték, melyből csak női mellékszereplő kategórában sikerült nyernie Anjelica Huston révén. A forgatókönyv Richard Condon 1982-ben megjelent azonos című regényén alapszik. Condon társforgatókönyvíróként is részt vett a munkálatokban. A filmzenét jegyző Alex North Giacomo Puccini és Gioacchino Rossini zenéjét adaptálta a filmre. A történet egy bérgyilkosról (Jack Nicholson) és egy bérgyilkosnőről (Kathleen Turner) szól, akik annak ellenére szeretnek egymásba, hogy tudják, hogy megbízóik arra bérelték fel őket, hogy tegyék el láb alól a másikat. Fontosabb díjak és jelölések Oscar-díj (1986) díj: legjobb női mellékszereplő – Anjelica Huston jelölés: legjobb film - John Foreman jelölés: legjobb rendező - John Huston jelölés: legjobb férfi főszereplő - Jack Nicholson jelölés: legjobb férfi mellékszereplő - William Hickey jelölés: legjobb adaptált forgatókönyv - Richard Condon, Janet Roach jelölés: legjobb vágó - Rudi Fehr jelölés: legjobb jelmeztervező - Donfeld Golden Globe-díj (1986) díj: legjobb komédia vagy musical – John Foreman díj: legjobb rendező – John Huston díj: legjobb férfi főszereplő – Jack Nicholson díj: legjobb női főszereplő – Kathleen Turner jelölés: női mellékszereplő - Anjelica Huston jelölés: legjobb forgatókönyv - Richard Condon, Janet Roach BAFTA-díj (1986) díj: legjobb adaptált forgatókönyv - Richard Condon, Janet Roach jelölés: női mellékszereplő - Anjelica Huston Ramocse templom A Ramocse templom (tibeti: ���������������, wylie: Ra-mo-che Dgon-pa, kínai: ���, pinjin: Hsziao-csao szi) buddhista kolostor, amelyet a Dzsokhang templom után Lhásza egyik legfontosabb templomának tartanak. A tibeti főváros északnyugati részén található építmény a Potala palotától keletre, a Dzsokhangtól északra fekszik egy 4000m²-es területen. Története A Ramocse templomot a Dzsokhang testvértemplomának tekintik, körülbelül azonos időben is épültek. A hagyományos elbeszélések szerint azért építették a Ramcse templomot, hogy oda helyezzék el az emberek által dicsőített Dzsovo rinpocse szobrot, amelyet fa szekéren szállítottak Lhászába Lhagang városon keresztül, amikor Vencseng hercegnő, a király királya Lhászába érkezett. A Dzsokhanggal ellentétben a Ramocse épületét legelőször kínai stílusban építették. Mangszong Mangcen uralkodásának idején (649-676), tartva attól, hogy esetleg a kínai Tang megszállja Tibetet, Vencseng hercegnő elrejtette állítólag a Dzsovo rinpocse szobrot a Dzsokhang egyik titkos kamrájába. Csincseng hercegnő valamikor 710 után áthelyeztette a szobrot a Dzsokhang fő kápolnájába. A Ramocse templomba Dzsovo Mikjo dordzse kisebb méretű bronzszobra került, amelyet egy Visvakarman nevű kézműves készített. Bhrikuti, a Nepálból származó királyné hozta Lhászába ezt a szobrot. A templomot többször érték károk. A mongol megszállás idején kifosztották, majd az eredeti templomot tűz pusztította el. A jelenlegi épületet 1474-ben építették, és röviddel ezután a Gyuto kolostor, vagy más néven a Lhászai Felsőbb Tantrikus Főiskola gyülekező termeként szolgált. A 20. század közepén a kulturális forradalom vörös gárdistái szörnyű károkat okoztak a szoborban. Elpusztítása és helyreállítása A templomot az 1960-as években teljesen kifosztották és a bronz szobor is eltűnt. 1983-ban a szobor alsó felét állítólag megtalálták egy lhászai szemétlerakóban, a felső részét pedig Pekingben lelték meg. 1986-ban a darabokat sikerült összeállítani és visszaszállítani a Ramocse templomba, a sérülések nyomai azonban még 1993-ban is látszódtak. Az 1986-ban végzett nagymértékű felújítási munkálatoknak köszönhetően a főépület újra három szintessé bővült. Az első emeleten van egy átrium, egy tekercseket bemutató terem és egy Buddha palota kanyargós folyosókkal. A második szint a helyi szerzeteseké, de van itt egy Buddha-szobor is. A harmadik emeleten található az a szoba és kápolna, amelyet egykoron a dalai láma részére tartottak fenn. A főépületbe való belépéskor látható a tíz hatalmas, fodros oszlop, amelyek a máig fennmaradt tibeti ereklyéket tartják, mint például lótusz virágokat, felhőket, ékszereket és bizonyos tibeti írásjeleket. A templom han stílusú aranycsúcsa Lhásza minden részéből látszik. A templom a han és a tibeti építészeti stílus érdekes ötvöződése. Az épület ma népszerű turistalátványosságnak számít, a Tibeti Autonóm Terület egyik jelentős kulturális öröksége. 32 (szám) A 32 (római számmal: XXXII) egy természetes szám, a 2 ötödik hatványa. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 32-es a kettes számrendszerben 100000, a nyolcas számrendszerben 40, a tizenhatos számrendszerben 20 alakban írható fel. A 32 páros szám, összetett szám, prímhatvány, kettőhatvány. Kanonikus alakban a 25 hatvánnyal, normálalakban a 3,2 · 101 szorzattal írható fel. Hat osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 8, 16 és 32. Leyland-szám, tehát felírható alakban. Boldog szám. A 32 a legkisebb n szám, amire épp 7 megoldása van a φ(x) = n egyenletnek. Két szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek az 58 és a 961. A 32-es szám több pitagoraszi számhármasban szerepel, ilyenek a (32; 60; 68), a (32; 126; 130), valamint a (24; 32; 40) hármasok. Az első 32 pozitív egész szám összege (vagyis a 32. háromszögszám) 528, e 32 szám szorzata (azaz a 32 faktoriálisa): 32! = 2,63130836933694 · 1035. A 32 négyzete 1024, köbe 32 768, négyzetgyöke 5,65685, köbgyöke 3,1748, reciproka 0,03125. A 32 egység sugarú kör kerülete 201,06193 egység, területe 3216,99088 területegység; a 32 egység sugarú gömb térfogata 137 258,27743 térfogategység. A 32 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 16, a Möbius-függvényé 0, a Mertens-függvényé −4. Informatikában 32 bites architektúra A szám mint sorszám, jelzés A periódusos rendszer 32. eleme a germánium. Kulturális vonatkozások A buddhizmus szerint a nagyszerű embernek 32 jellemzője (lakshana) van. A Száz év magányban „Aureliano Buendía ezredes harminckét fegyveres felkelést szervezett, és harminckétszer szenvedett vereséget”. Harminckét nevem volt a címe az 1972-es Ságvári Endre-emlékfilmnek. Majlandban a nóta szerint 32 (templom)torony látszik, ellentétben Nagyabonnyal, ahol csak kettő. Budapest háziezrede az első világháborúig a 32. honvéd gyalogezred volt, ma tér neve is őrzi a harminckettesek emlékét. A Luxemburgi Zsigmond elleni Hédervári Kont István-féle összeesküvés miatt 32 nemest végeztek ki. József Attila Születésnapomra című verse így kezdődik: „Harminckét éves lettem én”. Embernél a maradó fogak száma 32. A sakkot összesen 32 bábuval játsszák. A lat a font harmincketted része, azaz 1,75 dkg. A magyar kártyának 32 lapja van, ezért viccesen hívják harminckét levelű bibliának is. https://oeis.org/A048138/b048138.txt http://oeis.org/A001065/b001065.txt Tóth Zoltán szerint a csallóközi Nagyabonyról van szó, nem a Pest megyei Abonyról. Ld. Tóth Zoltán: Határok és normák – A Kárpát-medence etnikus mozaikjáról. In: A nemzet antropológiája (Hofer Tamás köszöntése) Szerkesztette A. Gergely András. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2002. 35. o. Demetrio Albertini Demetrio Albertini (Besana in Brianza, Olaszország, 1971. augusztus 23.) olasz labdarúgó, pályafutása leginkább az AC Milan csapatából ismert, ahol öt bajnoki címet, és három Bajnokok Ligája győzelmet ünnepelhetett. Tagja volt az olasz válogatottnak is, részt vett az 1992-es olimpián, az 1994-es- illetve az 1998-as világbajnokságon, továbbá az 1996-os és a 2000-es Európa-bajnokságon. Pályafutása Albertini 14 évesen került az AC Milan ifiakadémiájára, jó teljesítményét követően már 17 évesen debütálhatott a profik között 1989-ben. Az 1990-91-es szezonban kölcsönben szerepelt a Padova csapatánál, egy év után ismét visszatért Milánóba, egész sikeres éveket tudhatott maga mögött, hiszen 1992 és 1994 között kettő, míg 1996-ban és 1999-ben is bajnoki címet nyert a piros-feketékekkel. 2002-ben elhagyta a csapatot, egy évet töltött a spanyol Atlético Madrid csapatánál, ezt követte egy Lazioban eltöltött egy év , majd megfordult az Atalanta gárdájánál is . 2005 januárjában a neves FC Barcelona klubjához szerződött , majd a szezon végén bejelentette visszavonulását. Albertini leginkább erős mentalitásáról, zsenialitásáról volt ismert, játékstílusát legtöbbször az egyik holland válogatott labdarúgóhoz, Ronald Koemanhoz hasonlították. Visszavonulása 2005-ben jelentette be visszavonulását, reménykedve abban, hogy egyszer egy főállású edző lesz belőle. Ekkor a Barcelona színeiben rúgta a bőrt. Búcsúmeccsét az AC Milan ellen játszotta, ahol egykori labdarúgó-legendák vettek részt mindkét csapat színeiben (az olaszoknál többek között Ruud Gullit, Frank Rijkaard, Marco van Basten, és Franco Baresi). A mérkőzést a San Siróban játszották, a piros-feketék győztek 4-2-re. Albertini rúgta a katalánok első gólját szabadrúgásból. Pályafutása statisztikái *Az UEFA kifejezés alatt értjük a Bajnokok Ligája, UEFA-kupa, és UEFA-szuperkupa szereplését. Sikerei, díjai AC Milan Serie A győztes 5x: 1991–1992 , 1992–1993 , 1993–1994 , 1995–1996 , 1998–99 Bajnokok Ligája győztes 3x: 1989–1990 , 1990–1991 , 1993–1994 UEFA-szuperkupa győztes 3x: 1989 , 1990 , 1994 SS Lazio Olasz Kupa győztes: 2003–2004 FC Barcelona La Liga győztes: 2004–2005 Válogatott: 1994 VB ezüst Mondd a békáknak! Ismertető Halálozások Ebben a részben nem történik haláleset a szereplők részéről. Érdekességek Ebben az epizódban jelenik meg először Daryl Dixon, Carol Peletier, Ed Peletier, Sophia Peletier, Miranda Morales, Eliza Morales, Louis Morales. Ez az egyetlen rész, amelyben a teljes atlantai csoport egyszerre látható. A szarvast evő járkálót Greg Nicotero a sorozat co-executiv producere és speciális effektusok maszkmestere alakította. Nicotero neve és munkássága később rendezőként is megjelenik. Ez az első rész, amelyet egyszerre három író (Frank Darabont, Charles H. Eglee és Jack LoGiudice) is jegyzett, valamint ez a rész Gwyneth Horder-Payton első, sorozaton belüli rendezése. Ez az első rész, amelyikben egyik szereplő sem hal meg. Szereposztás Főszereplők Andrew Lincoln ... Rick Grimes Jon Bernthal ... Shane Walsh Sarah Wayne Callies ... Lori Grimes Laurie Holden ... Andrea Jeffrey DeMunn... Dale Horvath Steven Yeun ... Glenn Rhee Chandler Riggs ... Carl Grimes További szereplők Norman Reedus ... Daryl Dixon Michael Rooker... Merle Dixon Emma Bell... Amy Andrew Rothenberg... Jim Vendégszereplők IronE Singleton... T-Dog Adam Minarovich... Ed Peletier Melissa McBride ... Carol Peletier Jeryl Prescott Sales... Jacqui Madison Lintz... Sophia Peletier Maddie Lomax... Eliza Morales Ramosze (herceg) Ramosze ókori egyiptomi herceg a XVIII. dinasztia idején; valószínűleg I. Jahmesz fia. Ábrázolják Inherthauinak a XX. dinasztia idején készült sírjában (TT359) a „Nyugat urai” között több más családtagjával és néhány jelentős fáraóval (I. Amenhotep, I. Jahmesz, Ahhotep, Ahmesz-Meritamon, Ahmesz-Szitamon, Sziamon, Ahmesz-Henuttamehu, Ahmesz-Tumeriszi, Ahmesz-Nebetta, Jahmesz-Szipair, Ahmesz-Nofertari, I. Ramszesz, II. Montuhotep, II. Amenhotep, Szekenenré Ta-aa, IV. Ramszesz, I. Thotmesz) együtt. Egy szobrát ma a Liverpooli Egyetem őrzi. A Pókember elképesztő kalandjai epizódjainak listája A Pókember elképesztő kalandjai amerikai televíziós sorozat, amely a Disney XD és a Disney Channel csatornán fut. Magyar szabad művészek A magyar szabad művészek azok a magyar művészek, aki munkásságuk legalább egy alkotását (vers, kép, zenemű, előadás, vagy azokról készült felvétel, egyebek) szabad engedéllyel hozzáférhetően a kulturális örökség részévé tették. A szerző egyértelmű rendelkezése hiányában (például GPL, CC-BY-SA vagy egyéb licencmegjelölés elhelyezése) a kulturális alkotások a jelen nemzetközi copyright-egyezmények értelmében a szerző halála+70 (egyes esetekben már 95) év után válhatnának csupán közkinccsé, mind a mellett a szerzőknek valamely szabad licencmegjelölés egyszerű elhelyezésével lehetőségük van arra, hogy a rájuk, mint "eredeti szerzők" való hivatkozással az így megjelölt művük már alkotóidejük alatt a kulturális örökség hozzáférhető részévé váljon, jellemzően alkotóknak, szerzőknek, de a megfelelő feltételek esetén előadóknak is lehetősége van erre. Magyar szabad írók, költők Fajcsák Henrietta Rapai Ágnes Sütő Tamás Oravecz Péter Szervác József Magyar szabad vizuális művészek Festők, grafikusok Bakacsi Lajos Balogh Csaba Balogh Tibor Baloghy György Bodor Lilla Fajó János Juhász Tibor Klimó Károly Kókay Szabolcs Mengyán András Annamanna Orsós Sin Oliver Szlávics Alexa Tuzson-Berczeli Péter Vári Zsolt Vári Zsófia Zsoldos Márton Film, videó és fotóművészek Bartóki-Göncy Nóra Dankaházi Lóránt Fekete Attila Györfi Rita Kémenes Bernadette Szilágyi Lenke Színház, tánc, táncszínház Cserje Zsuzsa Fogarasi Gergely Galkó Balázs Gangaray Dance Company SAPP Szamosi Judit Szenteczki Zita Varga Krisztina Magyar szabad zeneszerzők Megyeri Krisztina Rieth József Simor Veronika Szervác Attila Thomas Middleton Thomas Middleton (London, 1580. április 28. – London, 1627. július 4.) Jakab-kori angol drámaíró, költő. Az angol reneszánsz korszak egyik legkiemelkedőbb alakja. Történelmi drámái, komédiái és tragédiái egyforma sikereket értek el, amivel kiemelkedett kortársai közül. Az A Game at Chess (Sakkjátszma) című színműve a kor legsikeresebb alkotásaként került be a történelembe. Élete Thomas Middleton 1580-ban született Londonban, jómódú középosztálybeli szülők gyermekeként. Édesapja építőmester volt, de Middleton korán elvesztette őt, mindössze ötéves volt, amikor apja meghalt. Később a The Queen's College diákja volt Oxfordban, de a mai napig nem tudni biztosan, hogy tanulmányait végül befejezte-e. Élete alatt több verset és pamfleteket is írt, de ezeket nem tartják olyan kiemelkedően fontosnak, mint színdarabjait. Egyedül és társszerzőként is működött, olyanokkal dolgozott együtt, mint például: Thomas Dekker, John Ford, Thomas Heywood, William Rowley, John Webster és William Shakespeare. Noha a maga idejében alkotásait tartalmuk miatt sokszor felülbírálták (vagy betiltották, mint például a Sakkjátszmát), napjainkban nagyra becsült íróként tartják számon, főként a szex, a pénz, a hatalom és Isten egybefonódó ábrázolásáért. Southwark-ban halt meg 1627-ben. Írói stílusa Ahogy azt Pálffy István kifejtette, a Stuart-kor (1603–1714) drámájáról viszonylag hamar kialakult az a meggyőződés, hogy e közel négy évtized színpadi termése jóval több politikai elemet tartalmaz, mint a 16. század utolsó évtizedének drámai alkotásai. Szerinte a Stuart-kor színműírói — Jonsontól kezdve Fordig — ha nem is nyíltan, de legalább burkoltan, politikai színházat alkottak. Pálffy azt is kifejti, hogy ”[k]özvetlen politikai állásfoglalások viszonylag ritkán mutatkoznak a Stuart-kor drámáiban, aminek oka egyszerűen az, hogy a korabeli cenzúra, amely sokkal keményebb és aprólékosabb volt, mint a 16. századi, nem a jó ízlésre, az erkölcsi tisztaságra ügyelt, hanem — a jelekből ítélve — szinte kizárólag a politikai, vallási szempontokat fürkészte. Szigorú rendeletek tiltották a színpadi politizálást. […] Jóval nagyobb a száma a burkoltabban politikus drámáknak, olyanoknak, amelyek a kor eseményeire kínáltak analógiákat. [...] Az ilyen színműveket [nevezik] ,,emblematikus" (jelképes, szimbolikus) daraboknak, melyek rejtvényszerű jelképrendszerükkel alkalmat adtak a drámaíróknak arra, hogy politikai, társadalmi és vallási kérdésekről nyilvánítsanak véleményt.” A pénz Middleton drámáiban központi szerepet töltött be. Az emberi élet esszenciájaként ábrázolta; társas életnek meghatározó elemeként. Ironikus humora elfogulatlan, az alsóbb és a felsőbb társadalmi rétegeket egyformán gúnyolja. A világ egyenlőtlenségeit és igazságtalanságait állította művei középpontjába, és ezek hatását vizsgálva adott jellemábrázolást. A middletoni nők A The Oxford Handbook of Thomas Middleton című gyűjtemény egyik fejezetében arról olvashatunk, hogy Thomas Middleton női karakterei hatalmas bátorsággal adtak hangot a sokrétű női érzelmeknek: olyan érzelmeket jelenítettek meg a színpadon, amiket a tizenhetedik századi színházban nem volt szokás. A middletoni nők az addigi irodalmi (és erkölcsi) szabályoktól teljesen eltértek, áradt belőlük a női szexualitás. Ők voltak a tizenhetedik századi Marilyn Monroe. Middleton általában olyan női szereplőket alkotott, akik egyáltalán nem voltak rokonszenvesek a hallgatóság számára. Rengeteg női karaktert formált meg, sokszor még a színmű címébe is belecsempészte őket (pl.: Women Beware Women; No Wit, No Help Like a Woman's; More Dissemblers Besides Women). Middleton nagyon jó megfigyelő volt, élethű ábrázolást adott a korabeli nők helyzetéről és nézeteiről. Leghíresebb színművei A Game at Chess (Sakkjátszma) „Valamennyi Jakab-kori színpadi alkotás közül Thomas Middleton (1580—1627) A Game at Chess (Sakkjátszma, 1624) c. szatíráját tekintette és tekinti ma is a legpolitikusabbnak az angol drámatörténet. […] Middleton darabja nem művi értékei miatt, hanem elsősorban mint remekbe munkált politikai szatíra érdemel figyelmet.” Az is kiderül továbbá Pálffy esszéjében, hogy megírását követően a színmű hatalmas népszerűségnek örvendett. A darabot kilencszer adta elő a Lordkamarás Emberei nevű társulat a Globe Színházban, 1624. augusztus 6. és 14. között. Akkoriban a leghosszabban játszott darab volt, nem volt még példa ennyiszer ismételt előadásra. „Népszerűségéről öt fennmaradt egykorú kéziratos példány tanúskodik, továbbá az 1625 tájékáról származó négy különböző kvartó-kiadás, a számos kortársi levélről, feljegyzésről nem is szólva, amelyekből viszont az is kiderül, hogy a jogi, vallási és politikai ügyekben járatosak tisztában voltak azzal, hogy előbb-utóbb be fogják tiltani a darabot.” A darab egyértelműen a kor politikai eseményeit taglalta, s ez már magában szokatlan volt, hiszen az ország politika ügyeit tilos volt színpadra vinni. „Két nagy tábor, a Világos (Anglia) és a Sötét (Spanyolország), azaz a protestantizmus és a katolicizmus történelmi csatája bontakozik ki a színen. […] [M]űvészi megformálását tekintve, sakk-allegóriának nevezhetnénk, […] a korabeli nézők a sakkjátékban alacsonyabb rendet képviselő Gyalogok csetepatéjában a protestantizmus és az ellenreformáció közkatonáinak összecsapásaira ismerhettek rá, a Tisztek, az „értékesebb" figurák többségét pedig nagyon is jól ismert politikusokkal, udvari közéleti személyiségekkel azonosíthatták.” Pállfy arról is számot ad, hogy a király parancsára felfüggesztették az előadássorozatot, a színháztársulatot pedig pénzbírságra ítélték. Middleton kis híján börtönbe került. A színmű nagy hatással volt Thomas Stearns Eliotra is. Az Átokföldje, The Waste Land vagy Weöres fordításában Puszta ország ötrészes költeményének második része a Sakkjátszma címet kapta. „Eliot saját verséhez írott jegyzetéből megtudjuk, hogy a cím Thomas Middleton színdarabjaira utal […] [A] Women, beware women című darabban a sakkmetafora központi szerepet játszik: a csábítás allegóriája. A játszma lépései megfelelnek ugyanis a szűz elcsábítására indított hadműveletnek, melynek végeredménye – a matt – a megbecstelenítés. Ez valahol a Szerelmes sakk darabosabb változata. Amúgy az Erzsébet-kori drámaíróknál a sakkmetafora szinte közhelynek számított: az emberi életet (a tábla), illetve annak irányítását (a bábuk mozgatása) jelentette.” […] Women Beware Women A tragédia 1657-ben jelent meg. A kritikusok szerint ez a mű és az Átváltozások Middleton két legkiemelkedőbb alkotása. Ahogy Joseph Maddrey írja: A műben Livia, egy hataloméhes özvegyasszony mesterkedésével és a szerelmi szálak összekuszálásával egész Firenze hercegségét veszélybe sodorja. Hogy a herceg bizalmát elnyerje, Livia meg akarja szerezni neki Biancát, aki azonban nem rég kötött házasságot Leantioval. Bianca egy fiatal és tapasztalatlan lány, eleinte ő és férje úgy jelennek meg, mint egy igazán boldog, szerelmes házaspár, de Leantiót munkája távolra szólítja, hátrahagyva ifjú feleségét. Míg Bianca férje távol van, Livia meggyőzi a lányt, hogy rossz házasságot kötött, hiszen Leantio nem csak szegény, de rangban is a lány alatt áll. A naiv lány házasságtörésbe bonyolódik. Hazatérve Leantio tudomást szerez felesége hűtlenségéről, haragra gerjed, de dühe később undorba fordul. Általános felfogása a gyengébbik nemről keserűvé, cinikussá válik. Később úgy tűnik Leantio meg tudna bocsátani, és Bianca is megbánja, amit tett, de hűtlenségét nem lehet visszavonni, házasságuk menthetetlen. Átváltozások (The Changeling) A magyar fordítás Németh László munkája. Az Átváltozások című tragédiát Thomas Middleton William Rowley közreműködésével írta. A darabot először 1622-ben mutatták be a London's Phoenix Theatre színpadán. A maga idejében igen népszerű darab később feledésbe merült, majd a huszadik századtól újra színpadra került, főleg Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. Ezt a színművet tekintik Thomas Middleton legkidolgozottabb, legaprólékosabb művének. Kritikusok szerint az első és az utolsó jeleneteket, valamint a mellékszálat William Rowley írta, Middleton pedig a főszálért és a karakterek jellemének kidolgozásáért volt felelős. Ahogy azt sejteti a mű címe is, a szereplők jelentős változásokon mennek keresztül, szinte felismerhetetlenségig megváltoznak. Mindennek pedig a szerelem s a vágy az oka. A színműben szinte egybefolyik a valóság és a látszat. A hősnő (vagy inkább anti-hősnő) Beatrice erre remek példa: bár kívülről szerény, erényes ifjú hajadonnak tűnik, valójában önző és könyörtelen teremtés. Mindig másnak tűnik, mint amilyen valójában. A mű elején úgy jelenik meg, mint Alonzo jegyese, azonban Alsemerót szereti. Aztán felveszi az egyszerű hű feleség álcáját, pedig tudjuk, hogy egy gyilkosság bűnrészese, és házasságtörő. Később fortélyos trükkökkel harcolja ki magának, hogy férje még érintetlennek higgye. Cselekmény A történet elején Alsemero és Beatrice egy templomban találkoznak, és azonnal egymásba szeretnek. A férfi feleségül akarja venni a lányt, azonban Beatrice hivatalosan már Alonzo de Piracquo jegyese. De Flores, Beatrice apjának szolgálója, szerelmes Beatricébe és minden lehetőséget kihasznál, hogy a lány közelében legyen, annak ellenére, hogy a lány gyűlöli és megveti őt visszataszító külseje miatt. Beatrice azonban felfedezi a férfi feletti hatalmát, és kihasználja a férfi feltétlen hűségét: megöleti vele Alonzót. Amikor Beatrice fizetni akar a férfinak, De Flores nem fogadja el a pénzt. Megvallja szerelmét, de ez mit sem változtat Beatrice érzésein. Hamarosan azonban a lányt emészteni kezdi a gyilkosság bűne, és belátja, hogy semmivel sem jobb De Floresnél, végül pedig odaadja magát a férfinak. Beatrice ezután hozzámegy Alsemeróhoz. Attól félve azonban, hogy férje a nászéjszakán felfedezi, hogy már nem érintetlen, Beatrice úgy intézi, hogy szolgálóleánya kerüljön a nászágyba. Nem sokkal azonban Alsemero rajtakapja Beatricét és De Florest, ahogy a kertben bizalmasan társalognak, és hűtlenséggel vádolja a feleségét. Beatrice bevallja, noha ő és De Flores felelősek Alonzo haláláért, mindezt csupán férje iránt érzett szerelméért tette. De Flores attól tartva, hogy Beatrice elárulja őt, felfedi a nő hűtlenségét. Végül De Flores magával és Beatricével is végez. A mellékszálon megismerjük Alibiust, a bolondok házának orvosát, aki nem tudja kielégíteni feleségét Isabellát, és attól tart, hogy a nő más férfinál keres majd boldogságot. Távollétében Lolliót bízza meg, hogy tartsa szemmel az asszonyt. Lolliót azonban csábítja a nő szépsége. Lollio bemutatja Franciscust és Antoniót Isabellának, akik mindketten csak tettetik, hogy őrültek, hogy a nő közelében lehessenek. Komédiák eredeti nyelven Anything for a Quiet Life ( John Webster társaként) A Chaste Maid in Cheapside A Game at Chess A Mad World, My Masters Michaelmas Term More Dissemblers Besides Women No Wit/Help like a Woman’s The Patient Man and The Honest Whore The Phoenix The Puritan Widow The Roaring Girl ( Thomas Dekker társaként) A Trick to Catch the Old One The Widow Wit at Several Weapons (William Rowley társaként) Your Five Gallants Történelmi színművek eredeti nyelven The Chester Tragedy A Game at Chess Hengist, King of Kent Tragédiák eredeti nyelven The Bloody Banquet ( Thomas Dekker társaként) Caesar’s Fall The Changeling (Átváltozások, William Rowley társaként, 3 magyar fordítás is született: Németh László , Várady Szabolcs valamint Hamvai Kornél fordítása) The Lady’s Tragedy The Life of Timon of Athens ( Athéni Timon , William Shakespeare társaként ford.: Szabó Lőrinc ) The Revenger’s Tragedy (A Bosszúálló Tragédiája ford.: Weöres Sándor ) The Tragedy of Macbeth The Viper and her Brood Women, Beware Women A Yorkshire Tragedy (Egy Yorkshire-i tragédia, William Shakespeare társaként ford.: M. Marczali Erzsébet) Tragikomédiák eredeti nyelven A Fair Quarrel (William Rowley társaként) Measure for Measure ( Szeget szeggel , William Shakespeare társaként, ford.: Mészöly Dezső ) The Nice Valour An/The Old Law (William Rowley társaként) The Phoenix The Spanish Gypsy The Witch Magyarul Thomas Middleton–William Rowley: Átváltozások ; ford. Németh László, jegyz. Országh László; inː Angol reneszánsz drámák. Shakespeare kortársai, 1-3. ; vál., szerk., bev. Szenczi Miklós; Európa, Bp., 1961 ( A világirodalom klasszikusai ) FC Twente Az FC Twente egy holland labdarúgócsapat, székhelye Enschede városában található. Jelenleg a holland élvonalban szerepel. Játékoskeret 2018. január 22-i állapotnak megfelelően. Sikerei, díjai Eredvisie Bajnok: 2 alkalommal (1926 - SC Enschede néven, 2010) Ezüstérmes: 1 alkalommal (1974) KNVB beker Kupagyőztes: 3 alkalommal (1977, 2001, 2011) Kupadöntős: 2 alkalommal (1974, 2009) UEFA-kupa Döntős: 1 alkalommal ( 1975 ) Elődöntős: 1 alkalommal (1973) Kupagyőztesek Európa Kupája Elődöntős: 1 alkalommal (1978) Johan Cruijff kupa Győztes: 2 alkalommal (2010, 2011) UEFA Intertotó-kupa Győztes: 1 alkalommal (2006) Čedomir Pavičević Čedomir Pavičević (Szabadka, 1978. május 23. –) szerb labdarúgó, jelenleg az Egri FC középpályása. Pályafutása 2011-ben a Vasas SC tartozott kétszeri fizetéssel Čedomir Pavičevićnak és Goran Arnautnak. Castelvenere Castelvenere község (comune) Olaszország Campania régiójában, Benevento megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik. Határai: Guardia Sanframondi, San Lorenzello, San Salvatore Telesino, Solopaca és Telese Terme. Története A település első írásos említése 1308-ból származik. A következő századokban nemesi birtok volt. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria della Seggiola-templom Santa Maria della Foresta-templom San Nicola-templom Testvérvárosai Testvérvárosa 2002 óta a máltai Xewkija. A magyar labdarúgó-bajnokság aranyérmes játékosainak listája: W Az alábbi lista a magyar labdarúgó-bajnokság bajnokcsapatainak játékosait sorolja fel, W kezdőbetűvel, bajnoki cím száma, egyesületek és idények szerint. Szöllősi Jenő Szöllősi Jenő (Antalfalva, 1893. január 18. – Budapest, 1946. március 19.) nyilaskeresztes politikus, a Szálasi-kormány miniszterelnök-helyettese. Élete A vajdasági Antalfalván született. Németországban, Karlsruhéban szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd Budapesten gyógyszerészi diplomát; a budapesti jogi karon abszolutóriumot szerzett. Az első világháborúban tartalékos tisztként harcolt 30 hónapig az orosz, a román és az olasz fronton az 51. tüzérezred kötelékében. Századosként szerelt le, a Signum Laudis bronz és ezüst fokozatának, továbbá a bronz vitézségi éremnek birtokosaként. 1923-ban vásárolt gyógyszertárat Makón, a mai Sárga üzletház helyén. Vállalkozása mellett az akkori Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyei közigazgatásban töltött be törvényhatósági tisztséget, és tagja volt a város képviselő-testületének is. 1939-ben függetlenként Makó országgyűlési képviselőjévé választották. A parlamentben belépett a jobboldali képviselőkből és felsőházi tagokból alakult Nemzeti Szövetségbe, majd 1941-től a Nyilaskeresztes Párt parlamenti frakcióját vezette. 1943-tól szerkesztője az Összetartás című nyilas napilapnak. A nyilas hatalomátvétel után a Szálasi-kormányban tárca nélküli miniszter, a miniszterelnök helyettese, ebben a tisztségében Szálasi jobbkeze volt 1944. október 16-a és 1945. március 27-e között. Az ő nevéhez fűződik Szálasi államfői kinevezéséről szóló törvény előterjesztése. Gyógyszertárát 1944 őszén feldúlták. A kormány többi tagjával Németországba menekült a háború végén, ahol megadta magát az amerikaiaknak. Ők átadták az oroszoknak és 1945. október 3-án hozták vissza Magyarországra. A Jankó Péter vezette népbíróság a háborús bűnösök perében a következő évben kötél általi halálra ítélte, 1946. március 19-én végezték ki Budapesten. La Baule-Escoublac La Baule-Escoublac település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 15 611 fő (2015). La Baule-Escoublac Guérande, Pornichet, Le Pouliguen, Saint-André-des-Eaux és Saint-Nazaire községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Čeladná Čeladná település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Čeladná Staré Hamry, Ostravice, Horní Bečva, Trojanovice, Pstruží, Bílá, Kunčice pod Ondřejníkem és Prostřední Bečva településekkel határos. Lakosainak száma 2798 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Fernando Lopes dos Santos Varela Fernando Lopes dos Santos Varela (Cascais, 1987. november 26. –) portugál születésű zöld-foki válogatott labdarúgó, a román FC Steaua București hátvédje. Lorca Deportiva CF A Lorca Deportiva CF, teljes nevén Lorca Deportiva Club de Fútbol egy már megszűnt spanyol labdarúgócsapat. A klubot 2002-ben alapították, nyolc évvel később szűnt meg. Jogelődje a Lorca CF, jogutódja a Lorca Atlético CF. Története A klubot 2002-ben alapították, első szezonját a negyedosztályban töltötte, amit rögtön meg is nyert. A következő két szezonban a harmadosztályban szerepelt, majd a 2005-06-os szezont már a Segunda Divisiónban kezdhette meg. Innentől ugyanúgy két-két évet töltött el a másod-, harmad- és negyedosztályban is, illetve a 2010-11-es, negyedosztályú szezonnak már nem kezdett neki. A 2010-11-es szezonnak eredetileg LD Olímpico néven, Totana városában vágott volna neki. Végül a megszerezhető 93 pontot egyenlően szétosztották a többi csapat között. Fernando Meira Fernando José da Silva Freitas Meira (Guimarães, 1978. június 5. –) visszavonult korábbi portugál válogatott védő. Felnőtt karrierjét a helyi Vitória SC-ben kezdte, majd egy egyéves másodosztálybeli kitérő után visszatért ide. Ezután az egyik legnagyobb portugál csapathoz, a Benficához szerződött. Ezután légiós lett, a következő hat évet a német VfB Stuttgart játékosaként töltötte. 2008 nyarán a Galatasaray SK-hoz szerződött, 2009 nyara óta a Zenyit játékosa. A válogatottban 2000-ben mutatkozhatott be, azóta 54 mérkőzésen 2 gólt szerzett, szerepelt a 2006-os vb-n is, a 2008-as Eb-n is. Karrierje Portugáliában Karrierjét a helyi Vitória SC-ben kezdte, ahol először 3 évet töltött. Ezalatt mindössze huszonkét meccsen jutott szóhoz, ezért egy évre kölcsönadták a másodosztályú FC Felgueiras csapatához. 1999-ben visszatért, és egy újabb szezont játszott nevelőegyesületénél. Ebben az idényben megszerezte pályafutása első gólját. 2000-ben az SL Benfica szerződtette 4 millió euróért. Az itt eltöltött két éve alatt a csapat kapitánya is volt. Stuttgart 2002 nyarán a VfB Stuttgart hét és fél millió eurót fizetett Meiráért. Először a tizenkilencedik fordulóban, a Hamburger SV ellen játszott új csapatában. A következő szezonban az edző, Felix Magath 31 mérkőzésen is szerepeltette, csak egy eltiltás akadályozta meg abban, hogy mind a 34 meccsen pályára lépjen. A csapat a második helyen végzett, így a BL főtábláján játszhattak. A következő idényben ismét kiléphettek a nemzetközi porondra, az UEFA-kupa-selejtezőkön Meira gólt szerzett a Ferencvárosi TC elleni hazai visszavágón. A 2006-07-es szezonra az új edző, Armin Veh Meirát nevezte ki csapatkapitánnyá, aki a Bundesliga történetének első portugál csapatkapitánya lett. A csapat majdhogynem tökéletes szezont produkált, ugyanis megnyerte a bajnokságot, valamint a kupában is döntőt játszhatott. A bajnoki cím Meira egyetlen nagyobb serlege egész karrierje során. A VfB-nél töltött hat éve alatt Meira 173 mérkőzésen lépett pályára, ezeken 11 gólt szerzett. Galatasaray 2008 nyarán a Stuttgart úgy döntött, eladja Meirát, aki nem sokkal azután meg is állapodott a török Galatasaray SK-val. Első meccse a győztes szuperkupa-döntő volt a Kayserispor ellen. Az év telén kiderült, az orosz Zenyit szeretné őt szerződtetni, amit később el is fogadott, így a téli átigazolási időszakban Oroszországba igazolt. A Galatasaraynál sok hiba jellemezte játékát, ám a fél szezon alatt összesen még így is 38 mérkőzésen pályára lépett. Zenyit Az FK Zenyit Szankt-Petyerburg tehát 2009 januárjában szerződtette Meirát, bár korábban szóba hozták őt a Juventusszal és a Liverpoollal kapcsolatban is. Mezszáma a hármas lett, amit előtte a szlovák Martin Škrtel viselt. A bajnokságban a Szpartak Moszkva elleni 1–1 alkalmával mutatkozott be, míg első gólját április 9-én, a Tom Tomszk ellen szerezte. A végeredmény 3–0 lett. Válogatott Meira a válogatottban már 2000-ben bemutatkozhatott, azonban egészen a 2006-os vb-ig nem sikerült stabil kezdővé válnia. A tornán végül a válogatott mind a hét meccsén játszott. A 2008-as Európa-bajnokságon ismét minden meccsen szerepet kapott, azonban a portugálok számára a kontinensviadal már a negyeddöntőben véget ért. Sikerei, díjai Galatasaray Szuperkupa Győztes: 2008 Stuttgart Bundesliga: Győztes: 2006-07 Ezüstérmes: 2002-03 DFB Pokal: Döntős: 2006-07 Válogatott világbajnokság Negyedik ( 2006 ) A magyar labdarúgó-válogatott 2009. október 10-i mérkőzése Előző mérkőzés - Következő mérkőzés A magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki selejtező mérkőzése Portugália ellen, 2009. október 10-én. Eredménye: 3–0 (1–0). Előzmények A magyar válogatott két utolsó világbajnoki selejtezőjéből az elsőt játszotta le Lisszabonban. Mindkét fél győzni akart, mivel csak így volt elképzelhető a további harc a pótselejtezős helyért. A válogatott keretéhez Vanczák Vilmos is csatlakozott sérüléséből visszatérve. Kabát Pétert sokan a keretbe kívánták, de a szövetségi kapitány eddigi kiszemeltjeit preferálta. A sok sérült középpályás miatt, Varga Józsefet - a tavalyi szezon legjobb utánpótláskorú játékosát - is behívták a csapatba. Dárdai Pál és Hajnal Tamás játéka kérdésessé vált. A készülődést és a mérkőzést nagy médiaérdeklődés övezte. A válogatottat az MLSZ vezetősége is elkísérte. A csapat tagjai megemlékeztek Fehér Miklósról, a Benfica mezében elhunyt támadó mellszobránál. Portugália és Magyarország sorrendjét az összesített gólkülönbség határozta meg. Albániának és Máltának már nem maradt esélye a világbajnokságra való kijutásra. A mérkőzés A Benfica arénájában, az Estádio da Luz adott otthont az összecsapásnak. A mérkőzés első negyed órája ki-ki meccs hangulatot sugárzott és a mérkőzés első igazi helyzete Gera Zoltán előtt adódott, amit Eduardo kapus védett. A 18. percre azonban felpörgött a portugál gépezet. Cristiano Ronaldo csípett el egy labdát, majd nyolc méterről éles szögből kapura gurított, amit Babos Gábor ugyan kiütött, de azt Simão Sabrosa középre lőtte, 1-0. A 41. percben egalizálhattunk volna. Dzsudzsák Balázs kavargatott, majd lövésre szánta el magát, de a lövés megpattant egy portugál lábon és kicsivel elkerülte jobb kapufát. Erre rá négy percre Gera a felső lécre fejelt. A szünet után is hazaiak nyomtak, a magyarok pedig védekezésre és a kontrákban gondolkodtak. A 75. percben Bruno Alves beadását Liédson stukkolta be a kapuba. Babos rajta volt és vonalon túl kiütötte a labdát, de a játékvezető középre mutatott, 2–0. A mérkőzés hajrájában eldőlt a meccs. Duda beadását követően Simao duplázott, 3–0. Az újonc Varga József 8 perc játéklehetőséget kapott a mérkőzésen. Dánia a Svédország elleni győzelmével, az utolsó forduló eredményeitől függetlenül megnyerte a csoportot és kijutott a világbajnokságra. Örökmérleg a mérkőzés után Előző mérkőzés - Következő mérkőzés Lásd még Magyar labdarúgó-válogatott A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései 2009-ben Forrás A mérkőzés adatai az MLSZ.hu-n mlsz.hu „Háromgólos vereséget szenvedtünk Portugáliában”, Berzenke Berzenke, (szlovákul: Bzenov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában, Eperjestől 10 km-re délnyugatra. 2011-ben 754 lakosából 645 szlovák és 49 roma volt. Története A település valószínűleg a 14. század második felében keletkezett. 1423-ban említik először, amikor Csicseri Ferenc zálogba adja a falu egy részén levő birtokát Nátafalusi Jánosnak. 1427-től kis időre a leleszi prépostsághoz, majd a 16. században Kassa városához tartozott. Vályi András szerint "BERZENCZE. vagy Berzenke, Bzenov. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Fejérváry Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Radácsnak szomszédságában, mellynek filiája. Határbéli földgye hegyes, de meglehetős termékenységű, réttyei kétszer kaszáltatnak, legelője, erdeje elég, Eperjesi piatzozásától nem meszsze lévén, jó módgya van a’ keresetre, második Osztálybéli. " Fényes Elek szerint "Berzenke, (Bzenow), tót falu, Sáros vgyében, Radács fiókja: 157 kath., 10 g. katholikus, 47 evang., 5 zsidó lak. Jó rét. Erdő. Földes u. többen." 1910-ben 204, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 2001-ben 728 lakosából 649 szlovák és 75 cigány volt. Nevezetességei Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1999 -ben épült. Palánka (Románia) Palánka (románul: Palanca) falu Romániában, Moldvában, Bákó megyében. Fekvése Gyimesbükk mellett fekvő település. Története Palánkánál kezdődik az 5 km hosszúságú Gyimesi-szoros. A szoroson átkelve érjük el Gyimesbükk községet. Népesség A 2002-es népszámláláskor 3764 lakosa volt, melyből 3747 fő román, 17 pedig magyar volt. A népességből 1493 fő római katolikus, 2270 görögkeleti ortodox és 1 egyéb volt. Pósta Sándor Pósta Sándor (Pánd, 1888. szeptember 25. – Budapest, 1952. november 4.) olimpiai bajnok magyar vívó, katona, fogorvos, újságíró. Fiatalkora Pándon született, majd a Bajai Gimnázium kitűnő tanulója volt. Ezután Kolozsvárra járt orvosi egyetemre, ahol már számon tartották mint tehetséges kardvívót. Fényesnek induló sportkarrierjét azonban megszakította az első világháború. A lövészárokból súlyos csípősérüléssel tért haza, ám Bécsben megoperálták, majd onnan visszatérve gyógytornázni kezdett, és ez lehetővé tette, hogy ismét vívni kezdjen. Sportpályafutása Javulásán felbátorodva felkereste Italo Santelli vívótermét, ahol Santelli mester és Gerentsér László tanítványa lett. Belépett a Műegyetemi AFC-be, és ennek színeiben kétszer is (1922 és 1924) megnyerte a magyar kardvívó bajnokságot. Utána nagy versenykörutat és tanulmányutat tett Olaszországban. Öt alkalommal volt tőr-, négy alkalommal kardvívó válogatott. A párizsi olimpia Az 1924-ben rendezett párizsi olimpiára kiküldetése pénzügyi gondok miatt kétségessé vált, végül Baja városa vállalta annak minden költségét. A Berty László, Garay János, Pósta Sándor, Rády József, Schenker Zoltán, Széchy László, Tersztyánszky Ödön, Uhlyárik Jenő felállásban szereplő kardcsapat az ezüstérmet szerezte meg az olimpián, miután a döntőben 8:8-ra végzett az olaszokkal, azonban 46:49-es tusarányban alulmaradt. Ennek a döntőnek Pósta volt a negatív hőse, ő vesztette el az utolsó előtti csörtét. Öt nappal később aztán az egyéniben Pósta javított. A nyolcas fináléban hárman holtversenyben végeztek az élen 5 győzelemmel, ezután körmérkőzés döntött a győztesről, és Pósta itt már simán nyert: 4:0 arányban a később ezüstérmes francia Roger Ducret, 4:1 arányban pedig a bronzérmes Garay János ellen. Pósta ezenkívül tagja volt a Berty László, Lichteneckert István, Pósta Sándor, Schenker Zoltán, Tersztyánszky Ödön összeállítású tőrcsapatnak is, amely harmadik helyezett lett, ezzel mindhárom éremből gyűjtött egyet-egyet Párizsban. Jelleme Pósta egyszerűen félt a szerepléstől: a legenda szerint nem maradt fel vívásáról egyetlen hiteles fénykép sem, mert mindig udvariasan megkérte a kattintgatni vágyó fotósokat, hogy „uraim, inkább a másik versenyzőre fókuszáljanak”. Roppant babonás volt, sem a versenyek előtt, sem azok után nem adott interjút, nem állt szóba senkivel. Ha a csapatot fényképezték, elbújt. Amikor egy újságíró Párizsban nyilatkozatért kopogtatott be szállodai szobájába, kiküldte a névjegyét, és a neve alá odaírta: „Megnyertem az olimpiai bajnokságot! Ez az én nyilatkozatom!” Sokoldalú élete a sport után Az egyetemet szájsebész-fogorvosként fejezte be. Orvosi hivatása mellett sportújságírással, sportkarikatúra-rajzolással, festéssel, zeneszerzéssel is foglalkozott. Több nyelven kifogástalanul beszélt, ezért tolmácskodott is. Emellett különböző színdarabokban is szerepelt. Egy ideig a Magyar Köztársaság egészségügyi népbiztosának helyettese volt. Emlékezete Baján az ő nevét viseli a városi sportcsarnok. Dunaharasztiban utcát neveztek el róla. Berzi Sándor (sportvezető) Berzi Sándor, ifjabb, (Budapest. 1949. június 7.) magyar hivatásos labdarúgó-sportvezető. Apja Berzi Sándor, labdarúgó, sportvezető. Pályafutása 1967-ben a zuglói I. István Gimnáziumban érettségizett. Labdarúgóként Mint játékos a Vasas tartalékcsapatáig vitte. Mészöly Kálmán edzősködése idején még a fiatalok oktatásával is foglalkozott. Polgári foglalkozásként Budapesten végezte közgazdasági tanulmányait. Első munkahelye a Ganz–MÁVAG, majd a Malév, később pedig a közlekedésiek szakszervezetének lett a munkatársa. 1979-1989 között az MLSZ főtitkára, ahonnan az Állami Biztosítóhoz került. Nemzeti sportvezetőként A rutinos sportvezető kisebb megszakítással 1979 óta dolgozik a magyar labdarúgásban. Az MTK-VM gazdasági vezetője, majd tíz éven keresztül, 1989 végéig elnökhelyettesként dolgozott. 1989. december 19-ei közgyűlésen Török Péter főtitkár távozása után az MLSZ történetének 21. főtitkárának választották. 1990-től 1996-ig - két év kihagyás - 1998-tól 2006-ig töltötte be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) főtitkári posztját. Nála hosszabb ideig senki sem gyakorolhatta ezt a tisztséget az honi futballszövetségben. Az MLSZ nemzetközi osztályának igazgatója (2006-2007, 2010-). 2008. áprilistól a Fehérvár FC ügyvezetője, fő feladata a nemzetközi normáknak megfelelő klubmodell kialakítása. 2011-től az MLSZ Játékvezető Bizottságának elnöke. Személyileg kellemes modorú, szolgálatkész, udvarias, a mások véleményét is meghallgató, kapcsolatteremtésre alkalmas, a labdarúgást belülről is ismerő tisztségviselő. Nemzetközi sportvezetőként A kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Berzi Sándor változatlanul alelnök tagja marad az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) fegyelmi bizottságának és az Eb-selejtezőket, illetve európai kupamérkőzéseket ellenőrző testületnek. Családi kapcsolat Édesapja sikeres, ismert, a Vasas NB. I-es játékosa - többszörös amatőr válogatott -, éveken át az MLSZ elnökségében is tevékenykedett. Nős, két fiú édesapja. Felesége, Mesko Beáta, az MTK kosárlabda-csapatának játékosa. Thomas Slingsby Duncombe Thomas Slingsby Duncombe (1796. – Brighton, 1861. november 13.) angol politikus. Élete Thomas Duncombe és Emma Hinchcliffe fiaként született. Hertfordban 1826-ban beválasztották a parlamentbe, a reform-bill mellett buzgólkodott, 1834-től Finsburyt, London egyik városrészét képviselte a parlamentben és ezóta a legradikálisabb és demokrata elveket vallotta. Szószólója volt a három évi ülésszaknak, a választási jognak a munkásosztályokra való kiterjesztésének, a titkos szavazásnak és az egyháznak az államtól való különválasztásának. Általános népszerűségre azonban csak azután tett szert, amikor James Graham minisztert a Mazzini ügyben elkövetett levéltitok megsértése miatt kérlelhetetlen és kíméletlen módon 1843-ban megtámadta. A magyar szabadságharcot a legnagyobb rokonszenvvel kísérte és több ízben lelkesen szólalt fel jogos ügyünk érdekében, amiért is vezérfériaink hálairatot intéztek hozzá. Később közcsodálkozásra III. Napóleonnak lelkes csodálója volt. Jegyzetek The Peerage V. ö. Life and correspondance of Thomas Slingsby Duncombe (London, 1868, 2 köt.) Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Lord Lieutenant A Lord Lieutenant olyan cím, amelyet a brit monarchia személyes képviselői kapnak, akiket az Egyesült Királyság területére neveznek ki, általában az egyes megyékbe. Feladataik történetileg jelentős változásokon mentek keresztül. A tisztet általában általában nyugdíjba vonult helyi notabilitások, magas rangú katonatisztek, peerek vagy üzletemberek nyerik el. A posztra - férfinemű viselőre utaló neve ellenére - férfiak és nők egyaránt kinevezhetők. A tiszt alkirályi szintű, de nem azonos a hasonló szintű Governor-General címmel, mert az utóbbival szemben a Lord Lieutenantnak nincs szerepe a helyi önkormányzatban és rendeleteteket sem bocsátanak ki az uralkodó nevében. A terület neve, ahová a cím szól a lieutenancy. Pogány Péter Pogány Péter (Szaléz) (Budapest, 1923. március 4. – Budapest, 1993. július 23..), magyar irodalomtörténész, néprajzkutató, folklorista (bencés szerzetes), Gerecze Péter unokája. Életpályája Középiskolai tanár, római katolikus lelkész. 1948-ban bölcsészettudományi doktorátust szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. A budapesti Népművészeti Intézet tudományos előadója (1951–58). A magyar folklórtörténet összes verses szövegemlékének forrására vonatkozó feltáró-elemző, rendszerező munkát végzett. A magyar népdal-szövegkataszter megszervezője és gondozója volt. Fontosabb munkái Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán (1770–1823) (I. Vásári ponyvairatok, Bp., 1959), Akadémia Kiadó A magyar ponyva tüköre (Bp., 1978), Magyar Helikon, ISBN szám: ISBN 9632071794 Riadj Magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái (1983), Magvető Könyvkiadó Magyar Hírmondó sorozat, ISBN szám: ISBN 9632718690 Dalfüzér, 1844. Tompa Mihály kéziratos, kottás népdalgyűjteménye, hasonmás kiad., szerk. [Tary Lujzával], jegyzetek (Miskolc, 1988) Emlékezete Nyughelye a Pannonhalmi Bencés Főapátságban található. Palócleves A palócleves a gulyásleveshez hasonló magyar étel, azonban könnyebb és savanykás ízű. Nevét a közhiedelemmel ellentétben nem a palócokról kapta. Története A leves pontos keletkezése nem ismert, több legenda is létezik. Az egyik szerint a levest Gundel János készítette el egy megnyitó alkalmából és Mikszáth Kálmánról nevezte el, akit a „legnagyobb palócnak” hívtak. Magyar Elek Az ínyesmester szakácskönyve című munkájában azt írta, a levest egy vacsoraverseny bírái számára készítették, akiknek annyira ízlett, hogy kétszer is kértek belőle. Más legenda szerint Gundel János a híres palóclevest Mikszáth születésnapjára tálalta fel 1892-ben. Az író olyan levest kért, hogy olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem evett, „amelyik magában foglalja a magyar konyha minden zamatát”. Elkészítése A palócleves leggyakrabban marha-, sertés- vagy bárányhúsból készül, ritkábban pulykából. Korábbi receptek a zöldségeket külön főzték meg. A leves általában tejfölös habarással készül, de szokásos habarás nélkül is tálalni, ilyenkor külön tesznek mellé tejfölt. Újabb receptek ecettel vagy citrommal savanyítják és kaprot is tesznek a levesbe. Az apróra vágott hagymát megdinsztelik, majd megszórják pirospaprikával, és vízzel összeforralják. Kis kockákra vágott húst tesznek hozzá, és fűszernek babérlevelet, őrölt köményt, borsot, zúzott fokhagymát, sót. Félpuhára párolják. Hozzáadnak kockára vágott burgonyát, darabolt zöldbabot. Amikor minden megpuhult, lisztes tejföllel behabarják. Lord of the Thighs A Lord of the Thighs egy dal az amerikai Aerosmith együttes 1974-ben megjelent Get Your Wings című albumáról. A dalt az énekes Steven Tyler szerezte. Joey Kramer az együttes dobosa megjegyezte, hogy a koncertek alkalmával ezt a dalt szereti a legjobban eljátszani. Tyler szerint a szám címe tőle származik, míg Kramer is azt szokta nyilatkozni, hogy ő nevezte el a számot. Megjelenése óta folyamatosan szerepel a koncertprogramban. Története A dal a stúdiómunka utolsó pillanatában született meg a New York-i Record Plant stúdió C felvevőhelyiségében, mivel az albumra még meg kellett írniuk egy számot. A dal szövege az együttes prostituáltakat sem nélkülöző éjszakai életvitelét örökíti meg. A cím (A combok ura) irodalmi utalás William Golding regényére a Lord of Fliesra (A legyek ura). A dalban hallható zongoratémákat Tyler játszotta fel. Joey Kramer dobbevezetője nagymértékű hasonlóságot mutat az egy évvel később kiadott Walk This Way elejére. A szám a koncertek dallistáján sokszor csak Thighs-ként van rövidítve. A szám szövege tele van kétértelmű utalásokkal, és hangulatilag sötétebb megközelítésű lett, mint a korábbi dalaik. Kramer dobjátéka a funky stílusjegyeit hordozza magán, de Brad Whitford gitárjátékát is a legjobban sikerült pillanatai közé szokás sorolni. A dal koncertverziója helyet kapott olyan kiadványokon, mint a Live! Bootleg, és a Classics Live I. Ezenkívül felkerült a Gems című válogatásalbumra is. Az élő előadások során hosszú idő után 2005-ben és 2006-ban vették elő újra a Rockin' the Joint Tour és a Route of All Evil Tour turnékon. A koncerteken általában hosszabb, hét-nyolc perc feletti szokott lenni, ahol Joe Perry jellemzően slidegitáros témákkal is kibővíti a dalt. A dalt 1993-ban feldolgozta a The Breeders alternatív rock együttes. Ezenkívül Whitfield Crane énekes és a Mystik nevű heavy metal együttes is feldolgozta. A dal felhangzott a Grand Theft Auto: The Lost and Damned nevű PC-s videojátékban is. La Bouza La Bouza település Spanyolországban, Salamanca tartományban. Lakosainak száma 52 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pamići Pamići (olaszul: Pamici di Gimino) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Žminjhez tartozik. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 14 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra fekszik. Története 1880-ban 108, 1910-ben 94 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. Az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Žminj község 1993-ban alakult meg. 2011-ben a falunak 112 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és kisállat tenyésztéssel foglalkoznak. Nevezetességei A Szűzanya a Családok Királynője tiszteletére szentelt temploma 1997 -ben épült, az Isztria egyik legújabb temploma. Berendezésének jellegzetessége a főoltáron álló nagyméretű bronz Szűzanya szobor. Harangtornya 18 méter magas, két harang található benne. Szent Leopold Mandić tiszteletére szentelt kis kápolnája. Védőszentje horvát kapucinus szerzetes és pap volt akit 1983. október 16-án avatott szentté II. János Pál pápa. Ünnepnapja május 12-én van. Thomas Südhof Thomas Christian Südhof (született Göttingen, 1955. december 22.) német-amerikai biokémikus. 2013-ban az amerikai James Rothmannal és Randy Schekmannal megosztva elnyerte a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, mert felfedezte, hogy az idegsejtekben hogyan történik a neurotranszmitter molekulák sejten belüli, vezikulumokban történő transzportja. Tanulmányai Thomas Südhof 1955. december 22-én született a németországi Göttingenben, egy orvoscsalád négy gyereke közül a másodikként. Anyai nagyszülei antropozófusok voltak és a városi Waldorf-iskolában tanítottak, amelyet a nácik hatalomátvétele után bezártak, nagyapját pedig munkaszolgálatra ítélték. Thomas Göttingenben és Hannoverben töltötte gyerekkorát és utóbbi város Waldorf-iskolájában tanult. Apja sikeres belgyógyász főorvosként sokat dolgozott és tankönyveket is írt; de a túlfeszített munka miatt szívrohamban meghalt, amikor Thomas még középiskolába járt. A középiskola után 1975-ben beiratkozott az Aacheni Egyetem orvosi szakára, majd a Göttingeni Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol közelebb kerülhetett az alapkutatáshoz. Göttingenben Victor P. Whitakker neurokémiai tanszékén felvették tudományos segédmunkatársként, ahol csatlakozott az idegsejtek szinaptikus vezikulumait tanulmányozó munkához. Sikerült izolálnia és jellemeznie egy fehérjecsaládot, amely a nemrég felfedezett annexinek közé tartozott. Südhof 1982-ben megszerezte orvosi diplomáját, a következő évben pedig posztdoktori képzésre kiköltözött az Egyesült Államokba. Munkássága Südhof a Texasi Egyetem dallasi Délnyugati Orvostudományi Karán kapott ösztöndíjat, ahol Michael Brown és Joseph Goldstein laboratóriumában klónozta az LDL-receptor génjét. Ott tartózkodása alatt, 1985-ben Brownt és Goldsteint fiziológiai Nobel-díjjal tüntették ki. Mikor szerződése 1986-ban lejárt, Brown és Goldstein feljánlottak neki egy laboratóriumot, így Südhof Dallasban maradt; egészen további 22 évig, amit csak egy rövid göttingeni intermezzo szakított meg. Saját laboratóriumában Südhof visszanyúlt a korábbi témához: miből állnak az idegsejtek szinaptikus vezikulumai és hogyan ürítik ki tartalmukat a szinapszisba, vagyis mi a mechanizmusa a neurotranszmitterek felszabadulásának. Südhoz azt a munkamódszert választotta, hogy előbb igyekezett izolálni valamennyi fehérjét, amely szerepet játszhat ezekben a folyamatokban és később azonosította funkciójukat. A következő két évtizedben aprólékos munkával sorra azonosította a vezikulumok ürítésének (exocitózisának) kulcsrésztvevőit az idegsejtekben, különös tekintettel a lipidmembránok fúzióját szabályozó proteinekre. felfedezte, hogy a folyamatok irányításában fontos szerepet játszik a kalciumionokon alapuló szignál és leírta, hogyan kapcsolódik az akciós potenciál a neurotranszmitterek szinaptikus térbe való ürítéséhez. Néhány általa azonosított fehérje más sejtekben is szabályozza a vezikulumok transzportját, míg mások a neuronokra specifikusak. Südhof más kutatócsoportokkal párhuzamosan dolgozott (többek között James Rothmanéval és Randy Schekmanéval) és egymás adatait felhasználva, hosszú időn keresztül, fokozatosan fejtették meg azt a sokszereplős folyamatot, hogy hogyan működik a sejtekben a membránok összeolvadása. Tíz évvel laboratóriumának megindítása után Südhofot felkérték, hogy legyen a vezetője a göttingeni Kísérletes Orvostudományi Max Planck Intézet idegtudományi részlegének. Lelkesen fogott munkához, de néhány év múlva konfliktusba került az intézet új igazgatójával és 1998-ban visszatért a Texasi Egyetemre, ahol megkapta az Idegtudományi Központ (később tanszék) vezetését. A következő tíz évben kutatásai mellett a központ felépítésének szentelte idejét. 2008-ban munkahelyet váltott, a tudományszervezési feladatok helyett visszatért a laboratóriumba és a Stanford Egyetemen a szinapszisok kialakulását, és abban a csapata által felfedezett neurexin fehérjék szerepét vizsgálta. Elismerései 1993 a Columbia Egyetem W. Alden Spencer-díja 1994 Wilhelm Feldberg-díj 1997 A Nemzeti Tudományos Akadémia molekuláris biológiai díja 2004 MetLife-díj 2004 Bristol-Myers Squibb-díj 2008 Bernhard Katz-díj 2008 a Passano Alapítvány díja 2010 Kavli-díj 2013 Albert Lasker-díj az orvosi alapkutatásért 2013 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj ( Randy Schekmannal és James Rothmannal megosztva) 2002 óta tagja a Nemzeti Tudományos Akadémiának, 2007 óta a Nemzeti Orvostudományi Akadémiának, 2017 óta pedig levelező tagja a brit Royal Societynek. Családja Thomas Südhof a szintén neurobiológus Lu Chent vette feleségül. Hat gyermekük született: Saskia, Alexander, Leanna, Sören, Roland és Moritz. Südhof gyerekkora óta kedveli a klasszikus zenét és jól játszik fagotton. Poigny-la-Forêt Poigny-la-Forêt település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 966 fő (2015). Poigny-la-Forêt La Boissière-École, Les Bréviaires, Gazeran, Hermeray, Rambouillet és Saint-Léger-en-Yvelines községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A magyar labdarúgó-válogatott 2013. június 6-i mérkőzése A magyar labdarúgó-válogatott barátságos mérkőzése Kuvait ellen, 2013. június 6-án. A végeredmény 1–0 lett a magyar csapat javára. Előzmények A magyar labdarúgó-válogatottnak a Kuvait elleni volt a negyedik mérkőzése a 2013-as esztendőben. Az elsőre február 6-án került sor, Fehéroroszország ellen (barátságos, 1–1). Ezt követte két márciusi világbajnoki-selejtező, először döntetlen hazai pályán Romániával (2–2), majd szintén döntetlen ért el a csapat Törökország ellen (1–1). 2013-ban tehát még nyeretlen, valamint veretlen volt a nemzeti csapat négy találkozó után. Kuvait öt mérkőzést játszott a magyarok elleni győri összecsapásig 2013-ban. Ezek közül hármat megnyert, egy döntetlennel, egy vereséggel végződött számukra. A kuvaiti sajtótájékoztató elmaradt a találkozót megelőzően. A mérkőzés helyszíne A találkozót a győri ETO Parkban rendezték meg. A magyar válogatott története során harmadszorra lépett pályára a 2008-ban épített létesítményben, Győrben pedig összességében nyolcadik alkalommal. Ezt megelőzően legutóbb 2012. február 29-én, Bulgáriát fogadta a nemzeti tizenegy a Rába-parti városban. Több mint egy év után játszott újra a válogatott vidéken rendezendő meccset. A 2013-as közép-európai áradások hatására a közvélemény aggodalmát fejezte ki a mérkőzés kapcsán. Az MLSZ június 5-én tudatta, hogy az ETO Park és környéke az árvíz szempontjából biztonságos terület, így a mérkőzés megrendezhető. Keretek Egervári Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, május 22-én hirdette ki huszonhárom főből álló keretét a Kuvait elleni mérkőzésre. A válogatott korábbi csapatkapitánya, Juhász Roland, 2012 után kapott újra meghívót, míg Gyömbér Gábor, Lovrencsics Gergő és Varga Roland személyében újoncokat is tartalmazott a névsor. Május 31-én több változtatást kellett végrehajtani a keretben, hárman sérülés miatt estek ki (Lipták Zoltán, Szabics Imre, Varga Roland), helyükre Kanta Józsefet hívta be a kapitány. Kanta 2007-ben játszott utoljára címeres mezben. Június 4-én Pintér Ádámnak, június 5-én Mészáros Norbertnek kellett lemondania a játékot sérülés miatt. A kuvaiti válogatottban két játékoson kívül mindenki a hazájában játszik. A mérkőzés A találkozót a győri ETO Parkban rendezték, 20:30-as kezdéssel. Az első félidőben mindkét csapat visszafogottan kezdett, nem forogtak veszélyben a kapuk. A játékrész végére a hazai csapat ragadta magához a kezdeményezést, de gólt nem sikerült elérnie, így a szünetben 0–0-val álltak a csapatok. A második félidő már egyértelműen a magyar válogatottról szólt. A mezőnyfölényt az 57. percben sikerült gólra váltani, Vanczák Vilmos fejelt egy szögletet követően a kuvaiti kapuba. Ezek után is a hazaiak nyomtak, Dzsudzsák Balázs, valamint Priskin Tamás is a kapufát találta el. Vanczák gólján kívül már nem született újabb találat, így Magyarország–Kuvait 1–0. Az összeállítások Asszisztensek: Johannes Vogel (svájci) (partvonal) Charles Helbling (svájci) (partvonal) Arc de Triomf (metróállomás) Arc de Triomf egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Nevezetességek az állomás közelében Barcelonai állatkert Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 1-es metróvonal Rodalies Barcelona 1-es vonal Rodalies Barcelona 3-as vonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Urquinaona (Hospital de Bellvitge) Marina (Fondo) El Clot-Aragó railway station (Maçanet-Massanes vasútállomás, Rodalies Barcelona 1-es vonal) Plaça de Catalunya állomás (Estación de Molins de Rey, Rambla Just Oliveras, Rodalies Barcelona 1-es vonal, Rodalies Barcelona 3-as vonal) Arc of a Diver Az 1980-as Arc of a Diver Steve Winwood második szólólemeze. A teljes albumot Winwood rögzítette. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Ezen hallható Winwood első szólóslágere, a While You See a Chance (a Billboard Hot 100-on a 7. helyig jutott). Ez volt az az album, amely meghozta Winwood számára az áttörést. A Billboard 200-on a 3. helyig jutott, így kereskedelmileg életképes előadóvá tette Winwoodot. A borító Tony Wright műve. Chuba Akpom Chuba Amechi Akpom (London, 1995. október 9. –) angol utánpótlás-válogatott labdarúgó, jelenleg a PAÓK játékosa. Klub karrier Arsenal Kezdetek Akpom hát éves korában kezdte a pályafutását az Arsenalban. Korábban érdeklődött érete a West Ham és a Charlton. 15 éves korában debütált az Arsenal U18-as csapatában. 2012. október 9-én, egy nappal a 17. születésnapja után írta alá első profi szerződését az ágyúsokkal. Első meccsét a Bajnokok Ligájában játszhatta, az Olimpiakosz elleni tét nélküli csoportmérkőzésen. 2014-15 A 2014-15-ös szezonban már a felnőtt keret tagja volt. A bajnokságban a Southampton ellen elveszített meccsen debütált, Bellerint váltotta, 7 perc jutott neki. Az Aston Villa elleni meccsen már 21 percre kapott lehetőséget, kifejezetten jól teljesített, és kiharcolt egy tizenegyest, amit Santi Cazorla értékesített. Januárban kölcsönbe a Nottinghamhez került. 2015-16 Chuba a bekerült az Arsenal Barclays Asia Trophy-ra utazó keretébe, ahol az első meccsen mesterhármast ért el a Szingapúri All-star csapat ellen. Augusztusban bejelentették, hogy Isaac Haydennel együtt kölcsönben a Hullhoz kerülnek. Chubu Centrair nemzetközi repülőtér A Chubu Centrair nemzetközi repülőtér (������; Hepburn: Chūbu Kokusai Kūkō) (IATA: NGO, ICAO: RJGG) egy nemzetközi repülőtér az Ise-öbölben. Egy mesterséges szigeten található, Tokoname város (Aicsi prefektúra) közelében, Nagojától 35 km-re délre, közép-Japánban. Története Chubu Centrair az egyike Japán öt nagy nemzetközi repülőterének, ez a második repülőtér Japánban, ami egy mesterséges szigeten épült a Kansai nemzetközi repülőtér után. [forrás?] A Chubu Centrair szolgálja ki a harmadik legnagyobb városi területet Japánban Nagoja város közelében. A régió jelentős nagyvállalati székhely és gyártási központ, itt található a Toyota Motor Corporation, a Mitsubishi Motors, a Mitsubishi Aircraft Corporation. Sok lobbizás után a helyi üzleti csoportok nyomására (mint pl a Toyota) kezdődött el az építkezés 2000. augusztusában. A költségvetés 768 milliárd Japán jen volt (5,5 milliárd €). Eredetileg a tervezők tervei szerint a fő terminál hasonlítana egy origami darura, de ezt a tervet a magas megvalósítási ára miatt egyszerűsítették. [forrás?] Az északi oldalon lévő terminálokhoz érkeznek a belföldi járatok, míg a déli oldalon a nemzetközi járatok, mindegyik elkülönített jegykiadókkal, ellenőrző pontokkal, valamint poggyász kezeléssel, illetve vámhivatalokkal rendelkezik. Földi szállítás Vonat A Central Japan International Airport Station (Chūbukokusaikūkō-eki) a Central Japan International Airport Line Company, Ltd. tulajdonában álló vasútállomás, amelyet bérelnek a Meitetsu magánvasutak számára. Az állomás a Chūbu Centrair nemzetközi repülőtérre közlekedik, egy rövid vonalon, amely összeköti az állomással a repülőtér termináljának épületeit. A leggyorsabb "µSky Reptéri Expressz" szolgáltatás köti össze a repülőteret Meitecu-Nagojával, 28 perc menetidővel. Meitecu-Nagoja mellett ott van a JR Nagoja pályaudvar, amely lehetővé teszi az átszállást a Tókaidó Sinkanszen nagysebességű vonatra, Kiotó, Shizuoka, valamint a Tokióba való utazás esetén. Busz A repülőtérről közvetlen buszjáratok indulnak Nagojába és Sakae-ba. Ezen kívül saját buszjáratokat üzemeltetnek a különböző cégek és szállodák is. Valamint nagysebességű buszok közlekednek a szomszédos prefektúrákba. Komp Három nagysebességű kompjárat található a Centrairon, amik a nyugati oldalon járnak az Ise-Öbölben. Egy kompjárat köti össze az utasterminált Tsu-val, az út 40 perces. Egy másik komp Macuszakával és Tokonaméval, az út 45 perces. Autó Egy fizetős út vezet a szárazföldre. Castiglione d’Adda Castiglione d’Adda település Olaszországban, Lombardia régióban, Lodi megyében. Lakosainak száma 4665 fő (2017. január 1.). Castiglione d’Adda Bertonico, Camairago, Formigara, Gombito, Terranova dei Passerini és Montodine községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Lorentz-invariancia A Lorentz-invariancia vagy relativisztikus invariancia a speciális relativitáselméletnek megfelelő egyenletek követelménye. A speciális relativitás elve kimondja, hogy a fizika minden törvénye minden inerciarendszerben azonos. Tehát, ha egy fizikai törvény igaz valamely inerciarendszerben, akkor annak igaznak kell lennie ugyanolyan alakban bármely olyan koordináta-rendszerben, amely az inercia rendszerhez képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. A Lorentz-transzformáció lehetővé teszi a koordináta-rendszerek közti relativisztikus transzformációt. Ebből következik, hogy egy fizikai elmélet helyességének elengedhetetlen feltétele, hogy Lorentz-transzformáció után azonos maradjon, vagyis a Lorentz-transzformációval szemben invariáns legyen. Ez a Lorentz-invariancia vagy relativisztikus invariancia. Ice’n’Green (ICE MC-album) Az Ice' n' green a brit ICE MC 1994-ben megjelent eddig legsikeresebb stúdióalbuma, melyről 3 dal jelent meg kislemezen, melyek szintén slágerlistás helyezést értek el. Az album dalait remix változatban is megjelentették önálló albumként, mely az Ice' n' green – The Remix Album címet kapta. Az albumról csupán a Take Away The Colour ('95 Reconstruction), azaz újrakevert 1995-ös változata jelent meg kislemezen. Az album különösképpen Franciaországban volt siker, ahol 1995 januárjában az 5. helyig jutott a slágerlistán, valamint aranylemez státuszt szerzett magának. Az album Svédországban 3 hétig, míg Svájcban 6 hétig volt slágerlistás helyezés. Németországban 9 hétig, illetve 30 országban is helyezést ért el, azonban az angol slágerlistára nem került fel. A kritikusok pozitívan nyilatkoztak az albumról. A CD változaton több remix is helyet kapott, míg a bakelit megjelenésen csupán a dalok rádió változatai szerepelnek. Megjelenések LP Spanyolország Blanco Y Negro MXLP-492 A1 It's A Rainy Day 4:12 A2 Labba Ling 4:06 A3 Take Away The Colour 3:25 A4 Think About The Way 4:16 A5 Run Fa Cover 4:37 B1 Russian Roulette 4:23 B2 The Britaican 3:20 B3 Dark Night Rider 4:09 B4 Funkin' With You 3:25 B5 Afrikan Buzz 3:50 CD Magyarország Record Express 921.461-2 1 It's A Rainy Day 4:12 2 Labba Ling 4:06 3 Take Away The Colour 3:25 4 Think About The Way 4:16 5 Look After Nature 3:50 6 Run Fa Cover 4:37 7 Russian Roulette 4:23 8 The Britaican 3:20 9 Dark Night Rider 4:09 10 It's A Rainy Day (Happyman Radio Mix) 3:23 11 Funkin' With You 3:25 12 Afrikan Buzz 3:50 13 Think About The Way (Pumped Up Club Mix) 5:54 14 Think About The Way (Noche De Luna Mix) 6:22 15 Think About The Way (Answering Machine Mix) 5:34 Arcas del Villar Arcas del Villar település Spanyolországban, Cuenca tartományban. Arcas del Villar Cuenca, Fuentes, Cuenca, Olmeda del Rey, Valdetórtola és Villar de Olalla községekkel határos. Lakosainak száma 1691 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Chuck Eddy Chuck Eddy (Detroit, 1960. november 26. –) amerikai zenei újságíró. A karrierjét a The Village Voice és Creem magazinoknál kezdte, utóbbi munkatársaként ő készítette az 1980-as években az egyik legelső komoly interjút a Beastie Boysszal. Később a Rolling Stone, Spin és Entertainment Weekly magazinoknak dolgozott. Két könyve is megjelent: Stairway to Hell: The 500 Best Heavy Metal Albums in the Universe és The Accidental Evolution of Rock and Roll. 1999-től kezdve hét évig a Village Voice főszerkesztője volt, ezután az MTV digitális zeneszolgáltatóján vezetett blogot. Jelenleg szabadúszó. Chuck Jones Charles Martin "Chuck" Jones (Spokane, Washington, 1912. szeptember 21. - Corona Del Mar, Kalifornia, 2002. február 22.) amerikai animátor, forgatókönyvíró, rajzfilmes, producer és filmrendező, főleg Looney Tunes és Merrie Melodies (hazánkban mindkettőt Bolondos dallamok néven ismerhetjük) filmeket készített a Warner Brothers stúdiónak. Több klasszikus Tapsi Hapsi, Dodó Kacsa, Kengyelfutó Gyalogkakukk és Prérifarkas, Szilveszter és Csőrike és Pepé Le Pew-filmet rendezett, leghíresebb alkotásait, a Duck Amuck-ot, a One Froggy Eveninget és a What's Opera, Doc?-ot felvették az amerikai filmek hivatalos jegyzékébe (National Film Registry). Nevéhez fűzödik a Vadászat Trilógia is (Rabbit Fire, Rabbit Seasoning és Duck! Rabbit! Duck!, 1951-1953). 1962-ben távozott a Warnertől, és elindította a Sib Tower 12 Productions-t az MGM stúdiónál, ahol egy új Tom és Jerry sorozatot készített, és két Dr. Seuss tv-adaptációt, a Grincset és a Hortont. Később önálló vállalkozást indított Chuck Jones Productions névvel, ahol nem visszatérő szereplőkre apelláló rajzfilmeket készített, illetve néha-néha szabadúszóként egy-egy Looney Tunes epizódot. Fiatalkora Jones Spokane-ben, Washingtonban született 1912. szeptember 21-én. A család nem sokkal később Los Angeles-be költözött. Önéletrajzában, a Chuck Amuckban leírja, hogy művészi hajlamait apjának köszönheti, aki egy sikertelen üzletember volt a húszas évek Kaliforniájában. Irodaszereket és ceruzákat árult cégeknek, de mikor az üzlet elbukott, a rakományt fiának adta s megkérte, élje fel őket mihamarabb. Mivel a fiú végtelen tartalékokkal rendelkezett remek minőségű ceruzákból és papírokból, rengeteget rajzolt. Később, egy művészeti iskolában a tanár elmagyarázta a nebulóknak, hogy ahhoz, hogy elkészülhessen egy értékelhető rajz, előtte legalább 100.000 rossz képet kell készíteni. Jones fellélegzett, mivel már a 200.000-et is átlépte. Jones és testvérei emiatt lettek grafikusok. Miután elvégezte a Choinard Art Instute-ot, Jones számos, nem túl jelentős munkát vállalt a rajzfilmiparban. Ub Iwerks stúdiójában a grafikákat rajzolta át tussal, és asszisztens volt Walter Lantz mellett. Iwerks stúdiójában találkozott későbbi feleségével, Dorothy Websterrel, aki a képeket festette. Warner Bros. Chuck Jones belépett a Leon Schlesinger Productions-höz, a független stúdióhoz, ami Looney Tunes és Merrie Melodies-rajzfilmeket gyártott a Warner Brothers-nek. Asszisztens animátor lett 1933-ban. 1935-ben animátorrá léptették elő, és dolgozhatott az új rendezővel, Tex Avery-vel. Az Avery-csapatnak nem volt elég hely Schlesinger apró stúdiójában, ezért kiutaltak nekik egy saját épületet, amit később csak "Termite Terrace"-ként emlegettek. Miután Bob Clampett 1937-ben rendező lett, Jones bekerült a csapatába; itt Jones korábbi főnökével, Ub Iwerks-szel kellett dolgozniuk, ugyanis ő ekkoriban gyártott le négy rajzfilmet Schlesingernek. Jones 1938-ban rendező lett (akkoriban ezt a pozíciót "supervisor"-nak hívták), miután Frank Tashlin elhagyta a stúdiót. Első filmje a The Night Watchman, főszereplője egy aranyos kiscica, aki később Sniffles-szé, az egérré inkarnálódott. Jones harmincas évekbeli és negyvenes évek eleji művei részletgazdag animációval bírtak, de a közönség és a Schlesiger-csapat hiányolta belőlük a humort. Az "aranyosságot" Jones a korabeli Disney-filmekből merítette (ez látható a Tom Thumb in Trouble című filmen és a Sniffles-sorozaton). Jones ezzel a korszakával az 1942-es The Dover Boys-szal szakított. Jones úgy fogalmazott, hogy ekkor tanulta meg, "hogy kell viccesnek lenni". A The Dover Boys volt ezen felül az első amerikai rajzfilm, ami szakított a Disney-szerű realisztikus ábrázolással, s helyette stilizált grafikával bírt. Ekkoriban Jones több olyan karaktert is alkotott, akik nem lettek híresek, például Charlie a kutya, Hubie és Bertie illetve a három medve. Ettől függetlenül az ő szereplésükkel operáló filmeket tekintik az elsőknek, amelyekben megtalálható Jones sajátos humora. A második világháború éveiben Jones Theodor Geisellel (ismertebb nevén Dr. Seuss-szal) dolgozott a Private Snafu című sorozaton, ami egy kimondottan katonáknak szóló széria volt. A Private Snafu több témában is tanítójellegű volt. Jones később számos Dr. Seuss-adaptációt is készített, leghíresebb közülük az 1966-os Grincs. Emellett a The Weakly Reporter sorozatba is rendezett rövidfilmeket 1944-ben. Ugyanebben az évben készítette a Hell-Bent for Election-t, Franklin D. Roosevelt kampányfilmjét. Kevesen tudják, hogy az Angel Puss-t is rendezte, amiben afro-amerikaiak tűnnek fel. Ezt cenzúrázták, és manapság semmilyen hivatalos jegyzékben nem szerepel. Jones a negyvenes évek végén volt a csúcson, és sikerszériája az ötvenes években is folytatódott. Ekkor alkotta meg legendás karaktereit, Claude macskát, Marc Antony-t és Pussyfootot, Michigan J. Frogot, Pepe LePew-t, a Gyalogkakukkot, és Wile E. Coyote-ot, azaz Prérifarkast. Ekkor készültek el (a Michael Maltese által írt Gyalogkakukk-filmeken kívül) olyan mestermunkák, mint a Duck Amuck, a One Froggy Evening és a What's Opera, Doc?. Kritikusok napjainkban ezeket a filmeket tartják minden idők legjobb rajzfilmjeinek. Jones csapata ekkoriban Michael Maltese íróból, Maurice Noble rajzoló/háttérfestő/társrendezőből, Abe Levitow társrendező/animátorból és Ken Harris illetve Ben Washam animátorokból állt. 1950-ben Jones és Maltese elkezdték a Rabbit Fire készítését, ami megváltoztatta Dodó Kacsa személyiségét. A bolondos kacsából egy örökké morgó, egoista primadonna lett, aki állandóan Tapsi Hapsi babérjaira akar törni. Jones így jellemezte a figurákat: "Tapsi, aki szeretnénk lenni, Dodó, aki vagyunk.". Jones a Warner Bros.-nál maradt az ötvenes években is, leszámítva egy időszakot 1953-ban, mikor a Warner bezáratta az animációs stúdiót. Jones a Walt Disney Pictures-höz ment, és összeállt Ward Kimballal négy hónapra, hogy segítse a Csipkerózsika készítését (Jones nincs feltüntetve a stáblistán). Miután a Warner animációs divíziója ismét megnyílt, Jones visszatért. A hatvanas évek elején Jones és felesége, Dorothy írták az egész estés Gay Purr-ee forgatókönyvét. A film szinkronját Judy Garland, Robert Goulet és Red Buttons készítették, párizsi macskáknak kölcsönözve hangjukat. A filmet a UPA stúdió készítette, és a korábbi Warneres Abe Levitow rendezte. Jones ezzel megszegte szerződését a Warnerrel. A film 1962-ben került bemutatásra, és Jones szerencsétlenségére a Warner kezdte forgalmazni. Mikor kiderült Jones szerződésszegése, kirúgták a stúdiótó. Jones csapatát is szélnek eresztették a The Iceman Ducketh befejezése után, majd az egész stúdió megszűnt 1963-ban. (Jones többször is állította, hogy ez amiatt történt, mert a Warner végül belátta, hogy ők nem Mickey egér rajzfilmeket készítenek). Jones szabadúszóként Üzlettársával, Les Goldmannel Jones elindította a független stúdiót, a Sib Tower 12 Productionst, s felvette a korábbi Warneres csapatát, többek közt Maurice Noble-t és Michael Maltese-t. 1963-ban a Metro-Goldwyn-Mayer megállapodott velük, hogy Jones és csapata készítsen egy teljesen új Tom és Jerry-sorozatot. 1964-ben a Sib Tower 12 beolvadt az MGM-be, s új neve MGM Animation/Visual Arts lett. Jones animációs rövidfilmje, a The Dot and the Line: A Romance in Lower Mathematics 1965-ben Oscart nyert. Másik rövidfilmje a The Bear That Wasn't volt. Miután 1967-ben megszűnt az új Tom és Jerry, Jones a televízióhoz került. 1966-ban készítette a Grincset Boris Karloff hangjával. Később olyan tv-filmek fűződtek a nevéhez, mint a Horton Hears a Who!, majd belevágott első mozifilmjébe, a The Phantom Tollbooth-ba, ami egy Walt Kelly-képregény adaptációja volt, s amelyben Jones Porky Pine és Bun Rab karakterének a hangját is kölcsönözte. Az MGM animációs divíziója 1970-ben bezárt, és Jones ismét egy önálló stúdiót alapított Chuck Jones Productions névvel. Ebben szombat reggeli rajzfilmsorozatokat gyártott az ABC számára, például a Curiosity Shopot 1971-ben. 1973-ban elkészítette George Selden könyve nyomán a The Cricket in Times Square-t, és annak két folytatását. Legfontosabb munkái ebből a korszakból három Rudyard Kipling-adaptációja, a Dzsungel Könyve, a Maugli testvérei és a The White Seal, s ezek mellett a Rikki-Tikki-Tavi című film. Jones 1976-ban visszatért a Warnerhez, debütáló filmje pedig a Bugs and Daffy's Carnival of the Animals volt Tapsi Hapsival és Dodó Kacsával. Ezenfelül Jones készítette az 1979-es The Bugs Bunny/Road Runner Movie-t is, ami egy gyűjtemény volt a legjobb klasszikus rövidfilmekből. Jones újabb Gyalogkakukk epizódokat is csinált a The Electric Company című sorozat, a Bugs Bunny's Bustin' Out All Over és a Bugs Bunny's Looney Christmas Tales számára. 1977 és 1978 között alkotta a független képregényét Crawford címmel (más nevén Crawford & Morgan) a Chicago Tribune-NY News Syndicate számára. 1978-ban Jones felesége, Dorothy elhunyt; három évvel később összeházasodott Marian Dernnel, a Rick O'Shay képregény írójával. Későbbi évek A nyolcvanas-kilencvenes években Jones festményeket adott el galériáknak lányának cégén keresztül. Emellett kreatív konzultánsa és karakterdizájnere volt az első Alvin és a Mókusok karácsonyi különkiadásnak (A Chipmunk Christmas). Az interneten új rajzfilmeket tett közzé egy eddig ismeretlen, Thomas Timberwolf nevű karakter főszereplésével. Egy cameo-szerepben feltűnt az 1984-es Szörnyecskék című filmben, és megrendezte a Szörnyecskék 2 számára a Dodós és Tapsis jeleneteket 1990-ben. Ezenfelül több filmhez is készített animációs részeket, ilyen a Stay Tuned és az 1993-as Mrs. Doubtfire. Jones nem szerette a modern rajzfilmeket, a Hanna-Barbera televíziós rajzfilmjeit többízben is "illusztrált rádiónak" nevezte. 1988-ban Jones segédkezett a Londoni Museom of the Moving Image megalapításában, s több napot töltött azzal, hogy egy üldözési jelenetet a múzeum magas falaira fessen. 1993-ban munkásságáért tiszteletbeli oklevelet kapott az Oglethorpe University-től. Utolsó éveiben Jones volt a Termite Terrace legemblematikusabb veteránja, előadásokat tartott az animátorok új generációjának. Hatásai olyan mainstream rajzfilmeken érezhetőek, mint az Eszeveszett birodalom és a Lilo és Stitch, a Csillagkutya. Életművéért Jones saját csillagot kapott a hollywoodi Hírességek Sétányán. Jones-t életében nyolcszor jelölték Oscarra (háromszor nyert, a For Scent-imental Reasons-ért, a So Much for So Little-ért és a The Dot and the Line-ért), s 1996-ban életműdíjban is részesült az Akadémia vezetésének részéről "klasszikus rajzfilmjeiért és olyan animált karakterekért, akik megédesítették életünket közel ötven éven keresztül". A díjat Robin Williams adta át, s a "rajzfilmek Orson Welles-ének" nevezte Jones-t. Jones utolsó Looney Tunes rajzfilmje az 1996-os From Hare to Eternity (főszerepben Tapsi Hapsi és Yosemite Sam, azaz Handa Bandi, ahol Tapsit Greg Burson szinkronizálta. A film Friz Freleng emlékére volt dedikálva, aki 1995-ben hunyt el. Utolsó Gyalogkakukk-filmje a Chariots of Fur 1994-ből. Jones, az utolsó élő "Termite Terrace"-os rendező szívelégtelenség következtében hunyt el 2002-ben. Hamvait a tengerbe szórták. Az amerikai Cartoon Network harminc másodpercen keresztül mutatta Jones portréját "Hiányozni fogsz - Cartoon Network" felirattal, majd egy négy órás összeállítás következett a The Looney Tunes Show-ból, benne Chuck Jones leghíresebb munkáival. A Daffy Duck for President című Looney Tunes film Jones könyve alapján készült. Eredetileg 2000-ben akarták bemutatni, végül 2004-ben került adásba. Rövid lista Jones néhány művéből Play Safe (1936) The Night Watchman (Éjjeliőr) (1938, his first) Daffy Duck and the Dinosaur (Dodó és a kőkorszak) (1939) Naughty But Mice (1939, ebben jelent meg először Sniffles) Elmer's Candid Camera (Elmer fényképezni megy) (1940) Joe Glow, the Firefly (1941) The Draft Horse (1942) The Dover Boys (Dover fiúk az egyetemen) (1942) Fin N' Catty (1943) The Weakly Reporter (1944) Angel Puss (1944) Hell-Bent for Election ( Franklin D. Roosevelt kampányfilmje, 1944) Fresh Airedale (1945) Fair and Worm-er (1946) A Pest in the House (1947) Scaredy Cat (Gömbi malac és az ijedős macska) (1948) Long-Haired Hare (A vájtfulű nyúl) (1949) For Scent-imental Reasons (Borzalom és érzelem) (1949) Fast and Furry-ous (A robogó randevú) (1949) So Much for So Little (1949, készült a Népegészségügyi szervezet számára) Rabbit of Seville (A sevillai nyúl) (1950) A "Vadászat Trilógia": Rabbit Fire (1951), Rabbit Seasoning (1952), és Duck! Rabbit! Duck! (1953) Feed the Kitty (1952) Duck Amuck (Dodó-dili) (1953) Duck Dodgers in the 24½th Century (Csoda-Dodó, a kozmikus kacsa) (1953) Bully for Bugs (A furfangos torreádor) (1953) Punch Trunk (1953) Feline Frame-Up (1954) Sheep Ahoy (1954) One Froggy Evening (Békadal) (1955) Double or Mutton (1955) Heaven Scent (1955) Rocket-Bye Baby (Marslakó a kisbabám) (1956) What's Opera, Doc? (Vérbeli opera) (1957) Scrambled Aches (Porrá és hamuvá) (1957) Robin Hood Daffy (Dodó kacsa, mint Robin Hood) (1958) Hook, Line and Stinker (Koccanásos balesetek) (1958) Hip Hip-Hurry! (1958) Hot-Rod and Reel! (Futó bolondságok) (1959) Wild About Hurry (1959) Fastest with the Mostest (1960) Hopalong Casualty (1960) High Note (1960) Ready, Woolen and Able (1960) Compressed Hare (1961) Zip 'N Snort (Kakukk-kukkolás) (1961) Lickety-Splat (1961) Beep Prepared (1961) Now Hear This (Most hallgass ide!) (1962) Zoom at the Top (1962) A Sheep in the Deep (Birka-türelem) (1962) Hare-Breadth Hurry (1963) War and Pieces (1964) Tom és Jerry (1964–1967) The Dot and the Line (1965) The Bear That Wasn't (1967) How the Grinch Stole Christmas! (TV-rajzfilm, 1966) Sesame Street (különböző rajzfilmszekvenciák, 1969) The Electric Company (1971) Horton Hears a Who! (TV-rajzfilm, 1970) The Phantom Tollbooth (egész estés mozifilm, 1970) Rikki-Tikki-Tavi (TV-rajzfilm, 1975) Raggedy Ann and Andy in The Great Santa Claus Caper (TV-rajzfilm, 1978) Raggedy Ann and Andy in The Pumpkin Who Couldn’t Smile (TV-rajzfilm, 1979) Soup or Sonic (1980) Chariots of Fur (1994) Another Froggy Evening (1995) Superior Duck (1996) From Hare to Eternity (1997) Ichenhausen Ichenhausen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7166 fő (1987. május 25.). Ichenhausen Kötz és Pfaffenhofen an der Roth községekkel határos. A magyar labdarúgó-válogatott játékosainak listája (1902–1944) Az alábbi lista a magyar nemzeti válogatottban játszó játékosokat sorolja fel, születési év, a válogatottban szereplés száma, válogatottbeli góljai, első, utolsó sorszáma, egyesületei szerint. Kapusoknál a kapott gólok (kg-x) szerint. 1902 és 1944 közötti 244 mérkőzésen 380 játékos szerepelt a válogatottban. (A lista tartalmazza a 2000-es MLSZ döntés alapján hivatalossá nyilvánított 1926. december 26-i, Portugália (121.) elleni, az 1927. október 9-i, Csehszlovákia (128.) elleni és az 1933. január 29-i, Portugália (165.) elleni mérkőzéseket.) Zs Lista folytatása: A magyar labdarúgó-válogatott játékosainak listája (1945–1975) A magyar labdarúgó-válogatott játékosainak listája (1976–) Lorenzo Monaco Lorenzo Monaco (eredetileg Piero di Giovanni, Siena, 1370 körül–1425 körül), olasz festő, a késő gótika-kora reneszánsz korban. Élete Firenzében inaskodott mint festőtanonc, nagy hatással volt rá Giotto di Bondone és az ő követői, Spinello Aretino és Agnolo Gaddi. 1390-ben belépett a kamalduli szerzetesek közé, a Santa Maria degli Angeli kolostor lakója lett. Emiatt kapta a Monaco nevet, ami szerzetest jelent. 1404 körül művei már Lorenzo Ghiberti korai műveinek és Gherardo Starnina hatását mutatják. Ebből az időből származó Pietàja a Galleria dell'Accademián látható. Műveit aranyozott háttér jellemzi, profán elemeket rendszerint nem alkalmazott. 1414-ben festette az Uffiziben lévő Mária megkoronázása című képét, amelyen nagyszámú szent látható, ragyogó színekkel lefestve. Élete utolsó éveiben sem csatlakozott az akkor már korai reneszánsz stílusban festő művészek csoportjához. Ez figyelhető meg az 1420–22-ben festett Háromkirályok imádása című képen, ahol az akkor már széles körben használt perspektivikus ábrázolásnak nyoma sincs. Ennek ellenére népszerű festő maradt, ekkortájt festette a Bartolini Salimbeni-kápolnában lévő kevés freskói egyikét, A Szűz történetei címmel. Giorgio Vasari szerint betegségben halt meg, talán gangréna vagy tumor következtében. Lorenzo Staelens Lorenzo Staelens (Kortrijk, 1964. április 30. –) belga válogatott labdarúgó, edző. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1990-es, az 1994-es és az 1998-as világbajnokságon illetve a 2000-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (4): 1989–90, 1991–92, 1995–96, 1997–98 Belga kupa (3): 1990–91, 1994–95, 1995–96 Belga szuperkupa (6): 1990, 1991, 1992, 1994, 1996, 1998 Belga bajnok (2): 1999–00, 2000–01 Belga szuperkupa (2): 2000, 2001 Church Stretton Church Stretton egy kisváros az angliai Shropshire grófság déli részén, kb. 20 km-re délre Shrewsburytől. A 2001-es népszámlálási adatok szerint lakossága 4186 fő. Földrajza Church Stretton fölé emelkedik a Long Mynd dombság, melyről csodálatos kilátás nyílik a városra. A vízellátást egy felszínalatti gleccsertó biztosítja, melynek vizét kutakon keresztül hozzák a felszínre. A város környékén találhatók a Brit-szigetek legrégebbi geológiai formációi, több mint 500 millió évesek. Church Stretton közelében egy aktív törésvonal húzódik (Pontesford-Linley törésvonal), mely mentén utoljára 1990. április 2-án volt nagyobb méretű földrengés (5,1 fokozatú a Richter-skála szerint). A Comley kőfejtőben (4 km-re a várostól) találták meg a Brit-szigetek első trilobita ősmaradványait. Története A Stretton-völgyet már évezredek óta lakják, ennek egyik ékes bizonyítéka a közeli Caer Caradoc dombon megtalált vaskorszaki erőd maradványai. A város neve az óangol stræt-ből származik, melynek jelentése római út valamint a tun-ból, jelentése település. A város vásártartási jogot kapott János királytól 1214-ben. Ezt ma is megtartják minden csütörtökön. A városközpont épületeinek nagy része elpusztult az 1593-as tűzvészben. A ma is álló favázas házak az ezt követő újjáépítés eredményei. A nagy ipari forradalom idején egy pamutszövő műhelyt létesítettek a településen, melyet a 20. század elején zártak be. Ma egyike a város látnivalóinak. Gazdasága A város lakosságának nagy részét egy vízpalackozó üzem foglalkoztatja. Ezen kívül a városban van a Polymer Laboratories vállalat egyik fiókja is. A turizmusnak is jelentős szerepe van a gazdaságban. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a hivatalos munkanélküliségi ráta 1,9%. Közlekedés A városon áthalad a Walesi határvidék vasútvonal, de megállnak a Wales Szíve vasútvonalat kiszolgáló egyes szerelvények is. Archer William Leuty Archer William Leuty (1905–?) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1953-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az angol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 38. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1955-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 6. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Svájcba az V., az 1954-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Loretta Young Loretta Young, (Salt Lake City, 1913. január 6. – Los Angeles, 2000. augusztus 12.) Oscar-díjas, kétszeres Golden Globe-díjas és háromszoros Emmy-díjas amerikai színésznő. Filmográfia Televíziós sorozatok 1952: Family Theatre (egy epizód) 1953–1961: Letter to Loretta 1962–1963: The New Loretta Young Show Lorette (Loire) Lorette település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 4724 fő (2015). Lorette Cellieu, Farnay, La Grand-Croix, Rive-de-Gier, Genilac és Saint-Paul-en-Jarez községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lorica segmentata A lorica segmentata a római legionariusok által használt lemezvért latin elnevezése. Felépítése A lemezvért különböző méretű, általában ívesre hajlított, nagyobbrészt téglalap alakú vaslemezekből állt össze. A vaslemezeket bőrszíjakkal kötötték össze, amelyek biztosították a rendszer flexibilitását. A bőrszíjakat bronz csapokkal, lemezkékkel kapcsolták a vaslapokhoz és némely vaslapot is egymáshoz. A lemezvért a legionarius testét a csípőtől a nyakig védte. Vállvértje könyök fölött ért véget. Használata Főszabályként hadjárat során - az éjjeli pihenés és a táboron belül tartózkodás idejét kivéve - mindig viselték a legionariusok. A vért alatt kivétel nélkül tunikát viseltek a harcosok, amely védte a testet a kidörzsölődéstől és némi plusz védelmet nyújtott. Nyakukban ugyanebből a célból sálat hordtak. Traianus oszlopának tanúsága szerint e vért-típust kizárólag a legionariusok használták, míg a kisegítő csapatok (Auxilia) a lorica hamata (láncing) védelmére bízták magukat, amely az olcsóbb előállítás és karbantartás miatt, a 4. században átvette a lemezes vért helyét a légiókban. Lorj tartomány Lorj (örményül:����) Örményország északi részén fekvő tartomány (marz), székhelye Vanadzor. Északról Grúzia, nyugatról Sirak, délnyugatról Aragacotn, délkeletről Kotajk és keletről Tavus határolja. A tartományban három UNESCO világörökségi helyszín található: Haghpat, Sanahin valamint az Akhtala kolostor mely az örmények mellett grúzoknak és görögöknek is fontos zarándokhely. Települései Lorj tartományban 113 község (hamajnkner) található, melyből 8 város. Városok Vanadzor 104 800 fő Szpitak 18 237 fő Alaverdi 16 500 fő Sztepanavan 16 200 fő Tasir 7586 fő Akhtala 2400 fő Tumanjan 1838 fő Samlug 800 fő A magyar labdarúgó-válogatott mérkőzései 1979-ben A magyar labdarúgó-válogatottnak 1979-ben nyolc találkozója volt. A szétesett válogatottban a nyolc meccsen tizennégy új játékos mutatkozott be. Kutasi, Burcsa, Borostyán, Zsiborás, Salamon, Bodonyi ekkor került a csapatba. Szövetségi kapitánynak Lakat Károly dr. került. Korábban Illovszky Rudolf társaként az irányításuk alatt kétszer – 1964-ben és 1968-ban – olimpiai aranyérmes, 1972-ben pedig ezüstérmes lett az olimpiai csapat. Most csak hat mérkőzést irányított, kevés sikerrel, a mélypontnak tartott 0–2-es vereség az Egyesült Államok csapatától, máig emlékezetes. Szövetségi kapitányok: Kovács Ferenc 536–539. Lakat Károly dr. 540–543. Eredmények 536. mérkőzés 537. mérkőzés nem hivatalos mérkőzés 538. mérkőzés – Eb-selejtező 539. mérkőzés – Eb-selejtező nem hivatalos mérkőzés 540. mérkőzés 541. mérkőzés 542. mérkőzés – Eb-selejtező 543. mérkőzés nem hivatalos mérkőzés nem hivatalos mérkőzés nem hivatalos mérkőzés